tÁjÉkoztatÓ - rendőrségorfk tájékoztató (ot) 2012/12. szám (2012. július 23.) orfk...

ORFK Tájékoztató (OT)

2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám Budapest, 2012. július 23.

Szám: 24312/2012.ált

AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA

ORFK

TÁJÉKOZTATÓ

Tartalomjegyzék Utasítások:

Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1/2012. (VII. 16.)

ORFK-NAV együttes utasítása a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei által őrizetbe

vett, illetve javaslatukra a bíróság által előzetes letartóztatásba helyezett személyek rendőrségi

fogdában történő elhelyezéséről szóló 34/2009. (OT 20.) ORFK-VPOP együttes utasítás

hatályon kívül helyezéséről

Intézkedések:

1. 3/2012. (OT 12.) ORFK intézkedés az Országos Rendőr-főkapitányság Munkavédelmi

Szabályzatáról

ORFK Tájékoztató (OT) 2012/12. szám Budapest, 2012. július 23.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

2

I. rész

INTÉZKEDÉSEK

Szám: 11/2012.

AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ÉS

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL

1. /2012. (VII. 16.) ORFK-NAV

EGYÜTTES UTASÍTÁSA

a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei által őrizetbe vett, illetve javaslatukra a

bíróság által előzetes letartóztatásba helyezett személyek rendőrségi fogdában történő

elhelyezéséről szóló 34/2009. (OT 20.) ORFK-VPOP együttes utasítás hatályon kívül

helyezéséről

A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei által őrizetbe vett, illetve javaslatukra a bíróság

által előzetes letartóztatásba helyezett személyek rendőrségi fogdában történő elhelyezéséről

szóló 34/2009. (OT 20.) ORFK-VPOP együttes utasítás hatályon kívül helyezése érdekében

kiadjuk az alábbi

u t a s í t á s t:

1. A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei által őrizetbe vett, illetve javaslatukra a

bíróság által előzetes letartóztatásba helyezett személyek rendőrségi fogdában történő

elhelyezéséről szóló 34/2009. (OT 20.) ORFK-VPOP együttes utasítás hatályát veszti.

2. Az utasítás a közzétételét követő első napon1 lép hatályba, és az azt követő napon hatályát

veszti.

Dr. Hatala József r. altábornagy Dr. Vida Ildikó elnök

1 Közzétételére a Hivatalos Értesítő 29. számában, 2012. július 16-án került sor, hatályba lépés napja: 2012.

július 17.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

3

II. rész

INTÉZKEDÉSEK

Szám: 3/2012.

AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY

3/2012. (OT. 12.) ORFK

INTÉZKEDÉSE

az Országos Rendőr-főkapitányság Munkavédelmi Szabályzatáról

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai,

valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011.

(XII.30.) BM rendelet 6. § (5) bekezdésében foglaltak végrehajtására kiadom az alábbi:

i n t é z k e d é s t:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Országos Rendőr-főkapitányság Munkavédelmi Szabályzatáról szóló ORFK

intézkedés (a továbbiakban: MvSz.) hatálya kiterjed az Országos Rendőr-főkapitányság (a

továbbiakban: ORFK) valamennyi szervezeti egységére és szervezeti elemére (a

továbbiakban együtt: szervezeti egységek), valamint azok teljes személyi állományára, és

e személyi állomány minden szervezett tevékenységére.

2. Az MvSz. hatálya kiterjed az ORFK tulajdonában vagy használatában lévő valamennyi

objektumra, ingó és ingatlan dologra.

3. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban:

Rendőrség) munkavédelmi szempontból a II. veszélyességi osztályba soroló, a

belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai,

valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011.

(XII. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 17. § (2) bekezdésében foglalt

felhatalmazásra tekintettel, az egyes szervezeti egységeknél végzett tevékenység és

kockázatértékelési adatok elemzése alapján az ORFK munkavédelmi felügyelője tesz

javaslatot egyes szervezeti egységek I. veszélyességi osztályba sorolására.

4. A szolgálati- vagy munkafeladatok megkezdése előtt a személyi állomány tagja minden

esetben köteles meggyőződni arról, hogy a munkafeltételek megfelelnek-e a

munkabiztonsági követelményeknek.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

4

II. FEJEZET

A MUNKAVÉDELMI TEVÉKENYSÉG RENDJE

Az országos rendőrfőkapitány munkavédelmi feladat- és hatásköre

5. Az országos rendőrfőkapitány

a) amennyiben a szolgálati vagy munkahely, munkaeszköz, egyéni védőeszköz vagy a

technológia rendeltetésszerű igénybe vétele, alkalmazása közvetlenül veszélyezteti a

személyi állomány tagja egészségét vagy biztonságát, vagy ezzel összefüggésben

munkabaleset vagy megbetegedés következett be, ezek megfelelőségét kivizsgáltatja,

illetve a vizsgálat befejezéséig használatukat felfüggeszti;

b) ellenőrzi az a) alpont szerinti vizsgálat megállapításai alapján elrendelt, a

munkabaleset, megbetegedés megelőzése érdekében teendő intézkedések

végrehajtását;

c) új létesítmény, új munka- vagy technikai eszköz üzembe helyezése, valamint új

technológiai eljárás bevezetése előtt előzetes munkavédelmi szempontú vizsgálatot

rendel el;

d) biztosítja a személyi állomány előzetes, időszakos és soron kívüli munkavédelmi

oktatását, a vizsgára kötelezettek vizsgáztatását;

e) gondoskodik az MvSz. rendszeres felülvizsgálatáról, azt szükség szerint módosítja, a

munkavédelemmel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat elbírálja, bevezetésüket

elősegíti;

f) minősíti a szolgálatellátással, illetve munkavégzéssel vagy azzal összefüggésben

bekövetkezett szolgálati és munka-, illetve üzemi baleseteket, amennyiben az nem az

ORFK rendészeti főigazgatója, az ORFK bűnügyi főigazgatója vagy az ORFK

gazdasági főigazgatója hatáskörébe tartozik.

Az ORFK vezetőinek feladat- és hatásköre

6. Az ORFK valamennyi vezető beosztásba kinevezett vagy azzal megbízott vezetője:

a) betartja és betartatja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a

továbbiakban: Mvt.) alapján a munkavédelmi tevékenységre vonatkozó

jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket, más belső normákat (a

továbbiakban együtt: jogszabályok és belső normák) az általános és szakmai

munkabiztonsági előírásokat;

b) az MvSz.-ben rögzítetteknek megfelelően a munkavédelmi tevékenységre vonatkozó

jogszabályok és belső normák megszegőivel szemben - a cselekmény súlyának,

illetve elöljárói vagy vezetői jogosultságának megfelelően - szabálysértési, kártérítési,

fegyelmi, illetve büntetőeljárást kezdeményez;

c) elősegíti az állomány munkavédelmi oktatását, a szolgálati- és munkakörülmények

biztonságának folyamatos fenntartását, javítását;

d) ellenőrzi, hogy a vezetése, irányítása alatt lévő szolgálati- vagy munkaterületen a

munkavédelmi körülmények az előírásoknak megfelelnek-e, szükség esetén

intézkedik a munkabiztonsági hiányosságok megszüntetésére.

Az objektum gazdasági ellátásáért, fenntartásáért felelős vezető munkavédelmi feladatai

7. Az objektum gazdasági ellátásáért, fenntartásáért felelős vezető gondoskodik az MvSz.

végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezetről.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

5

A munkavédelmi feladatok ellátásával megbízott személy(ek) feladat- és hatásköre

8. A Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője a Rendeletben foglaltakon túl:

a) szakmai irányítást gyakorol az ORFK munkavédelmi felügyelőjének tevékenysége

felett;

b) részt vesz a rendőri feladatok ellátásához szükséges felszerelések rendszeresítésével,

alkalmazásba (használatba) vételével összefüggő bizottsági munkában;

c) kezdeményezi a rendszerbe állításhoz szükséges különféle munkavédelmi

(munkaegészségügyi) szabályok elkészítését és kiadását.

9. Az ORFK munkavédelmi felügyelője szakmai irányítást lát el az ORFK-n foglalkoztatott

munkavédelmi szakemberek, illetve egészségvédelmi megbízottak tevékenysége felett.

10. Az ORFK munkavédelmi felügyelője a Rendeletben foglaltakon túl különösen az alábbi

feladatokat látja el:

a) ellenőrzi a munkavédelemmel kapcsolatos, jogszabályokban, belső normákban,

kötelező érvényű nemzeti szabványokban előírtak betartását;

b) tartalmi és formai szempontból felülvizsgálja az ORFK személyi állományába

tartozók baleseti jegyzőkönyvét, előkészíti a szolgálati (munka)baleset minősítésével

kapcsolatos határozatot;

c) elkészíti az ORFK-n végrehajtandó munkavédelmi szemlék és a közegészségügyi

ellenőrzések ütemterveit, elvégzi az azokban számára meghatározott feladatokat,

végrehajtásukat dokumentálja;

d) elkészíti az ORFK munkavédelmi feladatainak végrehajtásával kapcsolatos

jelentéseket, vezeti az ORFK baleseti nyilvántartását;

e) összesíti a munkabiztonsági szakemberek által készített részjelentéseket, statisztikai

adatokat, azokat jogszabályban meghatározott határidőn belül felterjeszti a Rendőrség

munkavédelmi főfelügyelőjének;

f) elkészíti és véleményezi az oktatási tematikákat;

g) ellenőrzi a munkavédelmi oktatásokat;

h) speciális munkavédelmi képzéseket, továbbképzéseket szervez;

i) munkabiztonsági szempontból véleményezi az ORFK szervezeti egységeinek

létesítményeire, objektumaira vonatkozó építési terveket;

j) érvényesíti a munkavédelmi szempontokat a létesítmények és gépi berendezések

használatbavételi eljárásaiban;

k) együttműködik az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi és Pszichológiai

Osztály szakembereivel, a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőjével,

valamint a BRFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Osztálya területileg

illetékes alapellátó orvosaival az egészséget és biztonságot nem veszélyeztető

szolgálati és munkakörülmények javításában.

Az ORFK állományában foglalkoztatott egészségvédelmi megbízottak feladat- és

hatásköre

11. Egészségvédelmi megbízottat kell foglalkoztatni az ORFK Rendészeti Szervek Kiképző

Központjában és az ORFK Dunakeszi Oktatási Központban. Az egészségvédelmi

megbízottak az ORFK munkavédelmi felügyelőjének irányításával

a) folyamatosan figyelemmel kísérik a munkavédelmi előírások betartását;

b) közvetlen veszélyhelyzet vagy munkabiztonsági hiányosság észlelése esetén

kezdeményezik a munkavédelmi előírások betartását;


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

6

c) ellenőrzik a szolgálati- és munkahelyek biztonságát, valamint az egyéni

védőeszközök, védőfelszerelések és rendszeresített védőfunkciójú eszközök

használatát;

d) gondoskodnak arról, hogy a személyi állomány munkavédelmi oktatás keretében

elsajátítsa a szolgálati- és munkafeladatok egészséget nem veszélyeztető, biztonságos

ellátásával kapcsolatos magatartási szabályokat;

e) részt vesznek a szolgálati- vagy munkabalesetek kivizsgálásában, gondoskodnak az

elkészült baleseti jegyzőkönyvek meghatározott időben, az ORFK munkavédelmi

felügyelője részére történő megküldéséről;

f) részt vesznek a munkavédelmi szemléken és a közegészségügyi ellenőrzéseken;

g) elkészítik a tevékenységi területükre vonatkozó beszámolókat, részjelentéseket,

statisztikákat;

h) javaslatot tesznek a szolgálati- és munkahelyek egészséges munkafeltételeinek

javítására;

i) különös figyelmet fordítanak a baleseti veszélyforrások felderítésére,

megszüntetésére;

j) jelentik az észlelt veszélyhelyzeteket, és azok megszüntetése érdekében

kezdeményezik a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetők, illetve állományilletékes

parancsnokok intézkedését.

12. Az ORFK főigazgatóságain egy-egy, valamint az országos rendőrfőkapitány közvetlen

alárendeltségébe tartozó további szervezeti elemeknél együttesen egy további

kapcsolattartót kell kijelölni, aki:

a) előkészíti a szervezeti egység vezetőjének feladatkörébe tartozó döntéseket,

intézkedéseket;

b) elősegíti a munkavédelmi követelmények érvényesítését;

c) kapcsolatot tart az ORFK munkavédelmi felügyelőjével.

Az ORFK állományának munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségei és jogai

13. A személyi állomány valamennyi tagja köteles az Mvt.-ben foglalt munkavállalói

kötelezettségek maradéktalan betartására, így különösen

a) a kapott feladatokat a munkavédelmi szabályok betartásával ellátni, a rábízott

eszközöket, anyagokat a munkavédelmi követelményeknek megfelelően használni;

b) a szolgálati és munkabalesetek, valamint a foglalkozási eredetű megbetegedések

megelőzésében tevékenyen részt venni, abban közreműködni;

c) a munkavédelmi oktatásokon részt venni, a beosztásához, munkaköréhez szükséges,

illetőleg azzal kapcsolatos szakmai, munkavédelmi ismereteket elsajátítani,

tevékenysége során alkalmazni;

d) a balesetet, a sérülést, a rosszullétet, a technikai berendezések munkavédelmi

szempontból intézkedést igénylő üzemzavarát közvetlen vezetőjének azonnal

jelenteni;

e) a beosztásához, munkaköréhez szükséges előzetes, időszakos orvosi vizsgálatokon

részt venni;

f) a szolgálati vagy munkahelyén a biztonságos szolgálat ellátására, munkavégzésre

alkalmas állapotban megjelenni, és munkát végezni;

g) a rendelkezésre bocsátott haditechnikai eszközöket, anyagokat a szolgálat, illetőleg a

munka megkezdése előtt a számára előírtak szerint megvizsgálni, azokat

rendeltetésszerűen és a kezelési utasítás szerint használni, a részére meghatározott

karbantartási feladatokat elvégezni;


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

7

h) az előírt és a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és védőfunkciójú

eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használni és karbantartani;

i) a szolgálati vagy munkahelyen a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;

j) a szolgálat ellátásra vagy a munkavégzésre veszélyt jelentő rendellenességeket a tőle

elvárható módon megszüntetni, vagy arra elöljárója, munkahelyi vezetője

intézkedését kérni;

k) jogszabályban meghatározottak szerint a munkakörhöz kötött kötelező védőoltásokat

igénybe venni;

l) részt venni a jogszabályban előírt alkalmassági vizsgálatokon.

14. A személyi állomány valamennyi tagja jogosult az Mvt.-ben foglalt munkavállalói

jogainak érvényesítésére, különös tekintettel

a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges

ismeretek elsajátításának, a betanulásnak a biztosítására;

b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeire, a veszélyes

tevékenység esetében védőintézkedések megvalósítására;

c) a feladat ellátásához munkavédelmi szempontból szükséges felszerelésekre, munka-

és védőeszközökre, az előírt védőitalra, valamint tisztálkodó szerekre.

15. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében jóhiszeműen tett bejelentéséért.

III. FEJEZET

AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI

16. Minden beosztásban, munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, aki az

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szempontjából a beosztás,

munkakör ellátására egészségileg, fizikailag és pszichikailag megfelel, továbbá a

szükséges szakmai és munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik. Ennek érdekében az

egészségügyi alkalmasságot orvosi alkalmassági vizsgálatok keretében kell megállapítani.

17. Az egészségügyi alkalmasságot megállapító orvosi vizsgálatok elvégzésére foglalkozás-

egészségügyi ellátás keretében kerül sor. Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos

állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és

köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve

keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló

57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendeletben (a továbbiakban: Együttes

rendelet) foglaltak szerint kell végrehajtani a személyi állomány munkaköri, egészségi,

pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatait, valamint a szolgálat-, illetve

keresőképtelenség megállapítását.

18. A 16. pontban meghatározottakon kívül alkalmassági vizsgálatot kell végezni az Együttes

rendelet 4. §-ában felsorolt további esetekben is.

Az időszakos orvosi vizsgálat rendje

19. A hivatásos állomány időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatait évente, lehetőleg a

fizikai (erőnléti) állapot felmérését megelőzően kell elvégezni. A hivatásos állomány

ötven év feletti tagjai, valamint a nem hivatásos személyi állomány időszakos egészségi

alkalmassági vizsgálatait évente előre meghatározott ütemterv szerint kell végrehajtani.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

8

20. A személyi állomány nem hivatásos állományú tagjai tekintetében az Együttes

rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

A záró orvosi vizsgálat rendje

21. A személyi állomány tagja esetében záró orvosi vizsgálatot kell végezni:

a) a vonatkozó jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol,

illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a

munkaviszony megszűnésekor;

b) nehezen gyógyítható vagy gyógyíthatatlan foglalkozási betegség (különösen

zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, azbesztózis, stb., együtt: idült, krónikus

foglalkozási betegség) veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve

akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy

évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor;

c) külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálatok rendje

22. A soron kívüli alkalmassági vagy munkaköri vizsgálatot az Együttes rendelet 25. §-ában

foglaltak szerint kell végrehajtani. Amennyiben a hivatásos állomány fizikai alkalmassági

vizsgálattól az Együttes rendelet 12. melléklete szerinti orvosi igazolásra tekintettel

távolmaradt tagjának a fizikai alkalmassági vizsgálatát a tárgyév december 31-ig ezen

orvosi igazolásra tekintettel nem lehet végrehajtani, a közvetlen szolgálati elöljáró az

állományilletékes parancsnoknál köteles kezdeményezni a hivatásos állomány tagja soron

kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatának elrendelését.

Az orvosi vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos egyéb feladatok

23. A vizsgálatok eredménye alapján kiállított, kizárólag az egészségi alkalmasság

minősítését tanúsító orvosi igazolást alkalmazás esetén a foglalkoztatott személyi

anyagában kell elhelyezni.

24. A foglalkozás-egészségügyi orvos határozza meg a fizikai, kémiai kóroki tényezők,

illetve a fokozott expozícióval és a baleseti veszélyekkel járó munkakörökre,

tevékenységekre vonatkozó vizsgálatok rendjét.

IV. FEJEZET

A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE

Az előzetes (elméleti, gyakorlati) munkavédelmi oktatások rendje

25. A munkavédelmi oktatás célja, hogy a személyi állomány megfelelő módon és mértékben

sajátítsa el az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálatellátás vagy a

munkavégzés szabályait.

26. Az oktatás során arra kell törekedni, hogy annak eredményeként a személyi állomány

képes legyen a veszélyek felismerésére, a sérülések megelőzésére, továbbá a


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

9

bekövetkezett baleset esetén a szükséges intézkedések – elsősegélynyújtás,

helyszínbiztosítás, jelentési kötelezettség – teljesítésére.

27. Előzetes oktatásban kell részesíteni a személyi állomány tagját a vonatkozó

jogszabályban rögzítettek szerint, így különösen:

a) első szolgálatba, illetve munkába álláskor;

b) beosztás vagy munkakör változása esetén akkor, ha a személyi állomány tagjának új

beosztása (munkaköre) a korábbinál fokozottabb vagy más jellegű

veszélyeztetettséggel jár;

c) munka-, vagy haditechnikai eszköz átalakításakor vagy új eszköz rendszeresítésekor;

d) új, a korábbiaktól eltérő munkavédelmi követelményekkel járó rendőrszakmai

feladatokra történő felkészítéskor vagy új technológia bevezetése esetén.

28. Az elméleti oktatás elsősorban az alábbiakra terjed ki:

a) a munkavédelmi alapfogalmakra, általános szabályokra;

b) a munkavédelemmel kapcsolatos, a jogszabályok és belső normák által a személyi

állomány számára biztosított jogokra és kötelezettségekre;

c) a munkavédelmi jogszabályok és belső normák ismertetésére;

d) a balesetek bejelentési kötelezettségére (szolgálati, munka-, társadalom-biztosítási

ellátásra jogosító balesetek, stb.);

e) a kártérítéssel kapcsolatos tudnivalókra;

f) az egyéni védőeszközök, valamint a védőfunkciójú eszközök használati szabályaira,

az ezekkel kapcsolatos kötelezettségekre;

g) az MvSz. vonatkozó előírásainak ismertetésére;

h) a munkavédelmi előírások megszegésének következményeire;

i) egészségvédelmi és alapvető közegészségügyi-járványügyi ismeretekre;

j) az elsősegélynyújtás alapvető elméleti ismereteire.

29. A gyakorlati oktatás elsősorban az alábbiakra terjed ki:

a) a szolgálat ellátásra vagy a munkavégzésre vonatkozó biztonságos eljárásokra,

módszerekre vagy munkafogásokra, a jelentkező veszélyekre és a balesetek

elkerülésének módjaira;

b) az MvSz. előírásainak gyakorlati alkalmazására;

c) a szolgálati és munkafegyelemre;

d) a haditechnikai eszközök biztonsági berendezései, tartozékai, a munkaeszközök

védőberendezései, az egyéni védőeszközök és védő funkciójú eszközök, felszerelések

gyakorlati alkalmazásának kötelmeire és módszereire;

e) a szolgálati beosztással vagy a munkakörrel kapcsolatos speciális munkabiztonsági

szabályok alkalmazásának gyakorlati bemutatására;

f) az elsősegélynyújtás alapvető gyakorlati ismereteire, eljárásaira.

A rendkívüli munkavédelmi oktatás rendje

30. Rendkívüli munkavédelmi oktatást kell tartani:

a) súlyos munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés bekövetkezését követően;

b) olyan, sérüléssel nem járó eseményt követően, amelynek jövőbeli bekövetkezése az

a) alpontban meghatározott következménnyel járhat, az adott szolgálati vagy

munkahelyen feladatot ellátó teljes személyi állomány részére;

c) amennyiben a munkabiztonsági ellenőrzés, bejárás vagy munkavédelmi szemle során

a biztonsági szabályok súlyos vagy ismételt megszegésére derült fény.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

10

Az ismétlődő munkavédelmi oktatás rendje

31. Annak érdekében, hogy a munkavállalók a foglalkoztatás teljes időtartama alatt

rendelkezzenek a munkavégzésükhöz szükséges munkavédelmi ismeretekkel,

rendszeresen ismeretfelújító munkavédelmi oktatást kell számukra tartani. Az oktatásokat

a teljes személyi állomány számára évenként meg kell ismételni.

A munkavédelmi pótoktatás

32. A személyi állománynak a munkavédelmi oktatásról távolmaradt tagjait a távolmaradás

okának elhárultától számított 30 napon belül oktatásban kell részesíteni.

A munkavédelmi oktatások eljárási szabályai

33. Az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető köteles

gondoskodni arról, hogy a személyi állomány tagja az oktatott anyag elsajátításáig és

vizsgakötelezettségének teljesítéséig csak szakmai felügyelet mellett láthassa el feladatait.

34. A közvetlen elöljáró vagy munkahelyi vezető (a továbbiakban: közvetlen vezető) köteles

minden esetben meggyőződni arról, hogy a hozzá beosztott személy munkavédelmi

oktatásban részesült-e, hiányosság esetén köteles azonnal intézkedni annak pótlására. Az

oktatást szolgálati, illetve munkaidőben kell megtartani.

35. A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás tényét oktatási naplóban megfelelően

dokumentálni kell.

36. A személyi állománynak azt a tagját, aki saját hibájából - figyelmeztetés ellenére - nem

vesz részt a munkavédelmi oktatáson, közvetlen vezetője írásban kötelezi arra, hogy ez

irányú kötelezettségének az oktatás lebonyolításáért felelős személlyel egyezetett

időpontban tegyen eleget. A határidő eredménytelen elteltét követően a közvetlen vezető

„szolgálati (munka-) viszonyból fakadó kötelezettség vétkes megszegése” miatt köteles

fegyelmi eljárást vagy más, az érintett foglalkoztatási jogviszonyára irányadó törvényben

meghatározott munkáltatói intézkedést kezdeményezni.

A munkavédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettségek

37. A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló oktatás keretében elsajátítsa az

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati

ismereteit.

A munkavédelmi vizsgára kötelezettek

38. Munkavédelmi vizsgát kell tenni azon személyeknek:

a) akiknek munkaköréhez tartozik az egészséges és biztonságos munkavégzés

feltételeinek megteremtése, biztosítása vagy ellenőrzése;

b) akik saját vagy mások testi épségét veszélyeztető munkakörben dolgoznak, vagy

munkavédelemmel kapcsolatos feladatot látnak el.

39. Az ORFK szervezeti egységeinél vizsgára kötelezettek az alábbi beosztású dolgozók:


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

11

a) főigazgatók;

b) főosztályvezetők és főosztályvezetői jogállású vezetők;

c) osztályvezetők, osztályvezetői jogállású vezetők;

d) anyagi-pénzügyi (fő)előadók.

Munkavédelmi vizsgáztatás szabályai

40. A munkavédelmi vizsgák előtt a vizsgára kötelezettek részére továbbképzést, illetve

konzultációs lehetőséget kell biztosítani. A vizsga anyagát a vizsgázó munkakörének

megfelelően kell összeállítani.

41. A vizsgabizottság elnöke lehet:

a) az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője vagy szervezetszerű helyettese, annak

megbízottja vagy a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője;

b) az állományilletékes parancsnok, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója által

meghatározott vezető.

42. A vizsgabizottság tagja lehet:

a) a munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy;

b) a személyi állomány területileg illetékes alapellátó orvosa;

c) a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője.

43. A munkavédelmi vizsga lebonyolításáról, a résztvevőkről és azok vizsgaeredményéről

jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga érvényességének időtartama 5 év.

44. Munkavédelmi vizsgát nem kell tennie annak, aki legalább középfokú munkavédelmi

szakképzettséggel rendelkezik, és munkavédelmi feladatot lát el.

V. FEJEZET

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS, VESZÉLYES MUNKAHELYEK ÉS MUNKAKÖRÖK

45. Az ORFK személyi állományának munkakörnyezeti kockázatértékelését a Rendőrség

személyi állománya munkakörnyezeti kockázatértékelésének egységes végrehajtásáról

szóló 35/2009. (OT 21.) ORFK utasításban foglaltak alapján kell végrehajtani.

46. A veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák körét – a

vonatkozó jogszabályok, belső normák és a szervezeti egységek kockázatértékelése

alapján – a Rendőrség munkavédelmi tevékenységéről szóló külön norma határozza meg.

VI. FEJEZET KÉPERNYŐS MUNKAHELYEKRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOK

47. Képernyős munkahelynek minősül az olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a

képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, szkenner,

kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter,

lemezegység, modem, stb.), de idesorolandók az esetleges tartozékok, az ember-gép

kapcsolatot meghatározó szoftver, az irattartó, a munkaszék, a munkaasztal vagy

munkafelület, a telefon, valamint a követlen munkakörnyezet. Erre vonatkozóan a


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

12

képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) rendelkezései

irányadók.

48. A munkáltató az EüM rendeletnek megfelelően a munkafolyamatokat úgy szervezi meg,

hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – össze nem

vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés

összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

VII. FEJEZET

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, RENDVÉDELMI CÉLÚ VÉDŐESZKÖZÖK,

VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS SZEREK JUTTATÁSÁNAK

RENDJE

Egyéni védőeszközök biztosítása

49. Azokhoz a szolgálati- és munkafeladatokhoz, amelyek végrehajtása során az állomány

egészségét és testi épségét a tevékenységgel összefüggő veszély fenyegeti, egyéni

védőeszközökről, rendvédelmi célú védőeszközökről és rendszeresített felszerelésekről

kell gondoskodni.

50. A hivatásos állomány tagjainak a szolgálati feladatok biztonságos ellátásához az egyéni

védőeszközökkel, rendvédelmi célú védőeszközökkel történő ellátása során a vonatkozó

ORFK normák szerint kell eljárni.

51. A közalkalmazottak formaruha, védőruha és egyéni védőeszköz ellátása a vonatkozó

jogszabályok, belső normák és az ORFK Kollektív Szerződésében foglaltak szerint

történik.

52. A lövedékálló és a szúrásálló mellényeket és azok huzatait központilag kell tisztíttatni,

illetve szükség szerint fertőtleníteni.

53. A védőeszközök, rendvédelmi célú védőeszközök esetenkénti különleges

szennyeződésének, fertőző anyaggal történő érintkezésének előfordulásakor a védőeszköz

használati útmutatójának megfelelő mechanikai tisztítási, speciális tisztítási és

fertőtlenítési eljárásokat kell alkalmazni. A nem egyéni felszerelési eszközként

használatos védősisakok, lovas-kobakok, egyéb fejvédő eszközök esetén cérna vagy

pamut anyagból készült fejvédő sapkát (akár egyszer használatos kivitelűt) kell

alkalmazni, melyet szintén az előzőeknek megfelelően kell tisztíttatni, szükség szerint

fertőtleníttetni. Ezen eszközökhöz értendők még az alegység készletből biztosított

védőszemüvegek, arcvédők, védőmaszkok, fél-álarcok (egyéni légzésvédő eszközök),

hallásvédő fültokok, speciális védőruházatok, gumicsizmák, gumikesztyűk, mártott

kesztyűk, vízi-mentő és könnyűbúvár felszerelések.

54. A személyi állomány lövészetek okozta halláskárosodásának megelőzése érdekében a

nyílt terepen végrehajtott lőgyakorlatok során a lőállástól mért 55 m-es körzetben csak

hallásvédő fültokkal lehet tartózkodni.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

13

55. A személyi állomány lövészetek okozta halláskárosodásának megelőzése érdekében a

pincékben és más helyiségekben kialakított speciális zárt lőtereken végrehajtott

lőgyakorlatok során a környezeti hangszigetelésen kívül is elengedhetetlen a vonatkozó

külön normában előírt egyéni védőeszközök használata.

56. A higiéniai elvek érvényesítése érdekében a személyi állomány szolgálati feladatot ellátó

tagja részére az ideiglenes használatra kiadott védőfunkciójú eszköz karbantartásáról

(tisztítás, fertőtlenítő jellegű tisztítás, kis- és nagyjavítás, pótlás) a közvetlen szolgálati

elöljáró saját hatáskörben köteles gondoskodni.

Az egyéni védőeszközök megrendelése, beszerzése, kiadása, cseréje

57. A védőeszközök, rendvédelmi célú védőeszközök megrendelése, kiadása, cseréje a

területileg illetékes anyagi és pénzügyi (fő)előadó feladatkörébe tartozik. Védőeszközként

és rendvédelmi célú védőeszközként csak olyan rendszeresített eszköz használható, amely

megfelel a Rendelet 8-9. §-aiban foglalt feltételeknek.

A védőeszközök használatára vonatkozó előírások

58. A szolgálati és munkafeladatok teljesítéséhez szükséges védőeszközök, rendvédelmi célú

védőeszközök rendszeres használatának elrendeléséről és biztosításáról a közvetlen

vezetők kötelesek gondoskodni.

59. Az egyéni védőeszközök, rendvédelmi célú védőeszközök rendeltetésszerű használatát a

közvetlen vezető rendszeresen, de legalább havonta egyszer ellenőrzi a megfelelőség és a

karbantartottság szempontjából.

60. Az egyéni védőeszközök, rendvédelmi célú védőeszközök védőképességét az eszköz

használati útmutatójában meghatározott rendszerességgel a közvetlen vezető a

munkavédelmi felügyelő bevonásával ellenőrzi.

61. A védőképesség elvesztése esetén az egyéni védőeszközt, rendvédelmi célú védőeszközt

haladéktalanul ki kell cserélni. A javítás, a felhasználó kötelezettségén túlmutató

karbantartás, valamint a speciális tisztíttatás, mosatás a szolgálati vagy munkahely anyagi

szolgálatának a feladata.

A védőital-juttatás és ellátás rendje a szolgálatellátás, valamint a rendkívüli

munkavégzési körülmények esetére

62. Az állomány védőitallal való ellátásáról a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek

minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben (a

továbbiakban: SzCsM-EüM rendelet) meghatározottak szerint kell gondoskodni.

63. Rendkívüli munkavégzési körülmények, illetve szolgálatellátás esetén a Rendelet 12. §-

ában, valamint az SzCsM-EüM rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

14

Tisztálkodási eszközök, szerek és bőrvédő készítmények juttatása

64. A személyi állomány tisztálkodási eszközökkel, szerekkel, valamint bőrvédő

készítményekkel történő ellátása során az SzCsM-EüM rendeletben foglaltak szerint kell

eljárni.

65. Azokon a szolgálati vagy munkahelyeken, ahol a munkavégzés nagymértékű

szennyeződéssel jár, illetve ahol az állomány tagjának bőrét káros behatás éri, az e

munkakörben tevékenykedőket el kell látni tisztálkodási szerekkel, illetve bőrvédő és

bőrápoló készítményekkel.

66. A tisztálkodási és bőrápoló szerek közül csak a kereskedelmi forgalomban kapható szerek

beszerzése megengedett. A beszerzés előtt ki kell kérni a foglakozás-egészségügyi

szolgálat orvosának, valamint a Rendőrség közegészségügyi-járványügyi

főfelügyelőjének véleményét.

VIII. FEJEZET

A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGVÉDELME, A MUNKAVÉDELEM EGYÉB

ESZKÖZRENDSZEREI

A személyi állomány egészségvédelme

67. A biztonságos és egészséges munkakörnyezet a színvonalas munkavégzés

elengedhetetlen feltétele, ezért az ORFK elkötelezettséget vállal a munkahelyi

egészségfejlesztés keretében az általános szűrővizsgálatok, a célzott szakorvosi

vizsgálatok és az egészségügyi ismeretterjesztő programok szervezése és elősegítése

iránt. A gyakori és súlyos, de korai felismeréssel jól kezelhető betegségek szűrésének és

gondozásának támogatásával, az egészségügyi alapellátó-rendszer fenntartásával és

működtetésével kifejezi munkavállalói iránti megbecsülését és felelősségvállalását.

68. Az állományilletékes parancsnokok, közvetlen vezetők és a személyi állomány

valamennyi tagja kötelesek tudásuk és lehetőségük szerint gondoskodni az egészséges

munkakörnyezet megóvásáról, önmaguk és mások egészségének megőrzéséről.

A munkavédelem egyéb eszközrendszerei

69. Az ORFK teljes személyi állományának törekednie kell azon technikai és foglalkozás-

egészségügyi eszközök, eljárások, intézkedések bevezetésére és használatára, amelyek

közvetlenül vagy közvetve szolgálják a munkabalesetek, megbetegedések megelőzését, a

dolgozók munkavégző képességének megőrzését.

70. Az állományilletékes parancsnokok és közvetlen vezetők a munkavédelmi oktató, nevelő

és felvilágosító munka elősegítésével gondoskodnak arról, hogy a személyi állomány

tagjai beosztásuknak és munkakörüknek megfelelő munkavédelmi oktatásban

részesüljenek, másrészt tudatosítják velük ezek célját, életvédelmi jelentőségét.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

15

IX. FEJEZET

A SZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁRA ÉS A MUNKAVÉGZÉSRE

VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általános magatartási szabályok

71. A személyi állomány valamennyi tagja köteles a balesetek és sérülések, valamint

foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek megelőzésében

közreműködni, a munkabiztonsági feladatok gyakorlati megvalósítását elősegíteni.

A biztonságos szolgálatellátásra és munkavégzésre vonatkozó előírások

72. A személyi állomány tagja a biztonságos működési képesség ellenőrzésén túlmenően az

egyéni védőeszközöket a kezelési utasításokban rögzített, valamint az oktatásokon és

kiképzéseken elsajátított szabályok alapján használhatja, illetve alkalmazhatja, a

szükséges karbantartási feladatokat e szabályok betartásával végezheti.

73. A biztonságos szolgálati és munkafeladatok ellátása érdekében a szolgálati vagy

munkahelyre alkohol tartalmú italt bevinni, ott ilyet fogyasztani tilos.

74. A személyi állomány tagja nem állhat szolgálatba vagy munkába alkohol, kábító hatású-

vagy egyéb, a biztonságos munkavégzést befolyásoló szer hatása alatt. Ezt a közvetlen

vezető köteles ellenőrizni a szolgálat ellátása vagy a munkavégzés megkezdése előtt,

illetve alkalomszerűen annak folyamán.

75. A személyi állomány tagjai közül biológiai kockázati tényezőknek vannak kitéve

különösen a bűnügyi (bűnügyi-technikai, vizsgálói), közrendvédelmi (kutyavezetői)

közlekedésrendészeti, baleseti helyszínelő, valamint igazgatásrendészeti feladatokat

ellátók, különös tekintettel az egészségügyi szolgálatot (orvos, asszisztens, felcser),

továbbá a fogda- és kísérőőri szolgálati feladatokat végrehajtókra.

76. Speciális felületkezelést igényel azon eszközök és vonatanyagok mentesítése, amelyek a

kutyás és lovas kiképzési segédeszközök körébe tartoznak.

77. Azokon a szolgálati helyeken, ahol a veszélyforrás hatásait egyéni védőeszköz

használatával és kollektív védelemmel kiküszöbölni nem lehet, ott szervezési

intézkedésekkel kell biztosítani a kockázati tényezők (zaj, rezgés, por és vegyi ártalom,

sugárzás) minimalizálását.

A sérülékeny csoportba tartozók foglalkoztatásának szabályai

78. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és

véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 33/1998

(VI.24.) NM rendelet] által meghatározott sérülékeny csoportba tartozók közül az ORFK

szervezeti egységeinél a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem

foglalkoztatható.

79. A sérülékeny csoporthoz tartozó alkalmasságáról előzetes és időszakos orvosi vizsgálat

megállapításainak ismeretében kell dönteni. A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és

véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a nők – különös tekintettel a terhes nőkre


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

16

és a nemrég szült anyákra – csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 33/1998 (VI.24.)

NM rendelet 8. mellékletében felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő

munkavégzésre.

80. Nő csak olyan munkakörben foglalkoztatható, amelyben:

a) a feladatok ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik;

b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét károsan nem befolyásolja, utódaira

veszélyt nem jelent.

81. Várandós nőt tilos foglalkoztatni olyan munkahelyen, ahol:

a) megterhelő fizikai vagy idegrendszeri, illetve kémiai ártalomnak van kitéve;

b) a test fokozott lehűlésével, tartós átnedvesedésével járó munkavégzés történik;

c) fokozott baleseti veszély áll fenn;

d) sugárártalomnak (ionizáló, nem ionizáló sugárzás stb.) van kitéve;

e) vérképző szerveket, valamint ideg- és hormonrendszert fokozottan károsító mérgező

anyagokkal kerülhet kapcsolatba.

A szerv állandó szolgálati vagy elhelyezési körletén kívül végzendő munkára vonatkozó

előírások

82. Amennyiben a személyi állomány tagja állandó szolgálati vagy elhelyezési körletén vagy

munkahelyén kívül teljesít szolgálatot, illetve végzi munkáját, a közvetlen vezető köteles

gondoskodni arról, hogy:

a) a feladatát ellátó személy előzetes oktatásban részesüljön a feladat ellátása szerinti

szolgálati vagy munkahely sajátosságairól, baleseti veszélyeiről;

b) a fogadó szervezeti egység vezetője a feladatát ellátó személy figyelmét hívja fel a

konkrét baleseti veszélyekre és az ellenük való védekezésre.

83. A szolgálat teljesítése, a munkavégzés nem kezdődhet el a 82. pontban előírtak

megtörténte előtt.

Meghatározott munkaterületre történő belépés korlátozása

84. Az alábbi helyiségekbe az oda beosztottakon kívül csak az ellenőrzésre jogosultak

léphetnek be:

a) fegyver-, vegyszer- és méregraktár;

b) bűnjelek tárolására használt helyiség;

c) irattár;

d) telefon- és hírközpont, szerver elhelyezésére szolgáló vagy egyéb számítástechnikai

helyiség;

e) transzformátorház;

f) villamos kapcsoló- és elosztóhelyiség;

g) felvonógépház;

h) erőmű, kazánház;

i) hőközpont;

j) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt munkahely;

k) akkumulátortöltő-helyiség;

l) gázpalack-tároló;

m) műhely.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

17

85. Az illetéktelenek belépését tiltó rendelkezések betartásáért, a helyiség zártságának

fenntartásáért az oda beosztott személyek és a közvetlen vezető közösen felelősek.

Más munkáltató dolgozói által az ORFK körletében végzendő munka

86. Az ORFK szervezetei egységeinek azon elhelyezési körleteiben, ahol más munkáltatók

dolgozói is tevékenységet látnak el, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az a

dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodó más személyekre veszélyt ne

jelentsen.

87. A 86. pontban meghatározott követelmények megvalósításáért az ORFK részéről a

tevékenység végzése alapjául szolgáló szerződésben megjelölt munkáltató, valamint a

munkavégzéssel érintett körletért felelős vezető felelős.

Az objektumhasználat, a kiképzési feladatok, a gyakorlatok, a bemutatók

munkavédelmi előírásai

88. Az objektumok tervezése, kialakítása és használata során gondoskodni kell arról, hogy:

a) az objektumokban a közlekedési utak feleljenek meg a várható legnagyobb

igénybevételnek;

b) a nyílászáró szerkezetek elhelyezése, mennyisége, mérete és kialakítása

rendeltetésszerű és az előírásoknak megfelelő legyen;

c) a vészkijáratok száma, mérete és elhelyezése, valamint kezelhetősége biztosítsa a

veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását.

89. Az objektumok használata során gondoskodni kell arról, hogy az objektum rendje, annak

tisztasága, a munkahelyen keletkező szennyező anyagok kezelése és eltávolítása olyan

módon legyen biztosítva, hogy azok egészségügyi ártalmat ne okozzanak, az épített és

természeti környezetet ne károsítsák.

90. A kiképzési feladatok végrehajtása során a kiképzés vezetője a gyakorlatok, kiképzési

feladatok, bemutatók előtt köteles ismertetni az állomány érintett tagjaival a

végrehajtással összefüggő esetleges veszélyforrásokat.

91. A gyakorlatok, kiképzési feladatok vagy bemutatók során a személyi állomány tagja –

külön engedély vagy megállapodás hiányában – más fegyveres szerv, illetve természetes

vagy jogi személy által rendelkezésre bocsátott eszközöket nem használhat, állatokat (pl.

kutya, ló) nem alkalmazhat.

92. Minden, a napi szolgálati feladatoktól eltérő fizikai igénybevétellel járó feladat esetén,

különösen az önvédelmi és kiképzési gyakorlatok, valamint a bemutatók előtt – szervezett

keretek között – a személyi állomány tagjai ún. bemelegítő gyakorlatokat kötelesek

végezni.

93. A kiképzési feladatok, a gyakorlatok, a bemutatók során a veszélyforrások ismeretében az

azok ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket, felszereléseket és védőfunkciójú

eszközöket biztosítani kell, ezek használatát a végrehajtásért felelős vezetők kötelesek

megkövetelni, azok alkalmazását a helyszínen begyakoroltatni.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

18

94. A Rendőrségi Igazgatási Központ (a továbbiakban: RIK) épületében, a meglévő

légtechnikai kialakítás miatt - az üzemeltetéshez, karbantartáshoz használt, alkalmazott

anyagokon kívül - tilos gáz vagy szobahőmérsékleten gázt kibocsátó egyéb

halmazállapotú veszélyes anyagot (Mvt. 87.§ 12. pont) tárolni.

Próbaüzem, üzemi próba végzésének rendje

95. Próbaüzem, illetve üzemi próba ideje alatt minden esetben ellenőrizni kell, hogy a

berendezések kielégítik-e a munkavédelem tárgykörébe tartozó jogszabályokban

támasztott követelményeket.

96. A próbaüzemet az állományilletékes parancsnok rendelheti el, ennek időtartama

legfeljebb 180 nap lehet.

97. A próbaüzemi eljárás alá vont berendezés használati, kezelési és munkabiztonsági

dokumentációja meglétének biztosítása az elrendelő feladata.

98. Üzemi próba során meg kell győződni a berendezés biztonságos működéséről és

üzemeltetési lehetőségéről. A munkavédelmi előírásokban meghatározott

követelményeknek való megfelelés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes

vizsgálat, így különösen a műszaki dokumentációk megfelelősége, a villamosság

biztonságtechnikai vizsgálatok jegyzőkönyvvel dokumentált megtörténte.

99. A próbaüzem és üzemi próba eredményeként az állományilletékes parancsnok jogosult és

kötelezett a munkavédelmi üzembe helyezésre.

A dohányzással kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése

100. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának

egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény rendelkezéseinek betartatásáért minden

vezető felelős.

101. Az ORFK szervezeti egységei személyi állományának elhelyezésére szolgáló

objektumok területén a dohányzásra és a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó

szabályok megtartását a munkavédelmi szemlékre és ellenőrzésekre feljogosított szerv, a

Rendőrség közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője, a Rendőrség munkavédelmi

főfelügyelője és az ORFK munkavédelmi felügyelője, valamint az objektumok

parancsnokai ellenőrzik.

Az anyagmozgatás szabályai, súlynormák

102. Az épületeken belül az anyagok mozgatásának megkezdése előtt meg kell győződni

arról, hogy a szállítandó anyagok, tárgyak vagy azok csomagolási módja, illetőleg

mozgatása nem veszélyezteti a dolgozók egészségét, testi épségét. Amennyiben a

rakodást végzők, illetve a rakodás közvetlen környezetében tartózkodók biztonsága

szükségessé teszi, a veszélyeztetett területekre való behatolást meg kell akadályozni, és

figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

103. A mozgatott tárgyak biztonságos megfogási lehetőségeiről (pl. fogantyúk, fülek

kialakítása, alátétre helyezés) gondoskodni kell, vagy erre a célra megfelelő segédeszközt


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

19

kell biztosítani. A tárgyak lerakásánál, megemelésénél a rakodási technológiát meg kell

határozni. Azoknál az anyagmozgatási munkáknál, illetve eszközöknél, ahol a kézsérülés

veszélye fennállhat, gondoskodni kell a kéz védelméről.

104. A szállítóeszközön a le- és felrakodást úgy kell végezni, hogy annak stabilitását e

munka ne veszélyeztesse. A szállítóeszközre felrakott rakomány terjedelme csak akkora

lehet, amekkorát a biztonságos szállítás lehetővé tesz, a terhet úgy kell elhelyezni, hogy a

rakomány súlypontja minél mélyebben legyen.

105. Az egészségre ártalmas anyagok göngyölegeinek kibontási és ürítési módját úgy kell

kialakítani vagy megszervezni, hogy az a dolgozók egészségét ne veszélyeztesse.

106. Folyékony, képlékeny halmazállapotú anyagokkal nyitott edényt, ládát, tartályt

szállításkor csak olyan mértékben szabad megtölteni, hogy szállítás közben a kiloccsanás,

kiömlés veszélye ne álljon fenn.

107. A személyi állomány által segédeszköz nélkül, kézi erővel mozgatható tárgyak

megengedett legnagyobb tömegét és az erre vonatkozó egyéb előírásokat (a

továbbiakban: „súlynorma”) az MvSz. 1. melléklete tartalmazza.

Az elsősegélynyújtás biztosításának rendje

108. Az ORFK szervezeti egységei által használt épületekben gondoskodni kell az

elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtéséről. Ennek keretében az

objektum működtetéséért felelős vezető – indokolt esetben a feladatkör szerint hatáskörrel

rendelkező vezetők bevonásával – gondoskodik:

a) az elsősegélynyújtásért felelős személy nevének és telefonszámának jól látható

helyen történő kifüggesztéséről, erről a személyi állomány külön tájékoztatásáról;

b) az elsősegélynyújtásban résztvevők képzésen, továbbképzésen való részvételéről;

c) az elsősegélynyújtás céljait szolgáló felszereléseknek a munkahelyen belül feltűnő és

hozzáférhető helyen történő tárolásáról, szükség szerint pótlásáról.

109. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóságának vezetője intézkedik az ORFK által

üzemeltetett szolgálati gépjárművekben a szerv feladata szerinti, illetve az egyéb

előírásoknak megfelelő elsősegély-nyújtó felszerelés biztosítására. Az elsősegély-nyújtó

felszerelés szavatossági idejének nyomon követéséről, indokolt esetben a csere

kezdeményezéséről a szolgálati gépjárművet használó szervezeti egység vezetője köteles

gondoskodni.

X. FEJEZET

A MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE

Épületek, építmények használatba vételére, munkaeszközök üzembe helyezésére

vonatkozó eljárási szabályok

110. Az ORFK szervezeti egységeinél megvalósuló beruházásokról (gépek, berendezések

beszerzéséről, épületek, létesítmények, helyiségek építéséről, kivitelezéséről,

átalakításáról) az azt szervező, lebonyolító gazdasági szakszolgálat vezetője a kivitelezés

megkezdése vagy a szállítás előtt harminc nappal írásban köteles tájékoztatni az ellátandó

szervezeti egység vezetőjét és az ORFK munkavédelmi felügyelőjét.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

20

111. Amennyiben a 110. pont alapján tájékoztatottak megalapozott érdemi kifogást tesznek

a tervezett beruházásról küldött tájékoztató alapján, a kivitelezést csak annak

figyelembevételével lehet megkezdeni.

112. Az írásos tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tervezett beruházás:

a) telepítési helyét;

b) közvetlen és közvetett célját;

c) a rendőrszakmai szempontok perspektivikus előrevetítésén túl az épületben szolgálati

feladat ellátására tervezett személyi állomány létszámadatait (nemenkénti bontásban),

amennyiben ügyfélforgalommal érintett épületről van szó, úgy a becsült

ügyfélforgalmat;

d) a megvalósításra kerülő szociális létesítmények (WC-k, zuhanyzók, étkező- és

pihenőhelyiségek, stb.) leírását és jellemzőit;

e) a megvalósítás megkezdésének és befejezésének időpontját;

f) a végleges használatbavétel, üzembe helyezés tervezett időpontját, valamint a próba-

és ideiglenes üzemeltetés időtartamát.

113. A próba-, illetve az ideiglenes vagy végleges használatbavételi engedély akkor adható

meg, ha:

a) a munkaeszközök, létesítmények, technológiák, munkahelyek megfelelnek az Mvt.-

ben, a tárgykört érintő hatályos jogszabályokban, valamint a kötelezően

alkalmazandó nemzeti szabványokban foglaltaknak;

b) az építmény, a létesítmény szociális helyiségekkel való ellátottsága megfelel a fenti

követelményeknek, a tárgykört érintően hatályos jogszabályokban, valamint a

kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványokban foglaltaknak;

c) a gépek, berendezések a személyi állomány tagjának és a tevékenység hatókörében

tartózkodó más személynek (pl. ügyfélnek) életét és testi épségét nem veszélyeztetik,

és a technikai eszközök, gépi berendezések a biztonságos munkavégzéshez szükséges

védőberendezéssel el vannak látva;

d) a biztonságtechnikai felülvizsgálatok (pl. érintésvédelmi, villámvédelmi és a

létesítmény villamos berendezéseinek tűzvédelmi szabványossági) megtörténtek, és

azok eredményei az előírásoknak megfelelnek.

A technológiai, műveleti, gépkezelési, karbantartási utasítások elkészítésével kapcsolatos

eljárások, feladatok rendje

114. Ha a gyártó által készített kezelési-karbantartási utasításban előírtak nem biztosítják az

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, az ORFK munkavédelmi

felügyelője kiegészítő vagy helyi utasítást készít. Ezt a rendelkezést az egyedi tervezésű

és gyártású gépek, berendezések esetében is érvényesíteni kell.

115. A 114. pontban meghatározott utasításokban kell meghatározni – az MSZ 14399

szabvány figyelembe vételével – a munkafolyamatok egészséges és biztonságos

végrehajtásának személyi, tárgyi, magatartási és egyéb követelményeit, valamint a

veszélyes munkavégzési tényezőket és a védelem módozatait, a védőberendezéseket és

egyéni védőeszközöket, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzést szolgáló magatartási szabályokat.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

21

116. Nem kell kidolgozni utasítást olyan munkákra, műveletekre, illetve az utasításoknak

nem kell kiterjednie olyan alapvető szakmai kérdésekkel, munkafogásokkal, szerszámok

használatával kapcsolatos kérdésekre, amelyekre vonatkozóan az adott szakképzettségű

dolgozó egyértelműen elvárhatóan megfelelő ismeretekkel rendelkezik.

117. A kiadott utasításokat az ORFK munkavédelmi felügyelője szükség szerint

dokumentált módon felülvizsgálja, és a szükséges módosításokat elvégzi.

118. Az utasításokat a dolgozókkal meg kell ismertetni.

A személyi állomány munkavégzésre alkalmas állapota ellenőrzése

119. A közvetlen vezető a munka megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a

munkavállaló munkavégzésre alkalmas állapotban van.

120. A közvetlen vezető ellenőrzési és fegyelemkezelő jogosultságából eredően – a

jogszabályban, egyéb normában előírt kötelező fegyelmi felelősségre vonás esetein túl –

fegyelmi úton felelősségre vonást vagy más, az érintett foglalkoztatási jogviszonyára

irányadó törvényben meghatározott munkáltatói intézkedést kezdeményezhet a személyi

állomány azon tagjával szemben, aki:

a) súlyosan vét a munkarend ellen;

b) alkohol, a munkavégzés biztonságát veszélyeztető gyógyszer vagy drog (kábítószer)

hatása alatt végez munkát;

c) a munkavédelmi kötelezettségének nem tesz eleget;

d) az előírt orvosi vizsgálaton önhibájából nem jelenik meg;

e) a védőberendezést szándékosan kiiktatja, megrongálja.

121. A közvetlen vezető a személyi állomány szolgálatképes, illetve munkavégzésre

alkalmas állapotának ellenőrzése során az alkoholos befolyásoltság jelzésére és

megállapítására alkalmas – hitelesített – eszközzel vizsgálatot végezhet, ennek a

munkavállaló köteles magát alávetni. Amennyiben a munkavállaló a vizsgálatnak nem

veti alá magát, szolgálatba (munkába) nem állítható, részére a szolgálatellátás

(munkavégzés) alóli felmentés időtartamára illetmény (munkabér) nem folyósítható,

ellene a fegyelmi eljárást el kell rendelni. A munkavállaló kérésére alkoholos

befolyásoltságának kizárására a véralkohol vizsgálatot, ennek érdekében a vérvételt a

vezető köteles elvégeztetni.

A munkavédelmi ellenőrzés (szemle)

122. Az ORFK szervezeti egységeinél évente legalább egy alkalommal az ORFK

Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi és Pszichológiai Osztály által kidolgozott

szempontrendszer alapján munkavédelmi ellenőrzést (a továbbiakban: szemle) kell

tartani.

123. A szemle során a szemlebizottság ellenőrzi az objektum minden helyiségét, a személyi

állomány szolgálati és munkakörülményeit. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni,

ebben a további intézkedések megtételéhez alkalmas módon meg kell jelölni a feltárt

hiányosságokat. A szabálytalanságok megszüntetése érdekében az ellenőrzött szervezeti

egység vezetője intézkedési tervet készít.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

22

124. A szemlék tervezett időpontjáról szemleütemtervet kell készíteni, és ennek

figyelembevételével a szemle konkrét időpontja előtt legalább nyolc nappal értesíteni kell

(írásban, faxon, telefonon stb.) az érintett szervezeti egységek vezetőit.

125. A szemlével érintett szervezeti egység vezetője köteles:

a) értesíteni a munkavédelmi képviselőt vagy a munkahelyi munkavédelmi bizottságot a

szemle időpontjáról;

b) biztosítani a munkavédelmi képviselőnek vagy a munkahelyi munkavédelmi

bizottság delegált tagjának a szemlében való részvételét.

126. A munkavédelmi szemlebizottság tagjai:

a) az érintett szervezeti egység vezetője (parancsnoka) vagy helyettese;

b) a munkavédelmi képviselő;

c) az ORFK munkavédelmi felügyelője, illetve a területileg illetékes egészségvédelmi

megbízott;

d) a területileg illetékes létesítmény-felelős, épületkezelő;

e) a szemlézett terület anyagi, pénzügyi (fő)előadója;

f) az együttesen megtartandó közegészségügyi és munkavédelmi ellenőrzések

alkalmával, a szemlézett terület illetékes orvosa, illetve közegészségügyi-járványügyi

felügyelője.

127. A RIK épületében a több szervezeti egység elhelyezésére szolgáló közös

munkaterületek ellenőrzésében az ORFK munkavédelmi felügyelője együttműködik a

Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Pest megyei Rendőr-főkapitányság munkavédelmi

felügyelőivel.

128. A 122. pontban meghatározott szemlét minden év első felében kell megtartani a RIK

alábbi részein:

a) a -2 szinten lévő ügyeleti helyiségekben;

b) a -1 szinten elhelyezett raktárakban;

c) a földszinti ügyfélfogadó területeken és szolgálati helyeken;

d) a telefonközpontokban és az informatikai helyiségekben;

e) az I. emeleten elhelyezett informatikai központban;

f) a II. emeleten lévő ügyeleti és őrségi körletekben.

129. Az ORFK munkavédelmi felügyelője évente január 15. napjáig, ezen felül szükség

szerint értékeli a szervezeti egység munkavédelmi helyzetét, a szemlék tapasztalatait, és

meghatározza az ezekkel kapcsolatos további feladatokat. A jelentés tartalmazza a

baleseti statisztikák összesítését, valamint a munkavédelmi helyzet szöveges értékelését.

A munkaeszközök ellenőrzése, villamosbiztonsági vizsgálatok, érintésvédelmi

ellenőrzések

130. Az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a munkaeszközök, épületek,

azok speciális helyiségeinek tervszerű karbantartásáról az ORFK Gazdasági

Főigazgatóság vezetője vagy az általa megbízott személy köteles folyamatosan

gondoskodni.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

23

131. A szolgálat ellátása, illetve a munkavégzés során a közvetlen balesetveszéllyel járó

hiányosságokat haladéktalanul el kell hárítani. A közvetlen baleseti veszélyt nem jelentő

rendellenességeket a karbantartási terv végrehajtása során kell megszüntetni.

132. Az ORFK létesítményeire vonatkozó időszakos biztonságtechnikai

felülvizsgálatoknak a vonatkozó szabványok előírásai szerinti elvégzéséről, illetve

elvégeztetéséről és a dokumentumokban feltüntetett hiányosságok megszüntetéséről az

ORFK Gazdasági Főigazgatóság vezetője vagy az általa megbízott személy köteles

gondoskodni.

A fegyverek ellenőrzése

133. A szolgálati és kiképzési lőfegyverek műszaki állapotáról, használatra való

alkalmasságáról a Belügyminisztérium Technikai Szabályzata, valamint a Lövészeti

Szakutasítás kiadásáról szóló ORFK utasítás előírásai alapján kell meggyőződni,

figyelembe véve a szolgálati lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai

eszközök tárolásának biztonságtechnikai követelményeiről, a fegyverek kezelésének,

nyilvántartásának, őrzésének és ellenőrzésének szabályozásáról szóló ORFK utasítás

rendelkezéseit is.

134. A lőfegyverek töltetlenségének ellenőrzése kizárólag az erre kijelölt ún. töltő-ürítő

helyen, műszaki állapotuk, használatra való alkalmasságuk ellenőrzése pedig a

karbantartó helyeken és a fegyverjavító műhelyben hajtható végre.

135. A fegyver ellenőrzése során csak az ellenőrzést végző személy(ek) lehet(nek) jelen. A

lőfegyverek töltését-ürítését minden körülmények között fokozott figyelemmel kell

végezni, úgy, hogy az más személy életét és testi épségét ne veszélyeztesse.

Szolgálati és munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek

bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának rendje

136. A személyi állomány tagja köteles a szolgálati vagy munkahelyén a szolgálatellátás

vagy munkavégzés közben keletkezett sérülését (ide értve a felmentési nappal nem járó

sérülést is) haladéktalanul jelenteni a közvetlen vezetőnek. Amennyiben egészségi

állapota miatt jelentésre képtelen, úgy azt a személyi állomány más, jelenlévő tagjának

kötelessége megtenni.

137. A nem szolgálati vagy munkabaleset kategóriájába tartozó balesetekkel kapcsolatban a

közvetlen vezető a sérültet a baleset körülményeiről nyilatkoztatja. Szükség esetén a

nyilatkozat megtételéhez a társadalombiztosítási ügyintéző segítségét kéri.

138. Amennyiben az állomány tagjának megbetegedésével összefüggésben felmerül az,

hogy a megbetegedés a szolgálati vagy munkakörülményekkel összefüggésben

következett be, a közvetlen vezető, az alapellátó orvos vagy az állomány érintett tagja

köteles azt jelezni az állományilletékes parancsnoknak vagy a munkáltatói jogkör

gyakorlójának a Rendelet 22. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések megtétele

érdekében.


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

24

139. A szolgálati és munkabalesetek, valamint foglalkozási megbetegedések, fokozott

expozíciós esetek bejelentését és kivizsgálását a Rendelet 21-28. §-aiban meghatározottak

szerint kell végrehajtani.

Fokozott baleseti veszély miatt szükséges tilalmi jegyzék

140. A 2. mellékletben meghatározott munkakörökben nők, valamint a rájuk irányadó

nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók nem foglalkoztathatók („Fokozott baleseti veszély

miatt szükséges tilalmi jegyzék”). A munkakörülmények megváltozása (új technológia

alkalmazása, egészségi ártalmak keletkezése vagy megszűnése, stb.) esetén a

foglalkozás–egészségügyi szolgálat orvosa és az ORFK munkavédelmi felügyelője a 2.

mellékletet felülvizsgálja, és javaslatot tesz a szükséges módosításokra.

Rendkívüli eseményekre vonatkozó eljárás (mentési terv)

141. Rendellenes körülmények kialakulása esetére (pl. veszélyes anyag kiömlése,

földrengés, raktározási polcrendszer összedőlése, stb.) az objektum üzemeltetéséért

felelős vezető mentési tervet készít.

142. Minden olyan helyzetben, amikor a szolgálatellátás, illetve a munkavégzés az

általános jellemző körülményektől jelentős mértékben eltér, rendkívüli eseménynél (pl.

tűz, katasztrófa-elhárítási tevékenység, balesetveszély stb.) az adott létesítmény

katasztrófavédelmi, tűzriadó- és épület kiürítési, valamint mentési tervében

meghatározottak szerint kell eljárni.

143. A mentési terv előírásai akkor lépnek életbe, amikor a szabályos üzemvitelre

vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be.

144. A személyi állomány tagjával ismertetni kell a mentési terv munkahelyére vonatkozó

részét.

XI. FEJEZET

A MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

145. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat elsősorban megelőzési jellegű szolgálat, amely

az alábbi feladatokat látja el:

a) a munkahelyi (fizikai, szellemi, lelki) megterhelés és a munkahelyi (fizikai, kémiai,

biológiai, pszicho-szociális, ergonómiai) kóroki tényezők felkutatása, folyamatos

ellenőrzése;

b) javaslattétel az a) alpontban foglaltak egészséget nem károsító szinten tartásának

módszereire;

c) a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez, testi, szellemi és lelki egészségi

állapotuknak megfelelően;

d) a munkavállalók egészségének munkájukkal kapcsolatos ellenőrzése.

146. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az orvosi-egészségügyi feladatok ellátásán túl

ellátja az alábbi munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatokat:

a) részvétel a létesítmények, gépek, berendezések munkavédelmi üzembe helyezésén;

b) részvétel az egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia rendeltetésszerű

alkalmazása során bekövetkezett veszélyeztetés kivizsgálásában;


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

25

c) részvétel a munkahelyi kockázatértékelés elvégzésében, felülvizsgálatában;

d) a megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakítása;

e) részvétel az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározásában;

f) az elsősegélynyújtó személyek szakmai felkészítése, irányítása;

g) részvétel a közegészségügyi-járványügyi ellenőrzéseken;

h) a vezetői szemléken, ellenőrzéseken való képviselet.

XII. FEJEZET

A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET

A munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság

147. A munkavédelmi szemlén vagy ellenőrzésen az Mvt. rendelkezései alapján

megválasztott munkavédelmi képviselő (bizottság) részvételét az ellenőrzött szervezeti

egység vezetője biztosítja.

148. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget

nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így

különösen

a) a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;

b) az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések

végrehajtásáról;

c) a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre

történő felkészítéséről és felkészültségéről.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

149. A munkavédelmi tevékenyég szakirányítását a Rendőrség – ORFK Humánigazgatási

Szolgálatának állományában foglalkoztatott, – munkavédelmi főfelügyelője látja el.

150. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője szükség szerint felülvizsgálja az

MvSz-t, gondoskodik annak a megváltozott jogszabályokban, közjogi

szervezetszabályozó eszközökben, más belső normákban, biztonsági szabályzatokban,

szabványokban foglaltak figyelembevételével történő megfelelő módosításának

kezdeményezéséről.

151. Az MvSz. rendelkezéseit az ORFK teljes személyi állományával dokumentált módon

ismertetni kell.

152. Az MvSz. 2012. augusztus 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Országos

Rendőr-főkapitányság Munkavédelmi Szabályzatának kiadásáról szóló 45/2001. (X. 29.)

ORFK intézkedés hatályát veszti.

Dr. Hatala József

r. altábornagy


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

26

1. melléklet a 3/2012. (OT 12.) ORFK intézkedéshez

A személyi állomány által segédeszköz nélkül, kézi erővel mozgatható tárgyak megengedett

legnagyobb tömege és az erre vonatkozó egyéb előírások („súlynorma”)

Állománycsoport Mozgatható tárgy

megengedett legnagyobb

tömege

Megjegyzés

Nők 20 kg. ketten legfeljebb 40 kg.

legfeljebb 60 m távolságra

férfiak 50 kg. legfeljebb 90 m távolságra sík terepen, vagy

legfeljebb 30 m távolságra 10 %-os

emelkedőn


2012/12. szám (2012. július 23.)


2012/12. szám (2012. július 23.)

27

2. melléklet a 3/2012. (OT 12.) ORFK intézkedéshez

Sorszám Megterhelések Terhes (1)

nők

>x éves

nők

>x éves

férfiak

1. Nehéz munka (MSZ-21875:1979)

+ + (3)

2. Közepesen nehéz munka + (3), (4) (4)

3. Anyagmozgatási munka + +

4. >10kp tömeg emelése + + (4)

5. Kényszertesthelyzetben végzett munka + + (4)

6.

Fokozott pszichés információterheléssel járó,

vagy különleges figyelmet igénylő

tevékenység a munkaidő min. 50%-ában

+ (4) (4)

7. Fokozottan baleseti veszélyekkel járó

munkakörök, tevékenységek +

8. Hőexpozicióban végzett nehéz fizikai munka + + +

9. Hőexpozícióban végzett közepesen nehéz és

könnyű fizikai munka + (4) (4)

10. Hideg munkakörnyezetben végzett munka +

11. Nedves munkakörnyezetben végzett munka +

12.

Kéz-kar vibráció

- 0,96m/s2 eq exp. felett

- 1,4m/s2 eq exp. felett

+

+

+

(4)

13. Ionizáló sugár-expozícióban dolgozók

Mikrohullám sugár expozíciók +

14. Zajexpozícióban végzett munka

+

15.

Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító,

daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi

anyagok expozíciója

+ (6) (4)

Jelmagyarázat:

x = az egyénre irányadó nyugdíjkorhatár.

(3) Az MSZ 21875: 1979 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a.

(4) Esetenkénti döntés a munka-alkalmassági vizsgálat, a munkakörre kiterjedő ergonómiai

vizsgálat, a megterhelés - igénybevétel elemzése után.

(6) A tiltás az anyatejet adókra is kiterjed.

A táblázatban a tiltást + jelöli.

tÁjÉkoztatÓ - rendőrségorfk tájékoztató (ot) 2012/12. szám (2012. július 23.) orfk...

Documents