Toldi-Előhang

A Toldi műfaja: elbeszélő költemény

• Az elbeszélő költemény versben írt hosszabb vagy rövidebb elbeszélés. Sajátosságát a verses forma adja meg.

• Olyan epikai műfaj, amelyet át- meg átszőnek lírai elemek. Líraisága főként képalkotásában, érzelmi-hangulati gazdagságában, vallomásos jellegében nyilatkozik meg.

• Az epika cselekményes műnem, mert cselekvés közben mutatja be az embert. • Főhőse és több mellékszereplője van.• A cselekmény mindig bizonyos helyen és körülmények között megy végbe, Fontos eleme a környezetrajz

vagy helyszínrajz.• (Az eposztól abban tér el, hogy csodás elemek nincsenek benne. Petőfi a népmesék csodás elemeit

használta fel a János vitézben. Az Előhangból kitűnik, hogy a főszereplő jelentős hős lesz-Arany ezt a sajátosságot az eposzoktól kölcsönözte.)

Képszerű elemei = Epikus közlésformák

1. A jellemek (a szereplők) ábrázolása2. A cselekmény3. A környezetfestés

Legfontosabb írói módszere a cselekmény elmondása, elbeszélése.A szereplők szóbeli megnyilatkozásait beszédnek, párbeszédnek (dialógusnak) mondjuk.Az író a szereplők gondolatait is elmondhatja úgynevezett „belső beszéd” formájában.A cselekmény színterét, a szereplők külső bemutatását, a tárgyi mozzanatokat a leírás közvetíti.Előfordul, hogy az író maga is közbeszól, megszólítja hősét, beszél hozzá, állást foglal, véleményt nyilvánít, magyarázatot fűz a történetekhez stb. Ilyenkor a maga érzelmeivel is befolyásolja az olvasót.

Előhang

Az irodalmi alkotásokhoz a szerző gyakran fűz valamiféle bevezetést. (Előversengés, előszó vagy prológussal is találkozhatunk egy-egy mű elején.) Célja: érdeklődés- és hangulatkeltés.Ezek a bevezetők általában eligazítást adnak a történet helyéről és idejéről, néha pedig a hősről és az író szándékról is. Ugyanakkor ügyelnek rá, hogy ne árulják el a cselekmény váratlan fordulatait, hiszen akkor elvész a meglepetés.

Ének

Az ének megjelölés annak az emlékét őrzi, amikor még a költők énekelve, lantkísérettel adták elő históriáikat.

Mottó (jelige)

Arany minden ének előtt két-három odaillő sort idéz Ilosvai Selymes Pétertől. Ezek az idézetek, utalások a mű alapgondolatát tartalmazzák, annak világába vezetnek. Ismeretet közvetítenek, vagy hangulatot készítenek elő. Tisztelgés más alkotók előtt. (Arany ezzel jelzi tiszteletét, továbbá, hogy művének megírásakor felhasználta a nagy előd munkáját is.)

A Toldi verselése

8 soros versszakok. Soronként 12 szótaggal.Ütemhangsúlyos (hangsúlyos) verselés, felező tizenkettes. (Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakoznak, az ütemhangsúlyok két ütemre bontják a sort, mindkettő 6-6 szótagból áll.)Páros rímű.

Előhang

pásztortűz = a szabadban háló pásztoremberek tüzei (így védekeztek az éjszakai hűvösség ellen; az esti órákban lángjuk melegénél és fényénél mesékkel, történetekkel szórakoztatták egymást)tenger pusztaság = végtelen, tengernyi terméketlen síkságemberöltő = kb. 50 évrémlik = (látomásszerű) úgy tűnikszálfa-öklelés = lovagi torna, viadal, bajvívás hatalmas, rúdszerű fegyverekkel Isten haragja = villám, mennykőember a gáton = olyan férfi, aki az akadályokkal bátran szembeszáll szemfényvesztés = nemes csalás, bűvészkedés, varázslat buzogány, parittya, kopja, pajzs = régi, középkori lovagi fegyverzet részei

Feladatok az Előhang feldolgozásához

1. Idézd fel kifejező olvasással a hűvös őszi éjszakák pásztortüzeinek mesét teremtő varázsát! (Ügyelj a tempó, a hangszín, a hangerő helyes megválasztására!) A pásztortűznél melegedő emberek régi történetekkel mulattatták egymást. Miért mondhatjuk, hogy Toldi Miklós alakját a szájhagyomány őrizte meg?

2. Mutasd be, hogyan kelt Arany János érdeklődést hőse és története iránt!(Figyeld meg szóhasználatát, a párhuzamokat és a fokozás módját!) Milyennek ismerjük meg a főhőst Arany János sorai alapján?Keresd ki a Magyar értelmező kéziszótárból Toldi Miklós ismeretlen fegyvereinek leírását.Mutasd be a „majd kilenc-tíz emberöltő régiségben” élő vitéz külsejét! Készítsetek rövid leírást a füzetbe!