tollforgató 2006/2007 1. szám

A DunaszerdahelyiKodály Zoltán Alapiskola

diáklapja

2006/2007 • 1. szám

TOLLFORGATÓ

Tar ta lom

Szabó Annamária versei . . . . . . . . . . . . . . . . . 3Patai Boglárka versei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Elek és az egyszarvú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Barátság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9Kilencedikesnek lenni jó . . . . . . . . . . . . . . . 11Író-olvasó találkozó Gyüre Lajossal. . . . . . . 16Irodalmi vetélkedõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Szlovák nyelvi vetélkedõ . . . . . . . . . . . . . . . 20Sítanfolyam. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Jelmezbál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Humor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Ilyenek vagyunk április 1-jén (is). . . . . . . . . 30

TOLLFORGATÓ 2 2006/2007 1.szám

2006/2007 1.szám 3 TOLLFORGATÓ

Sza bó An na má ria (3.C) ver sei

A sze re tet mil lió csil la ga

Mil lió csil lag fény lik az égenna gyon sok fû lesz még a ré ten.So kat szá mít az éle tem,kit sze re tek, el nem vesz tem.

Anyu kám, apu kám sze ret en gem,én is fo gom sze ret ni tény leg.Test vé rem Lil lus kát is sze re tem,ha nem ad ne kem pu szit, ké rek.

Pá ro log a víz

Pá ro log a víz,pá ro log a víz.Pá ro log az álommár reg gel van…

Pá ro log a bá nat,pá ro log a bá nat.Ne pá ro logj ba rát ságjó ba rá tom van…

A Ka ted ra Alapítvány, a Szlovákiai Ma gyar Írók Társasága és a Ka ted ra folyóirat

már több éve meg hir de ti a Ka ted ra szépírói pályázatát. Az idei pályázat 2006 végénzárult. Is kolánk diákjai közül Pa tai Boglárka (8.A) a 2. ka tegória 2. he lyezését érte elver se i vel. Ízelítõül íme két vers a beküldött pálya munkák közül.

SZALMONELLA

Túl az Ópe ren ci án is,

Van egy ki csi fa lucs ka,

Ott él de gél egy há zas pár:

Szal mon Ell, s Szal mon Ella.

Nem rég volt a la ko da lom,

Híre ment a fa lu ba’.

Nagy jár vány pusz tí tott ak kor :

Ter jedt a szal mo nel la.

Szal mo nék biz’ meg ijed tek,

Be zár kóz tak há zuk ba;

De hát vé gül õket is el -

Érte a szal mo nel la.

Szal mo nel lás lett a ház is,

Az ál la tok, em be rek,

S be teg lett az egész falu,

De fõ leg a gye re kek.


S ha már a gye re kek nél tar tunk,

meg em lí tem, hogy most már

Szal mo nék nál nagy az öröm:

Szal mon Ella ba bát vár!

Hir te len a nagy öröm tõl

Meg is gyó gyult min den ki,

Kis lányt vár nak jú ni us ra,

Neve lesz: Szal mon Elli.

Las san vé get ér kis me sém,

Eh hez több már nem is kell.

Bol do gan él gyer me ké vel

Szal mon Ella s Szal mon Ell.

Tö röl he tet len élet

Ha elém ten né nek egy pa pírt,

És rá ír nák min den hi bám,

És ha kap nék egy cso dá la tos va rázs ra dírt,

min den hi bám ki ra dí roz nám…

De saj nos ilyen ra dír nin csen,

S így meg ma rad min den gon dom – ba jom

El kell hát vi sel nem éle tem:

Így szü let tem, így is kell meg hal nom.


Elek és az egy szar vú

Hol volt, hol nem volt, volt egy szer egy sze gény asszony, an nak volt ti zen -

há rom fia.El in dult a leg ki sebb fiú vi lá got lát ni. Ti zen há rom évig gya lo golt ,míg egy

er dõ be ért, mi nek a ta la ja fo lya ma to san emel ke dett. Mire ki ért be lõ le, egy szik lás hegy -csú cson ta lál ta ma gát. Még egy ki csit ban du kolt és, meg pil lan tott egy há zi kót. Mi korbe ko pog ta tott ,az ajtó ma gá tól ki nyílt, és ott ült egy asszony a ka ros szék ben. Le ül tet te

õt és meg kér dez te:

-Ki vagy te ide gen?

-Ma gá nyos ván dor va gyok, asszo nyom.

-Mi cél ból ke rül tél ide?-A kö ze li Pa ri cu tin nevû fa lu ban me sél ték ne kem, hogy ezen a he gyen la -

kik egy bû bá jos asszony és õ meg ol dást ta lál min den óhaj ra, só haj ra. S ne kem vol na

egy kér dé sem.

- Hall juk!

-Akár mer re jár tam, ked ve se met se hol sem ta lál tam. Hol az én ked ve sem?-A te le en dõ mát ká dat el ra bol ta a sár ká nyok ura. Ti zen har ma dik vá rá nak,

ti zen har ma dik szo bá já ba zár ta. Ha ki aka rod sza ba dí ta ni, menj el a te hén pász tor há zá -hoz, és kérd el tõle az arany gyû rû jét. Ha meg te szed, amit kér, cse ré be oda ad ja ne ked.Ezu tán menj el Iz land ra ,és ugorj bele a leg na gyobb alvó tûz há nyó ba. On nan már tud ni

fo god az utat.-Még egy ké ré sem len ne. Egész idá ig gya lo gol tam. Hol sze rez het nék egy

lo vat?-Ép pen van egy pa ri pám. Egy va rázs ló aján dé koz ta ne kem, de az zal a fel té -

tel lel, hogy ha va la ki ráül ,és va la mi rend kí vü li tör té nik, fel tét le nül ad jam oda neki.Ki men tek az is tál ló ba, és Elek fe lült a lóra. Ab ban a pil la nat ban a pa ri pa cso dá la to -

san gyö nyö rû egy szar vú csõ dör ré vál to zott. Elek el in dult meg ke res ni a te hén pász tort. Ti zen há rom hó na pig lo va golt ,amíg meg -

ta lál ta a há zat. Nem volt se ajtó, se ab lak, csak egy apró lyuk a vis kón. Be né zett a nyí lá -son, és tát va ma radt a szá ja. Egy iga zi is tál ló tá rult a sze me elé. A két láb nyi vis kó ban

ren ge teg te hén he lyez ke dett el, mind egyik nek négy láb nyi fé rõ he lye volt.


-Mi fé le go nosz va rázs lat ez?-Ez nem va rázs lat, ez a há zam - szólt a háta mö gött egy nyu godt hang. A

fiú meg pör dült. Egy sze gé nyes öl tö ze tû em bert pil lan tott meg.Az oda ment a fal hoz, kis uj já val be le ütött, erre az szét te sett. Hõ sünk si et ve

kö vet te.Ten ger nyi fo lyo són ha lad tak át, de min de hol csak te he ne ket lát tak. Vé gül el ér -

kez tek a pász tor szo bá já ba. Õ maga le ült ,és pi páz ni kez dett.

-Mi ért kö vet tél ed dig?-Egy bû bá jos asszony azt aján lot ta, hogy ha meg aka rom men te ni a mát ká -

mat egy cso dás gyû rû re van szük sé gem.

-Oda adom ne ked a gyû rût, ha há rom évre el sze gõdsz hoz zám szol gá lat ba.A le gény be le egye zett. A há rom év gyor san el telt, s a gyû rû vel út nak in -

dult. Út ra va ló nak ha mu ba sült po gá csát ka pott. So kat ván do rolt, s mi kor a vul kán hozért, be le ug rott egy szar vús tul, min de nes tül. El ér ke zett ve res or szág ba. Eb ben az or -szág ban min den ve res volt, a fo lyó, a fák, a ma da rak... Le ült a ve res fo lyó part ján, ésálom ba szen de rült. Mi kor fel éb redt, to vább in dult. Ment, míg egy óri á si me rev kõ fal -hoz ért. Abba egy szo bor volt be le fa rag va. Mi kor oda ért ,a szo bor be szél ni kez dett

hoz zá:

-Mu tasd ... fel ... az ... arany gyû rû det!Lát szó lag min den sza vá ért meg szen ve dett, te hát fel mu tat ta, s ab ban a pil -

la nat ban a kõ fal egy ré sze ol vad ni kez dett. Egy kapu ke let ke zett be lõ le, s mel let te egyép pen ak ko ra rés sel, hogy egy gyû rû el fér he tett ben ne. Be le tet te az arany gyû rût, erre akapu ki nyílt. To vább ment, mi kor dob hár tya szag ga tó üvöl tést hal lott. Né hány má sod -perc múl va már rö pült is felé egy láng csó va, ami elõl sze ren csé sen ki tért. Egy ret te ne -

tes sár kány állt elõt te. Ek kor egy sor vá rat lan ese mény kö vet ke zett:Az egy szar vú le dob ta egy kõ mögé, õ maga el vág ta tott a sár kány felé, fel -

ug rott s köz ben olyan han got adott ki a szá ján ke resz tül, mint ami kor egy szö get húz -nak vé gig egy is ko lai táb lán, erre a sár kány el ká bult s az egy szar vú szar va egye ne sen ahom lo ka kö ze pé be fú ró dott. A sár kány egy égig érõ vár rá vált. Elek ki kö töt te a lo vát,be ment oda, s egy óri á si trón te rem ben ta lál ta ma gát. A tró nu son ott ült a ki rály, a ve res

or szág ki rá lya.-Kö szö nöm, hogy ki sza ba dí tot tál. Az zal a fel té tel lel, ha ide ho zod ne -

kem az arany ko szo rúm, oda adom ne ked a fele ki rály sá gom. Most menj fel az észak ke -

le ti bás tya dél nyu ga ti tor nyá nak har ma dik eme le ti 23. szo bá já ba.


El ment a le gény, de amint be lé pett a szo bá ba, el tûnt a lába alól a ta laj. Egyör vény be pottyant, ahon nan ol dal ról fo lyott be egy csö vön a víz. Akit be szip pan tott,lent bo rot va éles pen gék fo gad ták. Mi vel lo vát lent hagy ta a vár lá bá nál, így most egye -dül kel lett ki kec me reg nie a baj ból. Meg fog ta a csõ al ját fel má szott rá és a lét rá val isugyan ezt tet te. A to rony te te jén ta lál ta ma gát, le vet te az arany ko szo rút, ki ug rott az ab -la kon, zu hant két eme le tet és ott be tör te az ab la kot. Ép pen a trón te rem be si ke rült be ug -

ra nia. Ek kor a ki rály ezt mond ta:

- A pen gé i met si ke rült túl él ned, de en gem nem élsz túl. Ek kor ráz kód ni kez dett a föld, és a ki rály há tán tüs kék és két szárny, ke ze -

in és lá ba in kar mok nõt tek. A sár ká nyok ura állt elõt te. Így üvöl tött

-Ugye félsz?Elek tük ré vel el va kí tot ta és ök lé vel le te rí tet te õt. A szörny ki zu hant az ab -

la kon és már csak egy puf fa nást le he tett hal la ni. Ki sza ba dí tot ta a ki rályt, aki így meg -

me ne kült. Azt mond ta neki:-Hi á ba jöt tél ide ,mert a lá nyo mat a sár ká nyok ura egy bû bá jos asszony ka -

rám já ba zár ta ló ként és ha a pár ja ráül, egy szar vú vá vá lik. -Hát ak kor a lá nya ott áll ki köt ve a vár elõtt. Men jünk, ta lán ki tu dom sza -

ba dí ta ni!El men tek az egy szar vú hoz, de ak kor ju tott eszük be, hogy nem tud ják ho -

gyan kell vissza vál toz tat ni.

-Lo va go lok vele egy kört- mond ta a ki rály nak- Köz ben ki ta lá lok va la mit.Az zal fe lült a lóra. Az ám, de a ko szo rút nem tud ta hova rak ni. Fel rak ta

hát a ko szo rút az egy szar vú nya ká ba. Ab ban a pil la nat ban Elek le re pült a ló ról. Azegy szar vú he lyén egy gyö nyö rû ki rály kis asszony állt. A sár ká nyok urá ra kan tárt ésnyer get ve tet tek, fog ták az összes va gyo nu kat, és el re pül tek Elek szü lõ fa lu já ba. Ott he -ted hét or szág ra szó ló la ko dal mat csap tak, és még most is él nek, ha meg nem hal tak.

Rózsa Tibor 5.C


Szép ma gyar be széd

A Szép ma gyar be széd ver se nyé nek is ko lai for du ló ját 2007. feb ru ár 16-ánren dez tük. A ver seny két rész bõl állt: egy is mert szö veg ki fe je zõ, szép fel ol va sá sá -ból és egy sa ját fo gal ma zás szó be li el mon dá sá ból. Az is ko lai for du ló ered mé nye:

1.hely: Pa tai Bog lár ka (8.A)2.hely: Görcs Lin da (8.A)

To váb bi részt ve võk: Csi ba Kin ga, Rit ter Ale na, Tö rök An ge li ka, Füs sy ÁdámA zsû ri ta gok ( Ta ká csI vet ta és Zsig rai And rea ta ní tó né nik ) vé le mé nye sze rint a fo -

gal ma zá sok kö zül Csi ba Kin gáé volt a leg tar tal ma sabb. A leg szebb fo gal ma zást a Toll -for ga tó ol va sói is meg is mer he tik:

Barátság

Mi kor megszületünk, el in du lunk egy úton, mely akadályok kal teli, néhol zsákutcák van nak és van, hogy a jelzõlámpa pi ro sat mu tat. Épp ezért min dig kell egy társ ma gunkmellé, egy társ, aki segít, ha baj ban va gyunk, egy társ, aki vi gasz tal, ha rossz a na punk,egy személy, aki szépen las san fo ga lommá válik a szívünkben. Ez a társ min den em beréletében a leg jobb barátja! Barát van sokféle: van fe le barát, van nak barátok, egy szerûha ve rok…De az iga zi barátból csak egy van!!

De mitõl barát egy barát? Ezt nem le het el mon da ni, ezt érez ni kell leg belül!! Mert abarát nem az, aki vel jókat le het ne vet ni, aki meg dicséri a ruhánkat, aki ötle tet ad, hogymi lyen ajándékot ve gyek, és aki min dig iga zat ad nekünk… Nem! NEM!!! A barát nem ilyen. Az iga zi barát az, aki ak kor is iga zat mond, ha tud ja, megbánt ez zel, akiszívbõl szól hozzánk, aki meg vi gasz tal ha csalódás ér, aki nek nem kell el mon da nunk,hogy mi bánt, mert tud ja, ha a szemünkbe néz, mert a barátság egy lélek, mely két test -ben la ko zik!! Sokáig azt hit tem, min den ki a barátom, aki vel beszélget ni tu dok, aki velelsétálok a város ba, de téved tem. A barátság másról szól!! Mert ak kor tud juk megigazán, hogy ki a barátunk, mi kor baj ban va gyunk, és ak kor érezzük, hogy mennyi refon tos nekünk, mi kor el veszítjük! Na gyon sok em ber van, akirõl azt hit tem, a barátom,egészen ad dig a na pig, amíg egy na gyon rossz do log történt ve lem, egy do log, ami örök emlék ma rad számom ra. Min dig azt mond tam, hogy sok em ber van, aki ben megbízokés aki re min dig számítha tok, de ek kor szin te min den ki el for dult tõlem, min den ki jótne ve tett, szóra ko zott, de egy em ber végig mel let tem állt. Õ lel kesített, mi kor már nemvolt ben nem hit és remény, õ mu tat ta meg, hogy az élet nek szép ol da lai is van nak, csakészre kell ven ni. Meg ta nul tam a három alap szabályt: higgy, remélj, sze ress!! Azóta hi -szek ben ne, hogy az élet szép. Remélem, hogy a világ csodála tos is tud len ni, és ami aleg fon to sabb, meg ta nul tam sze ret ni.


Ezek után már nem kérdés számom ra hogy ki az iga zi barát és ki nem! Ha va la kimeg akar ja tud ni, hogy ki ben bízhat, ah hoz elõbb va la mi rossz nak kell történnie. Van -nak barátságok, me lyek a pénz és a jó hírnév, alapján kötõdnek. Eze ket na gyonelítélem, mert nem ítélhetünk meg va la kit az alapján, hogy mi lyen autója van, hol la -kik, mi lyen ruhákban jár. A barátság nem stílus, aki ezt hi szi, az nincs tisztában a szósúlyával és je lentésével. A leg jobb do log nem az, ha nekünk van nak, ha nem ha mi va -gyunk mások barátai. Nincs is eh hez fog ható érzés a világon, talán. Tud ni, hogy vanva la ki, aki hisz bennünk, aki bízik és sze ret min ket, nem csak sza vak kal, ha nem tisz taszívbõl. Mert mon da ni sok min dent le het: mond hat juk, hogy „együtt sírunk, együtt ne -vetünk”, mond hat juk, hogy „számítha tunk egymásra”, az em ber sok min dent mond hat. Sok szor, talán nincs is tisztában vele, hogy azt, amit mond, mások ko mo lyan ve szik ésel hi szik, mind ad dig, amíg ki nem derül, hogy EZEK CSAK SZAVAK VOLTAK!! Hát igen, mert…A barátok olya nok, mint a csil la gok az égen, mil lió kis fényes pont….devan oda fent egy, ami csak ránk ra gyog, egy, ami kitûnik a többi közül. Ha azt meg -találtuk, el mond hat juk, hogy van egy leg jobb barátunk!! És mint ahogy reg geleltûnnek a csil la gok az égrõl, sok szor a baráto kat sem látjuk, de tud juk, hogy van nak,és ez a leg fon to sabb! Mert ezt az érzést nem pótol hat ja sem mi, sem a egy szép ruha,sem a pénz és a világ összes kin cse sem, mert ez az érzés: A BARÁTSÁG!!!

Csi ba Kin ga 8.A


Né met nyel vi olim pi ászis ko lai for du ló

5-7. év fo lyam

1. Sza bó Pé ter (6.B)2. Né meth No é mi, Szel le Réka3. Csör gey Tí mea (6.C)

8-9. év fo lyam1. Csi ba Kin ga (8.A)2. Rit ter Ale na (8.A)3. Ibo lya Ger gõ (8.A)

já rá si for du ló:2. he lye zett: Sza bó Pé ter (6.B)

An gol nyel vi olim pi ász:is ko lai for du ló

5-7. év fo lyam

1. Vígh Ba lázs (6.A)2. Ró zsa Ti bor (5.C)

8-9. év fo lyam1. Ró zsa Ma ri an na (8.B)2. Bíró Evelyn (9.C)

Ki len ce di kes nek len ni jó

- Ki len ce di kes nek len ni jó! – hang zik a fel ki ál tás har ma di kos uno kat esóm tól. - De hogy jó! – mon dom én si rán koz va. - Pe dig biz tos jobb, mint har ma di kos nak len ni. - Te már csak tu dod. Hát ak kor fi gyelj!Kép zeld el, hogy szep tem ber ben utol já ra jössz az is ko lai tan év nyit óra. Ez fur csa ér -

zés. Az tán meg kez dõ dik a tan év. Elõ ször könnyû, hisz mint min den év ben, most is a ta -va lyi év anya gát is mé te led. Ha ügyes vagy, akár kit ünõ re is meg ír ha tod a be lé põ fel mé -rõ ket. Mind ezek után kez dõ dik a ki len ce di kes tan anyag. Kép zeld el, hogy ki ssem lát szol a fel ké szí tõ kü lön órák ren ge te gé bõl, s hogy sza bad idõd nagy ré szét a su li ban töl töd.Nagy lép tek kel, de ala po san kell ha lad ni a ta nu lás sal. Fõ leg a fõ tan tár gyak ra he lyez züka hang súlyt, mert az min den nap érint ben nün ket, és ezek bõl kell a leg töb bet tel je sí te ni.

- Mi az a fõ tan tárgy? – kér de zi kí ván csi an uno kat esóm.- Hát a ma tek, ma gyar és a szlo vák.- Ezek bõl én csak a ma te kot sze re tem – jegy zi meg hang sú lyo san.- Jó ne ked.Te hát foly tat nám. A ka rá cso nyi ün ne pek elõtt meg kez dõ dik a fél évi fel mé rõk is mét -

lé si sora. Egy cso mó házi a ka rá cso nyi szü net re, s azu tán bizi osz tás. És ... Ja, el kez dõ dik a mo ni to ri haj rá.- Mi van ? Mi az a Mo ni tor ? Ti szá mí tó gé pek vagy tok, vagy mi ?- De hogy ! A Mo ni tor egy fel mé rés vagy teszt nek is ne ve zik. Ez olyan mint ha dol go -

za tot ír nál, csak nem egy hó nap tan anya gá ból, ha nem négy év anya gát dol goz za fel.- Azt a ...!- Per sze elõt te van pró ba mo ni tor, ahol egy ki csit se gí te nek az iga zi teszt me ne té ben.

Mind ezek után egy ki csit fel lé leg ez he tünk, már aki...Ugyan is má jus ban szok tak len nia fel vé te li vizs gák a kö zép is ko lák ban.Ma nap ság ezt nem min den suli kéri. Én pl. meg -úsz tam, mert jó az át la gom.

- Ak kor ne kem is jól kell ta nul nom ? - Hát nem ár ta na ! – mon dom.- Jó. Bár sze rin tem még min dig jobb ki len ce di kes nek len ni.- Ugyan már ....!- Mi ért, ta lán Te vissza men nél har ma dik ba ?- Meg õrül tél ? Soha. Még egy szer hat évet szen ved ni, na azt nem. Ta lán iga zad van.

Ki len ce di kes nek len ni egy na gyon pi cit jobb. Bár én még min dig a nyá ri szü ne tet sze re -tem a leg job ban.

Mol nár Tí mea 9.C


Ki len ce di kes let tem

Ki len ce di ke sek let tünk. Hát ezt is meg ér tük! Sok em ber éle té ben ez mér föld kõ nekszá mít. Én csak a ma gam ne vé ben ír ha tom le, de ez éle tem egyik for du ló pont ja. Mos ta -ná ban a bará ta im mal so kat nosz tal gi á zunk. Mond hat juk úgy, hogy ez a „nosz tal gia“éve. Vissza em lé ke zünk alap is ko lás éve ink re, me lyek nek már az utol só lép csõ in bal la -gunk. Ha en nek az év nek vége, sok do log meg vál to zik az éle tünk ben. Új reg ge li út vo -nal a su li ba, új ba rá tok, új ta ná rok, új prob lé mák me lyek kel már egy dül kell meg küz de -nünk. Nap mint nap nem ked ves ta ní tó né nik kel és ta ní tó bá csik kal fo gunk ta lál koz ni,ha nem szi go rú, fe le le tek re éhes ta ná rok kal, akik már nem fog ják he lyet te sí te ni anyán -kat és apán kat az is ko lá ban. Az el kö vet ke zen dõ idõ szak ban te hát min den vál toz ni fog,de nem fel tét le nül rossz irány ba. Har col ni kell, hogy ké pe sek le gyünk meg áll ni he -lyün ket a maj da ni nagy be tûs ÉLET- ben. Azért van nak bi za lom ger jesz tõ „prob lé mák“is. Pél dá ul, hogy hova men jünk meg ün ne pel ni az együtt töl tött ki lenc hosszú, szen ve -dés sel, de ugyan ak kor vi dám ság gal tûz delt évet. Hát sze rin tem ilyen, vagy eh hez ha -son ló meg ol dás ra váró ügyek kel van tele egy ki len ce di kes éle te, de sen ki ne bú sul jon,mert a hó na pok és az évek gyor san tel nek, ez a mi kü lön le ges vi lá gunk pe dig min denév ben el hoz za szá munk ra a vár va várt nya rat, ami kor vég re sza bad já ra en ged het jük azérzéseinket.

Ko vács Csa ba 9.C


Mi va gyunk a leg na gyob bak

Vég re ki len ce di kes let tem. „Ez már csak egy laza év“ – gon dol tuk. Hi szenmin den ki azt mond ta ne künk, hogy ez már csak az is mét lés éve.

Hi á ba fi gyel mez tet tek ta ná ra ink, hogy ta nul junk rend sze re sen, nem hit -tük, míg az elsõ rossz je gyek be nem ke rül tek a ta nu ló könyv be. Ek kor vet tük ész re,hogy itt az ide je a tanulásnak. Be le húz tunk, és ma már mi is tud juk, hogy ta nu lás nél kül nem ju tunk elõ re, hi szen vár min ket egy nagy meg mé ret te tés – a MONITOR. Gõz erõ -vel ta nu lunk, is mé te lünk, szá mo lunk. Köz ben a fél évi osz tály za to kon pró bál tunk ja ví -ta ni. Fon tos volt, hogy minél jobb ered ményt ér jünk el, hi szen ezen je gyek alap ján nye -rünk fel vé telt az egyes is ko lák ba. Mi kor a fél évi haj tás nak vége volt, nem áll hat tunkmeg, mi vel vé sze sen kö ze le dett a Mo ni tor írá sá nak az ideje.

Ek kor jött a vil lám csa pás. El nap ol ták az idõ pon tot már ci us ra. Mi kor már úgy érez -tük, hogy ké szen ál lunk, ak kor jött a meg le pe tés. Ezú ton sze ret ném üzen ni az il le té ke -sek nek: „Ez nem volt szép!“ To vább ta nu lunk. Volt még egy nagy ki hí vás, meg fe le lõis ko lát vá lasz ta ni. Legtöb ben már el dön töt tük, de vannak, akik még ta nács ta la nok.Van azért jó is a ki len ce dik ben. Mi va gyunk a leg na gyob bak és már gon do lat ban ké -szü lünk a bal la gá sunk ra.Van en nek fájó pont ja is, mi vel nem so ká ra elvá lunk di ák tár -sa ink tól és iskolánk tól.

Szív bõl kí vá nom min den ki nek, hogy si ke rül jön leg jobb tu dá sa sze rintmeg ír nia a Mo ni tort és be ke rül nie a kí vánt kö zép is ko lá ba. A nyol ca di ko sok nak üze -nem, jö võ re õket vár ja ha son ló meg mé ret te tés. Haj rá!

Ku ba è ka Ág nes 9.C


Ki len ce di kes let tem

Ki len ce di kes let tem. Szá mom ra ez a mon dat két ok ból is fon tos. Az egyikaz, hogy ez az utol só évem eb ben az is ko lá ban. A má sik pe dig az, hogy ez az utol só év a ki hí vá sok éve.

Az, hogy ez az utol só év eb ben az is ko lá ban, mi ben nyil vá nul meg? Mi, ki -len ce di ke sek va gyunk a leg idõ seb bek. Ezért en nek is van né hány hát rá nya, pl. so kanúgy ér zik, hogy most már azt csi nál hat nak, amit akar nak, nem le het ne kik me gálljt pa -ran csol ni. Ez ko ránt sincs így.

Sok szor én is más képp kép zel tem el, hogy mi lyen le het a ki len ce di ke sek nek, úgyhogy néha meg is le põ döm. Mi nél job ban kö ze le dik az év vége, an nál töb bet gon do lokaz el múlt ki lenc évre, a sok jóra és rossz ra. Néha még úgy ér zem, hogy nem sze ret nékel bal lag ni, mert így 25-en most já runk utol já ra egy osz tály ba. Ab ban biz tos va gyok,hogy nem lesz könnyû a jövõ év. Hogy mi ért a ki hí vá sok éve?

Egy részt azért, mert sok meg pró bál ta tá son esünk át: pl a Mo ni to ron. Le -het, hogy nem min den ki ért ve lem egyet, de ne kem fon tos, hogy jól meg ír jam. Ez zelleg fõ kép pen ma gam nak bi zo nyí tom, hogy ér de mes volt ta nul nom, tu dok! Más részt aleg töb ben most húz nak iga zán bele a ta nu lás ba, bár sze rin tem az el múlt öt év tan -anya gát nem le het ilyen rö vid idõ alatt pó tol ni. Én pró bá lok ugyan úgy ta nul ni, mintaze lõtt, meg tar ta ni az ed dig jól be vált mód sze re i met. Mi kor el kez dõ dött a tan év, úgyáll tam hoz zá, hogy ez egy ki hí vás és bi zo nyí tom, hogy le tu dom gyõz ni a lus ta sá got,hogy a szor ga lom gyõz zön, meg tu dom-e tar ta ni a jó je gye i met, vagy ron tok. Most leg -fõ kép pen arra fek te tem a hang súlyt, hogy majd meg áll jam a he lyem a kö zép is ko lá ban.Sok szor fé le lem fog el, hogy va jon ké pes le szek-e rá. Re mé lem igen, és re mé lem, hogy ez az is ko la meg ad ta a meg fe le lõ ala po kat hoz zá.

Bíró Eve lin 9.C



Az ötös men tõt min den diák csak egy szer hasz nál hat ja fel.A szel vényt vágd ki, írd rá a ne ved! Fel hasz nál ha tod ak kor, ha egy „vé let le nül” be csú szott ötöst sze ret nél el ke rül ni. Ha szó be li fe le le ted re ötöst kapsz, add át ta ná rod nak! Õ a szel vényt alá ír ja, és át ad ja az osz tály fõ nö köd nek. Ha mi sí ta ni te hát le he tet len, és nem is be csü le tes dolog !!!Csak a Toll for ga tó ban ta lál ha tó szel vény ér vé nyes.

Író-ol vasó találkozó Gyüre La jos sal

2006. de cem ber 6-án Gyüre La jos írót láttuk vendégül a napközi ott hon ban. Sze re -tet tel és tisz te let tel köszöntöttük az írót, aki nagy bölcsességgel beszélt életérõl,munkásságáról.

Be ve zetõként te hetséges ta nulók ol vas tak fel érde kes részle te ket meséibõl. Névsze rint: Otil Pet ra, To u a ti Ka ren, Be rez nai Zsu zsi ka és Minárik Iván. Az író beszéltarról, mi ih let te õt az írásra, mi volt a mese mon da ni valója, ta nulsága. A gye re kekkérdése ket te het tek fel az írónak, aki iga zi me se mondó sze repében érde kes vála szo kat

adott. A ta nulók megvásárol hatták Gyüre La jos Hol kel fel a nap? c. könyvét, me lyetaz író de dikált is a gyer me kek nagy örömére. A délután prog ram ja volt a zene, a hang -sze rek iránti von za lom be mu tatása is. Azon ta nulók, akik már évek óta hang szer- éséne kok tatáson vesz nek részt, be mu tatták hang sze re i ket, ének tudásu kat, ami vel meg -hitt karácso nyi han gu la tot varázsol tak számunk ra. Majd vége zetül játszóházat ki -alakítva mu tat koz tak be elsõse ink. Ked ves mozgásos játékok kal hívták fel ma guk ra afi gyel met.

Baj nok Irén napközi ott hon-ve zetõ


Iro dal mi vetélkedõaz 5. évfo lyam ta nulói részére

2007. január 16-án

Az ötödik évfo lyam ta nulói J. K. Row ling: Har ry Pot ter és a bölcsek köve c. regényt ol vasták köte lezõ ol vasmányként az elsõ félévben. So kak nak közülük na gyontet szett a regény, már a máso dik kötet hez is hozzáfog tak. A leg fi gyel me sebb ol vasókegy iro dal mi ver se nyen bi zonyíthatták , mennyi re pon to san emlékez nek min den fon tos részlet re.

A zsûrizésben a 8.A osztály ta nulói ( Fa ze kas Anna, Görcs Lin da, Török An ge li ka) segédkez tek. A ver senyt Si mon A. tanító néni szer vez te.

A vetélkedõ eredménye:1. hely Miklós Re be ka 5.C

Si mon Esz terRózsa Ti bor

2. hely Bugár Mihály 5.BSzabó PálSze ke res Angéla

3.hely Molnár György 5.AKertész Ti borFe ke te Ger gely


Iz gul tak a nyol ca di ko sok...

Egy szép és tar tal mas ver senyrõl sze retnék most beszámol ni nek tek,amely 2007. január 16-án került meg ren dezésre a mi is kolánkban.

A „Poz naj slo venskú reè“ néven is mert ver seny ki mon dot tan a nyol ca dik évfo lyamdiákjai számára készült. Ko moly és nehéz ver senyrõl van szó, amely a diákok szlováknyelvû szókincsének, kon verzációs készségének és nyelv ta ni is me re te i nek amegméret tetése. Össze sen három for dulóból áll: egy iro dal mi szöveg, el beszélés tart -almának el mondása, majd 10 adott szó szöveg be il lesztése és végül egy rövid szóbelifo gal mazás elkészítése és elõadása.

A ti zen egy résztvevõ „becsület tel állta a sa rat” s a kez de ti nehézségek el lenére isügye sen tel jesítet tek. Leg jobb fo gal mazások a har ma dik for dulóban szület tek, ame -lyek ben elárul tak pár dol got jövõbeli tit kos ter ve ikrõl, a továbbta nulásról, ked venctantárgya ikról.

A járási for dulóban Marc zell Zsu zsan na és Rózsa Ma ri an na 8.B osztályos ta -

nulók képvi se lik majd is kolánkat, s reméljük ott is becsület tel helytállnak. Gra tulálunk a szép eredményhez! Azt még sze retném ki hangsúlyoz ni, hogy itt is, mint sok más ver -senynél a részvétel a fon tos, s nem az, ki hánya dik he lyezést ért el. A jövõbeli nyol ca di -ko sok nak pe dig üze nem, hogy ver se nyez ni jó és érde mes, hisz aki kitûnõ osztályza totsze ret ne szlovák nyelvbõl, an nak bi zonyíta nia is kell tudását!

A résztvevõ diákok névso ra:Csi ba Kin ga, Füssy Ádám, Horváth Eme se, Marc zell Zsu zsan na, Far kas Zoltán,

Dosz tig Dávid, Pa tai Boglárka, Sánka Zoltán, Knap András, Németh La u ra és RózsaMa i an na.

Felkészítõ tanáraik:Mgr. Máhr Eri ka és Mgr. Pa tas sy Szil via.

A ver seny szer vezõje:Mgr. Lel kes Gab ri el la


A sí tan fo lyam ról

Az is ko lá ban ed dig sem fi gyel tünk túl sá go san, de szét szórt sá gunk hoz most méghoz zá já rult a sí tan fo lyam ról való áb rán do zás, ami nek bi zony a ta ná rok nem na gyonörül tek.

Feb ru ár 3-án reg gel kez dõ dött a gyü le ke zés, bú csúz ko dás. A jól te le pa -kolt tás ká ját min den ki el sõ nek akar ta be gyö mö szöl ni a busz ba, ami bõl ki sebb ká osz éslök dö sõ dés ala kult ki a busz so fõr kö rül. In du lás nál a vic ce sebb apu kák oda szó å tak a gye re ke ik nek,hogy: „ Kéz– és láb tö rést ! “. Mire az anyu kák rossza ló an néz tek, azapu kák meg bá nó an vá la szol tak: „Jól van, csak vic cel tünk. “. Az úton vi dá mak vol tunk, és ami kor meg ér kez tünk a han gu lat fo ko zó dott. Mi u tán meg tud tuk, hogy a hó esés benne künk kell fel ci pel nünk a cso ma go kat és a lé ce ket a szál lás hoz, a zsi bon gás és a hó go -lyó zás alábbhagyott. A be köl tö zés után ki mentünk a sí pá lyá hoz. Ott meg ta nul tuk fel -ven ni a lé ce ket és a ci põ ket. Az elsõ nap hul lot tunk, mint a le gyek. A má so dik na ponmár be le jöt tem a sí e lés be, ak kor már jól esett néz ni, ahogy va la ki ne gyed szer re esik kia fel vo nó ból arc cal a hóba. A sí e lé sen kí vül, iga zi él mény volt, ami kor a Végh ta ní tóbá csi jól meg für det te a hó ban a Kál mán ta ní tó né nit. Mi úgy gon dol tuk, hogy ez a pél da kö ve ten dõ, mi is meg für det tük a ta ní tó né nit, meg egy mást. Sí e lés után, fá rad tan kap -tat tunk fel fe lé a szál lo dá ba, ott el köny vel tük, hogy már meg int mi vol tunk a pá lyaördö gei. A tíz órai ta ka ro dó el hú zó dott éj fé lig. Sze ren csé re a bal kon ja in kat egy ki csi,könnyen át mász ha tó kor lát vá lasz tot ta el. Ezen ke resz tül könnyen meg old ha tó volta ta ka ro dó utá ni ta lál ko zó. A fo lyo só fo ci min den na pos prog ram volt. A növé nyek nek,fa li ké pek nek nem kegyel mez tünk. Töb bet in kább nem írok, mert a ta ná rok is ol vas sáka „vissza em lé ke zé se i met“.

Ha rám hall gat tok, ezt az él mény sem mi képp sem hagy já tok ki.György Ad ri án 7.C


Egy hét a hegyekben

Már egy hó nap pal az uta zás elõtt min den a sí tú rá tól szólt. Az egész osz tály azon ta -na ko dott, ki ki vel lesz egy szo bá ban, egy la kás rész ben. Feb ru ár 3-án reg gel 8-kor fel -szál tunk a busz ra, majd fé 9-kor el in dul tunk.

Dél kö rül meg ér kez tünk a vég ál lo más ra. Fél óra múl va már a szo bá ink ban ül tünk,ra kod tunk. Ki csit ké sõbb ki men tünk, meg les tük a sí pá lyát, sõt lé cet is csa tol tunk, ígymin den ki ki pró bál hat ta a sí e lést. 6 óra kö rül el in dul tunk vissza a ho tel ba, hogy fél7-kor asz tal hoz ül he e sünk va cso ráz ni. 7-kor min den ki a tár sal gó ban volt. Meg hall gat -tuk a más na pi te en dõ in ket, és az el múlt nap ese mé nye it. Ezu tán jött a vár va várt disz kó. Az nap este min den ki ön fe let ten tán colt. 10 óra kor már sen ki sem volt lenn, hisz ek kormár az ágy ban kel lett fe küd ni. Fél 11 kö rül csör gött a te le fo nom. Az egyik srác volt azosz tá lyunk ból.

- Nem jöt tök át? – kér dez te alig hall ha tó an. - Várj, meg kér de zem a töb bi eket!- Rend ben!Az ügy ha mar el dõlt.- Oké, ak kor me gyünk. Me he tünk pi zsi ben is?-Hogy ne, hisz mi is ab ban va gyunk!-Rend ben, ak kor nem so ká ra ott va gyunk.Ami kor be top pan tunk az aj tón, meg le põd ve vet tük ész re, hogy már van nak ott pá -

ran. A fiúk még át hív tak né hány em bert, jól szó ra koz tunk, míg be nem jött az egyik ta -nár. Min den kit vissza kül dött a sa ját szo bá já ba alud ni. Más nap reg gel min den ki hul la -fá radt volt. Más nap, amint ki ér tünk a pá lyá ra, rög tön meg vet tük a je gye ket a fel vo nó ra. A dél elõtt gyor san el telt, men tünk ebé del ni, majd is mét ki a pá lyá ra. Fél 7-kor va csi,7-kor napi pa rancs, azu tán disz kó, pont úgy, mint az elsõ na pon. Az el kö vet ke zõ na pok ugya neb ben a tem pó ban tel tek. A 3. na pon csak dél elõtt sí el tünk, majd dél után el men -tünk sé tál ni, de ez az ak ció egy ha tal mas hó csa tá ba tor kollt. Este a napi te en dõk után is -mét a disz kó kö vet ke zett. Ez az ese mény is iga zán em lé ke ze tes volt, hisz nem a meg -szo kott ze né re mo zog tunk. Egy kis nosz tal gia so ha sem árt, így az tán elõ ke rül tek a Re -pub lic, Ome ga CD-k, lim bóz tunk és a szõ nye get is fel csa var tuk az nap este. Fél 11-kormég min den ki tán colt. Ek kor jött be Koc zó ta ní tó né ni, és ki je len tet te, hogy min den kimen jen fel mo sa kod ni, mert a hol na pi nap ne héz lesz. Más nap este min den ki elõ a dottva la mi kis mû sort. Csü tör tö kön is mét csak dél elõtt csa tol hat tunk lé cet, ek kor ke rültmeg ren de zés re a sí ver seny. Dél után ki oszt ot ták az idõ köz ben meg ren de zett sakk,dáma és ping-pong ver seny nyer te se i nek a dí ja kat. Pén tek dél elõtt min den ki szo mo rú -


an cso ma golt, és lenn vár tunk fél 1-ig a tár sal gó ban, ami kor fel hor doz tuk a cso ma go -kat oda, ahol a busz állt, fel száll tunk a busz ra és el in dul tunk hazafelé.

Jól érez tük ma gun kat, de a bol dog ság ba egy kis szo mo rú ság is ve gyült, hisz vé getért egy cso dás hét.

Schvik ker Bar ba ra 7.A

Él mény dús hét

A meg be szélt idõ ben, azaz szom ba ton 7:00-kor van a ta lál ko zó a suli hát só par ko -ló já ban. Míg a busz so fõr és egy pár ön kén tes szü lõ be pa kol a busz ba, mi ad dig be szél -ge tünk a srá cok kal. Vég re el in dult a busz (egy kis csú szás sal) Nyit ra, majd Krpá è o voirá nyá ba.

Na gyon iz ga tot tak va gyunk. Fel me rül nek a kér dé sek: - Mi kor érünk oda? Ma ki -me gyünk síz ni ? És el hang zott a leg ke re set tebb kér dés is : Hány ágyas szo bák lesz nek?

Meg ér kez tünk. Fel vo nul tunk a meg adott szo bá ba és ki pa kol tunk a szek rény be,mi -köz ben a ránk váró hét rõl be szél get tünk.Egy hét a szü lõk nél kül !!!

Min den dél után pi he nõ, majd újra sí zés kö vet ke zett. Én a ha la dó cso port ba tar toz tam, de so kan még csak most áll nak elõ ször sí tal pon.

Míg síz tem, a domb ról fi gyel tem a kez dõ ket, fõ ként osz tály tár sa i mat. Na gyon ha marbe le jöt tek a sí zés be, de volt ,aki már a har ma dik na pon ug rat ga tott és szél vész mód raszá gul do zott a pá lyán.

A kaja ne kem sze mély sze rint nem íz lett, bár én vá lo ga tós va gyok. A szo bák tûr he -tõ ál la pot ban vol tak, a mi jó vol tunk ból.

Szer dán ki hir det ték a ver se nyek pá ro sí tá sát. Jó ma gam csak a dá ma ver se nyen nemér tem el do bo gós he lye zést.

Más nap reg gel min den ki le haj tott fej jel, szo mo rú an pa kolt be a tás ká já ba, mi köz -ben a hét szép sé ge it ecset el te.

Úgy ér zem, min den ki meg ta nult alap ve tõ en síz ni, de a 7.C –s srá cok ma ga san a lécfe lett tel je sí tet tek.

Gö röz di And rás 7.C


"Itt a far sang, áll a bál"

Far sang ide jén szin te min den alsó ta go za tos és ötö di kes osz tály öt le tes szép jel me -zek be öl tö zött. Vi dá man mó ká zott, mu la to zott együtt a szõ lõ fürt, a pin cér, a bo szor -kány ,a has tán cos nõ, a sá mán, a boksz baj nok, a cica, Hermione Granger, a csontváz…


Hu mor

A ta ní tó néni pél dá kat kér a gye re kek tõl, ame lyek azt a mon dást iga zol ják, hogy„Anya csak egy van”. Egy más után hang za nak el a meg ha tó tör té ne tek az anya szív rõl,ami kor egy szer csak je lent ke zik Mó ric ka.

- Teg nap anyu kám ki kül dött, hogy hoz zak a kamrából 2 üveg cse resz nye be fõt tet.Ki men tem, kö rül néz tem, és vissza ki ál tot tam: Anya, csak egy van!

J- Kép zeld, anyu, lát tam a bu szon Ist ván ki rályt! – új sá gol ja ott hon Pis ti ke.- Hogy hogy? – kér di édes any ja – Az nem le het!- De igen! Egy öreg, sza kál las bá csi ta lál ko zott a ba rát já val, és ezt mond ta neki:

„Szer vusz, Ist ván! Ezer éve nem lát ta lak!”

JAz in di án fiú oda megy a törzs fõ nök höz, és ezt mond ja:- Sze ret ném meg vál toz tat ni a ne vem.- Mi ért, mi a ne ved most? – kér di a törzs fõ nök.- Il la tos Vi rá gok tól Pom pá zó Ré ten Szél se be sen Át su ha nó Mér ge zett Nyíl vesszõ.- És mire sze ret néd meg vál toz tat ni?- Sutty!

JA gye rek teve fag gat ja az ap ját:- Apa, mi ért van ilyen hosszú szõ rünk?- Hogy be ol vad junk a si va tag ba, és az el len sé ge ink ne lás sa nak meg messzi rõl.

- És mi ért van ilyen nagy pa tánk?- Hogy ne éges se a si va tag for ró ho mok ja a tal pun kat.- És mi ért van púp a há tun kon?- Hogy vi zet tar ta lé kol has sunk ben ne a si va ta gi szá raz ság ide jén.- Ér tem. De mondd csak, ak kor mit ke re sünk mi az ál lat kert ben?

JPis ti ke fa gyit vesz a sar ki cuk rász dá ban. Ahogy nyal ni kez di, a fagy lalt ra rá száll

egy légy.- Jé! – cso dál ko zik Pis ti ke – Biz to san jég kor cso lyáz ni ta nul…


Ilye nek va gyunk áp ri lis 1-jén (is)


Biz tos, ami biz tos. Így nem ma rad ott hon a tol lam.

Négyen sem bir kóz nak meg egy négyzet szer kesz té sé vel ?!?


„Ha nincs ken dõ, jó a tö röl kö zõ is” – ál lít ja a há romidõs hölgy, aki ket iro da lom ta nu lás köz ben kap tunk

len cse vég re.

Nincs asz tal ? Sem mi gond ! Már is össze ál lí tunk egyet !

Köszönjük támogatóinknak:

TYPO-N

PELIKÁN Kft.

Az egy es ol da la kat el õkés zí tet ték, szer kes ztet ték, ír ták:

Bajnok Irén 16-17.

Kašpar Andrea 3.

Lelkes Gabriella 20-21.

Miklós Mária 11-14., 22-24.

Simon Anikó

TollforgatóA Dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Ala pis ko la diák lap ja

Szer kesztõ: Si mon Ani kó

Nyomdai elõkészítés: Pa tai Józ sef

tollforgató 2006/2007 1. szám

Documents