tÖrtÉnelem horvÁt nyelvendload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2013tavasz_kozep/k... ·...

Történelem horvát nyelven középszint — írásbeli vizsga 1312

Név: ........................................................... osztály:......

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

KÖZÉPSZINTŰ

ÍRÁSBELI VIZSGA

2013. május 8. 8:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● 2

01

3.

má

jus

8.

írásbeli vizsga 1312 2 / 32 2013. május 8.

Történelem horvát nyelven — középszint Név: ........................................................... osztály:......

Važne informacije Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte nedvosmisleno i u slučaju ispravljanja! Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju! Navedite samo onoliko elemenata odgovora koliko se u zadatku zahtijeva! (U slučaju da navedete više elemenata, vaše odgovore ćemo vrednovati u redoslijedu upisivanja.)

Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje!

Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke!

• Pozorno slijedite upute zadataka!

• Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)!

• Pri rješavanju svakoga zadatka koristite dozvoljena pomagala: zemljovide srednjoškolskog povijesnog atlasa i dvojezični rječnik. Imena osoba, topografski nazivi i pojmovi mogu se vrednovati samo u slučaju da su napisani ispravno, sukladno pravopisu!

• Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja!

Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed:

1. U zadatku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one pojmove u svezi s danim razdobljem (npr. kmet, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se dani problem može prezentirati! 4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Ako je potrebno napravite skicu, koncept! 6. Otkrijte događaje koji su prethodili, uzroke i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena), svoju točku gledišta, mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne!

10. Uredite tekst i pripazite i na pravopis! Na znanje:

Kriteriji ispravljanja eseja:

• razumijevanje zadatka

• udovoljavanje sadržajnim zahtjevima

• uređenost, logičnost, jezična pravilnost i pravopis odgovora

Želimo vam puno uspjeha u radu!



I. ZADACI KOJI SE RJEŠAVAJU DAVANJEM KRATKIH ODGOVORA

1. Zadatak je u svezi s krizom Rimske Republike. Kojem društvenom sloju ili kojoj društvenoj grupaciji pripadaju osobe o čijem nezadovoljstvu je riječ u sljedećim izvorima? Birajte od navedenih mogućnosti! U kvadrate koji se nalaze iza izvora upišite redne brojeve odgovarajućih slojeva ili grupacija! Uz svaki izvor upišite jedan redni broj! (Po elementu 1 bod.) Društveni slojevi, grupacije:

1. koloni; 2. članovi viteškog reda; 3. patriciji; 4. osiromašeno sitno seljaštvo; 5. robovi; 6. stanovnici provincija; 7. narodi Italije koji su u savezništvu s Rimom; 8. članovi staleža senatora.

a) „Vojskovođe lažu svojim vojnicima kada ih u bojevima protiv neprijatelja bodre kako se bore za grobove i hramove svojih predaka jer od ovih Rimljana niti jedan nema svog obiteljskog oltara, niti drevnog grobišta, oni se bore i ginu zarad raskoši i bogatstva tuđinaca; […].“ (Plutarh: Tiberije Grakho)

a) „A hadvezérek hazudnak a katonáiknak, amikor a csatákban arra bíztatják őket, hogy őseik sírjáért és templomaiért harcoljanak az ellenséggel, hiszen ezek közül a rómaiak közül nincs egynek sem családi oltára, nincs ősi temetkezőhelye, vadidegenek fényűzéséért és vagyonáért harcolnak és halnak meg; […].” (Plutarkhosz: Tiberius Gracchus)

b) „[Ustanici] su odaslali poslanike u Rim koji su se u svojoj pritužbi požalili kako su usprkos tome što su Rimu pomagali u osvajanjima, oni građani koje su pomagali, ne smatraju ih vrijednim građanskih prava. Senat im je oštro odgovorio: ukoliko im je žao zbog onoga što su učinili do sada, neka pošalju izaslanstvo, u suprotnom – ne. Oni su, dakle, izgubivši svaku nadu, krenuli u rat.“ (Apijan)

b) „[A felkelők] követeket küldtek Rómába, akik panaszt emeltek azért, hogy őket, bár Rómának segítettek birodalma meghódításában, az általuk megsegített polgárok nem méltatják polgárjogra. A senatus kemény választ adott nekik: ha megbánták eddig elkövetett tetteiket, küldjenek követséget, ellenkező esetben azonban ne. Ők tehát minden jó reményüket elvesztvén, megindították a háborút.” (Appianosz)

c) „Gotovo sedamdeset svojih suboraca gladijatora iz talijanskog grada Capue je nagovorio da se radije žrtvuju za slobodu, nego da na igrama služe za paradu. Svoje su čuvare silom otjerali i pobjegli.“ (Apijan)

c) „Az itáliai Capuában tartott cirkuszi gladiátorok közül […] mintegy hetven társát arra beszélte rá, hogy inkább vállaljanak minden veszélyt a szabadságért, semhogy az előadásokon látványként szolgáljanak. Őreiket erőszakkal elűzték és elmenekültek.” (Appianosz)

3 boda



2. Sljedeći je zadatak u svezi sa srednjovjekovnim gospodarstvom Europe. Pomoću izvora i svojih spoznaja riješite zadatke koji se odnose na daljinsku trgovinu! (Po elementu 1 bod.)

a) „Mlečani nisu dužni plaćati nikakvih pristojbi koje se od njih zahtijevaju, bilo po običajnom ili nekom drugom pravu, niti po pristizanju, niti u vrijeme boravka ovdje, niti po kupnji ili prodaji, niti kada se nastane ili odu, jedino kada stignu ili odlaze brodovima koji prevoze hodočasnike, tada su naime, po običajnom pravu kralja dužni kralju predati trećinu.“ (Povelja kralja Jeruzalema, 1124.)

a) „A velenceiek semmiféle illetéket sem tartoznak fizetni, amit szokás folytán vagy más okból tőlük megkövetelhetnének, sem akkor, mikor megérkeznek, itt tartózkodnak, eladnak, vesznek, letelepednek, sem amikor eltávoznak, csakis akkor, ha zarándokokat szállító hajókon érkeznek vagy távoznak, akkor ugyanis a király szokásjoga szerint harmadrészt tartoznak a királynak adni.” (Jeruzsálem királyának oklevele, 1124)

Odredbe navedene povelje pridonijele su procvatu prometa jedne srednjovjekovne morske mreže trovačkih putova. Imenujte tu mrežu trgovačkih putova! ……………………………………………………………………

b) „Mi konzuli i pučanstvo grada Bremena izražavamo neizmjerno veliku zahvalnost konzulima gradova uz more i konzulima drugih gradova, odnosno trgovcima koji pripadaju [savezu] njemačkog Rimskog Svetog Carstva, jer nas obdariše svojom milošću te od narečenih sloboda i pogodnosti trgovaca i nama dio prepustiše […].“ (Pismo grada Bremena)

b) „Mi, Bréma város konzuljai és közönsége a tengeri városok, s más városok konzuljainak, valamint a Római Szent Birodalom német [szövetségéhez] tartozó valamennyi kereskedőnek mérhetetlen nagy hálánkat fejezzük ki, amiért kegyelmükbe fogadtak, és a mondott kalmárok szabadságaiból és kiváltságaiból nekünk is részt engedtek […].” (Bréma városának levele)

Imenujte trgovački savez kojem je upućeno pismo grada Bremena! …………………………………………………………………….

c) „Engleski je kralj dao zatvoriti sve morske tjesnace, ne dozvoljavajući niti ulaz niti uvoz [s teritorija koji su u savezu s Francuskom] niti izlaz, a najmanje vunu i janjeću kožu s runom. [Pučanstvo teritorija koji su u savezu s Francuskom] je ostalo zaprepašteno, naime izrada sukna je glavno zanimanje […]. Iako je istina da su im velike količine žita pristizale iz Francuske, kako da je kupe, čime da je plate ako nema zarade.“ (Kronika iz XIV. stoljeća)

c) „Az angol király lezárta az összes tengerszorosokat, semmit sem engedve jönni [a Franciaországgal szövetséges területről], sem érkezni oda, legkevésbé pedig gyapjút és gyapjas báránybőrt. [A Franciaországgal szövetséges terület egész lakossága] megdöbbent, hiszen a posztókészítés a legfőbb mesterség […]. Igaz ugyan, hogy sok gabona jön részükre Franciaországból, de miből vegyék meg, miből fizessék, ha nincs kereset.” (XIV. századi krónika)



O smanjenju trgovačkih mogućnosti kojeg područja/regije je riječ u navedenom izvoru? Zaokružite redni broj pravilnog odgovora!

1. Champagne 2. Dalmacija 3. Flandrija 4. Šleska

3. Zadatak je u svezi s prapoviješću mađarskog naroda. Na osnovi zemljovida i svoji spoznaja odredite kojim se pretpostavljenim mjestima naseljavanja mogu povezati sljedeće definicije! (Glede zemljopisnog smještaja mjesta naseljavanja postoji više teorija, tijekom rješavanja zadatka neka vam kao osnova posluže pretpostavljena lokaliteti prikazani na zemljovidu! Naziv jednog mjesta naseljavanja može biti navedeno na više mjesta. (Po elementu 1 bod.)

Pretpostavljeni zemljopisni položaji mjesta naseljavanja Mađara (nazivi mjesta naseljavanja

na zemljovidu navedeni su debelim tiskanim slovima)

Definicije Mjesta naseljavanja

a) Fra Julijan je u 13. stoljeću na tom mjestu naseljavanja još našao pučanstvo koje govori mađarskim jezikom.

b) To se mjesto naseljavanja prostiralo neposredno južno od središta vladara ujedinjene države istočnih Slavena.

c) To se mjesto naseljavanja nalazi kod padina planinskog sustava koji razdvaja Europu i Aziju.

d) Na granici ovoga mjesta naseljavanja se nalazi klanac Verecke.

3 boda

4 boda

Balti-tenger Baltičko more Fekete-tenger Crno more Kaszpi-tenger Kaspijsko more Aral-tó Aralsko jezero



4. Zadatak je u svezi s reformacijom. Odredite uz koju se vjere/konfesije/crkve doba reformacije vezuju sljedeći izvori! Naziv odgovarajuće vjere/konfesije/crkve upišite na točkama označeno mjesto! (Po elementu 1 bod.) a) „Ali – kako god da bude suđeno o postupcima ljudi − Gospodin je ipak s onima izvršio svoje djelo koji su slomili krvave palice upravljanja oholih kraljeva i poništili njihovu nepodnošljivu vlast. Neka to čuju kneževi i neka strepe!“ (Nauk kršćanske vjere, 1536.)

a) „Ámde – bármiként is ítéltessenek meg az emberek cselekedetei – az Úr mégis azok által egyformán saját művét hajtotta végre, akik fennhéjazó királyok véres kormánypálcáját összetörték, és tűrhetetlen uralmukat megsemmisítették. Hallják meg ezt a fejedelmek és rettegjenek!” (A keresztény vallás tanítása, 1536)

………………………………………….

b) Naslovnica prvog potpunog prijevoda Biblije na njemački jezik (Izdanje iz 1541.) ………………………………………..…..

c) „Vlašću ovog parlamenta ozakonjujemo da prihvaćamo i priznajemo našeg veličanstvenog gospodara Kralja, njegove nasljednike i potomke na prijestolju […] jedinim poglavarom crkve na ovoj zemlji.“ (Akt o supremaciji, 1534.)

c) „Ezen parlament hatalma által törvénybe iktatjuk, hogy elfogadjuk és elismerjük felséges urunkat, a Királyt, örököseit és utódait a trónon az […] egyház egyetlen fejének ezen a földön.” (Egyházfőségi törvény, 1534)

………………………………………..…..

d) „Ovo cijelo društvo i svaki njen član bori se pod vjernom podložnošću našeg svetog gospodina[…], premda nas evanđelje uči i mi iskrenom vjerom i čvrsto svjedočimo da su svi kršćani podređeni poglavaru i zamjeniku Isusa Krista, ipak […] nas neka pored one opće sveze obvezuje poseban zavjet, tako ako nam bilo što zapovjede, […] dužni smo, ukoliko to ovisi o nama, bez odgađanja i pravdanja izvršiti.“ (Pravila o organizaciji i životu, 1540.)



d) „Ez az egész társaság és annak minden tagja a mi szentséges urunknak […] hű engedelmessége alatt harcol, s jóllehet arra tanít az evangélium, és mi igaz hittel elismerjük és szilárdan valljuk, hogy az összes keresztények alá vannak vetve […], fejüknek és Jézus Krisztus helyettesének, mégis […] minket amaz egyetemes kötelékeken kívül külön fogadalom kössön, úgy hogy akármit parancsolnak, […] azt tartozunk, amennyiben rajtunk fordul, minden halogatás vagy mentegetődzés nélkül végrehajtani.” (Szervezeti szabályzat, 1540)

……………………………………………….. 5. Zadatak je u svezi s tursko-mađarskim borbama u XVI. stoljeću. Izvorima pridružite osobe koje su sudjelovale u opisanim bitkama/opsadama! Na točkama označena mjesta upišite imena osoba koje su sudjelovale u danim bitkama/opsadama! U pokojoj bitci/opsadi moglo je sudjelovati i više osoba, a dvije osobe nisu sudjelovale niti u jednoj bitci/opsadi. (Po dijelu zadatka 1 bod.) Osobe: István Dobó, Fra Juraj, Ludovik II., Ivan Zapolja, Sulejman, Nikola Zrinski

a) „U međuvremenu je Ahmed završio osvajanjem Temiške nizine, prebolio gubitke, odmarao i sa svojom vojskom se priključio Aliji. Ispod Szolnoka su se morali ujediniti kamo je Alija pristigao 22. kolovoza. […] jaka je tvrđava pak bez otpora pala u ruke Turaka. Još više zaslijepljen lako stečenim uspjehom, ogromna ujedinjena turska sila […] krenula je u boj za osvajanje „dječje sobe“, „nevaljalog obora“ – kako ga nazvaše Alija. […] Očuvanje velikog dijela šest varmeđa i sigurnost velikih prostora bila je u opasnosti […], koje u odnosu na njihovu važnost još uvijek nisu bile dostatno utvrđene. Sastojala se od vanjske i unutarnje tvrđave, grada koji je okružen palisadama, nekoliko isturenih obrambenih položaja i tornja. Broj stražara iznosio je najviše 2000. Dio njih je pristigao samo zamalo prije opsade […] jer je pozvao u pomoć obližnje gradove, varmeđe, gospodu, pa su baš oni činili pretežiti dio straže.“ (Sándor Szilágyi, povjesničar)

a) „E közben Ahmed a Temesköz meghódítását befejezte, veszteségeit kiheverte s pihent seregével Alihoz csatlakozott. Szolnok alatt kellett egyesülniök, hová Ali már augusztus 22-ikén megérkezett. […] az erős vár pedig ellenállás nélkül török kézbe került. A könnyű sikertől még inkább elvakítva, az egyesült roppant török had […], »a gyermekszoba«, a »rossz akol« – így nevezte Ali – megvívására indult. […] Hat vármegye nagy részének megtartása s messze föld biztonsága függött […], mely fontosságához képest még mindig nem volt kellően megerősítve. Belső és külső várból, a palánkkal védett városból s nehány előre tolt védműből, toronyból állott. Az őrség száma legföllebb 2000 volt. Egy részük csak kevéssel az ostrom előtt érkezett, mert […] segítségre szólította a közeli városokat, vármegyéket, urakat, s épen ezek szolgáltatták az őrség túlnyomó részét.” (Szilágyi Sándor, történész)

………………………………………………………………………………

4 boda



b) „Borba je trajala točno sat i pol. I močvara je u dubokim vrtlozima progutala ne jednoga: mnogi tvrdiše da je i kralj tamo skončao. Kasnije ga, međutim, nađoše u jednom usjeku strme obale. Na tom mjestu, tada kada Dunav plavi, voda stajaše više nego inače: tu se udavi skupa sa svojim konjem, onako kako je bio naoružan. […] U boju tijekom bježanja, osim kralja, od biskupa izginuše: […]. Od baruna: […]. Od uglednih ljudi i moćnika ove zemlje: […]. a osim ovih još gotovo petsto uglednijih plemića.“ (István Brodarics: Istinit opis/Igaz leírás)

b) „A küzdelem pontosan egy és fél óráig tartott. A mocsár is nem egyet nyelt el mély örvényeiben: sokan azt mondták, hogy a király is ott pusztult el. Azonban később egy meredek part hasadékában lelték meg. Ezen a helyen akkor a Duna áradása miatt a szokottnál magasabban állott a víz: itt fulladt bele a vízbe lovával együtt úgy, ahogy fel volt fegyverkezve. […] A csatában és menekülés közben a királyon kívül a püspökök közül elpusztult: […]. A bárók közül: […]. Az ország előkelőbb és hatalmasabb emberei közül: […]. Ezenkívül még mintegy ötszáz előkelőbb nemes.” (Brodarics István: Igaz leírás)

………………………………………………………………………………

c) „U subotu ujutro je dao otvoriti […] kapiju iznad mosta unutarnje tvrđave te pustivši ispred sebe tristo nevjernika s puškama, sabljama i kopljima, povicima „Haj, huj!“ i puščanom vatrom sjuri na islamsku vojsku. Na glavi imaše oglavlje od baršuna izvezeno zlatovezom, na grudima lanac od zlata, a u ruci sablju s pozlaćenim drškom. Kako ga iz janjičarskog topa postavljenog nasuprot jedno topovsko đule od pet drahmi pogodi ravno u prsa, pade na leđa, i svi njegovi ljudi u trenutku bijaše skasapljeni. […] jedan mu je janjičar glavu odrubio. Njegovu je jadnu glavu muhzir aga, zajedno sa oglavljem od baršuna i zlatnim lancem, s janjičarima dao ponijeti do sultanova šatora.“ (Povjesnica Mustafe Selaniki Efendije) c) „Szombaton reggel […] a belső vár hídja fölött levő kaput kinyittatta, s háromszáz embernyi puskás, kardos és dzsidás hitetlent maga előtt bocsátván, »Haj, huj!« kiáltással és puskatűzzel kirohant az iszlám seregére. Fején aranyhímzésű bársonyföveg, mellén aranylánc, kezében aranyos markolatú szablya volt. Mivel a szemközt felállított janicsárágyúból egy ötdrachmás golyó mellen találta, hanyatt esett, összes katonái pedig egy pillanat leforgása alatt lekaszaboltattak. […] egy janicsár levágta fejét a nyakáról. Szerencsétlen fejét a muhzir aga, bársonyfövegével és aranyláncával együtt janicsárjaival a szultán sátrához vitette.” (Szelániki Musztafa: Szaloniki Krónika)

………………………………………………………………………………

3 boda



6. Zadatak je u svezi s balkanskim konfliktima XIX. stoljeća. Na osnovi slijepe karte definirajte niže definirane gradove i područja! Uz definicije napišite odgovarajuće redne brojeve koji se nalaze na slijepoj karti! (Po elementu 1 bod.)

Definicije Redni broj grada/područja

a) Glavni grad balkanske države koja je najranije postala neovisna od Osmanskog Carstva, važno gospodarsko i kulturno središte već od starog vijeka.

b) Balkansko područje koje je Austro-Ugarska Monarhija prvo okupirala a zatim aneksirala.

c) Željeni cilj ruske ekspanzije, ključ izlaska ruske flote sa Crnog mora, od vremena starog vijeka glavni grad više carstava.

d) Jedna od sastavnih elemenata buduće Kraljevine Rumunjske, prije toga turska vazalna kneževina.

4 boda



7. Zadatak je u svezi s mađarskom poljoprivredom u doba dualizma. Svaka od činjenica koje su navedene u zadatku utjecale su na uzgoj ili trgovinu s pšenicom. Napišite po jednu neposrednu posljedicu nabrojenih činjenica koje se mogu iščitati iz neke od tabela koje su dane u izvoru! (Po elementu 1 bod.)

Prosječni prinosi pšenice (1871.-1915.)Razdoblje Prosječni prinosi

(metrička centa/katastarski jutar)

1871.–1885. 5,0 1886.–1900. 6,9 1901.–1915. 7,0

Prosječne cijene pšenice na burzi

(1872.-1886.) Razdoblje Cijene (1886.= 100)

1872.–1876. 112,8 1877.–1881. 106,4 1882.–1886. 86,3

a) Činjenica: U tom je razdoblju između Austrije i Ugarske bio na snazi carinski savez, dvije države nije razdvajala carinska granica. Posljedica:……………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………. b) Činjenica: Od sredine 1870-ih godina europska su tržišta preplavljena jeftinom američkom pšenicom. Posljedica:……………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………. c) Činjenica: U poljoprivredi su se počeli širiti novi postupci te je gnojenje zemlje postalo općenita praksa. Posljedica:………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………...

3 boda

73,9 %

Ausztria

egyéb

Raspored izvoza pšenice po ciljnim zemljama (1887.–1891.)

ostali

Austrija



8. Zadatak je u svezi s ravnopravnošću žena. O sljedećim slikovnim izvorima odlučite, podržavaju li ili odbijanju izborno pravo žena! Slovne znakove slika upišite u odgovarajuća polja tabele! (Po elementu 1 bod.)

A) B) Natpis na užetu: „Politika nije za žene“ Natpis na slici: „Dan za glasovanje“

C) D) Natpis na ploči: „Kriminalci i Natpis na slici: „Ljubav pokreće svijet“ luđaci nemaju pravo glasa“

podržava izborno pravo žena odbija ili kritizira izborno pravo žena

4 boda



9. Zadatak je u svezi s poviješću Mađarske između dvaju svjetskih ratova. Odgovorite na pitanja pomoću izvora i svojih spoznaja! „Ono što trenutno susjedne zemlje i velesile očekuju od mađarske Vlade − na vanjskopolitičkom planu je, prije svega mir, a u unutarnjoj politici pak red. Agresiju i prevrat mogu prouzročiti tri smjera: mađarski fašisti (iredentističke i antisemitske organizacije), karlisti (pristaše Karla IV.) i komunisti. Grof Bethlen ih je do sada držao na uzdama […]. Bi li jedna druga vlada bila u stanju gospodariti situacijom i inozemstvu dati ista jamstva? To se čini vrlo upitnim i više mojih kolega misli da − ne.” (Izvješće francuskog poslanika o Mađarskoj, ožujak, 1922.) „Amit a szomszédos államok és a nagyhatalmak jelenleg várnak a magyar kormánytól, az külpolitikailag mindenekelőtt béke, a belpolitikában pedig a rend. Agressziót és felfordulást három irányzat idézhet elő: a magyar fasiszták (irredenta és antiszemita szervezetek), a karlisták [IV. Károly hívei] és a kommunisták. Bethlen gróf mindeddig féken tartotta őket […]. Képes lenne-e ma egy másik kormány uralni a helyzetet, és ugyanezeket a garanciákat adni a külföldnek? Ez nagyon kétségesnek tűnik, és kollégáim közül többen azt állítják, hogy nem.” (A francia követ jelentése Magyarországról, 1922. március) a) Za „držanje na uzdama/zauzdavanje“ koje u izvoru navedenih grupacija je posebno poslužio dolje navedeni zakon? (1 bod)

„1. § Onaj tko potiče ili vodi organiziranje pokreta ili organizacije za nasilno rušenje ili uništenje zakonitog državnog i društvenog ustroja, posebice pokret ili organiziranje čiji je cilj nasilno ustrojenje vladavine isključivo jedne društvene klase, čini kazneno djelo koje se može kazniti zatvorom u trajanju do pet godina.“ (Fragment Zakona br. III iz 1921. godine)

„1. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.” (Részlet az 1921. évi III. törvénycikkből)

………………………………………………………….

b) Zašto je mađarski iredentizam bio protivan interesima susjednih država? (1 bod)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

c) Kako se zove protumađarski savez koji je u tom razdoblju osnovan sudjelovanjem nekih susjednih zemalja? (1 bod)

………………………………………………………….



d) Što je francuski poslanik u politici Istvána Bethlena držao priznanja vrijednim? Od navedenih zaokružite redne brojeve dvaju ispravnih odgovora! (Po elementu 1 bod.)

1. Poštivao je demokratska načela. 2. Spriječio je širenje ekstremnih pokreta. 3. Sa susjednim zemljama sklopio je ugovore o prijateljstvu. 4. Nije isključio mogućnost povratka Habsburgovaca. 5. Čvrstom je rukom vodio Vladu.

5 bodova

10. Zadatak je u svezi s demokratskim promjenama/promjenom sustava u Mađarskoj. Pomoću izvora i svojih spoznaja odgovorite na pitanja! (Po elementu 1 bod.)

Fotografija jednog prosvjeda u Budimpešti

a) Prosvjednici koji se vide na fotografiji okupili su se u povodu 141. obljetnice jednog znamenitog događaja mađarske povijesti. Oporbeni govornici su u svojim nastupima zahtijevali ustrojenje neovisne, demokratske Mađarske, što je bila nedvosmislena poruka vlastima. Kada je snimljena fotografija? U svome odgovoru navedite dan, mjesec i godinu!

………………………………………………………………

b) Na jednom transparentu su zajedno navedena imena dvaju ranijih predsjednika vlada. Što je zajedničko u njihovim sudbinama? …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

c) Na koji konkretan slijed događaja upućuje transparent s fotografije koji se može povezati s Jánosom Kádárom? …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



d) Koji je bio glavni zahtjev borbe protiv vanjskog ugnjetača u vrijeme kada je snimljena fotografija? …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

4 boda

11. Zadatak je u svezi s problemima trećeg svijeta. Odlučite u kojim se izvorima neposredno javljaju problemi koji su navedeni u tabeli! Upišite znak“X“ u stupac odgovarajućeg slovnog znaka! U jednom retku može biti upisano i više znakova „X“. (Po retku 1 bod.) A) „Gledajući suhu i ispucanu zemlju okoliša […] predgrađa Ciudada de Mexica, grada s 20 milijuna stanovnika, teško je zamisliti da je taj kraj prije 70 godina bio pod vodom. […] Zbog strelovitog porasta broja stanovništva, pretjerana eksploatacija podzemnih voda i nedostatak cirkulacije vode pretvorilo je plodno zemljište u neplodnu pustinju. Danas mnogi stanovnici grada tijekom jednog tjedna mogu koristiti tekuću vodu samo jedan sat.“ (Nacional Geographic, 2006.) A) „A 20 milliós Mexikóvárosban a külvárosi tájat […] uraló száraz, felrepedezett föld láttán nehéz elképzelni, hogy ez a vidék 70 évvel ezelőtt vízzel teli terület volt. […] A népesség rohamos növekedése miatt a felszín alatti vízkészlet túlzott kitermelése és a vízvisszaforgatás hiánya egy termékeny területet kopár sivataggá változtatott. Ma már a város lakói közül sokan egy héten összesen csak egy órán keresztül juthatnak folyó csapvízhez.” (National Geographic, 2006) B) „U većini zemalja u razvoju, u kojima je i danas gustoća naseljenosti izrazito visoka, će se do 2025. godine broj stanovnika znatno povećati. Na obalama mora, u jednom traku širine oko 100 kilometara će se broj stanovnika u odnosu na 1995. godinu povećati za 35 posto, tako će prema procjenama, više od 2,5 milijarde ljudi biti izloženo opasnostima uzrokovanim promjenama razine mora i drugim opasnostima globalnih klimatskih promjena.“ (Nacional Geographic, 2006.) B) „2025-re a népesség számottevően növekszik a legtöbb fejlődő országban, amelyekben egyébként már ma is igen magas a népsűrűség. A tengerpartokon, mintegy 100 kilométer széles sávban élő lakosság száma becslések szerint közel 35 százalékkal emelkedik az 1995. évi értékhez képest, így több mint 2, 5 milliárd ember lesz kitéve a tengerszint emelkedés és más – globális éghajlatváltozás által okozott – hatás veszélyének.” (National Geographic, 2006) C) „Danas je opće zagrijavanje postalo stvarnost [u Africi] koja još više otežava položaj najsiromašnijih: izmjenjuju se suše i poplave, šire se bolesti, bespomoćni su i ljudi i životinje. »Vrijeme se promijenilo. Padaline su sve više nepredvidive, a urod je sve slabiji« − žali se Tuke Shika, zemljoradnik iz etiopskog sela Loke pred svojim osušenim poljem kukuruza.“ (Nacional Geographic, 2009.)



C) „Az általános felmelegedés mára a legszegényebbek sorsát tovább nehezítő valósággá vált [Afrikában]: aszályok és árvizek követik egymást, terjednek a betegségek, ember és állat egyaránt tanácstalan. »Megváltozott az időjárás. Egyre szeszélyesebb az eső, a termés pedig egyre gyengébb« – panaszolja Tuke Shika, az etiópiai Loke faluban élő földműves kiszáradt kukoricaföldjei előtt.” (National Geographic, 2009)

Problemi: A B C a) kriza prehrane b) preobrazba prirodnog okoliša

c) pošasti/epidemije d) eksplozija broja stanovništva

4 boda

12. Zadatak je u svezi s manjinama u Mađarskoj. Na osnovi podataka tabele odlučite jesu li tvrdnje istinite ili lažne! Znak „X“ upišite u odgovarajuća polja tabele! (Po elementu 1 bod.)

Raspored pučanstva Mađarske po materinskom jeziku Godina Mađari Rumunji Nijemci Slovaci Ostali 1920. 89,6 % 0,3 % 6,9 % 1,8 % 1,4 % 1930. 92,1 % 0,2 % 5,5 % 1,2 % 1,0 % 1941. 92,9 % 0,2 % 5,1 % 0,8 % 1,0 % 1960. 98,2 % 0,2 % 0,5 % 0,3 % 0,8 % 1970. 98,5 % 0,1 % 0,3 % 0,2 % 0,9 % 1980. 98,8 % 0,1 % 0,3 % 0,1 % 0,7 % 1990. 98,5 % 0,1 % 0,5 % 0,1 % 0,8 %

(Podaci tabele odnose se na teritorij trianonske Mađarske

Tvrdnja Istinita Lažnaa) Na osnovi podataka tabele se nedvojbeno može ustanoviti da je između 1930. i 1941. godine broj onih koji su se po materinskom jeziku izjasnili Nijemcima opao.

b) Podaci tabele potkrepljuju činjenicu da se omjer onih koji su se po materinskom jeziku izjasnili nemađarima povećao u vrijeme demokratskih promjena.

c) Na osnovi podataka tabele se nedvojbeno može ustanoviti da broj onih koji su se po materinskom jeziku izjasnili Nijemcima u Mađarskoj između 1920. i 1990. godine, nikada nije bio manji od onih koji su se po materinskom jeziku izjasnili Rumunjima.

d) Na osnovi podataka tabele se nedvojbeno može ustanoviti da broj onih koji su se po materinskom jeziku izjasnili Srbima u Mađarskoj između 1920. i 1990. godine, nikada nije premašio broj onih koji su se po materinskom jeziku izjasnili Slovacima.

4 boda



II. TEKSTUALNI ZADACI S RAZLAGANJEM

Pročitajte pozorno!

Od sljedećih zadataka morate razraditi ukupno tri. Morate izabrati na osnovi sljedećih pravila,

mora se razraditi: jedan zadatak u svezi s općom poviješću, dva zadatka – jedan kratak i jedan dugačak – različitih razdoblja,

u svezi s mađarskom poviješću.

Proučite pozorno zadatke!

Redni broj

Razdoblja, teme

Tip zadatka

Opća povijest

13. Crkva i kultura kratak

14. Velika svjetska ekonomska kriza kratak

Mađarska povijest

15. Ustrojenje sustava varmeđa kratak 16. Srednjovjekovni gradovi dugačak

17. Travanjski zakoni kratak 18. Rákóczijeva oslobodilačka borba dugačak

19. Poljoprivreda u Rákosijevom razdoblju kratak 20. Politički sustav Kádárovog razdoblja dugačak

Za pomoć dat ćemo vam moguće kombinacije rednih brojeva pravilno izabranih zadataka. Označite jedan stupac sljedeće tabele! Zaokružite slovni znak izabranog stupca!

Tip zadatka A B C D E F G H I J K L

kratak 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14.

kratak 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19.

dugačak 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18.

Mogu se vrednovati samo zadaci izabrani sukladno pravilima! Nakon zadataka navedeni su kriteriji za vrednovanje, broj postignutih bodova određuje profesor koji ispravlja radnje. Od zadataka razradite samo izabrana tri, ostalo ostavite prazno!

Prije razrade zadataka proučite uputu na stranici br. 2!

Prilikom zgotovljavanja odgovora može se raditi skica!



13. Zadatak je u svezi sa srednjovjekovnom kulturom. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja prezentirajte ulogu kršćanske crkve u razvoju srednjovjekovne znanosti i kulture! „Neka mudraci otkriju sve, ispitaju visine neba, prostore zemlje […] a što će od svega toga dobiti − nego muku, bol i prisilu duha. Iz svoga je iskustva znao to onaj koji je govorio: Srce svoje sam namijenio spoznavanju svih mudrosti i znanja […], a spoznah da od svega toga osta samo muka, u puno je znanosti samo puno dvojbi.“ (Papa Inocent III: O preziranju svijeta ili o bijedi ljudske sudbine) „Tárjanak fel mindent a bölcsek, kutassák ki az ég magasságát, a föld térségeit […] mi más lesz ebből számukra, mint vesződség, fájdalom és a lélek szorongattatása. Saját tapasztalatából tudta ezt az, aki így szólt: Szívemet arra szántam, hogy megismerjek minden bölcsességet és minden tudományt […], s csak azt tudtam meg, hogy mindebből bajlódás […] származik, a sok tudományban csak sok kétséget találni.” (III. Ince pápa: Az emberi sors nyomorúságos voltáról)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



Kriteriji Broj

mogućih Broj

osvojenih bodova

Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 4 Otkrivanje čimbenika koji su utjecali na formiranje događaja

6

Uređenost, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 24 Djelitelj: 2 Broj ispitnih bodova 12

14. Zadatak je u svezi sa poviješću svjetskog gospodarstva između dvaju svjetskih ratova. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite okolnosti izbijanja velike svjetske ekonomske krize i njene karakteristične utjecaje na svakodnevni život u Sjedinjenim Američkim Državama!

Suvremena karikatura (Prijevod teksta na engleskom jeziku: „Oprosti prijatelju, ovo je red za besplatni kruh ili se sprema juriš na banku?“)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kriteriji Broj

mogućih Broj

osvojenihbodova


6


15. Zadatak je u svezi ustrojenjem mađarske države. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite ustrojenje i najvažnije karakteristike sustava varmeđa u doba vladanja (Svetog) Stjepana I! „U ono vrijeme u Marosváru bijaše jedan silan knez imenom Atonya koji kralja Stjepana ne poštiva ni u čemu jer se uzdava u mnoštvo svojih vojnika i plemenitih ljudi, nad kojima je vladao u potpunosti. […]

Imade jednog vrlo cijenjenog viteza s imenom Csanáda, [… koji] pobježe i potajice pristupi kralju; koji ga obrativši Kristu pokrsti. […]

[Kralj] se ovako obrati svojim uglednicima: »Pripremite se za rat protiv mog neprijatelja Ajtonya, zauzmimo njegovu zemlju.« […]

Bez odgađanja pristupiše boju […]. Ajtonyeva vojska koja se utaborila na ravnici, okrenuvši leđa, dala se u bježanje. Ajtonya je pak Csanadova vojska na mjestu boja pogubila. [Csanada kralj Stjepan] postavi upraviteljem kraljevskog dvora i Ajtonyeve kuće. Ovo rekaše kralj: »Ovaj grad neka se od danas zove ne po Marosu, nego po Csanádu. Jer si u njemu uništio mog neprijatelja, budi župan te pokrajine« […].“ (Velika legenda biskupa Svetog Gellérta)



„Akkoriban volt Marosvárt egy Ajtony nevű nagyon hatalmas fejedelem […]. István királynak nem adta meg a tiszteletet semmiben, mert bízott katonáinak és nemes embereinek seregében, akik felett uralkodott hatalma teljében. […]

Volt egy Csanád nevű igen nagyra becsült vitéze, [… aki] elmenekült , és titkon a királyhoz ment; a király őt Krisztushoz térítve megkeresztelte. […]

[A király] így szólt a főembereihez: »Készüljetek hadra ellenségem, Ajtony ellen, és foglaljuk el országát.« […]

Késedelem nélkül harcba szálltak hát […]. Ajtony serege, mely a síkságon táborozott, hátat fordítva futásnak eredt. Ajtonyt pedig Csanád serege a csata helyszínén megölte. [István király Csanádot] megtette a királyi ház és Ajtony házának intézőjévé. Ezt mondta a király: »Ezt a várost a mai naptól ne nevezzék már a Marostól, hanem legyen neve Csanádtól. Azért, mert kipusztítottad belőle az ellenségemet, te légy ennek a tartománynak ispánja« […].” (Szent Gellért püspök nagy legendája)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



Kriteriji Broj

mogućih Broj

osvojenih bodova


6


16. Zadatak je u svezi s razvojem gradova Ugarske u srednjem vijeku. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite urbanizacijsku politiku ugarskih vladara od Tatarske najezde do sredine XV. stoljeća! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „[…] da naši óvárski građani, odnosno naši hospesi, od sada pa ubuduće, kako drugi slobodni kraljevski gradovi, kao naprimjer grad Budim […] budu zauvijek i u cijelosti oslobođeni i izuzeti od vlasti i pravne vlasti bilo kojeg suca zemlje koji sudi sada ili u buduće vrijeme imenovanog suca; o svim njihovim međusobnim poslovima i sporovima […] sudit će njihov svagdašnji sudac izabran punom suglasnošću i zajedničkom voljom […]”. (Povelja kraljice Elizabete, 1354.) „[…] hogy ugyanazon óvári polgáraink, illetve hospeseink mostantól fogva és a jövőben, miként más szabad királyi városok, mint például Buda városa […] az ország bármely most működő és kinevezendő bírájának joghatósága és hatalma alól teljességgel és örökre mentesek és kivételezettek legyenek; a közöttük bármiképpen felmerülő összes ügyeket és pereket […] a maguk közül közmegegyezéssel és közös akarattal választott mindenkori bírájuk […] fogja megítélni […].” (Erzsébet királyné oklevele, 1354) „Mi Karlo, milošću Božjom kralj Ugarske, kako […] gospodinom Ivanom, slavnim kraljem Češke pregovarasmo, […] naredismo da kako naši trgovci tako i češki trgovci imaju koristiti dolje napisane putove. […] Kako dobro znamo da je još kralj Béla za građane Brna i Trnave/Nagyszombat odredio mjesta carinjenja, stoga mi pozivamo i potičemo naše trgovce, češke trgovce i trgovce iz drugih zemalja da nakon uplate carina slobodno koriste navedena mjesta carinjenja.“ (Odluka sa susreta kraljeva u Višegradu, 1335.) „Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya amidőn […] János úrral, Csehország dicső királyával tárgyaltunk, […] elrendeltük, hogy mind a mi kereskedőinknek, mind a csehországiaknak az alább megírt országutakon kell járniuk és utazniuk. […] Mivel jól tudjuk, hogy még Béla király jelölte ki mind a brünni [brno-i] polgároknak, mind a nagyszombatiaknak a vámhelyeket, ezért mind a mi kereskedőinket, mind a csehországi és más országokból érkező kereskedőket



hívjuk és bíztatjuk, hogy áruikkal minden akadályoztatás nélkül, a vámok lefizetése után szabadon jöjjenek keresztül az említett vámhelyeken.” (A visegrádi királytalálkozó döntése, 1335)

oppidum országos vásárral trgovište s pravom održavanja zemaljskog sajma Ugarski gradovi u 15. stoljeću (civitas = slobodni kraljevski grad, opidij = trgovište)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji Broj

mogućih Broj

osvojenih bodova


10




17. Zadatak je u svezi s Revolucijom 1848. godine. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite pojavu liberalizma (liberalne ustavnosti) u Travanjskim zakonima!

„III. čl. O ustrojenju odgovornog neovisnog ministarstva 3. § Njegovo Veličanstvo […] izvršnu vlast ostvaruje putem odgovornog neovisnog mađarskog ministarstva, i bilo koja njegova uredba vrijedi samo u slučaju da bude potpisana od jednog od ministara koji stoluje u Budimu-Pešti. 4. § Svaki je član ministarstva odgovoran za sve vrste službenih postupaka. 5. § U svim onim predmetima koji su do sada spadali u nadležnost Kancelarije, Namjesničkog vijeća i Komore […] Njegovo će Veličanstvo izvršnu vlast obavljati isključivo putem mađarskog ministarstva.“ (Fragment iz Travanjskih zakona) „III. tc. Független felelős minisztérium alakításáról 3.§. Ő Felsége […] a végrehajtó hatalmat a független felelős magyar minisztérium által gyakorolja, s bármely rendeletei csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláiratik. 4.§. A minisztériumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásért felelős. 5.§. Mindazon tárgyakban, melyek eddig a Kancelláriához, a Helytartótanácshoz, s a Kincstárhoz tartoztak […], Ő Felsége a végrehajtó hatalmat kizárólag a magyar minisztérium által fogja gyakorolni.” (Részlet az áprilisi törvényekből)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



Kriteriji Broj

mogućih Broj

osvojenih bodova


6


18. Zadatak je u svezi s Rákóczijevom oslobodilačkom borbom. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite povijest Rákóczijeve oslobodilačke borbe! U svom odgovoru rezimirajte uzroke njenog izbijanja, odluke kuruckih sabora, vojne i političke odnose snaga te zaključenje oslobodilačke borbe! Nemojte pisati o konkretnim vojnim pohodima!

„[…] za prvi dan mjeseca rujna tekuće 1705. godine pismom nas namjeravahu pozvati i okupiti ovdje na polje Szecsensko na Generalis Conventus [Opći sabor staleža], držasmo potrebitim i mi da prije svega izaberemo takvu glavu sebi koja će s nama u konfederaciji [savezu] s pomoću Božjom stvar naše Domovine osvajanjem i nadomještanjem slobode ciljeve svoje ostvariti, ne samo u vojnim pitanjima, već našom Domovinom upravljajući i skrbeći o zakonskim, crkvenim, političkim i [ekonomskim] gospodarskim poslovima: na zadovoljstvo svih i zajedničkom voljom sviju malo prije spomenuti Dostojanstveni Knez, naš Milostivi Gospodar Felső-Vadászi Ferenc Rákóczi, izabrani Knez Erdelja, za konfederirane [saveznike] i za nas izabran je glavnim Knezom.“ (Tekst prisege grada Hajdúszoboszlóa za Szécsénysku konfederaciju, 1705.)

„[…] e folyó 1705dik esztendőben, September havának első Napjára ide a Szécseni Mezőben Generalis Conventusra [általános rendi gyűlésre] bennünket hívogató Levelei általl öszve hívott és gyűjtött volna, szükségesnek ítéltük mi is, hogy mindeneknek előtte edj olly Fejet válasszunk magunknak, aki velünk eddjütt hittel confoederálván [szövetkezvén] ezen Hazánknak ügyét, valamíg Isten által régi szabadságának helyre hozásával s megnyerésével kívánt tzéllyát el nem éri, nem tsak az Hadi dolgokban, hanem a Törvényes, Edjházi, Politiai és Oeconomiai [gazdasági] állapotokban is igazgassa és kormányozza, velünk egyetemben óltalmazza: Tettzet közönségessen és eddjező akarattal praemíttált [előbb említett] Méltóságos Fejedelem Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc Kegyelmes Urunkat, Erdély országának választott Fejedelmét minékünk is, confoederáltaknak [szövetkezetteknek] vezérlő Fejedelmünknek választanúnk, amint választottuk is.” (Hajdúszoboszló városának esküszövege a szécsényi konföderációra, 1705) „Odreknuće Josipove Kraljevine, vrijeme interregnuma ili vrijeme međuvlašća bez kralja, i poništavanje svakojakog nasljedstva Austrijske kuće zahtijevanog na svakakve načine.



[…] smjesta smo se usprotivili kraljevanju zemljom Leopolda Prvog, te se smatrajući slobodnim izjasnismo, uvažavajući nadalje, razmotrivši i razmislivši zamišljeno nasljedstvo, podmuklo izmišljene zahtjeve ili želje do njih - sadašnjeg poglavara Cara Josipa Prvog u odnosu na Mađarsku Krunu […].“ (Članak zakona Sabora u Ónodu, 1707.) „Josephus Királyságának lemondása, az Interregnumnak vagy Király nem létének békövetkezett ideje, és az Austriai Ház akármi módon praetendált [követelt] mindennémű jussának eltörlése. […] első Leopoldusnak […] nem jól folytatott Királyi Országlásának azonnal ellene mondottunk, és magunkat az alól felszabadultnak lenni kijelentettük, mindazonáltal tovább is […] vizsgálván, és meggondolván a mostani Országló Első Joseph Császárnak a Magyar Coronához képzett jussát, és álnokul koholt praetentióját [követelését], vagy ahhoz jutásra való kívánságát […].” (Ónodi országgyűlés törvénycikke, 1707) „Za utjehu onih koji kao seljaci prihvaćaju ili će u budućnosti prihvatiti službu zemlje, odlučujemo i naređujemo da svi oni koji će do kraja ovoga rata vjerno i postojano ustrajati, […] osobno su zauvijek slobodni od pravne nadležnosti svojih feudalaca, da budu slobodni i oslobođeni; darovanjem izvanrednih povlastica po uzoru na hajduške gradove brinut će i o njihovom stanovanju, ukoliko se pojave pred svijetlim knezom.“ (Odluka Sabora u Sárospataku, 1708.) „Azok megvigasztalására, akik mint paraszti sorsúak vállalják vagy a jövőben vállalni fogják az ország szolgálatát, határozzuk és rendeljük, hogy mindazok, akik ennek a háborúnak a végéig hűségesen és állhatatosan kitartanak, saját személyükben […] földesuraik joghatósága alól örökre felszabadítottak, szabadok és felmentettek legyenek; gondoskodni fog lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára különleges kiváltságok adományozásával, ha a fenséges fejedelem előtt jelentkeznek.” (Sárospataki országgyűlés határozata, 1708)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji Broj

mogućih Broj

osvojenih bodova


10




19. Zadatak je u svezi s poviješću Mađarske nakon Drugog svjetskog rata. (kratak) Predstavite promjene koje su uslijedile u poljoprivredi u Rákosijevom razdoblju! U svojem odgovoru ukratko se osvrnite i na to kako su te promjene utjecale na proizvodnju!

Suvremena karikatura (kulak = bogat seljak čiji posjed prelazi zemljišni maksimum)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kulák a boltban Kulak u trgovini



Kriteriji Broj

mogućih Broj

osvojenih bodova


6


20. Zadatak je u svezi s poviješću Mađarske nakon Drugog svjetskog rata. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite koje su bile najvažnije karakteristike političkog sustava Kádárovog razdoblja od početka 1960-ih godina! U svojem se odgovoru osvrnite i na to koje su se bitne razlike javljale u odnosu na Rákosijevo doba! Nemojte pisati o ekonomskoj politici! „Tko nije protiv Narodne Republike Mađarske, taj je s njom; tko nije protiv MSZMP-a, taj je s njim […].“ (János Kádár, 1961.) „Aki nincs a Magyar Népköztársaság ellen, az vele van; aki nincs az MSZMP ellen, az vele van […]” (Kádár János, 1961) „Naš grb mora biti odraz političke ideje našeg naroda. U našem predloženom novom grbu štit nacionalnih boja izražava domoljubne osjećaje radnog naroda Mađarske koji poštuje nacionalne tradicije. Ti su domoljubni osjećaji u suglasju s idejama solidarnosti međunarodnog proletarijata i to izražava petokraka zvijezda smještena iznad štita. Vijenac od klasja prepleten trakom nacionalnih boja i trakom crvene boje dalje ističu mađarske posebnosti i narodni karakter našeg grba.“ (János Kádár o novom grbu)

„A mi címerünknek ki kell fejeznie népi államunk politikai eszméjét. Javasolt új címerünkben a nemzetiszínű pajzs kifejezi a dolgozó magyar népnek a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó hazafias érzelmeit. Ezek a hazafias érzelmek harmonikus egységben vannak a nemzetközi proletárszolidaritás eszméivel és ezt kifejezi a pajzs felett elhelyezett ötágú vörös csillag. A nemzetiszínű és vörös szalagokkal átkötött búzakoszorú további magyar sajátosságot kölcsönöz és kidomborítja címerünk népi jellegét.” (Kádár János az új címerről)



„[…] pogrešno su pristupili izgradnji socijalizma. Rákosi se stalno pozivao na primjer Sovjetskog Saveza, ukazivao je na to da se sve dešava po volji Sovjetskog Saveza. Takve želje u stvarnosti zapravo nisu postojale. Ali se u ono vrijeme među socijalističkim zemljama razvilo svojevrsno ’natjecanje’ u tome, tko je tobože bliži Sovjetskom Savezu, tko mu je vjerniji.“ (Povjerljiv razgovor Jánosa Kádára i Mihaila Gorbačova, sovjetskog generalnog sekretara, 1985) „[…] a szocializmus építéséhez rosszul fogtunk hozzá. Rákosi folyton a Szovjetunió példájára hivatkozott, arra utalt, hogy minden a Szovjetunió kívánságára történik. Ilyen kívánság a valóságban persze nem létezett. De akkoriban a szocialista országok között sajátos ’verseny’ bontakozott ki, tudniillik, ki áll közelebb a Szovjetunióhoz, ki hűségesebb hozzá.” (Kádár János bizalmas beszélgetése Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral, 1985)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

Kriteriji Broj

mogućih Broj

osvojenih bodova


10




Maksimalni broj bodova

Broj postignutih bodova

I. Jednostavni, kratki zadaci

1. Kriza Rimske Republike 3 2. Trgovina srednjeg vijeka 3 3. Mađarska prapovijest 4 4. Reformacija 4 5. Tursko-mađarske borbe 3 6. Balkanski konflikti 4 7. Poljoprivreda u doba dualizma 3 8. Ravnopravnost žena 4 9. Bethlenova konsolidacija 5 10. Demokratske promjene/promjena sustava 4 11. Treći svijet 4 12. Manjine u Mađarskoj 4

I. Ukupno: 45 I. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve

II. Tekstualni zadaci s razlaganjem

13. Crkva i kultura 12 14. Velika svjetska ekonomska kriza 12 15. Ustrojenje sustava varmeđa 12 16. Srednjovjekovni gradovi 21 17. Travanjski zakoni 12 18. Rákóczijeva oslobodilačka borba 21 19. Poljoprivreda u Rákosijevom razdoblju 12 20. Politički sustav Kádárovog razdoblja 21 Ukupno: 45 II. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve:

I. + II.Ukupni broj bodova pismenog dijela ispita 90

Profesor koji je ispravio radnju

Datum: .......................................... __________________________________________________________________________

Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve

/elért pontszám egész

számra kerekítve

Broj cijelih bodova upisan u program

/programba beírt egész pontszám

I. Jednostavni/kratki zadaci /I. Egyszerű, rövid feladatok II. Tekstualni zadaci s razlaganjem /II. Szöveges kifejtendő feladatok Profesor koji je ispravio radnju

/javító tanár Bilježnik /jegyző

Datum/Dátum: .............................. Datum/Dátum: ..............................

tÖrtÉnelem horvÁt nyelvendload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2013tavasz_kozep/k... ·...

Documents