tÖrtÉnelem - studium generale · 2021. 2. 15. · tÖrtÉnelem emelt szintŰ prÓbaÉrettsÉgi...

TÖRTÉNELEM

EMELT SZINTŰ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

I.

2021. február 13.

Az írásbeli vizsga időtartama: 100 perc

Nyomtatott nagybetűvel töltse ki!

STUDIUM GENERALE

TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ

Név

E-mail cím

SG-s csoport

Pontszám

PR

ÓB

AÉ

RE

TT

SÉ

GI

VIZ

SG

A ●

20

21

. fe

bru

ár

13.

m á

j u

s 1

8 .

Történelem – emelt szint Név: ..………………………………………….

írásbeli próbavizsga 2 / 17 2021. 02. 13.

Fontos tudnivalók

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!

• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!

• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!

• Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset!

• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!

• Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!

• A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a

középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt. Ügyeljen arra,

hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással

értékelhetők!

Eredményes munkát

kívánunk!

Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is!

Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló

kipontozott helyet!

Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében

értékeljük válaszait.)

Kérjük, kék színű tollat használjon!



1. A feladat Augustus principátusához kapcsolódik.

Oldja meg a feladatokat az ábra és az ismeretei segítségével!

Augustus és a legfontosabb tisztségek viszonya a principátus idején

a) Az ábra és az ismeretei segítségével nevezze meg a fenti tisztségeket! (elemenként 0,5

pont)

Tisztség sorszáma Tisztség megnevezése

1.

2.

3.

4.

b) Miért utasította vissza Augustus az ábra 4. számmal jelölt tisztségét? (1 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

c) Miben tért el a principátus politikai rendszere a hagyományos római köztársaság

rendszerétől? (1 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

4 pont

1.

Vétójog,

sérthetetlen

Augustus

2.

A senatus tagjait

összeállítja,

átvizsgálja

3.

A hadsereg és

a közigazgatás

irányítója

4.

Veszély esetén

teljhatalommal

rendelkezik

elnököl



2. A feladat a középkor kultúrájával kapcsolatos.

Oldja meg a feladatokat a források és saját ismeretei segítségével!

A középkori egyetem felépítése és főbb jellemzői

a) Fogalmazza meg, hogyan kötődött a középkori egyetemek működése a római katolikus

egyházhoz! Válaszában legalább két elemet említsen! (elemenként 1 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

b) Húzza alá azokat a szavakat, amelyek által a szöveg helyessé válik. (elemenként 0,5 pont)

Az első egyetem megalakulása Párizs/Bologna/Padova városához köthető. Magyarországon

csak a 14. századtól járhattak a diákok egyetemre Pécsett és Pesten/Óbudán/Székesfehérváron,

ahol latin/német/magyar nyelvű oktatásban részesülhettek. Ekkoriban Aquinói Szent Tamás

filozófiája már erősen éreztette hatását, aki a(z) arisztotelészi/platóni/szókratészi logika

segítségével próbálta bizonyítani Isten létezését.

4 pont



3. A feladat Szent László és Könyves Kálmán külpolitikájához kapcsolódik.

Oldja meg a feladatokat a térképek és saját ismeretei alapján!

Külpolitikai változások Szent László és Könyves Kálmán uralkodásának idején

a) Írja az állítások számát a táblázat megfelelő mezőjébe! (elemenként 0,5 pont)

1. Többnyire jó kapcsolatot ápolt a pápával

2. Horvátországot igen, Dalmáciát viszont nem sikerült elfoglalnia

3. Uralkodása idején avatták szentté I. István királyt

4. Uralkodása során egyik fő célja a német-római császári cím megszerzése volt

5. Diplomáciai konfliktusba keveredett egy orosz fejedelemséggel

6. A pápa és a császárság konfliktusában mindvégig a pápa mellett állt

Szent László Könyves Kálmán Mindkettő Egyik sem

b) Fogalmazza meg milyen diplomáciai jelentősége volt a szentté avatásoknak? (1 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

4 pont



4. A feladat a francia abszolutizmus gazdaságpolitikájára vonatkozik.

Oldja meg a feladatokat a saját ismeretei alapján!

a) Válassza ki, majd írja be a megfelelő szavakat a szöveg hiányos részeibe, úgy, hogy az

helyes legyen! (elemenként 0,5 pont)

A francia abszolutizmus gazdaságpolitikáját merkantilizmusnak nevezzük, melynek

kidolgozója ………………… volt, de később számos európai ország is átvette a módszert.

A merkantilizmus célja a pozitív külkereskedelmi mérleg, azaz, hogy a(z) ……………….

értéke nagyobb legyen, mint a(z) ………………-é, és ezáltal nemesfém áramoljon az országba.

A belföldön is előállítható termékeket magas behozatali………………… terhelte, hogy azok

drágák, ………………… -ek legyenek a francia piacon.

Állami adókedvezményekkel támogatták a hazai ……………… alapítását.

Az állami bevételekből fejlesztették az infrastruktúrát, kikötőket, csatornákat és utakat

építettek.

/tankönyvrészlet/

b) Jelölje meg a helyes megoldás sorszámát! (1 pont)

XIV. Lajos idején Franciaország gazdasági fejlődéséhez nagyban hozzájárult…

1. a gyarmatokról beáramló olcsó nyersanyag.

2. a tömegtermelést elősegítő manufaktúrák alapítása.

3. a céhek elterjedése a városokban.

4. a király békepolitikája.

4 pont

XIV. Lajos, védővám, Colbert, versenyképtelen, import, versenyképes, manufaktúrák,

adó, gyárak, hitel, export



5. A feladat Zrínyi Miklós törökellenes harcaival kapcsolatos.

Oldja meg a feladatokat saját ismeretei és a térkép segítségével!

Zrínyi Miklós törökellenes harcai az 1660-as években

a) Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Tegyen X-et a táblázat

megfelelő mezőjébe! (elemenként 0,5 pont)

Állítás Igaz Hamis

Kezdetben Zrínyi a Habsburg dinasztiától várta a törökök kiűzését.

A téli hadjárat sikereinek köszönhetően, az udvar nádornak jelölte

Zrínyi Miklóst.

1664-ben a török csapatok hatalmas diadalt arattak a

szentgotthárdi csatában, békére kényszerítve ezzel a szövetséges

csapatokat.

Kanizsa felszabadítását követően I. Lipót Habsburg uralkodó újra

békét akart kötni a törökkel, azonban XI. Ince pápa lebeszélte

erről.

b) Mi volt a stratégiai jelentősége az eszéki híd felégetésének? (1 pont)

......................................................................................................................................................



c) Írja le miért nevezték “szégyenteljesnek” a vasvári békekötést? (1 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

4 pont

6. A feladat a 19. század eszméihez kapcsolódik. (komplex tesztfeladat)

a) Írja a források betűjelét a táblázat megfelelő helyére! (Minden eszméhez külön forrás

tartozik) (elemenként 1 pont)

A) „[…] ahol a trón elégséges hatalommal rendelkezik, feleslegesnek, ennek következtében

elvetendőnek is tűnik az általános népjog további korlátozása, ne vezessen (a király)

arisztokratikus előjog révén.”

B) „Ha a régi alkotmány használható részeit meg akarjuk tartani, s az újat hozzá akarjuk

illeszteni ahhoz, ami a régiből megmaradt, […] nélkülözhetetlen az óvatosság és az

elővigyázatosság.”

C) „[…] minden közösséget meg lehet szervezni olyan módon, hogy nemcsak megszüntetjük

a földön a bűnt, a szegénységet és nagy részben a nyomort is, hanem minden egyén részére

olyan körülményeket tudunk biztosítani, amelyekben több boldogságban lehet része, mint

amennyit a társadalomban uralkodó alapelvek alapján bármely egyén ma élvez.”

D)



Liberalizmus Nacionalizmus Konzervativizmus Szocializmus

b) Kialakulása szempontjából miben különbözik a szocializmus a táblázatban megjelölt

másik 3 eszmerendszertől? (1 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

„Arisztokrácia, középosztály, klérus – ki tudja, meddig maradhatnak mai kereteik között,

közéleti befolyásukat illetőleg? Egyre legyen gondja a magyar intelligenciának, hogy szárnyai

alatt erős nép nevelődjék! Ki bír ezzel az ideállal versenyezni? Hol az a szociáldemokrácia? Én

katolikus pap vagyok, de szíves örömest kezet fogok ebben a nagy munkában minden

református barátommal. Ne legyen közöttünk széthúzás, visszavonás. Széthullanak a dongák,

ha nincs összetartó vasabroncsuk. Ne mondja azt a papság, hogy szövetkezeti apostolkodásra

nincs felszentelve. A szövetkezetet és népét ideálisan vezető papot az Isten szelleme ihleti […]

Ez a szövetkezeti mozgalom végelzüllés és elszegényedés elleni mentő harc […]”

/Világhy Zoltán: Idézetek Prohászka püspök szövetkezeti gondolataiból/

c) Milyen folyamatra hívja fel a figyelmet a szerző a forrásban aláhúzott szövegrészletben?

(1 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

d) Nevezze meg, mely politikai irányzathoz köthető leginkább a forrás! (1 pont)

......................................................................................................................................................

7 pont



7. A feladat a dualizmuskori magyar társadalomhoz kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (elemenként 1 pont)

„Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai

tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon

minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; […] egyenjogúság

egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve, és csak annyiban

eshetik külön szabályok alá, amennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás

gyakorlati lehetősége s az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik.”

/1868. évi XLIV. törvénycikk a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában/

„19. § A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár

nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és

közoktatásügyi miniszter által […] megállapított tanítási terv szerint és kijelölt óraszámban oly

mérvben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam

bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni.” /Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter által beterjesztett törvény/

a) Jelölje be annak a két állításnak a sorszámát, amelyet igaznak vél az alábbiak közül!

1. Az első forrás az egy politikai nemzet koncepciójára épül, mely Széchenyi István

reformkori elképzeléseiből származik.

2. Az első forrásban leírt törvény Európa egyik legliberálisabb nemzetiségi törvénye volt.

3. A dualizmuskori Magyarországon engedélyezték ugyan, hogy az állami szervekhez

anyanyelven lehessen fordulni, de önálló törvényhozással egyik nemzetiség sem

rendelkezett.

4. A második forrásban leírt törvény beiktatását követően a nemzetiségek nagy része

sikeresen asszimilálódott a magyarságba.

5. Az ország területéről való kivándorlás nagyobb arányban érintette a nemzetiségeket,

mint a magyarokat.

„S akik ma a [b] szellemi és anyagi erős térfoglalása miatt tiltakoznak, azok tulajdonképpen

ennek a történelmi osztálynak vagy, ami lényegében egy és ugyanaz, a keresztény

középosztálynak gyökereiben megingott szellemi vezérségét féltik és védelmezik. Bármilyen

vita adatokat vetnek is klerikális oldalról a tétel s a szemlélődés ilyen beállítása ellen, nem lehet

tagadni, hogy ennek a történelmi középosztálynak szellemi válságával állunk szemben, s ezt a

válságot a közreható sok körülmény mellett főként az ő kulturális osztálytehetetlensége

okozta.” /Bölöni György: A dzsentri a mérlegen/

b) Nevezze meg a forrásból hiányzó népcsoportot: ..................................................................

c) Milyen gazdasági okokra vezethető vissza a harmadik forrásban taglalt ellentét?

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

4 pont



8. A feladat a világgazdasági válsághoz és a New Dealhez kapcsolódik.

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (elemenként 0,5 pont)

a) Húzza alá azoknak az állításokat, amelyek helyessé teszik az alábbi szöveget!

„Életbevágóan fontos, hogy [A] ellenőrizzenek olyan folyamatokat, amelyeket ma általában az

egyéni kezdeményezés irányít. [...] [B] irányító befolyást kell gyakorolnia a fogyasztási

hajlandóságra részben az adórendszer révén, részben a kamatláb megállapításával, és talán más

módokon is. [...] Ezen túlmenően azonban semmi sem indokolja egyértelműen az olyan [C]

rendszert, amely felölelné a közösség gazdasági életének a zömét. [...]”

/[D]: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete; 1936/

A. 1. bizonyos mértékig központilag

2. teljes egészében központilag

3. ne központilag

B. 1. A tőzsdének

2.Az államnak

3.A szakszervezeteknek

C. 1. kapitalista

2. korporatív

3. államszocialista

D. 1. John M. Keynes

2. Charles Dawes

3. Friedrich August von Hayek

b) Döntse el, hogy igazak vagy hamisak az állítások! Tegyen X-et a táblázat megfelelő

oszlopába!

Állítás Igaz Hamis

A szabadverseny korlátozására nem került sor, mert azt az amerikai nép

a liberalizmus és a kapitalizmus csorbításaként élte volna meg.

A New York-i tőzsde összeomlása miatt az USA letért az aranyalapról.

Az infrastrukturális beruházásoknak és a szociális közmunkáknak

köszönhetően rengeteg ember jutott munkához a termelő ágazatokban,

így az állam hamar talpra tudott állni a válság után.

A valódi kilábalást a válságból végül a II. világháborús

fegyverkezésből fakadó konjunktúra jelentette.

4 pont



9. A feladat Magyarország két világháború közötti külpolitikájával kapcsolatos.

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

a) Döntse el, hogy az alábbi források Bethlen Istvánhoz vagy Gömbös Gyulához köthetőek!

Tegyen X-et a táblázat megfelelő mezőjébe! (bizonyos forrás(ok) egyik miniszterelnökhöz

sem köthetőek.) (elemenként 0,5 pont)

A) „1. § A nemzetgyűlés jóváhagyja a magyar királyi kormánynak azt az intézkedését, amellyel

Magyarországnak a Nemzetek Szövetségébe való felvételét kérte s egyúttal tudomásul

veszi, hogy a Nemzetek Szövetségének harmadik közgyűlése […] határozatával

Magyarországot a Szövetség tagjai közé felvette.”

/korabeli törvénycikk részlete/

B) „A kisantant Állandó Tanácsa megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyarországgal

folytatott tárgyalások lehetővé tették olyan megállapodások megkötését, amely

Magyarország és a kisantant közötti mindennemű erőszakos eszköz alkalmazásáról való

lemondást és a három hatalom részéről Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának

elismerését tartalmazza.”

/korabeli nyilatkozat részlete/

C) „A magyar királyi kormánynak és a csehszlovák kormánynak a német és királyi olasz

kormányhoz intézett felkérése alapján, hogy a Magyarországnak átengedő területeknek a

két állam között függőben lévő kérdését döntőbírói határozattal rendezzék […].

A Csehszlovákia részéről Magyarországnak átengedendő területeket a csatolt térképen

megjelölték. A határok helyszíni megvonása a magyar – csehszlovák bizottság feladata.”

/korabeli rendelkezés részlete/

D) „A Magyar Királyság és az Olasz Királyság között állandó béke és örökös barátság fog

fennállani.”

/korabeli szerződés részlete/

E) „Amikor a Duce kijelentette, hogy Magyarország számára előnyös az önálló Ausztria, azt

válaszoltam, teljesen egyetértünk ezzel, de […] ellen nem tudunk fellépni, mert Csehország

[értsd: Csehszlovákia] ellen (revíziós küzdelem, harc) […] barátságára van szükségünk.

Magyarország hivatva érzi magát arra, hogy a Kárpát-medencében saját politikát folytasson

a Dunától délre Olaszországra, a Dunától északra […] -ra/re támaszkodva”

/A magyar miniszterelnök visszaemlékezése Mussolinival való egyeztetése után/

Források

Bethlen

Istvánhoz

köthető

Gömbös

Gyulához

köthető

Egyikőjükhöz

sem köthető

A)

B)

C)

D)

E)



b) Milyen közvetlen gazdasági következménye volt az A) betűjelű forrásban leírt

intézkedésnek? (0,5 pont)

......................................................................................................................................................

c) Miért szorult rá Magyarország az E) betűjelű forrásban említett országgal való

együttműködésre? Válaszában nevezze meg ezt az országot! (1 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

4 pont

10. A feladat a hidegháborús konfliktusok kialakulásával kapcsolatos.

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei alapján!

Fénykép az egyik, II. világháború alatt zajló konferenciáról

a) Nevezze meg melyik konferencián döntöttek a szövetségesek Németország megszállási

övezeteiről? (1 pont)

......................................................................................................................................................

b) Nevezze meg kitől származik az alábbi idézetet! Fejtse ki röviden mit értett az aláhúzott

rész alatt! (elemenként 0,5 pont)

„A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny

ereszkedik le a kontinensre.”

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

c) Melyik az az európai kommunista ország, amely egyik blokkhoz sem tartozott igazán a

hidegháború elején? Mi volt a semlegességének oka? (elemenként 0,5 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................



„[…] ebben a történelmi pillanatban majdnem minden nemzetnek választania kell két életforma

között. Ez a választás azonban gyakran nem lehet önálló. Az egyik út a többség akaratán alapul

[...] A másik életút egy kisebbség akaratán alapul, mely a többségre kényszeríti akaratát.”

/Harry S. Truman/

d) Jelölje meg a Truman elnök által említett két életforma betűjelét! (0,5 pont)

1. demokrácia és kommunista diktatúra

2. imperialista és antiimperialista tábor

3. kapitalizmus és tervgazdálkodásos rendszer

4. liberalizmus és fasizmus

A plakát szövege: Bármilyen is legyen az időjárás, a jólétet csak együtt érjük el.

e) Melyik gazdasági intézkedést készítette elő a Truman-elv? (0,5 pont)

......................................................................................................................................................

4 pont



11. A feladat a Kádár-rendszer gazdaságpolitikájával kapcsolatos.

Oldja meg a feladatokat a források és saját ismeretei alapján!

„A reformot közgazdasági és politikai okok indokolják. […] A reform politikai fontossága

mindenekelőtt abban rejlik, hogy a tömegek életszínvonalának jövőbeni gyorsabb emelését

hivatott biztosítani, s arra törekszik, hogy az egyes dolgozó életszínvonala a jelenleginél jobban

függjön munkája társadalmi hasznosságától, egyéni teljesítményétől és a kollektív munka

eredményességétől.”

/Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a gazdaság reformjáról/

A másik alappillér a hatalom és a társadalom közötti „Kádári-alku” volt. Bár ez nem egy valódi

alku, inkább hatalmi engedmény, a szakirodalomban mégis ez a kifejezés terjedt el. A

pártállami rendszer bukását, a rendszerváltást is sokak szerint épp az hozta el, hogy a hatalom

nem volt már képes az alku feltételeit biztosítani.

a) Nevezze meg a reformot, amelyre az első forrás utal! (0,5 pont)

......................................................................................................................................................

b) Miért nevezhető egy szocialista rendszerben különlegesnek az első forrásban említett

reformkísérlet? (1 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

c) A források segítségével fogalmazza meg saját szavaival, hogy mit jelent a „Kádári-alku”

fogalma! (1 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

d) Fogalmazza meg, mi lehetett a politikai oka annak, hogy a reformkísérletet a sikeressége

ellenére pár év után leállították! (1 pont)

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

e) Húzza alá, melyik időszakban készülhetett az első forrásban említett határozat!

(0,5 pont)

1956-1957 1966-1967 1976-1977 1986-1987

4 pont



12. A feladat az állam gazdasági szerepvállalásához kapcsolódik.

Oldja meg a feladatokat a forrás és az ismeretei segítségévél!

A társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elemei

a) Tegyen X-et ahhoz a támogatási fajtához, amelyre az állítás vonatkozik! (elemenként 0,5

pont)

Állítások Egészségbiztosítási

ellátás

Családi

támogatás Nyugdíjszolgáltatás

Magyarországon az úgynevezett

felosztó-kirovó rendszer szerint

működik

Egyik fontos eleme a

gyermekgondozást segítő ellátás

Magyarország korfája súlyos

terhet helyez rá

A társadalom legszélesebb

rétegét érinti

b) Hogyan nevezzük a gazdaságpolitikának azt az ágát, amely az államháztartás kiadásainak

arányaival és mennyiségével foglalkozik? (1 pont)

......................................................................................................................................................

3 pont



maximális

pontszám

elért

pontszám

I. Egyszerű,

rövid feladatok

1. Augustus Principátusa 4

2. Középkori kultúra 4

3. Szent László és Könyves Kálmán 4

4. XIV. Lajos gazdaságpolitikája 4

5. Zrínyi Miklós törökellenes harcai 4

6. A 19. század eszméi 7

7. Nemzetiségek a dualizmus korában 4

8. Világgazdasági válság 4

9. Külpolitika a Horthy-korszakban 4

10. A hidegháború 4

11. A Kádár-korszak gazdasága 4

12. Az állam gazdasági szerepvállalása 3

Összesen 50

I. Elért pontszám egész számra kerekítve

TÖRTÉNELEM

EMELT SZINTŰ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

II.

2021. február 13.

Az írásbeli vizsga időtartama: 140 perc

Nyomtatott nagybetűvel töltse ki!

STUDIUM GENERALE

TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ

Név

E-mail cím

SG-s csoport

Pontszám

PR

ÓB

AÉ

RE

TT

SÉ

GI

VIZ

SG

A ●

20

21

.feb

ruá

r 1

3.

m á

j u

s 1

8 .


írásbeli próbavizsga 2 / 16 2021.02.13.

Fontos tudnivalók

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!

• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!

• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!

• Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset!

• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!

• Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!

• A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a

középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt. Ügyeljen arra,

hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással

értékelhetők!

Javaslatok a szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásához:

1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát!

2. Használja fel a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi

atlaszt!

3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl. fejlődés, változás, termelés),

illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi

kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható!

4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat,

következtetéseket!

5. Tárja fel a probléma előzményeit, okait, következményeit!

6. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit, nézőpontját, véleményét!

7. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot!

8. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek!

9. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is!

Tájékoztatásul:

Az esszék javításának szempontjai:

• a feladat megértése,

• megfelelés a tartalmi követelményeknek,

• a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége és helyesírása.

Eredményes munkát

kívánunk!

Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is!

Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló

kipontozott helyet!

Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében

értékeljük válaszait.)

Kérjük, kék színű tollat használjon!



Olvassa el figyelmesen!

A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia.

Az alábbi szabályok alapján kell választania:

Kidolgozandó:

egy az egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat,

egy a magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat,

egy komplex feladat.

A rövid egyetemes és a hosszú magyar feladat más korszakra – az egyik az 1849-ig tartó, a

másik az 1849 utáni korszakra – vonatkozzon!

Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat!

Korszak Sorszám Feladat A feladat típusa

Egyetemes

történelem

1849-ig 13. Középkori szerzetesrendek rövid

1849

után 14. Amerika és Japán konfliktusa rövid

Magyar

történelem

1849-ig 15. Bethlen Gábor fejedelemsége hosszú

1849

után 16. Magyarország szovjetizálása hosszú

Komplex

- 17. A magyar uralkodó és a rendek

viszonya korszakokon

átívelő

- 18. Az Egyesült Államok és az EU összehasonlító

A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát!

A következő táblázatban feltüntettük a négy választási lehetőséget. Jelölje X-szel

a választását a megfelelő sorban! Csak az egyik lehetőséget jelölje!

A választott Választásának

feladatok sorszáma jelölése X jellel

13., 16. és 17.

13., 16. és 18.

14., 15. és 17.

14., 15. és 18.

A feladatok közül csak a választott hármat dolgozza ki! Válaszait az azonos típusú

feladatokat követő pontozott vonalakra írja! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető. A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító

tanár állapítja meg.



13. A feladat a középkori egyházhoz kapcsolódik. (rövid)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a középkori szerzetesrendek legfőbb

jellemzőit! Válaszában térjen ki az egyes szerzetesrendek közötti különbségekre is!

„Október elsejétől pedig a negyvennapi böjt kezdetéig egészen nyolc óráig olvasással

foglalkozzanak.

48.11 Nyolc órakor mondják a terciát, aztán nónáig valamennyien a rájuk szabott munkán

dolgozzanak.

48.12 A nónára hívó első jeladásra mindenki hagyja abba a munkát és legyen készen, mire a

második gongütés felhangzik.

48.13 Étkezés után pedig olvasmányaikkal vagy a zsoltárok tanulásával foglalkozzanak.

[…]

48.22 Vasárnap hasonlóképpen olvasással foglalkozzanak valamennyien, azok kivételével,

akik különböző feladatokra vannak kirendelve.

48.23 Ha pedig valaki olyan hanyag vagy rest volna, hogy nem akarna vagy nem tudna lelki

munkával foglalkozni vagy olvasni, adjanak neki más munkát, hogy ne henyéljen.”

/Részlet Szent Benedek regulájából/

„Szt-Domonkos (1220) Lombárdiában világi férfiakból alakította a Jézus Krisztus katonaságát

(Militia Jesu Christi), mely az eretnekek ellen fegyvert fogott. Míg a férfiak harcoltak, a nők

otthon a győzelemért imádkoztak. Az eretnekek elleni háborúk megszünte után is megmaradt

az egyesülés, melynek tagjai a világban élő férfiak és nők s ez az un. harmadik rend. Később a

nők közül többen közös kolostori életet kezdtek, letették az egyszerű fogadalmat, Zamora

Domonkos-generálistól szabályzatot kaptak, melyet VII. Ince pápa (1405) megerősített”

/Bokor József, Gerő Lajos: A Pallas nagy lexikona/

14. A feladat a II. világháborús konfliktusokhoz kapcsolódik. (rövid)

Mutassa be a források és saját ismeretei segítségével az Egyesült Államok és Japán között a

II. világháború alatt zajló diplomácia és katonai eseményeket!

„Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy területeink és érdekeink komoly veszélyben vannak.

Katonáinkba vetett bizalmunkkal – és népünk határtalan akaratával – elkerülhetetlenül

győzelmet aratunk majd, amihez Isten segítségét kérjük. Kérem a kongresszust, hogy

nyilvánítsa ki a hadiállapotot a Japán Birodalom és az Egyesült Államok között a december

7-i, vasárnapi, ki nem provokált és gyáva japán támadás miatt.”

/Franklin Delano Roosevelt/

Hirosima és Nagaszaki bombázása.



A választott rövid, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat (13. vagy 14.) sorszáma: ......

A feladat kidolgozása:

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................



Szempontok Elérhető Elért

Pont

Feladatmegértés 2

Tájékozódás térben és időben T 2

Kommunikáció,

a szaknyelv alkalmazása

K1 2

K2 2

Ismeretszerzés,

a források használata

F1 3

F2 3

Eseményeket alakító tényezők

feltárása, kritikai és

problémaközpontú gondolkodás

E1 3

E2 3

Összpontszám 20

Osztószám. 2

Vizsgapont 10



15. A feladat a XVII. századi Erdélyi Fejedelemséghez kapcsolódik. (hosszú)

Mutassa be Bethlen Gábor fejedelemségét a források és ismeretei segítségével. Válaszában

térjen ki Erdély gazdasági, külpolitikai és kulturális helyzetére!

„A magyar történelemben nem volt még példa arra, hogy uralkodó önként engedett volna

várakat a török hatalma alá. Szkender támadását viszont nem lehetett bevárni. Ha a Porta

elhatározta is magát rá, Bethlen nem kockáztathatott török háborút.”

/Erdély története/

„Az portátul azért arra való engedelmet és népbeli elegendő segitseg-igéretet nyervén a

fejedelem 1619-ben, nagy haddal Erdélyből kiindulván [szeptember 21-én] Kassa várasa

meghajolván s [ott] a felső magyarországi, Kassához tartozó vármegyékbeli [rendekkel] gyűlést

tartván, és innét hadaival tovább mozdulván, [oly] nagy [sikere], elömenete lön csakhamar

dolgának, hogy [Pozsonnyal] együtt Magyarországnak a Dunán innét való részeit [elfoglalta].”

/Siralmas magyar krónika/

„Ennek középpontja a fejedelmi palota volt, számos melléképülettel, udvarral és kerttel a város

nyugati részében. Tetemes költséget fordított kiépítésére, díszítésére. Egymás után hozatta

külföldről a fundatorokat – építészeket –, kőfaragókat, mészmenyezetcsinálókat, gyakorlottabb

kőmíveseket, asztalosokat, lakatosokat, képírókat; sokan jöttek Kassáról vagy a belföldi

városokból is s folyton találtak foglalkozást.”

/Bethlen Gábor és udvara/

Bevételek Becsült összeg 1628/29 %

Arany- és ezüstbányák bérlete 50 000 Ft 12,0

Aranybeváltás bérlete 5 000 Ft 1,2

Pénzverés Felső-Mo-on 39 500 Ft 9,5

Pénzverés Erdélyben 80 000 Ft 19,2

Fiskális uradalmak 41 000 Ft 9,8

Sóbányák 31 000 Ft 7,4

Harmincad 51 500 Ft 12,3

Contributio és szászok adója 80 000 Ft 19,2

Tizedbérlet 39 050 Ft 9,4

Összesen 417 050 Ft 100,0

Bethlen Gábor becsült erdélyi és felső-magyarországi jövedelmei



16. A feladat Magyarország szovjetizálásához kapcsolódik. (hosszú)

Mutassa be a források és saját ismeretei alapján Magyarország szovjetizálásának lépéseit!

„A fegyverszünet egész időtartamára Szövetséges Ellenőrző Bizottságot létesítenek

Magyarországon […] A magyar közigazgatási szervek kötelezik magukat, hogy a béke és a

közbiztonság helyreállítása érdekében végrehajtják a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság

vagy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság instrukcióit és utasításait, amelyeket a jelen

fegyverszüneti feltételek teljesítésének biztosítása céljából adnak ki.”

/Fegyverszüneti egyezmény 1945, Moszkva/

Az 1945-ös parlamenti választás eredménye

A szalámi-taktika illusztrációja

„Szirmai István: Feladatunk, hogy a reakció szavazótáborát leszűkítsük. […] Az összeíró

bizottságban dolgozó kommunisták különböző okmányok bemutatását kérhetik a választói

jogosultság megadása előtt. (Például az összeíróbizottság felszólítja: igazolja, hogy nem volt

tagja mondjuk fasiszta pártnak), kérhet bármilyen iratot. A kért okmányok beszerzése időbe

telik, és utánjárásba kerül. Sokan nem lesznek hajlandók végigcsinálni egy ilyen eljárást. Ezen

a módon jelentős tömegeket lehet kizárni. Kevesebb lesz a szavazó, és így pártunk

százalékaránya nő.”

/Adalékok az 1947. évi országgyűlési választások történetéhez/



A választott hosszú, a magyar történelemre vonatkozó feladat (15. vagy 16.) sorszáma: ......


......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................



......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................


Pont

Feladatmegértés 2

Tájékozódás térben és időben T1 2

T2 2

Kommunikáció,

a szaknyelv alkalmazása

K1 2

K2 2

K3 2

Ismeretszerzés,

a források használata

F1 3

F2 3

F3 3

F4 3

Eseményeket alakító tényezők

feltárása, kritikai és

problémaközpontú

gondolkodás

E1 3

E2 3

E3 3

E4 3

Összpontszám 36

Osztószám: 2

Vizsgapont 18



17. A feladat a középkori Magyar Királysághoz kapcsolódik. (korszakokon átívelő)

Mutassa be az uralkodó és a rendek viszonyát II. András uralkodásától Hunyadi Mátyásig!

Válaszában a következő szempontokra térjen ki:

• II. András és a rendek viszonya

• IV. Béla birtokpolitikája a tatárjárás előtt és után

• Az Anjouk és a nemesség kapcsolata

• Luxemburgi Zsigmond és a rendek viszonya

• Hunyadi Mátyás centralizációs tevékenysége

Használja a középiskolai történelem atlaszt!

„Azt is elrendeltük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen

rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a püspöknek,

mind a többi jobbágyoknak és az országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben

és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk

és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak.”

/az Aranybulla részlete/

„IV. Béla a tatárjárás után változtatott korábbi birtokrestaurációs politikáján, és

adományozásokba kezdett. […]

IV. Béla a tatároktól elszenvedett súlyos csapásból okulva és újabb támadásuktól tartva, illetve

a nyugati végek biztosítására fogott várak építésébe, és szorgalmazta, engedélyezte a

magánvárak emelését is.”

/Béli Gábor: Vagyongyűjtő nagyurak IV. Béla idején/

„Óhajuknak kegyesen eleget tenni és akaratukat teljesíteni akarván, hogy őket hasonló hű

tetteknek odaadással való véghezvitelére buzdítsuk, legkedvesebb ősünknek és elődünknek,

második András király úrnak előbb említett, s aranypecsétjével megerősített, minden gyanútól

egészen mentes, szóról szóra ide beiktatott levelét az abban foglalt minden szabadsággal

egyetemben elfogadván, helyeselvén és jóváhagyván [megerősítjük].”

/részlet az 1351. évi törvényekből/

„[…] tiszta szándékunk és törekvésünk jeléül és jelképéül, a körré görbült sárkány jelét vagyis

képét, amint farkát nyaka köré tekeri és háta közepén hosszában feje és orra elejétől farka

végéig fel van hasítva s a vére vesztése miatt fehér és vértelen hasíték belső széle mentén

hosszában elhelyezett vörös keresztet visel, hasonlót ahhoz, amilyen vörös keresztet fehér

mezőben magának a dicső György vértanúnak zászlaja alatt vitézkedők szoktak viselni, hordani

és használni, mi magunk is választjuk…”

/Részlet a Sárkányrend alapítóleveléből/

„Mátyás egyre kevésbé bízott meg az általa felemelt tisztségviselőkben. Külföldi hivatalnokok

jelentek meg az udvarban, és a zsoldos hadsereg szerepe fokozatosan növekedett. Uralmában

egyre inkább érvényesült a »törvények felett álló király eszménye«. Bár az országgyűlést

összehívogatta, inkább csak a feszültséglevezetés egyik eszközének, »kibővített tanácsnak«

tekintette.”

/idézet egy tankönyvből, 1990-es évek/



18. A feladat az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok politikai rendszeréhez

kapcsolódik. (összehasonlító)

Vesse össze a források és ismeretei segítségével az Európai Unió és az Amerikai Egyesült

Államok létrejöttét és intézményrendszerét az alábbi szempontok alapján:

• Létrejöttük szellemi és gyakorlati előzményei

• Az Európai integráció folyamata és az Egyesült Államok létrejötte

• A törvényhozó hatalom szerepe és működése

• A végrehajtó és a bírói hatalom funkciója és hatásköre

„Az állampolgár részére a politikai szabadság

azt a lelki nyugalmat jelenti, amely abból a

véleményből származik, melyet ki-ki saját

biztonsága felől táplál. És ahhoz, hogy ez a

szabadság meglegyen, olyan kormányzat

szükséges, amely alatt az egyik

állampolgárnak sem kell egy másik

állampolgártól félnie. […] De minden

elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember, vagy a

főembereknek, nemeseknek vagy a népnek

ugyanaz a testülete gyakorolná ezt a három

hatalmat, vagyis a törvényhozó hatalmat, a

közhatározatok végrehajtásának a hatalmát és

a magánosok bűncselekményei vagy jogvitái

feletti ítélkezés hatalmát.”

/Montesquieu: A törvények szelleméről/

„Létezik orvosság, amely [...] néhány év

leforgása alatt Európa egészét [...]

szabaddá és boldoggá teszi. Ez nem más,

mint az európai népek – vagy legalábbis

jórészük – közösségének újrateremtése

és egy olyan otthon létrehozása

számukra, amelynek oltalmában

békében, biztonságban és szabadságban

élhetnek. Egyfajta Európai Egyesült

Államokat kell létrehoznunk.”

/Részlet Winston Churchill zürichi

beszédéből/

„Az egyszemélyi végrehajtó hatalom eredete a

gyarmati korban keresendő. Az

alapítóleveleket a gyarmatok egy részében egy

konkrét személy, máshol egy gazdasági

társaság kapta, de a gyarmatalapítás az utóbbi

esetben is egy-egy kulcsemberhez kötődött,

akit némi leegyszerűsítéssel, a mai kategóriák

szerint „vezérigazgatónak” is nevezhetünk

(egyes tagállamok a mai napig az ő nevüket

őrzik).”

/Képes György: Az amerikai állammodell/

„A szubszidiaritás elvének megfelelően

azokon a területeken, amelyek nem

tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az

Unió csak akkor és annyiban jár el,

amikor és amennyiben a tervezett

intézkedés céljait a tagállamok sem

központi, sem regionális vagy helyi

szinten nem tudják kielégítően

megvalósítani, így azok a tervezett

intézkedés terjedelme vagy hatása miatt

az Unió szintjén jobban

megvalósíthatók.”

/Részlet az Európai Unióról szóló

szerződés 5.cikkéből/



Az Egyesült Államok törvényhozásának

szerkezete Az európai parlamenti választások szerkezete

A választott komplex feladat (17. vagy 18.) sorszáma: ......


......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................



......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................



Komplex esszé – összehasonlító Komplex esszé – korszakokon átívelő


Pont

Feladatmegértés 2

Tájékozódás

térben és

időben

T1 2

T2 2

T3 2

Kommunikáció

,

a szaknyelv

alkalmazása

K1 2

K2 2

K3 2

Ismeretszerzés,

a források

használata

F1 3

F2 3

F3 3

F4 3

F5 3

Eseményeket

alakító

tényezők

feltárása,

kritikai és

problémaközpo

ntú

gondolkodás

E1 3

E2 3

E3 3

E4 3

E5 3

Összpontszám 44

Osztószám 2

Vizsgapont 22

Összehasonlító komplex feladat


Pont

Feladatmegértés 2

Tájékozódás

térben és

időben

T1 2

T2 2

T3 2

T4 2

Kommunikáció,

a szaknyelv

alkalmazása

K1 2

K2 2

K3 2

Ismeretszerzés,

a források

használata

F1 4

F2 4

F3 4

Eseményeket

alakító

tényezők

feltárása,

kritikai és

problémaközpo

ntú

gondolkodás

E1 4

E2 4

E3 4

E4 4

Összpontszám 44

Osztószám 2

Vizsgapont 22



maximális

pontszám

elért

pontszám

I. Egyszerű,

rövid feladatok

1. Augustus principátusa 4

2. Középkori kultúra 4

3. Szent László és Könyves Kálmán 4

4. XIV. Lajos gazdaságpolitikája 4

5. Zrínyi Miklós törökellenes harcai 4

6. A 19. század eszméi 7

7. Nemzetiségek a dualizmus korában 4

8. Világgazdasági válság 4

9. Külpolitika a Horthy-korszakban 4

10. A hidegháború 4

11. A Kádár-korszak gazdasága 4

12. Az állam gazdasági szerepvállalása 3

Összesen 50


II. Szöveges,

kifejtendő

feladatok

13. Középkori szerzetesrendek 10

14. Amerika és Japán konfliktusa 10

15. Bethlen Gábor fejedelemsége 18

16. Magyarország szovjetizálása 18

17. Az uralkodó és a rendek viszonya 22

18. Az USA és az EU 22

Összesen 50


I.+II. Az írásbeli vizsgarész pontszáma 100

tÖrtÉnelem - studium generale · 2021. 2. 15. · tÖrtÉnelem emelt szintŰ prÓbaÉrettsÉgi...

Documents