v. keresztény színházi fesztivál...7 19.00 fesztivál- és kiállítás megnyitó somogyi...
TRANSCRIPT
-
1
Szakmai beszámoló
V. Keresztény Színházi Fesztivál
2018. április 6-13. Újszínház
A Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénye
Az V. Keresztény Színházi Fesztivál egyházi védnöke: Pajor András – a Keresztény Kulturális Akadémia elnöke, világi védnöke: Semjén Zsolt – Magyarország miniszterelnök-helyettese
A soron következő, vagyis, V. Keresztény Színházi Fesztivál ismét csupa újdonságot hozott.
Előszöris, akkreditációt nyert a Fesztiválszövetség jegyzett fesztiváljai sorába. Nóvum, az is
hogy idén csatlakoztunk a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaihoz, így a tervezett
karácsony és húsvét közötti időpontot visszaállítottuk a húsvét és pünkösd közöttire. Ezzel
így is a nagy, keresztény vallásos ünnepek közé került rendezvénysorozatunk, jelen esetben a
legnagyobbak ölelik körül. Azt is mondhatjuk, hogy nekünk az V.-dik fesztivál egy kis
jubileum, mérföldkő, ünnep. Amiben mégis állandó szeretne maradni, hogy mindig
tartalmas lelki mondanivalóval szeretné megajándékozni érdeklődő nézőit és mindig
megújulásra kész.
Újdonság, hogy abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy elfogadta meghívásunkat a
Kossuth-díjas grafikus- és festőművész Somogyi Győző. Híres „Király-sorozatát” a Magyar
Művészeti Akadémia kezeli, tőlük kaptuk „kölcsön” szakrális fesztivál-hetünk idejére a
méltán híres alkotásgyűjteményt, mely 54 táblaképből áll. A fesztivál második napjától
gyönyörködhettünk szent magyar királyaink egyénített és szemkápráztató portréiban,
Somogyi Győző egyedi forma- és színvilágában.
2018 a Családok Éve a katolikus naptár szerint. A család most fokozott fontossággal bír. A
család a társadalom alapegysége a szülőkből és gyermekeikből álló közösség. Ha ez az egység
jól működik, az egész társadalom javítható, gyógyítható vagy egyszerűen csak jó úton jár. Az
V. Keresztény Fesztivál is témái között szerepeltette a Családok Évének célkitűzéseit. Böjte
Csaba a családi szeretet és összetartozás fontosságáról beszélt, míg védencei, a
nagyszalontai gyermekotthon kis lakói, szerelmes versekből összeállított Petőfi-műsort
hoztak. Szájukból még igazabbul és még meghatóbban szólt, hogy összetartozni és családdá
formálódni milyen elengedhetetlen. A Legyetek jók, ha tudtok című egri előadás, a többször
megkísértett majd el is veszejtett kis árvagyerek, Cirifischio példázatában és Néri Szent Fülöp
figurájában, mintha a mai Böjte Csabát vélnénk felfedezni. Az egri előadás nagy érdeklődést
vonzott, kicsik és nagyok egyaránt szurkoltak a szerelmeseknek, együtt nevettek Fülöp atya
és a gyerekek csínytevésein. Megismerhettük Lojolai Szent Ignác és Néri Szent Fülöp
élettörténetét, kicsit kedvesebb és személyesebb formában. Megtudhattuk azt is, hogy a
gonosz ellen mindig küzdeni kell, akkor is, ha ez a harc először reménytelennek is látszik.
-
2
A családok összetartásának alapja a jó férj és feleség kapcsolat. Pontius Pilátus, aki jézus
Krisztus elítélőjeként híresült el, a törvénykezés szigorú embere volt a történet tanúsága
szerint. De egy erős bíró oldalán is egy erős asszony áll. A Pilátus éjszakája című Fazekas
István dráma a híres ítélet előestéjén játszódik. Vajon a házastársi odaadás és támogatás
megjelenik-e a történelmi fontosságú döntésben? A krimiszerűen felsejlő történetből
kiderült, hogy Pilátus nem dönthetett másként.
Ha lehet mondani e kérdéskörben az ókori, biblikus példázat pár-darabja a Babits Mihály
életének végső epizódjáról és Jónás könyvéről szóló előadás volt, Török Sophie
tolmácsolásában. Babits, a gégeműtét után hang nélkül marad. Milyen gyönyörű allegória: a
megnémított költő, aki a világért, az igazságért és a háború ellen kiált! Helyette felesége,
Tanner Ilona, aki maga is irodalmi babérokra tört, mondja el a költő érzéseit, mesél a
kettejük életéről, vall, néha szavak nélkül is az ő hitvesi alázatáról és szavalja a
reményvesztett és szenvedő költő helyett Jónás könyvét és benne Jónás imáját, a költő
hitvallását. Kaj Ádám megrendítő gondoskodással és pontossággal rendezte meg és írja le a
két világégés között nemzetéért aggódó költő agóniáját egy magával ragadó és felemelő
színpadi feldolgozásban.
Szintén egy családról mesélt Verebes Ernő: Gerendák című előadása. A szélmalmot
templommá alakítják át az Alföldön, mivel búzaőrlési funkciója megszűnik. Jósika, a
szélmolnár szeretne családjával a malomban maradni más munka híján. A kétes előéletű,
részeges plébános, Jósikában több templomba való affinitást tapasztal, mint saját
sekrestyésében. Az előadást a nagyböjt szelleme hatotta át, kicsit kitoltuk az áhítatot így
Húsvét után, hiszen az ünnepkör egyházi dalai kísérték végig, keretezték a történetet,
amelyben a dolgok szakralizálódtak, - malomból templommá, lisztből szentlélekké -
lényegültek át. Az előadást Rideg Zsófia rendezte, készítette a Kárpátalja Megyei Drámai
Magyar Színház Társulatával.
Hogy minden európai nemzet egy hangon rezonál, nem is hirdetheti semelyik fellépőnk
pregnánsabban, hitelesebben, mint a Szent Efrém Férfikar, akik másodszor
vendégszerepelnek az Új Színházban. A V4 Sounds – Európa hangjai című műsoruk egy
csokrot nyújtott át a közép-európai népek leghíresebb zeneszerzőinek nem túl ismert
vallásos, szakrális- és népdalaiból. A műsor során olyan férfikari feldolgozásokat
ismerhettünk meg, amelyeket eddig soha, bár a szerzőjük mindnek méltán híres. A magyar,
cseh lengyel és szlovák hangzásban találtunk hasonlókat és különbözőket. Az est végén még
a közönség is „szerepelt”, az Efrém hagyományaihoz híven dalt tanultunk Bubnó Tamás
művészeti vezető kiváló zenepedagógiai terelgetésével, vezényletével. A közönség jól
vizsgázott, és jutalmul Európa csodálatos és ismerős dallamait vihette haza.
A francia Miquéq Montanaro neve nem ismeretlen a magyar közönség számára, mint az
okszitán vagy okszcitán népzenei hagyományok őrzője és kortárs zeneszerző, aki folyton
kísérleteket, zenei kalandokat keres. Több mint húsz éve járja Európát változatos műsoraival.
Ilyen zenei kalandozása most a fesztiválra hozott Ki című előadása. A sok-hangszeres művész
-
3
fiával, Baltazarral lépett fel, akinek édesanyja magyar. Baltazar Montanaro hegedűvirtuóz,
míg Miquéq Montanaro, a hagyományos dob-furulyás kíséretet szolgáltatta fia játékához,
mely így tökéletesen eredeti okszitán hagyomány. Montanaro Sebő Ferenccel, Kobzos Kiss
Tamással, Vujicsiccsel és a Ghymessel is dolgozott már, tanulmányozva a magyar és az
európai népzenét. Most a keleti, arabos furulyák, a kortárs disszonancia, a francia és magyar
népzene kereste ebben az új műsorban közös zenei útját, spirituális és szakrális belső
utazásra invitálva hallgatóit. A cím a magyar szóra utal: Ki – jelentése kicsoda. Kik vagyunk
mi és hol a helyünk a világban?
Állandó fesztivál-témánk: a keresztény Európa sorsán való aggódás. Ahogyan a néhai Robert
Schumann luxemburgi születésű német-francia politikus említette: „Az egyesült Európa vagy
keresztény lesz, vagy nem is lesz.” Intő szavait és a jelen helyzetet összevetve, keresve sem
találtunk volna szebb és pontosabb „eposzt”, mint amilyet Herczeg Ferenc: Bizánc című
színműve fest le. Megrázóan aktuális, kijózanítóan riasztó képet ábrázol a kereszténység
elpusztulásáról, az oszmán birodalom győzedelmeskedéséről. A külső támadások, belső
széthúzás, árulás és bizony itt is egy házaspár kapcsolati válsága, egy család, szétesése is
okozza egy hajdan erős világbirodalom bukását.
Háború a témája és a magyarság történelmi sorsa, de már a nemzetiségek szemszögéből
Siposhegyi Péter: Halottak napjától virágvasárnapig című drámának. Kosztolányi városának,
Szabadkának igaz történetét dolgozza fel, lerohanástól a felszabadulásig, vagyis Halottak
napjától virágvasárnapig a darab, két barát meséjében, akik ugyanabba a lányba lettek
szerelmesek, mindez egy szabadkai polgár naplója alapján. Az események és a fájó
következmények pedig mind valósak.
A zárónapon a szinte már szokásossá vált: Szakralitás a művészetben szakmai,
stúdióbeszélgetés zajlott a közönség aktív részvételével és töretlen figyelmével. A
kimeríthetetlen téma koordinátor-előadója most is Takaró Mihály irodalomtörténész volt,
vendégei pedig: Dörner György, az Új Színház igazgatója, Bogár László, szakközgazdász,
Kerényi Imre, rendező és Pajor András, plébános (Kassai téri Plébánia), a Keresztény
Kulturális Akadémia elnöke, akinek könyve is jelent meg e tárgyban.
A fesztivál-záró program mi más lehetne, mint egy bibliai családtörténet, Moria – a hallgatás
magánya című előadás. Ábrahám története mindenki számára ismert, több modernkori
filozófiai, pszichológiai és antropológiai iskola foglalkozik máig a családban elfoglalt
helyünkkel, abban betöltött szerepeinkkel. Fontos kérdés még e tárgyban, az áldozatvállalás
kérdése. Mitől kezdünk el cselekedni, merünk-e magunkért vagy másokért áldozatot vállalni?
Ábrahám mert. És még ha nem is értette először az Úr szándékát, mégis feltétel nélkül
engedelmeskedett. Ezzel nyerte el bocsánatát. A lengyel Teatr A társulat előadását magyar
nyelvű feliratozással élvezhettük. A rendezés a spirituális oldalon túl az emberit kereste, azt,
hogy hogyan hatnak a világ, a sors történései ránk. Totális vizuális és hanghatásbeli
élményben volt részünk: mozgás, tánc, próza, megannyi hatásos eszköz és jelenet: tűz és
gólyalábas ördög, csöndes dialógok és harsogó, fémes hangzású zene, ahogy ezt
-
4
megszokhattuk a lengyel kollégáiktól, vagyis a Teatr A-tól. Egy erős, modern,
gondolatébresztő darab, pergő ritmusban, de a tökéletesen hű bibliai mondanivalóval.
Zserbótangó. És végül: Hogy egy édes-bús bulvár történet hogyan kerül az V. Keresztény
Színházi Fesztivál programsorába? Ráadásul hogyan válik nyitóelőadássá? A válasz nagyon
egyszerű és kézenfekvő. Ez egy olyan valós eseményeken alapuló mese, amely hitről,
reményről és szeretetről szól. Mások megértéséről és elfogadásáról, összetartozásról és
közösségvállalásról. Máris csupa keresztényi gondolat. Mindez szinte lehetetlennek tűnik
mai, rohanó világunkban, de mivel csupa megtörtént eseményen alapszik, igaz történetté
kerekedik. Olyan típustörténet ez, amihez hasonlót mindenki ismer, mégis vágyunk arra,
hogy újra, más szempontokkal valaki elmesélje. Két olyan színésznőről szól, akik hittel és
kitartással végigdolgozták az életüket, hol több, hol kevesebb sikerrel és most közös
színészotthonbeli elhelyezésükre várnak, miközben sok konfliktus árán, lassan megismerik és
megszeretik egymást. De, mint minden ilyen történetben most is közbeszól a sors, jön egy
könyörtelen halálos betegség. A végkifejlet feloldódik, vagy még inkább nyitva marad.
Kamilla nem hal meg. Ez a két női karakter olyan mértékű jellemfejlődésen megy keresztül,
amely csodaszámba megy manapság világunkban. Erős hitük példa lehet minden néző
számára. Az idén Kossuth-díjjal kitűntetett Esztergályos Cecília és Tordai Teri főszereplését és
a szintén közkedvelt Bordán Irén alakítását örömmel és meghatottsággal fogadta a
fesztiválközönség, akiknek a premiert volt szerencséjük látni. A kivételesen nagy érdeklődést
bizonyítja, hogy hosszú előjegyzési lista készül az őszi előadásokra, mert a tervezettekre már
minden jegy elkelt.
-
5
Részletezés és fotók:
V. Keresztény Színházi Fesztivál
2018. április 6-13.
2018. április 6. péntek
19.00 Nagyszínpad Fesztiválmegnyitó utána: KULCSÁR LAJOS ZSERBÓTANGÓ
- tragikomédia két részben – Szereposztás: Szentmártoni Kamilla – ESZTERGÁLYOS CECÍLIA (színésznő) Fellegi Klári – TORDAI TERI (színésznő) Kocsis Etelka – BORDÁN IRÉN (főbérlő) Zeneszerző: Dörner György Zenei vezető: Papp Gyula Díszlet– és jelmeztervező: Berg Glória Dramaturg: Bártfay Rita Ügyelő: Valkai Andrea Súgó: Túri Mari Rendezőasszisztens: Ullmann Krisztina RENDEZŐ: DÖRNER GYÖRGY Bemutató: 2018. április 6., péntek, 19.00 Bubik István Stúdiószínpad A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus szituációk, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik. Kamilla polgári családból származó, jó kedélyű, örökmozgó nő. Sikeres komikaként dolgozta végig az életét vidéki színházaknál. Klári, szintén fővárosi polgárlány, de szegény családból indult, színészként pedig vidéki „száműzetésből” Pestre került tragika. Az egymással, és egymás múltjával, vetélkedő, a magánéletükben is folyton szerepet játszó színésznők hirtelen egy újabb szereplővel, új „lakótárssal” találják magukat szembe… A két egymást egyre inkább megértő és megszerető színésznőt Esztergályos Cecília és Tordai Teri alakítja, főbérlőt pedig Bordán Irén.
-
6
2018. április 7. szombat
-
7
19.00 Fesztivál- és kiállítás megnyitó
Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus és festőművész gazdag életművének szakrális
műveiből nyílik kiállítás az Új Színház Galériában. Somogyi Győző művészete következetes,
megélt hitéből, keresztény gondolkodásmódjából táplálkozik. Művei témáját a magyar
történelemből, a vallásból, ill. a hétköznapi életből meríti. Történelmünkből a sorsfordulók
iránt érdeklődik. A történelmi hősök megformálása nem hasonlít a korábbi közhelyszerű
ábrázolásokra: figurái groteszk hatást keltenek arcuk és kezük felnagyítása miatt.
Ugyanakkor maximális korhűségre törekszik, illusztrációi tudományos igényűek. A vallás
területéről, a világ legősibb létértelmezéséből a mítoszok, a csodák vonzzák, néhány lapját a
Biblián túl az apokrifírások is ösztönzik. Jézus alakja és életének eseményei különösen
érdeklik, ábrázolásában felismerhető a falusi templomok sajátos ikonográfiája.
Festészetének jellegét a hangsúlyos, groteszk formák és az igen élénk – piros, sárga, kék –
színek adják. Temperaképei az erős kontúrok és a homogén színfelületek következtében
grafikai hatásúak, mintha a megrajzolt körvonalakat színezné ki vásznain a művész. ~ nem
sorolható egyetlen festői irányzathoz, művészcsoporthoz sem. Képeinek csak egyik
összetevőjét alkotja a konkrétan értelmezhető tartalom, kifejezőerejük jórészt szokatlan
megfogalmazásukban rejlik.
-
8
utána: Herczeg Ferenc: Bizánc /R.: Nagy Viktor/- nagyszínpad (Az Új Színház előadása)
Herczeg Ferenc egyik legtöbbet játszott, mesterien szerkesztett történelmi színműve 1453. május 29-
én zajlik, Konstantinápolyban, a keleti keresztény birodalom központjában, azon a napon, amikor a
város, s vele a birodalom elbukik.
-
9
A világtól elvonult Konstantin császár és a világot a saját hasonlatosságára formáló Mohamed, török
szultán közt folyik a harc a hatalomért. Vajon miért esik el, miért válik a mohamedán invázió
martalékává a keresztény birodalom? Az erőszakos betolakodókkal szemben kevésnek bizonyul a
megbocsátást hirdető keresztény kultúra? A történelem ismétli önmagát; párhuzamos helyzeteket
teremt, hiszen ma is ezt a veszélyhelyzetet éljük újra.
A bizánci birodalom végjátéka ez, ahol mindenki, aki meg akarja menteni az életét, az új uralkodó,
Mohamed mellé áll. A mohamedán haderő azonban oly sikeres, hogy elpusztít mindent, ami a régi
kultúrából marad, legyen az ember, tárgy, vagy vallási kegyhely. Két politikai rendszer és hitvilág
összeütközése zajlik, melyből nem lehet tudni, hosszú távon ki kerül ki győztesen: a régi, vagy az új, a
hangos, vagy a néma, az erőszakos, vagy a belenyugvó…
HERCZEG FERENC
BIZÁNC színmű
Konstantin császár…………………………………………………………………… VICZIÁN OTTÓ
Iréne császárné……………………………………………………………………….. GREGOR BERNADETT
Olga……………………………………………………………………………………….. BÁLIZS ANETT
Pátriárka………………………………………………………………………………… NAGY ZOLTÁN
Notarasz, fővezér……………………………………………………………………. ifj. JÁSZAI LÁSZLÓ
Spiridion, főkamarás………………………………………………………………. VASS GYÖRGY
Laszkarisz, tengernagy……………………………………………………………. ALMÁSI SÁNDOR
Lizánder, költő……………………………………………………………………….. SZANITTER DÁVID
Korax, író………………………………………………………………………………. KURKÓ JÓZSEF KRISTÓF
Zenóbia, udvarhölgy……………………………………………………………… OROSZ CSENGE e.h.
Leonidász……………………………………………………………………………….. FEHÉRVÁRI PÉTER
Murzafosz, kalmár…………………………………………………………………. CSURKA LÁSZLÓ
Giovanni, zsoldos……………………………………………………………………. SZAKÁCS TIBOR
Herma…………………………………………………………………………………….. NEMES WANDA
Ahmed khán…………………………………………………………………………… JÁNOSI DÁVID
Lala Kalil…………………………………………………………………………………. INCZE JÓZSEF
Demeter nagyherceg /Matteo ………………………………………………… BESZTERCZEY ATTILA
Tamás nagyherceg/Folko………………………………………………………… SZARVAS ATTILA
-
10
Krátesz, filozófus…………………………………………………………………….. KANDA PÁL
Nerio/Dukasz, népszónok……………………………………………………….. NAGY LÓRÁNT
Díszlet-jelmez: Csík György Dramaturg: Falussy Lilla
Ügyelő: Báhner Péter Súgó: Ádám Dorottya
Rendezőasszisztens: Szelőczey Dóra
RENDEZŐ: NAGY VIKTOR
-
11
2018. április 8. vasárnap
19.00 Legyetek jók, ha tudtok /R.: Moravetz Levente/ (Gárdonyi Géza Színház, Eger) – nagyszínpad
-
12
Az 1500-as évek Rómája. Fülöp atya elhagyott gyermekeket nevel egy düledező templomban. Koldulással teremt elő számukra élelmet, ruhát, s mindent, ami a túléléshez szükséges. Végtelen türelemmel és odaadással terelgeti a nyiladozó értelmeket a helyes irányba. Ez azonban felingerli a sátánt, aki hatalmát látja veszélyben a pap jóságos, alázatos, és szeretettel teljes ténykedése miatt. Megindul hát az örök rangadó, a jó és a rossz küzdelme. Központjában Cirifischio, a római utcagyerek. Az ördög számtalan alakban próbálja a maga oldalára állítani a kis csavargót, akinek egyetlen lehetősége a helyes úton való megmaradásra Fülöp atya szeretete.
A Néri Szent Fülöp életét feldolgozó olasz filmből készült színdarab igazi családi program, amiben szülők és gyerekek kompromisszum nélkül megtalálják a maguk szórakozását. S mindannyian magukkal vihetik a mára szállóigévé vált mondatot: Legyetek jók, ha tudtok.
LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Luigi Magni és Bernardino Zapponi filmje alapján magyar színpadra írta: Vajda Katalin színmű 2 részben
SZEREPOSZTÁS
Fülöp atya: RÁCZ JÁNOS
Cirifischio: TÖRÖK TAMÁS
Fiatal Cirifischio: GODÓ JÁNOS
Leonetta: NAGY BARBARA
Fiatal Leonetta: MAGYAR JÁZMIN ŐZIKE
Ignác atya: REITER ZOLTÁN
Sixtus pápa: KELEMEN CSABA
Jacomo, Elia, Hóhér: VÓKÓ JÁNOS
Mór nő: DÉR GABI
Bíboros: BARANYI PÉTER
Fulgenzio: TÓTH LEVENTE
Parancsnok: FEHÉR ISTVÁN
és a gyerekek
Rendező: MORAVETZ LEVENTE
Díszlettervező: BÉNYEI MIKLÓS
Jelmeztervező: MOLNÁR GABRIELLA
Játékmester: DÉVÉNYI ILDIKÓ
-
13
Korrepetitor: MARÍK ERZSÉBET
Súgó: TÓTH-PETHŐ ORSOLYA
Ügyelő: LUDÁNYI ANDREA
Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA
-
14
-
15
2018. április 9. hétfő
18.00 Böjte Csaba és a színjátszó gyerekek – nagyszínpad
Csaba testvér, - ahogyan mindenki szólítja, - prédikációiban, könyveiben a szeretet erejét és a család
fontosságát hangsúlyozza. Vélekedése szerint a szeretet az élet legfontosabb feladata, amely a
cselekvésben mutatkozik meg. Ezt a cselekvő szeretetet sugározza és mutatja be kis pártfogoltjai,
gyermekotthonok lakóinak, rövid műsorával, akik egy-egy szent életét elevenítik meg, példát adva
-
16
állhatatosságról, tisztaságról és jóságról. Kis színjátszóit, pedig azért hordozza magával előadásaihoz,
mert, ahogyan Csaba testvér vallja: „Mit ér a tanár ’szemléltető eszköz’ nélkül?”
19.30 Miquèu Montanaro duó (Franciaország) – Bubik István Stúdiószínpad
Miquèu Montanaro húsz éve koncertezik rendszeresen világszerte, okszitán / francia muzsikus, szinte
minden hangszeren játszik, de szólistaként szívesen lép fel, mint dob-furulyás, mivel a dob és a
furulya az okszitán népzene jellegzetes hangszerkísérete. Montanaro mondhatni vándorzenész, a
világot járja, koncertről koncertre utazik, közben más zenészekkel is zenél, különféle népek
hangzásvilágát tanulmányozza. Szaxofonos volt, mielőtt megtalálta igazi világát a provence-i
népzenében, ahová gyökerei is kötik. Parasztzenészként – mint hagyományos dob-furulya játékos –
fordult érdeklődése a kortárs zene és a jazz felé. Előadóművész, aki tradicionális és saját
kompozíciókat adva elő, ötvözi a mediterrán és keleti népzenéket. Az Új Színházban Baltazar
Montanaroval együtt lép fel.
A „Ki „– magyar szó, azt jelenti: kifelé, de ugyanez a szó jelöli azt is, hogy KICSODA. Kik vagyunk mi?
2018. április 10. kedd
19.00 Szent Efrém Férfikar: V4 Sounds – nagyszínpad
V4 Sounds - (Visegrád hangjai) A Szent Efrém Férfikar hangversenye az ún. visegrádi országok férfikari hagyományából
Művészeti vezető: Bubnó Tamás
A 2017/18-as koncertévadban a Szent Efrém Férfikar, új vállalásaként, szeretné bemutatni a cseh,
lengyel, magyar és szlovák férfikari irodalom páratlan szépségű kompozícióit. Az összeállítás által a
vokális zenét szerető közönség átfogó képet kaphat erről a gazdag és minőségi kultúráról, melyet a
világ hangversenytermeinek és templomainak programjában alig-alig fedezhetünk föl. Ezért méltán
-
17
nevezhetjük a Szent Efrém Férfikar vállalkozását nagy jelentőségűnek és hiánypótlónak, s reményeik
szerint a programot meghallgató közönség is osztozik majd e véleményben, s egyedi, lélekhez szóló
élményben részesül. Az Új Színházban ennek a műsornak a magyarországi ősbemutatóját láthatjuk a
lengyel és angliai sikerek után.
A műsor:
Harang-ima
Liszt Ferenc: Pax vobiscum
Leos Janacek: Ave Maria
Boksay János: Szvjatij Bozse
Levoslav Bella: Tu es Petrus
Romuald Twardowski: Sie ninye
Krzisztof Penderecki: Benedicamus Domino
Dukay Barnabás: … a messzeségbekiáltó…
Sáry László: Zsoltárkánon
Szimantron és furulya interludium
Bartók Béla: Négy régi magyar népdal
Kodály Zoltán: Fölszállott a páva
Furulya és tilinkó interludium
Bartók Béla: Szlovák katonadalok
Witold Lutoslawski: Lengyel katonadalok - részletek
Bartók: Elmúlt időkből - részlet
-
18
2018. április 11. szerda
19.00 Fazekas István: Pilátus éjszakája /R.: Falussy Lilla/ – Bubik István Stúdiószínpad
Fazekas István: Pilátus éjszakája
A rumpo (rumpere, rupi, ruptus) ige, amelyből a korrupció szó is származik, eredeti értelme szerint a szív kettéhasítását jelenti. Mikor is válhat a jelképes értelmezés helyett nyilvánvalóvá ez az etimológia? Akkor, amikor egy bírósági eljárásba a politika beleavatkozik. Amikor egy bírót megzsarolnak. Amikor egy bíró zsarolható. Szenvedés és küzdelem kell ahhoz, hogy az ember a kereszt teológiáját megértse. A kettéhasított szív szenvedése és igaz küzdelme.
Quintus Pontius Pilatus: Jánosi Dávid
Claudia Procula: Gregor Bernadett
R: Falussy Lilla
-
19
19.00 Siposhegyi Péter: Halottak napjától Virágvasárnapig /R.: Andrási Attila/(Udvari Kamaraszínház, MKUK) – nagyszínpad
Egy nő, három férfi, huszonkét év. Dráma egy felvonásban. Világégéstől világégésig. Az elszakítástól a visszacsatolásig. Történik Szabadkán, a kisebbségi lét első két évtizedében. Korábbi nagysikerű előadásunkat felújítottuk és ismét játsszuk, megújult szereposztásban.
A megtörtént eseményekre és egy szabadkai magyar polgár naplójára támaszkodó darab a maga nemében egyedülálló. Trianonról, a Délvidék szerb bekebelezéséről, majd 1941-es felszabadításáról szól. Életszerű és -szagú mestermunka, amely megmutatja erényeinket és esendőségünket, nemzeti karakterünk napos és árnyékos oldalát egyaránt. A címválasztás nem véletlen: 1918 őszén, halottak napján vonultak be a szerb megszállók Kosztolányi városába, majd 1941 tavaszának virágvasárnapján tértek vissza a honvédek – egyszerre zokogó és nevető, táncoló, ujjongó szabadkai polgárok ezreitől köszöntve.
Írta: Siposhegyi Péter
Dramaturg és rendező: Andrási Attila
Szereplők:
Szemerédi Bernadett
Lénárt László
Kálló Béla
Széplaky Géza
Zene: Barabás Zoltán – Vecsei László
-
20
-
21
2018. április 12. csütörtök
19.00 Verebes Ernő: Gerendák /R.: Rideg Zsófia/ (Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, Beregszász)- nagyszínpad
A 20. század elején egy szélmalmot, melynek ideje lejárt, imaházzá alakítanak át az alföldön. A püspök egy börtönviselt, kétes előéletű papot, András atyát vezényli oda, lássa el a lelkipásztori feladatokat. A malmot addig működtető szélmolnár, Jósika, azonban más munka híján, a családjával együtt szintén szeretne ott maradni a templommá változtatott malomban. Az atya nem tud velük mit kezdeni, de végül megengedi, hogy maradjanak. Jósika személye egyre titokzatosabb a számára, s már nem tudja, hogy igazából ő vagy az újonnan kinevezett sekrestyés áll-e közelebb ahhoz a világhoz, amelyben hinnie kéne.
A "Gerendák" költészet. A tárgyak átlényegülnek: a búza lisztté, aztán lélekké változik a templommá alakuló malomban. Két egymásba fonódó síkon játszódik az előadás, a nagyhét történései vízjelként húzódnak a realista történet mögött. A külső világ fenyegetésére a belsőnket kell templommá alakítanunk.
Szereplők:
Jósika – szélmolnár - Ferenci Attila
András atya – plébános - Szabó Imre
Magdolna – Jósika felesége - Vass Magdolna
-
22
Fília – András atya néma unokahúga - Tarpai Viktória
Szemző úr – malomtulajdonos - Sőtér István
W. Sorath – tehetségkutató a Columbia Egyetemről - Kacsur András
Újságírónő – W. Sorath lánya - Kacsur Andrea
Énekes asszony - Orosz Melinda
Györköc – Jósika és Magdolna fia - Szabó Levente
Kisleány - Deák Alexandra
Népi énekek: Farkas Tünde
Zeneszerző: Wittek Béla
Látványtervező: Bakos Ildikó
R: Rideg Zsófia
-
23
-
24
19.00 Babits Mihály: Jónás könyve Török Sophie előadásában /R.. Kaj Ádám/– Bubik István Stúdiószínpad
1938-ben járunk Esztergomban, az előhegyi Babits-villában. Pár hónap telt el Babits gégeműtéte óta, aminek következtében a költő elveszítette hangját. A félholt próféta mellett ott van a gondoskodó feleség, Tanner Ilona, aki Török Sophie néven önálló irodalmi karrierről álmodik. De még a betegség idején is csak férje árnyékában tud létezni, mert a költő az utolsó szó jogán megírja a Jónás könyvét és annak lírikus lezárását, a Jónás imáját. Babits, aki megélte és megénekelte már az első világégést is, most az új háború küszöbén beteg gégéje helyett költőségét teszi a boncasztalra, hogy ha kiszakad ajka, akkor is, de kiáltson Ninive ellen. Hisz a szó a prófétáé, a fegyver meg Istené. De mi történik, ha az új kor új Jónása nem a lelkiismeretében, hanem a beszédében fogyatékos? Hogyan nyilatkozik meg a költő, ha a versnek nem olvastatnia kell magát, hanem megszólalnia? Ekkor tör elő a feleségből a művész, a jó asszonyból a tanítvány, az első olvasóból az első értelmező. Babits Mihály művét Török Sophie adja elő, a beteg költővel karöltve, egy különös drámajáték, házastársi rítus keretében, ahol Babits a próféta, Török Sophie pedig a kinyilatkoztató isten. Ketten játsszák el a Jónás könyvét, de többet is megmutatnak a szövegből: hagyják, hogy az allegorikus mű felfedje magát, és helyet kapjon benne mind a történelem, mind magánéletük.
Szereplők:
Babits Mihály: Báhner Péter
Török Sophie: Kéner Gabriella
-
25
.
2018. április 13. péntek
17.00 Szakralitás a művészetben (szakmai beszélgetés) – Bubik István Stúdiószínpad
Házigazda: Takaró Mihály, vendégei: Dörner György, Kerényi Imre, Pajor András atya, Bogár László A kerekasztal-beszélgetés témáját részben a fesztivál előadásai által felvetett problémák képzik, részben a szakralitás és művészet kapcsolatának és megfejtésének kifogyhatatlan lehetőségei. A neves alkotók, művészek és szakemberek Takaró Mihály irodalomtörténész és a közönség segítségével keresnek választ kérdéseikre
19.00 Teatr A: Moria /R.: Leszek Styś/ (Lengyelország) – nagyszínpad
A lengyel Teatr A, eredetileg utcaszínház, mely kizárólag bibliai tárgyú, szakrális vagy szentek
éltével foglalkozó színpadi művek írásával és előadásával foglalkozik, miközben a
legmodernebb színházi, filozófiai és zenei kifejezési formákat kutatja. A Leszek Styš
művészeti vezető által írott és rendezett MORIA című előadást választotta az Új Színház a
-
26
2018-as fesztivál záró előadásául. A darab a Teremtés könyvébe kalauzolja a nézőt, Kánaán
termékeny földjére, ahol Ábrahám, a „boldog nép atyja” jóslatot kap, hogy idős kora
ellenére, asszonya Sára gyermeket vár, Izsákot (neve jelentése: a nevetés okozója). Ám Isten
próbára teszi Ábrahámot és arra kéri, áldozza fel érte fiát Moria hegyén. A próbát Ábrahám
kiállja, ezért Izsáknak nem kell vesznie. Ez a történet Jézus keresztre feszítésének
előzményévé válik. Izsák feláldozásának történetével több filozófus is foglalkozott például: S.
Kierkegaard, E. Levinas, J. Derrida. A darab problémafelvetése során családi kapcsolataink,
áldozataink kerülnek a fókuszba. És vajon megértjük-e Isten üzeneteit, velünk való céljait?
Bernard Krawczyk - Ábrahám
Mateusz Styś - Izsák
Grażyna Styś - Sára
Małgorzata Grund - Hágár
Konrad Bilski - Eliezer
Magdalena Kocur - Ábrahám ágyasa
Angelika Chirowska - Ábrahám ágyasa
Maciej Trąbka – Syn Boży
Rendező, látványtervező: Leszek Styś
Zene: Jacek Dzwonowski, Marcin Dzwonowski
Koreográfia: Teatr A
Jelmez: Marek Stecko
Díszlet: Marek Stecko
Projekció és grafika: Ewa Kutylak
Hang: Adam Bismor
-
27