vallalatgazdasagtan tetelek kidolgozva 2verzio

31
VÁLLALATGAZDASÁGTAN 1) Mikor lesz egy szervezet üzleti vállalkozás? Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. Az ~ az, ahol a két tényező: a fogyasztói igény kielégítés és a nyereség definíciószerűen párosul. ~ célja: a vállalatalapításhoz mindenképpen szükség van két tényezőre: befektetésre alkalmas tőkére, ill. kielégítésre váró fogyasztói igényre. Kettős értékteremtési folyamatnak kell végbemennie: értéket kell létrehoznia a fogyasztók számára és a vállalat tulajdonosai számára. Vállalat: a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Egy szervezetet akkor tekintünk üzleti vállalkozásnak, ha a következő, egymással kapcsolatban lévő feltételek mindegyike teljesül: - A szervezet önálló alapvető céljának megvalósításában. Módjában áll a körülményeket saját szempontjai szerint mérlegelni, és döntéseit erre a mérlegelésre alapozni. - A vállalkozásnak saját üzleti tevékenysége révén kell biztosítania a túlélés feltételeit, azaz hosszú távon nyereségesen működjön. - A vállalkozás kockázatot vállal. Üzleti vállalkozásnak csak az minősül, ahol a befektető saját tőkéjét kockáztatja. - Valóságos piacon működik. 2) Milyen főbb csoportjai vannak a vállalat érintettjeinek? A vállalati működés érintettjei: érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével. Belső érintettek: Érdekeltség: - Tulajdonosok, - Befektetett tőkéjük növ-ében, Tőkebefektetés, - Menedzserek, - Eredményes működésben, Döntéshozatal, - Munkavállalók . - Jöv. maximalizálásában. Végrehajtás. Külső érintettek: - Fogyasztók (Igényeik kielégítése céljából jött létre a vállalkozás, így ők a legfőbb külső referenciái a vállalat eredményességének. A fogyasztói elégedettség a hosszú távú profitkilátások legfontosabb összetevője.),

Upload: bata-erika

Post on 05-Nov-2015

41 views

Category:

Documents


11 download

DESCRIPTION

.

TRANSCRIPT

1) Mikor lesz egy szervezet zleti vllalkozs

VLLALATGAZDASGTAN

1) Mikor lesz egy szervezet zleti vllalkozs?

zleti vllalkozs: olyan emberi tevkenysg, amelynek alapvet clja fogyaszti ignyek kielgtse nyeresg elrse mellett.

Az ~ az, ahol a kt tnyez: a fogyaszti igny kielgts s a nyeresg definciszeren prosul.

~ clja: a vllalatalaptshoz mindenkppen szksg van kt tnyezre: befektetsre alkalmas tkre, ill. kielgtsre vr fogyaszti ignyre. Ketts rtkteremtsi folyamatnak kell vgbemennie: rtket kell ltrehoznia a fogyasztk szmra s a vllalat tulajdonosai szmra.

Vllalat: a jogi szemlyisggel rendelkez zleti vllalkozs szervezeti kerete.

Egy szervezetet akkor tekintnk zleti vllalkozsnak, ha a kvetkez, egymssal kapcsolatban lv felttelek mindegyike teljesl:

A szervezet nll alapvet cljnak megvalstsban. Mdjban ll a krlmnyeket sajt szempontjai szerint mrlegelni, s dntseit erre a mrlegelsre alapozni.

A vllalkozsnak sajt zleti tevkenysge rvn kell biztostania a tlls feltteleit, azaz hossz tvon nyeresgesen mkdjn.

A vllalkozs kockzatot vllal. zleti vllalkozsnak csak az minsl, ahol a befektet sajt tkjt kockztatja.

Valsgos piacon mkdik.

2) Milyen fbb csoportjai vannak a vllalat rintettjeinek?

A vllalati mkds rintettjei: rintett minden olyan szemly vagy csoport, aki/amely lnyeges, tarts, klcsns kapcsolatban ll a vllalat mkdsvel.

Bels rintettek: rdekeltsg:

- Tulajdonosok, - Befektetett tkjk nv-ben,Tkebefektets,

- Menedzserek, - Eredmnyes mkdsben,Dntshozatal,

- Munkavllalk.- Jv. maximalizlsban.Vgrehajts.

Kls rintettek:

Fogyasztk (Ignyeik kielgtse cljbl jtt ltre a vllalkozs, gy k a legfbb kls referencii a vllalat eredmnyessgnek. A fogyaszti elgedettsg a hossz tv profitkiltsok legfontosabb sszetevje.),

Szlltk (A ~ ltja el a vllalkozsokat a szksges erforrsokkal.),

Versenytrsak(Ugyanannak a fogyaszti csoportnak az ignyeit akarjk kielgteni. Egyrszt osztoznak a nyeresgen, msrszt sztnzik, st knyszertik egymst az innovcira.),

Stratgiai partnerek (Rszben azonos clokkal tevkenysgekkel rendelkeznek. Ilyen rintettsg egy kzs fejlesztsben vagy marketingakciban val rszvtel, illetve olyan hossz tv szllti/vevi kapcsolatrendszer, amelyben a piaci elemek mellett ers s jl definilhat szervezeti jelleg kapcsolat is megjelenik.),

llami intzmnyek (Eredmnynek fggvnyben hozhatja klnbz helyzetbe a kormnyzati szerveket.),

Helyi s nkntes llampolgri kzssgek (Helyi kzigazgats s valamennyi lehetsges nem llami, trsadalmi csoportosuls),

Termszeti krnyezet (Ma mr kvetelmnny vlt a termszeti krnyezet megrz-regenerl hasznlata.).

3) Mirt fontos, hogy korltolt, ill. korltlan felelssg trsasgokat egyarnt lehet alaptani?

A szemlyes anyagi felelssg klnbzteti meg az egyes trsasgokat egymstl.

gy alapthat: EV, Trsasgok (Kkt, Bt, Kft), Rt.

4) A vllalkozs jogi forminak sszehasonltsa:

Egyni vllalkozs: belfldi termszeres szermly zletszer, sajt nevre s kockzatra rendszeresen, haszonszerzs cljbl folytatott gazdasgi tevkenysge. Alkalmazottat foglalkoztathat, ktelezettsgeirt teljes vagyonval, korltlanul felel.

Kzkereseti trsasg: jogi szemlyisg nlkli gazdasgi trsasg tagjai korltlan s egyetemleges felelssg vllalsa mellett zletszer kzs gazdasgi tevkenysget folytatnak. Az ehhez szksges vagyont a trsasg rendelkezsre bocstjk.

Betti trsasg: jogi szermlyisg nlkli gazdasgi trsasg. Tagjai kzs gazdasgi tevkenysget vgeznek gy, hogy legalbb egy rsztvev (beltag) felelssge korltlan, a tbbi beltagval egyetemleges. Ms rintettek felelssge csupn vagyoni bettjnek mrtkig terjed (kltag), de kpviseletre nem jogosultak. Alkalmazottat foglalkoztathat, termszetes s jogi szemlyek egytt is alapthatnak Bt-t.

Korltolt felelssg trsasg: nll jogi szemly, amely elre meghatrozott trzstkvel alakul. Tagjainak felelssge a trzsbett befizetsre s a trsasgi szerzdsben esetlegesen megszabott ms vagyoni hozzjruls teljestsre terjed ki. A trsasg egsznek ktelezettsggeirt a rsztvev egynileg nem felel. Termszetes s jogi szemlyek egyarnt ltrehozhatjk, de egy tag is alapthatja. Trzstkje legalbb 3mioFt, egy tag minimlis trzsbettje 100eFt. A pnzbeli trzstke min. rtke 30%, de legalbb 1mioFt.

Rszvnytrsasg: nll jogi szemlyisg trsasg, amely elre megllaptott sszeg s nvrtk rszvnyekbl ll alaptkvel alapthat. A tagsgi jogot a rszvny, mint rtkpapt testesti meg. Ezek nvrtknek sszege az alaptke, ami nem lehet kevesebb 20 milli forintnl. A trsasg alapthat s mkdtethet zrtkrben s nyilvnosan. A hitelezokkel szemben a rszvnytrsasg rszvnyeseinek felelssge csupn a sajt rszvnyeik rtkig terjed. Jogi ill. termszetes szemly alapthatja, a pnzbeli hnyad min. 30%, de min. 10mioFt.

Zrt Rt.: a cgek azon formja, amely rszvnytrsasg ugyan, de a tulajdonosok kre zrt, a rszvnyek nem kerlhetnek nyilvnos forgalomba. Magyarul, sem tzsdn, sem msutt nem lehet rszvnyeket venni csak a tulajdonosi krtl magtl. k meghatrozhatjk pldul azt, hogy azok kiknek adhatk el, vagy hogy a rszvnyeseknek elvsrlsi joguk van kvlllkkal szemben. A zrtkren mkd rszvnytrsasgok meghatrozhatjk, korltozhatjk a rszvnyek elidegentst. Ez a forma fleg a kisebb cgekre jellemz, illetve a nagy multinacionlis cgek orszgos lenyvllalataira, ahol nem szeretnk mg azt sem, ha a tulajdonosi kr egy kis rsze cserldne bizonyos idkznknt. A rszvnytrsasg elnevezsnek tkrznie kell mkdsi formjt.

Nylt Rt.: olyan cget jell, amelynek rszvnyei (egszben vagy rszben) az rtkpaprokra vonatkoz szablyok betartsval nyilvnosan kerlnek forgalomba. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rszvnyeket a piacnak knljk, a nyomtatott sajtban megjelentetett csatlakozsi felhvs formjban. Az ott megjellt idben s helyen brki jegyezheti, megvsrolhatja ket. Az egsz nyilvnosan trtnik, amint a rszvnytrsasg elnevezse is tkrzi ezt a mkdsi formt. Cgek rszvnyei ltalban jegyezhetk a klnbz tzsdken. Tulajdonoskrk a tzsde alakulsa folytn kis mrtkben folyamatosan vltozik.

5) A munkamegoszts s az integrcis mechanizmusok.

A vllalat egy munkamegosztst alkalmaz gpezet az emberi ignyek szks erforrsok melletti kielgtsre. A vllalat trsadalmi funkcija napjainkra ersen kiszlesedett, manapsg mr corporate citizen-rl beszlnk, ami a nemzeti hovatartozshoz hasonlan a vllalatok letre is tterjedt. Mostansg a vllalat mint szervezet nem csak az zleti letben jtszik fontos szerepet, hanem a munkavllalk idtltstl kezdve a termszeti krnyezetig, oktatsig, kultrlis szoksokig sok letformra vannak meghatroz befolyssal.

A vll. krnyezete az egsz trsadalom, s nem egyszeren gazd-i szempontbl. Az ebbe a krnyezetbe val begyazdst vizsglva clszer 4 szfrt megklnbztetni;

1) Kulturlis szfra: a trs. mkdsnek legltalnosabb vonsait kzvetti a vll-ok szmra: ez a trs-i normk, szoksok, magatartsi alapelvek szintje.

2) Alapvet intzmnyek szintje: a trsadalom mkdsnek tarts mkdskn keresztl rendezett teszik, szablyozzk. Ide tartoznak a trsadalmi tevkenysg stabil koordincis mechanizmusai, a jogi s gazd-i intzmnyek.

3) Konkrt szervezetek s kapcsolataik: Az egyes vll-ok, szerzdseik, ezek szervezeti felptse, a tranzakcik szablyozsa, a szervezetek mkdsi elvei alkotjk.

4) Egyes gazd-i tevkenysgek szintje: Opercis szint. Az erforrs-eloszts s felhasznls, a klcsnkapcsolatok vilga.

Koordincis mechanizmusok: a trsadalmi tevkenysgcsere vgrehajtst irnyt alapelvek s szablyok sszessge.

1) Piaci mechanizmus: rvnyeslsekor a szereplk egyenrangak, klcsns elnyszerzs cljbl, nknt lpnek egymssal kapcsolatba, a szablyok kzs rdekre pl betartsval. A kapcsolatok p-i alapon szervezdnek.

2) Brokratikus mechanizmus: a szereplk al- s flrendeltsgi viszonyok szablyozzk. A cselekvsre jogilag szablyozott mdon s mrtkben utastsok ksztetik a hierarchia alacsonyabb szintjn lvket.

3) Etikai koordinci: szereplk egyenrangak, nszntukbl vesznek rszt a folyamatokban. Az erre val ksztets lehet egyoldal (jtkonysg) v. klcsns. A pnz kzvetlenl nem jtszik szerepet.

4) Agresszv koordinci: szereplk nem egyenrangak, a koordintor nyers erflnyre pl a szablyozs. A pnz megjelenhet, de nem szksgszer.

Koordincis mechanizmusok kapcsolata:

Brmely trsadalomban a koordincis mechanizmusok vmilyen keverke jelenik meg, de tbbnyire azonosthat egy dominns koordinci.

A piaci s/v. brokratikus mechanizmus tekinthet a modern trsadalmak meghatroz s stabil szablyozjnak. Mind az etikai, mind az agresszv mechanizmus megjelenik idlegesen s helyenknt, de gyorsan tmennek vmelyikbe a msik kt mechanizmus kzl.

Koordincis vkuum nincs, amikor a msik hrom kzl egyik sem mkdik vmi miatt, megjelenik az agresszv koordinci.

Tranzakcis ktg-ek: a tevkenysgcsere vgrehajtshoz szksges kapcsolatok megteremtsnek s fenntartsnak ktg-ei.

A vll. addig a pontig terjeszti ki tevkenysgt, amg egy jabb tranzakci vll-on belli megnevezsnek ktg-ei alacsonyabbak ugyanezen tranzakci piaci csere rvn trtn kivitelezsnek ktg-einl.

Fogyaszti igny: lnyegben mindig a teljes gazd-i rendszerbl vmilyen szempont szerint kiszaktott trsadalmi szksgletelemet jelent.

6) Az llam szerepe a gazd-i folyamatokban.

Az llam gazdasgban betlttt szerepe hatrozza meg a gazdasgi beavatkozs kzvetlen cljait, a clok elrshez alkalmazhat eszkzrendszert. Az llam gazdasgban betlttt szerept hrom csoportba szoks sorolni:

1. allokcis: minden olyan kormnyzati tevkenysgett sszefog, amely az ellltott temkek s szolgltatsok mennyisgt s minsgt befolysolja (pl. cigaretta magas adtartalma, mezgazdasgi termels tmogatsa). A kzjavak fogyaszti nem rivalizlnak egymssal, senki sem zrhat ki akr fizetett akr nem (pl. rvzvdelem, sznyogrts). Az ilyen javakat a magnszektor nem kpes ellltani, a kltsgei nem trlnek meg. Az irnytott eloszts javak esetn a fogyasztk sajt dntsk alapjn nem fogyasztanak annyit, amennyit a kzssg szksgesnek tartana, ezrt az llam sztnz (pl. kzoktats, vdolts). A kls gazdasgi hatsok a termels vagy fogyaszts olyan mellkhatsai, amelyek a piaci reanzakcin kvl ll gazdasgi szereplket rintenek. Ltezik pozitv (j szlloda a kzeli bolt forgalmt nveli) ill. negatv externlia (vegyi szennyezs a t turistit elijeszti). Ha az llami beavatkozs ezen szerepkrkre korltozdik, gy a gazdasgi rendszer a tiszta piacgazdasg keretei kztt marad.

2. jraelosztsi funkci: a jvedelem-jraeloszts legfontosabb eszkze az adztats s a transzferek. Az adk cskkentik a piacon megszerezhet jvedelmet, de a szocilis s jlti transzferek az arra rszorulk rszre lehetv teszi, hogy bizonyos, nem piaci jvedelemre tegyenek szert.

3. stabilizcis funkci: legfontosabb llami feladat a gazdasgi stabilits fenntartsa: az egyenletes gazdasgi nvekeds, a teljes foglalkoztats, az rstabilizci biztostsa, a bels s kls pnzgyi egyensly megrzse. A stabilizci clkitzse, hogy magas szinten tartsa a kibocstst s ezzel a foglalkoztatst, illetve elkerlje a nagy ingadozsokat. Az llam konkrt stabilizcis szerepe nagymrtkben fgg az orszg gazdasgi helyzettl.

7) A) A piacok tulajdonsgai s tpusai. B) A piacra val be- s kilps.

A)

Hatkony piac: az a piac, ahol a befektetett tkk megtrlsi rti gyorsan kiegyenltdnek.

Norml profit: a hatkony piac kiegyenltett profitrtja.

Nyomsos v. vevi piac: ahol a knlat rendszeresen meghaladja a keresletet. A vev van erflnyben az eladval szemben. A tlknlat miatt az eladnak kell erfesztseket tennie annak rdekben, hogy a vev tle, s ne mstl vsroljon.

Eladi v. szvsos piac: az eladk uralkod helyzett jelzi. Hinypiac, ahol a kereslet lnyegesen s tartsan meghaladja a knlatot, az eladk versenye helyett a vevk versenye alakul ki a rendelkezsre ll rucikkekrt.

B)

Piac: valamely jszgnak v. szolgltatsnak azokbl a tnyleges s potencilis vevibl s eladibl tevdik ssze, akik csere cljbl kerlnek egymssal kapcsolatba.

Relevns piac: azon rszpiacok sszessge, amelyek egy adott vllalat ignykielgtsi trekvsei szempontjbl relisan szba jhetnek.

A piacra lps korltai: A piacra lps eltti korltok ers vdelmes jelentenek a piacon benn lv vll-ok szmra.

a) llami szablyozs:

e-i elrsokkal nvelhetik a belpshez szksges tkekorltokat,

technolgiai kvetelmnyeket tmaszthatnak,

korltozhatjk a beszerzsi s rtkestsi csatornkhoz val hozzfrst,

szabadalmaztatsi eljrs szablyozsval befolysoljk az j ismeretek terjedst,

preferlhatnak egyes piaci szereplket azzal, hogy llami tmogatsokhoz, kedvezmnyes hitelekhez juttatjk ket,

vmokkal, kedvezmnyekkel segthetik v. akadlyozhatjk a lehetsges klfldi versenytrsak belpst.

b) Mretgazdasgossg:

Vllalatmret: a vll-nak mint jogilag krlhatrolt egysgnek fknt gazd-i fogalmakkal kifejezett nagysga.

zemmret: a vll. mszakilag krlhatrolt termel egysgnek fknt technikai fogalmakkal kifejezett nagysga.

Piaci rszeseds: a vll. rtkestsnek az adott piac sszes eladshoz viszonytott arnya.

c) Termkdifferencils: Az jonnan belpnek meg kell ismertetnie termkt a potencilis vevkkel, el kell hdtania ket az eddigi eladktl. Az j belpnek meg kell gyznie a vevket arrl, hogy termke a versenytrsaktl eltr tulajdonsgokkal rendelkezik, jobb v. legalbbis uo. j, mint amit eddig vsroltak.

Mindez jelents kezdeti ktg-ekkel, tetemes befektetssel jrhat egytt. A termkdifferencils teht befektetsi korltot jelent.

d) Tkeszksglet: jelents tkt kell lektni ahhoz, hogy a belp versenykpes legyen.

e) Partnervlts ktg-ei: olyan egyszeri ktg-ek, amelyek akkor lpnek fel, ha a vll. egy msik rtkestsi v. beszerzsi csatornra ll t.

f) Az elosztsi csatornkhoz val hozzfrs: Az rtkestsi piac j szereplinek meg kell gyznie a kereskedket , hogy az termkeit is tartsk kszleten, ajnljk veviknek.

g) Egyb belpsi korltok:

- Az jonnan belp nem juthat hozz a licenccel vdett v. ms mdon titokban tartott technolgiai eljrsokhoz, termkjellemzkhz.

- Elnyk szrmazhatnak a kedvez fldrajzi elhelyezkedsbl, az alapanyag-lelhelyek birtoklsbl.

- Rgta mkd vll-ok tlagktg-eit cskkentik a felhalmozd tapasztalatok, ez ktg-elnyt jelent szmukra.

- Egy j piacra belpni szndkoz vllalatnak az elz belpsi korltokon kvl azt is figyelembe kell vennie, hogy milyen reaglsra szmthat a benn lv vll-ok rszrl.

Kilps a piacrl: Ha a piacrl val kilps ktg-es v. jogi akadlyokba tkzik, a vll. nehezen sznja r magt a belpsre, hiszen az egyszer meghozott dnts jelents negatv kvetkezmnyekkel jrhat.

Vagy folytatja tevkenysgt az adott piacon, v. megszabadul eszkzeitl, eladja ket. Ez nem knny fa., a potencilis vevk kre rendszerint szk, emellett az ilyen tranzakci lefolytatsa lass s ktg-es.

8) A vllalat, mint szervezet, szervezeti smk s hatsuk, vllalatkormnyzs.

Szervezeti formk:

lineris: egyvonalas szervezet, csak fggsgi kapcsolatra pl. Az utasts a szervezet ln ll vezettl indulva egy vonalon r el a vgrehajtsig. Elnye, hogy egyszer, jl ttekinthet, a hatskr s a felelssg jl, knnyen elhatrolhat. A felesleges tevkenysgek gyorsan kiszrhetk, mkdsi kltsge alacsony, gyorsan bvthet. Htrnya, hogy nagyobb vllalati mretnl a utasts, visszacsatols eljuttatsa idignyes.

funkcionlis: szervezeti funkcik szerinti munkamegoszts van, a dntsi jog centralizlt, a fels vezetshez teleptett. A vezetsi funkcik fejleszts, tervezs, pnzgy, kereskedelem stb. alapjn val megoszts. A vllalkozs mretnek nvekedse al ill. flrendeltsg megbzhat mkdsre mr kevsb lehet szmtani. Ilyen esetekben az eredeti funkcionalits struktra talaktsa szksges. Elnye, hogy a leghozzrtbbek irnytjk az alapvet termelsi folyamatokat, fajlagos kltsgcskkenst eredmnyezhet. Htrnya az ersen diverzifiklt termelsi szerkezetnl a funkcionlis kapcsolatrendszer ttekinthetsge rolmik.

kombinlt: a funkcionlis s lineris szervezeti forma egy vllalaton bell egytt van jelen. divizionlis: nelszmol egysgekbl ll, terlet, termk, termkcsoport alapjn tagoljk a szervezetet. A kzponti egysg feladata a vllalkozs egsznek irnytsa, koordinlsa, ellenrzse. Elnye, hogy gliblis, stratgiai ill. operatv feladatok elvllnak, a kedveztlen piaci viszonyok csak az egyes divizikat rintik. Ennlfogva elklnlt elszmols, nelszmols jellemzi: kltsgkzpontos ill. nyeresgkzpontos szervezeti forma mtrix: funkcionlis s a trgyi szemllet munkamegoszts egytt van jelen, ebbl kvetkezik a ketts irnyts.9) Hasonltsa ssze a standard mikrokonmia vllalatfelfogst a vllalat magatarts elmlett!

Standard mikrokonmia vllalatfelfogsa: A vllalat ekkor jogi egysg, amely a rendelkezsre ll termelsi lehetsgekkel jellemezhet. Ezek kzl racionlisan, teljes kr informci alapjn vlaszt, a profitmaximalizl elvre ptve. Egysges egszknt, fekete dobozknt jelenik meg, egyszerre azonosulva a tulajdonossal s a menedzserrel gy, hogy a tulajdonosi s irnytsi funkci egy egyni dntshoz szemlyben egyesl.

A vllalat magatartsi elmlete:

Ngy fontos kiindulpontban klnbzik a standard mikrokonmia vllalatelmlettl:

a vll-ot nem cselekv egszknt, hanem az rintettek koalcijaknt fogja fel,

nem egyetlen cllal szmol, hanem soknak a jelenltt felttelezi, ennek megfelelen optimalizls helyett kielgt megoldst keres,

felttelezi, hogy az informcihoz jutsnak s az informci felhasznlsnak kltsge van,

a dntshozkrl racionalits helyett korltozott racionalitst ttelez fel.

10) Mi a piaci s az adminisztratv koordinci klnbsge?

A vllalat szmra a krnyezet legtermszetesebb, legalapvetbb tnyezje a piac.

A piac azonban egyedl nem kpes vmennyi krnyezeti hatst kzvetteni: egyrszt mert az rintettek jelents rsze ms mdon (is) ktdik a vll-okhoz, msrszt pedig a piaci mechanizmus mkdse nem fggetlen a tbbi rintettl, az egyes rintettek nem egymstl fggetlenl lpnek kapcsolatba a vllalattal. Ezrt a paci koordinci elvileg sem kpes 1edl hatkonyan mkdni, csakis a szervezeti s etikai koordincival kiegsztve.

FZETBL:

Piaci: minden a piacon dl el.

Adminisztratv: tervhivatal elre megmondja, hogy ki mennyit termel.

11) Hogyan illeszten be a tulajdonos-menedzser-alkalmazott fogalmi krbe a vllalkoz fogalmt?

A vllalatkormnyzs elssorban a nagyobb mret vllalatoknl tlt be jelents szerepet, hiszen a kis vllalatoknl, ahol a tulajdonos esetleg egyszerre menedzser s munkavllal is, egyszemlyben elvgzi a fenti feladatokat.

A vllalkoz egy szemlyben rvnyesti mind a 3-at.

12) Mi indokolhatja llami vllalat alaptst?

Az llam klnbz clok elrse rdekben dnthet gy, hogy befolysol szerept llami vllalat alaptsn keresztl gyakorolja. Ilyen cl lehet:

a kormnyzati trekvsek tmogatsa trvnyileg szablyozott kerekek kztt,

bizonyos kzjavak mrskelt r ellltsa vagy externlik hatkony kezelse,

pldamutats, trsadalmi lgkr teremtse,

versenytrs teremtse a monopliumok letrsre.

13) Mi az rtklnc, milyen fbb rszei vannak?

A vgs fogyaszt ignykielgtsi folyamatban a szakirodalom a vllalaton belli tevkenysgnek sszekapcsoldst rendszerint rtklncnak nevezi, mg a vll-ok sorozatt elltsi lncknt fogalmazza meg.

rtklnc: a vllalati tevkenysgek rtkalkot sszekapcsoldsa.

Porter vgezte el elszr rtklncszemlletben a vllalati tevkenysgek felbontst, ami lnyegben a vllalaton belli munkamegoszts lersa. Az ~ valamennyi elemre igaz, hogy mikzben egy sajtos funkcit (tevkenysgi krt) valst meg, bizonyos rtelemben integrlja is a vllalatot, hiszen a funkci megvalsulsa az egsz vllalat rdekeit szolglja.

rtklnc folyamata:

PnzgyEmberi erforrsTermels/szolgltatsInnovciMarketing

Informci

Logisztika

FOGYASZT

14) Mi az elltsi lnc?

A vgs fogyaszt ignykielgtsi folyamatban a szakirodalom a vllalaton belli tevkenysgnek sszekapcsoldst rendszerint rtklncnak nevezi, mg az rtklncok sorozatt elltsi lncknt fogalmazza meg.

Elltsi lnc: a gazdasgi tevkenysgek vertiklisan sszekapcsold, vllalati hatrokon tvel, adott fogyaszti igny kielgtst clz sorozata.

A lnc kifejezs az integrcit s a kzvetlen partnerkapcsolatok egyidej fontossgt hivatott kifejezni. A lnc szerepli tevkenysgk egy meghatrozott rszvel kapcsoldnak mindig a kzvetlen partnereken keresztl a lnchoz. Napjaink vllalatfelfogsa szerint a sikeres vllalat a lnyegi kpessgeihez rendelt tevkenysgekkel kapcsoldik a lncba, a tbbi tevkenysget lehetleg msra, azt hatkonyabban ellt partnerre bzza. Ezzel biztostja mind maga, mind a lnc egsze szmra a lehet legnagyobb hasznossgot. A vll-ok rendszerint tbb elltsi lncnak lehetnek rszesei.

15) Mi a marketing szerepe a vllalati gazdlkodsban?

A vllalati stratgia mindig versenystratgia, amelybl a marketingre mint a piaci jelenlt mikntjt legkzvetlenebbl meghatroz vllalati funkcira nzve hrom alapvet stratgiai teend kvetkezik:

- a kielgtend fogyaszti szksglet konkretizlsa,

- a versenyhelyzet s a versenytrsak elemzse, a versenystratgia megvlasztsa,

- annak elrse a marketingmix elemeinek alkalmazsval, hogy a fogyasztk ltalunk megclzott kre (rtege) a versenytrsakkal szemben bennnket vlasszon szksglete kielgtse rdekben.

A marketingstratgia clja teht a tarts versenyelny biztostsa, lnyege pedig a clpiac s a versenystratgia megvlasztsa, vmint a marketingmix elemeinek az adott cloknak s feltteleknek megfelel kombinlsa.

16) Mi a marketingmix s mit jelentenek az egyes elemek?

Marketingmix: a marketingszemllet rvnyestst szolgl elvek s tevkenysgek rendszere.

Elemei:

1) Termkpolitika: a fogyaszti ignyek kielgtsre szolgl termkek krnek s tulajdonsgainak meghatrozsra, vmint a fogyasztnak val bemutatsra vonatkoz elvek s mdszerek sszessge. A vllalat termkpolitikjnak 3 alapvet sszetevje a termkszerkezet megvlasztsa, a termkletciklus kezelse s a termk bemutatsa.

2) rpolitika: a vllalat ltal knlt termkek rnak meghatrozsa s a piaci resemnyekre val reaglsra vonatkoz elvek s mdszerek sszessge. Kotler a vll. rkpzsi stratgijt a kvetkez 6 lpsben tartja megtervezhetnek, ill. megvalsthatnak: - rpolitikai clok kivlasztsa, - a kereslet meghatrozsa, - a ktg-ek becslse, - versenytrsak rmagatartsnak elemzse, - rkpzs mdszernek kivlasztsa, - a vgs r meghatrozsa.3) rtkestsi utak politikja: a marketingcsatornk kivlasztsra s alkalmazsra vonatkoz elvek s mdszerek sszessge. Az rkestsi utakat, csatornkat szoks marketingcsatornknak is nevezni. Marketingcsatorna: az az t, amelyen a termk a termeltl (szllttl) a fogyaszthoz eljut. 4) Kommunikcis politika: a vll. s a fogyasztk kztti informciramls elveit s mdszereit a vll. oldalrl sszefoglal rendszer. A marketingkommunikci clja a vll. clpiacn szerepl fogyasztk informlsa s meggyzse. E clra az n. kommunikcis mixet alkalmazza a vll., amelynek 4 eleme van: a reklm, a szemlyes elads, az eladssztnzs s a PR.17) Miben nyilvnul meg a fogyaszti kereslet s a vllalati knlat aszimmetrikus rugalmassga?

A fogyaszt mst gondol, mint a termel.

Nyomsos v. vevi piac: ahol a knlat rendszeresen meghaladja a keresletet. A vev van erflnyben az eladval szemben. A tlknlat miatt az eladnak kell erfesztseket tennie annak rdekben, hogy a vev tle, s ne mstl vsroljon.

Eladi v. szvsos piac: az eladk uralkod helyzett jelzi. Hinypiac, ahol a kereslet lnyegesen s tartsan meghaladja a knlatot, az eladk versenye helyett a vevk versenye alakul ki a rendelkezsre ll rucikkekrt.

18) Milyen szempontok szerint lehet egy adott piacon szegmentlni?

A fogyasztkat valamilyen szempont szerinti sztvlogatsa, mert mindenki mst akar,

Tmegmarketing, ha egytt mindenki egyflt akar, ez olyan csoport, ahol a fogyasztk ignyei homognek, a termkekkel ugyanazt az ignyt tmasztja.

Piac szegmentci alapjai:

Demogrfiai: kor, nem, csald, fajta

Kzgazdasgi: jvedelem, foglalkozs, trsadalmi osztly

Fldrajzi: rgi, ghajlat

Pszicholgiai: szemlyisg, letstlus, motivcik, attitdk.

Magatarts szerint: vsrlsi szoksok, elnyszerzsi indttats, mrka hsg, hasznli sttusz illetve mrtk.

Attitdk: a motivcik azon csoportja., melyben egyeseket elnyben rszestnk

Elnyszerzsi indttats: amirt megveszi a termket a fogyaszt

Mrka lojalits: mg akkor is megveszi a termket (mrks), ha tudja hogy rossz, mert ragaszkodik a mrkhoz

19) Melyek egy termk-letgrbe jellemz szakaszai?4 szakasz klnbztethet meg:

1) Bevezets szakasz: a vll. fa-a, hogy a termket elfogadtassa, megkedveltesse a fogyasztkkal. A forgalom rendszerint lassan n. Jelentsek a kezdeti ktg-ek.

2) Nvekedsi szakasz: a piac mr elfogadta a termket, a forgalom s a profit is gyorsan n, a vll. tovbbra is intenzv reklmhadjratot folytat, s szlesti rtkestsi hlzatt.

3) rettsg szakasz: a termk rtkestse nagyjbl lland volumen, piaca lassan teltdik. Alacsonyak a rfordtsok, gy viszonylag magas nyeresget lehet elrni. Ekkor mr rdemes j, helyettest termk bevezetst elkezdeni.

4) Hanyatls: a forgalom s vele a nyeresg is cskken, a vll-nak fokozatosan vissza kell vonulnia e termk piacra viteltl

20) Melyek az innovci fbb megjelensi formi?

A vll. szmra az innovci 3 f formban konkretizldhat:

1) j termk/szolgltats: ez az, amivel a fogyaszt kzvetlenl tallkozik, ami az j megoldst kzvetti szmra.

2) j technolgia: ekkor a termk v. szolgltats lehet j, lehet mr ismert a lnyeg az, hogy olyan eljrssal lltja el a cg, amely a korbbiaktl eltr mszaki megoldsokat ignyel.

3) j szervezeti megolds: amelynek esetn a termk s a folyamatok is a rgiek maradhatnak, de msknt illesztik be ket a szervezetbe, annak tagjai ms munkavgzsi krlmnyek kz kerlnek.

jdonsgrtk: az j megoldsnak a fogyaszt ltal elismert j tulajdonsgainak sszessge.

Piacvezrelt innovci: azaz jdonsg, amelyre felismert piaci igny ltezik.

Technolgiavezrelt innovci: a technikai fejlds nyjtotta lehetsgek piaci kihasznlsa.

21) Mit jelent az zleti folyamatok jraszervezse (BPR) mint szervezeti innovci?

Kiindulpontja, hogy hatkonysgbeli eltrs alakul ki az alkalmazott szervezeti megolds s a szervezeti jellemzk kztt. Vltozsra van szksg: megbomlott azaz sszhang, amely a kontingenciaelmleti modellben a krnyezet - stratgia - magatarts elemek harmnijt biztostan a szervezetben.

BPR: az zleti, vllalati folyamatok alapvet jragondolsa s radiklis ttervezse drmai javuls elrse cljbl a szervezetek olyan lnyeges teljestmnymutatiban, mint a ktg., a minsg, a szolgltats s a gyorsasg.

Az jraszervezs konkrt gyakorlata a vll-i mkds elemekre bontst, a tevkenysgek racionalitsnak elemzst s az elemek j mdon trtn sszerakst jelenti.

22) Mi klnbzteti meg az emberi tnyezt a tbbi termelsi tnyeztl?

Mikzben a munkavll. Teljestmnyvel hozzjrul a vll. cljainak elrshez, ezen bell a nyeresges mkdshez, egyttal ktg-et is jelent a vll. szmra, amelynek leszortsa a vll. rdeke is.

Ez a kettssg az emberi erforrs (munkaer) legfbb tulajdonsga, ez teszi a vele val gazdlkodst klnsen bonyolultt. A munkaer a vll-ba val belpssel sajt szksgleteit kvnja kielgteni, ill. szksgleteibl szrmaztatott cljait akarja elrni. A vezets fa-a, hogy olyan mkdsi feltteleket teremtsen, amelyek kztt a munkavllalk cljnak megvalstsa a vll. kldetsnek megvalsulst segti el.

23) Mi jellemzi napjaink munkaerpiact Mo-on?

A magyar munkaerpiac legfontosabb jellemzje az alacsony munkaerpiaci rszvtel. Az

alacsony foglalkoztatottsg (56,8) relatve alacsony munkanlklisggel (6,1%) s magas

inaktivitssal (39,5) prosul. 2004-ben ves tlagban a foglalkoztatottak ltszma 3900,4 ezer f volt, ami a foglalkoztatottsg stagnlst jelenti az elz vek enyhe nvekedse utn. 2004-ben tovbb cskkent a mezgazdasg foglalkoztatsi slya, mely mr csak minden 20. foglalkoztatottnak biztostott meglhetst. Ltszmveszt volt a feldolgozipar is, elsdlegesen az lelmiszer- s textilipar kedveztlen piaci helyzete motivlta gyrbezrsok, ltszmleptsek kvetkeztben. A kereskedelem ltszm-nvekedsi tendencija 2004-ben irnyt vltoztatott, a nagy kereskedelmi lncok j munkahelyeiket a kismret kereskedelmi egysgek rovsra hoztk ltre. Emltst rdemlen ntt viszont a foglalkoztatottak szma az ptiparban, a szllshelyszolgltats, vendglts, a pnzgyi tevkenysg nemzetgazdasgi gakban, mg stagnlt a

kltsgvetsi terleteken. A foglalkoztatottak 85,8%-a 2004-ben is alkalmazott volt.

A npessg gazdasgi aktivitsa

Nemzetkzi sszehasonltsban gazdasgi aktivits tekintetben vltozatlanul a legutols helyet foglaljuk el az Eurpai Uni tagllamai kztt. Lemaradsunk elssorban a fiatalok s az idsebbek alacsony munkaer-piaci rszvtelbl szrmazik, de a 25-54 ves frfiak gazdasgi aktivitsa is alacsonyabb az tlagnl.

A foglalkoztatottsg

A foglalkoztatottak szma 2004-ben kismrtkben, 21 ezer fvel cskkent (9 ezerrel kevesebb frfi s 12 ezerrel kevesebb n dolgozott). A 15-64 ves npessg foglalkoztats szintje 56,8%-ra esett, gy az EU 25 tagorszga

kztt mg htrbb soroldtunk 2004-ben mr csupn Lengyelorszg s Mlta foglalkoztatsi helyzete rosszabb haznknl annl is inkbb, mert az Eurpai Uni tlaga javult az elmlt kt vben.

A keresk kztt a frfiak s nk arnya nem vltozott: 54-46 %. A gazdasgi szektorok arnya tovbb mdosult, a mezgazdasg (5,3) s az ipar (32,8) rszarnynak cskkensvel a szolgltatsok arnya elrte a 61,9%-ot.

A munkanlklisg

A munkanlkliek szmnak 2002 ta tart emelkedse 2004-ben is folytatdott, a nvekeds teme vkzben ersdtt. A munkanlkliek vi tlagos szma 253 ezer f volt, az ennek megfelel munkanlklisgi rta

6,1%. 2004-ben a nk munkanlklisgi rtja elrte a frfiakt. .. A munkanlkliek kztt 40%-ra emelkedett az egy vnl hosszabb ideje, tartsan munkanlkliek arnya, tbbsgk (54%) kt ve, vagy rgebben

munkanlkli. Meghosszabbodott az llskeress idszaka: 15,8 hnaprl 16,6 hnapra. 2004-ben tovbb romlott a plyakezdk elhelyezkedsi lehetsge.

Keresetek

2004-ben a legmagasabb brutt havi keresetek a pnzgyi, gazdasgi szolgltatsi gban, a vegyiparban s a villamos-energia-, gz-, gz-, vzellts nemzetgazdasgi gban voltak elrhetek ( 320 200 Ft, 196 000 Ft s 192 500 Ft), mg a textlia, textilr, brtermk gyrtsban dolgozk kerestk tlagosan a legkevesebbet (77 740 Ft). 2004-ben az alapfok iskolai vgzettsgek tlagos brutt keresete alig tbb,

mint egynegyede volt az egyetemet vgzettek tlagos brutt keresetnek.

24) Milyen okai s kvetkezmnyei vannak az emberi erforrs felrtkeldsnek?

Tnyezk, amelyek miatt az ember szerepe egyre jobban eltrbe kerlt:

1) Megvltoztak a kvetelmnyek az ember vllalati szerepvel kapcsolatban. A tuds vlt a legfontosabb erforrss, gy alapveten megnvekedett az zleti folyamatokban a tuds szerepe.

2) Megvltoztak az emberek elvrsai a munkahellyel kapcsolatban. Ennek trsadalmi s technikai okai egyarnt vannak. A trsadalmi viszonyok, a munkahelyvlaszts szabadsgnak megnvekedse lehetv teszi az emberek szmra, hogy rvnyesthessk is ezeket a kritriumokat. A technikai fejlds pedig lehetv teszi, hogy ezek az elvrsok a vll. Szmra is sszer rfordtsok mellett teljesthetk legyenek.

3) sszetettebb vlt az emberi erforrs menedzsmentje.

4) Fejlettebb orszgok trvnyhozsa intzkedsek hossz sorozatt hozta az utbbi vtizedekben egyrszt az emberi munkavgzs feltteleinek, a munkavgz ember egszsgnek, szemlyisgnek vdelmben, msrszt az alkalmazsi felttelekkel kapcsolatban.

A legfontosabb vltozsok az albbiakban foglalhatk ssze:

a) Az emberek ignylik azt, hogy nagyobb nllsgot kapjanak.

b) Egyre gyakoribb a csoportos munkavgzs.

c) Megntt a kpzsi, tovbbkpzsi igny.

25) Mi a klnbsg a szvsos s a nyomsos munkaerpiac kztt?

Nyomsos v. vevi piac: ahol a knlat rendszeresen meghaladja a keresletet. A vev van erflnyben az eladval szemben. A tlknlat miatt az eladnak kell erfesztseket tennie annak rdekben, hogy a vev tle, s ne mstl vsroljon.

Eladi v. szvsos piac: az eladk uralkod helyzett jelzi. Hinypiac, ahol a kereslet lnyegesen s tartsan meghaladja a knlatot, az eladk versenye helyett a vevk versenye alakul ki a rendelkezsre ll rucikkekrt26) Melyek az informci felhasznlsnak fbb terletei?

Az informci felhasznlsnak 3 egymssal sszefgg terlett emeljk ki:

1) Dntshozatal: a krnyezetbl s a vllalat korbbi mkdsbl szrmaz informcik alapjn olyan j informcikat hoz ltre, amelyek a vllalati mkdst biztostjk, az erforrsokat mozgsba hozzk.

2) Kommunikci: ha a vllalatot mint a szervezeti koordinci egysgt tekintjk, akkor ahhoz, hogy ez a koordinci megvalsuljon, a kommunikci, az informcicsere elengedhetetlen mind a vllalaton bell, mind pedig a vllalatok kztt.

3) Folyamatok lebonyoltsa: a vllalat mindennapi mkdse megkveteli, hogy a vll. rintettjei (mindenekeltt a bels rintettek) tudjk azt, hogy mikor mi a teend. Valamennyi fenti informcifelhasznlsi terlethez kapcsoldnak az informcikkal vgezhet f tevkenysgi formk: a tervezs, a mveletek, az elszmolsok s az elemzsek.

27) Melyek a jl s a rosszul strukturlt dntsi problmk jellemzi?

Problmamegolds: egy nem megfelel helyzet feloldsra irnyul kreatv folyamat.

Jl strukturlt problma: a clok s a cselekvsi vltozatok ismeretek s megfelel algoritmus ll rendelkezsre a kedvez vltozat kivlasztshoz.

Rosszul strukturlt problma: A problma felismerst nehezti, ha csak tnetek, jelzsek szlelhetk s hinyoznak v. ppensggel pontatlanok az adatok. gy tnhet, hogy minden felismert problma tovbbi problmk ltezst sugallja. Nincs programozhat megolds a helyzet feloldsra, st sokszor mg az sem vilgos, hogy milyen jelzsekre kell odafigyelni. Ilyenkor knnyen elkvethetjk azt a hibt, hogy a tnyleges problmnk helyett valjban egy msik problma megoldsn fradozunk. A fels vezeti dntsek szinte kivtel nlkl rosszul strukturlt problmkra vonatkoznak, s a kzvezets is jrszt ilyenekkel tallkozik.

28) Mi a kontrolling s mi a szerepe a vllalati gazdlkodsban?

Elssorban a fels vezets nzpontjbl sszehangolja a vll-ok tervezsi, ellenrzsi s informcielltsi tevkenysgt. A ~ egysg vezetje ltalban magasan helyezkedik el a vllalati szervezeti hierarchiban.

A ~ a vll. tervezsi s informcis rendszernek kiptstl, karbantartstl s mkdsrl gondoskodik. Munkjban elssorban a fels vezets ignyeinek, feladatmeghatrozsnak kell megfelelnie.

Elemzseinl mind a p-i, mind a vezeti szmvitel informciit felhasznlja, ill. az utbbi informcikat jelents rszben maga lltja el. gy a ktg. s teljestmnyszmts inputjai a p-i szmvitelbl szrmaznak, outputjainak zme azonban mr a vezeti informcis rendszer szerves rsiz6t kpezi. Mdszertanilag elkszti s szakmailag ellenrzi a tervkszts folyamatt. Fa-a az egyes tervfejezetek sszehangolsa s a tervnek a fels vezets rszre trtn elterjesztse. Ez a feladatkr a stratgiai tervekre, tbb ves zleti tervekre s az ves tervekre egyarnt kiterjed. A ~ szervezet folyamatosan ellenrzi a vll. mkdst. Ehhez kialakt egy megfelel teljestmnymrsi mutatszmrendszert, amelynek segtsgvel idszakosan beszmol a tervek teljestsrl. A ~ mra a vll-i tevkenysg egyik alapvet fontossg, integrl funkcijv vlt.

29) Mi a virtulis vllalat?

A Virtulis Vllalatok szerepe az Informcis Trsadalom kialakulsval jelentsen megnvekszik, mivel azok terleti elhelyezsktl fggetlenl tbbek kztt lehetv teszik, a rgis, interrgis, s egyb nemzetkzi egyttmkdst. A gazdasgi let szerepliknt s mint "nagyvllatok" felvehetik a versenyt a globalzci kihvsaival szemben. Ezen kvl az Informcis Technolgia fejldse rendkvl nagy segtsget nyjt az elektronikus kereskedelemben val rszvtelkre, az zemeltetskhz, fejldskhz s az intelligens gyflkapcsolatukhoz.

A Virtulis Vllalat meghatrozsa.

A Virtulis Vllalat olyan terletileg sztszrt, nll vllalkozsok, nll szervezeti egysgek, csoportja, amelyek ideiglenesen, vagy tetszleges idpontig - nllsguk megtartsval - egyttmkdnek a kzs cljaik megvalstsban.

Az egyttmkds tbbek kztt kiterjed a, fejleszts, a ipar, a kzlekeds, a mezgazdasg, a szolgltats, a kereskedelem, s kzigazgats bizonyos terleteire.

Termszetesen, mivel a rsztvevk elssorban a gazdasgi let szerepli, illetve valamilyen kapcsolatuk van azokkal, gy a laza, vagy szoros szervezds megvalstsa essorban a kzs zleti clok megvalsulsra irnyul.

A Virtulis Vllalti szervezds elssorban a kis s kzpvllalkozsoknak nyjt kedvez lehetsgeket

A Virtulis Vllalaton bell, az nll vllalkozsok, szervezetek jogviszonya az ignyeknek s a lehetsgek fggvnyben klnbz lehet.

- Szerzdses

- Fanchise (know-how tads)

- Tulajdonrsz

- Rszvny stb.

A Virtulis Vllalatok irnytsa a - meghatrozott keretek kztt - a szervezds formjtl fggen eltr lehet.

- ltalnos formban

nll virtulis menedzsment vllalat ll kapcsolatban az nll vllalkozsokkal.

- Fanchise

A franchise-rendszergazda (franchisor) ll kapcsolatba az egyni franchise-vllalkozval (egyni franchise)

A Virtulis Vllalati csoportosulst ltal ltrejv, egybknt menedzsel vllalat, tgabb rtelmezs szerint s jogviszonynak s a kitztt clnak megfelelen, nemcsak az irnytst, hanem feladatokat is tejes egszben elvgezheti.

Virtulis Vllalati menedzsment fbb feladata a tevkenysgtl fggen.

- Piacmenedzsels

- Reklm, marketing

- Beszerzs

- Logisztika

- Know-how tadssal kapcsolatos feladatok stb.

Virtulis Vllalti szervezds fbb elnye.

A vllalkozsok nllsguk megtartsval nagyvllalati piaci rszvevkk vlnak, lvezik annak kedvez hatst s nagyobb esllyel vehetnek rszt az egyre lesed piaci versenyben.

30) Milyen szempontok szerint jellemezhetk a szolgltatsok?

Szolgltatsok: erforrsok felhasznlsa fogyaszti ignyeket kielgt, nem termel tevkenysgre.

Jellemzse:

1) Kzzelfoghatsg: Lehetnek kzzelfoghatak s nem kzzelfoghatak.

2) Ellltsi folyamat: eszkz- v. emberorientltsg: Ltrehozsuk s fogyasztsuk idben egybeesik gy a fogyaszt a szolgltatst csak akkor ismeri meg, amikor azt mr ignybe vette. A szolgltats ellltsi folyamata szerint megklnbztethetnk eszkzorientlt szolg.-okat, ahol a szolg. F forrst a berendezsek kpzik, s emberorientlt szolg-okat, ahol a szolg. Lnyegt az emberek kztti interakci adja. A szolg. Ltrehozsnak s fogyasztsnak idbeli egybeessbl az is kvetkezik, hogy a szolg. Nem kszletezhet, s ezltal ignybevtelnek lehetsge is muland.

3) Piacosthat s nem piacosthat szolg.-ok: A szolg-okat megklnbztethetjk aszerint, hogy azonosthat-e a szolg. Fogyasztja. Piacosthat az a szolg., amelynek cmzettje ismert, teht a szolg-rt djazs krhet. Ellentte a nem piacosthat v. kzszolgltats amelynek alapvet jell-e ppen az, hogy felhasznlsnak kre meghatrozhatatlan.

4) Termelshez val viszony: Kv. klnbsgek vannak:

tfog rtelemben minden termelsi tev. szol.-t jelent a fogy. szmra.

A szkebb rtelemben vett termelshez is kapcsoldnak szolg-ok, amelyek elengedhetetlen ksri a fogyasziigny-kielgtsnek.

Az alapvet szolg-ok elssorban abban klnbznek az elz pontban szereplktl, hogy mg ott a fogy-i hasznossg forrsa vmilyen termk, addig itt a fogy-i igny kimondottan a szolgltatsra irnyul.

5) Fogyasztshoz val viszony: 3 csop: A szolg-ok idbeni megvalsulsa szerint vannak folyamatosan megvalsul, nem folyamatos, de ismtld, vmint egyszeri, kzvetlen, vgs felhasznlsra sznt szol-ok.

6) Szllthatsg: A szolg-ok egyes fajti szllthatk, ill. tvolabbra is rtkesthetk, v. olyan hordozk segtsgvel cserlhetk, amelyekben valjban megtesteslnek. Ms szolg-ok azonban nem szllthatk, csak egy adott helyen hasznlhatk fel, ahol kzvetlen kapcsolat jn ltre a fogyaszt s a termel kztt. Erre pl-k bizonyos szakrti szolg-ok, a kiskereskedelem, szemlyi szolg-ok, kulturlis szog-ok, ttermi v. szllodai szolg-ok, ill. a nem piacosthat szolg-ok nagy rsze. E szolg-ok ignybevtelhez a fogy-nak oda kell mennie a szolg. helyre v. fordtva.

7) Alanyuk s fizikai megragadhatsguk alapjn.

31) Melyek a teljes kr minsgmenedzsment (TQM) f sszetevi?

Minsg: a termk v. szolg. azon tulajdonsgainak sszessge, amelyek alkalmass teszik kifejezett v. elvrt ignyek kielgtsre.

A hagyomnyos gondolkods a termelst kvet minsg-ellenrzssel igyekezett biztostani, hogy a fogy. megfelel min-et kapjon holott vilgos, hogy a min-et nem lehet bele ellenrizni, hanem bele kell gyrtani a termkbe. Az erre a kvetkeztetsre pl felfogs elemei fokozatosan jelentek meg a termelsben, a gondolatmenet kiteljeseds a teljes kr minsgmenedzsment (TQM) rendszere adott keretet.

TQM: a magas minsg, hibtlan termk ellltsnak garanciit magba a termelsi folyamatba bept mkdsi elv.

A tevkenysgek folyamatos javtsa a fa: nem lehet semmi elg j, mindig a fejlesztsre, javtsra kell trekedni. A vevkzpontsg az eddigiek alapjn szinte trivilis. Lnyeges, hogy a TQM szerint minden zleti foly-nak van vevje az, aki a foly. Outputjt felhasznlja.

A foly-ok terjesztse a modern vllalatvezetsi koncepciknak, klnsen az rtklncfelfogsnak megfelelen kifejezi, hogy a vgtermkhez egymshoz lncszeren kapcsold tevkenysgek sorozatn keresztl jutunk el, s e foly. minden lpst ll-an fejleszteni kell a megfelel minsg rdekben.

A teljes elktelezettsg azt jelenti, hogy a legfels vezetstl a hierarchia legals lpcsjig.mindenki elsdlegesen a minsget tartja szem eltt. Mindenki felels is a minsgrt, s beavatkozsi lehetsge is van. Az elltsi lnc tovbbi elemeit, a vevket s a szll-at is bevonjk a minsgjavtsba.

A kiegszt elemek: a fels vezeti irnyts, az oktats, a bels komm., az egyb funkcik, ill. a tancsadk rszrtl megnyilvnul tmogats, a teljestmny mrse, vmint a rsztvevk jutalmazsa konkrtumait fogalmazzk meg. A sikeres minsgbiztosts alapfelttele, hogy megrtsk a minsg fogalmnak sokoldalsgt, s ennek megfelel eszkztrral kezeljk.

32) Mi az ppen idben (JIT) rendszer lnyege s milyen terleten alkalmazhat?

ppen idben elv Just In Time (JIT): mindennem vesztesg kikszblst clz termelsi filozfia. Elnevezse abbl szrmazik, hogy csaka rvid tv keresletnek megfelel minnyisg termk ramlst engedi meg, amelynek ppen idben kell megrkezni a felhasznls helyre.

A japn gazd. Hatkonysgnvelsre irnyul trekvseibl ntt ki, s napjainkra az egsz fejlett vilgban elterjedt. Teljes vll-mkdsi filozfit jelent, amelynek kt clkitzs: a termelkenysg s a minsg ll a kzppontjban.

Kv. alapelvekre pl:

teljes kr minsgmenedzsment (TGM)

egyenletes s rugalmas termels

kszlet nlkli termels

ttekinthet emkialakts

A fenti elvek alkalmazsra a gyak-ban tbbfle technikai megolds szletett. A minsgi krk (1 adott munkahely dolgozinak a minsg javtsra ltrejtt, elssorban munkaidn kvl mkd trsulsa.), a krlstlssal trtn vezets (A vezetsnek olyan mdszere, amely a vezetknek a munkavllalkkal val intenzv, mindennapos kapcsolatra pl.), v. a kanban (A termket a termels fzisain vgigksr krtya, amely tartalmazza a termk megmunklsra vonatkoz informcikat.).

A JIT elv felhasznlsval igen sok vll. rt el ugrsszer teljestmnynvekedst. Az elv alkalmazhatsga rendkvl szles kr, elvben kiterjedhet a termels s szolg. szinte minden terletre. Meglehetsen rzkeny a klvilgbl rkez zavarokra. Nehezen tudja kezelni pl. a nagy keresketingadozsokat v. a szlltk pontatlansgt. A kszletek cskkentsnek is vannak hatrai, s a rendszer bevezetsnek s fenntartsnak olykor jelentsek a ktg-ei. Mindazonltal vilgos, hogy napjainkban ez az egyik leghatkonyabb eszkz a menedzsment kezben a vll. eredmnyessgnek nv-re.

ppen idben- modern gyrtsi, irnytsi rendszer

cskk a kszlet

cskk az tfut-i, tllsi id

cskk a lpsek szma

(tranzakciszm)

cskkentett bonyolultsg

j filozfia a gyrtsirnytsi problmk megoldsra: hatrid, tfut. id nvekedsre, sorozatnagysg

JIT alapelemei: 5 zr

zr kszlet

zr tllsi id

zr kss

zr hiba

zr tranzakci

Clja: minimalizlja a gyrts krli pazarlst, pl.: pnzt, anyagot33) rjon egy pldt az elltsi lncra!

A sportruhzatot forgalmaz Budmil Rt. tervez, gyrt s gyrtat, raktroz, nagy- s kiskereskedelmet is folytat. A bels funkcikhoz kls gyrt- s kereskedegysgek csatlakoznak. A cg filozfija szerint a vllalat kzponti agyknt irnytja a tervezk, gyrtk s beszlltk, disztribtorok s vevk rendszert.

Az egysges mkdst 1999. janur ta egy fejlett informatikai infrastruktrval is altmasztott rtkestsi mrkamenedzsment-rendszer segti. A fejldst az knyszertette ki, hogy a vllalat tevkenysge kintte az addigi kapacitsokat, srgetv vlt a rendszer tszervezse. Az alkalmat ehhez az j logisztikai bzis megptse jelentette - mondja Hosszu Pter, a Budmil Rt. vezrigazgat-helyettese. Tervezsekor mr figyelembe vettk azokat a logisztikai szempontokat, amelyek az gyflkezelst, informciramlst biztostjk.

A kereskedpartnerek elrendelse egy off-line rendszerben mkd elektronikus vonalkdolvasval trtnik, amelybl az adatok bekerlnek a szmtgpbe. A rendszer ehhez rendeli hozz az alapanyag-szksgletet, s automatikusan gyrtra lebontja a rendelsllomnyt; ez a tevkenysg korbban a beszerzsi divzi egyik legtbb idt ignyl munkja volt. A rendels azonnal, on-line lehvhat a raktrkszletrl, s a kszletek fogysa automatikusan megmutatkozik. A cg s sajt bolthlzata, illetve a terleti kpviselk kztt extraneten ramolhat az informci oda-vissza.

Az j rendszer takarkos, kapacitshoz kpest kevs erforrssal zemeltethet, jelentsen meghosszabbtotta az elre tervezhet idszakot (a korbbi 3,5-4-rl 6-7 hnapra, ami nagyon fontos egy olyan ipargban, ahol a szezonvltsoknak kereskedelmi jelentsgk van), s mr 90 szzalkig alkalmas az e-kereskedelemre; a teljessghez hinyz lps megttele csak szndk krdse.

34) Mi a rszvny fogalma s mire jogostja fel a tulajdonost?

Fogalma: A rszvny azt igazolja, hogy tulajdonosuk valamely vllalkozs alaptkjhez jrult hozz, s a befektetett pnze utn jogosult a kiosztsra kerl nyeresg arnyos rszre, az osztalkra. Trstulajdonosi jogokat megtestest rtkpapr, aminek fontos vonsa az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyont a vllalkozsbl.

Az rtkpapr valamely jogot, kvetelst tartalmaz olyan okirat vagy elektronikus adat (dematerializlt rtkpapr), amelynek jellegzetessge, hogy a jogot, kvetelst rvnyesteni, azzal rendelkezni, azt megterhelni csak az rtkpapr ltal, annak birtokban lehet. A rszvny tagsgi jogokat megtestest, nvre szl, nvrtkkel rendelkez forgalomkpes rtkpapr. A rszvny - ha trvny eltren nem rendelkezik - szabadon truhzhat. A rszvny truhzhatsgnak korltozsa harmadik szemllyel szemben akkor hatlyos, ha trvny erre lehetsget ad .

A hatlyos jogunk szerint a rszvnyeknek tartalmazniuk kell a kibocst s a rszvny legfontosabb adatait, a rszvnyhez fzd jogokat .

A rszvny fogalmnak meghatrozsnl definilni kell mg a nvrtket s a kibocstsi rtket. A nvrtk az alaptke sszegszeren meghatrozott, egy rszvnyre es hnyadrszt adja, gy az sszes rszvny nvrtke mindig egyenl az alaptkvel . A kibocstsi rtk az alaptke rszhnyadot megtestest nvrtk feletti sszegt jelenti. Ezrt a nvrtk feletti kibocstsi rtk mindig az alaptkn felli vagyona lesz a rszvnytrsasgnak.

A rszvnyknyv a trsasgnl a nvre szl rszvnyek tulajdonosairl vezetett nyilvntarts, amely a kzgylsen szavazsra jogosult rszvnyesek szmnak, az egyes tulajdonosok szavazati jognak szmbavtelre stb. szolgl. A rszvnyknyv vezetse az igazgatsg feladata, nagy trsasgok esetben ma mr ltalban kln erre szakosodott szolgltatk - elszmolhzak, kzponti rtktrak, pnzgyi intzmnyek, befektetsi vllalkozsok - vgzik. A megbzs tnyt s a megbzott szemlyt a Cgkzlnyben kzz kell tenni .

A rszvny truhzsa a rszvnytrsasggal szemben akkor hatlyos s a rszvnyes a rszvnytrsasggal szemben rszvnyesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a rszvnyest a rszvnyknyvbe bejegyeztk .

A rszvnyes a rszvnyknyvbe betekinthet s annak r vonatkoz rszrl az igazgatsgtl, illetve annak megbzottjtl msolatot ignyelhet, amelyet a rszvnyknyv vezetje t napon bell teljesteni kteles. A rszvnyknyv nyilvnos, abba harmadik szemly betekinthet .

A rszvnyest megillet vagyoni jogok

Vagyoni jog alatt rtend pldul az osztalkellegre val jog, a jhiszemen felvett osztalk visszafizetse alli mentessg, illetve az osztalkhoz val jog. Az osztalk a trsasg szmviteli jogszablyok szerint szmtott, adzott eredmnynek a taggyls ltal felosztani rendelt, rszvnyei nvrtkre jut arnyos rsze. A rszvnyes osztalkra csak a trsasg javra mr teljestett vagyoni hozzjrulsa arnyban tarthat ignyt .

A rszvnyest megillet szervezeti s kisebbsgi jogok

A szervezeti s kisebbsgi jogok krbe tartozik a kzgylsi jogok - a rszvtel, a felvilgostshoz, az szrevtelek, indtvnyok ttelhez val jog, valamint a szavazs (ha szavaz rszvnnyel rendelkezik) .

Azok a rszvnyesek, akik a szavazatok legalbb t szzalkval rendelkeznek, - az ok megjellsvel - rsban krhetik az igazgatsgtl, hogy valamely krdst tzzn a kzgyls napirendjre. Az alapszably ezt a jogot a szavazatok kisebb hnyadt kpvisel rszvnyeseknek is megadhatja .

A rszvnytrsasgnak a szavazatok legalbb t szzalkval rendelkez rszvnyesei a kltsgek megellegezsvel egyidejleg krhetik a cgbrsgtl fggetlen szakrt kirendelst annak megvizsglsa vgett, hogy a kifizets a trvnyben foglaltaknak megfelel-e

35) Mi a kapcsolat a mrleg s eredmnykimutats kztt?

A vllalkozs ves beszmoljnak kt fontos rsz a mrleg s az eredmnykimutats.

Mrleg: egy olyan ktoldal kimutats (sszes eszkz = sszes forrs), amely egy adott idpontra vonatkozan pnzrtkben tartalmazza a vllalat anyagi javait sszettel s eredet szerint. A mrtleg teht egy jelents a vllalkozs vagyoni helyzetrl egy adott ikpontra vonatkozan.

Eszkzk: a vll. ltal birtokolt, piaci rtkkel rendelkez vagyoni elemek.

Forrsok: a vll. sajt tkjnek s kls tartozsnak sszege: egyttesen az eszkzk finanszrozst szolgljk.

Eredmnykimutats: a bevtelek s a rfordtsok szembelltsval bemutatja egy adott idszak eredmnyt az ad s osztalk levonsa utn. Az ~ olyan szmviteli okmny, amely egy adott idszakra vonatkozan, elre meghatrozott szerkezetben, sszevontan s pnzrtkben tartalmazza a vllalkozs bevteleit s rfordtsait, valamint a vllalkoznl marad adzott, mrleg szerinti eredmnyt.

A mrlegben s az eredmnykimutatsban szerepl klnbz adatokbl szmolt - mrleg szerinti eredmnynek egyeznie kell, ami a kt fogalmat sszekapcsolja.

36) Hogyan viszonyul a visszatartott nyeresghez a tulajdonos s a menedzser?

37) Mi a klnbsg a vllalat knyvszerinti s piaci rtke kztt?

Piaci rtk: a vev s elad alkupozcijnak fggvnyben alakul, rszvnytrsasg esetn az sszes rszvny szorozva az aktulis (piaci) rral.

Knyv szerinti rtk: A knyv szerinti rtk a cg mrlegben szerepl eszkzeinek tulajdonosakat, rszvnyeseket illet hnyada. A knyv szerinti rtk elmleti rtk, azon a felttelezsen alapul, hogy a mrlegben szerepl ttelek piaci rtke megegyezik a knyvekben szerepl rtkkel (pldul a gpeket, ingatlanokat azon az ron lehetne eladni).

38) Melyek a vllalati nfinanszrozs elnyei s htrnyai?

Ha a vll. fejlesztseit meglv sajt forrsokbl valstja meg, akkor nfinanszrozsrl beszlnk.

Ez esetben a fejlesztsek korltjt az adott idszaki cash flow (pnzram) nagysga hatrozza meg.

Elnye: azonnal rendelkezsre ll, nincs visszafizetsi ktelezettsg, nincs kamatkltsg, kevsb kockzatos, biztonsgos s ltalban a banknl hitelkpessg szempontjbl kedvez (nincs eladsodva), fggetlen.

Htrnya: korltok kz szortja a vll-ok nvekedsi temt, struktrakonzervl lehet, a pnzt ugyanazon terleten fektetik be, ahol keletkezett, gyengti a jvedelmezsgre val trekvst (nem kell a forrs utn kamatot fizetni, sikertelensg esetn pedig a mr ltrejtt jvedelmet veszti el a vll.).

39) Mi a klnbsg a vlt, a leszmtols s a faktoring kztt?

Vlt: rvid lejrat, fizetsi grvnyt tartalmaz rtkpapr. Forgathat, melynek ksznhet ketts termszete: hiteleszkz s fizeteszkz egyszerre. A szigor vltszablyok kvetkeztben a vltkvetelsek lt-ban gyorsabban s biztonsgosabban behajthatk, mint ms kvetelsek.

Leszmtols: vmilyen kvetels, ill. a kvetelst megtestest rtkpapr megvsrlsa az esedkessgig jr kamat sszegnek levonsval. Azokat a vl-i kintlevsgeket, melyek vltkvetelsknt testeslnek meg, a bank (v. vki ms) a lejratig mg htralv idre es kamatok levonsval megveszi, majd azt a vevtl bahajtja. Ktg-e a kamatokrl, ill. azok egy rszrl val lemondsbl szrmazik. Kockzata abbl ered, hogy ha az ads nem fizet, a vll. knytelen ennek terht magra vllalni (kamatostul).

Faktoring (kvetelsmegvsrls): rvid lejrat kvetels megvsrlsa a kereskedelmi kockzat tvllalsval. A felkrt bank v. faktorcg vgzi a hitelbrlatot, a hitelnyjtst, s viseli a kockzatot. Az elad a szllts utn rgtn megkapja annak ellenrtkt a banktl v. faktorcgtl. Ezrt kamatot, a hitelbrlatrt pedig jutalkot fizet. A kvetels esetleges behajthatatlansgnak v. a ksi fizetsnek a kockzatt a bank (faktorcg) viseli.

40) Mi a lzing s mi a szerepe a vllalati gazdlkodsban?

Fogalma: A lzing brlettel vegyes adsvteli szerzds, amelynek alapjn a dolgot brbe adjk meghatrozott idre azzal, hogy a brl - legksbb a szerzds lejrtnak utols napjn, a htralev lzingdj megfizetsvel egyidejleg -a dolgog tulajdonjogt megszerzi vagy (egyoldal nyilatkozattal) mergszerezheti.

A lzingnek fontos szerepe van a vll-i forrsok kmlsben, a tkehiny mrsklsben, a felesleges beruhzsok elkerlsben. Egyszeri nagy kiadst helyettest, s a beruhzshoz kpest ltalban adelnykkel jr. A ~ lejrata utn a lzingelt eszkz lt-ban a vll. tulajdonv vlik.

41) Mi a vllalat kldetse?

A vllalat alapvet cljnak konkrt rtelmezse. Meghatrozza a mkdsi krt, a bels mkds s a kls rintettekkel val kapcsolatok alapelveit. Kifejezi zleti tevkenysgnek lnyegt, krlhatrolja mkdsi krt s megklnbzteti ms vllalatoktl. A ~ megvalstshoz a vll-nak szmos tevkenysget kell vgrehajtania, amelyek kzl kett az zleti vllalkozs ltnek s mkdsnek elengedhetetlen felttele: a marketing s az innovci. Mind2 egyszerre jelent meghatrozott szemlletmdot s ezek rvnyestsre szolgl tevkenysgrendszert.

A vllalt kldetse s mkdsi kre: A kldets azt hatrozza meg, hogy a vllalat milyen piaci ignyeket, hogyan akar kielgteni. A legclszerbb kldets kivlasztsa utn, ezt konkretizlva meg kell hatrozni a mkdsi krt. Ez felveti, hogy: milyen piaci ignyeit, milyen fogyaszti csoportoknak, milyen mdszerekkel akarunk kielgteni. Elemezni kell a meglv mkdsi krt, s ki kell alaktani az jat. Ezt ltalban stratgiai zleti egysgekre bontva rdemes vizsglni.

42) Mi a klnbsg a stratgiai tervezs s a stratgiai menedzsment kztt?

Stratgiai tervezs: A tervezsre pt szemllet azon a felttelezsen alapul, hogy a dntshozknak vannak jl krlhatrolhat cljai, amelyeket csak akkor rhetnek el, ha aktvan befolysoljk az esemnyeket. A tervezs a dntshoz klasszikus kzgazdasgi megkzelts szerinti racionlis magatartst felttelezi: a mrhet clok pontos megfogalmazst s az ezek elrse rdekben trtn tudatos cselekvsek sorozatt.

F jellemzi:

Kulcsszereplje az elemz, akinek a fels vezet kzvetlen munkatrsaknt jelents felelssge van a stratgiaalkotsi folyamatban. Az szerepe, hogy ismerje s alkalmazza a tervezshez szksges mdszertani eljrsokat.

Rendszerszemllet elemzsre pl, klnskppen a versenyz javaslatok, dntsi alternatvk kltsg-haszon elemzsre.

Stratgia s a vele kapcsolatos dntsek integrcija.

A tervez stratgia teht rendszeres, tfog elemzsre pl, s arra a felttelezsre, hogy az elemzsek rvn oly mrtkben megismerjk a krnyezetet, hogy befolysolni is tudjuk.

A stratgiai tervezs a vezetsnek a szervezeti stratgia kialaktsra irnyul tevkenysge. A stratgiai tervezs feladata:

- a stratgia tartalmi elemeinek rendszerbe foglalsa,

- a szksges elemzsek elvgzse,

- a szervezet szmra lnyeges s hosszabb tvra kihat krdsek eldntse,

- a dntsek tarts hatsainak sokoldal, kvetkezetes elemzse.

A stratgiai tervezs folyamata az albbi szakaszokra bonthat:

1. vllalati filozfia s a

2. vllalati clok kialaktsa,

3. az eszkzk, lehetsgek s kockzatok szmbavtele,

4. a stratgia kialaktsa,

5. a taktika kidolgozsa, a stratgia vgrehajtsa,

6. ellenrzs, s a stratgiai terv finomtsa.

Stratgiai menedzsment: Stratgiai alkots, a stratgiamegvalsts s a visszacsatols integrlt egysgre pl vllalatvezets.

E 3 elem (a jvkp kialaktsa, a clok elrshez szksges tervek s a visszacsatolsi mechanizmusok) egyttes integrlt alkalmazst ~-nek, stratgiai vezetsnek nevezzk. A ~ lland, folyamatos tevkenysg, visszacsatolsokat tartalmaz krfolyamatok vannak benne.

A stratgiai menedzsment eszkzei:

A vllalati szervezet kialaktsa s mkdtetse a tervek vgrehajtsra

Informcis, kommunikcis rendszer javtsa

rdekeltsgi s sztnzsi rendszer

Vllalati kultra fejlesztse

43) Melyek a vllalati stratgia szintjei?

Vllalati stratgia: a vllalat tfog cljaival, szervezeti struktrjval s az egyes szervezeti egysgek s a kzpont kztti kapcsolattal foglalkozik.

Szintjei:

vllalatok (corporate) egsznek stratgija, (a vllalat tfog cljaival, szervezeti struktrjval, valamin az egyes szervezeti egysgek s a kzpont kztti kapcsolattal foglalkozik tfog jeleg, ez hat. meg a legtfogbb keretet a vll mkdsnek szmra)

egyes zleti (business) egysgek stratgija, (egy mstl jl elklnthet zl. szervek, amelyek - jl definilhat termk- piac kombincikat kpviselnek - versenyhelyzetk s eredmnyessgk nmagukban ia rtkelhet: gy mkdhetnek mint nll vllalkozsok)

funkcionlis rszegysgek stratgija s a vllalat tevkenysgi rendszere

44) Stratgiai tervezs modellje.

Stratgiai tervezs: A tervezsre pt szemllet azon a felttelezsen alapul, hogy a dntshozknak vannak jl krlhatrolhat cljai, amelyeket csak akkor rhetnek el, ha aktvan befolysoljk az esemnyeket. A tervezs a dntshoz klasszikus kzgazdasgi megkzelts szerinti racionlis magatartst felttelezi: a mrhet clok pontos megfogalmazst s az ezek elrse rdekben trtn tudatos cselekvsek sorozatt.

F jellemzi:

Kulcsszereplje az elemz, akinek a fels vezet kzvetlen munkatrsaknt jelents felelssge van a stratgiaalkotsi folyamatban. Az szerepe, hogy ismerje s alkalmazza a tervezshez szksges mdszertani eljrsokat.

Rendszerszemllet elemzsre pl, klnskppen a versenyz javaslatok, dntsi alternatvk kltsg-haszon elemzsre.

Stratgia s a vele kapcsolatos dntsek integrcija.

A tervez stratgia teht rendszeres, tfog elemzsre pl, s arra a felttelezsre, hogy az elemzsek rvn oly mrtkben megismerjk a krnyezetet, hogy befolysolni is tudjuk.

45) Mi a stratgiai zleti egysg s mire hasznlhat a BCG mtrix?

Stratgiai zleti egysgek: olyan egymstl jl elklnthet zleti terletek a vll-on bell, amelyek jl definilhat termk-piac kombincikat kpviselnek, versenyhelyzetk s eredmnyessgk nmagukban is rtkelhet. Az egyes zleti egysgek stratgii annak lehetsges mdjait hatrozzk meg, hogy miknt tud az adott zleti egysg sikert elrni a fogyaszti ignykielgtsben, azaz hogyan tud a piaci versenyben helytllni.

A stratgiai zleti egysg a vllalat azon rsze, amely az erforrsok viszonylag elklnthet rendszervel a fogyasztk krlhatrolhat csoportjnak jl meghatrozott szksglett kielgt termket vagy szolgltatst llt el, sajt versenytrsai vannak, s ebbl kvetkezen egyedi stratgit kvet.

A stratgiai menedzsmentben a stratgiai zleti egysgek sszessgt portflinak nevezzk.

A krds mindig az, hogyan kpes a vllalat menedzsmentje kezelni ezt a komplexitst, hogyan kpes egyidejleg ttekinteni az eltr jelleg, eltr piacokon verseng, eltr erforrsokat hasznost zleti egysgeket, erre hasznljuk a BCG mtrix-ot (nvekeds/rszeseds mtrix): megmutatja, hogy hova rdemes befektetni.

A versenyhelyzet stratgiai zleti egysgek szintjn val vizsglata konkrtabb, rszletesebb lehet. Erre a clra a portfoli analzis klnbz mdszereit szoktk alkalmazni, az egyik legismertebb az gynevezett BCG mtrix. A BCG mtrix lnyege, hogy egy koordinta rendszerben brzoljk a piaci kereslet s nvekeds lehetsgeit a piaci rszesedssel. A portfoli analzis mdszereinek elnye, hogy a hosszabb tv piaci clokat vizsglja, ugyanakkor htrnya, hogy nem nyjt konkrt tmpontokat egy-egy dnts meghozatalhoz.

Akkor hasznljuk:

ha egy vll. lebonthat kln stratgiai, zleti egysgekre

ha tbb SBU (Stratgiai zleti Egysg) van

el kell dnteni: melyik a men, melyiket hagyjuk veszni, melyikre fordtson a vll. nagyobb ert.

46) Miben ll Porter szektorelemzse (Five forces model)?

Porter szektorelemzse: clja az, hogy a szektor egsznek kzgazd-i s gazdasgossgi viszonyait elemezze, elre jelezze, s ezzel a vll-ok szmra feltrja az egyes szektorokban val mkds, ill. az egyes piacokon val megjelens kvetkezmnyeit.

A modell alkalmazsakor a kv. szempontokat clszer figyelembe venni:

- A modell tnyezinek jvbeli alakulst kell vizsglni a stratgiaalkots teljes idhoizontjn.

- Klns figyelmet kell fordtani a tnyezk folyamatos alakulst megszakt, hirtelen bekvetkez, nagylptk vltozsokra, amelyek a vllalattl esetleg hirtelen vrnak el jelents vltoztatsokat.

- A modell tnyezi nem fggnek egymstl, rszben egymst befolysoljk, rszben pedig kzs tnyezktl fggenek.

- A versenykpes vll. nemcsak tudomsul veszi ezen tnyezk alakulst, hanem igyekszik azokat aktvan befolysolni.

Porter megkzeltsnek alapja, hogy a piacon minden stratgia versenystratgia, s a stratgiai menedzsment f feladata a tarts versenyelny biztostsa.

P. szerint a versenyelny szerzsnek kt alaplehetsge van:

- ha az alacsony ktg-ekre pl,

- egyedisgre v. megklnbztetsre pl a versenyelny.

47) Miben ll a vllalati kpessgek feltrsra szolgl SWOT elemzs?

A vllalat erssgnek s gyengesgnek, ill. lehetsgeinek s fenyegetettsgnek sszefoglal elemzs.

Rendszerint a vll. stratgiai helyzetelemzsnek mintegy zrakkordja. Az elemzsnl a hangslynak nem azon kell lennie, hogy mindenfle erssget, gyengesget, lehetsget s fenyegetst felsoroljunk, hanem inkbb azon, hogy felismerjk azokat, amelyek kapcsolatban llnak a stratgival. Alapvet teht, hogy kirtkeljk a SWOT-listt abbl a szempontbl, hogy milyen kvetkezmnyei vannak a stratgira nzve, s a stratgia alkotsnl milyen terleteket kell mg feltrni. Fontos sajtossga a SWOT-analzisnek, hogy mg az els kt terlet - teht az erssgek s a gyengesgek - a vllalat bels tulajdonsgaira krdez r, addig a msodik kett - azaz a lehetsgek s a veszlyek - a vllalkozst krlvev krnyezet vizsglatt clozza. Erssgeink s gyengesgeink bels tnyezk, ezrt befolysolni tudjuk ket, azonban a veszlyek s a lehetsgek, olyan kls adottsgokat jelentenek, amelyekre csak a legritkbb esetben tudunk hatssal lenni, ezeket nem tudjuk igazbl irnytani. Hangslyos szably mg, hogy egy tnyez, egy jellemz nem kerlhet fel kt terlet al, teht minden tnyezrl el kell tudnunk dnteni, hogy vllalatunk melyik "oldalt" jellemzi valjban.

48) Mi az alapja a vllalkozi, adaptv s tervezi stratgiamegkzelts megklnbztetsnek?

Vllalkozi stratgia: felttelezi, hogy a szervezetnek van megfelel kpessgekkel rendelkez s megfelel helyzetben lv vezetje. A krnyezetnek tjrhatnak, jl kezelhetnek kell lennie, a vll-nak nv-re orientltnak s kpesnek arra, hogy a vezetk nagymrtkben vltoztatsokra irnyul hajlamnak engedve gyorsan vigyen vgbe ilyen vltozsokat.

Ilyen: a kis s/v. fiatal vllalatok.

Stratgia lnyegt azok az rtkek fogjk meghatrozni, amelyekkel a stratgiai dntshoz rendelkezik, ezek formljk a stratgit s ezek lenyomata lesz a vll.-i magatarts.

Adaptv stratgia: akkor rvnyesl, ha a vll. komplex, gyorsan vltoz krnyezetben mkdik s a befolysol tnyezk, ill. az ezeket kpvisel vezetk megosztottak, koalcikat alkotnak. Ezek a vezetk csak az ltalnossg viszonylag magas szintjn tudnak egyetrteni, az elvek oparacionalizlsban mr sokkal kevsb.

Ide sorolhatk: nagy, szles kr tevkenysget vgz vll-ok.

Stratgia lnyegt azok a szablyok alkotjk, amelyek megszabjk az egyes esetekben kvethet magatartst, behatroljk a vll. mozgstert, megadjk azokat az elfogadsi korltokat, amelyek a dntshozk, ill. a koalcik egyezkedst hatrok kz szortjk.

Tervez stratgia: akkor alkalmazhat, ha a szervezet elg nagy ahhoz, hogy megengedje magnak az elemzs ktg-eit, elg befolysos ahhoz, hogy a sikeres megvalsts remnyben hatrozza meg a clokat, s olyan krnyezetben mkdik, amely viszonylag stabil s elre jelezhet.

Ide sorolhatk: nagyvllalatok, ers pozciban lv vilgcgek.

Stratgia lnyege a clok s eszkzk egymshoz rendelse, a pontosan meghatrozott clok s a korltozott erforrsok kztti sszhang megteremtse.

A vllalkozi kzelts esetn a stratgia lnyegben a vllalkoz egyni szndkainak sszessge, amely szndkok az zletre vonatkoz hossz tv vrakozsok s pillanatnyi impulzusok eredjeknt alakulnak.

Az adaptv kzvetts esetn a stratgia folyamatos alkufolyamat eredmnye, mg a tervezi kzeltsben rendszeres elemzs vgn ll el.

49) Mi a klnbsg a vllalat letciklusa s bels zleti ciklusa kztt?

A vllalt letciklusa: szlets, fevels, hall

A bels zleti ciklus egy adott termk ellltsi folyamatt jelli (pl. vetstl aratsig, aut tervezstl a piacrakerlsig)50) Milyen elemekbl ll egy vllalat tudstkje?

A vll. tudsmenedzsmentjnek eredmnyeknt ltrehoz, kezel, hasznost egy tudstkt, amelynek 3 f alkotelemt clszer megklnbztetni:

- Az emberi tudstke: az emberek fejben lv ismeret, tapasztalat, kpessg stb.

- Szervezeti tudstke: ez az, ami megmarad, amikor az emberek este hazamennek

- Kapcsolati tudstke: az rintettekkel val kapcsolatok tudstartalma

E tudstke felhasznlsra a vll-nak sokfle terleten van szksge s lehetsge: bepti termkeibe s szolgltatsaiba, rtkestheti szakrti, tancsadi megbzsok keretben, felhasznlhatja sajt rtkteremt folyamatainak hatkonygnvelsre. Ahhoz, hogy a tudstke hatkonyan alkalmazhat legyen, szksg van egy sajtosan erre a funkcira vonatkoz stratgiai elkpzelsre, az ennek megvalstshoz szksges kls s bels krnyezetre, a megfelel rendszerek s mdszerek felhasznlsra.

EMBED PBrush