változások a településhálózat perifériáján
DESCRIPTION
Változások a településhálózat perifériáján. Virág Tünde MTA RKK TKO A táblák, térképek szerkesztésében és azok elemzésében közreműködött: Tóth Kriszta MTA RKK Kecskeméti Osztály. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
1
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Változások a településhálózat perifériáján
Virág TündeMTA RKK TKO
A táblák, térképek szerkesztésében és azok elemzésében közreműködött:
Tóth Kriszta MTA RKK Kecskeméti Osztály
2
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
A fiatalkorúak és a „negatív” foglalkoztatottsági mutató alapján a települések legalsó decilisébe eső
települések demográfiai jellemzői
Lakónépesség változása
0-14 évesek arányának változása
60-x évesek arányának változása
Az alsó tizedben
Országosan
Az alsó tizedben
Országosan
Az alsó tizedben
Országosan
1993 437.122 (100)
10.275.793
(100)
22,7 18,3 17,8 19,2
2001 333.422
(-23,7)
10.194.673
(-0,8)
24,0 16,8 17,0 20,7
2007 315.042
(-5,5)
10.041.307
(-1,5)
23,7 14,9 16,0 21,3Az alsó decilisbe eső települések csökkenő lakónépessége mellett a „demográfiai olló” mind szélesebbre tárulása figyelhető meg.
3
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
A fiatalkorúak és a „negatív” foglalkoztatottsági mutató alapján a települések legalsó decilisébe eső
települések összetétele településnagyság szerint
1993Lakónépesség
száma és aránya
2001
Lakónépesség száma és aránya
2007
Lakónépesség száma és aránya
0-199 461,8
(7345)45
2,1(6855)
421,8
(5538)
200-499 786,6
(27641)94
10,1(32571)
909,7
(29432)
500-999 6912,7
(52932)71
16,2(52281)
8019,2
(58341)
1000-4999
10549,6
(206446)95
58,4(188415)
9458,7
(177856)
5000 - 1229,3
(122102)5
13,2(42504)
410,5
(31971)
összesen 310100
(416466)310
100(322626)
310100
(303138)
4
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
• Az alsó decilisbe eső települések lakónépességének csökkenését elsősorban az ötezer fő feletti települések számának csökkenése okozza
a. Kistérségi központok megerősödése (Ózd, Mezőcsát, Encs) – adminisztratív funkciók
b. Fejlődő városok vonzáskörzeti hatása, Nyíregyháza és Debrecen közé eső kisvárosok (Balkány, Nyíradony, Hajdúsámson)
• Ugyanakkor a születések magas száma és a migráció lehetetlensége miatt települési szinten növekedik a lakónépesség.
5
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
A fiatalkorúak és a „negatív” foglalkoztatottsági mutató alapján a települések legalsó decilisébe
eső települések összetétele regionális megoszlásban
1993 2001 2007
Települések száma
Népesség aránya az alsó decilisben (%)
Települések száma
Népesség aránya az alsó decilisben (%)
Települések száma
Népesség aránya az alsó decilisben (%)
Közép -Dunántúli Régió 9 1,3 2 0,3 3 0,2
Nyugat – Dunántúli Régió 8 0,6 1 0 (N=92) 6 0,2
Dél-Dunántúli Régió 81 6,4 89 9,5 89 11,8
Észak-Magyarországi Régió 122 46,1 131 44,7 124 43,6
Észak-Alföldi Régió 87 44,4 85 45,1 87 43,9
Dél – Alföldi Régió 3 1,2 2 0,4 1 0,3
6
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
• A dél-Dunántúli Régió, elsősorban Somogy és a Baranya és Somogy megye határán levő területek folyamatosan lecsúszása figyelhető meg – településméretben eltolódás az aprófalvakból a nagyobb települések irányába
• Észak-Alföldi Régióban eltolódás a kisebb települések felé
7
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Változások 1993-2001
8
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Változások 1993-2001
• Az alsó decilisbe eső települések negyven százaléka (310-ből 128) kicserélődött – erőteljes mozgások
• Regionális egyenlőtlenségek hatása – nyugati területekről eltűnnek az alsó decilisbe eső települséek
• „Hagyományosan” hátrányos helyzetű területeken (Cserehát, Bodrogköz, Bereg, Közép-Tiszavidék, Ormánság) erősödik a hátrányos helyzetű települések koncentrációja
• Városhiányos területek (Somogy, Baranya és Somogy határa) lecsúszása
9
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Változások 2001-2007
10
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Változások 2001-2007
• Az alsó decilisbe eső településeknek csak a negyede cserélődik ki (310-ből 75) – megmerevedő struktúrák, elsősorban a „magterületeken”
• Újraiparosodás hatása – Debrecen és Nyíregyháza közötti területek kiesése az alsó decilisből, míg az ebben nem érintett területek (Baranya, Somogy) további lecsúszása
11
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Összefoglalásképpen
A települési lejtő legalján elhelyezkedő településeknek többszörös hátránnyal kell megküzdeniük:
1. Az újraiparosodás regionális egyenlőtlenségeinek hatása - munkalehetőségek nélküli terek kialakulása.
2. Lakosságszámhoz kötött településpolitika és finanszírozás - ismét hátrányban a kistelepülések.
3. Fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága – „akinek van, annak adatik…”.
12
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Az újraiparosodás regionális egyenlőtlenségeinek hatása
• A munka eltűnése, hosszú távú munkanélküliség, a harmadik generáció lesz munkanélküli
• Támogatott munkaerőpiac célja nem a munka-erőpiaci integráció, hanem a társadalmi feszültségek csökkentése
• Függőségi rendszerek (segélyektől és a segélyek elosztóitól) kialakulása
• Időszakos munkalehetőségek csak informálisan (fekete munka)
• Ingatlanárak különbségei – mobilitási csapda• Alacsony iskolai végzettség – szegénység,
kirekesztettség újratermelődése
13
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Lakosságszámhoz kötött településpolitika és finanszírozás
• Közszolgáltatások elégtelensége, hiányossága:
1. oktatási rendszer szétzilálása: iskolák bezárása, vagy tagiskolává minősítése helyi alkuk alapján a normatíva maximalizálás érdekében
2. szociális szolgáltatások elégtelensége, vagy teljes hiánya fokozza az ott élők dezintegrációját.
• Hierarchikus rendszerek a települések között a kistérségen belül – osztályosodási folyamat a településrendszeren belül
14
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága
• Kapacitás (humán erőforrás, kapcsolatok, információk) hiány a településeken
• A pályázati kiírások (elsősorban az uniós) nem illeszkednek a helyi problémákhoz
• Hazai források összeszűkülése• Közszolgáltatások hiánya nem
helyettesíthető fejlesztési forrásokkal
15
HA
S C
en
tre
fo
r R
eg
ion
al S
tud
ies
Amire szükség lenne…
Olyan támogatási rendszer, ami• a hierarchikus közigazgatási rendszertől
független, • a hosszú távú, kiszámítható tervezést
lehetővé tevő normatív finanszírozású,• helyi igényekre és sajátos társadalmi
problémákra reagál,• határokon átívelő, szomszédos országok
fejlődési centrumaihoz való integráció elősegítése.