Szoftver – Felhasználói útmutató

A program kicsomagolása után (pl. az Asztalra) be kell lépni a „teva1resz_jo” könyvtárba, majd a „tevaa” könyvtárba kétszer egymásután, ezt követően a „bin” könyvtár és végül a „Release” könyvtárba kell belépni. Ott a „tevaa.exe” fájl indítja a programot, esetleg érdemes egy linket készíteni hozzá, hogy ne kelljen mindig keresgélni az indító fájl helyét!

Egy sarzsnyi mérést egy Excel munkafüzetben kezelünk, ebben a Riportok (munkalapok) száma tetszőleges lehet. Egy sarzs egy mappában legyen, mivel az adatokat a program 4-5 fájlba menti, így a későbbiekben bármikor visszatölthetőek az adatok az adott mappából, sőt ha szükséges bővíthető a Riportok száma utólag is, de ilyen esetben vegyük figyelembe, hogy újra generálja a program az összes munkalapot! Nagyon fontos, hogy bármilyen változtatást csak a programon keresztül hajtsunk végre!

A nyitó munkalapon a változtatható paramétereket adjuk meg! A mérési hónapok száma az egyes Riportokban változhat 4 és 12 között az Initial-t is beleértve. A mérési hónapokból a leggyakrabban használtakat gombbal lehet kiválasztani, de ezek módosíthatók illetve újabbakat lehet hozzá felvenni a megadott határokon belül. Az új elemet egyből sorba rendezve teszi be a program a listába.

A program a kész Riportokat Excelbe generálja le, ami az Office 2010-es és 2013-as verzióval kompatibilis. Az Excel munkafüzet füleket színezi a program az alábbiak szerint:

Piros – Accelerated Report Sárga – Intermediate Report Zöld – Shelf-life Stability Report I. Kék – Shelf-life Stability Report II.

A program kezelése a menük segítségével valósítható meg legegyszerűbben, így a felhasználói útmutató is ezen elv alapján készült.

A „File” menüt kiválasztva 3 lehetőség közül választhatunk. Az „Open report”-ot választva egy már korábbi adatokat tartalmazó sarzs adatait nyithatjuk meg újból (1. ábra).

1. ábra „Open report” menü képernyőkép

Az „New report”-ot választva teljesen hasonló képernyő tárul elénk, mint a megnyitás esetén, azzal a különbséggel, hogy mivel ebben a sarzsban még nincsenek adatok, így itt csak a mappát választhatjuk ki (2- ábra), ahova a sarzs adatai mentésre kerülnek.

2. ábra „New report” menü képernyőkép

Az „Close report”-ot választva a program bezárja a korábban létrehozott vagy megnyitott mappát illetve a benne lévő adatokat. Természetesen mivel a sarzs adatok ebben a mappában a háttérben tárolásra kerültek, így azok nem vesznek el! A bezárás előtt a program rákérdez, hogy tényleg be akarjuk-e zárni az aktív riportot és csak igen válasz esetén zárja azt be (3. ábra).

3. ábra „Close report” menü képernyőkép

A „Data” menüt kiválasztva 3 lehetőség közül választhatunk, bár ezek közül az egyikhez nem kell menüt választani, mert a „Data” menüt választva egyből ez a nyitóképernyő jelenik meg (4. ábra).

4. ábra „Data” menü nyitó képernyőkép

Ezen a képernyőn (4. ábra) van lehetőségünk a sarzs változó paramétereinek megadására. Választhatunk Riport típust, a már korábban említett 4 lehetőség közül:

Accelerated Report Intermediate Report Shelf-life Stability Report I. Shelf-life Stability Report II.

Meg kell adnunk a Report nevét (figyelem ez lesz az Excel munkafüzetben a munkalap neve, ezért nem lehet egy sarzson belül 2 egyforma név, különösen másolásnál figyeljünk erre).(A riport nevére ez a névkonvenció vonatkozik: nem lehet több mint 30 karakter és nem szerepelhetnek benne a következő karakterek: : ; [] ? ! \ / = , . < > ||| ). Ezeket a karaktereket tulajdonképpen az operációs rendszer tiltja!

Meg kell adnunk a minta pozícióját (Inverted, N/A, Sideway Upright). A hőmérséklet és a relatív páratartalom megadásánál elegendő csak a számot beírni, a ± jelet automatikusan hozzáteszi a beíró mező elhagyása után.

Mivel az egyes riportok esetében ugyanazon sarzson belül is változhatnak a mérési időpontok és azok száma, ezért itt kell azt is megadni. A 3 leggyakoribb esetet egy nyomógomb megnyomásával beírhatjuk a listába, de ezek természetesen bővíthetőek az elején megadott határokon belül (4-12, az Initial-t is beleértve). A Hozzáadás gombbal új hónapot vehetünk fel (akár tört hónapot is – pl. 6,5) és ezt a listában rendezve egyből a helyére teszi a program. ha

véletlenül fölösleges időpontot adtunk meg, akkor az Eltávolítás gombbal törölhető. Ezek megadása után tudjuk az Új riport gombbal felvenni az adatokat az űrlap alsó részében látható táblázatba. Amennyiben bármelyik adatot nem adtuk meg, akkor a program addig nem engedi a riportot rögzíteni!

A középen vízszintesen látható további gombok funkciói, akkor használhatóak, ha már vettünk fel riportot. Amennyiben valamely riport fölöslegessé válna, arra ráállva a Törlés gombbal eltávolítható a táblázatból. Ha már rögzítettünk riportot, és hasonló paraméterekkel (pl. 1-2 változás esetén), akkor abból készíthetünk másolatot a Másolás gombbal, arra vigyázva, hogy a riport neve ne legyen ugyanaz, mint egy másik már táblázatban lévőé, de ezt a program is figyeli és figyelmeztet. A módosításokat a Szerkesztés gombra kattintva tehetjük meg, ilyenkor a táblázatból az adatok a beviteli mezőbe kerülnek és ott tudunk rajta módosítani. A végén a mentés gombbal tudjuk rögzíteni a módosításokat (szerkesztéskor csak ez a gomb aktív, minden más esetben elérhetetlen ez a gomb). A mentésnél a program rákérdez, hogy biztosan menteni akarjuk-e a változtatásokat és csak Igen válasz esetén módosítja a z adato(ka)t a táblázatban. Ha a riportok sorrendjén szeretnénk változtatni, akkor azt a Fel illetve Le gombokkal tehetjük meg a gombsor végén.

A „Summary data”-t választva a sarzs nem változó adatait adhatjuk meg, azaz ezek valamennyi riportban ugyanazok lesznek (5.  ábra).

5. ábra „Summary data” menü képernyőkép hazai minta esetén

Valamennyi bekért adat esetén a feliratok mind magyar, mind pedig angol nyelven megjelennek. Ezen a képernyőn van lehetőségünk kiválasztani, hogy hazai (5. ábra) vagy (külföldi) export mintáról (6. ábra) van-e szó. Ennek kiválasztása a jobb alsó sarokban történik a kiválasztó négyzet üresen hagyásával illetve bepipálásával.

6. ábra „Summary data” menü képernyőkép külföldi (export) minta esetén

Figyelem a „Summary data” űrlapon ne használjunk ; - pontosvessző karaktert illetve ||| (altGr + W) karakterkombinációt, mert azt a fájlban az adatok elválasztására használja

a program!!!

Ezt persze a program is ellenőrzi és figyelmezet bennünket, ha véletlenül ilyen karaktert használtunk volna (7. ábra)!

7. ábra „Summary data” űrlapon hibajelzés pontosvessző használata esetén

A „Data” menüpont alatt a másik almenü a „Test”, ahol a „Test”, „Method” és „Requirement” paramétereket vehetjük fel egy táblázatba (8. ábra).

Lehetőségünk van az adatokat beolvasni egy külső fájlból, amit a gombsor jobb oldalán láthatunk.A középen vízszintesen látható további gombok funkciói, a következőek. A Hozzáadás gomb segítségével az alsó táblázathoz hozzáadhatjuk a beírt Test, Method és Requirement adatokat. Amennyiben valamely sor a táblázatban fölöslegessé válna, arra ráállva a Törlés gombbal eltávolítható a táblázatból. Amennyiben szükséges változtatni a már

felvett adato(ko)n, akkor a módosításokat a Szerkesztés gombra kattintva tehetjük meg, ilyenkor a táblázatból az adatok a beviteli mezőbe kerülnek és ott tudunk rajta módosítani. A végén a mentés gombbal tudjuk rögzíteni a módosításokat (szerkesztéskor csak ez a gomb aktív, minden más esetben elérhetetlen ez a gomb). A mentésnél a program rákérdez, hogy biztosan menteni akarjuk-e a változtatásokat és csak Igen válasz esetén módosítja a z adato(ka)t a táblázatban. Ha a táblázat sorainak sorrendjén szeretnénk változtatni, akkor azt a Fel illetve Le gombokkal tehetjük meg.

A táblázat alatt található beviteli mezőben a rövidítések magyarázatát adhatjuk meg egymásután (elválasztó karakter lehet a „Space” karakter – 8. ábra).

A sorok elválasztására illetve több sorba való tördelésére bevezetésre került két karakter („#” és „@”). A „#” karaktert a Test vagy Method oszlopban használhatjuk, ha megakarjuk törni a sort. Ahova ez a karakter kerül, onnantól a beírt szöveg átkerül új sorba. Figyelem, a két oszlop közül, lehetőleg csak az egyikbe tegyük ezt a sortörő karaktert! A @ karakternél ügyelni kell arra, hogy ahhoz hogy szépen olvasható eredményt kapjunk mindenképpen úgy kell használni, hogy Test-be tilos rakni, Method-ba és Requirements-be pedig vagy ugyanannyit kell (2-2) vagy pedig egyikbe 1-et és a másikba egy eltérő értéket (1-3; 4-1) tegyünk, mert így biztosított a szép eloszlása a celláknak, mivel 4 és 3 @ esetén a +1 törést nem tudja pontosan hová formázza meg. A másik karakter („@”) a Requirements oszlopban arra használható, hogy a mellette lévő hónapokhoz tartozó adatokat több sorba törje a program, így a Requirements így megtört soraihoz a hónapoknál külön sorba írhatunk be értékeket. Ha a „#” karaktert használnánk helyette, akkor megtörve írná ki a Requirements adatokat, viszont a cellákat nem bontaná a hónap alatt több sorba, így oda csak egy adatot tudnánk beírni. Tehát attól függően, hogy mit szeretnénk elérni, aszerint használjuk a két karaktert karakter („#” és „@”)! A „#” karakter a Jelmagyarázat sorában is használhatjuk sortörésre, ha túl hosszú lenne a magyarázatként megadott szöveg és nem férne ki a megadott cellába.

Az „Export” menüt kiválasztva mindössze egy lehetőség közül választhatunk, „Export to Excel” menüt választva ez a nyitóképernyő jelenik meg (9. ábra). Itt választhatjuk ki, hogy hova exportálja az elkészült riportokat. Alapesetben érdemes azt a mappát kiválasztani, ahova a riportot létrehoztuk (ez is az alapértelmezett mappa választáskor, de ettől indokolt esetben el lehet térni).

Egy folyamat kijelző jelenik meg ezután, ahol nyomon követhetjük, hol jár a program exportálás közben. Közben több felugró ablak jelenthet meg, amelyek az Excel mentéséhez kér(het)nek információt (9. ábra). A végén, ha a zöld kijelző folyam a végére ér a program kiírja, hogy az „Exportálás kész!” egy üzenetablakban., amelyben kiszínezve láthatóak az egyes munkalapok, amelyeken az egyes riport típusok látszanak a beállított paramétereknek megfelelően (10. ábra).

Utolsó lépésként az exportált munkalap adatait tudjuk kinyomtatni a megadott paraméterekkel (11. ábra). A nyomtatás az Excel nyomtató funkciójára került ráépítésre. A megbeszélt paramétereket a program automatikusan beállítja (fekvő lap, 1 oldalra zsugorítás, felső és bal margó 2,54 cm, az alsó 4,29 cm és a jobb 1,96 cm minimum). Arra természetesen megvan a lehetőség, hogy csak egy lapot vagy a teljes munkafüzetet kinyomtassuk, de ezt már nekünk kell beállítani a nyomtatási menüben a „Beállítások” alatt az első pontban (11. ábra).

8. ábra „Summary data” Test képernyőkép

9. ábra „Export to Excel” képernyőkép

10. ábra Az exportált Excel munkafüzet szerkezete

11. ábra Az exportált Excel munkafüzet nyomtatása

A Program Diagramkészítő része

A programfejlesztés következő fázisa, a generált riportokból diagramok készítése Excelben. Ehhez készíteni kellett egy olyan modult, amely képes a különböző Excel munkafüzeteket beolvasni és azokból ki tudjuk választani azokat a riportokat (munkalapokat), amelyekből a diagramot el kell készíteni. Ebben a részben sajnos már elég zsúfoltak az űrlapok, így nem volt mód arra, hogy mindent kiírjunk magyarul is angolul is, ezért az alap az angol és az egérmutató fölé húzásával tudjuk megjeleníteni a magyar megfelelőjét.

A „Diagram” menüt kiválasztva mindössze egy lehetőség közül választhatunk, a „Diagram” menüt választva ez a nyitóképernyő jelenik meg (12. ábra). Itt választhatjuk ki, hogy mely fájlokat illetve munkafüzeteket kívánjuk a diagramkészítéshez használni. A megállapodás szerint maximum 7 fájlt (munkafüzetet) tudunk kiválasztani, de természetesen nem kötelező mindent kitölteni (a 12. ábrán is csak egy fájl van kiválasztva). A keresést a „Browse” – Tallózás gombok segítik, így könnyebb megtalálni a fájlt helyét. Amennyiben rossz fájlt választottunk ki, akkor a sor végén található X-jelre kattintva törölhetjük azt a kiválasztott fájlok közül.

12. ábra A Diagram készítéshez használt fájlok (munkafüzetek) kiválasztása

Amennyiben kiválasztottuk az összes fájlt, ami szükséges, akkor a „Next” gombra kattintva léphetünk tovább a következő képernyőre (13. ábra).

A kiválasztott fájlok (munkafüzetekből) kilistázza az összes munkalapot, megjeleníti, hogy a minta milyen pozícióban volt (pl. upright vagy inverted), valamint a Test, Method és Requirements adatokat. Ezeket az adatokat „|||” jel választja el egymástól. A „Test”-ek közül ki lehet választani melyiket szeretnénk egy diagramon ábrázolni és ráállva az első szimpla nyíl billentyűvel tehetjük át alulra a Kiválasztott tesztek közé. A másik szimpla nyíllal vissza vehetjük a kiválasztott tesztet a felső ablakba. A dupla nyilakkal ugyanezeket a műveleteket végezhetjük el, de ez az összes Test-et mozgatja át egyik helyről a másikra. Nem túl valószínű, hogy ezt a funkciót gyakran fogják használni. Amennyiben kiválasztottuk a diagramkészítéshez szükséges Test-eket, akkor megint csak a Next gombbal mehetünk a varázsló következő lapjára. Amint azt már a varázslóknál megszoktuk, mindig megvan a visszalépés lehetősége is az előző lapra (12. ábra). A Cancel gombra kattintással megszakíthatjuk a diagramkészítés menetét. A Next gombra kattintva átkerülünk a diagram varázsló következő lapjára (14. ábra), ahol a diagramkészítéshez szükséges alap paramétereket állíthatjuk be. Ezeket most részletesen ismertetjük. Itt fontos megjegyezni, hogy ha a felhasználó ettől a ponttól visszalép törlődik az összes beolvasás, maga a fájlok nem, de újra kell olvasni minden fájlt, mivel nem tudhatjuk milyen fájlokat fognak kivenni az

előző oldalról mielőtt ide visszatér a felhasználó, de ez pár másodpercet vesz csak igénybe a fájlok meghagyása esetén is.

13. ábra A Diagram készítéshez használt sorok kiválasztása az állományokból illetve a rajta lévő munkalapokból

14. ábra A Diagram készítés részletes paramétereinek beállítása

A 14. ábrán bemutatott űrlap bal felső sarkában a Diagram címét gépelhetjük be. Alatta az X- és Y-tengely feliratát adhatjuk meg. Alapból ez a Months és Assay, de természetesen ezt tetszőlegesen módosíthatjuk. Amennyiben a No label Checkbox bekapcsolásra kerül, akkor nem jelenik meg a diagramon tengelyfelirat. A diagram blokkban, a diagramon megjelenő szövegek betűtípusát és méretét állíthatjuk be, ennek alapértelmezett értéke a Times New

Roman és 12. A diagram címére ugyanazt a betűtípust használja a program, mint a diagramnál, de a méretet külön lehet állítani, amely alapértelmezetten 14-es. Emellett lehetőség van a diagram méretének beállításra is, amely alapértelmezetten 640 pixel széles és 480 pixel magas.

Az ez alatt lévő blokkban lehet beállítani az Y-tengelyre és X-tengelyre vonatkozóan a tengely maximális és minimális értékét valamint a lépésközt. Az Y-tengelynél ezeket a program meghatározza a kiválasztott Test-ek alapján automatikusan, de természetesen ezen tetszőlegesen változtathatunk. Az X-tengelynél a felső határ alapértelmezetten 6 hónap az alsó 0 és a lépésköz 1, de természetesen ezen is tudunk változtatni. Így arra is lehetőségünk nyílik, hogy ne kelljen feltétlenül az összes havi adatot ábrázolni, ehhez csak a felső határt kell kézzel módosítani (csökkenteni). Itt azt jegyezzük meg, hogy a legutolsó hónap számát kell beállítani nem a hónapok darabszámát, ha 5 hónap adatai vannak benne úgy hogy, initial, 1, 3,6,9,12 akkor a maximumnak a 12-t kell megadni, mert az a maximum hónap, viszont nem árt ügyelni arra, hogy létező hónap adatot adjanak meg maximumnak. Ha tört az adott maximum, akkor a maximumot a következő egész számként kell megadni (pl. 12.5, akkor 13). A mellette lévő részben be tudjuk állítani, hogy az Y-értékeket hány tizedessel jelenítse meg a program, alapértelmezetten 1 az értéke. Itt lehet azt is beállítani, hogy adatokat vagy százalékos adatokat ábrázolunk (Figyelem ezt nem a program számolja, hanem már az adatokhoz írunk százalékos értéket. A program csak a %-jelet írja utána). Adatok esetén különösen figyelni kell az érték/20-as szabályra. 20 érték fér el szépen átlagban egy diagramon pl. 1,2,3…20 az Y tengelyen. Ha 0 és 100 a range, akkor érdemes 5-ös lépésközt beállítani, 10-50 között pedig 2-őt. Persze ez utólag mind módosítható. Valamint figyelni kell a tizedesnél arra, hogy ha beállítják a fő lépték mellé olvashatatlan hosszú elkenődött szöveg lehet belőle, ami így használhatatlan. Csak 4-5-ös intervallumok (rangek) esetén érdemes a tizedes értéket használni. Egész értékeknél a program figyel a 20-as szabályra magától állítja be, de a tizedest nem veszi figyelembe az Y tengely skálázásakor de az érték helyesen jelenik meg a Diagramon. Ezt a blokkot a jelmagyarázat (Legend) zárja, amit 4 pozícióban is elhelyezhetünk, az alapértelmezett érték szerint alul helyezkedik el.

A jobb oldali blokk rész felső részében kiválaszthatjuk, hova (melyik könyvtárba és milyen néven) mentse a diagramot illetve a hozzátartozó adatokat (15. ábra) a program. Ez alatt látható a „Save settings”, ami előtt egy „Checkbox” látszik, ha ezt bekapcsoljuk, akkor alatta aktívvá válik „Settings save path” szövegdoboz. Ebben megadhatjuk, hova mentse el az ezen az űrlapon elvégzett beállításokat. Persze ehhez még a „Save” gombra is rá kell kattintanunk. Így ha gyakran kell ugyanazokat vagy közel ugyanazokat az adatokat használni, akkor ebből a fájlból ezt könnyen visszaállíthatjuk. Ez alatt a blokk alatt található a „Load settings” rész, ahol az előbb elmentett beállítási adatokat tölthetjük vissza az űrlapba.

Jobb oldalt alul ezen az űrlapon találjuk az Error lines on diagram blokkot. Ezt aktiválhatjuk a Checkbox bekapcsolásával, egyébként nem érhető el (kiszürkül) ez a blokk. Itt külön lehet beállítani 3 hibavonalat (Error lines), Upper, Claim és Lower. Természetesen ezek egyenként is ki- valamint bekapcsolhatók. Mindegyikhez 3 adatot kell megadnunk (helye vagyis értéke, vonalvastagsága és vonalstílusa, amivel kirajzoljuk). A„Calculated axes values” beállításakor csak akkor érdemes „error lines”-t használni, ha pontosan konvenció szerint megvannak a hibahatárok és pontosak az eredmények, mivel a program csak azt a hibahatárt tudja berajzolni a programba is amit a felhasználó beírt hiába számol tengelyekre pontos beosztást az értékekből.

15. ábra A Diagram mentési helyének és fájlnevének beállítása

A Next gombra kattintva jutunk el a Diagram varázsló utolsó lapjához (16. ábra), amennyiben minden szükséges paramétert megadtunk, egyébként nem enged a program továbblépni. A hiányzó adatokat piros háttérszínnel kiszínezi. A másik két gomb ugyanolyan funkciót tölt be, mint a diagram varázsló többi lapján már leírt.

16. ábra A Diagramkészítés egyes adatsoraihoz tartozó paraméterek beállítása

A 16. ábrán bemutatott űrlap alapvetően két nagy részre osztható, a felső és alsó részre. A felső részen a bal felső sarokban a „Test” címszó alatt megjelennek azok a tesztek egy lenyíló

listában, amit az elején kiválasztottunk ábrázolásra. A kiválasztott „Test”-et az „Add Test” gombbal lehet alulra tenni és a „Delete test” segítségével vissza tenni felülre. Mielőtt a „Test”-et letennénk előtte be kell állítani, hogy milyen típusú alakzattal és milyen méretben ábrázoljuk a pontjait. Alapvetően 7-féle marker típust használhatunk. Amennyiben egymáshoz közeli adatokat szeretnénk ábrázolni, akkor érdemes az „Empty” típusú markereket használni, hogy ne fedjék le egymást a pontok, más esetben használjuk nyugodtan a tömör, kitöltött markereket. A hozzáadás előtt lehetőségünk van a Test-et átnevezni, olyan névre, ami esetleg könnyebben köthető a mintához. Ekkor fent középen a „Test name as” „Checkbox”-ot kell kipipálni és megadni valamilyen nevet az alatta lévő szövegdobozba. Az űrlap alsó részén a már felvitt „Test”-ek láthatók a kiválasztott beállításokkal. Ha erről a pontról visszalépünk a teszt választó lapra ezek a felvitt tesztek törlődnek, mivel nem lehetünk biztosak abban, hogy a módosítás után ezek a tesztek maradnak meg kiválasztva, így majd újra fel kell vinni őket, de amit tud a program azt megjegyzi, kivéve ha még egyel visszább megy a felhasználó a „Browse” részre akkor mindent elölről kell kezdeni de a Diagram adatai akkor sem vesznek el.

A Done gomb segítségével fejezhetjük be a diagram készítését, amely után üzenet jelenik, meg, hogy hova (melyik könyvtárba) és milyen néven készítette el a diagramot a program (17. ábra).

Az elkészült Excel fájl két munkalapból áll, az egyiken a diagramkészítéshez szükséges adatok találhatók (18. ábra), míg a másikon maga a diagram (19. ábra).

17. ábra Üzenetablak a Diagramkészítés helyéről és fájlnevéről

18. ábra A diagramkészítéshez szükséges adatok

19. ábra A kész diagram

Nyomtatási modul a következő rész!