204 VASÁJWAPyJJSÁG. 12. J^L^j^J&JtWOWAl,

A női szépség emelésére, tökéletesítésére és fen-tartására legkitűnőbb, teljesen ár­talmatlan, vegyt iszta és zsirmen-

tes készítmény a 7502

Margit Créme. '? Rövid idő alatt szüntet szeplöt,

májfoltot, pattanást, bőratkát (mit-'esser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránczokat és himlőhelyeket , m é g koros egyéneknek is üde bájos

arozszint kölcsönöz, ára 50 kr., nagy 1 forint. M a r g i t h f t l g y p o r 60 kr, 3 színben. M a r g i t s z a p ­p a n 35 kr. M a r g i t f o g - p é p (Zahnpasta) 50 kr.

Kéazitő F Ö L D E S gyógyszertára, Aradon Daak P«renoi-ntoia 11. » .

Főraktár: T ö r ö k J ó i » e f g y o g j u o r t á r a , Budapesten Kiralv-ntcza 11.

Csak 4/2 forintért szállítom az én vil íghiin hnzó har-m o n i k á m a t a B O H E M I Á T hosszú billentyűkkel és valódi gyöngyház­rátéttel. Két kettős hozóval és 11 hajtása erős fnjiatóval.eltörhPtetlen érczszegletvédövel. Minden hang­nak m e g v a n a m a g a s a j á t bil­l e n t y ű j e , enné l fogva a harmo­n ikának r a g y s z e r ű az orgoná­hoz h a s o n l ó h a n g z á s a . Nagyság 40 hangú 2 ReK. 15'AX^ cm- *"50 frt 60 • 3 • 17 X 34 . 550 • 80 • 4 • 17</<X3*V> • 6-50 • Onoktatási iskola ingyen. Csoma­golás %i portó 6'» kr., képes árjegy­

zék Ingyen és bérmentve. 7305

ECG. SfHESTER Iiarmonikakészitíi és hangszer-kereskedés O r a a U t c . S z é t k ü l d é s u t á n v é t e l l e l .

Kicserélés megengedve. — I s m é ^ i d ü V magas jutalékot kapnak

K E S S L E R - f é l e

>IA<ÍI>A-B\4KE\0CS dermatologiai-tertpeutikus

alapon nyugvó összetételénél fogva az elismert legjobb szer korpa ellen, úgyszintén hajkihullás ellen.

M a g d a - h a j k e n ő o * több év óta kipróbálva, teljesen ártalmatlan, a k a j n ö v é s t elő­mozdítja és mint k i t f n ő ó v s z e r a gyakran elöfordaló haibetegségek ellen, még gyermekeknél is használatra

legjobban ajánlható. I - tége ly á r a 3 k o r o n a . 7587 Fíisiétköldési raktár: KESSJLER KEZSu-nél gyógjsierész Gyertyámos, (Torontál vármegye). Baktárak a .következő gyógyszertárakban: Budapesten: Török József, Király-ntcza 12., Dr. Budai Emil, Városház­tér 7., Baditz Bóbert, József-körút 64. Pozsony: Czollner VJncze, Lőrinczkapn-út. Miskolcz: Banrch Gyula. Székes-Fehérvár: Say Kudolf, S/«£erf: Barosay Károly. Debreczen: Mihálovits Jenő. Arad: Földes Kelemen. Temesvár :1heoior Albert, Versecz: Küchler Béla. Karánsebes: Miiller F. Jakab. Nagy-Szeben: Molnár örökösei. Brassó: Jekelius Nándor, Kelemen Ferencz. Szász-Régen: Wermesoher Emil.

rekedtség ós el-n y á l k á s o d á s ellen

7 legjobb hatású szer a

BÉTHY-íéle pemetefticznkorka, m e l y ezen bajokat -gyorsan megszüntet i . Kapható m i n ­den gyógyszertárban. Egy dobo í ára 3 0 k r . 5 doboz­

zal 1 f r t 5 0 k r é r t bérmentve ke ld 7264

Róthy Bóla gyógjmxaiia* Békéa-Osabán.

Csak' akkor valódi, na minden dobos fenekén aláírásom látható.

LOHSE v i lághírű k ü l ö n l e g e s s é g e i ••" a bőr ápolására. "»•

EAU DE LYS DE LOHSE.

H a t v a n é v óta f e lü lmúlha­t a t l a n mint legkitűnőbb bőr-víz a t ö k é l e t e s ifjú ttdeség m e g t a r t á s á r a , valamint a n y á r i s z e p l ő , napsütés, pi­rosság, sárija foltok és az arcz m i n d e n t i s z t á t l a n s á g á n a k biztos eltávolítására fehérben és rózsasz ínben szőkéknek,

sárgában barnáknak. LOHSE liliomtej-szappan c s o d á s i l l a ta , t i s z t a s á g a és finomsága végett a legkitű­nőbb toilette-szappan, drbja

6 0 kr., róz sasz ín 1 f r t Gyártmányúm Titórláíánál mél-MctMaek mindig figyelni a ciégre: G U S T A V L O H S E

46 Jigwrtr. 46 Berlin. u d v a r i U l a t u e r é u .

Kapható Ausstrla- l tagyarorssag- minden g70.7R.r-tarában éa Jobb Ulatszer-üxlete iben. 7497

r A világ legjobb sámfája** F Ö L D Y Á R Y I M R E férfi d i v a t é s f e h é r n e m ű

r a k t á r á b a n .

Budapest. IV., Koronaher- » • 4 p n czf<;-ut(-za 11. sz. és V I I I . , | | | , 3 U

Kerepesi-ót 9. 7578 Férfi ingek, Jásrer - áruk, vadász és eport-czikkek dns

választékban kaphatók. K e z t y ü h é s N y a k k e n d ő k ,

A b u d a p e s t i a s z t a l o s I p a r t e s t ü l e t v é d n ö k s é g e a l a t t á l l ó

BÚTORCSARNOK VIII. ker., Józse f -körut é s Bérkocs i s -utcza s zeg l e t én l evő Sváb-féle házban nagy mintvaktárt és vállaiati irodát nyitott, hol készleten

tart, dús választékban, kiváló minőségű bútorokat, e b é d l ő - , h á l ó - , u r i s z o b a és s z a l o n b e r e n d e z é s e k b ő l -

Ezzel mód van adva a n. é. közönségnek özvetlen a készítő asztalos mei-terektől jó b ú t o r o k a t j u t á n y o s á r o n készen venni, esetleg megrendelni. I ovábbá meg­tekintésre ajánlja a testületnek saját házában levő ál­

landó kiállítást is. 7617

Nagy korkép a szabadságharczbol

BEM és PETŐFI N a g y - S z e b e n b e v é t e l é n é l 1849.

Idíiliató mindennap reggel 9 órától. nm

Aréna-ut 70. ss. — Belépő dij 50 kr.

Üdvös tanács. Köhögésnél, rekedtségnél, a torok és légzési szervek mű­

ködési zavarainál E g g e r biztos hatású

MELLPASZTILLÁI veendők. (1 doboz 50 kr. és 1 fr t Próbadoboz 25 kr.) A gyomor rendetlen működésénél radikális hatásúnak

bizonyultak 7230

Egger Szóda-Pasztillái. (1 doboz 30 kr.) Mindkét szer kapható minden gyógyszer­

tárban. — Fő- és 8zétköldési raktár Magyarországon:

„Nádora-gyógyszertár Budapest, Váezi-körnt 17. sz.

D o h á n y z ó k !

Czigaretták papir nélkül!

MOPS

SVPBmOJHBS Tollszopóka szivarkik szabadalm. szűrövei.

BAYONETAS árjegyzéket díjtalanul küld 7349

E G G I M A N N & H É D I G E R , B I E I i S c h w e i z -Vezérügynök Magyarország részére :

W e i s s é s L a n g e r czég Budapest, VI . Szerecsen-uteza 8 .

KIRÁLYNO-ARCCRÉME, legjobbnak ismert araaepitö a világon.

**•" , r c c r é m e a legrövidebb idí aUtt eltávolít az arczról minden bírtisztátlanságot, u. m. neplS. f j ; « « « > m « M W l . r t b . 8 ^ { í i • h í r S ! * ü d é T * t e s l i - Teljesen ártalmatlan. Mgy tégely 70 kr.,

' **?a*Vii°-«reme izappan 1 drb f ? í ' - r Kir&WÖ-hGígypor 1 dobom 70 krajczár. SzetkQl-

dési főraktár:

Temesyáry József Angyat-gpómszertára

Zombor, Jókai-tér 2. Budapesten Török Józxefg szertárában, Király ntoa 1

F e k e t e s e l y e m k e l m é k

legszolidabb featéstlek, a kellemes viselés- cs tartóssaeért ÍAMII .̂ levéllel. Magánosok részére közvetetlen megrendelLi foríé igazi gyári árak mellett vámmentesen házhoz szállítva p ' meg ezer elösmerS irat. Hinták, fehér éi színes selvom'kíi • r

bérmentve küldetnek. 'yemoöl u,

GRIEDER ADOLF ÉS T»A kirá ly i szá l l í tók

selvemkelme-gyárak szövetsége Zürich. 7375

A legszebb élő virágokat, esküvői és egyéb csokrokat , alkalmi ko­szorúkat, d í sznövényeket és virágokat lejgutányosabban

szál l í t

REINISCH TESTVÉREK kereskedelmi kertészete, VII. kerület, Gizella-nt 33. siám.

VIRÁGCSARNOKA Deák-tér, a földalatti villamos vasút kioszkjában.

Vidéki megrendelések postafordultával a leggondosabban 7527 eszközöl te tnek.

j#r Mindenütt dic&eiü a híres Maehleid-féle

Kecskeméti Hatása a kecskeméti növény-szappannal oly m e g l e p ő és e l i s m e r t , milyet e téren szépítőszer el nem ért és fö-

~ lül nem múlt. Egyik jó tu--^lajdonsága, hogy ártalmas

utóhatása sohasem lesz. Egy t é g e l y á r a haszná la t i u t a s í t á s s a l 5 0 kr . Egy d r b k e c s k e m é t i növény­s z a p p a n 3 2 k r . Kapható:

Farkas Iguácz M á t y á s k i r á l y gyógyszer t á r á b a n K e c s k e m é t e n . Budapesten: Török, Dr. Eg­ger, Baditz B. és Fónagy J. gyógyszerész uraknál. 7602

Millenniumi nagy éremmel kitüntetve.

D E H M A L KÁROLY Zongora-gyáros és kölcsönző intézet.

BUDAPEST, ™» IV., Károly-körut 20. BZ. Z o n g o r á k , p i a n i n o k és r ö v i d z o n g o r á k dús v á l a s z t é k b a n , használt

z o n g o r á k eladása. Btf Javítások és hangolások olcsón eszközöltetnek. • *

A modern vegyészet hatalmas hala­dása és az ebből származó szám­talan cosmetikus készítmények sem voltak képesek a 30 éven át bevált

Dr. Lengiel Frigyes-féle

Nyirfabalzsamot elnyomni, a legjobb bizonyíték tehát, hogy itt egy valódi, a természet által nyújtott szépitőszerről van szó. Ezen nyirfabalzsam egy sajátságos 30 évi gyakorlati . vegyi eljárás alapján praeparáltatik és osak azután jön forga­lomba. Ezen folyadék hatása, hogy a b ő r f e l s ő h á m ­j a i t l a s s a n k i n t l e h á n t j a á s ex á l t a l aa a l s ó t i sz­t í t o t t b ő r fiatal s z í n b e n é s ü d e s é g b e n j ö n n a p ­v i l á g r a , m e g s z ü n t e t m i n d e n n e m ű k i ü t é s t , szeplot, v ö r ö s f o l t o k a t á s a n y a f o l t o k a t , s i m í t j a a ran-o z o s b ő r t á s a h i m l ő h e l y e b e t l a s s a n k i n t t e l j e s e n e l o s z l a t j a á s az a r c z b ő r n e k ü d e ás egészséges

s z i n t k ö l c s ö n ö z .

Egy korsó ára használati utasítással együtt lfrt W kr. A nyirfabalzsam hatásának támogatására Dr. Lengiel

_ Frigyes-féle J74** H T B e n z o e szappan *^B

ajánlatos. Egy darab ára 6 0 és 3 5 kr. Baktáron nunden jobb gyógytárban. Főraktár Magyarország részére T o r o a

J ó z s e f gyógyszerésznél Budapest, Kírály-nteza 1*

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, IV., Egyetem-uUaa i)

l é g csak rövid ideig! Feszty társaság körkép palotájában

Városliget 7368

Krisztns a keresztfán és Jeruzsálem

óriási körkép. Látható. reggel 9 órától este 4 óráig.

Ai esti órákban -villanyrilágitásnál. Belépő dij 5 0 kr.

Gyermekjegy SO krajc>s&r

13. SZÁM. 1898. BUDAPEST, MARCZIUS 27. 45. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSAG és í egész évre

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt j félévre — egész évre 1 2 frt

6 • Csupán a VASÁRNAPI ÜJSÁG egész évre 8 frt félévre — 4 « Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egész évre 5 ——

félévre — 2 . 5 0 Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

GAJZÁGÓ SALAMON. 1830—1898 .

HAZÁNK új alkotmányos korszakának első

alkotó munkásai egyre gyérülnek. Évről-évre apasztja számukat a mulandóság

változhatatlan törvénye. A jelen márczius hó 9-én Gajzágó Salamon, az állami számvevőszék nyugalmazott elnöke s főrendiházi tag költözött el, ki munkás életét kora ifjúsága óta a haza szolgálatában töltötte, híven és példásan meg­állva helyét mindenütt, a hová tehetségei alap­ján a bizalom vagy a közérdek hivő szava állította.

A kiváló férfiú nyilvános szereplése több ízben adott rá alkalmat, hogy személyével és pályafutásával a «Vasárnapi Uj-ságn is foglalkozzék. így most el­hunyta után elégnek véljük rá vo­natkozólag csak azokat a főbb ada­tokat föleleveníteni, a melyek köz­hasznú tevékenységben eltöltött, 68 évre terjedt életét közelebbről jellemzik s emlékezetének mara­dandóságát biztosítják.

Gajzágó Salamon erdélyi nemes családból, de nem Erdélyben, ha­nem a kunsági Túr-Pásztón szüle­tett 1830 február 2-án, hová szülői Szamos-Újvárról költöztek. Atyjá­nak tizennyolcz gyermeke közül ő 'ált ki különösebben, s ő emelke­dett legmagasabbra a közéletben. J°gi tanulmányainak végeztével gróf Széchenyi István mellé került Patvaristának s az ifjúsági mozgal­makban tevékeny részt vett. 1848-ban beállt honvédnek s a csatámé­i n szerzett érdemeiért hadnagy­i i g haladt elő; de a móri csa­tában foglya esett s csak 1849 ok*- végén szabadult ki, mikor mmt alig 20 éves ifjú Erdélybe nemai birtokára vonult s gazdál-

odassal, tanulással és irodalmi munkássággal foglalkozott éveken 7. KeQdesen SaUbánk álnév alatt T. "^Pwrialmi dolgozatokat. A ^mairással is megpróbálkozott s

kessy. czünű drámája, melylyel v á ^ r a n y P á l v a d í j a t nyert, a kolozs-

e a a budapesti színpadon is

tetszést aratott. Már ismert nevű író volt, mikor báró Thoroczkay fiatal özvegyével, Matskássy Katalinnal házasságra lépett; e házasságból egy leánya (Lukács Béla volt kereskedelemügyi miniszter neje) és két fia származott.

Az új alkotmányos korszakot megelőző évek­ben a közpályára lépett. Belső-Szolnokmegye főjegyzőjévé lett. Majd Szamos-Ujvár két ízben is megválasztotta a szebeni országgyűlésre, hol azonban ő a Magyarországgal való egyesülés más híveivel együtt egyszer sem jelent meg. De annál inkább megjelent a kolozsvári ország­gyűlésen 1865-ben, mint szintén Szamos-Újvár képviselője, mely városnak azóta 1870-ig a pesti országgyűlésen is folyvást ő volt a küldöttje, s itt annyira kitüntette magát, főleg a bizottsági

GAJZÁGÓ SALAMON.

Ellinger Ede fényképe után

üléseken, hogy aztán az a bizottság, a mely az 1868-diki bonyolult zárszámadások megvizsgá­lására küldetett ki, őt választotta meg elnökévé. Azon túl fokról-fokra emelkedett. A képviselő­háznak, hol eleitől kezdve a Deák-párt buzgó tagja volt, 1866-ban másod, — 1869-ben pedig első alelnökévé választatott. A hetvenes évek­ben tevékeny részt vett a róm. katholikus egy­ház önkormányzatával foglalkozó tanácskozá­sokban s buzgó harczosa volt a kisebbségnek, melyet szabadelvű katholikus töredéknek ne­veztek.

A képviselőház alelnöki székéről másfél évi sikeres működése után az akkor fölállított állami számvevő szék élére jutott, mint az új intéz­mény első elnöke, mely fontos és nagy felelős­

séggel járó tisztet 22 éven át köz­megelégedésre viselte. Ez állásá­ban nemcsak a kezdet nehézségeit sikerült legyőznie, hanem az új intézmény működését oly szeren­csésen irányozta és állandósította, hogy az ma egyik legtökéletesebb szerve alkotmányunknak.

Az ernyedetlen munkában végre megfáradva, 1892-ben lemondott számvevőszéki elnöki méltóságá­ról s nyugalomba vonult, magá­val vivén becses jutalmul a király teljes elismerését és az egész or­szág tiszteletét. Üdvös munkássá­gával szerzett érdemeiért 0 Fel­sége azzal tüntette ki, hogy a va­lóságos belső titkos tanácsosi mél­tóságot adományozta neki, majd pedig a főrendiház örökös tag­jává nevezte ki. Ezután is hű ma­radt egész politikai pályája hit­vallásához, a szabadelvűséghez, melytől semmi el nem tudta volna tántorítani.

Gajzágó Salamonban olyan ritka ember tűnt le, a kinek tehet­sége és szerencséje egész életén át mindig arányban volt egy­mással.

Temetése rendes lakóhelyén, Budapesten márczius hó 11 -én tör­tént nagy részvét mellett. Halálát gyermekein s nagy rokonságán kivűl kiváló műveltségű második neje, Fiuk Paula asszony gyászolja.

206 VASÁRNAPI ÚJMa 13. SZÁM. 1898. ^ÉVFOLYAM.

PETŐFI ÖCSCSÉRŐL. Irta Sipos Soma. (Vége.)

Petőfi István költeményei közül, melyek el­szórtan jelentek meg az 50-es évek szépirodalmi lapjaiban, bemutatunk itt néhányat. Egyik köl­temény akkori lelki állapotát tükrözi, midőn a reá mért katonai rabságnak kiállása után — 1853-ban — hónába térve, emlékeinek romjain andalgott. E költemény így szól:

Temetőben. Elhagyott, leomlott sírhantok közt járok, A romboló idő lépett, tiprott rajok, Be is roskadának. És a mit az idő megkímélt, meghagyott, Kegyelet, szeretet gondtalan átadott A mulandóságnak.

Itten egy sirhalom keresztje kidőlve, A másik a nélkül, sűrű gazzal födve, Alig látszik halma; Mellette egy törpe ákáczfa búsúlgat, Ki tudja, mióta . . . már rég széjjel porladt A boldogult hamva.

Amott tört keresztek, odább kidőlt sirkő, Pusztított itt ember, pusztított az idő Egyiránt, fájdalom! Hol vannak a szülők, nő, férj, testvér, barát? Mért nem jő megnézni a szeretet halmát, Segítui a bajon ?

Jól mondják: «temetés a végső tisztelet*, liitkán éli azt túl barátság, szeretet, Mert hisz' nem sokára Nem kerül egy könycsepp, egy nefelejts virág — No de ilyen volt rég, s marad is a világ — Az elhunyt sírjára!

Ámde ha az ember feled s háládatlan. Természet-anyánknak mindenre gondja van, Mindenre gondol az ; Sírokat zöld bársony szőnyeggel vonni be, 8 tarka virágokat himezgetni bele Küldi el a tavaszt.

Mit ember megtagad, megadja azt az ég, Gyakorta hullatja részvétteljes könnyét, 8 üdítő harmatiít. Eljő a napsugár örök szerelmével, És az ég könnyeit felcsókolja hévvel, S itt mereng naphosszát.

Utána jő az éj csillagos fátyollal, És a vándor szellő bánatos sóhajjal Megpihenni tér itt; Élőknek érthetlen nyelven szól beszéde, De a mit az élő soha meg nem érte. Tán a holtak értik.

Vándor vagyok én is, messze földről jövök, Egy mohlepte sírra fáradtan ledőlök, Reája borulok. Oh milyen jól esik megnyugodnom itteu ! . . . Fájó örömében kicsordul a szívem, S könnyeket hullatok.

Fogadd be, bús halom, fogadd e könnyeket. Szivemből erednek, keblem híven rejtett Kincsei valának. Éveken át vártam, vártam én e napot; Hulljatok könnyeim, sírjára hulljatok Apám-, s jó anyámnak.

Nem hoztam virágot, nem hoztam koszorút, De hoztam fiúi forró szerelmet s bút, Leghűbb barátimat; Velem voltak mindig, a hol jártam-keltem, Közöttük osztám fel árván maradt lelkem 8 borús napjaimat.

Tél van a keblemben, — oly rideg az élet!... S nem melegíthet fel forró ölelésed Lelkem, édes anyám! . . . Majd összerogyok az élet terhe alatt, S hiányzik tanácsod és biztató szavad, Szeretett jó atyám!

Félre a panaszszal!... Nem azért jöttem én, Hogy elmondjam, milyen kérlelhetlen, kemény A sors én irántam. Tőletek tanultam, miként kell viselni ínséget és nyomort, tűrni és szenvedni Ti tőletek láttam.

Ide jövök én majd, mint révbe a hajós, Ha zaklatott lelkem fájdalomtól zajos, Itten megpihenek.

Lengjen fölöttetek ájtatos csend s béke, Miként szivem fölött jóságtok emléke, S most — Isten veletek!

És te, vándor szellő, vidd el üdvözletem Annak, kinek sirját sehol sem lelhetem, S mondd neki, hogy — élek! . . Élek, mint tört ága a kidöntött fának, Melyre az életnek madári nem szállnak : Vágyak és remények.

Következő költeményében költői erővel festi a pusztai életet:

Csikós élet.

Csikós vagyok, tágas puszta királya, Birodalmam az alföldnek rónája, Dombja, halma, a meddig csak szemem lát; — Tengerem a rengő tündér délibáb.

Szerény lakom kis cserényem s tetejét Képezi a csillaghlmes hajlott ég ; Nap, hold, csillag váltva adnak világot, Sötét éjben czikáznak a villámok.

Puha ágyam harmatos fű és subám, Fejpárnám a báránybőrös nyeregfám ; Nem kell nekem ennél nagyobb kényelem, Tollas ágyát senkinek sem irigylem.

Virágillat jár itt szellők szárnyam, Nehéz gondok nem zavarják álmaim. Piros hajnal üdvözöl, ha ébredek, S a pacsirta zeng felettem éneket.

A nap ellen karimás kis kalapom, Elegendő árnyat adó sátorom. S ha fergeteg nyargal végig a pusztán, Legyűröm azt, s kifordítom a subám.

Az ég alja szentegyházam s oltárom, Reggel-estve megemelem kalapom. S mit anyámtól tanultam, egy éneket, Eléneklem, s áldom azt, ki teremtett.

Bársony lovam, régi szolgám, hű pára, Sejti, hová . . . ha felülök hátára, S ha szorítom czombjaimmal oldalát: Elhagyná az ég kilökött csillagát.

Birodalmam leggyönyörűbb virága: • Puszta-gazda» szép hajadon leánya ; () egyetlen féltett kincsem, gyémántom, Kivel szívem s királyságom megosztom.

liagj'0g a nap, leng a szellő csendesen, Vágtat lovam, mint a villám, sebesen. Üldözőbe vett engem a szerelem, Csak babámnál, sehol másutt, menhelyem.

Véres tajték foly le lovam oldalán, Fáradságtól arezom bágyadt, halavány. Hej ! de szívem úgy megdobog, úgy örül, Majd kiugrik, majd kiszökik helyébűi!

Közel vagyunk, nosza rajta, jó lovam ! Galambomnak, tudod, hogy rád gondja van. Kipihenünk . . . és arezom is kipirul, Tüzes csókjait ha szedem ajkirúl.

Petőfi István új tűzhelyén, a csákói pusztán, csakhamar érezni kezdé az egyedüllét sivársá­gát s nősülésre gondolt.

Választás dolgában nem kellett sokáig této­váznia, mert már, mint a Gaylhoffer család gyermekeinek nevelője, gyöngéd érzelmeket táp­lált Gaylhoffer Antónia iránt, kit némikép tanít­ványának mondhatott, mert bár akkor már gyer­mekruháiból kinőtt, szívesen részt vett olykor­olykor ő is a tanórákon. Petőfi István nevelős-ködésének megszűnte után is fentartotta a jó viszonyt a családdal, s a szép Antóniával szőtt bizalmas ismeretség csakhamar kölcsönös von­zalommá érlelődött.

Eredeti kéziráta nyomán közlöm Petőfi István­nak azon költeményét, melyben menyasszonyává avatja a szeretett leányt.

E költemény keletkezésének története az, hogy az 1858-ik évi márczius hó 17-én a Gayl­hoffer család az apa tiszteletére Sándor név-estéjét ülvén, Antónia egy gyönyörű koszorúval lepte meg az ott szintén jelen levő Petőfi Ist­ván tazon kijelentés mellett, hogy a koszorút Petőfi Sándor emlékére kötötte. Petőfi Istvánt annyira meghatotta a kegyelet ezen gyöngéd

jele, hogy érzelmeinek a következő költemény­ben adott kifejezést:

S á n d o r e s t é j én. (Márczius 17. 1858.)

Könnyeim peregnek, Az iránt, ki nekem Szívem majd megszakad, Nevet szerzett, hagyott, Kimondhatlan öröm S dicsőült szelleme Édes terhe alatt. Századokig ragyog. Ajkaim megnyílnak, De szavam elakad. Egymást üzi bennem Érzelem, gondolat.

S mindössze is miért ? Egy kis koszorúért, Mit el nem cserélnék A világ kincséért. Barna kis leányka, Kezeid kötötték, Megmutatni vele Kegyeleted jelét

Mit adjak cserébe, Mit adjak én érte, Mi a koszorúval Értékben fölérne ?

Virágért virágot, Melynek földje szivem, Örökké virulót, Fogadd el — szerelmem. S legfőbb boldogságom Lesz, hogyha nekem jut: Homlokodra tűzni Menyasszony koszorúd!

Petőfi István hő óhaja teljesült; Antónia menyasszonyává lett; az 1859-ik év tavaszán Pesten oltár elé vezette, s onnan puszta-csákói házába vitte.

De mily játéka a sorsnak! Midőn már a sokat küzdött férfiú elérte vágyainak netovábbját s ki­köthetett a családélet mosolygó révpartján; midőn a leviharzott múlt után eszményképével méltán örülhetett a jelen boldogságának: a sors csapása akkor érte őt gyorsan, váratlanul sújtva alá.

Neje, a végtelenül szeretett, bálványozott nő, pár heti zavartalan együttlét után, egy napon hirtelen elhagyta, hogy soha többé vissza ne térjen hozzá. Pedig szerette férjét, szívből sze­rette azzal az eszményi szerelemmel, mely nem tűr megalkuvást . . . Egy félreértés, mely a nő feltékenykedéséből támadt, választotta el őket és bár törvény szerint soha sem váltak el, az életben többé nem találkoztak, s a nő csupán a ravatalon, huszonegy év múlva látta viszont az elhagyott férjet, keserű könyeket hullatva a balvégzetű frigy emlékei felett.

ímhol a Petőfi család fátumszerű boldogtalan­ságának nyilvánulása egy szinte alig ismert ese­ményben.

Tövist hordott tehát szivében a férfi; de férfi maradt, s vesztett boldogságáért soha sem hal­lotta őt panaszra fakadni senki.

Mig mást ily szívtépő csapás a kétségbeesésbe kerget, vagy legalább is kizökkent szokott útjá­ból : ő, az erős lélek, még nagyobb buzgósággal látott elvállalt tisztének betöltéséhez, innentúl ebben találván minden vigaszát.

Petőfi István, mint a gondjaira bizott nagy uradalom igazgatója, minden idejét annak fel­virágoztatására fordította, s ő, a főnök, volt a gazdaság legpontosabb alkalmazottja; de vi­szont megkívánta mindenkitől kötelességének hű betöltését, s ezáltal maga mellett olyan tisztikart teremtett, mely ritkította párját. Nagy tekintélye volt az összes gazdasági alkalmazot­tak körében, mert ő a kezelése alá bízott ura­dalomnak nem csupán igazgatója, de úgy szólva korlátlan ura volt.

A gondjaira bízott gazdaságot, régi, kezdet­leges állapotából a virágzásnak olyan fokára emelte, melyre az Alföldön is kevés példa volt, úgy, hogy a csákói termények csakhamar min­den kiállításon a legelső kitüntetésekben része­sültek, s oly hírre kaptak, hogy nagy részök vetőmagnak vásároltatott. Az állattenyésztés terén is elismert szaktekintély volt, s ezen elhanyagolt gazdasági ág föllendítésére is sokat tett az Alföldön. A gazdaság ménese, gulyája messze földön elhíresült, s az angol faj sertések behozatala mellett ő alapította meg a Geiszt-féle híres juhászatot is, melynek faj-állatjai nemcsak

1898. 45. KVFQLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. 207

a hazai, hanem a külföldi szakkörök figyelmét is felköltötték s a kiállítások­nak valóságos díszpéldányai voltak.

A politika nem volt Petőfi István­nak kenyere; annak hullámveréseitől távol tartotta magát. A társasélet örömeitől nem zárkózott el. A zajos vigalmaknak azonban nem volt ba­rátja, de a meghitt, bizalmas baráti kör annál inkább vonzotta. Különö­sen kedvelte a vadászösszejöveteleket, s ezekben bő része volt, mert Békés-megye téres pusztáin egymást érték a kör- és hajtóvadászatok. Híresek voltak az általa rendezett csákói kör­vadászatok, melyekre nagy számmal sereglett össze a vidék értelmisége, mely bálványozta «Pista bácsit", mint őt bizalmasan szólították, s méltán, mert ő nála jobb barátot, vendégszeretőbb házigazdát képzelni sem lehetett.

A bizalmas vadászlakomák alatt szelleme csak úgy sziporkázott. Ötle­tei, szójátékai elárulták ilyenkor ját­szi költői kedélyét. De tréfái soha senkit nem sértettek, noha szerette a nyegleséget csipkedni.

Bizalmas körben szívesen beszélt mozgalmas múltjáról, családi emlékeiről s különösen nagy nevű bátyjáról. Egy ízben, a nagy költőről lévén szó, valaki azt a megjegyzést tette, hogy gya­korlati életirány szempontjából igen nagy kü­lönbség van Petőfi Sándor és ő közötte.

Érdekesen fejtette ki erre Petőfi István, hogy nagyon csalódnak azok, a kik Petőfi Sándort a megélhetés terén impraktikus embernek kép­zelik; épen ellenkezőleg, valódi genialitást fej­tett ki e részben, midőn szűkes jövedelméből nemcsak fennakadás nélkül meg tudott élni, hanem még szüléit is segélyezte. Mindezt he­lyes beosztásának köszönhette, s e részben hatá­rozott elvei voltak, melyektől soha el nem tért. Jót állok érte, — monda Petőfi István, — ha Sándor csak tiz éven át is rendelkezhetett volna az én inspektori fizetésemmel, egy kis vagyont gyűjtött volna belőle, míg én szépen elköltőm a jövedelmemet. ;Pedig Sándor soha sem verte fogához a garast, de felettébb tudott a pénzzel bánni.

Bátyja daezos jelleméről is sokat beszélt. Meghátrálásról, megadásról soha tudni sem akart, s ezen jellemvonása készítette elő vég­zetét.

Jól járt, hogy elesett, jegyezte meg egy ízben fájdalmasan; mert, ha elfogják, biztosan kivég­zik ; s ha megmenekülhetett volna: azt hiszi­tek, hogy künn tudott volna maradni ? Nem! Biztos vagyok benne, hogy haza jön, haza jön még akkor is, ha tudja, hogy itthon az akasztófa vár reá!

Bátyja hátrahagyott nagy számú kéziratait es emléktárgyait gondosan őrizte és szívesen mutogatta vendégeinek. Ez ereklyék — Petőfi István végrendeleti intézkedéséhez képest — ma a Nemzeti Múzeum könyvtárában őriz­tetnek.

Sógornőjével, Szendrey Júliával, s ennek fér­jevei, Horváth Árpáddal, igen szíves viszony­

án állott, s unokaöcscse, Petőfi Zoltán, a nagy to fia n-ánt valódi atyai gondossággal visel-ett. A szünidőkre rendesen levitte őt Puszta-

z o r a ' 8 később, minthogy Zoltánt a fővárosi

zajos elet vonzani kezdette, s e mellett gyakrab­ban betegeskedett is, — egészen magánál fogta

1865—66-iki iskolai évben a szarvasi ^angelikns főgimnáziumba vitte a VH-ik osz-a y végzésére. Szarvas közel esvén Csákóhoz,

w Fénykép után rajzolta Háry Gyula.

PETŐFI ZOLTÁN GYERMEKKORI ARCZKÉPE.

Petőfi István úgy vélte, hogy felügyelhet a szép tehetségű ifjú haladására, s különben is tagja lévén a főgimnázium igazgató tanácsának, jól ismerte annak jeles tanárait, kiknek vezetésétől a legjobb eredményt várhatta.

Valódi atyai gondossággal járt el itt a fiú érdekében; lakást, ellátást fogadott neki jó helyen, s beajánlotta őt a tanárokhoz, kik szeretettel fogadták a nagy költő fiát. De Zol­tán csakhamar hódolni kezdett itt is a fő­városban kezdődött mulatozó hajlamainak, s egyre-másra összeütközésbe jutott az iskolai törvényekkel.

Petőfi István előbb kérleléssel, később szigor­ral kivánt hatni reá; de hasztalan. Zoltán nem volt képes uralkodni magán s hol az egyik, hol a másik mulató helyen tűnt fel. Különös kedvvel látogatta a paraszt lakodal­makat, hol igen szívesen látott vendég volt s deli alkata, ügyes táneza, behízelgő modora mindenki tetszését megnyerte. Nem sokára nyűgnek tekintette a fegyelmezett iskolai életet, s a mint az első vándorszinész-csapat beállított Szarvasra: azonnal színésznek akart felcsapni; de a színigazgató okosabb volt, semhogy Petőfi nagyreményű fiát befogadta volna, sőt merő jóakaratból azonnal besúgta a dolgot a gimnázium igazgatójának, Tatay Ist­vánnak, ki Zoltán sorsát szivén hordva, szigo­rúan megleczkéztette őt.

De ekkor már minden intés hiába való volt. A mit egyszer Zoltán a fejébe vett, azt ki nem verte onnan többé senki. Most már minden áron színész akart lenni, s mert czélját Szarva­son el nem érhette, bucsúzatlanúl neki indult a nagy világnak.

Képzelhető, hogy Petőfi Istvánt, kinek Zol­tán a gondjaira volt bízva, mily érzékenyen bántotta ez a diákos szökés, miről Zoltán házi gazdájától még az nap értesült. Az erélyéről ismeretes férfiú azonnal kocsira kapott, s nem pihent, mig Zoltánt, ki a szomszéd vármegyé­ben, Mező-Túron, egy vándorszínész-csapatnál húzódott meg, föl nem kutatta.

Minden szabadkozás, sőt ellenkezés mellett is rögtön magával vitte őt Csákóra, azzal a szándékkal, hogy ott személyes felügyelete alatt, mint magántanuló folytassa tanulmá­nyait. Zoltán ki is húzta nála tavaszig, a mibe belejátszhatott az is, hogy később kitört beteg­

sége ekkor már mutatkozni kezdett, mert itt is hónapokig gyöngélkedett. Tavaszra azonban visszanyerte régi rugékonyságát, s most már nagy­bátyja tudatta vele, hogy a VH-ik gimnáziumi osztály második félévére személyesen iratja be őt magán­tanulónak Pesten, hogy az elmaradt vizsgálatot letehesse.

Zoltán e tervezgetésekre azzal fe­lelt, hogy egy napon hirtelen eltűnt Csákóról, s egyenesen Debreczenbe ment, hol az akkori szini intendáns, Szabó József, nem tudván kitérni ost­romló kérelmei elől, 30 forint havi fizetéssel segédszerepekre azonnal szerződtette, rögtön értesítvén csa­ládját a dologról.

Az édes anya, kinek egészsége ek­kor már különben is felettébb meg volt rendűive, teljesen kétségbe esett a nem várt fordulat miatt, mert ő minden áron el akarta vonni Zoltánt a színészettől; de Petőfi István — teljesen tisztában lévén a helyzettel — azt tanácsolta: hagyják egyelőre sorsára, mig a kiábrándulás magától be nem következik, s a család tényleg

várakozó állást foglalt el Zoltán pályaválasztá­sára nézve.

A következmények igazolták Petőfi István föl­fogásának helyességét. Zoltán, ki irodalmi kísér­letekkel is próbálkozott (pár költeménye a«Vasár­napi Ujság»-ban is megjelent), gyenge színész­nek bizonyult. Alakja, megjelenése tetszetős volt ugyan, de fátyolozott hangja miatt nagyobb szerepekre nem vállalkozhatott. Mindamellett 1869. év őszéig megmaradt e pályán, inkább a zajos élet, semmint hivatás által vonzatva, melynek hiányát maga is mind jobban kezdvén érezni, egy napon — a színészeiéiből teljesen kiábrándulva — beállított Csákóra nagybátyjá­hoz, ki tárt karokkal, atyai örömmel fogadta a megtértet, s a gazdászati pályára kívánta elő­készíteni; de — sajnos — Zoltán egészsége ekkor már hanyatlóban volt, s bár Petőfi Istvántól is segítve egymás után több bel-és külföldi gyógyfürdőbe ellátogatott, a pusz­tító kór, a tüdővész, többé feltartóztatható nem volt, s Petőfi Sándor egyetlen fia 1870. évi nov. 5-én, alig 22 éves korában megszűnt élni.

Szegény Zoltán, korán tisztában volt bajával. Petőfi István mutatta nekem azt a gyászjelen­tést, melyet Zoltán két évvel halála előtt, a gyászjelentések szokott alakjában, a nyomott betűk utánzásával saját haláláról készített Puszta-Csákón. így kaczérkodott ő a halállal, holott a tüdővészesek tudvalevőleg rendesen utolsó perczig hiszik felgyógyulásukat. De a Petőfi-vér mindig bátran szembe tudott nézni a halállal!

Képzelhető István fájdalma, midőn meg kel­lett érnie az egyetlen Petőfi-sarj halálát, kihez egykor annyi szép remény fűződött!

Egyedül, minden családi köteléktől megfosz-tottan állott most már ő, s nem egyszer sóhaj­tozott élő, de reá nézve mégis rég meghalt neje után, kit egy boldogtalan perez szeszélye ragadt el mellőle; de a közeledéstől — bár e nőt szivé­ből szerette mindvégig — hibátlanságának tudatán alapuló egyik főjellemvonása, férfias büszkesége folyton visszatartotta. Ugyanígy gon­dolkozott neje is, és mindketten egy élet boldog­talanságával fizették meg szívok büszkeségét.

A családi életben szerencsétlen férfiúnak egy vigasza maradt, azon szíves viszony, melyben a derék Geiszt családdal állott.

A családfő, id. Geiszt Gáspár, korán felis-

208 VASÁRNAPI UJSÁG. 13. SZÁM. 1898. 45. KVFOLVAV

merte Petőfi Istvánban a maga em­berét, s nem késett őt korlátlan ren­delkező joggal nagy birtokai élére állítani. A következmények igazolták határtalan bizalmát, mert Petőfi Ist­ván évről-évre emelte a gondjaira bizott nagy birtokok jövedelmezősé­gét, úgy, hogy méltán tartotta őt mindenki a vagyonában rohamosan gyarapodó Geiszt legfőbb szerencsé­jének.

Id. Geiszt Gáspár halála után (1873-ban) a család korán elárvult gyermekei második atyjukként tisztel­ték és szerették őt, s viszont ő is tel­jes vonzalommal viseltetett irántuk.

Petőfi István erős testalkatú és egészséges férfiú volt. Az 1880-ik év lejéig, mikor 55-ik évébe lépett, a

betegséget csak hirből ismerte; ekkor azonban egészen váratlanul mellgör­csökről kezdett panaszkodni, de a bajjal nem igen törődött s dolgait szokása szerint végezte.

Baja azonban egyre sűrűbben je­lentkezett, s az 1880-ik év ápril 28-án legmeghittebb barátait, Zlinszky Ist­vánt és Dérczy Ferenczet sürgősen magához kéretvén, kijelentette előt­tük, hogy halálsejtelmei miatt végrendeletet kíván tenni s őket kéri fel tanúkul.

A megdöbbent jó barátok semmikép sem ta­lálták ugyan indokoltnak a látszólag egészséges férfiú sötét sejtelmeit; de kívánságát, határozott akaratához képest, teljesítették, s a rendszerető férfiú terjedelmes végrendeletet állított ki, mely­ben örököséül — igen jellemzően — tőle 21 év óta távol élő nejét nevezte ki, s e mellett minden apróbb tárgyáról rendelkezett, emlékül hagyván azokat barátainak, s a gaz­daság alkalmazottjainak. Bátyja összes kéziratait és emléktárgyait a Nem­zeti Múzeumnak hagyta, hogy azok a nyilvánosság elől el ne vonassanak.

Átesvén ezen dolgokon, barátai vidám beszélge­tésbe eredtek vele. Egy­szerre azonban arcza ijesz­tően elsárgult, szava el­állt, s csak perczek múlva tért magához. Aggódó ba­rátait azzal nyugtatta meg, hogy az egész nem egyéb a mellizmok görcsös ban­tu Imánál, mi azonban fe­lettébb kínozza őt.

Barátai leverten távoz­tak ; de gondolni sem mertek arra, a mi oly hir­telen bekövetkezett. Petőfi István harmadnapra ha­lott volt. Az 1880-ik évi május hó 1-én szívszél­hűdés vetett véget nemes életének.

Temetése az egész vidék értelmiségének jelenlété­ben ment végbe; a teme­tést még megrázóbbá tette nejének, most már özve­gyének jelenléte, ki mesz-sze földről sietett ide, hogy elsírja elvesztett bol­dogságának legkeserűbb könyeit.

Hamvait a puszta-csá-

A földgömb épületének átmetszete.

kói uradalmi sírkertben helyezték örök nyuga­lomra. Sirja fölé a Geiszt-család kegyelete dí­szes emlékkövet emelt, melyen ez egyszerű fel­irat olvasható: oPetó'ft István sz. Í825. t i880.«

A NAGY FÖLDGÖMB A PÁRISI KIÁLLÍTÁSON. Az 1900-ki párisi kiállításnak egyik legérde­

kesebb és legtanulságosabb tárgya lesz az a 26 méter átmérőjű óriási földgömb, melyet egy

A földgömb épülete a Trocadero két tornya között.

AZ 1900-IKI PÁRISI VILÁGKIÁLLÍTÁSRA TERVEZETT ÓRIÁS FÖLDGÖMB

szaktudósokból álló társaság készít a világhírű földrajzi tudós Beclus Eli-sée vezetése alatt, mely tehát több mint kétszer oly nagy lesz, mint a minő nagyságú földgömböt eddig ké­szítettek. Beclus nem rég adta be kér­vényét Paris város hatóságához, hogy ennek a tudományos csodának a ki­állítás területében helyet engedjen s egyúttal bemutatta az épület rajzát melyet mi is közlünk.

A kiszemelt hely a hires Troeadero palota háta mögött volna s azzal összeköttetésben állana oly módon, hogy a palota tornyából át lehetne menni belé. Az épület érczkerettel körülvett óriási gömb, melyet csiga­szerű lépcsőzetek vennének körűi, hogy a nézők az óriási gömb min­den részét kényelmesen közelről meg­tekinthessék, ezenkívül összekötte­tésben volnának vele képtárak, dio­rámák, egy az emberi nem fejlődését feltüntető kis múzeum, továbbá kávé­ház, emelőgép és ennek gépháza. Az egésznek tervezetét Bonnier La­jos építész készítette s különösen az átmetszetet ábrázoló képről igen könnyen megérthetjük, hogyan fog­ják a nézők a földgömb részleteit tanulmányozni. Czifraságot és rek-lamszerű dolgot kerülnek a fölszere­lésnél, hogy a tárgy komoly jellege kitűnjék, mindamellett maga az épü­let mintegy 4 millió frankba fog ke­

rülni, melynek összegyűjtésére külön alakult.

BORKÓSTOLÁS. — Életkép. —

Jó vásárt csaptak István gazdáék; elment a harmadfű tinó becsületes áron, nem sir vissza a gazdijához.

Pedig mikor hajnalban neki indították az útnak, fejcsóválva ilyenformán szólott Ist­

ván gazda az öcscséhez, Györgyhöz:

— Nem tudom, hallod, nem kötözködnek-e majd a vevők, mert hogy ez a tinó a minap megugrott, azóta mindig gyenge a hátulja; észreveszik, hogy egy kicsit húzza a bal­lábát . . .

De hát György, a kiszol­gált huszár, mindjárt meg­vigasztalta:

— Oda se nézzen kend neki, kijárja magát az úton s meg se látszik rajta. Aztán nagyon szedik most az ilyen tinót a svá­bok ; csakhogy kaphatók! Mert hiszen máskülönben nagyon szép testű, hibát­lan jószág, csak oda kell adni mindjárt, mihelyt ára szakad.

S csakugyan úgy is lett. Elébb két kupecz jött,

ezek mindjárt ízetlenked-tek a tinó lába miatt, fog­dosták, tapogatták, böcs-mérelték s fele árát ígér­gették. Hanem jött aztán egy sváb gazda is; az mindjárt látta, hogy a jó­szág épen neki való, hát hamarosan felcsapott s meglett a vásár. 95 írtra tartották, a sváb 84-et adott, de 80-ért is szíve­sen odaadták volna.

Ennek a jó vásárnak örömére aztán már csak senki sem veheti rósz né­ven, ha hazafelé jövet be­tértek István gazdáék a (iMorgó» csárdába, egy kis pihenőre. Hiszen ki tehet róla, hogy azt a Morgót is

,3. SZÁM. lggg-Jö^^VFOLYAM^ VASÁRNAPI UJSÁG. 209 . a z útba épitették, ha meg már egyszer ott

CP hát csak nem vétek bele tekinteni.Van most lénz s a korcsmárosnak is élni kell!

Iey okoskodott István gazda, a mint a rozoga (•sárda félredőlt kéménye a szemébe tűnt, meg Mt eszébe jutott az is, hogy hiszen ott a nya­kában az az öreg kulacs, jó lenne megtölteni, a z úton majd kotyogtatná az ember, aztán még otthon az anyjuk is részesülne egy kis áldo-

maGyörgy helyeselte mindezeket, annál inkább Bedig, mert az esze nemcsak a pihenésen meg a kulacson járt, hanem jól tudta, hogy az öreg korcsmáros rendesen nem maga méri az italt, hanem Julcsa a lánya, a ki jó is, dolgos is, meg olyan, mint a nyíló piros rózsa. A télen tánczolt már vele a fonóban, hát csak megnézi: nem változott-e azóta?

Be is ment a két vásáros; Julcsa szívesen megtöltötte a kulacsot; jót húzott belőle István gazda, György is megkóstolta, azután meg-

során, kezdve az ébredés pillanatától a nyuga­lomra térésig. Most az udvar volt főszabójának: Leroy mesternek főkönyve nyomán a császári család és az udvarhoz járatos főrangú hölgyek öltözködési művészete tárul elénk. Ezek a divatszámlák nem is oly jelentéktelen okmá­nyok az utókor számára, mint az ember az első pillanatra gondolná. Mert például midőn a szép lengyel grófné: Walevska asszony egy­előre beszünteti rendeléseit a hires szabónál, ez azt jelenti, hogy Napóleon — indul Elba felé. Ha kis idő oaulva újra pompázó kedve támad a szép asszonynak, ez csak azért van, mert el akar menni a nagy férfiúhoz Elba szigetére (1814 tavaszán). Jellemzők ezek az okmányok a mellett magukra az illető személyiségekre, így megtudjuk, hogy a császári ház tagjain kivűl Leroy legjobb megrendelője Bastans berezegné volt, a ki évente legalább 15,000 frankot fizetett öltözékeire.

Ez a Leroy egészen egyszerű, szerény sorsú-

gozott. Királynőnek kellett lenni, mint weszt-fáli Katalin (a Matild herczegnő anyja), hogy az ember 150 napóleont fizessen egy öltözékért; vagy legalább is herczegnek, mint a hogy Bovigo herczege 4622 frankot fizetett egy aranynyal gazdagon díszített bársony ruháért, 1812 októberében. Baciocchi Elizának voltak a legszebb báli öltözékei, a mint Leroy maga bizonyítja ezt. Mégis alig került egy-egy 15Ö0 frankba. Aztán ha az efféle nagy dámának néhány ilyen öltözéke van, az még csak rendén levő dolog. A balgaságok sorába tartozik azon­ban, mikor évszakonként vagy tizenöt ilyen öltözék járja, melyek mindegyike csak egyszer, igen, egyetlen egyszer kerül kiváltságos tulaj­donosnőjének idomaira, hogy aztán elkótya-vetyéltessék. Az ilyeneknek annyi egy-egy kis vagyont érő ruhát egyszer felvenni és aztán magukról mindenkorra ledobni, mintha csak keztyűt váltottak volna.

Eme mesés idők kiváló alakjainak megörökí-

B O R K Ó S T O L Á S . — Déry Kálmán festménye,

kínálták Julcsát is, hogy igyék a maga borából, hadd lássák: nincs-e benne méreg?

Julcsa nem szokott bort inni, de azért csak a szájához értette: ne mondják, hogy kényes. Ián egy csepp sem ment le a torkán, hanem azért György mégis örült neki és gondolt magában sok mindent, a mit majd megmond egyszer Julcsának, a kiből jó feleség válnék a ^geny embernek. Sz. B.

A MYAT A NAGY NAPÓLEON UDYARÁBAN. \ a

A 1

F r a n c z i a o r s z ágban néhány éve felújult -apoieon-kultusz egyik érdekes eredménye az a czíiii í £ l e8 uJ a bban látott napvilágot a fenti tákm • A n a g y v i l á g h °dí tó t megvilágítot-kutat a r , m i n d e n oldalról; az utána szorgosan őt ma° . , U Y a r o k egész részletességgel lefestek vivőn -*08 l l 0 z z a t a r tozói t , családi életét, szív-

• n}Tait, elénk állították őt napi foglalkozásai

"• Honclml I-i' toilette ;\ la eom- de Napóleon

ból vált gazdag emberré, miután előbb Baim-bault asszonynyal társult, hogy a császári ház szállítója legyen mindabban, a mit csak a divat szeszélye kitalál az asszonyi bajok emelésére. Ez a divat pedig már akkor is meglehetős lele­ményes volt az új meg új alakítások felszínre hozásában. Leroy különben már a directoire vége felé Joséphine kegyébe jutott s azóta soha ki nem maradt az udvartól, akár Parisban volt az, akár máshol. Az 1806-tól 1829-ig terjedő időben ő egyesítette magában az asszonyi öltöz­ködés minden művészetét és kellékeit. Külön szövői voltak, külön virágcsinálói, a legyezők­nek, keztyüknek, az ezüst és aranydiszítések-nek, a külföldi selyemszöveteknek és prémeknek mind megvolt a maga külön mestere. Aztán nem is volt olyan drága ez a híres szabó. Egy ruhának a szabása és varrása, — ha szövetet nem adott hozzá, — mindössze 18 frank, a mi csakugyan semmiség a császári herczegnéknek és marsall asszonyoknak. De ha a szövetet is ő adta, akkor már olykor 1000 frankra is felment egy öltözék ára. és 3—400 frankkal kellett a különös modort megfizetni,melyben csakis ő dol-

tésében a divat nagy mesterének, Leroynak, csak olyan szerepe van, mint a hírneves szob­rászoknak, képíróknak. Dávid, Gérard, Girodet, Lefévre Bóbert, ama kor nagy festőművészei, a Leroy által kigondolt és «felépített)) művészi toalettekben örökítek meg nekünk a szereplő kiváló asszonyokat: Bénévent asszonyt, Bastans herczegnét, Ney marsallnét, Visconti asszonyt, a szép lengyel nőt: Walewska grófnét, a szép Cabarrus asszonyt, nem is említve az uralkodó­ház tagjait, a nápolyi és svéd királynét, Bor-ghése Paulinát, westfáli Katalint. Mindezek kép­mását ma is csodálattal szemléljük a híres gyűjteményekben és kastélyokban, a Louvre-ban, Versaillesban. A művészi ecset amaz öltö­zékek hullámait másolta, melyeket a másik művész : Leroy készített és a legutolsó is igen szép, talán a legszebb abban, a mit az asszonyi öltözködés művészete felmutathat.

Maston Frigyes, a ki Napóleon szívügyeit oly alaposan tanulmányozta, így jellemezte José-phinet, a későbbi franczia császárnét: sok ruha, sok kalap és más külsőség. Ez valóban nagyon jellemző a szép kreol nőre, a kit

210 VAS^NAPTÜJSÁG^ 13. SZÁM. 1898. 45. ÉVFOLYAM

Napóleon oly nagyon szeretett egy darabig. Joséphine csakugyan a külsőségek asszonya. Mint mindenki, a ki nem mindig volt gaz­dag, ő is három korszakon ment át, midőn hatalomra jutott. Az első, a mikor tele ma­rokkal szórta a pénzt, a második, mikor már betelik a pazar költekezéssel és inkább művé­szies irányt szab annak, mig aztán végül min­den ilyen irányú viselkedését megbánja és saj­nálja kidobált százezreit. Leroy ebben az utolsó­ban állítja elénk Joséphinet, 1812-ben, két év­vel elválása után, Joséphinenek még mindig havi 10,000 frank hitele van öltözködésére. Fizeti Napóleon, Joséphine nem igen törődik azzal, a nagy Cézár dolgainak állása mint en­gedi meg neki a költekezést. És mikor már mindennek vége van, még akkor is 6000 frankos ruhát rendel Leroynál, hogy Sándor czárt meg­felelő díszben fogadhassa magánál Malmai-sonban.

Mária Lujza már távolról se ilyen cziczoma-bíijhász, nem ily esztelen kergetője a divat minden kigondolható szeszélyének. Szép össze­gek biz' azok is, a melyeket ő kifizettet a hires öltöztető-mesternek, így 1812-ben 98,000 frank, 1813-ban 72,000 frank, az 1814. év három első hónapjában 13,800 frank. Ezek aránylag mégis csak szerényebb összegek, aztán ő az ausztriai főherczegnőknek is rendelt egyet-mást s azok is az ő számláin szerepelnek. Azt a menyasszonyi köntöst is, mely a bajorországi Braunauban várta az osztrák főherczegnőt, Leroy készíté, de a szőke főbcrczegnő mi örömet se mutatott an­nak megpillantásakor. Mert ő szinte roszúl lett, mikor pompás köntöst kellé magára ölte­nie. Akármily üde fiatalságúnak, bájos arczúnak mondják is, alakjában, idomaiban kellett lenni ÍI liibának, hogy még oly művészek, a minők arcz képét megfestek az utókornak, se tudtak igazán előkelő, választékos alakot kölcsönözni neki. Ugy volt az öltözködéssel, mint a rajz­tanulással, melyre Prud'hon oktatá, csak el­álmosodni tudott tölc. Braunauban, mikor a franczia küldötteket volt fogadandó, nagyszem arany brokát díszruhába öltöztették; ő neki minden vágya csak az, hogy e remek öltönyben mihamarább - - leülhessen. Három évi franczia-országi tartózkodása alatt se vetkőzte le ezt a közönyösséget az öltözködés iránt, megtagad­ván nemének egy általános kedvtelését. Csodá­latos, hogy csak akkor kezdte cziczomázni ma­gát, - - a távolból küldvén rendeléseit Leroy-hoz, — midőn elválva Napóleontól, Neipperg-nek akar tetszeni. És minél inkább elhalványul a Napóleon emléke, annál előkelőbb, válasz­tékosabb öltözködésű lesz az ismét csak osztrák főherczegnővé vált Mária Lujza. A történetíró nem utolsó adatra bukkan itt e nő lelki világá­nak megrajzolásában. Mária Lujza mit sem ad öltözködésére, míg franczia császárné, mert nem akar senkinek se tetszeni. Mint újra osztrák főherczegnő, piperézi magát, hogy egy osztrák tisztnek a szemében kedvesnek, elragadónak tűnjék fel.

A császári udvar többi alakjai, Napóleon nő-vt ifi egymás után vonulnak el szemeink előtt a Leroy mester nagy adóskönyvének lapjain. Az utóbbiak közt Paulina az, a ki különcz, szen-vedélyes természeténél, más részt, a szép iránti nagy vonzalmánál fogva legtöbbet adott a maga tkt sítésére. Egyszer, hirtelen jött szeszélyből, egy 30,000 frankos csipkét rendelt, melynek ti készítése azonban némi időt kivánt. Mire a csipke készen tett, már nem kellett neki. Napo­kon meghallotta a dolgot, maga elé hozatta a remek munkát s nézegette szakértő szemmel. "Milyen nagyszerűen dolgoznak Franczia-országban ! szólt, — az ilyen munkát pár­tolni kell. Paulinának nincs igaza, midőn nem akarja elfogadni". És megvásárolván a csipkét, ő ajándékozta nővérének.

A császári ház tagjain kivül Bassano her-czegné az udvar legpompázóbb alakja. Férje külügyminiszter és 400,000 frank évi járadéka van. Ámbár eredetileg nagyon polgári szárma­zásúak, palotájuk mégis a legfényesebb, leg-arisztokratikusabb társasággal szokott megtelni, a b?gtöbb szép asszonynyal. Bassano berezegné a lehető legegyszerűbb modorú és Leroy, ismerve természetét, Ízlését, mindig úgy öltöz­teti őt, mint egy a régi királyság korabeli her-czegnőt. Ilyen fényes estélyi öltözékben, mely­ben vendégeit fogadni szokta, örökité meg őt a festő: Gérard, a mint egy virágos állványhoz

támaszkodik. E kép megmutatja nekünk a Leroy művészetét, a ki öltözékeit mindig a környezethez, az illető egyéniségéhez képest tudta megválogatni.

Hogy a Leroy házának előkelőségéről fogal­mat alkothassunk, elég ha tudjuk, hogy a Xapoleon-ház tagjain kívül Katalin orosz nagy-berczegnő, s az akkori európai udvarok majd­nem mindegyike rendes vevői közé tartozott. A császárné és királyné az udvari szállítója, kinek üzlete a Richelieu-utcza 89. számú házá­ban volt, fejedelmi személyekből, marsallnék-ból, herczegnőkből, grófnőkből, gazdag bankár-nékból álló igen nagy számú megrendelő közön­sége közt mindössze kétszázan szerepelnek nem fizető adósok gyanánt. Ma e szám valószínűleg sokkal nagyobbra emelkednék. B.

A BUVÓPATAK. Sziklából kibuzgó Kicsi búvópatak . . . Hullámai kőről Köre hogy omlanak!

Messze-messze innen Eltűnt a föld alatt. Áttöri, fúrja a Kemény sziklafalat.

S mikor azt hiszik, hogy Elveszett az útban, Tisztán, hófehéren Napvilágra buggyan.

A mig nézem, nézem Tova zúgó árját, Szivemen valami Édes érzés jár át.

Az én reményeim Dagadó patakja így jutott föld alá, Veszett sivatagba.

Hátha, hátha az is Elétör egyszerre, Hogy elalélt lelkem, Megfürödjék benne !

S üdén, aczélosan Új munkához kezdve, Új nap, új boldogság Ragyoghat felette!

Versényi György.

A KANTELETAR DALAIBÓL.* i.

A szegény meg a gazdag leány. A legények milyen balgák, Házasulok milyen bambák: Bá se néznek szegény lányra Zsellér ember kunyhajába'. Kisze-kusza kertsövénynél, Düledező kerítésnél.

Pedig csak az tud dolgozni, Finom lenből szőni-fonni, Lába alatt rokka pereg S ringatja a kis gyereket.

Hej, de más a gazdag leány, Nem kap máson, csak eziezomán, A lustaság majd fölveti, Csak a kályhát ölelgeti!

H. A falu árvája.

Meghalt az én édes anyám, Itten hagyott engem korán, A falu árvája lettem, Más házába' nevekedtem. Útba' voltam mindenkinek, Ide dobtak, oda löktek, Idegenek ajtajában Koldulgattam, sírdogáltam A betevő falatomér' . . . De panaszos az a kenyér !

Egy-egy banya így kiáltott Kora reggel, mikor rázott: Mit heversz, te lomha tuskó,

* Kanteletar-nak nevezik a finn népköltészet leg­nevezetesebb gyűjteményét, mely magában foglalja a finn nép dalait, balladáit és románezait. E költemé­nyek a maguk nemében párjukat ritkítják a bennük nyilatkozó gyöngédség, mélység és finom rajzoló képesség révén. E fordítás megtartja az eredeti vers­mértéket azzal a különbséggel, hogy az eredetiben előjövő szórványos és gyönge rímeket a magyar fül­nek jobban tetsző csengő és öntudatos rímeléssel igyekszik helyettesíteni. Kanteletar annyit tesz, hogy lanttündér. Fordító.

Kelj föl már, te álomzacskó, Hozd rendbe künn a konyhámat, Ördög szántsa meg a hátad.

Édes anyám de rnás is volt, Fölém hajolt, lágyan így szólt: Ébredezzél kis cselédem, Nyisd ki szemed lassan, szépen, Aztán menj ki a kamrába, Hozz egy kis fát a konyhára, Vagy ha álmos vagy talán tán, Pihenj még egy kicsit, lánykám.

IH. Szegény férj!

Sok asszony van, magas, karcsú, Óztermetű, piros arczú, De az enyém állig sem ér, S mint a deszka, oly ösztövér. Csúnya biz az isten adta, Nincs egy csipet szépség rajta: A szája be soha sem áll, Mindent visszafelé csinál.

Ha megunta künn a konyhán, A szobába botlik lomhán, Fintorgatja pisze orrát, Vonogatja szemét-száját, A hajamat megczibálja, Képem összekarimzsátja.

Csak még egyszer lennék legény, Szebb, jobb leányt vennék el én, A kit tudnék hűn szeretni, Tiszta szívből ölelgetni, Egész napon bubusgatnám S ott csüggenék édes ajkán !

IV. Aggódó anya.

Kis gyerek jött a világra, Gyönyörűség nézni rája, A bölcsőben a kis golyhó Olyan édes, szép mosolygó . . . Csak én, szegény szülőanyja, Ülök itten ezer gondba': Mi lesz egykor belőle majd, Nem hoz-e csak bánatot, bajt, Szégyenül a rokonságra, Gyalázatul a családra.

Remény biztat sok jó anyát, Ki gyötrődve szülte fiát: Legalább lesz, a ki védje Gyámoltalan vénségére. S hányszor lesz e remény hiú, Durva, gonosz lesz a fiú, A ki anyját szidja, bántja, Ősz haját is megczibálja.

De hogyha szív volna benne, Ha okosabb, bölcsebb lenne, Édes anyját nem átkozná, Egy újjal se nyúlna hozzá. Szegény balga gyerek, hogyha Okosabb és bölcsebb volna, Édes anyja ellenére De nem tenne, nem beszélne ; Tudván anyja sok keservét, Születése kínos perczét, Bút sohase hozna rája, Szembe vele so' se szállna, Minden szavát megfogadná, Lába nyomát is csókolná . . .

Finnből: Bán Aladár.

KOMÁROM ÜNNEPLÉSE A KLAPKA­SZOBOR ELŐTT.

Mint a hazában mindenütt, Komáromban is megünnepelték az 1848-iki márczius 15-ikenek félszázados évfordulóját. Az ünnepély egyik legkimagaslóbb részlete az volt, midőn a lelkes közönség a városház előtti «Klapka-tér»-re, a Klapka szobra elé gyülekezett. Ezt a jelenetet képben is bemutatjuk a helyszínén történt feny-képi fölvétel után.

A derék magyar városnak majd minden egye-

13. szí^J^i^J^^^ VASÁBNAPI UJSÁG. 211 „iilete koszorúval jelent itt meg s szinte elborí-t tták azokkal amaz emlékezetes idők hősének

obrát. A dalárdák elénekelték a Himnuszt; 6Ztán Tátray József lendületes szavakkal meg­nyitván az ünnepélyt, Kacz Lajos városi taná­csos szavalt el egy hangulatos, hazafias költe­ményt, majd pedig Jáitosy Lajos tartott nagy hatású beszédet. Az ünneplést a «Szózat» eléneklése, végűi pedig a tűzoltók zenekarának szép játéka zárta le.

A roppant számú közönség szinte alig akart szétoszlani a térről, a melyen a szabadságharcz győzedelmes csatái hősének szép érezszobra oly méltóságos komolysággal hirdeti ama dicső idők lélekemelő emlékét.

A KELET-AFRIKAI NÉPSZOKÁSOKRÓL. — Afrikai útinaplómból. —

Kezdjük mindjárt a szokás szóval. A szokás (szuahéli nyelven <tdesturi») a néger életében az, a mit nálunk társadalmi nyűgnek nevezhet­nénk. Soha se mentegetődzhet az ember azzal, hogv «ez nem szokásom", mert a «szokás* apá­ról fiúra változatlanul átszálló általános köte­lezettség; parancs, mely mindenkivel szemben tiszteletet követel magának. A legfelsőbb tör­vény ez, melynek mindenki hódolni tartozik s melynek megsértése néha kiszámíthatlan követ­kezményeket vonhat maga után. írott törvény nincs, s ez a magyarázata a szokás hatalmának. Természetesen egyes szokások nem terjednek messzire; nemcsak egyes törzseknek, hanem ezeken belül egyes vidékeknek, sőt helységek­nek is vannak külön szokásai, a melyeknek nem­csak az odavalók hódolnak, hanem azért taná­csos azokat másoknak is tekintetbe venni.

S a néger tiszteli mások szokásait is. Ha hibát követ el: szidhatod, ütheted, — ha ki­heveri a büntetést, biztos lehetsz, hogy újra megteszi. Szép szó még kevesebbet használ, de ha a büntetés mellett megmagyarázzuk neki egyszerűen és világosan, hogy ezt vagy amazt tenni «nem szokás», száz közül kilenczven eset­ben számíthatunk rá, hogy óvakodni fog mások szokásának megsértésétől.

Az európaiak szokásaival nem igen tud meg­barátkozni a mi jó feketénk; de nem is csoda, hiszen ő csak a rósz oldalát érzi e szokások­nak ; s hogy egyet említsek a sok közül: ilyen a hírhedt «khamsashiriiii» («huszonöt»), a melyből szegény feketéknek oly gyakran kijut.

Mielőtt valahová benyitna a (parti) néger, az ajtón bekiált: «hodi ?» mely szó körülbelől meg­felel a magyar «szabad ?»-nak. Megvárja szépen mig belülről «karibu!»-t (közelebb!) kiáltanak elébe, s a belépőnek még erre is van egy udva­riassági kifejezése, melyet belépés közben nem szokott elfelejteni mondani, t. i. vstareheh (ne zavartasd magad! maradj ülve!), s csak ez után jön a rendes köszöntés.

A köszöntés rendszerint az araboktól átvett tisztelgő kézmozdulattal történik, úgy, hogy jobb kezük ujjaival homlokukat érintik, miköz­ben kissé s elég feszesen meghajtják magukat. A műveltebbeknél előforduló «salaam!» (béke, udv) ritka köszöntési mód, rendszerint és álta­lánosan van elterjedve a «jambo» köszöntés. (Ü-zt így ejtik ki. dzsambo, vagy gyambo, elron­tott igealak «hujamho» helyett = nem vagy roszúl?) A felelet erre ismét csak «jambo!» vagy 'jambo saaah (sijambo helyett =• nem vagyok roszúl). Néha különcz kifejezéssel is élnek, mint P-'Mma udegeh (mint a madár).

távozásnál minden egyes esetben «kva herih (m"iden jót) kifejezés van divatban. lói? 0 n o k ' v a#y r é g nem látott jó barátok ta-al iv * ° r e ^ m a s k e z e t csókolják, vagy leg-«">b a fiatalabb csókolja az idősbét; ezen szo-M az araboktól ered, s csak a velük közvetle-•» érintkező benszülötteknél dívik.

a .„ a,lmsunm* (európai) valamely faluba ér, eadi , ( b l r ó ' f ő n ö k ) ü r m ep lő ruhában fo-S ' ' í f w e m b e r e Pedig hozza a tisztelet-bét H ; J ° h a k s i s » ) , rendszerint egy pár csi-akkoi a í a n a r a b o k i s vannak letelepedve, kiséretévtii^ b í í : á j a i s f°gad-"a a z é r k e z ő t e S é s z

embert 1 ' h l v a t l a n u l i s leül s szórakoztatja az ajánl f-i e g § e é r t e lmes beszédjével és szívesen Persze a h D t - n y f r ÍSS k o k u s z d i ó t Távozáskor felfilm„r , l s t v i s z°nozni szokás, a mi jóval eiubnulja a kapott csirkék árát.

1 n e m s z°kott a fekete. Ha van kívánni

r l I

• f '• :•

i). i rr-

% « * ' ^

Amateur fényképfölvétel után.

MÁRCZIUS 15-IKI ÜNNEPÉLY KOMÁROMBAN, A KLAPKA-SZOBOR ELŐTT.

valója, egyszerűen csak azt mondja «nataka» (akarok); a köszönést meg már épen fölösleges­nek tartja. A kérni és köszönni kifejezésre nin­csen szava. Ha kíván valamit, arra valószínűleg szüksége van, s ha megkapja, azt természetes­nek tartja; így van kivált a gyógyszerekkel, ha kér s nem kap belőle, nem tudja felfogni, mi­nek hozta ez a fehér ember azt a nagy gyógy­szeres ládát, ha neki nem ad belőle?

Ha a fekete kedvére való dolgot kap, akkor egész elégedetten mondja tbasi*, vagyis elég. Ez igen gyakran használt szó. Mindenre, a mibe megnyugszanak, basi-\al válaszolnak.

Szeszes italokat a mohammedán néger nem inna a világért sem. A belföldiek, kivált az idegen utazókkal már ismerős benszülöttek előtt a cognac «dawa ya tumbo» (gyomorszer) név alatt általánosan ismert s közszeretet tárgya, de hát ő nem mozlim, neki szabad Mohammed száműzte italokat megízlelni, csak­hogy ritkán juthat hozzá, csakis az európai kegyéből, mert a szeszes italoknak a feketék részére való darusítása tiltva van.

Talán nem lesz érdektelen a mi háziasszo­nyainkra nézve, hogy miképen főzi a fekete az ő kenyerét.

«Mhogo» nevű növény 10—20 centiméter hosszú és majdnem sárgarépa alakú gyökereit meghámozzák, a napon megszárítják, s famo-zsárban lisztté törik, a mely többé-kevésbbé hamuszínű. Ezután tüzet raknak, körűiülik a tüzet, egynegyedrészig vízzel telt edényt helyez­nek a lángok fölé s bele szórják a lisztet. Fapálczikával keverik az egészet addig, míg sűrű kásaalakot nem ölt. Nem igen érnek reá bevárni, míg a fazekat leemeli valamelyikük a tűzről, — mindkét kezükkel bele nyúlnak a kenyérbe, helyesebben a kásába, s meglepő mohósággal — akár a struezmadár — nyelik le a kevésbbé jóizűnek Ígérkező forró falatokat.

Pénteken rendesen a «ngoma» (dob, átvitt értelemben zene, táncz) járja a négereknél. Este valamely tisztáson összegyülekeznek a legények és leányok, középre ülnek a muzsikusok dob-és sípszerszámokkal s körülöttük a lehető leg­szűkebb körben járják a párok 10—12-féle tán- i czaikat. Van ezek között négyes-, kör- és csár-dás-forma táncz is, s mondhatom ügyes mozdu-lataikkal élvezetes látványt nyújtanak. A vége az ilyen mulatságnak az szokott lenni, hogy iszonyúan becsípnek a nagy mennyiségben elfő-gyasztott pálmabortól.

Oly vidékeken, a hol még európait nem lát­tak, a karaván vonulásakor az út mentén lakók el szoktak szökni s rejtőzni, vagy ha a menet a község felé tart, a bírón kivűl alig találni ott valakit. Legelőször a kutya szökik meg, a mely a rókához hasonlít, soha sem ugat, legfeljebb vonít s roppant félénk; utána az asszonyok iramodnak el s elrejtőznek a mhogó földeken. Soká tart, mig vissza bátorkodnak jönni, azt is csak akkor, a midőn látják, hogy a férfiaknak mi bajuk sem történt.

Egy ily menekülőt egy alkalommal elcsíptem, s kérdésemre: miért szökött meg ? azt vála­szolta «szigyui» azaz: nem tudom! Valószínű­leg a még 10—20 évvel ezelőtt nagyban dívott rabszolgavadászatok emlékei lesznek okai ezen félelmüknek, a mikor a rabszolgavadászok föl­keresték a falvakat, leölték a férfiakat s a nőket gyermekeikkel együtt rabságba vitték.

A megszólítás úgy maguk között, mind az európaiakkal szemben a beszéd közben igen gyakran ismételt *bva)ia» (úr, uram) kifejezés, a melynek használatában annyira megy, hogy még a saját gyermekeit is így szólítja. Gyakran használ megkülönböztető kifejezést is, m. pl. ebvaua mkuba* (nagyúr) és «bvana ndogo* (kis vagy ifjú úr). Hogy szerinte melyik az egyik, melyik a másik, arra vonatkozólag külön nézete van. A ki az európaiak közül elsőnek érkezik a faluba pl. expediczió alkalmával, az a nagyúr, a másik az ifjú ur; nagyúr még az is, a kinek díszes ruhája (egyenruha) van; általános érte­lemben jelzik ezen kifejezéssel a járási főnökö­ket a városokban, Dar-es-Salaamban ezen kivűl a kormányzót is, Zanzibarban a szultánt.

Miután nehéz a szegény feketének az euró­paiak neveit megtanulni, legtöbb esetben maga alkot neveket magának, a melyek közkele­tűekké válnak annyira, hogy az európaiak is alig tudnak tőlük szabadulni. Ilyenek pl. a «bvanamzuri» (szép úr), tbvana mpiga» (a verő úr) stb.

Magam is így jutottam névhez. Expedicziónk kezdetén W. Caville mérnök volt a «nagyúr», én voltam az «ifjú úr», időközben főnököm betegeskedvén, visszatért Dar-es-salaamba s így maga lettem a «nagyúr*. Hónapokkal később ismét találkoztunk főnökömmel — de most már megakadtak feketéink: ki lesz a «bvana mkuba ?» annál is inkább, mert mindkettőnk hosszú szakált viselt.

Egyszerűen elhagyták ezt a czimzést s főnő-

212

kömnek a «bvana kelele »-ről (a «kiabáló úr»-ról) beszéltek, előttem meg a «bvana upe3Í»-t (•siető úr»-at) emlegették; napokig tartott, míg tisztába jöttünk azzal, hogy az első az én, ez utóbbi pedig főnököm új neve.

Ilyen névcsere gyakori ő náluk is. Volt egy derék mnyamvesi hordárom. Soha sem tudtam nevét megjegyezni magamnak, azért tréfából is, kényszerűségből is tisztességes terjedelmű pot-roháról «tumbo» (has) névre kereszteltem. A név rajta is száradt. A másodszori expediczió-kor újra jelentkezett hordárnak, be akartam jegyezni embereink listájába s e végből kérdez­tem nevét, és az én régi barátom meggyőződéses arczczal mondta a «Tumbo» nevet. Az előbbi nevét kérdeztem — ő csak a fejét rázta, őt így hívják s más nevet nem tud — elfelejtette . . .

A nők ép úgy hiúk Kelet-Afrikában, akár minálunk s egyebütt. Hajviseletük meglepő. Arczukra sötét foltokat égetnek, fülüket pedig 3—5-szörösen átlyukasztják s a lyukakba ösz-szegöngyölített ujjnyi vastagságú rövid tarka papírtekercseket szúrnak, és nem ritkán, kivált a távoli belföldi néptörzseknél, pogácsa nagy­ságú faragott ébenfa füldíszt szúrnak fülük puha részébe, mi által ez annyira kitágul és kinyúlik, hogy a fül a rendes hosszú­ság kétszeresévé nagyobbodik.

Orrlyukaikban ritkán láttam csecse­becsét, hanem karperecz és — hogy úgy mondjam — lábperecz, az van elég, s ha nem telik ezüstből, akkor vörös drótot csavarnak végtagjaikra, s ez a szokás a mindkét nembeli mnyamvesiknél any-nyira megy, — a kik, mellesleg legyen mondva, a világ legszívósabb és leg­becsületesebb hordárjai, — hogy egész vagyonukat ezen rézdrót ékszerek kép­viselik ; de van is aztán egy-egy vég­tagjukon 30—50 méter hosszú rézdrót is csavarva. Ez utóbbi népnél elmarad­hatatlan a különféle alakú nyakékszer, — többnyire csontból, mely azonban inkább a talizmán szerepót játszsza.

Említve a talizmánt, eszembe jut az a divat is, hogy bal karjuk felső részét vörös rézdróttal vagy spárgával megkö­tik, s évekig elhordják, úgy, hogy ez belevágódik a húsba, s azt állítják, hogy ez kitűnő szer volna a láz ellen. Bár sokan tapasztalatból tudták, hogy a khi-nin, mit nekik adtam, jobban segítette őket lázukból, azért még sem tudtam rábírni őket, hogy e haszontalan porté­kát letegyék.

Egy idő óta a német kormány meg­engedi, hogy elültöltő puskák bevitesse­nek eladás végett. Ebből kettős haszna van a kormánynak; először lekötelezi maga számára a puskatulajdonosokat, mint kiváltságosokat, másodszor, s ez a fő: nem veszélyesek. A növényméregbe áztatott nyíl föltétlenül halált okoz, mig a néger kezében tartott puskának 15 lépésre ki lehet állani. A mely néger puskához jut, eldobja a veszélyes nyilat s azután puskával lövöldöz, a mivel sokkal kevesebb bajt okoz, mint előbb nyilával. Emmer Géza Károly.

GRÓF THUN FERENCZ, AZ ŰJ OSZTRÁK MINISZTERELNÖK.

Nem volt váratlan ós mégis meglepte az egész monarkhiát az a nevezetes esemény, hogy a politikai bizonytalanságok hazájában, Ausztriá­ban, ismét kormányváltozás történt a jelen márcz. hó 5-én, a mikor 0 Felsége báró Gautsch hivatalnok-minisztériumát száz napra terjedt kormányzása után elbocsátotta s új miniszter­elnökké a már Badeni idejében is gyakran em­legetett gróf Thun Ferenczet nevezte ki. Az új miniszterelnök pedig azzal lepte meg a közvéle­ményt, hogy parlamenti férfiakból olyan kor­mányt állított össze, melyben a lengyelek, cse­hek, feudálisok, klerikálisok és a német nagy­birtokosság külön-külön képviselve vannak, s ez alapon azt reméli, hogy képes lesz első fő czélját, az osztrák parlament rendes, szabályos működésének biztosítását elérni. Működésének

VASÁBNAPIJJJSÁa 13, SZÁM. 1,898. 45. 1 FOLYAM.

megkezdését az a hír előzi meg, hogy eros kezű férfiú és hogy teljes mértékben birja 0 Felsége bizalmát. A politikai körök mindazáltal több várakozással, mint reménynyel néznek gr. Thun szereplése elé, kinek sem személve, sem eddigi múltja nem dicsekedhetik népszerűséggel, noha az is igaz, hogy gyűlölettel csak a csehek visel-tétnek iránta.

Gróf Thun és Hohenstein Ferencz 1847 szept 2-án született Frankfurtban; első fia volt gróf Thun Ferdinándnak, a ki szintén a diplomacziai pályán működött s egy ízben követ is volt az orosz udvarnál. Gróf Thun Ferencz jogi tanul­mányokat végzett Prágában és Bécsben, de az­tán a katonai pályára lépett; a Windisch-Graetz-dragonyosoknál szolgált, de 1877-ben mint fő­hadnagy a tartalékba lépett s utóbb ily minő­ségében — ritka kivételkép — őrnagyságig emelkedett.. Majd politikai téren kezdett szere­pelni, midőn 1879-ben a konzervatív cseh nagy­birtokosság képviselőjévé választotta a reichs-rathba, utóbb pedig a cseh tartománygyülésbe, s ő mind a két törvényhozásban a cseh-klubhoz csatlakozott, melyben vezető szerepet vitt. Atyja

GRÓF THUN FERENCZ, AZ ÚJ OSZTRÁK MINISZTERELNÖK.

1881 szeptemberében elhalván, ő rá szállott az urakházabeli örökös tagság és a tetscheni majo­rátus. 1888 október 5-én nagyon feltűnő beszé­det tartott a tartománygyülésen a németek ellen, hangoztatta a cseh államjogi követelése­ket és sürgette, hogy Ő Felsége cseh királylyá is koronáztassák meg. Ezen beszéde következtében a csehek gróf Thunt, midőn egy évvel azután Csehország helytartójává neveztetett ki, úgy üdvözölték, mint. "koronázó helytartót». Ez a népszerűsége azonban nem sokáig tartott, mert 1890-ber, mikor a kiegyezési vitában állásához képest a kormány szószólója volt, az ifjú-cse-hekkel összeütközésbe jutott s ezek részéről a legélesebb támadások czéltáblájává lett. De még inkább fokozta a csehek haragját az, hogy 1893 őszén az ő helytartósága alatt lépett életbe Prágára és vidékére nézve a kivételes állapot. Az 1895-diki választások után hire volt, hogy lemond a helytartóságról, azonban az ifju-cse-hek minden támadásai mellett is hivatalában maradt. Végre azonban a tartománygyülésen már szóhoz sem engedték jutni; ezért csakugyan beadta lemondását 1896 február 17-én, miután két nappal előbb az arany-gyapjas rendet kapta 0 Felségétől. Lemondása után, 1896 júniusában Ferencz Ferdinánd főherezeg főudvarmesterévé neveztetett ki, mely állása azonban csak félévig tartott. 1897-ben az osztrák delegáczió elnöke volt s nagy tapintatossággal vezette annak ta­nácskozásait. Helytartósága utolsó évében több­

ször összeütközésbe jutott Badeni miniszterel­nökkel, és sajátságosan jellemző rá nézve, hogy lemondása után a milyen mértékben távolodott el Badenitől és politikájától: épen annyira kö­zeledett a németekhez, kik iránt annyira ment az előzékenységben, hogy nem régiben Boden-bachban ezzel a fölkiáltással zárta be egy poli­tikai beszédét: «Üdv a német népnek!»

Gróf Thun Ferencz igen tehetséges és finom műveltségű államférfi ; politikai irányát tekintve mérsékelt klerikális és feudális. Egyéniségének fő jellemvonásai a szigorú kötelességérzet, s el­vállalt föladatainak alapos megismerésére való törekvés. Már régebb idő óta családos ember. Neje Schwarzenberg Károly berezegnek egyik leánya. Irodalmilag is működött, a mennyiben 1891-ben könyvet írt és adott ki Egyiptomban és Keleten nejével együtt tett utazásairól.

EGYVELEG * A selyemtermelésben is hasznát veszik már

újabban a Röntgen-sugaraknak. A him selyembogár gubói ugyanis tapasztalat szerint jobbak, mint a nőstényeké s egy Testenoire nevű lyoni selyem-kémló'nek sikerült a Röntgen-sugarakkal már elég

biztosan megkülönböztetni, mivel a nős­tényben levő ikrák 'sötétebbeknek látszanak a fényképen vagy a fluoreskáló falon. Ily módon képesek az értékesebb gubókat jól kiválogatni.

* Az indiai hadi elefántokat naponként kétszer egészen pontos szabályok szerint élelme zik. Sorba kell állaniok s falatonként kapják a zöld levelekbe burkolt rizst és pedig ugy, hogy a kommandó szóra kinyit­ják szájukat s a katonák egy-egy falatot beledobnak. Egy ily falat 2 font sulyu s reggelire rendesen öt falatot kapnak.

* Kimért színművek. A japáni színhá­zakban újabb rendelet szerint egy előadás­nak sem szabad tovább tartania nyolez órá­nál. A legelőkelőbb színházakban reggel 10—11 órakor kezdik az előadást s besöté­tedés után fejezik be. A hosszú előadás alatt természetesen frissítőket is vesznek a színházi látogatók, több helyen vannak va­lóságos buffet-k.

* Japánban a hajók tengerre bocsátása­kor rendesen egy kalitkát is tesznek a hajó orrára, melyből a madarakat épen a ten­gerre szálláskor bocsátják ki. Ugy tetszik a japániaknak, hogy a repkedő madarak üdvözöljék a hajót, midőn az először indul útnak rendes elemében.

* Az elefántnak oly erős szaglása van, hogy az emberi lény közellétét már csaknem egy kilométer távolságból megérzi.

* Megfizetett tánczolás. Klondykeben, hol még kevés nő van, több mulató helyi­ségben a nők felhasználják ezt a kedvező körülményt pénzszerzésre. így többek közt egy-egy tánczért 20 forintot kell nekik fizetni. Dawson City leghíresebb szépsége tisztán ily forrásból hetenkint mintegy 2000 frtot szerzett, mely összeg különben

Klondykeben, hol minden rendkívül drága, nem is olyan nagy, mint nálunk.

* A legrégibb számtani kézikönyv egy a Bri­tish-múzeumban őrzött egyiptomi papirus, melyet mintegy 39 évvel ezelőtt tudtak kibetűzni. Czime: «Minden titkos dolog megismerésének kulcsa*, szerzője Aktanes nevű egyiptomi pap, ki körülbelől 1700 évvel élt a mi időszámításunk szerint, de mű­vét valószínűleg egy a 3400-ik óv körül keletkezett kéziratról másolta. A könyvben számtani és mértani feladatok, törtekkel való számolás, körkiszámítás és kupkiszámítások vannak, sőt a trigonometria es algebra nyomait is megtaláljuk nála. Az ismeretlen mennyiséget egy csomó emberrel jelzi, az összeadást az előretartott lábakkal, a kivonást pedig hátra­húzódó lábakkal.

* Az orosz szemfedő régi szokás szerint külön­böző szinű a halott korához és állásához képest, de sohsem fekete. A gyermekek és ifjak szemfedője rózsaszínű, a nőké élénk piros, az özvegy asszonyoké barna.

* A borjuzsák, melyet az európai katonák ma­gukkal czipelni tartoznak, a legsúlyosabb —- 31 kilo­gramm — az orosz hadseregben, Franczia- és An­golországban 28V«, Németországban 27V», Svájcz-ban 26B/«, Olaszországban 24, nálunk a közös had­seregben 21Vi kilogramm sulju.

* Nagy macskabarát a perzsa sah is. Jele°lejj 50 macskája van, melyeket külön cselédség szolgai ki s külön éttermük van. Ha a sah elhagyja palota­ját, külön lovasok viszik utána, még nagyobb uta­zások alkalmával is elkíséri egy pár kedvencz állata.

TASÁENAPI UJSÁG. 213

NATÁLIA FŐHERCZEGNŐ HALÁLA. *. eaész ország nagy részvéttel vette hírét

k a gyászos esetnek, hogy Pozsonyban S e s főherezeg ós Izabella főherczegasszony

ik kedves leánya, a még csak 14 éves Nata-• i főherczegnő e hó 23-dikának éjjelén egy

Ztia tartott súlyos betegség után jobb létre nderfilt. Mély bánatba borította ez az igen

Torai halál nemcsak a példás szeretetben élő főherczegi családot, hanem az egész uralkodó-házat s annak élén magát a királyt is, a ki csak nem régiben, a Mária Terézia szobrának föl­avatásakor is oly sok bensőséggel tanúsította Frigyes főherezeg és népes családja iránti sze­retetét.

Az elhunyt főherczegnő negyedik szülöttje volt annak a boldog házasságnak, melyet Fn-Les főherezeg és Izabella főherczegasszony 1878 okt 8-án kötöttek s melyet az ég nyolez leány és (a múlt évben) egy fiú gyermekkel áldott meg. Egy leányka, Stefánia Máriaiőhet-czegnő, még kiskorában meghalt, 1890 aug.

czius 16-án betegedett meg. Erős lázba esett, mely rögtön nagy erővel támadta meg szerve­zetét. A megrémült szülék az udvari orvoson kivűl a leghírnevesebb bécsi orvostanárokat is azonnal a beteg ágyához hívták. De hasztalan. A baj sokkal nagyobb volt, hogysem az emberi tudomány el tudhatta volna hárítani. A végze­tes lázat nem lehetett megszüntetni, sem a hagymázos jelenségeket elfojtani. Hét napi szenvedés alatt annyira kimerült a szegény kis szenvedő, hogy márczius 23-án már eszmélete is elhagyta, s azontúl nem ismerte meg többé szülőit sem, kik a legnagyobb szeretettel és ön­feláldozással ápolgatták maguk is éjjel-nappal. Este felé az eszméletlenség már haldoklássá változott. Ekkor a főherczegi család kívánatára megjelent az udvari pap s minthogy többé semmi reménység nem volt, föladta a haldokló­nak az utolsó kenetet. Tiz óra tájban a beteg mellett folyton jelen lévő orvos azt a szomorú jelentést tette a szomszéd szobában együtt levő bánatos családnak, hogy a kedves gyermeknek végső perczei közelegnek. A főherczegi szülők zokogva állták körül a haldokló ágyát s a fájda­lomtól megtörten borultak gyermekük tetemére, mikor IOV2 órakor végképen elszállt belőle a

állomást oly ürügy alatt, hogy azzal egy nagy vendégfogadó világításáról fognak gondoskodni. Azután egész csendben szerződtettek munkáso­kat a közel fekvő nagy városokban és pedig 300 embert Philadelphiában és 250-et Baltimore-ban. Ezeket s az összes építéshez szükséges eszközöket és állásokat egy szombat délután elhozták Baltimoreból s azonnal hozzá kezdtek a munkához, mindenek előtt 20—30 óriási gáz fáklyát és egész sereg kisebb hordozható lámpát, állítván fel, hogy az éjjeli munka zavar nélkül folyjon.

Éjfél után 1 órakor lázas tevékenységet kezd­tek kifejteni. A munkások egyrésze felszaggatta a kövezeteket s elkészítette a sinek alapját, n másik rész pedig bizonyos távolságokban szak­szerűen elhelyezte a villamos vezeték eszközeit. Reggel 10 órákor már megkezdhették a sinek lerakását és a sodronyok felállítását. 50 fogat hordta szét a különböző vas- és fadarabokat s külön csoportok illesztették össze azokat. Egy harmadik csoport az alatt egy az úton keresztül menő patak felett 22 méter nyílású hidat készí­tett s egy negyedik 600 méter hosszú vezetéket a villamos telephez.

A lázas munka közben még egy különös

F R I G Y E S P Ő H B E C Z B G L E Á N Y A I .

1. Mária Krisztina (szül. 1879).2. Mária Anna (szül. 1882.). 3. Henriette (szül. 1883). 4. Natália Mária Terézia (szül. 1884 megh. 1898 márc, 23.). 5. Gábriele (szül. 1887). 6 Izabella (szül. 1888). 7. Mária Aliee (szül. 1893).

29-én; a többiek heten a legvirulóbb testi, lelki egészségben fejlődtek szülőik nagy boldogságára s Pozsony városának büszkeségére, mely, mióta a főherczegi család állandó lakhelyévé válasz­totta, a főherczegi gyermekeket is mintegy sajátjainak tekintette, annyival inkább, mivel a két első kivételével mind ott születtek.

Izabella főherczegasszony eleitől fogva maga vezette gyermekei nevelését. Magyar tanárokat és tanitónőket alkalmazott melléjük, hogy a haza nyelvét már kis korukban elsajátíthassák, melyet különben ő maga is elsajátított, mihelyt a család Pozsonyban megtelepedett. Nevelési rendszerében az előkelőséget egyszerűséggel, a vallásosságot fenkölt gondolkozású műveltség­gel, a lelki finomságot a test czélos fejlesztésé-jel párosította. Csupa élet, öröm és boldogság töltötte be a főherczegi palotát. A 20 és 5 év k°zt járó főherezeg kisasszonyokat általános szeretet és népszerűség környezte eleitől fogva az egész városban, melynek útezáin vagy kies kornyékén oly gyakori, mint kedves látvány, a *, a bájos gyermekek egy csapatban s ren­d e n fehér ruhában sétálgatnak, nyájasan fo­

gadva és viszonozva a közönség üdvözléseit.

A most elhunyt Natália főherczegnő egyike * olt testvérei közt a legkedvesebbeknek. Szép

;oke, mosolygó arczú leányka volt, a kinek egészségtől duzzadó alkatában senki sem vélte oina a halál magvának lappangását. S mégis

•uaozatavá lett egy véletlen meghűlésnek. Már-

lélek, s mindörökre oda lett az a szép jövő, a melyet e fejedelmi gyermekre mindenki vár­hatott.

AZ EGY NAP ALATT ÉPÍTETT VASÚT. Említettük már röviden, hogy az amerikai

Egyesült-Államokban, honnan az utolsó évtize­dek alatt egymás után érkeztek a csodás ese­mények hírei, nem rég az a nevezetes esemény történt meg, hogy egyetlen nap alatt képesek voltak egy vasútvonalat teljesen kiépíteni es üzembe helyezni. Erről a nevezetes eseményről csak most érkeztek meg a részletesebb tudósi-t'ísok

New-York állam Bound-Brook városában régebb idő óta két egymással versenyző társu­latnak megadatott az a jog, hogy az országút mellett 4 kilométer hosszú közúti vasutat épít­hessen. Mindkét társaság szerette volna a vas­utat kiépíteni, de mind a kettő tartott attól, hogy a másik fél jogára hivatkozva rendőrileg fogja betiltatni az építkezést. Az egyik társaság ily körülmények között arra a furfangos gon­dolatra jutott, hogy a vasútat egyetlen vasár­nap éptteti ki. midőn a rendőrség rendes S l m é n y e k között nem szokott ilynemű tüto rendeleteket kiadni. ., ,

Mindenekelőtt a versenytárs gyanújának fel­keltem nélkül a tervezett vonaltól jo messzire eső területen fölépíttettek egy villamos központi

teendőjük is akadt. A lefőzött ellenfél felbőszí­tette a csőcseléket s több száz ember támadta meg a munkásokat, úgy, hogy valóságos vere­kedés és lövöldözés folyt a munka közben. Mindamellett a siker a vállalkozóké lett, s mái-vasárnap este 11 órakor, tehát tulajdonkép csak 22 órai munka után megindult az első vil­lamos kocsi az új vonalon. Ily mesés gyorsa­sággal eszközölt építésre csak amerikai ember vállalkozhatott.

CAVALOTTI F É L I X . 1841—1898.

Európaszerte nagy megdöbbenést keltett az a szerencsétlen kimenetelű párbaj, a melyet Rómától nem messzire Villino-Cellere parkjá­ban a múlt márczius 6-dikán délután két olasz képviselő, a hírneves Cavalotti Félix és Macola Ferruecio egy hírlapi összekocezanás miatt vívott egymással és a melyben Cavalotti életét vesztette.

Cavalotti 56 éves, de testileg, lelkileg fiatalos erejű és mozgékonyságú férfiú volt. Szenvedé­lyes természete miatt annyi emberrel történt életében összeütközése, hogy összesen harmincz-két párbajt vívott s eddig mindenkor oly sze­rencsével, hogy szinte sérthetetlennek tartot­ták. Most is mindenki az ellenfelét féltette : a véletlen azonban úgy akarta, hogy most ő

^14 VASÁRNAPI ÚJSÁfl._ 13. SZÁM. 189S. 45 . ÉVFOLYAM.

kgyen a legyőzött. Macola jóval fiatalabb és magasabb termetű ember, mint ellenfele. A leg­nagyobb vigyázattal, de egyszersmind végső elszántsággal állt szembe Cavalottival, mert ez kiköttette segédeivel, hogy csak a legszigorúbb föltételeket fogadják el. Meg volt engedve a szúrás i s : és ez lett Cavalotti veszte. Szálasabb ellenfele úgy talált döfni a feje felé, hogy kardja Cavalottinak a szájába, azon át pedig a nyakszirtjének futott, hol mereven átdöfte az életeret. Előmozdította a szúrás végzetes voltát az, hogy Cavalottinak hiányzott két egymás melletti metsző foga, s ez a hézag adott utat a kard hegyének. A szúrás után Cavalotti a szá­jához kapott, melyből rögtön patakként ömlött ki a vér, aztán egy kiáltással összerogyott s pár perez múlva elszállt belőle a lélek.

Cavalotti Milanóban született s kiváló neve­lésben részesült. Először költeményekkel tűnt föl, majd mint politikus és szónok egész Olasz­országot betöltötte hírnevével. A képviselőház­nak 25 éven át volt tagja, hol köztársasági elveket vallott s nagy tevékenységgel vett részt minden országos ügyben. Crispinek nem volt nála engesztelhetetlenebb ellensége. Számtalan­szor és mindig igen erélyesen támadta mind személyét, mind politikáját.

1860-ban tagja volt Cavalotti a Garibaldi híres »ezeré»-nek s részt vett a Millazo és Vol-turno melletti csatákban. Szintén szerepelt mint önkéntes az 1866-iki hadjáratban is. Köztársa­sági elvei miatt sok ellensége volt. 1870-ben a királyt is támadó politikai és részben forra­dalmi költeményeiéri három havi fogságot szen­vedett. Költeményeinél sikerültebbek voltak színmüvei, melyek közül «A koldus» és a «Mes-si'ni nők» nagy sikerrel került színre, amaz Milanóban, emez líómában, Milanóban és Plo-renzben.

Cavalotti. a mikor csak tehette, rendesen a Lago Maggioic kies pariján fekvő villájában tartózkodott, hol tudományos és írói foglalko­zása mellett minden gondját tizenöt éves fiának nevelésére fordította, kit a rajongásig szeretett. Most e zsenge ifjú gyászolja szintén imádott atyját, kimk épen oly megható, mint váratlan halála mindenfelé nagy részvétet keltett. Az elhunytat szülővárosában, Milanóban, óriási közönség kisérte örök oyugvóhelyére.

Franciaországban oly nagy volt a részvét az elesett olasz képviselő iránt, hogy a törvény­hozás 228 képviselő és szenátor aláírásával ellátott táviratot küldött a temetésére, Paris községi tanácsa pedig elhatározta, hogy a fő­városnak egy útezáját Cavalottiról fogja el­nevezni.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * A " V i i s á r n a p i l J S Í I J Í " r e g é n y t á r á n a k

mai számában bevégződik J ó k a i Mór *Hányan vagyunk m4g9* czímű nagyobb elbeszélése, melyet, mint a koszorús író legújabb művét, oly nagy érdeklődéssel fogadott olvasó közön­ségünk.

Ápiil hó elején B a k s a y S á n d o r jeles elbe­szélőnknek egy eges/, kötetre terjedő « lhima» e/.imü regényes történeti rajzanak közlését kezd­jük meg. sok eredeti rajzzal illusztrálva. Maga

6 müvet történeti korképnek nevezi. A beható tanulmány alapján kes/.ült érdekes el­beszélés a mohácsi csata korából vau véve, raj­zolva a nagy nemzeti veszedelmet, annak előz­ményeit és gyászos következményeit. A ritkán megszólaló iri'i e műve bizonyára szintén na­gyon fogja érdekelni az olvasó közönséget. — liegénytárunk ez eredeti müvek mellett Verne Gyula legújabb regényét közli, s annak befeje­zése után más kiváló külföldi írók elbeszélő müvei fognak következni.

Esthangulat irta Vilma, Egy kis 72 lapra ter­jedő nlzetecske ismeretlen szerzőtől, a ki nem irói babért keres, hanem emléket állít fájdalmának,

.<<-inek. halottainak — Előszava egyik -zól :

Nem kérdem, gúny vagy taps lesz-e jutalmam. Dicsőség, bír kiséri-e nevem . . . Elég tudnom, hogy szívem sír a dalban. S lesz szív, a mely együtt zokog velem.

CAVALOTTI FÉLIX.

S valóban könyvecskéjében nincsenek affektált érzést tolmácsoló kifejezések. Átéli, átszenvedi a mit ír. Nemcsak világosan áll az olvasó előtt egy élet lelki küzdelme, hanem azt a hatást is nyeri, hogy a dalok irója nem a versírás czéljával vette kezébe a tollat, hanem hogy önkénytelenül dalban fakadt ki a szive, Egyszerű keresetienség és igaz érzés jellemzi, a mit ír, és tollából dallamos magyarsággal folyik a szó. A füzetke záró költemé­nyeinek egyikét közöljük alább mutatványul, még csak azt jegyezve meg, hogy egy költemény valószí­nűleg nyomdai elnézésből kétszer fordul elő a gyűj­teményben.

Emlékek.

Ködös, borongó őszi délután van, Kinézek a homályos ablakon. Kötök, kötök, s kötőtűim egyhangú, I nnlmas perczegését hallgatom. Be sok esztendő szállott el fölöttem, Hogy én az első harisnyát kötöttem.

Anyám jutalmul megcsókolt s szivére Ölelte ártatlan kis gyermekét Most sir takarja édes jó anyámat, S szemem érette bús könnyekben ég . . . Oh hány emléket varázsol elembe Kötőtűim egyhangú perczegése.

Ott állottunk a kicsi bölcső mellett, Bámulva szemléltük az új csodát, Kis gyermekünket, kinek mosolygása Szivünket boldogítón járta át Dús lett éltünk valódi gyönyörökben: Kis fiacskámnak harisnyát kötöttem.

Nőtt a üú, gyarapodott a lányka, És vélük nőtt folyvást a szép remény, Ott állottak támogatásra várva, Ifjú sarjak az élet küszöbén — S előttem van selyempapirba téve, Kicsi leányom legelső kötése.

Aztán jöttek a gyászos, kinos évek, Egymást üzi bennük a fájdalom, Talán már szárnya sincsen az időnek, Csak úgy vánszorog ólomlábakon, Meghaltál . . . Üdvöm sirba szállt tevéled S a tűkkel gyászos fátyolom kötém meg.

Oh, fogok-e én valaha feledni ! Megszállja-e szivem a nyugalom-? Lelkem nem fog-e folyton emlékezui ? S megszűnik-e a sajgó fájdalom ? Elszenderül-e szivemen a bánat ? S harisnyát kötök-e majd unokámnak".'

Magyarország tör ténete II . Mátyástól III. Fer­dinánd haláláig. E czim alatt jelent meg az Athe-naeum kiadásában a Szilágyi Sándor által szer­kesztett «Magyar nemzet története* czimű nagy munkának hatodik kötete 600 lapra terjedő könyv­ben, gazdagon illusztrálva. Pázmány és Bethlen korának (1608—1C57) véres harezoknak, nagy küz­

delmeknek időszaka ez. Irta Angyal Dávid, mig dr

Dézsi Lajos a társadalmi és műveltségi állapotok­ról irt hozzá egy függeléket, hogy ez idők képe és tanulsága teljes legyen. A kötethez erre a mozgalmas korszakra vonatkozólag 37 becses, önálló színezett műmelléklet ós több mint 220 szövegkép, valamint négy darab eredeti oklevél hasonmása van csatolva A képek közt igen sok, felettébb érdekes darab van kül- és belföldi levéltárakból, gyűjteményekből! főúri kastélyokból, nagy utánjárással összeszedve, melyek megismertetnek bennünket azon kor leg­kiválóbb szereplőivel, az akkori viseletekkel, szoká­sokkal, s elénk varázsolják azon kor nagyobb sze­repű városait, várait, egyes híresebb kastélyait, épületeit.

Ezúttal be is mutatunk ezen képek közül kettőt. Az egyik Vágó Pál jeles festőnk műve s azt ábrá­zolja, a mint a magyar vitézek valamely győzelmes csata után egy csapat török foglyot vezetnek, a körűi álló nép örvendező ujjongása közt. A másik egy, a kölni városházán ma is meglevő egykorú gobelin után készült, mely a XVII. század közepé­ről azt a jelenetet tünteti fel, a mint a táborozó magyar katonák a sereg szénakészletét beszerzik. Ott látjuk a nagy kazlakat, a mint azok tartalmát részint hajóra, részint pedig lovakra rakják, hogy a táborba elszállíthassák. A fürge lovasok ugyan­csak hozzá látnak a rakodáshoz, mig az előtérben egy magyar és német tiszt kényelmesen heverész és pipázgatva, beszélgetve várja, mig a vitézek dol­gukat végzik.

A váradi színészet t ö r t éne te , irta Náméniji Lajos. A magyar színészet régibb állomásai közé tartozik Nagy-Várad. Ez év nyarán lesz száz éve, hogy a kolozsvári színtársulat az első előadást itt tartotta. A százéves jubileum alkalmából állította össze a nagyváradi színészet történetét Náményi Lajos, kiegészítvén ezzel K. Nagy Sándornak 1884-ben ugyanerről megjelent könyvét. Bevezeté­sül az iskolai drámai előadások nyomait keresi föl, majd a zeneszerető báró Patachich püspök múlt századbeli zenés előadásairól szól, aztán a német színészekről, kik 1788-ban játszottak először a városban. A váradi szinügy története sok tekintet­ben összefügg a kolozsvárival. Különben állandó színtársulata nem volt, vagy a kolozsvári színészek, vagy vándor társulatok keresték föl. Lakossága mindig pártolta a magyar színészetet, állandó szín­háza azonban ma sincs. Negyven év óta tervezi, s most jutott el odáig, hogy közelebb megkezdheti fölépítését. Az állandó színház miben létének meg­írásával végződik a munka, mely Nagy-Váradon Láng József könyvnyomdájában jelent meg.

A szabadság ünnepére , szini költemény három képben. Kozma Andor irta a Vígszínház számára, hol márcz. 15-én került szinre. Nyomtatásban az Oic.só könyvtár legújabb füzetében jelent meg. A Franklin-társulat kiadása s ára 20 kr.

Selyem és rongy, regény két kötetben, irta Timár Szaniszló. A szerző mint elbeszélő és egy napilap szinházi kritikusa ismerős. A «Selyem es rongy» első nagyobb munkája, szerkezetében, előadásában az irói minősítés elég határozott. Alapeszméje korszerű, mert a szocziálizmus szol­gáltatja, de nem a nyers és erőszakos szocziálizmus a minőnek az életben jelentkezik, hanem az idealista szocziálizmus, mely a munkának boldo­gulást és megnyugvást kivan juttatni. A regény czimében levő «selyem és r o n g y is a gazdagság es szegénység, a gyáros és munkás fogalmának felel meg, s egy fiatal, szép lány személyesíti, egy gazdag gyáros gyermeke, ki beleszeret a munkavezetőbe és kész érte selymét, bársonyát akár rongyokkal is fölcserélni. De a szerelem közé áll a szocziálizmus. Ez az igaz, hogy tisztult formát nyer a munka­vezető lelkében, de őt is bűnre csábítja, mert a nyomor enyhítésére nagy összegeket úgy akar sze­rezni, hogy hamisított árúkat szállít egy hajóra, s az értéktelen tárgyakat nagy összegre biztosítja. A hajót útközben egy pokolgépnek kellene fölrobban­tani. A dolog gonosz ábránddal van kieszelve, de a regény hősére végzetes lelki csapásokat hoz. O ugyan okoskodik, hogy ha a hareztereken is ezernyi ember­életet áldoznak egy eszméért, megéri az emberha­lált a munkások java is. De mikor látja a felszálló

SZAM. !898 1 J5^yFOLYAM. VASÁKNAPI UJSÁG. 215

kára & divatra vonatkozó képeket és czikkeket is ad, s félévenként művészi becsű nagy Lap­mellékletet, összesen t ö b b m i n t e z e r k é p e t é v e n k é n t .

A «Vasárnapi Ujság» társlapja, a most már 44-ik évfolyamában lévő tPolitikai Ujdonságok», melyet mint az események hü és részrehajlatlan előadóját, valódi hézagpótlónak ismert el a magyar olvasó kö­zönség, a hét eseményeit kellő magyarázattal ellá­tott gondos, tömör összeállításban tárja az olvasó elé, iigy, hogy a közönség együtt találja benne mindazt, a mi a napilapokban elszórtan jelen meg, 8 így e lap, kivált vidéken, hol a postajárás a napi értesülést különben is megnehezíti, a napilapokat is sok tekintetben pótolja. A 'Politikai Újdonságok* állandó ingyen melléklete a «Magyar Gazda* czímű gaztfasógi es kertészeti képes lap.

Mind a két lapnak kiegészítőjéül szolgál a • Világ­krónika* czímű képes heti közlöny, mely heten­ként egy íven, számos képpel illusztrálva jelen meg.

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEINK. egész évre félévre negyedévre

Vágó Pál rajza az «Athenaeum» kiadásában megjelenő «Magyar nemzet története» Vl-ik kötetében.

MAGYAR VITÉZEK TÖRÖK FOGLYOKAT KÍSÉRNEK.

utasokat, családokat, ártatlan gyermekeket, megren­dül, egész valója beteg lesz, stb. A regényekben ural­kodó közbejött események a hajó felrobbanását is megakadályozzák. A sokat gyötrött hős végre kibé­kül lelki furdalásával s boldog lesz. Ezt a történetet sok részletességgel irja le a szerző. A részletek közt vannak kedvvel olvashatók, de vannak hosszadal­masak is. Az elmélkedés, a szerző sok közbeszólása azonban felduzzasztják a regényt, s ez által a regény menete lassúvá lesz. A regény a Singer és Wolfner könyvkereskedése utján kapható.

Jellemek, tör téne tek és képek, irta Jámbomé Székely Lilla. A jókora kötetben huszonkét kisebb rajzot, elbeszélést, mondát nyújt az írónő, változa­tos tárgyakat. Békésen jelent meg könyve, s a tiszta jövedelem a békési nőegylet pénztáráé. A kötet ára 1 frt 20 kr., s az írónőnél, Békésen rendelhető meg.

Ki volt Anonymus ? Dr. Sebestyén Gyula törté­netire ily művére hirdet előfizetést, mely két kötetre terjed, 2 írtjával. A munka pályázott a történelmi társulat által kitűzött 100 aranyos dijra, a bírálók azonban nem ítélték oda neki a jutalmat. A szerző azt hiszi, hogy mert bírálói közül kettő maga is ellenkező állást foglal el Anonymus megítélésének Etájában, egy harmadik ellenében egyenlítették ki a nézeteltérést. A szerző most a történelmi társu-sulathoz fordul, hogy az eddig nyújtott támogatást njuve hátralevő részeinek kidolgozása folyamán role ne vonja meg. Az előfizetések szerző nevére a Nemzeti Múzeumba czimezendők.

A Magyar Könyvtár legújabb füzetei: Bohém­et, Murger és Barrióre hires színműve, fordította >ado Antal. Dandin György, Moliére vígjátéka,

fordította Hevesi Sándor. Kiadja a Lampel-féle könyvkereskedés g egy füzet ára 15 kr.

Királyi kegyelet nemzetünk nagyjai i ránt . • tauulo ifjúság részére kiadták : líartos K„ t'zim-

mermann A., Gábor Gy., dr. Zelliger V. Tiz törté­neti életrajz, tiz képpel. Ára kötve 15 kr. Kapható : Budapesten, a VII. ker. Hungária-úti elemi iskola igazgatóságánál.

Az akadémia Teleki-drámai jutalma. Márczius 19-ikén, József napján itéli oda az akadémia gróf Teleki József néhai elnökének alapítványából a 100 aranyos drámai jutalmat. Az idén szomorú­játékok pályáztak. Érkezett 26 pályamű, melyből hármat formahibából visszautasítottak, mert nem versben irták. A bírálók jelentését Bánóczi József terjesztette elő.

Hét darab kritikán aluli. Három foglalkoztatta a bírálók figyelmét. Ezek közül «A dogé* czimű már pályázott a Teleki-dijra, szavazatot is kapott, meg dicséretet. Az «Arany alma* czimű Helénának Trójába való szöktetését tárgyalja jó versekben, elég kerekded mesében, de szini hatás nélkül. Végül a «Szerelem* cziműt, mint legjobb művet, melyen azonban javítani kell, a dijra érdemesítették a bírálók. A zsarnok Giangiotto, Francesca di Rimini és Paolo története ez, melyben szerelem és a politika szövődik egybe, hatásos jelenetekre adván alkalmat. Az első felvonás kissé terjengős, a máso­dik nagy emelkedést mutat és ez általában a darab leghatásosabb része. A harmadik felvonásban kevés történik. A negyedikben akár vége is lehetne a műnek, s ezért az ötödik felvonás inkább toldalék. A bírálók egyhangúlag méltatták az «Arany alma* érdemeit, de a színpadi hatás dolgában fölébe helyezték a 'Szerelem* czimű tragédiát s ennek ítélték oda a jutalmat. Sajnálattal látja a bíráló­bizottság, hogy az idei Teleki-pályázat két legjobb darabja közül tárgyára egyik sem magyar, egyik sem modern; kész történelmi tárgyat dolgoz föl mindkettő, de nem a mi történelmünkből. Mindaz­által mégis megbecsülni óhajtván a létező erőket, indítványozta, hogy a 'Szerelem* czimű pálya­műnek adja ki az Akadémia a jutalmat.

A jeligés levélke fölbontása után kitűnt, hogy a «Szerelem* czimű tragédiát Somló Sándor, a Nemzeti Színház tagja irta. — A megdicsért mű, az «Arany alma* szerzője Vértesi Jenő, Vértesi Arnold jeles elbeszélő irónak 19 éves fia, ki közelebb a Kisfaludy-társaság egyik költemény-pályázatán is dicséretet aratott.

Verescsagin műveinek kiállítását márczius 20-ikán zárták be a műcsarnokban. Február 20-ától márczius 20-ikáig 41,238 fizető látogatója volt. Ezenkívül a főváros területén levő iskolák és tan­intézetek növendékei közül, tanáruk vezetése alatt 6077-en éltek a kedvezménynyel. A képzőművészeti társulat tagjaival együtt a látogatók száma 60,000.

A Vasárnapi Újság . . „ . - . . A Világkrónikával együtt...

A Vasárnapi Újság és | Politikai Újdonságok I A Világkrónikával együtt..

Csupán a Politikai Újdonságok A Világkrónikával együtt

8frt-kr. '.i . m .

12 . - .

13 . 6tl .

Í l - I IÍ . m .

4 frt 4 • \

kr.

ti i 8« . 2 . 50 . :t . 80 .

2frt-kr. 2 « 40 «

S I - I

8 . 40 . 1 « 25 « 1 . 85 •

Előfizetési fölhivás. A « V a s á r n a p i U j ság» , a legrégibb magyar

szépirodalmi és ismeretterjesztő képes lap, újith-ban hetenként egy félícrel bővítve, «A Vasár­napi Újság regénytáfa* czímű állandó szépirodalmi melléklettel jelenik meg, mely, mint a főlap, szintén művészi képekkel van díszítve. — A "Vasárnapi Újság* a női mnn-

Az előfizetések a «Vasárnapi Újság» és «Poli­tikai Ujdonságok» kiadó-hivatalába, Budapest, Egyetem-utcza 4. küldendők.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia márczius 21-iki ülésén

Theiorcwk Emil elnökölt, és Riedl Frigyes levelező­tag tartotta székfoglaló értekezését «A művészi és irodalmi típusok történetéről'. Nagyobb munkájá­nak egy részét mutatja be, melyben érdekes filozó­fiai rajzát adja a minden idők művészi és irodalmi típusainak s azok sajátosságainak a különböző mű­vészetekben és a különböző történeti korszakokban. Bemutatja ugyané munkájának egy másik fejezetét, mely a művészetben ismert gyermektipusokat jel­lemzi, különösen a gyermek Jézus alakjának ábrá­zolását a középkor és újkor századaiban. A figye­lemmel hallgatott előadást megéljenezték. Thew-rewk Emil elnök üdvözölte a felolvasót az Akadémia tagjai sorában. Ezután Kunos Ignácz «Naszreddin hodsa tréfái* czimen olvasott fel tanulmányt, mely a török népirodalmi alakok egyik legkiválóbb] ával ismertet meg.

A nemzeti múzeumi tanács. A közoktatásügyi miniszter a magyar muzeumok és képtárak ügyé­nek rendezése alkalmával tanácsot is alapított a Nemzeti Múzeum gyarapodása és fejlődése elő­mozdítására. A tanács elnöke maga a miniszter, másodelnökéül Bubics Zsigmond kassai püspököt kérte föl, tagjaiul pedig a következőket nevezte k i :

Gr. Andrássy Tivadar, gr. Apponyi Sándor, Berzeviczy Albert, Bubics Zsigmond kassai püspök, Förster Gyula miniszteri tanácsos, Fraknói Vilmos püspök, a muzeumok és könyvtárak országos fő­felügyelője, gr. Kuun Géza, a magyar néprajzi társulat elnöke, b. Lipthay Béla, Pauler Gyula országos főlevéltárnok, Semsey Andor, magyar nemzeti múzeumi tiszteletbeli őr, gr. Széchenyi Béla, gr. Teleki Sándor, Thaly Kálmán és gróf Zichy Jenő.

A budapesti általános poliklinikai egyesület, mely a szegények gyógyításával oly nagy jótékony­ságot gyakorol, márcz. 20-ikán délelőtt tartotta évi közgyűlését a városháza termében. Schlauh Löriucz bibornok, az egyesület fővédő helyettese elnökölt. Nagy és előkelő közönség gyűlt össze.

Schlauch Lőrincz bibornok üdvözölte a meg­jelenteket és örömének adott kifejezést, hogy a közönség áldozatkészségével lehetségessé tette, hogy ez egyletnek saját otthona lesz. Eljenzéssel fogadták a beszédet, aztán gróf Apponyi Albert alelnök kö­tötte le a figyelmet, ki legelőször is Schlauch bibor-noknak mondott köszönetet hathatós támogatásaért. Ő volt az, ki fölhívta mindenki figyelmét arra az összefüggésre, mely közvetlenül a testi ápo rendelt orvosi hivatás és a lelkészi hivatás meny-

210 VASÁRNAPLÚJSÁOL__ í.i ^^ms^i^é^^

nyíre harmóniában áll és kiegészíti egymást Ezután U egyesület tevékenységéről szólott, melyben egy­aránt meglátja a fényt és az árnyat. A fény az orvosok önfeláldozó, szinte bámulatos működése, mely megteremtette és virágoztatta az egyesületet. Sajnos azonban, hogy a magyar társadalom nem támogatja az egyesület ügyét annak fontosságához mérten. Ez a mai nemzeti életünk egyik sajátságos

Akárhány egyesület alakul, egy bizonyos fokig fejlődik, azután megáll és akkor az államot hivja segítségül. Nem lehet elég munkát fordítani arra, hogy a magyar társadalmat nagyobb tevékenységre és energiára biztassuk. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Lichtcnberg Kornél adta elő az gyesület működését. A poliklinika évenként 130,000 rendelésben 28.000 betegnek nyújt segítséget és tanácsot s ellátja azokat orvossággal és kötó'szerrel,

határozta, hogy Horváth Gyula sirját emlékoszloppal fo°ja megjelölni. Lendvay Sándor ellenőr mutatta be ezután a számadásokat, mely szerint az egylet vagyona 20,000 frt. A közgyűlés alelnökké Fenyő Sándort, a .Magyar Hirlap. szerkesztőjét válasz­totta.

A magyar földrajzi társaság közgyűlése e hó 24-ikón ment végbe. Gr. Széchenyi Béla tiszteleti elnök és Erődi Béla elnököltek.

Erődi tartalmas megnyitó beszédet mondott a legújabb földrajzi kutatásokról és expedicziókrol. Beszámolt a messze világban járó Cholnoky Jenő, Biró Lajos, Jankó János utazásáról, szép szavakkal emlékezett meg Zichy Jenő gróf vállalkozásáról. Ismertette Havass Bezső dr. törekvéseit Dalmáczia visszacsatolásáról, ürömmel tudatta a társaság si-

hónapra a fürdőház egész első emeletét kibérelt számára, május 15-től kezdve. Brückenau furd'-Alsó-Frankóniában fekszik, kéntartalmú vasa vize van.

A német császár Szögyény nagykövetnél Márczius 23-ikán berlini nagykövetünk, Szögyény. Marich László díszebédet adott, melyen megjelent maga Vilmos császár is kíséretével és az udvari társaság számos tagjával. A nagykövetségi palota előtermét valóságos pálmakertté alakították át \ császárné gyöngélkedése miatt nem mehetett el Ott voltak az ebéden: a két Eulenburg gróf, Hohen-lohe kanczellár, Bülov, Miquel és Tliiehnann mi­niszterek, Lukamis, Rutibor és Salm berezegek

TÁBOROZÓ MAGYAR KATONÁK A X V I I SZÁZAD K Ö Z E P É N . — RÉSZLET A KÖLNI VÁROSHÁZ EGYKORÚ GOBELINJÉRŐL. , Vlik kSW**

• kimentő operácziókat végez. Eröss Gyula dr.titkár fölolvasta az igazgatóság jelentését. E szerint az egyesület új kórháza már elkészült és még ebben az ín ben átadják rendeltetésének. Wlassics minisz­ter a poliklinikauak 1500 frt évi segélyt juttatott, I erezel belügyminiszter évi 1000 forinttal támo­gatja az egyesületet. Igen melegen emlékezik meg a jelentés a hölgybizottság működéséről.

Az Országos kaszinó márcz. 20-ikán rendkívüli fet tartott, s egyhangúlag báró Atzél Bélát

választotta meg igazgatónak. Az Otthon Írói kör márczius 20-iki közgyűlésén

Hálton Jenő elnökölt, ki megnyitó beszédében az egyesület gyarapodásáról emlékezett meg. Nvolcz év alatt 25,000 frt házbért fizetett, ha tehát a ház­bért tőkésíti, megveheti a Dohány-ntcza 76. szám alatti egyemeletes házat 86,000 frtért. Az erre föl­veendő kölcsön föltóteleit a közgyűlés elfogadta henyö Sándor mondott ezután emlékbeszédet az egyesület néhai alelnökéről, Horváth Gyuláról s végül indítványozta, hogy a boldogult sirját az Otthon jolö!J3 meg emlékkővel. A közgyűlés el is

keret a magyar helynevek dolgában, a melyet immár örvény szentesít. Szól a Balaton-bizottság d-sére

l P , ? f f i i x ta,rSf S^g t agJ a i nak száma 602. A je­lentest éljenzéssel tudomásul vették. Berecz Antal

^naa85Vo1"tS1atmn\be- A ^ " K r ú h a 7 é v i t n I \TJl gr6í h á r °mszáz forinttal

v á l a s z t i t t J S ^ S i t o l S ? Y f * <"«* Luciano rvw!- J r a n c i s c ° x^eira de Amaralt és

MI UJSÁG? n v í t a ^ r ? í á k k é P v i s e l ö h ^ üléseinek meg­nyílta következtében nem utazhatott el az üdüfő

S S T ^ S ^ A k ^ - s t wí l másTk' n K%mn^nbe » * * ^ajd p e d i g e g y másik kisebb német fürdőre, Brückenanba i £

Schtuarzkappcn és Hülsen ezredesek, Passim es Kossak festők és a nagykövetség egész személyzete. Az urak nejükkel együtt mentek az ebédre. A csá­szár étlapjára a magyarországi 7-ik huszárezrednek, mely a császár nevét viseli, egy huszárja volt oda festve ; ezt Kossak festette. Vilmos császár a nagy­követ feleségét vezette az asztalhoz. A nagykövet három leánya, Kamilla, Mariska és Ilona szinten résztvettek az ebéden. Az ebéd ideje alatt Vörös Miska zenekara magyar dalokat játszott, kóztü' többet Káldy kuruez nótáiból.

Magyarország a párisi vi lágtár laton, lukacs Béla volt kereskedelmi miniszter, az 1900. e

párisi nemzetközi kiállítás magyar kir. k o r m a n £ biztosa, Fittler Kamuinak, a kormánybiztosai műszaki igazgatójának kíséretében e hó 21-iken

Parisba utazott, hogy a magyar osztály szamára kijelölt területnek minél kedvezőbb helyen va o

5. KVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. 217

iegválasztását biztosítsa. A kiállítás magyar kor­ány-biztossága azt is elhatározta, hogy az irodalmi

, mflvészeti osztályban teljes Jókai-kiállítást is endez. Összegyűjtik abban a nagy iró műveinek

minden kiadását, valamint regényeinek s más munkáinak 14 idegen nyelven megjelent összes fordításait. Azon kivül kiállítják a költőnek mind­azon díszalbumait, díszpolgári okleveleit, melyeket "0 éves irói jubileuma alkalmából vidéki városoktól s irodalmi társaságoktól kapott. A kormánybiztos­ság a Jókai-kiállítás részére önálló külön termet bocsát rendelkezésre, a mely a kiállítás irodalmilag képzett látogatóira bizonyára nagy vonzerővel lesz.

Iparkiállítás Kolozsvártt . A kolozsvári Mátyás­szobor leleplezésével kapcsolatosan tartandó or­szágos ünnepek alkalmából az 1899-ik év folyamán általános erdélyreszi iparkiállitá.st akarnak ren­dezni Kolozsvárott. A kiállításra már megindultak az előkészületek.

Gróf Zichy Jenő' újabb utazása Ázsiában. Gróf Zichy Jenő e hó 12-ikén utazott el Budapestről, hoo-v Közép-Ázsiában folytassa nyomozásait az ős­magyarok után. Márczius 15-.én érkezett Odesszába, hol várták a grófot kísérői: dr. 7Josí«Béla, dr. Jankó János és Pápay Károly. Odesszában a társaság két-három napot töltvén, onnan hajóval folytatja útját Tifliszbe. Tifliszben Lopatinszky tanár, orosz nyelvész és Raden, a pétervári múzeum igazgatója, Stern, a tifliszi múzeum igazgatója, Mclikov, Boro-denko, Kunin orosz filológusok és régészek várják a társaságot. Tifiiszből az expediczió Kazánon, Sara-tovon át a szibériai városoknak veszi útját a Gobi-sivatagon keresztül Pekingbe. Az utazást egy évre tervezik.

Pulszky Ferencz emlékezete. Az epeijcsi Szé­chenyi-kör e hó 20-iki közgyűlését Sárosmegye jeles fia, Pulszky Ferencz emlékezetének szentelte. Az ünnepélyre Budapestről is érkeztek, ezek közt Pulszky családjának tagjai, a múzeum küldöttsége. Herzeviczy Albert, a kör védnöke mondta az emlék­beszédet, egész tanulmányt Pulszkyról, a tudósról és politikusról. Az ünnepélyre a tud. akadémia is küldött üdvözletet. A gyűlés után a közönség Pulszky szülőházához vonult, melynek falát szép emléktábla díszíti.

Egyetemi uj t anár . A király dr. Demkó Györgyöt, az egri érseki liczeum teológiai tanárát, a budapesti tudományegyetem hittudományi karához az egyház­jog nyilvános rendes tanárává nevezte ki.

Petőfl-alapítvány. A pesti hazai első takarék­pénztár egyesület igazgatósága a márcziusi napok hatása alatt ötszáz forinttal belépett a Petöfi-társa-«/;/ alapító tagjai közé.

Síremlékek 1848-iki szereplőknek. A 1848-iki márczius 15-iki események nevezetes emberének, '/""csics Mihálynak sirját is díszes emlékkel jelölik raeg az ötvenéves jubileum alkalmából. Az emlék már kész. A talapzatról egy munkás babér-koszorút nvujt föl Táncsics mellszobrának. Májusban akarják fölállítani. — Maros-Vásárhelyen pedig márczius 15-ikén leplezték le Bem egykori hadsegédének, Lukinavilsnak szép síremlékét. Lukinavits 1849. augusztus havában, Besztercze bevételénél Bem eletét mentette meg. A kath. templom tornyáról lesből lőttek Bemre, Lukinavits azonban Bem elé

"> s halálosan megsebesült. Bem parancsára Kolozsvárra akarták szállítani, de útközben meghalt

Maros-Vásárhelyen temették el. Sirját kegyeleté­én ápolták, most pedig egy asztaltársaság gyűjtést

t o t t síremlékére. Az emlék fölavatásánál meg­jelent az a székely gazda is, kinek szekere szállí­totta a megsebesültet.

Tifd™81 C s o m a S á n d ° r emlékezete. Dr. Duka haT a r ' a z akadémia tagja, mint az indiai angol

sereg orvosa, húsz évet töltött Indiában, s ez idő » * összegyűjtött minden kifürkészhető adatot wosi Csorna Sándor ottani életéről, s azokat na-

W°» érdekesen fel is dolgozta. A bátor magyar j emlékét és példáját állandósítani akarván, a

czéiJl m Í á n e Z e r f o r i n t o s a'apítványt tett oly emlék h 0 g > K Ö I Ö S Í C s o m a S á n d o r n a k o l y k o r

roztl T 1 6 * S Z e n t e l J e n - A z akadémia most azt hatá-haváb ^ , m i n d e n h a r m a d i k esztendő április

1 an> K - Csoma Sándor születése s halála ide­

jén, a tudós emlékének tiszteletére egy erre hivatott szaktudós az ázsiai kultúra körébe tartozó érteke­zést tart az Akadémia összes ülésén. Az alapítvány kamatait az értekezőnek kiadják. Az első értekezést Körösi Csoma Sándor emlékére 1900. évi április havában tartják meg.

Szilágyi Is tván szobra. A máramaros-szigeti ref. főgimnázium közelebb elhunyt nagynevű igazgatójának Szilágyi Istvánnak, Arany János egykori tettre buzdítójának emlékére szobor fel­állítását tervezi az iskola elöljárósága. E czólból gyüjtőívek küldettek szét a boldogult volt tanít­ványaihoz, tisztelőihez, s általában a tanügy munkásai iránt érdeklődő nagy közönséghez. A bizottság külön is felszólítja Szilágyi tisztelőit, hogy az íveket, akár vezetett a gyűjtés eredmény­hez, akár nem, a nevezett főiskola pénztárnokához, Kruzsélyi Bálinthoz juttatni szíveskedjenek.

Új levélbélyegek. Mióta a levélbólyegeket ezren és ezren gyűjtik, az ilyen bélyegek megváltozása az események közé tartozik. A magyar leveleken ezen­túl új bélyegek lesznek, s a krajezár helyett a fillér értéket fejezik ki. Ezek tervrajzaira a kereskedelem­ügyi miniszter 200 frtos pályázatot hirdetett. A beküldési határidőre, e hó 15-ikére, összesen 163 pályamunka érkezett, a melyek felett az orsz. képző­művészeti tanács, a kereskedelemügyi miniszter megbízottjával együttesen dönt. A pályaműveket az orsz. iparművészeti múzeumban állítják ki, s közü­lök a legkiválóbbakat a «Magyar Iparművészet* legközelebbi száma közli. A pályázaton résztvevő művészek között van Háry Gyula, Pap Henrik, Dörre Tivadar, Horti Pál, Eippl B. József, Förk Ernő, Abt Sándor, Havranek és mások.

Házasság. E hó 12-ikén ifj. Bertin Pál, posta- és táviró-tiszt, oltárhoz vezette Stibinger Ilonka kis­asszonyt, Stibinger Henrik nyomdász leányát, a józsefvárosi templomban. Mint tanuk szerepeltek Szilágyi Ákos építész és Brestyenszky János lelkész. Az esketési szertartást dr. Janda József végezte.

* Az ökörszem hasznos a gazdáknak abban is, hogy a menyétet s más rabló állatokat elárulja a vadászoknak. Bögtön kiabál ha meglátja őket s kia­bálva üldözi folyvást, s így a figyelmet felhívja reájuk.

* A legmagasabban fekvő telefonállomás jelen­leg Bajorországban van, a 3465 méter magas Zug-spitze tetején. A leghosszabb telefondrótvezeték pedig Szentpétervár és Bologna között van, a mely 3760 kilométernyi hosszúságú.

Kriegner-féle Akácz i a A r c z c r é m e 1 frtért. Szap­p a n 50 krért kapható országszerte a gyógyszertárakban. Főraktár Budapest, Kalvintér, «Koronái gyógyszertár.

x D iva t tudós i t á s az idei t avaszra és n y á r r a . Szénásy, Hoffman és Tsa tudósítása. A tavaszi selyem -kelmedivat ismét a Cachemire princesse és a taffetas. Ezek között az á-travers szövésű (bayadére) a legked­veltebb és minden lehető kivitelben készül bíousokra és egész toilettekre. Blousoknál különben is a nagy kocz-kas schottisnak van keletje, mig ugyanilyen és hasonló kivitelű taffetasokat, de apró koczkával, egész toilettekre alkalmaznak. Az eddig oly divatos moiré velour helyébe fleur de velour (velours fleurés) moiré imperiale és moiré nouvelle lépett; ez utóbbi újdonság gyönyörű, bársonyszerü szövésénél fogva rendkívül kellemes be­nyomást gyakorol a szemlélőre és előszeretettel alkal­mazzák séta- és alkalmi toilettekre. A párisi és londoni irányadó divatáruházak újdonságai között az iti emii­tett újdonságokon kivtil még satin duchesse és mintá­zott Gros de Londres dominál; mindezekben oly nagy a választék, hogy a legkényesebb izlés is bízvást kielé­gítést talál. Az idény kedvelt, legujabbnak elfogadott szinei: szürke, lila, turquis és rezedazöld.

T u r i s t á k n a k és k e r é k p á r o s o k n a k . Hozzánk beérkezett, teljesen hiteles tudósítások szerint Kwizda Fluidja a «K.igyó-jegygyel», a turista-fluid, jeles turis­táktól, kerékpárosoktól és lovasoktól fáradságosabb tú­rák előttjés után kiváló sikerrel használtatik. A Kwizda-féle fluidnak, mint velünk közlik, az a tulajdonsága van, hogy az emberi test izmait ellentállóképessé és kitartóvá teszi, úgy, hogy a legnagyobb fáradalmak könnyűséggel heverhetők ki. Másrészt ez a szer teljes újraéledést kölcsönöz az elernyedt izmoknak és eltün­tet minden fáradságot, úgymint túlerőltetéstöl származó mindenféle fájdalmat. Gyalogolok és sportemberek számára ez a szakemberektől hozzánk érkezett értesítés bizonyára a legnagyobb értékkel bir.

HALÁLOZÁSOK. NATÁLIA FÖHERCZEGNŐ, Frigyes főherczeg és Iza­

bella föherczegnő leányának holttestét e hó 25-ikén helyezték ravatalra Pozsonyban, miután bebalzsa­mozták. A főherczegi palotába mindenfelől érkeztek a részvétnyilatkozatok. Ezek közt volt gróf Zichy Gézának is egy költeménye, melyben az elhunyt ifjú föherczegnő siró hegedűjét énekli meg. A fo-

herozegnő ugyanis szépen hegedült. Az arisztokrá­c i a számos tagja ós a hatóságok főnökei is tolmá-csották a részvétet. A középületekre gyászlobogót tűztek. A városi hatóság elhatározta, hogy küldött­ségileg fejezi ki részvétét, koszorút tesz a ravatalra, a temetés órájában a város nagyharangját meghú­zatja s a temetésnél képviselteti magát. Vasárnap este hét órakor az elhunyt herczegnő holttestét lírcsbe viszik ós a Hofburg kápolnájában helyezik ravatalra. A temetés márczius 28-án délután négy órakor lesz és a holttestet a kapuezinusok sírboltjá­ban helyezik örök nyugalomra. A király 12 napi udvari gyászt rendelt el márczius 28-átó! kedzve.

Kihunytak még a közelebbi napok alatt: BoDÓ LIPÓT, Barsmegye volt alispánja, árvaszéki elnöke. a barsi evang. egyházmegye volt felügyelője, 81 éves korában, Nugy-Szelezsény ben.— PUSZTAI JÁNOS, nyűg. r. kath. plébános, aranyinisós pap, 84-ik és áldozár-ságának 64-ik évében. Szúmezőn. — PI.AVECZKI JÓ­ZSEF, somosi róm. kath. plébános, a soóvári kerület esperese, a sárosmegyei r. kath, népnevelők egye sületének elnöke, életének 54-ik évében — Nagy-emőkei SKKKOKI.Y JÁNOS, tápió-szentmártoni esperes-plébános, 71 éves korában, Tápió-Szeut.Mártonban. — KIKINDAI MIKLÓS, nyűg. nagy-kikiudai esperes-plébános, 79 éves, kinél a szabadságharc/ után menekülő Kossuth Lajos utoljára hált meg magyar földön. — ANDRÁSSY KÁLMÁN, egri egyházmegyei pap, 67 éves, Budapesten. — Breznóbányai MIKO-VÉNYI KÁROLY, 1848—49-ki honvéd-dandárparancs-nok, nyűg. magyar kir. sótárnok, 85 éves korában, Trencsénben. — BUDAY SÁNDOR, volt negyven-nyolczas honvédhuszárhadnagy, Tisza-Füreden, 68 éves korában. Az elhunyt köztiszteletben állt megyeszerte, s jelentékeny vagyona nagy részét-végrendeletében jótékony czélra hagyta. — KÖVÉR MIHÁLY, régi honvódfőhadnagy, ki részt vett a fehéregyházi csatában is, s egyike azoknak, kik utoljára látták a menekülő Petőfit, Kózdi-Vásár-helyt és Sepsi-Besenyőn temették el. — TOMKA MÓR, kir. tanácsos, pónzügyigazgató, 114 éves, Szatmárt, — Hallerkői gróf HALLER JENŐ, való­ságos belső titkos tanácsos, főrendiházi tag, volt képviselő, 55 éves korában, Balázstelkén. — Id. ENDRE LÁSZLÓ, ügyvéd, a jászkun kerületek volt nádori táblabírája, földbirtokos, 86 éves korában, Félegyházán. — VÁRADY MIHÁLY, volt torontál-megyei alispán, nyűg. törvényszéki elnök, Nagy-Becskereken, 80-ik évében. — HALLER ISTVÁN, pancsovai kir. közjegyző, 52 éves korában, Nagy-Becskereken. — PORSCHE EMIL, a zelestyei üveg­gyár tisztviselője, 62 éves korában, Zelestyén. — SZÉCSI SÁNDOR, az ó-budai Kisfaludy-szinház volt fiatal, tehetséges tagja, hosszas szenvedés után, 21 éves korában, Budapesten. — HOFFMANN LAJOS, budapesti városi állatorvos, 35 éves. — ÉLTETŐ ÁRPÁD, földbirtokos, 36 éves korában, Szatmáron.

— KALUZSAI KÁROLY, nyűg. magyar kir. pénzügyi titkár, 80 éves korában, Szegeden. — BENEDEK JÁNOS, kir. segédtanfelügyelő, 41 éves, Beszterczén. — GODÁNYI GYULA, pénzügyőri főbiztos, 44 éves korában, M.-Szigeten. — Szusz FERENCZ, magyar államvasuti ellenőr, Budapesten. — SEILER ENDRE, ügyvéd, Békésmegye törvényhatósági bizottságának tagja, 30 éves, B.-Csabán.

Özv. BAKAY KÁROLYNÉ, szül, Szekfű Begina, nagy kiterjedésű család matrónája, kinek halálát déd­unokák is gyászolják, 74 éves, Zentán. — Özv. SIMAY GERGELYNÉ, szül. Csausz Katalin, 78 éves, Szamosujváron. — SEYDERHELM ERNÖNÉ, született Fischer Johanna, udvari műkertész felesége, 71 éves korában, Budapesten. — Ozv. BOZSNYAY PÁLNK, szül. Kulcsár Mária, Szabadszálláson, 60 éves. — KRIDOVSZKY JULIANNA, 50-ik évében, Budapesten.

Szerkesztői mondanivalók. Az ifjúság. A költemény hangjában, nyelvének

zengzetességében, szárnyalásában a tehetség kétség­telen nyomait látjuk, de a gyakorlatlan kezdőt is el­árulják a költemény fogyatkozásai: a túlságos elnyúj-tás s a rósz rímek. Tuczatszámra idézhetnők belőle az ilyen rímeket: képzelet — hűtelen, tovább — után.

Félszázados ünnepen, ötvenedik tavasz. Lendülete­sen vaunak írva, de már el voltunk látva az ünnepi alkalomra szánt költeményekkel.

Azért hogy lebukott. Közölhető. Topplányi. Történeti elbeszélés. Elég élénken és

nem érdektelenül van megírva, de meglehetős hosz-szadalmasan. Sokat árt az elbeszélésnek a magyar­talanság, valamint az is, hogy a szereplők, a kik a tizennegyedik században éltek, gyakran oly kifejezé­seket használnak beszélgetés közben, mint a mai kor romlott nyelvérzékű, modern gondolkozású emberei szoktak.

N.-Várad. Régi előfizető. A kérdezett arczkép lapunk egyik közelebbi számában fog megjelenni.

Hóvirág. Tavaszi kép. Hangulatos, a természet szépségei iránt nagy fogékonyságot tanúsító dolgo­zat, mindazonáltal kissé az érzelgősségbe csap át. g' az olvasó közönség mai ízlése nem is igen kedveli már az efféle műfajokat.

Ballada. A tárgyban nincs semmi új, a kidolgozás­ban semmi figyelemreméltó.

Hem közölhetők: Ezer év után. Hazam képe. Áb­ránd. Rákóczi szelleme. Ne vádolj kedvesem, l e vagy dalforrásom. Mint a kis méh. Imádkozzunk. A tavon. Megkapom hát. Árva gyermek. Lélekharag. -Az eráSben. FqemifSlStt. Mindkettőn, kiva t az elsón, költői hangulat ömlik el; de hiányzjk , b e l ó l o k a bevégzettség. — Emlékezés. Kár az erőteljes tarta­lomért, hogy olyan fogyatékos kulforma takarja.

SAKKJÁTÉK A 2053. számú feladvány. Peipers F.-től.

SÖTÉT.

6

5

4

• I

^

• T a i • BAB

B_BiB£B*

1*1 » b c d e I g h

vn,Áaos.

V i l í g o s i n d u l s a n e g y e d i k l épésre m a t o t m o n d .

A 2038. sz. feladvány megfejtése Oorriás A.-tól.

Vüágoi. SóUt. n. Világot. Sötét.

1. K g l — g 2 . . . c 4 - c 3 (a) 1 K c l - d l 2. V e 4 — d 3 c 3 — c 2 2 . V e 4 — c 4 : . . . K d l — e l H. V d 3 - f l mat . a V e * — f i m a t .

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Itudapesten : K. J . é s ' F . H .

Andorfi S. — Kovács J . — Grébenben: K o v á t s F e r e n c z .

Kecskeméten: B a l o g h D . — Zsérczen: R o n g a Károly .

A pe»ti sakk-kör.

KEPTALANY.

&

A «Vasárnapi Ujság» 9-ik számában közölt kép­talány megfejtése: A xzivet megtömi lehet, de le­győzni nem.

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 6. szám.)

„EGYETÉRTÉS" P O L I T I K A I N A P I L A P .

t'sávolxzky Lajos, felelős szerkesztő,

1 8 9 8 . ITTTT. évfolyam.

Kossuth Ferencz, főmunkatárs.

Az Egyetértés nem dolgozik a hatásvadászat olcsó esz­közeivel, hogy magának egyszerre, tömegesen csakhamar ajra elmaradó, uj előfizetőket szerezzen, hanem mindenkor kellő színvonalon álló közleményei, gyors, pontos és min­den tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik régi, 1*6 hírnevét mint hazánk legelső rangú napilapja állandóan entartani, hogy ez utón ne csak régi előfizetőit kapcsolja

állandóan magához, hanem közönségét uj hódítások által évről-évre maradandóan meg is szaporítsa.

Hogy ezt a czélt elérjük, erre nézve legnagyobb táma­szunk a lap nagy terjedelme. Az Egyetértés egyetlen egy oldalon majdnem annyi betűt képes közölni, mint a kisebb lapok három egész oldalon s igy az Egyetértés egy rendes 8 oldalos lapja annyi közleményt tartalmaz, mintha a kisebb apók 24 oldalon jelennek meg, a mi azonban csak ünnepnapokon történik. Ilyenkor az Egyetértés 12—20, illetőleg a kisebb alakban számítva 86—60 oldalnyi terjedelmű.

Csakis a lap ily nagy méretei teszik lehetővé, hogy az Egyetértés mindenről oly bő és részletes tudósításokat közölhet, a milyeneket egy más lap sem nyújthat közön­ségének, így általánosan ismeretes, hogy az Egyetértés • i M á m n U a l tadósitauuti e nemben a legtökéletesebbek, nemcsak a tudósítások kimerítő volta folytan, hanem annál a tárgyilagosságnál és részrehaj latlanságánál fogva is, mely

müforditók fordításában. Az egy •év.alatt k - » W 400-500 uyomtatott™, ^ » » g ^ kötetre rúgnak Ily ^ ^ J ^ J ^ t e t b e veszszük az

! g a » ^ ^ rangú publiczisták által írott J " * " * 1 1 * ' " „ e * £ « Politikai közleményeit, bő hirrovat.lt, eredeti tárfra-Uit az ország és a világ minden részébenJevő sTiáMevelezőitől, továbbá a vasárnaponkint megjelenő » Z e ^ szaklapot pótló .Irodalom., .Tanügy, és .Mező-g f z d S g . ^müorLágos hirü rovatokat s végül az Egyet-értésTgjobban informált kö^azda-Agi, ! ? • * * • - £ * • l u d a s á é i rovatait és megbízható tőzsdei tudósításait b e m o n d h a t j u k , hogy az Egyetértés a haza.sajtónak eirvetlen orgánuma, mely az intelligens közönség minden

Mindezen előnyök daczára az Egyetértés előfizetési tea a legmérsékeltebb:

Egész é v r e —• — — — — — F é l évre _ — — — — — -N e g y e d évre — — — — — E g y h ó r a - — — - —

13. •gg-k-LigggljS- éVFOLTAM.

Előfizetések legozélszerübben postautalványon az Egyet­értés kiadóhivatalához Budapest, papnövelde-ntoza 8. intézendők.

VAJDA PÁL székes-föv, polgári iskolai rendes tanár

, ,S«ép u ás i i & olá ••« ja V I I I . ker . , Józse f -körú t 31/b sz.

Biztos és alapos kiképzést nyújt

főrangú és előkelő családok gyermekei részére (esetleg saját lakásukon)

a m a g y a r , német szépírás és rondirásból. Paedagógiai képzettségem és e téren általában ismert jó

hírnevem — a n. é. szülőknek — biztosítékot nyújtanak, hogy a legszigorúbb követelményeknek is megfelelni képes vagyok. 7527

CZERNT-féle

T A N N I N G E N E a legjobb, kipróbál tan ártalmatlan

hajfestőszer haj- és szakái- .valamint szemöldökfestésre, melyek a legegyszerűbb módon, már egyszeri használatnál is egész biztosan visszanyerik azon kifogástalan fényes szőke, barna vagy f e k e t e természete* Mint, a melylyel megőszülés előtt bírtak s mely Bem szappannal való mosásnál, sem a gőzfürdőben

meg nem fakul. Ara 2 frt 5 0 kr. Törvényesen védett, lelkiismeretesen megvizsgált

és valódi minőségben kapható

Antoo J. Czerny czégnél, Bécs, XVIII. , Carl Ludwigstrasse 6 (saját házában). Szétküldés postai utánvéttel. Prospektus ingyen és bérmentve. Baktár a nagyobb gyógyszertárakban

és illatszer-üzletekben. 7551 Vezérképviselőség és magyarországi főraktár:

Budapesten T Ö R Ö K JÓZSEF gyógyszertárában.

B ő r - é s s z é p s é g á p o l á s s z a k o r v o s a

med. univ. Dr. Révész Benő Budapes t , Kerepes i -u t 6 3 . sz. I . cm.

U évi gyakorlat, a berlini és bécsi kórházakban szerzett tapasztalatai alapján, gyorsan és alaposan gyógyítja az

összes 7506 bőr-, ideg és n e m i b a j o k a t . Szépségi h i b á k a t , szeplő, anya- és májfolt, pattanás, szemölcs, rézorr, fa­gyos végtagok, hajkorpa, hajhullás, sebek; szakszerű

tanácsosai szolgál az arcz és kéz ápolására. Feltűnő eredménynyel gyógyítja a titkos betegségek név alatt Ismert összes férji; női bajokat s azok következményeit

Rendel: délelőtt 8—13, d. u. *—5 és este 7—8 éráig. Levelekre azonnal válaszol. Kívánatra gyógyszerekről is

gondoskodik. Mindenkor mély diskréczió.

AS PHOSPMT Ezen vaskészitmény tartalmazza a vér

és csontok legfontosabb elemeit. Kitflnfi gyógyszer v é r s z e g é n y s é g , s á p k ó r , gyo­m o r f á j d a l m a k , v é r v e s z t é s eseteiben, szabályozza a h ó s z á m o t , könnyű emésE-tetű és kiváltképen h ö l g y e k n e k , fejlő-

1 d é s b e n l é v ő fiatal l e á n y o k n a k , vala mint g y e n g e g y e r m e k e k n e k legmelegebben ajánl­ható. Egy üveg ára 1 frt 50 kr. Magyarországi főraktár

Budapest, Török József gyógyszertára király-nteza 13. sz.

H A B E T E G A NŐ sok esetben a rendellenes vérzés egyedül okozója. Biztos sikerű gyógyszer ellene a „ H Y D R A S T I S LABDA­

CSOK" ára 1 adag í frt 50 kr., féladag 1 frt 50 kr. Vért isztátalanságnál bujakóros s egyéb bajoknál pá­ratlan hatású a «Szárcsakivonat . ; ára: 1 üveg 3 frt, félüveg 1 frt 60 kr. Epi lepszia (rosszbetegség) idegesség, ideges szív- és főfájásoknál rendkívü l i hatással hasz­náltatik a iLiquor eontra epi lepszia . . Számos elis­

merő levél. 1 üveg 3 frt, félüveg 1 frt 60 kr. Egyedüli készítője: 7511

Váradi - fé le gyógyszertár S z o l y v a h á r s f a l v a .

msa. =1 etás ideje: Augosztuo 4i tiep tetnber.

Talaj Bfóségjlyrf trágyázott.

noonvt

ond Sep-[AnssaatzeH tember.

tTflanzweKe: iS^^^RTCm. ^Bodenbeschaffenheit: Gut gGdüngt/f

( $ * $ & » * '

A Mauthner-féle h í r n e v e s

konyhakerti- és virágmagvak

zá r t és ha tó ság i l ag v é d e t t csomagokban a törvé­n y e s e n bejegyzett

m e d v e - v é d j e g y gy©l valamennyi nagyobb v i d é k i

fűszer- és vaskereskedésekben kaphatók.

« • " A Budapesten Andrássy-út 23-ik szám alatt létező M A U T H N E J B Ö D Ö N czég csakis o l y a n csomagoK-n á l vállal teljes jótállást egészen f r i s s és v a l ó d i mag­vakért, a mely csomagok r a g a s z t v a , a m e d v e ábravi" é s a M A Ü T H N E K n é v v e l vannak jelölve, ugy a mmt_ a

rajz itt mutatja.

Hennebery selyem ^ • ^ • 7532

csak akkor valódi ha közvetlen gyáraimból rendelik

fekete, fehér és szines 45 krtó1

1 4 f r t 6 5 k r a j C Z á r i g méterenként - » £ csikós, koczkázott, mintázott és damaszt stb. (mintegy **" .u lönböző fajta és 2000 különböző szin és árnyalatban

Ruhái s bloDsokn agyárbóüPr ivat fogyasztókjial postabér-, vámmentesen és házhoz szállítva-

Minták postafordultával. 7532 Magyar levelezés. — Svájezba kétszeres levélybélyeg ragas

HEN1BERG <J. selyemgyárai, Zfiriclibeu (cs. és kir. udvar i szállító).

VFOLYAM. . V A S J U N A P l UJSÁG.

CHOCOLAT MENIER 219

• 2 K 2 Í * 50,000 kilo. Kapható minden rnsier-ée o semege -kereskedéeber

é s czukriazdAban. 7K7

= =

? i —

•is M c x >5 s =

fentartására és emelésére a legkitűnőbb szer:

CÖRNÉLIA-ARCZKENOCS (törvény által védve), 7588

mely az areznak üde, meglepően tiszta fiatalos szint kölcsönöz, a mit s e m m i m á s s z e r r e l e l é r n i n e m l e h e t , kitűnő szer: májfoltok, szeplők, pattanások, pörsenések (Mitesser), túl vörös arcz és a bőr minden tisztátlansága ellen, a sárga vagy barna

arezbőrt vakitó fehérré teszi.

Egy kis tégely ára: 1 korona. — Egy nagy tégely ára: 2 korona. Ezen közkedvelt szer kapható:

LESZKOVÁCZ MILETA „ K O R O N A " c z i m ű g y ó g y s z e r t á r á b a n

Ó-Verbászon (Bácska). t0~ Posta i megrende lésekné l finom poxiderek, szappa­nok és i l l a t szerek hozzácsomagolásra ajánl ta tnak. " • !

tar Viszonteladók kerestetnek, "̂ w Főraktár Budapesten: Dr. Egger Leó gyógyszertárában, Váezi-körút 17.

o

£3.

I

legjobbnak ismert arezszepitő a világon. Ezen arccréme a legrövidebb tdó alatt eltávolít az arczról minden bŐrtisztátlansógot, u. m. szeplő, pöisenes, mitesser s tb . s azt hófehérre és Üdévé teszi. Teljesen ártalmatlan. Mgy tégely 7 0 kr., királyitS-oreme szappan 1 dtb SO kr. — Királynö~hőlgypor fehér, rózsa és créme színben 1 doboz lO krajezár, Szétkül-

dési főraktár:

Temesvár? József A ngyal-gyógyszertára

Z o m b o r , J ó k a i - t é r 2 . Budapesten Török József'gyógy­szertárában, Király-utcza l í . sz.

BilllgeBriefmarken.Prgttoe

sendet Angnst Marbea, Bremen. 7529

TÍTftTffíTt'ttTt'f

M i n d e n n ő , ki ele-gancziára és csínre va­lamit ád, ruha-al já­nak beszegésére ki­zárólag « I d e a l » s zabada lmazo t t bársony sujtást használ. Kap­ható a mon­archia min­den szabó-k e l l é k -

üzleté-ben. 7308

7585 A ki ( e B k 6 r .

Epilepsiában rtfB ideges állapotokban/ szenved, kírj.n arról szóló füzeteket. Kívánatra ingyen és ber­ni ntve megküldi a Sohwanen-

Apotheke, Frankfurt a. U.

Legjobb és leghirnevcsebb pipere hölgypor L a

M l

0^5, Különleges Rizspor BISMUTTAL VEGYÍTVE

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ, P A R I S - 8 , r n e d* l a P a l x , 9 — P A R I S .

7486

^7/Ullí í l^tf irt /k (Warzen-Entferner), a legjobb és kJliVlllUIl;i5 11IU legbiztosabb szer kézen levő szemöl­csök eltávolítására, naponta 2—3-szor az üvegben foglalt üvegbot segélyével megnedvesítendő; nebány napi basí-nálat után a szemölcsök lehullanak. Egy szép fátokban

foglalt üveg ára 1 f r t 2 0 k r , T v i í L « / < i i n - Í r i Á a m e ' y n e k segélyével 5—6 nap 1 t llftiHVIII 11IIF, a iatt minden tyúkszemet gyöke­

restől ki lehet venni. 1 üveg használati utasítással 5 0 k r .

AMON GYULA, gyógyszerész Pozsonyban 7576

Frigyes Föherczeg-utcza 19 sz. alatt. Szépség és egészség.

Kornak límyavalyája

az idegresség ós vérteleDBég, melyből szám­talan kór származik. Ez ellen pedig legbiztosabban hat a

vasas elűnabor 1 fivagr 1 f r t 2 0 k r , 5 fivig-

f r a n c o k ü l d v e 6 f r t . Sherryvel van készítve és min­den hMonnevü készítmények köiStt a legtöbb chlneeljet és

•ásat tartalmazza. kötStt a 1

Tasi

Kinek van szeploje ? vagy barmi folt, fagy pattanás az arczán? Az teljes bilton-sággal (ordolhat annak eltün­tetése végett a v l l á g - h i r i

Serail arczkenó'cshöz, mely nemcsak eltávolít min­denféle börtieztátlenBágot, ha­nem az a r e z b ő r t v a k í t ó f e -héjrré , t i s z t á v á é a ü d é v é t e s z i . 1 t é g - e l y á r a 7 0 k r . A r o z p o r h o z z á 3 s z í n b e n

7 0 k r . P o s t á n f r a n k o k ü l d v e 1 f r t 5 k r . S z a p -p a a h o z z á 1 d r b . 3 o k r .

Ezrek mennek Carisbadba hogy rossz gyomrukat kirepa­rálj ik és njra Jól emészszenek pedig ezt a ezélt otthon kénye­lemben, kevés költséggel elérik

P E P S I N - B O R használata által, mely az ételt megemészteni segíti és a gyom­rot rövid időn tökéletesen helyreállítja Ctueara Sag-ratla-bor kltfinő enyhe hatása hashajtó és vértlsztitó szer. \r>n keserül Minden ilynemű készítmény közt a legjobb. Az ezredéves országos kiállításon

J6 hatásáén kitüntetve. 1 ü v e g - á r a 1 f r t 3 0 kr , 5 ü v e g o t f r a n k o k ü l d v e

e forint. R O Z S N Y A Y M Á T Y Á S gyógyszerész Aradon.

Kapható Budapesten: 7489 T ö r ö k J ó z s e f gyógysz. untál és minden magyarom, gyógyszertárban.

Vérszegények és láubadozók vassal igyanak.

liter ára frt 20 kr.

liter ára "2 frt 20 kr.

Készíts S e r r a v a l l o g y ó g y s z e r - é s z T r i e s z t b e n . F*^5ÍI.!!?iit<.m.?*ííxí «y?r?ekek is Igen .z lve.en lázasak •Jokjior kitüntették. Minden fTÓgysaextirban kannl.

Idegesség, 7574 és fehérkór, vérszegénység, ideges asszony­betegség, étvágytalanság, soványság, ideggyengeség ^ t ^ . Ára 2 frt. Kap£; tó

S C H W A í í E N - A P O T H E K E Frankfurt a.M.

általában mindenféle gyengeség, mely szellemi vagy testi túlerőltetés által származott, vagy a mely egy súlyos betegségnek, hiányos emészthetőségnek vagy táplálkozásnak a kö­vetkezménye, legbiztosab­ban a «Begeneratio» pilu-láim használata által gyó-

;#f Mindenütt dicsérik a hires

Machleid-féle

Kecskeméti ar

H a t á s a a kecske m é t i n ö v é L y -szappfi i inal o ly m e g l e p ő é s e l i s m e r t , m i l y e t e t é r e n s z é p í t ö s z t r el n e m ért é s fö ­l ü l n e m m ú l t . E g y i k jó t u ­l a j d o n s á g a , h o g y á r t a l m a s u t ó b a t á s a s o h a s e m l e sz . E g y t é g e l y á r a h a s z n á l a t i u t a s í t á s s a l 5 0 k r . E g y d r b k e c s k e m é t i n ö v é n y -s z a p p a n 3 2 k r . Kapl a t ó :

Farkas Ignácz M á t y á s k i r á l y g y ó g y s z e r ' t á r á b a n K e c s k e m é t e n . B u d a p e s t e n : T ö r ö k , D r . E g -g ( r , B n d i t z B . é s F ó n a g y J .

u r a k n á l . 7602

a Elő sövény. lepe^vTf11 ( k 0 1 ' 0 n a t ö v i s ' krisztustövis vagy tüskés-

peny a) Valamennyi sövénynövény között legelső, gyorsan fejlődik, nem csemetézik (mint akácz, orgona

•)i rtro, 1Zmos ( 1 0 - 1 5 cm. ágas) töviseivel ember

oomÖTm mtnfk eUentáU' főelőn>'e- h0^y agyflg' disdik' s , ' ' B Z ' k e s 8 tb- ta^Jba11 kitűnően körűik l i í ' k e r t 6 k ' l e g e l Ö k ' u d v a rok , majorok stb. •ÖTénvlk- f e M m u l h a t l a n , legolcsóbb örökös méterre i r ^ E z 6 r d a r a b c s e m e t e elegendő kétszáz nyomtat tt "1 - m e S r e n d e l e s h e z rajzokkal ellátott

o t ültetési és kezelési utasítás mellékeltetik.

^mjzékek és ismertetés ingyen és . bérmentve.

t/zim: D 7 5 9 6

„Ermelléki első szőlőoltvány-telep" -Kágya u. p. Székelyhíd.

CSASZARFURDO. A főváros legnagyobb fürdőintézete, több mint 11 hő­

forrással (275—65-5" C.) rendelkezik é^íítfni'Aí'í 8 0 öltözővel, 1 foiTÓ és 2 langyos llUAIIJI UU medencze.Gőzkamra (43-46°) . Zuhany-

kamra. Hideg medencze. Iav<il\fiíl*il/k elkülönítve hölgyek és urak részére. l 5 / i d jMlll UU Fedett nőiuszoda. Uriuszodal860Dm. A kontinens legnagyobb intézete. Tükörfürdők. Török­

fürdők. Márvány-, porczellán és kád-fürdők. G y ó g y h e l y 2 0 0 j ó l b e r e n d e z e t t s z o b á v a l .

t0~ Árnyékos park. ~vW

A b u d a p e s t i a s z t a l o s i p a r t e s t ü l e t v é d n ö k s é g e a l a t t á l l ó

BÚTORCSARNOK VIII. ker., József-körut és Bérkocsis-utcza szegletén levő Sváb-féle házban n a g y m i n t a r a k t á i t é s vá l la la t i i rodát ny i to t t , h o l k é s z l e t e n

tar t , d ú s v á l a s z t é k b a n , k i v á l ó m i n ő s é g ű b ú t o r o k a t , e b é d l ő - , k á l ó - , n r i s z o b a é s s z a l o n b e r e n d e z é s e k b ő l .

E z z e l m ó d v a n a d v a a n . é. k ö z ö n s é g n e k ö z v e t l f n a k é s z ' t ő a s z t a l c e m e s t e r e k t ő l j ó b n t o r o k a t j u t á n y o s á r o n k é s z e n v e n n i , e s e t l e g m e g r e n d e l n i , ' t o v á b b á m e g ­t e k i n t é s r e a ján l ja a t e s t ü l e t n e k sa já t h á z á b a n l e v ő ál­

l a n d ó k iá l l í tás t i s . 7617

_WoTrm /A&MFREQ

BzT Legyen n y u g o d t . ^ 9 mert feltaUlUtott a legjobb szer, a kitlín-teteit és kipróbált 7481

NERVIN. mely a legjobbnak bizonyult: rhenma köszvény, csnz, csont- és derékfájás, szag­gatás, szúrás 68 daganatok ellen. Rend­kívüli hatása meglepd, ára SO kr. Egyed. készi tüje-Erew/iBeln gyógyzerész,Szabad­szálláson (Pestrn.) Főraktár TSrflk Jézsel Nagy Kristóf ás .Nándor, gyógytár. Molnár

és Moser drogoeria.

REPRODUKfíLO-nU INTÉZET PHOTO-CZÍNKOCRAFÍA I

O Í R E C T A N C O L - REM DÓZER

1 Bez. Josefs tadters trasse 4i BE C5 vnBÚDAPE&T

i^J• AKÁCZFA-UTCZA Ltf. AUToT/PiA

CHEniCRArniA

zMegváltói gyógyszertára Puj, Erdély Hunyadmegye.

Ha szereti gyermekét, használja a ki tűnőnek el ismert

Kárpáti egészségi gyermek-tápkávél Kapható a legtöbb gyógyszertárban 8 minden na­

gyobb kereskedésben. 1 doboz á r a 18 krajezár.

Budapesti főraktár: 7553 E G G E K - t ' é l e gyógyszertára sNádorhozs.

Tessék kísérletet tenni

^^P* és m e | fog grozMni . hogy p a t k á n y o k é a p o a -e g e r e k kiirtására minden körülmények Wzt leg-jiztoaaib % L á a z l o J ó z s e f g r ó f f y s s e r e z i

U t a l f e l t a l á l t

patkány pusztító-szer. Bámnlatoe hatását és biztos sikerét ezernyi ezer elismerő nyilatkozat

bizonyítja. A r a 1 d o b o a m a k 1 f r t , 6 d o b o s n a k S f r t , h a s z n á l a t i ü t n i -

t a s s e l . - Kaphat*:

LÁSZLÓ J Ó Z S E F gj'ógysierésznél M a r o s - T J J r i r ( B r d é l y ) . 7*68

fladapesti f i raktár i BéTg-ez-féle s r y ó g 7 » s e r t 4 r a • jTádorfcos . i • s V a d - k S n i t 1 7 .

220

Kossuth Lajos-utcza 12. szám, (a nemzeti casinóval szemben).

Ajánlja műtermét m i n d e n n e m ű f ö l v é t e l e k r e legna­gyobb formátumig. K ü l ö n m ű s o k s z o r o s i t ó o s z t á l y .

Heliogravwre, Autotypia, Fototypia, Fénynyomat.

Telefon ÖMSzeköttetéa. 7544

A női szépség emelésére, tökéletesítésére és fen-tartására legkitűnőbb, teljesen ár­talmatlan, vegytiszta és zsírmen­

tes készítmény a 7502

Margit Creme. Rövid idő alatt szüntet szeplőt, máj foltot, pattanást, borátkát (mit-

'esser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránczokal és himlőhelyeket, még koros egyéneknek is üde bájof

arczszint kölcsönöz, ára 50 kr., nagy 1 forint. Margi t hölgypor 60 kr, 3 színben. Marg i t szap­pan 35 kr. Marg i t fogpép (Zahnpasta) 50 kr.

Készítő FÖLDES gyógyszertára, Aradon Deák Farenoi-utoxa 11. •*.

Főraktár: T ö r ö k Józse f ejógjuertim, Budapesten Kiralyutcza 12.

j m i ^ N ^ I J J S A G ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ 13 SZÁM. 1898. ^J.vroi.y^

t Avüág legjobb sámfája** F Ö L D V Á R Y I M R E férfi divat és fehérnemű

raktárában! párja Budapest, IV, Ko/onaher- . . - p A cwz-utcza 1L sz. es VIII., | | | | | t J U

Kerepe«i-út 9. 7578 Férfi ingek, Jáger-áruk, vadász és sport-czikkek dús

választékban kaphatók. K é z i j ü k é* N y a k k e n d ő k .

4 ^ A k ígyó

védjegygyei. Régi johirü diaeti-kns cosmetikns szer

(bedörzsolésre) az emberi test izmai­nak és inainak erősí­

tésére.

Vi palaczk ára 1 írt.

Eredményesen hasz-ralva turisták, ke­rékpárú ok és lo­

vaglók által nagyobb túrák utáni erősí­tésre és erőgyűjtésre.

Va palaczk ára 60 kr.

Csakis a fenti védjegyes a valódi. - Kapható minden gyógyszerár-ban. — Főraktár:

K r e i s a p o t h e k e , K o r n e u b u r g ( B é c s m e l l e t t ) . A nóv, rámegy és csomagolás törvényesen védett. 7639

BEM és PETŐFI Nagy korkép a szabadságliarczból

Festette: Vágó, Styka, Spányi. 7620

Látiiató reggel 9 órától. Este villamos fénynél. Jrénu-út70. Városliget.—Belépődíj 50 kr.

G r i e d e r s e l y e m h e l m é l cn jótállólevél mellett a Iegiobbik, a viselésben elpusztíthatatlanok mert festéstik a legszolidabb. Gyönyörű újdonságokban közvel tétlen bevásárlási forrás igazi gyári árakon, portó- és váramén, tesen a házhoz szállítva. Milyen színekből öhajf ön mintákat ?

GRIEDER ADOLF ÉS T^A király i szá l l í tók

selyemkelme-gyárak szövetsége Zürich. 7375

i f n i H r rekedtség ós el­l i flU IRu nyálkásodás ellen IlUHUIJUwp iegj0}jb hatású szer a

BÉTHY-íéle pemeiefticzukorka, mely ezen bajokat gyorsan megszünteti. Kapható min­ién gyógyszertárban. Egy doboz ára 3 0 k r , 5 doboz-

zal 1 f r t 5 0 k r é r t bérmentve küld 7264

Réthy Béla gyógyszerég i Békés-Csabán.

Csak akkor valódi, Ja minden ioboz fenekén aliirasom látható.

S: L e s o v á n y o d á s r a • e g y i d e j ű l e g az e g é s z s é g e r ő s í t é s é r e 2 hónapig veendó a dr. B l y n s dr. D n c h e s n e - D n p a r o klin. tanár, beosületrend lovagja — megfigyelése után Boisson gyógysz. által készített «per

t s a - p U n l a > , vesioulosinevel előáUitott növ. kész BBV 3 frtos nemzetközi posta-utalvány küldésével szállit egy palaozkkal: M . B O I S S O N , 1 0 0 r u e M o n t -m a r t r e , P a r i s . Budapesten kapható : T ö r ö k J ó z s e f gyógy­

szerésznél, király-uteza 12. szám. 3750

bérm.

Üdvös tanács. Köhögésnél, rekedteégnél, a torok és légzési szervek mű­

ködési zavarainál E g g e r biztos hatású

MB LLPA S Z TI LLÁI veendők. (1 doboz 50 kr. és 1 frt. Próbadoboz 25 kr.) A cvornor rendetlen működésénél radikális hatásúnak

63 bizonyultak 7Í30

Egger Szóda-Pasztillái. (1 doboz 30 kr ) Mindkét szer kapható minden gyógyszer-

tárban. — Fő- és szétküldési raktár Magyarországon:

Jádor'-gyógyszertár Budapest, Váezi-körnt 17. sz.

I

Selyemkelme újdonságok SZÉIVÁSY, HOFFMAM ÉS TÁRSA

selyemáruháza ( BUDAPEST, IV., BÉCSI-UTCZA 4 .

Lyoni ós párisi selyemkelme-ujdonságaink dús választékban megérkeztek. — Ezek közül felemlitjük a következőket:

7648

Travers minden színben és kivitelben, Schottisch selymek a legújabb színekben, moiré imperial, moiré incriste,

Valamint foulards és pont/is a leg-ujabb mintákban

Fleurs de velour, Gros de Londres faconné, Satin liberty uni és imprimé, Cachmir princesse minden színben,

Selyemkelnie ajdoaságaink árai 1 frt 15 krtol feljebb. Foulardés ponais újdonságaink árai 58 krtól feljebb

s

í

Államilag kedvezményezett gőzerőre berendezett első magyar

Torony-óra-gyár 7615

M á y e r K a r o l y L . u t ó d a M ü l l e r J á n o s Budapest VII., Kazinczy-utcza 3. sz. — Képes árjegyzéket ingyen és bérmentve

> PARFÜMER1E LOHSE

a legpompásabb ibolyaillat, hasonló a frissen leszakasztott ibolyáéhoz: i l la tszer — szappan — arcspor — pipere-vix '.i'Jí br i l lant in e — i l la tpárnák.

írlIQtSlV í nhco BERLIN W. v M O i a V A J v l l O C ) 45/46 Jagerstrasse 45/46

kir. udvari azállitó. Kapható valamennyi illatszerészet-, díszműáru, gyógyfüszerészet-és gyógyszertárban, valamint minden fodrászQzletben Ausztria-

Magyarországon.

A modern vegyészet hatalmas hala­dása és az ebből származó szám­talan cosmetikns készítmények sem voltak képesek a 30 éven át bevált

Hr.Leiigiel Frigyes-féle

Nyirfabalzsamot elnyomni, a legjobb bizonyíték tehát, hogy itt egy valódi, a természet által nyújtott szépitőszerről van szó. Ezen nyirfabalzsam egy sajátságos 30 évi gyakorlati vegyi eljárás alapján praeparáltatik és osak azután jön forga­lomba. Ezen folyadék hatása, hogy a b o r f e l s ő h á m ­j a i t l a s s a n k i n t l e h á n t j a é s e s á l t a l az a l s ó t i s z ­t í t o t t b ő r fiatal s z í n b e n é s ttdeségben j ö n n a p ­v i l á g r a , m e g s z ü n t e t m i n d e n n e m ű k i ü t é s t , s z e p l ő t v ö r ö s f o l t o k a t é s a n y a f o l t o k a t , s i m í t j a a r á n -e a o s b o r t é s a h i m l ő h e l y e k e t l a s s a n k i n t t e l j e s e n e l o s z l a t j a é s a s a r c z b ő r n e k ü d e é s e g é s z s é g e s

s z i n t k ö l c s ö n ö z .

Egy korsó ára használati utasítással együtt 1 frt 50 kr. A nyirfabalsisam hatásának támogatására Dr. Lengiel

_ ^ ^ ^ _ __ Frigyes-féle 7466

B^"Benzoe s z a p p a n o n ajánlatoB. Egy darab ára 6 0 és 3 5 kr. Raktáron minden jobb gyógytárban. Főraktár Magyarország részére T ö r ö k

J ó z s e f gyógyszerésznél Budapest, Király-utoza 12.

F^nklin-Tárgulat nyomdája, (Budapesten IV., egyetem-ntcM 4. es.)

Még csak rövid ideig! Feszty társaság körkép palotájában

Város l ige t 7368

Krisztos a keresztfán és Jeruzsálem

óriási körkép. L á t h a t ó . reggel 9 éritói este 4 éráig.

Ax esti órákban villanyvilágitásnál. Be lépő dí j 5 0 k r .

Gye rmek jegy 3 0 k r a j c s a r .

7tee

um* J& Wu ,

rsmm \im <**&*

^sr

14. SZÁM. 1898. BUDAPEST, Á P R I L I S 3. 45. ÉVFOLYAM. Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÚJSAG és I egész évre 1 2 frt c & V A f J Í H N A p I maÍQ I egész évre 8 frt

ütt l félévre — ö • | felévre — 4 « POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egyik CBupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egész évre B — -félévre — 2 . 5 0

Külföldi előfizetésekhez a postaüag meghatározott viteldíj is csatolandó.

A FELVIDÉK HÍMZŐ HÁZI IPARA.*

if Irta gr. Z . S .

I .

'IDŐN A POZSONYVIDÉKI hímző házi iparról akarunk szólani, mindenek előtt há lásan kell megemlékezünk Izabella főherczegnő

0 cg. és kir. Fenségéről, ki mióta elfogadta a hímző házi ipar védnökségét, szakadat lanul fá­radozik érdekében, valódi lelkesedéssel karolván fel az ügyet.

Kezdeményezésére Pozsony és vidéke hímző házi iparának támogatására nőegyesület alakult , mely ma «az Izabella hímző házi ipar-egylet» nevet viseli és melynek nemcsak védnöksége, de szervezője, lelke, éltető ereje a főherczegnő.

Ez egylet elnökéül herczeg Pálffy Miklósné, helyettes elnökéül gróf Esterházy Mihályné, alelnökéül dr. Tauscher Béláné, pénztárnokul Palugyay József, t i tkárul dr. Samarjay Emi l választattak meg.

Az egylet működési teréül Pozsony-, Nyitra-és Trencsénmegye tűzetett ki. Czéljai a kö­vetkezők :

1. Munkát közvetíteni, megrendelőket, világ-piaczot szerezni a himző házi ipar termékeinek, érvényre juttatni a felvidék nőinek ügyességét, sajátos ízlését a h ímzésben; a nép e kincsét érté­kesíteni a nép javára.

2. A vidéken dívó hímzések nemzeties jellegé­nek fentartása, a mit egyes községek különleges stíljének megismerése és hímzet t minták által

Ez érdekes czikket a . V a s á r n a p i Ú j s á g , s z á m á r a tevék1*66*15'611 m e g í r t a s z e r z ő J e , a ki m a g a i s i g e n slf ' ü y r * 8 Z t V 6 8 Z a P ° z s o n y " d é k i h á z i i p a r t á m o -e i j ^ r 1 . * 8 f e J l e 6 z « s é b e n . A cz ikkhez tartozó k é p e k most k t e S e a Z O a b a n h o s s z a s b időt k ívánván , c s a k csa"' , r U l h e t e t t s o r » köz lésre . K ö z b e n s z o m o r ú főh! 8 8 6 r t e * h a Z Í i P ^ ^ y l e t védnöknöje , I zabe l la w e e n T ^ C S a l á d j a t ' e g v i k l e á n y » . Natá l ia főher-ható h u n y t a v a l - k inek alakja sz in tén ott lát-

leányaT0? C 8 0 p o r t k é P e n ' m e l y Izabe l la főherczegnőt bar, - k T 6 g y Ü t t P ° z s o n y v i d é k i czififeri h í m z e t t ruhák-Dan ábrázolja. 0 ,

tti J Szerk.

m á r c f fg!̂ Ú t o n t ö r t é n t Összeírások alapján e d d i g ki l 6 n „ B a , Zsonyfne9yében ö t v e n h a t k ö z s é g b e n köze l

^ Z 8 z á z h ünz6nf i t i smerünk .

•iagsáeá C T f f e r i D é p v i s e l e t s zázadok előtt i s m á r g a z -

"faaddi* írt h 6 t e t t feL B é l M á t y a 8 ' k Í 6ZelÖtt m á 8 f é l emliti h n * " N o t i t i a Hungarise»-ját , m á r ebben

r á b a n ' n é 0 ^ t ^ l é g i n e v e Czifra v o l t - B e l M - k o ' * KnpkovT ' * r é s z b e n m a g y f t r » ré szben tót . M a i s h»ogzásúV1C8 t S H l a v a t i n e v e k me l l e t t o l y a n m a g y a r

Qeveket találunk, m i n t H a r s á n y i és K e o s z e g h y .

való megállapítása, úgy a néptől készített eredeti rajzok összegyűjtése által iparkodik elérni.

3. A régi elfelejtett munkanemek és techni­kák fölelevenítése és iskoláiban való újra beta­nítása, a három megyében gyűjtött és gyűjtendő régi hímzések alapján.

4. A házi ipar jellegének és egyszersmind a finom ízlésnek megfelelő jó anyagot szerezni és nyújtani a munkásnőknek, a mennyire lehet a hazai iparczikkek, különösen pedig a házi ipar termékeinek fölhasználásával.

Az egyletnek már megalakulásakor rendelke­zésére állhatott volna több száz himzőnő,** de ezekkel, minthogy három megyében szétszórt községekben laknak, még ma is nehéz az össze­köttetés. Szerencsére Czifferen kész himző-intézet kínálkozott, melyet Hollósy Mária ve­zet, s melynek himzőnői művészibb munká­ban is jártasak.***

1892-ben telepedett le Czifferren Hollóssy Mária mint házi ipar tanítónő, magával hozván több száz darab rendkívüli szakértelemmel, há-

Krisztina főherczegnő. Mária Anna főherczegnő.

I ^ ^ M W W l M ^ W W i ^ M ^ ^ W

Izabella föherczegasszony. Henriette főherczegnő. Gabriella főherczegnő. Izabella főherczegnő. Natália főherczegnő.

IZABELLA FŐHERCZEGASSZONY LEÁNYAIVAL. (Czifferi himzett ruhákban.)