24Í

ÁR JEGYZÉKElegujabb magyar könyveknek

HECKENAST GUSZTÁVkiadó-hivatalában Pesten,

egyetem-utcza 4-ik szám alatt megjelentek, és minden könyvkereskedésben kaphatók:Gróf Széchenyi István politikai iskolája, saját müveiből

összeállítva. I. kötet. N.-8-rét (384 lap). Ára fűzve 2 ft. 50 kr.

Tompa Mihály versei. *^^vw«*«*>^}±*-w»1 ft. 20 kr.

, M a r g i t . Nyolczadrét (219 lap). Borítékba fűzve ára 1 ft. 50 kr.

Jókai M. Szélcsend alatt. S S U t i v f k ö t e t - 8-r-(210'164 ̂ p2 ft.

Dalmady Gyözö. Szerelem.Diszkötésben

1 6 ' r é t - ( 2 4 O 1 ft. i2ft.

Remek-irók. Gyémánt-kiadás.VIII. Kölcsey Ferencz versei. — A szerző arczképével.

IX—X. Zrínyi Miklós, Szigeti veszedelme. — A költő arczképével.Ára egy- egy kötetnek 70 kr.

l í W i t n I l l l í í l P á l v í l V P ^ P t A J ° t a n á c s o k világba lépő fiatal leányokJ U M K d J U l l d . r d i y d V t Í A e i U . számára. Kis nyolczadrét. (432 lap.) Bo-

ritékba fűzve 2ft.

A macrvnv omhpr tnnvv fára P f i k h Albert, a Vasárnapi üjság szer-m a g y a i e m u e r K o n y v i a r a , keSztöje felügyelete aia«. i. kötet.Előfizetési ár 4 kötetre 2 ft., postán bérmentesen küldve 2 ft. 50 kr.

N e m z e t i SZl'nháZ. Kiadja Toldy István.I. kötet : Béldi Pál. A gróf Teleki-féle alapítványból száz arany pályadijja!

jutalmazott eredeti szomorujáték 5 felvonásban. Irta Szigligeti Ede,8-rét. (179 lap.)

II. kötet : A jó barátok. Színmű 4 felvonásban. Irta Sardon Viktor. FordítottaSzerdahelyi Kálmán. 8-rét. (171 lap.)

Ara egy-egy kötetnek 80 kr.

Első Napóleon császár élete.(504 lap) fűzveDiszkötésben

A leghitelesebb kútfők után. Czim-harmadik kiadás. Kis 8-rét.,

2ft.3ft.

K \ VPre-STílVíilíía elméleti és gyakorlati kézi-könyve.n.. A v e r s - s z a v a l á s 8_rét. ( 3 i 6 iap) f ú z v e l f t .

í í l ine Pmlpkiratí l i a a i 1 8 4 8 k l é s 1849-ki magyarországiLídJUS* e i l l i e i i l l d ld l hadjáratból. Második kiadás. Két kötet.

8-rét. (I. 288, II. 160 lap.) Borítékba fűzve ára 3 ft.

Jósika Miklós. Második Rákóczi Ferencz.fűzve

Nyolcz kötet,(kis 8-rét)

4ft.

££"?A magyar nemzet classicus Írói. ££"?«>jes évi folyamának ára

Tartalom : Virág B. munkái 1—5. — Bajza J. munkái 3—4.Az első két évi folyam ugyanazon áron még folyvást kapható.

5 ft.

Lanka (ín«7tíSv ^ y p l l p m i «yilrrálr N e v e z e t e s b emberek köz- ésL/dIliid UUbLldX. ÖZei i emi SZIKI dK. magáné]etbeni elmés rögtön-

zései és élezés mondatai. 8-rét. (XVIII. 304 lap.) Borítékba fúzve ára 2 ft.

Horváth Mihály. A magyarok történetekiadás. 8-rét. (586 lap). Ara fűzveVászonba kötve

2 ft. 50 kr.3ft.

Jósika Miklós. A két mostoha.Történelmi regény. Két kötet. Kis8-rét (234, 253 lap) fűzve 2 ft.

lAlml lilfA-n 1 7 n l P n « s i n l t *rllA r* Két rész egy kötetben. Kis 8-rét.

Jókai Mór. Felfordult világ. ( 1 8 0,1 1 6 l ag, f u z v e ift.eokr.

fűzve

Tllliíl \Fí*]á áa k ö l t ő i t N o v e l l í í k e s vázlatok gyűjteménye.J U l l d . VdlU t3S H U H U l l . Három kötet. K.-8-r. (230, 222, 2071.)

3ft.

f i W a p f R ' í n t hán (Remekírók VII.) Dráma öt szakaszban.JU&9C1. LídUtt. UdU. Gyémántkiadás. 242 lap. A szerző arcz-

képével. Fűzve 70 kr. Diszkötésben 1 ft.

Tompa M. Regék és népregék. Külön kiadás. — Diszkötésben3 ft. 50 kr.

Irodalmi kincstár. Gyémánt-kiadás.V.—VI. Külföldi lant. Magyar költők müforditásai külföldi remekirókból.

VII. Emlékkönyv. A legjelesebb magyar költők szemenszedett mondatai.VIII. Epígrammák.

Ára egy füzetnek fűzve 70 krajezár. Diszkötésben 1 ft.

Jósika Miklós munkái, uj folyam.Regény. Négy kötetben. (19S, 170,1—4.

52 kötet. Egy-egy kötet80 kr.

JA a tatár. Regény. Négy kötetben. (19S, 170, 193, 184 lap, 8-rét)fűzve 3 ft. 20 kr.

5—6. Pygmaleon, vagy egy magyar család Parisban. Két kötet. (232,208 lap 8-rét) fűzve 1 ft.. 60 kr.

7—10. Régiebb, és ujabb novellák. Négy kötet. (231, 243, 242, 247 lap, 8-rét)fűzve 3 ft. 20 kr.

11—13. A tudós leánya. Három köt<»t,(I 279,248,250 1.,8-rét) fúzve 2 ft. 40 kr.14—16 A gordiusi csomó. Regény. Három kötetben (224, 220, 196 lap)

fűzve 2 ft. 40 kr.17—19. Regényes képletek. Három kötet. (223, 240, 212) fűzve 2 ft. 40 kr.20 - 22. A rejtett seb. Regény. 3 kötet. (207,191, 220 1., 8-r.) fűzve 2 ft 40 kr.

23. Egy kétemeletes ház Pesten. Novella egy kötetben. Nyolezadrét.(195 lap) fűzve ' 80 kr.

24—26. A szegedi boszorkányok. Regény. Három kötet. 8-rét (213, 208, 184 1.)fűzve 2 ft. 40 kr.

27—29. A zöld vadász. Regény 3 kötetben. Nyolczadrét. (255. 284. 276.) Árafűzve 2 ft. 40 kr.Figyelmeztetés a t. ez. vidéki közönség számára, különösen

Kórrajzok bonczleletekkel a gyermek-gyógyászatköréből, észlelve a pesti szegény gyermek-kórházban. Közlik Koller Gyula tudorés Schmidt Gyftrgy tudor. Előszóval Balassa János, k. tanácsos és m. k. egye-temi tanártól. N.-8-rét. (119 lap.) Ára 1 ft.

Ökröss Bálint. Magyar polgári magánjog atörvényhozás és az országbírói tanácskozmány módosításai nyomán, átdolgozott ésbóvitett második kiadás. Fűzve 5 ft.

Mikes Kelemen törökországi levelei. A szerző saját kéz-iratából életrajzi ér-

tekezéssel, közli Toldy Ferencz. Két kötet. (I. 224, II. 246 lap, 8-rét) fűzve1 ft. 60 kr. Velinpapiron diszkötésben 3 ft.

Kautz Gyula, jogtudor. Politika vagy országászattan,tekintettel a két művelt világrész államintézményeire és törvényhozására rend-szeres kézikönyvül. Nagy-8-rét. Két kötet, fűzve 4 ft.

Kautz Gyula. Nemzetgazdaság- és pénzügytan.Rendszeres tan- és kézikönyvül. Fűzve két kötet 4ft.

T e m P l ' P t t á r 1 Nélkülozhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet s egyébl b l l l d C l l d l . tudományok és művészet köréből lehetőleg minél több érd"kes tár-

gyat és egyéniséget betüsorozatos rendben megismertet I—IX. kötet. (A— Szardnyelv.) Ára egy kötetnek ] ft

Az egész munka tiz kötetben teljesen meg fog jelenni.

Okrucky Justinián. Magyar-olasz nyelvtan, oktatás azolasz nyelvet tanító segítségével, vagy anélkül is megtanulni. Tartalmazza : azolasz nyelv szabályait, a szükséges szavakat, beszédmódokat, párbeszédeket, for-ditási és olvasási gyakorlatokat, valamint egy, a legszükségesebb szavakból össze-állított szótárt betűrendben. 8-rét. (200 lap.) Ára fűzve 1 ft.

OllendorffH.G.eredeti angol nyelvtani uj tanrendé,melyet követve, nehiíny hónap alatt lehet olvasni, irni és beszélni tanulni.A magyar tanulók használatára átdolgozta Egan James, r. tanár a pesti kir.egyetem, városi főreál és kereskedelmi akadémiánál stb. Nyolczadrét (384 lap)fűzve 1 ft. 50 kr.

Schwiedland Frigyes. Franczia nyelvtan. (864 iaP, 8-rét>fűzve 1 ft. 50 kr.

oly helyekre nézve, a hol könyvkereskedés nincsen. — <ö"5)ss»>'?5íf.__. _ Megrendelések a fennhirdetett könyvekre egyenesen a fennevezett kiadó-hivntalhoz intézhetők, a mely a szétküldést ^HjLdSm

pontosan posta-uton eszközlendi, és pedig azon esetben, ha a megrendelt könyvek ösazege. legalább 2 ftot tesz, bérmentesen. Az illető összegvagy előre beküldendő a kiadó-hivatalhoz, vagy a könyvek átvételekor a posta-hivatalnak kifizetendő.

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatala.Kiadó-tulajdonos Ilorkenast Gusztáv. -- Nyomtatja Landerer és Hrrkennst, egyetem-uteza 4. szám alatt Pesten, 1868.

Ökröss Bálint Átalános törvénykezési eljárás iperes és perenküli ügyekben, a legújabb törvényhozás szerint. Felvilágosító jegy-zetekkel és kimerítő irománypéldákkal, birák, ügyvédek s a közélet használatára.1863. Fűzve 5 ft.

Tizedik évi folyam.28-ik szám.

Pest, julius 12-én 1863.

E l ő f i z e t é s i f ö l t é t e l e k 1 8 6 3 - i k é v r e :a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva :

Egész évre (január—december) 10 ft. | Fél évre (július—december)Csupán Vasárnapi Ujsag :

Egész évre (január —december) 6 ft.Fél évre (július—december) 8 ft.

Csupán Politikai Újdonságok :Egész évre (január—december) g ft

Fél évre (július—december) 3 ft

S z i g e t i J ó z s e f .A Vasárnapi Újság eleitől fogva felada-

tának ismerte : méltányolni az érdemet, aközélet bármely terén találkozzék azzal, sfeltüntetni a jeleseket, bármely pályán vál-tak légyen azok ki a mindennapiság szűkköréből.

E szempontból különösen figyelemmeltartja nemzeti színházunkat is.

A magyar szinház drága kincse a nem-zetnek.

A színész a lelke, éltetője ezintézetnek.

A czél, melyért a szinházfennáll, csak ugy érhető el, ha aközönség minél szivesebben láto-gatja. S hogy szívesen látogassa :azt csak jó színészek által ér-hetni el.

Ezért mi a szinház fenntartói-nak első sorban magukat a színé-szeket tartjuk, s mint ilyeneket,feladatunknak ismerjük őket fi-gyelemmel kisérni, s a közönségnek koronkint egyegy derekab-bat, jelesebbet bemutatni közölök.

Azok között, kik ez idő sze-rint színházunk kiválóbb tehetsé-geit képezik, meg kell említe-nünk Szigeti Józsefet, kit átalá-ban művészi játéka, de legfőképjól sikerült komikus szerepei, ré-gen a közönség kedvenezévéemeltek.

Szigeti — családi nevén Tri-pammer — József, Veszprémben1822-ben született, hol atyja jómódú kereskedő.

A színészethez való hajlammár kora gyermekségében mutat-kozott benne. Minden tanulmá-nyai közt legszívesebben foglal-kozott, s legjobban is kitűnt aköltemények szavalásával; Ba-logh István társulatának, legelő-ször tíz éves korában látott előadásai pedigegészen megzavarták & gyermek játékait, smidőn egyszer az iskolai szigorú tilalom da-czára a színházba elszökött, s ezért tanítójamegverte, — mint rendesen történni szokott,a helyett hogy elidegenítette volna, a szen-vedés csak erősebben kapcsolta össze rokon-szenve tárgyával.

S e vonzalom a színi pályához az idővelfolyvást nőtt lelkében, ugy hogy midőn fel-sőbb iskoláit végezni Pestre jött : sziveseb-ben járta a színházat mint az egyetemet, sörömestebb olvasta a színdarabokat, mintVerbőczyt.

Végre 1841-ben határozottan győzötthajlama, s daczára szülei ellenzésének, odahagyá a jogi pályát, s Thália papjává sze-gődött. A sors ugy akarta, hogy Baky Gábor

S Z I G E T I J Ó Z S E F .

igazgatása alá épen azon társulathoz állottbe, a mely miatt gyermek korában meg-verték.

A „Peleskei notárius"-ban lépett föllegelőszőr, és pedig mindjárt négy szerep-ben egyszerre, mint kisbiró, uti-komiszárius,Othello, és mexikói vőlegény.

Harmadfél évet töltött a vidéki színészet

sátrai alatt, s ez időszak élveit és szenvedé-seit híven följegyezve naplójában, az egy-kori „Budapesti Viszhang"ban közre bocsátá.

Pesten, 1844-ben lépett fel legelőszörLorenzinóban mint Michel, s játékát oly tet-széssel fogadta a közönség, hogy az igazgató— Bartay Ede — azonnal szerződtetési aján-lattal kínálta meg az ifjút, s azon száz forintbánat-pénzt, mely ly el már akkor Kecskemétrevolt kötelezve, szívesen lefizette érette, csak-

hogy megszerezze őt a nemzetiszínháznak, melynek azóta foly-vást tagja.

Itt azonban csaknem tiz évenát, anélkül hogy egy bizonyos sze-repkört jelöltek volna számára,mindenféle másod-, harmadrendűszerepeket aggattak a nyakába, sma szerelmest, holnap hőst, hol-

napután komikust stb. kellett ját-szania; de az ifjút mindez nem-csak el nem kedvetlenité, sőtfolytonos tanulmányra és mindenoldalú önképzésre készteté. Ugyhogy, midőn később Bartha ésFáncsy elhaltak, Lendvay elbete-gesedett, Egressy eltávozott, sSzigeti első rendű szerepekhezjutott : oly sokoldalúságot ésügyességet fejtett ki minden szak-mában, hogy a szorgalmát mél-tányló közönség csakhamar ked-venezévé fogadta, a kritika pedigelismerésével buzdította a művé-szi tehetséggel lankadatlan igye-kezetet párosító ifjút.

Ma már oly különböző ésannyi kitűnő szerepe van Szige-tinek, hogy azok mindnyájátelősorolnunk e kevés téren aliglehetne. Nem emiitjük még hal-hatatlan Friczíjét sem. Elég le-gyen ereszben annyit mondanunk,hogy szerepeit nemcsak soha

el nem ejti, de sokszor a legcsekélyebből is(s épen ez legerősebb bizonysága alakító te-hetségének) lényegest és jelentékenyt tudalkotni; s az ö fellépése mindig hoz közön-séget a színháznak.

Nem kevésbbé jeles Szigeti az íróasz-tal mellett, mint a deszkákon. Sziműveitirodalmunk jobb termékei közé kell számi-

246

H

tanunk. A Viola.: Jegygyűrű, Szép juhász,Kisértet, még soká kedvelt darabjai leszneka közönségnek. A Becsületszó negyven ara-nyos pályadijat nyert, a Falusiak és Vénbakancsot pedig legjobb eredeti szimnüveink-hez tartoznak.

Szigeti a legjobb korban és erőbenvan. Irodalomban és a színpadon még sokszépet és jót várhatunk tőle. (§.)

Ellenségeimhez.Köszönöm nektek, édes jó barátim!— Ellensógim! — akartam mondani —Hogy éjjel nappal soha sem szunyádnakIrántam jó szivetek gondjai!Igazán, nektek annyit köszönök!Háláin hozzátok tbgyhatlan 8 örök!

Tőletek hallom ezer gyarlóságim';Hajh! az embernek önnön tükre rósz!De megtanulom, mennyit kell javulnom,Mert jó szivetek folyvást ostoroz —Vagy simogat . . . hogy szivem szinte nyög!Hálám hozzátok fogyhatlan s örök.

3 lányszor alunnám léha ámulatban :Ha föl nem verne harsány vád s szitok!Hányszor ragadna szenvedély örvénybe :Ha nem látnám gúny-mosolygásitok',Mely fülcszméltct : ti vagytok a rög,Hálám hozzátok fogyhatlan 8 örök.

Ha látom : sokan dicsérnek, szeretnek :Mnjd-majd elhinném, félő, magamat!De jó-hiremet halkan súgja a hű,Ti trombitával gyarlóságomat!Pedig hiában a lomb sem zörög . . .Hálám hozzátok fogyhatlan s örök!

Volt oly napom, hogy sokan szánva szántak : !Jaj, nem kívánom vissza! rósz nap az! 'Volt újra oly', hogy többen irigyeltek :Bár mind ilyen vón'! arra nincs panasz!Oh! ott valátok irigyim között . . .Háláin hozzátok fogyhatlan s örök.

Kérlek, legyetek eztán is barátim!Ellenségim — ' mondani akarám.Oh nézzetek jó í.eresztyéiii szívvelOly lélckvesztőn, vigyorogva rám!Nekem mindegy : pogány, zsidó, török :Hálám hozzátok fogyhatlan s örök!

Szász Károly.

1 csonka kar.Történeti beszelt'. — Irta : fío'tikay Papp Lajos.

(Folytatóé.)

II.Vala pedig Magyarhon ez időben a há-

ború és viszályok szinten;. Mindenki féltetteösi birtokát, mindenkit saját érdeke hajtottama szent kötelesség felé, melyet megvetnihonfi biin vala.

így ifjú Keglevics Péter is azon számo-sak közé tartozott, kik a haza ótalmábanküzdve, verőket és éltöket áldozák azonerényért; melyre annyira büszkék valánakazon kor emberei. —- — — Tahi Ferenczuram többnyire tótországi váraiban lakottvolt, miként azt már emlitök, hol leginkábblátta személyének elkerülhetetlen szükségét.

Bármennyire szemes és vigyázó volt jóTahi Ferencz, a berzenczei vár elkerülte fi-gyelmét, azt hitte, hogy jó kezekre van azbízva, pedig egy léha gyámoltalan, tarkalelkű ember volt annak parancsnoka.

Szálai Kelemen uram volt az ur Berzen-ezén, ki meghallván a hires Omer bég szán-dokát, félvén a török vad dühétől, egy sötétéj ótalma alatt, néhány nyulszivü gyászvi-téz kiséretében oda. hagyta a várat, nyakábavette a világot, s annak szerencsétlenségeit.

A mint a várat elhagyta, visszanézettmég egyszer, nem tudta merre vegye az utat;mégis fájt lelkének, hogy hir nélkül védet-len állapotban hagyta azokat a szegény la-kosokat . . . .

A boszuló nemezis, útját egy rengetegerdőnek vezoté, hol martalócz török csapa-tok álltak lesben.

A török őrszemek, az erdő végén a iákárnyai alatt látták, hogy egy csapat ma-gyar lovasság egész bátorsággal épen felé-jök tart.

A parancsnokoló bég épen az őrszemekkörül járdáit, midőn a kedves hir felől érte-sítették.

A legnagyobb csendben perez müve volta csapatokat biztos pontokra rendelni.

Szálai Kelemen elkezdett gondolkozni,hát ha ez erdőben török csapatok vannakelbújva?!, számtalan példa volt reá, hogyminta vérivó vadak,lesből szoktak prédá-jokra lecsapni, s neki gyalázatban, a nemzetátka között kell meghalnia, kit az utódokátka fog utálattal említeni; szánta, bántatettét, s azon határzattal és óhajtással lépteát az erdőt környező csekély gátat,hogy leszvalaki, a ki az ínséges élettől, öt és társaitmegszabadítja.

Nem sokáig kellett várakoznia.. Az erdőksünijéből kontyos lovagok állták útját, kiknem kérdve, és tudakozva utazási czélját,kivonták fényes szablyáikat,s a bujdokló vi-tézekre lecsaptak.

Kelemen látván a kerülhetetlen veszélyt,melybe rósz szelleme sodorta, visszanyertebátorságát s övéinek buzdító szavaira kard-jával felelt; hullott a török, és magyar,végre a nagyobb erő győzött, s a berzenczeivárnagy békóba verve, a bég sátora elé vi-tetett. "

Kigyult a fa-tüz a rögtönzött sátorelőtt, melynek belsejében keresitbevetettlábakkal, dagadó vánkosok tetejében ültOmer bég; egy vigyorgó szemű szerecsenszította a lobogó fa-tüz parazsát, hatalmasurának terjedelmes pipájába ujabb, és ujabbizzó szenet rakván.

—• Melyik várból szaladtatok el hitetlengyaurok, — hordjanak el a dzsinek te feketekutya, pofádat nemegyszer láttam Ber/.en-cze körül, — szólt a bég néhányszor földhözütve tágas edényét, melyből a sziporkák,mint ezernyi fénylő bogarak, világítottak afekete földön.

— Múljék el haragod, rettenthetetlenvezér, én egyenesen hozzád jöttem Berzen-czéről:

— Ugy-e, azon veszedelmes gyaurok kö-zöl való vagy, kik a minap azzal az átkozottKeglevics gyaurral megvertétek szép had-seregemet; Keglevics a csatatéren maradtugyan, de te szépen odábbállottál rettentőharagom elöl.

— Csalódol okos bég, én a várban bete-gen feküdtem akkor. . .

— Gondolom betegséged okát, jancsá-raim megszabdalták hitetlen bőrödet, nem-de ? gunyolódék Omer bég.

—- Ne boszankodjálnagytekintetü bég —a vár nyitva áll számodra, elkészítettemaz utat, melyen biztosan elfoglalhatod.

— Nem hiszek neked, mert nagyon alá-zatos vagy, köztetek csak az álnok. és ra-vasznak áll igy a szeme, mint a tied; a ma-gyar daczos és büszke még a hóhér kardjaalatt is, te pedig sima vagy mint a kigyó,hízelgő mint vampyr, ravasz mint a róka.

— Tévedni méltóztatol. rettenthetetlenbég — ám jer és győződjél meg a dolog va-lódi állásáról, ha nem ugy lesz, üttesd le tejemet azonnal.

— Azt ugy is megkaphatod, mert ha va-lóban te vagv az. kinek gondollak : ugy hakét életed volna, azt is elvenném.

Szálai Kelemen elborzadt a bég határo-zott szavain s előre gondola a kínokat, me-lyekkel a kegyetlen pogány gyötreni fogja;nagv busán mellére hajtá fejét s elkez-

dett rettenetesen bánkódni könnyelmű tettefölött.

Mi szebb, mi kedvesebb halál lett;volna a csatatéren, a honérti nemes küzde-lemben ; mily gyászos és lélekrázó e kegyet-len vadak által veszteni el az életet, mely ahonért s annak érdekeiért lobogott.

Kelemen uramat elvitték az irgalmatlanszivü törökök az erdőbe, s egy jó vastagfához kegyetlenül megkötözték . . . a sajgófájdalmak forró könyeket csaltak szemébe,mely aláfolyva parázsként égette arczát.

Melyik fájt neki jobban, az égő köny-csepp-e? vagy a szívnek szilaj fájdalma?!

24'

Másnap Omer bég elfoglalta BerzenczétA bástyafokon Szálai Kelemen uram levá-gott feje, a félholdas lófark mellett bámultjegesedett szemekkel a vár alatt elterülőkörnyék virányaira . . .

III.

Tahi uram csak akkor tudta meg a ber-zenczei vár szomorú sorsát, midőn a rakon-czátlankodó törökök biztos helyükről a ka-nizsaiakat fenyegettek.

Szegény Tahi Ferencz, szokott nyavalyájaa köszvény miatt, ágyban fekvő beteg volt,midőn a hírrel kapcsolatban, Keglevics Pé-ter szomorú sorsát is hirül hozák, kit orozvameggyilkoltak a, kontyosok, Reke nevű falualatt,

De már erre méregbe jött a jó vitéz, el-kezdett káromkodni, átkozta a törököt teljesleikéből, igérte, hogy csak a lóra ülhessen,majd megadja ö Omer uramnak.

— Ej, ej, beh sajnálom azt a gyönyörűjó vitézt — nagy kár érte, kipótol hatatlan aveszteség.. hidd el édes feleségem, s kedvesleányom, sohsem láttatok ti oly kedvesszép embert, mint az itju Keglevics : szálas,Góliát termetű, Absolon szépségű, Józsefszelidségii ember volt ez, — hej, hej, eb-hordta pogánya, ez ifjú veszteségén az egészország gyászba borul, adjátok kar-domat, kössétek derekamra, -- hé'.lovászok,nyergeijetek, még ma török vérben kell fü-rödnöm; a legjobb lovas azonnal induljon abánhoz, tudassa a szomorú valót, s nevembenkérje föl, hogy ha a legparányibb hajlandó-sága van házam iránt, tekintélyes hadsereg-gel csatlakozzék hozzám,holnap hajnalban Ka-nizsán leszek, — kiáltott a felzaklatott öreg,s ágyából kiszökve erősen öltözni kezdett.

— Szivem, édes uram! félek, hogy meg-árt a tulheveskedés, aggódott Zrínyi Ilona,Tahi uram széles hátát tenyerével végig-végig húzogatva.

— Megbocsáss kedves feleségem, harag-szom, roppantul haragszom; mi lesz velünk,ha e kegyetlen nemzet erötvesz rajtunk. Sze-gény jó Keglevics, — — — na, képzelemha megtudja az édes apja fia szomorú halá-lát, lesz a töröknek meleg napja . . .

— Kedves atyám! vegyen erőt magán,ne okozzon több bajt, betegségére káros ha-tással lehet az indulatoskodás . . .

— Ne aggódjál édes leányom, térj szo-bádba, s imádkozzál érettem, s kérd a meny-nyei atyát, hogy adjon győzelmet ellensé-geimen.

Ez a párbeszéd délelőtt tíz óra tájbanI történt, s már egy órakor délután teljesen; fölszerelve, útra készülten volt Tahi uraiöí kezénél levő fegyvereseivel, — alig tudtákszegény Tahi uramat a paripára feltolni aZ

I átkozott köszvény miatt, — de midőn ké-í nyelmes nyergében elhelyezkedett, követke-

zöleg vett bucsut szeretett családjától :Isten áldjon meg benneteket kedveseim!

I fogadom, nem szállók le e nemes állatról)! mig Omer bégen egy jó csapást nem teszek

vagy valami részét el nem hozom kárpótlá-sul Keglevics Péter vérdijjába. . .

Megzendült a harczi tárogató, a lovakprüszköltek, a daliák arczai kigyuladtak, alovagcsoport, mint erős férgeteg, tova szá-guldott. . . .

A nők kendőket lobogtattak a távozódaliák után (Folytatása következik.)

Az erdő — és az ember.Közli Berky Gusztáv.

Nemcsak hajdan, még most is, legnagyobbj része az embereknek kevés figyelmet fordit és* csekély fontosságo' tulajdonit ama kölcsönhatás-

nak, mely alatt állat és ember a növényvilággalszüntelen áll. Földünk, mint tudjuk, még mielőttrajta állatok jelentek meg, roppant tartamú ideigcsak buja növényzet színhelye volt, •— de ez anövényzet képezte az állati létalapját, s most, mi-dőn a növény- és állatország egymásmelleit állfenn, oly szoros a szerves világ e két nagy osztá-lya közt a viszony, hogy nem háborgattathatikaz egyiknek létele, anélkül, hogy a másik is megne érezze azt. Megsemmisülése az egyiknek, szük-ségképen vesztét vonja maga után a másiknak. Azállati és növényi élet ezen kölcsönös egymásra-hatása kiterjed különösen az ember és növényközti szoros viszonyra is.

A szerves életet föltételező anyagok örökcseréje az, mi legszorosabban fűzi össze az állat-világot a növényzettel. Ha Franeziaország legje-lesb vcgytudósával, Dumaa-va], az összes állatvi-lágot óriási tűzhelylyel hasonlítjuk össze, amennyiben az állati szervezet által a léggel bele-helt éleny a test szénenyének, könenyének éslegényének elégetésére fbrdíttatik, — akkor vi-szont az összes növényzetet egy nagy élenytele-nitő készletnek tekinthetjük, mely készlet általamaz égési folyam szülte anyagok, u. m. szénsa-vany, viz, ammóniák és salétromsav szünet nélkülszétbontutnak, élenytclenittetnek. Az ezen anya-gokban megkötött éleny a növények táplálkozásifolyama következtében ismét felszabadittatik s alégnek, honnan az állatok folytonos belehelése ál-tal elvétetett, ismét visszaadatik, hogy ismét szol-gáljon az állati életnek, melynek iő-flltétele. Anövények tehát azáltal, hogy az állati szervezetből(mint felesleg, tehát ártalmas), kilehelés és kipá-rolgás utján kiűzött anyagokkal táplálkoznak :hathatós tisztitói a levegőnek.

Az erdőség leghatalmasabb, legfontosabbképviselője az összes növényzetnek. Nemcsak nrnterélyes és leghatályosabb tisztitói a ragályosanyagokkal folyvást teljes levegőnek, de mintóriási sííritő-készletei a légköri vizgőznek fonto-sak az erdők. Számtalan levelei összegének rop-pant felülete ugyanis folyvást vizet párologtat ki,gőz alakjában. De tudjuk, hogy mindennemű fo-lyadék elpároigása (tehát a vize i-) hűtési folyam-mal jár. A meghütött levegő pedig a benne fog-lalt vízgőzt köddé, azaz felhővé süriti. Mily nagya ffilovolck viz-kigŐ2Ölgése, mutatja többek köztHalé észleleté, mely szerint egy közép nagyságúkörtefa augusztus hónak 12 napja alatt, 18 fontvizet párologtatott cl. Számítsunk egy holdnyi te-rületre csak ezer ily fát, ezek levelei 120 nyárinap alatt 2,1GO,O '0 iont vizet fognak szolgáltatnifelhők képzésére. Láthatjuk csak ebből is, mily fon-tosak az erdők a földtnivelésre nézve : ezek tart-ják éltető nedvvel a száraz, szomjas földet, járul-ván az cső, forrás és patakok képzésére. De nem-csak közvetlen szolgáltatják az erdők a légkörilecsapódásokban jelentkező vizet, — mert hiszennek fő forrása a tenger fog maradni mindig; —legnagyobb fontosságú azoknak levegőt hűtő tu-lajdonsága, melynéllogva az esőt előidézni képe-sek. „Irtjátok ki az erdőket,'' — igy szól Dove, aszaktudós — „s elriasztottátok az esőt!" Igazavan; mert a nap sütötte szárazföld feletti forrólevegőben átlátszó gőz alakjában lebegő viz, haa folytonos léghuzam által hajtva, erdős vidékfölé ér, itt a falevelek kipárolgása következtébenmeghütött levegőréteggel érintkezik s azonnalfelhővé sűrűdik : mig az irtott terület fölött ameleg levegő elhúzódik anélkül, hogy a bennelevő vízgőz vizzé, azaz : felhővé és esővé megsűrűd.ii volna képes. A szentirás ama mondata te-hát, miszerint az Ur egyaránt bocsátja esőjétigazakra, mint igaztalanokra —, mint látjuk, ezesetben némileg módosítható: mert azokra, kikignztalamd bántak az erdővel, bizony nem igenbocsátja esőjét az Ur.

De midőn egyfelől az erdők hiánya, illetőlegpusztítása káros voltát mutáljuk ki : meg kellemlékeznünk másfelől ama hátrányokról is, mit aföldnek erdőkkeli túlságos elboritása hoz magával.Caesar, Tacitus és a hajdani Róma több jeles irójaelijesztő képét nyújtja az akkori Germania őser-deinek, és Ovid a korában még erdővel borítottpartjait a Fekete tengernek zord és hidegnek irjale. Az észak felől cherülő őserdőség hajdan olytéreket borított el, hogy az ifjabbik Plinius idejé-ben a téli és tavaszi hideg időjárás miatt mégToscanában sem tenyészhetett az olajfa s a Pon-tus Euxinus gyakran két éven át is befagyva ma-radt. Az északamerikai Egyesült-államokban azőserdők irtása következtében szelidül a tél, hive-sebb lett a nyár. Ugyanez áll Anglia é..-s FVan-cziaországra nézve. A télen enyhe, nyáron hűvöstengeri szeleket most nem tartóztatják fel többé ahajdani áthatlan ős rengetegek.

Bár mennyire megjavult is az őserdők kiirtá-sával mérsékelt égsiljunk klimija, — kevesbbélettek ott termékenyek és egészségesek a lakhe-lyek, hol az emberek növekedő számával, iparávalés élvvágyával, tökéletesen megfosztá a pusztítófejsze a talajt az erdőtől. Akármi fele más növény-zet foglalja is el az előbb dúslombozatu erdő he-lyét, soha sem fogja az ennek légüditő és tisztítószerepét pótolhatni. Képzelhetjük c szerep nagy-szerűségét, ha meggondoljuk, hogy Halé észleleteiszerint, csupán egy 3 láb magas napraforgó leve-lei is 40 négyszeg-lábnyi légtisztitó felületet ké-peznek :

Erintettük már, hogy nagy befolyással van-nak az erdők az égafjra. A tapasztalás bizonyitj i,hogy az erdők kiirtása valamely tájék égalji vi-szonyait tökéletesen képes megváltoztatni. Aragovizsgálataiból kitűnt, miszerint Franczia-, Spa-nyol-, Angol- és Németországban sokkal hűvöseb-bek lettek a nyarak, mióta a nagy erdőségeketnagyrészt kiousztitották.Régi családok telekköny-veiből kitűnik, hogy vidékek, melyeken azelőtt bőszüretek estek évenkint, — most, miután megfosz-tattak erdeiktől, meg sem érlelik már a szőlőt. —Az ember többnyire csak a jelen szükségleteit tartjaszeme előtt s nem gondol a távolabb jövővel. Azerdőpusztitás tehát meggondolatlanul űzetett to-vább és tovább. Keletről indulván ki, az emberiség-gel együtt terjetíett nyugat felé. Az egykor virulóGörögországon át, Európa egy tartományát semIragyá érintetlen s legújabb időben Amerikát hó-ditja. A fiatal, de gyorsan kihasznált gyarmatokazért is mindinkább nyugatfelé kénytelenek hú-zódni, irtván maguk előtt az őserdőt. Innen azéghajlat feltűnő változása az Egyesült-államok-ba^ ; •— sőt Cadwe'l szerint a sárga-láz csak azótalett honos Philadelphiában, mióta a szomszéd pos-ványság szülte mérgezett levegőt tisztító erdősé-gek kipusztittattak. Mexikó, Nyugatindia, Uj-granada s egyéb amerikai vidékek Humboldt, szerintvízhiány s folytonos szárazság miatt szenvednek,mióta dúslombozatu erdeik helyét ezukornád föl-dek foglalják el. Egyiptom, Arábia, Ázsia ésAfrika fátlan vidékei teljesen nélkülözik az esőt.Ilorác dicséri a bort, melylyel Kleopátra vendé-geit jól tartá, s melynek íegkitünőbbikét Mendesés Moreotis vidéke nyujtá —; most hiába keres-sük ott a szőlőt. Mehemet Ali basa 40,000 fát üke-tett Kairó környékére s visszavarázslá vele azesőt. Hol évek folytán nem láttak egy csöpp eső-vizet, ott most e faültetés következtében 30—40napon át esik évenkint. Mindemeile t Egyiptom-nak, hol még ezelőtt 100 évvel gyakori esőzésekvoltak, az erdő-hiány miatt még tna is a fold min-den tartománya közt legszárazabb levegője van.Kisázsia, az „emberi nem bölcsője," egyszersmindchő áldozata az emberi gyarlóságnak. Alig ismernima reá a Homer által megénekelt dus tartományra.A hajdan kerthez hasonló Palásti na, ma nemegyéb puszta sivatagnál. Igy járt Göröghon is.Hová lettek az erdőkoszoruzta bérezek? hováLuertes kertjei? Attioa és Sicyon fügéi és olajfái;Epirus baraczkjai ,Elis pompás gyümölcsei és jené,hová tűntek el? Még Tneophrastus idejében Gö-röghon kertjei nyujták a legizletesb körtvét, alegszebb almát, a legédesb cseresznyét, a legilla-tosb czitromot, a legnagyobb diót. Most, — sze-génység mindenütt! A földek és rétek termékeny-sége megszűnt, mert kiapadtak hajdan számospatakjai és folyói — az erdőirtás miatt. Az„lliás" még j.lótápláló Argos'r-ról tesz említést, smár Aristoteles „erdő-irtás miatt kiadott vidék"-nek nevezi Argost. — A rómaiak valódi nagy-mesterei voltak az erdőpusztitásnak. Minden tar-tomány, melyre hódító karuk kiterjedt, mutatjaennek szomorú nyomait. Igy hazánk is. Galeriuscsászár csaknem tökéletesen megfosztá Pannoniát

erdsitői. De nem kímélték a rómaiak azon erdőségeket sem, melyek az Apenninek két oldalán, Ge-nuától Szicziliáig terjedtek el. Innen van, hogyaz egykor termékeny völgyeket most a hegyekrőllezuhanó vad folyamok árvizei pusztítják, mertnincsenek erdők, melyek e vizeket felfogni volná-nak képesek. Sziczilia egykor Itália éléskamrájavolt, s most oda vitték az emberek a dolgot, hogyaz egykor gazdag föld nem képes többé lakóiteltartani. A hajdan termékenysége és szépségemiatt hires Volskok földét ma a Pontini mocsá-rok foglalják el, megfertőztetvén a levegőt dögle-letes kigőzölgésökkel. — Svcicz égalja is leteme-sen hidegebb lett azon arányban, a mint erdeifogytak; így Franeziaország, Spanyolhon, Angliaés Németországban is hűvösebbek leltek a nyarak,tetemesebbek hegyes vidékeken az áradások, rit-kábbak az esőzések. Midőn Probus császár meg-engedte a gallusoknak és spanyoloknak a szőlő-ültetést, Anglia lakóit is részesité e kedvezmény-ben, s csakugyan bizonyítják régi okmányok,hogy hajdan Anglia nagy részén megtermett abor; holott ma, mint tudjuk, meg nem érik ott aszőlő. — Oroszország termelése sokat vesztett azerdők kiirtása által. A Fekete-tenger gazdag búza-termő mellékein az utóbbi évek tartós szárazságanagyon megnehezité a földmivelést. Poroszország-ban, mióta a Keleti-tenger partjain elterülő őser-dő-kot kipusztiták, évről évre nagyobb területeketfoglal el a futóhomok stb. stb.. — Mindezek, ugyhiszszük, elég bizonyságai az erdők befolyásánakaz égalj és földmivelésre.

Légtisztitó hatásuknál fogva az erdők nagyszerepet játszanak egészségtani tekintetben is.Emiitettük már fentebb, miszerint az erdők leg-nagyszerűbb mérvbeni készítői az élenynek. Ezzelnincs ugyan állítva, hogy a hol erdők nincsenek, ottelőnyben szükséget szenvedne az emberiség, mertszigorú vizsgálatokból kitűnt, hogy a légiiéinekterjengő-ruganyos tulajdonságánál fogva a föld-felületén mindenütt 23 rész élenynyel van vegyítve77 rész légeny. Mindazáltal roopant fontosságúaz ember egészségére nézve az élenyt lehcli'í erdőközelsége. Mert a növények zöld részeiből foly-vást kiözönlŐ éleny kiválólag bir élenyitő képes-séggel. Ez azon neme az élenynek, mely néhány év-vel ezelőtt fedeztetett fel Schönbein által villanyos-ság utján s mely Ózon név alatt ismeretes és vegyta-niiag átalában sokkal hatékonyabb a közönségesélenynél. Ezen alakjában különösen alkalmas nlevegőt fertőztető mérges anyagok megsemmisíté-sére. Hiánya az erdőknek e tekintetben tehát leg-inkább az ily mérges anyagokat párologtató ino-csáros vidékeken érezhető. Az ily egészségtelen,váltólázat eléidéző helyeken rendesen hiányzik alevegőben az ózon. Igy honunkban a Tisza inocsá-ro3 vidékein,— igy különösen a Pontini mocsárokkörnyékein stb.

Sűrű népességű helyeken, mint nagy váro-sokban, hol nagy mennyiségű szénsavany lehelte-tik ki folyvást, igen nagy szükség van közel er-dőkre, vagy legalább ezeket némileg pótló lombo-zat-dús kertekre és sétányokra. Az utczák és házakfelett elterülő nap hevítette 8 szénsavanydúslevegő, ha szomszédságában hivosebb légrétegekvannak, könnyebb létérefelszáll, mig a szomszédhidegebb s azért nehezebb levegő azonnal helyéretolul. Ezen légcsere annál élénkebb, minél nagyobba két szomszéd légréteg hőfokának különbsége.Világos tehát, hogy oly népes helyeken, melyekkopár vidék közepette feküsznek, a meleg, rom-lott levegő csak igen lassan fog felszállni, hogy akörnyékbeli nem sokkal hivescbb rétegeknek helytengedjen; —mig erdő közelébeni városokban sok-kal gyorsabban történik a légtisztulás, mert a jóvalhűvösebb ozon-dus erdei levegő nagyobb nehézsé-génél fogva gyorsabb felszállásra kényszeriti amegmelegedett rétegeket, az egyensúly mielőbbihelyreállitása végett. E légcsere sokkal pontosabbaz egészségre nézve, mint sokan gondolnák. Ha astatistika azt bizonyitja, hogy nagy városokbanévenkint minden 24-ik ember hal meg, mig faluncsak minden 40-dik, — akkor ennek egyik fő okaminden bizonynyal a légvisjonyokban rejlik ; hogypedig ezekre mennyire befolynak az idők, tudjuk.Minden katona-állitáskor kitűnik, hogy az élők iasokkal egészségesebbek, épebbek falun, mintnagyvároson; sokkal több nyomorékot, fegyver-viselésre gyengét és alkalmatlant utaMtnak arány-lag is vissza a városi, mint a falusi lakosság közöl.Be kezdik látni ujabb időben a baj kutforrását, énsegíteni iparkodnak azon. Majd minden nagyobbvárosban nagy sétányokat, lombdús kerteketállítanak ; a széles utczákat és téreket beültetikfákkal. Paris, a mindenben irányt adó világvárosi,nem elégszik meg árnyas erdejével, n gyönyörű

I

248

i

I[•

bois de Boulogne-vel; pompás sétányokká és ker-tekké alkotja át téréit, fasorokkal ülteti be szélesutczáit. Példáját követi minden művelt város.Hát hazánk fővárosának széles, poros u'czái mikorlesznek kétfelöl legalább egy-egy sor fával beül-tetve f . . . régóta mondják, hogy jó volna, de bizazért semmit sem tesznekl Különben pedig vigasz-talhatja magát a magyar főváros azzal, hogy hi-szen az ország egy harmada is el lehet fa nélkül.El van, az igaz; — de hogyan? Csak az áldotttalajnak lehet köszönni, hogy az alföld nagy részemég termékeny. De ez az áldott talaj sem fog ámörökké tartani. A homok, mely ma már a Duna-Tisza körének nagyrészét elborítja s terméketle-niti — befog köszönni a „zsíros" vidékekre is, skezet fogva a velejáró szárazsággal, tönkre fogjatenni mindenekelőtt a marhatenyésztést; hogy pe-dig ez a földmivelés föltétele, mindenki tudja.

Rég észlelték már az orvosok, hogy minde-nütt, hol erdőhiány, vagy irtás következtében azégalj zordon, a lég száraz lett, uralkodni kezdetteka meghűlés okozta nyavalyák, mint a különfélecsúzok, hurutok, tűdőgyuladás és sokféle lobok.Sok helyen, nevezetesen Parisban reájöttek, hogyaz egy időben ott évszámra uralkodó torok-gyík,egyenesen az erdőirtás következménye volt, melya száraz keleti szelek járásának utat nyitott. —Posványos helyek, mind megannyi fészkei a vál-tóláznak, már nem egyizben varázsoltalak átegészséges vidékekké _,,¥-^:,,^IT,=-—--erdő-ültetés által; migellenkezőleg a fairtássalegészségtelenné tétettekegész tartományok. ígySvédországban az orvo-sok állítása szerint sok-kal gyakoribb a láz, mi-óta az erdőket kipuszti-tották.

Az államnak nagyérdekében fekszik az er-dők fenntartása.Nemcsakhadtani tekintetek kimél-tetik vele az erdőséget,mint ezt Ausztria teszi acsehországiakat illetőleg;— vagy pedig szépészetiszempontok, mint példáula kerthez hasonló des-eaui herczegségben, holfelsőbb engedelem nélkülegyetlen száltól sem sza-bad megfosztani az er-dőt; magasabb államgnz-dászati szempontok jőnekitt tekintetbe. A faszük-ség, mely az erdőirtás leg-közvetlenebb következ-ménye, nem az egyedülis legnagyobb baj; mertaz épület- és szerszámfa ,hiánya a jelenkor töké- ',''".•',lyesitett s könnyített köz-lekedési módjánál fogva nag)fobb távolról is pó-tolható. A mi pedig a tüzelőfát illeti, pótolja azta kőszén. Carnall számítása szerint földünk összestelepei évenkint 2500 millió mázsa kőszenet ad-nak; — s e telepek még jó ideig el fogják látni azemberiséget tüzelővel. Csak a mennyire eddig isismeretesek a kőszéntelepek, azok terjedelmétösszesen 8000 Q mfldre lehet tenni. Ha a rétegekvastagságát átlagosan csak 30 lábra teszszük is, azegész ismeretes kőszén-anyag 10 köbmfldet fogtenni. Kiszámították, hogy e tömeg körülbelől36,000 esztendeig fogja szolgálni az emberiséget.Utódaink tehát jó időre biztosítva vannak a megfa-gyás elől; — süthetnek, főzhetnek, kovácsolhat-ják a vasat, fűthetik a gőzkazánt, ha egy árvaszál fát sem hagyunk is meg számukra! . . . Azerdőhiány más oldalról fenyegeti a közgazdá-szatot.

Ha meggondoljuk, mily tömérdek czéloknakszolgál az erdők fája, nem csodálkozhatunk azon,ha az önző embernek csak a jelent szemelőtt tartószűkkeblű eljárása néhány évtized alatt egész ren-getegeket vala képes megsemmisíteni. Nem azamerikai őserdők leégetését értjük. A czivilizáltállamokban roppant mennyiségű épület- és tüzelőfa használtatik fel évenkint.

Az erdészetnek minden ereiét meg kell feszí-teni, hogy a hiányt után-ültetés és nevelés általpótolhassa; meg kell, a menyire lehet, szorítania

.és korlátolnia az erdőknek mezőgazdászat! és

ipari czélokrai mellékes használatát is. E mellék-használatok azon fotényezők, melyek, mint lassanemésztő rákfene, nem ugyan az irtó-fejsze gyor-saságával, de annál biztosabban tönkreteszik azerdőket.

Megfosztják a fát leveleitől, hogy takarmány,alom és trágya gyanánt szolgáljanak; — héjától,hogy cserzésre — nedvétől, hogy terpentin, szu-rok, gyanta, kátrány stb. készítésére használtassékfel az. S hol mindenki szabad tetszésére rabolhatjameg az erdőt e termékeitől, hol különösen a le-hullott lombozatot, az erdők e természetes trágyá-ját, szántóföldekre hurczoltatni engedik, — ottvégkipusztulásra kell, l.ogy jusson az erdő, — s atőkének, melyre utódainknak is szent joguk van,ily könnyelmű megtámadása keserűen boszulja megmagát az emberiségen.

Amaz égalj i változások, melyek az erdőpusz-titást majd mindenütt követik, maguk után idézekaz összes ipar-tevékenység jellemének megváltozá-sát is. A földmivelésnek egészen uj, szokatlanidőjárási viszonyokhoz kell alkalmazkodnia; felkell hagyni ennek következtében sok hasznos nö-vény és állat tenyésztésével is; a gazdászatnakszárazsággal és hirtelenül betörő áradásokai kellküszködnie; alig táplálhatja marháját s alig trá-gyázhatja szántóföldét. Ily körülmények közt aziparos a fold terményeit csak hiányos és tökéletlenminőségben kaphatja felhasználás végett, melyhezjárul az iparban oly nagy szerepet játszó viznek

lalkozás neme nagy befolyással van ralamely népjillemére. Tengerpart, hegység, síkság, erdőségvagy pusztaság —, lakóiknak különféle jelleget,erkölcsöt és szokást kölcsönöznek. — Az erdőkfia, folytonos benső érintkezésben állva, szabadonés egész méltóságában nyilvánuló természetévelaz erdőségnek, már kora gyermeksége óta szívjabe magába bizonyos nemét a fokozottabb termé-szet adta erőnek. A minden szép és magasztosiránti fogékonyság, — a leggyönyörűbb regék ésmythoszok bölcsője az erdő Kit nem lepettmég meg az ellenállhatlan vágy, menekülni időn-kint a városi zsibongás és rideg napi teeadők lel-ket és testet elsatnyitó egyformaságából, — futniki a magányba az emberi önzés nyomorárja elől,hogy uj erőt, uj kedvet merítsünk a szabad ter-mészet lomb-ivezte zöld hajlékaiban! Szabadab-ban dobog fel a szív, nyugodtabb lesz a zaklatottkedély az erdők magányában. Megifjodik ott azember is, hol csírázik és bimbózik minden körü-lötte

Soha nem volt nagyobb szükség erdőkre,mint most, midőn az önző nyervágy és anyagi ha-szonlesés napról napra nagyobb erőt vesz az em-beriségen. „Gyenge védokok" — mond Riehl —„mit az erdő barátjai annak kimélésére felhoznak,midőn egyedül csak az anyagi haszon szempont-ját emelik ki. A társadalmi és politikai érvek leg-alább is szint oly fontosak. Irtsátok ki az erdőket,s felforgatjátok a történelmileg kifejlett polgári

társadalmat. Az erdős éssík vidék közti ellentét

•kiirni-^íi:;... megsemmisitésével elve-••"•"•:•" szitek egyik alapelemét

a népnek. Az ember nemkenyérrel él egyedül. Hafára nem volna is többészükségünk,az erdőt mégsem nélkülözhetnénk.—Ha a külső ember meg-melegitésére nem kell isa száraz fa, — annál in-kább fog kelleni mindenidőben a zöld gályákatés lombozatot hajtó, hogyfelmelegedhessék azon abenső ember!" — Idéz-zük-e még bizonyság gya-nánt a költőket, hogyelénekeljék nekünk, mi-szerint erdeink elvesz-tővel szintoly gyorsan el-repülne éltünk költői ol-dalából jó nagy rész, va-lamint elrepülnének azerdők kedves dalnokai, amadarak ?

Ültessünk erdőket,melyekre k ü l ö n ö s e nhazánk nagy részénekoly égető szüksége van,— s ne pusztítsuk, sőtápoljuk a már megle-vőket !

lindrovácz (Wnndorf), Sopron mellett.

mindinkább érezhetőbbé váló hiánya, nem is em-litve a folyamok és csatornák kiapadását, mint aforgalom és kereskedés nagymegakasztóit. Desor,a jeles bostoni tanár kimutatta, miszerint az em-bernek átalában összes tevékenysége igen nagymértékben az időjárási viszonyoktól függ. Feltűntmár nem egynek, miért hogy Amerikában mindenmásod-harmadnap kiszárad a kenyér és újra sütnikell? — miért kel el ott sokkal több hajkenőcs,mint Európában? — miért lesznek a legjobb zon-gorák, melyek a legjelesb európai mesterek ké-szítményei, Amerikában pár hét múlva haszonve-hetlenekké ? miért nem lehet ott az asztalosoknakugyanazon enyvvel enyvezni, melyet Európábana legjobb sikkerrel használnak ? — mind e kér-désekre csak azt feleli a természetbúvár, hogy ottsokkal szárazabb lett a lég a nagy erdőirtások kö-vetkeztében, mint nálunk. Ezek csak csekélyebbfontosságú példák. Nagybani irtások az égalji vi-szonyok oly tetemes megháboritásával járnak,hogy az ezen viszonyok állandóságán alapuló gaz-dászat és ipar, tökéletes pangásra juthatnak. Azonrablás, mit az ember a fák irtásával a földön elkö-vet, munkássága sikerének alábbszállásával bo-szulja meg magát; pedig e sikeren alapszik az em-beriség jólléte. Erdőtlen kopár sivatagokon, minta történelem is bizonyítja, szellemi és anyagi pan-gás martalékává lesz az ember.

Ellenben mily szembetűnő az erdők erkölcsihatása is! Tagadhatatlan, hogy a lakhely és fog-

lTndrovácz( Wandorf), Sopron mellett.Sopron városának gyönyörű vidéke ér-

dekes kirándulásokra szolgáltat alkalmat.E szép és regényes pontokról már több-

ször volt alkalmunk e lapokban megemlé-kezni, midőn azokat képekben is bemutattuk.Most ismét egyikét látjuk itt Sopron legszebbmulatóhelyeinek.

Wandorf, vagy magyarul Undrovácz,Soprontól nyugatra fél órányira, gyönyörűhegyek aljában, erdők közé szorulva festői-leg fekszik.

A jómódú német ajkú falu lakossága,mely körülbelől 800-ra tehető, — a föld ésszőlőmivelésen kivül a kőszénbányászáttalis foglalkozik és igen vagyonos. Ezenkí-vül még nagy része a tej árulásból és kávé-mérésből is szép hasznot húz; igen számoskis mulató-kertjök van házaik körül, hola fél órányira eső városból vasár- és ünnep-nap nagy számmal kisétáló vendégeket alegjobban fogadják, — és kávé, édes vagyaludt-tej, vaj s több effélével megvendéglika fáradt kirándulókat.

A falu fellett magasuló dombon vau

249

egy régi zárdája, szép templommal, melyhajdan a Paulinus rendű szerzeteseké volt,de jelenleg az itteni köszénbányánál alkal-mazott bányásztiszteknek szolgáltat lakást.

Wandorf vagy Undrovácz határábanvan az úgynevezett Brennberg, hol a márelőbb is emiitett nevezetes köszénbánya van,melyből évenkint 170 — 180,000 mázsa kő-szenet szoktak kiásni, s ebből 34—35,000mázsa Sopron városában tüzeltetik fel, a vá-rosiak számára mázsánkint meghatározottcsekély ár (12 kr.) lefizetése mellett; a többiAusztriába vitetik ki. E kőszénbánya körülegy egész falu települt le, és 240 kath. és 17evang.lakostszámlál.

A bányaágazataiban10 — 16 öl-nyi mély-ségre fek-szik a kő-szén, melyegyébiránt ajó barna ne-müek közét a r t o z i k ,kén kövesérczczel éstimsóval ke-resztülágaz -Va, némely-kor pedig 1—4 t ujjnyivas érczczelvegyítve. Afő bányábólkifolyó vÍz-ben sok vi-triol van.Nem mesz-sze Brenn-Wgtöl Ri-ezing hatá-rában is ása-tik kőszén,mélyszinténbarna faj, selég gazdag,de kevesebbgonddal mi-veltetik.

Undrováczhelységnekföld esuraSopronvá-rosa, melyezenkívülmég hét ilyVagyonoshelységgel

s ezekönösen

szép erdők-kel bővel-kednek.

Z. G.

A Hédervári kápolna Győrött.Az annyi vihart kiállott Győr, mely leg-

régibb városaink egyike magyar hazánkban,a z építészetet tekintve, nagyon kevés jelesZsemléket bir felmutatni. így az úgyneve-zett török börtönökön, melyek a püspökivár pinezéi mellett vannak, és az egy szé-kesegyházon kivül ősépitményt felmutatninem vagyunk képesek. Régi templomaink,toint a Templariusoké és a szent János keresz-tes vitézeké, a szent Lázár és szent Istvánvértanuhoz czimzett egyházaknak még he-vét sem tudjuk. A székesegyház (jelen ter-

jedelmében) a XH-dik században épült, snagyon valószínű, hogy ez a szent Istvánkirályunk által épített főtemplom helyénáll. Ehhez a főportáiétól jobbra egy na-gyobbszerü kápolna van ragasztva, melynekkülső, alsó részei (a földszinttől 1" s 4' tá-volságnyira fölfelé), valamint a székesegy-ház apsisa világos román stylre mutat. —Vájjon, e kápolna egy időben épült-e azegyházzal, azt csak a pontos építészeti fel-mérés után tudnók bizonynyal megmon-dani, azonban bátran merjük állítani, hogyegy évszázad különbség sincs a kettő épí-tése között.

bír,kül

A Hédervári-kápolna Gydrftü.

Más kérdés az, hogy miért nevezik Hé-dervári-kápolnának? hihető Hédervári Dé-nesről, Miklós országbiró fiáról, ki az 1382.évben győri kanonok volt. Valószínű, hogya kápolna leégvén, vagy boltozata beszakad-ván, e férfiú azt az azonkori góth styl alak-jába öltöztette, mert az ablak párkányátólfelfelé az egész kápolna a mondott stylbenvan épitve.

E kápolna, valamint maga az egyház,Széchényi György kalocsai érsek s győripüspök által 1681-ben renaissance-stylbanmegujittatván, belül alig lehetett reá is-merni; azonban az áldozatkész Simor János,

győri megyés püspök ur, 10,000 forint, költ-séggel azt, nemcsak hogy régi díszes góthformájába öltöztette, hanem szent Istvánkirály koponyájának, hozzá méltó drágaüvegszekrényt készíttetett, s azt az oltárrahelyeztette. Képünk különösen ezen oltárta rajta levő ereklyével tünteti fel, melyrajzot Bergh Károly mérnök és épitész szí-vességéből bírjuk.

A kápolnának két nagy és négy kisebbablaka van. A két nagy ablakból a székes-egyházba láthatni; ezen félen van az ajtó is;a négy kisebb s a térre néző ablakokbanvan a legújabb magyar üveg-festménygyár

négy remek-müve felté-ve , melyekszent István,szent László,szentlmreésszent Erzsé-betet ábrá-zolják. —Mellesleg le-gyen mond-va, hogy egyár felállí-tását is agyőri püs-pöknek k ö-szönh etjük.Ezen üveg-festményekközöl szentLászlót e lapolvasó-k ö-zönsége úgy-is ismeri * ) ;a, többieketadandó alka-lommal e so-rok írója fog-jamegismer-tetni.

Utas, haGyőr váro-sába jősz, nemulaszd elm e g n é z n ihazánknakezen, mindentekintetben•első kápol-náját, s elfogod ismer-ni a művésziizlés, vallásibuzgalom ésáldozatkész-ség meglepőeredményét,m e l y n e kujabb fényeaz 1861-dikévből szár-mazik.

Báth K.

Mérgek és mérgezések.(Vége.)

VII. Kikerics — colchicum autumnale —különben záspakikerics, mezei sáfrány, fonóka,szüzleány, ökörzacskó, mihályvirág stb.

Tölc8éridomu lilás virága vizenyős helyekanmár kora tavaszszal 5—7 láb magasra felnő, reánemsokára eltűnik, magvai földbe hullanak, s leve-lei csak másod évben mutatkoznak. Virága alulfehér, felül a szegély körül kékespiros, levelei atulipánéhoz hasonlítanak, de nagyon nedvesek ésharagos-zöldes; magva, gyöke egyaránt mérges.

Mérgeztetési jelek : Fájdalmas égés és rágása nyakban, émelygés, hányás, gyomorfájdalom,

*) 1861. Vasárnapi Újság decemberi egyik számában.

'•i

250

I í

nasmenés , szédüld, clgyöngültség, rángódzás,izivdobogás, újulás, halál. Néha elmezavar is kö-vetkezik be, a látás elhomályodása sőt vakulás,ekkor bizonyos a halál.

Segély : Mindenekelőtt oda fordítandó a fi-gyelem, hogy hányás által a méreg eltávolittas-sék, ivásra adassék neki olaj vagy lefőzött len-magié, sőt készít!essék számára allövet is olaj, tejés lenmagléből; aztán vétessék boreczet a kültcstmosására, vizzel vegyitve pedig belső használatra.

VIII. Mérges gombák.Gombák által leggyakoribb a mérgeztetés,

mi onnan történik, mert a gombák jó izök miattkeresettek, de a szelíd é.s mérges közti hasonságnémelyekben alig vehető észre. Némelyek szin-ben, mások alakban, többe * helyiségben kerestekkülönbséget, de végre is csalódtak.

Voltak, kik hagymában állítottak föl biztos-ságot, hívén, rnikép mérges gombától a vörös-hagyma fekete lesz, a szelídnél változatlan marad.De ez is csalódás, mert a tudományos kísérlet alegtöbbön ellenkezőt födözött föl. Átalános sza-bályul ezen megjegyzés szolgáljon :

Használatra alkalmas gombának elkészítésenoha ne halogattassék, azé pedig épen ne, mely ned-ves időben szedetett, kivéve a húsosabbakat, me-lyek szárithatók; minél ifjúbb ésfrisebb a gomba,

10— 12 óra multával jejenkeznek; elsőbb főfájás,émelygés mutatkozik, aztán testi fájdalom, bélkinés hányás áll be, néha csak eddig terjed hatása.De mejjj denik ám többször a szédülés, hideg izza-dís, ájulás, arezfintoritás. elmezavar és görcsök.miket majd megelőz, majd követ a tagok jéghidegmerevedése, elszorul végre a lélckzés, a pihegoszervek tehetlcnné válnak, erre megjelenik a min-dennek véget vető halál.

S gí'y. Ha önként nem következnék be há-nyás, emlitctt módokon az minden áron s mielőbbeszközöltessék; ha pedig a mérgezett hánvás kö-vetkeztében sem erezne enyhülést, tüstént allövetalkalmaztassuk lúgymclcg víz és olajból, mi szük-ség es( tébeti ismételhető.— Mint a mondott mér-ges növényeknél, lehet itt is használatba venniivásul a sós cezetes és czitromlevcs vizet.

Ha vészesebb vagy legalább nehézkesebbjelenségek mutatkoznak, használtassák só és ha-muval készitett lábviz; hasznos a borszcsz és pá-linkával'! inoaosratád i .̂ Voltak esetek, hogy a

adag hide£ VÍZjelek első tüneteinél ivásra jóalkalmaztatván, óhajtott sükerre vezetett, szint-oly c.élszerü hányás után egy csésze jó fekete kávé.Gombák körül eme figyelmeztés sem felejtendő.

Mérges gombának kipárolgása is káros ered-ményű, kivált zárt helyeken, okoz émelygést, fófá-

annál izletescbb, minél vénebb, annál károsabb. | jást, sőt hányást is; ha tehát nem ettél volna isFőzött vagy sütött gombát máskori elledelre ha-logatni veszélyes.

Ha a gomba gyanús, főzd meg elébb vizben,B levét ontsd le, ezáltal izéből és táperejéből ncinveszt semmit; a leöntött vizet ontsd valamely ál-latnak, a kisérlet biztonságra vezet. A veszélye-sebbek közöl épen nem lesz fölös dolog néhá-nyat megismernünk.

a) A légyölő galócza — agaricus muscarius— őszi növény, a nyiresek és fenyvesek terméke.

Nevét onnan kapta, mert némely helyütt le-öntetvén tejjel, légyfogásra használtatik. Eleintetojásidomu, húsos és fehér borítékkal környezett,de ez utóbb fölpattan, s részint a 4 — 6 ujjnyi ma-gas tönkön, részint apróbb darabkákban a dom-ború kerek s több ujjnyi széles kalapon !ügg. Akalap alsó része fehér, a felső szép vörös vagynarancsszinü, a pattanások pedig fehér foltokatjátszanak. E fajból némelyik ehető, a kettő köztikülönbség ez :

A légyölő galócza tönkje és kalapja, alultiszta fehér, az ehető vörös galóczaé pedig sárgás,a c$ip°rkcé rózsaszínű vagy kissé barna.

olyakat, vigyázz, hogy velök érintkezésbe se jöjj.IX. Választóvíz. E sajátságos savval sok

bolond és vészes kisérlet tétetett már, használjalegkivált az alosztálya nép és cselédség.

E sav viztisztaságu folyadék, szinc majdsárgás, majd barnás, majd zöldes, szaga fojtó, izeégető; bőr, fa, gyapjú vagy selyemre csüppentve,sárga szint idéz olé. Ha e savban van valamelycsekély viz, léggcli érintkezésekor füstölög, s nap-fény által barna sziat ölt.

Mühelyekben gyakran alkalmaztatik, de anép vasbél végzésre ina»a is használja, tehát mertkönnyen hozzátér, nem egyszer alkalmazza rom-lására. Figyelni kell tehát, jól az előjelekre.

Mérgezés jelei : Ivás után azonnal tartós éskemény szájégés áll be, rágja a gégét, gyomrot;ezt bü fogós, csuklás, émelygés, majd meg hányásköveti. A kihúii) t tárgy kőre hullván, pezsegni,forrni látszik, s uiidoritó szaga van. A test földa-gad, s minden érintésre fájdalmat érez, sajátságosfázás, borzály, szorongd* és nyugtalanság áll be;erre gyilkos szomj következik, ivásközben mindenkortynál nagy fájdalom gyötör, s a lenyelt i:al nem

A lé<ryölő galócza mérges hatá-u emberre, | egyszer hányatik ki; az étellel szintén ez történik.állatra, Kamesatkában mégis italt készítnek be-lőle és pedig ünnepi alkalmakra.

b) A mb'mb'rcsös galócza — a. phalloides; —erdei növény, s késő tavasztól őszig tenyészik; az1 — '6 ujjnyi magas,tövében szömörcsös, felül héza-gos, tönkén fehér hártyán, különféle szinü, majdfehér, mnjd sárga, majd zöldes s kevéssé héjaskalapot hord; hártyái fehérek. Szereti a gyöpös ésvizenyős helyeket. A száron ezen is amazon is akalap i.latt gyűrű látszik. — A csiperkéhez ez isnagyon hasonlít, csakhogy ennek kalapalja rózsa-színű, e színre különösen kell figyelni.

c) A pittyes galócza — a. pantherínus; —életkora nyár és ősz, hazája erdő, tartós esőzésekután buján tenyészik, s egyike a leginérgesebbgombáknak. Emelkedett barnás, 2 — 3 ujjnyi szé-les kalapjánál, mely apró íchér bibircsokkal sűrűnmeg van rakva, aztán hosszú fehér hártyáiról iskönnyű megismerni; szára gömbölyű,' az idültek-nél üres.

d) A gyilkos galócza — a. necator,— szeretia vizenyős helyeket s nedves földet, terem magá-nosán, de csoportosan is, fenyves erdőkön, és későnyártól késő őszig található. Ismertető jelei ezek :

Sima, hézagos, hal>any tönk, 2 — 6 ujjnyi szé-les, ragadós, görbült karimáju, kezdetben fehér,utóbb sárga, aztán cseresnyebarna, végre vöröskalap, középen mélyen behorpadva. Húsa fehér,és igen csípős tejnedvet tartalmaz magában.

e) l̂ tejgomba — a. rufus, — tanyája a ho-mokos és fenyves vidék, életkora nyár és ősz.Kalapja 1—3 hüvelyk hosszú vörösbarna, közepetekealakban emelkedik ki. Szára 1 — 2 hüvelykmagas, '/, hüvelyk vastag, s megegyezik a kalapezinével, csakhogy kissé viligosabb,

Ha húsát megnyomod, igen csipős tejnedv•zivárog belőle.

Ha vizenyős helyen nőtt, akkor a kalap föl-szinc téglavörös, s a tejnedv helyett, a nyomásalatt víz fejük belőle.

Mérgeztetés jelei : Nem is gondolható, hogyén minden mérges gombát felsoroltam, de a \é--ezes jeleket és gyógymódokat elmondom.

A lélckzés nehéz és fájdalmas, a szájlég bü-dös, ni pedig ii szájüregbe nézcsz, benne égettfehér foltokat láthatsz; a fogak sárgák, a nyelvmajd sárga, majd fehér, az arcz halavány néhakékclló 8 hideg izzadási csöppök jelcnkcznckrajta. A mérgezett többször nem is mozdulhat, sminden pillanatban fuladás fenyegeti.

Segé'y. Gyors és biztos gyógyszere a szap-panlé és ezukros vagy tiszta vizbe vegyitett mag-nesia. Akár egyik akár másik adassék be jó nagymennyiségben, a lenyelt méreg hatályát azonnalfékezi. Ila a mondottakból sem egyik, sem másiknem kapható, zuzassék porrá kréta, vegyittessékvizbe, az is jó szolgálatot tcend; tojásfehér, tej,tiszta viz ez esetben kevés szolgálatot tesznek.

Etőtctett hányás sem nem tanácsos, sem nemhasznos, mert az iszonyú fájdalmak mellett sza-kadást is okozhat. Ha van, hivassuk azonnal ügyesorvus, ez említett első gyógyszereken kívül min-den annak ügyességére bizandó.

Jegyzt. E sav, elöntetvén a velebánáskor,mérges kipárolgásu, óvakodjál azt magadba szívni,mert gyors és mérges hatású. Itt a baj kifejléscnem oly rögtöni, de ha ideggyöngülés, hányás,émelygés áll be, azonnal orvos hivassák. — tíár-vdn jLöry Andor.

Egy jelenet Csermák Antal életéből.Az évre már nem emlékezem — 1820. körül

lehetett — augusztus elsőbb napjain, midőn a.hőség árnyékban 4üRéaumur fokot mutatott, dél-után 3 órafclé3 vasvillás vörösvári lakos, katona-vason egy úgynevezett delinquenst kisért a pet-timegyeházhoz egy levéllel, mely a vörösvári jegy-zői segéd által volt összeütve és aláirva. A levéltartalma körülbelül ez vala : „Ezen ember a hely-ség szélső házába menvén, ctt magának kenyeretadatni parancsolt, s mivel nem kapott, a szomszédházhoz ment, s ott szintén gorombáskodva paran-csolgatott. A lakosok tehát mc<Mo<rták, s hozzámhozták; de nem lehet semmire menni vele, mert

A gombaméreg nyomai csak később, néha ' sem magyarul, sem németül nem tud, s midőn

kérdem a nevét, csak ezt feleié daczosan : ,,Ser-magg.u Ez bizonyosan muszka vagy francziaspion; tehát bővebb nyomozás végett bcküldctika megyéhez."

A katona-vas levétetvén róla, a szobámbahozatott. A mint belépett, feszesen és daczosanmegállt, és az ablak fölé szegezte szemeit.

Termete középszerű, de vállas és csontos,arcza kissé hosszad, de széles, haja hátrafésülve,világos gesztenycszin, bajsza, savószin, orra kisségörbe, de arányo-,homloka magas, szeme világos-kék, öltözete egy rongyos posztó-sapka, zöldfrakk jó posztóból és jó állapotban, nyakravaló ésmellény nélkül, rongyos nyári nadrágából a tér-dei kilátszottak, egyik lábán egy csizmából heve-nyézett. bakkancs, melynek szára le volt vágva,másik lábán egy rongy csizma, de melyekből láb*ujjai is kilátszottak, s talpaik sem voltak.

Szemei fehér hotnálylyal voltak bevonva,miből a tébolvodottság észrevehető vala. Ez okbólszelíden kérdezem : „ki legyen?' mire a fogaiközöl mintegy daczosan és hangnyomatékkal fe-leié : „Sermngg." S mivel hallottam, hogy Cser-mák megtébolyodott, közel mentem hozzá, és fel-emelt csodálkozó hangán mondáin: — .,Csermák!— a virtuiz Csermák!?" — Ekkor mintegy az égfelé mutatva kezével, ezeket monda „Adtya I-den— fitt isden — és — Sermagg-' s többet nemszólt. — „Kérem Csermák urat, tessék elmenni egyszobába, mindjárt küldök ételt és italt — merttudom, hogy nem evett.'1 Erre uriasan bólintott afejével és elment.

Ott mindjárt kapott egy pár viselt csizmát,nadrágot, egy pár fehér ruhát s kalapot s inig azétel a szoniizéd vendéglőből meghozatott, m-g-mosdott s felöltözött. A mint egy iteze bor azasztalra tétetett, mint mondák, azt egy huzambankiitta s azután két adag fehérpecsenyét megevett;mire még bort kért; de egy meszelyhez márannyi viz kevertetett, nehogy megártson — és 6azt is megitta. Ekkor én is elmentem hozzá — éskérdezem, nem parancsol-e kávét? — „Nem gell"monda. Ezután megkértem, nem lenne-e szíveshegedűn játszani? s rátekintvén a magammal bo-hozott hegedűre, azt kezébe vette anélkül, hogyhangszer. Ite volna — kettőt húzott r.ijta, egyikénegy, másikon másik húr pattant szét s a vonóróla fehér lóizőr javában foszlott. Ekkor hirtelen ahegedűhöz kapván, „kérem Csermák urat, ez ko-misz hegedű, mindjárt hozok jobbat'" ő a hegodíítátadta; én pedig kimentem tóle, a mikor mindjártlevetette M frakkját, egy deszka kanapéra feje alátette s másnap reggelig o;t aludt.

A megyei tisztviselők szívesen tettek volnacollcctát össze, '.le azon okból, hogy vagy elveszti,vagy ellopják tőle, csak 2 ft. tétetett össze. Más-nap röggel egy ajánló-levelst iitam, minélfogvaelöadám a szerencsétlen Csermák nem ártalmas, sveszélyes tébolyodottságát mindenkinek, a hovavetődik, keresztyéni jószivüségt-bc ajá dottam. Smiután reggel ismét jól evett, a levelet átadtam a2 fttal, hogyha valahol b;ija lc?z, mutassa elő. Sezzel elbocsátottam. Nem volt akkor tébolyda.

Ugyanez nap este az Kszterházy ezred zene-kara a ívároly-kaszárnya előtt játszván, magam ishallgatni mentein. S a mint h .tra néztem, mintegy20 lépésnyire az uteza közepén — láttam, hogy egyember a botjával a hold felé döf, muly ekkor elsőnegyedben volt, valahányszor a nagy dob megiit-tetütt s minden döfésnél ezt kiáltá .,bumm.'% Azon-nal feléje indultam, de egy zászlótartó haimrábboda ért, és láttam, hogy fojb ; es ipta s a kalap amegöntözött utc/.a sarába esett; s parancsoló, kétközkatonának, hogy vigyék be a kaszárnyába. —„Uram — mondám neki — ez szerencsétlen tébo-lyodott" — ,Mi közöm nekem ahhoz, monda a fia-tal vitéz, vagyis mit tartozik az üure?' „Igenis —mondáin — ez nem önre tartozik, haiicm a polgárihatósághoz." Két hajdú ott lévén, mondtam nekik,hogy vezessek hozzám Csermákot s elvaltunk to-vábbi szó nélkül.

Csermákról azt véltem, hogy a fejbecsapósután szívesen veendi a jó s biztos szillást, s át-nicnvén hozzá, mondám, hogy mindjárt fog va-csorát kapni, mig azonban eziránt rendelkeztem,mibs alig telt 6—7 perez. Csermák megszökött, 8mint a kapuőr monda, előtte félrevágott kalappalment ki.

Másnap délben Bilin rí bevetőd vén hozzám,mondáin, hogy tegnap kerestettem, de nem talál-ták, holott Csermák itt volt — s midőn személyeminőségét elbeszélem, három ízben is szavaimközé vágott, — „a volt — a volt — a/ a Csermákvolt." Ezután nemsokára halálhíre étkezett a s<c-rencsétlennek. Bulla Károly-

Egyház és iskola.(Szent István ünn°pén) Budán, az egyházi

körmenetet, Magyarország herczeg primása sze-mélyesen fogja vezetni, mint azt 1861ben tévé.-— Ez ünnepélyes alkalomra fővárosunkba kéjvo-nat rándul föl Aradról.

** (Jótékonyság.) Hrabár István, nyíregy-házi g. k. lelkes', tekintve a szegényebb néposz-tály mostani nyomorát, a fizetéséből hátralevő1200 ftot, — mely még ezután lett volna híveitőlbehajtandó, — azoknak véglegesen elengedte.

** (A k.-sz.-miklósi ref. egyházközség) aSzász Károly által üresen hagyott helyre, lelké-szül Könyves Tóth Mihály fiát, Kálmánt válasz-totta meg. Az ifjú lelkész, tanulmányait külföldi'•gyetemeken végezve, az angol theologiai intéze-teket is meglátogatta; — K. Sz. Miklós válasz-lása jelesen képzett egyénben öszpontosult.

Ipar, gazdaság, kereskedés.•J (Az élelmiszerek árának emelkedése, ha-

zánkban) a kormányt arra inditá, hogy teljestigyelmét az ebből eredhető bajok enyhítésére ésmegiíátlására fordítsa. Mint h illik, a minisztériumszakértő férfiakból egy tanácskozmányt készülösszehívni Bécsbe, és különböző kérdések köztazon főkérdést szándékozik eléje terjeszteni : mi-kép lehetne az érezhető drágaságnak, vagy további'nségnek legczélszerübben elejét venni?

•J (Bankjegy-hamisítók). Tokajban hamisított!00 ftos bankjegyek voltak forgalomban. Nyomo-zásra kerülvén a dolog, a gyártás fészkére csak-ugyan reá akadtak. Szabolcsmegye Csobaj nevűfalujában a prést is megtalálták. A rézlemezt azottani jegyző készítette. Már 10 ftosok is nagyobbmennyiségben voltak készen. Elég ügyesen vol-tak készítve, de legszembetűnőbb ismertető jelökvolt, hogy a „Viribus unitis" jelszóból rajtok azelső, a V. betű hiányzott. A bűnrészesek is a tör •vény kezében vannak.

KOzintézetek. egyletek.** (A magyar földhitelintézet) igazgatósága

értesülvén afelől, hogy találkoznak ügynökök, kik* kölcsönt venni kivánó felek járatlanságát ki-zsákmányolva, közbenjárás ürügye alatt tetemesdijakat kötnek ki maguknak : elhatározta, hogy»z intézet ezége alatt egyesek nyerészkedését,üzérkedését tűrni nem fogja. Azért kötelességénektartja figyelmeztetni az illetőket, hogy a kölcsönökHdása vagy megtagadása, a folyamodványok előbbvagy később tárgyalása, szorosan az intézet sza-bályaiban megállapított soro/at és elvek szerinttörténik, s igy mindennemű közbenjárás te/jenenfölösleges. Ami pedig az eljárás módját illeti, arrólaz intézet által kibocsátott „Értesítveny" a ke-vesbbé avatottaknak is teljes útbaigazítást ad; afolyatnodási minták pedig 20 krért az intézetbármely vidéki bizottmányánál' kaphatók. Azüzérkedőkre vonatkozólag tehát az igazgatóságfölhívja a közönség figyelmét, s egyúttal kijelenti,hogy ezentúl minden egyes esetet, amely a köz-b njárók visszaéléséről tudomására jut, nyilvános-ság elé fog hozni, s az üzérkedőt a közvéleményíteletének fogja átszolgáltatni.

** (A m. képzőművészeti társulat) örvendete-sen halad előre, s mig egyrészt anyagi állásalapról napra gyarapodik : másrészt diszes album-'apjai, csinos tárlata, s koronkint kitűzendő pá-lyadijai által nem kis lendületet ad a hazai mű-vészetnek s igy hivatásának teljes mértékben'nogfelel. Örömmel bocsátjuk ezt előre, mielőttközelebbi közgyűlésére térnénk át, hogy megem-lítsük, miszerint az egylet pártfogójává hg. Esz-terházy Fáit, elnökké továbbra is gr. Andrássygyulát, — alelnökké Almány Pált választottáktneg, gr. Károlyi Istvánt pedig tiszteletbeli tag-iak nevezték ki. Az azelőtti igazgató-választmá-"yi ülésben a társulati album ügye forgott kér-'hisben, s a versenyzett művek közöl SzékelyBertalan, Vágner Sándor és Lotz Károly műveitagadtatván el, ezeknek kőre rajzolása s kiadása,— egy negyedik műre pedig uj verseny nyitása'latároztatott el. Az albumfűzetekhez kellő szövegszerkesztésével gr. Festetics Béla, Simonyi Antal ésOrlay Sámuel urak lőnek megbízva. — Ugyanezalkalommal jelentette az elnöklő Harsányt Pál ur,hogy hg. Batthányi Fülöp ő fmga. az egyletnélhz alapítványt tett 2000 fttal. Csakis ily hazafiasrészvét támogató karjai eszközölhetik az egylet-

251

T Á R H Á Z .nek s vele és általa hazai művészetünknek is íöl-

ísát.(A „Szent-István-társulat" újonnan vá-

lasztolt elnöke) ft. Somogyi Károly ur pozsonyikanonok, az elnöki széket elfogadta, s azt átve-endő, Pestre érkezett.

** (Az alakulandó erdélyi uj biztosító-társu-lat) „Victoria" nevet fog viselni, s Erdélybentöbb tűzoltó-egylet fölállításán fáradozik.

Balesetek, elemi csapások.— (Igló v írosát) nagy csapás érte. A múlt

napokban közölték lapjaink, hogy jun. 30-kán ecsinos város nagy része, összesen mintegy 60 házés melléképület, köztök a városháza, kath. tem-plom és torony, paplak és iskola-épület a lángokmartaléka lett. Azóta vett tudósítások szerint aváros lakói folytonos rettegésben vannak, miutánjul. 2-án éjjel, 3 án délután, s 6-án reggel a városkülönböző részeiben ismét tűz ütött ki, mely azon-ban az éber vigyázat mellett mindannyiszor csi-rájában fojtat >tt el. Gonosz gyujtogatók ármá-nyát gyanítják, de még eddig nem sikerült nyo-mukra akadni.

— (Tűzvész.) Bajáról írják : Július 2-án d. u.2 óra tájban Bajától '/4 órai távolban, Pestmegyeszélén fekvő Szent István helységben tüz ütött kis rövid két óra alatt mintegy 50 ház, templom,iskola, plébánia- és helységháza elhamvadt. A la-kosok többnyire aratni voltak s igy habár Bajá-ról nagy és rögtöni segély érkezett, a tüz terjedé-sét csak 5 óra tájban sikerült megakadályozni. Azelégett házik száma és a tűz oka még nem tuda-tik. Azt mondják, hogy a kovácstól jött ki a tűz,melyet a szárazság és a szél csakhamar nagyranevelt. — Ez alkalommal egy sajátszerü ténynekvalánk többen szemtanúi. Egy a tűz közé szorultnádas ház tulajdonosa a legnagyobb veszély köztszótlanul felment a házra s annak tetejében egyegész kenyeret megfordítva feltett, s azzal ismétszótlaniil a házról lejött. A ház épségben megma-radt. Elgondolhatja szerkesztő ur, hogy a házonlevő kenyér mennyi és mily különféle magyará-zatokra adott alkalmat. En azonban, ki a tűzol-táskörüi rendetlenséget s zavart láttam csak aztmondom: tűzoltó társulat, jőjön el a te országod!— S.

JHi újság?** (Vörösmarty összes müveinek) Ráth Mór

által eszközölt uj kiadása gyorsan halad, s már a3-ik, 5-ik és 6-ik kötet meg is jelent. A 3-ik kö-tet „Zalán futása,, és „Cserhalom" czimü hősköl-toményeket, — az 5-ik : „Salamon király" 5 fel-vonásos drámát, „Hábador" drámai költeményt,s a ,.Bujdosók" 5 felvonásos drámát, — végre a6-ik : „Csongor és Tünde" 5 felvonásos színjáté-kot, s a „Kincskeresők" czimü 5 felvonásos szo-morujátékot tartalmazza. Az első és második kö-tet, mely az apróbb költeményeket foglalandjamagában, az összeállítás, elrendezés, valamint ko-szorús költőnk arczképéioek diszes kiállítása miatt,több időt vesz igénybe, s igy csak szeptemberbenlesz szétküldhető. A 4., 7., 8. köteteteket augusz-tusban kapja a közönség, s hacsak rendkívüliakadály nem jön közbe, november közepéig minda 12 kötet az előfizetők kezében ltsz. A gondoskiadó igen diszes bekötési táblákat is készíttet,melyekbe az egyes köteteket bármely könyvkötőis beillesztheti. Nagy költőnk müveit eszerintnomsokára ragyogó tartalmához méltó diszeskiadásban birandjuk. Előfizetéseket még mindigelfogad a kiadó, de pár hónap múlva csak a boltimagasabb árakon lesz kapható. Az összes 12 kö-tet előfizetési ára 12 ft. Nem sok, oly szellemi kin-csekért, melyek ur'gfizethetlenek.

** (Ismét egy történeti emlékkel kevesebb!)Barsmegyében időző fiatal költőnk, Dalmadyirja, hogy az e megyében fekvő Mária-családizárda és templom, mely még Mátyás korából való,8 gyönyörű freskókkal volt díszítve, — a lángokmartaléka lett. Nem az anyagi kár a nagy, hanemazon vesztesség, hogy művészeti cm ékeinkbőlhelyrepótolhatlan példányok vesztek örökre kárba.E templom és zárda rajzát három év előtt közöl-tük, s akkor egyszersmind sürgettük az azokbanlevő műemlékek fönntartását. Most már a legjobbakarat sem hozhatja többé helyre, amit az indo-lentía veszni engedett.

** (Baróthy Szabó Dávidnak emUkkövet)szándékoznak állítani avérthi temetőben. Egyidő-ben 600 ft. gyűlt már be e czélra de a forradalom

napjaiban so1: egyébbel ez is elve zett. Ujabbgyűjtésekre Pi/ierlgnácz földbirtokos vállalkozott;óhajtjuk, koszoruzza siker fáradozásait.

** (Xántus János hazánkfiát,) az Egyesült-államok mexikói konzulját, az ,,Entomologicalsiciety of Philadelfia" czimü tudományos társulatlevelező tagjának jievezte ki.

** (Greguss Ágoton, fogságát) e hó 8-án kez-dette meg, a Károíy-kaszárnyában.

*" (Akad, aki jóért jóval fizet.) Finta Samufrátai ref. lelkész, megemlékezvén azon napokról,midőn az erdélyi magyarok bujdosása idejében,1848 őszén, s 1819 nyarán, a magyar alföldönszives fogadtatást talált : viszonzásul most, mi-dőn az alföld gyermekei ínséget szenvednek, sor-sához mérve, azon szép ajánlatot tévé, hogy 3—6tagból álló magyar családot, jövő sz. György-na-pig mindennel ellátni kész. — írtak is Karczagrae vendégszerető meghívást igénybe venni óhajtócsalád kiszemelése végett.

** (Adakozások az ínség enyhítésére.) Barberés Klusemann, gőzmalom- és sörháztulajdonosokaz ínség enyhítésére a ntnltgu m. kir. helytartó-tanács elnökségénél, 100 ftot tettek le. — B. Ne-véry gyula-varsándi uradalmának bérlői pedig,aradi csatornái malmuk magtárát megnyitották aszükölködőknek, s az uradalom nyomor-sujtottalakosai közt több száz köböl gabonát osztottak ki.

** (Kiházasitó-egylet Pesten.) Debreczen,Szathmár es Eger példájára, fővárosunkban is ki-házasitó-egylet alakul. Hir szerint már 500 aláíróakadt 8000 fttal.

** (Kőbánya gyarapodik.) Kőbányán templo-mot, s nagyobbszerü népiskolát szándékoznaképíteni. Nevezetes adakozások történtek már eczélra.

•* (A Ilo'lt8a-Lehoczky-féle pörpatvar) tár-gyában, a „P. V." szerint, a komáromi katonaitörvényszék L.-Sz.-Miklósra ment, az ottani vil-longások szoros megvizsgálására. Működését mégm. hó 29-én megkezdette.

** (Nagy zaj, semmiért.) Velünk együtt min-denlap közölte azon hírt, hogy Bergám rablóvezérmegmaradt társai Dúzs Lajos rokonait Bogdásán,boszuból, nagy embertemeg szeme láttára főbelőtték. Most Duzs Lajos Siklósról a „M. S."-bannyilatkozik, hogy a hir valótlan, mert sem neki,sem rokonainak legkisebb baja sincs.

** (Halálozás.) Alexi g. kath. püspök ő mlga,Szamosujvártt meghalt.

** (Halálozás.) Losonczi báró Bánffy Pál,fővárosunkban e hó 6-án éjjel, agyvérzés követ-keztében jobblétre költözött. A boldogultnakhűlt tetemeit e hó 8-án Sz. Nagyfaluba szállítot-ták, az ottani családi sírboltba. Béke legyen poraifölött.

** (Halálozás.) Gedeon Lászlót, a nagyváradijogakademia nyugalmazott tanárát, és sok évenát volt igazgatóját, Nagyvárad lakossága mélyrészvét között e hó 3-án kisérte örök nyugalomra.Hosszú, 96 eves életében folytonosan a közbe-csülés és közszeretet környezé; ennek nyilatko-zása volt azoa körülmény is, hogy 1861-benNagyvárad tiszteletbeli képviselőjéül lőn megvá-lasztva. A gyászszertartást Fogarassy Mihálypüspök ő mlga végezte, fényes egyházi diszszeí.A koporsót a jogakademia tanárai emelték, migaz ifjúság fáklyákkal vette körül. Takarja békehamvait.

— (Egy külföldi német nő,) ki még néhánytan-órával rendelkezhetik, a német nyelvbens elemi tantárgyakban oktatást óhajtana adni,s különösen oly családoknak ajánlja magát, kik-nek fiatal leánykáik a német nyelvben lennénekoktatandók. Lakása : nagymező-uteza 12. sz. a.1-ső emelet.

Nyílt tér. *)A hálaérzet ösztönét követem, midőn a nyil-

vánosság terére lépek,megköszönni avörösvári éaoberdorfi községeknek irányomban minden alka-lommal, — de különsen vörösvári kastélyom épí-tésénél bebizonyított készségüket.

Szükségtelen említenem, mily akadályokmerülnek fel valamely tagositási egyezség létre-hozásánál. — Mindenki előtt ismeretes, hogy alegbékésebb szellemű lakosokat egyetlen egy iz-gató tévútra vezetheti s a már-már befejezett ügy

*) E rovatban közlött czikkekért csupán a sajtdható*íág irányában vállal felelósjéget a szerk.

Ir". Ü l

at-i

r- '-••

l u

2Ő2

hosszas és költséges per áldozatául esik, a sze-gény elámított népség pedig a végelszeyényedésörvényébe sülyed. — Nekem sikerült e kényesügyet rövid idő alatt békés utón befejezni, melyjelenleg a legnagyobb sikert eredményezi.

Alig jutott tudomásukra, hogy kastélyomépíttetni szándékozom, siettek ingyen felajánlania határukban levő mészbányát, melyből több ezermérőre menő mészkövet ásattam s jelenleg is foly-vást ásatok; — ha fogatokra van szükségem, is-mét a község áll elő vetélkedve fogataival, s vaneset, hogy a szegényebb sorsú, fogattal nem biróegyének, a tehetősbeket viszonszolgálat mellettfelkérik a helytállásra, csakhogy az épitéshez se-gédkezet nyújthassanak.

Ily nemes vetélkedést, ily önzéstelen magaviseletet lehetlen elhallgatnom, azért hazánk ejózan gondolkozásu népét a nyilvánosságnak bemu-tatni, részemről pedig e családias kötelék létre-hozatalában fáradozó t. Wagner János derék lel-késznek — a község birájának, ugy minden egyeslakosnak hálás elismerésül őszinte szivbeli köszö-netemet nyilvánítani, kedves kötelességemnek is-merem.

Adja Isten, hogy e nemes tett hazánkbanminél több követőre találjon!

Gróf Erdb'dy István.

Nemzeti színház.Péntek, jul. 3. „Perrichon ur utazása.- • Vig-

játék 4 felv. Irta Labiche és Martin. Francziábólford. Huszár J .

Szombat, jul. 4. „Bánk bán." Eredeti nagyopera 3 felv. Zenéjét szerz. Erkel F.

Vasárnap, jul. 5. „A czigány." Eredeti nép-szinmü 3 felv. Irta Szigligeti.

Hétfő, jul. 6. „Szökő év." Vigjáték 3 felv.Buchston után ford. Csepregi. És „Tűz a zárdá-ban" vigj.

Kedd, jul. 7. „A Kunok" eredeti opera 4 felv.Zenéjét szerz. Császár Gy.

Szerda, jul. 8. „A párisi adós" vigj. 1 felv.— Es ,,Tiíz a zárdában" vigj. 1 felv.

Csütörtök, július 9. „Az élet színfalai." Fran-czia vigjáték 3 felvonásban.

Budai népszínház.Jul. 3. ,,A rokkant huszár." Énekes nép-

színmű 3 felv.Jul. 4. „Tiz leány és egy férj sem." Vig ope-

retté 1 felv. Ezt megelőzte „Choujfleuri ur otthonlesz." Operetté 1 felv.

Jul. 5. „Tiz leány és egy férj sem." Vig ope-retté 1 felv. — és „Eljegyzés lámpafénynél."Operetté 1 felv.

Jul. 6. „A fösvény." Vigjáték 5 felv. IrtaMoliere, ford. Erdélyi.

Jul. 7. ,,Angyal Bandi." Eredeti népszinmü4 szakaszban. Irta Feleki. Zenéjét Latabár. E.

Jul. 8. „///. Károly Rügen szigetén." Vigjá-ték 4 felv.

SAKK JÁTÉK.185. sz feladvány. — Bankos Károlytól

(Kún-Szent-Miklóson).Sötét.

a b c d e f gVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 180-dik számú feladvány megfejtése.Világos. Sötét.

1. B b 7 — c 7 . . . .2. H e 5 — o 4 : f matt.

A)

2. B c 7 — c 6 f matt.

b 5 — c 4 : A)

g ö - f 4 :

Helyesen fejtették meg. Veszprémben:Fülöp József.— Kis-Kürtösön : Csemiczky Károly. — Vászon : NiczkyPál. — Mátra- Verebélyen : Glesinger Mór (a 178. és 179. sz.feladványt is). — Kun-Sz.-Miklóson '• Bankos Károly. —Egerbea : Tilkovszky F. — T.-Sz.-Mártonban : Popp, rEduárd. — Pécsett : Ritkay János (a 179-et is). — Debre-exenben • Zagyva Imre. — Tályán : H. Nagy Lajos. —Felső- Penczen : Endrödy Géza. — Pesten : Cselkó György.— Bajmakon : Weisz Fülöp.

Rövid értesítések. Kecskemét : Horváth György. Öna 179. sz. szép feladványunkat helyesen fejtette meg.Örülünk a viszonttalálkozásnak. — Több helyről vettünk amúlt napokban eredeti feladványokat. Addig is, mig átvizs-gálva azokat kb'zzétennők : munkatársaink fogadják kö-szönetünket.

Szerkesztői mondanivaló.6670. Kassa. Dr. B. L. E napokban küldjük magán-

levelünket, addig is kijelentjük örömünket a viszonttalál-kozás felett.

6671. N.-Enyed. Sz.K.Aczikk végét óhajtva várjuk,hogy mielőbb megindítandó közlésünk fenn ne akadjon.A levél egyéb pontjain teljes készséggel megnyugszunk.

6672. Eger. V. J . Az interpellatión elcsodálkoztunk.Az illető lapok eleitől fogva küldetnek, s talán csak azelőfizetési idő nehéz napjaiban történhetttt némi zavar azexpeditióban. A tálában minden magyar lappal, a melyóhajtja, fenntartjuk a csereviszonyt.Ámbár50— 60 példánynem tréfadolog, a hol különben is sok százra megy azingyenpéldányok száma.

6673. Győr. T. K. Az érdekes közleményt lapunkegyik közelebbi száma hozandja.

6674. X. Y. Z. A fényképek igen csinosak. Nem kap-hatnánk hozzá, a hely színét illetőleg, néhány magyarázóleírást. A többi adatot könnyén megszerezhetjük.

6675. H.-M.-Vasárhely. Sz. Á. A beszély itt van, dee nemű dolgozatokkal bőven el lévén látva, közlését nemÍgérhetjük. A versekből még egy pár régibb kiadatlanvárja a sort.

6676. F.-Gynrmat. Sz. I. Az arczképet köszönettelvettük. A levél többi pontjaira nézve csak annyit mon-dunk, hogy vidámabb arczczal szerettük volna ismét látnirégi jó emberünket. Az ég oszlassa el a bút, bánatot!

6677. Nagyvárad. W. M. Az életrajzot már régebbenbirjuk, de az arczképet hiában kerestük mindeddig, öröm-mel fogadjuk a szíves ajánlatot.

6678. Sopron. L. Gy. Lapunk múlt félévi teljes pél-dánya még most kapható.

6679. Arad. K. I. A képet s irományokat el fogjukküldeni. Kimetszettük. De most az effélére nem jó idő jár.

6680. Veszprém. J . E. B. Igen sok mondanivalónkvolna, a mi sem ide, sem külön levélbe nem fér. Hiszen,úgyis szerencsénk lesz e nyáron. Nemde?

6681. Andrásfala. M. B. A kérdezett mú át van advailletékes helyre, a Kisfaludy-társaság titkárának. Maholnaptalán többet mondhatunk sorsáról.

6682. Kölese. J . I. A mi tehetségünkben állott, meg-tettük eddig. Ki kell jelentenünk, hogy e lapok tulajdo-nosa nem mi vagyunk, s a kivánt rendelkezés nem a mikörünkbe vág.

6683. Grahow. Nem adható.6681. Eszeny. Sz. J . Nem lehet ezt a tárgyat a vég- .

telenig nyújtanunk, « a mit ön ir, magántudomásunkra jólesz, de kinyomatni nem lehet. Vessünk véget e vitának.

6685. Urmezö. R. I. A verses előfizetést vettük, s azexpeditió prózai pontossággal megindult. Gyakori viszon-látást óhajtunk.

6686. Sárospatak. Dr. S. J. A „Magyar EmberKönyvtára" II. kötete e napokban elkészült, s ez hozandfeleletet az egyik kérdésre. A többi azután bármikor jöhet.Kérjük a folytatásokat.

6687. Nagy-Kereki. Csernay I. Horváth M. „Ma-gyarország történetéből" eddig 5 kötet jelent meg, a 6-ikkötet kiadása közbejött, el nem hárítható akadályok miatteddig lehetetlen volt, de reméljük, hogy nemsokára megfog jelenni. A hat kötet ára 15 ft. — Az „Ismerettárból''eddig 9 kötet jelent meg, a 10-ik kötet pár nap alatt szin-tén meg fog jelenni. Ara egy-egy kötetnek 1 ft — Petőfiösszes költeményei 4 kötetben jelentek meg, és pedig 1. 2.kötet a régibb, a 3. 4. kötet pedig ujabb költeményeit tar-talmazza. Minden két kötetnek ára 3 ft., diezkötésben5 ft. 2ó kr.

1IÓ-és hetinap

12 Vasár13 i Hétfő141 Kedd15!Szerda16 j Csőt.17| Péntek18;Szomb.

Katuolikus és

G£? HlProtestáns

naptárJúlius

D 7 Henrik cs.Margit szűzBonaventuraApostol oszlásaKarmelh, B. A.Elek, Z. AndrásArnold püspök

D 6 NáborMargitKarolinaApóst. oszl.Faust vért.ZoborRosinaHoldnegyec

ETI NAGörög-orosz

naptár

Június (ó)30 F 6 12 Após.

1 Július2 Sarlós B. A.3 Jáczint vért.4 Endre érsek5 Athanáz rem.6 Tamás

PTÁR.Izraelitáknaptára

Thamuz2526272829

1 Ab Ros.3O43.Sabb

© Nkel

ó.4444444

: # Ujhold 16-án 0 óra 10 perez

P-16171819202122

a I| delel

m.5555555

reggel.

P-14222936424833

1 nyug-

ó.777

77

P-515353525150

7|49l

<skel

ó.1223456

p-20

75855

H o l| delel

ó.9

101011

55 125658

11

P-14

35239261053

d -|nyug.

ó.5667788

P-11

04016471337

TARTALOM.Szigeti József (arczkép). — Ellenségeimhez. Szásx

Károly. — A csonka kar (folyt.). Bocskay Papp Lajos. —Az erdő és az ember. Berky Gusztáv. — Undrovácz Sopronmellett (képpel). Z. G. — A Hédervári-kápolna GyőröttRáth Károly. — Mérgek és mérgezések (folyt, és vége).— Egy jelenet Csermák Antal életéből. Ballá Károly. —Tárház : Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés.— Közintézetek, egyletek. — Balesetek, elemi csapások. —Mi újság? — Nyílt tér. — Nemzeti színházi napló. — Budainépszínház. — Sakkjáték. — Szerkesztői mondanivaló. —Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak. magyar-uteza 1. sz.)

A

Vasárnapi Újság* Politikai Újdonságokelőfizetési föltételei.

A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt postán küldve, vagy Buda-Pesten házhoz hordva :Félévre (július- december) 5 f o r , n t . j W e g y e d é v r e (julius-augusztus-sept.) . 2 ft. 5 0 kr.

Csupán Vasárnapi Újság:Félévre (július-december) 3 forint.

Csupán Politikai Újdonságok:Félévre (július—december) 3 forint.

Tiz előfizetett példányra gyűjtőinknek egy tisztelet-példánynyal szolgálunk. - A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik.

A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiailó-liivatala(Pesten, egyetem-uteza 4-ik szám).

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. - Nyomtatja Landerer es Heckenast, egyetem-uteza 4. szám alatt Pesten, 1863.

Tizedik évi folyam.29-ik szám

Pest, julius 19-én 1863.

E l ő f i z e t é s i f ö l t é t e l e k l § 6 3 - i k é v r e :a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva :

Egész e'vre (január—december) 10 ft. | " " ' " '" - J 1 — NFél évre (július—december) 5 ft.

Csupán Vasárnapi Ujsag :Egész évre (január—december) 6 ft.Fél évre (július—december) . . 3 ft.

Csupán Politikai Újdonságok :Egész évre (január—december) 6 ft.Fél évre (július-december) 3 ft.

Megragadjuk az alkalmat, hogy olva-sóinkat e nagyhírű franczia államférfi éstörténetíró arczképével megismertessük. Anév, mely Lajos Fülöp király uralkodásaalatt egyike volt a legfényesebbeknek, III.Napóleon eddigi évtizedében csaknem egé-szen háttérbe vonult, s csak legújabban kez-dik ismét hangosan emliteni, midőn Fran-cziaország e tekintélyes fiát, Paris egyikválasztókerülete, a kor-mány minden ellenzésedaczára, a törvényhozó-gyűlés tagjául választá,hol szavát az ellenzék so-raiban fogja nemsokáraismét hangoztatni.

Thiers Adolf 1797.april 16-án született Mar-seilleben, hol atyja sze-gény munkás ember voltaz ottani tengeri kikö-tőben. Csak néhány ro-konának befolyása ut-ján nyerhetett szabadiskoláztatást az ottanilyceumban.. A jogtudo-mányt Aix városban ta-nulta s itt kötött barát-ságot Mignet-vel, a ké-sőbb szintén hiressé válttörténetíróval. 1820-banügyvéd lett, de nemso-kára belátta, hogy e pá-lyára kevesebb hivatásavan, mint az irói foglal-kozásokra ; amazt tehátelhagyta, s a bölcsészetés történelem tanulmá-nyozására adta magát.

1821-ben Mignet ba-rátjával Parisba költö-zött, hogy itt a szerencsétMegkísértse. A két sze-gény fiatal ember együttlakott egy padlásszobá-ban, éjjel-nappal dolgoz-niok kellett, hogy meg-élhessenek. Mignet egé-szen a tudományos pá-lyától várta szerencséjét;Thiers gyakorlatiabb irá-n volt, fölkereste föl-

rnán volt otthonos. S valamint feltűnt azirodalomban, ugy a társadalomban is neve-zetes szerepet játszott s a mozgékony, be-szédes, eleven, szemüveges kis ember itt isvalódi nevezetesség volt.

1823-ban jelent meg „A franczia forra-dalom története" czimü müvének első kétkötete. Mikor újra elolvasta, akkor vetteészre, hogy még mennyi ismeret hijával van,

s egész erélylyel komolytanulmányokra adta ma-gát; pénzügy, hadtan, köz-igazgatás stb. lettek ek-kor buvárlatának főtár-gyai. A mü későbbi 8 kö-tetén e tanulmányok nyo-mai meg is látszanak. —1827 óta 15 kiadását értee nevezetes munka.

1829. aug. 5-én vetteát a kormányt Polignacminisztériuma s vele areactio ütötte fel fejét.Ennek legyőzésére for-ditá most Thiers mindenerejét s e czélbál Mignetés Carrel Armand barát-jaival a „National" czimühirlapot alapitá. E mostis létező lapnak Thiersvolt első szerkesztője, sszámtalan jeles ezikketirt bele, többi között amahíressé vált ezikket, mely-nek czime ez volt : „Leroi régne, mais ne gou-verne pas." (A királyuralkodik, de nem kor-mányoz). Az 1830-ik évijúliusi forradalom kitö-rése s Lajos Fülöp or-leanai herczeg trónra ju-tása legnagyobb részbene lap izgatásainak köszönilétrejöttét. A „National"szerkesztői irodájábaníratott alá jul. 26-kán azelső tiltakozás a kormányhirhedett alkotmánysér-tése ellen. Később ő mentNeuillybe az Orleansi her-czeghez, hogy ezt a ko-THIERS ADOLF.

dijét, Manuel szerkesztőt s általa a „Cons-titutionnel" czimü lapnál nyert alkalmazást.Legelső czikke, melyet irt, mindjárt figyel-met ébresztett. Thiers oly élénken s határo-zottan, oly szellemdúsan s meggyőzöleg irt,hogy nemsokára némi tekintélyre emelkedett.Amellett annyi sokoldalúságot tanusitott,hogy nemcsak politikai és históriai, hanemirodalmi s művészeti tárgyakban is egyfor-

T h i e r s A d o l f .