VASÁRNAPI

1868.

XV-dik ÉVI FOLYAM.

Felelős szerkesztő:

NAGY MIKLÓS.

Főmunkatárs:

SZÁSZ KÁROLY.

Kiadó-tulajdonos:

HECKENAST GUSZTÁV.

PEST, 1868.NYOMATOTT HECKENAST GUSZTÁVNÁL.

Egyetem-utcza 4-dik szám alatt.

421

\

'

A „Vasárnapi Ujság" 1868. évi folyamának tartalma.a) Képek és rajzok jegyzéke.

. Arczképek.a ) Hazaiak.

Szám

Tompa Mihál/László KárolyTatai And^sSzontagí.Pál

' ^ " 0 3

Pákb Mihály^ lethlen Gergelyyhern KárolyThern VilmosThern Lajos . . . .Gróf Batthyányi KázmérVetter Antal . . . .Figyelmessy Fülöp . .Csányi László . 10Táncsics Mihály 1Vasvári Pál l lConrad Mór 12Arany János lőGáspár András 18Ebergényi Julia 20Dr. Balassa János 21Fördös Lajos . . . M. . . . . 22Tiboldi István . . 23Simonyi Ernő 25Beöthy Ödön 26Esze Tamás 27Földváry Sándor 28Báró Orczy Lőrincz 29Beniczky Lajos 31Takács János . . . 32Vukovics Sebő . . . ' * ' 33Bartakovics Béla . 34Dr. Than KárolyB. Rauch Levin .Káli Nagy Elek .Komlóssy ImreTorma KárolyPöltenberg ErnőVakanovich Antal 41Dessewffy Arisztid 44Izsó Miklós 45Szakái Lajos 46Ujházy László . . . . . . . 4'Suvich József • • • . . . . ' . ' 50József főherczeg • • • ! . . . 51Báró Jeszenák János . . . •atmsrh-%- 52

b) Kül föl''Az osztrák miniszterium 1888-ban

(Auersperg, Giskra, Bresztl, Po-tocki, Taaffe, Berger, Herbst, Has-ner, Plener arczképe) 10

Kosciuszko Tádé . 15Disraeli Benjámin 17Kara Fatima kurd fejedelemnő. . . 17Humberto, olasz trónörökös . . . 19Szavojai Margit 19Bonaparte Lucian 20Napoleon herczeg. . 24Napoleon Jenö, franczia trónörökös . 24IV Obrenovics Milán, szerb fejedelem 28Prim tábornok. . 42Serrano . . 43Mazzini József. . . . . . . . . 48Grant Ulysses 49

II. Történelmi képek.R a j z o k az o r s z á g g y ü l é s b ő l :

I. Az elnöki szék s környezete aképviselőházban. Jankó János . 1

I I . A balközép. Jankó János . . . 31

III. Berzenczey és Besze Ján. JankóIV. A szélső-bal. Jankó János . .

IX. Pius pápa sétájaVihar az AntillákonMátyás király Szabácsnál. Irinyi Sand.Miksa császár temetése Bécsben . _.A szabadsajtó első termékeinek ki-

adatása (Pest, 1848. márcz. 15.) .1848. márczius 15-ére. Székely B. . .A honvéd-életből. Than olajfestménye

után . . . .Thury György halála. Irinyi SándorI. Károly romániai fejedelem utazásaA régi Athén, Vénus kertjével . .Obrenovics Mih. fejedelem a ravatalonLengyel foglyok Szibériába kisértetőseDalverseny "a debreczeni dalárünne-

pélyen 1868. Munkácsy Mihály . N.Izabella királyné elindulása Spanyol-

országbólA spanyol forradalomból:

Jelenet a közmunkaügyi miniszte-rium palotája elött Madridban .

Politikus Öszvérhajtsár . . . .Magyar huszár és kozák foglyok . .

UI. Táj- és utiképek.a) H a z a i a k .

Kis-Disznód (Erdélyben) Keleti Gusz-táv

Nagy-llőczeGödöllői kastély és park. Keleti ff.Rozsnyó főtereKis-várdai rom. Greguss János.B. Jósika Miklós lakása Szurdokon

Greguss J.Vigtelki olvasztó (Gömör). . . . ' , ,Wandorfi kápolna Keleti G. . . ' %Wandorf (Sopron; Keleli ff. .Gyulafehérvári képek:

1 Kilátás a hegységekre . /*^.2. A város, a vár délkeleti bástyá-

jával3. A székes-egyház4. A Battbyáneuoiö. Hunyadi László sirköve "í ±.s gg6. Hunyadi János sirköve y7. János Zsigmond sirköve j8. Izabella sirköve J " *" I *!>. iSy.uiit-aytsrgy Kapu10. Katonatiszti lak

Besnyői zárda Keleti GSzentkirályi kastély (Gömör). . . .Mari a-tölgy i romok. Keleti ff. . . .Szaláncz vára. Greguss J. . . . .Szob, a Duna mellett. Keleli ff. . .Budvár és a Jézus kápolnájaBudvár alaprajzaKis-Czell vidéke Ó-Buda fölött. Keleti

GusztávRánki sziklák (Abauj) Greguss J.Ránki fürdő Greguss J.Ujvidék és PéterváradOszeru parasztház Mitrovitz vidékénBejárat az egri Dobó-emlékhez. . .Dobó sir-szobra EgerbenEgri minaretEger"^arád és környéke

gri székesegyházEgri lyceum-épületMáriafalva (Vasmegyében.) . . . .

harcsai fürdő

Szám4848

2236

l ll l

151921222938

40

43

454551

tA:

14

14

16

S-S 16

8 • !T

. . "17

. . 15

. . 18

SzámGernyeszegi ref. népiskola és tem-

plom. Chaillon 43Részlet Bártfa városából. Greguss J. . 44A „váczi temető" Pesten. Keleti G. . 44Füzér vára (Abauj) Greguss J. . . 46„Izra"' tengerszem. Greguss J. . . . 47Tájkép Murányvár alatt. Keleti ff. . 50Alcsúti kastély. Keleli ff ő lTéli tájkép. Keleti ff 52

b) K ü l f ö l d i e k.Orosz csárda, a Volga mellékén . . 1Bábel tornyának romjai 12Kecsege-halászat a Volgán . . . . 13A Volgán átúszó lovak 13Utikaland Mexikóban 22Lengyel emlék Svájczban . . . . 24Suez város 26Topcsideri nyaraló Belgrád mellett . 27Bilioen kastély Hollandban . . . . 31Ködombormüvek a palanquei tem-

plomromon. László Károly . . . 32Oláhországi apácza 33Orezui zárdafőnök 33Orezui zárda, Oláhországban . . . 33Nippon hidja "öídoban . . . . . 38Japáni könyvkereskedés 49London a föld fölött és a föld alatt . , 50

j__ IV. Hazai építészet, emlékmüvek,régiségek.

A dobsinai uj evang, templom terv-• rajza 6

~*- "Irgalmasok zárdája Szepes-Váralján 10Schodelné mellszobra 13

,Zápplya István nádor síremléke Sze-pes-Váralján 18

A szepesi káptalan régi pecsétje . . 18Vajda-Hunyad vára. Schmidt Frigyes. 23Beöthy^ÖdÖn sirja a hamburgi teme-

. -tőbenNyíregyházi evang, templom

19202222

- ' " 1 . . .

242527a343434343535353636

-Váczi honvédemlékTompa Mihály emléke FeketehegyenLenkey honvéd-tábornok siremléke .Iglói evang, főgymnasium . . . .Rozsnyói bőrgyár. Greguss J. .Brunóczi várkastély

Háromszázéves ágyu 481Szolnoki honvédemlék 51

V. Természettudomány, ipar,gazdaság.

A guyanai pók 9Elefánt a drezdai állatkertben . . . 14Vasuti sinek gyártása a creusoti há-

morban

SzámA siami ikrek 40A fürkész (4 rajzban) 43Kengyelfutó gép 43Afrikai orrszarvu 44Amerikai egérfogó 46

VI. Népviseletek, geimképek*a) H a z a i a k .

Képek a hazai népéletből:1. Disznóperzselés. Greguss J. , . 42. Pandúr a csárdában 83. Tiszai komp. Greguss J. . . . 184. Katonabeszállásolás. Frigyes váz-

lata után Jankó 255. Rabkisérö pandúrok. Frigyes váz-

lata u. Jankó 266. Gabonarakodás. Greguss J. . . 317. S z é r ű . G r e g u s s J á n o s . . . 3 28 . Alföldi udvar. Greguss János . . 379. Hetivásár a felföldön . . . . 4110. Nyájat haj tó juhász. Frigyes váz-

lata u. Greguss 4211. IJjonczozás. Irinyi S. vázlata

után Beszédes K. . . . . . 4312. Keresetre induló székely fiu.

Jankó J. 4913. Száraz malom, Greguss J. . . 49

Erdélyi szász falusi biró fiával . . . 12Családi kör. Than Mór eredetije után

Jankó 16A börtönben. Irinyi S. vázlata után

Jankó 2 1S z a l m a f o n ó c s a l á d . Jankó J. . . . . 4 7„ S z e g e t s z e g g e l . " ( P e t ő f i k ö l t e m é -

nyéhez.) Munkácsy Mihály . . . 52

b) K ü l f ö l d i e k .Vázlatok Babyloniábdl:

I. Bőrkereskedő arabok . . . .I I . Babyloni zsidók

Japáni zarándokok . . . . . .Törvényszéki jelenet Szerbiában .Spanyol tánczosok (2 kép) . . . .Szerb falusi mátkapárBelgrádi előkelő társaság . . . .Vasárnap reggel egy szerb zárdábanSzambu, néger zenészJapáni polgárcsalád ebédé . . . .

Spanyol népviseletek . . . .

101215252728

Krokodilok Casfesoca szigetén .1416

Bitang állatok (8 rajz.) . . . . 16, 17Guyanai óriás skorpió 20 jPécsi kőszéntelepek 21 IKöltöző madarak megérkezése Afri-

kában 281Amerikai gőzember 24Vizemelő szélkerék' 28A hallás szervei (4 ábra) . . . . 29, 80Vizi lovaK a párisi állatkertben . . 30Zsiráffá pes*i állatkertben. Haske . 32Béka (8 rajz) . . . " 35Aquarium a havre-i kiállitáson (2kép) 37Kaufmann repülő gőzgépe •. . . . 39

VII. Vegyes tárgyuak.A japáni „sárkány-társaság" mutat-

ványai . . . r~-. 3Egyiptomi nők sétája, Kairóban . . 4Mária Terézia a koldusgyermekkel.

Litzenmayer Sand 5A Vezúv, az 1867. decz. 17-ki kitörés

alkalmával 8A Vezúv, Strabo idejében . . . . 8A Vezúv, Plinius idejében, a kitörés

után 8A Vezúv Csucsa ma 8Vizáradás által meglepett hadcsapat

Abissziniában 9Keletindiai postakocsi 20Czirkusi kép 23A hadsereg uj egyenruházata (8 kép)

30, 36Petroleum-gyárbeli égés Budán 1868. 39Sebus Johanna. Jlisse festménye után. 47Petőfi „Szörnyü idö" cz. költeményé-

hez 52

1- Elmélkedések, értekezések,fejtegetések.

LapIgazitd vélemény a dérről. I . — I I I .

Brassai Sámuel 18, 27, 42, 78, 90, 102A jelenkor vademberei. Könyves T. K. 79A szeszes italokról. Kiss Elek . . . 80**örtönben született csecsemők . . 145j^ tánczkór. Könyves T. K. . . . . 150A n ö w m i v e l 0 hangyák- l>*p>y L. . . 222Az irás y e k v á n d o r l a s a - Rónaszéky 237, 250

és eszközei. Szinnyei József

társadalmibból ™*£«> 294,307,319,

A világtalan a v i U e b a n J 3 3 , 345

Kálmán • • • • . 095Az állatok beszéde. * K ^ ^ — ^Egy nagy fontosságu t á r S a d a l m i k é r d é s ' g 2 2

A Nibelung-ének . • • . . 342 355Emlékezések Tompa Mihályra. Szász

Károly 378 390Nehány nap Francziaországban (kép-'

pel). Kenessey Albert 415, 427, 438, 450A rablóság Magyarországon. S. F. . 466*£v felhagyott temető (kép.) — á-r— 525

ácson ünnepe. Varga Jánot . .634

b) S. z ö2. Elbeszélések, genreképek. LapAz ingyenes halott. Török Károly . . 19A pásztorleányka és a királyfi. (Ere-

deti rege.) Szendrey Julia . . . §54Egy nap egy instructor életéből. Pákh •

Albert 63, 74, íA fekete ember. (Történeti elbeszé-

lés.) Györy Vilmos 98,110.134,146,158, 175, 187, 198

A gozár. (Kép a bányász-életből.) Lu-kács Béla ' .234

Esték a börtönben (képpel). BenedekAladár 246

A vén huszár. Potemkin Ödiki . 258, 270Szegény kis öreg ur ! Angolból K. T.

Kálmán 414, 427A fenyő és a vadrózsa. (Eredeti rege.)

Szendrey Julia 462Waszilij Iwanowits, az orosz földesur.

Gr. Sollogub „Tarantas"-ából. KissFarkas 475, 487

Házasodhatnám. Édes Vincze • . . 498A Tónainé leánya. (Népies elbeszélés.)

Török Károly . . . . 538, 351, 563Két kis gyermek a felhőkben. Angol-

ból. K.T.K 550Az „áldás." (Kép a bányász-életből.)

Lukáct Béla . . . . 562, 574, 586

Sebus Johanka (képpel)A jószivü huszár. [Életkép] (képpel)A disznótor. Varga János . . . .

& Költemények.Ifj. Ábrányi Kornél: A német császárArany János: Családi kör . . . .Arany László: A szökevények . . .

» » TűnődésBajza József: Emlékkönyvbe 1849. .Benedek Aladár: Feltámadásról szól

az irás . . . .» » Tavasz jöttén .» » Szegény zsidó leány» » Mikes gazda . .» » -A- dal varázsa . .» » Szép vidéken jártam

Bolgár Emil: Tarczay Anna . . .Bozzay Pál: A hazáért (Josephstadt

1850.) . . . . . .» » A bagoly

Darmay Viktor: A küzdőhöz . , .» » Köd borult . . .

Erdélyi Jánot: Családi kép . . . .Feje» István: A patak mellett . . .Győri Vilmot: Mutatvány a „Frithiof

mondá"-ból

Lap568620623

98186

62234342

175307414450562586

258282198498

50498

474

LapGyulai Pál: Magyar költők 1849. . 349

» » Áldjon meg az Isten!(1858) 438

» » Leányomhoz . . . . 438» » 1849 októberében (Heine

után) 486Julia : Atyám sirján , 510Losonczy László: Szenté Pál . . . 819Lukács Ödön: Teljes boldogság nincs 426Pap Gyula: Távolból 294Pásztói: A Mátra alján 88

» Sugár Istvánné 110» Mátra tündérei H 6» Szegény Pista 2 ' °» Arató leányok 3Í50» J ó feleség 402

Petőfi Sándor utolsó költeménye:Szörnyü idő (1849) . . . . . . 633

Soós Miklós: Május elején . . . . 246» » Őszszel . . . . . . 574

Stoy Jakab: Az ágyuszó 390Szakái Lajos: Népdalok I. I I . . . . 550Szász Béla: Mi kell a nőnek? . . . 74

» » Egy hallgató költőhöz . 134» » Gazdag szegénység . . 378

Száts Károly: 1849-ból 26„ v A Niebelung-énekból 354, 364

LapSzász Károly: Mezei élet 462

» » Egy kis leánykának . . 522» » A költő halála . . . . 602

Szeestey László: Falun 618Szemére Miklós: A vén poéta . . . 4 5 0Szontágh Pál: Az olmüezi börtönben 510Thaly Kálmán: Két névnap (1704. és

1708.) 14Tompa Mihály: Egy alföldi uj tele-

pen (1852.) . . . 2» » Utolsó verseim I — I I I . 157

Törők Károly: Népdaloki—III. . -534V. Antal: A számüzött 534Várady Gusztáv: Járok a mezőben . 222

t8. Márczius 15. (képpel) . . .125

4. Élet- és jellemrajzok.

Gyula-Fehérvár (10 képpel) P. Szath-máry Károli, . . .159 178 190,

A honvéd-életből (képpel), —á—r—Eredeti drámairodalmunk a nemzeti

szinházbanZápolya István nádor síremléke és a

szepesi káptalan régi pecsétje (2képpel). Myskovszky Viktor

k l i ' á H ó i l á

Lap

200177

199

ompa Mihály (arczkép) —á—r— . 1László Károly (arczkép) Xántus X • 13Tatai András ^arczkép) 25Szontágh Pál (arczkép) 37Erdélyi János (arczkép) —á—r— . 49Pákh Mihály (arczkép) 61Gróf Bethien Gergely (arczkép) D.

Farkas 73Thern Károly és fiai (3 arczképpel) . 75Gróf Batthyányi Kázmér (arczkép) . 85Vetter Antal (arczkép) 97Figyelmessy Fülöp (arczkép) lI— e . 99Csányi László (arczkép) 109Táncsics Mihály (arczkép) . . .Conrad Mór (arczkép) Éélhi LajosSchodelné (mellszobrával) . .Kosciuszko Tádé (arczkép) . •Arany János (arczkép) —á—r—Disraeli Benjámin (arczkép) .Gáspár András (arczkép) . .Humberto, olasz trónörökös és neje

(2 arczképpel) 223Bonaparte Lucian (arczkép) — á—

123133145173185197209

Ebergényi Julia (arczkép) . .Dr. Balassa János (arczkép)Fördös Lajos (arczkép) —á—r —Tiboldi István (arczkép) líéthi L,Napoleon herczeg (arezkép) •A franczia trónörökös (arczkép)Simonyi Ernő (arczkép) •Beöthy Ödön (arczkép) 805Esze Tamás (arczkép) Thaly Kálmán 817Földváry Sándor (arczkép) D. Farkas 329Obrenovics Mihály és utóda (arcz-

kép) • • • 332Báró Orczy Lőrincz (arczkép) —á—

•23S239245257269281285293

341865877389401

Beniczky Lajos (arczkép) Réthi L. .Takács János (arczkép) Béthi L. . .Vukovics Sebő (arczkép)Bartakovics Béla (arczkép) . . . .Dr. Than Károly (arczkép) Dr. Szi-

getiBííró Rauch Levin (arczkép) Pauler

Gyula . . , 425Káli Nagy Elek (arczkép) Sz. S.Komlóssy Imre (arczkép)Torma Károly (arczkép) — á—r—

414

437449462

473Pöltenberg Ernő (arczkép) Síépfa-

ludy F.Vnkanovich Antal (arczkép). P. Gy. 485Frim tbnok (arczkép) Komáromi Iván 498Serrano (arczkép) 509Dessewffy Arisztid (arczkép) . • • 521Izsó Miklós (arczkép) 533Szakái Lajos (arczkép), —á—r— • 552Ujházy László (arczkép). K. L. ^Mazzi'ni József (arczkép). E. S. . . 57ÍGrant Ulisses (arczkép) 58JSuvieh József (arczkép) —á—r— . 60József főherczeg (arczkép) —á—r— 6!Báró Jeszenák János (arczkép) . . 63£

LapSoprontól Tárcsáig (2 képpel) Kápol-

nai B 430Tompa Mihály emléke a feketehegyi

fürdőben (képpel) Komáromy Lajos 453Az iglói fogymnasium épülete (képp.) 489A rozsnyói bőrgyár (képpel) • • • 490Brunócz (képpel) Reményi K. • • • 502A gernyeszegi népiskola (képpel)

Réthi L 613A józsai kertközség 515Bártfa (képpel) iV-n. .524A szegszárd-ujvárosi templom (kép-

pel) Reményi Károly . . •Az olysvai vidék. Benyó E. J. •Füzér vára (képpel). N-n . •Az Izra (képpel)Tájkép Murányvár alatt (képpel)Alcsút (képpel) E.LTéli táj 637„Szeget szeggel" 638

211Egykoru leirás a Hóravilágról. Közli

Réthi Lajos • 213Thury György halála (képpel) Réthi

Lajos 225A régi Athén (képpel) 259A vajda-hunyadi vár helyreállítása

(képpel). R. F. 271Képek az 1848/9-iki magyar hadjárat-

ból I—III. Dr. Sikor József . 283 330)brenovics Mihály a ravatalon (kép-

pel) 3443alást. Eöke Lajos 347, 371. palatínus udvara 384ger multja és jelene (4 képpel) E. L. 403Igy kis hirlapírodalmi statistika. ;

Szinnyey Jo^ef • ^ j A tél Oroszországban (képpel) . .Ki erdélyi unitáriusok. Réthi Lajos 442 454 Az amerikai tündérváros. Sámi Lajos-engyel foglyok Szibériába kisérte- ! Az egyiptomi nők életéből (képpel) .tése (képpel) 452 ; Chinai_ ujságok (rajzokkal) -K. 1. K.

ienkey honvédtábornok síremlékénekleleplezése Aradon (képpel) Szép-faludy 465

v t.sza-kerecsenyi lelemény. LehoczkyTivadar 479

tféhány lap egy régi magyar könyv-ből. Közli Szabó Károly . . . . 486spanyol királyné menekülése (kép-pel) 514

538553566605622

Két kép a spanyol forradalomból (kép-pel) . . . 536

Átalános nép- és országisme.66

3043

Tábori "élet Abissziniában (képpel)Sámi L 101

Vázlatok Babyloniából:I. Az arabok (képpel) S. L- . .114

i l . A Bábel tornya (képpel) 8. L. 135III. A babyloniaizsidók (kép )S.L. 136

A párisi rongyszedők s utczaseprök.K.T.K. 138

Képek a Volga vidékéről:I. Halászat a Volgán (képp) S.L.

II . A kalmükök (képpel) S. L.Színészetünk múltjából. Eötvös Lajoi Ő88 j Mit esznek Chinában? Bardócz L.

_ * v * * • m • * 1 •• »t 1 ' I n ~^ iC __ _ « A «. ti v% /\ *\. Iv ^^ 1- f Ív #S VX Vt í"\ 1 1 . ^ t .Az ősrégi kova- és obsidián eszközök-ről. Rómer Flóris 554

Háromszáz éves ágyu (képpel). L. K. 578Vázlatok az 1852-iki befogatások tör-

ténetéhez. Deák Farkas . . 602, 618Drégely-Palánk. Eöke Lajos . 606, 622A zsidók egy egyetemes gyülése Ma-

gyarhonban, 1650-ben. R. I. . . 620A szolnoki honvédemlék (képp.) R. L. 621A szabadkőművesség múltjához. Közli:

EL 624P é c z e l i J ó z s e f és K a z i n c z y F e r e n c z

k i a d a t l a n l e v e l e i . Eötvös X. . . . 635

6. Hazai táj- és néprajzok, köz-intézetek, népszokások,

műtárgyak.Hagy- és Kis-Disznód Erdélyhen (VÁn-

pel) Lukács Béla

148148162177

1780

Japáni zarándokok (képpel) S. L-Kara Fatima kurd fejedelemnő (kép-

pel) Sámi L 201Utazási levelek. Komlóssy Imre • • 235Keletindiai postakocsik (képpel) • .I. Károly romániai fejedelem körutja

(képpel) —á-r-Utikaland Mexikóban (képpel) K-F. 262Lengyelország szabadságának emlek-

szobra (képpel) Deák Farkas • .Suez (képpel) S. LSpanyol tánezosok (2 képpel) K. F. .Egy hollandi kastély (képpel) K-tLászló Károly naplójából (képpel)

383, 394, 406Zárdái élet Oláhországban (3 képpel)

S. LA mormonokról. Könyves T. K. . .Egy néger zenész (képpel) S. L. . .A Nippon hidja Yeddóban (képpel)

236

249

284310320370

892394440

LapMennyi mindent lehet egy növényből

késziteni. Sámi L 442A lélegzésről. Eang I. 455A repülő hajók (képpel) 464A siami ikrek (képpel) E 478A csecsemők táplálása. Dapsy L. . . 478Az erdők lakói. Sámi L 490A föld kora. Dapsy L 499A rovarok életéből. A fürkész (4 rajz-

zal) Dr. Sz 502, 514-Kengyelfutó gép. Veloeipede (kép-

pel) R 515Az orrszarvú (képpel). E 526A varjak. Dapsy L 535Egy uj egérfogó (rajzzal) . . . . 555A szalma-fonás mint nép-iparág (kép.) 564A növénybetegségek. Wagner László 566A munkás-hiány Magyarországon . 576A magyar talaj. Dapsy L 590A villam mint aranymives . . . .591A tenger áramlása 603A kőszén. Dapsy £ . . . . , . . 638

9. Tárczaczikkek, napi érdeküközlemények.

Esküdtszéki tárgyalás Pesten január2-kán 8

A japáni „sárkány-társaság" mutat-ványai (képpel). Réthi L 28

A Kisfaludy-társaság közgyülése . . 66Böszörményi László sajtópöre . . . 104Fenevadak a budai szinpadon. Réthi 115A magyar akadémia ez évi nagygyül. 189Királyi gyermek születése Budán.

Réthi Lajos / . • -208A pécs-barcsi vaspálya megnyitása. X. 227A Székelyföld. Réthi Lajos . . . .A Balassa-jubileum. SzFaber tanár beszélőgépe. Réthi L.Pákh Albert emléke ügyében . . .Dunántuli érmészek összejöv. R. F. .Két lovarda Pesten. Réthi Lajos . •Lengyel emlékNapoleon herczeg Pesten, (s-) • •A városerdőben nyári ünnepnapon

Réthi Lajos

41

90

5. Történelem, régiségek és rokon tárgyuak.

Perczel Mór Emlékirataiból . . 2, 1526, 88, 210, 222

Rajzok az országgyülésből:I. Az elnöki szék s környezete a

képviselőházban (képpel^. — á — 1 — 3H. A balközép (képpel), —á-r— . 867

III . Berzenczey és Beszc (képpel) . 575IV. A szélső-bal (képpel) . . . . 575

Mátyás király Szabácsnál (képpel) . 29Udvari vadászatok I. Lipót alatt . . 81A nagy-röczei harang feliratáról, Ró-

mer Flóris 81Gá>or Áron Rákosnál 1848. Demeter

Sándor ölPulszky Ferencz régiség-gyűjtemé-

nyéből (4 rajzzal). Henszlmann Imre 51Miksa császár temetése (képpel) . . 66A manillai földrengés. Könyves T. K. 87A Vezúv legujabb kitörése (4 képpel).

Sámi Lajos 89A magyar nyelv ügye a két magyar

hazában l l . József császár alatt. . 91A mamelukok legyilkoltatása . 102, 104A kagylópénz (2 rajzzal) Br. Stoy J. 103Az osztrák miniszterium (9 arezkép-

pei) A mMa husz éve ! (képekkel) — á—r— 120A budapesti árviz (1838) . . . . . 126Egy pár megjegyzés „Gábor Áron Rá-

kosnál" cz. " közleményre. LászlóZsi.jmond • • 138

Nagy-Kőcze (képpel) Zombory Guszt.A gödöllői kastély (képpel) . . .Képek a hazai népéletből:

I. Falusi disznótor (képpel) T-kK-ly •• • • •

II. Pandúr a csárdában (képpel)Réthi Lajos

III . Tiszai komp (képpel)— á—r— 212IV Katonabeszállásolás (képpel)

K-i 296V. Ilabkisérő pandúrok (képpel) 309

VI. Aratáskor (képpel) . . . . 370VII. Szérű (képpel) K-i . • . . 381

VIII. A falusi udvar (kép.) T-k K-l§ 441IX. Hetivásár a felvidéken (kép ) 490X. Megyajuhász,szamáron(kép.) 500

XI. Ujonczozá8 (képpel) —á—r— 511XII. Keresetre induló székely fiu

(képpel) Béthi £ . , . . . . 588XIII. A száraz malom (képpel) D-r. 589

A zborói vagy makoviczai vár (kép- jve\)Gy.KJ. 42

Dobsina b 0

Rozsnyó 6 6

A kis-várdai várrom (képpel) . . . 76B Jósika Miklós lakása Szurdokon

(képpel) Potaky F. 77Az egri nök (Székely Bertalan fest-

ménye) • 'Duna-Szekesó (képpel) 90A vigtelki olvasztó (képpel) . . .100Szepes-Váralja (képpel) 113Bohóságok farsang után. Varga János 115Szász községi biró Erdólybeij (képp.)

Réthi Lajos 137Schodelné mellszobra (képpel)Wandorf (2 képpel) N-n.A besnyői zárda (képpel)

A japánok társadalmi életéből (kép-pel) S.L

Utazás a Mont-Cenis-en. BeszédesKálmán • •

Egy szerb falusi biró házában (kép-p'el) S.L • • •. •

Spanyolország és a spanyolok KissMik . . . . . , - • 510, 522

A paui kastély 539A spanyol népről (képpel) • • • • 551A kelet-indiai, chinai és ausztráliai

hajózás s tengeri-kereskedés —y—Japán irodalma és könyvkereskedése

(képpel). S.L 5 8 7

London a föld fölött és a fold alatt(képpel)

478

502

554

604

23825125125227527527G299

3HRészvény-láz 323A hadsereg uj egyenruházata (3 kép-

pel) K-i 3 5 8 - ^ 0Tompa Mihály meghalt . . • • • 372Az állatkert és legmagasabb lakója

(képpel). Réthi Lajos 3»4Tompa Mihály temetése. 8. M. . . .A magyar orvosok és természetvizsgá-

lók XIII. nagygyűlése (képekkel)F. 418,

Bem apó a budai szinkörben. Réthi L. 419A petroleum-gyárbeli égés BudánA magyar történelmi társulat első vi-

déki gyülése Kolozsvárst . .A debreczeni dalárünnepélyNehány előadás a népszinházban. B eö-

thy ZsoltVásár és másféle zsinatok Pesten. Ré-

thi Lajos •Szigligeti „Trónkeresó"-je. Beöthy Zs.A horvát küldöttek megérkezése . .Tárczaczikk arról, a mi most legérde-

kesebb. Réthi Lajos„A népszerüség." xy . _ . , • • •A hajózási iskola megnyitása . . •Az országgyülés bezárása . . . .A Nibelung-énekből (képpel) . . .

408

431

46.1.

46747&

556

567567579

592606608624

8. Természettudomány, ipar,gazdaság és rokon.

Jupi ter , az 1868-dik év uralkodó boly-gója. Sárváry E- . . . . . . (

Egy hazai jeles orgona-készitő. FizéliFrigyes

A hópehely (rajzokkal) Könyves

A gyermek-világ húsvétja. Varga JánSzent-királyi várkastély (kopp.) N-n.A mária-tólgyi romok (képpel).Szaláncz-vár (képpel; AT-». . .Szob (képpel) K. A . . . .Budvár (2 képpel) Orbán BalázsÓ-budai kápolna (képpel) . .A iánki sziklák (képpel)

19A pálinka mint ellenméreg. Kiss Elek 67A guyanai pók (képpel) 100Az elefánt állatkerteinkben (képpel) 162A „Creusot." Vasbánya és gyártelep.

(képpel) 8. L . . .152Az aether és chloroform hatása ala-

csonyabb foku állatokra. Kiss Elek 163Az amerikai krokodil (képpel) S. L. . 188

f altenyészetünk hanyatlásának okai 188itang állatok (rajzok.) Dr. 8. J. 201 214

A fűzfáról - 215

10. Vegyes tartalmu.A pápa sétája (képpel) 16Vihar az Antillákon (képpel) . . . l»A hirtelen halálesetek Bardócz L. • olMária Terézia a koldusgyermekkel

(képpel), —á—r— . . • • • • u

Hála és kérelem a budai emléktáblákügyében Arányi Lajos 1 ' "

Tompa Mihály toasztja a természetv.zs-gálók ebédjén Aggteleken 1867-ben 403

A házasság befolyása az életkorra. D. 503Egy régi falragasz. Közli: Ráczkevi • ö^o

11. Eredeti levelezések.A párisi magyar egylet évi működé-

sének kimutatása. Biró Sándor . •Bukuresti levél R.l. . . . • • •Eredeti levél Ausztráliából. Dr. KempJ

147 ! Guyana mérges állatai (képpel) Sámi178179211221226237262285296

LajosA H^CSÍ kőszénbányák (képpel) L. B.A madarak vándorlásáról (képpel)Faber gépe E- BKülönös laktársak. Sámi L. . • .Az amerikai^ózember (képpel) .A cserebogár. Brassai . . . .Vizemelö szélkerék (képpel). 8. A.

-. ».•«, « . K . » . V « P ^ / 296 : A hallás és szervei (4 ábrával) . 343A ránki fürdő (képpel) 321 A ragályterjedes elö oka.. Dapsy L. .

55138

287

Ujvidék és Pétervárad (képpel)A mehádiai Herkules-fürdőkA nviregyházi evang, templom (kép-

pel) Dr.E.GA váczi honvéd-emlék- (képpel) K-i •Ószerü parasztház Mitrovicz vidékén

(képpel) Dr. Stoy J.ád k é k (ké

333 ! Mérges-e a rézedény? K. T. K.834 ; A vizi-ló (képpel)

Az erdők befolyása. Sámi L. • • •345 A légy. K. T. Kálmán353 : Természetrajzi képek (8 rajzzal) Dr.

| Sz 402, 418380 ! Növény-eső. K. T. Kálmán

236248272274286187331335358346347356379381

298

371

József ' ' ' ,.'A new-yorki magyar egylet. Eeű-

prin M i h á l y • • • • • ' , ' , 'A berlini magyar egylet. Antal GáborKairói levél . . • • • • • • •Töredék egy külföldi (zürichi) magán-

levélből. Antal Gábor . , • • • °'°Eredeti levelek Chinából. I. II. Gróf

Bethlen Ödön • t>9í, 607Eredeti levél Mexikóból. Sarlay Fal 6á»

12. Állandó rovatok.és müvészet. - Közintézetek,

é

407

Irodalomegyletek. - Egyház ésgazdaság, kereskedés. - Közlekedés.Bal,setek, elemi csapások. - Mi ujság?— Egyveleg. — Nemzeti szinház. - B u -dai népszinház. ő d

iskola. -

Nemzeti szin- Szerkesztői mondani-

1-ső szám

Pest, január 5-én 1868

Elöfizetési föltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csapán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöriigtatásnÜTaak 7 krba számittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Haasensteiii és Vogler, Wollzeile Siró. 9. — Bélycg-dij különminden igtatás után 30 ujkrajezár. ^ ' ««^

Alig kezdhet nök nH^g^sj jjjjÉ 's bennejeleseink folytatólagos csarnokaTméltóbbans szivünk óhajtásával összhangzóbban, mintirodalmunk egyik elsőrendü kitűnőségének,Tompa Mihálynak arczképével.

Tompa arczképe s életrajza évek előttmegjelent ugyan már a Vasárnapi Ujságban.De a régi mondás, hogy az ember alkotóelemei minden hét évben kicserélődnek segészen uj ember váltja föl a régit, soktekintetben való. Az élő, munkáló, tevékenyember pedig az évek bizo-nyos sora alatt, annyi ujtényt csatol saját életrajzá-hoz, a hány uj redőt arcz-képén az idő hátrahagy.

Tompa Mihály testi ésszellemi arczképe is nagyotváltozott azon évek alatt.Testiképen, kivált az utóbbiévekben, mióta kinos beteg-ség vett rajta eröt s legnemesebb részét, ritka nemesszivét támadta meg, s miattalegkedvesebb két foglalko-zásától: a lelkipásztorkodás-tól és az irodaimi munkátólis vissza kell csaknem egé-szen vonulnia, - azóta,miért tagadjuk el? — meg-vénült s az előbb oly nyájasés csendes derült arcz afájdalom zaklatott kifejezé-sét vette magára, mit atürelem enyhit ugyan, decsak annál fájdalmasabbátesz barátai előtt. A deli, sötdaliás, erőteljes, vállas testa..fájdalmaktól kissé meg-O yGClt S GíTvlcOT* TPTííi Irí

Z*T> melylyel a mo-gyorót két ujja közt köny-nyen o^oppantot ta s a

T o m p a M i h á l y.egyike volt, kik lassan fejlődnek, s ha elsökísérleteikben is meglátszik már a tehetségátalános jellemvonása, de hogy mivé vál-hatnak még, soká alig sejthető.

Midőn Tompa még az Athenaeumban,1841 - 42-ben egy pár csinos költeménynyelmegjelent, s pályája első szakában már aNépregék- és mondákkal átalános feltünéstokozott, ezekben, mint a Temetői hangok-,Jégvirágok-, Éji violák- stb.-ben egy gazdagköltői természet, mély kedély, eleven és

g r b i

nem lakik többényodott izmaiban.

Mi szellemi arczképét il-leti, mert olvasóinkat bizonyosan az érdekli jobba

T O M P A M I H Á L Y .leti, mert olvasóinkat bizo-nyosan az érdekli jobban, bármily kedvesjelenség volt is Tompa Mihály a z irodalom-ban csaknem legelső föllépése óta, bízvástaiüthatjuk hogy erejének valódi t l j é k

(képpel) Dr. Stoy J. 380 N o yPárád es környéke (kép.) Liptay Pál 416 1 A világ legmagasabb fái. 8. L.

407 ! valo. -- Sakkjáték. - Het.naptár.

~"~ * V Ö ""'j£*v/WV3 Ú t i t U1Z Vetőkfuthatjuk, hogy erejének valódi teliét csakaz utóbbi években érte el. Azon költők

nemes irányzatu lelkület mutatkozott, s őtelöbb Petőfivel és Kerényivel, utóbb Petőfi-vel és Aranynyal, mint a legujabb költőitriász egyik tagját kezdek emlegetni.

De ha akkor, midőn élete, egészsége,

munkássága viruló szakában s délpont-ján állott, befejezi pályáját, a legszebblevelek hiányzanak vala még koszorújából.Mert bármily szépek s épek voltak is költöiműködése amaz első szakának termékei, kihitte volna, hogy a Nép- és Virágregék köl-tője, kinek tehetsége már minden iránybanegészen kifejlettnek és megállapodottnaklátszott: még egy oly nagy lépést tehessenelőre, magasra, — mint tett azon allegória-,elégia- és óda-nemü költeményekkel, miket

a forradalmi katasztrófaután honszerelme és hazafi-fájdalmasugalltmúzsájának.

Oly korszaknak kelléjőni, mint a forradalomutáni, hogy Tompa megta-lálja legszebb, legerőteljesbs legfenségesebb hangjait,ő nem volt a vészmadár,mely a forradalmi viharüvöltéseivel versenyt-kiált-son, s önelégülten csapdossaszárnyaival a vihar általfölkavart levegő hullámait.A forradalom nem volteleme; e korbeli költemé-nyei számra kevesek s talána leggyöngébbek is. De mi-dőn a vész elzúgott s tenni

i már nem, csak érezni ésszenvedni lehete; midőn lel-

> kesitö s csatára hivó szózatmár nem hangzott, nemhangozhatott, csak keseregnitudánk a romokon s az el-bukott hősiség ügye igazsá-gában csak tragikai elégté-telt találhatott; midőn acsapást eltagadni, titkolnivagy mosolylyal fedni skönnyelműségbe fulasztaniegyiránt nem lehetett, leg-fölebb vigasztalni az erkölcsigyőzelem tudatával a tény-leg elbukottat; midőn a ha-talmat szemtől szembe meg-támadni nem lehete, de

brutusi álarcz alatt vérig gúnyolni és se-bezni s magunknak benső elégtételt vennirajta, igen: akkor megszólalt Tompa lantjánegy ideg, mely jobb napokban hallgatott,eltévé, fönntartva e gyászos korszakra, hogy

Tizenötödik évfolyam.

niríi

m

a szomoru időknek legigazabb kifejezője slegjobb vigasztalója legyen.

A nemzet életében ennél keserűbb kor»szak még nem volt soha. Jobban öntudatravalánk már ébredve, hogysem könnyedénviselhessük el leveretésünket. Bukásunk olykábító volt, oly teljesnek látszott, hogy csak--nem eszmélet-vesztve, soká nem is remény-kedheténk jobblétünk s szerencsénk mégvalaha visszatértéről. A hü (s dicsőségünkrelegyen mondva, a nemzet óriási többsége azvala) csak hallgathatott. Még a kiváló szelle-mek közül is igen kevesen tudták az uj időbebeletalálni magokat s megérteni a szerepet,mely reájok vár. Az irodalom ismerte felhelyzetét legelső: a mult dicsőségével táp-lálni és fentartani a jövöre az erejében meg-tört nemzetet. De az irodalom legjobbjai isvagy egészen elhallgattak vagy csak ritkánszólaltak meg.

Tompa lantja ez évek alatt volt a leg-termékenyebb s a termékenység által bel-eröben is folyvást nyerni látszott. Midőnmindjárt a katasztrófa után, a „Gólya" T.betü alatt megjelent, nemcsak megismertemindenki a költőt, ki egy betüje alá rej'ö-zött, de megismerte mindenki a hangot, melysaját szive legmélyebb bensejéböl, az egésznemzet szive közepéből van véve. Ugyan-akkor szárnyalt szét az országban névtele-nül, titokban, a ,,Pusztán" czimü költemény,melyet, a Petőfi halálát hinni nem akaróközvélemény neki tulajdonított, söt egy kül-földön megjelent anthologiában Petőfi nevealatt is adatott ki; mely erőteljes hangjávals mély érzelmével minden magyart szivénkapott. E költeménynek a költő utóbb másczimet adott s ez az, melyet jelen számunk-ban közlünk.

Ezeket követték, nyomon űzve egymástvagy csoportoson szállva, mint a sasok, aköltő legerősebb, legszebb, les mélyebb ér-zelmü S értelmü alkotásul". A maiftr tiaíhuz,Levél egy barátom (Kerényi) után, A tüz, Afogoly, A pozsonyi várban, A sebzett szar-vas, A vihar, Sirbo'tban, Uj Simeon, Ikarus,A távozó után, Zrinyi Ilona, Télben, Télireggelen, Kikeletkor, Fórra világ, Pusztulóerdőn stb. stb. E költeményekben, az egy-kori képgazdagság teljessége, a reflexió n.é-lyével s a költöi alakítás ritka erejével egye-sül. Soha a hazafias érzé; ek, fájdalom, kese-rüség, remény, lemondás, oly csodálatosösszhanggal nem egyesültek s oly erőteljeskifeje.ésf nem nyertek magyar költő ajkán,mint ezekben a dalokban, ódákban, allegóri-ákban, melyek mindt nikéröl igazán ismé-telni lehete, mit Vöröí-marty Szózatárólmondott, hogy „szólt egy országnak szi-véhez " A Kazimzy emlékezetére irt fel-séges költemény, a szin gazdagságában s ahangulat emelkedettségében és költöisé-gében az alkalmi költem nyék 11. twvábnja,egy óda, melyet a bazaíias.-ág hyninus/száemel.

Ez volt a költő fénykora. Pályájának nemelején,hanem második felében,mikor a költőkrendeden hanyatlani kezdenek, érte ö elvalódi magaslatát.

Súlyos é» kinos betegség lepte meg. Meg-lankasztotta életerejét, s kedvét, de szellemebenső erejét nem törte meg. Ismét egy egészkötet költemény,összes költené yeinek hete-dik (a Virágregéket is iue számitva, melyekaz ös-zes kiadásban nem foglaltatnak, n)ol-czadik) kötete tanusága a költő folyvástteljes erejében levö munkásságának. Mert ekötetben is, az előbbiekhez egészen méltókölteményeket, minók: Arany lakodalmon,A folyam, Novemberben (Horváth Lajoshoz),Kiaszabadba, Bünbocsánat, A palota helyén,A gályarab fohásza, A titkos beteg, Karácsonestéjén, A hajó, A madarak módjára, Egy j

könyv (Horváth Mihály könyve) olvasásaközben stb. stb. nagy számmal találunk.

Tompa költészetét, pályája e másodikfényesebb feléb n, nem méltányolhatnék kel-lőleg, ha a hazafi érzéshez hasonlóan, mélyenmegrendített családi élet fájdalmainak kife-jezését is kiválólag méltatni elfelednők. Abeteg költő mellett, vele s egymásban, betegneje is folyvást szenvedet t, mosolyogva mind-kettő, hogy egymást gyöngéden vigasztalja.Gyermekeiket egyenként mind elvesztették svigaszt, minőt e föld nyujthat, csak a vallásmegnyugtatásaiban s az osztozó szeretetbenlelhettek. A költő legszebb, legmeghatóbbdalaínak egy csoportja ez élményekre, ezérzelmekre vet világot. A bánat keresztvizeszentelte meg e költeményeket, melyek közülcsak Az Isten akaratja, A kedves sírjánál,Hajtsátok meg... czimüeket idézzük Tompamély érzelme, erős szive e költeményekbennyilatkozik legédesebben, legfájóbban.

Nem volt czélunk életrajzot adni. Van-e,a ki nem tudná, hogy Tompa Mihály Rima-szombatban született egyszerü reformátusszülőktől; hogy Sárospatakon tanult; hogya tizek eg) ike volt; hogy papi pályára lépetts az eg\ házi irodalomnak is a legkitünőbbadalékokat nyujtá két kötet egyházi-, egykötet halotti beszédeiben, s csak imént az„Olajág" czimü gyönyörü imakönyvben; hogyegyideig Beljében, azután Keleméren, végreHanván hirdeté Isten igéjét s mint egyháziszónok is k tiinö. Mind ezt nem tartók szük-ségesnek ismételni.

Bezárjuk soraikat. Irodalmunk egj7ik leg-főbb büszkesége, s most legféltettebb kincsefelé azon hö óhajtással fordulunk: vajhanyerje vissza egészségét mielőbb, hogy örül-hessen ismét az életnek ö, neki kedvesei ésbarátai, s munkáinak a haza. — á -— r —

K $% y «t 11'« i <l í u j 1 «' 1 •*' |» <» n.

1852.

Tompa Mihálytól.

Repülnél lelkem, fenn repülnélA táj szellőivel,A .-zellő még a rónaságon,Melv szabadon lehel;De a maorisból tőidre von leA i-úlyos fájdalom . . . .Mert oh, ki tudna most örülniE gyaszló tájakon!?

A nép, mely niost zord bánatábanSemmit nem var, se félt:Be végzé egy zajos rohambanFényét- történetét;E földön, hol vérzett, virágzottS parancsolt e napig:Most csuk bolyong, mint a száműzött,É> mint zsellér lakik.

Oh, puszta! elvész nemsokára -Vadon költészeted! —Hol a pásztor vigan bogárzóGulyát legeltetett,S lován, a puszták ép szülöttje,Mint a szél vágtatott! —A pásztort űz, a f'urulyaszóKialszik, elhal oit.

Eltünnek a zöld rét ölébőlFeicfillogó tavak,Hol buja nádas zúg s fehérlőHabrózsák nyilának!A lovagkolcsag s büszke hattyúMás hon felé repül;A tájt, hangos rikoltozás köztSzálldossa már körül.

. S mely oly szabad volt, mint lakójaS lánczot nem ismére:Feltörve, t'elhasgatva lesz, aFöld mes-gyétlen tere;Sohsem látott népek salakjaSzállong nyugat felül,S a tejjel és mézzel patakzóHónán megtelepül.

Alig hogy a villám lesujtáA bátor keselyűt,Melyet rakott, lakott sokáig,Még fészke meg se hűlt,Hol a gyors szárnyú sólyom is csakNagy-félve járt elébb:Kedvére fürdik s üt tanyát mostA szemtelen veréb.Napunk hanyatlik . . . ah de nem, nem!Bár vérzik kebelünk:E nemzetnél erős az élet,Mi el nem veszhetünk!Letelnek a próbáitatásnakKeserves napjai,S az ég nyájas kegyelme ujraHozzánk fog hajlani.

És e népnek, mely ott hagyá aRideg, megunt hazát,S e dús vidékre, mint anyátlanBolyongó raj leezállt;E népnek, e föld, mely mienk voltMár egy évezreden,Es drága vérünk bére, ára:Örökje nem leszen.

Nem bántja senki, — ugy törekszik,És még se boldoguljBeteg se volt, s meghervad arcza!Öregje, ifja hull;A lég hűs, a borult, derült égHint esőt és sugárt,De ég és föld áldása, nékikMinden, minden csak árt.

E szép földön az ur mi leszünk,Mint voltunk az előtt:A szenvedés tanit, megedz ésDusabb életre költ;És a mi volt a jó időben,Az lesz a puszta tér,A régi dal megszólal ismét . . .S a gólya visszatér!

Perczel MórI Í 3 33CL

LMég a toll sem száradt meg, melylyel a„Szent Szövetség" triumvirjei az 1814.novemberben kezdődött és csak 1819. no-vemberében végződött bécsi kongresszuszárokmányát aláirták: midőn az általok épannyira rettegett mint gyülölt forradalomszázfejü hydrája ismét sziszegni kezdé. Anépek, ugy látszik, sehogy sem akarák el-hinni, hogy Napoleon iegyőzetése s SzentIlona szigetére lánczoltatása által boldo-gokká tétettek s Európa „fölszabadittatott"volna.

Alig hogy a spanyol, nápolyi és piemontinépek átkiáltának az Oczeánon, a Szent, Ilonakopár szikláihoz lánczolt második Promé-theuszhoz: „Felség, mi szintúgy gyűlöljükaz 1815-ki gyalázatos szerződéseket, mintfelséged", s fellázadnak és fegyvert fognakaz ezen gyülölt szerződések által nyakukraültetett kormányok ellen, — nyomban utá-nok iöiek az oláh moldvai mozgalmak esYpsilanti. — s kiüte 1821-ben a görög for-radalom, Conduriotti, Miaulis, Canaris, Bo-;tzaris Márk, Maurocordatos és Mauromicha-elis vezérletök alatt; Missolunghi, Navannés az adrianopoli béke. A juliusi napok, abourbonok másodszori elüzetése, Belgiumelszakadása, a második spanyol forradalom,Portugallia átalakulása, stb. . . mind enneka folytatása volt.

Fellázadt tehát, mint említem, elöbb Ná-poly, Piemont és Spanyolország, és nyom-ban utána a görög nép.

Germanos érsek azon gyanuba esvén,hogy a moldvai felkelőkkel titkos egyetér-tésben áll: Tripolitzába idéztetik a basaelé! El is indult. De utjában tapasztalvánhogy a nép lelkes s öt támogatni kész, Pat-

rasban, 1821. ápril 2-kán kitüzé a fölkelészászlaját. A görög forradalom meg voltkezdve.

A görög lázadás kitörésének hire villám-gyorsan futa be Európát s átalános részvé-tet gerjesztő az egész czivilizált világban.Kémrendszer, befogatások s üldözések da-czára, szélűben alakultak a görögök segé-lyére az egyletek s a phil hellének száma sza-porodott.

Ha Ausztria államhajójának kormányo-sai nem oly korlátolt eszüek, mint ténylegvalának, i n t ö jelnek kell vala venniök ezeseményt, hogy kibontakozzanak az oroszszövetségből; s nemcsak anathemát nemmondanak a görögökre, hanem öket nyiltanpártfogolják, fölszabadítják a török uralomalatt nyögő keresztyén népeket s vezetői,urai lesznek keletnek; megmentik magokats biztosítják jövőjüket.

Ellenkezőleg tettek — — — —

A magyar nemzet jobbjai, ép úgy mintaz összes világ minden nernesb szive, ör-vendve fogadák a görög fölkelést s lélekbenmellé sorakoztak. S ha a kényszer-rendsza-bályok miatt nyilvános helyeken, megyeigyüléseken nem lehete is, de magánkörök-ben lelkes nyilatkozatok történtek vagy he-ves vitatkozások álltak elö. Éles figyelő egycsöndes morajt hallhata az országban, a fel-ébredő nemzeti és politikai közszellem meg-mozdulásának zaját.

Édes atyám már ekkor Börzsönyben la-kott. És mi: én, Sándor és Miklós,nevelőnk-kel Vörösmarty vál ugyanitt tölténk kétegész évet. Ki kell térnem a megkezdetttárgy előadásából (de ahoz vajmi hamarvisszatérek ismét), hogy itt házunkról, csa-ládi összeköttetéseinkről s nevelőnkről ne-mieket, a mik épen itt szükségesek, futólagelmondjak. Ösztönöz erre az is, mert a mikreánk vonatkozólag Vörösmartynak GyulaiPál által irt különben igen j< les életrajzá-ban állanak, nagyon hiányos képet adnak snémileg ferde fogalmat is nyujtanak az igaz-ságról.

A három növendéket: Sándort, Móriczotés Miklóst ugy vezeti be mint tehetséges, devásott urficskákat, kiket az atya utasitásaszerint is kemény regulába kellé tartani;atyánkat, mint katona-viselt embert, vagyo-nos és büszke s kissé kemény modoru nemesurat. Anyánkról egészen hallgat, minthanem is létezett volna. S midőn Vörösmartyelső szerelméről sokat és szépen emlékezik,azt nem tudja, hogy annak tárgya, az any-nyiszor s annyi alakban megénekelt Etelka,szintén házunk leánya vala, nekünk legidősbnővérünk. Egészen kivül marad a családiképen s azt sem tudni, rokon, vagy ismerös,vagy idegen volt-e?

Anyánkról hallgatni, csaknem lehetet-lennek látszik nekem, ha házunkról van szó;Kajdocsi Erzsébetről, a páratlan matrónáról,ki huszonegy gyermeknek, köztük tizenötnagykort értnek ada életet, s a bájos és hibanélküli Etelkának anyja volt; pedig magaVörösmarty mindig csak magasztaló kegye-lettel fjté ki annak nevét és a Kis gye mekhalálára irt gyönyörü költeményében, me-

vigaszul ira sebhedt szivének, örökp h e o s i s a ( } a emlékének. Anyám a legre-

mekebb n ö b egyike volt, kik valaha éltek;testi és lelki jelességek gazdag egyesülése.Méltóság es nyájaggág^ r^gi magyar egysze-rüség és magas szellemi müveltség egyesül-tek benne. Egy régi kis olajfestvény tanú-sítja, hogy igen szép v o l t . De hiúságról nemvala ismeretes soha, s feddhetlen és gyé-mánttisztaságu erkölcsisége mindenkit mélytiszteletre kötelezett. Gyermekei, a házi nép,cselédség és jobbágyság szinte imádta. Egész

valója, egész élete odaáldozó volt; éjet-napcsaládján, háztartásán függe szeme; mun-kássága ép oly ernyedetlen vala, mint ki-apadhatlan szeretete. A dajka-szobában vagya konyhában olyan maradt, mint a társalgóteremben. Mikor a megye főispánja, vagySzepessy a püspök, vagy épen Ferdinándherczeg vezeté karján az ebédlő asztalhoz, —ugyanaz maradt a mi volt akkor, midőngyermekeinek mesélt, vagy cselédeivel font,gyertyát önte, vajat köpült, gyümölcsötaszalt és ruhákat foltozgatott. Leirhatlan,meghatóan édes vala, midőn imádkozni ta-nitá kis gyermekeit, türelmes, midőn kötni,varrni leányait; kedélyes, ha mesélt valamitnekik. Páratlan asszony^ volt ő; áldott azasszonyi állatok között. Élete utolsó éveiben,férje, gyermekei, barátok és vendégek ugyközeledtek hozzá és ugy tisztelték, mint egyszentet; mindenki érzé, hogy ritka emberilény ő, kit csak látni és üdvözölni is üdv ésmalaszt. — Im ez a nő volt a Perczel Sán-dor házának védangyala, a mi édes anyánk,kinek házi körében Vörösmarty kilencz évettöltött s ki az ő költői lelke fejlődésére ta-gadhatlanúl nagy és üdvös hatást gya-korolt.

Apám jellemzésére sem elég annyitmondani, mennyit Vörösmarty életirójamond. Ha fölemlítjük a katonaviseltséget snyers modort, a kedvezőbb tulajdonokról ismeg kell emlékeznünk. Atyám az akkori ne-mesi osztályban a leggazdagabbak egyikevolt, nem csupán földbirtokainál fogva, ha-nem főleg azért, mi az aristokratiában olyritka tünemény, hogy tökepénzes volt. Eztritka jó gazdálkodásának, rendtartásának,

{számításának s takarékosságának köszön-heté. Háztartása Pesten és utóbb Bonyhá-don is olyan vala, minő a nemesi házaknálalig találkozott s sok mágnáséval vetélked-hetett. Tekintélye, befolyása, Tolnában, Ba-ranyában döntö volt; tisztelték s becsültékés hallgattak reá. Háza az os magyar ven-dégszeretet példánya volt; gazdag magya-ros asztalt tárta. Sok előkelö főúri vendégfordult meg nála főispánok, püspökök, gró-fok; Ferdinánd főherczeg is, s Radeczky, ki-vel együtt szolgált volt, s ki vele a hadibajtársságot mindig fentartotta, s késöbbfiát Sándort tisztté is nevezte ezredében. Hanémileg heves, büszke és szigoru volt isatyám, de szintoly igazságos, ritka becsüle-tes és pontos rendtartó is. A mily gazdagvala azonbanföldi javakban,lelki tulajdonok-ban sem volt szegényebb. Nemes érzésü s aszellemet mindenekfölött becsülni tudó em-ber vala. Néha sok beszédű, de mindig ta-nuságos. Igen jeles és válogatott könyviáravolt, a német és franczia irodalom mindenjobb termékét magában foglaló. Az akko-riban oly jeles Augsburgi Allgemeine Zei-tung egy félszázadig járt házához; pedig ezvala akkor Európának azon lelki tápláléka,valódi világ-lap, mivé késöbb a Times lőn.Müvészetet, erkölcsiséget, politikát, törté-nelmet tanultunk, már mint apró gyerme-kek, olvasásából s beszélgetéseiből. Hazafiasérzelmekben sem vala atyám szükölködő.Bár igen loyalis és dynastikus érzelmü saristokratikus hajlamu, és igy inkább kon-zervativ irányzatu, még sein tagadá meghozzájárulását semmitői, mi a nemzeti jogokfentartását és a nemzet fejlődését czélozá.Az időben, melyről itt Szólok, 1822—3-ban,midőn Ausztria a félholtnak mutatkozó s ahalálos csapásra megértnek tetsző ezerévesnemzeti államiságra a végcsapást irányzá,ö minden loyalitása s dynastikus érzelmeidaczára nem késett Tolnában és Baranyábanazok szövetségébe állani, kik a nemzeti jo-gok utolsó maradványai megmentésébenbuzgólkodtak. Bátorsága, hevessége ekkor

nagy előnyöket szerze a hazafi pártnakHáza ekkor a megyei mozgalmak egyik köz-pontjává vált. Emlékszem jól, mint járt, keltBörzsönyben a sok megyei ember; lelkesül-tünk a viták és protestatiók hallatára; ol-vastuk, másoltuk Vörösmartyval a nyitrai,bácsi, zalai, borsodi feliratokat stb.

p (_JVj3rösmarty már 1817 óta volt hámunk-nál. Hogy odajöttekor mi kényes és vásotturficskák lettünk volna, nem áll. Oly rend-szerető, pontos, szigoru bár szerető atya soly gondos anya mellett, mint atyánk ésanyánk volt: nem is lehettünk azok. Jó ésmindenkitől szeretett gyermekek valánk.Mily viszonyunk volt Vörösmarty hoz a leg-első években, midőn még egészen kicsiny6—7 éves gyerek valék, nem emlékezem.Azt hiszem, elejénte ö is, zárkózott s mélatermészeténél fogva, közönyösen tartá ma-gát, s mi sem leheténk képesek őt felfogni.De a mint jobban és jobban megismertük ső is honosabbnak érzé magát körünkben,mindinkább megnyerte szülőim becstilését,rokonszenvét, s igen jól emlékszem, hogy10—11 éves koromban már nemcsak sze-rettem, hanem nagyra is becsültem öt. El-mondhatom, hogy testileg és lelkileg tisz-tább és hibátlanabb lény nem létezett nálasoha. Sok éven át együtt voltam, egy szo-bában háltam, folytonosan együtt éltemvele; de soha szájából egy tisztátalan szót.egy nemtelen hangot nem hallottam, sohaegy aljas tettét, egy rosz érzését, egy gya-nus eredetü vagy gonosz szándékú cseleke-detét nem láttam. Nemhogy bűnöket hibá-kat sem találtam benne. Minden érzése,szava, tette, tiszta és nemes volt. Hogy ne-velői kötelességét immel ámmal s~ kény»•'••rülten teljesitette volna, soha annak rajtanyomát nem észleltem. Igaz, hogy a velünkvaló elfoglal tatáson kivül magának is sokultanult, olvasott, képezte magát az ügyvédis a költöi pályára és igy ideje nagyrészótönmagára forditotta, de soha nem hanya-golt el, sem nem unt minket s mi is tiszte-lettel, bizalommal csüggöttünk rajta. A minemes érzéseket, fogékonyságot a jó cs szépiránt, s kivált hazaszeretetet s szabadelvühajlamokat belénk a természet ültetett, azo-kat ö gondosan fejtette, emelte és erösbitette.Semmi alkalmat el m-m mulasztott, hogyezt tehesse. S életem azon epizódja, melyetépen elbeszélendő vagyok, ennek legvilá-gosabb bizonysága. <Foi yt. kovetk<>2ik.i

J

Ilajxok az országgyülésből.I. Az elnöki szék H Környezete a képviseló-

fiázbiui.

A képviselőház ülés-tereme végre sok kisér-let s költséges átalakitás után megfelel czéljának.Az akusztika ellen emelt panaszok, a régi szerke-zetű teremben valóban alaposak voltak. Igazugyan, hogy a képviselő urak többet zajongtakmint nem s a haza atyjaihoz néha komolyabb ésméltóságosabb magatartás illett volna, de annyibizonyos, hogy ha a legtökéletesebb csenddel hall-gattak volna is, a szó nem mindenünnen hallat-szott volna mindenüvé, sőt sok helyről épen nemis, ha csak a szónok Besze tromMta-organjával'vagy Tóth Vilmos tiszca csengő hangjával nembirt. Az elnöki székről nevezetesen alig hallat-szott a beszéd a terem legtöbb részébe. E bajokai voltak : a terem túkagos nagy terjedelme efőleg roppant magassága; a bemélyedő a annálfogva a hangot elnrelő karzatok; a képviselőkpadainak rosz berendezése.

Most mins' e bajon segítve van. A. padlatfölemelése ált*l a terem magassága u>egkisebbült,Amely ka-zatok elfalaztattak ^ t e r e m b e be-nyúló erl-rély-karzatok által lőn** Pot°lv»- A te-rem tetemesen megkisebbitt^'" « benne a padokQ , »<™;k hnwnl.1 '1 ?"• "*"" "^elyzett elnökiszek köré f.'!köt4

Czél , 0 3

közölni, rajzokban és leírásokban, az országgyü-lés- Bjelesen a képviselőházból, módunk lesz aberendezésről és az egésznek képéről s a benyo-másról, melyet költ, bővebben szólani. Most ké-peink elsejét mutatjuk be, mely a képviselőházelnöki székét ábrázolja, környezetével, a folya-matban levő ülés egész életteljességében.

Középen, emelt elnöki székén, melynek hát-terét Magyarország czimere és szinei diszitik, üla képviselőház köztiszteletben álló ősz elnökeSzentiványi Károly. A 48 előtti pozsonyi országgyüléseken a szabadelvü párt egyik legrégibb,leghívebb bajnoka; 1861-ben a felirat mellett tar-tott jeles beszédet; s 1865-ben a többségben levőDeák-párt jelöltje lőn az elnöki székre. A jó öregur a legszeretetreméltóbb egyéniségek egyike;nyájasan komoly, szelid arcza, melyet fehér szakállkörnyez, gömbölyü kopasz homloka, éles met-szetü vonásai egyszerre megnyerik az embert.

kettő-kettő. A háznak, mint tudjuk, hat jegyzőjevan: Csengery Imre, gr. Ráday László, Dimitrie-

! vich Milós, Horváth Lajos, Radich Ákos és Mihá-lyi Péter. Mindeniknek van ülőhelye a padokbanis, s a jegyzői széken fölváltva foglalnak helyet.Képünkön, az elnöktől jobb kézre Radich Ákost,Fiume lelkes képviselőjét találjuk, ki az időszaki

! irodalomban különösen a vasúti kérdéseket tár-gyazó czikkei által ismeretes. Sürü fekete szakáll-

j tól környezett állát kezére nyugasztva, egészen el; van merülve a szónokra való figyelmezésben.Mel-j letté a legfiatalabb jegyző Mihályi Péter ül, románI nemzetiségü hazafias érzelmü képviselőink egyike.

— Balra az elnöktől Horváth Lajost, a ház leg-munkásabb jegyzőjét találjuk, ő legtöbbet szol-gál jegyzői tollával; ő volt a koronázás jegyzője,csaknem minden ülésben ő viszi a tollat; ő a tör-vénykezési bizottság előadója, ki abban roppant sfáradságos munkát végez; ő a képviselői immuni-

rendesebben' Madarász, ki nagyobb besz-édoit,melyeket páratlan tűzzel, gyakran valódi szónokierővel s néha nagy hatással ad elő, a szószékrőlmennydörgi le. Most is rázza, szokása szerint, azokiét s rövidre nyirt hajtól és annál bozontosbszakáltól környezett fejét magasra emelve, egyikkezét jegyzetein nyugtatva, hatalmasan szónokol.Ekesszólását jellemezni, máskorra tartjuk fel ma-gunknak.

Képünk előterében, a jobb oldal legszélsőelső rövid kis padja látszik. Három jegyző helyevolna; de a három közül egyik, Gajzágó Salamon,a ház alelnöki hivatalába emeltetvén, helyét a kispadban megtartá, hogy — ha szükség kivánja, -—fölléphessen az emelvényre. A szónok kinyujtottkezétől balra, az irói karzat vége látszik. A lap- 'tudósítók is ugy látszik letették a plajbászt s Ma-darászt hallgatják. ^ r

Rajzok az országgyülésből: 1. Az elnöki szék és környezete. — (Jankó János rajza.)

Mint elnöknek legkevésbbé erős oldula a kifeje-zések szabatossága s a formulázás hatalma; na-gyonis pongyola néha e tekintetben,de &ház márhozzá szokott thhez s az erős hazafi jeliéin e kisgyöngeségére rég szemet hunyt. Néha kissé fele-dékeny is lesz, s rtíJior a ház oszló félben van,rendesen fölhangzik n^g egyszer az éles csenge-tyü: ~ Károly bácsi eltüejtett még valamit kije-lenteni. De ez apró hibákat teljesen feledteti leg-nagyobb elnöki érdeme: a pá^atlanság s az, hogyelnöki hatalmával soha sem él V S 8 z a a tanácsko- Izás korlátozására. Képünk tökéletesen adja visszatisztes alakját, a szép értelmes fejet, a kissé hizotttermetet, egész kezefejéig, mit rendesen uwynyugtat asztalán, mint művészünk elleste. A csö°n-gettyü szépen nyugszik előtte.

Az elnöki széknél, mely egyedül áll az emel-vény magaslatán, két vagy három lépcsőfokkallejebb vannak a jegyzői helyek: jobb és bal felől

tás ügyében kiküldött tízes bizottság előadója sszabatos és államférfiul jelentései által itt iskitünt. Átalában a legtisztább fők, a legszabato-sabb gondolkodásu- és irályuak egyike a képvi-selő-házban; s ez, oly testületben, hol minden-esetre sok capacitás van, nem kis dicséret. Túlrajta gróf Ráday László szép aristocrat-jellegüarcza látszik még.

Venio nunc ad. . . . Az elnök előtt, egy ma-gasságban a jegyzői székekkel, áll a szószék. Efontos pont a magyar képviselő-házban legtöbb-nyire üresen áll. Nem mintha nem volnánk beszél-ni s plane szónokolni szerető nemzet; oh, sőt in-kább! hanem mert nem szeretünk a szoszékrőlbeszélni. Kevés tagja van a háznak, ki ez emel-vényt igénybe venni szokna! A bizottsági elő-adókat a ház szabálya kötelezi, hogy onnan tartsákelőadásaikat. Azonkivül leginkább csak a szélsőbal egy pár szónoka szokott onnan beszélni. Leg-

Nagy- és Kis-Disznód.(Erdélyben.)

A Szeben (Czibin) folyó által képezett völgylegszélén, mintegy elveszve már a déli határhe-gyek tömkelegében, a vörös toronyi szoros mellettfekszik csekély távolságban egymástól a cseres -nyéjéről hires Nagy- és Kis-Disznód. Mindkettőszász falu, bár oláhok által vegyesen lakott, azépités azon rendével, azon csin és tisztasággal,mely Erdélyben a szász falvakat általában jellem-zi, s melytől messzi hátramaradnak az oláh ésmagyar, s melyet felül nem mulnak a székelyfalvak.

Hajdan közelebb feküdtek egymáshoz. Kis-Disznód — németül Michelsberg — egy gazdagarany és ezüst szemeket hordó patak mellett azérezmosásban találta keresetmódját és emelke-

dett jóllétre; mig Nagy-Disznód (Heltau) lakóiveritékea munkával vasbányászatot üzték és ka-

szákat kovácsoltak, és hogy munkájok gyümölcsétjobban értékesíthessék, idővel közelebb telepedtekazon terekhez a Szeben folyó mentén, melyeknekdús tenyészete kaszái-kat szükségelte. Igyjutottak a Bálvány-hegy aljába, hol az idökviszontagságai köze-pett egy vár védette,vagy — zsarolta öket,mely azonban a A. V l l .században J»ar C 8 akromjaiban állt.

Kis-P i s z n o<i egyi-két nyutja a legfes-tőibb tájképeknek, me-lyek a mesternek esz-ményül szolgálhatnak.Köröskörűi hegyek, sa töveik közé szorultkis völgyben szerény,vidám falu, tele a mun-ka zajával, élve ipará-nak. . . E vidám arczufalu képéből egy rész-letettüntet föl rajzunk,a dombon álló evang,egyházzal. Egy másikoldalon, melyet azon-ban képünk magábanem ölelhetett, maga-sabb emelkedésü pon-ton áll a régi, mostmár romjaiba dőlt ódontemplom.

Ez elhagyott tem-plom-kastély a Sz.-Mi-hály-hegy tetején ma-gára álló, de sokat jelzőemléke a multnak e vidéken. A nehéz napokban,melyeket Erdély átélt, midőn török, tatár, németcsapott be mint ellenség, nyomul, merre járt, csakenyészetet hagyva, midőn e kis ország lakóinakéletét és vagyonát szünetlen veszély fenyegeté:

keritett városaiba, a székely kiállott mindenestől'' a sikra, vagy szintén váraiba zárkózott. De a be-csap isok gyakori ismétlődésével, különösen ahatárszéleken az erőditvényeknek egy uj neme

; keletkezett. A szász községek és a székely falvak

Kis-Disznód (Erdélyben). — Keleti Gusztáv rajza.

némelyike is — midőn istenének házat épitett,hegyre emelte azt, és ugy, hogy menhelyéül isszolgálhatott. Gyönyörű jellemvonása a kornik,mely a földiekkel való küzdelemben egy túlvilág-hoz fordult!

j vonult a község; a falvakat felgyújthatta a rabló,| mi drága volt, azt már biztos helyre tették; és hamegtámadtattak, kétségbe nem esve védték ma-gukat — hisz isten házában az ur velök van!

E védelmi templomok legnagyobb számmala szászok által lakottvidékeken láthatók;és ezeknek egyik leg-szebb példánya két-ségkivül a mihályhe-gyi, Kis-Disznód fe-lett.

E templom azon-ban még más szem-pontból is igen neve-zetes, mert egyike azonkevés — még meglehe-tősen ép templomoknakErdélyben, melyek atiszta román építeszetpéldányai. *) Mig aKirályhágón innen aromán izlés, — túl agóth, csúcs-ives építé-szet van nagyobb szám-mal képviselve. A ro-mán izlés, mely a gyu-lafejérvári székesegy-házat disziti, fensége-sebb, mert kései, mint-egy átmenete a román-nak a renaissance-ba;de az, mely a mihály-hegyi templomon el-ömlik egyszerűbb, kez-detleges, a XI. századikülföldi román slyl.

Alapja a három ha-jóju bazilika, félkörűszentélylyel. A két mel-lékhajó keresztboltozat

j által van összekapcs >lva a középhajóval, s magassá-| guk, valamint szélességük amaiéhoz nem arányos; aS boltozat minden épitmény nélküli pilléreken nyug-

szik. A középhajó — melynek fedelét kiverte azIdő, 5 Öl 3 láb magas, és hat kis ablakon át nyerte

gondoskodni kellett menedékről, hova rejtőzve:egyhamar nem leende latrok prédájává vagyona,s e/ö felesége, sem gyermekei. Innen a sok erődit-

ny, a nap és hold, és a sas és hét vár területén.főur sasfészkébe, lovagvárába vonult; a szász

Orosz csárda, a Volga mellékén.

Az ily templomok elég tágasak voltak, hogyvész idején befogadhatták a község féltettebb dol-gait. Két, háromszoros körfallal is birtak, kisdedosztályokra osztva egy-egy család számára. Ha aszomszéd falvak lángjai ellenséget jeleztek, ide

világát. Bejárat három volt, de a déli be vanfalazva: némi művészettel csak a nyugati kapu-

tatják.

zat bir, attikai alapokon, — rajta kivehető a sark-levél, a kifejlett román építészet e jellege nyug-vó oszlopaival, melyeknek feje a romanismuskedvencz diszitményeivel van ékesitve. Itt-ott, holaz eső méo- le nem" mosta a színeket, festményeketis vehetni észre.

Történetére nézt megjegyzem, hogy a Sz.-Mihályhegyet II. Endre király 1223-ban Gouli-nus papnak adományozta, ez pedig viszont a czisz-tercziták kerczi apátságának; mit a király mé<ugyanaz évben jóváhagyva megerősitett.

A kor, mely küzdelmekben ép oly gazdag imelynek méhében még nagyobb küzdelmek ér-lelődtek, más eszközöket vett igénybe. A mhajdan mentőszer volt, most elavulttá, fölösle-gessé vált. Többé nem pusztit sem török, sem ta-tár, sem labancz . . . A diadalok ellenségeink fe-lett — a kik fájdalom minden téren megszám-lálhatlanok! — békés, az ész és meggyőződésszelid de hatalmas fegyverével vivatnak.

A templom-kastély most a lég urainak ta-nyája. Csak egy szegény paraszt lakik a romokegyik zugában, hogy megmutassa a kiváncsi uta-zónak letünt idők titkait. A kedély, mely magá-val meghasonlott, a sziv, melyet a sors mosto-.hasága, csapásai sorvasztanak, ép ugy megköny-nyebbül, ha abban a szerény házban panaszol-hatja el fájdalmát, melyet az áhitat a hajdaniistenháza tövében, a falu közepén emelt a Meg-foghatatlannak! Lukács Béla.

A tél Oroszországban.Oroszország Európa legnagyobb terjedelmü

g mégis aránylag véve legnéptelenebb birodalma.E néptelenség okát az ország földrajzi helyzeté-ben és természeti viszonyaiban kell keresnünk.Egy futó pillantás Európa földabroszára azonnalmeggyőzhet arról, hogy földrészünk legkietlenebb,legpusztább és legzordonabb vidéke legnagyobbrészint Oroszországra esik. A birodalomnak csak-nem fele része ha nincs is örökös hó és jég lán-CZÍÚ közé bilincselve, de mindenesetre az enyhébb,kedvesebb, napfényesebb évszakokat alig 3—4,legfeljebb 4—5 hónapig élvezheti. Hogy milyenborzasztó lehet ott a tél a maga teljes, kérlelhe-tetlen szigorában, könnyen elképzelhetjük, ha te-kintetbe veszszük azt, hogy némely évek téli sza-kábán a hideg mé» a mi szelídebb vidékünkön istetemes magasságra hág.

Gyakori és többszörös leirását olvashatók azoroszországi teleknek egyes utazók jegyzeteiben,de teljes valódiságukban azokat csakis az foghatjafel, ki maga élt át egy telet ama zord vidékeken.Nagyszerü érzés, magasztos látvány lehet végignézni és átszenvedni egy borzasztó zivatartOroszország mérhetetlen sivatagjain, midőn azészaki szél korbácsolva hajtja maga előtt a pusztasíkságok fölkavart hófuvatagjait, mint a Számumszele a Szahara homoktengerén; hanem azért elátvány szemtanui lenni még sem igen kivánkoz-nánk, főképen ilyenkor, midőn saját édes hazánkis versenyezni akar az ottani vidékekkel s élénkfogalmat akar szerezni nékünk is egy valódi télhózivatarjairól. Dumas is megemlékezik az orosz-országi zordon hidegségü telekről útirajzaiban,de bármily élethű és megragadó akar is lenni aszellemdús franczia költő leirása, a valót mégsemközelitheti meg. Senki és semmi sem tanuskod-hatik nagyszerűbben nz oroszországi telek rop-pant szigoráról, mint maga a világtörténelem.Napoleon világhirü „nagy hadseregét" az északióriás birodalom zordon telének egy fuvallása épenugy tönkre tette, épen ügy megsemmisitette, mintegykor az atlanti óceán viharja Fülöp spanyolkirály „győzhetetlen hajóhad'*-át. Az a nagy-szerü hadsereg, melylyel Európa «gyik fele harcz-ba szállt a másik ellen, mely nemcsak Oroszor-szággal hanem a fél világgal is képes lett volnaszembeszállani, erőtelenné," semmivé lett az oroszczár akkori hatalmas szövetségese — a tél előtt.Fél-Európának szine, java lelte sirját az oroszsivatagok hófuvatagj ában. „Október végén kez-dette el Napoleon a végzetteljes viszavonulást, (— igy ir korunk egyik első történésze e világraható esemény felől, — miután a feje felett lángbaborult Moszkva sem nyujthatott már hajlékot ahidon- e l l en a tn.. l . ! i .o.-i . -_ M ..;_ -n

országutakon, hóval, jéggel fedett pusztákon azezer meg ezer éhen halt és megfagyott harczosok,elhullott lovak, eldobott fegyverek s dús raga-domány mellett. — Sokat, a kik félig fagyva, félhalva az útszélén maradtak, a borzasztó hidegtőlés éhségtől dühössé lett farkasok marczangoltakszét. — Mikor Napoleon a Beresina folyón átkelt,majdnem félmillió emberből alig volt 8000 harcz-képes katonája, de ezek is magokban hordozták ahalál csiráját."

Az oroszországi tél annál irtózatosabbnakfog feltűnni előttünk, ha meggondoljuk, hogyOroszország néptelenebb, kietlenebb vidékein avendéglők, vagy csak a legegyszerűbb csárdák iscsaknem teljesen hiányoznak. Hol találjon az utfáradalmaitól, hótól és fagytól elkényszeredettutazó menhelyet, meleg szobát és meleg ételt azordon tél zivatarjai ellen s éhségének és szomjá-nak csillapítására?

De ne csodáljuk, ha nem igen akadnak vál-lalkozó szellemek vendégfogadók épitésére éstartására Oroszországban, mert annak is megvana maga oka. Birtokos ur e foglalkazásra nemalázza le magát, igy tehát csakis szegény paraszt-ember tarthatna vendéglőt (ha t. i. lenne miből),de akkor is mit jövedelmezne neki e mesterség?Hisz ott még a legutóbbi időkig is az volt a szo-kás, hogy ha egy-egy gazdag birtokos ur számoskíséretével beszállóit valahova, a szegény paraszt-vendéglőst kiették-itták mindenéből, s ha kérnimerészelt valamit vagyonáért és fáradságáért azuraktól, biztosan számithatott rá, hogy pénz he-lyett kancsuka-ütéseket kapott volna. Nem tudjuk,hogy e barbár szokás megvan-e most is, de hogyezelőtt csak egy évvel még teljes mértékben virág-zott, arról bizonyosak vagyunk.

Ha tehát imitt-amott mégis akadunk egy-egyrozzant korcsmára, habakra, (mert vendéglőnekvétek volna nevezni) azok kényelmetlenségét sminden tekintetben hiányos voltukat afenntebbiekután könnyen kimagyarázhatjuk. Nem talál ben-nök az utazó sem jó ételre, sem jó italra s kö-szönje meg, ha a zordon téli zivatarok elől védőhajlékul szolgálhatnak. Képünk egy volgamellékiorosz csárdát mutat a maga valóságában; kívülrőlelég jól mutat; de a ki megfordult volna benne,tudná, hogy benn annál kevesebb kényelemmelkínálkozik. A táj egyébiránt megfelelő az évszak-nak; a csárda fedeléről az ott oly hosszu tél ter-mészetes ékessége a hó sem hiányzik; a szemnekszép, de az utazótól csak jobban elveszi az utazásikedvet oly vidéken, hol a kegyetlen tél viharaiután is csak ennyire kényelmes vendéglő fogad-hatná be.

Az amerikai tündér város.„Tündérváros"-nak neveztük Chicagót (ol-

vasd Csikegó), ? e nevet valóban meg is érdemli.

pompája által utolérhetetlenül tulszárnyalta. Az •a föld és talaj, melyen most Chicago áll és terülel, valami 20 évvel ezelőtt alig érte meg mostaniértékének 100-ad részét. Csak 3 évvel ezelőttvásárolt egy vállalkozó a város közelében egypuszta területet 4000 dollárért, melyért az idénhiába igértek neki 60,000 dollárt.

Nemcsak házak és paloták, hanem egészutczák állanak elő ugyszólva egy éj alatt. Némelyemberek, a kik eleinte alig tudták gyermekeiketruházni, hogy tanodába küldhessék őket, millio-mosokká lettek, mikorra a gyermekek felnőttek.Ha az utczákon végig megyünk, 10—20 palotát is,mutatnak nekünk, melyekben két-háromszorosmilliómosok laknak, pedig fiatal korukban ron-gyokba burkolva vetődtek oda.

Az Egyesült-Allamoknak alig van két három,városa oly szépen és gazdagon épitve, mint Chi-cago. Két nagyszerü, fasorokkal beültetett főut-czájához, Wabash- és Michiganhoz hasonlót Uj-York sem képes fölmutatni. A templomok nagyokés szépek s többnyire óriási kődarabokból vannaképitve. A többi középületek is a pompa és szilárd-ság jellegét viselik magukon. A nagy operaszinházterjedelmesebb és kényelmesebb London mindenszinházánál, a Coventgardent kivéve. Némelyutczája egyenes irányban messze kinyúlik a rét-ségbe, szabad járást engedve a közel fekvő rétekés erdők egészséges, illatos és fűszeres levegőjének.

Ez óriási haladás legfőbb oka és tényezőjea lakosok vállalkozó szelleme és tettereje. Azamerikai arczok éles, fürkésző, átható tekintetesehol sincs annyira kifejlődve, mint a chicagobeliek-nel. A példabeszéddé lett go-aheadim (a mi nyel-vünkön körülbelül: nyakra főre haladás) a sikrétségeken és a beláthatatlan terjedelmű tó simatükrén semmi korlátra sem talál, de ha mégisvalami akadály utjokat állja az előnyomulásban,azt minden áron elhárítják vagy legyőzik. A ter-jedelmes Észak-nyugat minden része összekötte-tésben áll Chicagoval vaspályák és távirdavona-lok által. Az angolok a Themse alatt alagutatépitettek, melyet sokáig a világ nyolczadik csodája(Tvanánf, híí.miilf-íik • Aa o /iUI^««./: UJi^'AK „~„~ «gyanánt bámultak; de a chicagói hősök meg aMichigam-tó alatt készitettek egy két mfdnyihosszu alagutat, melynek rendeltetése sokkal üd-vösebb, mert a várost tiszta, jó vizzel látja elMost még épen olyan dolgokon törik a fejüket,mely valóban hihetetlennek látszik. Ugyanis f

r -, . i lassu folyású és büzliödt vizű Chicago folyót éne"szep.de az utazótol csak jobban elvesz! az utazási | m e g akarják forditani, hogy ugy szólva fölrelé

folyjon s a helyett hogy a Michigan-íóba ömöljék,ezentul a folyamok atyját, a Missisippit növeljehullámaival. Akkor a hajók onnan egyenesen Li-verpoolba, Hamburgba és Brémába juthatnak. Ezenhihetetlennek látszó terv kivitelére már el is kez-dették az előkészületeket s bizonyosan sikerülni isfog, mert a mit egyszer az amerikai föltesz magá-ban, annak törik-szakad, de létesülni kell.

E város egyszersmind a világkereskedelemNem szükség az „Ezeregy éj" bűvös átváltozásaitlelkünk elébe idézni képzelőtehetségünk segélyé-vel, nincs miért bámulnunk az Aladin-palotatündérszerü elővarázsoltatásán: ha Amerikábamegyünk, száz meg száz olyan palotát láthatunka földből kiemelkedni, azzal a különbséggel, hogyazok valódibbak és tartósabbak. A városok szá-zanként teremnek a rétségek és erdőségek puszta'iebelén, miként éjjel a gombák. De egyik sem'illott elő oly gyorsan s egyik sem emelkedett olyovid idő alatt oly nagyszerü világkereskedelmi

fontosságra, mintChicagoaMichigan(Micsigen)-tópartján s az illinoisi terjedelmes rétség (Prairie)zélén. Ezelőtt 30 évvel csak egy katonai laktanyallott e helyen az indiánok fékentartására s körü-ötte egynehány fehér települő faháza feküdt szer-ieszórva, melyeknek lakói vadbőrökkel keresked-ek. Most Amerikának egyik legszebb és legjelen-ékenyebb városa terül ott, melynek majdnem00,000-nyi lakója a vállalkozási szellem csoda-ettei által még magokat az amerikaiakat is bá-nulatra ragadja.

A vaspálya Chicagóba igen sik és egyhanguétterületen visz keresztül, melynek füvén szám-

talan marha- és disznócsorda legelész, azután

hideg ellen s táplálékot az élm'g ellen roppantseregeinek, s már novemberben a hideg 18, késöbb27 fokra emelkedett. Ki Írhatja le a szenvedése-kot, harczokat és fáradalmakat, melyek következ-tében végre a nagy hadsereg megsemmisült?Az éhség, fagy, fáradság nagyobb pusztitásokattevének, mint az oroszok golyói és a kozákoklándzsái. Borzasztó volt látni, miként hevernek

az

szétszórt fakunyhók közé jut, melyek lassankéntszéles és terjedelmes utczákká keskenyülnek, mi-ket hatalmas kőházak s füstölgő magas gyárikémények szegélyeznek. Ezeken tul fényes magánépületek, csillogó boltok és kirakatok, nagyszerüszállodák, gyönyörü térek és fasorokkal szegélye-zett utczák beszélnek nekünk azon valódi Aladin-palotákról és csodalámpákról, egy szóval arról azamerikai tündérvárosról, mely az erőműtan ésépítészet csodaművei segélyével magából a tóbólemelkedett ki, ás az észak-nyugati rész nagy vá-rosát, Sz. Louist, kereskedése, forgalma s épitészeti

egyik legnevezetesebb pontja. Chicago most két-ségkivül az egész világ legnagyobb gabnakeres-kedelmi piacza s két millió disznójával és 800,000darab szarvasmarhájával, melyeket csak a multév folytán leölt, bepakolt és a világba szerteszétküldött, még a tulajdonképeni disznóvárost is(Porkopolis), t. i. Cincinnatit*), a Nyugat ki-rálynőjét, háttérbe szoritotta.

íly óriási eredményeket képes fölmutatni amunkaszeretet, gyáripar, erőművészet és kitartása 19-ik század müveltségével párosulva.

Sámi Lajos.

Jupiter, az 1868-dik év uralkodóbolygója.

Az eddig ismert bolygók száma meghaladjaa 90-et, a többi fénytestet állócsillagnak mond-juk. Bolygó az oly csillag, mely mint földünk,a nap körül forog; az állócsillag pedig nap,minő a miénk, de mely körül meg más boly-gók keringnek. Miket tehát mi az éj homályábanfölöttünk mint csillagokat ragyogni látunk, arnaz iezer meg ezer fény testek nem egyebek: mint na-pok és földek, melyek a természet szakadatlantörvénye szerint némán de tévedés nélkül járjáka gondviselés által kiszabott útjaikat.

Olvasóink tudják, hogy a régóta ismeretes ötfő bolygó és a hajdan szintén bolygónak tartottnap s végre a hold közül sorban minden évnek

*) Cincinnatit, mivel az Egyesült, államok nyugotifelének eddig legnagyobb e's legszebb városa volt, aNyugot királynőjének, nagyszerü sertéskereskedése miattpedig Porkopolisnak (disznóváros) nevezték. S. L.

egy ugynevezett uralkodó bolygót adottá naptáris időjóslati szokás. t

Ez évi bolygónk a legnagyobb bolygó, s min-den 7-ik évben válik uralkodó bolygóvá; termé-szetére nézve nem igen meleg, s inkább nedvesmint száraz; tessék próbául egybevetni a 40, 47,54, és 61-ki éveket, s lehet következtetni naptárijóslat nélkül is a jövöre.

Azonban jó lesz vele közelebbről tüzetesenmegismerkedni.

Elsőbb is a z t m o n d o m : földünk hozzáképestcsak por-rög,H i e r t földünknél 1414-szer nagyobb,vao-yis 1414 oly testet, minő földünk, kelleneegygyé al»_kitani' hogy Jupiter bolygónak nagy-ságát ki»'li tnassuk> s igy a naprendszerhez tar-tozó bolygók közt a legnagyobb. S ime milyparánynak látszik! alig észrevehető fényben moso-lyog felénk! Persze ezt csak ugy érthetjük meg,ha tudjuk: hogy földünkhez csak 82 millió mér-f öldnyi távolra közelit, és midőn legmesszebb jártőlünk, 133 millió mérföldnyi távolra esik.

Földünknek 1, Jupiternek 4 holdja van.Utköre oly nagy, hogy a pálya, melyet sebes fut-tában hátrahagy, 682,000,000 mföld; e tért meg-járja a mi időszámításunk szerint mindenkor 12év alatt, mozogván vagy forogván saját tengelyekörül oly villáingyorsasággal, hogy a rajta neta-lán létező lények nappalának és éjének hossza az5 órát soha meg nem haladja. S erre nézve egyérdekes észrevételt el nem hallgathatok, melyabból áll, hogy mig a kisebb bolygók, u. m. Mer-kúr, Venus, Föld és Mars folyton a nap szom-szédságában forognak, s körülbelől 24 órai időalatt fordulnak meg egyszer tengelyük körül:ellenben a legnagyobb bolygók, u. m. Jupiter,Saturnus, Uranus és Neptun, napunktól távolabbés távolabb járnak, ellenben tengelyeik körülsokkal gyorsabban forognak; tehát mig nappalaiks éjjeik rövidebbek, az év nálok sokkal,igen sokkalhosszabb; nem egy tehát velünk vagy jobbanmondva a miénkkel az ottani fény, meleg, homály,hideg, légkör stb.

Földünket meglehetősen átlátszó légkörövedzi, ez ama kék boltozat, melyet égnek neve-zünk, g melyben a fölszálló gőz, pára, füst stb.felhőkké képződik. Ime Merkúr, Venus és Mars-nak is ilyeténféle légköre van; ellenben a nagyobbbolygók légköre, minők Jupiter, Saturn, Urán ésNeptun, Sokkal azilílríl«xbl>, k.mjn7ebb, áthíltla-

ns.bb s majdnem vizünkhöz hasonló vastag; bizo-nyitani látszik ezt ama 4—5 homályos csík, melyJupitert majd nagyobb, majd kisebb körben ár-nyalja, s melyek nem egyszer felhői homálybanmutatkoznak; a mi pedig az ottani felhőket illeti,azok minőségét legjobban jegünk szilárdságáhozhasonlithatjuk, ezek megrendülése és futása okozzaaztán amaz iszonyu viharokat, melyek ott nemegyszer dúlnak, s a zugó felhő'et minden másod-perczben 300—400 lábnyi távolra lökik.

Nemde, nöm szeretnél ott laknyi nyájas olva-sóm? de az ottani lények viszont szintugy gondol-koznak ám rólunk. S ime épen itt tün föl a gond-viselés a legnagyobb méltóságban! s épen azáltaltün föl: hogy a mindenséget á lét ezerféle alak-jával töltötte be, s mindegyikbe beleöntötte aboldogság, az öröm és megelégedés forrását.Vagyazt hiszed, a sajtféreg laka bűzében nem oly bol-dog, mint a bogár a rózsa illatában? Ime itt azisteni bölcseség képs, mely azt leheli rád: éri beazzal, a mid van, különben sem nyugodt, sem bol-dog nem lehetsz.

Szándékom azonban nem az lévén, hogy aVasárnapi Ujság igen tisztelt olvasó közönségé-nek tudományos vagy erkölcsi tárgyalásokat tart-sak; miután az ez évi bolygó futólagos ismerteté-sére nézve a felhozottakat elégségesnek tartom:legyen szabad némi szórakozásul olyasmiket ishozzá toldanom, miket észlelés, naptárjóslat, néha^pasztalás, sokszor vélekedés valószinünek lenni

.vt- Előre is megmondva, hogy az ilyes jóslatok5fi inkább, mint bizonyosak . . .

•fSbb is megjegyzésre méltó, hogv Jupiternem emb», fa l6 m i n t y o l t g a t u r n u S ; n e m u .homal) os C 8 U U g > g a z e n n e k u r a ] m a a k t t g z ü l e t e t t

erabereK n m o ] y nyomornak, szerencsétlenek,irigyek és kajanok; m i n t k i k S a t u r n u 8 n a kmeke, Jupiter 8 ? . é p j ^ galakja fonal o, bátor, f é r f i»f k ; j ^ / ^ v i U a m » .kat szór, baljában rep Q l« g a 8 t e m e , J f e ] é t e h á tférfias emelkedettséget é8 igazságos boszut va-yharagot mutat a jogtalanság é s }m„yászkodás elfe-nében. Természete meleg de n o m forróf n e d v e s d enem árasztó, tehát átalaban barátságos.

Ha uralma alatt oly emberek születnek, minő-nek Q t a z 0^ f gt azok termetesek vidor' kedé-

iparkodó és boldog emberek lesznek.S inert

ész, akarat és értelem jelzi őket, az óvilág; aztállitotta róluk, hogy gazdag és uri emberekkéválnak. Azt his'ik, hogy befolyása következtébenaz emberi nem szaporodik; tehát ez év a magyarranézve is kedvező, ki különben is kevéssé szaporanép.

Régi jegyzetek szerint az időszakok kifejlő-désében még ez évre is akadékoskodik Saturnus,hosszu és nedves telével hátráltatja nagyon a ta-vaszt, csökkenti befolyását a napnak, a természetutóbb nyilik meg, s a kellemesebb napok kelleti-nél később jelenkeznek. Tavaszunk kései, hűs ésnedves lesz, mig májusban is elég hideget érzünk.Fagy azonban nehezen lesz, hacsak a februárinapfogyatkozás következtében nem; ama tarto-mányok, melyekben e jelenség egész mérvébenszemlélhető lesz, száraz nyarat és silány terméstfognak érezni; hatása némileg hazánkra is kiter-jed. Nyarunk kezdetben hűs és szintén csak ned-ves, villám és mennydörgésben nem fogunk hiánytszenvedni, de jelentékeny kár nélkül vonuland-nak el, aztán lesz meleg, néha unalomig is, demegmeg esők jönnek, s az Osz maid mindvégigesőzéssel fog fenyegetőzni, de lesz szél is elég. Igya Tél fagyos, jeges, havas, szeles. Kezdete zordon,folyama csöndes, vége enyhe.

Itt már végezhetnék, de hát minket legki-vált érdekel a termés. Erre nézve az a vélemény,hogy kender, len, bab, borsó kevés lesz. Valamics-kével több lesz a zab; árpa széna gazdagon terem.De a takarmányt és szalmát jól megb ócsüld,mert a jövő két év hamis lesz. Bükköny, káposzta,burgULdi répa busásan fog teremni. Tehát átlagvéve a tavaszi termést, minilen fajtából módosánterem. De most ez évben két napfogyatkozás lesz,ennek kártékony hatása két évre fog nyulni, s árpaés takarmánynyal azért bánj okosan, hogy a jö-hető terméketlenebb években szükségre ne juss.

Az őszi vetést tekintve, ha Jupiter barátsá-gos és termékeny természetét veszszük figyelembe,majdnem átalánosan jó termést jósolhatunk; csak-hogy mivel az aratás utóbb következik be, minteg"ébkor ismét a vetés idejében gyül meg ba-junk. Gyümölcsünk kevés lesz. Borról nemszólok, mert előre drága pénzen vennők a sziv-vigaszt. De ám a sörivók se igen örvendjenekmert komló sem igen lesz, csakhogy a mi lesz,az jó, a bor pedig a kevés is meglehetős esi-jycíá lesse.

Uralkodó szeleiuk legtöbbnyire nyugotróljőnek, s ha a hóolvadtaval megmenekszünk a viz-ártó!, utóbb már nem igen kell tőle tartanunk.Kivéve, hogy egér lesz* elég, e>*yéb férgek nemigen fognak bennünket háborgatni Az egerek iscsak aratás után jelentkeznek.

Ei mo3t é ies mindnyájunknik szerencsétmegelégedést és boldog uj évet. Soraimból való-suljon minden jó, maradjon el minilen rosü.

Sárvárt/ Endre.

Egy haziii jeles orgona-készítő,Komlós-Keresztesről, Sárosmegyéből követ-

kezö értesitést vettük, melyet méltó iák találunk,a hazai ipart és művészetet megillető figyelemből,egész terjedelmében közölni:

„Mult vasárnap a komlós-keresztesi evang,egyház régen óhajtott napot ünnepelt. — Egyszazadnál tovább orgonakiséret nélkül énekelve:most a CL-dik zsoltár értelmiben ismét — habárnem trombita, lant és hegedü zengésével — deorgonával dicsérte kegyelmes istenét. Nem czélomuntatni az olvasót, az ünnepély részletes leírásá-val, a melyre a nagy hideg daczára is száüiosidegen jelent meg; de nem hallgathatom el, hogye szegény kis egyházban férfi s vegyes karének isemelé az ünnepélyt, az eperjesi kollegium hittan-hallgatói szívessége folytán.

Hogy az egyház felügyelőjétől kezdve le alegszegényebb zsellérig mi idenki a-legnagyobbszivességgel látta vendégeit: az magától értetik;de h o T í l mivel ebb vendégek is mes; voltak elé-gedve, sőt meglepetve az uj orgona csinos, tisztagóth izlésü külsején, és még inkább annak szép,tiszta, ö?zhangzatos komoly hangjain: ez már nem.mindennapi jelenség. Ez inditott engemet is esorok Írására; emlékeztetőül az örökszép Szepes-ség áldott földére is, mely annyi jeles férfiut adotta hazának tudományban és művészetben, iparbanés kereskedésben egyiránt, s hol azon derék fiatalművész is született és növekedett, ki a komlós-keresztesi orgonát közmegelégedésre készitette;

Kirner Vilmos ifju orgonaművész aSzepességs jelesen I^ló szülötte és növendéke; beléje is egyszép kincset rejtett az anyatermészet melyet a

szegény szülék nagy áldozattal ápoltak, a művé-szet iskolája szépen fejlesztett; és most midőn akomlós-keresztesi szegény egyház számára, nagyanyagi áldozattal alkotott müvében bemutattanemcsak jeles tehetségeit,de kitünő szakavatott-ságát és nagy ügyességét is: most a tehetősb egy-házakon van a sör, hogy az ifju tehetségnek alkal-mat nyujtsanak a kitüntetésre s a versenyreszakmája külföldi jeleseivel. Hazánk a fejlődésazon szakába lépett, a melyben ily versenyezőkitüntetésekre nem áldozhat eleget.

Kirner Vilmos azonban nem kiván áldozatota hazától, csak tehetségeinek és készültségénekmegfelelő munkát; hogy a külföldre menekülnikénszerülve ne legyen, illő munkahiány miatt.

Boldognak erezném magamat, ha e sorokáltal megmenthetnék a hazának egy ifju jelesmüvészt, kit két hónapi ittléte alatt elég alkal-mam volt alaposan megismerni.

Egyuttal egyházam nevében hálás köszönetetnyilvánítok mind azoknak, a kik e szegény egy-házat kegyes adományaikkal támogatva, a jelesmű megszerzésére képesítek. Isten áldása kisérjetettöket! — Kelt Komlós-Keresztesen, Sárosme-gyében, 1867. decz. 2, Fizéli Frigyes, lelkész.

E g y v e l e g .— (Ausztráliában élö hazánkfia,) dr. Kempf

József, kinek érdekes tudósításaival már többizben találkoztak olvasóink, közelebbről a fővá-rosba Sydney-be tette át lakását s onnan irtautóbbi levelét, szeptember 23-kán. Több magyarhonfitárs is él ugyanott, kikkel már meg is ala-kították a kis „magyar olvasó-egyesületet " Azelőbbi leveleiben elősorolt s általunk is közlöttneveken kivül, jelen levelében Hollander Sámuelszántói (Tokaj mellett) születésü hazánkfia nevé-vel találkozunk, ki Sydneyben bor- és szesz-nagykereskedő. A távoli haza szelleme valóbanelmondhatja e hiveihez Krisztus szavát: ,,valaholketten vagy hárman összejötök, ott vagyok énveletek;" mert e távol élő honfitársaink mindenüttösszetartanak s mindenütt a haza nevével és ügyei-vel foglalkoznak. Egy régibb levélből, mely csake napokban jntott kezünkhöz, utólagosan megem-lítjük, hogy az ausztráliai magyarok bizalmi nyi-J.-ttkoziitot intéztek a minisztériumhoz 8 örömüketfejezték ki hazájuk viszonyainak átalakulásán. —A most érkezett levélből érdekesnek tartjuk ki-emelni, hogy Miksa mexikói császár kivégeztetéseátalános megdöbbenést szült Ausztráliában s alakosság miveltebb része nagy keserüséggel fo-gadta annak hirét; átalános részvét kisérte a pol-dingi érsekhez magyarjaink'által benyújtott kér-vényt, hogy a szerencsétlen császárért nagyszerürequiem tarta-sék. A requiem meg is tartatott aJerusalemi szent-János rend egyházában, melyrendnek Miksa császár is tagja volt. A templomfeketével volt bevonva s a máltai kereszt tündököltfehéren a fekete alapon. A király-utezai nagyCafé de Páris-n, az idegenek szállodáján roppantfekete zászló lobogott, s rajta fehér betűkkel aszerencsétlen császár neve volt olvasható.

** (A szállások olcsóságáról) StrefFleur ud-vari tanácsos Bécsben az országismereti társulatülésében legközelebb igen érdekes előadást tartott.A tárgyat történetileg felvilágosítva, kimutatta,hogy mai nap, midőn a törvény előtti egyenlőséglett dologgá vált, ideje, miszerint építkezés éshelyiség-alakitás tekintetében a paraszt és mun-kás osztályra is figyelem fordittassék. Németor-szágban egyletek állanak fenn, melyek a lakházakjavítására ösztönzik honfitársaikat; a porosz koro-na-örökös élére álott egy egyesületnek, mely fel-adatául tüzte ki házak éptését olcsó lakásokkal.Ill- Napoleon császár elnyerte a nagy jutalmat amunkások részére tervezett lakásokért, ezenkivülaz ilyféle tervezetek jutalmazásául 28 érem lőnkiosztva. Az osztályadó alatt álló épületeknekcsak hat százaléka emeletes, 94 százaléka föld-szintes. A lakosztály átlag három részből áll,melyeknek egyikét a konyha képezi. 18,5,000 lakkőzül csak 39,000 áll több mint három osztályból,ezek a felsőbb rendüekn<:k szánvák, a többi119,000 ház átlag még két osztályt sem tartalmaz,hanem gyakran csak egyből áll, melyben az egészháznép lakik és hál. Az értekező érdekesen és kö-rülmanyesen adta elő eme sok kis ház eredetét éskülönböző formáit physikai, helyi és történelmi-politikai okok tekintetbevételével, s egyszersminda fennálló épitmények rajzait, plastikai térképeités mintáit felmutatván, azon óhajtást fejezte ki,bárha e tekintetben is az ország javára erélyesintézkedések történnének.

J u ..'•-.,

l

n

i

Eskudts^éki tárgyalás Pestenjanuár 2-kán.

Vádló Szegfy Mór miniszteri fogalmazó s a„Családi Kör" főmunkatársa; vádlott Ormódi Ber-talan, a „Pecsovics naptár" szerkesztője ; vádlottvédője Mátyus Arisztid.

Tényálladék: A „Pecsovics naptár" 9 — 10-iklapján előforduló jövendölések Szegfy Mórra 7pontban, melyek közt különösen sérelmeseknektüntette föl vádló az 5. és 7. pontokat; az elsőszerint hivatalnokká kineveztetése öröméből vádlóelájul és a miniszter pofoncsapással ébreszti föl;az utóbbiban úgy iratik le vádló, mint a ki hasoncsúszva csókolgatja a miniszter csizmája talpát.—Vádló ezekben becsületsértést lát; vádlott azon-ban azzal menti magát, hogy ő ezzel nem szándé-kozott becsületét sérteni, csupán vádlónak tulsá-gosan alázatos modorát gúnyolni- A gúnyhozpedig jogot tart, mint élcznaptár-szerkesztő.Vádlott védője állitása szerint Kroesus kincsévelés Mathusalem életkorával kellene birni mindenélczes irónak, ha éhez hasonló élczekért birsággalés fogsággal büntettetnék.

A vád- és védbeszédek után elnök összefog-lalván a tényállást, fölteszi a kérdéseket, melyek-re feleletül 7 szavazat 5 ellenében vádlottat el-marasztalja.

Az illető biróság, melynek teendője a bünte-tés mértékét kiszabni,— ennek következtében vád-lottat egy havi fogságra, 100 ft. birságra, 40 ft.perköltségre itélte , egyszersmind a „Pecsovicsnaptár" 9- és 10-dik lapjának kiszakitását mindenmeglévő példányból elrendelte.

Mátyus Arisztid az itéletet föllebbezte, demivel föllebbezésnek nincs helye, csakis semmi-sitési kérvénynek vétetett föllebbezése és az in-dokolásra neki határidő engedtetett.

Irodalom és művészet.— (A magyar Shakespeare) a Kisfaludy társa-

ság kiadásábangyorsan halad a teljes bevégzés felé.Most egyszerre három kötetet vettünk, hat szinmű-vel. Ezek: a IX. kötetben Athéni Timon és a Wind-sori vig asszonyok, amaz Greguss Ágost, ez Rá-kosi Jenő fordítása; a XV. kötetben, IV. Henrikmindkét része, Lévay Józseftől. És a XVIII. kö-tetben III. Eikhárd, Szigligeti — s VIII. Henrik,Szász Károly fordításában. Az egész gyűjtemény-ből még hat kötet hiányzik s igy a nagy munká-nak csak egy harmada. Minden egyes kötet ára1 forint.

** ("Benedek Aladár ujabb k'ólteményei) épenmost jelentek meg. Ertfteljes nyelvezete, eredetiészjárása, sötét világnézlete már régebb figyelmetkeltettek Benedek Aladár iránt. Mi is figyelembeajánljuk.

** (A baloldal keblében) történt szakadás ál-tal egyik részük közlöny nélkül maradt. Ez apárt (Ghyczy, Tiszáék stb.) „Haza" czimü napi-lap megindításán munkál jelenleg; ideiglenesenVárady Gábor lesz szerkesztője. — E lap még adelegatiók összeülése előtt meg fog indulni.

** (A „Falusi Gazda") czimü szaklapra fel-hivjuk olvasóink figyelmét. E hetilap jelenleg anyolczadik évfolyamba lép; szerkesztését ujbóldr. Farkas Mihály veszi át. Főfigyelmét a gazdá-szati növény isme és növényterjesztésre fogja for-ditani. Ezenkivül lesznek rovatai az állattenyész-tés és gyógyászat, növényhonositás, konyha-kertészet, méhészet számára. Lesz közös üzletitárczája, az előfizetőknek minden dij nélkül föl-ajánlva, a melynek utján vásárló és eladó a legké-nyelmesebben érintkezhetnek és tehetnek elegetszükségeiknek. E lap ára egész évre 6 ft. A pénztkiadóhivataliba, egyetem-utcza 4. sz. kell küldeni.

** (Az egyenlőségi kör lapja) ujévben meg-jelent ; czime: Századunk; szerkesztiUrváry La-jos, lapvezór Klapka György. Ára egész évre20 forint. Független a kormánytól ép ugy, mintaz országgyülési pártoktól. A kiegyezést feltét-lenül elfogadja működési alapnak; kimondjaegyszersmind azt, hogy miután a kiegyezés meg-történt, az országgyülési pártoknak egészen más-ként kell alakulniok. Ezután kell kiválni az or-szággyülés minden oldaláról egy valódi szabad-elvü pártnak. A ,,Századunk" azt fogja támo-gatni. Ügyes beosztása s élénk modora is ajánljákez uj lapot.

•* („Bányászati és kohászati lapok") indul-nak meg újévtől kezdve Péch Antal szerkesztése

T Á R H Á Z .mellett. E szakközlöny havonkint kétszer fog meg-jelenni, valahányszor szükséges, rajzokkal. Elő-fizetési ára egész évre 6, félévre 3, negyedévre 1frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a szerkesztőhezBudára intézendők. Ajánljuk az uj köz'" yt nem-csak a bányász, hanem átalában az összes iparosközönség figyelmébe.

** (A Vadász- és versenylapot) Bérczy Ká-rolyné továbbra is ki fogja adni, szakértő szer-kesztő vezetése alatt.

** (ökröss Bálint és dr. Dárdai Sándor) mi-niszteri titkárok mint felelős szerkesztők a „Jog-tudományi közlöny" harmadévi folyamára hirdet-nek előfizetést. Mellékletül adják a magyar kir.curiaí itéleteket. E közlöny a „budapesti ügyvéd-egylet" közlönye. Előfizetési ár félévre 6 ft, ne-gyedévre 3 ft; mely összeg Pest, egyetemutcza4-ik szám Heckenast kiadóhivatalába küldendő.

** (A Zala-Somogyi közlönyt) a mely négymegye belviszonyait öleli munkássága körébe,örömest ajánljuk. Megjelenik e lap minden szom-baton ; ára egész évre 6 fr. Politikával nem fog-lalkozik.

** (A kertigazdaság képes encyclopaediájára)Lukácsy Sándor R.-Palotán előfizetést hirdet. Azelső kötetre, mely négy füzetből fog állani, 2 frt.az előfizetés, mi 50 kros részletekben teljesithető.A pénzek szerzőhez R.-Palotára küldendők.

** (Népszerű Egészségtan) jelent meg dr.Herczeghy Mórtól egy kis füzetben, ára 70 kr.

** („Két anya") czimü regény jelent meg,Oldal Józseftől. Három kötet s az egész mü ára2 ft. 50 kr.

** (Fiatal müvész hazánkfiai,) a Thern test-vérek a napokban érkeznek haza külföldi utjok-ból, hol mindenütt a legnagyobb kitüntetés érteőket. A lipcsei zenelap referense majdnem csodá-nak nevezi, mily müvészi virtuositással játszanaknégy kézre s technikájukról azt állitja, hogy a tö-kély legmagasb fokáig fejlődött már ki. A közön-ség viharosan megtapsolta s majd minden darabotismételtetett velök. Hasonló tetszésben részesül-tek Aachenben, Kölnben, Brüsszelben; de leg-főbb diadalaikat Párisban és Londonban aratták,hol a legelső körök is valóságos vetélkedést fej-tettek ki, az ifju müvészek szivélyes fogadása-id **.

** (A képzőmüvészeti társulat) sorsjegyeitkibocsátá már. E sorsjátékban összesen 80 nyere-ményt (festményeket) játszanak ki, melyek közül alegértékesebb 1800, a legcsekélyebb 10 frtra vanbecsülve. Azonban ugy is lehet részt venni e sors-játékban, hogy az ember bizonyosan nyer. A kiugyanis három egymásután következő sorsolásonát tiz—tiz sorsjegy megvételére kötelezi magát,minden tiz sorsjegy után egy diszes albumla-pot kap. Egy sorsjegy ára 50 kr.

** („Idegen nemzeti és népdalok zongorára,)szöveg nélkül" jelentek meg Poór Vilmostól.Rózsavölgyi és társa kiadásában. A száznál többzenedarabot tartalmazó kötet európai, amerikai,ázsiai és afrikai népek nemzeti hymnusai és neve-zetesb dalait tartalmazza. Egy-egy füzet ára 1 ft.

— (A „Családi kör") czimü rajz, az Arany-albumból, rajzolónk szembaja miatt, nem készül-hetett el ugy, hogy igéretünk szerint lapunk elsőszámában adhattuk volna. Most azonban mármunkában van s reméljük, rövid időn bemutat-hatjuk olvasóinknak.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tud. akadémia) január 7-én

(kedden) tartandó első rendes heti ülésébenSzilágyi Ferencz lev. tag fog ily czimü fölolvasásttartani: ,,A protestáns s róm. katholikus egyhá-zak a párisi világtárlaton 1867-ben."

** (A debreczeni polgári kaszinó) „Kazinczy-alapitvány"-ának folyó évre kitüzött szépműtanipálya-kérdése jutalmát György Endre debreczeniharmadéves jogász nyerte el. A l l darab arany-ból álló jutalom a főiskolai tanuló-ifjúság jelen-létében az igazgató tanár által nyilvánosan ada-tott át a koszoruzottnak.

*• (Az aradmegyei és aradvárosi románok)egy politikai klubbá egyesültek, a melynek czéljaa törvény korlátai közt előmozdítani a románnemzetiség ügyét-, egyátalában a 48-iki demokra-tikus eszmék megvalósitása.

•* (Nagy-Kanizsán) torna-egylet alakult.** (A pesti ref. gymnasiumban) Vámossy

Mihály aligazgató felszólítása folytán, a növen-dékek segélyzőegyletet alakítottak maguk közt,

anyagi szükséggel küzködő s különben jó erkölcsmagaviseletü tanulók segélyzése czéljából. Ezegylet a napokban tartá alakuló és választó köz-gyülését, melyen megválasztattak: elnöknek Ke-rekes József tanár, ifjusági elnöknek BallagiGéza I-ső évi bölcsész, titkárnak Magyari K.Sámuel, jegyzőnek Vámossy Károly, pénztárnok-nak Végh József, ellenőrnek Stern Vilmos, 2-odévi bölcsészek. A választások megtörténvén, azegylet működését megkezdé.

Ipar, gazdaság, kereskedés.** (A magyar vasutkölcsön) aláírásai jan. 9.

10. és 11-kén nyittatnak meg és pedig 100 milliófrank vagyis 40 millió ezüst ft. erejéig 300 frank-nyi vagy 120 ezüst ftnyi 472,920 kötelezvényben.A kamatok félévenkint fizettetnek ezüstben, vagyaranyban minden adó-levonás nélkül. A befizeté-sek következőleg történnek: kötelezvényenként30 frank fizetendő az aláírásnál, 50 frank a repar-tirozásnál, 50 frank 1868. márcz. 10—15-ke közt,50 frank május 10 —15-dike közt és 35 frank jún.25. —júl. 1-seje között; ez tesz összesen 215frankot. Ebből leszámítandó az 1868. júl. 1-sejéolejáró szelvény 7 frank 50 centim-emel. Maradkötelezvényenként 207 frank 50 cent, vagy alegujabb árfolyam szerint napoleond'orokban, ezt9 ft. 71 krral számitva, 100 ft. 50 kr. Az aláirá-sok Magyarországon az első magyar általánosbiztosító-társulatnál Pesten és a társulat főügy-nÖkségeinél történnek. Az általános biztositó-tár-sulatnál eddig már nyolcz millió franknyi elő-jegyzés történt.

** (A debreczeni István gőzmalom-társulat)elhatározta, hogy uj részvények kibocsátása általsaját telkén az eddigi nagyszerü malom mellémég egyet építtet.

** (A marhavész Pesten) a Ferenczvárosbankitört. Á hatóság erélyesen lépett föl elfojtására.

** (Egy uj kőszéntelepre) akadtak nem régi-ben Monos-Bélben, az egri servita-szerzet birto-kán, melyre a bányászati engedély, mint halljukmár meg is adatott. A bánya igen jeles és roppantmennyiségű kőszenet fog adni.

Mi u j a ú g ?

— (Kossuth születéshelye) ügyében ZomboriEmőd urtól is vettünk nyilatkozatot, melybenértesit, hogy a tápió-bicskei humbug most márharmadizben lőn fölmelegitve, s mindannyiszormegczáfolva. Az itt közölt hiteles okirat a mégnetalán fennforgó kétséget is végkép elhárítja:Monok helységének bizonyítványa K. L. szülőházatárgyában. Alólirt Monok községe birája és jegy-zője, ezennel hitelesen bizonyitjuk, hogy helysé-günkbeli lakosok ugy mint ör. Tomcsik János 81éves, és neje Mezey Maria 75 éves, ör. apjok András73 éves előttünk egybehangzólag vallják és állit-ják, hogy Kossuth Lajos nagy hazánkfia itt Mo-nokon született, gyermekkorában ismerték, sőtemlitett Tomcsik János mint nagyobb tanuló velejárt a helybeli ref. iskolába, igen jól ismertékatyját is, ki itt azon időben uradalmi ügyész volt.Kelt Monokon, decz. 14-én 1867.—Barkó József,községi biró. Puskás István, hites. Tóth Ferencz,hites. Kiadta: Károly István, jegyző.

** (Gr. Bethlen Gergely temetésén) volt ugyannehány katonatiszt jelen, de nem testületileg, pe-dig a honvédegylet hivatalosan meghivta a kato-naságot. Remélték, hogyha a közös hadsereg em-berei a honvédet nem is veszik figyelembe, azolasz kir. tábornoktól nem vonják meg a katonaivégtisztességet.

** (A pestvárosi közönség) közgyülési hatá-rozata folytán a honvédelmi minisztert a hozzáintézett feliratban megkérte, hogy a főváros köz-bátorságának biztonsága és a költség kíméléstekintetéből naponkint 140 katonát adna a városrendelkezésére 10, 15 és 20 krnyi fejenkint fize-tésért. A város ezen feliratára végre megjött aválasz nem ugyan a honvédelmi miniszter urtól,hová a város felirt; hanem a buda-pesti cs. kir.katonai város- és vár-parancsnokságától, közvet-lenül a városi főkapitánysághoz, melyben ez tu-dósitja, hogy az országos cs. kir. katonai főpa-rancsnokság a honvédelmi miniszterium megujitottmegkeresése folytán hajlandó a városnak napon-kint 24 gyalogot és hetenkint kétszer a budaihelyőrségen levö lovasságból 5egészl0katonátolyfeltétel alatt őrjáratokra engedélyezni, hogy aváros a házipénztárból a közembernek 10, az

Melléklet a Vasárnapi ujság I-ső számához 1868.v i." „1, i ^ a a7akaszvezetőnek 20 krt fize-

t n d t t e n " í j n a k előleges letételéről intézke- ídik Ezen csekély számmal a varoson nincs se- <gitve, a poroszlók szaporítására pedig a városnaknincsen pénze s ig7 a kozbatorsag érdekében el- Ivaria a főváros polgársága a honvédelmi miniszter jurtól hoo-y az hathatós lépéseket teend ezen ügy- Inek a városi polgárság méltányos óhajtása sze-rinti elint^sére. („Századunk.'')

_ (A királyi család) jan. 15-én fog Budárajőni; oehinj napi itt mulatás után Gödöllőrem e n nek, a hol a Felséges asszony bevárja lebete-

** (A lajthántuli miniszterium) a követke- (

zőkből alakult meg: Herczeg Auersperg a minisz- |tertanács elnöke; gróf Taaffe (eddig belügymi- |niszter) a minisztertanács alelnöke s egyszersmind jhonvédelmi miniszter; Plener kereskedelmi, Has- <ner kultus, gróf Potocky Alfred mezőgazdasági,Giskra belügyi, Herbst igazságügyi, Bresti pénz-ügyi, Berger tárcza nélküli miniszter. — HerczegAuersperg fölmentetik az urakháza, Giskra aképviselők háza elnökségétől.

** (Pest-város küldöttsége,) élén a főpolgár-mesterrel, üdvözölte újévkor DeákFerenczet. Deákigy válaszolt: A politikai téren müködni nehéz, |

de kérdésen kivül igen szép feladat,_ midőn poi- jgártársainak bizalma helyez oda valakit. O a dere ilelkes Pestvárosa derék lelkes polgárai bizalma- Inál fogva foglalja el helyét és a mit tehetett, aztazon bizalomnak köszöni, melylyel polgártársaimegajándékozták. Nehéz még a "feladat, bizony-talan a jövő, mert fájdalom e hazának sorsát nemcsak egyedül a hazai, hanem az európai esemé-nyek fogják megszilárdítani vagy megbontani.Arra kéri az egek Urát, mentsen meg bennünketminden más bajtól és szállja meg e hon polgárai-nak lelkét, hogy azon szabadságot, melyet elér-tünk, necsak megtarthassák, hanem továbbfejthessék és a haza javára minél gyümölcsözőbbetehessék. Ismételve köszönetet mondván Pestpolgárainak e megtiszteltetésért, felkéri: őt tar-tanák meg szeretetükben, barátságukban és bizal-mukban, mely nehéz pálcáján és sok kellemetlen-

""" segei között egyedüli vigasza, egyedüli támasza.Végül polgártársainak Istentől áldást, egészséget,békességet és szerencsés újévet kiván.

** (A miniszterelnöknél) ujévben mind aDeák-klubb, mind a főrendiház részéről küldött-eégek tisztelegtek, kifejezve a jó kivánatokat azévfordulat alkalmából. A Deák-párt rövid alkalmifeliratot is nyujtott át.

•* (Schlechta Ignácz) közelebbről elhunytpesti polgár 100,000 forintnál többet hagyott jó-tékony czélokra. A lipótvárosi templomra 3000-et,a ferenczvárosira ugyanannyit, a józsefvárosira1000-et, a belvárosira 500-at hagyott stb. Az aka-démiának, bölcsődének, vakok intézetének egyen-kint 500-at. A gyermekkórházra 1050-et. A Joze-finumra 1000-et. A lelenczházra szintén ezerét.Elszegényült pesti polgárokalapitványára4000~et.Hagyott a jótékony nőegyletnek is, és sok másnak.

** (A debreczeni tanács) a báró Habermannnevet viselő — ezelőtt Dom Miguel — 39-dikszámu cs. kir. gyalog sorezred részére, melybensrámos debreczeni ifjak szolgálnak, 3 mázsa pap-

'tikát ajándékozott.** (A debreczeni indóház) udvarán még most

is legalább 30 ezer mérő gabona vár az elszállít-tatásra.

** (Halál széngőz által.) Ó-Perintben egykatona a 16-ik sz. gyalog sorezredből este kiskamarájában széntüzet élesztett, tán a hidegellen; a szükterü kis szobácska hamar megtelt e¥*>Ító gőzzel, minek a szegény harezos áldozata lett

** (A zágrábmegyei választásokkal,) a hor-v a t " *- tótországi követválasztások bevégződtek

A választások eredménye az unio részere utottki 66 képviselő közül 48 a magyarországgah uniomellett van, mig az ugynevezett „nemzeti szabad-elvü" paVfoól csupán 18 jutott képviselői állasra.

** (Hajnald Lajos) kalocsai érsek az erdélyiurbéri kárpótlásokból utólagosan kapott 13,160ftot mind erdélyi jótékony czélra forditotta.

** (Egy hajtóvadászat eredménye Torontél-meayében.) Decz. 23-án tekintetes GyertyánffyZsigmond zichyfalvi kerületi föszolgabirája általg r Karácsonyi Guido doláczi uradalmában fekvőerdejében hajtóvadászat rendeztetvén, — ez al-kalommal többek között egy 450 fontos vadkanlövetett, mi annálinkább figyelmet gerjesztő, mi-után Torontálmegyében eddig ilyen példány megelő nem fordult.

Budai népszinház

(Nagy tolvajlás) Bizonyos iparlovag va-lamiképen Szalárdon C?. birtokos urhoz jutottalkalmazásba — mint vadász, s alig töltött ottpár hetet, már is gonosz lelküleg megkárositottaurát, elorzott tőle t. i. k;t db. ezres-, száz db.egyest és husz db. ötös bankjegyből álló pénz-mennyiséget, számos értékpapírokat s elillant.Tudakozások tétettek utána mindenfelé, többekközt Kecskemétre — születéshelyére is távsür-gönyöztek, honnan aztán válaszoltatott, hogyugyanazon egyén Pestről is köröztetik egy ko-rábban elkövetett hasonnemü tetteért. Még eddignem sikerült nyomába jönni. I

— (Halálozások.) Szinovácz György, kir. iszeptemvir, a magyar tud. akad. tagja, meghalt !

decz. 25-kén, 64 éves korában. — Szép, művelt, 'ifju asszony is költözött el szerettei köréből a hi-degföld kebelébe. Thaly Guidóné, Barabás Alice,ki alig lépte még át életének 20-ik évét, alig voltideje az élet örömeit élvezni, az anyaságnak pedigssak fájdalmát ismeré. — Vigasztalódást szeret-;einek!

— (Sorshuzás.) A hitelsorsjegyek jan. 2-ikihuzásánál a következő sorozatok huzattak ki:147, 260, 717, 740, 920, 951, 1253, 1363, 1383,2236, 2255, 2278, 3036, 3452. Elsö nyerő: 717.

A karácsoni ünnepek után Berczik legujabb vigjáté-kát, a ,,Baeh-huszárok"-at adták kétszer egymásután. Ber-czik tehetséges és termékeny ifju iró; eme darabjában issok jóra való elem van, hanem abból, a mi legszükségesebb,a nevetségesből nincs elég. — A szereplök közt mindenekfelett a kis Boér Emma tünt ki; öt jutalmazta a közönség

I zajos tapsokkal.

Szerkesztői mondanivaló.T. munkatársaink és levelezőinkhez. Az uj évben

elsö kedves kötelességünk, szives köszönetet mondani azeddigi közreműködésért s kérni azt továbbra is. Óhajtjuk,hogy ez évben is mind együtt legyünk s közösen működ-jünk az élőnkbe tűzött czélra, melyet csak ugy érhetünkel, ha t. munkatársaink meg nem vonják tőlünk szellemitámogatásukat,

— K. T. K. „A mai kor vadembereiről" czimü czikketnem kaptuk. S igy Sz. K. sem a „bizonyos dologban" irtlevelet. Postán volt-e küldve? Nagyon sajnálnék elvesz-tét. Pár nap mulva magán levelünk megy. Addig is megakarjuk nyugtatni, hogy mindenfelől szent a békesség.

— Varano. Cs. J . Rajta leszünk, hogy a hiányt pótol-hassuk. Kérjük, a reclamatiokat mindig haladéktalanulintézni a kiadó-hivatalhoz, minthogy későn néha a legjobbakarat mell«tt sem lehetne eleget tenni.

— Lfirincz-Kúta. D. L. A halottaknak általában atemetőben van helyök. A békesség embereinek pedig leg-kevésbbé a hadi intézmények környezetében. Rövid időnnyilvánosságra hozhatni reméljük a teendő intézkedéseket.

! — N.-Várad, B A. Ez még kevésbbé elégit ki, mintaz elöbb küldöttek. Nem közölhetjük.

— Pest. L. Gy. A replícának azon lapnál volna helyehol a sérelmes ujdonság megjelent.

— Kassa. 6 . J . Megjött. Várjuk a „disznó-pörkölést."— Ba;er. B. A. A nagy-sorshuzás eredményeit rende-

sen közölni szoktuk a P. Ü.-ban. Egyik vagy másik, tárgy-halmaz miatt talán elmaradhatott, de azt is után szoktukpótolni. Igyekszünk olvasóink érdekét mindenben szemelőtt tartani.

— M.-Vásárhely. L. Dénes. Sajnáljuk, de a rokon-ság iránt tévedésben van. Sok hasonnevü ember van a kétmagyar hazában.

SAKKÜÁTÉK.423-dik sz. f. — S z i r m a y J á n o s t ó l ,

(Königgratzben).Sötét.

3 dik nyerő: Iö63. sor. 12. sz.; 4-diknyerö: 1363.sor. 95. sz.; 5 dik nyerő: 2236. sor. 84. szám.

Adakozások Pákh Albert sírem-lékére.

XXV. közlés. A „Vasárnapi Ujság" szerkesz-tőségéhez beküldettek:

Körösmezőről Stefanovics Gyula 20 kr. — Győr-Szt.-Mártonból Hollósy Jusztinián 1 ft. — Szerepről BasaBálint 30 kr. — Királyiból Lovász Gábor 50 kr. — ZélrőlKiss József 50 kr. — Pozsonyból Brunovszky Sarolta 2 ftgO jj,., _ Brunovszky Hermin 2 ft 50 kr. — Kis-Ujszállás-ről Nagy Lajos 50 kr. — Balajtról Ragályi Abraham 1 ft.

A XXF-ik közlés összege 9 ft.Az I—XXlV-ik közléssel együtt begyült ed-

dig összesen 1253 ft. 10 kr. 7 db. ezüst huszas ésegy db. bajor tallér.

Nemzeti szinház.Péntek, decz. 27. „Szövetségesek.1' Vigjáték 3 felv. Irta

Pol-Moreau; ford. Szerdahelyi.Szombat, decz. 28. „Fekete dominó." Vig opera 3 felv.

Zenéjét szerz. Auber.Vasárnap, decz. 29. „Régi pénzek, vagy az erdélyiek

Magyarországon." Eredeti vigjáték 4 felv. Irta Fáy András.Hétfő, decz, 30. „Manlius Sinister." Dráma 5 felv. Irta

Jókai Mór.Kedd, decz. 31. „Lalla Boukh. Regényes opera 2 felv.

Zenéiét szerz. Dávid Felicien. _ _Szerda, jan. 1. „A király házasodik" Eredeti vigjáték 3

felv Irta Tóth Kálmán.' Csütörtök, jan. 2. „Sevillai borbély." Opera 2 felv. Ze-

néjét szerz. Rossini.

g,, b • e d eVilágos.

Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond. ,

— (A pesti sakk-kör) jan. 12-kén tisztújitóközgyülést tart.

— 1867-ben elhunyt jeles sakkjátszók ésfeladvány-szerzők jegyzéke: 1) Az ősz PetroffSándor Varsóban, ki nevét a hires Petroff játsz-mával és több jeles sakk-könyveivel megörökité;2) Sieurac Párisban; 3) Wülfing Otto Németor-szágban ; 4) Lehner Zsigmond Bécsben.

HETI-NAPTAR.Hónapi- és

hetinapK*U»olikus és protestáns

naptár

56789

10l l

Vasár.llíflViKeddSzerdaCsőt.PéntekSzóm.

VízkeresztBálint, NiketásSzörény apátJulián vértanuApathon püsp.Matild, Teodoz

E SimonVízkeresztBalintFodorErős (Érke)ErnőTilda

Görög-orosznaptár

iDeczemb.(ó)i24 AKar.el.b.J25 IV.KarácsonÍ26 B. Assz. elj.27 István vért.

Izraelitáknaptára

Teb.Ros.10 Böjt Egy.11 [szab.1213 Dávid

284 27!7 50

128 2000 vértanujjH Eleázár29 Apró szentek'jlö Habakuk

JSO Anizia |16 S. Szem.

N a phossza I kél nyüg.

t. ó. p.

285 2ö286 29287 3028S 31289 32290 33

2Pl||232426

H o l d

hossza | kél | nyüg.

f. P-42 2356 4071 4

227||101 167 4 [ |

7 47|4 28||ll6 397 47|4 29||131 50

ó. p,1 31 412 253 194 225 326 48

6 487 468 33

Hold változásai. © Holdtölte 9-kén, 10 óra 22 perczkor délelőtt.

T A R T A L O M.Tompa Mihály (arczkép). - Egy alföldi V

- Perczel Mór emlékirataiból. - Rajzok ^ A Z \ \ \lésből (képpel). - Nagy- és Kis-DisznócU«PPg ftél Oroszországban (képpel ) - Az amerikai tundervaros- Jupiter, az 1868-dik év uralkodóboly^a - E g y hazaje,cs_Lgona-kéSzitő ; - Egyvejeg. « ^ ^

kedés. - Mi ujság? - Adakozó* Pákh , . , ;kére. Nemzeti szinház. - Buda. nepszraház. - Szerkesztő!mondanivaló. - Sakkját^. - Heti-naptár.

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós.

DÍ a

1

10

HIRDETÉSEK.

FÜRST EDEbank-, pénzváltó- és sorsjáték-üzlete

ajánlja körbenjárását állampapírok, záloglevelek, földtehermentesitési és elsőbbségikötelezvények mindennemü részvények, bel-s külföldi sorsjegyek bevásárlása s eladá-sára, arany- s ezüstpénzek beváltására, valamint minden a bank s értékpapíroküzletére vonatkozó megbízások teljesítésére, különös figyelmet érdemelnek az általaéletbeléptetett

társasjátékok18 részvevő közt évnegyedenkinti részletfizetés mellett 1 — 8 ftjával a leguagyobb-szerü játékelónyökkel gazdag választékban; e társasjátékot illetőleg vagy az összesbel- s külföldi sorsjegyek vagy 18 egynemű sorsjegy esoportozatban lehet résztvenni.A lefizetés tartama alatt közösen játszatik s annak bevégeztével, az eredeti sorsjegyvagy annak 18-dik része a napi árfolyam szerint kiszolgáltatik. Azokra nézve pedig,kik inkább magánosan akarnak játszani s amellett maguknak csekély költséggel egybizonyos tőkét megtakaritani akarnak

sorsjegyek bevásárlásaajánlatraméltó részletfizetésekre. — Mindgyárt az első részlet befizetésénél s mind-addig mig a befizetés pontosan folytattatik. az egész nyeremény a részletlevélbir-tokosának tulajdona leend. A sorsjegyek választása a vevőre bizatik, s a dijak a ha-vonkint vagy évnegyendekinti fizetések magassága szerint számittatnak igy például:

1 Credit-sorjegy havonkinti fizetésre . . . . 1« ft., — 148 ft.. . . . . . 5 „ - i68

, „ évnegyedenkinti fizetésre . . . 7 ,, — 820100 ftos 1864-ki allamsorsjegy havonkint fizetésre 10 „ — 85

,, ,, ii ii n 5 ., — 91„ „ „ évnegyedenkinti „ 10 „ — 97

„ 5 ,. - 116Az SO ftos 1864 ki sorsjegyek ára a fentebbi áraknak felét teszi.

WŰT Csoportokban I RCredit sorsjegy, huzás január 2-án főnyeremény 850,000 ft.50 ftos trieszti sorsjegy, „ ,, „ „ 15,000 „Como-jfivedék sorsjegy, „ „ „ „ 21,000 „Salm-sorsjetty. „ „ 15-én „ 4í,0«0 „Waldstein-sorsjegy. „ „ „ „ 10,000 „

27 évnegyedenkinti részletfizetés mellett 15 ftjával; vagy pedig először fizetve 15ftot és további 32 havonkinti részletfizetés mellett 10 ftjával.

Nagy kiterjedésü forgalma mindennemü sorsjegyek s értékpapírokat illetőlegalulirt bankház folytonosan aion helyzetben van

ígérvényeketa legjutányceb feltételek mellett átengedni' u. m.

Credit-igérvények. huzás jan. 2-án;i868 3 ft. 50 kr. és bélyegd.SOkr.1854-ki 250 ftos kölcsön-sorsj.. „ „ „ ,, 5 „ — „ „ „ 50 „Salm-sorsjegy ígérvények. ,, „ 15-én „ 2 „ 50 „ „ „ 50 „Waldstein-sorsjegy ígérvények „ „ „ „ 2 ,, — „ „ „ SO „

10 darab vételnél 1 darab ingyért adatik.Hogv a nyerészkedni vágyó közönségnek börsei miveletekre alkalom nyujtat-

hassék azaz: hogy a különnemü állam- és iparpapirok iluktuatio emelkedése éscsökkenéséből magának hasznot hajthasson a nélkül, hogy érzékeny veszteségetszenvedne és tetemes pénzösszeg kiadására lenne kénytelen elvállal alulirt czég

börze-üzletekteljesitését csekély bevételek mellett készpénz vagy értékpapirokban.Társasjátékok s börzei üzletek tervezeteit tartalmazó programmok ingyért s

bérmentesítve küldetnek meg. Társasjátékok s részletfizetési levelek gyűjtői illendőjutalékban réezesittetnek. Nemcsak egyes részletjegyek, hanem egész társasági játé-kok állanak a t. cz. közönség rendelkezésére.

Előlegezésekmindennemüéttékpapirokraa legkisebb összegtől a legnagyobb ösezegik, adatnak;

FÜRST EDUARD bankár által2371 (1-3) Wien. Stephansplatz.

Legolcsóbb szabadelvü politikai néplap!Elöfizetési felhívás

NÉP ZÁSZLÓJApolitikai, szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilapra.

K i a d ó i s z ó :Hogy e nemes irányu vállalat mennél szélesebb körökben elterjedhessen, a követ-

kező jutányos előfizetési föltételeket szabtuk:1. A lap hetenként egyszer nagy másfél iven jelenik meg szombaton, hogy vasár-

nap mindenkinek kezéhez jusson.2. Hozni fog arczképeket, csataképeket, rajzokat beszéljek és költeményekhez s

más időszerű képeket.

3. Ára egész évre csak 4= ft., félévre 3 ft., negyedévre X ft.10 példány ntán egy tiszteletpéldrfny jár. Ki » 5 o t gyöjt ezenföliil egy „Hon-

védoaptár"t, ki 50-et Kossuth falra fúggeszthetA nagyszert! arczképét kapja.SW* Végül a két legtöbbet gyűjtőnek egy-egy értékes ezüst ser-

leggel kedveskedünk, belévésve ai illető nevét, s az általa gyüjtöttelőfizetők számát.

Az elöfizetési pénzek bérmentes levelekben a „Nép" kiadó-hivatalába (egyetem-

4-ik «.m) c^eudök. Heckenast Gusztáv.

KANYAJOZSEF(elöbb Böhm és Kánya)

Pesten, József-tér 10-ik sz. a..ajánlja

minden évszakradusan ellátott

legujabb bel- és külföldi

női-divatárn2237 (6-6)

Ötödik kiadás,(magyar nyelven második.)

A nemi élet

titkai s veszélyei.Értekezések nemzés, terhesség-, ön«

fertőzés-, magömlés-, sápkór-, fehér-folyás-, kíizösülési tehetetlenség-, nőimagtalanságról stb., ez utóbbi beteg-ségek óv- és gyógymódjaival.

Függelékkel a bujakóri ragályzásrólás Dr. R o d e t , lyoni orvosra&ályelleni legbiztosb óv-

szeréről.a férfi ég női ivarszerek boncztani Ábráival

Ára: 1 ujforint.Postán megküldve 10 krral több;

utóvétellel 4© kr. több.Megrendelhető szerzőtől következő

czim alatt:D r . C ! i h » V •»

Pesten József-utcza 66 -ik számu2318(7-12) saját házában.

Pezsgőborközvetlen Francziaországból behozva,vámmentesitve, ládákban 6 palaczkjávals feljebb a Champagne leghirnevesb

gyáraiból, u. m.MoSt cfeChandon á Epernay crémant

rosé 8 ft. 50 kr.Napoleon grand vín á Ay crőmant

rosé 2 ft. 50 kr.A fentebbi fajokból Vi palaczkok-

*>an 1 ft. 50 kr.A pénzösszeg beküldése vagy utánvét

mellett alulirottnál megrendelhető.A pakolás ingyen. 20 palaczk vétel-nél 5% engedtetik. 2289 (11-50)

Alexander Floch,in Wien, Ober-Döbling Nr. 28.

Tárgyismerőknek:közvetlen Holland, Francziaországs a franczia gyarmatokból behozottliqneurek: Chartrrnse. Creme dethe, Creme de Moca, bacas et deVanille. — Legfinomabb ó JamaicaRam, Arrac, Cognac; közvetlen An-golországon át behozott njszedésűehinai theak, ezek közt a legjobb slegerősebb keverékek, bécsi fontja 2fttól 10 ftig. — Vörös Bordeanx-Pansch. l e g f i n o m a b b düsseldorfipnnschessentia. — Raktára a legfino-mabb s legerősb tisztaizlésű pörkölet-len kávénak bécsi fontja: 60. 65, 70,96 krig. — Ceylon kávé fontja 75, 85kr., különösen ajánlható. — Befő-zött gyümölcs, mely a párisi világtár-laton tiszteletteljes megemlítésben ré-szesittetett. — Árjegyzék, ingyen ésbér mentve. — Megrendelések utánvétmellett gyorsan és pontosan teljesittet-nek. — 30 font kávé vagy másegyébtárgyak megrendelésénél 10 ft. értékigés feljebb az áruczikkek az illetőkhözlegközelebb eső vasuti vagygózhajózásiállomáshoz bérmentve küldetnek meg.

Czim; Simán Granichstfidten's

Trattnerhof im Darchgange rrchts.— Wien. 2339 (4-12)

Elöfizetési felhívás

iMiszerint Márczy Imre, abaujmegyei Hym helységbeli katonai egyéa, kinek hol-

léte nem tudatik, ezennel oly czélból köröztetik, hogy örökségének általvétele végett*a f. 1868-dik évi május elsejéig, okvetetlen születése helyén jelenjen meg, vagy hollététa fentérintett helyen lakozó István vagy János testvéreinek adja tudtára, ellenkezősetre öröksége, mint nem létezőnek testvérei közt felosztatni fog. 2371 (1)

A „HONVED"czimü

elsö magyar katonai hetilapra,

OKTATÓ LEVELEKREaz 1868-ik évre.

Elöfizetési feltételek:A „HONVÉD" és „OKTATÓ LEVELEK (.4,

Január-júniusra .

A „Honvéd" különelöfizetési ára:

Január—juniusra 3 ft.Január—deczemberre . . . 6 „

elöfizetési ára:4 ft. 50 kr. | Január—deczemberre . . . 9 ft*

Az „Oktató levelek" Mlöi*elöfizetési ára:

Január—juniusra 2 ft-jJanuár—deczemberre

Égési évi előfizetőinknek junius havában egy, a magyarok hadjáratai könnyebbmegértésére szolgálandó e czélra megrendelt színezett térképet fogunk küldeni.

9 ^ " " Az előfizetési pénzek bérmentes küldése kéretik.

A „Honvéd" kiadó-hivatala(2-S) (Pe»t, egyetem-utcza 4-ik szám).

Tizennegyedik évfolyam.

Félévre

két lapegyütt:• • . . 5 forint.

ELÖFIZETÉSI FELHIVÁS A P. Ujdonságokkülön:

Félévre . . . . 2 ft. 50 kr.

Vasárnapi UjságJolitikai Uj donságok1868. évi folyamára.

(Ismeretterjesztő és politikai hetilap. — Az egyik eredeti képekkel dúsan illusztrálva; a másik „Országgyülési Beszédtár"-ral s más rendkivülmellékletekkel bővítve.)

Lapunk 1868-czal tizenötödik évfolyamába lép.Tizenöt év! Nagy idő a magyar hírlapirodalomban, egy lap életében. A tapaszta-

lás legalább azt mutatta, hogy csak igen kevés időszaki vállalat ért ennyi időt.A Vasárnapi Ujsapt és Politikai Újdonságok mellett is, ez idö lefolyta alatt

lapok keletkeztek és tüntek le; rövidebb vagy hosszabb ideig futottak pályát; kisebbvagy nagyobb virágzásra emelkedtek; de a jelenleg élő vállalatok között alig egy kettő•van, mely tizenöt évre vihetne vissza keletkezése idejét; alig egy-kettő, melya törzselőfizetők oly állandó közönségével dicsekedhetnék, mint e testvérlapok. Az oly válla-latok, melyek az idő változásai közt csak az árral uszni s a pillanat érdekeinek szolgálnitárták feladatuknak, eltüntek a pillanattal, mint a buborék.

Részünkről e lapok állandó életének okát főleg épen abban keressük, hogy kez-dettől fogva folyvást egy irányt tartottak szem eiőtt: a valódi nemzeti érdekeknek,az alkotmányos szabadság és a felvilágosodás eszmeinek szolgálni.

Oly időszakban indultak meg s vertek gyökeret, midőn minden szabadabb szóftslött a hatalom Damokles-kardja függött, midőn az igazságot gyakran csak elburkoltanvagy épen nem lehetett kimondani, mikor a magyar ember akaratlanul is megtanult asorok közt olvasni, — e lapok azonban soha sem tértek el a választott ösvényről, s le nemborulva a pillanat bálványai előtt, a szabadságnak, alkotmányosságnak és hazafiságnakhiven szolgáltak mindig.

Most e tekintetben kedvezőbb korszakot értünk. S mi a szabadabb mozoghatást,mint már eddig is, továbbra is a kitüzött nagy cz?l érdekében igyekszünk fölhasználni,!törekedve folytait a nemzeti érzület és öntudat, s az alkotmány és szabadság fejlesztésére

Heckenast Gusztáv,kiadó-tulajdonos.

A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok, okulva a multból, bizva a jö-vőben, továbbra is eddigi iránya mellett marad s az eddig követett uton törekszik meg-oldani iöladatát. Bár két lap, de a szerkesztőség egységénél fogva összeforrott, segymást kiegészitő, s egymástól csaknem elválaszthatóan levén, közösen törekszenek,czélszerü beosztással, a nagy czélt minden irányban megoldani.

A Vasárnapi Ujság a hazai és külföldi dolgok és állapotok ismeretében, a törté-nelemben és a társadalomban, a müvészetben és az életben keresi tárgyait, s szóban ésképben állitja azokat az olvasó elí; mig a Politikai Újdonságok a honi és külpolitikaminden mozzanatát kisen hasonló figyelemmel, s a részletek kellő bősége mellett tájé-koztató átnézeteket ad a helyzetről, és átalában oda törekszik, hogy vele hetilap társaikőzül egyik se versenyezhessen.

Czikkeink, im e tág mezőből felölelnek mindent, a mi tanulságos, élvezetes s átaIában tudni méltó. Képeinkben pedig, melyek a hazai müvészet haladásával folyvástemelkednek a kivitel tökélyében, tekintettel vagyunk az érdekességre s a gazdagváltozatosságra.

Rovataink ismeretesek. Bennök a két lap mindazt magában foglalja, mit a nagyközönség megkívánhat arra, hogy hetenként kétszer kapván ujságot, folyvást színvo-nalán álljon a pillanatnak, s maradandó becsü olvasmány is részesüljön.

Buzgó és becsületes törekvéseink öntudatában megnyugtató bizalommal nézünka jövő év elébe. Legyen az nemcsak testvérlapjainknak, hanem főkép a hazának vi-rágzasi éve! — Pest, deczember elején 1867.

Nagy Miklós.. szerkesztő.

A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva:E g é s z é v r e ( j a n u á r — d e c z e m b e r ) . . . . . . . . 1 0 f o r i n t , | F é l é v r e ( j a n u á r — j u n i u s ) 5 forint.

_ Csupán a Vasárnapi líjság •. ^*<**•—cteczemDer) T t*T?"7 T . . . . 6 ft Félére (január—junius) 3 ft.

Csupán a Politikai Újdonságok:itóvé váljék, leszállítjuk az eddigi külön előfizi'' stb.) kevesbednének. E szerint a csupán Póli

Egész évre január—deczember) 5 ft. j Félévre (január—junius)a s:

A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala

Hogy e politikai hetilap annál könnyebben megszerezhetóvé váljék, leszállítjuk az eddigi külön előfizetési árt, anélkül, l;ogy a lap tartalmára nézve legkisebb változás i*történnék, vagy a mellékletek (^Országgyülési Beszédtár" stb.) kevesbednének. E szerint a csupán Politikát Újdonságok (az „Országgyülési Beszédtár "-ral együtt)

% ft. 5 0 kr.3 Tiz előfizetett példányra gyűjtőinknek egy tisztelet-példánynyal szolgálunk — A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik. — A mult félévi czimszelvényekból

darab szives beküldését kérjük.

(Pesten, egyetem-utcza 4-dik szám.)

Fontos a tüzoltó és tornász-egyletek részére.1868. január elsején megindul a

„Feuerwehr-Zeitung"negyediK folyama.

Tulajdonos és kiadó: F a c h i n i F r i g y e s .A „Feuerwebr ZeituDg" feJadata abban áll, hogy a tűzoltó-egyletek törekvéseit

gyámohtsa, emelje; jelesül arra is irányul feladata, hogy önkéntes tűzoltó egyletekaiuitassanak. A közlönyt tehát a tűzoltó- és tornász-egyl'eteknek és községeknek, mint

ladá i,Ot a -> a D l h a t J u k < m e l > ' a közönséget nem csak azon felfedezésekről újításokról, ha-melv V é r t e p l t l - melyek a tüíoltás terén észlelteinek, hanem azon eredményekről is,eaiklr lí a tüzoltó-egyletek a monarchiában és a külföldön felmutatnak. Jeles vezérhirek levelezések, s tűzoltási eszközök leírásait, ha szükséges szép illustratsókkal,mát | u z o l t á s teréről, a nevezetesebb tűzesetek krónikáját, ezek képezik a lap tartal-. , ' .}Y Az olvasót bizonyára meggyőzendi arról, hogy a szerkesztőség nagy olvasó-köre igényeinek megfelelni törekszikkéi . " 1

F e u e : : w e n r -Zei tung, " mint a „Versicherungs-Zeitung" melléklete havonkintVi •? ""*?• A r a * f o r i n t 0 8 2 t r - e r t ' 2 8 7 0 (2—3)

. ^'otizethetni a szerkesztőségnél Bécsben, belváros, Seiler-utcza 4. sz.

ftgyelemreméltó hirdetmény.mákban szenv^* .rn s különösen azoknak, kik köszvény s CKIIZOS bantal-

a^ , M m d e n felesleges ajánlgatást, mely a Lairltzféle erdei-i g ^ ° k " t ,8 készitményeket megilletné feleslegesnek tartván,

^ f ' t Pesten, v á hntebbi g y ,

h a s z n o 3 alkalmazását a fentebbi esetekben —

tí hogy S i g ^ ° k " t , ,8 készitményeket megilletné feleslzöld koszorúhoz" egv ? 8 e ^ f o r a ' 4 t a r a o a n Pesten, városház-utcza I-ső sz. a.,a

iparáénak mibenlét^fetkf l é . t e i i k - m e l v a fentebbi gyártmányok keletkezését,li i I ? 1 " h a s z n o 3 alkalmazását a fentebbi esetekben —

ződést szerezni. E füzetkéhez Vic oly jótékony

t e h á t b i r k ;termények

meggyő-hitelesitett

önkészitését

A Lairitz-réle erdeigyapot-árnk-raktáraR m d b

jóféle s tisztaizlésü

kávé csak 2 ft. 80 kr.5 f o n t

Portorico kávé .Arany-Java-kávéLaguayra-kávé .

. 3 ft. 40 kr.34

80Plant-Cejion kávéCuba-kávé egész finom

4 ft. 25 kr.4 „ 50 „

— „ Gjöngy-kávéegész finom4 „ 15 ,',továbbá:

Brasiliai rhuiu, egy pint 1 ft., legfinomabb janiaikai-rhuin, Pecco-virág-és Souchong-thea^ sardinák, mustár és sajt-féliek a legjutányosb áron

^h««kPe„e„ B a B h o f e r é s Jáiinay-nál,a két szerecsen- és Laudon-utcza szögletén, 11-dik szám alatt

Vidéki megrendelések a pénzösszeg beküldése vagy utánvét mellett a leg-yorsabban eszközöltetnek. 2283 (11—12)

S*~ Bemenet a két szerecsen-utczába: a váczi-utról a marokkóilázzal szemközt.

A SZÜLÉKET ÉRDEKLŐ.Hosszu időt igénybe vett szorgos tanulmányozásomnak sikerült a gilisztabet<3go«g-

nek. mely a gyermekek sorából oly tömérdek áldozatot ad a sirnak, az általam feltalált„Giliszta-csokoládémban" tökéletes gyógyszert állitni elő. Használati módja » t e -letek göngyölén olvasható.

Kapható Pesten: Török József gyógytára és A. Thallmayer és társa kereskedé-sében, s ezenkivül számos bizonylatokat tartalmazó könyvecskémben jegyzett t. bizomá-nyosimnál. Ara egy dbnak 20 kr., nálam helyben 6 db. egy ft. — Megrendelhető posta-utánvétellel »z egész birodalomban. R r 6 c z e r Á g o s t S. k. gyógr«- Tokatban.

N y i l a t k o z a t .Alulirt cs. kir. birodalmi vegyész, támaszkodva a. találmány ponto» gyógys«eré-

gzeti bonczolásának eredményére. Véleményét ezennel kinyilatkoztatja miszerint KröczerÁgoston tokai gyógyszerész ur által „Giliszta-csokoládé" név alatt feltalált és készi-tett giliszta ellenes szeletek erős hatásuk daczára is, az azt használók egéswégére nézve— a meghatározott adagon belől — hosszabb használat mellett is, minden tekintetbenteljesen ártalmatlanok. — Bécs, márc*, hó 16. 1867. Kletzinsky V. ». k.,

2266 (6—12) c*. kir. birodalmi vegyéw.# #

12 Tizenötödik évfolyam.

! Párisi báli ruhák ígyönyörüen ékiíve, a szoknya,k^sz derék, övei és fejvirággal együtt 28, 32, 36, 40, 50, 60 ft. és feljebb.

Vidéki megrendeléseknél kérem a mértéket „Centimeter"-rel mérve, vagy egy jól állóderekat és a ruhaalj elöhosszát beküldeni.

ér tárlatán, végje: 3 ft. 75 kr., 4 ft. 50 kr., 5 ft. 75 kr., 7, 8, 1O, 12 ft. és feljebb.ia legy8ZÓk, darabja: 2 ft. 75 kr., 3 ft. 50 kr, 5, 7, 9, 12, 15, 20 ft. és feljebb.

íe (le bal, darabja: 10, 14, 17, 20, 20, 40, 50 forint és feljebb.Pesten, váczi-utcza 19. szám alatt, V U L l * ü e I l . JET.-néi a nagy Kristóf mellett.

Részletes árjegyzékek bérmentve.2 3 6 9 ( 2 _ 3 )

Haríiabetegségek és marhavész ellen,mint kitünő óvszer ajánltatik

a cs. kir. szabadalmazott

KORNEUBURGI MARHAPORmely a magas cs. kir. ausztriai, a porosz királyi és szász királyi kormány általengedélyezett, a hamburgi, loadoni. pártol, niflitchaiii és bécsi erőiekkel kitün-tetett, és ő felsége az angol királyné, valamint « felsége a porosz király fúlo-vászrnísteri hivatalaiban ereriménydús alknlm. ?.áan íiltal kiprébáltatott.

Lovaknál: jó és aggodalmas mirigyes állapotban, nátha, horony és repkedő'bb'glyb'k és férgek ellen; (le különösen, hogy a lovak jó testessége. és bátorsága fen-tartassék.

Szarvasmarháknál : a beteges tejel külö nitéskor az emésztés megakadályozásakövetkeztébeni kevés és rosz tejelés est tőben, a. tehenednél u«ry,hogy e por alkalma-zása által a tej minősébe fVltunolpgjavitt.af.sk; to;ibbá St vértpyeUa,fdpöfedés és na-dálybeleqstq ellen, ti^yssiinte «• borjaná* alkalmával e poc husz nála. ta. a teheneknéligen hasznos, szintugy mit.t gre^-ge borjuk <••/. á tál látszólag i rösmine';.

Jnll«'knal: a májnadály és duga tr.rgsziin'etésére, ugymint az aítesl mindenbajai eltávolítására, mik henyvségen alapultuk.

Üditö-nedv (Restitutions-Fluid)lovak számára

Kwizda F. J.-tól Kornenbnr$ban.Elsö Ferencz József ausztriai császár Ö felsége által az ausztriai államok

összes területeire nézve megelőzőleg annak gyakorlati használatát s a magas cs. kir.ausztriai egészségügyi hatóság áitaí történt megvizsgálása után, egy kizárólagosszabadalommal láttatott el, a lovai a legnagyobb megerőltetéssel járó HillR-kában is a kéné korig folytonosan vidám és jó érdben fenntartja, és különösen

nagyobb megerőltetések elött és azok után u lovak m-'.gerősitc'sére szollá!.

nál., eaúz, in-daganatok co mcgrándulásoknál stb ,a mi felől elismerőleg nyilatkoznak :prnriprir horczes: S<-!iftnt>nr(t-(jlan<-hau srróí; €>«ákó Áarost: Csákó Zenó;

Sprinzenstetn; Khun grófok; Hartmann alezredes stb ; Meyer W. főlovásznK-s-ter és Langwirfhy ML, az angol _ királyné ő felsége főá!l.»t~rvosa; dr. K«am*rt, aporosz király ó felsége fólóorvoaa ; 'továbbá a cs. kir ausztriai lovasság több osztálya

Mindig valódilag kaphatók:Török J. gyógyszeres? urnál, király-u'cza 7-ik pzám, - Thallmayer JA. én Tnraa. •- Hafbaner testvérek, - Glatz. J — Kindl és F r ö h - |

wirth és Rakodczay A. uraknál. — BUD Á X: az udvari gyógyszertárban. |Továbbá :

Abony: Lukács A. Aredon: Probszt J. F., Tonef és Freiberger. A.-Marét-hon: EdingeY Al. H.-tiyarmaton: O;a«szta T. B.-Vjialiin: Vass Eug. Bwztercze-bányán: GöllnerF Breznyóbányán: Gbllner S és fia. Brassón: L. J. ésHe-zhei-mer A. tís Társa, Gyertyánffi J. és fiai. C'sáktorrsyán: Kárász A. I>pi>r>'czrnl,eD :Bignio J.ésCsmak.I. Déván: Lengyel G. D.-Földvaron: Nadbara P. Eperjesen:Zsembery József. Eszéken: Deszáthy I. E-»zíi*rgomban: Bierbrauer C. J. Gyöüt-gvfisön : Koozianovich. Cyőrivtt: Lebrer F. és Ecker F Jol van • Maleter A ™Kolozsvártt: Wolff J. és Karaviszy A. K»«>osv»rt: Kohn J. Komaromban: Bel-1lőni A., Ziegleré? DK Kasssn: Növeli A Kosi!;*;''"1 Bründl A. Limonon : Kro-1;netter. Mohácson: Kogl D. és Altmgnn. M.-Óvárott: Anton J. Miskolczon:Spuller József. Nagy-Becskereken: Nedő'kovics és Deutsch testvérek Slagy-K«-nizsán: FesselhoflerF., Iiosmfold J., Rosenberg J. és Walis^h J. N.-Vnradon: JáukyA. Nylrefcyliázán: Keich és PawlaHcs. Orosházán: Gabovits D. I'ápan : Bermül-ler J. Pakson: Flórián J. Pécsett: Kisági és fia. Pí»zw«nyban : Scbercz Fül., Ha-ckenberger testv., Wanitschek J- L. é> Kovács J. R.-Szombatban: Har-,aliár C. és j |Maleter J. Rosnyón: Posch F J. Síékesfehérvertt: Legmann A. L. és KovácsP. §•Szegeden: Aigner C. Sziszeken: Dierich. Szolnokiul: Horánszky N Sopron- gban: PachhoverL., Müller B. és Hündoiffer Temesvárit: Maxer és Sailer, Babus- J

nik A. Tisiolezon: Bukowszky A. C Trencsénben: Weisz S. L. Uj-Aradon:Orth j . A. és Liskovics A. Varasdon : Halt.er F., Koterba B. VerArzén: BészJ. K., Veszprémben: Mayer, Tuszkau, Lang J. Zala-Kgerszegen : Kubinszky A.Z.elizen: Steyrer uraknál.A • # Hogy ftt.cz közönség a hamisítványok megvételétől megóvjuk, ezen-U V e l ! 9 • nél tudatjuk, hogy csak azon csomagok és üvegek a valódiak, a me-

lyeken a korneuburgi kerületi gyógyszertár pecsétjével láiható 2292 (5— 6)

Viz által légzárolt

SZOBA-ÜBSZÉKEK,melyek által a bűz tökéletesen elzáratik, darabja 5 ft., lakkozott 8 ft., csinos szer-kezetű s finoman lakkozva 15 ft.

Készületek, melyek minden árnyékszékhez alkalmazhatók, s mely által a lég-vonal és bűz tökéletesen eltávolittatik , darabja 8 ft. Mindkét tárgyat illetőleg egykir. szabadalommal ruháztattam fel.

Egészen teljes és diszes Angles-ek víztartóval, porczellán-csészével erős hor-gany, érczból szilárd gépezettel, famunka!attal együtt, minden házi árnyékszékhezkönnyen alkalmazható, helyben általam fölállitva egyévi jótállás mellett 30 ft.Mustrák mindenkor készen tartatnak.

Ezerszeresen megpróbált, általam feltalált és szabadalmazott

KÉMÉNY-FEDÉLZETEK,gömbölyűk vagy négyszögüek, melynek alkalmazása által a füst a konyhából s lak-helyiségekből nyomtalanul eltünik, egy darab ára 10 ft.

A pakolásért darabonkint ládával együtt 1 foirnt számittatik.Továbbá folytonosan készen kaphatók fürdő- és ü lőkádak a legerősebb

horganyérczb ől.P É P Moderateur és petroleum lámpák nagy választékban, valamint nagy

készlet a legfinomabb amerikai petróleumból, a lehető legjutáoyosb árért.

MIKSITS KAROLY,28á8 (3-6) bádogos-mester.

Raktár: rózsatér %. »*. a., a városháza mögött.

lönyvárusi jeleatés;Alólirott, tisztelettel jelentem a t. cz. közönségnek, miszerint a sárospa-

Itaki reformalt fftiskola könyvraktárában található könyvek kezelését a főisko-lai igazgatóságtól szerződésileg magamra vállaltam. Bizalommal kérem a t. cz.

I megrendelőket, hogy megrendelő leveleiket ezután hozzám, mint a főiskola egye-düli bizományosához, sziveskedjenek intézni. A Í albizományosok ezentul velem,nem pedig a főiskolai könyvtárnok urral fogják számadásaikat kiegyenlíteni.

Sárospatak, május 1-én 1867. B P H H JBSI JÓZSEF,

2125 (H —12) sárospataki könyvárus.

Pest, január 12-én 1868.

Határozott ellenzéki, nagy politikai napi lap/

Elöf izetés i

MAGYAR UJSÁGjöfö 1868-ik vagyis másod évi folyamára.

A „Magyar Ujság" jövöre <ctemesen megnagyobbított alakban, a„Hon"-éval egyenlő nagyságu öt hasábos iven fog megjelenni.

A Magyar Ujsápí elöfizetési áraa vele egyenlő nagyságu lapokénál illegi1* csekélyebb lesz, u. m-

Postai szétküldéssel vagy Pesten házhoz hordáivá:Negyed évre (január—márczius) . , • • 5 StFélévre (január—junius) 10 „Háromnegyedévre (január-szeptember) 15 „E°"ész évre (január - deczember) - • 20 „

®W Tiz egyszerre beküldött példány után egy tiszteletpéldány jár*USpr* Kéretnek a t. cz. előfi>etDÍ szándékozók az előfizetési összegeknek lehetőleg

f. évi deczember hó végeig beküldésére, hogy a szétküldést a kiadó-hivatal pontosaneszközölhesse.

SV A pénzes levelek bérmentcs küldése kéretik. .

A „Magyar Ujság" kiadó-hivatala(2 —6) Pest, egyetem-uícza 4-ik sz. alatt.

Ii

Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Ujsᣠés Politikai Újdonságok ear.vütt: Egész évre 10 ft. — Fél évre ő ft.Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöriigtatásnál csak 7 krba számittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bccslxn: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Haaseiistein ta Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélycg-dij különminden igtatás után 30 ujkrajezár.

L á s z l ó K á r o l y .hajlamot érzett magában a mérnöki pályára.Debreczenböl Szabolcsmegyébe ment, hol aszent-mihályi tanodában mint iskola-rektor3 évig müködött, a rendes tantárgyakonkivül zenét és tornászatot is hozván be aziskolába; az egész vidék méltán fájlalta,mikor oly jeles tanárától meg kellett válnia.De László magasabbra tört, s Pestre sietett,hogy mérnök lehessen. Ez apja nagy fájdal-mára történt, mert ő fiát pappá szánta sremélte, hogy segédje, 8 végre utódja leenda szent hivatáásban!

EgJ régi ismerőst mutatunk be a „Va-sárnapí Ujság" olvasóinak, kik bizonynyalélénken fognak emlékezni azon érdekes ésfölötte vonzó levelekre, melyeket LászlóKároly tollából oly sok éven át olvastak elapok hasábjain, és magok elött képzeltékazon sokféle tájt, szokást és tárgyakat, me-lyeket az iró Amerikából, de különösenMexikóból oly élethün ecsetelt tollával.

Hogy László Károly nem ismeretes olyszéles körben, mint lehetne, s a mint valóbanlennie kellene, annak okát nem abban kellkeresni, mintha erre méltó nemvolna, vagy tehetségei nekiigényt nem adnának: de mertö szerény és szelid természeté-nél fogva családja és barátaikörében kereste mindig a bol-dogságot és megnyugvást, tün-dökölni csakis azok elött voltnagyravágyása; s a mit a ha-záért, az emberiségért és tudo-mány érdekében tett, azt egy-szerü megnyugvással honpol-gári, emberi és művelt férfiuhozillö kötelességnek tekintette; ér-demül magának nem rovta fel snem is várta, hogy mások ilyen-nek kiáltsák ki. Kötelességeteljesítésének szerény öntudatá-ban ö nyugodt; s esorok irója,ki öt évek óta ismeri s szerencsésőt barátjának nevezhetni, biztonelmondhatja, hogy László Ká-rolynál megelégedettebb és bol-dogabb embert nem igen ismer.

László Károly 1815-ki már-czius 30-kán született Kecske-méten s igy 53 éve3 lesz, delegalább is jó 10 évvel fiata-labbnak látszik, mi eléggé iga-zolja fentebbi állításomat. ApjaGyörgy akkoriban Szabadszál-láson ref. k á p U n v o l t ; a n y j a L Á S Z L Ó K Á R O L Y .Csorba Veres Krisztina, még . .ma is életben van. ° , Az 1848-ik évig László mint gyakorlati

Iskoláit Kecskeméten kezdte, s minthogy ' mérnök müködött, de akkor hamar átlátta,épen akkor emeltetett kollégiummá ezen hogy a hazának inkább katonára mint mér-tanintézet, a philosophiát is ott végezte.Innét Debreczenbe ment, hol nemcsak a tör-v é n yt, de apja kivánságára a p a p i tudomá-sokat ia végezte, noha már ekkor nagy

nőkre van szüksége, s beállott közvitézneka Hunyady-csapatba. Nemsokára azonban,a mint Ozoránál Roth és Philippovich lefegy •vereztetett és ágyúikból ütegek alakíttattak,

László a tüzérséghez ment át, rövid időntisztté neveztetett ki, s a hadjárat folyamaalatt többször kitüntetvén magát, századosirangig emelkedett.

A temesvári szerencsétlen csata után*egy 18 fontos üteget vezetett Déva alá, saztán — Bemmel Oláhországba s Widdinbemenekült.

Már Widdinben vette őt Kossuth magá-hoz, s azon percztől fogva, Kossuth Török-országban tartózkodása egész ideje alatt,legmeghittebb sorstársa, t i t k á r a és benső

barátja volt. Ö vitte Kossuthlegmeghittebb levelezéseit, ővolt ore minden iratának, s ővolt az egyedüli, kire Kossuthlegkényesb dolgait és érintke-zéseit bizni merte. Igy kétségetsem szenved, hogy László a ha-zánk történetével összefüggés-ben álló egyéneket és eseménye-ket oly oldalról is ismeri, minő-ről másnak sejtelme is alig lehet,s eljöhet még az idő, — s hiszem,hogy el is jövend — mikor tölesok felvilágositást fog nyerniakkori korszakunk történelme.

László Amerikába is elkí-sérte — mint legbizalmasbmeghitt — Kossuthot; vele be-utazta az Egyesült-Államoknagy részét, de Európába nemjött vissza, mert Kossuth nemengedte, hogy az ö sorsa bi-zonytalansága miatt Lászlósaját existentiáját is bizonyta-lanná tegye. Ez nagy lemondásvolt Kossuth részéről, jól tu-dom, mert előttem fekszik egysaj átkezü levele, melyben Lászlófölötti sok dicséret és dicsőítésután, szóról szóra ezt mondja:„Azon kevesek közé számítomén Őt, kik iránt ugy is o»n t

hazafi, de ugy is mint embermagamat hálára kötelezettnek érzem. ±lamódom volna öt bármily szerény javadal-makkal ellátni, töle nem válnék meg soha,mert meg vagyok győzödve, hogy o tapasz-talt ragaszkodásánál fogva a mellettemállást bármi más kényelmesb és jutalmazóbbállásnak elébe tenné."

Kiadd-tulajdonos Heckenast Guaeta*. - Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1867 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

2-ik szám.