Vé szi Jó zsef,a mű hely -te rem tő ésdi nasz tia -ala pí tó

(1858–1940)

SZÉ CHE NYI ÁG NES

H anák Pé ter utol só, posz tu musz meg -

je lent ta nul mány kö te té nek címe A

Kert és a Mű hely.1 A nagy be tűs szim bó lu -

mok má so di ka, mint ezt a tör té nész meg ma -

gya ráz za, a saj tóra utal:

„A cím nem utó la gos ref le xió szül te me -

ta fo ra, ha nem két ko ra be li kulcs szó. A szá -

zad vég bé csi mű vész ér tel mi sé ge va ló sá gos

kert jét és a lé lek be rej tett, szim bo li kus ker tet

is mű vel te, a bu da pes ti vi szont – Ady ki fe je -

zé sé vel – a szer kesz tő sé get ne vez te el az írás

»mű he lyé nek«.2 Mo dern ség és sze cesszió,

1

1 Hanák Pé ter: A Kert és a Mű hely. Bu da pest, Ba las si

Ki adó, 1999. Meg je gyez zük, hogy Hanák Pé ter Carl E.

Schorskétól vet te át a „Kert” me ta fo rát, me lyet a

ma gyar vi szo nyok jel lem zé sé re ki egé szí tett és

el len tét be ál lí tott a „Mű hely” szim bó lu má val. A bé csi

me ta fo ra ki fej té sét ld. Schorske, Carl E.: A kert

át vál to zá sa. In: Bé csi szá zad vég. Po li ti ka és kul tú ra.

Né met ből for dí tot ta: Győrffy Mik lós. Bu da pest,

He li kon Ki adó, 1998. 249–283. old.

2 1902-ben mu tat ta be a nagy vá ra di Szig li ge ti Szín ház

Ady egyet len szín pa di mű vét, A mű hely ben című

egy fel vo ná sost. Azt mond ja el eb ben, ho gyan őrli

meg a re dak ció lá zas min den na pi mun ká ja a köl tőt,

mi ért írta íme most is ezt a ma gya rá zó és

men te ge tő ző ké pet a tu laj don kép pe ni da rab he lyett,

amit meg ígért, va gyis, hogy mi ért nem írt

szín da ra bot. Ady pá lya kez dé sé ről és új ság írói

mun kás sá gá ról Len gyel Géza is ez zel a cím mel – A

mű hely ben – (Bu da pest, Szép iro dal mi Könyv ki adó,

1957) írt vissza em lé ke zést. Az igaz ság az, hogy Ady

első két kö te te, az Új ver sek és a Vér és arany, s

rész ben a har ma dik is, az Il lés sze ke rén a napi

szer kesz tő sé gi mun ka ide jén szü let tek. Ez nem von ja

két ség be a Hanák-metafora ér vé nyes sé gét, épp

el len ke ző leg: arra hív ja föl a fi gyel met, hogy a

ma gyar és ál ta lá ban a kö zép-ke let-eu ró pai iro dal mak

mennyi vel köz vet le nebb sze re pet ját szot tak a

tár sa dal mi és köz éle ti prob lé mák ma ni fesz tá lá sá ban.

iden ti tás vál ság és szo ron gás a bé csi e ket az

em be ri lét meg vál to zott fel tét ele i nek, eg -

zisz ten ci á lis ve szé lye i nek meg ér té sé hez, a

bu da pes ti e ket a ma gyar ság és em ber ség

sors kö zös ség ének és mind ket tő rom lá sá nak

fel is me ré sé hez ve zet te el. A ta nul má nyok a

ma gyar sze cesszió am bi va len ci á ját, el vá -

gyó dá sát és ma ra dá sát, old ha tat lan kö tő dé -

sét Ady pá lya kez dés ének pa ra dig má ján”

át vizs gál ják, jel zi be ve ze tő jé ben Hanák

Pé ter.3 Két ség te len, hogy a szá zad elő mo -

dern sé gé nek egyik leg na gyobb alak ja Ady

End re.4 De ki zá ró la gos sá té te le, ki eme lé se

el fe di, nem lát tat ja kel lő kép pen azt a tár sa -

dal mi és kul tu rá lis kö zeget, amely ben ott -

hon ra lelt. Ta nul má nyunk ban Ady fel fe de -

ző jét és a fő vá ros ba hí vó ját, Vé szi Jó zse fet

idéz zük meg.

A ma gyar saj tó- és kul túr tör té net egyik fő -

ben já ró adós sá ga a sok kö zül Vé szi pá lyá já -

nak be mu ta tá sa és ér tel me zé se. Egy részt az

el sők kö zül való, akik kel va la mi új kez dő -

dött. Át me ne tet ké pe zett az ál ta la vé le mény -

saj tó nak ne ve zett ko ráb bi tí pu sú saj tó és a

hír szol gál ta tó üz le ti vál lal ko zás kö zött.5

Maga so ha sem fog lal ko zott a saj tó üz le ti,

vál la la ti ré szé vel, nem is tud juk, mennyi re ér -

tett hoz zá. Saj tó mág nás nak te kint he tő, aki

csa lád já nak nagy pol gá ri élet ní vót te rem tett,

az 1910-es évek vé gé től 9 szo bás, köz pon ti

fű té ses fő szer kesz tői la kás sal a „re dak ció”

fö lött a Wurm ut cá ban,6 volt sa ját gép ko csi ja

so főr rel, dunavarsányi, majd a ba jor or szá gi

walchensee-i, 1925-től pe dig izbégi bir tok -

kal, nya ra lók kal, úszó me den cé vel, te nisz pá -

lyá val. De a kö ze li szem ta nú azt ál lít ja, kor -

tár sai és kö zel kor tár sai, mint a Légrády

csa lád, Rá ko si Jenő és ké sőbb Mik lós An dor

több re vit ték gaz da sá gi erő te kin te té ben.7

An nak a kor szak nak volt meg ha tá ro zó sze -

mé lyi sé ge, ami kor a saj tó a tár sadalmi al -

rend sze rek leg fon to sab bi ká vá kez dett vál ni,

ami kor professzionalizálódott az új ság írás,

meg szi lár dult stá tu sza és ki ala kult az új ság író

mo dern iden ti tá sa. Bár eköz ben ő mint szer -

kesz tő is, nem csak mint pub li cis ta, mind vé -

gig még is in kább a „vé le mény saj tó” kép vi se -

lő je ma radt.

Két kü lön ok ból is fi gyel met ér de kel mun -

kás sá ga. Tar tal mas és ered mé nyes8 pá lyá já -

nak íve rend kí vül hosszú volt, 1877-től

2

3 Hanák Pé ter: i. m. 14. old.

4 Ady End re in du lá sá nak mo nog ra fi kus fel dol go zá sát

ld. Ki rály Ist ván: Ady End re. I–II. köt. Bu da pest,

Mag ve tő Ki adó, 1970. Szem pon tunk ból kü lö nös

fi gye lem mel a Vé szi József, Kabos Ede, Biró La jos

port rék ra: I, 15–42. old.

5 Vé szi Jó zsef: A ma gyar saj tó. In: Dr. Luk ács György

(szerk.): Ma gya rok a kul tú rá ért. Bu da pest, A

Ma gyar–Fran cia Kultúrliga Ki adá sa, 1929.

187–193. old.

6 Sár kö zi Már ta csa lá di vissza em lé ke zé se. In:

Szé che nyi Ág nes (szerk.): Me ne dék ház. Sár kö zi

Már ta em lék könyv. Bu da pest, Mag ve tő Ki adó, 2004.

18–20. old. A tel jes szöveg a csa lád bir to ká ban.

7 Len gyel Géza: Ma gyar új ság mág ná sok. Bu da pest,

Aka dé mi ai Ki adó, 1963. A csa lá di vissza em lé ke zé sek

és Már kus Gá bor szó be li köz lé se sze rint a

nagy pol gá ri élet for ma anya gi alap jai gyakran

inog tak, még arra is volt pél da, hogy a Lloyd

Tár su lat köl csö ne vagy aján dé ka fe dez te az

adós sá go kat. Már kus Gá bor le ve le a szer ző höz,

2006. jú li us 23. Ezek az in for má ci ók Len gyel Géza

ál lí tá sát tá maszt ják alá.

8 A het ve ne dik szü le tés nap ja al kal má ból vele ké szült

be szél ge tés címe sze rint 10 000 ve zér cik ket írt. In:

Te mes vá ri Hír lap, 1928. má jus 24. 7. Itt kö szö nöm

meg a fá rad ha tat lan La ka tos Évá nak, hogy

mun kám ról ér te sül vén át ad ta a Vé szi Jó zsef re

vo nat ko zó cé du lá it.

1938-as vissza vo nu lá sá ig tar tott, és két igen

je len tős or gá num hoz kö tő dött tar tó san. A

Pester Lloydhoz két hu za mos cik lus ban

1877–1893 és 1913–1938 kö zött, il let ve az

ál ta la ala pí tott és Adyt, Mol nár Fe ren cet,

Kosz to lá nyi De zsőt, Biró La jost, Papp Dá ni -

elt, Kabos Edét, Lyka Ká rolyt, s ré szint Jászi

Osz kárt és Szen de Pált fel fe de ző, 1896-ban

in dí tott Bu da pes ti Nap lóhoz. Mind két po li ti -

kai hír lap nak az élén állt: fő szer kesz tő volt, a

la pok irány vo na lát ő je löl te ki.

Vé szi a ki egye zés előtt, az ab szo lu tiz mus

ko rá ban szü le tett, és a fa si zá ló dó, a má so dik

vi lág há bo rú ba sod ró dó Hor thy- kor szak ban

halt meg. A tel je sít mény mel lett di nasz tia te -

rem tő egyé ni ség volt, le szár ma zot ta i val

együtt egy rend kí vü li mó don te het sé ges csa -

lád tör té ne te raj zol ha tó meg.9 Ez a ta nul -

mány még csak egy bő ér té ke lő váz la ta pá -

lya fu tá sá nak, amely össze gyűj ti a vele

kap cso la tos tisz tá zan dó kér dé se ket, ki je löl ni

a ku ta tás te en dő it, vál lal va egy elő re a kép

arány ta lan sá ga it is.

Már az ada to lás sal is el aka dunk, egy elő re

ke vés hi te les for rás sal ren del ke zünk, oly kor

egy más nak el lent mon dó dá tu mok kal, hi vat -

ko zá sok kal is ta lál ko zunk. A ko ra be li, róla

szó ló meg em lé ke zé sek, mint írói ju bi le u má -

nak meg ün nep lé se vagy a ha lá la után szü le -

tett em lék be szé dek, olyan pa te ti ku sak és da -

gá lyo sak, mint ha egy kon zer va tív

sze mé lyi ség ről szól ná nak, s nem a 20. szá -

za di iro dal mi és tár sa da lom tu do má nyi meg -

úju lás élen já ró inak fel fe de ző jé ről. Való

igaz, hogy a Hor thy -kor szak hang sú lyo san

ho no rál ta tel je sít mé nyét, 1927-ben a fel ső -

ház tag ja lett, 1930-ban pe dig Cor vin-lán cot

ka pott. Ha erre azt mond juk, ő for dult kon -

zer va tív irány ba, nem mon dunk iga zat, bár

meg le het, pub li cisz ti ká i nak össze gyűj té se

után még ez is ki de rül het. Min den est re né -

hány év múl va Szekfű Gyu la me rev nek és

3

9 Vé szi Jó zsef leg idő sebb gyer meke Vé szi Mar git

(1885–1961), az egyik első ma gyar új ság író nő volt.

Vé szi író ve jei Mol nár Fe renc (1878–1952) és Biró

La jos (1880–1948). Mol nár mun kás sá ga köz is mert,

nem így a nem zet kö zi fil mes kar ri ert be fu tott és

mél tat la nul el fe lej tett Biró La jo sé, aki az 1888-ban

szü le tett Vé szi Jo lán fér je ként lett a csa lád tag ja.

Uno ká ja Vé szi Mar git és Mol nár Fe renc lá nya, Mol nár

Már ta, köz is mert ké sőb bi ne vén Sár kö zi Már ta

(1907–1966). Az ő első fér je Hor váth Zol tán

(1900–1967) új ság író, szer kesz tő, mű for dí tó volt. A

má so dik férj a köl tő, mű for dí tó és szer kesz tő, a Balfon

el pusz tult Sár kö zi György (1899–1945). Vé szi

déd uno kái kö zül a mé dia di nasz tia-vo nal szem pont já ból

em lí ten dő Hor váth Ádám (1930), a Ma gyar Te le ví zió

volt fő ren de ző je, el nö ke, a Szín ház- és Film mű vé szeti

Egye tem rek torhe lyet te se és Sár kö zi Má tyás (1937),

aki év ti ze de ken át a BBC-nél dol go zott. Az ük uno ka-vej

– fo gad juk el ezt a nem lé te ző ro kon sá gi fo ko za tot – a

film ren de ző Je les And rás (1945). Meg em lí ten dő Vé szi

Jó zsef ko rán meg halt fia, Vé szi Gyu la is, aki 24 éve sen

lett a bon ni egye tem élet tan-ma gán ta ná ra, har minc nál

több tu do má nyos köz le ményt pub li kált, s egy ko ron ő

írta a Deutsches Medizinisches Handelslexikon bi o ló gi ai

fe je ze tét. 1914-ben ha za jött, hogy a kö te le ző ka to nai

szol gá lat nak ele get te gyen. 1918-ban a deb re ce ni

egye tem nyil vá nos ren des ta ná rá nak ne vez ték ki, de

még eb ben az év ben meg halt spa nyol nát há ban. A

ne gye dik lány, Vé szi Len ke fér je Már kus An dor

(1890–1963), az An gol–Ma gyar Bank igaz ga tó ja volt.

Fiuk, Már kus Gá bor (1922) az Egye sült Államokban él,

ne ves rák ku ta tó, az MTA kül ső tag ja, lá nyuk, Már kus

Anna (1928) Pá rizs ban élő fes tő mű vész. Vé szi veje volt

Balkányi Kál mán (1883–1965), az Or szá gos Ma gyar

Ke res ke del mi Egye sü let igaz ga tó ja, ko rá ban

te kin tély nek ör ven dő köz gaz da sá gi szak író és

publicista. Balkányi Kál mán és Vé szi Edit négy lá nya

kö zül Balkányi Ju dit vi lág hí rű cse cse mő-agy se bész lett,

Balkányi Sári a Bá lint Mi hály-fé le pszi cho ló gi ai

in té zet ben dol go zott. A csa lád is mer te té se ez zel nem

tel jes.

4

Vészi József anyakönyvi kivonatának másolata1939-ből

for má lis nak, egye ne sen „neo ba rokk” tár sa -

da lom nak írta le a Hor-

thy-érát.10 Más részt az is bi zo nyos, hogy ez -

zel az ál lí tás sal a Pester Lloydot mint or gá -

nu mot nem mél tá nyol juk kel lő kép pen, s

elem zés nél kül át tol juk a „kor mány pár ti” ol -

dal ra.11 A lap meg íté lé se a kor tár sak, vissza -

em lé ke zők és saj tó tör té né szek kö zött sem

egy ér tel mű. Sipos Ba lázs egye ne sen azt írja:

„A Pester Lloydot szo kás a ská la túl ol dal ára

he lyez ni (a kor mány pár ti vagy a nem li be rá -

lis la pok közé so rol ni).” A saj tó tör té nész

két, egy ko ron a lap pal szo ros kap cso lat ban

álló te kin télyt idéz, az új ság író Supka Gé zát

és Egry Au rélt, a Pester Lloyd Tár su lat fő tit -

ká rát, akik hom lo ke gye nest más képp ítél ték

meg a Pester Lloydot. Supka, aki a hú szas

évek ben a lap mun ka tár sa volt, kon zer va tív

or gá num nak mond ja, Egry vi szont a li be ra -

liz must a kez de tek től mind vé gig „tel jes erő -

vel kép vi se lő” új ság nak. Ugyanakkor köz -

ben a faj vé dők „iz ra e li ta és sza bad kő mű ves

szak közlönynek” tar tot ták, sőt, „zsi dó ri tu -

á lis köz löny ként” is em le get ték, mely „néha

ugyan nem ze tibb hú ro kat is pen ge tett, de azt

is sa ját ér de kei mi att”.12

For rás ként hasz nál juk a csa lá di vissza -

em lé ke zést is, ame lyet uno ká ja, az ugyan -

csak szer kesz tő ként mű kö dött Sár kö zi Már -

ta írt. Ez a mu lat sá go san de he ro i zá ló két ív -

nyi szö veg vi szont túl sá go san is em ber kö -

zel be hoz za alak ját. For má tu má ról alig esik

szó, csak a kül ső sé gek, az élet for ma le írá sa

sej te ti a sze rep lő nagy sá gát, amit per sze Sár -

kö zi Már ta egé szen bi zo nyos nak, ma gá tól

ér te tő dő nek vélt. Min den est re eze ket az

anek do ti kus idé ze te ket a jegy ze tek közé

utal tuk. A vég le te sen kü lön bö ző szem lé le tű

és stí lu sú szö ve gek kö zött, s nem könnyen

fel lel he tő ada to kat gyűjt ve ha la dunk. For rá -

sa ink kö zött van nak az or szág gyű lé si al ma -

nac hok is, ezek azon ban a be mu ta tott sze -

mély től szár ma zó ada to kat tün te tik fel, s bár

ezek fon tos és rész le tes ese mé nyek ről tá jé -

koz tat nak, még is csak az il le tő ön ma gá ról al -

ko tott, gyak ran ide a li zált ké pét tük rö zik. A

va ló sá got a szö ve gek mu tat nák meg, ma guk

a Vé szi-pub li cisz ti kák. A leg fá jóbb ép pen

az, hogy Vé szi írá sai egy elő re nin cse nek

össze gyűjt ve.

Ke vés az in for má ci ónk Vé szi csa lá di hát -

te ré ről. A csa lá di em lé ke zet sze rint

selfmademan volt. Ami tény sze rűt ere de té -

vel kap cso lat ban tu dunk, a zsi dó tör vé nyek

után Arad ról meg kért anya köny vi má so la -

5

10 Szekfű Gyu la: Há rom nem ze dék és ami utá na

kö vet ke zik. Bu da pest, Ki rá lyi Ma gyar Egye te mi

Nyom da, 1934. 402–415. old.

11 A Pester Lloyd ko rai tör té ne té nek szak iro dal má ból

meg em lít jük a Tár sa ság ju bi le u mi em lék könyv ét: A

Pes ti Lloyd-Társulat. Bev. Falk Mik sa. Bu da pest,

1903, va la mint Ujvári Hed vig ta nul má nya it: Die

Geschichte des Pester Lloyd zwischen 1854–1875.

I–II. In: Ma gyar Könyv szem le, 2001. 2. sz.

189–203. old. és 3. sz. 318–331. old. A két

vi lág há bo rú köz ti idő szak hoz ld. Brachfeld, Siegfried:

Deutsche Literatur im Leitartikel und Feuilleton des

Pester Lloyd (1933–1944). In: 250 Jahre

deutschsprachige Pres se in Ungarn. Wien,

Ungarisches Pressebüro – Bu da pest, Budapester

Rundschau, 1982. 29–40. old.; Uő: Deutsche

Literatur im Pester Lloyd zwischen 1933 und 1944.

Bu da pest 1971 (= Budapester Beiträge zur

Germanistik, 3). A Pester Lloyd iro dal mi

kon zer va ti viz mu sá ról je lent meg név te len bí rá lat a

Nyu gatban is A Pester Lloyd és ha zánk hír ne ve

cím mel 1932-ben. Ld. I. köt. 293–294. old.

12 Sipos Ba lázs: A po li ti kai új ság írás mint hi va tás.

Bu da pest, Nap vi lág Ki adó, 2004. 107–109. old.

tok ból való.13 Vé szi Jó zsef Ara don14 szü le -

tett 1858-ban. Arad, a partiumi vá ros, nagy -

sá ga el le né re is a pe rem vi dék be tar to zott, a

csa lád la kó he lye, a Ha tár út szim bo li ku san a

vá ros szé lé re utal. A csa lá di vissza em lé ke -

zés ki csit hoz zá tesz az ada tok hoz: „A Vé szi

nagy pa pa […] ma má ja ko rán meg halt, sok

test vé re volt. A papa kocs má ros volt Ara -

don. Én úgy tu dom, hogy fő képp a Vé szi

nagy pa pa tar tot ta el, min dig be ren de zett

neki egy kocs mát, meg vet te a bo ro kat, és

azu tán a papa le ment a pin cé be, és ad dig

ivott, amíg tar tott a bor ból. Ak kor a fia

megint vett neki bo ro kat” – írja az uno ka.

Iro dal mi becs vá gya in dí tot ta út já ra. Ám Vé -

szi Jó zsef egy meg le pő, az is ko lai ér te sí tők -

ben el len őr zen dő in for má ci ót kö zölt ma gá -

ról egy in ter jú ban azt, hogy an nak ide jén az

ara di gim ná zi um ban meg buk tat ták ma gyar

nyelv ből és iro da lom ból.15 Vé szi ara di kö -

zép is ko lás ként kül dött ver se ket Jó ka i nak, az

író fe je de lem kö zöl te elő ször nyom ta tás ban,

s az ő ja vas la tá ra lett a né met hang zá sú

Weiszből Vé szi is. Köl tő akart len ni, két

ver ses kö te te je lent meg hu szon éves ko rá -

ban, A bá nat da la i ból (1879) és a La

traviata. Da lok egy té vedt nő höz (1881). Eb -

ben az utób bi, Du mas re gé nyét, il let ve Ver di

ope rá ját meg idé ző című köny vé ben új ra kö -

zöl te fon tos nak ítélt ré geb bi ver se it is. A

ver sek szen ti men tá li sak, hang pró ba in kább,

mint sem sa ját ér zés. Vagy még is? A köl tői

én mé lyen érző, meg bo csá tó, szeretetteli és

szen ti men ta liz mus ra is haj la mos fér fiú, s ez

szo ros fe dést mu tat a Vé szi re való vissza em -

lé ke zé sek kel. A bu kott nő sor sá ban is a kül -

ső, tár sa dal mi meg ron tó erőt ke res te. Ezek a

vo ná sok vé gig kí sér ték éle tét, ha bi tu sá nak fő

jel lem zői ma rad tak. A ver ses kö te tek fi gye -

lem re mél tó kri ti kai vissz han got nem kap -

6

13 Anya köny vi ki vo na tá ban ez áll: Weisz Gyu la (hé ber

neve Jó zsef) 1858. no vem ber 6-án szü le tett Ara don,

a Ha tár út 16. szám alatt. Apja Weisz Gyu la, any ja

Guttmann Nanetta. A szü lők há zas sá gi anya köny vi

má so la ta sze rint Weisz Gyu la a há zas ság kö tés kor 28

éves volt, fe le sé ge, aki ek kor még Guttmann Esz ter

né ven sze re pel, 19 éves.

A há zas ság kö tés 1856. szep tem ber 2-án tör tént.

A vő le gény édes ap ja Weisz Ber nát ke res ke dő, any ja

Grósz Jú lia. Gutmann Izsák ügy nök ként sze re pel a

hi va ta los ira ton, fe le sé ge Leopold Ju li an na volt.

Lukin Már ta tu laj do ná ban.

14 Arad sza bad ki rá lyi vá ros (1834) 70 ez res

la kos sá gá ból (1910-es évek) 10 százalék volt zsi dó.

Az ara di zsi dók ra vo nat ko zó leg ré geb bi ok mány egy

1717-ből való véd le vél, mely a vá ros ban lakó két

zsi dót vet te ol tal má ba. 1742-től volt a vá ros nak

ima há za, 1759-től temp lo ma. 1828-ban, a má so dik

zsi na gó ga épí té se kor 812 lel ket számlált a hit köz ség.

A fő rab bi ek kor a több köny vet pub li ká ló Chorin Áron

volt, id. Chorin Fe renc (1842–1925) nagy ap ja, ifj.

Chorin Fe renc (1879–1964) déd ap ja. So kat tett a

vá ro sért Deutsch Ig nác, a hat va ni Deutsch csa lád

őse, aki fiúárvaházat lé te sí tett. 1865-ben ol va só egy let

ala kult. Az ara di hit köz ség lé lek szám ra Bu da pest,

Nagy vá rad és Mis kolc után a ne gye dik leg na gyobb

te kin té lyű gyü le ke zet volt. A Ma gyar zsi dó le xi kon

(1929) az Arad ról el szár ma zot tak kö zött első he lyen

Vé szi Jó zse fet, majd Kaufmann Izi dort, Guttmann

Ja ka bot, Chorin Fe ren cet, Gál Gyu lát és a „hat va ni

Deutschokat” em lí ti. A vá ros ban szü le tett töb bek

kö zött Tóth Ár pád, Kuncz Ala dár, Já vor Pál. A

ki egye zés után egy hét tel már cikk je lent meg a he lyi

Alföld című lap ban az ara di vér ta núk

em lék osz lo pá nak fel ál lí tá sá ról, s meg ala kult a

szo bor bi zott ság is. Kos suth „ma gyar Gol go tá nak”

ne vez te a vá rost. Ld. La ka tos Ottó: Arad tör té ne te

1–3. Arad, 1881, va la mint Lendvay Fe renc – Gellér

Já nos (szerk.):

A száz éves Arad, 1834–1934. Ara di út mu ta tó. Arad,

Ara di Ma gyar Párt, 1934.

15 Paál Jób: Vé szi Jó zsef, a Pester Lloyd fő szer kesz tő je

nyi lat ko zik. In: Ara di Köz löny, 1934. áp ri lis 15. 4.

old.

tak, a Pes ti Hír lap és a Ko szo rú, il let ve a Ké -

pes Csa lá di La pok em lí tet ték.16 Rá ko si Jenő

azt írta róla, hogy a „tárgy me rész sé ge és a

hang izzó túl fű tött sé ge vész jós ló tü ne te a

ma gyar iro da lom nak”. Ez a vé le mény, me -

lyet utóbb Vé szi mo so lyog va em le ge tett,

azért ér de mel fi gyel met, mert Vé szi sze mé -

lyes am bí ci ó i ban el tá vo lo dott at tól a te ma ti -

kai és „er köl csi” mo dern ség től, ki hí vó sza -

ba dos ság tól, amit Ady End ré ben ké sőbb

kö szön tött, bár félt is tőle. Mint apa és mint

ci vil jól tud ta, hogy az iro da lom és a pol gá ri

élet mi lyen tá vol van nak egy más tól. Lá nyát,

Vé szi Mar gi tot fél tet te Ady és Mol nár Fe -

renc kö ze le dé sé től is. Na gyon örült vi szont

an nak, hogy Vé szi Jo lán a csa lád cent ri kus és

csep pet sem bo hém hír lap író, Biró La jos fe -

le sé ge lett.

Vé szi Jó zsef a bu da pes ti egye te men ta nult.

Ahogy a Ma gyar Or szág gyű lé si Al ma nach

1931–1936 írja róla, „a böl csé sze ti fa kul tá -

son a ma gyar és né met iro da lom

ta nul má nyo zá sá nak szen tel te ma gát. Gyu lai

Pál17 és Heinrich Gusz táv18 lá ba i nál ülve

szív ta ma gá ba e két disciplina szel le mét, és

részt vett Greguss Ágost19 »stí lus gya kor lat -

ok« című kol lé gi u má ban is, amely ben az ak -

ko ri fi a tal író nem ze dék bon to gat ta szár nya it.

Greguss Ágost ezt a kol lé gi u mát la ká sán tar -

tot ta, s ren des hall ga tói közé tar toz tak Riedl

Fri gyes,20 An gyal Dá vid,21 Szinnyei Jó -

zsef,22 a ké sőbb tra gi kus kö rül mé nyek kö zött

el hunyt, am bi ci ó zus és nagy te het sé gű Bánffy

Zsig mond,23 aki nek tol lá ból je lent meg Gyu -

lai Pál Ol csó Könyv tá rá ban Lessing

Laokoonjának nagy sze rű ma gyar for dí tá sa –

és több fi a tal ma gyar író, akik az óta a ma gyar

iro da lom első vo na lá ba ke rül tek.”24

Vé szit sze re tet tel jes kap cso lat fűz te Jó ka -

i hoz, a ma gyar iro da lom leg na gyobb ro man -

7

16 In: Pes ti Hír lap, 1879. november 20. 3. old.;

Ko szo rú, 1880. I. 280–282. old.; Ké pes Csa lá di

La pok, 1881. feb ru ár 20. 334. old.

17 Gyu lai Pál (1826–1909), iro da lom tör té nész, író,

egye te mi ta nár, kri ti kus, az MTA tag ja, fő ren di há zi

tag. A kor szak egyik új ság író egyé ni sé gé ről szól va

meg em lít jük, hogy Gyulai 1895-ben, írói ju bi le u ma

al kal má ból, nem elő ször, éle sen tá mad ta a

nagy vá ro si saj tót. Se kélyes szin tű nek, fe lü le tes nek

és ve szé lyes nek mond ta az új sá gok összes sé gét,

mert ilyen men ta li tás ra szok tat ja a kö zön sé get is.

Nyi lat ko za ta vi tát vál tott ki, az Egyet ér tés

vá la szá ban le szö gez te, hogy „ez a ma gyar

hír lap iro da lom ne velt a ma gyar iro da lom nak

ol va só kö zön sé get és eb ben az ol va só kö zön ség ben

fenn tart ja a nem ze ti ér zést”.

18 Heinrich Gusz táv (1845–1929), iro da lom tör té nész. A

bu da pes ti egye te men a né met iro da lom ta ná ra ként

mű kö dött, szer kesz tő je volt a négy kö te tes

egye te mes iro da lom tör té net nek.

19 Greguss Ágost (1825–1882), író, he ge li á nus esz té ta.

20 Riedl Fri gyes (1856–1921), iro da lom tör té nész,

Arany Já nos első mo nog rá fu sa.

21 An gyal Dá vid (1857–1943), li be rá lis po zi ti vis ta

tör té net író.

22 Szinnyei Jó zsef (1857–1943), nyel vész.

23 Bánffy [Bánfi, Bra un] Zsig mond (1857–1894),

[Szinnyei Jó zsef bib li og rá fus sza va i val]

böl cse let tu dor és főreáliskolai ta nár. Pub li kált a

Honban, a Fő vá ro si La pokban és a Bu da pes ti

Szemlében. A hi vat ko zott Les sing-for dí tás 1877-ben

je lent meg, Bra un Zsig mond név alatt.

24 Ma gyar Or szág gyű lé si Al ma nach az 1931–1936. évi

or szág gyű lés ről. Bu da pest, 1931. 547–548. old.

25 Szini Gyu la ne vez te így Jó ka it vissza em lé ke zé sé ben:

Jó kai. Egy élet re gé nye, XII. In: Nyu gat, 1928. 7.

sz. [áp ri lis 1.] 532–533. old. Azt írja Szini, hogy

Vé szi „sza vak kal ki nem fe jez he tő sze re tet tel

kö ze le dett” Jó ka i hoz.

26 Fé nyes Lász ló (1871, New York – 1944), új ság író.

1910-től Az Est mun ka tár sa. Kö zel állt a pol gá ri

ra di ká li sok hoz és Kár olyi Mi hály párt já hoz. 1919-ben

til ta ko zott a fe hér ter ror el len, ezért a

ti kus re gény író já hoz, „epochális alak já -

hoz”.25 Ami kor Jó kai ha lá la után híre ment,

hogy Fé nyes Lász ló26 ki kér dez te a csa lád ré -

geb bi szol gá ló it, sze mély ze tét, s pamf le tet

ké szül írni Jó ka i ról, kü lön tá mad va an nak

igen fi a tal öz ve gyét, Vé szi, mint Jó kai ba rát -

ja és utol só éve i nek kö ze li ta nú ja, egy fü zet -

tel til ta ko zott.27 Ezt meg elő ző en is ko moly

sze re pe volt a köz vé le mény meg bé kí té sé -

ben, mert Jó kai má so dik há zas sá ga bot rány -

szám ba ment, a nagy kor kü lönb ség és Nagy

(Grósz) Bel la zsi dó szár ma zá sa mi att. Ver -

sei és Jó kai-sze re te te in kább a 19. szá zad

esz mé nye i hez, a ka no ni zált rend hez, a ne -

me si li be ra liz mus ide ál ja i hoz kö tik Vé szit.

In nen ol do zó dott el, ke rült egy re in kább a

modernitás von zá sá ba. A Jó kai kép vi sel te

ne me si ro man ti ka és nem ze ti il lú zi ói alól ki -

fu tott a tár sa dal mi ta laj, az ér tel mi ség a tár -

sa da lom és a re form, a jövő felé for dult. Vé -

szi meg érez te ezt a pil la na tot, Jó kai

sze mé lyé nek szó ló an, há lá val és sze re tet tel

fe jet haj tott a le zá ru ló szá zad előtt, de nyi tot -

tan és tevőleges kí ván csi ság gal vár ta az

újat.

Vé szi Jó zsef nek és nem ze dé ké nek volt

po zi tív vi lág ké pe, még pe dig a 19. szá zad ne -

me si esz mé nye i ből táp lál ko zó. Erős volt

ben ne a fel tö rek vés vá gya is. Az új ság írás -

ban, az iro da lom ban, a mű vé szet ben akar ta

meg kez de ni az új Ma gyar or szág fel épí té sét.

Szer kesz tői gya kor la tát a leg jobb is ko lá ban,

a Pester Lloydnál sze rez te. 1877-ben lé pett a

lap kö te lé ké be, mint a lap he lyi ro va tá nak

mun ka tár sa, majd par la men ti tu dó sí tó ja.

Mes ter ség be li ta ná rai, szí ve sen em le ge tett

kol lé gái Tóth Béla,28Ador ján Sán dor29 és

Bar na Izi dor30 vol tak.

1894-ben át vet te a Pes ti Nap ló szer kesz -

té sét Áb rá nyi Kor nél tól.31 Két év múl tan

össze kü lön bö zött a ki adó val, ti zen hat mun -

8

25

26 Ti sza Ist ván el le ni me rény let ben való

bűn ré szes ség gel meg vá dol ták, majd fel men tet ték.

Ez után a Nép sza va mun ka tár sa lett, 1926-ban

Bécs be emig rált, majd Po zsony ba köl tö zött,

Cseh szlo vá kia meg szál lá sa után Fran cia or szág ba,

majd az Egye sült Ál la mok ba emig rált. Jászi Osz kár

és Hatvany La jos is port rét írt róla.

27 Ld. Hi é nák Jó kai sír ján. Vá lasz egy pamf let re.

Bu da pest: Ré vai és Sa la mon Könyv nyom dá ja 1904;

Fé nyes Lász ló: Jó kai Mór utol só évei. Ta nú val lo má-

s ok. Bu da pest, 1904; Uő: Jó kai Mór utol só évei kö rül.

Vá lasz Vé szi Jó zsef nek. Bu da pest, 1904.

28 Tóth Béla (1857–1907), író, új ság író.

Ter mé szet tu do má nyi és or vo si ta nul má nyo kat

foly ta tott. Be jár ta a Bal kánt és Egyip to mot. Ha za tér ve

lett új ság író, dol go zott a Füg get len ség, a Bu da pes ti

Hír lap, a Pes ti Hír lap mun ka tár sa ként. Szar vas Gá bor

nyelv tisz tí tó tö rek vé se i nek tá mo ga tó ja volt, szó lá sok,

anek do ták gyűj tő je ként máig újra ki adott szer ző.

29 Ador ján Sán dor (1858–?), új ság író, mű for dí tó.

1881-től az Ország-Világ, az El len őr, a Nem zet

mun ka tár sa, majd1899-től Jó kai Ma gyar

Nem zetének fe le lős szer kesz tő je. 1906-ban

vissza vo nult az új ság írás tól és vas úti tiszt vi se lő lett.

Ma gyar ra for dí tot ta Bal zac, Zola és Turgenyev

né hány re gé nyét, mint mű for dí tó dol go zott a

Nép szín ház és a Nem ze ti Szín ház szá má ra.

30 Bar na Izi dor (1860–1911), új ság író. 1880-tól az

Egyet ér tés, 1886-tól a Bu da pes ti Hír lap mun ka tár sa.

1892-től a Pes ti Nap ló fe le lős szer kesz tő je. 1896-ban

meg in dí tot ta az első bul vár la pot, az Esti Új ságot, amit

ha lá lá ig szer kesz tett.

31 Áb rá nyi Kor nél, ifj. (1849–1913), író, új ság író,

Áb rá nyi Kor nél ze ne szer ző fia. 1868 és 1875 kö zött

mi nisz te ri á lis tiszt vi se lő, majd a Ke let Népe, a

Ma gyar or szág, az Ország-Világ szer kesz tő je.

1887-től 1894-ig, majd 1901–1902-ben a Pes ti

Nap ló szer kesz tő je. 1906 és 1909 kö zött a

mi nisz ter el nö ki saj tó osz tály ve ze tő je. Kákay Ara nyos

II. ál né ven po li ti kai röp irat ok szer ző je.

9

A pályakezdő Vészi József

ka tár sá val együtt ki vált a szer kesz tés ből és

meg ala pí tot ta a ki emel ke dő je len tő sé gű Bu -

da pes ti Nap lót.32 Ez a lap a te het sé gek fó ru -

ma lett, az új Ma gyar or szág elő fu tá ra. Ki mi -

lyen és mek ko ra kar ri er előtt áll, még sen ki

nem tud ta. Ady és Biró La jos a szá zad for du -

lón együtt dol goz tak Nagy vá ra don, a Nagy -

vá ra di Nap ló, il let ve a Sza bad ság szer kesz -

tő sé gé ben, volt idő, hogy egy más

kon ku ren se ként, de egy hosszabb időn át kö -

zös szo bát is bé rel tek. Ket te jük kap cso la tá -

ban Biró La jos volt a „fel nőtt”, a hig gadt és

cél tu da tos.33 Biró jól tu dott fran ci á ul, már

élt kint egy évet, ol va sott ter mé sze te sen né -

me tül, de an go lul és ola szul is. Len gyel

Géza írja, hogy 1900 ele jén a nagy vá ra di

zsur na lisz ti ká ra néz vést fon tos ese mény volt

az in ter ur bán te le fon össze köt te tés meg te -

rem té se a fő vá ros és Nagy vá rad kö zött. Az

ese mény ről Ady ver set is írt Dal az in ter ur -

bán te le fon ról cím mel. Nem tud juk mi ért és

ho gyan, de Vé szi Jó zsef pub li cisz ti ká já val

és egy ben hí res szig nó já val – (v) – je lent

meg a Nagy vá ra di Nap ló első év fo lya má nak

első szá má nak be kö szön tő je.34

1903-ban és 1904-ben – Ady le ve le zé se a

bi zo nyí ték rá – Vé szi sor ban hív ta Bu da pest -

re az if ja kat.35 Adyt az zal ke cseg tet te, hogy

egy év múl va ő lesz az egyik le is mer tebb

pub li cis ta.36 Ady is ki ju tott köz ben Pá rizs ba,

egy íz ben ott ta lál ko zott Vé szi vel s lá nya i -

val, Vé szi Mar git tal és Jo lán nal. Lel ke sen

szá molt be Birónak „bo lyon gá sa ik ról”, az -

tán nem so ká ra már ar ról írt, hogy dön tött,

ha za megy, s be áll Vé szi hez.37 „Kül ső kar ri -

er” dol gá ban Biró job ban ha ladt, Vé szi – mi -

u tán Jo lán lá nya és Biró össze há za sod tak –

mint egy a „csa lád” kép vi se le té ben a szer -

kesz tő sé gen be lül amo lyan pub li cisz ti kai

elő ol va só vá lép tet te elő ve jét, Ady eny hén

fél té keny is volt ezért. Ady ek kor már, pár -

hu za mo san a Lé da-kap cso lat tal vagy ki csit

ké sőbb, be le ha ba ro dott Vé szi Mar git ba, de

az apa ezt nem néz te jó szem mel. Mint aho -

10

32 A Bu da pes ti Nap ló tör té ne té ről ld. Len gyel Géza:

i. m. 124–188. old.; Rej tő Ist ván: A Bu da pes ti Nap ló

és a „híréli” ro vat. In: Ma gyar Könyv szem le, 1963.

1. sz. 59–72. old.

33 Ady End re és Biró La jos kap cso la tá ról ld. Len gyel

Géza: Ady a mű hely ben. Bu da pest, Szép iro dal mi

Könyv ki adó, 1957.

34 Nagy vá ra di Nap ló, 1898. ok tó ber 1. 1. old. A hír lap

tör té ne té hez ld. Nagy End re: Egy vá ros re gé nye.

Bu da pest, Szép iro dal mi Ki adó, 1958;

Vá rad–Bu da pest–Pá rizs. Em lé ke zé sek. Bu da pest,

Szép iro dal mi Könyv ki adó 1958; Indig Ottó – Szán tó

Sán dor – Szűcs Lász ló– Krá lik Ló ránd: Száz éves a

Nap ló. Ju bi le u mi Al bum. Nagy vá rad, Bi ha ri Nap ló

Ki adó, 1998.

35 A szá zad elő Bu da pest jé ről ld. Vö rös Kár oly (szerk.):

Bu da pest tör té ne te. IV. köt. Bu da pest, Aka dé mi ai

Ki adó, 1978. Kü lö nös te kin tet tel a Vö rös Kár oly ál tal

írt, a mil len ni um és 1918 kö zöt ti idő szak ról szó ló

fe je ze tek re: 525–771. old. Bu da pest szel le mi éle té ről

ld. pl. Lu kacs, John: Bu da pest, 1900. Bu da pest,

Eu ró pa Könyv ki adó, 1991; Frank Ti bor: Der Kult des

Allwissens im Bu da pest des Fin de Sičcle. In: Baron,

Frank – Smith, David Nor man – Reitz, Charles (eds.):

Authority, Culture, and Communication: The

Sociology of Ernest Manheim. Heidelberg, Synchron

Verlag, 2005. 89–116. old.; Karádi Éva: A ma gyar

szellemtudományi is ko la mint eu ró pai áram la tok

fel ve vő je és el in dí tó ja. In: Bé kés Vera (szerk.): A

kre a ti vi tás min tá za tai. Bu da pest, Áron Ki adó, 2004.

73–93. old.

36 Ady End re le ve le Biró La jos nak, [Ér mind szent,

1904.] január 11. In: Ady End re le ve lei. Bu da pest,

Szép iro dal mi Könyv ki adó, 1983. I. köt. 138. old.

37 Ady End re le ve le Ady La jos nak [Pá rizs, 1904.

november 17.]. Uo. 158. old.

gyan azt sem, hogy lá nya 1906-ban férj hez

ment Mol nár Fe renc hez, aki től gyer me kük

meg szü le té se előtt már kü lön is vált. Vé szi

nem örült an nak sem, hogy 1912-ben a Nyu -

gat meg kezd te a „Margita-ciklus” köz lé sét,

noha a vers cik lust ép pen az ő dunavarsányi

nya ra ló juk ban kezd te ki gon dol ni Ady, ép -

pen Vé szi Mar git nak téve ígé re tet egy na -

gyobb epi kus műre.38 Vé szi – si ke re sen – le

is ál lít tat ta a Nyu gat köz lé sét. Ady tar tós sze -

re te tét és ra gasz ko dá sát jel zi, hogy egy

11

Vészi József és Vészi Margit Párizsban1905

38 A Margita-ciklus ke let ke zé sé hez és a sze rep lők

azo no sí tá sá hoz ld. Ady End re összes ver sei. A

szö ve get gon doz ta és a jegy ze te ket össze ál lí tot ta

Láng Jó zsef és Schweitzer Pál. Bu da pest,

Szép iro dal mi Könyv ki adó, 1980. I. köt.

660–668. old.

1915-ös pub li cisz ti ká já ban „fo ga dott ap já -

nak” ne vez te Vé szit.39

Ady és Biró már ott vol tak, ami kor Kosz -

to lá nyi De zső is a lap kö te lé ké be lé pett, sőt, a

lap je len tő sé ge is nyil ván va ló volt már: „A

Bu da pes ti Nap ló már évek kel az előtt egyen -

get te az új iro da lom út ja it. Tár ca ro va tá ban

gyak ran sze re pelt Tolsz toj, Cse hov, Gor kij,

Knut Hamsun neve.”40 Húsz éve sen itt kezd te

Kosz to lá nyi is pá lyá ját, ilyen kül föl di elő dök

és kor tár sak, ne vek von zá sá ban. Kri ti kát írt

már ad dig is, még hoz zá igen fon to sa kat, me -

lyek túl mu tat nak a pil la na ton, amely ben szü -

let tek, a köny vön, amely ről szól nak. S

messze túl azon a vi dé ki fó ru mon, ahol meg -

je len tek. Az egyik Biró La jos ról szólt, ar ról a

nála öt év vel idő sebb pá lya társ ról, aki he tek -

kel ké sőbb szer kesz tő sé gi kol lé gá ja lett, s aki

ak kor a ma gyar iro da lom egyik nagy ígé re te

volt. A kri ti ka a Bács kai Hír lapban je lent

meg, még tá vol a fő vá ros tól, de Kosz to lá nyi

már is mét út ban volt a soha be nem fe je zett

pes ti egye tem felé. Ahe lyett, hogy dip lo mát

szer zett vol na, a Bu da pes ti Nap ló bel ső mun -

ka tár sa lett. Azt írja Biró kap csán, hogy

„so ha sem hal lot tunk két ség beeset tebb és igaz -

ta la nabb so pán ko dá so kat a ma gyar iro da lom jö vő -

jé re néz ve, mint ma. Az öre gek, öre ge dők és ko ra -

vé nek hi tet le nül te kin te nek a jö vő be. Ho má lyos

cél zá sok kal és fél re ért he tet len ki fa ka dá sok kal ad -

ják tud tunk ra, hogy a ma gyar iro da lom Arany ha -

lá lá val nagy idő re le zá ró dott, s el sem tud ják kép -

zel ni, ho gyan le het a múlt ha gyo má nya it át for mál -

ni, to vább foly tat ni a je len ben. Ez zel szem ben a

tény az, hogy a ma gyar iro da lom so ha sem állt sem

az írók, sem az egész sé ges és üdí tő hul lám zá sok

te kin te té ben Eu ró pá hoz kö ze lebb, mint ma. Ben ne

va gyunk az egész vi lá got át já ró iro dal mi áram lat

fő sod rá ban. (…) Szűk el szi ge telt sé günk ben egy

meg vál tó iro dal mi koz mo po li tiz mus van fej lő dő -

ben.”41

1906-ban já runk. Ady Új ver sek című

kor sza kot nyi tó kö te té nek évé ben, egy év vel

Kosz to lá nyi Négy fal kö zött című első ver -

ses kö tet ének meg je le né se előtt, ugyan csak

egy év vel a Pál ut cai fiúk meg írá sa és ki adá -

sa előtt. S két év vel a Hol nap-antológia, il -

let ve a Nyu gat in du lá sa előtt. Az iz gá ga ifjú

és te het sé ges tár sa ság már is mer te és be csül -

te egy mást. A Bu da pes ti Nap ló szer kesz tő -

sé gé ben, idéz zük is mét Kosz to lá nyit,

„köl tők, re gény írók és no vel lis ták dol goz tak

[…] Ady End re, Szép Ernő, Kabos Ede, Biró La -

jos, Len gyel Géza, Hegedüs Gyu la. Egyik asz tal -

nál Csáth Géza Wag nert és Puc ci nit fütyürészte,

a má sik nál tu dó sok vi tat koz tak Her bert

Spencerről és Nietz sché ről. Fö löt tünk nagy apai

szi gor ral és lágy ság gal tró nolt a szer kesz tő. De

hogy ki jött kö zénk, min dig rob ba nó si et ség gel, a

zse ni á lis em be rek nek az zal a ro kon szen ves sze -

le bur di sá gá val, mely csu pa cél tu dat és biz ton ság,

12

39 Vi lág, 1915. jú li us 4. A cikk Alexandre Millerandról,

Fran cia or szág első vi lág há bo rú alat ti

had ügy mi nisz te ré ről, ké sőb bi mi nisz ter el nö ké ről

szól, aki hez évek kel ko ráb ban a „lap-di rek tor” Vé szi

küld te Adyt „ki lin csel ni”. Ez az uta sí tás egy ben Vé szi

kül po li ti kai tá jé ko zott sá gá ról és ér zé ké ről is

árul ko dik.

40 Kosz to lá nyi De zső: Vé szi Jó zsef. In: Nyu gat, 1928.

11. sz. 827–828. old.

41 Kosz to lá nyi De zső: Biró La jos. In: Bács kai Hír lap,

1906. jú ni us 3. Kö tet ben: Egy ég alatt. A kö tet

anya gát össze gyűj töt te, a szö ve get gon doz ta és a

jegy ze te ket írta Réz Pál. Bu da pest, Szép iro dal mi

Könyv ki adó, 1977. 295–299. old.

azt vet tük ész re, hogy nem so kat kü lön bö zik tő -

lünk. Ver sek ről be szélt, Dan tét idéz te ola szul,

Shakes peare -t an go lul s hagy ta, hogy kiki mu las -

son a maga ri go lyá já val.”

A nagy apai szi gor ral jel lem zett szer kesz -

tő ek kor még nem volt öt ven éves. De iga zi

pater familias volt, ám anél kül, hogy ural ko -

dott vol na „fi a in”. Röp te tett.

Vé szi az új ság író mér ték egy sé ge volt

Kosztolányinak. A Bu da pes ti Nap ló ve zér -

cik ke it

„több nyi re maga a szer kesz tő írta. Ak ko ri ban

épp annyi ra ér de kelt a po li ti ka, mint most. Ren de -

sen nem tud tam, hogy mi ről és ki ről van szó. Még -

is tü rel met le nül les tem eze ket a har cos írá so kat,

13

Csoportkép Bihari Sándor (1855–1906)festőiskolájából. A másik idősebb férfivalószínűleg Karlowszky Bertalan (1858–1938)a másik iskola alapító. Vészi Margit a mesterekmellett guggol.

me lyek ben egy em ber mu tat ko zott meg tel jes mi -

vol tá ban. Egy bű vös vér al kat sis ter gett it ten, fe le -

selt ön ma gá val és a vi lág gal, el lá gyult és föl for -

tyant, carlylei42 fesz te len ség gel fi nom és vas kos

szó ké pe ket hal mo zott egy más ra, ró zsát és záp to -

jást ha ji gált s min dig oly köz vet len volt, oly meg -

le pő, oly ízig-vé rig em be ri, hogy a hit té rí tők vi tá -

i ra kel lett gon dol nom. Úgy rém lett, hogy tin tá ja

meg gyul lad a tol lán s kéz irat pa pír ja el lo bog írás

köz ben. A for ma re mek mű vei vol tak ezek a ha -

rag ban és sze re tet ben fo gant cik kek.”

Vé szi pá lyá ján azon ban for du lat állt be.

1905-ben – mi nisz te ri ta ná csosi rang ban –

el vál lal ta a da ra bont-kor mány saj tó fő nök sé -

gét. Fe renc Jó zsef „régi „bi zal mas ba rát -

ját”,43 Fejéváry Géza bá rót kér te fel a mi -

nisz ter el nö ki poszt ra, s mint Vé szi életraj za

mond ja, a Bu da pes ti Nap ló fő szer kesz tő je

ki zá ró lag Fejérvárynak hoz ta meg az „ál do -

za tot, hogy ál la mi szol gá la tot vál lal jon”.44 A

kor mány jel sza va és lét alap ja az ál ta lá nos

vá lasz tó jog volt. Vé szi, aki nagy pat ri ó ta

volt, s ugyan ak kor a li be ra liz mus ra föl es kü -

dött gon dol ko dó, ez zel a dön té sé vel a sza -

bad ság el ső sé ge, a jog ki ter jesz tés elve mel -

lett vok solt. Az ara di vér ta núk ra em lé kez ve

1905. ok tó ber 5-én, nem sok kal az előtt,

hogy meg vált vol na a nép sze rű sé ge csú csán

lévő lap já tól, így írt a vá lasz tás ról:

„A ma gyar sza bad ság, a ma gyar nép sza bad -

ság szent már tír ja i nak sír já hoz nagy za rán dok lás

lészen a hol na pi em lék na pon. A krip ták mé lyén a

már tí rok ko por sói jó, hogy nem üveg ből va lók.

Leg alább nem lát hat ják a za rán do kok, hogy kö -

ze led tük re a ma gyar sza bad ság, a ma gyar

nép sza bad ság hő si es lel kű ál do za tai meg for dul -

nak sír juk ban. Mert a mos ta ni di vat sze rint való

nem ze ti po li ti ka va ló sá gos meg csú fo lá sa an nak a

ma gasz tos sza bad ság esz mé nek, ame lyért a már -

tí rok vére folyt.”45

Rit kán ta pasz tal ha tó nép sze rűt len ség lett

a mi nisz te ri á lis tiszt ség bére. A sok nem ze ti -

sé gű Nagy-Ma gyar or szág po li ti kai mag ja és

köz vé le mény ének túl nyo mó több sé ge alig

tud ta el vi sel ni, hogy nincs több ség ben a ha -

zá já ban. Csak az asszi mi lált né met ség gel és

zsi dó ság gal együtt volt meg az or szá gon be -

lü li do mi nan cia. A nem ze ti sé gi kér dés sel

nem volt haj lan dó szem be néz ni az or szág.

Azo kat a jo go kat, ame lye ket a ki egye zés kor

ma gá nak megszerzett, to vább adni nem en -

ged te. 1911-ben je lent meg Biró La jos nak a

saj tó ról írt kis kö te te, va ló szí nű leg az első

rend sze res ma gyar saj tó el mé le ti mun ka. Eb -

ben, ta lán apó sa nép sze rűt len sé gé re is gon -

dol va, Biró a kö vet ke ző ket írja:

„A lap, ame lyik jót té te lez fel a kö zön sé gé ről,

ame lyik az úgy ne ve zett ní vót emel ni akar ja, az

meg hal. A kö zön ség nek nem a jó zan sá gá ra, az

okos sá gá ra, az íz lé sé re kell szá mí ta ni, ha nem az

el fo gult sá ga i ra, a gyű lö le té re, az íz lés te len sé ge i -

re. […] Van nak kér dé sek, ame lyek ben a kö zön -

ség egy ál ta lán nem tűr sem mi fé le el té rést azok tól

a dog mák tól, ame lyek lát ha tat la nul le van nak

írva a tö meg lé lek től olyan han go san és vi lá go san

be szé lő ki adó hi va ta li köny vek ben. A nem ze ti sé -

14

42 Thomas Carlyle (1795–1881), skót szár ma zá sú

irodalomesztéta, tör té net író, író. Az 1830-as évek -

ben Lon don egyik leg nép sze rűbb elő adó ja, szen ve -

dé lyes vi tat ko zó, J. S. Mill, Emerson és Ruskin

ba rát ja. Le ve le zett Goet hé vel, aki től for dí tott is.

43 Se bes tyén Kár oly: Em lék be széd Vé szi Jó zsef fe lett.

IMIT Év könyv, 1941 [LXIII.] Bu da pest, 1941.

42–43. old.

44 Or szág gyű lé si al ma nach 1931–1936. 549. old.

45 Idé zi Se bes tyén Kár oly: i. h. 43. old.

gi kér dés ről pél dá ul ma gyar lap nak egye ne sen le -gi kér dés ről pél dá ul ma gyar lap nak egye ne sen le -

he tet len le ír nia akár a leg vi lá go sabb igaz sá go kat

is, kü lön be ni lap vissza kül dé sek, »le mon dá sok«,

fel há bo ro dott le ve lek ér ke zé sé nek ter he alatt. Az

új ság író ilyen kor tar to zik vak len ni, sü ket len ni,

hü lye len ni; és ha utál ja ma gát, és ha le kö pi a tol -

lát el ke se re dé sé ben: tar to zik ész nél kül és meg -

gon do lás nél kül üvöl te ni az üvöl tők kel.”46

Meg je gyez zük, hogy Biró eb ben a kér -

dés ben lát szó lag ci ni ku san nyi lat ko zott

ugyan, de ép pen el len ke ző leg cse le ke dett.

1918-ban a Kár olyi-kor mány ban Jászi

Osz kár nem ze ti sé gi mi nisz té ri u má nak ál -

lam tit ká ra volt, s 1919 után ez ok ból is emig -

rált.47 Vé szi a hi va tal vál la lás után hir te len,

mint Hor váth Zol tán48 írja „tel je sen bu kott

em ber ré lett”,49 s ez sze re pet ját szott ab ban,

hogy né hány évre, csa lád já val együtt Ber lin -

15

46 Biró La jos: A saj tó. Ko runk moz ga tói I. Mo dern

Könyv tár. Bu da pest, Politzer Zsig mond és Fia, 1911.

6. old.

47 Sár kö zi Már ta vissza em lé ke zé sé ből idé zünk egy

ke vés sé ér de mi, ám ér de kes rész le tet: „A Kár olyi

re zsim ből csak arra em lék szem, hogy meg halt egyik

nagy bá tyám fe le sé ges tül, spa nyol inf lu en zá ban, a

Biró nagy bá tyám ál lam tit kár lett. […] Egy szer el jött

hoz zánk Kun Béla lá to ga tó ba, ak kor mi vol tunk a

Mar git kör út kö ze pe és fénypontja. Azu tán

el len for ra da lom volt, lőt tek a mo ni to rok ról és éj jel

szök tünk ki a hát só ka pun, mert a la kók ki a bál tak,

hogy vö rö sök va gyunk és ná lunk járt a Kun Béla.

Anyám va la mi ha mis út le ve let pa na má zott ki az egész

tár sa ság nak az olasz kö vet sé gen, hogy Fiuméban

szü let tünk és ola szok va gyunk, és csend ben vo nat ba

ül tünk a Fe renc vá ro si pá lya ud va ron. A ha tá ron nem

volt rend ben az út le ve lünk, de anyám szo kott

báj mo so lyá val meg bű völ te a ha tár őrt és

sze ren csé sen kinn vol tunk az or szág ból. Bécs ben

vi lá gos volt, tisztaság és bő ség, ma jo né zes ha lat

va cso ráz tunk a Theresienkellerben. Azu tán éve kig

emig rán sok vol tunk, és pisz kos pan zi ók ban meg

szál lo dák hát só trak tu sa i ban lak tunk.” Biró és Kun

Béla Nagy vá rad ról és a Bu da pes ti Nap ló

szer kesz tő sé gé ből is mer ték egy mást, ahol Kun

új ság írógya kor nok, vo lon tőr volt, „ál lan dó kli en se Biró

La jos nak, ki nél min dig ren del ke zé sé re állt egy

két ko ro nás, va gyis fo rin tos pénz da rab”. Len gyel

Géza: i. m. 189. old.

48 Hor váth Zol tán (1900–1967), új ság író, tör té nész.

Apja, Hor váth Géza a Köny ves Kál mán Mű ki adó Rt. –

a szá zad for du lón a ma gyar fes tők mű ve it

üzletszerűleg egye dül rep ro du ká ló és egy ben

ki ál lí tásszer ve ző vál lal ko zás – igaz ga tó ja, a Ré vai

könyv ki adó el nö ke és még sok más vál la lat

igaz ga tó ta ná csi tag ja volt. Rend sze res ven dé gük volt

Jókai Mór, Mik száth Kál mán, Mol nár Fe renc, Heltai

Jenő, He ge dűs Gyu la, Var sá nyi Irén, Kernstok Kár oly,

Rippl-Ró nai Jó zsef, Csók Ist ván és so kan má sok.

Anyai ágon nagy báty ja volt Thury Zol tán és Manheim

Jacques, az ope ra ház első ba ri to nis tá ja. Hor váth

Zol tán 1926-ban vet te fe le sé gül Vé szi Jó zsef

uno ká ját, Mol nár Fe renc és Vé szi Mar git le á nyát,

Mol nár [Sár kö zi] Már tát.

49 Hor váth Zol tán: Élet raj zi vissza em lé ke zé sek. MTA

Kéz irat tá ra, Ms 5330/29.

16

Hor váth Zol tán az izbégi ház te ra szán1928

mint Hor váth Zol tán50 írja „tel je sen bu kott

em ber ré lett”,51 s ez sze re pet ját szott ab ban,

hogy né hány évre, csa lád já val együtt Ber lin -

be köl tö zött.52 Köl tö zés volt, nem emig rá -

ció. Út le vél és ví zum még nem szá mí tott.53

Nem tud juk pon to san, met től med dig élt a

csa lád Ber lin ben.54 Nem vi lá gos, mi lyen

anya gi hát tér állt mö göt te, mi ből él tek, s az

sem, kik ből állt a kin ti csa lád. (A le xi ko nok

sze rint Biró La jos is 1907-ben köl tö zött né -

hány évre Ber lin be.) Annyit tu dunk, hogy

Vé szi né hány itt ho ni lap ber li ni le ve le ző je

volt. Nem ke rült pe ri fé ri á ra. 1911-ben

Jung-Ungarn cím mel Ber lin ben meg je le nő

né met nyel vű ma gyar fo lyó ira tot szer kesz -

tett, mely nek iro dal mi anya gát Hatvany La -

jos ál lí tot ta össze. Van ta lány, bi zony ta lan -

ság itt is. Az imp resszum sze rint a

szer kesz tő ség címe ugyan is Vé szi Jó zsef bu -

da pes ti lak cí me, a szép iro dal mi anya got kel -

lett Hatvany La jos ber li ni cí mé re kel lett kül -

de ni ük a mun ka tár sak nak.55 El kép zel he tő

te hát, hogy ek kor már nem is volt kint Vé szi.

A Jung-Ungarn első tíz szám ban Vé szi

Jó zsef 10-12 ol da las pub li cisz ti kái áll tak az

élen, eze ket rend sze re sen tör té nel mi, tár sa -

17

51 Hor váth Zol tán (1900–1967), új ság író, tör té nész.

Apja, Hor váth Géza a Köny ves Kál mán Mű ki adó Rt. –

a szá zad for du lón a ma gyar fes tők mű ve it

üzletszerűleg egye dül rep ro du ká ló és egy ben

ki ál lí tásszer ve ző vál lal ko zás – igaz ga tó ja, a Ré vai

könyv ki adó el nö ke és még sok más vál la lat

igaz ga tó ta ná csi tag ja volt. Rend sze res ven dé gük volt

Jókai Mór, Mik száth Kál mán, Mol nár Fe renc, Heltai

Jenő, He ge dűs Gyu la, Var sá nyi Irén, Kernstok Kár oly,

Rippl-Ró nai Jó zsef, Csók Ist ván és so kan má sok.

Anyai ágon nagy báty ja volt Thury Zol tán és Manheim

Jacques, az ope ra ház első ba ri to nis tá ja. Hor váth

Zol tán 1926-ban vet te fe le sé gül Vé szi Jó zsef

uno ká ját, Mol nár Fe renc és Vé szi Mar git le á nyát,

Mol nár [Sár kö zi] Már tát.

52 Hor váth Zol tán: Élet raj zi vissza em lé ke zé sek. MTA

Kéz irat tá ra, Ms 5330/29.

53 Meg jegy zem, hogy a meg íran dó Biró-életrajz

fel tá rat lan kérdései kö zött tar tom egy elő re szá mon,

mi ként ke rült ki 1906 és 1909 kö zött Biró is Ber lin be,

ahon nan Az Ujság tu dó sí tó ja ként je lent ke zett. Birót

egyéb ként, mi ként Adyt is, Vé szi Jó zsef ma gá val vit te

a mi nisz ter el nö ki saj tó iro dá ba.

51 A ké sőb bi ber li ni po li ti kai emig rá ci ó val kap cso lat ban,

ami érin ti az itt em lí tet tek kö zül pl. Biró La jos, il let ve

Ig no tus, Hatvany La jos mun kás sá gát is ld.: Frank,

Ti bor: Station Ber lin: Ungarische Wissenschaftler

und Künstler in Deutschland 1919–1933.

IMIS-Beiträge [Institut für Migrationsforschung und

Interkultuelle Studien, Universität Osnabrück] 1999.

10. sz. 7–38. old. A há bo rú utá ni ber li ni szel le mi

élet ről, amely pe ri ó dus ban hu za mo sabb ide ig élt és

dol go zott a vá ros ban a film felé orientálódó Biró

La jos, ld. Frank Ti bor: Die Amerikanisierung Berlins

nach dem Ersten Weltkrieg. In: Erb, Maria – Knipf,

Elisabeth – Orosz, Mag dol na – Tarnói, Lász ló (Hrsg.):

„und Thut ein Gnügen Seinem Ambt”. Festschrift für

Karl Manherz zum 60. Geburtstag. Bu da pest, ELTE

Germanistisches Institut, 2002 (= Budapester

Beiträge zur Germanistik, 39). 505–512. old.

54 Az Ara di Köz löny 1907. ok tó ber 31-ei szá ma adta

hí rül a 8. ol da lon: „Vé szi ki ván do rol”.

55 Már kus Gá bor köz lé se sze rint a Vé szi lá nyok szin tén

kint vol tak Berlinben, s ve lük Biró La jos is, már

együtt Vé szi Jo lán nal. Nagy tár sa sá gi éle tet él tek,

sok ne ves mu zsi kus járt hoz zá juk, min den bi zonnyal

a hí res sé gek re va dá szó Vé szi Mar git ré vén.

Kap cso lat ban vol tak a zon go ra mű vész Josep

Levinne-nel, az ak kor még nagybőgős, ké sőbb hí res

kar mes ter ként is mert Serge Koussewitzkyvel és

Herman Jadlovkerrel, a kán tor ból lett je len tős

Wag ner-te nor ral.

54 1898-ban ala pí tott né met könyv ki adó. Ld.

Feilchenfeldt, Rahel E. – Brandis, Markus: Paul

Cassirer Verlag, Ber lin, 1898–1933. Eine

kommentierte Bibliographie/ Bruno und Paul Cassirer

Verlag, 1898–1901. Mün chen, K. G. Sauer Verlag,

2002. A Cassirer’s-t – s még a Langen, il let ve Fischer

Verlagot – itt hon a gyü le ke ző maj da ni nyu ga to sok a

mo dern ki adó kö ve ten dő

da lom fi lo zó fi ai ta nul má nyok kö vet ték,

majd a szép iro da lom, köz te Mik száth-re-

gény (Besz ter ce ost ro ma) foly ta tá sok ban,

Mó ricz-no vel lák (pl. a Tra gé dia), Bródy

Sán dor, Petelei Ist ván, Biró La jos, Mol nár

Fe renc (Széntolvajok), Tö mör kény Ist ván,

Herczeg Fe renc, Kabos Ede a pró za írók kö -

zül. Ady-ver sek, az tán Ba bits tól A Da na i -

dák, Arany Já nos Páz mán lo vag ja, ma gyar

nép bal la dák Vé szi for dí tá sá ban, Re vicz ky

Gyu la köl te mé nyei. Jób Dá ni el szín há zi ta -

nul má nya, Kár mán Mór ér te ke zé se, Balká-

nyi Géza ta nul má nya a Hor to bágy-vi dé ke

gaz da sá gi jö vő jé ről, Ritoók Emma, Róheim

Géza esszéi. A Fa lus Elek mo tí vum mal, a

„fe ke te-vö rös, ma gya ros ízű” fedlappal, már

csak a ter ve ző és az egyik szer kesz tő azo -

nos sá ga okán is ki csit a Nyu gatot idé ző fo -

lyó ira tot a Paul Cassirer’s Verlag adta ki.56

A harmincas évek ben itt hon a Jung-Ungarnt

a ma gyar po li ti kai és szel le mi élet har cos or -

gá nu ma ként em lít te ti Vé szi, mely „kü lö nö -

sen erős küz del met foly ta tott a Ma gyar or -

szág el len irá nyu ló pán ger mán iz ga tás és

Scotus Viator57 agi tá ci ó já val szem ben”.58

Ber li ni tar tóz ko dá sa alatt Vé szi né met re for -

dí tot ta a Bánk bánt, amit Be re gi Osz kár ké -

ré sé re Max Reinhardt elő is adott.59 Bi zo -

nyos, hogy már itt, s ké sőbb a Pester Lloyd

élén Vé szi a ma gyar kul tu rá lis

18

56 min tá já nak te kin tet ték. Ld. pl. Ig no tus le ve le

Hatvany La jos hoz. 1909. áp ri lis 4. Le ve lek Hatvany

La jos hoz. Vá lo gat ta és szer kesz tet te Hatvany

Lajosné. Bu da pest, Szép iro dal mi Könyv ki adó, 1967.

69. old.

57 Scotus Viator [Robert William Seton-Watson,

1879–1951], po li ti kai író, tör té nész, a Lon do ni

Egye tem tör té ne ti in té ze té nek ta ná ra. Hosszabb időt

töl tött el Ma gyar or szá gon a szá zad ele jén.

Az I. vi lág há bo rút le zá ró Ver sailles -i béke híve volt,

a tör té nel mi Ma gyar or szág éles kri ti ku sa.

58 Or szág gyű lé si al ma nach 1931–1936. 549. old.

59 Ka to na Jozef: Banus Bánk. Tragödie. Übertr. Von

Josef Vé szi. Ber lin: E. Reiss, 1911. Az 1940-ben

meg je lent Moh ácsi Jenő-for dí tás kri ti ká já ban

Turóczi-Trostler Jó zsef a for dí tás el mé le ti kér dé sei

mel lett Vé szi mun ká já ról is meg em lé ke zik. In:

Nyu gat, 1941. 4. sz. Max Reinhardt (1873–1943),

oszt rák szí nész, ren de ző, több szö rös szín ház ala pí tó.

Az ő szí nész nő je volt töb bek kö zött Dar vas Lili is,

Mol nár Fe renc ké sőb bi fe le sé ge. Reinhardt ma gyar

kap cso la ta i ról ld. Staud Géza: Max Reinhardt in

Ungarn. In: Leisler, Edda – Prossnitz, Gisella

(Hrsg.): Max Reinhardt in Europa. Salz burg, 1973.

7–31. old.

külpropaganda egyik ko rai je le se, az or szág

ön kén tes kultúrdiplomatája volt.

Nem tu dunk bi zo nyo sat ar ról, mi kor jött

haza Vé szi. Bi zo nyos, hogy már itt hon la pot

ala pí tott, a mind össze né hány hó napig mű -

kö dő Budapester Pressét. Köz ben ugyan is

Singer Zsig mond meg hív ta, de ta lán mond -

hat juk úgy is, hogy vissza hív ta a Pester

Lloydhoz ve zér cikk író nak, s ak kor fel ad ta a

még új lap ját. Az tán a nála mind össze nyolc

év vel idő sebb Singer vá rat la nul meg halt, s

Vé szi vég leg át vet te a Pester Lloyd irá nyí tá -

sát. Vész ter hes po li ti kai kor szak volt ez, a

há bo rút meg elő ző év, né hány hó nap. Itt

most is mét egy vissza em lé ke zés nek ad juk át

a szót. Hor váth Zol tán, aki nek szü lei több

19

Biró Lajos a Pester Lloyd haditudósítója1916Széchenyi Ágnes tulajdona

mint év ti ze des szo ros ba rát ság ban vol tak

Vésziékkel, a sza ra je vói me rény le tet kö ve tő

he te ket ép pen Dunavarsányban töl töt te, a

Vé szi bir to kon.60 Hor váth em lé kei sze rint

Vé szi és

„a le á nya, Mar git vi ha ro san há bo rús pár ti ak

vol tak – meg kell ta ní ta ni Szer bi át, han goz tat ták.

Biró La jos ban is élt va la hol ez a so vi niz mus sal

fer tő zött or szág ban oly szé les kör ben el ter jedt fö -

lé nyes ke dés, de sok kal oko sabb volt, sem hogy

sza bad já ra hagy ta volt ezt az ér zé sét. Tőle hal lot -

tam elő ször an nak a mér le ge lé sét, hogy a há bo rú

nem egy sze rű en »bűn te tő had já rat« Szer bia me -

rény le té ért, ha nem hogy fel idé zi a vi lág há bo rú

ve sze del mét – s ak kor sen ki sem tud hat ja, mi

lesz. Ha Ang lia be avat ko zik a né me tek el len,

mond ta Biró, ak kor alig ha nem vesz tett ügyünk

van. S ha vesz tett ügyünk, ak kor sen ki sem szá -

mít hat ja ki, mi lesz a mo nar chi á ból. (…) Mi kor

jú li us vé gén fe nye ge tő vé vált a há bo rú, fe szült té

lett a han gu lat, Vé szi Mar git azt kö ve tel te ap já -

tól, hogy mint Az Est ha di tu dó sí tó ját hoz za be őt a

sajtóhadiszállásra. Biró La jos azt han goz tat ta,

hogy azon nal be vo nul, mi helyt el ren del ték a

moz gó sí tást, mert kép te len len ne lel ke sí tő cik ke -

ket írni és nem ven ni va ló ban részt a harc ban. Mi -

nél kö ze lebb ju tot tunk az ul ti má tum el kül dé sé -

hez, an nál ke ve seb bet le he tett hal la ni a

vi lág há bo rú ve sze del mé ről – s Vé szi vel az élen

el hi tet ték ma guk kal, hogy mind össze né hány hé -

tig tar tó bün te tő ex pe dí ci ó ról lesz szó.”61

A tá gabb Vé szi csa lád ból há rom ha di tu -

dó sí tó is ki ke rült: elő ször is lá nya, Vé szi

Mar git, an nak el vált fér je, Mol nár Fe renc és

Biró La jos. Hár mó juk írá sai önál ló kö te tek -

ben is meg je len tek.62

1918-ban meg halt leg ked ve sebb fia, s Vé -

szi el ad ta a dunavarsányi bir to kot.63 A vi lág -

há bo rút le zá ró béke Vé szit sze mé lye sen is

20

60 Ezt írja Hor váth a Vé szi-bir tok ról: „nagy já ból tud tam,

hogy Ady End re itt írta a Fe ke te zon go ra című ver sét,

s hogy gya ko ri ven dég itt; tud tam, hogy Biró La jos és

Vé szi kö zött éles po li ti kai vi ták van nak, mert Biró a

Ra di ká lis Párt ala pí tó tag ja; tud tam, hogy a var sá nyi

ház egész nyá ron át gyü le ke ző he lye a ma gyar

iro da lom ki vá ló sá ga i nak, hogy sor ra jár oda

Waldbauer Imre, Keéri-Szántó Imre, Dohnányi Ernő,

ne ves mu zsi ku sok, Róna József, Ved res Márk

szob rász mű vé szek. […] Így hát ért he tő iz ga lom mal

vo nul tam ki a mint egy 15 hol das bir tok ra, ahol

te nisz pá lya, uszo da és nagy mé re tű, va don te nyé sző

park volt az ódon, föld szin tes ud var ház kö rül.” Ld.

Hor váth: i. m. 7. old. Róna Jó zsef (1861–1939),

szob rász mű vész egyéb ként tá gab ban ért ve szin tén

csa lá di, só go ri kap cso lat fűz te a családhoz. Róna

ugyan is Vé szi fe le sé ge, Keményffy Fran cis ka Giza

nevű nő vé ré nek fér je volt. Róna Jó zsef ké szí tet te a

ma a vár előtt álló Savoyai Jenő szob rot, a Kö rön dön

álló Zrinyi em lék mű vet és a gö döl lői Er zsé bet

ki rály nő- port rét. Sár kö zi Már tá tól idé zünk:

„A [Keményffy – SZ. Á.] lá nyok kö zül a

leg iz gal ma sabb a Giza volt. Ő éne kes nő nek ké szült és

Róna Jó zsef szob rász hoz ment fe le sé gül, há rom lányt

és egy fiút csi nál tak, és hol éhen hal tak, hol olyan

vil lá ban lak tak, ami ben be épí tett szín ház volt,

sú gó lyuk kal és ku lisszák kal. Azért fő kép pen a Vé szi

nagy pa pá ból él tek, ha jól em lék szem.” A Sárközi

Márta-kö tet ben nem kö zölt kéz irat-rész le tet OSzK

Kéz irat tá ra, 17. Fond őrzi.

61 Hor váth Zol tán: i. m. 8–9. old.

62 Vé szi Mar git: Az égő Eu ró pa. Bu da pest, Dick, 1915.

Má so dik, bő ví tett ki adá sa uo., 1917; Mol nár Fe renc:

Egy ha di tu dó sí tó em lé kei. I–II. köt. Bu da pest,

Franklin-Társulat, 1916. Biró La jos há bo rús

ve zér cik kei – A kez det és a vég. Bu da pest, A Vi lág

ki adá sa, 1918 – kö tet ben 1918 no vem be ré ben ak kor

je len tek meg, ami kor a Kár olyi-kor mány ban

kül ügy mi nisz te ri ál lam tit kár lett.

63 Vé szi nem csak a maga ked vé re hasz nál ta a

dunavarsányi bir to kot, se gí tet te is a te le pü lést.

1916-ban Vé szi Jó zsef és Heim Já nos ki rá lyi ud va ri

ker tész nyúj tot ta anya gi se gít ség gel épült meg az

érin tet te, szü lő vá ro sa, a ha tár tól alig húsz ki -

lo mé ter nyi re fek vő Arad ez után Romániá-

hoz tar to zott. Tri a non nal meg vál to zott a gon -

dol ko dás lép té ke. A ma gyar saj tót igen ér zé -

ke nyen érin tet te az or szág meg cson kí tá sa, jó

né hány nagy saj tó tra dí ci ó val ren del ke ző vá -

ros ke rült ide gen or szá gok kö te lé ké be.

1927-ben a Nép szö vet ség64 ál tal egybe hí -

vott vi lág saj tó-ér te kez le ten Vé szi Jó zsef

kép vi sel te Ma gyar or szá got.65 Fran cia nyel -

vű be szé dé ben is mer tet te azt a

„bar bár ül dö zést, mely nek min den ma gyar

szel le mi ter mék az utód ál lam ok ban ki van téve, s a

gon do lat sza bad ság vé del mé ben ek kor ki fej tett ar -

gu men tu mai taps ra ra gad tat ták még a nem ép pen

ba rát sá gos ér zel mű fran cia de le gá tu so kat is.

21

Újságírók

ál lan dó vas út ál lo más.

64 A Nép szö vet ség tör té ne té vel és mű kö dé sé vel a

Ma gyar Kül ügyi Tár sa ság meg fe le lő évi ki ad vá nyai

fog la koz tak. Lásd még: A Nem ze tek Szö vet sé gé nek

Te vé keny sé ge (1920–1926). Genf, Nem ze tek

Szö vet sé gé nek Tit kár sá ga, 1930.

65 Vé szi Jó zsef: A ma gyar saj tó ül döz tetése az

utód ál lam ok ban. Be széd a nép szö vet ség ál tal

egy be hí vott saj tó szak ér tői ér te kez le ten. In: A Saj tó,

1927. 10. sz. 2–6. old.

22

A Balkányi lányok (Juci, Sári, Ági és Zsuzsi)

1929-ben és 1930-ban Ma gyar or szág egyik de le -

gá tu sa volt a Nép szö vet ség köz gyű lé sén. A köz -

gyű lés bi zott sá ga i ban foly tat ta a vi lág saj tó kong -

resszu son meg kez dett har cát és mind két íz ben

si ke rült a plé num mal el fo gad tat ni olyan ha tá ro za ti

ja vas la to kat, ame lyek ben a Nép szö vet ség kí vá na -

tos nak mon dot ta ki, hogy a gon do lat sza bad ter -

jesz té sé nek aka dá lyai mi nél előbb el há rít tas sa nak.

Az 1929-iki köz gyű lé sen rend kí vü li fel tű nést kel -

tett egy e tárgy ban mon dott be szé de, amely nek fo -

lya mán öt ven »corpus delicti«-t tett le a Nép szö -

vet ség asz ta lá ra, leg na gyobb részt tu do má nyos és

iro dal mi mun ká kat (…) ame lye ket a cseh pos ta és

vas út már a ha tá ron vissza uta sí tott, s ame lyek ben

ter mé sze te sen az ir re den tiz mus nak nyo ma sem

volt. Loucher,66 aki vel ekö rül ke mény vi tá ja tá -

madt, Vé szit ek kor a Népszö vet ség enfant

terrible-jének ne vez te.”67

Ter mé sze te sen eze ket az idé ze te ket is el -

len őriz ni kell nem zet kö zi for rá sok ban, ar -

chí vu mok ban. 1929-ben Vé szi köz re mű kö -

dő je és egyik se gí tő je is volt a Ma gyar–

Fran cia Kultúrliga ki adá sá ban egyidőben

ma gya rul és – Pá rizs ban – fran ci á ul meg je -

le nő kö zel 700 ol da las kö tet nek, mely nek

jel sza va a „béke és bi za lom. Útja: a ha la dás.

Esz kö ze: a mun ka. Út mu ta tói: hit, er kölcs és

ha za fi ság” vol tak.68 A kö tet a maga va ló sá -

gá ban akar ta meg is mer tet ni az or szá got,

még pe dig úgy, hogy ma gunk nak is ön is me -

ret tel szol gál jon. Ez az össze ál lí tás is kul-

túr dip lo má cia tett volt, mi ként szer kesz tő sé -

gi munkája kap csán ki épí tett nem zet kö zi

kap cso la ta i nak ápo lá sa is. Mun ka tár sa i nak

vissza em lé ke zé sei sze rint „kor mánymeg -

bí zás nél kü li, itthonülő dip lo ma ta” volt, az

ide gen or szá gok kö ve tei őt ke res ték fel elő -

ször a nem hi va ta los Ma gyar or szág te kin té -

lyei kö zül, gyak ran időz tek nála két-há rom

órát, s ha zá juk ról is néha töb bet meg tud tak,

mint ott hon.69

Alig ha nem ek kor, a hú szas évek vé gén

volt Vé szi pá lyá já nak csúcs pont ja. 1928-ban

ün ne pel te öt ven éves hír lap írói ju bi le u mát, s

ez tör té ne te sen egy be esett a Pester Lloyd

fenn ál lá sá nak het ven ötö dik év for du ló já val.

Fé nyes al ka lom volt, nem sok kal ko ráb ban

ne vez te ki a kor mány zó a Fel ső ház tag já vá.

Az ün nep lés túl nőtt az or szá gos ke re te ken, a

kül föl di saj tó ban is bő ven em lí tett kul tu rá lis

ese ménnyé vált.70 Az ün ne pel tet kö szön töt te

a szer kesz tő ség, Weisz Ju li án71 nyúj tot ta át a

„leg ki vá lóbb ma gyar mű vé szek dí szí té sé vel

és Vé szi Jó zsef arc képplakettjéval éke sí tett

al bu mot”, mely ben az ilyen kor meg szo kott

írá sok mel lett a „leg elő ke lőbb ál lam fér fi ak és

po li ti ku sok írá sai is sze re pel nek, akik nek so -

rá ban van Apponyi Al bert gróf, Berzeviczy

Al bert, Föl des Béla, Gratz Gusz táv, Popovics

Sán dor, Szterényi Jó zsef báró és Wlassics

Gyu la báró is”. Né hány nap pal a bel ső ün -

nep sé get kö ve tő en a Lloyd Tár sa ság ün ne pi

köz gyű lést tar tott, me lyen – töb bek kö zött –

meg je lent a Fel ső ház el nö ke (Wlassics Gyu -

la), a fő pol gár mes ter (Ripka Fe renc), több or -

szág gyű lé si kép vi se lő, több volt mi nisz ter, a

TÉBE, a GYOSZ ve ze tői, az OMGE igaz ga -

23

66 Louis Loucher, fran cia po li ti kus, 1918–20-ban,

Georges Cle men ceau kor má nyá ban ipa ri mi nisz ter.

67 Or szág gyű lé si al ma nach 1931–1936. 551. old.

68 Dr. Luk ács György (szerk.): i. m. 6. old.

69 Se bes tyén Kár oly: i. m. 45. old.

70 Vé szi Jó zsef és a Pester Lloyd ju bi le u ma. In: A

Saj tó, 1928. 279–290. old.

71 Weisz Ju li án (1858–1944), új ság író, no vel lis ta,

or szág gyű lé si kép vi se lő, a Pester Lloyd iro dal mi

szerkesztője, Vé szi Jó zsef he lyet te se.

tó ja, a Ke res ke del mi Ka ma ra el nö ke, az új -

ság író szer ve ze tek kép vi se lői, s ter mé sze te -

sen a Lloyd Tár su lat tel jes ve ze tő sé ge. A

köz gyű lést este to váb bi nagy sá gok, ak tív mi -

nisz te rek, ál lam tit kár ok, bank ve zé rek, ipar -

bá rók és fő szer kesz tők rész vé te lé vel nagy va -

cso ra kö vet te, ame lyen Klebelsberg Kuno

kul tusz mi nisz ter mon dott ün ne pi be szé det.

A be széd, Vé szi szü lő föld jé nek ide gen be ke -

rü lé se mel lett – ez még a nyil vá nos ság igé -

nye i nek meg fe le lő pro pa gan da ré sze is volt –,

ki tért az ün ne pelt sze mé lyes sor sá ra. A kul -

tusz mi nisz ter kü lön em lí tet te fi á nak, az egye -

te mi ta nár Vé szi Gyu lá nak el vesz té sét is. Az

ün nep lés nem ért vé get ez zel. Más nap, pün -

kösd va sár nap ján az Ott hon Körben az új -

ság író in téz mé nyek és sa ját lap já nak tel jes

gár dá ja ren de zett ha tal mas fo ga dást, majd

dísz ebé det a mar git szi ge ti fel ső ven dég lő ben.

Vé ge ér he tet len fel kö szön tők után Vé szi

büsz ke, még is sze rény, a ma gyar saj tó egé -

szé nek ne vé ben szó ló viszontbeszéde hang -

zott el. Itt most csak né hány itt hon ról és kül -

föld ről ér ke zett táv irat és le vél szer ző jét

so rol juk elő, egy nyom ta tott ol dal nál töb bet

tesz ki a tel jes lis ta. Az ün ne pel tet kö szön töt te

a bí bo ros her ceg prí más, a mi nisz ter el nök, a

bel ga mi nisz ter el nök. A dip lo má ci ai kar, az

Egye sült Ál la mok kö ve te, a ja pán csá szá ri

kö vet, a ber li ni saj tó fő nök, Ma gyar or szág

wa shing to ni, ber li ni kö ve te, az MTI ve zér ka -

ra, a Frank fur ter Ze i tung, a Ne u es Wi e ner Jo -

ur nal, a bé csi Volkszeitung, a Neue Freie

Pres se, a Ber li ner Tageblatt, a The

Economist fő szer kesz tő je és ve zér ka ra, a Ti -

mes kül ügyi szer kesz tő je. És per sze ma gyar

ze ne szer zők, éne ke sek, kép ző mű vé szek és

„vé gül”, hogy a hosszú sor ban hang súlyt

kap ja nak, töb bek kö zött Thomas Mann,

Arthur Schnitzler,72 Stefan Zweig.73

Nem szól tunk Vé szi or szág gyű lé si te vé -

keny sé gé ről,74 kü lön bö ző szer ve ze tek ben

vi selt tiszt sé ge i ről,75 új ság író-ér dek vé del mi

mun ká já ról.76 Kü lön kel le ne vizs gál ni Vé -

szi nek a szá zad előn ki fej tett sza bad kő mű ves

te vé keny sé gét, eb ben is kö zös vo nást mu tat

vele Biró La jos. A po li ti kai élet ben és a köz -

élet ben sze re pet ját szó Re form pá holy tag ja

24

72 Arthur Schnitzler (1862–1931), nagy ka ni zsai,

ma gyar zsi dó ere de tű oszt rák író és or vos. A bel ső

tu dat fo lyam első, Proustot és Joyce -ot meg elő ző

áb rá zo ló ja. Pá lyá já nak ele jén fel há bo ro dás, vé gén

el ra gad ta tott el is me rés övezte.

73 Stefan Zweig (1881–1942), oszt rák esszé is ta, író,

tör té nel mi élet rajz író. A harmincas évek ben a vi lág

egyik leg több nyelv re le for dí tott szer ző je. Ba rá tai

kö zött volt Romain Rolland, Thomas Mann, Mak szim

Gor kij, Rainer Maria Ril ke, Auguste Rodin és Arthuro

Toscanini.

74 1899-ben ke rült elő ször a par la ment be, mint Szász-

Sebes vá ros kül döt te, sza bad el vű prog ram mal. A

párt ból 1903-ban lé pett ki, ak kor, ami kor Széll

Kál mán vissza lé pett. 1901-ben, 1905–10-ben a

fő vá ros III. ke rü le té nek kép vi se lő je ként ült a tör vény -

ho zás ban, majd 1927-ben lett a fel ső ház tag ja.

75 Vé szi Jó zsef al el nö ke volt a Nem ze ti Sza lon nak és a

bu da pes ti Ze ne ked ve lők Egye sü le té nek. Itt

je gyez zük meg, hogy utób bi tiszt sé ge in kább tisz -

te let be li funk ció le he tett, a csa lá di em lé kek sze rint

nem volt mu zi ká lis. „A ze nét az egész csa lád

mű vel te vagy pár tol ta, ki vé ve a nagy pa pát, aki

olyan ha mi san éne kelt, hogy ha néha rá ve te me dett

a dú do lás ra, az összes lá nyai si kol toz tak és a

ha ju kat tép ték.” Sár kö zi Már ta vissza em lé ke zé se.

76 Vé szi 1900-tól állt el nök ként a Bu da pes ti Új ság írók

Egye sü le té nek élén. Ld. pl. A Ma gyar or szá gi

Hír lap írók Nyug díj in té ze te. In: Va sár na pi Új ság, 1902.

jú li us 20. 29. sz. 463–466. old. Ér de kes ség ként

meg em lít jük, hogy a kor szak 46 je len tős

új ság író já nak fény ké pe il luszt rál ja az ol dalt.

volt, még pub li kált is.77 Ve jei kö zül Biró La -

jos és Balkányi Kál mán is sza bad kő mű ve -

sek vol tak, Balkányi az egyik ké sőb bi fe dő -

szer ve zet, az első ma gyar rotary klub

ala pí tó ja is.

Hát ra van még iden ti tá sá nak meg ha tá ro -

zá sa. Né me tül és ma gya rul egy for mán írt,

be szélt. Mi nek tar tot ta ő ma gát? Ön tu da tos

és büsz ke zsi dó nak szü le tett ma gyar új ság -

25

Vészi József és felesége az izbégi kertben. Apadon egy zománctábla volt, amit GoldbergerLeo ajándékozott barátjának, rajta a felirat:Vészi pagony, Jóska pihenő1930-as évek vége

77 Vé szi Jó zsef: Böl cses ség, erő és szép ség. Bu da pest,

1899; A nő vér mun ka, 1900. márcz. hó 4-én.

Bu da pest, 1900; A sza bad kő mű ve sek. Bu da pest,

1901. Az 1892-ben ala kult és a Ma gyar or szá gi

Szim bo li kus Nagy pá holy vé del me alatt dol go zó

Re form pá holy hoz zá fér he tő név so ra sze rint Vé szi

fő mes ter volt. Ugyan csak in nen tá jé ko zód ha tunk

Vé szi és csa lád ja la kó he lye i ről. 1901–02-ben a VIII.

ker. Jó zsef krt. 18 sz. alatt la kott a csa lád, 1903-ban

a VIII. ker. Ke re pe si [ma: Rá kó czi] út 25 sz. alatt,

1906-ban pe dig az V. [ma XIII.] ker. Vi seg rá di utca

3-ban.

író nak, szer kesz tő nek, bár a leg ke vés bé sem

volt val lá sos. Az asszi mi lá ció híve és hir de -

tő je volt. Tu do má sunk van róla, hogy

1895-ben vagy az idő tájt járt az Alliance

Israélite Universelle78 pá ri zsi köz pon ti ülé -

sén, aho va Hatvany Jó zse fet79 kí sér te el, s itt

kö tött szo ro sabb is me ret sé get Bernard

Lazare-ral, aki a Dreyfus-ügy per új ra fel vé -

tel ében ját szott kulcs sze re pet.80 El járt az

1910-ben ala pí tott Or szá gos Ma gyar Iz ra e li -

ta Köz mű ve lő dé si Egye sü let be, az

OMIKÉ-be, ott elő adást is tar tott, a vi lá gi ta -

nács adó tes tü let tag ja volt. Ter mé sze te sen

be szélt ké sőbb ta bu vá lett kér dé sek ről, mint

pél dá ul bi zo nyos pá lyá kon a zsi dó ság szám -

ará nyá ról. Tör té ne ti ma gya rá za tot ke re sett

arra, mi ért oly ma gas a zsi dó új ság írók, pub -

li cis ták szá ma nem csak Ma gyar or szá gon, de

szer te Eu ró pá ban. A zsi dó ság „lát ta a szer -

te-széj jel dif fe ren ci ált vi lá got, és az tán ke -

res te en nek a vi lág nak ér tel mét erős er köl csi

ér zé sé nél fog va elő ször is az ethikai ala -

pon”. Me ta fi zi kai ré gi ók ba jut va meg al kot ta

a mo no te iz must, amely „sok te kin tet ben

meg le pő en ha son lít a ter mé szet tu do mány ok

leg újabb ku ta tá sa in ala pu ló monisztikus vi -

lág kép hez”. A zsi dó ság azon ban széthullt,

„mint ál lam al ko tó nem zet meg szűnt lé tez ni

és tag jai vi lág gá szó rat tak. Itt kez dő dik a zsi -

dó ság elő ké szí tő fel ava tá sa a pub li cisz ti ka

szá má ra. A mo no te iz mus vér ta núi ma guk kal

vit ték el vesz tett ha zá juk ból és könnyek kel

áz ta tott tör té nel mük ből az in teg rá lás te het -

sé gét”. A céh rend szer ben vi lá got látó le gé -

nyek hez ha son lí tot ta Vé szi a zsi dó sá got, s

azt mond ta, a két ezer éves ván dor lás tör té -

nel mi mér cé vel és a faj szem pont já ból nem

túl hosszú. Mit szí vott ma gá ba a zsi dó ság,

kér de zi. Ho ri zont ja bő vült, új klí mát lá tott,

új ál lat- és em ber fa jo kat, új né pe ket, or szá go -

kat, más faj ta er köl csö ket, lá tott új törvénye-

ket, s mind ezt egy sé ges vi lág kép pé ala kí tot ta

át. A ván dor lás ké pe sí tet te arra, hogy meg csi -

nál ja a szin té zist, „a szem lé let tar ka sá ga it

rend szer be fog al ja, hogy fel is mer jen rej tet -

tebb össze füg gé se ket, meg ál la pít sa az egy -

más tól lát szó lag el szi ge telt té nyek köl csön -

ha tá sa i nak tör vé nye it”. A zsi dó ság

fel ké szül ve ju tott el abba a kor ba, amely „föl -

ta lál ta a mo dern tech ni ka vív má nya it, a

gőzhajót, a vas utat, ki vált kép pen a te le font és

a te leg rá fot. Ami kor mind ezek meg vol tak,

ak kor ön ma gá tól állt elő a zsur na liz mus kor -

sza ka”. A pub li cisz ti ka hi va tá sa pe dig ab ban

áll, hogy ki mu tas sa a szer ves kap cso la tot,

ami a sür gö nyök ből, te leg ra mok ból, táv irat -

ok ból, elvi ál lás pont ok ból, a szerkesztőségi

asz ta lon föl gyű lő ren de zet len anyag hal maz -

ból ki ol va só dik. A vég ered mény: „24 óra vi -

lág tör té nel me”.81

26

78 Alliance Israélite Universelle: 1860-ban Pá rizs ban

ala pí tott jog vé dő, kul tu rá lis, ok ta tá si és jó té kony sá gi

szer ve zet. So kat tett az ül dö zött orosz és ro mán

zsi dó sá gért. A ma gyar tag szer ve zet ve ze tő je

Hatvany-Deutsch Jó zsef volt.

79 Hatvany-Deutsch Jó zsef báró (1858–1913),

köz gaz dász, a ha zai cu kor gyár tás egyik megalapítója

test vé ré vel H. Sán dor ral.

78 Bernard Lazare (1865–1903), a ci o niz mus egyik első

alak ja és kri ti ku sa. 1894-ben nagy ha tá súköny vet

je len te tett meg Pá rizs ban Az an ti sze mi tiz mus és

an nak okai cím mel. Járt

80 Bu da pes ten is. Meg is mer ke dé sük ről ld. Vé szi Jó zsef:

A zsi dó ság és a pub li cisz ti ka. In: Múlt és Jövő, 1913.

59–62 és 106–111. old.

81 Vé szi Jó zsef uo. Meg je gyez zük, hogy négy év vel

ké sőbb, 1917-ben ren de zett an ké tot a zsi dó kér dés -

ről a Hu sza dik Szá zad. Hoz zá szó lá sá ban Lesznai Anna

majd hogy nem ugyan ezt a tör té ne ti és szo ci ál -

Vé szi és a Vé szi csa lád iden ti tá sa át ala ku -

ló ban volt. Mély ma gyar pat ri o tiz mus és zsi -

27

Vészi Margit, Horváth Zoltánné Molnár(Sárközi) Márta és Horváth Eszter (a későbbiLukin Lászlóné)

pszi cho ló gi ai ma gya rá za tot adja, csak össze tet tebb,

ki fej tőbb és ál ta lá no sabb meg fo gal ma zás ban, mint

Vé szi, aki egy fog lal ko zás ra való el hi va tott ság

ma gya rá za tá ul szán ta le ve ze té sét. Zsi dó nak len ni,

fo gal maz za meg ki éle zet ten a té telt Lesznai Anna […]

„be te ge sen iz ga tott lel ki ál la pot”. Az asszi mi lált

„kultúrzsidó” ideg ze tét foly ton foly vást in ger li „az a

sta bi li tás hi ány, amely be tár sa dal mi elhelyezetlen-

sége so dor ja”. […] kül ső sé gek ben és lé lek ben is

el sza kadt már a zsi dó ság tól, ám a kör nye ző tár sa da -

lom tel je sen nem fo gad ja be. Va ló já ban se ho vá sem

tar to zik, min de nütt re ne gát […] „Aki ön ér ze té ben

meg lett boly gat va, az ha mis vi szony ba ke rül a

te kin tély fo gal má hoz.” Egy részt tisz te li a te kin télyt,

féli a ha tal mat, de kí vá na tos nak is tar ja meg szer -

zé sét, a ran got és a biz ton sá got, ugyan ak kor le is

nézi, gú nyo san bí rál ja is a te kin télyt. Ez a „se ho va se

tar to zás” a min dent meg ér tés for rá sá vá vá lik, mert a

zsi dó in tel lek tus ha gyo mány tól, azo no su lás - tól

ke vés bé kö tött, job ban meg lát ja bár mely szem pont

fo nák ját. […] a zsi dó „ideg ál la pot ból” is le ve zet he tő

te hát a relativizálás és abszt rak ció adott sá ga, az a

kü lö nös ké pes ség, hogy „esz mé ket re á lis élet moz ga tó

té nye zők ké avas sa nak”. In: Hu sza dik Szá zad, 1917.

2. köt. 104–109. old.

80 A csa lá di vissza em lé ke zés meg mu tat ja a val lá si

hű ség esen dő-em be ri ol da lát és asszi mi lá ci ós,

egy szer re tu da ti és ké nyel mi át ala ku lá sát is:

„Min den val lás ból csak azt tar tot ták be, ami jó volt:

a zsi dó ból a geil sü te mé nye ket, a ke resz tény ből a

ka rá cso nyi hal va cso rát. Az ola szok tól el pla gi zál ták az

olaj ban rán tott pa ra di cso mos har csát, az

oszt rá kok tól a li ba máj jal, ve lő vel, son ká val és

gom bá val ra kott besameles pa la csin tát.

Ka rá csony kor fát ál lí tot tak, aján dé ko kat vet tek,

megprezentelték a könnye kig meg ha tott cse lé de ket,

hosszú nap kor böj töl tek, hogy előt te óri á si

haboskávé uzson nát, utá na tyúk le vest

dó tu dat82 együtt jel le mez te, ami együtt járt

– nem füg get le nül per sze az in du lás ko ri mo -

nar chia-tu dat tól és az anya gi és nyel vi-kul -

tu rá lis le he tő sé gek től – a tel jes nyi tott ság -

gal.83 Ez ha gyo má nyo zó dott ilyen-olyan

mó don, hol tu da to san, hol kény sze rek ha tal -

ma alatt a csa lád ban. Erős a saj tó, s a tá gab -

ban ér tel me zett mé dia irán ti von zó dás. Mol -

nár Fe renc és Biró La jos84 ko rán ki lép tek a

nagy vi lág ba. Mol nár uni ver zá lis te het sé ge

ré vén, Biró po li ti kai ál lás fog la lá sa kö vet -

kez mé nye ként, de mind ket ten, s kü lö nö sen

Mol nár a zsi dó ság okán is. Nyel vi aka dály

nem állt út juk ban. Birót kü lö nö sen ér de kes -

sé te szi a fil mes kar ri er, az új és egye te mes

mé di um ki pró bá lá sa.85 Ér de ke sen és el len té -

te sen ala kult itt ho ni ér té ke lé sük. Idéz het -

nénk bő ven a lel kes kri ti kák ból, a ha za lá to -

ga tó Mol nár ral és Biróval ké szült

el ra gad ta tott in ter júk ból. De Szerb An tal

1934-ben meg je lent Ma gyar iro da lom tör té -

nete már csak az „ex port-drá ma” fe je zet cím

alatt tár gyal ja Mol nár Fe ren cet és Biró La -

jost. Mol nárt majdnem két ol da lon, Biró La -

28

82 ehes se nek máj gom bóc cal. Ké sőbb már csak a két

öreg böj tölt, a töb bi ek csak az uzson nát és a va -

cso rát tar tot ták be. […] A gójok iránt min dig nagy

volt a bi zal mat lan ság, amit buz gón volt al kal muk

gya ko rol ni, mert a két fiú, az uno kák és a déd uno -

kák csu pa gój fér jet és fe le sé get hoz tak a ház hoz.

Ezt a nagy ma ma igye ke zett is ta kar gat ni az Iz ra e li ta

Nő egy let ben, ahol el nök nő volt, és ha a főrabbiné

szem be jött az ut cán, mi kor az inas sal épp a ka rá -

csony fát ci pel ték haza a nagy csar nok alat ti rak part -

ról, si e tett be for dul ni egy mel lék ut cá ba, ne hogy

meg lás sák.” Sár kö zi Már ta vissza em lé ke zé se.

83 Az 1940-ben meg je lent Or szág gyű lé si Al ma nach (Az

1935–40. évi or szág gyű lés ről. Szer kesz ti Haeffler

Ist ván a Ma gyar Táv ira ti Iro da po li ti kai szer kesz tő je)

fel tün te ti Vé szi fe le ke ze ti ho va tar to zá sát. Ezt írja:

„Iz ra e li ta, nyu gal ma zott mi nisz te ri ta ná csos, író, a

Pester Lloyd fő szer kesz tő je.”

84 Biró La jos (1880–1948), író, új ság író. 1914-ben a

Ra di ká lis Párt egyik meg ala pí tó ja. 1918-ban

kül ügy mi nisz té ri u mi ál lam tit kár, 1919 nya rá ig az

író di rek tó ri um tag ja. 1920-ban Bécs ben már az a

Kor da Sán dor vet te párt fo gá sá ba, aki pár év vel

az előtt még sze ré nyen in ter jút kért az ál ta la is

nagyrabecsült író tól, s aki a vi lág egyik leg hí re sebb

film ren de ző je lett pár év múl tán. Ő szer zett Birónak

for ga tó könyvírói le he tő sé get. Elő ször Mark Twain

Kol dus és ki rály című re gé nyé ből ké szí tett adap tá ci ót.

Az első sa ját köny vé ből ké szí tett for ga tó könyv vel a

Sascha cég be ne vez te a há bo rú utá ni első eu ró pai

film fesz ti vál ra, ahol rög tön nagy dí jat nyert. 1924-től

Ho lly wood nak dol go zott, de a kin ti élet for mát nem

tud ta meg szok ni. 1932-ben Lon don ban te le pe dett le,

a Kor da-fi vé rek kel dol go zott együtt. Olyan ren de zők

va ló sí tot ták meg for ga tó köny ve it, mint Ernst

Lubitsch, Mauritz Stiller, Josef von Sternberg. Töb bek

kö zött Biró írta a VIII. Hen rik ma gán éle te és a

Bag da di tol vaj című klasszi kus fil mek alap anya gát.

85 Ke ve sen tud ják, hogy Biró La jos írta a

forgatókönyvét a The Last Command című filmnek,

melynek főszereplője Emil Jannings kapta

1927/28-ban az első „Os car-díj at”.

jost már csak hat szó ban. Az egy ko ri Bu da -

pes ti Nap ló szer kesz tő sé gé ből Nagy End re

és a nagy vá ra di Emőd Ta más is kap nak

fél-fél mon da tot.86 A fen tebb az igen ifjú

Kosz to lá nyi tól idé zett „meg vál tó iro dal mi

koz mo po li tiz mus” és az erős asszi mi lá ci ós

tu dat tal ér té ke lő Szerb An tal vég le tei kö zött

van a két Vé szi-vő va ló di he lye. Biróé egy -

elő re csak egy fe hér folt az iro da lom- és mé -

dia tör té net tér ké pén.

Mol nár lá nya a ma gyar iro da lom egyik

leg bő ke zűbb me cé ná sa lett, s ala nyi köl tők

és csa lád juk kö zött osz tot ta szét, majd nem

az önsorsrontásig, amit ap já tól ka pott. Sár -

kö zi Már ta csa lád ja ma radt dön tő en vagy

hu za mo sab ban itt hon. Az iro da lom nyel vén

a ma gyar ság hoz kö tött ág. De a Balkányi és

Már kus csa lá dok is ad dig ma rad tak Ma gyar -

or szá gon, amíg le he tett. A Vé szi csa lád le -

szár ma zot tai ma Pá rizs ban, Lon don ban, az

Egye sült Ál la mok ban él nek. Arad tól Bu da -

pes ten, Nagy vá ra don, Ber li nen, Ró mán, Ho -

lly woo don, New Yor kon, Buffalón át raj zol -

ha tó meg a csa lá di tér kép. A te het ség, az

am bí ció, a mun ka, a tel je sít mény és a tör té -

ne lem fe szí tet te így ki a szá la kat.

29

86 Szerb An tal: Ma gyar iro da lom tör té net. (Ti ze dik ezer.

2. ja ví tott ki adás) Bu da pest: Ré vai, 1935. II. köt.

490–494. old. Az 1910-es évek ről szó ló fe je zet nem

sze re pel a mű Ká dár-kor szak beli, 1958-as

ki adá sá ban, arra hi vat koz va, hogy Szerb An tal

ter vez te köny vé nek ki bő ví té sét és át dol go zá sát. Itt

je lez zük, hogy az ere de ti Szerb An tal-kö tet ben az

„ex port-drá mák” után a „val lá sos iro da lom” című

al fe je zet kö vet ke zik, s ezen be lül is el ső ként

Prohászka Ot to kár mél ta tá sa. Azt írja Szerb An tal,

Prohászka „az Egy ház ke re te in be lül a nagy

fel sza ba dí tó nak azt a sze re pét ját szot ta, mint amit a

lí rá ban Ady End re”. Uo. 494. old. Prohászka Ot to kár,

aki egy év ben szü le tett Vé szi vel, 1927-ben meg halt.

Az ek kor már rég óta antiliberálisnak, sőt erő sen

an ti sze mi tá nak em le ge tett Prohászka itt azért

ér de mel em lí tést, mert első köny vé ről, a Ma gyar

iro da lom tör té net bib li og rá fi á ja ál tal nem jegy zett Ég

és Föld című ta nul mány so ro zat ról (Budánovits

esz ter go mi könyv ke res ke dő ki adá sa, 1902) ép pen

Vé szi Jó zsef írt a Bu da pes ti Nap lóban. Prohászka itt a

te o ló gia és a ter mé szet tu do má nyos vi lág szem lé let

össze bé kít he tő sé gé ről írt, el fo gad ta az evo lú ci ós

el mé le tet. S bár a szé kes fe hér vá ri püs pök a má so dik

ki adás ból az em ber re vo nat ko zó an el hagy ta

fej te ge té se it, Vé szi még 1931-ben a Ma gyar

Or szág gyű lé si Al ma nachban is em lí ti ezt a mun kát, s

a róla szó ló cik két. Hoz zá té ve azt is, hogy ké sőbb a

Tár sa da lom tu do má nyi Tár sa ság ban – s a Hu sza dik

Szá zadban – ket te jük kö zött vita tá madt tár sa dal mi

né ze te i ket il le tő en. En nek a vi tá nak elem zé se

ugyan csak ré sze kell le gyen a rész le tes

Vé szi-port ré nak, csak úgy, mint a Kaas Ivorral és

Bartha Mik lós sal foly ta tott pub li cisz ti kai pár ba ja i nak,

me lyet nem egy szer ép pen a kon zer va tív iro da lom

(Herczeg Fe renc Ocskay bri ga dé rosa) ér de ké ben

foly ta tott. I. h. 548–549. old.