vegetÁciÓismeret 2. előadás dr. bartha dénes

VEGETÁCIÓISMERET

2. előadás

Dr. Bartha Dénes

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A közép-európai természetes erdődinamika modellje

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET


Vegetációtörténet= a vegetáció szekuláris szukcesszió következtében

fellépő nagy idő-léptékű, a geológiai korokkal, korszakokkal kapcsolatba hozható változása

Földtörténeti korok, korszakok és az akkor élt jellemző növénycsoportok


A Wegener-féle kontinensvándorlás


A vegetációtörténet segédtudományai

- palinológia (pollenelemzés)- xylotómia (faanyagelemzés)- anthrakotómia (faszénelemzés)- dendrokronológia (évgyűrűelemzés)- areálgeográfia (elterjedéselemzés)


Pollendiagram


Izopollentérkép a bükk utolsó jégkorszak utáni elterjedéséről


Jégkorszakok

- oka a Földpálya elemeinek változása- általános lehűlés- sarki és magashegységi jégsapkák alakulnak ki- eddig mintegy 6 jégkorszak lehetett a Föld életében (cca. 1/10)

- a jégkorszakokon belül glaciálisok (eljegesedések) és interglaciálisok váltakoznak

- a glaciálisokon belül stadiálisok és interstadiálisok különböztethetők meg

- a jégkorszakokra a vándorkövek (nunatak), végmorénák, a lápokban megőrződő mikro- és makrofossziliák, löszképződés, reliktum fajok utalnak


Az utolsó jégkorszak = pleisztocén- mintegy 2.5 millió éve kezdődött, 600 ezer éve csúcsosodott ki, 10 ezer évvel ezelőtt ért véget

- előtte a harmadkori (tercier) flóra melegkedvelő fajai népesítették be az északi féltekét

- glaciálisai: (Biber) – (Donau) – Günz – Mindel – Riss – Würm

- a növényvilág ismétlődő észak-dél irányú vándorlása jellemző, amit Európában kelet-nyugat irányú földrajzi akadályok (pl. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Kaukázus) nehezítettek meg

- a glaciálisok alatt déli refúgiumokban talált menedéket a flóra jelentős része (pl. Pireneusi-félsziget, Appenninek, Balkán-félsziget)


A pleisztocén korbeosztása és klímaviszonyaia júliusi átlaghőmérséklet tükrében


Európa az utolsó eljegesedés hidegmaximuma idején


Európa uralkodó növényzete az utolsó eljegesedés hidegmaximuma alatt


Európa növényzete tízezer évvel ezelőtt (késő glaciális vége – holocén eleje)


Európa növényzete ötezer évvel ezelőtt (szubboreális bükk I. fázis kezdete)


Az Alpok gleccseresedése a Riss és a Würm eljegesedés idején


A Keleti-Andok vegetációrégiói az utolsó jégkorszakban és jelenleg


A Kárpát-medence pleisztocén kori képe- a Kárpát-medence pszeudoperiglaciális terület- a Kárpátokban kis területű eljegesedések voltak- a glaciálisok idején az alföldön hidegkedvelő száraz puszta és fás tundra uralkodott, a középhegységekben kevésbé záródott vörösfenyő, cirbolyafenyő, törpefenyő, erdeifenyő állományok lehettek

- az integlaciálisok idején a déli területekről melegkedvelő fajok törtek be

- a jégkorszak előtti flóra néhány faja és bizonyos később betörő melegkedvelő fajok hőforrások környékén, dolomitterületeken napjainkig átvészelhettek (preglaciális reliktumok)

- a glaciálisok néhány jellemző faja szikla- és szurdokerdőkben, lápokban napjainkig fennmaradhatott (glaciális reliktumok)


A Pannon-medence posztglaciális vegetációtörténete


A Pannon-medence növényzete az utóbbi 15 ezer évben


Keménylombos fafajok jégkorszak utáni migrációja Észak-Amerikában


Keménylombos fafajok jégkorszak utáni migrációja a Brit-szigeteken

VEGETÁCIÓKOMPLEXEK


Vegetációkomplexek

= különféle vegetációtípusok térbeli elrendeződése, ahol az állományok éles vagy elmosódott határokkal kapcsolódnak egymáshoz

Típusai:

1. mozaikkomplexek

2. sáv(zonáció)komplexek


Mozaikkomplexek

= szabálytalanul, de rendszeresen fellépő vegetációtípusok egy adott területen

Kiváltó okok:

- termőhelyi mozaik- a mikrodomborzattól függő talajvízszint- kitettségbeli különbségek- antropogén hatások


Felláp mozaikkomplex a Fekete-erdőből


Sáv(zonáció)komplexek= egy ökológiai gradiens mentén, arra merőlegesen,

sávokban létrejövő vegetációtípusok

Ökológiai gradiensek:- talajnedvesség-gradiens (talajvízszint, -ingadozás,

elöntés gyakoriság)- sógradiens (sótartalom és éves ingadozása) (pl. szik,

tengerpart)- tápanyag-gradiens (pl. folyók öntésterülete)- fénygradiens (pl. erdő – erdőszegély – fátlan terület)- hőmérsékleti gradiens (pl. horizontálisan az

egyenlítőtől a sarkok irányába, vertikálisan a síkvidékektől a magashegységekig)

- mechanikai terhelés (pl. szél- és hullámverés, utak széle)

- károsító anyagok (pl. imissziók, vulkáni tevékenység)Megj.: a vegetációegységek szabályos térbeli egymás melletti

volta nem mindig jelent időbeli egymásutániságot, hanem csak ökológiai (termőhelyi) fokozatokat


Tavi és tóparti sávkomplex


Példák a vegetációkomplexekre (egy adott – nagyobb – területen):

a. lucfenyvesek régiója: lucfenyvesek, sziklai fenyvesek, lápi fenyvesek, patakmenti ligeterdők, tőzegmohalápok, sovány gyepek együttese

b. bükkösök régiója: bükkösök, szikla-, szurdok- és törmeléklejtő-erdők, patakmenti ligeterdők, üde rétek együttese

c. gyertyános – kocsánytalan tölgyesek régiója: gyertyános – kocsánytalan tölgyesek, szikla-, szurdok- és törmeléklejtő-erdők, patakmenti ligeterdők, üde rétek együttese

d. cseres – kocsánytalan tölgyesek régiója: cseres – kocsánytalan tölgyesek, mész- és melegkedvelő tölgyesek, bokorerdők, szikla- és lejtőgyepek, félszáraz gyepek együttese


e. ártéri területek: természetes pionír zátonynövényzet, bokorfüzesek, puhafás ligeterdők, keményfás ligeterdők, mocsárrétek, a holtágakban hínarasok, mocsárnövényzet együttese

f. lápterületek: síklápok, láprétek, lápcserjések és láperdők együttese

g. homokterületek: homoki tölgyesek, (gyertyános - kocsányos tölgyesek, borókás - nyárasok), homoki gyepek, láprétek, az elhagyott folyómedrekben keményfás ligeterdők, a mélyebb foltokon láperdők és lápcserjések, a szikesedő részeken sziki gyepek együttese

h. löszterületek: lösztölgyesek, pusztai cserjések, löszgyepek, a szikesedő részeken sziki gyepek együttese

i. szikes területek: sziki gyepek, szikes mocsarak, szikes tavak, sziki tölgyesek együttese

Megj.: A fenti felsorolásban egy adott területen nem szükséges valamennyi vegetáció-típusnak jelen lennie.

vegetÁciÓismeret 2. előadás dr. bartha dénes

Documents