Vegyi anyagok EU szabályozása és a

REACH

Simon Gergely2009.

Az EURO-BAROMETER 2003 felmérése szerint az Európai lakosság 93 %-a szerint

a vegyi anyagoknak van hatása az egészségünkre.

A Medián 2009. júliusi felmérése szerint

Hazai vélemények a mesterséges vegyi anyagok egészségügyi hatásairól (%)

4

64

30

2

nincs számottevő egészségügyi hatásuk

kis mértékben hatnak az egészségünkre

akár súlyosan is károsítják az egészségünket

nem tudja

• A vegyi anyagok mindenhol ott vannak körülöttünk, és szinte láthatatlanul befolyásolják életünk minőségét.

• A laboratóriumokban milliószámra állítanak elő vegyi anyagokat, amelyek túlnyomó része ott is marad.

• A forgalomba került anyagok kényelmesebbé teszik mindennapjainkat, de közben felelősek egészségünk és környezetünk állapotának

folyamatos romlásáért.

A vegyipar a világ harmadik legnagyobb ipari ágazata.

– A termelés 80 százaléka 16 országban zajlik– 10 millió személyt foglalkoztat, globális áruforgalma pedig

kb. 1 500 milliárd euró volt 1998-ban. – Európában a vállalatok 2 százaléka állítja elő a teljes

termelés 72 százalékát.

• Egy Európában, USA-ban vagy Japánban élő személy évente harmincszor nagyobb értékű vegyszert használ fel, mint egy indiai vagy egy afrikai.

• A vegyipar évente több tízezer féle, mintegy 400 millió tonnányi vegyi anyagot gyárt, ez az érték 1930-ban még évi 1 millió tonna volt.– 2020-ra a globális áruforgalom megháromszorozódhat.

A probléma• Az Európai Unióban és hazánkban több mint

100 ezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban.

• Szervezetünk nap mint nap több tízezer mesterséges vegyülettel érintkezik.

• A vegyi anyagok már bekerültek a Föld ökorendszerébe. Kevés olyan élőlény van a Földön, amely ne lenne kitéve a vegyszerek hatásainak.

• Számos korábban ártalmatlannak tartott anyagról derül ki allergizáló, vagy éppen rákkeltő hatása

A TÉNYEK• Az Európai Bizottság által felállított Európai

Kémiai Bizottság 1998-ban kijelentette, hogy a tömeges mennyiségben használt vegyi anyagok 80%-áról sosem volt kivizsgálva, hogy emberben rákkeltő-e, és okoz-e károsodást a szaporodásban vagy az utódokban.

• 85%-áról nincs semmiféle adat, hogy felhalmozódhatnak-e a természetben vagy a táplálkozási láncban.

• 70%-ról nem ismert, hogy milyen

részekre bomlik le a környezetben.

• Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal 1998-ban megállapította, hogy a tömeges mennyiségben használt vegyi anyagok 43%-áról semmilyen egészségügyi és környezeti adat nincsen

• A kémiai ártalmak ma már közel azonos súlyúak a baktériumokhoz kötődő egészségi károsodások jelentőségével.

• Az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint a munkahelyi megbetegedések 18-30%-ért felelősek a vegyi anyagok

Vegyi anyagok a mindennapjainkban

• A lakásban, a környezetünkben a mesterséges vegyi anyagok gyakorlatilag minden termékben megtalálhatók, felhasználják őket például a játékokban, az elektromos cikkekben, a ruhákban, a szőnyegekben,

a bútorokban és

a mosóporban is.

Hazai vélemények arról, mely termékekben található vegyszerek jelenthetnek leginkább kockázatot az

egészségre

nyitott kérdés, említések aránya, százalék

50

25

12

5

7

94

58

28

14

5

81

84

3

8

2

10élelmiszerek

kozmetikumok,tisztítószerek

műanyagok

műszaki cikkek

bútorok,szőnyegek

egyéb

elsőnek említi még említi említések aránya összesen

–Tűzálló adalékanyagok: PBDE-k (polibrómozott-difenil-éterek)

• televízió, számítógép, ruhanemű, bútor, párna tartalmazhatja

• most kezdődött a korlátozásuk műszaki cikkekben, SVHC listán több PBDE

• Embernél hozzájárulhat rák kialakulásához• Norvégia a penta-BDE-t POP-nak minmősítettné

– POP: Persistent Organic Pollutant: Nehezen Lebomló Szerves Szennyezőanyagok, melyek a Stockholmi Konvenció keretében lettek korlátozva (pl.: DDT)

Néhány káros, korlátozásra került / kerülő vegyi anyag a mindennapokból

• Gyermekeknél gyakran fejlődési rendellenességet okozó biszfenol A (BpA)

• Kanadai tiltás után idén az USA-ból is kivonták a BpA tartalmú cumisüvegeket. – Mérések csecsemők vérében a felnőtt átlagnál 10-szer

magasabb BpA koncentrációt mértek. Forró folyadékok hatására 55-ször gyorsabban kijut a cumisüveg anyagából a BpA, ami már káros lehet a csecsemők fejlődésére nézve. Több mint 130 vizsgálat bizonyította, hogy a hormonhatáson túl BpA növelheti a rákkockázatot

• Magyarországon a mai napi a sok cumisüveg alapanyaga a polikarbonát, amiben található BpA

• Kezdeményezzük EU-s tiltást és kérjük a gyártókat, hogy vonják ki a BpA-t csecsemők számára készült termékekből, vagy minimum jelezzék a címkén!

Biszfenol-A

• Perffluoro-oktán szulfonát , PFOS– Lakberendezési tárgyakban, samponokban,

szőnyegtisztítókban– Svédország POP-nak javasolja, mivel perzisztens, toxikus

és biokkumulatív ezen túl az atmoszférában messze eljuthat a kibocsátási helytől

– EU-ban korlátozták

• Ftalátok – (pl. DEHP: di-2-etilhexil ftalát)– Lágyítószerek, Pl.: gyermekruhák, kábelek, PVC-

termékek tartalmaznak ilyen anyagokat– A férfiak szaporodási képességét csökkentik, az anyák

már az anyaméhben átadják gyermekeiknek– Gyerekjátékokban betiltották, most SVHC listán

Poliklórozott bifenilek (PCB)• Az ipari vegyszerek, 1970-es években elektronikai cikkek

gyártásánál használták. Európában betiltották, miután kiderült, hogy erősen toxikusak és bioakkumulatívak.– 1920-as évektől használnták a PCB-ket, műanyag-, gumi- és

festékgyártásban, és tűzálló anyagként. 1970-ben kimutatták, hogy szennyezik a környezetet és az élővilágot, rákot okoznak, gyengítik az immunrendszert, a nemzőképességet. Azóta fokozatosan betiltották a PCB-ket.

– Régi transzformátorokban és építőanyagokban még jelen vannak

– Szerbiai NATO bombázás jelentős PCB szennyezést eredményezett

– A PCBk ellenálló, a szervezetben felhalmozódó vegyszerek, a zsírokban raktározódnak el. Ahogy nő a koncentrációjuk aránya, úgy terjednek tovább a táplálékláncban

A VEGYI ANYAGOK HATÁSA A KÖRNYEZETRE

• A természetben természetesen mindig is voltak és mindig is lesznek vegyi anyagok. – Némelyikük veszélyes, de ezek többnyire a földben

találhatók, ahol is az emberek számára vagy nehezen elérhetőek, vagy korlátozott hatásuk van a közvetlen környezetre.

• Az iparosodással a kitermelés és a szétszóródás megnőtt. Az emberiség korábban sohasem létezett szintetikus anyagokat kezdett el gyártani.

• Az ipari közvetlenül is kibocsát szennyező-anyagokat, amelyek a környezetbe kerülnek.

• A szállítás, a termékek, végül a hulladékok szintén gondokat okoznak.

Ipari balesetekMérgező vegyi anyagok ipari balesetek következtében is kijuthatnak a környezetbe, és súlyosan károsíthatják az emberi egészséget. A legtöbb kémiai anyaggal kapcsolatos baleset figyelmetlenség következménye, de a kommunikáció hiányából eredő hibák is szerepet játszhatnak.

Seveso: 1976, Milánótól 13 km-re rovarirtó szereket előállító vegyi üzemben a meghibásodott rendszer mérget bocsátott a levegőbe. A tulajdonos 7 nappal később értesítette a hatóságokat. Több mint 500 ember betegedett meg, és a szennyezett területen minden háziállat elpusztult vagy el kellett pusztítani. Bophal: Az indiai Bophalban 1984-ben a közeli növényvédő szereket gyártó vegyi anyag gyárból kiáramló mérgező anyag (metil-izocianát) több mint 2500 ember halálát okozta.

A vegyszerek már bennünk vannak

A WWF 77 mesterséges vegyület nyomait kereste politikusok vérében

• Olyanokat, melyek hétköznapi termékekben fordulnak elő, (tv, bútorokban élelmiszerek)

• Átlagosan 20-30-at találtak meg a vérükben

• Pl.: PBDE, PCB, szerves- klór-tartalmú rovarirtók.

Egy átlagos európai emberben körülbelül 300 mesterséges vegyi anyag található meg.

Azt hogy a minket körülvevő és bennünk megtalálható tömérdek vegyi anyag koktél miként hat ránk, azt a legtapasztaltabb tudósok sem merik megjósolni.

Munkahelyi megbetegedések okai, - a vegyi anyagok felelősége Forrás: tutb.etuc.org

MegbetegedésÖsszesből % Vegyi anyagok

okozta részarány %

Vegyi anyagok okozta részarány, összesből %

Bőr 14 88 12,3

Légzőrendszeri 14 36-89 5-12,5

Idegrendszeri 8 2 0,2

Daganatos 5 4-98 0,2-4,5

Összesen 41 (+izom, csont: 35%, hallás-károsodás: 13%)

18-30

Tehát az összes munkahelyi megbetegedés 18-30%-ért a vegyi anyagok a felelősek, ám a megbetegedések nagy részének eredete ismeretlen. A európai szakszervezetek ezért is támogatják az EU új vegyi anyag szabályozását a REACH-t

MadárvilágBecslések szerint minden évben díszmadarak százai pusztulnak el a teflon-borítású termékek által kibocsátott káros gázoktól és részecskéktől.

KajmánokA műanyag flakonokhoz és egyéb műanyag termékekhez használt biszefenol-A nemi elváltozást eredményezett egy Dél-Amerikában élő kajmán-faj egyedeiben.

JEGESMEDVÉKJegesmedvék szervezetében a fókák elfogyasztásával PCBk kerülnek. A nőstényekszervezetében kevesebb vegyi anyag található, tejükkel azokat átadják a bocsoknak. A PCBk csökkentik a jegesmedvék ellenálló képességét a hagyományos kórokozókkal szemben.

Vegyi anyagok hatása az élővilágra

Vegyi anyag a Balti-tengerben élő

halak szervezetében •A WWF felmérés kimutatta, hogy több halfaj, (mint például az atlanti lazac, a tőkehal, a rombuszhal) populációinak szaporodási gondjai vannak - nagy valószínűséggel a vegyi anyagok miatt. •A balti-tengeri heringekből például ötvenszer több brómtartalmú égésgátló szert mutattak ki, mint az Atlanti-óceánban élőkből. Ezek az anyagok a szaporodásra is hatással vannak. •A PCB és a brómtartalmú égésgátló szerek 2-5-ször nagyobb mennyiségben vannak jelen a Balti-tengernél élő ragadozó madarakban (sirályokban, rétisasokban), mint az Északi-tengernél vagy az Atlanti-óceánnál élő társaikban. •Fluortartalmú vegyületeket is kimutattak itt élő delfinekben, más hal- és madárfajokban.

A Balti-tenger csak keskeny összeköttetésben áll a szomszédos Atlanti-óceánnal. A vize nem tud kicserélődni, a bekerült vegyi anyagok 25-30 évig is ott maradhatnak. A helyzetet az is rontja, hogy az alacsony vízhőmérséklet és a gyakori jégborítás nagyon lelassítja a vegyületek lebomlását.

A vegyi szennyezés felboríthatja a hormon-rendszert. Ennek legismertebb következmé-nye például amikor a hím hal elnőiesedik és heréiben ikrákat termel.

•A Balti-tenger némely területéről származó halak szervezetében annyi vegyi anyag van, hogy nem hozhatók forgalomba az EU piacán - figyelmeztet a WWF.

•Néhány halfajban a dioxin mennyisége meghaladja az EU-ban megengedett határértéket. A svéd hatóságok már 1995-ben azt ajánlották a gyermekvállalás előtt álló nőknek, hogy lehetőleg ne fogyasszanak Balti-tengerből származó heringet és lazacot, mert túl nagy mennyiségben van bennük furán, dioxin és poliklórozott bifenilek.

REACH , Az EU új vegyi anyag politikája

A vegyi anyagok szabályozása• A környezetvédők elérték, hogy néhány

kiemelkedően veszélyes vegyi anyagot, mint például a higanyt vagy a „piszkos tizenkettő”-nek nevezett szerves anyagokat (főleg növényvédőszerek, például a DDT, vagy a dioxinok) jelentősen korlátozták világszerte.

Vélemények arról, hogy a jelenlegi szabályok mennyire garantálják a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát egészségügyi és környezeti szempontból(százalék)

2

41

30

20

7

teljes mértékben

inkább igen

inkább nem

egyáltalán nem

nem tudja

A Fenntartható vegyipar, vegyi anyag használat eléréséhez szükségesek:

a) Fenntartható vegyi anyagok: egységes szabályozás régi és új anyagokra, információ a fogyasztási láncban egészen a fogyasztóig, a veszélyes vegyi anyagok kötelező helyettesítése biztonságos alternatívákkal.

b) Fenntartható vegyi termelés: alternatív, környezetbarát technikák (pl.: szelektív katalizátorok, biotechnológia), melyek kevesebb energiával és nyersanyag felhasználásával, kevesebb szennyező kibocsátása mellett, több újrahasznosítható alapanyaggal, nagyobb hatásfokkal állítják elő ugyanazon anyagokat.

c) Fenntartható termékek: nem veszélyesek, újra használhatóak, újrahasznosíthatóak.

A fenntartható vegyipar alapelvei• Kevésbé veszélyes vegyi szintézisek• Biztonságos vegyi termékek: veszélyes anyagok

kötelező helyettesítése, biztonságosabb alternatívákkal

• Kerülni kell a zsír-oldható anyagokat, mert azok bioakkumulálódnak a zsírszövetekben

• Csökkenteni kell a reakció segédanyagok, pl. az oldószerek (pl.: rákkeltő klórozott-, aromás szénhidrogének) mennyiségét

• Megszüntetni a vegyiparnak a foszilis alapanyagokra való építését

• Valós idejű mérések a szennyezés megelőzéséért, alkalmas eszközökkel

A fenntartható vegyipar alapelvei II• Az anyag életciklusa során sosem szennyezi a

környezetet, károsítja az egészséget, azaz „bölcsőtől a sírig” tudjuk nyomon követni és kontrolálni

• Kevesebb és újrahasznosítható alapanyagok, kisebb energiafelhasználás, kisebb kibocsátások

• Minél több (ideális esetben az összes) hatás vizsgálata• Szemléletváltás: „A megelőzési stratégia alapja az az

egyszerű felismerés, mely szerint, ha egy szennyező anyag nem keletkezik, akkor az nem okozhat környezeti problémát”

• Mivel a társadalom igényli a fenntarthatatlan mennyiségű és hatású vegyi anyagokat, ezért a döntéshozói és ipari szemléletváltáson túl a lakosság igényeinek, elvárásainak is a fenntartható irányba kell elmozdulnia

A jelenlegi hazai és EU-s szabályozás

• megkülönbözteti az 1981 előtt piacra vitt “meglévő anyagokat” és az azóta bevezetett “új anyagokat”. Az utóbbiakat részletekbe menőkig vizsgálni kell egészségügyi, környezeti kockázatok szempontjából. Ilyen előírás nincs a meglévő több mint 100 ezer anyagra.

• A jelenlegi szabályozás kedvez a meglévő, nem vizsgált anyagok további használatának, mert ez olcsóbb és könnyebb. Emiatt az 1981 óta bevezetett anyagok száma mintegy 3 ezer.

A REACH• Az Európai Unió is belátta egy új únius vegyi

anyag politika szükségességét• 1998 óta dolgozik a vegyianyag politika

reformján. – Mely a legfontosabb, egyben a legvitatottabb környe-

zetvédelmi jellegű jogszabály alkotási folyamat volt.• A reformot elsősorban a vegyipar támadta, a

költségekre és munkahelyek elvesztésének veszélyére hivatkozva.

• Az Európai Unió közel tízéves vita után fogadta el 2006-ban vegyianyag-politikája reformját, a REACH-t (vegyi anyagok bejegyzése, értékelése és engedélyezése).

• A REACH célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék.

• REACH: szemléletváltás a vegyi anyagok kezelésével kapcsolatos teljes: a hatóságok helyett a gyártók kötelessége a vegyi anyagok biztosságosságának a garantálása.

• Az új jogszabály célja az emberi egészség megóvásán túl a vegyipar versenyképességének fenntartása és innovatív képességének javítása:– az elavult káros anyagok helyett új,

korszerűbb anyagokat fejlesszenek.

A REACH• A REACH szerint a 2007-et

következő 11 évben bevizsgálnák a leggyakrabban használt 10 (30) ezer anyagot és a legveszélyesebbeket korlátoznák.

• A rendszer három fő részből áll: a bejegyzésből, a kiértékelésből és az engedélyezésből, a korlátozási eljárás pedig kiegészíti ezt a három elemet.

A REACH• A REACH szerint a 11 év alatt

bevizsgálnák a leggyakrabban használt 10 (30) ezer anyagot és a legveszélyesebbeket betiltanák.

Év Kivizsgálandó vegyi anyag

3 CMR (rákkeltő, mutagén, szaporodási képességeket károsító) anyagok

3 1000 tonna felett gyártott vegyi anyagok

6 100 és 1000 tonna között gyártott vegyi anyagok

11 1 és 100 tonna között gyártott vegyi anyagok

Bejegyzés• A regisztrációs eljárás során a gyártónak

kell bizonyítania, hogy terméke nem káros az egészségre, a környezetre– vagyis az eddig a közszférát terhelő költséget a

jövőben az iparnak kell viselnie

• Az évi egy tonna feletti mennyiséget kell a gyártónak / importálónak regisztráltatnia– leszámítva az intermediereket (köztes termékek),

a polimereket, valamint azokat a vegyi anyag csoportokat, melyekre más EU törvények vonatkoznak (pl: peszticidek, élelmiszer adalékok).

Bejegyzés II• Bejegyzés során rögzíteni kell az anyag tulajdonságaira,

felhasználására, és biztonságos kezelésmódjára vonatkozó információkat és a felhasználási lánc vonalán hozzáférhetővé kell tenni ezeket. – Tehát mindazok, akik felhasználják a saját gyártási folyamataikban

ezeket az anyagokat a rájuk vonatkozó információk birtokában, a lehető legnagyobb biztonságban használhassák, anélkül, hogy dolgozóik vagy a fogyasztók egészségét kockáztatnák esetleg a környezet károsítsák.

• A rendszer koordinálására létrehozzák az Európai Vegyianyag Ügynökséget, mely feladata az adatok értékelése, az engedélyek megadása és az adatok nyilvánosságra hozatala.

• Valószínűleg az anyagok 80%-ánál nem lesz szükség további intézkedésekre, azaz a REACH szabályozás csupán a bejegyzést követeli meg.

Értékelés• A REACH rendszerben két értékelést

különböztetnek meg, a bejelentési dossziék illetve az egyes vegyi anyagok értékelését.

• A bejelentések (dossziék) értékelése során végre kell hajtani az előírt minimális állatkísérleteket, mely adatokat meg kell osztani másokkal és ösztönözni kell az alternatív információforrások használatát.

• A hatóságok továbbá bármilyen anyagot értékeltethetnek, ha erre megalapozott indokuk van, s gyanítható, hogy az anyag kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre.

• Az Ügynökség döntéséhez további információkat kérhet.

Engedélyezés

• A különösen magas kockázatot jelentő anyagokat, melyek komoly és visszafordíthatatlan hatást gyakorolnak az emberi egészségre és a környezetre, (például rákkeltők) engedélyeztetni kell. – Ha a gyártó garantálja, hogy az anyag használatából fakadó kockázat

megfelelően kezelhető, és ellenőrizhető akkor az anyag használatára az engedély kiadásra kerül.

– Ennek hiányában az új központ megvizsgálja, hogy gazdaságilag, társadalmilag indokolt-e vállalni a kockázatot, illetve hogy az áru helyettesíthető-e mással

– A zöldek szerint nincs „megfelelő ellenőrzés”, hisz eddig is megfelelően kellett volna ellenőrizni a vegyi anyagokat, mégsem történt ez

– A Bizottságnak jogában áll uniós szintű korlátozásokat is bevezetni az anyagokra, amelyek kezelése uniós szintű intézkedést igényel, azért hogy az általuk jelentett kockázat elfogadható szintre csökkenjen.

Korlátozási eljárás

• A korlátozási eljárás biztonsági hálóról gondoskodik azoknak a kockázatoknak a kezelésére, amelyekkel a REACH-rendszer más része nem foglalkozik megfelelően.

• Bármely önmagában, készítményben vagy termékben előforduló anyag az egész Közösségre kiterjedő korlátozás alá vonható.

• A korlátozási javaslatok feltételeket szabhatnak meg az anyag gyártására, felhasználására illetőleg forgalomba hozatalára vonatkozóan, vagy szükség esetén megtilthatják használatukat.

A REACH hiányosságai• A REACH minden előnye ellenére végül megengedte

a cégeknek, hogy a bizonyítottan káros vegyi anyagok is a termékekben maradhassanak, ráadásul a címkén sem kell feltüntetni

• Tehát nemhogy nem tűnnek el a veszélyes anyagok, a címke alapján még választási lehetőségünk sincs, hogy biztonságos, egészségünkre káros anyagokat nem tartalmazó terméket választhassunk.

• Cégeknek 45 napon belül tájékoztatást kell adni, ha a REACH szerinti még hiányos “különös aggodalomra okot adó anyag” listáról van anyag a termékükben – Jelenleg e listán vannak pl. a szaporodási képességeket

károsító PVC adalékanyag ftalát vegyületek és májat és az idegrendszert károsító brómozott égésgátló anyagok

SVHC - VESZÉLYES ANYAGOK LISTÁI

• A REACH definíciója szerint azok a legveszélyesebb, úgynevezett „különös aggodalomra okot adó anyagok”, melyek: – Rákot okoznak (karcinogének).– Károsítják a DNS-ünket (mutagének).– Károsítják a szaporítószerveket vagy a magzatot (reprotoxikus).– Nem bomlanak le a környezetben (perzisztensek), fölhalmozódnak a

szervezetben (bioakkumulatívak), lehetséges mérgezőek (PBTk),– Más módon, de ugyanannyira káros hatásúak, mint a fentiek

• A cél ezek helyettesítése• Az International Chemical Secretariat (ChemSec) létrehozta a

S.I.N. (Substitute It Now – Helyettesítsd Most) lista 1.0-t, melyen jelenleg 267 vegyület található: www.sinlist.org

• Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) követelése szerint a listáján szereplő vegyületeket a dolgozók és a fogyasztók egészségének védelme érdekében mihamarabb biztonságosabb anyagokkal kell helyettesíteni. Jelenleg 306 vegyület található itt: www.etuc.org/r/830

A REACH költségei• Közgazdászok számításai szerint az új rendszerrel eurók százmilliárdjait

lehet az országoknak megtakarítani úgy az egészségügyben, a vegyi anyagok okozta betegségek ki nem alakulásával, mint a környezetvédelemben a kémiai szennyezések megelőzésével.

• Magyarországon egyedül a már betiltott azbeszt nevű rákkeltő szigetelőanyag eltávolításának költségét (a kármentesítést) 16 milliárd forintra teszik.

02468

101214161820

milliárd

eu

ró

REACH költsége (EU

Bizottság) fő/év

REACH nélküli egészégügyi

kár hazánkban (Magyar

hatástanulmány) fő/év

REACH nélküli egészégügyi

kár (EU Bizottság) fő/év

REACH nélküli egészégügyi

kár (Univ. Coll. London)

fő/év

Peszticidek

Növényvédőszerek és biocidok

Mik azok a peszticidek?

• Növényvédőszerek a „kártevők elleni védekezésre (kártevő emberi szempontból) és biocidok

• Csoportosítani lehet őket kémiai tulajdonságaik és felhasználásuk szerint. Lássuk az utóbbit:– herbicidek: gyomirtó szerek– fungicidek: gombaölő szerek– inszekticidek: rovarirtó szerek– rodenticidek: rágcsálóirtók– molluszkicidok: csigairtó szerek– akaricidok: atkaölő szerek– nematocidok: fonalféreg ölő szerek

• A modern vegyipar egyik legfőbb termékei

A növényvédőszerek• Növény termesztés során jelentős mennyiségben

használnak különféle növényvédő szereket. Ezek nagyobbrészt elbomlanak, mire a termék a fogyasztók asztalára kerül.

A peszticidek feladata a kártevők elpusztítása, tehát funkciójuknál fogva mérgek.

Milyen a „jó” peszticid?

• hatékony• szelektív, célorientált• könnyen kezelhető• nem veszélyes az emberi egészségre• „hasznos” állatot nem pusztít el• gyorsan lebomolik (miután megtette a

dolgát)• nem szennyezi a környezetet• gazdaságos

• A peszticidhasználat a 60-70-es években tetőzött• A rendszerváltástól az ezredfordulóig hazánkban

csökkent a felhasznált szerek (tonnában kifejezett) mennyisége, 2000 óta azonban újra növekszik.

• Jelenleg a hazánkban megművelt terület legalább 95 százalékán végeznek vegyszeres kezelést.– Gyakorlatilag minden nap fogyasztunk

vegyszermaradékokat

• Az Európai Bizottság utolsó felmérése szerint 2006-ban minden eddiginél nagyobb arányban voltak növényvédő szerekkel szennyezettek az unióban vásárolható élelmiszerek. – Az elmúlt öt évben közel húsz százalékkal emelkedett a

szennyezett élelmiszerek aránya.

A növényvédőszer használat

A növényvédőszer maradékok

• A hivatalos vizsgálatok szerint a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök közel fele tartalmaz vegyszermaradékokat

• Kb 5% határértékek feletti mennyiségben• Rendszeresen többféle hatóanyagot is ki lehetett mutatni.

– Egy termékben 29 különféle permetszer volt, bár mind határérték alatt.

– A vegyszerek együttes hatásáról kevés információ– Francia vizsgálat szerint más vegyszerek jelenlétében a

vinkozilin nevű szer harmincszor jobban károsította a kísérleti állatok egészségét.

– Itthon forgalmazott szőlőben tavaly hat-hétféle vegyszert mutattunk ki

– Nem lehetünk biztosak abban, hogy a határértékek garantálják az egészségünk védelmét.

A növényvédőszer maradékok

• Levegő Munkacsoport 2009 tavaszi vegyszermaradék-vizsgálataink során:

• 16 paprikamintából 10-ben találtunk vegyszermaradékot. – Marokkóból származó

paprikában a lehetséges rákkeltő dimethoate koncentrációja közel hétszerese volt a megengedettnek

• 17 epermintából pedig 13-ban– Egy epermintában a határérték

kétszeresét érte el egy permetszer mennyisége.

•A rákkeltő, az immunrendszert és a szaporodási képességet károsító anyagok már egészen kis mennyiségben is kifejthetik káros hatásukat

Mi a baj a peszticidekkel?

• A környezetszennyezés fogalmát a múlt század első felében egy komoly amerikai peszticid szennyezés kapcsán ismerték fel

• Számos peszticidről derült ki, hogy komolyan károsítja az emberi egészséget (DDT, lindán)

• Lassan bomlanak le, ezért szinte minden mezőgazdasági területén és minden emberben kimutathatóak

• Felborítják a Föld ökorendszerét, csökkentik a biodiverzitást

• 1991-ben a világ teljes élelmiszer-termesztésének közel 40%-át pusztítják el a különféle kártevők, kb. 2,5 millió t peszticid felhasználása mellett

• Pimentel becslése szerint a daganatos megbetegedések majdnem 1%-áért felelősek a peszticidek az USA-ban, számítások szerint az ottani lakosság 97%-a van kitéve a peszticid-maradványokból adódó egészségügyi kockázatnak.

• Biodiverzitás csökkenés: A környezetbe, ökorendszerekbe kijutott növényvédőszerek pusztítanak mindenfajta élőlényt– az USA-ban pl. a fácán állomány negyede pusztult el

peszticidhasználat következtében, ami a közvetlen mérgezések és a fő táplálékként szolgáló rovarok számának csökkenése miatt.

A peszticid használat kárai

MÉHEK• Elsősorban a rovarírtószerek,

de több növényvédőszer is

rendszeresen mérgezi a virágokat beporzó, virágport mézhez gyűjtögető házi- és poszméheket.

• A méheknek köszönhetően számítások szerint körülbelül 10–35 milliárd dollár haszon keletkezik az USA-ban.

• A méhcsaládok pusztulásának 20%-ért a peszticidek a felelősek, és 15%-uk károsodik területvesztés miatt.

• Beporzás hiányában jelentős a terméskiesés, minőségcsökkenés

Természetes ellenségek• A természetben számtalan faj szabályozza, alakítja

egymás populációjának egyedszámát– Ebbe a nagyon érzékeny természetes egyensúlyba

avatkoznak be brutálisan a növényvédőszerek.

• A peszticidek gyakran pusztítják a kártevők természetes ellenségeit is. – Pl. a Benomil nevű fungicid alkalmazása után több hernyófaj

elszaporodhat, terméskiesést okozva. • Meglepő, de ilyen esetekben általános gyakorlat

további növényvédőszerek alkalmazása az előző szer hatására felszaporodott fajok elpusztítására.

• 1990-ben az USA-ban ennek a másodlagos peszticides

kezelésnek a költsége elérte az 520 millió dollárt.

• Peszticid rezisztencia 1990-ig 504 rovarról és 273 gyomfajról bizonyosodott be, hogy létezik peszticid-rezisztens változata. – Indiában a maláriát terjesztő szúnyogok elleni Indiában a maláriát terjesztő szúnyogok elleni

vegyszeres védekezés következtében az 1960-as vegyszeres védekezés következtében az 1960-as évek elejére a korábbi sok milliós évi fertőzés 41 évek elejére a korábbi sok milliós évi fertőzés 41 ezerre csökkent, ám manapság a rezisztencia ezerre csökkent, ám manapság a rezisztencia következtében a megbetegedések száma már 50 következtében a megbetegedések száma már 50 milliót is meghaladja éventemilliót is meghaladja évente

• Jelentős költségeket és munkát emészt fel elhanyagolható a növényvédőszerek engedélyeztetésére, és ellenőrzésére kialakított állami infrastruktúra fenntartása is

A fél ország szennyezett• Közel 400 növényvédő szer hatóanyag van

forgalomban hazánkban, ám ezeknek csak egy részére van határérték az ivóvízben. A természetes vizekre azonban nincsenek határértékek, ezt a vegyipari cégek ki is használják. – Greenpeace 2002-es sajóbábonyi mérésekor, annak

ellenére, hogy a Bábony patak növényvédő szerekkel erősen szennyezett volt a felelős ÉMV-t

• A MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének Ökotoxikológiai Kutatócsoportja 2001-ben 121 élő- és ivóvíz minta 57,9%-ban talált növényvédő szer maradékot, köztük a leggyakrabban atrazint (mely évtizedek alatt sem bomlik le), sokszor az ivóvíz határérték több ezerszeresében.

Felszíni víz peszticid tartalom mérések • 2002-ben és 2003-ban végzett független

mérések alapján a vízminták 50%-ban a peszticid tartalom az ivóvíz határérték felett volt

– A két leggyakrabban talált peszticid az atrazin és az acetoklór volt

– Néha 100x, 1000x meghaladta a koncentráció az ivóvíz határértéket

– Peszticid kimutatható a Balatonból és a Dunából is, de a levegőből is, sőt ivóvízbázisokból is

– Nem csak a mezőgazdaság, hanem a vegyipar is felelős a vízszennyezésért

Lehetőségek, alternatívák, példákCsökkentés:•Dániában az elmúlt években 59%-al csökkentették a peszticid felhasználást. Új program további 30%-al csökkentés 5 év alatt, ezáltal a farmerek számítások szerint 30 millió Eurót spórolhatnak•Svédországban 1981-től 1985-ig 60%-kal csökkentették a peszticid felhasználást, =) 63%-kal csökkent a környezeti, 77%-kal az egészségi kockázat és lecsökkent a növényvédőszer maradványok mennyiségeAdók• „Szennyező fizet elv”: Dánia jelentős ökoadót vetnek ki az egészséget és környezetet egyaránt veszélyeztető anyagokra: (54% rovarirtókra, 33%-os egyéb növényvédőszerekre)

Peszticid használat szabályozása• Az ’50-es évek óta csak hatósági

engedéllyel lehet Magyarországon növényvédőszert forgalmazni és felhasználni. – Országonként eltérő engedélyezés (Olasz-

ország a betiltott atrazint exportált hazánkba)

• Az EU csatlakozással hazánk is átvette az uniós növényvédelmi jogszabályokat, és elvben csak az EU-val engedélyeztetett szereket használhattuk.– Számos kockázatos anyagra (pl. atrazinra,

többéves derogáció)

•2009-ben fogadták el az unió új növényvédelmi szabályozását, a növényvédő szerek használatát szabályozó irányelvet és az engedélyezési rendeletet.

Új EU szabályozás

• Az új jogszabályok célja az emberi egészség és a környezet védelme, azaz hogy csökkenjen az élelmiszereinkben található vegyszer mennyisége, és eltűnjenek a káros vegyszerek a mezőgazdaságból.

• Az új engedélyezési rendelet gyakorlatilag tiltja a rákkeltő, gén- és reprodukciós képességeket károsító illetve hormonhatású anyagok használatát– Ám ha az adott káros növényvédő szer nem váltható ki,

akkor kérhetnek a tagállamok derogációt a használatára. – Az új rendszerben a tagországoknak minimális beleszólása

lenne az engedélyezésbe, miközben több, a nagy cégeknek kedvező módosítás lépne életbe.

Az új EU irányelv• A fenntartható növényvédelmi gyakorlat kialakulása

érdekében előnyben kell részesíteni a vegyszermentes megoldásokat.

• Jelentősen szigorák a vegyszeres növényvédelmet a köz- és lakóterületen, valamint a Natura 2000 természetvédelmi területeken, és korlátozzák a légi permetezés alkalmazását is. A jogszabályok 2011-ben lépnek életbe a tagországokban.

• A légi permetezés elvben tilos bár kérhető rá derogáció

Biocidok• Biocidok: a károsnak tartott élő szervezetek ellen

alkalmazott készítmények gyűjtőneve • A klímaváltozás sajnos a szúnyogok és kullancsok terjedését

és számuk növekedést eredményezi. A háztartási rovarirtó szerek viszont funkciójuknál fogva mérgek.

• Eddig nem volt egységes EU szabályozás a használatukra, ezért előfordulhat, hogy olyan anyagokat árusítanak otthoni rovarirtásra, melyeket az egész Európai Unióban kitiltották a növényvédelemből, azok káros egészségügyi hatásai miatt.

Szúnyogirtás• Míg a növényvédő szerek használata csökken

Európában, addig a biocidok alkalmazása jelentősen nő. – Számítások szerint 2009-től világszerte évente 5,4

százalékkal fog nőni a biocidpiac. Eközben a biocidok jelentette egészségügyi kockázatok is folyamatosan nőnek.

A legismertebb biocidként használt szer, a DDT kivonását sajnos nem követték hasonló kockázat-csökkentő intézkedések.

Uniós egységes biocid szabályozásAz Európai Bizottság 2009. júniusában bocsátotta vitára a

biocidok engedélyezéséről szóló rendelet tervezetét• Célja, hogy fokozottabban óvjuk az emberi egészséget és a

környezete• 2013-tól érvénybe lép egy pozitív lista, hogy mely biocidok

használhatóak Európában, illetve lesz egy egységes új uniós szintű engedélyezési procedúra. – Kritériumrendszer, hogy mely egészségre és környezetre veszélyes

biocidok egyáltalán nem lesznek engedélyezhetőek - így reméljük hamarosan el fognak tűnni a legkárosabb szerek Európából.

• A jelenlegi szabályozás az ipar számára költséges és nehézkes, ugyanis akadozik a kölcsönös elismerés, azaz az egyik tagállamban engedélyezett szer másikban történő engedélyezése, továbbá az adatmegosztás hiánya miatt minden tesztet párhuzamosan végeznek.

• Ezentúl csak nagyon korlátozottan lehet ruhákat és bútorokat biocidokkal kezelni.

További információ:

vegyi.blog.hu

www.vegyireakcio.huwww.levego.hu/vegyianyag