Pápai Zoltán – Nagy Péter – Csorba Gergely – Micski Judit:

Tapasztalatok a mobilpiacok működéséről: ár-összehasonlítások

és piacszerkezeti változások értékelése

Verseny és szabályozás 20122013.09.25Pápai Zoltán

.

Motiváció

Igazak-e a következő mítoszok amikkel Magyarországon az utóbbi időben gyakran találkozunk:• A magyar mobil hangszolgáltatási és a

mobilinternet árak európai összevetésben magasak

• Több szolgáltató jelenléte a piacon, illetve új szereplő belépése alacsonyabb árakat eredményez

2

Praktikus kérdések

Meg tudjuk-e vizsgálni empirikusan ezeknek a mítoszoknak a relevanciáját?Milyen adatok vannak?

OECD és EU adatok a mobil hangszolgáltatási árak alakulásáról

Milyen eszközökkel?ár-összehasonlításegyszerű statisztikai eszközök

3

Mobil hangszolgáltatási árak alakulása

• a magyar mobil árak az EU átlagnál nagyobb mértékben csökkentek

• ugyanazokat a fogyasztói kosarakat 2010-ben harmadannyiért lehetett a magyar piacon megvenni, mint hét évvel korábban

Kisfogyasztói kosár (OECD 2002) árainak alakulása (€), 2004-2010

Forrás: Teligen (2004-10)

4

Mobil hangszolgáltatási árak 1.

2010-ben a magyar átlagos mobil percdíj (ARPM) a 7. legkisebb az EU-ban35%-kal az EU átlag alatt

ARPM az EU-ban (€ cent; EU27 átlaga: 10,7€ cent), 2010

Forrás: Digital Agenda Scoreboard

5

0

5

10

15

20

25

30

35

havidíj hívás SMS

Mobil hangszolgáltatási árak 2. :Ellentmondó eredmények az OECD-től

az OECD (2002, ill. 2006) fogyasztói kosarak alapján számított árak összehasonlításában Magyarország a középmezőnyben foglal helyet 2010-ben az OECD új, 2009-ben definiált fogyasztói kosarai alapján Magyarországon voltak a legmagasabbak a mobil árak 2010-ben (egyes kosarak esetében a magyar ár 100-150%-kal volt magasabb, mint az átlag)

OECD(2009-es definíció szerinti) kisfogyasztói kosár (30 hívás, 100 SMS) havi kiadása

ÁFA-val (USD PPP), 2010. aug.

Forrás: OECD (2011)

6

Az ellentmondásos eredmények okai

A különböző ár-mutatók közötti eltéréseka különböző mutatók mást mérnek: ARPM illetve kosarakÁFÁs vagy ÁFA nélküli árárfolyamon számított ár és vásárlőerő-paritáson számított árak eltérése

A fenti tényezők mind okai az eltérésnek, de az OECD 2009-ben definiált kosarai alapján számított árak nominális árfolyamon összehasonlítva is magasak!

ez strukturális problémára utal7

Mit mérnek a 2009-es OECD kosarak?

A kosarak az SMS tekintetében nem illeszkednek az EU piacok többségének jellemző fogyasztási szerkezetéhez!

kosár OECD 2009

hívás db hívásperc SMS db

low 30 50 100

medium 100 188 140

high 300 569 225

prepaid 40 40 75 60

extra high 900 1787 350

SMS 8 15 400

Forrás: GSMA (2011)

Egy előfizetőre eső havi SMS-ek száma az EU-ban 2011-ben (db) - EU27 átlaga: 59db; EU27 medián: 42db

8

Magasak a magyar árak?

A magyar árak abszolút szintje európai összehasonlításban nem magas

a mobil hangszolgáltatás ára inkább a középmezőnyben található

Az ár-összehasonlítások ellentmondásos eredményeinek okai

az unióban Magyarországon a legmagasabb az ÁFA kulcs - de az összehasonlításban ennek hatása kismértékűa vásárlóerő-paritásos számítás a magyar árakat mindig jelentősen nagyobbnak mutatja (ez ugyan relatív árat érzékeltet, de nem a tényleges árakat mér)

A fő ok: az OECD 2009-es kosarai a rossz kosárszerkezet miatt alkalmatlanok az országok árszintjének összevetésére

9

Mobil piaci (MNO) szereplők számának alakulása az EU-ban 2000 és 2013 között

10

28 belépés7 fúzió

2 kilépés

3G belépés kezdete

3G kiosztás kezdete

utolsó 3G belépő(Free, Fr)

első 4G belépő

(Pl)

utolsó csak 2G belépés

1, 2, 3, 4 és 5 (MNO) szereplős mobil piacok számának alakulása az EU-ban

2000 és 2013 között

11

2012-re lényegében

minden mobil piac vagy 3 vagy 4

szereplős

Mi a szereplők számának hatása az árakra?

Egy adott időpontban végzett keresztmetszeti összehasonlítás (ANOVA, regresszió) alapján nincs szignifikáns különbség a négyszereplős és a háromszereplős piacok teljesítménye között

a négyszereplős piacok átlagosan nem teljesítettek jobban a mobil hangszolgáltatás árának vonatkozásábanaz országok közötti árkülönbségeket jelentős részben magyarázzák az egy főre jutó GDP-ben megfigyelhető különbségek 12

Tanulságok

A közkeletű mítoszok gyakran nem, vagy nem úgy igazak, ha döntéshozatalhoz akarjuk felhasználni, jobb, ha előbb ellenőrizzük őketAz összehasonlítás jó eszköz, de a módszertan ismerete és ellenőrzése nélkül felszínes, téves következetésre vezetMár egyszerű empirikus elemzések is hasznos adalékkal szolgálhatnak fontos közpolitikai dilemmák eldöntéséhez

13