versenyképesség és foglalkoztatás - vityi péter, ivsz, alelnök - ivsz menta 2015
TRANSCRIPT
VERSENYKÉPESSÉGÉS
FOGLAKOZTATÁS
Vityi PéterAlelnök
Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége
KITÖRNI A KARANTÉNBÓL
IKTipar Foglalkoztatás + Export
IKT hatás = Versenyképesség
A JELENLEGI MÉRÉSI PONTOK HÁTRÁNYA
Export: Teáor miatt nem látszik az IT ipar dinamikájaNincs hozzáadott érték (főleg importtól megtisztított) mérés
Foglakoztatás:Teáor miatt nem látszanak az ügyfél oldali IT munkahelyek
Versenyképesség:Nincs mérés az IKT horizontális hatásra
IVSZ Export felmérés
Digitális gazdaságúj mérési model
IT piac munkaerő és oktatási felmérés
SZOFTVER ÉS SZOLGÁLTATÁS EXPORT 2014-BEN
multi53%
nemzetközi8%
hazai29%
startup10%
Volumen
VOLUMEN
400MRD HUF
1,7% (MO.-I TELJES EXPORTNAK)
HOZZÁADOTT ÉRTÉK
~360MRD HUF
~7,5% (MO.-I TELJES EXPORTNAK)
NÖVEKEDÉS (2011 CAGR)
+23%
4X(MO.-I TELJES EXPORTNAK
Egészséges szerkezet Nagy potenciál
IKT GAZDASÁGI SÚLYA - GDP
DIGITÁLIS GAZDASÁG MÉRÉSEINPUT/OUTPUT OLDALI INDIKÁTORRAL
Teljes nemzetgazdasági hatás
Beszállítói multiplikátor
Munkavállalói multiplikátor
Felhasználói multiplikátor
Beruházási multiplikátor
Teljes multiplikátor
Visszatekintő közvetett hatás
Visszatekintő indukált hatás
Előretekintő közvetett hatás
Előretekintő indukált hatás
IKT ágazat felhasználása más ágazatokból
IKT munkavállalóinak elköltött béreiből
IKT kibocsátását inputként felhasználó más ágazatokbólIKT kibocsátását beruházásként felhasználó más ágazatokból
A magyar IKT ágazat gazdasági súlya – GVA*
3450 Mrd bruttó hozzáadott érték
GVA 13,7 %-a
2008 2009 2010 2011 2012 20130
1,000,000
2,000,000
3,000,000
4,000,000
5,000,000
6,000,000
7,000,000
8,000,000
0.0%
3.0%
6.0%
9.0%
12.0%
15.0%
18.0%
21.0%
24.0%
1,661,404.001,666,171.001,638,221.001,772,222.001,770,114.001,819,616.00
656,186.67 641,876.23 628,699.03 711,789.35 689,090.68 705,721.72963,125.25 961,369.28 951,747.78
1,101,132.121,072,900.141,101,188.48595,281.48 594,868.68 588,901.53
657,934.70 654,037.74 680,761.46430,574.61 432,381.00 439,453.43527,991.95 510,886.64 520,081.60∑ 4,306,572.01∑ 4,296,666.18∑ 4,247,022.77
∑ 4,771,070.12∑ 4,697,029.21∑ 4,827,369.26
18.7% 19.3% 18.6%20.1% 19.6% 19.2%
Digitális gazdaság
Beszállítói hatások Felhasználói hatásokMunkavállalói hatások Beruházási hatásokÖsszesen Nemzetgazdasági GVA százalékában
Ezer
mill
iárd
fori
nt*GVA = GDP - termékadók egyenlege + terméktámogatások egyenlege
2008 2009 2010 2011 2012 20130
1,000,000
2,000,000
3,000,000
4,000,000
5,000,000
6,000,000
7,000,000
8,000,000
0.0%
5.0%
10.0%
15.0%
20.0%
1,661,404.001,666,171.001,638,221.001,772,222.001,770,114.001,819,616.00
832,120.58 832,537.87 769,504.47 858,628.31 841,316.66 859,422.50770,506.30 773,818.78 658,884.05 763,101.31 745,659.64 766,725.62
∑ 3,264,030.88∑ 3,272,527.65∑ 3,066,609.52∑ 3,393,951.63∑ 3,357,090.30∑ 3,445,764.12
14.2% 14.7% 13.5% 14.3% 14.0%13.7%
IKT szektor
Közvetett hatás Indukált hatás
Részesedés a nemzetgazdasági GVA-ból (jobb tengely)
Ezer
mill
iárd
fori
nt
4250 – 4830 Mrd bruttó hozzáadott érték
GVA 18,6–20,1 %-a
311 ezer álláshely
a foglalkoztatottak 11,5 %-a
A magyar IKT ágazat gazdasági súlya - foglalkoztatás
2008 2009 2010 2011 2012 20130
100,000
200,000
300,000
400,000
500,000
600,000
700,000
800,000
0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
16%
120,077.0 116,920.0 123,980.0 127,919.0 123,244.0 118,439.0
69,908.8 75,102.3 71,887.1 76,858.2 73,772.6 70,757.866,130.0 69,649.0 70,475.5 74,047.0 73,628.9 71,579.7
95,773.6 105,440.6 101,852.2 110,216.6 107,049.6 102,233.724,377.5 25,345.3 26,145.2 27,545.1 27,207.6 25,654.8
∑ 376,266.9∑ 392,457.3∑ 394,340.1∑ 416,586.0∑ 404,902.7∑ 388,665.1
13.6%14.8% 14.6% 15.5% 15.1% 14.4%
Beszállítói hatások Felhasználói hatások
Munkavállalói hatások Beruházási hatások
Összesen Nemzetgazdaság alkalmazottjainak százalékában
Ezer
fő
Digitális gazdaság
2008 2009 2010 2011 2012 20130
100,000
200,000
300,000
400,000
500,000
600,000
700,000
800,000
0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
16%
120,077 116,920 123,980 127,919 123,244 118,439
141,008 141,913 85,594 91,110 87,888 83,804
126,442 137,835108,599 117,079 114,092 108,741
∑ 387,527 ∑ 396,668
∑ 318,174 ∑ 336,108 ∑ 325,224 ∑ 310,984
14.0%14.9%
11.8%12.5% 12.2%
11.5%
Közvetett foglalkoztatásIndukált foglalkoztatásÖsszesenNemzetgazdaság foglalkoztatottjainak százalékában (jobb tengely)
IKT szektor
376 – 417 ezer álláshely
a foglalkoztatottak 13,6–15,5 %-a
FOGLAKOZTATÁSI HELYZET
A BellResearch kutatása a meghatározó vállalatok szakemberei és az átfogó piaci felmérés oldaláról is megerősítette a mennyiségi és minőségi informatikai szakemberhiány tényét.
1. A hazai piac foglalkoztatási potenciálja meghaladja a 15 ezer főt, a nyitott állások száma és a keresleti potenciál növekszik.
2. A legnagyobb igényt az informatikai SSC-k és a nemzetközi fejlesztőközpontok támasztják, de a munkaerőhiány valamennyi egyéb szegmens növekedését is bénítja.
AZ INFORMATIKUS KÉPZÉS KIBOCSÁJTÁS NEM TART LÉPÉST AZ IGÉNYEKKEL
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%Gazdasági %
Műszaki %
Bölcsész %
Pedagógus %
Társtud %
Orvosi %
Informatika %
Termtud %
Jog %
A főbb képzési területek jelentkezőinek aránya Felvi-adatok (felvi.hu), BellResearch-elemzés
Teljes Gazdasági Mérnök Programtervező0
1000
2000
3000
4000
5000
6000 5,685
1,216
3,042
1,427
2752
532
1363857
2011-ben felvettek 2014-ben lemorzsolódók
A DIÁKOK NEM RAJONGANAK AZ IKT-ÉRT
InformatikaMűszaki
Nemzetvéd. és katonaiGazdaságtudományok
ÖsszesenTanári képzés
Orvos- és egészségtud.Jogi
BölcsészettudományTermészettudomány
AgrárTársadalomtudomány
PedagógusképzésSporttudomány
MűvészetközvetítésMűvészet
0 100,000 200,000 300,000
281,512258,430
248,875236,023
213,783208,844204,306200,785
179,101178,424175,146170,107
142,454137,586136,221
123,601
A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga a vizsgált képzés képzési területe szerint (Ft/hó)Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013, Educatio
Teljes
Humán
Reál
Mindkettő
Bizonytalan
0% 20% 40% 60% 80% 100%
8
2
14
8
11
4
2
7
2
4
2
2
4
1
2
65
76
63
75
30
13
14
9
7
28
8
5
3
6
25
1. helyen 2. helyen 3. helyen Nincs az első 3-ban
Nem tudom még Nem válaszolt
IKT IPAR LEHETŐSÉGEI
IKTipar
Foglalkoztatás + Export
20e közvetlen + 400 Mrd GDP
40e közvetett
IKT hatás = Digitális gazdaság
JAVASOLT FEJLESZTÉSI LÉPÉSEK
VersenyképességDigitalizáció népszerűsítésea gazdaságban
IKT export bővítéseAz önmagától is dinamikusan növő,nagy hozzáadott értékű export továbbierősítése
InnovációDigitalizációs technológiák erősítése,Pl. IoT kompetenciaközpont – KKV/felső-oktatás fókusszal
Mérnökképzés erősítéseA műszaki- és informatikai képzés népszerűsítése, a lemorzsolódás csökkentése, „softskill”-ek a tananyagbanA digitális oktatás megújítási terveKomplex javaslatcsomagot a köznevelés digitáliskészség fejlesztő képességének javításához.