veszélyes üzemi alapismeretek · • „mindazon veszélyes tevékenység (veszélyes üzem)...
TRANSCRIPT
1
-1-
Veszélyes üzemi
alapismeretek
ELŐADÁS
DR. KÁTAI-URBÁN LAJOS
Budapest, 2015. november 25.
-2-
Az előadás tartalma
A. Bevezető - iparbiztonsági
veszélyeztetettség általános értékelése
B. Iparbiztonsági kockázatkezelés és
elemzés alapjai
C. Veszélyes üzemek felügyeletével
kapcsolatos szabályozási környezet
2
-3-
A. Magyarország
iparbiztonsági
veszélyeztetettségének
értékelése
-4-
Veszélyes tevékenységek
(üzemek)
általi veszélyeztetettség
3
-5-
-6-
440
134
106
Magyarország
veszélyes üzemei
4
-7-
A veszélyes üzemek megoszlása tevékenységenként
-8-
Veszélyes anyagok életciklusa
Veszélyes anyagot gyártó üzemek (baleseti eseménysorok beavatkozás tervezhető)
Veszélyes anyagot tároló és felhasználó üzemek (baleseti eseménysorok beavatkozás tervezhető)
Veszélyes áru szállítás a gyártási helytől a felhasználási helyig – logisztika (nem tervezhető)
RAKTÁROZÁS
HULLADÉK
TERMELÉS
BEHOZATAL
ÚJRAHASZNOSÍTÁS
SZÁLLÍTÁS
TERJESZTÉS,
ÁRUSÍTÁS
FELHASZNÁLÁS
KIVITEL
5
-9-
Veszélyes anyagok előfordulása a veszélyes ipari üzemeken belül
A különböző ágazatokba sorolható veszélyes ipari üzemekben jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége és minősége változatos
(pl. olajipar gyógyszeripar)
Veszélyes anyagok előfordulás üzemen belül: Raktárak Tartályparkok Töltő és lefejtő helyek (vasúti, közúti, uszály) Üzemi teherpályaudvarok Szivattyútelepek Anyagfogadó és feladó állomások Üzemi készülékek, csővezetékek
-10-
A veszélyes üzemi balesetek
kialakulásának okai
Az elmúlt évtizedben bekövetkezett súlyos balesetek
okainak statisztikai értékelése
6
-11-
Ipari baleset hatásai
-12-
Hatások-1
MÉRGEZÉS
Szennyezett tárgyakkal való
érintkezés
Közvetlen mérgezés
Szennyezett élelmiszer fogyasztása
INDIA, Bhopal; 1984. dec. 3.
- 41 t metil-izocianát kikerülése
- 3598 halott
- 100000 ember mérgezése
- 200000 embert kitelepítése
7
-13-
1976. július 10. Seveso, Olaszország
2 kg dioxin kikerülése
600 embert kitelepítése
2000 ember dioxin mérgezése (37000 érintett)
-Körülbelül 10 négyzetmérföld földterület és növényzet azonnal elszennyeződött
-A helyben termesztett élelmiszer felhasználását több hónapra megtiltották és a felső talajréteget el
kellett távolítani és elégetni -Állatállomány megsemmisítése (80.000 db)
-14-
Hatások-2
HŐSUGÁRZÁS
Építmény károsodás
Személyi sérülés Első-, másod-, harmadfokú égési sérülés
Buncefield; 2005. dec. 11. - 44 fő könnyű sérült
- jelentős környezeti kár
8
-15-
Budapest, XV. kerület 2004. 11. 01.
-300 m2 tűzfelület - ismeretlen vegyi
-anyagok -robbanások
-16-
-A tűz hőterhelése okozta a legtöbb kárt -A kár 1 milliárd dollár
Texas City, Texas BP 2005.
-15 munkavállaló halt meg
- 170 megsérült
9
-17-
2015. 06. 8. Kijev (Ukrajna)
üzemanyag bázistelep tűz
8 napig égett a telep 5 halott és 15 sebesült Jelentős anyagi kár
-18-
Hatások-3
ROBBANÁS
Építmény károsodás
Személyi sérülés Repeszhatás: 100 Joule
Test, dobhártya, tüdő sérülés
HOLLANDIA, Enschede; 2000. máj. 13.
- 21 ember elhunyt
- 1000 ember megsérült
- 400 m-es sugarú körön belül az összes épület
megsemmisült
10
-19-
Pusztítás:
Gyár,40 ha
400 ház
Több mint 1500
megrongálódott
1250 hajléktalan
450 millió EURO
Enschede (Hollandia), 2000. 05. 13.
21 halott
947 sérült
177 t tüzijáték
-20-
Enschede,
Hollandia 2000. 05. 13.
Tűzijáték Raktár
11
-21-
AZF Toluouse
(Franciaország)
2001. 09. 21.
-22-
-200 t ammónium-nitrát hangárban - Richter-skála szerinti 3,2-es erősségű
földrengéshez hasonló robbanás
12
-23-
Toulouse, 2001. 09. 21.
Pusztítás mértéke:
A teljes gyár, tízezer ablak
500 ház lakhatatlan
69 iskola (2 rom)
18 kollégium rongálódott
29 halott
2500 súlyos sérült
Kár: 1,5 Mrd EUR
-24-
2015.08.12 Robbanás a TIANJIN - i Kikötőben (Kína)
Kár: 3,5 Md USD, 173 halott, 797 sérült 700 tonna nátrium-cianid, 800 tonna Ammónium-nitrát, 500 tonna kálium nitrát, TDI ?
13
-25-
Törökbálint, 2004. 08. 05. -3 halott, 10 sebesült -70 épület károsodott -Közúti balesetek -8 gépkocsi károsodott
-26-
Hatások-4
KÖRNYEZETI
HATÁSOK
Levegőszennyezé
s Talajszennyezés
Nagybánya
(Románia);
2001. jan. 30.
- nagyszámú növény- és
állatfaj elpusztulása
- 6 hónapos halászati
tilalom
Vízszennyezés
Személyi sérülés
Ukrajna
Tisza folyó
Szamos folyóMagyarország
Duna folyó
Románia
Szerbia
Duna folyó
Fekete -
tenger
Nagybánya
- 100 000 m3 nehézfém
koncentrációval szennyezett
víz
- a szennyezés elérte a Dunát
14
-27-
Veszélyes szállítmányok
általi veszélyeztetettség
-28-
Veszélyes anyagok előfordulása a veszélyes üzemeken kívül
Veszélyes anyagok fuvarozása, szállítmányozása, a veszélyt a folyamatosan ellenőrzött üzemeken kívül helyezi: közel a lakossághoz, lakott területeken belülre is
Szállítási ágazatok:
• közúti szállítás – logisztikai raktárak, kombiterminálok
• vasúti szállítás - teherpályaudvarok
• belvízi szállítás – kikötők, lekötők
•légi szállítás – előkészítő létesítmények
• csővezetékes szállítás (kőolaj és földgáz, termékvezetékek)
Belvízi
Csővezetékes Vasúti
Közúti
15
-29-
Veszélyes áru közúti szállítás
• 34 millió árutonna
kilométer/év teljesítmény
• Transzeurópai közlekesési
hálózat
• Veszélyes áru logisztikai
raktárbázisok (14 db)
-30-
Veszélyes áru vasúti szállítás • 9 M árutonna km veszélyes
áru/év (forrás: KSH)
• Teherpályaudvarok 14 db
• Iparvágányok – veszélyes
üzemek
• Kombiterminálok (Soroksár,
Csepel, Sopron)
• Huckepack és Rola szállítás
16
-31-
Súlyos vasúti veszélyes áru balesetek
2009.06.29. Viareggio Italy • 17 halott, 27 sérült • 1000 kitelepített és
100 fő hajléktalanná vált • Gyúlékony gáz (LPG)
-32-
Cseljabinszk (Oroszország) –
vasúti katasztrófa • 2011. 09.01 teherpályaudvaron 6000 db kétliteres
brómot tartalmazó palackot tároló vasúti kocsi
égett
• 1,3 millió embert veszélyeztetett a mérgező felhő
17
-33-
Veszélyes áru belvízi szállítás • 1,8 mill árutonnakilométer/év • Duna folyam 417 fkm (1850,20 –
1433,00 km) • ENSZ EGB IV – Vi. viziút • RoRo forgalom • Dunai kikötők (Baja, Csepel, Szbatta,
Komárom, Gönyü,)
-34-
Veszélyes áru belvízi baleset
2011.01.14.-én Rajnán
Waldhof
2400 tonna kénsav
Antwerpenből - Basf Ludwigshafen
18
-35-
Veszélyes áru légi szállítás
• Liszt Ferenc repülőtér
• Balaton repülőtér
-36-
Veszélyes áru csővezetés szállítása
• kőolaj- és földgáz szállító vezetékek
• Termékvezetékek • Szivattyú,
kompresszor és elosztó állomások
19
-37-
Létfontosságú rendszerek és
létesítmények
általi veszélyeztetettség
-38-
• 10 szektor és 43 alszektor
Létfontosságú
rendszerek és
létesítmények
Forrás: Kovács László: Kritikus információs infrastruktúrák előadása
20
-39-
Vasilikos erőmű – KI elem kiesése robbanás
következtében Ciprus 2011. 01. 11.
Erőmű termelése: 1148/788 Mw 98 lefoglalt konténer (400 t TNT) robbant fel a szomszédos haditengerészeti bázison 13 halott, 65 sebesült 2 év újjáépítésre 38 Mw tartalék erőmű 180 Mw mobil erőmű 120 Mw török Ciprusról
-40-
Nukleáris létesítmények
általi veszélyeztetettség
21
-41-
Nukleáris létesítmények
Létesítmények és tevékenységek
tervezési kategóriába sorolása
I. kategória
Paksi Atomerőmű
II. kategória
Kiégett Kazetták Átmeneti tárolója (KKÁT)
Budapesti Kutatóreaktor
Izotópintézet Kft.
III. kategória
BME Oktatóreaktor
Püspökszilágyi Radioaktív
Hulladékfeldolgozó és Tároló Telep
(RHFT)
Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló,
Bátaapáti
V. kategória
Bohunice Atomerőmű
Mohovce Atomerőmű
Krsko Atomerőmű
Dukovany Atomerőmű
Temelin Atomerőmű
-42-
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség
osztályozási rendszere Nemzetközi Nukleáris
Eseményskála
INES - International Nuclear
Event Scale
Nemzetközi Atomenergia-
ügynökség által bevezetett
osztályozási rendszer
A nukleáris események
osztályozására 7 + 1
fokozat létezik.
22
-43-
Potenciális nukleáris veszélyforrások
hazánk térségében
Paksi Atomerőmű
BME Oktatóreaktor
MTA Kutatóreaktor
Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója
-44-
Bányászati tevékenységek
23
-45-
Bányászati tevékenységek • Bányászati tevékenységek
– Kőolaj és földgázkitermelés, kutatófúrások
– Kitermelt anyag elsődleges készletezése és
feldolgozása
– Földalatti gáztárolók
– Termékelosztási és logisztikai tevékenység –
szénhidrogén szállítóvezetékek
– Szén és lignitbányászat létesítményei
• Bányászati veszélyes hulladéktároló létesítmények
– Fúrási iszaptároló létesítmények
• Bányászati hulladéktároló létesítmények
– a vörösiszap tározók, a
– az uránérc bányászat hulladék tározók,
– a színesfém zagytározók és a vasérc
zagytározó.
– A szén-és lignitbányászati tevékenység
hulladékait meddőhányókon és talajdepókban
tárolják.
-46-
Kolontár, 2010. 10. 05.
24
-47-
Magyarországi veszélyes
tevékenységek iparbiztonsági
szempontú elemzése és
rendszerbe foglalása
-48-
25
-49-
-50-
Az EU-ban (27) összesen 9926 db veszélyes üzem tartozik a seveso irányelv
hatálya alá tartozó. E számból a felsős üzemek száma 4403 db, az
alsós küszöbértékű üzemek száma 5523 db.
EU-27 veszélyes üzemek
26
-51-
-52-
27
-53-
A veszélyes üzemek országos eloszlása az üzemek
besorolása alapján
68
397
105
134
Alsó küszöbértékű üzem
Felső küszöbértékű üzem
SKET-re kötelezett küszöbérték alatti üzem
SKET-re nem kötelezett küszöbérték alatti üzem
-54-
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
Bács-
Kis
kun
Bara
nya
Békés
Bors
od-A
baúj-Z
em
plé
n
Bud
apest
Cso
ngrá
d
Fejé
rG
yőr-
Moso
n-S
opro
n
Hajd
ú-B
ihar
Heves
Jász
-Nag
ykun-S
zoln
ok
Kom
áro
m-E
szte
rgom
Nógrá
d
Pest
Som
ogy
Szabolc
s-S
zatm
ár-
Bere
g
Toln
a
Vas
Veszp
rém
Zala
Küszöbérték alatti veszélyes üzem
Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
Felső küszöbértékű veszélyes anygokkal foglalkozó üzem
A veszélyes üzemek számának megoszlása
igazgatóságonként
28
-55-
Veszélyes üzemek Magyarországon
465 db
134 db
105 db
-56-
A veszélyes üzemek megoszlása
tevékenységenként
29
-57-
B. Iparbiztonsági
kockázatok kezelése
és elemzése
-58-
Mit jelent
az iparbiztonság?
30
-59-
Az „iparbiztonság”, mint önálló
biztonsági szakterület fogalma • „Mindazon veszélyes tevékenység (veszélyes
üzem) specifikus jog- intézmény és feladatrendszer,
eljárás- és eszközrendszer, illetve módszertan,
amely
• a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek elleni védekezéssel, a veszélyes áru
szállítással, a nukleáris balesetek elhárításával,
valamint a létfontosságú rendszerek és
létesítmények biztonságával kapcsolatos
• üzemeltetői, hatósági és önkormányzati feladatok
teljesítése útján
• a lakosság életének, és egészségének, a
környezetnek és a létfenntartáshoz szükséges
anyagi javaknak és szolgáltatásoknak
• a magas szintű védelmét szolgálja.”
-60-
Iparbiztonsági
jogi szabályozás fogalma
• „A katasztrófavédelmi szabályozás
(jogterület) speciális része,
• amely különösen a felkészülési- és
balesetelhárítási intézkedések
vonatkozásában magában ötvözi a
tűzvédelem és a polgári védelem feladat-
rendszerének legfontosabb elemeit
• és amely a súlyos balesetek,
üzemzavarok, létfontosságú rendszer
elemek kiesésével járó események
• bekövetkezésének megelőzését és a
• lehetséges következmények csökkentését
és elhárítását szolgálja.”
Kat.
SEVESO
ENSZ EGB
ADR ADN
RID ICAO
Lrtv.
31
-61-
2012. január 01.
Integrált katasztrófavédelmi feladatrendszer
Polgári Védelem Tűzvédelem
Iparbiztonság
-62-
32
-63-
Az „iparbiztonsági célú
veszélyeztetettség” fogalma
• „iparbiztonsági célú veszélyeztetettség alatt
• az iparbiztonsági szakterület által felügyelt veszélyes
tevékenységek által okozott veszélyeztetettséget értjük,
• pontosabban a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek, a
küszöbérték alatti üzemek, a nukleáris létesítmények nem
tervezett eseményei,
• és a létfontosságú rendszerek és létesítmények kiesése
• általi veszélyeztetést”.
-64-
Mit jelent
a kockázatkezelés?
Mi a
kockázatelemzés?
33
-65-
Alapfogalmak
• A kockázat
– a valószínűség és a sérülés kombinációja
– a veszély és a biztonság hányadosa
– az esemény, a bekövetkezési valószínűség és a
következmény hármasa (forrás: Guidelines for Chemical Process
quantitative risk analysis. CCPS, New York 1989)
• Kockázat (Kat.):
– egy adott területen adott időtartamon belül,
– meghatározott körülmények között bekövetkező,
– egészséget, illetve környezetet károsító veszély
megvalósulásának valószínűsége
• Súlyos baleseti veszélyének azonosítása
és kockázatuk elemzése (Kat.):
– az üzemeltető által végzett módszeres elemző
tevékenység,
– amelynek során meghatározza és bemutatja
– a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkező
– veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset
– kialakulásának lehetőségeit
– és azok bekövetkezésének valószínűségét.
Forrás: Guidelines for
Chemical Process
quantitative risk
analysis.
CCPS, New York
1989
-66-
66
Ipari kockázatok
kezelése és elemzése
Veszélyek azonosítása
Baleseti események azonosítása
Következmények értékelése Beköv. valószínűség becslése
Kockázat összegzés
Következmények
mérséklését szolgáló
intézkedések
Beköv. valószínűség
csökkentését szolgáló
intézkedések Kockázatok
korlátozása?
Optimális javaslatok kidolgozása
a kockázatok kezeléséhez
34
-67-
Csokornyakkendő módszer alkalmazása
veszélyeztetettség elemzéshez
UE 1
UE 3
UE 4
UE 5
UE 7
IE
IE
IE
IE
IE
IE
CE
SCE
SCE
DP
DP
DP
ME
ME
ME
ME
ME
ME
ESEMÉNYSOR
Hibafa
Eseményfa
Védelmi zárak Megelőzés Következmények csökkentése
DP ÉS
ÉS
VAGY
VAGY
VAGY
VAGY
VAGY
UE 2
CU E
CU E
Csúcs esemény
Kezdeti esemény
Ele
mi h
iba
ese
mé
nye
k
Le
he
tsé
ge
s h
atá
so
k
-68-
Kockázatcsökkentés
• A kockázat „lehető legkisebb ésszerűen megvalósítható” (ALARP) HSE
• Költség-haszon elemzés
(Cost Benefit Analysis - CBA)
• Kockázatcsökkentő
intézkedések:
– kockázat (veszély) kizárása
vagy csökkentése (inherent
safety);
– a következmények
csökkentése;
– és a bekövetkezési
valószínűség csökkentése
Forrás: Redusing risk and protecting people, HSE Norwich 2001. www. hse.gov.hu
35
-69-
Védelmi
rétegek
egymásra
épülése
Települési külső védelmi terv
Üzemi belső védelmi terv
Fizikai védelem - kármentő
Fizikai védelem - mentesítő eszközök
Automatikus veszélyhelyzeti lekapcsolás
Kritikus riasztás, kezelői felügyelet
kézi beavatkozás Alapellenőrzés, folyamat riasztás, kezelői felügyelet
folyamat tervezés
Forrás: Guidelines for Chemical
Process quantitative risk
analysis.
CCPS, New York 1989
-70-
Veszélyes üzemi kockázat- és
következmény elemzési alkalmazások Súlyos balesetek elleni védekezés területén felhasznált
kockázat- és következményelemzési alkalmazások
Kockázat- és
következményelem
zés alkalmazási
területei
Veszélyes üzem által
okozott veszélyeztetettség
minősítése.
Biztonsági jelentés és
elemzés hatósági
vizsgálata és biztonsági
intézkedések bevezetése
Belső és külső
védelmi terv, súlyos
káresemény elhárítási
terv kidolgozása
Településszerkezeti
terv kidolgozása
Előírt műszaki
követelmények
Halálozás egyéni és
társadalmi kockázatának
meghatározása
Veszélyeztetett terület
(hatásterület)
kiszámítása
Veszélyességi övezet
meghatározása a
sérülés egyéni
kockázatának
megállapítása útján
36
-71-
Halálozás egyéni kockázata
Halálozás
egyéni
kockázat:
Egy adott területen,
adott időtartamig tartózkodó személyre
vonatkoztatott
halálos kimenetelű baleset valószínűsége.
-72-
Halálozás társadalmi kockázata
Társadalmi
kockázat:
Megadja a valószínűségét azoknak a halálos kimenetelű
eseményeknek, amelyek
- meghatározott időtartam (rendszerint 1 év) alatt,
- meghatározott számú (N = 10, 100, 1000) halálos
áldozatot követelnek.
37
-73-
Veszélyes anyagok kibocsájtásának
következményei és hatásai
Veszélyes anyagok
Kikerülés Más balesetek
Gáz Kétfázisú Folyadék
Fáklyatűz Gőz/gázfelhő tűz
VCE Tócsatűz BLEVE
Mérgezés Hősugárzás Robbanás (túlnyomás és repesz)
Hatások
Folyadék tócsa
Párolgás
Robbanás - Összenyomott állapot - Elszabaduló folyamatok - Porrobbanás - Fizikai robbanás
Külső tűz
Tűzgömb
-74-
Sugárláng,
fáklyatűz (jet fire) Gőz/gázfelhő
robbanás (VCE)
Tócsatűz
(pool fire)
Gőz/gázfelhőtűz
(flash fire) Mérgező felhő
terjedése
(toxic fume)
Forrásban lévő
folyadék
gőzrobbanása
(BLEVE)
38
-75-
Feltételezett baleset hatásai - példa (tűzveszélyes anyag kibocsátása és következményei)
• Anyag: aceton
• Mennyiség: 1000 l
• Csomagolóeszköz: IBC
Hatások:
• Tűz és robbanásveszély – ARH/2=31 m
– ARH=23 m
– FRH=11 m
• Gőzfelhő robbanás – Ablaküveg sérülések: 80m
– Épületek rongálódása, dobhártyasérülések: 35-40m
– Égési sérülések: 40m
-76-
Feltételezett baleset hatásai - példa (pirotechnikai anyag robbanása)
• Anyag: pirotechnikai termékek (bombák)
• Mennyiség: 200 kg
Hatások:
• Robbanás:
– Ablaküveg sérülések: 400 m
– Épületek rongálódása: 100 m
– dobhártyasérülések: 60 m
39
-77-
Feltételezett baleset hatása - példa (mérgező anyag kiszabadulása és terjedése)
• Anyag: klór
• Mennyiség: 50 l
• 20 mm-es lyukadás
Hatások:
• mérgezés – 100%-os halálozás: 300
méteres távolságig
– 10%-os halálozás: 400 méterig
– 1%-os halálozás: 550 méterig
-78-
Súlyos baleseti
eseménysorok hatásai
Súlyos baleset hatása Referencia eseménysor
Hősugárzás Túlnyomás Repeszhatás Mérgező hatás
Tócsatűz < 500 m
Tartálytűz < 500 m
Fáklyatűz < 500 m
Tűzgömb < 500 m
Gőztűz < 500 m
Porrobbanás < 1 km < 1 km
VCE (gázfelhő robbanás) < 1 km < 3 km < 3 km
BLEVE < 1 km < 5 km < 5 km
Mérgező felhő < 15 km
Környezeti hatás (felszíni víz
és levegő szennyezés) < 500 km
40
-79-
Veszélyességi övezetek kijelölése (példa)
sérülés egyéni kockázata
Belső zóna
Középső zóna
Külső zóna
-80-
Holland veszélyeztetettség elemzési
módszertani útmutatók
LILA KÖNYV - TNO (Purple Book). Committee for the
Prevention of Disasters. CPR 18E . Guidelines for
Quantitative Risk Assessment (Mennyiségi
kockázatelemzési módszertani útmutató). The
Director-General of Labour, The Netherlands
SÁRGA KÖNYV - TNO (Yellow Book). CPR 14E,
Methods for the Calculation of Physical Effects
(Módszertani útmutató a fizikai hatások számítására)
ZOLD KÖNYV - TNO (Green Book CPR 16E, Methods
for the Determination of Possible Damage (Módszertani
útmutató a lehetséges károk meghatározására)
VÖRÖS KÖNYV - TNO (Red Book). CPR 12E, Methods
for the Determining and Processing Probablilities
(Módszertani útmutató a valószínűség számítására
és feldolgozására)
41
-81-
C. Veszélyes üzemekkel
kapcsolatos
szabályozási
környezet
-82-
Az iparbiztonsági igazgatás
közjogi szabályozásának
fejlődése
42
-83-
143 év • 1872. évi VIII. törvénycikk „az ipartörvény”
8. §-a így rendelkezett:
– „Ha valamely iparág gyakorlása oly
üzlettelepek felállításával jár,
– melyek fekvésük vagy az üzlet minémüsége
által a
– szomszéd birtokosokat vagy lakókat, avagy
egyáltalában a közönséget háborgatják,
megkárosíthatják vagy veszélyeztethetik,
– ily telepek az alább körülirt eljárás mellett csak
iparhatósági engedély alapján állíttathatnak
fel.”
– „mindennemű tűzijáték- és gyúszer-áru
készítésére szolgáló telepek; lőporgyárak és
raktárak, gázkészítő, gáztartó intézetek, olaj-
gyárak, ásványolaj-finomítók, mindennemű
vegyészeti gyárak, gyors fehérítők; czukor-,
szesz- és sörgyárak vagy az uszodák, fürdők.”
-84-
143 év • 1949. évi genfi egyezmények
– A polgári védelmi feladatok a következők:
- a létfontosságú közművek sürgős megjavítása,
- közreműködés a létfenntartáshoz
nélkülözhetetlen létesítmények megmentésében,
• 1996. évi XXXVII. törvény a polgári
védelemről
– Polgári védelmi feladatok
– 4. § g) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak
(különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és
gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme
43
-85-
BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség - iparbiztonsági főfelügyelő és helyettese - veszélyes üzemek főosztály - veszélyes szállítmányok főosztály - kritikus infrastruktúra koordinációs főosztály - hatósági koordinációs és műveletelemzési főosztály
Fővárosi és Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok - iparbiztonsági főfelügyelők - hatósági osztály - KML, KSE
Katasztrófavédelmi Kirendeltségek - iparbiztonsági felügyelők - hatósági osztály Személyi és tárgyi feltételek megteremtése Eljárási rend, módszertan, képzés és továbbképzés, hatósági ellenőrző szoftverek és adatbázisok (IBIR, PhastRisk, VÁSZIR, HADAR, IIK, NBIÉK, RODOS)
Iparbiztonsági intézményrendszer fejlesztése
Területi szerv
Helyi szerv
Központi szerv
Intézmény fejlesztési
intézkedések
-86-
44
-87-
Veszélyes üzemek
felügyelete
-88-
Veszélyes üzemi jogi- és belső szabályozás
VÉGREHAJTÁSI RENDELETEK
1. Veszélyes üzemek
végrehajtási rendelet
219/2011. (X.20.) Korm. r.
4. Veszélyes katonai
objektumok - 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet
2. Bírság
rendelet 208/2011. (X.12.)
Korm. r.
BM OKF belső szabályozó, 17/2015. sz. Főigazgatói Intézkedés a hatósági eljárás rendjéről
TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS 2011. évi CXXVIII. tv. Kat. IV. fejezet
3. Igazgatási
szolgáltatási díj 51/2011. (XII.21.)
BM r.
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2012/18/EU - Seveso III. - irányelv
Ipari Baleseti ENSZ EGB Egyezmény
128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet
45
-89-
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2012/18/EU - Seveso III. - irányelv
átültetése a hazai szabályozásba
- a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben megtörtént a 2013. évi CXCII. törvénnyel ,
- a Kat. tv. végrehajtását szolgáló 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet módosítása folyamatban van.
Hazai jogrendbe történő alkalmazás határideje: 2015. június 1.
-90-
Hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési
rendszer működtetése
– a veszélyes üzem azonosítása és a veszélyes tevékenység végzése (MKI/FKI),
– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése (MKI/FKI),
– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, hatásainak csökkentését biztosító irányítási rendszer, illetőleg a biztonsági irányítási rendszer, irányítási rendszer vizsgálata (MKI/FKI),
– a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás értékelése (MKI/FKI),
– a belső védelmi terv, súlyos káresemény elhárítási terv illetve a külső védelmi terv, és ezek végrehajtási feltételeinek meglétének ellenőrzése (MKI/FKI),
– a településrendezési tervezés (MKI/FKI),
– a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása (MKI/FKI),
– II. fokú hatósági feladatok ellátása BM OKF OIBFÖFE Veszélyes Üzemek Főosztály,
– Szakirányítási tevékenység BM OKF OIBFÖFE Veszélyes Üzemek Főosztály,
46
-91-
Veszélyes üzemi
üzemeltetői kategóriák
Felső küszöbértékű vaf
üzem
Alsó küszöbértékű vaf
üzem
Küszöbérték alatti üzem (+ a kiemelten kezelendő létesítmény)
Szabályozás hatálya alá nem tartozó
vaf gazdasági szervezet
Seveso
szabályozás
hatálya alá
tartoznak
Magyar
szabályozás
-92-
Biztonsági jelentés (Kat.): az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy
rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, működőképes belső védelmi tervvel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához.
Biztonsági elemzés (Kat.): az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához.A biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel.
Fogalmak - 2.
47
-93-
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset (Kat): olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó,
veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet.
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar (Kat):
• veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a
rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező
olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi
következmények egyikével jár:
• a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz,
• b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás,
• c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása,
• d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú
veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben,
• e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő
mennyiségben,
• f) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.
Fogalmak - 3.
-94-
Veszélyes anyag (Kat):
e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.
Veszélyes tevékenység (Kat):
olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.
Veszély (Kat):
valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre.
Fogalmak - 4.
48
-95-
Védelmi tervezés
Belső védelmi terv
219/2011. (X. 20.)
Korm. R. 8.sz. mell.
üzemeltető
Külső védelmi terv
219/2011. (X. 20.)
Korm. R. 9. mell.
veszélyeztetett település
polgármestere
Katved kir.
-96-
Belső védelmi terv (Kat):
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány.
Külső védelmi terv (Kat):
a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszélyelhárítási terv része.
Veszélyeztetett terület (vhr):
ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus vagy túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják.
Fogalmak - 5.
49
-97-
Küszöbérték alatti üzemek (Kat.): egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására
kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények
Kiemelten kezelendő létesítmények (R.): - a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő
szállításának létesítményei (szállító vezetékek, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomások), kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt
- veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanításával foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe
- azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe
Súlyos káresemény elhárítási terv (Kat.): küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely tartalmazza az üzem
veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit
Legfontosabb új fogalmak - 1.
-98-
Veszélyeztetett terület (R.): ahol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve küszöbérték alatti üzem
tevékenysége során bekövetkező veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, üzemzavarok által okozott mérgező, hősugárzási, ökotoxikus, illetve túlnyomási hatások az emberi egészséget, a környezetet vagy a természeti értékeket károsíthatják
Társhatóság (R.): veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, küszöbérték alatti üzemek tekintetében
hatósági feladatkört ellátó személyek és szervezetek
Legfontosabb új fogalmak 2.
50
-99-
biztonsági jelentés készítése; adatszolgáltatás a külső védelmi terv készítéséhez (önk. és hatósági feladat); biztonsági irányítási rendszer kiépítési és működtetése bejelentési kötelezettség, biztonsági elemzés készítése; súlyos baleset-megelőzési célkitűzések; adatszolgáltatás a településrendezési tervezés (önk. és hatósági feladat); belső védelmi tervezés; baleseti jelentési kötelezettség, bejelentési kötelezettség, ha a hatóság előírja, akkor súlyos káresemény elhárítási terv készítése, illetve külső védelmi tervhez adatszolgáltatás ------------------------------------------------------------- veszélyes anyagokkal kapcsolatos kémiai biztonsági szabályok; vízminőségi kárelhárítási üzemi terv; veszélyes hulladék létesítmények havária terve veszély-elhárítási alapterv készítése; tűzoltási terv készítése; munkavédelmi előírások; tűzvédelmi előírások műszaki biztonsági előírások
Felső
küszöbértékű üzem
Alsó
küszöbértékű üzem
Küszöbérték alatti üzem
-------------------
Nem tartozik a Kat. hatálya
alá
SEVESO
Veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzem
Küszöbérték alatti üzem
------------------
Nem tartozik a
Kat. hatálya alá
Veszélyes üzemek típusai, kötelezettségei a
veszélyes anyagmennyiség függvényében
-
100-
A súlyos ipari baleset-megelőzés
dokumentációs rendszere
Küszöbérték alatti
üzem
Alsó küszöbértékű
veszélyes
anyaggal
foglalkozó üzem
Felső küszöbértékű
veszélyes
anyaggal
foglalkozó üzem
- Biztonsági elemzés Biztonsági jelentés
Súlyos káresemény-
elhárítási terv
Belső védelmi terv
Esetenként KVT Külső védelmi terv
- Településrendezési tervezés
Katved. tv. alapján Seveso III. Irányelv szerint
51
-
101-
Üzemeltetői és
hatósági intézkedések
felépítése
Megelőzési és
felkészülési
(következmény
csökkentő)
intézkedések
Védekezési
(baleset-
elhárítási)
intézkedések
Helyreállítási
intézkedések
Esemény (baleset) időszaka
Megelőzés időszaka
Helyreállítás időszaka
A biztonság bemutatása
a Biztonsági jelentésben
Település-
tervezés
Védelmi
tervezés
Info
rmat
ion
toth
e
Pu
bli
c
Biztonságos
irányítás
Info
rmat
ion
toth
e
Pu
bli
c
Biztonságos
Technológia
rendezési
A l
ako
sság
táj
éko
ztat
ása
ELLENŐRZÉSEK
A biztonság bemutatása
a Biztonsági jelentésben
Település-
tervezés
Védelmi
tervezés
Info
rmat
ion
toth
e
Pu
bli
c
Biztonságos
irányítás
Info
rmat
ion
toth
e
Pu
bli
c
Biztonságos
Technológia
rendezési
A l
ako
sság
táj
éko
ztat
ása
ELLENŐRZÉSEK
c
-
102-
Veszélyes üzemi
hatósági tevékenység
Engedélyezés Felügyelet Ellenőrzés
Veszélyes üzem vagy létesítmény építési
engedélyezési eljárás
Veszélyes tevékenység megkezdése
Helyszíni szemle
(Hsz.): üzemazonosítás, BD valóságtartalmának
ellenőrzése
Tervezett felülvizsgálat:
BJ, BE 5 évente BVT 3 évente
SKET 3 évente
Nem tervezett felülvizsgálat:
Jelentős módosítás Súlyos balesetet és
üzemzavart követően (Hsz, káreseti hsz.)
Időszakos hatósági
ellenőrzés
BVT és SKET gyakorlatok ellenőrzése
Supervisori
iparbiztonsági ellenőrzés (komplex
és eseti)
52
-
103-
Üzemeltetői
és hatósági
intézkedések
rendszerbe
foglalása
-
104-
MEGELŐZÉSI INTÉZKEDÉSEK
üzemeltető – iparbiztonsági hatóság
• veszélyes tevékenység
azonosítása és bejelentése;
• biztonsági dokumentáció készítése
(biztonsági jelentés, biztonsági
elemzés és súlyos káresemény-
elhárítási terv) és hatósági
elbírálásra történő benyújtása;
• biztonsági elemzés és jelentés soros
és soron kívül felülvizsgálata;
• súlyos káresemény-elhárítási terv
felülvizsgálata;
• biztonsági irányítási rendszer
kiépítése és működtetése;
• súlyos baleset és üzemzavar
kivizsgálása és megelőzési
intézkedések azonosítása.
• hatósági engedélyezési és
felülvizsgálati feladatok:
• veszélyes tevékenység
azonosításának ellenőrzése;
• biztonsági dokumentáció
elbírálása;
• hatósági ellenőrzési
tevékenység:
• szankcionálási tevékenység:
• hatósági nyilvántartási és
tájékoztatási rendszer
működtetése;
• iparbiztonsági hatósági
tevékenység
53
-
105-
FELKÉSZÜLÉSI INTÉZKEDÉSEK
üzemeltető – iparbiztonsági hatóság
• Javaslat veszélyességi
övezet kijelölésére;
• belső védelmi tervezés,
felülvizsgálat és
gyakoroltatás.
• belső védelmi terv oktatás és
begyakoroltatás
• Veszélyességi övezet
kijelölésére;
• Veszélyességi övezetben
fejlesztések ellenőrzése
• belső védelmi terv minősítése
és a begyakorlás ellenőrzése;
• külső védelmi tervezés,
felülvizsgálat, gyakoroltatás
• lakossági tájékoztatás és a
nyilvánosság biztosítása
• kapcsolódó egyéb katasztrófa-
védelmi feladatok
-
106-
VÉDEKEZÉSI (BALESET-ELHÁRÍTÁSI) INTÉZKEDÉSEK
üzemeltető – iparbiztonsági hatóság
• Súlyos baleset és
üzemzavar minősítése;
• belső védelmi terv életbe
léptetése;
• üzemi vezetési törzs, védelmi
infrastruktúra és védelmi
szervezetek működtetése;
• azonnali baleset-elhárítási és
mentési intézkedések;
• súlyos baleset és üzemzavar
bejelentése;
• információszolgáltatás a
hatóság számára a települési
védekezési tevékenységhez;
• tűzoltási, kárcsökkentési és
baleset-elhárítási
tevékenység végzése.
• Súlyos baleset és üzemzavar
minősítése;
• külső védelmi terv alkalmazása;
• a lakosság riasztása és tájékoztatása;
• a védekezésben résztvevő szervek
készültségbe helyezése;
• a védelemmel összefüggő azonnali
intézkedések bevezetése;
• lakosságvédelmi intézkedések
alkalmazása;
• veszélyhelyzet kezelési operatív
törzsek és központok működtetése;
• a védelmi bizottságok munkájában
való részvétel; kezdeményezése
• a nemzetközi tájékoztatási
kötelezettségek végrehajtása,
szükség szerint segítségnyújtás
54
-
107-
HELYREÁLLÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
üzemeltető – iparbiztonsági hatóság
• Károk felmérése és a
sérült létesítmények
helyreállítása;
• súlyos baleset közepes és
hosszú távú hatásainak
elhárítása;
• mentesítési feladatok
végrehajtása;
• Jelentés a helyreállítás
eredményeiről.
• A lakosság alapvető
életfeltételeinek biztosítása;
• a sérült infrastruktúra
ideiglenes helyreállítása;
• mentesítési feladatokban
történő közreműködés;
• a károk felmérésében való
közreműködés;
• a segélyek eljuttatásában való
közreműködés.
-
108-
A hatósági döntéshozatal műszaki követelményei és eszközrendszere
Minősítési terület Minősítési kritérium és szempontrendszer,
műszaki követelmények
Alkalmazott
hatósági eszköz
Veszélyes üzem által okozott
veszélyeztetettség
minősítése
Kockázati alapú mennyiségi kockázatelemzés eredményei.
A halálozás egyéni kockázatának és a társadalmi kockázatnak
műszaki követelményei a végrehajtási rendeletben
Kockázat elemző szoftver.( DNV
PhastRisk 6.53)
Nemzetközileg elfogadott
eljárások és módszerek,
valamint adattárak.
Holland színes könyvek.
Hatósági eljárásrend.
Veszélyességi övezet
kijelölése
A sérülés egyéni kockázatának követelményei a végrehajtási
rendeletben.
A veszélyességi övezetben
történő fejlesztésre
vonatkozó állásfoglalás
Általános követelmények táblázatba foglalva az építmények
jellege és az egyes zónák rendszerében
Végrehajtási rendelet.
Hatósági eljárásrend.
Belső védelmi terv
Veszélyeztetett terület számítása következményelemzéssel.
Konkrét műszaki követelmények nincsenek megadva.
Végrehajtási rendeletben megadott minőségi kritériumok.
Védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági
dokumentációban meghatározott veszélyeztető hatásokkal,
A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok
végrehajtásának megvannak-e a feltételei.
Következmény elemző
szoftver.(DNV PhastRisk 6.53)
Nemzetközileg elfogadott
eljárások és módszerek,
valamint adattárak.
Holland színes könyvek.
Hatósági eljárásrend.
Súlyos káresemény-
elhárítási terv
Végrehajtási rendelet mellékletében megadott következmény
alapú mennyiségi követelmények.
A tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban
állnak-e a bemutatott veszélyeztető hatásokkal.
A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok
végrehajtásának megvannak-e a feltételei.
Külső védelmi terv
A külső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések
arányban állnak-e az üzemeltető által megadott veszélyeztető
hatásokkal.
A tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok
végrehajtásának megvannak-e a feltételei.
Hatósági eljárásrend.
Külső védelmi terv készítése és
minősítése.
Biztonsági irányítási
rendszer
A minőségi jellegű ellenőrzési követelmények
(szempontrendszer) a hatósági eljárásrendben vannak rögzítve.
Hatósági eljárásrend.
Ellenőrzési szempontrendszer
(kérdéslista)
55
-
109-
Iparbiztonsági hatósági együttműködés feladatai
Hatósági adatok gyűjtése
- ipar-felügyeleti adatbázis létrehozása és működtetése - engedélyek, ellenőrzési jegyzőkönyvek, védelmi tervek gyűjtése, valamint a
társhatóságok részére történő elérhetőségének biztosítása - társhatóságok: katved. hatóság figyelmének felhívása – R. hatálya alá
tartozás Hatóságok közötti adatmegosztás
- a társhatóságok az ipar-felügyeleti adatbázishoz hozzáférhetnek - félévente elektronikus úton tájékoztatás küldése a társhatóságoknak - a társhatóságok a tájékoztatást követően a rendelet hatálya alá került
üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyeket, ellenőrzési jegyzőkönyveket feltöltik az adatbázisba
Társhatósági ellenőrzések koordinálása
- területi szervek közreműködésével a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező társhatóságok bevonása a védelmi tervek elkészítésébe és begyakoroltatásába
- a társhatóságok a tervezett ellenőrzéseikről előzetesen tájékoztatják a hatóságot
- hatóság az R. hatálya alá tartozó üzemek vonatkozásában a társhatóságok részére javaslatot tehet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából, és több hatóság bevonásával közös, összehangolt ellenőrzés szervezésére jogosult
-
110-
Iparfelügyeleti együttműködési tevékenység
Országos Rendőr-főkapitányság, Megyei (fővárosi)
Rendőr-főkapitányságok és helyi Rendőr-kapitányságai
HM Veszélyes Katonai Objektum Felügyeleti Hatóság
Katonai objektumok
Nemzeti Adó és Vámhivatal
Országos Mentőszolgálat
Regionális Mentőszervezetek
Alkotmányvédelmi Hivatal Országos Atomenergia Hivatal
Nemzeti Védelmi Szolgálat
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
Kormányhivatalok mérésügyi és műszaki biztonsági
hatóságai
Terrorelhárítási Központ
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
Kormányhivatalok Regionális Népegészségügyi
Szakigazgatási Szervei
Magyar Energia és Közmű szabályozási Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
Kormányhivatalok területi bányakapitányságai
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
Kormányhivatalok munkavédelmi szakigazgatási szervei Nemzeti Biztonsági Felügyelet
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Kormányhivatalok Közlekedési Felügyelőségei
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Nemzeti Élelmiszer Biztonsági Hivatal
Kormányhivatalok Mezőgazdasági Szakigazgatási
Szervei
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság
Települési önkormányzat polgármesteri hivatal Közlekedésbiztonsági Szervezet
Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főfelügyelőség és
regionális felügyelőségei
56
-
111-
Veszélyes üzemi védelmi tervek
-
112-
Lakossági tájékoztató kiadvány
MMii aa tteeeennddőő ssúúllyyooss iippaarrii
bbaalleesseett eesseettéénn??
SSZZAAJJOOLL KKÖÖZZSSÉÉGG
LLAAKKOOSSSSÁÁGGII TTÁÁJJÉÉKKOOZZTTAATTÓÓ KKIIAADDVVÁÁNNYYAA
A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA:
- a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos
balesetekről, - a bekövetkezett súlyos baleset elleni védekezés
szabályairól. Készült:
SSzzaajjooll KKöözzsséégg PPoollggáárrmmeesstteerrii HHiivvaattaallaa,,
ééss aazz OOrrsszzáággooss KKaattaasszzttrróóffaavvééddeellmmii FFőőiiggaazzggaattóóssáágg
mmeeggbbíízzáássáábbóóll
57
-
113-
1. A veszélyes tevékenység azonosítása és bejelentése
2. súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) elkészítése és
benyújtása
3. Súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító
irányítási rendszer működtetése
4. A SKET-ben megjelölt feladatok végrehajtásához
szükséges feltételek biztosítása
5. SKET felülvizsgálata, és szükség szerinti módosítása (3
évente, és soron kívül)
6. SKET gyakoroltatása
7. Súlyos balesetek jelentése és kivizsgálása
8. Katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetése
Küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének
kötelezettségei (Tv 41.§)
-
114-
Küszöbérték alatti üzemek azonosítása
SÚLYOS IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS
Küszöbérték alatti üzemek felmérése
Tevékenység Veszélyes anyag Küszöbérték (t)
Alsó negyede
Szállító vezetékek kőolaj termékek, szénhidrogének -
Égetéssel történő ártalmatlanítás veszélyes hulladék -
Vízművek, szennyvíztisztítók klór 1
Hűtőházak, hús, konzervipari üzemek ammónia 1
Mérgező anyagok tárolása mérgező, nagyon mérgező anyagok 1,25
Robbanóanyag, pirotechnikai termék tárolás robbanóanyag, pirotechnikai termék 2,5
Szénhidrogén gáz tárolás propán, bután, PB 12,5
Ipari gáz tárolás cseppfolyós oxigén 50
Kőolaj termékek tárolása Benzin,-gázolaj, biodízel 625
Erőművek, fűtőművek főtőolaj 625
Alkohol gyártás és tárolás, bioetanol gyártás etilalkohol 1250
Műtrágya tárolás ammónium-nitrát 312,5
Növényvédőszer tárolás
környezetre veszélyes anyagok (R 50 és R 50/53 //
R51/53 25// 50
Gumigyárak környezetre veszélyes anyagok 25
Veszélyes hulladék lerakók és tárolás környezetre veszélyes anyagok, mérgező anyagok 25 // 12,5
58
-
115-
Biztonsági dokumentáció
-
116-
Az üzem és környe- zetének leírása
Az üzemeltető fő biztonsági célkitűzései
Kockázatok és következmények elemzése
Belső védelmi terv Biztonsági irányítási rendszer
Adatszolgáltatás külső védelmi tervhez és a lakosság tájékoztatásához
Üzemeltetői kötelezettségek teljesítése
59
-
117-
BJ tartalmi követelményei
EU útmutató alapján
Információk a vezetési rendszerről (SMS, MAPP) (2. Melléklet, I. szakasz és 3. Melléklet
Környezet (2. Melléklet, II. szakasz)
„kiszűrt” veszélyes létesítmények (2. Melléklet, III. szakasz)
Kritikus létesítmények / baleseti események (2. Melléklet, IV. szakasz)
Védelmi intézkedések (2. Melléklet, V. szakasz)
Szervezet és
célkitűzések
Leíró rész
Gyakorlati rész
-
118-
BJ tartalmi követelményei
EU útmutató alapján
II. szakasz
III. szakasz
IV. szakasz
ÜZEM
VESZÉLYES
LÉTESÍTMÉNY(EK)
MAGAS
ALACSONY
KRITIKUS
ESEMÉNYEK
témakör részletezés mértéke
II. szakasz
III. szakasz
IV. szakasz
ÜZEM
VESZÉLYES
LÉTESÍTMÉNY(EK)
MAGAS
ALACSONY
KRITIKUS
ESEMÉNYEK
témakör részletezés mértéke
60
-
119-
BJ tartalmi követelményei
EU útmutató alapján
• 1. szervezet és személyi állomány
• 2. a súlyos balesetek kockázatának azonosítása és értékelése
• 3. az üzem működtetése
• 4. változásmenedzsment
• 5. védelmi tervezés
• 6. monitoring rendszerek
• 7. audit és felülvizsgálat
ÁLTALÁNOS IRÁNYÍTÁSI RENDSZER
SÚLYOS BALESET-MEGELŐZÉSI
CÉLKITŰZÉSEK
BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI
RENDSZER
KOCKÁZAT ELEMZÉS
ÁLTALÁNOS IRÁNYÍTÁSI RENDSZER
SÚLYOS BALESET-MEGELŐZÉSI
CÉLKITŰZÉSEK
BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI
RENDSZER
KOCKÁZAT ELEMZÉS
-
120-
219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet
Biztonsági jelentés elkészítésének
tartalmi és formai követelményei:
1. Tartalmi követelmények
1.1. Célkitűzések, irányítási rendszerek
1.2. A veszélyes üzem környezetének bemutatása (SKET-hez is szükséges)
1.3. A veszélyes üzem bemutatása (SKET-hez is szükséges)
1.4. A veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúra
1.5. A legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása (SKET-hez szükséges)
1.6. A baleset által való veszélyeztetés értékelése
1.7. A balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása
1.8. A biztonsági irányítási rendszer (biztonsági elemzéshez nem szükséges IR)
1.9. Az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezése
1.10. Építési engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó követelmények
1.11. Felhasználható dokumentumok
2. Formai követelmények
2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a hatóság részére két példányban, elektronikus adathordozón
benyújtani. A térképeket és helyszínrajzokat, a rajtuk szereplő (a könnyű áttekinthetőséget biztosító) méretaránynak
megfelelően nyomtatott formában, vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) kell benyújtani.
2.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban
tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményét és a
veszélyeztetett területeket.
2.3. A biztonsági jelentések (kiegészítések) formai követelményei minden esetben azonosak.
61
-
121-
1. Tartalmi követelmények
1.1. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben megadja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos
súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit, azok fejlesztési
irányait, továbbá összefoglaló jelleggel ismerteti az alábbi területeken bevezetett vagy
működtetett intézkedéseit, szervezetét, irányítási rendszereit:
a) szervezet és személyzet,
b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és
értékelése,
c) üzemvezetés,
d) a változtatások kezelése,
e) védelmi tervezés,
f) belső audit és vezetőségi átvizsgálás.
Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
tartalmi követelményei I.
-
122-
1.6.2. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának
valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető
üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását,
ideértve különösen:
b) a külső, például a dominóhatás és a rendelet hatálya alá nem
tartozó telephelyek, területek és fejlesztések miatti okokat, amelyek
kiválthatják vagy fokozhatják egy súlyos baleset kockázatát vagy
következményeit,
1.2.5. Az üzemeltető bemutatja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes
tevékenységek, egyéb telephelyeken és területeken végzett
tevékenységek, beleértve a fejlesztések ismert, lehetséges hatásait
figyelembe vették.
Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
tartalmi követelményei II.
(Veszélyes üzem környezetének bemutatása)
62
-
123-
Üzem környezete, üzem bemutatása
(helyszínrajz) I.
Lakosság által látogatott létesítmények,
közintézmények, kórházak, természeti
területek, gazdálkodó szervezetek,
tevékenységük jellemzése.
A térképek, helyszínrajzok méretaránynak
megfelelően nyomtatottan formában vagy
elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF
formátumban) legyenek.
-
124-
1.3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása
1.3.1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek a biztonság szempontjából fontos
– az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó – információit.
1.3.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem méretarányos helyszínrajzát, amely
bemutatja az üzem egészét, és vázlatosan feltünteti a veszélyes és tároló létesítményeket.
1.3.3. A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát
1.3.4. A veszélyes anyagok leltárában az 1.3.3. pont szerinti adatok közül a veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzem azonosítását megalapozó adatokat (az anyag azonosítása,
besorolása, mennyisége) az üzemeltető táblázatosan összesítve is megadja.
1.3.5. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egészének bemutatásán felül, a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a
veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó
mélységű további információk megadása szükséges.
1.3.6. A veszélyes anyagok szállításának bemutatása telephelyen belül
1.3.7. A veszélytelenítő és mentesítő anyag(ok) bemutatása a telephelyen
Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
tartalmi követelményei III.
63
-
125-
a) az anyag megnevezése, nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása
(CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés,
empirikus formula, fizikai forma), továbbá az anyagoknak az 1. melléklet 1.
táblázata szerinti veszélyességi osztályba sorolása,
b) jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok
(H-mondatok) a normálüzemi és a rendellenes működési körülmények
között,
c) az egyéb információk (például a tárolásra vonatkozó információk),
d) a veszélyes anyagok jelen lévő maximális mennyisége,
e) a veszélyes anyagok a)-d) pont szerinti adatai megadhatók a biztonsági
adatlappal és annak szükség szerinti kiegészítésével.
1.3.3. A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát az alábbi tartalommal:
-
126-
1.3.5. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egészének bemutatásán felül, a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából a
veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekről, a veszélyazonosítást megalapozó
mélységű további információk megadása szükséges.
64
-
127-
1.4. A biztonsági jelentésben összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát .
a) a külső elektromos és más energiaforrások,
b) a külső vízellátás,
c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás,
d) a belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása,
e) a belső elektromos hálózat,
f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),
g) a tűzoltóvíz hálózat,
h) a meleg víz és más folyadék-hálózatok,
i) a híradó rendszerek,
j) a sűrített levegő ellátó rendszerek,
k) a munkavédelem,
l) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,
n) az elsősegélynyújtó és mentő szervezetek,
o) a biztonsági szolgálat,
p) a környezetvédelmi szolgálat,
q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat,
r) katasztrófa elhárítási szervezet,
s) a javító és karbantartó tevékenység,
t) a laboratóriumi hálózat,
u) a szennyvízhálózatok,
v) az üzemi monitoring hálózatok,
w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek,
x) a beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek.
Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
tartalmi követelményei IV.
-
128-
1.5. A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása
1.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése
1.6.1. Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetést, a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevő módszerrel értékeli.
a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása),
b) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező események előfordulási gyakoriságának, valószínűségének meghatározása,
c) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeinek értékelése, valamint a lehetséges dominóhatások és azok következményeinek bemutatása és értékelése,
d) az egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása a hatások által érintett területre,
e) az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal.
bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat.
Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
tartalmi követelményei V.- 1.
65
-
129-
1.6.2. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait
és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos
súlyos balesethez vezető üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait
és lefolyását, ideértve különösen:
a) a működési okokat,
c) a természeti okokat, például a földrengéseket és az árvizeket.
-
130-
1.6.3. Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során az üzemeltető - valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan - bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági jelentésben csak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egésze által jelentett veszélyeztetést érdemben meghatározó, legnagyobb kockázatot jelentő potenciális baleseti eseménysorokat kell bemutatni és szövegesen értékelni.
1.6.4. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben - az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan - javaslatot tehet a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezet nagyságára. A kockázat mértékének - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembevételével történő - meghatározásakor az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat. Az emberi sérülést okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körül a környezetet és - ha ilyenek vannak - a különleges természeti értékeket is.
1.6.5. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeiben alkalmazott veszélyes anyagokhoz vagy folyamatokhoz kapcsolódó korábbi, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemében 2002. január 1-ét követően bekövetkezett, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarokat és súlyos baleseteket, elemzi az azokból levonható tanulságokat, valamint bemutatja a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedéseket.
Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
tartalmi követelményei V.-2.
66
-
131-
Bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset
következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket, valamint a vezetéshez és a döntés-előkészítéshez
szükséges infrastruktúrát:
a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket,
b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét,
c) az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét,
d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit,
e) az érzékelő/védelmi rendszereket és a véletlen
anyagkibocsátás mennyiségét korlátozó eszközöket,
mint amilyen többek között a vízpermet, a gőzfüggöny,
az elzárószelep, illetve az inertizáló rendszerek,
A belső védelmi tervben az itt bemutatott információkat kell felhasználni.
Mennyiségi és minőségi bemutatás szükséges!
Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
tartalmi követelményei VI.
-
132-
1.8.1. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer, amely kiterjed az eljárási rendre, a szervezeti felépítésre, a
felelősségi körökre és feladatokra kiterjedő összefoglaló módon történő bemutatására. 1.8.2. Az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem általános vezetési rendszerébe.
1.8.3. A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén
megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont
személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat a folyamatos tökéletesítés szükségességével
kapcsolatos tudatosság növelése céljából tett intézkedésekkel együtt.
1.8.4. Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a
biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és
más szabályzókat, figyelembe véve a vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat. A normák kialakításába - az
őket érintő területeken és mértékben - a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A
normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai
veszélyhelyzetek jelzését és kezelését is, külön figyelmet fordít az alvállalkozói rendszerben végzett tevékenységekre. A normarendszer részeként az
üzemeltető a rendszerhiba kockázatának csökkentése céljából, az üzemben lévő, a biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos
súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhető technológiai berendezések elhasználódásával és a korrózióval járó kockázatok kezelése és ellenőrzése
érdekében kidolgozza ezen technológiai berendezések állapotának nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló stratégiát és módszertant,
gondoskodik a megfelelő utókövetési intézkedések és az esetlegesen szükséges ellenintézkedések megtételéről. A biztonsági irányítási rendszer
normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is.
1.8.5. Az üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a
biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi.
1.8.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata és a
vizsgálat során szükségesként azonosított változtatások beépítése érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A
megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. Az üzemeltető meghatározza a biztonsági teljesítmény-értékelési
eljárások során alkalmazott teljesítménymutatókat, így különösen biztonsági teljesítménymutatókat és/vagy más vonatkozó mutatókat is. A
hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket.
A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy üzemzavarokról ad
tájékoztatást. A jelentésekben külön ki kell térni az olyan baleseti eseményekre, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események
hátterét fel kell tárni, a tapasztalatait értékelni, a következtetéseket levonni, és ezek alapján intézkedni kell a megelőzéssel vagy az elhárítással
kapcsolatban szükségessé vált feladatokra.
1.8.7. Amennyiben az üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről - arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott - minőségtanúsító
szervezet által a biztonsági irányítási rendszer működtetésének minősítését is magában foglaló tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés hatóság
részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer 1.8.3-1.8.6. szerinti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a hatóság
kérésére hozzáférhetővé kell tenni.
Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
tartalmi követelményei VII.
67
-
133-
1.9. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek
megnevezését.
1.10. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy a veszélyes anyagokkal foglalkozó
létesítmény építési engedélyezési eljárásával (beleértve a jelentős bővítést is) egy időben a
hatósághoz benyújtandó biztonsági jelentés tartalma:
a) az 1.1.; 1.2.; 1.3.1.; 1.3.2. a), b); 1.3.3.; 1.3.5.; 1.3.6.; 1.3.7.;1.4.; 1.6. az építési stádiumban
előre látható szinten; 1.7. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.9.;
b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és
iránytechnikai) értékelése;
c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol súlyos baleseti veszéllyel
lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:
ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása,
cb) az alapozás tervezése,
cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,
cd) a méretezés,
ce) a statikai megfontolások,
cf) a külső behatás elleni védelem
Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
tartalmi követelményei VIII.
-
134-
1.11. Az üzemeltető a biztonsági jelentés egyes tartalmi elemeit egyéb vonatkozó
uniós és hazai szabályozásnak megfelelő dokumentum felhasználásával is
bemutathatja, amennyiben az megfelel a jelen rendelet követelményeinek.
EKHE dokumentáció
Üzemi vízkárelhárítási terv
Munkahelyi veszélyelhárítási terv
Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
tartalmi követelményei IX.
68
-
135-
2. Formai követelmények
2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a hatóság részére két példányban, elektronikus adathordozón benyújtani. A térképeket és helyszínrajzokat, a rajtuk szereplő (a könnyű áttekinthetőséget biztosító) méretaránynak megfelelően nyomtatott formában, vagy elektronikusan (AutoCAD vagy GeoPDF formátumban) kell benyújtani.
2.2. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményét és a veszélyeztetett területeket.
Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
formai követelményei
-
136-
219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 35. §.-a Súlyos Káresemény Elhárítási Terv engedélyezéséhez benyújtott
kérelem kötelező tartalmi elemei:
35. § A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője - ha számára a hatóság előírja - a biztonságos üzemeltetés
bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási tervet készít, melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hatóság részére.
(1a)A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a küszöbérték alatti üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul,
b) a súlyos káresemény elhárítási tervet készítő szakértő nevét, címét, aláírását, elérhetőségét, valamint
c) a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét, aláírását.
(1b) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként az üzemeltető csatolja:
a) a súlyos káresemény elhárítási tervet két példányban,
b) a súlyos káresemény elhárítási terv védendő adatot nem tartalmazó változatát két példányban vagy nyilatkozatot arról, hogy a beküldött dokumentáció nem tartalmaz védendő adatot.
(1c) Ha a cégjegyzék tartalmazza az üzemeltető cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, a hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(1d)Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak szerint köteles működtetni.
69
-
137-
219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 5. melléklet Súlyos Káresemény Elhárítási Terv tartalmi formai
elemei:
1. Tartalmi követelmények
1.1. A küszöbérték alatti üzem és környezetének bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.2., 1.3., 1.5. pontjában foglalt követelményekkel.
1.2. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése
1.3. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység erő- és eszközrendszerének leírása. Ezen belül:
1.4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok
1.5. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása, amennyiben külső védelmi terv készítését a hatóság előírja
1.6. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.
1.7. Az irányítási rendszer bemutatása: a tartalmi követelmények megegyeznek a 3. melléklet 1.1. pontjában foglalt követelményekkel.
1.8. A súlyos káresemény elhárítási tervnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését.
2. Formai követelmények
A súlyos káresemény elhárítási terv formai követelményei megegyeznek a 3. melléklet 2. pontjában foglalt formai követelményekkel.
(Megegyezik a Biztonsági jelentésnél leirtakkal)
-
138-
Szöveges leíráson felül technológiai rajzon, folyamat ábrán (P & I-ok, technológia rajzok, műszerezési ábrák)
Veszélyes üzemi technológia bemutatása
70
-
139-
(BE, BJ)
Az üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit.
Ennek során az üzemeltető – valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan – bemutatja azokat a területeket, melyeket az üzemből kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek.
A területek bemutatása térképen és fényképpel, vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el.
(SKET) A veszélyeztetett területek bemutatása térképen ábrázolva és ezzel egyenértékű
leírással történik. Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel elvégezheti.
Terv hatósági vizsgálata
(Kritérium rendszer – veszély,- következmény elemzés)
-
140-
1.7. A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés
elfogadhatóságának feltétele:
a) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes
anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre
vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,
b) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését
vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai
szabályzók rendelkezésre állnak,
c) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi
feltétele biztosított, és
d) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási
feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.
R. 7. Melléklet 1.7. BE és BJ -nél
is!
Súlyos Káresemény elhárítási terv elfogadási kritériumai I.
71
-
141-
5.3.2. A hatóság a lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban a lehetséges súlyos
balesetek következményeinek mértékét veszi alapul, ahol elfogadható szintű veszélyeztetettséget
jelent,
a) ha a lakóterületen a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében halálos
hatás (tűzhatás, mérgezési hatás, túlnyomás) nem várható, és
b) ha ilyen hatások közösségi létesítményeket, tömegtartózkodásra szolgáló építményeket nem
érintenek.
5.3.3. Halálos hatást jelent:
a) tűzhatás tekintetében:
aa) 8 kW/m2 értéket elérő vagy meghaladó hőfluxus,
ab) gőztűz esetében az alsó robbanási határ felét elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag
koncentráció,
ac) 1%-ot elérő, vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség;
b) mérgezési hatás tekintetében:
ba) az ERPG 3 értéket, vagy a visszafordíthatatlan egészségkárosodásra vonatkozó nemzetközi
szakirodalomban szereplő mértéket elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag koncentráció,
bb) 1%-ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási valószínűség;
c) túlnyomás tekintetében 10 kPa értéket elérő vagy meghaladó léglökési hullám.
5.3.4. A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetést az 1.7. pontban
bemutatottak szerint kell értékelni.
Súlyos Káresemény elhárítási terv elfogadási kritériumai II.
-
142-
Az R. 7. melléklete
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági színvonala alapvető mutatóit a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés tartalmazza. A hatóság ezek alapján minősíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által okozott veszélyeztetettséget.
1.3. A hatóság felülvizsgálata a következő szempontokra terjed ki:
a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosítása és a veszélyes anyagok leltára, különös tekintettel a technológiában lévő anyagokra,
b) a súlyos baleseti veszélyt jelentő létesítmények meghatározása az üzemen belül,
c) a lehetséges súlyos baleset elemző-feltárási folyamatának elemei (függetlenül az elemzés módszerétől):
ca) eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása, beleértve a lehetséges súlyos balesetet eredményező közvetlen eseményeket és végeseményt,
cb) gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása,
d) a veszélyes anyagnak a súlyos balesethez vezető események során a rendszerből való kijutása feltételeivel és körülményeivel, és a veszélyes anyagban káros folyamatot kiváltó (iniciáló) hatással összefüggésben
da) azon hibahelyek jellegének és geometriai jellemzőinek (rés, lyuk, alak, méret stb.) meghatározása, amelyeken keresztül a veszélyes anyag kibocsátása megvalósulhat,
db) a kiszabaduló veszélyesanyag-mennyiség kiszámításához szükséges állapotjellemzők, az anyagösszetétel és az időtényező, továbbá az iniciáló hatás jellemzőinek meghatározása,
dc) a feltételezhetően kiszabaduló anyagmennyiség kiszámítására szolgáló kibocsátási modell (számítási eljárás) meghatározása, a kijutó anyag mennyiségének kiszámítása, a járulékos mechanikai romboló hatás jellegének meghatározása,
e) a technológiai rendszer és annak biztonságos működtetésével kapcsolatos műszaki-technikai rendszerek,
f) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményei értékelésével összefüggésben
fa) a súlyos baleset kialakulási feltételeinek meghatározása (beleértve a feltételezett időjárási tényezők, az anyagi állandók és egyéb kiindulási együtthatók),
fb) a veszélyes hatások terjedésének bemutatása és értelmezése,
fc) a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a súlyos baleseti hatásokkal szembeni érzékenységének bemutatásához használt kiindulási mutatók, számítási módszerek, modellek helyes alkalmazása,
fd) a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.
Biztonsági elemzés, biztonsági jelentés
hatósági értékelése minősítése
72
-
143-
Biztonsági dokumentáció felülvizsgálat
Felülvizsgálat alapjai:
– az üzemben történt változások, melyek lehetnek:
technológiai változtatások (fejlesztések, korszerűsítések, kiváltások, új anyagok,
stb.);
személyi (vezetői és munkavállalói) feltételrendszer változásai (munkakörök
átszervezése, kiszervezések, leépítések, új feladatkörök stb.);
technikai eszközrendszer változásai (új eszközök, berendezések, selejtezések,
korszerűsítések);
– az üzem környezetének változásai (infrastruktúra, gazdálkodó szervezetek,
stb.)
– technológiai eltérések, üzemzavarok, rendkívüli események, balesetek
tapasztalatai;
– a belső (külső) védelmi terv gyakorlatok tapasztalatai;
– a (biztonsági) irányítási rendszer külső és belső auditálásának tapasztalatai.
-
144-
Biztonsági dokumentáció felülvizsgálat
Felülvizsgálat szempontjai:
– a veszélyes ipari üzem állapota mennyire felel meg a BJ/BE-ben
bemutatott helyzetnek;
– a veszélyes ipari üzem biztonsági színvonalának mutatói reálisan
mutatják a valós helyzetet;
– a veszélyes ipari üzem által okozott veszélyeztetettség változásai: a
külső és belső változások befolyásolták-e a veszélyeztetés mutatóit;
– a BVT megfelelősége.
73
-
145-
- Supervisori iparbiztonsági ellenőrzés (komplex és eseti)
Hatósági ellenőrzések típusai
Helyszíni szemlék típusai
- Helyszíni szemle üzemazonosítás céljából
- Helyszíni szemle a benyújtott biztonsági dokumentáció valóság tartalmának ellenőrzése
céljából
- Káreseti helyszíni szemle a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset,
üzemzavar körülményeinek kivizsgálása céljából
- Időszakos hatósági ellenőrzés
Hatósági ellenőrzések típusai
-Belső védelmi terv gyakorlat ellenőrzése és értékelése
-
146-
Katasztrófavédelem vegyi
és sugárfelderítő
képességei
74
-
147-
Katasztrófavédelmi Mobil
Laboratórium KML
Feladatok:
• Vegyi, biológiai,
radiológiai felderítés
káreseményeknél
• A lakosságra és a
beavatkozó állományra
vonatkozó védelmi
intézkedések
előkészítése
• Hatósági ellenőrzések
végzése veszélyes
üzemekben
• Veszélyes áru szállítás
és azok telephelyeinek
ellenőrzése
Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egység (KSE)
-
148-
Telepített veszélyes és sugárzó anyag
monitoring és korai riasztási rendszerek AMAR, RTH, MoLaRi
75
-
149-
-
150-
Az európai és a hazai
iparbiztonsági képzés- és
továbbképzés
áttekintő elemzése és
értékelése
76
-
151-
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Jogelőd intézmények
- Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem –
Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar
- Rendőrtiszti Főiskola –
Rendészettudományi Kar
-
152-
NKE KVI képzései 2015.
• Alapképzés
– Katasztrófavédelem BA „új” 2013/2014-től
– Védelmi igazgatás Bsc „kifutó” Ózdon
• Mesterképzés
– Védelmi igazgatás Msc 2015/2016-ig
– Katasztrófavédelem Msc. 2016/2017-től
• Részvétel PhD doktori képzésben
– NKE Katonai Műszaki Doktori Iskola,
katasztrófavédelem kutatási terület
77
-
153-
Az Intézet szervezeti felépítése
IGAZGATÓ –
SZAKFELELŐS
(egyetemi tanár, docens)
IGAZGATÓHELYETTES
(egyetemi tanár, docens)
OKTATÁSSZERVEZÉSI OSZTÁLY
Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék
Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék
Iparbiztonsági Tanszék
Oktató: 16 fő
Okt. szerv: 7 fő
Össz.: 23 fő
-
154-
Új alapképzési szak indítása
a 2013-14 tanévben 1. • Az új alapképzési szak
„Katasztrófavédelem”
– Az alapképzési szak
megnevezése:
katasztrófavédelem (Disaster
Management)
– Az alapképzési szakon
szerezhető végzettségi szint:
alapfokozat (BA)
– A szakképzettség oklevélben
szereplő megjelölése :
katasztrófavédelmi szervező
– Nappali és levelező képzési rend
78
-
155-
Új alapképzési szak indítása
a 2013-14 tanévben 2. • Választható szakirányok:
– Katasztrófavédelmi műveleti
(Disaster management operations)
– Tűzvédelmi és mentésirányítási
(Fire prevention and rescue control)
– Iparbiztonsági
(Industial safety)
• A katasztrófavédelmi alapképzési szak a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területeket öleli fel.
• A képzési ágat tekintve a rendészetihez sorolható
• Képzési idő: 6 félév
-
156-
Differenciált szakmai ismeretek 72 kredit, 735 óra
- Iparbiztonságtan (3 félév, 150 óra);
- ipari és közlekedési veszélyhelyzetek felszámolása ( 2 félév, 75
óra);
- kritikus infrastruktúrák védelme 3 félév, 120 óra);
- veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek (2 félév, 60
óra);
- katasztrófa- és polgári védelmi szakismeret (2 félév, 60 óra);
- tűzvédelmi szakismeret (2 félév, 60 óra);
- tűzoltási- és katasztrófa-elhárítási technikai ismeretek (2 félév,
60 óra);
- iparbiztonság gazdasági alapjai (1 félév, 60 óra),
- szabadon választható tantárgyak (ipari kémia alapjai, ipari
szennyezés és megelőzés, veszélyes áru szállítás
kockázatelemzésének alapjai (3 félév, 90 óra)
- Összesen: 735 óra
79
-
157-
Iparbiztonsági szaktantárgyak - levelező képzés
Új katasztrófavédelem mesterképzési
szak létesítése és indítása (MSc.) 2016-tól
Tantárgy megnevezése Óra Kr. Számon
kérés
Félévek
1 2 3 4
Veszélyes létesítmények 16 3 V 16
Kockázat- és
következmény elemzés 12 3 Gy 12
Iparbiztonsági
események kezelése 12 3 Gy 12
Iparbiztonság I. 26 4 K (ZV) 26
Környezeti elemek
védelme 12 3 F 12
Iparbiztonság 2. 26 4 F (ZV) 26
Összesen 104 20 16 50 38 0
-
158-
Iparbiztonsági tananyag 1.
1. Bognár Balázs; Juhász
István; Kátai-Urbán Lajos
(szerkesztő); Kossa György ;
Kozma Sándor ; Szakál Béla;
Vass Gyula:
„IPARBIZTONSÁGTAN I.”
Kézikönyv az iparbiztonsági
üzemeltetői és hatósági
feladatok ellátásához. NKE
Egyetemi tankönyv. Budapest,
2013. p 465
80
-
159-
Iparbiztonsági tananyag 2.
Kátai-Urbán Lajos;
Vass Gyula:
Kézikönyv
a veszélyes üzemek
Biztonságszervezésével
kapcsolatos alapfeladatok
teljesítéséhez
NKE. Budapest, 2014. p. 57
https://ludita.uni-
nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/8474/kezikonyv_v
esz_uzem.pdf?sequence=1&isAllowed=y
-
160-
Iparbiztonsági tananyag 3.
5
Kátai-Urbán Lajos,
Vass Gyula:
Kézikönyv
Veszélyes üzemek,
tevékenységek és
technológia az iparban
Tansegédlet. NKE,
Budapest 2014. p 119.
81
-
161-
Iparbiztonsági tananyag 4.
5
Kátai-Urbán Lajos:
Kézikönyv
a veszélyes üzemekkel
kapcsolatos jog-,
intézmény és
eszközrendszer
fejlesztése
Magyarországon
Tansegédlet. NKE,
Budapest 2015. p 89.
-
162-
Iparbiztonsági tananyag 5.
5
Bognár Balázs (szerk.);
Bonnyai Tünde; Görög
Katalin; Kátai-Urbán Lajos
(szerk.) Vass Gyula :
Létfontosságú
rendszerek és
létesítmények védelme:
kézikönyv a
katasztrófavédelmi
feladatok ellátására
Tansegédlet. NKE,
Budapest 2015. p 147.
82
-
163-
Iparbiztonsági tananyag 6.
5
Kátai-Urbán Lajos,
Handbook
for the Implementation
of the Basic Tasks of
the Hungarian
Regulation on
„Industrial Safety”
Tansegédlet. NKE,
Budapest 2014. p 73.
-
164-
Iparbiztonsági tananyag 7.
5
Szakál Béla, Cimer Zsolt,
Kátai-Urbán Lajos, Sárosi
György, Vass Gyula:
Veszélyes anyagokkal
kapcsolatos balesetek elleni
védekezés I.:
módszertani szakkönyv
veszélyes anyagok és súlyos
baleseteik az iparban és a
közlekedésben.
Tansegédlet SZIE YMÉK,
83
-
165-
2003-2005. között
megjelent szakmai kiadványok
-
166-
Iparbiztonsági jegyzetek
a SZIE YMÉK-en Intézetigazgató: Szakál Béla
RTF Katasztrófavédelmi
Tanszék Tanszékvezető: Bleszity János
84
-
167-
Üzemeltetői és hatósági
képzési igények és
követelmények felmérése
-
168-
Üzemeltető – veszélyes üzem A biztonsági dokumentáció elkészítésével megbízott gazdálkodó szervezet:
legalább egy fő felsőfokú műszaki végzettséggel;
felsőfokú katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel és
a szakterületen legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember,
kockázat- és következmény-elemző szoftver.
Veszélyes ipari védelmi ügyintéző:
legalább középfokú műszaki végzettséggel,
és középszintű katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel
vagy veszélyes ipari védelmi ügyintézői képesítés
85
-
169-
Hatóság – veszélyes üzem
Veszélyes üzemi felügyelő és a főfelügyelők
- felsőfokú műszaki végzettség; - felsőfokú katasztrófavédelmi, polgári védelmi vagy tűzvédelmi szakmai képesítéssel és a - a hatósági szakterületen legalább ötéves szakmai gyakorlattal; - 3 hetes kockázatkezelési és elemzési szaktanfolyam, 1 hetes KIR auditori felkészítés, 1 hetes kockázatelemzési szoftver kezelői tanfolyam vagy
- az NKE katasztrófavédelmi szak iparbiztonsági szakirányán, vagy a KOK rendészeti szervező iparbiztonsági szakirányán szerzett oklevél.
-
170-
Üzemeltető – veszélyes áru
szállítás
Veszélyes áru szállítási ügyintéző és tanácsadó.
Tanácsadó jelentkezési feltétel: felsőfokú végzettség és legalább két évig veszélyes áru szállítással kapcsolatos feladatot látott el, középfokú végzettség és legalább öt évig veszélyes áru szállítással kapcsolatos feladatot látott el vagy az ADN-nel, ADR-rel vagy RID-del kapcsolatos hatósági feladatot lát el.
179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet és a 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet
86
-
171-
Hatóság – veszélyes áru
szállítás
Veszélyes áru szállítási katasztrófavédelmi ellenőr
- legalább érettségi bizonyítvány; -és középfokú tűzoltó-, polgári védelmi-, vagy katasztrófavédelmi végzettség; - és hivatásos szolgálati jogviszony
Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó
A központi szerv szakirányítói állományának, a főfelügyelőknek és a hatósági szervezetenként legalább 1-1 főnek vasúti, közúti és belvízi ágazatra érvényes veszélyes áru szállítási tanácsadói képzettséggel ajánlott rendelkeznie. Ugyanez vonatkozik az oktatókra és a vizsgáztatókra.
-
172-
Üzemeltető
– létfontosságú rendszerek és
létesítmények
Biztonsági összekötő személy: az adott ágazatnak
megfelelő szakirányú végzettség, valamint
védelmi igazgatási vagy rendészeti igazgatási szakon
szerzett felsőfokú végzettség,
tűzvédelmi, iparbiztonsági, polgári védelmi rendészeti
szervezői szakképesítés, vagy ezzel egyenértékű
végzettség,
iparbiztonsági szaktanfolyami végzettség
(2018. 07.01 től csak ez a végzettség lesz),
iparbiztonsági szakon szerzett felsőfokú
végzettséggel, vagy a katasztrófavédelemnél
legalább 5 év iparbiztonsági gyakorlattal.
(2018. 07.01 től csak ez a gyakorlat elfogadott)
87
-
173-
Hatóság – létfontosságú
rendszerek és létesítmények
Hatósági tevékenységet végző személy és a főfelügyelők
Az üzemeltetői követelményeknek megfelelő végzettség.
-
174-
Üzemeltető
– nukleáris baleset-elhárítás
Sugárvédelmi tanfolyam:
alaptanfolyam, bővített- és átfogó fokozatú tanfolyam
Középfokú végzettség
16/2000. (VI.8.) EüM rendelet 4. számú melléklete
88
-
175-
Hatóság
– nukleáris baleset-elhárítás
Sugárvédelmi tanfolyam:
Bővített fokozatú - hatósági ellenőröknek és felügyelőknek
Átfogó fokozatú tanfolyam - szakirányítói állomány, főfelügyelők és oktatók
Középfokú végzettség
16/2000. (VI.8.) EüM rendelet 4. számú melléklete
-
176-
Kérdések?
89
-
177-
Köszönöm a megtisztelő
figyelemét!
„Csak
az iparbiztonság”
-
178-
BE, BJ, SKET dokumentációk
formai tartalmi követelményei