VISEGRÁD-HEGYSÉG

Czakó Veronika II.A

ELHELYEZKEDÉS A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban fekvő hegyvonulat, amely

földrajzilag az Északi-középhegység része, geopolitikai szempontból viszont többnyire a Dunántúli-középhegységhez sorolják.

GEOMORFOLÓGIA

A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocén kori vulkanikus eredetű andezitből épül fel. A Visegrádi-hegység fejlődése a triászig vezethető vissza; a terület több mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt.

Börzsöny

PrédikálószékDobogókő

Vadállókövek

DUNA-KANYAR

A jellegzetes dunakanyari kép is a terület része. A Duna, miközben a Visegrád és a Börzsöny akár 200-300 métert is kiemelkedett, ezzel lépést tartva mély szakaszos teraszt vésett ki.

VÍZRAJZ A térség vízrajzát alapvetően a Duna határozza meg. A Visegrádi-

hegységben a vulkanikus kőzetek nem engedik át oly könnyen a vizet, így ez a vidék alkalmasabb a patakok kialakulására. Ezek a patakok kis vízhozamúak és mind a Dunába folynak.A hegységben számos forrás is fakad

Dera-patak A Dera-patak Pilisszentkeresztnél több patak összefolyásából

képződik. Az andezitből, az andezit tufa és ezeknek zárványaiból származnak a patakhordalékban nagy mennyiségben előforduló színes szilikátok.

DERA-PATAK HORDALKÉKAIPirit Kvarc Klinoamfibol

Kalcit Epidot Almandin

BARLANGJAI

Egyik jellemző barlangképző tényező a hegységben a kőzetcsuszamlás, például a Vasas-szakadékban.

A VISEGRÁDI-HEGYSÉG 10 MÉTERNÉL HOSSZABB BARLANGJAI: 1. Disznós-árki-barlang - 64 m 2. Vasas-szakadék I. sz. barlangja – 50 m 3. Apát-kút-völgyi-barlang – 40 m  4. Vasas-szakadék III. sz. barlangja - 29,5 m 5. Vasas-szakadék IV. sz. barlangja  – 25 m 6. Vasas-szakadék II. sz. barlangja – 25 m 7. Ötlyukú-barlang – 18,5 m 8. Kőtorony-alatti-barlang  - 16 m 9. Domini-barlang – 15,9 m 10. Dömör-kapui-barlang – 13 m  11. Hársas-zsomboly – 10,5 m 12. Varga-lyuk - 10 m 13. Tűfok-barlang - 10 m

DISZNÓS-ÁRKI-BARLANG

 A hegység leghosszabb barlangja  Hossza: 64 méter.  A vulkáni hamu- és törmelékszórási eredetű tufából álló

hegyoldal megcsuszamlása vagy omlása során keletkezett a kőtömbök közé záródott rések formájában.

A VASAS-SZAKADÉK I. SZ. BARLANGJA

A Vasas-szakadék I. sz. barlangja a Visegrádi-hegységben, Szentendre térségében található. A Visegrádi-hegység második leghosszabb, természetes kialakulású barlangja. Egyéb elnevezései: Vasas-hasadék barlangja, Vasas-szakadék barlangja, Vasas-szakadéki 1.sz. barlang, Vasas-szakadék üregei. 

HOLDVILÁG-ÁROKDomini-forrás

RÁM-SZAKADÉK A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy (mely

magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kevesebb) bemutatja a különböző vulkáni rétegeket. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki.

NÖVÉNYZET – DUNA-KANYAR A kistáj potenciális vegetációját a puhafa- és keményfa

ligeterdők jelentik. A növényzet állapotát meghatározó tényező a vízszint és annak ingadozása.

Vízállásos helyeken:

Mocsári nőszirom

Magas útifű

Szigeteken aljnövényzetben

Homokos partokon

Bárányüröm Árvalányhaj Fényes poloskamag

Ligeti csillagvirág

Aranyvessző

Kései szegfű

Homoki seprűfű

Homoki fátyolvirág Homoki porcfű

NÖVÉNYZET-HEGYSÉG

Cseres-tölgyes z.e. Gyertyános-tölgyes z.e.

DudamagPofók árvacsalán

SzurdokerdőPézsmaboglár

Csillogó gólyaorr

Hölgyestike

Gímpáfrány

A melegkedvelő erdők védelmében nyugaton többfelé megtalálhatók a törpemandula bokrai

Szentendrei kultúrreliktum: szentendrei rózsa

ÁLLATVILÁGBikapók

Fűrészeslábú szöcske

Magyar tarsza

Kövi rák

Kövi csík

Gyepi béka

Kockás sikló Vízisikló Pannongyík

Uhu

Bajszos sármány

Holló

Vándorsólyom

KígyászölyvVadmacskaHiúz

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET