víz- és levegőminőség, zajcsökkentés
DESCRIPTION
Víz- és levegőminőség, zajcsökkentés. Zöld ipari innováció. Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar. STRATÉGIAI HÁTTÉR. EU Európa 2020 Ökoinnovációs Cselekvési T erv ( Eco-AP ) Környezettechnológia Akcióterv (ETAP-2) - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Víz- és levegőminőség, zajcsökkentés
Zöld ipari innováció
Dr. Simándi PéterSzent István EgyetemGazdasági, Agrár- és
Egészségtudományi Kar
STRATÉGIAI HÁTTÉREU
Európa 2020
Ökoinnovációs Cselekvési Terv (Eco-AP)
Környezettechnológia Akcióterv (ETAP-2)
Integrált Termék Politika
Környezetbarát Tervezési Irányelv
Európai Duna Stratégia
MoNemzeti ReformprogramÚj Széchényi TervNemzeti Környezetvédelmi Prog-ram (NKP)Nemzeti Környezetvédelmi Innová-ciós Stratégia (NKIS)Nemzeti Éghajlatváltozási Straté-gia (NÉS)Nemzeti Települési Szennyvízelve-zetési és –tisztítási Megvalósítási ProgramVízgyűjtő-gazdálkodási TervOrszágos Környezeti Kármentesí-tési Program
STRATÉGIAI HÁTTÉRIvóvízminőség javító program
Vízbázisvédelmi Program
Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezési Program
Nitrát Program
Vásárhelyi Terv
Duna Védelmi Egyezmény
JOGI HÁTTÉRVízminőségvédelem
2000/60 EK irányelv 1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat (EU Vízkeretirányelv) 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet2006/118/EK irányelv 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat 98/83/EK irányelv 2060/2001. (IV. 2.) Korm. határozat
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet91/271/EGK irányelv m. 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet m.98/15/EK irányelv 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelet
26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
JOGI HÁTTÉR
Vízminőségvédelem
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
2009. évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról
2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról
2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról
JOGI HÁTTÉRLevegőminőség-védelem
96/62 (IX. 27.) EK irányelv (vizsgálat és ellenőrzés)
2008/50 (V. 21.) EK irányelv (környezeti levegő minőségéről )
306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről195/2006. (IX. 25.) Korm. rendelet a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökken-téséről szóló, 1999. december 1-jén, Göteborg-ban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről2007. évi XXI. Törvény a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott Jegy-zőkönyv kihirdetéséről2004. évi CVIII. Törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegő-szennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez kapcsoló-dó, a kénkibocsátások további csökkentéséről szóló, Oslóban, 1994. június 14-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről1330/2011. (X. 12.) Korm. határozata Pm10 csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról
JOGI HÁTTÉRZajvédelem
2002/49 (VI. 25.) EK irányelv a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről
549/2004/EK rendelet „egységes európai égbolt”
280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről
284/2007. (X. 29) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
HelyzetelemzésIVÓVÍZ
A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 95 %.Az ivóvízellátás 95%-a felszín alatti vízből történik
(vízbázisok védelme).Probléma az engedély nélküli vízkivétel (mennyiségi
problémákat okoz, és szennyezési veszélyt jelent a közepes mélységű vízadók számára).
Egészségügyi kockázatot jelentő komponensek: bór, fluorid, nitrit, ammónium-ion és arzén (Dél-alföldi és az Észak-alföldi régió).
KEOP keretében pályázati lehetőség a fentiek mentesítésére.
SZENNYVÍZ Csatornabekötéssel rendelkező lakások aránya
82%-ra emelkedett (közműolló záródik), de 8% nem veszi igénybe.
A közműolló záródása a Dél-Alföldön, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon lassú.
Az elszikkasztott szennyvíz jelentős talaj- és talajvízszennyezést okoz.
600 település nitrát szennyezett.A szennyvíznek több mint 71%-a csak biológiai
tisztítás után kerül vissza a környezetbe.Kisebb szennyvíztisztító telepek technológiája
többségében elavult.
A helyi viszonyoknak megfelelőbb egyedi szennyvízkezelési módszerek alkalmazása alacsony.
Szükséges a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés felett a települések szennyvizeinek gyűjtése és megfelelő tisztítása.
Szennyvizek, szennyvíziszapok hasznosítási aránya alacsony (energetikai, mezőgazdasági).
A szennyvíziszap egy része kommunális hulladéklerakóra kerül (2014-től tilos).
Pályázati lehetőségek (DAOP, DDOP, ÉAOP, KDOP, KEOP) 2000 LE alatt.
FELSZÍNI VÍZ
Felszíni vízkészletünk döntően külföldi eredetű; a vízminőséget alapvetően a külföldről érkező víz minősége határozza meg.
A nagyszámú (főként üdülési hasznosítású) holtág, morotva, mesterséges tározó és kavicsbánya tó vízminőségi állapota a nagy tavakénál kedvezőtlenebb.
Elsősorban a fenti víztestek 70-80%-a közepes, vagy annál rosszabb minőségű.
Legelterjedtebb vízminőségi probléma a szerves anyagok, a nitrogén-formák és a foszfor túlzott mértékű megjelenése.
LEVEGŐMINŐSÉG
Az ország átlagos légszennyezettsége közepesnek tekinthető.
A levegő minőségét a közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezőanyag terhelés határozza meg.
Az ipari kibocsátások hatása csökkent.A forgalmas útvonalak környezetében és a fűtési
időszakban a levegő nitrogén-oxid (NOx) és kisméretű szálló por (PM10) tartalma haladja meg időszakosan az egészségügyi határértéket, a felszín közeli ózon szennyezettség pedig növekvő tendenciát mutat ugyanúgy, mint más európai országokban.
A kén-dioxid (SO2) koncentráció jelentősen lecsökkent (ipar, közlekedés, erőművek).
A települések levegőminőségében javulást főként a lakossági gázfűtés széles körű elterjedése eredményezett.
Az illékony szerves vegyületek (VOC) és az ammónia (NH3) kibocsátásában 2000 óta kismértékű növekedés figyelhető meg.
A közlekedési eredetű légszennyezés csökkenthető a gépjárműpark korszerűsödésével.
ZAJ
A zajterhelés fő forrása a közlekedési ágazat – ezen belül is a közúti közlekedés.
A légi közlekedés dinamikus fejlődése ugyancsak egyre több környezetvédelmi konfliktust generál.
Nőtt a zajforrások száma (nem megfelelően hangszigetelt lakóépületek, gyárak, gépek, berendezések).
Az autópályák, autóutak mellett a zajvédő falak száma kevés.
Várható eredmények és indikátorokVíz
Eredmény Indikátorcsökken a vízfelhasználás felhasznált vízmennyiség (m3/év)
csökken az energiafelhasználás felhasznált energia mennyisége (GJ/év)
víztakarékos mezőgazdasági technológiák
felhasznált vízmennyiség (m3/év)felhasznált energia mennyisége (GJ/év)
hatékony öntözési eljárásokfelhasznált vízmennyiség (m3/év)felhasznált energia mennyisége (GJ/év)
kis vízigényű technológiákfelhasznált vízmennyiség (m3/év)felhasznált energia mennyisége (GJ/év)
csökken a vízszennyezés határértékek betartása
szennyvizek hasznosításahasznosított szennyvíz mennyisége (m3/év)
új szennyvíztisztítási technológiák bevezetése tisztított szennyvíz mennyisége (m3/év)
elhasznált termálvizek hasznosulásahasznosított termálvíz mennyisége (m3/év)
ivóvíz minőségének javulása határértékek betartása
Várható eredmények és indikátorokLevegő és zaj
Eredmény Indikátor
új forgalomirányítási rendszerek
légszennyező anyagok határértékeinek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év)zajszint hátértékeinek betartása
emisszió csökkenéshatárértékek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év)
járművek gázra, illetve megújuló energiaforrásra történő átállása
határértékek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év),felhasznált gáz, megújuló energiaforrások éves mennyisége (m3/év)
lakossági fűtőberendezések technológiai színvonalának és energiahatékonyságának növelése
immisszió mérési eredmények (mg/Nm3)felhasznált energia mennyisége (GJ/év)
új zajvédő falak megjelenése határérték alatti zajszintekközlekedés zajszintje csökken határérték alatti zajszintekúj hangszigetelő építőanyagok megjelenése határérték alatti zajszintek
Javasolt támogatási területekVíz
Fajlagos ipari és agrár-vízfelhasználás csökkentésére irányuló technológiai innovációk:
• víz-, energia- és anyagtakarékos technológiák fejlesztése, • releváns kulcstechnológiák bevezetése, • víztakarékos mezőgazdasági technológiák fejlesztése, • hatékony öntözési eljárások kifejlesztése, bevezetése,• belvíz-elvezető rendszerek innovációja,• alacsony vízigényű technológiák kifejlesztése.
Javasolt támogatási területekVíz
Szennyvíz hasznosítása anyag és energiaforrásként:
újrahasznosítást elősegítő technológiák, terméktervezés fejlesztése,
szennyvízkezelési technológiák fejlesztése, szennyvíziszap energetikai hasznosítását célzó technológiák
fejlesztése, új technológiák (nano-, foto-, biotechnológia) bevezetése, természetközeli szennyvíztisztítási eljárásokon alapuló
technológiák fejlesztése, használt, nagy sótartalmú termálvíz kezelésére irányuló
innováció.
Javasolt támogatási területekVíz
Megfelelő ivóvíz biztosítása:
ivóvízhez vas, mangán és arzéntalanító technológiák fejlesztése. Energiafelhasználás csökkentésére irányuló technológiai innovációk:
energia hatékony vezérlési megoldások alkalmazása, fejlesztése a víz és szennyvíztisztítási technológiáknál és a szennyvíz és ivóvíz szivattyúzásnál,
energia megtakarításra optimalizált irányítástechnika alkalma-zása, fejlesztése a vízellátás és a szennyvíztisztítás, csatornázás területén.
Javasolt támogatási területekLevegő
Települések levegőminőségének javítása:
forgalomszervezési- és a közlekedési igényeket csökkentő intelligens forgalomirányítási rendszerek kidolgozása, fejlesztése.
Közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentése, különösen a PM10 kibocsátás csökkentése:
tömegközlekedés gépjármű állományának emissziót csökkentő eljárások fejlesztése,
tömegközlekedési gépjárművek gáz, illetve biogáz hajtóanyagra történő átállítás technológiai fejlesztése.
Lakossági eredetű légszennyezés csökkentése:
lakossági fűtőberendezések technológiai fejlesztése, energia-hatékonyság javítása.
Javasolt támogatási területekZaj
Települési zajszennyezés csökkentése, különös tekintettel a köz-lekedésre:
zajvédő falak fejlesztése, közlekedés zajcsökkentésére irányuló fejlesztések, hangszigetelést biztosító építőanyagok kifejlesztése.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!