VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV

A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZEREK ÉS A MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREINEK (AMA) BEVEZETÉSÉRŐL, ÉRTÉKELÉSÉRŐL, JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

I. RÉSZ

A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER

2008. június

A Kézikönyv 2006. évi változatának megírásában részt vettek: Szponzor: Varga Csaba Koordinátor: Matusek Judit Csoporttagok: Balogh Edina Baracsi Lóránt Kőváriné dr. Csoór Klára Csordás Katalin Gőgh Magdolna Gyenese János dr. Horváth László Kamrás Gábor dr. Kardosné Vadászi Zsuzsanna Krekó Béla Magyari Gábor Matusek Judit Mihályffy Zsuzsanna Riedlné dr. Montvai Zsuzsanna Seregdi László dr. Skoda Szilvia Stahl János

dr. Somosi Zsuzsanna dr. Vörös Erika Külön köszönet illeti az MNB munkatársait a megíráshoz nyújtott segítségért. 2008. évi update:

dr. Vörös Erika Gőgh Magdolna Krekó Béla dr. Baloghné Nagy Erzsébet Baracsi Lóránt Bödör Attila Csermely Noémi Harangi Sándor Józsa Ildikó Kádár Csaba Kamrás Gábor Kovács Tilla dr. Kómár András Láhm Krisztina Magyari Gábor dr. Monori Henrik Németh Zsófia dr. Somosi Zsuzsa Szentgyörgyi Anna Kardosné Vadászi Zsuzsanna dr.

3

RÖVIDÍTÉSEK ................................................................................................... 5 1  BEVEZETÉS................................................................................................ 7 

1.1  A Kézikönyv célja ......................................................................................................................7 1.2  A felhasznált anyagok ................................................................................................................7 1.3  Mit fed le az anyag és mi maradt ki .........................................................................................8 1.4  Hogyan készült a Kézikönyv? ..................................................................................................9 1.5  Tartalom ....................................................................................................................................10 

2  FELÜGYELETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS A VALIDÁLÁS SORÁN .............11 2.1  Home felügyeleti szerepkörben..............................................................................................12 

2.1.1  Alapelvek...............................................................................................................................12 2.1.2  Feladatok...............................................................................................................................15 

2.2  Host szerepkörben...................................................................................................................17 2.2.1  Alapelvek...............................................................................................................................17 2.2.2  Feladatok...............................................................................................................................19 

3  JÓVÁHAGYÁS FOLYAMATA......................................................................... 20 3.1  Jóváhagyás előtti szakasz.........................................................................................................22 3.2  Jóváhagyási szakasz..................................................................................................................22 

3.2.1  A kérelem benyújtása ..........................................................................................................22 3.2.2  Felügyeleti értékelés.............................................................................................................23 3.2.3  Döntés, engedélyezés ..........................................................................................................25 

3.3  A jóváhagyást követő lépések.................................................................................................26 4  FOKOZATOS BEVEZETÉS (ROLL OUT) ÉS TARTÓS MENTESÍTÉS

(PERMANENT PARTIAL USE)............................................................................ 26 4.1  Fokozatos bevezetés és tartós mentesítés.............................................................................26 

4.1.1  Alapelvek...............................................................................................................................26 4.1.2  Fokozatos bevezetés ...........................................................................................................27 4.1.3  Tartós mentesítés.................................................................................................................32 4.1.4  Tartós mentesítés nevesített mentesítési kritériumok alapján .......................................34 4.1.5  Tartós mentesítés immaterialitás alapján..........................................................................37 4.1.6  Fokozatos bevezetés és tartós mentesítés - sajátosságok host szempontból..............39 

5  A MINŐSÍTÉSI ÉS PARAMÉTER BECSLÉSI EREDMÉNYEK FIGYELEMBE

VÉTELE A BANKI FOLYAMATOKBAN (USE TESZT, EXPERIENCE TESZT) ............ 41 5.1  Use teszt ....................................................................................................................................41 5.2  Alkalmazási gyakorlat (experience teszt)...............................................................................45 

6  KITETTSÉG-KATEGÓRIÁK (PORTFOLIÓ SZEGMENTÁCIÓ) .......................... 48 6.1  Lakossággal szembeni kitettségek (retail exposures)...........................................................59 

6.1.1  Természetes személyek és kis- és középvállalkozások elhatárolása..............................59 6.1.2  A lakossági kitettségi osztály alosztályai ...........................................................................64 

6.2  Különleges hitelezési kitettségek (Specialised lending, SL)................................................67 6.3  Részesedések (equity) ..............................................................................................................70 

7  A NEMTELJESÍTÉS (DEFAULT) DEFINÍCIÓJA ............................................. 72 7.1  90 napos késedelem .................................................................................................................73 

7.1.1  Az adós meghatározása.......................................................................................................73 7.1.2  Csoport-csoporttag..............................................................................................................73 7.1.3  Lényegességi kritérium........................................................................................................74 7.1.4  90 napos késedelem meghatározása..................................................................................75 7.1.5  A késedelem-mérés kezdő időpontja és kapcsolata a limitekkel...................................75 7.1.6  Késedelmi korlát ..................................................................................................................76 

7.2  A fizetés valószínűtlenségét mutató jelek .............................................................................77 

4

7.2.1  Kamatok függővé tétele......................................................................................................77 7.2.2  Jelentős, észlelt hitelminőség-romlás következtében történő értékvesztés, illetve céltartalékképzés ................................................................................................................................77 7.2.3  Az intézmény a követelését lényeges veszteséggel adta el .............................................78 7.2.4  A követelés kényszerű átstrukturálása ..............................................................................78 7.2.5  Csőd-, illetve felszámolási eljárás.......................................................................................79 

7.3  Visszakerülés normál státuszba..............................................................................................80 7.4  Külső veszteség adatok felhasználása....................................................................................81 7.5  A követelmények teljesítésének vizsgálata ............................................................................81 

8  A VESZTESÉG FOGALMA............................................................................ 82 8.1  A gazdasági veszteség fogalma ...............................................................................................82 8.2  A lényegesség fogalma.............................................................................................................83 8.3  Az időbeli leértékelődés fogalma ...........................................................................................83 8.4  A közvetlen, illetve a közvetett költségek fogalma..............................................................84 8.5  A Felügyelet által megkövetelt szempontok.........................................................................84 

9  MINŐSÍTÉSI RENDSZEREK ....................................................................... 85 9.1  A minősítési rendszerek struktúrája ......................................................................................86 

9.1.1  Vállalatokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségek ......................................................................................................87 9.1.2  Lakossági kitettségek ...........................................................................................................88 

9.2  Minősítési kategóriákba és poolokba sorolás .......................................................................88 9.2.1  Kitettségek besorolása.........................................................................................................89 9.2.2  A minősítések aktualizálása ................................................................................................90 9.2.3  Modellek alkalmazása..........................................................................................................91 9.2.4  A tőkemegfelelés értékelésében alkalmazott stressz tesztek..........................................93 

10  KOCKÁZATI PARAMÉTEREK SZÁMSZERŰSÍTÉSE......................................... 94 10.1  Általános becslési követelmények ..........................................................................................94 10.2  A PD becslések sajátos követelményei .................................................................................96 10.3  Az LGD becslésére vonatkozó követelmények...................................................................98 

10.3.1  Direktívahelyekhez kapcsolódó észrevételek ..............................................................98 10.3.2  Direktívahelyekhez közvetlenül nem kapcsolódó észrevételek..............................103 

10.4  A konverziós tényező (CF) becslésére vonatkozó követelmények .................................104 10.4.1  Direktívahelyekhez kapcsolódó észrevételek ............................................................104 10.4.2  Direktívahelyekhez közvetlenül nem kapcsolódó észrevételek..............................107 

11  MINŐSÍTÉSI RENDSZEREK DOKUMENTÁLÁSA, MINŐSÍTÉSI ADATOK

GYŰJTÉSE.......................................................................................................109 12  KÜLSŐ SZÁLLÍTÓKTÓL VÁSÁROLT MODELLEK (35)................................... 110 13  ADATOK .................................................................................................. 111 

13.1  Direktívahelyekhez kapcsolódó észrevételek .....................................................................111 13.2  Direktívahelyekhez közvetlenül nem kapcsolódó észrevételek.......................................114 

14  VALIDÁCIÓ .............................................................................................. 118 14.1  Magasszintű validálási alapelvek...........................................................................................119 14.2  Visszamérés és benchmark ...................................................................................................125 14.3  Low default portfoliók ..........................................................................................................127 14.4  A validáció jogi szabályozhatósága ......................................................................................127 

15  TŐKESZÁMÍTÁS .......................................................................................128 

5

RÖVIDÍTÉSEK

AIG Accord Implementation Group a BCBS B2 implementációs munkacsoportja

AIRB Advanced Internal Rating Based Approach

belső minősítésen alapuló módszer fejlett változata

AMA Advanced Measurement Approach fejlett mérési módszer (működési kockázat)

ASA Alternative Standardised Approach alternatív sztenderd módszer

BCBS Basel Committee of Banking Supervision Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság

BIA Basic Indicator Approach alapmutató módszer BIS Bank for International Settlements Nemzetköz Fizetések Bankja (Bázel)

CEBS Committee of European Banking Supervisors Európai Bankfelügyeleti Bizottság

CF, CCF (Credit) Conversion Factor (hitel) egyenértékesítési (konverziós) tényező

CRD Capital Requirement Directives 2006/48/EC (módosított 2000/12) és 2006/49/EC (módosított 93/6) direktívák

EAD Exposure At Default nemteljesítéskori kitettség ECB European Central Bank Európai Központi Bank EL Expected Loss várható veszteség

GL 9 Guideline 9 CEBS iránymutatás nemzetközi felügyeleti együttműködésről

GL 10 Guideline 10 CEBS iránymutatás az IRB és AMA validálásáról

IFRS International Financial Reporting Standards

(új) nemzetközi beszámoló-készítési sztenderd

IMM Internal Model Method belső modell módszer (piaci kockázat) IRB Internal Rating Based Approach belső minősítésen alapuló módszer IT Information Technology információtechnológia (informatika)

LGD Loss Given Default nemteljesítéskori kárhányad (veszteségráta)

MDB Multilateral Development Bank nemzetközi fejlesztési bank PD Probability of Default nemteljesítési valószínűség

QRRE Qualifying Revolving Retail Exposures rulírozó jellegű (megújuló) lakossági hitelek

TSA The Standardised Approach sztenderd módszer (működési kockázat)

Hpt. 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Hkr. 196/2007. Korm. rendelet A hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről

Mkr. 200/2007. Korm. rendelet A működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről

6

Kkr. 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól

Pkkr. 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről

7

1 BEVEZETÉS

1.1 A Kézikönyv célja 1. A Felügyelet vezetése az új tőkekövetelmény szabályainak (CRD) keretében alkalmazha-

tó fejlett módszerek jóváhagyásával kapcsolatos feladatok kapcsán 2005 végén döntött egy olyan kézikönyv elkészítéséről, amely tartalmazza a validációs folyamat lépéseit, iránymutatást ad a direktíva rendelkezéseinek tartalmi értelmezésére, ismerteti a Fel-ügyelet álláspontját, a validálással kapcsolatos felügyeleti elvárásokat. Tekintettel arra, hogy a Validációs Kézikönyv első változatának elkészítése idején a CRD hazai jogsza-bályokba való átültetése még nem történt meg, az első változat kizárólag a CRD, illetve a kapcsolódó nemzetközi anyagok felügyeleti értelmezésén alapulhatott.

2. Az azóta eltelt időszak mind a szabályozási környezet, mind a tapasztalatok tekintetében jelentős előrelépést eredményezett. 2008 elején a CRD-hez közvetlenül kötődő jogsza-bályok mindegyike valamilyen szinten átültetésre került a hazai jogrendszerbe. A jog-szabályok megjelenése mellett az Európai Unió bizottságaiban folyó munka, a home felügyeletekkel való együttműködés, a pre-validációk és a már lezárt validációk tapaszta-latai, az intézményekkel való együttműködés, az intézmények által feltett kérdések olyan tapasztalatokat adtak a Felügyeletnek, amelyek együttesen szükségessé, egyúttal lehetsé-gessé tették a Validációs Kézikönyv frissítését.

3. A CRD, illetve az azt implementáló a hazai jogszabályok a fejlett módszerek (IRB, AMA) tőkekövetelmény számítására történő alkalmazását felügyeleti engedélyhez köti. A fejlett módszereknek a szabályozói tőkekövetelmény számítására történő engedélye-zése azonban fontos megközelítésbeli változást jelent a korábbi – „Bázel I” – megköze-lítéshez képest. Az intézmények választási lehetősége azt is jelenti, hogy az engedélye-zés, illetve az ezt követő folyamatos felülvizsgálat - bár minden intézmény egységes mércén kerül megmérettetésre - az egyedi megoldásokat is figyelembe kell vegye. Ezért a „Bázel II” megközelítés esetében az intézmények feladata az, hogy a követel-ményeknek való megfelelésüket a Felügyelet felé bebizonyítsák.

4. A felügyeletek számára az egyik legnagyobb kihívás a Direktíva előírásainak alkalmazá-sakor annak meghatározása, milyen feltételek mellett fogadják el, mire alapozzák a meg-felelőséget, vagyis mi lehet a fent említett egységes mérce. Mindezeken túlmenően köve-telmény az is, hogy a felügyeleti elvárások az EU-tagállamok között harmonizáltak le-gyenek, és amennyire csak lehet, azonos verseny-feltételeket biztosítsanak az AMA és IRB módszereket alkalmazó intézmények számára. A követelmények egy-egy nemzet-közi bankcsoportra vonatkozóan azonos értelmezését az adott bankcsoport összevont alapon történő felügyeletére létrejött felügyeleti kollégium (supervisory college), az EU-n belüli összhang megteremtését a CEBS munkabizottságaiban folyó munka szolgálja. Az európai gyakorlati tapasztalatok alapján előkészítés alatt áll a CRD EU szintű módo-sítása, amely a szükséges technikai módosítások mellett elsősorban a felügyeleti együtt-működés, a szavatoló tőke és a nagykockázati kitettségek szabályozását érinti. Mind-eközben a hazai implementálás, illetve a validálások és pre-validálások tapasztalatai alap-ján a Felügyelet is folyamatosan finomítja a hatályos jogszabályok értelmezését, illetve ahol szükséges, a jogszabályok módosítását kezdeményezi.

1.2 A felhasznált anyagok 5. A Kézikönyv kidolgozása a 2006/48/EC (volt 2000/12/EC) és a 2006/49/EC (volt

93/6/EEC) direktívák (Capital Requirement Directives) angol nyelvű egységes szöve-

8

gén alapul, amely az Európai Parlament 2005. szeptember 28-án elfogadott módosító javaslatait is tartalmazza. Az együttdöntési eljárás keretében ezt a szöveget hagyta jóvá az ECOFIN Tanács 2005. október 11-i ülésén, majd jogászi-nyelvészi egyeztetésen át-esett egységesített szöveget újra jóváhagyta 2006. június 7-én. A Direktíva végleges szö-vegváltozata 2006. június 30-án jelent meg az Unió Hivatalos lapjában (OJ). Miután a direktívák magyarországi jogi környezetbe történő implementálása megtörtént, a jogi hivatkozások kiegészítésre kerültek a hazai törvényi, kormányrendeleti hivatkozásokkal.

6. Mind az anyag felépítése, mind a Kézikönyv egyes részei a CEBS GL 10 anyagát köve-tik. A CEBS validációval kapcsolatos anyaga összegzi az európai felügyeletek konszen-zusos álláspontját és útmutatást ad - elsősorban a felügyeleteknek - a fejlett módszerek alkalmazásának vizsgálati folyamatához, elbírálásához, engedélyezéséhez. A Kézikönyv amellett, hogy erősen támaszkodik a GL 10-ben megfogalmazottakra, nem a GL 10 hi-vatkozott részeinek magyar nyelvű változata, hanem az ott megfogalmazott témakörök részletes értelmezésével azok magyarországi körülményekre alkalmazott értelmezését tartalmazza. Az értelmezésben segítséget nyújtottak a CEBS, BIS (Basel Committe on Banking Supervision) ebben a tárgyban született egyéb konzultációs anyagai is.

7. A Kézikönyv forrásmunkáihoz tartoznak a társfelügyeletek, elsősorban az EU területén működő felügyeletek, honlapján hasonló témában közzétett anyagai, a Felügyeletnek az új szabályozás hazai átvételére vonatkozó konzultációs anyaga, a fejlett módszerek jó-váhagyása során vizsgálandó területekről írt anyaga, a korábbi banki kérdésekre adott válaszai és állásfoglalásai, valamint a vizsgálati tapasztalatai is. A feldolgozás során a Felügyelet figyelembe vette, hogy a korábban keletkezett anyagok, vélemények a min-denkori aktuális állapotot, ismereteket tükrözték.

1.3 Mit fed le az anyag és mi maradt ki 8. A Kézikönyv célja a hitelkockázat területén az IRB teljes validációs eljárásának, a mű-

ködési kockázat területén az AMA módszer teljes validációs eljárásának, valamint az egyszerűbb módszerek (BIA, TSA, ASA) alkalmazási feltételeinek ismertetése volt, ezért nem tartalmaz a hitelkockázat sztenderd módszerével, a piaci kockázatokkal, illetve a második és harmadik pillérrel kapcsolatos kérdéseket. A Kézikönyvben a validálás kife-jezést több értelemben használjuk, részben az intézmény által elvégzendő validálást, ál-talában azonban a felügyeleti validálást értve alatta. Amennyiben az intézmény által el-végzendő validálásról van szó, azt a szövegben egyértelműen jelezzük.

9. A működési kockázat bemutatása önálló témakörként szerepel, így annak minden vo-natkozása a működési kockázatról szóló fejezetben került részletezésre (pl. roll-out, internal governance, dokumentációs igény). Az elkészült anyag a Kézikönyv önálló ré-szét - II. kötetét - képezi.

10. A GL 10 nem foglalkozik a kockázatcsökkentő technikák ismertetésével, mivel az elis-merhetőségi feltételek országonként eltérőek. A Felügyelet azonban nem tekinthet el ennek a témának az átgondolásától. A fedezetek elismerhetőségére vonatkozó fejezet a Kézikönyv III. részében kerül publikálásra. Szintén a III. kötetben kapott helyet a belső irányítási (internal governance) követelmények bemutatása, valamint a vásárolt követe-lések ismertetése.

11. Annak ellenére, hogy a GL 10 foglalkozik az értékpapírosítás témakörével, erre a kér-déskörre a Kézikönyv nem tér ki. A hitelderivatívák témakörére ugyanez érvényes. Ezen kérdések feldolgozása később várható.

12. A Kézikönyv nem tartalmaz részletes követelményeket az IT rendszerek architektúrájá-ra, a rendkívüli helyzetek kezelési tervére, az adat integritásra és a fizikai biztonságra

9

vonatkozóan. Ezen területek túlmutatnak az IRB és AMA tőkekövetelmény számításán, általános informatikai biztonsági követelményeket fogalmaznak meg. Ezeket a Hpt. részletesen szabályozza.

1.4 Hogyan készült a Kézikönyv? 13. A különböző fejezetek kidolgozása, illetve módosítása tematikus munkacsoportokban

történt, amelyekben matematikusok, jogászok, közgazdászok, felügyeléssel, engedélye-zéssel, szabályozással, módszertannal foglalkozó munkatársak vettek részt. Az egyes témakörök stílusa az egyedi feldolgozásból, illetve a témakörből adódóan valamelyest el-térő, a feldolgozók stílusát, megfogalmazásait tükrözi.

14. A hivatkozások, fogalmak használatában mind a magyar, mind az elterjedt angol elneve-zés, rövidítés előfordul. A direktívára és a hazai jogszabályok szövegére általában csak utalások vannak, a vonatkozó előírásokat nem idéztük.

15. A Kézikönyv 2006. évi kiadásában egyes fejezetek kidolgozását szakmai tanácsadóként a Nemzetközi Bankárképző Rt. segítette. Az NBK a megbízást közbeszerzési eljárás kere-tében nyerte el. A működési kockázat fejezetének kidolgozásában a tanácsadó egyben a projekt-vezető szerepét is betöltötte. A 2008. évi frissítés során a Felügyelet nem vette igénybe az NBK közreműködését.

16. A CRD a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozik, ezeket együttesen intézményeknek nevezi. Az egyszerűsítés érdekében – a CRD-t követve - az anyagban összefoglalóan az intézmény(ek) kifejezést használjuk annak ellenére, hogy ezt a hazai jogszabályok ilyen összevont formában nem alkalmazzák.

17. A CRD, és ennek nyomán a magyar jogszabályi előírások rendszere a belső minősítésen alapuló tőkekövetelmény-számítás keretében két szintet különböztet meg:

o az intézmények a saját becslésen alapuló PD mellett a direktíva által meghatározott LGD és CCF értékeket1 alkalmazzák,

o amennyiben teljesítik a vállalatokkal, intézményekkel és központi kormányzat-tal/központi bankokkal szembeni kitettség-kategóriák esetében a feltételeket2, úgy saját becsléssel határozhatják meg a tőkefüggvényekben alkalmazandó LGD és CCF értékeket.

18. A joganyag a két szint között úgy tesz különbséget, hogy a (2) esetben „saját becslésen alapuló LGD és CCF alkalmazására felhatalmazott intézmény”-ről beszél. Ezzel elkerüli a bázeli Revised Framework-ben használatos „alap IRB módszer” (csak a PD alapul sa-ját becslésen) és „fejlett IRB módszer” (minden kockázati paraméter saját becslésen ala-

1 CRD VII. melléklet 2-3. rész 2 CRD VII. melléklet 4. rész

10

pul) kifejezéseket. A bázeli elnevezések általános elfogadottságát figyelembe véve, és a hivatkozások egyszerűsítése érdekében a Kézikönyv a belső minősítésen alapuló mód-szer két szintjének megkülönböztetésére az „alap-” és a „fejlett IRB módszer” elnevezé-seket használja. A lakossági kitettségekre értelemszerűen ez a megkülönböztetés nem vonatkozik, mert ott az alap IRB módszer nem értelmezhető.

19. A hivatkozott CRD cikkelyek a 2006/48/EC direktívára és annak mellékleteire vonat-koznak. A 2006/49/EC direktívára való hivatkozásokat egyértelműen jelezzük a Kézi-könyvben.

20. Sem a CRD és az azt implementáló hazai jogszabályok, sem a Felügyelet nem írja elő a fejlett módszerek, azaz a hitelkockázatnál az IRB, a működési kockázatnál az AMA együttes bevezetését – az intézmények maguk döntenek a módszer-választásról, a fejlett módszerek alkalmazására vonatkozó engedély-kérelem beadásáról.

21. Az engedélykérelem elbírálásánál abban nincs különbség, hogy az intézményeknek meg kell felelniük a Direktívában, illetve a hazai jogszabályokban megfogalmazott minimum követelményeknek, de a Felügyeletnek - elsősorban a kvalitatív tényezők (pl. szervezeti és irányítási követelmények) esetében - a megfelelőség vizsgálatánál figyelembe kell vennie az intézményméretét, komplexitását, az üzleti tevékenység összetettségét is (ará-nyosság elve).

22. Az intézmények különböző megoldások között választhatnak, ami a Felügyelet Kézi-könyvében javasolt, illetve ismertetett megoldásoktól eltérő is lehet. Amennyiben az in-tézmény elfogadható indoklást ad az általánosan elfogadottól, javasolttól eltérő megol-dásra, akkor a Felügyelet – amennyiben az indoklás megfelelő - azt elfogadhatja. Termé-szetesen a jogszabályokban megfogalmazott minimum követelményeknek minden eset-ben meg kell felelni.

1.5 Tartalom 23. A Kézikönyv első kötetének első két fejezete a felügyeletek közötti együttműködést

vizsgálja a validálási folyamatban, két szempontból: a home (anyaintézményi felügyelet), illetve a host felügyelet (nemzetközi csoport leányintézményi felügyelete) szempontjá-ból. A Felügyelet mindkét szerepkörben részese a validálásnak, és a két szerepkörben megfogalmazott feladatai és képviselendő érdekei részben eltérőek. Mivel a Felügyelet által felügyelt legtöbb intézmény nemzetközi csoport részeként működik, fontos a jóvá-hagyási folyamat ilyen jellegű bemutatása is. Az I. kötet további fejezetei ahhoz adnak támpontot, hogy a hitelkockázat belső minősítésen alapuló módszerének a szabályozói tőkekövetelmény számításában történő alkalmazásához milyen minimum követelmé-nyek teljesítése szükséges, és azokat a Felügyelet milyen szempontok szerint vizsgálja. Az I. kötet a fokozatos bevezetés, tartós mentesítés, use teszt, portfolió szegmentáció, a minősítési rendszerekre, kockázati paraméterek becslésére vonatkozó szabályok, elvárá-sok témakörével, illetve kiemelten a fontos definíciók (nemteljesítés, veszteség) megha-tározásával foglalkozik. A Kézikönyv második kötete a működési kockázat különböző módszereinek, ezen belül kiemelten az AMA használatának felügyeleti elfogadási, jóvá-hagyási feltételeit mutatja be. A harmadik kötet tartalmazza a fedezetek elismerhetősé-gére vonatkozó feltételeket, a belső irányítási követelmények bemutatását, valamint a vásárolt követelések ismertetését.

11

2 FELÜGYELETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS A

VALIDÁLÁS SORÁN 24. A CRD 129. cikk (2) bekezdése, valamint a Hpt. 14/A.-14/B. §-a rögzíti, hogy a fejlett

módszerek (IRB, AMA, piaci kockázat tőkekövetelményének belső modellen alapuló számítása) validálása során a home felügyelet3 irányításával a csoport felügyelésében érintett felügyeleteknek együtt kell működniük a jóváhagyási folyamatban, és a kérelem benyújtásától számított legfeljebb hat hónapon belül közös döntést kell hozniuk a ké-relmet illetően.

25. A kérelmező csoport vagy intézmény a kérelmet bármely fejlett módszer esetében a home felügyeletnek nyújtja be. A hat hónapos elbírálási periódus a teljes és hiánytalan dokumentáció benyújtásának napján kezdődik. A hiánytalan dokumentumcsomag beér-kezését követően a home felügyelet a kérelem és a releváns dokumentumok másolatát haladéktalanul megküldi a host4 felügyeleteknek.

26. Az érintett felügyeleteknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy a kérelemmel kapcsolatban közös álláspont kerüljön kialakításra. Amennyiben a hat hónap során a felügyeletek nem tudnak konszenzust kialakítani, a home felügyelet hozza meg a dön-tést, ennek során azonban a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell vennie a host felügyeletek álláspontját.

27. Az engedélyt a home felügyelet bocsátja ki. A dokumentum tartalmazza a döntés részle-tes indoklását, beleértve a host felügyeletek szempontjait, valamint konszenzus hiányá-ban a home felügyelet döntésének indoklását is. A jóváhagyást a home felügyelet juttatja el a kérelmezőnek és az érintett felügyeleteknek. Az engedélyben rögzített döntés az érintett tagországok felügyeletei által kötelezően alkalmazandó. Magyarországon a közös döntés közvetlenül hatályosul, így leányvállalatok esetében a Felügyelet önálló engedé-lyező határozatot nem hoz. Azon csoportok, illetve intézmények esetében, amelyek EU szintű felügyeletét a PSZÁF látja el, home felügyeletként az engedélyező határozatot is a PSZÁF adja ki. (Részletesen ld. a 3.2.3. Döntés, engedélyezés c. fejezetben.)

28. A GL 10-nek az IRB és az AMA validálására vonatkozó útmutatója 2.1 és 2.2 pontjai szolgálnak részletes útmutatással a felügyeletek validálás során folytatandó együttműkö-désére vonatkozóan. A direktíva előírásainak teljesítése a kompetens felügyeleti hatósá-gok közötti, valamint a felügyeleti hatóságok és az intézmény közötti együttműködést igényel.

3 EU-szintű anyaintézmény felügyelete, más szóhasználatban konszolidáló felügyelet. 4 Leányintézmények felügyeletét ellátó hatóság.

12

29. Az együttműködés három szakaszra bontható:

• Jóváhagyás előtti szakasz - a felügyeletek és az intézmények felkészülése, kapcsolat-felvétel, az intézmény által bevezetni kívánt rendszerek előzetes áttekintése, értel-mezési kérdések tisztázása.

• Jóváhagyási szakasz - az előírt tartalmú és hiánytalan kérelem benyújtása, felügyeleti felülvizsgálat, döntés

• Jóváhagyás utáni szakasz – az engedélyben előírt feltételek teljesülésének, illetve a jóváhagyott rendszer alkalmazásának figyelemmel kísérése.

Az egyes szakaszokban alkalmazandó egyeztetéseket, együttműködési lépések részletezését a GL 10 Annex I. és II. tartalmazza.

2.1 Home felügyeleti szerepkörben 30. A Felügyelet, mint home felügyelet, felelős a jóváhagyási folyamat nemzetközi szintű

koordinálásáért, lebonyolításáért.

2.1.1 Alapelvek 31. A Felügyelet home felügyeleti szerepkörében az IRB, az AMA, és a piaci kockázat tőke-

követelményének belső modellen alapuló számítása felügyeleti jóváhagyása során az alábbi alapelvek alapján jár el:

• A belső modellek alkalmazása révén meghatározott felügyeletközi együttműködés koordinálását a Felügyelet a nemzetközi ajánlások, iránymutatások – így különösen a Nemzetközi felügyeleti együttműködési iránymutatás (GL 9) és a Validációs iránymutatás (GL 10) – alapján végzi, melynek során törekszik a hatékony együttműködés megteremtésére.

• Az együttműködés formáját minden intézmény esetében a Felügyelet egyedi mérlegelés alapján, differenciáltan határozza meg.

• Az intézmény szignifikanciájának meghatározásához a Felügyelet a GL 9 iránymutatás 30. pontjának a leányvállalat csoportban betöltött szerepére vonatkozó kritériumait tekinti irányadónak. A leányvállalat a home felügyelet szempontjából szignifikáns, ha a következő feltételek bármelyike fennáll:

• hozzájárulása a csoport5 5 A mértékek meghatározásához figyelembe veendő vetítési alapra vonatkozó szempont: Csoport szinten ösz-szevontan a konszolidált adatok alapján, egyedileg (a leányvállalatok tekintetében) a konszolidált tételek kiszű-rése utáni mérleg és eredmény-kimutatás adatok alapján történő számítás. Ez a megoldás matematikailag és közgazdaságilag egyaránt korrekt, hiszen a rész mérlegek kiadják a konszoli-dált mérleget és tartalmuk tisztán, konszolidálás után mutatja az egyes cégek valódi hozzájárulását a konszoli-dált eredményhez. Hátránya, hogy a tőzsdei gyorsjelentésben a konszolidált mérleg ugyan szerepel, de az egyes leányvállalatok konszolidálás utáni adatai nem, ezért azok külön bekérendők az anyaintézménytől.

13

o Mérleg főösszegéhez > 3%, vagy o Eredményéhez > 10%

• Az általa végzett tevékenységek kockázata a csoport szempontjából materiálisnak minősíthető.

• A csoport irányításának és a kockázatkezelésnek a struktúrája decentralizált, a felső vezetés nem képes az egyes egységek kockázatának teljes körű kontrolljára.

• Az egyes egységek autonómiája erős. • Megfigyelhető a kockázatok korrelációja az egyes egységek között.

32. A szignifikanciáról az előzetes tárgyalások során a Felügyelet a host felügyeletekkel egyeztet, közös álláspontot alakít ki, amelynek során figyelembe veszi a host felügyele-tek szempontjait. Amennyiben az intézmény a host felügyelet szempontjából a GL 9 30. pontja alapján megalapozottan szignifikánsnak tekinthető a helyi piacon, a továbbiakban szignifikánsként kezelendő.

33. Az együttműködés formája meghatározásának szempontjai:

• az intézmény szignifikanciája, melyben az érintett felügyeletek a jóváhagyást megelőző időszakban megegyeznek;

• az adott országban alkalmazni kívánt módszer; • az adott ország európai uniós tagsága; • EU-n kívüli ország esetében az adott host felügyelet Felügyelet általi értékelése; • továbbá bármilyen más releváns egyedi információ.

34. Az együttműködés mélységének és formájának meghatározására a fentiek alapján a Fel-ügyelet az intézményeket a következő csoportokba sorolja:

Csoport besorolás Stratégia

1. Szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek központilag fejlesztett belső modelle-ket alkalmaznak hitelkockázat, piaci kockázat vagy működési kockázat mérésére (IRB, IMM vagy AMA), egyes eszközcsoportokra / kocká-zatokra helyi modellt dolgoznak ki6.

Szükséges a host felügyelet magas szintű bevo-nása. A jóváhagyás során a központi modellek7 helyi implementálásának ellenőrzése, a helyi modellek validációja a host felügyelet feladata és felelőssége. A Felügyelet megállapodás alap-ján a vizsgálatokban való részvételéről a host felügyelettel megegyezhet. A host felügyelettel szükséges a folyamatos információcsere, a rendszeres és intenzív kapcsolattartás.

6 Hitelkockázat esetén helyi modell fejlesztés alatt a paraméterbecslő modellek leányintézménynél történő fej-lesztését értjük 7 A központilag fejlesztett modell alatt az anyaintézménynél, illetve testvérintézménynél kifejlesztett paramé-terbecslő modellt értjük, melyet a leányintézménynél is bevezettek/implementáltak.

14

Csoport besorolás Stratégia 2. Szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek sztenderd módszert alkalmaznak hi-telkockázat vagy működési kockázat, vagy egy-szerű módszert a piaci kockázat mérésére, de anyabankjuk fejlett módszert alkalmaz (IRB, IMM vagy AMA). Várható a későbbi áttérés.

A host felügyelet részt vesz a jóváhagyás fo-lyamatában. Különösen fontos a roll-out terv véleményezése, az esetleges későbbi áttérés feltételrendszerének felállításában való részvé-tel. Későbbi áttérés esetén a roll-out terv telje-sítésének nyomon követése alapvetően a host felügyelet feladata, amit azonban a Felügyelet is figyelemmel kísér és megvalósulásának mene-téről az anyaintézményen keresztül folyamato-san tájékozódik (ld. a Kézikönyv roll-out-tal foglalkozó fejezete.) Folyamatos információ-csere, rendszeres kapcsolattartás szükséges a host felügyelettel.

3. Szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek várhatóan tartósan sztenderd mód-szert alkalmaznak hitelkockázat vagy működési kockázat mérésére, de anyaintézményük fejlett módszert alkalmaz (IRB, IMM vagy AMA).

Ha tartósan sztenderd módszert használ a le-ányvállalat, akkor a Felügyelet az érintett fel-ügyelettel egyeztet a tartós mentesítés kérdésé-ben. A kapcsolat alapesetben a Felügyelet ré-széről a korrekt tájékoztatásra korlátozódik, de az egyedi felügyeleti egyeztetés függvényében esetileg egyéb megoldás is kialakításra kerülhet.

4. Nem szignifikáns leányvállalatok vagy fiók-telepek, amelyek fejlett módszert alkalmaznak hitelkockázat vagy működési kockázat mérésé-re, helyi modell fejlesztése csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem jellemző, az irányítás és a kockázatkezelés erősen centralizált.

Az erős centralizáció miatt központi modellek kerülnek kifejlesztésre. A helyi alkalmazásra vonatkozó feladatokat alapesetben a host fel-ügyeletek látják el, melyekbe indokolt esetben és mértékben a Felügyelet is bekapcsolódik. A szignifikancia szintje miatt a host felügyelet teljes körű bevonása az együttműködésbe nem indokolt, az információáramlásba indokolt mértékig azonban bevonandó, és szükséges korrekt tájékoztatása, illetve indokolt esetben véleményezési lehetőségének biztosítása.

5. Nem szignifikáns leányvállalatok vagy fiók-telepek, amelyek várhatóan tartósan sztenderd módszert alkalmaznak hitelkockázat vagy mű-ködési kockázat mérésére.

A módszerválasztás és a szignifikancia alacsony szintje miatt a host felügyelet bevonása csak korlátozott mértékben indokolt, korrekt tájé-koztatása szükséges.

35. A jóváhagyással kapcsolatos együttműködés keretei, konkrét tartalma, formája írásos

megállapodásokban kerül rendezésre. Az adott intézmény szempontjából érdekelt ható-ságok (legalább három) egyetértése esetén a Felügyelet nem zárja ki többoldalú együtt-működési megállapodás megkötését sem. Amennyiben egy intézmény kapcsán több or-szág felügyelete is érintett, úgy a Felügyelet un. egypólusú együttműködést szervez. A cél annak biztosítása, hogy az információvesztés elkerülése érdekében az érintett fel-ügyeletek közötti információáramlás a Felügyeleten keresztül történjen.

36. A Felügyelet mind a jóváhagyási folyamat, mind a jóváhagyás utáni folyamatos felügye-lés során kiemelten törekszik a külföldi társfelügyeletekkel a konszenzus megteremtésé-re, a konszenzus nélküli egyoldalú döntéshozatal csak kivételes esetben fordulhat elő.

37. A kísérő levelet és a csoportszintű dokumentumokat magyarul és angolul, a külföldi le-ányvállalati (leányvállalat-csoporti) dokumentumokat angolul, a magyarországi leányvál-

15

lalati dokumentumokat magyarul kell benyújtani (a kísérő levelet papíron, míg az appli-kációs csomagot elektronikus adathordozón). Kivételes esetben - az intézmény, vagy a társfelügyelet indokolt kérésére - a külföldre küldendő dokumentáció nyelve az angoltól eltérő is lehet, erről azonban előzetesen, valamennyi érdekelt félnek egyetértésre kell jutnia. A Felügyelet a nyelvi kérdésben is mindent elkövet a konszenzus elérésére.

38. A Felügyelet a nemzetközi együttműködés szervezése kapcsán arra törekszik, hogy elke-rülje az intézmények számára a feladatok duplikálódását, és a szektorra nehezedő terhek lehetőség szerinti csökkentését irányozza elő.

2.1.2 Feladatok Előkészítő szakasz

39. A Felügyelet elvárja, hogy a belső minősítésen alapuló módszereket alkalmazni kívánó intézmény a jogi hatályú jóváhagyási folyamatot megelőzően, megfelelő időben tájékoz-tassa a Felügyeletet ez irányú terveiről. Különösen fontos a tájékoztatás azon esetekben, ahol a külföldi leányintézmények miatt a host felügyeletek bevonása is indokolt. A jóvá-hagyást megelőző szakaszban a Felügyelet az adott intézménnyel a korrekt együttműkö-dés kialakítására törekszik, melynek során – az adott jogi keretek között - minden elvár-ható segítséget megad az intézmény felkészüléséhez. A jóváhagyási szakaszt megelőző együttműködés és prevalidáció célja elsősorban az értelmezési kérdések egyeztetése, a nyitott, illetve vitatott kérdések mielőbbi rendezése, valamint a Felügyelet megítélése szerinti helytelen alkalmazás mielőbbi korrigálása.

40. Az előkészítő szakaszban a Felügyelet az alábbi feladatokat látja el a jóváhagyási kérel-met benyújtó intézmény vonatkozásában:

• Folyamatosan tájékozódik az intézmény által bevezetni kívánt módszerekről és modellekről.

• Az intézménnyel kialakított együttműködési kapcsolat és az alkalmazni kívánt módszer alapján meghatározza az intézményi felkészülés monitoringjának módját, eszközeit. Ennek formája elsősorban írásban benyújtott összefoglalók, dokumentáció véleményezése, konzultációk, interjúk lefolytatása, kérdőívre adott válaszok értékelése, helyszíni tájékozódás.

• A kérelmezőt megismerteti a jóváhagyási folyamattal és a vele szemben felállított követelményrendszerrel.

• Törekszik a felvetődő vitás kérdések, eltérő értelmezések mielőbbi rendezésére, a konszenzus megteremtésére. Értelmezési, illetve vitás kérdések rendezése során kiindulási alapként kezeli a versenysemleges megközelítés elvét, továbbá nagymértékben támaszkodik a nemzetközi gyakorlatra. Ennek érdekében megkereséssel él kiemelt külföldi felügyeletek, illetve az illetékes nemzetközi szervezetek, bizottságok felé és a válaszok figyelembe vételével kialakított felügyeleti álláspontról haladéktalanul tájékoztatja az intézményt.

• Pre-validációs eljárást folytathat le a folyamat előzetes megismerése céljából. • A kérelmezővel folytatott konzultáció során tájékoztatást ad az értékelés tervezett

időbeosztásáról arra vonatkozóan, hogy az intézmény szempontjából mikor várhatók „feladatok” (pl. mikor fogja a Felügyelet a minősítési rendszereket ellenőrizni a helyszínen), illetve (pre)validálási (rész)eredmények.

41. Az előkészítő szakaszban a Felügyelet az érintett külföldi társfelügyeletekkel történő

együttműködésnél az alábbiak érvényesítésére törekszik:

16

• Megteremti a két-, vagy többoldalú együttműködés kereteit. Amennyiben nincs érvényben általános együttműködési megállapodás a Felügyelet és az érintett host felügyelet között, úgy szorgalmazza ilyen megállapodás megkötését.

• Meghatározza az érintett felügyeletek szerepét a leányvállalatok szignifikanciájának értékelése alapján és megállapodik a szignifikancia kérdésében, valamint az együttműködés szintjében.

• Felveszi a kapcsolatot a host felügyeletekkel az intézmény által alkalmazni kívánt modell(ek) megismerése érdekében.

• Kialakítja az adott intézményre vonatkozó együttműködés kereteit. A fent jelzett alapelveknek megfelelően meghatározza a host felügyeletekkel való együttműködés kereteit, tartalmát, formáját és azt egyezteti az érintett hatóságokkal. Az együttműködés kereteinek kialakítása során alapvető jelentőségű annak meghatározása, hogy a Felügyelet mit vár el a külföldi felügyelettől az együttműködésben betöltött szerepe, feladatai tekintetében. Abban az esetben, ha a host felügyelet a jóváhagyási folyamat résztvevője, az együttműködési keretek kialakítása során meg kell határozni mind a jóváhagyáshoz kapcsolódó, mind az azt követően általános jelleggel elvégzendő – alapvetően monitoring - feladatokat. Az együttműködés konkrét tartalmát írásos formában kell rögzíteni.

• Kidolgozza a felügyeleti akciótervet, amely az adott intézmény és az érintett host felügyeletek együttműködésével kapcsolatosan tartalmazza a Felügyeleti lépéseket, a főbb témákat és intézkedéseket, időbeosztást.

• Kidolgozza a kommunikációs stratégiát az indokolt felügyeletközi információcsere biztosítása érdekében, és egyezteti azt a társfelügyeletekkel. Ez a feladat a jóváhagyás folyamatán kívül a jóváhagyást követő folyamatos felügyeleti együttműködést is szolgálja. Az információs stratégiának ki kell terjednie az írásos információcserére, illetve a konzultáció formájában megvalósuló - szakértői, illetve vezetői szintű - együttműködés rendszerének kidolgozására.

• EU-n kívüli országok tekintetében minősíti a host felügyeleteket. Ez kétoldalú, szakértői tárgyalások keretében történik, melyek során a Felügyelet tájékozódik a host felügyeletek felügyelési és vizsgálati módszereiről, felügyeleti eszköztáráról, CRD felkészültségéről, stb. értékeli, minősíti a host felügyeleteket.

• Azonosítja és kommunikálja a jóváhagyási folyamat során figyelembe veendő csoportot vagy a helyi szinten felmerülő kérdéseket, problémákat, illetve lényeges témákat.

• Azonosítja azon területeket, ahol véleménykülönbségek merülhetnek fel az intézmény és valamelyik felügyeleti hatóság között. A véleménykülönbségeket mielőbb megfelelően kommunikálja és rendezi.

• Megegyezést alakít ki az implementálás nyomon követésében, kiemelt figyelemmel arra, hogy a home felügyelet felelős a host felügyeletek közötti egyeztetések ütemtervének kialakításáért a host felügyeletek pedig az ütemterv betartásáért.

A jóváhagyás

42. A jóváhagyás során a Felügyelet a kialakított belső eljárásrend és – a külföldi leányin-tézmények esetében – a host felügyeletekkel kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint jár el a Kézikönyv Jóváhagyás folyamata c. fejezetében foglaltak alap-ján.

Jóváhagyás utáni szakasz

43. A Felügyelet home szerepköréből adódóan törekszik a host felügyeletek közötti haté-kony együttműködés folyamatos fenntartására a jóváhagyás után is. A jóváhagyás utáni

17

szakasz konkrét feladatait a felügyeletközi megállapodások tartalmazzák. A feladatok alapvetően az alábbiakra terjednek ki. A Felügyelet:

• koordinálja az implementálás nyomon követését, szervezi a nemzetközi együttműködést az érintett felügyeletekkel,

• a kommunikációs stratégiában megfogalmazottak szerint koordinálja, lebonyolítja a felügyeletközi információcserét,

• a validációs feladatokra vonatkozó együttműködési megállapodások alapján részt vesz külföldi helyszíni vizsgálatokban, koordinálja a vizsgálatok eredményeit,

• folyamatosan nyomon követi a jóváhagyott rendszer működtetését.

2.2 Host szerepkörben

2.2.1 Alapelvek 44. A magyar pénzügyi piacon többségében olyan szereplők vannak jelen, amelyek nagy

nemzetközi pénzügyi csoportok leányvállalatai, ezért felügyelésüket a Felügyelet host szerepkörben látja el. A Felügyelet a host felügyeleti szerepkörében az alábbi alapelvek alapján jár el:

• A nemzetközi ajánlások, iránymutatások – így különösen a Nemzetközi felügyeleti együttműködési ajánlás (GL 9) és a Validációs ajánlás (GL 10) – alapján vesz részt a jóváhagyási folyamatban, melynek során törekszik a hatékony együttműködésre.

• A Felügyelet törekszik az együttműködés írásba foglalására. • Az egyeztetések során a Felügyelet arra törekszik, hogy a benyújtandó jóváhagyási

dokumentációt a home felügyelet angol nyelven küldje meg. • Az együttműködés formájára tett host felügyeleti javaslatot a Felügyelet minden

intézmény esetében egyedileg, differenciáltan mérlegeli. • Az intézmény szignifikanciájának meghatározásához a Felügyelet a GL 9

iránymutatás 30. pontjának a leányvállalat hazai piacon betöltött szerepére vonatkozó kritériumait alkalmazza. A leányvállalatot szignifikánsnak tekinthetjük, ha a következő feltételek bármelyike fennáll:

• hozzájárulása a hazai piac8 o mérleg főösszegéhez > 3% o hitel állományához >3% o jelzáloghitel állományához >2% o betét állományához > 3% o eredményéhez > 5%

8 A számítás alapjául a Felügyeleti adatszolgáltatás során beérkezett adatok szolgálnak.

18

• az általa végzett tevékenységek alapján valamely piaci szegmensben, speciális tevékenységben piacvezető szerepe van (pl. határidős piac, állampapírpiac, letétkezelés stb.)

• a pénzügyi rendszer szerves szereplője (fizetési forgalom, tőzsde, klíringház) • a piac likviditásának biztosításához jelentősen hozzájárul (akár az egész, akár egyes

részpiacok tekintetében) • Az együttműködés konkrét formájának meghatározásánál minimális szempontnak

tekintendő: o az intézmény szignifikanciája (GL 9 30. pont szerint), melyben az

érintett felügyeletek a jóváhagyást megelőző időszakban megegyeznek o az intézménynél alkalmazni kívánt módszer csoportszinten és

lokálisan; (ha lokálisan sztenderd módszert terveznek használni, de csoportszinten fejlett módszerek bevezetésére kerül sor, a Felügyeletnek akkor is részt kell venni a jóváhagyásban)

o helyi modell fejlesztésére sor kerül-e o az adott ország európai uniós tagsága o EU-n kívüli ország esetében a home felügyelet hazai Felügyelet általi

értékelése o bármilyen más releváns egyedi információ.

• Bármely együttműködési formánál elvárás, hogy a helyi vezetés teljes mértékben ismerje a leányvállalat/fiók kockázati profilját, és biztosítsa az ennek megfelelő tőkeellátottságot. Mindez azt is jelenti, hogy a helyi vezetésnek ismernie kell az ezt alátámasztó rendszerek működését, teljes mértékben birtokában kell lennie az új tőkeszámítási rendszerek implementálására vonatkozó információknak, és ezt a Felügyelet kérésére be kell tudni mutatni.9

• A központi modellek alkalmazásakor a Felügyelet a nem szignifikáns intézmények és a nem jelentős fiókok esetében nem ragaszkodik a modellek teljes mélységű megismeréséhez, azonban törekszik a modellek főbb jellemzőinek és feltevéseinek megismerésére. Lásd még a „Jóváhagyás folyamata” című fejezetet.

9 CRD VII. melléklet 4. rész 124.-127. pont; Hkr 93. §.

19

45. Az együttműködés tervezett szintjei és az egyes szintekhez rendelt stratégia:

Csoport besorolás Stratégia 1. Szignifikáns intézmények, amelyek közpon-tilag fejlesztett belső modelleket alkalmaznak hitelkockázat, piaci kockázat vagy működési kockázat mérésére (IRB, IMM vagy AMA), egyes eszközcsoportokra / kockázatokra helyi modellt dolgoznak ki.

A cél a központilag fejlesztett modellek minél részletesebb megismerése. A jóváhagyás során a feladat a központi modellek implementálása, a helyi modellek validációja. Szükséges az ak-tív részvétel a folyamatban, a rendszeres kap-csolattartás az előkészítő és validálási szakasz-ban mind az intézménnyel, mind a home fel-ügyelettel.

2. Szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek sztenderd módszert alkalmaznak hi-telkockázat vagy működési kockázat, vagy egy-szerű módszert a piaci kockázat mérésére, de anyabankjuk fejlett módszert alkalmaz (IRB, IMM vagy AMA). Várható a későbbi áttérés.

A Felügyeletnek itt is részt kell vennie a jóvá-hagyás folyamatában, különösen fontos a roll-out terv véleményezése, a későbbi áttérés felté-telrendszerének felállítása. Cél a központilag fejlesztett modellek minél részletesebb megis-merése. A jóváhagyás során a központi model-lek implementálása, a helyi modellek validációja a feladat. A folyamatban aktív rész-vétel, előkészítő szakaszban rendszeres kapcso-lattartás mind az intézménnyel, mind a home felügyelettel.

3. Szignifikáns leányvállalatok vagy fióktelepek, amelyek várhatóan tartósan sztenderd mód-szert alkalmaznak hitelkockázat vagy működési kockázat mérésére, de anyaintézményük fejlett módszert alkalmaz (IRB, IMM vagy AMA).

Ha tartósan sztenderd módszert használ a le-ányvállalat, akkor a Felügyelet a home felügye-lettel egyeztet a tartós mentesítés kérdésében. (A fejlett módszereknek a kockázattudatossá-got hangsúlyosabban elváró megközelítése miatt a szignifikáns intézményeket és anyavál-lalatukat indokolt ösztönözni, hogy ne alkal-mazzák ezt az opciót.)

4. Nem szignifikáns intézmények, amelyek fejlett módszert alkalmaznak hitelkockázat, piaci kockázat vagy működési kockázat méré-sére (IRB, IMM vagy AMA), helyi modell fej-lesztése nem jellemző, az irányítás és a kocká-zatkezelés erősen centralizált.

Az erős centralizáció miatt központi modellek kerülnek kifejlesztésre. A Felügyeletnek a helyi alkalmazásra vonatkozó feladatai vannak. A jóváhagyás folyamatában aktív részvétel az információáramlásban, a központi modell teljes mélységű ismerete nem cél. Az előkészítő sza-kaszban rendszeres kapcsolattartás indokolt.

5. Nem szignifikáns leányvállalatok vagy fiók-telepek, amelyek várhatóan tartósan sztenderd módszert alkalmaznak hitelkockázat vagy mű-ködési kockázat mérésére.

A módszerválasztás és a szignifikancia alacsony szintje miatt a home felügyelettől csak korrekt tájékoztatás szükséges.

2.2.2 Feladatok Előkészítő szakasz

46. A Felügyelet felméri a feladatokat, részletes információkat szerez be a bevezetendő módszerekről.

47. Kapcsolat kialakítása a home felügyelettel

• Együttműködési megállapodások felülvizsgálatának kezdeményezése

20

• Rendszeres szakértői szintű információ csere formáinak kialakítása • Host stratégia kialakítása a szignifikancia alapján

Jóváhagyás

48. A jóváhagyás során a Felügyelet a kialakított belső eljárásrend és a home társfelügyele-tekkel kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint jár el.

Jóváhagyás utáni szakasz

49. A Felügyelet feladatai az alábbiak:

• Nyomon követi az implementálást, különös tekintettel a roll-out tervre és az engedélyben előírt feltételek teljesülésére.

• Amennyiben az implementálás során bármilyen problémát tapasztal, értesíti a home felügyeletet. Súlyos hiányosságok esetén kezdeményezheti a roll-out terv módosítását, az engedély visszavonását.

• A kommunikációs stratégiában megfogalmazottak szerint részt vesz az információcserében. Tájékoztatja a társfelügyeletet az intézmény kockázati profiljáról, és tájékoztatást kér az anyaintézmény kockázati profiljáról. A helyszíni vizsgálatok eredményeiről a felügyeletek szintén kölcsönösen tájékoztathatják egymást.

• Együttműködési megállapodás szerint részt vesz külföldi helyszíni vizsgálatokban, illetve a home felügyelet által a magyarországi leányintézményben lefolytatandó vizsgálatban.

3 JÓVÁHAGYÁS FOLYAMATA 50. A Felügyelet engedélye szükséges

a) a hitelezési kockázat tőkekövetelménye esetében a belső minősítésen alapuló módszerek (alap IRB és fejlett IRB)10; b) a működési kockázat tőkekövetelménye esetében a sztenderdizált módszer (az alkalmazási követelmények teljesülésének igazolása érdekében), az alternatív sztenderdizált módszer11, a fejlett mérési módszer12, valamint a különböző módszerek kombinációján alapuló tőkekövetelmény-számítási módszer13;

10 CRD 84. cikk; Hpt. 76/B § (1)-(5), (14) 11 CRD 104. cikk; Hpt. 76/J § (3); Mkr. 4. § (5) 12 CRD 105. cikk; Hpt. 76/J § (4), (8) 13 CRD 102. cikk (4); Hpt. 76/J § (5)

21

c) a pozíciókockázat, valamint az árukockázat és a devizaárfolyamkockázat tőkekövetelménye esetén a belső modellen alapuló módszer;14 d) a hitelkockázat csökkentés komplex módszer esetén saját haircut, valamint nettósítás esetén a belső modell alkalmazásához.15

51. A Felügyelet engedélyéhez kötött módszerek esetében a Felügyelethez benyújtott kére-lemben és a csatolt dokumentációban az intézményeknek indokolniuk kell a választott megoldásokat, az intézményeknek (!) kell bizonyítaniuk azok megfelelőségét, és be kell mutatniuk a Felügyeletnek, hogy rendszereik megfelelnek a direktíva adott módszer al-kalmazásával kapcsolatos követelményeinek.

52. A kérelmező a kérelmet a home felügyeletnek nyújtja be (ld. Felügyeletek közötti együttműködés című fejezetet). A felügyeleti felülvizsgálat a benyújtott (szükség esetén hiánypótlással kiegészített) dokumentumok kiértékelésén, konzultációkon, illetve hely-színi vizsgálat(ok) tapasztalatain alapul.

53. A jóváhagyási folyamat tárgyalásakor az engedélyezés / véleményezés kifejezések értel-mezése:

Home Host

Engedélyezés: Véleményezés:

Home szerepkörben a Felügyelet döntési kompetenciájába tartozó, csoportszintű kérelem engedélyezése; a modellek, valamint a csoportszintű irányítás és kockázatkezelési funkciók megfelelőségének elbírálása.

A GL 10 (39) bekezdése szerint a helyi fejlesztésű modellek esetében a modell elbírálását, illetve a központilag fejlesztett modellek esetén a helyi implementáció megfelelőségének vizsgálatát a host felügyelet „vezeti”. Mivel azonban az engedélyt a home felügyelet adja ki, és vitás kérdésekben az ő szava a döntő, ezért gyakorlatilag véleményezési szerepkörrel élhet a Felügyelet.

Az adott leányintézmény magyarországi szignifikancia16 szintjétől és az értékelendő részterületektől (modell, implementálás, roll-out, tartós mentesítés) függően a Felügyelet „erős” vagy „gyenge” véleményezési joggal kíván élni.

14 2006/49/EC V. melléklet; Kkr. IX. fejezet 15 CRD VIII melléklet 3. rész; Hkr. 3. § 127-155. § 16 A szignifikancia megállapításainak elveit a „Felügyeletek közötti együttműködés” című fejezet tartalmazza

22

54. Az „erős”, illetve „gyenge” véleményezés arra vonatkozik, hogy a home felügyeleti ha-

tóságokkal kialakítandó együttműködés során a Felügyelet milyen mértékben kívánja az álláspontját érvényesíteni. „Gyenge” véleményezés esetén nem követi szorosan nyomon annak részleteit, hogy a csoportszintű döntésben mennyire veszik figyelembe a felügye-leti véleményt. „Erős” véleményezésnél azonban minden, az együttműködés kereteiben megvalósítható eszközzel élni kíván, hogy azt figyelembe vegyék az engedély megadása-kor, illetve az engedély feltételeinek meghatározásakor.

3.1 Jóváhagyás előtti szakasz 55. Minthogy a döntésre rendelkezésre álló hat hónap viszonylag rövid, alapvető fontosságú

az un. pre-applikációs (kérelem benyújtást megelőző) időszak, amelyet a jóváhagyandó rendszerek megismerésére és a közös munka kereteinek kialakítására célszerű felhasz-nálni. A magyar piacon szignifikáns intézmények esetében a Felügyelet törekszik arra, hogy a kérelem benyújtását megelőzően helyszíni vizsgálat – pre-validáció – keretében áttekintse az alkalmazandó megoldásokat. Ez a szakasz ad lehetőséget a bevezetés előtti konzultációkra is.

3.2 Jóváhagyási szakasz 56. A jóváhagyás sematikus folyamatát a mellékletben szereplő ábra szemlélteti, melynek

három fő szakasza a kérelem benyújtása, a felügyeleti értékelés (elbírálás) és a döntés, engedélyezés.

3.2.1 A kérelem benyújtása 57. A Felügyeletre beérkezett kérelem és dokumentációs csomag – amely érkezhet a kérel-

mező csoportvezető intézménytől (home szerepkör), illetve a home felügyelettől (host szerepkör) – egy un. szponzor felelősségi körébe kerül, aki a jóváhagyás folyamatában összefogja és koordinálja a szakterületek munkáját. A szponzor az adott intézmény, il-letve intézménycsoport felügyeletéért felelős vezető felügyelő.

58. A kérelem és dokumentációs csomag:

Home Host

Home szerepkörben a Felügyelet az alábbi elvárásokat fogalmazza meg:

A kísérő levél a tényleges hivatalos engedélykérelem, melyben nyilatkozni kell arról, hogy a csatolt dokumentumokban foglaltak megfelelnek a valóságnak és összefoglaló jellegük ellenére tartalmaznak minden olyan információt amelyek lényegesek a kérelem elbírálásakor („true and fair”).

A benyújtandó dokumentáció nyelvével kapcsolatban ld. a 37. bekezdést.

A kérelmet az intézmény első számú vezetőjének (vezérigazgató vagy elnök-vezérigazgató) és a kockázatkelésért felelős belső igazgatósági tagnak kell aláírnia. A kísérő levélben meg kell nevezni az intézménycsoport

Host felügyeleti szerepkörben a Felügyelet engedélyezési dokumentációként elfogadja a home felügyeleti hatóságtól érkező dokumentációt (ebben az esetben a home felügyelet felelőssége, hogy a benyújtott engedélykérelmet ellenőrizze abból a szempontból, hogy az megfelel-e a meghatározott formai és tartalmi elvárásoknak). Ugyanakkor a Felügyelet a felügyelete alá tartozó intézménytől pótlólagos dokumentumokat kérhet és vizsgálhat, amennyiben az egyes területek véleményezéséhez erre szükség van.

Az együttműködés során törekedni kell arra, hogy minden dokumentumot angolul kapjon meg a Felügyelet.

23

által kijelölt kapcsolattartó személyt.

A benyújtandó dokumentációs csomag minimális tartalmát a melléklet tartalmazza (Dokumentum-lista). A dokumentációnak az általános megközelítés felől kell haladnia a részletek felé.

59. A folyamat első lépéseként az engedélyezési szakterület véleményt alkot a benyújtott

dokumentáció formai teljességéről, illetve a szponzor az alapvető tartalmi megfelelésé-ről. Amennyiben a Felügyelet hiányosságot tapasztal, hiánypótlási felhívás küld a kérel-mező intézménynek, illetve felhívja a home felügyelet figyelmét a hiányzó dokumen-tumra, kérve annak pótlását. . A Felügyelet az applikációs dokumentumcsomag része-ként szükségesnek tartja a belső ellenőrzés által végzett átfogó értékelés, valamint a mi-nősítő rendszerek validációjára vonatkozó dokumentumok benyújtását is. (IRB Doku-mentumlista B5 és D17)

60. A csoport szintű engedélykérelem elbírálására rendelkezésre álló hat hónapos időszak a hiánytalan kérelem beérkezésétől indul

3.2.2 Felügyeleti értékelés 61. Amennyiben a kérelem formailag és alapvető tartalom szempontjából megfelel a köve-

telményeknek, a szponzor javaslatot tesz a kérelem elbírálásában érintett szakterületek képviselőiből álló Szakértői Munkabizottság számára a felügyeleti értékelés mélységére, illetve helyszíni és helyszínen kívüli vizsgálati tervére. A szponzor által tett javaslat függ az adott intézmény esetében betöltött home vagy host szereptől, illetve az intézmény – már a pre-applikációs időszakban megállapított - szignifikancia szintjétől.

62. A szponzor a javaslat kidolgozásakor átfogó képet alakít ki a kérelemben foglalt rend-szerekről, az alábbiak áttekintése során:

o a szervezeti struktúra megfelelősége, a felelősségek és a funkciók megosztása, a kockázatok kezelése, mérése és kontrollja;

o a rendelkezésre álló anyagi és emberi erőforrások elégségessége, az implementációs és a roll-out17 terv kivitelezhetősége;

o a csoport struktúrája, az egyes csoporttagok adatai, választott módszerek, kontrollok, valamint a tőkemegfelelés szintje.

17 Roll-out időszak: a felügyeleti jóváhagyást követő időszak határidővel megadott szakaszainak összessége. Implementációs időszak: a felügyeleti jóváhagyást megelőző időszakot is magába foglaló fázisok, valamint a roll-out időszak összessége.

24

63. A Szakértői Munkabizottság által jóváhagyott felügyeleti értékelési procedúra alapján a szponzor időbeosztással és határidők megjelölésével elektronikusan elküldi az érintett szakterületeknek – home szerepkörben ideértve a host felügyeleteket is – a dokumentá-ciós csomag releváns részét vagy egészét.

64. A felügyeleti értékelési folyamatban fel kell mérni, hogy az intézményben kialakított rendszer megfelel-e a CRD-ben foglalt előírásoknak. Az értékelés szempontjait a Kézi-könyv releváns fejezetei tartalmazzák. A kérelem elbírálásának módját (és a benyújtandó dokumentumok tartalmát) alapvetően meghatározó alapelv, hogy a kérelmezőnek (!) kell bizonyítania a Felügyelet számára, hogy az alkalmazott rendszerek megfelelnek cél-juknak, továbbá a CRD-ben lefektetett minimális alkalmazási követelményeknek, azaz a validálás elsődlegesen az intézmények feladata. A Felügyelet a kérelmező ezen bizonyí-tását, valamint a független felülvizsgálat eredményeit bírálja felül,

65. Az értékelés a minősítési rendszerek és a működési kockázat mérő rendszerek mindenre kiterjedő vizsgálatát jelenti a célból, hogy a Felügyelet megállapítsa, hogy,

o eleget tesznek-e a use és experience teszt követelményeinek, o az outputok megfelelnek-e a kitűzött céloknak, köztük a szabályozói tőke

számításának, o a körülményeknek (ország, méret, komplexitás, stb.) megfelelő rendszereket és

kontrollokat alkalmaznak-e, o megfelelnek-e minden egyéb minimum követelménynek.

66. Amennyiben az elbírálás során további információigény merül fel, akkor azt a szponzor jelzi home szerepkörben a kérelmező intézménynek, host szerepkörben pedig a home felügyeletnek. Amennyiben a Felügyelet home felügyeletként engedélyezési szerepkör-ben van, és olyan lényegi hiányosságot állapít meg, ami az engedély megadását veszé-lyeztetheti, akkor a hathónapos engedélyezési határidő felfüggeszthető.

67. A hatékonyság növelése érdekében a Felügyelet támaszkodhat az intézmények saját erő-forrásaira (belső audit, a modell validációért felelős belső szervezeti egység, a modellek felhasználói) vagy külső erőforrásokra (pl. külső auditorok).

68. Amennyiben a felügyeleti értékelési folyamat tervezési vagy kivitelezési szakaszában ha-táron átnyúló összeolvadás vagy akvizíció történik és annak következtében változás tör-ténik a home felügyelet személyében, akkor a GL 10-es dokumentum (92) bekezdésé-ben foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

25

3.2.3 Döntés, engedélyezés18 69. Home felügyeletként a szakterületi és a host felügyeleti vélemények, illetve host felügye-

letként a szakterületek véleményének összegyűjtését követően a szponzor előterjesztést állít össze a főbb megállapításokról. Ennek kialakításakor a szponzor értékeli a doku-mentációt, a helyszíni és helyszínen kívüli vizsgálatok eredményét és az egyéb rendelke-zésre álló – pl. home felügyelettől, csoportot vezető intézménytől, stb. kapott – infor-mációkat. Amennyiben az értékelés lezárható, az engedélyezési szakterület elkészíti a felügyeleti engedélyt, vagy elutasítást (a kérelmező intézmény számára), illetve a felügye-leti terület összeállítja a pozitív vagy negatív véleményt (a home felügyelet számára). Az engedélynek vagy véleménynek ki kell térnie az esetleges feltételekre. A feltételekről már a hathónapos egyeztetés keretében egyetértésre kell törekedni a home vagy host felügye-letekkel, illetve a kérelmező intézmény számára azoknak már ismerteknek kell lenniük. Kerülni kell a feltételek előzetes konzultáció nélküli kikötését.

70. A csoportszintű döntést egyetlen dokumentum testesíti meg, melyet a home felügyelet készít el, és juttat el a kérelmezőhöz. A döntést részletesen indokolni kell. Az indoklás-ban ki kell térni – amennyiben vannak – az engedély (csoport és egyes nemzeti szintű) feltételeire, illetve azon ajánlásokra, amelyek az értékelés során feltárt kisebb hiányossá-gokra, illetve a rendszer javítására vonatkoznak. A döntés indoklásában egyértelműen utalni kell a releváns jogszabályi hivatkozásokra és a kérelmező dokumentációban fog-laltakra. Az engedély legalább az alábbiakat tartalmazza:

• vélemény a kérelemről (részletezve, hogy a kérelem és a modellek kellő lefedettséget biztosítanak-e),

• az értékelés megállapításai, kitérve a jogszabályokban, illetve a CRD-ben foglalt követelmények teljesülésére,

• a hiányosságok megszüntetésére vonatkozó előírások, illetve ajánlások és az azokra vonatkozó határidők.

71. A dokumentumban rögzíteni szükséges a felügyeletek megállapodását a felügyeleti eljá-rások ütemezéséről, a roll-out terv elfogadott ütemezését, a use-teszttel szemben tá-masztott követelményeket.

72. A home felügyeletnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a döntés a nem-zeti előírások szerint a lehető leggyorsabban átvételre kerüljön, minden egyes host or-szágban.

73. Home felügyeleti szerepkörben a csoportszintű döntést megtestesítő dokumentumot kötelező erejű nemzeti engedéllyé kell transzponálni. Az engedély minden érintett or-szágban (home és összes host) egyszerre lép hatályba (erről meg kell állapodniuk a fel-

18 Döntés: a jóváhagyási folyamat végső lépése, a felügyeletek közötti konzultáció eredménye. Engedélyezés: a döntés jogi formában való megjelenítése.

26

ügyeleteknek), és a hatálybalépésnek ezt a közös dátumát fel kell tüntetni az engedély-ben.

74. Host felügyeleti szerepkör esetén a tagállami home felügyeleti hatóság határozata Ma-gyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállami fel-ügyeleti hatóság határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Fel-ügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállami felügyeleti hatóság által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellen-őrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.19

3.3 A jóváhagyást követő lépések 75. A roll-out időszak alatt, illetve azt követően a Felügyelet folyamatosan felügyeli (hely-

színen és helyszínen kívül) a CRD és a hazai szabályrendszernek megfelelő működést. A Felügyeletnek figyelemmel kell kísérnie a jóváhagyásban rögzített feltételek és az elfoga-dott roll-out terv teljesülését, melynek elsődleges felelőse az intézmény felügyelője. Amennyiben a roll-out terv módosítása miatt új döntés szükséges, akkor az érintett fel-ügyeleteknek szintén a CRD 129. cikk (2) szellemében kell eljárniuk. A roll-out időszak lezárultával az engedélyben foglalt feltételek teljesülését a home és host felügyeletek konzultáció keretében tekintik át.

4 FOKOZATOS BEVEZETÉS (ROLL OUT) ÉS TARTÓS

MENTESÍTÉS (PERMANENT PARTIAL USE)

4.1 Fokozatos bevezetés és tartós mentesítés

4.1.1 Alapelvek 76. A fokozatos bevezetés és a tartós mentesítés alkalmazása kapcsán a Felügyelet az alábbi

közös alapelveket kívánja érvényesíteni:

• A fejlett tőkeszámítási módszerek alkalmazásának egyik fontos hozadéka az intézmények kockázat-tudatosságának erősödése és a kockázatkezelési rendszerek továbbfejlődése. Ezért a Felügyelet kiemelten fontosnak tartja és elvárja, hogy – a gazdasági racionalitás keretein belül - az intézmények rendszereiket, belső működésüket úgy fejlesszék, hogy azok a lehető legrövidebb időn belül alkalmasak legyenek a fejlett tőkekövetelmény számítási módszerek alkalmazási feltételeinek teljesítésére.

19 Hpt. 14/B § (6)

27

• A hazai pénzügyi szektor versenyképességének megőrzése érdekében kiemelkedően fontosnak tartja,

o a versenysemleges megközelítést, mely ugyanakkor kizárja a szabályozás megkerülésének lehetőségét, beleértve a kitettségek indokolatlan átmeneti vagy tartós kiemelését a belső minősítési módszer alkalmazása alól, s így alacsonyabb tőkekövetelmény megállapítását (85. cikk 2.),

o a nemzetközi gyakorlattal összhangban álló megoldások és értelmezések alkalmazását,

o megfelelően rugalmas rendszer kialakítását.

• Az intézmény-specifikus feltételek megfelelő figyelembe vétele érdekében hazai (home) felügyeleti hatóságként a külföldi leányintézményeket érintő fokozatos bevezetés és tartós mentesítés jóváhagyásáról a Felügyelet egyedi elbírálás keretében dönt, az adott intézmény szignifikancia szintjével összhangban, az érintett host felügyeletek bevonásával.

4.1.2 Fokozatos bevezetés 77. A belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása esetén a direktíva előírja, hogy e

módszert ki kell terjeszteni a csoport minden kitettségére, kivéve a tartós mentesítés alá eső ((vagy egyéb átmeneti mentesítésben részesülő (ld. részesedések)) kitettségi osztá-lyokat / kitettségeket / üzleti egységeket. A direktíva és a Hpt. 76/B. § (8) bekezdése ugyanakkor lehetőséget ad az IRB-t alkalmazni kívánó intézmények számára, hogy a módszert – a Felügyelet által engedélyezett módon a Hpt. 76/B. § (9)-(10) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése mellett – fokozatosan vezessék be, így nem kell a módszerhez kapcsolódó minimum követelményeket egyszerre, minden kitettségre vo-natkozóan már az induláskor teljesíteniük. E lehetőség biztosításának célja, hogy meg-könnyítse és rugalmasabbá tegye az intézmények számára az IRB módszer bevezetését, melyek ily módon felkészülésüket ütemezhetik, és a felkészülésre fordított erőforrásai-kat időben és térben optimalizálhatják. A fokozatos bevezetés lehetősége azonban nem alkalmazható a tőkekövetelmény megalapozatlan csökkentése (cherry picking) céljából.

78. Fokozatos bevezetés felmerülhet20:

• A sztenderd módszerről alap IRB-re való áttérés esetén: o egyes kitettségi osztályok (exposure class), illetve a lakossági kitettségi

osztály esetén alosztályok tekintetében

o egyes üzleti egységekre (business unit) vonatkoztatva.

20 CRD 85. cikk 1.; Hpt. 76/B. (7)-(8)

28

• Alap IRB módszerről fejlett IRB módszerre történő áttérés esetén: o a vállalatokkal, hitelintézettel és befektetési vállalkozással és központi

kormányzattal/központi bankkal szembeni kitettségi osztályok vonatkozásában (ebben az esetben mindkét kockázati paraméter – LGD és CCF – becslése tekintetében egyszerre kell az áttérésnek megtörténnie).

79. Üzleti egység (business unit) a Hpt. 2. számú melléklet III/A. 20. pont definíciója sze-rint: leányvállalat vagy a hitelintézet által meghatározott szempontok szerint egyértel-műen körülhatárolható homogén és más kitettségétől eltérő módon kezelt kitettségek csoportja. A pontosan körülhatárolható más egység utalhat pl. jogi, szervezeti vagy föld-rajzi értelemben elhatárolható egységre, vagy homogén kitettségek pontosan körülhatá-rolható más csoportjára (pl. az intézmény által a dolgozói számára nyújtott kölcsönök). Homogénnek tekinthető a kitettségek egy csoportja akkor, ha az ide tartozó kitettsége-ket az intézmény egymással azonos, a többi kitettségektől azonban eltérő módon kezeli. Az intézmény köteles az általa alkalmazott üzleti egységet pontosan definiálni és az el-különített kezelést indokolni. A Felügyelet a kérelem elbírálása során kiemelt figyelmet fordít az üzleti egységek bank által alkalmazott definíciójára és az adott értelmezés – az elkülönített kezelés - indoklására.

80. Fokozatos bevezetés alá teljes kitettségi osztályokat vagy üzleti egységeket lehet vonni. A lakossági kitettségi osztály esetében a három alosztály – rulírozó kitettségek, ingatlan-nal fedezett kitettségek, egyéb lakossági kitettségek, szintjén is lehetőség van a fokozatos bevezetésre.

81. A részesedésekre21 az IRB módszer alkalmazandó minden olyan esetben, amikor bár-mely más kitettségi osztály tőkekövetelményét az intézmény e módszerrel határozza meg. E feltétel alól kivételt képez két eset:

• tartós mentesítés keretében felmentett tulajdoni részesedések a Kézikönyv tartós mentesítésre vonatkozó fejezetében meghatározottak szerint;

• bizonyos tulajdonosi részesedések tekintetében a 2007. évi LI. tv. 75. § átmeneti rendelkezése alapján biztosított mentesség („grandfathering”) 2017. december 31-ig.

82. A hazai szabályozás a fentieken kívül egy további kedvezményes lehetőséget is biztosít a járulékos vállalkozásokban fennálló részesedések tőkekövetelményének meghatározásá-ra. A Hkr. 32. § (2)22 alapján ezen részesedések tőkekövetelményének kiszámítására a nem hitelkötelezettséget megtestesítő kitettségekre vonatkozó módszer alkalmazható.

21 CRD 85. cikk. 3.; Hpt. 76/B. § (11) 22 CRD VII. melléklet 1. rész 18. pont

29

83. A fokozatos bevezetésre vonatkozóan az intézménynek roll-out tervet (bevezetési ütemtervet) kell kidolgoznia a Hpt. 76/B. § (8) bekezdése alapján. A roll-out terv a bel-ső minősítésen alapuló módszer felügyeleti jóváhagyásához benyújtandó dokumentáció kötelező részét képezi. Célja az intézmény által alkalmazandó alap vagy fejlett IRB mód-szer bevezetéséhez, ütemezéséhez kapcsolódó megvalósítási tervek és az intézmény ak-tuális felkészültségére vonatkozó információk bemutatása, valamint a módszer beveze-tésének aktuális helyzetére vonatkozó átfogó és részletes érékelés bemutatása. A roll-out tervnek ki kell terjednie valamennyi üzleti egységre, illetve valamennyi kitettség osztály, melyet az IRB módszer – a tartós mentesítés alá eső tételek kivételével - a bevezetés időpontjában nem fed le, de amelyre a későbbiekben IRB módszert kíván alkalmazni az intézmény.

84. Az IRB megközelítés alkalmazásához szükséges felügyeleti engedély kiadásának feltéte-le, hogy a Felügyelet – harmadik fél - számára egyértelműen átlátható legyen, hogy az in-tézmény mely rész-portfolióra pontosan mikor és milyen megközelítést kíván alkalmaz-ni. Ezért a roll-out tervet célszerű egy átfogó implementációs terv részeként kezelni, amely átlátható és egyértelmű módon bemutatja, hogy mely portfoliók esetében alkal-maz az intézmény belső minősítésen alapuló vagy sztenderd megközelítést, melyeket kí-ván tartósan mentesíteni, illetve a roll-out portfoliók tekintetében mi a belső minősíté-sen alapuló megközelítés bevezetésének tervezett időpontja. Ebben a dokumentumban célszerű indokolni az alkalmazott, illetve alkalmazandó megközelítések választását, va-lamint igazolni a kapcsolódó feltételek teljesülését. Fontos, hogy a belső minősítésen alapuló, a sztenderd megközelítéssel kezelt, valamint a tartósan mentesített portfoliók együttesen megegyezzenek az intézmény összes – mérlegen belüli és mérleg alatti – ki-tettségeinek összegével, és ez számszerűen is alátámasztásra kerüljön. A módszerválasz-tást, a számításokat és az indoklást az összevont felügyelet alá tartozó vállalkozásokra vonatkozóan kell bemutatni (vagyis a felügyeleti konszolidált körre is teljesíteni kell az előírásokat, nemcsak intézményi – solo - szinten).

85. Az implementációs terv roll-out-ra vonatkozó részének minimális tartalma a következő:

• az intézménynek a fokozatos bevezetéshez kapcsolódóan kialakított elvei, elvi megfontolásai, szempont rendszere;

• a fokozatos bevezetés tárgyát képező kitettségi osztályokra és/vagy üzleti egységekre vonatkozó módszer alkalmazásának tervezett ütemezése egyedileg bemutatva. Az ütemezésnek nem csak a végső időpontot, hanem az értelemszerűen lebontott egyes feladatokat és azok teljesítésének határidőit is tartalmaznia kell. Az ütemezés részletezettsége a roll-out terv elbírálásának meghatározó szempontja.

• a fokozatos bevezetés tárgyát képező kitettségi osztályokra és/vagy üzleti egységekre vonatkozó jóváhagyási kérelem benyújtásakor az aktuális készültségi fok bemutatása egyedileg. Ennek keretében ki kell térni az adott téren már megtett intézkedésekre, azok eredményére, valamint ezeknek az intézmény által történő értékelésére (self-assessment).

• a fokozatos bevezetés tárgyát képező kitettségi osztályokra és/vagy üzleti egységekre vonatkozóan a fokozatos bevezetés indoka egyedileg bemutatva.

• a fokozatos bevezetés tárgyát képező üzleti egység(ek) definíciója és az elkülönített kezelés indoklása.

86. A Felügyelet az implementációs terv roll-out-ra vonatkozó részével kapcsolatosan az alábbi követelményeket fogalmazza meg. A terv:

• legyen reális, vagyis ésszerű ütemezés mellett végrehajtható, • alapuljon az intézmény legjobb tudásán (on best-effort basis),

30

• a fokozatos bevezetés a kitettségi osztályok fontossági sorrendje alapján történjen, vagyis a fejlettebb módszer bevezetése az intézmény tevékenységében legjelentősebb üzletágakra történjen meg leghamarabb.

87. A Felügyelet - a nemzetközi gyakorlat figyelembe vételével - az IRB módszer fokozatos bevezetéssel történő alkalmazásához három feltétel teljesülését követeli meg:

• a kérelem benyújtásának időpontjában a mérlegen belüli és mérleg alatti eszközök kockázati súlyozást követően mért legalább 50%-ára (entry threshold) a megcélzott belső minősítési módszerrel történjen a tőkekövetelmény számítása.

• A fokozatos bevezetés révén biztosítani kell, hogy öt év alatt a megcélzott belső minősítési módszer szerinti tőkeszámítás kiterjedjen az intézmény összes mérlegen belüli és mérleg alatti kitettségére, a tartós mentesítés keretében sztenderd módszer alatt maradó kitettségek/kitettségi osztályok /üzleti egységek kivételével. Az öt évet a fejlettebb módszer alkalmazása céljából benyújtott kérelem felügyeleti jóváhagyásának időpontjától kell számítani. Az engedélykérelem benyújtásakor a várható jóváhagyási időpontot a felügyelet részére a jóváhagyásra rendelkezésre álló maximális időtartam figyelembe vételével kell megállapítani.

• Az ötéves roll-out perióduson belül biztosítani kell, hogy az IRB lefedettség a roll-out periódus elindulását követően 2,5 éven belül elérje a vetítési alap – kockázattal súlyozott mérlegen belüli és mérleg alatti eszközök a tartós mentesítés keretében sztenderd módszer alatt maradó kitettségek kivételével - legalább 67%-át.

88. A fokozatos bevezetésre vonatkozó induló feltételek a sztrenderd módszerről az alap IRB módszerre és az alap IRB módszerről a fejlett IRB módszerre történő áttérés ese-tében is alkalmazandók. Az ötéves időszak mindkét áttérés esetében külön-külön ren-delkezésre áll. A lefedettség számításakor a slotting megközelítéssel kezelt különleges hi-telezési kitettségek az áttérésben megcélzott IRB módszer szerinti kitettségeknek te-kinthetők, a grandfathering keretében23 –– átmenetileg - sztenderd módszer alatt tartha-tó részesedések azonban nem, azokat a sztenderd módszer szerint számított portfoliók között kell figyelembe venni. A lakossági kitettségi osztályba sorolt kitettségek az alap IRB módszerről a fejlett IRB módszerre történő áttérésnél a megcélzott (vagyis ez eset-ben a fejlett) IRB módszer szerint kezelt kitettségeknek tekinthetők, mivel a retail kate-gória esetében a két módszer között nincs különbség.

89. Miután a roll-out terv (IRB Dokumentumlista A 6.2)24, illetve az implementációs terv a jóváhagyási kérelem része, felügyeleti jóváhagyása esetén annak végrehajtása jogilag kö-

23 2007. évi LI. tv. 75. §; CRD 154. cikk (3) 24 Utalás a Dokumentumlista releváns pontjára. Amennyiben egy dokumentum, módszer, eljárás, stb. említé-sénél nincs hivatkozás a Dokumentumlista valamely pontjára, akkor annak ugyan rendelkezésre kell állnia az intézménynél, de nem kell az engedélykérelem dokumentációs csomagjában a Felügyeletre benyújtani. A Do-kumentumlista nem minden pontjára történik hivatkozás a Kézikönyvben, ha azok tartalma nem igényel rész-letezést.

31

telező érvényű. A fokozatos bevezetés – illetve tágabban az implementációs terv - jóvá-hagyás szerinti végrehajtása/végrehajtatása a jóváhagyásért folyamodó intézmény fel-adata és felelőssége, az másra - pl. leányvállalatra - át nem ruházható. Az intézménynek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a fokozatos bevezetés a jóváhagyásnak megfelelően történjen. Kiemelten fontos, hogy az implementációs terv reálisan megva-lósítható legyen, illetve pontosan fogalmazza meg az intézmény által választott megkö-zelítések hatókörét.

90. Az implementációs terv, azon belül a roll-out terv jóváhagyását követően a terv alapján történő IRB bevezetéshez újabb engedélykérelem benyújtása nem szükséges, de a Fel-ügyeletet tájékoztatni kell a tervben meghatározott lépések végrehajtásáról. A Felügyelet a bevezetés előrehaladását menet közben figyelemmel kíséri, ennek keretében szükség szerint, de legalább a meghatározott sarokpontok időpontjában információkat kér az in-tézménytől. A fokozatos bevezetés keretében a fejlettebb módszer újabb kitettségi osz-tályra vagy üzleti egységre történő kiterjesztésekor az intézménynek a Felügyelet felé írásban nyilatkozni kell arról, hogy a bevezetés a korábbi jóváhagyás szerint történt. A Felügyelet egyedi elbírálás alapján dönt arról, hogy milyen módon vizsgálja az IRB fo-kozatos bevezetése alkalmával a minimumkövetelmények teljesülését.

91. Az implementációs terv teljesítését, a feltételeknek való folyamatos megfelelést az in-tézmény felső vezetése nyomon követi. Az intézménynek meg kell határoznia a terv, il-letve a feltételek teljesülésének nyomon követésére szolgáló jelentések tartalmát, gyako-riságát, a jelentés összeállításáért felelős területet, és a menedzsmentnek nyomon kell követnie a terv teljesülését, eltérés esetén a szükséges korrekciós lépéseket meg kell ten-ni. (Pl. a grandfathering keretében 2017-ig mentesített részesedések tekintetében bizto-sítani kell, hogy az ilyen részesedések száma és aránya nem növekszik.)

92. Az összevont alapon számított tőkekövetelmény meghatározása során a csoporttagok közötti kitettségek a Hpt. 76/A. § (7) bekezdés értelmében kizárólag abban az esetben mentesíthetők az IRB alkalmazás alól és súlyozhatók 0%-os kockázati súllyal, ha a koc-kázatkezelés elvei csoportszinten egységesek. Ezért a kockázatkezelést akkor is harmo-nizálni kell a belső minősítésen alapuló megközelítés alkalmazásának kérvényezése előtt, ha a leányvállalatok kitettségei tekintetében csak később kerül sor a belső minősítésen alapuló megoldás alkalmazására (a leányvállalat roll-out-ban van).

93. A jóváhagyott bevezetési tervtől való eltérés – egyedi elbírálás alapján - a Felügyelet jó-váhagyásával történhet. Az implementációs, azon belül a roll-out terv módosítását csak lényeges körülmény felmerülése okozhatja, ilyennek minősül a stratégiaváltás (beleértve új termék bevezetését is), vagy összeolvadás-felvásárlás. Egyébként csak kivételesen in-dokolt esetben merülhet fel a tervtől való eltérés lehetősége. A fenti esetekben a roll-out terv módosítása, kiegészítése válhat, illetve válik szükségessé. Home szerepkörben, ha a Felügyelet indokoltnak tartja, a módosító jóváhagyási folyamatba bevonja a host fel-ügyeleteket is.

94. A stratégiaváltásból eredő roll-out terv módosításakor törekedni kell az eredetileg jóvá-hagyott tervben szereplő végső időpont teljesítésére. A változások ebben az esetben el-sősorban a bevezetés sorrendjét, illetve ütemezését érinthetik, és csak indokolt esetben eredményezhetik a bevezetés már jóváhagyott határidejének módosítását.

95. Felvásárlás esetén a Hpt. 76/B. § (14)-(15) szerint

• Amennyiben IRB-t alkalmazó intézmény nem IRB-t alkalmazó intézményt, vagy fejlett IRB módszert alkalmazó intézmény alap IRB módszert alkalmazó intézményt vásárol fel, a felvásárló intézmény a befolyásoló részesedés megszerzése keltétől számított 180 napon belül köteles benyújtani a Felügyeletnek a felvásárolt

32

egységre vonatkozó roll-out tervet. A felvásárlás kapcsán benyújtott roll-out terv tartalma meg kell feleljen a roll-out tervre vonatkozóan a korábbiakban megfogalmazott általános feltételeknek. Amennyiben a felvásárolt intézményben nem tervezik a fejlettebb módszer bevezetését, akkor a tartós mentesítésre vonatkozó feltételek teljesülését kell a Felügyelet felé bizonyítani a Kézikönyv tartós mentesítésre vonatkozó fejezetében foglaltaknak megfelelően.

• Amennyiben nem IRB-t alkalmazó intézmény IRB-t alkalmazó intézményt, vagy alap IRB módszert alkalmazó intézmény fejlett IRB-t alkalmazó intézményt vásárol fel, a felvásárló intézmény a befolyásoló részesedés megszerzését követő 180 napon belül írásban tájékoztatja a Felügyeletet a létrejött intézmény minősítési és kockázatkezelési rendszerével, valamint az alkalmazandó tőke-számítási módszerrel kapcsolatos terveiről. Bár az alkalmazandó módszerről szóló döntés a felvásárlással létrejött intézmény felelőssége, a Felügyelet ilyen esetekben is elvárja a fejlettebb módszer alkalmazását. A felvásárló intézmény döntése alapján az IRB módszer alkalmazásáról szóló kérelem új kérelemnek minősül, ezért tartalma meg kell feleljen a Kézikönyv jóváhagyásra és engedélyezésre vonatkozó fejezetében meghatározottaknak.

• Amennyiben a felvásárlással létrejött intézmény fejlett módszer bevezetésére vonatkozó tervei nem érintik a felvásárolt és még roll-out fázisban lévő intézmény eredeti bevezetési ütemtervét, akkor ennek ismételt benyújtására nincs szükség, ezt a tényt azonban a jóváhagyási kérelemben jelezni kell.

• Amennyiben a felvásárlással létrejött intézmény fejlett módszer bevezetésére vonatkozó tervei módosítást tesznek szükségessé a felvásárolt és roll-out fázisban lévő intézmény bevezetési ütemtervében, a módosított ütemtervet a jóváhagyási csomag részeként a Felügyeletnek be kell nyújtani.

96. Egyesülés esetén a létrejövő új intézmény tájékoztatja a Felügyelet a minősítési és koc-kázatkezelési rendszerrel, valamint az alkalmazandó tőkeszámítási módszerrel kapcsola-tos terveiről a felvásárlásra vonatkozóan a fentiekben megfogalmazott előírások szerinti azonos határidőket figyelembe véve.

97. Visszalépés az alap IRB módszerről a sztenderdre és a fejlett IRB módszerről az alap IRB módszerre kizárólag indokolt esetben és kizárólag a Felügyelet jóváhagyása mellett, a Hpt. 76/B. § (12) szerint lehetséges. A fejlett IRB módszerről az alap IRB módszerre történő visszalépés esetén a Kézikönyv tartós mentesítésre vonatkozó fejezetében fog-lalt előírásokat továbbra is be kell tartani. A Felügyelet alapesetben nem támogatja a fej-lettebb módszerből való visszalépést, de indokolt esetben egyedi elbírálás alapján elfo-gadja. A visszalépés nem irányulhat a tőkekövetelmény szándékos csökkentésére, az in-tézmény számára kedvezőbb tőkeszámítási alternatíva alkalmazására (cherry-picking). A visszalépést az intézménynek a kérelmében megfelelően alá kell támasztania, és be kell mutatnia mindazokat a körülményeket, melyek alapján kizárható az intézménynek a tő-kekövetelmény csökkentésére irányuló szándéka.

4.1.3 Tartós mentesítés 98. A direktíva arra is lehetőséget ad az IRB-t bevezető intézményeknek, hogy a felügyeleti

hatóság jóváhagyása mellett bizonyos kitettségi osztályokat/kitettségeket/üzleti egysé-geket meghatározott esetekben tartósan mentesítsenek a belső minősítési módszer al-kalmazása alól. A tartós mentesítés célja, hogy azon kitettségi osztályok-ra/kitettségekre/üzleti egységekre, melyekre a minősítési rendszer kifejlesztése a Hpt. 76/D. §-ban meghatározott okok miatt nem indokolt vagy nem lehetséges, a kevésbé kockázat-érzékeny, de lényegesen egyszerűbb sztenderd módszer kerüljön tartósan al-kalmazásra. A tartós mentesítés mind az IRB alapmódszer, mind az IRB fejlett módszer

33

esetén alkalmazható. A tartósan mentesíteni kívánt kitettségek/kitettségi osztályok és üzleti egységek mentesítési indokainak bemutatása az intézmény feladata és felelőssége.

99. Valamely kitettség kategória/kitettség/üzleti egység IRB alóli mentesítésére alapvetően két ok miatt kerülhet sor:

• a jogszabály által által nevesített, és a feltételeknek megfelelő kitettségi osztályok/kitettségek/üzleti egységek esetében25 („nevesített mentesítés”),

• immaterialitás alapján azon kitettségi osztályok tekintetében, melyek kockázata a kitettségek volumene és kockázati jellemzői alapján nem jelentős, valamint a nem-szignifikáns üzleti egységekben fennálló kitettségek vonatkozásában26

A fentiek tükrében a fokozatos bevezetés és a tartós mentesítés viszonya az intézmény ösz-szes eszközéhez (mérlegben és mérleg alatt) az alábbiakban ábrázolható a roll-out periódus végén:

II. Tartós mentesítés

immaterialitás alapján

I. Tartós mentesítés nevesített mentesítés

alapján

III. A fokozatos bevezetés révén elérendő IRB lefedettség, (vagyis az

összes kitettség a tartósan mentesített kitettségek/kitettség-

kategóriák kivételével)

100. Az intézményeknek a belső minősítési módszer alkalmazásának engedélyezésére

benyújtott dokumentációban be kell mutatniuk a teljes portfolió tőkekövetelmény szá-mítási módszerekkel való lefedettségét, az IRB alól tartósan mentesítendő kitettsé-

25 CRD 89. cikk 1. a), b), d), e), f), g); Hpt. 76/D. § (1) a), b), d), e), f), g), h) 26 CRD 89. cikk 1. c); Hpt. 76/D. § (1) c)

34

gek/kitettségi osztályok és üzleti egységek esetében a mentesítés alapját jelentő feltéte-lek teljesülését. (IRB Dokumentumlista A 6)

101. Felvásárlás és egyesülés esetén a fokozatos bevezetés alkalmazására vonatkozó fel-tételek értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy a bevezetési ütemterv mellett az in-tézményeknek újra be kell mutatniuk

• az új, teljes portfolió tőkekövetelmény számítási módszerekkel való lefedettségét, • a jóváhagyott tartós mentesítések feltételeinek változatlan fennállását, és • a tartós mentesítés alá újonnan bevonni kívánt kitettségek/kitettségi

osztályok/üzleti egységek esetében a mentesítési feltételek teljesülését.

102. Amennyiben a mentesítés alapját jelentő feltétel már nem teljesül – akár nevesített mentesítés, akár immaterialitás alapján került sor a mentesítésre - a tartósan mentesített kitettségi osztályok/kitettségek/üzleti egységek az IRB módszer alá a Felügyelettel egyeztetett módon kötelezően bevonandók. A feltételek teljesülését az anyaintézmény-nek kell figyelemmel kísérnie, ehhez megfelelő rendszerekkel és eljárásokkal kell rendel-keznie. • Amennyiben az intézmény a tartós mentesítésre alapot adó feltételek teljesülésével

kapcsolatban lényeges változást tapasztal, haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. Az eljárásoknak ebben az esetben ki kell terjedniük arra, hogy a határérték megsértése esetén az intézmény hogyan biztosítja a feltétel teljesítésének helyreállítását a lehetséges legrövidebb időn belül. A Felügyelet a körülmények ismeretében egyedileg mérlegeli, hogy az intézmény által kezdeményezett/megtett lépések elégségesek-e a szabályozási és felügyeleti elvárásoknak való megfeleléshez.

• Amennyiben a tartós mentesítésre alapot adó feltételek megszűnése az intézmény stratégiai/üzletpolitikai döntésének eredménye (pl. az eddigiekben immateriális portfolió fejlesztése a piaci részesedés növelése érdekében), vagy más olyan ok következtében alakul ki, amely előre láthatóan a feltételek nem-teljesülését eredményezi, az intézmény az IRB módszerre való áttérés módját és ütemezését az adott portfoló(k)ra vonatkozó roll-out terv keretében a Felügyeletre – jóváhagyás céljából – benyújtja.

4.1.4 Tartós mentesítés nevesített mentesítési kritériumok alapján

Tartós mentesítés keretében a direktíva a következő nevesített esetekben ad felmentési le-hetőséget az IRB módszer alkalmazása alól:

103. A központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségi osztály esetében, ha a hitelintézet bemutatja, hogy az e kategóriába tartozó, jelentős kitettség-

35

gel rendelkező ügyfelei száma korlátozott és rájuk a minősítési rendszer kidolgozása aránytalan erőfeszítést jelentene. Ezen feltétel alapján kizárólag teljes kitettségi osztályra vonatkozóan engedélyezhető a tartós mentesítés, a kitettségi osztály egy részére nem27.

104. A hitelintézettel és befektetési vállalkozással (együtt: intézményekkel) szembeni kitettségi osztály esetében, ha a hitelintézet bemutatja, hogy az e kategóri-ába tartozó, jelentős kitettséggel rendelkező ügyfelei száma korlátozott és rájuk a minő-sítési rendszer kidolgozása aránytalan erőfeszítést jelentene. E kategóriába tartoznak az intézményeken kívül a sztenderd módszerben az intézményekkel azonos módszertan szerint kezelt helyi önkormányzatok és közszektorbeli intézmények, egyházak, pénzügyi vállalkozások és multilaterális fejlesztési bankok. A tartós mentesítés lehetősége az in-tézményi kitettségi osztály esetében részlegesen, alkategóriánként is fennállhat.

105. Az előző két pontban megfogalmazott mentesítések megadásának két feltétele van: az ügyfelek korlátozott száma, illetve a minősítési rendszer kidolgozásával járó aránytalan teher. A feltételek teljesítésének megítélésekor a Felügyelet egyenrangú szempontként kezeli az alábbiakat:

• Az intézmény piaci részesedése az adott piaci szegmensben. Ennek vizsgálata során a Felügyelet vizsgálja az adott intézmény adott szegmensbe tartozó ügyfelekkel (pl. központi kormányzattal) szembeni kitettségének és a teljes bankrendszer adott szegmenssel szembeni kitettségének viszonyát. Amennyiben értelmes – véges számú potenciális partner esetén, pl. önkormányzatokkal szembeni kitettségek -, az ügyfélszám alapján mért piaci koncentráció is megvizsgálásra kerül.

• A nemteljesítési adatok száma. A nemteljesítési adatok alacsony száma vagy hiánya önmagában nem tekinthető a feltétel kielégítésének, de a minősítési rendszer aránytalan erőfeszítéssel járó kidolgozásának mérlegelésében figyelembe vételre kerül.

106. A sztenderd módszer szerint 0%-os kockázati súlyozású, székhely szerinti állam központi kormányával, helyi önkormányzataival és közszektorbeli intézményével szem-beni kitettségek esetében.

107. A székhely szerinti állam központi kormányával, helyi önkormányzataival és köz-szektorbeli intézményeivel szembeni kitettségek akkor is tartósan mentesíthetők az IRB alkalmazása alól, ha

• A 103. bekezdésben (CRD 89. cikkely 1. a) pontban) meghatározott feltételek nem teljesülnek és/vagy

• ha más központi kormánnyal, helyi önkormányzatokkal, közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségekre IRB módszert alkalmaz az intézmény.

27 CRD 89. cikk 1. a); Hpt. 76/D (1) a)

36

108. A mentesítés további feltételek teljesülése nélkül megadható a székhely szerinti ál-lam központi kormányzatával szembeni kitettségek esetében. Ezzel szemben a helyi ön-kormányzatok és közszektorbeli intézmények esetében kizárólag akkor adható tartós mentesítés ezen bekezdés alapján, ha egyidejűleg teljesül az alábbi két feltétel:

• a központi kormány helytáll – garancia vagy viszontgarancia nyújtása, vagy készfizető kezességvállalás formájában – a helyi önkormányzat és közszektorbeli intézmény kötelezettségéért, és

• a sztenderd módszer keretében az adott központi kormányzattal szembeni kitettségek 0%-os súlyozásúak.

109. Mivel a szabályozás nem különbözteti meg a hazai és nem hazai pénznemben fennálló kitettségeket, elvileg az alábbi kitettségek mentesíthetők tartósan az IRB alkal-mazása alól és súlyozhatók 0%-os kockázati súllyal:

• a Magyar Állammal szembeni, forintban denominált kitettségek, mivel a székhely szerinti ország központi kormányzatával szembeni, hazai pénznemben denominált és finanszírozott kitettségek minden további feltétel teljesítése nélkül mentesíthetők28.

• a Magyar Állammal szembeni, euróban, vagy az Európai Unió más tagállamának pénznemében denominált és finanszírozott kitettségek 2012. december 31-ig, az átmeneti rendelkezések között biztosított felmentés alapján29.

• olyan közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek, melyek a központi kormányzattal szembeni kitettségekkel azonos módon kezelhetők, és 0%-kal súlyozhatók (ilyen például az ÁPV Rt., ÁKK, MÁK, stb.)

110. A magyarországi helyi önkormányzatokkal szembeni kitettségek nem mentesíthe-tők az IRB módszer alkalmazása alól, mert kockázati jellemzőik miatt nem a központi kormányzattal, hanem az intézményekkel szembeni kitettségekkel azonos mó-don/módszertan szerint kezelendők.

111. Hitelintézet anyavállalatával, leányvállalatával, anyavállalata leányvállalatá-val szembeni kitettségei, ha az ügyfél hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás (beleértve a pénzügyi holdingtársaságot is), befektetési alapkezelő vagy járu-lékos vállalkozás, valamint a közös intézményvédelmi rendszerekhez tartozó intézmé-nyek közötti kitettségek30.

112. A központi kormányzat és helyi önkormányzat által finanszírozott olyan gazdál-kodó szervezetben fennálló részesedések, amelyhez a sztenderd módszer alkalmazásá-ban 0%-os kockázati súlyt kell rendelni.

28CRD VI. melléklet 1. rész 4. pont; Hkr. 4.§ (3) 29 CRD 153. cikk; Hkr. 163. § (1), (3) 30 CRD 80. cikk 7. a) pont; Hpt. 76/A. § (8); CRD 89. cikk 1. e) pont; Hpt. 76/D (1) f)

37

113. Olyan, a gazdaság meghatározott ágazatainak támogatására irányuló kormányzati programok (legislated programmes) keretében felmerült részesedések, amelyek-hez a hitelintézet általi befektetésekhez jelentős állami támogatást nyújtanak és melyekre ezáltal meghatározott kormányzati felügyelet és támogatás-felhasználási korlátozások vonatkoznak.31.

114. Az ezen feltételeknek megfelelő tulajdoni részesedések az alapvető és járulékos tőkeelemek összegének (az intézmény szavatoló tőkéjének) 10 %-áig mentesíthetők. A feltétel teljesülése a szabályozás által előírt alkalmazási szinteken (egyedi és konszolidált szinten, és esetenként szubkonszolidált szinten is) vizsgálandó.

115. Az olyan részesedésekre, melyekre az Európai Unió más tagállamának jogszabálya lehetővé teszi a sztenderd módszer alkalmazását, a hazai hitelintézetek szintén alkal-mazhatják a sztenderd módszert.

116. A levelező banknál elhelyezett kötelező tartalékok szintén mentesíthetők az IRB alkalmazás alól.

117. Az állam által garantált és viszontgarantált azon kitettségek, melyek kielégítik a ga-ranciákkal és viszontgaranciákkal szemben támasztott– övetelményeket, szintén mente-síthetők az IRB alkalmazása alól.

4.1.5 Tartós mentesítés immaterialitás alapján 118. A nevesített mentesítési kritériumok alapján tartósan sztenderd módszer alatt tar-

tott kitettség-kategóriák mellett további lehetőség nyílik az IRB módszer alkalmazása alóli felmentésre abban az esetben, ha a kitettség nem materiális a Hpt. 76/D. § (1) c) szerint. Az immaterialitás alapján mentesített kitettségek kétfélék lehetnek:

• nem jelentős üzleti egységekben fennálló kitettségek (beleértve a részesedéseket is) és

• a kitettségek mérete és kockázati jellemzői alapján immateriálisnak tekintett kitettségi osztályba tartozó kitettségek.

119. Ezen kétféle kitettség együttesen nem haladhatja meg sem az összes kitettségek (mérlegben és mérleg alatt megjelenő eszközök, mint a méret indikátora) sem a kocká-zattal súlyozott kitettségek (mint a kockázati jellemzők indikátora) e bekezdésben meg-határozott összegének 10%-át. Kitettségi osztályonként ezen felül/belül további köve-telmény nem kerül alkalmazásra. A 10%-os limit számításakor az alábbiakat kell figye-lembe venni:

31 Feltehetően német hatásra a CRD-be került mentesítési feltétel, mivel Németországban az intézmények az SME-k finanszírozásában tőkével is részt vehetnek.

38

• Az összes kitettség és a kockázattal súlyozott kitettség meghatározásánál is figyelmen kívül kell hagyni azokat a kitettségeket és kitettségi osztályokat, amelyek a nevesített mentesítés alapján tartósan kivonhatók az IRB alkalmazás alól. Ennek megfelelően – a 99. bekezdésben található ábra jelöléseit felhasználva – a limit meghatározása a kitettségek, illetve a kockázattal súlyozott kitettségek esetében is az alábbi képlet alapján történik:

%10≤+ IIIIIII

• A lefedettség számításakor a slotting megközelítéssel kezelt különleges hitelezési

kitettségek a megcélzott IRB módszer szerinti kitettségeknek tekinthetők. Sztenderd módszer szerinti kitettségekként kell azonban kezelni a ’grandfathering’ keretében sztenderd módszer alatt tartott részesedéseket. A grandfathering keretében sztenderd megközelítés alatt tartott részesedések nem tekinthetők nevesített mentesítésnek, vagyis ezek a kitettségek csak az immaterialitási korlát keretein belül mentesíthetők. A lakossági kitettségi osztályba sorolt kitettségek az alap IRB módszerről a fejlett IRB módszerre történő áttérésnél a megcélzott (vagyis ez esetben a fejlett) IRB módszer szerint kezelt kitettségeknek tekinthetők.

• A mérleg alatti tételek a hitelegyenértékesítési tényező figyelembe vételével számítandók.

• A kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a már IRB-vel lefedett kitettségek értékét az IRB módszer szerint, a sztenderd módszerrel lefedett kitettségek értékét a sztenderd módszer szerint kell kalkulálni, majd a nevezőben ezeket kell összeadni. A fokozatos bevezetés időszakában lévő intézmény esetében ez azt jelenti, hogy azon kitettségi osztályok/üzleti egységek kockázattal súlyozott értékét is sztenderd módszer szerint kell számítani, amelyeknél a roll-out terv még lehetővé teszi a sztenderd módszer alkalmazását.

• Az immaterialitásra vonatkozó, a fentiek szerint meghatározott 10%-os korlátnak az intézménynek folyamatosan - az IRB megközelítéssel történő induláskor, a roll-out periódus során és a roll-out periódust követően is – meg kell felelnie.

120. A 10 %-os határ figyelemmel kísérése az anyaintézmény feladata és felelőssége, melyre megfelelő rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkeznie. Ezzel kapcsolatban a tartós mentesítés feltételeinek nem teljesítésére vonatkozó, fentebb megfogalmazott el-várások érvényesek.

121. Üzleti egység alatt a fokozatos bevezetésre vonatkozó fejezetben meghatározott üzleti egységet kell érteni, mely akkor mentesíthető tartósan az IRB alkalmazás alól, ha nem minősül jelentősnek. Az üzleti egység jelentőségének megítélésekor az üzleti egység csoporton belüli és az adott piacon (vagy annak adott szegmensében) betöltött szerepe figyelembe veendő szempont.

122. A részesedések kitettségi osztály a tartós mentesítés szempontjából akkor tekint-hető immateriálisnak, ha a részesedések kitettségi osztályba sorolt kitettségek értéke nem haladja meg az intézmény szavatoló tőkéje elmúlt 12 havi átlagának 10%-át. Amennyiben a részesedések kitettségi osztály kevesebb, mint 10 egyedi részesedésből áll, a határérték a szavatoló tőke elmúlt 12 havi átlagának 5%-a. A számítás során a ré-szesedések kitettségi osztályban a Hpt. 76/D. § (1) g) és h) pont szerinti részesedéseket nem kell figyelembe venni.

123. Tekintettel a GL 10 rendelkezéseire, miszerint a részesedési kitettség kategóriára vonatkozó korlátok a tőkekövetelmény alkalmazási szintjével azonos szinten számítan-

39

dók a korlátoknak egyedi, szubkonszolidált és konszolidált szinten is meg kell felelni. Amennyiben az intézmény mentesül bizonyos alkalmazási szintnek való megfelelési kö-telezettség alól, akkor azon a szinten a fenti korlátokat sem kell betartania. A Hpt. 76/D. § (1) g) és h) pontban megjelölt részesedéseken kívül további részesedések (pl. já-rulékos vállalkozások, stb.) nem vonhatók ki a korlátok alól.

4.1.6 Fokozatos bevezetés és tartós mentesítés - sajátosságok host szempontból

124. Azon intézmények esetében, melyek tekintetében a Felügyelet host felügyeleti ha-tósági szerepet tölt be, a fokozatos bevezetésre és tartós mentesítésre vonatkozó köve-telmények alkalmazása függ attól, hogy az adott intézmény anyaintézményének felügye-letét és a csoport konszolidált felügyeletét EU tagállam (vagy ekvivalensnek elismert harmadik ország) felügyeleti hatósága vagy (nem ekvivalens) harmadik ország felügyeleti hatósága látja el.

Ha a home felügyelet:

• EU tagállam (vagy ekvivalensnek elismert harmadik ország) felügyeleti hatósága: a home felügyelet által felállított követelmények elismerésre kerülnek azzal a kiegészítéssel, hogy a magyarországi intézményt/csoportot érintő kérdésekben kétoldalú konzultáció és egyedi mérlegelés szükséges. Az implementációs tervnek ez esetben is le kell fednie a Hpt. értelmében összevont felügyelet alá tartozó intézmények teljes körét, függetlenül attól, hogy az az anyavállalat szempontjából materiális vagy nem materiális leányvállalatnak minősül-e. Leányvállalat esetében is egyértelműen be kell mutatni, hogy az intézmény mely portfoliókat milyen megközelítés alatt kíván tartani. A más EU tagállamban székhellyel, Magyarországon pedig leányvállalattal rendelkező csoportok esetében a Felügyelet – a home felügyeleti szempontoknál megfogalmazottakhoz hasonlóan – nem követeli meg a fokozatos bevezetésre vonatkozó, a Kézikönyv jelen fejezetében kifejtett követelményeknek való, alcsoport szinten történő megfelelést.

• Nem ekvivalens harmadik ország felügyeleti hatósága: a hazai felügyeleti hatóságként előírt követelmények egyedi és/vagy alcsoport szinten alkalmazandók a magyarországi intézményre.

Elismert felügyelet alatt a 2002/87/EK irányelvben foglaltak alapján az Európai Unió jog-rendjének megfelelő ország felügyeleti hatósága értendő (Hpt. 96/P. §).

125. A magyarországi intézményre vonatkozó fokozatos bevezetésre rendelkezésre álló időszak kezdő időpontját az anyaintézmény által benyújtott engedélykérelem jóváhagyá-sa jelenti. Ehhez képest kerül mérlegelésre a magyarországi intézmény IRB-vel való le-fedettségének elérésére kitűzött időpont egyedi mérlegelés alapján. A roll-out terv elfo-

40

gadhatóságával kapcsolatban – az adott intézmény szignifikanciáját32 figyelembe véve - meghozott döntését a Felügyelet a home felügyelettel való egyeztetése során igyekszik érvényesíteni, miközben törekszik a konszenzus elérésére.

126. A roll-out terv megvalósulását a Felügyelet folyamatosan nyomon követi, ennek keretében az intézménynél tájékozódik, helyszíni vagy helyszínen kívüli ellenőrzést vé-gez. Amennyiben az implementáció során az engedélyben foglaltaktól eltérő körülmé-nyeket (pl. feltételek, határidők) tapasztal, úgy felveszi a kapcsolatot a home felügyelet-tel.

127. Az EU-szintű anyavállalat szintjén értelmezett immaterialitás kérdésében egyezte-tés szükséges a home felügyelettel a mentesítés alapját jelentő feltétel közös értelmezé-séről, teljesülésük megítélésének szempontjairól és a nyomon követés módszeréről.

32 Lásd a Kézikönyv home-host felügyeletek közötti együttműködésről szóló részét.

41

5 A MINŐSÍTÉSI ÉS PARAMÉTER BECSLÉSI EREDMÉ-

NYEK FIGYELEMBE VÉTELE A BANKI FOLYAMATOK-

BAN (USE TESZT, EXPERIENCE TESZT) 128. A fejlett módszerek alkalmazásának engedélyezése során a Felügyeletnek meg kell

győződni arról, hogy a tőkekövetelmények számítása során használt és bemutatott mi-nősítési rendszereket, folyamatokat, valamint a nem-teljesítési és veszteség-becsléseket az intézmény nemcsak a tőkekövetelmény számítására állítja elő, hanem ezek használata jelentős szerepet tölt be, azaz beépül az intézmény kockázatkezelési, hitelbírálati, jóvá-hagyási, valamint a belső tőkeallokáció és vállalatirányítás folyamataiba33.

129. A use teszt azt vizsgálja, hogy az engedélykérelem beadásakor érvényes szabályza-tokba és az intézmény által alkalmazott gyakorlatba hogyan épülnek be az adósminősíté-si eredmények, illetve PD, LGD, CCF számítások eredményei. A Felügyelet vizsgálja, hogy a minősítési rendszerek eredményei hogyan jelennek meg pl. a teljes hitelezési fo-lyamatban (előkészítés, előterjesztés, monitoring, work-out), a döntéshozatalban, vala-mint a vezetői információs rendszerben és az intézmény irányítási folyamataiban. Az e mögött húzódó alapelv az, hogy ha a minősítésekben maga az intézmény sem bízik any-nyira, hogy a belső folyamatokban is azokra támaszkodjon, akkor azok nem alkalmazha-tók a tőkekövetelmény meghatározására sem.

130. A Felügyelet vizsgálja az engedély-kérelem beadása előtti megfelelő alkalmazási gyakorlatot is (experience teszt), mert ez bizonyítja a rendszer működőképességét, va-gyis hogy az intézmény kiépítette, használja és fejleszti a szükséges minősítő rendszere-ket.34

5.1 Use teszt 131. Az IRB alkalmazhatóságának megítélése szempontjából kiemelten fontos tényező

a minősítési eredmények figyelembe vétele az intézményi folyamatokban, azaz a use teszt értékelése. A Felügyelet az intézmény által alkalmazott IRB módszer megbízható-ságának értékelésénél az intézményi folyamatokba való beépülés kiterjedtségét és mély-ségét veszi figyelembe, azaz ha összességében az IRB minősítési rendszer nem kellően integrált a folyamatokba, az az IRB megközelítés engedélyezését önmagában is kérdé-sessé teheti.

33 CRD 84. cikk (2) b); Hpt. 76/B § (2) b), e); Hkr. 91. § (1), (2), 93. § (4) 34 CRD 84. cikk (3); Hpt. 76/B § (4); CRD 154. cikk (2); 2007. évi LI tv. 75. § (1); CRD 84. cikk (4); Hpt. 76/B. § (5); CRD 154. cikk (3); 2007. évi LI tv. 75. § (2)

42

132. Ezen a területen is érvényes, hogy nem lehet egyszerű megfelelőségi kritériumokat felállítani, de a tőkeszámítás céljára használt, illetve a banki belső folyamatokban alkal-mazott adósminősítési rendszerek (rating) struktúrája és felépítése alapvetően nem kü-lönbözhet. Az esetleges eltérést az intézménynek dokumentálnia és indokolnia kell.

133. A Felügyelet a következőkben felsorolt szempontokat tekinti mérvadónak a use teszt vizsgálatánál, de természetesen a folyamatokban, döntési mechanizmusban más szempontok is figyelembe vehetők, illetve jelentőségük folyamatonként változhat. A Felügyelet az alkalmazási területek vizsgálatát kitettség kategóriánként végzi.

A minősítési eredmények az alábbi szempontokat befolyásolhatják: • Vállalati hitelezési folyamatban (előterjesztés, kockázatkezelés, hiteldöntés,

monitoring): • ügyfél limit megállapítása • termék jogosultság korlátozása • ügyletbesorolás (facility grading) • fedezetek alkalmazása, fedezettségi szint • árazás kialakítása • jóváhagyási szint • monitoring (adatbekérés, elemzés, számlafigyelés gyakorisága, mélysége,

következménye) • értékvesztés képzése • work-out tevékenység • default esemény hatása a hitelezési folyamatra, illetve a work-out

tevékenységre • felülbírálati szabályok (override/overrule) valamennyi elemnél

• Lakossági hitelezési folyamatban (előterjesztés, kockázatkezelés, hiteldöntés,

monitoring): • ügyfél/ügylet rating alapján kialakított feltételek • termékfejlesztés folyamata • árazás kialakítása • fedezetek alkalmazása, fedezettségi szint • monitoring (gyakorisága, mélysége, következménye) • értékvesztés képzése • work-out tevékenység • default esemény hatása a hitelezési folyamatra, illetve a work-out

tevékenységre

43

• befogadás és elutasítás aránya • felülbírálati szabályok (override/overrule) alkalmazása

A vállalati és lakossági hitelezési folyamat vonatkozásában a use teszt értékelésének alapja az érintett folyamatok, a vonatkozó kockázatvállalási szabályzatok (IRB Dokumentumlista C 1) vizsgálata35 (például: kockázatvállalási, ügyfélminősítési, hitelezési, monitoring stb. szabályzatok), illetve a szabályzatok és a gyakorlat összhangjának ellenőrzése interjúk, a folyamatok megfigyelése és kiválasztott dokumentumok alapján.

• A további kitettség-kategóriáknál (pl. állam, intézmények, önkormányzatok) a use tesztet a kategória sajátosságainak megfelelően kell értelmezni.

• Stratégiai folyamatok, governance szintjén: • stratégia, kockázati profil meghatározása, kockázati kontroll-rendszer

kialakítása • akvizíciós stratégia kialakítása • bankon/bankcsoporton belüli döntési hatáskörök meghatározása,

allokálása • belső használatra készített elemzések, beszámolók, riportolás • portfolió szintű kockázatkezelés (pl. portfolió/termék limitek felállítása) • gazdasági tőkeszámítás (ICAAP) • belső tőkeallokációs döntések (a különböző kockázati besorolással

rendelkező szegmensek tőke-meghatározása)

A megítélés alapja itt is az egyes elemek szabályzatainak, illetve egyéb dokumentumoknak a vizsgálata (pl. rendszeres beszámolók tartalma és formája, érvényes stratégia, igazgatósági ülések jegyzőkönyvei, stb.) (IRB Dokumentumlista C 1; B 1- B 3; A 4; C 3), valamint a folyamatok, a tényleges intézményi gyakorlat értékelése. A use teszt vizsgálatához az intézménynek be kell mutatni a gazdasági tőke számítási modelljét is. Ha ez lényegesen eltér a tőkekövetelmény számításhoz használt modellektől, pl. mert annál fejlettebb hitelkockázati modell, akkor az eltérést be kell mutatni, valamint indokolni kell (IRB Dokumentumlista C 5). Természetesen a felügyeleti engedély megadása előtti felügyeleti ellenőrzés ezen mechanizmusok működésére is kiterjed.

134. Az engedély-kérelem része a use teszt követelményeinek való megfelelésről készí-tett önértékelés, amelyben az intézmény írásban bemutatja, hogy mely területen és ho-gyan épülnek be folyamataiba, döntéseibe az IRB megközelítésnél használt minősítési rendszerekből származó információk, a becsült paraméterek és az esetleges eltéréseket indokolja (IRB Dokumentumlista C 2). Mindemellett a használható modellek és az in-

35 Hpt. 13/C. § (3) a), b); Hkr. 64. § (1), 93. § (1); 250/2000. Kr. 7. melléklet/III. fejezet

44

tézményi folyamatszervezés sokszínűségére tekintettel a szabályozók nem várnak el ki-zárólagosságot. A kockázatkezelési és egyéb belső folyamatok során más tényezők is fi-gyelembe vehetők, illetve indokolt esetben lehet eltérés a felhasznált paraméterekben is (pl. a szabályozó által előírttól eltérő futamidő miatt). Amennyiben az intézményi dön-téshozatalkor használt változók különböznek a minősítési rendszer által előállított vál-tozóktól, akkor ezt dokumentálni kell és az eltéréseket meggyőzően alá kell támasztani a Felügyelet számára.

135. Az intézménynek az induláskori felmérésen túl rendszeresen át kell tekintenie, hogy a belső minősítéseket, a kockázati paramétereket, illetve az ezek működtetéséhez használt rendszereket és eljárásokat milyen tevékenységekhez használja fel36. Ezt egy, ki-fejezetten a use teszt követelményeinek való megfelelésről szóló belső eljárásrend alap-ján (IRB Dokumentumlista C 4) a belső ellenőrzésnek is át kell tekintenie37. A belső el-lenőrzés jelentését a Felügyelet számára is meg kell küldeni Ebben az anyagban min-den lényeges eltérésre ki kell térni, kiemelve azt, hogy a tőkeszámítás szempontjából a követett eljárás konzervatívabb-e, vagy kevésbé az, mint a szabályozói célú kalkuláció. A vonatkozó belső eljárásrend a minősítési rendszer dokumentációjának része kell legyen.

136. A use teszt alátámasztására mellékelni kell a fent említett szabályzatokat, doku-mentumokat. Bizonyos mértékben – felügyeleti megítélés függvényében – itt is elfogad-ható a későbbi alkalmazás bevezetése (roll-out), de a use teszt ismertetésénél ennek be-mutatására is ki kell térni. Ki kell emelni azt is, hogy a use teszt fokozatos bevezetése nem kérdőjelezheti meg a minősítési rendszerek eredményeinek beépülésére vonatkozó követelmény teljesülését a kérelem benyújtásakor. Ha pl. egy intézmény a minősítési eredményeket a kérelem benyújtásakor kizárólag az ügyféllimitek meghatározásában használja, a további alkalmazást pedig fokozatosan kívánja befejezni, valószínűleg nem teljesíti a use tesztre vonatkozó követelményeket, és – rendkívüli esetektől eltekintve - minden bizonnyal nem kapja meg az IRB engedélyt. A use teszt vizsgálata részben a be-adott dokumentumok értékelésére épül, azaz annak vizsgálatára, hogy a kockázatválla-lással összefüggő szabályzatokban hogyan jelennek meg a fejlett módszerekhez kapcso-lódó becslések, mely területeken van és mennyire indokolt az eltérés, illetve ezt kiegészí-ti egy helyszíni vizsgálat, melynek célja a beépülés gyakorlati megvalósulásának ellenőr-zése.

137. A tapasztalatok szerint minden intézmény másként építi fel kockázatkezelési rend-szereit. Van, ahol nem kapcsolódik a minősítési kategóriához fedezettségi elvárás és li-mit megállapítás, de a hitel-döntés alapja az ügyleten elvárt - a kockáztatott tőkére vetí-tett - megtérülés nagysága (árazás), míg más esetben az ügyfélminősítési kategóriához

36 Hpt. 76/B. § (2) e) 37 CRD VII. melléklet 4. rész 131. pont; Hkr. 95. §

45

rendelik az elvárt fedezettséget, limit-struktúrát, ellenben az árazás nem csak a kockázati besoroláson alapul.

138. Példák a use teszt követelmények nem teljesülésére:

• nem érvényesül a független kockázatkezeléssel történő egyeztetés, ha a kockázatkezeléstől független felülbírálati (override/overrule) jogok vannak bármely döntési szinten a minősítési kategória, kondíciók (kivéve árazás) tekintetében.

• a tőkeszámításra és belső ügyfélminősítésre használt rating rendszer teljesen más mutatókra épül.

5.2 Alkalmazási gyakorlat (experience teszt) 139. Az IRB módszer alkalmazását kérelmező intézménynek be kell mutatnia, hogy a

kérelem beadása előtt legalább 3 éven keresztül már alkalmazta az IRB minimum köve-telményeknek lényegében megfelelő minősítési rendszereket38 (IRB Dokumentumlista C 6). Ebbe a körbe beleértjük a kockázati paramétereket, így az egyébként alap IRB-t al-kalmazó intézményeknél a lakossági LGD és CF becslések alkalmazását is. Az IRB módszert 2010. előtt bevezető intézmények számára a hároméves alkalmazási követel-mény minimálisan egy évre csökkenthető, amennyiben az IRB megközelítés alkalmazá-sára vonatkozó kérelmüket 2009. december 31-ig benyújtják.39.

140. A Felügyeletnek meg kell vizsgálnia, hogy az aktuális kockázatkezelési és hiteldön-tési eljárásokat, szabályzatokat mikor vezették be és mióta alkalmazzák azokat (IRB Dokumentumlista C1), illetve a bevezetésük előtt alkalmazott szabályzatok és azok al-kalmazási gyakorlata mennyiben tért el ezektől. A vizsgálat itt is két részből áll: a sza-bályzatok összevetése, bevezetésük időpontjának vizsgálata, illetve ezt kiegészíti a hely-színen az alkalmazott gyakorlat, folyamatok ellenőrzése. A vizsgálat célja az alkalmazott modellek, eljárások megbízható működésének ellenőrzése, így kisebb módosítások ezen időszakban elfogadhatók.

141. Hasonlóan a fentiekhez a saját LGD becsléseket és konverziós faktorokat alkal-mazó intézményeknek (fejlett IRB – nem-lakossági portfoliók) be kell mutatni, hogy a kérelem beadása előtt legalább 3 éve már az IRB minimum követelményeknek lényegé-ben megfelelő LGD becsléseket, konverziós faktorokat használt40. Az IRB módszert 2009-ben bevezető intézmények számára a hároméves alkalmazási követelmény mini-málisan két évre csökkenthető, amennyiben engedélykérelmüket 2008. december 31-ig41 benyújtják.

38 CRD 84. cikk (3); Hpt. 76/B. § (4) 39 CRD 154. cikk (2); 2007. évi LI tv. 75. § (1) 40 CRD 84. cikk (4); Hpt. 76/B. § (5) 41 CRD 154. cikk (3); 2007. évi LI tv. 75. § (2)

46

142. A home-host megbeszéléseken egyeztetést igényel, hogy az anya/leány felügyelete mit enged meg, illetve elfogad-e leányintézmény számára enyhítést, ha anyaintézmény számára a kompetens felügyelet nem tervezi megadni a CRD-ben lehetővé tett könnyí-téseket.

143. Fontos kiemelni, hogy bár a jogszabályok az experience teszt esetében szövegsze-rűen kizárólag időtartamra vonatkozó követelményt állapítanak meg, a Felügyelet cél-szerűnek tartja, ha az engedély-kérelem benyújtásakor az alkalmazott minősítő rendsze-rek első felülvizsgálatának eredménye (intézmény általi validáció, vagyis a modellek visz-szamérése) is rendelkezésre áll. Az experience teszt lényege a rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése és felhasználása a minősítő rendszerek továbbfejlesztése ér-dekében. Ily módon a felülvizsgálat eredménye mind az intézmény, mind a Felügyelet számára képet ad a rendszerek tényleges teljesítményéről, és így azok megfelelőségéről.

144. Szintén fontos megemlíteni azt, hogy az experience teszt, illetve a felülvizsgálat eredményeként végrehajtott kisebb, korrekciós jellegű módosítások nem eredményezik a jogszabályban előírt „lényeges jellemzőit tekintve megfelel” („broadly in line”)42 köve-telmény megsértését, vagyis nem eredményezik az experience teszt időszak újraindulá-sát. Ezzel szemben amennyiben az alkalmazási teszt során kiderül, hogy a kialakított rendszerek nem alkalmasak az intézmény portfoliója kockázati jellemzőinek megragadá-sára, és ezért jelentős átalakításra, esetleg a teljes koncepció megváltoztatására van szük-ség, az egyúttal az experience teszt követelmény újraindulását is jelenti, ami miatt az en-gedély-kérelem beadását is el kell halasztani. (Jelezzük ugyanakkor, hogy amennyiben az intézmény egyszer már megkapta az IRB módszer alkalmazására vonatkozó engedélyét, és ezt követően módosítja a minősítő rendszereket, akár jelentősen, a koncepciót is megváltoztatva, ehhez a CEBS ajánlása értelmében nem szükséges ismételten engedélyt kérnie, a dokumentációs kötelezettségeinek azonban ekkor is teljes körűen eleget kell tennie. Bár engedély nem szükséges, amennyiben az új modell a Felügyelet megítélése szerint nem felel meg a minimumkövetelményeknek, határozatban megtilthatja annak további alkalmazását a szabályozói tőkekövetelmény számítására.)

145. A CRD-ben, illetve a megfelelő hazai jogszabályokban mind az experience teszt minimális hosszára, mind a modellfejlesztéshez alkalmazandó adatsorok hosszára vo-natkozóan találunk követelményeket. Ezek egységes értelmezése érdekében célszerű az időtartamra vonatkozó elvárások egyértelművé tétele. Általános elvárás, hogy az experience teszt követelménynek (is) legkésőbb az IRB módszer alkalmazására vonat-kozó engedély-kérelem beadásáig teljesülnie kell, ellenkező esetben a Felügyelet az eh-hez kapcsolódó minimumkövetelmények teljesülését - teljesítés hiányában - nem tudja vizsgálni, ami alapesetben az engedély megtagadásához vezet. A becslésekhez használt

42 Hpt. 76/B. § 4. bekezdés

47

adatsorok hosszára, illetve az experience teszt hosszára vonatkozó követelményeket az alábbi táblázat tartalmazza:

Nem-retail Retail

Alap IRB Hivatkozás Fejlett IRB Hivatkozás IRB Hivatkozás

Experience teszt

3 év (min. 1 év, ha a

kérelmet 2009. 12. 31. előtt nyújtja be)

Hpt. 76/B § (4)

(2007. LI. 75.§ (1))

3 év (min. 2 év, ha a

kérelmet 2008. 12. 31. előtt nyújtja be)

Hpt. 76/B § (5)

(2007. LI. 75.§ (2))

3 év (min. 1 év, ha a

kérelmet 2009. 12. 31. előtt nyújtja be)

Hpt. 76/B § (5)

2007. LI. 75.§ (1)

Adatsor PD

5 év (min. 2 év, ha a

kérelmet 2012. 12. 31. előtt nyújtja be, évente eggyel nő az

5 év eléréséig)

Hkr. 72. § (9), 167. § 5 év Hkr. 72. § (8)

5 év (min. 2 év, ha a

kérelmet 2012. 12. 31. előtt nyújtja be,

évente eggyel nő az 5 év eléréséig)

Hkr. 73. § (6), 167. §

Adatsor LGD/CF

- - 5 év

(évente eggyel nő a 7 év eléréséig)

Hkr. 75. § (1), 78. § (1)

5 év (min. 2 év, ha a

kérelmet 2012. 12. 31. előtt nyújtja be,

évente eggyel nő az 5 év eléréséig)

Hkr. 76. § (5), 79. § (3),

167. §

146. A Felügyelet elvárja, hogy a becslésekhez felhasznált adatsorok hosszára vonatko-

zó követelmény a modellfejlesztés befejezéséig teljesüljön. Ezután kezdődik az experience teszt időszaka. A kérelem benyújtásáig az ennek hosszára vonatkozó köve-telménynek is teljesülnie kell. A követelményeket a következő ábra szemlélteti:

147. Különösen indokolt esetben, amennyiben az engedélyezéshez szükséges minden

egyéb feltétel teljesül, a Felügyelet megfontolja, hogy az adatsorok és az experience teszt hosszára vonatkozó követelmények részben párhuzamosan teljesüljenek, teljes átfedés azonban nem lehetséges. A határidő az experience teszt követelmény teljesítésére ebben az esetben is a kérelem benyújtásának időpontja. Ezt az esetet az alábbi ábra szemlélteti:

felügyeleti vizsgálat adatsor hossza

modell üzembe állítása

kérelem be-nyújtása

experience teszt

alkalmazás tőkeszámításra

adatsor hossza

felügyeleti vizsgálat

kérelem benyújtása

experience teszt

alkalmazás tőkeszámításra

48

6 KITETTSÉG-KATEGÓRIÁK (PORTFOLIÓ SZEGMENTÁ-

CIÓ) 148. A sztenderd módszer helyett az intézmény a hitelkockázat tőkekövetelményének

számítására a belső minősítésen alapuló módszert is választhatja43. Az IRB módszer az intézmény minden kitettségére alkalmazandó, kivéve a „Fokozatos bevezetés és tartós mentesítés” fejezetében leírtaknak megfelelően a sztenderd módszerrel történő együttes alkalmazás eseteit.

149. Jelen fejezet kizárólag a kitettségek a Hpt. 76/C. §-ban meghatározott kitettségi osztályokba történő besorolásával, a besorolás jelentőségével, illetve a kitettségi osztá-lyok tartalmával - beleértve a vállalati és a retail kategóriákat érintő szegmentálást is - foglalkozik, nem érinti a kockázati paraméterek becslésével kapcsolatos követelménye-ket, vagy a kockázattal súlyozott kitettség-értékek meghatározását.

150. Az IRB módszert alkalmazó (és alkalmazni szándékozó) intézmények minden ki-tettséget be kell soroljanak az alább felsorolt kitettségi osztályok valamelyikébe44. Az IRB kitettségi osztályok az IRB megközelítés logikáját tükrözik, ezért a kitettségek beso-rolását az IRB kitettségi osztályok besorolási elvei alapján kell elvégezni azon portfoli-ókra, amelyekre az intézmény belső minősítésen alapuló módszert kíván alkalmazni. Ilyen esetekben a sztenderd kitettségi osztályok alkalmazása nem megengedett. A beso-rolásokat rendszeresen, évente legalább egyszer felül kell vizsgálni (IRB Dokumentum-lista D1). A felülvizsgálat gyakoriságát és felelősét szabályzatban kell rögzíteni. Minden kitettségeket be kell sorolni az alábbi kitettségi osztályok valamelyikébe:

• központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségek45 • hitelintézettel és befektetési vállalkozással (együtt: intézmények) szembeni

kitettségek46 • vállalkozással szembeni kitettségek – részben „maradék elven” adódik47, • lakossággal szembeni kitettségek, melybe beletartoznak a feltételeknek megfelelő

kis-, és középvállalkozásokkal szembeni kitettségek és a lakossággal szembeni vásárolt követelések,) 48

• részesedések49 • értékpapírosítási pozíciók50

43 Hpt. 76/B. § (1) 44 CRD 86. cikk (1); Hpt. 76/C. § (1) 45 CRD 86. cikk (1) a), (2); Hkr. 24. § 46 CRD 86. cikk (1) b), (3); Hkr. 25. § 47 CRD 86. cikk (1) c), (7); Hkr. 26. § 48 CRD 86. cikk (1) d), (4); Hkr. 27. § 49 CRD 86. cikk (1) e), (5); Hkr. 28 .§

49

• egyéb, nem hitelviszonyt megtestesítő eszközök51.

151. Az IRB módszer gyakorlati alkalmazása szempontjából fontos a kitettségi osztá-lyok és a minősítési rendszerek, illetve a tőkefüggvények kapcsolatának tisztázása.

152. Az intézmények kitettségi osztályonként legalább egy minősítési rendszert alkal-maznak. Tekintettel a minősítési rendszerekkel kapcsolatban megfogalmazott követel-ményekre, valamint a kitettségi osztályok heterogenitására, egyes kitettségi osztályok esetében – pl. intézmények, vállalati szektor kategóriáknál - nem feltétlenül elegendő kitettségi osztályonként egyetlen minősítési rendszer alkalmazása a tőkefüggvény kocká-zati paramétereinek megalapozásához.

153. A szabályozás az egyes kitettségi osztályokhoz – a kockázattal súlyozott kitettség-érték és a kapcsolódó tőkekövetelmény meghatározása érdekében – kockázati függvé-nyeket (tőkefüggvényeket) rendel a kitettségi osztályok kockázati jellemzőinek megfele-lően.

154. A központi kormánnyal, a központi bankkal, helyi önkormányzattal, vagy közszek-torbeli intézményekkel szembeni kitettségek, amelyeket a sztenderd módszer külön kitettségi osztályokba sorol, kockázati szempontból egy intézménnyel vagy egy vállalko-zással szembeni kitettséghez hasonlóan viselkednek. Ha egy központi kormányzat PD-je 0,5%, akkor azonos logika alapján hasonló mértékű tőke allokálandó a kitettség mö-gé, mint egy 0,5%-os PD-vel rendelkező vállalattal vagy intézménnyel szembeni kitett-ség mögé. Ennek megfelelően a központi kormány, az intézmények és a vállalkozások kitettségi osztályokba sorolt kitettségekre a szabályozás ugyanazon tőkefüggvény alkal-mazását írja elő, amelybe azonban az egyes minősítési rendszerekből – az intézményben alkalmazott rendszertől függően pl. önkormányzat, lízing, vállalati KKV, stb. – érkező eltérő kockázati paramétereket kell behelyettesíteni.

155. A jogszabály a kockázati paraméterek becslésére vonatkozóan speciális követel-ményeket is meghatároz (részletesen ld. A kockázati paraméterek becslésére vonatkozó fejezetet), amelyek szintén a kitettségi osztályokhoz kötődnek, összhangban a fent emlí-tett, „kitettségi osztályonként legalább egy minősítési rendszer” elvvel.

156. Összességében a kitettségi osztályba sorolás a fentiek, illetve a szabályozás egyéb részei alapján az alábbi szerepeket tölti be:

• meghatározza az egyes kitettségi osztályra alkalmazandó tőkefüggvényt (vállalati, retail, stb.), ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden kitettségi osztályhoz egy, a többitől különböző tőkefüggvény tartozik;

50 CRD 86. cikk (1) f); 51 CRD 86. cikk (1) g), (8); Hkr. 29. §

50

• minimumkövetelményt határoz meg az intézmény által alkalmazandó minősítési rendszerek számát illetően (kitettségi osztályonként legalább egy minősítési rendszer)

• a kockázati paraméterek becsléséhez kategória-specifikus követelmények alapjául szolgál

• részben meghatározza a fokozatos bevezetés és a tartós mentesítés keretében átmenetileg, illetve tartósan sztenderd módszer alatt tartható kitettségek körét (részletesen ld. a Kézikönyv „Fokozatos bevezetés és tartós mentesítés” c. fejezetét).

157. A kitettségi osztályba sorolás azonban nem határozza meg egyértelműen sem az alkalmazandó minősítési rendszerek számát, sem azok struktúráját. A minősítési rend-szereknek – a minősítési rendszerekkel szemben meghatározott minimum-követelményeket figyelembe véve – az adott intézmény kockázati profiljához és az in-tézmény kockázatkezelési elveihez kell igazodnia.

158. A vásárolt követelésekre (purchased receivables) sajátos szabályok irányadóak, azonban a vásárolt követelések nem képeznek önálló kitettségi osztályt, azokat be kell sorolni a fenti kategóriák valamelyikébe (lakossággal/vállalkozással szembeni).

159. A lejárt követeléseket abba a kitettségi osztályba kell besorolni, amelybe szerző-déskötéskor is kerülnének (pl. lakossági lejárt követelés a retail, lejárt retail KKV a retail, önkormányzattal szembeni lejárt követelés az intézményi kategóriába sorolandó).

160. A kitettségek osztályba sorolásához a hitelintézet és a befektetési vállalkozás meg-felelő (appropriate) és időben, valamint térben konzisztens (consistent over time) mód-szert (IRB Dokumentumlista D 1.1) kell alkalmaznia (Hpt. 76/C. § (3) és CRD 86. cikk (9)).

• A besorolás módszerének biztosítani kell, hogy minden kitettség a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kerüljön besorolásra

• Amennyiben egy kitettség típus egy bizonyos kitettségi osztályba került besorolásra, biztosítani kell, hogy az azonos típusú kitettségek a későbbiekben is mindig ugyanazon osztályba kerüljenek besorolásra.

• Vállalati kitettségi osztályba sorolt ügyfeleknél célszerű arra törekedni, hogy a csoporttagoknál az ügyfél egyetlen adósminősítéssel rendelkezzen, és ezt a minősítést a bankcsoport valamennyi tagja alkalmazza.

• A besorolás elveinek módosítására csak különösen indokolt esetben – pl. szabályozás változása, üzletpolitika jelentős változása pl. private banking ügyfelek korábbitól eltérő kezelése - van lehetőség. A módosítás tényét és indoklását írásban rögzíteni kell.

• A kitettségi osztályba sorolás elveinek csoportszinten azonosaknak kell lenniük. Tekintettel azonban arra, hogy a tőkekövetelmény számítása során a helyi piac adottságait is figyelembe kell venni, a fenti követelmény a gyakorlatban úgy alkalmazandó, hogy a külföldi leányvállalatoknál bevezetett besorolási rendszer egyértelműen, legfeljebb kitettség-csoportok mozgatásával - egyedi kitettségek mozgatása nélkül - megfeleltethető legyen a csoportot vezető intézménynél (anyaintézménynél) alkalmazott besorolásnak.

161. A belső minősítésen alapuló módszer (IRB) kitettségi osztályainak tartalma az alábbiakban foglalható össze:

51

IRB szerinti kitettségi osztály

A kitettségi osztályba sorolandó kitettségek

Megjegyzés Példák az adott kitettségi osztályba sorolandó kitettségekre

(a) Központi kormány-nyal vagy központi bankkal szembeni kitett-ségek

• központi kormánnyal szembeni kitettségek • központi bankkal szembeni kitettségek • az Európai Központi Bankkal szembeni

kitettségek • olyan helyi önkormányzattal szembeni

kitettségek, amelyek a központi kormánnyal azonos kockázati szintet jelentenek

• a közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségi osztályból azok a kitettségek, amelyeket a illetékes hatóság a Hkr. 6. § (3) (CRD VI. melléklet 1. rész 15. pont) alapján a

Magyarországi önkor-mányzat nem sorolható ebbe a kitettségi osztály-ba.52 Állami, önkor-mányzati, vagy egyházi tulajdonban lévő vállalat-tal szembeni kitettség szintén nem sorolható ide.

Bármely állammal szembeni kitettség, pl állam-papírok, központi költségvetés által átvállalt adósságok (pl. MÁV hitelek), , stb. Magyar Nemzeti Bankkal, Európai Központi Bankkal, az Európai Unió tagállamainak köz-ponti bankjaival szembeni kitettségek A Nemzetközi Valutaalappal (IMF), Világbank-kal, a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS) szembeni kitettségek. Ide sorolható közszektorbeli intézmények: ÁPV Rt, Államadósság Kezelő Központ, Magyar

52 Amennyiben más ország az adott ország helyi és regionális önkormányzatai számára biztosítja a központi kormányzattal azonos kockázati kezelést, azt a magyarországi in-tézmények is alkalmazhatják. 53 1959. évi 4. tv. (Ptk.) 74/G. § (1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. A közalapítvány az alapítvány speciális fajtája. Maga is alapítvány, de céljában, az alapítására jogosultak körében, az őt megillető jogosítványok tekintetében jelentősen eltér az általános értelemben vett alapítványtól, s ezért a jogi szabályozás is eltérő. Az (1) bekezdés értelmében közalapítvány esetében a közérdekű tartós cél kizárólag olyan állami; helyi, illetve kisebbségi önkormányzati közfeladat biztosítása lehet, amelyről a jogszabály szerint az államnak vagy a nevesített önkormányzatoknak kell gondoskodnia. A köz-alapítvány alapítására magánszemélyek és gazdasági társaságok nem jogosultak.

52

IRB szerinti kitettségi osztály

A kitettségi osztályba sorolandó kitettségek

Megjegyzés Példák az adott kitettségi osztályba sorolandó kitettségekre

központi kormánnyal azonos módon kezelendőnek minősít.

• A Hkr. 7. § (4)-(5)-ben (CRD VI. melléklet 1. rész 20. pont) felsorolt MDB-kkel és 8. § szerinti nemzetközi szervezettel szembeni kitettségek

Államkincstár, TB alapok és intézményeik, Di-ákhitel Központ, állam által alapított közalapít-ványok53, az egységes statisztikai számjel rend-szer keretében a központi kormányzathoz so-rolt, és központi kormányzat által finanszíro-zott, irányított non-profit szervezetek és köz-hasznú társaságok

(b) Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségek

• Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségek

• helyi önkormányzattal szembeni kitettségek, kivéve a központi kormányzathoz sorolt – illetékes hatóság által kiadott listán szereplő önkormányzatokkal szembeni - kitettségeket.54

Minden magyarországi helyi önkormányzattal (kisebbségi önkormányzattal) szembeni kitett-ség, valamint a tulajdonukban álló és az önkor-mányzat által irányított közszektorbeli intéz-ménnyel szembeni kitettség, pl. ezek végrehajtó költségvetési szervei, iskolák, egyetemek, tűzol-tóság, szociális intézmények, helyi önkormány-

54 1990. évi LXV. tv. 88. § (1) A helyi önkormányzat a) közalapítványt hozhat létre, és közérdekű kötelezettségvállalást tehet … b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel; c) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével;

53

IRB szerinti kitettségi osztály

A kitettségi osztályba sorolandó kitettségek

Megjegyzés Példák az adott kitettségi osztályba sorolandó kitettségekre

• Azon közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek, amelyek a CRD VI. melléklet 1. rész 14. pont55 alapján a hitelintézettel és más befektetési vállalkozással szembeni kitettségekkel azonos módon kezelendők

• Azon MDB-kkel szembeni kitettségek, amelyek nem kerültek a központi kormánnyal szembeni kitettségi osztályba besorolásra.

• A Hpt. 87/A. § szerinti pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek [CRD VI. melléklet 1. rész 24. pont, a pénzügyi vállalkozás definíciója: CRD 4. cikk (5)]

zat által alapított közalapítványok, önkormány-zati támogatású fejlesztési tanácsok stb.. Az önkormányzati részvétellel a lakossági víz- és szennyvízhálózat fejlesztésére létrejött víziközmű társulások is ide sorolhatók. Ezek azonban nem keverendők össze a vízgazdálko-dásról szóló törvényben meghatározott vízgaz-dálkodási társulattal, amelyet a vállalati kitett-ség-kategóriába kell besorolni).

d) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről. (2) A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességválla-lásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját bevétel. (3) A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességválla-lásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját bevétel. (4) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. 54 Nem keverendő össze a vízgazdálkodási társulattal, amely a corporate kategóriába sorolandó. 55 Hkr. 6. § (2)

54

IRB szerinti kitettségi osztály

A kitettségi osztályba sorolandó kitettségek

Megjegyzés Példák az adott kitettségi osztályba sorolandó kitettségekre

(c) Vállalkozással szem-beni kitettségek (Corporate)

• Vállalkozással szembeni kitettségek • Vásárolt követelések, amelyek a Hkr. 26. § (2)

(CRD VII. melléklet 1. rész 14. pont56) alapján nem minősülhetnek lakossági kitettségeknek megfelelő kezelésben

• A vállalati kitettségi osztályon belül elkülönítetten kimutatandó különleges hitelezési kitettségek

• Vállalkozással szembeni kitettségi osztályba sorolt ügyféllel szembeni, lízingből eredő kitettség

• Minden olyan kitettség, amely nem sorolható be a jelen táblázatban felsorolt kitettségi osztályok valamelyikébe57

Magyarországon bejegyzett egyházakkal és azok tulajdonában álló vállalkozásokkal szembeni kitettségek. Állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalatokkal szembeni kitettségek, pl. önkor-mányzati ingatlankezelő vállalatokkal szembeni kitettségek. Az a) vagy a b) kategóriába nem sorolt közszek-torbeli intézménnyel, így pl. Duna Televízió Rt., Magyar Rádió Rt., Magyar Televízió Rt., Nemzeti Autópálya Rt.-vel szembeni kitettségek, kamarák-kal, köztestületekkel szembeni kitettségek. Társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal, egyesületekkel, szakszervezetekkel, politikai pártokkal, stb. szembeni kitettségek Olyan pénzügyi vállalkozásokkal és pénzügyi holdingokkal szembeni kitettségek, amelyek nem tartoznak a hitelintézettel, illetve befekte-

56 Hkr. 27. § (3)

55

IRB szerinti kitettségi osztály

A kitettségi osztályba sorolandó kitettségek

Megjegyzés Példák az adott kitettségi osztályba sorolandó kitettségekre

tési vállalkozással azonos felügyeleti hatóság felügyelet és ekvivalens szabályozás alá, pl. Ma-gyarországon bejegyzett pénzügyi vállalkozások. Biztosítókkal, viszontbiztosítókkal, exporthitel-garancia intézményekkel, nyugdíjpénztárakkal, egészségpénztárakkal és önsegélyező pénztá-rakkal szembeni kitettségek

(d) Lakossággal szembe-ni kitettségek (Retail)

• Természetes személlyel szembeni kitettségek • Ügyfél-csoport szinten 1 millió EUR alatti,

KKV-val szembeni kitettségek, kivéve a lakóingatlannal fedezett kitettségeket

• Minden lakóingatlannal fedezett lakossági vagy KKV kitettség, a kitettség méretétől függetlenül.

• Lakossági kitettségként kezelt vásárolt követelések

A lakossággal szembeni kitettségekre meghatáro-zott feltételeknek [CRD 86. cikk (4)]58 meg kell felelni.

(e) Részesedések (Equ- • Nem hitelviszonyt megtestesítő kitettségek, A járulékos vállalkozá- 57 Hkr. 26. § (1) 58 Hkr. 27. §

56

IRB szerinti kitettségi osztály

A kitettségi osztályba sorolandó kitettségek

Megjegyzés Példák az adott kitettségi osztályba sorolandó kitettségekre

ity) amelyek a kibocsátó eszközeivel vagy jövedelmeivel szembeni hátrasorolt (subordinated) követelést testesítenek meg [CRD 86. cikk (5) a)]59

• Az előző pontban megfogalmazottakkal azonos közgazdasági tartalmú, hitelviszonyt megtestesítő eszközök [CRD 86. cikk (5) b)]

• Ily módon tehát bármely vállalkozásban fennálló, a szavatoló tőkéből le nem vont, és a fenti feltételeket kielégítő részesedés ide sorolandó

sok ide sorolandók. A Felügyelet engedélyével ezen kitettségekre az egyéb, nem hitelkötele-zettséget megtestesítő eszközökre vonatkozó kockázati súly alkalmaz-ható [CRD VII. mellék-let 1. rész 18. pont]60

(f) Értékpapírosítási pozíci-ók

• A STA módszerben meghatározottakkal azonos feltételeknek megfelelő értékpapírosítási pozíciók

(g) Egyéb, nem hitelkö-telezettséget megtestesí-tő eszközök

• Egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő tételek

• Minden nem minősítendő kitettség (pl. tárgyi

59 Hkr. 28. § 60 Hkr. 32. § (2)

57

IRB szerinti kitettségi osztály

A kitettségi osztályba sorolandó kitettségek

Megjegyzés Példák az adott kitettségi osztályba sorolandó kitettségekre

eszközök), ide nem értve az IRB alkalmazása alól felmentett kitettségeket

58

162. A közszektorbeli intézmény a Hpt. 2. számú melléklet III/A. 14. pontja alapján: „Az Áht. szerinti költségvetési szerv, központi kormány vagy Áht. szerinti költségvetési szerv többségi tulajdonában álló közhasznú társaság vagy nonprofit társaság, ha tartozá-saiért a központi kormány jogszabály vagy szerződés erejénél fogva kezességet vagy ga-ranciát vállal; a köztestület és minden olyan szervezet, amelyet az Európai Unió bármely tagállának jogrendje közszerktorbeli intézménynek tekint.

163. A közszektorbeli intézmények közé tartozó szervezetekkel szembeni kitettségek meghatározott feltételek mellett a központi kormánnyal szembeni vagy az intézményi kitettségekkel azonos kockázati megítélést kaphatnak61. Mivel a közszektorbeli intézmé-nyek kockázati szempontú bontása jelentős erőforrást igényel, miközben a hozadéka kérdéses, célszerű valamennyi közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettséget egy minősítési rendszerben minősíteni, majd az így kapott kockázati paraméter(eke)t a válla-lati tőkefüggvénybe helyettesítve meghatározni ezen kitettségek szabályozói tőkeköve-telményét.

164. A vállalkozással szembeni kitettségek között elkülönítetten kell kimutatni a külön-leges hitelezési kitettségeket (projektfinanszírozó, eszközfinanszírozó, árufinanszírozó rövidlejáratú strukturált hitelek, kereskedelmi ingatlant finanszírozó hitelek). Az ilyen ki-tettségek besorolásában kockázati szempontból az az elsődleges, hogy azok törlesztése az eszköz által termelt jövedelemtől függ. Ezért nem elfogadható, ha ilyen jellegű kitett-séget az intézmény a lakossággal szembeni kitettségek közé sorol, akkor sem, ha a ki-tettség nem éri el a vállalati kitettség osztályba sorolás alsó határát (pl. kisebb társashá-zak építésére létrejött projekt).

165. Az intézmények gyakorlatában a kitettségi osztályba sorolás jellemzően a referen-sek feladata. A helyes besorolást a kockázatkezelési területnek minden esetben ellen-őriznie, szükség esetén korrigálnia kell. Amennyiben a besorolást javítani kell, a javítás tényét és okát – a további hibás szegmentálások elkerülése érdekében – a referens felé kommunikálni kell, illetve indokolt esetben – pl. ismétlődő hibás szegmentálás, határ-esetek, stb. - a szegmentálást szabályozó belső utasításban is rögzíteni kell. Amennyiben több informatikai rendszer támogatja a hitelezési folyamatot, kiemelten kell figyelni arra, hogy a szegmens besorolás konzisztens legyen. Az automatikus adattisztítások is befo-lyásolhatják egy-egy kitettség besorolását, ezért azok paraméterezését is megfelelő körül-tekintéssel kell elvégezni.

166. Törekedni kell arra, hogy az üzleti szempontú, valamint a tőkeszámítás célját szol-gáló besorolás azonos legyen. Amennyiben az azonosság nem biztosítható, az eltérése-ket pontosan azonosítani, dokumentálni és indokolni szükséges.

61 CRD VI. melléklet 1. rész 15. pont; Hkr. 6.§

59

167. A továbbiakban azon kitettség-kategóriákkal, illetve részportfoliókkal kapcsolatos előírások kerülnek részletezésre, amelyekre vonatkozóan a kitettségi osztályba sorolás speciális követelmények alapján történik, illetve a szegmentálás nem egyértelmű. Ezek az alábbiak: • lakossággal szembeni kitettségek (retail exposures) • különleges hitelezési kitettségek (special lending exposures) • részesedések (equity exposures)

6.1 Lakossággal szembeni kitettségek (retail exposures) 168. A lakossággal szembeni kitettségi osztályba sorolható kitettségeknek az alábbiak-

ban részletezett feltételeket szükséges kielégíteniük62.

6.1.1 Természetes személyek és kis- és középvállalkozások el-határolása

169. A lakossággal szembeni kitettségi osztályba történő besorolás feltételeit a belső minősítésen alapuló módszer esetében a Hkr. 27.§ ( CRD 86. cikk (4)) tartalmazza. A lakossági valamint a vállalati kitettségi osztály elhatárolásakor azt az alapelvet kell kö-vetni, mely szerint lakossági kitettségnek tekinthetők azok a kitettségek, amelyek vala-mely, az intézmény által meghatározott szempontok szerint egyneműek (homogének), sztenderdizált módon kezeltek, a portfolió egészéhez viszonyítva elég kis volumenűek és elég nagy számosságúak. Ez a megközelítés biztosítja azt, hogy egy újabb kitettség portfolióba kerülése (vagy fordítva, bármely ide sorolt kitettség más kitettségi osztályba kerülése) érdemben nem befolyásolja a kitettségi osztály – illetve alosztály – kockázati paramétereit. Ez a megközelítés részben elismeri a diverzifikált portfolió kockázatcsök-kentő hatását, másrész lehetővé teszi, hogy a lakossági és a vállalati kitettségek elkülöní-tése az adott intézmény – hitelintézet vagy befektetési vállalkozás – jellemzőihez igazod-jon. Ez a megközelítés egyúttal azt is jelenti, hogy a lakossággal szembeni kitettségek közé sorolás feltételeit együttesen, egyszerre kell, teljesülnie. Önmagában sem az 1 mil-lió eurós korlát, sem a tömegtermék-jellegű kezelés nem tekinthető döntő szempontnak.

A hitelfelvevő meghatározása

170. A lakossági kitettségi osztályba a természetes személyekkel szembeni kitettségek63 (a kitettség volumenétől függetlenül) és a kis- és középvállalkozásokkal szembeni, 1 mil-lió eurót meg nem haladó kitettségek sorolhatók.

62 Amennyiben e követelmények teljesülnek, a tőkekövetelmény kiszámításához a CRD VII. melléklet 1. rész 10. pontban megadott kockázati súly függvény alkalmazandó. Ha a kitettség a lakossági kitettségi osztályon belül valamely alkategóriába is besorolható, akkor az adott alkategóriához tartozó kockázati súly függvény al-kalmazandó (CRD VII. melléklet 1. rész 12-13. pont).

60

171. A Hpt. az Európai Bizottság 2003/361/EC ajánlásához hasonlóan határozza meg a prudenciális szempontból mikro, kis- és középvállalkozás fogalmát. A Hpt. előírás fi-gyelembe vételével az intézményeknek belső eljárással (IRB Dokumentumlista D 1.2) kell rendelkezniük a kis- és középvállalkozások meghatározására. Az intézmény a szabá-lyozásban megadottnál alacsonyabb méretkorlátot is alkalmazhat. A kis- és középvállal-kozásokkal szembeni kitettségek a megadott feltételek kielégítése mellett a lakossági kitettségi osztályba, egyéb esetben a vállalati kitettségi osztályba sorolandók.

172. Az intézményeknek rendelkezniük kell továbbá belső eljárással a természetes sze-mélyek és a kis- és középvállalkozások megkülönböztetéséről (IRB Dokumentumlista D 1.2). A megkülönbözetés jelentőségét az adja, hogy az 1 millió eurós határ csak a kis- és középvállalkozásokkal szembeni kitettségekre alkalmazandó (illetve a rulírozó – revolving - alosztályba csak a természetes személlyel szembeni kitettségek sorolhatók; lásd később). Az egyéni vállalkozókat és a private banking ügyfeleket a lakossági kitettségi osztályba lehet sorolni és természetes személynek lehet tekinteni, amennyiben a lakossági kitettségi osztályba sorolás feltételei, különösen a kockázatkezelési feltételek és a számossági kritérium teljesülnek. A kis- és középvállalkozások esetében az éves ár-bevétel nem lehet kizárólagos meghatározója a lakossági kitettségi osztályba sorolásnak, minden esetben szükséges a kitettség volumenének korlátozása is. Az árbevételi korlát alkalmazása ugyanakkor célszerű annak érdekében, hogy adott pillanatban kis összegű kitettséggel rendelkező nagyvállalati ügyfél átmenetileg se kerülhessen a lakossági kitettségi osztályba. (Ezen vállalatok esetében jellemzően a sztenderdizált kezelés sem valósul meg.)

Egy ügyféllel szembeni teljes kitettség meghatározása

173. A kis- és középvállalkozások esetében az ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni ki-tettség érték meghatározásakor az összes fennálló kitettség értékét64 aggregálni kell. Az aggregált kitettség-értékbe beletartozik a lejárt kitettségek összege, azonban a lakóingat-lannal – és kizárólag a lakóingatlannal - fedezett kitettségek nem képezik részét a kitettségi korlát számításakor. Az intézmény élhet azzal a lehetőséggel, hogy a lakóingat-lannal fedezett kitettséget az aggregált kitettségben nem veszi figyelembe, amennyiben azonban az intézmény úgy dönt, hogy ennek figyelésével nem kíván foglalkozni, és az 1 millió eurós határt abszolút határként kezeli, függetlenül attól, hogy lakóingatlannal fe-dezett-e az aggregált kitettség vagy sem, erre megvan a lehetősége. 65

174. Az intézményeknek az ügyfélcsoporttal (kapcsolódó ügyfelek csoportja) szembeni kitettség értéket kell figyelembe venni az 1 millió eurós határ vizsgálatakor (lásd: Hpt. 2.

64 CRD VII. melléklet 3. rész (az EAD meghatározása). 65 CRD 86. cikk (4) a); Hkr. 27. §

61

számú melléklet III./20.). Természetes személyek esetében – a Hpt. ugyanezen paragra-fusa alapján -ügyfélcsoportnak tekintendők az egy háztartásban élő személyek, ennek azonban itt nincs jelentősége, mivel a belső minősítésen alapuló módszer keretében az 1 millió eurós korlát természetes személyekre (individuals) nem vonatkozik.

175. Az 1 millió eurós határt az intézményeknek egyedi szinten, és az anyaintézmény-nek konszolidált szinten is vizsgálnia kell. A szabályozás szerint az intézményeknek ér-demi lépéseket66 (reasonable steps) kell tenniük annak megállapítására, hogy az 1 millió eurós határt az ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni aggregált kitettség meghaladja-e. Az aggregált kitettség meghatározására teendő lépéseket az intézményeknek belső eljárás-ban (IRB Dokumentumlista D 1.4) rögzíteni kell. Az aggregált kitettség meghatározása érdekében az intézményeknek olyan csoportszinten integrált ügyfél-nyilvántartási rend-szer kialakítására kell törekedniük, amely biztosítja, hogy az azonos ügyfelek az anyavál-lalatnál és a különböző leányvállalatoknál azonos ügyfél-azonosítót kapjanak, és a kap-csolódó ügyfelek is – a kapcsolat tartalmának jelölésével és kitettségeik volumenével (ha ez az adatvédelmi rendelkezések mellett lehetséges) - automatikusan megjelenjenek, ha bármely, a csoporthoz tartozó ügyfél pénzügyi műveletet hajt végre a csoport bármely egységénél. Ily módon a csoporton belül egy adott ügyfél/ügyfélcsoport kitettség kate-góriába sorolásának célszerű azonosnak lennie.

176. Ahol ilyen integrált rendszer kialakítása nem valósul meg, alternatív megoldást je-lenthet, ha a csoporttagok egy, az intézmény által meghatározott kitettség-volument meghaladó esetekben vizsgálják az 1 millió eurós határ meghaladását. (Pl. ha egy új ügy-let meghaladja a 100 000 eurót, akkor az adott ügyfélcsoporttal szembeni teljes kitettség is megvizsgálásra kerül.) Ha azonban – ugyanezen limit alkalmazása mellett – az új ki-tettség 100 000 euró alatt marad, a kitettségek aggregálása nem történik meg ügyleten-ként. Évente legalább egyszer azonban ezeket a kitettségeket is ellenőrizni kell az ügy-félcsoport szintjén.

177. Amennyiben egy ügyfélcsoporthoz legalább egy vállalati ügyfél tartozik, a csoport a tőkekövetelmény számítása során nem sorolható a lakossági kitettségi osztályba.

1 millió eurós határ kezelése

178. A fejezet elején kifejtetteknek megfelelően az 1 millió eurós határ nem egyedüli és nem abszolút korlát a kis- és középvállalkozások lakossági kitettségi osztályba sorolásá-nak megítélésekor. Az intézmény a KKV portfoliója összetételének, kockázati profiljá-nak és kockázatkezelési elveinek megfelelő KKV besorolási kritériumokat határoz meg (IRB Dokumentumlista D1.2). Ennek keretében az 1 millió eurónál alacsonyabb kü-szöbérték definiálása a belső szabályzatban megengedett, sőt kívánatos, amennyiben a

66 A hazai szabályozás szövege szerint ésszerű lépéseket kell a hitelintézetnek tennie

62

kitettségek kockázati jellemzői (pl. az ügyfélkör, a kitettségek átlagos volumene, stb.) in-dokolják67.

179. Az intézményeknek az 1 millió eurós határ (illetve az intézmény által ennél alacso-nyabban meghatározott limit) betartását figyelemmel kell kísérniük. Az intézményeknek dokumentált belső eljárással (IRB Dokumentumlista D1.2) kell rendelkezniük a határt átmenetileg és tartósan meghaladó kitettségek kezelésére vonatkozóan a következők fi-gyelembe vételével:

180. Átmeneti megsértés: Az 1 millió eurós korlát átmeneti megsértését az jelenti, ha rövid ideig áll fenn a korlátot meghaladó kitettség, és nem jelentős mértékű és számú a korlát túllépése. A Felügyelet a korlát átmeneti megsértésének tekinti, ha a túllépés leg-feljebb 10%-os és legfeljebb 90 naptári napon keresztül áll fenn. Ebben az esetben a ki-tettség a lakossági kitettségekre kialakított minősítési rendszerben maradhat kockázatke-zelési szempontból, tőkekövetelményét az intézmény döntése szerint, általa rögzített és konzisztens módon a lakossággal szembeni kitettségekre vagy a vállalkozásokkal szem-beni kitettségekre előírt kockázati súlyfüggvény alkalmazásával kell meghatározni.

181. Tartós megsértés: Amennyiben a korlát túllépése 10%-nál nagyobb mértékű, vagy 90 naptári napnál hosszabban áll fenn, a kitettséget a vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba át kell sorolni és az ehhez tartozó, vállalati kockázati súlyfüggvényt kell alkalmazni a tőkekövetelmény meghatározására. Az átsorolásnál alapvetően két eset fordulhat elő:

• A kitettség eredetileg lakossági KKV kitettségként került besorolásra az adott intézménynél, majd később az adott intézmény adott ügyféllel szembeni kitettsége nő az 1 millió eurós korlát fölé (miközben a csoport más tagjának nincs kitettsége az ügyféllel szemben). Ez esetben a kitettség maradhat a lakossági kitettségi osztályba tartozó KKV kitettségekre alkalmazott minősítési rendszerben, amennyiben a KKV minősítési rendszer megfelel a vállalati minősítési rendszerekkel szemben megfogalmazott követelményeknek (ekkor az adott kitettség az eredeti PD-jét is megtarthatja), azonban a vállalati tőkefüggvényt kell alkalmazni. Amennyiben a lakossági kitettségi osztályba tartozó KKV kitettségek minősítési rendszere nem felel meg a vállalati minősítési rendszerre meghatározott követelményeknek, akkor a kitettséget át kell emelni a vállalati minősítési rendszerbe.

67 Példa: ABC Bank KKV portfoliója jellemzően 150-250 millió forint közötti kitettségekből, XYZ Banké pe-dig jellemzően 50-75 millió forint közötti kitettségekből áll. ABC Banknál célszerű az 1 millió eurós limit al-kalmazása, XYZ Banknál azonban célszerű ennél alacsonyabb, pl. 300 ezer eurós limit alkalmazása, mivel egy 1 millió eurós új kitettség már jelentősen befolyásolná XYZ Bank KKV portfolióját, miközben egy ekkora ki-tettség feltehetően egyedi kezelést is eredményezne, ami önmagában is kizárja a retail besorolást, vagyis válla-lati kezelést indukál.

63

• Az ügyfélcsoport egyik tagjával szemben már rendelkezik lakossági kitettségi osztályba tartozó KKV besorolású kitettséggel a bankcsoport valamely tagja (pl. az anyaintézmény), és most egy másik bankcsoporttagnak keletkezik kitettsége az ügyfélcsoport bármely tagjával szemben, ennek következtében csoportszinten az aggregált kitettség meghaladja az 1 millió eurót (az egyes intézményeknél külön-külön azonban nem). Ez esetben – tekintettel arra, hogy az előírást konszolidált szinten teljesíteni kell – a kitettséget a bankcsoport minden tagjánál át kell emelni a vállalati minősítő rendszerbe (illetve csak akkor maradhat a lakossági KKV minősítési rendszerben, ha a lakossági KKV minősítési rendszer kielégíti a vállalati minősítési rendszerrel szemben a meghatározott feltételeket), és a vállalati tőkefüggvényt, ahhoz a vállalati minősítő rendszerből érkező PD-t kell alkalmazni.

Kockázatkezelési feltételek (IRB Dokumentumlista D 1.2)

182. A Hkr. 27.§ (1) b) szerint az intézményeknek olyan kockázatkezelési rendszerrel kell rendelkezniük, amelyben a lakossági kitettségi osztályba tartozó, hasonló kockázati jellemzőkkel bíró kitettségeket hasonló módon kezelik. A kockázatkezelési rendszernek időben stabilnak kell lennie68, amely nem, vagy csak szakmailag alátámasztott és doku-mentált módon változik. Az időbeli stabilitás azt jelenti, hogy a hitelintézet a hasonló kockázati jellemzőkkel bíró kitettségeket bármely időpontban hasonlóan kezeli.

183. A Hkr. 27.§ (1) d) feltétel azt mondja, ki, hogy a hitelintézet a lakossági kitettségi osztályba sorolt kitettségeket a vállalkozásokkal szembeni kitettségi osztályba tartozó ki-tettségekhez képest kevésbé kezeli egyedileg69. Ennek megítéléséhez a hitelezési folya-mat elemeire bontása adhat segítséget.

184. Amennyiben a hitelezési folyamat jelentős elemei, amelyek kockázatkezelési szempontból meghatározóak (pl. minősítési rendszer, minősítés folyamata, hitelengedé-lyezés, hitelkockázat csökkentés figyelembe vétele, monitoring, behajtási folyamat), kü-lönbözik a két kitettségi osztály tekintetében, az a feltétel teljesülését jelenti. Tehát, ha pl. csak a marketing tevékenységben vannak különbségek, az nem jelenti a feltétel telje-sülését, azaz nem valósul meg az eltérő kezelés.

185. A lakossági kitettségi osztályba tehát akkor sorolható be a KKV kitettség, ha bi-zonyítható, hogy az ügyfél - és kockázatkezelés ezen KKV kitettségek esetében legalább annyira sztenderdizált, mint a lakossági hitelek esetében. Az elkülönítésnél, illetve a vál-lalati kitettség-kategóriába sorolásnál – a kockázatkezelési követelmények szempontjá-ból – kiemelt szempont az ügyfél- és kockázatkezelés során kiderülő „egyediség” (nem sztenderdizált a termék, nem automatikus a döntés, magas az override százalék, nem homogén az ügyfélkör – erre egyszerű számszaki tesztet is meg lehet fogalmazni).

68 CRD 86. cikk (4) b) 69 CRD 86. cikk (4) c)

64

Számossági kritérium értelmezése

186. A feltétel szerint a kitettségnek egy nagy számosságú, kockázati szempontból ha-sonlóan kezelt pool részét kell képeznie70. A Felügyelet nem tartja célszerűnek minimális elemszám megadását, de javasolja, hogy a portfolió granuláltsága tegye lehetővé az EL=realizált veszteség azonosság megközelítő teljesülését, ezáltal az erre épülő PD il-letve LGD becslési módszerek alkalmazását. A megfelelő granularitás bemutatására kü-lönböző koncentrációs tesztek (Lorenz görbe, HH index) alkalmazása indokolt. (IRB Dokumentumlista D1.2)

6.1.2 A lakossági kitettségi osztály alosztályai 187. Az alosztályokba azon kitettségek sorolhatók be, melyek első lépésben már kielégí-

tették a lakossági kitettségi osztályba történő besorolás feltételeit.

6.1.2.1 Ingatlannal fedezett lakossági kitettségek 188. Amennyiben a lakossági kitettségi osztályba sorolt kitettség ingatlannal fedezett

(real estate collateral), ezen alosztályba kell besorolni71. Ez az alosztály mind a természe-tes személyekkel, mind a lakossági kitettségi osztályba soroláshoz szükséges feltételt ki-elégítő kis- és középvállalkozásokkal szembeni kitettségeket magában foglalhatja, amennyiben lakó- vagy kereskedelmi ingatlannal fedezettek. (Ebben a tekintetben a ha-zai szabályozás alapjául szolgáló direktíva eltér a bázeli ajánlástól, mivel a bázeli ajánlás ezen alkategóriába csak a lakóingatlannal fedezett kitettségeket sorolja.)

189. Lakóingatlannal fedezett kitettségnek minősül a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. 147.§ (4) a) szerinti ingatlannal fedezett kitettség. Kereskedelmi ingatlannak tekintünk minden olyan ingatlant, amely nem minősül lakóingatlannak (pl. ipari épület, raktár, termőföld, stb.).

190. A kis- és középvállalkozásokkal szembeni kitettségekre alkalmazandó 1 millió eu-rós kitettségi korlát alól kivételt képeznek a lakóingatlannal fedezett kitettségek. Ennek megfelelően tehát az ezen alosztályba tartozó, kis- és középvállalkozásokkal szembeni, lakóingatlannal fedezett kitettségekre felső korlátot nem kell az intézményeknek alkal-mazniuk. A természetes személyekkel szembeni, kereskedelmi ingatlannal fedezett ki-tettségekre összeghatár szintén nincs, de a kis- és középvállalkozásokkal szembeni, ke-reskedelmi ingatlannal fedezett kitettségek esetében már alkalmazandó a korlát. Ha az ilyen kitettség értéke az 1 millió eurót meghaladja, akkor a kitettség a vállalkozásokkal szembeni kitettség kategóriába sorolandó.

70 CRD 86. cikk (4) d); Hkr. 27. § b) 71 CRD VII. melléklet 1. rész 12. pont; Hkr. 31.§ (4)

65

6.1.2.2 Rulírozó lakossági kitettségek72 191. A Hkr. 31.§ (6) bekezdésnek megfelelően (CRD VII. melléklet, 1 rész 13. pont) a

rulírozó jellegű lakossági kitettségek alosztályba azok a kitettségek sorolhatók, melyek az alábbi feltételeket teljesítik:

A kitettség természetes személlyel szemben áll fenn és rulírozó jellegű

192. A rulírozó alosztály átsorolt vállalati kitettségeket nem tartalmazhat. Olyan rulírozó hiteltermékről van szó, amely fedezetlennek tekinthető és az intézmény azonnal és feltétel nélkül felmondhatja azt.

193. Rulírozó jellegű a hitel, ha az ügyfélkitettség a hitel futamideje alatt szabadon fluk-tuálhat egy meghatározott limiten belül a hitellehívások és visszafizetések eredménye-ként (pl. folyószámla-hitelkeret, hitelkártya-limit, bevásárlókártya-limit).

Azonnali felmondhatóság kritériuma

194. A le nem hívott hitel azonnal felmondhatónak tekinthető akkor is, ha fogyasztó-védelmi vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályok minimális felmondási időt kötnek ki. A fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfelelés lehetővé teszi a kitettség rulírozó lakos-sági kitettségi osztályba sorolását, ha az a többi feltételnek mindenben megfelel.

Példa: a bank a bankkártyát bármikor, indokolás nélkül, a főkártya-birtokosnak küldött írásbeli értesítéssel visszavonhatja. A bank jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmon-dani, ha szerződésszegési esemény következik be, egyéb esetekben a szerződés felmondásá-ra 15 napos határidővel jogosult, a bankkártya egyidejű visszavonása mellett. A bank a ren-des felmondást nem köteles indokolni. A felmondás a bankkártyához kapcsolódó számla lezárását, és valamennyi kapcsolódó szolgáltatás megszűnését eredményezi.

195. Az azonnali felmondhatóság termék-szinten (hitelkártyák, folyószámlahitelek, és hasonló jellegű termékek esetén) a banki szerződésminták szövegének bemutatásával igazolható.

196. A Hkr. 31. § (9) alapján fedezetlennek tekinthető a hitel akkor is, ha rendszeres havi fizetés átutalásához kötött a hitelkeret felállítása. Abban az esetben is fedezetlennek lehet tekinteni a hitelt, ha ugyan más fedezet is áll a hitel-keret mögött, de a tőkeszámí-tás szempontjából fedezetlennek tekintették, azaz a termék LGD becslésekor a fedezet megtérülését NEM vették figyelembe.

Példa: A megállapított folyószámla-hitelt a számlatulajdonos külön hitelengedélyezés nélkül használhatja fel bankkártyájával, vagy számlájáról történő utalással. A folyószámla-hitelt a

72 A rulírozó kitettségek tőkekövetelményét a CRD VII. melléklet 1. rész 13. pontja határozza meg, melyet a hazai gyakorlatban a Hkr. 31. § (5) bekezdésnek megfelelően kell kalkulálni.

66

számlájára érkező utalások automatikusan törlesztik, a hitelkeret rulírozó, azaz a visszafize-tett összeg újra felhasználható. A folyószámla-hitelkeret összege lehet:

• 500.000 Ft erejéig a private banking szerződése alapján, • rendszeres havi jövedelem jóváírásaival megegyező összeg • mindenkori lekötött betétei összegének 90%-a. • A jövedelem jóváírások mellett az egyéb rendszeres jóváírások összege is

figyelembe vehető, 50%-os mértékben.

197. A fenti példában említett folyószámla-hitel akkor is fedezetlennek tekinthető, ha bizonyos megtakarítást (pl. óvadékként le nem kötött betétfedezet), vagy rendszeres munkabér-átutalást kötöttek ki – ekkor azonban a fedezetet nem szabad LGD csökken-tő tényezőként figyelembe venni. Ha a fedezetet az LGD számításban figyelembe vet-ték, akkor viszont a termék sem tekinthető fedezetlennek (a kitettség nem tekinthető ebbe az alosztályba sorolhatónak).

Az egy adóssal szemben fennálló kitettség legfeljebb 100 000 euró.

198. A 100.000 eurós limitet alportfoliók szerint is lehet értelmezni, ha a bank a rulírozó lakossági kitettségek portfolión belül elkülönült alportfoliókat hoz létre, mert veszteségjellemzőik alapján elkülöníthető alportfoliók meghatározása lehetséges (pl. hi-telkártyák, folyószámlahitelek, stb.). Ez esetben a QRRE portfoliót LGD szerint szeg-mentálni kell.

199. A Felügyelet ellenőrzi, hogy az intézmény készített-e szegmentálást a QRRE port-folión belül, valamint azt, hogy képes-e LGD alapon szegmentálni a termékek között (IRB Dokumentumlista D1.2). Amennyiben igen, és ezt a Felügyelet elfogadja, akkor a bank a limitet külön-külön is alkalmazhatja az egyes termékekre.

200. A portfolió veszteségrátáinak volatilitása alacsony (IRB Dokumentumlista D1.2)

201. Az intézménynek bizonyítania kell tudni a rulírozó lakossági kitettségi osztályba sorolt portfolió veszteségrátáinak alacsony volatilitását az átlagos veszteségráták volatilitásához viszonyítva, különösen az alacsony veszteségű, alacsony PD-jű minősítési kategóriákhoz viszonyítva.

202. Az intézményeknek ez esetben a rulírozó lakossági kitettség aggregált adatain kívül a különböző alportfoliók (hitelkártya, folyószámla és/vagy egyéb) veszteségrátáira vo-natkozó adatot is meg kell adnia.

203. A volatilitás mérésére pl. a relatív szórás (a szórás kifejezése az átlag százalékában) alkalmazható. Szórást csak kellő számú adatból lehet számolni, az engedélyezhető mi-nimális PD, LGD időtáv viszont 2 év, így az ellentmondás elkerülésére a hitelintézet a rendelkezésére álló 2 éves időszak kisebb egységeire (negyedév, nagyobb, több ezer da-rabos portfolió esetén hónap) is elvégezheti a veszteségráta-számítást. A veszteségrátát úgy kell definiálni, hogy egy fix időtartamon belül a tényleges veszteség a kitettségi osz-tály összértékének százalékában legyen megadva. A realizált veszteségbe tartoznak a hi-telleírások, az értékvesztés, a megszolgált, de meg nem fizetett kamat.

204. Nem elfogadható, ha a hitelintézet jelentős „egyéb lakossági” portfolióval rendel-kezik, és mégsem végez összehasonlítást ezen portfolió egészének vagy részeinek vesz-teségráta-volatilitásaival.

67

A rulírozó lakossági kitettségek kezelése megfelel a besoroláshoz kapcsolódó koc-kázatnak (IRB Dokumentumlista D 1. 2)

205. A Felügyelet vizsgálja e feltétel teljesülését, és a rulírozó kategóriába sorolást csak akkor engedélyezi, ha az intézmény gyakorlatát megfelelőnek találja. Az intézménynek be kell mutatnia olyan kockázatkezelési elemeket (pl. minősítés és/vagy döntés és/vagy monitoring stb.), amelyek speciálisan erre az alosztályra vonatkoznak. Ennek hiánya ugyanis azt mutatja, hogy az alosztály kockázata hasonló más lakossági alosztályba tar-tozó kitettséghez, a feltétel teljesítése nem megítélhető, ennek következtében külön tő-kefüggvény használata nem engedélyezhető.

206. A Hkr. 51.§ (12) bekezdésben (CRD VII. melléklet 3. rész 9. pont) szereplő meg-határozás (lakossági, azonnal felmondható, fogyasztóvédelemre történő visszautalással) megfelel a QRRE kritériumoknak is, tehát CF=0%.

6.1.2.3 Egyéb lakossággal szembeni kitettségek73 207. A fenti két alosztály – 1.) ingatlannal fedezett lakossági kitettségek és 2.) rulírozó

lakossági kitettségek - egyikébe sem besorolható, de a lakossági kitettségi osztályba tör-ténő besorolás feltételeit kielégítő kitettségeket az „egyéb” lakossági kitettségek közé kell sorolni.74

6.2 Különleges hitelezési kitettségek (Specialised lending, SL) 208. A CRD 86. cikk (6)75 alapján az intézmények a vállalkozással szembeni kitettségek

között kötelesek elkülöníteni a különleges hitelezési kitettségeket, vagyis azokat a kitett-ségeket, amelyek az alábbi jellemzőkkel bírnak:

• tárgyi eszköz finanszírozására, illetőleg működtetésére létrehozott vállalkozással szemben áll fenn,

• vonatkozásában a hitelintézet a szerződés alapján jelentős mértékű ellenőrzéssel rendelkezik az eszköz és az általa termelt jövedelem felett, és

• a szerződés alapján fennálló kötelezettség visszafizetésének elsődleges forrása a fi-nanszírozott eszköz által termelt jövedelem.

73 A rulírozó kitettségek tőkekövetelményét a CRD VII. melléklet 1. rész 13. pontnak megfelelően kell kalku-lálni. (Hkr. 31. § (5)-(6)) 74 Az egyéb lakossági kitettségekre a CRD VII. melléklet 1. rész 10. pontja szerint számítandó a tőkekövetel-mény. (Hkr. 31. § (1)-(2)) 75 Hkr. 26.§ (2)

68

209. Ezen feltételek alapján a különleges hitelezési kitettségek között kell szerepeltetni különösen a projekt-finanszírozó (project finance), a „jövedelemtermelő” ingatlanpro-jektet finanszírozó (income-producing real estate, IPRE), az eszközfinanszírozó (object finance), valamint az árufinanszírozó (commodities finance) hiteleket.

• A projekt-finanszírozás általában nagy, összetett és költséges eszközök finanszírozási megoldása, ahol a hitelező elsősorban a finanszírozott projekt által generált jövedelemtől várhatja a törlesztést, és ahol egyúttal a projekt jelenti a fedezetet is. Projekt-finanszírozó hitel nyújtható új projekthez és meglévő projekt refinanszírozásához.

• Az eszközfinanszírozás kifejezetten fizikai eszközök (pl. hajók, repülőgépek, mozdonyok vagy flották) finanszírozására szolgál, a visszafizetés elsődleges forrása az adott eszköz bérbeadásából származó bevétel (bérleti díj vagy lízingdíj).

• Az árufinanszírozás rövidlejáratú strukturált hitelnyújtást jelent tartalékok, készletek vagy tőzsdén kereskedett termékek finanszírozásához. A hitelfelvevő ez esetben általában nem rendelkezik az áru eladásán kívül más jövedelemmel, sem eszközökkel, és az eladáson kívül más tevékenységet nem végez.

• A jövedelemtermelő ingatlan finanszírozása során a törlesztés elsődleges forrása az ingatlan (pl. irodaépület, telek, ipari ingatlan, raktárház, többlakásos társasház, lakópart, stb.) bérbe adásából, lízingeléséből vagy eladásából származó jövedelem, vagyis az ingatlan által generált jövedelem. A jövedelemtermelő ingatlanprojektet finanszírozó és az egyéb, ingatlannal fedezett vállalati hitelek között a legfontosabb különbség az, hogy az IPRE esetében erős pozitív korreláció áll fenn a visszafizetés valószínűsége, illetve default esetén a behajthatóság valószínűsége, valamint az ingatlan jövedelem-termelő képessége között, míg az egyéb, ingatlannal fedezett vállalati kitettségek esetében - az ingatlan fedezetként történő elismeréséhez - követelmény, hogy a visszafizetés valószínűsége ne függjön meghatározó mértékben az ingatlanból származó jövedelemtől. (Nemzeti diszkréció alapján azonban ettől – fejlett ingatlanpiaccal rendelkező országban – el lehet tekinteni.) Ezen felül az is követelmény, hogy az ingatlan értéke ne függjön meghatározó mértékben az adós hitelképességétől.

210. A különleges hitelezési kitettségek meghatározásakor döntő szempont a törlesz-tésnek az eszköz cash-flow-jával való korrelációja. Az intézménynek különös gondot kell fordítania az SL és a vállalati kitettségek elkülönítésére, valamint az SL és az értékpapírosítási pozíciók elkülönítésére, a határvonal világos meghúzására. A kitettsé-geket a fejezet elején meghatározott értelemben konzisztens módon kell kezelni. Az, hogy az SL szegmensbe sorolásnál elsődleges szerepe van a törlesztés és a finanszíro-zott project cash-flow-ja közötti korrelációnak, azt jelenti, hogy minden olyan ügyletet, amelyre ez a feltétel fennáll, ide kell besorolni, függetlenül attól, hogy azt esetleg nem

69

elkülönült projectcég veszi igénybe. A különleges hitellel rendelkező ügyfelek nem-SL ügyletei nem sorolandók az SL alszegmensbe.

211. Az IRB módszert alkalmazó intézménynek törekednie kell arra, hogy a különleges hitelezési kitettségek portfolióra is saját PD-becsléssel rendelkezzen, amely megfelel a Hkr. XIII. fejezetében (CRD VII. Melléklet 4. rész) meghatározott követelményeknek. Amennyiben a PD becslés követelményei nem teljesíthetők, az intézmény a különleges hitelezési kitettségeket öt ún. slotting kategóriába sorolja – vagy a tartós mentesítésre vonatkozó feltételek teljesülése esetén felügyeleti hozzájárulást kérhet a speciális hitelek tartósan sztenderd módszer szerinti kezelésére -, és a szabályozásban76 meghatározott kockázati súlyokat alkalmazza. A slotting módszert kizárólag azon intézmények alkal-mazhatják, amelyek a belső minősítésen alapuló módszerrel számítják a hitelkockázat tőkekövetelményét. (Vagyis a sztenderd módszert alkalmazó intézmények a sztenderd módszer kitettség-kategóriáinak megfelelő kockázati súlyokat kötelesek alkalmazni.)

212. A szabályozásban77 található első négy kategória teljes egészében megfelel a bázeli bizottság ajánlásának78 IV. függelékében meghatározott slotting kategóriáknak. Ennek megfelelően a bázeli ajánlásban szereplő kritériumokat mérlegelve kell a különleges hite-lezési kitettségeket a 4 slotting – SL minősítési – kategória egyikébe besorolni. Az I.2. melléklet a különleges hitelezési kitettségekre alkalmazandó, bázeli ajánlásban szereplő besorolási szempontrendszert ülteti át. Az alkalmazandó kategóriák az alábbiak szerint felelnek meg egymásnak:

• 1. kategória: a bázeli ajánlásban szereplő „erős” (strong) minősítéssel egyenértékű • 2. kategória: a bázeli ajánlásban szereplő „jó” (good) minősítéssel egyenértékű • 3. kategória: a bázeli ajánlásban szereplő „megfelelő” (satisfactory) minősítéssel

egyenértékű • 4. kategória: a bázeli ajánlásban szereplő „gyenge” (weak) minősítéssel egyenértékű.

213. Amennyiben az intézmény megítélése szerint szükséges az I.2. mellékletben sze-replő kategorizálási szempontok finomítása, azt megteheti, a módosított besorolási szempontok alkalmazásához azonban a Felügyelet engedélye szükséges (IRB Dokumen-tumlista D1.2). A jóváhagyás érdekében az intézménynek részletesen indokolnia kell a módosításokat és be kell mutatnia a várható hatásokat.

214. A Felügyelet – az intézmény kérelmére, egyedi döntés alapján – engedélyezheti, hogy az intézmény kedvezményes kockázati súlyokat alkalmazzon az 1. és 2. kategóriá-ba sorolt, magas minősítésű különleges hitelezési kitettségek esetében. Ehhez az szük-séges, hogy az intézmény bizonyítani tudja (IRB Dokumentumlista D1.2), hogy a beso-

76 CRD VII. melléklet 1. rész 5. pont; Hkr. 30. § (5) és 39. § (3) 77 CRD VII. melléklet 1. rész 6. pont; Hkr. 30. § (5) és 39. § (3) 78 International Convergence of Capital Measurement and Capital Standards („Revised Framework”)

70

rolási rendszere a szabályozásban79 megadott szempontok alapján a mellékletben sze-replőnél szigorúbb.

6.3 Részesedések (equity)80 215. A Hkr. 28. § (CRD 86. cikk (5)) szerint ebbe a kategóriába

• olyan nem adósság jellegű kitettségek tartoznak, amelyek a kibocsátó eszközeivel vagy jövedelmeivel szembeni hátrasorolt maradványkövetelést testesítenek meg,

• vagy olyan adósság jellegű kitettségek, amelynek közgazdasági tartalma hasonló az a) pontban ismertetett kitettségekéhez.

216. A részesedések kitettségi osztályba tehát közgazdasági tartalma alapján soroljuk az eszközöket: beletartoznak a közvetlen és közvetett tulajdonosi érdekeltségek függetlenül attól, hogy szavazati jog fűződik-e hozzájuk, vagy sem, illetve pénzügyi szektorbeli vál-lalkozásban vagy más gazdasági társaságban való részesedést képviselnek-e. Ennek meg-felelően ebbe a kitettségi osztályba tartoznak azok a kitettségek, amelyek:

• Visszaválthatatlanok olyan értelemben, hogy a befektetett összeghez kizárólag oly módon lehet hozzájutni, ha a részesedés harmadik fél részére eladásra kerül, vagy a kibocsátó megszűnésével a hátrasorolt maradványértékből megtérül.

• A kibocsátó részéről nem jelentenek kötelezettséget. • Hátrasorolt követelést jelentenek a kibocsátó jövedelmeire illetve eszközeire

vonatkozóan. • Minden olyan eszköz, amely az intézmények szavatoló tőke számításakor alapvető

tőkeelemként elfogadható. • Azok az eszközök, amelyek a kibocsátó részéről ugyan kötelezettséget jelentenek,

de megfelelnek az alábbi feltételeknek: o a kibocsátó bizonytalan időre elhalaszthatja a kötelezettség teljesítését

79 CRD VII. melléklet 1. rész 6. pont; Hkr. 30. § (5)-(8) 80 A részesedések kitettségi osztály tőkekövetelményét a CRD VII. melléklet, 1 rész, 17-27. pontjában megha-tározottak szerint kell kalkulálni. Az intézmény a különböző részesedési portfoliókra különböző számítási módszereket alkalmazhat, de ez esetben be kell mutatnia a Felügyeletnek a módszer-választás logikáját, kon-zisztenciáját, és bizonyítania kell, hogy nem a tőkekövetelmény csökkentése (cherry picking) érdekében került sor a különböző módszerek választására (CRD VII. melléklet 1. rész 17. pont). A választott módszernek tük-röznie kell a portfolió nagyságát és összetettségét. Emellett a szabályozó hatóságok megengedhetik, hogy az intézmények részére kiegészítő szolgáltatást végző cégekben való részesedéseket az intézmények a tőkeszámí-tás szempontjából az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök (non credit-obligation) közé so-rolják és 100% súllyal vegyék figyelembe (CRD VII. melléklet 1. rész 18. pont). Ilyen kiegészítő szolgáltatás lehet az ingatlan-hasznosítás, adatfeldolgozás, amennyiben az adott tevékenységet az intézménycsoport részé-re végzi az adott cég (kiszervezett tevékenység) stb. Azt kell megvizsgálni, hogy mennyiben végez az adott cég az intézménycsoporton kívüli kereskedelmi tevékenységet.

71

o a kötelezettség teljesítését a kibocsátó fix számú részvény kibocsátásával is teljesítheti

o a kötelezettség teljesítését a kibocsátó változó számú részvény kibocsátásával is teljesítheti és (ceteris paribus) a kötelezettség állományban történt változás a kibocsátandó részvények összegét is változtatja

o az eszköz tulajdonosa opcióval rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a követelését részesedésre váltsa81.

217. A Felügyelet a fenti szempontok, valamint az eszköz közgazdasági tartalmának vizsgálata alapján fogadja el egy-egy adott eszköz részesedések kitettségi osztályba soro-lását (IRB Dokumentumlista D1.2), illetve utasítja azt el, ha az előbbiek alapján hitel-jellegű eszközről van szó, amely más kitettségi osztályba tartozik.

218. A fentiek alapján a részesedésekhez kell besorolni a hitelintézet által birtokolt va-gyoni érdekeltségeket, valamint a veszteségmérséklés érdekében (hitel-tőke konverzió kapcsán) szerzett, illetve a hitelintézet birtokában maradó (nem piacképes, tőzsdén és OTC-n nem forgalmazott) vállalkozásokban lévő részvényeket, részesedéseket, vagyoni érdekeltségeket, akár tartós, akár forgatási céllal szerezték be.

219. Részesedések közé sorolandók például a törzsrészvény, elsőbbségi részvény (osz-talék, likvidációs hányadhoz fűződő, szavazati joggal összefüggő, részvény-elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi), valamint a kamatozó részvény, a korlátolt felelősségű társa-ság üzletrésze, betéti társaság vagyoni betétje.

220. Nem kell a részesedések kitettségi osztályba sorolni, azaz a kockázattal súlyozott kitettség érték számításban figyelembe venni a konszolidálandó, illetve a Hpt. szerinti, szavatoló tőkéből levonandó befektetéseket.

Egyes kiemelt részesedések kezelése

221. Az úgynevezett hibrid értékpapírok vizsgálatánál a tőkerészesedés jellemzőt kell vizsgálni, vagyis azt, hogy az adott instrumentum rendelkezik a tőkerészesedések jellem-zőivel - nincs lejárata, hátrasorolt maradványkövetelést testesít meg, nem visszaváltható stb. -, vagy inkább hitel-jellegű tulajdonságokkal rendelkezik.

222. A visszaváltható részvényekről a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezik (fajtái: vételi jogot, eladási jogot, vagy az előző két jogot együttesen biztosító részvényforma). A visszaválthatóság miatt nem teljesíti a feltételeket: bár nincs lejárata, a vételi vagy eladási jog gyakorlásakor a visszaváltható kötvény kötelezettséget jelent, így egyéb értékpapírként kell kezelni (vagyis a kibocsátó szerinti kitettség-kategóriába kell besorolni).

81 A 214. pontban részletezett feltételek teljesülése esetén.

72

223. A részvénytársaságok által kibocsátott átváltható és jegyzési jogot biztosító kötvé-nyek tulajdonosa a kötvény futamideje alatt mindvégig a társaság hitelezője marad, de jogosult a kötvényének részvénnyé történő átalakítását kérni, vagy új részvények nyilvá-nos forgalomba hozatalakor részvényt jegyezni. A 244/2000. Kormányrendelet szerint a kereskedési könyvben az átváltható értékpapírokat részvényként kell kezelni abban az esetben, ha

o az első átváltási lehetőségig hátralévő idő kevesebb, mint 3 hónap vagy a következő átváltásig hátralévő időtartam kevesebb, mint egy év, és

o az átváltható értékpapír árfolyama 10 százaléknál kevesebbel haladja meg az alapul szolgáló részvény árfolyamát az alapjául szolgáló részvény piaci értékének százalékában kifejezve.

224. Az előzőektől eltérő esetekben az intézménynek a részvényre átváltható értékpa-pírt kötvényként kell kezelnie. Ez az értelmezés a banki és a kereskedési könyvben sze-replő átváltható kötvényekre egyaránt vonatkozik.

225. A Hpt. 5. számú melléklet 10. pontjában meghatározott alárendelt kölcsöntőke akkor sorolható a részesedések kitettségi osztályba, ha járulékos tőkeelemként az intéz-mény szavatoló tőkéjének számításakor figyelembe vehető. Az ezeknek a feltételeknek nem megfelelő alárendelt kölcsöntőke nem sorolható a részesedések közé.

226. Az olyan részesedéseket, melyet az intézmény hitel-tőke konverzió útján szerzett, a részesedések kitettségi osztályba kell besorolni.

7 A NEMTELJESÍTÉS (DEFAULT) DEFINÍCIÓJA 227. A jogszabályok82 szerint egy adott ügyfél “nemteljesítését” akkor kell megtörtént-

nek tekinteni, ha a következő események közül valamelyik vagy mindkettő bekövetke-zik:

• Az intézmény úgy véli, hogy az ügyfél valószínűsíthetően nem fogja teljes egészében teljesíteni hitelkötelezettségeit az intézmény, annak anyavállalata vagy valamely leányvállalata felé, ha az intézmény nem folyamodik visszkeresethez a biztosíték (ha rendelkezésre áll) lehívása érdekében

• Az ügyfélnek az intézménnyel, anyavállalattal vagy bármely leányvállalatával szembeni lényeges hitelkötelezettségének késedelme 90 napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennáll.

228. A CRD nemteljesítés fogalma egy, a tőkekövetelmények szempontjából értelmez-hető nemteljesítés, ezért eltér a számviteli és a jogi nemteljesítés fogalmától. A nemzet-

82 CRD VII. melléklet 4. rész 44. pont; Hkr. 68. § (1)

73

közi számvitelben használt impairment fogalma nem teljesen feleltethető meg a default fogalmának.

7.1 90 napos késedelem

7.1.1 Az adós meghatározása 229. A CRD a default definícióját az egyes ügyletek nemteljesítését alapul véve adós

szinten adja meg, azonban a lakossági és a nem lakossági kategóriák esetében az ügylet nemteljesítővé válása eltérő következménnyel járhat az adósra nézve. A lakossági kitett-ségek esetében az intézmény a definíciót ügyleti és adós szinten is alkalmazhatja83. Pél-dául, ha valaki nemteljesítőnek minősül a hitelkártyája vonatkozásában, nem kell nemteljesítőnek tekinteni a jelzálogszerződése esetében is. A központi kormányzat és központi bank, intézmény, vállalat adósok esetében, amennyiben az adós bármely ügyle-te nemteljesítővé válik, az adós csak a nemteljesítő kategóriába kerülhet84. Meghatáro-zott ügyfél – lakosság – esetében egy ügylet nemteljesítővé válása nem jelenti az ügyfél egy másik ügyletének nemteljesítővé válását85. A CRD és a Hkr. értelmében tehát: a vál-lalati ügyfelek esetében ügylettől függetlenül az ügyfél nemteljesít, a lakossági ügyfelek esetében a nemteljesítés nem „öröklődik”, de természetesen a lakossági ügyfelek eseté-ben is alkalmazható a szigorúbb, adós-szintű default meghatározás.

7.1.2 Csoport-csoporttag 230. A jogszabály86 értelmében a minősítést a „legal entity” vonatkozásában kell meg-

határozni. Ha a minősítést az egész ügyfélcsoportra, mint egy olyan objektumra adják meg, amelyhez az egyedi kölcsönvevő személy tartozik (például ha a konszolidált mérleg alapján adták azt meg és a vizsgált személy tagja a csoportnak), akkor a default automa-tikusan kiterjed a csoporttagra, hacsak nem létezik egy világos csőd-távoliság (bankrupcy remoteness) az adott jogrendszerben. Ha a kitettségeket egyedi alapon (stand alone basis) minősítik, nem kell az egész csoportot egyetlen adósnak tekinteni. Ha az egyik csoporttag default státuszba kerül, nem feltétlen vonja maga után azt, hogy a másik csoporttag is nemteljesítő lesz, kivéve ha az adott szerződés alapján a csoport-tagok helytállási kötelezettsége megállapítható.

231. A minősítési formától függetlenül az anyavállalat csődje a leányvállalatot is érinti, ellenben a leány csődje esetén egyedileg kell vizsgálni a kihatást. 87 Összefoglalásképpen

83 Hkr. 68. § (4) 84 CRD 86. cikk (1) a)-c); Hpt. 76/C § (1) a)-c) 85 CRD 86. cikk (1) d); Hpt. 76/C § (1) d) 86 CRD VII. melléklet 4. rész 22. pont 87 A Csődtv. 4. § (2) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet vagyonának minősül leányvállalatának vagyona, így a csőd-és felszámolási eljárás kiterjed rá.

74

tehát, ha a csoport egy tagja default státuszba kerül, az nem hat ki automatikusan a cso-portra – nincs feltétlenül cross default, de az összefüggés a kapcsolt cégeknél alaposan megvizsgálandó.

232. Bankcsoporton belül a default definíció és kezelés kialakításánál szabályzati és gyakorlati szinten is egyezőséget, összhangot vár el a Felügyelet. A csoporttagoknál használt definíciók és a default kezelés esetleges különbségeit be kell mutatni és indo-kolni kell a Felügyelet felé.

7.1.3 Lényegességi kritérium 233. A materialitás („lényegesség”) fogalmának bevezetése azért volt szükséges, hogy

kiküszöbölhető legyen a technikai default, illetve, hogy elhanyagolható összegek eseté-ben se kelljen defaultról beszélni. A technikai, tehát adminisztratív okokból (rendsze-rekből, adminisztrációs hibából, tévedésből, kisösszegű fizetési elmaradásokból stb.) eredő nemteljesítés nem tekinthető generális nemteljesítésnek, ezért mindenképpen ki kell venni a fogalomból. A technikai késedelmek szűrése, elkülönítése a hitelezésből eredő nemteljesítéstől mindenképp szükséges, mert ezek egyfajta működési kockázatot jelentenek. A fogalom értelmezése kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem a teljes hitelnagyságot jelenti, hanem azt a kitettséget, amin a „késés fennáll”.

A kormányrendeletben (Hkr.) került meghatározásra az a küszöb, amin ha fennáll a 90 napos késés, akkor bekövetkezik a nemteljesítés. A küszöbértéktől való eltérés elfogad-ható magyarázatot, elemzést igényel88.

234. A lényegességi küszöbök a következők.

• Lakossági szegmens esetében: o Abszolút küszöb: a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb

összegű havi minimálbér o Relatív küszöb: az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének

2%-a vagy egy havi törlesztő részlet • Nem lakossági szegmens esetében:

o Az abszolút küszöb 250.000 forint (1.000 €). o Relatív küszöb: az ügyfél összes lejárt kintlévőségének aránya nagyobb

2%-nál az ügyfél teljes kitettséghez (azaz szerződés szerinti összeghez) képest. A szerződés szerinti összeg meghatározásánál a mérlegen kívüli tételek hitelkonverziós faktorral korrigált értéke veendő figyelembe.

235. Az előző ponttal szorosan összefügg és mindenképpen együtt kezelendő az a kö-vetelmény, hogy ha a termékre jellemző sajátosságok mást indokolnak, akkor az intéz-

88 Hkr. 68. § (5), (6), (7)

75

mény felelőssége a jellemzők figyelembe vételével értelmezhető, megbízható, a sajátos-ságokat tükröző küszöbérték meghatározása. Az intézménynek a materialitás meghatá-rozása során saját jellemzőinek, így üzletágainak, termékcsoportjainak a sajátosságához kell igazodnia, a materialitást tehát az adott intézményre szabottan kell megadni. A materialitás üzletáganként és termékcsoportonként értelmezendő: külön kell meghatá-rozni a kritériumokat megújuló és nem megújuló hitelekre. Amennyiben az intézmény alacsonyabb küszöbértékeket kíván alkalmazni, be kell mutatni a Felügyeletnek, hogy ezzel a pontosabb PD becslést segíti elő.

236. Az abszolút küszöb vagy a relatív küszöb-számítás is választható, illetve a két kü-szöb együttes alkalmazását is elfogadhatja a Felügyelet. (IRB Dokumentumlista D 2) Amennyiben az intézmény a két küszöbérték együttes bekövetkeztével határozza meg a defaultba kerülést, akkor az intézménynek be kell mutatnia a Felügyelet felé, hogy mi-lyen hatással lenne a default adatokra az, ha a két küszöbérték közül már a kisebbik be-következte kiváltaná a default eseményt. (IRB Dokumentumlista D 2)

237. A lényegességi küszöbök beállítására az intézményeknek elemzést kell végezniük arra vonatkozóan, hogy mit tekintenek technikai defaultnak. Az intézményeknek át kell tekinteniük a lényegességi küszöbeiket, hogy megfelelő szinten tartsák a nem lényeges-nek nyilvánított lejárt követelések átlagos állományát. A Felügyeletnek a teljes folyama-tot (küszöb, stabilitás, átlagos érték, eljárások) értékelnie kell. A lényegességi küszöbök beállítása, illetve a kapcsolódó folyamatok nem eredményezhetnek szabályozói arbit-rázst. (IRB Dokumentumlista D 2)

238. Indokolt esetben a Felügyelet elfogad a magyar szabályozástól eltérő küszöbérték használatot. [Pl. Nemzetközi bankcsoport esetében csoportszinten egységes lényegessé-gi küszöb alkalmazása elfogadható, azonban vizsgálni kell, hogy nem aránytalanul ma-gas-e ez a magyar piacon (pl. ezer eurót meghaladó lényegességi küszöb lakossági eset-ben).] A nemzeti szabályozástól való eltérés hatását az aktuális portfolióra folyamatos default detektálás mellett kell elemezni és az elemzés eredményét be kell mutatni a Fel-ügyeletnek. Amennyiben az eredmény aránytalanul nagy eltérést jelez, a Felügyelet elő-írhatja a nemzeti szabályozásnak megfelelő küszöb alkalmazását.

7.1.4 90 napos késedelem meghatározása 239. A 90 naptári napon, vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló, lénye-

gesnek minősülő kötelezettség késedelme alapján sorolható az ügylet, illetve az ügyfél default státuszba. A nemteljesítés definíciójának ismertetésekor az intézménynek a ké-sedelmesség mérésére vonatkozó módszert és szabályzatot is be kell mutatni (IRB Do-kumentumlista D 2). A Felügyelet a default mérést alapvetően a közgazdasági tartalom alapján, és nem formálisan kezeli. A default fogalmát így olyan eseteknél használjuk, amelyek jelentős potenciális hitelezési veszteséget okozhatnak, illetve az intézmény be tudja mutatni, hogy a nem defaultosnak definiált kitettségeken nem következik be lé-nyeges hitelezési veszteség. Ha az ügyletre az intézmény a 90 napos, vagy három hóna-pos határnál alacsonyabbat határoz meg, akkor a Felügyelet felé be kell mutatni azt, hogy a rövidebb időtartamot a termék/üzletág sajátosságai mennyiben indokolják és alá-támasztani, hogy az alkalmazás célja a pontosabb PD becslés és nem kizárólag a tőke-követelmény csökkentése.

7.1.5 A késedelem-mérés kezdő időpontja és kapcsolata a limi-tekkel

240. A késedelem-mérés kezdőnapja az, amikor az ügyfél a szerződéses kötelezettsége-inek nem tesz eleget. A folyószámla-hitelek túllépése akkor következik be, ha az ügyfél a

76

tudomására hozott hitelkeretet túllépi (keret-túlhúzás). Előfordulhat, hogy technikai okokból az intézmény számlavezető rendszere olyan, hogy nem engedi az ügyfélnek a limittúllépést. Ebben az esetben a nemteljesítés bekövetkeztét a folyószámla-szerződés felmondásához is lehet kötni (lásd „A fizetés valószínűtlenségét mutató jelek„ című fe-jezetet). A késedelem mérés kezdő időpontjától kezdve kell tehát a késedelmes napokat számítani, azonban a default abban az esetben következik be, ha a lényegesnek tekintett hiteltartozás vonatkozásában van 90 napos, vagy három hónapos késedelemben az ügy-fél.

241. A hitelkártyák esetén a késedelem-mérés kezdő dátuma a minimum törlesztés idő-pontja89, amennyiben a minimum-összeg nem került megfizetésre.

242. Advised (committed) limiten a leszerződött hitelkeretet értjük, unadvised (uncommitted) limiten az ügyfél számára meghatározott, bizonyos feltételekkel (futam-idő, biztosítékok, stb.) jóváhagyott, de az ügyfél tudomására nem hozott limitet értjük. Amíg az ügyfél nem áll szerződéses jogviszonyban a bankkal, minden limit unadvised limitnek minősül, szerződéskötés után az ügyfél tudomására hozott és leszerződött ösz-szeg válik advised limitté. Előfordulhat, hogy a bank az ügyfél kockázati szintjéhez kap-csolódó limit (unadvised) szint alatti összegre szerződik az ügyféllel. A két limit közti összeg a technikai túllépésekre (pl. konverziók, késedelmi kamat, egyéb banki szolgálta-tások díjai, stb.) szolgálhat fedezetül. Az advised limit túllépése az unadvised limit szint-jéig nem minősül default-nak, amennyiben a technikai túllépések fedezetéül szolgál.

7.1.6 Késedelmi korlát 243. A CRD default definíciójában 90 nap késedelem szerepel, de a direktíva lehetősé-

get ad arra90, hogy a lakossági illetve PSE intézményekkel szemben fennálló kitettségek esetében 90 napot meghaladó, de maximum 180 napos késedelmet engedjen a hatóság a nemteljesítés definíciója vonatkozásában. Szintén fennáll a lehetőség arra, hogy a szabá-lyozás a vállalati kinnlevőségekre is hosszabb késedelmes időt engedélyezzen 2011 végé-ig a nemteljesítés számítására91. A magyar szabályozás és a Felügyelet egyik esetben sem támogatja a 90 napnál hosszabb késedelmi idő elfogadását92.

89 Például a hitelkártya fizetés beterhelésének időpontja szeptember 19., a fizetési határidő október 15. Amennyiben a kártyabirtokos a fizetési határidőig nem fizeti meg a banknak legalább a minimum fizetendő összeget, akkor késedelembe esik. Nemfizetés esetén a késedelem kezdő időpontja a példában október 15-e lesz. 90 CRD VII. melléklet 4. rész 48. pont 91 CRD 154. cikk (7) 92 Hkr. 68.§ (1) b)

77

7.2 A fizetés valószínűtlenségét mutató jelek 244. A jogszabályok93 szerint a default akkor is bekövetkezik, ha az intézmény úgy véli,

hogy az adós valószínűleg nem fogja teljesíteni hitelkötelezettségét94. Az intézménynek tehát a késedelmes napok számán alapuló definíción túl olyan fogalom meghatározást is kell adnia, amely az adós nemteljesítési valószínűségeit jelző mutatókon alapul. A jog-szabályokban meghatározott szempontokat az intézmény saját szempontjaival bővítheti, amelyek az adott adósra, ügyletre vagy piacra jellemzők: (pl. hitelintézet felügyeleti en-gedélyének visszavonása, a szerződés rendkívüli felmondása bizonyos esetekben, pl. ha az adós hitelképtelenné vált, de a felmondás előzménye maga is oka a defaultnak, fizeté-si moratórium egy adott országban, default projektek esetén stb). (IRB Dokumentum-lista D 2)

7.2.1 Kamatok függővé tétele 245. A magyar szabályozás95 a kamatot már 30 napi késés után függővé teszi. A Fel-

ügyelet véleménye szerint a kamat függővé tétele olyan indikáció, amely figyelmeztető jel, azonban nem vált ki automatikus default eseményt és ezért elfogadhatónak tartja, ha önmagában a kamatfizetés 30 napos függővé tétele nem, csak 90 nap késedelem – va-gyis legalább 60 napja függő státuszban levő – és az objektív küszöbértéket meghaladó kamatkövetelés – után vált ki nemteljesítést.

7.2.2 Jelentős, észlelt hitelminőség-romlás következtében tör-ténő értékvesztés, illetve céltartalékképzés

246. A magyar szabályozás előírja az intézményeknek azt, hogy az értékvesztési és céltartalékképzési szabályzatukban határozzák meg az általuk követendő eljárást96. En-nek meghatározása során alapvetően a várható megtérülést kell figyelembe venni.97 Ha-sonlóan az előző ponthoz az értékvesztés elszámolás, illetve céltartalékképzés a minősí-tési eljárás következménye és nem indikátor, ezért önmagában ez indikátorként nem használható. Az intézmény viszont meghatározhatja, hogy mit tekint default szempont-

93 CRD VII. melléklet 4. rész 44. pont; Hkr. 68. § (1) a) 94 A CRD VII. melléklet 4. rész 45. pontban; Hkr. 69. § (1)-ben sorolja fel azokat a tényezőket, amelyek ezt jelzik az intézmény számára. 95 A 250/2000. Korm. rendelet az intézmények és pénzügyi vállalkozások beszámoló-készítési és könyvveze-tési kötelezettségeinek sajátosságairól 17. §-a 96 14/2001 (III.9) PM rendelet a kinnlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősíté-sének és értékelésének szempontjairól. Új jsz. 250/2000. Kormányrendelet 3. § (3), (6), de csak 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni 97 Az értékvesztés elszámolás és céltartalék képzés szempontjából figyelembe vett jelentős küszöbérték (Szt. 14.§ (4) b pont) meghatározása továbbra is követelmény, a default szempontjából meghatározott jelentős hi-telminőség romlás ismérveinek rögzítése mellett.

78

jából „jelentős hitelminőség romlásnak”. Ez a meghatározás állhat definícióból, vagy példaszerű felsorolásból.

247. A hitelminőség romlás fogalmába a fizetési kötelezett körülményeiben bekövetke-ző olyan hátrányos események és feltételek tartoznak, amelyek valószínűsíthetően ront-ják a vállalt kötelezettségei időbeni és maradéktalan teljesítését. Ide tartozik például:

o az adós vagy a fizetési kötelezett (biztosítékot nyújtó garantőr, készfizető kezes, stb.) fizetőképességének és készségének romlása

o az adós vagy fizetési kötelezett szerződésben foglalt egyéb kikötéseinek nemteljesítése (pénzügyi és jogi covenant-ok)

o minden más olyan esemény, amely a fentieken túlmenően a hitelminőség romlását eredményezi, vagy valószínűsíti (hátrányos tulajdonosváltás, biztosíték elértéktelenedése, az alaptevékenység folytatását veszélyeztető piaci, környezeti vagy egyéb események, az adósról rendelkezésre álló negatív piaci hírek, stb.)

7.2.3 Az intézmény a követelését lényeges veszteséggel adta el 248. A lényeges veszteség relatív értelemben határozandó meg, az értékesített követelés

százalékában. Az intézménynek azon üzleti megfontolásokat kell bemutatnia, amikor nem defaultos követelést értékesít és indokolnia kell az ekkor elfogadott diszkontértéket (pl.: egy adott üzletágból való kilépés, egy csekély méretűre zsugorodott alportfolió ér-tékesítése stb.)

7.2.4 A követelés kényszerű átstrukturálása 249. Fontos kiemelni, hogy a default a pénzügyi nehézség miatt történő tőke és kamat

kényszerű átütemezésénél értelmezhető (distressed restructuring), mely bizonyos mérté-kű adósság-elengedést (tőke-, kamat-, díj-elengedés, fizetési halasztással csökkentett pénzügyi kötelezettségvállalást) eredményez, ezzel szemben az üzleti szempontú át-strukturálás, futamidő hosszabbítás (re-aging) nem jelent default jelzést (pl.: törlesztési ütemezés átalakítása az ügyfél cash-flow-jához igazítva).

250. A kétféle átstrukturálás megkülönbözetésére célszerű az intézménynek rendelkezni egy meghatározott eljárásrenddel, amelyben azt szabályozza, hogy mely esetben lehetsé-ges az úgynevezett üzleti szempontú hitel-átstrukturálás (pl.: kik jogosultak a jóváha-gyásra, mely ügyfelekre, milyen feltételekkel vonatkozhat az átstrukturálás). A kényszerű átütemezés ettől eltérő kezelést, jóváhagyást igényel (pl. gyakoribb monitoring, veszte-ség leírás, work-out kezelés, magasabb-szintű jóváhagyás). Az adósság-elengedéssel nem járó átstrukturálás csak bizonyos keretek között fogadható el üzleti szempontú átstruk-turálásnak: például a teljesítési határidő az eredeti futamidőhöz képest nem hosszabbít-

79

ható meg lényegesen, illetve a hitelkötelezettség átstrukturálása csak egyszer történhet meg. Kivételes esetben, terméktől függően (pl. projekthiteleknél) a szabályzatban rögzí-tett módon ettől való eltérés is elfogadható. A követendő eljárást az üzleti átstrukturálás esetén az adott termék jellemzőinek figyelembe-vételével az intézmény belső szabályza-tában fel kell tüntetni.

7.2.5 Csőd-, illetve felszámolási eljárás 251. A jogszabály98 szerint nemteljesítést jelző mutatónak kell tekinteni, ha az intéz-

mény csőd vagy ehhez hasonló eljárás lefolytatását kezdeményezte az adóssal szem-ben99. [A magyar szabályozás100 szerint ez esetben elegendő, ha a felszámolási eljárás kezdeményezése megtörtént (csődeljárás kezdeményezésére a hitelintézetnek nincs lehe-tősége, azt csak az adós kezdeményezheti maga ellen)]

252. Abban az esetben, ha az intézmény felszámolási eljárás iránti kérelmet nyújt be a bíróságra, a bíróság érkeztető bélyegzője szerinti napon a default megállapítható. A bí-róság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, ha nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette. Álláspontunk szerint annak ellenére, hogy a Csődtörvény 60 és nem 90 napos lejárt tartozásról beszél, min-denképpen defaultnak kell tekinteni azt, ha az intézmény felszámolási eljárást kezdemé-nyezett az adóssal szemben. Bár erről a Hkr.101 nem rendelkezik, tekintettel arra, hogy az adósságrendezési eljárást a helyi önkormányzat hitelezője is kezdeményezheti102, defaultnak kell tekinteni azt is, ha az intézmény ilyen eljárást kezdeményezett az adós önkormányzat ellen.

253. A jogszabály103 szerint default előrejelzőnek kell tekinteni, ha az adós ellen csődel-járás van folyamatban, vagy ehhez hasonló védelemben részesült, ha ez azzal jár, hogy fizetési kötelezettségét nem vagy késedelmesen tudja teljesíteni a hitelintézettel, annak anyavállalatával vagy az anya bármely más leányvállalatával szemben. A Hkr.104 ezt álta-lánosabban fogalmazza meg, ilyen előrejelzőnek kell tekinteni, ha az ügyféllel szemben csőd-, felszámolási vagy adósságrendezési eljárás van folyamatban.

98 CRD VII. melléklet 4. rész 45. pont e) 99 „The credit institution has filed for the obligor’s bankruptcy or a similar order in respect of an obligor’s credit obligation to the credit institution, the parent undertaking or any of its subsidiary.” 100 Hkr. 69. § (1) f) 101 Hkr. 69. § (1) f) 102 A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. § (2) bekezdése sze-rint 103 CRD VII. melléklet 4. rész 45. pont f) 104 Hkr. 69. § (1) e)

80

254. A fentiek alapján megállapítható, hogy a nemfizetés valószínűségét előrejelző ese-ménynek számít,

• ha a hitelintézet felszámolási (vagy önkormányzatok esetében adósságrendezési) eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a bíróságra;

• ha nem az intézmény, hanem az adós kérelmére csőd-, illetve az intézményen kívüli harmadik személy kezdeményezésére az adós felszámolását, illetve adósságrendezését rendelték el. Csődeljárás esetén a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges tárgyalásról szóló hirdetmény valamely országos napilapban való közzétételével értesülhet az intézmény arról, hogy kérelmet nyújtottak be, vagy eljárás indult105, míg felszámolási és adósságrendezési eljárás esetén a jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételével értesülhet az intézmény az eseményről. Mivel ezek a közzétételek a kérelem benyújtásának időpontjához képest hónapokat késhetnek, indokolt a hitel-szerződésbe foglalni az adós értesítési kötelezettségét. A CRD ezen túlmenően azt a feltételt is támasztja, hogy az adós fizetési kötelezettségét ezáltal nem vagy késedelmesen tudja teljesíteni, míg a Hkr. további feltételt nem szab. Álláspontunk szerint csőd/felszámolási vagy adósságrendezési eljárás folyamatba léte esetén a nem, vagy késedelmes fizetést vélelmezni kell, hiszen az adós vagyonából történő kielégítés meghatározott sorrendben történhet, úgy hogy a hitelezőknek igényüket be kell jelenteniük előzetesen, illetve csődeljárás esetén fizetési haladékot kaphat az adós, valamint csődegyezség keretében a hitelezők követelésének elengedésére is lehetőség van. Ezáltal a default feltétel minden fent részletezett esetben bekövetkezik, akkor is, ha az ügyfél a csőd-, felszámolás megindulásakor az intézmény felé késedelem nélkül teljesít.

7.3 Visszakerülés normál státuszba 255. A default státusz lezárása abban az esetben is megtörténhet, ha az ügyfél felépül

(pl. már nincs 90 napon, vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló, lénye-gesnek minősülő kötelezettség-késedelme feltéve, hogy az intézmény megítélése szerint nem állnak fenn a fizetés valószínűtlenségét mutató jelek) – azaz a „nemteljesítő” kate-góriából „normál” státuszba kerül – ennek eljárásrendjét az intézménynek szintén rögzí-tenie kell. Ha a „felépült” ügyfélnél újabb „nemteljesítés” merül fel, akkor ez egy máso-dik default eseménnyé válik106.

105 Csődtv. 9. § (1) 106 CRD VII. melléklet 4. rész 47. pont; Hkr. 69. § (3)

81

7.4 Külső veszteség adatok felhasználása 256. Külső veszteség adatok alkalmazása esetén kétféle ellenőrzés alkalmazható107:

• eredmény szemléletű: saját portfolióban defaultos/nem defaultos esetek „szignifikáns eltérés” nélkül defaultosak/nem defaultosak lennének a külső adatbázisban is (vagy fordítva). Ezt egy megfelelő nagyságú reprezentatív mintán lehet megvizsgálni;

• feltétel szemléletű: az egyedi feltételek között nincs szignifikáns eltérés (egyesével végig kell nézni – pl. napok száma jelentősen nem tér el stb).

7.5 A követelmények teljesítésének vizsgálata 257. A nemteljesítés definíciójának kellően formalizáltnak és dokumentáltnak kell len-

nie, és az intézménynek a default definíció meghatározásakor be kell mutatni a nemteljesítési valószínűséget jelző mutatókat is. A vizsgálat szempontjai:

• egyértelműen rögzítve vannak-e a default meghatározások az intézmény belső szabályzatában: mind a Felügyelet, mind a belső ellenőrzés tudja-e ellenőrizni ez alapján, hogy melyik ügyfélnél/ügyletnél, hány default eseményt azonosított az intézmény? Minden üzletág, terméktípus esetében meghatározták-e a definíciót?

• hogyan határozták meg a lényegességi kritériumot, a lényegességi küszöb megfelel-e az adott üzletág jellemzőinek?

• létezik-e az intézmények arra vonatkozó eljárásrendje, hogy a nemteljesítő adós hogyan, milyen feltételek alapján kerülhet vissza non-default (normál) kategóriába;

• a default adós szinten érvényesül-e, de lakossági ügylet esetében ügyleti szinten is meg lehet adni;

• a nemteljesítési adatokat hogyan gyűjtik? Minden szabályozásban meghatározott adatot gyűjt-e?108

• hogyan valósul meg a default adatok csoportszintű gyűjtése (csoport-szintű cross default).

• default 90 nap, illetve 3 hónap elteltével következik-e be; hogyan mérik a késedelmes napokat a különböző termékeknél

• a technikai defaultokat az intézmény figyelmen kívül hagyja-e, van-e erre vonatkozóan utalás a belső szabályzatában, felsorolja-e azokat az eseteket, amelyeket technikai defaultnak tekint (például: kerettúllépés árfolyam-különbözetből (multy-currency-clause), technikai késedelem: úton lévő törlesztés, nem hitelművelethez kapcsolódó intézményi szolgáltatás díjtúlterhelése stb.)

107 CRD VII. melléklet 4. rész 46. pont; Hkr. 69. § (4) 108 Hkr. 65. §, 66. §

82

• meg kell győződni arról, hogy az intézmény belső szabályzatában feltüntette-e nemfizetés valószínűségét mutató jeleket, valamint azokon túl meghatározott-e olyan mutatókat, amelyek a nemfizetés valószínűségét jelzik számára;

• vizsgálandó, hogy a nemfizetés valószínűségét jelző tényezőket hogyan észleli, milyen módon szerez tudomást róluk; hogyan vizsgálja az erre vonatkozó adatokat (pl. csőd- és felszámolás figyelésének módszere), van-e erre eljárásrend;

• a kényszerű és üzleti szempontú átstruktúrálás elkülönítésére rendelkeznek-e megfelelő eljárással (ha nem minden átstruktúrálást tekintenek defaultnak)

• külső veszteség adatok felhasználása esetén a külső adatbázisokra vonatkozó megfelelőséget kell indokolni és vizsgálni (mapping).

8 A VESZTESÉG FOGALMA109 258. Mivel a veszteség fogalma máshol is felmerül és más definíció nincs a direktívá-

ban, más előfordulásoknál is célszerű a CRD-ben110 található definíció szerint értelmez-ni a veszteség fogalmát.

8.1 A gazdasági veszteség fogalma 259. A gazdasági veszteség fogalma nem azonos a számviteli értelemben vett veszte-

séggel, annál tágabb kategóriát jelent. A fogalom meghatározás jelentősége elsősorban az, hogy később ezen fog alapulni a LGD számítása. A gazdasági veszteség egy hitel esetében úgy állapítható meg, hogy a nemteljesítéskor az ügyféllel szemben fennálló összes követelés nagyságát viszonyítjuk a hitelből behajtható – és időbeli leértékelődés-sel, azaz diszkonthatással korrigált – összeghez. Az így születő eredményt még módosí-tani kell pl. a behajtás – ugyancsak az időtényezővel korrigált – költségeivel. Ezáltal kap-juk meg a gazdasági veszteséget. A hazai gyakorlatban a legalacsonyabb LGD ráta 0% lehet (negatív LGD kizárt prudenciális okok miatt, még akkor is, ha a behajtható összeg magasabb, mint a követelés és a költségek, vagyis pozitív megtérülést ér el az intéz-mény.)

260. A gazdasági veszteség összegének megállapításához legalább a következő szem-pontokat kell figyelembe venni:

• a nemteljesítéskor az ügyféllel szemben fennálló összes követelés (azon elvek meghatározása, melyek alapján eldönthető a követelés nagysága, beleszámítanak-e pl. különböző jutalékok, késedelmi kamatok stb.)

109 A CRD 4. cikk 26. pontja a következőképpen szabályozza a veszteség fogalmát: „A veszteség az V. cím, 2. fejezet, 3. szakasz (hitelkockázatra vonatkozó minimum szavatoló tőke követelmények) alkalmazásában gaz-dasági veszteséget jelent, beleértve a lényeges időbeli leértékelődést (diszkonthatásokat), valamint a behajtás-ból származó lényeges közvetlen és közvetett költségeket” 110 CRD 4. cikk 26. pont

83

• a behajtással visszaszerzett összeg (megtérülés) • a behajtás költségei • a behajtás időigénye és az alkalmazott diszkont ráta

Mindezek a szempontok módosulhatnak a hitel típusától, az ügyfél típusától vagy egyéb szempontoktól függően.

8.2 A lényegesség fogalma 261. A direktíva értelmében a materialitás a lényegességet takarja, ebben az esetben a

materialitás a kitettség nagyságára, az időtényezőre illetve a költség-elemek nagyságára vonatkozik. Véleményünk szerint ha a nem-teljesítés időpontja és a behajtás között egy évnél hosszabb idő telik el, akkor beszélhetünk lényeges diszkont-hatásról. Természete-sen bizonyos körülmények között egy évnél rövidebb idő is tekinthető lényegesnek. A „lényeges” költségek összege pedig meghatározható objektív alapon, egy konkrét összeg megnevezésével, vagy szubjektív kritériumok alapján, az eset körülményeinek egyedi mérlegelésével. A „lényeges” összeg meghatározásának kérdését a Felügyelet a kialakult validációs alapelvek alapján célszerűbbnek látja az intézményekre telepíteni, természete-sen azzal, hogy a Felügyelet a lényegesség meghatározásánál alkalmazott módszereket, összegeket (IRB Dokumentumlista D 2) indokolt esetben felülbírálhatja.

8.3 Az időbeli leértékelődés fogalma 262. A direktívában szereplő diszkont-hatáson az „időbeli leértékelést” értjük111. Ennek

nagysága pedig az időtartamtól (meddig vizsgáljuk a megtérülések és költségek cash-flow-ját, azaz mekkora work-out időtartamot veszünk figyelembe) és az alkalmazott diszkontrátától függ. A diszkontáláskor a nem-teljesítés időpontja és a behajtás időpont-ja közötti azon változásokat kell figyelembe venni, amelyek az eltelt időszakban releván-sak voltak a behajtás szempontjából (pl. ingatlanárak változásai, deviza-árfolyamok vál-tozásai).

263. A választott diszkontrátának komoly hatása van a számított LGD-re, ennek elle-nére nincs kialakult és általánosan elfogadott gyakorlat a helyes diszkontráta meghatáro-zásra. Alapvetően kétféle módszert alkalmazhat az intézmény:

• rögzített diszkontráta módszer (historical discount rates) • aktuális diszkontráta módszer (current discount rates)

264. A rögzített diszkontráta módszer azt jelenti, hogy valamennyi, a kockázati adatbá-zisban szereplő defaultos követelés esetében egy az ügyletre jellemző, az ügylet életének egy pillanatában rögzített kamatlábat illetve hozamgörbét választ a diszkontálás elvégzé-séhez. Ez lehet maga a folyósítási kamatláb, lehet a default időpontjában meghatározott

111 például 10 év múlva behajtott 100 forint ma legfeljebb 60 forintot ér

84

kockázatmentes hozamgörbe + kamatfelár, lehet egy hasonlóan kockázatos eszközre jellemző hozamgörbe (kamatláb), vagy a kitettség refinanszírozási kamatlába. Az aktuá-lis diszkontráta módszer alkalmazása azt jelenti, hogy minden egyes LGD-becslési peri-ódushoz az aktuális kockázati felárral korrigált hozamgörbét rendelik hozzá.

265. A diszkontráta meghatározására az intézménynek megfelelő eljárásrenddel (IRB Dokumentumlista D 2) kell rendelkezni, s amennyiben előre rögzíti, melyik eljárást vá-lasztja, akkor mindkét módszer elfogadható.

8.4 A közvetlen, illetve a közvetett költségek fogalma 266. A veszteség-méréshez a behajtás során felmerülő valamennyi (lényeges) költséget

számba kell venni, így azokat a közvetett költségeket is, amelyek a behajtás során mint-egy másodlagos költségként jelentkeztek. A közvetlen, illetve közvetett költségek fo-galmába tartozik például a work-out költsége, a behajtás költsége, az ingatlan értékesítés költsége, az egyéb fedezet, garancia érvényesítésének költsége, a többlet jogi vagy egyéb szakértői munka költsége vagy a saját szervezeten belüli esetleges túlmunka költsége. Ezen kívül az egyedi esetekben felmerülő, bármilyen, a behajtással kapcsolatban felme-rült (lényeges) költségeket is figyelembe kell venni. Minél fejlettebb behajtó rendszert használ az intézmény, annál inkább tudja, hogy milyen work-out típusú közvetlen költ-ségek merültek fel egyes ügyfelekkel szemben, és mi volt az egyes lépéseknek a költsége. A teljes veszteségköltségből a work-out közvetlenül allokálható költségeit levonva kap-hatjuk a maradék általános költségeket, amelyeket valamilyen módon le kell osztani a defaultos ügyletek között. A közvetlen költségallokálás pontosabb LGD-t ad, mint va-lamilyen leosztási logika követése, mert értelemszerűen pontosan annyi költség kerül az adott ügyfélhez, amennyit az intézmény az adott ügyféllel törődött, nem pedig egy átla-gos érték, de ennek pedig gyakorlati akadályai vannak.

267. Az intézménynek be kell mutatnia a közvetett költségek leosztásának (allokálásá-nak) eljárásrendjét112 (IRB Dokumentumlista D 2).

8.5 A Felügyelet által megkövetelt szempontok 268. A saját LGD becsléseket és konverziós faktorokat alkalmazó intézményeknek (be-

leértve az alap IRB-t alkalmazó intézményeknél a lakossági LGD és CF becslések al-kalmazását is)a validációs eljárásban (IRB Dokumentumlista D 2):

• bizonyítania kell, hogy a veszteség fogalmát megfelelően értelmezte és elegendő adatot gyűjtött mind a becsült, mind a realizált LGD kiszámításához, a költségek felméréséhez;

112 A jelenlegi magyar gyakorlat szerint az intézmények általában nem rendelik egy-egy kitettséghez a felmerü-lő költségeket, hanem a behajtási folyamat egészére értelmezhetők a költségek – ezért a transzparens allokáci-ós eljárás meghatározása fontos kérdés.

85

• folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, hogy a rendelkezésére álló adatok elegendőek-e az LGD méréséhez.;

• a becslésénél, illetve számításainál szem előtt kell tartani az óvatosság követelményét.;

• be kell mutatnia azt az eljárást, módszert, amely alapján meghatározta a „lényegesség” mértékét. A mértéket folyamatosan felül kell vizsgálnia az intézménynek abból a szempontból, hogy az időközben bekövetkezett gazdasági változásoknak továbbra is megfelel-e;

• be kell mutatnia az alkalmazott diszkontráta módszerét, a figyelembe vett megtérülési (work-out) időszak tartamát;

• be kell mutatnia, hogy minden lényeges és a behajtáshoz kapcsolódó költséget számításba vett, illetve milyen allokációs eljárást alkalmazott.

269. Nem elfogadható, ha a veszteség, így az LGD számítások alkalmazása kizárólag a kitettség mínusz a fedezeti érték összefüggése alapján történik, azaz a veszteség megha-tározásakor nem veszik figyelembe a megtérülés időben elhúzódó jellegét, vagyis a pénz időértékét, illetve egyáltalán nem veszik figyelembe a behajtás költségeit.

9 MINŐSÍTÉSI RENDSZEREK113 270. Egy minősítési rendszernek tartalmaznia kell mindazon módszereket, eljárásokat,

kontrollokat, adatgyűjtéseket és IT rendszereket, amelyek a kitettségek egy típusa esetén támogatják a kitettségek minősítését és a kockázati paraméterek kvantifikálását114 (1)115.

271. Egy portfolió osztályon belül különböző alportfoliókra különböző minősítési rendszerek alkalmazhatók. Ez esetben azonban indokolni kell, hogy az egyes ügyfele-ket/kitettségeket miért az adott minősítési rendszerrel minősítik116 (2)117.

272. A minősítési szempontokat és eljárásokat rendszeresen (legalább évente) felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a mindenkori követelményeknek megfeleljenek (3)118. Az intézménynek felülvizsgálati politikát (IRB Dokumentumlista D 8) kell készítenie,

113 A zárójelben álló számok a CRD VII. melléklet 4. rész bekezdéseinek sorszámaira utalnak. 114 Ez a minősítési rendszerek egy tágabb definíciójának tekinthető. Amikor a direktíva a minősítési rendsze-rekre ír elő valamit (pl. dokumentálást), akkor annak az összes itt felsorolt elemre is ki kell terjednie. Ez egyút-tal azt is jelenti, hogy minden elemre vonatkozik a use teszttel és az experience teszttel kapcsolatos követel-ményrendszer.. 115 CRD VII. melléklet 4. rész 1. pont; Hkr. 54. § (1) 116 Ez különösen fontos, ha az egyes minősítési rendszerekhez tartozó portfoliók határai nem egészen világo-sak, összemosódnak 117 CRD VII. melléklet 4. rész 2. pont; Hkr. 54. § (2) 118 CRD VII. melléklet 4. rész 3. pont; Hkr. 54. § (3)

86

amelyben minden egyes minősítési rendszerre meghatározza a besorolási kritériumok és folyamatok felülvizsgálatának

• gyakoriságát • mélységét • a rendkívüli felülvizsgálatot igénylő helyzeteket.

9.1 A minősítési rendszerek struktúrája 273. A minősítési rendszerek végső soron valamely portfolió elemei kockázati paramé-

tereinek meghatározására szolgálnak. E céljukat tipikusan két lépésben érik el: a kitett-ségeket először minősítési osztályokba vagy poolokba119 sorolják (ezt nevezzük hozzá-rendelésnek vagy besorolásnak), majd ezen osztályokhoz (poolokhoz) rendelnek kocká-zati paramétereket (ezt nevezik kalibrálásnak). Vannak olyan (tipikusan statisztikai) módszerek, amelyek a kockázati paramétereket (rendszerint a PD-t) egy lépésben, köz-vetlenül a kitettség jellemzőiből becslik meg (ezeket direkt módszereknek nevezzük).

274. A direkt becsléseket úgy lehet tekinteni, mint a minősítési osztályok egy folytonos minősítési skálán történő megjelenítését (4)120. A direkt paraméterbecslés (például csőd-távolság-modellek, PD-t visszaadó logisztikus regresszió) esetén is ki kell alakítani beso-rolási sávokat, mivel a jogszabály szerint kockázati paramétereket kizárólag csoportos alapon lehet becsülni, tehát ilyenkor is meg kell határozni a minősítési kategóriákat (a kockázati paraméterek tól-ig határaival megadva), ahol az egy kategóriába tartozó összes ügyfél azonos PD-t kap. Csak így biztosítható ugyanis a rendszer visszamérése, vagyis az, hogy a becsléseket a tényadatokkal össze lehessen hasonlítani. Egyedi kitettségekre vonatkozó tény-PD ugyanis nem létezik, csak kategóriánként lehet megállapítani azt, hogy adott darabszámú ügylet defaultba jutott.

275. Az osztályokba, poolokba sorolást minősítési kritériumok (7, 10)121 alapján kell el-végezni. A kritériumokra csak nagyon általános megkötések (5, 17)122 szerepelnek (az adós kockázati tulajdonságai, a tranzakció kockázati tulajdonságai, és lakossági portfoli-óknál a késedelmesség) a jogszabályban, azokat az intézménynek kell konkretizálnia te-vékenységének jellemzői alapján.

276. Minősítési kritériumként csak olyan jellemzőket lehet használni, amelyek a minősí-tendő entitásokra vonatkozóan ismertek, tehát amelyek a rendelkezésre álló adatokból

119 Poolokat csak lakossági portfolióknál lehet alkalmazni. Ezért az „osztály vagy pool” kifejezést a direktíva csak lakossági portfoliók esetén használja, Kézikönyv viszont olyan esetekben is, amikor tetszőleges portfolió-ról beszél. Ez a szóhasználat logikailag korrekt. 120 CRD VII. melléklet 4. rész 4. pont; Hkr. 55. § 121 CRD VII. melléklet 4. rész 7. és 10. pont; Hkr. 56. § (1) 122 CRD VII. melléklet 4. rész 5. és 17. pont; Hkr. 56. § (1) és Hkr. 58. § (1)-(4)

87

meghatározhatók. 123 A minősítési osztályok, poolok eltérően kezelendők nem lakossági és lakossági portfoliók esetén.

9.1.1 Vállalatokkal, intézményekkel és központi kormányza-tokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettsé-gek

277. Ezen minősítési rendszereknek rendelkezniük kell egy adósminősítési skálával, amelyeknek legalább 7 fokozatot kell tartalmaznia a fizető, és egyet a nemteljesítő124 adósokra (6)125. A saját LGD, ill. CF becsléshez (AIRB) pedig külön LGD-re, ill. CCF-re vonatkozó ügyletminősítési skálát is tartalmazniuk kell (9, 10).126 Mindegyik skálának csak az általa kifejezendő kockázatokat szabad tükröznie (6, 9,10)127.

278. Dokumentálni kell az adósminősítési osztályok definícióját és a hozzájuk tartozó kockázati paramétereket128 (7)129 (IRB Dokumentumlista D 6). Ezt a dokumentálási kö-telezettséget az ügyletminősítésekre is ki kell terjeszteni. A minősítési osztályok, kategó-riák kialakítását indokolni kell. Kerülni kell az adósok ill. ügyletek egyes minősítési osz-tályokba történő túlzott koncentrációját, ill. az ilyen koncentrációkat csak akkor lehet el-fogadni, ha az osztály kellően szűk PD (LGD, CCF) sávot fed le, és a besorolt adó-sok/kitettségek bizonyíthatóan ebbe a sávba esnek (8, 11)130, vagyis ha a portfolió eléggé homogén (vagy néhány homogén csoportból áll). Ezt a követelményt minősítési rend-szerenként kell teljesíteni.

279. Egy minősítési kategóriába ill. egy poolba külön indoklás nélkül legfeljebb a teljes portfolióhoz tartozó ügyfelek 1/3-a kerülhet. A portfolió minősítési kategóriák szerinti megoszlását dokumentálni és indokolni kell, különösen a fenti mértéket meghaladó koncentrációt (IRB Dokumentumlista D 6). Ez a követelmény portfoliónként teljesí-tendő.

123 Az egyes portfoliótípusokhoz vannak szokásosan gyűjtött adatok (egy ilyen összeállítást tartalmaz pl. az osztrák anyag), de bármilyen ilyen listát csak tájékoztató jellegűnek szabad tekinteni. Szokásos egyébként be-fogadási ill. viselkedési kritériumokról (ill. minősítési rendszerekről) beszélni. Az előbbiek alapvetően a hitel-kérelem elbírálásánál rendelkezésre álló adatokra támaszkodnak, az utóbbiak a hitelfelvevőnek a törlesztés so-rán tanúsított viselkedését (pl. rendszeresen törleszt-e) is figyelembe veszik. 124 Itt a direktíva konkrét követelményeket ír elő. 125 CRD VII. melléklet 4. rész 6. pont; Hkr. 56. § (1) 126 CRD VII. melléklet 4. rész 9., 10. pont; Hkr. 56. § (1) 127 CRD VII. melléklet 4. rész 6., 9., 10. pont; Hkr. 56. § (1) 128 Ezt a követelményt lakossági rendszerekre is ki kellene terjeszteni. 129 CRD VII. melléklet 4. rész 7. pont; Hkr. 56. § (1) 130 CRD VII. melléklet 4. rész 8., 11. pont; Hkr. 56. § (1)

88

9.1.2 Lakossági kitettségek 280. A lakossági minősítési rendszereknek nem kell az ügyfél és az ügylet minősítését

elkülöníteni, azokat tükröző külön skálákat alkalmazniuk. Az intézmények használhat-nak ezeket együttesen tükröző skálákat, ill. létrehozhatnak a kockázati paraméterek szempontjából viszonylag homogén poolokat is.

281. Az osztályokba, ill. poolokba sorolásnál két ellentmondó követelményt kell össz-hangba hozni: egyrészt azt, hogy a kockázati sávok kellően szűkek legyenek a kellően fi-nom kockázati megkülönböztetéshez (15)131, másrészt azt, hogy olyan elemszámúak le-gyenek, amelyek lehetővé teszik a paraméterek ésszerű becslését132 (14)133.

282. Nemzetközi tapasztalatok szerint az elégséges számú kitettség számossága poolonként néhány százas nagyságrendű.

9.2 Minősítési kategóriákba és poolokba sorolás 283. A minősítésekkel kapcsolatban a jogszabály a következetes használatot elősegítő

lényeges kvalitatív kritériumokat fogalmaz meg134:

• A minősítési osztályokba, ill. poolokba való besoroláshoz olyan részletes definíciókat és eljárásokat (IRB Dokumentumlista D 8) kell megadni, és ezeket úgy kell dokumentálni, hogy biztosítani lehessen a besorolások konzisztenciáját a különböző üzletágak, részlegek és földrajzi helyek között, továbbá, hogy harmadik fél (a Felügyelet szakértő munkatársa) is megérthesse és replikálhassa a minősítést (17).135

• A besorolási eljárásoknak összhangban kell lenniük a belső hitelezési sztenderdekkel és a problémás adósok és ügyletek kezelésére vonatkozó politikákkal136 (17).

• A minősítés során minden felhasználható információt figyelembe kell venni, vagyis. még elegendő mennyiségű és minőségű belső adat esetén sem szabad figyelmen kívül hagyni felhasználható külső adatokat (18).137

131 CRD VII. melléklet 4. rész 15. pont; Hkr. 57. § (1) 132 Ezen két ellentmondó követelményt a nem lakossági portfoliókra is ki kellene terjeszteni. 133 CRD VII. melléklet 4. rész 14. pont; Hkr. 57. § (1) 134 Fontos hangsúlyozni, hogy módszertől függetlenül. Ezek a kritériumok tehát teljesen szakértői megítélésen alapuló rendszerekre is vonatkoznak (megkockáztatható, hogy itt még fontosabbak, mint pl. modellek alkal-mazása esetén). 135 CRD VII. melléklet 4. rész 17. pont; Hkr. 58. § (3) 136 Itt ismét az a gondolat húzódik meg, hogy a minősítés épüljön be a bank mindennapos tevékenységébe.. 137 CRD VII. melléklet 4. rész 18. pont; Hkr. 58. § (5)-(6)

89

• A külső adatok használatának követelménye explicit módon jelenik meg olyan esetekben, ha a belső minősítések meghatározása során a bank alapvetően külső minősítésekre támaszkodik (18). Ez más szavakkal azt jelenti, hogy egy belső minősítési rendszer nem állhat egyszerűen külső minősítések automatikus átvételéből (mint a sztandard módszer esetén): az esetlegesen inputként használt külső minősítéseket egyéb adatokkal és információkkal, szakértői megítélésekkel együtt kell értékelni.

• Minél kevesebb az információ, annál konzervatívabb becslést kell alkalmazni (18). Ez ebben a környezetben azt jelenti, hogy kevés információ esetén a kitettségeket rosszabb minősítési osztályokba kell besorolni, mint ahová az információk alapján egyébként tennénk (pl. az információval általában kevésbé alátámasztott LGD becslések esetén).

9.2.1 Kitettségek besorolása 284. A fenti minőségi követelményeken kívül:

• a hitel-jóváhagyási eljárás során minden adóst ill. kitettséget be kell sorolni: a nem lakossági adósokat adósminősítési osztályokba, AIRB esetén az ügyleteket LGD ill. CF minősítési osztályokba, a lakossági kitettségeket minősítési osztályokba vagy poolokba (19, 20, 24)138,

• nem lakossági portfoliók esetén az egy adóshoz tartozó kitettségeket (néhány speciális kivételtől eltekintve) azonosan kell minősíteni (23)139. A kivételek egyike az az eset, amikor a garancia az adósminősítés megváltoztatásával kezelhető140,

• minden jogi entitásnak külön minősítést kell adni. Az intézménynek be kell mutatnia, hogy megfelelően kezeli az egyes adósokat, ill. az adósok összefüggő csoportjait (22141) (IRB Dokumentumlista D 8). Nem kötelező (de nem is tiltott) a csoport rating, és ha van, nem kötelező (de nem is tiltott) az egyedi és a csoportrating közötti bármiféle összefüggés (pl. hogy egyezzenek meg). Az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket az adósok összefüggő csoportjainak kezelésére kialakított politikában (D 8) kell szabályozni.

285. A hozzárendelés módszerére a jogszabály konkrét eligazítást nem ad, nem tilt és nem javasol semmilyen ismert technikát. Lehetőség van arra, hogy emberi megítélés fe-lülbírálhassa a minősítések inputját vagy outputját, de dokumentálni kell azokat a szituá-

138 CRD VII. melléklet 4. rész 19., 20., 24. pont; Hkr. 59. § (1) és Hkr. 60. § 139 CRD VII. melléklet 4. rész 23. pont; Hkr. 59. § (2)-(3) 140 A garancia figyelembe vételére több lehetőség van, az egyik az, amikor a garancia hatását más kategóriába való sorolás testesíti meg (átveszi a garantőr PD-jét, és így más PD kategóriába kerül). Így tartozhatnak ugyanazon ügyfél felé különböző kockázatai különböző kategóriákba. A másik módszer szerint az LGD-ben lehet a garanciákat számba venni. 141 CRD VII. melléklet 4. rész 22. pont; Hkr. 59. § (1)

90

ciókat, amelyben ez lehetséges, illetve magukat a konkrét felülbírálatokat is, melyeket elemezni is kell (25142). Az intézményeknek külön eljárásrendet kell készíteniük a felülbírálatokra (IRB Dokumentumlista D 8), valamint külön kell választaniuk a rating és az egyéb override-okat.143

286. A gyakorlatban (alapvetően a rendelkezésre álló adatok mennyiségétől függően) a szubjektív és objektív elemek kombinációjának széles skáláját alkalmazzák a minősítések során. Az egyik oldalon a (tipikusan lakossági portfoliókra alkalmazott) sok adatra tá-maszkodó modellek (automatizálható eljárások) állnak, a másikon a kényszerűen kevés adatra támaszkodó, szinte teljesen formalizálatlan szakértői megítélésen alapuló eljárá-sok (tipikus példa az országminősítés). A közbülső állomásokat a szubjektív elemek (in-formációk, eljárások) szabványosításának különböző mértéke jellemzi. Igen gyakori az un. hibrid (a szubjektív és az objektív eljárásokat kombináló) rendszerek használata, ahol a kombinálásnak is különböző módjai ismeretesek. A modelleknek (mechanikus el-járásoknak) is számos változata ismert. A leggyakoribbak a statisztikai, ezen, belül is a különböző regressziós modellek, de számos egyéb technikával is találkozhatunk.

287. Bár a jogszabály a módszereket illetően nem ad semmilyen eligazítást144, a gyakor-lati tapasztalat szerint minél inkább tömegtermékről van szó (minél nagyobb számú, minél egyszerűbb, minél homogénebb, stb. kitettség), annál nagyobb szerepet játszanak a modellek (mechanikus eljárások). És megfordítva: minél inkább egyedi termékről (ke-vés számú, bonyolult, erősen különböző kitettségek), annál kevésbé szabad pusztán me-chanikus eljárásokra (modellekre) támaszkodni, annál nagyobb szerepet kell adni az emberi megítélésnek. Tehát általában nem fogadható el önmagában egy statisztikai mo-dellen alapuló országminősítési rendszer, de az sem, ha az intézmény nagyobb lakossági portfoliót akar minősíteni pusztán szubjektív eszközökkel.145

9.2.2 A minősítések aktualizálása 288. A minősítéseket legalább évente aktualizálni kell (27)146. Ezt a követelmény (amit

úgy is fogalmazhatnánk, hogy a minősítéseknek folyamatosan tükrözniük kell a kitettsé-gek kockázatosságát) csak úgy lehet biztosítani, ha a minősítéshez felhasznált informá-ciók legalább évente frissülnek (mint pl. a vállalati minősítésekhez felhasznált mérlegbe-számolók esetén), vagy egyéb, az adós fizetési viselkedését tükröző adatok állnak folya-

142 CRD VII. melléklet 4. rész 25. pont; Hkr. 61. § (1) 143 A felülbírálat nem mindig a minősítés (és így a PD) felülbírálatát jelenti, hanem a minősítéshez kötődő kö-vetkezmények felülbírálatát (pl. elutasítás, limit). Ezeket nevezzük egyéb override-oknak. 144 Sőt a validációval foglalkozó főbb nemzetközi munkacsoportok, is alapelvként kezelik, hogy „nem sugal-lunk semmilyen módszert sem” 145 Az egyes módszerek előnyeivel, hátrányaival, egyes portfoliókra való alkalmazhatóságukkal részletesen fog-lalkozik az Osztrák Nemzeti Bank validációs anyaga. 146 CRD VII. melléklet 4. rész 27. pont; Hkr. 62. § (1)

91

matosan rendelkezésre. Lakossági rendszereknél a hiteligényléskori adatok szokásosan nem frissíthetők (nem szokás bekérni az aktuális jövedelem, stb. adatokat), ezért itt álta-lában csak a viselkedési adatok felhasználása a járható út..

289. A nem lakossági portfolióknál a problematikus adósok, illetve kitettségek esetén még nagyobb gyakoriságra van szükség és lényeges új információk esetén új minősítést kell készíteni (27). Ehhez gyűjteni kell azon adatokat, amelyek a minősítések megválto-zását okozhatják (28)147. Az intézmény határozza meg, hogy mely ügyfeleket és ügylete-ket tekint kiemelkedő kockázatúnak. Ezt, valamint ezen ügyfelek és ügyletek felülvizsgá-latának gyakoriságát egy belső szabályzatban rögzíti (pl. monitoring és/vagy minősítési szabályzat). (IRB Dokumentumlista D 8)

290. A minősítéseket és ezek periodikus felülvizsgálatát olyan független félnek kell el-végeznie vagy jóváhagynia, akinek nem származik előnye a hitelnyújtási döntésekből (26)148.

291. A lakossági portfolióknál a minősítések aktualizálásán túl legalább évente felül kell vizsgálni a poolok veszteségi jellemzőit és késedelmességi helyzetét is. Ugyancsak éven-te reprezentatív minta segítségével felül kell vizsgálni az egyedi kitettségek státuszát a poolokon belül, annak biztosítására, hogy a kitettségek továbbra is a nekik megfelelő poolhoz tartozzanak (29)149. Az intézményeknek megfelelő politikákkal és eljárásokkal kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy az egyes kitettségek a nekik megfelelő poolba legyenek besorolva (ennek része az egyes kitettségek besorolási kritérium értéke-inek nyomon követése is). A felülvizsgálat gyakoriságának és körének célszerű mértékét a pool tulajdonságai határozzák meg. Az éves reprezentatív minta alapján való vizsgála-tot minimumkövetelménynek tekintjük.

292. Szabályzatban kell előírni ezen vizsgálatok - és gyakoriságuk - mellett azt is, hogy az elvégzendő vizsgálatok eredményeként mikor, milyen további feladatokat kell végre-hajtani.

9.2.3 Modellek alkalmazása 293. A modellek használata egyike a minősítések lehetséges módszereinek. A mechani-

kus (automatizálható, tipikusan, de nem feltétlenül statisztikai) módszerek gyakorlatilag a nagy elemszámú, homogén ügyfél- , illetve szabványosított termékcsoportok150 eseté-ben használhatóak. Ezen módszerek – a nagy minta adta lehetőség miatt – jól kezelhe-tőek statisztikai módszerekkel (modellekkel).

147 CRD VII. melléklet 4. rész 28. pont; Hkr. 62. § (2) 148 CRD VII. melléklet 4. rész 26. pont; Hkr. 62. § (1) 149 CRD VII. melléklet 4. rész 29. pont; Hkr. 62. § (3) 150 Például áruvásárlási hitel esetében.

92

294. Ezen eszközök használatához további követelményeknek is eleget kell tenni. A modellekkel szemben az az alapvető követelmény, hogy jó előrejelző képességekkel rendelkezzenek (30a)151. Ennek megítélésére vannak ugyan közvetlen (kvantitatív) mód-szerek, ezek kellően szigorú alkalmazásához azonban általában nem áll rendelkezésre elég adat.

295. Mivel közvetlen, kvantitatív eszközökkel általában nem lehet a modellek jóságáról kellően megbízható képet adni,, a modell kivitelezését, környezetét, használatát kell megvizsgálni. A jogszabály explicit módon is megemlít néhány ilyen vizsgálatot 152:

• rendelkezni kell olyan eljárással (IRB Dokumentumlista D 7), amely a modell inputokat vizsgálja pontosság, teljesség, és megfelelőség szempontjából (30b)153, lásd még Kézikönyv 375. pontja.

• be kell mutatni, hogy a modellépítéshez használt adatok154 reprezentatívak az aktuális portfolióra (30c)155. Ez az egyik legnehezebb és várhatóan sok vitát kiváltó feladat. Amit valójában bizonyítani kell, az az, hogy a modellépítéshez használt adatokon belül ugyanúgy (vagy legalább hasonló módon) függ a minősítési osztályba sorolás a minősítési kritériumoktól, mint az aktuális portfolióban156. Az esetek zömében nincs elegendő adat ennek korrekt statisztikai vizsgálatára, ehelyett egyszerűbb eszközökkel (pl. a két adathalmaz főbb ismérvek szerinti hasonló eloszlásának vizsgálata) kell beérni.

• rendelkezni kell rendszeres felülvizsgálati (validálási) ciklussal157 (30d)158, illetve politikával (IRB Dokumentumlista D 16), amely magában foglalja

o a modell teljesítményének és stabilitásának159 monitorozását, beleértve a modell és a tényleges eredmények egybevetését,

151 CRD VII. melléklet 4. rész 30a. pont; Hkr. 63. § (2) 152 A validációs alapelvekkel foglalkozó rész további, a direktívából nem, vagy nem közvetlenül következő eszközöket ismertet. 153 CRD VII. melléklet 4. rész 30b. pont; Hkr. 63. § (3) 154 A modellekkel kapcsolatban két adatkört kell megemlíteni, melyek átfedhetnek, de különbözhetnek is. Az egyiket a modell paramétereinek becslésére használjuk (ezek azt írják le, hogyan függ a választott kritériumok-tól a minősítési osztályba sorolás), a másikat pedig a kockázati paraméterek (PD, LGD, CCF) becslésére. 155 CRD VII. melléklet 4. rész 30c. pont; Hkr. 63. § (4) 156 Gyakori hiedelem, hogy ez csak idegen adatok használata esetén jelenthet problémát. Valójában saját ada-tok esetén is előfordulhat, hogy jelentős változások történtek a bank portfoliójában, hitelezési politikájában vagy egyszerűen a külvilágban. 157 Ezeket a vizsgálatokat nyilván a jóváhagyás során végrehajtott első validáció során is el kell végezni, ahol az első pont alatti feladatok csak a modell addigi – feltehetően rövid – életútját tudják figyelembe venni. 158 CRD VII. melléklet 4. rész 30d. pont; Hkr. 63. § (5) 159 Az intézménynek az alkalmazott modell előrejelző képességét, megkülönböztető erejét (default / nem default) és a stabilitását out-of-sample és az out-of-time tesztek alkalmazásával. is vizsgálnia kell. A fejlesztés-kor – rövid idősorok esetén - elfogadható a csak out-of-sample, teszt alkalmazása, a későbbiek során azonban mindkét tesztet alkalmazni kell.

93

o a modellspecifikáció felülvizsgálatát.

296. Egyetlen modell (mechanikus eljárás) sem tökéletes, ezért a modelleket nem sza-bad mechanikusan használni. Mindenképpen ki kell őket egészíteni a modell által figye-lembe nem vett lényeges információkra támaszkodó emberi megítéléssel (melynek mód-ját – az önkényesség elkerülésére – dokumentálni kell (IRB Dokumentumlista D 8)), va-lamint ezen felülbírálatoknak a modellgyengeségek feltárását és korlátozását szolgáló fe-lülvizsgálatával (30e)160,161.

9.2.4 A tőkemegfelelés értékelésében alkalmazott stressz tesz-tek

297. A 2. Pillérben stressz teszteket kell végezni a belső tőkeszámítás kiegészítéseként. A jogszabály a hitelkockázatra vonatkozóan külön stressz tesztet ír elő az 1. pillérben, amelyet ugyan az intézmény határoz meg, de a Felügyelet felülvizsgál. A tesztnek (IRB Dokumentumlista D 20) le kell fednie a kitettségek túlnyomó részét, és kellően konzer-vatívnak kell lennie, legalább egy enyhe visszaesés hatásait tükrözve162 (40, 41)163. A CRD VII. melléklet 1. rész 4. pontját alkalmazók esetén a stressz tesztnek a hitelkocká-zat ellen védelmet nyújtók minősítésének romlására is ki kell terjednie (42)164.

298. Az intézmény olyan stressz forgatókönyveket alakít ki, amelyek a portfolió kitett-ségét (kockázatát) recessziós üzleti környezetben határozzák meg. A stressz forgató-könyvek alapján legalább évente egyszer az intézmény megvizsgálja a forgatókönyvek hatását a portfoliójára.

További követelmények a minősítési rendszerekre vonatkozóan

299. A minősítési rendszernek pontosnak, megfelelő diszkriminatív erővel rendelkező-nek és stabilnak kell lennie és ezt az intézménynek megfelelő tesztekkel bizonyítani kell.

Ezek lehetnek például (de nem kizárólagosan): • CAP elemzés (Cumulative Accuracy Profile) és az AR index (Accuracy Ratio) • ROC elemzés (Receiver Operating Characteristic) és ROC index valamint a Pietra

Index • diszkriminatív erő tesztjei • stabilitási (robusztusság) tesztek (out-of-sample, out-of-time)

160 CRD VII. melléklet 4. rész 30e. pont; Hkr. 63. § (6) 161 Itt az általános felülbírálati követelmények (25) modellek esetén való megismétléséről van szó 162 Nemzetközi szakértők azt is elfogadhatónak tartják ha a kockázati paraméterek és/vagy a minősítések bi-zonyos mértékű lerontásával végzik a tőkeszámítást. 163 CRD VII. melléklet 4. rész 40. és 41. pont; Hkr. 67. § (1)-(4) 164 CRD VII. melléklet 4. rész 42. pont; Hkr. 67. § (5)

94

300. Amennyiben az intézmény a nemzetközi gyakorlattól eltérő, új teszteket használ, úgy szükséges a teljes elméleti háttér dokumentálása is.

10 KOCKÁZATI PARAMÉTEREK SZÁMSZERŰSÍTÉSE

10.1 Általános becslési követelmények 301. A minősítési rendszerek kialakításának utolsó lépése az egyes minősítési osztá-

lyokhoz és poolokhoz tartozó kockázati paraméterek meghatározása, a kalibrálás (a jog-szabály szóhasználatával „számszerűsítés”).

302. A kockázati paraméterek becslésével kapcsolatos talán legfontosabb követelmény, hogy előrejelzéseknek kell lenniük, nem a tények utólagos regisztrációjának165, vagyis bármely nagy és jó minőségű adatsorból előállított átlag csak kiindulópont, de nem ma-ga a becslés. Nem lehet elfogadni tehát minden további indoklás nélkül a múltbeli ada-tokból kiszámított paramétereket166. Az intézménynek minimálisan valamilyen feltétele-zésekkel kell élni a kockázati paraméterek várható alakulását illetően és ennek megfelelő eltérítést kell alkalmazniuk. Ez elvileg lefelé való eltérítés is lehet, de ezt prudenciális okokból a Felügyelet csak igen alapos és meggyőző érvelés alapján fogadja el.

303. A becsléshez külső, belső és pool adatokat, ill. ezek kombinációját is lehet hasz-nálni.

304. A jogszabály néhány fontos általános követelményt határoz meg a paraméterek becslésére:

• a becslések kellő megalapozottsága érdekében minden adatot, információt és módszert fel kell használni (49)167, nyilván az ésszerű költségek határáig

• a becsléseket múltbeli tapasztalatokból és empirikus adatokból kell származtatni, nem alapulhatnak pusztán megítélésen168 (49)

• a becsléseknek a lényeges kockázat-meghatározó tényezőkön (risk driver) kell alapulniuk (49)

• be kell tudni mutatni, hogy a becslések hosszú távú tapasztalatot reprezentálnak (50)169. Ez két dolgot is jelenthet: egyrészt az időbeli ingadozás átlagolással történő

165 Ez a követelmény – bár ésszerű - explicit módon nem szerepel sem a direktívában, sem a mellékleteiben. Ilyen határozottan az AIG alapelvek mondják ki. A kulcs egyébként az „estimate” kifejezés értelmezése. 166 Az ideális az lenne, ha maguknak a kockázati paramétereknek az előrebecsléséhez is rendelkeznénk (pl. ökonometriai) modellekkel. Az első időkben az idősorok rövidsége miatt ez nyilván irreális kívánság, de az idő előre haladtával a felügyeletek egyre igényesebbek lehetnek a paraméter előrebecslés módszereit illetően. 167 CRD VII. melléklet 4. rész 49. pont; Hkr. 70. § (1)-(2) 168 Ennek a kézenfekvő elvnek a betartása az un. low default portfolióknál okozhat (és általában okoz is) problémát 169 CRD VII. melléklet 4. rész 50. pont; Hkr. 70. § (3)

95

kiszűrését, másrészt a hosszú távú tendenciák megfigyelését és a becslésben való érvényesítését.

• a hitelezési gyakorlatban, ill. a megtérülések behajtásában történt minden, a CRD VII. melléklet 4. rész 66. 71. 82. 86. 93. és 95. pontban leírt változást figyelembe kell venni (51)170.

• a becsléseknek tükrözniük kell a technikai haladás hatásait, valamint az intézmény tudomására jutó új adatokat és információkat. A becsléseket új információk megjelenése esetén, de legalább évente felül kell vizsgálni (51).

• a becsléshez használt mintának, ill. a keletkezésük idején alkalmazott hitelezési sztenderdeknek és egyéb, a kockázati paramétereket befolyásoló tényezőknek hasonlóaknak kell lenniük a jelenlegiekhez. Ugyanez áll az adatok mögötti gazdasági, piaci körülményekre (52)171172.

• a becsléshez használt minta elemszáma és az idősor hossza elegendően hosszú kell, hogy legyen a becslések pontosságához és megbízhatóságához (52). Az intézmény feladata annak bizonyítása, hogy kellő elemszámú mintát, ill. kellő hosszúságú idősorokat használ. Az elfogadható minimálisan szükséges adatok körére, mi-nőségére, valamint ezek felhasználásának módjára az intézmény belső politikát készít (IRB Dokumentumlista D 10), amelyet elemzéssel támaszt alá.

• a várható becslési hibáknak megfelelő konzervatív pótlékot kell a becsléseknél alkalmazni. A pótlék annál nagyobb, minél kevesebb az adat és minél nagyobb a várható hiba (49, 54)173.

• ha az intézet más kockázati paramétereket (PD, LGD, CF) használ a tőkekövetelmény számításhoz és saját belső céljaira, akkor ezt meg kell indokolnia (55)174 (IRB Dokumentumlista C 2). Ez a helyzet azért fordulhat elő, mert különböző célokra egyes kockázati paraméterek különböző változatait célszerű alkalmazni (pl. tőkekövetelmény számításhoz várható hosszú távú PD-t, árazáshoz esetleg rövid távú PD-t). Az indoklásnak ki kell mutatnia, hogy az eltérő értékek egy rendszerből származnak, és eltérésüket csak a használati cél okozza.

• ha a hitelintézet korábban gyűjtött adatokon olyan kiigazításokat hajtott végre, hogy azok nagyjából összhangba kerültek a jogszabály nemteljesítés és veszteség definíciójával, akkor a felügyelet némi „rugalmasságot” engedélyezhet az adat sztenderdeket illetően (56)175. Ilyen esetben a kiigazításokat természetesen

170 CRD VII. melléklet 4. rész 51. pont; Hkr. 70. § (4) 171 CRD VII. melléklet 4. rész 52. pont; Hkr. 70. § (5) 172 Részletesebben ld. Adatok c. fejezet 173 CRD VII. melléklet 4. rész 54. pont; Hkr. 70. § (7) 174 CRD VII. melléklet 4. rész 55. pont; Hkr. 70. § (8) 175 CRD VII. melléklet 4. rész 56. pont; Hkr. 70. § (9)

96

részletesen dokumentálni (IRB Dokumentumlista D 10) kell, és bizonyítani a direktívának való megfelelést.

• a poolokra vonatkozó követelményekkel (57, 58)176 egyelőre nem foglalkozik a fejezet.

305. Amennyiben a felhasznált módszerek, valamint az adatok megbízhatósága bármi-lyen okból kifolyólag177 alacsony, ezt konzervatív pótlék (margin of conservatism) al-kalmazásával kell ellensúlyozni. Az intézménynek erre vonatkozóan belső politikát (IRB Dokumentumlista D 10) kell készítenie, a konkrét becslések esetén pedig bizonyítania, hogy az un. konzervatív tartalék(ok) mértéke és alkalmazása ellensúlyozza a hibákból származó bizonytalanságot178. A tisztánlátás és a visszamérhetőség miatt világossá kell tenni, hogy mely fázisokban, milyen mértékű pótlék alkalmazására került sor. Elfogad-ható, ha a pótlék alkalmazására csak a legvégső fázisban, egy összegben kerül sor (azt, hogy milyen okok miatt kerül alkalmazásra és ezek milyen nagyságú pótlékot tettek szükségessé, természetesen indokolni kell).

306. Az adatok hiányát nem lehet konzervativizmussal pótolni.

307. Különös figyelmet kell fordítani egy arbitrázslehetőségre: egy rossz minőségű kö-vetelést egy intézmény eladhat, még éppen azelőtt, hogy nemfizetővé kellene nyilváníta-nia. Ezáltal becsült PD-je alacsonyabb lesz, mint a tényleges, és így a számított tőkekö-vetelmény is csökken. Az sem megoldás, ha ezeket a követeléseket nemfizetőnek minő-sítik, mert akkor a becsült LGD lesz torzított. Emiatt az az elvárás az intézményekkel szemben, hogy ezeket a követeléseiket külön, átláthatóan tartsák nyilván és a paraméte-rek becsléséhez úgy használják fel őket, hogy az ne vezessen a tőkekövetelmény indoko-latlan csökkenéséhez (Ezt a tényt az intézményeknek bizonyítaniuk kell). A kérdés szo-ros kapcsolatban van a nemfizetés definíciója egy elemének (az intézmény egy követelé-sét nagy veszteséggel átruházza, ld. 7.2.3) az értelmezésével. Az intézményeknek kell belső szabályzatukban (IRB Dokumentumlista D 10) rögzíteniük, hogy a vitás vagy bi-zonytalan eseteket hogyan kategorizálják.

10.2 A PD becslések sajátos követelményei 308. A PD-ket több módszerrel is lehet becsülni (IRB Dokumentumlista D 12):

• egyéves nemfizetések hosszú távú átlagából (59, 67)179 • csak lakossági (retail) és vásárolt követelés kitettség esetén a realizált

veszteségekből és az LGD becsléséből (68, 70)180. PD = EL / LGD, azaz aki

176 CRD VII. melléklet 4. rész 57., 58. pont; Hkr. 71. § (1)-(2) 177 Példa: kevés adat, becslési hiba, megváltozott körülmények, stb. 178 Pontosabban: felügyeleti szempontból az a lényeges, hogy nem vezet a kockázati paraméter, azaz a tőke-követelmény alábecsléséhez 179 CRD VII. melléklet 4. rész 59., 67. pont; Hkr. 72. § (1) és Hkr. 73. § (1)

97

ismeri a veszteségi jellemzőit181 használhatja ezt az „indirekt” módszert is. A visszaosztásos módszerek esetében fontos szerepet kap a portfolió homogenitása, mert anélkül az eltérő kockázatosságú poolok 100%-nál nagyobb PD-t eredményezhetnek,

• statisztikai csődelőrejelző modellekkel (65, 69)182, • kizárólag nem lakossági kitettségek esetén mappinggel (egy külső minősítő cég

minősítési osztályainak megfeleltetésével (64)183), mely esetben be kell tartani a direktívában, illetve a hazai jogszabályokban meghatározott néhány további szabályt is.

309. A hosszú távon számolt átlag legalább egy teljes gazdasági cikluson átívelő, így cik-lus független átlagot kell, hogy jelentsen. Induláskor két éves adatsorokat lehet használ-ni, azonban későbbiekben törekedni kell a hosszú távú átlagból számított paraméterek előállítására. A kockázati súlyfüggvényekbe (elméleti hátterükből következően) hosszú távú átlagos PD-t kell alkalmazni, mégpedig nem a múltra vonatkozó, hanem előrete-kintő (várható) átlagot. Az intézménynek be kell mutatnia azt a módszert (IRB Doku-mentumlista D 12), amellyel az éves PD-kből hosszú távú PD-t fog előállítani.

310. A becsléshez legalább ötéves adatsorokat kell használni. Induláskor alap IRB és lakossági portfolió esetén lehet használni legalább kétéveseket, mely évente egy évvel nő az öt év eléréséig (66, 71)184.

311. Nem lakossági portfoliók esetén a PD becslési eljárásokat csak kiegészítő elemzés-sel185 (IRB Dokumentumlista D 12) kiegészítve - és esetleg ennek megfelelő kiigazítá-sokkal - szabad használni (62)186, elsősorban az információk és eljárások korlátainak ki-küszöbölésére.

312. A lakossági portfolióknál elsődlegesen belső adatokra kell támaszkodni. Külső adatok és statisztikai modellek használata esetén szoros kapcsolatnak kell fennállnia a belső kockázati profil és a külső adatok összetétele között, valamint a belső minősítési eljárás és a külső adatforrás minősítési eljárása között (69)187.

180 CRD VII. melléklet 4. rész 68., 70. pont; Hkr. 73. § (1) és Hkr. 73. § (4) 181 Példa: fedezetlen vagy erős másodlagos piaccal rendelkező fedezeti ügyletek, kisösszegű, jelentős volumenű portfolió esetén 182 CRD VII. melléklet 4. rész 65., 69. pont; Hkr. 72. § (7) és Hkr. 73. § (2) 183 CRD VII. melléklet 4. rész 64. pont; Hkr. 72. § (6) 184 CRD VII. melléklet 4. rész 66., 71. pont; Hkr. 72. § (8) és Hkr. 71. § (5) 185 Itt lehet kitérni arra, hogy pl. a múltbeli átlagoktól hogyan és mennyire kell eltérni, ill. a (63) alatti (itt nem részletezett) esetre 186 CRD VII. melléklet 4. rész 62. pont; Hkr. 72. § (4) 187 CRD VII. melléklet 4. rész 69. pont; Hkr. 73. § (2)

98

313. A lakossági portfolióknál azonosítani és elemezni kell (IRB Dokumentumlista D 12) a kockázati paramétereknek a kitettség „életpályája” mentén várható változásait (seasoning effect, 72)188 is.

314. A szezonális hatás hosszabb futamidejű kitettségeknél jelent problémát, akkor, amikor pl. a default ráta az első év(ek)ben alacsonyabb, s utána nő meg jelentősebben, vagy egy darabig nő, aztán csökken, stb. Megfigyelhető hosszú futamidejű lakossági hi-telek, jellemzően jelzáloghitelek esetében, és különösen kötvénykibocsátások eseté-ben189. Ilyen esetben a hitel „életkora” is fontos tényező abban, hogy a következő egy évben mennyre valószínű az adós csődje.

315. Ha a szezonális hatás jelentős, akkor valamilyen módon mérni és kezelni kell. Ke-zelésekor vagy korrigálni kell az életkorral az adatokat („unseasoning’), vagy modell szinten lehet kezelni a problémát.

10.3 Az LGD becslésére vonatkozó követelmények

10.3.1 Direktívahelyekhez190 kapcsolódó észrevételek 316. Az LGD-ket ügyletosztályonként191 vagy poolonként az átlagos realizált LGD-k

alapján kell megbecsülni (kockázattal súlyozott átlag, risk weighted average) az adatfor-rásban fellelhető összes nemfizetés alapján (73)192 (IRB Dokumentumlista D 14).

317. Az LGD becsléshez tartozó adatbázis (Reference Data Set, RDS) csak defaultos kitettségeket tartalmaz. Ezekhez egyedileg meghatározható a kitettségek saját LGD-je. Az „átlagos realizált LGD” kiszámításánál említett „kockázattal súlyozott átlag” az egyedi (kitettségenkénti) LGD-k egyszerű (súlyozatlan) számtani átlaga193.

318. A jogszabály „átlagos realizált LGD-k alapján” kitétele arra utal, hogy a becslést nem lehet mechanikusan azonosítani a múltbeli tényadatokkal. Mindig meg kell vizsgál-ni, hogy az LGD-re ható tényezők várható alakulása mellett az LGD milyen irányú és

188 CRD VII. melléklet 4. rész 72. pont; Hkr. 73. § (7) 189 Egy magyarázat lehet erre az, hogy az adós ilyenkor nagymennyiségű szabad forráshoz jut, amiből az első időszakokban (még a legrosszabb minősítésű adós is) könnyedén teljesít. 190 A bekezdésszámok mind a CRD VII. melléklet 4. részére utalnak. 191Példák ügyletosztályokra (facility grade): senior, junior, secured, unsecured, vagy fedezettségi sávok (pl. <40%, 40%-60%, 60%-80%, >80%). 192 CRD VII. melléklet 4. rész 73. pont; Hkr. 74. § (1) 193Gyakorló statisztikusok ebben a helyzetben általában inkább a súlyozott átlagot használják, mert azt stabi-labbnak tartják. Mindkét becslés torzítatlan, és bebizonyítható, hogy bizonyos kézenfekvő feltételezések mel-lett a súlyozatlan átlagnak kisebb a szórása. A két átlag között egyébként akkor van lényegesebb eltérés, ha az LGD és a kitettségek nagysága között korreláció áll fenn, ami rosszul kialakított minősítési osztályok-ra/poolokra utal. Kerülni kell (meg kell tudni magyarázni) tehát azt a helyzetet, ahol a két átlag jelentősebben eltér egymástól.

99

mértékű elmozdulására lehet számítani. Ezen vizsgálatok eredményét, mint az LGD ér-tékek egyfajta levezetését a realizált értékekből dokumentálni kell (IRB Dokumentumlis-ta D 14).

319. Gazdasági visszaesésnek megfelelő (downturn) LGD-ket kell alkalmazni, ha ezek jóval konzervatívabbak, mint a hosszú távú átlag (74)194.

320. A downturn LGD azt a helyzetet veszi figyelembe, amikor – a kockázati súlyfügg-vények elméleti levezetésénél alkalmazott feltételekkel ellentétben – az LGD nem füg-getlen a ciklustól, hanem (tipikusan) a gazdasági visszaeséssel párhuzamosan nő, aminek egy megjelenési formája a PD és az LGD közötti pozitív korreláció 195.

321. A GL10 a következő lépések végrehajtását írja elő:

• meg kell határozni, hogy mely körülmények között lehet gazdasági visszaesésről beszélni az egyes kitettség osztályokban196 a különböző országokban197,

• azonosítani kell a gazdasági visszaesések LGD-re gyakorolt jelentősebb (kedvezőtlen) hatásait, 198

• meg kell határozni a downturn LGD-t (IRB Dokumentumlista D 14).199

322. Az intézményeknek valamilyen módon meg kell mutatniuk (IRB Dokumentumlis-ta D 14), hogy az így meghatározott downturn LGD nem kisebb, mint a hosszú távú át-lagos LGD. A meghatározásnál a következő szempontokat kell figyelembe venni:200:

• csak a valóban lényeges összefüggéseket201 kell figyelembe venni 194 CRD VII. melléklet 4. rész 74. pont; Hkr. 74. § (2) 195 Mivel az LGD becslés témaköre amúgy is sokkal kidolgozatlanabb, mint a PD-é, a downturn LGD becslé-se komoly kihívást jelent a bankok számára. Felmérésekből az is kiderül, hogy a bankok a fenti PD-LGD ösz-szefüggést általában nem a downturn LGD felhasználásával, hanem egyéb technikákkal (tipikusan a II. Pillér keretében) kezelik. Minthogy azonban a CRD-ben megmaradt a követelmény, és a kérdéssel foglalkozó nem-zetközi fórumok sem fogadták el a gyakorlatban való fellazítását, minden nehézség ellenére a bankoknak és a felügyeleteknek is komolyan kell venniük. 196 Példák: GDP csökkenés és magas munkanélküliség, magas nemteljesítési ráták, a fedezetek (pl. lakás) pia-cának visszaesése. 197 A jogrendszerek szerinti megkülönböztetésre akkor van szükség, ha ez jelentős különbségekhez vezet a visszaeséskori LGD alakulásában. 198 Az előzőekben meghatározott körülmények, ill. az LGD – vagy esetleg az LGD tényezői, mint pl. a bizto-sítékok értéke – közötti kapcsolatok, korrelációk vizsgálata révén. 199 Például visszaeséskori LGD-k elemzésével, vagy az LGD-t meghatározó tényezők előrebecslésével. 200 A fenti követelmények teljesítésének legfőbb akadálya a visszaeséskori adatok hiánya, sőt magának a visz-szaesés fogalmának definiálása is nehézségekbe ütközhet. Ebben a helyzetben ésszerű kompromisszumokra van szükség. 201 Mivel adatok és tapasztalatok hiányában a kérdés kezelése nehéz, csak olyankor kell külön is foglalkozni a downturn LGD meghatározásával, ha várhatóan jelentős mértékben eltér az egyébként használandó várható hosszú távú átlagos LGD-től. Kisebb mértékű hatásokat, eltéréseket kellő biztonsági ráhagyással (margin of conservatism) lehet, illetve kell kezelni.

100

• nagymértékben kell külső adatokra, elemzésekre támaszkodni • A kezdeti időben (amíg kellő mennyiségű adat, ill. nemzetközi tapasztalat nem

gyűlik fel) megengedhetőnek tartja a Felügyelet, hogy o a lényeges függőségek azonosítása ne saját adatokon, hanem külső202

adatokon, elemzéseken, alapuljon. Úgy tűnik, a legfontosabb függőségek (pl. lakossági lakásjelzálog) viszonylag széles körben ismertek.

o a mértékek meghatározása is külső adatok/információk alapján történjen, ez esetben sem feltétlenül klasszikus statisztikai eszközökkel, hanem pl. összevont adatok és ésszerűnek tűnő feltételezések, megfontolások kombinálásával (pl. a hosszú távú átlagos és a visszaeséskori LGD arányára használható a mások által megfigyelt arányok, amennyiben alkalmazhatóságukat – esetleg némi korrekcióval – indokolni tudják).

Az intézményeknek dokumentálniuk kell (IRB Dokumentumlista D 14): • a PD-LGD összefüggések figyelembevételének (nem vételének) indoklását; • a downturn LGD meghatározásának módját és indoklását.

323. Ha az adós kockázatossága és a biztosíték (vagy a biztosíték nyújtója) kockázata között szoros összefüggés áll fenn203, ezt az LGD megfelelő mértékű felfelé korrigálásá-val kell kezelni (75204) (IRB Dokumentumlista D 14).

324. A kötelezettség és a biztosíték eltérő devizaneme esetén szintén konzervatív becs-lést kell alkalmazni (IRB Dokumentumlista D 14). A konzervativizmus az árfolyam ked-vezőtlen alakulásának feltételezését (és a veszteség ennek megfelelő számítását) jelenti (76)205.

325. Amennyiben az LGD becslés biztosítékot vesz figyelembe, a becslés nem alapul-hat pusztán a biztosíték becsült piaci értékén. Figyelembe kell venni a biztosítékkal való rendelkezés és a biztosíték értékesítésével kapcsolatos potenciális nehézségeket is (77)206 (IRB Dokumentumlista D 14).207

202 A külső adat gyakorlatilag külföldi adatot jelent. A magyar piacgazdaság még vagy nem élt át olyan vissza-eséseket, mint pl. néhány fejlett ország ingatlanpiaca, vagy az átélt visszaesésekről (mint pl. a szovjet piacok összeomlása) nem állnak rendelkezésre felhasználható adatok. 203 Mint pl. az előző pontban. 204 CRD VII. melléklet 4. rész 75. pont; Hkr. 74. § (3) 205 CRD VII. melléklet 4. rész 76. pont; Hkr. 74. § (4) 206 CRD VII. melléklet 4. rész 77. pont; Hkr. 74. § (5) 207 Ilyen bizonytalanság pl. egy lakásfedezet kényszereladásakor elérhető ár, az előbb említett devizaárfolyam vagy a (77)-ben említett bizonytalanság a biztosíték feletti rendelkezést illetően csődhelyzetben. Mindezek mi-att pl. nem igaz, hogy az LGD megközelítőleg (költségektől, időbeli elhúzódástól, stb. eltekintve) azonos az 1-

101

326. Amennyiben az LGD becslésénél biztosítékot vesznek figyelembe, az intézmé-nyeknek a biztosítékkezelésre, jogbiztonságra és kockázatkezelésre vonatkozó belső kö-vetelményeket kell felállítaniuk, melyek összhangban vannak a VIII. melléklet 2. részé-vel (78)208.

327. A biztosítékok érvényesítésévek kapcsolatos bizonytalanságok (ld. az előző bekez-déseket) szükségessé teszik ezen kockázatok (tudatos) kezelését, belső (minimum) köve-telmények felállítását a kedvezőtlen hatások elfogadható (és kalkulálható) keretek között tartására. Mindezt célszerű szabályzatba foglalni.209 (IRB Dokumentumlista D 14)

328. Azokban az esetekben, amikor a biztosítékot az EAD-be számítják be, a biztosí-tékból származó megtérüléseket nem szabad az LGD meghatározásánál (is) figyelembe venni (79)210

329. A már nemteljesítésben lévő kitettségeknél egyedileg kell a jelenlegi gazdasági kö-rülmények között várható veszteségek legjobb becslését adni, de ehhez hozzá kell még számítani a rendezési időszak alatt potenciálisan bekövetkező nem várt veszteségeket is (80)211.

330. Amennyiben a kifizetetlen késedelmes díjakat tőkésítették, ezeket hozzá kell adni a kitettségekhez és a veszteségekhez (81)212

(1/LTV) kifejezéssel, ha az LTV (loan to value) kiszámításánál a „value” piaci értéket jelent, csak a piaci érté-ket a realizálható értékhez közelítő korrekcióval. 208 CRD VII. melléklet 4. rész 78. pont; Hkr. 74. § (6) 209 Ami lehet más, pl. a kockázatkezelési szabályzat része is. 210 CRD VII. melléklet 4. rész 79. pont; Hkr. 74. § (7) 211 CRD VII. melléklet 4. rész 80. pont; Hkr. 74. § (8) 212 CRD VII. melléklet 4. rész 81. pont; Hkr. 74. § (9)

102

Vállalatokkal, intézményekkel és központi kormányzatokkal, valamint központi bankokkal szembeni kitettségek

331. A becsléseknek induláskor legalább egy adatforrás esetén legalább ötéves adatokra kell támaszkodnia. Ez évente egy évvel növekszik a hétéves minimum eléréséig (82)213.

Lakossági kitettségek

332. Csak lakossági kitettségek és vásárolt követelések esetén a 73. bekezdéstől eltérően az LGD becsléseket a realizált veszteségekből és a PD becsléséből is le lehet vezetni (83)214. Ez a származtatott historikus LGD (implied historical LGD) néven ismert szá-mítási módszer. Azon alapszik, hogy a várható veszteség aránya (EL/EAD) azonos a PD és LGD szorzatával, tehát a veszteségarány és a PD ismeretében az LGD számítha-tó215. A módszer alkalmazásának előfeltétele - a PD becslés megfelelő minőségének bi-zonyítása mellett – az EL becslés pontosságának bizonyítása (IRB Dokumentumlista D 14). Ezt (általában) a tényleges veszteségekkel lehet becsülni. Az alapvetően vizsgálandó kérdés az, hogy a tényleges veszteségek mennyiben esnek egybe a várhatóakkal (meny-nyiben küszöbölődik ki a nem várt veszteségek hatása). Hosszabb idősorok alkalmazása esetén ennek nagyobbak az esélyei. Ezen módszer alkalmazását tehát csak nagy elem-számú portfoliók216 és hosszabb idősorok esetén tartjuk indokolhatónak.

333. A 89. §-tól eltérően a jövőbeni lehívásokat vagy az LGD-ben, vagy a konverziós tényezőkben is lehet tükröztetni (84)217.

334. A becslésekhez legalább öt éves adatsorokat kell használni. Induláskor ez két évre rövidíthető, mely évente egy évvel nő az öt év eléréséig (86)218

335. A 73. §-tól eltérően nem kell a különböző időpontokra vonatkozó adatokat azo-nos súllyal figyelembe venni, ha a felügyeletnek be tudják mutatni, hogy az időben köze-lebbi adatok jobb becslést adnak (86). A „nem kell azonos súllyal figyelembe venni” ki-tétel azt jelenti, hogy ha pl. több év átlagos LGD-jét számoljuk, akkor a közelebbi (ké-sőbbi) évek nagyobb súlyt kaphatnak (súlyozott átlag).

213 CRD VII. melléklet 4. rész 82. pont; Hkr. 75. § 214 CRD VII. melléklet 4. rész 83. pont; Hkr. 76. § (1) 215 A módszer a korábbi definíciónak ellentmondva lényegében súlyozott átlagot ad. Igaz, hogy ez csak a la-kossági kitettségnél megengedett, ahol a granularitás miatt a súlyozott és súlyozatlan átlag nem nagyon tér el egymástól. 216 A nagy elemszám önmagában csökkenti a relatív ingadozást. 217 CRD VII. melléklet 4. rész 84. pont; Hkr. 76. § (2) 218 CRD VII. melléklet 4. rész 86. pont; Hkr. 76. § (4)

103

10.3.2 Direktívahelyekhez közvetlenül nem kapcsolódó észre-vételek219

336. Az LGD kérdések megítélésénél két alapelvet kell figyelembe venni:

• az LGD nagyon nagymértékben függ az adott intézet gyakorlatától és tapasztalataitól, valamint gazdasági, jogi környezetétől. Ezért külső adatok és iparági becslések felhasználásánál igen nagy óvatosságot kell tanúsítani (annál nagyobbat, minél jobban eltérnek az adatforrás körülményei az adatfelhasználó körülményeitől) és általában csak az adatok (eltéréseket tükröző) kiigazítása után kerülhet rá sor.

• a tőkekövetelmény érzékenyebb az LGD-re, mint a PD-re220, ezért az LGD becslés pontosságára kiható közelítéseket és egyszerűsítéseket még kritikusabban kell kezelni.

337. A kockázati tényezők becsléseinek a lényeges kockázat meghatározókra (risk driver) kell támaszkodniuk (49)221. Az LGD esetén általában a következő kockázat meg-határozókat lehet alkalmazni222:

• tranzakcióhoz kapcsolódó (ügylettípus, biztosíték, garanciák, default-ban eltöltött idő, seasoning, loan to value, rendezési eljárások);

• adóshoz kapcsolódó (adós nagysága, a kitettség nagysága, az adós tőkestruktúrája, földrajzi elhelyezkedés, iparág, üzleti terület);

• intézményhez kapcsolódó (belső szervezet, belső irányítás); • külső (kamatláb, jogi környezet (a rendezési időszak hossza)) • egyéb

Az intézmény joga és feladata a ténylegesen alkalmazott kockázat meghatározók megállapí-tása. Választását indokolnia és (az indoklással együtt) dokumentálnia kell (IRB Dokumen-tumlista D 14).

338. A jogszabály nem ír elő és nem is sugall módszert az LGD becslésére. A mód-szerválasztás az intézmény feladata és lehetősége, a választást azonban indokolni kell, beleértve annak bizonyítását is (IRB Dokumentumlista D 14), hogy a választott mód-szer megfelel az intézmény sajátosságainak. Az irodalom négy módszert ír le: work-out, piaci, származtatott piaci, származtatott történeti223. A work-out módszer esetén a refe-

219 Ez a rész a GL10 3.3.3.2. pontja alapján készült 220 Az LGD megváltozása a tőkekövetelmény ugyanolyan arányú és irányú megváltozását okozza. A PD vál-tozása esetén (a súlyfüggvény alakja miatt) a tőkekövetelmény általában kisebb arányban változik. 221 CRD VII. melléklet 4. rész 49. pont; Hkr. 70. § (2) 222 Ez a felsorolás és osztályozás semmilyen szempontból nem kötelező, csak tájékoztató jellegű. 223 A legutolsóval már foglalkoztunk a 82. bekezdésnél. A két „piaci” a piacon kialakuló információk (ár, spread, stb.) alapján ad becslést az LGD-re. Velük a továbbiakban nem foglalkozunk, minthogy alkalmazá-

104

rencia adatbázisban szereplő nem teljesítő kitettségeken keletkezett veszteségek szám-szerűsítése történik meg, majd ezekből számolódik ki az osztályra/poolra vonatkozó át-lagos LGD a 73. bekezdésnek megfelelően.

339. Az LGD becslése során figyelembe kell venni a még folyamatban lévő (incomplete) work-out-okat kivéve, ha az intézmény bizonyítani tudja (IRB Dokumen-tumlista D 14), hogy irrelevánsak, illetve figyelmen kívül hagyásuk nem vezet a tőkekö-vetelmény alulbecsléséhez. A Felügyelet megítélése szerint csak azokat a work-out-okat szabad figyelembe venni, amelyek esetén viszonylag jól becsülhetők a jövőbeni pénz-áramlások, hogy az LGD becslést ne terhelje a pénzáramlások becslésének hibáival is. Ez szélső esetben azt is jelentheti, hogy a nem lezárt work-out-okat egyáltalán nem ve-szünk figyelembe az LGD becslésénél.

340. A folyamatban lévő ügyek jövőbeli cash-flow-it általában csak becslésekkel lehet meghatározni, melyeknél – konzervatív módon - figyelembe kell venni a jövőbeni pénz-áramlások, becslések bizonytalanságait is. A Felügyelet elvárja, hogy az intézmények do-kumentálják (IRB Dokumentumlista D 14) az alkalmazott módszereiket, és bizonyítsák, hogy ezek megalapozott eredményekre vezetnek224.

10.4 A konverziós tényező (CF) becslésére vonatkozó köve-telmények

10.4.1 Direktívahelyekhez225 kapcsolódó észrevételek 341. Az ügylet minősítési osztályonkénti vagy poolonkénti konverziós tényezőket az át-

lagos realizált konverziós tényezők alapján kell megbecsülni az adatforrásban fellelhető összes megfigyelt nemfizetés alapján (default weighted average) (87)226

342. A CF becsléshez tartozó adatbázis (Reference Data Set, RDS) csak defaultos ki-tettségeket tartalmaz. Ezekhez egyedileg meghatározható a kitettségek saját CF-je. Az „átlagos realizált CF” kiszámításánál említett „kockázattal súlyozott átlag” az egyedi (kitettségenkénti) CF-k egyszerű (súlyozatlan) számtani átlaga

343. A jogszabály „átlagos várható CF-k alapján” kitétele arra utal, hogy – mint az ösz-szes kockázati paraméter esetében – a becslést nem lehet mechanikusan azonosítani a

sukhoz (melyre még a fejlettebb pénzüggyel rendelkező országokban is ritkán kerül sor) általában likvid és mély piacokra van szükség. 224 Az e pontban megfogalmazott követelmények explicit módon nem szerepelnek sem a CRD-ben, sem a GL10-ben, de nem mondanak ellene sem azok betűjének, sem szellemének. 225 A bekezdésszámok mind a CRD VII. melléklet 4. részére utalnak. 226 CRD VII. melléklet 4. rész 87. pont; Hkr. 77. § (1)

105

múltbeli tényadatokkal. Még ha közvetlenül azokból is indulunk ki, meg kell vizsgálni, hogy a CF-re ható tényezők várható alakulása mellett az CF milyen irányú (és mértékű) elmozdulására lehet számítani. Ezen vizsgálatok eredményét (mint a CF értékek egyfajta levezetését a realizált értékekből) dokumentálni kell (IRB Dokumentumlista D 13).

344. Gazdasági visszaesésnek megfelelő konverziós tényezőket kell alkalmazni, ha ezek jóval konzervatívabbak, mint a hosszú távú átlag (88)227,228 (IRB Dokumentumlista D13)

345. A becslésnek tükröznie kell a nemfizetési esemény bekövetkezése előtti és utáni lehívások lehetőségét (89)229. Ez egyrészt a CF definíciójának azt a részét ismétli meg más szavakkal, hogy csak a le nem hívott részt kell figyelembe venni230, másrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a nemfizetés bekövetkezte után is történhetnek lehívások231, me-lyeket a teljes kitettség meghatározásánál szintén figyelembe kell venni.

346. Konzervatívabb becslést kell alkalmazni, ha ésszerűen nagyobb korrelációt lehet feltételezni a nemfizetési gyakoriság és a konverziós tényező nagysága között (89). Ez (az LGD-hez hasonlóan) azt mondja ki, hogy ha az adós kockázatossága (PD) és a ki-tettség értéke (CF) között szoros pozitív korreláció áll fenn, ezt a CF megfelelő mértékű felfelé korrigálásával kell kezelni (IRB Dokumentumlista D 13).

347. Az intézményeknek figyelembe kell venniük a számlafigyelési és fizetés feldolgo-zási politikájukat és stratégiájukat (IRB Dokumentumlista D 13), valamint képességüket és hajlandóságukat a további lehívások megelőzésére defaultnak még nem minősülő kö-rülmények között (90)232.

348. A CF nagymértékben függ az intézmény által követetett számlafigyelési és fizetés-feldolgozási gyakorlattól, valamint az intézmény azon képességétől, ill. hajlandóságától, hogy a további lehívásoknak elejét vegye bizonyos, defaultnak még nem minősülő ese-tekben is. Ezért az ezzel kapcsolatos politikákat, szabályokat és eljárásokat dokumentál-ni kell , valamint azt is, hogy ezen jellegzetességeket (pl. hogy a nemteljesítés utáni lehí-vás nincs megakadályozva) hogyan vették tekintetbe a CF becslésénél (IRB Dokumen-tumlista D 13).

227 CRD VII. melléklet 4. rész 88. pont; Hkr. 77. § (2) 228 Ez a kérdés távolról sem kap olyan publicitást, mint a downturn LGD problémája, de nyilván azzal analóg módon kell kezelni. 229 CRD VII. melléklet 4. rész 89. pont; Hkr. 77. § (3) 230 A lehívott rész „normál” mérlegen belüli hitelként fog szerepelni a tőkeszükséglet számításokban 231 Ez meglepőnek tűnhet, de elég arra gondolni, hogy a nemfizető állapotba kerülés megtörténte nem feltét-lenül jelenti ennek a ténynek az azonnali felismerését, tudatosodását, illetve a további lehívások automatikus megakadályozását. 232 CRD VII. melléklet 4. rész 90. pont; Hkr. 77. § (4)

106

349. Megfelelő rendszerek és eljárások kellenek az ügyletnagyságok, a keretekhez tarto-zó kintlévőségek és a kintlévőségek változásának monitorozására. A hitelintézeteknek képesnek kell lenniük a kintlévőségek egyenlegének napi monitorozására (91)233.

350. A CF becsléseket csak akkor lehet komolyan venni, ha a nagyságukat befolyásoló fent említett tényezőket az intézmény kellően kézben tudja tartani. Ez mindenekelőtt a hitelmonitorozással szemben támaszt követelményeket234 (IRB Dokumentumlista D 13).

351. A minősítési rendszerek nem csak szabályozói tőkeszámításokra szolgálnak, be kell épüljenek az intézmények mindennapi munkájába (use teszt).235 Erre egy kézenfek-vő lehetőség, ha pl. a tőkeszámításhoz használt CF-et egyéb területen (pl. tartalékolás) is felhasználják. Gyakori azonban, hogy különböző célokra ugyanazon kockázati paramé-ter különböző „változatait” használják. (Pl. szabályozói tőkeszámításhoz gazdasági visz-szaesést tükröző CF-et, tartalékoláshoz a következő évre szóló előrebecslést.) Az eltérő CF-ek alkalmazását tehát nem lehet a use teszt nem teljesülésének tekinteni, de a kü-lönbségeket meg kell tudni indokolni 236.

352. A nem lakossági becsléseknek induláskor legalább egy adatforrás esetén legalább ötéves adatokra kell támaszkodnia. Ez évente egy évvel növekszik a hétéves minimum eléréséig (93)237. Minthogy az LGD-t és a CF-et csak együtt lehet engedélyezni, az AIRB alkalmazásához mindkét követelménynek teljesülnie kell.

353. A lakossági kitettségek esetén (és csak itt) a jövőbeni lehívások a CF helyett az LGD-ben is tükröztethetők (94)238.239

354. Lakossági kitettségek esetén a becslésekhez legalább öt éves adatsorokat kell hasz-nálni. Induláskor ez két évre rövidíthető, mely évente egy évvel nő az öt év eléréséig (95)240.

233 CRD VII. melléklet 4. rész 91. pont; Hkr. 77. § (5) 234 Az itt megfogalmazott követelmények teljesítése már többnyire természetesnek számít (főleg a nem lakosági hitelek körében). 235 CRD 84. cikk 2/b 236 Mint ahogyan azt is, hogy a többféle érték meghatározása (és részben alkalmazása) nem egymástól elszakí-tottan, hanem egy integrált rendszer keretében történik. 237 CRD VII. melléklet 4. rész 93. pont; Hkr. 78. § 238 CRD VII. melléklet 4. rész 94. pont; Hkr. 79. § (1) 239 A legegyszerűbb példa a default utáni lehívások esete (maga a szabály a default előttiekre is vonatkozik!). Ilyen esetekben kétféleképp lehet kezelni a jövőbeli lehívásokat. Vagy a CF becslésben vesszük őket figyelem-be (visszadiszkontálva a default bekövetkeztének időpontjára), növelve a CF értékét, vagy pedig az LGD becslés során, negatív megtérülésként (szintén visszadiszkontálva a default idejére, növelve az LGD-t). 240 CRD VII. melléklet 4. rész 95. pont; Hkr. 79. § (2)-(3)

107

10.4.2 Direktívahelyekhez közvetlenül nem kapcsolódó észre-vételek241

355. A CF kérdések megítélésénél a következő alapelveket kell figyelembe venni:

• a CF még a PD-nél és LGD-nél is jobban függ attól, hogy hogyan alakul a hitelező és a hitelezett közötti kapcsolat kedvezőtlen körülmények között.

• a CF ezen túlmenően is nagyon nagy mértékben függ az adott intézet gyakorlatától és tapasztalataitól, valamint gazdasági, jogi környezetétől. Ezért külső adatok és iparági becslések felhasználásánál igen nagy óvatosságot kell tanúsítani (annál na-gyobbat, minél jobban eltérnek az adatforrás körülményei az adatfelhasználó kö-rülményeitől) és általában csak az adatok (eltéréseket tükröző) kiigazítása után ke-rülhet rá sor.

• a tőkekövetelmény érzékenyebb a CF-re, mint a PD-re242, ezért a CF becslés pon-tosságára kiható közelítéseket és egyszerűsítéseket még kritikusabban kell kezelni243.

356. A CF definíciójából (CRD 4. cikk (28)) következik, hogy a CF-eket

• a pillanatnyilag fennálló, le nem hívott kötelezettségvállalásokra kell alkalmazni • a le nem hívott kötelezettségvállalások százalékában kell kifejezni

357. A kockázati tényezők becslései a lényeges kockázat meghatározókra (risk driver) kell támaszkodjanak (49)244. A CF esetén még az LGD-nél is kevesebb a tapasztalat, nem alakultak ki sztenderdnek tekinthető megoldások. Az alábbiakban – a teljesség igé-nye és bármiféle kötelező erő nélkül – megemlítünk néhány olyan területet, amely ko-moly szerepet látszik játszani a CF alakulásában:

• számlafigyelési stratégiák és politikák (90.)245 • az intézmény képessége és hajlandósága a további lehívások megelőzésére még fize-

tőképes helyzetekben (90.) • a kölcsönvevő finanszírozási igényét befolyásoló tényezők • a kölcsönadó finanszírozási hajlamát befolyásoló tényezők • harmadik, potenciális finanszírozó felek jelenléte a piacon • az ügylet természete, beépített tulajdonságai (pl. szerződésvédelem)

241 Ez a rész alapjában véve a CP10 3.3.3.2. pontja alapján készült 242 A CF megváltozása a tőkekövetelmény ugyanolyan arányú és irányú megváltozását okozza. A PD változása esetén (a súlyfüggvény alakja miatt) a tőkekövetelmény általában kisebb arányban változik. 243 A kezdeti „adathiányos” időszakban a pontosságnak korlátai vannak. Az elfogadható közelítésekből és egy-szerűsítésekből adódó hibákat csak nagyobb mértékű konzervativizmussal lehet ellensúlyozni. 244 CRD VII. melléklet 4. rész 49. pont; Hkr. 70. § (2) 245 CRD VII. melléklet 4. rész 90. pont; Hkr. 77. § (4)

108

Az intézmény joga és feladata a ténylegesen alkalmazott kockázat meghatározók megálla-pítása. Választását indokolnia és (az indoklással együtt) dokumentálnia kell.

358. A jogszabály nem ír elő és nem is sugall módszert a CF becslésére, a módszervá-lasztást és a mögöttes feltevéseket azonban indokolni kell beleértve annak bizonyítását is, hogy a választott módszer megfelel az intézmény sajátosságainak 246(IRB Dokumen-tumlista D 13).

359. Az EAD - nevével ellentétben - nem a tényleges defaultkori kitettséget, hanem annak egy konzervatív becslését jelenti. Ez legvilágosabban a mérlegen belüli tételeknél (pl. egy közönséges határidős kölcsönnél) vehető észre, ahol az EAD a tőkeszámításkori bruttó tartozást jelenti, és nem azt az (ennél feltehetően kisebb összeget), ami a nemfi-zetés bekövetkeztéig még megfizetett tartozások után marad fenn247. A klasszikus hitel-keret példa esetén látszólag más a helyzet, hiszen a tőkeszámításkor fennálló (és így a mérlegben szereplő) tartozáson túl figyelembe vesszük a további lehívásokat is. Ez azonban csak a még le nem hívott keretrészre igaz, a már lehívott résznél (mint mérleg-beli kitettségnél) itt sem vesszük figyelembe, hogy mi történik a tőkeszámítás és a nem-fizetés bekövetkezte között.

360. A jogszabály a teljes hitelezési veszteséget kívánja megfogni, ezért az EAD-t a bruttó adóssággal azonosítja, azaz azzal az összeggel, amivel az adós jogilag tartozik. Az EAD tehát nem veszi figyelembe a tartalékképzést, és tartalmazza a felhalmozódott kamatokat, valamint a részleges leírásokat is.

246 Az irodalom 4 módszerről beszél: 1) kohorsz (cohort) módszer: a mintában reprezentált megfigyelési időszakot diszkrét időszakokra (tipikusan naptári évekre) bontjuk és ezekre az időszakokra határozunk meg CF-et (az adott időszakban nemfizetővé vá-ló egyedi kitettségeken mért CF-ek súlyozatlan átlagaként), majd az egyes időszakokra vonatkozó CF-ekből ál-lítjuk elő az előrebecslést. Az egyedi CF-ek meghatározásánál az év eleje óta lehívott hitelek nagyságát hason-lítjuk össze az év elejei le nem hívott kerettel Tehát a CF negatív nem lehet! 2) rögzített időtáv (fixed horizon) módszer: minden kitettségnél a nemteljesítéskori állapotot egy rögzített idő-tartammal (tipikusan 1 évvel - Az egy évet a CP10 szorgalmazza (mint alapesetet). Ez annak a (a CF nagysága szempontjából konzervatív) feltételezésnek felel meg, hogy minden nemteljesítés az időszak végén következik be. A „természetes” választás a fél év (pontosabban a default bekövetkezéséig átlagosan eltelt idő) lenne.) ko-rábbi állapottal hasonlítunk össze: azaz a korábbi időpont ótai lehívásokat viszonyítjuk a korábbi időpontban le nem hívott kerethez 3) változó időtáv (variable time horizon) módszer: az előző módszer általánosítása. A nemteljesítéskori állapo-tot több korábbi időpontbeli (pl. 1 hónappal korábbi, 2-hónappal korábbi, 3 hónappal korábbi, …) hasonlí-tunk össze, és az így kapott CF-ekből határozzuk meg (pl. átlagolással) a kitettség CF-ét. 4) momentum módszer: egyes intézmények a CF-et hagyományosan nem a lehívatlan, hanem a teljes keret százalékában adják meg. Ez ebben a formában nem felel meg a CRD definíciójának, de ha az intézmény tud megfelelő becslést adni a lehívott rész becsléskori arányára, akkor az ezzel korrigált érték átmenetileg elfogad-ható a CF becsléseként. 247 Lehetséges arra becslést készíteni, hogy a nemfizetésig általában még hány törlesztő-részletet fizetnek meg.

109

11 MINŐSÍTÉSI RENDSZEREK DOKUMENTÁLÁSA248, MI-

NŐSÍTÉSI ADATOK GYŰJTÉSE249 361. A dokumentáció célját és részletességét a GL 10 a „replikálhatóság” elve formájá-

ban fogalmazza meg. Ahhoz, hogy a felügyeletek részben vagy egészben maguk is meg-ismételhessék az intézmény validációját (IRB Dokumentumlista B 7), a rendszerfejlesz-tést és a validálást, valamint az intézmény működését oly módon kell dokumentálni, hogy harmadik fél is teljes mértékben megérthesse az elgondolásokat és eljárásokat250.

362. A replikálhatóság azonban lényegében csak egy minimális információtartalmat ír elő, számos olyan terület van (pl. alapelvek, politikák, elemzések), melyek dokumentálá-sa nem feltétlenül következik ebből az elvből. A viták elkerülése érdekében a CRD és a Hkr. explicite is megemlíti a fontosnak tartott dokumentálandó területeket.251

363. A dokumentálás egy speciális területe, ahol adatokat kell gyűjteni és tárolni252 bi-zonyos folyamatokról. A kötelezően gyűjtendő és tárolandó adatok körét a CRD alap-vetően az „Adatkezelés”, míg a Hkr. az „Adatok karbantartása” címszó alatt rendezi.253 E mellett más jogszabályhelyeken is találhatóak erre vonatkozó előírások és a Felügyelet is írhat elő követelményeket.

364. Az intézmények dokumentálási kötelezettségét a mellékletben található, „A CRD, a VKK és az IRB Dokumentumlista összefüggéseinek táblázata” tartalmazza.

365. A dokumentációval szemben támasztott felügyeleti követelmények (replikálhatóság és kötelezően előírt dokumentációk) alapvetően tartalmiak. Ezen túl-menő tartalmi, formai (strukturálás, stílus, stb.) ill. technikai (tárolási forma) követelmé-nyeket a Felügyelet nem támaszt, kivéve a közérthetőség követelményét, amin azt ért-jük, hogy a dokumentációk ne kívánják meg az olvasótól a belső körülmények (hagyo-mányok, szabályok, szokások, belső szakzsargon, stb.) mélyebb ismeretét.

366. Minthogy a validálás folytonos folyamat, és a minősítési rendszerek is változnak, a dokumentációnak az aktuális állapotot kell tükröznie, és rekonstruálhatóvá kell tennie az ehhez vezető utat, a rendszer változásának történetét.

367. A dokumentálás követelménye nem jelenti azt, hogy ezen dokumentumokat au-tomatikusan meg kell küldeni a Felügyeletnek. Terjedelmi okok miatt engedélyezéskor

248 CRD 84. cikk (2) e); Hpt. 76/B. § (2)-(3) 249 CRD VII. melléklet 4. rész 36-39. pontok; Hkr. 65-66. § 250 CRD VII. melléklet 4. rész 17. pont; Hkr. 58. § (1)-(4) 251 CRD VII. melléklet 4. rész 31-35. pontok; Hkr. 64. § 252 Ezt a továbbiakban mindig beleértjük a dokumentálásba. 253 CRD VII. melléklet 36-39. pont; Hkr 65-66. §

110

sem kérjük be a teljes dokumentációt, de kérésre azokat a Felügyelet, illetve a nevében eljáró harmadik fél rendelkezésére kell bocsátani.

368. Az engedélykérelemhez benyújtandó dokumentáció nem képezi jelen fejezet tár-gyát, annak tartalmára és struktúrájára vonatkozó feltételek a Jóváhagyás folyamata c. fejezetben találhatók.

369. A dokumentumok minősége (áttekinthetőség, lényegre törés, teljesség, alaposság, követhetőség, stb.) megítélési szempont az engedélykérelmek elbírálásánál.254 Ebben a megközelítésben a dokumentáció megítélése kiemelt és önálló értékelési szempont.

370. A dokumentációs követelmények teljesítésének ellenőrzése: „A CRD, a VKK és az IRB Dokumentumlista összefüggéseinek táblázatá”-ban jelölni szükséges, hogy az in-tézmény mely dokumentumokat, illetve dokumentálandó területek leírását készítette el.

12 KÜLSŐ SZÁLLÍTÓKTÓL VÁSÁROLT MODELLEK (35)255 371. A vásárolt modellekre is ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint bármely

más (értelemszerűen belső fejlesztésű) minősítési rendszerre.

372. A modellekkel kapcsolatos dokumentációs és validációs követelmények teljesítése az intézmény számára vagy azt a kötelezettséget jelenti, hogy az ezekkel kapcsolatos fel-adatokat önmaga elvégzi, ami a szállított rendszer meglehetősen alapos ismeretét tétele-zi fel, vagy pedig azt, hogy azokat a rendszer szállítójával végezteti el.

373. A GL10 külső szállítóktól vásárolt modellekkel foglalkozó részei nem lazítanak a követelményeken. 256. A módszertan megértésén túl az is elvárás az intézményekkel szemben, hogy el tudják dönteni, adataik jók-e/használhatók-e, ill. miként használhatók a modell szempontjából.

374. Fontos ezen a követelmények nem csak formális, hanem elsősorban értelemszerű kezelése, és az igazán lényeges, hogy a vásárlónak viszonylag jó képe legyen a vásárolt modell működéséről, tulajdonságairól, gyengeségeiről.257 (IRB Dokumentumlista D 19)

254 Nemcsak öncélúan, hanem mert a színvonalas dokumentáció általában (bár nem feltétlenül) színvonalas munkát takar. 255 CRD VII. melléklet 4. rész 35. pont; Hkr. 64. § (4) 256 Az intézmény nem lehet egy, csak a gombokat nyomogató felhasználó. Erre vonatkozóan pl. a GL 10 322. pontja a következőket írja elő: „Az eladónak úgy kell dokumentálnia …..a modelljét, hogy egy külső fél oly-mértékben megértse az alkalmazott módszereket és meg tudja becsülni, hogy a modell megfelelő módon mű-ködik-e az ő (ügyfelei) esetében is 257 Megjegyzendő, hogy a bankcsoportokban központilag (vagy csak egyszerűen másutt) kifejlesztett modellek adaptálása, ill. önmagában a használatba vétele lényegében ugyanez a kérdés.

111

13 ADATOK 375. A GL 10 külön fejezetet258 szentel az adatok kérdésének, melynek célja, hogy a

jogszabály különböző helyein fellelhető, az adatokkal kapcsolatos követelményeket egy-séges szemléletben értelmezze. Az alábbiakban ezen fejezet fő gondolatait foglaljuk ösz-sze.

13.1 Direktívahelyekhez259 kapcsolódó észrevételek 376. Statisztikai modell vagy egyéb mechanikus módszer minősítési célú alkalmazása

esetén rendelkezni kell az inputokat ellenőrző eljárással, mely magában foglalja a pon-tosság, teljesség és a megfelelőség felmérését (30b). Itt a tényleges minősítéseknél hasz-nált (a minősítendő kitettségeket leíró) input adatokról van szó, és nem a modell vagy a kockázati paraméterek becslésénél felhasznált adatokról260.

A GL 10 a következőképpen definiálja az egyes követelmények jelentését: • pontosság: az adatok megbízhatóságának mértéke • teljesség: minden, a minősítéshez szükséges adat rendelkezésre áll261 • megfelelőség: az adatok nem torzítottak.

377. Az intézménynek be kell mutatnia, hogy a modellépítéshez használt adatok repre-zentatívak az aktuális adós ill. kitettség populációra (30c) (IRB Dokumentumlista D 9).

Kétféle modellről van szó: • a minősítési modell, mely a kitettségek minősítési osztályokba/poolokba sorolására

szolgál262 és • a statisztikai csődelőrejelző modell263, mely a kockázati paraméterek piaci adatokból

történő „implicit” meghatározását teszi lehetővé.

378. A reprezentativitás követelményének való megfelelésnél a következő szemponto-kat kell figyelembe venni 264:

• a reprezentativitás adekvát definíciója az, hogy a mintában ugyanúgy (vagy legalábbis hasonlóképpen) függjön a kitettségek fizetőképessége (nemfizetéskori kárhányada, konverziós tényezője, attól függően, hogy mit becslünk) a figyelembe

258 GL 10 3.4 259 A bekezdésszámok mind a VII. melléklet 4. részére utalnak. 260 Bár legalább a modell becsléséhez felhasznált adatokra indokoltnak látszik kiterjeszteni. 261 Bizonyos esetekben – főleg kezdetben – elkerülhetetlen az adathiány, de az intézményeknek törekedniük kell ennek minimalizálására. 262 Ide tartoznak még az un. direkt modellek is, melyek közvetlenül a kockázati paraméter (leggyakrabban a PD) értékére adnak becslést 263 Nálunk várhatóan csak ritkán kerülnek alkalmazásra. 264 Az alábbiak nagyrészt – de nem teljesen – a GL 10-re támaszkodnak.

112

vett minősítési tényezőktől, mint az aktuális portfolióban. Ennek a teljesülését kell bizonyítaniuk265 az intézményeknek.

• A követelmény teljesülése statisztikailag csak utólag (az aktuális portfolióban bekövetkezett nemfizetések ismeretében) vizsgálható. A gyakorlatban azt szokás vizsgálni, hogy az aktuális portfoliónak a főbb minősítési tényezők szerinti megoszlása hasonló-e a minta megfelelő eloszlásához266.

• a reprezentativitás követelménye nem jelenti azt, hogy a teljesítő-nemteljesítő kitettségek arányának a becsléshez használt mintában (közel) azonosnak kell lennie a teljes portfolión belüli aránnyal. A gyakorlatban a nemteljesítő kitettségek általában jelentősen túlreprezentáltak a mintában267.

• a fogalmat minden adatforrásra (belső, külső, pool) azonosan kell értelmezni. A belső adatok esetén ez a kérdés kevésbé szokott felvetődni (mintha esetükben a reprezentativitás automatikusan teljesülne), pedig egy intézmény esetén is történhetnek olyan változások268, amik megkérdőjelezhetik a régebbi adatoknak a jelenlegi portfolióra való vonatkoztathatóságát. Tehát a reprezentativitást a belső adatokra is bizonyítani kell.

• a reprezentativitás nem jelenti azt, hogy a mintában alkalmazott nemteljesítés definíciónak azonosnak kell lennie az aktuális portfoliónál alkalmazottal, de nyilvánvaló, hogy a főbb minősítési paraméterektől való függésük hasonló kell, hogy legyen269.

• amennyiben lehetséges, ajánlatos statisztikai módszereket (mint pl. klaszteranalízis és hasonló technikák, eloszlások hasonlóságát vizsgáló tesztek) alkalmazni a reprezentativitás bemutatására.

Kockázati paraméterek becsléséhez kapcsolódó adatkövetelmények

379. Az intézménynek be kell mutatnia, hogy kockázati paraméter becslései hosszú tá-vú tapasztalatokat reprezentálnak (50) (IRB Dokumentumlista D 10). Nemcsak az igaz (ilyen tiszta formában valójában csak a PD-re), hogy a becslésnek egy hosszú távú (cik-luson átívelő) átlagos (jövőbeni) értéket kell szolgáltatnia, hanem az is, hogy a becslések

265 Vagy legalábbis meggyőző érvekkel alátámasztani 266 Bár, mint az a definícióból látható, ez se nem szükséges, sem nem elégséges feltétele a reprezentativitásnak. 267 A legtöbb modellépítési eljárás a teljesítő és nemteljesítő kitettségek jellemzői közötti különbségeket pró-bálja feltárni. Ebből a szempontból érdektelen az arányuk, inkább az a fontos, hogy mindkét típusból kellő számú legyen a mintában. 268 Pl. a hitelezési politika, következményként a portfolió összetételének radikális megváltozása; kifinomultabb hitelmonitoring, partnerkapcsolat gondozás bevezetése. 269 A CRD explicite nem mond semmit a mintabeli nemteljesítés definícióról, de azt nyilván meg kell követel-ni, hogy ha valamilyen okból kifolyólag eltérő definíciót kell alkalmaznunk a modellépítéshez használt mintá-nál, a kitettségek minősítésénél akkor is (közel) azonos sorrendet kapjunk, mint az eredeti definíció alkalmazá-sával.

113

kialakításánál minél hosszabb idősorokból kinyerhető információkra kell támaszkodni (a jogszabályban előírt minimális idősor hosszon felül).

380. A kockázati paraméterbecsléshez használt kitettségek populációjának, az adatok generálása idején alkalmazott hitelezési sztenderdeknek és egyéb releváns jellemzőknek összehasonlíthatóaknak kell lenniük a (jelenlegi) populációval, sztenderdekkel, jellem-zőkkel. Be kell mutatni azt is, hogy az adatok mögötti gazdasági, piaci körülmények ille-nek a jelenlegi és előrelátható körülményekhez (52)270.

381. Az „összehasonlítható” kifejezés értelmezésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni:

• mivel a kockázati paraméterek becslése minősítési osztályonként, ill. poolonként történik271, valójában az összehasonlíthatóságot is csak osztályonként/poolonként kellene megkövetelni.

• „összehasonlíthatóság” címen azt követeljük meg, hogy a mintának ill. az aktuális portfoliónak a fontosabb kockázat meghatározó tényezők (risk driver) szerinti összetétele (megoszlása) hasonló legyen272.

o ezen tényezők egy részét minősítési tényezőként explicit módon figyelembe vesszük az osztályok/poolok kialakítása során. A minősítési tényezők szerinti (fenti értelemben vett) összehasonlíthatóság kötelező, ha a minősítési rendszer megkülönböztető képessége nem különösebben magas és/vagy a minősítési osztályok/poolok által lefedett kockázati paraméter sávok nem elég szűkek273. A feltétel teljesítése annál kevésbé fontos, minél jobb a rendszer megkülönböztető képessége és minél szűkebbek az osztályok/poolok által lefedett PD sávok. Ekkor ugyanis az osztályok/poolok kockázati szempontból homogének mind a mintában, mind a tényleges portfolióban és a mintából becsült átlag alkalmazható lesz az aktuális portfolióra is.

o a tényezők más részét nem vesszük explicit módon figyelembe. Ezek tipikusan olyan „környezeti” tényezők, melyek szempontjából mind a mintát, mind a portfoliót homogénnek tekintjük. Ez utóbbiak sokszor nem is tudatosítódnak, ezért különösen kell ügyelni az ilyen különbségek elkerülésére.

270 A kockázati paraméterek (PD, LGD, CF) becsléséről szóló általános követelmények alatt 271 És az osztályokba, ill. poolokba sorolás a minősítéssel adott. 272 Ebben az esetben lehet a mintából kiszámított paramétereket az aktuális portfolióra is érvényesnek tekin-teni. 273 Ekkor az összetétel eltérések jelentős különbséget okozhatnak a mintabeli és a portfolióbeli értékek között.

114

• Az idézett bekezdés meg is nevez néhány ilyen lényeges, és a minősítési kritériumok között általában nem szereplő tényezőt: a hitelezési sztenderdeket, valamint a gazdasági és piaci körülményeket. Bár nincs megnevezve, de nyilvánvalóan az egyik leglényegesebb tényező az alkalmazott nemteljesítés definíció. A mintában alkalmazott274 definíció csak oly mértékben térhet el az aktuális portfoliónál alkalmazottól, ami nem okoz számottevő torzulást a becslésben275

• A nemteljesítés definíciók hasonlósága egy jogrendszerhez (országhoz) tartozók esetén könnyen eldönthető a megfogalmazások összehasonlításával. Ez a módszer különböző jogrendszerekhez tartozók esetén már nem működik ilyen egyszerűen, mivel az azonos kifejezéseknek (pl. függő státusz) különböző lehet az értelmük. (Más oldalról két jogrendszerbeli különböző megfogalmazások takarhatnak azonos tartalmat.)

• A fogalmat minden adatforrásra azonos értelemben kell alkalmazni • Ha lehet, ajánlatos valamilyen statisztikai módszert használni az

összehasonlíthatóság bemutatására.

382. Ha az intézmény több intézmény által közösen használt poolból származó adato-kat használ, be kell mutatnia, hogy a pool reprezentatív az intézmény saját portfoliójára nézve (57).276

13.2 Direktívahelyekhez közvetlenül nem kapcsolódó észrevé-telek

383. Adatok gyűjtését, tárolását és felhasználását a jogszabály több célból is megköve-teli (kitettségek minősítése, a modell paramétereinek becslése, kockázati paraméterek becslése, a minősítések eredményeinek dokumentálása, stb.). A különböző célokhoz gyűjtött /tárolt adatoknak nem kell különálló adatbázisokat képezniük.

384. Az emberi tévedések hatásának minimalizálásához az összes lényeges folyamat au-tomatizálására, megbízható, megfelelően dokumentált, mind a szándékos, mind a vélet-len adattorzulás ellen védett és auditált IT rendszerekre van szükség (IRB Dokumen-

274 Ez nem jelenti azt, hogy ha pl. a mintában külső adatok vannak, akkor az adatforrásnál is hasonló definíci-ót kell alkalmazni, csak annyit, hogy a mintában levő adatokat a felhasználónál alkalmazott definíciónak meg-felelően kell módosítani. 275 Ez a követelmény explicit módon sehol sincs kimondva a CRD-ben. A VII. mell. 4. rész 46. pontja csak annyit mond, hogy a külső adatoknál alkalmazott korrekció meg kell, hogy feleljen a CRD definíciójának, de azt nem, hogy a felhasználó definíciójának is. 276 Ez lényegében a modellparaméter becslési (reprezentativitás, 30. (c)) ill. kockázati paraméter becslési (ösz-szehasonlíthatóság, 52.) célú felhasználásra vonatkozó, fent tárgyalt követelmények (redundáns) megismétlése az adatpoolokra. Ami újdonság, az a GL 10-ben kimondott követelmény, hogy a pool felhasználóinak hasonló default definíciókkal kell rendelkezniük.

115

tumlista B7). Ezeknek nemcsak intézményi folyamatokat kell kiszolgálniuk, hanem biz-tosítaniuk kell az adatbázisok korábbi állapotainak előállíthatóságát,277 és korábbi számí-tások megismételhetőségét is validálási célokra.278

385. Az adatok minőségét legalább évente felül kell vizsgálnia a belső ellenőrzésnek vagy hasonló független egységnek. Az ezen és egyéb felülvizsgálatokon tapasztalt adat - és IT hiányosságokról (pl. nem kellő fokú automatizáltság) „térképet”, megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteniük (IRB Dokumentumlista B 7).

386. Az adatok jó minőségét olyan eszközökkel lehet biztosítani, mint pl. a kiugró, il-letve nem valószerű adatok, nagy változások, hiányzó adatok figyelése az inputokban, il-letve a könyvelési adatokkal való egyeztetés. Az adathiányok elfogadása és konzervatív kezelésére külön politikát kell kidolgozni. Az intézményeknek saját adatminőségi szten-derdeket kell felállítaniuk (valamint folyamatosan karbantartaniuk) és folyamatosan vizsgálniuk kell ezek teljesülését. A sztenderdeknek biztosítaniuk kell a kockázatkezelés és a tőkeszámítás kellő színvonalát. Az intézmények és a felügyelet adatsztenderdekre vonatkozó párbeszédének megkönnyítésére az intézeteknek az alábbi dokumentumokat célszerű elkészíteniük (IRB Dokumentumlista B 7):

• adatpolitika, felelősségi nyilatkozat. Az intézményeknek explicit adatpolitikával kell rendelkezniük az adatokkal kapcsolatos követelmények teljesítésére. Felelősséget kell vállalniuk adataik pontosságáért és bizonyítani kell tudniuk, hogy IT rendszereik megfelelőek.

• adatszótár (képezheti az adatbázis leírások részét is) • adatbázis leírások, pl.

o általános leírás (adatmodell, eljárások, teljesítményadatok, biztonság, felelősségek)

o adatforrások o adatbeviteli eljárások o hozzáférési, ellentmondás-mentességi, stb. kontrollok

Adatminőség biztosítása (data quality management)

387. Az intézményeknek adatminőségi rendszert kell létrehoznia (adatminőségi sza-bályzat, mérési rendszer és a kapcsolódó folyamatok kialakítása, dokumentálása, stb.), az adatminőség mérésére, fejlesztésére vonatkozóan. Ki kell alakítania az adatminőség biz-tosításának szervezeti kereteit (adatminőségi felügyelő, adatminőség vezető, adatminő-ség elemző, adat tulajdonosok, adatkezelő, adatminőség csoport), az adatminőség méré-sének dimenzióit (teljesség, időbeliség, elérhetőség, pontosság, interpretálhatóság, stb.).

388. Az adatminőségi szervezet feladatkörébe tartozik: 277 Ennek nem kell online elérhetőséget jelentenie. 278 Ld. még a replikálhatóság követelményét a „Dokumentáció” című fejezetben.

116

• a napi adatminőségi problémák kezelése, nyilvántartása, adatminőségi szempontok érvényesítése a fejlesztésekben, az adatminőség folyamatos rendszeres ellenőrzése, monitorozása, különböző adatminőséggel kapcsolatos szabványok kialakítása és a vezetés rendszeres tájékoztatása az adatminőség helyzetéről.

• a belső egyezőtlenségek, inkonzisztenciák figyelemmel kisérése, a hiányosságok megszüntetése. Az adatminőség kvantitatív és kvalitatív eszközökkel történő mérése. Karbantartja az intézmény adatminőségi sztenderdjeit, folyamatosan méri és szigorúan vizsgálja a belső előírásoknak való megfelelést és ezek teljesülését.

389. Az intézmény nyilvántartásaihoz és a Basel II-höz is illeszkedő adatkörök (ügyfél-törzs, rating, default, biztosítékok, retail, stb.) adatminőségének méréséhez objektív mu-tatószámokat célszerű kialakítani. A mutató (az adott adatkörbe tartozó sokaságban elő-forduló hibás tételek arányát mutatja ki) értéke hibátlan sokaság esetében 1, azaz a hiba-százalék 0 értékű. Az objektív mutatók alkalmazásával átfogó képet kaphatunk egy adott adatkör vonatkozásában a hibák mértékéről és kiterjedéséről, ennek alapján intézkedé-sek történhetnek az adattisztításra. Cél a hibamentesség elérése.

390. Az adatminőség figyelemmel kísérése mellett proaktív adatminőségi tevékenységet is célszerű végezni (rendszerfejlesztések adatminőségi audit, banki rendsze-rek/folyamatok adatminőségi racionalizálása, adatminőségi oktatás, stb.). Annak érde-kében, hogy az adatminőség hatékonyságát hosszú távon biztosítani lehessen szükséges a feladatok, tevékenységek folyamatok megszervezése, dokumentálása (adathibák keze-lése, adatminőségre ható változások kezelése, adatminőségi jelentések, adatkörök kijelö-lése, IT fejlesztési folyamatok módosítása).

Adategyeztetés (data reconciliation)

391. Az adatminőséget a lokális mutatószámok mellett rendszeresen (havonta) a teljeskörűségre vonatkozó egyeztetési eszközökkel szükséges kezelni, amelyek a könyve-lési adatokkal való egyezőséget, a valódiságot, megbízhatóságot és konzisztenciát fo-lyamatosan mérik (completeness check). Az intézmény egyeztetési eljárásainak biztosí-tania kell a pontosságot, teljességet, sértetlenséget, és a megfelelő nagy teljesítményt. Az adategyeztetéseknek illeszkedniük kell a számviteli terület szokásos havi zárlati feladata-ihoz. Ezek az egyeztetések a tőkekövetelmény számítást közvetlenül megelőző lépések közé tartoznak és a mérleg és mérlegen kívüli tételek teljes körére vonatkoznak.

392. A teljeskörűség ellenőrzése során legalább a hónap végén egyeztetni kell a számvi-teli terület főkönyvi adatai alapján nyilvántartott kitettségeket és a tőkeszámításhoz ösz-szeállított tételek (adattárházban, vagy a kockázatkezelés által) analitikusan nyilvántartott kitettségeit (az intézmény által választott dimenzióban, ügylet típusonként, terméken-ként, stb.). A kitettségek eltérését abszolút értékben és százalékosan is célszerű vizsgálni.

117

393. Az eltéréssel kapcsolatban hibahatárt279 kell meghatározni. Ez az érték az el nem fogadható eltérés és a megmagyarázhatatlan eltérésekből adódhat. Abban az esetben, ha az intézmény az egyeztetés alkalmával a kitettségeket a banki és a kereskedési könyvre vonatkozóan elkülönítetten határozza meg, a küszöb értéket is elkülönítetten kell280meghatározni.

394. Célszerű figyelemmel kísérni a számviteli zárlat határidejéből és a tőkeszámítás feldolgozási időpontjából adódó eltérések hatását. Abban az esetben, ha a tőkeszámításhoz szükséges elemi adatok a tárgyhó utolsó munkanapi zárását követően kerülnek feldolgozásra és a tényleges számviteli zárás az értéknapos visszakönyveléseket is figyelembe véve csak később történik meg, a korrekciós és egyéb tranzakciós tételek összesített hatását ajánlatos megvizsgálni.

279 Az un. materialitási küszöb értéke lehetőleg ne haladja meg az 1-2%-t. Az egyeztetés alkalmával a számvitel által könyvelt mérleg és mérlegen kívüli tételcsoportok és a (kockázatkezelési terület által az adattárházban) nyilvántartott analitikus adatok megfelelőségét célszerű vizsgálni és az összesített eltérés értékét kell a teljes ki-tettséghez viszonyítani. 280 Amennyiben a küszöbérték meghatározása nem elkülönítetten történt a banki vagy kereskedési könyvben lévő eltérés %-os értéke csökkenhet, mivel azt a banki és kereskedési könyvi együttes kitettséghez hasonlítjuk.

118

14 VALIDÁCIÓ 395. A 84. cikk szabja meg az IRB alapú tőkeszükséglet számítás kereteit281:

• Az illetékes hatóságok engedélyezhetik a hitelintézeteknek, hogy a belső minősítésen alapuló módszer (IRB módszer) alkalmazásával számítsák ki a kockázattal súlyozott kitettség-értékeiket. Minden egyes hitelintézet esetében külön engedélyre van szükség.

• Az engedély megadására csak akkor kerülhet sor, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a hitelintézetnek a hitelkockázat-kezelő és minősítési rendszerei megbízhatóak, teljes körben alkalmazottak és teljesítik VII. melléklet 4. részében lefektetett minimum követelményeket.

o A hitelintézet minősítési rendszerei biztosítják az adósok és ügyletek jellegzetességeinek érdemi minősítését, az érdemi kockázat megkülönböztetést, valamint a pontos és következetes mennyiségi kockázatbecsléseket.

o A tőkekövetelmények számítása során használt belső minősítések, a nem teljesítésre és a veszteségre tett becslések, valamint a kapcsolódó rendszerek és folyamatok alapvető szerepet játszanak a kockázatkezelési és döntéshozatali folyamatban, valamint a hitelintézet hiteljóváhagyásában, belső tőkeallokálásában és vállalatirányítási funkcióiban;

o A hitelintézet hitelkockázat-ellenőrzési egységgel rendelkezik, amely felelős a minősítési rendszereinek függetlenségéért és illetéktelen befolyástól való mentességéért;

o A hitelintézet valamennyi releváns adatot összegyűjti és tárolja, hogy hatékony módon támogassa hitelkockázat-mérési és kezelési folyamatát;

o A hitelintézet dokumentálja minősítési rendszereit, azok kialakításának okait és validálja a minősítési rendszereit282.

281 A CRD 84. cikke fogalmazza meg az IRB alapú tőkeszükséglet számítás kereteit, köztük magára az IRB rendszerre vonatkozóakat is. Mindezeket aztán a CRD VII. melléklet egyes részei egészítik ki, esetenként pon-tosítják és/vagy magyarázzák. (Ide sorolható még a CRD 85-89. cikk, valamint a VII melléklet első három ré-sze, amely a tőkekövetelmény számítás technikai részleteivel foglalkozik, a kockázatcsökkentő eszközökkel foglalkozó részek és néhány átmeneti intézkedés is.) A jogszabályok értelmezését segíti a hat alapelv is és az ezekhez további iránymutatásokat adó GL 10 (A hat alapelvet a Bázeli Bizottság AIG munkacsoportja fogal-mazta meg. A GL 10 tartalmazza – kiegészítésekkel – az AIG alapelveket is). 282 A CRD 84. cikke szerint egy intézmény minősítési rendszere először is az adós és az ügylet megfelelő jel-lemzőit, az ezekkel járó kockázatok megfelelő megfogását és pontos, más kockázatokkal összhangban lévő mennyiségi jellemzőit nyújtja (2a). Ezek aztán szerepet játszanak a tőkeszükséglet számításban, az intézmény-nek a kockázatok vállalásával, kezelésével kapcsolatos különféle döntéseiben (2b). A (2c)-ben megfogalmazot-

119

396. A követelmények közül egyértelműen az első a legfontosabb, a többi négy bizo-

nyos értelemben az első követelmény előfeltételének, teljesülése biztosítékának tekinthe-tő. Az első követelmény teljesülésének vizsgálatát nevezzük a szó eredeti (szűkebb) ér-telmében validációnak. Minthogy azonban az első követelmény teljesülésének vizsgála-tába be kell vonni a másik négyet is, kialakult a „validáció” kifejezésnek egy tágabb ér-telme is, ami az öt követelmény teljesülésének együttes vizsgálatát jelenti

397. A validációról a jogszabály283 annyit mond, hogy

„Az intézményeknek megbízható rendszerekkel kell rendelkezniük minősítési rendszereik, folyamataik és a kockázati tényezőkre vonatkozó becsléseik pontosságának és konzisztenciájának validálásához. Az intézményeknek meg kell mutatniuk felügyeleteiknek, hogy belső validálási eljárásaik képessé teszik őket a belső minősítési és kockázatbecslési rendszereik teljesítményének konzisztens és értelmes megítélésé-re.” A validációról szóló rész további pontjai (110, 111)284 azt mondják ki, hogy a besorolások és számítások rendszeresen legyenek visszaméréssel és benchmarkkal ellenőrizve. A VII. mel-léklet további idevágó pontjai megkívánják, hogy az intézmény becslései pontosak és kon-zisztensek legyenek, biztosítsák továbbá az adatok és módszerek konzisztenciáját és doku-mentálják az esetleges változásokat, valamint vegyék figyelembe az IRB rendszert befolyá-soló gazdasági környezet váratlan megváltozásait. Az intézményeknek a validálási kötele-zettséget minden minősítési rendszerre és bármilyen módon becsült kockázati paraméterre vonatkozva teljesíteniük285 kell.

398. A validáció definícióját és a validációra vonatkozó legfontosabb alapelveket a GL 10-nek megfelelően tárgyaljuk286. Ezeket a GL 10 a már említett AIG-től vette át.

14.1 Magasszintű validálási alapelvek 399. Az AIG definíciója szerint „A belső minősítési rendszerek összefüggésében a

„validáció” kifejezés olyan eljárások és tevékenységek összességét jelenti, amelyek előse-gítik annak megítélését, hogy a minősítések megfelelően differenciálják-e a kockázato-

tak szerint az intézménynek van egy megfelelően független, az IRB rendszerekért felelős egysége. A (2d) sze-rint az intézmény összegyűjt és tárol minden olyan adatot, ami a hitelezési kockázat kezeléséhez szükséges, redundánsnak tűnik (2e) alapján, hiszen e szerint az intézmény validálja és dokumentálja a rendszerét, beleért-ve azt is, hogy miért azt a rendszert és miért úgy vezette be, amit és ahogyan az működik. 283 CRD VII. melléklet 4. rész 110. pont; Hkr. 88. § (1)-(2) 284 CRD VII. melléklet 4. rész 110-111. pont; Hkr. 88. § (1)-(5) 285 Tehát nem csak a modelleket és a statisztikai eszközökkel végrehajtott becsléseket kell validálni! 286 További részletekkel, szempontokkal szolgál a „A fejlett módszerek jóváhagyása során vizsgálandó terüle-tek” c., a honlapunkon megtalálható anyag.

120

kat, és hogy a kockázati tényezők (PD, LGD, EAD) becslései megfelelően írják-e le a tényleges kockázatokat” 287,

400. Az IRB rendszer lényege, hogy az intézmény kitettségeit, de legalábbis azok nagy többségét, különböző ismérvek alapján úgy csoportosítsa, hogy az ugyanazon csoportba kerülő kitettségekhez ugyanakkora nemteljesítési valószínűségek legyenek rendelhe-tők.288

401. Az intézmény a kitettségek különböző csoportjaira, típusaira különböző ismérve-ken alapuló, tehát különböző IRB rendszereket is alkalmaz(hat), sőt, az IRB rendszerre vonatkozó elvárások alapján ennek egy sokféle kihelyezéssel foglalkozó intézménynél szükségképpen így kell lennie.

402. A IRB rendszernek elvárhatóan nem csak a tőkeszükséglet számításokban van szerepe, hanem a hitelkérelmek elbírálásában, a hitelek árazásában, a kockázatkezelés-ben, a tőkeallokációban és IRB alapú módszerek alkalmazása esetén az intézmény irá-nyításában is, a use tesztről és az experience tesztről szóló fejezetekben foglaltaknak megfelelően.

403. A validáció célja annak a demonstrálása, hogy a rendszer megfelelően különbözteti meg és csoportosítja a kockázatokat, jól becsüli azok mennyiségi jellemzőit, továbbá annak demonstrálását, hogy mindezek és a rendszer esetleges egyéb eredményei jól épülnek be az IRB rendszer egyéb, a tőkeszükséglet számításán túlmenő, de attól egyébként elválaszthatatlan felhasználásaiba.

404. A validáció alapvetően (a rendszeren keresztül történő) képalkotás az intézmény kockázati becsléseinek előrejelző képességeiről, tehát arról, hogy egy IRB rendszer az ügyletek kockázatának megfelelő megfogását és megkülönböztetését, valamint pontos, más kockázatokkal összhangban lévő mennyiségi jellemzőit szolgáltatja. Ez utóbbiak (a számítások időpontjához képest) jövőbeli eseményekre vonatkoznak. 289

A validálás során alkalmazott becslések főbb kötelező jellemzői: • előretekintés (még ha múltbeli adatokon alapulnak is290), • pontosság, amellyel kapcsolatban két követelményt szokás hangsúlyozni:

o a kockázatok jó megkülönböztetése (diszkrimináció)

287 Ez a definíció lényegében nem mond mást, mint hogy a validáció olyan eljárások és tevékenységek összes-sége, amelyek elősegítik a CRD 84. cikkelye (a) pontjában kimondott (lásd feljebb) követelmény teljesülésének megítélését. Ezt nevezik szűken értelmezett validációnak. Már ebből a CRD-hez való viszonyításból is látszik, hogy a szűken vett validáció csak egy rész a jóváhagyásnak. 288 Fejlett IRB módszerek esetén a nemteljesítési valószínűséghez még egy várható kockáztatott érték (kitett-ség) és egy megtérülési hányad meghatározása is kapcsolódik. 289 Első AIG alapelv. 290 Téves az a megközelítés, hogy magukat a múltbeli átlagokat kell – minden további megfontolás nélkül - becslésnek tekinteni.

121

o a kockázatok mértékének pontos becslése (kalibrálás).

Megkülönböztető képesség

405. A „megkülönböztető képesség” (discriminatory power) annak mértéke, hogy egy minősítési rendszer mennyire tud különbséget tenni a jó és rossz kockázatok között, az-az mennyire ritkán fordul elő, hogy jónak minősít egy rossz kockázatot, ill. fordítva. Egy minősítési rendszert tehát akkor nevezünk jó megkülönböztető képességűnek, ha a jó minősítési osztályokban (mind a mintában, mind a mintán kívül) csak kevés bukás for-dul elő; a bukások a legrosszabb minősítésű osztályokra koncentrálódnak.

406. A mérésre nincs általánosan elfogadott megoldás291, de vannak széles körben használt mértékek, mint pl. a Gini együttható. A Gini együttható azonban nem csak a megkülönböztető képességtől függ, hanem pl. a portfolió homogenitásától (milyen szé-les a portfolió elemeihez tartozó PD sáv) és a minta elemszámától is292. Ezért a Gini va-lójában relatív mutató, és leginkább egy portfolióra alkalmazott különböző minősítési rendszerek összehasonlítására használható. A Gini-t tehát kellő gondossággal, más is-mert technikákkal kiegészítve (az egész görbe vizsgálata, bootstrap, konfidencia interval-lumok, stb.) szabad csak használni.293

Kalibrálás

407. Egy becslés akkor pontos („jól kalibrált”), ha a becsült és tényleges kockázati pa-raméterek (PD, LGD, CF) között csak „kicsi” az eltérés. A kalibrálás (kvantifikálás, számszerűsítés) becslés, nem szimpla regisztrációs, számviteli művelet. A cél a jövőbeni PD-k, LGD-k és CF-ek becslése, nem a múltbeliek kiszámítása. A múltbeli adatok fon-tosak, de csak kiindulópontot jelentenek a jövőre vonatkozó becsléshez. (IRB Doku-mentumlista D16)

408. A tényadatok kritika nélküli becslésnek tekintése veszélyekkel jár, mert nem vesz figyelembe olyan tényezőket, mint a gazdasági környezet változása, a portfolió-összetétel változása, a jogi környezet változása, a minta korlátozott volta. Az átgondolt, kreatív előrebecslési módszerek tehát fontosak, és időnként még az adathiányokon is enyhíteni tudnak294.

409. A kockázati paraméter becslések pontosságának ellenőrzése a minősítési modellek esetén jóval nehezebb, mint a piaci kockázati modellek esetében. Ez utóbbiaknál jól al-

291 Ha létezne,, akkor erre alapozva akár felügyeleti elfogadhatósági szinteket is definiálhatnánk. 292 Az is előfordulhat, hogy különböző görbékhez azonos Gini tartozik. 293Több, a Gini együtthatóval ekvivalens technika ismert: ROC görbe és AUROC, Accuracy Ratio, Mann-Whitney statisztika, Wilcoxon-Mann-Whitney statisztika..A gyakran használt Kolmogorov-Smirnov (K-S) sta-tisztika is hasonló elveken nyugszik (a görbék közötti távolságot használja) és hasonló problémákkal küzd. Ezen technikákat – melyek jelentős része biológiai kutatásokból ered – részletesen ismerteti az osztrák anyag.. 294Ennek különösen a low default portfoliók esetén lehet jelentősége

122

kalmazható a visszamérés (backtest) technikája, ahol a modell előrejelzéseinek és a tény-legesen bekövetkezett helyzetnek az összehasonlításából tudunk következtetni a modell jóságára.295 Ez az út itt csak korlátozottan járható, alapvetően a nagyságrendekkel keve-sebb adat miatt: itt nem lehet napi méréseket végezni, csak hosszabb időszakra szólókat (tipikusan éveseket), továbbá – legalábbis induláskor – erre sem állnak rendelkezésre hosszabb idősorok. Ez nem azt jelenti, hogy itt nem kell visszaméréseket végezni296, csak azt, hogy ezek eredményét nem lehet perdöntő bizonyítéknak tekinteni.

410. A paraméterbecslés elfogadható hibahatárára tehát nehéz használható mértékeket felállítani, főként bizonyos speciális esetekben (pl. low default portfolió), tehát egyéb eszközöket (minősítő cégek adataival való összehasonlítás, külső adatok, benchmark, stb.) is fel kell használni.297

Általános megfelelőség

411. Annak megállapításához, hogy egy minősítő rendszer múltbeli adatok és tapaszta-latok alapján képes lehet-e megfelelő, az előbbi értelemben vett előrelátásra, az szüksé-ges, hogy a validáció legelső lépése egy általános megfelelési vizsgálat legyen (IRB Do-kumentumlista D 15). A IRB rendszer „általános megfelelőségé”-vel kapcsolatban a GL 10 két követelményt fogalmaz meg: egyrészt bizonyos tulajdonságokat biztosítani hiva-tott politikák és sztenderdek alkalmazását, másrészt a IRB rendszer filozófiájára vonat-kozó elvárásokat.

412. Az IRB rendszer általános megfeleléséhez megkívánt tulajdonságok a következők:

• legyen objektív, azaz a rendszer besorolásai, becslései legyenek objektív módon végrehajthatók: hasonló kitettségek esetében hasonló eredményt adjanak és legye-nek a rendszerben a gyakran elkerülhetetlen szubjektivitás kézbentartását biztosító elemek.

• legyen pontos, azaz, legyen biztosított várható működésének, az inputjainak és azok felhasználásának a pontossága298.

• legyen stabil, azaz a minősítő rendszer biztosítsa, hogy a besorolásai és a becslései nagyjából változatlanok maradnak, ha a kockázat nem változik és nem változik a rendszer filozófiája sem.

295 Ennek analógiája a becsült és a tényleges PD-k összehasonlítása. 296 Éppen ellenkezőleg: mint majd látni fogjuk, a direktíva kötelezően elő is írja. 297 Lásd még a 4. alapelvet. 298Általános vélekedés, hogy csak jó adatokkal lehet kvantitatív módszereket alkalmazni, csak jó adatokon ala-puló kvantitatív elemzéseket érdemes használni. Jó adatok viszont nem mindig állnak rendelkezésre, ezért jobb úgy fogalmazni, hogy mindig tisztában kell lenni adataink pontosságával. Természetesen, általában sok-kal több munkát kell végezni és általában gyengébb eredményeket kapunk, ha nem igazán pontos adatokkal tudunk dolgozni.

123

• legyen konzervatív, azaz besorolásokban és a becslésekben meglévő bizonytalansá-gokat kezelje óvatosan (a rosszabb lehetőségek bekövetkezését tételezze fel).

413. Az általános megfelelőségi vizsgálatnak ezen tulajdonságok meglétén túl az IRB rendszer filozófiájával is foglalkoznia kell. A rendszer filozófiája abban nyilvánul meg, hogy a rövid távú, pillanatnyi (Point In Time) vagy a hosszú távú, teljes ciklust figye-lembe vevő (Through The Cycle), azaz átlagos (vagy a ciklus mélypontjának megfelelő) PD szerint kezel homogénnek egy minősítési osztályt. Ez a tulajdonság nagyrészt az adósok „mobilitásában” mutatkozik meg. Egy PIT rendszerben a ciklus felmenő ágában tipikus a magasabb minőségi osztályokba való átsorolás a csökkenő PD-k miatt (lefelé menő ágban ellenkező irányú mozgás tapasztalható). A TTC minősítési rendszerek a ciklusra ilyen értelemben nem érzékenyek, a minősítési osztályok közötti migráció rit-kább (a relatív hitelképesség változása válthatja ki).

414. A validációnak az általános megfelelőségi vizsgálat során demonstrálnia kell, hogy az intézmény tökéletesen érti az IRB rendszer besorolási filozófiáját és ezzel kapcsolat-ban azt, hogy a kockázat számszerűsítése összhangban van-e ezzel a filozófiával299. De-monstrálnia kell azt is, hogy az intézmény tökéletesen érti a kockázatok minősítésének és számszerűsítésének jellegzetességeit (beleértve a besorolás dinamikáját), és nem utol-sósorban, vagy külön is kiemelve, tökéletesen érti a filozófiáknak a tőkekövetelmény nagyságokra vonatkozó hatását.

415. Ha egy intézmény több különböző filozófiájú IRB rendszert is használ, akkor az általános megfelelőségi vizsgálat során azt is demonstrálnia kell, hogy biztosított-e ezek (használatának) a konzisztenciája, vagy a különbözőségük megértése.300 (Az intézmény-nek különösen oda kell figyelnie más filozófiájú IRB rendszerből adódó adatok felhasz-nálása során, illetve a különbözőség megértése biztosíthatja azok korrekt használatát.). Ilyen esetben az általános megfelelőségi vizsgálatnak foglalkoznia kell a különböző rendszerekből származó adatok kombinálásának a tőkeszükséglet számításra vonatkozó hatásával.

416. A validációért elsődlegesen az intézmény a felelős,301 a végrehajtás szempontjából ez a legfontosabb alapelv. A validációt az intézmény végzi, de a Felügyelet felelőssége is megjelenik abban a pillanatban, amikor a validációt jóváhagyja.302

299 Az előzőek alapján nem nehéz belátni, hogy a PIT rendszerekhez inkább rövidtávú, a TTC rendszerekhez inkább hosszútávú PD „illik” (ha elvárjuk, hogy az egy minősítési osztályhoz tartozó PD viszonylag stabil le-gyen), de ez nem szükségszerű. Az is nyilvánvaló, hogy a PIT rendszerek esetén a tőkeszámításban alkalma-zandó hosszútávú átlagos PD meghatározása bonyolultabb feladat 300 Problémákat okozhat, ha nem ismerjük a különböző filozófiákhoz tartozó „mozgástörvényeket”, ill. nem ismerjük rendszereink filozófiáját, pl. egy PIT rendszert egy ECAI alapvetően TTC rendszerére akarunk mappingelni. 301 Második AIG alapelv

124

417. A validáció egy állandóan ismétlődő folyamat abban az értelemben, hogy az in-tézmény és a Felügyelet ismételten kapcsolatba kerül egymással egy rendszer (teljesen soha le nem záruló) validációja során303 .

418. A validáció egy sokféleképpen végrehajtható folyamat, nincs egyetlen, kizárólagos validációs módszer.304 Az, hogy milyen módszerek vezethetnek célhoz, nagyban függ a rendelkezésre álló adatoktól és a minősítés módszerétől, ezek pedig általában a portfoli-ótól.

419. Magára a kvantitatív validációra nem csak a már említett megkülönbözető erő és becslési pontosság vizsgálatok használatosak, hanem egyéb technikák is (IRB Doku-mentumlista D 16), mint pl.:

• visszamérés (backteszt: a becsült és realizált paraméterek összehasonlítása) • benchmark (más – pl. hasonló portfolión végzett – becslésekkel való

összehasonlítás) • stabilitás-és érzékenységvizsgálatok (hogyan befolyásolják a becsléseket a

minta/portfolió/feltételezések változásai) • replikáció (a minősítés megismétlése mások által)

420. A validáció tartalmaz mind mennyiségi, mind pedig minőségi elemeket.305

421. A kvantitatív tesztek, vizsgálatok tehát önmagukban nem elegendőek. A kvantita-tív vizsgálatok után fennmaradó bizonytalanságot kvalitatív eszközökkel kell törekedni elfogadható szintre csökkenteni.

422. A validációnak tehát ki kell terjednie az alábbi kvalitatív vizsgálatokra is:

302 Különbséget kell tenni tehát a validálás (mint a bank feladata) és ennek felügyeleti felülvizsgálata és jóváha-gyása között. Mindez nem jelenti azt, hogy a felügyeleteknek passzív szerepet kell játszaniuk a banki validáció felülvizsgálatakor. Természetesen megtehetik, hogy kizárólag a bank validációjára támaszkodnak, de jogukban áll további információk bekérése, konzultációk kezdeményezése, helyszíni vizsgálatokat végzése, vagy a banki minősítések (szúrópróba szerű) felügyeleti megismétlése is. 303 Harmadik AIG alapelv. Egyrészt azért, mert a validációt (és az egész BII szabályozás sok más részét) nem lehet normatív módon szabályozni, másrészt pedig azért, mert a szabályozásból következően a validációnak része az IRB rendszer működésének folytonos ellenőrzése is. Ennek hátterében az áll, hogy mindig változni fognak a piaci, illetve egyáltalán az intézmény működési feltételei és maguk a validációs eszközök is. 304 Negyedik AIG alapelv, amiben hangsúlyozódik a piaci kockázati modellektől való eltérés, ahol a visszamé-rés ha nem is az egyetlen, de kiemelkedően fontos validációs eszköz. Ez egy meglehetősen könnyen elfogad-ható állítás: még ha eltekintünk is az intézmények és portfolióik sokféleségétől, és ha csak egy olyan lépésre gondolunk, ahol számított és tény eredmények összehasonlítása történik, már akkor is látszik, hogy ez általá-ban sokféle statisztikai módszerrel történhet, ha ezek alkalmazásához van elegendő adat. 305 Ötödik AIG alapelv. A minősítést egyszerűen egy matematikai/statisztikai alkalmazásnak tekintve sem zárhatók ki olyan mennyiséginek semmiképpen nem tekinthető elemek, mint például maga az alkalmazó. Má-sik példa az a helyzet, hogy az IRB rendszer változó körülményekhez történő igazítását nem minden esetben lehet majd automatizálni.

125

• a minősítési rendszer elemeinek (adatok, modellek, stb.) értékelése, pl. o az input adatok minősége (pontosság, teljesség, megfelelőség), o a modell/minősítési eljárás minősége (az alkalmazott módszerek megfelelő-

sége, a feltételezések elfogadhatósága, gyenge pontok), • az implementálás (az IT-t is beleértve) minősége, • az intézményi folyamatokba való beépülés vizsgálata (use test), • a kontrol folyamatok és a governance értékelése, • a dokumentáció megfelelősége és minősége.

423. A validációt (intézményen belüli) független felülvizsgálatnak kell alávetni.306

14.2 Visszamérés és benchmark 424. A jogszabály konkrét validációs módszerként mindenekelőtt a becsült és a megva-

lósult kockázati paraméterek összehasonlítását (azaz a visszamérést)nevezi meg, azzal a pontosítással, hogy az intézményeknek (előre) meg kell határozniuk számukra egy elvárt tartományt, és ha a megvalósult értékek ezen tartományon kívül vannak, elemezni kell az eltérés okait. Megkívánja, hogy ez az összehasonlítás a lehető leghosszabb idősoro-kon alapuljon (tehát minél több évre vonatkozóan lássuk az eltéréseket), dokumentálva legyen és legalább évente történjen meg (111). (IRB Dokumentumlista D 16)

425. Az eljárás „vészforgatókönyv” változata szerint belső sztenderdeket kell definiálni azon esetekre, amikor a realizált kockázati paraméterek oly mértékben eltérnek a becsül-tektől, hogy ez már megkérdőjelezi ez utóbbiak érvényességét. E sztenderdeknek figye-lembe kell venniük az üzleti ciklusokat és a nemteljesítés hasonló változásait is. Ha a re-alizált értékek továbbra is nagyobbak lesznek a becsülteknél, a becsléseket felfelé kell módosítani (114)307.

426. A visszamérés eredményeinek értékelése során az intézménynek foglalkoznia kell az IRB rendszer filozófiájával (különösen akkor, amikor több ilyen rendszer van), to-vábbá azon eljárásokkal, amiket abban az esetben kell az intézménynek alkalmaznia, ha a visszamérés eredményei következtében valamit változtatni kell. Foglalkoznia kell az intézménynek azon eljárásokkal, amiket akkor kell alkalmaznia, ha a visszamérést nem elegendő numerikus információ birtokában végzi el, továbbá az előre számított/becsült és tapasztalt értékek közötti eltérések következményeivel és végül mindenképpen fog-lalkoznia kell olyan eljárásokkal, amik az egész visszamérési tevékenység céljára és belső logikájára vonatkoznak.

306 Hatodik AIG alapelv, ahol a függetlenség a validációs folyamatok megtervezőitől és végrehajtóitól való függetlenséget jelent. Ez első pillanatra túlbiztosításnak tűnik, mivel a felügyeleti jóváhagyás, vagy éppen el-utasítás is egy független felülvizsgálat eredménye. Ilyen bonyolult rendszereket és eljárásokat az intézményen belül is célszerű kontrollálni, mielőtt felügyeleti elbírálásra kerülnek. 307 CRD VII. melléklet 4. rész 114. pont; Hkr. 89. § (3)-(4)

126

427. A benchmark az az eljárás, amikor az intézmény azt próbálja meghatározni, hogy az ő számított/becsült eredményei mennyire vannak összhangban más módszerekkel és/vagy más adatforrásokból nyert eredményekkel, ha ilyen összhang a különbözőségek ellenére egyáltalán elvárható (IRB Dokumentumlista D 16). A benchmark vonatkozásá-ban a GL 10 minimumként a visszaméréssel kapcsolatban előbb ismertetett követelmé-nyeket sorolja fel.

127

14.3 Low default portfoliók 428. A kevés-nemteljesítésű (low-default) portfolió fogalmának bevezetését az indokol-

ja, hogy az IRB módszerek alkalmazhatók legyenek olyan portfoliók esetén is, amikkel kapcsolatban csak kevés nemteljesítő kitettség volt megfigyelhető, illetve figyelhető meg.

429. A kevés-nemteljesítésű portfoliókat az alábbi módokon kategorizáljuk:

• hosszútávú-rövidtávú, amiben az előbbi jó minőségű adósokat, vagy kevés hitel fel-vevőt tartalmazó portfoliókat, az utóbbi pedig a piacon újonnan megjelent adósok-ból álló (és emiatt kis számosságú) portfoliókat jelent,

• szisztematikus-intézmény specifikus, ahol az előbbi olyan portfoliókat jelent, amikre egyetlen intézményben sem állnak rendelkezésre adatok, míg az utóbbi olyanokat, amikre vonatkozó adatok csak az intézménynél nincsenek.

430. Szisztematikus kevés-nemteljesítésű portfoliót nem kell az IRB-módszer alkalma-zásából kizárni a statisztikai alapon történő becslésekhez nem elegendő számú adat mi-att, ha az intézmény demonstrálni tudja, hogy a becsléseknél és validálásnál alkalmazott módszere(i) helyes(ek), hatékony(ak) és konzisztens módon alkalmazottak308. Az intéz-ménynek ilyenkor különösen konzervatívnak (óvatosnak) kell lennie a becslésekkor. A becslési módszerek használhatnak olyan adatokat is, mint pl. a valamilyen külső minősí-tés, piaci információk (pl. ár) és a validációnak ilyen esetben nem kell teljesen külön-böznie az egyébként alkalmazott validációtól.309

14.4 A validáció jogi szabályozhatósága 431. A korábbi (BI) módszerekkel, ill. a BII-es sztenderd módszerekkel összehasonlítva

a BII fejlett módszerek igen nagy szabadságot adnak bizonyos konkrét módszerek meg-választásában. Ennek oka a Bázel II, ill. a CRD mögött meghúzódó filozófia, amely csak tág kereteket (követelményeket) szab meg (a belső minősítési rendszerekkel, a fej-lett működési kockázat mérésével és a piaci kockázatok kezelésével kapcsolatban), és el-fogadhatónak tart minden olyan (az előírt minimum követelményeknek megfelelő) rendszert, melyről az intézmények be tudják bizonyítani a felügyeleteknek, hogy megfe-lelően kezelik a szóban forgó kockázatokat.

432. Ezt az elveken alapuló (principle based) szabályozást az indokolja, hogy ezen kér-dések kezelésére számos (többé kevésbé egyenrangú) módszer ismeretes, és a szabályo-zók nem kívántak egyenruhát (one size fits all) ráerőltetni az intézményekre (már csak

308 Megjegyezzük, hogy az LGD és CF becslése még a PD becslésénél is komolyabb problémát jelent, de ha csak ez a probléma (azaz a PD becslése elfogadható módon megoldható), akkor még mindig lehet a FIRB-t alkalmazni. 309 Ilyen esetben a visszamérés statisztikai eszközei helyett mindenekelőtt a benchmark különféle lehetőségei-vel lehet/kell élnie az intézménynek.

128

azért sem, hogy a kockázatkezelésben élen járó intézmények ne kényszerüljenek egy el-vont egységesség érdekében meglévő rendszereik gyökeres átalakítására). A gyakorlat-ban ez azt jelenti, hogy ha az intézmények a szakma által általánosan elfogadott megol-dásokat alkalmaznak (általánosan elfogadott módon), akkor a Felügyelet nem emel kifo-gást310. Más megfogalmazásban ezt úgy is mondhatjuk, hogy a Felügyelet általában elfo-gadja a best practice megoldásokat (és többnyire a good practice megoldásokat is).

433. Mindez persze nem könnyíti meg sem az intézmények, sem a Felügyelet dolgát, mert az un. explicit diszkréciókon (a jogszabály által világosan kimondott választási le-hetőségeken) túl még az un. implicit diszkréciókat (a szándékosan nem egyértelmű meg-fogalmazásokból adódó választási lehetőségeket) is kezelniük kell. Az értelmezési lehe-tőségeket (a jogrendszer filozófiájától, a felügyelés hagyományaitól, stb. függő módon) minden felügyelet igyekszik szűkíteni, de éppen ezekből a próbálkozásokból válik nyil-vánvalóvá, hogy a szűkítésnek (általában) határai vannak. Tehát mind az intézmények-nek, mind a felügyeletnek hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy most már a tőkekövetel-mény számításánál is sok kérdés megítélésében csak a „szakma” általánosan elfogadott elvei és szabályai alapján tudnak véleményt mondani.

434. A validáció jóváhagyásához azonban demonstrálni kell az összes olyan érzékeny-ségi vizsgálat (dokumentált és reprodukálható) elvégzését, amik a számított tőkeszük-séglet nagyságát befolyásolják311.

15 TŐKESZÁMÍTÁS 435. A GL 10 nem tér ki a tőkeszámítás témakörére. A Felügyelet a pre-validációs és

validációs tapasztalatai alapján mégis szükségesnek tartja egy rövid útmutatás formájá-ban bemutatni azokat a témát érintő főbb kérdéseket, melyeket a későbbi validációs el-járások során lényeges elemként vesz figyelembe.

436. A magyar bankok többsége külföldi anya leánybankja. A tőkeszámítási rendszer az esetek többségében központi fejlesztésű (maga a számítás is többnyire központosítottan történik.) A rendszerek validálása ilyenkor elsődlegesen a home felügyelet felelőssége, a magyar felügyelet elsősorban a helyi sajátosságoknak való megfelelést vizsgálja. Ez ter-mészetesen nem jelenti azt, hogy a rendszer dokumentációs követelményeit nem kell teljesíteni, továbbá, hogy a magyar felügyelet ne nézné meg a központi rendszerek do-kumentációját és validációját.

310 Ez természetesen csak azon keretek között igaz, hogy az intézmények teljesítik a CRD által explicite ki-mondott feltételeket. 311 A fenti megfogalmazásban lényeges, hogy a tőkeszükségletre gyakorolt hatásról van szó, és nem annak meghatározó elemeire való hatásról (bár nyilván ezzel is foglalkozni kell) mert csak így lehet az egyes kérdése-ket valódi súlyuknak megfelelően kezelni.

129

437. A tőkeszámításhoz, mint minden funkcióhoz, az intézménynek megfelelő erőfor-rásokkal, szabályozott eljárásokkal és felelősségi körökkel kell rendelkeznie. Ezek ma-gukba foglalják az adatminőség biztosítását is, amelyre a VKK egy külön fejezetben tér ki.

438. A felelősségi körök elhatárolása a tőkeszámításhoz kapcsolódó egyes funkciók, el-járások szempontjából lényegesek. Meghatározandó az, hogy ki, mikor, milyen feladatot lát el és kikkel áll kapcsolatban és számukra milyen adatot, információt szolgáltat. Az el-járások a főbb összetevőit tekintve a következő elemekből állnak: adatok meghatározá-sa, feladása és betöltése, ellenőrzések, számítás elvégzése, valamint riportálás. (Doku-mentumlista D21)

439. A tőkeszámítás során a rendelkezésre álló kitettségi, fedezeti adatokból valamint a kockázati paraméterekből határozódik meg a rendszer legfontosabb outputja, a tőkekö-vetelmény. A bonyolultságot az okozza, hogy az egyes kitettségek tőkekövetelményének kiszámítása nagyon különbözőképpen történhet (különböző tőkefüggvények, hitelkoc-kázat csökkentési módok, a sztenderdtől eltérő kezelési módok, stb.).

440. Az intézménynek egyértelműen rögzítenie kell – ahol erre a szabályozás választási lehetőséget ad, hogy mely módszereket alkalmazza az egyes kitettségi osztályokon belül, fedezeteknél stb. A Felügyelet elvárja a választott módszer hatásának vizsgálatát és a vá-lasztás indoklását, különösen azokban az esetekben, ahol arra törvényi kötelezettség is van. Számos esetben tapasztaltuk, hogy valamilyen IT probléma miatt az intézmények a jogszabályi előírásokhoz képest egyszerűsítésekkel élnek, tipikusan úgy, hogy nem hasz-nálják ki a választott módszerek adta lehetőségeket (pl. egy kitettséget egy nagyobb tő-kekövetelményt eredményező portfolió szabályai szerint kezelnek, nem veszik figye-lembe bizonyos kockázat csökkentő tényezők hatását, stb.) Ezeket az eltéréseket doku-mentálni kell. Az eltéréseket a Felügyelet egyedileg értékeli. Amíg „konzervatívak” (tő-kekövetelményt növelnek) és nem jelentősek, addig a Felügyelet általában elfogadható-nak tartja őket, egyébként megszüntető lépések megtételét írja elő. (Dokumentumlista D23)

441. A tőkeszámítási rendszerrel kapcsolatban az alapvető követelmény az, hogy a tő-kekövetelményt pontosan, az összes vonatkozó szabálynak megfelelően számítsa ki. Az ellenőrzés egyrészt a szokásos informatikai teszteket (a specifikáció minősége, a prog-ram a specifikáció szerint működik-e) foglalja magában, másrészt a felhasználói, üzleti teszteteket, azaz konkrét példákat, melyek eredményét a rendszeren kívül is kiszámítjuk. A fent említett sokféleség miatt a teljes körű (minden lehetőségre kiterjedő) felhasználói ellenőrzés lehetetlen, csak arra lehet törekedni, hogy „elég sok” és „elég különböző tí-pusú” tesztesetet nézzünk meg. Mindemellett fontos szerepet kap még a tőkeszámítási modul üzemszerű működésével összhangban, a különböző időpontokban kalkulált – minimum kategóriánként – tőkekövetelmények összehasonlítása és az esetleges kiugrá-sok alátámaszthatóságának vizsgálata.

442. A rendszer korrektségének bizonyítása itt is az intézmény feladata, és nagyon sok múlik azon, hogy hogyan (mennyire érthetően, a vizsgált témákat jól érzékeltetően) mu-tatják be a Felügyeletnek a tesztjeiket, illetve dokumentálják tőkeszámítási rendszerüket. Nagyon gyakori, hogy az intézmények külső szállítók rendszereit használják (többnyire valamilyen adaptált formában). A fejlesztő cég általában maga is intenzíven tesztelte e rendszert. Az engedélyért folyamodó intézmény feladata, hogy a rendszer és a tesztek prezentálását a fejlesztővel kellően összehangolva (vagy a fejlesztő tudásának teljes bir-tokában) úgy végezze, hogy a Felügyelet egy egységes képet kapjon. (Dokumentumlista D24)

130

443. A Felügyelet egyedi megítélés alapján, amennyiben szükségesnek látja, saját fel-ügyeleti tesztpéldákon keresztül is ellenőrzi a tőkeszámítási modult312. Ennek módját in-tézmény-specifikus tényezők alapján határozza meg.

444. Az eddigiekben a szűkebb értelemben vett tőkeszámításról beszéltünk, feltételez-ve, hogy a kitettségekhez tartozó adatok (beleértve a portfolióba sorolást is) korrektek és össze vannak kapcsolva a kitettséggel. Ha a teljes tőkeszámítási folyamatot nézzük,, akkor nyilvánvaló, hogy számos hibalehetőség van a kitettségek besorolásában, az adós, a minősítés, a PD, az LGD, a CF hozzárendelésében , a fedezetek kezelésében és kitett-séghez rendelésében., tehát a szűken vett tőkeszámítás előkészítésében

445. Az előkészítést rendszerint egy bonyolult, sok elemből álló és sok adattáron operá-ló programrendszer végzi. Egy-egy lépésben általában valamilyen adat hozzárendelés vagy átkódolás történik, ezért a tesztelést (amely természetesen itt is a bank dolga) álta-lában jól éttekinthető lépések sorozatára lehet bontani. (Dokumentumlista D22) A Fel-ügyelet – amellett hogy felülvizsgálja a Bank saját tesztelését, szúrópróbaszerűen kivá-lasztott ügyletek „életútjának” a vizsgálatával szokta az intézmény előkészítő rendszerét ellenőrizni.

446. A benyújtott dokumentumoknak fel kell tárniuk a (tágan értelemben vett) tőke-számítás informatikai rendszerének struktúráját (adattárak, alrendszerek és kapcsolata-ik.) és működését (folyamatokat és kapcsolataik). (Dokumentumlista D22) Meg kell tudnia mutatni, hogy ugyanazon adat több alaprendszerben való (többszörös) tárolása, ill. az alrendszerek közötti kézi, adatmozgatás313 esetében mi biztosítja az adatkonzisz-tenciát. A feltárt eltéréseket és hibákat, illetve a megszűntetésükre hozott intézkedések ütemezését és eredményét szintén dokumentálni kell. A dokumentációnak be kell mu-tatnia a futtatások eredményeit, az azok tárolásához és módosításához kapcsolódó ar-chiválási funkciót is, illetve a rekonsziliációt az intézmény főkönyvi-és más rendszerei-vel. (Dokumentumlista B7-B8)

447. A Felügyelet a tőkeszámítás use és experience tesztjénél fontosnak tartja kiemelni a különböző riportok fontosságát. Ehhez nem elég a jelentések puszta megléte. Haszná-latuk tudatos alakító erőt, kontrollt kell, hogy jelentsen a hitelezési folyamatokra, ennek érdekében mind az intézmény irányításában, mind operatív működésében a megfelelő riportoknak hasznosulniuk kell.

312 Vannak olyan zárt rendszerek, amelyek nem biztosítják a tesztelési célú kézi adatbevitel lehetőségét. Ilyen-kor nem a felügyeleti példákat használjuk, hanem a rendszerben található kitettségek közül keresünk a példa-belihez hasonlót. 313 Az adattöbbszörözés és a kézi adatmozgatás ugyan a maximális mértékben kerülendő, de tapasztalataink szerint a ténylegesen működő rendszerekben „történeti okokból” nem ritka

131

Nemzetközi szervezetek kapcsolódó anyagai Committee of European Banking Commitee (CEBS)

„Guidelines on the implementation, validation and review of Advanced Measurement (AMA) and Internal Ratings Based (IRB) approaches”,(April 2006,) CEBS GL10 revised

http://www.c-ebs.org/pdfs/GL10.pdf „Guidelines for Co-operation between Home and Host Supervisors” (January 2006) CEBS GL09

http://www.c-ebs.org/pdfs/GL09.pdf Basel Committee on Banking Supervision

„International Convergence of Capital Measurement and Capital Standards - A Revised Framework (Updated November 2005) http://www.bis.org/publ/bcbs118.pdf

„Studies on the Validation of Internal Rating Systems” (May 2005) WP 14,

http://www.bis.org/publ/bcbs_wp14.pdf „Update on work of the AIG related to validation under the Basel II Framework” - Newsletter No. 4 (Jan 2005),

http://www.bis.org/publ/bcbs_nl4.pdf „Home-host information sharing for effective Basel II implementation” (November 2005), Consultative

Document, http://www.bis.org/publ/bcbs120.pdf

„Validation of low-default portfolios int he Basel II Framework” (September 2005) Newsletter No. 6.

http://www.bis.org/publ/bcbs_nl6.pdf „Guidance on the estimation of loss given default (Paragraph 468 of the Framework Document) (July 2005)

http://www.bis.org/publ/bcbs115.pdf „Sound credit risk assessment and valuation for loans” (November 2005), Consultative Document,

http://www.bis.org/publ/bcbs121.pdf „Enhancing corporate governance for banking organisations” (February 2006),

http://www.bis.org/publ/bcbs122.pdf „The treatment of expected losses by banks using the AMA under the Basel II Framework” (November

2005) Newsletter No. 7. http://www.bis.org/publ/bcbs_nl7.pdf

Principles for the home-host recognition of AMA operational risk capital (January 2004)

http://www.bis.org/publ/bcbs106.pdf „High-level principles for the cross-border implementation of the New Accord” (August 2003),

http://www.bis.org/publ/bcbs100.pdf „Sound Practices for the Management and Supervision of Operational Risk” (February 2003),

http://www.bis.org/publ/bcbs96.pdf

132

Felügyeleti útmutatók314

PSZÁF anyagok

A hitelintézetek és befektetési vállalkozások új tőkekövetelmény szabályaira (CRD) vonatkozó szakmai anyagok (2. átdolgozott változat) - Az új tőkekövetelmény direktíva hazai átvételének alapelvei, javasolt jogszabályi struktúrája, alkalmazandó diszkréciók és az átültetés jogi problémáiról http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_szab_bazel2

A fejlett módszerek jóváhagyása során vizsgálandó területek http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_szab_bazel2

Financial Services Authority UK:

Report and first consultation on the implementation of the new Basel and EU Capital Adequacy Standards (Jul 2003), FSA CP189 http://www.fsa.gov.uk/pubs/cp/cp189.pdf

Strengthening Capital Standards (January 2005), FSA CP05/03 http://www.fsa.gov.uk/pubs/cp/cp05_03.pdf http://www.fsa.gov.uk/pubs/cp/cp05_03_appendix1.pdf.

Application Pack for IRB Individual Guidance (July 2005) http://www.fsa.gov.uk/pubs/international/app_pack_irb.pdf

Application Pack for AMA Individual Guidance (July 2005) http://www.fsa.gov.uk/pubs/international/app_pack_ama.pdf

AMA soundness standard http://www.fsa.gov.uk/pubs/international/orsg_soundness.pdf

Minutes of the meeting of the OPERATIONAL RISK STANDING GROUP http://www.fsa.gov.uk/pubs/international/orsg_meeting20.pdf

Expert Group paper on Low Default Portfolios: June CRSG. Appendix A: PD estimates for low default portfolios based on confidence levels. http://www.fsa.gov.uk/pubs/international/crsg_portfolios.pdf

314 A társfelügyeletek anyagai is folyamatosan bővülnek, változnak. A felsorolás nem minden esetben teljeskörű, de a fontosabb validációs anyagokat igyekeztünk felsorolni.

133

US felügyeleti hatóságok:

“Retail credit risk for regulatory capital; internal ratings-based systems use” (Oct 2004), US felügyeleti hatóságok http://www.access.gpo.gov/su_docs/fedreg/a041027c.html

“Draft Supervisory Guidance on Internal Ratings-Based Systems for Corporate Credit” (Jul 2003), US felügyeleti hatóságok http://www.ots.treas.gov/docs/4/480004.pdf

Deutsche Bundesbank/Bafin:

A http://www.bundesbank.de/bankenaufsicht/bankenaufsicht_basel_irbazulassung.php honlapon található dokumentumok közül az alábbiak hozzáférhetők angol nyelven, azonban több fontos dokumentum (pl applikációs csomag) német nyelven érhető el. A http://www.bundesbank.de/bankenaufsicht/bankenaufsicht_basel_nationaleumsetzung.en.php honlapon az egyes témákkal foglalkozó munkacsoportok üléseinek német nyelvű emlékeztetője találhatók.

„Approval for banks to use Internal Ratings Based (IRB) approaches to calculate regulatory capital requirements in Germany” (June 2005) http://www.bundesbank.de/download/meldewesen/bankenaufsicht/formular/pdf/ratingsysteme_en.pdf

„Guidelines for applications to use the IRBA for calculating minimum capital requirements” (July 2005) http://www.bundesbank.de/download/bankenaufsicht/pdf/irba/irba_merkblatt_zulassung_en.pdf

„Explanatory notes on the implementation plan” (July 2005) http://www.bundesbank.de/download/bankenaufsicht/pdf/irba/irba_erlaeuterungen_umsetzungsplan_en.pdf

„Explanatory notes on the checklist” (July 2005) http://www.bundesbank.de/download/bankenaufsicht/pdf/irba/irba_erlaeuterungen_konkordanzliste_en.pdf

„New capital requirements for credit institutions (Basel II)”, (Sept 2004), Monthly Report p. 73-98 http://www.bundesbank.de/download/volkswirtschaft/monatsberichte/2004/200409mb_e.pdf

AMA approval procedure http://www.bundesbank.de/bankenaufsicht/bankenaufsicht_basel_zulassungama.en.php

Specialist sub-committee on operational risk http://www.bundesbank.de/bankenaufsicht/bankenaufsicht_basel_nationaleumsetzung.en.php?print=no&

Holland Nemzeti Bank:

A http://www.dnb.nl/dnb/pagina.jsp?pid=tcm:13-51359-64 találhatók a holland jegybank konzultációs anyagai, „Notes to application form for use of internal solvency system”, (August 2005) http://www.dnb.nl/dnb/bin/doc/Notes%20to%20application%20form%20for%20use%20of%20internal%20solvency%20system_tcm13-60595.pdf

134

Osztrák Nemzeti Bank:

“Rating Models and Validation” (Nov 2004) ONB http://www.oenb.at/de/img/rating_models_tcm14-22933.pdf

Svéd felügyeleti hatóság:

“Request for review of IRB approach” (July 2005), Finansinspektionen http://www.fi.se/upload/30_Regler/50_Kapitaltackning/10_Kreditrisk/Req_review_IRB_approach_050701_1515.doc http://www.fi.se/upload/30_Regler/50_Kapitaltackning/10_Kreditrisk/Draft_regulation_IRB_approach_050718_1020.pdf

Hong Kong Monetary Authority:

„Proposals for the Implementation of the New Basel Capital Adequacy Standards ("Basel ll") in Hong Kong” http://www.info.gov.hk/hkma/eng/basel2/

Egyéb

Estimating Probabilities of Default for Low Default Portfolios (Katja Pluto and Dirk Tasche) http://www.defaultrisk.com/pp_score_45.htm http://www.gloriamundi.org/detailpopup.asp?ID=453057431 http://www-m4.ma.tum.de/pers/tasche/low_defaults.pdf