(volt) jugoszlávia szlovénia, horvátország, bosznia...

(Volt) Jugoszl(Volt) Jugoszlááviavia

SzlovSzlovéénia, Horvnia, Horváátorsztorszáág, Boszniag, Bosznia--Hercegovina, Hercegovina,

Szerbia Szerbia éés s MontenegroMontenegro, Maced, Macedóóniania

EurEuróópa regionpa regionáális tlis táársadalomfrsadalomfööldrajza ldrajza II.II.

TTéérkrkéépp

ForrForrááss: Erd: Erdéélyi magyar adatbank lyi magyar adatbank –– KKööztesztes--EurEuróópa tpa téérkrkééptptáárr

AlapadatokAlapadatok

t= 255 804 kmt= 255 804 km22

LakossLakossáág= 23 millig= 23 millióó ffőőSzerb 36%Szerb 36%HorvHorváát 20%t 20%BosnyBosnyáák muzulmk muzulmáán 9%n 9%SzlovSzlovéén, Macedn, Macedóón 8%n 8%MontenegrMontenegróói 3%i 3%Magyar 2%Magyar 2%

TTöörtrtéénelmi orsznelmi orszáágrgréészekszekSzlovSzlovéénianiaHorvHorváátorsztorszáággBoszniaBosznia--HercegovinaHercegovinaSzerbiaSzerbia

VajdasVajdasáággBBáácskacskaBBáánnááttSzerSzeréémsmséégg

ÓÓ--SzerbiaSzerbiaKoszovKoszovóó

Montenegro/CrnaMontenegro/Crna GoraGoraMacedMacedóóniania

ElElőőnynyöös fs fööldrajzi helyzetldrajzi helyzet1) J1) Jóó kköözlekedzlekedééss--ffööldrajzi helyzetldrajzi helyzet

KKöözzéépp--EurEuróóppáábbóól Gl Göörröögorszgorszáág g éés a Ks a Köözelzel--Kelet felKelet felééKKáárprpáátt--medencmedencéébbőől l FiumFiuméébaba

KorszerKorszerűű úútt-- éés vass vasúúththáállóózat, illetve tengeri kikzat, illetve tengeri kikööttőőkk

2) K2) Köözel 3/4e hegyvidzel 3/4e hegyvidéék + jk + jóó termtermőőffööldekldekAlpok, Alpok, DinaridDinaridáákk, Maced, Macedóón masszn masszíívum, vum, SzerbSzerb--éérchgrchg..VajdasVajdasáág, Horvg, Horváátorsztorszáág g ÉÉszak, Szlovszak, Szlovéénia nia ÉÉszakkeletszakkelet

3) 1/33) 1/3--a erda erdőőNagy rNagy réésze, gysze, gyéér, ritkr, ritkáás, rabls, rablóógazdgazdáálkodlkodáás s ááldozataldozataDinDinááriri--hegyvidhegyvidéék, Bosznia, Nyugatk, Bosznia, Nyugat--SzerbiaSzerbia

4) Csapad4) Csapadéék + domborzatk + domborzatJelentJelentőős vs víízenergia potencizenergia potenciáál (elektromos l (elektromos ááramtermelramtermeléés s 1/31/3--a)a)Vaskapu erVaskapu erőőmműű 2100 MW2100 MW

5) 5) ÁÁsvsváánykincseknykincsekBarnaszBarnaszéén, lignitn, lignitKevKevéés ks kőőolaj, folaj, fööldgldgáázzBBőőssééges ges éés vs vááltozatos ltozatos éérclelrclelőőhelyekhelyek

Bauxit Bauxit –– DinDinááriri--hegyshegyséég g AntimonAntimonVas, MangVas, Mangáán, n, ÓÓlom, Cink, Rlom, Cink, Rééz, Krz, Króómm

6) Nemzetk6) Nemzetköözi turizmuszi turizmus19701970--es es éévek szvek száállodallodaééppííttéési programjasi programjaAdria orszAdria orszáággúút kit kiééppííttéésese

GazdasGazdasáágtgtöörtrtéénetnetFontos kFontos köözlekedzlekedéési si úútvonalak menttvonalak mentéénn

NNéépvpváándorlndorláási hullsi hulláám m IllIllíírek, Trrek, Tráákok (kok (őőshonosak)shonosak)Nagy szlNagy szlááv nv néépvpváándorlndorláás VI.s VI.--VII. sz. fVII. sz. főőlegleg

Nem voltak egysNem voltak egyséégesekgesekSzlovSzlovéének, Horvnek, Horváátok, Szerbektok, Szerbek

SzlovSzlovéének, Horvnek, Horváátok: nyugati (rtok: nyugati (róómai) mai) keresztkeresztéénysnyséég (g (FrankFrank--BirodalomBirodalom))Szerbek, macedSzerbek, macedóónok: keleti ortodox nok: keleti ortodox keresztkeresztéénysnyséég felvg felvéétele (cirill tele (cirill íírráás)s)I. Szerb fejedelemsI. Szerb fejedelemséégg ((RaskaRaska fejedelemsfejedelemséég)g)

Szerbek: (pSzerbek: (páánszlnszlááv) v) áállamalapllamalapííttóónak tartjnak tartjáák magukat k magukat

MegosztottsMegosztottsáággSzlovSzlovéének: Habsburg befolynek: Habsburg befolyáássHorvHorváátok: Magyar (Osztrtok: Magyar (Osztráákk--Magyar) fennhatMagyar) fennhatóóssáágg

11021102--ttőől a Magyar Kirl a Magyar Kiráályslysáág autong autonóóm tm táársorszrsorszáágaga

KKöözzéépp--EurEuróópai kpai kööttőőddéés s éés fejls fejlőőddééss

BoszniaBoszniaVegyes benVegyes benéépespesííttéés: s:

MuzulmMuzulmáánok (tnok (töörröökköök miatt tk miatt téértek muzulmrtek muzulmáán hitre)n hitre)Ny: HorvNy: Horváátok tok –– DalmDalmááciciááigigDD--DkDk: Szerbek : Szerbek –– Bosznia belsBosznia belsőő terterüületei felletei feléé

Szerbia: 1389 RigSzerbia: 1389 Rigóómezei csata mezei csata –– TTöörröök befolyk befolyáás a XIX. s a XIX. szszáázadig. zadig.

StagnStagnáállóó--elszigetelelszigetelőőddőő balkbalkááni tni téérsrséégg

18521852: Crna Gora kiv: Crna Gora kivíívja fvja füüggetlensggetlensééggéét a tt a töörrööktktőől.l.18781878: Szerbia kiv: Szerbia kivíívja fvja füüggetlensggetlensééggéét a tt a töörrööktktőől.l.18781878: Bosznia: Bosznia--Hercegovina az OsztrHercegovina az Osztráákk--Magyar Magyar Monarchia megszMonarchia megszáálllláása alsa aláá kerkerüüll19121912--1313: Balk: Balkáán hn hááborborúúkk

MegerMegerőőssöödik Szerbia dik Szerbia ExpanziExpanzióós politikas politika: valamennyi szerb : valamennyi szerb éés a legts a legtööbb dbb déélszllszlááv egy v egy áállamba tllamba töömmöörrííttéésese

I. vilI. viláághghááborborúú vvéége: ge: JugoszlJugoszláávia megalakvia megalakííttáásasaKKöözpontoszpontosíított, militariztott, militarizáált lt áállam (38% szerb)llam (38% szerb)SzlovSzlovéének, horvnek, horváátok tok öönrendelkeznrendelkezéési jogainak megfosztsi jogainak megfosztáásasaA nem dA nem déélszllszláávok nyvok nyííltan ellensltan ellenséégek gek

19281928: : SzerbSzerb--HorvHorváátt--SzlovSzlovéénn KirKiráályslysáágg

A Nagyszerb A Nagyszerb áállam lllam léétrehoztrehozáásasa


1941: Jugoszl1941: Jugoszláávia lerohanvia lerohanáása sa éés feldarabols feldaraboláásasaMagyarorszMagyarorszáághoz kerghoz kerüül Bl Báácska, Dcska, Dééll--Baranya, Baranya, MurakMuraköözz--MuravidMuravidéékkHorvHorváát t éés Szerb bs Szerb báábbáállam jllam jöön ln léétretre

FelszabadFelszabadííttóó partizpartizáánhnhááborborúú (Tito) (Tito)

II. vilII. viláághghááborborúú ututáánnJugoszlJugoszlááv Szv Szöövetsvetséégi Ngi Néépkpkööztztáársasrsasáágg

Elismerte a hat Elismerte a hat áállamalkotllamalkotóó nemzet (szerb, horvnemzet (szerb, horváát, t, szlovszlovéén, muzulmn, muzulmáán, n, crnacrna--goraigorai éés maceds macedóón) n) egyenjogegyenjogúússáággááttSzSzöövetsvetséégi (fgi (fööderatderatíív) v) áállamszervezetet hozott lllamszervezetet hozott léétretreKoszovKoszovóó éés Vajdass Vajdasáág: g: „„szocialista autonszocialista autonóóm tartomm tartomáányny””19601960--as as éévek: szvek: szééles kles köörrűű jogkjogköörröök a nem k a nem áállamalkotllamalkotóónemzeteknek isnemzeteknek is

A TitA Titóói modelli modellJugoszlJugoszlááv v kküüllöönutasnutas szocializmus, szocializmus, úún. harmadik n. harmadik utas fejlutas fejlőőddééss

„„El nem kEl nem köötelezett orsztelezett orszáágok mozgalmagok mozgalma””Nem Nem ééppüült ki a sztlt ki a sztáálinista modelllinista modell„„Dunai konfDunai konfööderderáácicióó terveterve””19481948--49: Jugoszl49: Jugoszlááviviáát kirekesztette a KGST.t kirekesztette a KGST.

1) Mez1) Mezőőgazdasgazdasáág:g:Nincs kolhozosNincs kolhozosííttáás, kisparaszti tulajdons, kisparaszti tulajdonKombinKombináátok (Vajdastok (Vajdasáág) g)

2) V2) Váállalati llalati öönigazgatnigazgatááss1965: termel1965: termelőőeszkeszköözzöök k áállami helyett csoporttulajdonba llami helyett csoporttulajdonba kerkerüülléésese1974: Munk1974: Munkáás s öönigazgatnigazgatáási rendszersi rendszer

MunkMunkáás tans tanáácsok a gycsok a gyááron belron belüüllVVáállalatok nagyobb llalatok nagyobb öönnáállllóóssáága ga éés szabadss szabadsáágaga

3) Nemzetis3) Nemzetiséégi politikagi politikaSzSzéélesklesköörrűű szabadsszabadsáágjogokgjogok

4) Vend4) Vendéégmunkgmunkáások megjelensok megjelenéése (1964se (1964--ttőől)l)FelhalmozFelhalmozóódott egy belsdott egy belsőő munkanmunkanéélklküülisliséég g (mez(mezőőgazdasgazdasáágbgbóól + demogrl + demográáfiai hullfiai hulláám)m)HazautalHazautaláások sok –– jugoszljugoszlááv fejlv fejlőőddééss

5) Tito nyugat fel5) Tito nyugat feléé fordulfordul„„El nem kEl nem köötelezett orsztelezett orszáágok mozgalmagok mozgalma””

ÁÁllandllandóó ééletszletszíínvonal emelnvonal emeléés s –– bbéérr--áárr--spirspirááll jjöön n lléétre, vtre, váágtgtáázzóó inflinfláácicióó

JugoszlJugoszláávia felbomlvia felbomláásasa1980: Tito hal1980: Tito haláálalaValValóós gazdass gazdasáági ellentgi ellentéétek jelenltek jelenléétete

Fejlettebb Fejlettebb éészak: Horvszak: Horváátorsztorszáág, Szlovg, SzlovéénianiaLaza konfLaza konfööderderáácicióót szerettek volnat szerettek volna

DDééliek: szorosabb fliek: szorosabb fööderderáácicióót terveztekt terveztek19801980--as as éévek vvek vééggéére:re:

HorvHorváátorsztorszáágban gban éés Szlovs Szlovééniniáában megban megéértek a feltrtek a feltéételek a parlamenttelek a parlamentááris ris demokrdemokrááciciáára ra éés a piacgazdass a piacgazdasáágra valgra valóó ááttttéérréésresreSzerbiSzerbiáában a pban a páártrtáállami elit szllami elit széélslsőősséégesen nacionalista lettgesen nacionalista lett

1991: Szlov1991: Szlovéénia nia éés Horvs Horváátorsztorszáág kinyilvg kinyilváánníította ftotta füüggetlensggetlensééggéét t (k(kééssőőbb Macedbb Macedóónia nia éés Bosznias Bosznia--Hercegovina is)Hercegovina is)

JugoszlJugoszlááv hv hááborborúú1992: (Kis) Jugoszl1992: (Kis) Jugoszláávia Szerbia via Szerbia éés Crna Gora s Crna Gora áállamszllamszöövetsvetséégege

JugoszlJugoszlááv hv hááborborúúHorvHorváátorsztorszáágg

KrajinaiKrajinai Szerb KSzerb Kööztztáársasrsasáág g –– HorvHorváátorsztorszáág g ¼¼--e szerb e szerb kkéézre kerzre kerüültlt1997: vissza1997: visszaááll Horvll Horváátorsztorszáág terg terüületi egysleti egyséégege

BoszniaBosznia--HercegovinaHercegovina19921992--95: legv95: legvééresebb polgresebb polgáárhrhááborborúú, etnikai tisztogat, etnikai tisztogatáásoksok300 000 ember halt meg, 2 milli300 000 ember halt meg, 2 millióó hagyta el otthonhagyta el otthonáátt

Szerbia: Szerbia: ENSZ embargENSZ embargóó1999: Koszov1999: Koszovóói hi hááborborúú, NATO bomb, NATO bombáázzáásoksok

A A DaytonDayton--ii bbéékeszerzkeszerzőőddéés (1995)s (1995)


Szerbia fSzerbia fööldhasznldhasznáálatlat

ForrForrááss: : www.lib.utexas.edu/mapswww.lib.utexas.edu/maps

FelhasznFelhasznáált forrlt forráásoksok

PROBPROBÁÁLD F. (szerk.) (2000): EurLD F. (szerk.) (2000): Euróópa Regionpa Regionáális lis FFööldrajza ldrajza –– ELTE EELTE Eöötvtvöös Kiads Kiadóó, Budapest, 2000. 580 , Budapest, 2000. 580 p. p. ProbProbááldld F., 2000. CDF., 2000. CD--romromA CIA adattA CIA adattáára: ra: www.cia.odci.govwww.cia.odci.govThe The UniversityUniversity ofof Texas Texas atat Austin tAustin téérkrkééptptáára ra ((www.lib.utexas.edu/mapswww.lib.utexas.edu/maps))ErdErdéélyi magyar adatbank (lyi magyar adatbank (www.adatbank.transindex.rowww.adatbank.transindex.ro) )

(K(Kööztesztes--EurEuróópa tpa téérkrkééptptáár; Sebr; Sebőők Lk Láászlszlóó ttéérkrkéépgypgyűűjtemjteméénye)nye)ElElőőadadáásjegyzetek (Dr. sjegyzetek (Dr. AubertAubert Antal: EurAntal: Euróópa regionpa regionáális lis ffööldrajza c. tantldrajza c. tantáárgy)rgy)

(volt) jugoszlávia szlovénia, horvátország, bosznia...

Documents