városunk · marczali henrik nagy ké-pes világtörténetében közel 600 oldalon keresztül...

XV. évfolyam 3. szám 2012. augusztus

VárosunkBudapesti Honismereti Híradó

Ingyenes

Kispest nagyközség köz-gyûlése már 1910-ben és1918-ban is kezdeményeztea település várossá nyilvání-tását. Sikert számukra azon-ban csak az 1921-ben,Pest–Pilis–Solt–Kiskun vár-megye törvényhatósági bi-zottságához benyújtott kér-vényük hozott. A belügymi-niszter 1922-ben kiadottrendelete a településnek arendezett tanácsú városi

rangot adományozta. A vá-ros elsõ közgyûlését 1922.július 23-án tartotta, elsõpolgármestere vitéz dr.Válya Gyula (1922–1930)lett.

A település közigazgatásiterülete ekkor közel 1500katasztrális hold nagyságú,lakosságának száma többmint 52 ezer fõ volt. A várostöbb mint 200 fõs képvise-lõtestülete a 100 választott

és a 100 legtöbbadót fizetõ pol-gárából (virili-sek), valamint avárosi vezetéselöljáróiból állt.

Kispest a régiSzentlõrincheztartozó területenalakult ki, amelymár az Anjoukkorában Zent-

Az óbudai Kiscelli Múze-um április 12-én, a Danubi-us Nemzeti Hajós egylet ál-tal immáron huszonkettedikalkalommal megrendezésrekerülõ Széchenyi IstvánEmlékversenyhez kapcsoló-dóan a Hullámok hátán – ADanubius Nemzeti HajósEgylet 150 éves történetecímû kiállításon mutatta be

az idén 150 éves egylet, és abudapesti evezõs sport tör-ténetét.

Óbuda polgármestere,Bús Balázs a megnyitón avárosrész és a vizes sportokkapcsolatát hangsúlyozvaismertette, hogy napjaink-ban is sok vízisport klub,(evezõs és kajak-kenu szak-

Az Ezerarcú világ – Múl-tunk értékeinek bemutatásamúzeumi eszközökkel címûprojekt könyvbemutatóvalegybekötött záró rendezvé-nyét június 28-án tartottuk.Munkás év állt mögöttünk.

Néhány számadat a2011/12-es tanévet átívelõprogramról: 10 partner isko-lával és óvodával együttmû-ködve 26-féle szabadidõsprogramot szerveztünk azóvodás és általános iskoláskorosztálynak. Több mint

50 fõ dolgozott valamilyenformában a 142 foglalkozá-son. Témahetek és napok,szakkörök hozták közelebbaz 1043 gyermeket a kézzelfogható világhoz, a telepü-lés, a településtörténet és arégmúlt ismeretéhez. Szám-talan érdekes eszközzel,tárggyal, technikával ismer-kedhettek meg testközelbõl,nemcsak a könyveken vagya digitális világon keresztül.

Õröltek kézimalommal,kipróbálták a mosás egykori

eszközeit, számtalan régi já-tékot, zenéltek, táncoltak,elõadtak színdarabot, meg-kóstoltak sokféle ételt, sõtmég Árpád-kori újságot isszerkesztettek.

Kollégáink rengeteg ötlet-tel gondoskodtak az ezerféleélményrõl. A legtöbb intéz-ményben a többi diák, a ta-nártársak és a szülõk is ízelí-

A kilencven éves városZent-Lewrynctõl Kispestig

Hullámok hátán150 éve alakult meg a Nemzeti Hajós Egylet

Oktatás és helytörténetMúzeumpedagógia a XVIII. kerületben

A budapesti evezõs sport relikviái Óbudán

Rengeteg ötlet – ezerféle élmény (Fotó: PIHGY)

(Folytatása a 6. oldalon.)

(Folytatása az 5. oldalon.)

(Folytatása a 4. oldalon.)

Kispest – Városháza

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2012. augusztus2

Különleges kiállításnak adhelyszínt június 13-tól a Bu-dapesti Történeti Múzeum,ahol a Magyar Régész Szö-vetség és a múzeumi intéz-ményrendszert eddig össze-fogó Megyei MúzeumokIgazgatóságainak Szövetsé-ge rendezett tárlatot.

A Megmentett örökség –Kincsek Európa szívébõl cí-mû kiállítás az elmúlt 15 év– elsõsorban a nagyberuhá-zásokhoz kapcsolódó – ré-gészetének legjelentõsebbleleteit mutatja be. A kiállí-tás célja, hogy kifejezze,Magyarország múltjának

tárgyi emlékei társadal-munk közös öröksége. Agazdasági beruházásokóhatatlanul is érintik régé-szeti örökségünk ismeretlen,feltáratlan értékeit.

A tárlat 8000 év történel-mérõl ad áttekintést, a Kár-pát-medence elsõ telepesei

korától egészen a török hó-doltság idejéig. A tárlókbantöbbek között látható egyszinte ép állapotban megta-lált hun áldozati üst, a szankitatárjárás kori kincslelet, és atavalyi év során elõkerülthonfoglaláskori, aranyozottezüst tarsolylemez is.

A kiállítás anyagát a me-gyei múzeumok, városifenntartású intézmények, aMagyar Nemzeti MúzeumNemzeti ÖrökségvédelmiKözpont, a Magyar Tudo-mányos Akadémia és azEövös Loránd Tudomány-egyetem adták kölcsön, jópéldát adva a szakmai ösz-szefogásról. A meglehetõ-sen rövid idõ alatt szervezettkiállítás a szakemberek elkö-telezettségét is mutatja, akiknem csak megmenteni sze-retnék kulturális értékeinket,de bemutatásukat, és az is-meretterjesztést is fontosnaktartják. (A tárlat korábban –április 27-ig – a Parlament-ben volt megtekinthetõ. Azörökségvédelmi törvénymódosítása kapcsán hívtafel a képviselõk figyelmét a

beruházásokat megelõzõ ré-gészeti feltárások jelentõsé-gére – a szerk.)

(Forrás: www.btm.hu)

A Múzeumi Világnaphozlegközelebb esõ hétvégén,május 19–20-án zajlott le aMúzeumok Majálisa. Az im-már tizenhetedik alkalom-mal megrendezett program-sorozaton a Magyar Nemze-ti Múzeum kertjében 110múzeum mutatkozott be.Mellettük 60 kézmûves mes-ter várta a látogatókat. AzICOM 2012. évi, a MúzeumiVilágnaphoz kapcsolódó,központi jelszava: „Múzeu-mok a változó világban: újkihívások – új inspirációk.”

A Nemzeti Múzeum kert-jében rendezett program:HUNGARIKUM, AZ ÖRÖK-SÉGÜNK gondolat jegyé-ben mutatták meg múzeu-maink egyedi arculatukat.Lovagi torna, aerobik, étel-különlegességek, koncertekszórakoztatták az érdeklõ-dõket.

A fõvárosi közgyûjtemé-nyek sorában találkoztunk aBudapesti Történeti Múze-um és Budapest FõvárosLevéltárának sátrával, ahelytörténeti gyûjtemények

közül Ferencváros, Hegyvi-dék, Kispest, Óbuda, Újpestés a XVIII. kerület munka-társai várták az érdeklõdõ-ket. Színes programokkal fo-gadták a látogatókat. A sze-mélyessé tehetõ történelemiránt érdeklõdõk kiállítások,könyvbemutatók, izgalmasmúltidézõ képek sorával ta-lálták szemben magukat. Akisebbek addig különbözõjátékos gyermekfoglalkozá-sok (kirakók, kifestõk), izgal-mas vetélkedõk részesei le-hettek, de akár nyomdászatieszközöket is kipróbálhattak.

Szombat délelõtt a meg-nyitó program keretébenkerültek kiosztásra az Év

Múzeuma 2011. és az Év ki-állítása pályázat díjai is. APulszky Társaság MagyarMúzeumi Egyesület külön-díját a fõvárosi intézményekközül az Óbudai Múzeum ésa XVIII. kerületi PedagógiaiIntézet és HelytörténetiGyûjtemény kapta.

Az idén igazán kegyes voltaz idõjárás a kiállítókhoz éslátogatókhoz egyaránt.Gyönyörû napos idõbenközel 15 000 fõs közönséglátogatta a programot. Jö-võre veletek ugyanitt! – kö-szöntéssel váltunk el, remél-jük hasonló körülményekközött így is lesz!

(szöllõsy)

Megmentett örökségRégészeti leletek a budai Várban

Múzeumok majálisaKét nap a Múzeumkertben

Bodó Sándor fõigazgató köszönti a megjelenteket

Teljesen ép hun bronzüst

Jobbra budavári középkori régészeti leletek

2012. augusztus Városunk – Budapesti Honismereti Híradó3

A lexikonok rövid szócikk-ben emlékeznek róla: törté-nész, helytörténész, az MTAlevelezõ tagja. A családtör-ténettel, helytörténettel fog-lalkozók ismerik, sõt alap-mûként emlegetik a Bo-rovszky-sorozatot, melybenMagyarország vármegyéités városait szándékozott be-mutatni. Ez fájdalmasan ko-rai halála miatt töredékesmaradt, mégis máig is legje-lentõsebb vállalkozása hely-történetírásunknak. Megelé-gedhetünk-e azzal, hogy ró-la csak, mint helytörténész-rõl emlékezzünk?

Lengyel eredetû nemesicsaládból származott, õsei aFelvidéken éltek. Nagyapjaevangélikus lelkészként ke-rült a Bácskába, édesapjaugyanitt vízépítõ mérnök,aki a szabadságharcban tör-tént szerepvállalása miatttöbbször van munka nélkül,vagy éppen nem képzettsé-gének megfelelõ munkakör-ben. Bácsordas község jegy-zõje, mikor Samu fia 1860.október 25-én megszületik.Késõbb Pincédre majdNagyszalontára költöznek.A kis Samu így több helyenvégzi alsóbb iskoláit, mígvégre 1879-ben a budapes-ti református fõgimnázium-ban érettségit tesz. Gimna-zistaként már megismerke-

dik a munkával, családjacsekély jövedelmét házitaní-tóként egészíti ki. Ösztöndí-jas hallgatója lesz a pestiegyetem bölcseleti karának,ahol olyan kiváló tanáraivannak, mint KerékgyártóÁrpád, Salamon Ferenc ésHorvát Árpád. Lukács Mó-ricz a Tudományos Akadé-mia igazgatósági tagja pedigtitkárává fogadja.

1882-tõl már a Fõtitkárihivatal írnoka, késõbb azakadémiának irattárnoka.1899-tõl az akadémia leve-lezõ tagja. Választmányitagja a Magyar TörténelmiTársulatnak, a Magyar Nép-rajzi Társaságnak és a Ma-gyar Heraldikai és Genealó-giai Társaság is vezetõségé-be választja.

Rövidebb írásai különfélenapilapokban és folyóirat-okban jelennek meg, ígyközli cikkeit a Kelet, Kolozs-váron megjelenõ napilapcsakúgy, mint az Egyetértés,a Századok, az UngarischeRevue, a Pesti Hírlap, aNemzet, de ír az Etnográfiá-nak, az Egyetemi PhilológiaiÉrtesítõnek a Magyar Gaz-daságtörténeti Szemlének ésaz Akadémiai Értesítõnek.

Élete utolsó éveiben aMagyar Történelmi Társulattitkára, és a Századok szer-kesztõje.

Elsõ nagyobb lélegzetûmûve a Csanád vármegyetörténete, melyet a Borsodvármegye története, me-gyei monográfia követ.Marczali Henrik Nagy ké-pes Világtörténetében közel600 oldalon keresztül fog-lalkozik a népvándorlás ko-rával. Rá jellemzõ alapos-sággal dolgozza fel a kora-beli kútfõket és forrásokatígy Tacitus, Plinius, Priscusrhetor, BíborbanszületettKonstantin vagy Anony-mus mûveit. De felhasználszámos német forrást csak-úgy, mint Hunfalvy Pálvagy Vámbéry Ármin mun-káit. Nagy jelentõséggelbírt még a honfoglalást be-mutató fejezete a Holzwartféle Világtörténelem ma-gyar nyelvû kiadásában.Akadémiai székfoglalóját anagylaki uradalom történe-tébõl tartja. De foglalkozikmég a dákok történetévelés a nagy francia forrada-lommal, Rákóczi szövetség-

levelével és Szendrõ várá-nak történetével.

Élete fõmûvének a Ma-gyarország vármegyéi ésvárosai sorozatnak 24 köte-tét tekinthetjük. Szakmaihozzáértését és gondosságátdicséri, hogy a sorozat szer-kesztõbizottságát és azegyes kötetek szerzõit is azadott megye legkiválóbb is-merõi, kora elismert „írástu-dói” közül választja. Semaddig, sem azóta nem voltekkora vállalkozása orszá-gunk összefoglaló helytörté-net írásának. Sírja elõtt aNemzeti Sírkertben hajthat-juk meg fejünket.

Mesteri Csaba István

A Budavári Önkormányzatés a Lánchíd Kör Julianusbarát budavári szobra állítá-sának 75. évfordulója alkal-mából június 28-án Julianus’75 címmel tudományosszimpóziumot és megemlé-kezést szervezett a HiltonSzálló Mátyás-termében. ALánchíd Kör elnöke, GergelyAttila megnyitóját követõenelõadások hangzottak el:

– Julianus utazása és a ke-leti magyarok témakörbenVásáry István turkológus, az

Eötvös Loránd Tudomány-egyetem Bölcsészettudomá-nyi Kara egyetemi tanára,az MTA doktora;

– a domonkosok közép-kori budai jelenlétérõl KöbliTamás OP házfõnök, a deb-receni Szent László Plébá-nia plébánosa;

– az Érsekújvári Kódex –A domonkos apácák közös-

ségi és magánolvasmányaicímmel Madas Edit iroda-lomtörténész, a PázmányPéter Katolikus EgyetemBölcsészettudományi Karaegyetemi tanára, az MTAdoktora;

– a magyar domonkosnõvérekrõl Magyar MariettaMirjam OP egyháztörté-nész, a Sapientia Szerzetesi

Hittudományi Fõiskola ta-nársegéde.

A szimpózium zárását kö-vetõen Julianus barát szob-rának felállítása 75. évfor-dulója alkalmából az ünne-pi beszédet Nagy Gábor Ta-más budavári polgármestertartotta, majd a szobor tör-ténetét dr. Bendefy Istvánismertette.

A megemlékezésen közre-mûködtek a domonkosrend tagjai.

Lánchíd Kör

Megemlékezés Borovszky SamurólA Budapesti Honismereti Társaság az érdeklõdõk szá-

mára látogatást szervez a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbeszeptember 14-én (pénteken) 11 órakor, ahol megemléke-zést tartunk Borovszky Samu sírhelyénél.

Jelentkezni és a találkozási helyrõl/idõpontról érdeklõd-ni lehet a program szervezõjénél, Gavlik István tagtár-sunknál (lakás tel.: 313-7975, mobil: 06-30-287-8250, e-mail: [email protected]).

Borovszky Samura emlékezveA neves történész 100 éve, 1912. április 12-én halt meg

Julianus szimpózium75 éves a budavári Julianus-szobor

Borovszky Samu


Lewrync néven templom-mal, plébániával rendelkezõnépes településként voltemlítve. Egy mocsaras,zsombékos terület parcellá-zásának köszönhetõen épül-tek fel 1870-ben az elsõ kis-pesti házak, majd a telepü-lés 1871. június 11-én tar-tott elsõ közgyûlése indítottameg Kispest önálló kisköz-séggé válását. A község elsõszabályrendeletét a várme-gye 1873. június 14-énhagyta jóvá, erre a napratehetõ közigazgatási szem-pontból a községi lét végle-gesítése.

A századforduló idejéreKispest – dinamikus fejlõdé-sének köszönhetõen – a fõ-város környéki három leg-

nagyobb település (Újpest,Rákospalota, Kispest) egyi-kévé vált. 1911-ben már já-rási székhely! Kispest, Pest-szentlõrinc, Erzsébetfalva,Csepel, Soroksár és Duna-haraszti tartozott a kispestijáráshoz.

Kispest 50 éves fennállá-sát 1923-ban jubileumi ün-nepség és ünnepi közgyûléstette emlékezetessé. A várospolgármestere, dr. VályaGyula ünnepi beszédébenemlékezett meg az elõdökmunkájáról: „...Öt évtized-del ezelõtt egy kis pusztaiházban ült össze húsz férfi,hogy megindítsák a közületiéletet. Talán pislogó mécsvi-lág mellett tanácskoztak,történelmi képeskönyvbe il-lõ társaskocsikon közleked-tek és ismertek mindenkit,

aki a községben lakott ésnem tudták, hogy mi az aNagy-Magyarország és miaz a Csonka-Magyarország.Ma már város lettünk, 200és egynéhányan ülünk ösz-sze tanácskozni, villanyvilá-gítás mellett, villamosonközlekedünk, 60.000-en la-kunk itt, száz és száznyi ház-ban és alig ismerjük egy-mást...”.

Az országos rangú ünnep-ségen Horthy Miklós kor-mányzó is részt vett. A kis-pesti diadalkapunál a pol-gármester üdvözlésére az

alábbi választ készítette elkabinetirodája: „Ötven évnehéz eredményes munkájamegérdemel egy ünnepna-pot, a pihenés és a vissza-emlékezés napját. Kispestlakói együttes erõvel, váll-vetett munkával szép ered-ményeket értek el a múlt-ban; ne felejtsék el a jövõ-ben sem, hogy csak egy-mással összefogva, egymástsegítve, a haza szeretetébenegybeforrva lehet keresztül-küzdeni magukat a mai ne-héz idõkön...”

gábriel

Kispest várossá nyilvání-tása 90. évfordulója, közsé-gi létének 141. évfordulójafémjelezte a június 10-i kis-pesti Városünnep program-sorozatát.

Az egynapos színes kaval-kádban a történeti múltmegidézését három kiállításmegnyitása is szolgálta.

A Nagy Balogh JánosKiállítóteremben a kerülethelytörténeti gyûjteménye akispesti Gránit gyár termé-keit és történetét bemutatókiállítást szervezett, melyneklátványtervét Murányi Sán-dor és Steffanits István ké-szítette.

A gyár története nem isme-retlen a fõvárosiak elõtt. AKispesti Helytörténeti Gyûj-temény 2004. február 26-ána Vigadó Galériában A min-dennapok használati tárgyai– A kispesti Gránit-, Porce-lán- és Kõedénygyár króni-

kája címû kiállítása két hóna-pig volt egykor látogatható.

2005-ben a BudapestiTörténeti Múzeum Vármú-zeumában tekinthettük megezt a tárlatot, amely a kerü-leti gyûjtemény és magán-gyûjtõk anyagai mellett egyfilm vetítésével is szemléltet-te a rendszerváltoz(tat)ásutáni gyáripari leépülések enegatív példáját.

A kerületi helytörténetigyûjtemény az NKA Mûvé-szeti Szakkollégiumától2011-ben mûtárgyvásárlási

támogatást kapott, melynekfelhasználásával gyarapo-dott a gyûjtemény Gránitgyárból származó iparmû-vészeti anyaga. Mostani tár-latukon ezek a mûtárgyak isbemutatásra kerültek.

A Gránit márkajelzésû tár-gyakat az 1922-ben alapítottkispesti Porcelán-Kõedény ésKályhagyár Rt. gyártotta,1938-tól Gránit Porcellán- ésKõedényárugyár Rt. néven.Az 1948-ban államosított vál-lalat 1950-tõl Gránit Csiszo-lókorong- és Kõedénygyárnéven mûködött. Termék-szerkezete is módosult, a 60-as évektõl – mai szóhaszná-lattal élve – a mázas és ipar-mûvészeti termékekre állt át,majd 2002-ben megszûnt.

Az Ady Endre úton felállí-tott vásári sátrak között egy70-es évekre jellemzõ csuk-lós sárga villamos adott kiál-lítási helyszint a városrészmúltját és jelenét bemutató,Kispest akkor és most címûszabadtéri fotókiállításnak.A piros K betûvel különjá-

ratként feltüntetett villamos„útvonalát” a Kispest Határút – Tulipán utca tábla jelez-te. Külsõ falán szemmagas-ságban elhelyezett színesképek a kerület épített örök-ségét ismertették.

A Kispesti Rendõrkapi-tányság idén százéves épüle-te – a magyar szecesszió ér-tékes darabja ma védett mû-emlék – volt helyszíne a vá-rosrész rendészeti múltjátbemutató tárlatnak. Nemcsupán az épület 100 éves,de átadása évében vált akispesti rendõrség a fõvárosirészévé. Az itt bemutatott fo-tók, dokumentumok, egyen-ruhák, tárgyi anyag (pl. a70-es évekbeli rendõrségiiroda enteriõrje) jó betekin-tést adnak a második világ-háború elõtti és a diktatúraalatti kispesti rendõrök mun-kájába. Külön érdekesség-nek említhetõ a kék alaponfehér csíkkal díszített régirendõrségi Moszkvics gép-kocsi kiállítása.

g.t.

A kilencven éves városZent-Lewrynctõl Kispestig

Kispest VárosünnepeHárom helytörténeti kiállítást nyitottak meg

VárosKÉPzés egykor és most

Rákospalota, Pestújhelyés Újpalota HelytörténetiGyûjteményében május 3-án közel egy hónapig láto-gatható idõszaki kiállítástnyitottak meg VárosKÉP-zés egykor és most címmel.

Jobbra a Stefánia mozi az Üllõi úton (korabeli képeslapból)

folytatás az elsõoldalról


tõt kaptak a programból anyílt napokon, záró délutá-nokon, az elkészült sokfélealkotásból rendezett kiállítá-sokon.

A gyûjtemény munkatár-sai 18 tárgycsoportot állítot-tak össze a foglalkozások-hoz, pl. oktatási eszközök,szövés-fonás tárgyai vagyolyan tárgyak, melyek né-met elnevezését (pl. krigli)Magyarországon is használ-ják, iskolai gyermekvisele-tek (pl. köpenyek). Ezeketházhoz vitték, és az iskolá-ban tartottak bemutatót, já-tékos foglalkozást.

A pályázat megvalósítóiazt szeretnék, ha a most ki-fejlesztett program minéltöbb formában élne tovább,közkinccsé válna. Ezért2012. április 25-én bemuta-tónap keretében ötletbörzét,ötletvásárt rendeztek kéz-mûves foglalkozásokkal, be-mutatókkal. A résztvevõ kis-

diákoknak olyan munkálta-tó emlékkönyvet készítettek,melynek hátsó oldalairamindenki beírhatja élmé-nyeit, beragaszthatja a fog-lalkozásokon vagy alkotása-iról készült fotóit.

A pályázat kiegészíti aTÁMOP 3.2.8-as múzeum-pedagógiai pályázatot.Amíg azon a gyûjteményhelysiégeiben, a szûkebbgyûjteményi kollektíva fej-lesztett foglalkozásokat (mú-zeumi órasorozat, tematikusfoglalkozások felsõ tagoza-tosoknak), ebben a pályá-zatban két irányban nyitot-tunk tudatosan:

– a programok házhozmennek az intézményekbe,

– a PIHGY másik intéz-ményegysége, a pedagógiaiintézet munkacsoport- ésmunkaközösség-vezetõi fej-lesztettek foglalkozásokat agyûjteményre támaszkodva,így eredményesen találko-zott a gyûjteményi anyag éssokéves tapasztalatuk.

Már a programok megter-vezésekor a pedagógiaiprogramokba foglalt célki-tûzésekre figyelve töreked-tünk a kerületi óvónõkkel,tanítókkal és szaktanárok-kal való még szorosabb ésszélesebb körû együttmû-ködésre. A pályázattal in-tenzívebben hasznosíthatóaz oktatásban a helytörté-neti gyûjtemény anyaga,újfajta, a múzeumpedagó-giai programba illeszthetõfoglalkozási formák (téma-hét, szakkör) kipróbálásáraadódott lehetõség. A sokfé-le, játékos megközelítésselerõsíthetjük a múlthoz és atelepüléshez való kötõdést,befolyásolhatjuk a gyerme-

kek iskolán kívüli kulturálismagatartását.

A most fejlesztett progra-mok további hasznosulásá-ra többféle lehetõséget lá-tunk: a fenntartási idõszak-ban játékos helytörténetivetélkedõként ültetjük át atovábbvihetõ ötleteket.

Az új NAT-ban újra hang-súlyosabban jelenik meg ahelyismeret és a honismeret.A pályázat megvalósításábanrésztvevõkbõl kialakított te-ammel és a most fejlesztettprogramból számos interak-tív, olcsó, ámde ötletes meg-oldást átemelve a diákok ér-deklõdését is felkeltõ ese-ménysor születhet majd meg.

Heilauf Zsuzsa

Ínséges idõket élünk: soka panasz, kevés a maradóérték. Közel-távol hiányoz-nak a minták. Hálával tarto-zunk, ha valaki utat mutatópéldával tud szolgálni.

Mint teszi ezt Pándy TamásA Szélsõ utcai iskola 100 évecímû könyvében. A Pest-szentimre története sorozat I.kötete történeti visszatekin-tés és vallomás: minden sora

a szerzõ lakóhelyéhez, egy-kori iskolájához fûzõdõ sze-retetérõl, hûségérõl tanúsko-dik. Le sem tudná tagadni,hogy maga is a „Szélsõ utcaiiskolába” járt.

A széles körben ismert, la-kóhelye érdekeiért mindenmódon harcba szálló helytör-ténész annak a hosszú küz-delemnek állít emléket, me-lyet a 20. századi Magyaror-szág sokáig „legszegényebbtelepülése” elõbb azért foly-tatott, hogy mezítlábas kis la-kóinak biztosítani tudja a fo-lyamatos iskolába járást,majd azért, hogy a másodikvilágháborút követõen meg-rongálódott épületben újrakezdõdhessen a tanítás.

Alig 90 éve a település kü-lönbözõ pontjain található 7tanteremben 40–50 fõs osz-tályokban 1000 gyermektanult egymást váltva reg-gel, délben és délután. Akezdetben „pénz nélkül”mûködtetett, télen gyakrankét hónapig is zárva tartó is-kola két elkötelezett igazga-tónak köszönhette felemel-kedését.

1922-tõl 1942-ig Turcsá-nyi István, majd 1972-igCsom Pál vezette a KossuthFerenc-telepi, Wekerle/So-mogyi Béla/Szélsõ ma Tán-csics utcai iskolát. Utóbbiirányítása alatt lett a koráb-bi falusi iskola rangos fõvá-rosi intézmény. Az õ iskola-

krónikája az alapja a kötet-nek, mely már külsõ megje-lenésével is nosztalgiát éb-reszt: a 100 éves iskola tör-ténete stílusosan a hatvanasévekbeli tankönyveket idézi.

A vörösesbarna árnyalatúnyomtatott szöveg, ábrák ésképek ugyancsak a múltidõket juttatják eszünkbe.Épp ezért kicsit anakronisz-tikus, hogy a kötet az iskola1976-tal kezdõdõ jelenétszintén ezzel a barna tónus-sal idézi meg. Kár, hogy a250 oldalnyi szövegbõlmindössze 16 oldal foglal-kozik a ma iskolájával, ésennek nagy része is 2012-ben készült fénykép.

Frank Gabriella

Oktatás és helytörténetMúzeumpedagógia a XVIII. kerületben

Iskolatörténet indigókékbe csomagolvaA Pestszentimre története sorozat I. kötete

Játékos megközelítés a múlthoz (Fotó: PIHGY)

folytatás az elsõoldalról


A mai 3-as Metró Határ-úti megállójának környékéta gémeskutas Határcsárdá-tól Pestszentlõrincig ColonieKlein Pestnek ismerték. Ahonvédból lett Herrich mér-nök – Széchenyi kedvesembere – parcellázta fel aterületet. 48 hívei, iparosok,szatócsok, vendéglõsöképítkeztek a fõvárosból ki-vezetõ Üllõi úti 800 telekre.A „rebellis” idelátogatók, át-utazók jókedvvel nosztalgi-áztak, a liberális közösségösszefogása nagy forgalmathozott az 1871-ben község-gé alakult, gyorsan fejlõdõKispestnek.

1897-ben költözött ide 15évre a Lónyai utcai Refor-mátus Fõgimnázium tanára,dr. Pruzsinszky Pál Kálvin-kutató egyháztörténész. Azungvári piarista szerzetes a

pesti tudományegyetemután Tatán, Karcagon, Kis-újszálláson tanított. A hato-dikos Móricz Zsigát a fõvá-rosi Református Fõgimnázi-um tanáraként látja viszontKisfaludy utcai háza elõtt,aki itt vitte színre elsõ darab-ját.

Pruzsinszky filozófiai ta-nulmányai után a reformá-tus hitre tért át. Hozzá ha-sonló igazságkeresõ LutherMárton ágostonrendi szer-zetes, a reformáció megala-pítója. Viszont a reformátusPázmány katolizált, s jezsui-ta hitszónok lett.

Lelkészi vizsgája utánPruzsinszky professzor egy-háztörténetet tanít a Refor-mátus Theológiai Akadémi-án. Támogatja a szegénye-ket a kispesti szabadkõmû-vesek Türr István páholyá-ban, meghonosítja a szere-tet ünnepeket. A helybelieklézsia fõgondnoka, Refor-mátus Ifjúsági Egyesületetalapít. Bibliaórákat tart ott-honában, családias össze-tartozásra, hazaszeretetre,értékeink becsülésére nevelia fiatalokat. Tanártársai afocizó lónyaistákkal alapít-ják meg a KAC sportegyle-tet. A Casino értelmisége, aPolgári Kör, az Ipartestület

és a Mûkedvelõk egyarántcsodálják meggyõzõ erejû,halk szavú elõadásait. Elbû-völi, gyakran könnyekre fa-kasztja hallgatóságát.

A 48-as FüggetlenségiPárt és a Kossuth Szoborbi-zottság elnöke jó tanács-adóra, kiváló küzdõtársratalált a vele egykorú, jó ke-délyû „népnevelõ” pedagó-gusban, aki méltányolta,hogy a saját zsebébõl adott,és a minisztertõl szerzett tá-mogatásokat. Katolikus val-lású gyerekei szívesen zenél-tek a Református Nõegyletmûsorain, a tolerancia je-gyében négy templom javá-ra szerveztek jótékonyságiestet.

A lármás Üllõi úttal ellen-tétben, a Kossuth utcasarki,magyaros installációval dí-szített, családias csendessé-gû vendéglõjében a „nagy-tiszteletû” sokszor tárgyalt aképviselõtestülettel, Függet-lenségi Párttal, Kossuth Tár-saskörrel, Dalárdával azévenkénti nemzeti ünnepek,jótékonysági hangverse-nyek mûsorairól.

A Kossuth Szoborbizott-ság társelnökeként javasolegész napos rendezvényt aRákóczi szabadságharc kitö-résének 200. évfordulójára.

Dekoratív a díszalbumuk, alátványos múltidézõ prog-ram országos visszhangotkapott. Az õ érdeme is aKossuth-szobor, a nagysza-bású avató ünnepség 1911.július 11-én. Pruzsinszky ígydicsérte a kispestieket: „… anemzet vágyát váltották va-lóra, midõn szobrot állítot-tak hazánk legszeretettebbpolgárának. Ez legyen intõjele annak, hogy elnyom-hatják vágyainkat, megaka-dályozhatják szabadságratörekvéseinket, de a magyarnemzet soha arról le nemmond.”

1915-ben kinevezik a Re-formátus Theológiai Akadé-mia dékánjává. Kálvinról,protestáns hitvallókról, ha-zánkról 40 éven keresztülpublikált írásait, cikkeit Eu-rópa is olvasta, a genfi,montpellieri egyetem dísz-doktorrá választotta. Párizs-ba hazatérve 1926-ban haltmeg. Gyakran látogattákhálás tanítványai, köztük akispesti dr. Knob Sándor, aGYOSZ vezérigazgatója, aNyugatot pártfogoló ország-gyûlési képviselõ, Európaismert közgazdásza a sírjá-hoz is kijárt a Farkasréti te-metõbe.

Gaál Károlyné

osztály) mûködik Óbuda-Békésmegyeren. A tárlat je-lentõségérõl Danada Judit,a Fõpolgármesteri Hivatalosztályvezetõje, Regényi Ta-más,, a Magyar Evezõs Szö-vetség (MESZ) elnöke ésDávid Imre,, a MESZ tiszte-letbeli elnöke köszöntõibõlszerezhettek tudomást amegnyitó résztvevõi.

A tárlat három fõ rész-ben, az 1862-ben megala-kult elõd, a Pesti Evezõ ésVitorlás Kör megalapításá-tól az elsõ versenyek meg-szervezéséig, majd a szá-zadfordulós virágkortól azegylet 1948-ban történtmegszüntetéséig, és végülaz 1990-es újjáalakulástólnapjainkig mutatja be azevezõs egyesület történetét.A kiállításban az archív fo-

tók, plakátok, könyvek,filmhíradó-részletek és em-léktárgyak mellett különbö-zõ, 20. századi verseny- éstúrahajókat mutattak be.Mindezt tárlatvezetések ésmúzeumpedagógiai prog-ramok kísérik, így példáulaz érdeklõdõk kipróbálhat-ják, hogy milyen „szárazonevezni”, azaz beülhetnekegy úgynevezett ergomé-terbe és gyakorolhatják azevezõs mozdulatokat. Kiál-lításuk június 10-ig volt lá-togatható.

(Forrás: www.btm.hu)

Hullámok hátán150 éve alakult meg a Nemzeti Hajós Egylet

A szeretet és szabadság prédikátoraPruzsinszky Pál, Kispest lokálpatriótája

Dr. Pruzsinszky Pál (Fotó: a szerzõ tulajdona)

Zenemûvek, dalok könyve az evezõsöknek (19. sz. vége)

• folytatás az elsõoldalról


Az idei évben azUNESCO elsõ alkalommalrendezte meg a Rádió Világ-napját (World Radio Day),február 13-án. A nemzetkö-zi szervezet hivatalos definí-ciója szerint a rádió a szó-lásszabadságot, az emberijogok és a béke elõsegítésétszolgáló kommunikációseszköz. A legszélesebb tö-megekhez eljutni képes mû-szaki termék ma már az afri-kai és a dél-amerikai háztar-tásokban is hódít. A KongóiDemokratikus Köztársaság-ban például több mint 150közösségi rádióállomás léte-zik, míg 2000-ben mindösz-sze 10 volt belõlük.

Az 1930-as évek Európá-jában a mai kongóihoz ha-sonló sebességgel terjedt arádió, megelõzve mindenaddigi technikai vívmány,háztartási eszköz népszerû-ségét. Csak Magyarorszá-gon harminc év leforgásaalatt közel két millióval nõttaz elõfizetõk száma (1930-ban 307 909 fõ volt, 1961-ben pedig 2 060 505).

Budapesten az elsõ rádió-ipari-kiállítást viszonylaggyorsan, a hivatalos rádió-adás megszólalása (1925.december 1.) után bõ kéthónappal rendezték, és job-bára a külföldi ipar itthon iskapható termékeit propa-gálták. A 1926. február 13-án megnyitott bemutatót anagy érdeklõdés miatt már-cius 10-ig meghosszabbítot-ták. Az esemény védnökeJózsef Ferenc fõherceg volt,akit egyben Budapest egyikelsõ rádióelõfizetõjeként tar-tunk számon.

A Budapesti NemzetköziVásáron 1928-ban mutat-koztak be elsõ alkalommal afõvárosi rádiógyárak. A rác-kevei koronauradalomhoztartozó Lakihegyen létesítettúj adó üzemének megkez-dése váltotta ki azt a nagy-arányú érdeklõdést, ami azelkövetkezõ évek felfutásáteredményezte. A Mûcsar-nokban rendezett kiállításona legrégebbi budapesti rá-diógyártó, a Podmaniczky

utca 39-benlévõ Barta ésTársa monu-mentális de-monstrációtkészített azáltala képvi-selt, egyéb-ként magyarFerro-Stellaalkatrészek-nek és aNora GmbHberlini cég

gépeinek, köztük a három-lámpás, hálózatba kapcsol-ható rádiónak. Itt mutattabe a nagyközönségnek elõ-ször az I. kerületi Csaba ut-cai üzembõl kinõtt, majd aVáci úton komoly gyáratépített Vatea a világpiaconakkor egyedülálló kétrácsosikercsöveit. Az optikai mû-szereivel és az Eötvös-ingagyártásával hírnevet szerzett

Süss Nándor Rt., a MagyarOptikai Mûvek jogelõdje,szintén saját készítésû rádió-ival, az SRT Royal készülé-keivel aratott sikert. A vevõ-készülékek hálózati áram-mal történõ táplálása tekin-tetében az egész magyar rá-dióipart meg-elõzõ Telefon-gyár Rt. az újötlámpás rádi-óját állította ki.A Philips, azEgyesült Izzó-lámpa Rt.(Tungsram) ésa Standard Vil-lamossági Rt.közös standot készített.

Az 1928-as év mérföldkõvolt a hazai készülékgyártástörténetében. Két olyan vál-tozás történt, amely az elkö-vetkezendõ bõ húsz évre,gyakorlatilag az államosítá-sig, meghatározta a magyarhíradástechnikai ipart és pi-acot. Az Orion (MagyarWolframlámpa-Gyár – Kre-menezky János Rt.) és aTungsram (Egyesült Izzó-lámpa Villamossági Rt.)mellé felsorakozott kétnagyvállalkozás, a Philips ésa Standard.

Ettõl fogva hol kartellbetömörültek, hol megvásá-rolták egymás részvényeit,vagy éppen bekebeleztekmás, hasonló profillal foglal-kozó céget, sõt egymás típu-sait is gyártották.

Az Egyesült Izzó 1931-benmegszerezte az Orion rész-vényeit, a Philips megvetteaz Ericson rádiógyártó so-rát, a Standard meg a Fe-hérvár úti gyártelepét, aPhilips márkájú rádiókat aStandard gyártotta, az EKA(Engel Károly Elektromosszerelési anyagok és készü-lékek gyára) márkák szinténStandard belsõvel készül-tek. A potenciométereirõlhíres Remix Elektrotechni-

kai Gyár Kft.-ét 1941-benaz Orion vásárolta meg.

A rádió új médiumkéntvaló egyeduralkodásánakévtizedeiben megannyi ké-szüléktípus létezett, újabb ésújabb rádió-csodák leptékmeg, aztán el a technika fej-lõdésével együtt alakuló kö-zönséget. Bár az izgalmasmodellek kora a rádiómére-tek folyamatos csökkenésé-

vel leáldozott, a kezdeti idõkamatõrjeinek lelkesedése agyûjtõk körében él tovább.Ma körülbelül 350 gyûjtõközel 15 ezer készülék bol-dog tulajdonosa. Õk alkot-ják a 2001 óta egyesület-ként mûködõ RádiógyûjtõkMagyarországi Klubját. Az õsegítségükkel készült el aHolnap Kiadó Iparkodó Bu-dapest sorozatában megje-lenõ, a fõváros rádiógyártómúltjával foglalkozó kötetis.

B. Varga Judit

Budapest rádiógyártói1925 – az elsõ hivatalos rádióadás

Detektoros rádió (1927)(Fotók: Sík Bélagyûjteményébõl)

Néprádió (1939)

Philips rádió (1943)

Orion rádió (1939)


A fõváros környékénekfejlõdésében jelentõs szere-pet kapott az egykori pusztahelyén kialakított Kispest,amely az önálló városi ran-got 1922-ben kapta meg,1950-ben Nagy-Budapestrészeként vált a fõvárosXIX. kerületévé.

Wekerle Sándor minisz-terelnök munkáslakás építé-si programjának keretébenGyõry Ottmár építész város-

rendezési tervei és vezetésé-vel épült a Tisztviselõ ésMunkáslakás telep. NevétWekerle miniszterelnökrõlkapta. A fõbb és jelentõsebbépületek közel száz éve léte-sültek. Ekkor alakult ki Kis-pest városának ma is meg-határozó építészeti arculata,a korábbi beépített rész,megújítása és a telepszerûlakónegyed, a Wekerle által.

A Kispesti Állami Rendõr-ségi Palota saroktelken léte-sült, háromszög alaprajzútelken. Schodits Lajos ésÉberling Béla pesti építé-szek tervei szerint.

A két építész társas vi-szonyban több jelentõs épü-letet alkotott. LeghíresebbBudapesten a DózsaGyörgy úti Népszálló, ésKispesten a Kós Károly té-ren a Mozgó Képszínház.

A Hungária és Ady Endreútra nézõ rendõrségi két-emeletes palota zárt töme-get formál. Az emeleteketnyitott kettõs oszlopokkaldíszített íves nyílások, és

zárt erkélysor tagolja. A há-romszög alakú telek általmeghatározott rövidebb sa-rok hangsúlyos építészetimotívuma áttöri a fõpár-kány által behatárolt meg-határozott zárt tömeget,amelynek tetején kisebbhangsúlyos torony látható.A fõútvonal felõl érkezõt ejellegzetes építészeti motí-vum fogadja. A homlokza-ton magyaros díszek kerá-miából és kovácsoltvasbólkészültek.

Az elsõ emeleti parapetdísze az igazság, Justiciadombormû kompozíciójátSzõdy Szilárd készítette.

A Kispest Wekerle köz-ponti terének tervezéséreKós Károly, mint fiatal, márelismert építész kapott meg-bízást. A teret erdélyi váro-sok, (mint például Meggyesés Kolozsvár fõterei) mintá-it alapul véve nyitott négy-szög alaprajzúra tervezte. Atér oldalait egységes egy-emeletes épületek határol-ják, amelynek terveit szin-tén Zrumecky Dezsõvelegyütt készítette, de helyetkapott a mozgókép színház(4–5. számú épület) eseté-ben Schodits Lajos és Éber-ling Béla is.

Vízy László

A helyi önkormányzat és aXVIII. kerületi Pedagógiai In-tézet és Helytörténeti Gyûj-temény a Rózsa MûvelõdésiHázban május 15-én nyitot-ta meg a Kerületi Olimpiko-nok elnevezésû kiállítást. Avetélkedõ résztvevõit, amegjelent egykori és jelenle-gi olimpikonokat, családtag-jaikat Lévai István Zoltán al-polgármester köszöntötte.

Ez a megnyitó egyben díj-kiosztó is volt. Elõtte olimpi-ai vetélkedõn mérhettékössze erejüket a kerületi ál-talános és középiskolákbólérkezõ csapatok. A legjobb-nak az általános iskolák ver-senyében a Darus Utcai Ál-

talános Iskola, a középisko-lások vetélkedésében a Vö-rösmarty gimnázium tanulóibizonyultak.

A hely sajátosságai miatt atárlat külsõ frontján az olim-piák történetével foglalkozótablókat szemlélhették mega látogatók, melyek egészena Pierre de Couberten báróáltal képviselt eszme meg-születésétõl napjainkig ad-nak ízelítõt az ötkarikás ver-senyekbõl és az elért ma-gyar eredményekbõl. Itt lát-hatóak a kerületi olimpiaivetélkedõhöz készült diák-munkák is. A terem belsõ fe-lében a Pestszentlõrinc-Pest-szentimréhez kötõdõ olimpi-

konok, illetve a jövõ re-ménységei mutatkoznak be.

Személyes tárgyaik, doku-mentumaik mellett a kiállí-tás rendezõi, (†) KovácsMárk és Kissné BaumannGizella külön vitrint szentelt

az eredeti olimpiai arany-,ezüst-, és bronzérmeknek,melyek közül a legrégebbimég az 1948-as londoni já-tékokról származik.

Az olimpia hangu-latot elevenítik meg

Kispest 100 éves épületeiA Rendõrségi Palota és a Wekerle

Pestszentlõrinc olimpikonjaiProkopp Sándor 100 éve lett olimpiai bajnok

Saroktelken áll a kispesti rendõrség épülete (Fotók: A szerzõ felvételei)

Az oldalsó bejárat

A tablókon az olimpiák története, a tárlókban az olimpiaiemlékek, érmek (Fotók: PIHGY)


a résztvevõk forma-ruhái, a mezek, me-

legítõk, sporteszközök, ci-põk, az ötkarikás versenyekemlékérmei, jelvényei, be-lépõkártyái, emléktárgyai.A legrégebbi darabok Pro-kopp Sándor sportlövõhöz,elsõ olimpiai bajnokunkhozköthetõek. A család számosérdekesség, kitüntetés ésrelikvia mellett átadta a ki-állításra Prokopp 1912-es

olimpiai bajnoki oklevelétis (Stockholm – 300 méte-res hadipuska).

A kiállítás szöveges anya-gának általános részét JochaKároly, kerületi részét KovácsMárk állította össze. A tabló-kat, melyek a késõbbiekbenönálló kiállításként a kerülettöbb pontján láthatóak lesz-nek majd, Feitl Írisz tervezte.

A megnyitóval párhuza-mosan jelent meg Kovács

Márknak ProkoppSándor olimpiai baj-nok, kerületünk dísz-polgára életét bemu-tató füzete, mely aMúzeumsarok kiállító-helyen és a PIHGY fõ-épületében vásárolha-tó meg. Ezt a füzetetkapták ajándékba avetélkedõn résztvevõdiákok.

† Kovács Márk

Az Óbudai Múzeum új idõ-szaki kiállítását (Óbudáranézve nagy változás állottbe”- Harrer Pál és a város-egyesítés kora) május 3-ánBús Balázs, Óbuda–Békás-megyer polgármestere nyi-totta meg, a vendégeketNépessy Noémi, a közgyûjte-mény igazgatója köszöntötte.

Tárlatuk Óbuda egyik je-lentõs korszakába vezetivissza a látogatót. Harrer Páléletén és munkásságán ke-resztül mutatja be a III. kerü-let fejlõdését a városegyesí-téstõl egészen az 1910-esévek elejéig. 1873-banHarrer Pál polgármesterkéntképviselte a Pesttel és Budá-val fõvárossá egyesülõ Óbu-da érdekeit a városegyesí-tést megelõzõ tárgyaláso-

kon, majd szemtanúja volt avárosrész életében bekövet-kezõ változásoknak.

Harrer Pál hivatali pálya-futása szorosan kapcsolódikÓbuda 19. századi közigaz-gatási, jogi változásaihoz.1848-ban nyerte el az óbu-dai tanácsnál megüresedettírnoki állást, amellyel meg-kezdõdött több évtizedesvárosi szolgálata.

Óbudát 1850-tõl közigaz-gatási tekintetben Budáhozcsatolták, és az addigi óbu-dai jegyzõ budai tanácsnoklett. Így az Óbudán üresenmaradt jegyzõi tisztségre1850. január 1-tõl HarrerPált nevezték ki. 1872. no-vember 10-én választottákmeg Óbuda elsõ polgár-mesterévé, e tisztséget 1873novemberéig, a fõvárosmegalakulásáig töltötte be.

Harrer Pál sikeresen képvi-selte Óbuda érdekeit Pest,Buda és Óbuda fõvárossáegyesítésének elõkészítésé-ben, majd Budapest megala-

kulását köve-tõen megkez-dõdött az ak-kor még falusi-as képet muta-tó Óbuda vá-rosiasodása ésfelzárkózása afõváros fejlet-tebb részeihez.Az új idõszakikiállítás bemu-

tatja a városrész városegyesí-tést követõ évtizedekbenvégbemenõ fejlõdését, Óbu-da ipari külvárossá alakulá-sát. Ekkor épült meg a Gáz-gyár, a Dohánygyár, a Hajó-gyár, a Szeszgyár.

Képet kapunk az egész-ségügy, az oktatás és a köz-lekedés fejlõdésérõl. Megis-merjük az óbudai színháziélet és színjátszás történetétés megtudhatjuk, hogymeddig volt szükség lámpa-gyújtogatókra Óbudán,hogy mik voltak az elsõérettségi vizsga tételei 1910-ben a Magyar Királyi ÁllamiFõgimnáziumban és, hogymióta áll a városháza a maihelyén a Fõ téren.

Mindezt nem csak a ha-gyományos „falszövegek”vagy a már megszokott kiál-lítás vezetõ formájában. AzÓbudai Múzeum új idõszaki

kiállításához egy interaktívtér is épült, amely mindenkorosztály számára lehetõvéés élvezetessé teszi Óbuda efontos korszakának megis-merését, és a városrész fej-lõdését nagyban elõsegítõelsõ polgármester emléké-nek megidézését.

Kiállításuk 2013. január31-ig tekinthetõ meg.

(Forrás:www.obudaimuzeum.hu)

Emlékkõ avatása NagytéténybenSvábok kitelepítésére emlékeznek

Augusztus 25-ikén, este 8 órakor lesz pontosan 65 éve,hogy a nagytétényi svábokat összegyûjtötték, bevagoní-rozták és a Szovjetunió által megszállt németországi terü-letre kitoloncolták.

Ebbõl az alkalomból a Nagytétényi Polgári Kör és a Né-met Nemzetiségi Önkormányzat emlékkövet avat Nagyté-tényben (XXII. ker., Angeli út 64.sz. alatti sportpályávalszemközti emlékparkban). Fülöp Ákos atya megáldja azemlékmûvet, és fáklyás felvonulást is tartunk a kitelepítettsvábok emlékére.

Kludák Erzsébet

Harrer Pál és a városegyesítés koraKiállítás az Óbudai Múzeumban

A vitrinben felül a londoni olimpia diplomája (1948)

Festmény Harrer Pálról

Polgármesteri munkatér(kiállítási enteriõr)

Bús Balázs polgármester és Népessy Noémi a kiállítás megnyitóján


Társaságunkéves közgyûlését május 18-án, az Újpesti Polgárcent-rum Tükörtermében tartot-ta. Az egyesület tisztújítóközgyûlésén megjelenteketBreinich Gábor, a Társaságelnöke köszöntötte.

A közgyûlés kezdete elõttBencze Zoltán, a BTM kö-zépkori osztálya vezetõjetartott elõadást Újabb régé-szeti feltárások Budapestencímmel. A vetített képekkelillusztrált, akadémiai színtûprezentáción bemutatottszámtalan érdekes feltárásközül érdekességként egyetmegemlítenénk, a BudaváriKoronázó Fõtemplom(Nagyboldogasszony-temp-lom, népiesen Mátyás-templom) körül feltárt sírle-letek ismertetését.

Ezt követõen a Társaságelnöke az egyesület tízéves

törzstagjainak emlékérme-ket nyújtott át.

A Társaság 2011. évi tevé-kenysége és gazdálkodásaellenõrzése során tapasztal-

takról dr. Sütõ Józsefné, azEllenõrzõ és SzámvizsgálóBizottság elnöke számolt be– a 2009. és 2010. évi pénz-ügyi adatokkal összevetve,amelybõl megállapíthatóvolt a pályázati bevételek fo-lyamatos csökkenése. A bi-zottság megállapította, hogya könyvelés rendezett, elszá-molási adatai megbízhatóakés az egyesület 2011. évben

is a jóváhagyott Alapszabá-lya szerint mûködött. Az el-számolási, számviteli és irat-kezelési feladatokat mara-déktalanul és színvonalasanoldották meg.

A Társaság 2011. évi köz-hasznúsági jelentését és a2012. évi munkatervét

Gábriel Tibor titkár elõter-jesztésében vitatták meg, aze-mailon kiküldött és a hely-színen is kiosztott írásbelitervezet alapján. Az elõter-jesztés vetített képekkel kí-sért szóbeli kiegészítése azegyesület tartalmi tevékeny-ségét összegezte: a Buda-pesti Históriák elõadóestjeit,a Városunk periodika négyszámának kiadását, a Buda-pesti Helytörténeti Portálüzemeltetését. Márciusban aPest megyei Érdy JánosHonismereti Egyesülettel és

a Honismereti Szövetséggelközösen helytörténeti felol-vasónapot rendeztek a Ma-gyar Nemzeti MúzeumPollack-termében, júliusbana fõvárost képviselték anagykõrösi, XXXIX. Orszá-gos Honismereti Akadémi-án. Beszámolóját a 2012.évi tervek ismertetésévelzárta, hangsúlyozva, hogy aTársaság 2011. évi tevé-kenysége tagjainak aktívközremûködése nélkül nemvalósulhatott volna meg.

Ezt követõen a Jelölõ Bi-zottság elnöke, GaálKárolyné terjesztette elõ abizottság javaslatát a Társa-ság új tisztségviselõire. Aszavazatszámlálás eredmé-nye lényeges változást nemhozott, a következõ háromévre – egy kivétellel – is aTársaság korábbi tisztségvi-selõi kaptak bizalmat: elnök– Breinich Gábor, alelnök –Karacs Zsigmond, titkár –Gábriel Tibor, elnökségitag: Bihari József, PraimajerMária, Szöllõsy Marianne,dr. Tóth József; az Ellenõrzõés Számvizsgáló Bizottságelnöke: dr. Sütõ Józsefné, abizottság tagjai: KörtvélyesiOszkár és Wilk János.

Miért nézzem meg a

www.bpht.hu-t?Mert a Budapesti Helytörténeti Portálon

találom meg:• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket;• a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrövi-

debb utat a hazánkban kiadott történettudományi,levéltári, hadtörténeti, irodalom- és nyelvtörténetifolyóiratokhoz, múzeumokhoz, könyvtárakhoz, ma-gyar elektronikus újságokhoz, honlapokhoz;

• a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi helytör-ténettel foglalkozó civil szervezetekrõl, közgyûjte-ményekrõl;

• a Városunk összes eddig kiadott számát és repertó-riumait;

• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti bibliográfiát.

Csak ezekért!

Budapesti HistóriákA Budapesti Honismereti Társaság Budapesti Históriák

címû elõadóest-sorozatát minden hónap elsõ szerdai nap-ján, du. 5 órai kezdéssel Budapest Fõváros Levéltára Gár-donyi Albert termében tartjuk (Budapest, XIII. ker., Teve u.3–5.). Ezek nyilvánosak, belépõdíj nélküliek, minden ér-deklõdõt szeretettel várunk.

Október 3. (szerda) 17 óra– A kispesti Varju család 150 éve– Elõadó: Gaál Károlyné szül. Varju Vilma helytörténész,

tanár– Évforduló: Száz éve született Raoul Wallenberg– Elõadó: dr. Róbert Péter történészNovember 7. (szerda) 17 óra– Gasztronómiai kalandozás Rákoskeresztúron– Elõadók: Ádám Ferenc történész-muzeológus,

Hódos Mária mûvészettörténész– Évforduló: A Csepeli HÉV száz éve – Elõadók: Széchenyi Péter

és Zémann István helytörténészekDecember 5. (szerda) 17 óra– Egy 20. századi „szobrászfejedelem” élete– Elõadó: Millisits Máté mûvészettörténész– Évforduló: A budapesti villamosközlekedés kezdete– Elõadó: Krizsán Sándor, a Magyar Mûszaki

és Közlekedési Múzeum gyûjteménykezelõje

RRÓÓLLUUNNKK –– RRÖÖVVIIDDEENNBudapesti Honismereti Társaság

Beleznay Andor törzstagsági emlékérmet vesz át Breinich Gábor elnöktõl


A Szemeretelepiek BarátiKöre május közepén kétna-pos rendezvénysorozattalemlékezett meg a 100 éveszületett pedagógusról, akerület helytörténészérõl,aki kétszer is megkapta a„Pro Urbe Pestszentlõ-rinc–Pestszentimre” kitünte-tést. Több országos kitünte-tés mellett a „Budapestért”emlékéremmel is elismertéktevékenységét.

Tomory Lajos 1912. már-cius 31-én az észak-magyar-országi Gömör vármegyeegyik falujában, Harmaconszületet. Tanítói és polgáriiskolai tanári végzettségetszerzett. 1931-tõl elõszörBalogiványban, majd Rima-

simonyban, késõbb Rozs-nyón tanított. Rimasimonyközségben falumúzeumothozott létre. 1946 végénMagyarországra, Pestszent-lõrincre települt.

1947-ben a Kond utcai is-kolában, a Vajk utcai iskolaelõdjében kezdte XVIII. ke-rületi tanári pályafutását, aHengersor utcai iskolában, aVörösmarty iskola elõdjébenmár iskolaigazgatóként dol-gozott. Majd a Bajcsy-Zsi-linszky Utcai Általános Iskola(ma Sztehlo) igazgatójakénthirdette meg 1956-ban szü-lõknek, gyerekeknek, peda-gógusoknak: gyûjtsenek ré-giségeket.

Egyre gyarapodó gyûjte-ményét egyik helyrõl a má-sikra kellett költöztetnie.Még ilyen mostoha körül-mények között is talált alkal-mat arra, hogy kiállításokatrendezzen, bemutassa a te-lepülés történetét, iskolahá-

lózatának kialakulását, a ré-gi taneszközöket, tanköny-veket.

Gyûjteménye végül Lõ-rincen, a Bajcsy-Zsilinszkyutca 83. szám alatt önállóépületet kapott. Tomory La-jos reagálása igazán nagy-vonalú volt: 1981. január 2-án a kerületnek ajándékoztagyûjteményét, melynek esz-mei értékét akkor 500 ezerforintra becsülte. A díszesátadási okirata utolsó sorai-ban ezt olvashatjuk: „Azonjámbor szándék vezérel to-vábbra is, hogy Pestlõrinc ésPestimre méltó helytörténetimúzeummal fejlessze lakói-nak helytörténeti ismereteit,ifjúságának hazaszeretõ ér-zelmeit.”

Utolsó munkahelyétõl, aPedagógiai Intézet és Helytör-téneti Gyûjteménytõl 1997.december 31-én vált meg.Gazdag élet zárult le halálá-val, 1998. május 17-én.

A 2000-es évek elején aPIHGY fõépületében avat-ták fel a Tomory-termet(mely az oktatástörténeti ki-állításnak adott helyet),majd a 2011-ben megnyíltúj állandó kiállítás is to-vábbvitte ezt a hagyo-mányt.

Június 16-án, a Múzeu-mok Éjszakáján a XVIII. ke-rületi Pedagógiai és Hely-történeti Gyûjtemény kiállí-tótermében, a Múzemsa-rokban került sor az intéz-mény névfelvételi ünnepsé-gére. Ezzel zárult gyûjte-mény alapítója születésé-nek 100. évfordulója alkal-mából szervezett rendez-vénysorozat. Szeptember1-tõl a XVIII. kerületi Peda-gógiai és HelytörténetiGyûjtemény a gyûjteményalapítója, Tomory Lajosnevét fogja már hivatalo-san is viselni.

(Forrás: PIHGY)

Mindszenty József (1892–1975) hercegprímás születé-sének 120. évfordulója al-kalmából meghirdetett em-lékév eseményeihez csatla-kozva 2012. június 15-én azÉszak-Pesti Ifjúsági Keresz-

ténydemokrata Szövetség ésa Fidelitas újpesti szervezeteemlékkonferenciát rendezettaz újpesti Polgármesteri Hi-vatal dísztermében – szerve-zõje Ozsváth Kálmán volt.

Wintermantel Zsolt pol-gármester megnyitó szavaiután neves felszólalók mél-tatták a bíborost. LezsákSándor az Országgyûlés al-elnöke a 20. század fehérvértanújaként idézte fel,Rétvári Bence államtitkár amagyar Gandhiként jelle-mezte alakját.

Az elõadók közöttHabsburg-Lotharingiai Mi-hály fõherceg, a Magyaror-szági Mindszenty Alapítványelnöke, Mindszenty életútjátismertette hitelesen, M. KissSándor történészprofesszor

a bíboros történeti jelentõ-ségû tevékenységét jelle-mezte. Varjú Imre kanonok,’56-os elítélt, az idõszakegyházi személyiségek ellenelkövetett tetteirõl, VörösGéza, az ÁllambiztonságiSzolgálatok Történeti Levél-tárának munkatársa, a her-cegprímás határainkon kí-vül töltött éveirõl számoltbe. Kovács Gergely a bol-doggá és szentté avatásokkinevezett tisztviselõje(posztulátora) méltató sza-

vait hallgathatták az érdek-lõdõk, aki egyben jelezte: aboldoggá avatás már nemsokáig várat magára.

Az elõadások kiemelték abíboros példamutató életét,a diktatúrákkal szembeni el-lenállását. Méltatták egyete-mes emberi értékek alapjánvégzett munkásságát, kor-szakokon átívelõ példamu-tatását, mely egyben mintá-ul szolgálhat a felnövekvõnemzedékek számára.

(szm)

Jubileumi emlékérmek

átadásaA Budapesti Honismere-

ti Társaság közgyûlésén azegyesületben tízéves folya-matos tagsággal rendelke-zõket (Beleznay Andor,Buda Attila, dr. DobosLászló, dr. Kocsis Klára)jubileumi emlékérméveltüntették ki.

Tomory Lajosra emlékeztek100 éve született a XVIII. kerületi gyûjtemény alapítója

Tomory Lajos (Fotó: PIHGY)

Elõadó: Rétvári Bence államtitkár (Fotó: Várai Mihály – Újpesti Sajtó Kft.)

Mindszenty konferencia ÚjpestenA 20. század fehér vértanúja


Bede Béla (1954-): Magyarszecessziós építészet : [225kiemelt épülettel] /Bagyinszki Zoltán fotóival. –Budapest : Corvina, 2012. –357 p. : ill. ; 21 cm. – (Corvi-na útikönyvek, 0201-0836)

Budapest a diktatúrák ár-nyékában : titkos helyszí-nek, szimbolikus terek és em-lékhelyek a fõvárosban /Ungváry Krisztián, TabajdiGábor ; [a képeket SebõkLászló kész.]. – Budapest :Jaffa, 2012. – 191 p. : ill. ;20 cm

Rexa Dezsõ (1872-1964):Beszélõ utcák, pletykáló há-zak / a bev. tanulmányt és ajegyzeteket írta, a szövegetvál. Hidvégi Violetta. – Bu-dapest : Bp-i VárosvédõEgyes. : Budapest FõvárosLevéltára : HerminamezõPolgári Köre, 2011. – 168p. : ill. ; 17 cm. – (Budapestkönyvek, ISSN 1788-9235)

Utak és kalauzok : változa-tok az Osztrák-Magyar Mo-narchia topográfiájára /szerk. Fenyves Miklós [et al.]; [grafikai munka: KovácsBálint]. – Budapest : Gondo-lat, 2012. – 307 p. : ill. ; 20cm. – (Mû-helyek, 1788-2427 ; 10.)

Wellisch Márta: Repertóriuma Budapest Régiségei I-XL.kötetéhez / összeáll. WellischMárta ; szerk.Hanny Erzsé-bet. – Budapest : BudapestiTörténeti Múzeum, 2011.–184 p.; 30 cm

Zeidler Miklós (1967-): Alabdaháztól a Népstadionig :sportélet Pesten és Budán a18-20. században : tanulmá-nyok . – Pozsony : Kalligram,2012. – 351 p. : ill. ; 25 cm

Átváltozások : palotából mú-zeum = Metamorphoses :from palace of justice tomuseum / Granasztói Péter,

Sedlmayr Krisztina, Vámos-Lovay Zsuzsanna. – Buda-pest : Néprajzi Múzeum,2012. -–95 p. : ill., részbenszínes ; 22 cm. – (KépTár,ISSN 1786-0040 ; 3.) Kész. aBudapesten, 2010. szept. 30- 2011. febr. 20. között azo-nos címmel rendezett kiállításanyagából

Korszerû lakás : 1960 : azóbudai kísérlet / BranczikMárta, Keller Márkus. – Bu-dapest : Budapesti TörténetiMúzeum : 1956-os Intézet :Terc, 2011. – 201 p. : ill. ; 25cm

Szabóné Molnár Ida (1940): Gyökereink : Erdõdûlõ tör-ténete, Újpalota születése :Budapest XV. kerület : vissza-emlékezések. – [Budapest] :Magánkiad. : Tornác Galéria,2012. – 232 p. : ill. ; 21 cm

Páskomliget : Újpalota vá-rosrész helytörténeti füzete,2012 / [... szerk.: Kelemen

Árpád] ; [... közrem: HenriGáborné et al.] ; [kiad. az ...Újpalotai Szabadidõ Köz-pont ...]. – Budapest :USZIK, [2012]. – 60 p. : ill. ;20x20 cm

Liszt Ferenc Emlékmúze-um, Liszt Ferenc Zene-mûvészeti Egyetem, Bu-dapest : az állandó kiállításkatalógusa / [összeáll. ...Eckhardt Mária] ; [mtárs.Kaposi Tamásné] ; [...fképek: Bausz Sándor et al.] ;[kiad. a Liszt Múzeum Alapít-vány]. – Átd. bõv. [kiad.] Bu-dapest : Liszt Múzeum Ala-pítvány, cop. 2012. – 83 p. :ill. ; 23 cm

Lõrincz Róbert: Újpest a tér-képek tükrében / [kiad. az]Újpesti Helytörténeti Alapít-vány. – Budapest : ÚjpestiHelytört. Alapítvány, 2011. –76 p. : ill., fõként színestérk. ; 31 cm

Gali Ágnes

Budapest történetének válogatott bibliográfiája XLII.

Tabáni Múzeum(szakmai besorolás nélkül)Vezetõ: Jankóné Pajor Ildikó,tel.: 201-7093, cím: 1013 Bp., Döbrentei u. 9., nyitva: Sze, Szo, V: 14–18 óra.

Óbudai Múzeum és KönyvtárVezetõ: Népessy Noémi, tel./fax: 250-1020 cím: 1033 Bp., Fõ tér 1., nyitva: K–V: 10–17 óra.

Újpesti Helytörténeti GyûjteményVezetõ: Szöllõsy Marianne,tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–17, Szo: 10–14 óra.

Ferencvárosi HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Gönczi Ambrus,tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.

Kõbányai HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Verbai Lajos, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: H, K, Sz, P: 10–14,

Cs: 14–18 óra.

Alberfalvi Helytörténeti Gyûjteményés IskolamúzeumVezetõ: Beleznay Andor, tel.: 208-6635,

cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K és Cs: 16–18 óra.

Etele XI. kerületi HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Osvai Katalin, tel.: 06-30-644-9309, cím: 1117 Bp., Erõmû u. 4., nyitva: Sze: 15–18 óra.

Hegyvidéki HelytörténetiGyûjtemény és GalériaVezetõ: Balázs Attila, tel.: 457-0501, cím: 1126 Bp., Beethoven u. 1/b.,nyitva: K, Cs, P: 10–18 óra.

Angyalföldi HelytörténetiGyûjteményMunkatárs: Maczó Balázs, tel.: 349-1501, cím: 1131 Bp., József Attila tér 4., nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra.

Rákospalota, Pestújhely és ÚjpalotaHelytörténeti gyûjteményeVezetõ: Kiss Emília, tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K, Cs,Szo: 10–14, Sze: 14–18 óra.

Kertvárosi Helytörténeti Gyûjtemény(szakmai besorolás nélkül)Vezetõ: Széman Richárdtel: 401-0866, cím: 1165 Bp., Veres Péter út 157.,nyitva: H–Cs: 10–16 óra.

Erdõs Renée Ház MuzeálisGyûjtemény és KiállítóteremVezetõ: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693,

fax: 256-9526, cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra.

Kispesti Helytörténeti GyûjteményVezetõ: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím: 1191 Bp., Csokonai u. 9.,Nyitva: K–P: 14–18 óra,

Szo: 10–14 óra.

Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyûjtemény– MúzeumsarokVezetõ: Heilauf Zsuzsanna, tel.: 295-0877, 06-20/258-0667cím: 1183 Bp., Szent Lõrinc sétány 2.,nyitva: K: 10–18, Sze–Szo: 14–18 óra.

Pesterzsébeti MúzeumVezetõ: D. Udvary Ildikó, tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: K–V: 10–18 óra.

Csepeli Mûvelõdési Központ Helytörténeti Gyûjteményecím: 1213 Bp., Szent István út 230. Zárva

Budafok BarlanglakásEmlékmúzeumVezetõ: Garbóci László,cím: 1222 Bp., Veréb u. 4.,(Kulcs a Mezõ u. 52. sz. alatt,Lakatos családnál)

Soroksári HelytörténetiGyûjteményVezetõ: Sasvári Ilona, tel.: 285-2746,cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: Sze–P: 14–18 óra.


Idén június 16-án volt a„Múzeumok Éjszakája”,melynek keretében a XVIII.kerületi Pedagógiai és Hely-történeti Gyûjtemény is aMúzeumsarok kiállítóhelyenszámos érdekes program-mal várta a látogatókat.

A délután 5 órakor kezdõ-dõ rendezvényen Ughy Atti-la polgármester köszöntöttea megjelenteket és leplezte leúj névtáblánkat. Frank Gab-riella, a PIHGY igazgatójaméltatta Tomory Lajos mun-kásságát, majd Heilauf Zsu-zsa, a gyûjtemény vezetõjeköszönte meg a lehetõséget,hogy új nevet kaphattunk(Tomory Lajos Pedagógiai ésHelytörténeti Gyûjtemény),melyet hivatalosan szeptem-ber 1-tõl használhatunk.

Egy szomorú eseményreis sor került. Májusban el-hunyt kollégánkról, KovácsMárkról emlékeztünk meg.

Utolsó nagy munkája volt akerületi olimpikonokat be-mutató kiállítás rendezéseés az ehhez kapcsolódó,Prokopp Sándort bemutatófüzet elkészítése.

Kovács Márk gyûjteményimunkásságáról összeállítot-tunk két tablót, melyen ké-pekben és néhány méltatómondattal mutatjuk be, mi-lyen nagyszerû munkatár-sunk is volt õ.

Este 6 órakor kezdõdtek aMúzeumok Éjszakájáhozkapcsolódó rendezvényeink.Heilauf Zsuzsa, Kissné Bau-mann Gizellával háromszortartott tárlatvezetést az ér-deklõdõknek a Rózsa Mûve-lõdési Házban, a kerületiolimpikonokat bemutató ki-állításunkon.

A Múzeumsarok kiállító-helyünkön folyamatosan,igény szerint tartottunk tár-latvezetést állandó kiállítá-

sunkon (200 év emlékei –Pestszentlõrinc-Pestszentim-re története) és a kerületiközépiskolákat bemutatóideiglenes kiállításunkon.

A látogatók megtekinthet-ték két nagy elõdünk,Tomory Lajos és „Nelli né-ni” (Tekes Sándorné ZsebõkKornélia) életét és munkás-ságát bemutató tablókat is.Nelli néninek a család jóvol-tából egy emléksarkot isszentelhettünk, itt egyelõrekitüntetéseit, mûveinek egyrészét tettük közkinccsé.

Este a kiállítóterem elõttirészen kétszer szerveztünkrendhagyó, játékos kísérle-teket Maadadiné BorbélyMária, a PIHGY munkatár-sa vezetésével. Az érdeklõ-dõk hõlégballont és japántusrajzt készíthettek. A gye-rekeket leginkább a céllövé-szet és a versenypálya érde-kelte, ahol távirányítós kis-autókkal lehetett Pestszent-imre központból lõrinci ke-rülõvel Ferihegyre eljutni.

Fodorné Nagy Veronika Sára

Fõvárosi szinten egyedül-álló fotókiállítás valósultmeg a XV. kerületben: a civilszféra, a helytörténeti gyûj-temény és a Pólus Centermarketing-szakembereinekösszefogásával helytörténetitárlat nyílt meg május 12-éna forgalmas bevásárló cent-rum galériáján.

Az ötlet gazdája, azÖ.T.H.É.T. Egyesület (Ösz-szefogás Tisztább, Humánu-sabb, Élhetõbb Települé-sért) alapvetõ tevékenysé-gét a környezetvédelem és akörnyezettudatos nevelésterén fejti ki, ám célkitûzése-ik között hangsúlyos elem aközösségépítés és a mármûködõ helyi közösségektámogatása.

Ezért merült fel az ötlet ré-szükrõl, hogy a kulturális ja-

vakat a múzeumépületbõl„kiszállítsa”.

Rákospalota, Pestújhelyés Újpalota HelytörténetiGyûjteménye (korábban:Rákospalotai Múzeum) szí-vesen fogadta az új lehetõ-séget, s rövid idõ alatt ösz-szeállította a kiállítási anya-got és a szükséges eszközö-ket.

A harmadik fél, a PólusCenter marketing igazgató-sága részérõl is nagy támo-gatottságot élvezett az ötlet,néhány hét alatt rendbehozták a kiválasztott helyi-séget.

A kiállításnak kettõs céljavan. Egyrészt a rendezõkigyekeznek eljutni a lakos-ság minél szélesebb rétegé-

hez, melyre módot ad azüzletek forgalma. Másrészt– s talán ez még fontosabb– a hajdanvolt helyszínekés épületek felidézéséveligyekeznek aktiválni a mégélõ személyes emlékezetet,s a felszínre kerülõ emléke-ket rögzíteni. Minél több lá-togató foglalja írásba emlé-keit, annál inkább válik akiállítás interaktívvá: a hoz-zászólásokat közzéteszik, sa „legjobb” történetek szer-zõi szerény díjazásban ré-szesülnek.

A bevásárlóközponttalhosszabb távú megállapo-dás van kilátásban, rendsze-ressé válhat az esemény. Aztreméljük, hogy sokak érdek-lõdését sikerül felkelteni, ésszámítunk arra, hogy a so-rozatot folytathatjuk majd acsaládi tulajdonban álló ar-chív fényképekbõl készültválogatásokkal.

Kiss Emilia

Múzeumsarok – Múzeumok ÉjszakájaSzeptembertõl Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyûjtemény

Helytörténeti kiállítás a Pólus CenterbenRákospalota és Pestújhely a két világháború között

Heilauf Zsuzsa gyûjteményvezetõ és Ughy Attila polgármesterleplezi le az új névtáblát (Fotó: PIHGY)

László Tamás polgármester megnyitja a kiállítást


Az 1875-ös kispesti árvíz-kor figyeltek fel a vályoghá-zasokat teknõvel mentõ, fér-fiasan helytálló 13 évesVarju Kálmánra, aki anyjapogácsáival vigasztalta agyerekeket.

1849-ben minden ve-szélyt vállalva szállított aVágon Klapka tábornoknakkomáromi nagyapja. Példá-ját és Arany János szavaitéletprogramként emlegette.A község, város, megyeképviselõségét virilis ala-pon, nemcsak választói bi-zalmából fogadta el.

Parcellázott telkeire építettházait olcsó áron adta, a100. után megajándékoztakõmûveseit. A Kossuth és amai Ady út sarki, nemzeti

jelképekkel ékesített, csalá-dias hangulatú vendéglõjé-ben tanácskoznak a képvi-selõk az újításokról, jóté-konysági rendezvényekrõl.Itt ünnepel Függetlenségi48-as pártja, olvashatnakkönyvtárában. A figyelmes-séget, lõrinci, gyáli szõlõjé-nek kiváló borait Madarász

apó képviselõházi korelnökés Ady Endre is dicséri.

Szigorú, de megértõ apa.37 évi boldogság, 7 gyerek, aKossuth nevére keresztelt öthónapos Lali halála forraszt-ja össze Varju Kálmánt SzabóTerézzel, „szegények, nyo-morultak védangyalá”-val. Acsaládfõ állandó ünnepi szó-nok, küldöttségeivel sikere-sen kilincsel a püspököknél,minisztereknél közintézmé-nyekért, szociális létesítmé-nyekért. Gyerekei szavalnak,zenélnek, késõbb szervezik ahelyi ünnepségeket.

A millenium és a község 25éves jubileumán az Ipartestü-let a fõvárosi és helyi rendez-vények után 1849-ra emlé-kezve Aradra megy. Varju lo-vas bandériummal kísériKossuth Ferencet az apja szü-letésének 100. évfordulójánrendezett ünnepre.

1903-ban Rákóczi sza-badságharcára emlékeznekegész napos mûsorral. Ami-kor a bevétel és a tízévigyûjtés sem elég a Kossuth-szoborra, Varju vállalja a hi-ány pótlását. 1911-ben azország zászlós felvonulói áll-

ják körül a község elsõ em-lékmûvét, hallják az elnökszavait: „E szobor legyenörök hirdetõje a hazafiság,szabadság, függetlenségeszméinek.” A KisfaludiStrobl alkotta mellszobra aközség hálája.

A háborúban négy fiaharcol, többször megsebe-

sül. Katonáknak fizetési ha-ladékot, kórházaknak, erdé-lyieknek pénzt ad. A Káro-lyi-kormány hívásától elzár-kózik. 1919-ben golyótszánnak neki és Alajos fiá-nak. Elszöknek, bujkálnak.Az infláció, tartozások miattelveszti vagyonát. 1924-bena város polgármestere bú-

csúztatja: „A polgári és ha-zafiúi erények példaképéülkell állítani a közösség elé”.Díszsírhelyet, utcanevetkap, ezt posztumusz díszpol-gárságával 1995-ben adjákvissza. Hû társát 10 év múl-va temetik melléje.

Gyerekei is a városért dol-goznak. A Nyugat köréheztartozó dr. Varju Kálmántisztiorvos tanár a DeákGimnáziumban, a maiSZTK helyén álló házábanrendel. 1944-ben egyedüloperál, látja el a várost.Rossz oltószérumért megvá-dolják, felmentik, de belehala hálátlanságba.

Dr. vitéz Varju Alajos pol-gárõr parancsnok, városi ta-nácsnok, polgármester.1945-ben elszöknek az oro-szoktól. Megmenti a várospénzét, 40 év után mégis el-küldik, mindenét elveszik.Kórházi portás lesz. Vejét, aLõrinci Forradalmi Bizott-ság elnökét 1957-ben le-csukják, felmentik, de más-nap meghal.

Dr. Varju Sándor ügyvédpadtársai a lónyai gimnázi-umban a Teleki fiúk, így lesza miniszterelnök „békés re-

víziójának” támogatója, aHõsök szobra (1928), azOrszágzászló (1934) szerve-zõje, civil szervezetek elnö-ke, ingyenes ügyvédje. Kép-viselõként a mûvészetek, asport, a múzeum támogató-ja. Nyilasok rálõnek, kom-munisták kizárják a kamará-ból. Kõmûves, raktáros, de

1956-tól ismét Kispestneksegít írásaival.

Lánya, Szelkéné VarjuÉva tanár, igazgatóhelyet-tes, a Társaskör újjászerve-zõje, a Hõsök szobra, II. vi-lágháborús, 56-os hõsökemlékmûveinek harcosa. Az56-os emlékhely a családikripta kandelábereibõl, vi-rágtartóiból épült. Kisebbiklánya az utolsó Varju, apjanyomdokain TIT elõadó-ként, vezetõ tanárként, ha-táron innen és túl próbálja

félévszázada terjeszteni azigazságot.

A hazaszeretet, a közösségszolgálata a Varju család ötnemzedékének öröksége.

Gaál Károlyné szül. Varju Vilma

„A polgári és hazafiúi erények példaképe...”Öt nemzedék – a kispesti Varju család

Varju Kálmán díszmagyarban(1896)

A Varju család háza a vendéglõvel (1905)

Dr. Varju Sándor ügyvéd

A Varju család 1910-ben: két oldalt a szülõk, köztük Margit és József, mögöttük Géza, Kálmán, Alajos, Sándor (Fotók: a szerzõ tulajdona)


Magyarország elsõ koptortodox templomát 2011.augusztus 21-én szenteltefel III. Senuda (1923–2012), a kopt keresztényközösség pápája.

A templom helyén koráb-ban református templomállt, de miután kicsinek bi-zonyult, a református egy-házközség presbitériumadöntött a régi templom el-adásáról, amit 2008. július7-én hagyott jóvá az egy-házmegyei elnökség.

A Budapest–Szemeretele-pi Református Egyházköz-ség megállapodást kötött aMagyarországi Kopt Orto-dox Patriarkátussal az épü-let adásvételérõl és 2010.december 31-ig való közöshasználatáról.

Budapest XVIII. kerületé-nek szemeretelepi részeSzemere Miklós földtulajdo-nosról kapta a nevét, miu-tán 1910 körül, a felparcel-lázás után itt családi házaslakónegyed alakult ki. Minda katolikus, mind a reformá-tus hitélet az 1920-as évek-ben indult meg, mindkét fe-lekezet alkalmainak helyszí-ne akkor a Conrád utcai ál-talános iskola (ma Pythago-ras Általános Iskola) volt,míg saját templomaik megnem épültek.

Az 1930-as években érettmeg a gondolat a szemere-telepi reformátusokbanönálló gyülekezet létrehozá-sára és saját templom építé-sére. 1939-ben a szemerete-lepi fiókegyházközség meg-vásárolt egy mulatót a Baj-csy-Zsilinszky úton, hogyideiglenes templomot ren-dezzen ott be. A vásárláshoza pénzt az egyházközség el-sõ gondnoka, Zabolai Koz-ma Balázs jogász kölcsönöz-te. Az épület tetejére kis ha-rangtorony került, 80 kilós

haranggal; a 160 ülõhelyestemplom belsõ kialakításarészben õrizte a mulató tér-elosztásának nyomait – en-nek az épületnek az újbóliátépítésével készült el az újkopt templom.

Az 1940-ben a Pestszent-lõrinc-Központi ReformátusEgyházközségbõl kiváltanyaegyházközség véglegestemplomát a szemben levõnagyobb telekre tervezték,ahol ma a parókia áll. Többjeles építész készített terve-ket az építendõ templom-hoz. Az erdélyies terv mel-lett született egy erõdít-ményre emlékeztetõ elkép-zelés is, mely Hegedüs De-zsõ építész elgondolása volt.A háború azonban meghiú-sította a templomépítés ter-vét. Jelenleg e telken folyikaz új református templomépítése Nagy Béla építész-mérnök tervei alapján. Az új templom építésével

kapcsolatosan a presbitéri-um által megfogalmazottigény az volt, hogy az épít-ményrõl elsõ ránézésre lát-

szódjon, hogy reformátustemplom, és rendelkezzenötszáz - ezer urna elhelyezé-sére alkalmas helyiséggel.

Az új református temp-lom alapkõletételi ünnepsé-gét 2010. július 26-án tar-tották, amelyen az igehirde-téssel dr. Bogárdi Szabó Ist-ván, a Dunamelléki Refor-mátus Egyházkerület püs-pöke szolgált. 2012 tavaszá-tól már az épülõfélben lévõtemplomban tartják isten-tiszteleteiket a szemeretelepireformátusok,

Millisits Máté

Július 1-jén kedves temp-lomában, kétórás megemlé-kezést tartva ünnepelték„Laci bácsi” születésének100. évfordulóját. Egy CDés a dr. Schmidt Jánosnészerkesztette Laci bácsi em-lékkönyv újabb kiadása (Pe-dagógiai Intézet és Helytör-téneti Gyûjtemény gondozá-sában) mellett a képviselõ-testület már határozatot ho-

zott arról, hogy még az em-lékévben a szomszédos sé-tányt róla fogják elnevezni.

Somogyi László a néhaiUngvár vármegyében, Do-bóruszkán (Szlovákia, maRuská), 1921. július 1-énszületett, Vácott a piaristák-nál tanult, majd itt végezte ela Hittudományi Fõiskolát is.1935-ben szentelték pappá.1935–1940 között káplán éshitoktató volt az albertirsai,zagyvarékasi, majd a pest-szentlõrinci Fõplébánián.

1940-tõl 1946-ig temp-lomigazgató a pestszentlõ-rinci Fõplébániához tartozóÁllami lakótelepi helyi lel-

készségen, késõbb ugyanittvolt plébános nyugdíjazásá-ig, 1990 nyaráig.

„Laci bácsi”-t nemcsak atelepen tisztelték és szeret-ték, bármikor hozzá fordul-hattak hívei, mindig mo-solygott. Amikor az Államilakótelepet lebontották,nagy szerepe volt abban,hogy a két kis templom – akatolikus és az unitárius –megmenekült.

Az új beköltözõk (Havan-na lakótelep) között is ha-mar elterjedt híre, számta-lan embernek segített jószóval, sokszor pénzzel is. Õlett 1990-ben Budapest

XVIII. kerületének elsõ dísz-polgára – 1993. szeptember17-án hunyt el.

2004-ben az IdõskorúakGondozóháza vette fel ne-vét, 2006-ban emléktáblát,halálának 15. évfordulójánpedig a róla készült szobrotavatták, melyen mindig vanfriss virág. A Szent Lászlótemplomban emlékszobát isalakítottak ki tiszteletére.Emlékkönyve megvásárol-ható a PIHGY-ben (KondorBéla sétány. 10.), a Múze-umsarok kiállítóhelyen(Szent Lõrinc sétány. 2.) ésa Szent László Plébánián.

H. Zs.

A pestszentlõrinci Szemeretelep templomaiVendéglõ, református, majd kopt templom

Lakótelepek legendás plébánosaIdén lenne 100 éves – sétányt neveznek el róla

A régi református templom...

...és az épülõ új (Fotók: a szerzõ felvételei)

Somogyi László plébános(Fotók: PIHGY)


Ingyenes lapunk kereskedelmi forgalomba nem kerül, megta-lálható a budapesti kerületek múzeumaiban, helytörténetigyûjteményeiben, Budapest Fõváros Levéltárában, a Fõváro-si Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókjaiban és a Budapesti His-tóriák elõadóestjein. A „Budapest Bank Budapestért” Kh.Alapítvány, Bp., Fõv. XIX. ker. Kispest Önkormányzata és Bp.Fõv. XVIII. ker. Pestszentlõrinc–Pestszentimre Önkormányzata

támogatásával készült kiadványunk.

Felelõs szerkesztõ: Gábriel TiborSzerkesztõbizottság:

Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert Péter, Sándor P. Tibor, Sipos András.Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum.

Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság(1043 Budapest, Berda József u. 48., tel.: 370-0652,

e-mail: [email protected], internetes változat: www.bpht.hu)Nyomás: Kolofon Kft., ISSN 1418-4273

Hetedik alkalommal ren-dezte meg a Klauzál GáborTársaság április 27–28-án aKlauzál Napok Téténybenelnevezésû kétnapos prog-ramsorozatát. Ennek idén areformkori politikus, az elsõfüggetlen magyar kormányföldmûvelés-, ipar- és keres-kedelemügyi minisztere,Klauzál Gábor egészalakosbronzszobrának avatása kü-lönös fontosságot adott.

Az egyesület által emeltszobor elkészítését a civilszervezet három éve kezde-ményezte, alkotója a kerü-letben élõ Munkácsy-díjasszobrászmûvész, BenedekGyörgy volt, aki honoráriu-máról lemondva is segítettea szobor elkészítését.

Idei rendezvénysorozatukpénteken délben a KlauzálHázban kezdõdött a felsõ ta-gozatos diákoknak szervezett„Klauzál Gábor emlékezete”

címû vetélkedõvel. A gyõztescsapat (Kossuth Lajos Ma-gyar–Angol Két TanításiNyelvû Általános Iskola) tag-jai a szoboravatási ünnepsé-gen vehették át ajándékukat.

A Klauzál Gábor Buda-fok–Tétényi Mûvelõdési

Központ elõtt délután 2 óra-kor kezdõdõ szoboravatá-son Réthelyi Miklós minisz-ter, Tarlós István fõpolgár-mester és Karsay Ferenc ke-

rületi alpolgármester mon-dott avató beszédet.

Szombaton Klauzál Gá-bor budatétényi emlékhe-lyeinél szervezett megemlé-kezésekkel folytatódott aprogramjuk. A Szent Mi-hály kápolnánál Történel-mi nagyjaink bronzbancímmel Wehner Tibor író,mûvészettörténész tartottvetítettképes elõadást. Kla-uzál Gábor emléktáblájá-nak koszorúzása után a po-litikus nevét viselõ utcánsétáltak el a Klauzál-villá-hoz, amelynek pincéjébenKlauzál Gábor elsõ egész-alakos bronzszobrának állí-tástörténetérõl dr. DobosKároly, a Klauzál GáborTársaság elnöke tartott elõ-adást.

(Forrás: www.klauzal.hu)

Kiállításokra, elõadások-ra, köztereken elhelyezettszobraink ismertetésére vár-ta az Ybl Egyesület a Ma-gyar szobrászok, szobrok,

szobrászat ünnepe címmelmeghirdetett, május 29-tõljúnius 9-ig tartó fõvárosirendezvénysorozatára az ér-deklõdõket.

A hiánypótló kezdemé-nyezés nem elõzmény nél-küli, most második alkalom-mal szervezte meg az egye-sület. Kezdési idõpontjanem véletlen: Izsó Miklóshalálának 137. évforduló-napja a május 29-e.

Az Erzsébet téri Danubiuskútnál tartott megnyitó utána Design Terminál a kortársszobrászok és szobrok kiállí-tásának megnyitójával csat-

lakozott a rendezvényhez.Csak tallózva a késõbbiek-bõl: epreskerti szobrok,szobrászati képzés, a FUGAkiállítása, több szobrászkiál-lítás, pesti Duna parti szo-borséta, köztéri szobrok zsû-rizésének ismertetése, azépítészet és a szobrászatkapcsolata témakörök tettékfelejthetetlenné a remélhe-tõleg hagyománnyá is válórendezvénycsomagot.

Az „Ország Széke”Corvin Helytörténeti Klub

A Kertvárosi Helytörténeti Gyûj-teményben április 25-én adták át az„Ország Székét”, azaz a réges-régiországgyûléseink képviselõi általegykor használt karosszékek egyi-két, amely a közgyûjtemény tulaj-donába került.

Egyidejûleg megnyílt az Írás-KépGaléria, amelynek elsõ tárlatán a kerületi mûvészeknek avárosrészt ábrázoló alkotásai kerültek kiállításra.

Klauzál Napok TéténybenSzobrot avatott a Klauzál Gábor Társaság

A magyar szobrászat ünnepeCivil szervezésû hiánypótló rendezvény

Klauzál Gábor bronzszobrának avatása (Fotó: www.budapest.hu)

Szmodits Júlia elnök a Danubius-kútnál (Fotó: Ybl Egyesület)

városunk · marczali henrik nagy ké-pes világtörténetében közel 600 oldalon keresztül...

Documents