· web viewa 9–10. évfolyamon egyetemes történelemből csak az általános, illetve a magyar...

Történelem tantárgy helyi tanterve a 9-12. évfolyamon

A helyi tanterv folyamatos felülvizsgálatának, módosításának indokai, várható időpontjai:

- a 9. évfolyamos tananyag (majd az azt követő évfolyamok) oktatásának gyakorlati tapasztalatai alapján 1 év múlva, majd szükség szerint

- 10. évfolyam befejezése után a heti 2 óra megvalósíthatósága ismeretében - a megjelenő új tankönyvek, tanári, tanulói segédanyagok ismeretében- az új vizsgakövetelmény ismeretében- továbbképzések ismeretanyagának beépítése érdekében

tervezzük a módosításokat.

A helyi tanterv elkészítésekor a NAT bevezetőjét /A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról / tekintjük irányadónak:

Alapvetés A Nat a magyar kulturális és pedagógiai örökség gyökereiből táplálkozik, annak

hagyományaira épül. Meghatározza azokat a nevelési-oktatási alapelveket, amelyek a nemzeti köznevelésről szóló törvény 5. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően biztosítják az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. A Nat emellett meghatározza az elsajátítandó tanulási tartalmakat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében. A Nat lefekteti a köznevelés elvi és tartalmi alapjait és kereteit, azaz meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait az alap- és középfokú oktatási intézmények számára, beleértve a különleges bánásmódot igénylő tanulókat ellátó intézményeket is. A Nat a köznevelés szemléleti alapjainak meghatározásával kiegészíti a gyermekek, tanulók családban megvalósuló nevelését, erősíti ezzel a hazához és a nemzet történelméhez való kötődést, a generációk közötti kapcsolatot, a közös kulturális gyökereket, az anyanyelv használatát. Így rögzíti azt a minden magyar emberben közös tudást, amely megalapozza a nemzeti identitást. A Nat elsődleges felhasználója a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus, valamint az intézményvezető. Ez a dokumentum az ő munkájukhoz ad iránymutatást, keretet.”

Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek

Az aktív tanulás a tanulónak a tanulási tevékenységekben történő részvételét hangsúlyozza. A tanulási tevékenység legfőbb célja olyan tanulói kompetenciák fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az ismereteknek különböző helyzetekben történő kreatív alkalmazását. A tevékenységekre épülő tanulásszervezési formák segítik a tanulót a tanulási eredmények által kijelölt ismeretek megszerzésében, és ezen keresztül a kompetenciák fejlesztésében. Lehetőség szerint ki kell használni a tanulás társas természetéből adódó előnyöket, a differenciált egyéni munka adta lehetőségeket. Segíteni kell a párban vagy csoportban végzett felfedező, tevékeny és jól szervezett, együttműködésen alapuló tanulást. A tanulási eredmények elérését segítik elő az olyan differenciáló módszerek, mint a minden szempontból akadálymentes és minden tanuló számára egyformán hozzáférhető tanulási környezet biztosítása, a tanulói különbségekhez illeszkedő, differenciált célkijelölés, a többszintű tervezés és tananyag-alkalmazás, a fejlesztő, tanulást támogató értékelés. A differenciált tanulásszervezés jellegzetességeit képviselik az olyan eljárások, mint az egyéni rétegmunka vagy az adaptált szövegváltozatok felhasználása, melyek kiterjeszthetik és elmélyíthetik a tankönyvek tartalmát.

1

A pedagógus a probléma-megoldási és a jelenségértelmezési folyamatot – a tanuló szükségleteinek megfelelően – közvetett, illetve közvetlen eszközökkel segíti. A pedagógus az aktív tanulói tevékenységek megvalósítása során lehetővé teszi iskolán kívüli szakemberek bevonását, valamint a külső helyszínek nyújtotta pedagógiai lehetőségek felhasználását (könyvtár, múzeum, levéltár, színház, koncert). A pedagógus együttműködik más tantárgyakat tanító pedagógusokkal azért, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen a tanórákon vagy a témahetek, tematikus hetek, projektnapok, témákhoz szervezett események, tanulmányi kirándulások, iskolai táborok alkalmával a tantárgyak szervezett, összefüggő, illetve kapcsolódó tartalmainak integrálására.

Az iskoláknak tanítási évenként több olyan tanóra megszervezését ajánlott beilleszteniük a helyi tantervbe, amelyben több tantárgy ismereteinek integrálását igénylő (multidiszciplináris) téma kerül a középpontba, a tanóra céljának, tartalmának és megvalósítási módszereinek megjelölésével. A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében a tananyag feldolgozásánál a pedagógusnak figyelembe kell vennie a tantárgyi tartalmaknak a tanulói sajátosságokhoz való illesztését. A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében ez az adaptálás lehetővé teszi az egyéni haladási ütem biztosítását, valamint a differenciált (optimális esetben személyre szabott) nevelés, oktatás során az egyéni módszerek alkalmazását. Az aktív tanulás segítése a tanuló tehetségének, különleges nevelési-oktatási szükségleteinek vagy fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező szakember támogatásával történik.

Az eredményes tanulás segítésének elvei

Tanulási környezet A tanulás közvetlen helyszíneként használt helyiségeket (kiemelten osztálytermeket)

lehetőség szerint úgy kell biztosítani, hogy a különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazásához a berendezések rugalmasan és gyorsan átalakíthatók legyenek, illeszkedjenek az osztályba járó tanulók korosztályi és egyéni szükségleteihez, valamint nyugodt, biztonságos és támogató tanulási környezetet teremtsenek valamennyi tanuló számára. Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a tanulók a foglalkozásokon IKT és digitális eszközöket (számítógép, más iskolai vagy saját eszköz), internetkapcsolatot és prezentációs eszközöket vehessenek igénybe, valamint hozzáférhetővé váljanak a hagyományos iskolai és az elektronikus könyvtárak egyaránt.

A tanulók, a pedagógusok, a szülők és a pedagógiai munkát támogató minden szereplő kapcsolata – a közös célt szem előtt tartva – a kölcsönös tiszteleten és nyílt párbeszéden alapul.

A tanulók tanulási tevékenységekben való aktív részvétele kulcsfontosságú, ezért ennek előmozdítása érdekében a pedagógusoknak mindvégig a tevékenységközpontú tanulásszervezési formákat kívánatos előnyben részesíteniük. A tanulás társas természetéből adódó előnyök, a differenciált egyéni munka adta lehetőségek kihasználása, valamint a párban vagy csoportban végzett kutatásalapú, felfedező, tevékeny és jól szervezett, együttműködő tanulás támogatása szintén hozzájárul a korszerű tanulási környezet megteremtéséhez.

Az aktív tanulási alapelvek szerint szerveződő, több tantárgy, tanulási terület ismereteinek integrálását igénylő témákat, jelenségeket feldolgozó tanórák, foglalkozások, témanapok, témahetek, tematikus hetek és projektek alkalmazása segíti a tanulót a jelenségek megértésében, a problémák komplex módon történő vizsgálatában.

Egyénre szabott tanulási lehetőségek Az iskola a tanulók tanulmányi előmenetelét a képességeiknek megfelelő, egyénre szabott

tanulási lehetőségek biztosításával tudja a leghatékonyabban támogatni.

2

Fontos alapelv, hogy a tanulók közti különbözőségeket az iskola a különféle környezeti feltételek és az egyénenként eltérő idegrendszeri érés, valamint az egyéni képességek kölcsönhatása eredményének tekintse. E szemlélet gyakorlatban történő alkalmazásához olyan fejlesztési célokat kell kijelölni, amelyek nemcsak a tanulótól várnak illeszkedést a tanulási környezethez, hanem a tanulási környezettől is alkalmazkodást igényelnek a tanuló egyedi jellemzőihez. Ennek értelmében a képességtartományok mindkét határán − tehetség és fejlődési késés, fejlődési zavar, esetleg ezek együttes megléte − kihívást jelentő feladatok megtervezése kívánatos. Különösen fontos, hogy az iskola biztosítsa a tanulás egyéni lehetőségeit és a személyre szabott nevelés-oktatás során megszerezhető tanulási tapasztalatokat, enyhítse a hátrányok hatásait, optimális esetben képes legyen kiküszöbölni azokat. Ezek közül kiemelten fontos a családi és településszerkezeti hátrányokból eredő, az eltérő kulturális és nyelvi elsajátítási lehetőségekhez köthető, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókhoz illeszkedő fejlesztő tevékenység.

Minden gyermek, tanuló fejlődésében lényeges szerepet játszik a pedagógus fejlesztő tevékenysége. Különösen igaz ez a kiemelkedően kreatív, egy vagy több területen tehetséges, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű (SNI), valamint a szakmai besorolásukat tekintve heterogén, az ok-okozati összefüggéseket tekintve fel nem tárt, ám tanulási-tanítási szempontból kihívást jelentő, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók fejlesztésének területén. Ennek a feladatnak az ellátásában felértékelődik a segítő szakterületek (iskolapszichológia, gyógypedagógia, fejlesztő pedagógia) szerepe, valamint a különböző tantárgyakat tanító pedagógusok tudásmegosztásra épülő, egymást segítő szakmai tevékenysége.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében a közös felelősségvállalásnak lényeges szerepe van a nevelés sikerességében. Ez nem csak az együttnevelést megvalósító iskolában tanító pedagógus kizárólagos felelőssége. A pedagógus a tanulást-tanítást speciális szakmai kompetenciák alapján segíteni tudó különböző szakemberekkel együtt (például gyógypedagógus, gyógytestnevelő, iskolapszichológus, szociális munkás, fejlesztő pedagógus, tehetséggondozó pedagógus, gyermekvédelmi jelzőrendszer szakembere) kialakított foglalkozások keretében, valamint a szülők és a tanuló folyamatos bevonásával, a pedagógiai tevékenység részeként elismert konzultációs tevékenységet folytatva végzi pedagógiai munkáját.

Előremutató folyamatként értékelhető a teamtanításnak olyan alkalmazása, amely a több tantárgy ismereteit integráló témákat feldolgozó foglalkozásokat közös tanítás keretében valósítja meg, az együttnevelést megvalósító iskolában pedig a tanulót tanító pedagógus és a gyógypedagógus közösen tervezett tanulási-tanítási programjára, a közös tanításra, valamint az e tevékenységet követő közös értékelésre épül.

A differenciálás speciális megvalósulása lehet az együttnevelés során a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése. A hátránykompenzáció biztosítása érdekében (SNI, BTMN, HH, HHH) a tanuló szükségleteihez, képességeihez, készségeihez illeszkedő módszertani eljárások (eszközök, módszerek, terápiák, a tanulást-tanítást segítő speciális eszközök, a gyógypedagógus módszertani iránymutatásainak beépítése, egyéni fejlesztési terv készítése és rendszeres ellenőrzése) alkalmazása szükséges a különböző pedagógiai színtereken. A tanulói szükségletek ismeretében az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények, valamint az utazó gyógypedagógiai hálózatok működtetésére kijelölt intézmények és más szakemberek szolgáltatásainak igénybevételével egészítendő ki a tanulók és pedagógusok szakmai támogatása. Ez elősegíti az integrációt, illetve ennek magasabb szintjét, az inklúziót is annak érdekében, hogy a Nat-ban foglalt nevelési-oktatási alapelvek és célok minden tanuló esetében megvalósulhassanak. A tehetséges tanulók tekintetében ezek a szempontok kiemelten fontosak lehetnek, mivel az ő esetükben a tanulási fókuszt és az érdeklődést jellemzően a megfelelően motiváló feladatokkal lehet fenntartani. A tehetséggondozást valamennyi nevelési-oktatási

3

szakaszban, minden neveléssel, oktatással foglalkozó intézménynek alkalmaznia kell, és a pedagógiai programjába szükséges beillesztenie.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók integrációja és hatékony együttnevelése olyan pedagógusokat kíván, akik rendelkeznek az ehhez szükséges szemléletmóddal és kompetenciákkal.

A technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek alkalmazása sokféle módszertani lehetőséget biztosítva segíti a tanulás-tanítás folyamatát. A XXI. századi tanulási környezet nélkülözhetetlen elemét képezi az iskolai tanuláshoz kapcsolódó digitális technológiával támogatott oktatási módszerek sokfélesége, ezért különösen fontos, hogy a pedagógusok ismerjék és alkalmazzák azokat. Olyan tanulási folyamatra adnak lehetőséget, amely nemcsak a pedagógus-diák együttműködést, hanem ennek következtében a hagyományos tanulási folyamatot is jelentősen megváltoztathatja, ennek következtében új típusú szerepben jelenik meg a folyamatban mind a tanuló, mind pedig a pedagógus. Ennek gyakorlati leképezése azonban csak úgy valósulhat meg hatékonyan, ha ennek az intézmények pedagógiai gyakorlatában és szemléletmódjában is elfogadott, elismert helye és szerepe lesz.

Képesség-kibontakoztatás támogatása A tanulói teljesítmény értékelésének egyik célja, hogy segítse a tanuló és a szülő objektív

tájékoztatását, továbbá hozzájáruljon ahhoz, hogy a pedagógus folyamatosan meggyőződjön a tanulási folyamat hatékonyságáról, lehetőséget biztosítson a pedagógiai munka nyomon követésére, és az újratervezésére, a célok újra definiálására és továbbiak meghatározására, amennyiben ezt a tanulók fejlődése megkívánja. A tanulást és annak eredményességét befolyásoló pedagógiai tevékenység során végzett értékelésnek adatokra és tényekre kell támaszkodnia. Az erre alapozott értékelés segíti a tanulót további tanulási módszereinek, technikáiknak meghatározásában.

Az értékelési folyamatokat megalapozó tervező munka figyelembe veszi a tanuló előzetes tudását, aktuális fejlettségi szintjét, egyéni fejlődési lehetőségeit, életkori sajátosságait, az értékelés személyiségfejlődésére gyakorolt hatását és a pedagógiai célokat. Ennek érdekében a kiinduló állapot értékelése (diagnosztikus mérés) egy tanítási óra, tanulási egység, téma vagy program megkezdése előtt végzett adatgyűjtés. A diagnosztikus értékelés kiterjedhet a tanulók meglévő tartalmi tudására, aktuális készség- és képességfejlődési szintjére, hozzáállására, viszonyulására. Az értékelés során figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a tanulás korábbi és aktuális környezeti tényezőiről rendelkezésre álló információkat, továbbá a pedagógiai célokat. Az eredmények visszajelzésével a pedagógus útmutatást tud adni a tanulónak a tanulást várhatóan leghatékonyabban segítő tanulási módokról.

A tanulás folyamatában több alkalommal, tájékozódó jelleggel végzett információgyűjtés, a fejlesztő, tanulást segítő értékelés és ennek visszajelzése akkor éri el a kívánt hatást, ha az a tanuló számára az értékelést követően rövid időn belül megismerhető. A tanulási folyamat rendszeres értékelése és visszajelzése teszi lehetővé a tanuló fejlődésének folyamatos nyomon követését.

Mindkét értékelési típus (a kiinduló állapot értékelése és a fejlesztő, segítő támogató értékelés) önfejlesztésre és kitartásra ösztönzi a tanulót fejlődésének, valamint tudásának gyakori, interaktív módon történő visszajelzésével. Célja a tanuló erősségeinek és hiányosságainak felmérése, valamint az éppen kihívást jelentő célok meghatározása, és ezzel a nevelési-oktatási gyakorlatnak a célok eléréséhez történő igazítása. Az összegző értékelés célja annak megállapítása, hogy a tanulók tudásának, ezen belül a stabil ismeretek kialakításának és a készségek elsajátításának szintje milyen mértékben felel meg a célként kitűzött tanulási eredményeknek. Az összegző értékelés minősítő jellegű, de lehet részletes szöveges értékelés is,

4

amely rendelkezik a fejlesztő, tanulástámogató értékelés jellemzőivel. Az első évfolyam végén a tanuló összegző értékelése szöveges formában történik.

Az első nevelési-oktatási szakasz fő feladatainak megvalósítását leghatékonyabban a fejlesztő, tanulást támogató értékelés szolgálja, összekapcsolva a diagnosztikus mérésekkel, amelyek segítik a tanulók hatékony fejlesztését, az aktuális pedagógiai tevékenység meghatározását, szükség esetén felülvizsgálatát. Az iskolakezdést követő első félévet minden szempontból bevezető, fejlesztő szakasznak szükséges tekinteni, ezért a pedagógus ebben az időszakban a szöveges formában megfogalmazott fejlesztő, tanulást segítő értékeléseket elsősorban szakmailag megalapozott megfigyeléseire építheti. A szöveges értékelés lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló és a szülő részére a tantárgyi előrehaladásról és a kompetenciák fejlődéséről a pedagógus a tapasztalatain és a követő méréseken alapuló, részletes tájékoztatást nyújtson.

Az értékelés az 1. évfolyamot követően az iskola pedagógiai programjában rögzített módon, a jogszabályoknak megfelelően történik.

Az iskola pedagógiai programjában egyértelműen meg kell határozni és nyilvánossá kell tenni az értékelés minden formájának – beleértve az osztályozást is – szempontjait, az ehhez kapcsolódó eljárásokat. A nyilvánosságra hozatal időpontját úgy kell megválasztani, hogy a tanulók és a szülők, gondviselők előzetesen, már az iskolaválasztáskor megismerhessék azokat. A mérésekkel és az értékeléssel kapcsolatos feladatokat, adminisztratív tevékenységeket, továbbá a tanulók és a szülők, gondviselők értesítésével kapcsolatos szabályokat is meg kell jeleníteni az intézmény pedagógiai programjában.”

A történelem és állampolgári ismeretek műveltségi területekre a Nat tartalma érvényes a szakgimnáziumban és a szakképzési törvényben meghatározott eltérésekkel a technikumban is.

A szakgimnáziumok, technikumok esetében a közismereti tárgyakra vonatkozó kerettantervek megegyeznek a gimnáziumokra vonatkozókkal.”

Történelem és állampolgári ismeretek A tanulási terület a történelem, az állampolgári ismeretek, valamint a hon- és népismeret

tantárgyakat foglalja magában. Középpontjában az emberi civilizáció – és annak részeként a magyarság – által létrehozott kulturális, társadalmi, politikai és gazdasági eredmények bemutatása, emberek és közösségeik viszonyának tanulmányozása áll.

A történelem az emberi közösségeknek a múltról alkotott tudása; egyfelől az emberekkel megtörtént eseményekről tanúskodó különböző források és bizonyítékok, másfelől az ezekről alkotott interpretációk és vélekedések összessége.

A történelmi tudás meghatározó önmagunk és mások megismerése szempontjából, hiszen az egyén és közösségeinek helyzete mindig annak a következménye, amit előtte más emberek és közösségek gondoltak, tettek és tapasztaltak. A mai politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális jelenségek és a hozzájuk kapcsolódó vélekedések a történelmi folyamatok aktuális termékei, jelenkori állomásai. A történelmi tudás érthetővé teszi egyrészt azt, hogy a múlt alakította a jelent, és emiatt érdemes tanulmányozni; másrészt azt, hogy a jövőt a jelen fogja alakítani, ezért ennek a múlt segítségével történő megértése fontos és szükséges. A történelem tanulása során lényeges annak felismerése, hogy a történelmi folyamatoknak okai és következményei vannak – ezért is értelmezhetőek utólag –, de nem determináltak: emberi értékválasztások, szándékok, cselekedetek alakítják őket.

A történelemtanítás fő feladata olyan ismeretek és értékek közvetítése, valamint kompetenciák elsajátíttatása, amelyek hozzásegítik a tanulót, hogy tájékozott, aktív és elkötelezett állampolgárrá, kisebb és nagyobb közösségeinek felelős tagjává váljék.

A történelemtanítás feladata továbbá, hogy a tanuló ismerje fel, hogy a történelem szereplői különféle mintákat közvetítenek a jelen embere számára is, a múlt tanulságai kihatnak saját

5

döntéseinkre. Fontos, hogy tudatosítsa, a jelen, annak minden eseménye a jövő történelme, s így ő is annak résztvevője.

A történelemtanulás során a tanuló megismerkedik a magyar és a világtörténelem legfontosabbnak tartott eseményeivel, jelenségeivel, folyamataival és szereplőivel. Ez jelentős mértékben elősegíti, hogy a tanuló megismerje és elsajátítsa azt a kulturális kódrendszert, amely lehetővé teszi számára identitása, valamint a magyar nemzet és a keresztény normarendszeren alapuló európai civilizáció iránti elkötelezettsége kialakítását és megerősítését.

A történelem tantárgy tanulása folyamán a tanuló számos olyan történettel, konfliktussal, dilemmával, emberi magatartással és sorssal találkozik és foglalkozik, amely nemcsak tájékozottsága, életismerete és gondolkodási képessége kibontakozásához járul hozzá, hanem erkölcsi és érzelmi fejlődését is szolgálja. A magyar történelem tanulása és tanulmányozása segít megértenie Magyarország és a magyar nemzet helyét és helyzetét a világban, és segít elmélyíteni benne a hazaszeretet érzését.

Az állampolgári ismeretek tantárgynak a megszerzett történelmi tudásra szervesen épülő témái és tevékenységei – az alap- és középfokú tanulmányok zárásaként a 8. és 12. évfolyamon – a tanuló számára fontos és hasznos ismereteket ad az állam működéséről és intézményeiről, valamint a család és az állam gazdasági szerepéről. A tantárgy tudást, kultúrát és normákat közvetít, és a tanulót hozzásegíti ahhoz, hogy hazáját szerető, önálló és felelős, demokratikus gondolkodású polgárrá, a kisebb-nagyobb közösségek értékalkotó tagjává váljon, valamint ahhoz, hogy ismerje és gyakorolni tudja az aktív és felelős állampolgári léthez szükséges eljárásokat, élni tudjon a társadalmi intézményrendszer nyújtotta lehetőségekkel.

Fő cél a normakövető magatartás és a társadalmi felelősségvállalás megalapozása, a szabadság és felelősség, valamint az alapvető jogok és kötelességek egyensúlyának megismerése. További cél a jogrendszer mindennapi élettel való összefüggéseinek értelmezése, a jogérvényesülés területeinek és az érdekérvényesítés lehetőségeinek feltárása. Cél továbbá az alkotmányosságon alapuló politikai kultúra ismérveinek és jelentőségének megértése, mely így a tanuló szocializációjának szerves részévé válik.

Az is cél, hogy a tanuló ismerje és értelmezze a nemzeti és európai identitás kettős jelentőségét az egyén és a közösség szempontjából is.

A tantárgy műveltségtartalmában nem az elméleti jelleg dominál. Az állampolgári ismeretek elsajátítása és aktív kialakítása a tanuló tapasztalataira, élményvilágára, önálló és csoportos vizsgálódásaira épít. A kooperatív tanulási technikák elősegítik a másik ember véleményének megértését, az empatikus viszonyulást, a társadalmi kérdések közös megbeszélését és az erkölcsi dilemmák megvitatását.

6

Történelem

A) ALAPELVEK, CÉLOKAz iskolai történelemtanulás alapját a történettudomány, valamint a hagyomány által

legfontosabbnak elismert történetek, tények, személyek, események, folyamatok és jelenségek megismerése adja. A történelmi ismeretek egyfelől megalapozzák a történelmi műveltséget, amely a tanulót hozzásegíti nemzeti identitása erősítéséhez, valamint ahhoz, hogy azonosulni tudjon kultúránk alapértékeivel. Másfelől a történelem ismerete alapvető feltétele annak is, hogy a tanulóban kialakuljon a történelemről, illetve a társadalmi kérdésekről való árnyalt gondolkodás és kommunikáció képessége. A történelemtanulás során a tanuló különböző tevékenységeket, műveleteket végez, így elsajátítja azokat a kompetenciákat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy megértse a múlt és a jelen társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális jelenségeit.

A történelem természete szerint értelmező jellegű, a tényekről alkotott különböző vélemények szükségszerűen vitákat eredményeznek. A történelemtanulás során ezek a viták arra ösztönzik a tanulót, hogy elgondolkodjon az emberi értékekről, illetve az élet alapvető dilemmáit megjelenítő olyan fogalmakról, mint például az igazságosság, hűség, hatékonyság, empátia és felelősség. A viták úgy szolgálhatják a történelemtanulást, ha a tanulóban világossá válik a történelmi tény és interpretáció közötti különbség, illetve ha megerősödnek benne társadalmunk és európai, zsidó-keresztény gyökerű civilizációnk alapértékei.

A történelemtanítás egyik irányítóelve, hogy a magyar történelmet kontinuitásában, az európai, illetve egyetemes történelmet szigetszerűen tárgyalja. A történelem tantárgy tantervének középpontjában a magyar nemzet és Magyarország története áll. Ez a témák arányán, az egyes témák részletezettségén túl abban is megmutatkozik, hogy több általános európai jelenség is konkrét magyar példákon keresztül kerül bemutatásra. Ennek révén a tanuló a magyar történelmi jelenségeket elsősorban nem általános modellek alapján, hanem a konkrét történelmi helyzet jellegzetességeit figyelembe véve tanulmányozhatja. Ez a megközelítés hozzásegíti a tanulót, hogy megértse és méltányolja a magyarság, a magyar nemzet, illetve Magyarország sajátos helyzetéből adódó jelenségeket és folyamatokat, így alakulhat ki benne a tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudat.

A történelemtanuláshoz kapcsolódnak a tantervi tartalmakon és a tanórai munkán kívül a nemzeti ünnepek és emléknapok is, amelyek iskolai megrendezése segíti a sorsfordító események felidézését, a kollektív emlékezetben való rögzítését, az emlékezetkultúra kialakítását és ápolását.

A tanulási folyamat hatékonyságát elősegítik az egyéni és társas tanulás változatos módszerei és formái, melyek az együttműködés közösségi élményének a megélését eredményezik. Az iskolai történelemtanítás akkor tudja elérni a céljait, ha a régmúlt és közelmúlt megismerése változatos, a tantárgy sajátosságaiból adódó módszerekkel történik, miközben törekszik az élményszerűségre. Az egyes témák és módszerek kiválasztása során fontos szempont a tanuló érdeklődésének felkeltése és fenntartása. Az iskolai történelemtanulás ez által olyan örömforrás lehet, amely arra ösztönzi a tanulót, hogy az iskolából kilépve is megmaradjon benne a történelem, illetve a közélet iránti érdeklődés.

7

A történelemtanulás célja, hogy a tanuló: 1. alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az

európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról; 2. a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a

magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak;

3. elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások);

4. képes legyen a múlt és a jelen társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális folyamatairól és jelenségeiről árnyalt, megalapozott véleményt alkotni, illetve ezek alakításában cselekvően részt vállalni;

5. ismerje a demokratikus államszervezet működését, a jogállamiság elveit, az emberi jogokat, és legyen tisztában állampolgári jogaival és kötelességeivel;

6. képes legyen a társadalmi viszonyok és folyamatok értelmezésére; 7. ismerje a piacgazdaság működésének elveit, előnyeit és hátrányait, lehetőségeit,

valamint veszélyeit, és ismereteit alkalmazni tudja saját döntései meghozatala során.

A történelemtanulás célja továbbá, hogy a tanulóban: 1. kialakuljon a magyar nemzet és az emberiség története során megnyilvánuló

kiemelkedő emberi teljesítmények iránti tisztelet, a történelmi tragédiák áldozatainak szenvedése iránti együttérzés és méltó megemlékezés igénye;

2. kialakuljon az európai civilizációs identitás is, amely az antikvitás, a zsidó-keresztény kultúra, valamint a polgári jogrend alapértékeire épül;

3. kialakuljon a demokratikus elkötelezettség, amely alapvető értéknek tartja a többségi döntéshozatalt, az emberi jogokat, valamint az állampolgári jogokat és kötelességeket;

4. kialakuljon a társadalmi felelősség, szolidaritás és normakövetés, amely alapvető értéknek tartja a közösség iránti elköteleződést, valamint az egyéni választási lehetőségeket;

5. kialakuljon az egyéni kezdeményezőkészség és felelősségvállalás, amely egyszerre tartja alapvető értéknek a szabadságot és a felelősséget, valamint a közösség számára a fenntarthatóság, az élhető élet biztosítását.

A tantárgy tanításának specifikus jellemzői a 9–12. évfolyamon

A történelemtanulás elsősorban a narratív megismerésre épül: történetek, leírások, sémák és

interpretációk egymásra rakódása és kölcsönhatása révén fejlődik a tanuló történelmi tudása. Míg az általános iskolában történetek elbeszélése az elsődleges, a középiskolai történelemtanulásban előtérbe kerül a történelmi források feldolgozása és értelmezése, ami segíti a problémamegoldó, elemző gondolkodás fejlődését, a történelmi szemléletmód kialakulását.

A 9–12. évfolyamok tanterve spirális módon épül az 5–8. évfolyamokéra, és nem ismétli automatikusan azokat. A kronológiai rendezőelv a középiskolai szakaszban dominánsabbá válik.

A 9–10. évfolyamon egyetemes történelemből csak az általános, illetve a magyar történelemre hatással bíró jelenségek kerülnek előtérbe, klasszikus eseménytörténet, egyes országok története nem. A hangsúly a korszakok gazdasági változásainak, társadalmi szerkezetének, politikai modelljeinek és világképének bemutatásán van. Az egyetemes és a magyar történeti témák általában külön témakörökbe szerveződnek, mivel előbbiek jobbára tematikus, utóbbiak pedig tematikus és eseménytörténeti jellegűek. A magyar történelem

8

eseményei és folyamatai az egyetemes történelem által felrajzolt háttér előtt, nemzetközi összefüggésekbe ágyazva jelennek meg.

A 11–12. évfolyamon kerülnek sorra a jelenismeret szempontjából legfontosabb 19–21. századi események, jelenségek, folyamatok. Itt gyakran már az egyetemes történelem is eseménytörténeti jelleggel szerepel.

Egy-egy téma feldolgozásához minimálisan 2–6 tanóra szükséges, ami általában a rendelkezésre álló időkeret kb. 80%-át veszi igénybe. Mindez időt és alkalmat ad a tevékenységalapú tanulásra, az ismeretek alkalmazására, a tanulási eredményekben megfogalmazott kompetenciák fejlesztésére, valamint a tanár által leghatékonyabbnak tartott tanulási technikák alkalmazására. Az évfolyamonkénti fennmaradó szabad órakeretet a tanár a kerettantervvel és a helyi tantervvel összhangban szabadon használhatja fel a helyi tantervben szereplő helytörténeti vagy egyéb téma tanítására, speciális órák szervezésére, illetve más tantárgyakkal együttműködve közös projektek megvalósítására. A szabad órakeret felhasználása alapvetően a készségek és képességek fejlesztését, az élményközpontú tanulás erősítését szolgálja.

A helyi tanterv alapján a tanár a kerettantervből évente két témát mélységelvű feldolgozásra jelöl ki, amelyre több idő, a javasolt időkereten felül összesen további 6–10 óra tervezhető. A mélységelvű témákra tervezett órák legalább 70%-a a magyar történelemhez kapcsolódó téma feldolgozására használható. A mélységelvű tanítás lehetőséget ad az adott téma részletesebb ismeretekkel, többféle megközelítési móddal és tevékenységgel történő feldolgozására.

Az értelmező és tartalmi kulcsfogalmak megértése és elsajátítása a történelemtanulás egész idején át tartó folyamat, amely különböző kontextusokban való használatuk során valósul meg. A 9–12. évfolyamokon az 5–8. évfolyamokon bevezetett értelmező és tartalmi kulcsfogalmak használatának elmélyítése történik.

A tanuló a 9–12. évfolyamon a következő kulcsfogalmakat használja: Értelmező kulcsfogalmak: történelmi idő, történelmi forrás és bizonyíték; ok és

következmény; változás és folyamatosság; történelmi jelentőség, értelmezés, történelmi nézőpont és interpretáció.

Tartalmi kulcsfogalmak: 1. politikai: politika, állam, államszervezet, államforma, köztársaság, diktatúra, demokrácia,

parlamentarizmus, monarchia, önkormányzat, közigazgatás, hatalmi ágak, jog, alkotmány, alaptörvény, törvény, rendelet, birodalom;

2. társadalmi: társadalom, társadalmi csoport, illetve réteg, népesedés, demográfia, migráció, nemzet, etnikum, identitás, életmód;

3. gazdasági: gazdaság, pénz, piac, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, adó, önellátás, árutermelés; 4. eszme- és vallástörténeti: kultúra, művészet, vallás, hit, egyház, civilizáció, eszme, ideológia, világkép.

9

B) FŐ TÉMAKÖRÖK A 9-12.ÉVFOLYAMON

1. Civilizáció és államszervezet az ókorban: a Közel-Kelet civilizációi; a görög civilizáció; az athéni demokrácia; a római civilizáció; a római köztársaság.

2. Vallások az ókorban: politeizmus és monoteizmus; a kereszténység kezdete. 3. Hódító birodalmak: egy eurázsiai birodalom: a hunok; az Arab Birodalom és az

iszlám. 4. A középkori Európa: a parasztság világa; az egyházi rend; a nemesi rend; a

polgárok világa. 5. A magyar nép eredete és az Árpád-kor: magyar őstörténet és honfoglalás; az

államalapítás; a magyar állam megszilárdulása az Árpád-korban. 6. A középkori Magyar Királyság fénykora: az Anjouk; a török fenyegetés

árnyékában; Hunyadi Mátyás; a magyar középkor kulturális hagyatéka. 7. A kora újkor: a földrajzi felfedezések; a korai kapitalizmus; reformáció Európában

és Magyarországon; „Hitviták tüzében”. 8. A török hódoltság kora Magyarországon: az ország három részre szakadása; a két

magyar állam; a török kiűzése és a török kor mérlege. 9. A felvilágosodás kora: a felvilágosodás; a brit alkotmányos monarchia és az

amerikai köztársaság működése; a francia forradalom és hatása. 10. Magyarország a 18. században: a Rákóczi-szabadságharc; Magyarország

újranépesülése és újranépesítése; a felvilágosult abszolutizmus reformja. 11. Új eszmék és az iparosodás kora: liberalizmus, nacionalizmus és

konzervativizmus; az ipari forradalom hullámai. 12. A reformkor: a politikai élet színterei; a reformkor fő kérdései. 13. A forradalom és szabadságharc: a forradalom céljai és eredményei; a

szabadságharc főbb eseményei és kiemelkedő szereplői. 14. Nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése: a szocializmus és a

munkásmozgalom; a polgári nemzetállam megteremtése (Németország, Amerikai Egyesült Államok, Japán).

15. A dualizmus kori Magyarország: a kiegyezés és a dualizmus rendszere; a nemzeti és nemzetiségi kérdés, a cigányság helyzete; az ipari forradalom Magyarországon; társadalom és életmód a dualizmus korában.

16. A nagy háború: az első világháború előzményei: az első világháború; az első világháború jellemzői és hatása; Magyarország a világháborúban.

17. Az átalakulás évei: szocialista és nemzeti törekvések: a birodalmak bomlása; az Osztrák-Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország szétesése; a tanácsköztársaság és az ellenforradalom; a Párizs környéki békék; a trianoni békediktátum.

18. A két világháború között: a kommunista Szovjetunió; a Nyugat és a gazdasági világválság; a nemzetiszocialista Németország.

19. A Horthy-korszak: talpra állás Trianon után; az 1930-as évek Magyarországa. 20. A második világháború: a tengelyhatalmak sikerei; a szövetségesek győzelme;

Magyarország a második világháborúban: mozgástér és kényszerpálya; a holokauszt; a második világháború jellemzői; az ország pusztulása, deportálások a Gulágra.

21. A két világrendszer szembenállása: a kétpólusú világ kialakulása; a hidegháború; a gyarmatok felszabadulása.

22. Háborútól forradalomig: az átmenet évei Magyarországon; a szovjetizálás Magyarországon; a Rákosi diktatúra.

23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc: a forradalom; a nemzet szabadságharca.

10

24. A kádári diktatúra: a pártállami diktatúra és működése; gazdaság, társadalom, életmód.

25. A kétpólusú világ és felbomlása: a Nyugat a 20. század második felében; a szocializmus válsága és megrendülése; a kétpólusú világ megszűnése.

26. A rendszerváltoztatás folyamata: a Kádár-rendszer végnapjai; a rendszerváltoztatás; a piacgazdaság kiépülése.

27. A világ a 21. században: az átalakuló világ; a globális világ. 28. Magyarország a 21. században: a demokrácia működése Magyarországon; a

magyar bel- és külpolitika főbb jellemzői; Magyarország és az Európai Unió. 29. A magyarság és a magyarországi nemzetiségek a 20–21. században: a határon túli

magyarok; a magyarországi nemzetiségek, a magyarországi cigányság.

C) TANULÁSI EREDMÉNYEK

ÁTFOGÓ CÉLKÉNT KITŰZÖTT, VALAMINT A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TANULÁSI EREDMÉNYEK (ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK) A 9–12. ÉVFOLYAMON

A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:

1. megbízható ismeretekkel bír az európai, valamint az egyetemes történelem és mélyebb tudással rendelkezik a magyar történelem fontosabb eseményeiről, történelmi folyamatairól, fordulópontjairól;

2. képes a múlt és jelen társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális folyamatairól, jelenségeiről többszempontú, tárgyilagos érveléssel alátámasztott véleményt alkotni, ezekkel kapcsolatos problémákat megfogalmazni;

3. ismeri a közös magyar nemzeti és európai, valamint az egyetemes emberi civilizáció kulturális örökségének, kódrendszerének lényeges elemeit;

4. különbséget tud tenni történelmi tények és történelmi interpretáció, illetve vélemény között;

5. képes következtetni történelmi események, folyamatok és jelenségek okaira és következményeire;

6. képes a tanulási célhoz megfelelő információforrást választani, a források között szelektálni, azokat szakszerűen feldolgozni és értelmezni;

7. kialakul a hiteles és tárgyilagos forráshasználat és kritika igénye; 8. képes a múlt eseményeit és jelenségeit a saját történelmi összefüggésükben

értelmezni, illetve a jelen viszonyait kapcsolatba hozni a múltban történtekkel; 9. ismeri a demokratikus államszervezet működését, a társadalmi együttműködés

szabályait, a piacgazdaság alapelveit; autonóm és felelős állampolgárként viselkedik.

A nevelési-oktatási szakasz végére a tanulóban: 1. kialakul és megerősödik a történelmi múlt, illetve a társadalmi, politikai, gazdasági

és kulturális kérdések iránti érdeklődés; 2. kialakulnak a saját értékrend és történelemszemlélet alapjai; 3. elmélyül a nemzeti identitás és hazaszeretet, büszke népe múltjára, ápolja

hagyományait, és méltón emlékezik meg hazája nagyjairól; 4. megerősödnek az európai civilizációs identitás alapelemei;

11

5. megerősödik és elmélyül a társadalmi felelősség és normakövetés, az egyéni kezdeményezőkészség, a hazája, közösségei

és embertársai iránt való felelősségvállalás, valamint a demokratikus elkötelezettség.

TÖRTÉNELMI ISMERETEK A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:

1. ismeri az ókori civilizációk legfontosabb jellemzőit, valamint az athéni demokrácia és a római állam működését, hatásukat az európai civilizációra;

2. felidézi a monoteista vallások kialakulását, legfontosabb jellemzőiket, tanításaik főbb elemeit, és bemutatja terjedésüket;

3. bemutatja a keresztény vallás civilizációformáló hatását, a középkori egyházat, valamint a reformáció és a katolikus megújulás folyamatát és kulturális hatásait; érvel a vallási türelem, illetve a vallásszabadság mellett;

4. képes felidézni a középkor gazdasági és kulturális jellemzőit, világképét, a kor meghatározó birodalmait és bemutatni a rendi társadalmat;

5. ismeri a magyar nép őstörténetére és a honfoglalásra vonatkozó tudományos elképzeléseket és tényeket, tisztában van legfőbb vitatott kérdéseivel, a különböző tudományterületek kutatásainak főbb eredményeivel;

6. értékeli az államalapítás, valamint a kereszténység felvételének jelentőségét; 7. felidézi a középkori magyar állam történetének fordulópontjait, legfontosabb

uralkodóink tetteit; 8. ismeri a magyarság törökellenes küzdelmeit, fordulópontjait és hőseit; felismeri,

hogy a magyar és az európai történelem alakulását meghatározóan befolyásolta a török megszállás;

9. be tudja mutatni a kora újkor fő gazdasági és társadalmi folyamatait, ismeri a felvilágosodás eszméit, illetve azok kulturális és politikai hatását, valamint véleményt formál a francia forradalom európai hatásáról;

10. összefüggéseiben és folyamatában fel tudja idézni, miként hatott a magyar történelemre a Habsburg Birodalomhoz való tartozás, bemutatja az együttműködés és konfrontáció megnyilvánulásait, a függetlenségi törekvéseket és értékeli a Rákóczi-szabadságharc jelentőségét;

11. ismeri és értékeli a magyar nemzetnek a polgári átalakulás és nemzeti függetlenség elérésére tett erőfeszítéseit a reformkor, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, illetve az azt követő időszakban; a kor kiemelkedő magyar politikusait és azok nézeteit, véleményt tud formálni a kiegyezésről;

12. fel tudja idézni az ipari forradalom szakaszait, illetve azok gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai hatásait; képes bemutatni a modern polgári társadalom és állam jellemzőit és a 19. század főbb politikai eszméit, valamint felismeri a hasonlóságot és különbséget azok mai formái között;

13. fel tudja idézni az első világháború előzményeit, a háború jellemzőit és fontosabb fordulópontjait, értékeli a háborúkat lezáró békék tartalmát, és felismeri a háborúnak a 20. század egészére gyakorolt hatását;

14. bemutatja az első világháború magyar vonatkozásait, a háborús vereség következményeit; példákat tud hozni a háborús helytállásra;

15. képes felidézni azokat az okokat és körülményeket, amelyek a történelmi Magyarország felbomlásához vezettek;

12

16. tisztában van a trianoni békediktátum tartalmával és következményeivel, be tudja mutatni az ország talpra állását, a Horthy-korszak politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyait, felismeri a magyar külpolitika mozgásterének korlátozottságát;

17. össze tudja hasonlítani a nemzetiszocialista és a kommunista ideológiát és diktatúrát, példák segítségével bemutatja a rendszerek embertelenségét és a velük szembeni ellenállás formáit;

18. képes felidézni a második világháború okait, a háború jellemzőit és fontosabb fordulópontjait, ismeri a holokausztot és a hozzávezető okokat;

19. bemutatja Magyarország revíziós lépéseit, a háborús részvételét, az ország német megszállását, a magyar zsidóság tragédiáját, a szovjet megszállást, a polgári lakosság szenvedését, a hadifoglyok embertelen sorsát;

20. össze tudja hasonlítani a nyugati demokratikus világ és a kommunista szovjet blokk politikai és társadalmi berendezkedését, képes jellemezni a hidegháború időszakát, bemutatni a gyarmati rendszer felbomlását és az európai kommunista rendszerek összeomlását;

21. bemutatja a kommunista diktatúra magyarországi kiépítését, működését és változatait, az 1956-os forradalom és szabadságharc okait, eseményeit és hőseit, összefüggéseiben szemléli a rendszerváltoztatás folyamatát, felismerve annak történelmi jelentőségét;

22. bemutatja a gyarmati rendszer felbomlásának következményeit, India, Kína és a közel-keleti régió helyzetét és jelentőségét;

23. ismeri és reálisan látja a többpólusú világ jellemzőit napjainkban, elhelyezi Magyarországot a globális világ folyamataiban;

24. bemutatja a határon túli magyarság helyzetét, a megmaradásért való küzdelmét Trianontól napjainkig; 25. ismeri a magyar cigányság történetének főbb állomásait, bemutatja jelenkori helyzetét;

26. ismeri a magyarság, illetve a Kárpát-medence népei együttélésének jellemzőit, példákat hoz a magyar nemzet és a közép-európai régió népeinek kapcsolatára, különös tekintettel a visegrádi együttműködésre;

27. ismeri hazája államszervezetét, választási rendszerét.

ISMERETSZERZÉS ÉS FORRÁSHASZNÁLAT A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:

1. önállóan tud használni általános és történelmi, nyomtatott és digitális információforrásokat (tankönyv, kézikönyvek, szakkönyvek, lexikonok, képzőművészeti alkotások, könyvtár és egyéb adatbázisok, filmek, keresők);

2. önállóan információkat tud gyűjteni, áttekinteni, rendszerezni és értelmezni különböző médiumokból és írásos vagy képi forrásokból, statisztikákból, diagramokból, térképekről, nyomtatott és digitális felületekről;

3. tud forráskritikát végezni és különbséget tenni a források között hitelesség, típus és szövegösszefüggés alapján;

4. képes azonosítani a különböző források szerzőinek a szándékát, bizonyítékok alapján értékeli egy forrás hitelességét;

5. képes a szándékainak megfelelő információkat kiválasztani különböző műfajú forrásokból;

6. összehasonlítja a forrásokban talált információkat saját ismereteivel, illetve más források információival és megmagyarázza az eltérések okait;

7. képes kiválasztani a megfelelő forrást valamely történelmi állítás, vélemény alátámasztására vagy cáfolására.

13

TÁJÉKOZÓDÁS IDŐBEN ÉS TÉRBEN A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:

1. ismeri a magyar és az európai történelem tanult történelmi korszakait, időszakait, és képes azokat időben és térben elhelyezni;

2. az egyes események, folyamatok idejét konkrét történelmi korhoz, időszakhoz kapcsolja vagy viszonyítja, ismeri néhány kiemelten fontos esemény, jelenség időpontját, kronológiát használ és készít;

3. össze tudja hasonlítani megadott szempontok alapján az egyes történelmi korszakok, időszakok jellegzetességeit az egyetemes és a magyar történelem egymáshoz kapcsolódó eseményeit;

4. képes azonosítani a tanult egyetemes és magyar történelmi személyiségek közül a kortársakat;

5. felismeri, hogy a magyar történelem az európai történelem része, és példákat tud hozni a magyar és európai történelem kölcsönhatásaira;

6. egyszerű történelmi térképvázlatot alkot hagyományos és digitális eljárással; 7. a földrajzi környezet és a történeti folyamatok összefüggéseit példákkal képes

alátámasztani; 8. képes különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítására, a történelmi

tér változásainak és a történelmi mozgások követésére megadott szempontok alapján a változások hátterének feltárásával.

SZAKTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓ A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:

1. képes a történelmi jelenségeket általános és konkrét történelmi fogalmak, tartalmi és értelmező kulcsfogalmak felhasználásával értelmezni és értékelni;

2. fel tud ismerni fontosabb történelmi fogalmakat meghatározás alapján; 3. képes kiválasztani, rendezni és alkalmazni az azonos korhoz, témához kapcsolható

fogalmakat; 4. össze tudja foglalni rövid és egyszerű szaktudományos szöveg tartalmát; 5. képes önállóan vázlatot készíteni és jegyzetelni; 6. képes egy-egy korszakot átfogó módon bemutatni; 7. történelmi témáról kiselőadást, digitális prezentációt alkot és mutat be; 8. történelmi tárgyú folyamatábrákat, digitális táblázatokat, diagramokat készít,

történelmi, gazdasági, társadalmi és politikai modelleket vizuálisan is meg tud jeleníteni;

9. megadott szempontok alapján történelmi tárgyú szerkesztett szöveget (esszét) tud alkotni, amelynek során tételmondatokat fogalmaz meg, állításait több szempontból indokolja és következtetéseket von le;

10. társaival képes megvitatni történelmi kérdéseket, amelynek során bizonyítékokon alapuló érvekkel megindokolja a véleményét, és választékosan reflektál mások véleményére, árnyalja saját álláspontját.

14

TÖRTÉNELMI GONDOLKODÁS A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:

1. képes felismerni, megfogalmazni és összehasonlítani különböző társadalmi és történelmi problémákat, értékrendeket, jelenségeket, folyamatokat;

2. a tanult ismereteket problémaközpontúan tudja rendezni; 3. hipotéziseket alkot történelmi személyek, társadalmi csoportok és intézmények

viselkedésének mozgatórugóiról; 4. önálló kérdéseket fogalmaz meg történelmi folyamatok, jelenségek és események

feltételeiről, okairól és következményeiről; 5. önálló véleményt tud alkotni történelmi eseményekről, folyamatokról,

jelenségekről és személyekről; 6. képes különböző élethelyzetek, magatartásformák megfigyelése által

következtetések levonására, erkölcsi kérdéseket is felvető történelmi helyzetek felismerésére és megítélésére;

7. a változás és a fejlődés fogalma közötti különbséget ismerve képes felismerni és bemutatni azokat azonos korszakon belül, vagy azokon átívelően;

8. képes összevetni, csoportosítani és súlyozni az egyes történelmi folyamatok, jelenségek, események okait, következményeit, és ítéletet alkotni azokról, valamint a benne résztvevők szándékairól;

9. összehasonlít különböző, egymáshoz hasonló történeti helyzeteket, folyamatokat, jelenségeket;

10. képes felismerni konkrét történelmi helyzetekben, jelenségekben és folyamatokban valamely általános szabályszerűség érvényesülését;

11. összehasonlítja és kritikusan értékeli az egyes történelmi folyamatokkal, eseményekkel és személyekkel kapcsolatos eltérő álláspontokat;

12. feltevéseket fogalmaz meg, azok mellett érveket gyűjt, illetve mérlegeli az ellenérveket;

13. felismeri, hogy a jelen társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális viszonyai a múltbeli események, tényezők következményeiként alakultak ki.

15

Állampolgári ismeretek

A) Alapelvek, célokA globalizáció korában az ember és a magyar nemzet számos új kihívással szembesül. Az

egyénnek olyan kérdésekre kell válaszokat találnia, olyan problémákra szükséges megoldásokat keresnie, amelyek befolyásolják, esetenként pedig meghatározzák lehetőségeit, mindennapi életének alakítását, lokális és tágabb környezetét egyaránt. Az emberi létezésre, az egyén és a közösség viszonyára, a társadalmi változásokra vonatkozó válaszoknak nemcsak az egyéni akaratok, érdekek érvényesítése, hanem a társadalom alapegységét jelentő család, a lokális közösségek és a nemzet jövőjének alakítása szempontjából is jelentősége van.

A tantárgy civilizációs értékeket és mintákat közvetít, erősíti a felelősségtudatot és a nemzethez tartozás érzését. Ennek érdekében segíti a szituációhoz igazodó kommunikáció kialakítását, a másik ember gondolatainak, véleményének megértését, az együttműködés lehetőségeinek feltérképezését és közösségformáló erejének megtapasztalását, a hazafias érzés kialakítását, az alapvető honvédelmi ismeretek elsajátítását, a nemzedékek közötti párbeszéd erősítését, valamint a környezeti, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság feltételeinek kiemelését.

A tantárgy keretében a tanuló elsajátítja a tudatos és felelős állampolgári léthez szükséges alapvető ismereteket, a szociális kompetenciák fejlesztése révén megismeri és gyakorolja azokat az eljárásokat, készségeket, amelyek a társadalmi részvételéhez, mindennapi boldogulásához szükségesek. A tanuló megismeri és megérti, hogy a haza védelme nem csak a fegyveres erők feladata, hanem minden magyar állampolgáré, ezért a honvédelem ügye a lehető legszélesebb nemzeti egységet képviseli.

A tantárgy a saját tapasztalatokra épülő ismeretszerzésre, élményalapú tanulásra, továbbá javaslatok megfogalmazására, tervek készítésére is lehetőséget biztosít, számos esetben feltételezi a több nézőpontú mérlegelő gondolkodás és szemléletmód érvényesülését. Segíti a mindennapi élet megszervezését, támpontokat nyújt a felnőtt szerepekre való felkészüléshez.

A jogi kultúra fejlesztése, az alapvető emberi jogok értelmezése, a szabadságértékek kiemelése, a társadalmi normák, a szabadság és felelősség kapcsolatának tudatosítása segíti az autonóm személyiség kialakulását. A saját vélemény kifejezése, a társak gondolatainak, véleményének megértése, a vitakultúra fejlesztése a demokratikus attitűd megalapozásához járul hozzá.

Az állampolgári ismeretek tanulásának célja, hogy a tanuló: 1. megértse a jogérvényesülés és a jogi, erkölcsi normák társadalmi jelentőségét, hogy

képes legyen egyensúlyt teremteni a közösség érdekei és az egyén törekvései között;

2. ismerje a demokratikus jogállam felépítését és működését, hogy tájékozott, a közügyek iránt érdeklődő személyiséggé válhasson;

3. nevezze meg a magyar nemzettudat sajátosságait, értse meg a nemzeti identitás jelentőségét az egyén és a közösség szempontjából is;

4. ismerje lakóhelye kulturális és néprajzi értékeit, váljék élményalapúvá lokálpatriotizmusa, személyiségébe épüljenek be a nemzeti közösséghez tartozás emocionális összetevői; mélyüljön el hazaszeretete;

5. értse meg a haza védelmének fontosságát, ismerje meg, hogy a honvédelem milyen feladatköröket foglal magában, és milyen kötelezettséget ró minden magyar állampolgárra;

6. sajátítsa el azokat az ismereteket és készségeket, amelyek a mindennapi életben való tájékozódását segítik;

7. segítséget kapjon a felnőtt szerepekre való felkészüléséhez, hogy életpályáját, jövőjét megalapozottan tervezhesse meg;

16

8. törekedjék a generációk közötti kapcsolat kialakítására, a nemzedékek közötti párbeszéd erősítésére;

9. értse meg a környezeti és gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság jelentőségét a mindennapi életben, az egyén, a család, a település, a régió és az állam szintjén, valamint globális perspektívában is;

10. támpontokat kapjon ahhoz, hogy pénzügyi döntéseit körültekintően és megalapozottan hozhassa meg;

11. szemléletét problémamegoldó attitűd jellemezze, fejlődjék rendszerszemlélete, nyitottá váljon javaslatok megfogalmazására, tervek, tervezetek elkészítésére;

12. fejlessze a konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikációs készségeit;

13. megtapasztalja a társas együttműködés közösségformáló szerepét, és felismerje társadalmi jelentőségét

14. az információk szerzéséhez és rendszerezéséhez, fotógalériák összeállításához, beszámolók elkészítéséhez használja az infokommunikációs eszközöket.

A tantárgy tanításának specifikus jellemzői a 12. évfolyamon

Az állampolgári ismeretek tantárgy tanulása révén a 12. évfolyamon a tanuló támpontokat kap a mindennapi életben történő tájékozódáshoz és eligazodáshoz, ismereteket és értelmezési szempontokat hasznosít a társadalmi jelenségek megértéséhez. Az ismeretek, az alapvető fogalmak elsajátításán túl lehetőség nyílik készségfejlesztésre, olyan tevékenységek kipróbálására és gyakorlására, amelyek segítik felkészülését a felnőttkori szerepekre, élethelyzetekre, megalapozzák a tájékozott, nyitott, érdeklődő és kritikus polgári mentalitást. Az egyéni szocializáció alakítását, fejlesztését a családra vonatkozó tanulási eredmények támogatják: a párválasztás, a felelős családtervezés szempontjainak értelmezésével és megbeszélésével, a gyermekvállalás demográfiai jelentőségének kiemelésével.

A tanuló történelmi tanulmányai során szerzett tudását felidézve, megszerzett ismereteit tovább építi az alapjogok elemzése, a szabadság és felelősség kapcsolatának értelmezése, az önálló életvitel kialakításához, a mindennapi élet megszervezéséhez szükséges jogi ismeretek elsajátításával. A tanuló értelmezi a nemzeti identitás alkotóelemeit, társaival megbeszéli a lokálpatriotizmus és a hazafiság lehetséges megnyilvánulási formáit, megismeri a határon túl és a diaszpórában élő magyar közösségek életét, eredményeit, törekvéseit és gondjait. Értelmezi és társaival megvitatja a honvédelem és a biztonságpolitika alapkérdéseit.

A környezeti, gazdasági fenntarthatóság és a pénzügyi tudatosság továbbfejlesztésekor lehetőség nyílik a különböző vélemények, álláspontok értelmezésére, tervek készítésére, megvalósításuk közös mérlegelésére és a kockázatvállalás tudatosítására.

A tanuló felismeri, hogy a véleménynyilvánítás, az érvelés és a vita nem öncélú tevékenység, mert a középpontban egy fontos téma vagy probléma áll. Megismeri mások véleményét, és számíthat arra, hogy ő is kifejtheti álláspontját. A vita révén több szempontot figyelembe vevő megoldás születhet. Felismeri, hogy a vita közösségi élménye mintául szolgálhat későbbi életszakaszaiban is.

A tanuló tudatosan készül későbbi munkavállalói szerepére, ezért megismeri a munka világát érintő alapvető jogi szabályozást, illetve tájékozódik a munkaerő-piaci szerepekről, a munkaerőpiac helyzetéről, változásairól. Felismeri a szerepét a társadalmi munkamegosztásban.

17

A tantárgy tanulási folyamatában a következő értelmező és tartalmi kulcsfogalmak használata segíti a tanulót a megértésben, a rendszerezésben, a magyarázatok és következtetések megfogalmazásában és a problémaközpontú kérdések megvitatásában.

Értelmező kulcsfogalmak: okok és következmények, folyamatosság és változás, interpretáció, identitás, szocializáció; pénzügyi tudatosság; környezeti, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság; hazaszeretet; honvédelem.

Tartalmi kulcsfogalmak: család; település, intézmény, szervezet; társadalmi csoport; nemzet; alkotmány, állam, állampolgár, állampolgári jogok és kötelességek, norma; választójog; önkormányzat; családi háztartás, államháztartás, adó, közteherviselés; pénzügyi intézmény, bank, hitel; fogyasztóvédelem; vállalkozás; nemzetiség; katonai szolgálat; rendvédelem; katasztrófavédelem.

B) Fő témakörök a 9-12.évfolyamon

1. A család, a családi szocializáció 2. A család gazdálkodása és pénzügyei 3. Szabadság és felelősség; jogok és kötelezettségek, a társadalmi felelősségvállalás 4. Nemzet, nemzettudat; lokálpatriotizmus, hazafiság, honvédelem 5. A magyar állam intézményei, az állam gazdasági szerepvállalása 6. A mindennapi ügyintézés területei és megszervezése 7. Fogyasztóvédelem 8. Környezet- és természetvédelem 9. Bankrendszer, hitelfelvétel

10. Vállalkozás és vállalat

C) Célként kitűzött tanulási eredmények

A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló: 1. megérti a család szerepét, alapvető feladatait az egyén és a nemzet szempontjából

egyaránt; 2. értékeli a nemzeti identitás jelentőségét az egyén és a közösség szempontjából is; 3. ismeri a választások alapelveit és a törvényhozás folyamatát; 4. megismeri a demokratikus jogállam működésének alapvető sajátosságait; 5. érti és vallja a haza védelmének, a nemzetért történő tenni akarás fontosságát; 6. a mindennapi életének megszervezésében alkalmazza a jogi és gazdasági-

pénzügyi ismereteit; 7. saját pénzügyeiben tudatos döntéseket hoz; 8. felismeri az életpálya-tervezés és a munkavállalás egyéni és társadalmi

jelentőségét; 9. ismeri a munka világát érintő alapvető jogi szabályozást, a munkaerőpiac

jellemzőit, tájékozódik a foglalkoztatás és a szakmaszerkezet változásairól.

18

AZ EGYÉNI ÉS A CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ SEGÍTÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:

1. értelmezi a család mint a társadalom alapvető intézményének szerepét és jellemzőit;

2. társaival megbeszéli a párválasztás, a családtervezés fontos szakaszait, szempontjait és a gyermekvállalás demográfiai jelentőségét: tájékozódás, minták, orientáló példák, átgondolt tervezés, felelősség;

3. felismeri, hogy a családtagok milyen szerepet töltenek be a szocializáció folyamatában;

4. értelmezi a családi szocializációnak az ember életútját befolyásoló jelentőségét.

AZ AKTÍV TÁRSADALMI CSELEKVÉS ÉS FELELŐS ÁLLAMPOLGÁRI MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSA A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:

1. felismeri az alapvető emberi jogok egyetemes és társadalmi jelentőségét; 2. bemutatja Magyarország Alaptörvényének legfontosabb részeit: Alapvetés; Az

állam; Szabadság és felelősség; 3. érti a társadalmi normák és az egyéni cselekedetek, akaratok, célok egyeztetésének,

összehangolásának követelményét. Elméleti és tapasztalati úton ismereteket szerez a társadalmi felelősségvállalásról, a segítségre szorulók támogatásának lehetőségeiről;

4. megérti a honvédelem szerepét az ország biztonságának fenntartásában, megismeri a haza védelmének legfontosabb feladatcsoportjait és területeit, az egyén kötelezettségeit;

5. felismeri és értelmezi az igazságosság, az esélyegyenlőség biztosításának jelentőségét és követelményeit;

6. értelmezi a választójog feltételeit és a választások alapelveit; 7. értelmezi a törvényalkotás folyamatát.

A LOKÁLPATRIOTIZMUS ÉS A NEMZETI IDENTITÁS ERŐSÍTÉSE, A HONVÉDELEM SZEREPÉNEK, FELADATAINAK ÉS LEHETSÉGES MÓDOZATAINAK MEGISMERÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:

1. megérti a nemzeti érzület sajátosságait és a hazafiság fontosságát, lehetséges megnyilvánulási formáit;

2. véleményt alkot a nemzetállamok és a globalizáció összefüggéseiről; 3. felismeri a világ magyarsága mint nemzeti közösség összetartozásának

jelentőségét; 4. érti és felismeri a honvédelem mint nemzeti ügy jelentőségét; 5. felismeri és értékeli a helyi, regionális és országos közgyűjtemények nemzeti

kulturális örökség megőrzésében betöltött szerepét.

FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTT SZEREPEKRE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:

1. azonosítja a mindennapi ügyintézés alapintézményeit; 2. életkori sajátosságainak megfelelően jártasságot szerez a jog területének

mindennapi életben való alkalmazásában; 3. tájékozott a munkavállalással kapcsolatos szabályokban.

19

A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A PÉNZÜGYI TUDATOSSÁG SZEMLÉLETÉNEK ÉS GYAKORLATÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:

1. megtervezi egy fiktív család költségvetését; 2. saját pénzügyi döntéseit körültekintően, megalapozottan hozza meg; 3. megismeri a megalapozott, körültekintő hitelfelvétel szempontjait, illetve

feltételeit; 4. azonosítja az állam gazdasági szerepvállalásának elemeit; 5. felismeri és megérti a közteherviselés nemzetgazdasági, társadalmi és morális

jelentőségét; 6. életvitelébe beépülnek a tudatos fogyasztás elemei, életmódjában figyelmet fordít a

környezeti terhelés csökkentésére, érvényesíti a fogyasztóvédelmi szempontokat; 7. értelmezi a vállalkozás indítását befolyásoló tényezőket.

A TÁRSAS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA FEJLESZTÉSE, A VÉLEMÉNYALKOTÁS TÁMOGATÁSA A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:

1. felismeri a véleménynyilvánítás, érvelés, a párbeszéd és a vita társadalmi hasznosságát;

2. képes arra, hogy feladatait akár önálló, akár társas tanulás révén végezze el, célorientáltan képes az együttműködésre;

3. önállóan vagy társaival együttműködve javaslatokat fogalmaz meg; 4. tiszteletben tartja a másik ember értékvilágát, gondolatait és véleményét, ha

szükséges, kritikusan viszonyul emberi cselekedetekhez, magatartásformákhoz; 5. megismerkedik a tudatos médiafogyasztói magatartással és a közösségi média

használatával; 6. a tanulási tevékenységek szakaszaiban használja az infokommunikációs

eszközöket, lehetőségeket, tisztában van azok szerepével, innovációs potenciáljával és veszélyeivel is.

20

Óraterv a technikumi képzésben:

Óraterv – 9-12. évfolyam

Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Heti óraszám 2+1 2 4 4

Tanítási hetek száma 36 36 36 31

Éves óraszám 108 72 144 124

Óraterv a szakgimnáziumi képzésben:

Óraterv – 9-12. évfolyam

Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Heti óraszám 2+1 2 4 4

Tanítási hetek száma 36 36 36 31

Éves óraszám 108 72 144 124

A 9–10. évfolyamon a történelem tantárgy alapóraszáma: heti 3 óra.

Két mélységelvű téma javasolt óraszáma: 8 óra.

A témakörök áttekintő táblázata:

TémakörCivilizáció és államszervezet az ókorbanVallások az ókorbanHódító birodalmakA középkori EurópaA magyar nép eredete és az Árpád-korA középkori Magyar Királyság fénykoraA kora újkorA török hódoltság kora MagyarországonA felvilágosodás koraMagyarország a 18. századbanÚj eszmék és az iparosodás koraA reformkorA forradalom és szabadságharcÉvente két mélységelvű téma

Megjegyzések: A szaggatott vonal az évfolyamok közötti határokat jelzi.

21

TÉMAKÖR: Civilizáció és államszervezet az ókorban

JAVASOLT ÓRASZÁM: 18 óra

ISMERETEK ÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK:

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Témák + óraszámok

Altémák Fogalmak és adatok/Lexikák

Fejlesztési feladatok

Bevezetés 2 óraA Közel-Kelet

civilizációi2 óra

– Az állam működése az Óbabiloni Birodalom példáján.

– Tudomány.– A pénz

megjelenése.

Fogalmak: öntözéses földművelés, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, múmia,

Akropolisz, filozófia, jósda, olümpiai játékok, városállam/polisz, arisztokrácia, démosz, demokrácia, népgyűlés, sztratégosz, cserépszavazás, rabszolga, patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, császár, amfiteátrum, gladiátor, provincia, légió, limes, polgárjog.

Személyek: Hammurapi, Kleiszthenész, Periklész, Platón, Arisztotelész, Hérodotosz, Nagy Sándor, Julius Caesar, Augustus.

Kronológia: Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476 az ókor, Kr. e. 776 az első feljegyzett olümpiai játékok, Kr. e. 753 Róma alapítása a hagyomány szerint, Kr. e. 510 a köztársaság kezdete Rómában, Kr. e. 508 Kleiszthenész reformjai, Kr.

– Az állam szerepének bemutatása Hammurapi törvényeinek elemzésén keresztül.

– Az ókori civilizációk jelentőségének és kulturális hatásainak felismerése.

– Az ókori civilizációk azonosítása térképen.

– Az ókori civilizációk kulturális és vallási jellemzőinek bemutatása.

– A különböző civilizációk közötti különbségek azonosítása.

– Pannónia jelentősebb városainak azonosítása.

– A római jog alapelveinek felidézése és azonosítása.

– Az athéni demokrácia és a római köztársaság működésének bemutatása.

– A Periklész-kori athéni demokrácia ellentmondásainak feltárása.

– A demokrácia és a

A görög civilizáció

3 óra

– A görög anyagi kultúra öröksége.

– A filozófia és a történetírás.

– A görög embereszmény.

– A hellenisztikus kultúra elterjedése.

– Összefoglalás és számon kérés

Az athéni demokrácia

3 óra

– Arisztokratikus köztársaság és demokrácia.

– Kleiszthenész és Periklész.

– Az athéni államszervezet és működése.

A római civilizáció

3 óra

– Római városépítészet, amfiteátrumok, fürdők, vízvezetékek és utak.

– A római jog néhány máig élő alapelve.

– A birodalom kiterjedése és a provinciák (Pannónia).

– A latin nyelv és írás

22

elterjedése.– Arrabona, Mursella

e. 5. sz. közepe az athéni demokrácia fénykora, Kr. e. 44. Caesar halála, az ókori Izrael – Kr. u. 70 Jeruzsálem lerombolása,Kr. u. 395 a Római Birodalom kettéosztása.Topográfia: Mezopotámia, Babilon, Egyiptom, Nílus, Olümpia, Athén, Alexandria, Itália, Róma, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Savaria, Jeruzsálem.

diktatúra összehasonlítása.

– A demokrácia melletti érvek megfogalmazása.

– Az athéni demokrácia összehasonlítása a modern demokráciával.

– Caesar diktatúrája előzményeinek, okainak feltárása.

A római köztársaság

3 óra

– A vérségi, a vagyoni és a területi elv.

– A római köztársaság államszervezete és működése.

– Köztársaságból egyeduralom: Caesar és Augustus.

Összefoglalás és számon kérés 2 óra

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:– Képek gyűjtése a különböző civilizációk kultúrájának bemutatásához.– Az ókori görög tudomány kulcsfogalmait bemutató idézetek, képi források gyűjtése.– Információk gyűjtése egy pannóniai kulturális emlékről vagy régészeti feltárásról.– Ábra készítése az athéni demokrácia és a római köztársaság működési rendjéről.– Ókori témájú filmek / filmrészletek elemzése, értelmezése.– Római kori emlékek felkeresése.

23

TÉMAKÖR: Vallások az ókorban







Politeizmus és monoteizmus

3 óra

– A politeizmus az ókori Keleten.

– Görög és római istenek.

– A zsidó monoteizmus.

Fogalmak: politeizmus, monoteizmus, zsidó vallás, Ószövetség/Héber Biblia, Tízparancsolat próféta, jeruzsálemi templom, diaszpóra,, Messiás, keresztény vallás, keresztség és úrvacsora, apostol, misszió, Biblia, Újszövetség, evangélium, püspök, zsinat.

Személyek: Kheopsz, Zeusz, Pallasz Athéné, Ábrahám, Mózes, Jézus, Szent Péter és Szent Pál apostolok, Constantinus

Kronológia: a keresztény időszámítás kezdete (Kr. e. és Kr. u.), 313 a milánói rendelet, 325 a niceai zsinat.Topográfia: Jeruzsálem, Kánaán, Júdea, Izrael, Palesztina, Betlehem.

– A zsidó és a keresztény vallások jellemzőinek összehasonlítása.

– A vallások a mindennapi életre gyakorolt hatásainak megállapítása.

– A zsidó-keresztény hagyományok európai kultúrára gyakorolt hatásának bemutatása.

– Bibliai történetek, személyek felidézése.

– A kereszténység terjedésének végigkövetése térképen.

– Az Ószövetség történelmi szereplőinek, helyszíneinek azonosítása bibliai idézetek alapján.

– Jézus életével és a kereszténység terjedésével kapcsolatos filmek/ filmrészletek, regények elemzése, értelmezése.

– Képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotások gyűjtése és elemzése bibliai témákról.

A kereszténység

kezdete4 óra

– Jézus tanításai.– A páli fordulat.– Keresztény-

üldözések, a kereszténység elterjedése a Római Birodalomban.

– A Szentháromság-tan.


JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:– Képek, ábrázolások gyűjtése a különböző tanult vallások jellegzetes építményeiről.– Képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotások gyűjtése és elemzése antik mitológiai témákról.– Áttekintő táblázat / tabló készítése a görög-római hitvilágról.– Az Ószövetség történelmi szereplőinek, helyszíneinek azonosítása bibliai idézetek alapján.– Jézus életével és a kereszténység terjedésével kapcsolatos filmek/ filmrészletek, regények

elemzése, értelmezése.– Képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotások gyűjtése és elemzése bibliai témákról.

24

TÉMAKÖR: Hódító birodalmak







Egy eurázsiai birodalom: a

hunok3 óra

– A nomád életmód, harcmodor és államszervezés.

– A népvándorlás.– A Hun Birodalom.– Az ókor vége Nyugaton:

a Római Birodalom összeomlása.

– Róma örökösei Európa térképén.

Fogalmak: népvándorlás, hunok, ortodox, iszlám, Korán, kalifa.Személyek: Attila, Justinianus, Mohamed, Nagy Károly, I. Ottó.

Kronológia: 476 a Nyugatrómai Birodalom bukása, 622 Mohamed Medinába költözése, 732 a poitiers-i csata.

Topográfia: Hun Birodalom, Konstantinápoly, Bizánci Birodalom, Mekka, Poitiers, Frank Birodalom, Német-római Császárság.

– A népvándorlás irányainak és résztvevőinek nyomon követése térkép segítségével a Kr. u. 4–8. sz. időszakában.

– A sztyeppei állam működésének, sajátosságainak bemutatása.

– A kora középkori Európa államalakulatainak azonosítása térképen.

– Az iszlám vallás és az arab terjeszkedés közötti összefüggések feltárása.

Az Arab Birodalom és

az iszlám3 óra

– Mohamed tanításai és a Korán.

– Az iszlám kultúra jellegzetességei.

– Az Arab Birodalom és az arab hódítás.

– Az arab hódítás feltartóztatása Európában: Poitiers, Bizánc.

Összefoglalás és számon

kérés2 óra

–

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:– A Római Birodalom bukása külső és belső okainak összegyűjtése.– A monoteista vallások (zsidó, keresztény, iszlám) összehasonlítása különböző szempontok alapján.– Kiselőadás, prezentáció készítése jellegzetes iszlám vallási épületekről, szokásokról.

25

TÉMAKÖR: A középkori Európa JAVASOLT ÓRASZÁM: 17 óra






A parasztság világa3 óra

– A hierarchikus világkép.

– Az uradalom.– A jobbágyok

kötelességei és jogai.– Az önellátástól az

árutermelésig.– Éhínségek, járványok,

felkelések.

Fogalmak: uradalom, földesúr, majorság, jobbágy, robot, kiváltság, rend, pápa, érsek, cölibátus, szerzetes, bencés rend, ferences rend, eretnek, inkvizíció, kolostor, katolikus, szent, kódex, román stílus, gótikus stílus, reneszánsz, lovag, nemes, feudalizmus, hűbériség, király, rendi monarchia, keresztes hadjáratok, polgár, céh.

Személyek: Szent Benedek, VII. Gergely, Assisi Szent Ferenc, Aquinói Szent Tamás, Leonardo da Vinci, Gutenberg, Dózsa György.

Kronológia: 476–1492 a középkor, 1054 az egyházszakadás, 1347 a nagy pestisjárvány.

Topográfia: Egyházi Állam, Anglia, Franciaország, levantei kereskedelmi hálózat, Velence, Firenze, Hanza kereskedelmi hálózat, Szentföld.

– A középkor társadalmi, gazdasági, vallási és kulturális jellemzőinek bemutatása.

– A társadalmi csoportok közötti jogi különbségek azonosítása.

– Érvekkel alátámasztott vélemény megfogalmazása a középkor világáról.

– A középkor társadalmi berendezkedése és a rendi szemlélet értelmezése.

– A jobbágyság jogainak és kötelességeinek rendszerezése.

– Az egyház szerepének áttekintése a középkori Európában.

– A középkori kolostori élet bemutatása képi vagy szöveges források segítségével.

– A nyugati és keleti kereszténység összehasonlítása.

– A lovagi életmód jellemzőinek azonosítása.

– A városok életének bemutatása képek, ábrák és szöveges források alapján, kitérve a zsidóság városiasodásban játszott szerepére, valamint az antijudaista törekvésekre.

– A céhek működésének jellemzése források alapján.

Az egyházi rend4 óra

– Az egyházi hierarchia, az egyházi intézményrendszer.

– Az egyházszakadás és a 11. századi reform.

– A szerzetesség.– Az eretnekség.– Kultúra és oktatás, a

középkori egyetemek.– Román és gótikus

építészet – európai és magyar példák.

A nemesi rend4 óra

– Az uralkodói hatalom és korlátai (hűbériség, rendiség).

– Lovagi eszmény és lovagi kultúra.

– A keresztes hadjáratok eszméje.

A polgárok világa4 óra

– A középkori város és lakói.

– A város kiváltságai (magyar példák alapján).

– A céhek.– A helyi és távolsági

kereskedelem.– A reneszánsz

építészet.


JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:– Képek gyűjtése és rendszerezése román, gótikus és reneszánsz stílusú épületekről.– Képek gyűjtése az ortodox egyház jellegzetes épületeiről, szokásairól.– Áttekintő ábra készítése az egyházi hierarchiáról.– Prezentáció, bemutató készítése valamely szerzetes, illetve lovagrendről.– A város jellegzetes helyszíneinek, intézményeinek azonosítása egy fiktív várost bemutató ábrán.– Plakát készítése egy középkori témáról (pl. a keresztes háborúkban való részvétel hirdetése).

26

TÉMAKÖR: A magyar nép eredete és az Árpád-kor JAVASOLT ÓRASZÁM: 19 óra






Magyar őstörténet és honfoglalás

4 óra

– Az eredet kérdései, a nyelvészet, a régészet, a néprajz és a genetika eredményei.

– A magyar törzsszövetség az Etelközben.

– A honfoglalás okai és menete.

– A kalandozások – a lovas-íjász harcmodor.

Fogalmak: finnugor, törzs, fejedelem, kabarok, vérszerződés, honfoglalás, kettős honfoglalás elmélete, avarok, rovásírás, kalandozások, székelyek, vármegye, egyházmegye, érsekség, tized, nádor, ispán, kancellária, kettős kereszt, szászok, kunok, tatárok/mongolokSzemélyek: Álmos, Árpád, az Árpád-ház, Géza, I. (Szent) István, Koppány, Szent Gellért, Szent Imre, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla, Szent Margit.Kronológia: 895 a honfoglalás, 907 a pozsonyi csata, 997/1000–1038 I. (Szent) István uralkodása, 1222 az Aranybulla, 1241–1242 a tatárjárás.Topográfia: Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Pannonhalma, Esztergom, Székes-fehérvár, Buda, Muhi, Erdély, Horvátország.

– A magyarság eredetére vonatkozó elméletek közötti különbségek megállapítása.

– A mondák, a történeti hagyomány és a történettudomány eredményeinek megkülönböztetése.

– A kalandozó hadjáratok céljainak azonosítása.

– Géza fejedelem, I. (Szent) István és IV. Béla uralkodásának jellemzése és értékelése.

– A kereszténység felvétele és az államalapítás jelentőségének a felismerése.

– A korai magyar történelmet és az Árpád-kort megjelenítő legfontosabb kulturális alkotások azonosítása.

Az államalapítás4 óra

– Géza és I. (Szent) István államszervező tevékenysége.

– A földbirtokrendszer és a vármegyeszervezet.

– Az egyházszervezés.

A magyar állam megszilárdulása az Árpád-korban

9 óra

– Szent László, az országépítő.

– Könyves Kálmán törvénykezési reformjai.

– A kül- és belpolitika új irányai: III. Béla uralkodása.

– II. András kora: az átalakuló társadalom.

– Újjáépítés a tatárjárás után: IV. Béla.

– Az Árpádok európai kapcsolatai.

– Szabad királyi városokÖsszefoglalás és számon kérés 2 óra

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:– Beszámoló készítése a magyar kalandozó hadjáratok irányairól, sikereiről és kudarcairól, valamint a

magyarok harcmodoráról IKT eszközök segítségével.– A kalandozó hadjáratok jellegének megvitatása.– Áttekintő ábra készítése a Szent István-i állam- és egyházszervezetről.– Információgyűjtés Szent László kultuszáról a krónikák és néphagyományok tükrében. – Tabló összeállítása az Árpád-kor legfontosabb kulturális emlékeiből.– Folyamatábra készítése II. András politikai döntéseinek okairól és következményeiről.– A 13. századi társadalmi rétegek azonosítása az Aranybulla szövegében.– Az Árpádok európai dinasztikus kapcsolatainak ábrázolása térképen.– A magyar igazságszolgáltatás gyakorlatának bemutatása Szent László és Könyves Kálmán

törvényeinek elemzésével.

27

TÉMAKÖR: A középkori Magyar Királyság fénykora







Az Anjouk5 óra

– A királyi hatalom újbóli megszilárdítása I. Károly idején.

– A visegrádi királytalálkozó.

– Az 1351-es törvények.

– Nagy Lajos hadjáratai.

Fogalmak: aranyforint, regálé, kapuadó, kilenced, bandérium, perszonálunió, sarkalatos nemesi jogok, fő- és köznemes, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, kormányzó, szekérvár, végvár, szultán, szpáhi, janicsár, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, zsoldos , Corvina, Szent Korona, Szent Korona-tan, Képes krónika.

Személyek: I. (Anjou) Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. (Hunyadi) Mátyás.

Kronológia: 1301 az Árpád-ház kihalása,1308. I. Károly uralkodásának kezdete, 1335 a visegrádi királytalálkozó, 1351 I.(Nagy) Lajos törvényei, 1396 a nikápolyi csata, 1443–1444-es hosszú hadjárat, 1444 a várnai csata, 1453 Konstantinápoly eleste, 1456 a nándorfehérvári diadal, 1458–90 Mátyás uralkodása.

Topográfia: Visegrád, Lengyelország, Csehország, osztrák tartományok,

– A 14–15. századi magyar uralkodók politikai pályájának felidézése.

– Érvekkel alátámasztott vélemény megfogalmazása az egyes személyek cselekedeteiről, döntéseiről.

– A késő középkori magyar állam és az Oszmán Birodalom főbb összecsapásainak felidézése.

– Annak értékelése, hogy az Oszmán Birodalom terjeszkedő politikája milyen hatást gyakorolt a magyar történelemre.

– Mátyás hatalom-gyakorlásának jellemzése.

– A reneszánsz kultúra bemutatása Mátyás udvarában.

– A 14–15. századi magyar történelmet megjelenítő fontos kulturális alkotások azonosítása.

A török fenyegetés árnyékában

6 óra

– Az Oszmán Birodalom.

– Török hódítás a Balkánon.

– Luxemburgi Zsigmond, a közép-európai uralkodó és a török veszély.

– Hunyadi János, a politikus és hadvezér.

– Hunyadi János törökellenes harcai.

Hunyadi Mátyás3 óra

– Mátyás útja a trónig.

– A központosított királyi hatalom.

– Jövedelmek és kiadások.

– Birodalomépítő tervek.

– Aktív védelem a török ellen.

A magyar középkor kulturális hagyatéka

4 óra

– Honfoglalás kori leletek.

– A Szent Korona.– Várak, királyi

udvar, kolostorok, templomok.

– Magyar geszták, krónikák és

28

szentek legendái.– Árpád-kori

templomok a környékünkön

Nikápoly, Várna, Nándorfehérvár, Kolozsvár, Kenyérmező, Oszmán Birodalom.

Összefoglalás és számonkérés

2 óra

–

Év végi összefoglaló3 óra

–

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:– Nándorfehérvár ostromának rekonstruálása különböző írásos és vizuális források alapján.– A korszak kiemelkedő személyiségeinek jellemzése, feltevések megfogalmazása a cselekedeteik

mozgatórugóiról. (Pl. Hunyadi Mátyás külpolitikája.)– Hunyadi János és Mátyás híres ütközeteinek felidézése, bemutatása térképvázlatok és írott források

segítségével.– Kiselőadás készítése 14–15. századi magyar történelem kulturális hagyatékának kiemelkedő

emlékeiről.– A magyar középkor egy kiemelkedő helyszínének (pl. Pannonhalma, Diósgyőr, Székesfehérvár,

Visegrád, stb.) meglátogatása és jellemzőinek bemutatása.– Gyűjtőmunka készítése Mátyás és a budai zsidók kapcsolatáról.

A fennmaradó 14 óra a 2 mélységi témára fordítható. Javaslatok a mélységi témákhoz (ezekből munkaközösségünk tagjai önállóan választanak, illetve szabadon más témát emelnek be a tananyagba):

- államformák az ókorban- görög-perzsa háborúk- Spárta - Az Árpád-ház jeles alakjai- a középkori város mindennapjai- a középkori magyar gazdaság

29

10. évfolyam:TÉMAKÖR: A kora újkor JAVASOLT ÓRASZÁM: 24 óra






Év eleji ismétlés 3 óraA földrajzi

felfedezések4 óra

− A portugál és spanyol felfedezések.

− A korai gyarmatosítás és következményei.

− A világkereskedelem kialakulása.

− Az abszolutizmus.

Fogalmak: gyarmat, világkereskedelem, abszolutizmus, infláció, manufaktúra, tőke, t őkés, bérmunkás, kapitalizmus, bank, tőzsde, részvény, örökös jobbágyság, reformáció, protestáns, evangélikus, református, anglikán, unitárius, vallási türelem, ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuiták, barokk.Személyek: Kolumbusz Kristóf, Vasco da Gama, Ferdinánd Magellán, Luther Márton, Kálvin János, Károli Gáspár, Pázmány Péter, Apáczai Csere János, Habsburg-dinasztia, V. Károly, Loyolai (Szent) Ignác, XIV. Lajos.Kronológia: 1492-től az újkor, 1492 Amerika felfedezése, 1517 a reformáció kezdete, 1545 a tridenti zsinat megnyitása, 1568 a tordai határozat,1648 a vesztfáliai békék.Topográfia: Spanyolország, India, London, Párizs/Versailles, Sárospatak.

− A felfedezők céljainak és útjainak bemutatása tematikus térképeken.

− Információk gyűjtése a kialakuló világkereskedelem új útvonalairól, fontosabb termékeiről és szereplőiről.

− Az új munkaszervezési formák bemutatása és összehasonlítása a céhes iparral.

− Az európai régiók közötti gazdasági és társadalmi különbségek felismerése.

− A reformáció okainak és következményeinek bemutatása.

− A katolikus és a protestáns tanítások és egyházszervezet összehasonlítása.

− A reformáció egyes irányzatai terjedésének nyomon követése térképen.

− Vallás és politika összefonódásának felismerése.

− Az erdélyi vallási türelem szerepének és jelentőségének felismerése.

− A katolikus egyház megújulási törekvései és a barokk művészet jellemzői közötti párhuzam felismerése.

A korai kapitalizmus

2 óra

− Az árforradalom.

− A manufaktúrák.

− Bankok és tőzsdék.

− Az európai munkamegosztás és következményei

Reformáció Európában és

Magyarországon5 óra

− A reformáció előzményei (humanizmus és az egyházi reform igénye).

− Luther és Kálvin fellépése.

− A protestáns egyházak megszerveződése és a protestantizmus elterjedése.

− A reformáció eredményei Magyarországon

„Hitviták tüzében”

8 óra

− Vallási konfliktusok

− Etnikai sokszínűség és vallásbéke Erdélyben.

− A magyar protestáns és katolikus iskolák.

− A katolikus meg-újulás és a barokk..

− Reformáció a

30

RábaközbenÖsszefoglalás és számonkérés 2 óra

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:

− A felfedező utak irányainak követése és a korai gyarmatok elhelyezése térképen.

− Információk gyűjtése a korai gyarmatosítás módszereiről és következményeiről.

− Beszámoló készítése az európai és magyar reformáció kapcsolatáról.

− Interjú készítése különböző felekezetek papjaival, lelkészeivel az egyházak szerepéről.

− Kiselőadás készítése a reformáció korának valamely jelentős személyiségéről (pl. Pázmány Péter).

TÉMAKÖR: A török hódoltság kora Magyarország







Az ország három részre szakadása

3 óra

− A mohácsi csata és közvetlen előzményei, a kettős királyválasztás.

− Az ország három részre szakadása.

− A várháborúk és az új végvárrendszer.

Fogalmak: rendi országgyűlés, hajdúszabadság.

Személyek: I. Szulejmán, II. Lajos, (Szapolyai) János, I. Ferdinánd, Dobó István, Zrínyi Miklós (a szigetvári hős), Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő.

Kronológia: 1526 a mohácsi csata, 1541 Buda eleste, 1552 Eger védelme, 1566 Szigetvár eleste, 1664 a vasvári béke, 1686 Buda visszafoglalása, 1699 karlócai béke.

Topográfia: Mohács, Kőszeg, Eger, Szigetvár, Habsburg Birodalom, Erdélyi Fejedelemség, Hódoltság, Magyar Királyság (királyi Magyarország), Pozsony, Gyulafehérvár, Bécs.

− A török hadjáratoknak és az ország három részre szakadásának bemutatása térképeken.

− A végvári élet felidézése különböző források (képek, irodalmi alkotások és filmek) alapján.

− A három részre szakadt ország gazdasági lehetőségeinek és szerepének értelmezése adatok, grafikonok, diagramok alapján.

− A török hódoltság hosszú távú hatásainak azonosítása.

− A 16-17. századi magyar történelmet

A két magyar állam3 óra

− A Magyar Királyság a Habsburg Birodalomban: rendi és abszolutista törekvések, konfliktusok.

− Az Erdélyi Fejedelemség viszonylagos önállósága és aranykora.

A török kiűzése és a török kor

mérlege5 óra

− Magyarország az európai munkamegosztásban.

− Háborús békeévek: másfél évszázad hódoltság és az ország pusztulása.

31

− A török kiűzése.

− Rábaköz és Győr a török korban

megjelenítő fontos kulturális alkotások azonosítása.



− A mohácsi csata eseményeinek megvitatása különböző interpretációk alapján.

− Politikai portré készítése a korszak kiemelkedő személyiségeiről (pl. Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós).

− Államszervezeti ábrák készítése a Magyar Királyságról és az Erdélyi Fejedelemségről.

− Az országrészek és a fontosabb várak, csaták elhelyezése vaktérképen.

− A török kiűzése állomásainak nyomon követése térképen.

− A Habsburg-magyar konfliktusok okainak és eredményeinek vázlatos összegzése.

− Korabeli beszámolók gyűjtése a török kiűzéséről (pl. Bél Mátyás, Schulhof Izsák).

TÉMAKÖR: A felvilágosodás kora







A felvilágosodás2 óra

− Tapasztalat és értelem − a felvilágosodás új világképe.

− A felvilágosodás államelméletei.

− A szabad verseny elmélete.

Fogalmak: felvilágosodás, jogegyenlőség, hatalmi ágak megosztása, népfelség, társadalmi szerződés, szabad verseny, alkotmány, alkotmányos monarchia, elnök, miniszterelnök, felelős kormány, cenzus, általános választójog, forradalom, diktatúra, jakobinus, Szent Szövetség.

Személyek: Nikolausz Kopernikusz, Isaac Newton, Charles Louis Montesquieu, Jean-Jacques Rousseau, Adam

− A középkor és a felvilágosodás világképének összehasonlítása.

− A felvilágosodás államelméleteinek összehasonlítása különböző szempontok alapján.

− A brit és az amerikai államszervezetet bemutató ábrák értelmezése.

A brit alkotmányos

monarchia és az amerikai

köztársaság működése

3 óra

− A parlamentáris rendszer: parlament és kormány.

− Az elnöki rendszer: kongresszus és

32

elnök. Smith, George Washington, Maximilien Robespierre, Bonaparte Napóleon.

Kronológia: 1689 a Jognyilatkozat, 1776 a Függetlenségi nyilatkozat, 1789 a francia forradalom, 1804–1814/1815 Napóleon császársága, 1815 a waterlooi csata.

Topográfia: Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Párizs, Oroszország, Waterloo.

− Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában megjelenő felvilágosult elvek azonosítása.

− A forradalmi gondolat és a legitimitás eszméjének értelmezése, azonosítása.

A francia forradalom és

hatása6 óra

− A forradalom kitörése és az Emberi és polgári jogok nyilatkozata.

− A jakobinus diktatúra.

− Napóleon birodalma: a polgári berendezkedés exportja.

− Napóleon kora és Győr



− Képek és irodalmi idézetek gyűjtése a felvilágosodás világképének bemutatásához.

− Vita a brit és az amerikai államszervezet sajátosságairól.

− Vita rendezése a francia forradalom pozitív és negatív hatásairól.

− Gondolattérkép készítése a francia forradalom okairól.

TÉMAKÖR: Magyarország a 18. században







A Rákóczi-szabadságharc

3 óra

− Magyarország a Habsburg Birodalomban.

− A szabadságharc okai és céljai.

− A szabadságharc politikai és katonai fordulópontjai.

− A szatmári béke kompromisszuma.

Fogalmak: kuruc, labanc, szabadságharc, trónfosztás, amnesztia, felvilágosult abszolutizmus, kettős vámhatár, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, nyelvrendelet.

Személyek: II. Rákóczi

− A Rákóczi-szabadságharc céljainak és eredményeinek összevetése.

− A szabadságharc katonai történetének felidézése térképek, képek és szöveges források segítségével.

− Magyarország

33

Ferenc, Mária Terézia, II. József.

Kronológia: 1703–1711 a Rákóczi-szabadságharc, 1711 a szatmári béke, 1740–1780 Mária Terézia uralkodása, 1780–1790 II. József uralkodása.

Topográfia: Temesvár, Határőrvidék, Poroszország.

újranépesülésének és a folyamat eredményének értelmezése tematikus térképek segítségével.

− A felvilágosult abszolutizmus eszmei és politikai hátterének, valamint eredményeinek azonosítása.

− Mária Terézia és II. József politikájának összehasonlítása.

− II. József személyiségének bemutatása, uralkodásának mérlege, értékelése.

− A 18. századi Magyarország legfőbb kulturális eredményeinek azonosítása.

Magyarország újranépesülése

és újranépesítése

3 óra

− A belső vándorlás, a szervezett betelepítés és az öntevékeny betelepülés.

− A többnyelvű és többvallású ország.

− Gazdaság és életmód.

A felvilágosult abszolutizmus

reformjai4 óra

− A Pragmatica Sanctio.

− A felvilágosult abszolutizmus céljai.

− Mária Terézia: együttműködés és reform.

− II. József reformpolitikája és kudarca.



− Összefoglaló készítése a szabadságharc okainak és eredményeinek összehasonlítására.

− Vita Magyarország és a Habsburg-dinasztia kapcsolatáról.

− Képek, térképek, irodalmi szövegek, kuruc nóták gyűjtése a Rákóczi-szabadságharccal

kapcsolatban.

− A Rákóczi-szabadságharc nemzetközi kapcsolatainak ábrázolása gondolattérképen.

− A népességmozgások és az egyes népcsoportok nyomon követése térképen.

− Magyarázó ábra készítése a kettős vámhatár működéséről.

− Beszélgetés az állami iskolarendszer létrejöttéről és működéséről a Ratio Educationis részlete

alapján.

TÉMAKÖR: Az új eszmék és az iparosodás kora







34

Liberalizmus, nacionalizmus és konzervativizmus

2 óra

− Liberalizmus: jogegyenlőség és alkotmányosság.

− Nacionalizmus: nemzetépítés és nemzetállam.

− Konzervativizmus: szerves reform és a forradalom elutasítása.

Fogalmak: liberalizmus, nacionalizmus, nemzetállam, konzervativizmus, reform, ipari forradalom, munkanélküliség, tömegtermelés, szegregáció.

Személyek: James Watt, Thomas Edison, Henry Ford.

Topográfia: Manchester, New York.

− A 19. század politikai eszméinek azonosítása szöveges források alapján.

− Az iparosodás hullámainak azonosítása és összevetése.

− Egy ipari nagyváros életkörülmé-nyeinek jellemzése.

− Az ipari forradalmak ökológiai következmé-nyeinek azonosítása.

− A 19. századi demográfiai változások okainak feltárása.

Az ipari forradalom

hullámai5 óra

− Az első hullám: textilipar, bányászat, kohászat.

− A közlekedés forradalma.

− A második hullám: elektronika és vegyipar.

− A gyár és a futószalag.

− Az ipari forradalmak társadalmi és környezeti hatásai.



− Az egyes politikai eszmék álláspontjai közötti különbségek megbeszélése.

− Grafikonok, adatsorok elemzése az ipari forradalmak társadalmi és demográfiai hatásairól.

− Kiselőadások tartása fontosabb találmányokról.

− Az ipari forradalom társadalmi hatásainak megvitatása.

35

TÉMAKÖR: A reformkor







A politikai élet színterei

3 óra

− A Habsburg

Birodalom és Magyarország.

− A rendi

országgyűlés és a megyerendszer.

− A reformkori Pest-

Buda.

− A nyilvánosság

megteremtése, politika és kultúra.

Fogalmak: alsó- és felsőtábla, érdekegyesítés, közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, örökváltság.

Személyek: József nádor, Klemens Metternich, Wesselényi Miklós, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Ganz Ábrahám.

Kronológia: 1830–1848 a reformkor, 1830 a Hitel megjelenése, 1844 törvény a magyar államnyelvről.

Topográfia: Pest-Buda.

− A jobbágykérdés és

megoldási javaslatainak értelmezése szövegek és adatok alapján.

− A nyelvkérdés és a nemzetté

válás bemutatása különböző források segítségével. (Pl. magyar államnyelv, a zsidóság nyelvváltása, Lőv Lipót)

− A polgári alkotmányosság

programjának bemutatása politikai írások, országgyűlési felszólalások és ábrák alapján.

− Széchenyi és Kossuth

társadalmi hátterének, egyéniségének, álláspontjának és eredményeinek összevetése.

− A nemzeti kultúra és a kor

politikai törekvései közötti kapcsolatok azonosítása példák alapján.

− A reformkor legfőbb

kulturális eredményeinek, alkotásainak azonosítása különböző típusú források alapján.

A reformkor fő kérdései

7 óra

− A magyar nyelv

ügye és a nemzetté válás.

− A jobbágykérdés:

örökváltság, kárpótlás.

− A polgári

alkotmányosság kérdése.

− Széchenyi és

Kossuth programja és vitája.

− Dunántúl nagy

alakjai a reformkorban



− Ábrák készítése a rendi államszervezet működéséről.

36

− Kiselőadások, prezentációk készítése a reformkor jelentősebb alkotásairól.

− Táblázatos összefoglaló készítése a reformellenzék, a konzervatívok és az udvar álláspontjáról a főbb vitakérdésekben.

− A reformkor legfontosabb kérdéseinek, jellemzőinek azonosítása szépirodalmi művekben és más

szöveges forrásokban.

TÉMAKÖR: A forradalom és a szabadságharc JAVASOLT ÓRASZÁM: 13 óra






A forradalom céljai és

eredményei4 óra

− Az európai forradalmi hullám és március 15.

− Az első magyar polgári alkotmány: az áprilisi törvények.

− A Batthyány-kormány tevékenysége.

Fogalmak: márciusi ifjak, sajtószabadság, cenzúra, áprilisi törvények, népképviseleti országgyűlés, politikai nemzet, nemzetiség, honvédség, Függetlenségi nyilatkozat.Személyek: Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Görgei Artúr, Bem József, Klapka György, Ferenc József, Julius Haynau.Kronológia: 1848. március 15. a pesti forradalom, 1848. április 11. az áprilisi törvények, 1848. szeptember 29. a pákozdi csata, 1849. április–május a tavaszi hadjárat, 1849. április 14. a Függetlenségi nyilatkozat, 1849. május 21. Buda visszavétele, június 13. csornai csata, 1849. augusztus 13. a világosi fegyverletétel, 1849. október 6. az aradi vértanúk és Batthyány kivégzése.Topográfia: Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Világos, Komárom, Arad.

− A reformkori elképzeléseknek, a forradalom követeléseinek és az áprilisi törvényeknek az összehasonlítása.

− A forradalom eseményeinek felidézése források segítségével.

− A szabadságharc néhány döntő csatájának bemutatása térképek, beszámolók alapján.

− A szabadságharc néhány kiemelkedő szereplőjének, illetve vértanújának bemutatása.

− A nemzetiségek és a kisebbségek részvételének (pl. németek, szlávok, és zsidók) bemutatása a szabadságharcban és az azt követő megtorlás során.

− A forradalom és a

szabadságharc eredményeinek értékelése és elhelyezése az európai környezetben.

A szabadsághar

c főbb eseményei és kiemelkedő

szereplői7 óra

− Harc a dinasztiával és a vele szövetkező nemzetiségekkel.

− A tavaszi hadjárat.

− A Függetlenségi nyilatkozat, kísérlet az önálló állam megteremtésére.

− A szabadságharc leverése és a megtorlás.

− a csornai csata



37

− A szabadságharc főbb eseményeinek elhelyezése vaktérképen.

− Vita a szabadságharc vereségének okairól.

− Kisesszé készítése a forradalom és szabadságharc valamely vitatott kérdéséről.

− A forradalom és szabadságharc eseményeit megörökítő művészeti alkotások (képek, irodalmi

szövegek, filmek) gyűjtése és értelmezése.

A fennmaradó 12 óra a mélységi témák feldolgozására használható fel: pl. a reformáció, a török Magyarországon, eszmerendszerek a XVIII-XIX. században, az ipari forradalom vagy a reformkor jeles alakjai

11–12. évfolyam

A 11–12. évfolyamon a történelem tantárgy alapóraszáma: 11. évfolyamon heti 2,5 óra, 12. évfolyamon heti 2 óra

Két mélységelvű téma javasolt óraszáma: 12–16 óra


TémakörA nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenéseA dualizmus kori MagyarországA nagy háborúAz átalakulás éveiA két világháború közöttA Horthy-korszakA második világháborúA két világrendszer szembenállásaHáborútól forradalomigAz 1956-os forradalom és szabadságharcA kádári diktatúraA kétpólusú világ és felbomlásaA rendszerváltoztatás folyamataA világ a 21. századbanMagyarország a 21. századbanA magyarság és a magyarországi nemzetiségek a 20-21. században

38

TÉMAKÖR: A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése




Témák Altémák Fogalmak és adatok/Lexikák


A szocializmus és a munkásmozgalom

2 óra

− Szocializmus: társadalmi egyenlőség és tulajdonviszonyok.

− A Kommunista kiáltvány.

− Szakszervezetek és munkáspártok.

− Szociáldemokrácia és kommunizmus.

− Keresztényszocializmus.

Fogalmak: polgárháború, polgári állam, szakszervezet, társadalombiztosítás, monopólium, szocializmus, szociáldemokrácia, kommunizmus, keresztényszocializmus,proletárdiktatúra, osztályharc, cionizmus, emancipáció.

Személyek: Abraham Lincoln, Otto von Bismarck, Karl Marx.

Kronológia: 1861–1865 az amerikai polgárháború, 1868 a Meidzsi-restauráció, 1871 Németország egyesítése.

Topográfia:

− A nemzetállam fogalmának értelmezése politikai, gazdasági és kulturális szempontokból.

− A polgári állam feladatköreinek és eredményeinek azonosítása.

− A kommunista, a szociáldemokrata és a keresztényszociális eszmék azonosítása és összehasonlítása.

A polgári nemzetállam

megteremtése (Németország,

Amerikai Egyesült Államok, Japán)

3 óra

− A nemzeti egység megteremtése (politika, gazdaság, kultúra).

− Alkotmányosság és választójog.

− Jogegyenlőség és emancipációs törekvések.

− A polgári állam kiépítése.

39

Németország, Japán.2 óra rendszerezés, számonkérés


− Egyetemes és magyar történeti példák gyűjtése a polgári állam feladatköreiről és társadalmi

hatásairól.

− Táblázat készítése a szociáldemokrácia és a kommunizmus céljainak, módszereinek, lehetőségeinek

összevetéséről.

− Vita a szocialista eszmékről, és hatásukról a korabeli közéletre.

− Az egységes Olaszország és a Német Császárság kialakulásának, valamint az Egyesült Államok

terjeszkedése főbb mozzanatainak követése a térképen.

TÉMAKÖR: A dualizmus kora JAVASOLT ÓRASZÁM: 14 óra





A kiegyezés és a dualizmus rendszere

3 óra

− A kiegyezés és okai.

− A közös ügyek rendszere.

− A magyar államszervezet.

− A pártrendszer, a

választójog és a véderőviták.

Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, közjogi kérdés, húsvéti cikk, dualizmus, nyílt és titkos szavazás, Szabadelvű Párt, Függetlenségi Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, népességrobbanás, urbanizáció, kivándorlás, dzsentri, népoktatás, Millennium, asszimiláció, autonómia.Személyek: Andrássy Gyula, Eötvös József, Baross Gábor, Tisza Kálmán, Wekerle Sándor, Tisza István, Semmelweis Ignác, Weiss Manfréd.Kronológia: 1848/1867–1916 Ferenc József uralkodása, 1867 a kiegyezés, 1868 a horvát-

− A kiegyezés értékelése

egykorú szempontok szerint, illetve másfél évszázados történelmi távlat nézőpontjából.

− A dualizmus

államszervezetét bemutató ábra értelmezése.

− A dualizmus kora

kiemelkedő szereplői életútjának áttekintése, értékelése.

− A dualizmus kori

nemzetiségi kérdés elemzése szöveges források, adatsorok és etnikai térképek segítségével.

− A dualizmus kori

társadalmi és gazdasági változások elemzése, értékelése adatsorok, szöveges és képi források segítségével.

A nemzeti és nemzetiségi

kérdés, a cigányság helyzete

3 óra

− A politikai nemzet

koncepciója.

− A horvát-magyar kiegyezés

és a nemzetiségi törvény.

− Asszimiláció és

anyanyelvhasználat.

− Autonómiatörekvések és

irredenta mozgalmak.

− A zsidóság részvétele a

modernizációban, polgárosodás és a középosztály kérdése.

− Cigányok/romák a

40

dualizmus idején magyar kiegyezés, a nemzetiségi törvény, a népiskolai törvény, 1873 Budapest egyesítése, 1896 a Millennium.Topográfia: Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia, Fiume.

− A dualizmus

legkiemelkedőbb gazdasági és kulturális teljesítményeinek azonosítása különböző forrásokban.

− A zsidók és németek

szerepe a polgárosodásban.

Az ipari forradalom

Magyarországon

3 óra

− A gazdasági kiegyezés.

− A vasútépítés.

− Állami gazdaságpolitika.

− Mezőgazdaság és

élelmiszeripar.

− Modernizálódó ipar.

Társadalom és életmód a dualizmus korában

3 óra

− Demográfiai robbanás és

urbanizáció.

− Kivándorlás.

− A földkérdés és a vidék.

− Budapest a világváros.

− Oktatás és kultúra.

− Életmód és szórakozás.

2 óra rendszerezés, számonkérés


− Vita Magyarország és a Habsburg-dinasztia dualizmus kori kapcsolatáról.

− A dualizmus kori nemzetiségi törekvések és ideológiai hátterük táblázatos összefoglalása.

− A korszakkal kapcsolatos emlékművek, emlékhelyek fölkeresése a lakóhelyen és környékén.

− Kiselőadás / tabló készítése a dualizmus korának kiemelkedő beruházásairól.

− Programajánló összeállítása egy a millennium korában Budapestre látogató turista számára.

− Tisza István lexikon szócikk készítése kormánypárti, illetve függetlenségi és szociáldemokrata szögből.

− Ellenzéki és kormánypárti választási plakát készítése az 1905-ös választásokra.

TÉMAKÖR: A nagy háború






Az első világháború előzményei

− A gyarmatosítás okai és céljai.

Fogalmak: villámháború, front, állóháború,

− A gyarmati terjeszkedést, valamint az első

41

3 óra − Az imperializmus – a terjeszkedő tőke.

− Nagyhatalmi érdekek és konfliktusok.

− Az Osztrák-Magyar Monarchia helyzete – balkáni konfliktusok.

hátország, antant, központi hatalmak, hadigazdaság, hadifogság.

Személyek: II. Vilmos, II. Miklós, IV. Károly.

Kronológia: 1914. június 28. a szarajevói merénylet, 1914–1918 az első világháború.

Topográfia: Brit Birodalom, Szarajevó, Doberdó, Románia, Szerbia, Olaszország.

világháború előtti feszültségeket bemutató ábrák, térképek és adatsorok elemzése, értelmezése.

− Az első világháború frontjainak azonosítása, bemutatása térképeken.

− Az első világháború jellegzetességeinek azonosítása ábrákon, adatsorokon, képi és szöveges forrásokban.

− A front és a hátország körülményei, valamint a háború okozta szenvedések felidézése korabeli beszámolók, emlékiratok, naplók alapján.

− A háború kimenetelének értékelése a két hatalmi tömb erőviszonyainak és lehetőségeinek tükrében.

− A nagy háború világpolitikára gyakorolt hosszú távú következményeinek felismerése.

Az első világháború

3 óra

− A világháború kitörése.

− A hadviselő felek és a frontok.

− Oroszország és a központi hatalmak összeomlása.

Az első világháború jellemzői és

hatása2 óra

− Az állóháború és az anyagcsata.

− A hadigazdaság és a háborús propaganda.

− A hagyományos világrend felbomlása.

− A nők helyzetének megváltozása.

Magyarország a világháborúban

3 óra

− Magyar frontok, nagy csaták.

− Az antant ígéretei a Monarchia nemzetiségeinek.

− Magyar hősök a világháborúban.

− A hátország.

− A magyar hadifoglyok sorsa.



− A háború előzményeinek összesítése, a döntési alternatívák bemutatása saját szerkesztésű ábrán.

− Példák gyűjtése a magyar katonák első világháborús hősi helytállásáról.

− A lakóhelyen található első világháborús hősi emlékmű, katonasírok felkeresése.

42

− Képek gyűjtése és elemzése a háború új jellegzetességeiről (fegyverek, intézmények, jelenségek).

− Különböző propagandaképek, plakátok, karikatúrák gyűjtése és elemzése.

− Családi történetek, fényképek gyűjtése feldolgozása, bemutatása az első világháborúból.

TÉMAKÖR: Az átalakulás évei






Szocialista és nemzeti

törekvések: a birodalmak

bomlása3 óra

− A történelmi monarchiák bukása (Oroszország, Németország, Oszmán Birodalom).

− Forradalom és kommunista hatalomátvétel Oroszországban.

− Az újraszülető Lengyelország.

− Az olasz fasizmus.

Fogalmak: bolsevik, szovjet, örmény népirtás, egypártrendszer, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), tanácsköztársaság, vörösterror, Lenin-fiúk, ellenforradalom, fehér kül önítményes megtorlások, “vörös térkép,” kisantant, jóvátétel, Népszövetség, kisebbségvédelem, revízió, Rongyos Gárda.

Személyek: Kemal Atatürk, Vlagyimir I. Lenin, Woodrow Wilson, Georges Clemenceau, Benito Mussolini, Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Apponyi Albert.

Kronológia: 1917 a

− Közép-Európa első világháború előtti és utáni térképének összehasonlítása, a területi változások azonosítása és indoklása.

− A bolsevik hatalomátvétel és a lenini proletárdiktatúra működésének bemutatása és értékelése források alapján.

− Magyarország megszállásának áttekintése térképek, szöveges források segítségével.

− A Károlyi-időszak kormányzati tevékenységének értékelése.

− A magyarországi proletárdiktatúra működésének elemzése források alapján.

Az Osztrák-Magyar Monarchia és a

történelmi Magyarország

szétesése2 óra

− A Monarchia és a történelmi Magyarország bomlása.

− A forradalmi átalakulás kísérlete és kudarca.

− Cseh és román támadás, a fegyveres ellenállás kérdése.

A tanácsköztársaság

és az ellenforradalom

2 óra

− A kommunista hatalomátvétel.

− A proletárdiktatúra és a vörösterror.

− Az északi hadjárat és a tanácsköztársaság

43

veresége.

− Az ellenforradalom győzelme.

bolsevik hatalomátvétel, 1918. október 31. forradalom Magyarországon, 1919. március – augusztus. a tanácsköztársaság, 1920. június 4. a trianoni békediktátum.

Topográfia: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Burgenland, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, trianoni Magyarország.

− Az első világháborút követő területi és etnikai változások áttekintése térképen.

− A trianoni békediktátum okainak feltárása.

− A trianoni békediktátum értékelése a győztes hatalmak közép-európai politikájának tükrében.

− A trianoni békediktátum területi, népességi, gazdasági és katonai következményeinek bemutatása szöveges és képi források, ábrák és adatsorok segítségével.

− A trianoni határok végigkövetése, a határmegvonás konkrét okainak feltárása.

− A vesztes hatalmak területi veszteségeinek összehasonlítása.

A Párizs környéki békék1 óra

− A nagyhatalmi érdekek érvényesítése: az új világrend kialakítása.

− Az önrendelkezés elve és a hatalmi érdekek gyakorlata.

− Jóvátétel, hadsereg-korlátozás, határváltozások.

− A szétszabdalt közép-európai régió.

A trianoni békediktátum

2 óra

− A magyar ügy a békekonferencián.

− A magyar delegáció érvei.

− Az ezeréves Magyarország felosztása, a döntés tartalmi elemei.

− Az önrendelkezési elv megsértése

− A békediktátum etnikai és gazdasági következményei.

− Az ellenállás példái: székely hadosztály, Balassagyarmat, Sopron.



− Kiselőadás / prezentáció készítése a korszak meghatározó személyiségeiről.

− Példák gyűjtése az 1919-es rendezetlen politikai viszonyok bemutatására (pl. vörösterror, román

megszállás, különítmények, Rongyos Gárda).

44

− Bizonyítékok és adatok gyűjtése az elcsatolt területeknek az ezeréves magyar kultúrában betöltött

jelentős szerepéről (pl. történelmi személyiségek, művészek, tudósok, épületek, művészeti alkotások, intézmények).

− Különböző internetes revíziós témájú szövegek, képek, plakátok, dalok gyűjtése és vizsgálata,

elemzése.

− A várpalotai Trianon Múzeum meglátogatása.

TÉMAKÖR: A két világháború között JAVASOLT ÓRASZÁM: 9 óra





A kommunista Szovjetunió

2 óra

− A totális diktatúra és a pártállam kiépítése.

− A tervgazdaság és a kollektivizálás.

− A terror eszközei és áldozatai.

Fogalmak: totális állam, többpártrendszer, egypártrendszer, személyi kultusz, koncepciós per, GULAG, holodomor, államosítás, kollektivizálás, kulák, tervgazdaság, piacgazdaság, New Deal, fasizmus, nemzetiszocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, Führer, SS, Anschluss.Személyek: Joszif V. Sztálin, Adolf Hitler.Kronológia: 1922 a Szovjetunió létrejötte, 1929

− A sztálini

Szovjetunió működésének bemutatása és értelmezése szöveges, képi források, adatsorok, ábrák segítségével.

− A világgazdasági

válság és a rá adott válaszok bemutatása.

− A nemzetiszocialista Németország működésének bemutatása és értelmezése

A Nyugat és a gazdasági világválság

2 óra

− A tőzsde, a hitelezés és a világkereskedelem összeomlása.

− A munkanélküliség.

− Állami beavatkozás a gazdaságba.

45

a gazdasági világválság kezdete, 1933 a náci hatalomátvétel, 1938 az Anschluss, a müncheni konferencia.Topográfia: Szovjetunió, Kolima-vidék, Leningrád (Szentpétervár), Moszkva, Berlin.

szöveges, képi források, adatsorok és ábrák segítségével.

− A totális diktatúrák ideológiáinak és működésének összehasonlítása, érvelés a totális diktatúrák ellen.

A nemzetiszocialista

Németország3 óra

− A nemzetiszocialista ideológia és mozgalom.

− A totális állam kiépítése.

− A terror eszközei.

− Terjeszkedés a háború előtt.



− Visszaemlékezések, források gyűjtése és prezentáció készítése a sztálini terror megnyilvánulásairól

(pl. GULAG, holodomor, koncepciós perek).

− Különböző képi és szöveges források gyűjtése a sztálini diktatúra hétköznapjairól.

− Folyamatábra készítése a világgazdasági válság kirobbanásáról és kezeléséről, a folyamatábra

szemléltetése az Amerikai Egyesült Államok példáján.

− Prezentáció készítése a náci terror megnyilvánulásairól (pl. kristályéjszaka, GESTAPO, koncentrációs

táborok stb.).

− Statisztikai táblázatok, grafikonok, diagramok gyűjtése és tanulmányozása (pl. a német választások

eredményei 1928-1933 között; a munkanélküliség alakulása az Egyesült Államokban 1929-1937 között).

− A korszakkal kapcsolatos dokumentum- és játékfilmek/filmrészletek értelmezése.

TÉMAKÖR: A Horthy-korszak JAVASOLT ÓRASZÁM: 10 óra





Talpra állás Trianon után

4 óra

− A király nélküli alkotmányos királyság.

− A korlátozott parlamentarizmus rendszere a konszolidáció szolgálatában.

− A gazdaság szerkezetváltása az 1920-as években.

Fogalmak: kormányzó, Egységes Párt, numerus clausus, pengő, Magyar Nemzeti Bank, Szent István-i állameszme, magyar népi mozgalom, nyilasok.

− A magyarországi korlátozott parlamentarizmus rendszerének értékelése.

− A korabeli politikai berendezkedés összehasonlítása más (közép-) európai országokéval.

− A bethleni gazdasági

46

− A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika eredményei.

Személyek: Bethlen István, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Weiss Manfréd, Szent-Györgyi Albert.

Kronológia: 1920–1944 a Horthy-rendszer, 1921–31 Bethlen miniszterelnöksége, 1938 az első bécsi döntés, 1939 Kárpátalja visszacsatolása.

konszolidáció folyamatának és eredményeinek áttekintése képek, ábrák és adatsorok alapján.

− A magyarországi politikai irányzatok azonosítása szöveges források alapján.

− Szöveges források olvasása és értelmezése a Horthy-korszak főbb társadalmi kérdéseiről (pl. oktatás, társadalmi mobilitás, antiszemitizmus, földkérdés).

− A magyar külpolitika céljainak, lehetőségeinek és a revízió eredményeinek értékelése, elemzése térkép és statisztikai adatok alapján.

A 1930-as évek Magyarországa

4 óra

− A válság és hatása.

− A belpolitika irányváltásai.

− Életmód és társadalom.

− A földkérdés.

− Tudomány és művészet a két világháború között.

− A külpolitika irányai és lehetőségei – a revízió első eredményei.



− Kiselőadás / prezentáció készítése a korszak kiemelkedő szereplőiről (pl. Horthy, Bethlen, Teleki).

− Kormánypárti és ellenzéki választási plakát készítése egy-egy fontos témakörben.

− A Horthy-korszak gazdasági fejlődéséről tanúskodó képek gyűjtése és bemutatása.

TÉMAKÖR: A második világháború






A tengelyhatalmak

sikerei

− Közép-Európa felosztása (Molotov-Ribbentrop

Fogalmak: Molotov–Ribbentrop-paktum, tengelyhatalmak,

− A tengelyhatalmak 1939 előtti terjeszkedésének végigkövetése és

47

4 óra paktum): német és szovjet megszállás.

− Nyugat-Európa lerohanása.

− Német támadás a Szovjetunió ellen.

− Japán támadás az Egyesült Államok ellen.

szövetségesek, totális háború, kiugrási kísérlet, zsidótörvények, munkaszolgálat, gettó, deportálás, koncentrációs tábor, haláltábor, népirtás, holokauszt, partizán, Vörös Hadsereg, jaltai konferencia, háborús bűn, malenkij robot.

Személyek: Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill, Charles de Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Edmund Veesenmayer, Szálasi Ferenc, Raoul Wallenberg, Salkaházi Sára, Apor Vilmos, Sztehlo Gábor, Richter Gedeon.

Kronológia: 1938 az első zsidótörvény, 1939 a második zsidótörvény, 1939–45 a második világháború, 1939. szeptember 1. Lengyelország lerohanása, 1940 a második bécsi döntés, 1941. április Jugoszlávia megtámadása, 1941. június 22. a Szovjetunió megtámadása; 1941. június 27. Magyarország deklarálja a hadiállapot beálltát, 1941. december 7. Pearl Harbor bombázása, 1941 a harmadik zsidótörvény, 1943. január vereség a Donnál, 1943. február a sztálingrádi csata vége,

értelmezése térkép alapján.

− A második világháború főbb eseményeinek azonosítása térképeken.

− A második világháború jellegzetességeinek bemutatása ábrák, adatsorok, képi és szöveges források alapján.

− A magyar területi revízió megvalósulásának bemutatása térképek, képek, szöveges források és adatsorok alapján.

− A magyar háborús szerepvállalás legfontosabb eseményeinek és az ország veszteségeinek bemutatása térképeken, képi és szöveges források segítségével (pl. Don-kanyar, Árpád-vonal, tordai ütközet, Budapest ostroma).

− A magyar szellemi és kulturális élet II. világháború idején bekövetkező veszteségeinek (híres magyar tudósok, művészek származásuk vagy politikai nézeteik miatti emigrációja) értékelése.

− A holokauszt folyamatának áttekintése képi források és szöveges visszaemlékezések feldolgozásával.

− A nyilas terror áttekintése források alapján.

− A tömeges deportálások és a szovjet megszállás jellemzőinek és következményeinek áttekintése képi és

A szövetségesek győzelme

3 óra

− A keleti és a nyugati front.

− A csendes-óceáni hadszíntér.

Magyarország a második

világháborúban: mozgástér és kényszerpálya

3 óra

− A területi revízió lépései.

− A fegyveres semlegesség.

− A Szovjetunió elleni háború.

− A Don-kanyar.

− A német megszállás és következményei.

A holokauszt2 óra

− Az „Endlösung” programja, a Wannsee-i konferencia.

− Koncentrációs és megsemmisítő táborok.

− Deportálások, kísérlet a zsidóság és a cigányság megsemmisítésére Európában.

− A magyarországi zsidótörvények.

− A magyar holokauszt.

− Felelősség és embermentés.

A második világháború

− A villámháború és következményei.

48

jellemzői2 óra

− Háborús bűnök és a polgári lakosság elleni terror.

− Az ellenállás formái.

− A háború utáni számonkérések és a nürnbergi per.

1944. március 19. Magyarország német megszállása, 1944. június 6. partraszállás Normandiában, 1944. október 15. a kiugrási kísérlet, 1945. április a háború vége Magyarországon, 1945. május 9. az európai háború vége, 1945. augusztus 6. atomtámadás Hirosima ellen.Topográfia: Sztálingrád, Normandia, Pearl Harbor, Hirosima, Észak-Erdély, Don-kanyar, Kamenyec Podolszk Árpád-vonal, Auschwitz, Újvidék, Drezda, Szolyva.

szöveges források segítségével.

− A határon kívül rekedt magyarság második világháború végi tragédiáinak bemutatása különböző források alapján.

− Magyarország világháborúbeli sorsának, szerepének és mozgásterének bemutatása, valamint összehasonlítása más közép-európai országokéval.

Az ország pusztulása,

deportálások a GULAG-ra

3 óra

− A kiugrási kísérlet és a nyilas uralom.

− A magyarországi hadszíntér, Budapest ostroma.

− Megszabadulás és szovjet megszállás.

− Az ország kifosztása, szovjet deportálások és tömeges erőszak.

− A határon túli magyarok jogfosztása, megtorlások (délvidéki vérengzés, kárpátaljai deportálás, felvidéki jogfosztás).



− A nagyhatalmak (Németország, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország) világháború kitörésében

játszott szerepének megvitatása.

− Beszámoló készítése az európai és/vagy csendes-óceáni hadszínterek egyik jelentős csatájáról.

− A korszakkal kapcsolatos filmek / filmrészletek megtekintése és értelmezése.

− A magyar honvédség háborús részvétele főbb helyszíneinek nyomon követése térképen.

− Családi történetek, fényképek, tárgyak gyűjtése és bemutatása a második világháborúból.

− Híres magyar tudósok, művészek életművének bemutatása, akik származásuk vagy politikai

nézeteik miatt emigrációba kényszerültek.

− Kiselőadás készítése a budapesti gettó életéről visszaemlékezések alapján.

− Második világháborús emlékművek, emlékhelyek, sírok felkeresése a lakóhelyen és környékén.

− A felelősség és embermentés kérdéseinek megbeszélése.

49

− Beszámoló készítése a határon túli magyarság körében folytatott etnikai tisztogatásokról.

TÉMAKÖR: A két világrendszer szembenállása






A kétpólusú világ

kialakulása2 óra

− Az ENSZ megalapítása.

− A párizsi béke.

− Kitelepítések és lakosságcserék a háború után.

− A szovjet-amerikai szembenállás és a két érdekszféra kialakulása.

− A két világrend jellemzői.

− A két Németország.

Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), kitelepítés, hidegháború, vasfüggöny, szuperhatalom, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), Varsói Szerződés, kétpólusú világ, a berlini fal.

Személyek: Kliment J. Vorosilov, Harry S. Truman, Nyikita Sz. Hruscsov, John F. Kennedy , Mahátma Gandhi, Mao Ce-tung.

Kronológia: 1945 az ENSZ létrejötte, 1947 a párizsi béke, a hidegháború kezdete, India függetlenné válása, 1948 Izrael Állam megalapítása, 1949 az NSZK és az NDK megalakulása, kommunista fordulat Kínában, 1955 a Varsói Szerződés létrehozása.

Topográfia: Berlin, Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK), Német Demokratikus Köztársaság (NDK), Közel-Kelet, Izrael Észak- és Dél-Korea, Vietnam, Kuba, Afganisztán.

− A második világháború után kialakult világrend áttekintése.

− A gyarmati rendszer felbomlása főbb állomásainak felidézése.

− A két német állam létrejötte folyamatának és következményeinek bemutatása.

− Az arab-izraeli konfliktus főbb okainak és jellemzőinek feltárása.

− A nyugati és a keleti

blokk gazdasági, társadalmi és politikai rendszerének összehasonlítása.

A hidegháború 2 óra

− A szuperhatalmak versengése: fegyverkezés, űrprogram, propaganda.

− A szembenállás és enyhülés hullámai.

− Hidegháborús konfliktusok (Korea, Szuez, Kuba, Vietnam, Afganisztán).

A gyarmatok felszabadulása

1 óra

− India függetlenné válása.

− Kommunista fordulat Kínában.

− A gyarmatbirodalmak

50

felbomlása.

− Izrael megalapítása.

1 óra beszámoló


− Beszélgetés a kollektív bűnösség elvéről.

− A kitelepítések irányainak és létszámának grafikus ábrázolása.

− Információk gyűjtése a főbb hidegháborús konfliktusokról (Korea, Szuez, Kuba, Vietnam).

− Beszámoló készítése a Mao Ce-tung-i diktatúra jellemzőiről (pl. „nagy ugrás”, kulturális forradalom).

− Képek, idézetek gyűjtése Mahátma Gandhi életútjáról.

A fennmaradó 7 óra a mélységi témák feldolgozására használható. Javaslatok:

- a dualizmus gazdasága- a kivándorlás- a második ipari forradalom- a trianoni békediktátum- a bethleni konszolidáció- a sztálini Szovjetunió- a náci Németország- az első világháború- a második világháború- a holokauszt

51

TÉMAKÖR: Háborútól forradalomig JAVASOLT ÓRASZÁM: 9 óra





Az átmenet évei Magyarországon

3 óra

− A háború utáni újrakezdés: a kommunisták térnyerése és az újjáépítés.

− A történelmi berendezkedés felszámolása: földosztás, népbíróságok, köztársaság.

− A korlátozott többpártrendszer: választások 1945, 1947.

Fogalmak: népbíróság, háborús bűnös, földosztás, államosítás, forint, Magyar Kommunista Párt, Független Kisgazdapárt, szalámitaktika, Magyar Dolgozók Pártja, népköztársaság, pártállam, internálás, Államvédelmi Hatóság (ÁVH), tanácsrendszer, beszolgáltatás, aranycsapat.

Személyek: Tildy Zoltán, Kovács Béla, Mindszenty József, Rákosi Mátyás, Rajk László, Sulyok Dezső, Slachta Margit.

Kronológia: 1945 szovjet megszállás, választás Magyarországon, földosztás, 1947 kékcédulás választások, 1948 MDP megalakulása,

− Magyarország szovjetizálása főbb jellemzőinek bemutatása.

− A korlátozott magyar parlamentarizmus és az egypárti diktatúra összehasonlítása.

− A demokrácia felszámolása során alkalmazott eszközök azonosítása konkrét példákkal alátámasztva.

− Annak felismerése, hogy Magyarország szovjet megszállása miként határozta meg az ország sorsát.

− A kommunista diktatúra sajátosságainak bemutatása a Rákosi-rendszer példáján.

A szovjetizálás Magyarországon

2 óra

− Az egypárti diktatúra kiépítése.

− Államosítás és kollektivizálás.

− Koncepciós perek, egyházüldözés.

− A keleti blokk.

52

1948–1956 a Rákosi-diktatúra, 1949 kommunista alkotmány.

Topográfia: Sztálinváros (Dunaújváros), Recsk Hortobágy.

− A diktatúra kulturális jellemzőinek felismerése képeken, művészeti alkotásokon.

− A társadalom fölött gyakorolt totális kontroll eszközeinek azonosítása különböző források segítségével.

A Rákosi-diktatúra

3 óra

− Az erőltetett iparosítás.

− A pártállam.

− A terror.

− A diktatúra hatása a mindennapi életre.

1 óra beszámoló

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK: Választási plakátok gyűjtése és értelmezése. A kékcédulás választások feldolgozása adatsorok és a választási törvény értelmezésével. Beszélgetés az átmeneti időszak demokratikus jellegéről. A Rákosi-időszak viccei és karikatúrái – a mögöttük kirajzolódó korkép értékelése. Családi történetek, fényképek, tárgyak gyűjtése feldolgozása, bemutatása a Rákosi időszakból. Egy kiemelkedő koncepciós per (pl. Mindszenty-per) feldolgozása. Beszámoló készítése a diktatúra prominens szereplőiről, felelőseiről . Kommunista propaganda plakátok gyűjtése és értelmezése. A korszakkal kapcsolatos filmek / filmrészletek megtekintése és értelmezése. Beszámoló készítése a korabeli magyar sporteredményekről.

TÉMAKÖR: Az 1956-os forradalom és szabadságharc






A forradalom

3 óra

− A forradalom okai és közvetlen előzményei.

− A forradalom céljai.

− Békés tüntetésből fegyveres felkelés – október 23.

− A nemzet forradalma (Forradalmi Bizottságok, Munkástanácsok, nemzeti összefogás).

Fogalmak: MEFESZ, pesti srácok, Molotov-koktél, munkástanács, sortüzek.

Személyek: Gerő Ernő, Maléter Pál, Nagy Imre, Iván Kovács László, Pongrátz Gergely, Kádár János.

Kronológia: 1956. október 23. a forradalom kitörése, 1956. október 25. a Kossuth téri sortűz, 1956. november 4. a szovjet támadás.

− Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc okainak és főbb fordulópontjai-nak bemutatása.

− 1956 szimbólumainak értelmezése.

− Az 1956-os

magyar forradalom és szabadságharc nemzetközi összefüggéseinek

A nemzet szabadságharca

3 óra

− Szabadságharc a fővárosban és vidéken.

− A fegyveres ellenállás hősei.

53

− Út a győzelemig és a kormánypolitika változásai.

− A szabadságharc nemzetközi háttere és visszhangja a nagyvilágban.

− Szovjet intervenció: a szabadságharc utóvédharcai és leverése.

Topográfia: Kossuth tér és Corvin köz (Budapest), Mosonmagyaróvár, Salgótarján.

bemutatása.

− A forradalom és

szabadságharc értékelése.

1 óra beszámoló

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:– Korabeli dokumentumok elemzése.– A forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos archív- és játékfilmek/filmrészletek megtekintése

és értelmezése.– Az 1956-os forradalom külpolitikai hátterének vizsgálata.– Információk gyűjtése a forradalom és szabadságharc kiemelkedő hőseiről és mártírjairól.– A Terror Háza Múzeum meglátogatása.

TÉMAKÖR: A kádári diktatúra





Javasolt tevékenységek

A pártállami diktatúra és működése

3 óra

− A megtorlások időszaka, formái és áldozatai.

− A pártállam és szervezetei.

− Az erőszakos téeszesítés – a mezőgazdaság szocialista átszervezése.

Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), munkásőrség, Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ), úttörő, termelőszövetkezet, háztáji, III/III.

– A megtorlás mértékének és jellegének vizsgálata.

– A „kádári alku” fogalmának értelmezése.

– Az elnyomás formáinak bemutatása a Kádár-rendszer

54

− Hamis társadalmi béke – a kádári alku.

− Az elnyomás változó formái.

ügyosztály, tervgazdaság, új gazdasági mechanizmus, hiánygazdaság, maszek, gulyáskommunizmus, „három T”.

Kronológia: 1956–1989 a Kádár-rendszer, 1958 Nagy Imre és társainak kivégzése, 1968 az új gazdasági mechanizmus bevezetése.

időszakában.– A téeszesítés

eszközeinek összehasonlítása a Rákosi-diktatúra időszakával.

– A gazdaság, társadalom és életmód főbb jellemzőinek bemutatása a Kádár-rendszer idején.

– A kultúrpolitika jellemzőinek értelmezése, módszereinek bemutatása.

Gazdaság, társadalom,

életmód

3 óra

− A tervgazdaság és a KGST.

− A gazdasági reform és a második gazdaság.

− A „gulyáskommunizmus”.

− Népesedési folyamatok.

− Kultúrpolitika, korlátozott nyilvánosság.

1 óra beszámoló

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:– Információk gyűjtése a kultúrpolitika jellemzőiről, módszereiről.– Internetes gyűjtés a kádári időszak vicceiből. A mögöttük kirajzolódó korkép értékelése.– Családi történetek, fényképek, tárgyak gyűjtése, feldolgozása, bemutatása a kádári diktatúra

időszakából.

TÉMAKÖR: A kétpólusú világ és felbomlása






A Nyugat a 20. század második felében

2 óra

− A Nyugat gazdasági eredményei és a jóléti állam.

− Emancipáció, szekularizáció, individualizáció.

− Az 1968-as

Fogalmak: jóléti állam, prágai tavasz, Szolidaritás.

Személyek: Nicolae Ceauşescu, Mihail Sz. Gorbacsov, Lech

– A fogyasztói társadalom és a jóléti állam jellemzőinek és problémáinak felidézése.

– A társadalom, a demográfia és az életmód

55

mozgalmak és a popkultúra.

Wałȩsa, VI. Pál, II. János Pál, Ronald Reagan, Helmuth Kohl.

Kronológia: 1975 a helsinki értekezlet, 1989 a berlini fal lebontása, rendszerváltoztatás Közép-Európában, 1991 a Szovjetunió felbomlása, 1991–95 a délszláv háború.

Topográfia: Szlovákia, Ukrajna.

jellegzetességeinek bemutatása a nyugati világban.

– A tömegkultúra jelenségeinek bemutatása konkrét példák alapján.

– A kétpólusú világ megszűnéséhez vezető okok felidézése.

– A közép-európai ellenzéki mozgalmak jelentőségének bemutatása.

– A délszláv háború okainak feltárása.

– A közép-európai régió államai változásának nyomon követése térképen.

A szocializmus válsága és megrendülése

3 óra

− Az olajválság és hatásai a tőkés, illetve szocialista országokra.

− A kis hidegháború.

− A katonai egyensúly felborulása: a Szovjetunió gazdasági kimerülése.

− Az ellenzék megszerveződése a szocialista országokban.

A kétpólusú világ megszűnése

3 óra

− Németország újraegyesítése – a magyar szerepvállalás.

− A Szovjetunió felbomlása.

− A kommunista diktatúrák bukása Közép-Európában.

− Jugoszlávia felbomlása, a délszláv háború.

1 óra beszámoló

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:– Esszé készítése Mindennapi élet a vasfüggöny két oldalán címmel.– Tények és képek gyűjtése 1968 eseményeiből a nyugati és keleti tömbből. Párhuzamosságok

keresése.

TÉMAKÖR: A rendszerváltoztatás folyamata JAVASOLT ÓRASZÁM: 9 óra





A Kádár-rendszer − Az adósságválság Fogalmak: − A szocializmus

56

végnapjai

3 óra

kialakulása és következményei.

− Az állampárt válsága: reformkommunisták és a keményvonalasok.

− Az ellenzék megszerveződése

− Az 1989-es év főbb politikai eseményei, a tárgyalásos forradalom; alkotmánymódosítás.

− A harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása.

adósságspirál, Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Magyar Szocialista Párt (MSZP), Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Nemzeti Kerekasztal, rendszerváltoztatás, visegrádi együttműködés, privatizáció, kárpótlás, jogállam, Alkotmánybíróság, sarkalatos törvények, népszavazás.Személyek: Pozsgay Imre, Németh Miklós, Horn Gyula, Antall József, Göncz Árpád, Orbán Viktor.Kronológia: 1987 a lakiteleki találkozó, 1989–1990 a rendszerváltoztatás, 1990 az első szabad választások, 1991 a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról.

válságának elemzése (külső és belső tényezők feltárása) Magyarországon.

− A magyarországi rendszerváltoztatás főbb állomásainak felidézése.

− A gazdasági rendszerváltoztatás legfontosabb kérdéseinek áttekintése és értékelése.

− A gazdaság és a társadalom átalakulása főbb tendenciáinak megfigyelése grafikonok és adatsorok alapján.

− A kádári diktatúra és az új demokratikus rendszer összehasonlítása.

A rendszerváltoztatás

3 óra

− Az új pártok – különböző ideológiák.

− Az 1990. évi parlamenti és önkormányzati választás.

− Az Antall-kormány megalakulása.

− A rendszerváltoztatás ellentmondásai: alkuk és kompromisszumok (az elmaradt elszámoltatás).

A piacgazdaság kiépülése

2 óra

− A privatizáció – vesztesek és nyertesek.

− A piacgazdaság kiépítése – a külföldi tőke szerepe.

− A külkereskedelem átalakulása.

− Gazdasági szerkezetváltás.

1 óra beszámoló

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:– A rendszerváltó pártok plakátjainak és jelszavainak elemzése.– Kronológia készítése a rendszerváltoztatás legfontosabb történéseiről.– Magyarország államberendezkedésének nyomon kísérése a 20. század folyamán.– Interjú készítése egy családtaggal, ismerőssel a rendszerváltoztatás időszakáról.

57

TÉMAKÖR: A világ a 21. században






Az átalakuló világ

2 óra

− A világgazdaság hagyományos centrumai: az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei.

− A világpolitika és világgazdaság új súlypontjai: Oroszország, Kína.

− Óriásvállalatok a globális térben.

Fogalmak: modern kori migráció, multikulturalizmus, párhuzamos társadalom, népességrobbanás, iszlamizmus , terrorizmus, globalizáció.

– A világgazdaság résztvevőinek elhelyezése a globális térben.

– A transznacionális vállalatok működésének bemutatása konkrét példák alapján.

– A globalizáció előnyeinek és hátrányainak, valamint kockázatainak összevetése.

– A többpólusú világ főbb jellemzőinek felidézése.

– A népességrobbanás és népességfogyás problémáinak áttekintése.

– A migráció okainak feltárása (a gazdasági bevándorlás és a menekültkérdés esetében).

– Válsággócok azonosítása térkép segítségével (pl. Közel-Kelet, Ukrajna).

A globális világ

4 óra

− Demográfiai változások, népmozgások.

− Az iszlamizmus térhódítása.

− A kereszténység helyzete a globalizálódó világban.

− Válsággócok, helyi konfliktusok és terrorizmus.

− Globalizáció és kultúra.

− A hagyományos és új identitások – értékek és értékválság.

− Demokratikus közbeszéd és politikai

58

korrektség.

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:– Vita a globalizáció előnyeiről és hátrányairól.– A globalizációval kapcsolatos napi hírek gyűjtése és elemzése.

TÉMAKÖR: Magyarország a 21. században






A demokrácia működése

Magyarországon2 óra

− Az Alaptörvény.

− A hatalmi ágak és intézményeik, önkormányzati rendszer.

− A választási rendszer.

Fogalmak: közvetett és közvetlen demokrácia, integráció, euró, Európai Unió, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament, Európai Bizottság, schengeni egyezmény.

Személyek: Magyarország miniszterelnökei a rendszerváltoztatás óta (a legalább négy évig hivatalban lévő kormányfők).

Kronológia: 1957 a római szerződés, 1992 a maastrichti szerződés, 1999 Magyarország belép a NATO-ba, 2004 Magyarország belép az Európai Unióba, 2012 az Alaptörvény bevezetése.

Topográfia: Brüsszel.

− Az Alaptörvény fontosabb pontjainak felidézése.

− A rendszerváltoztatás óta eltelt időszak főbb eseményeinek azonosítása különböző források alapján.

− A rendszerváltoztatás óta parlamentbe jutott fontosabb pártok politikai profiljának és céljainak áttekintése.

− Magyarország nyugati integrációjának bemutatása a NATO és az Európai Unió működésének ismeretében.

− Eltérő álláspontok bemutatása az Európai Unió működésének értékeléséről és jövőjéről.

− Érvelés a közép-európai együttműködés mellett.

A magyar bel- és külpolitika főbb

jellemzői2 óra

− A rendszerváltoztatás óta eltelt időszak főbb fordulópontjai.

− Magyarország a NATO-ban.

− Közép-európai együttműködés: a visegrádi négyek.

Magyarország és az Európai Unió

3 óra

− Az európai integráció főbb állomásai: mélyítés és bővítés.

− Az Európai Unió főbb szervei és működésük.

− Magyarország csatlakozásának folyamata.

− Az együttműködés eredményei és nehézségei.

− Nemzetek Európája vagy föderatív Európa?

59

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK:– A magyar alkotmányozás, alkotmányjellegű törvények (pl. Aranybulla, Tripartitum / Corpus Juris

Hungarici, Pragmatica Sanctio, áprilisi törvények) nyomon követése különböző nyomtatott és internetes források segítségével.

– Vita az Európai Unió szerepéről életünkben.

TÉMAKÖR: A magyarság és a magyarországi nemzetiségek a 20-21. században






A határon túli magyarok

2 óra

− A politikai rendszerek változásai és hatásaik a magyar kisebbség helyzetére.

− Demográfiai jellemzők és folyamatok.

− Az asszimilációs politika megnyilvánulásai.

− Autonómia és kisebbségi jogok kérdése.

− Anyanyelvű oktatás és kultúra.

− Magyarok a nagyvilágban – a szórványmagyarság.

Fogalmak: kitelepítés, Beneš-dekrétum, lakosságcsere, falurombolás, kettős állampolgárság, diszkrimináció,.

Személyek: Esterházy János, Márton Áron, Tőkés László.

Kronológia: 1944–1945 magyarellenes atrocitások, 1990 fekete március.

Topográfia: Csúrog, Jarek, Duna-delta, Marosvásárhely, Székelyföld.

− A határon túli magyar nemzeti közösségek küzdelmeinek áttekintése Trianontól napjainkig.

− A kisebbségben élő magyarság egy kiemelkedő személyiségének bemutatása.

− A magyarországi németek kitelepítésének felidézése források alapján.

− A magyarországi romák helyzetének, problémáinak bemutatása napjainkban.

A magyarországi nemzetiségek, a magyarországi

cigányság3 óra

− A politikai rendszerek változásai és hatásaik a nemzetiségek helyzetére.

− A cigányok/romák 20–21. századi története.

− Demográfiai jellemzők és folyamatok.

− Kulturális autonómia és kisebbségi jogok a mai Magyarországon.

− Anyanyelvű oktatás és kultúra.


60

– Népszámlálási adatok, statisztikai adatsorok segítségével a határon túli magyarság létszámadatainak a nyomon követése 1920-tól a közelmúltig, következtetések levonása az adatokból.

– Információk gyűjtése a magyar kisebbségek önszerveződésének, érdekvédelmének intézményeiről a 21. században.

A fennmaradó 4 óra a mélységi téma feldolgozására használható. Ajánlott témák:

- az egypárti diktatúra- 1956 rábaközi eseményei- életmód és mindennapok a Kádár-korszakban- a globális világ problémái

Állampolgári ismeretek 12. évfolyam:


Témakör neveA család, a családi szocializációA család gazdálkodása és pénzügyeiSzabadság és felelősség; jogok és kötelezettségek, a társadalmi felelősségvállalásNemzet, nemzettudat; lokálpatriotizmus, hazafiság, honvédelemA magyar állam intézményei; az állam gazdasági szerepvállalásaA mindennapi ügyintézés területei és megszervezéseFogyasztóvédelem, környezet- és természetvédelemBankrendszer, hitelfelvételVállalkozás és vállalat

61

TÉMAKÖR: A család, a családi szocializációJAVASOLT ÓRASZÁM: 3 óra

TANULÁSI EREDMÉNYEK

A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére:– értelmezi a családi szocializációnak az ember életútját befolyásoló jelentőségét;– felismeri, hogy a családtagok milyen szerepet töltenek be a szocializáció folyamatában.

A témakör tanulása eredményeként a tanuló:– értelmezi a család mint a társadalom alapvető intézményének szerepét és jellemzőit;– társaival megbeszéli a párválasztás, a családtervezés fontos szakaszait, szempontjait és a

gyermekvállalás demográfiai jelentőségét: tájékozódás, minták, orientáló példák, átgondolt tervezés, felelősség.

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS ISMERETEK

− Az önismeret, önértékelés és a reális énkép alakítása

− A kommunikációs készség fejlesztése

− A véleményalkotás és a véleménynyilvánítás fejlesztése

− Az érvelés készségének fejlesztése

− A több nézőpontú, mérlegelő gondolkodás fejlesztése

− Az élményalapú, tapasztalati tanulás elősegítése

− A generációk közötti kapcsolat, a nemzedékek közötti párbeszéd erősítése

− A családi szocializáció folyamata és jellemzői

− A családtervezés szempontjai és szakaszai

62

− A gyermekvállalás demográfiai, társadalmi jelentőségének tudatosítása

− A házasság intézménye, a hagyományos családmodell, a családi szerepek

− A család: szeretetközösség, együttműködés, kölcsönösség, tisztelet; A család társadalmi funkciói

− Biológiai és társadalmi reprodukció, családi háztartás; Párkapcsolatok, házasság, családtervezés;

Szerepek a családban; Családi szocializáció

FOGALMAK

család, családi szocializáció, családi életciklus, családtervezés, gyermekvállalás, házasság, demográfia;

JAVASOLT TEVÉKENYSÉGEK

− Vita: a család fogalma és társadalmi funkciói

− Szövegalkotás: a családi szocializáció jellemzői és szakaszai

− Plakátkészítés a családi szerepekről

− Prezentáció készítése a gyermekvállalás fontosságáról, társadalmi és demográfiai jelentőségéről

− Forráselemzés és gyűjtőmunka segítségével grafikai szervező készítése a családmodell átalakulásáról és

annak következményeiről a 20-21. században

TÉMAKÖR: A család gazdálkodása és pénzügyeiJAVASOLT ÓRASZÁM: 2 óra


A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére:– saját pénzügyi döntéseit körültekintően, megalapozottan hozza meg.

A témakör tanulása eredményeként a tanuló:– társaival megtervezi egy fiktív család költségvetését;– arra törekszik, hogy feladatai egy részét a társas tanulás révén teljesítse.





− A problémamegoldó szemléletmód és gondolkodás fejlesztése

63

− A döntési képesség fejlesztése

− A rendszerezési képesség fejlesztése, a rendszerszemlélet alakítása


− A társas együttműködés fejlesztése

− A családi költségvetés felépítése

− A családi gazdálkodás; pénzügyi tervezés: bevételek, kiadások

− A megtakarítás szerepe és jelentősége, lehetőségei

− A fenntarthatóság és a fogyasztási szokások kölcsönhatása

− A családi háztartás pénzügyei; Bevételek, kiadások, megtakarítási lehetőségek; Fogyasztók a családban;

A családi költségvetés, pénzügyi tervezés

FOGALMAKcsaládi háztartás, családi költségvetés, pénzügyi tervezés, pénzügyi tudatosság, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság, megtakarítás, hitel, GYES, GYED;


− Szakértői mozaik: Családi háztartás, a család pénzügyei

− Kérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: a családi háztartás, a

család pénzügyei

− Szövegalkotás: a család környezettudatos életvitelét befolyásoló tényezők bemutatása szabadon

választott műfajban

− Egy fiktív család költségvetésének megtervezése

− Vita: a fenntarthatóság szerepe a pénzügyi tervezésben

− Önálló kutatás eredményeinek felhasználásával prezentáció készítése a megtakarítás, az

előtakarékosság lehetőségeiről

TÉMAKÖR: Szabadság és felelősség, jogok és kötelezettségek, a társadalmi felelősségvállalás



A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére:– felismeri az alapvető emberi jogok egyetemes és társadalmi jelentőségét;– érti a társadalmi normák és az egyéni cselekedetek, akaratok, célok egyeztetésének, összehangolásának

követelményét;

64

– felismeri és értelmezi az igazságosság, az esélyegyenlőség biztosításának jelentőségét és követelményeit.

A témakör tanulása eredményeként a tanuló:– bemutatja Magyarország Alaptörvényének legfontosabb részeit: Alapvetés; Az állam; Szabadság és

felelősség;– értelmezi a választójog feltételeit és a választások alapelveit;– kiemeli a közteherviselés nemzetgazdasági, társadalmi és morális jelentőségét;– arra törekszik, hogy feladatai egy részét a társas tanulás révén teljesítse;– felismeri a véleménynyilvánítás, érvelés, a párbeszéd és a vita társadalmi hasznosságát;– önállóan vagy társaival együttműködve javaslatokat fogalmaz meg;– tiszteletben tartja a másik ember értékvilágát, gondolatait és véleményét.



− Az érvelési készség és a vitakultúra fejlesztése




− A digitális kompetencia fejlesztése


− A demokratikus elköteleződés kialakítása, erősítése

− A társadalmi normák fontosságának megismerése


− Az alapvető emberi jogok, állampolgári jogok, polgári szabadságjogok

− Magyarország Alaptörvényének fontosabb részei: Alapvetés, Állam, Szabadság és felelősség

− Az állampolgári jogok és kötelességek

− Az országgyűlési, a helyhatósági és az európai parlamenti képviselő választás

− a népszavazás intézménye

− A választójog és feltételei

− A jövő nemzedékek jogai

− Az igazságszolgáltatás rendszerének felépítése, a büntetőjog, polgári jog, közjog, magánjog fogalma

− A közteherviselés; a magyarországi adórendszer alapelemei

65

− Magyarország Alaptörvénye; Az alapvető jogok; Az állampolgári kötelességek; Választójog, választási

rendszer; Közjog: büntetőjog; Magánjog: polgári jog

FOGALMAKállam, államforma, politikai rendszer, alapjog(ok), emberi jog, alkotmány, Magyarország Alaptörvénye, polgári szabadságjog, a jövő nemzedékek jogai, norma, normakövető magatartás, állampolgári felelősség, állampolgári kötelesség, közteherviselés, adómorál, választójog, állampolgári részvétel, választási rendszer, országgyűlési választás, önkormányzati választás, európai parlamenti választás, népszavazás, politikai párt, képviselő, közjog, magánjog, jogforrás, jogforrási hierarchia, jogérvényesülés, bűncselekmény , szankció, büntetőjog, ügyész, bíró, ügyvéd, természetes személy, jogi személy, jogképesség, közokirat, magánokirat, közjegyző; polgári peres eljárás, felperes, alperes;


− Grafikai szervező segítségével a magyar jogrendszer felépítésének bemutatása

− Vita: a közteherviselés szerepe az állam működésében, hogyan javítható az adómorál

− Plakátkészítés az állampolgári jogokról és kötelezettségekről

− Szituációs gyakorlat: az igazságszolgáltatás működésnek bemutatása egy fiktív eljáráson keresztül

− Önálló kutatómunka: az országgyűlési választás rendszerének alakulása 1867 és 2014 között, vagy

népszavazások Magyarországon 1990-2018 között

− Tudósítás vagy riport készítése egy fiktív vagy valós országgyűlési vitanapról források, a média-

megjelenések segítségével

− Prezentáció vagy digitális médiatartalom készítése a jövő nemzedék jogairól

− Szövegalkotás: Magyarország Alaptörvényének szerepe

66

TÉMAKÖR: Nemzet, nemzettudat; lokálpatriotizmus, hazafiság, honvédelem



A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére:– felismeri a világ magyarsága mint nemzeti közösség összetartozásának jelentőségét;– véleményt alkot a nemzetek és a globalizáció összefüggéseiről;– felismeri és értékeli a helyi, regionális és országos közgyűjtemények nemzeti kulturális örökség

megőrzésében betöltött szerepét.

A témakör tanulása eredményeként a tanuló:– társaival megbeszéli a nemzeti érzület sajátosságait és a hazafiság lehetséges megnyilvánulási formáit;– társaival megbeszéli a honvédelem, mint nemzeti ügy jelentőségét;– arra törekszik, hogy feladatai egy részét a társas tanulás révén teljesítse;– felismeri a véleménynyilvánítás, érvelés, a párbeszéd és a vita társadalmi hasznosságát;– tiszteletben tartja a másik ember értékvilágát, gondolatait és véleményét;– beszámolója elkészítéséhez önállóan vagy segítséggel használja az infokommunikációs eszközöket.


− A nemzethez tartozás emocionális kötődésének kialakítása, megerősítése


− Az érvelési készség és a vitakultúra fejlesztése







− A nemzettudat alkotóelemeinek értelmezése

− A nemzeti érzés sajátosságai, a hazafiság lehetséges megnyilvánulási formái

67

− A lokálpatriotizmus és a hazaszeretet közötti kapcsolódás

− A honvédelmi kötelezettség teljesítésének békeidőben és a különleges működési rend idején

− A Magyar Honvédség szerepe, feladatai; a katonai szolgálat lehetőségei

− A nemzetállamok szerepe, feladatai a globális világban és az Európai Unióban

− Magyarország és az Európai Unió kapcsolatrendszere

− A határon túli magyar közösségek kihívásai, Magyarország feladatai az anyaországon kívül élő

magyarság identitásának megőrzésében

− A nemzettudat alkotóelemei; A nemzeti érzület: a nemzeti szimbólumok, a közös nyelv, a kollektív

történeti emlékezet, a közös kultúra releváns elemei; A világ magyarsága és a nemzeti közösség; A honvédelem kérdései a 21. században; A nemzetek, nemzetállamok szerepe a globális világban és az Európai Unióban

FOGALMAKnemzet, nemzettudat, nemzeti identitás, lokálpatriotizmus, hazaszeretet, honvédelem, honvédség, különleges működési rend, nemzetállam;


− Forrásfeldolgozás: 19. és 20. századi szemelvények a hazaszeretetről, a nemzeti identitás fontosságáról

− Szövegalkotás: kapcsolat a szülőföldhöz, a lokálpatriotizmus szerepe a tanulók életében

− Tanulói előadás a nemzetállamok és az Európai Unió kapcsolatrendszeréről

− Vita: a globalizáció hatása a közösségekre, a nemzetekre és a környezetre

− Grafikai szervező segítségével Magyarország és az Európai Unió kapcsolatrendszerének bemutatása

− Lapszemle készítése egy kiválasztott nemzeti ünnep eseményeiről és sajátosságairól

− Prezentáció készítése a határon túli magyar közösségekről, az őket érő kihívásokról

− Szöveges vagy audiovizuális riport készítése a Magyar Honvédségről

− Digitális eszközhasználattal tematikus összeállítások szerkesztése egy határon túli magyar közösségről

68

TÉMAKÖR: A magyar állam intézményei; az állam gazdasági szerepvállalása



A témakör tanulása eredményeként a tanuló:– bemutatja Magyarország Alaptörvényének legfontosabb részeit: Alapvetés; Az állam; Szabadság és

felelősség;– értelmezi a törvényalkotás folyamatát;– azonosítja az állam gazdasági szerepvállalásának elemeit;– arra törekszik, hogy feladatai egy részét a társas tanulás révén teljesítse;– beszámolója elkészítéséhez önállóan vagy segítséggel használja az infokommunikációs eszközöket.






69



− A hatalmi ágak

− A magyar állam intézményrendszere

− A kormány és szervei

− Az Országgyűlés felépítése és működése; az országgyűlési képviselők feladatai, jogállása

− A törvényalkotás folyamata

− Az igazságszolgáltatás rendszere, felépítése, szereplői és szerepe a demokratikus államrendben

− Az állam gazdasági feladatai

− A központi költségvetés alapvető felépítése és szerepe

− A nagy ellátórendszerek és az állami alapfeladatok

− A magyar állam intézményrendszere; az igazságszolgáltatás rendszere, szervezetei; A gazdaság

körforgása; A gazdaságpolitika; Az állam gazdasági feladatai; Az állami költségvetés

FOGALMAKállam, intézmény, politikai rendszer, hatalmi ágak, jogforrási hierarchia, köztársasági elnök, Országgyűlés, törvényalkotás, törvény, országgyűlési határozat, képviselő, mentelmi jog, országgyűlési bizottság(ok), házszabály, parlamenti frakciók, interpelláció, Kormány, miniszterelnök, miniszter, államtitkár; miniszterelnöki, kormány- és miniszteri rendelet, Alkotmánybíróság, alkotmánybírósági határozat, Állami Számvevőszék, Kúria, Országos Bírói Hivatal, ügyészség, legfőbb ügyész, főügyészségek, fellebbviteli főügyészségek, járási és járási szintű ügyészségek, az alapvető jogok biztosa, gazdaságpolitika, államháztartás, költségvetés, költségvetési egyensúly, adórendszer, adók, járulékok, illetékek, közteherviselés, adómorál, korrupció és integritás, hatóság, hatáskör, illetékesség;


− Vázlat vagy egyéb grafikai szervező készítése az állam felépítéséről, a hatalmi ágak legfontosabb

intézményeiről

− Vita: az állami szerepvállalásról a gazdasági életben

− Költségvetés tervezése a főbb állami feladatokhoz, vagy egy-egy kiválasztott feladat költségeinek

részletes kidolgozása, bemutatása és megvédése

− Szerepjáték: a törvényalkotói munka, egy képzelt jogszabály megalkotása, érvek és ellenérvek gyűjtése

− Prezentáció készítése egy kiválasztott ellátórendszer működéséről, feladatairól Szövegalkotási feladat:

egy-egy minisztérium felépítésének és feladatainak bemutatása források segítségével

70

− Mozaik, szakértői mozaik: az állam szociális funkciói, oktatási, egészségügyi feladatai vagy a

rendvédelmi szervek feladatai

− Képzelt riport egy országgyűlési ülésről vagy kormányülésről

− Önálló kutatás alapján plakát vagy ábra készítése egy kiválasztott államigazgatási szerv vagy hivatal

felépítéséről, feladatairól

TÉMAKÖR: A mindennapi ügyintézés területei és megszervezése



71

A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére:– jártasságot szerez a jog területének mindennapi életben való alkalmazásában.

A témakör tanulása eredményeként a tanuló:– azonosítja a mindennapi ügyintézés alapintézményeit;– tájékozott a munkavállalás szabályozásáról;– arra törekszik, hogy feladatai egy részét a társas tanulás révén teljesítse.





− A problémamegoldó szemléletmód fejlesztése





− A mindennapi ügyintézés alapintézményeinek megismerése

− A hivatalai ügyintézés lehetőségei, az e-ügyintézés

− A munkáltatók és a munkavállalók alapvető jogai és kötelességei

− A munkaszerződés alapvető szabályai, a kollektív szerződés szerepe

− Az önéletrajz és a motivációs levél felépítése, legfontosabb tartalmi és formai elemeinek megismerése

− Az állásinterjúra történő felkészülés szempontjai

− A szerződések néhány fő típusai: adásvételi, ajándékozási, megbízási, vállalkozási szerződés, kölcsön- és

biztosítási szerződés

− Az állam, a munkaadók és a munkavállalók közötti érdekegyeztetés szintjei, fórumai

− Az automatizáció, digitalizáció hatása a munkaerőpiacra

− Az állampolgár és az intézmények, szervezetek kapcsolatai; Munkajogi alapok, munkavállalás,

munkaszerződés; Munkaerőpiaci változások, előrejelzések; Szerződések

FOGALMAKhivatal, intézmény, szervezet, ügyfélkapu, kormányablak, körjegyzőség, járási hivatal, polgármesteri hivatal, polgármester, jegyző, települési, fővárosi és kerületi önkormányzat, képviselőtestület, munkaerőpiac, munkáltató, munkavállaló, munkavállalás, önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú, munkaszerződés,

72

kollektív szerződés, adásvételi, ajándékozási, megbízási, vállalkozási szerződés, kölcsön-, biztosítási, tartási és életjáradéki szerződés;


− Az e-ügyintézés felületének megismerése, az egyes ügytípusok csoportosítása önálló kutatómunka

keretében

− Helyzetgyakorlat vagy szituációs játék a mindennapi ügyintézés egy-egy eljárásáról

− Grafikai szervező segítségével az egyes ügytípusok és az azokban hatáskörrel rendelkező hivatalok

csoportosítása

− Szakértői mozaik: Munkaszerződés, kollektív szerződés, érdekképviselet, érdekegyeztetés

− Szövegalkotás: önéletrajz, motivációs levél; Állásinterjú

− Szituációs játék vagy helyzetgyakorlat egy fiktív állásinterjún való megjelenésről, szereplésről

− Prezentáció készítése internetes források alapján a munkaerőpiaci előrejelzésekről

− Vita: az automatizáció, a digitalizáció és a robotizáció gazdasági és társadalmi következményei, a

munkaerőpiacra gyakorolt hatásai

73

TÉMAKÖR: Fogyasztóvédelem, környezet- és természetvédelem



A témakör tanulása eredményeként a tanuló:– életvitelébe beépülnek a tudatos fogyasztás elemei, érvényesíti a fogyasztóvédelmi szempontokat;– arra törekszik, hogy feladatai egy részét a társas tanulás révén teljesítse;– beszámolója elkészítéséhez önállóan vagy segítséggel használja az infokommunikációs eszközöket.









− A fogyasztóvédelem fogalma és lehetséges területei

− A fogyasztóvédelem gazdasági, társadalmi szerepe, feladatai

− A fogyasztói érdekek, a kapcsolódó állampolgári jogok megismerése

− A szavatossággal és a garanciával kapcsolatos jogok és feltételrendszer alapjainak megismerése

− Az internetes vásárlás előnyei és kockázatai

− A tudatos, a fenntarthatóságot szem előtt tartó, fogyasztói magatartás szemléletének kialakítása

− A környezetvédelem legfontosabb helyi, országos és globális kérdéseinek megismerése, feltárása

− Az épített és természeti környezetünk védelme iránti elköteleződés kialakítása, erősítése

FOGALMAK

74

fogyasztóvédelem, tudatos fogyasztó, a fogyasztó jogai, a fogyasztói érdekek védelme, békéltető testület, webáruház, garancia, szavatosság, jótállás, természetvédelem, épített környezet, klímavédelem, ökológiai lábnyom;


− Szövegalkotás: saját tapasztalatok és információgyűjtés alapján tájékoztató/GYIK készítése az internetes

vásárlással kapcsolatos tudnivalókról

− Vázlatírás vagy egyéb grafikai szervező készítése a fogyasztóvédelem szerepéről

− Vita: A tudatos fogyasztó jellemzői, a különféle fogyasztói magatartásformák hatása a természeti

környezetre, az emberiség ökológiai lábnyomára

− Plakát készítése a szavatosság, a garancia és a jótállás alapvető szabályairól, amelyekre kell odafigyelnie

a vásárlónak

− Médiahasználat (könyvtár, internet, sajtó): fogyasztóvédelmi esetek gyűjtése és esetmegbeszélés

keretében történő feldolgozása

− Forráselemzés és forrásfeldolgozás keretében a biológiai diverzitást veszélyeztető tényezők, a

legsúlyosabb környezetvédelmi kockázatok összegyűjtése és ábrázolása prezentáció formájában

TÉMAKÖR: Bankrendszer, hitelfelvétel



A témakör tanulása eredményeként a tanuló:– saját pénzügyi döntéseit körültekintően, megalapozottan hozza meg;– társaival megbeszéli a megalapozott, körültekintő hitelfelvétel szempontjait, illetve feltételeit;– arra törekszik, hogy feladatai egy részét a társas tanulás révén teljesítse.








− A monetáris politika fogalmának és alapvető jellemzőinek megismerése

− A Magyar Nemzeti Bank működése, feladatai

75

− A kereskedelmi bankok jellemzőinek, tevékenységének megismerése

− A pénzügyi intézetek típusai

− A hitelfelvétel módozatai, feltételei és kockázatai

− A hitelszerződés tartalmi elemei, a körültekintő hitelfelvétel feltételei

− A bank alapvető tevékenysége; Kétszintű bankrendszer: központi bank és kereskedelmi bankok; A

Magyar Nemzeti Bank; A pénzügyi intézmények; Hitelfelvétel

FOGALMAKBank, kétszintű bankrendszer, jegybank, Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bank, pénzügyi intézmények, hitel, hitelszerződés, a hitelek típusai, kamat, hitelfedezeti mutató, jövedelemarányos törlesztő részlet, jelzáloghitel, kezesség, hitelbiztosítás, teljes hiteldíjmutató (THM), futamidő, követeléskezelés, hitelközvetítő, pénzügyi tervezés, pénzügyi tudatosság, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság;


− Szövegalkotási feladat: a magyar bankrendszer működése, felépítése

− Vita: a tudatos és megalapozott hitel felvétele / miért van szükség a hitelre?

− Plakát készítése a hitel kockázatairól

− Véleményvonal segítségével a hitelkockázatok közös mérlegelése

− Beszélgetőkör a megalapozott, körültekintő hitelfelvétel szempontjairól és feltételeiről

− Lapszemle készítése a Magyar Nemzeti Bank gazdaságélénkítő, pénzügyi szektor működését szabályozó

tevékenységéről

TÉMAKÖR: Vállalkozás és vállalat



A témakör tanulása eredményeként a tanuló:– értelmezi a vállalkozás indítását befolyásoló tényezőket;– arra törekszik, hogy feladatai egy részét a társas tanulás révén teljesítse.




76


− A problémamegoldó szemlélet fejlesztése





− A vállalkozás fogalmának értelmezése

− A vállalkozási formák, cégtípusok megismerése

− Az egyes cégtípusok, vállalati formák szerepe a gazdaságban

− Az üzleti terv fogalma, célja

− A vállakozás mikro- és makrokörnyezeti tényezői

− A vállalkozás működési köre és környezete; A vállalkozások típusai; Vállalkozási terv; A vállalatok fajtái

FOGALMAKjogi személy, vállalkozás, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, betéti társaság (bt.), korlátolt felelősségű társaság (kft.), részvénytársaság (rt.), zártkörű (zrt.) és nyilvános (nyrt.) részvénytársaság, startup, a vállalkozások mikro- és makrokörnyezete; vállalkozói kompetenciák, üzleti terv, pénzügyi tervezés, pénzügyi tudatosság, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság;


− Vázlat vagy egyéb grafikai szervező készítése a vállalkozások fajtáiról, a vállalatok típusairól

− Információgyűjtést követően egy vállalkozás üzleti tervének vizsgálata

− Vita: a kis- és középvállalkozások szerepe, gazdasági, társadalmi fontossága

− Szövegalkotás: vállalkozási ötletek, egy tetszőleges vállalkozás tervének bemutatása

ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Az értékelés alapelvei:

77

- A tanulók értékelését egyéni fejlődésük és sikeres tanulási teljesítményük érdekében az igazságosság, az esélyteremtés és a méltányosság alapelveit szem előtt tartva, emberi méltóságuk tiszteletben tartásával, az értékelés személyes jellegének figyelembevételével szükséges megvalósítani.

- Fontos, hogy a tanulóval szemben támasztott elvárások egyértelműek legyenek, az azokhoz igazodó mérési stratégiákkal együtt, és már a tanulási folyamat elején ismertté váljanak. Az iskolai légkör bizalmi jellege elsődleges feltétele annak, hogy a tanulási problémákra és a személyes nehézségekre időben fény derüljön. Ennek a bizalomnak a megteremtése és fenntartása minden intézményvezető és pedagógus állandó felelőssége.

- Az értékelésnek az egyik legalapvetőbb funkciója, hogy motiválja a tanulót a történelem tanulásában.

- Fontos, hogy ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlődését. - A tanulókat pontos és alapos önellenőrzésre, önértékelésre és társaik kulturált, alapos értékelésére

neveljük.- Figyelembe kell venni a tanulók egyéniségét, képességeit, szorgalmát és fejlődését is. Az értékelés

során is ügyelni kell a differenciálás elvére, például külön feladatokkal ösztönözhetjük a motiváltabb tanulókat.

- Az értékelés rendszeres legyen, tartalmazzon formális (pl. dolgozat) és nem formális (órai munka) elemeket.

- A feladatsorokat az adott témakör követelményeiből kell összeállítani.- Az érdemjegy megállapításánál a Helyi Tantervben meghatározott tanulói értékelésre vonatkozó

szabályok érvényesek.

Az értékelés formája: - szóbeli értékelés- írásbeli, főleg ösztönző-formáló (formatív) értékelés- összegző-lezáró (szummatív) értékelés- Írásban kell számon kérni a topográfiai, kronológiai, szaknyelvi ismereteket, a források megfelelő

használatát, értelmezését, a szövegértéshez kapcsolódó kompetenciát.- Szóbeli felelettel kell mérni az összefüggések meglátását, az eseményeket alakító tényezők

ismertetését.

A javasolt ellenőrzési módszerek: - feladatlapok - kiselőadások- tanítási órákon végzett munka- házi feladatok - otthoni gyűjtőmunka - csoportmunka értékelése - projektmunka és annak dokumentálása- vetélkedőn, versenyeken való szereplés- szorgalmi feladatok - füzetvezetés ellenőrzése

A javasolt feladattípusok nem kizárólagosak, a szaktanár mindenkori igényei, elképzelései szerint, valamint tanulócsoportja szintjének megfelelően választhatja meg.

Értékelés ötfokú skálán:

78

A tantárgyi eredmények értékelése a hagyományos ötfokozatú skálán történik. A témazáró dolgozatok kétszeresen számítanak, értékelésük az alábbiak szerint történik:

0 - 39% elégtelen40 - 59% elégséges60 – 79% közepes80 – 89% jó90 - 100% jeles

Az egyéb mérések és értékelések során a tanár ettől eltérhet.

A továbbhaladás feltétele az 1.75-ös osztályzat elérése. Amennyiben a tanuló ezt az átlagot nem éri el, tudásáról javítóvizsgán adhat számot. A pótvizsga anyaga a fenti tartalmak és készségek mérésére szolgáló írásbeli és szóbeli feladatsor 50-50%-os arányban, amely megfelel az évfolyam aktuális kimeneti szintjének. A pótvizsga eredményesnek minősül, amennyiben a tanuló eléri a minimális 40%-ot.

79

· web viewa 9–10. évfolyamon egyetemes történelemből csak az általános, illetve a magyar...

Documents