I. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI A Bács-Kiskun megyei Bíróság PK. 102/2003.09.01. határozatával jóváhagyott és 2003.szeptember 1. hatályba lépett Alapító Okirat szerint az Intézmény:

1 Neve és székhelye: Kecskeméti Micimackó Óvoda 6044 Kecskemét, Fácán u.2.1 Közfeladata: A kötelező közoktatási alapfeladat a közoktatási tv.

szerint.

2 Típusa: Óvoda

3 Alapító és fenntartó szerve: Kecskeméti Micimackó Óvoda Közhasznú Alapítvány

1 Csoportok száma: 1 (vegyes életkorú)

2 Maximális gyermekférőhely: 20 fő

3 A programot készítette: A fenntartó és nevelőtestülete

II. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA

Óvodánkban jelenleg egy vegyes csoportban folyik a munka.Az óvoda egy családi ház alsó szintjének átalakítása során 1995.június 1-én nyílt meg Hetényegyházán, mely közigazgatásilag Kecskeméthez tartozik. A családi ház alsó szintje ad lehetőséget jelenleg 20 óvodás gyermek elhelyezésére.Az első hónapok után a férőhelyek kihasználtsága emelkedett, folyamatos igény van azóta is az óvoda működésére.A családok különböző anyagi feltételekkel rendelkeznek. A jó kapcsolat a

szülőkkel, a környezet, az óvónő munkája mind azt igazolja, hogy a gyermekek jól érzik magukat nálunk.Az óvoda nyitva tartása rugalmas, a szülők igényeihez igazodik, és mindig előzetes megállapodáson alapszik.

A programunk módosításánál figyelembe vettük:

1 Az Alapprogramot módosító Kormányrendeletet 255/2009.(XI.20.)

2 Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját, amelyet a 137/1996.(VIII.28) Kormányrendelet határozz meg,

3 A korábbi Helyi Nevelési Programunkat, amit adaptáltunk a Mályva Integrációs Differenciáló nevelési programból(MINDI,)

4 A helyi sajátosságokat,5 Az elmúlt évek tapasztalatait, hiányosságait.

Az Óvodánk nem nyújt különlegességeket. Mi arra törekszünk, hogy az ide kerülő gyermekek családias, békés légkört találjanak és egészségesen fejlődjenek testileg, lelkileg és szellemileg. Megfelelően felkészültek legyenek a zökkenőmentes iskola kezdésre, és ott tudjanak építeni az óvodában megszerzett képességeikre. Célunk, hogy képességeiket, készségeiket az óvodában játékos formában szerezzék meg, nem látjuk értelmét a gyermekeket leterhelő, a játékidő rovására menő különböző foglalkozások bevezetésének, de nyitottak vagyunk minden jó ötletre, ami nem okoz külön megterhelést a gyermekek számára. A szülők kérésére ezért illesztettük napirendünkbe igény szerint a heti 45 perces játékos nyelvi, sakk, csodamatek foglalkozást, és évente egyszer úszótanfolyamot szervezünk. Így szeretnénk megfelelni azoknak az elvárásoknak, amit a társadalom a gyermek érdekének és jogainak figyelembe vételével megfogalmaz óvodánk felé.

III. GYERMEKKÉP- ÓVODAKÉP

1. Gyermekkép

„Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető és szociális lény egyszerre”

Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik:

1Érzelmileg gazdagok, boldogok,

1Saját egészségüket értéknek tekintik,

2Településükhöz, családjukhoz kötődnek,

3Környezetükben jól tájékozódnak és óvják azt,

4A szépre fogékonyak,

5Koruknak megfelelően önállóak,

6Megfelelő önismerettel és önértékeléssel rendelkeznek,

7Nyitottak, érdeklődők, együttműködők,

8Kreatívak,

9Képesek a liberalizmus és az értelmes fegyelem normái között élni,

10 Másokat elfogadók,

2. Óvodakép

Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, ahová a gyermekek a 3. életévüktől legfeljebb 7 éves korukig járnak.

Az óvoda funkciója: óvó-védő, szociális nevelő, személyiség fejlesztő.

Az óvodai nevelés célja, az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével.

Olyan óvodát szeretnénk, ahol a gyermekek jól érzik magukat, megszeretik környezetüket. A zajosabb városi élet helyett a kisebb és nyugodtabb környezetet biztosítjuk számukra. És ennek megfelelően minden lehetőségét szeretnénk a gyermekek érdekeibe felhasználni a tanulás és az egészséges életmód kialakításában a személyi és tárgyi feltételek optimális megteremtésével.

Érvényesüljön a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítása, a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalma. Domináljon a hit a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire biztosított komoly figyelem.A pedagógiai tevékenységrendszer a gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítse. A környezettudatos magatartás megalapozásával valósuljon meg a gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, az egészség fejlesztése, védelme.

Kiemelt feladatként kezeljük a gyermekek iskolára történő felkészítését. Célunk, hogy minden kisgyermek a tanuláshoz szükséges képességekkel, készségekkel és attitűdökkel rendelkezzen. Különös odafigyelést igényelnek azok a gyermekek, akik csak az 5-dik életévükben kezdik az óvodát. Többségüknek igen nagy hátrányt kell behoznia az óvónő segítségével.

Intézményünk minden kisgyermek számára elérhető, befogadó szellemmel fordul feléjük.A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében- ha ilyen kerül az óvodánkba -, biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

Óvodánkat szeretnénk nyitottá tenni a szülők felé is. A gyermekek nevelése a szülők joga és kötelezettsége, ebben segítséget nyújt az óvoda a partnerközpontú szemléletet követve. A kapcsolatok megnyilvánulása a közös kis és nagy kirándulások szervezése. A szülő előzetes jelzés után bármikor bejöhet az óvodába, hogy megismerje az itt folyó munkánkat. Minden szülőt közelről személyesen ismerünk, és problémájukkal bármikor megkereshetik az óvónőt. A szülői közös programok, játékkészítés, társadalmi munka még szorosabbra fűzi a kapcsolatot az óvoda és a család között és lehetőséget ad a közös gondolkodásra, egymás segítésére a problémák megoldására.

A szakmai munkánkba betekintést nyerhetnek a Házirend, a HOP és a SZMSZ megismerése által, ezek elkészítését véleményezési joggal befolyásolhatják.

IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

1. Általános feladatok

Feladata az óvodás korú gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. A helyi program a testi-lelki szükségletek kielégítésével, tevékenységi formák és fejlesztési tartalmak meghatározásával épül fel. Az óvoda gyakorlatában e területek nem különülnek el, hanem a gyerekek napi és heti rendjében szerves egységet alkotnak.

A nevelés fő területeinek a játékot, a tanulást és a munkát tekinti a

program.

A testi-lelki szükséglet kielégítése az

1 egészséges életmód alakításával,2 érzelmi nevelés és a szocializáció biztosításával,3 anyanyelvi, értelmi neveléssel, fejlesztéssel valósul meg.

2. Egészséges életmód alakítása

Ebben az életkorban kiemelt jelentőségű az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel kialakítása. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése.

Cél:

1 Mozogjon sokat, ezáltal legyen edzett, mozgása összerendezett.2 Életkorának megfelelően önállóan végezze a gondozásával

kapcsolatos tevékenységeket.3 Sajátítsa el a helyes és egészséges táplálkozás szokásait.4 Tartsa tisztán és óvja környezetét.5 Törekedjen egészsége megőrzésére, a betegségek megelőzésével,

és helyes öltözék viselésével.

Feladat:

1 Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása.2 Alvás- és pihenésszükségletek kielégítése.3 A környezet tisztántartására, a környezet rendjének óvására való

igény kialakítása.

4 A szervezet ellenálló képességének növelése.5 A helyes testtartás elsajátítása, az e téren különösen nagy

nehézséget mutató gyermekekre való figyelés, szükség esetén differenciált segítségnyújtás.

6 Óvodai életritmus, és a családi életrend közelítésére való törekvés.7 Helyes táplálkozási szokások kialakítása.8 Kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése.9 Egészségmegőrző szokások kialakítása.10 Öltözködési szokások fejlesztése.11 Mozgásigény kielégítése a szabadban, és a fejlettségének

megfelelően összeállított mozgásgyakorlatokkal.12 Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési

feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

Önálló:

1 a tisztálkodásban, tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában.;

2 a WC használatakor;3 fogápolásban;4 öltözködésben, képes megválasztani a helyes sorrendet is;5 önkiszolgáláskor;6 a kiszedett étel mennyiségének megítélésében;7 az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat

kiválasztásában.

Megfelelően használja:

1 az evőeszközöket (kés, villa, kanál), a játék és egyéb eszközöket;

2 az óvoda és az épület egyéb helyiségeit;3 a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (lábtörlő,

takarítóeszközök).

Tud:

1 cipőt fűzni és kötni;2 gombolni;3 teríteni;4 hajtogatni (szalvéta, ágynemű, terítő, ruházat);5 ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni;6 természetes ülő testtartással asztal mellett ülni.

Ismeri:

1 a kulturális étkezés szokásait (csukott szájjal rág, ügyel az asztal rendjére, tisztaságára, stb.);

2 a zsebkendőhasználat módját;

3 ruházatának tisztántartási lehetőségeit;

4 a rendetlenség megszűntetésének módját.

Segít:

1 a környezet tisztántartásában és a rend megőrzésében;2 a kisebbeknek a különböző önellátásra irányuló tevékenységében.

Az elsajátítás lehetőségei, módjai:

1 A napi illetve heti tevékenységek időben azonos rendje. Aktív részvétel foglalkozásokon, kirándulásokon, étkezéseken, sétákon, rendezvényeken.

2 A csoportszoba berendezéseinek, használt eszközeinek, játékoknak a helye, azok rendben tartása.

3 Épület egyéb helyiségeinek berendezési tárgyai, felszerelése, azok rendeltetésszerű használata.

4 A napi tevékenységek egyes mozzanataihoz kapcsolódó eszközök előkészítése és helyretétele és azok használatának tanulása:

- táplálkozás – étkezésnél (terítés),- tisztálkodáshoz szükséges felszerelések,- játékeszközök,- öltözködés rendje,- foglalkozáshoz, kezdeményezéshez szükséges felszerelések,- mozgáshoz, sporthoz szükséges felszerelések, teremrendezések.

1 A teremben és a szabadban való mozgás lehetőségei és módjai azok rendje.

2 Differenciált segítségnyújtás:- speciális eszközöket igénylő gyerekeknek (pl. szemüveg, hallókészülék stb.)- mozgás ügyetlen gyerekek részére.

Értékelés:

1 Naponta az aktuális megnyilvánulások értelmezése: helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel.

A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos feltételek:

1 Tágas, világos csoportszoba.

2 Higiénikus, gondozott mellékhelyiségek.

3 Sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar és a mozgáshoz szükséges sok és változatos eszköz.

4 Változatos, vitamindús étrend.

5 Saját öltözőszekrények.

6 Folyamatos napirend.

7 Családdal való együttműködés (szokásainak ismerete: személyi- és mentálhigiénia, öltözködés, napirend, étkezési szokások, stb.).

3. Érzelmi nevelés – szocializáció

Életkor jellemzője a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak. Szüksége van épp ezért, hogy az óvodában érzelmi biztonságban legyen, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül a kisgyermeket.

Cél:

1 Tudja betartani az együttélés szabályait.

2 Mutasson tiszteletet az óvoda dolgozóival és más felnőttekkel szemben.

3 Tudja tolerálni mások viselkedését.

4 Fogadja el a másságot.

5 Találjon magának barátot (barátokat).

6 Ápolja a barátságot.

7 Szívesen tevékenykedjen a csoport érdekében.

8 Tanulja meg és alkalmazza a környezetében általánosan elfogadott szokásrendszert.

9 Pozitív erkölcsi normák váljanak szükségletévé: együttérzés, segítőkészség, kitartás.

10 Az illem, mint a nevelési programunk része, kapjon megfelelő helyet és időt a napirendben, javasolt irodalom: a Beszélgető könyv.

11 Ismerje és otthonosan mozogjon lakóhelyünk természeti és társadalmi környezetében, és érdeklődjön tágabb szülőföldje iránt.

Feladat:

1 Barátságos, derűs csoportlégkör alakítása és a kötődési hajlam erősítése.

2 Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperáció, illemtudó viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés, nemek közötti egyenlőség elvének betartatása.

2 Egymás közötti bizalom kiépítése óvónő – gyermek, gyermek – gyermek, dajka – gyermek között.

3 Biztonságérzet keltése a csoportban való tartózkodás során.

4 Egymás iránti tolerancia alakítása a másság elfogadására.

5 Az önkifejező, önérvényesítő, énérvényesítő törekvéseinek segítése.

6 Együttműködés társszervekkel, jelzőrendszer működtetése.

7 Gyermekvédelmi felelős munkájával segíti mindezt.

8 Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív

attitűd megalapozásával.

9 A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

Önálló:

1 a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás következő területein: kérés, köszönés, köszönetnyilvánítás, válaszolás, megszólítás;

2 véleménynyilvánításban;

3 döntésben, választásokban;

4 vállalt feladatai elvégzésében.

5 Tisztelettudó a viselkedése.

6 Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit.

7 Igazmondásra törekszik.

8 Megkezdett munkáit befejezi.

9 Képes a belátásra.

10 Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű helyzeteket.

11 Együttműködik a közös cél érdekében.

12 Örül a csoport közös sikereinek.

13 Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek

szükségét látja.

14 Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében.

15 Érdeklődik társai és a felnőttek iránt.

16 Legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül.

17Figyelemmel van a felnőttek és a gyerektársai iránt.

Az elsajátítás lehetőségei, módjai:

1 Napirend szerinti tevékenykedések (játék, munka, tanulás).

2 Beszoktatás: szülőktől nehezen elváló gyermekek különleges támogatása a családi háttér ismeretében (szülős beszoktatás, érzelmileg kötődő játékok behozatala stb.) Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások.

3 Játéktevékenységek.

4 Az értelmi fejlesztést szolgáló tevékenységek.

5 Reális ismeretek nyújtása.

6 Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása.

7 Munkatevékenységek: a természetes környezet óvása.

8 A természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységeinek támogatása.

9 Közös élmények átélése (születésnapok, névnapok, kirándulások).

10 Közös készülődés műsorokra, rendezvényekre.

11 Óvodapedagógus modell értékű viselkedése.

12 Sérült, hátrányos helyzetű, sajátos törődést igénylő gyerekek szakemberrel történő fejlesztése.

Értékelés:

A csoportban zajló események, egyéni reakciók megfigyelése, szükség esetén külső segítségadás az aktuális tevékenységek során.

Fejlesztési eredmények érdekében kívánatos feltételek:

1 Otthonos körülmények a csoportszobában.2 Lehetőségek a közös élmények, tapasztalatok szerzésére.3 Az óvónők ill. más dolgozók pozitív, határozott mintaadásai.

4. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés

Mint életkori sajátosságra építve az óvoda elégítse ki a gyerekek érdeklődését, kíváncsiságát. Biztosítson változatos tevékenységet, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetéről.

4.1. Anyanyelvi nevelés, beszédfejlesztés feladatai

Az anyanyelv legfontosabb eszköze az emberek közötti kommunikációnak, szociális kapcsolatoknak.A beszédfejlesztés az élet minden mozzanatát áthatja, az óvodai nevelés folyamataiban komplexen jelenik meg, annak szerves része. Fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása minden dolgozó tevékenységében kiemelt jelentőségű.. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.

Cél:1 Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés a

kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőközösség egészében.

2 A beszéd váljon a gyermekek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé. A beszéd által erősödjön a gyermekek biztonságérzete, váljanak tájékozottabbá, gazdagodjanak ismereteik.

3 Az érthető és kifejező beszéd készségének kialakítása, a gyerekek szókincsének bővítése, a magyar nyelv sajátos formáinak elsajátítása, a mondanivaló helyes megfogalmazásának elősegítése, a kommunikációs képesség fejlesztése.

Feladat:

3 Beszélő környezet, szabályközvetítés a javítgatás elkerülésének, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartásának, ösztönzésének és a gyermeki kérdések támogatásának kiemelése.

4 A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése a beszélő környezet, helyes mintaadás és szabályközvetítés megteremtésével.

5 A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. 6 Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság

megalapozása. 7 Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség

kialakítása. 8 Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy

összefüggő beszéd) fejlesztése. 9 Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének,

használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával.

10 Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a

korrekció területén.11 A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált

készség, képességfejlesztés megvalósítása.12 A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a bevándorló

(migráns) gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában.

13 Az óvodapedagógus biztosítsa a gyerekek számára, hogy a beszélgetés örömforrás legyen, neveljen arra, hogy bátran mondják el véleményüket.

14 Az óvónő és dajka beszéde példa értékű, ezért fontos hogy az világos, érthető, egyszerűen tagolt és tiszta legyen.

15 Megfelelő ritmusban, hanglejtéssel, hangsúllyal, hangmagasságban, hangerővel kell beszélnie a gyerekekkel foglalkozó felnőtteknek.

16 A nyelvi hátrányokkal érkező gyerekekkel differenciáltan foglalkozunk, a beszédhibás gyerekeket logopédus fejleszti.

17 Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése.

18 A gyermekek nevelése arra, hogy bátran nyilatkozzanak meg, bátran mondják el élményeiket.

19 Minden gyermeknek lehetőség biztosítása a folyamatos beszéd gyakorlására.

20 Képessé kell tenni a gyermekeket arra, hogy mások mondanivalóját is meghallgassák.

21 Szókincsük folyamatos bővítése.22 Beszédmegértés fejlesztése.23 Beszédszervek, beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés

gyakorlása.24 A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása.25 Beszédhibák felmérése, megfelelő módszerekkel történő javítása.26 Helyes mintaadás: beszédstílusban, hanglejtésben, dinamikában,

artikulációban, hangsúlyban, mimikában követendő legyen.27 Az óvodapedagógus beszéde és viselkedése modell értékű legyen. 28 Gazdag szókincsű, tiszta, érhető beszédű, megfelelő

beszéddinamikájú gyermekek nevelése. 29 A meglévő képességek erősítése, hiányosságok pótlása.

30 Pontos, rövid megfogalmazással a beszédértés segítése. 31 A gyermekek sikerélményhez juttatása, mert a beszédöröm

ösztönzőleg hat. 32 Tudatos fejlesztés céljából párbeszéd, beszélgetés kezdeményezése. 33 A gyerekek beszédértési, beszédtechnikai szintjének figyelemmel

kísérése. 34 Együttműködés a családdal és a szakemberrel.

Tartalma:

Gyakorlatsorok:1 Motoros fejlesztő gyakorlatok. 2 Oldó, lazító gyakorlatok. 3 Auditív fejlesztő gyakorlatok.4 A koordinációk, folyamatosságok, az aktív élőbeszédet elősegítő

gyakorlatok.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

1 Megfelelően működő beszédészlelés és beszédmegértés. 2 Tiszta hangképzés, hangkapcsolás.3 Helyes beszéddallam, beszédritmus.4 Megfelelő mondatszerkesztés.5 Érzelmeket kifejező hanglejtés.6 Életkornak megfelelő szókincs.7 Gondolataik, érzelmeik, cselekvéseik folyamatos beszéddel való

kifejezése.8 A csoportos beszélgetésben kialakult beszédfegyelem.

4.2. Értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az értelmi fejlesztésnek feltétele a helyes módszerek megválasztása, a megfelelő eszközök biztosítása és a megfelelő viszony a gyermek és az óvónő között.Az értelmi nevelés fejleszti az értelmi erőket, képességeket és hat az óvodáskorú gyermek világképének kialakulására.

Cél:

1 Kultúra átadása az óvodai nevelés módszereinek segítségével. 2 A gyermek megismerési vágyára, kíváncsiságára épített spontán és

irányított tapasztalatszerzés, tevékenykedtetés.3 Megfelelő élmények, tevékenységek biztosításával annak

elősegítése, hogy a gyermekek egyenletesen fejlődjenek, képesek legyenek megfelelő kommunikációra és a szellemi tevékenységek iránt érdeklődőek legyenek.

4 A gyermekek tapasztalatainak, ismereteinek rendezése tudatos, célirányos, tervszerű bővítése a különböző tevékenységeken keresztül - a nevelési módszerek segítségével.

Feladat:

5 Valljuk, hogy alapvető tevékenység a játék, ennek szellemében valósítjuk meg a célt, feladatot, fejlesztési folyamatot.

6 Biztosítjuk a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységeket, kíváncsiságuknak sokoldalú érdeklődésüknek kielégítését.

7 Feladatunk a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, valamint az értelmi képességek fejlesztése: észlelés, érzékelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, képzelet, kreativitás fejlesztése.

8 Építünk a gyermekek érdeklődésre, kíváncsiságra, megismerési vágyára, tevékenységvágyára, meglévő tapasztalataira, élményeire,

ismereteire, figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, ehhez igazodva biztosítjuk az értékközvetítést.

9 Megismertetjük a társadalmi, természeti környezettel, a hagyományainkkal amelyekkel szoros érzelmi kapcsolatot alakítunk ki.

10 A megismerésre vonatkozó képességek fejlesztése, a valósághű észlelés, a figyelemösszpontosításra való képesség, a gazdag képzeleti működés, a reproduktív emlékezet, a problémamegoldó és kreatív gondolkodás, az alakuló fogalmi gondolkodás kialakítása.

11 A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek fejlesztéséhez speciális ismeretekkel rendelkező óvodapedagógus, illetve külsős szakember segítségét kérjük.

12 A hátrányos helyzetű, ingerszegény környezetből érkezett gyerekek felzárkóztatása differenciált foglalkozások keretében minden óvodapedagógus feladata.

13 Figyelmet fordítunk a kiemelkedő képességek erősítésére, tovább fejlesztésére, a tehetségek kibontakoztatására.

14 Ismeretszerzés folyamatában arra törekszünk, hogy olyan légkört alakítsunk ki, amelyben szorongások nélkül, felszabadultan, érdeklődve tevékenykedhessenek a gyermekek.

Tartalma:1 A gondolkodás fejlesztésével a szemléletes cselekvő gondolkodástól

a szemléletes képszerű gondolkodáson át a fogalmi nyelvi gondolkodási szintre juttatjuk el a gyermekeket.

2 Az óvodai nevelés a gyermekek önkéntelen figyelmére támaszkodik. A szándékos figyelem kialakítására, kitartó figyelemre nevelünk. A figyelem fejlesztésével növelni tudjuk a figyelem időtartamát, átvitelét egyik tárgyról a másikra.

3 A gyermekek képzeletét ismeretek bővítésével, a valóság megmutatásával, az ábrázolás, a mese, a játék, a bábozás segítségével fejlesztjük.

4 A tudatosan szervezett érzékszerv-fejlesztés érdekében (látás, hallás, tapintás, szaglás) kihasználjuk a természet adta lehetőségeket, ennek érdekében amit lehet megtapasztaltatunk a gyermekkel (állatok,

növények, természeti jelenségek).5 A hátrányokkal rendelkező gyermekek differenciált fejlesztésére való

tudatos felkészülés, a hiányok pótlására, a fejlődés akadályainak elhárítására, vagy a tehetség fejlesztésére, a pozitívumok megerősítésére irányuló speciális feladatok megtervezése és az eredmények rendszeres értékelése olyan feladatok, melyeket óvodánk beépít nevelési gyakorlatába.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:1 A gyermekek nyitott érdeklődésükkel készen állnak az iskolába

lépésre. 2 Megjelenik náluk a szándékos figyelem, növekszik a figyelem

tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.3 Kialakulóban van az átvitt gondolkodás.4 Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés

időtartama.5 Érthetően, folyamatosan beszélnek, gondolataikat életkoruknak

megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni.6 Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak.7 Elbeszélésük folyamatos, de gyakran még nem követik a történések

logikai, időbeli sorrendjét.8 Helyesen használják a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt

és az igemódokat9 Végig tudják hallgatni és megértik mások beszédét, kialakult

beszédfegyelmük.10 Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről.11 Képesek együttműködésre és kapcsolatteremtésre felnőttekkel

és társaikkal.12 Feladattudatuk kialakulóban van, s ez a feladat megértésében,

feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, ezt kitartásuk, munkatempójuk, önállóságuk, önfegyelmük alakulása, fejlődése biztosítja.

13 Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni, szükségleteik kielégítését késleltetni tudják.

Elsajátítás lehetőségei, módjai:

Tevékenységi formák: játék, tanulás, munka.Fejlesztési tartalmak: Vers, mese

Ének-zene, énekes tánc, táncRajzolás, mintázás, kézimunkaMozgásKülső világ tevékeny megismerése - matematika

Értékelés:

1 Pozitív megerősítések2 Óvodáskor végén iskolaérettségi vizsgálat

V. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

1. Személyi feltételek

1 Két képesített óvónő látja el a csoport nevelését, gondozását – így megoldottá válik a teljes szakképzett ellátás a nyitva tartás egész ideje alatt. Modellt szolgáltatnak, mintát jelentenek a gyermekek számára a segítő, elfogadó, támogató tulajdonságukkal.

2 Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű.

3 Egy fő dajka összehangolt, segítőkész, igényes munkájával támogatja a nevelő-gondozó munkát.

2.Tárgyi feltételek

Óvodánk rendelkezik a HOP megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételekkel. A folyamatos selejtezés, bővítés és állagmegóvás minden dolgozó feladata.Az óvoda helyiségei tiszták, rendezettek, biztonságosak a gyermekek és a dolgozók számára.Az udvar füves-betonos, napos-árnyékos részei megfelelnek a játék, edzés feltételeinek. Balesetvédelmi szempontból ellenőrzöttek a mászókák és egyéb kinti játékok. A tárgyi eszközöket folyamatosan pótoljuk, és a gyermekek számára elérhető és biztonságos helyen tároljuk.Használatukért és rendben tartásukért minden dolgozó felelős.

3. Napirend-hetirend

Igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre, a tevékenységek között harmonikusak az arányok, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.Fontos a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítása.Az óvodai napirendben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek (étkezés, mindennapos testnevelés, pihenés), melyek segítik a gyermeket eligazodni az időben, szabályozzák tevékenységeit, ritmust adnak a napjának, s mindezek kihatnak életfolyamataira is.A napirendet a következő állandó időintervallumok betartásával kell

tervezni.

A párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységeket a napirendbe beillesztve a gyermekek egyéni szükségleteihez és a helyi szokásokhoz igazítjuk. Az egésznapi tevékenységben kitüntetett szerepet kap a játék. A gondozás folyamatában a gyermek-nevelő kapcsolat mélyüljön el és ezáltal a neveltségük fokozódjon.Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok irányítják.

Napirend: A fenti időkeretek figyelembevételével ajánlott napirend:

600 - 700 - a gyermekek fogadása; szabadon választott

tevékenység;

700 - 1200 - játék, szabadon választott tevékenység; folyamatos tízórai; komplex, játékos tevékenységben megvalósuló tanulás; séta, levegőzés, udvari játék; bejárósok hazabocsátása; mindennapi testnevelés 1200 -1300 - öltözködés, tisztálkodás; ebéd; teremrendezés; tisztálkodás, fogmosás;

1300 -1500 - délutáni pihenő;

1500 - 1700 - öltözködés, tisztálkodás; teremrendezés; uzsonna; játék, szabadidős tevékenység: a gyermekek hazabocsátása:

Hetirend: A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. Különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. A beszoktatás idején még nagyobb odafigyeléssel állítjuk össze a hetirendet, hogy a gyermekek szempontjából minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb legyen. Később, óvodáskor végére az összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására, vagy közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermekek életének észrevétlen szabályzója legyen.

Napok Kiscsoport Középső csoport Nagycsoport

Hétfő Rajzolás,mintázás,kézimunka MozgásMese-vers

Rajzolás,mintázás,kézimunkaÉnek-zene, énekes játékok

Kedd Mese-versVitaminnap

MatematikaMese-versVitaminnap

Mese-versMozgásVitaminnap

Szerda Mozgás Ének-zene, énekes játékok MatematikaMese-vers

Csütörtök

Környezetismeret Környezetismeret Rajzolás,mintázás,kézimunkaKörnyezetismeret

Péntek Ének-zene, énekes játékok Rajzolás,mintázás,kézimunka Mese-versMozgás

4. Az óvoda kapcsolatai

Kapcsolat a szülőkkel:

Az óvodai nevelés a családdal együtt történik. Az óvónők figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, tehát az egyéni bánásmódot itt is alkalmazzák. Szívesen adnak szakmai tanácsokat, könyveket, szakembereket ajánlanak a szülőknek. Személyes ismeretségen kívül jó lehetőséget adnak a kapcsolattartásra a szülői értekezletek, ahol a közös problémákat tudjuk

megbeszélni. Általában itt még nagy a szülők érdeklődése, szinte hiánytalanul jelennek meg a szülői értekezleteken. Módjuk van bármelyik nap (előzetes bejelentés alapján) bejönni az óvodába, és itt eltölteni egy délelőttöt. Legtöbb rendezvényünk nyílt, ahová a szülők, nagyszülők is eljöhetnek. A közös kirándulások is szorosabbra fűzik az óvoda és a szülők kapcsolatát.Az újonnan érkező gyerekeket az óvónő meglátogatja az otthonában, hogy az óvodába érkező gyerek már ismerőssel találkozzon. A problémás gyerekeket szintén a családban keresi fel az óvónő. Új kiscsoportosok beszoktatása szülővel történik, amikor is a szülő még nagyobb betekintést nyerhet az óvodában folyó munkáról. A nevelésben a család szerepe elsődleges, az óvoda épít rá és kiegészíti azt. A kapcsolat épüljön a tapintatra, a segítség csak addig tartson, amíg azt a szülő elfogadja.Szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. A szülőket tájékoztatja az óvónő a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjéről, fejlődési jellemzőiről. Kapcsolattartás formái, gyakorisága:

1 Szülői értekezletek2 Családlátogatás3 Nyilvános ünnepek, megemlékezések, ünnepélyek:

1 Mikulás- Karácsony- Farsang- Március 15.- Anyák napja- Gyermeknap- Évzáró – Ballagás

Nyílt nap, évi 1 alkalommal (február). Napi kapcsolat. Közös kirándulás, családi hétvége az évzáró után

Kapcsolat az iskolával: Az a nevelő, aki az elsősöket fogja tanítani, az év folyamán ellátogat az óvodába ismerkedni a gyerekekkel. Utolsó szülői értekezletünkön ő is részt vesz, ismerkedik a szülőkkel, elmondja, hogy mi az, amit meg kell venniük az iskolakezdésre.Nagycsoportosokkal az óvónő meglátogatja az első osztályt, tavasszal megnézik, mit tanultak volt óvodástársaik, mennyit ügyesedtek.

Egyéb kapcsolatok:

A háziorvos és a védőnő évente 1 alkalommal szűrővizsgálatot tart a gyerekek körében, a védőnő rendszeresen tisztasági szemlét tart.Gyermekjóléti szolgálattal és a családsegítő szolgálattal tarjuk a kapcsolatot.

5. Pedagógiai munka dokumentálásának rendszere

1. Óvodavezető éves terve2. Csoportok tervező munkája: csoportnaplóban heti terv, gyermekek

értékelése, bejegyzések3. Hiányzási napló, étkezők nyilvántartása4. Év végi értékelés5. IMIP

VI. TEVÉKENYSÉGI FORMÁK

TARTALOM:

1. Játék2. Tanulás3. Munka jellegű tevékenységek

ÉRTÉKELÉS:

Az életkori sajátosságok és az egyéni fejlődési ütem összevetése alapján történik az értékelés.

A játékot minden résztevékenységet átható tevékenységi formának tekintjük.Valamennyi fejlesztési terület alapvető tevékenységi formája.

Sajátos megközelítés:

A heti rend és a napi feladatok az aktuális helyi sajátosságok alapján szerveződjenek életkorhoz igazítva.

Cél:1 Sokféle tevékenységet biztosító tárgyi környezet kialakítása.2 A tévedés szabadságának lehetősége.3 A megismerés iránti érdeklődés felkeltése.

4 A munka megbecsülésére nevelés.5 Önálló munkavégzésre való képességek fejlesztése.6 Véleménynyilvánítási képességek kibontakoztatása.7 Megfelelő motiváltság a közösségi tevékenységekben való

részvételre.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

1 A különböző csatornákon kapott ingerek integrációja révén képes a tapasztalatszerzésre és a korábbi tapasztalatok új információkkal történő összevetésére.

2 Használja az egyszerű gondolkodási műveleteket.3 Ismeretei alapján végzi el és oldja meg az egyszerű feladatokat.4 Megjeleníti érzéseit, gondolatait szóban, képben.5 Kialakul feladattudata, feladattartása.6 Önállóságra törekszik különböző ismert helyzetekben.

1. Játék

Játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, mivel ez a kisgyerek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. Mindennap lehetőséget kell adni arra, hogy játékbeli igénye zavartalanul kielégüljön.

MEGJEGYZÉS:

Vegyes életkorú csoportban a választott játék tartalma az életkorhoz módosul.A vegyes csoporton belül adott a minőségi váltás lehetősége.

SAJÁTOS MEGKÖZELÍTÉS:

Lehetőségek biztosítása a gyermek számára, hogy képességeit önállóan választott, sokrétű játéktevékenységgel fejlessze, gyakoroljon.

CÉL:1 Rendelkezzék egészséges versenyszellemmel.2 Törekedjen a játék rendjének betartására.3 Legyen kreatív, együttműködő, nyitott, toleráns a játékban.4 Legyen elmélyült a játékban.5 Alkalmazkodjon a szabályokhoz.6 Tudja érvényesíteni ötleteit, javaslatait.7 Tudja elfogadni mások ötleteit, javaslatait.

Feladat:1 A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán játék lehetőségeinek

biztosítása.2 A játéktevékenységeken keresztül a külvilág elemeinek

megismertetése.3 A játék formáinak és tartalmának gazdagítása.4 A szociális kreativitás fejlesztése (kreatív együttműködés,

magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésformálás, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldások).

5 A játék rendjének szokássá válása.6 Egészséges versenyszellem kialakítása.7 A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte

biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. 8 Célunk a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása,

pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel a 3-8 éves korú gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében az együttműködés kiszélesítésével.

9 A beilleszkedési időszak a legkedvezőbb a játékkal kapcsolatos szülői szemléletformálás megkezdésére, hiszen a modellnyújtás

mellett lehetőség adódik a pedagógiai helyzetek rövid indoklására, a játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésére is, annak érdekében, hogy elfogadottá váljon a játék prioritására építő óvoda.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a szabad játék tevékenység területén:

A csoport elfogadott „etikai kódexének” nyelvi megfogalmazása, különös tekintettel a konfliktuskezelés, az asszertív (tud nemet mondani, saját érdekeit képviselni, mások agresszióját, például a csúfolódást, verekedést megfelelően kezelni) kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítása.A gyermeki kommunikáció fejlettsége és a társas kapcsolatok, pozíciók közötti összefüggések megfigyelése a játékban. A vezető egyéniségek kommunikációs stílusának megfigyelése, a gátlásos gyermek oldása pl. ölbeli játékokkal.A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése.Hiteles kommunikáció, érvek a szülőknek a szabad játék fontosságáról.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

1 Szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot választ.2 Bekapcsolódik a közös játékokba.3 Önálló, kezdeményező megnyilvánulásai vannak.4 Kialakulnak a pozitív érzelmei társai iránt.5 Kezdeményező magatartású lesz.6 Részt vesz aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban.7 Képes a szabályjátékok megtanulására.8 Betartja és követi a megismert szabályokat.9 Létrehoz egyszerű modelleket, maketteket.10 Vannak egyéni ötletei, javaslatai.11 Helyesen választ anyagot és eszközt az adott tevékenységhez.

12 Képes saját élményeinek eljátszására.13 Elfogadja társai javaslatait, ötleteit.14 Képes a csoportban való játékra.

Tartalom:

1 A játékterek megismerése, használatának tanulása.2 3-4-5 évesek

Gyakorlójátékok:

Cél: ismerje meg a játék közben használt anyagokat,

eszközöket mozgása legyen egyre összerendezettebb törekedjék betartani a játékszabályokat próbáljon meg részt venni a dalos játékokban.

Feladat:1 ismétléses cselekvések közben anyagok, eszközök

megismerése2 Szöveg-,dallam-, mozgásismétlő játékok: ritmus játékok,

egyszerű szabály játékok megismerése, elfogadása,követése.

A fejlődés jellemzői:1 ismeri a játék során használt anyagokat, eszközöket2 tud egyszerű szabályt betartani3 mozgása egyre összerendezettebb lesz4 képes mondókát, verset elmondani, körjátékot játszani

Szerepjátékok:

Cél: tudjon egyszerű szabályokat követni próbáljon meg egyszerű cselekvéseket, műveleteket

utánozni vállaljon önként szerepet

Feladat:1 egyszerű szabálykövetések (egyénenként és

csoportokban)2 jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása

A fejlődés jellemzői:1 szívesen vesz részt előadásokon2 tud alkalmazkodni szabályokhoz, társaihoz3 utasításokat végrehajt

Barkácsolás:

Cél: tudjon saját ötletei alapján is alkotni ismerje fel a használni kívánt anyagokban rejlő

lehetőségeket tudja használni a rendelkezésre álló eszközöket

törekedjen minél több és változatosabb anyag felhasználására

segítsen a játékok javításában

Feladat:1 játék, dísztárgy és egyszerűbb használati eszközök

készítése

2 játékjavítások, közreműködés apró hibaelhárításokban óvónői irányítással

3 a felkínált anyagokból adott és saját ötletek alapján valami új létrehozása

A fejlődés jellemzői:1 ismeri és használja a rendelkezésre álló anyagokat,

eszközöket

2 segít a játékok javításában3 tud saját ötletei alapján is dolgozni4 képes egyszerűbb kiegészítőket készíteni játékához

Dramatizálás, bábozás:

Cél: használja a bábokat, szerephez szükséges kellékeket próbálja ki magát egy-egy szerepben hallgasson sok mesét

Feladat:1 bábmozgatási kísérletek segítése, elősegítése2 hangutánzások3 eszközök biztosítása4 dramatizálásra való mesék kiválasztása, közreadása

A fejlődés jellemzői:1 tudja megfelelően mozgatni a méretének megfelelő

bábokat2 szívesen vállal szerepet, hallgat mesét3 ötleteit felhasználja

Építő, konstruáló játékok:

Cél: próbáljon sokféle, változatos anyagot használni hozzon létre új játékeszközöket legyen egyéni elképzelése, próbálja azt megvalósítani

Feladat:1 összerakosgató, összeszerelhető játékok, egyéni

elképzelések alapján2 változatos anyagok használata3 új játékok,eszközök létrehozása

A fejlődés jellemzői:1 rendelkezésre álló anyagokat változatosan használja fel2 új játékeszközöket hoz létre3 vannak egyéni elképzelései, amelyeket meg is tud

valósítani

4 5-6-7 évesek

a) gyakorlójátékok:

a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyerekeknél (szerepjátékok és konstruáló játékok)

b) szerepjátékok:

a játékszabályok elfogadása és betartása a környezet jelenségeinek, eseményeinek beépítése

önálló vagy csoportos játékba

c) barkácsolás:

1 játékok egyszerű javítása2 játékkészítések3 ajándéktárgyak készítése

d) dramatizálás, bábozás:

bábkészítések

önálló bábozások (mese, történet és bábválasztás)

e) építő, konstruáló játékok:

összerakosgatások, szerelések egyszerű, az élethelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítése (a valóság és a képzelet közelítésével)

f) szabályjátékok:

1 verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések.

Értékelés:

A fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak megfigyelése az életkori kategóriák szerint.

Feltételek :

2 nyugodt légkör3 sokféle játéklehetőséget biztosító csoportszoba,

játszóudvar (átalakítható terek)

4 elegendő játékidő5 sokféle játékeszköz6 megfelelő élmény biztosítása7 felnőtt utánozható mintaadása a játéktevékenységhez.

2. Vers, mese

Anyanyelvi nevelésnek, az érzelmi biztonság megadásának és az erkölcsi fejlesztés legfőbb segítő eszköze.

Cél:1 Tudjon mondókákat, verseket, meséket, játékok

szövegeit elmondani.2 Próbálja a hallottakat képi formában is megjeleníteni.

3 Próbálja megjegyezni a mese legfontosabb szereplőit, elemeit.

4 Tudjon a könyvben tájékozódni, vigyázzon annak állagára.

5 Vegyen részt dramatikus játékokban.6 Szívesen hallgasson mesét.7 Tudjon nyugodtan végighallgatni mesét.8 Próbálja meg a korának megfelelő színházi előadás

cselekményét követni.

9 Saját vers- és mesealkotásával az önkifejezése erősödjön.

Feladat:1 A hallási és beszédhallási figyelem és a hallási

differenciáló képesség fejlesztése.

2 Az akusztikus verbális emlékezet fejlesztése.3 A szeriális (sorrendi) felfogás és kivitelezés erősítése.4 Analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden

keresztül.5 A téri és idői ritmusérzék fejlesztése.6 Az anyanyelvi kódok helyes elsajátíttatása.7 A beszéd eszközként való használatának fejlesztése –

szókincsfejlesztés.

8 A beszédmegértés képességének fejlesztése.

9 A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése.10A beszédkedv felkeltése és megőrzése.11Metakommunikációs elemek jelentésének

megismertetése.12Igény kialakítása az irodalmi élményekre – irodalmi

fogékonyság alapozása.

13Könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel helyes bánásmód elsajátíttatása.

14A klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a multi és interkulturális nevelés megvalósítása.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén:

Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése).

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:1 Szívesen és spontán módon mondja a mondókákat, verseket,

meséket, hozzájuk tartozó játékok szövegeit és ismerje

mozgásait.

2 Ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalomhoz tud kapcsolni.3 Tudja a megismert szavak jelentését, megfelelően használja

azokat.4 Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzi mondatait.5 Tud kiegészíteni szóban ismert meserészletet.6 Képes a hallottak képi megjelenítésére.7 Megjegyzi a mese legfontosabb elemeit (szereplők,

események), megnevezi azokat.

8 Tud könyvben kép alapján tájékozódni, megóvja a könyv állagát.

9 Részt vesz dramatikus és mimetikus játékokban, közös műsorkészítésekben.

10Szívesen, örömmel hallgat mesét.11Igénye van a hallott irodalmi művek újrahallgatására.12Figyelmesen végighallgatja óvónőjét, társait.13Alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait (köszönés,

kérés).14Képes korának megfelelő színházi előadás cselekményének

követésére.

Tartalom:Beszélgetések a napi tevékenységek során.

1 Beszédművelés:beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, helyes ejtési gyakorlatok: légző gyakorlatok, hangadás gyakorlatok,zöngés, zöngétlen hangok differenciálása mintakövetéssel, artikulációs gyakorlatok, nyelvtörők, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, időtartam-gyakorlatok,

hangsúlygyakorlatok, hangerőgyakorlatok.

2 Idő- és téri egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése (történeti sorba rendezések).

3 Vers és mesemondások.

4 Irodalmi művek hallgatása:mondókák (népi mondókák, kiszámolók, hintázók, labdázók, párválasztók, felelgetők, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetők).

1 Mesék (állat, tündér, tréfás mesék, népmesék, műmesék, folytatásos mesék),

verses mesék,versek (népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyerekversek).

2 Irodalmi művek mimetizálása:tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással, testtartással, érzelmek kifejezése mimikával, tekintettel, gesztikulációval.

3 Irodalmi művek eljátszása – dramatizálás, bábozás (különösen fontos a dadogóknál).

4 Könyvek, folyóiratok nézegetése – helyük a könyves polcon, könyvtárban.

5 Színházi élmények nyújtása – gyerekelőadások, bábszínházi előadások megtekintése.

Értékelés:1 Folyamatos megfigyelés szempontjai:2 helyes ejtés, hangképzés helyessége,

3 kifejező képesség szóban,4 beszédkedv,5 beszédfegyelem,6 emlékezet fejlettsége,7 bekapcsolódás a közös tevékenységekbe,8 utánzókedv és ismételt játékos begyakorlások száma és szintje,9 szókincs.

Feltételek:

A fejlesztés kívánatos feltételei:

Eszközök:1 bábok (sík- és kesztyűbábok, zacskóbábok, termésfigurák),2 pingponglabda,3 szívószálak, szalmaszálak,4 szalvéta, papír zsebkendő,5 lavór,6 maskarák, különböző ruhadarabok (kalap, „pörgős szoknya”,

menyasszonyi fátyol, suba, különböző színű és stílusú kendők, terítők, plédek, babák, mackók, plüss állatok).

7 nézegetésre alkalmas könyvek.

Önképzésre javasolt könyvek:1 Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével

Iskolafejlesztési AlapítványSzorobán Kiadó Bp. 1994.

2 Mese, vers az óvodában3 Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában

Alex – Typo Kiadó Bp. 1992.1 Csabay Katalin: Lexi

Logopédiai GMK

2 Basil Bernstein: Társadalmi réteg és a nyelvi fejlődésA szociális tanulás elméleteTankönyvkiadó Bp. 1985.

3 Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában (1993)

4 Nyelvi kommunikációs nevelés az óvodában (1992)

3. Ének, zene, énekes játék

Az óvodás gyerek zenei anyanyelvének kialakítását segíti elő az óvodai éneknevelési feladatainak eredményes megvalósulása. Itt is fontos a felnőtt minta.

Cél:1 Törekedjen a tiszta éneklésre.2 Ismerje fel a tanult dalokat.3 Járjon természetes tempóban, segítség nélkül tempót tartani.4 Szívesen énekeljen társaival, ha kell egyedül is.

Feladat:1 A gyerekek zenei élményekhez való juttatása – az óvónő éneke,

vokális és hangszeres zene segítségével közös éneklésen és a zenei érdeklődés felkeltésén keresztül.

2 Az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése.3 Zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése.4 A népi-, a hagyományok-, a műzenei- és más népek dalainak,

zenéinek megismertetése.

5 Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok, zenék megismertetése, a hagyományok ápolására való törekvés.

6 Ritmusérzék, zenei hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv fejlesztése.

7 Mozgás és testtartás dalhelyzetekhez való igazításának megalapozása.

8 Közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös zenéléseken keresztül.

9 Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.

10A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

Az ének zene, énekes játék hatása a gyermek nyelvi-kommunikációs fejlődésére:Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Beszéd és zenei hallás fejlesztése. Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok).

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

1 Tud természetes tempóban járni, segítség nélkül tempót tartani.2 Elénekel hat hangterjedelmű dalokat, dúdolja az ismert

dallamokat.3 Felelgetős dalt énekel társával, vagy a csoporttal.4 Visszaénekel dallamot.5 Maga is szívesen énekel.

6 Megkülönbözteti és reprodukálja a halk-hangos, magas-mély,

gyors-lassú fogalompárokat dallamban, ritmusban.

7 Cselekvéssel kifejezi a dalritmust és az egyenletes lüktetést.8 Tud egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással.9 Törekszik a tiszta éneklésre.10Figyelmesen végighallgatja a bemutatott zenét.11Alkalmi dalokat énekel ünnepkörökhöz kapcsolódva.12Felismeri a dallammotívumok alapján hallott dalt, néhány

természeti környezetbeli hangot (többféle zenei és zörejhangot), hangszereket (ritmushangszereket és a furulya hangját).

13Ismer néhány térforma-alakítási lehetőséget (kör, csigavonal).14Próbálkozik dallamrögtönzésekkel.15Kitalál dallamhoz mozgást, játékot.

Tartalom:1 Magyar népi énekes-mozgásos játékok, más népek dalai,

játékai: egy- és kétszemélyes játékok, altatók, hintáztatók, simogatók, hajladozók, höcögtetők, lovagolók, tapsoltatók, sétáltatók, táncoltatók, labdázók stb.körjátékok és dalaik (fogyó és gyarapodó játékok, párválasztók, sor- és ügyességi játékok)

2 Magyar népszokások, a hagyomány dalai, játékai – más népek dalai: táncos játékok (lakodalmas, alakoskodók, vonulások, táncok, átalakuló játékok, kapcsolódós játékok, kapuzók),népszokások: a négy nagy ünnepkörhöz kapcsolódva.

3 Gyermekeknek írt műdalok.4 Hangszeres zene hallgatása: magyar népzenei alkotások

(vokális és hangszeres zene), műdalok, alkalmi dalok (ünnepek dalai).

5 Rögtönzött hangszerek készítése.

Értékelés:

Folyamatos megfigyelés.

Szempontjai:1 hangtisztaság, ritmika, szövegmondás, énektechnika,2 éneklés és mozgástempó szabályossága,3 ritmushangszerek kezelése,4 szívesen énekel-e, kezdeményez-e énekes játékot, hangszeres

vagy zenés elfoglaltságot?

Feltételek:

A fejlesztési eredmények érdekében kívánatos feltételek.Eszközök: cintányér, triangulum, furulya, magnetofon, kövek, babok, bábok, dob, kendők, szalagok, táncos szoknyák, labda.

Önképzésre javasolt könyvek:1 Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában /Zeneműkiadó 1974./2 Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában /Zeneműkiadó 1982./3 Zenei mindentudó gyerekeknek4 Zene Manó /CD/5 Komáromi Lajosné: A játék természetes örömével…6 Kovács Barbara: A zenei fejlesztő játékokról…7 Gerzsányné Juhász Rózsa: Micsoda madarak járnak…

4. Rajzolás, mintázás, kézimunka

Gyermeki személyiség fejlesztésének fontos eszköze a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalkotás, a kézi munka különböző fajtái, és a műalkotásokkal való ismerkedés. Fontos, hogy a nap bármely szakaszában hozzájussanak a tevékenységekhez szükséges eszközökhöz.

Cél:1 Használja fel a képi kifejezés eszközeit a belső képek

megjelenítésére.

2 Törekedjen alkotásaiban a jellemző jegyek, formák használatára.

3 Próbáljon meg egyszerű mozgást is ábrázolni.4 Tudja helyesen használni az eszközöket.5 Ábrázoljon élmény, emlékezet alapján.6 Próbálja meg követni minta után a különböző technikai

eljárásokat.7 Tudjon mintázni megfigyelés alapján.8 Próbáljon meg díszíteni saját elképzelése alapján.9 Legyen véleménye saját és társai munkájáról.10Törekedjen hibái kijavítására – megbeszélés után.11Az alkotó tevékenységben érezze jól magát.12Élvezze környezete esztétikus átalakítását.

Feladat:1 Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően.2 A vizuális jelrendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek,

formák).3 A vizuális megértés, befogadás alapozása.4 A képi, plasztikai, konstruáló kifejezőképességek

kibontakoztatása.5 A vizuális percepció fejlesztése.6 Taktilis (tapintási) ingerek erősítése.7 Szín- és formavilág gazdagítása.8 Egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének

fejlesztése (különböző anyagok és technikák megismertetése).

9 Érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt.10Kézmozgások finomítása.11Az alkotás örömének megtapasztaltatása.12Sokféle lehetőség megmutatása a képi-, térbeli megjelenítésre.

13Képi gondolkodás fejlesztése.14A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése.15Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajz, mintázás, kézimunka tevékenységben:

A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. stb.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

1 Tud kifejezni a képfelületen elemi térviszonyokat.2 Felhasználja a képi kifejezés eszközeit.3 Kihangsúlyozza alkotásaiban a jellemző jegyeket, formákat.4 Emberábrázolásában megjelennek a részformák, esetleg

egyszerű mozgások.5 Képet alkot élmény, emlékezet alapján.6 Megfelelően használja az eszközöket – rendelkezik helyes

ceruzafogással, tisztán tartja az eszközöket.7 Tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat.8 Megnevezi a színeket, azok sötét és világos árnyalatait.9 Részt vesz a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvető

térviszonyokat.10Megfigyelés után tud formát mintázni.11Önállóan vagy társaival közösen modellt, makettet készít.12Tárgyakat díszit saját elképzelései alapján.13Véleménye van saját és társai „műveiről”, műalkotásokról.14Önállóan javítja – megbeszélt módon – hibáit.15Rendelkezik koordinált szem- és kézmozgással.

Tartalom:1 alakállandóság: formaállandóság, geometriai formák különböző

nagyságainak összehasonlítása,2 képalakítás a vizuális elemek használatával (vonal, folt, forma,

színek),3 a képfelület kitöltése,4 a vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése,

rendezése a képfelületen (soralkotás, hasonlóságok, ritmus),

5 vizuális-taktilis ingerek – ujjfestés,6 táj, terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása,7 egyszerű természeti és mesterséges formák megfigyelése,

ábrázolása,8 képalakítás saját élmények, emlékezet után,9 képző- és népművészeti alkotások, képek nézegetése,10technikák megismerése (rajzolás, festés, papírragasztás,

mintázás, papírhajtogatás, egyszerű nyomhagyások),11színek keverése,12a mindennapokban használt információs jelek megismertetése

(közlekedési jelzőtáblák, járművek jelei, egyszerű ábrák),13tárgyalkotás szabadon,14térrendezések,15konstruálás,16mintázás,17anyagalakítások (gyurma, agyag, textil, fonal, dobozok, papír,

gyöngyfűzés, termések, kavicsok, homok, építőkocka, hó, gipsz).

Értékelés:

1 Egymás és saját munkák nézegetése – tanácsadás, segítségadás.

2 A „művek” bemutatása helyi kiállításokon.3 Az értékelés szempontjai:

- helyes eszközhasználat,- vizuális emlékezet szintje,- kézmozgások, fogások,- tiszta, rendezett alkotás,- részvétel a közös tevékenységben,- egyéni megoldások, ötletek.

Feltételek:

A fejlesztés kívánatos feltételei:Eszközök:

1 Színes ceruzák, zsírkréták, 10-es, 4-es ecsetek, tempera, rajzlapok, gyurma, só, liszt, ragasztó, szövőkeret, színes fonalak, hurkapálca,

2 dióhéj, szalmaszálak, búzakalász, kukoricacsuhé, kukoricatorzsa, különböző hüvelyes növények magjai, termések, színes textildarabok.

Önképzésre javasolt könyvek:3 Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár?

Alex-Typo Kiadó Bp. 1992.

4 Az óvodai ábrázolás és kézimunka módszertana (1985)5 Szappanos I.: Rajzolás, festés, tárgyalakítás

Tankönyvkiadó Bp.1 Beerné S. M., Szappanos I.: Módszertani példatár2 Várnai I.: Vizuális játékok.

5. Mozgás

Kedvezően befolyásolja a gyermek növekedését, álló- és teherbíró képességét, teljesítőképességét, segít az egészség megőrzésében, térbeli tájékozódásában, a személyisége akarati tényezőinek alakulásában.Cél:

1 Alakuljon ki egészséges versenyszelleme.2 Törekedjen elsajátítani a természetes mozgás elemeit.3 Értse meg és hajtsa végre a különböző vezényszavakat.4 Tudjon az adott szabályok szerint mozogni.5 Próbálja ki a tornaszerek használatát.6 Törekedjen végrehajtani a megadott feladatokat.7 Rendelkezzék összerendezett, harmonikus mozgással.

Feladat:1 Az egészséges életmód kialakítására nevelés.2 A természetes mozgások alakítása, fejlesztése.3 Pozitív személyiségtulajdonságok erősítése.4 Egészséges versenyszellem alakítása.5 Testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség,

gyorsaság, állóképesség, testtartás).

6 A növekedés elősegítése.7 A légző-, keringési-, csont- és izomrendszer

teljesítőképességének növelése, figyelemmel a mozgásfejlődés lépcsőfokaira.

8 A térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése.9 Az alkalmazkodóképesség fejlesztése.10Mozgáskoordináció alakítása.11A szem, kéz, láb koordinációjának fejlesztése.12A nagymozgások, rugalmasság, egyensúly párhuzamos

fejlesztése.13A testrészek megismertetése, testséma ismerete.14A vesztibuláris (egyensúlyérzetet befolyásoló) mozgások

végeztetése (labda!).

Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben:

A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével.Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

1 A mozgásfejlődés útját figyelembe véve elsajátítja a természetes mozgások elemeit (fejemelés, kúszás, mászás, ülés, állás, nyakizom-erősítés, járás, futás).

2 Különbséget tesz a harmonikus, összerendezett járás, futás tevékenységeiben.

3 Ismeri a vezényszavakat, tud a hallottak szerint cselekedni.4 Betartja és követi az adott szabályokat.5 Mozgás közben tud irányt változtatni, jobbra, balra, hátra

fordulatot tesz az irányok megnevezésével.6 Képes sor- és köralkotásokra.7 Egyensúlyoz egy lábon, valamint különböző szereken, emelt

magasságban (10-30 cm) két lábon.8 Tud fél és páron lábon szökdelni.9 Átugrik kisebb akadályokat.10Tud labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni.11A mozgásokban kitartó.

Tartalom:1 Játékok:

szerep-, utánzó-, futójátékok, szabályjátékok, küzdőjátékok (húzás, tolás, emelés).

2 Rendgyakorlatok:egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányokba.

3 Gimnasztika – szabadgyakorlatok:kartartások, nyakizom-gyakorlatok, kar-, láb- és törzsmozgások,

testhelyzetek, ellenoldaliságban ritmuskeresztezett mozgások kialakítása a mozgáskoordináció kialakulása érdekében.

4 Koncentrációs mozgásgyakorlatok:Kéziszer-gyakorlatok (babzsák, szalag, karika, labda, henger).

5 Járások, futások:természetes járás irányváltásokkal,speciális járások, állatjárások utánzása,ritmusra járások,futás egyenes vonalban és irányváltásokkal,lassítás – gyorsítás,akadályok leküzdése,versenyfutás.

6 Szökdelések, ugrálások: helyben és haladva (páros lábon, váltott lábbal, akadályokon át, le, fel, át)

7 Dobások, labdás gyakorlatok:labdafogások, labdaészlelés, labdagurítások, labdavezetések, labda fel- és ledobások (alsó és felsődobások), labdahajítások.

8 Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok:talajon (csúszás, mászás, kúszás egyensúlyozás),padon, zsámolyon, bordásfalon – vízszintes és függőleges irányban, gurulások,egyensúlyozás emelt szeren (pad).

9 Foglalkozás a szabadban:téli játékok (hógolyózás, szánkózás),atlétikai vonatkozású gyakorlat, körjátékok, versenyek, fogócskák

Értékelés:

Folyamatos megfigyelés:A hibás elemek javítása:

1 a testtartás és a mozgáselemek korrigálása.Motiválások a helyes végrehajtások és az előnyös viselkedésformák (bátorság, tolerancia, segítőkészség, kudarc elviselése stb.) kiemelésével.

Feltételek:

A fejlesztés kívánatos feltételei:Eszközök:

2 tornaszőnyeg, zsámoly, bordásfal, tornapad, karika, szalagok, babzsák, rongy-, lég- és gumilabdák, medicinlabdák (kis súlyúak), ugrókötél, lengőhinta, (trambulin, kenguru-labda)

Önképzésre javasolt könyvek:3 Gaál Sándorné – Gyarmati Zoltánné: Programterv a megújuló

óvodai testneveléshez (Brunszvik Teréz Óvónőképző Főiskola, Szarvas, 1991.)

4 Mozgásfejlesztő és tartásjavító gimnasztika5 OPI: Testnevelési játékok az óvodában6 Játékos gyermektorna7 Tóthszőllősi Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában8 Gaál Sándorné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az

óvodában9 Pappné Gazdag Zsuzsanna: Body-Roll

6. A külső világ tevékeny megismerése,matematika

Közvetlen és tágabb környezetének sokrétű és tevékeny megismerésével olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek segítenek a környezetben való, az életkorának megfelelő eligazodáshoz, és tájékozódáshoz. Ebben fontos szerep jut az óvodapedagógusnak, hiszen neki kell biztosítani az alkalmat,

időt, helyet, eszközt a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre.

A matematikai nevelés hozzájárul a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozásához. A matematikai nevelés anyagát nem elvont ismeretek alkotják. A gyermekek természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával észreveszik, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválogathatók tulajdonságaik szerint, illetve saját szempontok alapján.

Cél:1 Ismerje a településen lévő középületek funkcióit.2 Rendelkezzék néhány alapvető közlekedési szabállyal.3 Ismerje a környezetében gyakran előforduló állatokat,

növényeket.4 Próbálkozzék alapvető növény- és állatgondozással.5 Törekedjék megóvni környezetét.6 Ismerje saját testrészeit és érzékszerveit.7 Tudja megnevezni a színeket.8 Próbálja megtanulni saját személyi adatait.9 Rendelkezzen az évszakok jellemzőinek ismeretével.10Tudjon összehasonlítani mennyiségeket.11Próbálja meg elmondani az összefüggéseket a mennyiségek

között.12Rendelkezzék a meg- és leszámlálás képességével.13Ismerje fel a tárgyak térbeli elhelyezkedését egymáshoz

viszonyítva.14Tudjon válogatni a megadott szempontok szerint, maga is

találjon ki válogatási szempontokat.15Próbálja megnevezni a tanult térbeli és síkbeli alakzatokat.

Feladat:1 Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása a

tapasztalatszerzésre.2 A felfedezés örömének érzékeltetése.3 Tapasztalatok szereztetése a természeti, emberi és tárgyi

környezet elemeiről, megfelelő tájékozottsági szint kialakítása a gyermek saját környezetében.

4 A szerzett tapasztalatok szempontok alapján történő rendszerezésének megtanítása.

5 A környezet jelenségeinek, tárgyai tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak rendszerezése.

6 Összefüggések megláttatása.

7 A valóság objektív bemutatása.

8 Ítélőképesség fejlesztése.9 Pozitív viszonyulás kialakítása a természeti, emberi, tárgyi

környezethez.10Néphagyományok, a családi tárgyi kultúra beépülése,

értékeinek megismerése11Matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való

alkalmazása

Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében:

A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó.A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

1 Tudja személyi adatait (lakcím, név, szülők neve, foglalkozása,

testvérek neve), életkorát.2 Megnevezi saját testrészeit, érzékszerveit.3 Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, a napok nevét, sorrendjét,

napszakokat.4 Ismeri néhány környezetében levő épület funkcióját.5 Megnevezi a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát

(a közlekedési jelzőlámpa színeinek jelentése, gyalogátkelőhely jele).

6 Felismeri a színeket.7 Főbb csoportjaikba helyezi az élőhelyeket (ember, állat,

növény).8 Tudja az alapvető növény- és állatgondozási műveleteket.9 Részt vesz elemi természetvédelmi és környezetvédelmi

tevékenységekben (téli madárvédelem, az élőlények óvása – szelektív hulladék gyűjtés).

10Önállóan megfogalmazza a környezetszennyezés és károsítás negatív hatását.

11Jól használja a megismert kifejezéseket.

12Össze tud hasonlítani mennyiségeket (több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, egyforma hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb).

13Megfelelő szöveget alkot a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről.

14Tud meg- és leszámlálást végezni a tízes számkörben.15Megnevezi a térbeli állások helyzetének irányait (jobb, bal, előtt,

mögött, alatt, fölött, mellett, között).16Válogat alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket szempontok alapján.17Másol alakzatokat síkban és térben.18Válogat síkbeli alakzatokat tulajdonságaik szerint (kör, négyzet,

háromszög).19Ismeri a térbeli alakzatok közül a kockát.

Tartalom:

1 Tárgyak, személyek összehasonlítása:tárgyak válogatása szabadon, vagy adott szempontok szerint,tárgyak, objektumok méreteinek összehasonlítása, összemérése, különbségek megfogalmazása (hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, alacsonyabb-magasabb, keskenyebb-szélesebb, több-kevesebb),sorba rendezések mennyiségi tulajdonságok szerint (tőszámok, sorszámok), sorba rendezések egyéb szempontok szerint,halmazok elemeinek meg- és leszámlálása (több, kevesebb, ugyanannyi),halmazok keletkeztetése (hozzátevés, elvétel, egyenlővé tevés a tízes számkörben),soralkotások, sorváltások balról jobbra, föntről lefelé (szemmozgás),állítások fogalmazása (igaz-hamis eldöntése),történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembevételével.

2 Geometriai tulajdonságok megfigyelése:építés szabadonépítmények lemásolásaépítés rajz alapjánsíkbeli építések síkmértani elemekből (takarások), elemek összehasonlítása,válogatása, geometriai tulajdonságaik alapján.

3 Irányok, arányok megfigyelése (bal-jobb, alá-fölé, mellé, közé, előtt-mögött, vízszintes- függőleges).Különös ráfigyelés a térbeli helyzet zavarával küzdő gyermekekre,ferde, görbe, álló, fekvő, eleje-közepe-vége, első-utolsó, fenn-lenn, felső-alsó-középső fogalmainak gyakoroltatása – a helyszínviszonylatokat kifejező névutók gyakoroltatása.

4 A rész és egész viszonyának megfigyelése.5 Megismerési módszerek alapozása – tapasztalatszerzés a

környezetről.

6 Természeti környezet:élettelen természet anyagai,az élettelen természet változásai: időjárás, évszakok,természetvédelmi teendők, tevékenységek évszakok szerint,élő természet elemei: növények, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük,az ember testrészei, külső tulajdonságai, érzékszervek.

1 Emberi környezet:család, a család élete, családtagok,foglalkozások a családban,életmód.

2 Az óvoda és környezete:a felnőttek munkája, a gyerekek tevékenysége,az óvoda épülete – közintézmények a környéken,az emberek munkája az egyes munkahelyeken – foglalkozások,eszközök, felszerelések az egyes munkahelyeken.

3 Tulajdonságok, formák, színek, méretek vizsgálata.4 Közlekedés a faluban, városban:

eszközei, lehetőségei, dolgozói, szabályai (különös tekintettel a gyalogos közlekedésre.)

Értékelés:

Folyamatos megfigyelés.Kérdésekre adott válaszok helyessége.Szempontjaik:1 megértette-e a feladatot?2 elvégzi-e a munkát?3 igényel-e segítséget vagy önálló?4 mennyi időre van szüksége a feladat elvégzéséhez?5 milyen a megoldások minősége?

Eszközök:

1 MINIMAT készlet,2 gyurma, gyöngyök, dominók, kártyák, dobókocka, Lego,

építőkocka, termések (gesztenye, dió, csipkebogyó, kecskerágó, kökény), madártollak, színes szalagok, fonalak, kicsi üvegek, puzzle.

3 játékok, színes levelek stb.,4 képeskönyvek, mesekönyvek, verseskönyvek, színezők,

társasjátékok, munkalapok.

Önképzésre javasolt könyvek:1 Körlánc: Környezeti nevelés az óvodában2 Baranyai S-né: „Értük-velük” környezetvédelem az óvodában3 Zsámboki Károlyné – Horváthné Szigligeti Adél: Matematika

kézzel, fejjel, szívvel (Fabula Humán Szolgáltató Bt. 1996.)4 Játékos matematika I. II. III.

Kecskeméti Tanítóképző Főiskola 1990., 1991.Szerk.: Ubavity Radován

5 Játék- és feladatgyűjtemény az Epochális rendszerű tanulási folyamat az óvodában programhoz

6 Dr. Hajzer Irén: Az óvodás gyerekek matematikai nevelésének fejlesztési programja(Brunszvik Teréz Óvónőképző Főiskola – Szarvas, 1991.)

7. Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze. Az óvodás munkája játékos jellegű cselekvő tanulás, tevékenykedés, mely során többek között az anyanyelvi

nevelés is megvalósul.

Cél:1 Vállaljon önként is feladatokat.2 Munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása.3 Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű

tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása

4 Ismerje fel saját képességeit, annak határait.5 Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket.6 Legyenek rendszeresen visszatérő feladatai.7 Ismerje a különböző munkaeszközöket, tárolási helyüket,

használatukat.8 Végezzen egyéni fejlettségének megfelelő feladatokat.9 Tudja kijavítani a kisebb hibákat.10Tudjon vigyázni saját és mások testi épségére.

Feladat:1 A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak

közelítése.2 A munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében

végzett tevékenység örömének érzékeltetése.3 Baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése,

támogatása.4 Munkamegosztásra nevelés.5 Munka során a meglévő tapasztalatok erősítése, azok újakkal

való bővítése.6 A munka eredményének megbecsülésére nevelés.7 A gyermek célirányos fegyelmének, kötelezettségvállalásának

alakítása.8 Jártasságok alakítása eszközök, szerszámok használatában.

Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során:

A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

1 Törekszik az önállóságra, önként is vállal feladatokat.2 Felismeri saját képességeinek határait.3 Megismeri az eszközök használatával járó veszélyeket is.4 Egyéni fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat végez.5 Vannak rendszeresen visszatérő feladatai.6 Pontosan teljesíti megbízatásait.7 Felismeri a segítségadás lehetőségeit.8 Ismeri a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok

használatát.9 Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének

megőrzésére.10Igényli a felfedezett kisebb hibák kijavítását.11Gondozza, óvja a környezetében lévő növényeket.

Tartalom:Szükségletekből fakadó tennivalók:3-4-(5) éves korban:

a) alkalomszerű munkák:1 egyszeri vagy ismétlődő tevékenységek óvónői segítséggel,2 megbízatások önkéntesség alapján,

3 ünnepi készülődések (ajándék, tárgykészítések, díszítő munkák),

4 udvar és teremrendezések (kisebb tárgyak helyretétele, szállítása, rendrakás),

5 üzenetátadások (épületen belül),6 játékjavítások óvónői segítséggel

b) növények gondozása megfigyelő tevékenységek irányítással, közreműködés növényápolásban óvónői segítséggel, segítségadás a nagyobbaknak.

(4)-5-6-7 éves korban:

a) alkalmi munkák, feladatok: üzenetközvetítés, rendrakás, tisztogatás, kisebb javítások, ajándékkészítés, díszítő munkák egyéni ötletek alapján is, segítségadás a kisebbeknek kérésre és önálló indíttatásra.

b) növények gondozása:1 folyamatos növényápolás (ültetés, átültetés, öntözés,

gyomlálás)2 évszakokhoz kapcsolódó munkák (előkészítő és betakarítási

munkákban való részvétel),3 környezetrendezések,4 gyűjtőmunkák (a gyűjtött anyag elhelyezése, rendezése).

Értékelés:Pozitív megerősítések a tevékenységek folyamán.

Feltételek:Sokféle lehetőség biztosítása, hasznos tevékenységek.Testi épség megőrzésének biztosítása.

Nyugodt légkör.Elegendő idő.

8. Tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.

Megvalósulása: A tanulás tevékenységekben valósul meg.

1 nap folyamán adódó helyzetek2 természetes és szimulált környezet3 kirándulások4 kezdeményezett foglalkozások

Cél:

A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése.

1 Rendelkezzék feladattudattal.2 Ismerje saját értékeit.3 Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában.4 Fedezzen fel összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.5 Törekedjen többféle megoldásra.6 Legyen képes érthetően elmondani gondolatait.7 Tegyen különbséget mese és valóság között.

Feladat:

1 Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélése.2 A megismerési képességek fejlesztése.3 A tudás, tanulás iránti vágy felébresztése.4 Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakulása.5 A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztése.6 Problémahelyzetek megoldása.7 Kreativitás erősítése.8 Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése személyre szabott

pozitív értékeléssel, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével.

9 Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire.

10A tanulás lehetséges formái bővülnek cselekvéses tanulással, a felfedezéssel, és szűkülnek a feladat megoldással és az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozással.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

1 Tud önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján.

2 Kialakul feladattudata.3 Ismeri saját értékeit.4 Önálló a begyakorolt feladatok megoldásában.5 Önálló megfigyeléseket végez, felismeri a jelenségeket

változásukban is.6 Felfedezi a konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.7 Törekszik többféle megoldás keresésére.8 Szándékos figyelmének tartama eléri a 10-15 percet.9 Képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni.10Elkülöníti a mese és a valóság elemeit.

Tartalom:

Kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével, folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában.Alkalmanként kötött (kb. 20%): ének-zene, illem, közös játék, matematikai játék; mindig: a testnevelés és prevenciós tevékenység a nagycsoportban.

3-4-(5) éves korban:1 Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (a természeti és

társadalmi környezetből).2 Figyelemirányítás a lényeges, közös jegyekre.3 Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való

felidézése.4 Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek.5 Szókincsfejlesztés.

(4)-5-6-7 éves korban:1 Megfigyelések végzése közösen és önállóan.2 Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése

emlékezetből.3 Megbízatások elvégzése (emlékezetfejlesztés).4 Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései.5 Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán

megfigyelésekkel.6 Beszédfejlesztés.7 Többféle megoldási lehetőség keresése.

Értékelés : 1 A megoldások lehetőségeinek megmutatása.2 Az önellenőrzésre való rávezetés.3 Egymás megoldásainak értékelése

VII. ÓVODAI NEVELÉSÜNK SAJÁTOS FELADATAI

1. A gyermeki tehetség gondozása

Tehetségen azt a velük született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amellyel a gyermeki tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményt tudnak létrehozni.Vannak gyermekek, akiknél már fiatal korban feltűnik, hogy adottságaik valamilyen területen az átlagosnál lényegesen jobbak. Ebben a korban a tehetségre irányuló hajlamokról beszélhetünk.

Cél:1 A tehetséges gyermekek „erős” oldalának fejlesztése mellett, a

tehetségével összefüggő gyengébb területek erősítése, olyan légkör megteremtésével, amely őket elfogadja, és személyiségük fejlődését segíti.

2 Több teret, időt, lehetőséget kell hagynunk a gyermekek spontán érdeklődéséből fakadó tapasztalásnak, ismeretszerzésnek, melyet okos irányítgatással kell végrehajtani.

Feladat:

1 A lehetőségeinkhez képest fordítsunk kellő figyelmet, nyújtsunk több ismeretet, úgy, hogy a gyermekek természetes kíváncsiságára hagyatkozunk. Rá kell nevelnünk a gyermekeket, hogy keressék az összefüggéseket, ismereteik minél komplexebbek legyenek.

2 Egy- egy ismeretanyagot minél több oldalról, több megközelítésben „járjunk körül” a gyermekekkel, kapjanak az ismeretek minél több

megerősítést. 3 A szülők figyelmét ráirányítjuk a gyermekek kiemelkedőbb

képességeire, javasoljuk kérjenek szakemberektől segítséget.

VIII. GYERMEKVÉDELMI FELADATAINK

Cél:

1 Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése.

2 Az óvodai gyermekvédelem fő céljának a prevenciót tekintjük, ami magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen belül minden egyes gyermek harmonikus személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységet.

3 Feltárni azokat a körülményeket, amelyek a gyermek fejlődését hátrányosan befolyásolják.

4 A család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyerekek iránti felelősség ébrentartása. Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása azokkal a családokkal, akik segítséget kérnek, vagy látszólag segítségre szorulnak.

5 Minden gyermekre kiterjedő preventív tevékenység megszervezése, amely során szeretnénk megakadályozni a veszélyeztetett státusz kialakulását, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzését, ill. a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.

6 A sajátos nevelési igényű gyermekek önmagukhoz képest jussanak el fejlődőképességük optimális fokához, és időben a fogyatékosságuknak megfelelő fejlesztő intézménybe kerüljenek.

Feladat:

1 A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek óvodába kerülésének és járásának elősegítése.

2 Biztosítja a gyerekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén javaslatot tesz óvó - védő intézkedésekre.

3 Elősegíti az új óvodások befogadását, beilleszkedésüket az adott csoportba.

4 Lehetőségekhez képest minél jobban ismerje meg a segítségre szoruló gyerekeket és családjukat.

5 A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismeri és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kéri.

6 A tehetséggondozást segíti megvalósítani, illetve elősegíteni azt.

7 A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz hozzájutást javasol.

8 Minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a gyerekek családban történő felnevelését.

9 Jó kapcsolatot épít ki a helyi gyermekvédelmi rendszerben érintett szervekkel.

Gyermekvédelmi felelős feladata:

1 A gyermekvédelmi felelős képviseli az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, szervezi, irányítja és elősegíti ezeknek a szempontoknak az érvényesülését.

2 Feladata, hogy a családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöbölje a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, megvédje őket a testi-lelki, erkölcsi károsodástól, ill. ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat.

3 Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket.

4 Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, ill. a megszüntetés okait.

5 Elősegíti az óvónők „felderítő” tevékenységét. 6 Szükség esetén családlátogatásokat végez a gyermek óvónőivel.7 A gyermekek érdekében teendő intézkedésekhez tanácsot ad.8 Évente két alkalommal beszámol tevékenységéről a testületnek.

Az együttműködés elvei:

1 Az együttműködés kölcsönös bizalomra épül, alapja az együttes felelősség a gyermekekért. A szülő bármit elmondhat, kérdezhet, az óvónőt szakmai titoktartás kötelezi.

2 Az együttműködés célja, összhangot teremteni a családi és az óvodai nevelőmunka között

3 Az óvoda tiszteletben tartja, hogy a gyermeknevelés elsősorban a szülő joga és kötelessége, az óvoda csak folytatja és kiegészíti azt.

4 A szülő folyamatosan tájékozódhat gyermeke fejlődéséről, amit az óvónő szakmai tudásával segít.

5 Az óvónő nyitott a szülői javaslatokra, amennyiben összeegyeztethető az óvoda, az óvónő szakmai terveivel, és anyagi kihatásai megoldhatóak.

Tartalma:

1 Hátrányos helyzetű gyermekek, akik valamilyen oknál fogva hátránnyal indulnak. Ez a hátrány testi, lelki és szociális téren egyaránt jelentkezhet.

A hátrány okai általában a következők lehetnek: - a család nem megfelelő működése - a család nem megfelelő anyagi, szociális háttere - a szülők iskolázottsága és kulturális beállítódása - csonka család létrejötte.

1 Halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket a családi körülményei, szociális

helyzete miatt a jegyző védelembe vett és számukra rendszeres gyermekvédelmi támogatást, folyósítanak.Veszélyeztetett helyzetű gyermekek a nem megfelelő magatartás, mulasztás, vagy körülmény miatt kerülnek olyan helyzetbe, hogy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük gátolva, vagy akadályozva van.

2 Veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyerekek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.A gyermekek személyiségfejlődését a szülő vagy a környezet nem biztosítja, a gyermekek fejlődését veszélyezteti. A veszélyeztetettség nyilvántartásba vételének szempontjai:

- súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés, - elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi, lelki bántalmazás, - súlyos érzékszervi károsodás, illetve tartós betegség.

Együttműködés a partner és társszervekkel:

1 Családsegítő és Gyermekjóléti Szakszolgálat2 Védőnői Szolgálat3 Házi gyermekorvos.4 Gyámügyi Hivatal.

IX. ÓVODÁNK HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI

1 Az ünnepek és hagyományok jelentős események az óvoda életében. Közös élmény erejével hatnak a gyerekre, erősítik a közösséghez való tartozás érzését, közel hozzák a tágabb és szűkebb környezet

kiemelkedő eseményeit, ezáltal segítenek megalapozni a néphagyománynak, mint értéknek ápolását, megőrzését és átadását.

2 Az óvodai ünnepek összetett, komplex események, melyeknek több eleme van: - a tartalmi oldal /mit ünnepelünk?/, -az érzelmi vonatkozások, -a tárgyi kellékek, - az ünnep koreográfiája /hogyan ünnepelünk?/, -az ünnepet megelőző előkészítő szakasz a gyermekek által végezhető tevékenységei / ajándékkészítés, teremdekoráció/.

3 Az óvodai hagyományápolás szabályai:4 Fő célunk az óvodai életbe szervesen beilleszkedő hagyományok

ápolása. Az ünnepek között válogatni kell és mértéktartásra törekedni, hogy azok a hagyományok kerüljenek megőrzésre, melyek a gyermeki élettel jól összekapcsolódnak.

5 Az ünnepi előkészület, és maga az ünnep az óvoda életének természetes menetébe kell, hogy beilleszkedjen.

6 Ne zökkentse ki a gyereket a mindennapi élet ritmusából: sem a játékot, sem a levegőzést, sem a foglalkozási időt nem rövidítheti meg a gyerekek felkészítése.

7 Az ünnepek épüljenek be az óvodai nevelőmunkába, az ezekkel kapcsolatos ismeretek feldolgozásában jól érvényesüljenek a komplexitás spontán lehetőségei, tekintettel a különböző foglalkozási ágakra.

8 Az érzelmi, akarati előkészítés mellett ügyelni kell az adott ünnephez, hagyományhoz kapcsolódó tárgyi emlékek felkutatására is.

9 A gyerekek számára ne jelentsen kényszert az ünnepi készülődés, érvényesüljön a játékosság, élményszerűség, a motiválás, aktivizálás, differenciálás elve.

10 A műsor ne legyen túl hosszú, ne „produkció” legyen, hanem a csoport tudásának közös bemutatója.

Feladat:

1 Ismerje a néphagyományokat, legyen tisztában az ünnepek eredtének pontos tartalmával, körültekintően válassza meg a hozzá kapcsolódó irodalmi, zenei anyagot.

2 Ismerje a hagyományok pedagógiai jelentőségét, a szerepét a személyiség kötődéseinek alakításában, a családi és egyéb szálak erősítésében.

3 Hozza összhangba a gyerekek életkori sajátosságait a hagyományápolás tartalmával, módjával, formájával.

4 Ismertesse meg a gyerekeket is a népi kultúrával, hagyományokkal, a hozzá kapcsolódó tárgyi emlékekkel.

5 Tudjon szelektálni, hogy melyek azok az ünnepek, hagyományok, jeles napok, melyek bevihetők az óvodába,

6 Tudja, hogy milyen módon, milyen pedagógiai eljárásokkal lehet mindezeket beépíteni a gyerekek életébe.

Ünnepek, megemlékezések, hagyományok óvodánkban:

1 Születésnapok: Óvónők ajándékot készítenek a gyereknek, szülők süteményt, szörpöt, gyümölcsöt hozhatnak.

2 Hosszabb betegség miatt hiányzó gyerek meglátogatása: Közös ajándék.

3 Mikulás: A Mikulást a gyerekek énekkel, verssel fogadják. 4 Karácsony: December első hetétől készülődés, adventi koszorú

készítés, várakozás, közös meghitt beszélgetések, titkolózás, ajándékkészítés a szülőknek, egy kellemes tea délután, melyet a szülőkkel együtt kreatívan eltöltünk.

5 Farsang: Tél búcsúztatása, mulatság. Teremdekoráció, álarcok készítése, szülők megvendégelik a gyerekeket.

6 Március 15.: Nemzeti ünnepünk. Ablakdekoráció, képek gyűjtése, várépítés, megemlékezés a csoportban és a Nyíri Erdészháznál.

7 Húsvét: Tavaszvárás. A csoport ünnepe. Népi hagyományok ápolása, tojásfestés, keresés, locsolkodás.

8 Költészet napja: nagycsoportosok megemlékezése, könyvtárlátogatás.

9 Anyák napja: Édesanyák, nagymamák köszöntése ajándékkal, verssel.

10 Iskolalátogatás: Nagycsoportosok ismerkedése az iskolával, leendő pedagógusaikkal.

11 Gyermeknap: Mozgás és játék napja 12 Kirándulások: Alkalomszerűen, a természet szeretetére, megóvására,

környezetvédelemre nevelés.13 Évzáró: Az egész évben tanult anyagból összeállított ünnepi műsor

bemutatása szülőknek, rokonoknak, ismerősöknek.14 Nagycsoportosok búcsúztatása: Évzáró műsorával összekapcsolva.15 Családi hétvége, apák napja, sport délután, programok, ugrálóvár,

bográcsozás a Nyíri Erdőben.

X. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI – SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Az óvoda munkáltatói jogkörét a vezető óvónő gyakorolja. Az óvoda szakmailag önálló intézmény. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más

hatáskörbe.Az óvodavezető az intézmény szakmai munkájának egyszemélyi felelőse.

Hatáskörébe tartozik: a mindenkori költségvetésből és egyéb forrásokból (pályázatok, rendezvények) a működtetés zavartalan biztosítása.

Feladata : 1 az óvodai nevelőtestület vezetése,2 pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése,3 jogszabályok, rendeletek betartásával az óvoda zökkenőmentes

működtetése,4 együttműködés az érdekképviseleti szervekkel, fenntartóval,

Pedagógiai Szolgáltató Intézettel, nevelési tanácsadóval, szakmai szervezetekkel,

5 a Szervezeti és Működési Szabályzatban a vezetésre vonatkozó pontok betartása,

6 Az óvoda ügyvitele.

Szülők közössége:Az óvodában jól működik a szülők közössége. A szülők képviselőivel az óvodavezető és az óvónők tartják a kapcsolatot, megválasztásukra minden óvodai év kezdetén az első szülői értekezleten kerül sor, és közülük kerül ki a vezető. Elkészítik a vezető óvónő segítségével a munkatervüket, amely tartalmazza a közösség és a vezető névsorát és a következő év feladatait.Amennyiben új vagy módosított SZMSZ, vagy HOP készül, a szülői közösség véleményével befolyásolhatja azok tartalmát.

XI. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

A Közoktatási törvény 24.§ (1) kimondja: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség – e törvény 6.§-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint – kezdetéig nevelő intézmény.6.§ (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodikat, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született.Az óvodák iskola-előkészítő feladataiból eredendően – az 5 évesekre vonatkozik, részükre általános érvényű nevelési kötelezettséget határoz meg. „A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.” Az új törvényi szabályozás teret enged a „rugalmas” iskolakezdés gyakorlatának, hiszen a gyermekek érdekeiből kiindulóan a tankötelezettség kezdetének időpontját két tényezőnek, a gyermekek fejlettségének és életkorának együttes figyelembevételéhez köti.Előzetes felmérések alapján, az igen hátrányos helyzetből óvodába kerülő gyermekeket legalább az iskolakezdés előtt 2 évvel szeretnénk elhelyezni az óvodában. Szülők meggyőzése itt igen fontos.

Iskolába lépés feltételei:

Az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

1. Testileg egészségesen fejlődő gyermek eljut az első alakváltozáshoz. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása

összerendezett, harmonikus. Erősen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika.

2. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes.

3. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A 6 év körüli kisgyermek vágyik az iskolába, becsvágya támad, hogy iskolás legyen. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.

4. Téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálódásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának különös jelentősége van.

5. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama.

6. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik tartalma, terjedelme. Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás.

7. Érthetően, folyamatosan beszél, kommunikál, érzelmeit érthető formában, megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.

8. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat. Ismeri az időjárás összefüggéseit, az alapvető viselkedési szabályokat, amelyek a környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségi ismeretei vannak.

9. Az óvodáskor végére szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan érett gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító

elfogadására, képes az együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

10. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, az akarat és az önfegyelem megfelelő szintje jellemzi.

11. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Ezt a tevékenységet kitartásának, önfegyelmének, munkatempójának, önállóságának alakulása biztosítja.

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére igénybe kell venni a speciális szakembereket, csak így tudnak ezek a gyermekek az iskolai munkára felkészülni.Általában akkor tartjuk a gyermeket iskolaérettnek, ha az iskola első osztályának normaszerű követelményeit képes teljesíteni, magatartásával megfelelő módon tud beilleszkedni az iskolai közösségbe, és akinek az egészsége nem károsodott.

XII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Véleményezte: aláírás:..................................... (Szakértő) dátum:.....................................

2. Egyetértését nyilvánította: aláírás:.................................... (Szülői Szervezet) dátum:......................................

3. Elfogadta: aláírás.......................................

(Nevelőtestület) dátum.......................................

4. Jóváhagyta: aláírás:...................................... (Közhasznú Alapítvány vez.) dátum:......................................

5.Tájékoztatásul megkapta: ............................................... ........................................

........................................

6.Irattári szám: .............................................

 

XIII. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT

1. A Helyi Óvodai Nevelési Program érvényességi ideje:

A nevelőtestület határozata alapján: 2011. szeptember 01. - től

2015.augusztus 31. - ig. 2. A Helyi Óvodai Nevelési Program felülvizsgálata

Az óvoda nevelőtestülete 2015. augusztus 31.-ig felülvizsgálatot tart, és ennek eredményeképpen módosítja/hatja a Helyi Óvodai Nevelési Programot.

3. A Helyi Óvodai Nevelési Program módosításának lehetséges indokai

1 ha a vonatkozó jogszabályokban változás áll be,2 hálózatbővítés, leépítés,3 szervezeti átalakítás,4 ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol,5......................................................................................ha a nevelőtestület legalább 1/3 - a módosításokra vonatkozó javaslatokat nyújt be (a javaslat elfogadásának feltétele a nevelőtestület 50%+ 1 igenlő szavazata).

4. Előírás a programmódosítás előterjesztésére1 írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének,2 részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

5. A Helyi Óvodai Nevelési Program elérhetősége és nyilvánosságra

hozatala A megismerhetőség folyamatos biztosításának érdekében a Helyi Óvodai Nevelési Program az intézmény épületében az egész nevelési év során megtekinthető

6. A Helyi Óvodai Nevelési Program hatályba lépése

A Helyi Óvodai Nevelési Program 2011. szeptember hó 01. napján

lép hatályba. A hatályba lépést követően az intézmény valamennyi

dolgozója óvodai nevelő munkáját a Helyi Óvodai Nevelés Program

alapján végzi.

XIV. FELHASZNÁLT IRODALOM

Helyi dokumentumok:2 Micimackó Óvoda nevelési programja 1999.3 Alapító Okirat

4 Szervezeti és Működési Szabályzat5 Házirend6 IMIP

A Közoktatási törvény – OKKER Oktatási Iroda 1996.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 2003. évi LXI törvénnyel történő módosítása

Az Óvodai nevelés programja – Országos Pedagógiai Intézet 1989.

Az óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, Az alapprogramot módosító Kormányrendelet 255/2009.(XI.20.).

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvoda Program Budapest, 1996. OKI

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex-Typó, 1999.

Merei-Binét: Gyermeklélektan

Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével Iskolafejlesztési Alapítvány Szorobán Kiadó Bp. 1994.

Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? Alex-Typo Kiadó Bp. 1992.

Az óvodai ábrázolás és kézimunka módszertana (1985)

Szappanos I.: Rajzolás, festés, tárgyalakítás Tankönyvkiadó Bp.

Beerné S. M., Szappanos I.: Módszertani példatár

Várnai I.: Vizuális játékok.

Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában /Zeneműkiadó 1974./

Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában /Zeneműkiadó 1982./

Komáromi Lajosné: A játék természetes örömével…

Kovács Barbara: A zenei fejlesztő játékokról…

Gerzsányné Juhász Rózsa: Micsoda madarak járnak…

Gaál Sándorné – Gyarmati Zoltánné: Programterv a megújuló óvodai testneveléshez (Brunszvik Teréz Óvónőképző Főiskola, Szarvas, 1991.)

Mozgásfejlesztő és tartásjavító gimnasztika

OPI: Testnevelési játékok az óvodában

Játékos gyermektorna

Tóthszőllősi Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában

Körlánc: Környezeti nevelés az óvodában

Baranyai S-né: „Értük-velük” környezetvédelem az óvodában

Zsámboki Károlyné – Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel (Fabula Humán Szolgáltató Bt. 1996.)

Játékos matematika I. II. III.Kecskeméti Tanítóképző Főiskola 1990., 1991.Szerk.: Ubavity Radován

Dr. Hajzer Irén: Az óvodás gyerekek matematikai nevelésének fejlesztési programja(Brunszvik Teréz Óvónőképző Főiskola – Szarvas, 1991.)

Óvodavezetési Ismeretek – RAABE Kiadó 1998-2010.

Óvodavezetők Kézikönyve I-X. – OKKER Oktatási Iroda 1995–2002.

Dr. Szüdi János: Óvoda a közoktatás rendszerében – OKKER Oktatási Iroda 1998.

XV. MELLÉKLET

JEGYZÉKa nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató MegjegyzésI. Helyiségek

Csoportszoba Gyermekcsoportonként 1Egyéni fejlesztő szoba 1Játszóudvar Óvodánként 1Gyermeköltöző Óvodánként 1Gyermekmosdó, WC Csoportonként 1Felnőtt öltöző Óvodánként 1Nevelőtestületi szoba Központi óvodában 1Óvodavezetői iroda Központi óvodában 1Óvodavezető-helyettesi szoba Központi óvodában 1Óvodatitkári iroda Központi óvodában 1Orvosi szoba Óvodánként 1Tálaló konyha Óvodánként 1Felnőtt mosdó, WC Óvodánként 1Szertár Óvodánként 1

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai1. CsoportszobaÓvodai fektető Gyermeklétszám szerint 1Gyermekszék Gyermeklétszám szerint 1Gyermekasztal Gyermeklétszám szerintFényvédő függöny Ablakonként 1Szőnyeg Csoport nagyságától függőenJátéktartó szekrény vagy polc Csoportszobánként 2Fektető tároló Csoportonként 1Élősarok állvány Csoportonként 1Hőmérő Csoportonként 1Óvónői asztal Csoportonként 1Felnőtt szék Csoportonként 2Eszköz-előkészítő asztal Csoportonként 1Textiltároló szekrény Csoportonként 1Edény és evőeszköz tároló Csoportonként 1Szeméttartó Csoportonként 1

2. Tornaszoba Óvodánként 1Tornapad Óvodánként 2Tornaszőnyeg Óvodánként 1Bordásfal Óvodánként 2Többfunkciós mászókészlet Óvodánként 13. Egyéni fejlesztő szobaTükör 1Asztal 1Szék 6Szőnyeg 14. JátszóudvarKerti asztal Csoportonként 1Kerti pad Csoportonként 2Babaház Óvodánként 1Udvari homokozó Óvodánként 1Takaróháló Óvodánként 1Mozgásfejlesztődést segítő eszközök a gyermekek 30%-ának megfelelő arányban

-1 Udvari labda-2 Dömper-3 Homokozó készlet-4 Játékmotor-5 Kisbicikli-6 Hinta-7 Mászóka, csúszda-8 Roller-9 Forgódob-10Labdarúgó kapu hálóval-11RO-TI-KOM-12Futball labda

Óvodánként 15-25 10-15 30-45 10-15 5-6 5-6 2 5-6 2 2

2 2

5.Óvodai vezetői iroda nevelői szobábanÍróasztal és szék 1-1tárgyalóasztal 1szék 2telefon 1könyvszekrény 1Iratszekrény 1számítógépasztal 1Számítógép és nyomtató 1Szkenner 1

6. Óvodatitkári iroda Asztal 1Számítógépasztal és szék 1-1IratszekrénySzék 2telefon 1fax 1Számítógép, nyomtató 17. Nevelőtestületi szobaszék Pedagóguslétszám

figyelembevételévelKönyvtári dokumentum, pedagógiai szakirodalom

500

Könyvszekrény 1 1tükör 1 nincsFénymásoló Óvodánként 1 nincs8. Orvosi szoba Berendezése a 26/1997. (IX.

3.) NM rendelet előírásai szerint

jelenleg nincs

9. GyermeköltözőÖltözőrekesz, ruhatároló, fogas, cipőtároló

Gyermeklétszám figyelembevételével

öltözőpad Gyermeklétszám figyelembevételével

10. Gyermekmosdó, WCTörülközőtartó Gyermeklétszám

figyelembevételévelfalitükör Mosdókagylónként 1hőmérő Mosdónként 1Rekeszes fali polc Gyermeklétszám

figyelembevételévelZárható vegyszeres szekrény Mosdónként 1

III. Tisztálkodási és egyéb felszerelésekTisztálkodó felszerelések MosdókagylónkéntTörülköző Felnőtt és gyermeklétszám

szerintAbrosz Asztalonként 1Takaró Gyermeklétszám szerint 1Ágyneműhuzat Gyermeklétszám szerint

IV. Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközökSzennyesruha tároló Óvodánként 1

Mosottruha-tároló Óvodánként 1mosógép Óvodánként 1vasaló Óvodánként 1vasalóállvány Óvodánként 1szárítóállvány Óvodánként 1Takarító eszközök Óvodánként 1Kerti munkaeszközök Óvodánként 1hűtőgép Óvodánként 1porszívó Óvodánként 1Takarítógép Óvodánként 1Fűnyírógép 1

V. Nevelőmunkát segítő játékok, játékeszközökBábok, dramatizálási kellékek, barkácsolás eszközei

Csoportonként 1 készlet

Mozgásfejlesztő eszközök: karikák, labdák, szalagok, babzsák, szerpentines botok, tornabot, egyensúly-készlet, hengerek, kendők, tornaszőnyeg, zsámoly, ugrálókötél, függeszthető sportszerek

Trambulin

Óvodánként egy csoportra való készlet

Óvodánként 1

Ének-zene, énekes játékok eszközei: furulya, metalofon, dob, cintányér, triangulum stb.

Gyermeklétszám figyelembevételével

Az anyanyelv fejlesztésének eszközei: képeskönyvek, diafilmek, kártyák, fejlesztő játékok, diavetítő, vetítővászon

Gyermeklétszám figyelembevételével

Értelmi képességeket(érzékelés,észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreatív fejlesztő anyagok

Gyermeklétszám figyelembevételével

Ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás,) kézimunka, anyagok,eszközök

Gyermeklétszám figyelembevételével

A természeti, emberi, tárgyi-környezet megismerését elősegítő

Gyermeklétszám figyelembevételével

eszközökMunka jellegű tevékenységek eszközei

Gyermeklétszám figyelembevételével

Televízió Csoportonként 1DVD-lejátszó Óvodánként 2Magnetofon Csoportonként 1Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

A fejlesztésben résztvevő gyermekek létszáma szerint

VI. Egészség és munkavédelmi eszközökÉtelminta-vétel készlet Óvodánként 1Mentőláda Óvodánként 1Gyógyszerszekrény Óvodánként 1MunkaruhaVédőruhaTűzoltó készülék Óvodánként 1-2

XVI. TARTALOMJEGYZÉK

Nyomtatás után készül!

I. Az Óvoda jellemző adatai

II. Óvodánk bemutatása

III. Gyermekkép-Óvodakép

1. Gyermekkép

2. Óvodakép

IV. Az óvodai nevelés feladatai

1. Általános feladatok

2. Egészséges életmód alakítása

3. Érzelmi nevelés-szocializáció

4. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés

V. Óvodai élet megszervezésének elvei

1. Személyi feltételek

2. Tárgyi feltételek

3. napirend-hetirend

4. Az óvoda kapcsolatai

5. Pedagógiai munka dokumentálásának rendszere

VI. Tevékenységi formák

1. Játék

2. Vers, mese

3. Ének, zene, énekes játék

4. Rajzolás, mintázás, kézimunka

5. Mozgás

6. A külső világ tevékeny megismerése

7. Munka jellegű tevékenységek

8. Tanulás

9. Hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése

VII. Az óvoda irányítási-szervezeti felépítése

VIII. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei

IX. Záradék

X. Hatálybalépés

XI. Melléklet

Az óvodának a program céljához rendelt eszközrendszere, fejlesztések

Program megvalósításához szükséges források

XII. Tartalomjegyzék