archiv.masodikkerulet.huarchiv.masodikkerulet.hu/data/cms30239/kt_jegyz_08082… · web...

Budapest Főváros II. Kerületi ÖnkormányzatKépviselő-testülete_ ______________________

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült a II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. augusztus 28-án, 14.25 órai kezdettel (Bp. II. Mechwart liget 1. I. emeleti Házasságkötő terem) megtartott rendkívüli üléséről.

Jelen vannak: dr. Láng Zsolt polgármester, Bándy Péter, dr. Csabai Péter, Dankó Virág alpolgármester, Dömök Lászlóné, Ernyey László, Fekete László, Gárdos Pál, Hutiray Gyula, Káplán Tibor, Kaposi Péter, Koncz Imre, Korodi Enikő, Kunhalmi Ágnes, Lánszki Regő, Legény Béla, dr. Molnár Zsolt, Őrsi Gergely, Porkoláb Mátyás, Póta Gyula, Rataj János, Riczkó Andrea, Skublicsné Manninger Alexandra, Soltész Attila, Takács Beáta, dr. Varga Előd Bendegúz, Varga Tibor, Vaszil Krisztián, dr. Zagyvai Péter (képviselők)

Igazoltan távol van: Kollár György (képviselő)

Tanácskozási joggal jelen vannak:

dr. Szalai Tibor jegyző

Polgármesteri Hivatal részéről jelen vannak:

dr. Bálint János a Szabálysértési Iroda vezetője, Beszédes Rita Főépítész, Jafcsák Zsolt az Informatikai Iroda vezetője, Keszei Zsolt a Beruházási és Városüzemeltetési Iroda vezetője, Kisgécziné Szabó Ilona a Humánpolitikai Csoport vezetője, dr. Kolláth Adél aljegyző, az Igazgatási Iroda vezetője, dr. Láng Orsolya a Vagyonhasznosítási és Ingatlan-nyilvántartási Iroda vezetője, Nagy Péter az Építésügyi Iroda vezetője, Ötvös Zoltán a Művelődési Iroda vezetője, Pék Rita a Gyámhivatal vezető-helyettese, dr. Somogyi Mária vezető jogtanácsos, Szigetiné Bangó Ildikó a Pénzügyi Iroda vezetője, dr. Szigeti Szilvia jegyzői referens, Teuchter Ernő a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Irodavezető helyett, Tóth József Minőségbiztosítási vezető, Tuba Mónika a Belső Ellenőrzési Egységvezető helyett, Vargáné Luketics Gabriella a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetője, dr. Zala Katalin a Jegyzői Titkárság vezetője

Jelen vannak továbbá:

dr. Fábián Árpád a BUDÉP ügyvezető igazgatója, Waldherr Tünde a II. Kerületi Egészségügyi Szakhatóság munkatársa, Szabó Gergely a Budai Polgár munkatársa

Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság részéről: Derdák Dénes

Az ülés levezető elnöke: dr. Láng Zsolt polgármester

Polgármester: Mindenkinek nagyon szép napot kívánok, Hölgyeim és Uraim! Remélem, hogy mindenkinek a nyár nagyon jól telt és a pihenésből érkeztek az első testületi ülésre, akárcsak a Jegyző úr. Jelen van 29 képviselő hölgy és úr és Kollár György van igazoltan távol. Javaslatot szeretnék tenni a jegyzőkönyv hitelesítők személyére Takács Beáta és Fekete László személyében. Aki egyetért, az kérem, az igen gombot most nyomja meg.

Budapest Főváros II. ker. Önkormányzat271 /2008. (VIII. 28.) képviselő-testületi határozata

A Képviselő-testület

megbízza Takács Beáta és Fekete László képviselőket a testületi ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítésével.

(29 képviselő van jelen, 29 igen, egyhangú)

Polgármester: Következik most a polgármesteri beszámoló…

(Zaj a teremben)

Polgármester: Rögzítsük a jegyzőkönyvben, hogy 29 igennel akkor elfogadtuk a jegyzőkönyv hitelesítők személyét, és ha még tart a szavazógépek szerelése, addig megtartanám a polgármesteri beszámolót.

Napirend előtt 1./pontjaPolgármesteri beszámoló a két ülés között történt fontosabb eseményekről(szóbeli)Előadó: dr. Láng Zsolt

Polgármester

Polgármester: Az elmúlt testületi ülés óta Alpolgármester asszonnyal a következő eseményeken vettünk részt. Június 13-án és 14-én a Kerület Napja rendezvényt tartottuk a Millenáris Parkban. Ugyanekkor, szombat este a Jegyző Úrral részt vettünk a Nagy Imre háznál tartott emléktábla avatáson. Június 15-én a Klebelsberg Kúriában tartott Rossini operabemutatón vettem részt. Június 21-én átadtuk a díszpolgári címet és a Kerületért Emlékérmeket, amelyen több képviselő-társam is megtisztelt minket a jelenlétével.Június 25-én részt vettem a Kapás utcában, ahol a Semmelweis Napot ünnepeltük.Július 27-én a Moszkva téren egy sajtótájékoztatót tartottunk és két hónapos ellenőrzés után visszaadtuk a Fővárosnak, illetve FKF Zrt-nek és a BKV-nak a területet kérve, hogy próbálják meg a továbbiakban a rendet fenntartani, mert azért úgy gondoljuk, hogy fent lehet. Külön meg szeretném itt köszönni Vajthó úrnak és kollégáinak a két hónapos, nagyon kemény munkát.

2

Július 30-án a Jegyző úrral a CIB Bank felajánlását átvettük és 2 db defibrillátor készülék került át, az egyik az Okmányirodába, a másik pedig a Főépület portájára. Augusztus 11-én Székely Tamás egészségügyi miniszter úrnál voltam a hidegkúti mentőállomás ügyében. A választ szeptemberre ígérte a Miniszter úr.Augusztus 13-án a Mansfeld Péter park avatóját tartottuk, ahol több százan, a környékbeli lakosok és meghívottak vettek részt. Augusztus 15-én Bús Balázs úrral a Szépvölgyi úti HÉV átjárónál tartottunk egy sajtótájékoztatót, amelynek az volt a célja, hogy javasoljuk, hogy ezt az átjárót minimum a rakpart felújítása idejére, de a II. kerület célja szerint véglegesen nyissa meg a Főváros. Szerintünk ez nem nagy költség és tudna javítani Buda egyre inkább ellehetetlenülő forgalmán.Augusztus 21-én megnyitottam a 10. Hidegkúti Nyári Fesztivált. Ma délelőtt pedig Dankó Virág alpolgármester asszony és a Jegyző úr fogadták az ismételten nálunk látogatást tévő Dél-Koreai delegációt, akik nagy szeretettel tanulmányozzák a magyarországi önkormányzati rendszert.

Akkor most Bacsinszky György a Beruházási és Városüzemeltetési Irodavezető- helyettes beszámolója következik.Elkezdődött a Rómer Flóris úti parkoló átépítésének és automatizálásának kivitelezése. Az átépítés mélyépítési része a napokban befejeződik. A munka teljes befejezése szeptember közepére várható. 2008. augusztus első felében elkezdődött a Kolozsvári Tamás utcai sportpályák átépítésének kivitelezése, ahol jelenleg az alépítményi munkák folynak. Várható befejezés szeptember 30-a. A 2008. évi települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatása, azaz TEÚT pályázaton 16 közterületi úttal indultunk és mind a 16 pályázatunk nyert, így az elnyert támogatás 65 271 000 forint.

Bogár István úr beszámolója: A közbeszerzési eljárás lefolytatását követően megkezdődtek a parképítési és zöldfelület fejlesztési munkák. A napokban készül el a máriaremetei templomkert főbejáratának díszburkolata, illetve ezen a helyszínen a játszótér bővítés már megtörtént. A Torockó téren a játszótérre vezető út díszburkolatot kap. A Zsigmond téren új virágágyak kialakítása, illetve automata öntözőhálózat kiépítése történik. Az Üstökös utcai játszótéren lévő sportpálya új díszburkolatot kap. A kutyafuttatók kialakítása érdekében a közbeszerzési eljárás befejeződött, a nyertes ajánlattevő szeptember-október folyamán fogja a munkákat elvégezni, a Csalogány utcában, a Zsigmond téren, a Nagy Imre téren és a Margit parkban. A tavalyi évhez hasonlóan az idén is részt vettünk a „Virágos Magyarországért” mozgalomban, melynek zsűrije augusztus hónap elején tekintette meg kerületünket. A bírálók nagy részéről nagy tetszést aratott a tavaly kialakított, kb. 1600 m2 új virágágy. Ehhez ősszel további 1300 m2 felületen ültetünk virágokat.

Hollósi Lenke Beruházási és Városüzemeltetési Csoportvezető beszámolója: A magasépítési munkák közül az alábbiak fejeződtek be: a főépület Házasságkötő-Képviselő-testületi terem, tárgyalók, irodák és vizesblokk kivitelezési munkáinak műszaki átadás-átvétele augusztus 31-én lezárul.

3

A Kodály Iskola összekötő folyosójának kivitelezési munkái átadás-átvétele augusztus 28-án, azaz ma lezárul.

dr. Zala Katalin jegyzői titkárságvezető beszámolója: az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatának és rendjének helyi szabályozásáról szóló 18/2004-es rendelet 15. § három pontja is alkotmányellenes, ezért a rendelkezéseket megsemmisítette. Ez arról szól, hogy szabálysértést követ el és 30 000 forintig terjedő bírsággal sújtható, aki közterületen lévő építményen, épületen, műtárgyon, közterületi berendezési tárgyon, valamint művészeti alkotáson falfirkát, grafitit helyez el. A változást a rendeleten átvezetjük, mind a belső hálózaton, mind a honlapon bemutatjuk. Zárójelben – ezt már nem Zala Katalin tette hozzá -, remélem, az Alkotmánybíróság azt is akkor megmondja, hogyan szankcionáljuk ezeket a…Vagy, hogy hogyan tartsunk rendet a saját közterületünkön.

Engedjék meg, hogy a végén pedig - mindnyájunk nevében, azt gondolom – gratuláljak Alpolgármester asszonynak, aki júniusban egy nagyon szép és igen nagy lánygyermeknek adott életet és sok egészséget kívánjak neki, valamennyiünk nevében! (Taps) A beszámoló elfogadása következik. Aki egyet tud vele érteni, az kérem, az igen gombot most nyomja meg. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta:



a Polgármester beszámolóját - a két ülés között történt fontosabb eseményekről - tudomásul veszi.


Polgármester: Köszönöm és akkor rátérnénk a napirend előtti hozzászólásokra. Nincs jelentkező? Köszönöm szépen. Akkor a napirendet igyekszünk összeállítani.

Napirend összeállítása:

Polgármester: Az eredeti napirendhez képest az alábbi és a frakcióvezetőkkel közölt változtatásokat szeretném…Mindenekelőtt a kiküldött meghívóhoz képest én úgy gondolom, hogy a 13., 14. napirend nem igényel zárt ülést. A Jegyző úr is úgy gondolja. Bekerülne egy új napirendi pont 12-es sorszámmal, amelynek az lenne a címe, hogy Műfüves sportpályák kialakításához fedezet biztosítása. Tehát ez lenne az új 12-es napirendi pont. Innentől csúszik a többi, értelemszerűen, tehát az új 13-as és 14-es és így jön tovább, ezek nem zártak, tehát az új 13-as, 14-es és a legeslegvégén pedig 18-as napirendnek szeretném felvenni az elvi döntés a 11 607/4 és a 11 607/5 helyrajzi számú ingatlanokkal kapcsolatban. Ez szintén zárt ülést igényel, ezért raktam a zárt ülés blokk végére.

4

Aki ezzel így egyet tud érteni, az kérem, az igen gombot most nyomja meg. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta:



az ülés napirendjét az alábbiak szerint hagyja jóvá:

N a p i r e n d:

1/ Javaslat a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 7/2008. (III. 14.) rendelet módosítására az első félévben történt, rendeletben még nem szereplő változások figyelembevételével(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

PolgármesterElőadó: Szigetiné Bangó Ildikó

a Pénzügyi Iroda vezetője

2./ Javaslat az önkormányzat gazdasági programjáról szóló …/2008.(….) rendelet elfogadására(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

PolgármesterElőadó: Hutiray Gyula

a Költségvetési Bizottság elnöke

3./ „Szalonka utcai útsüllyedés kijavítása támfalépítéssel” költségvetési előirányzat módosítása(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

PolgármesterElőadó: Keszei Zsolt

a Beruházási és Városüzemeltetési Iroda vezetője részére

4./ A Kapy út - Csatárka út - Törökvész út csomópont, valamint az Eszter utca -Törökvész út - Alsó Törökvész út - Vérhalom utca csomópont körforgalmú csomóponttá alakításával kapcsolatos elektromos berendezések tulajdonjogának és üzemeltetésének átadása(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

polgármesterElőadó: Keszei Zsolt

a Beruházási és Városüzemeltetési Iroda vezetője részére

5

5./ A 12400/3 és a 12400/4 helyrajzi számú ingatlanok tulajdonjogának együttes értékesítésére kiírt kétfordulós pályázat első fordulójában leadott pályázati anyagok értékelése(írásbeli) Zárt ülést igényelhet!Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

PolgármesterElőadó: dr. Láng Orsolya

a Vagyonhasznosítási és Ingatlan-nyilvántartási Iroda vezetője

6./ A 11663/35 és a 11663/38 helyrajzi számú ingatlanok tulajdonjogának együttes értékesítésére kiírt kétfordulós pályázat első fordulójában leadott pályázati anyagok értékelése(írásbeli) Zárt ülést igényelhet!Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



7./ A 14943/23 hrsz-ú, Budapest II. ker. Szeréna út 21. (Kolozsvári Tamás utca) szám alatti ingatlan sportcélú hasznosítására, és üzemeltetésére bérleti szerződés alapján kiírt nyilvános pályázatra beérkezett ajánlat értékelése(írásbeli) Zárt ülést igényelhet!Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



8./ A 12586/1 helyrajzi számú, természetben Budapest, II. kerület Gárdonyi Géza u. 4. szám alatt található ingatlanra fennálló elővásárlási jogról történő lemondás(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



9./ Állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. §. (2) bekezdésének c./ pontja alapján(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



6

10./ A 11696 helyrajzi számú, természetben Budapest II. kerület Kondor u. 5-7. szám alatt található ingatlan megosztása(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt


A Vagyonhasznosítási és Ingatlan-nyilvántartási Iroda vezetője

11./ Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezetfejlesztési koncepciója (írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

PolgármesterElőadó: Jafcsák Zsolt

az Informatikai Iroda vezetője

12./ Műfüves sportpályák kialakításához fedezet biztosítása(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

PolgármesterElőadó: Éllő Vivien

sportreferens

13./ Budapest 11051/5 helyrajzi szám alatti ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásáról való döntés(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



14./ Budapest, II. kerület Margit krt. 15-17. III/4. szám alatti ingatlannal kapcsolatos elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó javaslat(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



15./ Gulyás Lilian kérelme a 11388/0/A/5 hrsz. alatt nyilvántartott Bp. II. Modori u. 5. fsz. 1. szám alatti lakás bérbe adására(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



7

16./ A Budapest II. kerület Repkény u. 20. fsz. 3. szám alatti lakás bérbe adása(írásbeli) Zárt ülés!Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



17./ Szociális juttatással szembeni fellebbezés(írásbeli) Zárt ülés!Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

polgármesterElőadó: Vargáné Luketics Gabriella

a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetője

18./ A Budapest II. kerület 11607/4 és 11607/5 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanok („Ingatlanok”) tulajdonjogának feltételhez kötött megszerzése, az Ingatlanok tulajdonjogának pályáztatás útján történő értékesítése az Önkormányzat projektben való érdekeltségének biztosításával(írásbeli) Zárt ülés!Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

polgármesterElőadó: dr. Láng Zsolt

polgármester


Polgármester: Mindenkinek működik a gépe? Jó.

Az eredeti 1-es napirend pont következik:

Napirend 1./ pontjaJavaslat a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 7/2008. (III. 14.) rendelet módosítására az első félévben történt, rendeletben még nem szereplő változások figyelembevételével(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

PolgármesterElőadó: Szigetiné Bangó Ildikó

a Pénzügyi Iroda vezetője

Polgármester: Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy van-e valamilyen észrevétel. (Hang) A Bizottság támogatja, a könyvvizsgálói véleményt kiosztottuk, a másik Bizottság is támogatta. Aki egyet tud vele érteni, az igen gombot kérem, most nyomja meg. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta:

8

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2008. (IX. 1.) rendelete a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 7/2008.(III. 14.) rendeletének módosításáról

A II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 53 §-a, valamint a 7/2008.(III. 14.) rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alábbiak szerint módosítja a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 7/2008.(III. 14.) rendeletét (továbbiakban: R).

1. §

Az R 1. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„A Képviselő-testület a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat 2008. évi költségvetését

kiadási főösszegét 22 833 137 ezer forintbanbevételi főösszegét 22 833 137 ezer forintban

állapítja meg.”

2. §

Az R 2. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„Az 1. § (1) bekezdésében jóváhagyott kiadásokból 2008. évben

I. Általános tartalék 163 311 ezer forint,II. Céltartalékok 1 721 120 ezer forint,

a) működési céltartalék 367 562 ezer forint,b) felhalmozási céltartalék 1 353 558 ezer forint.”

9

3.§

Az R mellékletét képező 1-17. sz. táblák helyébe e rendelet 1-17. sz. táblái lépnek.

4. §

E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit 2008. június 30-i hatállyal a féléves beszámoló elkészítése során alkalmazni kell

dr. Láng Zsoltpolgármester

dr. Szalai Tiborjegyző

(A Képviselő-testület a rendeletet 28 képviselő jelenlétében, 28 igen, egyhangú szavazattal megalkotta.)

10

Általános indokolás

A Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat 2008. évi költségvetési rendeletének módosítása az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 53 §-a, valamint a 7/2008.(III. 14.) rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak végrehajtása miatt vált szükségessé.

Részletes indokolás

1.§ A végrehajtott módosítások következtében kialakult kiadási és bevételi főösszegeket határozza meg.

2.§ Az 1. §-ban jóváhagyott kiadási főösszegből elkülönített tartalékokat mutatja be.

3. § Az 1.§-ban jóváhagyott 2008. évi főösszegek bontásait tartalmazza.

4. § A rendelet hatályát határozza meg.

Polgármester: A 2-es napirendi pont: a gazdasági programról szóló rendelet elfogadása.

Napirend 2./ pontjaJavaslat az önkormányzat gazdasági programjáról szóló …/2008.(….) rendelet elfogadására(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

PolgármesterElőadó: Hutiray Gyula a Költségvetési Bizottság elnöke

Polgármester: Ezzel kapcsolatban is azt kérném, hogy mivel jóváhagyták a megfelelő Bizottságok….Nem, Póta Gyuláé a szó.

Póta Gyula: Köszönöm szépen. Ugye, tisztában vagyunk vele, hogy ez egy ilyen muszos, tehát különböző jogszabályok, meg ellenőrző fórumok próbálják, illetve akarják kipréselni belőlünk most már tizenvalahány éve ezt a dolgot. Tudjuk azt, hogy ettől sem jobb, sem rosszabb nem lesz, úgyhogy én azt kell, hogy mondjam, hogy köszönettel tartozom az előterjesztés elkészítőjének, de a következőt szeretném azért hozzáfűzni, hogy az egy szellemes megoldás, hogy a lényegi dolgokat az első számú paragrafusba különböző ilyen dokumentumaink - amelyeket már elfogadtunk - alapján veszünk be és ez egy nagyon takarékos megoldás. Az 1-es bekezdéssel kapcsolatosan: van nekünk ilyen? Erről én nem tudok, hogy volna ilyenünk. Hát, ha van, akkor

35

rendben van, de ez valahogy nekem elkerülte a figyelmemet. Ez az egyik. Mert jó, az oktatáspolitika, arról tudok, szocpol, ezek teljesen használható, jó dokumentumok, komolyak is, de mondom, az elsőről nem tudok. A másik megjegyzésem az a második paragrafushoz, hogy kell-e egy ilyen dokumentumban programba venni azt, hogy az adórendszeren márpedig nem változtatunk. Mi van, ha fél év múlva azt gondoljuk, hogy azért van azon valamilyen…Szóval nem kellene megkötni a kezünket. Hogyha a 2. § első bekezdésének az első vesszőig tartozó fordulata kimaradna, akkor ugyanolyan jó lenne a dolog, a célnak ugyanúgy megfelelne, az APEH ugyanúgy befoghatná a száját…Vagyis az ÁSZ, bocsánatot kérek, csak nem csinálnánk magunknak ilyen…Na, ennyi volt. Egyébként…(technikai hiba, pár szó lemaradt a felvételről).

Polgármester: Tisztelt Képviselő úr, én megadom a szót a készítőjének, akit valóban köszönet illet, Hutiray Gyula urat. Egyébként pedig azt szeretném mondani, hogyha bármi gond van, ennek a gazdasági programnak a felülvizsgálata szerintem egyébként azért nem egy nagyon komoly, hónapokig tartó dolog, sőt, minden évben ezentúl felül is fogjuk vizsgálni. A Jegyző úrnak lelke rajta, hogy így legyen, tehát Ő ezt kifejezetten szeretné is, hogy minden évben felülvizsgáljuk, de megadom a szót akkor Hutiray úrnak.

Hutiray Gyula: Köszönöm szépen. Szinte pironkodom az elismerés hallatán, de örülök, hogy legalább valami kritika is elhangzott (derültség). Az adóval kapcsolatos kérdésekre azért tér ki a gazdasági program, mert a konkrét jogszabály ezt említi, hogy ezzel foglalkozni kell. Tartalmilag pedig azért így került be a szöveg, ahogy előttünk fekszik, mert jelen pillanatban, de talán ennél egy kicsit hosszabb kitekintéssel, az a véleménye a Polgármester úrnak, hogy nem kíván változtatni, nem kíván erre javaslatot tenni. Amennyiben ez megváltozna, akkor az a legkisebb probléma, hogy ezt a rendeletet is módosítani kell. Köszönöm szépen.

Polgármester: Tényleg ez a véleményem. Megadom a szót Szalai Tibor jegyző úrnak ügyrendiben.

dr. Szalai Tibor: Tisztelt Képviselő-testület, Képviselő úr! Két dolgot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy az ÁSZ eddig csak játszadozott ennek a komolyan vételével, most viszont komolyan veszi. Ez az egyik. A másik, hogy az SZMSZ-ünk szövegszerűen tartalmazza, hogy a Képviselő-testület rendeletben fogadja el a gazdasági programot és évente felül kell vizsgálni. Köszönöm.

Polgármester: Ez fog történni. Ugye, mindnyájan tudjuk, hogy ez hosszú évek elmaradt rendelete, ettől függetlenül szerintem nem fog gyökeresen megváltozni az Önkormányzat munkája ezzel a rendelettel, de hozzuk meg, ha a törvények megkövetelik. Én feltenném szavazásra, hogy akkor aki el tudja fogadni, az kérem, az igen gombot most nyomja meg. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta:

36

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének17/2008. (IX. 1.) rendelete

az önkormányzat gazdasági programjáról

A Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. §. (1) bekezdésében szabályozott feladat végrehajtása érdekében, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/1992.(VII.1.) rendelet 67. §. (1) bekezdésben írt módon Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat gazdasági programjáról a következő rendeletet alkotja:

1. §

(1) Az önkormányzat fejlesztési elképzeléseit és településfejlesztési (városüzemeltetési) politikáját az 1. melléklet szerint határozza meg.

(2) Az önkormányzat oktatáspolitikáját a 2. és 3. melléklet szerint határozza meg.(3) Az önkormányzat szociális szolgáltatás politikáját 4. melléklet szerint határozza

meg.(4) Az önkormányzat közterületek biztonságának javítását célzó stratégiáját az 5.

melléklet szerint határozza meg.(5) Az önkormányzat helyi sportpolitikáját a 6. melléklet szerint határozza meg.

2. §

(1) Az önkormányzat adópolitikájában változtatást nem tervez, az adóbevételek hatékony beszedése érdekében a megkezdett feltáró ellenőrző tevékenységet folytatja.

(2) Az önkormányzat a hatáskörébe tartozó helyi adók közül továbbra is működtetni kívánja a) a lakhatás költségeit aránytalanul meg nem terhelő magánszemélyek

kommunális adóját, mely adónemmel kapcsolatban a helyi adókról szóló törvény változást nem indukál;

b) a területarányos építményadót, annak ellenére, hogy a helyi adókról szóló törvény 2009-től lehetővé teszi az értékalapú építményadó bevezetését.

(2) Az önkormányzat a hatáskörébe tartozó helyi adók közül továbbra sem vezeti be a telekadót.

3. §

(1) Az önkormányzat befektetési politikáját évek óta folytatott gyakorlattal összhangban határozza meg.

(2) Az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséről a mindenkori költségvetési rendeletében meghatározott szabályok szerint gondoskodik.

37

(3) Részvény befektetésekről/értékesítésről való döntés 50 millió forint felett a képviselő-testület hatásköre, ezen összeghatár alatt a képviselő-testület által létrehozott bizottságok hatásköréről szóló 45/2001.(XII.22.) rendelet szabályozza. Részvényportfolió kialakítására vagy megváltoztatására irányuló döntésnél az értékállóság és a hozamtermelés szempontjait kell figyelembe venni

(4) Egyéb pénzügyi befektetésekről a képviselő-testület egyedi döntéssel rendelkezik, vagy a hatáskört az arra jogosultnak átadja.

4. §

(1) A munkahelyteremtésre vonatkozó feladat – a foglalkoztatási gondok megoldásában való közreműködés – a Fővárosi Önkormányzat feladat és hatásköre.

(2) Az önkormányzat intézményhálózatában foglalkoztatottak helyzetét és létszámát a gazdasági érdekeken túl az önkormányzat foglalkoztatás-politikai szempontokat is figyelembe véve kezeli.

5. §

A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

dr. Láng Zsoltpolgármester

dr. Szalai Tiborjegyző

(A Képviselő-testület a rendeletet 29 képviselő jelenlétében, 29 igen, egyhangú szavazattal megalkotta.)

38

17/2008.(IX. 1.) rendelet 1. melléklete

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIATartalom

Vezetői összefoglaló...........................................................................................................................41A kerület szerepének meghatározása..................................................................................................441.1 Budapest szerepe a településhálózatban.....................................................................441.2 A kerület szerepe Budapesten....................................................................................451.3 A kerület által ellátott funkciók..................................................................................451.4 A kerület vonzáskörzete.............................................................................................461.5 A kerület dinamikai jellemzői, foglalkozatási szerepköre.........................................462 A kerület egészének helyzetértékelése..............................................................................482.1 A kerület történetének rövid összefoglalása...............................................................482.2 Gazdaság....................................................................................................................512.2.1 Vállalkozások helyzete.......................................................................................512.2.2 Kiskereskedelem, vendéglátás............................................................................522.2.3 Idegenforgalom...................................................................................................532.2.4 Információáramlás..............................................................................................552.2.5 Külső elérhetőség................................................................................................552.3 Társadalom.................................................................................................................552.3.1 Demográfia.........................................................................................................552.3.2 Képzettség, műveltség........................................................................................572.3.3 Munkanélküliség, foglalkoztatás........................................................................592.3.4 Egészségi állapot.................................................................................................622.3.5 Jövedelmi helyzet................................................................................................632.4 Környezet...................................................................................................................642.4.1 Levegő.................................................................................................................642.4.2 Felszíni és felszín alatti vizek.............................................................................692.4.3 Barlangok............................................................................................................702.4.4 Talaj....................................................................................................................712.4.5 Táj-, zöldfelület- és természetvédelem...............................................................712.4.6 Épített környezeti elemek állapota......................................................................732.5 Közszolgáltatások.......................................................................................................762.5.1 Oktatás-nevelés...................................................................................................762.5.2 Egészségügy........................................................................................................782.5.3 Közlekedés..........................................................................................................792.5.4 Közigazgatás.......................................................................................................812.5.5 Szociális ellátás...................................................................................................832.5.6 Hulladékgazdálkodás..........................................................................................882.5.7 Közlekedési hálózat............................................................................................892.5.8 Közműellátottság................................................................................................913 Kerületrészekre vonatkozó helyzetértékelés.....................................................................963.1 Bel-Buda.....................................................................................................................973.2 Középső dombvidék.................................................................................................1013.3 Pesthidegkút.............................................................................................................1044 Stratégiai fejezet..............................................................................................................1074.1 A kerület jövőképe...................................................................................................107

39

4.2 Hosszú és középtávú célok.......................................................................................1114.3 Az egyes kerületrészekhez kapcsolódó rövid távú (2-3 éves) célok és az azok elérését

szolgáló beavatkozások............................................................................................1154.4 Illeszkedés vizsgálata...............................................................................................1184.4.1 A stratégia céljai és a településrendezési terv viszonya....................................1184.4.2 Illeszkedés a fővárosi és országos fejlesztési dokumentumokhoz....................1214.5 Agglomerációs együttműködés................................................................................1354.6 A célrendszer koherenciája......................................................................................1364.7 A környezeti állapot vizsgálata................................................................................1374.7.1 A levegőminőség helyzete................................................................................1374.7.2 Természeti értékek védelme.............................................................................1384.7.3 Felszíni és felszín alatti vizek...........................................................................1394.7.4 Barlangok..........................................................................................................1394.7.5 Közparkok és közterek......................................................................................1414.8 Antiszegregációs terv...............................................................................................1414.8.1 A kerületrészek jellemzői az IVS átfogó helyzetértékelése alapján.................1424.8.2 Antiszegregációs program................................................................................1515 A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek......................................................1565.1 Akcióterületek kijelölése összhangban a kerületrészek fejlesztési céljaival............1565.2 Az akcióterületi fejlesztések bemutatása..................................................................1585.2.1 Bel-Buda városközpont funkcióbővítő fejlesztése............................................1585.2.2 Pesthidegkúti városi alközpont kialakítása.......................................................1665.2.3 Pesthidegkút sport- és egészségcentrum kialakítása.........................................1695.2.4 Látó-hegy és környékének közlekedésszervezés központú megújítása............1735.2.5 Pasarét közlekedésszervezés központú megújítása...........................................1755.2.6 Óbuda-Újlak funkcióbővítő rehabilitációja......................................................1785.3 Akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendje..........................................................1816 A stratégia megvalósíthatósága.......................................................................................1826.1 Ingatlangazdálkodási terv.........................................................................................1826.1.1 Az ingatlanvagyon hasznosításának stratégiai elvei.........................................1826.1.2 Az akcióterületi fejlesztések által érintett ingatlanok.......................................1836.2 Nem fejlesztési jellegű tevékenységek.....................................................................1876.2.1 Szabályozás – tervalku......................................................................................1876.2.2 Városi marketing-stratégia................................................................................1876.2.3 Kedvezmények..................................................................................................1896.3 Partnerség.................................................................................................................1896.3.1 Alapelvek..........................................................................................................1906.3.2 Konzorciumi és támogató partnerek.................................................................1916.3.3 Partnerség a szomszédos kerületekkel és a fővárossal.....................................1926.3.4 Az IVS egyeztetésének folyamata....................................................................1936.4 Szervezeti keretek....................................................................................................1936.4.1 A városfejlesztési tevékenység elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben

1936.4.2 A városfejlesztő társaság...................................................................................1996.5 Településközi koordináció.......................................................................................2016.6 A stratégia megvalósulásának monitoringja............................................................202

40

Vezetői összefoglalóBudapest Főváros II. kerületi Önkormányzat integrált városfejlesztési stratégiája (IVS) egy fejlesztési szemléletű, középtávot átfogó dokumentum, melynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a kerületrészekre vonatkozó célok kitűzése, és azok középtávon való érvényesítése. Az IVS kidolgozása nem előzmények nélküli, létrehozását megelőzte azon helyzetfeltáró dokumentum1 elkészítése, amely az önkormányzat és hivatala, valamint az önkormányzat által működtetett intézmények személyi és tárgyi ellátottságának, működési igényeinek felmérését célozta. Az IVS a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott kézikönyvnek megfelelő struktúrában készült. A stratégia megléte feltétele az uniós városfejlesztési támogatások igénybevételének.A stratégia az egyes kerületrészekben kijelöli az akcióterületeket, amelyeken a támogatással, vagy támogatás nélkül tervezett fejlesztések megvalósulnak, továbbá a célrendszer adaptációjával megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a forrás-orientált akcióterületi tervek közötti átmenetet is. Az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselőtestülete hagyja jóvá határozati formában. A stratégia a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a kerületben és az egyes kerületrészekben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmaz. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A fejlesztési tervek megfogalmazása a helyi gazdasági-társadalmi partnerek bevonásával történik, a koncentráció elvének megfelelően, azaz egy területen több beavatkozás együttes alkalmazásával. A városfejlesztési stratégia és a részét képező rehabilitációs akciók képesek mobilizálni és összehangolni mind a közösségi (EU-s, hazai állami és önkormányzati) mind a magánszférából érkező hozzájárulásokat. Az integrált városfejlesztési stratégia tehát egy fontos eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban beazonosíthassuk a különböző fejlesztési forrásokat és a stratégiához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben fenntartható fejlesztéseket valósíthassunk meg. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik, ily módon feltételezi a város életében meghatározó tényezők partnerségét és kompromisszumát, a helyi lakosokkal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. A stratégia első része - az I., II. és III. fejezet - elemzés, amely a korábban e tárgyban elkészült anyagok, valamint a legfrissebb adatok alapján feldolgozza a kerület földrajzi, infrastrukturális, közlekedési, gazdasági, társadalmi, környezeti, kulturális és egyéb jellemzőit. Ezt követően a városszerkezet elemzése, az egyes kerületrészek beazonosítása és az előbbi dimenziók mentén való részletes elemzése történt meg. Az elemzés azonosította az egyes kerületrészek erősségeit, gyengeségeit, kitörési pontjait és a fejlődésükre esetleg veszélyt jelentő tényezőket. Ezek ismeretében kerülhetett sor a teendők meghatározására. A megoldandó feladatokat és a megoldáshoz vezető utak rendszerezése érdekében, a stratégia, a IV. fejezetben, a kerület egészére és az egyes kerületrészekre külön-külön is meghatároz rövid, közép-, és hosszú távú fejlesztési célokat. A stratégia jövőképe szerint 15-20 év múlva a II. kerületet az alábbiak jellemzik:

1 Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal fejlesztési igényeinek és lehetőségeinek felmérése, Készítette: NetGlobal Bt., 2007.

41

A lakosságszám stabilitása mellett a szolgáltatási szektor magasabb részaránya, és termelékenysége, ezen belül különösen a lakossági funkcióhoz kapcsolódó szolgáltatások jobb elérhetősége és minősége, aminek eredményeként a kerület lakói helyben tudják elérni a szükséges szolgáltatásokat. A szolgáltatások a kerületi alközpontokban létesített kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, közigazgatási és szabadidős funkciókat is betöltő központokban koncentrálódnak. Időközben két pesthidegkúti alközpont is létre jön. A meglevő bevásárló-szolgáltató központok környezetében a hiányzó lakossági szolgáltatások megerősödnek, ezáltal több olyan alközpont alakul ki a kerületben, amely lakossági igényeket elégít ki, az utazási szükséglet kiiktatásával hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez; a közösségi-társadalmi élet színtere lehet. A szolgáltatási szektorban a helyiek által betöltött munkahelyek száma is nő, elsősorban a Bel-Budai kerületrészre koncentrálódó kapacitások eredményeként A korábban városképi szempontból elhanyagolt, valamint a társadalmi szempontból alacsonyabb státuszú felhévíz-újlaki részek rehabilitációja, felzárkózása megtörténik, részben a magánszféra idegenforgalmi beruházásainak, részben a kerület ráfordításainak eredményeként; virágzó gyógyturisztikai településrész jön létre, ahol a fürdők a meglevő termálvíz-kapacitást kihasználják és további idegenforgalmi funkciókkal bővülnek. Az idegenforgalomból származó bevétel a jelenlegihez képest bővül. A kerület egyéb természeti értékeinek (erdeinek, időközben jobban feltárt barlangjainak) vonzereje is érvényesül. A tömegközlekedési szolgáltatás minősége annyival javul, hogy az utasszám növekedését eredményezi. A kerületben a jelenlegi kerékpárút-hálózat hossza megduplázódik. Kiépül az M0-körgyűrű a 10-es útig, megvalósul a Budakeszi felől érkező autóbusz-forgalom átirányítása az Etele térre. Mindezek eredményeképpen a forgalom a gyűjtő- és főutakon a jelenlegi szinthez képest csökken, a közlekedés környezetre kifejtett káros hatása mérséklődik, hozzájárulva a kerületben lakók és az idelátogatók komfortérzetének javulásához.

A jövőképpel összefüggésben a stratégia közép- és hosszú távú céljai az alábbiak:Hosszú távú célok Középtávú célok

1. Gazdaságfejlesztés: a szolgáltató szektor területileg kiegyensúlyozott kiépítése, a kerület idegenforgalmi adottságaira is épülő, szolgáltatások hangsúlyos fejlesztése.

1.1 Kereskedelmi , pénzügyi és vendéglátóipari szolgáltatások fejlesztése;

1.2 Gyógy-idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése.

2. Közlekedésfejlesztés: a gépjárműforgalom és az általa okozott károk csökkentése városszerkezeti beavatkozásokkal, valamint az alternatív közlekedési eszközök előnyben részesítésével.

2.1 Gépkocsiforgalom terhelésének csökkentése;

2.2 A balesetveszély csökkentése;2.3 Közösségi közlekedés minőségi

fejlesztése.

3. Élhető környezet biztosítása: az épített és a természeti környezet állapotának olyan szintre történő fejlesztése, hogy csak állagmegóvó beavatkozások legyenek szükségesek.

3.1 Rendezett közterületek kialakítása;3.2 A természeti környezet értékeinek

megóvása;3.3 A környezeti terhelés csökkentése.

4. Társadalmi kohézió erősítése: 4.1 A kulturális élet fellendítése;

42

lehetőség biztosítása a kerület lakóinak ahhoz, hogy a kulturális, valamint az egészség megőrzéséhez szükséges szolgáltatások legtöbbjét helyben, a kerületen belül tudják igénybe venni.

4.2 Szabadidős szolgáltatások, sport és egészségnevelés;

4.3 Oktatás fejlesztése.

Az egyes kerületrészeken belül világosan látszanak azon területek, amelyek koncentrált fejlesztése a legnagyobb mértékben segít hozzá a fennálló problémák megoldásához és a kijelölt célok eléréséhez. Ezeket az előírás szerint folytonos vonallal körülhatárolt területeket „akcióterületeknek” nevezzük. Az akcióterületek lehatárolásakor az erre vonatkozó szabályozásnak megfelelően figyelemmel kellett lenni arra, hogy a fejlesztés egyszerre érinthesse a terület városképét, műemlékeit, közlekedését, infrastruktúráját és gazdasági életét egyaránt. Ennek megfelelően az IVS – összhangban a korábbi fejlesztési tervekkel – hat fejlesztési akcióterület jelöl ki, az alábbi, a tervezett fejlesztések priorizációját is tükröző sorrend szerint:1. Bel-Buda városközpont: Tulipán utca - Felvinci út - Ribáry utca - Bimbó út - Buday László utca - Mechwart liget - Margit körút - Retek utca - Fillér utca - Garas utca által határolt terület, azaz a Fény utcai piac, a Mammut I-II. bevásárlóközpontok, a volt Ganz Villamossági Művek területe, a Marczibányi tér és ezek környéke;2. Pesthidegkút városi alközpont: a régi „városközpont” és az egyesített autóbusz-villamos-végállomás közötti, a Szipka utca - Hűvösvölgyi út - Bátori László utca - Villám utca - Nagyrét utca - Máriaremetei út - Hidegkúti út - Rezeda utca - Kőhegyi út - Ördög-árok által határolt terület;3. Pesthidegkút sport- és egészségcentrum: Pesthidegkút-Ófalu Hímes utca - Tujafa utca - Csatlós utca - Kökény utca - Bujdosó köz - Gazda utca - Mester utca - Váry köz - Rákos utca - Patakhegyi út - Templom utca - Temető utca - Hidegkúti út - Máriaremetei út - Köztársaság utca - Sólyomvölgy utca - Díszfű utca - Kond vezér utca - Máriaremetei út közé eső része;4. Látó-hegy és környéke: a kerület kertvárosi övezetének a Gábor Áron utca - Pusztaszeri út - Vend utca - Ferenchegyi utca - Zuhany utca - Felső-zöldmáli út - Pitypang utca - Csatárka út - Csatárka köz - Cseppkő utca - Verecke lépcső - Ruthén utca - (nincs közterület) - Vöröstorony lépcső - Vöröstorony utca - Kapy út - Gárdonyi Géza utca - Törökvész lejtő - Tövis utca által határolt része;5. Pasarét városi alközpont: a Pasaréti teret környező, a Gábor Áron utca - Bimbó út - Kapy utca - Csalán utca - Cirok utca - Pasaréti köz - Keskeny utca - Kuruc utca - Tárogató út - Hűvösvölgyi út - Szilágyi Erzsébet fasor között elterülő terület;6. Óbuda-Újlak: azon Duna-parti területek, amelyeket az Árpád fejedelem útja - Szépvölgyi út - Pusztaszeri út - Csejtei utca - Szeréna utca - Apostol utca - Gül Baba utca - Üstökös utca határol.

A stratégia V. fejezete valamennyi akcióterületen számba vesz minden potenciálisan megvalósítható fejlesztést, legyen szó akár a közszféra, akár a magánszféra fejlesztéseiről, akár a kettő partnerségét igénylő ügyekről, valamint az önkormányzat rendelkezésére álló eszközöket a szabályozási tevékenységtől az ingatlanvagyon felhasználásán, a potenciális partnerek felkutatásán keresztül az elérhető pályázati forrásokig. Fel kellett mérni a belátható fejlesztések

43

tőkeigényét, valamint amennyire erre az önkormányzatnak ráhatása van, el kellett dönteni a beavatkozások sorrendjét. Az ún. akcióterületek fejlesztésének részletes tervei az előírásoknak megfelelően „akcióterületi tervek” keretein belül készültek el.

Az egyes akcióterületeken a fejlesztés az alábbi területekre fókuszál: 1. Bel-Buda városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése: a Marczibányi tér, illetve a Lövőház funkcióbővítése, hagyományos kereskedelmi tevékenységek, szolgáltatások fejlesztése, forgalomcsillapítás, közterület-rendezés, zöldövezet-fejlesztés, középtávon a Margit körút - Lövőház utca - Fény utca - Kis Rókus utca tömb rendezése;2. Pesthidegkúton városi alközpont kialakítása: kisvárosias szolgáltató központ kialakítása, a kereskedelmi-szolgáltató funkció megerősítése, munkahelyek létrehozása, ehhez kapcsolódó közlekedési fejlesztések, infrastruktúra-fejlesztés;3. Pesthidegkúti egyéb fejlesztések: sport- és egészségcentrum kialakítása, sportlétesítmények építése, közösségi terek létrehozása, munkahelyek létrehozása, közösségi funkciók erősítése, infrastruktúra-fejlesztés, mentőállomás létrehozása;4. Látó-hegy és környéke közlekedési szempontú megújítása: közlekedésfejlesztés, infrastruktúra-fejlesztés, barlangok védelme, közösségfejlesztés;5. Pasarét közlekedésszervezés központú megújítása: közlekedésfejlesztés, zöldterület-rendezés, a Honvéd Lovarda hasznosítása rekreációs vagy irodai, konferenciaközpont célokra, munkahelyteremtés, infrastruktúra-fejlesztés, oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése;6. Óbuda-Újlak funkcióbővítő rehabilitációja: Kolozsvári Tamás utcai sportcentrum fejlesztése, leromlott állapotú lakóházak rehabilitációja, közlekedésfejlesztés, gyógy-idegenforgalom és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése.Az önkormányzat az akcióterületeken belül a közterületeken, valamint saját tulajdonú telkein saját forrásból, illetve támogatásból valósítja meg a fejlesztéseit. A tervezési szakaszban egyeztetett a fejlesztésben érintett intézményekkel és hatóságokkal. A tervezés előrehaladásával megkereste a területen működő kulcsszereplőket, hogy azok elképzeléseit is beépíthesse a tervekbe, illetve – amennyiben szükséges – hogy elképzeléseit azokhoz alakítsa. Az integrált városfejlesztési stratégia véglegesítése előtt az önkormányzat biztosította, hogy a helyi lakosok és a civil szervezetek javaslataikkal érdemben hozzájárulhassanak a stratégia kidolgozásához.

A kerület szerepének meghatározásaBudapest szerepe a településhálózatbanA főváros Közép-Európa egyik vezető politikai, innovációs, üzleti, kulturális és turisztikai központja. Politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt kiemelkedő szerepet tölt be az ország életében, hiszen a város és térsége az országos hatáskörű döntéshozó és irányító szervek túlnyomó többségének székhelye. Az országos hatókörű szerveken kívül a város több európai kormányzati intézmény székhelyéül is szolgál.A fővárosban működik az ország szellemi kapacitásának jelentős hányada. A városban található a felsőfokú kulturális, oktatási létesítmények, tudományos és kutatóhelyek meghatározó része. Budapest és agglomerációjának gazdasági súlya kimagasló országos viszonylatban. A magyar GDP 35%-át előállító Budapest egy főre jutó GDP-je mára 25%-kal magasabb az európai átlagnál. A város és térsége a nemzetközi üzleti érdeklődés legfontosabb célpontja. Közvetítő szerepével az ország a nemzetközi munkamegosztásban való növekvő szerepvállalását segíti.

44

A főváros természeti építészeti adottságai, történeti, városképi, kulturális öröksége miatt az országon belül első számú központja a nemzetközi turizmusnak is. A város Európa tíz leglátogatottabb városa közé tartozik.A kerület szerepe BudapestenBudapest főváros II. kerülete a Duna bal partján, a budai oldalon 36,34 km2-en terül el. Keletről a Duna, északról a Szépvölgy, a Hármashatár-hegy vonulata, illetve Solymár, nyugatról a Budai-hegység, Nagykovácsi és Remeteszőlős, dél-keletről a Budakeszi út, majd az Ördög-árok vonala, délről a Budai vár határolja. Területe a völgyekben elterülő kisebb részeket leszámítva döntően a Budai hegység hegyes, dombos vidékére esik.A kerület a Budapest Főváros Településszerkezeti Tervében megkülönböztetett Belső, Duna menti, valamint Hegyvidéki zónákba tartozik. A Belső és Duna menti zóna a Csalogány utca, Fő utca, Margit körút által határolt területet, valamint Felhévízt foglalja magába. A kerületben ez a legsűrűbben, általában zártsorúan beépített vegyes lakó- és intézményi funkciójú terület. Itt a kezdetektől a lakófunkció a legfontosabb, ami a kevésbé forgalmas területeken fennmaradt, míg a főútvonalak menti sávokban dominánssá váltak az üzleti célú építkezések, beruházások, felújítások. A közelmúlttól megfigyelhető az irodaépítkezések területi eltolódása, emellett azonban a belső területek kedveltsége az irodaépítések tekintetében – ha csökkenő mértékben is – fennmaradt. A felhévízi gyógyforrások kiemelkedően értékes területén a gyógyvízhez kapcsolódó szolgáltatások vannak jelen.A kerület közel felét elfoglaló, hagyományosan magas presztízsű hegyvidéki lakóövben a lakófunkció, korlátozott mértékben az üzleti célú beruházások, továbbá a speciális intézmények léte domináns. Az elmúlt évtizedben egyrészt új központi funkciókkal – pl. kereskedelmi létesítményekkel – gyarapodott a korábban meglehetősen ellátatlan, “központ nélküli” térség, másrészt több irodai-munkahelyi beruházás hatására a városi funkciók vegyessége is fokozódott. A belső városrészek ma kevésbé zsúfoltak, azonban nehezen feloldható közlekedési konfliktusok jöttek létre, és környezeti szempontból kedvezőtlen besűrűsödés alakult ki a hegyvidék fő- és mellékútjain egyaránt.A kerület összterületéből 13,7 km2 külterületen található, így ez a legtöbb beépítetlen és zöldterülettel rendelkező fővárosi kerület. A külterület jellemzően a Budai hegyvidék magasabb fekvésű, döntően erdős területeit fedi le. A jelentős erdőterületekkel bíró külterületi részek a város legértékesebb lakóterületeit és intézményeit magába foglaló területét tagolják.

A kerület által ellátott funkciókA gazdaságban a Ganz Ansaldo kitelepülésével az ipari jelleg teljesen megszűnt, így maradt a szolgáltató ágazat, melyben kis- és középvállalkozások, valamint az irodaépületek építésével együtt egyre növekvő hányadban hazai és multinacionális cégek egyaránt fellelhetők. Ezen ágazatokban működő cégek irodái döntően a belső zónában helyezkednek el. A budapesti viszonylatban jelentős nagyságú külterületen, ugyan összességében elhanyagolható súllyal, de a mezőgazdasági (azon belül is elsősorban erdőgazdasági) funkció is fellelhető.A kerület számos igazgatási, közszolgáltatási intézménynek otthont ad. Ezek közül a főbb intézmények a következőek: Gazdasági Minisztérium, Külügyminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Közút Kht., Gyorskocsi utcai Börtön és Katonai Ügyészség, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, APEH Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézete, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Közbeszerzések Tanácsa, Országos Meteorológiai Szolgálat, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség, valamint az Országos Borminősítő Intézet.

45

A kereskedelemben az elmúlt években számottevő változások történtek. A létrejött közepes méretű bevásárlóközpontok már minden szolgáltatást biztosítanak a kerület lakói számára, a Mammut üzletközpont vonzáskörzete pedig – közlekedési konzekvenciáiban jelentős fennakadásokat okozva – az egész észak-budai térségen is túlmutat.A kerület hagyományosan nagy figyelmet fordít az alap- és középfokú oktatásra. Nyolc óvoda és bölcsőde, öt általános iskola, négy általános iskola és gimnázium, és két gimnázium van a kerületben, ezen kívül Pedagógiai Szakszolgálat, Pedagógiai Szolgáltató Központ, valamint önálló logopédiai, gyógytestnevelési intézmény és zeneiskola áll a kerületi lakosok rendelkezésére.Egészségügyi ellátás tekintetében fővárosi szintű feladatmegosztás érvényesül. A kerületi egészségügyi intézmények a következőek: Budagyöngye Kórház, Budapesti Szent Ferenc Kórház, Budai Irgalmasrendi Kórház, Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet. A közelmúltban két jelentős egészségügyi intézmény: a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet, valamint az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet került felszámolásra.A szociális ellátórendszer körébe tartozik a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona, valamint a Gondozási Központok és Idősek Klubja.A kulturális szolgáltatások közül kiemelkedik a Millenáris Park, a Marczibányi Téri Művelődési Központ, a Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ, a Bartók Béla emlékház, illetve a Vízivárosi Galéria. A kerületben van még ezen kívül négy könyvtár, négy színpad, két mozi, valamint 18 galéria és kiállítóterem.A kerület vonzáskörzeteA kerületet, a városszerkezetben elfoglalt helye és szerepe miatt, szoros kapcsolat fűzi a többi kerülethez észak-déli irányban, valamint az agglomerációhoz nyugat-keleti irányban. Azok az agglomerációs települések, amelyek a kerületen keresztül kapcsolódnak a fővároshoz (Budakeszi, illetve a szomszédos települések: Budajenő, Telki, Páty, valamint jelentős részben Solymár) közlekedési szempontból döntően a kerületet terhelik. Nagykovácsi és Remeteszőlős zsáktelepülések, forgalmuk teljes egészében a kerület közlekedését terheli, ebben változás nem is várható. A III. kerület, valamint a teljes észak-nyugati agglomeráció számára a kerületen keresztül vezet az út Dél-Budára és részben Pestre is. Az agglomerációs települések irányából érkező forgalom, jórészt átmenő forgalom, azonban a kerületben létrejött kereskedelmi és szolgáltató központok már mint közlekedési cél is megjelennek. A kerület egyes létesítményei fővárosi és országos szintű vonzerővel rendelkeznek. Ezek közt hangsúlyozni kell a gyógyfürdőket, az elsősorban Bel-Budán megtelepedett irodákat, a Mammut üzletközpontot, valamint a fontosabb kulturális létesítményeket. A kerület erdői ugyancsak jelentős mértékben vonzzák a fővárosiakat. A szomszédos kerületekkel való kapcsolat a fővárosi szintű (egészségügyi, igazságszolgáltatási, stb.) feladatmegosztás következményeképpen jelentős.

A kerület dinamikai jellemzői, foglalkozatási szerepköreNépességA kerület városszerkezeti elhelyezkedése lakásépítési szempontból mindig is vonzó volt, így 1980-ig a népesség a lakásállománnyal párhuzamosan dinamikusan növekedett. Ekkorra a beépíthető területek nagyrészt beépültek, a bevándorlás mérséklődött. A kerület lakónépességét az 1980-as években döntően a természetes népmozgalmi folyamatok határozták meg, melynek következtében a lakosság lassú csökkenésnek indult (1980 és 1989 között 4,3 %-kal). A

46

http://www.masodikkerulet.hu/kultura/intezmeny/?catalog3_id=593




http://www.masodikkerulet.hu/intezmeny/oktatas/?catalog3_id=681

http://www.masodikkerulet.hu/intezmeny/oktatas/?catalog3_id=682

kilencvenes évek elején az agglomerációba való tömeges kiáramlással a kerület lakossága jelentősen csökkent (1990 és 1997 között 11,6%-kal). Az elmúlt 10 évben ez a folyamat megállt, jelenleg stagnálás a jellemző, amint az az 1. táblázatban nyomon követhető.1. táblázat A lakónépesség alakulása

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 200690 773 88 936 87 363 92 611 90 531 89 514 88 574 87 438 88 036 88 058

Forrás: KSH.

FoglalkoztatottságMivel a kerület lakossága iskolai végzettségét tekintve Budapesten belül is kiemelten képzettnek számít, ezért a döntően a képzetlenebb lakosságot sújtó munkanélküliség a legkritikusabb időkben sem okozott problémát. A regisztrált munkanélküliek száma 2001-re a négy évvel korábbinak kevesebb mint felére esett vissza, így az elmúlt évek lassú emelkedése ellenére is kimondottan alacsonynak tekinthető.2. táblázat A nyilvántartott álláskeresők száma

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006887 596 535 458 376 387 427 534 549 534

Forrás: KSH.

Gazdasági szervezetekA vállalkozások száma lassú, de stabil növekedést mutat, mely a legutolsó időkben megtorpant. A változás iránya és mértéke megegyezik az országos átlaggal.3. táblázat A működő vállalkozások száma

1999 2000 2001 2002 2003 2004 200511887 12392 12814 13371 13500 13782 13699

Forrás: KSH.

A kerületben a szolgáltató ágazat, ezen belül is a gazdasági és pénzügyi szolgáltató ágazat a domináns. A nagyipar lassú leépülése nem meglepő, annál feltűnőbb a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások folyamatos és jelentős térvesztése. A pénzügyi és gazdasági szolgáltatással, ingatlanügyletekkel és oktatással foglalkozó vállalkozások száma a másfélszeresére nőtt az elmúlt években, ugyanakkor többi nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások száma nagyjából stagnált, ahogy ez a vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerint csoportosításából is látszik.

47

4. táblázat Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági ág szerint

Nemzetgazdasági ág 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005Mezőgazdaság, vadgazdálkodás,

103 99 99 108 104 109 112

Bányászat, feldolgozóipar, villamos

1229 1214 1150 1130 1074 1009 955

Építőipar 546 509 490 516 545 528 527

Kereskedelem, javítás 2562 2547 2391 2243 2116 2129 2061

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

291 285 286 287 289 303 332

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

308 315 321 402 380 384 372

Pénzügyi közvetítés 168 185 228 233 224 219 259

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

4778 5159 5590 6021 6263 6523 6504

Oktatás 298 341 405 476 506 531 522

Egészségügyi, szociális ellátás

643 718 747 732 731 752 761

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

961 1020 1107 1223 1268 1295 1294

Egyéb tevékenység 112

A kerület egészének helyzetértékeléseA kerület történetének rövid összefoglalása2

Az Árpád-kor előtti időkAz első, a neandervölgyi embertől származó leletre a kerület területén Pesthidegkút környékén, a Remete-szurdokban találtak. Magyarországon e típusnak ez a második legrégibb előfordulása. A régészek i.e. III. évezred második felében a Közel-Keleten és Európa számos részén elterjedt, úgynevezett Harangedény-kultúrához tartozó harcos-kereskedő népek több telepének lelőhelyét találták meg ezen a területen.A római korból viszonylag sok, a II. kerület történetére vonatkozó információ áll rendelkezésre. Az I. században a budai Duna-partot őrző három lovas alakulat közül az egyik a Vízivárosban állomásozott. A limes út melletti vízivárosi telepet 260 körül a szarmaták és a kvádok elpusztították, nem is épült később újjá. A III. század második felében a budai hegyvidéken – például a Szemlő-hegyen – az aquincumi katonai arisztokrácia rendelkezett birtokkal. 400 körül a rómaiak kiürítették Kelet-Pannóniát, az V. századtól kezdve a romanizált lakosság nyomai többé nem mutathatók ki.A történészek feltételezése szerint a honfoglalás után Budapest a vezértörzs, a Megyer (Tarján) szállásterületéhez tartozott. Az óbudai romok birtoklásához fontos belpolitikai események kapcsolhatók. A Kuruclesi-dűlőkben a régészek honfoglalás kori sírokat tártak fel, az adatok mennyisége és minősége mégis kérdésessé teszi a budai oldal bárminemű jelentőségét a 895 utáni években.

Árpád-kortól a török kiűzéséigA II. kerület területén az Árpád-kortól kezdve több település egykori nyomai mutathatók ki. A honfoglaló magyar törzsek egyikének nevét viselő Nyéken (a mai Szajkó utca környékén) X-XI.

2 Forrás: www.masodikkerulet.hu

48

századi temetőket találtak. E falu középkori határai Buda, Felhévíz és Hidegkút voltak. Több mint valószínű, hogy már III. Béla korában királyi vadaskert működött a falu mellett. Birtokosai – az uralkodó családon kívül – a XIV-XV. században főleg kisnemesek, illetve budai polgárok voltak. A falu középkor végi, nemcsak lokális jelentőségét a határában létesített vadaskert, vadászkastély és nyári lak (a mai Hűvösvölgyi út 78.) adja, e két utóbbit Mária királyné és Zsigmond király kezdte építtetni, majd Mátyás átalakíttatta és bővíttette. Főként a Jagellók alatt volt a Budán tartózkodó királyi udvar kedvelt vadászhelye.A fellelhető történeti forrásokban a XIII. századtól kezdve mintegy húsz Nyéktől északra lévő települést említenek meg, melyekben a kor speciális szolgáltató népei, a királyi trombitások éltek, akiket I. Lajos király nemesített 1373-ban. Ezek egy része Budára költözött, budai polgár családokba házasodott, majd megszerezte Hidegkút jelentős részét. A XVI. század elején a Podmaniczky család is szerzett itt földbirtokot. Hidegkút keleti határában helyezkedett el a forrásokban első ízben 1212-ben megjelenő Gercse falu, melynek temploma a XIII. századból való. A török hódítás előtti két évszázadban 50-60 háztartásos népes település volt, a lakosok mind egytelkes paraszt-nemesek voltak.A XII. századig vezethető vissza (Buda) Felhévíz (Superiores aque calidae Budenses) története. Nevét a mai Császár és Lukács fürdő környékén feltörő melegvizű források után kapta. Eredetileg Óbuda része volt, déli határa körülbelül a Lánchíd budai hídfőjéig tartott. Felhévíz piactere – hozzávetőlegesen a mai Bem téren – a II. Géza által alapított Gézavására és Óbuda első csónakos réve. Lakosságának zöme magyar volt, túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozott. A terület déli végén tartották Buda pünkösdi országos vásárait a XIV-XV. században. Vásártere körül a király, egyházi intézmények és bárók palotái állnak. A Felhévízt környező hegyek déli lejtőin (amit a középkorban málnak – mely a mell szó változata – hívtak) szőlőt termeltek. E bortermő vidék a király, a margitszigeti apácák, a felhévízi konvent és a mogyoródi apátság birtokaihoz tartozott.A tatárjárást követően Felhévíz déli részéből jött létre Buda, magyar lakossággal, központjában Szent Péter vértanú tiszteletére emelt plébániatemplommal (körülbelül a Csalogány és a Medve utca sarkán), aki névadója lett a településnek. Kubinyi András szerint Szentpéter külváros volt Buda gabona- és takarmánykereskedelmének centruma.A Budán tartózkodó királyi udvar, illetve uralkodó család számára Nyékhez hasonlítható fontosságú, de országos szempontból is igen jelentős hely volt a János- és Hárs-hegy nyergén épült Szent Lőrinc kolostor (romjai a Budakeszi út 93. alatt találhatók), az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok központja. 1300-ban kezdték építeni a pilisszentkereszti remeték egy Szent Lőrinc tiszteletére emelt kápolna helyén. A XIV. század elején már a rend főkolostora, később a budaiak fontos zarándokhelyévé vált. 1381-ben itt helyezték el I. Lajos király által Velencéből hadizsákmányként megszerzett remete Szent Pál földi maradványait. A XVI. század elején többszöri átépítés után, kiterjedését tekintve, az ország legnagyobb kolostora lett, híres volt értékes könyvtáráról is. Mátyás király kedvelte a budaszentlőrinci pálosokat, gyakran megfordult náluk, több ízben kiváltságokkal ruházta fel őket. A török pusztította el a kolostort, 1541 után már nem említik a források. A XIX. században, amikor tudományos feltárása megkezdődött, magyar Eskuriálnak is nevezték. Budát a török 1541-ben foglalta el. A Buda határában lévő falvak többsége pusztává vált. Gercsét 1595-ben hagyták el végleg lakosai, Hidegkúton 1559-ben mindössze tíz, 1662-ben tizenkét adófizetőt írtak össze a budai defterdárok. Végleg elenyészett Nyék falu is, valamint a többi budai külváros, Felhévíz, Szentpéter. A budaszentlőrinci pálos kolostor köveit 1620-ban elhordták a vár erődítési munkálataihoz.

49

A török korban a Vár körüli legnagyobb lakótelep, az úgynevezett Varos volt (e magyar szó átkerült az oszmán-török szókincsbe), a mai Széna tér, a Bem tér és a Lánchíd budai hídfője között, tulajdonképpen a későbbi Víziváros. A Varost kettős falrendszer védelmezte, valamint a mai Széna tér környékén egy nagy mocsár. A polgári lakosság és főleg a nem muszlimok a falakon túl a mai Jégverem és a Széna tér közötti dombon éltek, külön csoportokban a magyarok, zsidók, cigányok és a balkáni népek. Itt négy nagyobb és tizenkét kisebb dzsámi épült, főleg a keresztény templomok helyén. 1686-ban a Szent Liga hadának főserege Lotharingiai Károly vezérlete alatt a mai Zsigmond tér és Pasarét között táborozott. Az 1541 és 1686 közötti, mintegy másfél század mérlegéhez nemcsak a pusztítás tartozik, hanem az oszmán-török építészet magyarországi vonatkozásában kimagasló, ma is látható alkotásai, a Császár fürdő, a Király fürdő, valamint Gül Baba türbéje.

A török kiűzésétől Budapest egyesítéséigA török kiűzése után Buda hat részből állt, a Várból és öt külvárosából, melyből három a mai II. kerület területére esett: Víziváros, Országút, Újlak. Míg a század elején még csak egy utca volt a mai Víziváros területén, a reformkor idején már alig volt üres telek. A Víziváros jelentőségét a kereskedelem adta és a számos (részben katonai) nyilvános és középület. A Fő utca környéki házak árulkodtak csak polgári jólétről, egyébként a városrész – nemcsak építészetileg – falusias jellegű volt. Különálló egységnek tekintették a horvátok által lakott Horvátvárost, ide tartozott a mai Szász Károly utca két oldalán egykor elterülő budai temető is.Az Országút (Landstrasse) városrész az itt Bécs felé tartó országútról kapta nevét, itt is alapvetően kereskedelemmel foglalkoztak a lakók, és hasonlóan a Vízivároshoz falusias jellegű volt. Újlak a Duna mentén az Országút, Szemlőhegy, Pálvölgy és Óbuda között a középkori Szentjakabfalva megmaradt utcái helyén alakult ki a XVIII. század folyamán. A lakosság nagy része ide települt római katolikus német, iparral és kereskedelemmel foglalkozó népesség volt. Az 1838. évi nagy dunai árvíz ebben a három külvárosban is komoly pusztításokat végzett: 1144 ház maradt meg, 235 nagyon megrongálódott, 183 pedig összedőlt.Szintén a XVIII. századi újjáépítés során jött létre ismét Hidegkút falu is, melyet báró Kurz császári kamarás vásárolt meg és főleg a Fekete-erdő környékéről származó svábokkal népesítette be. A reformkorban (1825-1848) kezdtek épülni Buda határában kirándulóhelyek – például Kuruclesen, Lipótmezőn, Hidegkúton a Jägerhaus, vagy Zugligetben a Szép Juhászné vendéglő – valamint nyaralók.

1873-tól Nagy-Budapest létrehozásáig

Kerületünk mai képét ebben a korszakban nyerte el, Budapest világvárossá fejlesztésével párhuzamosan, s amíg Pest a gazdasági centrumot jelentette, addig Buda, és így a II. kerület egy része is közigazgatási központ lett. Az 1873-as egyesítés után a zsúfolt Víziváros nem tette lehetővé a nagyobb népességnövekedést, ezzel szemben a nagy méretű külterületek komoly fejlődési lehetőséget ígértek. 1876-ban készült el a budai oldal első rendezési terve, ez akkor még érintetlenül hagyta a Víziváros utcahálózatát, a rendezés csak a Vár oldalára korlátozódott, a Rózsadombon pedig csak a Mecset utca környékét szabályozták. Kiépítették az 1876-ban átadott Margit híd budai hídfőjétől az útvonalat a későbbi Mechwart ligetig, majd 1885 és 1892 között a további szakaszait. Mivel a Margit híd közelebb hozta a budai dombokat, különösen a

50

Rózsadombot a szemközti Lipótvároshoz, ezért 1896 után tervbe vették a Rózsadomb, Rézmál, Szemlőhegy, Vérhalom, Törökvész és Nyék szabályozását.E területek beépülését és fejlesztését az a sajnálatos tény is elősegítette, hogy az 1880-as években nagy filoxéra-járvány dúlt, ami azt itt honos szőlőkultúrát szinte teljes egészében kipusztította. 1899-ben építették meg a Pasaréti utat, ezzel kezdődött meg Pasarét beépítése. A budai dombok lassan, évtizedek alatt beépültek, a Víziváros pedig egyre inkább Budapest városias részeihez kezdett hasonlítani. Hidegkút ebben az időszakban lassanként polgárosuló és fokozatosan asszimilálódó sváb falu volt. A II. világháború hadieseményei során a kerület a budai csata, azaz a Vár ostroma során hadszíntérré vált. 1945. február 11-én a német csapatok egy része a szovjet ostromgyűrűből Hűvösvölgy felé tört ki.A háború után az újjáépülő város kedvelt kertvárosa lett a II. kerület. 1950. január 1-jétől, Nagy-Budapest létrehozásától a kerülethez tartozik Hidegkút.1956 súlyos sebeket ejtett a városrészen, sok itt lakó ember vált a forradalom részesévé. Itt lakott – az Orsó utcában – Nagy Imre miniszterelnök, itt élt – a Borbolya utcában – Mansfeld Péter az ’56-os forradalom legfiatalabb kivégzett áldozata, Szabó János, a Széna téri harcok vezére a Lövőház utcában lakott.A hatvanas, hetvenes nyolcvanas években szinte teljes egészében beépült a II. kerület. A több évezredes múlt egy része eltűnt, más része körbeépült. GazdaságBudapest II. kerülete elsősorban lakó- és zöldövezet, ami természetrajzi helyzetéből és történelmi szerepéből egyaránt következik. Vállalkozási szerkezetére leginkább a szolgáltatási és a kereskedelmi szektor túlsúlya a jellemző.Vállalkozások helyzeteA táblázat az ezer lakosra jutó vállalkozások számát mutatja a II. kerületben, Budapesten, a régióban, illetve országosan.

5. táblázat Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma

Területi átlag 2001 2002 2003 2004 2005Ország 63,5 68,4 69,3 70,1 70,2Közép-Magyarországi régió

87,6 94,2 95,0 96,0 95,7Budapest 102,0 109,6 110,5 112,3 111,8II. kerület 141,5 149,4 152,4 157,6 155,6

Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis.

A táblázat adatai jól mutatják a területi centralizációt nemcsak országon, hanem régión belül is. A működő vállalkozások ezer főre jutó száma minden területi dimenzióban növekedést mutat 2001 és 2004 között. Az országos adatok tekintetében 2004-ről 2005-re visszaesés tapasztalható a működő vállalkozások számában. Ugyanez figyelhető meg a főváros esetében is, ahol a népesség kis növekedésével párhuzamosan esett vissza a vállalkozások száma.A II. kerület esetében növekvő népességszám mellett szintén visszaesés figyelhető meg, ami az ezer főre jutó vállalkozások számában jelentkezik.Ugyanakkor a régióban mind a népességszám, mind pedig a vállalkozások száma tekintetében növekedés mutatkozik, ami magyarázható az időszakra jellemző fővárosból való elvándorlással, valamint az ország egyéb területeiből a régióba történő odavándorlással egyaránt.

51

1. ábra A kerületben működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerint

Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis.A kerületben vállalkozási szintű mező- és erdőgazdálkodási tevékenység nem folyik. A terület nagy részét elfoglaló erdő a Budai Tájvédelmi Körzet területén, a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában áll.Az ipari tevékenység a Ganz Ansaldo (a mai Millenáris Park helyén található) telephelyének bezárását követően a kerületben gyakorlatilag megszűnt. Vezető szerepét a Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások, illetve gazdasági szolgáltatások vették át. Ez utóbbiak a kerület összes működő vállalkozásának mintegy felét teszik ki a vizsgált időszakban.Kiskereskedelem, vendéglátás3

A működő vállalkozások számához hasonlóan a kiskereskedelmi üzletek számának alakulásában is megfigyelhető, hogy a 2004-ig látható növekvő tendencia az utóbbi években megfordult. Különösen igaz ez az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi egységek esetében, ahol 2006-ra a 2003. évi adatokhoz képest 19%-os visszaesés mutatható ki.2. ábra

3 Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

52

Általánosságban elmondható, hogy sem az adópolitika, sem a nagy bevásárlóközpontok térhódítása nem kedvez a kiskereskedelem alakulásának, a helyzet az elkövetkező években várhatóan tovább fog romlani.

A kiskereskedelem alakulásával ellentétben a vendéglátóhelyek számának változása azt tükrözi, hogy a kerületben a népességszám fogyásával ellentétben folyamatosan nő a vendéglátásban dolgozók vállalkozási kedve. Ami a kiskereskedők számára negatív hatásként jelentkezik – nevezetesen a bevásárlóközpontok terjeszkedése –, az a vendéglátás számára pozitív hajtóerőnek mutatkozik. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az egyéni vállalkozók által üzemeltetett vendéglátó egységek száma évről évre kisebb.Idegenforgalom4

A kerület természetrajzi és történeti látnivalóival kiemelt idegenforgalmi jelentőséggel bír a fővárosban. A zöldövezeti jelleg kellemes környezetet biztosít a városba látogatóknak arra, hogy szálláshelyüket a kerület szolgáltató egységei közül válasszák.A kerület mutatói mind a vendégéjszakák, mind a szállásférőhelyek számának tekintetében erősen közelítenek a főváros mutatóihoz, a régiós értékeket pedig messze meghaladják.

6. táblázat Szállásférőhelyek és vendégéjszakák

Területi egység 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006Ezer főre jutó kereskedelmi szállásférőhelyek száma

II. kerület 19,9 22,3 21,5 22,8 22,2 21,3 21,0Budapest 22,7 24,1 24,4 26,3 25,4 23,9 24,4Közép-Magyarország

17,7 18,3 18,4 19,2 18,3 16,8 17,3Ezer főre jutó vendégéjszakák száma

II. kerület 2 568 3 009 2 627 2 763 3 201 3 616 3 469Budapest 2 785 2 960 2 891 3 034 3 558 3 812 3 604Közép-Magyarország

1 927 2 006 1 947 2 013 2 318 2 466 2 320Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis.

A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodai, a panziós és az ifjúsági szálláson történő elhelyezés jellemző a kerületre.


53

Minthogy a szállodákban található szállásférőhelyek száma kimagaslóan több az egyéb kereskedelmi szálláshelyek, valamint a magánszállások befogadóképességénél, az ott töltött vendégéjszakák száma is messze meghaladja az egyéb szállástípusokban látható értékeket.Érdekességként megfigyelhető, hogy míg a kereskedelmi és a magánszállásadás férőhelyeinek száma egyaránt csökkent az elmúlt három évben, addig a vendégéjszakák száma összességében, de kiemelkedően a szállodákban emelkedett.

További érdekesség, hogy míg 2000-ben a magánszálláshelyek száma meghaladta a panziók férőhelyeinek számát, addig 2006-ra a helyzet megfordult, 75-tel több szálláshely állt a panziókban rendelkezésre, mint a magánszállásadóknál.

Szállásférőhelyek szállástípusok szerintVendégéjszakák szállástípusok szerint

A kerület idegenforgalmában az elmúlt hat évben egyértelműen a külföldi vendégek dominanciája figyelhető meg. A belföldi turizmus 2002-től csökkenő tendenciát mutat, a külföldről érkezők elszállásolásának száma is csökkent 2006-ban.

54

InformációáramlásA rendszerváltozást követően az információáramlás robbanásszerű növekedés volt megfigyelhető. Az elmúlt évtized elején még problémát jelentő telefon- és internet-ellátottság mára kielégítőnek mondható.

Külső elérhetőségA kerület a közutakon külső elérhetőség szempontjából korlátozott lehetőségekkel bír. Az agglomerációt a kerülettel összekötő főútvonalak terheltsége befolyásolja az egész kerület forgalmát. Az utak fejlesztése és karbantartása csak fővárosi és kerületek közötti összefogással valósítható meg. A kerület tömegközlekedéssel való ellátottsága jónak mondható, a távolsági közlekedés csomópontja a Széna téri buszpályaudvar. Az utak terheltségét növeli az a tény, hogy a távolsági közlekedés, illetve a tömegközlekedés járatai nagyrészt párhuzamosan közlekednek, a zsúfoltság csökkentésére megoldást jelentene a buszpályaudvar kihelyezése a központi területrészről.

TársadalomDemográfia

A kerület területe

Budapest II. kerületének teljes területe 36,34 km2. Ebből a belterület nagysága 22,64 km², a külterületé 13,70 km².

55

Népesség

7. táblázat Népességadatok

Mutató megnevezése 2001 2004 2005 2006Változás

2006-2005

Index (%)2006/20042006/2005

Lakónépesség 90 531 87 438 88 036 88 058 22 100,7 100,0Állandó népesség 86 226 84 943 85 671 85 724 53 100,9 100,1Ebből:

gyermekkorú (0-14 .. 9 800 10 162 10 448 286 106,6 102,8

felnőtt korú (14-59 éves)

52 103 49 490 49 624 48 968 -656 98,9 98,7felnőtt korú (60 év

fölött)24 435 25 653 25 855 26 308 453 102,6 101,8

munkaképes korú* .. 50 031 49 629 50 155 526 100,2 101,1nyugdíjas korú** .. 23 660 23 934 23 614 -320 99,8 98,7

Megjegyzés: év végi adatok.* 2002-2003: 17-57 éves nő és 17-62 éves férfi

2004-2005: 17-59 éves nő és 17-62 éves férfi2006: 17-60 éves nő és 17-62 éves férfi

** 2000 előtt: 56 év feletti nő és 61 év feletti férfi2000-2003: 58 év feletti nő és 63 év feletti férfi2004-2005: 60 év feletti nő és 63 év feletti férfi2006: 61 év feletti nő és 63 év feletti férfi

Forrás: KSH.A II. kerület lakosságának nagysága az elmúlt hat évben számottevően nem változott, látható azonban, hogy a népszámlálás óta csökkenést mutat. Ennek oka az évtized elején megfigyelhető agglomerációba vándorlás lehet, a folyamat azonban az évtized közepén megtorpanni látszik. A viszonylagos népességcsökkenés mellett ugyanakkor a lakosság fiatalodása figyelhető meg: míg a nyugdíjas korúak száma csökken, a 14 év alatti korosztály, valamint a munkaképes korú lakosság tagjai évről évre többen vannak.Népmozgalmi események8. táblázat Népmozgalmi adatok

Megnevezés 1997 2001 2002 2003 2004 2005 2006Élve születések száma 607 626 696 644 756 737 852Halálozások száma 1 351 1 169 1 180 1 192 1 099 1 184 1 126Házasságkötések száma 366 364 438 389 361 401 422Válások száma 186 184 200 187 212 195 185Állandó odavándorlások száma

- - 831 - 824 842 1 053Állandó elvándorlások száma

- - 1 538 - 1 470 1 298 1 521Forrás: KSH.

2001 és 2006 között a házasságkötések száma 16%-kal nőtt. Az elmúlt 20 év társadalmi szokásainak változását azonban jól mutatja, hogy a házasulási hajlandóság 1990 óta 654-ről, majdnem 35%-kal esett vissza.

56

A halálozások száma szintén csökkenést mutat 1997-hez képest, ami az elvándorlások tükrében nem mondható számottevő változásnak.Az élve születések száma jól szemlélteti azt a pár éve tapasztalható tendenciát, miszerint a kerület lakossága fiatalodik.Az utóbbi pár év adatai mutatják, hogy a kerületből folyó elvándorlás megtorpant, az agglomeráció már nem jelent akkora vonzerőt, mint az évtized elején, ez nagy valószínűséggel a közlekedési lehetőségek szűkös voltának tudható be.

Öregedési indexAz öregedési index5 a 60 év fölötti és a 19 év alatti lakónépesség arányát mutatja. Az információk a népszámlálások között korrigált, továbbszámított népességi adatokból adódnak.

Budapest kerületeinek öregedési indexe egyértelműen a főváros elöregedését mutatja. A legrosszabb arány a belső kerületrészben, az V., az I., a XII. és a II. kerületben figyelhető meg, bár az utóbbi években a tendencia megfordulni látszik: az I. és II. kerületben csökkenés, az V. és XII. kerületben stagnálás tapasztalható, ami leginkább az évtized elejére tehető agglomerációba vándorlás csökkenésének, illetve a visszavándorlásnak, valamint a születésszám kis mértékű emelkedésének tudható be. Az adatok alapján a IV. és a XXIII. kerület tekinthető a legfiatalabbnak, de ezekben a kerületekben is évről évre megfigyelhető az idős népesség arányának növekedése.

Képzettség, műveltség

A II. kerület lakónépessége képzettség szempontjából országosan és budapesti viszonylatban is kiemelkedő mutatókkal bír.Az iskolai végzettség tekintetében az alábbi táblázat6 adatai adnak összehasonlítás lehetőséget a budapesti és az országos átlaggal, a megfelelő korúak százalékában.

5 Forrás: KSH Népességtudományi Kutatóintézet6 Forrás: KSH Népszámlálás, 2001

57

10 éves kor fölött

az általános iskola első évfolyamát

sem végezte el


legalább általános iskola

8. évfolyam

18 éves kor fölött legalább középiskolai érettségivel


felsőfokú végzettséggel

II. kerület 0,5 96,4 79,2 47,3Budapest 0,6 94,2 58,7 23,8Ország összesen 0,7 88,8 38,2 12,6

Az országos adatok szerint a népesség azon rétege, amely nem fejezte be az általános iskola első osztályát sem, elhanyagolható. Országosan is majdnem 90%-os a legalább alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ami a fővárosban és a második kerületben egyaránt közelít a 100%-hoz. Jóval nagyobb különbség mutatkozik azonban az érettségivel rendelkezők megoszlásában: a főváros lakosságának több mint fele, a II. kerületben közel 80%-a rendelkezik középfokú végzettséggel.Még nagyobb az aránytalanság, ha a felsőfokú képzettséggel rendelkezők arányát nézzük: míg országosan, a lakosság alig több mint 20%-a diplomás, addig ez az arány a fővárosban az országosnak a duplája, míg a II. kerületben majdnem minden második ember sikerrel látogatta valamelyik felsőoktatási intézményt.

A lakosság nyelvismerete szintén a műveltség egyik fokmérője. A II. kerületben a lakosság körében beszélt nyelvek és azok megoszlása az alábbiak szerint volt mérhető 2001-ben.

14 éves kor alatt

15 és 39 éves kor között

40 és 59 éves kor között

60 éves kor fölött Összesen

Népesség 10 467 28 085 27 508 26 460 92 520Angol 1 799 17 770 10 349 4 639 34 557Balti nyelvek 1 - 4 - 5Cseh 6 49 65 92 212Eszperantó 2 15 13 25 55Francia 142 2 770 1 949 2 065 6 926Japán 21 91 34 5 151Kelta nyelvek 1 4 5 - 10Koreai 3 9 3 1 16Latin 24 313 108 176 621Macedón - 5 2 4 11Mongol 1 1 1 1 4Olasz 49 1 410 741 384 2 584Orosz 31 1 341 2 993 1 610 5 975Portugál 3 60 48 19 130Skandináv nyelvek

19 111 62 52 244

58

Spanyol 44 964 372 179 1 559Török nyelvek 5 4 18 10 37Vietnami 3 9 2 2 16

Az angol nyelvet anyanyelvként vagy második nyelvként a népesség több mint egyharmada beszéli. A második két leggyakrabban beszélt nyelv a francia és az orosz, ezek nagy arányát részben az egyre népesedő francia kolónia, részben az orosz nyelv tanításának évtizedes hagyományai magyarázzák. A KSH népszámlálásának felmérése nem foglalkozik a német nyelv ismeretével, aminek a kerületben kiemelt jelentősége van, tekintve, hogy a II. világháború után Pesthidegkútról kitelepített sváb népesség egy része visszatelepülésének köszönhetően a nyelv ismerete valószínűsíthetően nagy arányú a kerületben.A népesség korösszetételét is figyelembe véve elmondható, hogy a népesség nyelveket beszélő része legnagyobbrészt a 15 és 39 év közötti lakosok körében koncentrálódik. Érdekességként említhető az eszperantó nyelv jelenléte, legnagyobb arányban a 60 év fölötti népesség körében továbbá a latin nyelv újbóli megjelenése, különösen a fiatalabb korosztály esetében.Munkanélküliség, foglalkoztatásGazdasági aktivitásA kerületben a foglalkoztattak aránya a KSH 2001-es adatai szerint 43% volt, az eltartottak száma a nem aktív népesség 42,5, a teljes népesség 22,8%-át adja. A népszámláláskor 1332 fő vallotta magát munkanélkülinek. A táblázat a népesség gazdasági aktivitását7 mutatja korcsoportok és nemek szerint a 2001-es népszámlálás adatai alapján.

Gazdasági aktivitás

Életkor14 év alatt 15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–74 75év

fölöttÖssze-sen

Gazdaságilag aktív népesség

Aktív kereső - 134 7 570 7 095 10 140

10 074 887 39 39 35

978Gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó

- - 32 127 54 7 - - - 220

Nyugdíj, járadék mellett dolgozó

- 3 20 26 110 919 1 517 403 206 3 204

Foglalkoztatott együtt - 137 7 622 7 248 10

30411

000 2 404 442 245 39 402

Munkanélküli - 52 499 185 302 239 47 2 6 1 332Gazdaságilag aktív népesség együtt

- 189 8 121 7 433 10 606

11 239 2 451 444 251 40

734

7 Forrás: KSH Népszámlálás

59

Gazdaságilag nem aktív népességGyermekgondozási ellátásban részesülő

- 13 504 816 141 9 - - 3 1 486

Saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos

- - - - 47 2 601 7 991 5 096 8 824 24 559

Rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos

- 16 84 129 391 960 230 77 74 1 961

Hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos

1 3 8 - 10 33 44 78 597 774

Egyéb inaktív kereső 3 12 224 208 251 239 18 4 11 970

Inaktív kereső együtt 4 44 820 1 153 840 3 842 8 283 5 255 9 509 29

750Nappali tagozatos tanuló

6 270 4 731 3 790 53 23 20 16 5 15 14 923

Egyéb eltartott 4 193 239 1 008 504 522 416 54 56 121 7 113

Eltartott együtt 10 463 4 970 4 798 557 545 436 70 61 136 22

036Gazdaságilag nem aktív népesség együtt

10 467 5 014 5 618 1 710 1 385 4 278 8 353 5 316 9 645 51

786

Összesen 10 467 5 203 13

739 9 143 11 991

15 517

10 804 5 760 9 896 92

520

Regisztrált álláskeresők Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat illetékes kirendeltségén regisztrált álláskereső II. kerületi lakosok száma 2004-ben 500 fő fölé emelkedett, 2007-ben az 550 főhöz közelített. Egész Budapesten jellemző tendencia az inaktívak álláskeresővé válása. Ez részben a régióban megvalósuló uniós finanszírozású munkaerő-piaci programok következménye, melyek megkövetelik a regisztrációban való megjelenést a projektrésztvevőktől. A 2004-es jelentős ugrás magyarázatát részben a sorkatonaság eltörlése adja: a korábban sorozásra kerülő korosztályi körből jelentős számú fiatal megjelent a munkaerőpiacon.A II. kerületi álláskeresők többsége nő, túlnyomó részük legalább érettségizett vagy diplomával rendelkezik (2007. évben 44% diplomás, 19% gimnáziumi végzettségű). A diplomás

60

munkanélküliek korösszetétel szerinti bontása alapján: 35%-uk 46-55 éves, 14%-uk 56 évesnél idősebb. A pályakezdő álláskeresők aránya az utóbbi években csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek száma és aránya emelkedett. A tartós munkanélküliek száma 2007. évben 79 fő, amely 22%-os növekmény az elmúlt évhez képest. A táblázat a II. kerületi állandó lakosok körében regisztrált álláskeresők számát és megoszlási mutatóit szemlélteti.8

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

20079

Regisztrált álláskeresők 441 361 372 416 520 533 515 541Pályakezdő munkanélküliek 36 30 24 31 30 47 41 27Tartós munkanélküliek 74 44 31 65 75 85 65 79

Nemek szerinti megoszlásFérfi 207 183 183 189 235 258 235 235Nő 234 178 189 227 285 275 280 306

Életkor szerinti megoszlás0 1 1 0 0 0 0 0

18-20 11 7 8 8 5 11 2 421-25 58 40 34 45 36 55 60 3426-35 77 82 100 105 140 120 121 13536-45 94 71 52 82 94 105 101 10546-50 88 49 55 50 72 63 55 7651-55 64 57 57 73 96 91 94 11056-60 47 54 62 51 74 87 80 7560> 2 0 3 2 3 1 2 2

Iskolai végzettség szerinti megoszlás8 általánosnál kevesebb 3 0 4 2 1 0 1 1Általános iskola 56 39 46 65 60 65 62 79Speciális szakiskola 2 0 0 1 2 2 0 0Szakiskola 4 5 2 4 2 5 3 1Szakmunkásképző 47 36 31 35 48 49 39 44Szakközépiskola 68 60 58 55 79 59 66 54Technikum 40 31 29 28 26 33 30 21Gimnázium 98 84 77 87 104 112 93 100Főiskola 56 50 63 70 103 107 112 124Egyetem 67 56 62 69 95 101 109 116

Munkaerő-piaci előrebecslésA 2001. évi népszámlálás óta kerületi szintű munkaerő-piaci adatfelvétel nem volt, azonban készültek olyan előrebecslési modellek, amelyek lehetőséget adnak a jelenlegi és várható kerületi szintű mutatók közelítő meghatározására.

8 Forrás: ÁFSZ, 2007.9 2007. év IX. havi záró adat

61

A táblázat a II. kerület 15 évesnél idősebb népességére készített munkaerő-piaci előrebecslést mutatja.10

Aktivitás 2001 2006 2011 2016 2021

Alapváltozat szerintGazdaságilag aktív 40307 37640 35667 34695 34213

foglalkoztatott 38996 36506 34653 33746 33302munkanélküli 1311 1134 1014 949 911

Gazdaságilag nem aktív 40866 38304 36725 35378 34179Optimális változat szerint

Gazdaságilag aktív 40307 38962 38053 37747 37816foglalkoztatott 38996 37732 36870 36584 36613munkanélküli 1311 1230 1183 1163 1203

Gazdaságilag nem aktív 40866 36982 34339 32326 30576

Az alapváltozat azt a folyamatot modellezi, amelyben a jelenlegi aktivitási szint fennmarad a különböző életkori csoportokban, s a népesség öregedése következtében a populáció egyre nagyobb része kerül át az inaktívak körébe. Ez esetben a gazdaságilag aktívak, s köztük a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkenni fog, még 2021-ben is a gazdaságilag inaktívak lesznek többségben. Ehhez a folyamathoz a kerület lélekszámának csökkenése is társul. Az optimális változat szerinti modellben a népesség gazdaságilag aktív időszaka kitolódik az idősebb korosztályok felé, illetve az aktív korúak körében a foglalkoztatottak aránya is nőni fog. Ebben az esetben a gazdaságilag aktívak száma a következő években folyamatosan az inaktívak száma fölé emelkedik. Az optimális változat teljesüléséhez elengedhetetlen az aktív munkavállalói életszakasz növelése, az idősödő munkavállalók, valamint a társadalmilag hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok fővárosi és kerületi foglalkoztatási szintjének növelése.

Egészségi állapotA kerület lakosságának viszonylag kedvező egészségi állapotát tükrözi a népesség fiatalodása. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a 60 év fölöttiek aránya az össznépesség 28,6%-a volt. Ezt a nyugdíjjárulékban részesülők aránya alig haladja meg (29,4%), ami azt jelenti, hogy a kerület lakói közül rokkantnyugdíj-ellátásra kis számban (2,1%) szorulnak.Az orvosi alap- és szakellátás, valamint a védőnői szolgálat kiterjedt, mindenki által elérhető. A kerületben 27 gyógyszertár működik.

Halandósági struktúra

Az egészségi állapot jellemzésre szolgáló mutatók közül a halálozási folyamatok alakulása a legmegbízhatóbban hozzáférhető statisztika.A II. kerületben 2005-ben az öt vezető haláloki főcsoport vonatkozásában összesen 545 férfi és 634 nő halt meg. Az elhalt férfiak közül legtöbben a keringési rendszer betegségei (49,91%, 272 fő), illetve daganatok (26,61%, 145 fő) következtében haltak meg. Az emésztőrendszer

10 Forrás: Hablicsek László: A területi munkaerő-kínálat előrebecslése 2021-ig.

62

betegségei 24 (4,40%), a légzőrendszer betegségei pedig 18 (3,30%) halálesetet okoztak. A vezető halálokok közé tartozó sérülések, mérgezések miatt elhalt férfiak száma 29 főre (5,32%) tehető. A nők halálozásában legnagyobb súlya szintén a keringési rendszer betegségeinek (53,79%, 341 fő), valamint a daganatoknak (22,24%, 141 fő) volt. A férfiak körében megfigyeltekhez mérten közel ugyanolyan súllyal szerepeltek halálozásukban az emésztőrendszer megbetegedései (5,68%, 36 fő) és a légzőrendszer betegségei (2,84%, 18 fő). Mintegy fele akkora súlya volt a sérülések, mérgezések (2, 84%, 18 fő) miatti halálokoknak, mint a férfiak esetében.

Összességében 2005-ban a II. kerületben a keringési rendszer betegségei és a daganatok miatt halt meg a legtöbb férfi és nő. A halálozás struktúrája majdnem minden esetben a fővárosi haláloki struktúrának felelt meg. Az emésztőrendszer betegségei miatt bekövetkező halálozások azonban majdnem fele akkora súllyal szerepeltek a II. kerületi férfinépesség halálozásában és arányuk a negyedik, míg Budapesten ugyanezen halálok miatt elhaltak aránya a harmadik legnagyobb volt.

Jövedelmi helyzetA lakosság jövedelmi helyzetét az adófizetési adatok, valamint egyes tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság jellemzik leginkább.Az ábra az szja-alapot képező jövedelem nagyságát mutatja kerületek szerint.

Az adatokból látható, hogy a XII. és az I. kerületeket megelőzve a II. kerületben keletkezett a legnagyobb jövedelem a fővárosban 2006-ban.A következő ábra a befizetett személyi jövedelemadó alakulását mutatja. A két ábrát összehasonlítva látható, hogy a keletkezett jövedelem és az adófizetési hajlandóság különbséget mutat az egyes kerületek között.

63

A táblázat a kerületben található gépjárművek számát, valamint az önkormányzat számára adót fizetők számát mutatja a gépjármű kategóriában.11

2006 2007 2008Adózó

(fő)Adótárgy

(db)Adózó

(fő)Adótárgy

(db)Adózó

(fő)Adótárgy

(db)

Gépjármű 29859 47419 29527 48806 27814 42447

A gépjárművek száma a kerületben 2006-ról 2007-re több mint 1300-zal növekedett, miközben az adófizetők száma csökkent, ami azt jelenti, hogy ugyanazon személy kettő vagy annál több gépjárművel rendelkezik. A 2008-as előzetes adatok mind a gépjárműszám, mind az adózók számának csökkenését mutatja, ez azonban torz képet adhat, a késve fizetők még valószínűleg nem kerültek regisztrálásra. A számok azt támasztják alá, hogy a kerület lakosságának jövedelmi helyzete nem mondható rossznak, minden harmadik fő rendelkezik személygépjárművel, legtöbbjük egynél több autót tudhat magáénak.

KörnyezetLevegőA kerület levegőtisztaság-védelmi helyzetét alapvetően meghatározza a főváros légszennyezettsége. A környezetben kialakuló légszennyezőanyag-koncentráció a légköri (meteorológiai) viszonyoktól, a területi adottságoktól és az egyes források légszennyezőanyag-kibocsátásától (emisszió) függ. A légkörbe jutó szennyeződések egy része természetes eredetű és lényegében stagnáló, míg az emberi tevékenység hatására a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyisége a nemzetközi egyezmények által előírt követelmények betartása mellett sem csökken minden évben. Az antropogén légszennyeződés a lokális, városi és regionális tartományokban halmozódik fel oly mértékben, amely az élővilágra és az anyagi javakra is ártalmas lehet. A főváros és agglomerációjának területe ma összefüggően szennyezett térségnek tekinthető. A kerület levegőminőségi állapotát három jellemző tényezőből lehet meghatározni: immissziós helyzet, emissziós helyzet, transzmissziós helyzet.Immissziós helyzet a legfontosabb szennyező anyagok vonatkozásában A főváros területén az Országos Immissziómérő Hálózat részeként 27 állomáson mérnek folyamatosan 24 órás expozíciós idővel kén-dioxid, és nitrogén-dioxid koncentrációt, és 50 mérőhelyen 30 napos expozíciós idővel ülepedő port.A mérőállomások közül kettő található a kerületben: Szabadság u. 35. (NO2, SO2 és ülepedő por), Varsányi I. u. 32. (ülepedő és szálló por).Ezeken kívül az ÁNTSZ végez rendszeres méréseket a kerületben a Széna téren.Tekintve, hogy a kerületben csak az említett három ponton készülnek mérések, a kerület egészének légszennyezettségi helyzetéről teljes kép nem adható.

Szabadság utcai mérőállomás12

11 Forrás: II. kerületi Önkormányzat adatbázisa12 Forrás: „VITUKI” Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. – Országos Légszennyezettségi Adatközpont

64

Szennyező

2005 2006 2007Éves átlag-

immisszió (µg/m3)

Határérték-túllépés*

(%)

Éves átlag-

immisszió (µg/m3)


(%)

Éves átlag-

immisszió (µg/m3)


(%)

Kén-dioxid (SO2)

3,7 0 5,3 0 4,1 0

Nitrogén-dioxid (NO2)

29,1 0,76 32,5 0,43 22,7 0,01

Nitrogén-oxidok (NOx)

45 2,07 50,2 2,68 34,2 1,09

Szén-monoxid (CO)

473 0 569 0 514 0

Szálló por (PM10) 36,8 22,16 31,5 13,01 23,7 4,29

Ózon (O3) 51,8 11,83 42,5 4,3 53,1 12,74

*Az SO2, NO2, NOx és a CO esetében órás határérték túllépés: az 1 órás határértéket meghaladó adatok az összes 1 órás adat százalékában.A szálló por esetében 24 órás határérték túllépés: a 24 órás határértéket meghaladó adatok az összes 24 órás adat százalékában.Az ózon esetében a határértéket meghaladó adatok az összes adat százalékában a 49/2006 (XII. 27.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerint. A határérték a napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximumára vonatkozik.

A Szabadság u. 35 sz. alatt található mérőponton határérték túllépés a kén-dioxid és a szén-monoxid esetében nem, nitrogén-dioxid és ülepedő por tekintetében az elmúlt három évben ritkán fordult elő.Ebben közrejátszik az is, hogy a mérőhely a kerület külső részén és nem forgalmas főút mellett helyezkedik el.A szálló por és a troposzférikus ózon esetén már határozottabb határérték-túllépések figyelhetőek meg, a tendencia a szálló por esetében azonban mindenképpen csökkenőnek mondható.

Varsányi Irén utcai mérőállomásg/ m2 * 30 nap

Ülepedő por 2001 2002 2003Határérték 16 16 16Maximum érték 12,1 18,1 17,3Határérték átlépés db. 0 1 1

A Varsányi utcai mérőponton csak ülepedőpor-mérést végeztek. A havi átlag immisszió-adatokat összehasonlítva az 1994–1996 évi átlagos immisszió-adatokkal némi javulás érzékelhető. A 2001, 2002 és 2003 évi havi koncentráció adatok közül (36 adat) 3 esetben volt túllépés. A Varsányi Irén utcai mérőállomás 2004-ben megszűnt.

65

Széna téri mérőállomás13

Szennyező

2005 2006 2007Éves átlag-

immisszió (µg/m3)


(%)

Éves átlag-

immisszió (µg/m3)


(%)

Éves átlag-

immisszió (µg/m3)


(%)

Kén-dioxid (SO2)

4,2 0 4,4 0 5,5 0

Nitrogén-dioxid (NO2)

64,4 3,7 54,8 2,4 56,3 3,7

Nitrogén-oxidok (NOx)

125,8 15,2 109,5 12,2 101,2 9,5

Szén-monoxid (CO)

828 0 815 0 629 0

Szálló por (PM10) 29,8 7,5 30,8 8,8 24,3 2,3

Ózon (O3) 28,6 0 29,6 0,6 31,9 0*Az SO2, NO2, NOx és a CO esetében órás határérték túllépés: az 1 órás határértéket meghaladó adatok az összes 1 órás adat százalékában.A szálló por esetében 24 órás határérték túllépés: a 24 órás határértéket meghaladó adatok az összes 24 órás adat százalékában.Az ózon esetében a határértéket meghaladó adatok az összes adat százalékában a 49/2006 (XII. 27.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerint. A határérték a napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximumára vonatkozik.

A mérési eredmények alapján megállapítható hogy a kén-dioxid, a szén-monoxid és az ózon esetében határérték-túllépés nem fordult elő.A legnagyobb arányú határérték-túllépés a nitrogén-oxidok tekintetében volt tapasztalható, azonban az utóbbi három évben itt is csökkenő tendencia figyelhető meg.A Széna téri átlagos koncentrációk viszonylag alacsony szintje azonban nem jelenti azt, hogy ezen a helyen és a kerület más forgalmas csomópontjaiban (Margit körút, Duna-parti rész stb.) időszakosan nem fordulnak elő a határértéket meghaladó, sőt jóval meghaladó csúcskoncentrációk. Közlekedési eredetű immisszióA légszennyezettség helyzetének alakulásában a közlekedési emisszióknak döntő jelentőségük van. A közlekedési eredetű szennyezettség meghatározására két fontos méréssorozat történt az elmúlt évtizedekben a kerületben:Az ÁNTSZ Fővárosi Intézete által 1994-ben végzett reprezentatív felmérés alapvető megállapításai a kerület közlekedési eredetű légszennyezettségére a következők: a környezeti levegőben található formaldehid mennyisége a Széna téren átlagosan kétszerese volt a kontroll területként vizsgált Gergely utcainál; a policiklusos aromás szénhidrogének koncentrációja a Széna téren átlagosan szintén kétszeres volt a kontroll területen mérhetőnek.

13 Forrás: „VITUKI” Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. – Országos Légszennyezettségi Adatközpont

66

1997-2001 közötti éves mérések alapján készült tanulmány adatainak figyelembe vételével a kerület állapotát vizsgálva megállapítható, hogy a legszennyezettebb területek a belső kerületrész főforgalmi útjai mentén találhatók; a Duna-parti rész és a belső zóna a fővároson belül kén-dioxid tekintetében alacsonyan, nitrogén-oxidok és ülepedő por koncentráció tekintetében közepesen szennyezettnek tekinthető; a domb- és hegyvidékeken felfelé és a városhatár felé haladva a szennyeződés csökken; a közlekedési légszennyezés várhatóan a középső és külső területeken is növekedni fog a jövőben.TranszmisszióA főváros levegőszennyezettségét alapvetően befolyásolja a meteorológiai helyzet. Az intenzív antropogén kibocsátások miatt a városokban kialakuló magas szennyezettségű helyzeteket a légköri transzport folyamatok befolyásolják, módosítják. A városi források által kibocsátott szennyezőanyagok terjedését befolyásoló első és legfontosabb meteorológiai tényező a szél. A szélsebesség iránya határozza meg a terjedés irányát, erőssége pedig a hígulás mértékét. Budapest térségében leggyakrabban az északi-északnyugati szektorból fújnak a szelek, jelentős továbbá a keleti-északkeleti szelek gyakorisága is. A szélsebesség relatív gyakorisága szerint a közepes erősségű szelek (2-5 m/s) a leggyakoribbak, a gyenge szelek (1m/s) gyakorisága 22%, míg az erős szelek (5m/s) viszonylag ritkák, 5% körüliek. A tényleges szélsebesség felbontható egy átlagos, időben állandó sebességre és egy erre ráhelyeződő, időben és térben véletlenszerűen változó, úgynevezett turbulens összetevőre. Az átlagos sebességtől való eltérés vagy turbulencia a légkörnek az a jellegzetessége, amely a légkörbe jutó szennyezőanyagok diffúzióját okozza. A stabilis levegő-rétegződés a szennyezőanyagok földfelszínhez közeli rétegekben való feldúsulását segíti elő, míg a labilis légrétegződés a szennyezőanyagok magasabb légrétegbe való jutását, ezen rétegek tisztább levegőjével való kicserélődését eredményezi. A II. kerület belső forgalmas része (Margit körút épületei, Mammut stb.) a Rózsadomb szélárnyékoló hatása miatt (uralkodó szélirány É-ÉNy) Budapest egyik legszélvédettebb területének minősíthető.Az átszellőzési viszonyokkal kapcsolatos főbb megállapítások a következők: a beépítési viszonyok döntően az uralkodó szélirányra merőlegesek, így alacsony szélsebesség esetén csökkentik az átszellőzés lehetőségét; a terület gépjárműforgalma igen erős, és a közeljövőben sem várható ebben a tekintetben javulás; a kerületben a város egészére hatással bíró légcsatornák találhatók, egy-egy kisebb lokális jellegű szennyeződést a rossz beépítési viszonyok felerősíthetnek; a főváros belső részeire a tisztább levegő a II. kerület zöldbe ágyazott külső területei felől érkezik; az erdőterületek magas aránya elősegíti a levegőminőség kedvezőbbé válását (oxigéntermelés, CO2-megkötés).Emissziós helyzet A II. kerület a Ganz Ansaldo Rt. tevékenységének megszűnése óta jelentős ipari légszennyező forrással nem rendelkezik.A fő kibocsátóknál jellemzően hőtermelési technológiák találhatók, melyekhez helyhez kötött légszennyező források kapcsolódnak. Ma már szinte csak földgáztüzelést alkalmaznak. A légszennyezési szempontból frekventált kerületrészekben található fő kibocsátó források emissziójáról a Mammut II. Bevásárlóközpont építését megelőző környezeti hatásvizsgálatok során gyűjtött adatokat a táblázat mutatja.

Forrás Szennyezési pont CO (kg/év) NOx (kg/év)Általános Iskola Áldás u. 1. 77 66Csík Ferenc Ált. Isk. és Gimn. Bem J. u. 1 173 168Általános Iskola Fillér u. 70-76 224 217Marczibányi téri Általános Iskola

Marczibányi tér 1. 233 202

Általános Iskola Máriaremetei u. 71. 208 208FŐTÁV Rt. Keleti K. u. 11/b 832 492FŐTÁV Rt. Bimbó u. 170 628 142Rozmaring Kertészeti Kft. Patakhegyi u. 83-85 14385 8648MTA KKKI Pusztaszeri u 59-67 870 950

A helyhez kötött légszennyező források többsége a kibocsátási határértékeket nem lépi túl, és kevéssé befolyásolja környezete levegőjének minőségét. A kerület egyes részein rövidebb vagy hosszabb időszakokban lokális szennyezettség jelentkezhet a kisvállalkozók tevékenységéből, illetve háztartási tüzelésből és avarégetésből is.A lakások fűtési rendszerének többsége földgáztüzeléssel üzemel, ami légszennyezési szempontból helyes beállítás mellett kedvezőnek mondható. A szolgáltató jellegű épületek kibocsátásainál határérték-túllépések nem jellemzőek.A közlekedés légszennyező hatásaA közlekedési eredetű légszennyezés kiemelkedő jelentőségű a kerületet határoló, illetve azon áthaladó főforgalmi utak mentén. Igen magas forgalommal kell számolni a Margit körúton, a Szilágyi Erzsébet fasorban, a Hűvösvölgyi és Hidegkúti utakon, az Árpád fejedelem útján és a Rózsadombra le- és felvezető utakon. A következőkben felsorolt forgalomszámlálási adatok a Mammut Bevásárlóközpont hatásvizsgálati dokumentumához készültek. A Margit körút forgalomterhelésének napi menete viszonylag állandó: csúcsidőben kb. 1400-1700 jármű/óra irányonként, napközben ennek kb. 90%-a. A körútra befutó és onnan kivezető utcákban a forgalomterhelés napi változékonysága sokkal jelentősebb. A területre jellemző, hogy a kialakuló légszennyezettséget jelentős mértékben a közúti közlekedés okozza. Az egyes szakmai feltáró tanulmányok a közlekedés teljes emisszióból való részesedéseként több mint 90%-ot jelölnek meg CO; CH4 és NOx esetében. Az egyes forgalmi adatokból számított közlekedési gépjármű fajlagos emissziókat a rendelkezésünkre álló forrásanyag alapján a következő táblázat mutatja.

GépjárműfajtaSebessé

g (km/h)

Fajlagos emisszió (g/jkm)CO NO2 Formaldehi

dKorom SO2

Személygépkocsi

30 29,8 1,27 0,03 - 0,05Autóbusz 30 11,3 9,17 0,18 1,23 1,68Tehergépkocsi 30 20,6 3,96 0,11 1,36 1,58

ÜzemmódSebessé

g (km/h)

Fajlagos emisszió (g/jkm)CO NO2 Formaldehid Korom SO2

Csúcsóra (C) 30 34,81 2,25 0,09 0,47 0,49Átlag (Á) 30 3,71 0,26 0,01 0,05 0,06C/Á 30 9,38 8,65 9,31 9,1 8,98

Megállapítható, hogy a környezetszennyezéssel összefüggésbe hozható egészségügyi problémákat okozó anyagok között döntő jelentőségűek a légszennyező anyagok: levegőben terjedő por (légúti allergiák, krónikus légzőszervi megbetegedések) levegőben terjedő gázok (nitrózus gázok, szén-monoxid, karcinogén gázok stb.).

Felszíni és felszín alatti vizekDunaA kerületet érintő fő felszíni vízfolyás a Duna. Bár kezelési szempontból nem tartozik a kerület hatáskörébe, ám vízminőségének alakulását áttételesen a kerület is befolyásolja. A Duna vízminőség-romlásának üteme az utóbbi néhány évben megállt, sőt némely paraméterben még javulás is bekövetkezett a nagy ipari szennyezők sorozatos teljesítménycsökkenése és leállása, valamint a csatornázás folyamatos előrehaladása miatt. A javuló tendenciák mellett azonban a tápanyagterhelés növekedésének üteme folyamatos. Növekszik az időszakos algásodás és a bakteriális szennyezettség sem csökkent. A főváros alatt a főváros feletti értékekhez képest 1,5-3-szoros bakteriológiai szennyezettség mutatható ki. A toxikus szennyezéseket tekintve a főváros alatt kétszeres értékek mérhetők a főváros feletti állapothoz képest, valamint folyamatosan nő a víz nitráttartalma is. Mindez felveti kerületi szinten is a csatornázás elsődleges szükségességét és a megfelelő paraméterekkel rendelkező szennyvizek bebocsátását a befogadóba.KisvízfolyásokA kerület kisvízfolyásai közül (Ördög-árok, Paprikás-patak, Hűvös-ér) az Ördög-árok a legjelentősebb, amely a Hűvösvölgyön és a Vérmezőn, majd a Tabán keleti szegélyén jut a Dunába. Az Ördög-árok vízminősége igen kedvezőtlen, mert a kisvízfolyásokat szennyvízcsatornaként használják. Emellett előfordulnak még szennyvíz-szikkasztások, amelyek szintén a felszíni és felszín alatti vizeket szennyezik.Hidegvizű források A kerületben található hat jelentősebb talajvíz típusú forrás: a József Attila utcai forráscsoport, az Ófalui forrás, a Kastélykerti forráscsoport, a Gazda utcai forrás, a Budakeszi úti forrás, valamint a Keserű forrás.Jellemzőjük a talajvízből való utánpótlás, a kis vízhozam és az évi középhőmérsékletet megközelítő hőfok. A hat jelentősebb forrás mellett időről időre újabb források törnek fel, amelyek védelme és kezelése szintén kerületi feladat. A Bimbó út és a Keleti Károly utca környékén számos helyen jelennek meg különféle források, amelyek hatása az épületek alapozását károsítja és a domboldali részeket csúszás- és mozgásveszélyessé teheti.HévízforrásokA II. kerületben található jelentős hévforráscsoport a József-hegyi forráscsoport. Ebbe a csoportba a Lukács és a Császár fürdő területén fakadó források tartoznak. Ez a főváros legnagyobb mennyiségű karsztos hévizét szolgáltató természetesforrás-kilépés területe. A hévízforrások bakteriológiai szennyezettsége az utóbbi években javult, de további intézkedések szükségesek a kedvező folyamat fenntartása és fejlesztése érdekében.A kerület hévízforrásaival kapcsolatos fő problémák az 1980-as években és az 1990-es évek elején a nyomás-, hőmérséklet-, illetve vízszintcsökkenésből adódtak. Ennek fő oka a Dunántúli középhegységben folyó bányászati tevékenység volt. A bányászati tevékenység megszűntével a

karsztvízrendszer nyomása fokozatosan visszaállt a normális értékre, a kutak vize is visszamelegedett 45-50°C-ra. Jelenleg is fennálló probléma, hogy a langyos források vízminősége bakteriológiai szempontból kifogásolható. Ennek okai a rózsadombi eredetű elszivárgó szennyvizek, melyek bejutnak a hegy belsejébe, és szennyezetté teszik a barlangi csepegő vizeket. A Lukács fürdő medencéit meleg és langyos források is táplálják (a többi fürdő vize csak meleg forrásokból származik). A fürdő medencevizei saját csatornában ömlenek a Dunába (és jobb minőségűek, mint a Duna vize). A meleg források fúrt kutakból származnak, ezek vízminősége megfelelő.Talajvizek jellemzőiA talajminőségi problémák és beépítések a talajvíz állapotát és áramlását is befolyásolják. A talajvizek állapotáról a kerületben nincsenek átfogó adatok, a talajvíz minőségi paraméterek ismerete az építkezések környezetére korlátozódik. Jelentősebb talajvíz-zóna az Ördög-árok mentén húzódik. Ezek a talajvizek várhatóan szennyezettek, részben az egykori patak szennyvíz-csatorna szerepe, részben pedig a felülről származó terhelés miatt. Amennyiben csatornahálózattal ellátott területeken a felszín közeli talajvizekben ammóniumos és bakteriális szennyezettséget mutatnak ki, bizonyosra vehető a közeli csatornaszakaszok rossz állapota, szivárgása.Ipari eredetű, kármentesítést igénylő talajvíz-szennyezésről a Ganz Ansaldo Rt. területén lehet beszélni. A gyár tevékenységének felhagyása után a területen megkezdődött a szennyezett talajvíz rekultivációja. Az épületek bontása után, a kármentesítési tervnek megfelelően, elhelyezték a szénhidrogénnel szennyezett talajvíz tisztítására szolgáló dréncső-hálózatot, és letelepítették a víztisztítás céljaira szolgáló szennyezettvíz-tisztító rendszert. A rendszer üzemeltetésével a talajvíz is a kármentesítési terv első ütemének megfelelően tisztítására került. BarlangokA II. kerület felszíne alatt 68 barlang található. Ezek mindegyike felfedezése pillanatától számítva védett, közülük néhány fokozottan védett, így a következők: Bátori barlang, Szemlő-hegyi barlang, József-hegyi barlang, Pálvölgyi barlang, Molnár János barlang, Ferenc-hegyi barlang.A kerület felszíne alatt található ún. hidrotermális, azaz hévizes keletkezésű barlangok mind hazai, mind világviszonylatban geológiailag, morfológiailag és nem utolsósorban turisztikailag és balneológiailag is kiemelkedő értékek, amelyek védelme és megőrzése elsőrendű városgazdálkodási feladat is. A budai hidrotermális karsztot – barlangokat és a hozzá tartozó forrásokat – évekkel ezelőtt az UNESCO természeti világörökségek listájára terjesztették fel. Egyenlőre várólistán vannak, és jelenleg arra a döntésre „várnak” , amely a világörökség listáján lévő Duna-parthoz csatolja ezeket az értékeket. A budai barlangokat mintegy egymillió évvel ezelőtt a mai Duna-parton fakadó hévforrások, az akkor még magasabb szintre is feltörő hévizek alakították ki. A hévizek visszavonulása után a járatrendszerekben gazdag ásványkiválások maradtak a Ferenc-, és Szemlő-hegyi barlangokban, de leginkább a József-hegyi barlangban. A budai barlangokban főleg három fokozottan védett barlangban (József-, Szemlő-, és Ferenc-hegyi barlangok) található nagy mennyiségben borsókő, gipsz, barit és kalcitkristály, valamint cseppkövek, azaz sztalaktit és sztalagmit, bár nem olyan nagy mennyiségben mint a szokványos patakos karszt barlangoknál. A barlangokban (Pálvölgyi és József-hegyi barlangok) több helyen a

70

hajdan volt tenger aljáról származó ősmaradványok találhatóak. A barlangok ritka értékét nemcsak különleges kialakulásuk, hanem egyedi oldásforma-kincsük és különleges ásványkiválásaik adják. A fent felsorolt nagybarlangokon kívül még 68 kisebb barlangot ismerünk a kerület bel-budai szakaszán, a 4762 barlangkataszteri számú területen. Ezen kisebb barlangoknak a továbbkutatása után több kilométer hosszúságú barlangok kerülhetnek elő. TalajA talajoknál mind mennyiségi, mind minőségi problémák jelentkeznek a kerület területén. A beépítés, burkolás mind több területet vesz el annak természetes funkciójától, a talajvíz minőségét is károsan befolyásolja. A beépítések során nem fordítanak kellő gondot a felső humuszos rétegek védelmére. A beépítés, burkolás nemcsak mennyiségi csökkenést eredményez, hanem a talajok minőségének romlását is okozza. Mindenképpen hátrányos a talaj átszellőzési, mikrobiológiai és vízáramlási folyamataira, az aktív talajéletre. A beépítéssel a talaj szerkezetében felgyorsul az erózió, mállás, erősödik a kifagyás-kiszáradás folyamata, megváltoznak a felszín alatti vizek áramlási viszonyai. Változások következnek be a szennyezés-érzékenységben, az oxidációs-redukciós viszonyokban, jelentősen változhat a mikroflóra.A kerület egészére a talajszennyezés kiterjedt mértéke nem jellemző, egy-egy körülhatárolt területen előfordulhat szennyezés (pl. illegális hulladéklerakók). A Ganz-Ansaldo telephelyén a tevékenység felhagyása után kármentesítést végeztek, amely az ott létrejött talajszennyezést felszámolta. Táj-, zöldfelület- és természetvédelemA terület felhasználás-jellege meghatározza az élővilág és a zöldfelületek helyét és szerepét az egyes kerületrészek életében. A belső és külső területeken kondicionáló zöldterületek és -felületek találhatók, a középső területrészeken a természetvédelmi szempontok dominálnak.A II. kerület természetvédelmi szempontból három nagy részre tagolható: belső terület: sűrűn beépített, intenzív lakóterület, középső terület: a Budai Tájvédelmi Körzet országos védelem alatt álló természetvédelmi területe, külső terület: a pesthidegkúti családi házas, gyorsan fejlődő terület.

Természetvédelmi területekI. Országos jelentőségű természeti területek és értékek: Budai Tájvédelmi Körzet, Pálvölgyi barlang felszíne (Szépvölgyi út 162.), Szemlő-hegyi barlang felszíne (Barlang utca 10.), valamennyi barlang.

II. Fővárosi (helyi) jelentőségű gyógyforrások, kutak, védett természeti területek és értékek:

1. Meleg karsztforrások, kutak: Császár fürdő forrásai és kútja (Frankel Leó út 29-31.), Király gyógyfürdő (Fő utca 84.), Lukács fürdő forrásai és kútja (Frankel Leó út 25-29.).2. Védett területek és egyedi értékek: Heinrich István utca 5. sz. alatti olimpiai tölgy (11377 hrsz.), Budai császárfa (Mechwart liget, 13361/1 hrsz.), Mihályfi Ernő kertje (Bogár utca 25),

71

Balogh Ádám utcai triász és eocén képződmények, Pesthidegkút, Szép Ilona utca 4. sz. alatti galagonya, Apáthy szikla (Nagybányai út, 11662/1 11723 hrsz.), Budenz út 11. sz. alatti akácfa, Gazda utca 45. sz. alatti hársfa, Rómer Flóris utca 52-54. sz. alatti kert, Fazekas-hegyi kőfejtő (Uzsoki utca 5., 50127/A. hrsz.), Pusztaszeri úti földtani alapszelvény (Pusztaszeri út 5/B. előtti közterületen).Budai Tájvédelmi Körzet érintett területei A kerület középső részében található Budai Tájvédelmi Körzet egységesen fővárosi, illetve országos oltalom alatt áll, így a II. kerületre eső vonulata sem helyi szintű védelemmel rendelkezik. A körzetben az értékelések szerint határozott leromlási tendencia figyelhető meg (fajok eltűnése, területek degradálódása, beépítés stb.). A II. kerületben található erdők zöme a Pilisi Parkerdő Részvénytársaság kezelésében áll, és a Budai Tájvédelmi Körzet része. A Budai Tájvédelmi Körzet, ma már Budai Természetvédelmi Tájegység területe 10234 ha, ebből 2495 ha a főváros közigazgatási területén belül helyezkedik el. A társaság az állami területek vagyonkezelője, valamint azoké a területeké, melyeket a II. kerület visszakapott 1992-ben (Ferenc-hegy). A kerületben a magánerdők aránya jelentéktelen. A II. kerületben 9,5 km2, zömében erdőterület áll a Parkerdő kezelésében. Az utóbbi tíz évben nem történt változás e terület nagyságában. A kerület természeti értékeiben a legnagyobb kárt az illegális hulladéklerakás, és az ehhez társuló problémák, valamint a túlhasználat okozza. Az illegális hulladéklerakók igen elterjedtek a kerületben, jelenleg a kerület rendezése alá eső területen mintegy 30 ilyen lerakó található. A lakosság főleg az erdőszéleken helyezi el a hulladékot, ami komoly veszélyforrást jelent a környezetben élő élőlények, növények és állatok számára egyaránt. A hulladékból származó szennyezés a talajvízzel nagy távolságokat tesz meg, és más területeken is potenciális veszélyforrást jelent. A Parkerdő kezelése alatt álló területen az alábbi neuralgikus pontok találhatók: a Nagykovácsi úton a Nagyréttel szemben (itt korábban konténer állt, de most is elszállítják a hulladékot), a Gyöngyvirág utcában (zöldhulladék), illetve a Kuruclesi úton.Az illegális hulladéklerakás egy speciális fajtája a nyesedék, avar, levágott fű és más zöldhulladékok lerakása az erdőben (lásd Gyöngyvirág utca). Ezek a zöldhulladékok a bennük rejlő peszticid- és egyéb szermaradványok miatt is veszélyt jelentenek a környezetükre. A probléma kezelésére a kerületben az önkormányzat intézkedési tervet dolgozott ki. A fővárosi „zöld gyűrű” megőrzése szempontjából a kerület kiemelkedő jelentőségű területei a következők: Ferenc-halom, Nagy-Hárs-hegy, Hűvösvölgy, Kecske-hegy, Látóhegy, Újlaki hegy, Hármashatár-hegy, Mária-hegy, Tökhegy.

72

A kerület esetében a legfontosabb sugárirányú zöldfelületi elemek a Szilágyi Erzsébet fasor - Budakeszi út - Hűvösvölgyi út - Szépvölgy és a Duna-parti rész zöldfelületei.

Közparkok és közterek A kerület közparkjai és közterei a lakosság és a turisták pihenési, szabadidősport, szórakozási, egészség-megőrzési céljait hivatottak ellátni változatos formában, miközben jelentős szerepük van a belső kerületrészek zöldfelületeinek biztosításában, és ezzel a környezetterhelés mérséklésében. A kerület zöldfelületéből a közparkok nagysága 0,25 km2. A parkokkal kapcsolatos fő problémák a vandalizmus, a nem megfelelően szabályozott ebtartás, zöldfelületek, virággal beültetett felületek nem megfelelő védelme.A lakókertek esetében – ami a kerületben jelentős arányt képvisel – általános tapasztalat a nagyfokú beépítettség (garázsok, úszómedencék) illetve a zöldfelületek rendezettségének és ápolásának hiánya, a kertkultúra elmaradott szintje.A közparkok a lakosság számára kikapcsolódási, pihenési lehetőséget nyújtanak, mindemellett igyekeznek biztosítani a sűrűn beépített területek zöldfelülettel való ellátását. Az utóbbi évek nagy beruházásai több magas színvonalú park létrejöttét eredményezték, melyek megőrzése a jövőben is feladat.Épített környezeti elemek állapotaAz épített elemek a káros környezeti hatások leglátványosabb mutatói. A kerületben élő emberek lakókörnyezetéhez való viszonya meghatározza a települési környezet jellegét, bár a kerület – természeti és zöldterületi adottságait tekintve – a főváros más kerületeihez képest szerencsés helyzetben van.A II. kerület területhasznosítása a következők szerint tagolódik: lakóterületi hasznosítás (belső város, kertváros), zöldterületi- természetvédelmi területhasznosítás, mezőgazdasági területhasznosítás, intézményterületi területhasznosítás.A lakóterületi hasznosítás fokozatosan az intézményi és mezőgazdasági területekre is áthúzódik. Ennek környezetvédelmi következményeként az intézményi területen lakók nagyobb zaj- és légszennyezésnek lehetnek kitéve, a mezőgazdasági területen viszont a motorizáció növekedése és a csatornaellátottság hiánya miatt növekedhet a környezetszennyezés mértéke.A kerület beépítési egységei a következők: Duna-parti sík rész, Rózsadomb, Pasarét, Pesthidegkút - Máriaremete, Pesthidegkút - Ófalu.

LakásállományA táblázat a 2004-2006 közötti évek lakásállományát, az épült lakások számát és felszereltségét, valamint az önkormányzati tulajdonú lakások kezelését mutatja.14

Mutató megnevezése Mérték-egység 2004 2005 2006

Változás2006-2005 (db)

Index (%)

2006/ 2004

2006/ 2005

14 Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

73

LakásállományLakásállomány az év végén db 47216 47255 47404 149 100,4 100,3

100 lakásra jutó lakónépesség fő 185 186 186 0 100,5 100

Lakásépítés Az év folyamán épített lakások száma db 218 43 157 114 72 365,1

1 szobás lakások db 13 2 9 7 69,2 4502 szobás lakások db 35 8 50 42 142,9 6253 szobás lakások db 51 15 63 48 123,5 4204 szobás lakások db 50 5 18 13 36 3605 és több szobás lakások db 69 13 17 4 24,6 130,8

Épített lakások átlagos alapterülete m2 128,8 126,8 86,5 -40,3 67,2 68,2

Épített lakások felszereltség szerintVízvezetékkel * db 218 43 157 114 72 365,1csatornával db 218 43 157 114 72 365,1

közcsatornával db 206 41 156 115 75,7 380,5saját derítővel db 12 2 1 -1 8,3 50

Korszerű fűtéssel db 218 43 157 114 72 365,1központi fűtéssel** db 145 28 134 106 92,4 478,6

egyedi fűtéssel*** db 73 15 23 8 31,5 153,3

Vezetékes gázzal db 217 43 157 114 72,4 365,1100 lakosra jutó lakásépítés db 2,5 0,5 1,8 1,3 72 360

100 lakásra jutó lakásépítés db 0,46 0,09 0,33 0,2 71,7 366,7

Gazdasági szervezet által épített lakások db 95 21 97 76 102,1 461,9

Természetes személy által épített lakások

db 117 22 60 38 51,3 272,7

IngatlankezelésKezelt lakásbérlemény db 962 909 825 -84 85,8 90,8

Összes felújított épület db - 9 11 2 - 122,2

Felújított lakásbérlemény db - 20 15 -5 - 75

* Közüzemi és házi vízvezetékkel ellátott lakások együtt** Táv-, tömb-, egyedi kazános és termálfűtéssel épített lakások

74

*** Etázs-, és helyiségenkénti gáz-, villany-, és olajfűtéssel épített lakások

A 2001. évi népszámlálás és a 2005. évi mikrocenzus közötti időszakban a lakásonkénti laksűrűség Budapesten átlagosan csökkent (213 lakó jutott 100 lakott lakásra, 19 fővel kevesebb, mint négy évvel azelőtt), a II. kerületben a 2006. évi átlag 186 fő volt.A kerületben a lakások felszereltsége, közművekkel való ellátottsága, csatornázottsága és komfortfokozata kedvezőnek mondható, ez hasonló a budapesti átlaghoz. A kilencvenes években lezajlott lakásprivatizáció valamint a lakásépítések terén megnyilvánuló állami szerepvállalás csökkenése következtében jelentősen visszaesett a bérelt lakások száma: 2004-ben 962 db bérlakás volt, 2007. évben csak 803 db bérleménnyel rendelkezett a kerület.A megmaradt bérlakás-állomány nagyságában és minőségében is különbözik a tulajdonosok által lakottakétól, a kedvezőtlen minőségi összetételű lakások fenntartási, állagmegóvási, korszerűsítési költsége jelentős, a lakások bérbeadásából származó jövedelem mintegy felét emészti fel. (2005. évi KSH adat szerint a felújított kerületi lakásbérlemények száma 28 db volt, amely 2,6%-a volt a fenntartott lakásbérleményeknek). A kerületben jelentősen módosult az építtetők köre: míg a gazdasági társaságok által épített lakások száma nő, addig a természetes személyek által épített lakások száma, bár 2006. évben nőtt, nem éri el a 2004. évi adatokat. Míg országosan a saját használatra történő építkezés volt a meghatározó, Budapesten az épített lakások háromnegyedét értékesítésre szánták.

Infrastruktúra-ellátottságA kerületben egy hektár területre átlagosan 12,4 lakás jut, amely a fővárosi 15 lakás/ha lakósűrűségnél jóval előnyösebb képet mutat.A lakások víz- és elektromos ellátása csaknem 100%-os, a gázellátás és közcsatorna-hálózatra kötés a kerület keleti, dél-keleti felén, a belső városrészekben és Pasarét, Szép Ilona, Kurucles, Lipótmező, Törökvész, Vérhalom, Rézmál, Rózsadomb városrészeken is közel 100%-os. A csatornázottság a külső kerületrészeken ennél jóval kedvezőtlenebb.A távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya alacsony, 2006-ban 2,8%-os volt, a központi melegvíz-ellátás 2%-os, ami a lakótelepek hiányával is magyarázható.A lakóépületek környezeti állapota: A légszennyezési korrózió elsősorban a Margit körút környéki és a nagy átmenő forgalmat bonyolító utak mentén található lakóépületeken jelentkezik. A belső városi lakóterületen és a Duna-part zsúfolt részein a karbantartási munkák elhanyagolásából látható avulás, elhasználódás.

MűemlékekBudapestnek az UNESCO Világörökséghez tartozó II. kerületi része a Fő utca - Frankel Leó út - Komjádi utca - Duna-part - Csalogány utca vonaláig húzódik.A kerületben a következő állami tulajdonban lévő országos határozattal védett műemlékek találhatók: Bem József utca 20., Budakeszi út 93-95., Fő utca 82-86., Ganz u.4., Frankel Leó út 31-33., Árpádfejedelem útja 7-8., Zsigmond köz 1.,

75

Hűvösvölgyi út 78., Fekete István utca 11.Az állami tulajdonú kerületi műemlékeken kívül önkormányzati tulajdonba került még 54 műemlék épület.A budapesti helyi védettségű értékek jegyzéke szerint a II. kerületben 68 védett épület, építmény és épületegyüttes található.KözszolgáltatásokOktatás-nevelésA II. kerület oktatási intézményekkel jól ellátott, a helyi beiskolázások mellett sokan veszik igénybe az intézményeket más kerületekből és az agglomerációból is.Négy bölcsőde és 12 óvoda működik az önkormányzat fenntartásában. A kerületben 18 magánóvoda nyújt szolgáltatást 747 férőhellyel. Ezek kihasználtsága nem teljes, 2007-ben 647 helyet vettek igénybe, közülük 464 kerületi volt lakos. Az általános iskolai oktatást nyolc, a középiskolai ismeretek átadását öt intézmény biztosítja. Az összevont oktatási intézmények száma szintén nyolc. Két felsőoktatási intézmény működik a kerületben. Az önkormányzati kezelésű óvodai férőhelyek száma nem elégséges. A kerület oktatási rendszerének iskolai férőhelyei minden igényt ki tudnak elégíteni, az elmúlt évek oktatási átalakításai, összevonásai után az oktatás szereplői nyugodt, mind személyi, mind tárgyi feltételekben megfelelő eredményes oktatási éveket tudnak biztosítani. A törvényi kötelezettségén túli vállalások teljesítésének szintén szerep jut a kerület feladatai közt.Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2000. (V.25.) önkormányzati rendelete tanulmányi ösztöndíjat állapított meg a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő (legalább 4,8 átlagú), de szociálisan hátrányos helyzetben lévő 7-13. évfolyamon tanuló diákok részére. Évente közel 30 tanuló részesül egyszeri, 100 000 Ft-os támogatásban.A 17/2001 (V.22.) felsőoktatási ösztöndíjról szóló rendelet azokat a felsőoktatásban tanuló, illetve érettségi előtt álló, továbbtanulni szándékozó kerületi fiatalokat támogatja, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum másfélszeresét. Felsőoktatási ösztöndíjat jelenleg 130 fő kap 50 000 Ft/év összegben.A kerület 2001-ben csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázati rendszerhez. Évente átlagosan 100 fő támogatását jelenti 5000 Ft/hó összegben.

A táblázat a kerületi oktatási intézmények számának és feladatellátási rendszerének alakulását mutatja 2004 és 2006 között.

Mutató megnevezése Mérték-egység 2004 2005 2006

Változás2006-2005 (db)

Index (%)

2006/ 2004

2006/ 2005

ÓvodákÓvodai feladatellátási helyek száma db 39 42 43 1 110,3 102,4

ebből: önkormányzati db * * * * * *

Óvodai férőhelyek száma

fh 2705 2962 3135 173 115,9 105,8

76

ebből: önkormányzati fh * * * * * *

Óvodába beirt gyermekek száma fő 2611 2738 2844 106 108,9 103,9

ebből: önkormányzati fő * * * * * *

Óvodában elhelyezettek aránya az óvodás korúakhoz

% 138,6 129,9 131,3 1,4 94,7 101,1

100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermekek száma

fő 97 92 91 -1 93,8 98,9

ebből: önkormányzati fő * * * * * *

Óvónők száma fő 265 275 293 18 110,6 106,5Általános iskolák

Általános iskolai feladatellátási helyek száma

db 26 26 25 -1 96,2 96,2

Általános iskolai tanulók száma fő 7209 7164 6908 -256 95,8 96,4

Általános iskolai osztályok száma db 348 346 337 -9 96,8 97,4

Általános iskolai osztályok átlagos létszáma

fő 21 21 20 -1 95,2 95,2

Napközis tanulók száma fő 3377 3177 3356 179 99,4 105,6

Általános iskolai tanárok száma ** fő 780 766 768 2 98,5 100,3

KözépiskolákKözépiskolai feladatellátási helyek száma ****

db * * * * * *

ebből: gimnázium db 19 20 20 0 105,3 100szakközépiskola db 6 5 4 -1 66,7 80

közös igazgatású gimn. és szakközépiskola db * * * * * *

Középiskolába beírt tanulók száma fő 5132 5174 5236 62 102 101,2

gimnáziumba fő 3757 3867 3931 64 104,6 101,7

77

szakközépiskolába fő 1375 1307 1305 -2 94,9 99,8Középiskolai osztályok száma db 198 202 200 -2 101 99

Középiskolai osztályok átlagos létszáma fő 25,9 25,6 26,2 0,6 101,2 102,3

Középiskolai tanárok száma ** fő 576 566 573 7 99,5 101,2

* A KSH 2000 óta nem rendelkezik az önkormányzati feladatellátási helyek számáról statisztikai adattal** 2001-től csak a főállású pedagógusok száma**** Egyes szakközépiskoláknál gimnáziumi osztályok is indultak és viszont.

EgészségügyAz önkormányzat törvény által előírt kötelezettsége az egészségügyi alapellátás és a járóbeteg-szakellátás működésének ellátása, amely feladatot jelenlegi formájában a háziorvosok, valamint az Egészségügyi Szolgálat látja el. A szolgáltatás hatékonyságának megtartása nem képzelhető el a kerületben működő egyéb társadalombiztosítási szerződéssel rendelkező szolgáltatók nélkül. A kerületnek nincs saját fenntartású kórháza, ezért még fokozottabban érintette a lakosságot az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), valamint a Budai Gyermekkórház bezárása.A táblázat a kerület egészségügyi alapellátásának felépítését mutatja.15

Mutató megnevezéseMérték

- egység

2004 2005 2006

Változás Index (%)2006-2005(fő)

2006/ 2004

2006/200

5Háziorvosi ellátás

Háziorvosok száma fő 50 50 51 1 102 102Az év folyamán végzett vizsgálatok száma ezer db 355 365 398 33 112,1 109

rendelőben ezer db 311 320 358 38 115,1 111,9betegnél ezer db 44 45 41 -4 93,2 91,1

Egy háziorvos napi átlagos betegforgalma * fő/nap 28 29 31 2 110,7 106,9

rendelőben * fő/nap 24 25 28 3 116,7 112betegnél * fő/nap 3 4 3 -1 100 75

Házi gyermekorvosi ellátásGyermekorvosi szolgálatok száma db 15 15 15 0 100 100

Gyermekorvosok száma fő 15 15 15 0 100 100Az év folyamán végzett vizsgálatok száma ezer db 52 53 54 1 103,8 101,9

rendelőben ezer db 44 46 46 0 104,5 100


78

Egy házi gyermekorvos napi átlagos betegforgalma

fő/nap 14 14 14 0 100 100

Védőnői ellátásVédőnők száma fő 33 31 30 -1 90,9 96,8

területi védőnők fő 27 19 19 0 70,4 100Védőnői látogatások száma db 13134 12606 13738 1132 104,6 109

csecsemőknél db 10332 10285 11297 1012 109,3 109,8Egy területi védőnőre jutó látogatások száma db 486 663 723 60 148,8 109

*261 munkanappal számolva** A területi védőnők száma alapján számítva*** A terhesség-megszakítást kérők és terhes-patológiai rendelések

A fekvőbeteg-ellátás nem önkormányzati feladat, a lakosság magas színvonalú ellátását a kerületben található egészségügyi intézményekkel, illetve az új szabályozás szerinti beutalási rendszer kórházaival fennálló jó kapcsolat biztosítja. A kerület uniós pályázati támogatásból egy önálló mentőállomás megvalósítását tervezi a sürgősségi ellátás hatékonyságának fokozása érdekében. A háziorvosi rendelők felújítása, korszerűsítése és akadálymentesítése folyamatos feladat. 2006-ban 3 kerület Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálata összevonásra került: az I., II., és a XII. kerület alkot egy régiót, így a védőnői ellátás is eszerint módosult. Az egészségnevelés egyéni és csoportos formában történik a területi és iskolavédőnők szervezésében. Három baba-mama klub működik a kerületben a védőnők szervezésével, irányításával (Hidegkút, Csatárka gyermekrendelő, Tamás Alajos Művelődési Ház).KözlekedésTömegközlekedés A tömegközlekedés legfőbb csomópontja a kerületben a Moszkva tér, a kerület metró-csatlakozása, fő busz- és villamosjáratainak induló és végállomása. Az észak-déli irányú, 2. számú metróvonal Moszkva téri állomása biztosítja a kapcsolódást a Keleti és a Déli pályaudvarhoz, a 4-es, illetve a 6-os villamos lehetőséget nyújt a Nyugati pályaudvar közvetlen eléréséhez.A kerületben az alábbi busz-, illetve villamosjáratok helyi és átmenő forgalma teszi lehetővé a közösségi közlekedést:

Induló állomás VégállomásBuszjáratok

11 Batthyány tér Nagybányai út22 Moszkva tér Budakeszi, Táncsics Mihály utca29 Kolosy tér Kelemen László utca 49 Moszkva tér Fenyves utca56 Moszkva tér Hűvösvölgy vá.57 Hűvösvölgy vá. Hűvösvölgy vá.60 Batthyány tér Óbuda MÁV állomás63 Hűvösvölgy vá. Nagykovácsi, Tisza István tér

79

64 Hűvösvölgy vá. Solymár, Templom tér91 Nyugati pályaudvar Endrődi Sándor utca110 Fény utcai piac Dísz tér156 Moszkva tér Dániel út157 Hűvösvölgy vá. Budaliget, Géza fejedelem utca164 Hűvösvölgy vá. Solymár, Pest Megyei

Műanyagipari VállalatVillamosjáratok4 Moszkva tér Fehérvári út6 Móricz Zsigmond körtér Moszkva tér

17 Vörösvári út Margit híd, Budai hídfő18 Hűvösvölgy vá. Savoya Park vá.56 Budafok városház tér Hűvösvölgy vá.59 Szent János kórház Farkasrét, Márton Áron tér118 Budagyöngye Albertfalva, kitérő

Metró, HÉV, Fogaskerekű vasútM2 Déli pályaudvar Örs vezér tere

HÉV Batthyány tér SzentendreFogaskerekű Városmajor Széchenyi hegy

A tömegközlekedés a kerületben a Moszkva tér mellett két decentrummal rendelkezik: a Hűvösvölgy végállomás, illetve a Széna téri buszpályaudvar, mely a helyközi és távolsági járatok induló és végállomása.Gyalogos közlekedésA gyalogos közlekedés a kerületben hagyományosan a gyalogjárdákon, illetve helyenként osztott, kerékpársávokkal szűkített járdákon történik. A kerületben jelenleg nincs lehetőség forgalom nélküli, illetve csökkentett forgalommal bíró utakon történő gyalogos közlekedésre.Kerékpáros közlekedésA kerületen két fő kerékpárút vezet keresztül, az egyik a Duna vonalával párhuzamosan, a másik a Szilágyi Erzsébet fasort végigkövetve Hűvösvölgybe visz a Máriaremetei útig, illetve a Harmatcsepp utcáig. A két fő irány a Bem rakparton összekapcsolódik. Számos kerékpáros összekötő útvonal található a kerületben, aszfaltozott, illetve földúton egyaránt. A meglévő kerékpárút-hálózat nagy hátránya, hogy létrejötte nagy részben nem építéssel, hanem kijelöléssel, vagyis szélesebb járdaszakaszok leválasztásával jött létre, ami elsősorban a nagyarányú beépítettséggel indokolható. A gyalog- és kerékpárutak ilyen típusú kialakítása balesetveszély hordoz, a hazai közlekedési kultúra ugyanis nincs felkészülve a láthatóan egyre szélesebb körű kerékpáros közlekedésre. Központi koncepció, oktatás-nevelés és megfelelő publicitás hiányában a közlekedésnek ez a típusa nem kap megfelelő teret ahhoz, hogy csökkentse az autós személyszállítást, ezzel a légszennyezést, illetve, hogy az egymásra figyeléssel elkerülhetőek legyenek a kerékpáros közlekedésből adódó balesetek. Ez utóbbiak tekintetében a II. kerületben jónak mondható a helyzet: a KSH adatai szerint 2005-ben a fővárosban előfordult 137 kerékpáros balesetből hat, 2006-ban a fővárosi 173 esetből nyolc történt a kerületben.

80

ParkolásA kerület parkolási helyzete a gépjárműszám emelkedésével évről évre fokozatosan romlik. Sem megfelelő mennyiségű utcai parkoló, sem elegendő mélygarázs nem áll rendelkezésre az állandóan gyarapodó járműpark befogadására. A parkolásidíj-rendszerbe bevont területek folyamatos növekedési sem mérsékli a szeménygépkocsi-közlekedés mértékét.A tömegközlekedés helyenkénti aránytalansága nem teszi lehetővé az ún. P+R központok kialakítását, bár ezzel kapcsolatban születtek kezdeményezések a Margit hídnál a HÉV-, a Hűvösvölgyi út és a Hidász utca találkozásánál, valamint Pesthidegkúton a buszvégállomás területénél.

KözigazgatásA kerületben lakó kisebbségek érdekeit bolgár, horvát, német, örmény, román, szerb, lengyel, ukrán, görög, szlovák kisebbségi önkormányzatok képviselik.Az igazságszolgáltatási intézmények közül a Munkaügyi Bíróság, valamint a Budai Központi Kerületi Bíróság található a II. kerületben.A rendészeti intézkedésekért és a katasztrófavédelemért a II. Kerületi Rendőrkapitányság, a II. Kerületi Polgárvédelmi Parancsnokság, a Közép-budai Tűzőrség, valamint a II. kerületi önkormányzat Városrendészeti csoportja felel.

A kerületben az alábbi alapítványok és civil szervezetek, valamint egyházak működnek.Alapítványok, civil szervezetek

46. sz. Kapisztrán Szent János Cserkészcsapat 1025 Budapest, Szilfa u. 4.Újlak Caritas Alapítvány 1023 Bécsi út 18. fszt. 10.Baltazár Színház Alapítvány 1021 Kuruclesi út. 10Budai Képzőművész Egyesület 1028 Hidegkúti út 167.Budapest II. kerület Központi PolgárőrségCsaládi Nevelésért AlapítványFehér Kereszt Gyermekvédő AlapítványKlubja 1025 Budapest, Szilfa utca 4.Idősügyi kerekasztal tagjaiOtthona 1021 Budapest, Szerb Antal u. 13-17.Kapisztrán Szent János lelkészség KaritászcsoportKÁVA Kulturális Műhely 1022 Marczibányi tér 5/a.LABORA Szociális Szolgáltató és Oktatási Bt.Létminimum Alatt Élők Társasága 1158 Budapest, Neptun u. 72.SzervezeteMagyar Vöröskereszt 1122 Moszkva tér 3. II. emeletcsoportjaMozgássérült Emberek Önálló Élet EgyesületeNagycsaládosok Országos EgyesületePasaréti Ferences Alapítvány 1025 Szilfa utca 4.Pestheidegkúti Német Nemzetiségi Alapítvány 1028 Budapest, Gazda u. 20.Pitypang Humán Szolgáltató Alapítvány

81

http://www.masodikkerulet.hu/intezmeny/tarsadalmi/?catalog3_id=460






















Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon

1028 Ördögárok utca 9. (központi épület), 1021 Modori utca 6., 1021 Hűvösvölgyi út 193/A.

Szent Anna Plébánia Ifjúsági CsoportjaVass Miklós Értelmileg Akadályozottakat Segítő Közhasznú Egyesület

1026 Szilágyi Erzsébet fasor 41., 1026 Orsó u.55.

Egyházi intézmények

Budapesti Zsidó Hitközség Budai Körzete 1024 Frankel Leó 49.Don Bosco Nővérek 1028 Templom köz 1.Emmausz Ház 1029 Máriaremetei u. 187.Evangélikus Egyház Északi Egyházkerület 1125 Szilágyi E. fasor 24.Evangélikus Lelkészség 1029 Zsíroshegyi u. 47.Evangélikus Szeretetotthon 1029 Báthory L. u. 8.FÉBÉ Diakonissza Egyesület 1021 Hűvösvölgyi út 193.Felsővizivárosi Szent Anna Plébánia 1011 Batthyány tér 7.Gercsei templom Hidegkút határaHidegkút Ófalu Plébánia 1029 Templom köz 1.Hidegkúti Kálvária Jezsuiták Faludi Ferenc Háza 1026 Sodrás u. 15.Jézus Szíve Kápolna 1021 Tárogató u. 77.Kájoni János Közösségi Ház 1026 Szilfa u. 4.Kapisztrán Szent János Lelkészség 1022 Tövis u. 1/a.Közösség 1024 Buday L. u. 7.Lékai László Betegotthon 1029 Szent József u. 5.Magyarok Nagyasszonya Társaság 1021 Szerb Antal u. 13-17.Magyarországi Egyesült Pünkösdi Egyház 1025 Zuhany u. 2/c.Magyarországi Krisna Tudatú Hívők Közössége 1028 Máriaremetei u. 77.zarándokhely 1029 Templomkert 1.MAZSIHISZ Frankel Leó 49.Megújulás Imacsoport Missziós Gyülekezet 1024 Keleti K. u. 42/a.Egyháza 1021 Hűvösvölgyi u. 94-96.Názáret Ház 1029 Zuzmó u. 7-9.Országúti Ferences Plébánia 1027 Margit krt. 23.Pasaréti Páduai Szent Antal Plébánia 1026 Pasaréti u. 137.Református Egyházközség 1026 Torockó tér 1.Református Lelkészség 1028 Hidegkúti u. 64-66.Református Misszió Gyülekezet 1025 Cimbalom u. 22-24.Remetekertvárosi Szentlélek Egyházközség 1028 Máriaremetei u. 34.Remetekertvárosi Szentlélek Plébánia 1028 Máriaremetei u. 34.Rózsadombi Krisztus Király Lelkészség 1024 Keleti K. u. 39.Segítő Mária Kápolna 1023 Szépvölgyi u. 46.Szeleczky Kápolna 1029 Zsíroshegyi u. 39.Szent Ferenc Kórház 1021 Széher út 71-73.Szent Ferenc Leányai 1021 Széher út 71-73.Szent István király kápolna 1027 Frankel L. út. 54.

82











































Széphalmi Plébánia 1029 Kazinczy u. 3.Széphalom kápolna 1029 Kossuth u. 13.Szociális Testvérek 1029 Báthory u. 10.Tamás Alajos Közösségi Ház 1027 Rómer F. u. 4.

Szociális ellátásA szociális szolgáltatások egy része törvényben megszabott feladata a kerület önkormányzatának. A II. kerületben azonban nagy számban figyelhetők meg az önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozott pénzbeli, természetbeni ellátások, szociális szolgáltatások.Az anyagi források között kiemelt szerep jut a más anyagi forrással nem rendelkező időskorúak támogatásának, a lakhatási költségek mérséklésének, a gyógyszerköltségek mérséklésének, valamint a gyermeket nevelők támogatásának. Utóbbi rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, illetve gyermekvédelmi segély formájában igényelhető.A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2007-ben jelentősen megemelkedett, ami az egészségbiztosítási jogszabályok változásával magyarázható: ez az ellátási forma társadalombiztosítási jogviszonyt eredményez.A szociális törvény az önkormányzat számára az alábbi kötelező feladatok ellátását írja elő: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek közösségi gondozása), támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás.

ÉtkeztetésA szociális törvény (Szt.) szerint étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.A szociális rászorultság fogalma eddig a személyes gondoskodási formákra vonatkozóan nem került pontosan meghatározásra a törvényben, ami problémát okozott az önkormányzatok számára a jogosultak körének értelmezésében, egyúttal rendkívül nagy különbségeket eredményezett az ország különböző területei között. A jogosultságot 2007. január 1-jétől csak az új igénylők esetében kell vizsgálni, 2008. január 1-jétől vizsgálandó minden igénylőnél.A törvény kifejezett felhatalmazást ad az önkormányzatoknak az étkeztetés jogosultsági feltételeinek szabályozására, meghatározza egyúttal az ellátottak érdekében azokat a kereteket, amelynél szigorúbb feltételeket az önkormányzat nem határozhat meg.A gondozási központok által biztosított étkeztetést változatlanul háromféle módon lehet igénybe venni: helyben fogyasztva, saját részre elvitellel, vagy orvosi javaslatra házhoz szállítva. Továbbra is biztosított a normál étrend mellett a kímélő, illetve a hozzáadott cukor nélküli étel is.

83





Némileg csökkent az étkeztetést igénybe vevők száma, amelynek okai lehetnek, hogy az ebéd minőségét és mennyiségét mindhárom önkormányzati fenntartású intézményben kifogásolták az ellátottak, illetve a magasabb jövedelemmel rendelkezők szívesebben választanak a piacon megjelent ebédet házhoz szállító cégek ajánlataikból. Jelenleg közbeszerzési pályázaton megnyert közfeladat-ellátási szerződés keretében a Junior Vendéglátó Rt. látja el különböző főzőkonyhákról meleg élelemmel a kerületi fenntartásban működő gondozási központokat, ahol a tálalókonyhák szolgálják ki ellátottakat. A kerületben, 2006-ban csak étkeztetési ellátásban 1147 fő részesült.Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, illetve azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek.A Szt. pontosította a házi segítségnyújtás alapvető tartalmi elemeit és szakmai tartalmát. Ez az ellátási forma az alapvető gondozás és az alapápolás körébe tartozó feladatokat látja el. Segítséget nyújt az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában, a hivatali ügyek intézésében, valamint prevenciós szerepet tölt be, hiszen segítséget nyújt a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében. A házi segítségnyújtás igénylők száma némi emelkedést mutat. Fontos megállapítás, hogy növekszik az egy-egy ellátott otthonában eltöltött, gondozásra fordított idő, több olyan gondozott is van, akihez egy nap kétszer is ki kell menni, viszont ehhez a szükséglethez nem igazodik a jogszabályokban az állami normatíva elszámolhatósága. Az egészségügyet érintő változások miatt sajnos egyre rosszabb állapotú betegeket engednek haza a szakellátásból, még akkor is, ha nincs közeli hozzátartozó, ilyen esetekben is kevés a másfél-két óra gondozási idő. Ugyancsak időigényes a nagyon idős emberek gondozása (több 90 év feletti gondozott van, az ő az állapotuk szinten tartásához különösen fontos a szeretettel, odafigyeléssel végzett házi segítségnyújtás.) A kerületben, 2006-ban csak házi segítségnyújtásban 141 fő, étkeztetésben és házi segítségnyújtásban 191 fő részesült.CsaládsegítésA családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.A feladatot az önkormányzat önkéntesek foglalkoztatása, szociális bérlakás-program, diszpécserszolgálat, adósságkezelési szolgáltatás, előrefizetős villanyóra-program, elhelyezkedésiesély-javítás típusú kezdeményezésekkel hajtja végre.Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásA jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítására nyújtott ellátás.A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítják az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, aki a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedéseket megteszi, valamint szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás biztosítását kezdeményezi.A kerületben, 2006-ban jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban 44 fő részesült.

84

Közösségi ellátásokKözösségi pszichiátriai ellátásAz ellátást a II. sz. Gondozási Központ látja el. Jelenleg 39 főt gondozott van a kerületben. A mentális betegek részére 2005-ben indult havi klub részvevőinek száma nő (8-10 fő). A szakmai munka elismerésének tekinthető, hogy az OPNI szakorvosai is javasolták a betegek részére a klub látogatását. A II. kerületi közösségi ellátás kezdeményezésére létrejött a „Klubházak találkozója”, amelyen olyan kerületek vettek részt mind a szakma, mind az ellátottak részéről, ahol működik ez az ellátási forma. Szenvedélybetegek közösségi ellátása A pszichoszociális modellen alapuló segítő kapcsolatban többféle szakember kap szerepet: szociális munkások, addiktológus konzultánsok, pszichológusok, pszichiáterek, lelkészek, egyházi szociális munkások, felépült szenvedélybetegek, továbbá önsegítő csoportok, valamint a nem szenvedélybetegek ellátására szakosodott intézmények mint együttműködő szervezetek. A kerületben élő szenvedélybetegek száma rejtőzködésük miatt nehezen megbecsülhető, de az érintettség adatairól némi betekintést nyújt a II. Kerületi Önkormányzat drogstratégiájához az iskolai tanulóknál készült 2007. évi felmérés, illetve az OPNI 2006. évi betegforgalmának statisztikája.A 16 éves korcsoportban végzett felmérés szerint a fiatalok 70%-a ma még érintetlen, 23%-a kipróbálta már a marihuánás cigarettát, 7% pedig nem zárkózik el a keményebb drogok kipróbálásától sem.16

Támogató szolgáltatásA támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.Az információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javítását, családi kapcsolatainak erősödését szolgálja. A speciális, önsegítő csoportokban való részvétellel a szegregációjuk oldását segítik, illetve reintegrációjuk esélyeit javítják a teljesebb élet lehetőségét kínálva fel ezzel. A szolgáltatások biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodnak.Addetur (Adj Hozzá!) Alapítvány (ellátási szerződés keretében)Az alapítvány gyermekfelügyeletet, ápolási és gondozási, szállítási, információnyújtási feladatokat lát el, valamint hivatalos ügyek intézésében nyújt segítséget.Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos Érdekvédelmi SzövetségeA szövetség ellátási szerződés keretében közreműködik az önkormányzati feladatok ellátásában.A II. kerületi Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának Önérvényesítő csoportja hetente egyszer megbeszélést tart a támogató szolgálat telephelyén. A Nemzeti Felnőttképzési Intézet által akkreditált elméleti és gyakorlati képzés tematikája alapján általános életviteli, önérvényesítési, döntéshozatali ismereteket közvetít. Az önérvényesítő csoport tagjai több alkalommal képviselték társaik érdekeit az érdekvédelmi tanácskozásokon. Épülő Virgonc Gyermekekért AlapítványAz alapítvány az értelmi fogyatékossággal élő 3-23 éves korúak nappali ellátását végző és támogató szolgálata.

16 A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 2006. évi kerületi felmérése

85

A támogató szolgálat elsősorban az intézmény nappali ellátását igénybe vevő gyermekeket szállítja.Súlyosan Mozgássérültek Bethesda Segélyező Alapítványa A kerületben élő halmozottan fogyatékos személyeket látják el. Felebarát – Református Támogató Szolgálat 2007-ben kapott működési engedélyt, bár székhelye a harmadik kerületben van, elsődleges ellátási területe a II. kerület. Egalitas Mozgássérültek Létbiztonságát Elősegítő Alapítvány Folyamatosan figyelemmel kíséri az épített környezet akadálymentesítésének folyamatát, rehabilitációs szakmérnökökkel konzultációkat tart, a beérkező akadálymentesítési kérdésekben segítséget nyújt.Célja, hogy a fogyatékossággal élő emberek munkavállalásával kapcsolatos jogszabályok értelmezéséhez segítséget nyújtson mindazok számára, akik a szolgálathoz fordulnak. A fogyatékossággal élők leromló egészségi állapota miatti intézményi elhelyezés elkerülése, lassítása érdekében gyógytornászt alkalmaz, aki egyéni és csoportos foglalkozásokat tart.2007 második feléig pályázati költségkeret terhére, az egészséges életmód érdekében ingyenes szállítást biztosított a kerekes székes embereknek a piliscsabai uszoda víz alatti tornájára. Vidéken, ingerszegény környezetben élő fogyatékos emberek részére „önálló élet”-tréningeket szerveztek annak érdekében, hogy az érintettek sorstársak és rehabilitációs szakemberek segítségével megismerhessék az önálló élet filozófiáját, valamint hasznos tanácsokat és információkat kapjanak. Utcai szociális munkaAz utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.2007. november 1-jétől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója ellátási szerződés keretében vállalta a törvényi kötelezettségnek megfelelő kerületi hajléktalanok ellátását. Azon hajléktalanoknak, akik az intézményi lehetőségeket különböző okok miatt nem veszik igénybe, a Szeretetszolgálat Utcai Gondozó Szolgálata nyújt segítséget. A gondozottak száma folyamatosan ingadozik, általában 80 és 110 fő közé tehető a kerületben. Az aktív ellátottak száma 2006 decemberében 105 fő volt, ebből 84 férfi és 21 nő.Nappali ellátásA tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, hajléktalanok, valamint a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre nem szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.Idősek nappali ellátása Az ellátást a gondozási központok végzik az általuk működtetett klubok segítségével. Mind a 4 intézmény klubjában az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, változatos, magas szakmai színvonalú kulturális és testi-lelki egészséget megőrző illetve javító programok szolgálják a rászorulók napközbeni ellátását. Akárcsak a többi ellátás biztosításánál, itt is figyelembe kell venni a programok összeállításánál, hogy általában magas az idősek átlagéletkora (pl. az I. sz. Gondozási Központban, 2006-ban a nők átlagéletkora: 74,5 év, a férfiaknál 77,7 év volt). A

86

tartalmas időtöltés mellett fontos az idősek hétköznapjait segítő információnyújtás, valamint a segítségnyújtás a hivatalos ügyek intézéséhez. Fogyatékos személyek nappali ellátása Az intézmény célja a szolgáltatást igénybe vevők mentálhigiénés ellátása, egyéni fejlesztése, foglalkoztatása. A fogyatékos személyek önállóságának és önrendelkezésének kibontakoztatása, a különböző társadalmi szerepek megtanulása. A nappali ellátás három fontos területen nyújt segítséget: normalizáció, integráció, szocializáció.Az engedélyezett férőhelyek száma 15, betöltött férőhelyek száma 15.Az elmúlt évekhez képest változás nincs. Jelenleg 7 nő, 8 férfi van az intézményben, Budapest II. kerületben állandó bejelentett lakással vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek. Mindannyian családban élnek, szülőkkel és testvérekkel, illetve azok családjával, rendezett körülmények között, érzelmi biztonságban. Habilitációs Fejlesztő Központ (ellátási szerződés keretében)A Budavári, az Újbudai és a Hegyvidéki Önkormányzat Intézményfenntartó Társulás által működtetett szociális intézmény huszonöt súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermek részére nyújt napközbeni ellátást. A 3-18 éves korú gyermekek részére egyéni és csoportos gyógypedagógiai és konduktív foglalkozást biztosít értelmi, mozgás-, kommunikációs és szociális képességeik fejlesztése érdekében. A mozgássérült gyermekek részére évente ortopédiai vizsgálatot szerveznek. Az intézménybe történő felvételről az intézményvezető dönt a korai fejlesztésről és a képzési kötelezettségről szóló szakérői vélemény alapján. Az ellátási szerződésben foglaltak szerint 2 fő ellátását vállalta az intézmény, jelenleg és az elmúlt években nem volt kerületi gondozott az intézményben. Épülő Virgonc Gyermekekért AlapítványAz alapítvány célja a normál napközi otthonos nevelés biztosítása értelmi sérült gyermekek részére keresztényi nevelési háttérrel, 3-23 éves korig. A napközi nyitva tartása rugalmasan alkalmazkodik a dolgozó szülők munkarendjéhez. Az intézményben korai fejlesztő foglalkozásokon gyógypedagógusok segítik az ellátást igénylőket.Civitan Club Budapest - HELP Egyesület Az egyesület 18 év fölötti, értelmi fogyatékkal rendelkező fiatalokat foglalkoztat kertészetben és üvegházban, virágzó dísznövényeket és szobanövényeket nevelnek és értékesítenek, valamint kertgondozást és növényültetést is vállalnak. Az intézmény családias légkörű ellátást, egész napos elfoglaltságot: sportolást, kézműves foglalkozásokat biztosít a sérült fiataloknak. A logopédiai és fejlesztő foglalkozások egyénre szabottan, szakmai vezető segítségével folynak. Az egyesület lakóotthona biztosítja az önálló élet lehetőségét. A folyamatos kései fejlesztési program része a kertészetben végzett szakszerű projekt, amely az ellátottak teljes körű reintegrációját szolgálja. Új szolgáltatása az egyesületnek a gyógy-lovagoltatás.2006-ban az engedélyezett fogyatékos nappali ellátásos működési helyek száma 20 főről 30 főre emelkedett. Jelenleg az intézményben 10 nő és 17 férfi ellátott van.Pszichiátriai betegek nappali intézménye (ellátási szerződés keretében) Soteria Alapítvány „Kilátó” Klubház A klubház szociális szolgáltatás, ahol nem folyik orvosi tevékenység, a munkatársak azonban szoros kapcsolatot tartanak az egészségügyi ellátóhelyekkel, illetve a szociális ellátórendszer más elemeivel. A Klubház azoknak ajánl programokat, akik – túljutva egy krízisen – a "mindennapokba" való visszatérés előtt állnak. A számos esetben hónapok vagy évek óta magányosan élő, de ismét társaságra vágyó II. kerületi emberek rendszeres programokban vehetnek részt és saját ötleteiket is megvalósíthatják.

87

Nappali melegedő2007. november 1-jétől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója látja el a feladatot. Az ellátási szerződéssel ugyan a törvényi kötelezettségnek eleget tett a kerület, de az önkormányzatnak továbbra is keresnie kell a megfelelő ingatlant egy saját nappali melegedő létrehozásához, jelenleg az ellátottak a Moszkva téri Nappali Melegedőt vehetik igénybe. A Moszkva téri melegedő Budapest egyik leglátogatottabb hajléktalan-ellátó intézménye. A Szeretetszolgálat megalakulása óta folyamatosan törekedett arra, hogy a fővárosi illetve az I., II., XII. és a többi kerületben tartózkodó hajléktalanok ellátásban részesüljenek. Információkkal látják el a hozzájuk fordulókat többek között munkakeresésben vagy személyes okmányaik beszerzésének ügyében is, illetve heti két alkalommal keresztény programokkal szervezik meg a Moszkva téri melegedő kulturális életét.

Nem kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokAz időskorúak bentlakásos ellátását 6 magán-, illetve egyházi tulajdonban lévő intézmény végzi.A kerületben az utóbbi években egyre növekvő igény mutatkozik a demens idősek nappali ellátására. A tervek szerint a II. sz. Gondozási Központ gondnoki lakása biztosíthatna helyet a szolgálat ellátására.HulladékgazdálkodásKommunális hulladékA települési szilárd hulladék gyűjtése, szállítása és lerakásos ártalmatlanítását a kerületben a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. végzi. Tevékenységi körébe a szilárd burkolatú utak, közjárdák, közlépcsők, közlekedési műtárgyak, építmények burkolatainak és tartozékainak takarítása, síkosság-mentesítés, hóeltakarítás, út-, híd-, műtárgy- és forgalomtechnikai létesítmények üzemeltetési fenntartási munkái, parkolók üzemeltetési és fenntartási munkáinak elvégzése és lebonyolítása tartozik.Szelektív hulladékAz FKF Rt. 2005-ben négy szelektívhulladékgyűjtő-szigetet helyezett ki a II. kerületben, 2006-ban tizennyolc, 2007-re pedig már huszonnyolc helyszínen helyezhetőek el az újrahasznosítható anyagok.A főváros hatszáz gyűjtőszigetéről az elmúlt időszakban már havonta ezer tonna papírt, fémet, üveget és műanyagot szállítottak el. A koncepció a közeljövőben nem a rendszer továbbfejlesztése, hanem a szolgáltatás minőségének javítása.A II. kerületi hulladékgyűjtő szigetek listája: Adyliget (a játszótérnél, a parkolóban); Battai lépcső (Szabó Lőrinc általános iskola előtt); Bimbó utca - Fenyves utca (buszforduló); Csalogány utca 27.- Kapás utca sarok; Cseppkő utca (gyermekotthon előtt); Felvinci út - Marczibányi tér sarok; Frankel Leó utca - Ürömi utca sarok; Heinrich István utca (Hűvösvölgyi útnál); Hidász utca - Pasaréti út sarok; Hideg utca - Patakhegyi út sarok; Honfoglalás utca - Géza fejedelem utca sarok (a buszmegálló előtt); Kacsa utca - Gyorskocsi utca 33.; Kossuth Lajos utca 17. (a Waldorf-iskola sarkán); Községház utca - Sóvirág utca sarok, Kuruclesi út - Budenz út sarok;

88

Máriaremetei út - Hunyadi János utca sarok; Máriaremetei út - Sólyomvölgy utca sarok; Medve utca - Vitéz utca sarok (a gimnázium előtt); Nagybányai utca - Csalán utca sarok; Ördögárok utca - Csatlós utca sarok; Pinceszer utca 18-cal szemben; Szépvölgyi utca 97. előtt; Temető utca - Hidegkúti út sarok (a földes részen); Törökvész út 65., Törökvész út 86-tal szemben (parkolóban); Törökvész út 143/a - Nagybányai utca sarok; Törökvész út 23.; Villám utca - Nagyrét utca sarok; Zilah utca - Hermann Ottó utca sarok; Zöldkert út (Mágnáskert parkoló).

Közlekedési hálózatKözúthálózatA kerület közúthálózatára a helyi önkormányzat kezelésében lévő utak túlsúlya jellemző. Az önkormányzati utak állományában az elmúlt években a jelentős változás nem figyelhető meg.A táblázat a kerületi önkormányzati utak hosszát mutatja kilométerben.17

Terület jellege 2002 2003 2004 2005 2006Belterületi utak 193,9 224,8 262,3 261,8 262,2

kiépített 171,9 203,2 239,9 239,4 240,6kiépítetlen 22 21,6 22,4 22,4 21,6

Külterületi utak 26,26 26,26 26,26 26,26 26,26kiépített 2,38 2,38 2,38 2,38 2,38kiépítetlen 23,88 23,88 23,88 23,88 23,88

Összesen 220,16 251,06 288,56 288,06 288,46

Az úthálózat kialakulását területi és történeti tényezők egyaránt befolyásolták. A kerület két fő völgyében természetes módon jött létre a Szilágyi Erzsébet fasor és a Hűvösvölgyi út vonala, a Szépvölgyi út, valamint a Hűvösvölgyi út folytatásaként az Ördög-árok vonalát részben követő Máriaremetei út.A vízparti sík területek úthálózatát a Dunával párhuzamos főutca (Fő utca és Frankel Leó út), a Vízivárost az egykori városfal mentén elkerülő országút (Margit körút) és a Margit-híd határozza meg. Ehhez csatlakoznak a domboldalra tartó kiágazások: a Gül baba utca, a Margit utca - Mecset utca környéke és Újlaknál a Felhévizi út sűrű, bordás hálózatú és a Szépvölgyi út közötti feltáró úttal (Felhévizi út alsó szakasza) beépült körzete.A domboldalak régibb beépítésű, városközeli területei közül a keleti lejtő jórészt a rétegvonalra merőleges és rétegvonal irányú úthálózatot mutat, ez az enyhe lankán kialakult szőlőhegyi mezsgyék hálózatából kiemelt elemekből jött létre. Ilyen derékszögű vonulat a Szemlőhegy utca mellékének úthálózata.A feljutás megkönnyítésére a meredekebb, Marczibányi tér felé lejtő domboldal beépítése érdekében szükség volt szerpentinszerűen kanyargó főútvonal indítására is: ez a Bimbó út - Alsó

17 Forrás: Magyar Közút Kht.

89

Törökvészi út vonala. A gerincen végighúzódó Törökvészi út is hasonló forgalmi útnak készült. A két völgyet két helyen is jól kialakított forgalmi utak kötik össze: a Gábor Áron út - Pusztaszeri út és a Kapy út - Zöldlomb utca.Jól azonosítható a századfordulón és a század elején kiépített főutak hálózata. Ezeket a gyakran szerpentinekkel vezetett utakat sokszor kísérik ciklopkőből épített támfalak, az utak szélessége a korabeli normák szerinti előrelátással, az itt máig elegendő széles Nagykörút-szélességgel: 20-25 méterrel épült ki. Gyakoriak a két útpályát elválasztó zöldsáv-szakaszok (Bimbó út, Pusztaszeri út) is.Szintén jellegzetes elemei a meredekebb domboldalak kitűnő kilátást is nyújtó kisebb, keskenyebb szerpentinjei is, ezeket főként a Pasarét felé és a Szépvölgy felé lejtő területek beépíthetősége miatt kellett létrehozni. Ezen utak megépítésére, melyekre a hatalmas, alaprajzilag teljesen szabályos kanyarok jellemzőek, már az 1920-30-as évek során került sor. Érdekes jellegbeli különbség, hogy míg a Rómer Flóris utca környékén inkább a rétegvonalra merőleges utcák a hosszabbak és csak ritkán kötik őket össze rétegvonal szerinti utak, addig a Pasarét felé lejtő domboldalon egyértelműen a rétegvonalat követő utak és szerpentinek a hálózat fő elemei.A Pusztaszeri és a Zöldmáli utak közötti utak is többnyire a lapos domboldal lejtésére rajzolódó bordás rendszert alkotnak. Sajátos területrész a Guggerhegy oldalára felfutó lejtő: itt erősen kanyargó, igen mesterkélt jellegű szerpentinekkel sikerült a terület beépíthetőségét biztosítani.Nagyon fontos meghatározója az úthálózatnak a Pasarét térségében az Ördög-árok, amelynek két oldalán párhuzamosan futó utak sora alakult ki (Pasaréti út, Zuhatag sor, Versec sor, Völgy utca stb.). A vízfolyás feltöltéséből jött létre a pasaréti lapály, amelynek sík terepén a kor igényei szerinti apró telkeknek a domboldalitól teljesen elkülönülő sűrű bordás úthálózata alakult ki. Ezt szakítja meg az egykori hadapród-iskola nagy tömbje. Azt követően újra folytatódik a bordás rendszer egészen a hűvösvölgyi szurdokig, de már egyre tágasabb és a vízfolyás miatt rapszodikusabb elrendezésben.A Budakeszi út és a Hűvösvölgyi út közötti Kuruclesi lejtő útvonalai a két főút közötti térséget sugarasan tárják fel, ez a rétegvonalakhoz képest ferde, tehát enyhén emelkedő vonalat jelent.Pesthidegkút úthálózatának létrejötténél már nem voltak természetes módon, évszázadok alatt kialakult dűlőutak, melyek megadhatták volna az úthálózat gerincét, a terület ugyanis korábban erdős, bozótos vidék volt. Így semmi sem akadályozta meg a derékszögű úthálózat kijelölését.Érdekességet jelent az a háromszögű terület, amely a Hidegkúti út legelején jobbra terül el. A Rezeda utcától a Csend utcáig tartó aprótelkes területet tíz igen keskeny utca szabdalja fel, helyenként csak egy telek mélységű tömbsávokra. A térség teljesen elkülönül környezetétől, különálló egységet alkot, ahol ma is a gyümölcsöskertek határozzák meg a terület jellegét.EgyébA II. kerületnek a vasúti, légi és vízi közlekedéshez közvetlen kapcsolódása nincs. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület fenntartásában lévő Hármashatárhegyi repülőtér siklóernyősök tanulóhelye, vitorlázó és motoros gépek is használják. A repülőtér a tulajdonos, illetve az üzembentartó engedélye alapján vehető igénybe, de kényszerhelyzetben lévő légi járművek fogadására is alkalmas.A MÁV Zrt. fenntartásában üzemelő Széchenyi-hegyi Gyermekvasút Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy között közlekedik 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú vonalon, amit a kis szerelvények 20 km/h sebességgel, 40-50 perc alatt tesznek meg.

90

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_Istv%C3%A1n

Közműellátottság18

VízellátásA II. kerület vízellátása a szentendrei vízbázisokról történik. A kutakból nyert víz a békásmegyeri gépházon keresztül a budai I.,II., és III. sz. főnyomócsőbe jut, amelyek a Duna-parton , illetve azzal párhuzamosan épültek ki, és töltik az alapzónai tározókat, a gellérthegyi és krisztinai medencerendszereket.A kerületen belül az előző évtizedben vízellátás szempontjából problémát a külső térségek ellátása jelentett a kerület pesthidegkúti részében, illetve a Szépvölgyi út és a Fenyőgyöngye körzetében.Az eredeti fejlesztési terv értelmében a pesthidegkúti kerületrészben a lipóti zónán előirányzott minden nagyobb területfejlesztés esetében előírta a IV. számú főnyomócső kiépítését, amely a békásmegyeri gépháztól a III. kerületen keresztül a Virágosnyereg utca nyomvonalán elérve a II. kerületet, a Mikes utcai medencéig egy DN 800-700-as főnyomócső építését jelentette. Ez a feltétel meghatározta az érintett területek közigazgatási átsorolási lehetőségeit.A Fővárosi Vízművek Rt. 1998 júniusában létrejött koncepciója keretében elkészült a „Fővárosi Vízművek Rt. Távlati Beruházási Terve 2015-ig”. A hosszú távú terv a IV. sz. főnyomócső kiépítését a fejlesztési tervben nem szerepeltette.CsatornázásA II. kerületben a csatornázás egyesített rendszerű, a pesthidegkúti kerületrészben elválasztott rendszerű. A főváros általános csatornázási és szennyvíztisztítási távlati terve értelmében a kerület vizei a duna-parti főgyűjtőn keresztül, átemelők közbeiktatásával jutnak a kelenföldi szivattyútelepre, ahonnan a szennyvíz a Duna alatt átvezetett nyomócsővel érkezik a tervezett észak-csepeli szennyvíztisztító telepre. A dunai főgyűjtőnek csak igen rövid szakaszai épültek ki eddig, a kivitelezés ezekben a napokban kezdődött el nagyobb ütemben. A szennyvíztisztító telep megépítése 2015-ig megvalósítandó fővárosi programban szerepel.Jelenleg a szennyvíz, illetve az egyesített rendszer két nagy átemelőn keresztül (a Zsigmond térnél és a Batthyány térnél) vezet nagyobb vízmennyiséget a Dunába. A Duna-part azon szakaszain, ahol nincs kiépült főgyűjtő, számtalan csatornahálózat közvetlenül, parti kitorkolással épült ki.Elmondható, hogy a budai térség szennyvíztisztítás szempontjából a pesti területekkel szemben elmaradott.A Duna szennyezettségének csökkentése érdekében – elsősorban környezetvédelmi okok miatt – az észak-pesti és dél-pesti térségek vízelvezetése és szennyvíztisztítása oldódott meg a sűrűn beépített ipari vegyes területek miatt.A kerület szennyvízelvezetése vízgyűjtőterületenként az alábbiak szerint alakult.A Zsigmond téri szivattyútelephez a II. kerületből csak a Szépvölgyi és a Csatárka lejtő térsége tartozik, ezt az átemelőt elsősorban a III. kerület Aranyhegyi pataktól délre eső területe terheli. Az átemelő az előző évtized elején teljesen átépült, nagy csapadék esetén a Szépvölgyi árok vizeit a távlati tervek szerint is közvetlenül a Dunába vezeti. A fejlesztési tervekben további megoldandó feladat a Gülbaba utca - Üstökös út vonalától északra keletkező vizek visszakötése a Zsigmond téri átemelőbe.A Duna-parti főgyűjtő a Kelenföldi Szivattyútelepre szállítja a budai oldal, így a II. kerület szennyvizeit is. Megépítése a távlati tervekben szerepel (egy rövid szakasza a Bem tér - Batthyány tér között, a Fő utca nyomvonalán megépült). Megvalósulását késlelteti, hogy a

18 Forrás: Budapest II. kerületének településrendezési koncepciója

91

kedvező domborzati viszonyok miatt az év nagy részében kedvező Duna-vízállásnál a csatornák közvetlenül a Dunába köthetők.A részvízgyűjtőn lévő régi városrészek (Víziváros, Felhévíz) csatornarendszerei fokozatosan, esetleges nagyobb beruházásokhoz kapcsolódva további rekonstrukcióra szorulnak.A kerület nagyobb része az Ördög-árok vízgyűjtőjéhez tartozik. Az Ördög-árok zárt szelvénye az Erzsébet híd északi oldalánál torkollik a Dunába. A főgyűjtő a Szilágyi Erzsébet fasornál éri el a kerületet, és a Hidász utcáig zárt szelvénnyel épült ki. További szakaszának zártszelvényesítése a csatornázás a környezetvédők kérése ellenére elengedhetetlennek látszik, bár a Völgy utcai csatorna a nyílt szelvény megtartását jóváhagyó tervek jegyében épült.A Völgy utcai szennyvízcsatorna kiépítése adta meg a lehetőséget a pesthidegkúti kerületrész szennyvízcsatornázásához. Az 1990-es évek elején még csatornázatlan külső kerületrész mára 90%-ban csatornázott, elsősorban magánerős céltámogatás bevonásával. A további területek csatornázása a Budapest teljes körű csatornázásának befejező szakasza projekt keretében a Fővárosi Önkormányzat beruházásában fog megépülni várhatóan 2010-ig.

Felszínivíz-elvezetésA felszínivíz-elvezetés a II. kerületben az egyesített rendszerű vízgyűjtő területeken a szennyvízelvezetéssel együtt megoldott. A távlatban kiépítendő hiányzó csatornák méretezésénél minden esetben számoltak a csapadékvíz-elvezetés együttes megoldásával. Jelentős elmaradás van a Hárshegyi út - Kuruclesi út nyomvonalon, ahol a tervezett csatorna a terület laza beépítése miatt még nem épült ki.Problémát jelent a pesthidegkúti kerületrész csapadékvíz-elvezető hálózatának hiánya, ebben a térségben a szennyvízcsatorna-hálózat is a közelmúltban épült. A felszínivíz-elvezetés jelenleg a kerület egyik legfontosabb megoldandó feladata.A felszínivíz-elvezetés két befogadója az Ördög-árok (ÉNy-DK-i irányban) és a Hidegkúti árok (DNy-ÉK-i irányban).A Hidegkúti árkon hidraulikailag csak meghatározott mennyiségű vizet lehet levezetni elsősorban az Aranyhegyi patak rendezetlensége miatt. Az Ördög-árok szelvénye a Turul utcáig megfelelő, ezen a területen megfelelő befogadóképesség található a további feladatok ütemezéséhez.Villamosenergia-ellátásA kerület villamosenergia-ellátását a főváros és az agglomeráció részére kiépített 120 kV-os főelosztó-hálózat szolgáltatja. A hálózat távvezetékként épült ki, de a főváros belső területein már kábelként létesült. A meglévő főelosztó-hálózatot a térségben két országos alaphálózatról megtáplált táppont táplálja meg: észak felől Göd 400/220/120 kV-os alállomás; dél felől Albertfalva 220/120 kV-os alállomás.

A főelosztó-hálózaton a III. kerületi Kaszásdűlőn egy lényeges csomópont létesült, ami Nagyegyháza, Göd - Pomáz és Göd - Angyalföld felől három irányból kap betáplálást. Ezek közül a Nagyegyháza - Kaszásdűlő közötti távvezeték egy szakasza a kerületben épült ki. A főváros belső területein keresztül kábel-összeköttetés létesült a Kaszásdűlő és Albertfalva között. Erről a kábelről zajlik a Déli pályaudvar melletti Buda-Közép állomás villamosenergia-ellátása.A kerület középfeszültségű elosztását 20 kV-os és 10 kV-os hálózat végzi.A 20 kV-os hálózat táppontja a Hidegkúti út külterületén lévő Solymár 120/20 kV-os alállomás. Az alállomás a tápenergiát a Nagyegyháza - Kaszásdűlő között kiépített távvezetékről kapja. Az

92

alállomásból kiinduló 20 kV-os hálózat elsősorban az agglomeráció (Solymár, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Pilisszentkereszt, Piliscsaba, Tinnye, Nagykovácsi) villamos energiáját biztosítja, valamint Budapest II., illetve III. kerületének külső területeit (Pesthidegkút, Csúcshegy, Aranyhegy) látja el. Az alállomás és az onnan kiinduló 20 kV-os hálózat igen terhelt.A 10 kV-os hálózat táppontjai a kerületen kívül találhatók: a XII. kerületben a Szarvas Gábor utcában a Virányos; az I. kerületben a Kosciuszkó utcában a Buda-Közép; a III. kerületben a Kunigunda útja mellett a Kaszásdűlő 120/10 kV-os alállomás.Az alállomások a tápenergiát elsősorban a Nagyegyháza - Kaszásdűlő távvezetékről kapják. A távvezetékről a Hűvösvölgyi út mellett létesített kábelfej-állomásról 120 kV-os kábelen keresztül közvetlen betáplálást kap a Virányos alállomás.A Buda-Közép alállomás kétoldali betáplálást kap a Kaszásdűlő és Albertfalva felől.A belső városrész, vagyis a Duna - Szépvölgyi út - Ürömi út - Frankel Leó utca - Csalogány utca által határolt terület villamosenergia-ellátás szempontjából tápponthiányos terület.Az Elektromos Művek Rt. térséget érintő hálózatfejlesztése az alábbiak szerint került meghatározásra.A belső intenzív beépítésű területeken kis teljesítményű (16 illetve 25 MVA) és helyigényű (20x40 m) alállomások telepítése szükséges. A kerületben illetve a közvetlen környezetben Óbuda-újlak, Bem tér, Kis Rókus utca és Csalogány utca üres telkein terveztek 120/10 kV-os alállomásokat kialakítani. Az első ilyen létesítményt a Bem tér térségében akartak elhelyezni, azonban az eltelt időszak alatt a Medve utca melletti ingatlan beépítésre került, új megfelelő terület pedig ma már nincs.A Kis Rókus utcai alállomás létesítését is 1995 előtt szerették volna elkezdeni. Ebben az időszakban a Ganz gyár területére az Ansaldo szerződése értelmében nem lehetett ilyen terveket készíteni. Ekkor került a választás a Kis Rókus utca Baka utca sarkán lévő Ganz-raktár területére. Ezen a területen jelenleg is folyik az előkészítő munka. A lakóépületek közé létesülő alállomás épületének a paraméterei meghaladják a jelenleg érvényben lévő övezeti előírásokat. A Kaszásdűlő - Kis Rókus utca közötti kábel nyomvonalát úgy kell kialakítani, hogy a Csalogány utcai alállomás is ellátható legyen róla.A tervezett alállomások üzembe állítása után a kerületben lecsökken a nagy távolságban lévő alállomások ellátási területe és jelentős területeket fog ellátni a Kis Rókus utcai és az Óbuda-Újlaki alállomás. A Gábor Áron utca - Pusztaszeri úttól kifelé eső 10 kV-os ellátási körzet továbbra is a Virányos alállomás ellátási körzete marad. Az alállomást a tervek szerint bővíteni kell, amelynek során újabb 120 kV-os kábelt kell kiépíteni a meglévő mellé Hűvösvölgy és Virányos között. A Kis Rókus utcai és az Óbuda-Újlaki alállomások ellátási körzete a Vérhalom utca - Kavics utca nyomvonalon találkozik majd.A kerületben jelenleg meglévő építési övezetek fejlődéséhez szükséges villamos energia biztosítására a Virányos alállomás teljes kiépítésére van szükség, melynek során még egy 63 MVA teljesítményű transzformátort kell üzembe állítani és egy újabb 120 kV-os kábelt kell kiépíteni Hűvösvölgytől.GázellátásA főváros földgázellátása az 1950-es években kezdődött el. Ekkor épült ki elsősorban mezőgazdasági területeken az I. számú nagynyomású gázkörvezeték, amelynek az országos hálózathoz kapcsolódó két táppontja jött létre Vecsésen és a XXII. Kerületben, Kereszt-hegyen. A megnövekedett gázigények miatt elkezdődött a II. számú körvezeték kialakítása, amely az agglomerációban létesül. A körvezeték Zsámbok - Szentendre közötti szakasza megvalósult. A II.

93

számú körvezeték több vezetéken keresztül táplálja meg az I. számú körvezetéket, és így lehetővé vált több szakaszának a megszüntetése. A vezetékek egyes részeit a Fővárosi Gázművek Rt. átvette és beillesztette nagyközépnyomású hálózatába.A térség gázellátását a Hárshegyi út mellett lévő gázátadó állomás biztosítja. Az alállomás a gázenergiát a Budapestet ellátó, II. számú nagynyomású gázkörvezeték Zsámbok - Szentendre között kiépített szakaszáról kapja. A kerületet ellátó nagynyomású gázvezeték Szentendrétől Solymárvölgyön keresztül a Hárshegyi gázátadó állomásig üzemel.A gázátadó állomásból négy irányba indulnak ki 6 bar nyomású, nagyközépnyomású vezetékek: r 400, illetve f 300 mm-es mérettel a Hárshegyi út - Budakeszi út - Szilágyi Erzsébet fasor -Pethényi út nyomvonalon. Erről a gerincvezetékről ágazik le egy f 200 mm méretű vezeték a Hűvösvölgyi útnál, ami Pesthidegkút részére szállítja a gázenergiát. f 250 mm méretű vezeték az I. számú nagynyomású gázkörvezeték üzemen kívüli szakasza, amelyet a Fővárosi Gázművek beépített a nagyközépnyomású hálózatába; f 200 mm méretű vezeték a Hárshegyi út - Budakeszi út nyomvonalon létesült és Budakeszi gázellátását biztosítja. A 200 mm méretű vezeték, ami a nagynyomású vezeték mellett épült ki a Hárshegyi út és a Hűvösvölgyi út között, a pesthidegkúti rendszer üzembiztonságát és kapacitását növelte meg.A kerület belső területeinek a gázellátására a Bem rakparton r 400 mm méretű, nagyközépnyomású gerincvezeték épült ki. Erről a vezetékről leágazó f 300 mm méretű vezeték a Szépvölgyi út - Pusztaszeri út - Gábor Áron út nyomvonalon üzemel, és megtáplálja a Szilágyi Erzsébet fasoron lévő vezetéket. Erről a hálózatról további rövidebb-hosszabb vezetékek épültek ki, amelyek körzeti nyomásszabályzókat látnak el gázenergiával. A kiépült nagyközépnyomású hálózat a Bem téren és a Városmajorban egy-egy nyomásszabályzót lát el gázenergiával, amelyekből 3 bar nyomású középnyomású vezeték épült ki a Bem utca - Margit körút - Retek utca - Városmajor nyomvonalon. Ez a vezeték a Vérmező utca nyomvonalon csatlakozik a XII. kerületben lévő középnyomású rendszerhez.A körzeti gáznyomás-szabályozókból kiinduló kisnyomású hálózat a belső területeken 30 mbar nyomású, normál kisnyomású hálózaton keresztül látja el a fogyasztókat gázenergiával. A kisnyomású hálózat Pesthidegkúton és a Szakadék utca térségében 50 mbar nyomású, növelt kisnyomáson üzemel. A Hárshegyi út külső szakaszán a nagyközépnyomású gázvezeték közvetlenül látja el nyomásszabályozókon keresztül a fogyasztókat. A kerületben lévő különböző nyomású gázhálózatok rendelkeznek szabad kapacitással.HőellátásA főváros hőellátásának döntő részét a kiépült gázhálózatok biztosítják. Ezekről a hálózatokról történik az épületek hőellátása közvetlenül, illetve közvetetten tömb és távfűtési rendszereken keresztül. A sűrűn lakott és környezeti ártalmakkal terhelt terülteken célszerűbb a levegő szennyezését kevésbé károsító közvetett rendszereket alkalmazni.A kerületben két nagyobb fűtőmű található, amelynek környezetében tömbfűtés alakult ki. Pesthidegkúton, a Pinceszeri út mellett, valamint a belső területen a Kis Rókus utcában a volt Ganz gyár területén. Ez utóbbi fűtőmű alkalmas lenne a Moszkva tér és környéke légszennyezésének csökkentésére.A kerületben az Árpád fejedelem út és Frankéi Leó út közötti terület egy szakaszán távfűtött épületek is találhatók. Ezek a létesítmények a III. kerületben lévő fűtőművek (Zápor utcai, Észak-budai) hőkörzetéhez tartoznak.Geotermikusenergia- és fürdőellátásA budapesti hévizek eredetüket tekintve karsztvizek. A felszínre kerülő, vagy fúrással feltárt melegvizek a karsztos kőzetekből származnak, azok hasadékaiban, repedéseiben tárolódnak,

94

illetve ott áramlanak, ami a fővárosban elsősorban a Duna-menti törésvonalak mentén törnek a felszínre.A karsztos kőzetek kiterjedésének méretétől függ a melegvíz-utánpótlás. Ezeket a karsztvizeket hasznosították már a török időkben. A kerületben ennek a fürdőkultúrának a maradványai találhatók a Fő utca mellett a Király fürdőben, valamint a Frankel Leó utca melletti Török fürdőben.A kerület fürdő- és gyógyközpontja a Frankel Leó utca mentén a József-hegy és Duna közötti szakaszon alakult ki.A József-hegy lábánál langyos (22-27°C) és meleg (41-50°C) források sora fakad. A langyos vizek a hegy lábánál természetes forrásokból, a meleg vizek a Duna vonalához közel törnek a felszínre, részben természetes, részben mesterségesen mélyített fúrásokból. A források közül sok ma már csak megfigyelési célokat szolgál. A Lukács IV. sz. kút vize elismert gyógyvíz. Budapest fürdőit a gyógyvizet adó forrásokra telepítették. A török időkben épült Király gyógyfürdő volt az első, amely nem közvetlenül forrásra települt, hanem föld alatti vezetéken jutott el ide a forrásvíz. Új kutak fúrásával és a rájuk telepített szivattyúházak kiépítésével a régi forrásonkénti rendszer helyett új, egységes melegvízellátó hálózat épült.1980-ban üzembe lépett a Margitsziget II. sz. Magda kúttól egy termál távvezeték, melyen 69°C hőmérsékletű gyógyvíz jut a Lukács fürdő vízellátó hálózatába. Ezzel a megoldással biztosítják a József-hegy körüli hévízbázisra telepített fürdők (Lukács gyógyfürdő és uszoda, Király gyógyfürdő, valamint az ORFI kórház) zavartalan és biztonságos gyógyvízellátását.A Komjádi Béla sportuszoda és a felújított Császár uszoda vízellátását városi vízhálózatról biztosítják, bár az előttük kiépült termál távvezetékről történő ellátásra a Császár-Komjádi uszodának is megvan a lehetősége.A kerületben üzemel még a Hárshegyi napközis tábor nyitott uszodája, valamint szállodai uszodák (Petneházy Club Hotel, Rege Hotel). Tanuszodák épülhetnek új iskolák létesítésekor, vagy a meglévők felújítása alkalmával. A Móricz Gimnáziumot kiszolgáló tanuszoda létesítését már tervezik.A fürdőfejlesztési koncepció elsősorban a műemléki-történelmi fürdők rekonstrukcióját irányozza elő, ahol a legfontosabb feladat a meglévő értékek megmentése, melyeknek mind a hazai betegellátásban, mind a szolgáltatásban jelentős szerepük van (Lukács fürdő, Király fürdő).A fővárosban az uszodarekonstrukciók során meg kell oldani a takarékos hévízgazdálkodást, be kell vezetni a korszerű vízkezelési technológiákat.TávközlésA főváros távközlési hálózata vezetékes és nem vezetékes hálózatokról megtáplált távközlési centrumokból indul ki. A távközlési centrumokhoz további központok tartoznak, amelyek a kihelyezett fokozatokkal együtt kapcsolják be az előfizetőket a helyi, a helyközi, a nemzetközi távhívó hálózatokba, valamint egyéb távközlési rendszerekbe (pl. Internet, ISDN). A II. kerület az Óbuda és a Városmajor Távközlési Centrum tápterülete.A Zugliget központ az Óbuda Távközlési Centrumhoz tartozik. A központból kihelyezett RSS típusú fokozat található Remetekertvárosban a Máriaremetei út mellett.A belső terület ellátása a Városmajor Távközlési Centrum feladata. Ehhez a centrumhoz tartozik a Krisztina központ. A központból a Rózsadombra és Szemlő-hegyre három RDLU típusú kihelyezett fokozat került elhelyezésre: Bimbó utca - Barsi utca sarkon, Sarolta utca - Fajd utca sarkon, Pusztaszeri utca - Gomba utca sarkon.

95

A kerületben három központ tápterülete elválasztható: Zugliget AXE központhoz tartozik Pesthidegkút kül- és belterülete, valamint a Görgényi út - Törökvész út - Gábor Áron utca - Szilágyi Erzsébet fasor és Budakeszi út által határolt terület. Városmajor HOST központ tápterületét a kerületben a Hankóczy utca - Fillér utca - Nyúl utca és a Szilágyi Erzsébet fasor határolja. Krisztina HOST ellátási körzetéhez a Görgényi út - Törökvész út -Gábor Áron utca - Hankóczy utca - Fillér utca - Nyúl utca - Szilágyi Erzsébet fasor - Retek utca - Csalogány utca - a Duna és a III. kerület által határolt terület tartozik.

A II. kerületben a Városmajor Távközlési Centrum üzembeállítását követően nagy arányú hálózatépítésre került sor. A hálózat föld alatti és föld feletti rendszerekből áll. A föld alatti rendszerekben a rézerű kábelek mellett egyre nagyobb területen jelenik meg az optikai rendszer. A föld alatti rendszer a belső területeken alépítményekbe került kialakításra, a külső területeken azonban még földkábelek is találhatók. A Magyar Telecom Rt. a meglévő hálózatát a jelentkező igények alapján a koncessziós szerződése értelmében úgy fejleszti, hogy minden igény kielégíthető legyen.

Kerületrészekre vonatkozó helyzetértékelés19

A II. kerület földrajzi és építészeti szempontból egyaránt jól elkülöníthető kerületrészekre osztható. Az ún. belső vagy történelmi kerületrésztől még kevésbé élesen válik el a Pilisi parkerdőt magában foglaló középső kerületrész, a kerület részeként 1950 óta számon tartott Pesthidegkút azonban egyértelműen az előző kettőtől eltérő domborzati és városképi értékekkel bír.Bel-BudaA bel-budai kerületrészen halad keresztül a római kori országút észak-déli irányban. Az országút ma már nem létezik, emlékét a kerület Országút elnevezésű településrésze őrzi. A történelmi örökség következménye, hogy a Víziváros településrész szinte teljes területén a felszín alatt régészeti leletek találhatók. A területrészre – Óbuda-Újlak, Víziváros, Rózsadomb – jellemző a kerület legintenzívebb beépítettsége, elsősorban nagyméretű, XIX. század végi építésű bérházak formájában. A Rózsadombon felfelé haladva, illetve a Szilágyi Erzsébet fasor vonalában építészeti szempontból eklektikus kialakítás figyelhető meg. A régi villaépületek mellett megjelentek 8-16 lakásos társasházak, telepszerű beépítések. Az épített környezet védelmében az önkormányzat folyamatos szabályozással próbálja a terület teljes átalakulását megakadályozni.A Fő utcai környékén az utóbbi években jelentős átalakulás mutatkozik: a régi épületek nagy részét lebontották, helyükre jellemzően irodaépületek épülnek. A megelőző évtizedekben a kerületrészben még jelen volt az ipari tevékenység: a Ganz gyár üzemegységei mellett itt volt megtalálható a BKV járműjavítója. A kerület észak-déli irányú – valamint ellenirányú – közlekedése teljes mértékben áthalad a Moszkva tér - Margit körút vonalon, számos negatív hatást okozva a kerületrész úthálózatának állapotában, valamint a lakosság életében egyaránt. Az említett szakaszon a parkolási helyzet sem kielégítő, a Duna közelsége, valamint a fő elosztó közművezetékek jelenléte miatt mélygarázsok kialakítására csak aránytalanul nagy beruházással kerülhetne sor.

19 A fejezet gazdasági és demográfiai adatainak forrása: KSH Népszámlálás, 2001

96

A kerületrész intermodális csomópontja a Moszkva tér, amely közlekedési szempontból rendkívül jelentős, számos eszközváltásra ad lehetőséget. A Moszkva tér, kialakítása és mérete miatt azonban alkalmatlan egy egész kerület lakossága tömegközlekedési igényeinek kielégítésére. Tekintettel arra, hogy a tér fővárosi kezelésű, továbbá, hogy átalakítása, fejlesztése nem képezi a főváros rövid- és középtávú fejlesztési stratégiájának tárgyát, a tömegközlekedési anomáliák feloldására a közeljövőben megoldás nem körvonalazódik. P+R szolgáltatás a kerületben három helyen létezik, ezek közül egy található a kerületrészben: a Margit híd budai hídfőjénél a HÉV-megálló mellett, 40 férőhellyel.A kerület igazgatási és közintézményeinek nagy része a bel-budai kerületrészben található. Ezek közül a Polgármesteri Hivatal, a KSH, a Munkaügyi Bíróság, a kerületi rendőrkapitányság a legjelentősebbek, megemlítendő továbbá a Millenáris Park, a Marczibányi Téri Művelődési Központ, két gimnázium, számos alapfokú oktatási intézmény és a nagy bevásárlóközpontok jelenléte, ami indokolja a kerületrész aránytalanul nagy forgalmát.Bel-Buda kiskereskedelme és vendéglátása – melynek hagyományos tengelye a Margit körút volt – a bevásárlóközpontok megjelenésével hanyatlásnak indult. A tradicionális vendéglátás már csak nyomokban lelhető fel, a Paksi halászcsárda (ma Menta terasz), a Tiroli étterem, a Margit-kert, a nemrég bezárt Rózsadomb étterem (legutóbbi nevén Bertram-ház) képviselték a közelmúltig a hagyományos vendéglátást, jelenleg a menü-étkeztetést fenntartó egységek tudnak fennmaradni a területen. Az élelmiszerboltok jelenléte szinte teljesen megszűnt, annak ellenére, hogy a kínálat hiányát a nagy bevásárlóközpontok nem kompenzálják. A kerületrészben mindösszesen két éjjel-nappal nyitva tartó kereskedelmi egység üzemel. Kulturális hagyományok terén is hanyatlás tapasztalható. Az ORFI területén egykor működő Hild-udvar bezárt, a funkcionálisan védett Átrium mozi évek óta nem üzemel, az Art-hálózat tagjaként működő Bem mozi is csak rendezvényszervezés segítségével tartja pozícióját. Színház a kerületrészen nem működik, színházi programok a Marczibányi Téri Művelődési Központban és a Millenáris Rendezvényközpontban zajlanak. A Millenáris Park, az eredetileg időszaki kiállításokra tervezett épületegyüttes ezt a funkciót nem látja el. A Budai Polgár folyóirat komoly helytörténeti archívummal rendelkezik (levelek, dokumentumok, fényképek) ezeknek azonban kiállítóteret nem sikerült biztosítani. A tervek szerint a Lőtér területén tervezett fejlesztések részeként létrejövő rendezvénycentrum fogadná be állandó tárlatként az archívum anyagát. A Vízivárosi Galéria, valamint a Marczibányi Téri Művelődési Központ szintén alkalmas állandó vagy időszakos kiállítások befogadására, ezen lehetőségekkel, viszonylag szűkös keretek között, élnek is. A Szabó Ervin Könyvtár Török utcai épületének elérhetősége és állapota nem kedvez a könyvtárlátogatás fellendítésének, még akkor sem, ha viszonylag kis alapterületen 50 ezer kötetes állománnyal, külön gyermekkönyvtári részleggel rendelkezik.A kerületrész termálvízvagyona igen jelentős, több száz évre elegendő, azonban idegenforgalmi szempontból jelenleg kihasználatlan. A terület barlang jelenléte szempontjából kiemelkedő, nemcsak országos, hanem Európai szinten is. Az itt található barlangok jelenleg nem alkotnak összefüggő rendszert, a barlangkutatók azonban úgy vélik, átjárhatóak. Ennek bizonyítottsága esetén a kerület Európa legnagyobb összefüggő barlangrendszerét tudhatná „maga alatt”.A sport- és szabadidős tevékenységekhez a Kolozsvári Tamás utcai és a Marczibányi téri sportpálya kínál lehetőségeket. Előbbi műfüves futball-, tenisz-, utcaikosárlabda-pályáival várja a szabadidős sportokat kedvelőket, illetve az utánpótlás-nevelésben résztvevőket. Utóbbi a Vasas és a Match Point közös konzorciumában működő Marczibányi Téri Sportcentrum Kft., egy multifunkciós sportlétesítmény, valamint ugyanott a Statisztika Asztalitenisz Csarnok, amely a verseny- és szabadidős sportnak egyaránt teret ad.

97

Gazdasági helyzetkép 20 A Bel-Buda kerületrész gazdasági struktúrájára a szolgáltatás nagyarányú, a kiskereskedelem és vendéglátás mérsékeltebb jelenléte jellemző. Az ipari tevékenység a Ganz Ansaldo 1990-es évekbeli felszámolásával gyakorlatilag megszűnt. Mezőgazdasági tevékenységre a terület adottságai miatt nincs lehetőség.A tervezett fejlesztések első üteme, az 1. számú akcióterület ebben a kerületrészben található. A fejlesztés gazdasági vonatkozású célja elsősorban a hanyatló vendéglátás és kiskereskedelem fejlesztése és megerősítése. További hosszú távú cél a nagyszámú természetrajzi és geológiai adottságok messzemenő kihasználásával az idegenforgalom fellendítése.

II. kerület Bel-Buda kerületrész

Működő vállalkozások száma 1455Kiskereskedelmi üzletek száma 1584 999Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi vállalkozások száma 232 139

Vendéglátóhelyek száma 504 328Egyéni vállalkozások által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma 50 27

A kerületben működő vállalkozások 62%-a Bel-Buda kerületrészben található. A vállalkozási hajlandóság elsősorban a kiskereskedelem területére koncentrálódik, az összes vállalkozás több mint egyharmada ebben az ágazatban tevékenykedik. Ezek nagy hányada mögött gazdasági szervezet áll, az egyéni vállalkozók az összes kiskereskedelmi tevékenység alig 14%-át teszik ki. A vendéglátás helyzete a Bel-Buda kerületrészben valamivel jobb arányt mutat, mint a kerület egészében: míg a kerületben a vállalkozások 21,6%-a működik az ágazatban, a belső kerületrészben ez az arány 22,5%. Erre az ágazatra még inkább jellemző az egyéni vállalkozók korlátozott jelenléte, ebben a vállalkozási formában a vendéglátó egységek 8,2%-a működik.A kiskereskedelem és vendéglátás területén tehát fokozottan szükség van a fejlesztő beavatkozásra, klasszikus termelő tevékenység hiányában ugyanis ezen ágazatokra épül a kerület gazdasági tevékenysége.

Társadalmi helyzetképA kerületrész – annak ellenére, hogy lakótelepek jelenléte nem jellemző – sűrűn lakott, népsűrűsége 8636 fő/km2.Bel-Buda társadalmi összetétele az utóbbi időkben jelentős változáson ment keresztül. A jellemzően régi bérházakból álló kerületrészek épületeinek állaga a tulajdonosi szerkezetváltás óta folyamatosan romlik, az elhasználódást a tulajdonosok csak részben tudják megakadályozni, ezért esztétikai vagy anyagi okokból az elvándorlás mellett döntenek.

II. kerület Bel-Buda Állandó népesség száma 90 020 41 165Lakónépesség száma 92 520 42 490Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 11,3 9,5Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 60,1 56,7

20 Forrás: II. kerületi Önkormányzat adatbázisa

98

Lakónépességen belül 60 év fölöttiek aránya 28,6 33,8Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

7,4 7,8

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 47,3 45,1

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

34,7 33,8

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

4,9 4,8

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

62,1 62,6Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 38,1 43,8

A táblázat adataiból jól látható, hogy a kerületrész lakossága a népszámlálás idején túlnyomórészt az aktív korúak túlsúlyát mutatja. Ugyanakkor a kerületrész a 2001-es adatok szerint „öregebb”, mint a kerület egésze, hiszen a 60 év fölöttiek aránya a 14 évesnél fiatalabb lakossághoz mérten láthatóan magasabb, mint a kerületben általában. Kvalifikáltság szempontjából a kerületrész nem tér el jelentősen a kerület átlagától, a lakosság közel fele felsőfokú végzettséggel rendelkezik, miközben az aktív korú lakosság elhanyagolható része részesült csak alapfokú oktatásban.A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya, bár a kerület átlagát nem éri el, igen magas, az aktív korú népesség több mint egyharmadának nincs rendszeres jövedelme. Ez a jelenség elsősorban lakosság magasabb kvalifikáltságú rétegeit érinti.

Természeti és épített környezetBel-Buda természeti adottságai alapvetően rendkívül kedvezőek, folyóparti, sík, és domborzati jelleggel egyaránt rendelkezik. Bár mára a beépítettség meglehetősen nagyarányú, az önkormányzat figyelmet fordít a parkok és zöldfelületek folyamatos védelmére és rendben tartására. Jelenleg három park őrzéséről gondoskodnak: a Mechwart ligetben 24 órás szolgálattal, a Nagy Imre téren és a Fenyves parkban este 10-től reggel 6-ig védik a parkosított környezetet és az épített játszótereket. A Duna-part épületegyüttesének Duna felőli látványát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.A kerületrész építészetileg nem mutat egységes képet, míg a Rózsadomb alatt jórészt a múlt század elején épült hatalmas, régen bér-, ma már társasházak képviseltetik magukat, a Dunától távolabb eső részeket múlt századi villaépületek és az utóbbi néhány évtized alatt épített soklakásos társasházak egyaránt megtalálhatók.

II. kerület Bel-Buda Lakónépesség száma 92 520 42 490

Lakásállomány (db) 46 018 24 196

99

Alacsony komfortfokozatú lakások arány 6,1 6,6A kerület lakosságának mintegy fele a bel-budai kerületrészben él, ehhez mértek a lakásállomány fele is a kerületrészben található. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya szinte elhanyagolható, Bel-Buda közszolgáltatások szempontjából a leginkább ellátott területi egység a kerületben.

Bel-Buda SWOT-analízise

Erősségek GyengeségekFejlett és kiterjedt tömegközlekedésSok közintézményJelentős termálvízkészletKiterjedt barlangrendszerJelentős nem lakás céljára szolgáló ingatlanvagyonJó megközelíthetőségRendezett városkép, kiterjedt szabályozásMagasan kvalifikált lakosságKedvező természeti környezetZöldfelületek nagy arányaKedvező külső és helyi megítélés

Hanyatló kiskereskedelem és vendéglátás Idős népességTúlzott beépítettségRossz állapotú épített környezetZsúfolt közlekedés, túlterhelt utakKihasználatlan idegenforgalmi potenciálParkolóhelyek hiányaHanyatló kulturális életLakossági együttműködés hiánya kerületrészen belül és kerületrészek között

Lehetőségek VeszélyekBelvárosi jelleg erősítéseIdegenforgalom fellendítése a termálvízkészletre és a barlangrendszerre mint turisztikai látványosságra építveFunkcióbővítéssel a kiskereskedelem és a vendéglátás bővítéseFelhagyott gyárépületek rekonstrukciójával konferenciaközpont

A lakónépesség további öregedéseÉpületek további romlása, fokozódó elvándorlásA gépkocsiállomány növekedésével még zsúfoltabb helyi közlekedésFokozódó parkolóhely-hiányFokozódó környezetszennyezés

Középső dombvidékA Középső dombvidék jelentős részét zöldfelület, a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában álló erdőterület alkotja.A terület közlekedési szempontból a külső és belső kerületrészek összekapcsolódását biztosítja két fő útvonal, a Hűvösvölgyi és a Budakeszi út mentén. Ez a két út egyre kevésbé tudja ellátni a külső kerületrész és az agglomeráció lakosságának átmenő forgalmát.A személygépjármű- és tömegközlekedés két fő irányban jelentős: a Hűvösvölgyi és a Budakeszi úton. A harántirányú közlekedés a 29-es busz kivételével tömegközlekedés szempontjából nem megoldott, a két főút találkozásánál, a Budagyöngyénél van lehetőség a két irány összekapcsolására.

100

P+R szolgáltatás a Hűvösvölgyi út - Hidász utca kereszteződésnél található, létesítésének célja a külső kerületrészek és az agglomeráció forgalma központba áramlásának csökkentése volt. Sem befogadóképessége, sem kihasználtsága nem jelentős.Közintézmények tekintetében a kerületrész kevésbé ellátott, mint Bel-Buda. Az oktatási alap- és középfokú intézmények (két óvoda, két általános iskola, egy gimnázium, két általános iskola és gimnázium) mellett itt található a Kémiai Kutatóintézet, a Budai Központi Kerületi Bíróság, az Információs Hivatal, valamint a Szent Ferenc kórház.Kereskedelem és vendéglátás szempontjából csomópontok képződése figyelhető meg. A kerület első bevásárlóközpontja, a Budagyöngye ebben a kerületrészben épült. Az épületben élelmiszerüzlet nincs. A nem tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságot központosítva a két másik nagy bevásárlóközpont biztosítja: a Rózsakert, valamint a Rózsadomb Center. Mindkét objektum rendelkezik postával, gyógyszertárral, illetve bankfiókkal, a szolgáltatás mellett azonban a kereskedelmi tevékenység túlméretezettnek bizonyult a kereslethez képest. A Középső dombvidék és Pesthidegkút határában a Stop Shop szolgálja ki elsősorban a pesthidegkúti lakosság körében támadó, kereskedelem iránti igényeket.A vendéglátásnak alapvető bázisa nincs, a vendéglátástól eltérő, egyéb funkciók beiktatása nélkül az egységek nehezen tudják fenntartani magukat. Konferenciaturizmus befogadására a Pálos utcában újjáépített Európa Szálló alkalmas.Építészeti szempontból a kerületrész nagyjából egységes képet mutat, kisméretű társasházak, villaépületek és családi házak váltják egymást. A panelmódszerrel készült épületek jelenléte elhanyagolható.Külképviseletek, rezidenciák nagy számban vannak jelen a kerületrészben.A kulturális hagyományok képviseletében Mátyás király vadasparkja és a Fővárosi önkormányzattal közös tulajdonban álló Szentföld kápolna érdemel említést. Színházi és egyéb kulturális események az IBS nagytermében zajlanak, a kerületrészben mozi nem üzemel. Komolyzenei koncerteknek a Csalán utcában található Bartók Béla Emlékház 80 férőhelyes koncertterme ad helyet. Sport- és szabadidős tevékenységek végzésére a Külker Park, a Hidász utcai fedeles lovarda és a Hűvösvölgyi nagyrét ad lehetőséget.

Gazdasági helyzetkép 21 II. kerület Középső

dombvidékMűködő vállalkozások száma 2334 605Kiskereskedelmi üzletek száma 1584 397Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi vállalkozások száma 232 57


A kerület működő vállalkozásainak 25,9%-a található a Középső dombvidék kerületrészben. Itt is elmondható, hogy a vendéglátás és a kiskereskedelem dominál, a termelő tevékenységek jelenléte nem jelentős. A kiskereskedelmi egységek teszik ki az ágazat tevékenységének 65,6%-át, ezek alig 15%-a tevékenykedik egyéni vállalkozás formájában.


101

A vállalkozások közel egyötöde a vendéglátásban végzi tevékenységét, nagyrészt gazdálkodó szervezet formájában. A vendéglátó egységek alig több mint 10%-át üzemeltetik egyéni vállalkozók.

Társadalmi helyzetképA KSH népszámlálása alatt a külterületnek minősülő parkerdő lakott részei nem kerültek tömbösítésre, ezért azokat az adatok elemzése során külterületként mutatjuk be.

II. kerület Középső dombvidék

Külterület

Állandó népesség száma 90 020 31 249 77

Lakónépesség száma 92 520 32 062 79Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

11,3 11,1 22,8Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

60,1 61,8 57,0Lakónépességen belül 60 év fölöttiek aránya

28,6 27,1 20,3Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

7,4 6,0 6,7

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 47,3 53,0 33,3

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

34,7 34,8 35,6

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem

4,9 4,4 0,0

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 62,1 61,9 62,0

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

38,1 34,9 32,3A kerület lakosságának mintegy egyharmada ebben a kerületrészben él, a népsűrűség 1768 fő/km2, jóval alacsonyabb, mint Bel-Buda kerületrészben, ami a nagyarányú erdőterület jelenlétével magyarázható. Itt is elmondható, hogy a lakónépességen belül az aktív korúak száma kiemelkedő, a 60 év fölötti lakosok több mint kétszer annyian vannak, mint a 14. életévüket be nem töltöttek, kivéve a külterületet, ahol a helyzet fordított. A felsőfokú végzettségűek aránya még a másik két kerületrész igen magas értékeit is meghaladja, a lakosság több mint fele diplomás. A külterületeken ez a ráta gyengébb, az 1/3-os arány azonban itt sem mondható alacsonynak. A csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya kedvező, alacsonyabb, mint a kerületi átlag, a külterületeken a lakónépesség egésze minimum középfokú végzettséggel bír.A foglalkoztatottsági ráta közel megegyezik a kerületi átlaggal a bel- és külterületeken egyaránt. Természeti és épített környezetTermészeti környezet szempontjából a kerületrész kiemelt jelentőségű, területének nagy részét erdő borítja. Az erdőterület a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában áll, jórészt fővárosi tulajdonú, mindazonáltal gondozottság tekintetében hagy kívánnivalókat.

102

A Pálvölgyi és a József-hegyi barlang a kerületrészen található, előbbi turisták fogadására alkalmas, utóbbi feltárás alatt áll, vélhetően nem is fogják megnyitni a nyilvánosság számára.A kerületrész természetes vízfolyása és a kerület csapadékvíz-elvezetésének fő csatornája az Ördög-árok, amely azonban a csapadék nélküli időszakokban száraz. Helyenként illegális csatornabekötések terhelik, emiatt az Ördög-árok vize fokozottan szennyezett.A kerületrészben számos műemlék és műemlék jellegű épület található helyi és országos védettség alatt egyaránt. Az épített környezet nagy részét családi házak és kisméretű társasházak alkotják, a panel típusú épületegyüttesek jelenléte nem számottevő.

II. kerület Középső dombvidék

Külterület

Lakónépesség száma 92 520 32 062 79

Lakásállomány (db) 46 018 15 367 35Alacsony komfortfokozatú lakások arány

6,1 4,6 45,7

A kerületrész lakásállomány-ellátottsága kielégítő, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya csak az erdős külterületi részeken jelentős, ahol a csatornázottság és a gázellátás nem megoldott.

A Középső dombvidék SWOT-analízise

Erősségek GyengeségekFejlett és kiterjedt tömegközlekedésJelentős termálvízkészletKiterjedt barlangrendszerRendezett városkép, kiterjedt szabályozásMagasan kvalifikált lakosságKedvező természeti környezetZöldfelületek nagy aránya, értékes növényállományKedvező külső és helyi megítélés

Hanyatló kiskereskedelem és vendéglátás Idős népességZsúfolt közlekedés, túlterhelt, rossz állapotú utakKihasználatlan idegenforgalmi potenciálHanyatló kulturális életElhanyagolt erdőterület

Lehetőségek VeszélyekIdegenforgalom fellendítése a termálvízkészletre építveA parkerdő turistacélponttá tétele tervszerű rendezésselVendéglátás erősítése a turizmusra építve

A lakónépesség további öregedéseÉpületek további romlása, fokozódó elvándorlásA gépkocsiállomány növekedésével még zsúfoltabb helyi közlekedésFokozódó környezetszennyezés

PesthidegkútPesthidegkút közigazgatásilag 1950 óta tartozik a II. kerülethez.

103

A kertvárosi jellegű kerületrész a kereskedelem, szolgáltatások és vendéglátás területén erősen fejletlen, a még életben maradt vállalkozások nem megfelelő helyen vannak. A kerületrész egyetlen bevásárlóközpontja a Széphalom bevásárlóközpont. Ezen kívül a kereskedelem és szolgáltatás színhelyei: garázsokból kialakított, épület földszintjén berendezett helyiségek, falusias jellegű vendéglátás. A kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások nem tudnak koncentrálódni, inkább a belső kerületrészek felé orientálódnak. Önkormányzati felmérés alapján elmondható, hogy a lakosság körében kifejezett igény mutatkozik a szolgáltatás és a vendéglátás fejlesztésére.Az önkormányzat rövid távon egy kisvárosias jellegű szolgáltató központ kialakítását tervezi, ahol helyet kapnának a közösségi szolgáltatások is: a jelenleg is működő Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat és adminisztrációja, okmányirodai képviselete, valamint a rendőrőrs.Életmód és társadalmi környezet szempontjából Pesthidegkút erősen különbözik a belső kerületrészektől: aktív civil szervezetek működnek, erős lokálpatriotizmus jellemző. A kerületrészben szervezett polgárőrség nagy erőkkel végzi a feladatát, amire nagy szükség van, a közbiztonság ugyanis mérhetően itt a legrosszabb a kerületben.Az egy háziorvosra jutó betegek aránya itt a legmagasabb, a sürgősségi betegellátás azonban nem megoldott. A kerületrészt az Országos Mentőszolgálat látja el sürgősségi betegellátás és betegszállítás tekintetében, a mentők a BAH-csomóponttól indulnak, hozzávetőleg 20 perc alatt érnek ki Pesthidegkútra. A kedvezőtlen helyzet megoldására az önkormányzat az OMSZ-szal együttműködve tervezi egy új mentőállomás létrehozását.A kerületrészben a telefonszolgáltatás teljes, az alternatív közműszolgáltatás (kábeltévé) kisebb társaságokkal valósul meg. A kerületrész csatornaellátottsága kielégítő, a csatornarendszer azonban teljes mértékben, tisztítatlanul a Dunát terheli.A kerületrész és egyben a kerület közlekedési anomáliáit a távlati tervek szerint az M0 nyugat-északi összekötő szakaszának megépítése orvosolná, ez a szakasz azonban az M0 legutolsó üteme. Ennek hiányában Pesthidegkúton a közúthálózat, jelenlegi állapotában, az esetleges nagyobb beruházások okozta forgalom-növekedést nem tudná kiszolgálni. Az M0 jelenlegi nyomvonalterve az 1-es utat köti össze az északi M0-s híddal, és viszonylag távol esik a kerülettől, ez szükségessé teszi, egy belső, kisebb kapacitású gyűrű létrejöttét.A létrehozandó szolgáltató központban P+R szolgáltatás kialakítását tervezik, a jelenlegi rendszer áthelyezésével, ami a villamos-busz összevont végállomásánál üzemel, ahol egy villamosjegy áráért egész nap őrzik az autókatAz elmúlt évtized fejlesztései közt említést érdemel a nívódíjas Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ megépítése. A kultúrkúria ad helyet a színházi, komoly- és könnyűzenei eseményeknek a kerületrész és az agglomeráció lakossága számára; egyben közösségi szolgáltató egységként is működik: alkalmas lakossági fórumok, közmeghallgatások megrendezésére.A sport- és szabadidős tevékenységek színhelye jelenleg a Szabadság utcai 14 ha-os, összefüggő zöldfelület. A terület szintén fejlesztési célpontként szerepel az önkormányzat rövid távú tervei közt: a helyszínen sportuszodát, műfüves labdarúgópályát, és wellness-centrumot terveznek, nagyarányú magánberuházás segítségével.

Gazdasági helyzetkép 22 II. kerület Pesthidegkút

Működő vállalkozások száma 2334 247


104

Kiskereskedelmi üzletek száma 1584 188Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi vállalkozások száma 232 36


Pesthidegkút a kerület életében elsősorban lakófunkciót lát el. A vállalkozások létéhez szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll, a kereskedelmi és vendéglátó tevékenységek a központosított közlekedés és társadalmi élet hiányában azonban nem találnak megfelelő keresletet működésükhöz.A kerületrészben a kerületben működő összes vállalkozás alig több mint 10%-a üzemel, ezek több mint háromnegyede kiskereskedéssel foglalkozik. Az egyéni vállalkozások száma az ágazatban 36, ez az összes kiskereskedelmi egység közel 20%-a. Ez azt mutatja, hogy az egyéni vállalkozások formájában működő kiskereskedelmi tevékenység jóval nagyobb arányú, mint a másik két kerületrészben, ami nyilvánvalóan a nagy bevásárlóközpontok hiányával magyarázható.A vendéglátó egységek száma a kerület vendéglátásban működő vállalkozásainak 11%-a, ennek oka a külterületi elhelyezkedés, valamint a turizmushoz köthető tevékenységek lehetőségének hiánya. A vendéglátásban is a gazdasági társaságok jelentős túlsúlya tapasztalható, egyéni vállalkozóként a vendéglátó egységek 29,8%-a üzemel.

Társadalmi helyzetképPesthidegkúton a II. világháborút követően az 1489 fős német lakosságot kitelepítették. Nagy részük a németországi Mosbachba és környékére települt, és ma is ott él. Az 1980-ig tartó hazalátogatási tilalmat követően a kitelepített lakosság képviselői felvették a kapcsolatot a helyi önkormányzattal, mára Mosbach a II. kerület testvérvárosa, állandó közös rendezvények résztvevője.Pesthidegkút rendelkezik a legalacsonyabb lakosságszámmal a kijelölt kerületrészek közül, annak ellenére, hogy a legnagyobb területrészről van szó. A jelenséget a kertvárosi jelleg, a többlakásos társasházak viszonylag kis aránya, a tömbszerű épületegyüttesek teljes hiánya magyarázza.

II. kerület PesthidegkútÁllandó népesség száma 90 020 17 529

Lakónépesség száma 92 520 17 889

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 11,3 15,9

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 60,1 65,2

Lakónépességen belül 60 év fölöttiek aránya 28,6 18,9Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

7,4 8,8

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

47,3 42,2

105

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 34,7 36,3

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya

4,9 5,9

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

62,1 61,4

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 38,1 25,6A kerületrész a II. kerület legnagyobb, és egyben legritkábban lakott egysége. Népsűrűsége 1350 fő/km2.Pesthidegkút a kerület legfiatalabb kerületrésze, a 60 év fölötti lakosság aránya alig több mint egy negyede az aktív korú népességnek, és csak nagyon kis mértékben haladja meg a 14 év alatti népesség arányát. A többi kerületrészhez és a kerület egészéhez hasonlóan igen magas a felsőfokú végzettségűek aránya, és bár a csak alapszintű oktatásban részesültek száma magasabb, mint a többi kerületrészben, itt sem éri el a 10%-ot.A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya messze elmarad a kerület átlagától, a többi kerületrésszel összehasonlítva is jóval kedvezőbb képet mutat.Természeti és épített környezetPesthidegkút a kerület egészéhez hasonlóan kedvező természeti adottságokkal rendelkezik. Nagy méretű és számú zöldfelülettel bír, melyek nagy része gondozott.Az épített környezetre a kertvárosi jelleg túlsúlya jellemző, lakótelepek egyáltalán nem, nagyobb méretű társasházak is csak helyenként árnyalják a képet.

II. kerület PesthidegkútLakónépesség száma 92 520 17 889

Lakásállomány (db) 46 018 6 420

Alacsony komfortfokozatú lakások arány 6,1 7,8A kerületrészben a kerület lakosságának mintegy 20%-a él, a kertvárosi jellegnek köszönhetően a kerület teljes lakásállományának 14%-ában. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a legmagasabb a kerületben, azonban a 10%-ot itt sem éri el.

Pesthidegkút SWOT-analíziseErősségek Gyengeségek

Kertvárosi jellegJó megközelíthetőség, fejlett tömegközlekedésJól kvalifikált, erős öntudatú helyi lakosság, önkéntes civil szerveződésekFiatal népességKihelyezett közigazgatási egységekNagy méretű, gondozott zöldterület

Kereskedelem és vendéglátás hiányaNagy átmenő forgalom az agglomerációbólIrodák, szolgáltató egységek hiányaZsúfolt közlekedés, túlterhelt utak

Lehetőségek VeszélyekÚj városközpont kialakítása a szolgáltatás és a kereskedelem központosításáraSport- és szabadidőcentrum építése

Fejlesztések elmaradása az úthálózat állapota miatt

106

Stratégiai fejezetA kerület jövőképeA II. kerület átfogó célja az elkövetkezendő 15-20 évben, a Közép-magyarországi régió és a főváros fejlesztési programjaival szinkronban, a kerület és környezete területén a környezeti-természeti, társadalmi-gazdasági fejlődés, a térségi élhetőség, versenyképesség, fenntarthatóság és kohézió erősítése.Átfogó cél tehát: a gazdaság, a társadalom és a környezetegyensúlyának megteremtése, annak biztosítása, hogy ezek egyike sem „írja felül” a másik tényezőérdekeit, a döntések során nem egyik vagy másik szempont érvényesül, hanem a három tényező – gyakran csak kompromisszumok árán megteremthető – összhangja.A cél eléréséhez a kerület gazdasági versenyképességének fokozása és hosszú távú fenntartása szükséges úgy, hogy az:o területtakarékos, és a táji környezettel harmóniában legyen,o a környezetet ne károsítsa, illetve az esetleges káros hatásokat minimalizálja és kompenzálja,o a természeti értékeket ne veszélyeztesse, ugyanakkoro biztos megélhetést nyújtson a kerületi és környékbeli népesség minden rétegének; a környezet-, táj- és természetvédelmi szempontok érvényre juttatása, a természeti és emberi környezet jó állapotban tartása szükséges úgy, hogy az:o ne korlátozza a város fejlődését,o biztosítsa a lakosság kikapcsolódását és rekreációs igényeinek kielégítését,o a lakókörnyezet levegőtisztaság-védelmét és klímaviszonyait kedvezően befolyásolja,o lehetőséget adjon a táji, természeti értékek kímélő – gazdasági – hasznosítására; a helyi társadalom együttműködésének javítása szükséges úgy, hogy az:o a kerület és környéke gazdasági, foglalkoztatási és ellátási kapcsolatait, együttműködését is javítsa,o elősegítse az összkerületi vagy kerületrészi érdekek miatt szükséges fejlesztésekben való vállalkozói, lakossági részvételt,o erősítse a helyi, kerületrészi identitás kialakulását és a lokálpatriotizmus megerősödését, a lakosság különböző csoportjai közötti szolidaritás, együttműködés kialakulását, a civil szerveződések megerősödését.

Fentieknek alapelveknek megfelelően a kerület jövőképének egyes elemei a stratégia szerint az alábbiak szerint realizálódnak másfél évtized alatt: A lakosságszám stabilitása mellett a szolgáltatási szektor részaránya, termelékenysége a mainál nagyobb lesz, ezen belül különösen a lakossági funkcióhoz kapcsolódó szolgáltatások elérhetősége és minősége nő, aminek eredményeként a kerület lakói helyben tudják elérni a

107

szükséges szolgáltatásokat. A szolgáltatások a kerületi alközpontokban létesített kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, közigazgatási és szabadidős funkciókat is betöltő központokban koncentrálódnak. A kerületi alközpontok közül időközben létrejön a két pesthidegkúti központ. A meglevő bevásárló-szolgáltató központok környezetében a hiányzó lakossági szolgáltatások megerősödnek, ezáltal több olyan alközpont alakul ki a kerületben, amely lakossági igényeket elégít ki, az utazási szükség kiiktatásával hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez és a közösségi-társadalmi élet színtere lehet. A szolgáltatási (és K+F) szektorban a helyiek által betöltött munkahelyek száma nő a jelenlegihez képest, ezzel összefüggésben a gazdasági aktivitás javul. Bel-Budán befejeződik a közterületek és a lakóépületek rehabilitációja. A korábban városképi szempontból elhanyagolt, valamint a társadalmi szempontból alacsonyabb státuszú felhévíz-újlaki részek rehabilitációja, felzárkózása megtörténik, részben a magánszféra idegenforgalmi beruházásainak, részben a kerület ráfordításainak eredményeként. A felhévízi részen virágzó gyógy-turisztikai településrész jön létre, ahol a fürdők a meglevő termálvíz-kapacitást kihasználják és további idegenforgalmi funkciókkal bővülnek. Az idegenforgalomból származó bevétel ezeken a jelenlegi szinthez képest nő. A kerület egyéb természeti értékeinek (erdeinek, időközben jobban feltárt barlangjainak) vonzereje is érvényesül. Jelentős beavatkozásokon lesz túl a kerület a környezeti értékek védelme terén. Ezek közül kiemelkedik a teljes körű csatornázottság elérése, ill. az illegális hulladéklerakás megszüntetése. A tömegközlekedési szolgáltatás minősége annyival javul, hogy a jelenlegi utasszám nem csökken. A kerületben a jelenlegi kerékpárút-hálózat hossza megduplázódik. Kiépül az M0-körgyűrű a 10-es útig, megvalósul a Budakeszi felől érkező autóbusz-forgalom átirányítása az Etele térre. Mindezek eredményeképpen a forgalom a gyűjtő- és főutakon a jelenlegi szinthez képest csökken, a baleseti statisztikák javulnak, a közlekedés környezetre kifejtett káros hatása mérséklődik, hozzájárulva kerületben lakók és az idelátogatók komfortérzetének javulásához. Az oktatásban és a nevelésben sikerül a kerületre jellemző magas színvonalat fenntartani,a változásokra naprakészen reagálni. A szabadidős, valamint a kulturális szolgáltatások köre kerület-szerte bővül, lehetőséget biztosítva a kerület lakóinak ahhoz, hogy ezeket lakókörnyezetükben tudják igénybe venni.

A jövőkép számszerűsíthető értékei:

Jövőkép - Cél A változás mértékegysége

Jelenlegi érték

Célérték 15 év múlva

Pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése (kereskedelem, javítás, vendéglátás, pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás, valamint egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területek)

Működő vállalkozások száma 11 733 15 000

A szolgáltatások a kerületi Több funkciót ellátó 1 + 3 4 + 2

108

alközpontokban létesített kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, közigazgatási és szabadidős funkciókat is betöltő központokban koncentrálódnak.

alközpontok száma részleges részleges

A gazdasági aktivitás nő Gazdaságilag aktívak aránya 0,51 0,55

Bel-Budán kiteljesedik a közterületek és a lakóépületek rehabilitációja.

Az önkormányzat által lakóépületek felújítási költségéhez való hozzájárulás éves összege 5 éves átlagban (ezer Ft)

135 000 200 000

A korábban városképi szempontból elhanyagolt, valamint a társadalmi szempontból alacsonyabb státuszú felhévíz-újlaki részek rehabilitációja, felzárkózása megtörténik

A kerület rehabilitációs kiadásainak százalékos aránya a 15 év átlagában (lakosságarányosan a többi városrészhez képest)

100 120

A felhévízi részen virágzó gyógyturisztikai településrész jön létre, ahol a fürdők a meglevő termálvíz-kapacitást kihasználják és további idegenforgalmi funkciókkal bővülnek

Idegenforgalomból származó bevétel növekedése %-ban nettó jelenértékre vetítve

100 130

Jelentős lépések történnek a környezeti értékek védelme terén a teljes körű csatornázottság elérésével.

A csatornahálózatba bekötött lakások aránya 88 100

Jelentős lépések történnek a környezeti értékek védelme terén az illegális hulladéklerakás megszüntetésével.

Illegális hulladéklerakók száma 7 0

A kerület időközben jobban feltárt barlangjainak vonzereje érvényesül.

Látogatók száma 58 000 75 000

A kerületben a jelenlegi kerékpárút-hálózat hossza megduplázódik.

Kerékpárút-hálózat hossza (km) 14 30

A forgalom a gyűjtő- és főutakon a jelenlegi szinthez képest csökken,

A főforgalmú utak összesített napi gépjármű terhelése

100 95

A baleseti statisztikák javulnakA közlekedésszervezéssel megelőzhető balesetek száma

100 50

A közlekedés környezetre kifejtett A kén-dioxid, a nitrogén- 100 90

109

káros hatása mérséklődik

oxidok és ülepedő por levegőben való jelenlétének átlagos változása %-ban

A szabadidős, valamint a kulturális szolgáltatások köre kerület-szerte bővül

A kerület művelődési házaiban és sportlétesítményeiben a látogatók /igénybevevők száma százalékosan

100 125


Az önkormányzat oktatási, kulturális, ill. sport célú kiadásainak változása százalékban nettó jelenértékre vetítve

100 110

110

Hosszú és középtávú célok Hosszú- és középtávú célok áttekintésére az alábbi táblázatok adnak lehetőséget.

1 Gazdaságfejlesztés 2 Közlekedésfejlesztés 3 Élhető környezet biztosítása

4 Társadalmi kohézió erősítése

Hosszú távú cél

15-20 évre

A szolgáltató szektor területileg kiegyensúlyozott kiépítése, a kerület idegenforgalmi adottságaira épülő szolgáltatások hangsúlyos fejlesztése

A gépjárműforgalom és az általa okozott károk csökkentése közlekedésszervezési és városszerkezeti beavatkozásokkal, valamint a tömegközlekedés és az alternatív közlekedési eszközök előnyben részesítésével

Valamennyi környezeti szennyezés esetén a kibocsátás csökkentése, a károk felszámolása. Mind az épített, mind a természeti környezet állapotának olyan szinten történő stabilizálása, hogy csak állagmegóvó beavatkozások legyenek szükségesek

Az oktatás és nevelés, színvonalának fenntartása, a szabadidős, valamint a kulturális szolgáltatások tartalmi fejlesztése. Lehetőség biztosítása a kerület lakóinak ahhoz, hogy a szolgáltatások túlnyomó hányadát kerületen belül tudják igénybe venni

Középtávú célok

7-8 évre

1.1 Pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése

2.1 Gépkocsiforgalom terhelésének csökkentése

3.1 Rendezett közterületek kialakítása

4.1 A kulturális élet fellendítése

1.2 Idegenforgalom fejlesztése

2.2 Balesetveszély csökkentése 3.2 A természeti környezet értékeinek megóvása

4.2 Szabadidős szolgáltatások, sport és egészségnevelés

2.3 Közösségi közlekedés fejlesztése 3.3 Környezeti terhelés

csökkentése4.3 Oktatás fejlesztése

111

Középtávú célok részletezése1.1 Pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztéseA cél összegzése: Pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése annak érdekében, hogy azokat a lakosság a lakóhely környezetében tudja igénybe venni. Olyan helyeken jönnek létre ilyen szolgáltatások, ahol eddig hiányoztak, hozzájárulva a közösségi életnek is helyet adó alközpontok kialakulásához.A cél mutatója: A kerületben a kereskedelem, javítás, vendéglátás, pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás, valamint egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területeken regisztrált vállalkozások száma növekszik A cél területi hatóköre: Az új létesítmények közvetlen környeztében a megnövekedett gépkocsiforgalom miatt forgalomszervezési beavatkozások szükségesek. A bel-budai részen ugyanakkor forgalomcsillapítással együtt lehet a szolgáltatások fejlesztése sikeres, ezért ezt kell megvalósítani. Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Középső Dombvidék, Pesthidegkút

1.2 Idegenforgalom fejlesztéseA cél összegzése: A termálvízvagyon jobb kihasználása, illetve a gyógyturizmusra épülő szolgáltatások körének bővítése a rendelkezésre álló önkormányzati vagyon bevonásával, valamint a kerületrészben található barlangok idegenforgalmi adottságainak kihasználása, ill. a valamikori Ganz területek eddig érintetlenül hagyott tömbjének idegenforgalmi célú fejlesztése (konferencia központ)A cél mutatója: Az idegenforgalmi szektorban tevékenykedő vállalkozások száma, valamint az idegenforgalomból származó bevétel nő a bel-budai kerületrészben. A barlangok látogatói létszáma nő. A Margit Krt. - Lövőház u – Fény u. – Kis Rókus u. tömbben megépült konferenciaközpontA cél területi hatóköre: A gyógyfürdők környezetében az eddig is kritikus közlekedési és parkolási helyzet tovább romolhat, ezért okvetlen szükség van ezzel párhuzamosan forgalomtechnikai beavatkozásokra is.Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Középső Dombvidék

2.1 Gépkocsiforgalom terhelésének csökkentéseA cél összegzése: A kerület útjait érintő átmenő és ingázó forgalom növekedésének megállítása, a forgalom periodikusságának megváltoztatása, a forgalom térbeli szétterítése, kerékpárutak fejlesztése. A fejlesztési területeken kizárólag olyan ingatlanfejlesztések támogatása, melyek a közlekedésben további ingázó forgalmat nem generálnak. A kerület az M0 körgyűrűhöz való csatlakozásának megoldása.A cél mutatója: A főútvonalak terhelése csökken, a forgalomszámlálási adatok alapján a délelőtti órákban a városközpont, a délutáni órákban a lakóövezet irányában. A forgalomszámlálási adatok alapján a mellékútvonalakon sem nő a forgalom.A cél területi hatóköre: A városközpont felé tartó fő közlekedési útvonalak másodsorban a lakóövezeti gyűjtőutak forgalma csökken, ugyanakkor az M0 felé vezető utak forgalma jelentősen megnő. Ezt kezelni kell.Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Középső Dombvidék, Pesthidegkút

112

2.2 A balesetveszély csökkentése A cél összegzése: A forgalom csillapítása a balesetveszélyes zónákban közlekedésszervezési beavatkozásokkal. A gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságának fokozása a főútvonalak mentén.A cél mutatója: A közlekedésszervezéssel kapcsolatba hozható balesetek számának 50%-os csökkenése (az Európai Unió országaiban a személyi sérüléses balestek számát a felére kell csökkenteni 2010-ig).A cél területi hatóköre: Az érintett részek forgalmi rendje.Érintett kerületrészek: Pesthidegkút, Bel-Buda, Középső dombvidék

2.3 Közösségi közlekedés fejlesztéseA cél összegzése: A közösségi közlekedési szolgáltatás igénybevételének megkönnyítése, vonzóvá tétele, intenzitásának és színvonalának növelése.A cél mutatója: A kerületben a közösségi közlekedést választók száma nő. Pesthidegkúton intermodális csomópont (P+R parkolók) jön létre.A cél területi hatóköre: A meghosszabbított közlekedési vonalak mentén újabb területek tárulnak fel, melyek értéke ettől nő, esetleg új funkciók betelepülését is eredményezheti. Az új parkolók közvetlen környeztében forgalomszervezési beavatkozások szükségesekÉrintett kerületrészek: Pesthidegkút, Bel-Buda, Középső Dombvidék

3.1 Rendezett közterületek kialakításaA cél összegzése: A közterületek rendbetétele kerületrészenként eltérő intézkedéseket igényel. Bel-Budán fő cél az épített környezet értékeinek megőrzése, állagának fenntartása, a közterületek gondozása, ill. a valamikori Ganz területek eddig érintetlenül hagyott tömbjének fejlesztése, míg a kerület külső részein a közúthálózat egészének szilárd burkolattal való kiépítése.A cél mutatója: A közterületekre fordított önkormányzati kiadások arányának növelése. Az önkormányzat által homlokzat-felújításra évente kiírt pályázati összeg növekedése, a szilárd burkolatú utak aránya eléri a 100%-ot.A cél területi hatóköre: Érintettek a belső kerületrészek és közterületek, valamint a csatornahálózattal nem rendelkező övezetek.Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Középső dombvidék, Pesthidegkút

3.2 A természeti környezet értékeinek megóvásaA cél összegzése: A meglevő erdőterület megóvása, turisztikai célú hasznosítása. A Ferenchegyi barlangrendszert, a Józsefhegyi, Szemlőhegyi, Pálvölgyi, és Mátyáshegyi barlangokat fenyegető veszélyeztetés csökkentéseA cél mutatója: A Ferenchegyi, a Józsefhegyi, Szemlőhegyi, Pálvölgyi, és Mátyáshegyi barlangok világörökségi címének elnyerése.A cél területi hatóköre: A világörökségi cím további korlátozásokat nem jelent a barlangok védőövezetén, de következményeképp szabályozás tekintetében engedmények nem várhatók az érintett területekenÉrintett kerületrészek: Bel-Buda, Középső Dombvidék

3.3 A környezeti terhelés csökkentése

113

A cél összegzése: A teljes körű csatornázottság elérése, az illegális hulladéklerakás megszüntetése beruházási eszközökkel, valamint szemléletformálással.A cél mutatója: A csatornahálózatba bekötött lakások aránya eléri a 95%-ot. Az illegális hulladéklerakók többségét felszámolták.A cél területi hatóköre: A csatornázás befejezése valamint a lerakók felszámolása hatással lesz a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a barlangok tisztaságára.Érintett kerületrészek: Középső dombvidék

4.1 A kulturális élet fellendítéseA cél összegzése: Kulturális szolgáltatások körének gazdagítása művelődési központok infrastrukturális fejlesztésével, szolgáltatási körének bővítésével. Könyvtár telepítése a megújuló Margit Krt. - Lövőház u – Fény u. – Kis Rókus u. tömbbe.A cél mutatója: A kerület művelődési házaira fordított beruházási és fenntartási összeg nő, a létesítmények programkínálata gazdagodik, a programokat látogatók száma nő. További kulturális célú beruházások valósulnak meg az eddig még nem rehabilitált Ganz-telken.Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Pesthidegkút

4.2 Szabadidős szolgáltatások, sport és egészségnevelésA cél összegzése: Nyílt használatú sportlétesítmények létrehozása, fejlesztése.A cél mutatója: A létesítmények programkínálata gazdagodik, a sportfoglalkozások és az igénybevevők száma nő.A cél területi hatóköre: Az új létesítmények közvetlen környeztében forgalomszervezési beavatkozások szükségesek.A cél a rendezési tervekre gyakorolt hatása: Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Pesthidegkút

4.3 Oktatás fejlesztése A cél összegzése: Cél, hogy a lakosság a lakóhely környezetében tudjon olyan alap- és középfokú oktatási intézményeket találni, melyek a fokozódó teljesítmény-kényszerre reagálni tudnak, ugyanakkor mégis ember-közeli képzést, nevelést nyújtanakA cél mutatója: Az általános és középiskolai tanulók közül a kerületben tanulók arányának nő, az iskolák fővárosi és országos összehasonlításban mérhető teljesítménye javul. Az önkormányzat oktatási célú kiadásai nőnek.Érintett kerületrészek: Bel-Buda, Középső Dombvidék

114

Az egyes kerületrészekhez kapcsolódó rövid távú (2-3 éves) célok

Bel-BudaKözéptávú célhoz való csatlakozás

A rövid távú (2-3 éves) célok és az azok elérését szolgáló beavatkozások


A kiskereskedelmi és vendéglátó szolgáltató egységek számának, forgalmának növelése, terjeszkedésük elősegítése a kialakítandó csillapított forgalmú övezetben.


A Felhévízi részen levő önkormányzati ingatlanok rekonstrukciójának megkezdése

A barlangok további feltárása, az idegenforgalmi hasznosításra rendelkezésre álló potenciál kihasználása

Kerületi Szabályozási Terv készítése a városrészre

2.1 Gépkocsi-forgalom terhelésének csökkentése

Sétálóutcás és csillapított forgalmú övezet kialakítása a városközpontban. Ennek érdekében egységes forgalomtechnikai beavatkozások:

- Lövőház utca Káplár utca és Fény utca közötti szakaszán járműforgalom korlátozása, időszakos kizárása;

- A Marczibányi tér - Millenáris park közötti gyalogos kapcsolat kiemelt kezelése;

- Retek utca kétirányúsítása a Fillér utca és a Mammut I. parkológarázs bejárata között

A forgalom felduzzadásának megakadályozása:- kereszteződések kapacitásbővítésével (Szépvölgyi út - Bécsi

út, Szépvölgyi út - Lajos utca, Margit körút - Kis Rókus utcai csomópont)

- szabálytalan parkolás megakadályozásával (Pasaréti út a Radna utca és Torockó utca között, Gábor Áron utca a Tövis utca és a Törökvészi út között)

Kerékpárutak fejlesztése (Mechwart liget - Keleti K. utca - Kitaibel Pál utca - Bimbó út - Törökvész út - Görgényi út és Trombitás út - Hermann Ottó utca - Guyon Richárd utca - Branyiszkó út - Hidász utca) és forgalomtechnikai felülvizsgálata (Budai felső rakpart - Hűvösvölgy szakasz)

2.2 Balesetveszély csökkentése

A gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságának fokozása a főútvonalak mentén, ezen belül is:

- védett gyalogátkelők létesítése, forgalomtechnikai felülvizsgálata (a Bimbó úton a Ribáry utca csatlakozásánál, Margit körút - Retek utca, Szilágyi Erzsébet fasor - Nagyajtai utca);

115

- körforgalmak létesítése (Törökvész út - Alsó Törökvész út - Vérhalom - Eszter utca);

- jelzőlámpa telepítése (Gábor Áron utca - Endrődi Sándor utca, Garas utca - Fillér utca csomópontjaiban, Ürömi út - Frankel Leó út - Bécsi út csomópontban a Zsigmond téren);

- a Marczibányi tér - Millenáris park közötti gyalogos kapcsolat kiemelt kezelése.

2.3 Közösségi közlekedés fejlesztése

Kötöttpályás közlekedés fejlesztése a Margit körút felújításával párhuzamosan (17-es és 19-es villamosok vonalának meghosszabbítása Dél-Budára, illetve a Moszkva térig.

BKV- és Volán-járatok párhuzamosságának kiküszöbölése a Budakeszi út - Szilágyi Erzsébet fasor útvonalon.


A Lövőház utcában és a valamikori Ganz tömb közterületein hangulatos, csillapított forgalmú, közösségi teret nyújtó városközpont kialakítása

Ezzel együtt a szomszédos barnamezős területek (Ganz tömb rendezetlen területei) hasznosításának megkezdése

A Felhévízi részen levő önkormányzati ingatlanok rehabilitációjának megkezdése

Kerületi Szabályozási Terv készítése a felhévízi városrészre 3.3 Környezeti terheléscsökkentése

Légszennyezettség csökkentését célzó beruházások megvalósítása:

- - forgalomcsillapítás- - a gépkocsi forgalom várakozási idejének csökkentése

4.1 A közösségi élet fellendítése

Hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális rendezvények, kiállítások, nyelvi képzések szervezése a Marczibányi téri Művelődési Házban.

A Marczibányi tér - Millenáris park közötti gyalogos kapcsolat kiemelt kezelése

A Millenáris park kihasználtságának javítása. kültéri programok szervezése zajvédő fal építésével párhuzamosan

Lőtér hasznosítása: rendezvényközpont, valamint közösségi célú zöldfelületet létrehozása


Sportolási lehetőségek körének bővítése a lakosság és a kerületi oktatási intézmények számára, valamint megfelelő környezet biztosítása a kerületi egyesületek sporttevékenységének és az utánpótlás nevelésnek a Marczibányi téri sporttelep és a Kolozsvári Tamás utcai sporttelep fejlesztésével

4.3 Oktatás fejlesztése

A kerületrészben található oktatási intézményekben a szolgáltatás minőségének javítása. Tárt kapuk program keretében lakossági szolgáltatások nyújtása

116

Középső dombvidékKözéptávú célhoz való csatlakozás



A újonnan kialakult kis-közepes bevásárló-szolgáltató központok környezetében a lakossági szolgáltatások megerősítése. A fejlesztési területeken az irodafunkció erősítése elsősorban azzal a céllal, hogy a helyi vállalkozások számára legyen lehetőség minőségi iroda igénybevételére a kerületrészben.


A barlangok további feltárása, az idegenforgalmi hasznosításra rendelkezésre álló potenciál kihasználása


A forgalom felduzzadásának megakadályozása:- kereszteződések kapacitásbővítésével (Kelemen László utca

- Hűvösvölgyi út, Budakeszi út - Kuruclesi út)- felálló sávok létrehozásával (Vadaskerti út - Hűvösvölgyi út)

Kerékpárutak forgalomtechnikai felülvizsgálata (Budai felső rakpart - Hűvösvölgy szakasz)


A gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságának fokozása a főútvonalak mentén, ezen belül is:

- védett gyalogátkelők létesítése, forgalomtechnikai felülvizsgálata (Pusztaszeri út - Vend utcai autóbusz megállóhelyen, Kapy úton a Nagybányai út keresztezésében);

- körforgalmak létesítése, keresztezések forgalomtechnikai felülvizsgálata (Kapy út - Törökvész út, Zöldlomb utca - Szépvölgyi út, Szépvölgyi út - Folyondár utca)


Buszsávok létrehozása az alábbi csomópontokban:- Budakeszi út - Kuruclesi út - Kapy út - Törökvész út - Gábor Áron út - Törökvész út

A 91-es buszjárat meghosszabbítása a János kórházig.3.2 A természeti környezet értékeinek megóvása

Ferenchegyi barlangrendszer, a Józsefhegyi, Szemlőhegyi, Pálvölgyi, és Mátyáshegyi barlangok védőövezetének kiemelt kezelése

Ferenc-hegyi kiserdőnek kiemelt kezelése

3.3 Környezeti terheléscsökkentése

Szalonka-völgy (Páfrány és Görgényi út között) és Szépvölgyi út (a Fenyővölgye és a Selyemakác utca közötti szakasza, valamint az itt becsatlakozó 4 utca), valamint az illegális hulladéklerakók felszámolása (a főbb lerakók a Kuruclesi-ároknál, Kis-Ördög-ároknál a Petneházi rét térségében, Paprikás pataknál a Gazda utca végétől, a Kastélykerti forrásterületnél)


Szolgáltatás minőségének javítása (Pasaréti úti gyermekrendelő, Szabó Lőrinc Általános Iskola rehabilitációja)

117

PesthidegkútKözéptávú célhoz való csatlakozás


1.1 Pénzügyi, kereskedelmi, és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése

A kerületrészben meglevő önkormányzati szolgáltatások, valamint a jelenleg szétszórt vállalkozások egy szolgáltató központban való koncentrációja, ezzel egy kisvárosias jellegű kereskedelmi, pénzügyi, közigazgatási és vendéglátó-ipari városközpont kialakítása. Az irodafunkció erősítése elsősorban azzal a céllal, hogy a helyi vállalkozások számára legyen lehetőség minőségi iroda igénybevételére a kerületrészben.


A fejlesztési területeken kizárólag olyan ingatlanfejlesztések támogatása, melyek a közlekedésben semleges, vagy ellenirányú forgalmat generálnak (iroda, idegenforgalom, szolgáltatás).


A gyalogos és kerékpáros forgalom biztonságának fokozása a főútvonalak mentén, ezen belül:

- Pesthidegkúton a Máriaremetei út és a városhatár között járda építése

- körforgalmak létesítése, keresztezések forgalomtechnikai felülvizsgálata (Hűvösvölgyi út - Máriaremetei út - Hidegkúti út - Ördögárok út csomópontjában, Hidegkúti út - Kossuth Lajos út, Hidegkúti út- Máriaremetei út (Pesthidegkúton)


Buszsávok létrehozása a Máriaremetei út – Hidegkúti út – Hűvösvölgyi út - Rezeda utca csomópontjában, illetve az Ördögárok úton.

3.3 Környezeti terheléscsökkentése

Külső kerületrészek felszíni csapadékvíz-elvezetési problémájának megoldása.


A Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ programkínálatának bővítése


Lakossági sportolási és szabadidő-eltöltési lehetőségek körének bővítése, egyben tér biztosítása a Hidegkút SC sporttevékenységének és az utánpótlás nevelésnek a sportpálya és környezetének funkcióbővítő fejlesztésével PPP konstrukcióban.

Illeszkedés vizsgálataA stratégia céljai és a településrendezési terv viszonyaKözéptávú célok

A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat, valamint a Kerületi Szabályozási Tervekhez való illeszkedés

1.1 Pénzügyi, kereskedelmi és

A Bp. II. kerület Hűvösvölgyi Tömegközlekedési Csomópont környéke Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 25/2002.(IX.24.)

118

vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése

és az azt módosító 32/2002. (X.18.) önkormányzati rendelet teszi lehetővé a területen a tervezett szolgáltató központ kialakítását


A Víziváros komplex rendezését célul kitűző Budapest, II. ker. Víziváros, Csalogány utca – Margit krt. – Bem utca – Bem rakpart által határolt terület kerületi szabályozási tervéről szóló 19/2000.(V.30.) rendelet az oktatási intézmények, lakóépületek, kereskedelmi létesítmények szabályzásán túl szálloda építését is lehetővé teszi az érintett területen

A Budapest, II. kerület, Frankel Leó út – Darázs utca– Mecenzéf utca –Szeréna köz – Szeréna út – Apostol utca – Vérhalom utca – 14514 és 14489 hrsz.-ú telkek által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési Építési Szabályzatáról szóló 15/2005.(VI.3.) rendelet többek közt lehetővé teszi szálloda építését a Malom-tó mellett.

2.1 Gépkocsi forgalom terhelésének csökkentése

Az 1. sz. akcióterület közlekedési és infrastrukturális fejlesztései a Budapest II. kerület Lövőház utca – Ezredes utca – Kis Rókus utca – Fény utca által határolt terület (Ganz park / Millenáris park) Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 28/2004.(VIII.27.) II. Kerületi Önkormányzati rendeletben foglaltakkal összhangban lettek megtervezve

2.2 A balesetveszély csökkentése

A 25/2002. (IX.24.) és az azt módosító 32/2002. (X.18.) önkormányzati rendelet tartalmaz egy körforgalmat a Hidegkúti út - Máriaremetei út - Rezeda utca csomópontban. Ez nyilvánvalóan enyhíteni tudná a környék zsúfoltságát, ugyanakkor könnyebben megközelíthetővé tenné a szolgáltató központot.


A 25/2002. (IX.24.) és az azt módosító 32/2002. (X.18.) önkormányzati rendeletek tartalmazzák a Hűvösvölgyi Tömegközlekedési Csomópont és környezetének rendezési tervét.


A 21/2003.(VII.10.) sz. önkormányzati rendelet a Bp. II. kerület, Török utca – Margit utca – Apostol utca – Vérhalom utca – 14519/1, 14520 és 14488 helyrajzi számú telkek – Frankel Leó út által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve. A rendelet a közpark kialakításának lehetőségét teremtette meg.

A közterület szempontjából kritikus területre született a Budapest, II kerület Nagykovácsi út - Nagyrét u. - Szépjuhászné út csomópont és környéke által határolt területre vonatkozó Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési Építési Szabályzatáról szóló 20/2004.(VII.1.) rendelet

A Moszkva tér, mint összvárosi érdekű terület Kerületi Szabályozási Tervéről szól a Fővárosi Közgyűlés által is jóváhagyott 21/2006.(IX.28.) önkormányzati rendelet

119

3.2 A természeti környezet értékeinek megóvása

A Pál-völgyi cseppkőbarlang védelme érdekében született a Bp. II. kerület, Szikla utca – Pálvölgyi út – Szépvölgyi út – Csatárka út – Csalit utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Építési Szabályzatáról szóló 23/2003.(VII.10.) rendelet

A Budai Tájvédelmi Körzet részeként országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületeket érinti a Budapest II. kerület Nagykovácsi út - Nagyrét u. - Szépjuhászné út csomópont és környéke által határolt területre vonatkozó Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési Építési Szabályzatáról szóló 20/2004.(VII.1.) rendelet

A Bp. II. kerület, Török utca – Margit utca – Apostol utca – Vérhalom utca – 14519/1, 14520 és 14488 helyrajzi számú telkek – Frankel Leó út által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve a felszínmozgásos terület védelmét biztosítja.

A Budapest, II. kerület, Felső Zöldmáli út – Barlang utca – Zsindely utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 22/2006.(IX.28.) önkormányzati rendelet a terület beépítési lehetőségeinek kijelölését tartalmazza az időközben kutatott és feltárt barlangjáratok nyomvonalának ismeretében.

A 34/2006.(XI.27.) sz. rendelet Budapest II. kerület, Páfrány út –Kondor út – Páfránykert u. – Páfrányliget u. – 11660/4, (11659/1) és 11658/6 hrsz.-ú telkek – Battai lépcső – Pasaréti út által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról a védett természeti terület, ill. az ennek határán található beépítésre szánt terület használatát szabályozza.

A 37/2006.(XI.27.) sz. rendelet Budapest II. kerület Verecke út – Budai Tájvédelmi Körzet –Verecke lépcső által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról az Árpád kilátó és a kilátás biztosítása érdekében tartalmaz magassági korlátozásokat.

A faállomány védelmében született a Bp. II. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 2/2007.(I.18.) rendelet módosításáról és a Budapest II. ker. Máriaremetei út – Kassa utca – Kolozsvár utca – Széchenyi utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről szóló 27/2007.(XI.29.) rendelet.

3.3 A Környezeti terhelés csökkentése

Építési engedélyek kiadására csak a teljes közművesítettség elérése esetén kerülhet sor az érintett területeken.


A 35/2006.(XI.27.) rendelet Budapest II. kerület Alvinci út – Tulipán utca – Felvinci út – Marczibányi tér által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról a volt lőtér műemlék épülete és környezete beépítésének feltételeit

120

határozta meg. Ez teremtette meg a Stratégiában is tervezett hasznosítás lehetőségét.


A budapesti keretszabályzat által biztosított lehetőségek: az IZ keretövezetben a maximális beépítettség – 2,4 m²/m² maximális szintterületi mutató mellett – 35% lehet. Ez a főváros egészére megállapított keretérték, amelybe a sűrűn beépített kerületrészek ugyanúgy beleértendők, mint a kertvárosi, budai kerületek. A javasolt beépítésnek mindenképpen alkalmazkodnia kell a kialakult kertvárosias jellegű beépítéshez. A BVKSZ 41.§ (9) bekezdése szerint, IZ keretövezetben a lakófunkciót is megengedő építési övezet képzésénél, figyelemmel kell lenni a terület környezetében már megvalósult lakóterületek beépítettségére. A BVKSZ 41.§ (7) bekezdése szerint a keretövezeten belüli, sportolás céljára hasznosítható terület építési övezetét Kerületi Szabályozási Tervben kell meghatározni.

A Marczibányi téri sportpályák rehabilitációja és funkcióbővítéséhez az FSZKT módosítása szükséges, aminek alapján minősítése zártkerti övezetből sportcélú létesítménnyé alakulhat.


A 29/2003 (IX.25.) és a 20/2007.(VII.3.) rendelettel módosított 36/2006.(XI.27.) rendeletek Budapest II. kerület Keleti Károly utca – Rét utca – Ribáry utca – Bimbó út – Kitaibel Pál utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium átépítésének és bővítésének feltételeit teremtették meg.

Illeszkedés a fővárosi és országos fejlesztési dokumentumokhoz

A kerület hosszú, valamint középtávú céljainak meghatározása a legfontosabb koncepciók és tervek a II. kerületre vonatkozó részeinek figyelembevételével történt. Az alábbiakban a kerület céljainak ezen dokumentumokhoz való illeszkedését egyszerre vizsgáljuk. Míg Budapest Városfejlesztési Koncepciója csak hosszú távra határoz meg célokat, ugyanakkor Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja tartalmazza a főváros középtávú céljait, ezért azokat csak a maguk környezetében vettük figyelembe. Ugyancsak középtávon értelmeztük a Közép-magyarországi Régió Operatív Programját a 2007-2013-as időszakra. Budapest Főváros Településszerkezeti Terve – nem programozási dokumentum lévén - értelemszerűen nem különböző időtávra jelöli ki céljait, ezért annak vonatkozó részeit attól függően vontuk be a vizsgálatba, hogy azok milyen célként voltak értelmezhetők. A feldolgozott dokumentumok ennek megfelelően az alábbiak:

121

A hosszú távú célok tekintetében Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, Budapest Városfejlesztési Koncepció, Országos Területfejlesztési Koncepció.

A középtávú célok tekintetében - Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, - Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja – Podmaniczky Program, - Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2013, - Országos Területfejlesztési Koncepció.

122

Hosszú távú célok

A kerület hosszú távú

célja

Budapest Főváros Településszerkezeti Terve Budapest Városfejlesztési Koncepció Országos Területfejlesztési

Koncepció

1. A szolgáltató szektor területileg kiegyensúlyozott kiépítése, a kerület idegenforgalmi adottságaira épülő szolgáltatások erőteljes fejlesztése.

A hegyvidéki terület forgalmának csökkentése érdekében a területen belül ki kell alakítani a központrendszer hiányzó elemeit.

Budapest turisztikai vonzerejének egyik pillére a fürdővárosi jelleg további fejlesztése. A fürdőellátás fejlesztésének alapvető célja a főváros lakónépessége gyógyfürdő-, uszoda- és strandfürdő-igényeinek – a fürdésre alkalmas vízfelület – mennyiségi és minőségi javítása, a fürdőkapacitások bővítése a területi elosztás arányossá tételével. További cél a gyógy-idegenforgalom és termálturizmus növelését elősegítő kölcsönös fürdőügyi, egészségügyi és idegenforgalmi együttműködés összehangolása.

A fürdőfejlesztés új létesítményei, a felújított medencék és szolgáltató létesítmények tapasztalhatóan vonzzák a fürdőközönséget. A további fejlesztéseket a lakossági, oktatási és idegenforgalmi szempontok figyelembevételével javasoljuk megvalósítani.

1.3. A hatékony gazdasági térszerkezet kialakítása:• Budapest idegenforgalmának erősítése;

1.5. Kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatások: a budapesti gazdaság kiemelt ágazatai:• a központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztése;

8.4. Külső kerületek – helyi belvárosok:• helyi belvárosok;• haránt irányú kapcsolatok;• infrastruktúra-fejlesztés.8.5. A városi központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztése:• intermodális csomópontok;• nagyobb városi terek mint alközpontok, közterek;• nagy ingatlanfejlesztési projektek mint új központképző elemek;• nagyobb bevásárlóközpontok mint központképző elemek;• hagyományos kerületi központok – „helyi belvárosok“.

1a. a jelentős gazdasági versenyképességi potenciállal rendelkező, tágabb térségüket dinamizálni képes centrumtérségek (fejlesztési pólusok, póluscsoportok) megerősítése, a nemzetközi elérhetőség javítása és a nemzetközi jelentőség turisztikai térségek megerősítése;1b. valamennyi térség fejlesztésekor adottságaikra, erőforrásaikra és stratégiáikra építve, életképes funkcióik megerősítése, erőforrásvonzó képességük javítása, vagyis relatív versenyképességük erősítése.

4. Területi integrálódás EurópábaAz ország európai térbe való integrációjának elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok,intézményi együttműködések bővítése, Budapest nemzetközi

123

szerepkörének erősítése, valamint gazdasági-innovációs kapuszerep kialakítása Délkelet-Európa felé.


céljaBudapest Főváros Településszerkezeti Terve Budapest Városfejlesztési Koncepció

2. A lakossági gépjárműforgalom érdemi csökkentése színvonalas tömegközlekedési szolgáltatások biztosításával és intermodális csomópontok kialakításával

A térség komfortszintjének emelése a lakásszerkezet átalakításával, a parkolási gondok megoldásával, radikális forgalomcsillapítással, a gyalogos forgalom preferenciájával valamint a közterületek kiemelt kezelésével érhető el.

Cél az átmenő és a célforgalom korlátozása.

A belső zónában a fejlesztés szinte kizárólag a forgalomcsökkentéssel egybekötött közterületi rehabilitációval valósítható meg. Elsőrendű feladat a környezeti ártalmak csökkentése. A belső zóna vegyes területei esetében célul kell kitűzni a forgalom radikális csillapítását az élhető város városfejlesztési cél elérése érdekében.

A hegyvidéki központoknak jelentős szerepük lehet a belső zóna felé irányuló forgalom csökkentésében.

A hegyvidéki terület forgalmának csökkentése érdekében a tömegközlekedési kapcsolatot is erősíteni kell a belső zóna irányában, hiszen a túlzott mértékű gépkocsiforgalom a természeti területek állagára is kihat.

2. A közlekedési rendszer fejlesztése2.1. A környezetbarát közlekedés elősegítése:• a közlekedés káros hatásainak csökkentése;• a csillapított forgalmú zónák elterjesztése;• a gyalogosközlekedés körülményeinek javítása;• a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése.2.2. A különböző közlekedési módok együttes használata:• az intermodalitás eszközrendszerének és csomópontjainak kialakítása;• a forgalomáramlás és irányítás információs rendszerének megteremtése.2.3. A közösségi közlekedés fejlesztése:• a közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése;• kiemelt jelentőségű gyorsvasúti vonalak fejlesztése;• a villamoshálózat (közúti vasúti hálózat).2.4. Parkolás-gazdálkodás, parkolás-szabályozás:• a Belváros komplex parkolás-gazdálkodásának megvalósítása;• a P+R parkolás rendszerének végleges kiépítése;• a parkolás intézményi és finanszírozási rendszerének javítása.2.5. A közúthálózat fejlesztése, forgalomcsillapítás:• a közúti főhálózat fejlesztése;• a gyűjtő- és mellékhálózat fejlesztése;

124


Budapest Főváros Településszerkezeti Terve

Budapest Városfejlesztési Koncepció Országos Területfejleszté

3. Mind az épített, mind a természeti környezet állapotának olyan szinten történő stabilizálása, hogy csak állagmegóvó beavatkozások legyenek szükségesek.

A Belső zóna területén legfontosabb feladat a városközpontban a funkcionális komplexitás biztosításán túl a lakófunkció megtartása, valamint a történeti karakter megőrzése mellett a szerkezet fellazítása, a park- és térrendszer fejlesztése. Meg kell erősíteni a városközponthoz közvetlenül kapcsolódó városrészközpontok szerepét (Millenniumi Városközpont, Buda-hegyvidék - Moszkva tér)A Hegyvidéki zóna morfológiai és védettséget igénylő helyzete miatt csak az alap- és középfokú ellátás intézményeinek fejlesztése a cél. Itt több rekreációs területet kell kialakítani. A hegyvidéki területeken a lakóterületek további bővítése és besűrűsödése a zöldterületek rovására nem engedhető meg.Jelen terv célja az, hogy a városszélek ne csak az infrastruktúra-hálózatok csatlakozási, hanem a fővárosi zöldfelületi rendszer és az agglomeráció zöldfelületeinek kapcsolati térsége legyen.

3. Az épített környezet állapotának javítása3.1. Városmegújítás, a történeti városrészek komplexmegújítása:• akcióterületi városrehabilitáció;• a parkolási rendszer fejlesztése;• a külsõ városrészközpontok identitást erõsítõ minõségi fejlesztése.3.2. Közterületek megújítása:• a belsõ területi rehabilitációhoz kapcsolódóan a gyalogosterületek bõvítése, csillapított forgalmú lakó-utcahálózatkialakítása;• a külső kerületekben kialakuló alközpontok közterületeinek minőségi fejlesztése.3.3. Az ipari rozsdaövezet átalakítása, területi tartalékainak feltárása:• vasúti, honvédségi területek rendezése, hasznosítása;• környezeti károk felszámolásának támogatása.4. A környezet védelme4.1. A közösségi szolgáltatások fejlesztése:• a vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlesztése;• a köztisztaság fejlesztése.4.2. Települési környezetvédelem:• a biológiailag aktív felületek arányának növelése, a meglévő zöldfelületek védelme, színvonalának jelentős emelése;• a közterületek tisztaságának fokozása, általában a porszennyezés csökkentése.4.3. A zöldterületek és zöldfelületi elemek fejlesztése:• térségi zöldövezet-fejlesztés; • a meglévő erdők és parkok megújítása;• új városi park(ok) kialakítása, a sűrű beépítések lazítása;

3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem:régióinknak, térségeinknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nemcsak megőrzik, hanem azokat tovább erősítik, a társadalom, a gazdaság és a természeti környezeti, kulturális elemek összhangját helyi, térségi

125

A Duna menti zóna fejlesztésében elsősorban a minőség és a környezeti érték emelése kívánatos: a városközponti funkciók megtelepedése, azokon belül is az idegenforgalom szerepe meghatározó kell, hogy legyen.

• a park- és játszótér-rekonstrukciós program folytatása.8. A városi térszerkezet fejlesztése8.1. A belső városrészek komplex rehabilitációja:• rehabilitáció; • közterületek fejlesztése; • forgalomcsillapítás és parkolás.8.3. A Duna mint várostengely és a parti zóna kiemelt fejlesztése

rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják.


célja

Budapest Főváros Településszerkezeti Terve Budapest Városfejlesztési Koncepció

4. Lehetőség biztosítása a kerület lakóinak arra, hogy a kulturális, valamint az egészség megőrzéséhez szükséges szolgáltatások túlnyomó hányadát kerületen belül tudják igénybe venni.

A hegyvidéki zónában nagy forgalmú intézmények nem helyezhetők el, csak ha maga az intézményi funkció nem igényli a hegyvidéki adottságokat (jó levegő, nagy zöldfelület biztosítása stb.). Ilyenek az egészségügyi és szociális, az idegenforgalom részéről főként a gyógy-idegenforgalom, a sport és a szabadidős tevékenységek intézményei.

5. A kultúra és a szabadidő városa5.2. A kulturális olvasztótégely:• 1956-os emlékhely kialakítása;5.3. Budapest mint Európa egyik zenei központja:• kamarakoncertek megrendezésére alkalmas terek kialakítása a város egyes régióiban;• a templomi zene fórumainak megteremtése;• a helyi városközpontok „sűrűsödési pontjainak“ támogatása, újak kialakulásának segítése.5.4. Szabadidő-szórakozás:• a Duna zöldpartjai és a rekreációs területek minőségének javítása;• tömegsport-helyszínek és -rendezvények támogatása;• a pesti és budai rakpart kiépítése, a korzó szórakoztató és kulturális jelentőségének visszaadásával.5.5. Az információs társadalom:• a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának kiépítése és működtetése többfunkciós könyvtárrendszerré.6. Társadalmi gondoskodás, fenntartható társadalom6.4. Az egészségügyi ellátás fejlesztése:6.6. A közbiztonság erősítése:• hosszú távú társadalomfejlesztési programok beindítása a gyermek- és fiatalkorúak

126

integrációjának erősítésére;• az „éjjel-nappal“ működő város kialakulásának elősegítése, a turisztikai szempontból fontos területek kiemelt védelme;• a térfigyelő rendszer további kiépítése, a járókelők szubjektív biztonságérzetének növelése.

Középtávú célok

A kerület középtávú

céljaiBudapest Főváros Településszerkezeti Terve

Budapest Középtávú Városfejlesztési

Programja – Podmaniczky

Program

Közép-magyarországi

Operatív Program 2007-

2013

Országos Területfejlesztési Koncepció

1.1 Pénzügyi és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése

6.2.2.1. Vegyes területek fejlesztése a belső zónábanA környezetminőség javítása mellett, a túlterheltség csökkentése a város más területein történő közintézmény-hálózati fejlesztéssel párhuzamosan valósítható meg. A belső zónában a minőségi igényeket kielégítő intézmények körét kell bővíteni. A nagy forgalmú utak mentén új beépítés esetén az irodafunkciót kell preferálni, a meglévő lakások funkcióváltása (az első, második emeleten) célszerű.6.2.2.2. Vegyes területek fejlesztése a hegyvidéki zónábanA kereskedelmi ellátás a beépítés karakteréből következően a helyi kisközpontok bővítéserévén, illetve hegyvidéki központba szervezetten fejleszthető. Nem alakítható ki nagy területű bevásárlóközpont, irodaház-komplexum, mely a környezetre nagy terhelést róna. Bizonyos, nem közforgalmi irodai munkahelyek bővítése megengedhető, hiszen így csökkenhet a

3.5 A városi központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztése, alközpont funkciók erősítése3.5.1 Hagyományos kerületi központok, "helyi belvárosok" minőségi fejlesztése közterületi megújítással és kiskereskedelmi funkcióinak erősítésével.3.5.2 Nagy ingatlanfejlesztési projektek mint új központképző elemek PPP alapon.3.5.3 Nagy bevásárlóközpontok mint új központképző

4. 5. Települési területek megújításaBarnamezős területek megújítása.Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbehelyezésével.

1e. harmonikusan és fenntartható módon működő agglomerációs rendszer megteremtéseaz agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása,kiegyensúlyozottabb térszerkezetet eredményező alközpontok fejlesztése révén és a fővárost övező ökológiai és rekreációs zöld gyűrű kialakításával, valamint a helybentörténő munkavégzés ösztönzésével.

127

hegyvidéki lakosság hivatásforgalmának iránya a pesti belváros felé. A forgalom csökkentését a mellék- és alközpontok intenzív fejlesztése biztosítja.

elemek PPP alapon.


A Fővárosi fürdőfejlesztési koncepció elsősorban a központi városmagban lévő műemléki-történelmi fürdők rekonstrukcióját irányozza elő, ahol a legfontosabb feladat a meglévő értékek megmentése, s amelyeknek mind a hazai betegellátásban, mind a szolgáltatásban jelentős szerepük van (Széchenyi, Lukács, Rácz, Rudas, Király gyógyfürdők).A Lukács gyógyfürdő egybeépült az ORFI-val, rekonstrukciója összefügg a kórházi szárny felújításával, és viszont.

1.5 A város turisztikai befogadóképességének javítása

4. 3 A régió vonzerejének fejlesztéseA prioritási tengely célja a régió turisztikai verseny-képességének fejlesztése

1c. nemzetközi turisztikai és kulturális központi szerep erősítése;4d. a hazai termálkincs – geotermikus vagyon – mint megújuló erőforrás integrált, térségileg összehangolt és innovatív fejlesztése az ország jelenlegi és potenciális termál- és gyógyüdülő-helyeinek minőségi stratégiák és a kínálat differenciálása mentén történő, integrált, térségileg és országosan összehangolt turisztikai fejlesztése.



Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja – Podmaniczky Program


Operatív Program 2007-2013

Országos Területfejleszté

si Koncepció


Forgalomcsillapítás, rehabilitációFővárosi léptékben biztosítani kell a belső zóna területén a közúti forgalom csökkentését, a belvárosi területek rehabilitációjának, megújulásának elősegítésére. A mai közúti forgalomterhelés Budán a budai körút térségében elhelyezkedő, hasonló városi karaktert hordozó terület főúthálózatán nem tartható

2.2 A főváros közúthálózatának fejlesztése (harántoló kapcsolatok, elkerülő utak, hiányzó közúthálózati elemek és csomópontok, Duna-hidak felújítása)

4.2 A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése A települések és kistérségek forgalmi

1f. közlekedési kapcsolatok modernizációja, transzverzális irányú közlekedésikapcsolatok

128

fenn. A forgalom csökkentését a külső városrészek körirányú közúti elemeinek, elsősorban a dunai átkelési lehetőséget biztosító hidak építése biztosítjaA külső városrészek összefüggő lakóterületein tovább kell bővíteni a lakó-pihenő övezetek, tempó 30-as zónák területét.A belső városrészekben – a parkolás-szabályozás, parkolás-gazdálkodás révén – vissza kell nyerni a közterületek, jelenleg felszíni parkolás célját szolgáló területeinek jelentős részét, a zöldfelületek kialakítása, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés felületeinek bővítésére.

2.2.10 Közútfelújítások (közutak burkolatának, pályaszerkezetének felújítása)

viszonyainak hatékonyabb szervezése a harántirányú közlekedési kapcsolatok fejlesztésével.

fejlesztése, integrált közlekedési rendszer kialakítása a közösségi éskörnyezetbarát közlekedés fejlesztése.

2.2 A balesetveszély csökkentése

A Belső zóna területén javasolt általános forgalomcsillapítást, kapacitás-csökkentő átépítést csak a főközponti térségben átmenő forgalomként jelentkező terhelés számára alternatívát nyújtó tömegközlekedési vagy közúti hálózati elemekkel összehangoltan, azok forgalomba helyezésével egy időben, vagy később lehet megvalósítani.A Belső zónában a közforgalmú közlekedés és az egyéni gépjármű-közlekedés közötti munkamegosztás arányánál (modal-split) a tömegközlekedés 80%-os részesedésének elérése a cél. Elsősorban a gyorsvasúti hálózat bővítése, másodsorban a villamoshálózat rekonstrukciója szükséges. A Hegyvidéki zónában a közforgalmú és az egyéni gépjármű-közlekedés közötti munkamegosztás arányánál a tömegközlekedés 50-70%-os részesedésének elérése a cél. A meglévő közforgalmú közlekedési hálózatok fejlesztésénél a minőségi fejlesztésre kell a hangsúlyt helyezni. Ennek megfelelően a villamosvonalaknál a kapcsolati


2.1 Környezetbarát közlekedés fejlesztése2.1.6 Rakparti villamos vonalak fejlesztése 2.3 Intermodális csomópontok2.3.2. Intermodális csomópontok kiskereskedelem fejlesztéssel2.5 Parkolásfejlesztés

2.5.1 P+R és B+R parkolók építése, parkolási feltételek javítása különös tekintettel a kötöttpályás

– A közösségi közlekedés alternatív közlekedési módjai kihasználhatóságának elősegítése

129

hiányokat meg kell szüntetni. Az autóbuszhálózat szolgáltatási színvonalát emelni kell, ki kell terjeszteni – új autóbusz-járatok indításával, meglévő járatok meghosszabbításával – a közúthálózat-fejlesztés nyújtotta lehetőségeknek megfelelően.A főváros P+R-rendszerét jelentős mértékben fejleszteni szükséges mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A P+R-hálózat elemeit a közforgalmú közlekedési ellátást meghatározó állomásoknál kell

tömegközlekedési hálózat mentén és az intermodális csomópontokban



Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja –

Podmaniczky Program

Közép-magyarországi Operatív

Program 2007-2013


si Koncepció


Városszerkezeti, városképi szempontból kiemelten védendő karakterű összvárosi jelentőségű terület kategóriába tartozik a Nagykörút és a "budai körút" által határolt terület, kiegészülve a Világörökség e térségen kívül eső részeivel (többek közt a Duna-part és a Frankel Leó utca közötti területsáv) E városrészek rehabilitációs

3.1 Frekventált közterületek minőségi átalakítása3.1.4 Frekventált aluljárók és közterületek felújítása.3.1.5 Városszerkezeti jelentőségű csomópontok környezetének felújítása (Moszkva tér, Blaha Lujza

1d. az élhető város és agglomerációja megteremtése az átfogó környezetgazdálkodás és az

130

akcióterületté nyilvánítása kívánatos. Értékes, megőrzendő és fejlesztendő a budai Duna-

part sétányai és a Rózsadomb zöldfelületei. A felújításokon és rehabilitáción túl legfontosabb a beépítés elleni védelem. Indokolt ezen parkok városképi, műemléki, kerttörténeti indokok alapján történő városképi védelme. Területi bővítésre, parkfejlesztésre a Rózsadomb keleti lejtőin húzódó bozótos rézsű felhasználásával, teraszos függőkertek kialakításával nyílik lehetőség.

A hegyvidéki zónában a cél a zöldterületek maximális védelme, mert alig van lehetőség területi növelésükre. Erdőfejlesztési terület Pesthidegkúton a Rozmaring TSZ jelenleg erdőterülettel határos területe.

tér).3.1.6. Csillapított forgalmú, gyalogos zónák kialakítása, különös tekintettel a Nagykörúton belüli területekre.3.1.7 A Duna megközelíthetőségének javítása, a rakpartok minőségi közterület-fejlesztése.3.2 Akcióterületi városrehabilitáció3.3 A város működését biztosító, a lakosság hangulatát javító intézkedések3.3.1 Graffiti-eltávolítások és plakát-, illetve falragasz-eltávolítások.3.3.2 Fokozott köztisztasági beavatkozások. 3.3.3. A közbiztonság erősítése, ezen belül térfigyelő rendszer további kiépítése.

integrált környezeti tervezés segítségével, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése révén.

3.2 A természeti környezet értékeinek megóvása

A Hegyvidéki zóna zöldfelületi rendszere kapcsán fő cél e területek maximális védelme, mert a terület kiegészítésére kevés a lehetőség. A Településszerkezeti Terv a meglévő erdőterületek helyén más célú területhasználatot nem jelölt ki, elsődleges szempont a meglévő, nagyrészt természetvédelmi oltalom alatt is álló erdőterületek védelme. A hegyvidéki területek kertes lakóterületein a meglévő, még viszonylag nagy zöldfelületi arány megőrzése, a legértékesebb villakertek természeti és kultúrtörténeti szempontú városképi védelme az elérendő cél.

Átmeneti terület a Rózsadomb. Ennek különleges

4.1 Települési környezetvédelem, a városi zöldterületek és zöldfelületi elemek fejlesztése 4.1.4 A városi zöldfelületek védelme és fejlesztése, különös tekintettel a fővárosi nagyparkokra és a dunai szigetekre és félszigetekre.4.1.5 Kisvízfolyások revitalizációja, szabadidő eltöltésére és turisztikai-rekreációs célokra való alkalmassá tétele.

4. 3 A régió vonzerejének fejlesztéseKörnyezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése.A régió természeti értékeinek megőrzése, rehabilitációj

131

értékei a barlangok és a források, amelyek a térséget geológiai szempontból kiemelten kezelendővé minősítik. A védelem építéskorlátozással és zöldfelület-fejlesztéssel biztosítható. Szükséges a barlangok és a források védelmére vonatkozó meglévő előírások és szabályok szigorú betartása, a védettségi kategóriák szerinti lehatárolás pontosítása.

a fenntartható hasznosítást elősegítő fejlesztésekkel, szemléletformálással.

3.3 A környezeti terhelés csökkentése

A földtani és vízföldtani értékek megőrzése és további feltárása szükséges. A hegyvidéki zónában található a legtöbb barlang, melyek védelme területrendezési (területhasználati) és műszaki (infrastrukturális) eszközökkel biztosítandó. A hegyvidéki zóna karsztterületei vízforgalom tekintetében érzékenyek, a szennyvízkezelés hiányosságait e térségekben sürgősen fel kell számolni. Összefoglalva megállapítható, hogy a belvárosi és a hegyvidéki zóna jelenlegi terheltségét csökkenteni kell.

Elsősorban a meglévő beépített területek teljes infrastrukturális ellátását kell biztosítani környezetvédelmi szempontból. A már-már zsúfolt Hidegkúton a víziközmű-olló zárása szükséges. Pesthidegkúton a felszíni vízelvezetés megoldása további feladat.

Problémát jelent a Hűvösvölgyi út mellett az Ördög-árok nyílt szakasza, amelynek beboltozásával a csatornázási tervek számolnak, de környezetvédelmi szempontból a nyílt szelvény meghagyását javasoljuk.

Meg kell oldani a Szépvölgyi-árok mederrendezését,

4.3 Szennyvíztisztító rendszer és kapcsolódó létesítményei4.3.3 Budapest beépített lakóterületeinek teljes körű csatornázása.

132

amely jelenleg egyes szakaszain fel van töltve, a Mátyáshegyi útnál a barlangba köt. Szükséges a Nagy Ördög-árok rendezése a Turul utca - Budapest határ közötti szakaszon.



Budapest Középtávú Városfejlesztési

Programja – Podmaniczky

Program


Operatív Program 2007-2013


si Koncepció

4.1 A közösségi élet fellendítése 5.3 A város

szabadidős potenciáljának növelése

4.2 Szabadidős szolgáltatásoksport és egészségnevelés

A város szélein lévő mezőgazdasági, erdő- és alacsony intenzitású lakóterületek zöldfelületének megőrzése kiemelt feladat. A „zöld gyűrű” térségében tervezett munkahelyi területek csak magas zöldfelületi aránnyal alakíthatók ki. Tervezett erdőterületekhez kapcsolódnak a javasolt rekreációs célú zöldfelületek is.

4.3 Oktatási szolgáltatások fejlesztése

A hegyvidéki zónában nagy forgalmú intézmények nem helyezhetők el, csak ha maga az intézményi funkció igényli a hegyvidéki adottságokat (jó levegő, nagy zöldfelület biztosítása stb.). Ilyenek az egészségügyi és szociális, az idegenforgalom részéről főként a gyógy-idegenforgalom, a sport és a szabadidős tevékenységek intézményei. Az egyéb alap- és középfokú ellátási közintézmények közül lakóterületen, illetve lakóterületbe ékelődve elhelyezhetők az oktatás, művelődés intézményei.

6.3 Akadálymentesítés

4.4. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztéseEgészségügyi infrastruktúra fejlesztése.A szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése;

133

Közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése.

134

Agglomerációs együttműködésJelen pillanatban az agglomerációs települések a fővárostól való függetlenségük fenntartásában érdekeltek, köszönhetően annak, hogy Budapesttel való együttműködés – annak méretéből adódó lassúsága, nehézkessége miatt – komplikált lehet. Mindazonáltal az érdekek és a veszélyek közös mivolta miatt a kerület szeretné elmélyíteni az együttműködést a környező településekkel. Ehhez alapvető fontosságú a tervezésben való együttműködés, mely a kerületi és a települési önkormányzaton kívül a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok, a régió, a közszolgáltatók és a társadalmi szervezetek bevonásával lehet igazán sikeres. A tervek végrehajtásában is elengedhetetlen a folyamatos együttműködés. Az együttműködés legfontosabb működő területei az alábbiak:

Az értékteremtő együttműködés példája a nyílt színi vízelvezetés közös kialakítása. A kerület – fekvéséből adódóan – több településsel osztozik vízfolyásain. Az együttműködés szükségessége mindkét oldalról indokolt, hisz pl. Nagykovácsi felől Máriaremete felé folyik az Ördög-árok, ugyanakkor Pesthidegkútról a Paprikás-patak folyásiránya a kerültből kifelé tart.

Közoktatási megállapodás aláírása Remeteszőlőssel, a település ugyanis nem tudja ellátni kötelező közoktatási és egészségügyi feladatait.

Az együttműködés legfontosabb elmélyítendő területei az alábbiak:A kerületet övező településekre (Nagykovácsi, Remeteszőlős, Solymár, Budakeszi, illetve a szomszédos települések: Budajenő, Telki, Páty) a fiatal családosok nagyszámú kiköltözése az ingázás nagy mértékű növekedését eredményezte. A Budapestre naponta ingázók nagyobb része személyautót használ, ami a kerület és környékének közúti kapcsolatrendszerét túlterheli. Ennek a negatív folyamatnak a megállítására az együttműködés több eszköze is adott:

A tömegközlekedés szerepének erősítése, az egyes viszonylatok összehangolása, a párhuzamosságok kiküszöbölése, alternatív útvonalak feltárása elsődleges feladat.

Pesthidegkút központjainak komplex rehabilitációja biztosítja az alapvető kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, valamint megteremti a társadalmi élet új színtereit, találkozóhelyeit is. Ezzel az agglomeráció felől érkező, a város és a kerület belseje felé haladó forgalom jelentős hányadának megszűrését reméli a kerület. Az agglomerációs települések hasonló fejlesztésével – a különböző fejlesztések összehangolásával – pedig már a külső kerületrész felé irányuló forgalom csökkentését is el lehet érni.

Törekedni kell arra, hogy jelentősebb új ingatlanfejlesztésekre már kizárólag kötöttpályás tömegközlekedési hálózat körzetében kerüljön sor, a kerület vonzáskörzetébe tartozó települések esetében Solymáron a MÁV-vonal fejlesztésével párhuzamosan.

Vízközmű társaság alapítása Solymárral a Paprikás-patak kezelése ügyében. A mezőgazdasági társulások a kerület és az agglomerációs települések között

elhelyezkedő zöldövezet egyik gondozói voltak. Megszűnésük ellenére a zöldövezet még meglévő elemei erősítendők, a terjeszkedő területfoglalás korlátozása mindkét fél számára érdek.

A szomszédos kerületekkel való együttműködés jellege különböző. Kerületi szintű kezdeményezés eredményeképpen több területen is történtek előrelépések:

szabálysértési hatósági együttműködés a II. és a III. kerület között; mezőgazdasági hatósági igazgatási társulás; közös pályázat térfigyelő kamerák kiépítésére (I. II. XII. kerület); parkolási társulás (I., II., XI., XII. kerület); együttműködés az ORFI előtti parkterület kitakarításában, (I. II: XI: XII.

kerület).

A célrendszer koherenciájaMultiplikatív (pozitív) hatást gyakorló cél a közlekedési terhelés csökkentése Pesthidegkúton, illetve a Középső dombvidéken, hisz a kerület külső részein kialakított szűrők eredményeképp a belső kerületrész forgalma is csökken. A Pesthidegkúton, illetve részben a Középső dombvidéken tervezett funkcióbővítések bizonyos esetekben funkciócsökkenést is eredményezhetnek a bel-budai kerületrészben, ez azonban tudatos, szándékolt funkciócsökkentés, hisz össztársadalmi érdeket szolgálnak. Az egyes célok megvalósításának a többi kerületrészre gyakorolt hatását tételesen az alábbi táblázatban szemléltetjük. Nem foglalkozunk azokkal a célokkal, melyek megvalósítása a többi kerületrészre nem bír hatással.

Középtávú cél Érintett kerületrész

Funkció-csökkenés (-) funkció-bővítés

(+)

Hatás a többi kerületrészre

1.1 Pénzügyi és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése

PesthidegkútKözépső dombvidék

-

A szolgáltatások és a munkahelyek fejlesztése ezen funkciók csökkentését eredményezheti a bel-budai részen, amely elhanyagolható, ahhoz az előnyhöz képest, amely a közlekedési terhelés csökkenéséből adódik.

1.2 munkahelyek létrejöttének elősegítése

Középső dombvidékPesthidegkút


Középső dombvidékPesthidegkút Bel-Buda

+

Amennyiben sikerül Pesthidegkút és a Középső dombvidék forgalmát csökkenteni, az hozzájárul a bel-budai rész forgalmának csökkenéséhez.


Középső dombvidékPesthidegkút Bel-Buda

+

A pesthidegkúti intermodális csomópont kialakításával a bel-budai részeket

tömegközlekedéssel elérők száma és aránya nő.


Bel-BudaPesthidegkút

-

A szolgáltatások fejlesztése ezen funkciók csökkentését eredményezheti a bel-budai részen, amely elhanyagolható, ahhoz az előnyhöz képest, amely a közlekedési terhelés csökkenéséből adódikA pesthidegkúti fejlesztésekkel párhuzamosan zajló fejlesztések a bel-budai részen biztosítják az adott funkciók fennmaradását.


Bel-BudaPesthidegkút

A környezeti állapot vizsgálataA levegőminőség helyzeteA kerület legszennyezettebb részei a belső kerületrész főforgalmi útjai mentén találhatók. A Duna-parti rész és a belső zóna a fővároson belül kén-dioxid tekintetében alacsonyan, nitrogén-oxidok és ülepedő por koncentráció tekintetében közepesen szennyezettnek tekinthető. A közlekedés a légszennyezés csaknem 90%-ért felelős. A környezeti levegőben található formaldehid és policiklusos aromás szénhidrogének mennyisége a Széna téren átlagosan kétszerese a kontroll területként vizsgált Gergely utcai területen mérhetőnek. A magasabb légszennyezettségű helyeken a légúti megbetegedések aránya lényegesen magasabb az alacsony szennyezettségű területekhez képest. Az ipari emissziók a kerületben nem számottevőek. A domb- és hegyvidékeken felfelé és a városhatár felé haladva a szennyeződés csökken.Amennyiben nem sikerül a forgalom további növekedésének gátat vetni, akkor a közlekedési légszennyezés várhatóan tovább fog nőni a bel-budai részen, sőt a középső és külső területeken is. A tervezett beavatkozások több eleme is azt a célt szolgálja, hogy ez ne történhessen meg.

A tömegközlekedés fejlesztése (villamosjáratok kibővítése, a Volán-járatok átirányítása, a szolgáltatás színvonalának javításával az utasok arányának növelése) a gépjárműforgalom csökkenését hozza magával.

A tervezett kerékpárút-fejlesztések eredményeképp szintén várható a gépkocsiforgalom csökkenése.

A várakozási idők csökkentése az egy helyben álló gépjárművek szennyezőanyag kibocsátását mérsékli.

Azzal, hogy a lakófunkción kívüli fejlesztésekben gondolkodik a kerület, nem nő tovább a gépjárműhasználó lakosság száma.

Természeti értékek védelmeA II. kerület a terület-felhasználás jellegét tekintve három nagy részre tagolható: belső területrészek sűrűn beépített intenzív lakóterülettel, középső terület a Budai Tájvédelmi Körzet országos védelem alatt álló természetvédelmi területe foglalja magába, külső terület, amely Pesthidegkút családi házas, gyorsan fejlődő területe.A középső részben található Budai Tájvédelmi Körzet egységesen fővárosi, illetve országos oltalom alatt áll, így a II. kerületre eső vonulata sem helyi szintű védelemmel rendelkezik. Mivel azonban kiemelt jelentőségű területről van szó, minden helyi lehetőséget meg kell adni ahhoz, hogy a fővárosi, illetve országos védelmi programok teljesülni tudjanak. A fővárosi helyi védelem alatt álló természeti értékek közül 11 védett természeti érték található a kerületben. A főváros védőövezeteket határozott meg a fővárosi védettségű természeti területekre és értékekre, melyek a településszerkezeti adottságoktól és a védett területek tájképi értékétől, környezeti érzékenységétől függően 50-100 m széles sávot jelentenek a védett terület körül.A fővárosi „zöld gyűrű” megőrzése szempontjából kitüntetett figyelmet kell fordítani a következő területek védelmére: Ferenc-halom, Nagy-Hárshegy, Hűvösvölgy, Kecske-hegy, Látóhegy, Újlaki hegy, Hármashatárhegy, Mária-hegy, Tökhegy. Emellett a következő sugárirányú zöldfelületi elemek védelmére: Szilágyi Erzsébet fasor - Budakeszi út - Hűvösvölgyi út - Szépvölgy és a Duna-parti rész zöldfelületei.A zöldfelület kerületi arányát, valamint a természeti értékeket általában veszélyezteti az egyre fokozódó beépítés és a túlhasználat (pl. kedvelt kirándulóhelyek, sportpályák közelében). A fővárosi program célkitűzése a már védett területek és emlékek védetté nyilvánításkori állapotának megőrzése, egyéb természet közeli területek csökkenésének megakadályozása, a jelenlegi biológiailag aktív felületarány megőrzése. A Fővárosi Szabályozási keretterv értelmében a főváros területén lévő erdő és közpark területek más területhasznosítási céllal nem vehetők igénybe, területük nem csökkenthető. Célkitűzés a városi parkok, kertek területének növelése, a belső városi park-és kert területek a fásított közterek és fasorok megőrzése, fejlesztése. Az útfejlesztések során védő, izoláló zöldfelületi sávokat kell létesíteni.

A Stratégia környezetvédelmi céljai a fővárosi célokkal összhangban lettek kijelölve. Fő cél a már védett területek és emlékek állapotának megőrzése, lehetőség szerinti javítása, a természeti értékek védelmének biztosítása. A tervezett akcióterületi fejlesztések egyike sem érinti a védett területeket, vagy azok védőövezetét. Azonban a kerület számára is kulcskérdés a további beépítés csak indokolt esetben való engedélyezése. Az összes akcióterületi fejlesztés közül három járhat további beépítéssel.

A Margit Krt. - Lövőház u – Fény u. – Kis Rókus u. tömb rehabilitációja intenzívebb beépítést nem eredményez.

A 3. sz. akcióterületen tervezett sport- és egészségcentrum beépítési mutatói csökkentésének érdekében az Önkormányzat a BVKSZ rendelkezéseit is módosíttatta, hogy a lakófunkciót is megengedő építési övezet képzésénél figyelemmel kelljen lenni a terület környezetében már megvalósult lakóterületek beépítettségére.

Az 5. sz. akcióterületen levő Honvéd lovardát a Honvédelmi Minisztérium értékesíteni kívánja. Az önkormányzat a beépítés szabályozása révén tudja

befolyásolni annak további funkcióját. A kerület elsődleges szempontja, hogy a területen lakófunkción kívüli fejlesztés valósuljon meg, lehetőleg sport és rekreációs funkciók vagy esetleg részben iroda-, vagy idegenforgalmi funkciók betelepülésével.

Részben a kerület kezében levő további lehetőség, melyet a Stratégia 3. sz. célja is hangsúlyoz, a környezetközpontú magatartás kialakítását célzó tudatformáló eszközök alkalmazása.

Felszíni és felszín alatti vizekA kerületi hideg vizű források talajvíz-típusúak, ezért a talajvíz minőségi védelme a hideg vizű források vízminőség védelme miatt is kiemelt feladat. A környezetben tehát meg kell akadályozni minden olyan tevékenységet, ami a talajvíz szennyezéséhez vezethet, és ezzel a források további vízminőség-romlását okozhatja.A II. kerületben található jelentős hévforrás-csoport a József-hegyi forráscsoport. Ebbe a csoportba s Lukács és Császár fürdő területén fakadó források tartoznak. Ez a terület a főváros legnagyobb mennyiségű karsztos hévizét szolgáltató természetes forráskilépés területe. A hévízforrások bakteriológiai szennyezettsége az utóbbi években javult, de további intézkedések szükségesek a kedvező folyamat fenntartása és fejlesztése érdekében. A budapesti hévizek közös hidrogeológiai védőövezetének kialakítására vonatkozó és mai napig érvényben lévő, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által 1970-ben kelt határozat részletesen rögzíti a hévizek hidrogeológiai védőövezetének határvonalait. A Fővárosi Fürdőigazgatóság tájékoztatása szerint a mai napig előfordulnak szennyvíz-szivárgások, amelyek komoly veszélyt jelentenek a hévízforrások bakteriológiai vízminőségére. A kisvízfolyások vízminősége igen kedvezőtlen, melyben három fő ok játszik szerepet:

csatornázatlanság, a vízfolyások szennyvíz csatornaként való használata; talajvizek szennyeződése; illegális hulladék lerakás szennyező hatása.

A karsztvíz-rendszer vízminőségének veszélyeztetettsége, a csatornázatlanság és az illegális hulladéklerakás a karsztvízrendszer vízminőségét is rontja.Ezért a legsürgetőbb feladatok összhangban a Stratégia 3.3 sz. céljával:

a védőövezeten belül, illetve annak határában üzemelő szennyvíz szikkasztások megszüntetése;

az illegális hulladéklerakás felszámolása; kisvízfolyások revitalizációja, medertisztítás.

A Pesthidegkúton tervezett uszoda az uniós szabványok szerint kezelt vizét a tervek szerint a Paprikás-patakba vezetik, melytől a patak vízminősége nem romlana.BarlangokA barlangok védelme nemcsak statikailag szükséges folyamat, hanem lényeges, hogy a felettük zajló urbanizációnak hatása minél kisebb mértékben jusson le a mélybe, a barlangrégióba és a karsztvíz-szinthez, mert a gyógyforrásaink évtizedekre elszennyeződhetnek. A problémát nehezíti, hogy esetenként újabb védendő részeket fedeznek fel, ezért a védelmi övezetek és sávok időközben változhatnak, és ezeket a változásokat a kerületi terveknek is követniük kell. A híres barlangok fő veszélyeztető tényezői a következők:

statikai veszélyeztető tényezők: nem megfelelő, illetve túlzott méretű beépítés;

forgalom kedvezőtlen rezgés keltő hatása; csatornázatlanság, vagy nem megfelelő csatornázottság; téli sózás; nem megfelelő hulladék-ártalmatlanítás.

A barlangok védelme több szervezet hatásköri illetékessége és ezek együttesen érintettek eszmei és anyagi értelemben is. Tehát az állagmegóvás és idegenforgalmi fejlesztés a kerület anyagi és intézkedési határain belül nem oldható meg, csak az érintett szakágak együttes szerepvállalása hozhat megfelelő eredményt. A Stratégia a barlangokkal kapcsolatos tervei az alábbiak:Tervben van a kerületben található barlangok közötti összefüggés feltárása: a Ferenc-hegyi barlangrendszer és a József-hegyi barlang, valamint a kerület, illetve a szomszédos III. kerület felszíne alatt elhelyezkedő Szemlő-hegyi, Pálvölgyi, és Mátyás-hegyi barlangok közötti feltételezett kapcsolat megtalálása révén Európa legnagyobb barlangrendszere tárható fel, amely a világörökség méltó részévé tehető. Céljai között szerepel az idegenforgalom előtt megnyitott két barlang (Pálvölgyi és Szemlő-hegyi) vendéglétszámának növelése a barlangok közötti járatok esetleges feltárásával. A Szemlő-hegyi gyógybarlangban a kerület légzőszervi betegségben szenvedő lakosainak kezelési lehetőséget lehetne biztosítani. A terület idegenforgalmi vonzerejének növelése a kerületben élők lakókörnyezeti vonzalmát is erősíti, az ide látogatók számára is kellemes és egészséges kikapcsolódás. Ezért cél a barlangokat bemutató sétautak kiépítése, mely idegenforgalmi és egészségvédelmi programokba is beilleszthető. A tervezett egyéb fejlesztések közül az alábbiak érintik a barlangok védőövezetét:

Az 5. sz. akcióterületen tervezett forgalomtechnikai beavatkozások. A mélyépítési munkák tervezésénél és kivitelezésénél a lehető legnagyobb körültekintést várja el az önkormányzat.

A 4.. sz. és. 5. sz. akcióterületen tervezett csatornázás értelemszerűen a barlangokba lejutó szennyeződés csökkenését eredményezi.

A 6. sz. akcióterületen a Gül Baba utca – Kolozsvári Tamás utca közötti rendezetlen közkert övezetben, a terület rendezése (a sportcentrum felújításával együtt) az illegális hulladéklerakók felszámolásával szintén a bejutó szennyezést csökkenti.

A csatornázás értelemszerűen a barlangokba lejutó szennyeződés csökkenését eredményezi. A mélyépítési munkák tervezésénél és kivitelezésénél a lehető legnagyobb körültekintést várja el az önkormányzat. A Gül Baba utca - Kolozsvári Tamás utca közötti terület rendezése (a sportcentrum felújításával együtt) az illegális hulladéklerakók felszámolásával szintén a bejutó szennyezést csökkenti.Az aktív eszközök mellett az önkormányzat szabályozási tevékenységével kiemelten képes a barlangok védelmében közreműködni. Az építési engedélyezési tervek bírálatánál eddig is figyelemmel kísérték az érintett térség védelmét, amit a jövőben is fokozottan érvényesíteni fogják a szakágazatokkal fennálló folyamatos kapcsolattartás mellett, mivel a védett területek határai esetenként változhatnak. A kerületi engedélyezési eljárásoknál a természeti értékek maximális védelme továbbra is kiemelt feladat, különös tekintettel a következőkre:

mélyfúrások engedélyezése; szennyvíz-, hulladékelhelyezés ellenőrzése a már meglévő létesítményeknél; környezetvédelmi előírások szigorú megkövetelése az engedélyezési

eljárásoknál a jövőben épülő létesítményeknél;

forgalomszervezési intézkedések és korlátozások a veszélyeztető rezgés terhelés elkerülése érdekében.

Közparkok és közterek A kerület közparkjainak és köztereinek a lakosság és az ide látogató turisták sokrétű igényét magas színvonalon kell kielégíteni, emellett a szakterületi szabványoknak és előírásoknak is meg kell felelniük. A parklátogatók többsége a zöldfelületek megfelelő fenntartását és karbantartását hiányolja. Jelentősek a károkozások, a kutyatartás problematikus, sokan hiányolják a zöld-és virágfelületeket. A lakókertek beépítettsége túlzott, az itt található zöldfelületek gyakran elhanyagoltak.A főbb feladatok, összhangban a célrendszer 3.1 pontjával:

a közparkok felújítása és bővítése, használati értékük, növény-és állatviláguk megóvása;

információs eszközök alkalmazása a lakossági tudatformáló céllal (lakossági, iskolai akciók, szóróanyagok, a zöldterületek környezetvédelmi és egészségmegőrző hasznának hangsúlyozása stb.);

közparkok felügyeletének szigorítása, a kerületben foglalkoztatott természetvédelmi őrökkel, kutyasétáltatás helyi rendelettel szabályozása és ennek ellenőrzése.

A két utóbbi feladat nem projekt jellegű beavatkozás, hanem folyamatos, összetett cselekvés. Az első feladathoz a Stratégia alábbi beavatkozásai tartoznak:

Az 1. sz. akcióterületen megvalósul a zöldfelületek fejlesztése és a közterületek rendezettségének biztosítása: Mechwart ligeti park és a szökőkút rekonstrukciója, utcabútorok elhelyezése a sétálóutcán és a csillapított forgalmú útszakaszokon. Az egykori Ganz Ansaldo jelenleg állami tulajdonban lévő tömbjének barnamezős rehabilitációja folyamán a terület kármentesítésével és rekultivációjával egyidőben meg fog történni az itt található műemlékek rehabilitációja, valamint egy sétány kiépítése is. A jelenleg nem szabályozott területen 2010-ig építési tilalom van elrendelve, a szabályozás révén az önkormányzat befolyásolhatja a tömb további fejlesztéseinek sorsát.

A 6. sz. akcióterületen park létesül a Gül Baba utca – Kolozsvári Tamás utca közötti rendezetlen közkert övezetben.

Antiszegregációs tervJelen antiszegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, – az IVS-ben azonosított három kerületrész szerint – a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét Budapest II. kerületének közigazgatási határán belül.A településfejlesztésben kiemelt szerepű az egyenlő esélyű hozzáférés, valamint az esélyegyenlőség biztosítása horizontális uniós elvek érvényesítése, elsősorban az alacsony státuszú lakosok – azaz a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező és 8 osztálynál nem magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkező aktív korú lakosok – tekintetében. Az esélyegyenlőségről, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a következő elemeket hangsúlyozza: 1.§ „Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.” 2.§ „Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.”

Budapest Főváros II. kerületének Antiszegregációs terve a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” című városrehabilitációs kézikönyv 2.2. fejezete és 2. melléklete, valamint a 2007. december 20-án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett „Útmutató az Integrált Városfejlesztési Stratégia helyzetelemzésének elkészítéséhez szükséges adatokról” című dokumentumokban megfogalmazott adatszolgáltatási követelmények és módszertan alapján készült, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kijelölt antiszegregációs szakértő bevonásával. Az IVS-hez készített átfogó helyzetelemzés nyomán kialakított városrehabilitációs beavatkozási tervek kiemelten kezelik, hogy a II. kerület minden kerületrészében érvényesüljön a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az IVS helyzetelemzése szerint Budapest főváros II. kerületében jelenleg nincs a fent említett kézikönyvben meghatározott definíciónak megfelelő szegregátum. A kerület Antiszegregációs tervének célja ennek megfelelően a szegregátumok kialakulásának megakadályozása, a létező, de arányaiban kisebb léptékű problémák megoldásához vezető út kijelölése.

A kerületrészek jellemzői az IVS átfogó helyzetértékelése alapjánDemográfiaA II. kerület lakosságának száma az elmúlt 6 évben számottevően nem változott, azonban a népszámlálás óta némi csökkenést mutat. Ennek oka elsősorban az évtized elején felerősödött agglomerációba vándorlás folyamata, amely azonban az évtized közepe óta megtorpant. A viszonylagos népességcsökkenés mellett ugyanakkor a lakosság fiatalodása is megfigyelhető: míg a nyugdíjas korúak száma csökken, a 14 év alatti korosztály, valamint a munkaképes korú lakosság tagjai évről évre többen vannak.A kerület fejlesztési igényei szempontjából az elöregedés problémája igényel különös figyelmet. Az egyes kerületrészek lakosainak korösszetétele különböző, ugyanakkor az idős lakosság súlya területileg eltérő: a két belső kerületrészben jóval magasabb, mint Pesthidegkúton. (Ennek magyarázata, hogy az agglomerációba inkább a fiatalabb korosztályok költöztek ki.) Bel-Buda kerületrészben a 60 év fölöttiek aránya 3,5-szöröse, míg a Középső dombvidéken közel 2,5-szerese a 14. életévüket be nem töltöttek arányának. Ugyanakkor Pesthidegkúton abszolút értékben és kerületi viszonylatban is magas a 14 év alatti gyermekek aránya (15,9%).KépzettségA felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya minden kerületrészben országosan és budapesti viszonylatban is kiemelkedően magas, a két szélső kerületrészben közel 50%, a Középső dombvidéken meghaladja az 50%-ot.A 18 éves kor fölötti korosztályban az érettségivel rendelkezők aránya 79,2%, ez budapesti (58,7%) és országos (38,2%) összehasonlításban egyaránt kiemelkedő.A legfeljebb 8 osztályos végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúak között az egész kerületben alacsony, az egyes kerületrészekben sem éri el a 10%-ot. A legmagasabb Pesthidegkúton, ahol ez az arány 8,8%. Ez a mutató – a 7,4%-os kerületi átlaggal együtt – messze elmarad a szegregációs szempontból kritikus, 50%-os küszöbértéktől.FoglalkoztatottságA kerületben az aktív korú foglalkoztattak aránya a KSH 2001-es adatai szerint 43% volt, az eltartottak száma a nem aktív népesség 42,5, a teljes népesség 22,8%-át adja. A népszámláláskor a 92 520 fős állandó népességből 1332 fő vallotta magát

munkanélkülinek. Az aktivitási ráta és a munkanélküliség azonban az egyes kerületrészekben bizonyos mértékben eltérő.A bel-budai kerületrészben a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya, bár a kerület átlagát nem éri el, igen magas, az aktív korú népesség több mint egyharmadának nincs rendszeres jövedelme23. Ez a jelenség elsősorban lakosság magasabb kvalifikáltságú rétegeit érinti.A Középső dombvidéken a foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül 62%, ez közel megegyezik a kerületi átlaggal a bel- és külterületeken egyaránt. Pesthidegkúton a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (25,6%) messze elmarad a kerület átlagától (38,1%), a többi kerületrésszel összehasonlítva is jóval kedvezőbb képet mutat.Ugyanakkor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált munkanélküliek száma a kerületben 2006-ban 515 volt, tartós munkanélküliként 65 főt regisztráltak, vagyis a munkanélküliség elenyésző. Munkanélküliségből fakadó problémákról nem beszélhetünk.Összefoglalásként elmondható, hogy bár Bel-Buda a foglalkoztatott nélküli háztartások arányával (43,8%) kedvezőtlen képet mutat, ez nagyrészt az elöregedő lakossággal magyarázható. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya egyik kerületrészben sem haladja meg a 37%-ot, koncentrálódás sehol nem figyelhető meg, így ez az érték a szegregációs küszöbértéktől messze elmarad.Szociális helyzetAz abszolút számok tükrében elmondható, hogy a II. kerület mind budapesti, mind országos viszonylatban kiemelkedően kedvező helyzetben van, a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2006-ban mindösszesen 731 fő volt, ami azt jelenti, hogy a lakosság alig egy százaléka szorul folyamatos támogatásra, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt 331-en vettek igénybe.Fel kell hívni a figyelmet az elöregedő lakosság problémájára. Ezt fokozza, hogy az idősek túlsúlya a belső kerületrészekre jellemző, ahol a régi típusú, sok esetben műemléki vagy egyéb védelem alatt álló lakások fenntartása költséges. Az idős emberek jövedelmük jelentős részét lakásfenntartási kiadásokra, illetve gyógyszerre, élelmiszerre költik, így egyre többen szorulnak önkormányzati támogatásra megélhetésük biztosítása érdekében.Fokozódó probléma a hajléktalanok ellátása. A hajléktalanok gondozását utcai szociális munka keretében kell biztosítani, továbbá életkörülményeinek figyelemmel kísérésére, szükség esetén ellátásuk kezdeményezésére, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételére van szükség. 2007. november 1-jétől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója ellátási szerződés keretében vállalta a kerületi hajléktalanok törvényi kötelezettségnek megfelelő ellátását. Azon hajléktalanoknak, akik az intézményi lehetőségeket különböző okok miatt nem veszik igénybe, a Szeretetszolgálat Utcai Gondozó Szolgálata nyújt segítséget. A gondozottak száma folyamatosan változik, általában 80 és 110 fő közé tehető a kerületben. Az aktív ellátottak száma 2006 decemberében 105 fő volt, ebből 84 férfi és 21 nő.

Nappali ellátás

23 Forrás: KSH Népszámlálás, 2001.

A nappali ellátás 18. életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, hajléktalanok, valamint a 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre nem szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.Idősek nappali ellátása Az ellátást a gondozási központok végzik az általuk működtetett klubok segítségével. Mind a 4 intézmény klubjában az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, változatos, magas szakmai színvonalú, a kulturális és testi-lelki egészséget megőrző illetve javító programok szolgálják a rászorulók napközbeni ellátását. Akárcsak a többi ellátás biztosításánál, itt is figyelembe kell venni a programok összeállításánál, hogy általában magas az idősek átlagéletkora (pl. az I. sz. Gondozási Központban, 2006-ban a nők átlagéletkora: 74,5 év, a férfiaknál 77,7 év volt). Fogyatékos személyek nappali ellátása Az intézmény célja a szolgáltatást igénybe vevők mentálhigiénés ellátása, egyéni fejlesztése, foglalkoztatása. A fogyatékos személyek önállóságának és önrendelkezésének kibontakoztatása, a különböző társadalmi szerepek elsajátítása. A nappali ellátás három fontos területen – a normalizáció, az integráció, valamint a szocializáció terén – nyújt segítséget. A szolgáltatás kapacitáskihasználtsága 100%-os: az engedélyezett férőhelyek száma 15, amelyből mind a 15 betöltött.Habilitációs Fejlesztő KözpontA Budavári, az Újbudai és a Hegyvidéki Önkormányzat Intézményfenntartó Társulás által működtetett szociális intézmény 25 súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermek részére nyújt napközbeni ellátást. A 3-18 év közötti korú gyermekek részére egyéni és csoportos gyógypedagógiai és konduktív foglalkozást biztosít értelmi, mozgás-, kommunikációs és szociális képességeik fejlesztése érdekében. A mozgássérült gyermekek részére évente ortopédiai vizsgálatot szerveznek. Az intézménybe történő felvételről az intézményvezető dönt, a korai fejlesztésről és a képzési kötelezettségről szóló szakérői vélemény alapján. Az ellátási szerződésben foglaltak szerint 2 fő ellátását vállalta az intézmény; az elmúlt években nem volt kerületi gondozott az intézményben. Épülő Virgonc Gyermekekért AlapítványAz alapítvány célja a normál napközi otthonos nevelés biztosítása értelmi sérült gyermekek részére keresztényi nevelési háttérrel, 3-tól 23 éves korig. A napközi nyitva tartása rugalmasan alkalmazkodik a dolgozó szülők munkarendjéhez. Az intézményben korai fejlesztő foglalkozásokon gyógypedagógusok segítik az ellátást igénylőket.Civitan Club Budapest-HELP Egyesület Az egyesület 18 év fölötti, értelmi fogyatékkal élő fiatalokat foglalkoztat kertészetben és üvegházban, ahol virágzó dísznövényeket és szobanövényeket nevelnek és értékesítenek, valamint kertgondozást és növényültetést is vállalnak. 2006-ban az engedélyezett fogyatékos nappali ellátásos működési helyek száma 20 főről 30 főre emelkedett. Jelenleg az intézményben 10 nő és 17 férfi ellátott van.Pszichiátriai betegek nappali intézménye

A pszichiátriai betegek nappali ellátásáról a Soteria Alapítvány „Kilátó” Klubház gondoskodik. A klubház szociális szolgáltatást nyújt, orvosi tevékenységet nem folytat, a munkatársak azonban szoros kapcsolatot tartanak az egészségügyi ellátóhelyekkel, illetve a szociális ellátórendszer más elemeivel. Nappali melegedő2007. november 1-jétől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója látja el a feladatot. Az ellátási szerződéssel a törvényi kötelezettségnek ugyan eleget tett a kerület, de az önkormányzat továbbra is keresi a megfelelő ingatlant egy saját nappali melegedő létrehozásához, jelenleg az ellátottak a Moszkva téri Nappali Melegedőt vehetik igénybe.

Bentlakásos intézményekA kerületnek nem kötelező feladata a bentlakásos idősotthonok fenntartása, ezért a szolgálatot magán- és egyházi fenntartású intézmények látják el. Az intézményekben olyan rászorult személyek helyezhetők el, akiket az életkorúk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondozni. A kerületben az alábbi hat bentlakásos intézmény működik:

Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon Idősek és Fogyatékos Személyek Otthona1029 Budapest, Bátori u. 8.Férőhelyek száma: 177.

Senectus Idősek Otthona1028 Budapest, Patakhegyi u. 83-85.Férőhelyek száma: 80 (emelt szintű férőhelyek).

Fébé Diakonissza Egyesület1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 193.Piliscsabán megváltozott munkaképességű emberek számára lakóotthont illetve Kht.-t működtetnek.

Budapesti Nyugdíjas Pedagógus Otthon 1029 Budapest, Templomkert 2. Férőhelyek száma: 79, ebből 24 emelt szintű.

Időskorúak Árpádházi Szent Erzsébet Szociális Otthona1021 Budapest, Szerb A. u. 13.-17. Elsősorban civil egyházi alkalmazottakat, szerzetesnők szüleit, egyedülálló nyugdíjasokat vesznek fel.Férőhelyek száma: 104 fő (kétágyas szobákban).

Oslay Oswald Ferences Infirmárium (betegek háza)1024 Budapest, Margit krt. 23.Férőhelyek száma: 20 (a rendtartomány idős tagjai számára).

LakásállományA 2001. évi népszámlálás és a 2005. évi mikrocenzus közötti időszakban a lakásonkénti laksűrűség Budapesten átlagosan csökkent (213 lakó jutott 100 lakott lakásra, 19 fővel kevesebb, mint négy évvel azelőtt), a II. kerületben a 2006. évi átlag 186 fő volt.A kerületben a lakások felszereltsége, közművekkel való ellátottsága, csatornázottsága és komfortfokozata kedvezőnek mondható, a budapesti átlaghoz hasonló. A kilencvenes években lezajlott lakásprivatizáció, valamint a lakásépítések terén megnyilvánuló állami szerepvállalás csökkenése következtében a bérelt lakások száma jelentősen visszaesett: 2004-ben 962 db bérlakás volt, 2007. évben csak 803 db bérleménnyel rendelkezett a kerület.A megmaradt bérlakás-állomány nagyságában és minőségében is különbözik a tulajdonosok által lakottakétól, a kedvezőtlen minőségi összetételű lakások fenntartási, állagmegóvási, korszerűsítési költsége átlag feletti, a lakások bérbeadásából származó jövedelem mintegy felét emészti fel. (2005. évi KSH-adat szerint a felújított kerületi lakásbérlemények száma 28 db volt, a fenntartott lakásbérlemények 2,6%-a.) A magánlakások tekintetében a kerületben az elmúlt két-három év során jelentősen módosult az építtetők köre: míg a gazdasági társaságok által épített lakások száma nőtt, addig a természetes személyek által épített lakások száma csökkent. Míg országosan a saját használatra történő építkezés volt a meghatározó, Budapesten az épített lakások háromnegyedét értékesítésre szánták. A lakások átlagára Budapesten belül is kiemelkedően magas. A II. kerületi használt lakások átlagára az első három legmagasabb budapesti kerületi mutató között van, az új lakások átlagára Budapesten itt a legmagasabb24.A kerület lakosságának mintegy fele a bel-budai kerületrészben él, ehhez mérten a lakásállomány fele is a kerületrészben található. A lakások komfortszintje magas: az alacsony komfortfokozatú lakások aránya szinte elhanyagolható (6,6%), Bel-Buda közszolgáltatások szempontjából a kerület leginkább ellátott területi egysége.A Középső dombvidék lakás-ellátottsága kielégítő, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya csak az erdős külterületi részeken jelentős (45,7%), ahol a csatornázottság és a gázellátás nem megoldott. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Középső dombvidék belterületén alacsony (4,6%).Pesthidegkúton a kerület lakosságának mintegy 20%-a él, a kertvárosi jellegnek köszönhetően a kerület teljes lakásállományának 14%-ában. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya itt a legmagasabb a kerületben, azonban a 10%-ot ez esetben sem éri el.A lakóépületek környezeti állapotának vizsgálata alapján elmondható, hogy problémát jelent a légszennyezési oxidáció, amely elsősorban a Margit körút környéki és a nagy átmenő forgalmat bonyolító utak mentén található lakóépületeken jelentkezik. A belső városi lakóterületen és a Duna-part zsúfolt részein a karbantartási munkák elhanyagolásából fakadó avulás, elhasználódás figyelhető meg.KözműellátottságA kerületben egy hektár területre átlagosan 12,4 lakás jut, amely a fővárosi 15 lakás/ha lakósűrűségnél jóval előnyösebb képet mutat.

24 Forrás: A KSH adatoktól frissebb adatokat a www.ingatlan.net, illetve a www.origoingatlan.hu oldalak kínálati áraiból számítottunk, az átlagos kínálati árak 15%-os diszkontálásával.

http://www.origoingatlan.hu/

http://www.ingatlan.net/

A lakások víz- és elektromos ellátása csaknem 100%-os, a gáz- és közcsatorna-hálózatra kötés a kerület keleti, dél-keleti felén, a belső városrészekben és Pasarét, Szép Ilona, Kurucles, Lipótmező, Törökvész, Vérhalom, Rézmál, Rózsadomb városrészeken is közel 100%-os. A csatornázottság a külső kerületrészeken ennél kedvezőtlenebb. (A csatornázottság javítása a kerületi fejlesztések egyik prioritása; e téren a fejlesztések folyamatosak).A távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya alacsony, 2006-ban 2,8%-os volt, a központi melegvíz-ellátás 2%-os, ami elsősorban a lakótelepek hiányával magyarázható.Az adatok azt mutatják, hogy közműellátottság szempontjából a mennyiségi igények kielégítettsége magas fokú, középtávon lehetőség nyílik a minőségi fejlesztésekre. Az úthálózatot illetően pormentes út a külterületek kivételével a kerület egész területén biztosított.

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférésA kerület lakói számára a közszolgáltatások jelentős része helyben hozzáférhető, az önkormányzat döntően saját fenntartású intézményekkel biztosítja azokat. A közoktatási feladatok, így az óvoda, általános iskola, az alapfokú művészeti oktatás helyben elérhető, akárcsak a pedagógiai szakszolgálati feladatok, melyeket a Pedagógiai Szakszolgálat és a Pedagógiai Szolgáltató Központ lát el. A gyermekjóléti alapellátások közül minden ellátó funkció helyben hozzáférhető.

Alapfokú oktatásAz önkormányzat jelenleg 27 közoktatási intézményt tart fent. A kerület közoktatási intézményeit az alábbi tartalmi és szerkezeti specializáció jellemzi:

óvodai nevelés; 8 évfolyamos általános iskolai képzés; 4 évfolyamos gimnáziumi képzés; 6 évfolyamos gimnáziumi képzés; idegen nyelvi előkészítő évfolyamra épülő 5 éves gimnáziumi képzés; két tanítási nyelvű 5 évfolyamos általános iskolai és gimnáziumi képzés; gyógypedagógiai nevelés-oktatás a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

részére, 1 szegregált intézményben az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknak és integráltan 1 óvodában és 3 általános iskolában;

alapfokú művészetoktatás; pedagógiai szakszolgálat (logopédiai ellátás, nevelési tanácsadó, gyógytorna); pedagógiai szolgáltató.

A nevelési-oktatási intézmények többféle szervezeti formában működnek. Az egycélú intézmények száma az óvodák, a gimnáziumok és az általános iskolák közül nyolc. Többcélú intézmény négy általános iskola és gimnázium, ezek közül egyben két tanítási nyelvű oktatás is folyik. Egy olyan többcélú intézmény van, amely többszörösen összetett: ének-zenei általános iskola, gimnázium és alapfokú művészetoktató intézmény. Szakszolgálatként működik a Pedagógiai Szakszolgálat, amely a nevelési tanácsadó, a logopédiai- és a gyógytorna ellátását biztosítja a kerületben. A Pedagógiai Szolgáltató Központ, szakmai szolgáltatóként az óvodák, iskolák szakmai tevékenységét segíti.

A kerület területén működő magán-, alapítványi, egyházi óvodák, iskolák tovább szélesítik a képzési kínálatot. Az óvodákban a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek aránya mindösszesen 0,3% (két óvodában összesen 5 gyermek). Ez a szám, illetve arány jóval alatta marad annak, ami már külön intézkedést kívánna. A hátrányos helyzetű (HH) gyermekek aránya 2,7%; ők azok, akiknek a családjai rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. A hat sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek három óvodába jár, amelyek közül csak egynek van jogosítványa a befogadásra. Ez a Virág Árok Óvoda, amelyet a fenntartó jelölt ki a feladatra, vagyis itt biztosítják maradéktalanul a tárgyi és személyi feltételeket a sajátos nevelést igénylőgyermekek közül a beszédfogyatékosok, hallásfogyatékosok integrált neveléséhez.A nem önkormányzati fenntartású intézményekbe járó gyermekek közül az elmúlt nevelési évben 464 fő kerületi lakos.A kerületben 8 olyan iskola van ahol a 6-14 éves korú tanulók nevelése-oktatása folyik. Öt intézményben 6-18 illetve 19 éves korig oktatnak, valamint a 2 gimnáziumban a 6 évfolyamos szerkezetben a 12-14 éves korosztály is megjelenik.A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma öt iskola között oszlik meg, 1 és 6 fő között. A legmagasabb a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban (6 fő): az iskola 6-14 éves korosztályának összlétszámához viszonyítva ez 1,4%-os arányt jelent. Hátrányos helyzetű tanulók minden intézményben vannak, kivéve a két gimnáziumot. Számuk iskolánként 4 és 31 fő között mozog. A legmagasabb a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban (31 tanuló): az iskola korosztályra vetített összlétszámának 7,1%-a.A Csik Ferenc Gimnáziumban a többi iskolához képest magasabb a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók aránya, de még nem éri el azt az arányt, amely már beavatkozást igényelne. Az iskola nagy érzékenységgel, minden gyerekre odafigyelve végzi tevékenységét, gyermekvédelmi tevékenysége kiemelkedő.A sajátos nevelési igényű tanulók közül az Újlaki Általános Iskola speciális tagozatán tanul 21 enyhe értelmi fogyatékos gyermek. Integrált nevelésre 3 iskola van kijelölve, ahol a fenntartó biztosítja az integrált neveléshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ezekben az intézményekben a 75 integráltan nevelhető gyermek közül 53 tanul. A többi intézménybe járó 22 gyermek szakmai szempontból ellátatlan.A beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral (BMTZ) küzdő gyermekek aránya 4,5%. A két gimnáziumot kivéve minden intézményben vannak ilyen gyermekek, számuk 8 és 42 között mozog. A legmagasabb számban a Budenz József Általános Iskola és Gimnáziumban tanulnak, arányuk 10,6%. Az iskolában a BMTZ-s gyermekek szakmai ellátása magas fokon biztosított.Az említett csoportokkal kapcsolatban semmilyen szegregációs törekvés nincs. Az is megállapítható, hogy az iskolákban, ahol az osztályszervezés mindkét módja szerepel, nem találkozunk diszkriminációs törekvéssel.Az iskolák 2007. októberi kimutatása szerint 276 tanuló rendelkezik Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvéleménnyel (tehát BMTZ tanuló), 72 tanuló SNI-s, 21 tanuló enyhe értelmi fogyatékos. Ők szegregált formában az Újlaki Általános Iskolában kapnak ellátást. A 21 enyhe értelmi fogyatékos gyermek 3 osztályban tanul. Ellátásuk magas színvonalú. A BMTZ-s és az integrálható SNI-s tanulók esetében

összesen 324 órát fordítanak fejlesztésre a 14 iskolában. Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, a kijelölt 3 intézmény közül, a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium Gyermekek Házában minden szempontból magas szinten kielégített. A Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola a Fenyves Utcai Általános Iskolával történt összevonásával kapta meg a feladatot. Jelenleg a Fenyves utcai épületben a volt fenyveses SNI-s tanulók változatlan formában kapnak ellátást, bár nem megfelelő óraszámban. Az 2007/2008-as tanévben indult első osztályokban nincs sajátos nevelési igényű gyermek.

Középfokú oktatásA II. kerületi Önkormányzat fenntartásában 7 intézményben folyik gimnáziumi oktatás, ugyanis ez az önkormányzat egyik önként vállalt feladata. A kerületi fenntartású gimnáziumokban az alábbi formákban folyik a képzés:

4 évfolyamos gimnáziumi képzés; 6 évfolyamos gimnáziumi képzés; idegen nyelvi előkészítő évfolyamra épülő 5 éves gimnáziumi képzés; két tanítási nyelvű 5 évfolyamos általános iskolai és gimnáziumi képzés.

A gimnáziumi tanulók létszáma 2 év alatt 70 fővel nőtt, jelenleg 1972 fő. A vizsgált években mindössze egy gyermek lett egészségügyi okból magántanuló. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nagyon alacsony, 0,1-0,2% közötti. A hátrányos helyzetűek aránya valamivel magasabb, 0,6-0,8% között mozog. Egy olyan középiskolás tanuló van, aki sajátos nevelési igényű. A BMTZ-s tanulók száma 19 és 22 fő között változik, ez a tanulói létszám 1,1%-át jelenti.

Szakember-ellátottságAz óvodapedagógusok száma 2004 és 2007 között 10 fővel nőtt, a nem pedagógusok száma pedig 8 fővel. A dajkák száma a 76 óvodai csoportra 114 fő, ami kimagaslóan jónak mondható. A személyi ellátottság az óvodákban a jogszabályi feltételeknek megfelelő: 100% a felsőfokú végzettségűek aránya, számos óvodapedagógus szakvizsgával vagy egyéb másoddiplomával is rendelkezik. A 11 óvodában 36 óvodapedagógus rendelkezik megfelelő kompetenciával a fejlesztésre szoruló gyermekek segítéséhez, közülük 25-nek van szakvizsgája.Az Újlaki Általános Iskola speciális tagozatának szakember-ellátottsága kiemelkedő: 8 gyógypedagógus és 2 gyógypedagógiai asszisztens lát el 21 gyereket. Az integráltan nevelő intézmények közül az Újlaki Általános Iskola normál tagozatán egyáltalán nincs megfelelő végzettségű ember, bár szakszerű szervezéssel a speciális tagozat szakemberei a normál tagozaton is képesek ellátni a feladatot. A Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium Gyermekek Háza az integrálás passzív állapotán túlmutatva valódi inkluzív (befogadó) iskolának mondható. Szakember-ellátottsága minden szempontból kielégítő, az ott előforduló valamennyi fogyatékfajtára megfelelő végzettségű gyógypedagógus áll rendelkezésre. A Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola, Fenyves Utcai „tagozata” szintén megfelelő képzettségű gyógypedagógusokkal látja el a feladatot.

A BMTZ-s gyerekek ellátása változatos képet mutat: négy intézményben (Budenz József Általános Iskola és Gimnázium, Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola, Pitypang Utcai Általános Iskola, Törökvész Úti Általános Iskola) van főállású fejlesztő. A Remetekertvárosi Általános Iskolában két félállással töltik ki a 24 órát. Szakmai végzettségük megfelelő. A többi iskolában, bár megfelelő végzettségű emberek rendelkezésre állnak, sok helyen többen is, nem hiánytalan az ellátás.A közoktatási törvény által előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel minden kinevezett pedagógus rendelkezik. A tanulói létszámhoz viszonyítva az engedélyezett létszámok azt a következtetést engedik levonni, hogy a fenntartó a személyi feltételeket a törvényben előírt mértékén túl biztosítja az ágazat számára. Így lehetőséget nyújt a pedagógiai programokban megfogalmazottak maradéktalan megvalósíthatóságára.

LemorzsolódásA kerületben a lemorzsolódás mind az általános iskolákban (0,16%), mind a gimnáziumokban (0,24%) jóval kisebb az országos átlagnál (2,11%). Az egészségügyi okokból magánúton tanulók száma a két intézménytípusban egy-egy fő. A halmozottan hátrányos tanulók esetében a lemorzsolódás mindkét iskolatípusban minimális, az országos arányokhoz viszonyítva szinte elhanyagolható, semmilyen kiugró érték nem tapasztalható.

Külterület vizsgálataA II. kerület Középső dombvidék kerületrészét nagy arányban lefedő erdőterület a KSH népszámlálásának módszertana szerint külterületnek minősül, így az elemzés az arra megadott adatok alapján külön került elvégzésre.A külterület lakossága 79 fő, a kerület lakosságának alig 0,1%-a. A külterületen élő népesség tekintetében is elmondható, hogy az aktív korúak túlsúlya jellemző (57%), itt azonban, a kerületi struktúra egészétől eltérően a 14 év alatti lakosság aránya (22,8%) meghaladja a 60 év fölötti lakónépesség arányát (20,3%).A külterületeken a legfeljebb általános iskolai végzettséggel élő lakosok aránya elhanyagolható (6,7%), felsőfokú végzettséggel az érintettek 33,3%-a rendelkezik. A rendszeres munkajövedelemmel rendelkező aktív korúak aránya itt sem mutat a szegregációhoz közeli értéket, a kerületi átlagot valamivel meghaladva 35,6%-os rátát mutat.Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya itt a legmagasabb a kerületben (45,7%), ami azzal magyarázható, hogy az erdőterületen található 35 lakáscélú ingatlan egy része nem rendelkezik sem gázellátással, sem csatornázottsággal. Az erdőterület kerületbe ékelődése következtében az itt élő népesség, a tömegközlekedés könnyű elérhetősége miatt, egyszerűen és gyorsan hozzáfér az egészségügyi, oktatási és szociális ellátások mindegyikéhez.Az erdőterületen a pormentes úttal és járdával való ellátottság nem biztosított, és nem is cél az infrastruktúra ilyen irányú fejlesztése.

ÖsszegzésA kerületben azokon a területeken, ahol magasabb a 8 osztályos általános iskolai végzettséggel vagy kevesebbel rendelkezők aránya, ott ezek aránya még mindig nem

éri el a 10%-ot sem. A regisztrált munkanélküliek száma a kerületben 2006-ban 515 volt, tartós munkanélküliként 65 főt regisztráltak, vagyis a munkanélküliség a kerület egészében elenyésző. Ennek megfelelően a népesség társadalmi összetétele szempontjából nincs szegregátum, a szegregátum definíciója szerint ugyanis az a terület tekinthető szegregátumnak, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%.

A terület fizikai jellemzői kedvezőtlenebbek Felhévíz és Újlak egyes részein

A kerületben tehát a szegregátum két típusa közül sem városszövetbe ágyazódott, szegregált, szegregálódó terület (telepszerű környezet), sem a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátum (telep) nincs.

Mindezt a részletes helyzetelemzésben szereplő városi és városrészi szintű

demográfiai, szociális (segélyezési, lakhatási, infrastrukturális ellátottsági), területi elhelyezkedési (nem lakóövezetben, külterületen elhelyezkedő lakott

területek vizsgálata), foglalkoztatási (aktív korúak aránya, munkanélküliek aránya), képzettségi

adatok megbízhatóan alátámasztják.

A kerületben nem jellemző a roma népesség jelenléte, ugyanakkor sem pontos, sem becsült adatokkal nem rendelkezik erről a kisebbségről jelenleg az Önkormányzat. Antiszegregációs program A kerület a Városfejlesztési kézikönyvben részletezett, alább felsorolt eszközöket veszi igénybe a szegregátumok kialakulásának megelőzése érdekében.

Lakhatási integrációAmint azt már megállapítottuk a kerületben nincs olyan terület, mely szegregátumnak lenne tekinthető. Ugyanakkor a terület fizikai jellemzői kedvezőtlenebbek Felhévíz és Újlak egyes részein. Ezekben a városrészekben a beavatkozások fő célja az elhanyagolt utcakép, az épületek fizikai, infrastrukturális állapotának további romlásának, esetleges középtávú szegregációjának időben történő megállítása. A területen viszonylag nagyszámú önkormányzati tulajdonú ingatlan koncentrálódik, melyek egy része jelenleg szociális bérlakásként működik. Az itt élő elöregedő lakosság nem vonható be az ingatlanok rekonstrukciójába, ezért a nagy értéket képviselő, de jelenleg rossz állapotú lakások helyett igényeiknek jobban megfelelő, magasabb komfortfokozatú lakásokat lehet számukra biztosítani az akcióterületen vagy azon kívül. A terület megegyezik az Integrált Városfejlesztési Stratégia 6. számú akcióterületével (AT6). Az akcióterületen az Önkormányzat funkcióbővítő rehabilitációt tervez, melynek több eleme is hozzájárulhat a terület rendbetételéhez:

- Zöldfelületek fejlesztése: park létesítése a Gül Baba utca - Kolozsvári Tamás utca közötti rendezetlen közkert övezetben. A fejlesztés megvalósításához a főváros együttműködése szükséges.

- Lakóépületek rehabilitációja: a Frankel Leó utcai önkormányzati tulajdonú műemlékingatlanok, valamint a jelentős önkormányzati tulajdont is magába foglaló Bécsi út - Cserfa utca - Ürömi út - Felhévízi út által határolt ingatlan-együttes fejlesztése.

A vonatkozó akcióterületi fejlesztésnek megfelelően Felhévíz és Újlak komplex rehabilitációja eredményeként létrejön az ingatlanállomány megújulása és funkcióbővülése.

Oktatási integráció megvalósítása A települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetfelmérés alapján nincs szignifikáns különbség a kerületi nevelési-oktatási intézmények működése és eredményei között. Szegregált oktatásszervezésnek nincs nyoma egyik kerületrészben sem.A Közoktatási Intézkedési Tervvel egy időben készült el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv, melyet a Közoktatási, Közművelődési, Sport és Informatikai Bizottság megtárgyalt. A Terv készítése során számba vették a közoktatáshoz kapcsolódó közszolgáltatások elérhetőségét, elemzés készült a kerületi óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás és a középfokú oktatás helyzetéről, az oktatás eredményességéről.A feltárt tények és adatok szolgáltak a Terv alapjául, ezek alapján kerültek meghatározásra az alábbi alapelvek, célok, valamint a továbblépés lehetőségeinek megkeresése: 1. Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat elkötelezett az oktatási esélyegyenlőség megteremtésében, biztosítja az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést, ehhez megfelelő intézményhálózatot működtet.2. A kerület óvodás és tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetűek intézményes nevelésének feltételei adottak. Az óvodai ellátás területén férőhely szempontjából nincsenek tartalékok. Az óvodába be nem íratott 3-5 éves korosztályról, ezen belül a hátrányos helyzetű gyermekekről nincs adat. 3. A kerület általános iskolái között kiegyenlített a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók aránya. Teljes mértékben biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása. Nincs azonban megbízható adat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatóiról. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya az országos átlagot (jelenleg nem több 7%-nál) nem haladja meg.5. A közoktatási törvényben előírt feltételek a sajátos nevelési igényű és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelés-oktatása területén nem biztosítottak maradéktalanul. Az együttnevelésre javasolt sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel, tanulóval történő integrált nevelésének, oktatásának feltételei részben adottak. A szabad iskolaválasztás joga így nem érvényesül teljes mértékben.6. A pedagógiai munka hatékonyságát mérő kompetencia mérések kerületi átlagai az országos átlageredményei felett vannak. (Egyes mérési területek intézményi átlagait vizsgálva kitűnik, hogy 1-3 intézmény eredményeiben kismértékű lemaradás mutatkozik.)

A fenti megállapítások alapján:Azonnali beavatkozást igényel: az együttnevelésre javasolt SNI-gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása valamennyi intézményben; az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése; az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban.

Beavatkozást az alábbi területek igényelnek Meg kell vizsgálni az óvodai férőhelybővítés szükségességét a demográfiai előrejelzések és a konkrét beiratkozási adatok függvényében. Meg kell vizsgálni az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) felállításának lehetőségét. A Pedagógiai Szakszolgálat megnövekedett feladatainak ellátásához megfelelő erőforrás biztosítása, a meglévő személyi források integrálása, racionális kihasználása szükséges. A Pedagógiai Szakszolgálat szakmai irányításával az egész kerületre kiterjedő ellátási rendszer kidolgozása és bevezetése a cél.

További teendők Az Önkormányzaton belül a témával foglalkozó irodák közötti információáramlás javítása. A halmozottan hátrányos helyzetű óvodás és iskoláskorú gyermekekről teljes körű adatbázis létrehozása, karbantartása. Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban.

A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgáltatások) való hozzáférés javításaA kerület a szociális szolgáltatások területén Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának megfelelően az eddigi gyakorlat felülvizsgálatát követően jelentős beavatkozásokra készül. A szociális szolgáltatások tervezésének kerületi koncepciójában nem hagyhatja figyelmen kívül azt a kormányzati törekvést, mely a szociális ellátórendszer reformját tűzte ki célul, és paradigmaváltás elnevezéssel vált ismertté. A szociális szolgáltatások az országban mára nem épültek ki teljes körűen, működésük sem problémamentes:

területileg egyenlőtlen a lefedettsége a meglévő szolgáltatásoknak; nem biztosított a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés

(lakosságszámhoz van kötve, hogy hol mit kell biztosítani); a szolgáltatásfejlesztésnek nem feltétele a valós szükséglet vizsgálata; a szolgáltatások hozzáférésének kritériumai nincsenek minden szolgáltatás

esetében meghatározva; nincs meghatározva a szociális szolgáltatások elvárt mennyiségi és minőségi

minimuma; nincs naprakész adat a szolgáltatásokról;

a hatósági és szakmai ellenőrzések minden megyében különböző módon történnek.

Ahhoz, hogy átlátható, ellenőrizhető, a valós és elismert szükségletek alapján fejleszthetővé váljon a szociális szolgáltatások rendszere, paradigmaváltásra van szükség. A paradigmaváltás egyben a szociális tárca az eddigiektől eltérő módon nagyobb felelősséggel történő részvállalását jelentené a tervezéstől, a működtetésen, finanszírozáson keresztül a szolgáltatások felhasználó-központú ellenőrzéséig. Az „egy gazda” szemlélet a jelenleginél sokkal hatékonyabbá tudja tenni a rendszert. A szociális ellátórendszer (szociális szolgáltatások) ágazati irányításának, finanszírozásának paradigmaváltása az alábbi területek együttes, egymással összehangolt, egyidejű, egy adott időintervallumon (2007-2009) belül történő módosítását és fejlesztését jelenti:

a valós szükségletek ismeretében, az elismert szükségletek kielégítése érdekében fejleszteni, illetve – ha lehetséges – területileg átcsoportosítani a szolgáltatásokat, biztosítva az egyenlő esélyű hozzáférést;

a túlszabályozás helyett az elégséges szabályozást megteremteni; a szakmai követelmények többségénél a részletező jogi szabályozás helyett

szakmai kritériumokat meghatározni; újra kell gondolni az önkormányzati feladatellátás súlyát a szociális

ellátórendszeren belül, növelve az önkormányzatok mozgásterét; felül kell vizsgálni a lakosságszám arányosan telepített önkormányzati kötelező

feladatok elosztásának rendjét; szükséges megerősíteni a regionális szociális és gyámhivatalokat a szociális

szolgáltatások működési engedélyezésének szakszerűbb ellátása érdekében; szükséges a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ellenőrző kapacitását bővíteni

és ezzel egy időben kidolgozni a független ellenőrzési rendszer lehetőségeit; kistérségi szinten biztosítani szükséges a szociális szolgáltatások szervezéséért

felelős esetmenedzser funkció „rendszerbe állítását”. Az esetmenedzseri rendszer modellezése;

kidolgozni az egyes szociális szolgáltatások esetében az utalványrendszer (voucher) bevezetésének feltételeit, a rendszer modellezése;

áttekinteni a regionális kapacitáskoordináció és forrásallokáció lehetőségeit; a szociális szolgáltatások megfelelő mennyiségű és minőségű biztosítása

érdekében a felelősségi körök áttekintése (egyén, család - tartásra kötelezett hozzátartozók, lakóközösség, civil szervezetek, for-profit szervezetek, önkormányzat, állam).

Célok, elvárt eredmények, eddig megtett lépésekCélok Elvárt eredmény Eddig megtett lépések

Minőségileg jobb

szolgáltatások, az

alapszolgáltatások erősítése

Cél, hogy a szolgáltatások valóban a rászorult személyekhez jusson el, s hatékonyabban szolgálja a társadalmi integrációt

1. Elkészültek a szociális szolgáltatások minimumstandardjainak leírásai2. A szociális információs szolgáltatás integrációja az önkormányzatok általános feladatai

és összetartozást. Az alapszolgáltatások fejlesztése váltsa ki a költségesebb szakosított ellátást.

közé3. A szociális ellátás tervezéséhez szükséges adatszolgáltatási rendszer kiépítése

Erős ágazatpolitikai

eszközök

Az ágazat hatékonyabb irányítását, ellenőrzését biztosító eszközök kialakítása

1. A szociális és gyámhivatalok ellenőrzési gyakorlatának és módszereinek egységesítése az idősek bentlakásos intézményeinél2. Összehangolt hatósági és törvényességi ellenőrzések folytatása3. A Foglalkoztatási Hivatal átalakítása Foglalkoztatási és Szociális Hivatallá

Prioritások kijelölése a szolgáltatások működésében, fejlesztésében Elő kell segíteni az ellátásokat igénylők könnyebb tájékozódását a szociális

ellátások, szolgáltatások rendszerében, azokat ismertté, hozzáférhetővé, a rendszert átláthatóvá és átjárhatóvá kell tenni.

Fokozott figyelmet kell szentelni a meglévő ellátási formák, szolgáltatások folyamatos fejlesztésére.

A kerület speciális célcsoportjainak figyelemmel kísérése (pl. MÁI, Mozgássérült lakótelep, gyermekotthonok)

A meglévő rendszer egészét tekintve kiemelt fontosságú a jogszabályi feltételek teljesítése,

Minőségbiztosítás továbbfejlesztéseA fejlesztési elképzelések meghatározásának alapja a koncepció rendszeres, kétévente történő felülvizsgálata, így a célok is ehhez igazodnak. Feladatok:

Az egyházi és civil szervezetek pontos adatbázisának elkészítése. Várt eredmény: a meglévő erőforrások feltérképezése. Határidő: 2008.

Szakma-közi kapcsolatok, protokollok kidolgozása. Várt eredmény: kompetenciák, az ellátórendszer egymásra épülésének erősödése. Határidő: 2008.

A kötelező alapszolgáltatási feladatok biztosítása. Várt eredmény: ellátási kötelezettség teljesítése. Határidő: 2009.

Az időközben felmerült igények feltérképezése, a fejlesztések esetleges módosítása, korrekciója. Várt eredmény: igényekhez igazodó ellátó- és szolgáltatórendszer kiépítése. Határidő: 2009.

A kerület különböző ágazataiban készült stratégiáinak és koncepcióinak összehangolása illetve felülvizsgálata. Várt eredmény: ágazatok közötti együttműködés erősödése. Határidő: 2009.

Lakossági zöld szám működtetése. Várt eredmény: tájékoztatás az ellátórendszer egészéről. Határidő: 2009.

Az igényekhez igazodó szolgáltatórendszer, intézményhálózat kiépítése, a fejlesztési projektek megvalósítása. Várt eredmény: az igényekhez mind jobban igazodó, teljes körű szociális ellátórendszer kiépítése. Határidő: 2012.

Folyamatos feladatok: akadálymentesítés adatbázisok aktualizálása pályázati programok kidolgozása, pályázatokon való részvétel, együttműködések, megállapodások folyamatos aktualizálása, karbantartása működőképesség megőrzéséhez szükséges anyagi források folyamatos

biztosítása minőségbiztosítás

A koncepció felülvizsgálata során megfogalmazódott célok megvalósulásával minél teljesebb körben biztosíthatóvá válhatnak a kerület polgárainak a lakóhelyhez legközelebb és az igényekhez igazodó magas színvonalú, ugyanakkor könnyen hozzáférhető és átjárható szociális ellátások.A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületekAkcióterületek kijelölése összhangban a kerületrészek fejlesztési céljaivalAkcióterületnek az egyes kerületrészeken belül azon összefüggő területet tekintjük, amely a teljes kerületrész (vagy akár az egész kerület) alapvető problémái kezelése érdekében megvalósított, komplex beavatkozási programok lehetséges színtere. Az akcióterületen a pontszerű, egy-egy beruházáson túlmutató, összehangolt fejlesztések történnek, elemei olyan projektek és projektcsoportok, amelyek megvalósulása egymást nemcsak kiegészíti, hanem az egyes fejlesztési elemek egymást generálják és erősítik is. Ennek következtében az akcióterületi komplex fejlesztések hatásai nem redukálhatók az egyes projektcsoportok eredményeire, hatókörük messze túlterjed az akcióterület határain, és a kerületrész (vagy a kerület) egészének gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és környezeti problémáira nyújtanak teljes vagy részleges megoldást. Az akcióterületi fejlesztések összehangolt és együttes megvalósulása tehát a kerületrészhez kapcsolható középtávú fejlesztési célok széleskörű megvalósítását szolgálja.Az egyes konkrét akcióterületek a problémák és fejlesztési célok kerületrészenkénti összehangolása révén kerültek kijelölésre azokon a területeken, ahol a problémák gócpontjai, illetve az azokat megoldani kívánt fejlesztési elképzelések sűrűsödnek. A lehatárolás további szempontja volt a fejlesztési beavatkozások komplexitásának kritériuma – azaz hogy az összehangolt akciók egyszerre érintsék a terület városképét (biztosítva az örökségvédelmet is), közlekedését, infrastruktúráját és gazdasági életét –, valamint a korábbi fejlesztési tervekkel és megvalósított beruházásokkal való összhang is.A fentebbi szempontokat, illetve a kerületrészek viszonylag nagy méretét tekintetbe véve, Budapest II. Kerületének Önkormányzata kerületrészenként jellemzően két-két akcióterületet jelölt ki az alábbiak szerint:

1. Bel-Buda kerületrész- Bel-Budai városközpont akcióterület (AT1)- Óbuda-Újlak akcióterület (AT6)

2. Középső Dombvidék kerületrész- Látó-hegy és környéke akcióterület (AT4)

- Pasarét akcióterület (AT5)3. Pesthidegkút kerületrész

- Pesthidegkút városi alközpont akcióterület (AT2)- Pesthidegkút sportcentrum akcióterület (AT3)

Az akcióterületek sorszáma egyúttal a fejlesztések tervezett megvalósulásának sorrendjét is tükrözi.

Az alábbiakban kerületrészenként bemutatásra kerül a kerületrészi szintű problémák, a tervezett beavatkozások és a fejlesztési célok viszonyrendszere.

Bel-Buda kerületrészA kerület bel-budai kerületrészének alapvető problémái jószerével megegyeznek a nagyvárosok történelmi városközpontjainak tipikus problémahalmazával. Ide sorolható a nagymértékű, zömében áthaladó és hivatásforgalom, illetve ebből adódóan a zaj- és levegőszennyezettség magas foka; a központi területek számos műemléket és műemléki környezetet magába foglaló épített örökségének állagromlása és kihasználatlansága; valamint a leromlott és a forgalom által túlterhelt közösségi terek jelenléte. Ezt egészíti ki az idegenforgalmi és szolgáltatási potenciál kihasználatlansága, illetve közösségi, kulturális, sportolási és szabadidős lehetőségek optimálistól való elmaradása is.Különösen rossz helyzetben van e tekintetben a belváros Margit hídtól északra, a Dunához közel eső része, ahol – a közlekedési gondok, az erős légszennyezettség, a rossz utak és leromlott lakóépületek, illetve a szolgáltatásokkal való elégtelen ellátottság miatt – az ott élőket a belvárosnak inkább csak a hátrányai érintik, annak előnyeit csak igen kis mértékben élvezik. E területrész további jellemzője a termálvízkincs és gyógyfürdők turisztikai fejlesztésében rejlő lehetőség kihasználatlansága is.A fejlesztési akciók Bel-Buda (Margit híd, Margit körút és Moszkva tér közé eső) városközponti magjába (AT1), illetve a fentebb említett Óbuda-Újlak-i részére (AT6) mint akcióterületre való koncentrálása révén a kerületrész problémáinak java része megoldható vagy csillapítható, illeszkedve a kerületrészi és a középtávú fejlesztési célkitűzésekhez.ÁBRA 1 (Nagy méret miatt ebben a verzióban most nem szerepel)

Középső dombvidék kerületrészA kerületrész alapvetően lakófunkciókat tömörít magába, belterülete jellemzően nagy értékű ingatlanokkal beépített, amelyet jelentős kiterjedésű hegyvidéki erdős területek egészítenek ki, míg a terület északi részén a talajszint alatt terjedelmes barlangrendszer húzódik. Ebből adódóan a belső kertvárosi övezeti problémák jóval kevésbé szerteágazóak, mint a másik két kerületrész esetében. Az alapvetően – a lakóhely és a munkahely közötti távolságból, valamint a külső kerületrész és az agglomeráció felől érkező áthaladó forgalomból adódó – túlterhelt közlekedési helyzet, a közterületek rendezetlensége és a közműhiányosságok (csatornarendszer) okoznak gondot az itt lakóknak.A markáns kertvárosi karakter megkövetelte fő fejlesztési válaszok ezért elsősorban a forgalomcsillapítás, a közlekedésbiztonság, illetve a tömegközlekedés fejlesztése, valamint az infrastruktúra-fejlesztés irányába hatnak mindkét akcióterületen. Az ezt

kiegészítő, javarészt kisebb léptékű tervezett beruházások is szem előtt tartják, hogy a lakófunkció további bővülése a kerületrész kapacitását meghaladja – ezért a Pasarét akcióterület (AT5) funkcióbővítése a rekreációs vagy irodafunkciók betelepítését szolgálja. A természeti erőforrások tekintetében azok védelme és jelenlegi állapotának megőrzése a turizmus előmozdítását megelőző szempont, amit a Ferenc-hegy barlangjait is magába foglaló északi akcióterület (AT4) fejlesztései is tükröznek.ÁBRA 2 (Nagy méret miatt ebben a verzióban most nem szerepel)

Pesthidegkút kerületrészA kerületrész alapvető problémái a kerület szerkezetében elfoglalt külpontos elhelyezkedésében, valamint az infrastruktúra és a szolgáltatások hiányosságaiban gyökereznek. A külpontos elhelyezkedés negatív hatása a lakóhely és munkahely közötti nagy távolságban, illetve ezzel összefüggésben a közlekedés túlzsúfoltságában nyilvánul meg. Az infrastruktúra tekintetében a gyalogosok balesetmentes közlekedésének feltételei és a felszíni csapadékvíz elvezetésének hiányosságai említendők. A szolgáltatások hiányosságának tünetegyüttese a következő:

kevés, területileg szétszórt kereskedelmi és vendéglátó-ipari funkció áll rendelkezésre;

nem biztosítottak a sportolási és rekreációs lehetőségek; a kulturális élet elmarad a lehetőségektől; a sürgősségi betegellátás elégtelen.

Ugyanakkor Pesthidegkút a külpontos elhelyezkedés, az erős kerületrészi identitás és erre irányuló lakossági igény ellenére sem rendelkezik összefüggő kerületrészi alközponttal: pontosabban a kerületrész határában létrehozott intermodális csomópont kialakításával a korábban létezett központi rész elvesztette jelentőségét, illetve a kerületrészben a különböző alközponti funkciók léteznek ugyan, de nem koncentrálódnak egy területre. Ezt a hiányosságot kívánják orvosolni egy új, kisvárosias városközpont kialakulására irányuló fejlesztésekkel az intermodális csomópont és a régi városközpont környékén elterülő akcióterületen (AT2), amely beruházások egyúttal a kerületrész majdnem valamennyi problémájára választ jelentenek. A szolgáltatások bővítésére egy másik, ma alacsony beépítettségű terület, a Szabadság utca környéke (AT3) mutatkozik a legalkalmasabbnak.ÁBRA 3 (Nagy méret miatt ebben a verzióban most nem szerepel)Az akcióterületi fejlesztések bemutatásaAz egyes akcióterületi fejlesztési programok kidolgozottságának szintje eltérő: míg egyes akcióterületi fejlesztéscsomagok tekintetében részletes tervek és kialakult partnerségi viszonyok állnak rendelkezésre, más akcióterületek esetén inkább csak középtávú célok fogalmazhatók meg, ezek előkészítése (szabályozási tervek készítése vagy felülvizsgálata, pénzügyi és megvalósíthatósági tanulmányok stb. készítése) a következő években kidolgozandó feladat.Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztési programokat a következőkben előkészítettségük sorrendjében mutatjuk be.Bel-Buda városközpont funkcióbővítő fejlesztéseBel-Buda városközpont a kerület „szívében”, azaz annak legfrekventáltabb részén helyezkedik el, jellegét alapvetően meghatározza a Margit körút, valamint a Moszkva tér közelsége. Az akcióterület (AT1) nagy vonalakban megfeleltethető a Mechwart

liget, a Mammut bevásárlóközpont tömbjei, illetve a Tulipán utca között megrajzolható virtuális háromszögnek, amely magába foglalja az egykori Ganz Villamossági Művek felújított és még rehabilitációra váró területeit is.

Bel-Buda városközpont akcióterület (AT1) határai:

Tulipán utca - Felvinci út - Ribáry utca - Bimbó út - Buday László utca - Mechwart liget - Margit körút – Retek utca - Fillér utca - Garas utca - Tulipán utca

Bel-Buda városközpont területe:0,48 km2

Az akcióterület jelenleg is a kerület városi funkcióinak jelentős részét foglalja magába a közszolgáltatásoktól (önkormányzat, Polgármesteri Hivatal) kezdve, a kereskedelmi funkciókon át (Fény utcai piac, bevásárlóközpont) a kulturális, illetve szabadidős lehetőségekig (Millenáris Park, Marczibányi Téri Művelődési Központ). Mindezek a funkciók azonban egymástól elszigetelten, pontszerűen léteznek, hiányzik az őket összekötő fizikai kapocs, ami valóban élettel teli közösségi térré tehetné a városközpontot. Az akcióterület további jellemzői a történelmi jelentőségű épített örökség állagromlása, a jelentős gépjárműforgalom és levegőszennyezettség (ami az itt élők komfortérzetét csökkenti), illetve a műemlékekben és a műemléki környezetben rejlő, valamint a jelenlegi funkciókhoz kapcsolódó idegenforgalmi és szolgáltatási potenciál kihasználatlansága.Ezért a Bel-Buda városközpont akcióterületen megvalósuló komplex fejlesztések átfogó célja, hogy a kerület központjának funkcióbővítő fejlesztése révén a kerületi szintű ellátási viszonyok (kereskedelmi és közösségi szolgáltatások minősége), valamint Bel-Buda forgalmi helyzete és környezeti feltételei – az élhető és élettel teli közösségi városi terek kialakításával – javuljanak, a kerület idegenforgalmi vonzereje fokozódjon. További alapvető cél, hogy a kerületközpontban megvalósuló beavatkozások katalizátor-hatást gyakoroljanak a további akcióterületi fejlesztésekre, mintegy „zászlóshajó” programként generálják azokat, ennek következtében a teljes kerület megújulása és vitalizációja felgyorsuljon. Fontos cél továbbá, hogy az akcióterület fejlesztései a Moszkva tér – mint kiemelten fejlesztendő fővárosi terület – komplex rehabilitációjával összhangban valósuljanak meg.Az akcióterületen tervezett komplex fejlesztések részletes céljai a következőek:

- a közterületek rehabilitációja és a közlekedésszervezési beavatkozások révén élhető gyalogos és forgalomcsillapított övezet jöjjön létre (2.125);

25 A zárójelben található értékek azokat a középtávú célokat jelölik, amelyekhez az adott akcióterületi cél csatlakozik.

- a gépjárműmentes felületek hálózatának kialakításával a városközponti funkciókhoz méltó környezet alakuljon ki, amelyet a társadalmi élettel teli közösségi terek és megnövekedett, gondozott zöldfelületek jellemeznek (3.1);

- a jó megközelítési viszonyok és a felesleges gépjárműforgalom kiiktatása mellett a terület környezeti értékei nagyobb hangsúlyt kapjanak; a környezet levegőszennyezettsége és zajterhelése csökkenjen (3.3);

- a városközpont történelmi értékű épített környezete, műemléki épületegyüttesei a városarculat számára is többletet adó rehabilitációjukon túl új, a XXI. század igényeinek megfelelő közösségi, rekreációs, stb. funkcióval bővüljenek (3.2, 4.1, 4.2);

- a kiskereskedelmi és vendéglátó egységek száma, valamint a működő vállalkozások között a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely-szolgáltató egységek aránya növekedjen (1.1, 1.2);

- a központi helyen lévő, jól megközelíthető sportolási és rekreációs lehetőségek, valamint a kulturális szolgáltatások száma növekedjen és minősége javuljon; a városközpont egyes funkciói közötti kapcsolat és átjárhatóság erősödjön (4.1, 4.2, 4.3);

- a projektelemek biztonságos működéséhez szükséges közlekedési infrastruktúra kialakuljon, a szükséges parkoló-kapacitások rendelkezésre álljanak, a közösségi és a környezetbarát közlekedés fejlődjön (2.2, 2.3).

A városközpont funkcióbővítő megújulásának hatására a kerület városi szintű szolgáltatásai kibővülnek, és színvonaluk emelkedik; a kulturális, közösségi, sportolási és rekreációs lehetőségek a Moszkva térről vagy a Margit körútról gyalog is könnyen megközelíthetőek lesznek; gyarapodnak a társadalmi érintkezés színterei; csökken a levegőszennyezettség és a zajterhelés, minek következtében a kerületrész lakókörnyezete is élhetőbbé, komfortosabbá és vonzóbbá válik. Mindezzel párhuzamosan az ingatlanok további értéknövekedése várható.Várhatóan az akcióterület fejlesztései lehetővé teszik az egyes kerületrészek közötti funkciómegosztást (különösen a belső kerületrész esetében a bel-budai városközponti és a kertvárosi lakóövezeti funkciók különválását), ugyanakkor azonban serkentőleg is hatnak a kerület többi akcióterületén megvalósítandó beruházásokra.Az akcióterületi fejlesztések összekapcsolódnak a Moszkva tér kiemelt fejlesztési térségének komplex rehabilitációjához kapcsolódó fővárosi célokkal26 is. A Buda Központ Program és a Budapest Magprogram kulcselemének számító Moszkva téren

- az intermodális csomópont forgalmának (a tér jelentős átalakításán túlmenően téren kívüli megoldásokat is magába foglaló) ésszerűsítése a felszíni egyéni, gyalogos és tömegközlekedés rendezésével, valamint

- a városszerkezeti jelentőségű közterület felújítása új arculat megtervezésével és kialakításával, a köztisztaság és a közbiztonság javításával az élhető város érdekében

egyaránt a főváros 2009-2010 között elérendő célja. A Bel-Buda városközpont akcióterületi fejlesztései és a Moszkva téri fővárosi fejlesztések révén egyaránt megvalósuló funkcióbővülés és a jó közlekedési viszonyok mellett megnő az – akcióterületet és a Moszkva teret is magába foglaló, kiterjesztett – kerületközpont (és fővárosi alközpont) Budapesten belüli vonzereje: az itt található kereskedelmi és

26 Lásd Podmaniczky Program.

szolgáltató egységek forgalma és bevétele növekszik. A kiskereskedelmi és vendéglátó funkciók erősödése következtében nemcsak a pesti, hanem a budai oldalon is létrejöhet egy a kulturális és társadalmi élet szempontjából aktív, fiatalok és idősek által egyaránt kedvelt városközpont.Városközponti funkcióiból, valamint állagjavítást igénylő állapotából adódóan az akcióterület az elmúlt tíz évben folyamatos fejlesztések színtere volt. A jelenlegi funkcióbővítő megújítást megelőző akcióterületi fejlesztések a következők:- Fény Utcai Piac felújítása:

Az elhanyagolt, közegészségügyi szempontból használhatatlanná vált épületegyüttest az önkormányzat 1998-ban újította fel.

- a Mammut I. majd a Mammut II. bevásárlóközpont megépülése magántőke-beruházás révén;- Közterületi beavatkozások a Mammut I. bevásárlóközpont építése kapcsán:

A bevásárlóközpont létrehozásával megszűnt egy korábban a Retek utca - Lövőház utca kereszteződésében üzemelő P+R parkoló. Ennek, valamint a bevásárlóközpont létrejöttének következtében a környék forgalmi terheltsége jelentősen megnőtt. A bevásárlóközpont magánberuházójának anyagi támogatásával ekkor került sor a környező utcák (Dékán utca, Fény utca, Lövőház utca, Kis Rókus utca) részleges vagy teljes felújítására, valamint a Moszkva tér - Dékán utca, Retek utca - Fény utca - Dékán utca - Fillér utca, Lövőház utca - Margit körút, Lövőház utca - Fény utca, Kis Rókus utca - Margit körút csomópontjainak teljes átépítésére.Szintén ehhez kapcsolódóan valósult meg önkormányzati forrásból a Fény utca Lövőház utca - Kis Rókus utca közötti szakaszának közművesítése, teljes kiépítése és közvilágításának javítása, miáltal az egykori Ganz Villamossági Művek területén áthaladó, közel ötven évig elzárt szakasz került vissza a közforgalomba.

- Parkolás szabályozása: A „Moszkva tér és környéke” korlátozott várakozási övezet kialakítása a Margit körút - Moszkva tér - Szilágyi Erzsébet fasor - Ezredes utca - Lövőház utca által határolt területen enyhítette a környék parkolási problémáit.

- A Millenáris Park létrehozása magánberuházás eredményeképpen.- Gyalogos tengely kialakítása a Margit körút és a Marczibányi tér között:

A Mammut II. bevásárlóközpont, valamint a Millenáris Park megépülése további közlekedési terheket rótt a területre, amelyek csökkentésére további, kisebb forgalomtechnikai beavatkozásokra került sor: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium melletti sétány megnyílt a gyalogosok számára a Millenáris Park felé, ami a parkon keresztül – közcélú magánútként – továbbvezet a Marczibányi térre.

- Forgalomcsillapítás a Marczibányi téren: A területen áthaladó gépjárműforgalom folyamatosan növekszik. Az lakosság és a Mozgássérültek Állami Intézetének lakói balesetmentes közlekedésének biztosítása érdekében szükséges volt ennek csillapítása a Marczibányi téren: a művelődési központ és a MÁI épülete között az autók sebességét egy megemelt járdaszakasz, a tér többi útszakaszán menetdinamikai küszöbök („fekvőrendőrök”) hivatottak lassítani.

- Autóbuszsáv létesítése a Bimbó úton: A Margit körút felé tartó gépjárművek a csúcsforgalom időszakaiban feltorlódnak a Keleti Károly utcában, mivel elsőbbséget kell adniuk a Bimbó úton közlekedőknek, ahonnan szintén jelentős forgalmat generál a Margit körúti lámpás csomópont. A tömegközlekedés zavartalan forgalmát biztosítja a fővárosban először itt létrehozott ún. középső buszsáv.

- Kis Rókus utca felújítása: Az utca Margit körút és Fény utca közötti szakasza került felújításra az egykori Ganz Villamossági Művek iparvágányainak felszámolásával. A teljes útszakasz kiviteli tervei is elkészültek, forrás hiányában azonban e felújításra már nem került sor.

- Oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése: Az akcióterületen 1990 óta két óvoda épült (Kitaibel Pál utca, Fillér utca), illetve új tornatermet kapott, átalakult és kibővült a Marczibányi téri iskola is (2003). A Keleti Károly utcai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium rekonstrukciója és bővítése 2006-ra készült el, amelyhez a kerület több mint kétmilliárd forintnyi fejlesztési célhitelt vett fel;2006-2007-ben megvalósult a Fillér utcai és Lövőház utcai egészségügyi intézmények akadálymentesítése.

- Irodafunkciók betelepítése: 2007-ben épült fel magánberuházásból a Lövőház utca 37-39. alatti irodaépület. Jelenleg egy másik irodaház épül az ún. Zöld Péter játszótér telkén: az ezt építtető magánberuházó vállalta a játszótér újjáépítését és közcélra történő ingyenes átadását.A 2007-2013 között megvalósítandó akcióterületi fejlesztések több projektcsoportra bonthatók1. Közterületek megújításához és közlekedés-szervezéshez kapcsolódó projektek:

- Az akcióterület forgalmi rendjének megváltozása: a járműforgalom kizárásával sétálóutca kialakítása a Lövőház utca Fény utca és Káplár utca közötti szakaszán, illetve az akcióterület több utcája forgalmának csökkentése (pl. Keleti Károly utca);

- Gyalogos forgalom balesetmentességének biztosítása: gyalogátkelőhelyek, védett gyalogos szigetek építése a csillapított forgalmú övezetekben (Bimbó út - Ribáry utca, Garas utca - Fillér utca, Fény utca, Ezredes utca), a Millenáris Park - Marczibányi tér közötti gyalogos kapcsolat kiemelt kezelése;

- A kiszoruló gépjárművek torlódásmentes közlekedésének biztosítása: Retek utca kétirányúsítása a Fillér utca és a Mammut I. parkoló bejárata között; a Margit körút - Kis Rókus utcai csomópont kapacitásbővítése a Kis Rókus utca és Lövőház utca közötti többletsáv létesítésével;

- Zöldfelületek fejlesztése és a közterületek rendezettségének biztosítása: Mechwart ligeti park felújítása (szökőkút teljes rekonstrukciója, játszóterek felújítása, burkolat-felújítás és akadálymentesítés, kávézó kialakítása, önkormányzat alatti rézsű rönktámfalakkal való megtámasztása, stb.), utcabútorok elhelyezése a sétálóutcán és a csillapított forgalmú útszakaszokon;

- A sétálóutcán és a forgalomcsillapított útszakaszokon térkő burkolat kialakítása, ezzel egyidejűleg a Kis Rókus és Lövőház utcákra merőleges

közterületeken az útburkolat cseréje, részben funkcióváltása (parkolóhelyek átrendezése, járda-útburkolat arány módosulása);

- A sétálóutcai szakaszon megszűnő parkolóhelyek kiváltására: azonos számú parkolóhely létrehozása a közeli utcák (Kitaibel Pál utca, Fényes Elek utca, Baka utca, Tizedes utca) parkolási rendjének átalakításával: párhuzamos helyett "halszálka" parkolási rend;

- A közvilágítási rendszer korszerűsítésére és energiatakarékossá tétele az akcióterület szinte valamennyi utcájában (Kis Rókus utca, Keleti Károly utca, Lövőház utca, Marczibányi tér, Kitaibel Pál utca, Baka utca, Tizedes utca, Ezredes utca, Forint utca, Pengő utca);

- Közterületek biztonságának fejlesztése: jelenleg térfigyelő kamerák a Fény utcai piacnál, a Széna téren, a Retek utcában és a Millenáris Park előtti gyalogos átkelőhely környékén üzemelnek. További kamerák kiépítése szükséges a Retek utcán, a Fillér utcán, a Garas utcán, a Marczibányi téren, a Ribáry utcán, a Rózsahegyi utcán, a Mechwart ligetben és a Margit körúton is;

- Mechwart liget - Keleti Károly utca - Kitaibel Pál utca - Bimbó út - Törökvész út - Görgényi út vonalán kerékpáros útvonal kijelölése, kerékpártárolók létrehozása.

A közterületek akadálymentes kialakítása és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a projektcsoport tervezése a Mozgássérültek Állami Intézetével és a Holnap Házával partnerségben valósul meg.2. Épített környezet megújítását és közösségi szolgáltatások fejlesztését szolgáló beruházások:

- Az akcióterületen található, önkormányzati tulajdonban lévő, ám jelenleg nem hasznosított, helyiségek felújítása: a külső és belső felújítást követően ezen a helyiségek kiskereskedelmi, illetve vendéglátóipari célú hasznosítása várható.

- A társasházak teljes homlokzatának felújítása középtávon valósulhat meg az önkormányzati társasház felújítási alap terhére oly módon, hogy az önkormányzat társasház-felújításokat érintő pályázatai esetében az akcióterületi ingatlanok prioritást élveznek.

- A Marczibányi Téri Művelődési Központ felújítása és funkcióbővítése: a ’60-as években épült művelődési központ észak-keleti szárnya beázik, ezért annak felújítása és átalakítása szükséges 1-2 éven belül; a jelenlegi raktárt konyha-étkezővé alakítanák, az épület mögött kerthelység kapna helyet, létrejönne egy külső raktárpavilon és felújított karbantartó műhely. Ugyanakkor az épület bővítése is javasolt, mivel hely hiányában a művelődési központ által nyújtott kulturális és közösségi szolgáltatások köre is csak így fejleszthető. Hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális rendezvények, kiállítások, nyelvi képzések, egyéb tanfolyamok szervezésének jelenleg a hely szűkössége szab gátat.

- A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium sportpályájának felújítása: a térvilágítás javítása, az öltözők bővítése, valamint a pálya burkolatcseréje szükséges. A Keleti Károly u. 37-39 alatti gimnázium felújított sportpályáját a kerület más iskolái is használhatják majd, valamint a tárt kapuk akció keretében közfeladatot is elláthat.

- A Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának felújítása során az egyik könyvraktár helyén alakítanák ki azt a jelenleg hiányzó közösségi teret, ahol szabadpolcos kölcsönzőtér és közhasznú információs pult kapna helyet, s amely közösségi tér rendezvényhelyszínként is működhetne. A beruházás lehetővé tenné a lakossági szolgáltatások bővülését (pl. helyben olvasás mellett dokumentum-kölcsönzés), illetve a közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok megszervezését.

- A Millenáris Park zajvédelmének kiépítése: a beruházás megvalósításakor a zajvédelmi rendszer nem készült el, ami ellehetetleníti a kulturális központ szabadtéri rendezvényeit (a lakosság tiltakozása miatt több jelentős szabadtéri rendezvény is elmaradt). A hiányosság egy észak-nyugat irányban védő látványelemként is szolgáló zajcsapda kialakításával orvosolható.

- Okmányiroda fejlesztése: 2010-ig kötelezően megvalósítandó önkormányzati feladat a meglévő épület info-kommunikációs akadálymentesítése (kiemelve a vakok és siketek adatvédelmét). Az iroda új épülettel való bővítése is, illetve okmányirodai gépek lízingje is indokolt.

- Krisztus Király templom műemléképület lépcsőjének felújítása és akadálymentesítése.

- Marczibányi téri sportpályák rehabilitációja és funkcióbővítése: A terület bérleti jogát az önkormányzat 2006-tól 20 évre a Vasas - Match Point Kft. által alkotott konzorcium közös cégének, a Marczibányi Sportközpont Kft-nek adta. A bérleti jogért cserébe a bérlő a sportpályák meghatározott műszaki tartalmú, több szakaszban történő felújítását vállalta. A bérlőnek a felújítási munkálatok alatt folyamatosan lehetővé kell tennie a sportcentrum használatát tanítási időben a kerületi iskolák, délután és hétvégén pedig a környék lakossága számára. A beruházás eredményeképpen a felújított, többfunkciós sportpályák mellett tanuszoda, egy park és kutyafuttató is létrejön, valamint – egy, a KSH-val létrehozandó partnerség alapján – a terület az élsport (asztalitenisz) és a szabadidősport (fallabda) gyakorlására egyaránt alkalmassá válik. Továbbá egy nyitott sétányon keresztül meghosszabbodik a Margit körút - Millenáris sétány felől érkező gyalogostengely. A fejlesztés maradéktalan megvalósításához az FSZKT módosítása szükséges, aminek alapján minősítése zártkerti övezetből sportcélú létesítménnyé alakulhat.

- Az egykori Lőtér hasznosítása: a Lőtér műemléképülete 2000-ben került az önkormányzat tulajdonába, amely azonban – forrás hiányában – nem tudott számára hasznos funkciót biztosítani. Az időközben leromlott, életveszélyessé vált melléképületekkel rendelkező ingatlant végül 2006-ban nyílt pályázat keretében értékesítették. A nyertes pályázó vállalta az ingatlan rendezvényközponttá alakítását az önkormányzat által megjelölt paramétereknek és funkciónak megfelelően, valamint azt, hogy az épülő apartmanházak mellett az ingatlanon közösségi célú zöldfelületet hoz létre. A park megépültével itt ér majd véget a terület gyalogos feltárását lehetővé tevő sétaút.

- Az egykori Ganz Villamossági Művek jelenleg állami tulajdonban lévő ún. 3/3-as tömbjének barnamezős rehabilitációja szintén magántőke beruházással

valósítandó meg, amely műemlékekben gazdag, ám igen leromlott épületegyüttest a jelenlegi tulajdonos értékesítésre szánja. Az építési szempontból jelenleg nem szabályozott területen 2010-ig építési tilalom van elrendelve, a szabályozás révén az önkormányzat befolyásolhatja a tömb további fejlesztéseinek sorsát. A terület kármentesítésével és rekultivációjával egyidőben szükséges az itt található műemlékek rehabilitációja, valamint egy sétány kiépítése is. Ezen felül a kerület egy konferenciaközpont kialakítását és (a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Török utcai fiókkönyvtárának ideköltöztetésével) közfunkciók betelepítését látná legszívesebben, egy mélygarázzsal kiegészítve a parkolási problémák megoldására. Az elképzelés megvalósulása további forgalomszabályozási intézkedéseket tesz szükségessé.

- Kis Rókus Irodaház műemlék épületének rehabilitációja magántőke beruházás révén.

- egyéb megvalósítandó (középtávú) projektek: o a Polgármesteri Hivatal nyílászáróinak cseréje önkormányzati forrásból;o a Járdányi és Kodály zeneiskolák számára közös koncertterem

létrehozása a Marczibányi Téri Művelődési Központ épületében;o Fény utcai piac infrastruktúra-fejlesztése;o Országos Meteorológiai Szolgálat épületének graffiti-mentesítése;o 1956-os emlékmű méltó környezetének létrehozása.

Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségeinek nagyságrendje:

Tevékenység Költség (ezer Ft)

Közterület-felújítás, zöldfelület-fejlesztés 300.000Közvilágítás fejlesztése 100.000Térfigyelő rendszer kiépítése 30.000Közlekedésfejlesztés 800.000Közterületek burkolatcseréje 200.000Hasznosítatlan üzlethelyiségek felújítása 50.000*Marczibányi Téri Művelődési Központ felújítása

70.000

II. Rákóczi Ferenc Gimnázium sportpályája 30.000KSH könyvtárának felújítása 50.000Krisztus Király templom akadálymentesítése

15.000

Okmányiroda fejlesztése 30.000Közösségi kezdeményezések, képzések szervezése

20.000

Kisebb, középtávú projektek 100.000*Millenáris Park zajvédelmi rendszerének kiépítése

magántőke

Marczibányi téri sportpályák felújítása magántőkeLőtér rendezvényközponttá alakítása magántőke3/3-as tömb barnamezős rehabilitációja magántőkeKis Rókus Irodaház rehabilitáció magántőke

Összesen 1.795.000+ magántőke

*becsült értékek állt rendelkezésre

Pesthidegkúti városi alközpont kialakításaPesthidegkút külpontos elhelyezkedése és a helyi lakosságnak a kerületrészhez kötődő erős identitástudata dacára sem rendelkezik városi alközponttal. Az ennek kialakítását célzó akcióterület (AT2) a külső kerületrész és Hűvösvölgy határán található, a régi autóbusz-végállomás elhanyagolt, rendezetlen, városközponti funkcióit teljesen elvesztett területének, illetve az elmúlt években létrehozott intermodális csomópontnak a környékét foglalja magába. A régi buszvégállomás funkcióvesztése mellett az akcióterület közlekedési problémái a leghangsúlyosabbak: a kora reggeli és délutáni csúcsforgalomban a Hidegkúti úton csak lassan araszolhatnak a gépkocsik, és az alárendelt útvonalon, a Máriaremetei úton százméteres autóoszlopok is kialakulnak.

Pesthidegkút városi alközpont akcióterület (AT2) határai:

Szipka utca - Hűvösvölgyi út - Bátori László utca - Villám utca - Nagyrét utca - Máriaremetei út - Hidegkúti út - Rezeda utca - Kőhegyi út - Ördögárok - Szipka utca

Pesthidegkút városi alközpont területe:0,22 km2.

Az akcióterületen megvalósítandó átfogó cél a városi funkciók koncentrálása révén a terület revitalizálása, a hiányzó ellátottsági viszonyokat javító kisvárosias kerületrészközpont létesítése, amely miközben élettel teli közösségi teret hoz létre, egyúttal városkapuként is elősegíti a kerületrész kerülettestbe történő integrációját. Cél továbbá, hogy a területen végrehajtott beavatkozások a kerületrész másik akcióterületén tervezett fejlesztések kiindulópontjává és hajtómotorjává váljanak, megalapozva Pesthidegkút egészének komplex átalakulását.A tervezett akcióterületi fejlesztési program részletes céljai a következők:

- városi alközponti területek létrehozása a kerületrészben jelen lévő funkciók koncentrációjával: területileg szétszórt kis- és közepes vállalkozások, valamint

a közösségi szolgáltatások területi koncentrációja, egyetlen szolgáltatóházba való tömörítése (1.1);

- a helyi szolgáltatások minőségének és termékpalettájának fejlesztése; a kiskereskedelmi üzletek és vendéglőhelyek számának növelése; illetve a működő vállalkozásokból a kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó egységek arányának növekedése (1.1);

- irodafunkciók kialakítása az új városközpont területén, ami segíti az új munkahelyek létrejöttét, valamint a helyi foglalkoztatás arányának növekedését (1.1);

- a szolgáltatóház tekintetében a kerületrész kisvárosi örökségét magába foglaló épületegyüttes kialakítása, amely az azt körülvevő rendezett közterületekkel együtt mintegy városkapuként funkcionál a belső és külső kerületrészek határán (3.1);

- a közlekedés fejlesztése: a gépjárműforgalom terhelésének csökkentése körforgalom kiépítése és közterület-beavatkozás révén; a biztonságos gyalogos közlekedés feltételeinek megteremtése (2.1, 2.2);

- a tömegközlekedés fejlesztésével, valamint kerékpárút kialakításával a belváros és Pesthidegkút gépjárműmentes kapcsolatának megteremtése és versenyképessé tétele (2.3);

- a beruházások biztonságos működéséhez szükséges feltételek megteremtése infrastrukturális beavatkozások révén (pl. Ördög-árokban a vízfolyás irányának megváltoztatása), illetve a szükséges parkoló- és kerékpártároló-kapacitások megteremtése (3.3, 2.1, 2.2).

A végrehajtott fejlesztési akciók hatására várhatóan kibővülnek a kerületrész városi funkciójú szolgáltatásai, külpontos elhelyezkedéséből adódó hátránya csökken: a szolgáltatások és az új munkahelyek könnyebben elérhetőek lesznek, a társadalmi érintkezés színterei szélesednek. A terület funkcióbővítése és vitalizációja következtében emelkednek mind a helyi vállalkozások bevételei, mind pedig az ingatlanárak.Érezhetően javulnak a közlekedés feltételei: egyszerűbbé válik a kerület és az egész főváros belső részeinek megközelítése mind gépjárművel, mind tömegközlekedéssel vagy akár kerékpárral, valamint csökken a kerületrész forgalmi és környezeti terhelése. A beruházás révén pozitív irányban változik meg az egész kerületrész arculata: a szolgáltatóház kisvárosias hangulata egyszerre szolgálja a helyi hagyományok őrzését és tölti fel a területet élettel és közösségi funkciókkal. Továbbá hajtómotorként szolgálhat a kerületrész szolgáltató szektorának további bővüléséhez, a sport- és rekreációs központ létrehozását célzó fejlesztések megvalósulásához.Ugyanakkor a végrehajtandó fejlesztés a kerületen belüli területi különbségek kiegyenlítődését is segíti a lokális intézményi ellátás és szolgáltatások bővítésével, továbbá az agglomeráció fejlődéséhez is hozzájárul, mivel képes kielégíteni a szomszédos települések (Remeteszőlős, Nagykovácsi, Solymár) lakóinak városi környezettel kapcsolatos igényeit (ügyintézés, bevásárlás, szórakozás, közlekedés, stb.) is.Az akcióterületi fejlesztési programhoz kapcsolódó korábbi beruházások tekintetében kiemelendő a hűvösvölgyi egyesített autóbusz- és villamos-pályaudvar kialakítása:

- A létesítmény a korábban három helyen megosztott autóbusz- és villamos-végállomások egyesítésével az átszállást térben és időben is optimalizáló intermodális csomóponttá alakult, amelyhez P+R parkolókkal is kapcsolódnak, így a tömegközlekedés (különösen csúcsforgalom idején) komoly versenytársként képes megjelenni a gépjárműhasználat ellenében.

- A beruházás következményeként javult a közlekedési helyzet, azonban a régi autóbusz-végállomás megszűnése, az annak környékén létezett „alközpont” funkcióvesztését is eredményezte, még halaszthatatlanabbá téve ezáltal egy életképes városi alközpont kialakításának szükségességét.

Megemlítendő továbbá, hogy a pesthidegkúti városi alközpont kialakítását – paradox módon – egy beruházás (a Hidegkúti út felújításának) elhalasztása is előmozdítja. A Hidegkúti út Bátori László utca és Kossuth Lajos utca közötti szakaszának nagyfelületű javítását a főváros 2004-re tervezte. A kerület önkormányzata ennek átütemezését javasolta a városközpont megvalósíthatósága érdekében, hiszen az útfelújítás megakadályozta volna, hogy a fenntartási időszak 5 évében további változtatást lehessen eszközölni az érintett területen.Az akcióterület 2007-2013 közötti időszakra tervezett fejlesztései analitikusan két – megvalósításukban azonban egymással szorosan összefüggő – projektcsoportra bonthatók. Az első projektcsoportba a kisvárosias, közösségi helyiségeknek, irodáknak, vendéglátásnak és kiskereskedelemnek egyaránt helyet adó szolgáltató központ kialakításához kapcsolódó projektek és projektelemek tartoznak. A második projektcsoportot a gépjármű-, gyalogos és közösségi közlekedés fejlesztésével kapcsolatos projekteket foglalja magába. Ez utóbbi beavatkozásokra az előző projektcsoport megvalósulása után kerülhet sor.1. A szolgáltatóház kialakításához kapcsolódó projektek a következők:

- A projektcsoport lebonyolításában érintett ingatlanok között egyaránt találunk önkormányzati, illetve magántulajdonban lévő telkeket és épületeket, ezért a fejlesztés megkezdése előtt a tulajdoni viszonyok rendezése – a magántulajdonban lévő ingatlanok megvásárlása – szükséges (megkezdődött).

- A városi alközpont megvalósulásának tervezett színterén (Hűvösvölgyi út - Ördög-árok - Szipka utca - Rezeda utca - Bátori László utca - Ördögárok utca - Máriaremetei út) jelenleg jellemzően leromlott állapotú önkormányzati tulajdonú ingatlanok, illetve egy elhanyagolt bódésor áll. Ezen ingatlanokban működő kereskedelmi és szolgáltató egységek (fodrász, kocsma, virág- és ajándékbolt, zöldséges stb.) bérleti szerződéseit meg kell szüntetni, az épületeket le kell bontani. Ugyanakkor e vállalkozások számára prioritást kell biztosítani az új szolgáltatóházba való beköltözéskor.

- Az építési terület biztonságos kialakításához szükséges az Ördög-árok folyási irányának megváltoztatása a területen. Az ehhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat szintén el kell végezni még az építés megkezdése előtt.

- Ezt követheti magának a szolgáltató központnak a megépülése, valamint a tervezett közintézményi, irodai, vállalkozási, vendéglátási stb. funkciók betelepítése.

2. A projektek második csoportja közlekedésfejlesztési beavatkozásokat tartalmaz, amelyek egyaránt érintik a gépjárműforgalmat, a gyalogos, illetve a kerékpáros közlekedést, valamint a tömegközlekedést.

- A gépjárműforgalom zsúfoltságának csökkentésére egy körforgalom kerül kialakításra a Hűvösvölgyi út - Rezeda utca - Hidegkúti út - Máriaremetei út - Ördögárok utca csomópontjában. A körforgalom helyének megteremtése szintén igényli a tulajdonviszonyok rendezését, további tárgyalásokat és kisajátításokat jelenthet.

- Ezt egészítik ki a további közterület-építések: Kőhegyi út bekötése a Hűvösvölgyi útba és a Rezeda utca szélesítése.

- Indokolt a környék közlekedésének forgalomtechnikai felülvizsgálata, a tömbelhagyás és tömbmegközelítés rendszerének kidolgozása.

- Az intermodális csomópont és a szolgáltatóház biztonságok gyalogos megközelítése érdekében járdát kell kiépíteni a Máriaremetei út és a kerületrész határa között.

- A Budai rakparttól a Hűvösvölgyi útig húzódó kerékpárút meghosszabbítása is javasolt a Kőhegyi út - Rezeda utca - Hidegkúti út útvonalon.

- Az egyesített autóbusz-villamos-pályaudvarhoz kapcsolódó kiegészítő fejlesztés, a Nagyrét utca és az intermodális csomópont között egy gépjárműforgalomtól független autóbuszsáv (az Ördögárok utcában ellentétes irányú buszsáv) létesítése.

- A fejlesztést továbbá (P+R) parkolók és (B+R) kerékpártárolók létrehozása egészíti ki.

A fejlesztések megvalósítása az önkormányzat és a magánszféra közötti együttműködés keretében, PPP-konstrukcióban tervezett, ennek érdekében a megfelelő előszerződés aláírásra került egy magánbefektetővel. A városközpont kialakítására vonatkozóan 2006-ban nyilvános építészeti tervpályázatot írtak ki, azonban egyetlen pályamunka sem volt jelentősebb korrekciók nélkül elfogadható.Az akcióterületi fejlesztések indikatív költségeit a következő táblázat foglalja össze:Tevékenység Költség (ezer Ft)Tulajdonviszonyok rendezése 520.000-540.000*Rossz állapotú épületek bontása 60.000Ördög-árok rendezése 10.000Szolgáltatóház építése (teljes területrendezéssel) 500.000 – 1.500.000Körforgalom kialakítása 150.000 – 200.000Közterület-beavatkozások és járda kialakítása 100.000Kerékpárút meghosszabbítása 3.000Forgalomtechnikai szabályozás (tömbelhagyás) 10.000 Autóbuszsáv kialakítása 10.000P+R, B+R parkolók 20.000Összesen 1.383.000 – 2.453.000**becsült érték állt rendelkezésrePesthidegkút sport- és egészségcentrum kialakításaAz akcióterület Pesthidegkút-Ófalu területén került lehatárolásra, központi magját a viszonylag alacsonyan beépített, üres telkekben bővelkedő Szabadság út és környéke jelenti. Éppen ezek a nagyméretű, beépítetlen és elhanyagolt állapotú önkormányzati

tulajdonban levő telkek azok, amelyek egyúttal a további beruházások lehetőségét is megteremtik. Jelenleg egy ilyen elhanyagolt, ám igen nagy értékű területen működik a Hidegkút SC futballegyesülete is, ami önerőből nem képes megfelelő színvonalon üzemeltetni a létesítményt. Az akcióterületen található még az elmúlt években megnyitott Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ, valamint a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Széphalom bevásárlóközpont.

Pesthidegkút sportcentrum akcióterület (AT3) határai:

Hímes utca - Tujafa utca - Csatlós utca - Kökény utca - Bujdosó köz - Gazda utca - Mester utca - Váry köz - Rákos utca - Patakhegyi út - Templom utca - Temető utca - Hidegkúti út - Máriaremetei út - Köztársaság utca - Sólyomvölgy utca - Díszfű utca - Kond vezér utca - Máriaremetei út

Pesthidegkút sport- és egészségcentrum területe:0,99 km2.

A megvalósuló fejlesztési akciócsomag átfogó célja olyan kulturált, környezeti ártalmaktól mentes, nagykiterjedésű, infrastrukturálisan jól ellátott létesítmények és programok biztosítása a kerületrészi, kerületi vagy agglomerációs sportolási, rekreációs és kulturális igények kielégítésére, amelyek fenntarthatósága biztosítható a kertváros lakófunkcióinak bővítése nélkül.Az akcióterületi beavatkozások részletes céljai:

- a sport- és egészségcentrum létesítésével a kerületi és az agglomeráció lakosságának sportolási és szabadidős igényeinek kielégítése, az ehhez kapcsolódó – jelenleg hiányzó – szolgáltatások pótlása; a HSC futballklub utánpótlás csapata számára megfelelő edzési és mérkőzési lehetőség biztosítása a műfüves futballpályán és a kapcsolódó létesítményeken (4.1);

- a wellness- és konferenciaközpont, valamint az irodai funkciók betelepítése révén helyi munkalehetőségek teremtése, a pénzügyi és vendéglátóipari szolgáltatások számának növekedése (1.1);

- a kerületi közösségi, kulturális és egészségügyi szolgáltatások területi eloszlásának kiegyensúlyozottabbá tétele a Kultúrkúria funkcióbővítése és a mentőállomás létrehozása révén (4.2);

- a jelenleg is létező és az újonnan kialakított funkciókat hordozó közösségi terek élettel teli egységbe szervezése a kapcsolódó közterületek megújításával (3.1);

- a kerületrész felszíni csapadékvíz-elvezetési problémáinak enyhítése (3.3);- a külpontos kerületrész közlekedései nehézségeinek enyhítése a lakófunkcióval

ellentétes irányú (de legalább semleges) gépjárműforgalmat generáló fejlesztések létrehozásával, valamint a biztonságos gyalogos közlekedés feltételeinek megteremtése (2.1, 2.2).

A sport- és egészségcentrum, valamint a kapcsolódó fejlesztések megvalósulásának hatására a kerületrész szerepköre kibővül a verseny- és szabadidősport, illetve a rekreáció funkcióival, továbbá erősödnek a kulturális és művészeti vonatkozások. Ezáltal a kerületben a közösségi funkciók elhelyezkedése arányosabbá válik.A kerületrész települési funkcióinak kiegészülésével javulnak a helyi munkalehetőségek, csökken a belső kerületrészek felé irányuló hivatásforgalom, csökken a környezeti terhelés. Mindez – szoros kapcsolatban a Pesthidegkút városi alközpont akcióterület fejlesztéseivel és azok eredményeivel – jelentősen csökkenti a kerületrész külpontos elhelyezkedéséből adódó hátrányokat, és összességében az itt lakók életkörülményeinek javulását hozza magával.Az akcióterületi beavatkozások sikeressége ugyanakkor meghatározza a külterületek fejlesztési lehetőségeit is.Az akcióterületen az elmúlt néhány évben megvalósult fejlesztések nem kapcsolódnak ugyan szorosan a sport- és egészségcentrum kialakításához, azonban az e fejlesztések eredményeképpen létrejövő közösségi szolgáltatások harmonikusan kiegészíthetik a sportolási és szabadidős lehetőségeket.- Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti Központ létrehozása:

A művelődési központot az egykori Forgách kúria klasszicista épületének felújításával, valamint egy új (Nívó-díjas) épületszárny megépítésével tették alkalmassá művelődési, kulturális és művészeti feladatainak ellátására. Az intézmény 2005-ben nyitotta meg kapuit.

- Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium felújítása: A fejlesztés keretében a Szabadság úti 23. sz. alatti iskola új tornateremmel bővült.

- Széphalom bevásárlóközpont létrehozása magánberuházás révén.- A kerületrész csatornarendszerének létrehozása.Az akcióterületen 2007-2013 között tervezett fejlesztések központi magját, az uszodát és labdarúgásra alkalmas műfüves nagypályát, valamint wellness szolgáltatásokat és irodafunkciókat egyaránt magába foglaló sport- és egészségcentrum létrehozásához kapcsolódó projektek jelentik, amelyekhez további kisebb projektek kapcsolódnak. Az előbbi fejlesztési csomagot az önkormányzat magántőke bevonásával kívánja megvalósítani és üzemeltetni is, azonban kiemelt prioritás az is, hogy a magánberuházó ne valósíthasson meg az önkormányzat és a lakosság igényeivel ellentétes fejlesztéselemeket (pl. ne telepíthessen a területre további lakófunkciót).A sport- és egészségcentrum kialakításának projektcsoportja a következőket foglalja magába:

- A terület rendezési tervének kialakítása: Kerületi Szabályozási Terv készítése a sportolási célra hasznosítható építési övezet tekintetében, figyelembe véve az

illeszkedést a kertvárosi övezet arculatához és a helyi lakossági elképzelésekhez is.

- A projektcsomag előkészítésére külső projektcég bevonása: a városüzemeltetési társaságnak hasonló projektekben jártas szakértők segítségével kell vizsgálnia az ingatlanok hasznosíthatóságát, az üzemeltetés kérdéseit, valamint ezek jogi és gazdasági vetületeit. Az előkészítés eredményeinek függvényében az érintett ingatlanok értékesítése vagy a beruházás PPP-konstrukcióban való lebonyolítása.

- A jelenlegi Szabadság úti sporttelep funkcióbővítő rehabilitációja: a Szabadság út - Kadarka utca - Áchim András utca - Máriaremetei út között elhelyezkedő ingatlanegyüttesen:

o létrehozandó egy legalább 33 m hosszú uszoda lakossági és tanuszoda-funkciókkal;

o műfüves nagypálya kialakításával rehabilitálandó a futballpálya, amelyet a továbbiakban is a HSC és utánpótláscsapata használ majd edzéseik és mérkőzéseik lebonyolítására, valamint a lakossági szabadidősport színtereként is működik;

o wellness, konferencia- vagy irodafunkciók betelepedésére alkalmas épületegyüttes létrehozása;

o további szabadidős sportok gyakorlására alkalmas funkciók létrehozása;- A projektekhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés: az uszoda kifolyó vizének

elvezetésével egyidejűleg megoldható a terület felszíni csapadékvíz-elvezetési problémája is az érintett vízmennyiség Paprikás-patakba való bekötésével a Máriaremetei út - Sólyomvölgy utca -Bölény utca vonalán.

Ezen felül az akcióterületen a következő fejlesztések valósítandók meg:- Klebelsberg Kuno Művelődési, Kulturális és Művészeti központ

funkcióbővítése: a Templom utca alatti művelődési központban további hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális rendezvények, kiállítások, nyelvi képzések és egyéb tanfolyamok szervezésére van lehetőség.

- Mentőállomás létrehozása: a kerületrész jelenleg nem rendelkezik saját mentőállomással, a BAH-csomóponttól induló mentőautók kiérési ideje körülbelül 20 perc, ezért a hidegkúti lakosság helyzete kedvezőtlen a sürgősségi betegellátás szempontjából. Az önkormányzat adja a telket egy kétállásos, 24 órás szolgálatot biztosító mentőállomás létrehozásához, illetve a beruházás jelentős részét. Az üzemeltetést a kerület nem tudja biztosítani, ebben az OMSZ – vagy szükség esetén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – partnerségére számítanak.

- Közlekedésfejlesztés: A Hidegkúti út - Máriaremetei út csomópontjának jelzőlámpás szabályozása indokolt, ezáltal szabályozhatóvá válik a kerületbe az agglomerációból (Solymárról) érkező forgalom.

Az akcióterületi fejlesztések indikatív költségei:Tevékenység Költség (ezer Ft)Terület szabályozási terveinek elkészítése 10.000*Fejlesztést előkészítő tanulmányok készítése 15.000*

Sporttelep funkcióbővítő rehabilitációja 30.000 + magántőkeWellness- és konferenciaközpont, irodaház kialakítása

magántőkeCsapadékvíz-elvezetés megoldása 700.000Közterület-rendezés, parkolókapacitás bővítése

50.000Klebelsberg K. Művelődési Központ funkcióbővítése

100.000Mentőállomás létrehozása 120.000Közlekedésfejlesztés 100.000

Összesen 1.125.000+ magántőke

*becsült érték állt rendelkezésreLátó-hegy és környékének közlekedésszervezés központú megújításaAz akcióterület a Törökvész, Csatárka, Zöldmál és Szemlőhegy városrészek metszéspontjában terül el, magába foglalva a Ferenc-hegyi kiserdő és az alatta húzódó barlangrendszer (a Szemlő-hegyi barlang egy része felszerelés nélkül is látogatható) fokozottan védett és kiemelten közcélú zöldterületét is. Bár itt található a kerület viszonylag kis számú panelháza is, az akcióterület jellemzően dombvidéki lakóövezet, viszonylag kevés közintézménnyel (Móricz Zsigmond Gimnázium, Törökvész úti Általános Iskola, Központi Kémiai Kutatóintézet, Fővárosi Önkormányzat Cseppkő utcai Nevelőotthona, stb.) és bevásárló központokba (Rózsadomb Center, Rózsakert Bevásárlóközpont) tömörülő kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatásokkal.

Látó-hegy akcióterület (AT4) határai:

Gábor Áron utca - Pusztaszeri út - Ferenchegyi utca - Zuhany utca - Felső-zöldmáli út - Pitypang utca - Csatárka út - Csatárka köz - Cseppkő utca - Verecke lépcső - Ruthén utca - (nincs közterület) - Vöröstorony lépcső - Vöröstorony utca - Kapy út - Gárdonyi Géza utca - Törökvész lejtő - Tövis utca

Terület:0,8 km2.

A kerületrész egészéhez hasonlóan az akcióterület fejlesztéseit is a markáns kertvárosi karakterből adódó szükségletek határozzák meg. Elsősorban a forgalomcsillapítás, a közlekedésbiztonság, illetve a tömegközlekedés fejlesztése iránti igény jellemző a területre, valamint a természeti környezet megóvása és a barlangokhoz kapcsolódó idegenforgalom fejlesztése a fő feladat. Ebből adódóan az megvalósítandó

fejlesztéscsomag átfogó célja a kerületrész megközelítési viszonyainak javítása, az igen kedvező lakókörnyezet és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások színvonalának megőrzése, valamint a turisztikai vonzerőt is képviselő természeti környezet védelme.Részletes célként kitűzendő

- az akcióterületen áthaladó, döntően hivatásforgalom zsúfoltságának és a torlódások csökkentése a csomópontok kapacitásbővítése révén (2.1);

- a biztonságos gyalogos forgalom biztosítása (2.2);- a természeti értékek védelme és állapotmegóvása mellett a bennük rejlő

idegenforgalmi potenciál kiaknázása (3.2, 1.2);- a lakófunkciót kiegészítő oktatási szolgáltatások fejlesztése (4.3);- az infrastrukturális feltételek biztosítása (3.3).

A fejlesztések hatására a Középső dombvidék kertvárosi karaktere megőrizhető, a közlekedés racionalizálása és a szolgáltatások színvonalának fenntartása nemcsak javítja az „alvóváros” lakókörnyezetét, de a kerületrész presztízsének további emelkedését eredményezi, ami az ingatlanárakban is megnyilvánul.Az erdős területek és a barlangok természeti értékeinek megőrzése és hosszú távú fenntarthatósága a kerületet, sőt a főváros egészét érinti.Az akcióterületen lezajlott korábbi beavatkozásokat szintén a fent említett szükségletek indukálták. Az elmúlt években megvalósult fejlesztések a következők:- Forgalmasabb utak felújítása:

Az elmúlt években a Törökvész út és a Pusztaszeri út részleges felújítása történt meg, ami jelentősen javította a környék gépjárműforgalmát.

- Körforgalom építése:A Törökvész út - Gábor Áron utca - Pusztaszeri út - Muraközi utca kereszteződésében, az ún. Pusztaszeri köröndnél 2006-ban a kerület beruházásában. A rendelkezésre álló terület lehetővé tette, hogy a körforgalomban két direkt összekötő ág kerüljön kialakításra. A körforgalom jelentősen javította a forgalom biztonságát, illetve lerövidítette a csúcsforgalom idején a várakozási időt.

- Lakótelep-rehabilitáció:A területen a Panel Plusz program keretében megvalósult a 10 emeletes panel toronyházak felújítása és egységes színűre festése.

- Pitypang utcai Általános Iskola és Óvoda bővítése.- Magánberuházás keretében jött létre a Rózsakert Bevásárlóközpont (Gábor Áron utca) és Rózsadomb Center (Törökvész út - Csatárka utca).A 2007-2013 között tervezett akcióterületi fejlesztések a terület közlekedésközpontú megújulását célozzák. A közlekedés fejlesztését szolgáló projektek a következők:

- Körforgalom építése: jelenleg a Kapy utca - Törökvész út - Csatárka út - Verecke lépcső kereszteződésében lévő viszonylag nagy forgalmi csomópont előtt minden irányban torlódnak a gépkocsik. A körforgalommá való átépítéssel az ötágú csomópont áteresztő képességének javítása 4 irányban javítható. Sor kerülhet továbbá a Törökvész úton közlekedő autóbuszok előnyben részesítésére is.

- Forgalomtechnikai szabályozás: a Gábor Áron utca Törökvész utca és Tövis utca közötti szakaszán a rendszeres szabálytalan parkolások fizikai

megakadályozása szükséges. A forgalmi helyzet egyértelművé középszigetek, gömbüvegsorok beiktatásával tehető.

- Védett gyalogátkelőhely kialakítása a Pusztaszeri út - Vend utca kereszteződésében jelzőlámpák és középsziget kialakításával.

Ezekhez kapcsolódóan valósul meg továbbá- A Törökvész úti Általános Iskola fejlesztése: az iskola területén tanuszoda

kialakítása, amelyet a tárt kapuk program keretében más iskolák tanulói, hétvégén pedig a lakosság is használhat majd.

- A kerületben található barlangok közötti összefüggés feltárása: a fokozottan védett Ferenc-hegyi kiserdő alatt elterülő Ferenc-hegyi barlangrendszer és a kerület, illetve a szomszédos III. kerület felszíne alatt elhelyezkedő József-hegyi, Szemlő-hegyi, Pálvölgyi, és Mátyás-hegyi barlangok közötti feltételezett kapcsolat megtalálása révén Európa legnagyobb barlangrendszere tárható fel, amely a világörökség méltó részévé tehető. A projekt partnerséget kíván a Közép-Duna-völgyi Természetvédelmi Felügyelőséggel, valamint a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesülettel.

Az akcióterületi fejlesztéseket mintegy kiegészíti a Szépvölgyi rész 2010-re várható fővárosi infrastruktúra-fejlesztése: a szükséges engedélyek megszerzése után a Szépvölgyi út csatornázása a Fenyővölgyétől a Selyemakác utcáig, valamint az ott lévő 4 utca szennyvíz-csatornarendszerbe való bekötése indokolt.Az akcióterületi fejlesztések indikatív költségei:Tevékenység Költség (m Ft)Körforgalom építése 120.000Gyalogátkelőhely létrehozása 5.000Forgalomtechnikai szabályozás 15.000Iskolák fejlesztése 200.000*Barlangrendszer összefüggéseinek feltárása

10.000*

Infrastruktúra-fejlesztés főváros

Összesen 350.000 + főváros

*becsült érték állt rendelkezésre.Pasarét közlekedésszervezés központú megújításaAz akcióterület a Szilágyi Erzsébet fasor és a Hűvösvölgyi út északi oldalán terül el, a kerületrész egészéhez hasonlóan döntően családi házas beépítésű lakóövezetet foglal magába. Központi területe a 2000-es évek elején felújított Pasaréti tér és az ott kialakított városi alközpont. Alapvetően a – külső kerületrész és az agglomeráció felől érkező áthaladó forgalomból adódó – túlterhelt közlekedési helyzet, a közterületek viszonylagos rendezetlensége és a közműhiányosságok (csatornarendszer) okoznak gondot az itt lakóknak. Az akcióterületen olyan fejlesztéseknek kell megvalósulniuk, amelyek úgy biztosítják a kertvárosi övezet élhetőségét, hogy nem hozzák magukkal a lakófunkciónak – a kerületrész kapacitását meghaladó – további bővülését. Ezért a területen található Hidász utcai HM3-ként ismert fedeles Honvéd Lovarda volt katonai létesítményének is a lakófunkciótól eltérő polgári funkciót kell találni (pl. konferenciaközpont, rekreációs vagy irodai funkciók betelepítésével).

Pasarét akcióterület (AT5) határai:

Gábor Áron utca - Bimbó út - Kapy utca - Csalán utca - Cirok utca - Pasaréti köz - Keskeny utca - Kuruc utca - Tárogató út - Hűvösvölgyi út - Szilágyi Erzsébet fasor

Pasarét akcióterület területe:1,22 km2.

A pasaréti akcióterületen megvalósítandó fejlesztések átfogó célja annak közlekedésfejlesztés központú megújítása, valamint a lakófunkció kapacitásokat meghaladó terjeszkedésének megakadályozásával és a lakossági szolgáltatások körének bővítésével a terület magas presztízsének megőrzése. További cél az önkormányzat számára, hogy az infrastruktúra kapacitásbővítése révén lehetőség legyen a kerületrészen található „beragadt” ingatlanvagyon felszabadítására, és ezzel további fejlesztési források megnyitására.Az átfogó cél elérése a következő részletes célok közvetítésével megvalósítható:

- a legforgalmasabb csomópontok és útszakaszok kapacitásbővítése segítségével az áthaladó, döntően hivatásforgalom zsúfoltságának csökkentése és a torlódások elkerülése (2.1);

- a biztonságos gyalogosforgalom és a versenyképes tömegközlekedés és környezetkímélő közlekedés feltételeinek biztosítása (2.2, 2.3);

- a Honvéd Lovarda volt katonai ingatlan-együttesének polgári célú hasznosítása révén vendéglátó funkciók, konferenciaközpont stb. kialakítása, és ezzel összefüggően az idegenforgalom fejlesztése (1.1, 1.2);

- a lakóövezetet kiszolgáló oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése (4.3);

- a lakófunkció kapacitását növelő infrastrukturális feltételek megteremtése (3.3).A fejlesztések eredményeképpen a Középső dombvidék kertvárosi karaktere megőrizhető, a közlekedés ésszerűbbé tétele és a szolgáltatások körének bővítése a terület és a kerületrész egészének presztízsnövekedését idézi elő, ami az ingatlanárakban is megnyilvánul.A közlekedési feltételek javítása a külső kerületrész várostestbe való integrációját is segíti, enyhítve az annak külpontos elhelyezkedéséből adódó hátrányokat.Megelőző fejlesztések közül kiemelkedik a Pasaréti téri városi alközpont kialakítása.

Az akcióterület központjának létrehozására az ezredfordulón került sor a Pasaréti tér teljes felújításával. Ez a csomópont körforgalmas kialakítását, az 5-ös autóbusz műemlék végállomás-épületének rekonstrukcióját és átépítését foglalta magába, melyek eredményeképpen értékelhető közösségi tér jött létre, amely a bevásárláson túl a szabadidő eltöltésére alkalmas létesítményeket is

tartalmaz. A körforgalom közepén elhelyezkedő rózsakert és Mária-szobor szintén hozzájárult a tér fenntartható attraktivitásához.

További beavatkozások révén valósult meg a- Fenyves utcai Általános Iskola bővítése és a- Pasaréti út 100. alatti vegyes rendeltetésű épület rekonstrukciója.Akcióterületi fejlesztések 2007 és 2013 között:1. Közlekedés- és közterület-fejlesztéssel kapcsolatos projektek:

- Gépjármű forgalom terhelésének csökkentése: a Hűvösvölgyi úton a Budagyöngye felőli irányból 2 egyenes és egy elfogyó jobbra kanyarodó sáv kerül kialakításra, miáltal a Kelemen László utca - Hűvösvölgyi út jelzőlámpás csomópontjának áteresztő képessége javítható. További kapcsolódó tevékenység a Kelemen László utcai kishíd újjáépítése (szélesítése nem gazdaságos).

- Zöldfelület-fejlesztés a Pasaréti téri városi alközpontban a Páduai Szent Antal Plébániatemplom előtti kis területen indokolt, illetve szükséges a közterületi parkolók felújítása is.

- Tömegközlekedés fejlesztése: a 91-es autóbusz vonalának meghosszabbítása a Szilágyi Erzsébet fasorig (lehetőség szerint a János Kórházig) a szükséges megállók kiépítésével.

2. Kertvárosi jelleg funkcióbővítő megőrzését szolgáló projektek:- Honvéd Lovarda hasznosítása: a Hűvösvölgyi út - Riadó utca - Pasaréti út -

Hidász utca által határolt területen található a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában álló, HM3-ként is emlegetett ingatlan-együttes, ahol a lovassport művelői számára is otthont adó Honvéd Lovarda üzemelt. 2005 óta a terület bérlője az önkormányzat, de a területet a Pasaréti Lovas Hagyományőrző Kht. számára adta albérletbe, amely azt eredményesen és funkciójának megfelelően működteti. A HM a területet értékesíteni kívánja. Az önkormányzat a beépítés szabályozása révén tudja befolyásolni annak további funkcióját. A kerület elsődleges célja, hogy a területen lakófunkción kívüli fejlesztés valósuljon meg, lehetőleg sport- és rekreációs funkciók vagy irodafunkciók, konferenciaközpont stb. betelepülésével.

- Egészségügyi intézményi fejlesztés: a Pasaréti úti gyermekrendelő felújítása- Oktatási intézményi fejlesztés: a Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és

Gimnázium Pasaréti út 191-193. alatti épületegyüttese komplex rehabilitációra szorul az életveszélyes állapotú ún. Claps épület bontása, egy aula és tornaterem létrehozása megvalósításával.

- Pasaréti téri kiskereskedelmi egységek fejlesztése.

Az akcióterületi fejlesztéseket egészíti ki a főváros 2010-re tervezett infrastruktúra-fejlesztésre irányuló beavatkozása, amelynek révén megvalósul a Szalonka völgy csatornázása. A fejlesztést követően lehetőség nyílik a terület járdáinak kialakítására is önkormányzati forrásból.

Az akcióterületi fejlesztések indikatív költségei:Tevékenység Költség (m Ft)Kelemen L. utca - Hűvösvölgyi út csomópont fejlesztése

200.000

Zöldfelület-fejlesztés és parkolókapacitás-bővítés

50.000

Tömegközlekedés fejlesztése 10.000Kiskereskedelem fejlesztése 50.000*Gyermekrendelő felújítása 75.000Pasaréti úti iskola felújítása 500.000Honvéd Lovarda hasznosítása magántőkeKapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés 100.000

Összesen 985.000 + magántőke

*becsült érték áll rendlekezésre.

Óbuda-Újlak funkcióbővítő rehabilitációjaAz akcióterület a bel-budai kerületrész Margit hídtól északra fekvő, Dunához közeli és a Rózsadomb alatt elterülő része, amely a Szépvölgyi út vonalán érintkezik Budapest III. kerületével. Az akcióterület a belváros legrosszabb helyzetben levő területe, amelyet egyaránt sújtanak a közlekedési problémák, az erős légszennyezettség, a rossz utak és leromlott lakóépületek, illetve a szolgáltatásokkal való elégtelen ellátottság. A terület gazdasági potenciálja a Budai hegyekből eredő, a Duna partján felszínre törő termálvízkincs, amelyet az itt található a Lukács-fürdő és az ORFI is felhasznál, és amely a Császár-Komjádi Uszodának és a Budai Irgalmasrendi Kórháznak is rendelkezésére áll. Jelenleg azonban a termálvíz és a gyógyfürdők turisztikai fejlesztésében rejlő lehetőség javarészt kihasználatlan (az akcióterület egyetlen szállodája a Császár Hotel).

Óbuda-Újlak akcióterület (AT6) határai:

Árpád fejedelem útja - Szépvölgyi út - Pusztaszeri út - Csejtei utca - Szeréna utca - Apostol utca - Gül Baba utca - Üstökös utca

Óbuda-Újlak területe:0,61 km2.

Az akcióterület fejlesztéseinek átfogó célja olyan komplex funkcióbővítő rehabilitáció megvalósítása, amelynek eredményeképpen javulnak a terület városi szintű ellátási viszonyai és környezeti feltételei, közösségi terei élettel töltődnek fel, a termálvízkincsre alapozva jelentősen növekszik a kerületrész idegenforgalmi

vonzereje, valamint a Duna-part épületegyüttesének Duna felőli látványa valóban méltóvá válik az UNESCO által kinyilvánított világörökségi minősítéshez. További cél, hogy az akcióterületi fejlesztések a III. kerület érintkező városközponti területeit érintő beavatkozásokkal összhangban valósuljon meg, és ezek együttes eredményeként egy, a kerülethatáron átívelő, erőteljes városi funkciókat tömörítő, élettel teli tér alakuljon ki.Az átfogó célt a következő részletes célok szolgálják:

a terület történelmi értékű épített környezetének, műemléki építészeti együtteseinek a városarculat számára is többletet adó rehabilitációja valósuljon meg (3.2);

a turisztikai funkciók bővülése gyógykomplexum létrehozása, valamint a vendéglátó és szálláshelyek számának és minőségének bővítése révén (1.2);

a központi helyen lévő, jól megközelíthető sportolási és rekreációs lehetőségek színvonalának javulása, a szabadidős és turisztikai funkciók összekapcsolódása (4.2);

a közterületek rehabilitációja és a közlekedésszervezési beavatkozások révén csökkenjen a gépjárműforgalom terhelése, váljon biztonságosabbá a gyalogos és kerékpárok közlekedés, alakuljanak ki élettel teli közösségi terek és gondozott zöldfelületek (2.1, 2.2, 3.1);

a budai fonódó villamosjáratok fejlesztése révén a kötött pályás közösségi közlekedés vonzó alternatívája legyen a személygépjármű-használatnak, csökkentve a levegő szennyezettségét és a zajterhelést (2.3, 3.3).

Az akcióterület funkcióbővítő megújulásának hatására a terület arculata pozitív irányban változik, a kerület városi szintű szolgáltatásai kibővülnek és színvonaluk emelkedik – a sportolási és rekreációs lehetőségek a Duna-partról könnyen megközelíthetőek lesznek –, csökken a levegőszennyezettség és a zajterhelés. Érezhetően javulnak a mind a gépjármű-, mind a tömegközlekedés feltételei, csökken a forgalom terhelése, minek következtében a kerületrész lakókörnyezete élhetőbbé, komfortosabbá és vonzóbbá válik.A funkcióbővülés és a jó közlekedési viszonyok mellett megnő a terület turisztikai vonzereje: az idegenforgalmat kiszolgáló fürdők, vendéglátó egységek és szálláshelyek forgalma és bevétele növekszik. A vitalizációval párhuzamosan az ingatlanárak növekedése várható.Az akcióterületi beavatkozások eredményei összekapcsolódnak mind a bel-budai városközpont (és a Moszkva tér) fejlesztéseinek, mind a III. kerület érintkező városközponti fejlesztéseinek eredményeivel, egymást katalizálják egy összefüggő, erőteljes városi funkciókat tömörítő, élettel teli teret hozva létre.Az elmúlt években az akcióterületen az alábbi fejlesztések valósultak meg:- Útburkolatok felújítása:

Az észak-dél irányú forgalom jelentős részét átvezető Lajos utca és Árpád fejedelem útjának felújítása az elmúlt években megtörtént. Befejeződött továbbá a kerületi tulajdonú és üzemeltetésű utcák jelentős részének burkolat-felújítása is.

- Termálvíz-vagyon felmérése:

A Frankel Leó utca 48. sz. alatti ingatlanon található Molnár János barlang jelenleg is kutatás alatt áll. A barlang termálvíz-bázisa nem csak a jelenlegi felhasználókat képes ellátni, hanem fejlesztést is lehetővé tesz

- Kolozsvári Tamás úti sportcentrum részleges rekonstrukciója- Újlaki Általános Iskola felújítása

Az iskola rekonstrukciója és bővítése 2003-ban valósult meg önkormányzati forrásból.

- Szociális bérlakásépítés:A Bécsi úton 2001-ben állami támogatással 50 szociális bérlakás épült fel.

- Frankel Leó utcai egészségügyi intézmény akadálymentesítése.- Duna-parti kerékpárút kialakítása kapcsolódva az Eurovelo kerékpárút-hálózathoz.Az akcióterületen a 2007-2013 periódusban a következő fejlesztések valósulnak meg:

Közlekedésfejlesztés: Szépvölgyi út - Bécsi út, Szépvölgyi út - Lajos u. csomópontokban a torlódás csökkentése forgalomtechnikai felülvizsgálat révén (keresztmetszeti elrendezés, sávirányítás megváltoztatása, sávok meghosszabbítása, autóbusz megálló/végállomás elhelyezése partnerségben a III. kerület önkormányzatával).

Gyalogos közlekedés biztonságának fejlesztése: Zsigmond tér jelzőlámpás szabályozása az Ürömi út - Bécsi út - Frankel Leó utca csomópontjában.

Budai fonódó villamosjáratok fejlesztése: a BKV paraméterkönyve értelmében 2009-2010 között megvalósul a 17-es villamos vonalának meghosszabbítása a Török utcán keresztül a 4-6-os villamosvonalhoz kapcsolódva Moszkva térig, valamint a Batthyány téren a 19-41es villamosvonalhoz kapcsolódva az Etele térig. A fejlesztés jelentős, a gépjárműforgalom esetében is forgalomtechnikai beavatkozásokat implikál a Frankel Leó út, Üstökös utca, valamint a Margit híd körzetében.

Zöldfelületek fejlesztése: park létesítése a Gül Baba utca - Kolozsvári Tamás utca közötti rendezetlen közkert-övezetben. A területre külön szabályozási terv vonatkozik, amely a Frankel Leó úti lakóövezet bővítését, illetve a terület alsó szakaszának kiránduló-útvonalként való megépítését tartalmazza. A fejlesztés megvalósításához a főváros együttműködése szükséges.

Kolozsvári Tamás utcai sportcentrum fejlesztése: 2008. szeptember 1-ig e területen működik a II. Kerületi Önkormányzat Sport- és Szabadidőcentruma. A terület kiválóan alkalmas a verseny-, az iskolai, és a tömegsport céljaira, itt működik a II. Kerületi Utánpótlás Futballklub (UFC). Tervezett fejlesztések: egész évben használható műfüves nagypálya, mellette kispálya, futókör stb. létrehozása. A terület fejlesztését magántőke bevonásával javasolt megvalósítani.

Lakóépületek rehabilitációja: a területen három műemlékingatlan is az önkormányzat tulajdonában áll (Frankel Leó út 36., 46., 50-52.). Ezek állapota a közepestől az életveszélyesig terjed, problémájukat rendezni kell. További cél a Bécsi út - Cserfa utca - Ürömi út - Felhévízi út által határolt ingatlan-együttes fejlesztése, ahol jelentős önkormányzati tulajdoni érdekeltség is van.

Idegenforgalom fejlesztése: a felszín alatti vizek nyomvonalának megállapítása, a területen rendelkezésre álló termál/gyógyvíz vagyon hasznosítása,

gyógykomplexum kialakítása. A műemléki-történelmi fürdők esetében a legfontosabb feladat a jelenlegi értékek megőrzése, melyeknek mind a hazai betegellátásban, mind a szolgáltatásban jelentős szerepük van: jelenleg folyik a Lukács-fürdő rehabilitációja, amely a felújítás nyomán a városkép meghatározó elemévé válik.

Az akcióterületi fejlesztések indikatív költségei:

Tevékenység Költség (ezer Ft)Közlekedés-fejlesztés 50.000Gyalogos közlekedés fejlesztése 50.000Kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése BKVZöldterület-fejlesztés 250.000Kolozsvári Tamás úti sportcentrum fejlesztése 500.000Lakóépületek rehabilitációja és az idegenforgalom fejlesztése

500.000 – 2.500.000 között

Összesen 1.350.000 – 3.350.000 között + BKV

Akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendjeAz akcióterületek fejlesztési sorrendje a következő szempontok együttes figyelembevételével került megállapításra:

- a beavatkozás vonzáskörzetének nagyságao a kielégíthető lakossági igények mérete és jellege;o a fejlesztések gazdasági és társadalmi hatásainak hatóköre;

- az akcióterületi fejlesztések komplexitásao a funkcióbővítés mértéke;o a különböző fejlesztés típusok kiegyensúlyozottsága;

- az egyes fejlesztések előkészítettsége;- a megvalósítás várható ütemezése;- a fejlesztések forrásigénye és a szükséges források rendelkezésre állása.

A priorizálás eredményeképpen – mind a beavatkozás területi és lakosságszám szerinti hatókör, mind a fejlesztés komplexitása tekintetében – a Bel-Buda városközpont funkcióbővítő rehabilitációját célzó akcióterület került a rangsor élére. A nevezett akcióterületen megvalósuló fejlesztések ugyanis nemcsak a kerületrész, hanem az egész kerület, sőt Budapest egésze szempontjából jelentősek – az egész kerület arculatát és a kerületi lakosság életminőségét javítják a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, az élhető környezet biztosítása és a társadalmi kohézió erősítése tekintetében egyaránt. Ugyanakkor ezen akcióterület fejlesztései azok, amelyek a leginkább előkészítettek.Ezt követik a külső kerületrész külpontos elhelyezkedéséből adódó hátrányainak kompenzálását célzó akcióterületek (Pesthidegkút városi alközpont és Pesthidegkút sport- és egészségcentrum), amelyek hatóköre a kerületrész mellett jelentősen érinti az agglomerációs településeket is. E két akcióterület fejlesztéseit egymással párhuzamosan vagy szorosan egymásra épülve indokolt megvalósítani (amit az

előkészítettség is alátámaszt), így a kerületrész közlekedési nehézségei, infrastrukturális hiányosságai és a szolgáltatások elégtelenségei is ellensúlyozhatók.Végül, de nem utolsó sorban említendő a fennmaradó három akcióterület, amelyek esetében a tervezett fejlesztések viszonylag kismértékű komplexitása (Látó-hegy és környéke, valamint Pasarét megújítása egyaránt a közlekedés-szervezési elemeket helyezi előtérbe) vagy az előkészítettség viszonylag alacsony foka, a régészeti feltárási kötelezettségek és a magas forrásigény akadályozza a mielőbbi megvalósíthatóságot.A stratégia megvalósíthatóságaIngatlangazdálkodási tervAz ingatlanvagyon hasznosításának stratégiai elveiAz önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon értékesítése jelentős forrást képezhet a közösségi célú területfejlesztés számára, azonban e forrásigény nem képezheti az ingatlangazdálkodás egyedüli kritériumát, hiszen az önkormányzati vagyon folyamatos felélése néhány éven belül akár a feladatellátást veszélyeztető helyzetet eredményezhet. Ennek értelmében az önkormányzati ingatlanok eladása helyett – amennyiben ez lehetséges – azok jövedelmező hasznosítása (értéknövelő beruházás, rehabilitáció, bővítés stb.) preferált, a városfejlesztési célokkal fejlesztésekkel összhangban. Fontos teendő továbbá egy naprakész ingatlanvagyon-nyilvántartási rendszer kialakítása, valamint a tulajdonviszony vagy telekhatár tekintetében „problémás” ingatlanok helyzetének tisztázása is.A II. Kerület Önkormányzatának ingatlanvagyona 987 bérlakást, 960 egyéb helyiséget, 394 önálló helyrajzi számú forgalomképes telket, valamint a kerületi tulajdonban lévő közterületeket és közparkokat foglalja magába. A egyes ingatlancsoportok hasznosítására vonatkozó stratégiai elképzelések a következőképpen foglalhatók össze:- Lakásvagyon: Az önkormányzat tulajdonában 987 bérlakás áll (ebből állami támogatással épült 50, forgalomképtelen 12, és üresen áll 95). A lakásgazdálkodás célja olyan mennyiségű és minőségű lakásállomány fenntartása, amely képes maradéktalanul ellátni a kötelező feladatokat, illetve gazdaságosan fenntartható. Ennek érelmében a lakásállomány redukálása (többségében nem önkormányzati tulajdonú társasházakban található forgalomképes lakások eladása) és racionalizálása, valamint a funkció szerinti hasznosítás képezik a lakáskoncepció prioritásait.- Helyiségvagyon: Jelenleg 690 helyiség áll önkormányzati tulajdonban, amelyek jelentős hányadát (460 helyiséget) bérlet útján hasznosítják. A bérlet útján nem hasznosítható (üres) helyiségek jellemzően alagsori- és pincehelyiségek, illetve légoltalmi célú ingatlanrészek. A bérbe adott helyiségek száma, vagyis a költségvetés egyik jelentős bevételi forrása, a bérlők számára történő értékesítés következtében folyamatosan csökken. Ezért a helyiségvagyon hasznosításakor figyelembe kell venni, hogy a véges helyiségvagyon értékesítése a mobil vagyonelemeket és a bérleti díjbevételeket csökkenti, illetve hogy nagy mennyiségű helyiség egyszerre történő értékesítése torzítja a helyiségpiacot, befolyásolhatja a kerületi ingatlanok forgalmi értékét. Ennek értelmében elsősorban a bérleti díjat nem termelő, rossz állapotú helyiségek értékesítése prioritás, míg a többi helyiség esetében a jövedelmező bérbeadás lehet inkább cél.- Telekvagyon: Az önkormányzat jelentős telekvagyona a – jellegüknél fogva forgalomképtelen – közterületeket és közparkokat is magába foglalja. Ezekkel nem számolva jelenleg 394 önálló helyrajzi számú ingatlan (918 427 m2) képezi az

önkormányzat forgalomképes belterületi és zártkerti beépítetlen telekvagyonát. E telekvagyon értékesítése jellemzően a felhalmozási kiadások fedezetéül szolgál, ami a telekszám erős fogyatkozását eredményezi. A telekvagyon bizonyos, kiemelt jelentőségű ingatlanegyüttesei jogi jellegük vagy az önkormányzat céljai miatt nem kerülhetnek értékesítésére. Ilyen például a kerület tulajdonában álló legnagyobb összefüggő ingatlan-együttes a Mária-hegy - Tökhegy térségében, amely szabályozási terv készítése után visszaerdősítendő és a területileg illetékes erdészeti szolgálat kezelésébe állítandó, illetve egy részén üdülőtelkek kialakítása után értékesítendő.- Külön említendők a műemléki védettség, illetve helyi védettség alatt álló ingatlanok. Ezek esetében ugyanis a műemléki védettség nem jelent ugyan forgalomképtelenséget, azonban az önkormányzat tulajdonában álló műemlékek értékesítése alapos megfontolást igényel. A többnyire aggasztó állapotú műemlék ingatlanok esetében a rehabilitáció terheit a leendő tulajdonosok a legtöbb esetben nem tudják finanszírozni, ugyanakkor a műemléki státusz az építéshatósági munkákat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatókörébe utalja át. A műemlékek megőrzésében és rehabilitációjában az önkormányzat felelőssége fokozott, ezért minden segítséget meg kell adnia annak megvalósításához.- Szintén megemlítendő a forgalomképtelen ingatlanok hasznosítása is. A képviselőtestület határozata alapján forgalomképtelennek nyilvánított ingatlanok ugyan nem elidegeníthetőek, jelzáloggal nem terhelhetőek, vállalkozásba nem apportálhatóak, illetve nem szolgálhatnak követelések biztosítékaként, illetve tartozás fedezeteként, ezen ingatlanokat mégis a városfejlesztési célok szolgálatába lehet állítani, amennyiben azok rehabilitációja, funkcióbővítése stb. megvalósul. Ugyanakkor a jogi szempontból forgalomképes, azonban a valóságban nem értékesíthető ingatlanok vagy közművesítés hiányában nem beépíthető telkek esetében azon feltételek megteremtése a cél, amelyek révén a „beragadt” önkormányzati vagyon újra forgalomképessé tehető.Az akcióterületi fejlesztések által érintett ingatlanokA továbbiakban megvizsgáljuk, hogy a fejlesztendő akcióterületen levő önkormányzati tulajdonú ingatlanok közül melyek hasznosítandók:

- eladással, illetve magántőke bevonásával PPP-konstrukcióban,- önkormányzati tulajdonban tartásuk mellett közösségi célú beépítéssel,

rehabilitációval, bővítéssel stb.Felmérendő továbbá, hogy mely egyéni tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának vagy kezelői jogának megszerzése segítheti az akcióterületi fejlesztések megvalósulását, illetve az is, hogy melyek azok az egyéb tulajdonban levő, értékesítésre váró ingatlanok, amelyek esetében az önkormányzat a terület szabályozása segítségével mozdíthatja elő bizonyos közösségi fejlesztési célok megvalósulását.Bel-Buda városközpont akcióterületAz akcióterületi fejlesztésekben érintett a terület majd valamennyi önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő közterülete, azaz a Lövőház utca, Kis Rókus utca, Keleti Károly utca, a Marczibányi tér, valamint a Kitaibel Pál utca, Fényes Elek utca, Fény utca, Káplár utca, Baka utca, Tizedes utca, Ezredes utca, Forint utca, Pengő utca és a Mechwart liget. A terület utcáit jelenleg a zsúfolt gépjármű-forgalom, a parkolási nehézségek, a gyalogos és kerékpáros közlekedési lehetőségek hiánya, a felújítandó

útburkolatok, a közvilágítás gyengesége és a közbiztonság részleges hiányosságai jellemzi. A forgalomtechnikai beavatkozások, burkolatcsere, parkolók kialakítása, közvilágítási korszerűsítések és térfigyelő rendszer kialakítása által a következő helyrajzi számú ingatlanok érintettek: 12103, 12722/2, 13145, 13146/2, 13152/2, 13159/3, 13162, 13361/1, 13166/4, 13181, 13182/1, 13194, 13211, 13233, 13234, 13235/63, 13235/64, 13235/69, 13243, 13268, 13293.A közterületekhez kapcsolódó fejlesztések közül kiemelendő

- a Mechwart liget (hrsz. 13361/1) komplex rehabilitációja, amely a park és a szökőkút felújítását, valamint egy kávézó létesítését is magába foglalja, illetve

- a Lövőház utca Káplár utca és Fény utca közé eső szakasza (hrsz. 13194), amely a gépjárműforgalom megszüntetésével, térkő burkolat kialakításával és utcabútorok elhelyezésével sétálóutcává alakul,

mivel mindkét esetben jelentős zöldfelület-fejlesztés is megvalósul.Az épített környezet megújítását és a közösségi szolgáltatások fejlesztését szolgáló projektek által érintett önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlanokról a következők mondhatók:

- Szükséges a Marczibányi Téri Művelődési Központ (Marczibányi tér 5/a., hrsz. 12722/1) észak-keleti szárnyának felújítása és bővítése, valamint a szomszédos telken található – az önkormányzat, a Vasas-Match Point Kft és a magyar állam osztatlan közös tulajdonát képező – Marczibányi téri sportpályák (hrsz. 12722/2) rehabilitációja és funkcióbővítése. Az előbbi fejlesztést az önkormányzat valósítja meg, az utóbbi hosszút távú bérleti szerződés keretében magántőke bevonásával történik.

- A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (Keleti Károly utca 37-39., hrsz. 12859/3).- Új épület megvásárlása szükséges az Okmányiroda (Margit körút 47-49., hrsz.

13286/0/A/2,3) bővítése érdekében, míg a Polgármesteri Hivatal épületének (Mechwart liget 1., hrsz. 13361/1) fejlesztése középtávon indokolt.

A forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyon tekintetében a hasznosítatlan üzlethelyiségek (hrsz. – kb. 5 db) homlokzatának és belső tereinek felújítása javasolt, ami várhatóan hozzájárul mind az ingatlanok értéknövekedéséhez, mind pedig a bérleti célú hasznosíthatósághoz.Akcióterületen található önkormányzati lakásvagyon értékesítése a beruházás előtt nem célszerű, tekintettel a várható értéknövekedésre. Az értéknövekedés fokozása érdekében javasolt az akcióterületen található társasházak fejlesztésének előnyben részesítése a társasház-felújítási pályázatok keretén belül, ezzel is motiválva a fejlesztést és a magántőke mobilizációját. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások hasznosításának lehetőségeit az akcióterületi fejlesztések megvalósulása után érdemes felülvizsgálni.

Pesthidegkút városi alközpont akcióterületA pesthidegkúti városi alközpontot megteremtő szolgáltatóház és a kapcsolódó közlekedésfejlesztési projektcsomag megvalósításában érintett ingatlanoknak csak egy része képezi az önkormányzat tulajdonát (hrsz-k). Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának első lépéseként további beépítetlen és beépített telkek (hrsz-k) megvásárlása, majd az érintett ingatlanokon lévő épületek bontása szükséges.

A terület szabályozási terve előírja a Rezeda utca (hrsz.) szélesítését, továbbá az Ördög-árok érintett szakaszának (hrsz.) rendezését is.A beruházás megvalósítása, illetve a fenntartás tekintetében egyaránt felmerül a magántőke bevonásának kérdése. A lehetséges alternatívák:

- önkormányzati beruházás, üzemeltetés saját vagy külső cég segítségével;- megszerzett terület versenytárgyaláson való értékesítése;- megszerzett terület PPP-konstrukcióban vagy hosszú távú bérlet formájában

való hasznosítása.Szolgáltatóház kialakításának, a közterület-fejlesztési és közlekedésszervezési beavatkozásoknak összehangoltan kell történniük mind a költséghatékonyság, mind a megvalósíthatóság szempontjából.

Pesthidegkút sport- és egészségcentrum akcióterületA sport- és egészségcentrum kialakítása által érintett terület, azaz a Szabadság út - Máriaremetei út - Áchim András utca - Kadarka utca által lehatárolt ingatlan-együttes (hrsz. 51705, 51726, 51729, 51730, 51733, 51738, 51740, 51741, 51744, 51765, 51787, 51788, 51789, 51793, 51794) az önkormányzat forgalomképes telektulajdonának része. Jelenleg a HSC rossz állapotú futballpályája és kapcsolódó létesítményei találhatók itt, melyek rehabilitációja mellett az önkormányzat uszodát kíván a területen kialakítani. A fentieket is magába foglaló sportcentrum megépítésének feltétele a terület beépítési lehetőségeinek meghatározása. A fejlesztés megvalósítása érdekében a telektulajdon értékesítése megfontolandó, a magántőke bevonásának lehetőségeit (üzemeltetés, PPP-konstrukcióban való beruházás, hosszú távú bérlet formájában való hasznosítása stb.) mérlegelni kell.Szintén az önkormányzat biztosítja a létrehozandó mentőállomáshoz szükséges telket (hrsz.) és a beruházás jelentős részét is.

Látó-hegy és környéke akcióterületA közlekedés-fejlesztéshez kapcsolódó projektek érintik a Kapy utca - Törökvész út - Csatárka út - Verecke lépcső kereszteződésében lévő forgalmi csomópontot (hrsz.-k), a Gábor Áron utca Törökvész utca és Tövis utca közötti szakaszát (hrsz.), valamint a Pusztaszeri út és Vend utca kereszteződését (hrsz.). Fejlesztés valósul meg továbbá a Törökvész Úti Általános Iskola (Törökvész út 67-69, hrsz.) ingatlanán.A természeti értékek megőrzését célzó fejlesztések jóllehet érintik a Ferenc-hegyi fokozottan védett területet, annak kezelője nem az önkormányzat, hanem a Pilisi Parkerdő Zrt.Az akcióterület fejlesztéseit kiegészítő infrastruktúra-fejlesztés a Szépvölgyi részen várhatóan néhány éven belül a jelenleg nem értékesíthető önkormányzati ingatlanvagyon felszabadulását eredményezi.

Pasarét akcióterületA gépjárműforgalom zsúfoltságát hivatott enyhíteni a Hűvösvölgyi út sávszélesítése (hrsz.) és a Kelemen László utcai kishíd rekonstrukciója (hrsz.). További közterületi beavatkozást jelent a Pasaréti téri parkolók rendezése (hrsz.) és a hozzá kapcsolódó zöldfelület-fejlesztés.

Az akcióterületi fejlesztések érintik továbbá a Pasaréti úti gyermekrendelő és a Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskolát és Gimnázium intézményeit magukban foglaló korlátozottan forgalomképes ingatlanokat (hrsz-k).A Honvéd Lovarda fejlesztése önkormányzati tulajdont nem érint (jóllehet az önkormányzat jelenleg bérli, illetve bérbe is adja a területet), azonban jelentős szerepet vállalhat a magántőke-beruházások irányításában a terület beépíthetőségének szabályozása révén.Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a Szalonka-völgy infrastruktúra-fejlesztése következtében várhatóan felszabadul a területen található, jelenleg építési tilalom alatt levő önkormányzati telekvagyon.

Óbuda-Újlak akcióterületAz önkormányzat által megvalósítandó nagyobb léptékű fejlesztések a Gül Baba utca és Kolozsvári Tamás utca közötti vegyes tulajdonú övezetben valósulnak meg. A terület önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanjai a 14903, 14921, 14943/22, 14962/1, 14969/4, 14970/7, 14974, 14981/1, 14981/2, 14982, 14983/2, 14987, 14988, 14991, 15013/2 és 15178/34 helyrajzi számok alatt helyezkednek el. E területen kerül sor a Kolozsvári Tamás úti sportcentrum fejlesztésére (2. ütem), valamint egy park kialakítására és a zöldfelület rendezésére. Ez utóbbi esetében nem cél teljes körű tulajdonjog megszerzése, helyette a fővárossal való partnerség kiépítése javasolt.A közlekedés-fejlesztések szintén számos önkormányzati tulajdonban lévő közterületet érintenek. A kötöttpályás közlekedés fejlesztésével kapcsolatos beruházások fővárosi hatáskörben valósulnak meg, míg a Szépvölgyi út - Bécsi út, Szépvölgyi út - Lajos utca (hrsz.-k) csomópontok fejlesztése a III. kerülettel való együttműködés eredményeképpen jöhet létre.Az akcióterületen lévő önkormányzati tulajdonban lévő lakásvagyonról ugyanaz mondható el, mint a Bel-Buda városközpont esetében: tekintettel a várható értéknövekedésre, a forgalomképes lakások értékesítése nem javasolt a rehabilitáció előtt, ugyanakkor a társasházak esetében mobilizálható a tulajdonosok magántőkéje az önkormányzat által meghirdetett lakóház-felújítási pályázat keretein belül. E tekintetben kiemelt a Bécsi út - Cserfa utca - Ürömi út - Felhévízi út által határolt ingatlanegyüttes fejlesztése, ahol jelentős önkormányzati tulajdoni érdekeltség is van (hrsz. 14807/2, 14823/1, 14823/2, 14825/2, 14829) – a leromlott társasházak felújítása magánberuházás betelepítésével valósítható meg. Elengedhetetlen továbbá a terület három önkormányzati tulajdonban lévő műemléképületének – azaz a Frankel Leó utca 36. (hrsz.), 46. (hrsz. 14489) és 50-52. (hrsz. 14487) alatti ingatlanok – rehabilitációja.

A fentieket összegezve megállapíthatjuk, hogy az akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések az önkormányzat ingatlanait több szempontból érintik. Igen jelentős beruházás, fejlesztés várható az önkormányzat közterületein a közlekedésfejlesztések, valamint a közterületek megújítása következtében, továbbá Pesthidegkút városi alközpont kialakítása esetében jelentős ingatlanvásárlással is számolni kell. Ugyanakkor a beruházások egy része esetében a költségek hosszú távú megtérülése várható, jellemzően azon fejlesztések tekintetében, amelyek megvalósítása vagy fenntartása során magántőke is mobilizálódik. Nem hagyható továbbá figyelmen kívül az sem, hogy a fejlesztések révén a jelenleg „beragadt” önkormányzati ingatlanvagyon

felszabadulása, valamint a területeken található önkormányzati lakás- és helyiségvagyon értéknövekedése prognosztizálható.

Nem fejlesztési jellegű tevékenységekSzabályozás – tervalkuA várospolitikai célok elérését elősegítő eszközrendszer egyik kulcseleme a településrendezési szabályozási folyamat. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény is érzékelteti a településrendezés a város közép- és hosszú távú stratégiájához való hozzájárulását, amikor a 7. § (1) bekezdésében úgy fogalmaz, hogy „A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.” Még jobban rávilágít a településrendezés fontosságára a feladatok részletezése. A (2) bekezdés alapján „A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával:

a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit;b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett;c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.”

Mind a cél, mind a feladatok részletezéséből látszik, hogy a településrendezés több tekintetben is a nem fejlesztési tevékenységek legfőbb pillére. A szabályozás az egyik legnagyobb hozzájárulást azzal tudja nyújtani a várospolitikai célok eléréséhez, hogy szabályrendszerén keresztül biztosítja az államigazgatási szervek, valamint az érintett települési önkormányzati szervek, a szakma képviselői (tervtanács), az érdekképviseleti szervek, az érintett lakosság, valamint a társadalmi szervezetek véleménynyilvánítási lehetőségét.A szabályozás egy másik, a közérdek és a jogos magánérdek harmóniáját biztosító új eszköze a településrendezési szerződés (tervalku). Az eddig nem szabályozott eljárásban az önkormányzat településfejlesztési lehetőségeit növeli, hogy a beruházókkal megállapodást köthet. A fejlesztők számára is fontos előny, hogy az önkormányzat csak a konkrét fejlesztéshez kapcsolódó ellentételezéseket kérheti. A tervalku lehetőséget ad arra, hogy egyes közösségi célok megvalósításához a befektetői (magán) tőke hozzájáruljon, aminek fejében bizonyos építési kedvezményeket kaphat a kerületben. Cél, hogy a szabályozási tervben a tervalkuk lehetősége rögzítésre kerüljön a szabályzási terv várospolitikai rétegében. Ezáltal elkerülhetők a tervalkuk esetleges negatív városképi hatásai és az egyedi ad hoc megállapodásokból eredő korrupció lehetősége is kizárható lesz. Városi marketing-stratégiaA hatékony városmarketing-tevékenység új projektek kidolgozásához, a futó projektek lebonyolításának elősegítéséhez képes hozzájárulni. Ebben az Önkormányzat

elsősorban a kezelésében levő adatvagyon megosztásával lehet hatékony, a beruházásokhoz potenciálisan kapcsolódó adatok, anyagok jelentős része ugyanis elektronikusan is rendelkezésre áll. Ennek megfelelően az Önkormányzat:

honlapján közzéteszi a tervezett programokat, pályázatokat, fejlesztési lehetőségeket,

ezzel párhuzamosan a Budai Polgárban tájékoztatást ad ezekről, lakossági fórumokat rendez a tervezett beruházásokról, szabályozási tervekről.

A GVOP-2004-4.3.2. sz. „Az Önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása” c. pályázaton Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat 166 250 000 forintos támogatást nyert. A pályázat keretében – összhangban az eEurope informatikai célkitűzéseivel – az önkormányzati adatoknak olyan integrálása és felhasználása történik meg, amely elsősorban a kerületi kis- és középvállalkozások versenyképességének fenntartását és fokozását támogatja.A projekt eredményeként megvalósul az önkormányzati adatvagyon felmérése, digitalizálása, klasszifikálása és a másodlagosan hasznosítható adatvagyon-elemek behatárolása. Kidolgozásra kerül az adathozzáférési modell, ennek részeként azok az eljárások és work-flow elemek, amelyek biztosítják az adatvagyon feldolgozását, kezelését és folyamatos naprakészségét. A projekt megvalósítását korszerű IT-technológiai háttér segíti, az adatgyűjtést, annak hatékony és rendszerezett feldolgozását projektmenedzsment eszköz bevezetése támogatja, a publikálást és WEB-alapú elérést integrált intézményi portál biztosítja, a használatot e-learning rendszer segíti.A polgármesteri hivatal tevékenységét az informatikai lehetőségek bővülésének következtében, alapvetően új technológiai környezetbe lehet helyezni. A meglévő, laza kapcsolatban lévő különböző rendszerek helyett a cél az egy logikai rendszerként üzemeltethető, a szakági rendszereket összekapcsoló integrált önkormányzati rendszer. A korszerű IT-technológia lehetővé teszi a rendszerekkel szemben támasztható legkülönbözőbb igények testre szabott kielégítését.A II. kerületi Önkormányzat szolgáltatásainak igénybevételét középtávon a MITS célkitűzéseinek eleget tévő on-line módon is biztosítani kívánja, amely cél elérését egy korszerű integrált rendszer bevezetése hozhatja meg. A fejlesztéssel megteremtődik annak lehetősége, hogy az önkormányzati szolgáltatások lehető legnagyobb része on-line módon elérhetővé váljon.A fejlesztések eredményeképp lehetőség nyílik a közérdekű adatok, anyagok körének bővítésére, a felhasználás megkönnyítésére. Városmarketing szempontból a projekt azok a hozadékai jelentősek, hogy könnyebben hozzáférhetővé válnak:

a beépítés szabályai, feltételei, a területtel kapcsolatos környezeti korlátok, feltételek,

a rendelkezésre álló, biztosítható közműkapacitások, a helyi adók rendszere, az egyes intézménytípusok, szolgáltatók jegyzékei, a bérelhető ingatlanok (térképes megjelenítéssel).

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia városfejlesztési tevékenységeinek megismertetésére többek közt az alábbi eszközök állnak az önkormányzat rendelkezésére:

az IVS közösségi tevékenységeihez (parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához, stb.) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezése;

saját honlap létrehozása a fejlesztéshez látványtervekkel, szavazással, ötletfallal, térképekkel;

Budai Polgár – cikkek, beszámolók, különszám a fejlesztésről; szórólap, információs kiadvány létrehozása; a fejlesztéssel létrejövő övezetben helytörténeti kiállítás annak érdekében, hogy a

kerületi és máshonnan érkező polgárok megismerkedhessenek a kerület múltjával, jelenével, jövőjével. A helytörténeti kiállítást az utcabútorok stílusához illeszkedő táblák egészítik ki.

zenepavilon létesítése a Mechwart ligetben. A polgári élet egyik szimbólumaként is felfogható épület márciustól októberig hétvégenként élő, hétköznap programozott muzsikával várná a Mechwart ligetbe érkezőket. Az élő muzsikát a kerületi zeneiskolák, kamaraegyüttesek mellett vendégmuzsikusok szolgáltatnák. A kialakítandó épület alkalmas lenne nyári hangversenyek lebonyolítására is;

a gépkocsiforgalom elől elzárt területen vagy a Mechwart ligetben létrehozható egy információs pult, ahol – munkahelyeket teremtve - állandó tájékoztatásban részesülhetnének a kerület lakói. Itt térkép, képeslap mellett kerületi emléktárgyak, ajándékok árusítására is lehetőség nyílna.

KedvezményekA befektetői kör bővítésének további lehetősége különböző előnyök biztosítása. A kerület kiemelt helyzetben van, amennyiben a magántőke jelenléte, a beruházások száma magas, új, ugyanakkor nagy volumenű beruházások megvalósítására további ingatlan-potenciál nem áll rendelkezésre. Az önkormányzat ugyanakkor versenyt torzító beavatkozást nem kíván eszközölni, a vonatkozó hazai és uniós szabályozás miatt erre nincs is lehetőség.Ugyanakkor – összhangban a kiskereskedelem és a szolgáltatások fejlesztésének igényével – a képviselőtestület külön határozatban döntött arról, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségek bérleti díját a piaci bérleti díj 80%-ában állapítja meg (710/2004. (XII. 16.) k-t határozat). Továbbá a 34/2004. (X. 13.) rendelet – vagyonrendelet – lehetőséget biztosít arra, hogy a rendelet hatályba lépése előtt megkötött helyiségbérleti szerződések esetén automatikusan, a hatályba lépés után megkötöttekre pedig 3 év egybefüggő bérleti jogviszony eltelte után, az elővásárlásra jogosultakra érvényes vételár mértéke a helyben szokásos forgalmi érték hetven százaléka legyen.Indokolt esetben egyedi cél elérésének szándékával további egyedi lépésekre van lehetőség. Ezek az alábbiak lehetnek:

közterület-használati díj csökkentése, adókedvezmények biztosítása: az iparűzési adó meghatározott idejű

csökkentése, elengedése, az ingatlanadó mérséklése munkahelyteremtő beruházások esetén.

A kedvezmények biztosításának legfőbb meghatározó tényezője az, hogy a befektetésből a közszféra által nyert előny hosszú távon egyensúlyban legyen a kedvezményekkel.PartnerségAz Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésének során végig szem előtt kell tartani, hogy a fejlesztési stratégia eredményessége jelentős részben azon múlik, hogy az önkormányzat milyen arányban ösztönzi a magánerős projektek bekapcsolódását, illetve mennyire birtokolja a lakosság bizalmát és támogatását. A vállalkozói szféra, a

magántőke bevonása egyben olyan pótlólagos forrásokat visz a fejlesztésekbe, amelyek az önkormányzati szempontokhoz társulva szélesebb gazdasági alapokra helyezhetik a fejlesztéseket. Ezen túlmenően az eltérő érdekek megjelenése, megfelelő keretek között komplexebbé is teszi a kerületi fejlesztéseket. A sikeresség egyik fontos feltétele tehát a partnerségben kialakított hosszú távú működési keretek és irányok világos megfogalmazása és közvetítése, az érintettekkel való folyamatos párbeszéd.Az önkormányzat deklarált célja a civil társadalommal folytatott kommunikáció és partnerség. Ennek egyik legfontosabb eszközei egyrészt az önkormányzat által működtetett állandó médiumok: a kerület honlapja (www.masodikkerulet.hu), valamint a Budai Polgár, a kerület önkormányzatának kéthetes rendszerességgel, 50 ezer példányban megjelenő lapja, másrészt az intézményes kommunikációs csatornák: a közmeghallgatások, fogadóórák és egyéb (lakossági) fórumok, melyek teret adnak arra, hogy a lakosság közvetlenül is bekapcsolódjon a kerület életét érintő eseményekbe.Megállapítható, hogy az évek óta meglévő interaktív tevékenység további erősítése szükséges. Az IVS készítése során szervezett megbeszélések során kiderült, a kerület lakossága nem teljesen elégedett saját és a kerület helyzetével, nem látja át, hogy az eddigi, viszonylag magas életszínvonal megtartásához hatékonyabb egyéni és társadalmi működésre, összefogásra van szükség. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha ismerjük az állampolgárok viselkedési sémáit és a közjavakkal kapcsolatos közgazdasági elméletet.Az önkormányzat a partnerség által megértetheti és elfogadtathatja a működési szabályokat, az építő és felelős magatartás ismérveit. Ehhez hozzátartozik a kommunikáció általános fejlesztésén túl a kerületben működő minden egyéb partnerség kialakulásának támogatása, ösztönzése, a szinergiahatások érvényesülésének fokozása.

AlapelvekAz IVS készítése során megvalósított partnerség alapelvei az alábbiak szerint alakultak.1. Az önkormányzat az IVS kidolgozása előtt kérdőíves felméréssel kérte ki a lakosság és a civil szervezetek véleményét a stratégiával kapcsolatosan. A felmérés az önkormányzat honlapján és az 50 ezer példányban megjelenő Budai Polgárban közölt kérdőív alapján történt. Az interneten és az önkormányzati intézményekben elhelyezett gyűjtőládákon [FOTÓ!] keresztül az önkormányzathoz beérkezett lakossági javaslatok kiértékelésre kerületek. A felmérés eredményei, a közérdekű, a város céljaihoz illeszkedő indítványok, kidolgozott formában a fejlesztési stratégiába beépültek.2. Az IVS a szakpolitikai területek széleskörű egyeztetésének eredményeként jött létre. Az egyeztetések folyamán sor került az egyes szakterületek vezető hivatalnokainak, szakértőinek bevonására, állásfoglalásaik megvitatására. Az érintett szakterületekkel (Irodákkal, osztályokkal) folyamatos volt a kommunikáció. 3. A lakosság bevonására, a kérdőíves felmérésen túl, a civil szervezetek meghívásán keresztül, illetve a lakossági fórumon került sor. A város vezetése számára az IVS készítése az eddig is hatékonyan működő kommunikációs csatornák kiszélesítése által a civil társadalommal folytatott párbeszéd folytatását jelentette

4. Az IVS készítésébe a kerület vezetése a lehető legszélesebb körben be kívánta vonni az üzleti (magán)szféra képviselőit is. A magánszféra bevonása a stratégiai irányok kijelölésébe a magánszféra aktivizálásának, felelős fejlesztő tevékenységének alapfeltétele. Az IVS készítése során a bevonás módszere a magánszereplők, elsősorban a fejlesztendő területen működő kis- és középvállalkozások képviselőinek felkeresése volt: a tárgyalópartnerek részt vettek a megszervezett megbeszéléseken, interjúkon, illetve írásos javaslatokat tettek az IVS-sel kapcsolatban. Külön tárgyalások folytak az AT1-en nagyobb fejlesztéseket tervező befektetőkkel. A magánszféra képviseltette magát mind a városfejlesztési stratégiai, mind az ingatlanfejlesztési kérdésekkel foglalkozó megbeszéléseken.5. Mivel az AT1-en erős a közintézmények, állami társaságok (KSH, OMSZ, MSZH, GKM, Magyar Közút stb.) jelenléte, az ezekkel való partnerség is prioritást kapott.Konzorciumi és támogató partnerekAz önkormányzat a stratégia készítése folyamán a Bel-Buda kerületrészben kijelölt akcióterület (AT1) fejlesztése érdekében megkereste a területen működő vállalkozásokat, civil szervezeteket, érdekvédelmi szövetségeket. A terület jellegéből adódóan az AT1-en már hosszabb ideje felismert fejlesztési igényekről és ismert elképzelésekről van szó, ezért a területen tevékenykedő vállalkozások, szervezetek legtöbbje aktívan is támogatni kívánja a fejlesztési elképzeléseket. A támogatás „mélységének” alapján kétféle partner különböztethető meg: a fejlesztésben konzorciumi szerződéssel részt vevő ún. konzorciumi partnerek, valamint a fejlesztéseket támogató, azokkal egy időben fejlesztő, ún. támogató partnerek.Konzorciumi partnerekAz pályázatban megjelölt, rövid távú akcióterületi fejlesztéseket, a program által megjelölt minden dimenziót figyelembe véve és az elvárt fejlesztési típusoknak megfelelve, az önkormányzat aktív szereplők bevonásával képzeli el. Konzorciumi partnernek azok a fejlesztésekben részt vevő szereplők, melyek saját anyagi forrásaik mozgósításával, a pályázati keretből is részesülve kívánják elképzeléseiket a programhoz kapcsolódóan megvalósítani, úgy, hogy igazodnak az egységes fejlesztési koncepcióhoz.Az önkormányzat által a projektbe bevonni kívánt konzorciumi partnerek az alábbiak:1. Központi Statisztikai HivatalA központi költségvetési szerv műemléki védelem alatt álló épületének könyvtári szárnyában egy jelenleg használaton kívüli ingatlanrész funkcióbővítő beruházását tervezi, ahol olvasótermi és szakmai rendezvényszervezési funkciót kíván megvalósítani.2. Krisztus Király Templomigazgatóság27

Az AT1-en belül, a Keleti Károly utca 39. szám alatt található templom épülete országos védelem alatt áll. Az utóbbi évek folyamán az önkormányzat anyagi támogatásával sikerült felújítani a harangjátékot, a templom új burkolatot kapott. A jelenlegi fejlesztés során a városkép védelmének és fejlesztésének érdekében a templom homokkő lépcsőjét szándékoznak újjá építeni, ezzel az épület teljes külső (és az építész szakmai által is példaértékűnek tartott) rekonstrukciója befejeződne.

27 Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Budapest – Országút - Szent István első vértanú plébánia; Budapest Északi Espereskerület, Rózsadombi Krisztus Király Templomigazgatóságához tartozó templom eredetileg a szomszédos érseki gimnázium (II. Rákóczi Ferenc Gimnázium) kápolnája volt. 1929-ben szentelték fel.

Támogató partnerekA fejlesztési elképzelések során számos támogató partner jelezte kapcsolódási szándékát a fejlesztésekhez. Ezek a partnerek saját anyagi forrásaik bevonásával, párhuzamos fejlesztéssel járulnak hozzá az akcióterület teljes funkcióbővítő rehabilitációjához.1. Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű TársaságA kerület egyik legnagyobb budapesti, sőt országos jelentőségű kulturális centruma hosszú távú fejlesztés keretében zajvédő falat kíván építeni a környező utcákban elő lakosság nyugalmának szabadtéri koncertek ideje alatti biztosítása érdekében.Az 1. számú akcióterületen (AT1: Bel-Buda városközpont) megvalósítandó fejlesztéseket szakmai, illetve promóciós tevékenységgel történő hozzájárulással támogatja2. Mozgássérültek Állami IntézeteAz intézet nem kér anyagi támogatást fejlesztései végrehajtásához, szakmai támogatást kínált fel azonban a tervezett fejlesztések akadálymentesítési beruházásainak elbírálásában, továbbá tagjaival és az Addetur Alapítvánnyal aktívan rész kíván venni a fejlesztések népszerűsítésére irányuló PR-tevékenységek lebonyolításában.3. Haris Kereskedőház Kft. – LőtérA támogató partner az AT1 akcióterületen megvalósuló fejlesztésekhez aktívan, saját beruházással is hozzájárul: a Lőtér területén, a volt Budai Lövőház épületének átépítésével és funkcióbővítésével, rendezvényközponttá alakításával. A területen megvalósuló ingatlanfejlesztés során egy nyitott közpark is létesülne.4. Marczibányi Téri SzabadidőközpontA támogató partner az AT1 akcióterületen megvalósuló fejlesztésekhez aktívan, saját beruházással: a sportpálya felújításával járul hozzá a funkcióbővítő rehabilitációhoz.5. WPR Omega Kft.A támogató partner az AT1 akcióterületen megvalósuló fejlesztésekhez aktívan, saját beruházással: a Millenáris Park területén, új irodaház és mélygarázs építésével járul hozzá a funkcióbővítő rehabilitációhoz.Támogató partner felajánlása alapján a mélygarázs parkolóhelyeinek egy része korlátozottan, előzetes megállapodás alapján szabályozott keretek között, jelképes összegért a lakosság rendelkezésére áll.6. A Lövőház utca lakosainak és kiskereskedelmi vállalkozásainak önkéntes szerveződése aktív szerepet készül vállalni az akcióterületi fejlesztések népszerűsítésében. A „Virágoztassuk fel a Lövőház utcát” civil mozgalom rendszeresen szervez akciókat a Lövőház utcai életminőség javítása érdekében.

Partnerség a szomszédos kerületekkel és a fővárossalTekintettel arra, hogy bár a főváros kerületeit egymástól közigazgatási határvonalak határolják el, azok mégis egy város egymáshoz kapcsolódó integráns részeit képezik, elkerülhetetlen és kívánatos a szomszédos kerületekkel történő egyeztetés az egyes fejlesztési elképzelések kapcsán. A főváros számos közigazgatási, városüzemeltetési, gazdasági funkciója és tulajdonjoga okán ugyancsak rendkívül fontos stratégiai partner a fejlesztésekben. Budapest fejlesztésének egyik neuralgikus pontja, a Moszkva tér, például határos az AT1-gyel, ami a stratégai tervezés kereteinek kiszélesítést igényeli.

A városfejlesztési stratégia fejlesztési területeinek kiválasztása során elsősorban a központi funkciót ellátni képes, másrészt a valóban fejlesztést igénylő és elsősorban a kerület igényeit szolgáló területek kijelölése volt az egyik meghatározó.Két akcióterület kerülethatárral érintkezik, vagyis konkrét fizikai kapcsolata van a szomszédos kerületekkel. Az Óbuda-Újlak akcióterület fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket a kerület vezetése a III. kerületi önkormányzattal, a Pasarét akcióterület ügyében a XII. kerületi önkormányzattal célzottan, a fejlesztések egészével kapcsolatban általánosságban, a fejlesztési területeket átfogóan megvitatva folytatott tárgyalásokat. Mindkét kerület támogatólag hagyta jóvá a fejlesztési elképzeléseket.A Moszkva térrel kapcsolatos fővárosi fejlesztési elképzeléseinek jövőjét az IVS-ben foglaltak nem veszélyeztetik.Az IVS egyeztetésének folyamataA formális tárgyalások a lakossággal, az egyes szakpolitikai résztvevőkkel, a magánbefektetőkkel, a szomszédos kerületekkel, a helyi civil szervezetekkel, valamint a támogatókkal egyaránt lezajlottak.Helyi fiatal értelmiségiekkel, vállalkozókkal, ingatlantulajdonosokkal, kulturális szakemberekkel, a polgármesteri hivatal dolgozóival spontán és irányított módon történt informális beszélgetések keretében is megvitatásra kerültek a stratégia egyes elemei, a közép- és hosszú távra vonatkozó elképzelések egyaránt. A lakossági fórumon a kerületben élők, és minden érdeklődő választ kaphatott az előzőekben felsorolt eseményeken elhangzottak, és a javasolt fejlesztések alapján a szakemberek által kidolgozott anyaggal kapcsolatos kérdéseire.Az önkormányzat minden eszközt felhasználva arra törekszik, hogy a fentiekben felsoroltak figyelembe vételével és szellemében az IVS megvalósítása során a partnerségi szempontok folyamatosan előtérben legyenek.

Szervezeti keretekA városfejlesztési tevékenység elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerbenBizottságokBudapest Főváros II. kerületi Önkormányzat képviselőtestületében a városfejlesztési tevékenység két bizottság, a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Településüzemeltetési Bizottság kompetenciájába tartozik. A bizottságok feladat- és hatáskörét a képviselőtestület által kialakított bizottságok hatásköréről, a bizottságok és tanácsnokok feladatköréről szóló, többször módosított 45/2001.(XII.22.) önkormányzati rendelet állapította meg. Az alábbiakban bemutatjuk az érintett bizottságok feladat- és hatáskörének városfejlesztési szempontból főbb aspektusait.

Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (KfKB)

1. A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az önkormányzati Közbeszerzési rendeletben meghatározott értékhatár nettó értékéig a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben dönt

1.1 magasépítési beruházások kivitelezőinek kiválasztásáról,

1.2 a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokról,1.3 nem közbeszerzés-köteles magasépítési beruházás esetén külső lebonyolító cég bevonásának szükségességéről valamint a lebonyolító cég kiválasztásáról,1.4 magasépítési beruházás esetén nemzeti értékhatár felét el nem érő értékű, egyszerű közbeszerzés során, valamint a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv elkészítésére vonatkozó szolgáltatás megrendelése esetén a nemzeti értékhatárt el nem érő, egyszerű közbeszerzés esetén.

2. A KfKB véleményt alkot:2.1 a fővárosi és a kerületi településfejlesztési koncepciókról,2.2 a településszerkezeti tervekről, így a fővárosi, a II. kerületi és a szomszédos kerületek és települések által készített és véleményezésre megküldött tervekről,2.3 a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és annak módosítására irányuló kezdeményezésről,2.4 a készülő Kerületi Szabályozási Tervekről és a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatokról, különös tekintettel a környezetalakítás, azaz a természeti és művi adottságok, az örökség- és értékvédelem, a zöldfelület-rendezés, a közlekedés és közműfejlesztés összefüggéseire,2.5 a fejlesztések hatásvizsgálatairól, a döntés-előkészítő tanulmánytervekről,2.6 közterület-fejlesztési és -rendezési tervekről.

3. A KfKB kezdeményezheti:3.1 Kerületi Szabályozási Terv és Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat készítését és a meglévők módosítását,3.2 az FSZKT-ban szereplő fejlesztési területek (F1 és F2) belterületbe és építési övezetbe sorolását,3.3 ingatlanok – épületek és telkek – védetté nyilvánítását,3.4 műszakilag indokolt esetben a védettség megszüntetését,3.5 a sajátos jogintézmények alkalmazását (pl. az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok telekalakítását, a beépítési, helyrehozatali, és beültetési kötelezettség elrendelését, stb.),3.6 a közterület-fejlesztési és -rendezési tervek készíttetését,3.7 várospolitikai fórum rendezését, 3.8 műszaki és humán infrastruktúra-fejlesztéseket,3.9 kerületfejlesztést érintő vagyongazdálkodási feladatok megtárgyalását.

4. A KfKB ellenőrzi:4.1 a szabályozási tervek megvalósulását,4.2 a telekalakítások végrehajtását.

5. A KfKB véleményezheti:5.1 a kerületfejlesztést érintő vagyongazdálkodási feladatokat,5.2 a területhasználatot érintő közszolgáltatást-fejlesztéseket,5.3 a területszervezés kérdéseit,5.4 a nem közbeszerzés-köteles magasépítési beruházás tervezőjének kiválasztását,5.5 a szomszédos kerületek és a szomszédos települések szerkezeti és szabályozási terveit, építési szabályzatait, 5.6 az önkormányzat műszaki és humán infrastruktúra fejlesztéseit.

6. A KfKB hatáskörét érintően részt vesz:6.1 várospolitikai fórumokon,

részt vehet:6.2 a kerületi tervtanács ülésein.

7. A Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság saját kezdeményezésére vagy a polgármester, illetve jegyző felkérésére a kerület területének és egyéb épített, valamint természeti adottságai jövőbeni használatának, alakításának feltételeit megtárgyalja, döntéseinek, javaslatainak előkészítésére albizottságot, munkacsoportot hozhat létre.

Településüzemeltetési Bizottság (TÜB)

1. A Településüzemeltetési Bizottság a képviselőtestület által átruházott hatáskörben eljárva dönt:

1.4 a közterületi közművezetékekkel és bekötésekkel kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulásokról;

1.5 a testületi döntéssel elhatározott gerincvezeték építés különböző fázisaiban szükséges közműengedéllyel kapcsolatos hozzájárulások megadásáról;

1.7 nem közbeszerzés-köteles mélyépítési beruházás esetén külső lebonyolító cég bevonásának szükségességéről valamint a lebonyolító cég kiválasztásáról.

2. A Településüzemeltetési Bizottság dönt mélyépítési beruházás esetén a nemzeti értékhatár felét el nem érő értékű, egyszerű közbeszerzés esetén, továbbá a mélyépítési tervezési és karbantartási szolgáltatás megrendelése esetén az egyszerű közbeszerzés esetén.

4. A Településüzemeltetési Bizottság egyetértése szükséges a forgalomképtelen vagyonnak a tulajdonjog-változást nem eredményező hasznosításához.

5. A Településüzemeltetési Bizottság a döntés előtt véleményt alkot:5.1 a településszerkezeti tervekről, szabályozási tervekről, rendezési programokról, a közterületeket érintő telekhatár-változások, közlekedési és forgalomtechnikai fejezetek, valamint közmű-fejezetek tekintetében;5.2 a kommunális ellátás alapvető kérdéseivel kapcsolatban;

5.3 a városgazdálkodást érintő beruházások (kormányzati, önkormányzati, vállalati, társasági stb.) előkészítéséről és megvalósításáról;,

5.4 a kerületi önkormányzati tulajdonban lévő, de a városgazdálkodáshoz tartozó, illetve kerülő vagyonrész és vagyoni jogok hasznosításakor, illetve megszerzésekor;

5.5 a helyi közutak forgalmi rendjének alakításáról;

5.6 a kommunális szolgáltatások ellátási módjáról;5.7 a társasház-felújítási pályázat feltételeiről;5.8 a közterületi reklámhasznosítás kérdéseiről.

6. A Településüzemeltetési Bizottság ellátja az önkormányzat mélyépítési tervezéseivel, beruházásaival és karbantartásaival kapcsolatos javaslattételi, előzetes véleményezési és engedélyezési feladatokat.

7. A Településüzemeltetési Bizottság javaslatot tesz:7.1 az önerős út-, és közműfejlesztésre, azt előkészíti, véleményezi;7.2 a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás színvonalának emelésére;7.3 helyi tömegközlekedés alakításánál;7.4 általában a közműfejlesztés színvonalának emelésére.

8. A Településüzemeltetési Bizottság:8.1 felügyeli a piacok helyzetét, javaslatot tesz a fejlesztésre;8.2 ellátja a közmunkák szervezésével kapcsolatos feladatokat;

8.3 véleményezi a kommunális szolgáltatásokat érintő költségvetési fejezetek, támogatások, koncessziók, munkaszervezetek, társulások, alapok, térítési díjak, vagyonhasznosítások javaslatait;8.4 közreműködik a közterületek fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásában;8.5 szervezi a település rendjének, tisztaságának javítását.

Szervezeti egységek

A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei közül a városfejlesztési tevékenységek a Főépítészi Iroda és részben a Beruházási és Városüzemeltetési Iroda tevékenységi körébe tartoznak.

A Főépítészi Iroda városfejlesztési szempontból releváns tevékenységi köre: a rendelet-alkotást megelőző folyamat szakmai és adminisztratív vezetése,

bonyolítása; a testületi és a bizottsági előterjesztések elkészítése; a rendelet-alkotást megelőző folyamat nyilvánosságának biztosítása; tájékoztatást ad az államigazgatási szervek az érintett állampolgárok,

szervezetek érdekképviseleti szervek számára a tervek készítésének céljáról. A terv készítése során együttműködik a településtervezőkkel és képviseli az önkormányzat érdekeit;

feladata az érvényben lévő településrendezési, szabályozási tervek, rendeletek folyamatos felülvizsgálata, az esetleges módosításukra való javaslat megtétele;

a kerület építésügyi döntéseit megelőzően szaktanácsot ad; az épített és természetes környezetre vonatkozó kerületi értékek védelmével

kapcsolatos szabályozás előkészítése, a védett értékek nyilvántartásának vezetése;

a már meglévő védelem (Országos Műemlékvédelem, fővárosi épített környezet védelme és a fővárosi természetvédelem) érvényre juttatása;

Kerületi Önkormányzati Tervtanács (jelenlegi elnevezése Konzultációs Tervtanács, zsűri) működtetése;

az OMVH műemlékvédelmi tervtanácsában, a fővárosi és a szomszédos kerületi terv- tanácsok munkájában való részvétel;

településrendezési, építészeti, valamint köztéri műalkotások létesítésével, elhelyezésével kapcsolatos képzőművészeti és építészeti pályázatok bíráló bizottságában – bírálóként – való részvétel;

településrendezési tervek nyilvántartása, a tervekkel kapcsolatos adatszolgáltatás;

egyes építésügyi hatósági eljárásban szakhatóságként való közreműködés; értékvédelmi javaslatok kezdeményezése, véleményezése, továbbítása; panaszos ügyek kivizsgálásához (kártalanítási igények) tájékoztatás, az ügyek

kivizsgálása.

A Beruházási és Városüzemeltetési Iroda városfejlesztési szempontból releváns tevékenységi köre Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat beruházásainak és felújításainak a lebonyolítása a döntés-előkésztéstől kezdődően a szavatossági ügyek

lezárásáig. A kerületi beruházások kiterjednek az oktatási, egészségügyi és szociális létesítmények építésére, bővítésére, rekonstrukciójára és átalakítására, a parkok, utak, járdák létesítésére, a közterületek vízelvezetésére, víz- csatorna és gázközművek kiépítésére, forgalomtechnikai beavatkozásokra, berendezések és gépek beszerzésére. A városfejlesztésben érintett csoportok tevékenységi köre az alábbi:

Magasépítési Csoport feladatai magas és mélyépítési beruházási, valamint beszerzésekkel kapcsolatos bonyolítási

feladatok; társasházak felújítási támogatására vonatkozó – fővárosi kapcsolódó és önálló

kerületi – pályázatok bonyolítási feladatai.

Általános Műszaki Csoport feladatai

a Beruházási és Városüzemeltetési Iroda testületi előterjesztései; fakivágásokkal kapcsolatos eljárás, parkok és fasorok fenntartásával, közutak

fenntartásával kapcsolatos ügyek; közutakkal és közművekkel kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulások előkészítése,

közútkezelői hozzájárulások intézése, úthibákból származó kárrendezések intézése; közterületen végzendő munkák munkakezdési hozzájárulásainak intézése; a képviselőtestület, a Településüzemeltetési Bizottság elé kerülő területfejlesztésre,

környezetvédelemre, fejlesztésre, felújításra, vonatkozó előterjesztéseket elkészítése;

a Településüzemeltetési Bizottság munkájának támogatása.Pesthidegkúti Városrészi ÖnkormányzatA kerületben, a valamikori ún. II/A. kerületrészben, Pesthidegkúton részönkormányzat működik. A részönkormányzati megoldás lényege és működésének alapelve, hogy minden olyan ügyben, amely valamilyen módon érinti Pesthidegkútot, a részönkormányzat véleményt nyilváníthat. A három egyéni választókerületből bekerülő képviselőn kívül, a pártok delegáltjaival együtt a Városrészi Önkormányzat képviselő testülete jelenleg 9 főből áll, rendszerint kéthetente ülésezik. A Városrészi Önkormányzat közreműködik a helyi közszolgáltatások megszervezésében, az illetékességi területén élő lakosságot közvetlenül érintő kérdésekben, így különösen a kerületrész fejlesztésében és rendezésében, az épített és természeti környezet védelmében, a közutak és közterületek fenntartásában, a közművelődést elősegítő illetve egyéb szociális és kulturális programok szervezésében. Ezekben a kérdésekben a Városrészi Önkormányzat javaslattételi, véleményezési, egyetértési és ellenőrzési joggal bír.Az általános gyakorlat szerint a II. kerületi önkormányzat Polgármesteri Hivatalának különböző irodái (építési, műszaki, vagyonhasznosítási stb.) a Pesthidegkútot érintő ügyekről szóló előterjesztéseket elővéleményezésre megküldik – a többi érintett bizottság mellett – a Városrészi Önkormányzat részére is. A. Városrészi Önkormányzat határozataiban foglal állást minden kérdésben. A Városrészi Önkormányzat és az önkormányzat bizottságai közötti esetleges hatásköri összeütközés esetén a Jogi-, Közigazgatási- és Ügyrendi Bizottság állásfoglalását kell kérni. A végső döntést minden esetben – határozott bizottsági véleménykülönbség esetében is – az Önkormányzat képviselőtestülete hozza meg.

ProjektvezetésA városfejlesztési akciók – összetettségükből kifolyólag – szükségszerűen több területet érintenek. Felismerve a különböző egységek együttműködésének szükségességét, illetve az együttműködésben a koordináció, a szervezés és a felelősség fontosságát, ezek koncentrációjának és adott személyre ruházásának igényével helyezte hatályba az önkormányzat a I-22/25/2006. sz. Jegyzői Intézkedéssel a Projektvezetési Szabályzatot. A szabályzat rendelkezik a különböző fejlesztési projektek lebonyolításáról. A szabályzat hatálya alá tartozik minden olyan beruházás, beszerzés, átalakítás, fejlesztés, új feladat vagy összetett program megvalósítása, amely módosítja a szervezeti rendszert, túllép a szervezeti egységek szabályozott (rutin) eljárásain, tevékenységén, folyamatszabályozásán, és megvalósulása legalább két szervezeti egységet érint, munkáját befolyásolja. A szabályzat hatálya alá tartoznak az olyan programok is, melyek sikeres lebonyolítására a hivatal szokásos munkamódja kevéssé alkalmas, szükség van a szaktudások egyeztetett bevonására, az erőforrások összehangolására, a pontos tervezésre, szervezésre, a gyors alkalmazkodásra.

A projekt egyszemélyi felelőse a külön jogosítványokkal felruházott projektvezető. Az elrendelésben körvonalazott személyi – anyagi – pénzügyi erőforrások szervezéséről, felhasználásáról felelősségi körében gondoskodik. Ez irányú tevékenységét a hivatal általában rendelkezésre álló infrastruktúrája is támogatja. A projekt vezetője és a team tagjai a feladatkörükben elvégzett munkától, a hivatal hagyományos működési módjától, beosztástól függetlenül önálló és teljes felelősséggel dolgoznak a projekt megvalósításán. A team munkáját a jogtanácsos és a minőségügyi vezető folyamatosan segíti. A projekt sikeres megvalósítására a jegyző céljutalmat is megállapíthat a résztvevők számára.

A projekt folyamatot a szabályzat öt fázisra bontva kezeli.1. Projekt-kezdeményezés

A hivatal valamennyi munkatársa, vezetője, ha a hivatal céljainak elérését nehezítő, akadályozó, projekt megoldást igénylő problémával találkozik, vagy a célok megközelítését elősegítő ötlettel, javaslattal rendelkezik, a Minőségügyi vezetőt bevonva, az ügyhöz kapcsolódó anyagokkal együtt a problémát felterjeszti döntésre a jegyzőhöz. Indokolt esetben a jegyző a projekt előkészítését elrendeli. Az elrendelést, a szükséges tartalmi elemekkel ellátva, az esetleges érdekeltek bevonásával, a minőségügyi vezető készíti elő.

2. Projekt-tervezésAz elrendelésnek megfelelően a projektvezető (indokolt esetben külső projektmenedzser) elkészíti

az elvárt eredmény eléréséhez szükséges, és az elvárt tartalmi és formai elemeket tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányt. A tanulmány megállapításait, erőforrás igényeit, ráfordítás-haszon viszonyát mérlegelve, indokolt esetben a jegyző dönt a projekt indításáról. Pozitív döntés esetén a projektvezető elkészíti a részletes projekttervet, amely a megvalósítás minden tervezési, végrehajtási feltételét, módját és eszközét tartalmazza, és így a végrehajtás alapja, menetrendje lehet. A projekttervet, és ezzel a program ilyen megvalósítását a jegyző hagyja jóvá, a projektalapító dokumentumban fogadja el.

3. VégrehajtásA projektet az elrendelésnek megfelelően kell végrehajtani. A végrehajtásban, a jóváhagyott keretek

közötti mozgástérrel a projektvezető szabadon tevékenykedhet. Felelőssége a hatékony megvalósítás minden szervezési, végrehajtási és dokumentálási aspektusára kiterjed. Ha előre nem látható kockázat, esemény, hátráltató körülmény jelentkezik, amely leküzdése a rendelkezésre álló kereteket meghaladja, a projektvezetőnek – javaslatait írásban alátámasztva – haladéktalanul a jegyző döntését kell kérnie, és ennek megfelelően a tervet módosítania. A dokumentációnak minden változást tartalmaznia kell. A végrehajtás során a terv minden

lényeges fázis és feladat megoldását, ellenőrzését, kontrolling tevékenységét, a megtett intézkedéseket folyamatosan dokumentálni kell. Az időarányos teljesítést szem előtt tartva a projektvezetőt havi, dokumentumokkal alátámasztott jelentésadási kötelezettség terheli a jegyző felé.

4. Lezárás – KontrollingA projekt eredményének elérése után, azt át kell adni a felhasználó, működtető, illetve a kijelölt

illetékes iroda részére. A projektvezető és az illetékes irodavezető együttműködés keretében meghatározzák a folyamatos működtetés körülményeit, feltételeit. Az irodavezető gondoskodik a feltételek megteremtéséről, a projekt eredményének beillesztéséről a hivatal szabályozási környezetébe. A beillesztés sikerességét a minőségügyi vezető rendkívüli audit lefolytatásával igazolja. A projekt megvalósulásáról a kommunikációs terv szerint tájékoztatják az érintetteket, a hivatal munkatársait.

5. ProjektértékelésA projektvezető a projekt folyamán nyert eredményeket, tudást, tapasztalatokat összefoglalva és a

célokkal összevetve elkészíti lezáró elemzését. Az elemzést a projektben résztvevőkkel meg kell beszélni, az egyéni teljesítményeket reálisan értékelni szükséges. A lezáró megbeszéléssel a projekttagok megbízása megszűnik, a projektvezető gondoskodik a rendelkezésre bocsátott erőforrások reintegrálásáról, visszajuttatásáról a funkcionális helyükre. Az elemzés és a megbeszélés megállapításait felhasználva a projektvezető elkészíti a jegyző részére a lezáró jelentést. A jegyző – a lezáró jelentésre támaszkodva – értékeli a projekt megvalósulási folyamatát, az eredményeket, az idő-, személy-, költségkeret felhasználását, a résztvevők együttműködését, és kiemeli a jövőben hasznosítható, hasznosítandó tapasztalatokat. Az értékelő jelentés irodavezetői értekezleten kerül ismertetésre, megbeszélésre.

A városfejlesztő társaságVárosfejlesztő társaság alapításaFinanszírozási szerkezetét, tartalmát tekintve különösen összetett városfejlesztési akció lebonyolítása érdekében az önkormányzat a projekt-menedzsmenttel együtt járó kötelezettségek és jogosítványokat egy külön erre a célra létrehozandó társaságra ruházza át, melynek fő tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása. Az önkormányzat azért döntött új alapítású városfejlesztő társaság alapítása mellett, mert így megvalósulhat a fejlesztési, vagyongazdálkodási és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása. Ez azért fontos, mert míg az önkormányzat a vagyongazdálkodási és üzemeltetéssel kapcsolatos döntéseit a mindennapi pénzügyi szempontok alapján hozza meg, a városrehabilitáció esetén csak a közép- és hosszú távú tervezés, és az azzal összhangban levő döntéshozatal tud eredményt hozni. A vagyongazdálkodásnak a fejlesztés csak egyik eleme, az egyéb szükséges feladatok, ami akár fenntartás, működtetés, vagy egyéb önkormányzati költségigény, sok esetben sürgősebb, és könnyebben megvalósíthatóbb feladat a fejlesztésnél. Az üzemeltetés folyamán a legfontosabb kérdés, hogy az önkormányzat által működtetett intézmények feladatellátásuk során a rendelkezésre álló pénzügyi keretet ne lépjék túl. Ezzel szemben egy fejlesztési szemléletű társaságnál az önkormányzat az akcióterület fejlesztési céljának, céljainak rendeli alá az akcióterületen levő ingatlanokat, azok értékesítését, bérbeadását, vásárlását, funkcióval való megtöltését (a Stratégiában és ezen belül az ingatlangazdálkodási tervben meghatározottak szerint). A meghatározó

tényező a bevétel (akár adás-vétel, akár bérleti díj) fejlesztési célra történő visszaforgatása. A társaság fő tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása lesz. Az önkormányzat rendeletben rendelkezik a társaság létrehozásáról, az alapító okirat tartalmáról.Az alapító okirat többek közt az alábbi területekre terjed ki:

a városfejlesztő társaság tevékenységi köre, a városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei, önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása, felügyelő bizottságban résztvevő képviselők körének meghatározása, a városfejlesztő társaság törzstőkéje, a fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás, akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása, a vagyongyarapítás nyereségének felhasználása, az akcióterületi fejlesztések szabályozása, együttműködés a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal, a társaság vezetőjével, valamint az alkalmazott szakemberekkel szembeni elvárások.

Az alapító okirat további főbb tartalmi elemei az alábbiak: A társaság vállalja, hogy a városrehabilitációs akció megvalósítása során az akció

eredményeként keletkező bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következő lépéseinek finanszírozásába.

A társaság a nevesített akcióterületi ingatlanok értékesítését, bérbeadását megelőzően konzultál az önkormányzat vagyongazdálkodásért felelős vezetőjével.

Az előkészítési folyamatot a polgármesteri kabinet és a jegyzői titkárság felügyeli. A Városfejlesztési társaság alapításához szükséges feladatok, ezek ütemezése és felelőse a következők szerint alakul:

Önkormányzati Rendelet elkészítéseTervezett határidő: 2008. 3. negyedévFelelős: Jegyzői Titkárság

Településfejlesztési referenciákkal és tapasztalatokkal rendelkező vezető, továbbá egy-egy műszaki, illetve pénzügyi-közgazdasági szakismeretekkel rendelkező szakértő kiválasztásának elindítása. Tervezett határidő: 2008. 3. negyedévFelelős: Humánpolitikai csoport

Alapító okirat összeállítása Szervezeti és működési szabályzat összeállítása Megbízási szerződések előkészítése

Tervezett határidő: 2008. 4. negyedévFelelős: Jegyzői Titkárság

Üzleti terv véglegesítéseTervezett határidő: 2008. 4. negyedévFelelős: Beruházási és Városüzemeltetési Iroda

A városfejlesztő társaság működéseA városfejlesztő társaság az egyes akciók végrehajtására külön szerződést – tervezési és megvalósítási megállapodást – köt az önkormányzattal, amely így – a megbízói helyzetét részletesen definiáló szerződésből adódóan – folyamatosan ellenőrizni tudja a társaság városfejlesztő tevékenységét, és szükség esetén a beavatkozásra is megvan minden lehetősége.

A városfejlesztő társaság feladata az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása, ezen belül

a fejlesztések tervezési, szervezési feladatai:o akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata;o gazdaságfejlesztési elemek integrációja;o a gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási

partnerek koordinációja, lakosság bevonása;o fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan

vagy partnerrel);o a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt

funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése);o további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása;

ingatlanfejlesztési projektek megvalósítása:o a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások

lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése);o a terület előkészítési munkáinak irányítása (bontások, közműépítési munkák

elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében);

o a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele);

o telkek kialakítása, értékesítése;o az önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl.

közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele);

közreműködés a fenntartásban, üzemeltetésben:o a fenntartás koordinációja;o az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges

pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele);

o adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az önkormányzattal, a hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).

A társaság a következő szakemberek munkáját koordinálja, akik lehetnek belső munkatársak és szerződött külső szakértők is: projektmenedzser, pénzügyi, műszaki munkatárs, ingatlangazdálkodó, építész, építő (magasépítő, mélyépítő), műszaki ellenőr, promóciós munkatárs, közrendvédelmi koordinátor.A társaság működési költségeire a fedezetet az önkormányzat megbízásából végrehajtott fejlesztési akciókért járó díjazás biztosítja. Ez a díjazás – a társaság bevétele – az akciók kiadásai között szerepel, vagyis a társaság akkor juthat hozzá, ha a fejlesztési tevékenységek a terveknek megfelelően, rendben haladnak.Településközi koordinációBudapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kialakítása során nagy hangsúlyt fektetett a szomszédos kerületek önkormányzatai, valamint a főváros által kialakított elképzelésekhez történő harmonizációra. A stratégia

a rendelkezésre álló településrendezési és -fejlesztési koncepciókkal, valamint a szabályozási tervekkel, az egyes szakpolitikai ágak fejlesztési elképzeléseivel, a kistérség és a régió hosszú távú fejlesztési terveivel összhangban, azok messzemenő figyelembe vételével került kialakításra.Az önkormányzat a stratégia kidolgozása folyamán a koncepciók vizsgálata mellett a szomszédos kerületekkel folyamatos konzultációt folytatott az esetlegesen közösen megvalósítandó fejlesztési elképzelések, illetve az egyes kerületek más kerületeket és településeket is érintő, azok környezeti, gazdasági és társadalmi tényezőit befolyásoló kérdések esetében.

A stratégia megvalósulásának monitoringjaA Stratégia felülvizsgálatát a Városfejlesztő társaság (Társaság), a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (KfKB), a Településüzemeltetési Bizottság (TÜB) ill. 5 évenként külső szakértő végzi. A Társaság a Stratégiához kapcsolódó monitoring tevékenysége az alábbiakra terjed ki: Éves értékelés elkészítése a Stratégia végrehajtásának előrehaladásáról Cselekvési terv készítése az értékelés alapjánA Társaság évente értékelést és cselekvési tervet tartalmazó beszámolót készít a Stratégia megvalósulásáról. Ezt a városfejlesztési társaság vezetője minden év március 31-ig javaslatként benyújtja a KfKB és a TÜB részére. A bizottságok a beszámoló, valamint a negyedéves projekt-előrehaladási jelentések alapján évente felülvizsgálják a Stratégia céljainak és az egyes akcióterületi fejlesztéseknek a megvalósulását. A beszámolót elfogadás után továbbítják a képviselőtestület felé. A képviselő testület megvitatja és megtárgyalja a javaslatot, amelyet határozat formájában elfogad. A beszámoló megvitatásával foglalkozó ülések nyilvánosak lesznek. Az ülésekre meghívót kapnak (az előterjesztéssel együtt) a fejlesztésekben érintett konzorciumi partnerek és civil szervezetek. Az ülésen joguk lesz véleményezni az anyagot, valamint módosítási javaslatokat tehetnek vele kapcsolatban.Az Akcióterületi tervekben szereplő egyes projektek lebonyolítása a Városfejlesztő Társaság felelősségi körébe fog tartozni. A végrehajtásért felelős szervezet a projektek előrehaladásáról a KfKB és a TÜB számára negyedévente, a közgyűlés számára félévente nyújt be előrehaladási jelentést. Az előrehaladási jelentés főbb pontjai az alábbiak:

a lezajlott építési, eszközbeszerzési és szolgáltatási közbeszerzési eljárások ismertetése

az egyes szerződések teljesítésének állása a kifizetési kérelmek összetétele, támogatástartalma a kifizetések teljesülése kitűzött projektcélok elérése a felmerült problémák és lehetséges kockázatok, a projekttervben szükséges módosítások

A jelentéshez az előrehaladást igazoló dokumentumok másolatát csatolja a végrehajtásért felelős szervezet, melyek az előrehaladás függvényében az alábbiak közül kerülnek ki:

közbeszerzési eljárások dokumentumai

szerződések számlák kifizetés bizonylatai engedélyek ellenőri igazolások szállítólevelek átadás-átvételi jegyzőkönyvek teljesítés igazolások könyvvizsgálói igazolás

A külső szakértő megbízásával 5 évente készülő átfogó felülvizsgálat első helyen a középtávú célokhoz, valamint a hosszú távú jövőképhez rendelt számszerűsíthető mutatók alakulását vizsgálja. Feladata ezen kívül a tervezett tendenciák alakulásának nyomon követése, az ezeket fenyegető veszélyek, ellentétes folyamatok feltérképezése és bemutatása. A felülvizsgálat ezen kívül tartalmazza a célok eléréséhez szükséges lépések meghatározását, valamint indokolt esetben azok korrekcióját.

Az első felülvizsgálat időpontjáig már eltelt annyi idő, hogy megállapítható, hogy az egyes középtávú célok teljesülése hogy áll. Ugyanakkor lehetőség van még arra, hogy a nem kívánt folyamatoknak elejét lehessen venni. Ezért a felülvizsgálati folyamán javaslatot kell tenni a tervezett, vagy remélt folyamatokkal ellentétes tendenciák korrekciójának mikéntjére, annak érdekében, hogy a kitűzött középtávú célok teljesülhessenek.

A második felülvizsgálat már lezárhatja a középtávú célok vizsgálatát. Ennek az elemzésnek eredménye egyrészt javaslattétel a várt folyamatokkal ellentétes tendenciák korrekciójára, másrészt egy hosszabb időtáv tapasztalatai, továbbá az időközben megváltozott környezet eltérő igényei, lehetőségei és elvárásai alapján része lehet a kitűzött hosszú távú célok felülvizsgálata is.

A harmadik felülvizsgálat folyamán vizsgálható a hosszú távú célok teljesülése. Eredménye a Stratégia egészének értékelése. Elkészítésével együtt kerülhet sor egy újabb átfogó stratégia elkészítésére, mely jelen Stratégia, ill. a felülvizsgálatok eredményei alapján hosszú távú folyamatok ismeretében készülhet.

Az egyes felülvizsgálatoknak az alábbi változók teljesülését kell követniük (összhangban a 4.1 és 4.2 pontokban meghatározottakkal)

Jövőkép – középtávú cél 5 éves felülvizsgálat

10 éves felülvizsgálat

15 éves felülvizsgálat

Pénzügyi, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások fejlesztése

A kereskedelem, javítás, vendéglátás, pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás, valamint egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területeken regisztrált vállalkozások száma növekszik

Működő vállalkozások száma eléri a 15 ezret

A szolgáltatások a kerületi alközpontokban létesített

A több funkciót ellátó alközpontok

A több funkciót ellátó

A több funkciót ellátó

kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, közigazgatási és szabadidős funkciókat is betöltő központokban koncentrálódnak.

száma 4-ra nő (ezekből 2 részleges)

alközpontok száma 5-re nő (ezekből 2 részleges)

alközpontok száma 6-ra nő (ezekből 2 részleges)

A gazdasági aktivitás nőGazdaságilag aktívak aránya: 52 %

Gazdaságilag aktívak aránya: 53 %

Gazdaságilag aktívak aránya: 55 %

Közterületek és a lakóépületek rehabilitációja.

A közterületekre fordított önkormányzati kiadások arányának növelése. Az önkormányzat által homlokzat-felújításra évente kiírt pályázati összeg növekedése.

A szilárd burkolatú utak aránya eléri a 100%-ot.

A Margit Krt. - Lövőház u – Fény u. – Kis Rókus u. tömbben megépült konferenciaközpont

Az önkormányzat által lakóépületek felújítási költségéhez való hozzájárulás éves összege 5 éves átlagban eléri a 200 millió ft-ot.

A korábban városképi szempontból elhanyagolt, valamint a társadalmi szempontból alacsonyabb státuszú felhévíz-újlaki részek rehabilitációja, felzárkózása megtörténik

Az idegenforgalmi szektorban tevékenykedő vállalkozások száma, valamint az idegenforgalomból származó bevétel nő a bel-budai kerületrészben. A barlangok látogatói létszáma nő.

15 év átlagában a városrészre fordított rehabilitációs kiadások a többi városrészhez képest 20 %-al magasabbak (lakosságarányosan)

A felhévízi részen virágzó gyógyturisztikai településrész jön létre, ahol a fürdők a meglevő termálvíz-kapacitást kihasználják és további idegenforgalmi funkciókkal bővülnek

Az idegenforgalomból származó, nettó jelenértékre vetített bevétel 30 %-al nő

Jelentős lépések történnek a környezeti értékek védelme terén a teljes körű csatornázottság elérésével.

A csatornahálózatba bekötött lakások aránya eléri a 92 %-ot.

A csatornahálózatba bekötött lakások aránya eléri a 95 %-ot.

A csatornahálózatba bekötött lakások aránya eléri a 100%-ot.

Jelentős lépések történnek Az illegális hulladéklerakók többségét Valamennyi

a környezeti értékek védelme terén az illegális hulladéklerakás megszüntetésével.

felszámolták. illegális hulladéklerakót felszámolták.

A kerület időközben jobban feltárt barlangjainak vonzereje érvényesül.

A Ferenchegyi, a Józsefhegyi, Szemlőhegyi, Pálvölgyi, és Mátyáshegyi barlangok világörökségi címének elnyerése.

A látogatók száma eléri a 75 ezret

A kerületben a jelenlegi kerékpárút-hálózat hossza megduplázódik.

A kerékpárutak hossza eléri a 20 kilométert.



A forgalom a gyűjtő- és főutakon a jelenlegi szinthez képest csökken,

A főútvonalak terhelése csökken, a forgalomszámlálási adatok alapján a délelőtti órákban a városközpont, a délutáni órákban a lakóövezet irányában. A forgalomszámlálási adatok alapján a mellékútvonalakon sem nő a forgalom.

A főforgalmú utak összesített napi gépjármű terhelése a kiindulási érték 95 %-a

A baleseti statisztikák javulnak

A közlekedésszervezéssel kapcsolatba hozható balesetek számának 50%-os csökkenése

A közlekedés környezetre kifejtett káros hatása mérséklődik

A kerületben a közösségi közlekedést választók száma nő. Pesthidegkúton intermodális csomópont (P+R parkolók) jön létre.

A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és ülepedő por levegőben való jelenléte 10 %-al csökken a kiindulási értékhez képest.


A kerület művelődési házaira fordított beruházási és fenntartási összeg nő

A létesítmények programkínálata gazdagodik

A programokat látogatók száma nő További kulturális célú

beruházások valósulnak meg az eddig még nem rehabilitált Ganz-telken

A létesítmények programkínálata gazdagodik,

A sportfoglalkozások és az igénybevevők száma nő.

A kerület művelődési házaiban és sportlétesítményeiben a látogatók / igénybevevők száma 25 %-al nő.

Az önkormányzat oktatási, kulturális, ill. sport célú kiadásai 10 %-al nőnek nettó jelenértékre

Az oktatásban és a nevelésben sikerül a kerületre jellemző magas színvonalat fenntartani, a

Az általános és középiskolai tanulók közül a kerületben tanulók arányának nő, az iskolák fővárosi és országos összehasonlításban mérhető

változásokra naprakészen reagálni

teljesítménye javul. Az önkormányzat oktatási célú kiadásai nőnek.

vetítve


BUDAPEST FŐVÁROS II. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT

KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV

Tartalomjegyzék

Bevezetés................................................................................................................................209

1. A közoktatásban végbement változások áttekintése...........................................................209

1.1. Paradigmaváltás a közoktatásban................................................................................2091.2. Jogi normaváltozások a közoktatásban........................................................................2111.3. Központi normatív finanszírozás változásai................................................................212

2. Általános helyzetelemzés....................................................................................................213

2.1. Budapest II. kerület társadalmi-gazdasági helyzete, demográfiai előrejelzés.............2132.1.1. Budapest II. kerület népesedési tendenciái 1990-2007 között..............................214

2.1.1.1. A termékenység –születések – alakulása........................................................214

2.1.1.2. Halandóság alakulása......................................................................................215

2.1.1.3. Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás............................................216

2.1.1.4. A népesség korszerkezete...............................................................................217

2.1.1.5. Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok.......................................219

2.1.2. Demográfiai előrejelzés........................................................................................2202.1.2.1. A népességszám alakulása..............................................................................220

2.1.2.2. A népesség korszerkezetének változásai........................................................221

2.1.2.3. Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok előreszámítása...............222

2.1.3. Demográfiai előrejelzés összefoglaló...................................................................2233. II. kerület közoktatásának helyzetelemzése........................................................................223

3.1. Az Önkormányzat kötelező és vállalt feladatai...........................................................2233.2. Óvodai ellátás...............................................................................................................2263.3. Iskolai nevelés-oktatás.................................................................................................2283.4. Alapfokú művészetoktatás...........................................................................................231

3.4.1. Járdányi Pál Zeneiskola........................................................................................2313.4.2. Kodály Zoltán Ének Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola.............232

3.5. Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények.........................................2323.6. Pedagógiai Szolgáltató Központ (PSZK).....................................................................2353.7. Pedagógiai Szakszolgálat (PSZSZ)..............................................................................2363.8. Sport és Szabadidő Centrum........................................................................................237

4. Intézményhálózat működtetésére vonatkozó feladatok meghatározása.............................237

4.1. Intézményhálózat működtetésére vonatkozó prioritások.............................................2384.2. A törvényi változásokból adódó új feladatok..............................................................239

4.2.1. Esélyegyenlőség biztosítása..................................................................................2404.2.2. Ingyenes tankönyvellátás......................................................................................2434.2.3. Étkeztetés helyzete, támogatása............................................................................2434.2.4. Óvodai férőhelyek biztosítása...............................................................................2444.2.5. Vezetők értékelési rendszere.................................................................................2444.2.6. Munkaerő-gazdálkodási rendszer működtetése....................................................2454.2.7. Nem önkormányzati intézmények feladatvállalása..............................................246

4.3. Fejlesztési feladatok.....................................................................................................2474.3.1. Óvodák..................................................................................................................2494.3.2. Iskolák...................................................................................................................2504.3.3. Egyéb közoktatási intézmények............................................................................2504.3.4. További feladatok.................................................................................................251

4.4. Intézményhálózat racionalizálása................................................................................2514.4.1. Óvodák..................................................................................................................2514.4.2. Iskolák...................................................................................................................252

4.5. Finanszírozás................................................................................................................2565. Záró gondolatok..................................................................................................................258

MELLÉKLETEK....................................................................................................................259

1. Iskolai létszámok 2004-2007..........................................................................................2592. Az óvodák férőhelybővítésének szükségességét bizonyító elemzések...........................2603. Óvodák befogadóképessége, területük alapján...............................................................2644. Általános iskolák kapacitása, kihasználtsága (tantermek alapján )................................268

Bevezetés

A II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete első ízben a 385/2000. (IX.21.) határozatával elfogadott Közoktatási Intézkedési tervében - 5 éves időtartamra - határozta meg, hogy kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatot kíván vállalni, valamint rögzítette az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseit. Ezzel eleget tett törvényi kötelezettségének (1993. évi LXXIX. tv. 85. § (4)). Az intézkedési terv felülvizsgálatára 2003-ban került sor, melyet a Képviselő-testület 882/2003.(XII.18.) határozatával fogadott el. Mind a jogszabályi előírás, mind a közoktatásban bekövetkezett változások aktuálissá teszik a II. kerületi önkormányzat közoktatási intézkedési tervének felülvizsgálatát. Ezáltal kerül módosításra, aktualizálásra és újabb három évre meghatározza a kerület közoktatási feladatait.

1. A közoktatásban végbement változások áttekintése1.1. Paradigmaváltás a közoktatásban

Az előző felülvizsgálat óta eltelt időben a magyar közoktatás rendkívül mozgalmas időszakot élt át: a korábbi, már akkor sem nyugalmas periódushoz képest tovább erősödtek és gyorsultak a változások. Az eltelt időszak legjelentősebb, történelmi léptékű eseménye volt az, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. A csatlakozás közvetlenül és közvetetten is meghatározó hatással volt az időszak közoktatási folyamataira. Annak ellenére így van ez, hogy az uniónak az oktatás területén csupán korlátozott szerepe és korlátozott eszközei vannak. Magyarország uniós csatlakozására éppen olyan időszakban került sor, amikor a közösségi politikán belül – döntően ágazaton kívüli, a gazdasági versenyképességgel, a foglalkoztatással és a társadalmi kohézióval összefüggő okokból – látványos módon felértékelődött az oktatás szerepe.

E folyamat keretében, átalakult az oktatásról való uralkodó gondolkodás is. Megerősödött az az új oktatáspolitikai és oktatásfejlesztési paradigma, amelyet az „egész életen át tartó tanulás” fogalmával jelölünk, és amely átalakította közoktatásban zajló tanulásról való gondolkodásunkat is. Az emberi munkának és tanulásnak a globális tudásgazdaság világában történő átalakulása az Európai Unió országait arra készteti, hogy átértelmezzék a tanulás céljait. A közös oktatáspolitika középpontjába került a nyitott helyzetek kezelésére képes emberi cselekvőképesség. Ennek fejlesztése lett az egyik legfontosabb oktatáspolitikai célkitűzés, ami tantervi, értékelési és szabályozási változások sorozatát indította el: olyan változásokét, amelyek támogatására az új tagországok, így Magyarország előtt a csatlakozást követően jelentős közösségi erőforrások nyíltak meg.Az uniós csatlakozás látványosan felerősítette a magyar közoktatást érő nemzetközi hatásokat, ráirányítva a figyelmet arra, hogy a nemzeti közoktatási rendszerekben zajló folyamatokat egyre nagyobb mértékben alakítják a globális és nemzetközi hatások. E hatások azonban korántsem korlátozhatóak azokra, amelyek az unió felől érkeznek. Az itt elemzett időszakban fejtette ki hatását a tanulói teljesítmények nemzetközi értékelését szolgáló PISA-vizsgálat, amelynek első eredményeit 2002 elején ismerhette meg a hazai szakmai és laikus közvélemény. A világ legfejlettebb demokráciáit tömörítő OECD e programjának egyik meghatározó vonása az, hogy a hangsúlyt határozottan áthelyezte a tantárgyi ismeretekről a tantárgyaktól független általános képességekre.Az egész életen át tartó tanulásról szóló stratégia elkészítését nemcsak megelőzte, de nem kis mértékben befolyásolta is a közoktatási terület saját fejlesztési stratégiája. Ennek a kidolgozása a 2002-ben történt kormányváltás után kezdődött meg, és a dokumentumot az oktatási tárca

2004-ben hozta nyilvánosságra. Ennek is az volt az egyik célja, hogy orientálja az uniós források közoktatás-fejlesztési célú felhasználását.

Ha a 2002 és 2006 közötti időszak hazai oktatáspolitikai folyamatait egyetlen kifejezéssel akarnánk jellemezni, akkor talán a modernizációs hullám lenne a leginkább megfelelő. Ebben az időszakban részben a jogalkotás hagyományos eszközének alkalmazásával, részben az uniós és hazai forrásokra épülő fejlesztési programok adta lehetőségek kihasználásával modernizációs beavatkozások sorozata érte a közoktatást. A fejlesztési programok olyan területeket érintettek, mint az információs és kommunikációs technológiák oktatási alkalmazása, az idegennyelv-tanulás fejlesztése, a társadalmi integrációt támogató beavatkozások, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló kompetenciák fejlesztése az alap- és középfokú oktatásban, a középfokú szakképzés tartalmi és intézményi reformja és más kisebb kezdeményezések (Reformok az oktatásban…, 2006).Az eltelt időszakban felgyorsult és új szakaszba érkezett a tartalmi szabályozás több mint egy évtizeddel korábban elindult reformja. A 2002-ben kezdődött kormányzati ciklus elején új, a korábbitól nagymértékben eltérő, a kompetencia alapú megközelítést követő Nemzeti alaptantervet fogadtak el. A tartalmi szabályozás eszközrepertoárját egy, a tanulásszervezés korszerű eszközeire épülő új elemmel, az oktatási programcsomaggal egészítették ki. Mindezeknél nagyobb horderejű azonban a középiskolai záróvizsga, az érettségi reformja, ami a kilencvenes évek közepén kitűzött modernizációs célokat (többszintűség, standardizálás és kompetenciaorientáltság) realizálta.A magyarországi érettségi reform egy évtizedig tartó előkészületek után jutott el a bevezetéséhez 2005-ben. Ennek az évnek nyarán tettek első alkalommal vizsgát a középiskolát végzett fiatalok az új kétszintű rendszerben úgy, hogy mindenki megválaszthatta, melyik tantárgyból milyen szinten vizsgázik. Először történt meg az is, hogy az írásbeli vizsgafeladatok nagy többsége standard formában jutott el az iskolákhoz, és a javításuk is standard javítókulcsok alapján történt. Azoknak a fiataloknak, akik valamilyen tantárgyból az emelt szintet választották, az iskoláktól független állami vizsgabizottságok előtt kellett vizsgát tenniük.

Mindez együtt járt a felsőoktatásba történő belépés rendszerének radikális átalakulásával is: az érettségi kiváltotta a felvételi vizsgát. Az új érettségi 2005-ben történt bevezetése a magyar közoktatás történetének legnagyobb hatású reformjai közé tartozik. A közoktatásban zajló reformok között kiemelt figyelmet érdemel az információs és kommunikációs technológiák oktatásban történő használatának a fejlesztése, ami közoktatási politika egyik legelső prioritásává vált. Létrejött a digitális tartalomszolgáltatásnak egy olyan új központi rendszere (az ún. Sulinet digitális tudásbázis), amely az iskolák és a tanárok számára lehetővé tette, hogy a széles sávú kapcsolat felhasználásával változatos pedagógiai tartalmakhoz és módszerekhez juthassanak hozzá. Az elmúlt években a magyar közoktatásban folytatódott, és – ugyancsak döntően uniós hatásokra – felgyorsult az, az áttörés, amelyet néha „kompetencia-forradalomnak” neveznek, és amit többek között a PISA-vizsgálat közvetített Magyarország felé. E folyamat része annak a már szintén említett paradigmaváltásnak, amelyet az egész életen át tartó tanulás fogalmával jelölünk. A kompetencia lényegében cselekvőképességet jelent, a „forradalom” szó pedig arra a radikális, ám bonyolult és nehéz változásra utal, amelynek során az oktatásfejlesztés figyelme a tantervekben rögzített műveltségtartalomról az oktatásból kilépő egyének tényleges cselekvőképességére helyeződik át.A 2005-ben bevezetett új érettségi feladatainak jelentős hányada inkább a komplex problémamegoldó képességek gyakorlását értékelte, mintsem az elsajátított ismeretek

visszaadását. Az európai strukturális alapokra épülő legnagyobb, 2005-ben indult közoktatás-fejlesztési program célja „az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák” fejlesztése volt.

Mindez sajátos módon hatott az oktatás fejlesztéséről és a fejlesztés eszközeiről való gondolkodásra. Sikeres kompetenciafejlesztés csak a tanulási környezet és a tanári munka lényegi átalakulása mellett lehetséges, amit nem lehet elérni pusztán jogszabályok módosításával, a hivatalos tantervek megváltoztatásával vagy a korszerű megközelítések egyszerű bemutatásával, bár ezek is megtörténtek (NAT 2007-es módosítása). A kompetenciafejlesztés eredményessége nagymértékben függ attól, vajon képes-e minden egyes iskola megérteni a tanulás egyéni jellegét, és tudja-e ezt kezelni, azaz képes-e intelligens, önmagára reflektáló, tanuló szervezetté alakulni. A fejlesztésről és a fejlesztés eszközeiről történő gondolkodásban elkezdődött az iskolai szervezetfejlesztés és a vezetés fejlesztésének a felértékelődése. Ennek egyik jele például az volt, hogy a közoktatási törvénybe 2003-ban először került bele olyan előírás, amely – igaz ugyan, hogy csak a jövőre nézve – az intézményvezetői megbízás meghosszabbításának feltételévé tette a vezetői felkészülésben való részvételt. A közoktatás fejlődését meghatározó belső társadalmi folyamatok között mindig kiemelt figyelmet érdemelnek a demográfiai változások. A vizsgált időszakban sem tört meg az a trend, melyet a születések tartósan alacsony száma és ezzel összefüggésben az iskolarendszerbe belépők és bent lévők számának folyamatos csökkenése jellemez. A magyar közoktatási rendszernek erre az óriási kihívásra adott válasza csak a helyi szintű döntések sokaságából rajzolódik ki: a demográfiai csökkenésből fakadó elkerülhetetlen bevételkiesések, az ezt kísérő intézményműködtetési válságok és súlyosbodó mérethatékonysági problémák döntően az iskolafenntartó helyi önkormányzatok problémavilágának a részei (1.1 fejezet Halász Gábor a Magyar Közoktatás 2002-2006 között című tanulmányának felhasználásával készült).

Ahhoz, hogy az önkormányzat, mint közoktatási intézményfenntartó a változó oktatáspolitikai kihívásoknak megfeleljen, átgondolt, költséghatékony, ugyanakkor tartalmában megújuló közoktatási intézményhálózatot kell működtetnie. A szakmaiság és gazdaságosság elveit alapul véve készült el, a kerület közoktatási intézkedési terve.

1.2. Jogi normaváltozások a közoktatásban

A jogszabályi változások új dokumentumokat, szabályzókat hoztak a közoktatási rendszerbe, valamint olyan tartalmi szabályozást, ami kihat a következő évek óvodai, iskolai nevelésére-oktatására.

NAT, NAT módosítása kompetencia alapú oktatás (243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, módosította a 202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet

Nem szakrendszerű oktatás bevezetése a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § , amit a 2007. LXXXVII. törvény 20. §-ával módosítottak

Pedagógusok óraszámemelése a közoktatási törvényt módosító 2007. évi LXXXVII.

törvény vezette be Kétszintű érettségi 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga

vizsgaszabályzatának kiadásáról – módosította a 71/2003. (V.27.) ÖMIP - önkormányzati minőségbiztosítási program a 2003. évi LXI. törvény

tartalmazza, mely a közoktatási törvényt módosította IMIP - intézményi minőségirányítási program a 2003. évi LXI. törvény tartalmazza,

mely a közoktatási törvényt módosította, majd ezt is módosította a 2006. évi LXXI. tör vény Országos mérések, összehasonlító elemzések a közoktatás minőségbiztosításáról és

minőségfejlesztésről szóló 3/2002. (II.15.) OM rendeletbe építette a 24/2007. OKM rendelet. A közoktatás országos mérési feladatainak végrehajtását is e rendelet iktatta be, melyet minden évben a tanévrendjéről szóló minisztériumi rendelet pontosít.

OECD mérések - PISA felmérés -, elvárások OECD - Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, PISA – Programme for International Student Assessment, 15 éves diákok teljesítményének 3 ciklusra tervezett felmérése, célja, hogy feltérképezze az iskola mennyire képes a diákokat a 21. században szükséges ismeretekkel ellátni

A finanszírozás változása A fenti változások kihívást jelentenek minden közoktatási intézményfenntartó számára.

1.3. Központi normatív finanszírozás változásaiA központi normatívából történő finanszírozás által az önkormányzatok sokféle – elsősorban az ellátott létszámhoz kapcsolódó – központi költségvetési támogatáshoz jutnak. A közoktatás fenntartására nyújtott támogatások alapját az úgynevezett alap és kiegészítő normatívák jelentik, melyeket az önkormányzatok szabadon átcsoportosíthatják oktatási és egyéb célok között. E támogatások tanulólétszám alapúak, melyek nem veszik figyelembe az önkormányzatok eltérő jövedelmi helyzetét, jövedelem-termelő képességének különbségét, vagy az esetleges költségkülönbségeket. Az 1990-es évek közepétől kezdődően az alap és kiegészítő normatívák száma rendkívüli módon megemelkedett. 1997 után az u.n. normatív támogatások mellett egyrészt központosított, elsősorban pályázati elosztású támogatások is megjelentek a támogatási rendszerben, másrészt az u.n kötött felhasználású normatívák, melyeket adott, oktatási célokra kell fordítaniuk az önkormányzatoknak.A kormányzati szándékok szerint az új támogatási elemek a jövedelemtermelő-képesség különbségének, a költségkülönbségek elismerésének problémáját kívánták megoldani, valamint oktatáspolitikai prioritások megvalósítását célozták. A 2007-ben bevezetett változtatások nyomán a korábbi, központi költségvetési támogatások, normatívák egy része helyett a támogatást egy olyan u.n. „közoktatási teljesítmény-mutató” alapján nyújtja az önkormányzatoknak a központi költségvetés, melyben a támogatás a tanulói és tanári óraszám- és osztálylétszám szabályozáshoz van kötve. A változtatás előnye, hogy világossá teszi az önkormányzatok számára, hogy mekkora osztálylétszámot, óraszámot és pedagógusállományt kíván finanszírozni

a központi költségvetés és a támogatási rendszer további átalakítása nyomán kiszámíthatóbbá teheti az önkormányzatok központi költségvetési támogatását. A szabályozás továbbra is egyetlen önkormányzati jellemzőtől teszi függővé a támogatás nagyságát, a tanulólétszámtól. A jövedelem, a jövedelemtermelő képesség különbségeit továbbra sem veszi figyelembe a rendszer. A közoktatási célú támogatások célja nem tisztázott. A megfogalmazott célok szerint a támogatások célja a minimális oktatási szolgáltatások biztosítása a településeken olyan módon, hogy az költségtakarékos megoldásokra ösztönözzön. A közoktatási célú támogatások viszont – a támogatások nagysága miatt – valójában nem képesek minden településen biztosítani a minimális oktatási szolgáltatásokat, mivel ehhez a támogatások szintje nem elég magas. Az önkormányzatok maguk határozzák meg iskoláik költségvetését, vagyis oktatási ráfordításaik iskolák közötti elosztásában a törvényi korlátokon belül (a közalkalmazottak jogállásáról és bérezéséről szóló törvény, amelynek értelmében az alkalmazott pedagógusok bérének el kell érnie a központi bérskálában meghatározott szintet, valamint a közoktatási törvény a tanulócsoport-létszám és kötelező óraszámra, a tanítási időkeretekre vonatkozó előírásai) akár szélsőséges elosztást is alkalmazhatnak az iskolák között (1.3 fejezet Varga Júlia iskolaügy intézményrendszere, finanszírozása című tanulmányának felhasználásával készült).

2. Általános helyzetelemzés

Reális, megvalósítható tervek, feladatok csak úgy határozhatók meg, ha megfelelő információkkal rendelkezünk az adott területről. Ennek érdekében a II. Ker. Önkormányzat külső szakértőket kért fel a fenntartásában működő közoktatási intézmények helyzetének áttekintésére. A szakértői jelentés megállapításai is alapjául szolgálnak a kerület közoktatását érintő döntéseknek, valamint az intézményhálózatot érintő fejlesztő illetve racionalizáló feladatok meghatározásának. Emellett az elmúlt évek intézményi, szakmai munkájának értékelésére vonatkozó irodai tapasztalatokra és szakértői jelentésekre is épülnek a javaslatok.A szakértői jelentés adattartalma és megállapításai mellett figyelembe kell venni azokat az adatokat, információkat is, amely a kerület népességére vonatkoznak, hiszen elsődleges feladatunk a kerületben élő gyermekek magas színvonalú nevelése, oktatása. A demográfiai helyzetelemzés nélkülözhetetlen az óvodai férőhelyek biztosításának megtervezésében is.

2.1. Budapest II. kerület társadalmi-gazdasági helyzete, demográfiai előrejelzés

A demográfiai előrejelzés fontos információkat tartalmaz a következő évek tervezésében, hiszen a közoktatásban résztvevők száma meghatározza, hogy milyen fejlesztésekre, esetleg szűkítésekre lesz szükség a kerületben. Az előrejelzést Hablicsek László és Földházi Erzsébet készítette Budapest II. kerület lakónépességének előreszámítása, különös tekintettel a közoktatásban részt vevő korosztályokra címmel.

Magyarországon az 1980. évtől kezdődően csökken a népesség, emellett nő az idősek és fogy a fiatalok száma. Népességünk további jelentős elöregedése hosszabb távon is elkerülhetetlen.

A létszámcsökkenéssel és az elöregedéssel a népességfejlődés fordulóponthoz ért, a népesedési kérdések a figyelem központjába kerültek. Az utóbbi időszakban készített népesség-előreszámítások sem tudtak olyan pozitívumokat kimutatni, melyek kedvezőbb népesedési helyzetet vetítenének előre.28 Az alacsony gyermekszám és a viszonylag magas halandóság mellett a nemzetközi vándorlásban történt fordulat ugyan némileg mérsékli a létszámcsökkenést, de önmagában elégtelen a csökkenés tartós megállításához.29

2.1.1. Budapest II. kerület népesedési tendenciái 1990-2007 között

Budapest II. kerülete lakónépességének száma 1990 elején közel 103 ezer fő, 2007 elején 88 ezer fő volt. 1990 és 2007 között tehát a létszám 15 ezer fővel, 15%-kal csökkent.

A lakosság száma 1990 és 1994 között alig változott, 1995-től azonban csökkenési periódus következett.

A csökkenés az 1994. évi „kijelentkeztetést” követően indult el, és töretlenül folytatódott egészen 2005-ig. 2006-ban csekély emelkedés eredményeképpen érte el a 88 ezer főt, és 2007-ben is ezen a szinten maradt. Azt mondhatjuk tehát, hogy a kerület lakosságszámában a hosszú ideje tartó népességcsökkenés megállni látszik az utóbbi két évben.

A népesség számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. Mindhárom esetben a változások egyik összetevője a népesség korösszetétele (fiatalabb népességben több a születés, idősebb népességben több a halálozás), a másik tényező pedig a megfelelő demográfiai jelenségek (termékenység, halandóság, vándormozgalom) intenzitása.2.1.1.1. A termékenység –születések – alakulása

Budapest II. kerületben 2003-2005 között évi átlagban 712 gyermek született, ami a népesség számához viszonyítva 8 ezrelékes születési arányt jelent. Ha a 2003-2005. évi gyermekvállalási hajlandóság állandósul, akkor ez 1,2-es átlagos gyermekszámnak felel meg. Tehát 100 nő 120 gyermeket hozna világra élete során. Ez az érték a budapesti szint fölött van (100 nőre 109 gyermek), elmarad azonban az országos átlagtól (100 nőre

28 KSH Népességtudományi Kutató Intézet Előreszámítási adatbázis, 2004 (Készítette: Hablicsek László)29 Lásd például: Hablicsek László – Tóth Pál Péter: A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népesség számának megőrzésében 1999–2050 között. Demográfia, 43. évf. 2000/1. sz. 11–46. o.

130 gyermek). Ezzel a gyermekszám-szinttel a lakónépesség természetes utánpótlása nem biztosított.A 100 nőre jutó átlagos gyermekszám az 1990-es években erősen csökkent, 1998-2000 átlagában érte el a mélypontját Budapesten, azóta lényegében stagnál. A II. kerületben a mélypont időpontja és értéke – 100 nőre jutó 109-110 gyermek – egybeesik a budapestivel, ezt követően azonban, időszakos visszaesésekkel ugyan, de emelkedés indul meg: 2002-2004 és 2003-2005 között már 120 gyermek jut 100 nőre.

Az átlagos gyermekszám Budapesten és a II. kerületben 1990-2005

Budapesten és a II. kerületben is tapasztalható az az országosan jellemző tendencia, hogy a nők egyre későbbi életkorban vállalják első gyermeküket, ami a szülő nők átlagos életkorának emelkedésében is megnyilvánul. Budapesten 1990 és 2005 között 27-ről 30 évre emelkedik ez az életkor, a II. kerületben csaknem ezzel párhuzamos az emelkedés, de magasabb szintről indulva: itt 28,5 évről emelkedik 32 évre.

2.1.1.2. Halandóság alakulása

Budapest II. kerülete lakónépességének mortalitása kedvezőtlenebb az országos átlagnál. 2001-2005 átlagában 1165 fő halálozott el évente, ami a lakónépességhez viszonyítva 14 ezrelékes halálozási arányt jelent. Figyelembe véve a korszerinti halálozást, a 2001-2005. évi átlagos becslés a férfiaknál 75,8 évnyi, a nőknél 81,2 évnyi születéskor várható élettartamot jelez. Ezek az értékek jóval magasabbak, mint az országos átlag, és a budapesti átlagokhoz képest is kiemelkedően magasak.

A férfiak és a nők születéskor várható élettartama Budapest II. kerületben1990-2005

2.1.1.3. Vándorlás, természetes és tényleges szaporodás

Ismeretesek a belföldi vándormozgalom statisztikai számbavételének régebbi keletű és újabb problémái, amelyek bizonytalanná teszik a folyamat megfigyelését. Bizonyosnak látszik azonban, hogy az 1990-es években lényegesen lecsökkent a lakóhelyváltoztatás intenzitása, esetenként ellenkezőjére változtak irányai.

Markánsnak tűnő tendencia a nagyvárosok korábbi jelentős vándorlási nyereségének megszűnése, esetenként vándorlási veszteséggé átalakulása. Az elvándorlók jelentős része a nagyvárosok környékére költözött, gyors szuburbanizációs folyamatot indítva el. Ez a folyamat Budapest II. kerülete lakónépességének változására is nagy hatást gyakorolt. A településre odavándorlók száma 4862 fő volt 2001-2005 átlagában évente, az elvándorlók száma pedig 5204 fő. A nemzetközi vándorlást is figyelembe véve – ugyanezen időszakra átlagosan 192 fős veszteség évente – tehát erősen negatív a „jövés-menés” egyenlege.

A természetes szaporodásra (a születések és a halálozások különbségére) országos viszonylatban a negatív előjel, a fogyás jellemző. A II. kerület lakossága is hasonló tendenciát követ egészen a legutóbbi évekig. A természetes fogyás nagysága 2001-2005-ben évente 473 fő, ennyivel haladja meg a halálozások száma a születések számát.

Az élveszületések és a halálozások aránya (ezrelék) Budapest II. kerület 1990-2005

A tényleges szaporodás, vagyis az egymást követő években a népesség változása, a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg összege, – 665 fő volt 2001-2005-ben évente, tehát a kerület lakossága csökkent ebben az időszakban.

2.1.1.4. A népesség korszerkezete

A népesség számának változásával általában változik a népesség korszerkezete is. Ez a kialakult összetétel mellett, ami hosszú távra meghatározza a népesség „korprofilját” függ a termékenységi, halandósági és vándorlási jellemzőktől is, továbbá az idő múlásával „előregördül” – tehát egy meglehetősen összetett jelenséggel állunk szemben. Ugyanakkor azonban a korösszetétel ismerete elengedhetetlenül fontos számtalan területen – például az idősek arányának megnövekedése problémát jelenthet a nyugdíjrendszerben, a fiatalok arányának növekedése vagy csökkenés oktatási kérdésekre van hatással stb.

A népesség korszerkezetének vizsgálatakor az egyik lehetséges út négy nagy korcsoport elkülönítése: a fiataloké (0-19 évesek); a gazdaságilag aktív korúakon belül a fiatal munkaképes korúaké (20-39 évesek) és az idősebb munkaképes korúaké (40-59 évesek); valamint az időseké (60 évesek és idősebbek). Érdemes ezeknek a korcsoportoknak nemcsak a létszámát, hanem a népességbeli arányát is vizsgálni.

Az egyes korcsoportok létszámának alakulásaBudapest II. kerület lakónépességében, 1990-2005

A népességszám mérséklődése a legfiatalabb (0-19) és a középkorú (40-59) korcsoportban bekövetkezett csökkenés eredménye, miközben a 20-39 évesek és a 60 éves és idősebbek létszáma 1995-től emelkedik. A fiatalok, 0-19 évesek létszáma csökkent a legnagyobb mértékben: az 1990-es 24 ezer főről 13,5 ezer főre, vagyis több mint 40 százalékkal. A 20-39 évesek létszáma 1995-ig enyhén csökkenő, majd azt követően enyhén növekvő trenddel csaknem változatlan az időszak elején és végén: 23,5 ezerről 23 ezerre változott. A 40-59 évesek körében 1996-ig tartó enyhe emelkedés, majd azt követően erőteljesebb csökkenő trend következtében 28,5 ezer főről 23 ezer főre csökkent a létszám, azaz 20 százalékkal. A 60 évesek és idősebbek 26,5 ezer fős létszáma ezer fővel gyarapodott az időszak végére.A népességbeli arányokat tekintve, a fiatalok aránya az 1990-es 23,4%-ról 15,5%-ra csökkent, az időseké 25,7%-ről 31,6%-ra emelkedett.

Ugyancsak emelkedett a 20-39 évesek aránya is: 22,9%-ről 26,5%-ra, míg az idősebb munkavállalási korúak súlya a lakónépességben kissé csökkent: 28%-ról 26,4%-ra.Az egyes korcsoportok létszáma és aránya különbözőképpen változik a II. kerület népességében – ezt kísérhetjük nyomon az 1990-es és a 2005-ös állapotot mutató korfán. Mind a férfiaknál, mind a nőknél hasonló átalakulásnak lehetünk tanúi – azzal a kis eltéréssel, hogy a hosszabb élettartam miatt az idősebb korú nők jóval többen vannak, mint a férfiak.

Budapest II. kerület népességének korpiramisa, 1990, 2005

A korfa egy csökkenő népességet ábrázol, ahol alig vannak olyan korcsoportok, amelyek növekedtek 1990 óta.

2.1.1.5. Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok

Az iskolázás szempontjából releváns életkori csoportokba tartozók létszámának változása különös figyelmet érdemel, hiszen országosan a jelenlegi feltételek mellett hosszú távra szóló, jelentős csökkenés fog érvényesülni. Ez óhatatlanul felveti a tanulólétszámok oldaláról az iskolarendszer átalakításának, „karcsúsításának” kérdését.Ugyanakkor Magyarországon igen nagyok a területi eltérések, s az elmúlt időszakban bebizonyosodni látszott, hogy semmiképpen nem lehetséges egységes központi rendezés. Figyelembe kell venni a területi sajátosságokat, az esetenként ellentétes tendenciákat, sőt a helyi törekvéseket és lehetőségeket is. A közoktatás viszonylag szűk intézményrendszerében egy létszámcsökkenés teret adhat régóta szorgalmazott minőségi fejlesztéseknek.

Ráadásul szép számban vannak olyan települések, ahol a létszám bizonyíthatóan jelentősen növekszik, egyenesen az intézményrendszer bővülését igényelve. Mindehhez hozzájárul az iskolarendszer súlypont-átrendeződése az 1990-es években. Különös figyelmet indokolt fordítani az iskolázási idő látható meghosszabbodására is a magasabb képzettség elérésének világos céljával.Mindazonáltal a létszámtendenciák keretet adnak a változtatások szükségességének megítéléséhez. Vegyük sorra az egyes korcsoportokat.

Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszámának alakulásaBudapest II. kerület, 1990-2005

A 0-3 évesek csoportja a bölcsődés korosztály. Budapest II. kerületében 1990-2005 között a korosztály létszáma 20 százalékkal csökkent, most 696 fővel kevesebben vannak, mint 1990-ben.

Ugyanakkor 2001-hez képest enyhe növekedés mutatkozik: 12 százalékkal emelkedett a legkisebb lakók száma, 2005-ben 288 fővel többen vannak, mint 2001-ben.A 4-6 évesek, tehát az óvodás korúak száma 1990-ben 2954 fő volt, 2005-ben pedig 1730 fő, ami több mint 40%-os csökkenést jelent. A létszám csökkenése lassú, de töretlenül tart 1990-2005 között.

A 7-14 évesek, tehát az általános iskolások létszáma 10806 főről kevesebb, mint felére, 4979 főre apadt. Ebben a korcsoportban a legnagyobb mértékű a csökkenés: az egész vizsgált időszakban meredeken és megszakítások nélkül tart a fogyás.

A 15-19 évesek, vagyis a középiskolás korosztály létszáma 6901 főről 4184 főre csökkent, vagyis 40%-kal lett kevesebb. Ez a csökkenés egy 1994-ig növekvő, majd azt követően csökkenő trend eredménye. 1994-ben 8005 fő volt a korcsoport létszáma,

vagyis több mint ezer fővel magasabb az induló létszámnál, majd csaknem 4 ezer fős csökkenéssel érte el a 2005-ös szintet - vagyis majdnem megfeleződött.2.1.2. Demográfiai előrejelzés2.1.2.1. A népességszám alakulása

Budapest II. kerület népességének előrebecslése során olyan hipotézis-rendszerrel dolgoztunk, amely részben a saját tendenciákon, részben a főváros egészében megfigyelhető tendenciákon alapulnak. Ezek alapján a népességváltozásnak azt a változatát készítettük el, amelynek megvalósulása feltételezésünk szerint a legvalószínűbb.

A népesség számának alakulása Budapest II. kerületben, 1990-2015

Budapest II. kerületben a népesség az előreszámítás szerint csökkenni fog a 2015-ig terjedő időszakban. A 2015. évi létszámot a számítások szerint 86 ezer fő körül becsülhetjük.

Az előreszámítás szerint tehát 2,5 ezer fővel élnek majd kevesebben a II. kerületben 2015-ben, mint jelenleg. 2007-hoz képest a lakosság csökkenése elérheti a 6 százalékot. A népességcsökkenés fontos forrása az elvándorlás, ennek jelentősége azonban várhatóan csökken 2007-2015 között. A népességfogyás fő forrása azonban a természetes fogyás, vagyis az, hogy a halálozások száma meghaladja a születésekét. Budapest II. kerülete esetében a vándorlás a népességcsökkenés egyik tényezője. Látható, hogy az 1990-2005 közötti években nem mutatkozik az adatokban semmiféle szabályszerűség. 2005-2015 között a vándorlási egyenleg lassú javulását feltételezzük, ugyanakkor igen alacsony értékeken, amelyek nem járnak számottevő hatással a kerület népességének alakulására.2.1.2.2. A népesség korszerkezetének változásai

Budapest II. kerületében 2007-ben a népesség 16%-a (14 ezer fő) tartozott a 0-19 éves korcsoportba, 27%-uk (24 ezer fő) a 20-39 évesek körébe, 26% (22,5 ezer fő) volt 40-59 éves, és 32%-uk (28 ezer fő) volt 60 éven felüli.

A fiatalkorú népesség száma 12%-kal növekszik: a korcsoportba tartozók száma 2015-ben 16 ezer fő, a jelenlegihez képest 1700-zal több. A fiatal munkavállalási korúak létszáma viszont 10%-kal csökkent, miután idősebb korba lépnek közülük az 1970-es években született népes korosztályok. A létszám 2015-ben 22 ezer fő, a mostaninál 2,5 ezerrel kevesebb. Az idősebb munkavállalási korúak száma szintén csökken, a létszámcsökkenés 3 ezer fős, 14 százalékos. 5 százalékkal, 1300 fővel növekszik az idősek, 60 éven felüliek száma, 2015-ben 30 ezer fő várható.

A lakónépesség számának alakulása korcsoportok szerint, Budapest II. kerület, 1990-2015

2.1.2.3. Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok előreszámítása

A korábbiakban már láttuk, hogy a fiatalok létszáma és népességbeli aránya is növekszik a II. kerületben a 2007-2015 közötti időszakban. Érdemes azonban tovább bontani ezt a korosztályt, hiszen bennünket az is érdekel, hogy mennyivel több bölcsődei, óvodai vagy iskolai férőhelyre lesz szükség a jövőben.

Az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok létszáma, Budapest II. kerület, 1990-2015

A 0-3 éves bölcsődés korosztály létszáma az előreszámítás szerint 2007-től 2015-ig 334 fővel, 10 százalékkal emelkedik. 2007-től lassú emelkedés, majd 2012-től enyhe csökkenés eredményeként áll elő a 2015-ös 3510 fős létszám.A 4-6 évesek, tehát az óvodáskorúak létszámának emelkedése folyamatos 2007-től. Összességében 785 fővel, 38 százalékkal lesz nagyobb, itt a legnagyobb arányú az emelkedés (jelenleg 2 ezren vannak). A 7-14 éves általános iskolások száma a 2007. évi 4953 főről várhatóan 6270 főre növekszik 2015-ig, ami 1300 fős többletet és 27 százalékos gyarapodást jelent.A 15-19 éves középiskolás korosztályban jelenleg 3859-en vannak és létszámuk 3126-ra, 19 százalékkal csökken 2015-re. Ez az egyetlen korcsoport a 0-19 évesek között, ahol létszámcsökkenés várható.

Összességében az iskolázás szempontjából releváns korcsoportok jelentős létszámnövekedése látszik az előreszámításból, a középiskolás korosztály kivételével. 2.1.3. Demográfiai előrejelzés összefoglaló

Budapest II. kerület lakónépessége – az országos átlaghoz hasonlóan – enyhén csökkenni látszik a következő időszakban. A létszám 2015-ben a 88 ezer fő körülire csökkenhet. Ez 6 százalék körüli létszámcsökkenést jelent másfél évtized távlatában, ami igen nagy odafigyeléssel, tervszerű magatartással az Önkormányzat részéről esetleg mérsékelhető.A létszámcsökkenés mellett jelen lesz az elöregedés is, az országos tendenciáknál erősebben jelenik meg. Az idősek száma minden bizonnyal jelentősen, 3,5 ezer fővel emelkedik 2001-2015 között, arányuk 2015-re meghaladhatja a 34%-ot, és a gyermekszám élénkülése sem mérsékli hathatósan az öregedési folyamatot.Nagy figyelmet indokolt fordítani a fiatalok létszámára, amely emelkedik az élénkülő termékenység következtében.

Összességében a 0-19 évesek száma ugyan „csak” 16 százalékkal lesz nagyobb 2007-hez viszonyítva, de az iskolás korosztályok többségén végigvonul egy jelentős létszámtöbblet, és ez az iskolázás szempontjából releváns korcsoportokban is érezhető létszámemelkedést, hullámzást hoz – igaz, a maga teljességében ez már az előreszámítás időhorizontján túl következik be.Budapest II. kerület népességfejlődését, társadalmi helyzetének változását elsősorban természetes szaporodás tényezői – a születések és a halálozások – határozzák meg. Noha a várható élettartamok alakulása igen kedvező, az idős népesség nagy aránya miatt mégis jelentős a halálozásból eredő népességfogyás, amit a születések nem tudnak ellensúlyozni.

3. II. kerület közoktatásának helyzetelemzése

3.1. Az Önkormányzat kötelező és vállalt feladatai

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény által előírt és önként vállalt feladatokat lát el. A lakóhely szerinti önkormányzatok alapfeladata az alapellátásról történő gondoskodás, függetlenül attól, milyen nagyságú a település, hány lakos él ott.

A közoktatásról szóló törvény 86. §-a pontosítja az önkormányzat kötelező közoktatási feladatait. Ezek továbbra is

- az óvodai nevelés,- az általános iskolai oktatás,- a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános

iskolai nevelés és oktatás- a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű

gyermekekről, tanulókról való gondoskodás.

A kerületi Önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzattal kötött megállapodás értelmében köteles gondoskodni

- az alapfokú művészetoktatásról,- a pedagógiai szakszolgálatok közül a nevelési tanácsadásról, a logopédiai

szolgáltatásról és gyógytestnevelésről,- az óvodák, alapfokú iskolák munkáját segítő pedagógiai-szakmai szolgáltató

intézmények működtetéséről,- a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásáról-neveléséről.

A kerületben továbbra is biztosítjuk, mint önként vállalt feladatot:

- a gimnáziumi oktatást,- a kerületen kívüli gyermekek iskolai ellátását

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő óvodák elhelyezkedése

3.2. Óvodai ellátásJelenleg 11 óvoda biztosítja a gyermekek óvodai nevelését.

Bolyai Utcai Óvoda: környezeti nevelés, anyanyelvi nevelés Budakeszi Úti Óvoda: természetvédelem, néphagyomány, idegen nyelv

(angol) Százszorszép Óvoda (Fillér utca): vizuális, ill. irodalmi, zenei nevelés,

sokoldalú mozgásfejlesztés Hűvösvölgyi Gesztenyéskert Óvoda: környezeti nevelés Kitaibel Pál Utcai Óvoda: egészséges életmódra nevelés, testi nevelés Kolozsvár Utcai Óvoda: környezet- és természetismereti nevelés Községház Utcai Óvoda: komplex környezeti nevelés Pitypang Utcai Óvoda: egészséges életmódra nevelés Szemlőhegy Utcai Óvoda: egészséges életmódra nevelés Törökvész Úti Kézműves Óvoda: néphagyományőrzés, kézműves program Virág Árok Óvoda: környezeti nevelés, integrált nevelés: differenciált egyéni

bánásmód és fejlesztés a sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos, hallásfogyatékos) gyermekek számára

Az óvodai létszámok és csoportszámok az elmúlt években emelkedtek. A hetvenes évek közepén tetőző demográfiai csúcs korosztálya az elmúlt években lépett szülőképes korba, bár e generáció szüléskedve időben széthúzódott (egzisztenciateremtés, elhúzódó tanulmányok stb.) a születésszám emelkedésének tendenciája egyértelműen megfigyelhető. Ezt támasztják alá a KSH által szolgáltatott adatok is.

Évek 2003 2004 2005 2006II. kerület 644 756 737 852Budapest 14590 15051 15911 16830

Élve születések száma KSH adatok

A vizsgált négy év alatt több, mint 200 gyermekkel született több a kerületben. Az óvodáinkban a gyermeklétszám növekedése számottevő

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Változáscsoport létszá

m csoport

létszám

csoport

létszám

csoport

létszám

csoport

létszám

71 1682 73 1741 75 1763 76 1802 5 120

Az óvodai gyermeklétszám összességében 1802-1682=120 fővel 7,1%-kal nőtt.Az óvodai csoportok száma 76-71=5 csoporttal 7 %-kal nőtt. Az óvodák létszámváltozását, csoportszám növekedését követték az óvodákban dolgozók létszámának emelése (októberi statisztika).

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 VáltozásP (fő) E (fő) P (fő) E (fő) P (fő) E (fő) P (fő) E (fő) P (fő) E (fő)154 146 157 149 162 150 164 154 10 8

P – óvodapedagógusokE – egyéb alkalmazottak

Minden óvodai csoportra a törvényi előírásoknak megfelelően 2 óvodapedagógus jut. A kerület minden óvodai csoportra 1,5 dajka álláshelyet biztosít, ez a jogszabályban előírtaknál csoportonként 0,5 álláshellyel több. Az óvodapedagógusokra jutó gyermekek létszáma átlagban 10,99.

A létszámnövekedést, a megnövekedett óvodai igényeket 3 óvoda bővítésével, illetve óvodai férőhelyek bérlésével oldotta meg az Önkormányzat. A 2004/2005-ös nevelési évben a Fillér Utcai Óvodában, a Hűvösvölgyi Gesztenyéskert Óvodában, valamint a Törökvész Úti Kézműves Óvodában bővítette az Önkormányzat 3 óvodai csoporttal, 75 fős létszámmal a férőhelyeket, 2005. szeptember 1-től 3 nevelési évre kötött az Önkormányzat bérleti szerződést 15 férőhelyre a Zölderdő Óvodában és még egy óvodai csoport bővítésére került sor a Hűvösvölgyi Gesztenyéskert Óvodában. 2007. szeptember 1-től beindult egy óvodai csoport a Kolozsvár Utcai Óvodában.

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő iskolák elhelyezkedése

3.3. Iskolai nevelés-oktatás

Jelenleg 7 tiszta profilú általános iskola, 5 általános iskola és gimnázium, valamint két tiszta profilú gimnázium látja el az oktatási feladatokat (iskolai létszámadatok 1. számú melléklet).

Áldás Utcai Általános Iskola: az iskola pedagógiai programja három prioritást fogalmaz meg: az emelt óraszámú nyelvoktatást, a matematikaoktatást és a művészeti, irodalmi, zenei nevelést. Az angol nyelvet 1. osztálytól kiscsoportokban oktatják. A művészeti nevelés területén kiemelt szerepet kap a kreativitás, a tantárgyi komplexitás és a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése. A 2006-2007-es tanévtől a kompetencia alapú oktatás megújult programjával kezdték meg a pedagógiai munkát. A projekt alapú oktatás, a

differenciálás, a kooperatív tanítási módszerek és öt interaktív tábla használata ad lehetőséget tanulóik korszerű és élményszerű oktatására.

Budenz József Ált. Isk. és Gimn.: Emelt óraszámú nyelvoktatás folyik első osztálytól kiscsoportos formában; 1-3. évfolyamon vizuális nyelvoktatás angol és német nyelvből; lépésről - lépésre program alsó tagozaton évfolyamonként egy osztályban, a másik osztályban művészeti nevelési program valósul meg.7-8. évfolyamon második idegen nyelv oktatása folyik angol, német, francia nyelvből, valamint az életvitel tantárgy tanítása. 2004-ben indult az 5 évfolyamos nyelvi előkészítő gimnáziumi osztály. A gimnázium profilját a nyelvi előkészítő mellett az emelt óraszámú matematika, magyar nyelv és irodalom tanítása határozzák meg.

Csik Ferenc Ált.Isk. és Gimn.: az általános iskolában emelt óraszámú, illetve emelt szintű német oktatás, 5-8. évfolyamon német irodalom és német országismeret tantárggyal egészül ki. A gimnáziumban multimédia profilú képzés és 2004-től nyelvi előkészítő osztály indult. Választható idegen nyelv: angol, német és spanyol. 1-13. évfolyamon közoktatási típusú sportiskolai osztályok, csoportok.

Fillér Utcai Általános Iskola: fő profilja az emelt óraszámú angol nyelvoktatás és a német nemzetiségi két tanítású nyelvű oktatás évfolyamonként kettő, illetve egy osztállyal. A fő profil mellett kiemelt szerepet kap az informatika oktatás, valamint a sport és az egészséges életmódra nevelés.

Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimn. és Zeneiskola komplex művészeti nevelés: ének-zene, néptánc, hangszeres zene, képzőművészet, médiaismeret. 2004-ben indult 5 évfolyamos nyelvi előkészítő gimnáziumi osztálya.

Klebelsberg Kuno Ált. Isk. és Gimn.: német nemzetiségi program, Gyermekek Háza nevelési program, emelt óraszámú testnevelés, a gimnáziumban emelt óraszámú nyelvoktatás. 2004-ben indult 5 évfolyamos nyelvi előkészítő gimnáziumi osztálya.

Móricz Zsigmond Gimnázium: hat-, négy és 2004 szeptembere óta nyelvi előkészítő osztályokkal működik. A hat évfolyamos gimnáziumi osztályok matematika és idegen nyelv profilúak, míg a négy évfolyamos osztályokban emelt óraszámú a matematika és a történelemoktatás folyik. Tanított idegen nyelvek: angol, német, francia, olasz. Emelt szintű érettségi vizsgaközpont: történelem, matematika és kémia tantárgyakból. A Pécsi Tudományegyetem akkreditált nyelvvizsgahelye, angol és német nyelvből alap-, közép- és felsőfokú vizsgáztatás folyik, valamint nyelvvizsgára felkészítő helyként is funkcionál. Hagyományosan kiemelkedő tantárgyi, érettségi – felvételi eredményeket érnek el.

Ökumenikus Általános Iskola: tanrendbe épített bibliaismeret-etika, 4. osztálytól bontott csoportban angol vagy németoktatás, a szabadidős tevékenység kiemelt támogatása.

Pitypang Utcai Ált. Iskola 1. osztálytól emelt óraszámú angol és német nyelv tanítása, 5. osztálytól emelt óraszámú matematikaoktatás. Családias, gyermekközpontú oktató-nevelő munka jellemzi az évek óta egyre népszerűbbé váló iskolát.

II. Rákóczi Ferenc Gimnázium: humán- és reálorientációjú osztályok. Emelt óraszámú rajz, biológia. Európai Uniós profilú osztály. Hat évfolyamos képzésen belül klasszikus kultúra tantárgy. Válaszható idegen nyelvek, francia, latin, olasz, spanyol. 2004. szeptember óta 5 évfolyamos nyelvi előkészítő osztályok. A közoktatási kihívásokra azonnal reagáló, modernizációs programokkal működő iskola.

Remetekertvárosi Ált. Iskola: környezetvédelmi és természetvédelmi oktatóközpont, komplex környezeti nevelés, emelt óraszámú idegen nyelv és informatika oktatás.

Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Ált.Isk. és Gimn.: angol-magyar két tannyelvű oktatás 1-13. évfolyamokon, a nem két tannyelvű osztályokban angol vagy német nyelv oktatása 1. évtől kiscsoportos formában, második idegen nyelvként francia, német, olasz vagy spanyol nyelv oktatása 10-13. évfolyamokon. Az idegen nyelvek elsajátítását többéves partneriskolai kapcsolatok, diákcserék segítik (Nagy Britannia, USA, Németország, Olaszország, Franciaország, Kárpátalja). A végzős diákok 95 %-os nyelvi érettségi eredménnyel zárják gimnáziumi éveiket. Integrált nevelés-oktatás. Meghatározó még a gyermekközpontú, környezettudatos és az egészséges életmódra nevelés.

Törökvész Úti Általános Iskola: ECDL vizsgaközpont, 1.osztálytól angol vagy német nyelvoktatás kiscsoportos formában, 1. osztálytól informatikaoktatás. Alsó tagozaton iskolaotthonos nevelést, oktatást folytat.

Újlaki Általános Iskola: emelt óraszámú matematika, olasz nyelvű program, 1. osztálytól angol vagy német nyelv oktatása, speciális tagozaton az enyhén értelmi fogyatékosok ellátása, sajátos nevelési igényű tanulók kiscsoportos nevelése-oktatása gyógypedagógusok részvételével.

Óvodáinkba 2004 szeptemberébe bekerülő gyermekek (3 csoport bővítés) ebben a tanévben (2007/2008) érték el a tanköteles kort és iratkoztak be általános iskoláinkba.

Az 1. számú melléklet iskolai létszámaiban a gimnáziumi tanulók is szerepelnek. Ahhoz, hogy követhető legyen melyik korosztályban történt a növekedés az alábbi adatok is szükségesek.

2004/2005(fő)

2005/2006(fő)

2006/2007(fő)

2007/2008(fő)

Változás(fő)

ÁltalánosIskolai létszám

5468 5421 5263 5357 -111

Gimnáziumi létszám

2008 2071 2138 2194 186

Összesen 7476 7492 7401 7551 75

Az adatokból jól látható, hogy az általános iskolai létszám, bár az előző tanévhez képest nőtt, tendenciájában csökkenést mutat. A gimnáziumi létszám pedig folyamatosan emelkedik. Az általános iskolai létszámcsökkenés indokolttá tette, hogy a legkisebb létszámmal működő iskola (Fenyves 150 fő) átszervezésre kerüljön 2007. szeptember elsejétől. Az iskolák földrajzi elhelyezkedése és a Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium könnyűszerkezetes épületének sürgőssé vált kiváltása adta a megoldást. A Fenyves Utcai Általános Iskola a Szabó L. iskolával került összevonásra. Mindkét iskola profiljának megtartásával.

3.4. Alapfokú művészetoktatás

Alapfokú művészetoktatás folyik a Járdányi Pál Zeneiskolában és a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskolában.3.4.1. Járdányi Pál Zeneiskola

1105 növendék, 14 telephelyen és 19 tanszakon kap zenei nevelést. Ebből egyénileg zenét tanulók száma az alábbi iskolákban és létszámmal folyik.

Az iskola telephelyei létszámSzékhely: Járdányi Pál Zeneiskola 197Orsolya Rendi „Szent Angéla” Általános Iskola és Gimnázium

108

Áldás Utcai Általános Iskola 116Baár-Madas Református Gimnázium 22Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 42Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 66Szabó Lőrinc K.T. Ált. Isk. és Gimn. Fenyves utcai épülete

41

Fillér Utcai Általános Iskola 65Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium

76

Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola

92

Pitypang Utcai Általános Iskola 50Remetekertvárosi Általános Iskola 56Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és 22

GimnáziumTörökvész Úti Általános Iskola 70Újlaki Általános Iskola 82

Összesen: 1105 fő

Választható hangszerek: zongora, orgona, hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő, gitár, furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, harsona, kürt, ütős hangszerek, magánénekAz iskola pedagógiai programjában szerepelő célok feladatok:

a zenei műveltség megalapozása és fejlesztése, a zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmus, manuális készségek stb.) a főbb zenei stílusok, a zeneirodalom és zeneszerzők megismertetése, a zenei pályát választó növendékek tehetséggondozása és felkészítése

továbbtanulásra kortárs zene befogadására nevelés, a zene megszerettetése és a zenei ízlés formálása.

3.4.2. Kodály Zoltán Ének Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola

Budapest egyetlen ének-zenei iskolája. 2004-ben elnyerte a Magyar Örökség díjat, az iskola pedagógiai programja a Magyar Örökség része. Több célú, összetett iskolaként lát el zeneiskolai feladatokat. Jelenleg 331 – en tanulnak 10 féle hangszeren zenét az iskolában.

Választható hangszerek: zongora, gordonka, hegedű, furulya, klarinét, fuvola, ütő hangszerek, gitár, jazz gitár, jazz zongora. A zenetanuláson túl kiemelt szerepet kap az ének. Az iskolában működik a Magyar Rádió Gyermekkórusa is.

A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II.15. OM) rendelet módosítása tette szükségessé, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmények nevelési és oktatási tevékenységének szakmai minősítése megtörténjen. A szakmai minősítést a fenntartó kezdeményezte a jogszabálynak megfelelően. A minősítés megléte feltétele az állami normatíva igénylésének. A minősítési eljárás lezárult. A minősítő szakmai testület a Kodály Zoltán Zeneiskolát és a Járdányi Pál Zeneiskolát is „kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címre terjesztette elő. A kiváló minősítést elnyerő zeneiskolák további költségvetési összegek megpályázására kapnak lehetőséget.

3.5. Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények

A kerület lakóinak összetételéből adódóan nagy az igény a speciális, alternatív programokat kínáló, különleges szülői igényeket kielégítő alapítványi- és magánintézmények, valamint a klasszikus egyházi intézmények iránt.

Az elmúlt években a nem önkormányzati közoktatási intézmények közül több megszűnt, de vannak újak is, melyek a vizsgált időszakban szerezték meg működésükhöz a megfelelő engedélyt.

Változások:

1. A Magyar Rádió Völgy utcai óvodaépületének bérleti szerződését az MRT nem hosszabbította meg, így három óvoda székhelye szűnt meg 2007. júniusában (Superkids Óvoda, Kipp-Kopp Óvoda, Montessori Óvoda).

2. Megszűnt a Csillagszem Fejlesztő Általános Iskola. Az iskola fontos szerepet játszott a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás és egyéb részképesség zavarral küzdő gyermekek ellátásában. Az önkormányzat sokat tett az iskola fennmaradásáért, működéséhez folyamatosan hozzájárult épület biztosításával (Margit krt. épület bérbeadása, Fenyves Utcai Általános Iskola átalakításával 2005 szeptemberétől biztosított helyet az iskolának, majd az Újlaki Általános Iskola átalakítása is megtörtént, hogy 2007. szeptemberétől ott folytathassa működését az intézmény, de erre már nem került sor, mivel az iskola fenntartója 2007 nyarán bejelentette működésképtelenségét.

3. A Vadaskert Fejlesztő Általános Iskola a Rácz László utcába költözött, ahol érvényes működési engedéllyel folytatja munkáját.

4. Megszűnt a Pasaréti Gimnázium Általános Iskolája.

5. Új óvodaként kezdte meg működését a Pinokkió Óvoda a Harang virág u. 4. szám alatt.

6. Új általános iskolaként kapott 2007. szeptember elsejétől működési engedélyt a Rózsabimbó Tehetséggondozó Általános Iskola a Gábor Áron u. 47. szám alatt. Az iskola felmenő rendszerben 2010/11-es tanévre éri el a 8 évfolyamot. Jelenleg 5 évfolyamon 5 osztállyal működik.

Jelenleg 18 óvoda, 8 iskola /egy általános iskola, kettő gimnázium és 5 általános iskola és gimnázium/ és 1 zeneiskola működik kerületünkben.

Az óvodákba 737 gyerek jár, ebből 464 fő kerületi, ez 63 %.

Férőhely Csoport Létszám Létszámból II. kerületi

Létszámból a II.

kerületiek aránya

II. kerületben összes óvodás(1802+737)

A nem önk. óvodák

ellátásának aránya

818 42 737 464 63% 2539 29%Óvodák 2007. október 1.

Az iskolások száma 2200 fő, amelyből 689 fő második kerületi lakos, ez 31,3 % -os arány.

tanulócsoport

Tanulólétszám

Összesen/ebből II. kerületi

(fő)

A II. kerületben az önkormányzati és nem

önkormányzati intézményekbe járó

(fő)Általános

Iskola(fő)

Gimnázium(fő)

8. évf.. 6. évf. 4-5 évf.

általános iskolások

száma (5357+99

4)

gimnáziumba járók

száma(2194+12

06)101 994 12 444 750 2200 /689 6351 3400

Az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású iskolákba járó tanulók aránya

15,6% 35,4%

Iskolák 2007. október 1.

2003 októberében (az intézkedési terv legutóbbi felülvizsgálatakor) az óvodákba 793 gyerek járt és ebből 406 fő volt kerületi. Az iskolások száma 2786 fő, amelyből 985 fő volt második kerületi lakos. Az eltelt 4 év során a nem önkormányzati intézmények számának változása nem teszi lehetővé a létszámadatok koherens összehasonlítását, de az egyértelműen megállapítható, hogy a nem önkormányzati intézmények közül az óvodákban közel 60 fővel, míg az iskolákban több mint, 500 fővel járnak kevesebben. A kerületiek aránya az óvodákban, 2003-ban 51 %, míg az iskolákban ez az arány 35,5 % volt.Az óvodákban nőtt az arány, míg az iskoláknál nincs változás.

A közoktatási törvény 79. § (3) bekezdése alapján az óvoda és általános iskola működési engedélyeinek kiadása és a törvényességi felügyelet is az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző döntési körébe tartozik.

Az intézményekkel jó a kapcsolattartás. Az ellenőrzések tapasztalatai jók. Nagyobb hiányosságok csupán az intézkedések dokumentálásában fordulnak elő, amit határidőre pótolnak az intézményfenntartók.

Jelenleg az alábbi intézmények fenntartóival van közoktatási megállapodása a II. Kerületi Önkormányzatnak.

1. Habakukk Német Nemzetiségi Óvoda,2. Tigriskölyök Óvoda,3. Naturkinder Németnyelvű Óvoda,4. Pasaréti Gimnázium5. Rozmarintszál Waldorf Óvoda6. Waldorf Óvoda7. Waldorf Általános Iskola és Gimnázium8. Vadaskert Fejlesztő Általános Iskola

A támogatás tervezése az éves költségvetés készítésénél történik. 2007-ben az ellátott II. kerületi gyermekek, tanulók arányában 10 millió Ft támogatást kaptak az intézmények.Egyoldalú nyilatkozatot tett (2007. december 20.) a Segítő Szűz Mária Leányai Don Bosco Nővérek, mint a Don Bosco Szent Család Óvoda fenntartója, valamint a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, mint a Testvérkék Ferences Óvoda fenntartója. Az óvodák részt vállalnak a II. Kerületi Önkormányzat kötelező közoktatási feladatellátásából. A Baár-Madas Református Gimnázium fenntartója szándéknyilatkozatot tett, hogy részt vesz a kerületi gyermekek ellátásában.

3.6. Pedagógiai Szolgáltató Központ (PSZK)

A fenntartó 1994 óta működteti a Pedagógiai Szolgáltató Központot. (PSZK ) Az intézmény fő profilja a pedagógusképzés, a pedagógiai értékelés és a pedagógiai tájékoztatás. 2004. augusztus elseje óta szervezetileg a Központi Műhely is igazgatása alá tartozik. A műhelycsoport az óvodás gyermekek vizuális neveléshez, valamint az iskolás tanulók technikai műveltségéhez szükséges tárgyi feltételeket biztosítja.

Alapfeladatai pedagógiai értékelés szaktanácsadás pedagógiai tájékoztatás igazgatási, pedagógiai szolgáltatás a pedagógusképzés, - továbbképzés, önképzés segítése a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat műhelycsoport: az óvodai vizuális kultúra és a technika tantárgy

eszközellátásaSzolgáltatásai

kerületi mérési rendszer működtetése, tanulói tudás- és képességmérések, intézményi mérőanyagok összeállítása, tantárgyi feladatgyűjtemények gondozása,

szaktanácsadók korszerű és hatékony pedagógiai módszerek és eszközök megismertetésével segítik a pedagógusok munkáját,

egyedi szolgáltatás az értékelési és a minőségügyi szaktanácsadás, pedagógiai szakkönyvtárat és bemutató tankönyvtárat működtet, amely a

könyvtári szolgáltatások mellett rendszeresen szakmai tanácskozások, tankönyvbemutatók helyszíne,

a Hírmondó szerkesztése, kiadása, amely a kerületben dolgozó pedagógusok tájékoztatására havonta megjelenő újság, oktatási, nevelési, kulturális információkkal,

tanácskozásokat, őszi és tavaszi szakmai napokat szervez,

http://www.mkpszk.sulinet.hu/szakmai_napok/

http://www.mkpszk.sulinet.hu/hirmondo/

http://www.mkpszk.sulinet.hu/konyvtari_szolgaltatasok/

http://www.mkpszk.sulinet.hu/mereseink/

akkreditált tanfolyamaival bekapcsolódik a pedagógus-továbbképzés rendszerébe (képzési kínálata a kompetencia alapú oktatásra felkészítő tanfolyamokkal egészül ki),

kerületi szakmai munkaközösségek gondozása a kerületben folyó színvonalas nevelő-oktató munka érdekében,

évente több mint ötven tanulmányi és tehetséggondozó versenyt szervez és rendez,

kerületi rendezvények szervezése: az Óvodai Művészeti Fesztivál, az Óvodai sportnap, tankönyvbemutatók, a Diákgyőztesek díjkiosztó ünnepsége.

Az óvodás gyermekek vizuális neveléséhez, valamint az iskolás tanulók technikai műveltségéhez szükséges tárgyi feltételeket a PSZK műhelycsoport biztosítja.

3.7. Pedagógiai Szakszolgálat (PSZSZ)

3 fő területet lát el a kerületben: a nevelési tanácsadást, a gyógytestnevelést és a logopédiai ellátást.

MegnevezésLogopédiai

ellátás (fő)

Nevelési tanácsadás

(fő)

Gyógytestnevelés(fő)

Kerületi fenntartású intézményekbe járó ellátottak

588 876 491

Más kerületi illetve nem önkormányzati ellátottak 87 nincs adat 50

2007. évi adatok

A Nevelési Tanácsadóban pszichológusok és fejlesztő pedagógusok dolgoznak, akik a kerületben lakó, illetve a kerület oktatási-nevelési intézményeibe járó gyerekeknek és szüleinek nyújtanak segítséget tanulási, magatartási, beilleszkedési, érzelmi és egyéb problémák megoldásában: vizsgálatokat végeznek, szakvéleményt írnak, és fejlesztő, illetve pszichoterápiás foglalkozásokat tartanak. A Nevelési Tanácsadó munkatársai az intézmények pedagógusainak is a rendelkezésére állnak tanácsadás, konzultáció, esetmegbeszélés formájában. Fontos tevékenységük a prevenció: a tanulási és fejlődési problémák kiszűrése és korai kezelése. Ennek keretében a logopédusokkal együttműködve részképesség-szűrést végeznek az óvodák középső, illetve nagycsoportjaiban. A szűrés eredménye alapján a szükséges fejlesztést a logopédusok és a fejlesztő pedagógusok végzik. A logopédusok a nagycsoportos óvodások és az iskolák 1-3. osztályába járó tanulók körében minden évben artikulációs szűrést végeznek, és ennek eredménye alapján biztosítják a logopédiai terápiát. Külön foglalkozásokat szerveznek dadogó, diszfóniás és megkésett beszédfejlődésű gyerekeknek; továbbá diszlexiás, diszgráfiás és diszlexia-prevenciós foglalkozásokat is tartanak.

http://www.mkpszk.sulinet.hu/versenynaptar/

http://www.mkpszk.sulinet.hu/munkakozossagi_lista/

A gyógytestnevelők a kerület önkormányzati fenntartású iskoláiban, illetve a kerületben található egyes fővárosi fenntartású és egyházi intézményekben helyben látják el a gyerekeket. Feladatuk, hogy az iskolaorvosok által kiszűrt, illetve szakorvosok által gyógytestnevelésre utalt gyermekek számára biztosítsák a diagnózisuknak megfelelő, szakszerű fejlesztést, annak érdekében, hogy a gyermekek minél előbb részt vehessenek az iskolai testnevelés órák teljes részén. A gyógytestnevelés órák részben tornatermi, részben uszodai órákból állnak.

3.8. Sport és Szabadidő Centrum

Az intézmény kétfajta szakfeladatot lát el: szervezi a kerület táboroztatását, és ezzel összefüggésben működteti a táborokat, valamint a sportközpont tereinek rendelkezésre bocsátásával hozzájárul, helyet ad a kötelező és szabadidősport tevékenység számára.

4. Intézményhálózat működtetésére vonatkozó feladatok meghatározása

A bevezető részben ismertetett változások - a paradigmaváltás, a rugalmas iskolakezdés miatt az iskolába lépő gyerekek életkori szerkezetének megváltozása, a demográfiai változások, a népmozgalmi események és az oktatási ágazat finanszírozásában bekövetkezett változások akár külön, külön is alkalmasak arra, hogy földcsuszamlásszerű átalakulást idézzenek elő a közoktatási feladatellátásban. A II. Kerületi Önkormányzat a rendszerváltoztatás óta, valamennyi cikluson átívelően kiemelt területként kezelte a közoktatási feladat ellátási kötelezettséget. Ennek az oktatásbarát szemléletnek köszönhetően, a kerületi intézményhálózat mind infrastrukturális, mind szakmai adottságok tekintetében jobb helyzetben van, mint az országos átlag, de még a fővárosi kerületek összehasonlításában is előkelő helyet foglal el.

Ezért állítja a fenntartót komoly szakmai, gazdasági kihívás elé az intézkedési terv felülvizsgálata. Hiszen az évek során elért szakmai eredményeket és vívmányokat mindenképpen szükséges lenne megtartani, ugyanakkor a gazdasági, racionális szempontokat is figyelembe kell venni. Az intézkedési tervnek a konkrét célokon túlmutató szándéka az előző évek oktatáspolitikai törekvéseinek, eredményeinek elismerése, a megváltozott célokhoz igazodó fejlesztése, az adott intézményhálózat jobb kihasználásnak kimunkálása az egyre szűkösebb pénzügyi forrásoknak a kerületi igényekhez, értékpreferencia rendszeréhez igazodó hatékonyabb felhasználása. Ennek a 2011-ig tervezett oktatáspolitikai programnak a lényegét a kötelezettség és a felelősség, az autonómia és a tolerancia, illetve mindezen tényezők dialektikus egysége, valamint az intézmények feladatainak racionálisabb értelmezése alkotja.Szükségesnek tartjuk a prioritások meghatározásakor rögzíteni, hogy az eddig elért szakmai eredmények érdekében a fenntartó továbbra is biztosítani kívánja azokat a financiális kereteket, melyek ezeknek az eredményeknek a hosszú távú fenntartásához szükségesek.

Az intézményhálózat működőképességének biztosítása érdekében a fenntartó nem tervez olyan lépéseket, amely a jelenlegi kínálatot szűkítenék, vagy az egyes szolgáltatásokat megszüntetnék, vagy amelyek intézmények bezárásához, felszámolásához vezetnének.

Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében szükséges olyan racionalizálási intézkedés megtétele, amelyek az egész ágazat fenntarthatósága érdekében történik.

A helyi oktatásügy alakítása, feltételeinek fenntartása és biztosítása érdekében feltétlenül meg kell határozni azokat az általános irányítási követelményeket, melyeket a fenntartó továbbra is alkalmazni- biztosítani kíván:

az intézmények szakmai (döntési) önállóságának szabályozási és finanszírozási garanciáit,

a pedagógiai fejlesztési munka (korlátok közötti) szabadságát a teljes nyilvánosságot a közoktatás valamennyi kérdésében az önkormányzati intézmények számára, az okatatásügyi, pedagógiai

szakmai szolgáltatások biztonságos és funkcionális működtetését, a prevenciót és fejlesztést egyaránt ellátó szakszolgálatot.

4.1. Intézményhálózat működtetésére vonatkozó prioritások

Az eddigiekben ismertetett szempontok mentén kell meghatároznunk azokat a prioritásokat, amelyek a 2008-2011 ig készülő intézkedési terv gerincét alkotják.A prioritások nagy része 2008-tól még hangsúlyosabbá válik, és további elemekkel egészül ki

piacképes tudás meglapozása a közoktatásban az élethosszig tartó tanulás megalapozása, s az ehhez tartozó kulcskompetenciák

(NAT) fejlesztése (18 éves tanköteleskor), az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, esélyegyenlőség megteremtése, az oktatás minőségének fejlesztése (ÖMIP, IMIP működtetése), intézményvezetők teljesítményértékelése, a vezetői ciklushoz kötődő,

kompetenciaalapú átfogó vezetői értékelési rendszer működtetése, a pedagógus szakmai fejlődésének támogatása (kerületi munkaközösségek,

tanfolyamok), a hatékony közoktatásnak megfelelő minőségi munkaerő biztosítása, ennek

megfelelően a jogszerű munkaerőgazdálkodás alapelveinek meghatározása, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése

(informatikai normatíva felhasználása), lehetőség teremtés az angol nyelvtanuláshoz, idegen nyelv oktatásának modernizációja, a tanulói értékelési rendszer megváltozása a képességfejlesztés, a differenciált életkori sajátosságoknak megfelelő oktatási

módszerek elterjesztése, a felesleges lexikális ismeretek további csökkentése, a nem szakrendszerű oktatás szerepének növelése, az integráltan nevelhető, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek

beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő gyerekek és tanulók megfelelő szakmai ellátása,

megfelelő fejlesztő, tanácsadó, szakmódszertani központ (EGYMI) létrehozása,

a pedagógiai szakszolgálat feladatának, a kerületi intézményhálózatban betöltött szerepének meghatározása a jogszabályi környezet megváltozása következtében,

pedagógiai szakmai szolgáltató kiemelt feladata a pedagógus továbbképzésben, a pedagógusok szakmai segítése a gyorsan változó közoktatási elvárások alapján,

az óvodai ellátás biztosítása 3 éves kortól, óvodabővítések, kötelező eszközjegyzék meglétének biztosítása, óvoda felújítások, iskola épületek tervezett átalakításai.

Az iskolarendszerű oktatás feladata, hogy gyermekeink élete, sikere szempontjából megalapozza azokat a legfontosabb készségeket, képességeket, amelyek megteremtik a későbbi tanulás, az ismeretek megújításának lehetőségét. E törekvések megvalósulását szolgálják, hogy átgondoljuk és rögzítsük a következő évek feladatait az intézkedési terv felülvizsgálata során.

4.2. A törvényi változásokból adódó új feladatok

A bevezetőben ismertetett paradigmaváltás természetesen a konkrét jogalkotói tevékenységben is tetten érhető. A 2007. évi LXXXVII. törvény módosította több pontban a közoktatási törvényt és az alábbiak szerint határozta meg a közoktatási intézkedési tervek felülvizsgálatának kiemelt és kötelező szempontjait.

1. „A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítőjének. Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat - társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel - 2008. szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2010. augusztus 31-éig, pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni.”

2. A Közoktatási tv. 82. § (6) „Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő hozzájárulásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. A fenntartó a feladatellátásért felelős helyi önkormányzattal közösen meghatározza azt a gyermek, illetve tanulói létszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában - az adott feladatellátási helyre - meghatározott felvehető maximális

gyermek, tanulói létszám huszonöt százaléka. A kötelező felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.”

3. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (2) bekezdése szerint elkészített Önkormányzati Minőségirányítási Programban kerül szabályozásra a közoktatási intézmények vezetőinek értékelése.

4. A módosítás előírja, hogy a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő közoktatási intézmények tekintetében munkaerőgazdálkodási rendszert működtethet.

4.2.1. Esélyegyenlőség biztosítása

Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. § (5) bekezdése szerint ”a települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre.”

A közoktatás elsődleges és legfontosabb célkitűzése az esélyteremtés. Minden gyermeknek, tanulónak meg kell adni a lehetőséget, hogy megfelelő szintű ellátásban részesüljön, esélye legyen a sikeres iskolába lépéshez, a tanulmányok sikeres folytatásához és befejezéséhez. A rendszerből kilépőnek pedig rendelkeznie kell azokkal a képességekkel, melyekkel a siker reményével próbálkozik belépni a felsőoktatásba vagy a meglévő szakképesítést tanúsító bizonyítványával a munkaerőpiacra.

Az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,c) a teljesítmények értékelése,d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valaminti) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítanunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási

helyzetére. Fontos szempont az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy megvalósul-e a kerületben a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő, azonos típusú intézmények között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25 % lehet.

A Közoktatási Intézkedési Tervvel egy időben készült el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv, melyet a Közoktatási, Közművelődési, Sport és Informatikai Bizottság megtárgyalt. A Terv készítése során számba vettük a közoktatáshoz kapcsolódó közszolgáltatások elérhetőségét, elemzést végeztünk a kerületi óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás és a középfokú oktatás helyzetéről, az oktatás eredményességéről.A feltárt tények és adatok szolgáltak a Terv alapjául, ezek alapján kerültek meghatározásra az alapelvek, célok, valamint a továbblépés lehetőségeinek megkeresése:

7. Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat elkötelezett az oktatási esélyegyenlőség megteremtésében, biztosítja az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. Ehhez megfelelő intézményhálózatot működtet.

8. A kerület óvodás és tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetűek intézményes nevelésének feltételei adottak. Az óvodai ellátás területén férőhely szempontjából nincsenek tartalékok. Az óvodába be nem íratott 3-5 éves korosztályról, ezen belül a hátrányos helyzetű gyermekekről nincs adat.

9. A kerület általános iskolái között kiegyenlített a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulók aránya. Teljes mértékben biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása. Nincs azonban megbízható adat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatóiról.

10. A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya az országos átlagot (jelenleg nem több 7 %-nál) nem haladja meg.

11. A közoktatási törvényben előírt feltételek a sajátos nevelési igényű és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelés-oktatása területén nem biztosítottak maradéktalanul. Az együttnevelésre javasolt sajátos nevelési igényű gyermekek többi gyermekkel, tanulóval történő integrált nevelésének, oktatásának feltételei részben adottak. A szabad iskolaválasztás joga így nem érvényesül teljes mértékben.

12. A pedagógiai munka hatékonyságát mérő kompetencia mérések kerületi átlagai az országos átlageredményei felett vannak. (Egyes mérési területek intézményi átlagait vizsgálva kitűnik, hogy 1-3 intézmény eredményeiben kismértékű lemaradás mutatkozik.)

A fenti megállapítások alapján:

Azonnali beavatkozást igényel:

Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása valamennyi intézményben.

Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése.

Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban.

Beavatkozást igényel

Meg kell vizsgálni az óvodai férőhelybővítés szükségességét a demográfiai előrejelzések és a konkrét beiratkozási adatok függvényében.

Fel kell készülni a 2010-től belépő, 3 éves kortól biztosítandó óvodai ellátásra.

Meg kell vizsgálni az Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) felállításának lehetőségét.

A PSZSZ megnövekedett feladatainak ellátásához megfelelő erőforrás biztosítása. A meglévő személyi források integrálása, racionális kihasználása.

A PSZSZ szakmai irányításával az egész kerületre kiterjedő ellátási rendszer kidolgozása és bevezetése.

További teendők

Az Önkormányzaton belül a témával foglalkozó irodák közötti információáramlás javítása.

A halmozottan hátrányos helyzetű óvodás és iskoláskorú gyermekekről teljes körű adatbázis létrehozása, karbantartása.

Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében.

Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban.

4.2.2. Ingyenes tankönyvellátás

Tankönyvtámogatás

2006 2007

fenntartói támogatás az

állami normatíván

felül

fenntartói támogatás az

állami normatíván

felülösszes tanuló (normatív igénylés alapján –magántanulók) 7227 7388 ebből ingyenes tankönyv-támogatásban részesült tanulók száma 3243 44.222 eFT

*2121 9.818 eFt

méltányossági-támogatásban részesülő II. kerületi tanulók száma - - 228 1782 eFt*A 2007. évben az ingyenes tankönyv ellátottak köréből kikerültek az egyedül nevelő szülők gyermekei.

A 2006. évben a rendelkezésre álló összeg csak az ingyenesség biztosítására volt elegendő.

2007. évben az állami normatíva 28.598 eFT volt. Az ingyenes tankönyv ellátást 38.416 eFt-ból lehetett megoldani, az önkormányzat az összeg 25,56 % át saját erőből biztosította.

Az ingyenesség minden jogosult esetében biztosított

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény lehetőséget biztosít az iskoláknak a könyvtári kölcsönzéssel való ingyenes tankönyvellátásra, amit a továbbiakban preferálni kell. Az önkormányzat továbbra is biztosítja a jogszabályban meghatározott körnek az ingyenes tankönyvhöz jutást.

4.2.3. Étkeztetés helyzete, támogatása

Étkeztetéssel kapcsolatos gyermek és tanulói adatok

Méltányossági kedvezményezet

t50%-os

támogatottak100%-os

támogatottak

összes kedvezményezet

t2006 794 1558 130 24822007 1616 123 1739

Az októberi statisztika alapján összes étkező 2006-ban 4650 fő, a támogatottak aránya 53,3 %, 2007-ben 4857 fő étkező 35,8 % - a részesül támogatásban.

A fenntartó a 23/2005.(IX.30. ) önkormányzati rendeletében szabályozta a rászorultság alapján nyújtható étkezési kedvezmények rendjét.

A fenntartó és intézményei nagy odafigyeléssel kezelik a rászorulók ügyét az étkezés vonatkozásában is. Mindenki számára, aki igényli biztosított az ellátás. A normatív támogatásokat és a méltányossági alapon történő juttatást, helyben, az intézményben kezelik. A nem kerületi intézménybe járók esetében a Művelődési Iroda munkatársánál lehet kérelmezni a támogatást 4.2.4. Óvodai férőhelyek biztosítása

A közoktatási törvény 2008. szeptemberétől teszi kötelezővé a halmozottan hátrányos helyzetű 3 éves gyermekek óvodai ellátását. Az esélyegyenlőségi terv adatai alapján a II. kerület olyan sajátos helyzetben van, hogy a jelenlegi intézményhálózatban is elenyésző számban vannak ilyen szociális helyzetű gyerekek.

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 5. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy nem kell foglalkozni az önkormányzatnak e kötelezettséggel, de külön erre a feladatellátásra szóló fejlesztésre sem most, sem hosszú távon nem lesz szükség.

Nagyobb kihívást jelent a közoktatási törvény azon kötelező feladata, mely szerint 2010. augusztus 31-éig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni.A demográfiai előrejelzés alapján a következőképpen alakulhatnak a 3 éves gyermekek létszámai (Hablicsek)

Korév 2008 2009 2010 20110 824 838 847 8511 892 900 908 9082 798 911 921 9273 820 798 911 921

Megoldási javaslatok a 3 éves gyermekek óvodai igényének kielégítésére adminisztratív módon megemelni a férőhely számokat kihasználva a

közoktatási törvény adta maximális létszám 20%-kal való túllépését (elemzés 2.,3. számú mellékletek),

környező kerületekben megüresedett óvodai férőhelyek bérlése, a nem önkormányzati intézményektől férőhelyek vásárlása, Virág árok 15. szám alatt lévő óvoda új csoportszoba kialakítása.

Minden év májusában az előjegyzések során kell pontosan felmérni az igényeket és annak alapján mérlegelni a szükséges intézkedést.

4.2.5. Vezetők értékelési rendszere

Az értékelés célja: a vezetői átfogó értékelést kapjon teljesítményéről, erősségéről, a fejlesztendő területekről, fejlessze önismeretét, önértékelését. Javuljon a szakmai kommunikáció az intézményvezetők és a fenntartó között, a vezetők kompetenciáinak fejlődésével az intézmények működésének hatékonysága nő.

Az értékelés kompetencialapú, az 5 kulcskompetencia:- vezetés-szakmai tudás alkalmazása- kommunikáció, kapcsolatok kezelése- megbízhatóság, felelősségvállalás- együttműködés- komplexitás kezelése.A kulcskompetenciák egyenként 5, összesen 25 állítás mentén értékelhetőek.

A vezetők értékelését a vezetői ciklushoz kötötten, annak 3. évében végezzük.Így a vezetők visszajelzést kapnak az előző 3 év munkájáról, a vezetői ciklus leteltéig még van idő a megfogalmazott fenntartói elvárások szerinti fejlődés megkezdéséhez. (A 4. évben végzett szakmai-szakértői vizsgálat már érzékelheti ezt.) A következő öt évre szóló vezetői koncepcióban pedig megfogalmazhatja a teendőit és a végrehajtás módját, ütemét.

Az értékelés folyamata:1. Az értékelésre kerülő vezető értesítése az időpontról2. Adat- és információgyűjtés, adatok rendszerezése3. Az értékelőlapok kitöltése (vezetői önértékelés, fenntartói értékelés)4. Az értékelőlapok fenntartói elemzése, következtetések levonása5. Értékelő megbeszélés

A vezető és a fenntartó véleményének egyeztetése A javasolt fejlesztési feladatok/irányok egyeztetése Megállapodás a fejlődési feladatokban, melyeket a vezető és a fenntartó

közösen határoz meg. A dokumentumok átadása az intézményvezetőnek, archiválása a

személyi anyagban6. Megállapodás nyomon-követése

Lényeges, hogy az értékelés személyre szóló dokumentumai nem nyilvánosak.

4.2.6. Munkaerő-gazdálkodási rendszer működtetése

A munkaerő-gazdálkodási rendszer része a munkaerő-gazdálkodási terv és a munkaerő-gazdálkodási nyilvántartás. A munkaerő-gazdálkodási tervben kell meghatározni a létszámgazdálkodás, a munkaidő kihasználás, a munkaerő közös foglalkoztatásának elveit, meghatározott feladatoknak a pedagógusok állandó helyettesítési rendszer, illetve az utazó szakember hálózat igénybevételével történő megoldását. A munkaerő-gazdálkodási nyilvántartás tartalmazza az egyes intézmények rendelkezésére álló létszámot és az adott létszám kihasználásával összefüggő adatokat.A munkaerő-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények.

Ezzel az intézkedéssel a konkrét munkáltatói intézkedések nem kerülnek el az intézménytől, azonban a munkáltatói döntések során figyelembe kell venni a

munkaerő-gazdálkodás előírásait. Így például, ha a helyi önkormányzat fenntartásában több iskola működik, az intézményvezetőknek egyeztetniük kell a foglalkoztatási kérdéseket, annak érdekében például, hogy amennyiben az egyik intézményben a rendelkezésre álló kötelező óraszámok kitöltése nem valósul meg, míg a másik intézményben szükség lenne további kötelező óra megtartására, akkor a közalkalmazott közös foglalkoztatásával oldják meg az ellátatlan feladat teljesítését.A munkaerő-gazdálkodás rendszere a közalkalmazottak részére nagyobb foglalkoztatási biztonságot teremt.

A hatékony közoktatásnak minőségi munkaerőre van szüksége, meg kell szereznie és meg kell tartania a jó képességű alkalmazottakat. Ennek érdekében - a közalkalmazotti törvény előírásainak megfelelően - kiemelten kell kezelni:

megfelelő munkaerő kiválasztást kötelező pályázatás rendszere,meghosszabbított próbaidő alkalmazása,gyakornoki idő bevezetése,

a felmentéssel történő jogviszony megszüntetés csökkentését prémiumévek programba való részvétel, korengedményes nyugdíjba vonulás elősegítése, részmunkaidős foglalkoztatás előtérbe helyezése, kerületi munkaerő-gazdálkodási rendszer segítségével más intézménybetörténő foglalkoztatás felajánlása, vagy közös foglalkoztatása

4.2.7. Nem önkormányzati intézmények feladatvállalása

Kilencvenes évek elejétől vannak kerületünkben olyan közoktatási intézmények, melyek nem állami, nem önkormányzati alapításúak. Mind az intézményfenntartókkal, mind az intézményvezetőkkel jó a munkakapcsolat. A helyzetelemzésből is kitűnik, hogy ezek az intézmények jelentős feladatot látnak el a kerületben. A törvényi változás még nagyobb közoktatási szerepvállalásra ösztönzi a nem állami fenntartású intézményfenntartókat. A II Kerületi Önkormányzat a már jól kialakult együttműködést kétoldalú, egy tanévre szóló megállapodással rögzítette. Ennek alapján, az óvodák, iskolák - ami már eddig is megvalósult - az intézmények alapító okiratában szereplő maximális létszám 25%-ig látnak el második kerületi gyermekeket. A 25 % erejéig nem utasítanak el kerületi jelentkezőt. A megállapodást mindkét fél a következő tanév megkezdése előtt felülvizsgálja és szükség szerint közösen módosítja.A II. Kerületi Önkormányzat továbbra is számít a kerületben közoktatási feladatot ellátó nem állami fenntartású intézményekre.

4.3. Fejlesztési feladatok

Az intézkedési terv 4.1 pontjában határoztuk meg azokat a prioritásokat, melyek az előttünk álló három év tevékenységét áthatják. Ezek egy részének végrehajtása olyan oktatáspolitikai-szakmai tevékenység, amelyet az intézményeknek kell megvalósítaniuk. Ahhoz azonban,

hogy a megfelelő módon történhessen végrehajtásuk, szükség van fenntartói intézkedésekre. Az intézkedési terv jelen fejezetének első és második részében ezeket a fejlesztési feladatok ismertetjük. Ezek részben jogszabályváltozásból, részben oktatásszervezési – indokból adódnak. A harmadik részben fogalmazódnak meg azok a javaslatok, amelyeket az intézményhálózat felülvizsgálatáról szóló szakértői anyag tartalmaz- illetve ezekből azok a javaslatok, melyek megvalósítását szakmailag is indokoltnak tartjuk.

Az iskolákat érintő fejlesztési javaslatok eklektikus tartalmuk miatt nehezen sorolhatók kategóriákba, hiszen minden feladat más-más témakörhöz kapcsolható. Szinte valamennyi prioritási szemponttal összefüggnek. A jogalkotó a közoktatási törvény 2007. évi módosításában megerősítette a nyelvi képzés fontosságát, különös tekintettel az angol nyelv oktatására. Kerületünk a nyelvi előkészítő osztályokat, a lehetőség „megjelenésekor” beindította. Valamennyi gimnáziumunkban működik nyelvi előkészítő osztály. Ezek a programok a következő tanévben válnak teljessé, 5 évfolyamossá, így kerületi szinten a gimnáziumi ellátásban 6 tanulócsoport bővüléssel kell számolnunk. Az évfolyamok kiteljesedése mindenképpen fejlesztésnek minősül, melyhez a szükséges feltételeket biztosítanunk kell ugyan, de az elvégzett számításaink szerint a plusz osztályok indításához szükséges fejlesztések az ágazaton belül, a jelenleg rendelkezésünkre álló keretek között kitermelhetőek.Szintén a nyelvi képzés iránti markáns igény testesül meg hosszú évek óta a Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium iránti „ nagy keresletben” is. Ha figyelembe veszzük a szakmai és szülői érveket, nem halogatható tovább az iskolában a párhuzamos gimnáziumi képzés elindítása. Az iskola átszervezése a Fenyvessel történő összevonása megoldotta a korábbi évek helyiséggondjait, így az 5 évfolyamos gimnáziumi képzés beindítása akadálytalanul megvalósítható a következő tanévtől.Ahogy azt a demográfiai előrejelzésekben már ismertettük, a gyermeklétszám fokozatos emelkedése várható a következő években. Ennek egy része ebben a tanévben már éreztette hatását az intézményhálózatban. A tervezés során tehát olyan „tartalékokról” kell gondoskodnunk, melyek lehetővé teszik az optimális osztálylétszámokkal való működtetést, és elkerülik azt az idei tanévben kialakult és optimálisnak korántsem nevezhető állapotot, hogy az első osztályok 30-32 fős létszámokkal indultak. Figyelembe véve az iskolák kihasználtságát, és a szülői igényeket is, a tervezés szintjén lehetőséget kell biztosítanunk plusz osztályok indítására. Ezt két intézmény esetében tartjuk elképzelhetőnek. Az Áldás Utcai Általános Iskolában, ahol szükség esetén 4 első osztály indulhatna, illetve a Szabó Lőrincben, itt szükség esetén 3 első osztállyal terveznénk.

Az iskolai fejlesztésekre tett javaslatok sorát az intézményhálózat korszerűsítésére tett javaslatokkal zárjuk. Az épületek rossz állapota, illetve a Fillér utcai Iskola esetében meg az ehhez járuló bővítés miatt is javasoljuk, hogy az oktatási intézmények korszerűsítésének programját a Fillér Utcai Általános Iskola korszerűsítésével folytassuk. A Budenz József Általános Iskola és Gimnázium szintén rossz állapotban lévő épületét pályázati pénzből, illetve a panelprogram keretében lehetne felújítani. Szintén korszerűsítésre, bővítésre szorul a Szabó Lőrinc iskola Pasaréti téri épülete, ahol Clasp épület kiváltása, tornacsarnok kialakítása lenne indokolt.

A Ktv. 2007. június 25-én elfogadott módosításával a nevelési tanácsadók szakmai felelőssége és feladata nagyban megnőtt. Az intézményekben ellenőrizni kell a szakvéleményekben foglaltak végrehajtását, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottságok által készített és a nevelési tanácsadónak megküldött szakvélemény

alapján segítenie azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.Valamennyi intézményünk rendelkezik – engedélyezett létszámán belül fejlesztői státusszal, amely biztosította a feladat ellátását.

A rendelkezésre állós státusz alapján a feladatok megoldását az intézmények belátásuk szerint önállóan végezték. Hiányzott azonban az állandó szakmai konzultáció és a jó értelembe vett „ellenőrzés”.Kerületünkben a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyerekek megnyugtató, szakmai szempontból kielégítő, megfelelő óraszámban történő ellátását a PSZSZ szakmai irányításával létrehozott ellátási rendszer működtetésével kívánjuk megoldani. Ehhez a megfelelő személyi feltételek biztosítását a meglévő erőforrások nevelési tanácsadóba történő integrálásával valósítjuk meg.

Hasonlóan a fejlesztő pedagógus-hálózat átszervezéséhez, a megfelelő szakmai irányítás és a racionálisabb feladatmegoldás indokolja az intézményhálózatban a pszichológus létszám felülvizsgálatát és az ellátás újragondolását.A napi szinten jelenlévő, ezáltal szinte a konfliktus pillanatában elérhető pszichológus mást tud nyújtani, és más feltételek között dolgozik, mint a szakintézmények külső szakemberei. A helyben lét előnye a gyors elérésen kívül az, hogy a szakember komoly helyismerettel rendelkezik, bármikor beléphet a problémás helyzetbe, azaz órákat, osztályokat, csoportokat látogathat, beszélgethet a pedagógusokkal, a gyerekekkel és a szülőkkel.

A pszichológusi hálózat PSZSZ -hez történő átcsoportosításának előnye, hogy hatékonyabban lehet ellátni a feladatot, kialakulhat egy pszichológusi-szakmai-team és közvetlenebb lehet a kapcsolat a nevelési tanácsadók, a fejlesztők, logopédusok, gyógytestnevelők és pszichológusok között, a gyerekek érdekében.

A fejlesztések célja, hogy olyan feladatokat határozzon meg, amelyek révén az oktatáspolitikai prioritásoknak megfelelően a kerületi közoktatás fejlődése biztosított. El kell érni, hogy minden halmozottan hátrányos helyzetű, illetve óvodai ellátást igénylő kisgyermek óvodai elhelyezése biztosított legyen 3 éves kortól.A hangsúlyossá vált prioritások mentén elsődleges feladatunk elősegíteni a kerületi közoktatás megújulását. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az óvodák iskolák megkapják a szakmai fejlődésükhöz szükséges fenntartói támogatást.

4.3.1. Óvodák

Gondoskodni kell a Virág árok 15. szám alatti tagóvoda 25 férőhellyel történő bővítéséről, valamint ehhez kapcsolódóan a tornaszoba, orvosi szoba és a szükséges kiszolgáló helyiségek kialakításáról. Felelős: PolgármesterHatáridő: 2008. évi költségvetés

Gondoskodni kell a Máriaremetei út 185. sz. alatti tagóvoda 25 férőhellyel történő bővítéséről, valamint ehhez kapcsolódóan a tornaszoba, orvosi szoba és a szükséges kiszolgáló helyiségek kialakításáról. Felelős: PolgármesterHatáridő: 2008. évi költségvetés

Gondoskodni kell -lehetőség szerint- további férőhelyek bérléséről a XII. kerületi Zölderdő Óvodában.Felelős: PolgármesterHatáridő: évente az óvodai felvételi előjegyzéseket követően

Gondoskodni kell- lehetőség szerint- az adminisztratív létszámemeléssel történő férőhelybővítésről.

Felelős: PolgármesterHatáridő: évente az óvodai felvételi előjegyzéseket követően

Gondoskodni kell tornaszoba és orvosi szoba kialakításáról a Községház Utcai Óvodában.Felelős: PolgármesterHatáridő: 2008. évi költségvetés

Gondoskodni kell –szükség esetén- tornaszoba és orvosi szoba kialakításáról a Fajd utcai tagóvodában.Felelős: PolgármesterHatáridő: szükség szerint

Gondoskodni kell tornaszoba, orvosi szoba és nevelőtestületi szoba kialakításáról a Hűvösvölgyi Gesztenyéskert Óvodában.Felelős: PolgármesterHatáridő: 2010. évi költségvetésGondoskodni kell a Budakeszi Úti óvoda gázbekötéséről és a fűtési rendszerének korszerűsítéséről.

Felelős: PolgármesterHatáridő: 2008. évi költségvetés

Gondoskodni kell a Bolyai Utcai Óvoda és a Waldorf Óvoda helyzetének végleges és megnyugtató rendezéséről.Felelős: PolgármesterHatáridő: 2010. évi költségvetés

Kezdeményezni kell a Központi Statisztikai Hivatal és II. Kerületi Önkormányzat között a Kitaibel Pál Utcai Óvoda férőhelyeinek bérlésére vonatkozó megállapodás felülvizsgálatát.Felelős: PolgármesterHatáridő: 2008. december 31.

4.3.2. Iskolák

Felül kell vizsgálni a többcélú (13. évfolyammal működő) intézmények alapító okiratát és a jogszabályoknak megfelelően rendelkezni kell az intézmény típusáról (egységes iskola, összetett iskola).Felelős: PolgármesterHatáridő: 2008. december 31.

Gondoskodni kell az integráltan nevelhető gyermekek/tanulók ellátásának az intézmények alapdokumentumaiban történő megjelenítéséről.Felelős: PolgármesterHatáridő: 2009. december 31.

A jelenlegi intézkedési tervben megfogalmazott feladatok állátása érdekében az intézmények pedagógiai programját szükség szerint módosítani kell.Felelős: PolgármesterHatáridő: 2009. december 31.

Gondoskodni kell a magyar-olasz nyelvű tanítási programnak az Újlaki Általános Iskola helyi tantervében történő beépítéséről.Felelős: PolgármesterHatáridő: 2009. december 31.

Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium 2008. szeptember 1-től újabb 5 évfolyamos nyelvi előkésztő osztályt indíthasson, felmenő rendszerben.Felelős: PolgármesterHatáridő:2008. augusztus 31.

4.3.3. Egyéb közoktatási intézmények

Ki kell dolgozni a fejlesztő-pedagógus hálózat és a pszichológus hálózat átszervezését oly módon, hogy a feladatot a továbbiakban a Pedagógia Szakszolgálat lássa el. A megnövekedett feladatok megfelelő szintű ellátás érdekében gondoskodni kell a Pedagógiai Szakszolgálat elhelyezéséről.Határidő:2008. évi költségvetésFelelős: Polgármester

A Pedagógiai Szolgáltató Központ telephelyeként működő Központi Műhelyt megszüntetésével egyidejűleg gondoskodni kell a feladat más módon történő ellátásáról.Határidő: folyamatosFelelős: Polgármester

Ki kell dolgozni a Sport és Szabadidő Centrum feladatainak más szervezeti formában történő ellátását.Határidő: 2008. évi költségvetésFelelős: Polgármester

4.3.4. További feladatok

Gondoskodni kell a kerületi közoktatási-közművelődési munkaerő gazdálkodási rendszer bevezetéséről.Határidő: 2008. június 30.Felelős: Polgármester

A racionalizálással együtt járó esetleges létszámleépítés esetén elsősorban azoknak a jogviszonyát kell megszüntetni, akik ezt követően is valamilyen ellátásban részesülnek.Határidő: 2008. évi költségvetésFelelős: Polgármester

4.4. Intézményhálózat racionalizálása

A közoktatási ágazat fejlesztése - mely komoly anyagi felelősségvállalást jelent - csak oly módon lehetséges, ha minőségi romlás nélkül költséghatékony racionalizációs folyamatok is elindulnak.A szakértői jelentés, mely az ágazat teljes felmérése alapján készült az eddig elért eredmények fenntartása mellett az alábbi észrevételeket tette.

4.4.1. Óvodák

Szakértő javaslat Fenntartói intézkedés

Az óvodák költségvetésének legnagyobb részét a személyi juttatások és járulékai kiadások teszik ki. Az óvodák költségvetése elég nagy intervallumban mozog, de az mégis megállapítható, hogy a pedagógiai munkát közvetlenül segítők (dajkák) száma indokolatlanul magas. Javasoljuk a dajkák létszámának átgondolását, újratervezését.

A jelenlegi dajkák számának csökkentése, oly módon, hogy a magas óvodai létszámokkal járó többletfeladat megoldott maradjon.A feladatot 2008 szeptemberétől óvodánként differenciáltan, de legalább 1 álláshely elvonásával kell végrehajtani

Határidő: 2008. évi költségvetésFelelős: Polgármester

4.4.2. Iskolák

Szakértői javaslat Fenntartói intézkedés

A fenntartó által adott többletórák egységes százalékos keretét differenciált módon juttatva megőrizhetők a jelenlegi specialitások, miközben a tényleges

Az eddig biztosított - közoktatási törvény 52. §-ban meghatározott - kötelező óraszámok 10%- ának megfelelő többlet órakeretet oly módon csökkentjük, hogy

igények is jobban figyelembe vehetők. azokban az iskolákban, ahol nem indokolt a csoportbontott órák magas aránya, ott csökken a többlet órakeret.

- általános iskoláknál, ahol alsó tagozaton nincs emelt óraszámú oktatás, illetve nemzetiségi oktatás a többlet óra a kötelező óraszám 5 %-a, egyébként marad a 10 %

- gimnáziumoknál az emeltszintű érettségi és a nyelvi előkészítő órák miatt marad a 10 %,

- általános iskolák és gimnáziumoknál, ahol érvényesül az általános iskolákra meghatározott kritérium az arány 7 %, egyébként marad a 10%

Abban az esetben, ha az iskolában, - függetlenül a szerkezetétől – 3, vagy több kerületi munkaközösségvezető dolgozik, illetve a szakszervezeti tagság nagysága indokolttá teszi szakszervezeti vezető létét az önkormányzati kiegészítő 10% fenntartása egyeztetés után lehetséges.

Felelős: PolgármesterHatáridő: első alkalommal a 2008. évi költségvetésben és azt követően folyamatosan

Az évfolyamonkénti egy osztállyal működő gimnáziumi képzést folytató intézmények esetében szükséges átgondolni, hogy maradjon-e jelenlegi helyen a képzés, vagy az eszközbázis, és a humán erőforrás koncentrálásával változtat-e a fenntartó az intézményszerkezetén úgy, hogy nem szűnik meg a képzés, de nem a jelenlegi helyén szerveződik.

A jelenlegi létszámokból adódóan nincs szükség átszervezésre.

A Budenz József Általános Iskola és Gimnáziumban működő alapítványi gimnázium helyzetét tisztázni kell és, ha szükséges átszervezéssel racionalizálni a jelenleg nem gazdaságos működését.

Felelős: PolgármesterHatáridő: 2008. augusztus 31-ig

Megoldást jelenthet az önálló intézmények A tanulói létszámok figyelembe vételével,

számának csökkentése úgy, hogy a feladat-ellátási helyek megmaradnak, de intézmény-összevonással egy szervezeti keretbe kerülnek. Ilyen összevonási lehetőséget célszerű megfontolni azokban az esetekben, amikor egymáshoz földrajzilag is közel lévő intézmények nyújtanak hasonló szolgáltatásokat. Az integráció jelenthet csak szervezeti kapcsolódást (többcélú, közös igazgatású intézmény bővülése intézményegységgel), de tartalmi integráció is elképzelhető: egységes, vagy összetett iskola formájában.

kell átgondolni intézmény összevonást- abban az esetben, ha az iskola kihasználtsága nem éri el a 60 %-ot, kell kidolgozni tagintézménnyé válását. (jelenlegi állapot 4. számú melléklet)

Átgondolásra javasoljuk az intézmények törvényi mértéken felüli, fenntartói óraszámainak mértékét. Csökkentése - akár egységesen, akár differenciáltan - nem jelenti a feladatellátás ellehetetlenülését, természetesen szakmai szűkítést igen.

Minden iskolának törekedni kell arra, hogy a közoktatási törvény által meghatározott órakereteken belül valósítsa meg pedagógiai programját. Ennek megfelelően az engedélyezett státuszok kialakításánál is a jogszabályok által meghatározott létszámra kell törekedni.

Azoknál az iskoláknál, ahol a tanulócsoport szám 16 alatt van, 1 igazgatóhelyettest biztosítunk. Felelős: PolgármesterHatáridő: 2008. évi költségvetés tervezése

Minden iskolában 1 könyvtáros státuszt biztosítunk.Felelős: PolgármesterHatáridő: 2008. évi költségvetés tervezése

Költségcsökkentő tényező lehet a fakultációk, emelt szintű érettségire felkészítők, szakkörök intézmények közötti közös szervezése.

Gimnáziumi osztályok csökkentése nem szükségszerű, az egységes iskoláknál felső tagozat megtartó ereje lehet, de törekedni kell arra, hogy az emeltszintű érettségire felkészítés összehangoltan szerveződjön.

- ha nem jelentkezik minimum 8 fő egy, egy tantárgyból emeltszintű érettségire át kell irányítani a tanulót más kerületi gimnáziumba, ahol biztosított a megfelelő felkészülése.

Felelős: PolgármesterHatáridő: 2008. évi költségvetés tervezése

A munkaközösségek számának csökkentése ugyancsak nem eredményez szakmai visszalépést, az integrált munkaközösségek gyakorlata elterjedt már, sok esetben tartalmasabb szakmai együttműködést is jelent.

Az iskoláknak át kell gondolni a szakmai munkaközösségek működésének hatékonyságát és annak alapján, ha indokolt racionalizálni, csökkenteni kell a munkaközösségek számát.

Ugyancsak csökkenthető az órakeret, ha a napközi és a tanulószoba szervezése is kerületi integrációban valósul meg azokban az esetekben, ahol az igénybe vevők száma a jövőben csökken.

Abban az estben, ha nem okoz aránytalan terhet a gyerekeknek és a csökkenő létszám ezt indokolttá teszi, kell átszervezni a napközis ellátást. Jelenlegi létszámok ezt nem indokolják.

A már említett tartalmi szakmai kínálat koncentrálásával, a fenntartói órakeretek csökkentésével a csoportbontások száma is csökkenthető.

Minden iskolára vonatkozóan - függetlenül attól, hogy csökkentésre kerül-e a többlet órakeret – csoportbontás csak az alábbi indokokkal, feltételekkel szervezhető.

- tanuláshoz szükséges eszközök száma nem teszi lehetővé egy teljes osztály tanítását (pl.: informatika),

- a bontott csoport létszáma nem alacsonyabb 12 főnél, kivételt képezhet a nyelvoktatás, ha ez másképp nem megoldható

- a második és további nyelvoktatásnál évfolyamonként kell megszervezni a nyelv órákat, egy osztály nem bontható 3 csoportra, csak abban az esetben, ha a csoportok több osztályból szerveződnek,

- törekedni kell arra, hogy a tanítás hatékonyságát a módszertani kultúra bővítésével érjék el a pedagógusok, ne az alacsony létszámú csoportok szervezésével.

Tanuló csoportok és napközis csoportok létszámának meghatározásának elvei.

- csak abban az esetben működhet 18 főnél alacsonyabb létszámú osztály, ha nincs másik osztály, mellyel összevonható.

Minden esetben arra kell törekedni,

- hogy általános iskolában alsó tagozaton minimum 24 fő, felső tagozaton minimum 26 fős osztályok működjenek,

- gimnáziumi osztályoknál minimum 30 fős osztályok szerveződjenek,

- napközis csoportlétszámok minimum szintje a 25 fő.

Általános iskolák felső tagozatán a 7. 8. évfolyamon - a gimnáziumi felvételek miatt - bekövetkező létszámcsökkenést minden tanév június 15- ig fel kell mérni és a szükséges osztályösszevonást a következő tanév megkezdése előtt el kell végezni.

Felelős: PolgármesterHatáridő: 2008. évi költségvetés tervezés

Vannak, akik vásárolt szolgáltatással, vannak akik saját foglalkoztatással oldanak meg üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat. Az intézmények infrastrukturális adottságai szintén alakítói lehetnek a létszámoknak (az újonnan épült intézmények esetében speciális foglalkoztatásokra is szükség van (kertész, folyamatos portaszolgálat, stb.) Mindezek ellenére úgy véljük, hogy az egyéb alkalmazottak létszámait a

El kell végezni a technikai létszám felülvizsgálatát. A feladatellátásáról lehetőség szerint szolgáltatás vásárlásával kell gondoskodni. A technikai álláshelyek számát a közoktatási törvényben meghatározott minimális létszám figyelembe vételével kell megállapítani.

Felelős: PolgármesterHatáridő: 2008. évi költségvetés tervezés

vállalkozásba kiszervezett feladatok áttekintésével párhuzamosan célszerű megvizsgálnia a fenntartónak.

4.5. Finanszírozás

A nevelési-oktatási ágazat méretét és súlyát tekintve az egyik legjelentősebb kerületi feladat. A költségvetés meghatározó tételeként a mindenkori vezetés számára fontos szempont volt a racionális működtetés mellett a minőségi oktatás követelménye.Ez az elvárás független a mindenkori és csökkenő állami szerepvállalástól. Az önkormányzat a finanszírozásban, és a szolgáltatások ellátásában is kiemelkedő szerepet lát el. Különösen igaz ez kerületünk esetében, ahol a kötelező önkormányzati feladatok mellett jelentős arányban vállalta fel az önkormányzat az önként ellátandó feladatokat. A pedagógiai szakmai szolgáltatás "kiszervezése" szolgáltatás megvásárlásával eredményezhetne ugyan némi költségmegtakarítást, de járhat a szolgáltatások színvonalának jelentős csökkenésével is. A 13 évfolyamos intézmények a kihasználtság növelését, a pedagógusok hatékonyabb foglalkoztatását, a jobb munkaerő gazdálkodást segíthetik.Mindaddig, amíg az Önkormányzat helyzetében nem következik be jelentős változás az önként vállalt feladatok finanszírozását biztosítani kell.

Ahogy azt az intézkedési terv első részében már ismertettük az állami normatív finanszírozásban fokozatosan kerül bevezetésre a teljesítmény-mutatóra épülő (csoportfinanszírozás) rendszere.

A kerületi nevelés-oktatási ágazatot irányító és felelős vezetők előrelátásának és szakmai hozzáértésének következtében kerületünkben 1997-óta bevezetésre került az intézmények esetében a finanszírozást elősegítő átlaglétszámok meghatározása. Ennek eredményeként a most bevezetésre kerülő „csoportfinanszírozási” rendszer, nem jelent különösebb megrázkódtatást az intézmények finanszírozási rendszerében. Természetesen érzékenyen érinti a költségvetést a normatíva csökkenése, de a finanszírozás alapjául szolgáló csoportnagyságot a kerület valamennyi intézménye meghaladja.

Tekintettel arra, hogy a költségvetést, finanszírozást érintő intézkedéseket a racionalizálásról szóló fejezetben már ismertettük, e helyütt csak a finanszírozás elveit, tartalmát valamint a finanszírozandó területeket kívánjuk megjelölni.

A finanszírozás meghatározó eleme a szakmai dolgozók (pedagógusok) engedélyezett létszáma alapján meghatározott bértömeg, a kötelező besorolással és pótlékkal kiszámolt összege.

A szigorú gazdálkodás követelményeként a költségvetés tervezésekor, az engedélyezett létszám meghatározásakor automatikusan figyelembe kell venni a tanulócsoportok számában bekövetkező változásokat. Az óvodák számára továbbra is a nyitvatartási idő, illetve kötelező óraszám alapján engedélyezett pedagógus létszám a számítás alapja, ami egy óvodai csoport esetében 2 pedagógus alkalmazását jelenti.

Az óvodáknál is igaz az a szigorú fenntartói követelmény, hogy a csoportok számnak változását az alkalmazott pedagóguslétszámnak is követnie kell.

A finanszírozás alapját jelentő személyi juttatások köre tehát változatlanul a következő tételekből tevődik össze:

Az engedélyezett létszám alapján a besorolási illetmény és az ehhez tartozó pótlék. A rendszeres juttatások 3. eleme a 13. havi bér, amely jelenleg a közalkalmazott illetménybe beépülve jelenik meg. Ezen kívül a közoktatási törvény alapján járó minőségi bérpótlék, pedagógus szakkönyv és szakvizsga normatívája alkotja a keretet.A nem rendszeres személyi juttatások köréből a differenciálási lehetőséget jelentő "egyéb juttatások" tételt továbbra is fenn kell tartani. Ez a tétel tartalmazza a szakmai feladatok ellátását segítő egyéb juttatásokat (útiköltség hozzájárulás, helyettesítés, betegszabadság, stb..)Az összeg meghatározásának alapja az engedélyezett létszám, melyet az önkormányzat által biztosított összeggel (55 000 Ft/fő) megszorozva kerül az intézményekhez.

Szintén a korábbi években bevezetésre tervezett normatív finanszírozást kellene alkalmazni a dologi kiadások tervezésénél is.A dologi kiadások normatív alapú meghatározásának gyökerei 1996 évi közoktatási koncepcióra vezethetők vissza. Ebben a dokumentumban került meghatározásra 7000 Ft/ tanuló/gyermek összeg, mely az intézmény dologi kiadásainak biztosítását szolgálta. A rendszer életbelépése óta eltelt tíz évben feltehetőleg ez az eredeti koncepcionális tervezés felemésztődött, és az intézmények dologi költségvetésének megállapításakor a tanulólétszámban bekövetkezett változások érvényesítése nem történt meg. Ennek következtében alakult ki mára az a helyzet, hogy a közel azonos létszámú és méretű intézmények között jelentős eltérések mutatkoznak a dologi kiadások tekintetében. Ezeket az aránytalanságokat tudatosan korrigálni kell. A teljes intézményhálózatra kiterjedő alapos elemző és felmérő előkészítő munkát követően a 2009. évi költségvetésnél már normatíva segítségével lehetne tervezni a költségvetést.A tartós oktatási eszközök, játékok cseréje pótlása, bútorok beszerzése évről évre jelentős tételt az intézmények költségvetésében. Az egyenlőtlenségek, aránytalanságok elkerülése érdekében itt is a normatív összeg meghatározásához kell visszatérni. A nagyértékű tárgyi eszközök esetében 50.000-70.000 Ft/ csoport összeget javasoljuk bevezetni, intézménytípustól függően. Az 1-8 évfolyamon tanulócsoportonként 50.000 Ft, a 9-13. évfolyamon, tanulócsoportonként 70.000 Ft, összeggel. Óvodáknál 100.000 Ft/ óvodai csoport, a bölcsődéknél 150.000 Ft, csoportonként. (Újonnan elkészült intézmények esetében 3-4 éves moratórium elképzelhető). A zeneiskolák és a két szakmai és szolgáltatási feladatokat ellátó intézmény esetében a gyermeklétszám alapján történne a finanszírozás. Az évről évre esetleges megoldást jelentő tervezéssel szemben ez a megoldás kedvezőbb. Ennek következtében költségmegtakarítást tudunk elérni, ugyanakkor az intézmények előre kalkulálva fix összeggel tudják tervezni és ütemezni beszerzéseiket. Természetesen a fenntartó megtartja magának azt a jogot, hogy a kiemelt célok és prioritások megvalósításához a normatíván felül biztosítson forrást.Hasonlóan javasolnánk normatív alapra helyezni az informatikai eszközök beszerzését, ennek bevezetése szintén 2009-től lehetséges. A 2008. évi költségvetésben szerepelnek utoljára a kötelező eszközjegyzék szerint biztosítandó eszközök vásárlására szánt összegek. A kötelező eszközjegyzékben szereplő eszközöket 2008 augusztus 31-ig biztosítani kell, így a 2008. évi

költségvetésnek a még hiányzó eszközök beszerzéséhez szükséges forrásokat tartalmaznia kell.

A beruházások tekintetében az intézkedési tervben meghatározott fejlesztések tartalmazzák azokat az infrastrukturális elemeket, amelyek az elkövetkező évekre meghatározzák a fenntartó feladatait.

Az oktatási célokon szereplő tételek tartalmazzák azokat az összegeket, amelyek az intézményhálózat működő képességét rugalmasan elősegítik.

A finanszírozásban törekedni kell az oktatási célokon szereplő valamennyi tétel lehetőség szerinti megtartására.A fentiekben ismertetett normatív szemléletű finanszírozás hosszú távon és átláthatóan biztosítja a kerületi intézmények működőképességét.

Az alábbi feladatokat kell végrehajtani:

Be kell vezetni az intézmények változó dologi kiadásainak és az informatikai-eszközbeszerzéseinek, normatív alapon történő finanszírozását.Határidő: 2009. évi költségvetésFelelős: Polgármester

Be kell vezetni az intézmények nagyértékű eszközbeszerzésének, valamint a bútor bútorbeszerzésének normatív alapon történő finanszírozását.Határidő: 2008. évi költségvetésFelelős: Polgármester

5. Záró gondolatok

Az intézmények változása, fejlődése szüntelenül tartó folyamat, s ha ezt a folyamatot ellenőrzésünk vagy irányításunk alatt akarjuk tartani, szükségünk van egy útmutatóra, mely összefogja és koordinálja a kerületben működő óvodák, iskolák, és egyéb intézmények tevékenységét.

Az intézkedési tervnek világos tájékoztatást kell adnia és irányt kell mutatnia az intézményeknek és gondoskodnia kell a végrehajtáshoz szükséges feltételekről és támogatásról.

„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad”

/Eötvös József/

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet1. Iskolai létszámok 2004-2007

Az iskolák létszámai az alábbiak szerint alakultak az eltelt időszakban.

Intézmény 2004/2005(fő)

2005/2006(fő)

2006/2007(fő)

2007/2008(fő)

Áldás Utcai Általános Iskola

748 723 696 684

Budenz József Ált. Isk. és Gimnázium

577 563 552 549

Csik Ferenc Ált. Isk. és Gimnázium

752 780 770 754

Fenyves Utcai Általános Iskola

191 172 150 -

Fllér Utcai Általános Iskola

404 423 452 490

Klebelsberg Kuno Ált. Isk. és Gimnázium

666 644 660 702

Kodály Zoltán Ének-zenei Ált. Isk., Gimn. és Zeneiskola

539 541 530 525

Móricz Zsigmond Gimnázium

621 609 611 604

Ökumenikus 425 409 404 416Pitypang Utcai Általános Iskola

402 389 381 403

II. Rákóczi Ferenc Gimnázium

534 575 611 656

Remetekertvárosi Általános Iskola

360 358 331 328

Szabó L. KéttannyelvűÁált. Isk. és Gimnázium

560 594 578 755

Törökvész Úti Általános Iskola

340 347 324 327

Újlaki Általános Iskola 357 365 346 358Összesen: 7476 7492 7401 7551

2. számú melléklet2. Az óvodák férőhelybővítésének szükségességét bizonyító elemzések

A tervezés alapjául a demográfiai előrejelzés, a KSH adatai, valamint az alábbi adatok szolgáltak

1. kerületben lévő 0, 1, 2, évesek száma, 2. az előző években az óvodákba felvett 3 évesek száma,

3. hány 3 éves gyermek maradt bölcsődében, mert nem volt hely az óvodáinkban. (Jogszabály lehetőséget biztosít a bölcsődéskor megnyújtására 4 éves korig. A bölcsődéinkbe maradt 4 éves gyermekek száma a legbiztosabb szám, hiszen ők olyan családban élnek, ahol mindkét szülő (90%-ban) dolgozik. Elhelyezésükre biztos, hogy továbbra is szükség lesz, csak koruknál fogva már óvodában),

4. II. kerületi gyermekek aránya az ellátásban, 5. hány tanköteles marad óvodában, milyen indokkal,6. óvodák kihasználtsága,7. óvoda épületek területük szerinti befogadóképessége,8. hány 3 éves gyermeket tud ellátni a nem önkormányzati fenntartású

óvodahálózat.

Lakónépesség adatai korévenként

Korév 2001 2002 2003 2004 2005 2006 20070 694 595 674 626 744 747 8561 627 634 603 685 645 807 7822 604 581 632 594 691 685 8203 603 578 582 620 585 731 718

Jól látható az emelkedő tendencia. Ebben az évben a KSH adatai alapján 713 3 éves volt. Közülük 545-en kerültek be az önkormányzati óvodákba és kb. 135 – en a nem önkormányzati óvodákba, összesen így 680-an. Ha a következő években is ezzel az aránnyal számolunk, vagyis szinte annyi 3 éves kerül be óvodáinkba, mint a kerületben élő 3 évesek, akkor az óvodai férőhelyek bővítésére több alternatívát is ki kell dolgozni az igények kielégítésére.

Óvodáink bővítésének minden lehetőségét kihasználtuk az előző években.

Kapacitás kihasználtság 2007/2008. nevelési évben

Intézmény 2007/2008.Kapacitás

kihasználtság

Óvodai törzskönyv-ben

szereplő férőhely

Alapító okiratban szereplő

maximálisan felvehető

gyermeklétszám

Gyermek

létszám

Csoportok

száma

A törzskönyv

ben szereplő adatok alapján

Az alapító okiratban engedélye

zett max.felv létszám alapján

Bolyai Utcai Óvoda 141 150 140 6 99,3% 93,3%Budakeszi Úti Óvoda 90 90 90 4 100,0% 100,0%Százszorszép Óvoda (Fillér u.) 275 305 299 13 108,7% 98,0%Gesztenyéskert Óvoda 167 170 154 7 92,2% 90,6%Kitaibel Pál Utcai Óvoda 125 125 125 5 100,0% 100,0%Kolozsvár Utcai Óvoda 208 250 247 9 118,8% 98,8%Községház Utcai Óvoda 127 140 140 6 110,2% 100,0%Pitypang Utcai Óvoda 150 150 151 6 100,7% 100,7%Szemlőhegy Utcai Óvoda 120 125 112 5 93,3% 89,6%

Törökvész Úti Kézműves Óvoda 170 175 169 7 99,4% 96,6%Virág Árok Óvoda 145 175 175 8 120,7% 100,0%

Összesen 1718 1855 1802 76 104,9% 97,1%

Az alábbi táblázatok, óvodánként tartalmazzák, hogy van-e lehetőség a közoktatási törvény adta maximális létszámok megemelésére az óvodai csoportszobák területei alapján. A törzskönyv tartalmazza az óvoda alapterületének megfelelő férőhelyszámot. Ebben csak akkor van módosítás, ha az épület méretei változnak.

Közoktatási törvény alapján egy óvodai csoportba maximálisan felvehető gyermekek száma 25 fő. Abban az esetben, ha egy gyermekre jut 2 m2 terület, ezt lehet 20%-kal emelni, ha indokolt. Vagyis 50 m2 - en az emelt létszámmal együtt összesen 30 óvodás lehet. Ott, ahol nincs meg a megfelelő m2, csak olyan mértékben emelhető a létszám, amilyen az alapterület befogadó képessége.

Az adatokból kitűnik, hogy szinte minden óvodánkban van lehetőség létszámemelésre. Ez kb.: 200 főt jelent.

Intézmény csoport szobák mérete

felvehető gyerek 1 fő/2m2

(max.25.)

alapító okiratmax.

jelenleg

törzskönyvi

férőhely

októberi

létszám

20% négyzetméter alapján

Növelhető

Bolyai 280,0 140 150 141 140 168 18Budakeszi 162,8 81 90 90 90 98 8Százszorszép (Fillér)

590,9 252 305 275 299 345 40

Gesztenyéskert 331,0 164 170 167 154 196 26Kitaibel 250,0 125 125 125 125 150 25Községház 255,0 128 140 127 140 153 13Kolozsvár 388,0 268 250 208 247 223 -27Pitypang 297,0 149 150 150 151 178 28Szemlőhegy 268,0 119 125 120 112 143 18Törökvész 353,0 167 175 170 169 200 25Virág árok 8. 290,0 145 175 145 175 174 -1

Összesen 3466 m2

1738 1855 1718 1802 2028 201

Ha a négyzetméter nagysága megengedi, akkor sem lehet 25 főnél több (Fillér)

A Budakeszi Óvoda területi adatottsága sajátos, mivel összenyitott szobák alapterületét jelentik a fenti adatok. A Kolozsvár Óvodában, ha elkészül a Máriaremetei úti bővítés, akkor megnő az épület befogadó képessége, nő a hasznos terület, ez alapján lehet az alapító okiratban is növelni majd a maximális létszámot, így megszűnik a jelenlegi túlterheltség (- 27).

Fontos tényező, hogy a kerület bölcsődéiben, hány olyan gyermek van, aki betöltötte már 3. életévét abban az évben, mikor elkezdhetné az óvodát, de helyhiány miatt nem kerül felvételre, ezért csak a következő nevelési évben kezd óvodába járni, 4 évesen.

2004. 2005. 2006. 2007. 2008.2009.2010.

Bölcsőde neve óv

odás

korú

óvod

ába

men

t bö

lcső

débe

n m

arad

t

óvod

ásko

rú

óvod

ába

men

t bö

lcső

débe

n m

arad

t

óvod

ásko

rú

óvod

ába

men

t bö

lcső

débe

n m

arad

t

óvod

ásko

rú

óvod

ába

men

t bö

lcső

débe

n m

arad

t

óvod

ásko

rú

óvod

ásko

rú

óvod

ásko

rú

Hidegkúti 103 66 37 93 58 35 79 65 14 78 65 13 80 75 79Pasaréti 47 47 70 65 5 49 46 3 69 62 7 62 64 60Törökvész 56 53 0 60 59 0 51 50 0 51 50 0 49 29 0Varsányi 33 33 0 31 31 0 37 37 0 43 40 5 42 38 38

Összesen: 239 199 37 254 213 40 216 198 17 241 217 25 233 206 177

Az adatokból kitűnik, hogy minden évben kb. 200 gyermek kerül be a bölcsődékből óvodáinkba. 90% -ban II. kerületiek.Fontos tényező milyen férőhellyel számolhatunk a következő években. Az óvodák sajátos helyzete, hogy annyi férőhely van, annyi három évest tud felvenni (ill. négy évest), ahány tanköteles kezdi el iskolai tanulmányait.Tanköteles korba lépő gyermekek iskolakezdése

Év (szeptember) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

év végi létszám (június) 1589 1670 1741 1822 iskolába ment 423 439 421 471 497 448 477

összes tanköteles 541 530 533 592 595 529 541tanköteles, de óvodában

maradt 118 91 112 121 98 81 64óvodai vélemény 56 45 50 50

szülői kérés 42 27 39 45 nev. tan. 20 19 23 26

Milyen arányú a beiskolázásÉv végi létszám és tanköteles arány 34% 32% 31% 32% Tanköteles és óvodában maradó arány 22% 17% 21% 20% 16% 15% 12%Tankötelesek közül óvodában maradó óvodai vélemény alapján 47% 49% 45% 41%

óvodában maradó szülői kérés 36% 30% 35% 37%

óvodában maradó nev. tan. alapján 17% 21% 21% 21%

3. számú melléklet

3. Óvodák befogadóképessége, területük alapján

Intézménycsoport szobák mérete

felvehető gyerek

1 fő/2 nm

(max.25.)

alapító

okirat

októberi

létszám

törzskönyvi

férőhely 20%

nég

yzet

mét

er

alap

ján

növe

lhet

ő lé

tszá

m

(ala

pító

)

Bolyai

korc

sopo

rt

Nagycsoport 50 25 30 vegyes csoport 50 25 30

Középső csoport 50 25 30


Kicsi 50 25 30 Mini 41 21 25

Összesen: 280 140 150 140 141 168 18Budakeszi

korc

sopo

rt

vegyes csoport 43,2 22 26 vegyes csoport 45,5 23 27 vegyes csoport 46,6 23 28 vegyes csoport 27,5 14 17

Összesen: 162,8 81 90 90 90 98 8Fillér

vegyes csoport 59 25 30 vegyes csoport 59 25 30

korc

sopo

rt

vegyes csoport 59 25 30 vegyes csoport 59 25 30 vegyes csoport 59 25 30 vegyes csoport

56 25 30

vegyes csoport 85 25 30

Összesen: 436 175 0 175 252 Érmelléki

korcsoport

vegyes csoport 36 18 22 vegyes csoport 36 18 22

Összesen: 72 36 0 40 43 Fajd

korcsoport

vegyes csoport 28,7 14 17 vegyes csoport 30,2 15 18 vegyes csoport 24 12 14

Összesen: 82,9 41 0 60 50 Zölderdő Óvoda

vegyes csoport 15

Összesen: 15 Fillér mindösszesen: 590,9 252,45 305 299 275 345 40


felvehető gyerek

1 fő/2 nm

(max.25.)

alapító

okirat

októberi

létszám

törzskönyvi

férőhely 20%

nég

yzet

mét

er

alap

ján

növe

lhet

ő lé

tszá

m

(ala

pító

)

Kitaibel

korc

sopo

rt

kiscsoport 50 25 30 középső csoport 50 25 30

nagy csoport 50 25 30 középső csoport 50 25 30 vegyes csoport 50 25 30

Összesen: 250 125 125 125 125 150 25Gesztenyéskert

korc

sopo

rt

Kiscsoport 51 25 30 Kiscsoport 29 15 17

Kis-középső 51 25 30 Nagy-középső 51 25 30 Nagy-középső 51 25 30


Nagy-középső 50 25 30 Összesen: 331 164 170 154 167 196 26

Községház

korcsoport

3-4 évesek 34 17 20 4-5 évesek 38 19 23 5-7 évesek 54 27 32 Összesen: 126 63 0 62 76

Hidegkúti út

korcsoport

3-4 évesek 45 23 27 4-5 évesek 39 20 23 5-7 évesek 45 23 27 Összesen: 129 65 0 65 77

Községház mindösszesen: 255 127,5 140 140 127 153 13

Kolozsvár Kiscsoport 51 25 30

korcsoport


Nagycsoport 51 25 30 ideiglenes

csoport 20 10 12 Összesen: 173 85 100 102

Hűvösvölgyi út korcsop

ort 37,5 19 23 25 13 15

Összesen: 62,5 32 0 32 38 Máriaremetei út

korcsoport

Kiscsoport 42,8 21 26 Középső

csoport 46,6 23 28 Nagycsoport 63,10 25 30

Összesen: 152,5 69 0 76 84 Kolozsvár

mindösszesen: 388 268,75 250 247 208 223 -27


felvehető gyerek

1 fő/2 nm

(max.25.)

alapító

okirat

októberi

létszám

törzskönyvi

férőhely 20%

nég

yzet

mét

er

alap

ján

növe

lhet

ő lé

tszá

m

(ala

pító

)

Pitypang

korc

sopo

rt

Középső-nagy 50 25 30 Középső-nagy 49 25 29


Nagy-középső 49 25 29 Középső

csoport 50 25 30 Kiscsoport 50 25 30

0 Összesen: 297 149 150 151 150 178 28

Szemlőhegy

korc

sopo

rt

Kiscsoport 65 25 30 Középső

csoport 40 20 24 Nagycsoport 53 25 30

48 24 29 62 25 30

Összesen: 268 119 125 112 120 143 18Törökvész

I. kicsi 55 25 30 ko

rcso

port

II. nagy 55 25 30 III. kicsi 55 25 30

IV. középső 55 25 30 V. nagy 50 25 30

VI. középső 50 25 30 VII. Nagy 33 17 20 Összesen: 353 167 175 169 170 200 25

Virág árok 8.

korc

sopo

rt

kiscsoport 35 18 21 középső csoport 35 18 21

köz-nagy csop. 35 18 21

nagycsoport 23 12 14 Összesen: 128 64 0 64 77

Virág árok 15. kiscsoport 35 18 21

korcsoport

középső csoport 43 22 26

nagy-középső csop. 44 22 26

nagycsoport 40 20 24 Összesen: 162 81 0 81 97

Virág árok mindösszesen: 290 145 175 175 145 174 -1

Összesen: 3466 1738 1855 1802 1718 2028 201

4. számú melléklet4. Általános iskolák kapacitása, kihasználtsága (tantermek alapján )

Általános iskola létszám tanterem férőhely kihasználtság

Áldás Utcai Általános Iskola 684 28 780 88%Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 387 19 435 89%Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 437 17 478 91%

Fillér Utcai Általános Iskola 490 20 520 94%Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium 584 24 600 97%Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola 390 16 400 98%

Ökumenikus Általános Iskola 416 16 480 87%

Pitypang Utcai Általános Iskola 403 14 400 101%

Remetekertvárosi Általános Iskola 328 15 360 91%Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium 553 28 693 80%

Törökvész Úti Általános Iskola 327 16 400 82%

Újlaki Általános Iskola (gyp. nélkül) 337 15 400 84%

5336 228 5946 90%


Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv

2007-2013

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés........................................................................................................................272

1.1 Közoktatási esélyegyenlőség....................................................................................2721.2 „Ne legyen több iskolai kudarc! - Tíz lépés az oktatási esélyegyenlőség felé”.......273

1.2.1 Az oktatási rendszer felépítése............................................................................2741.2.2 Gyakorlat.............................................................................................................2741.2.3 Erőforrás-elosztás...............................................................................................274

2. Intézkedési terv...............................................................................................................275

2.1 Kockázatelemzés......................................................................................................2752.1.1 Esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélési szempontjai...............2752.1.2 Fejlesztési célok, tervezett beavatkozások..........................................................276

2.1.2.1 Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése az egyes közoktatási intézményekben...........................................................................................................283

2.1.3 Összegzés............................................................................................................2862.2 Komplex beavatkozások, konkrét intézkedések.......................................................2872.3 Kötelezettségek és felelősség...................................................................................2892.4 Megvalósítás.............................................................................................................2902.5 Nyilvánosság............................................................................................................2902.6 Legitimáció...............................................................................................................291

3. Melléklet.........................................................................................................................291

3.1 Általános helyzetkép................................................................................................2913.1.1 A közoktatáshoz kapcsolódó közszolgáltatások elérhetősége............................292

3.2 A II. kerületi önkormányzat közoktatási intézményhálózatának jellemzői.............2933.2.1 Az óvodai nevelés helyzete.................................................................................295

3.2.1.1 Sajátosságok a téma tükrében.....................................................................297

3.2.1.2 Az óvodák szakember ellátottsága..............................................................297

3.2.1.3 A II. kerületben működő, nem önkormányzati fenntartású óvodák............298

3.2.1.4 Összefoglalva..............................................................................................299

3.2.2 Az általános iskolai nevelés-oktatás helyzete.....................................................2993.2.2.1 Az általános iskolák esélyegyenlőség szempontjából vizsgálandó adatai és az azokból levont következtetések...............................................................................299

3.2.2.2 A sajátos nevelési igényű-, valamint a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral bíró tanulók ellátásának jelenlegi helyzete....................................................303

3.2.3 A középfokú oktatás helyzete.............................................................................3053.2.3.1 A tanulólétszám alakulása...........................................................................306

3.2.4 Az oktatás eredményessége – a kompetencia-mérések eredményei...................3083.2.5 A lemorzsolódás mutatói....................................................................................3093.2.6 Továbbtanulási mutatók az önkormányzat által fenntartott iskolákban.............3093.2.7 Személyi ellátottság az alap- és középfokú intézményekben.............................311

3.2.7.1 Módszertani képzéseken való részvétel......................................................311

3.2.8 Az intézmények tárgyi feltételrendszere.............................................................3123.2.8.1 Nem önkormányzati fenntartású általános iskolák és gimnáziumok..........312

3.2.8.2 Az ingyenes tankönyv ellátás helyzete.......................................................314

3.2.8.3 Étkeztetés helyzete......................................................................................314

3.2.9 Alapfokú művészeti oktatás ellátása...................................................................3153.2.10 Pedagógiai szakmai szolgáltatás.......................................................................3163.2.11 A szakszolgálatok helyzete...............................................................................316

3.2.11.1 Szakember ellátottság.................................................................................317

3.2.12 Összefoglalás....................................................................................................3183.3 Fogalomtár...............................................................................................................3193.4 Táblázatok jegyzéke................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Bevezetés

Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók, így a főváros és

kerületeinek is, kiemelt feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.

Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymást nem

helyettesíthető fogalmak, hanem egymás kiegészítői. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan,

általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport

számára is. Előmozdítása aktív cselekedet, eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban

élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak

akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül: az adott védett csoport tényleges

résztvevővé válik.

Ennek szellemében mindannyiunk, ezen belül a közoktatási intézmények fenntartóinak

fogadókészségét is fejleszteni kell, és biztosítani a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő

bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a társadalmi szolidaritást. Az

esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések

végrehajtásával érhető el.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.

törvény 63.§(5) bekezdés szerint a települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen

élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározza az e csoportok

esélyegyenlőségét elősegítő célokat, feladatokat.

Közoktatási esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőség érvényesítése, valamennyi hátrányos helyzetű csoport részére, a

közoktatásban is kiemelt feladat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)

gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés

biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek

csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.

A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelenlévő szegregációs és szelekciós

mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz és továbbmélyítik

a társadalmi különbségeket.

Ezért kiemelten fontos a kerület közoktatási intézményei oktatásszervezési gyakorlatának

áttekintése, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak

vizsgálata, hogy érvényesül-e a kerületben a diszkriminációmentesség, a

szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a bármilyen hátránnyal

élő tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések stratégiai

programja a közoktatási esélyegyenlőségi terv. Része az alapos helyzetelemzés, az alapelvek,

célok meghatározása, valamint a továbblépés lehetőségeinek megkeresése.

A kerületi esélyegyenlőségi terv elkészítésének aktualitása egyrészt az, hogy az 1993. évi

LXXIX: törvény a közoktatásról (továbbiakban: Ktv.) 2007 évi módosítása 23.§-a alapján,

amely az alaptörvény 132.§-át módosította, 2007. december 31-ig a kerület közoktatás-

fejlesztési intézkedési tervét felül kell vizsgálni az esélyegyenlőség szempontjából, másrészt a

települési közoktatási esélyegyenlőségi terv a hazai és uniós pályázati források elnyerésének

feltétele.

Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek mint esélyegyenlőségi

alapfeltételnek mind a településen működő azonos típusú intézmények, mind azok tagiskolái,

feladat-ellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok

tanulócsoportjai között érvényesülnie kell (a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya

közötti különbség legfeljebb 25% lehet)

„Ne legyen több iskolai kudarc! - Tíz lépés az oktatási esélyegyenlőség felé”

Az OECD30 2004-2006 között tematikus vizsgálatot folytatott az oktatási esélyegyenlőség

témakörében. A program számára készített magyar háttérjelentést és a Magyarországra

vonatkozó OECD szakértői jelentést az OKM31 2007-ben "Méltányosság az oktatásban"

címmel jelentette meg. A jelentés három blokkban tíz ajánlást fogalmaz meg, amelyek

csökkentenék az iskolai kudarcot és a kimaradást, a társadalmat igazságosabbá tennék és

elkerülhetővé válnának azok a nagy társadalmi költségek, amelyeket a kevés alapkészséggel

rendelkező, peremhelyzetbe kerülő felnőttek jelentenek.

30 Organisation for Economic Co-operation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)31 Oktatási és Kulturális Minisztérium

Az oktatási rendszer felépítése

1. Korlátozni kell a tanulók korai besorolását megkivánó tanulási utakat, hogy később

kerüljön sor a tudás szerinti kiválasztásra.

2. Az iskolák közötti választási lehetőséget úgy kell szabályozni, hogy az kevésbé jelentsen

kockázatot az esélyegyenlőség megvalósulására.

3. A középfokú oktatásban legyenek vonzó választási lehetőségek, szűnjenek meg a

zsákutcák, és megelőzéssel legyen elkerülhető a lemorzsolódás.

4. Legyen második esély a tanulmányok folytatására, az oktatás hasznából való részesülésre.

Gyakorlat

5. Kidolgozott, rendszeres segítséget kapjanak az iskolában lemaradók, és csökkenjen az

évismétlés.

6. Erősödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, kapjanak támogatást a hátrányos

helyzetű szülők gyermekeik tanulásának segítésében.

7. Megfelelő válaszok szülessenek a különbözőségből adódó kihívásokra, és biztosítva

legyen a migránsok és a kisebbségek sikeres befogadása a normál oktatásba.

Erőforrás-elosztás

8. Az oktatási rendszer mindenki számára biztosítson jó oktatást, kapjon elsőbbséget a

kisgyermekkori ellátás és az alapfokú iskolázás.

9. Célzott erőforrások irányuljanak a leginkább rászoruló tanulókra, hogy a szegényebb

közösségek legalább olyan szintű ellátást kapjanak, mint a jómódúak, a nehéz helyzetű

iskolák pedig támogatásban részesüljenek.

10. Az országok tűzzenek ki konkrét célokat az esélyegyenlőség javítása érdekében,

különösen az alacsony iskolai végzettség és a lemorzsolódás orvoslása céljából

Intézkedési terv

A Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben megvizsgáljuk az

esélyegyenlőség érvényesülésének állapotát és ez alapján meghatározzuk a beavatkozást

igénylő területeket, valamint javaslatot teszünk az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére.

A terv alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő

bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés

egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, az ezt támogató lépések,

szolgáltatások megvalósítását a településen élő bármely szempontból hátrányos helyzetű

gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.

E dokumentum mellékletében az esélyegyenlőség szempontjából vizsgáljuk meg a kerületi

önkormányzat közoktatását. Az ott feltárt tények és adatok az intézkedési terv alapjául

szolgálnak.

Kockázatelemzés

Az alábbiakban azokat a kockázati elemeket vesszük górcső alá, amelyek az esélyegyenlőség

szempontjából veszélyeztető tényezőként jelennek meg.

Esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélési szempontjai

Az egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélésekor a következő

szempontokat vettük figyelembe:

Azonnali beavatkozást igényel:

minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a

Ktv. és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi

CXXV. törvény rendelkezéseire)

minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és

oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és

korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét is

ha a kerület bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli

foglalkozások, egyéb intézkedési tervek), vagy a település intézményeiben biztosított

oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást vagy egyéni

tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén más szaktanár által

tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a HHH (halmozottan hátrányos

helyzetű) tanulók részére.

ha a kerület intézményeiben a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) együttes aránya

jelentősen meghaladja az országos átlagot

ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatása férőhely hiány miatt nem

biztosított (A Ktv. előírása szerint 2008. szeptember 1-jétől ezt biztosítani kell.)

A) Ezekben az esetekben, olyan intézkedéseket kell hozni amelyek rövid távon (1 éven

belül, 2008. szeptember 1-jétől) mérhető eredményeket hoznak.

Beavatkozást igényel

ha a településen nem gondoskodnak az ott élő 3-18 éves korosztály minden tagjának

neveléséről-oktatásáról

ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia

vizsgálat) kimutatható, hogy a település bármely iskolájában az országos átlaghoz képest

súlyos alulteljesítés mutatkozik

ha az oktatás feltételeiben nagyarányú szórás mutatkozik a település intézményei között

ha az infrastrukturális feltételek nem kiegyenlítettek

ha a szakos ellátottság nem biztosított

ha a szakos ellátottság fejlesztése szükséges

ha az új pedagógiai, módszertani ismeretek nem az elvárt ütemben és hatékonysággal

épülnek be az oktatásba

B) Az első három esetben középtávon (3 év) érzékelhető javulást kell elérni.

C) Az utóbbi négy esetben középtávon elindított, de csak hosszú távra előre jelezhető

változást előidéző döntést kell hozni.

Fejlesztési célok, tervezett beavatkozások

Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjait és az esélyegyenlőségi

kockázatok kezelésére javasolt beavatkozásokat az alábbi táblázatok rögzítik. A táblázatban a

szükséges, illetve az elvárt beavatkozások mellett feltüntetjük, hogy a kockázatok

súlyosságának megítélése szempontjából azok melyik kategóriába tartoznak. Ez egyben azt is

meghatározza, hogy milyen távon igényelnek beavatkozást. Jelzésként a fent bevezetett

betűket (A, B, C ) használjuk.

1. Biztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e az alábbi közszolgáltatások a

településen élők számára?

Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozásokKözoktatási intézményi feladatok Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés

Azonnali beavatkozást nem igényel.

Budapest II. kerület valamennyi közszol-gáltatást biztosítja.

2. Biztosítottak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és

iskoláztatásának feltételei és számukra ezek a szolgáltatások a nem hátrányos helyzetűekkel

azonos mértékben elérhetők-e?

Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozásokA település óvodás és tanköteles korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetűek intézményes nevelésének feltételei adottak.A férőhely kihasználtság már csak nehezen teszi lehetővé valamennyi beíratott gyermek, tanuló óvodai nevelését. Az óvodai ellátás területén hely szempontjából nincsenek tartalékok.

Azonnali beavatkozást nem igényel. : Az óvodák összefoglaló táblázatából (lásd 18. táblázat) kitűnik, hogy az óvodába be nem íratott 3-5 éves korosztályról és ezen belül a HHH-s gyermekekről nincs adat. Így valóságos képünk nincs arról, hogy minden érintett gyermek óvodáztatása megtörténik-e. Ennek érdekében javítani kell az információáramlás rendszerét. Beavatkozást igényel : B Önkormányzaton belül a témával foglal-

kozó irodák közötti információáramlás javítása.

Adatgyűjtési rendszer kiépítése, karban-tartása.

Biztosított a településen minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára, hogy óvodába járjon, és érvényesül a Ktv 65.§ (2) paragrafusa.A születések száma lassú növekedést mutat!Az óvodások száma növekedett.

A településen már jelenleg is másik kerületből vett szolgáltatással lehet csak biztosítani az óvodai igények kielégítését. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára 3 éves kortól az óvodáztatás lehetősége biztosított.

Beavatkozást igényel: B Meg kell vizsgálni az óvodai

férőhelybővítés szükségességét a demográfiai előrejelzések és a konkrét beiratkozási adatok függvényében.

Fel kell készülni a 2010-től belépő, 3 éves kortól biztosítandó óvodai ellátásra. (Előírja a Ktv 2007. évi módosításának 23.§-a amely a Ktv 132§(6) pontját módosította.)

3. Érvényesül-e szegregáció a település alapfokú oktatási intézményei között?

Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozásokÖsszesen 5 halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermek van amely az összlétszám 0,3 százaléka. A halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma az összes tanuló 0,33 százaléka. A legtöbb HHH tanulóval rendelkező iskola összlétszámának is csak 2,14 százalékát teszi ki ezen tanulók aránya.

Azonnali beavatkozást nem igényel.A kerület általános iskolái között nagyjából kiegyenlített a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A HHH-s és HH-s gyermekek

legnagyobb rész a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumba jár. Az iskolán belül biztosított a gyerekek esélyegyen-lősége. A fenntartó részéről nagyobb odafigyelést igényel az itt dolgozó peda-gógusok munkájának támogatása.

Nem haladja meg a helyben lakó gyermekek körében az SNI-s (sajátos nevelési igényűvé minősített) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya az országos átlagot (vagyis jelenleg nem több 7 százaléknál).

Nem haladja meg a helyben lakó gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot (vagyis kevesebb 5 százaléknál).

Tervszerű, komplex beavatkozás az arányok csökkentésére nem szükséges. Az óvodások SNI arányszáma 0,32 százalék, az általános iskolások között 1,29százalék.

A gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók aránya: 0,37 százalék.

A közoktatási törvényben előírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelése-oktatása területén nem biztosítottak maradéktalanul.

Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval történő integrált nevelésének, oktatásának feltételei részben adottak. A szabad iskolaválasztás joga nem érvényesül.A BMTZ-s (beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermek) tanulók ellátására fordított idő jóval elmarad a szakmailag indokolt mértéktől.A tanulók ellátása nem megfelelően biztosított.

Azonnali beavatkozást igényelA tervezett beavatkozásokat rövidtávon kell indítani, amely azonban a legtöbb esetben, csak közép- és hosszútávon fogja biztosítani a várt eredményt.

Beavatkozások: A, B, C Az együttnevelésre javasolt SNI

gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása valamennyi intézményben. A, B

Meg kell vizsgálni az Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI) felállításának lehetőségét. B

Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése. C A-ban indítva

Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása. A

A PSZSZ megnövekedett feladatainak ellátásához megfelelő erőforrás biztosítása. A meglévő személyi források integrálása, racionális kihasználása. B A-ban indítva

A PSZSZ szakmai irányításával az egész kerületre kiterjedő ellátási rendszer kidolgozása és bevezetése. B A-ban indítva

Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. C B-ben indítva

Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. C A-ban indítva

4. Jelentős eltérés van-e a település intézményei között az oktatás hatékonyságában és a

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében?

Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozásokA halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség az intézmények között nem haladja meg a 25 százalékot.

Azonnali beavatkozást nem igényel.A település intézményei között nincs jelentős eltérés a lemorzsolódási vagy továbbtanulási mutatókban. Beavatkozás tervezése nem szükséges az oktatás színvonalának növelése és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében. Ügyelni kell: az intézményi tartalmi-módszertani-,

infrastrukturális és humánerőforrás felmérés, valamint az azok alapján meghozott intézkedések tervezettségére, az optimális feltételek biztosítására

az iskolafokok közötti átmenet elősegítésére, a lemorzsolódás megelő-zésére, a sikeres továbbhaladás és a tanulók utánkövetésének megvalósítása érdekében az intézményi együttmű-ködések támogatására és biztosítására

A kerület átlagai minden mért területen a pedagógiai munka hatékonyságát mérő kompetencia mérések országos átlageredményei felett vannak.

Az egyes mérési területek intézményi átlagait vizsgálva kitűnik, hogy minden területen 1-3 intézmény eredményeiben kismértékű lemaradás mutatkozik az országos átlaghoz képest.

Azonnali beavatkozást nem igényel.A kerület átlagai minden mért területen az országos átlag felett vannak.Beavatkozást igényel intézményi szinten: B A-ból indítva, folyamatos. Az átlagon alul teljesítő iskolák a

lemaradást mutató területeken vizsgálják meg a lemaradás okát.

Legyen tervük a lemaradó terület fejlesztésére.

Javasolt fejlesztés: Az iskolák hozzák nyilvánosságra a

kompetencia-mérések eredményeit. (Törvény írja elő!)

Ahol még nem alakultak meg, ott alakuljanak meg a mérési-értékelési teamek, a pedagógusok sajátítsák el a kiértékeléshez szükséges program kezelését.

A PSZK által tudatosan összefogott kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, kerületi fórumok, szervezésének további támogatása és biztosítása.

A kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, illetve a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, valamint az ahhoz szükséges feltételek (humán-erőforrás-fejlesztés, alkalmazott pedagó-giai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, és az . esz-közellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az intézményekben.

5. Jelentős különbség van-e a település intézményei között az oktatás feltételeiben?

Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozásokNincs jelentős eltérés a település intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humán-erőforrás és szakos ellátottság tekintetében. Az intézmények szakos ellátottsága 100 százalékos.

Azonnali beavatkozást nem igényelJavasolt fejlesztés: Humán-erőforrás leltár, munkaerő-

gazdálkodási terv elkészítése és igény-felmérés, kapacitástérkép készítése a településen.

Továbbképzések szervezésének és igénybe-vételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények, illetve pedagógusok számára. A prioritások meghatározása a „helyzetelemzés” alapján.

Nincs jelentős eltérés a kerület azonos típusú intézményei között az infrastrukturális feltételek tekintetében. Az Önkormányzat évről évre nagy összeget szán a jogszabály által előírt eszközök, helyiségek biztosítására.

Az OKÉV32 engedélyt adott /Ktv 128.§(17) bekezdése alapján / 2008. augusztus 31-ig a hiányzó eszközök beszerzésére.

A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak még nem maximálisan teljesülnek minden intézményben, illetve eltérés van az infrastrukturális feltételekben az intézmények között.

Beavatkozást igényel: C A-ból indítva A jó gyakorlatnak megfelelően továbbra

is infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése a költségvetés tervezés időszakában. A gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben

Intézményi együttműködések erősítése.Az önkormányzat megigényli az alapfeladatokon felül a kiegészítő normatív támogatásokat. (gyógypedagógiai oktatás-nevelés, német nemzetiségi oktatás feladatokra, stb.).

Odafigyelést igényel: Az eddigi gyakorlatnak megfelelően

továbbra is feladat a különböző támogatások és normatívák igényjogosultjainak minden intézményre kiterjedő számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges egységes adminisztratív feltételek megteremtése.

Kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás belső monitorozása.

A település közoktatási intézményei funkciójuknak, létszámuknak megfelelő arányban részesülnek a fenntartói hozzájárulásokból.

Odafigyelést igényel: szükséges feltételek, eszköz- és

infrastrukturális ellátottság, stb. (ld. fent) A vonatkozó költségvetési dokumentu-

mokban (rendeletek, határozatok, stb.) megfogalmazott beavatkozások anyagi fedezetének megjelenítése.

32 Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont

Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése az egyes közoktatási intézményekben

1. A vizsgált intézményhálózat szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatot folytat-e?

Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozásokA halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a különböző évfolyamok egyes osztályaiban, tanulócsoportjaiban – bele-értve a tagozatos vagy emelt szintű oktatást is, nem mutat semminemű szegregálási szándékot.

Azonnali beavatkozást nem igényel.Odafigyelést igényel: Adódó alkalmakkor az érintettek

(pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek, civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése. Ez bármely más hátrányokkal küzdő csoportnál is érvényes.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását is biztosító intézmények közül nem mindenhol állnak rendelkezésre a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek (szakos ellátás, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felül-vizsgálatok). (Ktv; 14/1994 MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról)

Azonnali beavatkozást igényel A Abban a jelenleg kijelölt iskolában, ahol

nem biztosított a személyi feltétel az integráltan nevelhető tanulók fejlesz-tésére rövid határidővel meg kell terem-teni az ellátást. (Újlaki Általános Iskola integráló egysége.)

Odafigyelést igényel: Az eddig használt rendszer szerint a

tanulók helyzetének nyomon követése. A tárgyi feltételek bővítése.

Nem haladja meg az intézmények osztályaiban az integrálható SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a 7 százalékot, illetve, az integrálható, enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók aránya az 5 százalékot.

Beavatkozást nem igényel.

2. A vizsgált intézményhálózatban biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

eredményes oktatása?

Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozásokTeljes mértékben biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása Nincs azonban megbízható adat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatóiról.

Azonnali beavatkozást nem igényel.Az intézmény lemorzsolódási arányai az országos átlagnál alacsonyabbak, továbbtanulási mutatói jobbak az azonos iskolatípus országos átlagánál.Javasolt: Egységes, minden intézményre kiterjedő

nyilvántartás vezetése a HHH tanulók lemorzsolódási és továbbtanulási mutatóiról.

A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása.

Egyéni fejlesztési terv alkalmazása. Pedagógiai módszertani fejlesztés

(pedagógus-továbbképzések az Educatio „Sulinova” képzési csomagjából)

Pályaorientációs programok Középiskolákkal való együttműködési

programok megvalósítása (közös mentorálás).

A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel.

A kerületben jellemzően nincs eltérés az intézményekben a HHH tanulók és a nem hátrányos helyzetűek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében. Gazdag és mindenki számára hozzáférhető a kínálat.

Azonnali beavatkozást nem igényel.Beavatkozást sem igényel,de tudatos és rendszeres nyomon követést igen, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvétele a tanórán kívüli programokban segítse nevelésüket.

Csekély mértékben részesülnek az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az iskolán kívüli segítő programokból.

Beavatkozási lehetőségek:Az nem elégséges, hogy az intézményekben tanuló HHH tanulók részt vesznek az iskolán kívüli programokban. Az érintett intézményekben beavatkozás tervezése szükséges a segítő programok megismerésére és megismertetésére, a programok népszerűsítésére mind az érintett diákok, mind a pedagógusok és szülők körében. (Útravaló program, fenntartói és civil kezdeményezések, stb.)

3. A vizsgált intézményhálózatban a halmozottan hátrányos helyzetű és más hátránnyal bíró

tanulók oktatásának feltételei megfelelően biztosítottak-e ?

Vizsgálati szempontok Szükséges, elvárt beavatkozásokMegfelelő az intézményben a szakos ellátottság.

Azonnali beavatkozást nem igényel.Beavatkozás nem szükséges.

Megfelelőek az oktatás infrastrukturális feltételei az intézményekben. Kiegyenlí-tetten biztosítottak az intézményen belül az oktatás feltételei.

Azonnali beavatkozást nem igényel.Beavatkozást nem igényel.Az intézmény infrastrukturális feltételei ugyan még nem felelnek meg a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 7. sz. melléklet) foglaltaknak, de jelentős eltérés nincs a feladat-ellátási helyek között, illetve az egyes osztályok/csoportok hozzáférésében. Odafigyelést igényel azonban a szükséges feltételek fejlesztése, megújítása.

Az intézmények nem mindegyike alkalmaz megfelelő mértékben korszerű, inkluzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat.Az intézmények legtöbbje elindult azon az úton, amely a fent említett szemléletbeli és módszertani váltáshoz vezet.

Azonnali beavatkozást nem igényel.Beavatkozást igényel C A-ból indítvaAmennyiben az intézmény pedagógiai programjának, és az oktatás gyakorlatában az egyes évfolyamok egyes tanulócsoportjaiban alkalmazott programok-nak, módszereknek a vizsgálatából kiderül, hogy az intézmény nem alkalmaz a hátránnyal bíró tanulók eredményes nevelését és a többi tanuló fejlődését is segítő korszerű pedagógiát, beavatkozás tervezése szükséges a szemléletváltást és az alkalmazott módszertan megújítását elősegítő fejlesztés érdekében.Lehetséges beavatkozások : Pedagógus továbbképzések igénybe-

vétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósí-tása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével).

A pedagógiai program átdolgozása (szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével).

Összegzés

Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata elkötelezett az oktatási esélyegyenlőtlenségek

felszámolásában, biztosítja az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. Ehhez

megfelelő intézményhálózatot működtet.

Azonnali beavatkozást sürgető hiányosság egy van:

A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel bíró

tanulók (BMTZ) megfelelő ellátása. Szükséges, hogy ennek megoldására külön terv

készüljön az intézkedési tervben megfogalmazottak alapján, hogy még kisebb legyen a

hátrányos helyzetű rétegek iskolai lemorzsolódása, és az átlagosnál gyengébb tanulmányi

teljesítményük javuljon.

A további tennivalók:

Az oktatás hatékonyságának növelése érdekében az önkormányzat továbbra is támogassa

az intézmények kompetencia alapú oktatásban való részvételét és azt, hogy az

intézmények vegyenek részt az ezt a célt szolgáló pályázatokon.

A pedagógiai szolgáltató központ (PSZK) továbbra is folytassa a szakmailag igényes,

korszerű pedagógiát segítő továbbképzések ajánlását és magas szintű szervezését.

Az intézményvezetők a pedagógus továbbképzés, szakvizsga normatívából is nagyobb

arányban támogassák a pedagógusoknak az egyéni bánásmód, differenciált oktatás,

fejlesztés érdekében szükséges módszertani továbbképzését. (Pl. kooperatív technikák,

projektpedagógia)

A fenntartó kerületi rendszer működtetésével valamennyi intézményében teremtse meg a

feltételeit az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók, valamint a

beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő tanulók megfelelő szakmai

ellátásának. Ehhez szükséges a segítő intézményhálózatok kompetenciáinak újragondolása

(pedagógiai szakszolgálat (PSZSZ) és szakmai szolgáltatás), valamint ez után az

együttműködésük erősítése és a kerületben ezen a területen fellelhető erők összefogása. A

megteremtendő intézményhálózat célja hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek

biztosítják, hogy az oktatásban elsődleges formát nyerjen az integráció. Ennek

megteremtéséhez fel kell használni azt az adott lehetőséget, hogy az önkormányzat

fenntartásában működik az országosan elismert, egyik inkluzív nevelést folytató

intézmény, nevezetesen a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium Gyermekek

Háza. A jövőben ez az intézmény mint forrásközpont, fejlesztő, tanácsadó,

szakmódszertani központ működjön (EGYMI).

Komplex beavatkozások, konkrét intézkedések

A problémákat kezelő komplex beavatkozások az eddigiekben rögzített helyzetelemzés

alapján, felelősök meghatározásával:

Budapest II: kerületének közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés

(bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy

kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy

akadályozása. A feladat-ellátás módjára vonatkozó döntéseink, intézkedéseink meghoza-

talakor a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe.

Felelős: polgármester, jegyző, intézményvezetők

Az oktatást nem csak az egyéni szellemi gyarapodás, érvényesülés elősegítőjének, hanem

a társadalmi kohéziót erősítő, a társadalmi kirekesztés és foglalkoztatottság problémáinak

megoldását segítő eszköznek tekintjük. Segítünk intézményeinknek az integrált nevelés,

oktatás feltételrendszerének megteremtésében.

Felelős: polgármester, jegyző

Az élethosszig tartó tanulás fontos eszköze annak, hogy az emberek irányítsák saját

jövőjüket mind szakmai előmenetelük, mind személyes és családi életük szintjén. Éppen

ezért szakmai szempontból támogatjuk a kompetenciaalapú nevelés és oktatás

bevezetését, elterjesztését. Felelősséget érzünk azért, hogy a nevelési, a pedagógiai és a

képzési programok figyelembe vegyék a társadalmi fejlődés, valamint a környezet

igényeit.

Felelős: intézményvezetők

Támogatjuk oktatási intézményeiket abban, hogy fejleszthessék szolgáltatásaik minőségét,

és szakmai szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosításával segítjük őket olyan

új kezdeményezések elindításában, amelyek a tanítás és a tudás minőségének javítását

eredményezik. Ösztönözzük intézményeinket, hogy különös figyelmet szenteljenek a

tanulási nehézségekkel küzdő fiataloknak, továbbá az integrált nevelésnek, oktatásnak.


Ösztönözzük az információtechnológiák alkalmazását a tanítás, a tanulás, az

intézményirányítás, az ügyvitel, a döntés-előkészítés és a kommunikáció terén.

Az egyes intézmények alapító okiratában meghatározott alaptevékenységek ellátásának

értékelését törvényességi szempontból, a jogszabályi előírásokhoz, keretparaméterekhez

viszonyítva, igazgatási (szervezési, irányítási) szempontból, a jogszabály által kötelezően

előírt intézményi igazgatási, tanügy-igazgatási, gazdálkodási és pénzügyi, munkáltatói,

adat- és információszolgáltatási dokumentumokhoz, a feladatellátás határidőinek

betartásához viszonyítva végezzük. Szükség esetén külső szakértők munkáját is igénybe

vesszük.


Nevelési-oktatási intézményeink új integrációs oktatási programok, formák és módszerek

megismerésével, bevezetésével járuljanak hozzá az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, a

tehetség ápolásához, a szegregációs és a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez.

Törekedjenek arra, hogy a nevelőtestületek érintett tagjai pedagógus továbbképzés

keretében elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyeket a befogadó környezet

személyközpontú nevelés elfogadására felkészítése és az e környezetben történő oktatás

megkíván.

Felelős: valamennyi közoktatási intézmény vezetője

A közoktatás-fejlesztés fókuszában lévő egész életen át tartó tanuláshoz szükséges

motivációk, képességek kialakítása biztosítja a tudásalapú társadalom létrehozásának

egyik feltételrendszerét, amelyhez szükséges, hogy a II. kerületi közoktatási intézmények

is a „kompetencia-alapú” nevelés, oktatás és képzés irányába fejlődjenek. A nevelő-oktató

munka és a helyi programok összeállítása során kerüljön előtérbe a kompetencia-alapú

képzéshez kapcsolódó minőségfejlesztési, intézményértékelési, pedagógiai mérési-

értékelési ismeretek fejlesztése, az ezekhez szükséges eszközök, módszerek bevezetése.


Az előzőek megvalósításához lehetőségek, feladatok

Az alapfokú nevelés és oktatás szintjein (ideértve az óvodákat is)

A tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és készségek [olvasás (szövegértés),

írás (helyesírás), számolás, problémamegoldó gondolkodás], továbbá az alkalmazási

kulcskompetenciák [szociális- és életviteli, életpálya-építési, idegen nyelvi és

infokommunikációs technológiai (IKT)] fejlesztése kiemelt feladat legyen valamennyi

intézményben. Ehhez segítségül szolgálhat az (akkreditált) oktatási programcsomagok

befogadása, adaptálása, kipróbálása, korrigálása, véglegesítése és terjesztése (befogadó

óvoda, befogadó iskola funkciók). A kapcsolódó módszertani szolgáltatási feladatok

ellátása (mesteróvoda, mesteriskola funkciók) kapjon figyelmet.


A középfokú nevelés, oktatás és képzés szintjein

Az alapvető képességek és készségek továbbfejlesztését, az idegen nyelvi kommunikációs

képességek, az alkalmazás specifikus infokommunikációs készségek, képességek, a

középszintű karrierépítési kompetenciák és az alkalmazásképes nyelvi kommunikáció

fejlesztését helyezzék előtérbe. Mindehhez segítségül szolgál az (akkreditálható) oktatási

programcsomagok fejlesztése és/vagy (akkreditált) oktatási programcsomagok

befogadása, adaptálása, kipróbálása, korrigálása, véglegesítése és terjesztése. A

kapcsolódó módszertani szolgáltatási feladatok ellátása (mesteriskola funkciók) kerüljön a

helyi programtervezés fókuszába.

Felelős: valamennyi középfokú intézmény vezetője

Kötelezettségek és felelősség

Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében Budapest II. kerületének Önkormányzata mint

intézményfenntartó a következő kötelezettségeket vállalja:

A települési közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján készült intézkedési terv

elfogadásáról az önkormányzat képviselőtestületi határozatot hoz.

Az esélyteremtés érdekében az intézkedési tervben megfogalmazott rövid-, közép- és

hosszú távú intézkedések elvégzéséről az önkormányzat gondoskodik.

A megvalósulás eredményességét évente felülvizsgálja.

A Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak teljesüléséről

minden év szeptember 30-áig kell jelentést készíteni, először 2009-ben, és azt a

képviselőtestület elé kell terjeszteni.

A Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtásáért a

polgármester a felelős, aki a következőkért tartozik felelősséggel:

Biztosítja, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az

érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Kerületi Közoktatási

Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói,

tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és

kövessék a benne foglaltakat.

Gondoskodik arról, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden

ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv

végrehajtásához.

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig megteszi a szükséges lépéseket.

A Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve megvalósításának irányítója a

jegyző, akinek feladata és felelőssége:

az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (a intézkedési tervben érintett felek

tevékenységének összehangolása, instruálása),

a intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése,

és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása

hogy különös figyelmet fordítson arra, hogy a közoktatás résztvevői. gyermekek, tanulók,

szülők és pedagógusok emberi méltóságát és jogait mindenki kölcsönösen, tiszteletben

tartsa

A kerület vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a kerületben működő közoktatási

intézmények vezetői felelősek azért, hogy:

ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat

biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört

ismerjék a Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és

közreműködjenek annak megvalósításában, illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén

hivatalosan jelezzék azt Budapest II. kerület Önkormányzata jegyzőjének.

Minden, az önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban

álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy:

megismerje az intézkedési tervet, és a megvalósításban aktívan közreműködjön.

Megvalósítás

Budapest II. kerület Önkormányzata vizsgálja, hogy minden, a közoktatási intézmények

működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb

közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és

érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és

az esélyegyenlőségi intézkedési terv célkitűzései.

Biztosítja az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők

felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra és folyamatos

továbbképzésüket az érintett területeken.

Nyilvánosság

Az önkormányzat az intézkedési tervben megfogalmazottak megvalósulását évente ellenőrzi,

az eredményességet értékeli. A monitoring vizsgálatok eredményeit a Képviselőtestület

megtárgyalja, az eredményeket, a személyes adatok védelmének biztosításával nyilvánossá

teszi a helyben szokásos módon.

Legitimáció

A Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet – Budapest Főváros II. Kerület

Önkormányzatának Közoktatási, Közművelődési, Sport és Informatikai Bizottsága 2007.

december 4-é 334/2007. határozatával elfogadta.

3. Melléklet

Általános helyzetkép

Budapest Főváros II. kerületének lakónépessége meghaladja a 80 000 főt. A táblázat az

„esélyterv” elkészítésének alapjául szolgáló legfontosabb demográfiai adatokat mutatja.

9. táblázat: Budapest Főváros II. kerületének legfontosabb demográfiai adatai (2001, 2007, fő)

2001. január 2007. januárLakónépesség száma 92.520 88.058

Ebből

0-2 évesek száma 1.925 2.4583-5 évesek száma 1.870 2.1056-14 évesek száma 6.081 5.60815-18 évesek száma 3.020 3.042

Lakónépesség szám változása 2001-2007 -4.462

A kerület lakónépessége az elmúlt hat esztendőben 4,8 százalékkal csökkent. A

vizsgálódásunk szempontjából fontos korosztályok tekintetében elmondható, hogy míg a 6-14

évesek száma, vagyis az általános iskolás korosztály, némi csökkenést, addig a 0-5 évesek

száma emelkedést mutat. Ez utóbbi a bölcsődei, óvodai ellátás területén előrelátó tervezést

igényel. A középiskolás korosztály, a 15-18 évesek, száma szintén némileg nőtt.

A következő táblázatban a kerületben élők szociális helyzetéről mutatunk be adatokat.

10. táblázat: A kerületben élők szociális helyzetének legfontosabb adatai (200633)

Munkanélküliek száma a településen 515Ebből tartósan munkanélküli 65Rendszeres szociális segélyben részesülők száma 753Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma 331

ebből Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

21

33 A táblázatban azért a 2006.év adataival dolgozunk, mert így a teljes év adatait közölni tudjuk.

Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 310

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat augusztusi adatai szerint míg a 69.451 fős munkavállaló

korú népesség 3,9 százaléka volt munkanélküli, addig a kerületben ez az arány csak 0,6

százalék.

A közoktatáshoz kapcsolódó közszolgáltatások elérhetősége

Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy a fővárosi kerületeket milyen kötelezettségek terhelik

a közoktatáshoz kapcsolódó közszolgáltatások terén, valamint azt, hogy az egyes ilyen

szolgáltatásokat Budapest Főváros II kerület Önkormányzata milyen formában biztosítja.

11. táblázat: A kerület kötelezettségei és szolgáltatásai a közoktatáshoz kapcsolódó közszolgáltatások területén

Közszolgáltatások Kötelezettség MegvalósításKerületben Fővárosban

Közoktatási intézményi feladatokÓvodai nevelés X XÁltalános iskolai oktatás 1-4. X XÁltalános iskolai oktatás 5-8.34 X XAlapfokú művészetoktatás X XKözépfokú oktatás X

Közoktatási szakszolgálati feladatokGyógypedagógiai tanácsadás XKorai fejlesztés és gondozás XFejlesztő felkészítés XNevelési tanácsadás X XLogopédiai ellátás X XTovábbtanulási, pályaválasztási tanácsadás XGyógytestnevelés35 X X

A Közoktatási Törvény intézménylétesítési szabadsága mellett a helyi önkormányzatoknak

nincs mérlegelési joguk abban a kérdésben, hogy illetékességi területükön elvállalják-e a

közoktatás-szolgáltatás megszervezését, biztosítását.

A fentieken kívül a törvény előírása szerint a kerületi önkormányzat köteles gondoskodni a

többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi,

34 A nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról.35 Az alapfokú művészetoktatásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról és a gyógytestnevelésről a kerületi önkormányzat köteles gondoskodni, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik.

beszéd- és más fogyatékossággal bíró gyermekek, tanulók ellátásáról. A korábbiakon kívül

pedig, ha a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött

megállapodás másképp nem rendelkezik az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai

oktatásáról és az általános iskolai felnőttoktatásról is.

A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a II. kerületi Önkormányzat a

közszolgáltatások biztosításában maradéktalanul eleget tesz törvényi kötelezettségének.

A II. kerületi önkormányzat közoktatási intézményhálózatának jellemzői

A kerület közoktatási intézményhálózatát a 2007/2008. nevelési évre, tanévre vonatkoztatva a

2007. október 1-jei statisztikai adatok felhasználásával mutatjuk be. Az önkormányzati

nevelési-oktatási intézményekben évente mintegy 9-9,5 ezer gyermek és tanuló nevelését,

oktatását végzik a pedagógusok.

A 2001-2007. közötti időszakban az óvodás korosztály 235 fővel nőtt. A megnövekedett

igényeket eddig csoportbővítésekkel, illetve a szomszédos XII. kerülettől szolgáltatás

megvásárolásával tudta az önkormányzat megoldani.

A 6-14 éves korosztály száma 502 fővel csökkent, ehhez egyszeri intézmény összevonásra

került sor: 2007-ben a Fenyves Utcai Általános Iskolát a Szabó Lőrinc Kéttannyelvű

Általános Iskola és Gimnáziummal vonták össze.

Az önkormányzat jelenleg 27 közoktatási intézményt tart fent. A kerület közoktatási

intézményeit az alábbi tartalmi és szerkezeti specializáció jellemzi:

óvodai nevelés

8 évfolyamos általános iskolai képzés

4 évfolyamos gimnáziumi képzés


idegen nyelvi előkészítő évfolyamra épülő 5 éves gimnáziumi képzés

két tanítási nyelvű 5 évfolyamos általános iskolai és gimnáziumi képzés

gyógypedagógiai nevelés-oktatás a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére, 1

szegregált intézményben az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknak és integráltan 1

óvodában és 3 általános iskolában

alapfokú művészetoktatás

pedagógiai szakszolgálat (logopédiai ellátás, nevelési tanácsadó, gyógytorna)

pedagógiai szolgáltató

A nevelési-oktatási intézmények többféle szervezeti formában működnek. Egycélú

intézmények az óvodák, a gimnáziumok és az általános iskolák közül 8. Többcélú intézmény

4 általános iskola és gimnázium, ezek közül egyben két tanítási nyelvű oktatás is folyik.

Ezeknél, az intézményeknél nem egyértelmű, hogy egységes vagy összetett formában

működnek-e.

Egy olyan többcélú intézmény van, amely, többszörösen összetett: ének-zenei általános

iskola, gimnázium és alapfokú művészetoktató (zene)intézmény.

Szakszolgálatként működik a Pedagógiai Szakszolgálat, amely a nevelési tanácsadó, a

logopédiai- és a gyógytorna ellátását biztosítja a területen.

Szakmai szolgáltatóként tevékenykedik a Pedagógiai Szolgáltató Központ, amely intézmény

hatékonyan segíti az óvodák, iskolák szakmai tevékenységét.

Ezen kívül működik még egy alapfokú művészeti nevelést biztosító zeneiskola.

A kerület területén működnek magán-, alapítványi-, egyházi óvodák, iskolák is, melyek

tovább szélesítik a képzési kínálatot.

Az alábbi táblázatban átfogó képet nyújtunk az igénybe vehető közszolgáltatások szervezeti-

intézményi formáiról.

12. táblázat: A közszolgáltatások szervezeti-intézményi formái

Közszolgáltatások

Önkormányzat saját

fenntartású intézménye

Kiszervezett formában non profit,

civil, egyházi szervezet,

vagy gazdasági társaság

Fővárosi önkormányza

tEgyéb

Óvodai nevelés X XÁltalános iskolai oktatás X XKözépiskolai oktatás X X XAlapfokú művészetoktatás XGyógypedagógiai tanácsadás XKorai fejlesztés és gondozás X XFejlesztő felkészítés XNevelési tanácsadás XLogopédiai ellátás XTovábbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás XGyógytestnevelés XGyermekjóléti alapellátások X

Ellátási szerződések

Bölcsőde X XCsaládi napközi XIskolai napközi XHázi gyermekfelügyelet XCsaládok átmeneti otthona X

Ellátási szerződések

Az óvodai nevelés helyzete

Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy a II. kerületi lakóhellyel rendelkező gyermekek

születésszáma 2001-től egyértelmű növekedést mutat, a növekmény 261 fő.

13. táblázat: A II. kerületi lakóhellyel rendelkező gyermekek születésszámának alakulása az elmúlt hat évben (2001-2006, fő)

2001 2002 2003 2004 2005 2006595 674 626 744 747 856

A 2005/2006. nevelési évhez viszonyítva 2007. október 1-jéig az óvodások száma 62 fővel

növekedett. Az önkormányzat által fenntartott 11 óvodában a 2007/2008. nevelési évben

1 740 férőhelyen 1 802 gyermeket látnak el, 76 óvodai csoportban. A kihasználtság 104%-os.

(92%-121% közötti).

14. táblázat: A óvodai kihasználtság mutatói (2005-2007, fő, %)

2005/06 2006/07 2007. október 1Létszám 1.741 1.763 1.802Férőhely 1.747 1.710 1.740Kihasználtság (%) 100% 97% 104%

A gyermekek óvodánkénti megoszlása az alábbi táblázatból ismerhető meg. A táblázatban

feltüntettük azokat az adatokat is, amelyek a további vizsgálódásunk tárgyát képezik.

15. táblázat: A gyermekek óvodánkénti megoszlása (fő)

Óvoda neve

Férő

hely

×

léts

zám

HH

H*

fő

HH

H %

HH

**

SNI*

**

BM

TZ

****

Bolyai Utcai Óvoda 141 140 0 0 0 0 25Budakeszi Úti Óvoda 90 90 0 0 0 0 6Százszorszép Óvoda (Fillér utca) 275 299 3 1 23 3 22Hűvösvölgyi Gesztenyéskert Óvoda 167 154 2 1,3 2 0 11

Kitaibel Pál Utcai Óvoda 125 125 0 0 2 0 3Kolozsvár Utcai Óvoda 183 247 0 0 0 1 12Községház Utcai Óvoda 128 140 0 0 7 0 16Pitypang Utcai Óvoda 153 151 0 0 0 0 0Szemlőhegy Utcai Óvoda 125 112 0 0 0 0 4Törökvész Úti Óvoda 170 169 0 0 14 0 22Virág Árok Óvoda 183 175 0 0 0 2 10ÖSSZESEN 1.740 1.802 5 0,3 48 6 118

×férőhely: a törzskönyvben szereplő adat; *HHH: halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, **HH: hátrányos helyzetű gyermek, tanuló; ***SNI: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló; ****BMTZ: beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermek, tanuló.

Sajátosságok a téma tükrében

Az óvodákban a HHH gyermekek aránya , ahogy a fenti táblázatból látjuk, mindösszesen 0,3

százalék (két óvodában összesen 5 gyermek). Ez a szám, illetve arány jóval alatta marad

annak, ami már külön intézkedést kívánna. Természetesen a két óvodában ezek a családok

minden segítséget megkapnak.

A hátrányos helyzetű gyermekek aránya 2,7 százalék; ők azok a gyermekek, akiknek a

családjai rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek.

Sajátos nevelési igényű gyermek összesen 6 jár, 3 óvodába, amelyek közül csak egynek van

jogosítványa a befogadásra. Ez a Virág Árok Óvoda, amely a fenntartó által kijelölt a

feladatra, vagyis itt biztosítják maradéktalanul a tárgyi és személyi feltételeket az SNI-s

gyermekek közül a beszédfogyatékosok, hallásfogyatékosok integrált neveléséhez.

A BMTZ gyermekek aránya 6,6 százalék. Ebben a korban természetesen csak jelzésként

értelmezzük ezt a kategóriát. Az óvodákban nagyon komoly, tudatos képességfejlesztő

tevékenység zajlik már a kiscsoportos korosztálynál is, játékra, mozgásra alapozva. A

kerületben többszörös szűrőrendszer működik. A középső csoport végén a nevelési tanácsadó

munkatársai minden gyereket megvizsgálnak, ennek eredményét figyelembe véve történik a

nagycsoportos egyéni fejlesztés. Ezen kívül a PSZK szervezésével és szakmai irányításával

minden nagycsoportos DIFER mérése is megtörténik, amely mérés a tanulás szempontjából

nélkülözhetetlen alap kompetenciák fejlettségét vizsgálja.

Az óvodák szakember ellátottsága

Az óvodapedagógusok száma a vizsgált időszakban 10 fővel nőtt, a nem pedagógusok száma

pedig 8 fővel. A dajkák száma a 76 óvodai csoportra 114 fő, amely kimagaslóan jónak

mondható.

16. táblázat: Az óvodákban dolgozó pedagógusok és egyéb közalkalmazottak száma(2004-2007, fő)

2004/05 2005/06 2006/07 2007/08Pedagógusok 154 157 162 164Egyéb közalkalmazottak 146 149 150 154

A személyi ellátottság az óvodákban a jogszabályi feltételeknek megfelelő: 100 % a felsőfokú

végzettségűek aránya, számos óvodapedagógus szakvizsgával vagy egyéb másoddiplomával

is rendelkezik. A 11 óvodában 36 óvodapedagógus rendelkezik megfelelő kompetenciával a

fejlesztésre szoruló gyermekek segítéséhez, közülük 25 rendelkezik szakvizsgával.

A II. kerületben működő, nem önkormányzati fenntartású óvodák

A nem önkormányzati fenntartású intézményekbe járó gyermekek közül ebben a nevelési

évben 464 fő kerületi lakos.

17. táblázat: A kerületben működő, nem önkormányzati fenntartású óvodák létszámadatai (2006-2007, fő)

2006 2007.Intézmény neve létszám II. kerületi létszám II. kerületi

Budapest Montessori Óvoda nincs adat elköltözöttDon Bosco Nővérek Óvoda 100 85 100 77Gyökössy Endre Református Óvoda 30 14 27 11

Habakukk Óvoda 80 40 80 38Hajnalcsillag Katolikus Óvoda 100 44 100 42Iciri-piciri Magánóvoda 12 5 11 3Jómadár Óvoda 16 14 11 9Kerekerdő Óvoda 18 10 5 4Kipp-kopp Óvoda nincs adat elköltözöttManó-vár Óvoda 22 17 24 16Naturkinder Óvoda 12 9 12 9Rozmarintszál Waldorf Óvoda 25 12 25 13

Rózsabimbó Óvoda 74 28 71 48SEK óvoda nincs adat 20 6Superkids Óvoda 123 64 megszűntTestvérkék Óvoda 51 42 51 41Tigriskölyök óvoda 43 35 43 37Waldorf Óvoda 22 15 22 12Zsebibaba Óvoda 15 12 15 11Pinokkió Óvoda 37 14 45 25MTA Óvoda 73 51 75 62Összesen 853 511 737 464

A fenti tény nagyban segíti a terület óvodai ellátását. A későbbiekben is fontos szerepet

tölthetnek be a nem önkormányzati fenntartású intézmények az önkormányzat óvodai feladat-

ellátásában, amelyet a Ktv által elrendelt, 2010-től bevezetendő változás nagyban megnehezít.

(Ktv 132.§(6) bekezdésének 2007. évi módosítása alapján: „a helyi önkormányzat 2008.

szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek 3 éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2010 augusztus 31-éig

pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt

meg kell teremteni.)

Összefoglalva

A 2007/2008. nevelési év óvodai feladatellátásra vonatkozó adatait az alábbi táblázat foglalja

össze.

18. táblázat: A 2007/2008. nevelési év feladatellátásának összefoglaló adatai

Önkormányzati fenntartású óvodai feladat-ellátási helyek száma 11Nem önkormányzati fenntartású óvodák száma 18Óvodai férőhelyek száma 1.740Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 1.802Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 5Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma nincs adatAz óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma nincs adat

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 127

Az általános iskolai nevelés-oktatás helyzete

Mint már az előzőekben megállapítottuk, a kerületben 8 olyan iskola van ahol a 6-14 éves

korú tanulók nevelése-oktatása folyik. 5 intézményben 6-18 illetve19 éves korig oktatnak,

valamint a 2 gimnáziumban a 6 évfolyamos szerkezetben a 12-14 éves korosztály is

megjelenik.

A következő táblázatban a kerület 6-14 éves korú lakónépesség-számának 2001. januárja és

2006. decembere közötti alakulását mutatjuk be.

19. táblázat: A II. kerületi 6-14 éves korú lakónépesség számának alakulása (2001-2006, fő)

2001 2002 2003 2004 2005 20066.267 6.062 5.764 5.537 5.569 5.608

Látjuk, hogy a vizsgált időszakban az általános iskolás korosztály 659 fővel csökkent, viszont

az utolsó 3 évben lassú növekedést mutat, 71 fővel gyarapodott. A növekedés nagy

valószínűséggel folytatódik, hiszen az óvodás korosztály esetében is növekedést láttunk.

Az általános iskolák esélyegyenlőség szempontjából vizsgálandó adatai és az azokból levont következtetések

Az önkormányzat fenntartásában működő alapfokú intézményekben a létszámok alakulása az

alábbi táblázatból ismerhető meg. A táblázatban feltüntettük azokat az adatokat is, amelyek

további vizsgálódásunk tárgyát képezik.

20. táblázat: Az önkormányzat fenntartásában működő alapfokú oktatási intézmények létszámainak alakulása (2005-2007, fő)

2005/2006. 2006/2007. 2007. október

Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 14 14 13

Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 242 232 226

Általános iskolás tanulók száma iskoláinkban (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

5.616 5.485 5.580

Kerületi általános iskolás korú tanulók száma iskoláinkban 3.431 3.246 3.375

Magántanulók száma/egészségügyi okból 145/1 150/1 121/1Beilleszkedési-, magatartási-, tanulási nehézséggel küzdő általános iskolás tanulók száma

221 290 276

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 76 73 72

Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)

31 21 21

Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 182 163 175

HH tanulók aránya az összlétszámhoz viszonyítva 3,24% 2,97% 3,14%

Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 12 12 11

HHH tanulók aránya az összlétszámhoz viszonyítva 0,35% 0,36% 0,33%

Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt)

674 651 756

8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 737 584 621

A napközis, tanulószobás tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

3.207 3.161 3.166

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 65 55 53

Megállapítások

A létszámok vonatkozásában megfigyelhetjük, hogy az önkormányzat által fenntartott

iskolák megközelítőleg annyi tanulót látnak el, ahány gyermek a kerület területén él. Az

összlétszámnak megközelítőleg 60 százaléka kerületi lakos. A fővárosban és közvetlen

vonzáskörzetében maradéktalanul megvalósulhat a szabad iskolaválasztás. A területek

közelsége, fejlett iskolahálózata és jó megközelíthetősége biztosítja ezt és a szolgáltatást

igénybe vevők élnek is jogukkal. Több éves tapasztalat, amit a beiratkozáskor gyűjtött

információkból szűrhetünk le, hogy azok a kerületi lakók, akik nem a kerületben kívánják

iskoláztatni gyermeküket, indokként általában a munkahelyhez való közelséget,

világnézeti meggyőződést jelölték meg, mint a választásukat meghatározó tényezőket.

A magántanulók száma általánosságban a külföldi tartózkodást jelenti. A vizsgált években

1-1 olyan gyermek volt, aki egészségügyi okból lett magántanuló.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nagyon alacsony: 0,33 és 0,35 százalék

közötti.

A hátrányos helyzetűek aránya természetesen magasabb: 2,97 és 3,24 százalék között

mozog.

Sajátos nevelési igényű tanulók:

21. táblázat: A sajátos nevelési igényű tanulók számának alakulása (2005-2007, fő)

2005/2006 2006/2007 2007/2008Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók 107 94 93Ebből szegregált gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók 31 21 21

A napközis, tanulószobás gyerekek aránya igen magas, 57,1 és 58,7 százalék között

mozog. Ez azt jelenti, hogy az alsós korosztály szinte teljes létszámban igényli az ellátást

és meg is kapja.

A kerületben több fővárosi fenntartású nevelőotthon, hetes otthon működik. Az itt élő

gyermekek szinte teljes létszámban átmeneti nevelésbe vettek. Így ugyan nem tartoznak a

HHH-ek közé, de mindenképp gondos odafigyelést igényelnek.

Az alábbi táblázat azt kívánja bemutatni, hogy az egyes iskolákban, illetve az iskolán belül az

osztályszervezés módja szerint az általunk kiemelten figyelt kategóriák megoszlása milyen

képet mutat.

22. táblázat: A kiemelten figyelt kategóriák megoszlása iskolák és az osztályszervezés módja szerint (fő)

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint

Normál tanterv szerinti oktatás

Emelt színtű- és/ vagy két tanítási nyelvű oktatás Összesen

Általános iskolás korosztály intézményei

létszám

HH

H

HH

SNI

BM

TZ

HH

H

HH

SNI

BM

TZ

HH

H

HH

SNI

BM

TZ

Áldás Utcai Ált. Isk. 684 0 14 3 23 0 14 1 23Budenz József Ált.Isk és Gimn. 387 0 6 8 42 0 0 0 0 0 6 8 42Csik Ferenc Ált. Isk és Gimn. 437 3 16 0 11 3 15 1 13 6 31 1 24Fillér Utcai Ált.Isk. 490 1 3 0 12 0 2 2 8 1 5 2 20Klebelsberg Kuno Ált. Isk. és Gimn. 584 3 14 29 16 0 0 0 0 3 14 29 16

Kodály Zoltán Ének-zenei Ált. Isk., Gimn. és Zeneisk. 390 0 0 0 0 2 18 1 13 2 18 1 13

Móricz Zsigmond Gimn. 116 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0Máriaremete-Hidegkút Ökume-nikus Ált. Isk. 416 0 15 1 22 0 0 0 0 0 15 1 22

Pitypang Utcai Ált. Isk. 403 0 4 2 25 0 0 0 0 0 4 2 25II. Rákóczi Ferenc Gimn. 107 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0Remetekertvárosi Ált. Isk. 328 0 5 6 23 0 0 0 0 0 5 6 23Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Ált. Isk. és Gimn. 553 0 3 20 8 1 6 0 0 1 9 20 8

Törökvész Úti Ált. Isk 327 0 5 0 12 0 0 0 0 0 5 0 12Újlaki Ált. Isk 358 0 24 21+4 24 0 0 0 0 0 24 21+4 24Összesen 5.580 7 95 21+70 195 6 55 5 57 13 140 21+75 252

Megállapítások

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma öt iskola között oszlik meg, 1 és 6 fő

között. A legmagasabb a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban, 6 fő, amely az

iskola 6-14 éves korosztályának összlétszámához viszonyítva 1,4 százalék.

Hátrányos helyzetű tanulók minden intézményben vannak, kivéve a két gimnáziumot.

Számuk 4 és 31 fő között mozog. A legmagasabb a Csik Ferenc Általános Iskola és

Gimnáziumban 31 tanuló, amely az iskola korosztályra vetített összlétszámának a 7,1

százaléka.

A Csik Ferenc Gimnáziumban a többi iskolához képest magasabb a hátrányos és

halmozottan hátrányos tanulók aránya, de még nem éri el azt az arányt, amely már

beavatkozást igényelne. Az iskola nagy érzékenységgel, minden gyerekre odafigyelve

végzi tevékenységét. Gyermekvédelmi tevékenysége kiemelkedő.

A Sajátos nevelési igényű tanulók közül az Újlaki Általános Iskola speciális tagozatán

tanul 21 enyhe értelmi fogyatékos gyermek.

Integrált nevelésre 3 iskola van kijelölve, ahol a fenntartó megpróbálja biztosítani az

integrált neveléshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ezekben az intézményekben

a 75 integráltan nevelhető gyermek közül 53 tanul. Azonban 22 gyermek szakmai

szempontból ellátatlanul van a többi intézményben.

A beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő gyermekek aránya 4,5 százalék. A

két gimnáziumot kivéve minden intézményben vannak ilyen gyermekek, számuk 8 és 42

között mozog. A legmagasabb számban a Budenz József Általános Iskola és

Gimnáziumban tanulnak, arányuk 10,6 százalék.

A Budenz József Általános Iskolában a BMTZ-s gyermekek szakmai ellátása magas fokon

biztosított.

A táblázatból megállapítható, hogy a kerületben az említett csoportokkal kapcsolatban

semmilyen szegregációs törekvés nincs. Az is megállapítható, hogy az iskolákban, ahol az

osztályszervezés mindkét módja szerepel, nem találkozunk diszkriminációs törekvéssel.

A sajátos nevelési igényű-, valamint a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral bíró tanulók ellátásának jelenlegi helyzete

Az iskolák 2007. októberi bevallása szerint 276 tanuló rendelkezik Nevelési Tanácsadó által

kiadott szakvéleménnyel (tehát BMTZ tanuló ), 72 tanuló SNI-s, 21 tanuló enyhe értelmi

fogyatékos. Ők szegregált formában az Újlaki Általános Iskolában kapnak ellátást.

A 21 enyhe értelmi fogyatékos gyermek 3 osztályban tanul. Ellátásuk magas színvonalú.

A BMTZ-s és az integrálható SNI-s tanulók esetében összesen 324 órát fordítanak fejlesztésre

a 14 iskolában.

Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, a kijelölt 3 intézmény közül,

a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium Gyermekek Házában minden

szempontból magas szinten kielégített.

A Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola a Fenyves Utcai Általános Iskolával történt

összevonásával kapta meg a feladatot. Jelenleg a Fenyves utcai épületben a volt fenyveses

SNI-s tanulók változatlan formában kapnak ellátást, bár – ahogy az alábbi táblázatból látni

lehet – nem megfelelő óraszámban. (Szakmai szempontból az SNI-s gyerekek ellátására

átlagban 3 órát kell számítani, míg a BMTZ-s gyerekeknél 2 órát.)

Az 2007/2008. tanévben indult első osztályokban nincs sajátos nevelési igényű gyermek.

Az Újlaki Általános Iskola normál tagozatába járó 4 integráltan nevelhető tanuló ellátása

megoldatlan.

A többi iskolában rejtetten jelenlévő SNI-sek nem kapnak megfelelő ellátást, mivel

gyógypedagógus által végzett rehabilitáció, habilitáció, valamint a fejlesztés szakmai

irányítása nem történik meg.

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók esetében az egyes iskolák

gyerekek fejlesztésére, egy iskola kivételével kevés időt fordítanak.

23. táblázat: A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók száma és a fejlesztésükre fordított idő (óra, fő)

Iskola neve Óra BMTZ SNI Átlag*

Áldás Utcai Ált. Isk. 10 23 1 0,4Budenz József Ált.Isk. és Gimn. 28 42 8 0,6Csik Ferenc Ált. Isk. és Gimn. 10,5 20 2 0,5Fillér Utcai Ált. Isk. 15,5 20 2 0,7Klebelsberg Kuno Ált. Isk. és Gimn. 111 16 29 2,7Kodály Zoltán Ének-zenei Ált. Isk., Gimn. és Zeneisk. 4 13 1 0,3

Máriaremete-Hidegkút Ökumenikus Ált. Isk. 28 22 1 1,2

Pitypang Utcai Ált. Isk. 24 25 2 0,9Remetekertvárosi Ált. Isk. 24 23 1 1,0Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Ált. Isk. és Gimn. 48 16 21 1,3

Törökvész Úti Ált. Isk. 24 11 0 2,2Újlaki Ált. Isk. 0 24 4 0Móricz Zsigmond Gimn. 0 0 0 0

II. Rákóczi Ferenc Gimn. 0 12 0 0ÖSSZESEN 324 276 72 0,9

* Átlag alatt az egy tanulóra vetített időt értjük.

A feladat szakember ellátottsága

Az Újlaki Általános Iskola speciális tagozatának szakember ellátottsága kiemelkedő: 8

gyógypedagógus és 2 gyógypedagógiai asszisztens lát el 21 gyereket.

Az integráltan nevelő intézmények közül az Újlaki Általános Iskola normál tagozatán

egyáltalán nincs megfelelő végzettségű ember, bár véleményünk szerint normális szervezéssel

a speciális tagozat szakemberei a normál tagozaton is elláthatnák a feladatot.

A Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium Gyermekek Háza az integrálás passzív

állapotán túlmutatva valódi inkluzív (befogadó) iskolát visz. Szakember ellátottsága minden

szempontból kielégítő, a náluk előforduló valamennyi fogyaték fajtára megfelelő végzettségű

gyógypedagógus áll rendelkezésre. Tevékenységük példa értékű.

A Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola, Fenyves Utcai „tagozata” szintén megfelelő

képzettségű gyógypedagógusokkal látja el a feladatot.

A BMTZ-s gyerekek ellátása változatos képet mutat: 4 intézményben (Budenz, Ökumenikus,

Pitypang, Törökvész) van főállású fejlesztő. A Remetekertvárosi Általános Iskolában két fél

állással töltik ki a 24 órát. Szakmai végzettségük megfelelő.

A többi iskolában, bár megfelelő végzettségű emberek rendelkezésre állnak, sok helyen

többen is, nem megfelelő az ellátás. Több esetben a tanítói, tanári korrepetálást használják a

tanulók ellátására, ami szakmailag a megfelelő fejlesztéssel nem egyenértékű és a BMTZ-s

gyerekek szempontjából nem kielégítő.

A fejlesztő pedagógusok nagy részének a jelenlegi végzettsége csak a 2012/13-as tanévig lesz

megfelelő. [Ktv 128§ (22)]

Megállapítható, hogy a sajátos nevelési igényű- és a beilleszkedési, magatartási, tanulási

nehézséggel bíró gyermekek és tanulók ellátása területén a fenntartó a törvényben

megfogalmazottaknak nem tudott teljes mértékben eleget tenni.

A középfokú oktatás helyzete

A II. kerületi Önkormányzat fenntartásában 7 intézményben folyik gimnáziumi oktatás. A

fenntartó önként vállalt feladatai közül az egyik a középiskolai oktatás, amely a kerületben

gimnáziumokban realizálódik. Mint ahogy már a szerkezet bemutatásánál említettük, a

gimnáziumokban az alább felsorolt formákban folyik a képzés:



idegen nyelvi előkészítő évfolyamra épülő 5 éves gimnáziumi képzés

két tanítási nyelvű 5 évfolyamos általános iskolai és gimnáziumi képzés

A tanulólétszám alakulása

Az önkormányzat fenntartásában működő középfokú intézményekben a létszámok alakulása

az alábbi táblázatból ismerhető meg. A táblázatban feltüntettük azokat az adatokat is, amelyek

további vizsgálódásunk tárgyát képezik.

24. táblázat: Az önkormányzat fenntartásában működő középfokú oktatási hálózat adatai (2005-2007)

2005/2006 2006/2007 2007/2008Gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma 7 7 7Gimnáziumi osztályok száma 61 61 62A kerület gimnáziumaiban ellátott tanulók száma 1.876 1.916 1.972

Kerületi középiskolás korú tanulók gimnáziumainkban 701 710 707

Gimnáziumi magántanulók száma/egészségügyi okból 75/0 24/0 46/1

Beilleszkedési-, magatartási-, tanulási nehézséggel küzdő gimnáziumi tanulók száma 19 21 22

Sajátos nevelési igényű gimnáziumi tanulók száma 0 0 1

Hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma 12 13 15HH-s tanulók összlétszámhoz viszonyított aránya (%) 0,6 0,7 0,8

Halmozottan hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma 2 2 3

HHH-s tanulók összlétszámhoz viszonyított aránya (%) 0,1 0,1 0,2

Megállapítások

A gimnáziumi tanulók létszáma 2 év alatt 70 fővel nőtt.

A magántanulók két fő csoportját különböztethetjük meg: külföldön tartózkodók és

versenysportolók. A vizsgált években 1 olyan gyermek volt egészségügyi okból lett

magántanuló.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nagyon alacsony: 0,1 és 0,2 százalék

közötti.

A hátrányos helyzetűek aránya valamivel magasabb, 0,6 és 0,8 százalék között mozog.

1 tanuló sajátos nevelési igényű.

A BMTZ-s tanulók száma 19 és 22 fő között mozog, amely a tanuló létszám 1,1

százalékát jelenti.

Az alábbi táblázat azt kívánja bemutatni, hogy az egyes iskolákban, illetve az iskolán belül az

osztályszervezés módja szerint az általunk kiemelten figyelt kategóriák megoszlása milyen

képet mutat. (A vizsgált adatok a 2007 októberi állapotnak felelnek meg.)

25. táblázat: A kiemelten figyelt kategóriák megoszlása iskolák és az osztályszervezés módja szerint (fő)

Tanulólétszám a gimnáziumban az osztályszervezés szerint

Normál tantervEmelt színtű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű képzés

léts

zám

HH

H

HH

SNI

BM

TZ

léts

zám

HH

H

HH

SNI

BM

TZ

Budenz József Gimn. 162 0 0 0 4 0 0 0 0 0Csik Ferenc Gimn. 211 0 4 0 5 106 0 1 0 0Klebelsberg Kuno Gimn. 118 0 3 1 0 0 0 0 0 0Kodály Zoltán Ének-zenei. Gimn. 0 0 0 0 0 135 0 3 0 0Móricz Zsigmond Gimn. 370 0 0 0 0 119 0 0 0 0II. Rákóczi Ferenc Gimn. 159 0 0 0 5 390 0 0 0 7Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Gimn. 0 0 0 0 0 202 2 0 0 0

Összesen 1.020 0 7 1 14 952 2 4 0 7

A táblázatból kiolvasható, hogy a középiskolák vonatkozásában a vizsgált, valamilyen

hátrányt jelentő négy terület aránya még kisebb, mint az általános iskolásoknál.

Vizsgálandó kérdés lehet, hogy az általános iskolában meglévő hátránnyal bíró tanulók

további képzése hol történik.

Az oktatás eredményessége – a kompetencia-mérések eredményei

A KTV 99. paragrafusa 4. és 5. bekezdése szerint országos mérési feladat keretében kell

rendszeresen mérni a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai tevékenységet, így

különösen az alapkészségek, képességek fejlődését.

Az alábbi táblázat a 2005-2006. tanév36 májusi méréseinek eredményeit mutatja.

26. táblázat: A 2005-2006. tanév kompetenciamérésének eredményei (pont)

8. osztály 10. osztályMate-matika

Szöveg-értés

Mate-matika

Szöveg-értés

Áldás Utcai Ált. Isk. 587 571Budenz József Ált.Isk. és Gimn. 589 588 552 588Csik Ferenc Ált. Isk. és Gimn. 530 529 566 570Fillér Utcai Ált. Isk. 560 524Klebelsberg Kuno Ált. Isk. és Gimn. 521 550 575 544Kodály Zoltán Ének-zenei Ált. Isk., Gimn. és Zeneisk. 543 546 552 585

Móricz Zsigmond Gimn. 612 605 577 589Máriaremete-Hidegkút Ökumenikus Ált. Isk. 639 593Pitypang Utcai Ált. Isk. 502 504II. Rákóczi Ferenc Gimn. 530 543 545 576Remetekertvárosi Ált. Isk. 538 558Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Ált. Isk. és Gimn. 534 553 564 579

Törökvész Úti Ált. Isk. 535 524Újlaki Ált. Isk. 559 540Országos átlageredmény37 494 497 556 565

Megállapítások

valamennyi általános iskola 8. osztályos matematika és szövegértés eredményei az

országos átlagon felül vannak

a 10. osztályos matematika mérés eredményei mutatják, hogy az országos gimnáziumi

átlag alatt három intézmény tanulói teljesítettek; ezek a következők: Budenz József

Általános Iskola és Gimnázium (4 ponttal), Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola,

Gimnázium és Zeneiskola (4 ponttal) és a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium (11 ponttal)

a 10. osztályos szövegértés mérés eredményeinél láthatjuk, hogy a Klebelsberg Kuno

Általános Iskola és Gimnázium 21 ponttal az országos gimnáziumi átlag alatt teljesített

Az eltérések nem nagy mértékűek, de természetesen a továbbiakban kiemelt odafigyelést

igényelnek az adott intézményektől.

A lemorzsolódás mutatói

Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy a lemorzsolódás mind az általános iskolákban, mind a

gimnáziumokban jóval kevesebb, mint az országos átlag. A magántanulók vonatkozásában a 36 A 2006-2007. tanév mérési mérési adatai még nem állnak rendelkezésre37 A 10. osztályos értékeknél a gimnáziumok átlagértékét közöljük.

létszám adatoknál már említettük, hogy az egészségügyi okokból magántanulók száma

mindkét intézménytípusban 1 fő. Ezért százalékos arányukat nem jelenítjük meg.

27. táblázat: A lemorzsolódás mutatóinak alakulása (2004-2007, %)

Évfolyamismétlők aránya

Magántanulók aránya

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók

arányaösszlét-számon

belül

HHH-tanulók körében

összlét-számon

belül


összlét-számon

belül


Általános iskolák2004/05 0,07 0 0,05 02005/06 0,24 0 0,05 02006/07 0,16 0 0,05 0,08Országos átlag 2,11 * 0,61 * 0,37 *

Gimnáziumok2004/05 0,21 0 0,11 02005/06 0,33 0 0,10 02006/07 0,24 0 0,10 0,02Országos átlag 2,11 * 0,61 * 0,37 *

*nincs országos adat

A lemorzsolódás mindkét iskolatípusban minimális, az országos arányokhoz viszonyítva

szinte elhanyagolható. A halmozottan hátrányos tanulók esetében semmilyen kiugró értéket

nem tapasztalunk.

Továbbtanulási mutatók az önkormányzat által fenntartott iskolákban

Az alábbi táblázatban az önkormányzat által fenntartott általános iskolák továbbtanulási

mutatóit közöljük.

28. táblázat: Továbbtanulási mutatók az önkormányzat által fenntartott általános iskolák

körében (2004-2007, %)

Gimnázium

Szakközép-iskola

(érettségit adó képzés)

Szakiskolai képzés

Speciális szakiskola

Nem tanult tovább

össz

léts

zám

on

belü

l

HH

H-t

anul

ók

köré

ben

össz

léts

zám

on

belü

l

HH

H-t

anul

ók

köré

ben

össz

léts

zám

on

belü

l

HH

H-t

anul

ók

köré

ben

össz

léts

zám

on

belü

l

HH

H-t

anul

ók

köré

ben

össz

léts

zám

on

belü

l

HH

H-t

anul

ók

köré

ben

2004/2005 71,5 n.a. 21,8 n.a. 4,7 n.a. 1,7 n.a. 0 n.a.2005/2006 73,6 n.a. 20,8 n.a. 3,3 n.a. 1,8 n.a. 0 n.a.2006/2007 78,8 n.a. 16,3 n.a. 2,1 n.a. 2,4 n.a. 0 n.a.országos átlag 2005/2006 36,6 43,1 19,0 1,3 n.a.

A kerület fenntartásában működő minden általános iskolából valamennyi nyolcadik osztályos

tanuló beiskolázásra kerül. A mutatók az országos átlaghoz viszonyítva egyértelműen

mutatják a kerület társadalmi beágyazódását. A speciális szakiskolai beiskolázás magasabb

aránya azt igazolja, hogy az SNI-s tanulók megfelelő helyen való továbbtanulása sikeresen

biztosított, ami egyrészt a fővárosi lehetőségek, másrészt – nem elhanyagolható mértékben – a

gondos odafigyelés eredménye.

Az következő táblázat az önkormányzat által fenntartott középiskolák továbbtanulási adatait

tartalmazza.

29. táblázat: Továbbtanulási mutatók az önkormányzat által fenntartott középiskolák körében (2004-2007, %)

Egyetem Főiskola Felsőfokú OKJ képzés

Egyéb képzés

Nem tanult tovább

össz

léts

zám

on

belü

l

HH

H-t

anul

ók

köré

ben

össz

léts

zám

on

belü

l

HH

H-t

anul

ók

köré

ben

össz

léts

zám

on

belü

l

HH

H-t

anul

ók

köré

ben

össz

léts

zám

on

belü

l

HH

H-t

anul

ók

köré

ben

össz

léts

zám

on

belü

l

HH

H-t

anul

ók

köré

ben

2004/2005 36,6 35,7 7,5 8 12,22005/2006 44,6 67,0 34,1 33,0 10,8 1,3 9,2

Kétszintű felsőfokú képzésösszlétszá-mon belül

HHH-tanú-lók körében

2006/2007 76,8 13,7 4,4 5,1országos átlag 2005/2006 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A gimnáziumok továbbtanulási mutatóit vizsgálva megállapítjuk, hogy itt is érvényes, amit

már az általános iskoláknál leírtunk, nevezetes, hogy a felsőfokú intézményben való

továbbtanulása magas aránya egyértelműen tükrözi a kerület lakóinak összetételét.

A tovább nem tanulók aránya a vizsgált években egyre csökken. Az utolsó évben ez az 5,1

százalékos arány az 1 940 fős összlétszámból 99 tanulót takar.

Személyi ellátottság az alap- és középfokú intézményekben

A közoktatási törvény által előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel minden

kinevezett pedagógus rendelkezik. Mindegyik intézményben 0,5 állású gyermekvédelmi

felelős, 0,5-1 állású rendszergazda és 0,5-1 állású szabadidő szervező van az intézmény

nagyságától, profiljától függően. A pedagógus és nem pedagógus munkakörök számának

alakulását az alábbi táblázatban mutatjuk be.

30. táblázat: A pedagógus és nem pedagógus munkakörök számának alakulása (2004-2007, fő)

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008Engedélyezett álláshely 1.099,0 1.100,0 1.091,5 1.041,5Pedagógus 795,5 794,5 785,5 736,0Pedagógiai munkát segítők 45,0 44,0 44,0 44,0Technikai létszám 158,5 261,5 261,5 293

A tanulói létszámhoz viszonyítva az engedélyezet létszámok azt a következtetést engedik

levonni, hogy a fenntartó a személyi feltételeket a törvényben előírt mértékén túl biztosítja az

ágazat számára. Így lehetőséget biztosít a pedagógiai programokban megfogalmazottak

maradéktalan megvalósíthatóságára.

Módszertani képzéseken való részvétel

A kerület oktatási intézményeiben az elmúlt 3 évben az összes pedagógus 49 százaléka vett

részt az esélyegyenlőség szempontjából fontos módszertani képzésekben.

31. táblázat: A módszertani képzéseken résztvevő főállású pedagógusok száma módszertani területek szerint (fő)

Nem szakrendszerű oktatás módszertana 20Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés 0Kooperatív tanulás 128Projektpedagógia 16Drámapedagógia 14HEFOP- kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása 80Tanulási zavarokkal küzdő tanulók idegen nyelvi oktatásának módszertana a középiskolákban 22

Tanulási zavarok kezelését segítő továbbképzések: matematika, idegen nyelv, mozgásfejlesztés 34

Egyéb 76Összesen 390

Legnagyobb számban a kooperatív tanulás módszertanát ismerték meg. Ezt követi a

kompetencia alapú tanítás-, tanulás-szervezéssel való ismerkedés.

Az intézmények tárgyi feltételrendszere

Az 1/1998. (VII.24.) OM rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján az

önkormányzat elfogadta a kötelező eszköz és felszerelési jegyzék szerinti tárgyi feltételek

megteremtésének ütemezését, de az abban foglaltakat a meghatározott 2003. szeptemberi

határidőig nem tudta teljesíteni. A hiányzó eszközök beszerzésére az OKÉV-től 2008.

augusztus 31-ig kapott haladékot.

A végrehajtáshoz szükséges fedezetet az önkormányzat, gazdasági helyzetéből adódóan nem

tudja biztosítani, így az évek során a megvalósításhoz központi, pályázati forrásokat vett és

vesz igénybe.

A közoktatási intézmények informatikai infrastruktúrája jónak mondható. Az intézmények a

fenntartó segítségével jelentős informatikai beruházást tudtak végrehajtani, korszerű

eszközparkot kialakítani, működtetni.

Az épületek karbantartása folyamatos.

A kerületben csak 2 intézmény akadálymentesített, egy pedig részben az. Az önkormányzat

saját forrásból nem tudja ezt a kérdést megoldani, pályázatok segítségével próbál a helyzeten

változtatni.

Megállapítható, hogy az intézmények állaga és felszereltsége gondos, odafigyelő

magatartást mutat a fenntartó és a használók részéről egyaránt.

Nem önkormányzati fenntartású általános iskolák és gimnáziumok

A kerületben a más fenntartók által működtetett iskolák szerkezetét vizsgálva az alábbi

táblázatból látjuk, hogy a jelenlegi tanévben 2 csak általános iskola és 6 általános iskola és

gimnázium működik. Sajnálatos módon, két speciális, a sajátos nevelési igényű gyermekek

nevelését és oktatását vállaló iskola tevékenysége szűnt meg a kerületben erre a tanévre. (Az

egyik csak elköltözött. )

32. táblázat: A kerületben működő nem önkormányzati fenntartású általános iskolák és gimnáziumok (2005-2007, fő)

2005. október 2006. október 2007. október

Intézmény neve létszám II.

kerü

leti

létszám II.

kerü

leti

létszám II.

kerü

leti

Ált.

Isk.

Gim

n.

Egy

ütt

Ált.

Isk.

Gim

n.

Egy

ütt

Ált.

Isk.

Gim

n.

Egy

ütt

Csillagszem Fejlesztő Ált. Isk. 76 19 70 20 megszűnt

Orsolya Rendi Szent Angéla Ált. Isk. és Gimn.

424 263 354 414 243 312 404 226 267

Tizenkét Karátos Magániskola 79 85 41 n.a. n.a. n.a. 64 74 20

Pesthidegkúti Waldorf Ált.. Isk., Gimn. és Művészeti Isk.

235 135 102 233 129 111 230 128 52

Vadaskert Fejlesztő Ált. Isk. 40 6 43 6 elköltözött 0

SEK 103 50 34 n.a. n.a. n.a. 96 73 52Baár Madas Református Ált. Isk. és Gimn.

155 512 137 154 538 146 145 542 147

Budenz József Alapítványi Gimn. 86 48 71 28 62 33

Pasaréti Gimn. és Általános Iskolája 83 122 60 118 40 101 37

Rózsabimbó Ált. Isk. 55 32Összesen 1.195 1.253 801 914 1.099 633 994 1.206 640

2.448 801 Nem értékelhető* 2.200 689

* Két iskolánál nincs adat.

Az iskolák 2005-ben nézett összlétszámának 32,7 százalékát a II .kerületben lakó tanulók

teszik ki, míg ez az arány 2007-ben 29,1 százalék volt, tehát csökkenő tendenciát mutat,

amihez természetesen hozzájárul a fent említett két iskola megszűnése is.

Az ingyenes tankönyv ellátás helyzete

Az alábbi táblázatban az ingyenes és méltányossági tankönyvtámogatás legfontosabb adatait

mutatjuk be.

33. táblázat: Az ingyenes és méltányossági tankönyv-támogatásban részesülő tanulók száma, valamint az ezekre fordított az állami normatíván felüli fenntartói támogatás összege(2006-2007, fő, ezer Ft)

2006 2007

FőFenntartói támogatás (ezer Ft)

FőFenntartói támogatás (ezer Ft)

Összes tanuló száma 7.227 7.388 Ingyenes tankönyv-támogatás 3.243 44.222 2.121* 9.818Méltányossági tankönyv-támogatás - - 228 1.782

*A 2007. évben az ingyenes tankönyv ellátottak köréből kikerültek az egyedül nevelő szülők gyermekei.

A 2006. évben a rendelkezésre álló összeg csak az ingyenesség biztosítására volt

elegendő.

A 2007. évben az állami normatíva 28.598 ezer forint volt. A fenti táblázatból kitűnik,

hogy az önkormányzat ehhez az összeghez még 9 818 ezer forintot biztosít. Tehát az

ingyenes tankönyv ellátást 38.416 ezer forintból lehetett megoldani, így az önkormányzat

az összeg 25,6 százalékát saját erőből biztosította.

Az ingyenességet minden esetben biztosítják intézményeink.

Az intézmények közül kettő csak új tankönyvek juttatásával látja el a feladatot, ami

törvénysértő. A tartós tankönyvek vonatkozásában könyvtári kölcsönzéssel kell megoldani

az ingyenes tankönyvhöz juttatást. (2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjéről

7.§ (4) bekezdés)

Étkeztetés helyzete

A következő táblázatban az étkeztetéssel kapcsolatos gyermek és tanulói adatokat ismertetjük.

34. táblázat: Étkeztetéssel kapcsolatos gyermek és tanulói adatok (2005-2007, fő)

Méltányossági

kedvezményezett50%-os

támogatottak100%-os

támogatottakösszes

kedvezményezett2005 635 1.599 156 2.3902006 794 1.558 130 2.4822007 790 1.616 123 2.529

A fenntartó a 23/2005.(IX.30.) önkormányzati rendeletében szabályozta a rászorultság alapján

nyújtható étkezési kedvezmények rendjét.

A fenntartó és intézményei nagy odafigyeléssel kezelik a rászorulók ügyét az étkezés

vonatkozásában is. Mindenki számára, aki igényli, biztosított az ellátás. A normatív

támogatásokat és a méltányossági alapon történő juttatást, helyben, az intézményben kezelik.

A nem kerületi intézménybe járók esetében a Művelődési Iroda munkatársánál lehet

kérelmezni a támogatást.

Alapfokú művészeti oktatás ellátása

A kerületben az önkormányzat fenntartásában két iskola vesz részt az alapművészeti oktatás

ellátásában:

Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola- Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény.

Járdányi Pál Zeneiskola- Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.

Mindkét intézmény minősítése folyamatban van. A két iskola nagy hagyományokkal

rendelkező, magas színvonalú zenei nevelést folytat.

Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola- Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény.

Szerkezetét tekintve többcélú összetett intézmény. Budapest egyetlen ének-zenei iskolája,

pedagógiai rendszerének elismeréseként nyerte el a Magyar Örökség díjat. Kórusaik a fél

világot bejárták. Saját diákjaik részére 10 tanszakon oktatnak hangszeres zenét. A 2007/08-as

tanévben a zenét tanuló gyerekek száma 330, akiket 18 zenepedagógus nevel, oktat.

Zenekaruk nívó díjas.

Járdányi Pál Zeneiskola- Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

A 140 éve alapított Budai Ének- és Zeneakadémia jogutódjaként végzi kiemelkedően a

gyerekek, fiatalok zenei nevelését. 1968 óta a kerületi önkormányzat a fenntartója. 10

tanszakkal működik, 9 tanszakon hangszeres zenét, egyen pedig éneket oktat. Az orgona

tanszakot 50 éve alapították. Ebben a tanévben 1 105 gyereket 60 zenepedagógus tanít.

Bázishelyén és a kerület 14 iskolájában folytatja tevékenységét. A tanulók közül 698 kerületi

lakos. Növendékei között jelenleg 35 (4,8%) hátrányos helyzetű tanuló van, akik a többiekkel

együtt magas szintű képzést kapnak és biztosított számukra minden nekik járó kedvezmény.

Pedagógiai szakmai szolgáltatás

A fenntartó 1994 óta működteti a Pedagógiai Szolgáltató Központot (PSZK ). Az intézmény

fő profilja a pedagógusképzés, a pedagógiai értékelés és a pedagógiai tájékoztatás. Évek óta

nagyon magas színvonalon végzi szolgáltató tevékenységét, valóban a partnerek igényei

szerint. A pedagógusokon kívül, a gyerekeket is partnereinek tekinti. Munkatársai évente több

mint 50 tanulmányi- és tehetséggondozó verseny rendezői, amelyek az évek során a szakma

és a gyerekek igényei szerint alakultak.

A kerület pedagógiai kultúrájának alakulására nagy befolyással bírnak. Továbbképző,

értékelési, kulturális és információs központként olyan korszerű ismereteket közvetítenek a

pedagógusok számára, amelyek pozitívan hatnak szemléletükre, segítik szakmai munkájukat

és az innovációt.

A kerületi iskolák mérés kultúrájának kialakításában úttörő tevékenységet vállalnak. Az

Önkormányzati Minőség Irányítási Programban kijelölt feladatukat, a kerületi mérésrendszer

kialakítását és működtetését magas szinten teljesítik. Intézményi minőségbiztosításuk

kiemelkedő. Az intézmény jelenleg 10 fő állású munkatárssal működik.

A szakszolgálatok helyzete

A szakszolgálatok ellátása nem kötelező kerületi feladat. Budapest Főváros II. kerület

Önkormányzata mégis Pedagógiai Szakszolgálat működtetésével látja el az alábbi

szakszolgálati tevékenységeket: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés,

evvel igen jelentős igényt elégítve ki. A Pedagógiai Szakszolgálat kitűzött célja, hogy

segítséget nyújtson gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak a gyermekek életében

felmerülő legkülönbözőbb nehézségek megoldásában. Tevékenységét mindig célkitűzésének

megfelelően, magas szinten végezte és végzi.

35. táblázat: Az ellátott gyerekek megoszlása szakfeladatok és fenntartók szerint (2006-2007, fő)

Logopédiai ellátás

Nevelési tanácsadás

Gyógytest-nevelés

2006

Kerületi fenntartású intézménybe járók 528 915 433Iskolaérettségi vizsgálat 110Más kerületi, illetve nem önkormányzati ellátottak 100 n.a. 35

2007

Kerületi fenntartású intézménybe járók 588 876 491Iskolaérettségi vizsgálat 99 113Más kerületi, illetve nem önkormányzati ellátottak 87 n.a. 50

A kerület nem önkormányzati intézményeit megállapodás alapján látja el a szakszolgálat.

A nevelési tanácsadóban megadott gyereklétszám nem tükrözi a valós esetszámot, ugyanis

egyre több gyerek kap egyszerre többféle ellátást, pl. pszichológiai ellátást, ezen belül is

családterápiát, egyéni terápiát, video-tréninget, valamint fejlesztést is, tehát egy-egy gyerek

ellátása többféle szakember munkáját és együttműködését jelenti.

A más kerületi, illetve nem önkormányzati ellátottak számát a szakvélemények számadataiban

lehet megjeleníteni. Ezen felosztás szerint a 2005/06-os tanévben 297 szakvéleményből 100, a

2006/2007-es tanévben a 248 szakvéleményből 68 szakvéleményt készítettek a logopédus és

pszichológus munkatársak.

A logopédiai ellátás során kétféle szűrés zajlik, az egyik a szeptemberi artikulációs szűrés,

melynek során a kerület összes önkormányzati fenntartású óvodába járó nagycsoportos és első

osztályos gyermekeit megnézik a munkatársak. Ennek során a 2005/06 tanévben 520

beszédhibás gyereket szűrtek ki, a 2006/07-es tanévben 457, míg az idei tanévben 547

gyermeknél találtak valamilyen beszédhibát.

Májusban a kerület összes, 5 éves korú, középső csoportba járó gyerekénél végeznek komplex

szűrést. A 2005/06-os tanévben 493, míg a 2006/07-es tanévben 498 gyereket vizsgáltak meg.

Ezen kívül a gyógytestnevelők rendszeresen részt vesznek az abban az évben sorra kerülő

iskolai osztályok ortopédiai szűrésében. Ezeknek a szűréseknek a számadatai a táblázatban

megadott létszámokban nem szerepelnek.

Szakember ellátottság

Az alábbi táblázatban a szakszolgálat szakember ellátottságának adatait közöljük.

36. táblázat: A szakszolgálat szakember ellátottsága (fő)

Logopédiai ellátás (utazó hálózat) 15Nevelési tanácsadás 16Gyógytestnevelés (kihelyezett formában) 6Adminisztrációt végző munkatárs 5

A nevelési tanácsadó tevékenysége a Ktv. változásából adódóan nagymértékben változni fog.

Ennek előkészítése nagy körültekintést igényel.

Összefoglalás

A II. kerületi Önkormányzat által fenntartott intézmények esélyegyenlőség szempontjából

való vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy az intézmények tevékenysége nagyon kevés

területen mutat beavatkozást igénylő problémát.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában semmiféle szegregáló törekvés

nincs.

Amennyiben az elkövetkező tanévek bármelyikében az országos kompetencia-mérések iskolai

eredményeiben bármelyik iskolában jelentős mértékű alulteljesítés tapasztalható az országos

átlaghoz képest, akkor beavatkozás szükséges (az érintett intézmények komplex fejlesztését

szolgáló programok formájában). Ha azonban egyik iskolában sem térnek el jelentős

mértékben az országos kompetenciamérés eredményei az országos átlagtól, de az egyes

iskolák közötti eltérések mértéke jelentős, ugyancsak a beavatkozás tervezése szükséges az

élenjáró iskolához képest alulteljesítő iskolákban. Fontos, hogy a kompetenciamérés

eredményeiről pontos kimutatással rendelkezzenek az intézmények és a fenntartó is.

Az adatok összesítését és mindenre kiterjedő elemzését a PSZK elvégezte és a fenntartó

rendelkezésére bocsátotta. Így megvan annak a feltétele, hogy ha indokolt, intézkedési tervet

lehessen készíteni.

Az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a kerületben tanuló

gyermekek, tanulók körében 7 százaléknál kisebb (1,3%), és az enyhe fokban értelmi

fogyatékosnak minősített tanulók aránya sem haladja az 5 százalékot (0,4% )

A kedvező mutatók ellenére is szükséges a szegregáció csökkentése, amely az által

keletkezik, hogy az óvodák vonatkozásában 1, az általános iskoláknál pedig 3 intézmény

kijelölt a feladatra. A kijelölt intézmények nem mindegyikében megfelelő a tanulók

ellátása. A beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral bíró tanulók ellátása is elégtelen,

lényegesen kevesebb óraszámban, nem mindig megfelelő szakemberek végzik a tanulók

fejlesztését.

Elkerülhetetlennek látszik, a PSZSZ szakmai irányításával, a feladat rendszerszerű ellátása,

a meglévő erők koncentrálása.

Az SNI-s tanulók megfelelő ellátása érdekében a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező

Gyermekek Háza kollektíváját lehetne segítségül hívni, esetleg az ő égiszük alatt egyesített

gyógypedagógiai módszertani intézetet (EGYMI) létrehozni.

Fogalomtár

Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló (BMTZ ): a Ktv

35.§ (4) bekezdése alapján ezeket a problémákat a nevelési tanácsadó állapítja meg és

szakvéleményezi, valamint ellátja a gyermek fejlesztő foglalkoztatását a pedagógus és szülő

bevonásával

DIFER mérés: diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4-9 éves gyermekek számára

Drámapedagógia: művészetpedagógiai irányzat, amely a dráma és színház eszközeit sajátos

módon használja a nevelésben

Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI): a Ktv 33.§ (12 ) bekezdése

alapján hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel,

tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az EGYMI – céljaival

összhangban - elláthatja a pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó hálózat működtetését,

a pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai vagy

általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet

Emelt színtű oktatás: a Ktv 121.§ (1) bekezdés 7. pont által meghatározott tantárgy

ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb követelményekkel történő oktatása, a

NAT-ban meghatározott órakeret felhasználásával

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló (HH ): a Ktv 121 § 19.14. pontja alapján az, akit

családi körülményei szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította.

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló (HHH): a fent leírt (hátrányos helyzetű)

csoporton belül, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekvédelméről és a

gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett – önkéntes nyilatkozata

szerint, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a

tankötelezettség beállásának időpontjában, legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán

folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is,

akit tartós nevelésbe vettek.

Inkluzív iskola (oktatás): a tényleges integrációt jelenti, amit a befogadó jelzővel

jellemezhetünk. A szemlélet lényege, hogy minden gyermek speciális, a fogyatékos

gyermeknél több az egyéni sajátosság. A pedagógus feladata a tanulók egyéni szükségleteinek

differenciált biztosítása (rugalmas tanmenet, egyénekre szabott feladatok, az eltérő tanulási

stílus és a tempó tekintetében, egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

stb.)

Integrált iskoláztatás (oktatás): az 1970-es években elindult pedagógiai irányzat, mely a

tanulásban valamilyen oknál fogva akadályozott (pl. tanulási fogyatékosság, képességzavar,

szociális hátrány) gyermekek együttes, a lakóhelyhez közeli nevelését, oktatását jelenti a

kortársakkal. Az integrálás kezdő fázisában az iskola hajlandó fogadni a másság jeleit viselő,

és általában gyógypedagógussal is kapcsolatban álló tanulót, de elvárják tőle a maximális

beilleszkedést, a többiekkel azonos teljesítményt, maga a pedagógus, az iskola alig vagy nem

változtat semmit saját stílusán, feltételein.

Kompetencia (alkalmasság, ügyesség): alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de

fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők.

A kognitív pedagógiai szakirodalomban a következőképpen jelenik meg: a kompetencia a

„tudásnak arra a formájára utal, amelynek elsajátítása természetes közegben, életszerű

tapasztalatok révén történik, és így alkalmazása is természetes könnyedséggel és

hatékonysággal valósul meg. Hasonlóan ahhoz, ahogy az anyanyelvet megtanuljuk, majd

végtelenül sokféle gondolat megfogalmazására alkalmazzuk.”

Kooperatív tanulás: a résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tevékenység, mely

különböző célok elérésére szerveződhet, segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését,

illetve hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges képességek és készségek kialakításához,

a reális önértékelés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai

kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló

tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményező képesség és vállalkozói

kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. (Az Európai Unió

országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és

képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a

gyors és hatékony alkalmazkodásra a modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra.)

Nem szakrendszerű oktatás: folyamatában a Nemzeti alaptantervben meghatározott

kulcskompetenciák fejlesztése folyik

Nemzeti alaptanterv (NAT): a magyar közoktatás tartalmi szabályozásának az 1993. évi Ktv

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 130/1995 (X.26)

Kormány rendelettel elfogadott alapdokumentuma.

Projekt módszer: a tanulók érdeklődésére, tanárok és diákok közös tervező és kivitelező

tevékenységére építő pedagógiai, didaktikai módszer, amely a megismerő folyamatot olyan

komplex feladatok, projektek sorozataként szervezi meg, amelyek középpontjába egy

gyakorlati természetű, a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll.

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI): a Ktv 121.§(1) bekezdés 29. pontja alapján

az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Hatályos: 2007.

Szegregáció (elkülönítés): a tanulók, a nevelők vagy az iskolák, személyek vagy csoportok

vallási, faji, világnézeti, nemi vagy bármilyen más különbözőség alapján képzett elkülönítése

és hátrányos megkülönböztetése


Budapest Főváros II. Kerületi ÖnkormányzatSzociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2007.

Tartalomjegyzék

BevezetésI. Elvi alapok1. 1. A jövőkép meghatározása1. 2. Alapelvek meghatározása1. 3. A felülvizsgálat célja1. 4. A felülvizsgálat feladata

II. Helyzetkép2. 1. Demográfiai adatok2. 2. Népmozgalmi események2. 3. Lakásállomány2. 4. Egészségügy2. 5. Oktatás2. 6. Jövedelmi viszonyok-háztartások költségvetése2. 7. A kerület öregedési indexe2. 8. Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátásban részesülők2. 9. Foglalkoztatottság, munkanélküliség alakulása

III. Gyermekjóléti alapellátások3. 1. Gyermekjóléti szolgálat3. 2. Gyermekek napközbeni ellátása3. 3. Családok és gyermekek átmeneti ellátása

IV. A szociális ellátórendszer áttekintése az Szt. alapján4. 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások4. 2. A szociális alapszolgáltatások rendszere

4. 2. 1. Jogforrás változások 2003-2007 között4. 2. 2. Legfőbb jogforrás változások 2007. január 1-től4. 3. Családsegítés4. 4. Étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubja, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás4. 5. A kerület igényeihez igazodó új szolgáltatások tervezése4.6. Közösségi ellátások4.7. Támogató szolgáltatások4.8. Utcai szociális munka4.9. Nappali ellátások5. Szakosított ellátások

V. Költségvetési adatok

VI. „Jó gyakorlatok” Budapest Főváros II. Kerület szociális ellátásában

VII. A szociális ellátási kötelezettség megvalósulása

VIII. A szociális szolgáltatások átalakításának tervezett főbb irányai

IX. Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat szociális ellátórendszerének fejlesztési irány javaslatai

Bevezetés

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a 302/2005.(VI.23.) határozatával elfogadta Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzatának szolgáltatástervezési koncepcióját. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 92.§ (3) bekezdése meghatározza, hogy azon önkormányzatok kötelesek elkészíteni a koncepciójukat, mely település 2000 lakosság szám feletti, valamint legalább két ellátási forma megszervezéséről gondoskodik.

Az Szt. 92. § (4) bekezdése szerint e koncepciónak tartalmaznia kell: a lakosságszámot, korösszetételt a szolgáltatások iránti igényeket az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét az ütemtervet a szolgáltatások biztosítására a működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatokat az együttműködések kereteit a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.

(5) bekezdése alapján: a települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz.

A koncepció tartalmát kétévenként felülvizsgálni és aktualizálni szükséges.

A koncepció olyan dokumentum, amely a települési önkormányzat szociális szolgáltatástervezési stratégiájának, operatív tervezésének és a tervekből születő fejlesztési projektek alapját képezi, lehetőséget teremt a szociálpolitika és határterületén nyújtott ellátások és szolgáltatások paramétereinek területi lebontására és összehangolására. A koncepció legfőbb értéke, hogy összeállításával először készült áttekintés a kerületben működő szociális szolgáltatásokról, intézmény-struktúrákról, meghatározásra kerültek a saját ellátórendszerére vonatkozó fejlesztési prioritásokat, a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfogalmazódott a szolgáltató rendszer célterületeinek, részelemeinek a fejlesztése.

Az elemzés kiterjedt a társadalmi - gazdasági környezet változásaira is.Az Szt. által előírt kétévenkénti kötelező felülvizsgálat során aktualizálásra kerültek a koncepcióban szereplő adatok. A felülvizsgálat anyaga az eredeti koncepcióban megfogalmazott és képviselő-testület által elfogadott anyaggal együtt ad egész olvasatot, nyújt egységes egészet. (az eredeti anyag megtalálható a www.masodikkerulet.hu honlapon).

Ez úton is köszönet illeti mindazokat, akik együtt gondolkodtak a koncepció felülvizsgálatakor a készítőkkel, adatokat szolgáltatattak, illetve fejlesztési ötletekkel, tervekkel járultak hozzá, hogy a második kerületi polgárok szociális jogbiztonsága, esélyegyenlősége kiteljesedhessen.

I. Elvi alapok

1.1. A jövőkép meghatározásához szükséges mutatók közül az alábbiakkal foglalkozik az írás:

a demográfiai változások lakáshelyzet egészségügyi –oktatási ellátások munkaerő-piaci tendenciák az alapszolgáltatások változásai a szociális szolgáltatások forrásai jogszabályi változások, melyek az ellátási kötelezettséget is érintik

1. 2. Alapelvek meghatározása:

Az Önkormányzat továbbra is alapvetőnek tartja az eredeti koncepcióban megfogalmazott szociálpolitikai elveket és értékeket, a dokumentumban meghatározott célcsoportokat, amelyek érdekében tevékenységét kifejti, akik számára az ellátásokat, szolgáltatásokat biztosítja. A szociális ellátások, szolgáltatások olyan rendszerét kívánja továbbfejleszteni, amely figyelembe veszi a szociális ellátások alanyainak igényeit, a szolgáltatást biztosítók lehetőségeit, mindezeket optimálisan egyesíti, így teremtve meg egy olyan magas színvonalú ellátórendszert, amelyben a kijelölt irányok következetes betartása a garancia a rászorulók érdekeinek érvényesítésére is.

1. 3. A felülvizsgálat célja:

A felülvizsgálat célja, hogy az állampolgári igényekre reagáló szociális szolgáltató és ellátórendszer fejlődési folyamatában a szolgáltatástervezési koncepció járuljon hozzá a települési önkormányzatok szükségletorientált szolgáltatásának, ellátásainak tovább fejlesztéséhez, a nehézségek, az akadályok, problémák feltárásához, ugyanakkor kerüljenek bemutatásra az elmúlt évek fejlesztései, eredményei is.

http://www.masodikkerulet.hu/

1. 4. A felülvizsgálat feladata:

Alapvető feladata e koncepciónak, hogy olyan dokumentum legyen, amely információival segíti a döntéshozókat a szolgáltatások fejlesztésének operatív programjaihoz, meghatározza a kerület prioritásait, de ugyanakkor az elvi alapvetés használható legyen a szociális ellátórendszer gyakorlatában is: az ellátások korszerűsítésénél, a fejlesztések tervezésénél, a nemzetközi és hazai pályázatok írásakor is.

II. Budapest Főváros II. Kerületének demográfiai, településszerkezeti, oktatási, egészségügyi, foglalkoztatási jellemzői és a munkanélküliség adatainak alakulása (Helyzetkép)

2. 1. Demográfiai adatok

Népesség, terület - II. kerület38

Mutató megnevezése

Mérték egység 2004 2005 2006

Változás Index(%) 2006-

2005 (fő)

2006/ 2004

2006/ 2005

Lakónépesség száma az év végén*

fő 87438 88036 88058 22 100.7 100

Állandó népességÁllandó népesség száma az év végén

fő 84943 85166 85724 558 100.9 100.7

Gyermekkorú (0-14 éves) fő 9800 10162 10448 286 106.6 102.8

bölcsődéskorú (0-2 éves) fő 2108 2210 2373 163 112.6 107.4

óvodáskorú (3-5 éves) fő 1884 2108 2166 58 115 102.8

általános isk. korú (6-14 éves)

fő 5808 5844 5909 65 101.7 101.1

Felnőttkorú (15-x éves) fő 75143 75004 75276 272 100.2 100.4

munkaképes korú ** fő 50031 49629 50155 526 100.2 101.1

38 http:www.budapestportal.hu

nyugdíjas korú *** fő 23660 23934 23614 -320 99.8 98.7

Állandó népesség megoszlása korcsoportok szerint39

Mutató Mérték Változás Index %megnevezése egység 2004 2005 2006 2006 2006/ 2006 2006/ 2005 2004 2005

Gyermekkorú (0-14 éves) % 11.5 11.9 12.2 0.3 106.1 102.5

bölcsődéskorú (0-2 éves) % 2.5 2.6 2.8 0.

2 112 107.7

óvodáskorú (3-5 éves) % 2.2 2.5 2.5 0 113.6 100

általános isk. korú (6-14 éves)

% 6.8 6.9 6.9 0 101.5 100

Felnőttkorú (15-x éves) % 88.5 88.1 87.8 -0.3 99.2 99.7

munkaképes korú ** % 58.9 58.3 58.5 0.2 99.3 100.3

nyugdíjas korú *** % 27.9 28.1 27.5 -0.6 98.6 97.9

Állandó népesség népsűrűsége

fő/km2 2337 2344 2359 15 100.9 100.6

TerületÖsszterület km2 36.34 36.34 36.34 0 100 100Belterület km2 x x x x x x Külterület km2 x x x x x x

** 2000-2003: 17-57 éves nő, 17-62 éves ffi, 2004-2005: 17-59 éves nő, 17-62 éves ffi,2006: 17-60 éves nő, 17-62 ffi*** 2000 előtt: nő 56- év, ffi 61- év, 2000-2003: nő 58- év, ffi 63- év, 2004-

39 http:/www.budapestporal.hu

2005: nő 60- év, ffi 63- év, 2006 nő:61- , ffi 63- év

2.2. Népmozgalmi események40

Év 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.IX. 30-ig

Halálozások száma 1433 1340 1307 1192 1356 1406 1276

759

Házasságkötések száma 654 298 394 389 376 414 477 400

A demográfiai adatokat áttekintve elmondható, hogy a lakosság száma nem változott jelentős mértékben a vizsgált időszakban, kis mértékben emelkedett a gyermekkorú (0-14 éves) lakosság száma, azon belül valamennyi korcsoportra jellemző (mind a bölcsődés korú, mind az óvodáskorú, mind az általános iskolás korú gyermekek számának minimális emelkedése),a 2004. évi bázisévhez képest 0,7 %-kal nőtt, míg a nyugdíjas korú lakosok száma 0,4 %-kal csökkent.

Ugyancsak nem változtak alapvetően a születési és halálozási arányszámok, viszont a 2004. évhez viszonyított házasságkötések száma 2006. évben 21 %-kal nőtt.

2.3. Lakásállomány41

Mutató megnevezése

Mérték egység

2004 2005 2006

Változás Index(%) 2006

- 2005 (db)

2006/2004

2006/

2005

LakásállományLakásállomány az év végén* db 47216 47255 47404 149 100.4 100.3

100 lakásra jutó lakónépesség* fő 185 186 186 0 100.5 100

Lakásépítés **Épített lakások száma az év folyamán

db 218 43 157 114 72 365.1

1 szobás lakások db 13 2 9 7 69.2 45040 Budapest Főváros II.Kerületi Önkormányzat Igazgatási Iroda 41 http:/www.budapestportal.hu

2 szobás lakások db 35 8 50 42 142.9 6253 szobás lakások db 51 15 63 48 123.5 4204 szobás lakások db 50 5 18 13 36 3605 és több szobás lakások db 69 13 17 4 24.6 130.8

3 és több szobás lakások együtt db 170 33 98 65 57.6 297

Épített lakások megoszlása szobaszám szerint

1 szobás lakások % 6.0 4.7 5.7 1 95 121.3

2 szobás lakások % 16.1 18.6 31.8 13.2 197.5 1713 szobás lakások % 23.4 34.9 40.1 5.2 171.4 114.94 szobás lakások % 22.9 11.6 11.5 -0.1 50.2 99.15 és több szobás lakások % 31.7 30.2 10.8 -19.4 34.1 35.8

3 és több szobás lakások együtt % 78.0 76.7 62.4 -14.3 80 81.4

Épített lakások átlagos alapterülete m2 128.8 126.8 86.5 -40.3 67.2 68.2

Mutató megnevezése 42

Mérték egység

2004 2005 2006

Változás Index(%)2006- 2005(db)

2006/ 2004 2005/2006

Épített lakások felszereltség szerintVízvezetékkel *** db 218 43 157 114 72 365.1Csatornával db 218 43 157 114 72 365.1ebből: közcsatornával db 206 41 156 115 75.7 380.5

saját derítővel db 12 2 1 -1 8.3 50Korszerű fűtéssel db 218 43 157 114 72 365.1

ebből: központi fűtéssel **** db 145 28 134 106 92.4 478.6

korsz. egyedi fűtéssel ***** db 73 15 23 8 31.5 153.3

42 http:/vvvv.budapestportal.hu

Vezetékes gázzal db 217 43 157 114 72.4 365.1Épített lakások megoszlása felszereltség szerint

Vízvezetékkel *** % 100.0 100.0 100.0 0 100 100Csatornával % 100.0 100.0 100.0 0 100 100ebből: közcsatornával % 94.5 95.3 99.4 4.1 105.2 104.3

saját derítővel % 5.5 4.7 0.6 -4.1 10.9 12.8Korszerű fűtéssel % 100.0 100.0 100.0 0 100 100ebből: központi fűtéssel **** % 66.5 65.1 85.4 20.3 128.4 131.2

korsz. egyedi fűtéssel ***** % 33.5 34.9 14.7 -20.2 43.9 42.1

Vezetékes gázzal % 99.5 100.0 100.0 0 100.5 1001000 lakosra jutó lakásépítés db 2.5 0.5 1.8 1.3 72 360

100 lakásra jutó lakásépítés db 0.46 0.09 0.33 0.2 71.7 366.7

Gazdasági szervezet által épített lakások

db 95 21 97 76 102.1 461.9

Természetes személy által épített lakások

db 117 22 60 38 51.3 272.7

Egyéb építtetők db 6 - - x x x

Ingatlankezelés43

Kezelt lakásbérlemény db 962 909 825 -84 85.8 90.8

Összes felújított épület db - 9 11 2 x 122.2

Felújított lakásbérlemény db - 20 15 -5 x 75

*** Közüzemi és házi vízvezetékkel ellátott lakások együtt**** A táv-, tömb-, egyedi kazános és termál fűtéssel épített lakások***** Az etázs-, és a helyiségenkénti gáz-, villany-, és olajfűtéssel épített lakások

43 http:/www.budapestportal.hu

Budapesten is csökkent átlagában a 2001. évi népszámlálás és a 2005. évi mikrocenzus közötti időszakban a lakásonkénti laksűrűség, (213 lakó jutott 100 lakott lakásra, 19 fővel kevesebb, mint négy évvel ezelőtt), a II. kerületben a 2006. évi átlag 186 fő volt.Ugyancsak kedvezőnek mondható a lakások felszereltsége, közművekkel való ellátottsága, csatornázottsága és a komfort fokozata, amely hasonló a budapesti átlaghoz. Budapesten is 90% feletti az összkomfortos vagy komfortos lakások száma, amely 2001. évhez képest 2% növekedést jelent. A kilencvenes években lezajlott lakásprivatizáció valamint a lakásépítések terén megnyilvánuló állami szerepvállalás csökkenése következtében jelentősen visszaesett a bérelt lakások száma. (2004-ben 962 db bérlakás volt, 2007. évben csak 803 db bérleménnyel rendelkezik a kerület.) A megmaradt bérlakás állomány nagyságában és minőségében is különbözik a tulajdonosok által lakottakétól, a kedvezőtlen minőségi összetételű lakások fenntartási, állagmegóvási, korszerűsítési költsége jelentős, a lakások bérbeadásából származó jövedelem négytizedét emésztik fel. (2005. évi KSH adat szerint a felújított kerületi lakásbérlemények száma 28 db volt, amely 2,6 %-a volt a fenntartott lakásbérleményeknek) Évente 10 bérlakást hirdet meg pályázat útján az Önkormányzat, de a lakás állomány kimerülőben van, hamarosan nem lesz mit szétosztani, valamint a lakások állaga sem felel meg lakhatási feltételeknek.

44

A kerületben is, mint egész Budapest területére jellemző, hogy jelentősen módosult az építtetők köre: míg a gazdasági társaságok által épített lakások száma nő, addig a természetes személyek által épített lakások száma - bár 2006. évben nőtt - , de nem éri el a 2004. évi adatokat. Míg országosan a saját használatra történő építkezés volt a meghatározó, Budapesten az épített lakások háromnegyedét értékesítésre szánták. Jelentős a kerületenkénti különbség a lakások nagyságát és a szobaszámát tekintve. A város belső kerületeiben – ahol jóval nagyobb a vállalkozások térnyerése – főként az 1-2 szobás lakások dominálnak, az átlagosnál jóval nagyobb, 110 m2 -t meghaladó alapterületű lakások a II., a XII., a XVI. és a XXII. kerületre jellemzőek, ugyancsak jellemző a II., XVI., XVII. és XXII. kerületre, hogy a lakások több mint fele 3 vagy annál több szobával épült.

44 KSH Statisztikai Tükör 2007. év 1. évfolyam 16. szám

2. 4. Egészségügy

Mutató megnevezése45

Mérték egység 2004 2005 2006

Változás Index(%)2006-2005(fő)

2006/ 2004

2006/ 2005

Háziorvosi ellátásHáziorvosok száma fő 50 50 51 1 102 102

Az év folyamán végzett vizsgálatok száma

e db 355 365 398 33 112.1 109

a rendelőben e db 311 320 358 38 115.1 111.9a betegnél e db 44 45 41 -4 93.2 91.1

Egy háziorvos napi átlagos betegforgalma *

fő/nap 28 29 31 2 110.7 106.9

a rendelőben * fő/nap 24 25 28 3 116.7 112a betegnél * fő/nap 3 4 3 -1 100 75

Házi gyermekorvosi ellátás

Gyermekorvosi szolgálatok száma

db 15 15 15 0 100 100

Gyermekorvosok száma fő 15 15 15 0 100 100

Az év folyamán végzett vizsgálatok száma

e db 52 53 54 1 103.8 101.9

ebből: a rendelőben e db 44 46 46 0 104.5 100

Egy házi gyermekorvos

fő/nap 14 14 14 0 100100


napi átlagos betegforgalma

Védőnők száma46 fő 33 31 30 -1 90.9 96.8

ebből: területi védőnők fő 27 19 19 0 70.4 100

Védőnői látogatások száma

db13134 12606 13738 1132 104.6 109

ebből: csecsemőknél db 10332 10285 11297 1012 109.3 109.8

Egy területi védőnőre jutó látogatások száma

db 486 663 723 60 148.8 109

ebből: csecsemőknél db 369 447 595 148 161.2 133.1

Várandós anya tanácsadáson való megjelenések száma***

db 3051 2892 3194 302 104.7 110.4

Csecsemő-tanácsadáson való bemutatások száma

db 7434 5899 5895 -4 79.3 99.9

* 261 munkanappal számolva** A területi védőnők száma alapján számítva*** A terhesség megszakítást kérők és a terhes patológiai rendelések adatai nélkül

Konkrét területen élő lakosság egészségi állapotát meghatározni igen nehéz feladat, hiszen nehéz megtalálni azokat a mutatókat, melyek egyértelműen mérik és mutatják a közvetlen kapcsolatot az egészséget meghatározó tényezők és a lakosság egészségi

46 http:/budapestportal.hu

állapota között. Ismert szakirodalmi tény a halandóság vonatkozásában, hogy Magyarországon a „főváros-városok-községek dimenzióban” erőteljes területi egyenlőtlenség figyelhető meg.Az egészségi állapot jellemzésére szolgáló megbízható adatok sajnálatosan korlátozottan állnak rendelkezésre, így a halálozási folyamatok alakulására irányuló elemzések gyakorlati jelentőségét tovább növeli, hogy ezen adatok hazánkban szinte teljes körűen rendelkezésre állnak.

A II. kerületi lakosság halálozási viszonyai47

A halandóság struktúrája

A II. kerületben 2005. évben az 5 vezető haláloki főcsoport miatt összesen 545 férfi és 634 nő halt meg. Az elhalt férfiak közül legtöbben a keringési rendszer betegségei (49,91%, 272 fő), illetve daganatok (26,61%, 145 fő) következtében haltak meg. Az emésztőrendszer betegségei 24 (4,40%), a légzőrendszer betegségei pedig 18 (3,30%) halálesetet okoztak. A vezető halálokok közé tartozó sérülések, mérgezések miatt elhalt férfiak száma 29 fő (5,32%) volt. A nők halálozásában legnagyobb súlya szintén a keringési rendszer betegségeinek (53,79%, 341 fő), valamint a daganatoknak (22,24%, 141 fő) volt. A férfiak körében megfigyeltekhez mérten közel ugyanolyan súllyal szerepeltek halálozásukban az emésztőrendszer betegségei miatti halálozásnak (5,68%, 36 fő) és a légzőrendszer betegségei (2,84%, 18 fő). Mintegy fele akkora súlya volt a sérülések, mérgezések (2, 84%, 18 fő) miatti halálokoknak, illetve szinte alig volt súlya.

Összességében 2005-ban a II. kerületben a keringési rendszer betegségei és a daganatok miatt halt meg a legtöbb férfi és nő és a halálozás struktúrája majdnem minden esetben a fővárosi haláloki struktúrának felelt meg. Azonban volt egy jelentős különbség, miszerint az emésztőrendszer betegségei miatt bekövetkező halálozások majdnem fele akkora súllyal szerepeltek a II. kerületi férfi népesség halálozásában és arányuk a negyedik, míg Budapesten a halálozások aránya a harmadik legnagyobb volt.

47 Juhász Attila- Nagy Csilla: Helyzetelemzés a II. kerület lakosságának egészségi állapotáról 2001.-2005.

Haláloki struktúra Budapesten és a II. kerületben, 2005.48

BudapestFérfiak Nők

II. kerületFérfiak Nők

48 u.a. mint az előző forrás

Morbiditás és mortalitás külső

okai7,88%

Emésztőrendszer megbedegedései

7,85%

Egyéb6,68%

Rosszindulatú daganatok

26,73%

Légzőrendszer megbedegedései

3,68%

Keringési rendszer

megbedegedései47,19%


okai3,80%


5,62%

Egyéb8,69%


23,79%


3,08%

Keringési rendszer



okai5,32%


4,40%

Egyéb10,46% Rosszindulatú

daganatok26,61%


3,30% Keringési rendszer



okai2,84%


5,68%

Egyéb12,62%


22,24%


2,84%

Keringési rendszer


A halandóság alakulását és területi egyenlőtlenségeit tekintve eredményeink egyértelműen a magyar és fővárosi halálozási szint alatti halálozást mutattak, illetve jelezték, hogy a II. kerületi férfiak és nők esetében is a vizsgált időszakban minden vezető haláloki főcsoport miatt a halandóság az országos átlagtól szignifikánsan alacsonyabb volt. Azonban összességében a daganatos megbetegedések gyakoriságának és haláloki súlyának növekedése nemcsak hazánkban, hanem Európában és a világon is megfigyelhető jelenség. A rosszindulatú daganatok korai felkutatása, szűrése a miattuk bekövetkező halálozás csökkentése érdekében elengedhetetlen feladat. Budapesten, így a II. kerület esetében is. Megjegyzendő azonban, hogy csak analitikus epidemiológiai vizsgálatokkal lehet feltérképezni, hogy a daganatok halmozódásában mely kockázati tényezők játszanak szerepet. Amennyiben ismertekké válnak a konkrét kockázati tényezők, úgy a helyi szintű döntéshozás feladata is törekedni a kockázati tényező/ktől mentes környezet kialakítására. Továbbá kiemelten fontos a rosszindulatú daganatok korai felismerésében szerepet játszó lakossági szűrővizsgálatok helyi támogatása és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer megfelelő kapacitásainak kialakítása a daganatos betegek ellátására.

Ezen összefoglaló elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy eredményeit az egészségügyi/szociális szakterület szakemberei megismerjék és felhasználják helyi szinten az egészségjelentések elkészítéséhez, az egészségügyi/szociális szolgáltatások tervezéséhez/szervezéséhez, közép és hosszú távú helyi szintű népegészségügyi stratégia kialakításához, segítve a prioritások meghatározását, valamint a népegészségügyi szemléletű döntéshozatalt.49

Az Önkormányzat törvény általi kötelezettsége az egészségügyi alapellátás és a járóbeteg szakellátás működésének zavartalan ellátása, amely feladatot jelenlegi formájában a házi orvosok valamint az Egészségügyi Szolgálat látja el. A szolgáltatás hatékonyságának megtartása nem képzelhető el a kerületben működő egyéb társadalombiztosítási szerződéssel rendelkező szolgáltatók nélkül. A kerületnek nincs saját fenntartású kórháza, mégis jelentősen érinti a lakosságot az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (továbbiakban: OPNI) valamint a Budai Gyermekkórház bezárása. Bár nem önkormányzati feladat a fekvőbeteg ellátás, ám mindent meg kell tenni, hogy a lakosság magas színvonalú ellátását biztosítani lehessen a kerületben található egészségügyi intézményekkel, illetve az új szabályozás szerinti beutalási rendszer kórházaival. A kerület uniós pályázati támogatásból szeretne egy önálló mentőállomást is megvalósítani, hogy ne távolabbi kerületből kelljen a sürgős ellátás estében megérkezni a beteghez a mentőautónak, s ugyancsak folytatni kell a háziorvosi rendelők felújítását, korszerűsítését és akadálymentesítését is.

49 u.a. mint az előző lábjegyzet

2006-ban 3 kerület Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálata összevonásra került: az I., II., és a XII. kerület alkot egy régiót, így a védőnői ellátás is e szerint módosult.

A védőnők szerepe egyre fontosabb, hisz munkája során betekintést kap egy család szociális hátterének alakulásáról (anyagi helyzet, lakásprobléma, munkanélküliség, stb.) mint egészséget befolyásoló, nem egészségügyi tényezőkről. Olyan korai életszakaszban találkozik az anyával majd gyermekével, amikor még személyre szabottan ajánlhatja vagy az egészségnevelési programokat vagy a veszélyeztetett családoknál segítséget kérhet,- mind a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja - a társszervezetektől, karitatív szervezetektől, egyházaktól, vagy a szülőket a Családsegítő és Gyermekjóléti Központhoz irányíthatják.

Folyamatos tanácsadás (2005. - 2006. évben a fokozott gondozást igénylők tanácsadási forgalma)50

2005. év

2006. év

VVárandósok (fő) 370 3710 - 1 évesek 72 651 - 3 évesek 45 403 - 6 évesek 9 86 - 16 évesek 5 2

Folyamatos családlátogatás (fő) 2005. év 2006Veszélyeztetett várandósnál 282 271eü. ok miatt (pl.: dohányzás, 261 250érrendszeri panasz) környezeti ok miatt 10 10 eü. + környezeti ok miatt 11 11dohányzó várandós anya volt. 7 0

A védőnők problémajelzése gyakoribb telefonon, élőszóban, mint írásban, ugyanis tartanak attól, hogy elvesztik a család bizalmát. (Az egészségügyi törvényben az orvos van nevesítve adatszolgáltatóként, nem a védőnő.) Az egészségnevelés egyéni és csoportos formában történik a területi és iskolavédőnők szervezésében. Három Baba-mama Klub működik a kerületben a védőnők szervezésével, irányításával. (Hidegkút, Csatárka gyermekrendelő, Tamás Alajos Művelődési Ház) 2. 5. Oktatás

Mutató Mérték 2004 2005 2006 Változás Index(%)

50 II. kerületi ÁNTSZ éves jelentései

megnevezése51 egység2006-2005 (db)

2006/ 2004

2006/ 2005

ÓvodákÓvodai feladatellátási helyek száma * db 39 42 43 1 110.3 102.4

ebből: önkormányzati db x x x x x x Óvodai férőhelyek száma fh 2705 2962 3135 173 115.9 105.8

ebből: önkormányzati fh x x x x x x Óvodába beirt gyermekek száma fő 2611 2738 2844 106 108.9 103.9

ebből: önkormányzati fő x x x x x x Óvodában elhelyezettek aránya az óvodás korúakhoz

% 138.6 129.9 131.3 1.4 94.7 101.1

100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermekek száma

fő 97 92 91 -1 93.8 98.9

ebből: önkormányzati fő x x x x x x Óvónők száma fő 265 275 293 18 110.6 106.5 Általános iskolákÁltalános iskolai feladatellátási helyek száma

db 26 26 25 -1 96.2 96.2

Általános iskolai tanulók száma fő 7209 7164 6908 -256 95.8 96.4

Általános iskolai osztályok száma db 348 346 337 -9 96.8 97.4

Általános iskolai osztályok átlagos létszáma

fő 21 21 20 -1 95.2 95.2

Napközis tanulók száma fő 3377 3177 3356 179 99.4 105.6

Általános iskolai tanárok száma ** fő 780 766 768 2 98.5 100.3

KözépiskolákKözépiskolai feladatellátási helyek száma ****

db x x x x x x


ebből: gimnázium db 19 20 20 0 105.3 100

szakközépiskola db 65

4 -1 66.7 80

közös igazgatású gimn. és szakközépisk.

db x x x x x x

Középiskolába beírt tanulók száma fő 5132 5174 5236 62 102 101.2

Gimnáziumba fő 3757 3867 3931 64 104.6 101.7Szakközépiskolába fő 1375 1307 1305 -2 94.9 99.8Középiskolai osztályok száma db 198 202 200 -2 101 99

Középiskolai osztályok átlagos létszáma

fő 25.9 25.6 26.2 0.6 101.2 102.3

Középiskolai tanárok száma ** fő 576 566 573 7 99.5 101.2

** 2001-től csak a főállású pedagógusok száma**** Egyes szakközépiskoláknál gimnáziumi osztályok is indultak és viszont.

(az adatbázisban az „X” azt jelenti, hogy a KSH 2000. év óta nem rendelkezik az önkormányzati feladatellátási helyek számáról statisztikai adattal)A kerületi magánóvodák mutatóinak alakulása 2005.-2007. 52

sors

zám

.

csoport szám

Gyermeklétszám EbbőlIntézmény férőhely

2005. október II. kerületi

1.Budapest Montessori Óvoda 25 1 7 3

2. Don Bosco Nővérek 100 4 100 85

3.Gyökössy Endre Református Óvoda 30 1 30 15

4. Habakukk Óvoda 80 6 80 38

5.Hajnalcsillag Katolikus Óvoda 100 4 100 75

6.Iciri-piciri Magánóvoda 15 1 12 8

7. Jómadár Óvoda 15 1 17 148. Kerekerdő Óvoda 18 1 18 159. Kipp-Kopp Óvoda 16 1 14 4

52 II. kerületi Művelődési Iroda

10. Manó-vár Óvoda 25 1 23 14

11. Naturkinder Óvoda 12 1 13 10

12.Rozmarintszál Waldorf Óvoda 25 1 25

13. Rózsabimbó Óvoda 75 4 75 33

14. SEK Óvoda 50 2 23 5

15. Superkids Óvoda 250 8 118 28

16. Testvérkék Óvoda 51 2 51 41

17. Tigriskölyök Óvoda 43 4 43 27

18. Waldorf Óvoda 24 1 24 13

19. Zsebibaba Óvoda 15 2 15 11

Összesen: 969 46 788 439 Vállalati Óvodák 20. MTA Óvoda 75 3 85 60

Összesen: 1044 49 873 499

53

sors

zám

.

csoport szám


2006. október 1. II. kerületi

1.Budapest Montessori Óvoda






7. Jómadár Óvoda 15 1 16 148. Kerekerdő Óvoda 18 1 18 109. Kipp-Kopp Óvoda

53 ua. mint az előző

10. Manó-vár Óvoda 25 1 22 17

11. Naturkinder Óvoda

12

1 12 9

12.Rozmarintszál Waldorf Óvoda 25 1 25 12

13. Rózsabimbó Óvoda 75 3 74 28

14. SEK Óvoda

15. Superkids Óvoda 250 8 123 64





20. Pinokkió Óvoda 75 3 37 14

Összesen: 953 44 780 460 Vállalati Óvodák 21 MTA Óvoda 75 3 73 51

Összesen: 1028 47 853 51154

sors

zám

.

csoport szám


2007. október 1. II. kerületi






6. Jómadár Óvoda 15 1 11 97. Kerekerdő Óvoda 18 2 5 48. Manó-vár Óvoda 25 1 24 16

9. Naturkinder Óvoda 12 1 12 9

54 ua. mint az előző lábjegyzet

10.Rozmarintszál Waldorf Óvoda 25 1 25 13

11. Rózsabimbó Óvoda4

75 71 48

12. SEK Óvoda 40 2 20 6





17. Pinokkió Óvoda 75 3 45 25

Összesen: 672 110 572 402 Vállalati Óvodák 18. MTA Óvoda 75 3 75 62

Összesen: 747 113 647 464

Az óvodai férőhelyek száma nem elégséges, a kerület oktatási rendszerének az iskolai férőhelyei minden igényt ki tud elégíteni, az elmúlt évek oktatási átalakításai, összevonásai után remélhetőleg az oktatás szereplői nyugodt, mind személyi, mind tárgyi feltételekben megfelelő eredményes oktatási éveket tud biztosítani a jövő generációjának. (több iskolai épület rekonstrukciója fejeződött be az elmúlt években, az egészégnevelés - és fejlesztés példája lehet a többfunkciós, modern műfüves sportpályák létesítése az iskolai udvarokon.)

Az önkormányzat továbbra is fontos feladatának tekinti a törvényi kötelezettségén túli vállalások teljesítését. Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2000. (V.25.) önkormányzati rendelete tanulmányi ösztöndíjat állapított meg a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő (legalább 4,8 átlagú), de szociálisan hátrányos helyzetben lévő 7.-13. évfolyamon tanuló diákok részére. Évente közel 30 tanuló részesül egyszeri, 100 e Ft támogatásban.A 17/2001 (V.22.) felsőoktatási ösztöndíjról szóló rendelet azokat a felsőoktatásban tanuló illetve érettségi előtt álló, továbbtanulni szándékozó kerületi fiatalokat támogatja, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum másfélszeresét. Felsőoktatási ösztöndíjat jelenleg 130 fő kap 50 e Ft/év összegben.

A kerület 2001-ben csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázati rendszerhez. Évente átlagosan 100 fő támogatását jelenti 5000 Ft/hó összegben.

2. 6. Jövedelmi viszonyok-háztartások költségvetése

A lakosság jövedelmi helyzete az életkörülményeket befolyásoló egyik légfontosabb tényező. A személyi jövedelemadókkal kapcsolatos információk - bár az adózás rendszere nem regisztrálja teljes körűen a lakossági összes jövedelmet – az adóalapot képező jövedelemben meglévő különbségek feltárásával jól érzékeltetik a budapesti kerületek eltérő jövedelmi helyzetét.

A főváros kerületei közül az adófizetőknek a munkavállalási korú állandó népességhez viszonyított aránya a XII. és a II. kerületben 75%-ot meghaladó mértékű, de jóval átlag feletti a III., XIV. és a XVI. kerületekben is. A mutató mértéke a VII. és VIII. kerületben volt a legalacsonyabb, ahol a munkavállalási korú állandó népességhez mérten a személyi jövedelemadót fizetők aránya kevesebb, mint 60%.

55

55 Budapesti Mozaik 3. –Háztartások költségvetése- Jövedelmi és kereseti különbségek KSH, 2006. decembere

56

57

56 Budapesti Mozaik 3. –Háztartások költségvetése- Jövedelmi és kereseti különbségek KSH, 2006. decembere57 u.a.

Az 1, 5millió Ft-ot meghaladó éves jövedelemmel rendelkezők aránya a fővárosi kerületek közül a XII., I. és II. kerületben volt a legnagyobb: 46-47%, és ezekben a kerületekben képviselték a 4 millió Ft feletti adózás előtti jövedelműek is a legnagyobb 18-19 % közötti hányadot. A legalacsonyabb jövedelmű kerületek közül a VII. és a VIII. kerületben a legnagyobb a 600 ezer forintnál alacsonyabb jövedelmű, tehát a minimálbérnél kisebb keresettel rendelkező adófizetők aránya.

A fővárosi kerületek eltérő jövedelmi helyzetéről pontosabb képet kapunk, ha az abszolút számok helyett az egy adófizetőre jutó összevont adóalapot vizsgáljuk. Budapesten 2005-ben egy adófizetőre átlagosan 2 millió forint összevont adóalap jutott, 52 %-kal több, mint vidéken átlagosan. Az egy adófizetőre jutó összevont adóalap nagysága alapján a belső budai kerületekben a legnagyobb az átlagjövedelem: a II. kerületben a vizsgált időszakban egy adófizetőre átlagosan 3,2, millió forint személyi jövedelemadó-alap jutott, ezt követi a XII. és az I. kerület 2,9 millió, illetve 2,5 millió forint után fizetett személyi jövedelemadót. A nagy népességszámú XI. és III. kerület az 5. illetve a 7. helyen szerepel a kerületek közötti rangsorban. , a legkevesebb átlagos jövedelemmel a XXI. Kerület adófizetői rendelkeznek:a mutató értéke 1,6 millió forint volt, mintegy fele az élen álló II. kerületben mértnek.

2. 7. A kerület öregedési indexe

Közép-magyarországi régió Budapest kistérségeinek öregedési indexei

60

70

80

90

100

110

120

130

140

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

260

270

280

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

év

öreg

edés

i ind

ex (%

)

Budapest 1

Budapest 2

Budapest 3

Budapest 4

Budapest 5

Budapest 6

Budapest 7

Budapest 8

Budapest 9

Budapest 10

Budapest 11

Budapest 12

Budapest 13

Budapest 14

Budapest 15

Budapest 16

Budapest 17

Budapest 18

Budapest 19

Budapest 20

Budapest 21

Budapest 22

Budapest 23

Budapest

Az öregedési index megmutatja, hogy mennyi az idős (65 év) feletti népesség aránya a fiatal (14 év alatti) népességhez képest. 2006. évben a legöregebb kistérség Budapest V. kerülete: 266%, azt követi az I. kerület: 255 %-os indexe. A többi kerület öregedési indexe 210-90% közötti. Az ország öregedési indexe alatt van, azaz fiatal kerületnek számít a IV. (94%) és a XIII. kerület: 93 %-os indexe. A termékeny korosztály és a gyermekes családok szívesen költöznek ki a Budapest közeli kistérség településeire, ezért is Budapest öregedési indexe jóval meghaladja az országét. A II. kerület öregedési indexe 2006-ban 185% volt, némileg javult az előző évekhez képest, azaz kismértékben emelkedett a születések száma. (2004-ben 200% volt az index)

58 KSH Öregedési index diagramok 2000-2006.

2.8. Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátásban részesülők59

A 2007. évi januári KSH adatok szerint a kerületben élő nyugdíjasok átlagnyugdíja a budapesti átlaghoz képest magas (2004-ben 114,6% volt), de a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda (a továbbiakban: Iroda) statisztikai adatai szerint nő azoknak az időseknek is az aránya, akik pl. időskorúak járadékában részesülnek, akik a nyugdíjminimum alatti jövedelemmel rendelkeznek, s nem rendelkeznek sem saját, sem hozzátartozójuk jogán semmiféle jövedelemmel. 59 Budapest statisztikai zsebkönyve 2006. KSH, 2007.

2. 9. Foglalkoztatottság, munkanélküliség alakulása

A népesség gazdasági aktivitás, korcsoport és nemek szerint (Népszámlálási adatsor)

Gazdasági aktivitás

Össze-sen

Életkor

0–14

15–19

20–29

30–39

40–49

50–59

60–69 70–74 75–

XGazdaságilag aktív népesség

Aktív kereső 35 978 – 134 7 570 7 095 10 140

10 074 887 39 39

Gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó

220 – – 32 127 54 7 – – –

nyugdíj, járadék mellett dolgozó 3 204 – 3 20 26 110 919 1 517 403 206

Foglalkoztatott együtt 39 402 – 137 7 622 7 248 10

30411

000 2 404 442 245

Munkanélküli 1 332 – 52 499 185 302 239 47 2 6Gazdaságilag aktív népesség együtt 40 734 – 189 8 121 7 433 10

60611

239 2 451 444 251

Gazdaságilag nem aktív népességGyermekgondozási ellátásban részesülő

1 486 – 13 504 816 141 9 – – 3

Saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos

24 559 – – – – 47 2 601 7 991 5 096 8 824

Rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos

1 961 – 16 84 129 391 960 230 77 74

hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos

774 1 3 8 – 10 33 44 78 597

Egyéb inaktív kereső 970 3 12 224 208 251 239 18 4 11

Inaktív kereső együtt 29 750 4 44 820 1 153 840 3 842 8 283 5 255 9

509nappali tagozatos tanuló 14 923 6

270 4 731 3 790 53 23 20 16 5 15

Egyéb eltartott 7 113 4 193 239 1 008 504 522 416 54 56 121

Eltartott együtt 22 036 10 463 4 970 4 798 557 545 436 70 61 136

Gazdaságilag nem aktív népesség együtt

51 786 10 467 5 014 5 618 1 710 1 385 4 278 8 353 5 316 9

645

Összesen 92 520 10 467 5 203 13

739 9 143 11 991

15 517

10 804 5 760 9

896

A kerületben a foglalkoztattak aránya a KSH adatai szerint 43 % volt 2001-ben. A

2001-es népszámláláskor 1332 fő vallotta magát munkanélkülinek.

A 2001 évi népszámlálás óta kerületi szintű munkaerő-piaci adatfelvétel nem volt,

azonban készültek olyan előrebecslési modellek, amelyek lehetőséget adnak a jelenlegi

és várható kerületi szintű mutatók közelítő meghatározására.

Munkaerő-piaci előrebecslés Budapest II. kerületi népesség legalább 15 éves népességének körében 2021-ig.60

Befejezett legmagasabb végzettség 2001 2006 2011 2016 2021

Alapváltozat szerintGazdaságilag aktív 40307 37640 35667 34695 34213

Foglalkoztatott 38996 36506 34653 33746 33302Munkanélküli 1311 1134 1014 949 911


Optimális változat szerintGazdaságilag aktív 40307 38962 38053 37747 37816

Foglalkoztatott 38996 37732 36870 36584 36613Munkanélküli 1311 1230 1183 1163 1203


Az alapváltozat azt a folyamatot modellezi, amelyben a jelenlegi aktivitási szint fennmarad a különböző életkori csoportokban, s a népesség öregedése következtében, egyre nagyobb populáció kerül át az inaktívak körébe. Ez esetben a gazdaságilag aktívak, s köztük a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkenni fog, s még 2021-ben is a gazdaságilag inaktívak lesznek többségben, mely folyamathoz a kerület lélekszámának csökkenése is társul. Az optimális változat szerinti modellben a népesség gazdaságilag aktív időszaka kitolódik az idősebb korosztályok felé, illetve az aktív korúak körében a foglalkoztatottak aránya is nőni fog. Ebben az esetben a gazdaságilag aktívak száma a következő években folyamatosan az inaktívak száma fölé emelkedik. Az optimális változat teljesüléséhez elengedhetetlen az aktív munkavállalói életszakasz növelése, az

60 Forrás: Hablicsek László: A területi munkaerő-kínálat előrebecslése 2021-ig

idősödő munkavállalók, valamint a társadalmilag hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok fővárosi és kerületi foglalkoztatási szintjének növelése.

II. kerületi állandó lakos regisztrált álláskeresők számának és megoszlási mutatóinak változásai61 (fő)

MEGNEVEZÉS 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 200762

Regisztrált álláskeresők:

441 361 372 416 520 533 515 541

Pályakezdő munkanélküliek:

36 30 24 31 30 47 41 27

Tartós munkanélküliek:

74 44 31 65 75 85 65 79

Nemek szerinti megoszlás:Férfi 207 183 183 189 235 258 235 235Nő 234 178 189 227 285 275 280 306Életkor szerinti megoszlás:<18 0 1 1 0 0 0 0 018-20 11 7 8 8 5 11 2 421-25 58 40 34 45 36 55 60 3426-35 77 82 100 105 140 120 121 13536-45 94 71 52 82 94 105 101 10546-50 88 49 55 50 72 63 55 7651-55 64 57 57 73 96 91 94 11056-60 47 54 62 51 74 87 80 7560> 2 0 3 2 3 1 2 2Iskolai végzettség szerinti megoszlás:8 ált.-nál kevesebb 3 0 4 2 1 0 1 1Általános iskola 56 39 46 65 60 65 62 79Speciális szakiskola 2 0 0 1 2 2 0 0Szakiskola 4 5 2 4 2 5 3 1Szakmunkásképző 47 36 31 35 48 49 39 44Szakközépiskola 68 60 58 55 79 59 66 54Technikum 40 31 29 28 26 33 30 21Gimnázium 98 84 77 87 104 112 93 100Főiskola 56 50 63 70 103 107 112 124Egyetem 67 56 62 69 95 101 109 116

61 Forrás: ÁFSZ 2007.62 2007. év IX. havi záróadat

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat illetékes kirendeltségén regisztrált álláskereső II. kerületi lakosok száma 2004-ben 500 fő fölé ugrott, 2006-ban az 550 főhöz közelített. Egész Budapesten jellemző tendencia, hogy az inaktívakból látható egy átáramlás az álláskeresők közé. Ez részben a Régióban megvalósuló uniós finanszírozású munkaerő-piaci programok következménye, melyek megkövetelik a regisztrációban való megjelenést a projektrésztvevőktől. Másrészt a 2004-es jelentős ugrást a sorkatonaság eltörlése is elősegítette, mivel a korábban sorozásra kerülő korosztályi körből jelentős számú fiatal a bevonulás helyett megjelent a munkaerőpiacon.A II. kerületi álláskeresők többsége nő, túlnyomó részük legalább érettségizett vagy diplomával rendelkezik. (2007. évben 44% diplomás, 19% gimnáziumi végzettséggel rendelkezik.) A diplomás munkanélküliek korösszetétel szerinti bontása alapján: 35%-uk 46-55 éves, 14%-uk 56 évesnél idősebb. A pályakezdő álláskeresők aránya az utóbbi években csökkent, míg a felsőfokú végzettségűek száma és aránya emelkedett, ugyancsak elgondolkodtató adat, hogy a tartós munkanélküliek száma 2007. évben 79 fő, amely 22%-os növekmény az elmúlt évhez képest.

Összegzés:

A kerületben a lakosság számának alakulásában nincs jelentős változás

Némi emelkedés tapasztalható a fiatal (0-15) éves populáció számában

Nő a házasságkötések száma

A lakásállományban a budapesti átlagnál nagyobb méretű lakások száma is magas

A bérlakások számának csökkenése miatt a szociális bérlakás pályázat újra gondolására van szükség

Az egészségügyi az alap-és szakellátás biztosított, a tárgyi, infrastrukturális feltételek fejlesztésre szorulnak

Oktatás tárgyi, személyi feltételei jók, az óvodai férőhelyek száma kevés

Országos szinten is kiugróan magas egy főre eső jövedelmek és nyugdíjak mellett nő a tartós, főként diplomás idős korosztályhoz tartozó munkanélküliek száma, valamint a létminimum alatt élő idősek és aktív korúak száma sem csökkent

III. Gyermekjóléti alapellátások

3.1. Gyermekjóléti szolgálat

A törvényi előírásoknak megfelelően 2005. évben a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat átalakult Családsegítő és Gyermekjóléti Központtá, azaz biztosítja: az utcai

szociális munkát, a kapcsolattartási ügyeletet, a kórházi szociális munkát és a készenléti szolgálatot. A speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka civil szervezettel kötött együttműködési megállapodás keretében működik, a kórházi szociális munkát a Szent János Kórházzal és a Budai Gyermekkórházzal kötött együttműködési megállapodás keretében a Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja. A telefonos-készenléti ügyeleti szolgálatot 2006. március 1-jétől működik. A szolgáltatás minden munkanap este 20 órától, másnap reggel 8 óráig vehető igénybe, hétvégeken 24 órás a készenlét. A telefonos készenléti szolgálat kötött szakmai protokoll alapján végzi tevékenységét.A kapcsolattartási ügyeleti szolgáltatás péntek délutánonként 14-18 óra között vehető igénybe.

Gyermekjóléti Csoport adatai:

Szolgáltatást igénybe vevők száma

2005. 2006.

2007. év első féléve

Személyek 1052 1099 819Gyermekek 510 484 344 2007. évben gyermekpszichológus foglalkoztatásával bővült a gyermekjóléti ellátás. Feladata elsősorban a kapcsolattartási ügyeletben megjelenő gyermekek kapcsolattartó szülőhöz fűződő viszonyának kezelése, valamint a bántalmazott gyermekekkel való foglalkozás. A szolgáltatás szakmai hatékonyságának, közvetlen elérhetőségének szempontjából kedvező változás következett be az eltelt két évben. A gyermekjóléti szolgáltatásnál az igénybevevők körében az önkéntes jelentkezések száma megnőtt. (59 szülő és 19 gyermek) Az adat összefüggésben áll az ellátott problématípusok évek óta változatlan arányaival, mivel a legtöbb megkeresés tanulási, magatartási, gyermeknevelési problémák miatt történik. A gyermekjóléti szolgálat szakmai profilja is ennek a növekvő szükségletnek megfelelően alakul, a korosztályos munkacsoportokban a jelzőrendszeri tagokkal végzett közös munka és az iskolai szociális munka térnyerése eredményeként.

3. 2. Gyermekek napközbeni ellátása 3. 2.1. Házi gyermekfelügyelet

A szolgáltatást 2005-ben: 4 család 6 gyermeke 2006-ban: 7 család 13 gyermeke

2007. év első féléve: 9 család 16 gyermeke A 2006. évben a Gyermekjóléti Csoporttól a szolgáltatás átkerült a Családsegítő Csoport égisze alá, ennek szakmai indoka, hogy a szolgáltatást igénybe vevők között nagyobb számban vannak az utóbbi szakmai csoport ellátottjai, akik tartanak attól, hogy esetlegesen bekerülhetnek a gyermekvédelem hatósági rendszerébe is. 2007. év első félévének tapasztalatai szerint a kerületben egyre nagyobb szükség van erre a szolgáltatásra. A gyermekfelügyeletet igénybe vevők többsége egyedül neveli gyermekét, akik a munka mellett nem tudják időben elhozni az óvodából, iskolából gyermekeiket, három családnál ikrek mellé kérik a segítséget.

3. 2. 2. Családi Napközi

2006-ban 1 családi napközi („Picoti” Családi Napközi) kapott működési engedélyt, amely a 20 hetestől- 14 éves korú gyermekek napközbeni ellátását végzi, kis létszámban, családi környezetben. Főként a két év körüli korosztály napközbeni elhelyezésére van igény, mert a bölcsődében nincs elég férőhely, vagy magasak a csoportlétszámok.

3. 2.3. Bölcsőde 63

Év 0-3 évesesek száma

Bölcsődék száma

férőhelyek száma

1949 4957 4 1661960 3840 10 5671970 3520 11 4571980 2225 17 9121990 2154 13 7472000 1757 6 2792001 1810 8 3602002 1909 8 3602003 2006 8 3702004 2039 8 3702005 2108 8 3702006 2200 10 420

2007. első félév 10 420

Önkormányzati Bölcsődék64

Intézmény Férőhely

1. Varsányi Irén u. 32. Bölcsőde 40 fő2. Hidegkúti út 31. Bölcsőde 80 fő3. Pasaréti út 41. Módszertani Bölcsőde 70 fő

63 Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Művelődési Iroda64 u.a. mint az előző forrás

4. Törökvész út 18/b Bölcsőde 60 főÖsszesen: 4 bölcsőde 250 fő

Tavaly összesen 119 fő, jelenleg a bölcsődei felvételre 169 fő a várakozók száma. 2004 óta 2 bölcsődével és 50 férőhellyel több áll a 0-3 éves gyermekek rendelkezésére, de az igényeket még így sem tudja kielégíteni, 2006-ban a 250 önkormányzati bölcsődei férőhelyre 319 gyermek járt. A kevés bölcsődei férőhely oka nem elsősorban a születési számok emelkedésében keresendő, hanem többek között oka lehet az a törvényi rendelkezés, amely szerint az édesanyák a GYES mellett is dolgozhatnak, illetve oka lehet esetlegesen, hogy azon családok egy része, akik eddig magánbölcsődébe járattak gyermeküket – szakmai, anyagi vagy egyéb okok miatt- most az önkormányzat által fenntartott intézményekbe szeretnék beíratni gyermeküket. 2007. októberében a Képviselő-testület elfogadta, hogy a Marczibányi Téri Művelődési Központ telephelyeként működő Budagyöngye Közösségi Ház átalakításával egy új 80 férőhelyes bölcsődét alakít ki. (s további intézkedéseken is gondolkodni kell a gyermek létszám miatt)

3. 3. Családok és gyermekek átmeneti ellátása

A gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó gyermekek átmeneti gondozása szolgáltatást kerületünk ellátási szerződések útján biztosítja. A MOMO Gyermekvédő Alapítványnál, a Jó Pásztor Nővérek Rendje Anyaotthonban és a SUPPORT Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvány által működtetett Családok Átmeneti Otthonában rendelkezik az önkormányzat igénybe vehető férőhelyekkel. A szolgáltatás igénybe vételének kezdeményezése a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Csoportján keresztül, illetve a csoport kezdeményezésére valósul meg.Az átmeneti gondozást igénybe vevő családok illetve gyermekek száma évről-évre emelkedik, az okok között szerepelhet a családi kapcsolati problémák, működési zavarok, másrészt adódik az anyagi (lakás, megélhetési) gondokból és annak következményeként kialakult otthontalanságból.

A MOMO Gyermekvédő Alapítványba a következő problémák miatt kerültek be gyermekek:

2005 2006 2007

Lakhatási probléma miatt: 3 fő 2 fő 4 fő

Szülői felügyelet hiánya miatt: 1 fő 5 fő 1 fő

Családi konfliktus miatt: - 2 fő 1 fő

Eredmények: a 4 gyermekek haza került átmeneti nevelésbe vétel 4 gyermek

haza került 2 gyermek

jelenleg ott van

A Gyermekjóléti Szolgálaton kívül kapcsolatban áll az Alapítvány az iskolák gyermekvédelmi felelőseivel is. Az intézmény tapasztalata szerint a szülők rosszul informáltsága, érdektelensége miatt a gyermekek sok olyan ellátást nem kapnak meg, amire egyébként jogosultak lennének. (ingyenes étkezés, ingyenes tankönyvek), több ízben a gyermek alapvető iratai hiányoztak, ami megnehezítette egy-egy szociális ellátáshoz való hozzájutást.Az önkormányzat a megnövekedett igények miatt 2007-ben a Support Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvánnyal kötött ellátási szerződését egy család teljes körű ellátásának biztosításáról három család ellátására módosította.

3. 3. 1. Helyettes szülői szolgáltatás

A Fehér Kereszt Baráti Kör Kiemelten Közhasznú Egyesülettel kötött ellátási szerződés keretében biztosítja 2006. decembere óta az önkormányzat a 0-3 éves gyermekek átmeneti ellátását. A szolgáltatást 49 főből álló helyettes szülői hálózat végzi, két második kerületi család is elvégezte a helyettes szülői tanfolyamot.Jelenleg nincs kerületi ellátott a helyettes szülői szolgáltatásban.

A kerületünkben továbbra is nyolc fővárosi fenntartású gyermekotthon működik, ezért az átmeneti nevelésbe vett gyermekek száma magas, a gyermekotthonba beutaltak állandó kerületi lakosként szerepelnek a nyilvántartásokban. (zömmel nem a kerületből utalta be a hatóság a gyermekeket)

Intézmény neve 2005. 2006. 2007.első féléve

Support H.S.és Sz.A.

Családok száma

2(2 gyermek)

5(7

gyermek)

6(11

gyermek)Jó Pásztor

Nővérek RendjeCsaládok

száma1(3

gyermek)

2(3

gyermek)

3(3 gyermek)

MOMO Gyermekvédő Alapítvány

Gyerekek száma

4 7 6

Nagy gondot jelent a súlyos személyiségfejlődési illetve beilleszkedési zavarokkal küzdő, továbbá a droggal és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek számának növekedése, mert kevés az ellátásuknak megfelelő gyermekotthon. Az átmeneti nevelésbe vett állandó lakcímmel rendelkező gyermekek az otthonokban válnak nagykorúvá, e probléma a kerület ellátórendszerében fog megjelenni. A feladat szakma - és ágazatok közi összefogást igényel, amelyre jó példa lehet, hogy a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum állandó tagja a Béke Gyermekotthon pszichológusa, aki egyben a többi gyermekotthont is képviseli a fórumon.

A kerületben működő Gyermekért Munkacsoport kezdeményezésére a képviselő-testület megalapította a Gyermekekért Díjat, mely minden évben Szent Miklós napján kerül átadásra. Első alkalommal 2005-ben került kiosztásra a 200 000 Ft összegű pénzjutalommal járó kitüntetés.

Összegzés:

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat átalakult a törvényi előírásoknak megfelelően Családsegítő és Gyermekjóléti Központtá

A 0-3 éves gyermekek átmeneti ellátása a helyettes szülői szolgáltatással megoldódott

A családok átmeneti otthonában az igényeknek megfelelően módosult az ellátási szerződés

A bölcsődei férőhelyek száma nem elégséges

Gyermekekért díj magalapítása

V. A szociális ellátórendszer áttekintése az Szt. alapján

Az ellátási kötelezettsége az Önkormányzatnak részben pénzbeli illetve természetben nyújtható szociális ellátások, részben pedig a szociális szolgáltatások biztosítását jelenti. Az ellátások egy része kötelezően biztosítandó, más részét az önkormányzat szabadon felvállalhatja saját költségvetése terhére.

4. 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások

Az ellátások járhatnak rendszeres és eseti jelleggel. Kiemelt szerephez jut a más anyagi forrással nem rendelkező időskorúak támogatása (időskorúak járadéka) a lakhatási költségek mérséklése (lakásfenntartási támogatás, a váratlan krízishelyzetek enyhítése (temetési, átmeneti segély), a gyógyszer költségek mérséklése (közgyógyellátási igazolvány) valamint a gyermeket nevelő szülők támogatása. (rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás illetve rendszeres nevelési segély – e támogatási formákat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. illetve a helyi rendelet szabályozza.)

A segélyezéssel kapcsolatos teendőket a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda (továbbiakban: Iroda) látja el.

Ügyirat forgalomi statisztika a főszámos és alszámos iktatások alapján 2005 -2007. VI.30-ig

Év Összesen (db)65

2005 11 487 2006 12 0072007.VI.30. 9 853

A Gyermekvédelmi Csoport iktatott iratai közül a legtöbb irat továbbra is az ügygondnok kirendelések számából adódik, a Szociálpolitikai Csoportnál a közgyógyellátási igazolványok megállapításának száma magas. Segélytípus 66 2005.

év2006.

év2007.

év megnevezése I-XII. hó esetszá

mátlag I-XII. hó esetszá

mátlag I-VI.hó esetszá

mátlag

(Ft) (fő) Ft/fő (Ft) (fő) Ft/fő (Ft) (fő) Ft/főIdőskorúak járadéka

1 842 016 90 20 467

2 631 032 111 23 703

1 730 915 67 25 835

Rendszeres nevelési segély

15 149 769

2 100 7 214

14 606 103

1 755 8 323

7 053 485 607 11 620

Rendszeres szociális segély

13 790 232

797 17 303

13 654 011

753 18 133

9 693 343 383 25 309

Menekültek létfenntartási tám.

351 400 27 13 015

Ápolási díj 37 990 562

2 067 18 380

50 964 000

1 778 28 664

28 870 490

851 33 925

Ápolási díj (alanyi)

16 905 803

690 24 501

20 143 000

737 27 331

11 374 311

387 29 391

Lakásfennt. tám.(helyi rend.)

6 122 011 734 8 341

20 512 944

2 405 8 529

14 880 746

1 759 8 460

Normatív 1 599 005 340 4 3 964 812 829 4 2 442 240 494 4 65 Szociális és Gyermekvédelmi Iroda iktatásai66 Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Gazdasági Csoport

lakásfennt.tám 703 783 944Adósságkezelési támogatás

2 469 798 93 26 557

3 643 171 264 13 800

1 383 242 73 18 949

Adósságkez.lakásfennt. tám

366 600 85 4 313

800 000 194 4 124

247 500 76 3 257

Rendsz.gyermekvéd.tám.

33 401 885

5 621 5 942

6 257 603 1 114 5 617

Átmeneti segély

48 164 630

5 293 9 100

40 798 636

3 740 10 909

13 072 152

1087 12 026

Rendkívüli gyermekvéd. tám.

1 791 000 121 14 802

3 015 000 139 21 691

1 772 830 76 23 327

Temetési segély 2 995 000 117 25 598

3 405 000 123 27 683

2 310 461 50 46 209

Köztemetés 1 230 189 38 32 373

3 400 050 58 58 622

1 642 192 19 86 431

Közgyógyellátás

23 843 925

1 293 18 441

18 379 315

879 20 909

17 588 410

456 38 571

Mozgássérültek közl. tám.

1 655 000 169 9 793

1 200 500 126 9 528

899 500 97 9 273

TB járulék (ápolási díj)

6 838 301 2 067 3 308

9 173 000 1 778 5 159

5 931 844 851 6 970

TB járulék (ápolási díj alanyi)

3 043 044 690 4 410

3 626 000 737 4 920

2 334 756 387 6 033

Kamatmentes szoc. kölcs.

246 500 2 123 250

100 000 1 100 000

129 000 1 129 000

Helyi támogatás

9 780 000 15 652 000

8 200 000 12 683 333

4 200 000 5 840 000

Helyi kölcsön 40 220 000

22 1 828 182

33 090 000

20 1 654 500

6 000 000 3 2 000 000

Pénzbeli kárpótlás

48 360 55 879 43 860 51 860 21 800 24 908

Egyszeri gyermekvéd.tám.

2 010 580 370 5 434

3 385 000 677 5 000

Szociálpolitikai Keret

6 000 000 5 000 000

Vizitdíj 4 200 2 2 100

Összesen 277 855 610

269 993 037

133 583 417

Segélytípus67 2005. év

2007. év

Változás

megnevezése I-VI.hó esetszám

átlag I-VI.hó esetszám

átlag I-VI.hó

esetszám

átlag

(Ft) (fő) Ft/fő (Ft) (fő) Ft/fő % % %Időskorúak

járadéka 839 946 43 19 534 1 730 915 67 25 835 206,1 155,8132,

3Rendszeres

nevelési segély 7 850 500 1 078 7 282 7 053 485 607 11 620 89,8 56,3159,

6Rendszeres

szociális segély 6 727 432 396 16 988 9 693 343 383 25 309 144,1 96,7149,

0Menekültek létfenntartási

tám. 208 12 17 0,0 0,0 0,0Ápolási díj 19 439

291 1 048 18 54928 870

490 851 33 925 148,5 81,2182,

9Ápolási díj

(alanyi) 8 215 567 340 24 16311 374

311 387 29 391 138,4 113,8121,

6Lakásfennt. tám.(helyi

rend.) 2 609 100 328 7 95514 880

746 1 759 8 460 570,3 536,3106,

4Normatív

lakásfennt.tám 608 864 131 4 648 2 442 240 494 4 944 401,1 377,1106,

4Adósságkezelés

i támogatás 1 252 179 31 40 393 1 383 242 73 18 949 110,5 235,5 46,9Adósságkez.lak

ásfennt. tám 116 800 29 4 028 247 500 76 3 257 211,9 262,1 80,9Rendsz.gyerme

kvéd.tám.16 273

917 2 999 5 426 0,0 0,0 0,0Átmeneti

segély15 810

991 1 782 8 87313 072

152 1087 12 026 82,7 61,0135,

5Rendkívüli

gyermekvéd. tám. 701 000 46 15 239 1 772 830 76 23 327 252,9 165,2

153,1

Temetési segély1 770 000 69 25 652 2 310 461 50 46 209 130,5 72,5

180,1

Köztemetés1 037 939 17 61 055 1 642 192 19 86 431 158,2 111,8

141,6

67 Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Gazdasági Csoport

Közgyógyellátás

12 800 775 691 18 525

17 588 410 456 38 571 137,4 66,0

208,2

Mozgássérültek közl. tám. 1 623 500 167 9 722 899 500 97 9 273 55,4 58,1 95,4TB járulék (ápolási díj) 3 495 003 1 048 3 335 5 931 844 851 6 970 169,7 81,2

209,0

TB járulék (ápolási díj

alanyi) 1 487 330 340 4 375 2 334 756 387 6 033 157,0 113,8137,

9Kamatmentes szoc. kölcs. 246 500 2

123 250 129 000 1

129 000 52,3 50,0

104,7

Helyi támogatás 4 200 000 5

840 000

Helyi kölcsön6 000 000 3

2 000 000

Pénzbeli kárpótlás 24 180 25 967 21 800 24 908 90,2 96,0 93,9Egyszeri

gyermekvéd.tám. 1 831 258 337 5 434 0,0 0,0 0,0

Szociálpolitikai Keret

Vizitdíj 4 200 2 2 100Összesen 104 762

280133 583

417 127,5

Az egyes pénzbeli és természetbeni támogatások számának csökkenésének oka lehet az a jogszabályi változás, miszerint az állandó lakcím szerinti jogosultságot felváltotta a tényleges életvitelszerű tartózkodási címen való segélyezés. Egyes ügyfelek, akik már nem a kerületben laktak, de az esetlegesen kedvezőbb II. kerületi segélyezési rendszer miatt megtartották az állandó lakcímüket a törvénymódosítás után kikerültek az ellátotti körből. Csökkent a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásának száma, mert aki fogyatékossági támogatásban részesül, az nem részesülhet az előző támogatási formában, s az utóbbi támogatás magasabb összege miatt többnyire ezt választják a jogosultak. A helyi rendelet szerint adható rendszeres nevelési segélyben részesülők száma azért csökkent, mert a segély jövedelemhatára (az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át nem haladhatja meg), s a jövedelmek csökkenése miatt az ellátottak egy része átkerült a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (nem pénzbeli támogatás, csak évente kétszer járul hozzá a törvény által megszabott összeg) támogatási formába. (itt a jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 130%-a.) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatások számának emelkedésének oka lehet, hogy azok a kérelmezők, akik az előző két gyermekvédelmi támogatásba a jövedelmi

viszonyaik miatt nem részesülhetnek, ezt a támogatási fajtát még igényelhetik. (nyugdíjminimum kétszerese a jövedelem felső határa).A lakásfenntartási támogatások száma emelkedett, (jövedelemhatár a nyugdíjminimum két és félszerese), míg az átmeneti segélyt kérők száma csökkent (jövedelemhatár a nyudíjminimum kétszerese). A két támogatási forma együtt nem adható, valamint a lakásfenntartási támogatás igénybevételének eljárási rendelkezései is egyszerűbbek. A közgyógyellátási igazolványok számainak alakulása csak a következő években mérhető igazán, mert a helyi rendelet 2007. évi módosításával a méltányossági alapon adható közgyógyellátási igazolványok jogosultsági határa az öregségi nyugdíj minimum 3,5 szeresének felső határáról 3 szoros mértékre csökkent ugyan, de ezzel egyidejűleg a havi gyógyszerköltség alsó határa a 6783Ft/hó összegről 5426 Ft/hó keretösszegre csökkent, így kevesebb igazolt gyógyszerköltség mellett is megállapítható az ellátás. A jogszabályi változásokon kívül bizonyos segély fajták számának emelkedése figyelhető meg: nő az időskorúak járadékában részesülők száma – azok az ügyfelek, akik „háztartásbeliekként” otthon voltak, s nem részesülnek saját vagy hozzátartozójuk révén más jövedelemben most érték el a nyugdíj korhatárt. Az ápolási díjat igénylők száma minden évben magas (2007-ben 221 fő), ez egyrészt adódik az időskorúak számából, másrészt abból, hogy sok családban van olyan hozzátartozó, aki nem rendelkezik munkahellyel, ezért számukra létfenntartási kérdéssé válik ezen ellátási forma, továbbá az ápolási díj nyugdíjszerző időnek is számít. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a 2007. évben jelentősen megugrott, mivel az egészségbiztosítási szabályok változása következtében egyre többen igyekeznek olyan ellátást igénybe venni, amely társadalombiztosítási jogviszonyt eredményez. (Míg 2004-ben a regisztrált munkanélküliek 7,5 %-a részesült rendszeres szociális segélyben, addig 2007. év első félévében ez az arányszám már 13 %-ra emelkedett.)

Az Irodához érkező ügyfelek többsége általában csak egy-egy kéréssel (pénzbeli-természetbeni támogatás, személyes gondoskodás, igazolás, gyermekvédelmi kérdéssel, stb.) fordul az ügyintézőhöz, de a beszélgetések alkalmával kiderül, hogy a legtöbb ellátást kérőnek illetve családjának nemcsak az Iroda által adható támogatásra lenne szüksége. Az ügyfelet a komplex, egymással összefüggő problémahalmazában kell segíteni eligazodni és a megfelelő helyre, a speciális problémájához kötődően, a speciális szolgáltatást biztosító intézményhez kell irányítani. Természetesen a rászorulónak a felajánlott szolgáltatás igénybe vétele illetve a megfelelő intézménybe való irányítása az önkéntesség alapján működik, kivéve a gyermekvédelem, ahol az ügyfeleknek bizonyos esetekben kötelezettség is előírható, illetve egyes pénzbeli ellátások igénybe vételénél (pl.: aktív korúak szociális segélyezésénél) a jogszabály előír más intézménnyel való együttműködési kötelezettséget is.) Az Iroda a 2007. évi minőségcéljának megfelelően rendelkezik egy olyan adtabázissal (a kerületi, illetve a fővárosi szociális szolgáltatást nyújtó intézmények illetve elérhető szolgáltatások aktuális tájékoztató anyaga) amely minden ügyintéző rendelkezésére áll, ha az ügyfél olyan szolgáltatást, intézményt keres, amely nem tartozik az Iroda kompetenciájába, abban az esetben is szakszerű, pontos információkhoz juthasson az igénylő. Összegzés:

A kötelező és önként vállalt feladatok biztosítása folyamatos és jogszerű

Nő a társadalmi biztosítási ellátást is nyújtó támogatások száma

Hatósági munka minőségbiztosítása

4. 2. A Szociális alapszolgáltatások rendszere

4. 2. 1. Jogforrás változások 2003-2007 között

A szociális ellátórendszerre jelenleg egyre nagyobb terhet ró az idősek - aktuális egészségi állapotukból adódó - szükségleteire reagáló ellátások kiépítése, a változó igények szerinti rugalmas átalakítása, vagy további működtetése is.A szociális és az egészségügyi problémák a szociálpolitika területén is együtt jelenik meg, ami egy komplex rendszerszemléletet feltételez, melynek eredménye a szolgáltatásokat igénybe vevők több szálon futó gondozása.A szociális alapszolgáltatás rendszerét az Szt. szabályozza. A törvény a szociális szolgáltatások területén elsősorban az önkormányzatok ellátási felelősségét teszi hangsúlyosabbá. A két legalapvetőbb - az élethez és az emberi méltósághoz való jogot is érintő - alapszolgáltatás, az étkeztetés és a házi segítségnyújtás esetén a törvény megteremti az önkormányzat háttérfelelősségét abban az esetben, ha az önkormányzat maga nem tudja e két szolgáltatás bármelyikét a rászoruló számára nyújtani.

4. 2. 2. Legfőbb jogforrás változások a szociális alapellátások terén 2007. január 1-től

A törvénymódosítás a szociális szolgáltatások tekintetében meghatározza a szociális rászorultság fogalmát

A házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente vizsgálni kell.

Az Szt. bővítette a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében ellátandó feladatokat.

Az Szt. szerinti szolgáltatásoknál a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg (házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás)

Hatályon kívül helyezte a szociális információs szolgáltatásra vonatkozó valamennyi

jogszabályi rendelkezést. A működési engedélyezésre vonatkozó szabályozást a törvényből hatályon

kívül helyezték (az Szt. helyett külön jogszabályok rendelkeznek az engedélyezési eljárásokról )

Az Szt. szerinti szociális alapszolgáltatások

a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,

b) a szociális információs szolgáltatás (2007.01.01-től a 2006. évi CXVII. Tv hatályon kívül helyezte)c) az étkeztetés,d) a házi segítségnyújtás,e) a családsegítés,f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,g) a közösségi ellátások, (pszichiátriai betegek gondozása, szenvedélybetegek

közösségi gondozása),h) a támogató szolgáltatás,i) az utcai szociális munka,j) a nappali ellátás (idős, fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg hajléktalan).

A kötelezett önkormányzatoknak a hiányzó alapszolgáltatási formák biztosítását legkésőbb 2007. december 31-ig kell megszervezniük.Az ellátási formák működési feltételeinek vonatkozásábana./ a személyi és szakképzettségi feltételek biztosításáról legkésőbb 2007. december 31-ig,b./ a tárgyi feltételek biztosításáról legkésőbb 2008. december 31-ig kell gondoskodniuk.

4. 3. Családsegítés

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.Az Szt. 2005. évi módosítása arra irányult, hogy a családsegítés hatékonysága növekedjék.A módosítás a családsegítő szolgáltatás által működtetett jelzőrendszer szabályainak konkretizálásával, valamint a személyes felkeresési kötelezettség hangsúlyossá tételével a szolgáltatás aktivitásának irányába hat.

Családsegítő szakmai csoport mutatói

Év Kliensek száma

Csoportok száma

Forgalom Tevékenységi körök

2005 850 8 4.270 Adósságkezelés, elhelyezkedési esélyjavítás, házi gyermekfelügyelet, ifjúsági tanácsadás, közösségi szociális munka, rehabilitáció,

szociális információs szolgáltatás, veszteség-gyászfeldolgozás, Szükségletfelmérés, jelzőrendszeri tevékenység,

2006 588 20 5.338

2007.I.félév 516 5 3383

Létszámváltozás összehasonlítása a 2004. év adataival (Családsegítő és Gyermekjóléti Központ)2004. évben az intézmény dolgozóinak létszáma: 21 fő2007.I. félévében évben az intézmény dolgozóinak létszáma: 25 fő2006. évben megszűnt az Áldozatvédelmi csoport.

Intézményi statisztika68

Év Évesforgalom

Gondozott esetekszáma

Átlag gondozott

esetszám/hó

2005 4.270 588 972006 5338 678 147

2007. I. félév

3383 516 69

A vizsgált években a Családsegítő Szolgálatnál forgalomnövekedés tapasztalható, melynek oka, a csoport létszámnövekedése mellett:

Házi Gyermekfelügyelet iránti igény jelentős megnövekedése Rövid időhatáros szerződések kötése az ellátást igénylőkkel Csoportok iránti igény és látogatottságuk változatlan

Önkéntesek foglalkoztatása

A 2005. év során kísérleti jelleggel indított az intézmény programokat önkéntesek bevonásával. Az eltelt 2 évben bebizonyosodott, hogy az önkéntesek bevonása sikeres volt, továbbra is népszerű, jól működő csoportfoglalkozásokat vezetnek. Valamennyi csoport kettős vezetéssel (önkéntes-szociális munkás) irányításával működik:

Internet kortalanul számítógépes szakember Nyelvi klubok anyanyelvi csoportvezetők (egyidejűleg 3 fő) „Ami a zárójelentésből kimaradt…” háziorvos csoportvezető Ezen kívül: Költöztetés

68 Budapest Főváros II. Kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

Apró ház körüli karbantartási munkák végzése kliensek otthonában

A második félévtől tervezi az intézmény az önkéntesek foglalkoztatásának bővítését – melyre az engedélyt már korábban megkapta a Parkoló Pálya ifjúsági programban.

LakásprogramA Családsegítő csoport évek óta a vele együttműködő családok számára támogató nyilatkozatot ad szociális bérlakás pályázatukhoz. 2006. évben a tevékenység kibővítésre került. A szociális munkás feladata 2007. év végétől, hogy szervezze, koordinálja a programot, együttműködve a szakemberekkel, és az érintett családokkal, elősegítve a kerületi lakás mobilitást.

DiszpécserszolgálatA „diszpécser szolgálat” létrehozásával elkerülhetővé válik a párhuzamos esetvezetés. A csoport munkájával, irányításával, közvetítésével megvalósul a komplex családgondozás, és az egyén (család, csoport) számára valamennyi szolgáltatás biztonsággal használhatóvá válik (a kompetencia határok pontos meghatározásával). Bevezetését az új helyre költözést követően van lehetőség.

Adósságkezelési szolgáltatásAz adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás.2004-ben e szolgáltatás még a kerület önként vállalt szolgáltatása volt, de 2006. január 1-jétől valamennyi települési önkormányzat kötelező feladatává vált, ahol 40 000 főt meghaladó az állandó lakosság. A szolgáltatás előkészítését valamint az adósságkezelési tanácsadást a helyi rendelet szerint az intézmény végzi, a szolgáltatás hatósági kötelezettségeit a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda látja el. 2005. évtől megnőtt e támogatás iránti igény, ennek okai elsősorban nem az adósságállomány megnövekedésében keresendő, hanem a kezelésükre rendelkezésre álló lehetőségekben, együttműködésekben, és kezdeményezésekben. Az Szt. módosítása lehetővé tette a helyi jelzőrendszer működtetésének kialakítását, annak érdekében, hogy a veszélyeztetett lakosság ne halmozhasson fel kezelhetetlen mértékű adósságot. A kerületi jelzőrendszer tagjai: az Önkormányzat Jegyzője, a Polgármesteri Kabinet, a Vagyon és Lakásgazdálkodási Iroda, a Szociális és Gyermekvédelmi Irodájának képviselője, a BUDÉP Kft. ügyintézője, illetve a végrehajtást intéző jogi képviselője. A kidolgozott megállapodás szerint a BUDÉP Kft. minden hónapban a jegyzői titkárságon keresztül megküldi a Családsegítő Csoportnak a hátralékkal rendelkezők listáját, mely alapján az érintettekkel felvéve a kapcsolatot megkezdhető az adósságkezelés)Az érintett lakosság egy része nem számol azzal, hogy a lakhatás, fűtés és világítás költségeit nem fizetve elveszíthetik otthonukat.Cél, hogy a lakhatás, a fűtés, világítás valamennyi család számára megőrizendő szolgáltatás legyen.

Adósságcsökkentési támogatást a 2005. év során 30 család nyert el, összesen 3 millió 652 ezer forint értékben. Jelentősen megnövekedett ez az összeg az előző évihez képest, 2004-ben az önerő 539.259 forint volt.2006-ban adósságcsökkentési támogatást az év során 26 család nyerte el, összesen 3 millió 320 ezer forint értékben, az ELMÜ-nek a Hálózat Alapítvány által támogatott kintlévőségei 7 és fél millió forinttal csökkentették a családok hátralékát. 2007. első félévében a rendelkezésre álló támogatási formákat igénybe véve, és a családok önerejét mozgósítva 1. 565. 240 forint hátralékot számolódott fel. Adósságcsökkentési támogatást az év során 8 család nyert el, összesen 835.124 forint értékben.

Hátralékok közműfajták szerint 2005.

7% 6%

4%

19%

11%24%

23%

5%1%

VízCsatornaSzemétFűtésGázKözösköltségLakbérTávhőVillany

69

69 Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

Hátralékok közműfajták szerint 2006.

Hátralék közműfajták szerint

1444353

537552

468809

147055

2163611

2156206

7485471546088

7550499

Víz

Csatorna

Szemét

Fűtés

Gáz

Közösköltség

Lakbér

Távhő

Villany

70

Adósságcsökkentési támogatások és önrészek

3320471

1145018 Adósságcsökkentésitámogatás (26család)

Önrész (26 család)

71

70 Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Központ7127 Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

2007. év 1. félévi támogatások

Adósságcsökkentési támogatások

935 124 Ft

530 116 Ft

adósságcsökkentési támogatás (8 család) önrész (8 család) 72

2007. év első félévében megfigyelhető, hogy a tavalyihoz képest kevesebb család jutott el a kérelem beadásához, ez részben az együttműködés megszakadásával magyarázható, részben sokan nem rendelkeznek bevétellel, ezért nem tudják vállalni a feltételek teljesítését. Az időközben megváltozott helyi rendeletnek következtében többen szorultak ki a lakásnagyság miatt az adósságcsökkentési támogatásból, ezért esetükben pályázati úton a Hálózat Alapítvány támogatása érhető el. Az adósságkezelésbe bevont családok jövedelem típusát megvizsgálva megállapítható, hogy mindegyik vizsgált évben az aktív munkabérből élők kb. 80 % -ban, a nyugdíjasok és rokkantnyugdíjasok 15%-ban, az álláskeresésési járadékban illetve rendszeres segélyben részesülők 5%-ban vesznek részt a programban. Az adósságkezelési szolgáltatás célcsoportja elsősorban az aktív kereső, átmenetileg krízisben lévő család. Ők azok, kik a krízishelyzet rendezését követően tudják vállalni az aktuális számlák fizetése mellet az önrész kifizetését is. Az adósságkezelésbe csak az aktuális számlát, valamint az önrészt fizetni képes családok vonhatók be.Az adósságkezelés következtében több ízben megszűnt a kilakoltatási szándék, a szolgáltatásból történő kizárás.

Előrefizetős villanyóra programA Családsegítő és Gyermekjóléti Központ által elnyert pályázatban 31 kerületi családnál szereltek fel ún. előrefizetős mérőket 2006-ban. Előfeltételezés volt, hogy a program segítségével elkerülhető lesz a villanydíj-hátralékok felhalmozása, elkerülhető a szolgáltató által kivetett visszakapcsolási díj, illetve az egyes háztartásokat veszélyeztető új mérőhely kiépítési

7228 Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

kötelezettség és a vele járó költség. A háztartások szem előtt tartották az elektromos fogyasztók működtetésének időtartamát, így fogyasztásuk csökkent az előző évihez képest. A készülékek használata nem jelentett problémát egyetlen esetben sem, az időpontok betartásával is csak kevesen nem tudtak megbirkózni.

A projekt összességében igazolta előfeltételezéseket, a kódhoz jutást viszont a családok bonyolultnak és időigényesnek találták, ezt mutatja a több mint 50%-os lemorzsolódás is.Nem várt előnyt jelentett a programban résztvevő családok számára az áremelések utáni késleltetett reagálás, kódjaik hosszabb ideig voltak értékállók.A programban 31 család vett részt, közülük 15-en nem kívánják előrefizetős mérőjüket megtartani, 16-an pedig továbbra is használni kívánják önálló feltöltéssel.

ELMÜ- Hálózat Alapítvány jóváírási akció2006. őszén az ELMŰ lehetőséget biztosított a szociálisan rászoruló családoknak az áramhátralék jóváírására. A családok egyenlegét megvizsgálva kiderült, hogy a családok újabb hátralékokat képeztek, mellyel nem keresték meg a Családsegítő Csoportot. 164 család részesült jóváírásban 7. 550. 499,- Ft összegben, valamint 103 család egyenként 20.000 Ft értékű többlet áramban. Ezek az összegek 2007. januárjában és februárjában kerültek jóváírásra, ezért áramdíj hátralékos család jelenleg alig van a kerületben.

Elhelyezkedési esélyjavításAz Szt. 2005. évi módosításával változott a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatos szabályozás is. Ennek elsődleges célja a tartósan munkanélküliek gazdasági aktivitásának növelése egy személyre szóló beilleszkedési program keretében. A 2005. október 1-jétől hatályos helyi rendelet szerint az aktív korú nem foglalkoztatottak egyik segélyezési feltétele a kötelező együttműködés lett. 2005 végéig 21 fő vette fel az intézménnyel a kapcsolatot. A szolgáltatásokat önkéntesen vehetők igénybe, illetve a rendszeres szociális segélyhez kapcsolódóan jogszabály írja elő. A szolgáltatás célja az elhelyezkedési esélyek javítása, a segélyezett létformából való kikerülés elősegítése, a munkanélküliség negatív pszichés hatásainak csökkentése, valamint az, hogy a tartós munkanélküli ügyfeleket visszavezesse a nyílt munkaerőpiacra. A munkanélküliek, álláskeresők közül az alábbi csoportokra koncentrál a szolgáltatás

1. aktív korú nem foglalkoztatottak2. tartósan állás nélkül lévők, alkalmi munkából élők3. 40 év felettiek, akik koruk miatt diszkriminációt szenvednek el4. alacsony vagy elavult iskolai végzettségűek, akik nehezen találnak olyan

munkaterületet, amely fogadja őket5. kisgyermekes anyák, akik a gyermekek miatt korlátozott időben, korlátozott

lehetőségekkel tudnak állást elvállalni, illetve GYES-ről visszatérve nehezen találnak munkát.

6. egészségi problémákkal rendelkezők, ellátatlanok, illetve megváltozott munkaképességűek, akiknek egészségi állapotuk miatt korlátozottak a lehetőségeik a vállalható munka tekintetében is

7. roma álláskeresők, akik az etnikai hovatartozásuk miatt diszkriminációval szembesülnek

8. pályakezdő munkanélküliek

A szolgáltatást a kötelezetteken kívül önkéntes álláskeresők is igénybe veszik. A 2006-os évben 24 fő, 2007. első félévében 20 fő kereste fel az intézményt önkéntesen és kért segítséget.Az önkéntes álláskeresők általában ismerősök vagy pedig társintézmények ajánlásával kerültek szolgálatunkhoz, a többség olyan álláskereső, akik vagy álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben részesülnek még, azonban nincsenek megelégedve a munkaügyi központ szolgáltatásaival, vagy egyáltalán nem részesülnek semmiféle járadékban vagy segélyezési formában; esetleg még GYES-en lévők, akik a GYES lejárta előtt szeretnének már munkát találni.

Együttműködésre kötelezett álláskeresők

Az Iroda által határozattal együttműködésre kötelezettek száma: 2006-ban: 62 fő, 2007. első félévében 73 fő.

Mind a 2006. mind a 2007. évben működik az elhelyezkedési esélyt javító csoport foglalkozások illetve a teaház.A teaház célja, hogy az álláskeresők szervezett keretek közt, egymást is segítve illetve szakember irányításával és kontrolljával használják az intézmény által felkínált infrastrukturális lehetőségeket.A teaházban megjelentek többsége a vezetékes és mobil telefon használatát, valamint az Internet hozzáférést veszi igénybe, népszerű a foglalkoztatási hivataltól érkező „üres álláshelyek listája”, mely 2 hetente érkezik meg e-mailen, emellett keresik a hirdetési újságokat is. Főleg a diplomások körében népszerű az Internet. A diplomás álláskeresők a különféle álláskeresési honlapokon (Jobpark, Jobpilot), valamint a végzettségüknek megfelelő cégek honlapján keresik a potenciális munkalehetőséget. Az álláslehetőségek felkutatása mellett az önéletrajzok e-mailben történő elküldésére használják az Internet hozzáférést. (a középgenerációs vagy idősebb diplomások sokszor nem merik bevallani, hogy nem tudnak eligazodni az internet világban)

Családi összetétel: 2006. 2007. I. féléve73

Egyedülálló: 53 fő 42 fő házas/élettárs gyerek nélkül: 9 fő 4 fő házas gyermekkel: 10 fő 15 fő gyermekét egyedül nevelő: 14 fő 8 fő

Lakáskörülmények: 74

2006. 2007. I. féléve saját lakás: 60 fő 51 fő

bérlakás: 26 fő 22 fő

73 Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Központ74 Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Központ

A lakhatási körülmények viszonylag jónak mondható, bár a lakás fenntartása, a rezsi költségek gondot jelentenek, ezért gyakran kerül sor adósságkezelési tanácsadásra is. A nemek arányában egyelőre több a nő, de folyamatosan emelkedik a családfenntartó férfiak száma is, akik hosszabb-rövidebb időre kikerülnek a munkaerőpiacról. ( erre a családgongozás szempontjából érdemes stratégiát kidolgozni.) A kisgyermekes édesanyáknak továbbra is kevés a 4-6 órás álláslehetőség, ekkor segítség lehet a házi gyermek felügyeleti szolgáltatás. A Családsegítő Csoportnál megfordultak átlagosan (kötelezettek és önkéntesek) 2006-ban 28%-a munkát talált, 1%-a átképzésben vesz részt a munkaügyi központ révén, 5%-uk számára együttműködés hiánya miatt a szociális segély folyósítása megszűnt, 66%-uk pedig jelenleg is együttműködik az intézménnyel.A rendszeres szociális segély igénybevételének a Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal való együttműködésen kívül további feltétele a felajánlott közcélú munka elfogadása, illetve a jogszabályban meghatározott időtartalmú elvégzése.

A kerületnek együttműködési megállapodása van a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálattal, - amely szerződés értelmében - évente 14-15 fő közcélú munkanélkülit tud foglalkoztatni. A központi költségvetés évek óta nem tervezett magasabb összeget e foglalkoztatási forma támogatására, - bár a segélyezés alternatívája lenne - a szolgáltatás szintjének biztosítása továbbra is a kerületi önkormányzat költségvetési lehetőségén múlik. További problémát jelent, hogy kevés az olyan közfoglalkoztatási lehetőség, amely a magasabb végzettségű munkanélkülieknek kiajánlható lenne. Az Önkormányzat jelenlegi eszközei mellett - a beilleszkedési programok, a toleráns munkahely biztosítása az önkormányzat intézményeiben - tovább gondolásra érdemes lehet a közfoglalkoztatás

szervezésének bővítése is. (A közcélú munkán kívül a közhasznú munka esetleges bevezetése, a közösségi, civil szervezetek támogatása és a térségi és ágazatközi partnerségi politika megvalósításában rejlő lehetőségek).

A Családsegítő és Gyermekjóléti Központ fejlesztési tervei:

HelyiségigényA meglévő, már működő programok közül több is külső helyszínen működik, működés feltételeinek megteremtéséhez nagy részben hozzájárult, hogy a helyiséget biztosító partner terem bérleti díj megfizetése nélkül bocsátotta a helyiséget az intézmény rendelkezésre (Tamás Alajos Közösségi Ház, Klebelsberg K. Művelődési Központ, Irgalmas Rendi Kórház), amit az utóbbi idők költségvetési nehézségei ma már nem tesznek lehetővé, valamint a művelődési ház olyan kihasználttá vált, hogy a legjobb szándék és együttműködés ellenére sem tud helyet biztosítani a programoknak. Jelenleg szünetel az „Ifjúsági Tanácsadó Pont”szolgáltatás. A 2007. évi főállású dolgozói létszám (25 fő főállású munkatárs, 3 fő tanácsadó, 10 fő házi gyermekfelügyelő, 5 fő önkéntes, 3 fő közcélú munkás), s a jelenleg működő szolgáltatások biztosításának feltétele a megfelelő munkaszobák mellett, az intim beszélgetésre, tanácsadásra alkalmas kisebb valamint a közösségi munkamódszer alkalmazását lehetővé tevő nagyobb helyiségek megléte lenne.

Informatikai fejlesztésA meglévő számítógépes, statisztikai adatszolgáltatást és esetnyilvántartást szolgáló elavult programok helyett egy új program szükségessége, mely megfelel az országos és a helyi

adatszolgáltatási elvárásoknak, nyilvántartja az eseteket és a bennük végzett munkafolyamatokat. Egy informatikus foglalkoztatásával elkészülhetne egy interaktív honlap, mely tartalmazza az intézmény szolgáltatásainak részletes leírását, az elérhetőségeket, tartalmazza a szociális információs szolgáltatás számítógépes adatbankját melyen keresztül a lakossági kérdésekre válaszolni lehet.

Szakmai fejlesztésekA megfelelő ingatlan estén a jelenleg külső helyszíneken működő, illetve helyiség hiánya miatt szünetelő programok saját térbe kerüljenek megrendezésre. (Ifjúsági Tanácsadó Pont, családterápia, mediáció, veszteség-gyász terápia, mozgás terápia, Kisgyermekesek klubja, Internet kortalanul, gyermek és családi játszóház, Háztartásklub (tankonyha, varrás, stb.)

A Családsegítő és Gyermekjóléti Központ elhelyezést megoldhatja a 2008-ban elkezdődő beruházás, amely szerint a jelenlegi Szász Károly u. 2. helyiséget telephelyként megtartaná, s az intézmény egy Horváth utcai ingatlanba költözne.

Összegzés:

Jelzőrendszer kiépülése az adósságkezelési szolgáltatásnál

Nő az együttműködésre kötelezett aktív korú szociális segélyezettek száma, egyénre szabott segítséget igényelnek

Stratégiák kidolgozása a kerületben nagy számban jelentkező tartós, diplomás, 45 év feletti munkanélküliek számára

Közfoglalkoztatás bővítése

A Családsegítő és Gyermekjóléti Központ elhelyezésének beruházása 2008-tól

4. 4. Étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubja (nappali ellátás) valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A kerületben 3 önkormányzati fenntartású gondozási központ (Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat I., II., és III. sz. Gondozási Központja valamint egy egyházi fenntartású gondozási központ - ellátási szerződés keretében - (Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Gondviselés Háza Gondozási Központ és Idősek Klubja) látja el elsősorban az időseket, illetve azokat, akik egészségi állapotuk vagy szociális nehézségeik miatt kérik a szolgáltatásokat.

4. 4. 1. Étkeztetés

Az Szt. szerint étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

- koruk,- egészségi állapotuk,- fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,- szenvedélybetegségük, vagy- hajléktalanságuk miatt.

A szociális rászorultság fogalma eddig a személyes gondoskodási formákra vonatkozóan nem került pontosan meghatározásra a törvényben, ami problémát okozott az önkormányzatoknak a jogosultak körének értelmezésében, egyúttal rendkívül nagy különbségeket eredményezett az ország különböző területei között.(2007. január 1-jétől csak az új igénylők esetében kell alkalmazni, 2008. január 1-jétől vizsgálandó minden igénylőnél)) A törvény kifejezett felhatalmazást adott az önkormányzatoknak az étkeztetés jogosultsági feltételeinek szabályozására, meghatározza egyúttal az ellátottak érdekében azokat a kereteket, amelynél szigorúbb feltételeket az önkormányzat nem határozhat meg.

A gondozási központok által biztosított étkeztetést változatlanul háromféle módon lehet igénybe venni: helyben fogyasztva, saját részre elvitellel, vagy orvosi javaslatra házhoz szállítva. Továbbra is biztosított a normál étrend mellett a kímélő, illetve a hozzáadott cukor nélküli étel is. Némileg csökkent az étkeztetést igénybe vevők száma, amelynek okai lehetnek, hogy az ebéd minőségét és mennyiségét mindhárom önkormányzati fenntartású intézményben kifogásolták az ellátottak, illetve a magasabb jövedelemmel rendelkezők szívesebben választanak a piacon megjelent ebédet házhoz szállító cégek ajánlataikból. Jelenleg közbeszerzési pályázaton megnyert közfeladat-ellátási szerződés keretében a Junior Vendéglátó Rt (székhely: 1077 Budapest, Király u. 85. ) látja el különböző főzőkonyháról meleg élelemmel a kerületi fenntartásban működő gondozási központokat, ahol a tálalókonyhák - fent említett három módon – szolgálják ki ellátottainkat. A meleg élelem minőségére / mennyiségére több alkalommal volt megalapozott panasz. Ezt az Iroda továbbította a szolgáltató felé, így 2007. augusztusában a fenntartó képviselői, az intézmények vezetői, illetve az ebédet szállító cég cégvezető igazgatója és kereskedelmi igazgatója közös tárgyaláson megbeszélték. Ezen a tárgyaláson a szolgáltató ismertette a probléma megoldására már megtett, és az ősz során bevezetésre kerülő változtatásokat. Az azóta eltelt időben panasz nem érkezett a szolgáltatásra.

4. 4. 2. Házi segítségnyújtás:

Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, illetve azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek.Az Szt. pontosította a házi segítségnyújtás alapvető tartalmi elemeit és szakmai tartalmát. Ez az ellátási forma az alapvető gondozás és az alapápolás körébe tartozó feladatokat látja el. Segítséget nyújt az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában, a hivatali ügyek intézésében, valamint prevenciós szerepet tölt be, hiszen segítséget nyújt a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében.

A házi segítségnyújtás igénylők száma némi emelkedést mutat. Fontos megállapítás, hogy növekszik az egy-egy ellátott otthonában eltöltött, gondozásra fordított idő, több olyan gondozott is van, akihez egy nap kétszer is ki kell menni, viszont ehhez a szükséglethez nem igazodik a jogszabályokban az állami normatíva elszámolhatósága. Az egészségügyet érintő változások miatt sajnos egyre rosszabb állapotú betegeket engednek haza a szakellátásból, még akkor is, ha nincs közeli hozzátartozó, ilyen esetekben is kevés a másfél-két óra gondozási idő. Ugyancsak időigényes a nagyon idős emberek gondozása (több 90 év feletti gondozott van, az ő az állapotuk szinten tartásához különösen fontos a szeretettel, odafigyeléssel végzett házi segítségnyújtás.)

4. 4. 3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás:

Az Szt. 2005. január 1-jével nevesíti önálló szolgáltatásként a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, s a 10 000-nél magasabb lakosságszámú településeket kötelezi annak megszervezésére.A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítására nyújtott ellátás.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítják az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, aki a kiérkező a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedéseket megteszi, valamint szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás biztosítását kezdeményezi.Új lehetőség a fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A szolgáltatást biztosító együttműködik a hatékony segítés érdekében a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval.

A kerületben a szolgáltatás 2005. év második felében indult, az I. sz. Gondozási Központ látja el a feladatot, a többi gondozási központtal együttműködési megállapodást kötöttek. A szolgáltatás bevezetése beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az ellátottaknak nyugalmat, biztonságérzetet nyújt. 2006-ban a meglévő 40 készülékhez hét új készüléket vásárolt a gondozási központ, így minden kerületi igénynek eleget tudnak tenni. A készülékeket kezelő személyzet sem változott az évek során, így magabiztosan, rutinosan tudnak a hívások alkalmával intézkedni.

4. 4. 4. Idősek klubja (nappali ellátás)

A szociális alapszolgáltatások közé tartozó egyéb nappali ellátásokkal részletesebben a következő fejezetben foglalkozik majd a koncepció, de az idősek nappali ellátását a fentebb említett gondozási központok végzik, ezért itt célszerű ismertetni a klubok munkáját. Mind a 4 intézmény klubjában az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, változatos, magas szakmai színvonalú kulturális és testi-lelki egészséget megőrző illetve javító programok szolgálják az ellátottak napközbeni ellátását. Akárcsak a többi ellátás biztosításánál itt is figyelembe kell venni a programok összeállításánál, hogy általában magas az idősek átlagéletkora (pl. az I. sz. Gondozási Központban 2006-ban a nők átlagéletkora: 74,5 év, a

férfiaknál 77,7 év.) A tartalmas időtöltés mellett fontos az idősek hétköznapjait segítő információnyújtás, valamint a segítségnyújtás a hivatalos ügyek intézéséhez is. A közösségi programok mellett évek óta népszerűek az egészségmegőrző szűrővizsgálatokat és az egyéb szolgáltatások is (gyógytorna, manikűr-pedikűr, fodrászat, mosatás, ortopédiai szakrendelés, gyógycipők, betétek és egyéb gyógyászati segédeszközök megrendeléséhez, szaktanácsadás és méretvétel, ingyenes hallásvizsgálat, csontritkulás mérés, látásvizsgálat) A III. sz. Gondozási Központban főállású gyógytornász és gyógymasszőr dolgozik, akik mind a klub, mind az idősek otthonaiban igénybe vehetőek.A gondozási központok kiemelt figyelmet fordítanak a különböző korosztályok kapcsolatára, együttélésére, több olyan programot, vetélkedőt, kiállítást szerveznek, amelyet ki lehet vinni az intézmény falain kívül, amely megmutatja az idős emberek értékeit, azokat az értékeket, melyek átadhatóak a fiatal generációknak is A fiatalok tudását, a technikai eszközök ismeretét viszont az idősek is szívesen használják, ezért a klubokban lehetőség van az internet használatára illetve tanulására is.

A gondozási központok alapdokumentumai, személyi feltételei megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, a tárgyi feltételek teljes egészében a csak a III. sz. Gondozási Központban adottak. A kerületben a fenntartó intézményen kívül a gondozási központok együttműködnek több nem állami és egyházi szervezettel, támogató szolgálatokkal. Szükséges a szakma közi kapcsolatok erősítésére, illetve protokollok kidolgozására is, mert esetenként előfordul, hogy a gondozási központok illetve egyéb szociális szolgáltatást biztosítók (pl. a támogató szolgálatok másképp értelmezik egy-egy ellátott gondozását, segítését.)

4. 5. A kerület igényeihez igazodó új szolgáltatások tervezése

4. 5. 1. Demens idősek nappali ellátása

Az évek során mind a gondozási központokat, mind az Irodát számos demens beteg hozzátartozója kereste fel, mert nem tudják napközben felügyelet nélkül hagyni beteg családtagjaikat. Az Iroda írásban megkereste a kerület felnőtt háziorvosait, hogy szakmai állásfoglalásukkal segítsék a tervezést. (A 35 %-ban visszaérkezett kérdőívek összesítése szerint a kerületi háziorvosok támogatják a nappali ellátás bevezetését, tájékoztatásuk szerint jelenleg 35-40 fő demens beteget látnak el.)

A gondozási központoknak a házi segítségnyújtás keretében nem áll módjában ( jogszabályi korlátozások miatt ) napi 8 -10 órás felügyeletet ellátni, az Idősek Klubjában pedig ezeket az idős személyeket gondozni nem lehet. Ha a betegség előre haladtával már nem tudja ellátni a család a hozzátartozót, szintén átmeneti megoldást jelentene ez a nappali ellátási forma, amíg egy idős-, vagy pszichiátriai otthonba, illetőleg speciális demens személyeket ellátó intézménybe felvételt nyerhet az illető. A megvalósításhoz esetlegesen helyet biztosíthatna a II. Sz. Gondozási Központ gondnoki lakása. (A jogszabály szerint a demens személyek nappali ellátása megszervezhető önálló intézményként és más nappali ellátás keretében is.)A demens személyek ellátásának előfeltétele pedig a Pszichiátriai/ Neurológiai Szakkollégium által befogadott Demencia Centrum megállapító szakvéleménye( javaslata).

4. 5. 2. Étkezés és házi segítségnyújtás bővítése

A gondozási központok által jelenleg ellátott személyek körében 2007. őszén igényfelmérő kérdőíves felmérés készült, a kérdések arra irányultak, hogy a kerületben jelenleg ellátásban részesülők igénylik-e a hétvégi étkezést, illetve hétvégeken vagy hétköznaponként igénylik-e az esti gondozást.

Az önkéntes, név nélkül kitölthető kérdőíveket több mint 60%-ban töltötték ki az érintettek. A gondozási központok a kerület eltérő földrajzi helyein találhatóak, a földrajzi különbözőség pedig meghatározza a különböző városrészi struktúrákat, és ezáltal a különböző életformákat, felmerülő igényeket.Ezek a különböző igények jelentek meg a felmérés eltérő igényeiben is.

A felmérésből levonható megállapítások a következők: Leginkább az I. sz Gondozási Központ ellátottjai válaszoltak igennel az ellátások bővítésével kapcsolatban (tipikus városi környezet, többszintes házak lakásaiban élők ). A legkevesebb igény mindkét ellátási forma bővítésére a III. sz. Gondozási Központban, illetve a Gondviselés Háza Gondozási Központban jelent meg (kertvárosi, családi házas környezet, magasabb jövedelemszint, esetleg más segítség igénybe vétele) . A bővítésre igennel válaszadók között nagyobb igény merült fel a hétköznapi gondozási idő bővítésére, mint a hétvégiekre, ( mert többségében a családtagok csak a hétvégeken tudnak segíteni, ellátást nyújtani). Az étkezés hétvégi lehetőségét az igennel válaszadók többsége igényelné ( főként a belső, városi környezetben!). Azokban a gondozási körzetekben, ahol kevesebb igény merült fel az ellátások bővítésére, ott a családtagok illetve esetenként a karitatív szervezetek tudnak hathatós segítséget nyújtani.

A számok azt jelzik, hogy a szolgáltatások jól körülhatárolt szempontok szerinti bevezetése, s a gondozási központok eltérő igényein alapuló szolgáltatások bevezetése indokolt lenne. Gazdálkodási és szervezési szempontból egy központon keresztül megvalósítható pl. a hétvégi étkeztetés és házi segítségnyújtás.

Összegzés: az ellátotti létszám nem változott jelentősen a gondozásra fordított idő nő demens személyek nappali intézményei ellátásának terve étkezés, házi segítségnyújtás területén szolgáltatási időtartam bővítése

4.6. Közösségi ellátások

A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.

A szociális alapszolgáltatást igénylő a közösségi ellátások keretében segítséget kap: a lakókörnyezetében maradásához, az önálló életvitelének fenntartásához, a meglevő képességeinek megtartásához, illetve fejlesztéséhez.A gondozás során a segítő a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését teszi lehetővé.A pszicho-szociális rehabilitáció, a szociális és mentális gondozás, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelés, és megkereső programok szervezésével segít az ellátásra szoruló személyeknek. A közösségi ellátások tekintetében az Szt. módosítása újradefiniálja a szolgáltatás feladatait, meghatározza a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek közösségi ellátásának szakmai tartalmát. A szolgáltatás szempontjából meghatározó, hogy a saját lakókörnyezetben történő ellátás során az önálló életvitel fenntartásában való segítségnyújtás, a folyamatos kapcsolattartás a kezelőorvossal, illetve a háziorvossal, valamint a pszicho-szociális rehabilitáció megvalósítása jelenti a szolgáltatási formák szakmai tartalmát.

4. 6. 1. Közösségi pszichiátriai ellátás: Az ellátást a II. sz. Gondozási Központ látja el, 2003-2005. évben a Soteria Alapítvánnyal közösen, majd 2006. január 1-jétől a gondozási központ egyedül látja el a feladatot. (a Soteria Alapítvány szupervízort ad) A feladatot ellátó gondozási központ a másik 3 gondozási központtal együttműködési megállapodást kötött. (a megállapodás egyik fontos eleme, hogy kéthetenként közös esetmegbeszélést tartanak,) Jelenleg 39 főt gondozott van a kerületből. A mentális betegek részére 2005-ben indult havi klub részvevőinek száma nő. (8-10 fő) A szakmai munka elismerésének tekinthető, hogy az OPNI szakorvosai is javasolták a betegek részére a klub látogatását. A II. kerületi közösségi ellátás kezdeményezésére létrejött a „Klubházak találkozója”, amelyen olyan kerületek vettek részt mind a szakma, mind az ellátottak részéről, ahol működik ez az ellátási forma. A közösségi gondozónőnek rendszeres volt a jelenléte az OPNI VI. osztályán, így bizalmas kapcsolatot sikerült kiépíteni a kezelőorvosokkal és a betegekkel is. A Pszichiátriai gondozóval napi kapcsolatban állnak az ellátást biztosítók, s a kerület minden intézménye is segítséget nyújt a szolgáltatás működéséhez. Jelenleg nem állnak még rendelkezésünkre adatok, hogy az OPNI bezárása mit jelent a kerület közösségi pszichiátriai ellátásában. Az egészségügyben történt változások miatt az OPNI mellett 2007. április1-től a kerület gondozottjait a Szent János Kórház Pszichiátriai Osztályán illetve a Kútvölgyi Kórházban fogadják. A kapcsolatot sikerült felvenni az osztály főorvosával, aki együttműködéséről biztosította az intézményt.A havi esetmegbeszélőre az osztály szociális munkásait is meghívják.

Szakmai tervek

Az egészségügyi reformok miatt történő változások megismerésére szakmaközi kerekasztalt szervezett a feladatot ellátó II. sz. Gondozási Központ 2007. novemberében, ahol lehetőség nyílott a különböző szolgáltatások lehetőségeinek, kompetenciáinak megismerése, bemutatkozott a Szt. János Kórház pszichiáter főorvosa és a szociális munkások.

Szintén fontos célkitűzés a klub bővítése, ahol a munkakeresés és a rendszeres ügyelet lehetősége biztosított, és a számítógép használata az ellátást igénylők rendelkezésére is áll.

4. 6. 2. Szenvedélybetegek közösségi ellátása

A pszichoszociális modellen alapuló segítő kapcsolatban többféle szakember kap szerepet: szociális munkások, addiktológus konzultánsok, pszichológusok, pszichiáterek, lelkészek, egyházi szociális munkások, felépült szenvedélybetegek, továbbá önsegítő csoportok, valamint nem a szenvedélybetegek ellátására szakosodott intézmények, mint együttműködő szervezetek. A pszichológusi, pszichiáteri közreműködés szervezett formáit (elérhetőség, szupervízió) itt is figyelembe kell venni.E modellhez jól illeszkedik - a terápia oldaláról - a szenvedélybetegek közösségi ellátása, mely a felsorolt szakemberek, illetve intézmények integrált együttműködését jelenti (pl. esetmenedzser rendszer segítségével). Itt szerepet kaphatnak egyéb intézményi formák is, pl. nappali kórház és szanatórium, félutas intézmények és átmeneti otthonok, rehabilitációs otthonok. Az absztinencia elérése nem az első lépésben történik, ezért kapnak szerepet a motiváló, valamint - más megközelítésben - a droghasználat egészségügyi és szociális kárait csökkentő programok. Ugyanakkor e modell alapján jól felépíthető az absztinencia elérését követő szermentes életmód feltételrendszere.A kerületben élő szenvedélybetegek száma rejtőzködésük miatt nehezen megbecsülhető, de az érintettség adatairól némi betekintést nyújt a II. Kerületi Önkormányzat drogstratégiájához az iskolai tanulóknál készült 2007. évi felmérés, illetve az OPNI 2006. évi betegforgalmának statisztikája.A 16 éves korcsoportban végzett felmérés szerint a fiatalok 70%-a ma még érintetlen, 23 %-a kipróbálta már a marihuánás cigarettát, 7% pedig nem zárkózik el a keményebb drogok kipróbálásától sem.75

A 2006. évi II. kerületi betegforgalomi adatok 76 .

Összes kezelt beteg 2006 477 fő2006/ új beteg 213 főFérfi/nő arány (!) 2:1Összes kezelt beteg arányában Ópiát-függő (metadon program) 50%Kannabisz fogyasztó 33%Politoxikomán 12%Stimulánsok 5%Elterelés 64 főOPNI IV. osztály – detoxikálás/ Dr. Rigó Péter 64 főOPNI II. osztály – detoxikálás/ Dr. Csernus Imre Nincs pontos

adat, de közel azonos (64 fő)

75 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 2006. évi kerületi felmérése76 OPNI Drogambulanciájának betegforgalmi statisztikája 2006.

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat ellátási szerződést kötött 2006. december 1-jével a Református Egyház Válaszút Misszió Drogkonzultációs Irodájával (székhelye:1122 Budapest, Krisztina krt. 5.-Csaba u. 3. sarok) a szenvedélybetegek közösségi ellátása biztosítására.A Missziónál működő közösségi szenvedélybeteg ellátás célja, hogy a gondozott szenvedélybetegek eredeti lakókörnyezetükben élve, annak teljes jogú tagjai tudjanak maradni, valamint szükség esetén reintegrálódjanak a közösségbe. E cél megvalósulása érdekében a gondozás a tanácsadás különböző formáját a szenvedélybeteg otthonában, illetve közvetlen környezetében valósítja meg. A Misszió a tevékenységét Budapest egész területén végzi, ily módon megközelítőleg 500-600 drogfogyasztó fiatalhoz juttat el információs anyagot, azonban ebből csupán 50-60 fővel tartanak rendszeres kapcsolatot.A Misszió tevékenysége jelenleg is túlmutat a közösségi ellátás keretein, megfelelő ingatlan esetén vállalnák a szenvedélybetegek nappali feladat ellátásának biztosítását is.

Összegzés: mindkét ellátásnál alapvető a szakma és ágazat közi együttműködés, koordináció a háziorvosok és a kerületi pszichiátriai gondozó pszichiátriai beteg forgalmának figyelemmel kísérése jelenleg hiányzó „láncszem” a szenvedélybetegek nappali ellátása

4. 7. Támogató szolgáltatás

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.Az információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javítását, családi kapcsolatainak erősödését szolgálja. A speciális, önsegítő csoportokban való részvétel lehetőségével a szegregációjuk oldását segítik, illetve reintegrációjuk esélyeit javítják, ezzel a teljesebb élet lehetőségét kínálva fel. A szolgáltatások biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodnak.

Kerületünkben a következő támogató szolgálatoknak kaptak működési engedély, illetve ellátási szerződéssel kapcsolódnak a kerület ellátási rendszeréhez:(a koncepció nem foglalkozik azokkal a támogató szolgálatokkal, amelyeknek működési engedélye Budapest területének egészére szól, de nem az elsődleges ellátási területe a II. kerület.)

4. 7. 1. Addetur (Adj Hozzá!) Alapítvány (ellátási szerződés keretében) 1022 Marczibányi tér 3.

2005. évben OFA pályázat segítségével: 15 főnél ápolási és gondozási feladatokat láttak el: 2 főnél gyermekfelügyeletet, 21 főnél szállítást, 19 főnél információnyújtást, valamint hivatalos ügyek intézésében segítettek.2006-ban az OFA program után: 10 fő ellátása (5 fő ápolási feladat, 3 fő ügyintézés, 2 főt pedig szállításban részesítettek), 2007-ben 9 fővel gyarapodott az ellátottak száma.

4. 7. 2. Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos érdekvédelmi Szövetsége(ÉFOÉSZ) 1051 Budapest, Október 6. u. 22. (ellátási szerződés keretében)

2006-ban 7 ellátott volt a II. kerületből, az ingyenes jogsegély szolgálatot 3 fő vette igénybe.A II. kerületi Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának Önérvényesítő csoportja hetente egyszer megbeszélést tart a támogató szolgálat telephelyén. A Nemzeti Felnőttképzési Intézet által akkreditált elméleti és gyakorlati képzés tematikája alapján általános életviteli, önérvényesítési, döntéshozatali ismereteket közvetít. A gyakorlati képzés részeként az elsajátított mindennapi ügyintézéshez szükséges ismereteket a gyakorlatban (VIII. kerületi Munkaügyi Központ Rehabilitációs Osztályán, VI. kerületi Rendőrkapitányság) Az önérvényesítő csoport tagjai több alkalommal képviselték társaik érdekeit az érdekvédelmi tanácskozásokon.

4. 7. 3. Épülő Virgonc Gyermekekért Alapítvány1021 Budapest, Hűvösvölgyi u. 89.é(értelmi fogyatékossággal élő 3-23 éves korúak nappali ellátása és támogató szolgálata)A támogató szolgálat elsősorban az intézmény nappali ellátását igénybe vevő gyermekeket szállítja. 4.7.4. Súlyosan Mozgássérültek Bethesda Segélyező Alapítványa 1028 Pinceszer u. 20/a. A kerületben élő halmozottan fogyatékos személyeket látják el.

4. 7. 5. Felebarát-Református Támogató Szolgálat 1036 Budapest, Lajos u. 91. fszt.3./c2007-ben kapott működési engedélyt, bár székhelye a harmadik kerületben van, viszont elsődleges ellátási területe a II. kerület.

4.7. 6. Egalitas Mozgássérültek Létbiztonságát Elősegítő Alapítvány 1028 Len u. 17.

Év77 Ellátottak száma

fő

Rendszeres igénylők száma

fő

Személyi segítői alkalmak átlaga alkalom/hó

Éves szállítási átlagalkalom/év

2005 42 25 1552006 46 27 139 379

2007. 11.01-ig

53 32 136 284

Az Egalitás Alapítvány jelenleg 2 Támogató Szolgálatot működtet. A Támogató Szolgálat működési területe Budapest Főváros II. kerület, a Támogató Szolgálat II. működési területe

77 Egalitas Mozgásérültek Létbiztonságát Elősegítő Alapítvány

Budapest Főváros, Solymár, Budakeszi, Budaörs közigazgatási területe. A Támogató Szolgálat II. 2006. december 1-jétől működik. Létrehozására elsősorban a meglévő ellátottak megnövekedett igényeinek kielégítése miatt, továbbá az új igények növekvő száma miatt volt szükséges. A Támogató Szolgálatok székhelye Pesthidegkúton a Mozgássérültek Lakótelepén van, ahol 1983. évben még 78 fő súlyosan mozgássérült személy élt. A 80-as években a lakótelepre költöző emberek döntő többsége még teljesen önállóan el tudta magát látni. Az idő előre haladtával mára egyre többen szorulnak mások segítségére olyan területen is, amelyet korábban egyedül is el tudtak végezni (öltözködés, fürdés, WC-re való átülés stb.). A Támogató Szolgálat fennállása óta folyamatosan nőtt a személyi segítés iránti igény.A jövőre nézve már előre látható az, hogy egy-két éven belül az önálló életvitel megvalósításához egyre hosszabb időtartamban (munkába induláshoz szükséges előkészületek, hazatérés után délutáni és esti segítés) és egyre több tevékenységi területen lesz szükség személyi segítésre és szállító szolgálat működtetésére. Jelenleg a Mozgássérültek Lakótelepén, 47 fő súlyosan mozgássérült személy él. A 2006. évi felmérés alapján az akkori ellátottak közül 15 fő szeretett volna több alkalommal igénybe venni támogató szolgáltatást. 2 fő jelezte rendszeres igényét az esti higiénés ellátásra, (vacsora előkészítése, lefekvés segítése), melynek teljesítését elsődleges feladatnak tekinthető. A Támogató Szolgálat II. működésének megkezdése óta a fenti szükségleteket ki tudja elégíteni. A Mozgássérültek Lakótelepén kívül 18 fő részére nyújtanak szolgáltatást. Közülük egy kiskorú gyermek iskolai részvételét és délutáni ellátását segítik napi rendszerességgel.Egyre gyakrabban merül fel a „munkaidőn túli” délutáni, esti, hétvégi személyi segítés és szállítás iránti igény, a szállítószolgálat munkatársai évek óta rugalmas munkarendben dolgoznak, kapacitásunk keretein belül hétvégi, esti szállításokat is el tudunk vállalni. A „munkaidőn túli” személyi segítést tavaly eseti jelleggel, jelenleg a II. Kerületi Önkormányzat pályázati támogatásával finanszírozható 2007. december 31-ig, problémát jelent, hogy a támogatás véget ér, a költségvetési törvényben meghatározott normatíva pedig nem elegendő a meghosszabbított szolgáltatási idő finanszírozására.A Támogató Szolgálatok alaptevékenységén túl – pályázati forrásokból - egyéb szolgáltatásokkal is hozzájárulunk a fogyatékos emberek életminőségének javításához.

Folyamatosan figyelemmel kísérik az épített környezet akadálymentesítésének folyamatát, rehabilitációs szakmérnökökkel konzultációkat tartanak, a beérkező akadálymentesítési kérdésekben szakmérnökök segítséget nyújtanak.

2006. évben beindult a foglalkozási rehabilitációs tanácsadó irodaCél, hogy a fogyatékossággal élő emberek munkavállalásával kapcsolatos jogszabályok értelmezéséhez segítséget nyújtsunk mindazok számára, akik a szolgálathoz fordulnak. A segítséget kérők sokszor nem tudják, milyen jogaik vannak, és mely kötelezettségek terhelik őket. Nemcsak elméleti, de gyakorlati tanácsokkal is ellátják a hozzájuk forduló embereket. A munkavállaláshoz és az önálló életvitel megteremtésének, fenntartásának érdekében nagyon fontos a fogyatékossággal élő emberek erőnlétének, egészségi állapotának szinten tartása Általánosan jellemző a kerekes székes emberek esetében az, hogy az állandó ülés következtében izmaik lassan leépülnek, környezetük számára kiszolgáltatottakká válnak. Esetleg emiatt intézményi elhelyezést kérnek, hiszen egy idő után egyáltalán nem tudják már ellátni magukat. Ennek elkerülése, lassítása érdekében gyógytornászt alkalmaznak, aki egyéni és csoportos foglalkozásokat tart.

Az egészséges életmód érdekében ingyenes szállítást biztosítottak a kerekes székes embereknek a piliscsabai uszodába víz alatti tornájára. (Sajnos ezt a programot 2007. év második felétől nem tudták megpályázni.)

Vidéken, ingerszegény környezetben élő fogyatékos emberek részére önálló élet tréningeket szerveznek az előző években annak érdekében, hogy az érintettek sorstársak és rehabilitációs szakemberek segítségével megismerhessék az önálló élet filozófiáját, valamint hasznos tanácsokat és információkat kapjanak.

A támogató szolgálatok szerinti leggyakrabban felmerülő problémák, nehézségek illetve fejlesztési javaslatok:

Súlyosan Mozgássérültek Bethesda Segélyező Alapítvány: megítélésük szerint az akadálymentesítésre már vannak pozitív példák a fővárosban, illetve a kerületben (alacsony padlójú buszok, középületek átalakítása, ingyenes parkolóhelyek), viszont az elkészült átalakítások (egybehangzóan a többi érintett civil szervezet véleményével) sokszor szakmaiatlanok, és nem tudják használni az érintettek. Javaslatok:

- a II/a kerület tömegközlekedési eszközeinek mozgássérültek számára használhatóvá tétele- a II. kerületben legalább egy termálvizes gyógyfürdőjének mozgássérültek számára használhatóvá tétele (akadálymentesítés, medence beemelők, öltöző helyiségek)

Addetur (Adj Hozzá!) Alapítvány:

Az egész városban, így a második kerületben is még napi szintű probléma a közintézmények megközelítése, a bevásárlás, az utazás kézi-és elektromos kocsival egyaránt. A közintézményeknél sok esetben nincs megoldva az akadálymentesítés, több helyen magasak a járdák, nincs rámpa, vagy ha van, akkor vagy meredek vagy használhatatlan. Sokszor előfordul, hogy kerülővel kell közlekedni a mozgássérülteknek, és mindezt csak segítséggel tudják megoldani. További probléma a bankautomaták megközelítése, illetve meg nem közelíthetősége. A bevásárlást akadályozza, hogy sokszor az új üzletek sincsenek akadálymentesítve.

Javaslatok:- kerületi önkéntesek szervezése a Mozgássérültek Állami Intézetébe

továbbiakban: (MÁI) programjaiba és a rehabilitációs tevékenységbe való bekapcsolódás

- előadások a fogyatékos emberek életéről: iskolalátogatások, előadások tartása

- a MÁI mint rehabilitációs intézmény bemutatkozó látogatása a kerületi szociális intézményeiben

- kerületi iskolák tanulóinak látogatása a MÁI-ban- az írott és elektronikus médiában sorozat- önkormányzati beruházások véleményezése (akadálymentesítés,

használhatósági szempontok)- javaslattétel a meglévő intézmények, illetve magánszemélyek épületeinek

akadálymentesítésére

- támogató szolgáltatás kiterjesztése a nem fogyatékos, de rászoruló kliensek körére (idős, tartós beteg vagy átmenetileg mozgásképtelen)

- társadalmi integrációt elősegítő programok: a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében kulturális és szabadidős programok szervezése illetve a programokra való eljutás, részvétel segítése.

Egalitas Mozgássérültek Létbiztonságát Elősegítő Alapítvány:

A Feketesas utcai, továbbá a Horváth utcai rendelőintézet akadálymentesítésére nagyon nagy szükség lenne pl: a tüdőszűrők, mammográfia utáni kezelések miatt. A tömegközlekedéssel utazni szándékozó fogyatékos személyek részére alacsony padlós buszok csak a Pasaréti térig közlekednek. Amennyiben a buszok vonalát Pesthidegkútig meg lehetne hosszabbítani, akkor az itt élő embereknek a közlekedésben is választási lehetőségük lehetne, hogy a drágább támogató szolgáltatást, vagy az olcsóbb tömegközlekedést kívánják-e igénybe venni. Javaslatok:A Mozgássérültek Lakótelepén élő súlyosan fogyatékos emberek önálló életvitele a Támogató Szolgálatok működésével jelenleg biztosítható, azonban látható, hogy az idő múlásával (az idősödő fogyatékos ellátottak a rosszabbodó fizikai állapota miatt) egyre hosszabb időtartamban és egyre több tevékenységi területen (pl. kerekesszékbe átülés) lesz szükség segítségre ahhoz, hogy saját otthonaikban, önállóan élhessék az életüket az itt élő emberek.Meg kell találni a segítségnyújtásnak és a szolgáltatások finanszírozásának azokat a megoldásait, amelyek lehetővé teszik az otthon maradást, ellenkező esetben idővel az intézményi elhelyezés szükségessége is felmerülhet. A probléma kezelésére a jövőben házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és 24 órás ügyeleti rendszer megszervezésével tervezi bővíteni az intézményt. A szakmai programok dolgozásán túl szükség van a székhely bővítésére, amelynek potenciális lehetősége adott – az ingatlan feletti tetőtér beépíthető. Az intézmény bővítésével a lakótelepen élő ellátottakon túl a kerületben élő fogyatékos személyek részére is mód nyílhat további magas színvonalú ellátás biztosítására.

Összegzés: Akadálymentesítés további, szakmai alapon megvalósuló folytatása

Mozgássérült Lakótelep ellátotti igényeinek hosszú távú megtervezése

Lakossági kapcsolatok erősítése

Fővárosi összefogás szükségessége

4. 8. Utcai szociális munka

Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.2007. november 1-jétől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója ellátási szerződés keretében vállalta a törvényi kötelezettségnek megfelelő kerületi hajléktalanok ellátását. Azon hajléktalanoknak, akik az intézményi lehetőségeket különböző okok miatt nem veszik igénybe a Szeretetszolgálat Utcai Gondozó Szolgálata nyújt segítséget. Ellátási területük az illetékes önkormányzatokkal megkötött szerződések értelmében az I., II., III., XI., XII., és a XXII. kerület illetve Budaörs. Ez azt jelenti, hogy a Szolgálat munkája során az összes budai kerületet lefedi.

Azokat az embereket, akik egyáltalán nem kívánnak szakítani az utcai életmóddal, az ahhoz szükséges legminimálisabb eszközökkel tudják támogatni (takaró, fólia, téli felszerelés, vitaminok stb.).A Szolgálat elsősorban a téli krízisidőszakban a lehető leggyakrabban látogatja az utcán élőket. (heti-kétheti rendszerességgel) Ha szükséges, akkor akár napi rendszerességgel is ellenőrizik az adott hajléktalan ember állapotát, és ha indokolt, a megfelelő intézménybe helyezik el. A kerületekben lévő hajléktalanok nagyrészt csoportokban, kisebb kolóniákban élnek (2-30 fő), saját maguk által kialakított szabályrendszerek és hierarchiák szerint működnek. A II. kerület egyharmada erdős terület, amely nagyrészt csak megfelelő időjárási körülmények között és segítséggel ismerhető meg és térképezhető fel. Ezen részek felkutatásához 2006-ban segítséget kaptak a kerületben illetékes erdészektől. Ennek köszönhetően újabb hajléktalan emberekkel tudták felvenni a kapcsolatot, mivel egy részük nehezen megközelíthető helyen tartózkodik, ezért több esetben közös találkozási pontot beszéltek meg a hajléktalanokkal. A hajléktalanokról a bejelentések elsősorban a Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálatától, a rendőrségtől, önkormányzattól, illetve a kerületi polgárőrségtől érkeztek. Kiemelt helyszíneik továbbra is a Moszkva tér, a Fény utcai piac és környéke, a Budagyöngye Bevásárlóközpont, a Margit híd budai hídfője és környéke. A gondozottak száma folyamatosan ingadozott, általában véve 80 és 110 fő közé tehető a kerületben. Aktív ellátottak száma 2006. decemberében 105 fő volt, melyből 84 fő férfi és 21 fő nő.A kerületben az elmúlt évben kiskorút és családot (szülők gyermekekkel) nem vettek fel az ellátottak közé. Az elmúlt egy évben egyre több drogfogyasztó hajléktalan fiatallal találkozott és vett gondozásba a Szolgálat, ők elsősorban a Moszkva téren tartózkodnak, nagyrészt csoportokban verődve töltik idejüket. A kábítószer-használókkal nagyon nehezen tudnak megfelelő gondozási kapcsolatot kialakítani, mivel hangulatuk ingadozó, ezért magatartásuk gyakran elutasító. A velük folytatott szociális munkában nagy segítséget nyújtanak a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai, akik szélesebb körben tudnak számukra segítséget nyújtani.A 2006-os évben is jelentős problémát jelentett a tbc-s betegek számának növekedése, akik sok esetben a kórházi kezelést nem vállalták, segítségünket elutasították. A Szeretetszolgálat kiemelt feladata az információátadás is: hol lehet iratokat ingyen pótolni, fürödni, mosni, étkezni. 2006-ban növekedett az Egészségügyi Centrumba történő szállítások száma is. Több esetben találkoztak folyamatosan „visszaeső”, egyre rosszabb és rosszabb állapotban lévő hajléktalan emberekkel.

Mozgó Orvosi Rendelő Hétköznap a tea-és szendvicsosztással párhuzamosan a Máltai Szeretetszolgálat Mozgó Orvosi Rendelője (továbbiakban: M.O. R.) is végzi tevékenységét, így a hajléktalan emberek egészségügyi szolgáltatást is igénybe vehetnek. (a M.O.R. egy egészségügyi eszközökkel, kötszerekkel, gyógyszerekkel felszerelt mentőautó)A rendelés „mozgó” jellegéből adódóan heti 5 alkalommal járják be krízisidőszakban a következő helyszíneket: Kelenföld, Margit híd budai hídfője, Móricz Zsigmond körtér, Déli pályaudvar. A csütörtöki napokon az ételosztás időpontjához igazodva a Moszkva téren van rendelés. A betegek egy részét kórházba vagy krízis ellátásba szállítják. A rendelő háziorvosi feladatok ellátására szolgál, 1 főállású háziorvos látja el a betegeket. A betegek

jelentős része szenvedélybeteg, ezért a gyógyszereket kis mennyiségben adagolják. Hétvégeken a 24 órás centrumban látják el a betegeket. A gyógyszerek mellett vitaminokat is osztanak. A rendelőnek el kell látnia az utcai életmód miatti sebeket, lábszárfekélyeket, bőrgennyesedéseket, sérüléseket is. 2006-ban az évi esetszám több mint 6000 fő volt.

24 órás Egészségügyi Centrum (1011 Budapest, Bem rkp. 28.) Az utcán élő, hajléktalan intézménybe nem kerülő, de egészségügyi ellátásra szoruló hajléktalan emberek ellátását végzi, egyre inkább háziorvosi rendelőként. A centrum célja, hogy az utcai életmód mellett is lehessen kezelni a betegségeket, az intézményt felkeresők megszokják a rendszeres kontrollon való megjelenés fontosságát. Az ellátás térítésmentes, a centrum orvosai is segítenek szociális ügyek intézésében is.

Összegzés:

Törvényi kötelezettség teljesítése Kerületi-fővárosi és agglomerációs összefogást igénylő probléma Budai kerületek egyeztetése a hajléktalan ellátásban Szakma-közi egyeztetések folyamatosságát igényli

4. 9. Nappali ellátások

A tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, hajléktalanok, valamint a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre nem szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.A jogszabály lehetőséget biztosít rendkívül indokolt esetben nappali ellátás keretében olyan fogyatékos személyek részére is akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

Az Szt. nappali ellátásra vonatkozó 2005. évi módosítása egyrészt alapvető strukturális és szemléletbeli változást ösztönöz. A nappali ellátások rendszerbeli helye megváltozott, a korábban szakellátásként definiált szolgáltatási forma az alapszolgáltatások közé került. Másrészt változás történt az ellátási kötelezettség meghatározásában is. A törvény nem tesz különbséget az ellátotti csoportok között, lehetőség van – a szükségleteknek megfelelően – egy intézményben az idősek mellett a fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek ellátására is, amennyiben a szakmai feltételek ehhez biztosítottak.A 3000 lakosságszámú településekre nézve kötelező a szolgáltatás, legalább egy ellátotti csoport számára. A törvénymódosítás célja, hogy a nappali ellátás alapvetően egy nyitott, a szükségletekre gyorsan reagáló, integráló szerepet betöltő ellátási formává váljon, amely hátterét adhatja települési szinten az alapszolgáltatások összekapcsolásának és ezáltal intézményi formaként történő megjelenésének.A szabályozás célja ezért egy nyitottabb, az ellátotti csoportok tekintetében kevésbé merev, az integráció szempontjából többféle alternatív megoldást is megengedő szolgáltatási forma létrehozása volt.

4. 9. 1. Fogyatékos személyek nappali ellátása

Budapest II. Kerületi ÖnkormányzatÉrtelmi Fogyatékosok Nappali Otthona1026 Budapest, Orsó u. 55.

Az intézmény célja a szolgáltatást igénybe vevők mentálhigiénés ellátása, egyéni fejlesztése, foglalkoztatása. A fogyatékos személyek önállóságának és önrendelkezésének kibontakoztatása, a különböző társadalmi szerepek megtanulása. A nappali ellátás három fontos területen nyújt segítséget:- normalizáció, - integráció, szocializáció .Az engedélyezett férőhelyek száma: 15 fő, betöltött férőhelyek száma: 15 főAz elmúlt évekhez képest változás nincs. Jelenleg: 7 nő, 8 férfi van az intézményben, Budapest II. kerületben állandó bejelentett lakással vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek. Mindannyian családban élnek, szülőkkel és/vagy testvérekkel, illetve azok családjával, rendezett körülmények között, érzelmi biztonságban.

Életkori megoszlásuk a következő:

4 fő 20- 30 év közötti7 fő 30- 40 év közötti4 fő 50- 60 év közötti.BNO-kód szerinti besorolásuk a következő:súlyos fogyatékos autisztikus tünetekkel élő személy: 1főautista: 1 fő középsúlyos értelmi fogyatékos személy társuló fogyatékossággal /vak/ 1 fő, /siket/ 1 főközépsúlyos értelmi fogyatékossággal élő személy: 2 főenyhe értelmi fogyatékossággal élő személy: 5 főWilliams szindrómával élő személy: 1 főDown szindrómával élő személy: 3 főAz intézmény szolgáltatásait, az egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozásokat úgy állítja össze, hogy azok megfeleljenek életkoruknak, fogyatékosságuknak, pszichés állapotuknak, mentális fejlettségüknek, ezáltal az érintettek autonómiája, önrendelkezése nő, a társadalmi életben való részvételük aktívabb.A munkában való részvétel önkéntes, - munkatevékenység képességfejlesztés céljából, a napközi szervezésében más gazdálkodási szervezet részére bedolgozói munka,- a házi, házkörüli munka az ellátottak dolga, a segítők igény és szükség esetén segítséget nyújtanak

A szolgáltatást igénybe vevők fejlesztése, önrendelkezése, önállóbb életvitelének segítése érdekében a következő új szolgáltatásokat bővültek: Relaxációs tréning a kliensek számára Szupervíziós tréning szervezése szakdolgozók számáraHalaszthatatlan karbantartási feladatok, beszerzések, felújítások megvalósítása AgyagszobrászatÖnérvényesítő csoportfoglalkozás támogatása

Jövőbeni terveik, célokAz intézményi jogviszonyban álló személyek foglalkoztatása a hatályos jogszabályokban előírtak szerint módosult. Ennek érdekében, hogy a szociális foglalkoztatás bevezetésének

és alkalmazásának feltételei, körülményei javuljanak az intézmény elhelyezésére új ingatlan szükségesA szolgáltatást igénybe vevők szükségleteinek, igényeinek megfelelően a szolgáltatások körét, az ellátások formáját bővíteni lehetne. (a 2005-ben elfogadott koncepció integrált intézmény tervei szerint) Habilitációs Fejlesztő Központ (ellátási szerződés keretében) 1118 Budapest Ménesi út 16. Fenntartó: Budavár, Újbuda és Hegyvidék Önkormányzat A Budavári, az Újbudai és a Hegyvidéki Önkormányzat Intézményfenntartó Társulás által működtetett szociális intézmény huszonöt súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermek részére nyújt napközbeni ellátást. A háromtól tizennyolc éves korú gyermekek részére egyéni és csoportos gyógypedagógiai és konduktív foglalkozást biztosít értelmi, mozgás-, kommunikációs és szociális képességeik fejlesztése érdekében. A mozgássérült gyermekek részére évente ortopédiai vizsgálatot szerveznek. Az intézménybe történő felvételről az intézményvezető dönt a korai fejlesztésről és a képzési kötelezettségről szóló szakérői vélemény alapján. Az ellátási szerződésben foglaltak szerint 2 fő ellátását vállalta az intézmény, jelenleg és az elmúlt években nem volt kerületi gondozott az intézményben.

Épülő Virgonc Gyermekekért Alapítvány1021 Budapest, Hűvösvölgyi u. 89.Az alapítvány célja a normál napközi otthonos nevelés biztosítása értelmi sérült gyermekek részére keresztényi nevelési háttérrel, három éves kortól 23 éves korig A napközi nyitva tartása rugalmasan alkalmazkodik a dolgozó szülők munkarendjéhez. Az intézményben korai fejlesztő foglalkozások, gyógypedagógusok segítik az ellátást igénylőket.

Civitan Club Budapest-HELP Egyesület 1025 Görgényi út 16. 18 év fölötti, értelmi fogyatékkal rendelkező fiatalokat foglalkoztat az Egyesület a kertészetben és az üvegházban, virágzó dísznövényeket és szobanövényeket nevelnek és értékesítenek, valamint kertgondozást és növényültetést is vállalnak. Az intézmény családias légkörű ellátást, egész napos elfoglaltságot: sportolást, kézműves foglalkozásokat biztosít a sérült fiataloknak. A logopédia és fejlesztő foglalkozások egyénre szabottan, szakmai team segítségével folynak. Az egyesület lakóotthona biztosítja az önálló élet lehetőségét. A folyamatos kései fejlesztési programnak a kertészetben végzett szakszerű projekt része, amely az ellátottak teljes körű reintegrációját szolgálja. Új szolgáltatása az egyesületnek a gyógy-lovagoltatás.2006-ban a fogyatékos nappali ellátás működési engedély száma: 20 főről 30 főre emelkedett. Jelenleg az intézményben 10 fő nő és 17 fő férfi ellátott van.Életkor szerinti megoszlás:20-30 év között: 13 fő (5 nő és 7 férfi)30-40 év között: 12 fő (4 nő és 8 férfi)40-50 év között: 2 fő (1 nő és 1 férfi)Az ellátottak közül 11 fő második kerületi lakos, előgondozás alatt van 3 fő, akiből egy fő kerületi lakos.

4. 10. Pszichiátriai betegek nappali intézménye (ellátási szerződés keretében)

Soteria Alapítvány „Kilátó” Klubház 1035 Szentendrei út 36. A klubház szociális szolgáltatás, ahol nem folyik orvosi tevékenység, viszont a munkatársak szoros kapcsolatot tartanak az egészségügyi ellátóhelyekkel, illetve a szociális ellátórendszer más elemeivel. A Klubház azoknak ajánl programokat, akik - túljutva egy krízisen - a "mindennapokba" való visszatérés előtt állnak. A számos esetben hónapok vagy évek óta magányosan élő, de ismét társaságra vágyó II. kerületi emberek rendszeres programokban vehetnek részt és saját ötleteiket is megvalósíthatják.A nappali intézmény látogatottságának alakulása:

2005-ben 40 fő II. kerületi lakos látogatta a klubot2006-ban ez a szám további 8 fővel gyarapodott – 48 főt regisztráltak

Akárcsak a szenvedéybetegek ellátásánál a pszichiátriai betegek ellátásnál is elengedhetetlen a különböző ellátási formák és az ellátás szereplőinek szoros kapcsolata, a nappali ellátás igénybe vevők nagy része a közösségi ellátottak közül kerül ki.

4. 11. Nappali melegedő

2007. november 1-jétől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója látja el a feladatot. Az ellátási szerződéssel ugyan a törvényi kötelezettségnek eleget tett a kerület, de a kerületnek továbbra is keresnie kell a megfelelő ingatlant egy saját nappali melegedő létrehozásához, jelenleg az ellátottak a Moszkva téri Nappali Melegedőt vehetik igénybe. (1122 Budapest, Moszkva tér 17.)

A Moszkva téri melegedő Budapest egyik leglátogatottabb hajléktalan ellátó intézménye. A Szeretetszolgálat megalakulása óta folyamatosan törekedett arra, hogy a fővárosi illetve az I., II., XII. és a többi kerületben tartózkodó hajléktalanok ellátásban részesüljenek (zsíros kenyér, tea, alkalmanként sütemény, gyümölcs és tejtermékek) meleg ruha, cipő, takaró stb…Információkkal látják el a hozzájuk fordulókat többek között munkakeresésben vagy személyes okmányaik beszerzésének ügyében is, illetve heti két alkalommal keresztény programokkal szervezik meg a Moszkva téri melegedő kulturális életét.

Összegzés: A fogyatékos személyeket ellátó integrált intézmény terve Kerületi Nappali melegedő elhelyezése továbbra is feladat Hajléktalan ellátás biztosításához fővárosi és a budai kerületek összefogása

szükségessége

5. Szakosított ellátások

Az Szt. értelmében ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.

Az ellátási kötelezettség teljesítése a törvény alapján kötelező jelleggel megszervezendő ellátások biztosítását jelenti.

Az ellátási kötelezettség szerint a törvény a 10.000 lélekszám feletti településeknek kötelezően előírja az idősek átmeneti elhelyezésének biztosítását, míg 30.000 lélekszám felett az idősek átmeneti elhelyezésén túl a fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek átmeneti ellátásának biztosítását írja elő.

5.1. Időskorúak átmeneti gondozóháza

Év 2005 2006 2007.év első félévIdőskorúak átmeneti gondozóháza (átlagos helykihasználás)

7,65 8,12 6,87

Az Időskorúak átmeneti gondozóháza az I. sz. Gondozási Központban működik (1027 Budapest, Bem J. tér 2.) 10 férőhellyel működik. Azoknak az időskorúaknak, valamint 18. életévüket betöltött személyeknek az átmeneti teljes körű ellátását biztosítja, akik önmagukról betegségük vagy más okból otthonukban ideiglenesen nem képesek gondoskodni. Akinek az egészségi állapota megengedi, azok részt vehetnek a klub rendezvényein, akik mozgásukban korlátozottak, azok a szobájukban részesülhetnek egyszerű foglalkozásokban.Továbbra is gondot jelent, hogy a ritkán jelentkező férfiakat el kell utasítani, mert nincs 1 ágyas szobája az intézménynek.

5. 2. Szenvedélybetegek átmeneti ellátásaEmberbarát Alapítvány (ellátási szerződés keretében) (1105 Budapest, Cserkesz u. 7-9.)

2005. december 1-jétől határozatlan időre kötött ellátási szerződés jött létre, amely szerint az Emberbarát Alapítvány, mint szociális szolgáltató vállalja, hogy a II. kerületben bejelentett lakcímmel vagy annak hiányában bejelentett tartózkodási címmel rendelkező 3 fő férfi szenvedélybeteg részére az Alapítvány által fenntartott Szenvedélybetegek Átmeneti Otthonában férőhelyet tart fenn, és őket a szolgáltatás szakmai programja szerint ellátja.

2006. év folyamán 3 fő II. kerületben bejelentett lakcímmel, illetve bejelentett tartózkodási címmel rendelkező szenvedélybeteg került ellátásra.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a pszichiátriai- és addiktológiai betegek száma folyamatosan emelkedik.

A speciális ellátásra szorulók körének további növekedését eredményezi vélhetően az a tény is, hogy 2007. év folyamán bezárt a területileg a II. kerületben elhelyezkedett OPNI is.A szociális ellátórendszer eredményességét, és az átmeneti, ill. tartós bentlakást nyújtó intézmények hatékonyságát emeli az intézményi jogviszonyban álló ellátottak intézményen belüli szociális foglalkoztatásának 2006-tól megnyílt új lehetősége.A szenvedélybetegek ellátórendszerben való tartásának idejét, gyógyulási esélyeinek növelését és a munka világába való visszatérését elősegíti az a rendszeres foglalkoztatás, amely a végzett tevékenységnek megfelelően anyagi ellenszolgáltatást is von maga után. /munkabér ill. munka-rehabilitációs díj/

5. 3. Bentlakásos Idősotthonok

A kerületnek nem kötelező feladata a bentlakásos idősotthonok fenntartása, ezért a koncepció csak felsorolás szintjén tér ki a magán illetve az egyházi fenntartású idősotthonokra. Az intézményekben olyan rászorult személyek helyezhetők el, akiket az

életkorúk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondozni.

Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon Idősek és Fogyatékos Személyek Otthona1029 Budapest, Báthori u. 8.a férőhelyek száma: 177 fő

Senectus Idősek Otthona1028 Budapest, Patakhegyi u. 83.-85.80 emelt szintű férőhely

Fébé Diakonissza Egyesület1021 Budapest, Hűvösvölgyi u. 193.Piliscsabán megváltozott munkaképességű emberek számára lakóotthon illetve Kht. működtetése

Budapesti Nyugdíjas Pedagógus Otthon 1029 Budapest, Templomkert 2. 79 férőhely, ebből 24 emelt szintű

Időskorúak Árpádházi Szent Erzsébet Szociális Otthona1021 Budapest, Szerb A u. 13.-17. Elsősorban civil egyházi alkalmazottakat, szerzetesnők szüleit, egyedülálló nyugdíjasokat vesznek fel104 főt tudnak elhelyezni kétágyas szobákban

Oslay Oswald Ferences Infirmárium1024 Budapest, Margit krt. 23. 20 férőhely- a rendtartomány idős tagjainak

Összegzés:

Az időskorúak átmeneti gondozóháza nem tud 1 szobás férőhelyet kialakítani Hiányzó ellátási formák: pszichiátriai betegek és fogyatékosok átmeneti ellátása Bentlakásos idősotthoni elhelyezések lehetősége

V. Költségvetési adatokV.1.Bevételek

V.1.1. A pénzbeli és természetbeni, valamint a szociális szolgáltatások állami normatív78

bevételi összegeinek alakulása ( a 2005-ös bázisévre vetítve )

Megnevezés 2005. év 2006. év 2007.év

2006.év / 2007. év /2005. év 2005. év

(Ft) (Ft) (Ft) (%)78 Iroda Gazdasági Csoportja

1. Szociális étkeztetés 64 789 200 56 923 200 60 737 600 87,9 93,72. Házi segítségnyújtás 13 800 000 10 060 800 10 369 500 72,9 75,13. Jelző rendszeres házi

segítségnyújtás 0 2 000 000 1 400 000

4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

0 0 100 000

5. Közösségi ellátások 2 916 667 6 200 000 6 000 000 212,6 205,76. Időskorúak nappali

intézményi ellátása 22 000 000 19 503 000 14 400 000 88,7 65,5

7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása

6 976 500 6 976 500 6 976 500 100,0 100,0

8. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás

5 384 400 5 840 000 4 900 000 108,5 91,0

9. Szociális továbbképzés és szakvizsga

1 771 000 752 000 686 200 42,5 38,7

10. Pénzbeli és természetbeni szociális. és gyermekjóléti ellátások

315 147 500 320 266 600 329 490 666 101,6 104,6

11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai

55 363 750 56 254 584 56 400 076 101,6 101,9

12. Alapszolgáltatási központ -Gyermekjóléti központ

3 800 000 2 340 000 2 340 000 61,6 61,6

13. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kiegészítő támogatása

14 820 450 28 127 292 189,8 0,0

14. Összesen 506 769 467 515 243 976 493 800 542 101,7 97,415. Időskorúak járadéka 1 656 616 2 367 929 2 760 000 142,9 166,616. Rendszeres szociális

segély12 439 866 11 880 985 18 195 000 95,5 146,3

17. Menekültek létfenntartási támogatás

286 000 0,0 0,0

18. Ápolási díj (alanyi)+TB járulék

17 953 964 22 448 992 25 592 000 125,0 142,5

19. Normatív lakásfenntartási támogatás

1 439 105 3 568 329 4 286 000 248,0 297,8

20. Adósságkezelési támogatás + adósságkezelési. lakásfenntartási támogatás

2 727 046 3 818 859 6 030 000 140,0 221,1

21. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

30 057 102 5 631 842 0 18,7 0,0

22. Mozgássérültek közlekedési támogatás

1 655 000 1 200 500 1 500 000 72,5 90,6

23. Közcélú foglalkoztatás 7 429 600 8 542 540 6 421 584 115,0 86,424. Egyszeri 2 010 580 3 380 000 3 000 000 168,1 149,2

gyermekvédelmi támogatás – Pénzbeli támogatás

25. Összesen 77 654 879 62 839 976 67 784 584 80,9 87,326.27. Mindösszesen 584 424 346 549 956 660 561 585 126 94,1 96,1

Megjegyzés V.1.1. táblához:Az állami normatív támogatások rendszerében :

ellátotti létszámának alakulása határozza meg az 1-9. sorban jelzett szociális szolgáltatások után járó összeget,

lakosságszám, illetve egyéb tényezők ( pl. működési hónap, „központi” struktúrában megvalósított feladatellátás , stb ) alapján számítják a 10-13. sorban jelzett pénzbeli és természetbeni szociális ellátások után igényelhető állami normatív összeget,

visszaigénylés alapján működik a 15-24. sorokban jelzett pénzbeli és természetbeni támogatások után igényelhető állami normatív összeg.

A tendencia mind a szolgáltatások, mind a segélyezés körében csökkenést mutat. Ezen belül a pénzbeli és természetbeni támogatások nagyobb arányban csökkentek, mint a szolgáltatások normatív összegei. Ez tükrözi a törvényhozó azon szándékát, hogy a szociális ellátórendszeren belül a szolgáltatásokat kívánja előnyben részesíteni a segélyezéssel szemben.

V.1.2. A szociális szolgáltatások normatív hozzájárulási összegeinek alakulása 2005-re vetítve 79– rövid kommentárral

Megnevezés 2005. év

2006. év

2007.év

2006.év /

2007. év /

2005. év 2005. év(Ft) (Ft) (Ft) (%) (%)

Szociális étkeztetés (Ft/ellátott) 75 600 70 800 81 200 93,7 107,4Házi segítségnyújtás (Ft/ellátott) 120

000104 800

111 500

87,3 92,9

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Ft/ellátott)

62 000 50 000 40 000 80,6 64,5

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Ft/ellátott)

0 0 20 000

Közösségi ellátások (Ft/12 hó) 7000000

6200000

6000000

88,6 85,7

Időskorúak nappali intézményi ellátása (Ft/ellátott)

200 000

197 000

150 000

98,5 75,0

Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása (Ft/ellátott)

465 100

465 100

465 100

100,0 100,0

Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás (Ft/ellátott)

769 200

730 000

700 000

94,9 91,0

Szociális továbbképzés és szakvizsga 23 000 9 400 9 400 40,9 40,979 u.a. mint az előző

(Ft/fő)

Szociális étkeztetés: a 2005. évi normatíva összege a 2006-os csökkenés után 2007-ben emelkedést mutatott, ami annak a szakmai koncepciónak a hatása, amely az alapszolgáltatás erősítését célozza, s egyúttal az étkeztetésnek mindenek feletti prioritást adott.

Házi segítségnyújtás: az összeg 2006-os csökkenéséhez képest enyhe növekedés mutatkozott 2007-ben, ami az előbb említett alapszolgáltatás megerősítését volt hivatott erősíteni.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 2005-ben a szolgáltatás bevezetésének ösztönzésére meghatározott összeg 2007-re jelentős csökkenést „szenvedett”, valamint az Szt. módosítása miatt a két sor jelzi egyrészt a rendszerben már bent lévő, valamint a 2007-ben újonnan felvett ellátottakat.

Közösségi ellátások: a normatív összeg a tárgyévi működési hónapok számának alakulásához kötött. A 2005-ös „ösztönző” összeg után egy mérsékelt csökkenés mutatkozott az elmúlt két évben.

Időskorúak nappali intézményi ellátása: a 2005-ös bázisösszeg 2007-re jelentősen, 25%-kal csökkent, ami a fenntartók számára azért fájdalmas, mert ez a szolgáltatási forma nagyon népszerű az idősek körében, a szolgáltatás fenntartása / szabadidős programok, előadások, filmklub, színház, ünnepségeink szervezése, megrendezése / egyre több forrást igényel.

Fogyatékos személyek nappali ellátása: ez az egyedüli ellátás, amely a 2005-ös bázisösszegen változatlanul megmaradt.

Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás : az I. számú Gondozási Központ által működtetett Gondozóház az, amely ezzel a normatív támogatással érintett. A közel 10 %-os csökkenés a valóságban ennél több „ önkormányzati utánpótlást” igényel, hiszen közben jelentősen változtak/változnak a közszolgáltatások (elektromos áram, gáz, távhő, víz / csatorna ) díjtételei, amelyek ennek a 24 órás szolgáltatásnak az önköltségét jelentősen meghatározzák.

Szociális továbbképzés és szakvizsga: A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területen dolgozók részére képzési kötelezettséget ír elő az Szt. 92/D.§-sa. A kötelezettség teljesítése időt és anyagi forrásokat igényel elsősorban. A képzések idejére az intézményvezetőnek helyettesítésről kell gondoskodnia, továbbá a fenntartónak a kötelező képzések forrását biztosítani kell az intézményi költségvetésekben. A képzések összege évről évre nő, pedig ez az a normatív támogatási tétel, amely a legdrasztikusabb csökkenés szenvedte el. Ez a tény megnehezíti a törvényi kötelezettség teljesítését, valamint hátráltatja a szociális szakmai ismeretek bővítésének lehetőségeit.

V. 2. Kiadások80

Megnevezés 2005. év 2006. év 2007. évI-XII.hó I-XII.hó I-VI.hó

80 u.a. mint az előző

(Ft) (Ft) (Ft)Pénzbeli és természetbeni segélyek 277 855 610 269 993 037 133 583 417Ellátási szerződések finanszírozása 65 826 574 68 299 708 41 587 350Szociális intézmények finanszírozása 290 758 000 310 218 000 135 344 000Szociális étkeztetés finanszírozása 53 651 000 101 177 000 46 597 000Összesen 688 091 184 749 687 745 357 111 767

Kiadások

Pénzbeli és természetbeni segélyek : A jogszabályi változásokkal, valamint a jogalkotó szándékával összhangban a pénzbeli és természetbeni segélyezésre fordított összeg lassan, de biztosan csökken.Intézményi finanszírozás: A szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények fenntartása az elmúlt három évben részben a csökkenő normatíva tételek, részben a növekedő közüzemi díjak miatt egyre több forrást igényelnek a fenntartótól.Ellátási szerződések: Mind az ellátási szerződések száma, mind az ezek ellenértékeként kifizetésre kerülő összegek nagysága növekedést mutat. A települési önkormányzatoknak egyre több közfeladatot kell/kellene ellátni törvényi kötelezettség alapján a szociális szférában is. Ezek megvalósítása gazdaságossági megfontolások miatt (ellátottak szűk köre, speciális ellátás biztosítása, különleges szakértelem, stb.) gyakran ellátási szerződésen keresztül realizálódik. Szociális étkeztetés finanszírozása: A 2005-ös bázisévhez viszonyítva az étkeztetésre fordított összeg intenzív növekedést mutat. 2006-ban majd kétszerannyi forrást igényelt ez a szolgáltatás, mint a bázisévben. A 2007-es teljes évre vonatkozóan (figyelembe véve az I. félév mutatószámait) talán előrevetíthető, hogy közel azonos szintű lesz a forgalom. Ennek egyik oka, hogy a szociális étkeztetés finanszírozása közbeszerzési szerződés alapján, épp ezért stabil árakon alapul, s ez kiszámíthatóvá teszi ennek a szolgáltatásnak a forrásköltségeit.

V. 3. Az ellátotti létszám változásai81

V. 3. 1. A normatív támogatás lehívását képező ellátotti létszámváltozások

Megnevezés 2005. év

2006. év

2007.év

2006.év / 2007. év /

2005. év 2005. év(fő) (fő) (fő) (%) (%)

Szociális étkeztetés 857 804 748 93,8 87,3Házi segítségnyújtás 115 96 93 83,5 80,9Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 0 40 35Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 0 0 5Közösségi ellátások 35 44 39 125

,7111,4

Időskorúak nappali intézményi ellátása 110 99 96 90,0 87,3Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása

15 15 15 100,0 100,0

Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás

7 8 7 114,3 100,0

Szociális továbbképzés és szakvizsga 77 80 73 103,9 94,8

Mint látható általában az ellátotti létszám enyhe csökkenést mutat szinte minden szolgáltatási formában. A kivételt a fogyatékos személyek nappali intézménye jelenti, ahol a 100 % -os kihasználtságnak az az oka, hogy az intézmény engedélyezett férőhelyeinek száma 15, s ez a tárgyi körülmények erős korlátozó hatása miatt nem bővíthető, pedig a 100% mutatja, hogy igény lenne rá (jelenleg is több személy van várólistán).Az étkeztetés ellátotti létszámának csökkenése betudható az utóbbi években a gazdasági piacon megjelenő - házhozszállítást is vállaló - étkeztetési cégeknek, és azok egyre szaporodó számának. Ezek a cégek ma már komoly versenytársai intézményeinknek mind áraikkal, mind szolgáltatásaikkal. Ellátottaink azon része választja inkább ezt a megoldást, akik magasabb nyugdíjjal, jövedelemmel rendelkeznek, és számukra a helyi rendelet szerinti személyi térítési díj már nem jelent a piaci árhoz képest jelentősen csökkentett árat, viszont a piaci cégek választéka, menüsorai bővebb kínálatot nyújtanak.Házi segítségnyújtás ellátotti köre is szűkül, annak ellenére, hogy kerületünkben – ugyanúgy, mint egyéb településeken – egyre nő az időskorú polgárok száma. Talán magyarázat erre, hogy az időskorúak- és rászorultak közül egyre kevesebben tudják megfizetni a gondozási térítési díjat, mert nyugdíjuk ( jövedelmük) egyre nagyobb százalékát teszik ki a lakhatással és élelmezéssel járó anyagi terhek, azok a kiadások, amik ily módon prioritást kapnak.Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében a kihelyezet készülékek száma nem csökken, az Szt. módosítása miatt a két sor jelzi egyrészt a rendszerben már bent lévő, valamint a 2007-ben újonnan felvett ellátottakat.

81 u.a.mint az előző

A közösségi ellátások keretében ellátott személyek száma közel azonos mértéket mutatott az elmúlt években. Kérdés, hogy az OPNI bezárása milyen hatással lesz erre az ellátási formára.Az időskorúak nappali intézményében (Idősek Klubjai) ellátottak száma a 2006-os évi enyhe visszaeséshez képest 2007-ben - ténylegesen - újra növekedést mutat (bár ez még ebben a táblában nem érzékelhető, hiszen ezeket az év elején igényelt számokat az év végi korrekció változtatja majd meg!)Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás (Gondozóház) engedélyezett férőhelyei száma 10, viszont az ellátást igénylők nem arányos nemek szerinti megosztása miatt a háromágyas férfi szoba gyakran csak egy ellátottnak nyújt átmeneti „otthont”, s ez jelenik meg az átlag ellátotti létszámban.Szociális továbbképzés és szakvizsga számai tükrözik a kötelezettség alá eső és a jogszabályi feltételeknek megfelelő szociális munkatársaink számát együttesen.

V. 3. 2. A gondozási központok ellátotti statisztikája

A statisztika értékelésénél felhívjuk a figyelmet, hogy a táblák az egyes intézményekben ténylegesen ellátott személyek számát jelenítik meg 2005-2006. évben, 2007-ben pedig a június 30-i állapotnak megfelelően. Ezért az összesítő táblával (V.3.1.) lehetnek eltérések, mert azok a számok az átlag ellátotti létszámot veszik figyelembe!

I.sz. Gondozási Központ ellátotti számainak alakulása82

Ellátási forma 2005. év ( fő)

2006. év (fő)

2007.év első félév (fő)( 2007. 06. 30-i adat alapján )

Étkezés házhoz szállítva 286 259 272Étkezés saját részre elvitellel

96 101 88

Étkezés helyben elfogyasztva

21 8 21

Étkezés és házi segítségnyújtás

57 58 56

Házi segítségnyújtás étkeztetés nélkül

38 45 41

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

40 44 41

Idősek klubja 42 42 42Összesen 580 557 551Időskorúak átmeneti gondozóháza (átlagos helykihasználás)

7,65 8,12 6,87

II. sz. Gondozási Központ ellátotti számainak alakulása83


2006. év (fő)

2007. év első félév (fő)

82 Budapest Főváros II: Kerületi Önkormányzat I. Sz. Gondozási Központ 83 Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat II. sz. Gondozási Központ


31 27 27


47 38 39


40 46 38

Idősek klubja 45 40 43Közösségi ellátás 35 44 39Összesen 421 391 398

III. sz. Gondozási Központ ellátotti számainak alakulása84


2006. év (fő)

2007. év első félév (fö)


33 21 20


28 37 12


11 13 12

Idősek klubja 30 30 32Összesen 249 245 232

Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Gondviselés Háza Gondozási Központ és Idősek Klubja ellátotti számainak alakulása85


2006. év (fő)

2007.év első félév (fö)


74 73 72

Étkezés helyben elfogyasztva

52 53 54


59 71 72


32 37 35

Idősek klubja 30 30 30Összesen 481 527 521

84 Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat III. sz. Gondozási Központ 85 Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Gondviselés Háza

V. 4. Szerződéses feladatellátások 86 V. 4. 1. Szerződéses feladatellátások pénzügyi mutatói 2005-2007. Név 2005.

év2006.

év2007.

év I-XII.hó létszá

mátlag I-XII.hó létszá

mátlag I-VI.hó létszá

mátlag

(Ft) (fő) Ft/fő (Ft) (fő) Ft/fő (Ft) (fő) Ft/főSzámlás megbízások

4 198 600 17 246 976

3 585 100 23 155 874

1 656 000 14 118 286

Szakértői díjak 123 050 2 61 525

26 087 1 26 087

Sotéria 4 833 288 5 076 836 3 016 670Civitan 2 000 000 3 000 000 3 000 000Magyarok Nagyasszonya Ferences rend

25 249 160

2 451 10 302

30 064 569

3 776 7 962

17 279 330

1 817 9 510

Habilitáció 8 950 000 2 145 000MOMO 2 961 156 2 099 480 1 889 000Főv.Közcélú 12 250

10012 488

3366 644 350

SUPPORT 1 000 000 1 000 000 2 650 000Jó Pásztor Nővérek

4 261 220 2 190 000 3 002 000

Budai Gyermekkórház

4 000 000

Emberbarát Alapítvány

2 382 300 2 100 000

Fehér Kereszt Alapítvány 350 000Józsefvárosi Önkormányzat

242 000


68 299 708

41 587 350

Mindösszesen 343 682 184

338 292 745

175 170 767

V. 4. 2. Szerződéses feladatok pénzügyi mutatóinak összehasonlítása 2005. év első féléve-2007. év első féléve

Név 2005. év

2007. év Változás

I-VI.hólétszá

m átlag I-VI.hó létszám átlagI-

VI.hó létszám átlag(Ft) (fő) Ft/fő (Ft) (fő) Ft/fő % % %

Szakértői díjakSotéria 2 286

2983 016

670 131,9

86 Iroda Gazdasági Csoport

Civitan 2 000 000

3 000 000 150,0

Magyarok NagyasszonyaFerences rend

16 584 903 1 238 13 397

17 279 330 1 817 9 510 104,2 146,8 71,0

Habilitáció 8 950 000 0,0

MOMO 2 663 417

1 889 000 70,9

Fővárosi Közhasznú

6 327 700

6 644 350 105,0

SUPPORT 1 000 000

2 650 000 265,0

Jó Pásztor Nővérek

1 953 620

3 002 000 153,7

Budai Gyermekkórház


2 100 000

Fehér Kereszt Alapítvány 350 000Józsefvárosi Önkormányzat


39 931 350 95,6

Összegzés: A 2008. évi költségvetés tervezésénél figyelembe kell venni az Szt.

módosítását a normatíva igényléssekkel kapcsolatban (térítési díj sávok)

VI. „Jó gyakorlatok” Budapest Főváros II. Kerület Szociális Ellátásában

A kerület a kötelező ellátásokon kívül – a költségvetési lehetőségén belül - továbbra is fontos küldetésének érzi az önként vállalt feladatok vállalását és azoknak a teljesítését a kerület szociális biztonságának megteremtése és megőrzés érdekében, valamint évente elismerésben részesíti a gyermekvédelem területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó egyéneket.

- Az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság minden évben „szociálpolitikai keret” nyilvános pályázatot ír ki a helyi szociális, gyermek és ifjúságvédelmi szolgáltatásokban résztvevő önkormányzati, nem állami és egyházi szerveknek. Az éves keretösszeg jelenleg 5 millió forint.

A pénzbeli, természetbeni, és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról 5/2004. (II.27.) önkormányzati rendelete alapján: - Lakásépítéshez, vásárláshoz, felújításhoz adható helyi támogatást nyújt

Az Önkormányzat helyi szociálpolitikai eszközökkel is segíti azon lakossági rétegek lakásvásárlását, felújítását, akik önerővel is rendelkeznek lakhatásuk megteremtéséhez. E

támogatási formánál kiemelt lakossági réteg a fiatal házasok támogatása. A támogatás kamatmentes kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható, amelynek elnyerésére évente kiírt pályázat útján van lehetőség. A II. kerületi magas lakás és telekárak miatt lehetőség van arra is, hogy a fiatalok más kerületben történő lakásvásárláshoz is kapjanak támogatást. - Rendszeres nevelési segély Rendszeres nevelési segély állapítható meg azon II. kerületben élő családok részére, amelyek 0-18 éves korú, nappali tagozatos oktatásban résztvevő gyermeke(ke)t nevelnek, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimumot, de nem haladja meg annak 150%-át. ( különbség a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz képest ) A segély összege gyermekenként legfeljebb a nyugdíjminimum 20%-a, egyedül álló szülő esetén:25%

- 80 éven felüli egyedülállók a személyi térítési díj egy fizetési sávval csökkentett mértékben, a 90. életévüket betöltött II. kerületi lakosok részére a házi segítségnyújtást, az étkezését valamint a szállítást térítésmentesen biztosítja

- Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének18/2000. (V. 25.) önkormányzati rendelete tanulmányi ösztöndíjat állapít meg a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő, de szociálisan hátrányos helyzetben lévő 7.-13. évfolyamon tanuló diák részére 10 hónapra 5.000Ft/hó és 10.000 Ft/hó között állapíthatja meg, a 17/2001 (V.22.) felsőoktatási ösztöndíjról szóló rendeletével támogatja a felsőoktatásban tanuló kerületi hallgatókat. Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2000. (V. 25.) önkormányzati rendelete tanulmányi ösztöndíjat állapított meg a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő (legalább 4,8 átlagú), de szociálisan hátrányos helyzetben lévő 7.-13. évfolyamon tanuló diák részére. Évente közel 30 tanuló részesül egyszeri, 100 e Ft támogatásban.

- Gyermekekért díj adományozása

- Együttműködési megállapodása van az önkormányzatnak az ALFA Ipari Rt.-vel, amely megváltozott munkaképességű dolgozókat alkalmaz, a foglalkoztatottak közel fele II. kerületi lakos.(2006-ban 25 fő)

VII. Szociális ellátási kötelezettség megvalósulása 2005-2007 között

Év Feladat Szervezet Megvalósítás módja

2005 Szenvedélybetegek átmeneti ellátása


Ellátási szerződés

2005 Támogató szolgáltatás Addetur (Adj hozzá) Alapítvány


2006 Támogató szolgáltatás Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők


Országos Érdekvédelmi Szövetsége

2007 0-3 éves korú gyermekek átmeneti gondozása

Fehér Kereszt Baráti Kör Kiemelten Közhasznú Egyesület


2007 Utcai Szociális munka Magyar Máltai Szertetszolgálat


2007 Hajléktalan személyek nappali ellátása

Magyar Máltai Szeretetszolgálat


VII. 1. Hiányzó ellátások megvalósításának ütemterve

Év Feladat Megvalósítás módja

Felelős

2009 Szenvedélybetegek nappali ellátása

Ellátási szerződés Polgármester

2009 Pszichiátriai betegek átmeneti otthona

Ellátási szerződés Polgármester

2009 Fogyatékos személyek gondozóháza

Saját intézmény Polgármester

A települési önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciója megalkotása során elsődleges célként a meglévő szolgáltatási rendszer fenntartását, a jogszabályi feltételek teljesítését, valamint a kötelezően ellátandó feladatok teljes körű biztosítását fogalmazta meg. Ennek megvalósítása érdekében a helyi erőforrások mozgósítása mellett a pályázati lehetőségek kiaknázása, a térségen belüli együttműködések erősítése, a civil szféra ellátásba történő bevonása is megfogalmazódik. Az önkormányzat nem hagyta figyelmen kívül az igényekhez igazodó, helyi kötelezettséget meghaladó szolgáltató rendszer kialakításának lehetőségét sem. A törvényi kötelezettségnek eleget tévő szociális ellátások biztosítása a 2004. évben vállaltaknak megfelelően teljesültek, lemaradás egyedül az átmeneti ellátások biztosítása esetén tapasztalható, megfelelő ingatlan esetén saját intézménnyel kívánja az önkormányzat megvalósítani a fogyatékkal élők komplex gondozását. (nappali-átmeneti ellátások, támogató szolgáltatás), s ellátási szerződés keretében biztosítaná a hiányzó nappali illetve pszichiátriai betegek átmeneti ellátását.

VIII. Szociális szolgáltatások átalakításának tervezett főbb irányai87

PARADIGMAVÁLTÁS

A szociális szolgáltatások tervezésének kerületi koncepciójában nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a kormányzati törekvést, mely a szociális ellátórendszer reformját tűzte ki célul, és paradigmaváltás elnevezéssel vált ismertté. A szociális szolgáltatások az országban mára nem épültek ki teljes körűen, működésük sem problémamentes:

- területileg egyenlőtlen a lefedettsége a meglévő szolgáltatásoknak;87 Javaslat a szociális szolgáltatások átalakításának fő irányaira Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2007. VII.4.

- nem biztosított a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés (lakosságszámhoz van kötve, hogy hol mit kell biztosítani);

- a szolgáltatásfejlesztésnek nem feltétele a valós szükséglet vizsgálata; - a szolgáltatások hozzáférésének kritériumai nincsenek minden szolgáltatás esetében

meghatározva; - nincs meghatározva a szociális szolgáltatások elvárt mennyiségi és minőségi

minimuma;- nincs naprakész adat a szolgáltatásokról;- a hatósági és szakmai ellenőrzések minden megyében különböző módon történnek.

Ahhoz, hogy átlátható, ellenőrizhető, a valós és elismert szükségletek alapján fejleszthetővé váljon a szociális szolgáltatások rendszere, paradigmaváltásra van szükség. A paradigmaváltás egyben a szociális tárca az eddigiektől eltérő módon nagyobb felelősséggel történő részvállalását jelentené a tervezéstől, a működtetésen, finanszírozáson keresztül a szolgáltatások felhasználó-központú ellenőrzéséig. Az „egy gazda” szemlélet a jelenleginél sokkal hatékonyabbá tudja tenni a rendszert.

A szociális ellátórendszer (szociális szolgáltatások) ágazati irányításának, finanszírozásának paradigmaváltása az alábbi területek együttes, egymással összehangolt, egyidejű, egy adott időintervallumon (2007-2009) belül történő módosítását és fejlesztését jelenti:

1. a valós szükségletek ismeretében, az elismert szükségletek kielégítése érdekében fejleszteni, illetve – ha lehetséges – területileg átcsoportosítani a szolgáltatásokat, biztosítva az egyenlő esélyű hozzáférést;

2. a túlszabályozás helyett az elégséges szabályozást megteremteni;3. a szakmai követelmények többségénél a részletező jogi szabályozás helyett szakmai

kritériumokat meghatározni;4. újra kell gondolni az önkormányzati feladatellátás súlyát a szociális

ellátórendszeren belül, növelve az önkormányzatok mozgásterét;5. felül kell vizsgálni a lakosságszám arányosan telepített önkormányzati kötelező

feladatok elosztásának rendjét;6. szükséges megerősíteni a regionális szociális és gyámhivatalokat a szociális

szolgáltatások működési engedélyezésének szakszerűbb ellátása érdekében; 7. szükséges a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ellenőrző kapacitását bővíteni és

ezzel egy időben kidolgozni a független ellenőrzési rendszer lehetőségeit;8. kistérségi szinten biztosítani szükséges a szociális szolgáltatások szervezéséért

felelős esetmenedzser funkció „rendszerbe állítását”. Az esetmenedzseri rendszer modellezése;

9. kidolgozni az egyes szociális szolgáltatások esetében az utalványrendszer (voucher) bevezetésének feltételeit, a rendszer modellezése;

10. áttekinteni a regionális kapacitáskoordináció és forrásallokáció lehetőségeit;11. a szociális szolgáltatások megfelelő mennyiségű és minőségű biztosítása érdekében

a felelősségi körök áttekintése (egyén, család - tartásra kötelezett hozzátartozók, lakóközösség, civil szervezetek, for-profit szervezetek, önkormányzat, állam).

Célok, elvárt eredmények, eddig megtett lépések

Célok Elvárt eredmény Eddig megtett lépések

Minőségileg jobb szolgáltatások, az alapszolgáltatások erősítése

Cél, hogy a szolgáltatások valóban a rászorult személyekhez jusson el, s hatékonyabban szolgálja a társadalmi integrációt és összetartozást. Az alapszolgáltatások fejlesztése váltsa ki a költségesebb szakosított ellátást.

1. Elkészültek a szociális szolgáltatások minimumstandardjainak leírásai2. A szociális információs szolgáltatás integrációja az önkormányzatok általános feladatai közé3. A szociális ellátás tervezéséhez szükséges adatszolgáltatási rendszer kiépítése

Erős ágazatpol

itikai eszközök

Az ágazat hatékonyabb irányítását, ellenőrzését biztosító eszközök kialakítása

1. A szociális és gyámhivatalok ellenőrzési gyakorlatának és módszereinek egységesítése az idősek bentlakásos intézményeinél2. Összehangolt hatósági és törvényességi ellenőrzések folytatása3. A Foglalkoz

tatási Hivatal átalakítása Foglalkoztatási és Szociális Hivatallá

IX. Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Szociális Ellátórendszer fejlesztési irány javaslatai

Erősségek - Az időskorúak nappali ellátása magas

színvonalú - Az ellátási kötelezettségek teljesítése- Elhivatott, szakmailag magasan képzett

intézményvezetők- Jó szakképzettségi mutatók, elkötelezett

alkalmazottak- Új nem állami fenntartású szolgáltatók és

intézmények megjelenése - Támogató szolgáltatások- Önként vállalt feladatok- Hatósági munka minőségbiztosítása

Gyengeségek- Kedvezőtlen demográfiai folyamatok- Az ágazatok közötti kapcsolatok,

együttműködések hiányosak- Több intézmény tárgyi, infrastukturális

feltételei hiányosak- Megfelelő ingatlanok hiánya az új

ellátásokhoz- Akadálymentesítés sok helyütt hiányos

illetve szakmailag nem megfelelő- A nem állami és egyházi szervezetekről

illetve működésükről nincs pontos adatbázis

Lehetőségek

- Civil szféra erősödő szerepvállalása

- Európai uniós források kihasználása a szolgáltatások fejlesztésére

- További önkéntesek bevonása a szolgáltatások fejlesztése

- A vállalkozói szféra bevonása- Ágazatokkal, különösen az egészségügyi

és munkaügyi szervezetekkel való együttműködés erősítése

- Szakmán belüli kapcsolatok szélesítése- A szociális szféra ismertségének,

elismertségének javítása- Lakossági igényeknek megfelelő ellátások további bővítése

Veszélyek

- Munkaerő-piaci tendenciák romlása- Szociális ellátásra szorulók számának

növekedése- Az átlagéletkor növekedésének hatására

egyes szociális szolgáltatások iránti igény folyamatos növekedése nem párosul a kapacitások és a működésükhöz szükséges állami források bővülésével

- az egészségügyi intézményekből kikerültek (OPNI) megjelenése az ellátórendszerben - A partnerség és a konszenzus hiánya

miatt a szociális ellátórendszer alulmarad a forrásokért, támogatásokért folyó küzdelemben

Rövid-közép és hosszú távú kerületi fejlesztési elképzelések

Prioritások kijelölése a szolgáltatások működésében, fejlesztésében

Prioritások:- Elő kell segíteni az ellátásokat igénylők könnyebb tájékozódását a szociális

ellátások, szolgáltatások rendszerében, azokat ismertté, hozzáférhetővé, a rendszert átláthatóvá és átjárhatóvá kell tenni.

- Fokozott figyelmet kell szentelni a meglévő ellátási formák, szolgáltatások folyamatos fejlesztésére.

- A kerület speciális célcsoportjainak figyelemmel kísérése (pl. MÁI, Mozgássérült lakótelep, gyermekotthonok)

- A meglévő rendszer egészét tekintve kiemelt fontosságú a jogszabályi feltételek teljesítése

- Minőségbiztosítás továbbfejlesztése

Fejlesztési elképzelések

A fejlesztési elképzelések meghatározásának alapja a koncepció rendszeres, kétévente történő felülvizsgálata, így a célok is ehhez igazodnak. Rövidtávon:

Cél: Az egyházi és civil szervezetek pontos adatbázisának elkészítéseVárt eredmény: a meglévő erőforrások feltérképezése,

Határidő: 2008.

Szakma-közi kapcsolatok, protokollok kidolgozása Várt eredmény: kompetenciák, az ellátórendszer egymásra épülésének erősödése

Határidő: 2008.

Középtávon: Cél: a kötelező alapszolgáltatási feladatok biztosítása

Várt eredmény: ellátási kötelezettség teljesítése Határidő: 2009.

Cél: az időközben felmerült igények feltérképezése, a fejlesztések esetleges módosítása, korrekciója

Várt eredmény: igényekhez igazodó ellátó- és szolgáltatórendszer kiépítése Határidő: 2009.

A kerület különböző ágazataiban készült stratégiáinak és koncepcióinak összehangolása illetve felülvizsgálata

Várt eredmény: ágazatok közötti együttműködés erősödése Határidő: 2009.

Lakossági zöld szám működtetése Várt eredmény: tájékoztatás az ellátórendszer egészéről

Határidő: 2009.

Hosszútávon: Cél: az igényekhez igazodó szolgáltatórendszer, intézményhálózat kiépítése, a

fejlesztési projektek megvalósítása

Várt eredmény: az igényekhez mind jobban igazodó, teljes körű szociális ellátórendszer kiépítése

Határidő: 2012.

Folyamatos feladatok:

akadálymentesítés adatbázisok aktualizálása pályázati programok kidolgozása, pályázatokon való részvétel, együttműködések, megállapodások folyamatos aktualizálása, karbantartása működőképesség megőrzéséhez szükséges anyagi források folyamatos

biztosítása minőségbiztosítás

A koncepció felülvizsgálata során megfogalmazódott célok megvalósulásával minél teljesebb körben biztosíthatóvá válhatnak a kerület polgárainak a.lakóhelyhez legközelebb és az igényekhez igazodó magas színvonalú, ugyanakkor könnyen hozzáférhető és átjárható szociális ellátások.


A II. Kerületi Önkormányzat stratégiája és koncepciója a közterületekbiztonságának javítása érdekében

I. Bevezetés.............................................................................................................................410

II. Jelenlegi helyzet.................................................................................................................413

III. Kívánt helyzet, reálisan kitűzhető cél...............................................................................418

IV. A jelenlegi és a kívánt helyzet közötti különbségek önkormányzati hatáskörben kezelhető okainak megszüntetése, a kitűzött célok elérése érdekében végrehajtandó feladatok............420

V. A feladatok végrehajthatóságának feltételei......................................................................424

VI. Mellékletek.......................................................................................................................425

I. Bevezetés

Az Európa Tanács Bűnmegelőzési Ajánlása alapján az Országgyűlés a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003.(X.28.) OGY határozatában (továbbiakban OGY határozat) kimondta, hogy az Önkormányzatok kötelessége a helyi közösségek életminőségének javítása érdekében a helyi bűnmegelőzési stratégia kialakítása és annak megvalósítása.

Az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa „A demokratikus társadalmak mindennapi életében elkövetett erőszakos cselekmények ellen” elnevezésű programjának keretében megfogalmazásra kerültek az európai unió tagállamai részére olyan ajánlások, melyek önkormányzati szinten is koncepcióalkotást generálnak.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 8. § (1) bekezdése a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodást a települési önkormányzatok feladatai közé sorolja. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése kimondja, hogy a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

Az OGY határozat komplex módon tartalmazza a bűnmegelőzés feladatrendszerét, a társadalmi együttműködés fontosságát a különböző területeken jelentkező problémák megoldása során. Hangsúlyozza, hogy a társadalmi bűnmegelőzési stratégia megvalósítása az önkormányzatok közreműködésével válhat a helyi társadalompolitika integrált részévé.

A konkrét közbiztonsági feladatokat és hatásköröket az ágazati jogszabályok tartalmazzák, melyek megnevezik az e feladatot ellátó államigazgatási és más szerveket, valamint azok jogosítványait is. Fentiek értelmében az önkormányzatoknak – a lehetőségeikhez mérten – kell kialakítania a település sajátosságaihoz igazodó közbiztonsági és bűnmegelőzési stratégiát és a megvalósításról gondoskodnia, melyhez a jogszabályok azonban szerény eszközöket biztosítanak.

A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény, melyben az Országgyűlés elismeri az állampolgárok önszerveződésének eredményeként megalakult polgárőrség tevékenységét és méltányolja, hogy a polgárőrség támogatja a helyi önkormányzatokat és a helyi, területi rendvédelmi szerveket a közbiztonság helyi feladatainak végrehajtásában.

A közúti közlekedésről szóló 1988 évi I. törvény a közúti közlekedésben résztvevő személyek és szervezetek közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményekkel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit határozza meg. Meghatározza az önkormányzat, mint közútkezelő, - valamint a rendőrhatóságok és más társhatóságok kötelezettségét a közúti közlekedés területén.

Mindezek alapján indokolt kialakítani és megfogalmazni, egységes keretbe foglalni azokat a gondolatokat, melyek hosszabb távra meghatározzák a kerület közbiztonságával, ezen belül is elsősorban az önkormányzat hatáskörében és eszközeivel végrehajtható, a közterületek biztonságával összefüggő teendőket.A feladat hatékony és eredményes megvalósítása érdekében szükséges:

az önkormányzat közbiztonsági alapfilozófiájának megfogalmazása, konkrét helyzetelemzés alapján a célok, illetve prioritások kijelölése, a lehetőségeket feltárva a megvalósítás módjának meghatározása.

Amennyiben átgondoljuk a jelenlegi és a megkívánt helyzet közötti különbséget, és gyekszünk megkeresni e különbségek okait, kiküszöbölésük módját, a követendő filozófia lényege a következőkben összegezhető:

Nem közbiztonsági stratégiája és koncepciója kell, hogy legyen a Kerületi Önkormányzatnak, hanem a „köz” biztonsága érdekében önkormányzati stratégiára és koncepcióra van szükség, amely ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZETI STRATÉGIA, KONCEPCIÓ kell, hogy legyen!

A megfogalmazásbeli különbség tartalma:A közbiztonság sokféle megfogalmazása, fogalmának sokféle meghatározása nem csupán bonyolultságának köszönhető, de nem is kizárólag annak, hogy az élet, a társadalmi viszonyok minden területén található vetülete. Sokkal inkább arról van szó, hogy minden terület, szervezet, közösség a közbiztonság tágan vett értelmezésének csak egy kis szűk szeletére tud hatni!

408

Egy önkormányzatnak nem lehet feladata például a különböző bűncselekmények elkövetőinek felderítése, vagy a bűnösség bizonyítása, szankcionálása, pedig teljesen egyértelmű, hogy az igazságszolgáltatás szerepet játszik a közbiztonság alakulásában.

Mindebből következően egy önkormányzatnak saját lehetőségei és határai közé leszűkítve kell stratégiát, koncepciót alkotnia a közbiztonság javítása érdekében. Ezek közé a határok közé maximum a rendészet „fér be”!

A „hagyományos” közbiztonsági stratégiáknak és koncepcióknak a helyi önkormányzatok szintjén elsősorban a bűnügyi helyzet javítása a központi témájuk. A bűnügyi helyzetet ettől kezdve azonosnak vesszük a közbiztonság helyzetével és viszont, tulajdonképpen rokon értelmű kifejezésekként kezeljük őket.A fogalomzavar annak az erősen megkérdőjelezhető álláspontnak köszönhető, mely szerint az egyének érzéseit átlagolni lehet.

Az objektív biztonság kifejezéssel helyettesítettük a nehezen megfogalmazható közbiztonságot, erősen kötődve a bűnügyi helyzethez, a betörések, lopások…számát ugyanis valóban lehet átlagolni!

Az egyes bűncselekmény fajták (bűncselekményi tényállások) előfordulásának, megtörténtének, elkövetésének számát lehet viszonyítani a lakosság lélekszámához, vagy a terület nagyságához, az éjjel-nappal nyitvatartó italboltok, diszkók, nagy tömegeket vonzó rendezvények számához, a turistaforgalomhoz, az átlagéletkorhoz, átlagos iskolai végzettséghez, a munkanélküliség alakulásához, vagy akár a hiányzó villanylámpák számához…stb. Ezt az átlagot lehet hasonlítani a más területre (kerületre, városra, országra) vonatkozó, hasonló módszerrel kiszámolt mutatókhoz, vagy ugyanazon terület korábbi időszakra jellemző adataihoz. A szubjektív biztonságérzet fogalmának bevezetése annak bizonyítéka, hogy az objektív biztonság mutatói lehetnek igazak, lehet törekedni a javításukra, de az állampolgárok kérdéseire nem ad választ! Kinek a biztonságára igazak az objektív biztonság mutatói? Az „utca szintjén” élő hétköznapi emberekére (a „köz”-ére) nem, nem is fogadják el.

Akinek ellopták az autóját, betörtek a lakásába, annak számára a közbiztonság akkor is rossz, ha 99 szomszédjáét nem lopták el, hozzájuk nem törtek be, és „objektíve” erre a 100 lakosra nézve csak 1% az adott bűncselekmény áldozatainak aránya.

Ezen átlagolásoknak az eredménye bármilyen messze esik attól, amit az egyes emberek gondolnak, vagy éreznek, védhető: ez átlag, nem kell, hogy egyezzen senki véleményével!

Ami „megfogható”, az az egyének biztonságérzete!

Ahhoz, hogy az egyének biztonságérzete javuljon/jó legyen, elengedhetetlen az eredményes bűnüldözés, de önmagában kevés!

409

Minden e tárgyban végzett kutatás és felmérés eredménye azt igazolja, hogy a köztisztaság, a terjedő utcai alkoholizmus és a vele járó garázdaság, a parkok és játszóterek, vagy a közterületek általános rendje, a hajléktalanok problémája, a falfirkák és a közízlést sértő plakátok – hirdetések, vagy akár a közlekedési morál helyzete is jelentősen (a bűncselekményeknél jobban!) rontja az emberek biztonságérzetét. Bűnügyileg biztonságos környezetben is a rossz közbiztonságra panaszkodnak, alacsony a komfort és biztonságérzetük

Ezek, az úgynevezett másodlagos közbiztonsági elemek alapvetően a rendészet kategóriájába, és nem csak, sőt nem elsősorban a közbiztonságért megszokásból „felelőssé tett” rendőrség feladatkörébe tartoznak!

A rendészet kategóriájába tartozó területeken az önkormányzat, a különböző civil szervezetek és kezdeményezések aktív szerepvállalása nélkül nem várható javulás.

Ahhoz, hogy az aktív szerepvállalás hatékony is legyen, (tehát ne legyen a résztvevők által végrehajtott feladatok között sem felesleges átfedés, sem kihagyott terület), a sokféle feladatot és a többféle, de szűkös végrehajtó kapacitást egy rendszerben kell kezelni. Ez a rendszer elsősorban a helyi lakosság biztonság- és komfortérzete érdekében végrehajtandó rendészeti feladatokat és azok végrehajtását kell, hogy keretbe fogja, azaz az előzőekben megnevezett

KÖZBIZTONSÁG (A „KÖZ” BIZTONSÁGA) HELYI FELADATAIRÓL VALÓ ÖNKORMÁNYZATI GONDOSKODÁS RENDÉSZETI JELLEGŰ ELEMEINEK RENDSZERÉRE van szükség!

A fentiekben megfogalmazottak alapján jelen anyag további felépítése a következő:

Jelenlegi helyzet ismertetése, értékelése, elemzése. Kívánt helyzet, reálisan kitűzhető célok meghatározása. A jelenlegi és a kívánt helyzet közötti különbségek önkormányzati hatáskörben

kezelhető okainak megszüntetése érdekében végrehajtandó feladatok. Feladatok végrehajtása érdekében biztosítandó feltételek. A stratégia gyakorlatba való átültetése, az egyes részfeladatok kijelölése és

ütemezése.

II. Jelenlegi helyzet

A kerület lakosai jó közérzetének, nyugodt életének egyik alapvető feltétele a közrend, a közbiztonság és köztisztaság megfelelő állapota.

A biztonság hiánya szorongáshoz vezet, amit erősíthet az elszigeteltség érzése, a létbizonytalanságból fakadó feszültségek és a bűnözéstől való félelem.

410

A lakosság biztonságérzetének javítása a várospolitika meghatározó eleme kell, hogy legyen, hiszen a jó közbiztonság vonzza a befektetőket, a vállalkozásokat, ami hosszú távon gazdasági növekedéshez, nagyobb közbiztonsághoz vezet.

A kerület lakossági összetétele heterogén mind műveltség, mind életmód szempontjából. Ez az emberi kapcsolatok elszemélytelenedéséhez vezet. A család, a rokonság, szomszédság kontrolljának gyöngülésével a társadalmi kontroll is csökken, ami gyengíti a társadalmi normákhoz való alkalmazkodás kényszerét. A kontroll hiánya hosszabb távon devianciák kialakulásához, néha bűnözéshez vezethet. Bátorítja ezt a tendenciát a városi lakosokra jellemző közömbösség, viselkedésüknek azon módja, hogy az emberi kapcsolatokban nem teljes személyiségükkel, hanem annak csak egy szeletével vesznek részt.

Olyan nagyszámú emberrel, mint amennyien a kerületben élnek, dolgoznak, szórakoznak, vagy csupán a kerületen átutaznak, nem lehet közvetlen érintkezésbe kerülni.

Az elidegenedés irányába hatnak közbiztonsági megfontolások is. Az egykori utca funkcióját a bevásárlóközpontok veszik át, a mai tinédzser-kultúrák már nem „csak” bandákba összeverődve csavarognak az utcán, hanem a helyi bevásárlóközpontba mennek nézelődni, vagy péntek - szombat este szórakozni.

Fellazult a közlekedés rendje is, és az emberek nem törődnek a köztisztasággal sem, sok a szemét, a falfirka, és megjelentek az engedély nélküli kereskedők, koldusok, hajléktalanok.

Annak érdekében, hogy a bevezetőben jelzettek szerint kialakíthatóak és megfogalmazhatóak legyenek azok a gondolatok, melyek hosszabb távra meghatározzák a kerület közbiztonságával, ezen belül is elsősorban az önkormányzat hatáskörében és eszközeivel végrehajtható, a közterületek biztonságával összefüggő teendőket, nélkülözhetetlen annak rögzítése, hogy mi jellemzi jelenleg a megcélzott területet.

A II-III- Kerületi Szabálysértési Hatósági Társulástól és a Kerületi Rendőr-kapitányságtól kapott, valamint a Városrendészet Közterület felügyeleténél rendelkezésre álló adatok alapján a következő „kép rajzolható meg”:

411

Közterület rendjére vonatkozó szabályok megsértéseÉv Szabálysértés Közterület felügyelet

hatáskörébe tartozó rendsértés

Rendőrség Igazgatásrendészete hatáskörébe tartozó

szabálysértés

Önkormányzat hatáskörébe

tartozó szabálysértés

2005

3940 974 3909

2006

3500 658 12022

2007

2930 320 13002

Rendőrség egyenruhás állomány által kezelt közterületi szabálysértésElfogás Előállítás Helyszíni bírság

2005

612 854 1898

2006

495 703 1480

2007

252 342 516

A szükséges következtetések levonásának segítése érdekében fenti adatokat másképpen csoportosítva a következőt kapjuk:

Közterület rendjére vonatkozó szabályok megsértéseÉv Rendőrség által

kezeltÖnkormányzat

által kezeltÖsszesen

2005 7304 4883 121872006 6178 12680 188582007 4040 13322 17362

Annak ismeretében, hogy 2005 III. negyedévétől kezdődően a Közterület felügyelet (ma már a Városrendészet része) munkájának hatékonyságában ugrásszerű változás következett be, a változásokat elsősorban a 2006 és 2007 éveket illetően célszerű vizsgálni. A következők állapíthatóak meg:

- A közterületek rendjére vonatkozó szabályok megsértése összességében 8%-l csökkent,

- A rendőrség által kezelt, közterületen elkövetett szabálysértések száma folyamatosan, az utóbbi két évet tekintve 35%-l csökkent,

- Az önkormányzat által kezelt, közterületen elkövetett szabálysértések száma nőtt.

- Az összes közterületi szabálysértés „kezelésének” megoszlása a rendőrség és az önkormányzat között jelentősen az önkormányzat irányába „tolódott el”:

412

Közterületi szabálysértések kezelésének megoszlása 2006

12680; 67%

6178; 33%

Önkorm.Rendőrség

Közterületi szabálysértések kezelésének megoszlása 2007

13322; 77%

4040; 23%

Önkorm.

Rendőrség

- A legjellemzőbb, a közterület rendjét sértő cselekmények a következők:

o Közlekedés szabályainak megsértése (járdán való szabálytalan várakozás, össztömegkorlátozásra vonatkozó előírások be nem tartása, mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozóhely jogtalan elfoglalása, „megállni”, illetve „várakozni tilos” tábla hatálya alatti várakozás, zöldfelületen való várakozás): az összes szabálysértés 45%-a

o Közterület foglalásra vonatkozó előírások megsértése: 5%

413

o Köztisztasági szabálysértés (illegális hulladéklerakás, ingatlan előtti járda takarításának elmulasztása, építkezések környékének szennyezése…): 20%

o Hangoskodás, zaklatás, mások nyugalmának megzavarása az esti-éjszakai órákban: 10%

o Egyebek (engedély nélküli árusítás, közterületi alkoholfogyasztás, környezetvédelmi szabálysértés, hirdetéssel és reklámmal kapcsolatos szabálysértés…): 20%

A rendőrség jelenléttel való „megelőző” tevékenysége, az elkövetett szabálysértésekre való reagálóképessége az adatokból is láthatóan folyamatosan csökken. A jelentős önkormányzati költségen létrehozott térfigyelő rendszer mai állapotában messze nem nyújtja azt, ami elvárható lenne.

Az önkormányzat egy nagyot „ugrott”, majd megállt ezen a magasabb szinten, ahonnan nem várható ugyan a visszacsúszása, de a közterület rendjének érdemi javításához ez kevés.

A közterületek és a kerület általános rendjére különböző területeken hatással bíró önkormányzati szervezetek és szervezeti elemek közötti együttműködés látszólag rendben van, a valóságban azonban esetleges, színvonala és rendszeressége – szervezettsége alapvetően csak az adott vezetőkön és beosztottakon múlik. Az alábbi, a teljesség igénye nélküli felsorolásból is látható a „sokszínűség”:

Feladat Önkormányzat részéről a terület „gazdája”

Úttestek takarítása, síkosságmentesítése, szemétszállítás,

Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Iroda, Városrendészet

414

szelektív hulladékszigetek „kezelése”.Parkok, játszóterek fenntartása, gondozása, őrzése.

Beruházási és Városüzemeltetési Iroda, Városrendészet

Veszélyes hulladék, zöldhulladék kezelése, kényszerkaszáltatás


Illegális hulladékkal kapcsolatos feladatok


Járdatakarítás Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Iroda’Kutyaszigetek” kezelése Mezőgazdasági és Környezetvédelmi IrodaÉpítkezések, úttest és járdafelbontások

Építésügyi Iroda, Beruházási és Városüzemeltetési Iroda, Városrendészet

Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok kezelése

Vagyonhasznosítási és Ingatlan nyilvántartási Iroda, Városrendészet

Önkormányzati hatáskörbe tartozó, közterületi szabálysértés esetén az eljárás lefolytatása

Szabálysértési Iroda, Városrendészet

Közterület – felügyelet egyéb feladatai

Városrendészet

Parkok, játszóterek őrzése Beruházási és Városüzemeltetési Iroda, Városrendészet

Ezeknek a feladatoknak a végrehatási hatékonysága jelentősen függ az érintett szervek közötti információáramlás sebességétől, szervezettségétől, valamint a végrehajtó (többnyire az önkormányzattal szerződésben álló) vállalkozás önkormányzati szintű irányításától. Példaként kiragadva a parkok és játszóterek őrzését, néhány kijelölt állandó objektum őrzését a Városrendészet által minimum háromszintű áttételen keresztül ellenőrizhető és irányítható külső vállalkozó alvállalkozója hajtja végre!

Sajátos, bár közismert tény, hogy a kétszintű önkormányzat egyik hátrányaként jelentkezik a kerületben lévő, fővárosi hatáskörbe tartozó közterületek rendjének elmaradása a kerületi hatáskörbe tartozóéktól. Érthető módon nehéz megértetni a kerület polgáraival, hogy Városrendészet miért nem intézkedik a fővárosi hatáskörbe tartozó közterületeken, miért elhanyagolt, másodrangú állampolgárok a főútvonalak, fővárosi tulajdonban álló terek mellett lakók.

III. Kívánt helyzet, reálisan kitűzhető cél

A cím összetettsége is jelzi: megfogalmazható maximális célként a teljes rend biztosítása, de elérésének, fenntarthatóságának realitása megkérdőjelezhető. Minden körülményt figyelembe véve reális célként az alábbiak tűzhetőek ki:

- A kerület közterületein egy új, a közterületek rendjét és a környezet védelmét, a közlekedési és közbiztonsági morált, mindezek eredményeképpen a kerület lakosainak szubjektív biztonság- és közérzetét jelentősen javító, komplex közterületi rendészeti program beindítása és végrehajtása.

415

- A közterületi rend és köztisztaság megsértésével, a környezet károsításával összefüggő, a köznyugalom megzavarására alkalmas cselekmények körében nemcsak, sőt nem elsősorban a bűncselekményekre, súlyos jogsértésekre kell gondolni, hanem mindazon antiszociális magatartásformákra, amelyek veszélyeztetik, lerontják a lakosság életminőségét és életvezetését. Mivel az emberek közbiztonságról alkotott véleményének kialakításában a közvetlen környezetében észlelt körülmények alapvető fontossággal bírnak, törekedni kell az egyének és a helyi közösség személyes biztonságérzetét negatívan befolyásoló tényezők szintjének csökkentésére.

- A közterületek rendjére vonatkozó kihívásokra csak helyi közügyként megfogalmazott rendészeti stratégiával és koncepcióval lehet hatékonyan válaszolni.

- Az önkormányzat, mint a kerületi szolgáltatások és szolgáltató intézmények többségének tulajdonosa, a kerületi közigazgatás irányítója kell, hogy koordinálja a kerületi rendészetet. Központi referencia-szereplőként meghatározó a szerepe az információk és a biztonsággal kapcsolatos adatok terjesztésében. Tanácsadó szerepet vállalhat a magasabb szintű biztonságot szolgáló eszközök és módszerek alkalmazásában, és ehhez forrást biztosíthat. Jogalkotóként és település-tervezőként érvényesítheti azokat a szempontokat, amelyek a helyi közrendet szolgálják. Az önkormányzat közvetíteni képes a helyben elérhető szolgáltatások és a helyi biztonsági szükségletek között.

- A rendszer akkor lesz teljes, ha a helyi lakóközösség is részt vállal benne, ha a célok elérése érdekében számítani lehet minden olyan személy és szervezet közreműködésére, amelyek a lakosság önvédelmi képességének javítása érdekében cselekedni tudnak és akarnak. Különösen fontos az önkormányzat, a civil szervezetek, az egyházak, a gazdasági élet szereplői, a közösségek és a magánszemélyek, aktív együttműködése.

- A szabálysértések száma alapvetően a szabályokat megsértők „kockázatértékelésétől” függ. Amennyiben nő a szabálysértés megelőzésének hatékonysága, megszakításának, szankcionálásának valószínűsége, azaz „kevésbé éri meg” kockáztatni, a szabálysértések száma csökken, ellenkező esetben minimum nem változik, de inkább növekszik.

- A közlekedési morál javítása érdekében rendészeti eszközökkel el kell érni, hogy a kerület területén „ne érje meg” megsérteni a közlekedésre vonatkozó előírásokat. A megállás és várakozás szabályait súlyosan megsértők esetében meg kell teremteni a gépjárművek elszállításának lehetőségét.

- A közterület foglalás mai engedélyezési mechanizmusa biztosítja a gyors és rugalmas ügyintézést, az ellenőrzés tervszerűbb szervezésével elérhető a jelenlegi szabálysértések számának minimálisra való csökkentése.

- A köztisztaságra vonatkozó előírások betartatása területén jelentős javulás elérése indokolt.

- A rendészeti tevékenység időbeni „bővítésével” el kell érni az esti – éjszakai órák lefedettségét, képesnek kell lenni az állampolgárok bejelentéseinek folyamatos fogadására hétköznap nappal a Városrendészet diszpécserén, éjszaka pedig ingyenesen hívható zöldszámon keresztül. Általános tapasztalat,

416

hogy a lakosságot leginkább zavaró cselekmények a mindennapi közterületi „rendetlenségek”: falfirkák, illegális szemétlerakások, közterület engedély nélküli használata, nyilvános alkoholfogyasztás, koldulás, a levegőszennyezettség, zajterhelés, zöld terület hiánya - szennyezése, parkolási anomáliák stb. E veszélyforrásokra azonnal reagálni kell, hiszen ezek a biztonságérzetet romboló cselekmények előbb csak kisebb jogsértésekhez, majd óhatatlanul súlyosabb cselekmények, bűncselekmények kialakulásához vezetnek. A térfigyelő rendszer hatékony üzemeltetése elősegítheti a reagálás szintjének emelését.

IV. A jelenlegi és a kívánt helyzet közötti különbségek önkormányzati hatáskörben kezelhető okainak megszüntetése, a kitűzött célok elérése érdekében végrehajtandó

feladatok

Szemléletváltást kell elérni.

Tekintettel arra, hogy az önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 8. § (1) és (2) bekezdése alapján úgy döntött, hogy hatáskörét nem túllépve, saját erőivel és eszközeivel jelentősen javítani kívánja a kerület közrendjét és közbiztonságát:

- Tudomásul kell venni, hogy a közterület rendjének javítása szükséges és elengedhetetlen ahhoz, hogy javuljon a közbiztonsági helyzet, vagyis a lehető legkevesebb – főleg lakosság közeli – közterületi szabálysértés forduljon elő, s ezzel növekedjen a lakosság komfort és biztonságérzete.

- El kell fogadni, hogy a rendőrség alapvetően bűnüldöző szervezet, melynek a

feladatai között szerepel ugyan a közterület rendjének megsértését jelentő szabálysértések túlnyomó többségének kezelése, de erre egyre kevésbé képes.

- Meg kell kísérelni a Fővárosi önkormányzattal közösen a Fővárosi Közterület-felügyelettel kapcsolatos illetékességi kérdéseinek újra gondolását.

Az Önkormányzat kezében hatékony eszköz lehet a Városrendészet, amely tevékenységének ellátása során a szükséges információk szakszerű gyűjtésével, kiértékelésével, a gyors és hatékony reagálás koordinálásával képes változtatni az önkormányzati hatáskörben végrehajtható feladatok jelenlegi – vezetés szempontjából szétszórt, s ezért a lehetségesnél kevésbé hatékony – rendszerén, és az önkormányzati cselekvés alapja lehet a közterületi rend és közbiztonság fenntartásában, a köznyugalom megzavarásának visszaszorításában, a környezet védelmében.

Javítani szükséges az egyes szabálysértések előfordulásával, a Városrendészet tevékenységével, a bűnmegelőzési munkával kapcsolatos lakossági tájékoztatást. Minthogy a jól megvalósított tájékoztató tevékenység nagyban befolyásolja a lakosság véleményének alakítását, a hatékony közösségi támogatás és részvétel elérése érdekében, az állampolgárok

417

és az együttműködő szervek megnyerése és megtartása céljából aktív közvélemény-formáló munkát kell megtervezni, reális tájékoztatást kell nyújtani a szabálysértések, a közterületek rendjét negatívan befolyásoló cselekmények alakulásáról és veszélyeiről.

A valóság reális bemutatása és a szemlélet formálása érdekében a Városrendészet honlapján, valamint a kerületi újságban rendészettel foglalkozó rovatot szükséges elindítani.

Fontos a jövő szempontjából a gyermek- és fiatalkorúak jogsértő magatartásának megelőzése, mivel oktatással, tájékoztatással elérhető, hogy a mai gyermek ne váljon a jövő rendsértő felnőttjévé. Ezért a gyermek- és ifjúsági intézményekhez is el kell jutni, hogy a közterületi rend tartalmáról, a követendő magatartásról információt kapjanak a fiatalok. Oktatások, szemétgyűjtő akciók, vetélkedők szervezésével játékos formában lehet továbbítani a gyermekek számára a környezettudatos életmód, a köznyugalom fontosságát, a közterületi rend, a közbiztonság-bűnmegelőzés értékeit.

Komplex közterületi rendészeti programot kell elindítani és végrehajtani.

A program célja:- Célzott és hatékony fellépés minden közterületi szabálysértéssel szemben,- A környezetvédelem gyakorlati oldalának erősítése, - A közterületek köztisztasági állapotának radikális javítása, - A közlekedési morál javítása,- A közterületi rend megsértésének észlelési, és az erre való reagálási

hatékonyság javítása, - Fenti feladatok végrehajtásával a lakosság komfort és biztonságérzetének

erősítése.

A program lényege:Hatását a kerület közterületein kifejtő új és komplex, a közbiztonságot, a bűnmegelőzést, a lakosság tájékoztatását, a köztisztaságot és a közterületek rendjét, a közlekedési és közbiztonsági morált, valamint a környezet védelmét kiemelt feladatként kezelő, s ezzel a kerület lakosainak biztonság- és közérzetét jelentősen javító projekt, amely a rendelkezésre álló erők koncentrálása és a költséghatékonyság érdekében egy Rendészeti Információs központon ( RIK) keresztül koordinálja a programban résztvevők tevékenységét.

A program előkészítése, beindítása és végrehajtása során nem az önkormányzat kap rendőrségi feladatokat, hanem az önkormányzat rendészeti feladatainak bővítése, kiterjesztése valósul meg. Ez a Városrendészet feladatkörének kiterjesztésével, rendészeti jellegének pontos meghatározásával, egyúttal a feladatok végrehajtására alkalmas szervezeti struktúra és működési mechanizmusok kialakításával jár együtt. A közterületek és a kerület általános rendjére különböző területeken hatással bíró, Városrendészeten kívüli önkormányzati szervezetek és szervezeti elemek részére új feladatként jelentkezik az egységes RIK „ellátása” információkkal, valamint ugyanonnan információk fogadása. A program a változtatásokra vonatkozó javaslattétellel, a személyi-tárgyi feltételek és az

418

önkormányzati szintű jogszabályi háttér kialakításával, s ezt követően végrehajtási ütemterv készítésével készíthető elő, indítható be. A program résztvevői:

- Városrendészet – RIK, - Polgárőr Egyesületek – Bűnmegelőzési Centrum- Kerületőrség - Szabálysértési Iroda- Beruházási és Városüzemeltetési Iroda- Építésügyi Iroda- Vagyonhasznosítási és Ingatlan nyilvántartási Iroda- Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Iroda

A program résztvevői alá - fölérendeltségi viszony nélkül működhetnek együtt, kivéve a Kerületőrséget, amely a Városrendészet alárendeltségében kell, hogy végrehajtsa feladatát.

A program résztvevőinek feladata:

Városrendészet – RIK: A már beindított folyamat (Polgárőr Egyesületek tevékenységének

koordinálása, rendészeti szerep erősítése) folytatása, továbbfejlesztése, kiemelt figyelemmel a közlekedésrendészeti és a környezetvédelmi feladatokra,

Kerületőrség irányítása, RIK létrehozása, működtetése, térfigyelő rendszer felhasználói szintű

üzemeltetése, Bűnmegelőzési Centrum kialakítása és működtetése a Polgárőr Egyesületek

bevonásával, Közterület Felügyelet működtetése, környezetvédelmi feladatok gyakorlati

oldalának erősítése.

Polgárőr Egyesületek – Bűnmegelőzési Centrum:Az önkormányzattal kötött, évenként megújított együttműködési megállapodásban vállalt feladatok teljesítésén túl, a Bűnmegelőzési Centrum működtetésében való tevékeny részvétel.

/Mj: a RIK és a Bűnmegelőzési Centrum lényegének ismertetése a mellékletben található./

Kerületőrség:Kiképzett vagyonőrök, akik a Városrendészet irányításával hajtják végre feladataikat (parkok, játszóterek őrzése, felügyelői intézkedések biztosítása). A létrehozandó Kerületőrségre vonatkozó elképzelés részletesebben a mellékletben található.

Szabálysértési Iroda:

419

A kerület közterületeinek rendje és tisztasága elleni, önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértések kivizsgálását, az eljárás lefolytatását és a határozat előkészítését a Szabálysértési Iroda Városrendészethez vezényelt dolgozója hajtsa végre a Szabálysértési

15

Iroda szakmai felügyelete mellett. Így biztosítható az érintett járőr/járőrök zökkenőmentes tanúként való meghallgatása, az eljárás során a világosabb tényállás megállapítása, az eljáráshoz szükséges idő jelentős csökkentése.

Beruházási és Városüzemeltetési Iroda:Megküldi a RIK - nek az úttest és járdafelbontásokra vonatkozóan kiadott engedélyeket. Fogadja az Információs Központtól a közterületek rendjére vonatkozó, az iroda hatáskörébe tartozó jelzéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket, melyekről visszajelzést ad.

Építésügyi Iroda:Az ellenőrzések hatékonyságának növelése valamint az építési munkálatokkal kapcsolatos – a közterületek rendjéhez kapcsolódó – szabálysértések elkövetőinek, illetve az elkövetés helyszínének az azonosítása érdekében, továbbá a kerület rendjének, közlekedés- és vagyonbiztonságának javítása érdekében:

- az Iroda megküldi a RIK - nek a kerületben kiadott építési és bontási engedélyek helyszínét, a bontási, illetve építési engedélyek kiadásának idejét, időtartamát, a bontás-építés során betartandó, a környezet rendjére és védelmére vonatkozó előírások, korlátok, engedélyek leírását.

- Fogadja az Információs Központtól az építkezésekre, építési engedélyköteles

munkálatokra vonatkozó, az Iroda hatáskörébe tartozó jelzéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket, melyekről visszajelzést ad.

Vagyonhasznosítási és Ingatlan nyilvántartási Iroda:Az Iroda információt szolgáltat a RIK-nek, amennyiben egy ellenőrzés alá vont területtel kapcsolatban, pl. tulajdonos, gondnok, házkezelő, stb. beazonosítása szükséges. Fogadja az Információs Központtól az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatos köztisztasági, környezetvédelmi bejelentéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket, melyekről visszajelzést ad.

Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Iroda:A programban résztvevők közül a Városrendészet és a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Iroda között volt eddig is a legszorosabb kapcsolat. A gyakorlatban, a közterületen végrehajtandó feladatok túlnyomó többségét eddig is a Városrendészet munkatársai hajtották végre, egy fő állandóan a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Irodára vezényelve dolgozik. Az Iroda kapacitása nem teszi lehetővé feladataik önálló végrehajtását, a Városrendészet Közterület - felügyeletének pedig törvény által előírt

420

feladata a környezetvédelmi feladatok segítése. Az Iroda programba való bekapcsolása csupán „szentesíti” az eddigi gyakorlatot, illetve a RIK létrehozásával az Irodát érintő információk együtt lesznek kezelhetőek a közterület rendjét érintő más paraméterekkel.

V. A feladatok végrehajthatóságának feltételei

A megfogalmazott feladatok végrehajtása szervezeti módosítást tesz szükségessé. Indokolt a Városrendészet szervezeti szintjének emelése. A többféle, önállóan is csoportot (több ember egységes vezetés alatt) igénylő feladat a hatáskörök, és a személyes felelősség kettőnél (vezető és mindenki más) több szintjét igényli.

A Városrendészet optimális felépítése:

Ez a jelenlegi létszámhoz viszonyítva (a Kerületőrséget nem számítva) 5 fő bővítést jelent.

Elhelyezés, infrastrukturális feltételek:

A már tervbe vett 2 ingatlan felújításával az elhelyezési feltételek biztosíthatóak. Az ingatlanok kialakítását, a szükséges informatikai bővítési igényeket a zöld szám (ld. RIK ismertetése a mellékletben) kivételével a 2008. évi költségvetés tartalmazza.

A stratégia gyakorlatba való átültetése, az egyes részfeladatok kijelölése és ütemezésének szervezett végrehajtása érdekében az I- 439/1/2008. Polgármesteri - Jegyzői Együttes Intézkedés előírásai szerint kell eljárni.

Vezető

Vezetőhelyettes Csoportvezető

Közter. Felügy admin.

Közter. Foglalás admin..

Parkolási engedélyek.

Súlykorlátozás

Üzemképt. járművek elsz. elszáll..Lakossági bejel, panasz.

R I KPolg.őrség

Bűnmegelőzési

Centrum.

KözterületFelügyelet

Kerületőrség

421

VI. Mellékletek

1. Kerületőrség.

Őrző – védő, vagyonvédelmi vállalkozással kötött szerződés alapján, meghatározott létszámú, állandó állományú, vagyonőrökből álló szervezet.

A kerületőrség tagjai, mint „hivatalos személy segítője” kiemelt jogi védettséget élveznek, hatósági tanúként működnek közre a közterület-felügyelő által végrehajtott intézkedéseknél. További feladatuk a kerület tulajdonában lévő közterületek, műtárgyak, parkok felszerelései, növényzetei, önkormányzat épületei, az önkormányzati vagyon részét képező egyéb dolgok őrzése, állaguk megóvása.

Közvetlenül a Városrendészet Közterület – felügyeleti Csoport vezetőjének utasításai alapján hajtják végre feladataikat. Létszámukat tekintve az alábbi háttéradatok szolgálhatnak kiindulásul:Nappal 6 fő (2-2 a három körzetben), + a Mechwart ligetben 1 fő.Éjszaka 6 fő (2-2 a három körzetben 3 gépjárművel), + a 3 őrzött parkban 1-1 fő.

2. Rendészeti Információs Központ (RIK)

A komplex közterületi rendészeti program végrehajtását biztosító információgyűjtő, gyors reagálást biztosító kommunikációs rendszer. Lényege, hogy a közterületek és a kerület általános rendjére különböző területeken hatással bíró önkormányzati (vagy más) szervezetek és szervezeti elemek közötti együttműködés együttműködést segíti és dokumentálja. Felhasználói szempontból üzemelteti a térfigyelő rendszert.

Feladatai:

- Fogadja a közterületek rendjére vonatkozó információkat: Az önkormányzat bármelyik, a programban résztvevő szervezeti elemétől, Lakosságtól (munkaidőben telefonon, faxon, elektronikus úton,

személyesen, munkaidőn kívül zöld szám segítségével) Közterület – felügyelőktől, Kerületőrségtől, Polgárőrségtől.

- Üzemelteti a térfigyelő rendszert.- Továbbítja a közterületek rendjének megsértésére vonatkozó információkat az

intézkedésre illetékes önkormányzati, vagy külső szervezethez.- Dokumentálja az információk útját, a megtett intézkedéseket.- Lakossági bejelentés esetén válaszol.

422

3. Bűnmegelőzési Centrum:

Alapvetően polgárőri közreműködéssel működtetett szolgáltatás a lakosság részére.

Fő feladatai:- Lakosság tájékoztatása,- Bűnmegelőzés tárgyában oktatás, bemutatók, rendezvények tartása,- Vagyonvédelmi tanácsadás,- Önkormányzati és más rendezvények biztosításának megszervezése.

423

17/2008.(IX.1.) rendelet 6. melléklete

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Testnevelési és sportkoncepciója

I. BEVEZETŐ

„ A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában.” (Idézet a 2004. Évi I. törvény a sportról bevezetőjéből.)

A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait a 2004. évi I. törvény a sportról 55. §-a szabályozza. Ennek értelmében:

(1) A települési önkormányzat – figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára - :

a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról,

b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel,

c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket,d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység

gyakorlásának feltételeit.

(2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – a Költségvetési törvényben meghatározottak szerint – biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket.

(…)

(5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek.

(6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget.

II. ALAPELVEK

Budapest Főváros II. Kerületének Önkormányzata – feladat és hatáskörében – az alábbi alapelvek figyelembe vételével fogalmazza meg és alakítja ki a testneveléssel és sporttal kapcsolatos koncepcióját:

424

a) A testnevelés és sport az egyetemes kultúra szerves része, gyakorlása állampolgári alapjog.

b) A testnevelés és sport a szabadidő eltöltésének egyik fontos területe. Nem lehet közömbös számunkra, hogy a II. kerületben lakó és tanuló állampolgárok miként és milyen feltételek mellett töltik el szabad idejüket.

c) A testnevelés és sport részterületei – az óvodai testneveléstől a diáksporton és a lakossági sporton (beleértve a fogyatékosok és a hátrányos helyzetűek sportját is) át az élsportig – egymásra épülve olyan egységet alkotnak, ahol az egyes részek kölcsönhatásban állnak. Működtetésük és fejlesztésük azonban differenciált gondoskodást kíván.

d) Az önkormányzat biztosítja a sportolási célt szolgáló létesítmények funkcionális működtetését, lehetséges fejlesztését.

III. ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉS

A kerületi önkormányzat:

a) Együttműködve az állami és más érdekelt szervezetekkel, intézményekkel támogatást nyújt ahhoz, hogy – a II. kerületi hagyományokat és adottságokat figyelembe véve – a kerület testnevelési és sportmozgalma továbbra is megtarthassa a hazai sportéletben eddig elfoglalt helyét.

b) Kiemelt figyelmet fordít a nevelési-oktatási intézményekben folyó testnevelési és sportmunka feltételrendszerének javítására, a testi és szellemi fejlődés összhangjának elősegítésére.

c) Biztosítja a fenntartásában lévő sportlétesítmények alapvető üzemeltetési költségeit, gondoskodik a biztonságos működtetéshez szükséges karbantartásról, felújításról, fejlesztésről.

d) Pályázaton elnyerhető pénzeszközökkel támogatja azokat a kerületi székhelyű egyesületeket, ifjúsági szervezeteket, amelyek:

- a tanulóifjúság és a lakosság szabadidős foglalkoztatásában részt vállalnak,- a sportági utánpótlás nevelés érdekében együttműködnek a kerület iskoláival,- sportlétesítményeikben a kerület központi rendezvényeire helyet biztosítanak.

IV. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL VÁLLALT SPORTCÉLÚ FELADATOK

1.) Nevelési-oktatási intézmények területén:

a) Óvodákban:

- biztosítja és javítja a mindennapos testnevelés feltétel rendszerét: sport és udvari mozgásfejlesztő játékeszközök, illetve létesítmény vonatkozásában,

- megvizsgálja annak lehetőségét, hogy nagyobb költség ráfordítás nélkül miként alakítható ki/át olyan terem, amely játék és testnevelés igények kielégítésére alkalmas (óvodai tornaszoba),

- a már meglevő óvodai tornaszobákat forrásbevonással fejleszti, bővíti,

425

- Tanuszoda létesítése esetén alapellátásként biztosítja a nagycsoportos óvodások úszás oktatását (vízhez szoktatását),

- az óvodások részére évente egy alkalommal Óvodás Olimpiát rendez, - biztosítja a fővárosi rendezvényeken való részvétel lehetőségét,- az óvodai testnevelési és sportprogramok megvalósítását, óvodai sporteszközök és

-játékok vásárlását fejkvóta és pályázati pénzeszközök biztosításával kívánja elősegíteni.

b) Általános iskolákban:

- A 2. osztályos tanulók részére a tanév során 15 alkalommal biztosítja a testnevelési órák uszodában történő megtartását, valamint a II. kerületi Pedagógiai Szakszolgálaton keresztül a gyógytestnevelés keretében történő úszást,

- a tanórai testnevelésre építve továbbra is támogatja a kerületi diáksport versenyrendszerének működtetését,

- az általános iskolai testnevelési és sportprogramok megvalósítását fejkvóta és pályázati pénzeszközök biztosításával kívánja elősegíteni,

- nagy hangsúlyt helyez a szünidei foglalkozások – nyári-téli-tavaszi – tervezésére és megvalósítására,

ezen belül:

- kiemelten kezeli és támogatja a II. kerületi Sport és Szabadidő Centrumot és a II. kerületi Pedagógiai Szakszolgálatot,

- ütemterv szerint – műszaki felmérésekre alapozva – gondoskodik az iskolai sportlétesítmények (tornaterem, sportudvar, kiszolgáló helyiségek) felújításáról, lehetséges fejlesztéséről,

- szorgalmazza az iskolák – sportegyesületek együttműködését, a tehetséges tanulók kiválasztását, további gondozását,

- biztosítja és javítja a mindennapos testnevelés feltételrendszerét sportszerek, sportfelszerelések, illetve létesítmények vonatkozásában,

- a mindennapos testedzés és az iskolai sportprogramok megvalósítását fejkvóta és pályázati pénzeszközök biztosításával kívánja elősegíteni,

- fejleszti a diáksport versenyrendszerét a lehetséges eszközökkel,- lehetőségei szerint támogatja az iskolai mindennapos testedzéshez szükséges

feltételeket,- továbbra is támogatja a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium sportiskolai

profiljának továbbfejlesztését.

c) Középiskolákban:

- a testnevelés érettségi vizsgához biztosítja a technikai feltételeket (uszoda, illetve atlétikai pálya)- a testnevelés és a diáksport helyi feltételrendszerének megtartása, illetve javítása

érdekében évi pályázati rendszerben és létszám alapján támogatja az önkormányzat által fenntartott iskolákat; hozzájárul programjaik megvalósításához és

426

létesítményeik felújításához, fejlesztéséhez; szorgalmazza a mindennapos testnevelés megvalósítását,

- műszaki felmérésekre alapozva elkészíti a kerületi, önkormányzat által fenntartott iskolák tornatermének, sportudvarának, kiszolgáló helyiségeinek ütemterv szerinti felújítási, fejlesztési tervét,

- lehetőségei szerint támogatja az iskolai mindennapos testedzéshez szükséges feltételeket.

d) Gyógytestnevelés területén:

A gyógytestnevelést az oktatási törvény alapfeladatként jelöli meg. A konkrét feladatok meghatározásában az egészségügy és az oktatásügy illetékes. Ezt a fontos tevékenységet a mainál hatékonyabban, de továbbra is központi keretek között célszerű ellátni, a II. kerületi Pedagógiai Szakszolgálaton keresztül.

2.) A lakosság és a sportegyesületek szabadidő- és versenysportja területén:

a) Lakossági sport területén:

- a mainál nagyobb propaganda munkát kíván kifejteni, melyhez igénybe veszi a Budai Polgár és egyéb helyi médiumok nyújtotta lehetőségeket,

- csak olyan lakóterületi egyesületet, társadalmi szervezetet támogat – pályázat útján - , amely körzetében kellő előkészítő munkával felkelti a sportolási igényeket, és gondoskodik a tervezett események szakszerű megrendezéséről, dokumentálásáról,

- előzetes felmérések és a reális lakossági igények alapján, tervszerűen gondoskodik a lakóterületi kispályák, játszóterek állagának megóvásáról, felújításáról, felszereltségük javításáról; törekszik arra, hogy a lakossági vagy egyéb közösségek, illetve sportcélú vállalkozási tevékenységet folytatók – külön megállapodás alapján – a létesítmény felett védnökséget vállaljanak,

- a bevezetendő Kerület Kártyához kapcsolódóan és költségvetési lehetőségei függvényében biztosítja a kedvezményes nyugdíjas úszást,

- költségvetés és pályázati források függvényében minden évben betervezi az intézményi költségvetésbe a tárt kapus iskolák programját,

- kellő előkészítő munkával minden évben megszervezi a II. Kerületi Kaptató nevű tömegsport rendezvényt.

b) Sportegyesületek szabadidő- és versenysportja területén:

Költségvetési előirányzatában keretet biztosít és pályázati úton támogatja azokat a kerületi székhelyű sportegyesületeket, amelyek:

- lakossági sportigényeket is kielégítenek, - kerületi iskolákkal együttműködési megállapodást, szerződést kötnek,- iskolai szünetekben korosztályos túrákat, táborokat szerveznek,- szakosztályokban utánpótláskorú csapatokat, versenyzőket foglalkoztatnak,- nagy hangsúlyt helyeznek a természetjárás népszerűsítésére,

427

- speciális adottságok között működtetik szakosztályaikat (vakok, csökkentlátók, mozgásgátoltak),

- létesítményeiket – időpont egyeztetés után – kerületi központi rendezvényekre biztosítják.

3.) Sportlétesítmények területén:

- az önkormányzat a tulajdonában levő és üzemelő sportlétesítményeket megtartja, gondoskodik célszerű üzemeltetésükről,- kiemelt gondossággal kezeli – mint a kerületi diákversenyek és diáksport centrumát,- a II. kerületi Sport és Szabadidő Centrum létesítményeinek állagmegóvását, felújítását, lehetséges fejlesztését,- a városrendezési terv és a jogi szabályozók betartásával támogatja a

sportegyesületek és egyéb sportszolgáltatók azon kezdeményezését, amely a testnevelési és sport célú létesítmények építésére, felújítására irányul,

- sportlétesítményt csak egy másik sportingatlan beruházás esetén szüntet meg.

4.) Sportfeladatok koordinációja és lebonyolítása területén:

- a Sporttörvényben megfogalmazott, valamint az önkormányzat által vállalt sportfeladatok (lásd: bevezető) helyi megvalósítása céljából gondoskodik a feladat és hatáskörének ellátásához szükséges tárgyi, anyagi, személyi, szervezeti és elhelyezési feltételekről,

- független szakértők bevonásával dönthet a sportcélú pályázati pénzek elosztási arányairól.

5.) Közművelődési, Közoktatási, Sport és Informatikai(KKSI)Bizottság működése területén:

a) Az önkormányzati törvény és a helyi SZMSZ-ben foglaltak szerint biztosítja a KKSI Bizottság önálló működését.

b) Szorgalmazza, hogy a KKSI Bizottság a feladatkörében kiemelten foglalkozzon:

- a kerületi diáksport helyzetével,- a lakosság sportjának fejlesztési lehetőségeivel,- az egyesületek és az iskolák együttműködésével,- a kerületi sportlétesítmények helyzetével,- feladatának ellátása kapcsán tartson kapcsolatot a helyi önkormányzat többi

bizottságával, illetve a fővárosban működő testneveléssel és sporttal foglalkozó bizottságokkal.

428

6.) Együttműködés kerületen kívüli szervezetekkel:

szükségesnek tartja a Sporttörvényben megfogalmazott kerületi és fővárosi feladatok egyeztetését.

7.) Egyéb vállalt feladatok:

Budapest Főváros II. Kerületének Önkormányzata vállalja, hogy:

- a kerület testnevelési és sportmozgalmának fejlesztésében tartósan kiemelkedő szerepet játszó személyek és szervezetek (csoportok) munkáját erkölcsileg elismeri,

- erkölcsi elismerésben és tárgyi jutalomban részesíti azokat a II. kerületi illetőségű sportolókat, akik világversenyeken (EB, VB, Olimpia) dobogós (és pontszerző) helyezést értek el.

8.) A vállalt feladatok finanszírozása területén:

Budapest Főváros II. Kerületének Önkormányzata testnevelési és sportkoncepciójának ütemterv szerinti megvalósítása érdekében a mindenkori költségvetési rendeletében biztosítja az alábbiakhoz a szükséges forrásokat:

o az iskolai sportegyesületek és iskolai sportkörök működéséhez szükséges anyagi fedezetet,

o az óvodai és iskolai sportverseny rendszer működéséhez szükséges pénzeszközöket,

o a Képviselő-testület által feladatként megjelölt és elfogadott, sporttal és testneveléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges forrásokat,

o a sporttal kapcsolatos együttműködési megállapodásokban rögzített feladatok finanszírozását,

o a kerületi székhelyű sportszervezetek pályázatok útján történő támogatását,

o a sporttal kapcsolatos kerületi rendezvények megszervezésének anyagi hátterét,

o a KKSI Bizottság költségvetési keretét.

429

Polgármester: A 3-as napirend következik, amely az előirányzat módosítás a Szalonka úti támfalépítéshez.

Napirend 3./ pontja„Szalonka utcai útsüllyedés kijavítása támfalépítéssel” költségvetési előirányzat módosítása(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

PolgármesterElőadó: Keszei Zsolt Beruházási és Városüzemeltetési Iroda vezetője

Polgármester: Ugye, mindnyájan tudjuk, hogy mi történt és mi a feladatunk. Aki egyet tud érteni a határozati javaslattal, az kérem, az igen gombot most nyomja meg. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta:



úgy dönt, hogy a Szalonka utcai úthelyreállítás és támfalépítés munka pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében a „Szalonka u-i útsüllyedés helyreállítása támfalépítéssel” jogcímre 25 000 EFt-ot átcsoportosít a 7/2008. (III.14.) önkormányzati rendelet 16. számú tábla II/b/7. sor „Fejlesztések” jogcím előirányzata terhére.

A Képviselő-testület felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.

Felelős: polgármester

Határidő:Az előirányzat módosítására: azonnal

A költségvetési rendelet módosítására: legkésőbb 2008.

december 31.


Polgármester: Az eredeti 4-es napirendi pont: a Kapy - Csatárka - Törökvész- Eszter- Törökvész- Alsó Törökvész út - Vérhalom utca csomópont körforgalmú csomóponttá alakításával kapcsolatos elektromos berendezések tulajdonjogának és üzemeltetésének átadása

430

Napirend 4./ pontjaA Kapy út - Csatárka út - Törökvész út csomópont, valamint az Eszter utca -Törökvész út - Alsó Törökvész út - Vérhalom utca csomópont körforgalmú csomóponttá alakításával kapcsolatos elektromos berendezések tulajdonjogának és üzemeltetésének átadása(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

polgármesterElőadó: Keszei Zsolt

a Beruházási és Városüzemeltetési Iroda vezetője

Polgármester: A Kapy út - Csatárka út - Törökvész út csomópont, valamint az Eszter utca -Törökvész út - Alsó Törökvész út - Vérhalom utca, tehát a két körforgalom, amiben elvi egyetértés van köztünk, annak az elektromos berendezésének a tulajdonjogának és üzemeltetésének az átadása, tehát az első lépés a körforgalmakkal kapcsolatban. Aki itt egyet tud érteni a határozati javaslattal, az kérem, az igen gombot most nyomja meg. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta:



úgy dönt, hogy a Budapest II. kerület Kapy út – Csatárka út – Törökvész út csomópont, valamint az Eszter utca – Törökvész út – Alsó Törökvész út – Vérhalom utca csomópont körforgalmú csomóponttá alakítása során megvalósítandó közvilágítási létesítményeket a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft részére térítésmentesen át kívánja adni, és felhatalmazza a polgármestert az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére. A térítésmentes vagyonjogi átadás feltétele, hogy azzal egyidejűleg megtörténjék az üzemeltetésre történő átvétel is, melyet a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft térítésmentesen végez.

A Képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert, hogy a megvalósulást követően létesítmények tényleges átadásáról döntsön.

A Képviselő-testület felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.


Határidő: 2009. december 31.


Polgármester: Az 5-ös napirendi pont: a 12400/3 és a 12400/4 helyrajzi számú ingatlanok első fordulóban leadott pályázati anyagoknak az értékelése.

431

Napirend 5./ pontjaA 12400/3 és a 12400/4 helyrajzi számú ingatlanok tulajdonjogának együttes értékesítésére kiírt kétfordulós pályázat első fordulójában leadott pályázati anyagok értékelése(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



Polgármester: Ugye, ez azt jelenti, hogy melyik pályázat az, amelyik a második fordulóba juthat. Ha jól tudom, akkor mind a frakcióvezetők között, mind pedig a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságnak egyhangú volt a véleménye. Jól tudom, Elnök úr?

dr. Dr. Molnár Zsolt: (hangja: Igen.)

Polgármester: A GTB-n egyhangú volt és a GTB-n, ha jól tudom, akkor a ...Három céget, de ez az a), vagy a b) az előterjesztésben?

Dr. Molnár Zsolt: (hangja távolról: Felsoroltuk, hogy…)

Polgármester: Megteszi, Elnök úr? Köszönöm szépen.

Polgármester: Jó, akkor az a) határozati javaslatban a három pontra akkor…

Dr. Molnár Zsolt: A CORDIA, a Gyermek Éden Korlátolt Felelősségű Társaság és az Ikon Projektet javasoltuk tovább jutni a második fordulóban, tehát négyből három pályázót.

Polgármester: Köszönöm. Ernyey úr is ezt akarta mondani?

Ernyey László: (hangja: Igen.)

Polgármester: Jó, akkor felteszem az a)-t úgy, hogy ez a három cég jut, vagy ötlet jut a második fordulóba. Aki ezzel egyet tud érten, az igen gombot kérem, most nyomja meg. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta:

432



megállapítja, hogy a 12400/3 és a 12400/4 helyrajzi számú, természetben a Budapest II. kerület, Bimbó út 155-1. és 155-2. szám alatt található „kivett beépítetlen terület” megnevezésű, a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok tulajdonjogának együttes értékesítésére kiírt nyilvános, kétfordulós pályázat első fordulójában az M-DESIGN Általános Vállalkozási Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1033 Budapest, Rádl árok 6., Cg.: 01-09-874188, adószám: 10673353-2-41, statisztikai számjel: 10673353-6810-113-01, képviselik: Radikovics Györgyi ügyvezető, a képviselet módja együttes, Kovács Gergely ügyvezető, a képviselet módja együttes, Walter Johann Fleps ügyvezető, a képviselet módja együttes, Lajkó Gábor ügyvezető, a képviselet módja együttes), a CORDIA Alfa Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1052 Budapest, Régiposta utca 12., Cg.: 01-09-881862, adószám: 13959100-2-41, statisztikai számjel: 13959100-6810-113-01, képviseli: Földi Tibor ügyvezető), a Gyermek Éden Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1025 Budapest, Kapy utca 14. c. ép., Cg.: 01-09-901597, adószám: 14386064-2-41, statisztikai számjel: 14386064-6810-113-01, képviseli: Fodor Miklós ügyvezető) és az Ikon Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1124 Budapest, Fodor utca 97. b. ép. 2. em. 2., Cg.: 01-09-901592, adószám: 14385908-2-43, statisztikai számjel: 14385908-6810-113-01, képviseli: Dálnoki Ádám András ügyvezető) pályázók által benyújtott pályázati ajánlatok érvényesek, és úgy dönt, hogy a CORDIA Alfa Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság, az IKON Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság és a Gyermek Éden Korlátolt Felelősségű Társaság pályázó(k) által benyújtott ajánlatok a második fordulóba jutott(ak).A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Határidő: 60 napFelelős: polgármester(27 képviselő van jelen, 27 igen, egyhangú)

Polgármester: Köszönöm szépen, akkor még egyszer, csak a jegyzőkönyvbe nehogy ne kerüljön be, mert nem lehetett hallani: tehát a három cég az a CORDIA, az Éden és az Ikon projekt, tehát ez a három az, amelyik tovább jutott. Köszönöm.

Polgármester: A 6-os napirendi pont, az pedig a 11663/35 és a 11663/38 helyrajzi számú ingatlanok tulajdonjogának együttes értékesítésére kiírt pályázat anyagának értékelése.

433

Napirend 6./ pontjaA 11663/35 és a 11663/38 helyrajzi számú ingatlanok tulajdonjogának együttes értékesítésére kiírt kétfordulós pályázat első fordulójában leadott pályázati anyagok értékelése(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



Polgármester: Itt is, ha jól tudom, egyetértett a Bizottság, hogy egy érvényes ajánlat volt és ezt az egyet a második fordulóba juttatja.

Aki az a)-val így egyet tud érteni, azt kérem, az igen gombot most nyomja meg. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta:



megállapítja, hogy a 11663/35 és a 11663/38 helyrajzi számú, természetben a Budapest, II. kerület Szalonka út 1. szám alatt található „kivett ipartelep” megnevezésű, valamint a Budapest II. kerület Szalonka út 1-3. szám alatt található „erdő, üzemi épület” megnevezésű, a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok tulajdonjogának együttes értékesítésére kiírt nyilvános, kétfordulós pályázat első fordulójában Kiss Krisztina Szilvia (lakik: 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 7. II/23.) pályázó által benyújtott ajánlat érvényes, és úgy dönt, hogy a pályázat a második fordulóba jutott.A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Határidő: 60 napFelelős: polgármester(27 képviselő van jelen, 27 igen, egyhangú)

Polgármester: A 7-es napirend következik.

434

Napirend 7./ pontjaA 14943/23 hrsz-ú, Budapest II. ker. Szeréna út 21. (Kolozsvári Tamás utca) szám alatti ingatlan sportcélú hasznosítására, és üzemeltetésére bérleti szerződés alapján kiírt nyilvános pályázatra beérkezett ajánlat értékelése(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



Polgármester: Itt az a kérdésem, hogy elhangzott néhány észrevétel. Tartsunk akkor most szünetet, ahogy kérte a Frakcióvezető úr, egy öt percest, vagy nem kell? És még egy kérdésem van, hogy kívánunk-e itt vitát nyitni, mert akkor zárt ülés kérnék, vagy pedig az előzetes bizottsági és frakcióvezetői megbeszélések alapján tudunk…

dr. Zagyvai Péter: (hangja távolról: Beadtam egy módosító indítványt, na most, ezt mindenképpen meg kellene magyaráznom a Testületnek, hogy…)

Polgármester: Jó, akkor egy ügyrendi szavazatom lenne. Tehát, az eredeti 7-est, tehát ezt a napirendi pontot, ezt át szeretném akkor tenni a 13-as napirendnek, tehát legutolsónak, ott, a zárt blokk végén. Jó? Tehát, aki ezt az ügyrendit el tudja fogadni, azt kérem, az igen gombot most nyomja meg. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta:



úgy dönt - elfogadva dr. Láng Zsolt polgármester ügyrendi javaslatát – hogy a 7. napirendi pont „A 14943/23 hrsz-ú, Budapest II. ker. Szeréna út 21. (Kolozsvári Tamás utca) szám alatti ingatlan sportcélú hasznosítására, és üzemeltetésére bérleti szerződés alapján kiírt nyilvános pályázatra beérkezett ajánlat értékelése” c. előterjesztést utolsó napirendi pontként, a zárt blokk végén tárgyalja.


Polgármester: Az a kérdésem, hogy ezt úgy is elfogadtátok, hogy a 19-es – mert közben nem lapoztam egyet – az az utolsó? Tehát, a 19-es, jó? Köszönöm. Akkor, Péter, így is szólnál, vagy…

dr. Zagyvai Péter: (hangja: Nem, majd akkor…)

Polgármester: OK. Akkor a 8-as napirend következik, amely a Gárdonyi Géza utca 4. szám alatti elővásárlási jog.

435

Napirend 8./ pontjaA 12586/1 helyrajzi számú, természetben Budapest, II. kerület Gárdonyi Géza u. 4. szám alatt található ingatlanra fennálló elővásárlási jogról történő lemondás(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



Polgármester: Én úgy tudom, hogy itt is egyhangú volt a GTB, hogy nem kívánunk élni az elővásárlási jogunkkal, tehát az a) határozati javaslat... Aki ezzel egyet tud érteni, az kérem, az igen gombot most nyomja meg. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta:



úgy dönt, hogy a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat nem él a Budapest Főváros Önkormányzata képviseletében eljáró Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. eladó és a TRIBUNA Kft. vevő között 261.000.000,- Ft + ÁFA összegű vételáron megkötendő adásvételi szerződés alapján a 12586/1 helyrajzi számú, természetben Budapest II. kerület Gárdonyi Géza u. 4. szám alatt található ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogával.Felelős: polgármester

Határidő: 30 nap


Polgármester: A 9-es napirendi következik, amely a 2007. évi vagyontörvénynek az ingyenes átruházásával kapcsolatos próbálkozásunk ismételten.

Napirend 9./ pontjaÁllami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. §. (2) bekezdésének c./ pontja alapján(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



Polgármester: Aki egyet tud érteni, az 1/a. határozati javaslattal, az kérem, az igen gombot most nyomja meg. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta:

436



úgy dönt, hogy kezdeményezi a Budapest II. ker. 13442/11/A/10 hrsz-ú, természetben 1027 Budapest, II. ker. Frankel Leó út 26. I. em. 10. sz. alatti, „lakás” megnevezésű ingatlan Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat ingyenes tulajdonába kerülését az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján.

Az ingatlant az Önkormányzat lakásgazdálkodás céljára kívánja felhasználni, mely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése alapján önkormányzati feladat.

A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Magyar Állam tulajdonában álló, 13442/11/A/10 hrsz-ú, természetben 1027 Budapest, II. ker. Frankel Leó út 26. I. em. 10. sz. alatti, „lakás” megnevezésű ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó kérelemnek helyt adó döntés esetén a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését.


Határidő: 30 nap a kérelem benyújtására


Polgármester: Aki a 2/a-val egyet tud érteni, kérem, az igen gombot most nyomja meg. Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta:



úgy dönt, hogy kezdeményezi a Budapest II. ker. 13442/11/A/29 hrsz-ú, természetben 1027 Budapest, II. ker. Frankel Leó út 26. III. em. 29. sz. alatti, „lakás” megnevezésű ingatlan Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat ingyenes tulajdonába kerülését az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján.


437

A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Magyar Állam tulajdonában álló, 13442/11/A/29 hrsz-ú, természetben 1027 Budapest, II. ker. Frankel Leó út 26. III. em. 29. sz. alatti, „lakás” megnevezésű ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó kérelemnek helyt adó döntés esetén a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését.




Polgármester: Aki a 3/a-val egyet tud érteni … .Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta.



úgy dönt, hogy kezdeményezi a Budapest II. ker. 10921/3/C/27 hrsz-ú, természetben 1021 Budapest, II. ker. Pálos u. 3. VI. em. 27. sz. alatti, „lakás” megnevezésű ingatlan Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat ingyenes tulajdonába kerülését az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján.


A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Magyar Állam tulajdonában álló, 10921/3/C/27 hrsz-ú, természetben 1021 Budapest, II. ker. Pálos u. 3. VI. em. 27. sz. alatti, „lakás” megnevezésű ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó kérelemnek helyt adó döntés esetén a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését.




Polgármester: Aki a 4/a-val egyet tud érteni…Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta.

438



úgy dönt, hogy kezdeményezi a Budapest II. ker. 12303/6 hrsz-ú, természetben 1026 Budapest, II. ker. Branyiszkó u. 14. sz. alatti, „kivett lakóház udvar és egyéb épület” megnevezésű ingatlan Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat ingyenes tulajdonába kerülését az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján.

Az ingatlant az Önkormányzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében közoktatási intézményként, óvodaként kívánja felhasználni, mely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdése, valamint 63. § (1) bekezdése alapján kötelező önkormányzati feladat.

A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Magyar Állam tulajdonában álló, 12303/6 hrsz-ú, természetben 1026 Budapest, II. ker. Branyiszkó u. 14. sz. alatti, „kivett lakóház udvar és egyéb épület” megnevezésű ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó kérelemnek helyt adó döntés esetén a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését.




Polgármester: Az 5/a-val aki egyet tud érteni … .Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta.



úgy dönt, hogy kezdeményezi a Budapest II. ker. 12303/7 hrsz-ú, természetben 1026 Budapest, II. ker. Virágárok u. 10—1. sz. alatti, „kivett lakóház udvar” megnevezésű ingatlan Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat ingyenes tulajdonába kerülését az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján.

Az ingatlant az Önkormányzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében közoktatási intézményként, óvodaként kívánja felhasználni, mely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdése, valamint 63. § (1) bekezdése alapján kötelező önkormányzati feladat.

439

A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Magyar Állam tulajdonában álló, 12303/7 hrsz-ú, természetben 1026 Budapest, II. ker. Virágárok u. 10—1. sz. alatti, „kivett lakóház udvar” megnevezésű ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó kérelemnek helyt adó döntés esetén a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését.




Polgármester: Aki a 6/a-val egyet tud érteni…Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta.



úgy dönt, hogy kezdeményezi a Budapest, II. ker. 59169/1 hrsz-ú, „kivett vízmosás” megnevezésű ingatlan Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat ingyenes tulajdonába kerülését az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján.

Az ingatlant az Önkormányzat vízrendezési feladatok teljesítése érdekében kívánja felhasználni, mely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése alapján önkormányzati feladat.

A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Magyar Állam tulajdonában álló, Budapest, II. ker. 59169/1 hrsz-ú, „kivett vízmosás” megnevezésű ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó kérelemnek helyt adó döntés esetén a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését.



Polgármester: Aki a 7/a-val egyet tud érteni … .Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta.



úgy dönt, hogy kezdeményezi a Budapest II. ker. 59216 hrsz-ú, „kivett saját használatú út” megnevezésű külterületi ingatlan Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat ingyenes tulajdonába kerülését az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján.

440

Az ingatlant az Önkormányzat helyi közút és közterület fenntartási feladatának teljesítése érdekében kívánja felhasználni, mely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) és (4) bekezdése, valamint 63.§ (1) bekezdése alapján önkormányzati feladat.

A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Magyar Állam tulajdonában álló, Budapest II. ker. 59216 hrsz-ú, „kivett saját használatú út” megnevezésű ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó kérelemnek helyt adó döntés esetén a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését.




Polgármester: És aki végül a 8/a-val egyet tud érteni…Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta.



úgy dönt, hogy kezdeményezi a Budapest II. ker. 13550/40 hrsz-ú, természetben Budapest, II. ker. Ganz Ábrahám utcában található, „kivett beépítetlen terület” megnevezésű ingatlan Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat ingyenes tulajdonába kerülését az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdésének c) pontja alapján.

Az ingatlant az Önkormányzat az épített és természeti környezet védelme érdekében kívánja felhasználni, mely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése alapján önkormányzati feladat.

A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Magyar Állam tulajdonában álló, 13550/40 hrsz-ú, természetben Budapest, II. ker. Ganz Ábrahám utcában található, „kivett beépítetlen terület” megnevezésű ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adására vonatkozó kérelemnek helyt adó döntés esetén a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat vállalja a tulajdonba adás érdekében felmerülő költségek megtérítését.




Polgármester: Köszönöm szépen. Eredeti 10-es.

441

Napirend 10./ pontjaA 11696 helyrajzi számú, természetben Budapest II. kerület Kondor u. 5-7. szám alatt található ingatlan megosztása(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



Polgármester: Ezzel kapcsolatban is, ha jól tudom, a szakbizottság egyhangúan foglalt állást és támogatta az előterjesztést.Úgyhogy meg is szeretném akkor kérdezni a Testületet, hogy aki az a./ határozati javaslattal egyetért, az kérem, az igen gombot most nyomja meg.

Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta.



úgy dönt, hogy hozzájárul az Önkormányzat tulajdonát képező 11696 helyrajzi számú, 13566 m2 területű, kivett lakóház, udvar és egyéb épület művelési ágú, természetben Budapest II. kerület Kondor u. 5-7. szám alatt található ingatlannak a T-81845 számú változási vázrajz szerinti megosztásához.


Határidő: 120 nap


Polgármester: 11-es számú napirend, az Önkormányzat szervezetfejlesztési koncepciója címet viseli.

Napirend 11./ pontjaBudapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezetfejlesztési koncepciója (írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

PolgármesterElőadó: Jafcsák Zsolt

az Informatikai Iroda vezetője

Polgármester: Aki ezzel a határozati javaslattal … Póta Gyuláé a szó.

442

Póta Gyula: Köszönöm szépen. Én általában nem szeretem, ha az ülésnek a gördülékenységét valaki megakasztja, de ennél az anyagnál muszáj vagyok megállni, mert ez, ahogy szokták mondani, ez felettébb vagyon, úgyhogy rögtön az a lényege a kérdésemnek, hogy ez – gondolom, hogy ez is valamilyen múszos feladat -, egy olyan dologra sikeredett és most nem akarom tényleg bántani, nem is ismerem a szerzőjét az anyagnak. Ahogy én látom, ez valamilyen másolás, valamilyen angol nyelvű igen gyenge szervezetfejlesztési vagy szervezet szociológiai kézikönyvből, kettes színvonal, de legalább annyit – nálunk Zagyvai Péter szokott nyelvhelyességi ügyekben szót kérni, na most én ettől eddig tartózkodtam –, de itt ebben borzalmas dolgok vannak: „célokat el kell végezni”, meg szóval lehetne „felelősséget von az Önkormányzatra” stb., stb. Tehát itt még egy minimális ilyen … Aztán, ilyen megállapítások, hogy „az optimalizálási cél minden esetben valamely erőforrás minimalizálása” – ez egyszerűen nem igaz. Vagy mit tudom én, az elején a bevezetésnél megállapítja, hogy hazánkban ez az értékelési … megbukott, nem … kívánt szinten, Önkormányzatunk jelen koncepcióban célként fogalmazza meg. Tehát semmi nincsen, hogy ennek ellenére vagy valami ilyesmi, én azt gondolom, hogy … És most nem frakcióvezetőként szólok, az egészben egyébként ahogyan ezekben a szervezet szociológiai kézikönyvekben általában is jellemző egyfajta ilyen nagyképűség, ez ebben is benne van. Azt kell, hogy mondjam, kifejezetten sértő a Hivatalra, a Jegyzőre, a Polgármesterre, mintha ők … (derültség) … de amúgy meg egy szót nem mond, hogy milyen irányban vagy mit kéne csinálni, úgyhogy én ezt nem frakcióvezetőként mondtam el. És igazából az esztétikai érzékem tiltakozik, én ezt nem fogom megszavazni, még akkor sem, ha ezt valami miatt muszáj. Ennyi. Köszönöm szépen.

Polgármester: Soltész Attila úré a szó.

Soltész Attila: Nagyjából egyetértve Póta képviselő úrral szeretnék a dolog lényegére rávilágítani a képviselőket. Tehát az anyag gyenge minősége az nagyjából azt mutatja, hogy ezen a téren elég rosszul állunk. Azt gondolom, ha csak az előterjesztésre illetve az előterjesztőre vagyunk figyelemmel, akkor ezen a téren van mit fejlődni. Maga az előterjesztés elfogadása ahhoz szükséges, hogy egy erre vonatkozó pályázatot beadjunk és plusz pontokat érjünk el. Nyilvánvalóan ez az indoka. Az, hogy ezen a téren nincsen kialakított álláspontunk, az pont azt mutatja, hogy van mit fejlődni. Tehát én azt gondolom, hogy a pályázatot beadjuk és sikeres lesz, akkor egy jó szervezetfejlesztési koncepciót tudunk elfogadni és végrehajtani. Úgyhogy e tekintetben – bár nyilván egyetértek a Képviselő úr állításainak jó részével – kérem a képviselőket, hogy támogassák az előterjesztést. Köszönöm.

Polgármester: Köszönöm szépen. Korodi Enikőé a szó.

Korodi Enikő: Csak egy mondatot szeretnék mondani. Én pedig úgy érzem, hogy ha egy pályázat mellé egy ilyet oda csatolunk, az nem hogy előre mozdítja a dolgainkat, hanem hátramozdítja. Ez egy pár oldal csak, nem gondolnám, hogy olyan borzasztó

443

ördöngősség lenne viszonylag gyorsan átírni. Tehát én úgy gondolom, Attila, hogy ez pont fordítva fog hatni. Köszönöm.

Polgármester: Lezárva a vitát, azt szeretném mondani Képviselő asszony, hogy nem kell hozzácsatolni, sőt … Nem, nem, az kell, hogy meglegyen. Én ragaszkodnék hozzá, hogy ne is csatoljuk ezt semmihez hozzá (derültség a teremben), viszont, hogy beírjuk, hogy … most én nem akarom az egész pályázati struktúrára is átvetíteni a problémákat, egy ilyen plusz pontot jelent most ez a döntésünk. Ezért fogok én igennel szavazni, mindamellett, hogy természetesen, egyébként Attilával kevésbé értettem egyet, de a Póta úrral maximálisan, de így be fogjuk tudni ikszelni azt, hogy van egy ilyenünk. Ez a helyzet, és a pályázat miatt, mert én ezért kérem, hogy ne alakítsuk át, mert ez a pályázat ez most fog indulni valamikor, tehát nehogy emiatt kicsússzunk az időből.Úgyhogy, akkor felteszem szavazásra. Aki egyetért vele, hogy megszavazza, kérem, az igen gombot most nyomja meg.



Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a határozat melléklete szerint a Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési koncepcióját.

(28 képviselő van jelen, 24 igen, 3 nem, 1 tartózkodás)

Melléklet

Budapest Főváros II. Kerületi ÖnkormányzatKépviselő-testületének

Szervezetfejlesztési koncepciója

V. BEVEZETŐ

„Az 1057/2001(VI.21.) Kormány határozat "Szervezet korszerűsítési feladatok" részében az alábbiak szerint rendelkezik: "a közigazgatás egészére érvényesíthető egységes minőségbiztosítási, fejlesztési rendszer bevezetése érdekében el kell készíteni az Európai Unióban kidolgozott CAF-rendszer (Common Assessment Framework)

444

hazai adaptációját, és meg kell kezdeni alkalmazását az országos programban rögzítendő ütemezés szerint."

A CAF rendszert (Common Assessment Framework - Közös Értékelési Keretrendszer) az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) dolgozta ki. ) Ez az értékelési keretrendszer azért ajánlott az uniós közigazgatási szervezetek számára, hogy segítsen megérteni és használni a menedzsment technikákat a közigazgatásban. Az önértékelési rendszer elsőszámú célkitűzése, hogy egyszerű és könnyen használható módszert biztosítson, amely lehetővé teszi a közszektor szervezeteinek önértékelését egész Európában.

Az önértékelési rendszer alkalmazása hazánkban megbukott, nem terjed a kívánt szinten. Önkormányzatunk jelen koncepciójában célként fogalmazza meg a CAF rendszer módszertani alkalmazását.

Jelen koncepció fontos szerepe, hogy világosan és egyértelműen lefektesse azokat a célokat, melyek a CAF módszertani bevezetését megelőzően az Önkormányzatnak el kell végeznie. Fontos ez azért, hogy elkerülhető legyen a rossz beidegződések minőségirányítási rendszerbe történő bevésése.

VI. JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉGEK

A szervezetfejlesztés és az önállóság, a hatékonyság fogalomkörének törvényi szabályozásának áttekintéséhez az alábbi szakaszok hangsúlyosak a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvényből.

1.§ (2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között:

a) önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;

b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat;

445

18. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.

92.§ (4) A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

II/A. Társadalmi felelősségvállalás

A jogszabályi kötelezettségeken túlmutatóan minden önkormányzatnak erkölcsi és társadalmi felelőssége is van a „hatékony” feladatellátás megszervezése vonatkozásában. Az önkormányzat közpénzeket költ saját munkájára, mely munkával a közérdeket szolgálja, sokszor az egyének ügyein keresztül.

A közpénzek felhasználása hatalmas felelősséget von az önkormányzatra. Ennek a felelősségnek a súlya alatt, emberi és szakmai oldalról is az Önkormányzat minden tagjának, az önkormányzati hivatal minden dolgozójának törekednie kell saját munkájának költséghatékony elvégzésére.

II./B. Alkalmazható módszerek

A költséghatékonyság a vállalati szférában egyre kifinomultabb módszerek és modellek alapján növelhető. Ezek a modellek adaptálhatóak a közigazgatási szférára is! A minőségbiztosítás adaptációja a CAF, a hatékony működést biztosító modellnek konkrét adaptációja még nincsen, de az EU intézményei az Activity Based Management (ABM) módszertani rendszerét alkalmazzák.

VII. A Fejlesztés indokoltsága

Az önkormányzati feladatellátás feladatai egyre gyarapodnak, a finanszírozási rendszer nem változik. Külső (központi) segítségre nem számíthatunk, s nem számíthat egyetlen önkormányzat sem! Az államháztartási reform sem jelent megoldást, ha feladatellátás módszertana a végeken dolgozó „munkaegységek” nem felelnek meg a korszerű teljesítményi feltételeknek, sem eszköz, sem humán erőforrások tekintetében.

A források mértéke relatív értelemben folyamatosan csökken! Ebből a helyzetből az egyedüli kiút, ha a felhasználás hatékonyságát növeljük!

A fenti alapvető kényszerítő indokokon túlmutatóan fontos szempontként szolgálnak az alábbi tények:

446

o Az állampolgárok államba vetett bizalmának megrendülése;

o növekvő elvárások a közszolgáltatásokkal kapcsolatosan;

o az állami kiadások megugrása, az igényelt erőforrások túlzottá válása;

o az állam által ellátandó feladatok tisztázatlansága;

o a közigazgatási szervezetek hatáskörének és feladatainak definiálatlansága;

o túlbürokratizált, bonyolult, átláthatatlan intézményi működési folyamatok;

o a köztisztviselők nem megfelelő ösztönzése és szakmai tudásának hiányosságai.

VIII. Célok megfogalmazása

o Folyamat- és szervezetkorszerűsítés, mely magában foglalja többek között a működési folyamatok feltérképezését, esetenként radikális, informatikai rendszerekkel megtámogatott átalakítását (BPR), az átalakított folyamatok részletes dokumentálást, a tevékenység-kihelyezési lehetőségek tudatos mérlegelését, a bürokratikus szervezeti struktúrák kiváltását.

o Teljesítménymenedzsment, különös tekintettel a naturáliákban, minőségi jellemzőkben és pénzügyi kategóriákban megragadható outputokkal kapcsolatos elvárások meghatározására, az eredmények mérésére, és beszámoló jelentések elkészítésére mind intézményi, mind szervezeti egység, mind egyéni szinten.

o Belső- és külső kommunikáció fejlesztése, a szervezeten belüli információáramlás elősegítése, a szervezeti célok kommunikációja a szervezet alsóbb szintjei felé és visszajelzések eljuttatása a döntéshozói szintre. Az önkormányzat kapcsolódó intézményeivel való kapcsolattartás, a koordináció és ellenőrzési csatornák fejlesztése, a visszacsatolások beépítése a döntéshozatali folyamatokba. A polgárokkal való interakció javítás, különös tekintettel a döntéselőkészítésre és az eredmények közlésére.

o Költségvetés tervezés átalakítása, a bázis alapú költségvetési tervezéstől való elszakadás és a tevékenység alapú tervezés bevezetése.

o Szolgáltatási színvonal növelése, amely magában foglalja a közvetlen ügyfélvonatkozású feladatoknak (de egyre inkább a közigazgatási szervezetek, szervezeti egységek közötti teljesítményátadásoknak is) a szolgáltatásként történő definiálását, szabályozását, az intézményi infrastruktúra és a működési rend ennek megfelelő átalakítását, a szolgáltatói attitűd erősítését.

o Változáskezelés, amely mindenekelőtt a munkatársak kiválasztása, képzése, ösztönzése, valamint a kommunikáció és a kockázatkezelés révén lehetővé teszi, hogy a szervezeti változások érintettjei megértsék a változások lényegét, elfogadják, és lehetőleg támogassák is azokat.

o Minőségirányítás (CAF), amely szolgálhatja az esetenként radikálisan átalakított működés finomhangolását, illetve garanciát nyújt a szabályozott

447

folyamatok előírások szerint történő megvalósítására, másrészt koncentrálhat a minőség külső, az állampolgárok által észlelt összetevőinek biztosítására, és így áttételesen akár a teljes közigazgatási intézményrendszerrel kapcsolatos társadalmi attitűd pozitív befolyásolására is képes.

A részcélok sorrendisége is fontos. Természetesen néhány célrendszer megvalósítása párhuzamosan is folyhat, de ezek egymásra épülését szem előtt kell tartani!

IX. FOLYAMAT- ÉS SZERVEZETKORSZERŰSÍTÉS LÉPÉSEI

A közigazgatási intézmények számos területen szembesülnek a bürokratikus szervezeti struktúrák és a széttöredezett, rugalmatlan folyamatok okozta nehézségekkel. Országos szintű felmérések igazolják az alábbi problémákat, melyek önkormányzatunknál is jelen vannak:

Alapfeladatok ellátásában nem hatékonyak az intézmények: ezt érzékelik az ügyfelek, a polgárok, de hasonlóképpen más intézmények is – egymással való kapcsolattartásuk során. Magas a költségszint, nem megfelelő a nyújtott minőség, s hosszúak az átfutási idők. A bevezetett informatikai rendszerek sem hoztak legtöbbször színvonalbeli ugrást ezen a téren. Ráadásul az alapfeladatok köre változó, s e változások általában szervezeti növekedéssel járnak, mivel elmarad a szükségtelen elemek leépítése, illetőleg az új elemek beemelésekor a korábbi elemekhez történő hatékony illeszkedés megtervezése.

Az irányítási struktúrák korszerűtlenek: a vezetői tisztségek sokszor nincsenek összhangban az ellátandó feladatokkal, túlburjánzó hierarchiák, erőteljes centralizáltság jellemző. Egy feladatnak több gazdája is lehet, míg egy másiknak egy sem. Nem hatékony a koordináció. Hiányzik a valódi vezetői döntéstámogatási háttér.

Nehézkes a döntéshozatal, különösen új problémák felmerülésekor: mivel legtöbbször túl sok résztvevő, gyakorta tisztázatlan felelősségi és hatáskörökkel vesz részt hosszadalmas, „túlbiztosított” döntési folyamatokban. A horizontális együttműködések helyett vertikális utakon fut végig minden kérdés, ami a felső vezetés túlterheltségéhez vezet.

A támogató és egyéb tevékenységek elvonják az erőforrásokat: az intézményt akadályozza alapfeladataira való koncentrálásában az, hogy ha a piacról is jól megvásárolható, standard szolgáltatásokat maga állít elő, illetőleg más, racionálisan nem indokolható tevékenységeket kénytelen végezni. Hasonlóképpen kedvezőtlen az, ha több intézmény párhuzamosan lát el olyan feladatokat, melyek egy erre szakosodott szervezetben költséghatékonyabban biztosíthatóak lennének.

A jelenlegi működés nem támogatja az annak megváltoztatására tett kísérleteket: a szervezeti ellenállás mellett gondot jelent, hogy a fejlesztések

448

keretét jelentő projektmenedzsment és a kapcsolódó változáskezelési módszertanok még nem terjedtek el általánosan a szektorban. Másrészt a szabályozások rengetegében minden módosítás további számos szabályozás módosítását hozza elő, s ez lelassítja, megbénítja a változásokat.

A működés és az irányítás fejlesztésének igényére az USA és Európa élenjáró vállalatai az elmúlt évtizedben folyamataik újraszervezésével adtak választ. Ez a BPR, a Business Process Reengineering, vagyis a folyamatok alapvető újragondolása és radikális átszervezése drámai javulás elérése céljából a szervezetek olyan lényeges mutatóiban, mint a költség, a minőség, a szolgáltatás színvonala és a gyorsaság. Majd – az üzleti szervezeteknél szerzett tapasztalatokra támaszkodva – a módszertant a közszolgálati intézményekre szabva ezen országok közigazgatásukat is megújították.

Hazánkban a 90-es évek közepétől zajlottak vállalati BPR projektek. Ezek célkitűzése elsősorban a költségek csökkentése volt. Az összegyűjtött tapasztalatok fényében ma már Magyarországon is az intelligens újraszervezés (Intelligent Restructuring) kerül előtérbe. Két okból nevezhetők intelligensnek ezek az átszervezések:

egyrészt, mivel nem csupán a költségcsökkentésre koncentrál, hanem foglalkozik mindazon területekkel, amelyeken az újraszervezés egyértelműen a szervezet stratégiájának megvalósítását támogatja, és egyben kézzelfogható eredményjavulás érhető el – teljesítményalapú fejlesztés;

másrészt az újraszervezés során figyelembe veszi az informatika által kínált lehetőségeket, épít az informatikai eszközökre.

A működési és irányítási folyamatok átszervezése komplex feladat. Minden szervezet a tevékenysége során erőforrásokat használ fel. A rendelkezésre álló eszközök, know-how, pénz, emberi és egyéb erőforrások megfelelő struktúrába rendezett kiaknázása képes biztosítani a kívánt hatékonysági szintet.

A szervezet hasznos teljesítménye, azaz hatékonysága növekszik, ha:

a teljesítménycsökkenést okozó szűk keresztmetszetek száma csökken,

az improduktív szabad kapacitások csökkennek,

a tevékenységhez szükséges erőforrások kihasználtsága növekszik,

a felhasznált erőforrások összetételének, a külső környezet hatásmechanizmusainak változtatásával pénzeszközök szabadulnak fel.

A folyamatok eredményes átalakítása érdekében szükségszerű, hogy „pillanatkép” készüljön az intézményi működésről, melynek során a szervezet belső tevékenységei, döntési, illetve működési folyamatai és azok erőforrás szükségletei, valamint ezek összefüggési rendszere részletesen feltárásra kerülnek. Ezek után feltérképezhetők azon tevékenységek, melyek

folyamatosan erőforrásokat vonnak el más tevékenységektől, vagy

feleslegesen sok erőforrást kötnek le.

449

Az így feltárt tevékenységeket (szűk keresztmetszeteket) tovább vizsgálva, meghatározható azok működési optimuma. Az optimalizálási cél minden esetben valamely erőforrás minimalizálása, általában az anyagi ráfordítások mértékének csökkentése, vagy a végrehajtási idő lerövidítése. Az optimalizált modellnek is meghatározásra kerülnek erőforrás szükségletei és összehasonlítva az eredeti állapottal akár számszerűsíthető is az elért hatékonyságnövekedés pénzben kifejezett értéke.

A feltérképezett szabad kapacitások további felhasználásáról minden szervezetnek magának kell döntenie aszerint, hogy mely területen kívánja teljesítményét növelni, vagy éppen működési költségeit csökkenteni.

X. INTÉZMÉNYI ÉS GAZDÁLKODÁSI KITERJESZTÉS

A szervezetfejlesztés és az ehhez kapcsolható hatékonyság növekedés lépéseit és módszereit az önkormányzat intézményhálózatára és gazdálkodási rendszerére is ki kell terjeszteni.

Ahogyan azt az ABM módszertani alapjaiban megköveteli, a végrehajtandó tevékenység (Activity) által fogyasztott erőforrások alapján (based) kell az irányítási mechanizmusokat megszervezni (Management).

Az önkormányzaton belül nem csupán a hivatal belső működésére adaptálható a módszertan, hanem az önkormányzati feladatok, mint tevékenységek ellátására is! Ebben a kiterjesztett modellben az önkormányzat költségvetésének teljes rendszerét át kell gondolni, a megvalósítható eredményeket adaptálni kell a végrehajtási rendszerbe!

XI. NYILVÁNOSSÁG, NYITOTTSÁG

Az önkormányzat törekvéseiről tájékoztatni kell a lakosságot, és az önkormányzat civil és gazdasági partnereit is.

Az illetékességi területen működő vállalkozások, társadalmi szervezetek számára nyitottá kell tenni az önkormányzat által a jövőben alkalmazandó modellt, mely eredményeként a bizalom tényező erősödését várjuk.

Polgármester: Köszönöm szépen. 12-es, ez az új napirendi pont.

Napirend 12./ pontjaMűfüves sportpályák kialakításához fedezet biztosítása(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt

PolgármesterElőadó: Éllő Vivien

Sportreferens

450

Polgármester: Ugye ez arról szól, hogy folytatnánk azt a programot, amelyben az iskoláknak a műfüves pályáját megépítjük, itt beosztva anyagi erőforrástól függően. Most ismételten három iskolának meg tudnánk ezt oldani. Ehhez kérem majd a Testület segítségét és akkor Hutiray Gyulának adnám meg a szót.

Hutiray Gyula: Egyrészt a Költségvetési Bizottság megtárgyalta és támogatta ezt az előterjesztést illetve megfogalmazott egy tartalmilag ehhez nem tartozó – mármint a műfüves pályákhoz nem tartozó, de technikailag tökéletesen ehhez a témakörhöz illő kiegészítő javaslatot, ami ki lett osztva külön papíron, ami arról szól, hogy a KVSZ végrehajtásához a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság döntése alapján szükség van 7,2 millió forint többletforrásra egy közút lejegyzés kapcsán, és azt javasolja a Költségvetési Bizottság, hogy ezen napirendi pont keretében erről is döntsünk. Egyszerűen technikailag nem tartottuk célszerűnek azt, hogy egy külön előterjesztés készüljön, mert technikailag, mondom, a két dolog összefügg, tartalmilag a műfüves pályák létesítéséről gondolom a bizottsági elnök úr, a Soltész Attila mindjárt fog mondani még néhány szót, azt is támogatjuk. Köszönöm.

Polgármester: Soltész elnök úré a szó.

Soltész Attila: Köszönöm. A KKSI rendkívüli ülésén támogatta egyhangúlag az előterjesztést. Köszönöm.

Polgármester: Köszönöm. Akkor én felteszem a két határozati javaslatot.

Póta Gyula: …(Mikrofon nélkül hozzászólása nem érthető.)

Polgármester: Hát de itt van, Pitypang, Szabó Lőrinc és … benne van, Gyula, a határozati javaslatban benne van. Tehát akkor el szeretném mondani, hogy maga az előterjesztés, az a műfüves focipályákról szólt. Amiről most a Hutiray úr beszélt, mert itt is módosításról van szó, hogy a Műszaki Irodán, ahhoz, hogy a Nagy Péterék a Gazdasági Bizottság által jóváhagyott kártalanításokat megtegyék, kell még nekik pénz. És mivel az is átcsoportosítás, kérte a Gyula, hogy egy b./ határozatban ennél a napirendnél erről is döntsünk.Tehát akkor én most felteszem az eredetit, amely kifejezetten a három iskoláról szól és a műfüves pályákról, aki ezzel a határozati javaslattal egyet tud érteni – ez minősített többség -, az kérem, az igen gombot most nyomja meg.


451



kötelezettséget vállal arra, hogy a Pitypang Utcai Általános Iskola, Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Fenyves utcai telephelye és a Budenz József Általános Iskola és Gimnázium területén megvalósítandó műfüves labdarúgópályák beruházások elindítása érdekében az intézmények költségvetésében a következő költségvetési rendelet módosításakor az alábbi részletezésben beruházási forrást biztosít:

- Pitypang Utcai Általános Iskola 16 000 eFt:

- Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Fenyves utcai telephelye 16 300 eFt:

- Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 16 000 eFt.

Ezen kötelezettségvállalás alapján a beruházások megindítását a Képviselő-testület engedélyezi.

Felelős: Polgármester

Határidő: rendeletmódosítás: legkésőbb 2008. december 31.


Polgármester: És akkor ezt a kiegészítést, amelyet kiosztott a Bizottság elnöke, amelyben a kisajátítások, kártalanítások jogcímen 7,2 millió forintos forrást biztosít a Műszaknak, ezt akkor, aki ezzel egyetért, minősített többséggel, az kérem, az igen gombot most nyomja meg.Megállapítom, hogy a Képviselő-testület a szavazás eredményeként az alábbi döntést hozta.



kötelezettséget vállal arra, hogy a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság 276/2008. (VIII. 27.) döntésében foglaltak végrehajtása érdekében a Polgármesteri Hivatal költségvetésében a következő költségvetési rendelet módosításakor „Kisajátítások, kártalanítások” jogcímen 7 200 eFt felhalmozási forrást biztosít.

Ezen kötelezettségvállalás alapján a szükséges megállapodás megkötését a Képviselő-testület engedélyezi.


Határidő: rendeletmódosítás legkésőbb 2008. december 31.


452

Polgármester: A 13-as napirendi pont következik.

Napirend 13./ pontjaBudapest 11051/5 helyrajzi szám alatti ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásáról való döntés(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



Polgármester: Nem zárt ülés, mert azt gondolom, hogy nem kell hozzá zárt ülés. Az a határozati javaslat és a GTB is egyhangúlag támogatta, hogy nem kívánunk élni. Aki ezzel egyetért, az igen gombot most nyomja meg.




úgy dönt, hogy az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. 39. § (1) és (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jogával nem él a Budapest, II. kerület 11051/5 hrsz. alatt nyilvántartásba vett, természetben a Budapest, II. kerület Tárogató út 110. szám alatt található 1000 m2 alapterületű ingatlan tekintetében Budapest VI. kerületi Önkormányzat képviseletében eljáró Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. (Cg.: 01-10-042987, székhely: 1064 Budapest, Rózsa utca 81.-83., statisztikai számjel: 12098336-6820-599-01, adószám: 12098336-2-42, képviseli: Kovács Péter) eladó, valamint GÖDÖRÖLŐ Ingatlanforgalmazási Kft. (Cg.: 01-09-703166, székhely: 1052 Budapest, Aranykéz utca 4.-6. statisztikai számjel: 12781425-6810-113-01, adószáma: 12781425-2-41, képviseli: Szomszéd Judit, meghatalmazottjaként eljáró: Jónás Anikó) vevő között 2008. június 17-én megkötött adásvételi szerződés tekintetében.


Határidő:30 nap


453

Napirend 14./ pontjaBudapest, II. kerület Margit krt. 15-17. III/4. szám alatti ingatlannal kapcsolatos elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó javaslat(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



Polgármester: Ezzel sem kívánt élni a GTB egyhangúlag, úgyhogy én azt teszem fel, aki azzal egyetért, hogy nem kívánunk élni az elővásárlási jogunkkal, az igen gombot kérem, most nyomja meg.




úgy dönt, hogy a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény 86. § (1) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése alapján biztosított elővásárlási jogával nem él a Budapest, II. kerület 13384/0/A/31 hrsz. alatt nyilvántartásba vett, természetben a Budapest, II. kerület Margit krt. 15-17. III/4. szám alatt található társasházi öröklakásra vonatkozóan Wágner Antalné, mint eladó és Purushotham Nikhi, mint Vevő között 2008. július 14-én megkötött adásvételi szerződés tekintetében, az abban foglalt feltételekkel.


Határidő: 2008. szeptember 30.


Polgármester: 15-ös, ez viszont zárt ülés, tehát kérem, hogy akkor álljunk át.

Napirend 15./ pontjaGulyás Lilian kérelme a 11388/0/A/5 hrsz. alatt nyilvántartott Bp. II. Modori u. 5. fsz. 1. szám alatti lakás bérbe adására(írásbeli) Zárt ülés!Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



A napirend tárgyalása zárt ülés keretében történt.

454

Napirend 16./ pontjaA Budapest II. kerület Repkény u. 20. fsz. 3. szám alatti lakás bérbe adása(írásbeli) Zárt ülés!Előterjesztő: dr. Láng Zsolt




Napirend 17./ pontjaSzociális juttatással szembeni fellebbezés(írásbeli) Zárt ülés!Előterjesztő: dr. Láng Zsolt polgármesterElőadó: Vargáné Luketics Gabriella

a Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetője


Napirend 18./ pontjaA Budapest II. kerület 11607/4 és 11607/5 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanok („Ingatlanok”) tulajdonjogának feltételhez kötött megszerzése, az Ingatlanok tulajdonjogának pályáztatás útján történő értékesítése az Önkormányzat projektben való érdekeltségének biztosításával(írásbeli) Zárt ülés!Előterjesztő: dr. Láng Zsolt polgármesterElőadó: dr. Láng Zsolt polgármester


Napirend 7./ pontja (folytatás)A 14943/23 hrsz-ú, Budapest II. ker. Szeréna út 21. (Kolozsvári Tamás utca) szám alatti ingatlan sportcélú hasznosítására, és üzemeltetésére bérleti szerződés alapján kiírt nyilvános pályázatra beérkezett ajánlat értékelése(írásbeli)Előterjesztő: dr. Láng Zsolt



455

Polgármester: Ehhez akkor az SZDSZ és MSZP frakció módosító indítványa megérkezett. Én természetesen be tudom fogadni a határozati javaslatba, de megadom a szót Zagyvai Péter úrnak.

dr. Zagyvai Péter: Köszönöm szépen. Nem élek vissza a türelemmel. Csak egyetlen apró mondatot emelnék ki a pályázónak a bérleti díjjal kapcsolatos szövegéből, megindoklandó az, hogy miért javasoljuk azt, amit javasolunk, azaz azt, hogy a szerződést egy külön határozatban később hagyja jóvá a Testület. Ez az idézendő bővített mondat a következőképpen hangzik: „A pályázó egyeztetés mellett vállalja, hogy bérleti díjat előfinanszíroz jövő jelenérték figyelembe vételével.” Ezt a kis mondatot én kidolgoztam: fogtam egy számítógépet és írtam rá egy kis algoritmust, amivel meghatároztam azt, hogy a jövő jelenérték figyelembevételével mit jelent ez a mi szempontunkból. Tehát ugye, röviden fogalmazzunk, 240 millió forintot ruházunk be a területre. Azt várjuk el, hogy bérleti díj formájában, ha lehet, akkor azonnali fizetéssel visszakapjuk ezt a befektetett összegünket. Ezzel szemben, hogyha a havi 1,2 millió forintot évi 14,4 millió forintos megajánlott bérleti díjjal átszámítjuk 20 évre az említett jelenérték számítással, akkor az derül ki, hogy ennek a megváltási értéke – nem részletezem, hogy az mit jelent, engedjék meg, hogy ezt megtartsam most magamnak – az 188 millió forintot jelent. Tehát, ha így ahogy van, mi elfogadjuk most, és minden további nélkül azt mondjuk, hogy legyen így, akkor a várt 240 millió forint helyett 188 millió forintot kapnánk kézhez. (Közbeszólásra válasz: Mondom, most ebbe nem bonyolódnék bele.) Egy rendkívül normális 1,05-ös kamattal számoltam és nem vettem figyelembe az inflációt, aminthogy egy ilyen számításnál közvetlenül nem kell. Tehát 5 %-os diszkontrátával számolva 188 millió forint a jelenérték, nem pedig a 240, amelyet, mint értesültünk a bizottsági ülésen is, hát tárgyalási alapként elvileg az ajánlattevő elfogadott. ……(Technikai hiba).Köszönöm.

Polgármester: Képviselő úr, egyetértünk, be is fogadtam, és mint ahogy azt az előző testületi ülésen meg az előző egyeztetéseken is jeleztem Önök felé, én sem kívánom akkor aláírni a szerződést, hogyha minimum a beruházás értékét nem kapjuk vissza. Tehát úgy gondolom, hogy ez akkor kedvező az Önkormányzat számára, ha minimum egyösszegben megkapjuk ennek a remélhetőleg nagyon szép, megújult sportterületnek a beruházási összegét. Úgyhogy természetesen vissza fogom hozni és remélem, hogy az a szerződés olyan lesz, amely megnyugtató lesz mindnyájunk részére.

Akkor felteszem úgy a határozati javaslatot, az a./ határozati javaslatot, hogy hozzácsatolódik az a mondat, hogy külön testületi ülésen, mármint nem a mostani, hanem egy következő testületi ülésen az aláírandó szerződést behozom jóváhagyásra a Testület elé. Tehát így, ezzel a módosítással együtt kérem, hogy szavazzanak. Aki el tudja fogadni, kérem, az igen gombot most nyomja meg.


456



megállapítja, hogy a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló 14943/23 hrsz-ú, természetben Budapest II. kerület, Szeréna út 21. (Kolozsvári Tamás utca) szám alatti ingatlan sportcélú hasznosítására, és üzemeltetésére bérleti szerződés alapján kiírt nyilvános, egyfordulós pályázat érvényes és eredményes, továbbá úgy dönt, hogy az OXYGEN BUDA Sportpálya Üzemeltető és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1139 Budapest, Frangepán u. 46., Cg.: 01-09-900374, adószám: 14358368-2-41, statisztikai számjel: 14358368-9311-113-01, képviseli: Fabó György Pál ügyvezető) pályázó által benyújtott ajánlatot fogadja el nyertes ajánlatnak, és az Önkormányzat az ingatlan sportcélú hasznosítására, és üzemeltetésére vonatkozó bérleti szerződést velük köti meg a Pályázati Felhívásban, és a pályázati ajánlatban szereplő feltételek szerint.

A bérleti szerződést a későbbiekben külön testületi határozat fogja jóváhagyni.

A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Határidő: 30 nap


Polgármester: Köszönöm szépen a mai munkájukat!

kmf.

dr. Láng Zsolt dr. Szalai Tibor polgármester jegyző

aláírás dátuma: aláírás dátuma:

Takács Beáta Fekete Lászlójkv. hitelesítő jkv. hitelesítő

aláírás dátuma: aláírás dátuma:

_____________________________A jegyzőkönyvet készítette: Krucsó Á. – Patak M.

457

archiv.masodikkerulet.huarchiv.masodikkerulet.hu/data/cms30239/kt_jegyz_08082… · web...

Documents