oktatas.hu · web viewsamo chalupka portréja, jellemző műfajok, témák, életérzések...

SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM

(Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nevelési-oktatási forma)

9–12. évfolyam

A szlovák nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és kialakuljon bennük a reális nemzetkép, nemzetiségkép és nemzetiségkép. A szlovák nyelv és irodalom tantárgy fontos célja a nyelvismeret olyan szintjének elérése, hogy a tanulók képesek legyenek megfelelő és korrekt folyamatos szóbeli kommunikációra.

A nyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv, mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók szlovák nyelven történő ismeretszerzését, tanulását.

A nemzetiségi középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások legkülönfélébb élethelyzeteiben.

A szlovák nyelv és irodalom tantárgy tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a nemzetiséghez, hazához, anyanemzethez való kötődést, felkelti a színvonalas megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését.

Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A diákok megismerkednek a szlovák irodalommal, annak képviselőivel. A jelentős művek szembesítik őket az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében.

Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. Megértik az egyén felelősségét a szlovák közösség fenntartásában és megújításában.

A fenti célok mellett a szlovák irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak, mint művészetnek megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére.

Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok átélhetnek, megismerhetnek, megérthetnek olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt.

Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, vagy éppen a tömegkultúra jelenségeinek differenciáltabb befogadására, alkalmazására lesznek képesek.

A szlovák nyelv és irodalom része a fogalmi gondolkodás fejlesztése. (Ahogyan e kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a szlovák nyelv és irodalom tantárgy –a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével– felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét.) A fogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője.

Az irodalmi művek révén megismert különféle alkatok, magatartásformák támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés, az értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése módot ad az empátia, az önismeret és az erkölcsi tudatosság elmélyítéséhez.

Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a valóságismeretet, hozzásegítve a diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját életükkel, további tanulmányaikkal, pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket.

A szlovák nyelv- és irodalomtanítás sajátos célja természetesen az is, hogy a tanulók éljenek meg, szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban, anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában, csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazásában.

A tantárgy fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevel. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához.

Tantárgyunk az öncélú és serdülőkorban esetenként státuszértékű fogyasztás ellensúlyozására az irodalmi alkotások élményével, megbeszélésével másféle értékeket is felmutat.

A közismereti témák révén gazdagodik a diákok szókincse, bővül témaismeretük. A tanulók nyelvi kifejezőkészsége a minőség irányába fejlődik.

A szlovák nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-érzelmi nevelődéséhez, amely támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. Az irodalmi olvasmányok, élmények fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet.

A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása.

A szlovák nyelv és irodalom 9–12. évfolyamra vonatkozó kerettantervének szerkezete a következő: először a szlovák nyelv 9–10. évfolyamra vonatkozó tematikai egységeit közöljük, ezt követik a 9–10. évfolyam irodalomra, majd kommunikációra vonatkozó tematikai egységei. A két évfolyamra vonatkozó elvárt eredmények szlovák nyelv és irodalomból egy közös táblázatban következnek. A 11–12. évfolyam hasonló szerkezetű.

9–10. évfolyam

A szlovák nyelvi tanulmányok célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az olvasható írás, a biztos helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos mélyítése; az értő hangos és néma olvasás. A nyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú és rendeltetésű szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet- és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban.

A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas–társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, a hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése.

Elvárt feladat a mai szlovák nyelv igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismeretek önálló alkalmazására. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére, a hibák önálló javítására.

A szlovák nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban.

Az irodalomtanítás feladata az olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemző–értelmező tevékenységek, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása.

A tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Cél, hogy képesek legyenek a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazására a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban.

Fontos feladat a szókincs bővítése a megadott témákban, hogy a diákok mindennapi kommunikációja gördülékenyebb, színvonalasabb legyen.

A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ felhasználás normáinak (pl. a források megjelölése, idézés) közvetítése. A tanulási képességet fejleszti a memoriterek szöveghű felidézése, kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből (kb. 20 sor), valamint 15 sor epikai művekből.

A nemzetiségi szlovák nyelv és irodalom alapóraszáma az 9-10. évfolyamon: 370 óra

A javasolt óraszám az alapóraszám 80%-át fedi le.

9 - 10. évfolyam

Nyelv

Témakörök

Óraszám

Kommunikáció

8

Hangtan

13

Szótan, szóalkotástan

22

Alaktan

67

Helyesírás

20

Szövegértés, szövegalkotás

18

Összesen

148

Irodalom

Témakörök

Óraszám

Irodalomelméleti ismeretek

5

Műnemek, műfajok

5

Népköltészet

9

Ószláv irodalom

5

Barokk irodalom

3

A felvilágosodás és nemzeti ébredés kora a szlovák irodalomban

7

A romantika irodalma

42

Közismereti témák

72

Összesen

148

Nyelv

Témakör

Kommunikáció

Javasolt óraszám

8

Tanulási eredmények

A tanuló:

· fejleszti szövegértési és szövegalkotási készségét;

· képes önállóan, illetve másokkal együttműködve a verbális és nem verbális kommunikációra.

Ismeretek/fejlesztési feladatok

Az értő figyelem alkalmazása beszédértésben.

Pontosságra, változatosságra törekvés, tudatosság, lényeg kiemelése a beszédben.

Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle beszédhelyzetekben.

A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, hangerő, hanglejtés, hangmagasság, beszédszünet, beszédtempó) és a nem nyelvi jelek (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz) szerepének tudatos alkalmazása.

Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója.

Memoriterek szöveghű, kifejező tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

Fogalmak

feladó, címzett, üzenet, mondatfonetikai eszköz, hangsúly, hangerő, hanglejtés, hangmagasság, beszédszünet, beszédtempó, nem nyelvi jel, tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz

Javasolt tevékenységek

· beszélgetés, vita,

· szövegmondás,

· memoriter tolmácsolása,

· értő figyelem

Témakör

Hangtan

Javasolt óraszám

13


A tanuló:

· értő, elemző módon használja a hangtani elemeket;

· megérti az írás és a kiejtés közti különbséget.


A szlovák nyelv hangtani rendszerének ismerete: a magánhangzók, a kettős hangzók és a mássalhangzók, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői.

A hangkapcsolódási szabályosságok típusai, valamint a helyesírás és a kiejtés összefüggése: lágy és kemény szótagok, rövid és hosszú szótagok, a l–ĺ és a r–ŕ mássalhangzók szerepe a szótagalkotásban, a mássalhangzók találkozásakor fellépő hasonulás.

Fogalmak

ritmustörvény, szótagképző mássalhangzó, hasonulás


· hangtani ismeretek írásbeli és a szóbeli nyelvhasználata,

· tollbamondás,

· hangos könyvek hallgatása

Témakör

Szótan, szóalkotástan

Javasolt óraszám

22

Tanulási

eredmények

A tanuló:

· értő, elemző módon használja a nyelvi elemeket.


Az irodalmi nyelv és annak funkciója.

Szlovák nyelvjárások, magyarországi szlovák nyelvjárások.

A szóalkotás módjai: szóképzés (prefixszel és szuffixszel), szóösszetétel, rövidítések.

A szókészlet és az alapszókészlet meghatározása.

A szókészlet tagolódása:

· irodalmi és nem irodalmi szavak (szleng, nyelvjárási szavak, zsargon);

· a szavak jelentése szempontjából (teljes jelentésű szavak, nem teljes jelentésű szavak, egyjelentésű szavak, többjelentésű szavak, szinonimák, homonimák, antonímák, állandósult szókapcsolatok);

· a szavak érzelmi, hangulati töltése szerint: neutrális szavak, érzelmi hangulati töltéssel rendelkező szavak (eufemizmusok, diszfemizmusok, kicsinyítő szavak, nagyító szavak, pejoratív szavak);

· a szavak eredete szerint (szlovák szavak és idegen eredetű szavak);

· a szavak stilisztikai rétegződése alapján stilisztikailag differenciálatlan és stilisztikailag differenciált szavak (köznyelvi szavak, poetizmusok, szakszavak); az élőnyelvi használathoz viszonyítva (neologizmusok, archaizmusok, historizmusok).

Fogalmak

szótő, prefix, szuffix, rövidítés, szókészlet, alapszókészlet, irodalmi szó, szleng, nyelvjárási szó, zsargon, teljes jelentésű szó, nem teljes jelentésű szó, egyjelentésű szó, többjelentésű szó, szinonímia, homonímia, antonímia, állandósult szókapcsolat, érzelmi, hangulati töltésű szó, neutrális szó, eufemizmus, diszfemizmus, kicsinyítő szó, nagyító szó, pejoratív szó, idegen eredetű szó, stilisztikailag differenciálatlan és stilisztikailag differenciált szó, köznyelvi szó, poetizmus, szakszó, neologizmus, archaizmus, historizmus


· a szlovák helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példák segítségével,

· szóelemzés,

· különböző stílusú szövegek olvasása

Témakör

Alaktan

Javasolt óraszám

67


A tanuló:

· értő, elemző módon használja a szófajokat;

· felismeri a ragozható szavak variánsaiban rejlő jelentés- és helyesírásbeli különbséget;

· megtapasztalja a szófajok mondatbeli és szövegbeli szerepét.


A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, teljes jelentésű szavak, nem teljes jelentésű szavak, ragozható és nem ragozható szavak.

A ragozható szavak – a főnév, a melléknév, a számnév, a névmás és az ige – nyelvtani kategóriái, fajtái.

A melléknevek fokozása.

A nem ragozható szófajok – a határozószók, az elöljárószók, a kötőszók, a módosítószók, az indulatszók – fajtái.

A határozószók fokozása.

Fogalmak

teljes jelentésű szó, nem teljes jelentésű szó, ragozható szó, nem ragozható szó, nyelvtani kategória


· alaktani ismeretek alkalmazása írásbeli és szóbeli nyelvhasználat során,

· a szófajok helyesírása,

· a szófajok mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése

Témakör

Helyesírás

Javasolt óraszám

20


A tanuló:

· elsajátítja a nyelvi normaérzéket és a normakövető írást;

· képes a hibák kijavítására és az önkorrekcióra.


A lágy és kemény szótagok helyesírási szabályai.

A l–ľ mássalhangzók megkülönböztetése a helyesírásban.

A ritmustörvény és a ritmustörvény alóli kivételek érvényesítése a helyesírásban.

A szótagalkotó l–ĺ, r–ŕ mássalhangzók helyesírási kérdései.

Az i–y, í–ý írása a szlovák és idegen szavakban.

A nagybetűk írásának szabályai. A tulajdonnevek helyesírása.

Az elválasztás szabályai.

A tőszámnév és a sorszámnév helyesírására vonatkozó szabályok.

A határozószó helyesírása.

Fogalmak

helyesírási alapelv, írott nyelv, nyelvi norma


· helyesírási szótárak használata,

· elektronikus helyesírás-ellenőrző programok használata,

· digitális tesztfeladatok megoldása

Témakör


Javasolt óraszám

18


A tanuló:

· megismeri a szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technikát;

· megtapasztalja az adott szempontok szerinti szövegtömörítést, szövegbővítést, a magánjellegű és hivatalos szövegek alkotását, a világos szövegalkotást, a kifejezőkészséget az elbeszélés, leírás, jellemzés, értelmezés-fejtegetés, beszámoló, ismertetés műfajokban, az önkifejező és kreatív szövegalkotást.


Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód.

Írás tollbamondás után jó tempóban, a helyesírási szabályok betartásával.

Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása.

Szöveg-átalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés.

Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, magánjellegű és hivatalos szövegek alkotása (levél, hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, motivációs levél).

Világos szövegalkotás, kifejezőkészség az elbeszélés, leírás, jellemzés, értelmezés-fejtegetés, beszámoló, ismertetés, műfajokban.

Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. élményszerű személyes történet elbeszélése, verses-rímes szövegek alkotása, szövegek átírása stílus- és hangnemváltással).

Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Hivatkozás, pontos forrásmegjelölés.

Fogalmak

magánjellegű és hivatalos szöveg (levél, hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, motivációs levél), értelmezés-fejtegetés, beszámoló, ismertetés, hivatkozás, forrásmegjelölés


· tollbamondás,

· jegyzetelés,

· írásbeli szövegalkotás,

· szöveg-átalakító gyakorlatok,

· szövegtömörítés,

· szövegbővítés,

· kreatív szövegalkotás,

· könyvtári anyaggyűjtés

Irodalom

Témakör

Irodalomelméleti ismeretek

Javasolt óraszám

5


A tanuló:

· megismeri a tényirodalom és a fiktív irodalom közti különbséget, az irodalmi nyelv változatait, a költői nyelv stíluseszközeit (képek, alakzatok, zenei eszközök) és felismeri azokat az irodalmi szövegekben;

· megtapasztalja az egyes verselési rendszereket.


Az irodalom koronként változó fogalmának megismerése.

A tényirodalom és a fiktív irodalom közti különbség megismerése.

Az irodalmi kommunikáció jellegzetes jegyeinek (irodalmi hagyomány, művészi élmény, térbeli és időbeli nyitottság) megismerése.

A nyelv, mint az irodalmi kommunikáció eszköze.

A köznyelv és a költői nyelv közti különbség megismerése, felismerése.

Az irodalmi kánon lényege, változásának okai.

A költői nyelv stíluseszközeinek (képek, alakzatok, zenei eszközök) megismerése és felismerése az irodalmi szövegekben.

A verselési rendszerek megismerése és megfigyelése irodalmi szövegekben.

Az irodalmi nyelv változatainak megismerése: ószláv nyelv, latin nyelv, bibliai cseh nyelv, Bernolák-féle nyelv, Štúr-féle nyelv.

Fogalmak

tényirodalom, fiktív irodalom, irodalmi kommunikáció, irodalmi hagyomány, művészi élmény, kommunikációs rendszer, irodalmi kánon, irodalmi ízlés, értékrend, kép, alakzat, prozódia, ütemhangsúlyos verselés, időmértékes verselés, hangsúlyváltó verselés, ószláv nyelv, latin nyelv, bibliai cseh nyelv, Bernolák-féle nyelv, Štúr-féle nyelv


· verselemzés,

· régi szövegek olvasása - az irodalmi nyelv változataival való ismerkedés

Témakör

Műnemek, műfajok

Javasolt óraszám

5


A tanuló:

· megismeri a lírai, az epikai és a drámai műfajok formai, tartalom/téma szempontjából történő besorolását.


Műnemek: líra, epika, dráma.

Lírai műfajok

· formai szempontból: kötött vers, szabad vers;

· téma szempontjából: dal, óda, elégia, epigramma.

Epikus műfajok

· terjedelem szempontjából:

· kisepikai műfajok–elbeszélés, mese, legenda, monda, novella;

· nagyepikai műfajok–eposz, elbeszélő költemény, regény, kisregény;

· formai szempontból:

· verses műfajok–eposz, ballada, elbeszélő költemény;

· prózai műfajok – elbeszélés, mese, legenda, monda, novella, regény, kisregény.

Dráma

· formai szempontból: verses dráma, prózai dráma;

tartalmi szempontból: tragédia, komédia, vígjáték.

Fogalmak

kötött vers, szabad vers, óda, elégia, epigramma, kisepikai műfaj, nagyepikai műfaj, legenda, eposz, elbeszélő költemény, tragikum, komikum, helyzetkomikum, jellemkomikum


· a könnyebben besorolható olvasott művek műfaji azonosítása

Témakör

Népköltészet

Javasolt óraszám

9


A tanuló:

· ismeri az epikus és lírai népköltészeti alkotások tartalmi, formai, szerkezeti jellemzőit.


Epikus népköltészeti alkotások:

népmesék: Vodníkova žena v Hrone, Popolvár najväčší na svete, Múdry Maťko a blázní

népballadák: Bojovali Ťurci, Šudy Katarína

Lírai népköltészeti alkotások: Chodila Márija, Kde sme žali, Morena, Morena, Doniesou som vám ocele

Az epikus és lírai népköltészeti alkotások tartalmi, formai, szerkezeti jellemzői.

Fogalmak

varázsmese, állatmese, történelmi mese, tréfás mese, népballada, népdal


· dramatizálás,

· párbeszéd,

· szövegolvasás,

· szövegértelmezés

Témakör

Ószláv irodalom

Javasolt óraszám

5


A tanuló:

· ismeri az ószláv irodalom kialakulásának történelmi, vallási háttérét;

· tisztában van Konstantin és Metód munkásságának jelentőségével a szláv írásbeliség kialakítása szempontjából;

· ismeri a legenda és a himnusz műfaji jellemzőit;

· ismeri Gorazd (Pannon legendák-Konstantin élete és Metód élete, részletek), valamint Konstantin (Proglas) műveit.


Ószláv irodalom – történelmi, vallási háttér.

Konstantin (Cirill) és Metód hittérítők élete és munkássága, tanítványaik tevékenysége.

Gorazd: Pannon legendák – Konstantin élete és Metód élete (részletek). A legendák tartalmi, formai, szerkezeti jellemzői.

Konstantin (Cirill): Proglas, a himnusz motívumai, formai, szerkezeti jellemzői.

Fogalmak

ószláv irodalom, szláv írás, misszió, hlaholika írás, cirill írás, evangélium, liturgia, liturgiai nyelv, legenda, apológiai jelleg, drámai párbeszéd, bibliai idézet, számszimbólum, díszítő jelző, himnusz


· szövegrészletek olvasása,

· stíluseszközök keresése,

· helyszínek beazonosítása a térképen

Témakör

Barokk irodalom

Javasolt óraszám

3


A tanuló:

· megismerkedik a barokk létrejöttének okaival;

· tisztában van azzal, hogy a barokk korban a természettudományok fejlődésnek indulnak;

· megismerkedik a honismereti irodalommal és annak képviselőjével, Matej Bellel;

· tisztában van Matej Bel életművének jellegével, az alkotó helyével, szerepével a szlovák irodalom történetében;

· műismereti minimuma: Matej Bel: Notitia Hungariae novae (részletek);

· Matej Bel kapcsán alkalmas a Notitia részleteinek értelmezésére.


Barokk kor – a barokk létrejöttének politikai, társadalmi és vallási okai, a természettudományok fejlődése.

Barokk irodalom – honismereti irodalom.

Matej Bel portréja, életműve, részletek a Notitia Hungariae novae munkájából.

Fogalmak

barokk, honismereti irodalom, történeti forrás


· térképhasználat,

· szövegolvasás,


Témakör

A felvilágosodás és nemzeti ébredés kora a szlovák irodalomban

Javasolt óraszám

7


A tanuló:

· megismeri a szlovák nyelv ügyében tevékenykedő központokat, csoportokat;

· tudatosítja Anton Bernolák nyelvkodifikáló tevékenységét;

· felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat és versformákat összefüggésben Jozef Ignác Bajza, Ján Kollár és Ján Hollý életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a szlovák irodalom történetében;

· műismereti minimuma: Jozef Ignác Bajza három epigrammája és a René mládenca príhody a skúsenosti (részletek), Ján Kollár: Slávy dcéra (Předzpěv –részletek), O literární vzájemnosti… (részletek), Ján Hollý: Svätopluk (részletek);

· képes Jozef Ignác Bajza négy művének, Ján Kollár két művének, Ján Hollý egy művének értelmezésére.


A felvilágosodás és nemzeti ébredés kora, a kor társadalmi és kulturális változásai.

A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus.

Anton Bernolák nyelvkodifikáló tevékenysége.

Jozef Ignác Bajza portréja, életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége. Három epigrammájának és a René mládenca príhody a skúsenosti (részletek) regényének értelmezése.

Ján Kollár portréja. Éltművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége a Slávy dcéra (Předzpěv – részletek) költemény alapján. Kollár mítikus világa.

Ján Hollý portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében.

A Svätopluk (részletek) eposz értelmezése.

Fogalmak

felvilágosodás, nemzeti ébredés, jozefinizmus, generális szeminárium, a nyelv kodifikálása, Slovenské učené tovarišstvo, stílusirányzat, klasszicizmus, szentimentalizmus, epigramma, elégia, szonett, hősi és nemzeti eposz, eposzi kellék, értekező próza, időmértékes verselés, nemzeti érzület, az anyanyelv kultusza, szláv kölcsönösség, szabadság utáni vágy


· térképhasználat,

· szövegolvasás,


Témakör

A romantika irodalma

Javasolt óraszám

42


A tanuló:

· ismeri a pozsonyi evangélikus líceum mellett működő cseh –szlovák nyelv és irodalom tanszék, a Cseh–szlovák Társaság, a Tatrín egyesület, a Štúr-iskola nemzetébresztő, kultúrateremtő és -szervező szerepét;

· ismeri az irodalom népiesség és nemzeti elkötelezettség programját;

· ismeri a kor tipikus műfajait: ballada, elbeszélő költemény, epikus vers;

· ismeri Ľudovít Štúr közéleti, kultúrateremtő, -szervező tevékenységét, valamint nyelvészeti munkásságát a Nárečja slovenskuo… (részletek) próza alapján;

· tisztában van Janko Kráľ, Andrej Sládkovič, Ján Botto és Samo Chalupka életművével, szerepével a szlovák irodalomban;

· műismereti minimuma: Ľudovít Štúr: Nárečja slovenskuo… (részletek), Janko Kráľ: Orol vták, Krajinská pieseň, Jarná pieseň, Kvet és a Zakliata panna… (részletek), Andrej Sládkovič: Marína (részletek) és a Detvan (részletek), Ján Botto: Žltá ľalija, Margita a Besná, Samo Chalupka: Mor ho!

· alkalmas Štúr egy művének, Kráľ öt művének, Sládkovič két művének, Botto két művének, Chalupka egy művének értelmezésére, egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek szöveghű felidézésére.


Szlovák társadalmi és irodalmi élet a 19. sz. első felében.

A népiesség és a nemzeti elkötelezettség programja, a szlovák nyelv kodifikálása, a romantika műfajai, prozódiája.

Ľudovít Štúr alkotói portréja, közéleti szerepe, nyelvkodifikáló tevékenysége, a Nárečja slovenskuo alebo potreba písaňja v tomto nárečí (részletek) értekező próza értelmezése.

Janko Kráľ portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A Orol vták, Krajinská pieseň, Jarná pieseň, valamint a Kvet, Zakliata panna vo Váhu a divný Janko értelmezése.

Andrej Sládkovič portréja, jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében.

A Marína (részletek) és a Detvan (részletek) értelmezése.

Ján Botto portréja, jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A Žltá ľalija és a Margita a Besná művek értelmezése.

Samo Chalupka portréja, jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A Mor ho! mű értelmezése.

Fogalmak

romantika, népiesség, nemzeti elkötelezettség, Cseh–szlovák nyelv és irodalom tanszék, Cseh–szlovák Társaság, Tatrín társaság, Štúr-iskola, nyelvkodifikálás, kultúrateremtő és -szervező tevékenység, ballada, elbeszélő költemény, epikus vers, ütemhangsúlyos verselés, romantikus küldetés, atipikus viselkedés, romantikus lázadás, romantikus ellentét, idillikus népiesség, hősiesség.


· szövegolvasás,


Témakör


Javasolt óraszám

72


A tanuló:

· a közismereti témákban megfelelő szókinccsel és kommunikációs képességgel rendelkezik.


Család Családi élet és viszonyok (szülőföld, barátok, társas kapcsolatok, identitás, hagyomány)

Társadalom (nyelvváltozatok, társadalmi trendek, többségi nemzet, nemzetiségpolitika, felelősség, az európai élettér egységesedése, európai polgár, szabad munkaerő áramlás, családpolitika, idősek, média hatása a társadalomra, nemzetiségi érdekképviselet, nemzetiségi jogok, kötelességek, választások, önkormányzatiság, intézmények, média)

Divat (öltözködés, divatiskolák, divatirányzatok)

Szenvedélybetegségek (drog, alkohol, cigaretta, játékszenvedély, szerencsejáték)

Extrémsportok (ejtőernyőzés, vadvízi evezés, sziklamászás, bungee jumping)

Oktatás (nevelés-oktatás, felsőoktatás, külföldi tanulmányok, elit iskolák, életen át tartó tanulás)

Zenei kultúra (mai modern könnyűzenei sláger ismerete)

Fogalmak

Családi szülőföld, barátok, társas kapcsolatok, identitás, hagyomány, társadalom, nyelvváltozatok, társadalmi trendek, többségi nemzet, nemzetiségpolitika, felelősség, az európai élettér egységesedése, európai polgár, szabad munkaerő áramlás, családpolitika, idősek, média hatása a társadalomra, nemzetiségi érdekképviselet, nemzetiségi jogok, kötelességek, választások, önkormányzatiság, intézmények, média, öltözködés, divatiskolák, divatirányzatok, szenvedélybetegség, drog, alkohol, cigaretta, játékszenvedély, szerencsejáték), extrémsport, ejtőernyőzés, vadvízi evezés, sziklamászás, bungee jumping, oktatás, nevelés-oktatás, felsőoktatás, külföldi tanulmányok, elit iskola, életen át tartó tanulás, zenei kultúra


· párbeszéd, vita, elbeszélés, leírás,

· élménybeszámoló,

· szituációs játék,

· sms, e-mail, levél,

· autentikus szöveg hallgatása,

· újságcikk olvasása,

· telefonbeszélgetés,

· zenehallgatás, éneklés,

· projektmunka, prezentáció, plakát, gondolati térkép, szógyűjtés

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló képes a verbális és nem verbális kommunikációra.

Nyelvi tudatossággal rendelkezik. A nyelvet értő, elemző módon használja. Bizonyítja nyelvi normaérzékét, normakövető írását, hibajavítási képességét és önkorrekcióját.

A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technikát alkalmaz.

Világos szövegalkotás, kifejezőkészség jellemzi a hétköznapi és a társadalmi élet minden fontos területén és műfajában.

Képes a kifejező és kreatív szövegalkotásra.

Megkülönbözteti a tényirodalmat a fiktív irodalomtól. Képes felismerni a költői nyelv stíluseszközeit az irodalmi szövegekben.

Ismeri az irodalmi nyelv változatait.

Azonosítja és besorolja a lírai, epikai és drámai műfajokat forma, tartalom és téma szempontjából.

Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére.

Képes az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására.

Képes ismereteinek megfogalmazására írásban a szlovák irodalom kiemelkedő alkotóiról.

Be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait.

Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére.

Részt tud venni elemző beszélgetésekben.

A társadalmi trendek, divatirányzatok, szenvedélybetegségek, extrém sportok, a hagyomány, mint identitásteremtő elem, iskola és nevelés-oktatás, Szlovákia, környezetvédelem, többségi nemzet, nemzetiség, nyelvváltozatok témákban megfelelő szókinccsel és kommunikációs képességgel rendelkezik.

11–12. évfolyam

A szlovák nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában.

A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek bővítése, valamint a tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel.

A nyelvi képzés része a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése.

Az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, cáfolat alkalmazása; a tanuló képes alkalmi beszédek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására.

Fejlesztési cél a mondattani ismeretek elsajátítása, mondatalkotás és mondatok áttranszformálása.

Elvárt a kellő tájékozottság a szlovák nyelv eredetéről, indoeurópai és a szláv nyelvcsaládba tartozásáról; az irodalmi nyelv fejlődési korszakairól.

Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése.

Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a szlovák hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi példán, a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése.

Lírai, epikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása, önálló műelemzés készítése, többféle elemzési szempont alkalmazásával. Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, bűn, bűnhődés, vagyonosodás, előítélet, kiszolgáltatottság) felfogása, értelmezése, megvitatása.

Az irodalomtanítás fontos célja a magyarországi szlovák irodalom képviselőinek, jellegzetes témáinak bemutatása, elsajátítása.

Alapvető feladat annak megértése, bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése.

A tanulási képességet fejleszti a memoriterek szöveghű felidézése, kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből (kb. 20 sor), valamint 15 sor epikai művekből.

A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához, az anyaországhoz való kötődés érzését erősíti a tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi nemzetiségi kultúraközvetítő intézmények körében.

Fontos feladat a szókincs bővítése a megadott közismereti témákban, hogy a diákok mindennapi kommunikációja gördülékeny és színvonalas legyen.

A nemzetiségi szlovák nyelv és irodalom alapóraszáma az 11-12. évfolyamon: 345 óra

A javasolt óraszám az alapóraszám 80%-át fedi le.

11-12. évfolyam

Nyelv

Témakörök

Óraszám

Kommunikáció

5

Retorika

10

Stilisztikai alapismeretek

22

Szövegtan

22


11

Mondattan

24

Helyesírás

6

Nyelvtörténet

5

Az irodalmi nyelv története

8

Összesen

113

Irodalom

Témakörök

Óraszám

A realizmus korai szakasza (1870- 1918)

Pavol Országh–Hviezdoslav

15

A szlovák realista irodalom virágkora – Martin Kukučín, Jozef Gregor–Tajovský, Janko Jesenský, Božena Slančíková Timrava prózája

36

A szlovák modernizmus – Ivan Krasko költészete

10

A szlovák irodalom 1918 és 1945 között – Ján Smrek és Emil Boleslav Lukáč költészete

11

A szlovák irodalom 1918 és 1945 között – Jozef Cíger–Hronský

és Milo Urban prózája

14

Lírizált próza – Margita Figuli, František Švantner

13

Az 1945 utáni szlovák líra – Milan Rúfus, Miroslav Válek

11

Az 1945 utáni szlovák regényirodalom – Dominik Tatarka, Ladislav Ballek

15

A XX. századi szlovák dráma – Ivan Stodola

6

Magyarországi szlovák irodalom – Pavel Samuel, Juraj Dolnozemský, Gregor Papuček, Alexander Kormoš, Imrich Fuhl, Eva Fábiánová

13


19

Összesen

163

Nyelv

Témakör

Kommunikáció

Javasolt óraszám

5


A tanuló:

· képes a különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használatára, a kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány elsajátított taktika segítségével;

· képes a kritikai gondolkodás és képesség fejlesztésére, a manipulációs szándékok felismerésére.


Tájékozottság különféle személyközi, mediatizált beszédhelyzetek megítélésében.

Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása.

A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése.

A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése.

Fogalmak

kommunikációs zavar, manipuláció


· párbeszéd,

· vita,

· reklámok elemzése,

· mediatizált beszédhelyzet teremtése

Témakör

Retorika

Javasolt óraszám

10


A tanuló:

· ismeri a klasszikus retorika alapfogalmait és alkalmazza azokat a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszólalásokban;

· ismeri a hatásos érvelés technikáját, a legfőbb érvelési hibákat felismeri;

· képes önálló beszéd megírására, annak hatásos előadására, a szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztésére


A szónoki stílus műfajai (politikai beszéd, törvényszéki beszéd, elődadás, kiselőadás, ünnepi beszéd, üdvözlőbeszéd, hozzászólás). A szónok tulajdonságai, feladatai. A hatásos előadásmód eszközei. A beszéd megszerkesztésének követelményei.

A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése.

Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb.

A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása.

Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei.

Hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben.

Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.

Fogalmak

retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta, vita, érv, cáfolat, szónoki kérdés, válasz, szónoki párbeszéd, távollévő személy megszólítása, felkiáltás, szófordulat, idézet, szólás, közmondás, ismétlődés.


· ünnepi beszéd,

· üdvözlőbeszéd,

· hozzászólás írása,

· kiselőadás, vita, előadás,

· véleménynyilvánítás,

· cáfolat

Témakör

Stilisztikai alapismeretek

Javasolt óraszám

22


A tanuló:

· megtapasztalja, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; hogy a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja;

· felismeri és alkalmazza a megismert jelentéstani, stilisztikai és szövegtani jelenségeket a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, a szövegalkotásban;

· a közlési szándéknak és a beszédhelyzetnek megfelelő stílusárnyalatot és stíluseszközt használ;

· képes a fogalmi, a kreatív gondolkodásra, a szövegértelmezésre.


A stílus és a nyelvi stílus fogalmának megismerése.

A stílus alakulását befolyásoló tényezők hatásának megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk.

Stílusrétegek:

· magánéleti szövegek stílusa: társalgási stílus;

· a közéleti szövegek stílusa: hivatalos stílus, szónoki, előadói stílus, publicisztikai stílus, tudományos stílus;

· szépirodalmi stílus.

A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, szövegtranszformációk.

A hangtani, lexikális, morfológiai, szintaktikai stíluseszközök megismerése, használata a beszédhelyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelően.

A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

Fogalmak

stílus, nyelvi stílus, hangtani, lexikális, morfológiai, szintaktikai stíluseszköz, szubjektív tényező, objektív tényező, hangszimbolika, szóhangulat, eufemizmus, pejoratív szó, vulgarizmus, archaizmus, poetizmus, bibliai eredetű szó, frazeológiai kifejezés, szókép, alakzat, szokatlan szórend, modalitás, befejezetlen mondat, elliptikus mondat, egytagú, kéttagú mondat, stílusréteg, magánéleti szövegek stílusa, társalgási stílus, a közéleti szövegek stílusa, hivatalos stílus, szónoki, előadói stílus, publicisztikai stílus, tudományos és a szakmai stílus, szépirodalmi stílus


· stílusgyakorlat,

· szöveg-transzformáció,

· társalgási stílusú, hivatalos stílusú, szónoki, előadói stílusú, publicisztikai stílusú, tudományos stílusú, szépirodalmi stílusú szövegek felismerése, elemzése, készítése

Témakör

Szövegtan

Javasolt óraszám

22


A tanuló:

· ismeri a szövegműfajokat és szövegtípusokat;

· képes a legjellemzőbb szövegtípusok általános szerkezetének elemzésére;

· képes szövegértelmezési képességének fejlesztésére.


A szöveg fogalma.

A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek.

Szövegek összefüggése, értelemhálózata.

A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra.

A fogalmazásfajták (tájékoztató, elbeszélő, leíró, érvelő) általános jellemzőinek felismertetése, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése és megnevezése.

Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok: a társalgási stílus, a hivatalos stílus, a szónoki stílus, a publicisztikai stílus, a tudományos stílus, a szépirodalmi stílus leggyakoribb műfajai.

A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása.

A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje.

Fogalmak

a szöveg (külső) szerkezete, mondat, bekezdés, fejezet, a szöveg (belső) szerkezete, szövegkohézió (témahálózat, kulcsszó, cím), tájékoztató, elbeszélő, leíró, érvelő fogalmazásfajta, nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (a társalgási stílus, a hivatalos stílus, a szónoki stílus, a publicisztikai stílus, a tudományos stílus, a szépirodalmi stílus műfajai).


· a szöveg szerkezetének megfigyelése,

· fogalmazásfajták felismerése,

· szövegek értelemhálózatának elemzése,

· különböző információk összehasonlítása,

· a szöveg pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintjének megfigyelése

Témakör


Javasolt óraszám

11


A tanuló:

· ismeri a gondolkodásfejlesztés és az önkifejezés eszközeit;

· ismeri a papíralapú és elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőit;

· rendelkezik a szövegalkotás képességével a megismert szövegtípusokban a közlés céljának és a helyzetnek megfelelően.


Ismerkedés az értekezés és az esszé szerkezeti felépítésével.

A megismert szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás.

Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.

Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés), és az információk feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Hivatkozás, pontos forrásmegjelölés.

Fogalmak

szövegalkotás, szövegszerkesztés, értekezés, esszé, hivatkozás, forrásmegjelölés


· szövegalkotás (értekezés, esszé),

· kreatív gyakorlatok,

· könyvtári anyaggyűjtés

Témakör

Mondattan

Javasolt óraszám

24


A tanuló:

· ismeri a mondatrészeket és a szószerkezeteket, az egyszerű, az összetett és a többszörösen összetett mondatok fajtáit.


A fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok.

A bővítmények szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik.

A szószerkezetek típusi, fajtái: predikatív, koordinatív, determinatív. A.

A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete, mondatfajták.

Az összetett mondatok fajtái, a mellérendelő összetett mondatok fajtái (kapcsolatos mondat, fokozó mondat, ellentétes mondat, választó mondat, következtető mondat, magyarázó mondat), az alárendelő összetett mondatok fajtái (alanyi, állítmányi, mondatalapú, tárgyi, határozói, jelzői), mellékmondat, kötőszók.

A többszörösen összetett mondatok fajtái.

Mondatszerkesztési, -átalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban.

Fogalmak

szószerkezet, összetett mondat, mellérendelő összetett mondat, alárendelő összetett mondat, többszörösen összetett mondat


· szószerkezet-típusok felépítésének megfigyelése, felismerése és alkotása,

· mondatfajták felépítésének megfigyelése, felismerése és alkotása,

· mondatszerkesztési, -átalakítási gyakorlatok

Témakör

Helyesírás

Javasolt óraszám

6


A tanuló:

· elsajátítja a nyelvi normaérzéket és a normakövető írást;

· képes a hibák kijavítására és az önkorrekcióra.


Írásjelek használata az egyszerű és az összetett mondatokban.

Az idézetek helyesírása.

Fogalmak

idézés, szó szerinti idézet, idéző mondat, megszakított idéző mondat, tartalmi idézés


· elektronikus szótár használata,

· helyesírási szótárak használata,

· elektronikus helyesírás-ellenőrző programok használata,

· digitális tesztfeladatok megoldása

Témakör

Nyelvtörténet

Javasolt óraszám

5


A tanuló:

· ismeri a szlovák nyelv eredetét, a nyelv helyét az indoeurópai és a szláv nyelvek között;

· ismeretei vannak az ószláv nyelvről.


A szlovák nyelv eredete (indoeurópai nyelvcsalád, szláv nyelvcsalád). Helye a nyelvek között: az indoeurópai nyelvek csoportosítása, a szláv nyelvek csoportosítása. Az ószláv nyelv.

Fogalmak

nyelvcsalád, indoeurópai nyelvcsalád, szláv nyelvcsalád, nyelvrokonság, ószláv nyelv


· gondolati térkép szerkesztése,

· térkép-használat

Témakör

Az irodalmi nyelv története

Javasolt óraszám

8


A tanuló;

· ismeri az irodalmi nyelv fejlődésének korszakait, a korszakok jellemzőit;

· ismeri a nyelvművelés fórumait; szótárakat, internetes szótárakat, szaklapokat, szakkönyveket.


Az irodalmi nyelv fogalmának meghatározása.

A nyelvfejlődés korszakai: ószláv kor, a 10–14. századi feudális kor, 15–18. század, Anton Bernolák kora, Ľudovít Štúr kora, jelenkor, jellemzőik.

Intézmények (Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézet), szótárak (Slovník slovenského jazyka, Pravidlá slovenského pravopisu, Synonymický slovník), nyelvészeti szaklapok (Slovenská reč, Kultúra slova), nyelvészeti szakkönyvek (Štylistika slovenského jazyka) megismerése, használata.

Fogalmak

szláv írás, hlaholika, cirill írás, ószláv nyelv, egyházi szláv nyelv, latin nyelv, bibliai cseh nyelv, szlovakizált cseh nyelv, nyelvkodifikálás, Bernonolák-féle irodalmi nyelv, Štúr-féle irodalmi nyelv


· autentikus szövegek elemzése,

· szótárhasználat

Irodalom

Témakör

A realizmus korai szakasza (1870- 1918)

Pavol Országh–Hviezdoslav

Javasolt óraszám

15


A tanuló:

· ismeri a szlovák nemzeti mozgalom céljait, problémáit, a kor intézményeit, fórumait;

· tisztában van a realizmus jellemző jegyeivel;

· tisztában van Pavol Országh–Hviezdoslav életművének jellegével, az alkotó helyével, szerepével a szlovák irodalom történetében;

· műismereti minimuma: Pavol Országh–Hviezdoslav: Mňa kedys’ zvádzal svet, Priadka, Krvavé sonety (részletek), Hájnikova žena (részletek);

· képes Hviezdoslav négy művének értelmezésére, egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek szöveghű felidézésére.


A szlovák nemzeti mozgalom céljai, problémái, intézmények, fórumok.

A realizmus jellemző jegyei: konkrét társadalmi környezet ábrázolása, az író krónikás szerepe, mérlegelő ábrázolásmódja.

Pavol Országh–Hviezdoslav portréja, életútja, életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége a Mňa kedys’ zvádzal svet, Priadka, Krvavé sonety (részletek), Hájnikova žena (részletek) művek alapján.

Fogalmak

a szlovák nép memoranduma, nemzetiségi törvény, régi iskola, új iskola, ausztroszlavizmus, csehoszlovakizmus, Živena, krónikás szerep, mérlegelő ábrázolásmód, nemzeti érzület, lírai búcsú, dinamikus párbeszéd, szonett, elbeszélő költemény, kontraszt, konfliktus, jambusi vers


· szövegolvasás,

· szövegértelmezés,

· összehasonlítás

Témakör

A szlovák realista irodalom virágkora – Martin Kukučín, Jozef Gregor–Tajovský, Janko Jesenský, Božena Slančíková Timrava prózája

Javasolt óraszám

36


A tanuló:

· ismeri a realizmus filozófiai alapját, stílusjegyeit;

· ismeri a kor tipikus műfajait: regény, elbeszélés, novella, azok jellemzőit;

· tisztában van Martin Kukučín, Jozef Gregor–Tajovský, Janko Jesenský, Božena Slančíková Timrava életművével, szerepével a szlovák irodalomban;

· műismereti minimuma: Martin Kukučín: Rysavá jalovica, Keď báčik z Chochoľova umrie, Dom v stráni (részletek), Jozef Gregor –Tajovský: Do konca, Mamka Pôstková, Na chlieb, Horký chlieb, Maco Mlieč, Janko Jesenský: Slnečný kúpeľ, Doktor, Pani Rafiková, Demokrati (részletek), Božena Slančíková Timrava: Hrdinovia (részletek), Skon Paľa Ročku (részletek), Ťapákovci, Do konca;

· képes Martin Kukučín három, Jozef Gregor–Tajovský öt, Janko Jesenský négy, Božena Slančíková Timrava három művének értelmezésére, egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek szöveghű felidézésére.


A realizmus filozófiai alapjai, stílusjegyei.

A realista próza műfajai: regény, elbeszélés, novella.

Martin Kukučín alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; a Rysavá jalovica, Keď báčik z Chochoľova umrie, Dom v stráni (részletek) művek elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel.

Jozef Gregor–Tajovský portréja, életművének sokszínűsége, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében a Do konca, Mamka Pôstková, Na chlieb, Horký chlieb, Maco Mlieč művek alapján.

Janko Jesenský alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében: Slnečný kúpeľ, Doktor, Pani Rafiková, Demokrati (részletek).

Božena Slančíková Timrava Ťapákovci, Hrdinovia (részletek), Skon Paľa Ročku (részletek) műveinek elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel.

Fogalmak

pozitivizmus, objektivizmus, objektív megfigyelés, tipizálás, determinizmus, komikus szituáció, népi humor, nagyítás, konfrontáció, kontraszt, patriarchális életmód, társadalmi modell, erkölcsös magatartás, tolsztojizmus, szentimentalizmus, anekdotikus történet, irónia, ironikus és szatirikus ábrázolásmód, memoárirodalom, női emancipáció, protekcionalizmus, cinikus életfilozófia, nemzetiségi kérdés, konfliktus, realista-naturalista látásmód, álhazafiasság, önfeláldozás.


· szövegolvasás,


· irodalmi művek filmes feldolgozásának megtekintése

Témakör

A szlovák modernizmus –

Ivan Krasko költészete

Javasolt óraszám

10


A tanuló:

· ismeri a szlovák modernizmus létrejöttének történelmi, esztétikai feltételeit, a kor stílusait;

· tisztában van Ivan Krasko életművének jellegével, az alkotó helyével, szerepével a szlovák irodalom történetében;

· műismereti minimuma: Ivan Krasko: Vesper Dominicae, Topole, Zmráka sa, Otcova rola, Kritikovi, Baníci, Otrok;

· képes Krasko hét művének értelmezésére, egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek szöveghű felidézésére.


A szlovák modernizmus létrejöttének történelmi, esztétikai feltételei.

Ivan Krasko portréja, költészetének stílusbeli sajátosságai (pl. impresszionizmus, szimbolizmus) és motívumai (magányélmény, szomorúság, az anya iránt érzett szeretet, természet, nemzet, költői vallomás) a Vesper Dominicae, Topole, Zmráka sa, Otcova rola, Baníci, Otrok, Kritikovi művek alapján.

Fogalmak

modernizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, magányélmény, motívum, ars poetica


· szövegolvasás,



Témakör

A szlovák irodalom 1918 és 1945 között – Ján Smrek és Emil Boleslav Lukáč költészete

Javasolt óraszám

11


A tanuló:

· tisztában van a 20-as évek politikai, társadalmi helyzetével;

· tisztában van Ján Smrek és Emil Boleslav Lukáč életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a szlovák irodalom történetében;

· ismeri a költészetükben megjelenő stírusirányzatok jellemzőit, életérzéseket, motívumokat, a képszerűség stíluseszközeit;

· műismereti minimuma: Ján Smrek: Neslýchané, Triumf, Emil Boleslav Lukáč: Taedium urbis, Goethehof;

· képessé válik a Smrek- és Lukáč-életmű jellemzőinek bemutatására, (2-2 lírai alkotás) mérlegelő befogadására, egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.


A 20-as évek politikai, társadalmi helyzete – az irodalom fellendülése.

Ján Smrek alkotói portréja.

Stílusirányzatok a költészetében:

szimbolizmus, dekadencia, vitalizmus, poetizmus.

Költői program, életérzések (életöröm, optimizmus, dinamizmus), motívumok (a költészet több mint a kenyér, a szó ereje, sorsszerűség, varázslat, a világba vetett hit, a világ, mint egyenrangú partner), a képszerűség stíluseszközeinek felismerése értelmezése a Neslýchané és a Triumf művek alapján.

Emil Boleslav Lukáč alkotói portréja.

Stílusirányzatok a költészetében: neoszimbolizmus, parnasszizmus.

Életérzések (bizonytalanság, nyugtalanság, biztonság), motívumok (társadalmi problémák, a fasizmus kegyetlensége, falu –város ellentét, városi erkölcs), a képszerűség stíluseszközeinek felismerése értelmezése a Goethehof és a Taedium urbis művek alapján.

Fogalmak

szimbolizmus, dekadencia, vitalizmus, poetizmus, életöröm, optimizmus, dinamizmus, neoszimbolizmus, parnasszizmus


· szövegolvasás,



Témakör

A szlovák irodalom 1918 és 1945 között – Jozef Cíger–Hronský

és Milo Urban prózája

Javasolt óraszám

14


A tanuló:

· ismeri Jozef Cíger–Hronský és Milo Urban alkotásainak jellemzőit, témáit, az életművükben megjelenő motívumokat és műfaji változatokat, írásművészetük sajátosságait;

· műismereti minimuma: Jozef Cíger–Hronský: Jozef Mak, Milo Urban: Živý bič (részletek);

· képessé válik a művek értelmezéseinek mérlegelő befogadására, egy-egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére, memoriter tolmácsolására.


Jozef Cíger–Hronský alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai.

A Jozef Mak c. regény elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (kisember), stílus; az expresszionizmus, a lirizált próza és az egzisztencionalizmus hatása a műre.

Milo Urban alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai.

A Živý bič c. regény (részletek) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl. a biologizmus és az avantgárd megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés–technika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség; problematika (szociális probléma, bosszú, bűn és bűnhődés), stílus.

Fogalmak

retorikai jelleg, képiség, toposz, mitikus világ, vallási szimbólum, mozaikos jelleg, balladai jelleg, lélektani ábrázolás, biologizmus, avantgárd, lázadás, patriarchális viszonyok, szociális probléma, bosszú, bűn és bűnhődés


· szövegolvasás,


· művek filmfeldolgozásának megtekintése

Témakör

Lírizált próza – Margita Figuli, František Švantner

Javasolt óraszám

13


A tanuló:

· ismeri a lirizált próza esztétikai elveit, archetípusait;

· ismeri Margita Figuli és František Švantner alkotásainak jellemzőit, témáit, az életművükben megjelenő motívumokat és műfaji változatokat, írásművészetük sajátosságait;

· műismereti minimuma: Margita Figuli: Tri gaštanové kone, František Švantner: Malka;

· képessé válik a művek értelmezéseinek mérlegelő befogadására, egy-egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére, memoriter tolmácsolására.


A lírizált próza – esztétikai elvek, archetípusok.

Margita Figuli alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai.

A Tri gaštanové kone novella elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (szerelem – vagyon, ellenőrizhetetlen történelmi erők – keresztény etika, természeti jog), stílus.

František Švantner alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai.

A Malka című novella elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (szerelem – szenvedély, sorsszerűség), stílus.

Fogalmak

lírizált próza, archetípus, lírai pátosz, erkölcsi tisztaság, keresztény etika, természeti jog, próbatétel, természeti szimbólum, bibliai kifejezés, balladai jelleg, betyártematika, szerelem – szenvedély, sorsszerűség, titokzatosság, elhallgatott motiváció


· szövegolvasás,



Témakör

Az 1945 utáni szlovák líra –

Milan Rúfus, Miroslav Válek

Javasolt óraszám

11


A tanuló:

· tisztában van Milan Rúfus és Miroslav Válek életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a szlovák irodalomtörténetben;

· ismeri a költészetükben megjelenő témákat, motívumokat, életérzéseket, a képszerűség stíluseszközeit; műismereti minimuma: Milan Rúfus: Murári, Zvony detstva, Miroslav Válek: Zabíjanie králikov, Zima;

· képessé válik a művek értelmezéseinek mérlegelő befogadására; egy-egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére, memoriter tolmácsolására.


Milan Rúfus portréja, jellemző témák, motívumok, életérzések költészetében. A Murári, Zvony detstva c. művek értelmezése.

Miroslav Válek portréja, jellemző témák, motívumok, életérzések költészetében.

A Zabíjanie králikov, Zima c. művek értelmezése.

Fogalmak

motívum, szimbólum, a szülőföld, mint emlék, apa-motívum, a gyermekkor világa, érték, Gyertyaszentelő Boldogasszony, szakrális, keresztény szimbolika, lírai én, filozófiai gondolat, a hallgatás motívuma, reflexió, krízis, dráma, bonyolult emberi kapcsolatok, spontán nyelv


· szövegolvasás,


Témakör

Az 1945 utáni szlovák regényirodalom –

Dominik Tatarka, Ladislav Ballek

Javasolt óraszám

15


A tanuló:

· ismeri a kor történelmi –társadalmi eseményeit;

· tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével a szlovák irodalom történetében;

· műismereti minimuma: Dominik Tatarka Démon súhlasu (részletek), Ladislav Ballek: Pomocník (részletek);

· képessé válik a művek értelmezéseinek mérlegelő befogadására; egy-egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére, memoriter tolmácsolására.


Történelmi-társadalmi háttér.

Dominik Tatarka groteszk látásmódja, társadalombírálata a Démon súhlasu (részletek) regény alapján.

Ladislav Ballek: Pomocník (részletek) – sok szempontú regényértelmezés.

A szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

Fogalmak

társadalombírálat, groteszk, humor, irónia, fekete humor, családregény, sztereotípia, patriarchális szlovák vidék, küldetés, szürrealista elbeszélés-technika, lirizált prózára jellemző elbeszélés-technika.


· szövegolvasás,



Témakör

A XX. századi szlovák dráma – Ivan Stodola

Javasolt óraszám

6


A tanuló:

· értelmezni tudja Ivan Stodola Jožko Púčik a jeho kariéra c. drámát tematikai, dramaturgiai szempontból, ismeri stílusjegyeit, hangnemét;

· műismereti minimuma: Ivan Stodola: Jožko Púčik a jeho kariéra;

· alkalmassá válik a mű értelmezésére, egy szóbeli témakör kifejtésére.


A szlovák dráma és színház a két világháború között.

Ivan Stodola Jožko Púčik a jeho kariéra (részletek) c. művének értelmezése. A mű tematikai (kishivatalnok, hamis-jó cselekedet, szélhámosság, gőg), dramaturgiai jellemzői, stílusa, hangneme.

Fogalmak

szatíra


· szövegolvasás,



Témakör

Magyarországi szlovák irodalom – Pavel Samuel, Juraj Dolnozemský, Gregor Papuček, Alexander Kormoš, Imrich Fuhl, Eva Fábiánová

Javasolt óraszám

13


A tanuló:

· ismeri a magyarországi szlovákok intézményeit, médiáját, a nemzetiségi irodalom 1945 után megjelenő gyűjteményes kiadványait;

· műismereti minimuma: Pavel Samuel: Prastará pieseň, Juraj Dolnozemský: V rákosí, Gregor Papuček: Siroty, Jeseň, Alexander Kormoš: Polyfónia, Nové leto, Imrich Fuhl: Poézia, Čiernobiela mozaika, Eva Fábiánová: Etudy, Rok v kuchyni;

· képessé válik a nemzetiségi sorskérdés, költői hitvallás, nyelv, mint megtartó erő témák kifejtésére Pavel Samuel egy, Juraj Dolnozemský egy, Gregor Papuček kettő, Alexander Kormoš kettő, Imrich Fuhl kettő, Eva Fábiánová kettő műve kapcsán;

· képes memoriter tolmácsolására;

· tájékozódik a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban.


A magyarországi szlovákok intézményei, médiája, a nemzetiségi irodalom gyűjteményes kiadványai 1945 után.

Pavel Samuel, Juraj Dolnozemský, Gregor Papuček, Alexander Kormoš, Imrich Fuhl, Eva Fábiánová alkotásainak jellemzői, témák (nemzetiségi sorskérdés, költői hitvallás, nyelv, mint megtartó erő), motívumok (ősrégi dal, bátortalanság, jövő felé tekintés, fájó szavak, ősz, a költészet minden, bilingvizmus, polifónia, hagyomány) és műfaji változatok életművükben; írásművészetük sajátosságai.

A régió, a település kulturális, irodalmi hagyományai.

Fogalmak

gyűjteményes kiadvány, nemzetiségi sorskérdés, költői hitvallás, bilingvizmus, polifónia


· szövegolvasás,


Témakör


Javasolt óraszám

19


A tanuló:

· a közismereti témákban megfelelő szókinccsel és kommunikációs képességgel rendelkezik.


Szlovákia (politika, EU tagállam, eurozóna, nemzetiségpolitika, gazdaság)

Környezetvédelem (légi közlekedés szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, károsanyag-kibocsájtás, elektromos autók)

Fogalmak

politika, EU tagállam, eurozóna, nemzetiségpolitika, gazdaság, környezetvédelem, légi közlekedés szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, károsanyag-kibocsájtás, elektromos autó


· párbeszéd, vita, elbeszélés, leírás,

· élménybeszámoló,

· szituációs játék,

· sms, e-mail, levél,

· autentikus szöveg hallgatása,

· újságcikk olvasása,

· telefonbeszélgetés,

· zenehallgatás,

· projektmunka, prezentáció, plakát,

· gondolati térkép, szógyűjtés

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló használni tudja a különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jeleket. Felismeri a manipulációs szándékot.

Megismeri és alkalmazza a klasszikus retorika alapfogalmait nyilvános megszólalásokban.

Megismeri a hatásos érvelés technikáját, a legfőbb érvelési hibákat.

Képes önálló beszéd megírására, rendelkezik a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességekkel.

Megtapasztalja, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet. A megismert jelentéstani, stilisztikai, szövegtani jelenségeket felismeri és alkalmazza a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban.

Képes a fogalmi, a kreatív gondolkodásra, a szövegértelmezésre.

Felismeri és alkalmazza a szövegműfajokat és szövegtípusokat.

Felismeri az összetett mondatokat és a többszörösen összetett mondatokat, azok fajtáit.

Ismeri a szlovák nyelv eredetét, az ószláv nyelvet. A szlovák nyelvet képes elhelyezni a világ nyelvei között.

Képes az irodalmi művekben megjelenő magatartásformák, álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására.

Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a szlovák irodalom kiemelkedő alkotóiról.

Be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait.

Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére.

Be tud mutatni műveket, alkotókat a 19. és 20. századi szlovák irodalomból.

Írásban és szóban egyaránt bizonyítani tudja alkotói pályaképek ismeretét az alkotói pálya jelentősebb tényeinek, a művek tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával.

Felismeri különböző alkotók hatását az irodalmi hagyományban, ezzel összefüggésben képes művek közötti kapcsolatok, témák fölismerésére és értékelésére.

A felelősség, az európai élettér egységesedése, az életen át tartó tanulás, a felsőoktatás, a külföldön tanulás, a média hatása a társadalomra témákban megfelelő szókinccsel és kommunikációs képességgel rendelkezik.

1

oktatas.hu · web viewsamo chalupka portréja, jellemző műfajok, témák, életérzések...

Documents