wiegand károly - a közmondás nyelvtani alkalmazásban a latin nyelv elemi oktatásában - 1864

7/21/2019 Wiegand Károly - A Közmondás Nyelvtani Alkalmazásban a Latin Nyelv Elemi Oktatásában - 1864

http://slidepdf.com/reader/full/wiegand-karoly-a-koezmondas-nyelvtani-alkalmazasban-a-latin-nyelv-elemi 1/248

L a t i n k ö z m o n d á s

g y ű j t e m é n y e .

Iskolai és házi használatra

szerkesztő

W i e g a n d K á r o l y

után

C Z A N Y U G A J Ó Z S E F .

P e s t 1 8 6 4 .

KIADJA LAMPEL RÓBERT.

I * »



A

KÖZMON ÁS

nyelvtani alkalmazásban a latin

nyelv elemi oktatásában.

1168 latin közmondás és közmondási szólásmód

gyűjteménye.

a források m egn eve zés éve l , fordításokkal , rövid

magyarázatokkal és betűrendi lajstrommal.

Iskolai és házi használatra

szerkeszté

W i e g a n d K á r o l y

után

C Z A N Y U G A

J Ó Z S E F

Pest , 1864,

KIADJA LAMPEL RÓBERT.



Bevezetés.

Nem lehet kétséges, hogy az olyanra

nézve, ki valamely idegen nyelv tanulásá-

val foglalkozik, csak haszonnal járhat, ha

megismertetik vele azon nép közmondá-

s a i t és k ö z m o n d á s i s z ó l á s m ó d j a i t ,

mely a kérdéses nyelvet beszéli vagy be-

szélte.

A k ö z m o n d á s tudniillik alkalmas

segédeszköznek ajánlkozik, mely által kön-

nyebben megismerkedhetni beszéd- és

g o n d o l k o d á s m ó d j á v a l , j e l l e m é -

v e l , e r k ö l c s e i v e l és s z o k á s a i v a l ,

átaljában s z e l l e m é v e l azon népnek,

melynek ama nyelv tulajdona, vagy az volt.

Mint „u tc z a i b ö l c s e s é g , miként

találólag neveztetett, oktatást ad a v i l á g

és az é l e t sokféle viszonyai felett, nyújt

i l d o m - és e r k ö l c s i s z a b á l y o k a t ,

megenged némely mély pillantást az emberi

s z i v b e , gazdagítja az ö n i s m e r e t e t ,

utal a c s e le k e d e te k valószínű és szüksé-

ges következéseire, ad jó t a n á c s o k a t stb.



IV —

És ez mind a legegyszerűbb és legmegked-

veltetőbb módon történik, tudniillik r ö v i d ,

k ö n n y e n f e l f o g h a t ó és s ú j t ó m on-d a t o k k a l , melyek kellő időben alkal-

mazva, különösen akkor nem tévesztik el

tatásukat, midőn, ami gyakori eset, élénk

k é p , n y e r s e s é g , é l c z é s g u n y o r á l t a l

tüntetik ki magukat.

Ha ez a közmondásokról átaljában áll,

ugy azoknál, melyek a l a t i n n y e l v h e z

tartoznak, még különösen figyelem re méltó,

h«gy ezek nálunk is igen gyakran beszédben

és Írásban használtatnak, ugy, hogy ezeket

még az sem nélkülözheti egészen, kinek ol-

vasmánya csak népszerű iratokra, hírlapokra

stb. szorítkozik.

Miután már most itt a l a t i n k ö z m o n -

d á s o k k a l foglalkozunk, és az emiitettek

épen erre alkalmazhatók legjobban, mint-

hogy bennök oly a n y a g o t találunk, mely

friss, életteljes t a r t a l m a t , egyátaljában

semmi nehézséget sem okozó alakban

nyújt, és az é l e t b e n sokféle alkalmazásra

használható, igen közel esik azon kérdés:

M i k é p e n l e h e t l e g j o b b a n é s le g -

c z é l s z e r ü b b e n e z e n a n y a g o t a la-

t i n n y e l v e t t a n u l ó k k a l m e g i s -

m e r t e t n i ?

Vessünk egy pillantást a g i m n a z i u-



m o k r

a, hol a latin oktatás sok évre és tág

körre terjed, és meg kell ugyan engednünk

hogy a különféle auctorok olvasásában, a

szókötés tüzetes tanulmányozásában és a

szótár gyakori használatában található oly,

közvetités, mely a tanerők részéről történen-

dő minden szántszándékos és különös intéz-

kedést, a közmondási anyag lassankénti is-

mertetésére feleslegessé látszik tenni; mind-

amellett már itt felmerül bizonyos kétség.

Heimroth tanár tudniillik Langbeiu „Paeda-

gog. Archiv-jában (1759-i év, 1501.) felállítja,

azon tapasztalati tételt, hogy: „100 legalsó

osztálybeli tanuló közül alig éri el ezen czélt

(t. i. az érettségi bizonyítványt a bevégzett

gimnáziumi tanfolyam után) 10, a t ö b b i

i d ő f o l y t á n e l v é s z .

A r e a l i s k o l a mint előkészítési

in -

tézet azon hivatásnemek számára, melyek

különösen a mathematika, természettudomá-

nyok és ujabb nyelvek tanulmányozásán ala-

puló, átalános szellemi kifejlődést é3 előkép-

zést feltételeznek, a latin nyelvnek, melyet

erősen gyökerezett szerkezete, sajátlagosan

határzott és velős kifejezésmódja, és az ab-

ból származott román nyelvekkel való messze

elágazott rokonsága miatt még sem nélkü-

lözhet egészen, csak alárendelt helyet adhat,

ugy, hogy az avval való foglalkozás nem



VI —

emelkedik a római irodalom tanulmányozá-

sáig, hanem

c s a K

a

könnyebb auetorok meg-érthetésének elsajátítására elégséges nyelv-

tani és szótári tudatomra számíttatik, feltéve

tudniillik, hogy a szóban forgó intézetet a

tanulók végig, vagy majdnem végig járják.

Már most a tapasztalás mutatja, hogy az

alsó és középosztályokhoz képest, csak

aránylag kis rész végzi el a hatodik vagyis

a legfelső osztályt; mig a t a n u l ó k n a g y

r é s z e oly iparos és más szakokhoz fordul-

ván, hol érettségi bizonyítvány nem kíván-

tatik, i t t i s a z i d ő f o l y t á n e l v é s z .

Ha végre a p o l g á r i s k o l á t tekint-

jük, ennek természetes rendeltetéséből folyik,

hogy vagy egészen kizárhatja a latint, vagy

az önkényt résztvevő tanulóknál egy czél-

szerü elemi nyelvtan korlátolt körével ,

mely egyszersmind kisebb nagyobb számú

fordítási darabokkal bír, meg kell elégednie;

minden esetre ezen nyelv oktatását egészennélkülözné, ha a beszélőeszközök gyakorlá-

sában és kimivelésében, annak megértésé-

ben, ami ezen nyelv behatott használátából

még el nem mellőztethetett, azon gondosko-

dásban, hogy miveltek körében a nevetség

és megszégyenítés veszélyétől megóva le-

gyünk, saját nyelvünk jobb megértésében és

helyes méltánylásában, alaki miveltség elé-



VII —

résére, végre egyes tanulók átmenet elében

oly intézetekbe, hol a latin nyelv előfordul

és ebben bizonyos előismeretek feltétel eztet-

nek, nem volna elég mozzanat és indok, itt is

a lalin nyelvre némi tekintettel lenni.

Mi következik ezen fejtegetésekből?

A n n y i , h o g y n a g y r é s z e a z o n ta-

n u l ó k n a k , k ik a l a t i n n y e l v e t ta -

n u l j á k , c s a k az e l e m i o k t a t á s n á l

m a r a d n a k , é s k e v e s e n t e r j e s z -k e d n e k a z o n t u l .

Ha már most mégis ép oly t a n á c s o 8

mint t e h e t ő , hogy az olyan latin tanulók-

nak is, kik számára nem állnak be a mások-

nál önkényt bekövetkező közvetitések, jut-

tassuk a l a t i n k ö z m o n d á s o k és köz-

mondási szólásmódok ismeretét és megérté-sét, azon további eredményhez jutunk, h o g y

a k ö z m o n d á s i a n y a g o t m á r a z

e l e m i o k t a t á s b a i s b e k e l l v o n n i ,

é s a z t e v v e l ö s s z e k ö t n i .

Az akkor fog történni, ha a közmondási

anyagot az ajánlkozó alakok és szer-

k e z e t e k arányában az a l a k t a n egyesszakaira és,a mennyire még telik, a s z ó k ö -

t é s egyes szakaira felosztjuk, és e szerint

a nyelvtani oktatás folyamában alkalmazzuk.

Ha ez egészben terv és szándék

szerint történik, akkor csupa és véletlen



VIII —

e m l é k e z e t i a n y a g jelentőségéből ki-

emeltetik, és állandóan az észszerű ok-

t a t á s i e l j á r á s s z o l g á l a t á b a b e v o -

natik.

A l a t i n k ö z m o n d á s o k é s k őz -

m o n d á s i s z ó l á s m ó d o k i l y n e m ű

a l k a l m a z á s á r a k e z e t n y ú j t a n i ,

e z é Íj a e z e n m u n k á n a k , é s k ö z z é -

t é t e l é n e k l e g k ö z e l e b b i i n d o k a .

A latin elemi oktatásnál használandó

o k t a t á s i m ó d r a nézve a következő fel-

tevésből indultam ki. Felteszem, hogy most

már seholsem divatozik azon régi, g é p i e s

eljárás, mely szerint egyelőre sok idő vesz-

tegettetek, el a hajtogatások és hajlitások

könyv nélkül tanulásával, mig végre a szó-

kötés kezdetével a mondatképzéshez jutot-

tak ; sőt inkább felteszem, hogy most min-

denütt a tanulók kezében oly e 1 e m i n y e 1 v-

tan van, mely mint Dr. Ktihner R.-é *)

ép e lemi paedagog ia észszerű e lve in

sarkal, és melynek sajátsága abban áll, hogy

mindjárt az elején néhány igealakot, neve-

zetesen a cselekvő és szenvedő igének jelen

idejű alakjait a négy hajlitásban, s a segéd-

*) E z t S z e p e s i I m r e j e l e s á td o l -

gozásában bír juk , s legtöbb iskolá ink ban be is

hoza to t t .

A

fordító.



- IX —

igéből az „est és „sunt alakokat előveszi,

hogy a főnév- és melléknévnek most már

fellépő hajtogatásánál, az utóbbinak fokoz-

tatásánál, a névmásnál stb. az alakokat

mindjárt latin és magyar fordítási darabok-

ban a l k a l m a z n i lehessen, és hogy alkal-

milag már a könnyebb s z ó k ö t é s i s z a -

b á l y o k a t is ismerteti, ugy hogy nem

egyoldalulag a tanuló e m l é k e z e t e , ha-

nem e s z e is képeztetik, és átaljában e g é s z

s z e l l e m i t e v é k e n y s é g e igénybe vé-

tetik,

Egy tekintet ezen munka egyes szakai-

ra, s az egyes czikkek szorosabb vizsgálása

azonnal mutatandja , hogyaközmondási

a n y a g e l r e n d e z é s e , miként ez itt tör-

tént, a legutóbb érintett taneljárásnak egé-

szen megfelel, és avval oly öszhangzásba

hozatott, miszerint az elemi oktatás egyes

fokozataira mindenkor kisebb vagy nagyobb

számú, használható közmondások készen ta-

lálhatók.

Ha mindjárt eleinte némely gyakoripraepositiók, mint „in , „a , „cum , „e stb

elővétettek, ez csak azért tőrtént, hogy a

közmondások kiválasztásában nagyon kor-

látolva ne legyünk.

Azon közmondások, melyek az első sza-

kasz két utolsó szakában „ I g e h a t á r o -



X —

z ó k" és „ K ö t s z a v a k czim alatt előfor-

dulnak, már előbb más helyeken alkalmaz-

tathattak volna; de miután az egész felosz-

tás a különféle s z ó n e m e k r e alapíttatott,

következetességből tanácsosabbnak látszott

a már egyszer felvett elvet keresztülvinni,

miért is a nevezett szakoknak, miután már

előbb igehatározók és kötszavak sokszor

használtattak, csak azon jelentőségük van,

hogy bizonyos megfelelő igehatározókra,

mint „huc , „illuc , „intus , „foris stb^ és

olyanokra, melyek különben valamely sa-

játságot nyújtanak, forditsák a figyelmet és

az „et , „nec

tt

, „aut , „cum , „durn , „ut ,

„ne s a többi kötszavak használatát több

egymásra következő példában szemléltessék.

M it é s m e n n y i t k e l l j e n a fe l-

h o z o t t k ö z m o n d á s i a n y a g b ó l a z

o k t a t á s e g y e s f o k o z a t a i n h a s z -

n á ln i , a z t t e r m é s z e t e s e n a t a n i t ó

b e l á t á s á r a k e l l b i z n i . E z m ó d o s i t t a -

tik a tanulók k o r a , és azon i d ő szerint,

mely a latin oktatásra szánva van, valamint

végre átaljában a tanulónak előrelátható

m i v e l ö d é s i m e n e t e szerint is.

Ha a tanitó csak átaljában is azon van,

hogy az elemi oktatás folyamában a tanít-

ványokat az itt nyújtott anyaggal, legalább

nagyrészt lassankint megismertesse, akkor



-

XI

—

minden esetre már annyi nyeretett, hogy

azon osztályrész mellett, melyet a latin nyelv

tanulása által a l a k i m i v e l t s é g ö k b e n

elértek, ezen esetleg magasabb fokra nem

emelkedő oktatásból olyasmi is jutott nekik,

ami h u s- és c s o n t t a l bir , és mi nekik,

ha arra bukkannak, mindig eszökbe juttatja

hogy végre mégis jó volt, hogy ifjúságukban

„egy kicsit deákul tanultak .

De feltéve, hogy előrelátható vagy fel-

ehető, hogy a tanulók az oktatás magasabb

fokaira is jutnak, ezen esetben is a közmon-

dási anyagnak az elemi oktatásba való vo-

nása jeles eszköznek mutatkozik, mely ké-

pes az oktatást é l é n k i t e n i és fű sz e -

r e z n i , és melynek czél szerű alkalmazása

által teljes méltánylást nyernek azon inté-

sek, melyek a tanitó számára a következő

négy mondatban foglaltatnak: Longum iter

est per praecepta, breve et efficax per exem-

pla — Non scholae, sed vitae discimüs —

Varietas delectat — Omne túlit punctum,

qui miscuit utile dulci.

Hadd legyen tehát, hogy képben beszél-

jünk, a közmondás a haladó nyelvtani okta-

tással és a m e l l e t t lógós, mint a csikó a

kocsi rudjához kötött, és kimért lépésben

járó kancza mellett. Ha amaz néha oldalug-

rást is tesz, mégis mindig visszatér ehhez; e



XII —

mellett a ló is vidámabban halad, s a — ko-

csisnak is van benne öröme.

De hogy a dolognak soha az a látszatja

ne legyen, mintha ezen közmondásokkal va-

lami f é l r e e 8 ö vagy r e n d k i v ü l i do-

log vonatnék az oktatásba, az egyes órákban

épen csak azokat kell elővenni, melyek

n y e l v t a n i t e k i n t e t b e n a nyelvtanból

vagy olvasókönyvből már felhasznált pél-dáknak megfelelnek, és igy minden k é n y -

s z e r és f e n a k a d á s nélkül azokhoz kap-

csolhatók. Ez oly eljárás, mely csak akkor

tartathatik még szigorúan, ha a tanítónak

az alkalmas közmondások azonnali ren-

d e lk e z é s é r e állnak, és ilyenek egy

n y e

1

v ta n i

1

a g

r

e

n

de

z

e

11

n a g y o b b

g y ű j t e m é n y b e n , m e l y n e k e d d i g h i j á -

v a 1 voltunk ^ f f találhatók.

Hogy a már néhány hónap alatt jelenté-

keny számra felnőtt közmondások az öntu-

datnak és emlékezetnek megtartassanak,

alkalmilag a már előadottnak i s m é t l é s e

szükséges. Ez akkint történik, hogy felvált-

va a tanítványokkal valamely közmondás

a l a k j a közöltetik, és tőlök ennek értelme,

jelentősége, alkalmazása, egy megfelelő ma-

gyar közmondás stb. kérdeztetik, vagy meg-

fordítva, hogy valamely közmondás tar -

t a l m a mondatik, vagy körtiliratik nekik,



- X II I —

találják fel ismét, és mondják el annak

alakját.

Mig az eddigi szemlélés és anyag nyelv-

tani rendezésére, annak az oktatásnál való

használási módjára, a taneljárásra stb. vo-

natkozott, szemmel tartottam feladatom p a e-

d a g o g i a i r é s z é t . Az anyagnak a latin

elemi oktatásra való elhelyezésénél azonban

feltettem magamnak azon kérdést: nem le-

hetne-e ezen könyvecskével egyszersmind

olyan felnőtteknek is a mivelt körökben

hasznos szolgálatot tenni, kik a latin nyelvet

kevéssé vagy épen nem értvén, midőn az

efféle közmondások- és azólásmódokra buk-

kannak, azoknak megérthetése végett má-

sokra vannak utalva.

Miután

nem kételked-

hettem, hogy az e téren való t á j é k o z á s

ilyenekre érdekkel birhat, a közönséges ide-

genszótárak pedig semmikép sem ereszked-

hetnek az idegen nyelvekből való minden

lehető közmondás felvételére, szükségesnek

találtam, hogy az e czélra jelentőségnélküli

nyelvtani elrendezésen kivül még egy a, b,cz-szerintit is, az első főrészre való megfelelő

utalásokkal adjak. Midőn ez a második

részben megtörtént, ez uton egyszerű kalauz

adatik a keresett fordításokhoz és magyará-

zatokhoz, mi által a kivánt megértés az

egyes esetekben eszközöltetik.



Midőn ezennel e könyvecskének ter-

v é t és i r á n y á t világosan előadtam, bátor

vagyok még azon óhajtást és reményt kife-

jezni, vajha sok latin elemi oktatással fog-

lalkozó tanitónak alkalmat adna a közmon-

dásnak czélszerti méltatására, hogy ezen

kivtil sok másnak tájékozni szolgálna, és

kézi használatul czélszerünek bizonyulna.



T A R T A L O M .

Közmondások nye lv tan i e l rendezésben .

E l s ő s z a k a s z .

K ö z m o n d á s e s o p o r t a z a l a k t a n h o z .

I . Fő név és m el léknév 1 — 8 . §

1 . hajtoga tás 1. § .

2 . hajtogatás 2 és 3 . §

3 . hajtog atás . . . . 4 — 6 . §

4 . hajtogatás 7 . § .

5 . hajtogatás 8 . § .

II . A melléknevek és igehatározók

fokoztatása . . 9 és 10 . §

III. A n év m ás ok . . . . . . . 1 1 — 1 5 . §

A személyes és m utató-névmá s 11 . § .

A visszahozó, és kér dő-n évm ás 12 és 13 . §

A határozatlan és vonatkozó

névm ás I4 i §.

IV. A szám név 15 . §•

Számmel léknevek

ius

második

és i harmadik ese ttel . . 16 . § .

V .

Sum

és az evv el összekö töttek . 17 . § .

VI. Az ige 18 — 31 . §

1. ha jlítás 18 és 19 . §



X V I —

2. hajl itás 2 0 . § .

3. ha jlítás 2 1 és 22 . §.

Harmadik hajlitásu

io-

ra vég-

ződő igé k 2 3 . § .

4. hajlitás 2 4 . § .

Dep onen t ia 25 . § .

Rendhagyó igé k 26 — 30 . § .

Possum 2 6 . § .

Fero 2 7 . § .

Vo lo, nolo, m alo . . . 2 8 . § .

Eo 2 9 . § .

F io 30 . § .

H iányos igék 3 1 . § .

VII. Pra eposit iones 32 — 36 . § .

N egy edik esetet kivánók . . 32 és 33 . §.

atodik esetet kivá nó k . . 3 4 és 35 . § .

Negyedik vagy hatodik esetet

kivánók 3 6 . § .

V IH . Igehatározók 37 . § .

IX. Kö tszavak 38 — 40 . § .

N ec , et, aut, an , ve, vei . . 3 8 . § .

Cum, dum, si, nisi. qu as i, . . 3 9 . § .

U t , ne, quin, antequam , prius-

quam 4 0 . §.

M á s o d i k s z a k a s z .

K ö z m o n d á s o k a s z ó k ö t é s e g y e s

r é s z e i h e z .

A melléknevek semleges többesszámá-

nak haszn álata . . . . 4 1. §.



- XVII -

Második és hatodik esetet kívánó mel-

lék nevek 4 2 . § ,

Részeltető

m á s o d ik

eset

nevio nihil

stb

szavakn ál . . , , , 4 3 . § ,

Esse a második esettel , . .

f

, 44 . §,

ig ék , melyek más esetet kívánnak ,

mint más nyelvek ben , , 45 . § ,

Az igene vek használata , , , . 46 — 48 .

Az állapotjegyzőnek és ál lapotjegyzö-

félének hasz nálata , . , 49 és 50 .

A ne gy ed ik eset a határozatlan móddal 51 . § .

Az oportet, necesse est, opus est, licet,

decet, rrfert, praestat sza-

vak kal való mon dat . , . 52 . § .

Ab lativus absolutus 53 . §.

Közmondások betűrendben .

U



Közmondások.



Közmondások *

n y e l v t a n i e l r e n d e z é s b e n .

E L S Ő SZ AK A SZ .

Közmondáscsoport az alaktanhoz.

I. Főnév és melléknév.

§• 1.

Első haj togatás .

1. A u r o r a rausis a m i c a : A ko rány

kedvez a m úzsákn ak — „K i korán kel , ara-

nyat lel ."

2 . N o n s e h o l a e , s e d v i t a e d i a c i -

m u s (Se n. ep.) : Nem az iskola, hanem az élet

számára tanulunk.

*) E munka v ég én minden közm ondás betű-

rendben sorozva találtatik , mi lehetővé teszi minden

közmondásnak a z o n n a l i m e g t a l á l á s á t .



3 . T e r r a m v i d e ó : S zárazfö ld et látok

( tengerész fe lk ' . i t á sa ) — czélná l vagyo k — re-

ményeim te l jesülnek.

4. A 11 i in a m d e b e t (T e re n t. ) : M ég lel-

kével i s adós — „Fül ig úsz ik adósságban."

5. A q u i 1 a n o n c a p t a t rn u s c a s : A

sas

nem fog legye t .

6. N o n p

1

a g a , s e d c o n t u m e l i a

i r a m c o n c i t a t (Olaud. s tb) : Nem a csapá-

sok, han em az (ezek ál ta l szen ve det t) szégyen

költi fel a hara go t és bosziU.

7 . C a u d a t e n c s a n g u i 11 a m : Farká-

nál tar tod az an go lnát — ferdén kezded a dol-

got — „S zarv a köz t keresi a tölgy ét (a te-

hénnek) . "

8 . C o r n u t a m b e s t i á m p e t i s (P la u t .)

Nek i mész a szarvasm arhán ak — O lyanba kötsz

aki m ég rád nézv e vesz élyes lehet.

9 . O l l a e a m i c i t i a : F azek as barátság

— midőn valaki csak a másiknak jó asztala miat

t a r t j a fen a ba r á t s ág o t — „Addig ta rt a ba r á t s ág ,

mig zs i ros a konyha."

10. V e r v e c c a s t a t u a ( P la u t . ) : B irka-

szobor ( gúnyné v ) — „ M a r ha *

11 . L y r a e,

1

y r a e, g e r r a e, g e r m a -



— 3 —

ü a e (Pla ut .) : Csiri csári, csupa boh óság — ha-

szontalan beszéd

121, S u m m a s u m m a r u m (C ic . , P lau t .

és m áso k) : Összegek összege — „M indent ösz-

szevéve" — „E g y szóval" - „E gy szó annyi ,

mint száz."

13 . F ó r r a i c a e s é m i t a m c a n o r e :

A hangya út já t le i rni vagy megénekelni — szőr-

szálhasogatás.

14 . U l u l a s A t l i e n a s p o r t a r e

(Cic.) : B ag lyo kat vinni A thén városáb a (hol

ezen, M inervának szentel t m adá r bőségben van)

— haszta lan fáradni — „Vizet a D un áb a hor-

dani . "

2. §•

Második híí jfotfafas.

15 . E x e m p l a s u n t o d i ó s a : U tá ltak

a példák — rosz néven vétet ik példák fel l iozása.

16. J u c u n d a m a l ó r u m p r a e t é r i -

t ó i ' u m m e m ó r i a : Az elm últ b ajo k feletti

megemlékezés kel lemes.

17 . V i r i i n f o r t u n a t i p r o c u l a m i -

e i : Szeren csét len ember t kerülnek a barátok —

„M eddig tar t szerencséd, add ig barát id is ."

1*



18. I g n a v i s s e r a p e r f e r i a e s ü n t :

A röstnek mindig ünnepe van.

19 . F o r t u n a f a v e t

f

a t u i s : A szeren-

cse kedvez az ostobáknak.

20 . V i v i s f a m a n e g a t u r (M artia l .) :

Az élőktől megtagadtat ik a dicsőség— sok nagy

férfi csak h olta után ism ertet ik el i ly en ne k.

2 1 . I n f i r m i s c a u s a p u s i l l a n o c e t

(Ov.) : G yö ng ék ne k a legcseké lyebb dolog is

megár t .

2 2 . S e r o m o l u n t D e o r u m m o l a e

(P lau t .) : Késő n (de biztosan ) őröl Is te n malma

— a gonoszt előbb utóbb elér i a büntetés.

2 3 . E q u u m l i a b e t S e j a n u m : Se jus

lovát bi r ja (mely minden tula jdonosának baj t

okozot t ) — mindenben szerencsé t len .

24 . L a s s u s r i x a m q u a e r i t (S en . de

i ra ) : A roszkedvi i ember cz ivódás t keres — »Ká-

kán csomót keres ."

2 5. O t i a d a n t v i t i a : A röstség v étke t

szül.

2 6. O t i u m f o r l u n a s s e c u n d a s p e r-

d i t (Cato maj . ) : A res tség megsemm isí ti a sze-

rencsé t — a leggazd agabb at is tönk re ju t ta t j a .

27 . N o n c u r a t n u m e r u m

1 u

p u s



(Virg.) : Nem gondol a farkas a számm al — ol-

vasa t lanul fe lfalja a bi rk ák at .

2 8 . C l e r i c u s c l e r i c u m n o n d e c i -

m a t : A papo k nem vesznek egym ástól d ézsmát

— az ug ya ne gy osz tá lybel i emb erek nem bán t-

ják egy m ást — „Nem váj ja ki egyik v ar jú a má-

sik szemét ."

2 9 . A s s i d u a s t i l l a s a x u m e x c a -

v a t : F o ly vá st tar tó csurgás kiv áj ja a köv et —

kitartás czélboz vezet.

30- D a t v e n i a m c o r v i s , v e x a t

c e n s u r a c o 1 u m b a s (J u v .) : A cen sura el-

nézéssel va n a hol lók , üldözéssel a galamb ok

irán t — néha a nag yo bb bűnösök szabadon b o -

csá t ta tnak, a kisebbek lakolnak.

31 . H a b é n t s u a f a t a l i b e l l i : A

könyveknek is meg van az ö sorsuk.

32 . V o l s e l l i s p u g n a n t , n o n g 1 a-

d i i s (V arró) : H ajég etöv assal harczolnak (az

elpuhu lt római uracso k) , nem kard da l — semm i

komolyabb munkára nem va lók .

3 3 . D i g i t o c o m p e s c e l a b e l l u m

(Ju v. ) : Zabolázd a jka da t u j j adda l — ha l lgass

„Fogd be a száda t "

34 . S e r a i n f u n d o p a r s i m o n i a



(Se n.) : K és ő a taka réko sság , lia m ár nag yo n fe-

nekén vag yun k — Késő a t akarékosság , mikor

üres az erszény."

3 5 . A p u r o p u r a d e f 1 u i t a q u a :

T iszta forrásból t iszta viz jő — a jó csak jó t

szül.

3. §.

F o l y t a t á s .

3 6 . C o r v u s a 1 b u s (P l i n . ) : F eh ér holló

— valószínűt len vagy épen lehet len dolog.

3 7 . C a n i n n m p r a n d i u m : e bla ko m a ;

Gel l ius szerint étel bor nélkül .

3 8 . D e n t a t a c h a r t a (C ic .), v a g y f a-

m o s u s l i b e l l u s : F o g a s ira t — erős, csí-

pős czikk.

39 . G a 11 i n a e a 1 b a e f i 1 i u s (J a v .) :

Fehér tyúk gyermeke — „Szerencsef ia ."

4 0 . C r o c o d i l i l a c r i m a e : K rokodil-

könyek — képmutatás i szándékból hul la tot t kő-

nyek .

41 . L u p u s i n f a b u l a : F a r k a s a me-

sében — kiről épen szó v a n , várat lanu l meg-

j e l en ik — „ Fark as t em l ege t nek , ke r t a l a tt

ku l log ."



4 2 . P c r i c u

1

u m i n m o r a : V eszély van

az elhalasztásban — nincs veszteni való idő.

43 . S u p e r i s e t i n f e r i s n o t u m ; A

felsőbbek és alsóbbak előtt is ismeretes — „Is-

merik mint a rosz pénzt ."

44 . A u g i a e s t a b u l u m r e p u r g a r e :

Augiasz istál lóját t iszt í tani (egyike I lerkulesz

12 m unk áinak ) — igen fáradságos és alig győz-

hető munkát végezni .

45 . I n v e r b a m a g i s t r i j u r a r e :

Megesküdni a tani tó szavaira — mindent valónak

és tökéletesne k hinni , mit a tanitó vag y külö n-

beni tekintélyes ember mond.

46. C u r i s g a u d i a m i s c e r e ( C atu l l ) :

A gon dok at vígsággal veg yí teni .

4 7. C a l c u l u m r e d u c e r e (C ic.) : Visz•

szahuzni a követ (az ostáb lán) — m egváltözfatn

vélem ényé t — „K öp eny forgatás ."

48 . A l o r e l u p o r u m c a t u l o s : F a r

kask ölyk ök et nevelni — el lenséget nevelni ma-

gának.

49 . S u r d o c a n e r e, v ag y \

- , / . , , f H asz ta lan

s n r d o 1 a b n 1 a m n a r r a r e : I

Süketnek énekelni , vagy regéket /

m u M

^

, l t

mesélni.

k e z d e i

" -

• « A : ( . - a k i .a oiC I )

H

u t



— 8 —

5 0 . O p e r á m e t o l e u m

p e r d e r e : F ára ds ág o t és o la ja t

hiába vesztegetni.

5 1 . M o r t

u

o v e r b a fa -

c e r e : H oltat m egszól í tani.

5 2 . N u d o v e s t i m e n t a

d e t r a h e r e : M eztelent levet-

kőztetni .

5 3 . C r o e s i p e c u n i a e t e r ű n t i u m

a d d e r e (C ic.) : C roesu s pé nz éh ez eg y fillért

adni — „Vizet a Dunába hordani ."

54 . C a n d i d u m l i n u m l u c r i c a u s a

d u c e

v

e (D iogen ian) : (Vén ) fehércselédet pénze

m iat t nőü l ven ni . (Can didu m linum a korosabb

római nők fehér öl tözékére vo natko zik.)

55 . C a u d a e e q u i n a e p i l o s e v e i -

l e r e (H or . ) : A ló farkából a szá lakat egyen-

kint k ihúzni — fáradságos mu nk át tenni — nagy

türelemmel dolgozni .

Harmadik haj togatás .

5 6 . A n i m a e s c r i n i u m e s t s e r v i -

t

u

s

(Dion. Long.) : A szolgaság a lé lek börtöne

Haszta lan

munká t

kezdeni.



— a szaba dság hiá ny a gá tol ja a fej lődést , a mi-

velődést .

57 . T e m p e s t a s g r a n d i s e s t i n -

d i g n a t i o r e g i s : A fejedelem h a rag ja nagy

szélvész.

58 . ] ) o

1

o r v o l u p t a t i s e o m e s e s t :

Fá jda lo m a bujas ág k ísérő je — „Eg y ké t napi

dinom dáno m , holt ig való szánom bá no m ."

59. A r s l o n g a , v i t a b r e v i s e s t :

IIosszu a művészet , rövid az élet .

6 0 . l i e p e t i t i o m a t e r e s t s t u d i o-

r u m : I smét lés a tanulm ány ok an yja — sokat

kel l gyakorolni , mig az ember valamit megtanul .

6 1 . P r a c t i c a e s t m u l t i p

1

e x : A gy a-

ko rlat sokféle — ugy an az on eg y dolgot sokf'éle-

képeu lehet csinálni .

62 . O m n i s v i r t u s e s t m e d i o c r i -

t a s : Minden erény a középút követésében áll —

legjobb a középúton haladni .

63 . N o m e n e s t o m e n : M ár nevében

fekszik sorsa — nev e is m ár roszat gya nít ta t .

64 . V e c t

i

g a

1

i a s u n t n e r v i r e ip u-

b

1

i c a e (C ic. in V er r.) : A jöve dele m az állam

ereje és hata lm a.

65 H o s t i u m m n n e r a , n o n m u n e -



— 10 —

r a : Az e l lenség a ján do ka nem a jánd ék — mert

m eg ak ar csalni — „M osolygó el lenségedet ke-

rü ld " — „N em tanácsos , e l lenséggol társpokara t

inn i" — „Ajándék-e lfogadás, szabadság-e ladás. "

G7. I n d i g e n t i a m a t e r s a n i t a t i s :

Koplalás az egészség anyja .

68. V o x p o p u l i, v o x D e i ; „ A nép

szava, Is ten szava."

6 9 . T e m p u s o m n i u m e x p l o r a t o r :

Az idő m indennek kiku ta tó ja — „Nincs o ly do-

log, melyet meg nem haj t az idő" — „Legjobb

orvos az idő."

70 . O b e d i e n t i a f e l i c i t a t i s m a -

t e r : Az engede lm esség a bo ldogság any ja .

7 1 . I n v

i

d i a c o m e s g

1

o r

i

a e (s . for-

tunae) (Taci tus) : I r igység a dicsőség (vagy sze-

rencse) köv etője — „Minden jó n ak van i r igye "

— „Nagy erkölcs után sánt í t az i r igység."

72 . D u l c e b e l l u m i n e x p e r t i s : A

tapasztalat lan kel lemesnek gondolja a háborút .

7 3 . O m n e f u t u r u m i n c e r t u m (S e n .) :

Minden jöv end ő dolog bizonytalan — „M indig

nagyobbnak lá tsz ik a jövendő."

7 4 . O m n e n i m i u m n o n b o n u m :

Minden túlzottan sok nem jó

—

„K evese t a jóbó l . "



11 —

75 . H o m o l o n g u s r a r o s a p i e n s :

Hosszú ember r i tkán bölcs.

7 6 . M o l e s t u s i n t e r p e l l a t o r v e l i -

t e r : A has kel lemet len intő — „Az éhség a l-

ka lmat lan vendég . "

77 . H o m o h o m i n i D e u s : A z ^

egyik em ber a m ásiknak Is tene, í

7 8 . H o m o l i o m i n i l u p u s : ) a

Az e gyik emb er a m ásiknak farkasa \

vagy ördöge,

mint az egy ik a m ásikna k b oldog ságát vagy

boldogtalanságát eszközli .

79 V e r b u m l u c i s . , v e r b u m c r u -

c i s : A vi lágosság szava a keresztfa szava — a

világosság és igazsá g mellett i harc zér t gy ak ran

üldö zéssel, sőt, ha lálla l is bű nh őd ik az em be r —

a biblia igéje : „K i engem köv etni ak ar, ve gy e

hátára kereszt jé t . "

8 0 . O r a t i o v i t a e s i m u l a c r t t m : A

beszéd az élet képe

;

vagy a lélek tükre.

81 . S u m m u m j u s , s u m m a i n j u r i a

(Cic. és T ere nt) : A legn agy obb jog, gy ak ran

a legnagyob b igazságta lanság.

82 . P r i n c i p i i b o n i f i n i s b o n u s :

Jó kezdetnek jó a vége.



— 12 —

8 3 . 1 n g e n s t e l u m n e c e s s i t a s (L iv .) :

Roppant fegyver a szükség — »N agy ur a mu-

szá j . "

8 4 . D i i l e n t i , s e d c e r t i v i n d i c e s

(Sen.) : Az Is te ne k lassú, hanem bizonyos bo-

szulók.

8 5 . A s i n o g r a m e n e t b a c u l u s : A

szam árnak kóró és bot . — Re st és nya ka s em-

be rne k rosz eledellel is m eg kell elég ed ni, s ve-

résre is legyen elkészülve.

8G. A s i n u s a s i n o e t s u s s u i p u 1-

c l ic r : A szamárnak szamár , a d isznónak d isznó

tetszik — az izlés különböző.

87 . M i s e r i s o b s o n i o r u m l o c o s a l

e s t c u m a c e t o ( P la u t. ) : E t e l h e ly e tt a sze-

gé ny n ek sóval és eczettel is m eg kell elé ge dn i.

8 8 . A b d e r i t i c a m e n t e e s t (C ic. és

m ások) : A bderita-észszel bir. (A bd era város

[Thrácz iáb an] lakosa i á l ta l jában együ gyű ekne k

ta r ta t tak .

8 9 . A u r u m i g n i p r o b a t u m e s t

(C ic. in ep .) ; K iállotta a tüz pró bá t t . i . a valódi

bará t .



Kifejezések

két dolog

hasonlatos-

ságának

legnagyobb

fokára.

—

13

9 0. N o n t a r a o v o o v u m ^

s i m i 1 e (Cic.) : A to jás sem ha -

sonl í t annyira egymáshoz.

91 . N o n t a m l a c l a c t i

s i m i 1 e (Plaut.) : A tej nem le-

het hasonlóbb.

92 . N o n t a m a q u a s i-

m i

1

i s a q u a e (P lau t.) : A viz

nem annyira hasonló.

5. §.


93 . H o n o s a ü t a r t e s ( C i c . ) : E lis-

merés táplá l ja a művészetet és tudományt .

94 . E g e s t a s a r t e s d o c e t : Szükség

m esterségre tani t — „M egtan í t ja a szükség a

rüstet. do lgo zn i" — „A szü ksé g oko ssá teszi az

ember t . "

95 . N e c e s s i t a s n o n l i a b e t l e g e m :

„Nincs a szükségnek szabott tö rvé ny e" — „Sz ük -

ség törvériyt bont ."

96. I n j u r i a s o 1 vi t a ra o r e m : A m eg-

sértés megszünteti a szerelmet.

97 . F i n e m v i t a e s p e c t a : N ézz élted

végére — gond old m eg, bogy meg kel l halnod.



— 14 —

98 . E b r i e t a s c t a m o r s c c r e t a

p r o d u n t (Sen. in ep.) : Részegség és szerelem

eláru l ják t i tka ika t .

99 . E t m e u m t e l u m c u s p i d e m h a -

b é t : Az én ny i l amnak is vau begye — én is

tudom magamat védelmezni .

1 00 . C o r v u s o c u l o s v o r e t , e a n i s

i n t e s t i n a , c e t e r a m e m b r a l u p u s (Ca-

tull) : A holló megeszi majd a szemeket, a kutya

a belek et , a farkas a többi t — egy vál la la t ra

egy esül t rabló-csöcseléknép nem h ágy m ásnak

semmit.

101 . B o n u s d u x b o n u m r e d d i t

c o m i t e m : J ó vez ér jó kísé retet terem t — „Mi-

nő a gazd a, olyan a cse lédje ."

1 0 2 . P i s c e s m a g n i p a r v u l o s c o -

m c d u n t (Varró ) : A na gy halak fe lfalják a

kisebbeket .

1 03 . S a l e m e t c a s e u m e d i t (P lin .) :

Sót és saj tot eszik, kevéssel megelégszik —

n

K é -

nyér és saj t két tál étel ."

101 . V e s t i s v i r u m r e d d i t (Q u inc t.) :

Ruha teszi az embert — „Ruha t isztesség, pénz

emberség ."

105. V u l p e s p i l u m m u t a t , u o u



m ó r e s (Su eto n) : A ró k a m e g v á l to z ta tj a b u n -

dájá t , de nem erkölcsé t — gonosz em bereknek

nem kell hinni, ha színleg javulni is lá tszanak.

106 . S c é l é r a n o n h a b é n t c o n s i -

l i u m (Q u in c t . ) : A b ű n ö k t a n á c s n é lk ü l v a n n a k

— vak indula t ta l tör ténnek.

10 7. D i i

1

a n e o s h a b e n t p e d e s (Ma-

crobius) : Az is teneknek gyapjú- lábbel i jek van ;

halk lépte kk el jö ne k, hogy az em berek rosztet-

te i t megboszul ják .

1 0 8 . T e m p u s a r g u i t a m i c u m r A z

idö próbálja meg a barátot .

109 . S i r e n a m i c u m n u n c i á t , a p i s

h o s p i t e m : A poszm éh ba ráto t, a m éh ven dé-

get jelent be (régi vakhit szerint).

110 . F a m i l i a r i s d o m i n u s f a t u u m

n u t r i t s e r v u m : T ulb iza lm as gazda va km erő

szolgákat nevel.

11 1 . L a r g i t i o n o n h a b é t

f

u n d u r a

(Cic . ) : A bőkezűségnek nincs feneke — ha va-

laki nagyon bőkezű, könnyen tönkre ju that .

112 . H o m i n e s f r u g i o m n i a r e c t e

f a c i u n t ( C i c . ) : B ecsü letes em b er m i nd ig jó l

cselekszik (tehát ak ko r is, ha nem hoz ne ki

hasznot) .



16 —

113. H o r n i n i s i n g e n i u m o r a t i o n e

a g n o s c i t u r : A z em ber eszét beszédéből lehet

kivenni — „Megismerni az embert beszédjéről ."

114 . O m n i b u s j u d i c i b u s v i n c i t :

Minden biróságnál győz — mindenki mel let te van.

11 5. L e p u s 1 e o n e m t r a h i t a u r e o

l a q u e o : A r a n y k öté lle l m ég a n y u l is v ez et-

het i az oroszlánt . (A z ara ny ha talm a.)

11 6 . T e s t a m e n t u m s u i h e r e d i s

a g n a t i o n e r u m p i t u r (régi, róm ai, jog i

közm ondá s) : A vég rendele t örökös szüle tése á l-

tal ér vé ny tele n les z (feltéve, ho gy abb an i ly eset

lehetőségére nem vol t tekintet ) .

117 . N o n r e s p o n d e t o p i n i o n i c a l -

c u

1

u s : A számad ás nem felel meg vélem ény é-

nek — csalatkozot t .

1 1 8 . Y i o l e n t a n e m o i m p e r i a c o n -

t i n u i t d i u (S en .) : Se nk i sem folytatott még

sokáig szigorú ura lko dá st .

1 1 9 . P a l i i d a m o r s a e q u o p u l s a t

n e d e p a u p e r u m t a b e r n a s , r e g u m q u e

t u r r e s ( l í o r .) : A sá pa d t ha lá l h as on ló an k o -

pog a szegény g un yh ójá u s a k irá ly palotá ján —

„V ilági dicsőség, pom pa és fényesség nem ha sz-

nál halá lban."



17 —

1 2 0 . I n v i n o v e r i t a s : „B orban lakik

az igazsá g" — „B or m elle t t l iam ar k iugrik az

igaz."

1 2 1 . I g n i s i n m e d u l l i s a r d e t : A

tüz velejét égeti — a szen ved ély egész lelkületét

emészti fel.

1 22 . A c e t u ' m h a b é t i n p e c t o r e

(P lau t . , H or . és m á so k ) : Ecze t van mel lében —

éleseszü, ravasz, élezés.

1 23 . I n t u s e t i n c u t e n o t u s e s t

(Pers ius) : Kivi i l be lül ismerik — „Ismerik mint

a rosz pénzt."

1 2 4 . P a u p o r i p a x e s t i n o b s e s s a

v i a : A szeg ény nek m ég a rablóktól el lepett

u ton is béké t hag yna k — „N incs a szegényne k

é ltő m ar h á ja " — „M indenüt t bá torságos a sze-

g é n y . "

125 . F e r r u m t u u m i n i g n e e s t

(Sen.) : Vasad épen a tűzben van — a te ügye*

det épen most tá rgyal ják .

126 . I n o r e a t q u e o c u l i s o m n i u m

e s t (Cic. in Verr.) : M indenki szem ében és szá-

jában v an — nem t i tok m ár — „ A verebek i s az t

cs ir ipel ik ."

127 . I n p a c e l e o n e s , i n p r o e l i o

W iegand, közmondások. 2



c e r v i : Béke idején oroszlánok, csatában szarva-

so k — b á t ra k a v e sz é ly e l ő t t , g y á v á k b e n a

veszélyben.

128 . L a u s i n o r e p r o p r i a f o r d e -

s c i t : Az ön dics éret bü dö s.

129. M o b i l e m n t a t u r s e m p e r c u m

p r i n c i p e v u

1

g u s : Az* ing ata g n ép m indig

m egv ál tozta t ja vezérével érzüle té t . (A né pk eg y

bizonyta lansága. )

1 3 0 .

11

e g i s a d e x e m p l u m t o t u s

c o m p o n i t u r o r b i s : A k irá ly p éld ájá t kö-

veti az egész világ vagy ország — „Minő a gaz-

dája , o lyan a szolgája ."

6 . §•

Folytafás .

1 3 1 . b a c g a l l i n a c e u m : T y u k t e j ,

azaz : lebe t len do log — „Fából vaskar ika ."

132. A 1 b a a v i s (C ic.) : F eh ér m adá r.

1 33 . R a r . a a v i s : „R i tk a m adár.'*

1 34 . N o v u s h o m o (C ic . és m á so k) : U j

em ber — ki érdem ei által első em elk ed ett fel

csa lád jáb an , nngy hirü nem zetséget a lapí tván.

1 3 5 . C o l l a t i v u s v e n t e r (P l a u t . ) :



„Eszem- iszom em ber " — es z i k , min tha

soha jól nem lakott volna."

1 36 . P l u m b e u s h o m o : Ó lom ból való

ember — nekézkes , gyámol ta lan ember —„Olom-

madá r . "

1 3 7 . L e o n i n a s o c i ' e t a s : O roszlán tár,

sasá ga, t . i . egy esülése a gy ön gé ne k az erőssel ,

hol csak az utóbbi l iuzza a has zno t. (Aez op me-

séje : „A szam ár és az oroszlán va d ás za to n. ")

1 3 8 . S a l i a r e s d a p e s (H or .) : Száliai

la ko m a, t . i . gazdag, fényűző lakom a, m iként ez

a szál iákná ] , M ars pap jainá l szokásb an volt .

13 9 . C u m i n i s e c t o r : K öm énym agha-

s ító — „Szőrszálhasoga tó" — fösvéuy, k i „e lőbb

fogához ver i a pénzt , mig k ia d ja " — v ag y szó-

szá tyá r, k i kész m inden szó vé ge tt czivódni,

veszekedni .

1 4 0 . P a u c o r u m h o m i n u m h o m o

(Cic ., H or . és Ter en t) : K evés em bernek embere

— ki csak keve sekne k te tsz ik — „N eheze n

emészthető ember ."

1 4 1 . U 1 1 i m a r a t i o r e g u m : A k ir á-

lyok u to lsó indoka — ágyuk — erőszak .

142 S i m i a i n p e

11

e

1

e o n i s (L uc ián)

2*



— 20 —

Orosz lánbörbe ö ltözö tt m ajom — m agát neve t -

ségessé tevő szájhös.

14 3 . L u p u s i n p e l l e o v i s : J u h b ö r b e

öl tözöt t farkas — alázatot m utató gonosz em ber .

1 4 4 . M a c u l o s u m u t n u t r i c i s p a l -

1

i u m (P lau t . ) : P i szko s m in t a da jk a k öp en ye .

M a c u l o s u s e s t u t n u t r i c i s p a l l i u m :

A nny i a l iibája és vé tke m int a da jk a ruh ájá n

szennyfolt .

1 4 5 . A r a r e b o v e e t a s i n o : Ö körre l

és szam árral szá nta ni — össze n em il lő eszkö -

zökkel czél já t e lh ibázni — valamit ferdén kez-

deni .

1 4 6 . J o v e m l a p i d e m j u r a r e (C ic .,

L iv . és mások) : Jup i te r kövéné l — ünnepé lye-

sen megesküdni .

14 7 . A d a m a n t o n o t a r o (C lau d ian ) :

Valam i t gy ém ántv ésöv e l — örök emlékül fe lje -

gyezni — „Érczbe t i ikke l bevésn i . "

1 4 8 . A l b o r e t i a l i e n a c a p t a r e

b o n a (P la u t . ) : Fe hé r há lóva l más vag yon á t e l-

ha lászn i —• cse l szövé nyn yel más vag yo nát e l-

idegeníteni .

1 4 9 . O p o s a r c a

f 1

a g e l l a r e (M ar-



t ia l .) : A péuzt a szek rény ben kinozui — kin -

cse i t e lzárni . — Fösvénység.

1 5 0 . B e n e f a c t i s p e n s a r e d e l i c t a :

A roszért jóval fizetni.

1 5 1 . H e r c u l i s c o t h u r n u m a p t a r e

i n

f

a n t i (Q uinct . ) : H erkulesz cs izm ájá t gy er-

m ekre búzni — hasz ta lan ós neve tséges m un ká ba

fogni.

1 5 2 . C a p i t i c a p i l l o s e v e l l e r e

(Cic . ) : Haja szá la i t k ihúzni — ki tépni hajá t —

kétségbe esni.

153 . F u n e m c o n t e n t i o n i s d u c e r e

(Ter tu l l . ) : A v iszá ly kö te lé t húzni — „Perpa t -

var t kezdeni . "

1 54 . E b u r a t r á m e n t ő c a n d e í a -

c e r e (P la u t . ) : E le fán tcsonto t tén táva l fehérí-

teni — haszta lan munkába fogni .

1 5 6 . L u p u m a u r i b u s t e n e r e (T e -

rent . és Su cton . ) : A farkas t fü lénél ta r tani , ug y,

hogy minden pi l lanatban kibontakozbassék. — A

bir tok bizonyta lansága.

15 7 . P u l v e r e m o c u l i s a f f u n d e r e

(Cic. és Pla ut. ) : P o rt szeméb e hinteni.

1 5 8 . L u p i a l a s q u a e r e r e : A farkas



— 22 —

szárny ai t k eresni — haszta lan és nev etséges dol-

got tenni.

159 . M u r i s i n m o r é m v i v e r e (P la u t . ) :

E gé r m ód jára é ln i — más ja vá t e lköl teni . —

Élősdi .

160 . I n f r i g i d u m f u r n u m p a n e s

i m m i t t e r e : A k en ye re t h ideg kem enczébe

tenni — czél i rányta lan dolgot kezdeni .

161 . I n c i d e r e i n l a q u a e o s , c a fi-

s é s, r e t i a,

f o

v e a m etc . : H uro kra , vadász-

hálóba, hálóba kerülni , verembe esni . — Csel .

1 6 2 . I n a u r o n o m i n a i n c i d e r e

(Budaeus) : A ran yb a vésni nevé t — kincsek

gyűj tésében dicsőséget keresni .

7. §.

N e g y e d i k h a j t o g a t á s .

1 6 3 . U s u s e s t t y r a n n u s : A szokás

zsarnok — „A szokás természet té vál ik ."

164 . V e r e c u n d u s m e t u i c o m e s

e s t p u d o r : A szégyen valódi k ísé rő je a féle-

lem nek — szégy enli az em ber, hogy hiába félt.

165. E l a g i t i o r u m t u r p i s e x i t u s :

Gyalázatos a gonosz tet tek vége.



— 24 —

is csorbá t sae nv ed a szülö k, tan ítók otb. i ránti

t isztelet.

1 73 . D e c l a r a n t g a u d i a v u l t u (C a-

tu l l .) : A rczukon m uta t ják örömü ket — „Szív

to lmácsa az a rcz .

a

174 . Q u o t i d i a n o c o n v i c t u a u t o -

r i t a s m i n u i t u r : A m indennapi egy ü tt lé t á l-

ta l csökken a tekintély.

1 75 . F o e n u m h a b é t i n c o r n u ( I l o r . ) :

Szarvá n h or dja a szénát — örül t , veszet t em-

ber , k i t jó k ike rülni . (Róm ában egy kis szénát

kötöt tek az olyan ökör szarvára, mely szi la j ,

vag y m elytől á ta l jáb an félni lehetet t . )

1 7 6 . A m n i s c u r s u m c o g e r e : A pa-

tak folyásá t m egak adályoz ni — haszta lan , k iv i-

l ie t len munkába fogni .

1 7 7 . C u r s u l a m p a d e s t r a d e r e

(V ar r . ós m ások ) : F u t ás közben a f ák lyá t to -

váb b adni — az eddigi m űköd és t m ásnak á ten-

gedn i . (Róm ában és Athénb en verseny futásoknál

a verse ny zők nek fáklyát ke l le t t v inni, m ég pe-

dig ugy, hogy ez el ne aludjék, és hogy a futás

bevégeztével másnak adják á t . )

1 7 8 . C u r s u p r a e v e r t e r e v e n t o s



— 25 -

(V irg. és m áso k) : F u táss al a szelet m egelőzni

— sebesebbe n futni m int a szél .

179 . A l i o n o m o r e , n u t u v e i a r b i -

t r a t u v i v e r e : M ások szo kása , in tése v ag y

kívánsága szer int é lni — semmi függet lenséggel

sem bírni .

1 80 . I n p o r t u e s s e : A k ikö tőben

lenni — biztosságban élni .

1 8 1 . I n l i m i n e p o r t ú s e s s e : A ki-

kötő küszöbén lenni — nem sok ára biz tosságba

jönni .

1 8 2 . I n p o r t u i m p i n g e r e ( Q u in ct . ) :

A kikötőben odaütődni — M indjár t va lam ely vá l-

la la t kezdetén csapás t , ha jótörés t szenvedni .

183 . I n p r o c i n c t u e s s e (Q u inc t. és

Cic.) : Készen lenni.

184 . I n p r o m p t u h a b e r e (P lau tu s ) :

Készen ta r tani .

1 8 5 . I n s i n u g a u d e r e (T ib ul l . és

Properc . ) : Keblében, azaz bensöleg örülni .

186 . I n s i n u m a n u m h a b e r e : K ezét

keblében tartani, azaz : semmit sem adni a sze-

gényeknek .

187 . I n p u l i c i s m o r s u D e u m i n -

v o c a r e : M inden bo lhacsipésn él az É g re kiá l-



— 26 -

tani — M inden legkisebb ba jn ál kéts ég be esni —

„M indjár t fé lre veri a ha rang ot . "

1 88 . F I u c t u s e x c i t a r e i n s i m p u l o

(Cic.) : A pa laczk ba n felzavarni a vizet — „S ok

zaj semmiér t . "

Ötödik hajtogatás .

189 . H o m o s a c r a r e s h o m i n i (S en .

ep. ) : E g y em ber szent legy en a m ásik e lőt t —

mindenkiben megbecsülni az emberi mél tóságot .

190 . P e c u n i a e s t n e r v u s r e r u m :

Pénz minden dolog ve le je , e re je — „Mindennek

hí jáva l van , k inek pénze n incs . " — „K inek

pénze van, mennyországot is vehet ."

1 9 1 . E x p e r i e n t i a e s t r e r u m m a -

g i s t r a : T ap asz talá s a mi taní tónk m ind en do-

logban — „Egyik nap a más iknak t an í tványa . "

1 9 2 . O m n i u m r e r u m v i c i s s i t u d o

e s t : Minden do log a sors vá l tozandóságának

van alávetve. — „Minden mulandó e földön."

193 . R e m a c u t e t i g i s t i ( P l a u t . ) :

Megérintet ted a dolgot tűvel — eltalál tad

—*

„Megtalál tad a dolog nyi t já t . "



— 27 —

194 . A m i c u s c e r t u s i n r e i n c e r t a

c e r n i t u r (C ic .) : „A szükség p róbá l ja meg az

igaz ba ráto ka t" — „B arátot szerencse hoz, szük-

ség próbál ."

195 . E s t m o d u s i n r e b u s ( sun t certi

den ique fines) [Ho r.] : „M inden dologn ak m eg

van a m aga oka, foka" (és bizonyos h atá ra) .

196 . D i ó s a d i m i t a e g r i t u d i n e m

(Terent . ) : Egy nap el távol í t ja a betegséget —

— egy n ap alat t ' is sok törté nh etik az életben .

1 97 . D o l o r e m l o n g a c o n s u m i t d i e s

(Sent) : A fájdalmat egy hosszú nap m egszün-

tet i . (Ugyanazon értelme van, mint az előbbi köz-

mondásnak. )

19 8. C a r p e d i e m ( H o r . ) : H aszn áld a

napot — ne hadd elmúlni a kedv ező alkalm at —

„Az eltöltött idő soha vissza nem jő."

Í 9 9 . N o n d u m o m n i u m d i e r u m s o l

o c c í d i t (L iv.) ; Még nem ny ug od ott le m inden

na pn ak n apja — a dolog m ég m ásk ép is fordul-

ha t — „Felv i r rad még nekünk i s . "

2 0 0 . N o c t e s a t q u e d i e s p a t e t

a t r i j a n u a D i t i s ( V i rg . ) : É jje l nappa l

ny itva áll Pl uto fekete k ap uj a. (Pluto az alvilág

istene, a költőktől m int a földalat ti kinc sek őre



— 2 8 —

D i s -nek , gen. D i t is [d iv e s- tÖ J] is nev eztet ik)

a ha lá l m indenkor m egta lá l b en nü nk et .

2 0 1 . J u r a p u d o r q u e , e t c o n j u g i i

s a n c t a f i d e s f u g i u n t a u l a s ( S e n . ) : J o g

és szem érem s a há zas ság szen t hí ísége ke rül ik

az ud va rok at — r i tkán ta lá lhatók ott.

2 0 2 . B a r t a g i n u m p e r n i c i . e s : A

sütoserpenyök vesz te . ( így nevez i Junius az

é lősködő ház ibará toka t . )

20 3. S c i n d e r e g

1

a c i e m : Je g e t törni

— valami dolgot k ezdeni s m ások nak az ú t já t

m u t a t n i . — „ Ú t t ö r ő . "

2 0 4 . T e n e b r a s r e b u s i n d u c e r e v .

o b d u c e r e (Q u in ct., C ic. és m á s o k ) : A dolgo-

ka t söté tséggel beh úzn i — zavaro ssá tenn i —

„A zavarosban ha lászni . "

2 05 . F a c i e m v . f r o n t o m p e r f r i -

c a r e : A z a rczot v a g y a hom lokot bem ocskolni

- m inden szemérm et le tenni . — „B ocskorbő r-

pofá ja va n . "

206 . S p e m p r e t i o e m e r e : R em ény-

séget pénz en venni — „L ut r iba ten ni .

1 1

2 0 7 . L u c e r n á m a d h i b e r e i n m e -

r i d i e (Sen.) : D élb en lámp át g y ú jta n i — feles-

legest s ue ve tsége st tenni .



— 29 -

II. A melléknevek és igehatározók

fokoztatása.

9. §.

2 0 8 . T a r d i ó r a s u n t r o m e d i a

q u a m m a 1 a (T ac . ) : Las súb b a gyógy szer ,

mint a be tegség — hamar meges ik a ba j , de an-

nak el távol í tása hosszabb időt igényel .

2 0 9 . M u l t i d i s c i p u l i p r a e s t a n t i o -

r e s m a g i s t r i s (C ic . in e p . ) : S ok ta ní tv án y

jelesebb taní tójuknál .

2 10 . N u I l u s l o c u s d o m e s t i c a s e d e

j u c u n d i o r (C ic.) : S em m i h ely se le he t a

sa já t ház tü znél ke l lem esebb — „M indenü t t jó ,

de legjobb ot thon."

2 11 . F e r t i l i o r s e g e s e s t a l i e n o

8 e m p e r i n a r v o (O v.) : A m ás földjén a

vetés mindig szebb. — Ir igység.

2 1 2 . R e s n u l l a c o n c i l i o n o c e n -

t i o r m a l o : Sem m i sem k á rté ko n ya bb , m in t

a rosz t anács — „H am ar t anács , ham ar b án ás "

— „G ono sz tanács fe jedre fordul. "

2 1 3 . S p e C r o e s o d i t i o r , i n o p i a

I r o p a u p e r i o r : R em énységben gazdagabb ,

mint Croesus (Lidia kirá lya) , szükölködésben



— 30 —

szegén yebb , mint I rns (a koldus neve Ho m ér

, ,Odyszéa" j ában ) .

2 1 4 . T u n i c a p r o p i o r p a l l i o ( P la u t . ) :

„Közelebb az ing , mint a suba" — Magához kö-

zelebb az ember, mint rokonai , és rokonai köze-

lebb ál lnak, mint idegenek.

215 . N i h i l e s t m i s e r i u s, q u a m a n i-

m u s c o n s c i u s ( P la u t . ) : Sem mi sem nyom o-

rúbb, mint b iinös öntu dat — „N ag y hóhér a

lelki ismeret ."

2 1 6 . N i h i l d u l e i u s , q u a m o m n i a

s c i r e ( C i c . ) : N i nc s é d es eb b , m i nt m i nd en t

tudni .

217 . N i h i l i n a n i u s , q u a m m u l t a

s c i r e ( A t h e n a e u s ) : N in cs h a s zo n ta la n a b b, m i nt

sokat tudn i — „ J o b b kevés jó t tudni , mint sok

haszon ta lan t . "

2 1 8 . A s p e r i u s n i h i l e s t h u m i l i ,

c u m s u r g i t i n a

11

u m (Claudianus) : Semmi

sem durvább, mint az a lacsonyszüie tésü , ha ma-

gasra ju t — , ,A serkébö l le t t te ti i job ba n cs ip."

21 9 . A m i c u s m a g i s n e c e s s a r i u s ,

q u a m i g n i s e t a q u a (C ic .) : A b ar át szük-

sége sebb vala m i, m int a t ííz és viz — „N éh a

többe t hasz nál a jó bar át az erszény pé nz né l . ' '



31

2 2 0 . A m i c u s P l a t ó , m a g i s a m i c a

v e r i t a s (G a le m is ) : S ze re te m P l at ót , d e j o b b a n

szere tem az igazságot — „Barátodér t se tagadd

az igazat / ' '

2 2 1 . V e n t r e p l e n o m e l i o r c o n s u l -

t a t i o : T el i hassal jobb an m eg y a taná csk oz ás

— „Üres has nem jó t anácsadó ."

222 . A b o v e m a j o r é d i s c i t a r a r e

m i n o r : A nag y ökö rtől tanu l a kiseb bik száu -

tani.

2 2 3 . D i m i d i u m p l u s t o t o : A fele

gy ak ran több az egé sznél — „ N é h a jo bb a fél,

mint az egész.'*

2 2 4 . G u l a p l ü r e s q u a m g l a d i u s

p e r i m i t : A torok több em be rt öl m eg , m int a

kard — „Rövid a torkosság, hosszú a be tegség."

2 2 5 . P r i o r t o m p o r é , p o t i o r j u r e

(jogi közmondás) : Ki előbb jön, több joggal bir

— „ K i előbb jő, e lőbb örül (va gy őrö l . )"

2 2 0 . C a n e s t i m i d i v e h e m e n t i u s

1 a t r a n t (Q u. C urt ius) : A félénk k u ty a u ga t leg-

jobba n — kik eleinte nag y lárm át cs inálnak,

l ege lőbb bunnyászkodnak meg

— -

„U g a t a félénk

eb, de meg nem mar ."

2 2 7 . L a c r y m a n i h i l c i t i u s a r e -



— 32 —

s c i t (Cic . ) : S em m i som szára d olyan ha m ar

;

mint a kön yök — A legheve sebb fájdalom legel-

söbben csendesül .

2 2 8 . C i t i u s u s u r a c u r r i t q u a m

H e r a c l i t u s : S ebeseb ben m in t H eracli t (h ires

görög gyors fu t ó) fut nak a kam at ok — a köny-

nye lm ü adó sságcsin álóra néz ve a fizetés n ap ja

mindig nagyon korán é rkez ik .

2 2 9 . T e l l u s m i h i p r i u s d e b i s c a t

(Virg . ) : E lőb b a föld fog a la t tam m egn yí lni —

„N y el je n e l a fö ld 1" — „V eszs zek e l a föld sz í-

néről " (Elá tkozás) .

2 3 0 . P l u s v a l e n t b o n i m o r o s ,

q u a m b o n a e l e g e s (T ac .) : T öb be t ér a jó

erkölcs , mint a jó törvény.

10. §.


2 3 1 . M u t u a d e f e n s i o t u t i s s i m a :

A kölcsönös védelem a legbiz tosabb.

2 3 2 . F r a t r u m i u t e r s e i r a e s u n t

a c e r b i s s i m a e : A te sv érek köz ti ha rag leg-

keservesebb .

2 3 3 . M o r s o p t i m a r a p i t , d e t e r r i -



— 33

m a r e l i n q u i t : A ha lá l e lv isz i a leg jo bb at, s

i t t hagyja a legroszabbat .

2 3 4 . C o n d i m e n t u m o p t i m u m

f

a-

m e s : L eg job b fűszer az éhség — „A z éhség jó

ízt ad az ét el n ek " - „A keserű babot is édessé

tesz i az éhség."

2 3 5 . P e s s i m a e a p e s f u r t o p r o v e -

n i u n t : A rosz m éh rablá sbó l él. (C zé lz ás m á-

sok munkáiból lopó í rókra . )

2 3 6 . C o r r u p t i s s i m a r e s p u b l i c a ,

p l u r i m a e l e g e s (T ac .) : A legroszabb ál-

lamnak leg több tö rvény re van szüksége — „A

legjobb törvény legroszabb erkölcsökből szárma-

z ik

Í 4

— „Sok tö rvény , sok vé tek . "

2 3 7 . F i a m m a f u m o e s t p r o x i m a

(P la u t . ) : A láng igeu közel van a füsthoz — ke-

rüld a vé szt , ha m ár jele it lá tod — „K öz el a füst

a lánghoz ,"

2 3 8 . P a r s i m o n i a s u m m u m v e c t i -

g a

1

(Cic . ) : A takaréko sság a legnag yobb bevé-

te l — „Taka rékosság l eg jövede lmezőbb . "

2 39 . S a l u s p u b l i c a s u p r e m a l e x

e s t o : A köz jó leg yen a legfőbb törv én y —

m inden állam intézk edé snek a közjó t kell e lőmoz-

dítani.

WíVjjand, közmondások. 3



34

2 4 0 . S a p i e n t i a m v i n o o b u m b r a r e ,

i n u t i l i s s i m u m e s t (P l in .) : L eg á r ta lm a-

sabb dolog, a bölcseség et borral e lho m ályo sí tani

— a bor ivás k orán és éhgyo m orra e l l anka sz t ja

a szel lemet .

2 4 1 . G a l l u s i n s u o s t e r q u i l i n i o

p l n r i m u m p o t e s t (S en .) : „ K a k as is hata l-

mas a maga szemet jén ."

2 4 2 . P a r e s c u m p a r i b u s f a c i l l i -

m e c o n g r e g a n t u r (C ic .) : „H aso n ló hason-

óva l ham ar össze bará tkoz ik ."

2 4 3 . N i h i l m i n u s e x p e d i t , q u a m

a g r u m o p t i m e c o

1

e r e (P l in ius ) : Semm i

sem hasz nál k evé sbé , m int a szántóföldet nag yo n

mive ln i — „Kevese t a j óbó l . "

2 4 4 . A n t i q u i o r , q u a m c h a o s o t

S a t u r n i a t e m p ó r a : Ö regebb m int a chaos

és Sa tu rnus kora — „ O re g tb b az o r sz^gu tná l . "

2 4 5 . S a n i o r p i s c e : Egészségesebb

mint a ha l — „Egészséges mint a makk."

24G. D i p h i

1

o t a r d i o r (C ic .): L as sú b b

m int Diph i los (Cicero ko rában lassúsá gá ról el-

hí rhedt épi tész) .

2 4 7 . L u t o l u t u l e n t i o r (P la u t . ) : A

sárn ál is piszko sabb — fösvény.



— 35 —

2 4 8 . C o r b i t a t a r d i o r t r a n q u i l l o

m a r i (P lau t . ) : Lassúb b min t a t ehe rha jó szé l-

c sendben — „Cs iga -pós tán ind u l . "

2 49 . G l i r e s o m n o

1

e n t i o r (M art ia l . ) :

Á lmosabb a murmuté rná l — „Alsz ik min t a

b u n d a . "

2 5 0 . M a g i s m u t u s , q u a m p i s c . i s

( I lo r . ) : N ém ább a ba lná l — „H a l lga t min t a

ha l . "

2 51 . L a t i s s i m u s c a m p u s (ei e s t ) :

N ag y térsé g van e lőt te — van a lka lm a e leget

beszélni , vagy tenni.

2 5 2 . B i p e d u m n e q n i s s i m u s (P liu .) :

Leggonoszabb a ké t lábuak közöt t .

2 5 3 . P l u s o c u l i s s u i s a m a r e a

1

i-

q u e m (Ca tul l . ) : Valaki t szemefényénél is job-

ban szeretni — „Ugy szeret i mint szemefényét ."

I I I . A névmások.

11. §•

A sz e m é l ye s é s m u t a t ó - n é vm ások .

2 5 4 . P r o x i m u s s u m e g o m e t m i l i i

(Terent . ) : Magamhoz á l lok legköze lebb.



— 36 —

2 5 5 . T u t e 1 e p u s e s, e t p u l p a m e n -

t u m q u a e r i s (D o nát, és T e r e n t. ) : M agad is

ny ul va gy , s mégis kerescsz hús t — hús va gy ,

húst akarsz.

2 5 6 . H o d i e m i h i c r a s t i b i : „M a ne-

k e m , h o lna p n e k e d . "

2 57 . T i b i l u d i t u r (Pers.) : N eked já t-

szanak — a te sorsod koczkája vet te t ik most .

2 5 8 . S i t i b i a m i c u m , n e c m i h i in i -

ni i c u m : H a nek ed kellem es, nek em se kelle-

m etle n — ha ne ked tetszik , én is rá ál lok.

2 5 9 . S i t i b i m a c h e r a , e t n o b i s u r -

b i n a e s t d o m i ( P la ut . ) : H a nek ed kardod

van , nek ün k is van o t thon fegyverünk — tud-

juk magunka t véde lmezni .

2 6 0 . E t m i h i r e s , n o n m e r e b u s

s u b j u n g e r e c o n o r ( H o r . ) : Iparkodom a

v iszony oka t m agam nak, nem pedig magam at a

v iszonyoknak a lá rende ln i .

2 61 . N o s c e t e i p s u m t „ Ism e rd ten-

m a g a d " .

2 6 2 . I n t e d e s c e n d e : „ S zá l l j m agad-

b a

B

— T a n u lm á n y o z d m a g a d a t .

2 63 . S a p i e n s a s e i p s o p e n d e t : A

bölcs csak mnga m agától függ — önm agáb an



— 37 —

keresi boldo gság át , nem ba jhá sz sz a a sors ke-

gyét .

2 6 4 . R e g u l a e e j u s n o n s u n t p r a e -

t o r i s e d i c t a : A z ö rendele te i nem prae to ri

k iad ván yok — a m i t ő m ond, arra ug y sem

baj t senki .

2 6 5 . F a r i n a e e j u s d e m e s t (P e rs iu s ) :

Ugy anazon l isz tből készül t — egyforma termé-

szetű.

26 6 . S e m p e r e i p e n d e t h a m u é :

Szám ára a borog m indig v izben van — m indig

lesi szerencséjét .

2 6 7 . D i g n u s ( i n d i g n u s ) e s , e i

p r a e s t a r e m a t e l l a m (M ar t ia k ) : M éltó

(vagy m él ta t lan) vag y, hogy ny új t s d nek i az é j i-

edényt — „Nem mél tó saru já t fe lo ldozni ."

2 6 8 . E x e o d e m l u t o f a c t u s e s t :

U gyan azon sárból kész ül t — ő sem job b a töb-

binél.

269 . E a t e l a t e x i t u r (C ic .) : E ze n szö-

vet van most a szövőszéken — most tá rgyal ják

ezen ügyet .

2 7 0 . H i c n i g e r e s t , h u n c t u , R o -

m á n é , c a v e t o ( H o r . ) : E z fekete, e ttő l, róm ai



— 38

ember , óv ak od já l — Veszé lyes em bereke t k i

kel l kerülni .

2 7 1 . I p s a r e s b o c o s t e n d e t (L u -

c r e t . ) : E z t m egm ut a t and j a a do log maga —

„Megvál ik , hány zsákka l t e l ik . "

2 7 2 . I n m e b a e c c u d e t u r f a b a (T e -

re n t) : R aj tam csépel ik ki ezt a bab ot — ezér t én

fogok lakolni .

2 7 3 . I l l e v e l u t . p e l a g i r u p e s i m -

m o t a r e s i s t i t ( V ir g . ) : U gy állt ö, m in t

sz ikla a tengerben — ál lha ta tosság és bá torság

a veszé lyben és szerencsét lenségb en.

2 7 4 . I p s e s e m e t c a n i t vagy i p s e

s u i m e t t i b i c e n e s t : M aga m ag á t d icséri.

2 7 5 . A l i o r u m m e d i c u s , i p s e u l c e -

r i b u s s c a l e s (P lu tá rc h és m á so k) : M ások-

na k orvosa , m agad te li fekélyekkel — „M ás sze-

m ében m eg lát ja a sz álkát , m agáé ban nem a ge-

r endá t . "

2 76 . I p s u m o s t i i l i m e n t e t i g i s -

t, i : M egér intet ted m agá t az aj tó kü szöb ét — rá-

akadtá l — „Megta lá l t ad a do log ny i t j á t . "

2 7 7 . D i c t i s d a b i t i p s a m f i d e m

r e s (L u cr e t . ) : A t e tt fog a szónak h it el essége t

adni — , ,Nem ha sznál a szó , ha a kéz nem j ó ,

a



— 39

2 7 8 . I n t u u m i p s i u s s i n u m i n -

s p u e : K ö p j s a já t k e ble d be — v iz sg áld m e g

tenmagada t .

2 7 9 . T i n n i u n t a u r e s s o n o s u o p t e

(Catul l . ) :

A

fül m agától cseng — most ró lam

szólnak.

2 8 0 . C a n i c i e m s i b i e t l o n g o s a n -

n o s p r o m i t t e r e : Ő sz h aja t és m ég sok évet

Ígérn i m agá nak — vérmes rem ény eke t t áp lá ln i

— „ L é g v á r a k a t é p i t e n i ."

2 8 1 . E a n d o m t ü n d e r e i n c u d e m

d i e m n o c t e m q u e ( C ic .d e or .) : É jje l nap -

pal ugy an azt az ü l lő t v erni — „M ind ig egy

nótá t fúni ."

2 8 2 . O v o p r o g n a t u s e o d e m (H o r .) :

U gyanazo n to jásból bu j t k i — „ A z eg yik olyan

mint a más ik ."

2 8 3 E o d e m b i b e r e p o c u l o (P la u t . ) :

Ugyanazon pohárból inn i — Ugyanazon ba jban

szenvedni .

2 8 4 . E x e o d e m o r e c a l i d u m e t f r i -

g i d u m e f f l a r e : U g y a n az o n szájbó l h idege t

és meleget fúni — kétér te lm ű m agavise le t —

, ,Kétkulacsos ."

285. I n eo d em h a e e i t a r e l u to



—

(Te ren t . ) : Megakadn i ugyanazon s á rban — ha -

sonló ves zé ly ben lenn i .

286 . H a e r e r e i n e i s d e r a s c o p u l i s :

U gyanazo n sz ik lán m egakadn i , vagy ha jó törés t

szenvedni — va lamely vá l la la tban ugy anazo n

akadá lyokra t a lá ln i .

12. §.

A mutató- é s kérd ő név m ás .

2 8 7 . N o n c u r a t u r , q u i c u r a t (o r-

vosi közm ondá s) : Nem gy óg yu l , k i búsul .

288. F e

1

i x, q u i n i h i

1

d eb e t : Boldog,

ki semm ivel sem tar toz ik.

289. B e n e d o c e t , q u i b e n e d i s t i n -

g u i t (v. d i s p o n i t) (n ev elé stan i k özm on dá s) :

Jó l tan i t j k i jó l kü lönb özte t .

29 0 . I n d i s e r i m i n e a p p a r e t , q u i

v i r : A harczban mutatkozik, ki a férfi.

2 9 1 . V i r n o n v i d e t u r , q u i i r a s c i

n e s c

i

t : Nem látszik férfinak, ki meg nem tud

ha rag ud ni (ezen kifejezést Cicero Arisztotelész

tan í tványa inak tu la jdoní t j a ) .

2 9 2 . N o n h a b é t a n g u i l l a m , p e r

e a u d a m q u i t e u e t . i l l á m : Még az nem



1

— 41 —

bir ja az angolnát , k i kezében tar t ja farkát —

Am it b izonyta lanul ta r tunk kez ünk ben , m ég az

nem a mienk.

2 9 3 . Q u i n i m i u m p r o p e r a t , s e r i -

u s a b s o

1

v e t : K i nagyo n siet , későb ben lesz

kész . — »Aki hamarkod ik , bamar bo t l ik . "

2 9 4 . P r a e v a l e t j u r e , q u i p r a e v e -

n i t t e m p ó r e (jog i k ö zm o n d á s) : K i elő bb

jön, e lőbb lesz jogában is .

2 9 5 . N o n b a b é t , c u i i n d o r m i a t :

Nincs , hova fe jé t lehaj tsa (sz eg én y) .

2 96 . F i d e , s e d c u i , v i d e : B izzál, de

nézd meg, k iben — „Meglásd , k inek k igy ."

2 9 7 . C u i b o n u s e s t v i c i n u s , f e l i x

i l l u c i t d i e s : K i n ek j ó szom széd ja v an , jó

nap v i r rad rá , azaz: békében é lhe t — „Addig a

békesség , mig a szomszéd a k ar ja " — „J o b b a

szomszéd egy rosz atyafinál."

2 9 8 . N o n v i d e m u s m a n t i c a e , q u o d

i n t e r g o e s t ( C a t u l l ): S em m it sem l át u nk

azon batyu ból , m ely hátu nk on csüng — sajá t

h ibáinkat nem lá t juk .

2 99 . P e c t u s e s t , q u o d d i s e r t o s

f a c i t ( Q uin c t.) : S ziv a z

;

mely beszédessé tesz



42

ben nü nk et — „K ine k sz ive te lve , m egnyí l ik a

n y e l v e " .

3 0 0 . Q u o d f o r t u i t o e v e n i t , i n s t a -

b i l e e s t (S en . ) : Mit a vé le tl en h o z , nem

tartós .

3 0 1 . Q u o d i n a n i m o s o b r i i , i d e s t

i n l i n g u a e b r i i : A mi a jó za n ezivében, az

a részeg nye lvén va n. — „J óz an amit gondo l ,

részeg arról csahol" .

3 0 2 . Q u o d l i c e t i n g r a t u m e s t ;

q u o d n o n l i c e t , a c r i u s u r g e t (O v .) :

A m i szab ad, az nem kel l em es ; ami nem szabad,

az i r tán áhí tozunk jobban — „A t i la lmas minden-

kor j ob b izü " — „T i l to t t gyüm ölcs éd eseb b" .

3 03 . C u r a , e s s e q u o d a u d i s ( I lo r . ) :

J á r j u tán a , ugy van e az, am in t ha l lod — „A ki

könnyen h i sz , könnyen csa la tkoz ik" .

3 0 4 . F e m i n a i d t a n t u m t a c e r e

p o t e s t , q u o d n e s c i t ( S e n . ) : A z a s s z o n y

csak azt tudja e lhal lgatni , amit nem tud.

3 0 5 . G l a d i u m d e d i s t i , q u o s e o c -

c i d e r e t (P la u t . ) : A dtál nek i ka rdo t , m elylyel

megöl i m agát — vesz té t segí te tted e lő — „ Jé g re

v e z e t t e d " .



t

- 4S —

13. §.


3 0 6 . N e s c i s , q u o d s e r u s v e s p e r

v e h a t (Ge l l ., Macrob., H o r . ) : Nem t udod , m i -

hoz m ég a késő est — „ T e nem tudod, est ig mi

ta lá l" — „N éha reggel táncz, es tve pedig lánc z."

3 0 7 . I n e o i p s o s t a s l a p i d e , i n

q u o p r a e c o p r a e d i c a t ( P l a u t . ) : U g y a n -

azon kövön állsz, m elyen a dobos, midőn kido-

bol valami t — pelengérre á l l í tod magadat .

3 0 8 . D i g n u s , q u i e u m i n t e n e b r i s

m i c e s (C ic . ) : Mél tó , hogy a sö tétben is az u j j t

olvasást játszd vele — oly becsületes, hogy soha

sem fog m egcsalni .

3 0 9 . L u c e r n á m q u i i n d i g e n t , o l e -

u m a f f u n d u n t : K i lám pát haszná ln i a k a r ,

előbb ola jat önt bele — H a valamibe fogni aka -

runk, azt e lő kel l készí teni .

3 1 0 . Q u i a m a n t , i p s i s i b i s o m n í a

f i n g u n t ( V i r g . ) : A sz ere lm e se k m in den féle

á lmokat gondolnak k i — ábrándoznak bo ldog-

ságukról .

3 1 1 . N o n o m n e s , q u i h a b e n t c i -

t h a r a m , s u n t c i t h a r o e d i ( V ar r ó ) : N em



— 44 -

mind azok, k iknek van lant jok , egyszersmind

lantosok — nem m inden taná cso s tud jó taná-

csot adni.

3 1 2 . Q u a e p e c c a m u s j u v e n e s , e a

l u i m u s s e n e s ( S e n . ) : I f jú ság un kb an e lkö-

ve te t t bűne inkér t , vénségünkben l ako lunk .

3 13 . M a g i s n o c e n t i n s i d i a e , q u a e

1

a t e n t (Se n.) : Azon leselk edé sek több et árta -

nak, melyek i smeret lenek e lő t tünk — t i tkos e l -

lenségeink ár ta lmasabbak mint a nyi l tak .

3 1 4 . Q u a e s e r o e o n t i n g u n t , s e d

r u a g n i f i c a : A mi későn tö rtén ik m e g, n éh a

auuál pompásabb.

3 1 5 . S p e r a n t o m n e s , q u a e c u p i -

u n t n i m i s : M ind ny ája n rem élik azt , m it igen

nag yon k ív án na k — »Aki mi t k íván , örömest

hiszi ."

3 16 . C o n s t i t u t i o n e s t e m p o r e p o -

s t e r i o r e s p o t i o r e s s u n t i i s , q u a e

p r a e c e s s e r u n t (M odestinus joge lve a pan-

dek tákban) : Később i tö rvények megszün te t ik az

előbbieket .

3 1 7 . Q u í s a b e r r e t i n j a n u a ? K i

hibázná el az aj tót? — Ki térne el az igaz

útról ?



— 45

3 1 8 . I n f r e t a c o l l e c t a s a l t a q n i d

a d d i s a q u a s ( O v .) : M inek öntesz m ég a te n-

gerbe v iz e t? — „K ár a D un áb a v ize t bordan i . "

3 1 9 . Q u o d f e l i x f a u s t u m q u e s i t

(V ar ró , Liv . , Cic. és m áso k) íg y is iratik csak

ke zd őb etű kk e l : Q . F . F . Q . S . : Le gyen bo ldog

és üdvös (Sz eren csek iván at) .

3 2 0 . Q u o d D e u s b e n e v e r t a s ( C i c . ) :

Mit Is ten jóra fordí tson

3 2 1 . Q u o d D e u s a v e r t a t (M acro b .) :

Mitő l I s ten ó v jo n —• „Is ten m en ts "

3 2 2 . Q u o s e g o . . . (V irg il „ A e ne is " -

ében Ne ptun fé lbeszakí to t t fenyegetöszavai a

szelekhez, melyek Aeneas hajó i t megsemmisi ten

készül tek) : „H og y a " — „M indjár t "

14. §.

A hat ározat lan é s vonat kozó névmás .

32 3 . Q u i s q u e s i b i p r o x i m u s : „M in-

denki legközelebb á l l magához."

324 . Q u i s q u e s o r t i s s u a e f a b e r :

„Minden ember sa já t szerencsé jének kov ácsa . "

32 5 . Q u i s q u e v e r b o r ú m s u o r u m

o p t i m u s i n t e r p r e s : Mindenki sa já t szavai-

nak leg jobb magyarázó ja .



— 46

32

6.

P a u c i , a c f e r m e o p t i m u s

q u i s q u e (L iv.) : K ev ese n, de a le gjo bb ak —

Kis , hanem válogatot t tá rsaság.

3 2 7 . Q u i s q u e p r a e s u m i t u r b o n u s ,

d o n e c p r o b e t u r c o n t r a r i u m ( Jo g e lv ) :

Mindenki mindaddig becsüle tesnek ta r t a t ik , mig

az ellenkező nem sül rá.

3 2 8 . Q u a m q u i s q u e n o r i t a r t e m ,

i n I i a c s e e x e r c e a t (C i c . ) : M inden em ber

azon mes te r sége t gyakorol ja , me lye t t anul t —

„N e fogj hozzá , ha nem m es te r séged."

3 2 9 . C u m D e o q u i s q u e g a u d e t e t

f l e t : Csak az I s t enne l , vagy az I s t en s eg í t -

ségével örül és s i r mindenki — „Mit ad Is ten,

az t ad " — „K inek I s ten nem ad ja , Já n os Ko-

vács sem kohol ja ."

3 3 0. S u u m c u i q u e : „ M in d en k in ek a

magáé t . "

3 3 1 . S u u m c u i q u e p u l c l i r u m : M in-

den kin ek szé p a m agáé — „A cz igány is a m aga

lovát dicsér i":

3 3 2 . S u u m c u i q u e m o s : M indenk inek

meg van a m aga szokása — „ F áb an is meg van

a szo ká s" — N eh éz a régi m egrögzött szokást

e lhagyn i . "



—

3 3 3 . S u i c u i q u e m ó r e s f i n g u n t

f o r t u u a m (C orn . N e po s) : S a já t é le tm ó d ja ve-

zérl i m indenkinek a sorsá t — „M indenki sa já t

sze rencsé jének kovácsa" .

3 3 4 . S u a c u i q u e n o c e t s t u l t i t i a

(P l in . ) : M indenk inek sa já t bo to rsága okoz ká r t .

3 3 5 . T r a b i t s n a q u e m q u e v o l u -

p t a s (Sen ) : M indenk i t sa já t é lvezete vo nz —-

„Kinek mi kedvére , n incsen az te rhére" .

3 3 6 . T r a n q u i l l o m a r i q u i l i b e t

g u b e r n á t o r e s t ( S e n . ) : I la csendes a ten-

ger , mindenki lehe t kormányos .

3 3 7 . A r t e m q u a e v i s a l i t t e r r a

(Sue ton) : a m űvésze t minden országban m eg ju-

ta lmazta t ik —

J ?

A művész hazája a vi lág."

3 3 8 . L u c r i b o n u s e s t o d o r e x r e

q u a

1

i b e t (J u v .) : J ó szaga van a ny eres ég-

ne k , bá r ho nn an jo j ' n — „Nincs jo b b szag , min

a penészes pénz i l lat ja .

3 39 V i d e q u i d a g a s , (p rim a co it io es t

acer r im a) [T er en t . ] : Vigyázz , ho gy mi t cselek-

szel (az első találkozás a leghevesebb.)

2 4 0 . Q u i d q u i d a g i s, p r u d e n t e r

a g a s e t r e s p i c e f i n o m : A kárm it teszesz ,



— 48

oko san tedd és gondo ld meg a végét — „V ég én

pattan az ostor ."

3 4 1 . Q u i d d e q u o q u e v i r o e t c u i

d i c a s, s a e p e v i d e t o (H o r.) : G y a k ra n fon-

told m eg, kin ek mo ndod és mit mo ndasz — „Meg-

lásd , k inek higy."

3 4 2 . Q u i d q u i d l i c e t , m i n u s d e .

s i d e r a t u r : Am i szabad , az k evésbé o ha jta -

t ik — „A m i szaba d, re d v e s; a mi t il tot t , ked -

v e s " .

3 43 . Q u i d q u i d e s t

f

a c t u m

(

s e m -

p e r f a c t u m e s t t o t u m (P la tó ) : Am i m eg-

tör tént , az bizony megtör tént .

3 4 4 . Q u i d q u i d d e

1

i r a n t r e g e s ,

p l e c t u n t u r A c b i v i ( H o r . ) : A k irá ly o k

bárm i t ha tá ro zn ak , csak a népek l ako lnak .

3 4 5 . D o n u m , q u o d c u n q u e d a t a

1

i-

q u i s

?

p r ó b a : B á rm it a já nd é ko zz an ak n ek ed ,

fogadd szívesen — „A jánd ék lóna k nem néz ik a

ogá t ."

3 4 6 . S c r i b e r e, s. d i c e r e, q u i d q u i d

j n b n c c a m s. i n l i n g u a m v e n e r i t

( C i c

s

) : í rn i vag y m on dan i , am i az ember szá jára

v ag y ny elv ére jő — „Mi a szivén, az a ny elv én ."

3 4 7 . B a r b a n i a l i c u i v e i

1

e r e (H o r



ós Po rs . ) : Vala ki t szak ál láuá l ráuc zigá lui (a

régiekné l a megve tés j e le . )

348 . L a b e f a c t a r e a l i q u e m m u n e -

r e (Catul l . ) : V alaki t a ján do ko k á l ta l ingadozóvá

tenni , megvesz tege tn i — „kenni" .

349 . Q u a l i s r e x , t a l i s g r e x : M inő

a juhász , olyan a nyája .

3 5 0 . Q u a l i s v i r , t a l i s o r a t i o : Mi-

nő az ember , olyan a beszéde.

3 5 3 . Q u a l i s h e r u s , t a 1 i s e t c a n i 8 :

Minő az ember , o lyan a kutyá ja — „Kutya

gazda , eb szolga" .

3 5 2 . Q u a l i s h e r a , t a l e s p e d i s e -

q u a e s. a n c i

11

a e : M inő az assz on y, olya -

nok cse léd je i — „C zi í raszo lgá ló , dologta lan asz-

szony" .

3 5 3 . Q u a l e q u i s h a b é t i n g e n i u m ,

i u d i c i o e s t o r a t i o (T e re n t . ) : M inő esze

van va lakinek , megi té lke tn i beszédjéből .

2 5 4 . Q u o t h o m i n e s , t o t s e n s u s (v .

sentent iae [T ere nt ] : A há ny em ber , an ny i a vé-

lemény.

« 3 5 5 . Q u o t c a p i t a , t o t s e n s u s : „A

hány fej, anny i a go nd ola t " .

35 6 . Q u o t s e r v o s h a b e m u s , t o t i -

Wiegaud, közmondások. 4



50

d e m h a b c m ii a h o s t e s : „ M e nn yi sz o lg ád ,

an ny i e l len ség ed " — „A szolga fizete tt k ém ."

3 5 7 . D i x e r i t i n s a n u m q u i s m e ,

t o t i d e m a u d i e t : A k i en ge m b o lo n d n a k

nevez, m aga is azt fogja hal lan i —- „M inő a : J ó

r e g g e l t o ly a n a : F o g a d j I ste n

a

IV. A számnév.

15. §.

3 5 8 . P l u r i s e s t o c u l a t u s t e s t i s

u n u 8, q u a m a n d i t u d e c e m (P la u t. ) : E g y

szemtanú többet é r , mint t iz ha l lomásból ( Jog-

e lv) — „Többet h isznek a szemnek mint a

fölnek".

3 5 9 . U n a h i r u n d o n o n f a c i t v e r :

„ E g y fecske nem cs iná l n ya ra t " (vagy tava sz t ) .

3 6 0 . N e m o p o t e s t d o m i n i s p a r i -

t e r s e r v i r e d u o b u s ( a j s zö v ets ég i m o n d a t)

senki sem szolgá lha t egy enlőe n ké t ur ná k —

„ N e hé z ké t u rná k s z o lgá ln i " .

3 61 . I g n i p, m a r e , m u l i e r , t r i a m ft-

1 a : T t tz , t enge r , a s szony , há rom ba j — » 1 ő z

asszony és tenger mia t t vesz sok ember ,"



— 51

3 62 . T r i a c a p p a p e s s i m a : A három

legroszabb C (a görögöknél a cappadocia iak

cre ta iak és c i l ic ia iak , mer t legerkölcs te lenebbek

vol tak; a rómaiaknál Syl la Cornel ius , Cinna

C ornel ius és L en tu lu s Co rnel ius, m ert ezek ké-

szi ték elö a köztársaság vesztét ) .

3 6 3 . E t r i b u s m a l i s u n u m : H árom

b aj közül eg ye t — »S ok ba j közül a legkiseb-

bet ke l l vá lasz tani" .

3 6 4 . S e m e l i n j u s t ú m , s e m p e r i n -

j u s t u m (Jogi kö zm on dá s) : Eg ys zer i igazság-

ta lanság mindenkor i igazság ta lanság .

3 6 5 . B i s d a t , q u i c i t o d a t ( S e n . ) :

ké tszer ad , k i mindjár t ad .

3 6 6 . I n i d e m f l u m e n b i s n o n d i s -

c e n d i m u s (Se n. e p . ) : U gy an az on folyóba

(veszé lybe) nem megyünk ké t sze r — „Lefor rá -

zott eb az esőtől is fél".

3 6 7 . B i s e a d e m d i c e r e t s . r e c e n -

s e r e , r i d i c u l u m (P la tó u tá n . ) : k é tsze r

ugyanaz t mondani , neve t séges .

3 6 8 . S e m e l r u b i d u s a c d e c i e s

p a l i i d u s (U t án zá sa egy görög kö zm o nd ás-

nak) Egyszer piros és t izszer halaváuy ( t . i . pi -



— 52

ros , midőn a dósság ot cs inál, ha la v án y , m időn

fizetésre intik .

3 6 9 . P r i m u m , r e c t e v a l e r e , p r o .

x i m u m f o r m a , t e r t i o l o c o d i v i t i a e

(Plató u tá n .) : Az első jó egészség, a m áso dik szép

a lak , a ha rmadik gazdagság .

3 7 0 . I n u n o p e d e s t a r e ( H o r ) : E g y

lábon á l ln i — „Gyönge lábon á l l" .

3 7 1 . I n s a l t u u n o d u o s a p r o s c a -

p e r e (P la ut . ) : E g y ugrással ké t va dk an t fogni

— „Egy csapássa l ké t l egye t" .

3 7 2 . D u a b u s s e d e r e s e l l i s (M acro-

b ius ) : Ké t széken ü ln i — Ket tőnek szo lgá ln i .

3 7 3 . T r i u m l i t t e r a r u m k o m i n e m

Három be tűs embernek nevez i P lau tus a to lva j t

(fur).

3 7 4 . P r i m u s i n t e r p a r e s : H a so n ló k

között az első.

37 5 . P r i m a s l i n e a s d u c e r e ( Q u i n c t . ú

Az e lső von a laka t búzni — „M egkezd en)

a ke nye re t " .



— 5 3 -

1G. §.

Sz,ámmcHéknevek,

ina

m á s o d i k é s

i

harmadik

esettel .

3 7 6 . I J n u s t e s t i s, n u l l u s t e s t i s

(Jogi közmondás) : Egy tanú, nem is tanu.

3 7 7 . E t i a m c a p i l l u s u n u s h a b é t

u r n b r a m s u a m ( P u bl . S y r .) : M ég a h ajsz ál

is vet á rn yé ko t — N incs o ly je len ték te le n do-

log, mit meg lehetni vetni.

378." C a l a m i t a s n u l l a s o l a (E u r ip . )

A sze rencsé t lenség nem jö magányosan — „Pá-

rosáva l j á r a ba j" .

3 7 9 . Q u o d d i v i n i j u r i s e s t , i d

n u l l i u s i n b o n i s e s t (Jo g i m onda t) : A m i

is teni jogú, az senki vagyonához nem tar tozik -

Ami az egyházé , nem lehet senki magánbir toka .

3 8 0 . N e q u e n u

11

i s i s a m i c u s , n e -

q u e m u

11

i s : Se semm i, se igen sok ba rá to d

ne legyen — «Aki se n k in e k sem bará t ja , vad :

a k i m i n d e n n e k , b o l o n d " .

3 8 2 . V i t a m a n c i p i o n u l l i d a t u r ,

o m n i b u s u s u ( L u c re t . ) : az é le t sen kin ek

sem adatot t tulajdo nu l (azaz, ho gy avval k én y e

ked ve szerin t bán jék) , hanem m indenki haszná

ra — „Semmi haszon munka nélkül . "



54

3 8 2 . P r i n c í p i u m d i m i d i u m t o t i -

u s : A kezde t fele az egésznek — „J ó kezdés-

nek jó hag yás a vé ge " — „M inden kezde t ne-

héz" .

3 8 3 . T o t a e r r a s v i a

(Terent . ) : Tévedsz az egész uton.

3 8 4 . T o t o c o e l o e r r a s

(M acrob.) : Az egész égen téve dsz .

3 8 5 . T o t a r e g i o n e e r -

r a s (Lucre t . ) : Az egész v idéken

tévedsz.

3 8 6 . A l i u d s c e p t r u m , a l i u d p l e -

c t r u m : M ás a kirá lyi pálcz a, más a lan t —

„Nem tudhat egy mes te r minden mes te rsége t " .

387 . I n v e n i e s a l i a m G a l a t h e a m

(T e re n t . ) : M ajd t a lá l sz más n imfát , m ás szere-

te t t l ényt — A sors majd kárpótol vesztesé-

gedért .

3 8 8 . F a l l a c i a a l i a a l i a m t r a d i t

(Terent . ) Csalás csalás t szül .

3 8 9 . A l i i s e m e n t e m f a c i u n t , a l i i

m e t e n t : E ze k ve tn ek , mások a ra tna k —

„Nem mindig az ara t , a k i vet" .

3 9 0 . M i s e r u m e s t , a l i o r u m i m -

p e n d e r e f a m a e : N yom oru l t dolog, m ások

Kifejezések

arra , hogy

»

valaki törek-

vésében

tévúton van.



dicsőségén tcngeni , az ősük dicsőségére támasz-

kodni .

3 9 1 . A l i e n a n o b i s , n o s t r a p l i l s

a l i i s p i a c e n t (A u l. G ell.) : N e k ü nk a m ásé

te tsz ik , m ások nak i sm ét a m ienk — „Szom széd

falat jobb da rab " .

3 9 2 . A l t é r J a n u s e s t (P ers .) : Ő

második J á n u s — mindig más a rczo t m uta t —

„ K öpen y forgató " .

3 9 3 . A u d i a t u r e t a l t é r a p a r s : A

m ásik félt is ki kel l ha l lga tni .

3 9 4 . C o n s u e t u d o (s . u s u s ) e s t a l -

t é r a n a t u r a ( G a le nu s) : „A szokás t e r m é -

szet té vál ik" .

3 9 5 . Q u i s e m i t a m s i b i n o n s a p i -

u n t , a l t e r i m o n s t r a n t v i a m ( C ic . ) : K ik

m ég a gya logö své ny t sem ismer ik , m ások nak

akar ják az országuta t muta tni — „Másnak vi lá-

gi t , maga sötétben ül" .

3 9 6 . S i b i p a r a t m a l u m , q u i a l t o r i

p a r a t : A k i m á s n ak b a jt k ész it , m a g á n a k ké-

szít i azt — «A ki m ásna k verm et ás , m aga esik

be le . "

3 9 7 . D u m a l t e r u m i n v i t a n t , i n

a l t e r u m i n c-i d u n t : M ig e g y b a j t k ik e rü l-



— 56 —

hek, a másikba esnek — „Kis ba j t kerü l t , nagy-

ba ese t t" .

3 9 8 . U t r i q u e f u r e s , c l q u i r e c i -

p i t, e t q u i f u r a t u r : M indk etten to lv ajo k,

aki lopja, s ak i az tán e ld ug ja — „O rga zda , tol -

va j miud egy zsákba va lók" .

39 9 . A l t e r u m p e d e m i n c y m b a

C h a r o n t i s (s . i n t n m u l o ) h a b e r e •'

Fé l lább a l Charon csón ak jáb an v agy a s irban

lenni .

4 0 0 . F e s t u c a m e x a l t e r i u s o c u l o

e j i c e r e : M ás szem éből a szá lká t kih úzn i.

4 0 1 . D o r m i r e i n u t r u r a -

v i s o c u

1

u m (P la ut . ) : Mind a C sen des en,

ké t szem ével alu dn i. jó lelkiisrne-

4 0 2 . D o r m i r e i n u t r u m - j re tte l

v i s a u r e m ( T e r e n t . ) : M ind a a lu dn i,

két fülére aludni .

i



— 57

V. Sum és az evvel összekötöttek.

17. §.

4 0 3 . S i t u p r o r e t a i s t i n a v i e s ,

e g o g u b e r n á t o r e r o (P lau t .) : H a te ezen

ha jón a lkorm ányo s vagy , én fökormányos leszek

— e dolo gba n több szólni valóm van ; engem

közelebb i l let .

4 0 4 . R e g i b u s l o n g a e s u n t m a n u s

(Mv.) : Kirá lyoknak hosszú kezök van — „Mesz-

sze ér a király keze".

4 0 5 . N o n s e m p e r s a t u r n a l i a s u n t

(Sen. ) : Nincs mindig Saturnus- i innep (melyen

a

rómaiakná l a rabszo lgák nagy szabadságoka t

é lvez tek) — „Nincs mindennap vasá rnap" .

4 0 6 . S i t v e r b i s v e n i a : B ocsánat a

szavakér t — „Tisz te le t t e l l egyen mondva" .

4 0 7 . F é l i x e t f a u s t u m s i t l u m e n :

Szeren csés és i idvteli legyen a nap —• „A d jo n

Is ten jó nap ot "

4 0 8 . T a l i s h o m i n i b u s f ű i t o r a t i o ,

q u a l i s v i t a ( Se n .) : A z em ber b esz éd e m in-

dig olyan vol t , mint é le te — „Milyen az ember,

olyan a beszéde".

4 0 9 . N o n , s i m a l e n u n c , e t o l i m



— 58

s i c e r i t (H or.) : H a rosz dolg un k is van m ost ,

valaha ne m igy lesz — „N e szom orkodj , légy

vig ; nem lesz ez m iud ig igy "

4 1 0 . C o c h l e a c o n s i l i i s , i n f a c t i s

e s t o v o l u c r i s : T an ác so lá sb an légy csiga,

te t tekben madár .

4 1 1 . A t e s u d o r a b e s t , s a l i v a m u -

c u s q u e ( C a tu l l. ): N e k e d n in c s iz za d sá g od ,

ny álk ád , hurutod — egyszerű é le tmódod á l ta l

k ikerü löd a be tegségeke t .

4 1 2. A b s i t o m e n : N e legyen ez rosz

j e l — ne szolgál jon ez rosz jövend ölés gy an án t .

4 13 . P e r t r e p u n t , u b i d o m i n i a b-

s u n t ( T e r . ) : M i nd en t f elfo rg atn ak , h a n in cs

otthon a gazda — „Bátran czinczog egér , ha

macská t nem érez" .

4 1 4 . A b s e n s h a e r e s n o n e r i t : A

távollevő nem örököl — aki r.em jő an na k id e .

jében, ar ra n incsenek tekinte t te l — „Aki nem

jő , ne i s egyék" .

4 1 5 . D u l c e p o m u m , c u m a b e s t

c u s t o s : Edes a gyümölcs, ha a csősz nincs je-

len — „Ti l to t t gyümölcs édesebb" .

4 1 6 . F l u v i u s , q u a e p r o c u l a b -

s u n t , i r r i g a t ; A folyó a távo l fekvő v idé-



59

kek et ned ve s í t i ; forrásánál kevés v ize levén, ezt

o tt nem t ehe t i - - a nagyok és ha t a lm asak i pa r -

kod jana k jó té tem ény eike t m essze t e r j esz ten i .

4 1 7 . S c e l e r i n u n q u a m d e f u i t r a -

t i o (Q uinc t . ) : M inden bű ntet tn ek van a lapja —

minden bűnös iparkodik magát k imenteni .

4 1 8 . M o r a s e m p e r o b f u i t , d i l i -

g e n t i a p r o f u i t ( P la u t . ) : H ala sz tá s m ind ig

káros , serénység hasznos .

4 1 9 . - S a e p e n i h i l i n t e r e s t , i n t e r

a m i c o r u m m u n e r a e t h o s t i u m v o t a

(S en . ) : Né ha n incs kü lönbség bar á tun k a já n-

doka és e l lenün k óh aj tás a közöt t — „Ü gyet len

barát többet ár t az e l lenségnél" .

IV. Az ige.

18. §.

Első haj togatás ,

4 2 0 . V a r i e t a s d e l e c t a t : A változa-

tosság mulat tat .

42 1 . M a r e s m i g r a n t ( e x e j u s d o -

ni o) (Cic. és P la ut .) : A z egerek kiv án do roln ak



— 60

(az ő házából) ; mert t . i . vóginség uralkodik

már o t t — „A tö rö t t ha jó t e lhagy ják az egerek" .

42 2 . T a n d e m t r i u m p h a t b o n a

c a u s a : V ég re győz az igaz ság .

4 2 3 . A e q u a l i s a e q u a l e m d e l e c t a t :

— „Hasonló hasonlóval hamar összebarátkozik"

— „ E b e b n e k b a r á t j a " .

4 2 4 . A s i n o s n o n c u r o : N em gondo-

lok a szam arakka l — „E bu ga tás nem ha l la t sz ik

m e n n y o r s z á g b a " .

4 2 5 . M a g n a i n g e n i a c o n s p i r a n t

(V irg . ) : N a g y szel lem ek öszhan gozn ak.

4 2 6 . C u m c a p u t a e g r o t a t , c o r p u s

s i m u l o m n e l a b o r á t : H a a fej beteg , az

egész test szenved.

427 . T r a c t e n t f a b r i l i a fa b r i (H o r . ) :

Ko vácsok csak a kovácsm esterséget i izzék —

„N e fogj hozzá, ha nem m esterség ed" .

4 2 8 . E x t r é m u m o c c u p e t s c a b i e s :

Az utolsó leg ye n rüh es (G ún yo s kifejezés

azokra , k ik a róm ai gy erm eke k verseuy futásán á l

utolsók voltak) .

4 2 9 . H a b e n a s i g n a r u s n o n t r a -

c t e t : A tuda tl an ne vegye kezébe a gyep lő t

(mikén t Ph ae ton , Ovid M etam orphosis-aiban, ki



— 61

egysz er Apol lo aty játó l a nap koc si vezetését gy

nap ra átvet te , s üg ye t len sé ge ál ta l eget , fö ldet

veszélybe hozott , ugy , hogy bünte tésü l Ju pi te r -

től v i l lám ál tal agyonsuj tatot t ) .

4 3 0 . P o s t c o e n a m s t a b i s v e i m i i -

l e p a s s u s m e a b i s : „V acsora u tán v agy á llj ,

vagy ezer lépést sétál j "

4 3 1 . O r a e t l a b o r a : I m ádkozzál ós

dolgozzál

4 3 2 . F e s t i n a l e n t e : L assan siess —

„L assan já r j , tovább érsz ."

4 3 3 . P r i n c i p i i s o b s t a (O v id a Mé-

tám.) : A kezdetnek ál l j el lent .

4 3 4 . C o g i t a t o q u a m l o n g a s i t

h i e m s ( C a t o ) : G o n do ld m eg , m i ly h os szú a

tél (Aesop m eséje a ha ng yá ró l és tücsök ről —

„Feledékeny gyűj tő t a t é l hozza észre ."

4 3 5 . D a t e o b o l n m B e l i s a r i o : A d-

jatok Be l izárna k egy fillért. (L eg ye tek i rgalma-

sok buk ot t n ag y férfiak i ránt ) .

4 3 6 . E r r a r e h u m á n u m e s t (S e n . ) :

Hibázni emberi dolog — „Senki s incs hiba nél -

k ü l " .

4 3 7 . N a t u r a m m u t a r e d i f f i c i l e



— 62

(Sen . ) : Természe té t megvál toz ta tn i nehéz dolog

— „Ki tör be lő le a te rmésze t" .

4 38 . D i f f i c i l e e s t j u s t u m d o l o -

r e m t e m p e r a r e (P ap in ia n n s a p a n d .) : N e-

héz igazságos fá jda lmat e lnyom ni .

4 3 9 . O p t a t e p h i p p i a b o s p i g e r ,

o p t a t a r a r e c a b a l l u s (H or .) : N ye rg e t

óh ajt az ökö r, a ló csak szá ntan i kiván — sen ki

sincs sa já t sorsával megelégedve.

4 4 0 . A m o r t u s s i s q u e n o n c e l a -

t u r ; „ Sz erelme t, hu ru to t ne hé z e l t it ko ln i " .

4 41 . M o r t e c r i m i n e l i b e r a t u r (Jog i

kö zm on dá s) : H alá l á l la l felszabadul az ember a

bűntő l , vagyis inkább annak bünte tésé tő l .

4 42 . T e m p ó r a m u t a n t u r e t n o s

m u t a m u r i n i

11

i s : V ált oz na k az idők , és

ezekben vál tozunk mi is .

4 4 3 . L a e t a n i s i a u s t e r i s m u t e n -

t u r f e s t a p r o f e s t i s (A uso n . ) : Az ün ne pé ly

vidám nap ja i hadd vá l tako zzan ak a m unk a sa-

ny arú napja iva l — „M un ka u tán méz a nyugo-

da lom" .

4 4 4 . 0 d o m u s a n t i q u a , q u a m d i -

s p a r i d o m i n o d o m i n a r i s ( E n n i u s ) : Oh

régi ház , minő ügy et len gazd ád van — m ily



— 63

ügye t lenül gazdá lkodnak mos t ezen házban vagy

ál lamban, mely azelőt t dicsőségtel jes vol t .

4 4 5 . S a p i e n s d o m i n a b i t u r a s t r i s

(Ptol em aeus cs i llagász m on da ta) : A bölcsen is a

cs i llagza tok ura lko dn ak . (A cs i llagjósok vé le -

ménye szer int minden ember sorsa a cs i l lagzatok

ál lása ós járás átó l füg g) .

4 4 6 . D e u s a f f l a v i t e t d i s s i p a t i

s u n t : Az I s ten sze le t kü ldö t t é s szé t szóra t t ak .

(Egy köl teményben e mouda t I I . Fü löp spanyol

k i rá ly nagy ha jóhadára a lka lmaz ta to t t ) .

4 4 7 . S u m m i s n e g a t u m s t a r e (L u -

c ian) : A m agasan á l lók nem soká ig m arad na k

hiva ta los á l lásuk ban — „K i m agasról néz le ,

hamar szédül feje",

19. §.

Foly ta tás .

4 4 8 . C r a b o n e s i r r i t a r e ( P la u t u s ) :

D a r á z s o k a t i n g e re l n i— „ D a r á z s fé s z e k b e n y ú l n i " .

4 4 9 . V e r b e r a r e l a p i d e m ( P l a u t . ) :

M egvern i a köve t — haszouta lan m un ká t t enni .

4 50 . H y d r a m s e c a r e ( I lo r .) : A h y dra

feje it (me lyek m indig új ra nő ne k) levágni —

czélnélkül i dolgot e lkövetni .



— 64

4 51 . F r i c a r o c a p u t (Cic.): „ F e jé t va-

karn i" — zavarban lenni .

4 5 2 . L a t e r e m

1

a v a r é ( T er e n t. ) : T é g -

lát mosni — hasztalanul fáradozni .

4 53 . M u t a r e v e s t e m (C ic .) : A (gyász-)

ruhát megvál tozta tni — ismét örülni az é le tnek.

4 5 4 . M o r t u u m í l a g e l l a r e : H a lo t-

ta t m egv erni — egészen h aszta lant cselekedn i .

4 5 5 . A e t h i o p e m l a v a r e s . d e a l -

b a r o ( L u c i á n ) : „ S z e re c s en t m o s n i" . — V a l a k i t

haszta lan más véleményre bi rni .

4 56 . S a g a p a r a r e (C ic .) : H arcz i kön-

tös t készí teni — Harczra készülni .

4 5 7 . C u r a r e c u t i c u l a m (H or.és m ások):

A hár tyát ápolni — Jól é lni .

4 58 . A l c i n o o p o m a d a r e (M artial és

J u v . ) : A l c inous na k ( pkae a k i k i r ál yna k , k i ne k

leghí resebb gyü m ölcske r t je i vol tak) gyüm ölcsöt

a j ándékozn i — „Vize t a Dunába bordan i " .

4 5 9 . N o c t i a e q u a r e d i e m (L iv . ) :

Az éj t a napho z haso nlóvá tenni — igen szor-

galmasan dolgozni — „lej je l nappal dolgozik".

4 6 0 . S i n a p i v i c t i t a r e ( P l a u t . ) : M us-

tá r m elle tt é ln i — szeg ény ül t engődni — » T ök -

maggal él ."



— 65

4 6 1 . M o n s t r a r i d i g i t o (H or . és m á-

sok) : k i re u j j a l m uta tn ak — hi res vagy h í rh ed t

ember .

4 6 2 . R u d e ( l o n a r i (C ic ., H o r . é s m á -

sok ) : V ándorbo tot adn ak neki — elbocsá t ják

— „Ki tesz ik a sz iké t" .

4 63 . A d v e r s o f l u m i n e , a d v e r s o

D e o, a d v e r s i s A u s t r i s n a t a r

e

s. n a-

v i g a r e : „F o ly am el len ús zn i" — „Szél e llen

h . . . . z n i " — ne hé z sé ge kke l küz de n i .

4 6 4 . L u c e r n á s o l e o f r a u d a r e (H o r.) :

A lám pá t megfosz tani az ola j tól — fösvénység-

ből magának ká r t t enni .

4 6 5 . S e c u n d o f l u m i n e s . a e s t u ,

s e c u n d a a q u a, s e c u n d i s v e n t i s n a -

v i g a r e : „A folyam mal ú sz ni" — a k a d á l y o k

nélk ül czél ja felé ha ladn i .

4 6 6 . P a v o n i s m o r e r o t a r e : P á v a

módjá ra ke reke t c s i rá ln i .

4 6 7 . T a n q u a m p a v o c i r c u m s p e -

c t a r e : P á v a m ó d j ár a k ö rü ln éz ni — „ Sé tá l,

mint a páva" .

468 . R e s e c a r e a d v i v u m (C ic .) :

Valamit az e levenig e lvágni — „E lev en ére ta -

pintani" — valamit igen sz igorúan venni .

WIegand, közmondások, 5



469 . U l n l a r e c u m l u p i s : „K i far-

kassal tar t , annak voni tn i kel l" — béke kedvé-

ér t rosz társaságban is a többit követni .

4 7 0 . C u m d i i s p u g n a r e ( C ic .) : A z

is tenekkel barczoln i — haszta lan törek edn i va-

lamire.

4 7 1 . V e r s a r i a d s o 1 a r i u m (C ic.) :

Ta r tózk odn i a n ap ór ái g , azaz ; az ebéd idejé ig

(Czélzás a tányérnyaló házibará tokra) .

4 7 2 . E t e r r a s p e c t a r e n a u f r a g i-

u m (Cic.) : a szárazföldről nézn i a ha jótö rés t —

Veszély el len biztosnak lenni .

47 3. I n p o r t u n a v i g a r e (T e re n t . ) :

A kikötőben bajózni — biz tosságban lenni .

20. §.

Második haj l i tás .

4 7 4 . E x p e r i e n t i a d o c e t . : T a pa s z ta -

tai ás ta ni t.

47.5. N e c e s s i t a s u r g e t : A szükség

gi i rget — „Szükség törvényt bont" .

476 . M o r t u i n o n m or d e n t : A halo t tak

nem harapnak t ' .bbé .

4 7 7 . P l e n u s v e n t e r n o n s t ű d e t



— 67 -

l i b e n t e r (n jab b ere d et ű ) : T el i has nem sze-

i-et tan uln i - „A kö vé r ha s lom ba ".

4 7 8 . M u s i c a m d o c e t a m o r : A sze-

relem zen ére is tan it

—

„ A szere lem m inde nh ató" .

4 7 9 . T a n t a l i l a p i s i m m i n e t ( c a -

p i t i ) : T a n t a lu s z s z i k lá j a fe ny eg eti fejét — n a g y

veszélyben forog.

4 8 0 . D a m o c l i s g l a d i u s i m m i n e t :

D am oklesz k ar d ja fiigg felet te .

4 8 1 . P r o b i t a s l a u d a t u r e t a l g e t

( J u v . ) : A becsüle tesség d icsérte tik és fáz ik ;

nem hoz be sokat — „So k szenve déssel ny er ik

a becsüle te t" .

4 8 2 . A s t r a i n c l i n a n t , n o n u r g e n t :

A cs i l lagza tok kedvezöleg á l lnak , nem ta r tóz ta t -

nak; a munka megkezdhető (cs i l lag jós-h i t ) -

4 8 3 . S i t i b i p i a c e t , m i h i n o n d i s-

p l i c e t : H a n e k e d te ts zik , n ek e m is t et sz ik .

4 84 . R i s u m t e n e a t i s , a m i c i : T ar tó z-

kodja tok a neve tés tő l , bará t im.

4 8 5 . M u l i e r t a c o a t i n e c c l e s i a :

Egyházi dolgokban hal lgasson a nő ( az egyházi

jog e lve szer int) .

4 8 6 . L o r i p e d e m r e c t u s d e r i d e á t

(Juv . ) : Az egyenesen já ró k ineve the t i a görbé t .

5 *



68

4 8 7 . N o v a l u x e f f u l s i t ( V ir g . ) : U j

v i lágosság támadt — u j gondola tom jö t t .

4 8 8 . M ó d i u m t e n u e r e b e a t i : K ö -

zépu ton já rn a k a bo ldogok — „A középú t log-

jobb u t .

4 8 9 . S i t a c u i s s c s , p h i l o s o p b u s

m a n s i s s e s : I l a h al lg at tá l vo lna , bölcs m a-

rad tá l vo ln a ; a z a z : még tovább is okosna k ta r -

to t tak volna .

4 90 . C a v e c a n e m : Ő rizked jé l a k u ty á

tói ( Intösz óza t . , m e ly et ál l í tólag V arró, bo gy a

to lak od ók a t t á v o l t a r t sa , a j t a ja fölé i rt ).

491 . C a v e m ű 11 o s , s i s i n g u 1 o s

n o n t i m e s : Ő r iz ke d jé l a sokaság tó l, h a n e m

is félsz eg ye se k t ő l — „So k lud d i sznó t gy őz " .

492. P e 11 i c u 1 a m c u r a r e j u b e (I lo r.) :

Áp ol tasd há r t y á d a t — /-Íj jó l .

4 9 3. G ö q n u s d o m i n i d e b e t h a b e-

r e g u l a m ( M a r t i a í . ) : A s za ká cs b irjo n g az -

dá ja szá j izév e l — a szo lga a lka lm azko djék g az-

dá j a ak a r a t áh oz é s s zes zé lyéhez .

4 9 4 . U t i l e p e r i n u t i l e n o n d e b e t

v i t i a r i ( u j a b b e r e d e t ű ) : A ha sz no st nem k ell

e l r o n t a n i h a s z o n t a l a n n a l .

4 9 5 . S i m u l f l a r e e t s o r b e r e d i f-



— 69 -

f i c i 1 c e s t (P lau t . ) : Eg ysze r re fú jn i é s s zivni

nehéz dolog — ké t el lenk ező dolgot r .em lehe t

egyszerre végezni .

4 9 6 . I l a b u i s s e e t n i h i l h a b e r e ,

m i s e r u m v e r b u m ( P la u t . ) : V olt, de n incs,

az ny om or ult szó — „V olté rt nem ad a zsidó

6 e m m i t .

a

4 9 7 . M i s e r u m e s t s o l a t i u m , s o c i -

u m h a b e r e c a l a m i t a t i s , v a g y :

4 9 8 . S o l a m e n m i s e r u m e s t , s o c i -

o s h a b u i s s e m a l o r u m : R osz v ig as zta lá s

az* hogy a ba jb an társa ink is va nn ak .

4 9 9 . D e b e t u r p u e r o r e v e r e n t i a

( Ju v . ) szin te : P r a e b e a t u r p u e r i s r e v e -

r e n t i a : A g y er m e k ( if jú sá g) ir án t tisz te le tte l

kell le nn i, hog y rosz pé ldát ne lásson, m eg ne

bo t ránykozzék .

5 0 0 . M o r d e r e

1

a b r u m : A j ka ib a ha-

rapn i, (hogy a b oszus ágot, vag y a nev etéat el-

fojtsuk).

5 0 1 . M o r d e r e f r e n u m (C ic.) ^ A za-

bo lába h ar ap ni — a türe lmetlen séget e l fo j tani .

5 0 2 . M u 1 g e r e h i r c u m (L u ci án ): M eg-

fe jni a kecs keb ako t — haszta la nt és nev etség es t

tenn i — „Bika a la t t bor ju t keres . "



— 70

5 0 3 . I n h i b e r e r e m o s : B eluizni az

evezőket — más gondola tra jöni .

5 0 4 . P i s c e m n a t a r e d o c e r e : A ha-

la t úszásra ok ta tni — hiábavaló m un ká ba fogni

—

n

A macská t egerészn i ne tan i t sd ."

5 0 5 . Q u a s s a r e s. m o v e r o c a p u t

(V irg . és m ások) : Csó válni fejé t - va lam it ta -

gadni — valam ely dolog fele tt habozn i va gy

avva l mege légede t lennek lenn i .

50 6. A q u i

1

a m v o l a r e d o c e r e :

Sas t röpülésre okta tni — „A tyúkot to jn i ne ta-

ní tsd , ha cs irke vagy".

5 0 7 . V a l e r o p a n c r a t i c e ( P lu t . ) :

Egészséges , min t va lamely p ankra t iasz t (o ly an ,

k i m inden ha rcz já té kb an gy ako r lo t t , s igen jó

egészségnek örvend) .

5 08 . D u l c i a m a r u m , v a g y : a m a r o

d u

1

c o m i s c e r e : A z édest k eserű ve l, v a g y

a keserű t édesse l vegyí ten i — „Ki keserű t nem

kóstol t , nem érdemli az édeset" .

5 0 9 . S u s q u o d e q u e h a b e r e a l i -

q u i d (P lau t . ) : Nem gond olni va lamivel

—•

kö-

zönyösen venni .



— 71

21. §.

Harmadik haj l i tás .

5 1 0 . D o c t i m a l e p i n g u n t : A tudó-

sok roszul festenek, va gy i rna k.

5 1 1 . M o n s t r u m a l i t (T e r e n t . ) : V ala-

mi s zo ka t lant hord m agáva l — valami re j te t t

h ibá ja van .

5 12 . S i t a c e n t , s a t i s d i c u n t (C ic .) :

Ha hal lgatnak i s , e leget mondanak.

5 1 3 . S o l e m m e r c e d e p r a e s t a n t

e t a q u a m v e n d u n t ( L ac t a n t iu s ) : Á rub a

boc sát ják a napfényt és e la djá k a v ize t. (A lkal -

m azta t ik uzsorásokra s La ctan t iusná l különö sen

azon tndóso kra , k ik i smerete iket csak nye rész-

kedésre használ ják fe l ) .

5 1 4 . Q u i i n s t a t , e x t u n d i t (S eu .) :

Aki ki tart , e léri .

5 15 . P e d e m , u b i p o u a t , n o n h a -

b é t (Cic.) : N incs, hova teg ye lábát — oly sze-

gény.

5 1 6 . C r e d a t J u d a o u s A p e l l a :

Higye Apella-zsidó (Apella, Horácz korában élő



—

római zs idó, h iszéke nység e á l ta l h irbe j ö t t ) —

„ H ig y e , a k i a k a r j a . "

5 1 7 . C a s t a v i v á t , p a n e m f a c i a t ,

d o m u m s e r v e t : É l j e n sz ep lö tle nü l, sü ssö n

ke ny ere t és őr izze a há zat ( főerényei a jó házi-

a s szonynak) .

5 1 8 . N a t u r a m e x p e l l a s f u r c a , t a

m e u u s q u e r e c u r r e t ( H o r. ) ; H a a term é-

szetet erőv el is elfojtod, mégis vissza tér az —

„Minden á l la t v is sza té r a te rmésze thez" — «Ne-

héz a természet e l len rugdalódzni ."

5 1 9 . E l i g a s , q u e m d i

1

i g a s : V ála szd

meg, k i t bará toddá teszesz .

5 2 0 . G a l l i n a c e c i n i t ( T e r e n t . ) : A

ty úk kukor iko l — az asszony ura lkodik a

házná l .

5 2 1 . M i n x i t i n p a t r i o s c i n e r e s

(H or . ) : Az a ty ja ham vai t ( s i r já t ) becsu nyi to t ta

•— mindenben bajra ta lá l .

5 2 2 . Ö v e m l ú p o c o m m i s i s t i (T e r .

és Cic .) : A bá rá ny t a farkas ra b iz tad — «K u-

tyá ra sza lonná t b iz n i" — „K ecskére kápo sz tá t

b izn i" .

5 2 3 . P e r r u p i t A c h e r o n t a H e r c u -

l e u s l a b o r ( I lo r . ) : H e rk u le sz e r e je az A c he -



73

roii t i s á t törte — erőv el s ki tartáss al a legna-

gyobb nehézségeket is le lehet győzni .

5 2 4 . A m i c i t i a , q u a o d e s i i t , n u n -

q u a m v e r a f u i t ( S en . ) : B ará tság , m ely meg-

szűn t , nem is vol t soha valób an az — „A m eg-

békül t bará t soha sem vol t bará t" .

525 . T a u r u m t o l l e t , q u i v i t u l u m

s u s t u l e r i t : B ik át fog v in ni, k i b or ju t v it t —

gya ko rlás s az erők edzése á l ta l vég re o lyat te -

het az emb er, ami szinte lehe t lenn ek látszo t t (A

krotoni Milo egy bo rjut születésétől fogva m in-

den na p egy pá r óráig czipel t, mi ál tal an ny ira

gyak orol ta ere jé t , hog y az t felnőtt koráb an is

birta vinni).

5 2 6 . T o l l a t t e , q u i n o n n o v i t

(Quinct . ) : Vigyen c l , ak i nem ismer — kik nem

ismerik gazságodat , hadd kezdjenek veled .

5 2 7 . S e r o J u p i t e r d i p h t e r a m i n-

s p e x i t : V é gre k in y it ot ta J u p i t e r (ez e m b er )

é le tkönyvét (és érdeme szer in t megbünte t te) . —

„Kikap ta a magáé t" — „Bűnhődik , k i ebü l

cselekszik" .

528 . P l a u s t r u m p e r c.u

1

i t (T er en t .

és P la u t . ) : Fel ford íto t ta a kocsi t — ostobául

kezdte.



— 74 -

5 2 9 . M a n u s n o n v e r t e r i m ( C ic . ) :

Meg se fordí tanám kezem et .

5 3 0 . D i g i t u m n o n p o r r e x e r i m

(C ic . ) : U j jam at se emelném fel (M indké t szó-

lásmód közönyösséget jo len t ) . — „K ut yá ba se

veszem" .

5 3 1 . D i v i d e e t i m p e r a (A ugu sz tus

császár je lm on da ta) : Oszd fel és ura lko djá l .

5 3 2 . E d e , b i b e , l u d e , p o s t m o r t e m

n u l l a v o l u p t a s : E g y é l , igyál, já tszszá l ,

ha lá lod után nincs több örömed (Je lm on da ta az

ep icuraeusoknak , k ik tagad ták a lé lek ha lha ta t -

lanságá t ) .

5 3 3 . E d e n a s t u r t i u m : E g y é l v izitor-

m á t — O ko so dj á l (P l in ius szer in t a v iz ito rma

evése élesiti az észt:)

5 3 4 . M o n i t o r c a p r o s a g e : N e pa-

rancsold nekem, hanem haj tsd magad kecskéidet

— „Magad uram, ha szo lgád n incs .

u

5 35 . A u s c u l t a e t p e r p e n d e : H alld

és gondold m eg — „N e higy mind ennek , ha

veszni nem akarsz" .

5 36 . D i s c e m o d u m s e r v a r e , a l i e -

u o d i s c e p e r i c l o (H osp i ta liu s ) : T * r ts m ór-



— 7 5 —

téket , és ta nu l j m ások ká ráu — „A z okos m ás

kárán tanul" .

5 3 7 . Q u a e r e p e r e g r i n u m : K eress

m agad nak ide ge nt ; vagy más bo londot , k i e lh i-

szi f ii ll en té se ide t. — „T ar t s m ást b o lo n d d á "

5 3 8 . S e r i b e r e c u r m e t u a m , c u m

s e r i b o d e J o v e s u m m o ? M ért félnék az

Írástól, m időn a na gy Is ten ről i rok (F elb áto r í tó

szavak az á l lam- és egyházban való visszaélések

e l leni harezra) .

5 3 9 . D i f f i c i l e e s t , s a t y r a m n o n

s c r i b e r

e

: Neh éz m egá l lani , ho gy az em ber

(e tá rgy fele lt) gu ny ira to t ne i r jon.

54 0 . D i s c i t e j u s t i t i a m m o n i t i e t

n o n t e m n e r e D i v o s (V irg i l . ) : T an u l ja -

tok igazságot gya ko rolni , s ne vessé tek m eg az

i s t e n e k e t

5 4 1 . M i s e r u m e s t , a l i e n a e i n c u m -

h e r e f a m a e ( J u v . ) : N yo m oru lt dolog m ás

dicsőségére támaszkodni .

5 4 2 . H o r r i b i l e d i c t u : B orzasz tó ki -

mondani .



— 7 6 —

22. §.

F ol y ta tás .

5 4 3 . A u r c s a r r i g e r e : F ü le i t he g y e-

si teni — figyelni — „K ésen a füle".

5 44 . N o c l u m s o l v e r e : Csom ót, n eh éz

feladatot (go rdiusi csom ót) feloldani .

5 4 5 . N u c e s r e l i n q u e r e (Pcrs ius és

mások) : E lhagyn i a d ió t — abbanhagyn i a gye r -

mekjá t éko t .

5 4 6 . N u g a s a g e r e : B ohóságoka t e lkö-

ve tn i — „B olond já t j á r j a " — „Rá jö t t a bo lond

óra ."

5 4 7 . N u n c i u m r e m i t t e r e (C ic ., P l au t .

é s mások) : A köve te t v i s szakü lden i — kére lme t

megtagadn i .

5 48 . S a g u m s u m e r e (C ic .) : H ad ikön -

tös t fe lhúzni — h arezra ké szü lni .

5 4 9 . S a x u m v o l v e r e ( S isy p h i) [T e-

rent . ] : Sziszifusz kö vé t fe lhenger í teni — hasz-

talan fáradni .

5 5 0 . S u r c u l u m d e f r i n g e r e ( C i c . ) :

A gat törni — m ás tantéte le iböl valamit e lsa já-

tí tani.



—

5 5 1 . T e s s o r a m c o n f r i n g c r e (P la u t . ) :

A ve nd ég jog i je l t m egsem m isíteni —• valam ely

l iázba való járást e l já tszani .

5 5 2 . C i r c u l u m a b s o l v e r e : A k ört

bev égez ni — valam ely miivef eg észen lé tre l iozni .

5 5 3 . P e n s u m s o l v e r e ( C ic .) : F e la d a-

tá t megoldani , vagy te l jes í teni .

.5 5 4 . V e i a c o n t r a b c r e (C ic . ) : Be húz-

ni a v i tor láka t — engedni .

55 5 . V e 1 a v e r t e r e ( H o r . ) : M egfor-

d itn i a v i to r láka t — „K öp eny t fo rd í tan i" — vé-

leményét megvál toz ta tni .

5 5 6 . F a n e m r e d u c e r e ( P e r s iu s ) : A

köte le t i smét behúzni (hasonló é r te lemben) .

5 5 7 . A n g o r a s t o l l e r e ( V a r r ó ) : A

ho rgo ny ok a t fe lhúzni — e l il lann i — „E lo lda ni

a kereke t" — „Hl a berek, nád a ker t . "

5 5 8 . t J m b r a m s u a m m e t u e r e (Cic.

é s mások) : „Sa já t á rnyéká tó l megi jed . "

5 5 9 . S u m m u r a f a s t i g i u m i m p o -

n e r e (Cic . é s P l in . ) : U to lsó c súcsá t fe ltenni —

valamit te l jesen bevégezni .

5 6 0 . S u m m á m v e i e x t r e m a m m a-

n u m a d d e r e (O vi d. és Se n.) : Utolsó ke ze t

feltenni (hasonló é r te lem ben ) .



- 78 -

5 6 1 . M a g n o a p r o m i t t e r e m o n f í e

(Pe rs . ) : N agy hegy eke t igé rni — „A rany he -

gyeke t igé rn i " .

5 6 2 . P e n u l a m p a e n e s c i n d e r e

(Cic. és xnások) : M ajd ne m utik ön tösé t elszakí-

tan i — a vendég et e l nem eresz ten i — „K ikötn i

a vendég ke reké t " .

50 3. P r o p r i a v i n e t a c a e d e r e

(H or . ) : S a j á t sző le jé t k ivágni — mag ának a

legnagyobb kárt cs inálni .

5 6 4 . P e l l e m c a n i n a m r o d e r e a 1 i-

c u i (M artial.) : V alak inek kutyab ó'rét m egrá gni

vagy lehúzni — gaze m berne k m egm ondani az

igaza t — „Valak i t l e lep lezn i" .

5 65 . S i b i c a n e r e ( C ic .) : M agának

énekeln i — m agával m egelégedni — „M agába

dúdol" .

5 6 6 . S u e r e a l i q u i d c a p i t i s u o

(T ere n t . ) : Valam i t fe jé re hár í tan i —• m agának

baj t szerezni .

5 6 7 . S u p r e m n m f a b u 1 a e a c t u m

a d d e r e (Cic.) : A m esé nek

;

sz índarabnak

utolsó felvonásá t ho zzáadni - - va lamely m unk át

te l jesen bevégezni .

56 8 . V e 1 a v e n t i s p e r m i t t e r e



— 79

(Quinct . ) : A vi tor láka t , á tengedni a szé lnek —

mindent a sorsra bizni .

5 6 9 . V e n t i s v e r i ) a p r o f u n d e r e

(Lucre t . ) : „Szé lnek beszé ln i . "

2 7 0 . G í i t t a m a l i c u i a s p e r g e r e

(C ic.) : V ala kin ek csak egy cseppet , azaz : csak

cseké lysége t j u t t a tn i (Fösv énység ) .

5 7 1 . C a p i l l i s t r a h e r e a l i q u e m

(P la u t . ) : „B a já n á l fogva búzni va lak i t " — erő-

vel kényszerí teni .

5 7 2 . S u i s a l i q u e m p i n g e r e e o l o -

r i b n s (C ic.) : V ala kit s aj á t színeivel lefesteni

— va lak i t ugy l e irn i, am inőnek m uta t j a m agá t .

5 73 . A r é n a c e d e r e : A h arcz té r t oda-

hagyni — magát legyözöt tnek e l i smerni .

5 7 4 . D i g i t o a t t i n g e r e (Cic., P lau t . ) :

Uj jával megi l le tn i — megsér teni .

5 7 5 . S e n o n q u a e r e r e e x t r a (P e r -

s iu s) : Nem kivül keresni m agát — nem m ások

vé lem én ye, han em s aj át belátása és le lki isme-

rete szer int cselekedni .

5 7 6 . T r a g o e d i a s i n n u g i s a g e r e

(T ere n t . é s C ic . ) : Csek é lységekből t ragéd iá t

cs iná lni — haszo nta lauságo k véget t na gy za j t

ü tn i — „Sok za j semmiér t " .



— 80

5 7 7 . I n m a r i ( f l u m i n e ) a q u a m

q u a e r e r e (P ro pe rt .) ; A ten ge rb en (folyóban)

vizet keresn i — ha szta la n dolgot cs inálni .

5 7 8 . I n m e d i o r e l i n q u e r e (Oic. és

m ások ) ; A közepén e lhagyn i — va lam i t bevég-

ze t lenül fé lre ten ni .

5 7 9 . A d u m b i l i c u m d u c e r e c a r -

m e n s. l i b r u m ( H o r. és M a r ti a l. ) : K ölte -

m é ny t va gy könyv e t a kö ldök ig , a z a z : vé g ig

vinni ( a d u m b i l i c u m , m ert a lev elek össze-

gön gyö lge t éséné l a vég e a kö zep ére jő) .

5 8 0 . T r i b u t u m a m o r t u o e x i g e r e .

A ha lot ta t m egad ózta tni — semm itől sem ir -

tózn i, c sakhogy gazdag ok leg yü nk — „A hol-

. tak tól is adót k é r ."

5 8 1 . P a r i m p a r l u d e r e ( H o r . ) : —

„ Pá ros pá r a t l a n" - t j á t s z a n i .

5 8 2 . O b t r u d e r e p a l p u m a l i c u i

(P la u t . ) : Va lak ihez cz irogatássa l to lakodni —

híze lkedni .

23. §.

H arm adik ha j li tásu ío -ra v ég ző d ő igék .

5 8 3 . A e q u a l i t a s n o n p a r i t h é l -

i u m : H a s on la tos s ág nem sz ül há ború t — ha-



— 81

sonérze lm i ieknek nincs oku k cz ivódásra — „H a-

son ló hasonlóva l könnyen mega lkusz ik" .

5 8 4 . N i m i a f a m i l i a r i t a s c o n t e m -

t u m p a r i t : T ú l n a g y b iz alm a s sá g m e g v e té st

szül.

5 8 5 . O b s e q u i u m a m i c o s , v e r i t a s

ó d i u m p a r i t ( T er en t . ) : A sz ív esség b ará to -

kat , az igazság gyűlölséget szül — „Mondj iga-

zat , betör ik fe jedet" .

5 8 6 . L i s l i t e m p a r i t , n o x a n o x a m : 4

GJzivódás czivó dást , k ár ká rt szül — „ E g y ká r-

ból ké t kár" .

5 8 7 . C a p r a n o n d u m p e p e r i t , l i o e -

d u s a ü t e m l u d i t i n t e c t i s (Z en o d e tu s ) :

M ég m eg nem el le t t a kecs ke , s a bak m ár a

há ztető n já tszik — U gy tesz , m intha a vál la la t

már s ikerül t volna , ha meg sem bukhatnék.

5 8 8 . S u m m u m c a p e e t m é d i u m

h a b e b i s : T ö r e k e d j é l a l eg m a g a s a b b ra , és e l -

é red lega lább a középszerűt — „Sokat kér j , hogy

kevese t kap j" .

5 8 9 . A n n o s a v u l p e s h a u d c a p i -

t u r l a q u e o : V é u ró k át nem le he t k ötéllel

fogúi •— „N eh éz az agg rók át tőrbe ej t en i" .

5 9 0 . M u n e r i b u s e t d i i c a p i u n t u r

Wiegan'J, közmondások. 6



— 82

(Ov id . ) : A ján dé ko kk a l az i s teneke t is m eg lehe t

vesz tege tn i — „A ján dé kk a l m inden t m eg l ehe t

ha j t a n i " .

5 91 . S u o i p s i u s

1

a q u e o c a p t u s

e s t : S a j át h u rk á ra k e r ü l t .

5 9 2 . M a t u r a s a t

i

o s a e p e d c c i p i t,

s e r a s e m p e r i n a l a e s t (Col u m ell a) : K o r a

vetés g y ak ra n csal, a késő m indig rosz (G azd á-

szat i közm ondás, mely a gyerm eke k ko ra taní-

tására is a lkalmazható) .

5 9 3 . M u n d u s v u l t d e c i p i , e r g o

d e c i p i a t u r

:

A vi lág m eg ak ar csa la tni, te -

há t meg kel l csalni ( J e l m o n d at rosz te t tok lep-

lezésére) .

59 d . S u s c u m M i n e r v a c e r t a m e n

s u s c e p i t : A d isznó M in erv áv al k ezd ett h a r-

czot — tudós v i ta tkozásba akar e reszkedni .

5 95 . R u d e m a c c i p e r c (Cic. és m ások):

Vái idorboto t kapni — „Ki te t ték a szűré t" .

5 9 6 . C a p u t e s t a r t i s , d e c e r e q u o d

f a c i a s ( Q u inc t .) : F ődo log , hogy illő l e gye n ,

mit teszesz.

597 . J a m fa m a m i m u m f o c i t ( S e n ) :

G ya kra n már az előrement h í r te tt n ag yg y á



— 83

valam ely sz ínész t — „N agy obb a füs tje m in t a

l á n g j a " .

5 9 8 . I n c i d i t i n

f o

v e a m , q u a m fo -

c i t : „ Ak i m á sn a k v e r m e t á s, m a g a e s ik b e l e " .

5 9 9 . F a c n i d u m u n u m u n a i n a r-

b o r o : R a k j (barátoddal) egy fészket egy fára

— basonérze lm ek köt ik m eg leg jobb an a ba-

rá tságo t — „A bar á tsá g vagy egy enlők et vesz

vagy tesz" .

6 0 0 . Q u o d f a c t u m , b e n e f a c t u m :

„Ami tö r t én t , meg tö r tén t " .

6 0 1 . Q u i p r o f i é i t i n l i t t e r i s e t

d e f i c i t i n m o r i b u s , p l u s d e f i c i t

q u a m p r o f i é i t : A ki ism ere tek b e n ha lad

de erkölcsiségben há trál , többet hátrál mint hala d.

(Becse az erkölcsi mivelödésnek) .

6 0 2 . E l e p h a n t e m e x m u s c a f a c é -

r é : „L égyb ő l is e le fán to t c s iná l " .

6 0 3 . I n l i m i n e d e f i c e r e : A küszö-

bön bot lan i — a vá l la la t kezdetén megbukni .

6 04 . J a c t a e s t a l e a (Czézár a R ubi-

kon par t ján) : „A koczka e lve t te te t t " — a fon-

tos vállalathoz megtörtént az első lépés.

6 0 5 . M u l t i s i c t i b u s d e j i c i t u r

q u e r c u s : „Nem egy vág áss al esik le a tö lg y ".



—

6 0 6 . H a b o n a s i a j i c e r e : V a la k ire

zabolá t ve tni — megzabolázni .

6 0 7 . T r a g u l a m a 1 i c u i i n j i c e r e

(Plaut . ) : Valaki re há lót ve tni — behálózni .

6 0 8 . H a s t a m a b j i c e r e (C ic .) : A dár-

dá i e ldobni — a harczot abban hagyni .

6 0 9 . P b r y g e s s e r o s a p i u n t (C ic . ) :

A phr igia iak csak későn okosodnak.

61 0 . Q u i i p s e s i b i s a p i e n s e s s e

n o n p o t e s t , n e q u i c q u a m s á p i t ( E n -

ni us) , v a g y :

6 1 1 . N e . q u i d q u a m s á p i t , q u i s i b i

n o n s á p i t : A k i m a g a m a g án ak n em bölcs, az

hasz ta lan bö lcs — ak i m agán ak nem tud taná -

cso ln i, m ásn ak ' sem adha t t anácso t — „K i m a-

gának bolond, másnak sem lesz okos" .

6 1 2 . D u l c e e s t d e s i p e r e i n l o c o

(H o r . ) : Ke l lemes , egysze r a lka lm i lag bohón nk

lenni .

6 13 . L o n g e f u g i t , q u i s u o s f u g i t

(Nonius) : M essze fut , ki övei től fut — ki hozzá-

ta r tozóiban nem biz ik , másoknál sem ta lá land

me ne dé ke t .

6 1 4 . T e m p u s f u g i t , v e n i t m o r s



— 85

(H o r . ) : R epül az idő, a ha lá l jő — „K inek bő

az idő, m ég kifogy belő le" .

6 1 5 . L u p o a g n u m e r i p e r e p o s t u -

l a s (P la u t . ) : K ívánod , ragad jam el a farkas tó l

a bárányt — lehete t lent k ívánsz .

24. §.

Negyedik haj l í tás .

6 1 6 . N o n o m n i b u s d o r m i o ( C ic . ) :

Nem mindenkire nézve a lszom — nem nézem el

mindenki h ibá já t .

617 . P e c u n i a e o b e d i u n t o m n i a :

„G yőze de lm es a pé nz " — „K inek pénze van ,

mennyországot i s vehet" .

6 1 8 . F a m e s e t m o r a b i l a m i n n a -

s u m c o n c i u n t ( P la u t. ) : É h sé g és e lh alasz-

tás az orr ig húzzá k fel az epét — bosszantó do.

log az éhezés és várakozás.

6 1 9 . N e s c i a s , q u o d s c i s , s i s a p i s

(Teren t . ) : Ha okos vagy , t edd , min tha nem tud-

ná d, amit tu ds z •— „T i tok tar tá s néha többet é r

szólásnál*.

6 2 0 . B e n e e v e n i a t (C ic . ) : J ó l sike-

rü l jön (Szerencsek ivána t ) .



G21. F a t a v i a m i n v ó n i o n t (V irg .) :

A sors m ajd ta lá land uta t — „ Jö jön , m inek

jönie kell "

622 . V e n i , v i d i , v i c i (Cz é z á r s z a va

P h a r n a z e s l eg y ő z és e u t á n ) : J ö t t e m , l á tt am ,

győz tem.

6 23 . A u d i , v i d e , s i l e : H a lld , lá sd és

ha l lga ss — „S ok at ha l l j , láss , de kevese t szó l j . "

6 2 4 . Q u i t a c e t , c o n s e n t i r e v i d e -

t u i (J u st i n. a corp. jur . -ba n) : „A ki hal lga t , m eg -

e g y e z " .

6 2 5 . T e m p o r i b u s s e r v i r e d e c e t

(L u ciá n) : Az idő (és kö rü lm én ye k) szer int ke l l

a lka lm azko dni — „Nem az idő szabja m agát

m i h o z z á n k , h a n e m m i s z a b j u k m a g u n k a t a z

időhöz " .

6 2 6 . I i e p e r i r e r i m á m ( P la u t . ) : „R ést

ta lá lni" , melyen el lehet szökni .

6 2 7 . F e r i r e f r o n t o m (C ic . ) ; H om -

lokba ütni magát — bosszankodni e lkövete t t os -

tobaság mia t t .

6 2 8. F o r e s a p e r i r o (P lin . sen .) ; „ A j -

tó t vagy kaput ny i tn i — va lami t e lkezdeni .

6 2 9 . C u s t o d i r e a l i q u i d q u a s i



— 87

t h e s a u r u m 1) r a c o (C ic.) : V ala m it őrizn i,

mint a sá rkány a k incse t .

6 30 . A m b a b u s raanibus h a u r i r e :

M indkét kézze l m er i ten i — m egragad ni az a l-

ka lmat — „Kézzel l ábbal ra j t a l enni" ,

6 3 1 . C r i b r o a q u a m s. i m b r e m

li a u r i r e ( P la u t .) : Szi tával vizet m eri teni va gy

esőt felfogni — h asz talan fáradni .

6 32 . S u b t e c t o i m b r e m e x a u d i r e :

A te tő a la t t m egh al lgatni az esőt — biztosság-

ban a szélvészt vagy veszélyt szemlélni .

25. §.

Deponent ia .

6 3 3 . A r a t o r n i s i i n c u r v n s p r a e -

v a r i c a t u r ( P lin . ) : A szán tó ve tő , k i nem j á r

görbedve , nem szánt egyenes vonal t — ki t een-

dőit nem végzi go nd dal és f igyelemm el, ha m ar

eltér kitűzött czéljától.

6 34 . E v i n c u l i s s e r m o c i n a n t u r

(T a c . ) : A b i l incsek közöl szón oko lnak — a sza-

badságér t l e lkesül tek a l egnyomasztóbb he lyze t -

ben sem ret tegik a nagyok hatalmát .

6 3 5 . N e m o c u m d i a b o l o j o c a t u r



88

i m p n n e : S e nk i sem tré fá ló dzh atik az ö rd ög -

ge l bünte t lenül — „Ne fesd falra az ör dö gö t :

megje len" .

6 3 6 . N e q n i t e r f a c t u m s e m p e v d a -

r á t e t r e á m c ó m i t a t u r (M . C a to ) : A go-

nosz tet t tovább működik, és üldözi a tet tes t .

637 . A v i u s a v e r a l o n g e r a t i o n e

v a g a r i s (L uc rez .) : Messze eltérsz az iga z-

ságtól.

63 8. L a p i d e s 1 o q u e r i s (P la u t . ) : K ő-

veket beszélsz — Keményen beszélsz .

6 3 9 . A l i u d s t a n s , a l i u d s e d e n s

1 o q u i t u r (Sa llust.) : M ásk ép beszél áll va ,

m ás kép ü lve — „K é tku lacs os " .

G40. P e r s p i c i t o t e c u m t a c i t u s

q u i d q u i s q u e l o q u a t u r .

S e r m o b o m i n u m m ó r e s e t

c e l a t e t i n d i c a t i d e m

(Dion . Ca to ) :

H al lgatv a fontr ld még, m ikép nyi la tkozik

az vagy am az, m ert a kim ondo tt szó elrej t i és

mutat ja az érzelmet .

641 . F a c t a l o q u u n t u r : A te ttek szól-

nak — ahol te t tek besz élnek , n incs szükség

szavakra .



6 42 . M u t i c i t i u s l o q u e n t u r q u a m

e g o ( P lau t . ) : A né m ák e lőbb fognak beszélni

mint én — „Hal lgat mint a hal" .

643 . Q a e m D i i d i l i g u n t , a d o l e s -

c e n s t n o r i t u r ( P l a u t . ) : K i t az is ten ek sze-

re tnek , az t i fjúságában h ag yjá k m eghaln i (megkí -

m élvén őt az élet ves zélye itől és fáradalmaitól) —

„Jobb néha a hamar halá l a hosszú é le tnél" .

6 4 4 . A v a r u s, n i s i c u m m o r i t u r ,

n i l r e e t e f a c i t : A fösvény

C3ak

akkor cse-

lekszik jó l , midőn m e g h a l— „A d i sznónak , a

fösvénynek csak hol tok u tán van ha sz nu k" .

6 4 5 . R o m a e q u o q u e h o m i n e s m ó -

r i u n t u v (Eu s ta thiu s) : Ró m ában is m egh alnak

az emberek — Minden embernek meg kel l ha lni

—r „Nem fog halá lon az a j á n d ék " .

6 4 6 . M i s e r r i m u m, f a m e m o r i : Le g-

nyomorúságosabb, éhen meghaln i — „Nagy nya-

valya az éhenl ialás".

6 4 7 . D u l c e e t d e c o r u m e s t p r o

p a t r i a m o r i ( H o r . ) : E d es és dicső a h azá-

ért m egh alni — „S ok at él t, ki m egha l t a ha-

záér t " .

648 . E x a s p e c t u n a s c i t u r a m o r

(Virg. és mások) : Látásból ered a szere lem.



— 90

6 4 9 . P a r t u r i w n t m o n t c s , n a s c c -

t u r r i d i c u l u s m u s ( I l o r . ) : V a jú d n a k a

he gy ek , szület ik piczi egér — K oppan t vára ko -

zások után csekélység jö lé tre .

6 5 0 . Q u o n o s f a t a t r a h u n t — s e -

q u a m u r a in i c i (V ir g .) : H o va a sors m in k et

veze t — kövessük bará t im — „J ö jö n , m inek

jön ie ke l l " .

5 5 1 . V e l o c e m t a r d u s a s s e q u i t u r :

A gyorsat eléri a lassú.

6 5 2 . O m n i a s u m m a c o n s e c u t u s

e s , v i r t u t e d u c e , c o m i t e f o r t u n a

(Cic. ) : E lér ted a legm aga sztosa bb at , ha vezetőd

az erény, kísérőd a szerencse.

6 5 3 . M o r s e t f u g a c e m p e r s e q u i -

t u r v i r u m ( H o r . ) : A futó e m b e rt is eléri a

halál .

6 54 . F r u s t r a h a b e t , q u i n o n u t i -

t u r : A ki valam it nem hasz nál , hiába van az

neki.

6 5 5 . C o g i t a t i o n i s p o e n a m n e m o

p a t i t u r (Róm ai jog ikö zm on dá s) : G on do latér t

senki t sem bünte tnek — „Senki sem ad gondol-

kozásá ró l vámot" .

656 . C r a s , c r a s , s e m p e r c r a s , e t



— 91

s i c e l a b i t u r a e t a s : A m indig ho lnap ra

halasztással elnjulik az élet.

6 5 7 . Q o n c o r d i a r e s p a r v a o e r e s -

c u n t , d i s c o r d i a e t m a g n a e d i l a b u n -

t u r : E gye té r tés á l ta l a k is do lgok nagyo k lesz -

ne k, v iszá lkodás á l ta l a n agy ok is e lenyé sznek

— „E gy es sé g k ics in t is nag yra v isz ."

65 8 . N e p a m i m i t a r i ( P la u t . ) : A rá -

kot utánozni — visszafelé m enni — - „Rák mód-

já ra ha lad . "

65 9. B e 11 u m c a u p o u a r i (E n ap . C ic.):

Háb >rut nyerészkedés véget űzni.

6G0. D o m e s t i c u m t h e s a u r u m ca-

1 u m n i a r i : A házikin cset e lpré dáln i .

66 1. N i l a d m i r a r i : Semm in sem csu-

dálkozni — Hor. ep. I . , 6 szerint majdnem az

egy edü li eszköz, m ely képes az em bert boldo ggá

tenni.

662 . R é t i v e n t o s v e n a r i : H á lóva l

felfogni a szelet — H aszta lan fáradozni.

6 6 3 . I n v i t i s c a n i b u s v e n a r i :

(P laut) : Daczos kopókkal vadászni . (Ugyanazon

ér te lemben) .

6 6 4 . P i s c a r i i n a q u a t u r b i d a l

„Zavarosban halászni



Hasz ta lan

m unkába

fogni.

— 92

6 6 5 . I g n i f e r r o q u e m i n a r i ( C i c . ) :

Tű zzel vassa l fenyegetni — „T űzz el vassal ra j ta

v a n " .

666 . I n a e r e p i s c a r í :

A levegőben halászni —

6 6 7 . V e n a r i i n m a r i :

A tengerben vadászni —

6 6 8 . M u l i e r u m r i t u a l t e r c a r

(L iv . ) : A sszon yo k m ód jára , azaz : a l jas módon

czivakodni .

6 6 9 . B o v e v e n a r i l e p o r e m : Ö k ö r-

rel m enni ny ulv ad ász at ra — nevetséges dolgot

tenni .

6 7 0 . M a r i a e t m o n t e s p o l l i c e r i

(Sal lus t . ) : T en g er ek et és he gy ek et Ígérni — a

czél e lérésére „ E ge t , földet igé rn i" .

6 7 1 . A u r e o s m o n t e s p o l l i c e r i

(P l au t . ) : „Arany hegyeke t i gé rn i " — ígé rn i ,

mit nem is lehetne megtartani .

6 7 2 . A m p u l l a s l o q u i s. p r o j i c e r e

(H or . ) : Dicsekedni — szá jhöskö dni .

6 7 3 . M e l i o r e s n a n c i s c i a v e s : J o b b

m ada rakra szer t tenni — K ilá tássa l b i rn i ked-

vezőbb sorsra .



— 93

6 7 4 . V e l u t u m b r a s e q u i ( P la u t. ,

C ic . és mások) : „Mint á rnyék követ i " .

6 7 5. R i s u e m o r i ( T e r e n t . ) : M eghalni

nevetéeböl — „M indig nevet , m int fakutya az

ol táron" .

6 7 6 . A d i n f e r o s p r o f i c i s c i : Po-

kolba menni — „Pokolnak t ágas az u t j a" .

6 7 7 . E a d e m m e n s u r a m e t i r i :

Ugyanazon mér tékke l mérn i — „Mi lyen mér ték-

kel te mérsz , o lyannal kapod vissza" .

67 8 . C a u d a b l a n d i r i : C sóválja far-

kát" — al jas módon hizeleg.

Rendhagyó igék.

26. §.

P o s s u i n .

6 7 9 . E x e r c i t a t i o p o t e s t o m n i a

(Lae r t i u s ) : Gy akor l á s m i nden t t ehe t — «Gya-

kor lás mesterré teszen."

6 8 0 . N u l l u s o m n i a s c i r e p o t e s t :

Senk i sem t udha t m i nden t — „H am arabb meg-

ha l unk , hogysem mi nden t t udunk . "



681 . P e c u n i o s u s d a m n a r i n o n

p o t e s t : Pé nz es em bert nem lehet e l i té lni —

„Nincs vé tke a pénzes embernek" — „Törvény t

is gyöz a pénz."

6 8 2 . P o e n a p o t e s t d e m i, c u l p a

p e r o n n i s e r i t : A b ü nte té st el le he t e n ge d ni ,

a bün megmarad.

6 8 3 . Q u i c e l o c e m r e g e r e n o n p o -

t e s t , o n e r a r i a m p e t a t (A pu le ju s ) : A ki

gyorsvi tor lás t nem tud kormányozni , keresseu

magának teherha jó t .

681 . Q u i c i t h a r o e d u s e s s e n o n

p o t e s t , a u l o e d u s s i t ( C ic .) : K i nem tud

citerázni, legyen furulyás.

685 . N o n o m n i a p o s s u m u s o m n e s

(V irg . ) : N em tehet mindenk i m inden t — „Nem

il l ik minden mindenre ."

6 8 6 . S i c o r v u s p o s s e t t a c i t u s p a -

s c i : H a a holló ha llga tva tudo tt volna enni (nem

vesztet te volna el — a mese szerint — a saj tot) .

6 8 7 . N o n A r c h i m e d e s p o s s e t m

l i u s d e s e r i b e r e (C ic .) : M ég A rchim edesz se

Írhatta volna le job ban a dolgot .



— 95 -

6 8 8 . U l t r a p o s s e n e m o o b l i g á t u r :

Sen ki től se lehet többet köv ete lni , mint am en y-

nyi t b ir — „Ahol nincs, ne keress" .

27. §.

Feró.

6 8 9 . N o n o m n i s f é r t o m n i a t e l -

1

u s (V irg.) : „N em m inden föld terem m eg m in-

de nt" — „H an tos fö ldben tereiu a jó bu za " .

6 9 0 . A l t é r a m a n u f e r t l a p i d e m ,

a l t é r a p a n e m o s t e n t a t ( P l a u t . ) : A z

egyik kezében követ re j t , a m ásikka l keny ere t

m utat (hogy a m egb ün teten dő ebet oda csalo-

gassa) .

6 9 1 . S t o m a c h u s n o n f e r t (C ic . és

mások) : Nem bir ja meg a gyomrom.

69 2 : F e r a s , n o n c u l p e s , q u o d v i -

t a r i n o n p o t e s t (A ulu s G e l l iu s) : N e m entsd

ki, hanem ti ird, mit ki nem kerülhetsz.

6 9 3 . Q u i d v c s p e r f e r a t , i n c e r t u m

e s t (L iv . ) : B izonyta lan m ég, mi t hoz az est —

„Lementéve l d icsérd a napot" .

6 9 4 . U t q u i s q u e e s t m e r i t u s ,

p r a e m i u m f e r a t (N a e v iu s) : A m it ki érde-



w

B

— 96 —

mel , ugy juta lmaztassák — „Erdemlés után f ize t

I s t en" .

6 9 5 . P a l m a m , q u i m e r ű i t , f e r a t :

Az ny er je a pá lmát , ak i m egérdemel te — „So-

kan fu tnak , de csak egy ny er i a p á lm át" .

6 9 6 . P á t e r e l e g e m , q u a m i p s e

t u l i s t i ( J u l . P a u l u s ) : T a r ts d m e g azo n tö r-

vényt , mi t magad hoztá l .

6 9 7 . O m n e t ú l i t p u n c t u m , q u i in i-

s c u i t u t i l e d u l c i ( H o r . ) : Az n ye r te a

legn ag yo bb te tszés t , aki a hasznos t a ke l lemes-

sel tudta párosí tani .

698 . A u r i s f e r r e d e d i t : „S zé ln ek

bocsátani" — elfeledni .

6 9 9 . N e b e s t i a e q u i d e m f e r r e

p o s s u n t ( C ic .) : „M arh án ak is so k" (ez a

munka vagy fáradság) .

7 0 0 . Q u i c o m m o d u m h a b é t , e t i a m

7

i n c o m m o d a f e r r e d e b e t ( J o g i e lv . ) : „ H a

veszed haszn át , ne szánd kö l tségé t" — «Hol

nagy a haszon, lehe t kics i a kár" .

7 0 1 . E a c i 1 e f e r t u r , q u o d o m n i b u s

c o m m u n e e s t : K ö n n y ű azt e lv iseln i, am i

közös .

7 0 2 : A u f e r m o t h o n e m a r e i n o :



— 97

V idd el a bohóczot a ko rm án y tó l —- fontos dol-

got nem kel l kö nn yelm ű em berre bizni .

7 0 3 . I n t e m p e s t i v a b e n e v o l e n t i a

n i h i l a s i m u l t a t e d i f f e r t : A z idét-

len jó téte m én y s a gyűlölség k özö tt n incs kü"

lömbség.

70 4 . D i m i d i u m v i t a e n i h i l f e l i -

c e s d i f f e r u n t a b i n f e l i c i b u s : F é l -

életen keresztül nincs külömbség a boldogok éa

boldogtalanok között .

7 0 5 . N e m o p l u s j u r i s i n a l t e r u m

t r a n s f e r r e p o t e s t , q u a m i p s e h a b é t

(Jog i köz m on dás) : Senk i sem ruhá zhat másra több

jogot , mint m enny ivel m ag a bi r .

70 6 . E t i a m v e t u s a r b u s t u m t r a n s

f e r r i p o t e s t (S en .) : R é gi g yü m ölcsö st is át

lehet ül te tni — ha kel l , régi szokásokat is meg

lehet változtatni .

7 0 7 . P a r p a r i r e f e r r e ( T e r e n t ) : H a .

sonlót hasonlóval fizetni.

708 . I n s i l v a m l i g n a f e r r e (N or . ) :

F á t az erdőbe vinni — szükségleien dolgot te n n i .

709. L a n a m i n o f f i c i n á m f u l l o -

n i s f e r r e : G y a p jú t a po sz tó ny iró ho z v in ni




— —

(hol csak k ész po sztót fogadnak el) — haszta-

lan munkába fogni.

710 . O l e u m o r e f e r r e : O la ja t szá já -

ban vinni —• m ind enk or mézes sz av ak ka l élni.

7 1 1 . S o l i l u m e n i n f e r r e (Q uin c t . ) A

napn ak gy er tyá t gyú j tan i — hasz ta lan t és ne-

vetségest tenni.

28. §.

V o l o , ii « 1 « , ni a l o.

7 1 2 . S i v i s p a c e m , p a r a b e l l u m :

H a bék ét akarsz , ké szü l j harczra (különben kön y-

nyen megtámad e l lenséged) .

713 . Q u i d a r e v u l t a l i i s , n o n d e -

b e t q u a e r o r e : v u l t i s ? „ Aki k ér d i: ke ll-e ?

nem szívesen ad."

7 1 4 . L a u d a t v e n a l e s , q u i v u l t e x -

t r u d e r e , m e r c e s (H o r . ) : D ics éri á ru i t, k i

azokat el akarja adni —• „Czigány is maga lovát

dicséri ."

715 . I n c i d i t i n S c y l l a m , q u i v u l t

v i t a r e C h a r y b d i m : C zyllába k erü l, ki

Cb arybdis t ak ar ja k ikerülni (Scyl la és Cha?yb-

disi két veszélyes örvény a messzinai tengerszo-



— 99

rosbau) — ki egy b a j t ki ak ar k erülni , a má-

sikba esik.

7 1 6 . C a t u s a m a t p i s c e s, s e d n o n

v u l t t i n g e r e p l a n t a m : A m acska szere ti

a ha la t , de nem ak ar j a benedv es i teni lá bá t — aki

a czél t akar ja , annak az eszközöket is kel l

akarni .

7 1 7 . Q u e m p e r d e r e v u l t D e u s ,

p r i u s d e m e n t a t (L ac tan tiu s) : K in ek Is ten

vesz té t akar ja , annak e lőbb eszé t vesz i .

7 1 8 . Q u i e n u c e n u c e u m e s s e

v u l t , f r a n g i t n u c e m ( P l a u t . ) : „T örd m eg

a diót , ha a belét meg akarod enni ."

7 1 9 . N e m o f e l i t i n t i n n a b u l u m a n -

n e c t e r e v u l t : S en ki sem a k ar ja a m acsk ára

a csörgőt kö tni (Mese a m acsk áról és az ege -

rekről ) .

7 2 0 . T a l e s s i m u s , q u a l e s v i d e r i

e t h a b e r i v e l i m u s ( P l a tó ) : O lyano k le-

gyünk, minőknek lá t szani é s t a r t a tn i akarunk.

7 2 1 . I n m a g n i s v o l u i s s e s a t e s t

(T ibu l l ) : N ag y dolgo kban az ak ara t is e l isme-

résre méltó.

7 2 2 . I d e m v e l l e a t q u e n o l l e , e a

d e m u m f i r m a e s t a m i c i t i a ( S a l lu s t ) :

7 *



— 100 -

Ugyanazt akarni ós nemakarni teszi a szoros

bará tságot — „Hol m egegy ezés n incs , csekély

a bará t ság . "

7 2 3 . N o l i m e t a n g e r e : „ N e n y ú l j

hozzám "

7 2 4 . N o l i t u r b a r e m e o s c i i c u l o s :

N e bán tsd az én körzőime t , (Arcl iimedesz. S zy ra-

kusz os t román ál ) — ne z av ar j engem m unkás-

ságomban.

7 2 5 . N o l i p u g n a r e d u o b u s ( C a tu l l) :

No a k ar j ket tővel viaskod ni — n e bizd el m a-

gadat .

7 2 6 . D i m i d i u m f a c t i p e r f e c t u m

d i c o r e n o l i : Mit félig végezté l , ne nevezd

bevégze t tnek .

7 2 7 . E m e r e m a l o q u a m r o g a r e

(Cic. in Verr . ) : Inkább pénzér t veszem mintsem

hogy kér jek — „Meglásd, ki től mit kérsz."

7 2 8 . D i s c u m , q u a m p h i l o a o p l i u m

a u d i r e m a i u n t (C ic.) : In k áb b h a llg at já k a

ezé ltábla k on gá sát , m int a bölcs bes zéd jét — sok

ember jobb an szeret i a já t ék ot m int hasznos

dolgokat .

7 29 . O m n i s i b i m e l i u s e s s e m a -

i u n t , q u a m a l t e r i ( T e r e n t . ) : M indenk i



- 101 —

magának k iv án ja inkább a job ba t mint m ásnak

-— „Közelebb az ember magához."

29. §.

E o .

7 3 0 . N e m o i r e q u e m q u a m p r o h i -

b e t p u b l i c a v i a ( J og i m o n d a t ) : S en kit sem

lehet gátolni , hogy az országúton jár jon.

7 3 1 . S i c e u n t f a t a h o m i n u m : „E z

a vi lág so rs a " (Felk iál tás egyes em berek sorsá-

nak különös vá l tozásáná l ) .

7 3 2 . P r i m u s c u b i t u s u r g a t , p o s -

t r e m u m c u b i t u e a t (C ato ) : E lső k e l je n fel

és utolsó feküdjék le (a jó gazda) — „ J ó gazd a

korán kel, későn fekszik."

7 3 3 . I m o d o v e n a r e l e p o r e m ,

n u n c I t y m t e n e s ( P l a u t ) : M enj c sak

nyú lra , és a fáczán kezeid közt van ( I ty s : T e-

eusz- és P ro gn en ak fáczánra átvá l toztato t t fia)

— „J o b b ma egy veréb, mint holnap egy

túzok."

7 3 4 . A d r e s t i m r e s r e d i i t ( T e r en t ) :

K ötél ig, fe lakasztásig jöt t nála a dolog — m ár

csak kötélre való.



— 102

7 3 5 . R e s a d t r i a r i o s r e d i i t : M ár

a harm adik sor ka ton ára kerü l t a dolog

— -

leg-

nagyobb a veszély .

7 3 6 . N u l l u s a b i n f e r i s r e d i t u s :

Az alvi lágból nincs visszajövet — „Nincs pokol-

ból szabadulás ."

737. S i c t r a n s i t g l ó r i a m u n d i :

íg y múl ik a v i lág d icsősége (e lpusztu lna k na gy

birodalmak, na gy városok , hata lm as ura lko dó-

házak) .

7 3 8 . S o r e x s u o i p s i u s i n d i c i o

p e r i i t (T er en t.) : A csicsk ány ön áru lás által

veszet t e l — maga okozta szerencsét lenségét .

7 3 9 . P e r i b o , s i n o n f e c e r o : s i

f a x o , v a p u i a b o ( P l a u t ) : T ö n k re j ut ok , ha

nem teszem : ha teszem, megvernek .

7 4 0 . F l e t v i c t u s v i c t o r i n t e r i i t

(Görög köz m ondás u t á n ) : A legyőzöt t s ir , a

győző t ön kr e ju to t t — m indkét fél veszteséget

szenvedett a csatában (perben s tb . ) .

7 4 1 . Q u o d p r a e t e r i i t , l e v i u s e s t

(Cic) : Ami e lmúl t , nem nyom többé.

7 4 2 . A d s a g u m i r e ( C i c . ) : H a rc zi öl-

töny t f e lvenn i — Harczra készü ln i .



— 103 -

743 . I r e a d s c o p u l u m (L u c ro t . ) : A

sziklán ak me nni — vesztére s ie tni.

7 44 . P a r i j u g o i r e : E g y en lő já ro mban

nyögni ; P l i n ius s ze r in t : egyen lő t anu lmányokra

törekedni .

74 5 . I n f u m u m a b i r e : F ü s tb e m ent

— a remények nem te l jesül tek.

74 6 . V a s i s n o n c o n c l a m a t i s a b -

i r e (Cae s.) : Az ed ény ek összerakása né lkü l ,

azaz : a máiba bá t rahagyásával e ls ie tni —

„N ya kra , főre e lmenni . "

747 . H a e r e d i t a t e m a d i r e c u m s a c -

c o (a pa nd ek ták ba n) : Zs ák ka l m enni az örök-

ségért — al ig várhatni az örökséget .

7 4 8 . D e t o g a a d p a l l i u m t r a n s i r e

(T ertul l . ) : A tógától pal l ium ra, a római ruh ától

görögre, a t il lá tól f rakkra á tmen ni — m egvál toz-

tatni nézeteit .

30. §.

Fio.

7 4 9 . A m o r f i t i r a j u c u n d i o r : H a-

rag által a szerelem kellemesebb lesz — kis czi-

vódás nem ár t a szerelemnek.



— 104 -

75 0 . D i e c o r d i a f i t c a r i o r c o n c o r -

d i a (Pub l . S yr .) : E g y kis vi ta tkozás ann ál be-

csesebbé teszi az egyetér tést — „B arátság ban

egy kis veozekedés oly an jó , m int é tek ben a

bors . "

7 5 1 . E s c u r r a f a c i l i u s d i v e s ,

q u a m p a t e r f a m i l i a s f i t ( C ic ) : B ohócz-

ból ( ide s tova csav argó ból) előbb lesz ga zd ag

em ber, mint jó családap a (nem szokván m eg a

csendes háziasságot) .

7 5 2 . N o n e x q u o v e l i g n o f i t M e r -

c u r i u s : N em m inden fatuskóból lehet M er-

kú r t fa ragn i — va lamely m űvésze t vagy tudo-

mány megtanulásához tehe tség i s ke l l .

7 5 3 . P h r y x p l a g i s m e l i o r e s t (C ic .) :

Phrygiai embert csak veréssel lehet javí tani —

daczos em bere kn él csak test i bünte tésse l lehet

valamire menni .

75 4 . I n t e r i m a l i q u i d f i t : E z a la t t

tör tén ik va lami (k ifejezés va lamely üg yne k b i -

zonytalan kimenetelére) .

7 5 5 . M a t u r e f i a s s e n e x , s i d i u

v e l i s e s s e s e n e x (C ic . u tán Cato m a j . ) :

K or án öreg edjé l , ha soká ig akarsz öreg lenni



105

— légy már i f júságodban m inden é lveze tedben

m értéklete s , ha öreg ko rt aka rsz e lérn i .

7 5 6 . F i a t j u s t i t i a , p e r e a t m u n -

d u s (U jabbkor i j og i köz m ondá s ) : Le gye n iga z -

ság, ha e véget t a vi lágnak is e l kel lene veszni .

7 5 7 . P r i u s l o c u s t a b o v e m p a r i a t ,

q u a m h o c f i a t ( E n n iu s ) : Elő bb fog a s ásk a

ökröt szülni, m intsem hogy ez tör té nik ( lehe te t-

lenség kife jezésére) .

7 5 8 . C u m m u l a p e p e r i t , f i e t : E z

akk or tör ténik , ha az öszvér megf iadz ik , a z az :

soha.

7 5 9 . F a c t u m i n f e c t u m f i e r i n o n

p o t e s t ( J og ie lv p a n d e k t á k b ó l ): T ö r t é n t d olg ot

nem lehet nem történ t té tenni —

} }

Ami tör tént ,

me g tö r t é n t . "

7 6 0 . F l e c t e r e s i n e q u e o s u p e -

r o s , A c h e r o n t a m o v e b o (V irg .) : H a az

is teneket nem sikerül megindítanom, a poklot is

mozgásba hozom.



106

31. §.

Hiányos igék.

7 61 . M e m e n t ó m o r i : G ondold m eg ,

hogy meg kel l halnod.

762 . M e m e n t ó h o m o q u i a p u l v i s

e s e t i n p u l v e r e m r e v e r t e r i s (Ú j-

szövetségi m o n d at ) : Go ndold m eg em ber , hogy

hamu vagy, és ismét hamuvá leszesz .

763 . S u a m q u i s q u e h o m o r e m m e -

ni i n i t (P la u t . ) : M inden ember lege lőbb is sa-

já t üg yeire gondol — „K özeleb b az ember ma-

gához ."

764 . M ó r e s a m i c i n o v e r i s , n o n

o d e r i s (H or.) : B ará tun k sajá tsá gai t ismerni

kel l és tekin te tbe venn i , nem pedig gy űlö lni

— Ne vesd m eg baráto dat kis fogyatkozásért .*

765.Oditc a n e p e j u s e t a n g u o

(Hor.ésPlaut.)Ebnél , k ígyónál gonoszabb a

őgyülölségeKártékonyabb az ebmarásnál é



— 107

g o g u m f e c e r u n t : G yű lö lték azt az is tenek ,

kit nev elővé tetten ek . (A neve lői és tanítói pá

lya sanyarusága) .

VII. Praepositiones.

(Magyarban : névragok és névutók.)

32. §.

Negyedik esetet k ívánók.

76 7 . A n t e o b i t u m (s . m o r t e m ) n e -

m o b e a t u s (S olo u m o n d ata ): „ S e n ki sem b ol-

dog halála e lőt t" .

7 6 8 . H a n n i b a l a n t e p o r t a s : H ann i-

bal a kap u el ő t t (A rém ülés felkiál tása R óm ában

a Ca nn ae m ellet ti ü tközet u tán 21 6. K r. e .)

„ J ön a m um us " .

7 6 9 . A n t e b a r b a m d o c e r e s e n e s :

Sz ak áll előtt j mielőtt m ég va lak ine k szak álla

nőt t volna , öregeket taní tani . (Tapasz ta la t lan e l -

bizot tság) —

r

N e legyen a csirke okosabb a

tyúkná l . "



— 108

7 7 0 . A n t e l e n t e m a u g e r e o

11

a m :

M ielőt t még m egvo lna a lencse, m ár fazekat ké -

szí teni — „Előre iszik a

medve

bőré re" .

7 7 1 . A n t e t u b á m t r e p i d a r e : R etteg -

ni, mielőtt még a liarczi trombita harsog — már

a veszély előtt elveszteni

minden

bá torságát .

7 72 . A n t e v i c t o r i a m e n c o m i u m

c a n e r e : A g yő ze le m e lő tt g yő ze lm i z a jt c si-

nálni .

7 7 3 . A n i m u s e s t a p a d c a u p o n e m

(vagy i n p a t i n i s , i n v i n o e t c .) : E sze a

korcsmában ( tá lakon, boron s tb . ) van.

7 7 4 . A p u d n o v e r c a m q u e r i (P la u t . ) :

A nap áná l pana szt te n n i ; ami ugy sem haszn ál

semmit .

7 7 5 . A s i n u s a d

l y r a m

s . a d t i b i -

a m a p t u s : A lkalm atos

hozzá,

m int szam ár a

lanthoz vag y a fuvolához —

7 )

Ert hozzá, mint

tyúk az a , b , c -hez

K

.

776 . M a n u m a d o s a p p o n e : T ed d

u j ja da t szád ra — hal lgass —• be a szá-

d a t "

777. N i h i l a d f i d e s s . v e r s u m : E z

nem tartoz ik a já ték ho z vagy da lhoz — „N em

ugy ver ik a cz igányt" .



— 109

7 7 8 . A d g r a e c a s C a l e n d a s : M ajd

görög ka lendar iumra , azaz : sol ia (Sueton szer int

Augusztus császár é l t gyakran ezen kifejezéssel ,

mely onn an szárm azot t, hog y a görögökn él nem

lé te ze tt C a l e n d a s , t . i. az id őn ek ró m ai

m ódra va ló havi fe losz tása — „So ha n a p já n " .

7 7 9 . A d p i l e u m v o c a r e : A ka laphoz

(mint a szabad ság je léhez felhívni — az e lnyo-

mot takat a szabadságér t ragadandó fegyverre

szólí tani.

7 8 0 . A d o c u l o s d e m o n s t r a r e :

Szem látom ást bebizonyí tani — valamit ug y be

bizonyí tani , hogy semmi ké tség se maradjon fen

„Csak azt hidd, amit szemeddel lá tsz

1

"'.

781 . A d a g n a t o s e t g e n t i l e s d e -

d u c e r e (V arró és m ások) : V alaki t rokonaihoz

vezetni — áta dv án őt, m int tehetetlent vag y

eszevesze t te t , gondoskodásukra .

782 . A d d e n a r i u m s . q u a d r a u t e m

s o l v e r e : „ U to ls ó fillérig kifize tn i" .

783 . A d a r a m s . a d a s y l u m c o n -

f u g e r e ( C i c .) : O ltá rh oz v ag y m e n hely re m e-

nekülni — Biztosságba helyezni magát .

78 4 . C a e s a r a d R u b i c o n e m : Czé-



— 110 -

zár a R ub iko n folyamnál — most el kel l a do-

lognak dőln i — „ K eny ér töré s re kerü l t a do log " .

7 8 5 . C a e s a r c i t r a R u b i c o n e m :

Czézár már a Rub ikonon tul va n — Az elha-

tárzó lépés megtör tént — „A koczka elvet te tet t" .

7 8 6 . A d v e r s u s n e c e s s i t a t e m n e

D i i q u i d e r n r e s i s t u n t : A szükségnek az

is tenek sem ál lhatna k el lent — „S zük ség tör-

vényt ront" .

7 8 7 . N e H e r c u l e s q u i d e m a d v e r -

s u s d u o s : H erk ules z sem bir ket tő ellen —

Sen ki se bizza el m ag át erejéb en — „So k lud

disznót győz".

7 8 8 . P o s t e q u i t e m s e d e t a t r a C u -

r a (H o r. ) : A lovasem ber há ta m ögé ül a fekete

gond — a gond m indenho va kisér i az em bert .

789 . P o s t n u b i l a P h o e b u s ( H o r . ) :

Az eső t napfény követi — „Bo rura de rű " .

7 9 0 . P o s t v e r b a v e r b e r a : S zavak

után jöt tek az i i t legek.

7 9 1 . P o s t f ó l i a c a d u n t a r b o r e s

(P lau t . )

:

L ev ele ik t itán h ul la na k a fák —- kisebb

sér tésekre nag yob bak szoktak következni .

7 9 2 . A p e l l e s p o s t t a b u l a m : A pel



— 111

les fes tménye mögött (hogy kiha l lgassa a szem-

lélők Í téletét) .

7 93 . I l i a d . e s p o s t I í o m e r u m : Ko-

rner utá n mé g egy Iliad ot irni — va lam it készí-

teni, am i m ár x-égen m eg va n, és fölül sem mú l-

ható.

7 9 4 . P o s t p r i n e i p i a e s s e ( L iv . ) : A

(kato nai ) sorok háta mögöt t lenni — biz tosság-

ban lé tezni — „A bagázs iás kocs ival menni" .

79 5 . P o s t f e s t u m v e n i r e : Az ünne-

pély u tán jöni — elkésni .

7 9 6 . C l y p e u m p o s t v u l n e r a s u -

m e r e (O v.) : K apo tt sebek utá n pajzsh oz nyú l-

n i — akk or védeni m agát , midőn m ár késő —

„Es ő u t án köpenyeg" .

33. §.


7 9 7 . C o ^ i t r a v i m m o r t i s n o n e s t

m e d i c a m e n i n h o r t i s ( v agy n o n n a -

s c i t u r h e r b a i n h o r t i s ) : A halá l hata lm a

ellen nem nő fii va gy gy ógy szer a ker tek be n —

„Halál el len nincs orvosság".

7 9 8 . C o n t r a s t i m u l u m e a l c a r e



— 112

(T er en t . ) : A tövis el len lépni — has ztalan a ha-

t a lom e l len v iaskodni — „H ata lm asabb ra bo-

l ondság ha ragudn i " .

7 9 9 . I n t r a t u a m t e p e l l í c u l a m

c o n t i n e (M art ia l ) : „ F é r j m eg bő rö db en " —

Elégedjé l meg sorsoddal .

8 0 0 . R e s i n t e r s u a s p r a e s e p e s

h a b e r e (Pla ut . ) : Do lgai t n ég y fala közt ta r -

t an i — takar i to t t már va lami t magának — „Ren-

den van széná ja" .

8 0 1 . P e c c a t u r e x t r a m u r o s e t i n -

t r a : Vé tkeznek a falakon be lü l és k iv ii l. (Zár -

dák és más in tézetek sz igorú rend szab ályai da-

czára is , vétenek egyesek ot t benn ugy mint ki-

vii l az életben.)

8 0 2 . E x t r a t e l o r u m j a c t u m e s s e

(C urt iu s) : Lö távo lban vag y ve szélyen kivii l lenn i .

8 0 3 . L o n g u m i t e r e s t p e r p r a e c e p -

t a , b r e v e e t e f f i c a x r e x e m p l a

(Sen eca nevelészeti mo ndata) : Hosszú a taní tá-

sok ut ja , rövid és hathatós példák ál tal — „A ta-

n í t ásnak sz árnya a jó pé lda . "

8 0 4 . P e r r i s u m m ú l t ú r a d e b e s c o g -

n o B c e r e s t u l t u m ; A sok nevetésből rá is -



— 113 -

mersz a bolondra — „K i m agát ham ar e lnevet i,

nincs messze a bolondságtól ."

8 0 5 . P e r a s p e r a a d a s t r a : A m é ly -

ségből a magasra — „Borura derü ."

80 6 . P e r p a r i e t e m l o q u i r A falon át

szólni — ha szo ntala n, czélnélkt il i dolgot tenni .

8 0 7 . S e r r a m p e r e a u d e m l i n e a m

r e c i p r o c a r e ( T er tu l l . ) : A fürészt u gyanazon

egy he lye n ide s tova húz ni — valam ely czivó-

dásban mindig u gy an eg ye t felhozni, j

8 0 8 . I n t e r c a e c o s r e g n a t a t r a b u s ' :

Vakok közö tt a kancsa l u ra lkod ik - - a z ügye t -

lenek közö t t a ke vé sbé üg yet le n m ár szerepet

j á t szha t ik — „Vakok közö t t sanda a k i rá ly . "

8 0 9 . L e g e s s i l e n t i n t e r a r m a (C ic .) :

Hábo rúban ha l lga tna k a tö rvé ny ek — csak az

erőszak uralkodik.

8 1 0 . I n t e r p u e r o s s e n e x : G y e rm e -

ke k közt ősz — hasonlók közül fö lü l em elkedik ,

anélkü l hogy a fe ljebbvalókhoz i l lenék .

8 1 1 . M u l t a c a d u n t i n t e r c a l i c e m

s u p r e m a q u e l a b r a (A pp o l in a r i s ) : Sok tö r-

tén he t ik még, mielőt t a serleg az aj k ak at éri —

a sors hamar vál tozik.

8 1 2 . I n t e r O r c i c a n c r o s a d h a e r e -




— 114

r e : A pokol rák ja i közöt t m egakad ni — veszé-

lyektő l környezve lenni .

8 1 3 . I t a f u g i a s , n e p r a e t e r c a s a m

(T er e n t . ) : N e fuss sa já t házad elő l — ne han ya-

gold el a magadban található legközelebbi segí t -

séget — „H a m agad nem segí tesz m agadon , Is -

ten sem segít ."

8 1 4 . J u x t a f l n v i u m p u t e u m f o d i -

r e : A folyó mellett ku tat ásni — h iábavalósá -

got tenni .

8 1 5 . U l t r a E p i m e n i d e m d o r m i r e :

T ov áb b a ludni m int Ep imen idesz (kré ta i pap ,

á l l í tó lag 47 évig a ludt egy bar langban.) — „Al-

sz ik mint a hörcsök."

8 1 6 . D i g n u m , p r o p t e r q u o d v a d i-

i n o n i u m d e s e r a t u r (P l in . ós S en .) : É rd e -

mes, ho gy véget te egy idézést m ulaszsz unk el

— érdem es, hogy valami t koczk áztassun k ér te .

34. §.

Hatodik esetet kívánók.

8 1 7 . P r o c u l a J o v e , p r o c u l a f u l -

t o i n e : M essze Jup i t e r t ő l , m essze a vi ll ám tó l.

8 18 . N o t u s a v e s p e r e s o l i s a d o r -



— 115»'—

t u s (Ov.) N yug odt tó l ke let ig ismeretes — „I s -

mer ik Kárpá tok tó l Adr iá ig . "

8 1 9 . N i h i l e s t a b o m n i p a r t e b e a -

t u m (H or.) : Sem m i sem töké letes a vi lágon —

nin^s, ki egészen boldog volna.

8 2 0 . F a s e s t , e t a b h o s t e d o c e r i

(Virg.) : Szabad az el lenségtől i s tanulni — „Be-

csüld el lenségedet , ö mondja ki hibádat ."

8 2 1 . A c a l v o a d c a l v u m : A kopasz-

tó l kopaszig — „Gyökes től , töves től . "

8 2 2 . A c a p i t e u s q u e a d c a l c e m ,

vagy a p l a n t a p e d i s u s q u e a d v e r t i -

c e m d e s c r i b e r e a l i q u i d : V alam it te tő től

talpig leirni.

8 2 3 . A f r o n t é a t q u e a t e r g o : „E lö l

hátul . "

8 2 4 . A b e q u i s a d a s i n o s : „L ó ru l

szamárra" — roszabb helyzetbe ju tn i .

8 25 . A b o v o u s q u e a d m a l a (H or.) :

T ojá stó l a lm áig (a római lak om ák ná l ad ot t e lső

ételtől utolsóig — „K ezd et től vé gig " — „ A -tó l

Z- ig . "

8 2 6 . A l i n e i s e x c i d e r e ( T e r t u l l ) :

„K i jön i a kerék vág ásb ól" — az igaz ú t ró l e l-

t é rn i . « j

8*



116

8 2 7 . A s í g n o v. s c o p o a b e f r a r e

(L u c re t . ) : A ki tűzöt t je l tő l vagy czél tó l e l térni

(ugyani ly ér te lemben.)

8 2 8 . A b a s i n i s a d b o v e s t r a n s -

c e n d e r e ( P la u t. ) : S za m árró l ö kö rre j ut ni —

jobb he lyze tbe jön i .

8 2 9 . A b o v o L e d a e i n c i p e r e (Q uin c t . ) :

Le da to jás áná l (melyből Kasz tor ós Pol lux ered t )

kezdeni — „A dolognak nagy feneke t ker í t e n i "

ám ós Évánál kezdeni ."

8 3 0 . N o n e s t f u m u s a b s q u e i g n e :

Nm cs füst tüz né lkü l — „Kö zel a füst a l áng-

hoz."

8 3 1 . E g o t i b i d e a l l i i s l o q u o r , t u

r e s p o n d e s d e c a e p i s : E n véled fokhagy-

máról beszélek, te meg vöröshagymáról szólsz —

„M ást beszél Bodó né, mikor a bor árá t kér ik ."

8 3 2 . D e o c c u l t i s n o n j u d i c a t e c -

c l e s i a ( T an té te le az e gy h áz i j o g n a k ) : E lr ej -

te t t bűnö k fe le tt nem i té l az egy ház — meg nem

gyónt bűnökre nem lehe t bünte tés t mondani .

8 3 3 . D e m o r t u i s n i l n i s i b e n e : A

hol takról csak jó t kell beszélni — „H ol tak ra n e

szól j . "

8 3 4 . D e m e l i o r e , d e o p t i m a e t c . :



— 117

D o t a e s t (Cic . és m ások ) : A jobb , a legjob b ol-

dalról ismeretes (eredet i leg borról , későbben em-

berekről is) .

8 35 . D e g r e g e i l l o e s t ( T e r en t . ) :

U gyanazo n ny á jbó l va ló — j jEg y fa j tából va ló ."

8 3 6 . D e n o e t e c o n s i l i u m : É jje l jő a

jó taná cs — „Bö lcsebb a reg ge lre halasz tot t ta-

nács . "

837 . M a n u m d e t a b u l a : V edd a k e -

zede t a t áb l á ró l ne ny ú l j ho zzá — „H add

a b b a "

8 3 8 . D e a l i e n o l i b e r á l i s ( S e n ec a ) :

Bőkezű a máséból — „K ön ny ű a m áséból ada-

kozni. "

839 . D e a l i e n o c o r i o l u d e r e (M ar-

t i a l ) : Más bőré re j á tszani — „K ön ny ű más bő-

réből hársa t hántani ."

8 40 . D e f r u c t u a r b o r e m c o g n o s -

c e r e : Megismern i a fát gyümölcsé rő l.

8 41 . D e f a c i e n o s s e ( C ic .) : A rczáró i

megismerni .

8 4 2 . D e g r a d u d e j i c e r e (C ic. és

Q u i n c t . ) : „ K i h o z n i a k eré k vá g ásb ól" — v a -

laki t zavarba hozni .

843.

S e x a g e n a r i o s de p o n t é de-



— 118

j i c e

r

e : A hatva né ve sek et a hídról (a szav azás

hely éről) le lökni — az örege ket m int haszná l-

hat lanokat az á l lamügyektöl e lmozdí tani .

8 4 4 . D e l a n a c a p r i n a l o q u i v. c e r -

t a r e ( H or . ) : A kecske s ző ré rő l beszé ln i vagy

vi ta tkozni — haszonta lanságokról szólni —„Szal -

mát csépelni ."

35. §.


8 4 5 . A q u a m e p u m i c e p o s t u l a s

(P laut . ) : A ta j tkőtől v ize t követe l sz — valaki tő l

olyat kivánsz, ami neki s incs .

8 4 6 . B o n a e l e g e s e x m a l i s m o r i -

b u s p r o c r e a n t u r (M acrobius) : Rosz erköl-

csökből e rednek a jó tö rvén yek — „L egjob b

törvény legroszabb erkölcsökből származik ."

8 4 7 . E x a e q u o d a o m n i b u s : M in d e -

n ikn ek egyformán ad j — m indenki i rán t l égy

igazságos és részrehaj lat lan.

8 4 8 . E x c a n t u d i g n o s c i t u r a v i s :

Énekéről i smerhetni a madárra — „Madara t szó-

l ásán , fazekat ko ng ásá n . "

8 4 9 . N u d u s , u t e b u l g a m a t r i s (L u -



— 119

c i l ius ) : „Anya-szü l t -mezte len

t t

— ig en ig en sze-

gény .

8 5 0 . A r c e m e x c l o a c a f a c e r e (C ic.):

A rny éks zék bö l vára t cs inálni — „A szúnyogbó l

is b ikát cs iná l" — apró ságo kna k na gy fontossá-

go t tu la jdoni tan i .

8 51 . E x h a b i t u c o g n o s c e r e : T a r t á -

sából megismerni .

8 5 2 . E x s t i p u l a c o g n o s c e r e : A ga-

bonaszárból megismerni .

8 5 3 . E x f r o n t é p e r s p i c e r e ( C i c . ) :

Homloká ró l meg i smern i .

8 5 4 . E n a e v o c o g n o s c e r e a l i q u e m

(C ic .) : V alak i t arczfolt jából, azaz hibáiból meg-

ismerni .

8 5 5 . G e m m a s e x a l i e n o l i t t o r e

p e t e r e (S en .) : Ideg en teng erpa r ton drág akö -

veket keresni .

85 6. B

o 1

u m a

1

i c u i e r

i

p e r e e f a u-

c i b u s (T e re n t . ) : V alak inek a falato t k ivenni

a szájábó l — megfosztani at tól , m it m ár bizo-

nyosnak h i t t .

8 5 7 . E n a s s a e s c a m p e t e r e (P lau t.) :

H albor i tó-kasból e ledelé t venni — Veszélyes

uton czélhoz érni.



— 120 -

8 5 8 . E x i m e r e a l i c u i c m a n u m a -

ri u b r i u m (P la u t .) : V ala k in ek kezéből a fogan-

ty út kivenn i — megfosztani az a lkalom tól czél-

jának k iv i te lé re .

8 5 9 . N u l l a d i e s s i n e l i n e a (T i tu sz

császár je lm on da ta) . E g y na p se m úl jék vonal ,

azaz valam ely jó cselekede t nélk ül — „N incs

oly nap, melyen valami jót ne cselekedhessünk."

8 6 0 . N u l l a r e g u l a s i n e e x c e p t i -

o n e : Nincs szabály kivéte l né lkü l .

861 . V i n a l i a s i n e v i n o e x p e d i r i

n o n p o s s u n t (V a rró ) : B or né lk ül nem ta r-

ta that ik borünnepély.

8 6 2 . S e n a t o r a b s q u e p r o v o c a t i -

o n e , l e g á t u s s i n e m a n d a t i s (C ic .) : T a -

nácsbeli m eghívás , kö vet m egbízás n élkül —

em ber , ki m indenh ova tolakodik, an élk ül hogy

hivatnék vagy képesség volna benne.

8 6 3 . C a p u t s i n e l i n g u a e s t : F e j

nyelv nélkül — hal lgat — semmit sem lehet be-

lőle kivenni — „Kukkot sem szól ."

8 64 . N e m o s i n e v i t i i s n a s c i t u r

(Hor . ) Senki sem szület ik hiba nélkül — „Senki

s incs hiba nélkül ."

865 . A e d i l i t a t e m g e r i t s i n e p o -



121

p u l i s u f f r a g i o ( P l au t . ) : A ediliszi ( ren dő r-

ségi) hivatal t visel, anélk ül ho gy a nép válasz -

tot ta volna — idegen házban rendelkezni .

8 6 6 . S i n e C e r e r e e t B a c c h o f r í -

g e t V e n u s ( T e r e n t . ) : C eresz és B a cc hu sz

nélkül fázik V enus — »Bor , pecse nye nélkül a

szere lem meghűl ."

867 . S i n e i r a e l s t u d i o : H a r a g és

indu la tosság né lkü l — rész reha j la t lanu l .

8 6 8 . S i n e l o c o e t a n n o : A he ly és

évszám megnevezése né lkül .

869 . C o n d i t i o s i n e q u a n o n : O ly

fel té te l, m ely nélkü l va lami á ta l jáb an nem tör-

ténhe t ik .

8 7 0 . M e s s e t e n u s p r o p r i a v i v e

(P ers ius ) : Sa já t a ra tásod sze rin t é l j — „K evés-

sel érd be."

8 7 1 . C a n t a b i t v a c u u s c o r a m

1

a-

t r o n e v i a t o r ( J uv .) : A szegény vándor a ha-

ramia je lenlé tében is éne klen d (semm ije se le -

vén , nincs mit félteni) — „N incs a sze gé ny ne k

féltő m arh á ja , "

8 7 2 . P i c a c u m l u s c i n i a c e r t a t ,

e p o p s c u m c y g n i s ( J u v . ) ; a sza rka a csa-



— 122 -

logánynya l , a büdösbanka a ha t tyúva l akar mér -

kőzni (nevetséges szándék) .

8 7 3 . S a p i e n s s u a b o n a s e c u m f e r t

(Bias ) : A bö lcs mindené t magáva l hord ja .

8 7 4 . T e c u m h a b i t a : M agadná l lak já l

— maradj o t thon —- seper j sa já t a j tód e lö l —

— „Kik i l eg jobban tud ja maga do lgá t . "

8 7 5 . N e c s i n e t e , n e c t e c u m v i v e -

r e p o s s u m : S e n élk ü le d, s e v ele d n em tu -

dok élni .

8 7 6 . U l u l a c u m l u p i s , c u m q u i b u s

e s s e c u p i s , v ag y : C o n s o n u s e s t o l u -

p i s , c u m q u i b u s e s s e c u p i s (ném et köz-

m ond ás u tá n ) : „K i fa rkassa l t a r t , ann ak voni tn i

ke l l . "

87 7 . C u m g r a n o s a l i s : Só-m orzsával

— egy csepp észszel vagy élczczel .

8 7 8 . P r o i n c e r t a s p e , c e r t a p r a e -

m i a (Sal lust . ) : Bizonyos előny jobb bizonytalan

reményné l — „El ne hagyj b izonyos t b izonyta -

lanér t . "

8 7 9 . S i D e u s p r o n o b i s , q u i c o n -

t r a n o s ; H a I st en m e l le t tünk , k i e l l en ün k

(Biblia igé je — gróf Szé chen yi Is tván je lmon -

data . )



— 123

8 8 0. T a s s i s p r o c r e p i t u : A köhögés

szé lfúvásnak m ond at ik (midőn t . i . va la ki rosz

te t ten ra j ta kapa tva , zavarában á l l i t ja , hogy egé-

szen á r ta t lan dolgot akar t e lkövetni .

8 8 1 . P r o a r i s e t f o c i s p u g n a r e r A z

oltáré r t és családi tűz he lyé r t harczo lni .

8 8 2 . L e o n u m a n i m u s p r a e s e f e r r e

(Lucián) : Oroszlánbátorságot mutatni — a vi téz-

ség lá tszat já t sz inle lni .

36. §.

N eg ye d ik és hatodik ese tet kívánók.

In é s xub.)

8 8 3 . A s i n u s i n p a l e a s i n c i d i t :

A szamár po lyváb a e se tt — va lak i eg yü gy ü-

ségében vé le t lenül szerencsés he lyze tbe ju tot t

— „J ob b egy m arok szerencse mint egy zsák

ész ."

8 8 4 . A n i m u s i n p e d e s c e c i d i t :

Bátorsága lábá ba ese t t — „S zá ráb a szá llo tt a

sz ive" — I jedtében e lvesz te t te eszé t .

8 8 5 . V i a m i n f ó r u m i g n o r a s (L u -

cr e t . ) : Nem ösmered a piaczra veze tő uta t —

tévúton já rsz .



— 124

8 8 6 . I n C a p i t o l i u m a s c e n d e r e

(Cic . ) : A Capitolra lépni (mint ez a hadvezérek

diada lmene te iné l tö r tén t ) — „Diada l t ünne-

pe lni" .

88 7 . I n c a d u c u m p a r i e t e m i n c l i -

n a r e : T ö r é k e n y falra v ag y g y ö ng e b o tra tá -

maszkodni — bizni magát valakire , ki nem tud,

vagy nem ak a r seg íten i — „N ádszá l ra t ámasz -

kodn i " .

8 8 8 . I n d i e m a t r u m i n c u r r e r e

(L u c . ) : Vésznap ba fu tn i — a sze rencsé tlenség

torkába rohanni .

8 8 9 . D e c a l c a r i a i n c a r b o n a r i a m

d o c u r r e r e ( T e r tu l l . ) : A m észógetésböl szén-

ége tésbe futni — egy é le tm ódot a m ás ikk a l , ép

oly szeg ény nye l fe lcseré lni — „C seberből ve-

de rbe hágni . "

8 9 0 . P a s c i t u r i n v i v i s l i v o r , p o s t

f a t a q u i e s c i t ( O v. ) : A z ir ig ysé g az élőn

függ, ha lá l u tán m egszűnik .

891 . I n t r a n q u i l l o e s s e ( T e r e n t. ) :

Csendes tengeren hajózni — biztosságban lenni .

8 92 . I n v a d o e s s e ( T e r e n t . ) : Se ké ly

vízben, tehát veszélyen kívül lenni .



— 125 —

8 93 . C e d e r e i n c u r s u ( C ic .) : F u tá s

közben elesni — czélját el nem érni .

8 9 4 . I n e o d e m v a l e t u d i n a r i o j a -

c e r e (S en . és T ac . ) : U gya nazo n kórh ázb an

feküdni — szintoly betegségb en szenved ni .

8 9 5 . A s t u t a m v a p i d o s e r v a s s u b

p e c t o r e v u l p e m ( P e r s iu s ) : Rom lott szived-

ben a róka rava szsá gát rej ted — „V áso t t f iczkó" .

8 9 6 . S u b c u l t r o l i q u i t . ( H o r. ) ; K és

alá bo csáto t ta m agá t — K és alat t va n, m int az

áldozásra szánt á l la t — „Torkára forrot t ."

8 97 . A s i n u m s u b f r e n o c u r r e r e

d o c e r e : A s za m ara t ló k an tá rra ta níta ni —

Hasztalan fáradozni .

8 9 8 . S u b a l i e n o a r b o r e f r u c t u m

1 e g e r e (Liv.) Ide ge n fa alat t gyüm ölcsöt szed-

ni — m ások fáradságából hasznot húzni .

8 9 9 . M a n u m h a b e r e s u b p a l l i o

(Quinct . ) : Kezét köpenyében e l re j tve ta r tani —

gyen geség ből vag y féle lemből nem cse leked ni .



— 126

VIII. Igeliatározók.

37. §.

9 0 0 . A n i m o u u n c h u c, n u n c f l u c -

t u a t i

11

« c (V irg . ) : K ed ély e öt m ajd ide ,

m a jd o da h a j t j a — „ Mind en fe lé k a p k o d " .

, 9 0 1 . H e r i s e r v u s, h o d i e 1 i b o r :

Tegnap még rabszo lga , ma szabad ember .

9 02 . I I i c h a e r e t a q u a (C ic .) : I tt ak ad

meg a v iz — „I t t a bökkenő "

9 03 . H i c E h o d u s , h i c s a

11

a : I tt van

Rhodus , i t t u g o rj á l — it t van az a lkalom , hol

k imuta tha tod ügyességede t .

9 0 4 . H i n c i l l a e l a c r y m a e ( T e r e n t . ^

Cic ., H or . é s m ás o k) : Inn en t ehá t a k ö ny ek —

Most ismerem csak valódi okát.

9 0 5 . I n t u s H e c u b a , f o r i s H e l e n a :

Belü lrő l H ek ub a , k ívü l rő l H elena — Szép , de

gonosz nő . (H eku ba , Pr iam us ne je h i res vo l t

rú tságáról és rosz je l lem érő l , va lam int H el en a

szépségéről) — „Szép kivül , de ördög belül" .

9 0 6 . L o n g e a l i t e r c a t u l i o l e n t ,



127 -

l o n g e a l i t e r s u e s ( P l a u t . ) : K u t y a k ö l y ö k -

nek egészen más a b ííze , m int a m alaczn ak —

Mindenki re ragad már szüle tésétől valami , miből

megismerhe tő e rede te , vagy környeze te , melyben

felnevelkedet t .

9 0 7 . N u s q u a m e s t , q u i u b i q u e

e s t (S eu . ) : Seho l s incs, k i m i ndenü t t van —

ki mindenfelé já r , sehol s incs o t thon — ki min-

den tudományban gázol , egyet sem ér t a laposan

„Mindenhez lá tó , semmivel b i ró" .

9 0 8 . U b i a m i c i , i b i o p e s ( P la u t . ) :

Ho l barátok va nn ak , segéd források i s va nn ak .

9 09 . U b i u b e r , i b i t u b e r (A pu le jus):

Ahol gazdagság , van fel fuva lkodott ság — «Sok

kevély t , bo londot cs iná l a gazdagság" — „Pénzt

ru t kevé lység szokta köve tn i " .

9 1 0 . U b i b e n e , i b i p a t r i a : „ H az á ja

embernek , ho l jó l vagyon do lga" .

9 1 1 . U b i m e u m i n v e n i o , i b i v i n -

d l c o ( J o g i e l v ) : A h o l s a já to m a t t al ál om , o tt

követe lem.

9 1 2 . U b i q u i s d o l e t , i b i d e m e t

m a n u m h a b é t : Ahol k in ek fáj, o tt t a rt j a

kezét — „Kiki o t t vakar ja , ahol v iszket" .

9 1 3 . Q u o m e v e r t a m , n e s c i o (Cic.



— 128

és má sok ) : Nem tud om , ^hova m en jek , kihe z for-

dul jak .

9 1 4 . N o n s e m p e r f e r i e t , q u o c u n -

q u e m i n a b i t u r , a r c u s ( H o r . ) : N em m in-

dig oda talál a ny í l , hov a czéloztatot t — „Re-

m ény ség , nye reség n incsen m indig egy vágás-

b a n " .

9 1 5 . Q u o r e s c u n q u e c a d u n t ,

s e m p e r s t a t l i n e a r e c t a : T ö r té n jé k bár-

mi , m indig az egyenes u tón m aradok — «L eg -

jobb az egyenes u t" .

91G. Q u o m e c u n q u e r a p i t t e m -

p e s t a s , d e f e r o r h o s p e s ( H o r . ) : B árhova

vezessen a sors, csak ve nd ég kin t leszek ot t —

nem m int e llen jő vé n, m inde nü t t sz ívesen lá-

t a ndna k .

9 1 7 . N o s a l i o m e n t e s , a l i o d i v i -

s i m u s a u r e s ( C a t u l l .) : M ásfelé j ár t e sz ün k,

másfelé fülünk.

9 1 8 . U n d e c u n q u e l u c r u m c a p -

t a n t : M i n de n ho n na n h as zn o t h ú z n ak — m i n-

denből pénzt cs inálnak (czélzás rosz ügyvédekre ,

orvosokra s tb . ) — «M ég a pörn yéb ől is pén zt

te remtene" .



— 129

9 1 9 . T a m i n f a u s t i o m i n i s, q u a m

n o c t u a e (C ic.) : E z o ly b a lj ó sl at ú , m i nt a b a-

go ly megje lenése vagy huhogása . (Vakbi t . )

9 2 0 . N e J u p i t e r q u i d e m o m n i b u s

p

1

a c e t : M ég Ju pi te r se te tsz ik m inde nkin ek

— „Is ten sem tehe t mindennek e lege t . "

921 . N e e r u d i t u m q u i d e m i l l u m

p u l v e r e m a t t i g i t (C ic . ) : A m a tudósnak

m ég csak po rá t sem ér in te t te — „A nn yi t é r t

hozzá , min t ha jdú a ha rangön téshez . "

9 2 2 . N e g l e b a e i e s t a g r i a d 1 o-

c u m s e p u l t u r a e : M ég s írjához való földje

sincs — „o ly szegé ny m int a tem plom ba szorult

egér" — „T alp a la t tny i fö ld je s incs ."

9 2 3 . U t l u p u s o v e m a m a r e : S ze-

re tn i m int farkas a bá rán yt —• önzésből .

9 2 4 . L a u d a r e n i m i s m a n e : K o rán

dicsérn i — „Lementével d icsérd a napot ."



— 130

IX. Kötszavak.

38. § .

X ec, et , a n t , an, ve, vei ,

92 5 . N e c e s s i t a t i n e c D e u s i p s e

r e p a g n a t : A szük ségnek az Is ten m aga sem

áll e l lent — „N incs a szük ségn ek szabot t tör-

v é n y e . "

926 . M i h i i s t h i c n e c s o r i t u r , n e c

m e t i t u r (P la u t .) : I t t szám om ra se nom vet-

ne k, se nem aratn ak — ez engem nem i lle t —

rám nézve közönyös.

9 2 7 . N e c s i b i , n e c a l i i s u t i l i s

(C ic . ) : Se m agán ak , se m ásoknak hasznos —

„Nem ér egy fapénzt ."

928 . S i m u l e t d i c t u m e t f a c t u m :

Mondta s egyszersmind te t te .

9 2 9 . F a s a u t n e f a s : A kár szabad

akár nem.

9 3 0 . A u t C a e s a r , a u t n i h i l : V agy

Czézá r , vagy semm i — vagy a legm agasa bbat

elérni , vagy semmit — „A ut Czézár , ant T ót h

P á l «



— 131

9 3 1 . A n t b i b a t , a u t a b e a t (C ic. és

mások) : Igyék , vagy t aka rod j ék — vesse magá t

a lá a szokásnak .

9 3 2 . A u t q u i n q u e b i b e a u t t r e s ,

a u t n e q u a t u o r (a régiek á ldom ása) : V agy

öt , vag y bárom ser legge l igyál , csak n ég yg ye i

ne. (A róm aikn ál és g örögök nél 5 és 3 szeren-

csés számoknak t a r t a t t ak . )

9 3 3 . Q u i c u p i t , a u t m e t u i t , n o n

1 i b e r e s t (H o r . ) : Kin rem én y vag y fé le lem

ura lkodik , nem szabad — „ H a félsz, m eg nem

élsz" — „Belé vesz t , k i reménységbe öl i

pénzé t , "

9 3 4 . D i v e s a u t i n i q u u s e s t , a u t

i n i q u i b e r e s (H ie ro u y m usz u tán való köz-

m on dás) : A gaz dag igazságta lan , vag y igaz-

ság ta lan nak az ö rököse — gazdagság gy űj tésé -

ben csak r i tká n éln ek az em berek egészen be-

csü le tes e szközökke l ) — „T ö b b szegén yt l á tn i

jó t , mint gazdagot ."

9 3 5 . A l b u s , a n a t e r s i t , n e s c i o

(C i c . ) : Fe hé r- e va gy fekete , nem tudom — ő

egészen ismeret len.

93 6 . T r o s R u t u l u s v e f u a t (E n n i u s ) :

9*



— 132

L e g y e n ek tró ia k v a g y r u tn lo k . ( F u a t : r ég i

alak s i t he lye tt).

9 3 7 . V e i c a e c o a p p a r e n t (Q uinct.

és mások) . „Ezt a vak is belá t ja . "

9 3 8 . V e i c u m p u l v i s c u l o

(sc.

au-

ftrre rem) [P la u t ] : Valam it a legkisebb porsze-

mig e lv inni — semm it hát ra nem hagy ni —

„F enék ig k iü r í t en i . "

39. §.

Cum, dilin, s i , nisi , quasi, qoia.

9 3 9 . D u o c u m f a c i u n t i d e m , n o n

e s t i d e m : H a ket ten is ug yan azt tesz ik , még

sem ugy ana z — két em bernek hasonló cse leke

dete inól az indokok at és más kö rülm ény eke t is

tekintetbe kel l venni , miután csak igy lehet min-

den ik te t tének é r téké t vagy é r ték te lenség é t

megítélni .

9 4 0 . A q u a m p l o r a t , c u m l a v a t ,

í

u

n

d e

r

e (Pla ut . ) : S ira t ja , m időn mo sdik, a

használ t v ize t — „Kupájá t sem öbl i t i meg; fé l :

hogy vize elfogy."

94 1. F a c i 1 e, c u m v a 1 e m u s, r e c t a

c o n s i l i a d a r e ( T e re n t . ) : K ö nn yű be tegnek



— 133

jó tanác sot adni , ha egészségesek vag yu nk —

„K ön ny ebb tanácso t adn i , min t ve nn i" — «Ad-

nak tanácsot , de nom adnak kalácsot . "

9 4 2 . T u a r e s a g i t u r , p a r i o s c u m

p r o x i m u s a r d e t (H or., L iv , és S allu st .) :

A te dolgod is ve szély ezte tve van , m időn a szom-

széd fala ég — „ T e is fé lj , m ikor a szomszéd

háza ég ."

9 4 3 . Q u i d d o m i n i f a c i a n t , a u d e n t

c u m t a l i a f u r e s ? (V irg .) : M it teg y en ek

az ura k, midőn a cselédség is effélét ten ni me-

részkedik ?

9 4 4 . S a p e r d a e n o b i s v i d e m u r ,

e s s e , q u u m s i m u s s a p r i (V arró ) : B öl-

cseknek ak aru nk lá tszani , halot t csak hasz on ta-

lan mosók vagyunk.

9 4 5 . D u m s p i r o , s p e r o : M ig l eh e ll ek ,

remélek — „A dd ig remél az ember , mig be nn e

a lé lek ."

9 4 6 . A e g r o t o , d u m a n i m a e s t ,

s p e s e s t (C ic . ) : A beteg mig é l, remél —

„Holt ig remél az ember."

9 4 7 . D u m m o l i u n t u r , d u m c o m u u -

t u r , a n n u s e s t (T ere n t . ) ug y szinte, D u m

l a v a n t u r , c o m u n t u r , a n n u s e s t : Mig



— 134

indulnak , m osdan ak és fésü lködnek , e lmúl ik az

é v . (H iu és piperéz ő h ölg ye kn ek szól, kik öl-

tözésökre tú lzot tan sok időt vesztegetnek) .

9 4 8 . D u m p a s t o r e s o d i a o x e r -

c e n t , l u p u s i n t r a t o v i l e (H o sp i ta l iu s ) :

M ig a juhá szok ezivódn ak, a juh ólb a farkas

megy — „Béke orvosság, a cz ivódás méreg."

94 9 . D u m v i t a t k u m u m , n u b e s e t

i n a n i a c a p t a t ( H o r .) : M időn kerü li a föl-

det , köd és gőz után ka pk od , haszonta lanság ok

m iatt e lfelejti a valót . ( H orá cz evvel rosz köl-

tőkre czóloz).

95 0. D u m v i t á n t. s t u l t i v i t i a, i n

c o n t r a r i a c u r r u n t ( H o r . ) : M időn a bal-

ga tag bizonyos hibá kat k ikerü l , az e l lenk ező kbe

esik.

951 . F i s t u l a d u l c e c a n i t , v o l u -

c r o m d u m d e c i p i t a u c e p s (D ion ys . C ato):

É de se n cseng a s ip, m időn a m ada rász m egfogja

a m adara t — hize lkedő beszéd nek nem ke ll

h inni , m ert közönségesen rosz szán dék va n vele

összekötve „A szerfölöt t h íze lkedő vagy m eg-

csal t , vagy meg akar csa lni ."

952 . O b s c u r u s f i o , d u m b r e v i s

e s s e l a b o r o ( H o r ) : H om ály os ( ér th e t le n )



— 135

leszek , midó'n ipa rko do m rövid lonni. (az irál yt

i l letőleg) .

95 3. N u x, a

s

i n u s, m u

1

i e r n

i 1

r e c t e f a c i u n t , s i v e r b e r a c e s s e u t :

Dió , szam ár és (gon osz) asszony nem használ-

ha tók , ha nem vere tnek — „A pénz o lvasv a,

az asszony verve jó ."

9 5 4 . O m i h i p r a e t e r i t o s r e f e r a t

s i J u p i t e r a n n o 8 : V a jh a v isszahozhatná

Jupi ter é l tem elmúl t évei t

9 55 . E t i a m s i C a t o d i c a t ( s c . n o n

e r e d o ) : Még ha Kátó mond aná , sem h iszem.

(Utikai K átó i ránt hi telességre néz ve a róm aiak

legnagyobb bizalomm al v ise l te ttek — „H igye ,

ak i aka r j a . "

956 . V i v u n t , q u a s i p r o o p i b u s

s u i s e f f i c i a n t m o e n i a (P la u t . ) : U gy

élnek, mintha k incseikből városoka t épí thetné-

nek — „H a á ru ln án ak , pénzen vá rak a t i s ve-

hetne ."

9 5 7 . M a l e d i c u s a m a l e f i c o n o n

d i s t a t , n i s i o c c a s i o n e ( Q u in c t . ) : A ro-

szatszólótól a roszattevöig nem hibázik más,

mint az alkalom (s ha az m egv an, am az is h a j-

landó lesz roszat tenni) .



— 136 —•

9 5 8 . N e m o r e g e r e p o t e s t , n i s i

q ú i e t r e g i (Sen . ) , sz in te :

9 5 9 . N o n b e n e i m p e r a t , n i s i q u i

p a r u ' e r i t i m p e r i o : A z nem j ó u ra lkodó ,

ki m aga nem tud enge delm eskedn i — „A ki J®

szolga nem volt , nem lesz abból jó ur."

9 6 0 . P i s c i s n e q u a m e s t , n i s i r e -

c e n s (P la u t . ) : Semm it sem ér a ha l, ha nem

friss.

961. N e m i n i f i d a s , n i s i c u m e o

p r i u s m o d i c u m s a l i s a b s u m p s e r i s

(görög közmondás u tá n ) : Ad dig ne h igy senki-

ne k, mig vele jók or a sót m eg nem et té l — mig

hosszabb társa lgás u tán ki nem ismerted.

9 6 2 . C r e d o , q u i a a b s u r d u m e s t :

Elhiszem csak azér t , m ert nag yo n os toba. (Szó-

lásm ód, m elyet o lyan embern ek tu la jdo ní tan ak ,

ki leg ink áb b azt ha j l an dó hinni , am i a józan ész

szel a legnagyobb ellenkezésben áll) .

40 . § .

Ut, ne, quin, antequani, priusquani.

9 6 3 . U t d e s i n t v i r e s , t a m e u e s t

l a u d a n d a v o l u u t a s ( O v . ) : H a m in d já r t



— 137

hiány zik is az erő, m égis dicséren dő a jó

akarat .

9 6 4 . O r a u d u m e s t , u t s i t „ m e n s

s a n a i n c o r p o r e s a n o " ( J u v . ) : Ké r e n d ő ,

hogy „ép lé lek ép testben legyen" — (a nevelés-

ben a szellem kiké pez tetése m ellett , nem kell

a tes t edzésé t e lhanyagoln i ) .

9 6 5 . Q u i a n n i t i t u r , u t a u r e a m

q u a d r i g a m s i b i c o m p a r e t , u n a m

c e r t e r o t a m a s s e q u e t u r : K i azon vau ,

hogy m agá nak aran y kocsit szerezzen, legalább

egy ke reke t nyerend .

9 6 6 . T a m f a t u u s , u t e t i a m r e g -

n a r e p o s s i t ( S e n . ) : O ly b olo nd , h og y k irá ly

is lehetne (m ár t . i. a bolondok kö zött) . [E köz-

mondás közel á l l Oxenst ie rna mondatához : „Fi -

am, csudálko znál , ha tud nád , mily kevés észszel

kormáuyozta t ik a v i lág"] ,

9 6 7 . M u s a s b o r t a r i , u t c a n a n t

(A uso n . ) : A mú zsáka t se rke n te n i , hogy éne-

kel jenek — valak i t nóg atn i , hogy tegy e m eg

azt , m it külön ben is h iva tásán ál fogva meg tet t

volna — „Nem kel l a czigáuyt lopásra taní tani ."

9 6 8 . S u m p t u s c e n s u m n e s u p e -

re t (P lau t . ) : A kiadá s fölül ne m úlja a jöve-



— 138

dolmet . (Alapelv m inden jő á l lam - és há ztar tás-

ba n) — „A ddig nyúj tózzá l , meddig a pokrócz é r . "

9G9. S a l e m e t m e n s a m n e p r a e -

t e r e a s (görö g közm ondás utá n) : N e m en j c l

(bará tod) sótar tó ja és asz ta la melle t t

—

ne vesd

meg, mivel bárá tod m eg kín á l ; vedd tek in te tbe

körü lménye i t és szokása i t .

9

70.

N e n i m i u m c a l l i d u m h o c

s i t m o d o (T e re n t.) : Nem kell tulfortélyo snak

len ni . H a c a l l i d u m h e lye tt c a 1 i d u m téte-

t ik, annyit tesz . Nem kell tulkevesnck lenni —

„Lassan já r j , tovább é rsz . "

9 7 1 . N e m i h i S u f f e n u s e s s e m (Ca-

tu l l . ) : Nem sze retnék magam nak Suffenus l enn i

— nem ak arn ék m in t am a je len ték te len római

költő magam dicsöitöje és csudálója lenni.

97 2 . N e s i s p a t r u u s m i h i ( H o r . ) :

N e légy sz igorú bá tyá m — légy e lnézésse l h i-

báim iránt.

9 7 3 . V i d e a n t c o n s u l e s , n e q u i d

d e t r i m e n t i r e s p u b l i c a c a p i a t : A

konzulok azon leg ye ne k, no hogy az á l lam kárt

szenvedjen — kik valamely in tézet é lén á l lnak,

mozdítsák e lő annak javát .

9 7 4 . A l i i s n e f e c e r i s , q u o d t i b i



— 139

f i e r i n o n v i s : „ A ra it nem a k ars z, liogy m á-

sok veled teg ye ne k, azt te se tedd m áso kk al ."

9 7 5 . Q u o d d u b i t e s , n e f e c e r i s

(C ic . ) : S em m it se tég y, mi fele tt nem va gy t isz-

tában .

976. Q u o d a

1

i i s v i t i o v o r t a s , i p s e

n e f e c e r i s : M it m á so kb an ká rh oz ta tsz , m a-

gad se tedd.

9 7 7 . N e q u i d n i m i s : N e m érték en

tu l — „ K e ve s e t a j óbó l . "

978 . N e p u e r o g

1

a d i u m : Gy erme k-

ne k nem kel l kard ot adni — senk it sem kel l

olyasm ivel m egbízni , m ihez nem ér t — „Nem

gyermek kezébe va ló a kés ."

9 7 9 . N e s u t o r u l t r a c r e p i d a m :

„V arga a kap táná l ne tov áb b" — „Ne fogj

hozzá , ha nem mesterséged."

9 8 0 . N o c n i v i s d e x t r a m i n j e c e -

r i s . N e s zo rít s minde nk ive l ke z e t — óvatos

légy bará tod meg válasz tásáb an — „Sz ived li ire

né lkül keze t no adj . "

9 8 1 . N u l l u s l i b e r t a m m a l u s e s t ,

q u i n p a r t e a 1 i q u a p r o d e s s e q u o a t

(P l in . ) : N incs oly rosz kö ny v, mely va lam ikép



— 140 —

hasznos nem lehe tne — m inden kön yvb ől lehe t

valamit tanului .

9 8 2 . A d c o n s i l i u m n e a c c e s s e r i s

a n t e q u a m v o c e r i s (K átó egy ik é le tszabá -

lya ) : N e m en j tanácskozásba , ha nem hinak —

ne légy tolakodó — „T an ác so t ne ad j , ha nem

ké rne k . "

9 8 3 . A n t e q u a m i n c i p i a s , c o n -

s u

11

a (S all .) M ielőtt valam ihez fogsz, gon-

dold meg.

9 8 4 . P r i u s q u a m m a c t a r i s , e x c o-

r í a s va g y : P r i u s q u e j u g u l a t a s u n t ,

e x c o r i a s : M ielőtt m ég az állat ot m egö lted,

m ár nyú zod — előre örülsz oly dolog nak , miről

m ég nem vagy b izonyos , hogy e lé red -e— „E lőre

isz ik a medve bőrére" .



MÁSODIK SZAKASZ.

Közmondáscsoportok a mondattan

egyes részeihez.

41. § .

A m e l lé k n e v e k se m l e g e s t ö b b e ss z n m á n a k

haszná la ta -

98 5 . A m i c o r u m e o m m u n i a o m n i a

(T ere nt . ós Cic . ): B ará to k közöt t m inden közös

legyen — A le lkek egyetér tése a tula jdon közös

haszná la tában i s muta tkozzék.

9 8 6 . L a b o r v i n c i t o m n i a ( V ir g . ) :

A m unk a mindent l egyőz — megfesz íte tt m unk a

ál ta l legy őze t ik m inden aka dá ly —• „K eves e t

adnak munka né lkü l " .

9 8 7 . N o n m u l t a , s e d m u l t u m (S a l-

lu s t . ) : Ne sokfé lé t, hanem sok at — „K evese t

szól, de fontosán" . ( Intés í rókhoz , taní tókhoz

stb. , hogy ne sokat , hanem jót teremtsenek.

9 8 8 . N a t u r a l i a n o n s ü n t t u r p i a :



A természetes (a term észet törvén yeive l m eg-

egyező) nem gyalázatos.

9 8 9 . M i n m i n t p r a e s e n t i a f a m a m

(Claud. ) : A je lenvaló , mindig szemeink e lőt t

levő, veszt érdek ben — amit külön ben na gy ra

bec sülnén k, gy ak ran a l ig m él ta t ju k figyelemre,

m ert közel levén, hozzá szo ktu nk látásához, t ár-

sa lgásához.

9 9 0 . A l i a d i c u n t , a l i a f a c i u n t :

M áskép beszé lnek , m áskép c se l ekednek — „M on-

dani és mivelni kétféle".

9 9 1 . L i v o r s u m m a p e t i t ( O v . ) : A z

i r igység a l egmagasabbra vágyik — i r igy embe-

rek közönségesen nem magok körül , hanem ma-

gok fölé né zn ek ; mag uknál m agasab ban á l ló

személ yekre t ek i n t enek .

9 9 2 . C o n t r a r i a c o n t r a r i i s p e

1-

1 u n t u r (H ippo kratés z m ondata) : M inden ba j

el lenkezőjével űzet ik el .

9 9 3 . S i m i l i a s i m i l i b u s c u r a n t u r

(Hasonszeuvi t a n ) : M inden b a j hasonlón ak e lő-

idézése á l ta l gyógyi t ta t ik .

9 9 4 . E x p r a e t e r i t i s p r a e s e n t i a

a e s t i m a n t u r (Q uinc t .) A je le nt a m últbó l

lehet legjobbau megí té lni .



— 143

99 5. I n p n r i s n a t u r a

1

ib us : Egészen

természe t i á l lapotban , azaz : mezte len .

9 96 . A b o n i s b o n a d i s c e r e : Jó tó l

jó t tanuln i .

99 7. D e o f o r t u n a e q u e o m n i a c o m -

m i

11

e r e : Is te n re s a sorsra m ind en t b izni —•

„Ki Is tenben biz ik , meg nem csala tkozik" .

42. §.

M á s o d ik é s h a t o d i k e s e t e t k í v á n ó

m e l l é k -

n e v e k .

9 9 8 . V i s c o n s i l i i e x p e r s m o l e

m i t s u a ( H o r . ) : H a ta lo m b elá tá s n élk ül s a j á t

sú lya a la t t roskad össze — valamely ura lko dó-

há zn ak botorság a a t rón e lvesztésével bos zul ja

meg m agá t — „Esz jobb e rőné l" — „E rő , é sz

neve l t a r tományoka t" .

9 99 . S o m n i p l e n u s : T e l i á lm okka l —

»

ábrándozó — képze lődő — ostoba .

1 0 0 0 . C o n t e n t i s i m u s h o c C a t o -

n e (Su e ton) : E lég ed jün k m eg ezen K átóva l —

Nyugodjunk meg v i szonya inkban , amin t épen

vannak .

1 0 0 1 . C u l l e o d i g n u s e s t : M egér-



— 144

demli a zsákot (mint az apagyi lkos , ki t a római-

akn ál börzsákba va r r tak , és a v izbe dobtak —

„Akasz tó fára va ló" .

1002 . N o n u n o c u l l e o d i g n u s : A

zsákra sem érdemes — „Semmirekel lő" .

1 0 0 3 . Q u a n t o m i r a b i l i o r a , e o f i -

d e d i g n i o r a : M inél csu dálato sab b, a nn ál hi-

te le se bb ; m ár t . i. az olyan em berre néz ve, ki a

csudálatos t szeret i h inni .

1 00 4 . M a x i m a q u a e q u e d o m u s

s e r v i s e s t p l e n a s u p e r b i s ( J u v . ) : M in-

den nagy ház te l i van kevély szolgákkal .

1 0 0 5 . Q u o d n o n o p u s e s t , a s s e c a -

r u m e s t : Mire nincs szü ks ég ün k, az fillérért

is drága.

1 0 0 6 . C a p u t c e r e b r o v a c u u m : F e j

agyve lő né lkü l — Fúr tf e jü — „F úr tv e l e j i i . "

43. §.

Ré s z e l t e t ő m á s o d i k e s e t

nemo, nihil

stb. sza

vaknál .

1 0 0 7 . N e m o m o r t a l i u m o m n i b u s

h o r i s s á p i t : N incs ha l andó , ki minden fdö-



—

145

ben bölcs voln a — „A bölcs ís hétszer b o tl ik

egy nap" .

1 0 0 8 . N i h i l b o n i p a r i e s , a q u a m

b i b e n s (H al icarnas sus i D em eter után ) : Nem

fogsz na gy ot végh ez v inn i , ha csak vizet iszol —

„Viz- i ta l tól nád te rem az or rodban" .

100 9 . P l u s a 1 o e s, q u a m m e l l i s

h a b é t ( J u v . ) ; T öbb be nne az á loe, m in t a m é z .

„Méz a la t t m éreg, szép a lm ában féreg" — (Va-

lamely épen nem szere te t rem él tó nö je l lem zé-

sére) .

1 0 1 0 . S e m p e r A f r i c a n o v i a 1 i-

q u i d a p p o r t a t , v a g y : L y b i a s e m p e r

n o v i a l i q u i d a d f e r t (P lin ius és m ás o k ) :

Af rika m indig hoz va lam i u ja t . (Kóm ának Af r i-

ká va l va ló háborúi koráb an e redt közm ond ás ) .

44. § .

Esse

a m ásodik esette l .

1 0 1 1 . A m i c o r u m e s t , a d m o n e r e

m u t u u m ( S e n . ) : B a rá to k k ölcsö nö sen j ór a

buzdí tsák egymást — „Nem jám bo r bará tság,

melyér t megbántod I s tenede t . "

1 012 . P a u p e r i s e s t , n u m e r a r e p o-

Wiegand, közmondások.



— 146

c ii s : A szegé ny em ber dolga, m egsz ám lálni

m arhá já t — kinek e l ég van , an na k nem szük-

ség minden csekélység gel gondolni — „A gaz-

dagnak nincs száma göbölyös marháinak" —

„Maga se tud ja pénzének számát . "

1 0 1 3 . B o n i p a s t o r i s e s t , t o n -

d e r e p e c u s , n o n d e g l u b e r e ( S u e to n

szer int T ibe r ius császártól ered ) : A jó pásztor

do lga juha i t m egny í rn i, de nem m egn yú zni —

szabad u g y an a n ép e t adóval m e g t e r h e l n i ,

de nem t ú l t e r h e l n i — „ Ju h o t n y irn i , nem

nyúzni ke l l . "

1 0 1 4 . S a r c i n a t o r i s e s t , s u m m u m

s u o r e c e n t o n e m o p t i m e (L u c i l iu s ) : A

foltozó szabó nak az utolsó foltot is a leg job b an

kel l felvar rni — m inden ki dolgaiban a legki -

sebbet is gondosan tel jes í tse .

1 0 1 5 . B o n i p o e t a e e s t , in e x t r e m o

a c t u e s s e o p t i m u m : J ó kö ltőnek , m üve

utolsó fe lvonásában kel l a leg jobb at hozni —

„Végin pat tan az ostor ."

1 0 1 6 . N o n e s t e j u s d e m e t m u l t a

e t o p p o r t u n a d i c e r e : N em egy az, sokat

és jó t m ond ani .



— 147 -

45. §,

Igék , m ely ek m ás ese te t k ívánnak, mint m ás

n ye lvek b en .

1017 . S t u l t u r a e s t , p a t r e m i u t e r -

f i c e r e e t f i l i o p a r c e r e (H e rod o t sze-

r in t Cy rus tó l e re d ) : Ostoba dolog , az ap já t m eg-

ülni s fiá t m egkim élni (m iután a m egsem m isítet t

e l lenség gye rm ekei s köv etői boszu t forralnak) .

1 0 1 8 . F i g u l u s f i g u l o i n v i d e t , fa -

b e r f a b r o : F az ek as fazekasra, „ Ko vács k o-

vács ra i r igyked ik . "

1 0 1 9 . F o r t e s f o r t u n a j u v a t (C ic.

szer in t E nn iu s tó l ) : A sze rencse az e rőseknek

segi t — „Bátor sz ivekkel tá rsa lkodik a sze-

rencse . "

1 0 2 0 . P a r t e s s e q u i t u r v e n t r e m

(Római jog i közmondás) : „Amely gyermek meg-

i jed , an y ja ö lébo s ie t . " — Rabnő gye rm eke

an y ja sorsá t követ i , s ez u tóbbi ga zd ájá na k a

tu la jdona .

1021 . N u l l a f i d e s p i e t a s q u e v i -

r i s , q u i c . a s t r a s e q u u n t u r (H o r .) : T á -

borba m enő férfiaknál n incs b í iség és jám bo rság .

10*



— 148

1022 . N a t ú r a m s e q u e r e : Te r m é s z e t

szerint élj

10 2 3 . A r t e m q u i s e q u i t u r , r a r o

p a u p e r r e p e r i t u r ( C i c ) . K i m űvésze té-

nek vagy mesterségének él , r i tkán ta lá l ta t ik

szegénynek — „Minden mes te r ségnek a rany

a feneke."

1 0 2 4 . U t i t u r m a n u s i n i s t r a (C a-

tul l. és m á so k ) : Bal kezét ha szn ál ja — nem az

igazi eszközökkel él .

1 0 2 5 . S a p i e n t e s s u n t , q u i v e t e r i

v i n o u t u n t u r ( P l a u t . ) : O ko sak azok , k ik

ó bo r t i sznak — kik ó bo rnak elsőséget adn ak

az uj felett.

1 0 26 . I n r e m a i a , a n i m o s i b o n o

u t a r e , a d j u v a t ( P l a u t . ) : S zerencsé tlenség-

ben igen üdvös, ha meg tudod tar tani egykedvü-

ségedet .

1 0 2 7 . N u l l u m m e n d a c i u m , q u o d

t e s t e c a r e a t ( P l i n .) : N incs h azug ság , m ely -

nek tanuja nem volna .

1 0 2 8 . O p t i m u m , a l i e n a i u s a n i a

f r u i ( P l i n . ) : Le g j obb , m á s o stobas ágá n t a nu ln i .



46. §.

Az igenevek használata-

1 0 2 9 . A m a n t e s a m e n t e s s u n t : A

szerelmesek bolondok —

„A

fe le t tébbvaló sze-

re lem nem sokat ki i lömbözik a bolondságtól ."

1 0 3 0 . P e c u n i ó s u s e t i a m n o c e n s

n o n d a m n a t u r ( C ic . ) : A pénze s em ber, ha

roszat is tesz, nem Ítéltetik el.

1 0 3 1 . L e p u s a p p a r e n s i n f o r t u n a -

t u m f a c í t i t e r : R ög tö n föltíinö n y u l sze-

renc sét len né teszi az utazást — az ország úton

keresz tül futó nyul szerencsé tlen utazás t je l en t

( igy tar t ja az e lőí té le t) .

1 0 3 2 . M a g i s t r a t u m g e r e n s , a u d i

j u s t e e t i n j u s t e : H a h iv a ta lban v ag y , h a ll

gasd ki az igaz at és iga zta lan t.

Si r . 11, 8 : „N e i té lj , m ie lőtt k ih a l lga t -

tad a dolgot , ha dd az em be reke t e lőbb kibe-

szé lni magokat . "

1 0 3 3 . T e i p s u m n o n a l e n s , c a n e s

a l i s : M a g a dn a k n in c s k e n y e r e d , é s k u t y á k a t

hizlalsz.

1 0 3 4 . T e i p s u m c o n t i n e n s í m -



— 150

p e r a : C sak ha m agad on tudsz u ralkod ni , ural-

kodjá l

1 0 3 5 . N o v o s p a r a n s a m i c o s , n e

o b 1 i v i s c e r e v e t e r n m : U j b ará to k at sze -

rezve , ne fe ledd a régieke t — „ U j bará té r t e l ne

hagyd a r ég i t . "

1 0 3 6 . A l i í s p r o s p i c i e n s , n o n s i b i :

M ásokról gondoskodik, magáról nem — „M ásnak

világí t , maga söté tben ül ."

1 0 3 7 . Y i v a t s e q u e n s : É l je n a kö-

vetkező

1 0 3 8 . A b s e n s c a r e n s : A távollevő

nélkülöző — ki nem jön an na k ide jébe n, a r ra

nincsenek figyelemmel.

1 0 3 9 . H o m o s e m p e r c o n t r a d i c e n s

(Galenus) : Mindig e l lentmondó ember .

104.0. B e a t i p o s s i d e n t e s ; Boldog

bir tokosok. ( így nevez te tnek a római jogban

azok, k ik va lam ely peres ügy kezd eténé l a pe-

res tárgy bir tokában vannak, s ez á l ta l többféle

e lőny nye l b i rn ak ) .

1 04 1 . N o l e n s v o l e n s , ugy s z in te :

V o l e n s n o l e n t e a n i m o : „ A k a rv a nem -

a ka rva " — „ A ká r a ka r , aká r ne m " — a kö rü l-



— 151

m enyek kén yszerű ségén él fogva kényte len így

vagy ugy cselekedni .

1042 . V i v u s v i d e n s q u e p e r i r e

(T er en t. és Cic.) : E lv e és látva elvesz ni.

1 0 4 3 . H e r e d i t a s v i v e n t i s n o n d a-

t u r (Római jog i kö zm on dás ) : Még é lő tő l nem

jut örökség.

1 0 4 4 . F i c i c a d u n t i n o s c o m e -

d e n t i s : H a enni ak ar, sz ájá ba esik a füge

— „Vár ja mig szá jába repü l a sü l t ga lamb."

1 0 4 5 . F a s c i n a n t i u m m o r e l a u d a r e

(Pl in . ) : Boszorkányok módjára valamit d icsérni ,

azaz : ár tani való szándékból .

1 0 4 6 . V o l e n t i n o n f i t i n j u r i a

(Jog ie lv Ju sz t in ián pan dek tá ibó l ) : Az akaróval

nem tör ténik igazsá gtalan ság — aki belee gye z,

bogy valam ely jogsé r tés tör té njé k ra j ta , az nem

tehet panaszt .

1 04 7. S a p i e u t i s a t ( sa tis e s t ) ; A n na k,

ki a dolgot ért i, elég — nincs szük ség e továb bi

m agy aráz a t ra — „N em kel l a bö lcse t t anács -

csal terhelni . '

4

1 0 4 8 . S e r o v e n i e n t i b u s o s s a : A

későn érkezők csak a csontokat kapják — ,>Akí

későn jő , cson t a fö lös tököm e." — Ez en köz-



— 152

mo ndás t a m agy ar ember igy is haszn ál ja : „ T a r d e

venient ibus ossa , annak is a rosza ."

1 0 4 9 . V i g i l a n t i b u a j u r a s u n t

s c r i p t a (Jo gik üz m on dá s) ; A törv ény ek azok

számára Í ra t t ak , k ik megta r t j ák .

1 0 5 0 . E l e u s i n a s e r v a t , q u o d o s-

t e n d a t r e v i s o n t i d u s ( S e n . ) : E leuzisz

mindig tar t valami ujat , mit a visszatérőknek

m uta thasson. (Eleuzisz görög város Ceres te m -

plomával és azon t i tkos is teni szolgálattal , melyet

e leuzi t i tkok nak nev eztek . ) — N e legye n az

ember tudományának és t i tka inak köz lésében

igen pazar.

1 0 5 1 . C a l c a r a d d e r e c u r r e n t i (O v.

és m áso k) ; Fu tásb an levő lovat sa rka nty úz ni

— valaki t teendőiének te l jes í tése közt ösztö-

nözni , hogy minden ere jé t használ ja .

10 52 . E s u r i e n t

i 1

e

o

n i p r a e d a m

e x s c u l p e r e (L ueiliu s) : É he ző oroszlán m ar-

ta léká t e l ragadni — ha ta lmas em bernek kár t

tév e, m agát az ő bo szu jána k ki tenni ,



— 153

47. §.


1 0 5 3 . C a l c a t j a c e n t e m v u l g u s

( S e n . ) ; A földön he ve rü t t ipo r j a a né p — a

tönk re ju to t t vagy külö nbe n szereucsé t lon em-

ber t gy ak ran m ég csúfolják i s.

1 0 5 4 . F r i c a n t e m f r i c a : A ki téged

örvendeztet , az t örvendeztesd te ís .

1 0 5 5 . M e a b s e n t e m p o r c u t i a n t

(D io ge ne s) : Üssenek lia nem vag yo k ot t .

1 0 5 6 . C o r v u m d e l u s i t b i a n t e m

(H or .) K in y it ta t ja a hol ló csőrét , de rászedi ,

nem ad nek i semm it — igér va la m it , de nem

adja meg.

1057 . F u m a n t e m n a s u m u r s i n o

t e n t a v e r i s (M a r t ia l) ; A dúlófúló m edve szá-

jához ne köze led jé l — kerü ld a dühöngő em-

bereke t .

1058 . P l ü r e s a d o r a n t s o l e m o r i -

e n t e m , q u a m o c c i d e n t e m ; T ö b b e n im ád-

já k a fe lke lő , mint a leny ugv ó na po t — ink áb b

s imulnak ahho z , k i készül ha ta lom ra ve rgő dn i ,

mint ki az t nem sokára már e lvesz t i .



— 154

1059 . V i n u m s e n e m e t i a m v e i

n o l e n t e m s a l t a r e c o m p e l l i t (g ö rög

vers u tá n ) : A bor a vén et is , h a nem is a ka r ,

tánczra kész t i — „Még a vén ember t i s t ánczba

viszi a bor."

1 0 6 0 . T e r r a m c o n t i n e n t e m i n c o -

l e n t e s m a r e d e s i d e r a n t ; K ik száraz

fö ldön l aknak , t enger re k ivánk ozn ak — az em-

ber gy akran m aga á l l apo t jáva l m eg nem e léged-

vén , a másé t k iy án ja — „Szom széd fala t, j obb

d a r a b . "

1061 . T i m e o D a n a o s e t d o n a fe -

r e n t e s (V irg.) : Nem hiszek a D an ao k na k,

még ha a jándékot hoznak sem. (Azon fegyveres

ka ton áka t r e j tő nag y fa -ló ra vona tkoz ik , m elye t

a görögök a t ró jaiak vesz tére I l ion előtt há t ra-

hagy t ak . )

1 0 6 2 . S u r g e n t e m a u s c u l t a r e a v e -

n a m : „ A fü növésé t is hallja*' — ak i mi n -

d e n t jo b b a n aka r tudni és ész le ln i m ások ná l .

1 0 6 3. S t a n t e p e d e : Á lló lább al —

a z o n n a l — m i n d j á r t

1064 . A m a t a n q u a m o s u r u s , o d e -

r i s t a n q u a m a m a t u r u s (C ic . u tán B ias) ;

Szeress , mintha gyűlölni , és gyűlöl j , mintha sze-



— 155

retni ak ar n ál — ne túlozz se a sz eretetbe n, se

a gyű lö l e tben ; marad j mind ig a középú ton .

1 0 6 5 . N o n m i s s u r a c u t e m n i s i

p l e n a c r u o r i s k i r u d o ( H o r . ) : A n ad á ly

m indad dig el nem h a g y ja az em ber bő ré t , mig

tele nem szivta m ag át vérrel • - kin csv ág yó k

te lhe te t lenek.

48. §.

Fo l y t a t á s .

1 0 6 6 . A r c u s t e n s u s r u m p i t u r .

H a az i ja t na gy on megfesz ít ik , e l tör ik —

vagy e lszakad.

1 0 6 7 . J u c u n d i a c t i l a b o r e s ( C i c . ) :

Ke l lemes a megte t t munka — „Munka u tán

méz a nyugoda lom."

1068 . B e n e f a c t a , m a l e l o c a t a ,

m a l e f a c t a h a b e n t u r (E n n iu s ) : R oszul

a lka lmazot t jóte t t , rosz te t tnek vehető.

1069 . M a l e p a r t a , m a l e d i l a b u n -

t u r (P la u t .) : Roszul ke zd et t dolog, roszul v ég-

ződik — „Ebül kezdi , komondorul végz i . "

1 07 0 . N i t i m u r i n v e t i t u m s e na-

p é r c u p i m u s q u e n e g a t a (O v .) : M indig



— 156

a t i ltot t után ipark od un k, s a m egta gad ott dolog

u tán vágy ódun k — „A t il a lmas m indenkor

j o b b i z ü / '

1 0 7 1 . D u l c e i n e x p c r t i s c u l t u r a

p o t e n t i s a m i c i , E x p e r t u s m e t u i t

(Ho r . ) : A tapa sz ta la t lan kel lemesnek go nd ol ja

a ha ta lmas bará tokkal va ló tá rsa lkodást , ta -

pasz ta l t kerü l i azoka t — „N em jó nag y úrra l

egy tá lból cseresznyét enni ."

1 07 2 . L a b o r i o s i s o c c u p a t u s i n

n u g i s : Ige n szorg alm as ha szo nta lan dolgok-

ban, melyek se neki , se másnak nem hasz-

ná lnak .

1073 . P r a e l i o v i c t u s , n o n b o l l o

(Cici lius szav ai) ; L eg yő zö tt eg y csatá ban , de

nem egész ha dj ár a tb an — nag y dologban vala-

mely csekély vesztesé g nem határo z m ég az

egész felett.

1 0 7 4 . R o t a p l a u s t r i m a l e u n c t a

s t r i d e t : Ro szul ke n t ke rék ny ikoro g —

„ L g y forog a ke rék , ha k en ik . "

1075 . A e r e e.t r o r e p a s t u s : L ev e -

gővel és harm attal táp lál t — aki nem bir meg

semmit — e lkényesz te t t ember .

1 0 7 6 . N e m o p r o p h e t a a c c e p t u s



— 167 -

i n p a t r i a s u a : Senki se próféta m ag a ha-

z á j á b a n . "

1077 . V a e v i c t i s : J a j a legyőzöttek -

nek (E kifejezést ha szná l ták a ga l lusok azon

a rany m ér l ege lé séné l , m e ly lye l e lvonu lá suk

előt t a róm aiak tar toz tak nek ik. )

1 0 7 8 . N e m o n a t u m n o v i t (C ic . és

S e n . ) : Sen ki ez em ber lé téről nem tud — tel -

te l jesen ismeret len.

1 07 9 . R e p e n t e o r i t u r n o n e x s p e c t a -

t u m ( U t á n zá s a e ze n n é m e t k ö z m o n d á s n a k „ U n -

verliofft komm t o f t / ' ) : Megesik gy ak ran a vá -

ratlan dolog is .

1 0 8 0 . T e t i g i t l a p i d e m a c a n e

m o r s u m : O ly kö ve t ér intet t , m elyet ve sze t t

ku tya m ar t meg — oly dü hb e jö t t , hogy nem

lehet csil lapitani.

1 0 8 1 . S e g n i u s e x p e d i u n t c o m-

m i s s a n e g o t i a p l u r e s ; T ö b b e k r e b izo tt

dolog annál lanyhábban végezte t ik — „Sok

bába köz t e lvész a gyermek/ '

1 0 8 2 . M a n e t a l t a m e n t ő r e p o s -

t u m (V ir g . ) : A z ész m élyébe van e l téve — ez

el nem felej te t ik — „M élyen szivébe van

vésve . "



— 158

1083 . N a t a a d s e m e n r e s p o n d e n t

(Sen. ) : Az ara tá s megfe le l a v e tésnek — jóból

ó, roszból rosz lesz — „Amint vetsz, ugy

a ra t sz . "

1084 . A r r e c t i s a u r i b u s a d s t a n t

(V irg . ) : I leg ye s i te t t fü lekkel á l lnak i t t - r - na-

gyon figyelnek — „R ésen a fü le" — „F üle l

min t a nyn l a bokorban ."

1 0 8 5 . D e m a l e q u a e s i t i s n o n

g a u d e t t é r t i u s b e r e s : R oszul sz e rze t t

vagyon a harmadik örököst sem örvendezte t i

— „H am is ke resmény k incse nem szá ll ha rm ad

örökösre ."

1 0 8 6 . N u l l u m c u m v i c t i s c e r t a -

m e n e t a e t k e r e e a s s i s ( V irg . ) : A le-

győ zöttekk el ós h oltakk al nincs több é viadal —

„Hadd nyugodn i a ho l t aka t . "

1 08 7. T a b u l a r a s a : Ü res, Í rásnélküli

levél .

1 0 8 8 . H o r i s c o n s e c r a t u m : A hó-

ráknak szentelve, azaz : vén.

10S 9 . A p e r t i s t i b i i s (Q u in ct . ) : N yi-

to t t s ip lyukakka l — emel tebb hangon .

1090 . C l a u s i s t h e s a u r i s i n c u -

b a r e (Q uinc t . ) : B ezárt kincse ken aludn i —



159

kincse it szorgosan őr izn i — fösvény —

ül a pénzes ládán mint a kot lós tyúk."

1001. I r e p e r e x t e n t u m f u n e m

(H or . ) : K i fesz ít et t kö té len j á r n i — egész v i-

gy áza t ta l lenni , hog y sehova se ütő djé k az

ember .

1092 . P e r d e r e v i n u m i n f u s a

a q u a : A bort v ízzel e l ro ntan i — ke zd etb en

jó dolgot hibák e lkövetése á l ta l e l rontani .

10 9 3 . A n t i c a e x c l u s u m p o s t i c a

r e c i p e r e : A főkapun v isszau tas ito tta t a h á-

tulsó a j tón beereszteni — nyi lvánosan visszauta-

s íto tt a já nd ék ok at t itkon e lfogadni — megvesz-

tegetés.

1 09 4 . L a u d a t a p a v o n e s u p e r b i o r :

Büszkébb a m egd icsé rt p ává ná l — „K ev é ly

min t a pá va / '

1 0 9 5 . E q u i d e n t e s i n s p i c e r e d o -

n a t i : M e gn éz i az a j án d é k o z o t t ló fogát —

a já ndé koz o tt t á rgy é r t éké t ku t a tn i —• „ A já n d é k

m arhának nem ke l l fogát n éz n i . "

1 09 6 . C o c t u m a b a l i o e d e r e : M eg-

enni, ami t más főzött — más bűn éé i t lako ln i .

1 09 7. D e s i s t e r e a b i n c o e p t i s : V a-

lamely vá l la la to t abbanhagyni .



— 160

1 0 9 8 . N e g l e c t i s u r e n d a f i l i x i n -

n a s c i t u r a g r i s ( H o r . ) : E lh an ya go lt szán -

tóföldön csak m egég etendő dud va nő — K inél

a lélek kim ivelésére semmi sem történ t, csak

rosza t fog e redm ényez ni .

1 0 9 9 . M i r a n d a c a n u n t s e d n o n

c r e d e n d a p o e t a e (K átó n ak tu la jd o n í to t t

vers) : Csudálatos , de nem hi te les dolgokat éne-

kelnek meg a költök —• nem kell mind azt hinni

m it a köl tők m esélnek.

1 100 . D u r a t e d u r a n d u m ( V irg . ) : A

tiirendöt tűrni kell .

49. §.

Az á l lap ot jeg yzö nc k é s á l lapot j eg yzö fé l én tk

h a s z n á l a t a .

1 1 0 1 . D e g u s t i b u s n o n e s t d i s -

p u t a n d u m : í z lés do lgában nem ke l l v i t a t -

kozni — „Ki miut íz l i , ugy hisz i . "

1 1 0 2 . C u m p r i n c i p o n o n p u g n a n -

d u m : Fe lsőb be kk el nem jó vi ta tkozni (m ert

m indig azo kna k lesz igazu k) — ,,Nera jó na gy

úrra l egy tá lból cseresznyét enni . "

1 103 . N u l l a a e t a s a d d i s c e n d u m



— 161

s e r a (á l l í tó lag Cato Censor ius m ondata) .

Sommi bo rba n sem késő a tanu lás — bármily

öreg az ember , t anu lha t m ég — „ J o b b későn ,

min t soha ."

1 1 0 4 . G u t t a c a v a t l a p i d e m n o n

v i s e d s a e p e c a d e n d o : A csepp k ivá j ja

a kö vet nem erőszakk al , hanem gy ako ri esésé-

ve l — „Sok csepp lyuka t ve r a kövön ."

1 1 0 5 . D o c e n d o d i s c i m u s : O k ta tv a

tanu lunk .

1 1 0 6 . R o m a n u s s e d e n d o v i n c i t

(V arró ) : A róma i ülv e is győz — akin ek egy-

szer sze renc séje v an, an élkü l hogy fáradna is ,

minden kedve szerint történik.

1107 . O p t i m a n o m i n a n o n a p p e l -

l a n d o fi u n t m a l a (C olu mella ) : A l eg jo bb

adóssági kö ve telése k is roszak lesznek , ha né ha

néha meg nem in te tnek .

1108 . N o n e s t l a u d a n d u s , n e i n

c o e n a q u i d e m : N em lehet őt d icsérn i, m ég

halo tt i torá ba n sem (midőn m égis a lehe tő leg-

jobbat szokták az emberrő l mondani ) .

1 1 0 9 . A m i c u s c u m v i t i i s f e r e n -

d u s (H or ) : A ba rá tn ak hibá it el kell t i irni —

„Ne vesd meg bará todat k is fogyatkozásér t ."

W iegand, közmondások. 1 1



162

1 11 0. T u t e h o c i n t r i v J s t i , o m n e

t i b i e x e d e n d u m e s t ( T ere n t. ) E z t te aprí-

tot tad be magadnak, most meg is e i ie ted egészen

— mit vé tkeztél , azér t m ag ad na k is ke l l la-

kolnod.

1 1 1 1 . N u n c e s t b i b e n d u m , n u n c

p e d e l i b e r ó p u l s a n d a t e l l u s ( H o r . ) :

Most kel l inni , és szab ad lábbal na gy öröm ug -

rás t t enni . (E zen sz ava kk al nó gat ták különös

a lka lmakka l az embereke t ö römre s v idám-

ságra) .

1 1 1 2 . S i q u a n d o f a t u o d o l e c t a r i

v

o 1

o, n o n e s t

1

o n g e q u a e r e n d u s :

m e v i d i o (S en .) : H a bolondon a karo k m u -

la tn i , nem kel l m essze m en ne m ; tükö rbe nézek .

1 1 1 3 . E d u o b u s m a l i s m i n i m u m

e l i g e n d u m ( C i c . ) : „ K é t b a j k öz ül a k ise b-

bet kel l választani ."

1 1 1 4 . F e r r u m , c u m í g n i c a n d e t ,

t u n d e n d u r a : „ A d dig kell a vasa t vern i, a -

m ig tü ze s" — Mig az a lkalom valam inek kivi -

te lére ke dv ez ő, fel kel l azt ha szn áln i .



— 163

- « 0 • 'km ::r aoj-so i r.íi tfii .1 ; tflufc .ris

50. §.


1115 : N i h i l r e c u s a n d u m , q u o d

d o n a t u r : S em m i t se k ell v is sz a uta síta n i,

ami t a jándékoznak (k ivéve ha megvesz tege tés i

szándékból tör ténik .

1 1 1 6 . N i h i l d e s p e r a n d u m , e t n u l l i

r e i f i d e n d u m ( S e n . ) ; Soha se ke ll ké t-

ségb e esni, de nem is kell sem m ibe tulbiz i lm at

he lyezni (hanem m indenb en a közép uta t meg-

ta r tan i ) .

1 1 1 7 . O c u l i s m a g i s h a b e n d a fi-

d e s, q u a m a u r i b u s : A szem nek többe t

ke l l h inni , m int a fü lnek (me r t a ha l lo t ta t ha m a-

rab b felej ti az em ber mint a lá to t ta t) — , ,Nehé z

a szemet m egc sa lni" — „A m it a szem nem lá t,

a sz iv hamar fe le j t ."

11 18 . A u r u m e x s t o r c o r e c o l l i -

g e n d u m : Ga néjbó l a ra ny at ke l l sz ed ni ; mer t

igen nagyb ecsű a gazd aságb an — a lá t szó lag

leg hi tv án ya bb dolgot is lehe t h aszno s í tani —

„Csúnya a gané j , de szép cz ipó te rem u tána . "

1119. U

11

r a v i r c

8

n i h i

1

a g g r e d i-

1 1 *



— 164

e u d u m ; E r e j é n tú l n e fogjon az e m be r s e m -

mibe.

1 1 2 0 . I n i q u u m p e t e n d u m , u t

a

e-

q u u m f e r a s ( Q u in c t.) : K é r j ig en so ka t, h o g y

lega lább az i llendőt m egk apja d — az em bernek

a legmagasabbra .ke l l tö rekedni , hogy lega lább a

középszerűt éxje e l .

1 1 2 1 . D i o n y s i u m a e q u o r e m é r -

g é n d u m : Dionisz vagy Bachus adom ánya t .

i . a bor a ten ge r vizév el veg yitend ö. (A régie k

véleménye szer int ez á l ta l jobb és ta r tósabb

lesz.)

1 1 22 . N o c t u u r g e n d a c o n s i l i a r A

tanác sok at é j je l ke l l megfontolni — „Bö lcsebb

a regge l re ha la sz to t t t anács . "

1 1 2 3 . M a j o r é c u r a t u e n d a , q u a e

p a r t a s u n t ( C i c .) : A sz erz ett j a v a k a t a n ná l

nagyobb gonddal ke l l megtar tani .

1 1 2 4 . I n d i g n a d i g n a h a b e n d a

s u n t , h e r u s q u a e f a c i t ( P la u t . ) : A z il-

letle nt, arait ur kö ve t el , i l lőnek ke ll ven ni —

„Úrtól , bolondtól mindent fö lvehe tni . "

1 1 25 . A e d i b u s i n n o s t r i s , q u a e

p r a v a a u t r e c t a g e r a n t u r , v i d e n -

d u m (Aulns G ell ius) : M indenki sa já t házáb an



— 165

tokintse, mi jó va gy rosz történ ik ott — „M in-

den ember seper jen sa já t a j t a ja e lő t t / '

1 1 2 6 . T a c i t a e e t o c c u l t a e i n i m i -

c i t i a e m a g i s t i m e n d a e s u n t , q u a m

i n d i c t a e e t a p e r t a e (Cic. in V e r r . ) : T it -

kos el lenségtől job ba n kel l félni, m int ny í l t tól

— „Mosolygó e l lenségnél nincs ár ta lmasabb."

1 1 2 7 . F u n e m o b r u m p e r e n i m i u m

t e n d e n d o : T ú l zo t t m egfeszítés á lta l elszak í-

tani a kötelet .

1 1 2 8 . L u c u s a n o n l u c e n d o : V a la -

mit oly dologtól va gy fogalomtól szárm aztatn i

vagy nevezni , mely hozzá épen el lentétben ál l .

51. §•

A negyedik eset a határozat lan móddal .

1129 . B e a t u s n o n e s t , q u i s e e s s e

n e s c i a t : N em boldog az , aki nem tu d ja , hog y

az — A ki nem tu d ja m egbecsülni azon boldog-

ságot , melyben é l , nem mondható boldognak.

1 1 3 0 . P e r s u a d e b i t , a l b u m e s s e

n i g r u m : Be bizon yí t ja az em be rek ne k, hogy

a fehér fekete — vi lágos dolgot másra ak ar ma-

gya rázn i — „F ehé re t is f eke tének m ond . "



— 166 -

1 1 3 1 . T a c e r e o p i n o r e s s e o p t t i -

ni u m ( E n n 'u s ) : H a l lga tn i a l eg jobb — „H al l -

ga tva meg nem bo t lo l" — „H al lga tás senk ine k

be nem töri fejét."

1 1 3 2 . E x t r e m u m s e m p e r d i e m a d-

e s s e p u t o s ( M a r ti al ): G o nd old m in dig , b o gy

ez u to lsó napod — .Sen kin ek s incs hom lokára

i rva ha lá la órá ja ."

11 33 . C a l l i d u m e s s e a d s u u m q u e m -

q u e q u a e s t u r a , a e q u u m e s t ( P l a u t . ) :

Mindenkinek szabad sa já t hasznára gondolni —

üzletéből lehető legn agy obb haszno t h úzni , ren -

dén van .

1134 . O m n e s , q u i a m a n t , a e g r e

s i b i u x o r e s d a r i f e r u n t ( T e r e n t . ) : M ind-

azok, kik szeretnek, rosz néven veszik, ha meg-

akar ják őke t házas i tan i .

1 1 3 5 . E g o v e r o c o n s e o , C a r t h a -

g i n e m e s s e d e l e n d a m : E n ped ig u g y

vélekedem, hogy Kartágót e l kel l puszt i tní . (Kató

ezen m ond atán ak e lső szavai gy akr an idézte tnek ,

ha va laki k i ak ar ja fejezni, hogy m egmarad vé-

leménye mel le t t . )

1 1 3 6 . S p e r a r e , h i n c a l i q u a m a u -

r á m a f f l a r e : R em élni, hogy k ed vező szél tá -



— 167

madand, hogy valamely szerencsés véle t len ki-

ragad a kétségbeej tő helyzetből .

52. § .

Az oportet, neecsse est, opus est, Hat. decit,

referi, praestat sz a v a k ka l v a ló mo nda t-

1137 . A i n i c i t i a s i m m o r t a l e s e s s e

o p o r t c t ( L iv . sz erin t régi ró m ai k ö z m o n d á s ):

A barátságnak örökké kel l tar tani — „Nem igaz

bará tság , mely könnyen e lmúl ik ."

1138 . P l u s o p o r t e t s c i r e s e r v u m ,

q u a m l o q u i ( P l a u t . ) : „ Sz olg a s ok at hall-

jon , de kevese t va l l jon ." — A szo lg 'u ak nem

szabad m ind en t kifecsegni, ami urasá ga házán ál

tör tén ik .

1 1 3 9 . M e n d a c e m m e m o r e m e s s e

o p o r t e t ( Q u i n c t .) : A h az ug na k j ó em lék ezet-

tel kell bírni — „Jó feji inek kell lenni a hazug-

n a k , hogy m indenü tt egyformán hazudhasson ."

1 1 4 0 . N o n q u a l i s o r a t i o , s e d q u a

l e s s u n t , q u i c a m p r o f e r u n t , s p o c-

t a r i o p o r t e t : N em arra kell nézni, m inő a

beszéd , hanem minők a z o k , k ik beszé lnek —

törvényelö t t i tauuuak vagy népszónoknak je l le -



168

raét kel l szem üg yre venn i , hogy hi te lességére

vagy önze t lenségére köv etkez te tni lehessen —

„Szép a szava, de ördög a sz ive."

1 1 4 1 . O p o r t e t a g r u m i m b e c i l l i -

o r e m e s s e q u a m a g r i c o l a m (C olum ella ) :

A földnek nem szabad ha ta lm asab bna k lenni

m int a fö ldmivelönek — földbirtokos bi r jon esz-

köz ökk el a föld m ive lésére — ne e resz ke djé k

senki e re je fe le tti vá l la la tokb a .

1 142 . T u o t e p e d e e t m o d u l o m e -

t i r i o p o r t e t ( H o r .) : S ajá t lábad és m érté -

ked szer int ke l l mérkőznöd — „Meddig takaród

ér , add ig nyúj tózkodjá l . "

114 3 . V i a m q u i n e s c i t , q u a d e v e -

n i a t a d m a r e , e u m o p o r t e t , a m n e m

q u a e r e r e c o m i t e m s i b i ( P l a u t . ) : A k i

nem tud ja az uta t a tengerhez , keressen m agá-

nak kalauzu l folyót — ha sajá t eszéből és ere-

jéből nem tudjuk czé lunkat e lé rni , é l jünk mások

segitsógével.

1 1 4 4 . V i v o r u m o p o r t e t m e m i n i s s e

(C ic . ) : Az élők ről is m eg kel l em lékezni (n e

csak mindig a hol takról , kivál t ősökről) —

élőnek, hol t hol tnak bará t ja . "

1 1 4 5 . U n d e h a b e s , e u r a t n e m o .



— 169

s e d o p o r t e t h a b e r e ( E n n i u s ) : H o n n a n

van, senki sem kérdi , csak hogy legyen.

1 1 4 6 . A u t r e g e m a u t f a t u u m n a s c i

o p o r t e r e (A n na eu s S e n e ca ) : V agy k irá ly na k

vagy bolondnak kel l szüle tni (hogy az ember

boldognak érezze magát ) .

1 14 7 . V e r o e s u r i e n t i n e c e s s e e s t

f

u r a r L: Az éhe zőn ek néh a szü ksé g lopni.

1 1 48 . N e c e s s e e s t m u l t o s t i m e a t ,

q u e m m u l t i t i m e n t (L aberius D e c im us ) :

A n na k , k i to l sokan fé lnek , sz in te sokaktó l ke ll

félni.

1 1 4 9 . N o n v e r b i s , a t f a c t i s o p u s

e s t : N e m sz ava k , hanem t et te k ke l l e nek —

„Nem használ a szó, ha a kéz nem jó."

1 1 50 . V i u o v e n d i b i l i s u s p e n s a h e -

d e r a n i h i l o p u s (H o r.) : K ö nn yen e ladható

bo rna k nem kell czég ért ki tenni — a valódi

erény nek n incs szüksége d icsére tre — „ J ó bor-

nak nem kel l czégér ."

1 15 1. P e t e r e l i c e t ( Jo g i k öz m on dá s) :

Kérn i mindenk inek szabad .

1 1 5 2 . Q u o d l i c e t J o v i , n o n l i c e t

b o v i : A mi sza bad Jup i t e rne k , ne m sz abad az

az ökö rnek is — amit nagy ur , nag yko rú vag y



— 170 -

okos ember tehet , nem szabad az a lacsony sorsú-

nak , k i skorú nak vagy bu ta em bernek is — Mi

szabad tö rvénynek , nem szabad szegénynek . "

1 1 5 3 . P u m i l i ő , l i c e t i n m o n t e ,

n o n e s t m a g n u s ( Se u .) : A tö rpe , ba be-

gyen is van, mégis kicsi .

1 1 5 4 . S o l i s m e d i c i s l i c e t i m p u n e

o c c i d e r e (P l in . ) : Csak az orvo sok nak sza -

bad bünte t lenül ö lni — „Csak orvos ölhe t i meg

az ember t b i rság n é lk ül " — „O rvos , ba em ber t

öl , nem fél a hó hé rtól ."

1 1 5 5 . I n f e l i x , c u i o m n i a l i c e n t

(Cic . ) : Bo ldogtalan az , kine k m inden szaba d —

ki minden kívánságá t te l jes í tve lá t ja , és nem kí -

ván már semmit , nem mondható boldognak.

11 5 6 . I n c a u s a f a c i l i c u i v i s l i c e t

e s s e d i s e r t o : K ö nn ye n érthe tő dologhoz

mindenki beszé lhe t .

11 57 . I n p r e t i o e m t i o n i s e t v e n -

d i t i o n i s n a t ú r a l i t e r 1 i c e r e c o n t r a -

h e n t i b u s s e c i r c u m v e n i r e ( J u s t . p a n d .)

Ad ásvevésné l te rm észe tesen szabad e gy m ást rá -

szedni.

1 1 5 8 . I d m a x i m é d e c e t q n e m q u e ,



— 171

q u o d e s t s u i i m ( C i c .) : M i n de nk ire az illik

legjobban, ami sajátságának megfelel .

1 1 5 9 . N o n q u a m

1

a t e , s e d q u a m

l a e t e h a b i t e s

/

r e f e r t : N em attó l függ,

minő tágasán, hanem minő nyájasan lakol .

1 1 6 0 . P r a e s t a t p o s s i d e r e , q u a m

p e r s e q u i : J o b b m ár valam it birni , m in t azt

ha jhászn i .

53. §.

Ab la t iv i iH ubso lu tüs .

1 1 6 1 . C e s s a n t e c a u s a , c e s s a t e

f-

f

e c t u s (Jogi m on dat) : M egszű nvé n az ok, meg-

szűnik a ha tás — valamely jog i kö te leze t tség

megszűnik , ha e lenyész ik annak a lapja .

1 1 62 . A u r o l o q u e n t e , n i h i l p o l l e t

q u a e v i s o r a t i o : H ol az a r a n y m űködik ,

semmit sem tehet a szó — „Nincs szebb szó az

a rany pe ng ésén é l" — „H a peng az a ran y , bá t-

ran ha l lga t a prókátor . "

11 63 . D u o b u s c e r t a n t i b u s , t é r -

t i u s g a u d e t : H a ket ten veszekszenek, a

harmadik örül neki (veszekedésekből hasznot

húzván) .



— 172

1164 . A r b o r e d e j e c t a q u i v i s l i g n a

c o 11 i g i t : H a a fa levág ato t t , m indenki szed-

het fát — ha más m egte t te a m un ká t , nem ér-

dem akkor hasznot húzni belőle .

1 1 6 5 . S u b l a t a l u c e r n a n i h i l i n -

t e r e s t i n t e r m u l i e r e s : H a a lám pa k i-

v i te te t t , n incs különbjég az asszonyok közöt t —

éjjel a nők egyform ák — „S ötétb en m inden fe-

hér feke té t m uta t . "

1 1 6 6 . A c c e p t o d a m n o j a n u a m

c l a u d e r e : B e zá rn i az a jtó t, h a m ár m e gtö r-,

tént a ba j , a lopás — kéfön tenni intézkedé seket

1167 . E x u t o h o m i n e , i n f e r a m

t r a n s i r e : K iv etk ez te tv e az em berből v ad ál-

la t tá lenni — m inden emberi érzést m egtaga dva

kegyetlenségeket e lkövetni — >)Vad t igr isek kö-

zött ne velte tett , , — jjVad oroszlánok alatt szo-

pot t . "

1 1 6 8 . E x a c t a v i a v i a t i c u m q u a e -

r e r e (S en . ) : A m eg te tt u t u t án még ú t rava ló t

koldulni — a s ir szélén még kinc seke t gy űj te ni

— fösvénység.



Közmondások

b e t ű r e n d b e n .

A.

Szám

A bonis bo na discere 99 6

A bov e m ajo ré discit ara re m inor 22 2

A calvo ad calvum 8 2 1

A capite usq ue ad calcem 8 2 2

A fronté a tqu e a tergo 8 2 3

A l ineis excide re 8 2 6

A pla nta pedis usque ad ver ticem 82 2

A puro pu ra defluit aqu a 35

A signo s . scopo ab erra re 82 7

A te sudor abe st , sa l iva m uc us qu e 4 1 1

A b as in is ad boves t ranscen dere 82 8

A bderi t ica m ente est 88

A b equis ad asinos 82 4

Ab ovo L ed ae incipere 82 9

Ab ovo usq ue ad mala 8 2 5

Ab sens carens 10 38

A bsens haeres non er it 4 1 4

A bsit omen 41 2



- 174 -

Szá

A bu sus non tol l it usum 1 71

Accepto damno janu am c laudere 116 6

Acetum ha bé t in pectore 122

Ad agnotos et gent i los ded uce re 7 8 1

Ad am ante nota re 147

Ad aram s . asy lum confugere 7 8 3

Ad concilium ne aecesseris , an teq ua m vo-

ceris 982

A d dena r ium solvere 78 2

Ad graecas Calendas 77 8

A d inferos proficisci 67 6

Ad oculos dem onst rare 7 8 0

Ad pileum vo eare 7 79

A d qua drantem solvere 78 2

Ad sagum ire 74 2

A d restim res redii t 7 3 4

Ad um bilieum dí icere carm en s . librum 5 79

A dverso flumine, a dve rso D eo , adv ersis

A ust r i s nata re s . nav igare 4 6 3

Adversus necessi tatem ue Dii quidein re-

s is tunt 786

Aedibus in nostris , quao prava aut recta

gerantur , v idendum 11 25

Ao dil ita tem geri t s ine popu li suffragio 8 6 5

A egro to, dum aniina est., spes est 9 4 6

Aeq ual is aequalem delecta t 4 2 3

A equal i tas non par i t be l lum 5 8 3

A ere e t rore pas tus 10 7 5

Áethiopem lavare s . dealbare 4 5 5



—_ 175 —

i

Szám

A lba avis 13 2

Albus an ater s i t

?

nescio 93 5

A lere lupo rum catulos 48

Alia dicunt , a l ia faciuut 9 9 0

Aliud stans, aliud sedens loq uitur 63 9

A lbo ret i a l iena cap tare bona 14 8

Alcinoo pom a dare • 45 8

A lieno more, nutu vei arb i tratu vivere 17 9

A lien a nob is , nostra plus al iis piacent 3 9 1

Alii sementem faciunt, a lii m eten t 38 9

A liis ne feceris, quod tibi fieri non vis 9 7 4

Aliis pro spicie ns, non sibi 10 36

Aliorum inedicus, ipse ulceribu s scates 2 7 5

A ltéra matiu fer t lapidem , al téra panem

ostentat - 6 9 0

Al té r Ja n u s es t 392

Afterűm pedem in cytnba Cb aron tis s. in

tumulo babe re 39 9

Aliud scep trum , al iud plectrum 38 6

Ama tanquam osurus, oderis tanquam

amaturus 1064

Am babus manibus haur i re 63 0

Am icit ia , qu ae desiif, nu nq uam vera fűit 5 2 4

Am icitias imm ortales esse oportet 11 37

Am icoium cotnmunia omnia 98 5

Ainicorum est , adm one re m utuum 101 1

A rnicas certns in re ince rta cern itur 194

Am icus cum viti is ferendus 11 09

Am icus m agis necessarius, quam ignis et aq ua 21 9



-

1 7 6

Szá

Amicus Pla to

;

m agis am ica veritas 2 2 0

Am antes am entes sunt 10 29

Am nis cnrsum cogere 17 6

Amor fit ira jucun dior 74 9

Am or tussisque non celatu r 4 4 0

A m pu llas loqui s . pro jicere 6 7 2

A ncoras tol lere 5 5 7

A niinae scrinium est serv itus 56

Anim am debet 4

Anim o nu nc huc , nu nc fluctuat i lluc 9 0 0

Animns est apud cauponem (in patinis , in

vino etc) 7 7 3

A nim us in ped es cecidit 8 8 4

A nn osa vu lpes kaud capi tur Iaqueo 5 89

A nte barbam docere senes 76 9

A nte lentem augere ollam 7 7 0

A nte obi tum s . m ortem nerao be atu s 76 7

A ntequa m incipias, consul to 9 8 3

A nte tubám t repidare 7 71

A n te victoriam encomium canere 77 2

An tica exclusum postica recipere 1 0 9 3

A ntiquior quam Chaos et Sa turnia tempó ra 2 4 4

Ap elles post tabulam 79 2

Ap ud novercam quer i 77 4

Aq uam e pum ice postulas 8 4 5

A qu am plora t, cum lavat , fundere 9 4 0

Aqui lam volare docere 5 0 6

Aq uila non captat m uscas 5

A rare bov e et asino 14 5



177

Szá

Arator n isi incurvus pra eva r ica ta r 63 3

A rbo re dejecta quivis l igua col l igi t 11 6 4

Arcem ex cloaca facere 8 5 0

Arcu s tensus rum pi tur 106 6

Aréna cedere 5 7 3

Arrect is au r ibn s ads tan t 10 84

Ars lon ga, vit a brevis est 59

A rtem quae vis al it terra 337

Artem qui sequ itur , raro pau per reper i tur 10 23

Asino gram en et bac ulus 85

Asinos non euró 42 4

Asinura sub freno currere docere 89 7

Asinu s asino et sus sui pulcb er 86

Asiuus ad lyram s. ad t ibiam ap tus 7 7 5

A sinu s iu pale as incidit 8 8 3

Asp erius nihil est hum ili, cum surg it in altum 21 8

A ssidua stil la, saxum ex cav at 29

Astra incl ina nt , non urg en t 48 2

Astutam vapido servas sub pectore vulpem 89 5

A udia tur e t a l téra pars 3 9 3

A udi, vide, s i le 6 2 3

Aufer mothonem a remo 7 02

Au giac s tabulum ropurgare 4 4

A ure os inoutes polliceri 6 7 1

A üres ar r igere 5 43

Au ris ferre dedit 69 8

A uro loq ue nte , nihil pollet quae vis oratio 11 62

Au rora m usis amica 1

Aurum ex s terc re col ligeuduin 11 18

Wiegand, közmondások. 1 2



178

Szá

Aurum igni probatum est

Ausculta et perpende

Aut bibat, aut abeat

Aut Caesar, aut nihil

Aut quinque bibe, aut tres aut ne quatuor

Au t regem, au t fatuum nasci oportere

Avarus, nisi cum moritur, nil recte íacit

Aviús a vera longe ratione vagaris

B

Barbam alicui vel lere 34 7

Beati possidentes 10 40

B eatus non est, qui se esse nesc iat 11 29

Bellum caupo nari 65 9

B ene docet, qui ben e dis t inguit 28 9

Bene even ia t 6 20

Benefacta , m ale locata , malefacta hab entur 10 68

Benefactis pe nsa re del icta 15 0

Bipedum nequissim us 25 2

Bis dat, qui cito da t 3 6 5

Bis eadem dicere s. recen sere, r idiculum 367

Bolum alicui er ipere e faucibus 85 6

Bo nae leges ex malis m oribus proc reantu r 84 6

Boni pastoris est , tondere pecus, non de-

glubere ' 10 13

Boni poetae est, in extremo acta esse op-

t imum 1015

Bo nus dux bonum reddit comitem 101

B ov e venari leporem 669

535

931

930

932

1146

644

637



— 179 —

C

Szám

Ca dere in cursu 8 9 3

Cae sar ad Rubiconem 7 84

Ca esar cit ra Rubiconem 78 5

C alam itas nu lla sola 3 7 8

C alam itas virtu tis occasio 66

Calcar addere cur rent i 10 51

Calcat jaceotem vulgu s 10 53

Calculum reduc ere 47

Cal lidum esse ad suum quem que qu aestum ,

aequum es t 11 33

Can didum l inum lucr i causa ducere 54

C anes t imidi veb em ent ius la t rant 22 6

Caniciem sibi et longos ann os pro m ittere 2 8 0

Caninum prandium 37

Ca ntabi t vacu us coram lat rone viator 8 7 1

Capi l li s t rabere al iquem 5 7 1

Ca pit i capillos eve llere 1 5 2

C apra non dum pepe ri t, ho edu s autem lu-

dit in tectis 5 8 7

Capu t cerebro vacuum 10 06

C apu t es t ar t is , decere quod facias 59 6

C apu t s ine l ingu a est 8 6 3

Ca rm en ad um bilicum ducere 57 9

Ca rpe diem 198

C asta vivát , panem faciat, domum servet 5 1 7

C atu s am at pisc es, sed non vu lt t ingere

plantam 716

Ca uda blandiri 6 78

1 *



180

Szá

Ca uda e equinae paulat im pi los evel lere 55

Ca uda tenes angui l lam 7

Cave canem 4 9 0

C ave m ultos, si singulos non t imes 4 9 1

C essan te cau sa, cessat effectus 1 1 6 1 '

Circulom absolvero 55 2

Cit ius usu ra curr i t, quam H eracl i tua 22 8

Clausis thesauris incub are 10 90

Clericu s clericum non deciraat 2 8

Clypeum post vulne ra sum ere 79 6

Co chlea consiliis, in factis esto volueris 4 1 0

Coctum ab al io edere 10 96

Cogitationis poenam nem o pa ti tur 6 5 5

Co gitato, quam longa sí t hiem s 4 3 4

Co llativus ven ter 13 5

Cou cordia res pa rv ae crescunt , d iscordia

e t m agnae d i labuntur 6 5 7

Condim entum optimum fames 23 4

Con dit io sine qua non 8 6 9

Confugere ad aram s . asy lum 78 3

Consti tut ioues tcmpore posteriores potiores

sun t i is , quae prae cesse runt 3 1 6

Co nsue tudo est a l téra na tura 39 4

C on tenti simus hoc C aton e 1( 0 0

C ou tra s t imulum calcaro 79 8

Contra vim mortis non est medicamen in

hort is 797

Coq uus dom ini debet habere gulam 4 9 3

C orb ita tardior tranqu il lo mari 24 8



181

Szá

Co rnntam bestiám petis 8

Corraptis8Íma respublica, plurim ae leges 2 3 6

Co rvum (lelusit biantem 10 56

Co rvus albus 36

Co rvus oculos voret , canis inte stin a, cae-

tera m embra lupus 100

Crabones i r ri ta re 4 4 8

Cras, cras et seraper cras, et sic elabitur

aetas 666

Creda t Ju d ae u s Ape lla 51 6

Credo, quia absu rdum est 96 2

C ribro aqu am s. imbrom ba ur ire 63.1

Crocodil i lacr ym ae 4 0

Croesi pecun iae te runcium adde re 5 3

Cu i bon us est vicinus, felix i lluoit dies 2 9 7

Cu lleo dignus es t 1 0 0 1

Cum caput aegrotaf, corpus s imu l omu e

labora t 426

Cum deo quisqu e gau det e t fle t 32 9

Cum diis pu gna re 4 7 0

Cu m grauo salis 8 7 7

Cum raula pep erit , f iet 7 5 8

Cum prfnc ipe non pugn andum 110 2

Cu m ini sector 13 9

C ura, esse quod audis 3 0 3

Cu rare cu t icu lam 45 7

Cu ris gaud ia miscere 46

C urru s bovem duci t 169

Cursu lampada t radere 17 7



182

Szá

Cu rsu prae verte re vet ítős 17 8

Cu stodire al iquid quasi thesaurum Drac o 62 9

D.

Dam ocl is g ladius imm inet 48 0

D a te obolum Belisario 43 5

Dat veniam corvis , vexat censura colum-

bas 30

D e al ieno corio lude re 83 9

D e alieno liberális 8 3 8

D ebe tur puero revereo t ia 49 9

D e calcar ia in carbonariam decurrere 88 9

D e facie nosse 84 1

D e fructu a rborem cognoscere 84 0

D e gradu dej icere 84 2

D e gre ge illo est 8 3 5

D e gust ibus non es t d isputandu m 11 01

D e lana caprina loqui s . certare 8 4 4

De male quaesi t is uon gaudet ter t ius he-

res 1085

D e m eliore, de optim a nota est 8 3 4

D e m ortuis ni l nisi be ne 8 3 3

D e no cte consi lium 83 6

D e occultis non ju di ca t ecclesia 8 3 2

D e toga ad pal lium tran sire 74 8

D ecla ran t gau dia vul tu 173

D en ta ta char ta 38

D eo fortunaeque omnia comm ittere 99 7



183

Szá

D esis tere ab incoeptis 109 7

De tis afflavit et dissipati sunt 4 4 6

Dict is dabi t ipsara fidem res 27 7

Dies adimi t aeg r i tudinem 196

Difficile est, justu m dolorera tem perr.re 4 3 8

Difficile est , satyrara non seribere 5 3 9

Digi to a t t ingere 57 4

Digito com pescere label lum 3 3

Digí tum non porrexer im 53 0

D ignu m ,propte r quod vadimonium dese ra tur 816

D ign us es t e i pra est are nia te l lura 26 7

D ignu s, quicnra in tenebris mices 3 0 8

Dim idium facti perfectum dicere noli 72 6

Dim idium plus to to 22 3

Dim idium vi tae nihil fe lices differunt ab

infelicibus 70 4

Dii laneos pedes ha ben t 107

D ii len ti, sed certi vin diee s 8 4

D ii oderunt., quem paed agog um fecerunt 76 6

Dionysiura aequo re m ergendu m 11 21

Diph i lo ta rdior 24 6

D isce modum serv are , a l ieno disce per ic lo 53 6

Disci te just i t iara monit i e t non temnere

Divos 540

Discordia fit car ior conco rdia 75 0

Disoum , quam phi losopbum audire m aiunt 72 8

D ives au t iniquus es t , aut iniqui heres 9 3 4

D ivide e t impera 5 3 1

D ixe ri t insanum quis me, totidem audiet 35 7



r

184

Szá

D ocendo discimus 11 05

Docti male ping un t 5 1 0

D olore m longa consurait dies 19 7

D olor volu ptatis comes est 58

Dom esticum thesauru m calumniari 6 6 0

D onum quo dcun que dat a liquis, próba 34 5

Do rmire in u t ram vis aurem 40 2

D orm ire in u t rum vis oculum 4 01

D ua bu s sedero sel lis 37 2

D ulc e bel lum ínexpert is 72

D ulc o est, des ipere in loco 61 2

D ulce et decorum est, pro patria mori 6 4 7

D ulce inex pert is cultura poten tis amici,

exp ertus motuit 10 71

D ulc e pomum , cum abest custos 4 1 5

D ulci amarum miscere 5 0 8

Du m alterum evitant , in al terum incidunt 3 97

D um moliuntur, dum oom untur , ann us es t 94 7

Dum pastores odia exercent , lupus intrat

ovile 948

D um spiro, spero . 9 4 5

D um vitat hum um , nu bes et inan ia captat. 94 9

Du obus cer tant ibus te r t ius gaudet 11 63

D uo cum faciunt idem , non est idein 93 9

D ura te du randum 110 0

E.

E duobus m alis m inimum eligendura 1 1 1 3



•n

185

Szá

E naev o cognoscere 8 5 4

E nassa escam petere 8 57

E scurra facilius díves, quam paterfami-

l ias fit 75 1

E terra spectare naufragium 47 2

E tribus inalis unura 3 6 3

E vincul is serm ocinantur 63 4

E a te la texi tur 26 9

Ea dem m ensura met ir i 67 7

E and em tünd ére incudem diem noctemque 2 8 1

Eb r ie tas e t amor secre ta pro dun t 98

E bu r a tranxento candefacere 15 4

E de , bibe, lude, post m ortem nulla vo-

lap tas 532

E de nas tu r tium 5 3 3

E ges tas ar tes docet 94

Ego (ibi de alliis loquor, tu respoudes de

caepis 831

E go vero censeo, C hartag inem esse de-

lendam 1135

Ele ph antem ex musca facere 60 2

Eleu sina servat , quod ostend at revisen t í -

bus 1050

E ligas, quem diligas 51 9

E m ere malo, quam rogare 72 7

Eo dem bibere poculo 28 3

E qu i dentes inspicere donat i 10 95

Eq uu m babé t Se janum 2 3

E r ra re humá num e st 43 6



— 186 —

Száin

E st modus ín rebu s 195

Esu r ient i leoni praedam exsculpere 105 2

E t meum telum cuspídem habét 99

Et mihi rea, non me rebus subjungere

conor 260

E tiam capi llus unu s hab ét um bram suam 37 7

E tiam si Cato dicat 95 5

Etiam vetus arbu stum transferr i potest 70 6

Ev entus s tu l torum m agis ter 167

E x aequo da omuibus 84 7

E x aspectu nasci tur amor 64 8

E x cantu dignosci tur avis 84 8

E x eodem luto factus est 26 8

E x eodem ore calidum et frigidum efflare 2 8 4

E x f ron té persp ice re 85 3

E x habi tu cognoscere ' 8 5 1

E x praeteri ti s praese nt ia aes t imantur 99 4

E x st ipula cognoscere 85 2

E xa ct a via viat icum qua erere 11 68

Ex em pla sunt odiosa 15

Ex erci tat io potest omnia 67 9

Ex im ere a licu i e manu manu brium 85 8

Ex porient ia docet 47 4

Ex per ien t ia es t rerum magis t ra 19 1

E xtr a telorum jac tum esse 80 2

Ex trem um sem per diem adesse putes 11 32

Ex trem um occupet scabies 42 8

Ex uto homine, in feram tran sire 11 67

i

t



— 187 —

F .

Szám

F a c nidura unu m utia in arbo re 59 9

Fac iem s . frontéra perf r icare 2 05

Facile, cum valemus, recta consilia aegro-

t is da re 94 1

Fa ci le fer tur, quod omuibus comm une es t 7 0 1

Fa c ta loquu ntür 641

Fa ctura infectum fieri non potes t 75 9

Fa llacia alia al iam trad i t £ 8 8

F a m e s et m ora bilara in nasu m con ciunt 61 8

Fa m il iar is dom inus fatuum nutr i t servura 11 0

Fa r ina e e jusdem es t 26 5

F as au t nefas 929

F a s e s t

;

et ab hoste doceri 8 2 0

Fasc inan t ium more laudare 10 45

F at a viam invenient 621

Fé lix et faustum sit lumen 40 7

F élix , qui nihil debe t 2 8 8

Femiua id tautum tacere potes t , quod

nőseit 304

F er as , non culpes, quo d vitari non po test 69 2

F er ire fronfc-m 62 7

Fe rrum , cum igni caudet , tund end um 11 14

F err am tuum in igni est 125

Fe rti l ior seges est al ieno sem per in arvo 2 1 1

Fes t ina leute 43 2

Fe stuca m ex al ter ius oculo ej icere 4 0 0

Fia t jus t i t ia , pereat m und us 75 6

Fici cad un t in os com edentis 1 0 4 4



188

Szá

Fid e, sed cui , vide 29 6

Figu lua figulo inv idet, faber fabro

v

1018

Fin em vitae specta 97

Fi stu la dulce canit , volucrera dum deci-

pi t auceps 9 51

Flagit iorum turp is exi tus 165

Fla m m a fumo est p rox ima 237

Flectere s i nequeo superos , Acheronta

movebo 760

F le t victus , victor inter i i t 7 4 0

Fl uc tu s ex ci tare in s impulo 18 8

Flu viu s , qua e procul absu nt , í r rigat 41 6

Foe num hab ét in cornu 17 5

Fo nt ibu s apros imm it tere 155

Fo res aper i re €2 8

Form icae semitam canere 13

Fo r tes Fortuna ja v a t 10 19

Fo r tun a favet fa tu is 19

F ra tru m inter se i rae sun t acerbiss imae 23 2

Fr ic are caput 45 1

Fru s t ra habét , qui non u t i tur 65 4

Fu m an tem nnsum ursi ne tentaver is 1057

Fu ne m contentionis ducere 153

Fu ne m obrum pere n imium tentendo 1127

Fun em reducere 55 6

G.

Galliua cecinit 5 2 0



189

Szá

G allioae albae filius 39

G allus in suo s terquil inio plurim um potest Ú i l

G em m as ex alieno l i ttore pete re 85 5

Gladium dedist i , quo se occideret 3 0 5

Glire som nolent ior 24 9

G ula plures quam gladius periroit 2 2 4

Gutta cavat lapidem non vi, sed saepe

cadendo 1104

Gu ttam alicui asperge re 57 0

II.

H aben as ignarus non t rac te t 42 9

I laben as in j ice re 606

Ila be nt sua fata l ibe l i 31

Habuisse et nihil babere, miserum ver-

bum 496

H ae re re in eisdem scopulis 28 6

H ann ibal ante portás 76 8

H as tam ab j ice re 60 8

Hercul is cothurnum aptare infanti 15 1

H eredi tas v iveut is non datur 10 53

Ilered itatem adire cum sacco 74 7

H eri servus, hodie l iber 9 0 1

H ic baere t aqua 90 2

H ic niger e s t ; hun c, tu , Rom ane, caveto 27 0

H io Rh odos, hic salta 9 0 3

H inc i llae lacrym ae 90 4

Ho die m ibi, cras tibi 25 6



190

Szá

Ho m ines frugi omnia recte faciunt 112

H cm inis iugenium orat ione agnosci tur 11 3

H om o sacra res hom ini 189

H om o homini deus 77

H om o homini lupus 78

H om o lougus raro sapien s 75

H om o semper contradicens 10 39

H on os ali t artes 9 3

H oris consecra tum 10 88

Host ium m unera, non m unera 65

H ydram seca re 45 0

I .

I modo ven are leporem, nunc I tym tenes 7 3 3

Ja c ta est a lea 60 4

Ja m fama mimum fecit 59 7

Id m axim é decet que m que, quod est suum 1 15 8

Idem velle atq ue nolle, ea dem um firma

est am icitia 72 2

Igna vis sem per fer iae sun t 18

Ign i ferroque m inari 66 5

Ig ni s in m edul lis ardet 12 1

Ign is, m are, m ulier, t r ia mala 36 1

Il iades post H om erum 79 3

li le velut pelagi rup es immota resisti t 2 7 3

In aere piscari 66 6

In auro nom ina incidere 162

Iu caducum parietem incl inare 88 7



»1

— 191 —

Szám

In Capitolium asc en de re 886

In cau sa facili cuivís licet esse diserto 1156

In diem atrum incu rrere 88 8

In discrimine app aret , qui vir 2 9 0

In eodem haes i tare lu to 2 8 5

In eo ipso stas lapid e, in quo pra eco

praedicat 307

In eodem vale tudinar io jac er e 89 4

In freta col lectas al ta quid addiá aq ua s 3 1 8

In frig idnm furnum panem imm l tte re 160

In fumum abi re 74 5

In idem flumen bis non descend imu s 3 6 6

In l im ine deficere 6 0 3

In l imine po rtus esse 1 8 1

In m agn is voluisse sat est 7 2 1

In m ari v. flumine aquam qu aere re 57 7

In medio rel inque re 5 7 8

In me haec cudetur faba 272

í n ore atq ue oculis om nium est 12B

In pace leon es, in proelio cervi 127

In portu esse 18 0

In portu impingere 182

In por tu navig are 4 73

In pretio em tionis et ven dit ionis na tura -

l i ter l icere contrabentibus se circum-

venire 1157

In procinctu esse 18 3

In prom ptu hab ere 184

In pulicis mo rsu D eum iuvoc are 187



192

Szá

In re m ala, auimo si bono utare , ad ju va t 10 26

In sal tu uno duos apros cap ere 3 7 1

In s inu gau dere 185

In s inu m anum bab ere 186

In si lvara l igna ferre 7 0 8

In te descen de 26 2

In t ranqui l lo esse 8 9 1

In tuum ipsius sinuin insp ue 2 7 8

In uno pede s tare 37 0

In vado esse 89 2

In verba magis tr i ju ra re 4 5

In vino veri tas 12 0

Inc idere in laque os, casses, re t ia , foveam 16 1

Incidit in foveam, quam fecit 5 9 8

Incidit in S cyllam , qui vu lt vi taro Ch a-

rybdim 715

Incl inant as t ra , non urg en t 48 2

Indige nt ia m ater sani ta tis 67

Ind ign a dign a bab end a sunt berus quae

facit 11 24

Infelix, cui om nia l icent 1 1 5 0 £

Infirmis cau sa pu silla r .ocet 2 1

Ing en s telum neccesi tas 8 3

Iuhib ere remos 5 0 3

In iquum poten dum , u t aequam feras 11 20

In ju r ia solvi t amorem 96

Intempestiva benevolentia nili i l a biinul-

tate differt 7 0 3

In ter caecos reg nat s t rabus 8 0 8



—

193

- Szim

Int er pueros senex 8 1 0

Inter Orci cancros ad ha ere re 81 2

Inter im al iquid fit 75 4

Intra tuam te pel liculam cont in* 79 9

Intu s et in eute notus est 12 3

In tus H ecu ba , foris H elena 90 5

Invenies a l iam Gala theam 38 7

Invidia comes glor iae s . fortunae 7 1

Inv i t is canibus venar i 6 6 3

Jo ve m lapidem jurare 146

Ipsa res hoc ostend et 2 7 1

Ipse sem et cani t 27 4

Ipse suim et t ib icen est 2 7 4

Ipsu m ostii limen tetigisti 2 7 6

Ire ad scopulum 74 3

I re per ex ten tum fanem 10 91

Ita fugias, ne praete r casam 8 1 3

Jucunda malorum prae ter i to rum memó-

ria 16

Ju cu nd i acti labores 1067

Jura pudorque et conjugi i sancta f ides

fugiunt au las 2 0 1

Ju x ta fluvium puteum fodire 814

L.

Labefac tare a l iquem m unere 34 8

La bo r vinci t omnia 98 6

Laboriosis occup atus in nugis 10 72

W iegaud, küamoaááaok. 1 3



194

Szá

La c ga l linaeeum 13 1

L ac rym a nihi l c it ius a resc i t 22 7

L ae ta nis i anster is m ute ntu r festa pro-

festis 4 4 3

La nam in officinám fullonis fe rre 7 0 9

La neo s Di i habe nt pedes 107

Lap ides loqneris 63 8

Largi t io non habét fundum 11 1

La ssus r ixam quaer i t 24

Laterem lavare 45 2

Latiss iraus cam pus fei es t) 25 1

La ud are n imis m ane 924

L au da t vena les qui vul t ext ru de re merces 714

La ud ato pavo ne superbior 1094

L au s in ore proprio fordescit 12 8

L eg es s i lent inter arm a 8 09

L en ti , sed certi vindices D ii 8 4

Le on ina socie tas 137

Leon um animos prae se fe rre 88 2

Le pus apparens , in for tuna tum' fac it i te r 10 31

Le pu s leonem t rahi t aureo 11 5

Lis l item pari t , nox a nox am 58 6

Livo r sum m a pet i t 891

L on ge ali ter catuli olent, longe ali ter sues 90 6

Lo ng e fugit, qui suos fugit ' 6 1 3

Lo ngu m i ter es t per praece pta , breve e t

efficax per exem pla 8 0 3

Loripidem rectus der idea t 48 6

Lucernám adbibere in mer idie 20 7



— 195 -

Szám

Lu cern ám qui indigent , oJeum affundunt 30 9

Lu cernás o leo f raudare 464

Lu cri bo nus es t odor ex re qua l ibet 3 3 8

Lu cu s a non lucendo 11 28

Lu pi a las quaerere 158

Lu po agnum er ipere pos tulas 61 5

Lupum aur ibus tenere " 156

Lu pus in fabula 41

Lu to lu tu len t io r 24 7

L yr ae , ly rae , ge r rae , ge rman ae 11

M

M aculosum , ut nu tr ic is pal l ium 14 4

M agis m utus , qnam piscis 2 5 0

Magis nocent ins idiae

}

qu ae la tent 3 1 3

Magis t ra tum gerens

;

audi e t j u s t e e t in-

ju ste ' 1032

M agna ingenia conspirant 4 2 5

M agnós prom it te re mo ntes 5 6 1

M ajoro cura tuend a , quae par ta sunt 11 23

M ale par ta m ale d i labun tur 10 69

M aled icus a m alefico no n distat,, nisi occa -

öione 957

M alus dom inat ionis custos , m etus 166

M anet a l ta m ente repos tum 108 2

M anum ad os appo ne 77 6

M anum hab ere sub pal lio 89 9

M anum de tabu la 837



— 196

S í i m

Manu3 manum fricat

P

. lava t 170

M anus non ver ter im 52 9

M aria et m ontes pol l iceri 67 0

M atúr a sat io s aepe de cipi t , sora sem per

m ala est 59 2

M atu re fias sen ex , si diu velis esse sene x 75 5

M axima qu aeq ue dom us servis est plena

superbis 1004

M e absentem percu t iant 105 5

M édium tenu ere beat i 4 88

M eliores nanciscí aves 6 7 3

Mementó homo, quia pulvis es et in pul-

verem re verteris 76 2

M ementó mori 76 1 -

M endacem mem orem esse opo rtet 11 39

M esse ten us propria vive 87 0

Mihi is thuc nec seri tur , nec m et i tur 92 6

M inuunt p raesen t i a famam 98 9

M inxi t in patr ios cineres 5 2 1

Miranda canunt , sed non credenda po

etae 1099

M iseris obs onio rum loco sal est cum aceto 87

M iserr imum, fame mori 646

M iserum est, a l ienae incumbere famae 5 41

M iserum est, a liorum imp ende re famae 39 0

Miserum est solat ium, socium habere ca-

lami ta t i s 497

M obile m uta tur semper cum principe

ru lgus 129



- 197

Szá

M olestus interp el la tor ven ter 76

M onitor capras age 5 3 4

M onstrar i digito 4 6 1

M onstrum al i t 5 1 1

Mora sem per obfuit, di l igent ia profui t 4 18

Mordere frenum 5 0 1

M ordere labrum 5 00

Móres amici no ve ris , non oderis 7 6 4

M ors et fugacem perseq uitur virum 6 5 3

Mors opt ima rapi t , deterr ima rel in qu it 2 3 3

M orte cr imine l iberatur 4 4 1

Mortui non m ordent 4 7 6

M ortuo verb a facere 5 1

M ortuum verb erare s . flagellare 4 5 4

M ulgere bircum 50 2

M ulier tac eat in ecclesia 4 8 5

M ulierum ritü altercari 6 68

M ulta cad un t inter calicem supre m aqu e labra 8 1 1

M ulti discipuli prae stautiore s m ag ístrís 20 9

M ultis ictibus dejicitu r quercu s 6 0 5

M undus vul t de c ip i ; e rgo decipia tur 5 9 3

M uneribns et dii eap iuntu r 5 9 0

M ures m igrant 42 1

M uris in m orém vive re 159

M usas bo rtar i , ut can ant 96 7

M usicam docet am or 4 7 8

M utare vestem ' 4 5 3

M uti citius loq ue ntu r, quam ego 64 2

M utua defensio tut iss im a 2 3 1



— 198

' K . t-

Szám

N ata ad semen respondent 10 83

N atura l ia non sunt tnrp ia 98 8

N aturam e xpel las furca , tamen usque re-

curr i t 518

N aturam m utare, diífic ile 53 7

Naturam sequere 10 22

N e best iae quidem ferre possunt 69 9

N e cuivis aex tram inj ice ris 9 8 0

Ne eruditum quidem i l lum pulverem att i -

git 921

N e gleba ei est ad locum sepu lturae 9 22

N e H ercules quidem adversus duos 78 7

N e Ju pi te r quidem omnibus p iace t 92 0

N e mihi Sufíenus essem 9 7 1

N e nimium callidum hoc si t modo 9 7 0

N e puero gladium 9 7 8

N e qnid nimÍ8 9 7 7

N e sis patru us milii 9 7 2

Ne sutor ul tra crepidam 97 9

N ec sibi, nec aliis utilis 9 2 7

Nec sine te

;

nec tecum vivere possum 8 7 5

Necesse est multos t imeat , quem mult i t i -

ment 1148

N ecessi tas non hab ét legem 95

N ecessi tas urge t 47 5

N ecess i ta t i nec D eus ipse repug nat 92 5

N eglect is uren da filix innasci tur agris 10 98



— 199

S í i m

N em ini fidas, nisi cum eo prius mod icum

8alis ab8um pseris 9 6 1

Nem o an te mortom beatus 76 7

Nem o cum diabolo joc atu r impu ne 6 3 5

Nem o feli t in t inabulum ann ectere vul t 71 9

Nem o i re quem quam prokibet pub l ica via 7 3 0

Nem o m ortalium om nibus borig sápi t 10 07

Nem o natum novit 10 78

Nem o plus jur is in a l terum l ransferre po-

test , quam ipse ba bé t 7 0 5

Nem o potes t dominis par i ter servi re duob us 3 6 0

Nem o pro ph e 'a acceptus in pat r ia sua 10 76

N em o reg ere potest , nisi qui et regi 9 5 8

N em o sine vi t iis nasci tur 8 6 4

N epam imitar i 65 8

N eq ue null i s is am icus, neq ue m ult is 3 8 0

N equ idqua m sápit, qui s ibi non sápi t 6 1 1

Nequi t er factum semper dura t e t r e u m co -

mitatur 636

N esc ias, quo d scis, si sapis 6 1 9

Nescis, qued serus vesp er vehat 30 6

Nihil ad fides s versurn 7 7 7

N ihil boni paries, aqu am bibens 1 0 0 8

Nihil desp erand um et nul l i rei fidendum 11 16

N ihil dulcius, quam om nia scire 21 6

N ihil inaníus, quam m ulta scire 21 7

Nihil est ab omni parte beatum 81 9

Nihil minua expedit , quam agrum op-

timo col ere 2 4 3



— 200

S«4m

N ihil miseriufl, quam anim us consc ius 2 1 5

Nihil recusand um , quod don atur 11 15

Nil adm irari 6 6 1

Nim ia fam il iari tas contemtum pa r i t 5 8 4

N it imu r in vet i tum sem per , cupim usquo

negata 1070

Noctes atque dies pa tet atr i ja n u a Dit is 2 0 0

Nocti ae qu ar e diem 45í>

No ctu urge nda cousil ia 11 22

Noduin solvere 5 4 4

N olens volens 1041

Noli me tang ere 7 23

Noli pu gn are duobus 7 2 5

Noli turb are meos circulos 7 2 4

Nom en est omen 6 3

Non Archim ede8 posset meliu9 des cribe re 68 7

Non bene im pera t , n is i qui parue r i t imperio 9 59

Non curat nu m erám lupus 27

Non curatu r , qui cura t 28 7

N on est e jusdem et multa et oppo rtuua

dicere 1016

N on es t fumus abs que igne 8 3 0

No n est laud and us, ne in coena quidem 1 1 0 8

Non fit ex quo ve l igno M ercur ius 75 2

Non habét anguil lam, per caudam qui te-

net i llám 2 9 2

Nou hab ét , cui indorm iat 2 9 5

Non missura cutem nisi plena cruoris hi-

rudo 1065



— 201

;

», Szám

Non m ul ta , sed m nl tnm 98 7

Non omnes , qui habent c i tharam

;

sunt

ci tbaroedi 311

Non omnia possumus om nes 6 8 5

No n om nibus dormio 61 6

No n omnis fert omnia te llus 68 9

N on pl ag a, sed con tum elia iram conc itat 6

N on qua lis oratio, sed q nale s su nt, qu i

eam proferunt , spec ta r i opor te t 1 1 4 0

Non quam la te , sed quam laete babi tes ,

rc fe rt 11 59

Non respou det opinioni calculus 11 7

No n sebolae , sed vi tae discimus 2

Non semp er ferie t, qu oc nn qu e m inabi tur

a reus 914

Non semp er Sa lurna l ia sunt 4 0 5

N on , si m ale nu nc , et olim sic erit 4 0 9

No n tam aq ua similis aq ua e 92

No n tain lac lacti simile 91

N on tam ovo ovum simile 90

Non uno cul leo dign us es t 10 02

Non verb is, at factis opu s est 11 49

Non videm us m anticae , quod in tergo est 2 9 8

No ndum omn ium dierum sol occidit 19 9

No s a lio m entes , a lio divis imu s au res 9 1 7

Nosce te ipsum 26 1

N otu s a ves pe re solis ad ortus 8 1 8

No va lux effulsit 4 8 7

Novus homo 134



- 202

Szám

N ovos pa ran s amicos, ne obliviscere va-

te rum 1035

N oxa noxam pari t 58 6

Nuces re l inquere 54 5

N udo ves t imenta de t rabere 52

N udu s, u t e bulga m atr is 84 9

N ugas agere 54 6

N ulla aetas ad discendum sera 1 1 0 3

N ulla dies siue l inea 8 5 9

N ulla fides pietasq ue viris , qui cas tra se-

quun tu r 1021

N ulla regula s ine except ioue 8 60

N uliu m cum vict is cer tamen et aetbere

cassis 1086

Nu lium inendacium , quod teste careat 1 0 2 7

N ullus ab infer is redi tus 73 6

Nullus l iber tain malus eat

;

quin parte ali-

qua prodesse que at 98 1

N ullus locus domest ica sede jucundior 2 1 0

N ullus omnia scire potest 68 0

Nunc est b ibendum

f

nunc pede l iberó

pulsan da te l lus 11 11

N uncium remi t te re 54 7

Nusquam es t

;

qui ub iqae est 90 7

N ux , asinus, m ulier nil recte faciunt , si

verbera cessent 9 5 3

/



— 203

O .

0

. íW .ohíÍ ixii t n i n a « í a lf W P

O domus antiqua, qnam dispari domino

dominaris 444

0 m ihi praeteri tos reíerat si Ju p it e r an-

nos 954

O bed ientia felicitatis m ater 70

O bscnrus fio, dum brevis esse laboro 95 2

Obsequium amicos, veri tas ódium parit 58 5

O btrudere palpnm alieui 582

O ccu ltae m usices nul lus repe etus 1G8

Oculis magis baben da fides quam auribus 1117

Od it cane pe jus et an gu e 76 5

Olenm ore ferre 71 0

OUae am icitia 9

Om ne futurum incertum 73

Om ne nimium non bonum 74

Omne túl i t punctum, qui miseui t ut i le

dulci 697

Omnes, qni amant, aegre sibi uxores dari

f eiun t 1134

Omnes sibi melins esse malunt, quam

alteri 729

Omnia summa eonsecutus es, virtute duce,

fortuna comite 65 2

Om nibus jud icibu s vineit 11 4

Om nis virtus est m ediocritas 62

Om nium rerum vicissitndo est 19 2

Operám et oleum perdere 5 0



— 204

Sxám

O pes arca flagellare 14 9

O portet agrnm imbecil l iorem esse quam

agricolam 1141

O pta t ephippia bos pige r, optat ar ar e ca-

bal lus 439

Optima nomina non appel lando f innt

mala 1107

Opt imu m, a l iena insania fru i 10 28

O ra et labora 4 31

Orat io vi tae s imu lacrum est 8 0

Orandum est , ut si t mens sana in corpore

sano 964

Otia da ut vi t ia 2 5

Otium fortunas secu nda s perdi t 26

Ovem lapo comm isist i 5 22

Ovo prog natus eodem 28 2

P.

Pal i ida mors aequo pulsat pede pauperum

tabernas regum que tur re s 119

P alm am , qui m erűit , í'erat 6 9 5

P a r impar ludere 5 8 1

P a r pari re íerre 70 7

Pa res cuui par ibus facillime con greg antu r 2 4 2

P ari jug o ire í j 7 4 4

Pars im onia summ um vectigal 23 8

Pa rtur iu nt m ontes , nasc etur r idiculus mtis 64 9

Pa r tus sequi tur vent rem 10 20



— 205

> RzAm

P asc itur in vivis l ivor, post fata quiescit 8 9 0

P áte re legem, qnam ipse tulis ti 69 6

Pa uc i , ac ferme opt im us qu isque 32 6

Paucorum hominum homo 14 0

P au p eri pax est in obsessa via 12 4

Pau per is est , num erare pecus 101 2

Pav onis more rotar i 4 6 6

Pe cca tur extra m uros et iutra 80 1

Pe ctu s est , quod disertos facit 29 9

Pe cu nia es t uerv us rerum 190

Pec un iae obediun t omnia 61 7

Pec un iosus darnnari non potest 6 81

Pecun iosus e t iam nocens non dam natur 10 3 0

P ed em , ubi ponat , non habét 51 5

Pellem caninam rodere alicui 5 6 4

Pell iculam curare 49 2

Pen sum solvere 5 5 3

Pe nu lam pae ne sc indere 562

P er aspera ad as t ra 80 5

P er par ietes loqui 80 6

P er r isum m ultum debes cognoscere atultum 8 0 1

Pe rdere vinum infusa áqu a 1092

Peribo , s i non fecero; si faxo, vapu labo 7 3 9

Pe rrup i t A cheronta Herculeua labor 5 23

Perspicito tecum tacitus, quid quisque

locatur e tc . 6 4 0

Persu adeb i t a lbum esse nigrum 11 80

P er t re pu nt , ubi domini abaunt 4 1 3

Peas imae apes furto prov eniunt 23 5



- 206 -

Szása

P e te r e l ic e t 1 1 5 1

P hr yg e s s e i o s a p i un t 60 9

P h ry x p l ag i s me l io r fit 7 5 3

P ica cum lusc inia cer ta t 8 7 2

Pisc a r i in aq u a turb id a 6 6 4

Pi sce s magni pa rvu los com edun t 10 2

Pisc i s neq ua m es t , n is i r ecens 9 6 0

Plau s t ru in porcul it 5 2 8

P len u s ven te r non s tude t l iben t e r 4 7 7

P l um be u s hom o 136

Plures adorant so lem or iente rn , quam oc-

c iden tem 1058

P lur i s e st ocula tus festis un us , qu am au-

di tu decem 3 5 8

P lu s a loes , quam mel l is hab é t 10 0 9

P lu s oculis suis am are a l iquem 2 5 3

P lu s opor te t sc ire se rvu m quam loqui 1 13 8

P lu s va len t boni m óres , quam bo nae l eges 2 3 0

P o s t coenam s tabi s ve i m i ll e passu s m eabis 4 3 0

P o s t equ i tem sede t a t r a C ura 7 8 8

Po s t fe stum ve n i r e 7 9 5

Po s t fó lia cad un t a rbores 7 9 1

Po s t nub i l a P ho e b us 78 9

P os t pr inc ip ia esse 7 9 4

Po s t ve rba ve rb e ra 7 9 0

P oe n a potes t dem i , cu lp a pe ren nis e r it 68 2

Pr ac t ic a es t m ul t ip lex 6 1

P rae s t a t pos s ide re , quam pe r sequ i 1 1 6 0

Pr im as l inea s duce re 3 75



207

Szá

Prinmm rccte valere, proximum forma,

tertio loco divitiae 36 9

Primus cubi tu surgat , postremum cubi tu eat 732

Prim us in ter pares 37 4

Principi i boni finis bon us 82

Principi is obsta

%

4 3 3

Princípiu m dimidium tot ius 38 2

Prior tempore , pot ior ju re 22 5

Pra eva le t jure , qui praeve ni t temp ore 29 4

Pr ius locusta bovem pariét , quam hoc f iat 75 7

Priusquam jug ula ta sunt , excor ias 9 8 4

Priusq uam mactar is , excor ias 9 84

P ro aris et focis pu gu are 8 8 1

P ro incer ta spe , cer ta praem ia 87 8

Prob it a s k u d a t u r e t a l ge t 4 8 1

Procu l a Jo v e, procul a fulmine 81 7

Pro el io victus, non bel lo 1 0 7 3

Propr ia v ineta caedere 56 3

Pro xim us aura egom et mihi 2 5 4

Pulv erem oculis offundere 157

Pum il io l icet in m onte, non est m agnu s 1 15 3

Q

Q uae peccamus juv en es , ea lu imus senes 31 2

Q uae 8ero co ntin gu nt, sed inagnifica 3 1 4

Qu aere peregr inum 53 7

Q ua le quis hab ét ingenium , jud icio e6t

orat io 353



- 208

Szá

Q ualis he rus , talis et cania 3 5 1

Qu alia he ra, talea pediaeqiiae s . anc illae 3 5 2

Q ua lis rex, ta l is grex 34 9

Q ualis vir , talis oratio 3 5 0

Quam quisque norit artem, in l iac se

exercea t

0

3 2 8

Q uan to m irabi liora , eo fide digniora 10 03

Quaasare s . m overe caput 50 5

Q uem D ii di l igunt , adolesceua m ori tnr 6 4 3

Quem perde re vul t Deu a , prius dem enta t 717

Q ui am an t , ipai s ibi som nia fingunt 3 1 0

Qu i an nit i tur , ut auream qua drigam sibi

comparet , unam cer te rotam asse-

que tur 965

Qui celocem regere non potest , onerariam

peta t 683

Qui commodum hab ét e tiam incomm oda

ferre debe t 70 0

Qu i citharoe du s esse non potest , auloedua sit 6 8 4

Q ui cup it, au t m etit, non liber e6t 9 3 3

Qui dar'e vu l t a l i is , non debet q u a e re re ;

vu l t i s ? 713

Qui e nu ce nuceutn esse vu lt , frangit nucera 7 18

Qui ins ta t , ex tund i t 51 4

Q ui ipse sibi sapien s esse non potesf, ne-

quicquam sápi t 61 0

Qui nimium prop erat , ser ius absolvet 2 9 3

Q ui proficit in litteris et deficit in mori-

bua, plus deficit , quam proficit 60 1



— 209

S«ám

Q ui sém itára sibi non sa piu nt, alteri m on-

Q uid de qu oq ue viro et cui dicas, sae pe

vide to 341

Qu id dom ini faciunt, au de nt cum tal ia fures 9 4 3

Qu id vespe r ferat, incer tum est 6 9 3

Quidquid agis , prudenter agas e t respice

finem 3 4 0

Q uidquid de l i rant reges , p lec tuntur A cbivi 3 4 4

Q uidqu id est factum, sem per factum est

to tum 343

Q uidquid lice t minus deside ra tur 3 42

Quis aberre t in ja n u a 31 7

Quisque praesumitur bonus, donec probe-

tur contrarium 3 2 7

Q uisque sibi proxim us 3 2 3

Q uisque sort is suae faber 3 2 4

Quisque verborum suorum opt imus interpres 325

Q uo me vertam , nescio 9 1 3

Q uo nos fata t rahun t , sequam ur amic i 6 5 0

Quo res cunque cadunt , semper sta t l inea

rec ta 915

Quod fe lix fausturaque s it 31 9

Q uod aliis vi t io vertas , ipse ne feceris 9 7 6

Quod D eus aver ta t 3 2 1

Quod D eus bene ver ta t 3 2 0

Q uod divini juris est , id nu ll ius in bonis est 3 7 9

Quod dubites, ne feceris 976

Wiegand, közmondások.

1 4

strant viam

Qui tacet , consent i re videtur

395

6 2 4



210

Szá

Quod factum, bene factum 60 0

Q uod fortuito evenit , instab ilé est 3 0 0

Q uod in anim o sobrii, id est in liugu a ebrii 3 0 1

Quod l icet ingratum est ; quod non l icet ,

acriu8 urg et 30 2

Q uo d l icet Jo v i , non l icet bovi 11 52

Q uod non opus est , asse carum est 10 05

Q uod pra eteri i t , levius est 7 4 1

Qu os ego 32 2

Q uot capi ta . to t sen sus 3 5 5

Q uot hom ines, to t sensus (sentent iae) 35 4

Quot servos habemus, to t idera babemus

bostes 356

Q uotidiano convictu auctori tas m iuuitur 17 4

R

K ara avis 13 3

Re gis ad exem plum totus com poui tur orbis 13 0

Rég ibus longae sunt m auus 4 0 1

Reg ulae e jus non sunt praetoris edicta 2 6 4

Rcra acu tetigisti 1 9 3

Reptónte ori tur non exs pec tatum 10 79

Re peri ro r imáin 62 6

Re petitio est uiator studio runi 60

Res ad t r iar ios redi it 73 5

Res in t ra suas praesepes babere 80 0

R es nulla concil io nocen tior malo 2 1 2

Reséc are ad vivum 46 8



— 211 —

8>im

Reti ventos venari 66 2

Risu emori 6 75

Risum tene atis , amici 4 8 4

Romae quoque homines moriuntur 6 45

Rom anus sedendo vinc it 1 1 0 6

Rota plaustr i male unc ta s t r idet 10 74

Rudem accipere 5 95

Ru de donar i 46 2

S.

Saepe nihil interest , inter amicorum mu-

nera et host ium vota 41 9

Saga parare 45 6

Sagum sumere 54 8

Salem et caeeum edit 10 3

Salem e t mensam ne prae tereas 96 9

Saliares dapes 1 38

Sa lus pub lica suprem a lex es to 23 9

San ior piseo esse 2 4 5

Sa pe rda e nobis videm ur esse, quum simu s

sapr i 944

Sap iens a se ipso pen det 2 6 3

Sapiens dom inabitur as tr is 4 4 5

Sa pien s sita borra secum fért 8 7 3

Sap ientes sünt , qni veter i vino utu ntu r 10 2 5

Sap ienlI sat 10 47

Sapient iam vino obum brare 2 40

Sareinatoris es t , summum suere eentouem

optimo 1014

14*



— 212

S í i m

Sar taginum pernic ies 20 2

Saxum volvere 54 9

Scabies extrem um occupet 4 2 8

Scelera non ha be nt consil iuui 10 6

Sceler i nunquam defuit ra tio 4 1 7

Scin dere glaciem 2 0 3

Scribere cur metuam, cum scr ibo de Jove

summo 538

Scribere s . dicere, quidquid in buccam s.

in l inguam vene ri t 3 4 6

Se non quae rere ex t ra 5 7 5

Seg nius exped iunt comm issa negot ia plure s 10 81

Sem el injustu m , semper injustum 36 4

Sem el rubidu s, decies pali idus 3 6 8

Sem per Africa novi a l iquid appor ta t 1 01 0

Sem per ei pen det ham us 26 6

Senator absque provocat ione, legátus s ine

mandat i s 862

Sera in fundo pars imon ia 34

Sero Ju p i te r d iphteram inspexit 52 7

Sero m olunt Deorum m olae 22

Sero venient ibus ossa 10 48

Serram per eandem l ineam reciproc are 80 7

Sex agen ar ios de pon té dej ieere 8 4 3

Si corvus posset tacitu s pasci 6 8 6

Si D eus pro uobis , qu ico nt ra n os 87 9

Si qu aud o fatuo delectari volo, non est

longe quae rendu s, me videó 111 2

Si tace nt, satis dicun t 5 1 2



213

Szá

Si tacuisses, philosophus m ansisses 46 9

Si t ibi am icuin, nec mihi inimicura 2 5 8

Si t ibi m achera, et no bis urbin a est domi 25 9

Si t ibi pia ce t, mihi non displicet 4 8 3

Si tu pro reta isti nav i es, ego gu be rn áto r

ero o 4 0 3

Si vis pacem , para bellum 71 2

Sibi canere 5 6 5

Sibi para t m alum , qui al ter i pa rat 39 6

Sic eu nt fata hominum 7 3 1

Sic t ransi t glória m und i 73 7

Öimia in pelle leonis 14 2

Similia siinilibus cu ran tur 9 9 3

Simul et dictum et factum 92 8

Simul fiare et sorb era dilüc ile est 49 5

Sinap i vict i tare 46 0

Sine Ce rere e t Bach o fr iget V euu s 8 66

Sine ira et stud io 86 7

Sine loco et an no 8 6 8

Siren amicum nu nc iat , apis hospitem 109

Sit verbis venia 4 06

Solamen miserum est , socios habuisse ma-

lórum 498

Solem m e.ced e praes tant et aquam ven du nt 5 1 3

Soli lumen inferre 71 1

Solis medicÍ8 lioet im pu oe occidere 1 ' 5 4

Som ni pleuus 9 9 9

So rex suo ipsius indicio periit 7 3 8

Sp e Croeso di t ior , inopiu Iro paup erior 2 1 3



— 214

» Hzkm

Spera pre t io em ere 20 6

Sp erant omnes, qu ae cup iunt nimis 3 1 5

Sperare , h inc a l iquam auram afflare 11 36

Stan te pede 10 63

Stomachus non fe rt 6 9 1

St ul tum est, patrem interficere et filio

pa rce re 1017

Su a cuiq ue nocet s tul t it ia 3 3 4

Su am quisque homorem mem init 7 6 3

Sub a l iena arbore fructum legere 8 9 8

Su b cultro l iquit 8 9 6

Sub tec to imbrem exau dire 63 2

S ub lat a lucern a nihil interest inter mu lieres 1 1 6 5

S u er e al iquid capit i suo 5 6 6

Sui cuique móres finguut fortunam 3 3 3

Su is al iquem coloribus ping ere 5 7 2

Sum ma summ arum 12

Summ is neg a tum s ta re 44 7

Summ ám manum adde re Ö60

Summ um cape e t médium habebis 5 8 8

Summ um jus , summa in jur ia 8 1

Sum mum fastig ium imponere 5 5 9

Sum ptus censum ne supere t 96 8

Suo ipsius laqu eo captus est 5 9 1

Sup eris e t inferis notum 4 3

Sup remu m fabulae ac tum addere 56 7

Surcu lum de fr ingere 5 50

Su rdo canere 49

Surg entem auscul tare avenam 10 62



215

Szá

Sus cum M inerva certamen suscepi t 5 9 4

Susq ue deqúe habere a líquid 50 9

Suum cuique 3 30

Suum cuique pulchrum 33 1

Su us cuique mos 33 2

T.

T ace re opinor esse optumum 11 31

T ac itae et oc cultae inimicit iae m agis ti-

m en da e sunt., quam indictae et ap erta e 11 26

Tales s imus, quales videri e t haberi ve-

l imus 720

Ta l is hominum fűit ora t io , quam vi ta 4 0 8

T am fatuus, ut e t iam regn are possi t 96 6

T ara infausti ominis , quam noc tuae 91 9

T an tal i lapis imm inet 47 9

T an qu am pavo c ircumspectare 46 7

T ardio ra sun t rem edia , quam m ala 20 8

T au ru m tol let , qui vi tulum sustuleri t 52 5

T e ipsum non alens, canes al is 1 0 3 3

T e ipsum cont ineus impera 10 34

Tecu m hab i ta 87 4

T el lu s m ihi priu s (lehiscat 2 2 9

T em pe stas grand is est indignat io regis 57

T em pó ra m utan tur e t nos m utam ur in il lis 44 2

Te m poribu s serv ire decet 625

T em pu s a rgu i t amicum 108

Te m pus fugit, veni t mors 61 4



— 216

Szim

Te m pue omuium explora tor 69

Te ne bras r ebus induce rc 204

Terram cont inentem incoleutes mare de-

s iderant 1060

Te r ram v ideó 3

Tesse ram confr ingere 55 1

Te s tam entu m sui heredia agn at ione rum -

pitur 116

Te tigi t lapidem a cane morsum 10 80

T ibi ludi tur 25 7

Tim eo D au ao s e t dou a ferentes 1061

T in ni un t aures sono suopte 279

T olla t te , qui non uo vit 52 6

T o t capi ta , tot sensus 3 55

T ot a e r ras v ia 38 3

T ota regione e r ras 38 5

T o to coelo erras 3 84

T rac ten t fabrilia fabri 427

Trago edias in nugis agere 57 6

Tra gu lam a licui in j icere 607

T rah i t sua quem que voluptas 33 5

T ran qu il lo m aii qui l ibet gub ernáto r es t 33 6

T ri a eappa pessima 36 2

T r ibu tum a mor tuo ex ige re 58 0

T r ium l it te ra rum homo 3 7 3

T ros Ru tulusve íua t 936

T u a res agi tu r par ies cura piox im us ardet 94 2

T uu ic a pall io propior 114

T u o te pe de e t m odulo metir i oporte t 12 42



— 217

ückm

Tu ssis pro crepi tu 8 8 0

T u te lepus es, e t pnlpam entum quaor is 25 5

T u te hoc intr ivis ti , om ne t ibi exed endu m

est 1110

u .

U bi am ici, ibi opes 9 0 8

Ub i ben e, ibi patria 9 1 0

Ub i meum inve nio, ibi vindico 9 1 1

Ub i quis dolet , ibidem et m anu m babo t 9 1 2

U bi uber , ibi tnber 90 9

Ulti raa rat io regum 1 4 1

U lula cum lupis, cum quibu s esse cupis 8 7 6

U lulare cum lupis 4 6 9

Ululas A thenas po r tare 14

U l tra Epim enidem dormire 81 5

U lt ra posse nemo obl igatur 68 8

U ltra vires nihil agg rediend um 11 19

Um bram suam m etuere 55 8

U na hi rund o non facit ver 35 9

U nd ecun qu e lucrum captant 91 8

U nu s tes t is , nul lus tes tis 3 7 6

U sus est a l téra na tur a 3 9 4

Ü8us est tyra nn us 1 6 3

U t desint vires , ta inen est laud and a vo lun tas 9 6 3

U t lupu? ovem am are 9 2 3

U t quisque est m eri tus , praemium ferat 6 9 4

U tile per inuti le non deb et vit iari 4 9 4



— 218

Stím

Utitur m anu sinist ra 10 24

U tr ique fures, e t qui recipi t

;

et qui furatur 39 8

V.

V ae victis 10 77

V alere pancra t ice 507

V arietas delectat 4 2 0

Vasis non conclam atis ab íre 74 6

Ve ctigalia sun t nervi reipu blica e 64

Vei caeco ap pa ren t 93 7

V ei cum pulvisculo 9 3 8

Vela contrahere 55 4

Vela vent is perm it tere 5 68

Ve la ver te re 55 5

Velocem tardu s assequi tur 6 51

V elut um bra sequi 67 4

V enari in m ari 66 7

V eni, vidi, vici 6 2 2

Vent is verba profundere 569

V entre pleno melior con sultatio 22 1

Ve rbera re l ap idem 44 9

V erbum lucis, verbum crucis 79

V erec un du s m etui comes est pudo r 164

Veritas ódium parit 58 5

Vero esur ient i necesse est furar i 1147

V erta r i ad s larium 4 7 1

Vervecea sta tua 10

V estis virum reddit 104



. . u m n , «m iiiii»•... • .. - w ^ - n ^ i ^ M

— 2 1 9 —

Síim

V iam in forum ignoras 8 8 5

Viam qui nesci t , q ua dev eniat ad m are,

eum opor te t , amnem quaerere comi-

tem sibi 11 43

Vide, quid agas 33 9

Videant consules , ne quid detr imenti respu-

b l i cacap ia t 973

V igi lant ibus ju ra sunt scr ipta 10 49

V inal ia s ine vino ex pe dire non possunt 8 6 1

V ino vendibi l i suspen sa hed era nihil opus 1150

Vinum senem etiam vei nolentem sal ta re

compel l i t 1059

V iolen ta nem o im pei ia cont inui t diu 118

V ir non vid etu r, qui irasci nőseit 29 1

V iri infortunati procul am ici 17

4

Vis consili i exp ers m ole ruit sua 9 9 8

V ita m ancipio nul l i datur , om nibus usu 38 1

V ivát sequ ens 10 37

Vivis fáma neg atur 20

Vivorum opor te t m eminisse 1 14 4

V ivu nt, qu as i pro opibn s suis efficiant

moenia 956

V ivus vidensque perire 104 2

Volens nolente anim o 1041

V olent i non fit injuria 10 46

Vo lsell is p u g n a n t, non gladiis 32

V ox pop uii , vox dei 68

V ulpes pi lum m utat , non m óres 10 5

V ultu saepe laed i tur pietas 172

wiegand károly - a közmondás nyelvtani alkalmazásban a latin nyelv elemi oktatásában - 1864

Documents