A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XIV. évf. 9. szám, 2012. november 9.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Mohácsi melléklet

Parola!Üzleti úton a baranyai vállalkozások

Parola!

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

Strausz János egyéni vállalkozó az új

Széchenyi Terv keretében kiírt „Meg-

változott munkaképességû emberek

munkahelyeinek adaptációja a Kon-

vergencia régiókban” címû pályáza-

ton az Európai Szolidaritási Alapból

és a Magyar Köztársaság költségve-

tésének társfinanszírozásában 25 mil-

lió Ft vissza nem térítendô támoga-

tást kapott.

A TÁMOP-1.1.1-11/1-2012-0002-

es azonosító számú projekt keretében

beszerzésre került RAS élhajlító gép

speciális J formátumú asztala. Az asztal

különlegessége az elemek teleszkópos

mûködtethetôsége és a felületén találha-

tó görgôsor, aminek segítségével fizikai

erôkifejtés nélkül lehet továbbítani a

megmunkálás alatt levô fémlapot.

Az új eszköz lehetôvé teszi egy

megváltozott munkaképességû dolgozó

munkavállalását, mivel az eszköz kikü-

szöböli a megerôltetô munkát. Az esz-

köz kiegészítô része a legmodernebb

technológiát jelentô RAS UpDown

élhajlító gépnek, ami nagy precizitással

és jelenleginél lényegesen gyorsabban

képes termelni, ezáltal hozzájárul a vál-

lalkozás versenyképességéhez.

A projekt megvalósítási idôszaka

2012. december 30-val zárul.

A Strauss Metal jelentôs termékfej-

lesztéseinek köszönhetôen a mechani-

kus biztonságtechnikai eszközök tekin-

tetében piacvezetô pozíciót tölt be. A

hangsúly azonban a mechanikus eszkö-

zök elektronikával, szoftverrel történô

támogatásának irányába terelôdik. Az

egyébként is jelentôs termékkínálata

mellett olyan új területek meghódítására

is törekszik, mint pl. a benzinkutak

technikai hátterének a megvalósítása.

Nemrégiben került piacra legújabb ter-

mékük, a NAV engedéllyel is rendelke-

zô önkiszolgáló benzinkút automata,

mely a shop nyitva tartásán túli idôben

is lehetôséget biztosít a tankolásra. A

PETROLMAT terminál az üzemanyag

vásárlásán túl alkalmas autópálya matri-

ca vásárlására, telefon egyenleg feltölté-

sére, vagy bármely olyan termék, szol-

gáltatás értékesítésére, amely mérésen

alapul. Pl. autómosó, porszívó, belépte-

tô rendszer, fizetô parkoló stb. A vásár-

lás során a fizetés történhet készpénz-

zel, bankkártyával, vagy üzemanyag-

kártyával.

A Petrolmat automata egyszerûsített

változata a cégek számára készült

MemoTank, azaz belsô telepi automata

berendezés, melyet azon vállalkozások

használhatnak, akik tevékenységük so-

rán üzemanyag tárolását és felhasználá-

sát végzik. Az automata rendszám, vala-

mint kilométer állás rögzítésével végzi

a kiszolgálást, elektronikus mérôeszkö-

zön keresztül. A tankolás során rögzített

adatok továbbításra kerülnek a központ-

ba, ahol az adatokból forgalmi kimuta-

tásokat készíthetnek. Az automata akár

több vállalkozás üzemanyag készletét

képes kezelni több tartályban.

A cég termékeirôl további tájékoztatást a

www.straussmetal.hu honlapon találhat.

Munkakörülmények adaptációjaa Strausz János egyéni vállalkozásnál a megváltozott munkaképességû

munkavállaló foglalkoztatásáért

Strausz János egyéni vállalkozó7630 Pécs, Mohácsi út 107/1.Telefon: (72) 313-316, (72) 313-354E-mail: info@straussmetal.hu

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–6A cél: külföldi üzletszerzés

Kamarai választások 7–10Új elnökség új feladatokkal

Kamarai hírek 11

Pécsi helyi adók 12Kutatás

Hatósági felmérés 2012

A hónap üzletembere 13Qualysoft SME: az új leányvállalat vezetôje, Szabó János

Szakképzés 14Ifjú szakmai tehetségek Eu-bajnokságaMegalakul a pályaválasztásu klub

Szakképzés 15

Mohácsi melléklet 16

Felújítás 17Képzômûvészeti alkotás díszítia kamara épületét

Hirdetés 18

Könyvajánló 19

Enterprise Europe Network 20–21

Az ERLA sikersztorija 22

Baranyai gazdaság 23

Mesterképzés – Hegedûs Csaba 24

Tanulószerzôdés – Graffits Lajos 25

Elôtérben a klaszterfejlesztés 26

Adózás – Könyvajánló 27

Autóteszt: Gáti Anett 28–29Volkswagen up!

Vendég-oldal: Magyarhertelend 30

Kamarai választások 2012 7–9. oldal

Autóteszt: Nádasdi Lászlóné

Ford B-Max

28–29. oldal

Múltunk nagyjai: Visnya Ernô

Pécs M. J. Város Önkormányzata 1991-ben Málomban utcát neve-

zett el Visnya Ernôrôl, így örökítvén meg emlékét. Ô is azon szemé-

lyiségek sorába tartozik, akiket az utókor több évtized után helyezett

el méltó helyére a város történetében.

Szeretett városában, Pécsett látta meg a napvilágot 1879. július

21-én. Elôször a Felsôkereskedelmi iskolába járt, majd annak elvég-

zése után, 1898-ban a Pécsi Takarékpénztár szolgálatába lépett.

Gyors felemelkedés volt az övé. 1915-re már a bank vezérigazgató-

ja lett, 1921-ben pedig elnökké választották. Az elsô világháború

idején a szerb fronton teljesített katonai szolgálatot népfölkelô fôhadnagyi rangban. Az

1918 novembere és 1921 augusztusa közötti pécsi antant-szerb megszálláskor a nemzeti

ellenállás egyik vezéralakja volt. Ô is tagja lett annak a küldöttségnek, amely Belgrádban

járt. Közben irányította a fizetés nélkül maradt köztisztviselôk segélyezését, az ô nevéhez

fûzôdik a városi szükségpénzek kibocsájtása. Figyelme arra is kiterjedt, hogy megszervez-

ze a köztisztviselôk támogatására alakult ún. gabona-bizottságot, annak elnöke lett. Pénz-

intézete nagy összegekkel segítette az itt maradt hatóságokat, az el nem üldözött tisztvise-

lôket, a nemzeti haderô pécsi szervezôdését.

A megszállás után az újrakezdés egyik vezetô egyéniségévé vált, nagy érdemeket tud-

hatott magának a város törvényhatósági bizottságában, a közélet egyéb területein. Számos

egyesület, társaság vezetésében vett részt. Térségünk érdekeit a nemzetközi határmegálla-

pító bizottságban képviselte Beremenden 1922-ben, magyar delegátusként számos nem-

zetközi tárgyalás szereplôje volt. 1923-ban kincstári fôtanácsos, 1927-ben örökös felsôhá-

zi tag lett. Tagja volt az Interparlamentáris Unió számos nemzetközi tanácskozásán

résztvett küldöttségének, lord Rothermere-nél is járt.

A város érdemeit külön is írásba foglalta, örökös bizottsági taggá delegálta. Sokat tett

mecénásként a kultúra és a sport érdekében, a Magyar Érdemrend középkeresztje, a Fe-

renc József Rend lovagkeresztje és számos más kitüntetés tulajdonosa volt. A nemzetkö-

zileg és országosan ismert személyiség 1942. május 11-én, Pécsett hunyt el. Emléke elôtt

az egész város tisztelgett.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

Képzômûvészetialkotás díszítia kamara épületét

21. oldal

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

További információ: www.pbkik.hu

— Tavasszal a Nemzetgazdasági Mi-

nisztérium által kereskedelemfejlesztési

akciókra biztosított forrás keretében al-

kalmunk nyílt konkrét „kis projektekkel”

pályázni a Magyar Kereskedelmi és Ipar-

kamaránál. Nagy örömömre a területi

kamarák közül a pécsi kamara szerepelt

a legsikeresebben. Összességében a kü-

lönbözô programokra – tréningek, üzlet-

ember-találkozók, szakmai rendezvé-

nyek – közel 15 millió forintot nyertünk.

Ennek jelentôs részét – a jelenleg is futó

EXTRA (Export Training) tréning mel-

lett – egy ún. GLOMA (Global Match

aking) projektre fordíthatjuk, amelyben

egy kiállítás és vásár mellett szervezett

üzletember találkozó, valamint egy üzle-

ti delegációval szervezett céglátogatás és

üzletember-találkozó szerepel. (Az uta-

zási és a szállásköltséget tudjuk állni az

elnyert összegbôl.) A projekt egyik ele-

me a vállalkozások felkészítése volt a

vásárra, valamint az üzletember-találko-

zón való sikere részvételre, ehhez német

minta alapján készült egy attraktív kiad-

vány is.

Az egyik üzletember-találkozó a

Macfrut Zöldség-Gyümölcs Technológi-

ai és Kereskedelmi Szakvásár mellett

zajlott szeptember 25-tôl 28-ig Olaszor-

szágban, Cesenában. Az észak-olasz klí-

ma sok tekintetben megegyezik a ma-

gyar éghajlati viszonyokkal, ezért az ott

alkalmazott zöldség-gyümölcstermelési

technológiák szinte Magyarországon is

megállják a helyüket. A kiállításon a

szakemberek tájékozódhattak a legmo-

dernebb gépek, berendezések, eszközök

beszerzési lehetôségeirôl. Az árumustrán

21 országból mintegy 800 cég mutatta be

kínálatát. Ez a vásár a legnagyobb ilyen

rendezvény Olaszországban és minden

évben megrendezik. Ott is van Enter-

prise Europe Network-partnerünk, ve-

lük, valamint a kamarával közösen alakí-

tottuk ki a komplex programot, amely a

vásár megtekintése mellett két cégláto-

gatást és egy élelmiszeripari kutatóköz-

pont megtekintését, a témához kapcsoló-

dó workshopokon való részvételt és üz-

letember-találkozót is magában foglalt.

16 magyar céggel utaztunk Cesenába,

nem csak kamarai tagok, hanem regiszt-

rált tagok is jelentkezhettek a programra.

Ôk a zöldség- és gyümölcstermeléstôl a

feldolgozáson, a csomagolástechnikán át

a marketingig változó tevékenységi kört

képviseltek. Nagyrészt olyan vállalkozá-

sok jöttek, akik már kereskednek kész-

termékkel, pl. zöldségekkel, gyümöl-

csökkel, szörpökkel, likôrökkel, vagy

ahhoz kerestek alapanyagot, adalékanya-

got, ami a feldolgozáshoz szükséges. Ha

nem is most, azonnal lesz a találkozók-

ból üzlet, azért egy-egy ilyen utazás ha-

tására néhány üzleti kapcsolat biztosan

létrejön, a 16-ból 5-6 cégnél számítunk

olaszországi kapcsolatra.

— Mi a tapasztalat, hogy Magya-

rországról Olaszország felé vagy vi-

szont nyilvánul meg érdeklôdés egy-

más termékei, technológiái iránt?

— Mint a legtöbben, az olasz vállal-

kozások is jellemzôen inkább exportál-

nának Magyarországra, úgy a készter-

mékek kereskedelme, mint a technoló-

giák tekintetében, de van olyan, aki a

kutatási vonalon tud együttmûködni a

kinti partnerrel, mást disztribútornak

kértek fel. Érdekesek voltak az út során

a céglátogatások is: az egyik vállalko-

zás nagy volumenben foglalkozik gyü-

mölcsválogatással és -csomagolással, a

másik pedig kimondottan csomagoló-

anyagok elôállítását végzi. Ez utóbbi

cég szeretne Magyarországon is terjesz-

kedni, errôl folytak tárgyalások. A dele-

gáció bepillantást nyert a Bolognai

Egyetem Élelmiszeripari Kutató Köz-

pontjának munkájába is.

A cél: külföldi üzletszerzésKét sikeres, nyugat-európai üzleti úton jártak az elmúlt he-

tekben baranyai vállalkozások a Pécs-Baranyai Kereskedel-

mi és Iparkamara szervezésében. Az Enterprise Europe

Network (EEN) baranyai irodája is tagja az egyetlen, az Eu-

rópai Bizottság Vállalkozási és Ipari Fôigazgatósága által lét-

rehozott vállalkozásfejlesztési hálózatnak, amely a kis- és kö-

zépvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Eu-

rópai Unióban. Mindazoknak a kisvállalkozók-

nak nyújt segítséget, akik üzlettársakat keres-

nek más uniós tagországokban, innovatív ötle-

teik megvalósításához szaktanácsra tartanak

igényt, vagy éppen azt szeretnék megtudni, ho-

gyan juthatnak európai kutatási támogatáshoz.

Olaszországban valamint Németországban

gyárlátogatáson, üzletember-találkozón vehet-

tek részt azon vállalkozások képviselôi, akik

terméküknek, gyártói kapacitásuknak keresnek

külföldi piacot, vagy kutatói-kereskedelmi

együttmûködést kívánnak kialakítani, netán

importálnának. Az utak szervezésében aktív

szerepet vállalt az EEN, hogy miért éppen

Olaszország és Németország, többek között

errôl is kérdeztük a szervezet regionális ve-

zetôjét, Hendinger Anitát.

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

További információ: www.pbkik.hu

— Milyen volt a magyar cégek fo-

gadtatása, megfogalmaztak-e valami-

féle igényeket a magyar vállalkozá-

sokkal szemben az olasz partnerek?

— Ez egy most kezdôdô kapcsolat.

Amikor a vásárszervezôk megtudták,

hogy 16 magyar cég jön a csoporttal,

akkor nagyon megörültek. A magyaro-

kon kívül egyébként még lengyelek, tö-

rökök és 2-3 izraeli cég volt hasonló

szervezésben. Tapasztalataink azt mu-

tatják, hogy elsôsorban az olasz partne-

rek szeretnének Magyarországon ter-

jeszkedni, ehhez keresnek disztribútort,

partnert. Szívesen fogadták a magyar

vállalkozások képviselôit, pozitívak

voltak a visszajelzéseik – ezt egyébként

a tolmácsok is megerôsítették az üzleti

tárgyalásokat követôen. Az azért látható

volt, hogy a 16 cég eltérô karakterrel

bír, voltak köztük kisebbek, nagyobbak,

egyiknek már volt export tapasztalata, a

másiknak pedig nem. Ez az utazás arra

is jó volt, hogy nem csak nemzetközi,

hanem egymás közötti kapcsolatok is

létrejöttek. Remek hangulatban zajlott

az utazás, kellemes volt a légkör, mire

Olaszországba értünk, már a buszon

köttettek üzletek. A kinti szervezés is

színvonalas volt, a visszajelzések sze-

rint a 16 cégbôl mindössze néhányan ér-

tékelték a programot közepesre.

— Mi az általános tapasztalat,

hogy a kamara segítségét az üzleti

kapcsolatok kialakításakor meddig

veszik igénybe a vállalkozások?

— Sajnos, a nyelvi probléma még

ma is kulcskérdés. Ennél a programnál

is elôre fel kellett tölteniük a cégeknek a

profiljukat, leírni röviden a történetüket,

ki mivel foglalkozik, mi a terméke, mit

szeretne eladni stb. A nyelvtudást átnéz-

ve látszott, hogy a cégek közül kettônél

volt olaszul beszélô munkatárs, 1-2 vál-

lalkozás írta be, hogy tud angolul, a töb-

biek nem beszéltek idegen nyelven. A

tolmács munkája kiváló segítségnek bi-

zonyult. Azt gondolom, hogy 3-4 olyan

vállalkozás lesz, amelynek segítenünk

kell a továbblépésben, a többi érdekelt

maga is meg tudja oldani a feladatot.

— Cégünk számára hasznos volt az

utazás, kiemelkedô volt az a színvonal,

ahogy az Enterprise Europe Network

képviselôi gondoskodtak a csapatról –

foglalja össze az út tapasztalatait Kun

Ágnes, a Kun Szôlô családi gazdaság

tagja. — A családi gazdaság mûködésé-

hez azért járult hozzá ez az olaszországi

látogatás, mert nagyon sok olyan új is-

meretet szerezhettünk, ami irányt muta-

tott, hogy merre tudjuk továbbfejleszte-

ni a vállalkozásunkat. Egy kisebb csalá-

di gazdaságunk van, és mindenképpen

fejlôdnünk kell ahhoz, hogy meg tud-

junk erôsödni a piacon. Egy olyan ter-

mékkel vagyunk jelen – étkezési cseme-

geszôlô –, ami mint magyar termék nem

igazán elfogadott a piacon. Sok tapasz-

talatot szereztünk azáltal, hogy megte-

kinthettük a csomagolási technikákat,

termékeket, láttunk olyan tárolási rend-

szereket, amelyek segíthetnek nekünk

abban, hogy addig tudjuk frissen tárolni

a termékünket, amikor azt igazán jó

áron értékesíthetjük.

Teljes mértékben sikeresnek értéke-

lem az utazást, hiszen megismerkedtem

magyar cégekkel, akikkel együtt utaz-

tunk, velük érdemes lesz a jövôben is

ápolni a kapcsolatot. Emellett nagyon

kedvezô feltételekkel zajlott az utazás,

amellett, hogy egy ilyen út jelentôs idô-

befektetés, még anyagilag is áldozni

kellene rá. A kamara segítsége nélkül

nem biztos, hogy fejest ugrottunk volna,

de így, hogy részesei voltunk, meghozta

a kedvet ahhoz, hogy a jövôben aktívab-

ban keressünk partnert ezen a módon is.

— A tapasztalatok megszerzése

mellett üzleti partnert is keresett?

— Számunkra mindenképpen fontos

volt, hogy olyan üzleti partnert talál-

junk, aki a mi családi gazdaságunk mé-

retéhez is illeszkedik. Érdekes volt,

hogy azok a partnerek, akikkel beszél-

tünk, jobbára nagyobb méretû cégek

voltak, de ajánlottak a vállalkozásunk

méretéhez illô kisebb vállalkozásokat.

Az utazással a célunk az volt, hogy ta-

láljunk üzleti partnereket. Elsôsorban

nem kereskedelmi partnert kerestünk,

hanem olyat, aki a fejlesztéseinkhez

eszközt tud biztosítani.

— Ha nem a kamara segítségével,

akkor milyen módszerrel keresik meg

az üzleti partnereiket?

— Hasonlóan, mint a többi vállalko-

zás. A szaporítóanyag szövetségi gyûlé-

seken ötleteket cserélünk, és ha szeren-

csénk van, akkor sikerül egy olyan üzlet-

féllel beszélni, akinek már vannak ta-

pasztalatai. Emellett jó kapcsolatot ápo-

lunk a hatósággal, illetve a Szôlészeti-

Borászati Kutatóintézettel is, ôk a fejlesz-

téseinkhez tudnak partnerként szolgálni.

— A kamara meghívására vettünk

részt az utazáson és azért mentünk Olasz-

országba, hogy újabb lehetôségek felé

nyissunk – foglalja össze Dobó Árpád,

az AMD FOOD Kft. ügyvezetôje, miért

döntöttek a

program mel-

lett. — Úgy

gondoltuk,

hogy ez a ki-

állítás hasz-

nos tapaszta-

latot hoz ab-

ból a szem-

pontból, hogy

új irányba

nyissunk és

lássuk, milyen trendek és lehetôségek

nyílnak Olaszország felé. Hogy milyen

üzlet jön létre a jövôben, egyelôre még

nem tudom, de mindent megteszünk ér-

te. Vállalkozásunk élelmiszeripari ada-

lékok forgalmazásával foglalkozik, egy-

elôre Németországban van partnerünk,

szeretnénk bôvíteni a kört olaszországi

cégekkel. Úgy tervezzük, hogy mi hoz-

nánk be termékeket, de ha lehetôségünk

nyílik rá, akkor természetesen kétirányú

lehet a forgalom.

— Mire adott lehetôséget ez az út?

— Feltérképeztük a lehetôségeket

valamint az iparkamara által szervezett

üzletember-találkozón sikerült felven-

nünk a kapcsolatot néhány céggel. Ma-

ximálisan megkaptuk azt a segítséget,

ami az elsô lépéshez szükséges. Abban

a szférában, ahol cégünk mûködik, a

legfontosabb a személyes kapcsolat.

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

Komoly baranyai vállalkozások, il-

letve Pécs legfontosabb, a befektetés

ösztönzésben érdekelt intézményeinek

vezetôi tettek 3 napos szakmai látoga-

tást október 15-e és 19-e között Német-

országban.

A befektetés-ösztönzés koordináto-

ra, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal

müncheni és stuttgarti szakdiplomaták

segítségével állította össze a szakmai

programokat. Mind Münchenben, mind

a Stuttgart melletti Fellbachban (Pécs

testvérvárosa) Pécset mint lehetséges

befektetési célpontot mutatatta be a de-

legáció. Az elôadások az infrastruktúra,

az oktatás, az állami és helyi gazdasági

ösztönzôk, illetve az élhetôség szem-

pontjai köré szervezôdtek. Üzletember-

találkozók és céglátogatások szolgáltak

a kereskedelemfejlesztés eszközéül. A

gépipari, az építôipari, illetve ez elekt-

rotechnikai szektort képviselô baranyai

vállalkozások vezetôit szakmailag a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara Enterprise Europe Network irodá-

ja segítette és anyagilag is támogatta a

Nemzetgazdasági Minisztériumtól ke-

reskedelemfejlesztésre elnyert pályázati

összeg jóvoltából.

— Páva Zsolt polgármester úrral

együtt dolgozunk annak érdekében,

hogy munkát, beruházásokat hozzunk a

Pécsett letelepült vállalkozásoknak, il-

letve a befektetôk fantáziát lássanak a

városban – foglalja össze a német út

egyik küldetését Hirth Ferenc, címzetes

kamarai tanácsos,

a pécsi KON-

TA K T- E l e k t r o

Kft. ügyvezetôje.

— Márciusi

utunkat követôen

október közepén

valósult meg a

m ü n c h e n - f e l l -

bachi utazás,

amely alatt számos helyszínen ismertet-

te a város több intézményének vezetôje

a vonzó befektetési lehetôségeket. A na-

gyobb érdeklôdés Fellbach részérôl mu-

tatkozott, a délelôtti elôadások után a

délutáni B2B tárgyalásokon mind a ti-

zenhárom pécsi és Pécs környéki vállal-

kozó érdemben tudott tárgyalni helyi

vállalkozásokkal. Jártunk egy autóipari

tesztelô-berendezéseket gyártó vállal-

kozásnál, láthattuk, hogy milyen magas

színvonalon gyártják az autóalkatrészek

teszteléséhez használt automatákat.

Megtekintettük Baden-Württenbergben

egy csomagolóipari klaszter központját,

ahol szintén az együttmûködési lehetô-

ségek iránt érdeklôdtünk, aminek lehet

jövôje. Még csütörtökön este elmentünk

a stuttgarti repülôtérre, ahol megszem-

léltük az egyik fogadó vállalkozás tulaj-

donosának magánrepülôterét. Ez azért

érdekes, mert Kurtz úrnak komoly ter-

vei vannak a Stuttgart-Pécs repülôjárat

beindítását illetôen. Ennek utazóközön-

ségét a Pécsett letelepült, német érde-

keltségû cégek, valamint az itt tanuló

külföldi diákok adhatnák.

— Miért lehetnek érdekesek a né-

met vállalkozások számára a pécsi

vállalkozások, partnerek?

— Tapasztalataink szerint annyira

sok munkájuk van, hogy már nem gyô-

zik. Beszállítókat keresnek, hiszen mi

jóval alacsonyabb költségen tudunk

szállítani nekik alkatrészeket, vagy akár

gépegységeket, mint más partnereik.

— Miként zajlik egy üzletember-

találkozó?

— Az elsô a kölcsönös bemutatko-

zás: én ezt tudom kínálni, nekem erre

van szükségem, ilyen és ilyen árakon,

ilyen határidôvel, ilyen minôségben és

mennyiségben. Ezt követi az elsô aján-

latkérés, kapunk egy dokumentációt,

ami alapján egy árajánlatot kell adni.

Utána jön az alku, és ha létrejön a meg-

állapodás, megköttetik az üzlet. De eze-

ken az üzletember-találkozókon csak

személyesen megismerkedünk egymás-

sal. Ebben a fázisban már tulajdonkép-

pen csak akkor van szükség a kamara

támogatására, segítségére, ha a vállal-

kozás azt kifejezetten kéri. Mind az ot-

tani, mind a hazai kamara a cégek mel-

lett áll, amennyiben erre szükség van.

Üzleti partnerek felku-

tatása volt a célja a pécsi

Strauss Metal Kft. ügyve-

zetôjének, Strausz János-

nak is, aki azt tapasztalta,

hogy Nyugat-Európában is

érezhetôk a 2008-as gazda-

sági világválság hatásai.

— Az utóbbi hónapok-

ban szinte egész Európát bejártam,

szeptemberben Svédországban volt egy

kiállításunk, aztán Essenben, most ép-

pen Bukarestbe utazom szintén egy ki-

állításra, és azt látom, hogy mindenhol

recesszió van. Négy éve a válság kitöré-

sekor megállapítottam magamban, hogy

ez egy átmeneti állapot lesz, és aki fel

tud készülni rá, az talpon marad, aki pe-

dig nem, az le fog morzsolódni. Egyre

inkább azt látom, hogy igazam lett.

Egész Európában tapasztalható, hogy

mindenki eladni akar, az üzletkötôk is

sokkal agresszívebbek, ha odahaza nem

tudnak eladni, jobban keresik a külföldi

lehetôségeket. Aki talpon akar maradni,

annak nagyon oda kell figyelnie, ez lát-

szott ebbôl a németországi útból is.

Münchenben nem volt túlzott érdeklô-

dés irántunk, Stuttgartban azonban igen.

Szerencsénkre keresték a lemezmeg-

munkáló cégeket, és mivel mi is fôleg

ezen a területen tevékenykedünk, a hat

üzleti tárgyalásból négy vélhetôen sike-

res lesz.

— Az ön üzleti életében megszo-

kott forma az ilyenfajta partnerszer-

zés?

— Külföldön igen, ez egy megszo-

kott forma. Emellett cégünk rengeteg

kiállításon vesz részt, talán túl sokon

ahhoz képest, hogy milyen kis cég va-

gyunk. De azt kell mondanom, hogy

egyetlen lehetôségünk van: szorgalmas,

kitartó munkát végezni, hiszen csak így

tudunk eredményt elérni. Németország-

ban olcsóbb az alapanyag, rengeteg gép

van és ezek sokkal jobbak, mint a mie-

ink, az új gép nyilván termelékenyebb.

Érdekes módon a magyar munkaerô

kint sokkal hatékonyabban dolgozik

Németországban, mint idehaza. Ezen a

területen még nagyon sokat kell fejlôd-

nünk.

— A német partnereknek miért

éri meg magyar vállalkozásokkal üz-

letet kötni?

— Úgy vélik, hogy a

magyarok jó szakemberek,

megvan bennünk a tudás, a

szorgalom. Vélhetôen ol-

csóbb a magyar bér és ezért

reménykednek a németek

abban, hogy mi eredmé-

nyesebben tudjuk gyártani

az ô portékájukat. ■

KAMARAI VÁLASZTÁSOKDél-Dunántúli Gazdaság 7

További információ: www.pbkik.hu

Dr. Kéri István, a Pécs-Ba-

ranyai Kereskedelmi és Ipar-

karma régi-új elnöke úgy vé-

li, hogy a 2012-es kamarai

választások nem éppen nyu-

godt légkörben indultak, de

menet közben sikerült kultu-

rált mederbe terelni a folya-

matokat. — Tagvállalataink

határozott kiállása az eddigi

irányvonal mellett végül is

azokat a változásokat szentesítette,

amelyeket stratégia alkotásunkkal és az

egyeztetésekkel május óta elképzeltünk.

Az elnökség, az ügyvezetôség, az egyes

bizottságok, az ellenôrzô bizottság tag-

jai mintegy 50-55%-ban kicserélôdtek.

Ez egyrészt abból adódik, hogy többen

befejezték aktív munkájukat és egyéb

elfoglaltságaik miatt már nem tudták to-

vább vállalni a kamarai tevékenységet.

Másrészt pedig abból, hogy amikor má-

jusban összeállítottuk a stratégiánkat,

már körvonalazódtak az új feladatok és

mi ezekhez a feladatokhoz kerestünk

embereket – meg is találtuk ôket. Ôk el-

vállalták a felkérést és azt gondolom,

hogy azokat a változtatásokat, amiket az

idôszak, a folyamat megkívánt, ismétel-

ten meg tudtuk tenni anél-

kül, hogy különösebb konf-

liktusokat okoztunk volna a

belsô körökben. Ez ugyan-

úgy vonatkozik a fiatalok

ambícióinak támogatására

és arra is, hogy a tapasztalt,

kamarai tevékenységben

régóta aktívan szereplôk is

tovább folytassák a munkát,

annak ellenére, hogy ôk is

tisztában vannak azzal: az elkövetke-

zendô ciklus a világ és az európai ese-

mények miatt is sokkal nehezebb lesz,

mint az elôzô volt.

Azzal is számoltunk, hogy olyan új

feladatok jelennek meg a kamarai szol-

gáltatásokban, amelyeknek nem a jelle-

ge új, hanem a volumene és a szakmai

felelôssége. Ezek nem elméleti kérdé-

sek, hanem a vállalkozások mindennapi

létét érintô intézkedések, amelyek a

gazdaság versenyképességét megalapo-

zó részterületek fejlesztésére irányul-

nak.

Az idei választások teljesen új hely-

zetet teremtettek a kötelezô kamarai re-

gisztrációval. Már nem csak az önkén-

tes kamarai tagsággal, hanem szinte a

vállalkozások teljes körével kell szá-

molnunk, akik regisztráltak. A kamarai

törvény csupán néhány feladatot tesz

kötelezôvé számunkra, ezeket ingyenes

szolgáltatásként kell a vállalkozások fe-

lé nyújtanunk, ám véleményünk szerint

ha Baranya gazdaságát ki szeretnénk

húzni a kátyúból, akkor nem csak az ön-

kéntes kamarai tagokra kell építenünk,

hanem meg kell szólítanunk és be kell

vonnunk a munkába a regisztrált tago-

kat is. Ezt eddig azért nem tudtuk meg-

tenni, mert nagyon sok vállalkozás nem

került a látókörünkbe, de a mostani re-

gisztráció ezen változtatott. Ezért sok-

kal könnyebb lesz a gazdaság szélesebb

rétegét bevonni abba a munkába, ami a

piac- és az exportbôvítést szolgálja, va-

lamint erôsíti a kereskedelem biztonsá-

gát. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amit

8 éve elkezdtünk a kamarában, tovább

folytatjuk: a decentralizálást. Városi el-

nökségeinkre újabb feladatok hárulnak,

mert sokkal közelebb kell kerülnünk a

regisztrált vállalkozásokhoz. Azt hi-

szem, hogy a decentralizáció és a vállal-

kozói kapcsolatok bôvítése jelentheti

azt, hogy sikeresebben fogunk megbir-

kózni azzal a feladattal, ami elôttünk áll.

Új elnökség új feladatokkal A 2012. évi kamarai választást megelôzô jelölési folyamatban 6557 jelölést adtak a baranyai vállalkozások 82 tisztségre,

a szeptember 19-i választáson 467 vállalkozás vett részt. A jelölésszám országosan messze a legmagasabb volt, három-

szorosa a 2008-as értéknek, míg a választási részvétel is 68%-os növekedést mutatott a négy évvel ezelôttihez képest, egy-

ben országosan, Budapest után a legmagasabb szintû volt.

A szeptember 19-i kamarai választáson tagozatonként megválasztott kamarai küldöttekbôl álló küldöttgyûlés októ-

ber 15-én elvégezte a tisztújítást. A választás eredményeként felállt tagozati és városi kamarai testületek és a küldöttek

írásban jelölhettek a vezetô tisztségekre, a kamarán belüli önkormányzati bizottságok tagjaira, a nemzeti kamarai kül-

döttekre, az Európai Vállalkozói Parlament 2 mandátumára, valamint az etikai és az ellenôrzô bizottság tagjaira.

A jelölôbizottság az összesített jelöléseket terjesztette az október 15-i tisztújító küldöttgyûlés elé, amelyben az inno-

vációs alelnöki és a kereskedelemfejlesztési alelnöki tisztségre többes jelölés alakult ki, csakúgy, mint minden bizottság

és delegálás esetében.

A 2012-es szavazáson a kamara elnökévé egyhangúan Dr. Kéri Istvánt választotta a küldöttgyûlés, a kamara keres-

kedelemfejlesztési alelnöke, egyben általános alelnöke Arnold Antal. A kisvállalkozás-fejlesztésért felelôs alelnök Kresz

Erika, a vállalkozói innovációs folyamatokkal foglalkozó alelnök Áman Mihály, a nemzetközi kapcsolatokért, export-

fejlesztésért felelôs alelnök Lakics Péter, a kamara szakképzési feladatokat irányító alelnöke pedig Várszegi Gyula.

KAMARAI VÁLASZTÁSOK8 Dél-Dunántúli Gazdaság

A nemzetkö-

zi kapcsola-

tokért, ex-

port-fejlesz-

tésért felelôs

Lakics Pé-

tert újravá-

lasztotta a

küldöttgyû-

lés alelnöki

p o z í c i ó j á -

ban. — Négy

éve a nem-

zetközi kapcsolatok bizottságát veze-

tem, a bizottság legfontosabb feladata a

Baranya megyei külkereskedelemmel

foglalkozó vállalkozások képviselete,

illetve a gazdaság, kereskedelem fej-

lesztése, a befektetés ösztönzése a me-

gyében és a régióban. Ehhez a rendelke-

zésre álló eszközünk elsôsorban az

Enterprise Europe Network kapcsolat-

rendszere, ami egy európai uniós szintû,

vállalkozások közötti együttmûködési

adatbázist jelent. Emellett kiemelném

CNCB(klaszterfejlesztési)-projektün-

ket, ami a megyében és a régióban mû-

ködô klaszterek nemzetközi tapasztalat-

szerzését, a nemzetközi benchmarkok

összehasonlítási lehetôségeinek meg-

szerzését szolgálja. A magyar-horvát

tagozat gesztora testületünk, ez a hatá-

ron túli együttmûködésben és a jövô évi

horvát EU-csatlakozással párhuzamo-

san nyújt számunkra lehetôséget. Emel-

lett különösen fontosnak tartjuk, hogy a

következô négy évben megszülessen

megyénk export-katasztere, egy olyan

regisztrációs adatbázis, ami az export-

képes vállalkozásokat és azok specifi-

kumait tartalmazza. Ugyancsak célul

tûztük ki a következô négy éves perió-

dusra a kamarán belül egy megújított

külgazdasági, külügyi stratégia elkészí-

tését a városi és a megyei szervekkel

együttmûködve.

Összességében célom egyrészrôl az,

hogy a kamarai törvény szerint önkén-

tes és regisztrált tagjaink változó elvárá-

sainak megfelelôen képezzünk hozzá-

adott értéket a külgazdaság, külügyi

kapcsolatok területén, másrészrôl pedig

a kamara vezetésében a fiatal, 30-as, 40-

es generációt képviselve azt gondolom,

hogy minél inkább meg kell jelenniük e

generáció érdekeinek, értékeinek a ka-

mara vezetésében. Míg négy évvel ez-

elôtt a választáson 4 fô negyven év alat-

ti kamarai küldöttünk volt, ez a mostani

választáson már 11 fôre növekedett – az

elsô sikerek ezen a területen is láthatók

és tapasztalhatók.

Arnold Antal kereskedelemfejlesz-

tési alelnök Lakics Péterhez hasonlóan

szintén a folytonosságot képviseli a ka-

marai vezetésben, hiszen korábban a ke-

reskedelmi

tagozat elnö-

ke volt. —

12 éve dol-

gozom a ka-

marában és

látom a ka-

mara törek-

véseit a gaz-

daságfejlesz-

tés terén.

Nagyon sok

k imu ta t á s ,

értékelés ké-

szült a megyérôl az elmúlt években,

amelyek többségében a kamara kritikus

volt a régió fejlôdésével, a hatalom kép-

viselôitôl a gondok megoldását váró

lobbierôvel kapcsolatban. Azt gondo-

lom, hogy a kamarának törekednie kell

arra, hogy rendezett kapcsolatot alakít-

son ki szervezetekkel, a hatalom képvi-

selôivel, az olyan csoportosulásokkal,

amelyek elôreviszik a régiót, Baranya

megyét és Pécset.

Baranya megye és Pécs városa évti-

zedekkel ezelôtt jelentôs helyet foglalt

el a turisztikában – gondoljunk Harkány

idegenforgalmára 20-30 éve –, ma úgy

tûnik, Baranya megye turisztikai fôvá-

rosa Villány. Örülünk a sikereiknek, de

ezzel nem lehetünk elégedettek, hiszen

nem az a cél, hogy egy éjszakát töltse-

nek Baranya megyében a turisták, ha-

nem az, hogy a megye több napra, akár

több hétre tudjon kínálatot nyújtani a

vendégeknek. Azért szeretnék dolgozni

a következô években, hogy ne az egyé-

ni lobbiérdekek mentén kapjanak lehe-

tôséget a különbözô települések és eset-

leg vállalkozások, hanem létrejöjjön

egy egyfajta koordináció.

Korábbi munkám az élelmiszer-ke-

reskedelemhez kötôdött, ebbôl adódóan

jelentôs tapasztalataim vannak azon a

téren, hogy miként mûködik Magyaror-

szág élelmiszer-kereskedelme. Ezért tö-

rekszem arra, hogy olyan piacokat ala-

kítsunk ki a jövôben, ahová a kisebb

vállalkozások, akár az ôstermelôk is be-

juthatnak. Európa számos országában

van példa arra, hogyan lehet ezeket

megszervezni, miként lehet városi, vá-

rosrészek piacát kialakítani. Valójában

élelmiszerpiacot kell létrehozni, mert

látható, hogy Baranya megye hosszabb

távon az idegenforgalom mellett a me-

zôgazdaságból fog megélni. A helyi pi-

acok léte azért is elônyös, mert így ala-

csonyabb költségekkel számolhatnak a

helyi vállalkozások.

Várszegi Gyula, ahogy az elôzô

négy évben, a következô ciklusban is a

szakképzésért felelôs alelnökként dol-

gozik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamarában. — A szakképzésben je-

lentôs válto-

zások indul-

tak el az

utóbbi idô-

s z a k b a n .

Hosszú évek

óta a minô-

ségért, a

m e g f e l e l ô

tudású, piac-

képes szak-

emberekért,

munkaerôért

küzdöttünk.

Ennek a folyamatosságát szeretnénk

fenntartani az elôttünk álló ciklusban,

annál is inkább, mivel az eddigieknél

jóval több jogosítványt, lehetôséget ka-

pott a kamara. Ezeknek az elvárásoknak

meg kell felelnünk. A jelszavunk to-

vábbra is a minôségi szakképzés, a mi-

nôségi szakmunkásképzés, kibôvítve a

felsôoktatással, a felnôtt oktatással, át-

képzéssel – csak az utak, a módszerek

változtak. A jövônk egyik alappillére az,

hogy megfelelô munkaerôpiacot tud-

junk létrehozni és biztosítsuk ennek a

folyamatosságát, netán ide tudjunk csa-

logatni olyan cégeket, vállalkozásokat,

amelyek a munkaerôt foglalkoztatják.

Nagyon nagy munka vár ránk a követ-

kezô idôszakban, hisz’, ahogy ParraghLászló, a Magyar Kereskedelmi és Ipar-

kamara elnöke a választáson elmondta,

KAMARAI VÁLASZTÁSOKDél-Dunántúli Gazdaság 9

nagy az ellenszél, sokan a régi rendszer

visszarendezôdését szeretnék, ôket meg

kell gyôznünk az új rendszer elônyeirôl,

mert csak együtt tudunk tovább lépni.

Az iskolák mellett meg kell felelniük a

kihívásoknak a cégeknek, a vállalkozá-

soknak, hogy a gyakorlati képzôhelye-

ken olyan minôségben tudják végezni

az oktatást, amely versenyképes. Meg-

gyôzôdésem, hogy kamaránkban na-

gyon komoly erôfeszítéseket kell tenni

annak érdekében, hogy a minôségi

szakképzéshez létrehozzuk a minôségi

gyakorlati képzôhelyeket. Ez belsô

konfliktusokat fog továbbra is eredmé-

nyezni, de ezen az úton nagyon határo-

zottan és következetesen tovább kell

menni. A szakképzésben nagyon sok a

zsákutca, a pénzek sokszor olyan helyre

folynak el, ahová nem kellene. Az egyik

feladatunk az, hogy olyan intézkedése-

ket hozzunk, amelyek rögtön jelentkez-

nek (pl. minôségi vizsgáztatás), de 4-5

év múlva se mondhassuk azt, ez az út

téves volt, mert arra nincs idônk, hogy

új utat válasszunk. Kiemelt figyelmet

kell fordítanunk a jövôben is a pályaori-

entációra, hogy a fiatalok, a szülôk mi-

nél több információt kapjanak döntésük

meghozatalához.

Kresz Erika, a kisvállalkozás-fej-

lesztésért felelô alelnök szintén nem az

elsô ciklusban tölt be tisztséget a kama-

rában, éveken keresztül aktívan rész

vett az el-

nökség mun-

k á j á b a n ,

a m o l y a n

visszatérô-

ként ül az al-

elnöki szék-

ben. — A

kisvállalko-

zás-fejlesz-

tés egy

kulcsszó szá-

mos terüle-

ten, minden szem és minden fül a kis-

vállalkozásokra figyel. A kisvállalko-

zások jelenleg igen nehéz helyzetben

vannak, a kamarán keresztül talán az

összefogást, az egységet sikerül megva-

lósítani, hiszen egymás támogatásával

sikerülhet versenyképes helyzetbe ke-

rülnünk és a piacon maradni. Alelnök-

ként célként tûztem ki, hogy próbáljuk

meg a vállalkozásokat összefogni,

együtt elindulni, egységesen megjelen-

ni, fellépni a törvényi változtatásokért,

amelyek ahhoz szükségesek, hogy nor-

mális körülmények között tudjunk dol-

gozni. A kisvállalkozások nincsenek jó

anyagi helyzetben, hiába biztosítottak

részben a források, önerôre is szükség

lenne. Azt látom a miénkhez hasonló

cégeknél, hogy ez az önerô már véges,

kifogyott, ezért nagyon nehéz körülmé-

nyek kötött lehet versenyképes vállala-

tot mûködtetni. Fontosnak tartom, hogy

egymást támogassuk, úgy, hogy igény-

be vesszük egymás szolgáltatásait – ez

talán adhat lehetôséget a kitörésre, az

erôsödésre. A versenyképességhez szak-

munkás, jó vezetés és anyagi biztonság

kell, emellett szükség van a folyamatos

fejlôdésre. Ha ezt meg szeretnénk való-

sítani, akkor, azt gondolom, hogy na-

gyon sokat kell dolgozniuk együtt a ba-

ranyai kisvállalkozásoknak.

A vállalkozói innovációs folyama-

tokkal foglalkozó alelnök, Áman Mi-

hály a pályázati lehetôségek, az innová-

ciós pályázatok egyszerûsítését tartja

legfontosabb-

nak.

— Cég-

vezetôként

és gyakorló

innová tor-

ként túl va-

gyunk né-

hány sikeres

pályázaton,

ezeken ke-

resztül valós

képet kap-

tam arról, milyen sok feladattal, gond-

dal jár egy pályázat megvalósítása. A fi-

nanszírozás, a forrás biztosításának ne-

hézségei, az adminisztrációs terhek so-

kasága, a természetellenes fékek, amik

teljesen értelmetlen módon beépülnek a

rendszerbe – ezek mind vállalkozáselle-

nes módon nehezítik a pályázást. Az

egyik fô feladatunk az lesz, hogy akár a

kormányzati szintig eljutva – kamarai

háttérrel – olyan törvénymódosításokat,

végrehajtási utasítás módosításokat ge-

neráljunk, amelyek egyszerûsítik a fej-

lesztést, az innovációt, annak elszámol-

hatóságát. Ez természetesen nem csak

az innovációra vonatkozik, ugyanezek a

tapasztalatink vannak a KEOP-os,

GOP-os és egyéb pályázatok esetében

is. Úgy gondolom, hogy most van az a

történelmi idôszak – és ezért is vállal-

tam ezt a feladatot –, amikor a 2014-

2020-as uniós források felosztása napi-

renden van, hogy megfelelô lobbierôvel

próbáljuk meg kormányzati szinten el-

érni: minél több pénzt csoportosítsanak

át az újratermelô szférába, a termelô

üzemekbe.

A jelenlegi forráselosztás egyik fô

problémája az, hogy hatalmas pénzesz-

közök mentek uniós forrásból olyan cé-

lokra, amelyeknek nincs valós termelési

értéke, csak költséget jelentenek.

Ugyanezt látom a mezôgazdaságnál,

amely ugyan hatalmas forrásokat ka-

pott, de nagyon sokszor elhibázott for-

rásrendszerben. Azt gondolom, hogy

szükség lenne a pályázatok generálásá-

nál az agrárkamarával való együttes

lobbierôre, hogy ennek meglegyen az

eredménye a következô idôszakban. Ér-

demes szem elôtt tartanunk a határon át-

nyúló közös fejlesztések, innovációk le-

hetôségeinek felkutatását, ehhez szintén

szükségét látom a kamarai háttérnek, hi-

szen tapasztalatból tudom, hogy a nem-

zetközi pályázatok kiírása jelentôsen

bonyolultabb, sok esetben komolyabb

hátteret igényel a vállalkozások részé-

rôl. Erôsebb összefogásra, együtt dolgo-

zásra van szükség a jövôben a kamarai

tagok részérôl.

Országosan megélénkült a 2012-es

kamarai választások iránti figyelem a

vállalkozások részérôl – ezt dr.

Parragh László, a Magyar Kereskedel-

mi és Iparkamara elnöke mondta a bara-

nyai kamarai választásokat követôen la-

punknak.

— Az el-

múlt évek-

ben felérté-

kelôdött a

kamara hely-

zete a vállal-

kozások kö-

rében, egy-

részt azért,

mert a gaz-

d a s á g b a n

KAMARAI VÁLASZTÁSOK Dél-Dunántúli Gazdaság10

A küldöttgyûlés kialakította a

kamara elnökségét, amelyben a

fenti vezetô tisztségviselôk mel-

lett, az alapszabály szerint

helyet kapott a szeptember 19-

én megválasztott öt tagozati

elnök, valamint a városi kamarai

elnökök:

Jakabucz Ildikó

(regionális vállalati tagozat)

Dr. Kállai Sándor

(ipari tagozat)

Treszner János

(kézmûves tagozat)

Huppert László

(kereskedelmi tagozat)

Vida János

(közszolgáltató tagozat)

Horváth László (Szigetvár)

Dr. Kovács Tibor (Siklós)

Pálinkás István (Mohács)

Ferenczy Tamás (Komló)

A küldöttgyûlés megválasztotta

a kamara önkormányzati, szak-

mai bizottságainak tagjait is:

Kereskedelemfejlesztési

bizottság

Kustra Tamás

Erb László

Králik Ivánné

Halmi Csaba

Dr. Horváth Csaba

Todenbergné Imrô Annamária

Behek István

Laczkó Béla

Liszácz Mihály

Sigmond István

Innovációs bizottság

Bognár Sándor

Vér Csaba

Hirth Ferenc

Herbály István

Dr. Lustyik György

Szabó Attila

Bartos Sándor

Dr. Helyes Zsuzsanna

Dr. Szekeres György

Tóth-Pördi Zoltán

Nemzetközi kapcsolatok Biz.

Horváth László

Hirth Olivér

Vámosi László

Kabók Ibolya

Molnár László

Treszner János

Gyôrffy Zoltán

Hajdú Gábor

Oszvald Pál

Dr. Szekeres György

Szakképzési bizottság

Németh Jenô

Riegl Péterné

Barta Sándor

Szabó Gábor

Kecskés Károly

Virányi Zsófia

Fenyôsi Gyula

Rendeczki Lajos

Borsós István

Gulyás Ferenc

Kisvállalkozás Fejlesztési Biz.

Takácsné Hojcska Ilona

Mátrai Attila

Ódorné Kovács Ildikó

Bogos Csaba

Urbán Zsolt

Csirke Balázs

Opauszki László

Tóth István

Lengvárszky Szabolcs

Szabó Gábor

Európai Vállalkozói Parlament

Lakics Péter

Dr. Szekeres György

MKIK küldött

Dr. Kéri István

Áman Mihály

Arnold Antal

Lakics Péter

Ferenczy Tamás

Huppert László

Dr. Kállai Sándor

Bartos Sándor

Dr. Kiss Tibor

Treszner János

Herbály István

Ellenôrzô Bizottság

Nyul Éva

Alsóvölgyi István

Králik Ivánné

Dr. Bíró Zoltán

Nagy Lajosné

Etikai Bizottság

Barta Sándor

Kiss Ferenc

Dr. Horváth Csaba

Pálinkás István

Vámos Csaba

Szabó Gábor

Keresnyei János

Dr. Tunyoghy Szabolcs

Arnold Antal

Cserkúthy László

rengeteg probléma van és a vállalkozá-

sok keresik a biztos pontokat, a gazda-

sági önkormányzat pedig egy biztos

pont. A másik ok az, hogy a kormány-

zattal való megállapodás alapján az el-

múlt években nagyon sok közjogi jogo-

sítványt vehettünk át az ehhez tartozó

forrásokkal együtt, ez természetesen na-

gyobb érdeklôdést kelt a kamara iránt.

Miután a kamara egy gazdasági önkor-

mányzat választási mechanizmussal, ve-

télkedéssel, természetes, hogy ebben a

választási ciklusban lényegesen többen

fordultak a kamara felé. Ugyanakkor a

választási mechanizmus és procedúra

azt mutatja, hogy Pécsett egy nagyon

erôs, stabil és abszolút legitim vezetés

keletkezett.

— A frissen megválasztott baranyaialelnökök megfogalmazták, hogy szeret-nének kilépni Baranya megye kereteiközül, beleszólni a döntésekbe, pl. azeurópai uniós pénzek elosztásával kap-csolatban is hallatnák a szavukat. Egymegyei gazdasági önkormányzatnak mi-lyen lehetôségei kínálkoznak arra, hogy

átlépjék a megyehatárokat?— Baranya megye, illetve Pécs ha-

gyományosan határon átlépô szereplôje

volt a magyar gazdaságnak, hiszen ré-

gióközpontként mûködik. Régióköz-

pontként, oktatási központként, kutatás-

fejlesztési központként, egészségügyi

központként pedig rég túlmutat Bara-

nyán. Tehát ez a törekvés és igény ter-

mészetes mindegyik terület részérôl. A

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

felépítése olyan, hogy azokban a kér-

déskörökben, vagy témákban, amelyek-

ben jelentôs vállalkozói érdeklôdés van,

kollégiumokat hozunk létre. Tehát min-

den lehetôsége megvan a baranyai alel-

nököknek arra, hogy az országos kama-

ra szintjén megjelenjenek és megpró-

bálják a befolyásukat érvényesíteni. Ez

elsôdlegesen az ô aktivitásukon és szak-

mai munkájukon múlik.

— Üdítô volt azt hallani, hogy anegyven év alatti vállalkozók nagyobbarányban képviseltették magukat a mos-tani választásokon. Milyen aránybanvan jelen a magyar kamarai rendszerben

ez a vállalkozói korosztály és milyen azaktivitása a kamarai munkában?

— A megyei, területi kamarai vá-

lasztások végén járva az derült ki szá-

momra egyértelmûen, hogy megnôtt a

fiatal vállalkozók, a nagy cégek, illetve

a nagy nemzetközi termelô cégek ér-

deklôdése a kamara iránt. Ha a korcso-

portokat vizsgáljuk, a legaktívabb a ka-

marában az 50 és 60 év közötti korosz-

tály. Nyilván ez a legproduktívabb élet-

szakasz, amikor a vállalkozónak már

van tapasztalata, de még elegendô az

ereje ahhoz, hogy alkosson. A fiatalok is

nagyon aktívak ma már. Hihetetlenül

felpezsdült az érdeklôdés a kamarák

iránt, hiszen olyan jogosítványokat vet-

tünk át, amelyek mindenki számára ér-

dekesek. A szakképzés befolyásolása, a

felnôttképzés akkreditálása, a felsôokta-

tás befolyásolása, a külgazdaságban va-

ló részvétel, a kötelezô regisztráción ke-

resztül az adatok használata, az EU-s

források elosztása – ezek mind olyan te-

rületek, ahol a vállalkozók jelen akar-

nak lenni. N.T.

A szeptember 19-i kamarai választásokon megválasztott küldöttek, városi és tagozati elnökségek listája a Dél-Dunántúli Gazdaságoktóberi számában olvasható. www.pbkik.hu/deldunantuligazdasag

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

Több mint negyven szervezet és vállalkozásküldte el képviselôjét a Nemzeti InnovációsHivatal, az Enterprise Europe Network, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, vala-mint a Pécsi Tudományegyetem által szerve-zett tájékoztató rendezvényre. A jelenlevôkrészletes tájékoztatást kaptak a keretprogramjelenlegi állásáról és a futó pályázatokról.

2012 júliusában jelentek meg az új (és ebben azuniós tervezési idôszakban az utolsó) FP7 pályá-zati kiírások. A programot 2014-tôl az FP8–„Horizon” program követi, mely új pályázati rend-szerrel igyekszik az unió innovációs és K+F ka-pacitását növelni.

A vállalkozások, kutatók, egyetemi tudásbá-zis összekapcsolása, és az európai szintû nem-zetközi kapcsolatrendszerben történô közös pro-jektfejlesztés nemcsak a pályázati támogatás le-

hívása, de a fenntarthatóság, valamint a több-éves fejlesztések szinergiája miatt is fontos.

Lakics Péter, a kamara alelnöke köszöntöttea megjelenteket, míg dr. Helyes Zsuzsanna aSzentágothai János Kutatóközpont nevében üd-vözölte a jelenlevôket, hangot adva azon remé-nyének, hogy bizonyára többen is sikeres pályá-zat nyertesei lehetnek a közeljövôben.

Kolossváryné dr. Juhász Györgyi, a NemzetiInnovációs Hivatal fôosztályvezetô-helyetteserészletes tájékoztatást adott a magyar részvételeddigi eredményeirôl, a várható sikerarányról ahátralévô idôszakban.

Ezt követôen két szekcióban folytatódott arendezvény. Tóthné Vizkelety Barbara a környe-zetvédelemmel, dr. Lorencz Kinga az energiávalkapcsolatos pályázati részleteket ismertette,Bottka Sándor az infokommunikációs, MárkusEszter a Marie Curie csereprogram adta lehetô-

ségeket osztotta meg arésztvevôkkel.

A rendezvény össze-foglalásaként közös fóru-mon tehették fel kérdése-iket a résztvevôk.

A kamara weboldalán(www.pbkik.hu) közread-tuk a rendezvényen ké-szült fotókat, és az elô-adások anyagait.

Az NGM és MKIK támogatással zajló Extra –export felkészítô tréning kis- és középvállal-kozásoknak – címû tréningsorozatunkra re-mek csapat alakult ki. Az összetételét tekintvenagyon vegyes, innovatív termékekkel ésszolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozók en-

nek külön örültek, hiszen így a szigorúan vett„tananyagon” kívül egymástól is rengetegettanulhatnak.

A képzés elsô négy szakmai moduljának ok-tatását a PTE Közgazdaságtudományi karánakneves oktatói tartották, majd egy tapasztalt ta-

nácsadó és coach is rendelkezésére állt a részt-vevôknek, hogy minél magasabb szintû exporttervet készítsenek. A két legjobbat a projekt különtámogatásban részesíti, és lehetôvé teszi a meg-jelölt célországba való kiutazást és tárgyalásoklefolytatását kamarai segítséggel.

„— Én tanulni jöttem a Kamarába, és köszö-nöm a lehetôséget”. Ezzel a meglepô mondattalkezdte bemutatkozását az EXTRA egyik résztve-vôje. És valóban, a negyedik hete tartó tréningso-rozat fô célja, hogy megtanítsuk az exportképestermékkel, szolgáltatással rendelkezô vállalkozó-kat másképp gondolkodni saját eddigi vagy jövô-beli tevékenységükrôl.

A jelentkezési határidô lezárása után, mégsokan jelezték részvételi szándékukat, ezért aprogramot elôreláthatóan 2013 tavaszán újrameghirdetjük önkéntes kamarai tagjaink részére.Elôjelentkezéseket fogadunk 15 fôig azemisakne@pbkik.hu e-mail címen.

EXTRA tréning, extra érdeklôdésselEXTRA tréning, extra érdeklôdéssel

KözbeszerzésOktóber 19-én elindult a Közbeszerzési referens képzés. Az ôszi csoporthoz a 200 órás képzés elején még van lehetôség csatlakozni. Az oktatások péntek-szombati napokon vannak. Az OKJ-s képzésen résztvevôk várhatóan februárban vizsgázhatnak, a pontos idôpontot az illetékes minisztérium adja meg no-vember végén. A végzett hallgatók tudásának frissen tartásáról is gondoskodik a kamara, Közbeszerzôk Fóruma néven rendezvénysorozatot mûködtet, kül-sô meghívott elôadókkal. További információ: gcsaszar@pbkik.hu

Benchmarking klubülést tartott a Gépipari KlaszterVillánybanA villányi Bock Pincében került sor a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter BenchmarkingKlubjának összejövetelére.

A klaszter tagvállalatai a borongós idôjárásellenére is nagy számban képviseltették magu-kat a rendezvényen.

A résztvevôk megtekinthették a borászatkétszintes barrique pincéjét, és részletekbemenôen megismerkedhettek a borgyártás tech-nológiájával. A pincelátogatás során MolnárLászló, a klasztertag Fekoral International Kft.ügyvezetôje által bemutatásra kerültek a cégáltal gyártott, bor tárolására használt, korrózió-mentes acéltartályok. A klasztertagoknak lehe-tôségük nyílt a Bock Pince tulajdonosával,Bock Józseffel is találkozni, aki elmondta, hogymár hosszú ideje állnak üzleti kapcsolatban atartálygyártó céggel, és kezdetektôl fogva töké-letesen meg vannak elégedve a tartályok minô-ségével. Ezután a klaszter tagjai kérdéseket te-hettek fel az alkalmazott borgyártási eljárások-kal kapcsolatban.

Az este borkóstolóval és vacsorával zárult,lehetôséget teremtve a tagvállalatok képviselô-inek a kötetlen eszmecserére.

Nagy érdeklôdés az FP7 rendezvénynapon

HELYI ADÓK / KUTATÁS12 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara 2012 július-augusztusában onlinekérdôíves vizsgálatot folytatott a térségvállalatainak körében különbözô hatósá-gok ismertségérôl és elismertségrôl. A 205vállalat válaszait az MKIK Gazdaság és Vál-lalkozáskutató Intézet elemezte és foglaltaössze.

Az elmúlt két évben létrejöttek a kormány-hivatalok, elméletben megvalósult az egyabla-kos ügyintézés. A közigazgatás további átszer-vezése, a bürokratikus terhek további csök-kentése még mindig napirenden van. Az ideifelmérés aktualitását erôsítette, hogy a kor-mánymegbízott úr kérésére a kamara a ható-ságok vezetôi felé értékeli intézményeik mun-kájának és a megyei gazdaság versenyképes-ségének kölcsönhatásait.

A hatóságok megítélése a jogrendszer bo-nyolultsága kapcsán nem változott. A szakma-iságra és a feketegazdaság visszaszorításá-ban játszott szerepre vonatkozó megítélés vál-tozása nem egyértelmû – egyik állítás szerintjavult, a másik szerint romlott a hatóságokmegítélése. Míg például „A hatóságok elsôsor-ban a feketegazdaság visszaszorításán dol-goznak, és segítôkészek a tisztességes adófi-zetô vállalkozásokkal szemben.” állítással

2009-ben a vállalatok 17 százaléka, 2012 pe-dig mindössze 13 százaléka értett egyet, addig„A hatóságok valójában kerülik a feketegazda-ságot, az adófizetôket büntetik, így növelik aköltségvetés bevételeit és a politika ezt a fo-lyamatot kommunikálja a feketegazdaság elle-ni harcként.” állítással 2009-ben a vállalatok88 százaléka, 2012 pedig mindössze 67 szá-zaléka értett egyet.

A vizsgált 27 szervezettel eltérô mérték-ben kerültek kapcsolatba a vállalatok. A NAVDél-dunántúli Regionális Adó Fôigazgatósága(73%), a Városi Adóiroda (62%), valamint azÜgyfélszolgálati fôosztály/Okmányiroda (62%)a legismertebbek, a BMKH-FöldmûvelésügyiIgazgatóság (5%), a BMKH-Igazságügyi Szol-gálat (5%), és a BMKH-Erdészeti Igazgatóság(4%) a legkevésbé ismertek a vállalkozásokelôtt.

A vizsgált 27 szervezet közül a BaranyaMegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (68pont), a BMKH-Mérésügyi és Mûszaki Bizton-sági Hatóság (62 pont), BMKH Növény- és Ta-lajvédelmi Igazgatóság (62 pont) a leginkábbelismert intézmények. Az elismertség megíté-lésekor azonban nem lehet figyelmen kívülhagyni az ismertséget sem, hiszen a leginkábbelismert intézmények ismertsége alacsony. A

leginkább ismert intézmények közül a Földhi-vatal (54 pont), az Ügyfélszolgálati fôosztály(52 pont) átlagon felüli elismertségnek örven-denek, a Városi Adóiroda (47 pont), illetve ki-sebb mértékben a NAV Dél-dunántúli Regio-nális Adó Fôigazgatósága (49 pont) elismert-sége átlag alatti.

A vállalatok a BMKH-Élelmiszerlánc-biz-tonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (66pont), a BMKH-Munkaügyi Felügyelôség (64pont), valamint a BMKH Munkavédelmi Fel-ügyelôség (64 pont) kapcsán tartják legvaló-színûbbnek a retorzió lehetôségét jogorvoslatesetében.

A jogorvoslat esetén felmerülô retorzió va-lószínûsége és az elismertség összefüggéseiesetében kiemelendô a BMKH Munkaügyi Fel-ügyelôség és BMKH Munkavédelmi Felügye-lôség, mint olyan intézmények, amelyek ala-csony elismertséggel rendelkeznek és a retor-zió valószínûségét is magasnak ítélték meg avállalatok. Másik végletnek a Földhivatal, Ügy-félszolgálati fôosztály és BMKH Nyugdíjbiz-tosítási Igazgatóság tekinthetô, ahol a magaselismertséghez alacsony valószínûségû retor-zió párosul.

A teljes elemzés elolvashatóa www.pecsikamara.hu oldalon.

Hatósági felmérés 2012 – új hatóságok, árnyaltabb kép

Október 18-án délelôtt kissé viharos

körülmények között, elfogadta a városi

közgyûlés a helyi adórendelet módosí-

tását.

A nehezen megindult szakértôi tárgya-

lások közel egy évig tartottak, és azon a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara és érdekképviseleti partnerei kor-

rekt, szakmai hozzáállást tanúsítottak.

Ugyanez volt tapasztalható a városháza

képviselôi részérôl.

Rövid idôn belül egyetértés alakult ki

abban, hogy a helyi adórendeletnek nem

csak a városháza mûködési költségeit kell

fedeznie, hanem gazdaságpolitikai funkci-

ói is vannak. Az adórendelet alapfilozófi-

ája épp a korábbi tiltakozó gyûlésen meg-

fogalmazott szektorális és helyi vállalko-

zásokat megkülönböztetô irány lett.

Az adórendeletet a kamara koncepcio-

nálisan jónak tartja, minôségében, kidol-

gozottságában és (a javasolt mértékek

mellett) gazdaságpolitikai szempontból az

egyik legjobb az elmúlt 20 évben.

Szakértôi szinten csak kismérték-

ben tért el a kamara véleménye az épít-

ményadó néhány adómértéke esetében:

A városháza általánosan 850 Ft/m2-t, a

gazdaság 800 Ft/m2-t javasolt.

– Az ipari, termelô cégek esetében a vá-

rosháza 700 Ft/m2-t, a gazdaság 500

Ft/m2-t javasolt.

– A nehéz helyzetbe jutott vállalkozások

esetében a városháza 700 Ft/m2-t,

(amely az ipar esetében semmilyen ked-

vezményt nem jelent...), a gazdaság 5

éves türelmi idôszak keretében évente

növekvô mértéket: 0, 200, 400, 600,

800 Ft/m2-t javasolt.

– A kamara javasolta a megváltozott

munkaképességûek és a mûemlék

épületek kedvezményét, amelyet a vá-

rosháza nem fogadott el.

A kamara által javasolt adómértékek

patikamérlegen számolt gazdaságpoliti-

kai hatásokkal bírnak, bármilyen annál

magasabb érték esetén nem fogják be-

tölteni a nekik szánt pozitív szerepet.

Rossz hír, hogy Hoppál képviselô úr

indítványára az ipari adómértéket 700

Ft/m2-rôl 800 Ft/m2-re felemelte a köz-

gyûlés.

Az építményadó és telekadó további

részletei nem módosultak a korábban

az egyeztetések kapcsán jelzetthez ké-

pest. Az adórendelet minôsége sokkal

jobb a korábbiaknál, de még így is sok ér-

telmezési probléma fog jelentkezni. Pél-

dául a rendelet kihirdetését követôen de-

rült ki, hogy a „kereskedelmi célt szolgáló

építmény” fogalmi köre tartalmazza a

„szállásépületek”-et is. Így a városban ta-

lálható valamennyi szálloda, hotel, ven-

dégház, amelynek alapterülete meghalad-

ja a 300 m2-t, a legmagasabb – 1700 Ft/m2

– mértékû adókulcs alapján adózik. Ennek

a megváltoztatását módosító indítvány be-

nyújtásával már kezdeményezte a kamara.

Pécsi helyi adók – egyéves tárgyalások eredménye

A HÓNAP ÜZLETEMBEREDél-Dunántúli Gazdaság 13

Azóta, hogy a két világháború között

Konrad Zuse, német mérnök, korá-

nak legsikeresebb konstruktôre meg-

építette a Z1, elsô szabadon progra-

mozható számítógépet, az informati-

ka fejlôdése fényévekben mérhetô.

Ma már hazánkban is felkészült,

szakmailag kompetens cégek szako-

sodtak ezen iparág fejlesztésére. Ilyen

cég az eddig a nagyvállalati ügyfelek-

re – elsôsorban pénzintézetekre –

koncentráló Qualysoft is, amely a kö-

zelmúltban pécsi központú leányvál-

lalatot hozott létre. Az új cég ügyveze-

tôje Szabó János, aki aktív közremû-

ködôje az egyetemi informatikus kép-

zésnek is.

— A Qualysoft-csoport nem csak

hazánkban, de a közép-európai régió

hét országában is jelen van, amelyrôl

annyi tudható, hogy ez idáig elsôsor-

ban a nagyvállalatok számára nyúj-

tott különbözô informatikai szolgál-

tatást. Nemrég azonban úgy döntött,

hogy nyitni kíván a kkv szektor felé...

— Ez így van. E kezdeményezés el-

sô lépése éppen az volt, hogy a cég az

elmúlt év tavaszán létrehozta Pécsett az

új leányvállalatát, a Qualysoft SME

(Small and Medium Enterprise) Soluti-

ons Kft.-t. Ennek az új vállalatnak az el-

sôdleges célja az, hogy olyan innovatív

alkalmazásokat fejlesszen ki, amelyek a

hatékonyság szempontjából jelentôsen

növelik a kis- és közepes vállalkozások

mûködését. Éppen azért, mert a szóban

forgó informatikai rendszerek az adott

vállalkozás igényéhez igazodnak, fogal-

mazhatnék úgy is, hogy funkcionalitá-

suk „testreszabott”, kezelhetôségük

egyszerû, ráadásul rendkívül kedvezô

árú termékekrôl van szó.

— A cég egyik tulajdonosa, Mayer

Róbert szerint az új cég helyszínének

a megválasztása nem volt véletlen,

hiszen az ön személyében találták

meg azt a szakembert, aki az elmúlt

évek során számos tapasztalatot

gyûjtött a kkv-k kiszolgálásában. Be-

szélne röviden ezekrôl a tapasztalá-

sokról?

— Hét évvel ezelôtt Pécsrôl indulva

építettem fel elôzô cégemet, mellyel kö-

zel 200 vállalkozás számára készítet-

tünk weboldalakat, hírlevél küldô rend-

szereket és online vállalatirányítási

rendszereket. Ez idô alatt találkoztam a

kis- és középvállalatok minden létezô

problémájával, így a Qualysoft tulajdo-

nosai úgy látták, hogy az általam képvi-

selt szemléletmód megegyezik azzal a

céllal, hogy a kkv-k számára is kima-

gasló minôségû, a banki rendszereknél

megszokott biztonságú temékeket, szol-

gáltatásokat készítsünk.

— A PTE óraadó oktatójaként

foglalkozik a hallgatók továbbképzé-

sével is. E tevékenységét miként tudja

hasznosítani mondjuk a Qualysoft

SME Kft.-n belül?

— A tanítás a hobbim. Szeretem át-

adni hallgatóimnak azt a friss tudást,

melyet munkatársaim gyûjtenek a napi

munkavégzés során. A hallgatóim nagy

része kellôképp motivált ahhoz, hogy

ezen a pályán folytassák életüket, épp

egy pici lökésre van csak szükségük.

Tôlünk ezt a lökést megkapják, hiszen

nyaranta 10-15 diák tölti nálunk szak-

mai gyakorlatát, ahol segítünk nekik

saját projektjeik kivitelezésében. Rá-

adásul minden évben egy végzôs diák

államvizsgáját követôen lehetôséget

kap, hogy nálunk kezdje el szakmai kar-

rierjét.

— Melyek azok a fejlesztésük

alatt álló új termékek, amelyek ha-

marosan megjelennek majd a kis- és

közepes vállalati piacon?

— Elsôsorban olcsó, mégis teljes

mértékben egyedi weboldalainkkal és

hírlevél küldô rendszerünkkel. Munka-

társaim rendkívül kreatív megoldásokat

alkotnak ezen a területen. Ezekhez kö-

tôdô kiegészítô termékeink a mobil al-

kalmazások, melyek fejlesztésében

olyan innovatív technológiát haszná-

lunk, mellyel egy termék áráért az

összes okostelefonra, el tudjuk készíte-

ni a megrendelôinknek fejlesztett alkal-

mazásokat.

A legfontosabb termékünkkel, me-

lyen munkatársaimmal az elmúlt 1,5

évben dolgoztunk július 1-tôl már talál-

kozhatnak az ország kkv vállalkozói. A

nebula.hu nem más, mint egy interneten

keresztül, böngészôbôl és okostelefon-

ról is elérhetô virtuális iroda. Itt a mun-

katársak feladatokat adhatnak egymás-

nak, tárolhatják és megoszthatják a fon-

tos dokumentumaikat ügyfeleikkel, ve-

zethetik naptárukat és megrendeléseik

kiszolgálását irányíthatják. A termék

rendkívül hasznos, mert minden kom-

munikáció írásos formában történik, le-

rövidíti az ügyintézések idejét és bármi-

kor, bárhonnan elérhetô. A legnagyobb

elônye, hogy nincs szükség semmilyen

beruházásra, nem kell nagy összegekért

szoftvert vásárolni, a terméket havi dí-

jas konstrukcióban, szolgáltatásként bé-

relhetik. Ráadásul mindezt havi néhány

ezer forintos összegért.

Legfontosabb célkitûzésünk, hogy

termékeinkkel segítsük a régió kis- és

közepes vállalkozásainak versenyké-

pességét és átalakítsuk a megszokott,

gyakran rosszul mûködô munkafolya-

matokat. Ha ezen a területen sikeresek

leszünk, a partnereink nem csak hatéko-

nyabban fognak mûködni, de jelentôs

összegeket takaríthatnak meg szolgálta-

tásunkkal. E.É.

Qualysoft SME: az új leányvállalat vezetôje,Szabó János

SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság14

Az EuroSkills Európa legnagyobb szakmaiversenye. Az október 4-6. között megrende-zett versenyen kontinensünk legjobb fiatalszakemberei vetélkedtek a belgiumi Spa-Francorchamps-ban. A kétévenként megren-dezett versenyen most 23 ország 430 ver-senyzôje 44 szakmában mérte össze tudását.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara im-már a második éve koordinálja az országEuroSkills versenyeken történô részvételét bizto-sító SkillsHungary programot. Magyarországösszesen 15 szakmában 20 versenyzôvel képvi-seltette magát Belgiumban.

A versenyzôket és mentoraikat népes „csa-pat“ kísérte a kamarai, az iskolai és a szponzorikörbôl. Néhány napon keresztül Czomba Sándorállamtitkár és munkatársai is aktívan szurkoltakversenyzôinknek és – kihasználva a lehetôséget– szakmai konzultációkat is folytattak.

A jó eredményhez tehetséges versenyzôk,kiváló felkészítô tanárok és a magas mûszaki

színvonalat biztosító szponzorokkellenek. A kiváló eredményhez el-engedhetetlen ennek a „hármas-nak” az egész éves megfeszítettmunkája.

A szolgáltató szakmáknál (sza-kács, virágkötô, fodrász) ismernikell a legújabb trendeket, divatokatés a szakma mûvészének kell lenni.

Az ács, a kômûves és az aszta-los szakmáknál elengedhetetlen alegmodernebb szerszámgépek al-kalmazása, mert nélkülük nem lehetteljesíteni a nagyon szûkre szabottszintidôket.

A versenynek az adta az izgalmát, hogy min-den verseny nyilvános, áttekinthetô és egyformaesélyeket biztosít.

Az ácsok tetôszerkezetet készítettek, az asz-talosok egy – féléves mestermunkának is beillô –szekrényt, a kômûvesek pedig egy boltíves épü-letrészt készítettek.

A hegesztôk négy eljárással, több pozícióbandolgoztak és a fô feladatuk egy kis méretû tartályvolt, amelyet a végén nyomáspróbának isalávetettek. A számítógépes feladatoknál mindenversenyzô képernyôjét kivetítették a közönségnekés folyamatosan nyomon követhettünk egy-egytervezési feladatot. Láthattuk mûködés közben azelkészült robotokat, a virág-csodákat, a haj-szob-rokat és a felszolgált étel-költeményeket is.

Sajnos, baranyai érdekeltségû versenyzô nemvolt a mezônyben. A kamara többéves munkájaezen a versenyen hozta meg a gyümölcsét és„taroltak” a fiataljaink.

A magyar csapat a negyedik legtöbb arany-érmet elhozva, összesen 5 arany (mechatronikacsapatverseny, vállalati ICT team, faipari techno-lógiák csapatverseny, épületasztalos, bútoraszta-los szakmákban), 1 ezüst (virágkötô szakmában)5 bronz (ács csapat, fodrász, pincér, karbantartótisztítóspecialista, szakács-pincér csapat szak-mában) és 2 kiválósági éremmel (festô, szakács)23 ország közül a 6. helyen végezve teljesítette abelgiumi EuroSkills Spa-Francorchamps 2012-t,a szakmák Európa bajnokságát.

Borsós István – Cséfalvay Ágnes

Megalakul a kamara pályaválasztási klubjaA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiemelten kezeli pályaválasztási koordináló,összefogó szerepét. Fontosnak tartja, hogy mind a pályaválasztás elôtt állók, mind a pályavá-lasztási szakemberek részére olyan bázisként szolgáljon, ahová kérdéseikkel fordulhatnak, aholpontos, aktuális tájékoztatást kapnak.

A kamara munkatársai pályaválasztási osztályfônöki órák, szülôi értekezletek, pályaorientációs iskolairendezvények állandó résztvevôi lesznek, ezzel is segítve az iskolák pályaválasztási szakembereinekmunkáját.

2012. november 14-én a kamara az általános iskolai és gimnáziumi pályaválasztási felelôsöknek,pedagógusoknak, mentor-tanároknak céglátogatást szervez a TEREX Cranes Hungary Kft.-be. Cél,hogy a szülôk és a gyerekek tájékoztatásában fontos szerepet játszó tanárok, osztályfônökök informá-ciót kapjanak az aktuális munkaerôpiaci igényekrôl, a hiányszakmákról, és hogy lássák, milyen körül-mények között dolgoznak a fémipari szakemberek.

A céglátogatással indul útjára a kamara Pályaválasztási Klubja, melynek célja, hogy összefogja amegye pályaválasztási szakembereit, akik rendezvényeken, elôadásokon keresztül tájékoztatást kap-nak az aktuális pályaválasztási kérdésekrôl, munkaerôpiaci ismeretekrôl, a megye gazdasági helyzeté-rôl, szakemberigényérôl, szakképzésérôl. Ezen témákat mind az év végén megrendezésre kerülô Pá-lyaválasztási Konferencia, mind az egész tanévet átfogó elôadássorozat érinti.

Ezzel párhuzamosan, a kamara szervezésében, a pályaválasztás elôtt álló diákoknak és szüleik-nek lehetôségük nyílik a megye meghatározó cégeinek megismerésére, céglátogatásokra a „NyitottKapuk“ rendezvénysorozat keretében.

A Pályaválasztási Klub rendezvényeirôl minden információ elérhetô a kamara honlapján: www.pecsikamara.huA széleskörû tájékoztatás érdekében a kamara külön pályaválasztási weboldalt is indít, ahol a szü-

lôk, a gyerekek és a pályaválasztási szakemberek is információt szerezhetnek.

Ifjú szakmai tehetségek Európa-bajnoksága

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 15

Kamaránk maximálisan igyekszik

elôsegíteni a gyakorlati oktatók szak-

mai-pedagógiai felkészítését.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara a Magyar Kereskedelmi és Ipar-

kamara támogatásával, minden év ôszén

pedagógiai tanfolyamot szervez, mely a

gyakorlati oktatással foglalkozó szak-

emberek továbbképzését célozza meg.

A képzés során pedagógiai, pszicho-

lógiai, módszertani ismeretekkel, a kép-

zéshez kapcsolódó adminisztrációs fel-

adatok (pl. foglalkozási napló vezetése)

megismerésével bôvítjük a résztvevôk

tudását.

A tanfolyam tematikája:● Szakképzéssel kapcsolatos új jog-

szabályok és dokumentumok

● A pszichológia alapjai

● A pedagógia alapjai

● Módszertan

A 25 órás tanfolyam sikeres elvégzésé-

rôl szóló tanúsítványt 2012. október 18-

án, 43 gyakorlati képzéssel foglalkozó

szakember vehette át kamaránkban.

2012. október 19-én megalakult a Ba-

ranya Megyei Képzési és Fejlesztési

Bizottság (MFKB), mely javaslattevô

és véleményezô testületként mûködik

a jövôben. A Pécs-Baranyai Kereske-

delmi és Iparkamara a bizottság

munkaszervezeteként látja el a bi-

zottság mûködtetésével, szakmai

anyagok elôkészítésével kapcsolatos

feladatokat.

A bizottság hét állandó tagból és tanács-

kozási joggal rendelkezô szakértôkbôl

áll. A bizottságba a területi gazdasági

kamarák, a Kormányhivatal foglalkoz-

tatási és köznevelési feladatokat ellátó

szervezetébôl, a megyei közgyûlésbôl,

az országos munkaadói és munkaválla-

lói szövetségek, illetve azok szervezetei

delegálnak tagokat.

A bizottság elnökét a kamara adja

Jakabucz Ildikó személyében. Az

elnökasszony a pécsi Hauni Hungária

Gépgyártó Kft. ügyvezetôje, aki kiemelt

fontosságúnak tartja a minôségi szak-

képzés fejlesztését, a valós munka-

erôpiaci igényekre irányuló képzési fo-

lyamatok támogatását.

Az MFKB meghatározó feladata

lesz a jövôben a decentralizált fejleszté-

si forrásokkal kapcsolatos javaslatok

megtétele, a Nemzeti Foglalkoztatási

Alap éves decentralizált keretére be-

nyújtható pályázatok bírálata. Ezzel je-

lentôsen erôsíthetô a gazdálkodóknál

folyó gyakorlati képzéshez szükséges

eszközfejlesztés és ily módon a duális

szakképzési rendszer megerôsödése.

A bizottság további jogköréhez tar-

tozik az iskolarendszerû és az iskola-

rendszeren kívüli szakképzés beiskolá-

zási arányaira és irányaira vonatkozó ja-

vaslattétel.

Az MFKB készíti el a megye szak-

képzés-fejlesztési koncepcióját, amely

része a megyei területfejlesztési straté-

giának, valamint a megyei fejlesztési

tervnek.

A bizottság tesz javaslatot a megyé-

ben a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj-

ra jogosító szakképesítésekre, azaz a hi-

ány szakképesítések jegyzékére. A hi-

ányszakmákat tanulóknak tanulmányaik

ideje alatt ösztöndíj jár, melynek össze-

ge a tanulmányi eredménytôl függôen

10-30 ezer forint között van.

A bizottság kiemelt feladata a pálya-

orientációs és a pályakövetési feladatok

megvalósításában való közremûködés

is. Ennek alapján állította össze a kama-

ra pályaválasztási akciótervét, melynek

része a pályaválasztási kapcsolattartó

tanárok részére alakuló pályaválasztási

klub.

A klub célja, hogy közelebb hozzák

az iskolát befejezô tanulók szaktudását,

képességeit és a munkaerôpiac igényeit.

A pályaorientációs feladatain belül a ka-

mara munkatársai pályaválasztási osz-

tályfônöki órák, szülôi értekezletek, is-

kolai rendezvények állandó résztvevôi

lesznek.

Megalakult a Baranya Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság

Gyakorlati oktatással foglalkozószakemberek pedagógiai továbbképzése

MOHÁCSI MELLÉKLET16 Dél-Dunántúli Gazdaság

A gazdasági válság hatásai amohácsi cégeket sem kerültékel. A vállalkozások jelentôs ré-sze a lakosságnak nyújtottszolgáltatásból tartja fenn ma-gát, s mint ismert, a fogyasz-tók körének folyamatos szûkülése tapasztalható. Mind e mellettkevesebb beruházás valósul meg a Duna-parti városban, amelykihat a vállalkozások megrendeléseire is.

— Két nagy jelentôs beruházás van folyamatban a városban –mondja Pálinkás István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara Mohács városi elnöke. — Az alumínium öntöde építése las-san a befejezéséhez közeledik, a leendô bio-etanol gyár alap-kövét pedig elhelyezték. Ez utóbbi beruházóval – a kamara nevé-ben – tárgyalásokat folytattunk arról, hogy a beruházás megvaló-sításában helyi és környékbeli vállalkozások is kapjanak szerepet.

Kitért arra is, a nagyobb cégek mind nehezebb helyzetbe ke-rülnek, ami nem kis problémát jelent, ugyanis, mint foglalkozta-tók a munkaképes lakosság jelentôs részének adnak munkát.Mindez tovább súlyosbítja az amúgy sem fényes foglalkoztatásihelyzetét a városnak, miután a kis- és közepes méretû vállalko-zások már nem képesek felszívni a felszabaduló munkaerôt, hi-szen az ô megrendeléseik is fokozatosan csökkennek. A mohácsiipari parkban létre hozott inkubátorház a kezdô vállalkozások-nak segítséget jelent ugyan, de a továbblépéshez a legtöbbennem rendelkeznek megfelelô anyagi háttérrel. Mindeközben egy-re nagyobb gondot jelent, hogy nincs elegendô jól képzett szak-munkás, olyan, aki képes önállóan, magas színvonalon dolgoz-ni. Hiányzik a jó villanyszerelô, lakatos, hegesztô.

— Folyamatosan igyek-szünk feltérképezni azokat alehetôségeket, amellyel élén-kíteni lehetne a gazdasági éle-tet Mohácson, akár klasztereklétrehozásával – folytatja to-

vább Pálinkás István. — Az információs hálózat kiépült, azonbannagy elôrelépést nem hozott magával – ma már ismerik és hasz-nálják ugyan a vállalkozások – csak közben a közgazdasági kör-nyezet változott meg annyira, hogy mind kevesebben használjákaz abban rendelkezésre álló adatokat.

Szólt arról is, az utóbbi idôben a város vezetése az idegenfor-galomban látja a kivezetô utat, a fejlesztések jelentôs része ezena területen – új múzeum, busó-udvar, wellness-fürdô – valósulmeg. Annak a véleményének is hangot ad, hogy ezek azonban,csak a következô turisztikai szezonban érzékeltetik majd pozitívhatásukat.

— A magunk részérôl igyekszünk a vállalkozások, vállalko-zók igényeinek megfelelô szolgáltatásokat nyújtani. Többek kö-zött ezért is hoztuk létre az információs hálózatot, amelyen ke-resztül a helyi cégek a kapacitás igényüket, vagy a többleteikethirdethetik meg. Ezen a módon is elô kívánjuk segíteni, hogy amunkalehetôségek helyben maradhassanak, Mohács és környé-ki alvállalkozók kaphassák meg, élhessenek vele. Nagy hang-súlyt fordítunk a kamara tevékenységének megismertetésére is,minden nagyobb rendezvényen megjelenünk, ezzel is lehetôsé-get kívánunk teremteni a személyes párbeszédre a tagjaink és anem tag vállalkozások, vállalkozók között – fejezi be beszélge-tésünket.

Elsôdleges cél a munka-lehetôségek helyben tartása

A Munkás-Butykó Kft. vállalja: magas- és mélyépítési, gene-rálkivitelezési, családiház és társasház építései, gabonatá-roló csarnokok építései, EU elôírásoknak megfelelô állatte-nyésztési telepek építései, burkolási munkák, felújítási, át-alakítási és bontási munkák elvégzését, gyorsan, pontosanés kiváló minôségben, megfelelô szakmai háttérrel.A Munkás-Butykó Kft. rendszeresen és sikeresen vesz résztközbeszerzési pályázatokon.

Bôvebb információk a cégrôl és referenciák awww.munkas-butyko.hu weboldalon.

Munkás-Butykó Kft.7700 Mohács, Árpád utca 13.

e-mail cím: munkasbutyko@freemail.huTel.: 0620/9585139, 0620/9585451

Fax: 69/302-495

Mohácsi Vasöntöde Ipariés Kereskedelmi Kft.

7700 Mohács, Kossuth L. u. 53-55. Telefon: (36) 69/322-733 Telefax: (36) 69/311-433

E-mail: info@vasontode.hu

Cégünk fô profilja: szürke és gömbgrafitos öntvénybôltûzcsapok, ivóvíz kutak, csapszekrények, csôkötô idomok,

víznyelô rácsok, aknafedelek, padok, kandeláberek, egyéb szerelvények tervezése, gyártása.

Ezenkívül vállaljuk mindenféle egyedi kialakítású lemez- és gömbgrafitos vasöntvény elkészítését a megrendelôk

igényei szerint, az ötlettôl a késztermékig. Öntvénygyártás, fémmegmunkálás, felületkezelés,öntôminták készítése, tûzcsapok szervizelése.

FELÚJÍTÁSDél-Dunántúli Gazdaság 17

Talán az ország legnagyobb képzômûvészetialkotásának alapjául szolgál a Pécsi Keres-kedelmi Központ épülete, hiszen október 10-én átadták a KONOK TAMÁS Válogatott rit-musok I. címû mûvével díszített, felújított iro-daházat. Amikor a Párizsban élô idôs, Kos-suth-díjas festô- és szobrászmûvész meglát-ta alkotását 2400 négyzetméteren, maga ismeghatódott. Lapunk kérdésére, miszerintelégedett-e a végeredménnyel, egyszerûenannyit válaszolt:

— Nem gondoltam, hogyilyen nagyszerûen és szépenfogják kivitelezni. Gyomorszorí-tással jöttem Budapestrôl,ugyanis nem tudtam, hogy fogkinézni a mûvem egy hét emele-tes épületen. Természetesen lát-tam az elôzetes dokumentáció-kat, a terveket, hiszen három-szor kellett áttervezni az egé-szet, mert egy képet nem lehetegy az egyben átültetni egy többmint 2400 m2-es felületre, ezértaz eredeti alkotáson több korrek-ciót el kellett végeznem. A folyamat elején az voltaz érzésem, hogy ez az épület egy hatalmas állótömb, a mozgalmas, diagonális motívumok általpedig sokkal élôbbé vált. A másik feladat a színek-kel kapcsolatban adódott: az eredeti mûvet feketé-re és pirosra terveztem, de kiderült – érthetô mó-don –, hogy a hôszigetelés hatékonyságát csök-kenti ez a két szín, ezért úgy kellett megválaszta-ni a falakat díszítô motívumok árnyalatait, hogy negátolják a hôáramlást. Úgy látom, nagyon szeren-csés volt a döntés, mert a szürke és a vörös közülaz utóbbi a domináns, így ez is ad egyfajta élet-öröm érzetet.

Külön öröm számomra, hogy az általam talánlegjobban szeretett vidéki városban, Pécsett, ahol1954-ben a fôiskola után néhány hónapot töltöt-tem és nagyon megszerettem, megjelent egymunkám, amivel én is hozzájárulhatok ehhez agyönyörû városképhez.

— Az ön meglátása szerint ez a mûalkotásmiként illeszkedik ebbe a lakókörnyezetbe, amikörbeveszi az épületet?

— Egy olyan klasszikus városközpontba, aholcsupa régi épület van, természetesen nem való amûemléki környezet miatt egy ilyen modern alko-tás. Azonban ott, ahol már több házat lebontottakés újjáépül a városrész, van helye a kortárs mûvé-szetnek. Számomra igazán nagy öröm, hogy meg-értem a mû leleplezését. Több hasonló munkámlátható Svájcban és Franciaországban, és mostelsô alkalommal Magyarországra is került közülük.Repes a lelkem a boldogságtól.

— Nyugat-Európában megszokott, hogyképzômûvészeti alkotásokkal díszítenek köz-épületeket? Mert Magyarországon ez nem na-gyon terjedt el.

— Nem, nyugaton sincs még hagyományaennek. Itt nagyon sok panelházat kifestenek, min-

den emeletet más színre vagy ár-nyalatra, ezért is örülök ennek amostani lehetôségnek, mert ezzelmegfogalmazódott mûvészetem egyperiódusának a konklúziója, egyfaj-ta szintézise. Ennél nagyobb örömegy elmúlás elôtt álló mûvésznekazt hiszem, nem adatik.

Oszoli Dénes építész néhány évvelezelôtt figyelt fel Konok Tamás mun-

kájára, a Válogatott ritmusok I.-re, akkor kezdettgondolkodni azon, hogy a ritmusosan elhelyezke-dô ábráknak nem csak a vásznon van helyük.Amikor megkapta a megbízást az épület külsô fel-újításának tervezésére, úgy érezte, hogy lehetô-ség adódott egy izgalmas kalandra.

— Tervezôi munkám során tapasztalom, hogyaz architektúra, azaz a homlokzati formálás ma isigénye az építészetnek. Mivel itt adottak voltak afalfelületek és az ablaksávok, azt gondoltam, hogyszóba jöhet egy már elkészült mû adaptálása is.Másrészt nagyon jó lehetôséget ad az épület a na-gyon egyszerû, csupasz geometriai síkok nagymérete miatt egy részletgazdagabb mintázatra. If-jú koromtól kezdve figyelemmel kísérem a képzô-mûvészetet, így pl. Vasarely munkásságát is éseszembe jutott a Színes város. Vasarely régótafoglalkozott azzal a kérdéssel, hogy miként lehet-ne színdinamikai eszközökkel oldani az épületek,fôleg a lakótelepek monotonitását. Egyetemi ta-nulmányaim során én külön is foglalkoztam színdi-namikával, tehát régóta bennem motoszkált, hogyegy bántóan egyszerû, primitívnek is nevezhetôépület homlokzatát miként lehet humanizálni, em-beribbé tenni. Vasarely munkáit is átnéztem, ami-kor ezt a tervezési feladatot kaptam, de Konok Ta-mást is ismertem már, az unokaöccse, HorváthRóbert építész csoporttársam volt az egyetemen.

Úgy találtam, hogy Konok Tamás nonfiguratívmûvészete illik a legjobban erre a felületre, azötlet megvalósításához a városi tervtanács zsû-rije is hozzájárulását adta. Az ô javaslatukra ke-rült az ablakokra is mintázat és azt gondolom,hogy az eredmény ôket igazolja.

— Elégedett a látvánnyal, amit a mostavatott épület nyújt?

— Nagyon elégedett vagyok, a végered-mény megfelel a várakozásoknak, sôt, még felülis múlja azokat. Az eredeti képet kicsit módosíta-ni kellett, hiszen nem egy papírlap felületérôl vanszó, számolni kellett az ablaksávokkal, pillérek-kel. Szempont volt az átdolgozásnál, hogy azablakokra kerülô minta ritkuljon, hiszen az ablak

fô feladata az, hogy ki lehessen látni rajta. Aholúgy jött ki a minta, hogy üresen maradt volna a pil-lér az ablakok között, akkor egy kicsit arrébb tol-tuk. Emellett jól ítélte meg Konok Tamás, hogy egyekkora felületen több piros szín kell, ennek a hatá-sa igazán akkor érvényesül, ha közel kerülünk azépülethez. Ezáltal sokkal jobb lett az összhatás.

A Pécsi Kereskedelmi Központ – korábban a Pé-csi Kesztyûgyár – épülete több mint 40 éve épültaz akkori technikai színvo-nalon, ezért a hôszigetelésés a külsô felújítás elodáz-hatatlanná vált – tudtukmeg Póka Attilától, a Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesz-tô és Szolgáltató NonprofitKft. ügyvezetôjétôl. — Azelmúlt években a belsô fel-újításokat végeztük el, mostjutottunk el odáig, hogy kívülrôl is rendbe tegyükaz épületet. A külsô felújításnál elsôdleges szem-pont volt az energia-felhasználás csökkentése, deaz is fontos volt számunkra, hogy az épület meg-felelôen illeszkedjen az épített környezetbe. Örül-tünk a tervezô, Oszoli Dénes ötletének, amivel ki-csit oldani lehet az épület komorságát.

— Megnôttek a felújítási költségek azáltal,hogy egy mûalkotás került a falakra?

— Nem lehet hagyományos építôipari tevé-kenységnek nevezni az elmúlt hónapok munkáját.A fôvállalkozó elvégezte a szigetelést és a hom-lokzati munkát, külön grafikus vállalkozást bíztunkmeg a festés és dekoráció elkészítésére. Azértvállaltuk fel ezt a pluszt, hogy kedvezzünk azok-nak a vállalkozásoknak, intézményeknek, ame-lyek a kereskedelmi központban bérelnek irodát,hiszen nem mindegy, hogy milyen környezetbendolgoznak. Szerettünk volna a városnak is adniazzal, hogy olyan megoldást választunk, ami eme-li a városkép színvonalát.

— Amióta elkészült a mû, milyen visszajel-zéseket kaptak az itt lakó vállalkozásoktól?

— Egyértelmûen pozitívak a visszajelzések,tehát tetszik ez a szokatlan megoldás. A leg-rosszabb vélemény az volt, hogy a ház szebb,mint a felújítás elôtt. Reméljük, hogy idôtálló meg-oldás született, ám hogy hazánkban egyedülállómódon, az egészen biztos. N.T.

Képzômûvészeti alkotás díszíti

a kamara épületét

Konok Tamás

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság18

SCHMIDT-BÚTOR BT.● Egyedi tervezésû INDECO tolóajtós beépített gardrób-

szekrények, térelválasztók gyártói és Dél-Dunántúlimárkaképviselete.

● Egyedi igény és méret alapján gyártott konyha-, nappali,szoba, gyerekszoba, iroda, fürdôszoba, elôszoba bútorés üzletberendezsek.

● A Dana Lim Magyarország Kft. területi képviselete, amely dánfaipari ragasztók, szilikonok, purhabok, kéziszerszámok forgal-mazásával foglalkozik. Otthoni, profi és ipari felhasználásra.

● Bútorvasalatok, kiegészítôk, alkatrészek, csavarok forgal-mazása. (Haefele, Schachermayer, Blum, Berner, Forest).

● Október 1-tôl ülôgarnitúrákkal is foglalkozunk, méret, szín,és huzat választási lehetôséggel.

Bemutatóterem és üzlet: Pécs, Siklósi út 2.A Gázautó telephelyén

Tel.: 30/9691-579, 70/4241-370www.sbasztalos.hu info@sbasztalos.hu

• Új és használtautó értékesítés, tesztvezetésilehetôség, vétel, beszámítás, átírás

• Hitelügyintézés hozott gépkocsira, tehergép-kocsira is

• Eredetiség vizsgálat• Gázüzemre és etanol (E85) üzemre való

átalakítás• Casco és kötelezô biztosításkötés, kárügyintézés• Mûszaki vizsgáztatás, személygépkocsi

(gázüzemû is), kisteherautó, lassújármû,motorkerékpár

• Garanciális és garancián túli egyéb márkákjavítása

• Autódiagnosztika európai és japán gyártású gépkocsikon

• Olajcsere, gumiszerelés, centírozás• Futómû beállítás lézeres technológiával• Fényezés, színkeverés, karosszéria-lakatos

részleg• NANO technológiás karosszéria védelem • Jégkáros autók fényezés nélküli javítása• Klímatisztítás, javítás, feltöltés• Gyári és utángyártott alkatrészek, nem csak

Suzukihoz• Kenôolajak, akkumulátorok, kiegészítô extrák,

Hi-Fi, riasztó és egyéb autó-felszerelési tartozékok forgalmazása, beépítése

• Kézi és gépi autómosás, kozmetika, polírozás,alváz- és üregvédelem

• Bérautó szolgáltatás

A Suzuki Szigetvár kiemelt szolgáltatásai

KÖNYVAJÁNLÓ 19Dél-Dunántúli Gazdaság

— Az Akadémiai Kiadó öt évvel ezelôtt olyan könyv meg-írására kért fel, amely egyaránt szolgálja az elméleti, tudomá-nyos vonalat, amit az egyetemi oktatásban használnak és akisvállala-toknál dolgozó szakembereket, akik számára ért-hetô, gyakorlati példákkal teletûzdelt ismeretanyagot adunk –foglalja össze a professzor az elôzô könyv kiindulási pozíció-ját. — A munka egyértelmû siker lett, ezért a kiadó ismétmegkeresett, hogy újítsam fel és bôvítsem ki az új ismeretanyaggal. A cím:Marketing a magyar kisvállalatoknak azt jelzi, hogy kifejezetten ennek a vál-lalkozói rétegnek kívánunk információkat, jól használható tudást nyújtani amarketing és annak gyakorlati alkalmazását illetôen. Mintegy 50 cég sikereszerepel a könyvben, törekedtem arra, hogy ezek jelentôs része a régióból,Pécsrôl kerüljön ki. Az egyik jelentôs változás a 2007-es kiadáshoz képest,hogy az azóta eltelt években jelentôsen megváltozott az internet szerepe,ezért ebben a könyvben sokkal bôvebb fejezetekben fejtem ki, hogy mikéntlehet sikeres egy vállalkozás, hogyan kommunikálhat az interneten keresz-tül és milyen új marketingeszközöket vethet be viszonylag olcsón az elekt-ronikus média felhasználásával.

— Melyek azok a legfontosabb marketing információk, amelyekkelrendelkeznie kell ma egy vállalkozás vezetôjének? Mit kell tudnia maegy jó szakembernek ahhoz, hogy képes legyen sikeresen menedzsel-ni a vállalkozását?

— Fontos lenne látni, hogy milyen módon jönnek létre ma a vállalkozá-sok. Ennek két tipikus példáját említhetem: az egyik, amikor egy szakmájá-ban tapasztalt ember úgy gondolja, hogy vállalkozóként sikeresebb lenne,mint alkalmazottként és létrehozza a vállalkozását. A másik eset pedig, ami-kor észrevesz valaki a piacon egy rést, ami kihasználható és abból épít üz-letet. A mai vállalkozások zömére a két eset közül az elsô a jellemzôbb.Gyakran elôfordul, hogy a vállalkozó olyan mértékben elkezd kötôdni a ter-mékéhez vagy a szolgáltatásához, hogy elfelejtkezik arról: nem elég, hacsak ô van tisztában a képességeivel, munkája színvonalával, arról a vevô-inek is tudniuk kellene. És itt következik be a vállalkozás csecsemôkori ha-lála, ha a potenciális vevôk nem szereznek tudomást a vállalkozás mûködé-sérôl. Fájdalmas csôdök tömege bizonyítja azt, hogy nem elég csak a szak-mát ismerni, a marketingfogásokkal is tisztában kell lenni.

A következô lépés annak bebizonyítása, hogy adott szolgáltatás vagytermék miért jelenthet értéket a vevôk számára. Minden vevô más, ezért na-gyon nehéz velük egyértelmûen tudatni, hogy éppen arra a termékre vanszükségük. Ehhez az kell, hogy a vállalkozás terméke valamelyest más le-

gyen, mint a többi, tehát emelkedjen ki a sokaságból valami-lyen tulajdonsága, formája, színe, ára vagy a kapcsolódó szol-gáltatások révén. Véleményem szerint ez sem kap elég hang-súlyt. Minden nap kapcsolatba kerülünk a kisvállalkozásokkal:akár vásárolunk, sétálunk az utcán vagy elromlik valami ott-hon. Akkor jön el az igazság pillanata, amikor találkozunk azeladóval a boltban vagy az ügyintézôvel egy szolgáltatónál és

kiderül, hogy nem úgy viselkedik, ahogy szeretnénk. Sokszor úgy érzem,hogy vevôellenesek, nem örülnek annak, ha valaki bemegy vásárolni vagyérdeklôdni. Persze, érthetô okai vannak a viselkedésüknek, hiszen miértmosolyogjon minimálbérért 8 órán keresztül valaki? De a jelenség mögöttmeghúzódik egy tulajdonos-menedzseri hiba is, miszerint nem tanítják mega dolgozókat a vevôbarát viselkedésre, mert lehet, hogy maguk sem isme-rik azt. Nos, valahol itt kezdôdik a marketing.

— Azt tapasztalom, hogy a vállalkozások zöme már elkészítteti ahonlapját, ami úgy marad akár éveken keresztül. Elavul, az információknem naprakészek...

— Pedig ez sokkal olcsóbb megoldás, mint például a televíziós reklá-mozás, vagy a sajtóhirdetés. Jóval kevesebbe kerül és hatékonyabb lehet,könnyebben el lehet érni a célközönséget, ha jól csinálják. Például ma márlehetôség van a vevôk nyilvántartására egy szálloda vagy panzió esetében,lehetne személyre szóló üzeneteket küldeni számukra, de ezeket mellôzik.A vállalkozások zöme most azzal van elfoglalva, hogy túléljék a helyzetet, ésnem jut idejük, energiájuk a marketingre – sajnos, ez a rossz tapasztalatom.

— Ha ezt a könyvet egy mikrovállalkozás vezetôje a kezébe veszi,akkor kaphat belôle olyan ötleteket, amelyeket meg tud valósítani amindennapjaiban?

— Azt gondolom, hogy igen, csakhogy ehhez is kell egy kis energia ésidôráfordítás. Bármennyire is igyekeztem érthetôen fogalmazni a könyvben,

azért azt nem szabad elfelejteni, hogy énegy professzor vagyok az egyetemen,más közegben mozgok, ezért maga aszöveg egy kis odafigyelést igényel. Sen-ki nem kaphat kész recepteket az adottvállalkozásra, mert mindegyik vállalat másés más. Ezért az olvasónak le kell vonniaazokat a következtetéseket, amiket hasz-nálni tud és figyelmen kívül kell hagyniaazokat, amiket nem, hiszen nem egy cég-nek készült ez a könyv. Nagyon sok hasz-nos dolog van benne, de el kellene oszlat-

ni azt a Magyarországon nagyon elterjedt hiedelmet, hogy ha valaki valami-lyen szakmában otthon érzi magát, akkor azt ônála nem tudja jobban senki.Szemben más, igen fejlett országokkal, mint például az Egyesült Államok,ahol a vállalati vezetôk évente egyszer beülnek az iskolapadba és meghall-gatják az újdonságokat. És akkor nem a saját cégükkel kapcsolatban kap-nak információt, hanem általában, de megpróbálják a hallottakat alkalmaz-ni. Míg itt nálunk, Magyarországon nem hiszi el a cégvezetô, hogy van, akitud újat mondani neki, mert úgy áll hozzá a dolgokhoz, hogy mindent tud.Persze vannak pozitív példák is – a könyvben sok ilyen szerepel. Remélem,hogy könyvem elolvasása segít abban, hogy a marketinghez való pozitívhozzáállás széles körben terjedjen N.T.

„Ezt a könyvet Önnek, a bátor és kitartó vállalkozónak ajánlom. Ön nélkül agazdaság nem mûködne.” – ezekkel a szavakkal üdvözli olvasóit, elsôsor-ban a magyar kisvállalatok vezetôit dr. Rekettye Gábor, aPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi KaraGazdálkodástudományi Intézete Marketing Tanszékének

professzora, az MTA doktora közelmúltban megjelent könyvének, a „Marke-ting a magyar kisvállalatoknak“ elsô oldalán.

A mû a 2007-ben kiadott (azóta két kiadást megért) Kisválla-lati marketing címû munka átdolgozott, aktualizált változata.

Marketing a magyar kisvállalatoknak

A kamara Marketing klubjának szervezésében került bemutatásra Rekettye Gábor egyetemi professzor legújabb könyve

ENTERPRISE EUROPE NETWORK Dél-Dunántúli Gazdaság20

Interjú Dr. Nyikos Györgyivel, Magyarország EUmelletti Állandó Képviseletének kohéziós politi-káért felelôs szakdiplomatájával.

Az Európai Unió kohéziós politikájának következôhét évre (2014–2020) tervezett új rendszere vitákatvált ki a tagállamok között Brüsszelben. Nem csoda,hiszen a kohéziós politika, mint az Európai Unió be-ruházási stratégiájának legfontosabb eszköze, a tel-jes uniós költségvetés több mint harmadát teszi ki(336 milliárd euró). A kis- és középvállalkozások azelérhetô uniós források egyik legfontosabb kezde-ményezettjei, mivel a kohéziós politika egyik fô cél-kitûzése a gazdasági növekedést és versenyképes-séget ösztönzô befektetések támogatása. A kohézi-ós politika jövôbeli irányvonalairól és a KKV szektorelôtt megnyíló lehetôségekrôl beszélgettünk NyikosGyörgyivel, Magyarország Brüsszeli Állandó Képvi-seletének kohéziós politikájáért felelôs szakdiploma-tájával.

MKIK: Az Európai Bizottság javaslataszerint jelentôsen át fog alakulni a jövôbeli kohé-ziós politika szerkezete. Milyen gyakorlati válto-zásokat jelent ez a kis- és középvállalkozásokszámára, könnyebben pályázhatnak-e majd a ko-héziós forrásokért?

Határozott törekvés van arra, hogy a for-rások minél egyszerûbben és gyorsabban jussanakel a kedvezményezettekhez, valamint az is egyértel-mûen megfogalmazásra került, hogy a forrásoknak agazdaságélénkítést és a foglalkoztatást kell szolgál-niuk. Ugyanakkor, ami a végrehajtási szabályokat il-leti, egy trendfordulónak lehetünk szemtanúi: az újidôszak elôírásai szerint a forrásokat szabályosan,és egyben eredményesen is kell felhasználni! Ez aztjelenti, hogy 2014-tôl azt is demonstrálni kell, hogy aforrásfelhasználás milyen változást eredményezett,valóban elérte-e a kitûzött célt. Ez az elvárás a for-rásfelhasználás alapos átgondolását és megtervezé-sét igényli, hogy hatékony, valóban szükséges éseredményes fejlesztések megvalósítására kerüljönsor.

MKIK: A bonyolult pályázási folyamatfôként a mikró- és kisvállalkozások számára je-lent komoly problémát. Elképzelhetô-e, hogy azúj programok keretében intézményesített techni-kai segítségnyújtás legyen elérhetô számukra?

A források megfelelô felhasználásánakfeltétele a lebonyolításhoz szükséges adminisztratívkapacitások rendelkezésre állása, így a kohézióspolitika keretében hangsúlyt kell helyezni ezen kapa-citások kiépítésének támogatására, erre a tervekszerint lesz forrás. Az viszont még nem dôlt el, hogymilyen konkrét megoldásokon keresztül vehetnek

igénybe a vállalkozások ilyen támogatást. A fejlesz-tési programok lebonyolítása tagállami kompeten-cia, így a kialakított mozgástéren és szabályrend-szeren belül továbbra is a tagállam döntése, hogyhogyan alakítja ki a támogató struktúrát (pl. a pro-jektgazdáknak külön tanácsadó hálózat mûködteté-sével, vagy egyedi technikai segítségnyújtás finan-szírozásával... stb.) Brüsszel ezekbe a részletekbenem szól bele.

MKIK: A 2007–2013-as idôszakban akohéziós politika keretében Magyarország 25,3milliárd euró közösségi forrásra jogosult, el-mondhatjuk tehát, hogy Magyarország jelentôshaszonélvezôje a kohéziós forrásoknak. Hol tar-tunk most az elérhetô források lehívásában?

Ha a forrásfelhasználást folyamatábanvizsgáljuk, megállapítható, hogy a források legna-gyobb része támogatási döntéssel elköltésre került,a projektek megvalósítása azonban nem tart abbana fázisban, hogy a támogatás kifizetésére sor kerül-hetett volna. Ez okozza azt, hogy a kifizetett összegjelenleg jóval kevesebb, mint az igényelt, illetve meg-ítélt támogatás mértéke. A következô idôszakra néz-ve lényeges az, hogy a mostani idôszakban mikénttudjuk a forrásokat felhasználni, hiszen hivatkozásialap lehet mind pozitív, mind negatív értelemben.

MKIK: A 2014–2020-as idôszak kohé-ziós politikájára elkülönített források nagyságamég nincs véglegesítve, jelenleg is folynak errôla tárgyalások a jövôbeli uniós költségvetés kere-tében. Mi az oka az érdekellentéteknek?

Jelentôs véleménykülönbség van a net-tó befizetô államok és a kohéziós politika kedvezmé-nyezettjei között. A befizetô tagállamok csökkente-nék hozzájárulásukat a közösségi költségvetésbe,így a kiadási oldalon pl. kohéziós területen is továb-bi vágásokat kívánnak végrehajtani. A kohéziós for-rások felhasználói (köztük Magyarország) azon azállásponton vannak, hogy az Európai Bizottság általelôirányzott költségvetés az elképzelhetô minimum.Ha komolyan gondoljuk a gazdaságfejlesztési ésfoglalkoztatási uniós célkitûzéseket, akkor nehezenmagyarázható az ezt támogató kohéziós forrásokvisszavágása. Az Európai Parlament regionális fej-lesztési szakbizottsága sem támogatja a költségve-tés csökkentését, és mivel az ágazati kérdésekbenegyüttdöntési hatásköre van, nagyobb beleszólást iskíván ebbe a témába is. A válság hatására azonbanszinte bizonyosra vehetô, hogy kisebb költségvetés-sel, és ezen belül is kisebb kohéziós borítékkal vég-zôdnek a tárgyalások.

MKIK: Hogy állnak a tárgyalások, si-kerül-e megállapodni a kohéziós szabályokról

idôben, hogy az új programok 2014. január ele-jén indulhassanak?

Folyamatosan folynak az egyeztetésektanácsi és parlamenti oldalon egyaránt. Az EurópaiParlamentben megszületett a szakbizottsági állás-pont, a Tanácsban pedig elfogadásra kerültek egyesszabályozás blokkok, tárgyalási elemek. A Parla-ment, a Tanács és az Európai Bizottság közötti há-romoldalú tárgyalások (trilógus) most ôsszel kez-dôdnek meg. A jogszabálytárgyalásokkal párhuza-mosan ugyanakkor már a programstruktúra tervezé-sének is neki kell állni, hogy az új programok 2014-tôl beindulhassanak. Bár a szabályok véglegesítéseelôtt ez nehezebb feladat, de a fô irányok már látha-tóak, eszerint el lehet kezdeni a munkát. Az EurópaiBizottság elôkészíti Magyarországnak szóló tagálla-mi ajánlásait, amelyrôl az egyeztetés várhatóan no-vemberben indul.

MKIK: Az új kohéziós politika temati-kus célkitûzései milyen lehetôségeket rejtenekmagukban a magyar KKV-kra nézve?

A célkitûzések vonatkozásában a koráb-binál is egyértelmûbb meghatározások lesznek ajogszabálycsomagban és az EU csak arra a célrabiztosít forrást, amely az Európa 2020 stratégiamegvalósulását szolgálja. Új fogalom a tematikuskoncentráció, miszerint a forrásokat a jobb eredmé-nyesség érdekében koncentrálni kell: ennek érdeké-ben a jogszabály egy listában rögzíti, hogy mit lehet,és mit kell uniós forrásokból fejleszteni. A megadottlehetôségek közül a tagállam döntése alapján, de arendelet keretei között (meghatározott százalékosarányokra és kiemelt célokra figyelemmel) kell ezekközül néhányra koncentrálni, amikor a fejlesztési el-képzeléseket összerakjuk. Az Európai Bizottság ja-vaslata alapján összesen 11 célkitûzés került meg-határozásra, melyek közül kiemelt prioritást élvez akutatás-fejlesztés, az innováció, a vállalkozásfej-lesztés és az energiahatékonyság támogatása. Eznem véletlen, hiszen ezen prioritások az Európa2020 stratégia meghatározó elemei.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-122 E-mail: een@pbkik.hu

Fókuszban az unióAz Európai Unió kohéziós politikájának jövôje

Folytatás a 21. oldalon

ENTERPRISE EUROPE NETWORKDél-Dunántúli Gazdaság 21

MKIK: Nagy érdeklôdés övezi az átme-neti régiók kategóriáját. Az új kategória bevezeté-se elônyös-e Magyarország számára?

Magyarország hét régiójából hat a fejlet-len régiók közé, míg egy a fejlett régiók kategóriájábatartozik, átmeneti régiója nincs. Az új régiókategóriaforrásokat von el a kevésbé fejlett régióktól, vagyisnem túl elônyös Magyarország számára. Az átmene-ti régió bevezetése elvileg inkább a régebbi tagálla-mok számára kedvezôbb. Ennek ellenére példáulHollandia és Nagy-Britannia sem támogatja az új ka-tegória bevezetését.

MKIK: A KKV-k szempontjából pozitívfejlemény, hogy az új kohéziós politikában na-gyobb hangsúly kerül a pénzügyi eszközök alkal-mazására. Mennyiben jelenthet ez plusz segítsé-get a magyar vállalkozói körnek és mit eredmé-nyezhet ez a hangsúlyosabb alkalmazás a gyakor-latban?

A pénzügyi eszközök kölcsönök, garan-cia, tôke és más kockázatviselési mechanizmusokformájában nyújthatnak segítséget. Elônyük, hogyegyszerûbb adminisztrációval és viszonylag gyor-sabb átfutási idôvel juttatható el a forrás a vállalkozá-soknak. Hátrányaként szokták említeni, hogy viszaté-rítendô támogatásokkal mûködik, az eszközöknek„visszaforgó” jellege van, és a kedvezményezettnektöbb saját forrással kell rendelkeznie. Ezt az elemetviszont ellensúlyozza, hogy különbözô banki megol-dásokkal kombinálva biztosítható a finanszírozás ésa struktúrából eredôen valóban életképes, fenntartha-tó beruházások, fejlesztések valósulnak meg ráadá-sul az eszközbe visszafizetett források újból és újbólfelhasználhatók támogatásra. Míg több tagállam tar-tózkodik a pénzügyi eszközök alkalmazásától, Ma-gyarországon már alkalmazzuk ezt a vállalkozásfej-lesztés területén. Az Európai Számvevôszék részérôlkritikaként hangzott el ugyanakkor, hogy a jelenlegiidôszakban a menedzsmentre vonatkozó szabályo-zás nem volt elég átgondolt. Várhatóan a jelzett hibákkijavításra kerülnek az új kohéziós szabályozásban.

MKIK: A kohéziós politikán kívül mi-lyen más fontos jogszabályok befolyásolhatják aKKV-k számára elérhetô támogatásokat?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy a kohé-ziós politika miért nem biztosít magasabb mértékû(támogatásintenzitású) támogatást a vállalkozásokszámára egyes régiókban. Fontos kiemelni, hogy avállalkozásokra vonatkozó támogatási intenzitási ma-ximumokat az uniós állami támogatási szabályok írjákelô. A jelenlegi szabályrendszer szerint például Ma-gyarországon a hét régióból négy régióban adható amaximum 50 százalékos regionális támogatás (to-vábbi 20 százalék kisvállalkozásoknak, 10 százalékközépvállalkozásoknak). Az állami támogatásokra vo-natkozó jelenlegi elôírások ugyancsak felülvizsgálatrakerülnek és megkezdôdtek az uniós tárgyalások azállami támogatások korszerûsítésérôl.

Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete

Megerôsített európai uniós iparpolitikaEurópa exportjának 4/5-e továbbra is az iparbólszármazik, a magánszektorbeli K+F beruházá-sok 80%-át pedig még mindig a feldolgozóipar-ban hajtják végre. Az Európai Bizottság több in-tézkedésre is javaslatot tett annak érdekében,hogy ösztönözze az új technológiákba való beru-házásokat, és javítsa az üzleti környezetet, vala-mint a piacokhoz és a pénzügyi forrásokhoz va-ló hozzáférést, különösen a kis- és középvállal-kozások számára. Az Európai Bizottság iparpoli-tikára vonatkozó közleményében célként tûzi ki,hogy az elektronikus kereskedelemben értékesí-téssel foglalkozó kis cégek arányának 2015-ig elkell érnie a 33%-ot. Továbbá középtávú célkitû-zés, hogy a kkv-k az Unión kívüli piacon isugyanolyan aktívak legyenek, mint a belsô pia-con.

Kiskereskedôk az élelmiszer-pazarlás ellen

A brüsszeli kiskereskedelmi fórum munkájábanrészt vevô kiskereskedôk kötelezettséget vállal-tak olyan környezetvédelmi intézkedések meg-hozatalára, amelyek hozzájárulnak a fenntartha-tó fogyasztáshoz és az erôforrás-hatékonyság-hoz. A fórum tagjai által tett kötelezettségvállalá-sok célja elsôsorban az, hogy egyre nagyobbmennyiségben lehessen olyan fenntartható ter-mékeket találni a kiskereskedôk polcain, mintpéldául a fenntartható halászati termékek, textíli-ák, ökológiai termékek, tisztességes kereskede-lembôl származó termékek, valamint tanúsítottfa- és papírtermékek. A kiskereskedelmi fórum2009 márciusában kezdte meg mûködését többérdekelt felet tömörítô platformként. A tagság ön-kéntes, a fórumnak tagja lehet a kiskereskedôkkörnyezetvédelmi cselekvési programjában

(REAP) részt vevô valamennyi kiskereskedô éscivil szervezet.

Open Days 2012: Az uniós regionális politika a növekedés záloga

2012. október 8. és 11. között került megrende-zésre immár tizedik alkalommal a régiók és váro-sok európai hete (OPEN DAYS) Brüsszelben. Arésztvevôk arra a kérdésre keresték a választ,hogy milyen módon segíthetnek a városok és arégiók Európának kilábalni a gazdasági válság-ból, továbbá meghatározták a prioritásokat a ré-gióknak szánt jövôbeli uniós támogatásokhoz.Az uniós programoknak köszönhetôen a vállal-kozások 2007 óta 450 000 munkahelyet teremt-hettek, több mint 56 000 kisvállalkozás jutott fi-nanszírozáshoz, és 460 000 fiatal kapott segítsé-get az álláskereséshez. A brüsszeli szemináriu-mok mellett szeptember és november között„Európa a régióm-ban/városomban” címszóval350 helyi eseményre is sor kerül a 27 európaiuniós tagállamban.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselete

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-122 E-mail: een@pbkik.hu

Ügyfél-elégedettség – Enterprise Europe Network30 ország 324 partnerének részvételével elkészült az a riport, mely a Hálózat 2011. évi tevékeny-ségét hivatott lemérni hat területen: általános és tematikus híradás, konkrét kérdésekre adott vála-szok, speciális tanácsadás, üzleti-technológiai-pályázati partnerség építése, rendezvények. A meg-kérdezettek 42%-a nagyon jóra értékelte, 41% ítélte jónak, 13% átlagosnak, és csak mindössze 4%-a tartotta gyengének a szolgáltatások minôségét. A magyarok szerint a tenderekkel, jogalkotássalkapcsolatos tematikus híradások, illetve a nemzetközi partnerkeresô szolgáltatások a leghaszno-sabbak.

További információ: www.pbkik.hu/een

KREATÍV IPAR Dél-Dunántúli Gazdaság22

A világ legnagyobb tartalomszolgáltatója

– a Sziget Kft.-vel kötött szerzôdése alap-

ján, majd egy héten át, naponta három

színpadról közvetítette az interneten ke-

resztül – élôben, a fesztivál programjait. A

közvetítések technikai lebonyolításával az

Animative Kft.-t bízták meg. A Molnár

Károly és Bárdos Tamás nevével jelzett

cég – több hetes elôkészület után, augusz-

tus 3-án kezdte meg a technikai bázis és a

nemzetközi közvetítési technológia kiépí-

tését. A közvetítések vezetô rendezôje M.

Nagy Richárd, fôgyártásvezetôje Urbán

Ernô volt. A munkában részt vett az

ERLA Sound and Light is, amely a mû-

szaki bázis szolgáltatói infrastruktúráját

alakította ki. A közvetítés stábja tovább

bôvíti tevékenységét, melynek keretében

élô televíziós, HD minôségû, internetes

közvetítéseket tervez – akár generál kivi-

telezéssel együtt is – Pécsett és a régió-

ban, szorosan együttmûködve mind a

fesztiválok szervezôivel, mind az ERLA

Sound and Light-tal.

— Az eredmény pedig négymillió,

netes kattintás volt. Urbán Ernôt, az

Erla Sound and Light Bt. ügyvezetôjét

a cég kreatív sikereirôl kérdeztük.

— Sikeresnek lenni és a sikert élvez-

ni két különbözô dolog. Mindkettô csak

azok számára lehetséges akik az úgyneve-

zett „belsô játszmából” (türelem, kitartás,

hivatástudat, szakmai alázat) gyôztesként

kerülnek ki, így definiálja a siker fogalmát

Jens Corssen, viselkedés terapeuta, a me-

nedzsmentképzés nemzetközi szinten is-

mert szakértôje. Corssen szerint a sikeres

üzletemberek, vállalkozások jól tudják azt

is, hogy a kitûzött célok (projektek) eléré-

sében döntô szerepe van a kapcsolatte-

remtô képességnek is. Gyakorlatilag e

motivációkra épül az a Dél-dunántúli Kul-

turális Ipari Klaszter is, amely 2007-ben,

50 taggal alakult, s a régió kreatív ágaza-

tának a szervezeteit (szereplôit) fogja

össze.

— Az információk szerint nemzet-

közi összehasonlításban is különleges-

nek számító pécsi Zenélô Egyetemen ön

a tutori rendszert – amelyben a

könnyûzenéhez tartozó minden terület

megjelenik – erôsíti majd. Pontosabban

az élô megszólalás, a színpadtechnika és

a fénytechnika képzésben segíti a diá-

kok számára a könnyûzene értô elemzé-

sét. Mesélne errôl néhány mondatban?

— A ZEN valóban egy érdekes, egye-

dülálló, kreatív kezdeményezés, amely-

nek célja elsôsorban nem az, hogy profi

zenészeket képezzen. A feladat ezzel

szemben éppen az alkotás, illetve a popu-

láris zene értô befogadásának elôsegítése.

Az alkotás folyamatát pedig valóban – a

hallgatók igényein alapuló – tutori rend-

szer segíti, amelynek feladata, hogy sze-

mélyre bontva igyekezzen megtalálni azt,

amelyre az adott diáknak szüksége van, il-

letve amely területtel késôbb komolyab-

ban is foglalkozni kíván. Legyen az zene,

zene-bloggerség, zene-kritika, vagy éppen

plakáttervezés. A ZEN harmadik pillérét

a nyilvános fellépésre érett produkciók

menedzselése adja. Ebben az összetett, de

rendkívül érdekes projektben magam is

részt veszek, mégpedig a saját szakmám-

ban megszerzett tudást próbálom közvetí-

teni a diákok számára. Ez pedig nem más

mint az élô megszólalás, a színpad- és a

fénytechnika. Azért azt fontos tudni, hogy

a tutori szisztéma nem egy fajta tehetség-

kutató. Mindez azt jelenti, hogy a ZEN

nyitott, minden, a pécsi egyetemen tanuló

hallgató számára elérhetô szolgáltatást kí-

nál. Ehhez pedig nem csak az oktatókat,

de a szükséges infrastruktúrát is biztosítja

az egyetem. Nagyon megtisztelô részt

venni ebben a dologban még ha ez a kép-

zésnek csupán egy szelete.

— Több millió euró értékû techni-

kai felszerelés, tíz napon át tartó folya-

matos munkavégzés jellemezte az idei

Sziget Fesztivál You-Tube-os közvetíté-

sét. A közvetítés fôgyártásvezetôje ön

volt. A kérdés adott: miként került kap-

csolatba a You Tube-al?

— Nos, a szerzôdô fél nem az ERLA

volt, a cégünk a fôgyártásvezetôi felada-

tot látta el, azaz szolgáltatott a fôvállalko-

zónak, az Animative Kft.-nek. A szóban

forgó céggel, illetve annak tulajdonosai-

val régi baráti és üzleti kapcsolatban ál-

lok. Ezért volt tehát, hogy hittek és szak-

mailag is bíztak bennem.

— A kulturklaszter legutóbbi ren-

dezvényén óriási érdeklôdés kísérte az

ön prezentációját, amely éppen a Sziget

Fesztivál internetes élô koncertközvetí-

tésének lebonyolításáról, illetve annak

elôkészítésérôl szólt. A következmény

négymillió „netes” kattintás volt. Mi

volt a prezentációjának a legfontosabb

eleme?

— Azt próbáltam a prezentáción érzé-

keltetni, hogy egy teljes egészében ma-

gyar csapat, bármikor – minden piaci és

gazdasági nehézség ellenére – képes olyat

alkotni amely produktum bárhol a világ-

ban is megállja a helyét. Ez a tapasztalat

érdekes vetületet adott számunkra a jövô

tekintetében is. Ezért döntöttünk úgy,

hogy e siker mentén visszük tovább a vál-

lalkozásainkat, s propagáljuk a technoló-

giát, a know-howt társaimmal együtt a ha-

táron túlra. Reményeim szerint Pécsett is

lesz ennek a kezdeményezésnek méltó

folytatása. Ez a közvetítési módszer

ugyanis elképesztô lehetôséget és felületet

adhat a város számára akár egy program,

egy konferencia, egy fesztivál tekinteté-

ben. Egy azonban bizonyos: számos jó,

szakmai ötletünk van és hitünk a projekt-

jeink megvalósításában.

E.É.

Az ERLA sikersztorija Bô egy évtizede, a legjobb barátjával alapította azt a céget, amely ma már a ré-gió vezetô hang, fény és színpadtechnikai szolgáltatója lett. Személyes ambíci-ója már a kezdetektôl a zenére épült, amelybôl aztán – számos, a zenéhez fûzô-dô háttértevékenységet követôen – egy sikeres vállalkozás jött létre. Hatvan em-ber, több millió euró értékû berendezés és 10 napon át tartó non-stop munka jel-lemezte a 2012-es évi Sziget Fesztivál YouTube-os közvetítését.

Urbán Ernô

BARANYAI GAZDASÁGDél-Dunántúli Gazdaság 23

2011. október elején indult útjára az Élet-hosszig Tartó Tanulás Program keretében azINKAS Projekt (Kompetenciaelemzés és-teremtés eszköze). A Ruhr-Egyetem Munka-tudományi Intézete által koordinált projektcélja a Hollandiában kifejlesztett bérérték-módszer (BÉM) megismertetése, valamint be-vezethetôségének vizsgálata bizonyos euró-pai országokban. A projektben a Pécs-Bara-nyai Kereskedelmi és Iparkamara mellett Hol-landiából, Németországból, Bulgáriából, Spa-nyolországból, Olaszországból és Görögor-szágból vesznek részt partnerek.

A bérérték módszer hozzájárul a hátrányoshelyzetû munkavállalók integrálásához az elsôd-leges munkaerôpiacon. A vállalkozások konkrétinformációkat kapnak a támogatott munkavállalókompetenciaszintjérôl, emellett az adott munka-vállaló fejlôdési lehetôségeire is fény derül. A bér-érték-módszer alkalmazásával kidolgozott ered-mények alapján a vállalkozások egyértelmûvé te-hetik támogatott foglalkoztatásban alkalmazottmunkavállalóik számára, hogy mit várnak el tô-lük, különös tekintettel a jövôbeli kompetenciafej-lesztésükre. Ezzel egyidejûleg a munkavállalók is

kifejezhetik, hogy milyen támogatást várnak avállalkozástól és annak vezetôitôl a jövôbenikompetenciafejlesztésükkel kapcsolatban. Az el-várások kölcsönös megismerése lehetôséget te-remt arra, hogy a kompetenciafejlesztési tevé-kenységek hatékonysága és eredményességejavuljon. A bérérték-módszer eredetileg olyan cél-csoportokra irányul, amelyeknek „normális“ körül-mények között nincsen esélyük foglalkoztatásra.Ezek az emberek azonban rendelkezhetnek az-zal a potenciállal – a holland tapasztalatok leg-alábbis azt mutatják –, hogy munkahely-specifi-kus képzések és oktatások után elássák a mun-kahelyi feladatokat az elvárt színvonalon.

Baranyában az interjúkat egy Németország-ban élô magyar szakértô vezette, aki a kezdetek-tôl részt vesz a projekt megvalósításában. Aszakértô részt vett kérdôívek magyarra fordításá-ban, valamint a holland szakemberek által tartottképzéseken, ahol elsajátította az interjúkészítésmódszereit.

A felmérésben a legkülönbözôbb területekenmûködô vállalkozások, valamint önkormányzatokis részt vettek. Az interjúk során a szakértô elô-ször a közvetlen munkahelyi felettesekkel folyta-tott rövid megbeszélést, melynek során feltárták

az adott munkahelyen lényeges kompetenciadi-menziókat. Ezt követôen került sor a munkaválla-lókkal az interjúkra, ahol a munkaadó és a mun-kavállaló közösen értékelte a munkavállaló kom-petenciáit. Számos esetben a munkavállaló azinterjú során szembesült elôször azzal, milyenpozitív véleménye van róla a munkáltatónak.

A következô interjúkörre 2013 februárjábankerül sor. A cél az, hogy kiderítsék, a két interjúközött eltelt idôszakban a munkavállaló mennyitfejlôdött, képes volt-e „felnôni” a feladathoz.

2013 februárjában kerül sor Pécsett egyworkshopra is, ahol a holland szakemberek se-gítségével lehetôség nyílik a bérérték-módszermegismerésére, valamint magyarországi szakér-tôk bevonásával vizsgálják majd a módszer hazaibevezethetôségének lehetôségeit is.

A békéltetô testületek eljárásaiban a ter-

mészetes személyeken kívül civil szerve-

zetek (civil társaságok, egyesületek, ala-

pítványok), egyházak, társasházak, lakás-

szövetkezetek, MIKRO-, KIS- ÉS KÖ-

ZÉPVÁLLALKOZÁSOK is fogyasztó-

ként indíthatnak eljárást kizárólag vállal-

kozással szemben kötött szerzôdésekben

(ahol a fogyasztó árut vesz, rendel, kap,

használ, igénybe vesz, vagy az áruval

kapcsolatos kereskedelmi kommuniká-

ció, ajánlat címzettje).

Írásos kérelmeiket a Baranya Megyei

Békéltetô Testület elnökéhez kell címez-

ni és eljuttatni (levél, telefax, aláírással

ellátott e-mail) formátumban a Testület

székhelyére (7625 Pécs, Majorossy I. u.

36., fax: 72-507-152, email: bekelte-

to@pbkik.hu vagy a kamarai ügyfélszol-

gálatokhoz).

Eljárás lefolytatását az alábbi esetek-

ben lehet kérni: a termék minôségével,

biztonságosságával, a termékfelelôsségi

szabályok alkalmazásával, a szolgáltatá-

sok minôségével, továbbá a felek közötti

szerzôdések megkötésével és teljesítésé-

vel kapcsolatos vitás ügy (fogyasztói jog-

vita) esetében.

A Testület elôtti ügyek jelentôs részét

a lábbelikkel kapcsolatos fogyasztói pa-

naszok teszik ki, ezen esetekbôl ismerte-

tünk néhányat:

Vásároltak egy Nike sportcipôt,

amelynek a ragasztása pár hónapos vise-

lés után elengedett. Az üzlet a lábbelit be-

vizsgáltatta, a szakvéleményt adó szakér-

tô pedig alaptalannak ítélte a fogyasztói

panaszt, mert szerintük a cipôt kimosták

és rosszul szárították ki. Az Eljáró Tanács

ellenkezô véleményre jutott, mert a láb-

beli láthatóan és érezhetôen nem lett ki-

mosva, nem keményedett meg a felsô ré-

sze sem, továbbá a cipô gyártása során

nem hagytak kellô mennyiségû felsôrész

anyagot a talphoz való illesztéshez és eb-

bôl a technológiai hibából eredeztethetô

a meghibásodás. Az Eljáró Tanács a fo-

gyasztó csere igényét megítélte, amelyet

az üzlet nem volt hajlandó teljesíteni.

Egy nôi bokacipô több helyen leko-

pott és a ragasztás is elengedett. Az üzlet

a cipôt bevizsgáltatta, a szakértô pedig a

kijavítással javasolta a panaszt orvosolni.

Fogyasztó azonban a cipô árát kérte már

vissza. Az üzlet a panaszt újra vizsgálta

és megegyezett a fogyasztóval abban,

hogy fogyasztó a cipô árát levásárolhatja,

vagy ha nem találna megfelelô lábbelit az

üzletben, akkor egy vásárlási utalványt

állítanak ki.

Egy S.Oliver márkájú csizma a hasz-

nálata során beázott, és a felsô részén az

anyag kikopott. Az üzlet kért szakvéle-

ményt a csizmáról, ami nem talált sem-

milyen gyártási vagy technológiai hibát,

mivel a lábbeli anyaga és kivitelezése

eleve kizárja a lábbeli vízállóságát. Miu-

tán a csizma nem bizonyult gyári hibás-

nak, a panaszt nem lehetett elfogadni.

További info: www.pbkik.hu, email: bekelteto@pbkik.hu, tel.: 72/507-154

INKAS – Kompetenciamérés Baranyában

Vállalkozások, egyéb szervezetekis indíthatnak békéltetô eljárást2012. 07. 29-tôl

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság24

További információ: www.pbkik.hu

— Miután nem jelentkezhettem Ta-

tára, ahol az országban egyedül képez-

nek halászokat, Pécsre a Kereskedelmi,

Vendéglátóipari és Idegenforgalmi

Szakiskolába adtam be a papíromat,

amelyen az elsô helyen a szakács, a má-

sodikon a cukrász szakmákat jelöltem

meg – kezdi beszélgetésünket. — A ha-

lászati szövetkezethez tartozott akkori-

ban a mohácsi Halászcsárda, ahol sokat

megfordultam gyerekként, s mégis kö-

zel lehettem a halakhoz, ezért ott lettem

tanuló. Jó csapat dolgozott ott együtt, jó

volt a légkör és sok volt a vendég. Em-

lékszem, akkoriban a szomszédos Csele

Hotelben rendszeresen, hetente kétszer

orosz csoportok szálltak meg, akik a

Halászcsárdában ebédeltek.

Szerencsésnek mondhatja azért is

magát, mert kiváló szakemberektôl les-

hette el a szakma alapjait. Az iskolában

Berényi Imre mesterszakács volt az ok-

tatója, a Halászcsárdában pedig egy idô-

sebb hölggyel osztották be a délutáni

mûszakba, aki a házias ízek nagy szak-

értôje volt.

— Aztán mire befejeztem az iskolát

már egyedül vittem a délutáni mûsza-

kot, s a Halászcsárdának is új tulajdono-

sa lett – mondja. — Nagy Tibor negy-

ven éven át üzemeltette a csárdát, két

hónapja adta el. A fiával – aki szintén

ott dolgozott – az ország számos pont-

ján fôztük a halászlét és készítettük a

halételeket a Mohácsi Halnapok rendez-

vénysorozat keretében.

Szinte felsorolni is ne-

héz, hogy hány helyre

hívták ôket a Halászcsár-

dában eltöltött évek

alatt. Évente egyszer Pé-

csett a Palatinusban fôz-

tek, végigjárták a Bala-

ton part éttermeit, de meghívták ôket,

debreceni Arany Bikába, a Hiltonba és a

Gundelbe is. Négy éven át aranyvasár-

nap a budapesti Átrium Hyatt Szálló

vendégeinek az általuk készített ételeket

szolgálták fel.

— Abban az idôben a Hyatt séfje a

többszörös világ- és olimpiai bajnok,

Világkupa gyôztes, Oscar-díjas Lukács

István mesterszakács volt, sokat dolgoz-

tunk együtt vele – folytatja tovább a be-

szélgetésünket. — Aztán, amikor kide-

rült, hogy Pécsett a szakács mestervizs-

gára felkészítô tanfolyam gyakorlati ré-

szének megtartására ôt kérték fel, a Ha-

lászcsárda tulajdonosa szólt, adjam be a

jelentkezésemet. A mestercím elnyeré-

séhez éppen megvolt a szükséges

tízéves gyakorlatom. Huszonhét évesen

a tanfolyam legfiatalabb résztvevôje

voltam akkor.

Mint mondja, a mestervizsga, az ar-

ra való felkészülés során számos új dol-

got tanult. A gyakorlati vizsga tételsora

olyan ételeket tartalmazott, amivel ko-

rábban nem találkozott. Többek között

azzal, miként kell elkészíteni a bárány-

gerincet, fehérre kifôzni a csontot, s ak-

kor dolgozott elôször lazacfilével is. A

pedagógiai ismeretek pedig a tanulók-

kal való foglalkozáshoz jelentettek nagy

segítséget, ugyanis rendszerint mellé

osztották be a végzôs szakácsokat, akik

már délután is dolgozhattak.

A mestercím megszerzését követôen

felgyorsultak az események körülötte. A

nagynénje a Bodeni-tó mellett egy kis

faluban dolgozott, s általa került ki Né-

metországba, ahol egy motoros jacht-

club éttermében dolgozott másfél éven

át. Majd ismét itthon folytatta tovább, a

bajai Don Pepe fôszakácsa lett, négy

éven át. Innen az útja Mohácsra veze-

tett, ahol megszûnéséig a Hemingway

étteremben dolgozott.

— Interneten próbáltam meg munka

után nézni, akkor ta-

láltam rá a wassen-

bergi ajánlatra, ahol

egy étterem szakácsot

keresett – mondja. —

Ott valóban nemzet-

közi csapat dolgozott,

szinte egész Dél-Eu-

rópa képviseltette

magát. Több mint fél

évig voltam kinn, hét hónappal ezelôtt

tértem haza, a szajki étteremben fél éve

vagyok. Egy volt tanulóm ajánlotta ezt a

helyet, aki jelenleg külföldön dolgozik.

Jól érzem itt magam, jó a társaság és a

forgalom is jónak mondható – fejezi be

beszélgetésünket, mert lassan véget ér a

pihenô idô, kezdôdik a délutáni mûszak.

Sz.K.

A felkészülés során számos újdonsággal találkozott

Fél három után csendes már a mohácsi út mentén álló étterem Szajkon. Az ebédidônek vége, estig van egy kis idô a beszélgetésre a vendéglô séfjével,Hegedûs Csaba szakácsmesterrel.

A mohácsi születésû Hegedûs Csaba édesapja a Petôfi Halászati Szövetke-zetben dolgozott, halászként. Ô maga is az szeretett volna lenni, de folyamatosellenállásba ütközött, inkább arra biztatták, olyan pályát válasszon magának,ahol fedél van a feje felett, s nincs kitéve az idôjárás és a víz kényének, kedvé-nek.

Hegedûs Csaba: „— Aztán mirebefejeztem az iskolát már egye-dül vittem a délutáni mûszakot...”

TANULÓSZERZÔDÉS 25Dél-Dunántúli Gazdaság

— Az az igazság, hogy rádió-tv

mûszerész szerettem volna lenni –

mondja Graffits Lajos. — A szakközép-

iskola elvégzését követôen erre a szak-

mára adtam be a jelentkezési lapomat

Pécsett az 500-as Szakmunkásképzô In-

tézetbe. Abban az évben – 1970-ben –

erre a szakmára több mint hatvanan je-

lentkeztek, s mindössze hetet vettek fel.

A többieknek pedig felajánlották a lehe-

tôséget, hogy másik szakmát válassza-

nak. A barátommal akkor mi megbe-

széltük, hogy az egyikünk autó-, míg a

másikunk autóvillamossági-szerelônek

jelentkezik, s ha végeztünk, önálló vál-

lalkozásba fogunk. Ugyan a véletlennek

köszönhetem, hogy erre a pályára kerül-

tem, de a gépészet mindig is érdekelt,

azt hiszem a mai tudásommal, ha vá-

lasztanom kellene, hasonlóan döntenék.

Szeretek emberekkel foglalkozni, s a ki-

hívásokat, mert mi még klasszikus érte-

lemben javítjuk az autókat.

Már tanulóként is mind a ketten Szi-

getváron ugyanazon cégnél helyezked-

tek el, ahol Graffits Lajos maga tizen-

négy éven át dolgozott. Folyamatosan

érlelôdött meg benne a gondolat, saját

mûhelyt nyit a szülôi háznál Nagy-

peterden.

— Az elsô idôben munka mellett,

másodállásban dolgoztunk a barátom-

mal közösen a szüleim családi házánál

lévô garázsban – folytatja tovább be-

szélgetésünket. — Aztán egyik pillanat-

ról a másikra, 1990-ben megszûnt az ál-

lásom Szigetváron. Saját mûhelyemet rá

két évre nyitottam meg, már egyedül,

ugyanis a barátom megnôsült, s Barcsra

költözött.

Még a régi munkahelyén letette a

technikusi vizsgát, ahol szinte a kezde-

tektôl fogva voltak tanulói. A szakmun-

kásképzôbôl érkezettek mellett a nyári

gyakorlaton lévô szakközépiskolásokat

is mellé osztották be. Mint mondja, ta-

nulókkal mindig is szeretett foglalkozni,

ezért, amikor megnyitotta a saját mûhe-

lyét évente egy-kettô mindig volt nála,

azonban, attól kezdve, hogy érettségi-

hez kötött szakma lett, volt úgy, hogy

évekig egy sem volt.

Kitért arra is, míg annak idején az is-

kola tanmûhelyében elsajátították az

alapfogásokat, és megismerték a szer-

számokat, megtanulták azok használa-

tát, ma a gyakorlati képzôhelyen kell

ezeket megmutatni, ugyanis a tanmenet

nem is tartalmazza ezeket az ismerete-

ket. A szakképzés rendszerének állandó

változása miatt is nehéz legalább az ala-

pokat elsajátíttatni a leendô szakmun-

kásokkal, két év kevés erre.

— A tanulóimmal a szakma minden

egyes területét megismertetem – mond-

ja. — Jelenleg egy van, a múlt évben is

volt egy, aki három évig volt nálam és a

technikusi vizsgát is letette, ennek elle-

nére, kamionos lett. Próbáltam megér-

tetni vele, hogy legalább két évig ma-

radjon a szakmában, tökéletesítse a tu-

dását. A szakmát szeretném megtaníta-

ni, s továbbadni a hitvallásunkat, hogy-

ha jó kapcsolatot alakítunk ki a megren-

delôikkel, precíz munka kerül ki a ke-

zük alól, megbíznak bennük, s a hozzá-

juk járó autósok tudják, bármi gond van

segítenek rajtuk, akkor mindig lesz

munkájuk. Az utóbbi tíz évben alig-alig

választották ezt a szakmát, nagy ûr ke-

letkezett, ami nem kis problémát jelent

majd rövid idôn belül, mert sorra érik el

a nyugdíjas kort az autószerelôk, s nem

lesz, akinek továbbadják a stafétabotot.

A maga részérôl mindig is fontos-

nak tartotta a tanulóképzést, hogy kine-

velje az utánpótlását. A mûhelyét is an-

nak szeretné továbbadni, aki szívvel,

lélekkel csinálja, s mindig precíz mun-

ka kerül ki a keze alól. Nem elképzel-

hetetlen, hogy a fôiskolát végzett fia

veszi majd át tôle a stafétabotot, akivel

jelenleg is együtt dolgoznak, s nagyon

jó diagnoszta.

Sz.K.

Egyre kevesebben maradnak a szakmában

Szinte nincs olyan autós Nagypeterden és környékén, aki ne tudná merre található a faluban Graffits Lajos autószerelô mû-helye. Ritka az a nap, amikor ne lenne tele az udvar és a ház elôtti útszakasz javításra váró kocsikkal. A mûhelyben kettôis bent áll, az egyiken a kuplungot cserélik, míg a másikon a gumikat.

KLASZTER Dél-Dunántúli Gazdaság26

Európában több mint 2000, Magyarországon kö-zel 200, Kínában körülbelül 50 klaszter van nyil-vántartva. Magyarországon klaszterek alakulnakés tûnnek el a pályázati források felhasználásátkövetôen. A mûködô klaszterek valóban komolyszakmai munkát végeznek, szolgáltatásokat igé-nyelnek a kamaráktól és klaszter menedzsmentszervezetektôl.

A hatékony regionális fejlesztési stratégia tö-rekszik a térség adottságaiból kiindulva, külsô té-nyezôket figyelembe véve, versenyképesebb le-hetôségek kialakítására. Ehhez szükséges a he-lyi-területi, vagy regionális együttmûködések fel-derítése és új akcióterek kialakítása. Az együtt-mûködések intézménye a KLASZTER. Az inno-váció terjedéséhez (innovációs mutatószámokszórása nem arányos – ec.europa.eu/iuc2011,óriási a területi és ágazati különbség) nem elégaz innovációs képességek megléte. Ahhoz, hogymegfelelôen terjedjen az innováció, hogy a régi-ók K+F-re fordított potenciálja növekedjen, nôjöna K+F ráfordítás, a K+F helyek és az abban fog-lalkoztatottak száma, szükség van hálózatiegyüttmûködési képességre a szereplôk között.Legfôképpen arra van szükség, hogy a KKV-k kö-zeledjenek a tudásbázisokhoz, egyetemekhez ésfordítva. Az ipari-vállalati és tudásszféra leghaté-konyabb együttmûködése a klaszterek által való-sul meg.

A klaszterek rendszert alkotva támogatják aversenyképességi célokat, így az innovatív ésversenyképes gazdaság alapjai. A klaszterek ér-téklánc alapú modellje a teljes gazdasági-társa-dalmi értékrendre hosszú távú hatással van. Aklaszterek interregionálisan és globálisan isegyüttmûködnek, képviselve nemcsak bizonyosmagterületeket, de iparágakat, alágazatokat. Aklaszterek a kereskedelem, innováció, képzés te-rületén gyorsan, hatékonyan, a külsô és belsôigényeket felmérve képesek együttmûködni.

A kamara a klaszterekkel kapcsolatban in-tervenciós szerepet vállal – az irányításon túlaktív eszközöket vet be a klaszterek támoga-tására.■ A földrajzi koncentráció következtében meg-

növekedett kereslet lehetôvé teszi a vállalko-zások számára speciális inputok elôállítását.Ezek a speciális inputok gyakran közjavak-ként jelennek meg.

■ Az új igények és piaci szegmensek észlelésea klaszter nyújtotta fokozottan érzékeny kör-nyezetben kedvezôbb.

■ A komplementer tudástôkék szinergikus ha-tásokat generálnak.

■ Iparági innovációs koncentráció a régió-ban/országban, klaszter specifikus kapcsoló-dó és háttériparág.

■ A vállalkozások koncentrációja ugyancsakhozzájárul, illetve elôsegíti egy speciálismunkaerôpiac kialakulását, mely viszonylagnagy tömegû, az iparágban mûködô vállalko-zások számára versenyképes és hasznosít-ható tudással rendelkezô munkaerôbázist je-lent, de hozzájárul a rotációval a cégek kö-zötti információáramláshoz is.

A projekt hatására számos klaszteren kívülivállalkozás dönt a klaszterekhez való csatlako-zás mellett, és telepedik a klaszter által „uralt“ ré-gióba, térségbe, mely külsô cégek vonzása mel-lett továbbra is ideális telephelynek bizonyul újvállalkozások létrehozására. A vonzás természe-tesen nem csak a vállalkozásokra érvényesül,hanem jelentôs hatást gyakorol a munkaerôre is,ami a magasan képzett, illetve speciális tudássalrendelkezô munkaerô mobilizálásában nyilvánulmeg.

Elôtérben a klaszterfejlesztésA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2010 óta 14 régiós klaszterrel mûködik együtt

A kamarai Innovációs osztály a klaszterprojekt generálója és koordinálója

A Cluster and Network Cooperation for Business Success in Central Europe (CNCB) harminchónapos uniós projekt, amelynek célja a partnerországok helyi klasztereinek segítése, felmérésrealapozott fejlesztése.

A projekt során számos tanulmány és stratégia jellegû összefoglaló készült, melyek folyamato-san közreadnak a kamarával együttmûködési megállapodást kötött klaszterek részére. A projekt ré-szeként, a biotechnológiai klaszter szakértelmére alapozva Lengyelországban, míg a kulturális ipariklaszter tapasztalatára alapozva Szlovéniában adtak szakértôi segítséget magyar klasztervezetôk aközelmúltban.

A kamara az elnyert klaszterfejlesztési pályázati összegek nem elhanyagolható részét továbbad-ja a helyi klasztereknek és a szakértôknek – a nemzetközi eseményeken való részvétel, szakértôi ta-nulmányok díjazása, az elkészült tanulmányok díjmentes megjelentetése és közreadása által.

Az országok közötti klaszteres együttmûködés további hozadéka, hogy a személyes kapcsola-tok további üzleti lehetôséget generálnak, valamint jelentôsen lerövidül a partnerkeresésre fordítottidô a további uniós pályázatok esetében.

Baross Gábor Program Innomarkpályázat

A Baross Gábor Innovációs Kompetencia- ésSzolgáltatásfejlesztés regionális pályázatán aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara si-kerrel zárta az INNOMARK projektet.

A klaszterfejlesztési projekt több területen ho-zott új eredményeket és módszereket a hazaiklaszterfejlesztés területén (akkreditált klasz-termenedzser képzés, C2C találkozó és mód-szertan, kamarai együttmûködési megállapo-dás klaszterekkel, stb.).

A Baross Gábor Program által a PBKIKnem csak regionális, de országos szinten isvégzi a klaszterekkel való kapcsolatépítést. Aprojekt zárásával a kamara 15 éves innováció-ösztönzô munkája (pályázati lehetôségek köz-zététele, iparjogvédelmi tanácsadás, projektmenedzsment, oktatás és rendezvényszerve-zés) teljesedett további szolgáltatásokkal.

A szolgáltatáscsomagok és módszertaniútmutatók kiajánlása, ill. átadása által a kama-ra, mint kedvezményezett még szorosabbratudja fûzni üzleti és fejlesztési kapcsolatait a ré-gió klasztereivel.

A projekt során több tanulmány készült el,melyeket az érintett klaszterek hozzájárulásá-val jelentetik meg a kamara honlapján. Eddigaz alábbi tanulmányok jelentek meg:■ Protokoll az akkreditációs szint elérésének

támogatása érdekében ■ Szolgáltatási protokoll – a Biotechnológiai

Innovációs Bázis klaszter tevékenységé-hez kapcsolódóan

■ Dél-dunántúli Környezetipari Klaszter(DDKIK) Klasszis szolgáltatáscsomag ahorizontális/vertikális termékfogalom érde-kében

■ Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter (DDEK)Klasszis szolgáltatáscsomag a horizontá-lis/vertikális termékfogalom érdekében

■ Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszter(KIKK) Klasszis szolgáltatáscsomag a hori-zontális/vertikális termékfogalom érdeké-ben

■ Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter(DDÖK) Klasszis szolgáltatáscsomag a ho-rizontális/vertikális termékfogalom érdeké-ben.

ADÓZÁS – KÖNYVAJÁNLÓ 27Dél-Dunántúli Gazdaság

A társadalomtudomány régóta kutatja, hogy a környezetnekmilyen hatása van az emberi viselkedésre. Az olvasók közülbizonyára sokan hallottak a híres/hírhedt stanfordi börtönkí-sérletrôl, amelyben középosztálybeli amerikai egyetemisták-ból véletlenszerûen választottak ki börtönôröket és börtönla-kókat. A kísérletet hamar le kellett állítani, mert a börtönôrök-nek annyira sikerült ráhangolódniuk a feladatra, hogy a lelkiterror mellett fizikai terrort is kezdtek alkalmazni.

A környezet döntéshozásra gyakorolt hatását most aviselkedés-közgazdaságtan is elkezdte kutatni és errôl je-lent meg egy izgalmas könyv Richard Thaler és CassSunstein tollából, a Manager Könyvkiadó jóvoltából:„NUDGE Jobb döntések egészségrôl, pénzrôl és boldogság-ról“. Nos, a viselkedés-közgazdaságtan arra jött rá, hogyegyszerûbb, gyorsabb, olcsóbb az emberek viselkedését megváltoztatni adöntési környezet megváltoztatásával, mint a gondolkodás megváltoztatá-sával. Egyszerûbb pl. egy fekvôrendôrt lerakni az iskolák közelében, mintfelhívni a figyelmet az óvatos közlekedésre. Hasonló módon egyszerûbb,olcsóbb és gyorsabb az áram és gázszámlát úgy „megdizájnozni“ (színes,kifejezô, összehasonlító ábrákkal) hogy az ügyfél gondolkodás nélkül meg-értse, mekkora a pénzbeli különbség az ô fogyasztása és a hasonló mére-tû energiatakarékos lakás fogyasztása között, mint méregdrága, bugyuta

reklámokkal és kiadványokkal ránevelni az energiatakaré-kosságra. A kísérletek azt is felderítették, mitôl függ, hogyaz egyetemi hallgatók a menzán az egészségesebb ételek-bôl vagy az egészségtelenebbekbôl esznek-e többet: a vá-lasztást az határozta meg, milyen sorrendben helyezték elaz ételeket a kínáló pulton.

A mai válságos idôben számtalan olyan terület van,amelyen az oktatással, neveléssel nem sok eredményt ér-tünk el: pl. rászoktatni az embereket a hosszú távú gondol-kodásra, az egészséges életmódra, a következetes gyógy-szerhasználatra, hogy csak párat említsek, amelyben tágtere nyílhat az ösztökéléssel való kísérletezésnek. A könyvszámtalan érdekes, elsôsorban amerikai kísérletrôl számolbe, amelyek minden bizonnyal elindítják a hazai szakembe-rek gondolkodását.

A fanyalgó olvasó felvetheti, hogy ez a nudge-féle ösztökélés nem más,mint manipuláció. Valóban, a tudásunkat fel lehet használni arra is, hogy ki-használjunk másokat és arra is, hogy segítsünk. A könyv elolvasása min-denesetre ahhoz is hozzásegíti a tisztelt olvasót, hogy felismerje, mikor ösz-tökélik a megfelelô döntésre! Héder Sándor

mérnök, tréner, coach, címzetes egyetemi docenswww.forlong.hu

Könyvajánló vezetôknekA vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyek-szünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyvaján-lás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.

NUDGE, az ösztökélés tudománya

Ami fizikailag lehetetlen– az napi adózási gyakorlat!A számviteli rend és bizonylati fegyelem betartá-sának vizsgálatakor az adóhatóság sok esetbentár fel szabálytalanságot az egyébként valós gaz-dasági tevékenységet folytató vállalkozások ese-tében is. A revizorok az ellenôrzések során ki-emelt figyelmet fordítanak a pénzkezeléssel kap-csolatos elôírások betartására.

Az elmúlt hónapokban több esetben tapasz-talták a hivatal munkatársai, fôleg kereskedôknél,hogy a társaság pénzkezelési szabályzata –helytelenül – nem tartalmazott rendelkezést apénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjé-rôl és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántar-tási szabályokról, az 1 és 2 forintos érmék meg-szûnésével kapcsolatos kerekítési különbözetekkezelésének rendjérôl, illetve a napi készpénzzáró állomány maximális mértékérôl.

Több esetben tárta fel az ellenôrzés azt is,hogy az adózók pénztáregyenlege folyamatosan,hosszabb ideig negatív volt, ami egyrészt fizikai-lag lehetetlen, másrészt további, a bevételek éskiadások elszámolásával kapcsolatos súlyosszabálytalanságokra is rávilágít. Ugyancsakgyakran elôfordult, hogy az adózók nem a jog-

szabályoknak megfelelôen rögzítették a kész-pénzmozgást érintô gazdasági eseményeket. Ahatályos törvényi rendelkezések értelmébenkészpénzforgalom esetén a pénzmozgást annakmegtörténtével egyidejûleg a könyvekben rögzí-teni kell. Sokszor azonban az adózók nem azo-nos idôpontban rögzítették a könyvekben és apénztárjelentésekben készpénzt érintô mûvele-teket.

Fenti mulasztások következtében a házipénztárban található készpénzállomány nemegyezett meg a fordulónapi leltáregyenleggel,mely súlyosan jogszabálysértô, így ugyanis azadózó beszámolója nem a valóságot tükrözi.

Érdemes az adózóknak a számviteli, azonbelül is a pénzkezelési szabályok megtartásáranagyobb figyelmet fordítani, mivel az adóhatóságezen jogsértések esetében 500 ezer Ft összegigterjedô mulasztási bírságot szabhat ki az adózókterhére.

A szüreti rendezvényekenfolytatott ellenôrzések tapasztalatai

A szüreti idôszakban megrendezésre kerülô fesz-tiválok az idén adózási szempontból csak „félsi-kert“ hoztak. Az elvégzett vizsgálatok felében ta-

láltak szabálytalanságot a hivatal munkatársai,melynek eredményeképpen több százezer forintbírság kiszabására számíthatnak az érintett adó-zók.

A pécsi Pezsgô- és Borfesztiválon a hivatalellenôrei 8 esetben állapították meg, hogy azadózók nem tettek eleget nyugtaadási kötelezett-ségüknek. A mulasztók között volt neves borter-melô, kitelepült cukrászat éppúgy, mint féldrága-kövekkel kereskedô árus, vagy kürtôskalácsos.Egy vendéglátó cég a bevétel eltitkolása mellettalkalmazottját is feketén foglalkoztatta.

A mohácsi Disznótoros és Pálinkafesztiválonaz ellenôrzések során mindent rendben találtak arevizorok.

A szekszárdi Szüreti Fesztiválon egy gyü-mölcs- és egy édességárus mulasztott el kiállíta-ni bizonylatot az értékesítésrôl.

A hivatal munkatársai az év hátralévô részé-ben is jelen lesznek minden neves rendezvé-nyen, valamint a különbözô vásárokon, ahol nemcsak próbavásárlásokat végeznek, de a foglal-koztatottak bejelentésére és az áruk eredetére isfokozottan odafigyelnek.

NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Fôigazgatóság – http://nav.gov.hu

Nádasdi Lászlóné bólyi fodrász, mes-terségbeli tudását a mohácsi RadnótiSzakközépiskolában adja tovább a fia-taloknak. Vele az FX Autóház új családikis-egyterûjét, a Ford B-Max-ot próbál-tuk ki, ami már az elsô pillanatokbanmeglepetést okozott.

— Nem gondoltam, hogy egy ekko-

ra autóra is tolóajtót tesznek. Nekünk is

ilyen autónk van, egy Mercedes

Vaneoval járunk, így megtapasztalhat-

tam, hogy mennyi elônye van ennek az

ajtómegoldásnak. Könnyû kezelni, szûk

parkolóban egyszerû a beszállás és fô-

ként kisgyerekes családoknak lehet fon-

tos, hogy nem kell aggódni amiatt, hogy

rányitjuk a mellettünk levô autóra az aj-

tót.

— Miért választottak egyterût?

— Rajtam kívül a családban min-

denki zenész, a férjem is és a két fiam

is. A hangszerek szállításához szükség

volt egy univerzális autóra. Ezért dön-

töttünk az egyterû mellett. Be is vált az

autó, úgy gondolom ez a típus tökéletes

az univerzális autó szerepére. A formán

sem érezhetô, hogy kilógna a mai utca-

képbôl, sôt nekem kifejezetten teszik ez

a kocsi. Igaz inkább világosabb színben

választanám.

— A Ford újragondolta a tolóaj-

tót, elhagyták a középsô oszlopot. Van

ennek értelme?

— Mindenképpen van. Elképesztô

hogy mekkora nyílás keletkezik az autó

oldalán, mikor nyitva van a hagyomá-

nyos elsô ajtó és a tolóajtó is. Elég arra

gondolni, hogy ha egy termetesebb tár-

gyat akarunk berakni a kocsiba, akkor

nincs útban az oszlop. Nagy könnyebb-

séget jelenthet ez a megoldás a kisgye-

rekeseknek, a gyerekülés berakásakor,

vagy az idôsebbeknek is beszálláskor.

— Van hátránya is ennek a megol-

dásnak?

— A biztonságra tudok csak gondol-

ni, hogy talán azon a területen járhat

hátránnyal, de úgy látom az elsô ajtó és

a tolóajtó megvastagított része tartal-

mazza a hiányzó oszlopot. A szokásos

egy zár helyett is kettô zárszerkezet van

az ajtókon, gondolom így sikerült mere-

víteni az autót. A márkanév is megfele-

lô garancia lehet arra, hogy a biztonság

tekintetében nem kell kompromisszu-

mot kötni. Nem hinném, hogy egy olyan

neves autógyártó, mint a Ford, megje-

lenne egy ilyen autóval, ha ez nem len-

ne olyan biztonsági színvonalon, mint a

többi autó.

— Sikerült is a törekvés, 5 csilla-

gos lett az autó töréstesztje. Fontos

kérdés önnek a biztonság egy autó

esetében?

— Nagyon fontos, így a felszereltsé-

gi listán elôször azt néztem meg, hogy

hány légzsák van az autóban. Meg is le-

pôdtem, mert nem számítottam térdlég-

zsákra egy ekkora kocsiban. Tetszett az

is, hogy jár a B-Max-hoz a defektfigye-

lô, úgy gondolom sokan elfelejtik ellen-

ôrizni a megfelelô guminyomást.

— Ön foglalkozik a mûszaki rész-

letekkel?

— Ezeket a feladatokat inkább a fér-

jemre hagyom. Nem is vezetek minden

nap, Bólyban egyszerûbb, és persze

egészségesebb is kerékpárral közleked-

ni, ha tehetem, azt választom.

— A motorháztetôt ne is nyissuk

fel?

Autóteszt: Nádasdi Lászlóné – AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság28

FX Autóház • 7622 Pécs, Siklósi út 11. • Tel.: (72) 526-266 • email: fordpecs@fxautohaz.hu • www.fxautohaz.hu

— Érdekel, hogy néz ki egy mai au-

tó motorja, és arra is kíváncsi vagyok

mennyi szigetelés kellett ahhoz, hogy

ilyen csendes legyen az autó. A mûsza-

ki részletek közül inkább csak a fo-

gyasztást szoktam figyelni, egy autó

fenntartásában ez a legnagyobb tétel.

— Ez a leggyengébb motor a B-

Max-hoz. Elegendô a 90 lóerô vagy

jobb választás lenne a szakma által az

idei Év Motorjának választott ezres

turbós?

— Nem szoktam száguldozni, in-

kább idôben elindulok és sietség nélkül

nyugodtan utazok, így nekem elég. A

170-es végsebesség autópályán is bôsé-

gesen elegendô, és a fogyasztás is jó.

Dinamikusabb sofôrök, technika iránt

fogékonyabbak biztosan az új motort

választják majd.

— Ha beülünk és becsukjuk az aj-

tókat, akkor is érezhetô a szokatlan

karosszéria koncepció?

— Belül csak az elsô ülésekkel egy-

beépített biztonsági övek árulják el,

hogy más ez az autó, mint a többi. Ké-

nyelmesek az ülések, tágas az utastér,

családi autónak megfelel. Tetszik a ren-

geteg pohártartó, egy hosszabb utazás-

kor jól jönnek. Jó fogású a kormány, öt-

letes a szellôzôpanel ember formájú

grafikája, és egyedi a mûszerfalvilágítás

türkiz színe is.

— Szóba kerültek a családok és a

nyugdíjasok is, az ô autójuk lehet a B-

Max?

— Nekik mindenképpen ideális le-

het egy ilyen autó, hiszen az ajtómegol-

dás elônyeit ki tudják használni. Fiata-

loknak is megfelelô lehet, a sporteszkö-

zöket egyszerû benne elhelyezni, sôt a

síkba dönthetô jobb elsô üléssel akár

hosszú tárgyak is beleférnek. Városi au-

tónak is nagyszerû a Ford, mert a nagy

belsô tér rövid karosszériával társul, így

a legszûkebb parkolóhelyekre is befér.

T.R.

Lökettérfogat: 1388 cm3

Maximális teljesítmény: 90 LE 5750/minMaximális nyomaték: 128 Nm 4000/minSaját tömeg: 1275 kgCsomagtartóméret: 827/207 lMaximális sebesség: 171 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 13.8 sÁtlagfogyasztás: 6.0 lAlapár (Trend akciós): 3.990.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (Trend): elsô-, oldal- ésfüggönylégzsákok, térdlégzsák, ESP, légkondicioná-ló, fékasszisztens, szervokormány, defektfigyelôrendszer, elektromos ablakemelôk és tükrök, távirá-nyítós központi zár, mp3 hifiberendezés

A TESZTAUTÓ ADATAI:

Ford B-MaxAUTÓTESZT 29Dél-Dunántúli Gazdaság

VENDÉG-OLDAL30 Dél-Dunántúli Gazdaság

Persze, Dobó István óta tudjuk, hogy a

vár ereje nem a falakban, hanem a vé-

dôk lelkében vagyon. Hertelend sem ér-

ne fabatkát sem például az úszómester,

Szabados Gábor, alias Doki vagy éppen

a diplomás pincérlány, Kalányos Anett,alias Kisanett nélkül.

És ha már a délvidék kimagaslóan

legkedvesebb felszolgálója szóba ke-

rült, szögezzük le azt is, hogy nem len-

ne teljes egy itt eltöltött nyári, vagy, te-

kintettel az éppen aktuális évszakra, téli

nap, enni- és innivaló nélkül. A ziman-

kóban nem duruzsol ugyan az ott jár-

tamkor fölszentelt szabadtéri kemence,

tehát a langallóra és a kemencében sült

tarjára néhány évszakot várni kell még,

de a választék így sem rossz. Az ottho-

ni, vasárnapi ebédek rántott húsa és rán-

tott mája mellett kellemes levesek, tész-

taételek, igényes saláták, slusszok is

fölbukkannak. Az utóbbi idôben volt ré-

szem néhány megpróbáltatásban, így az

elvileg egyaránt négycsillagos szegedi

Forrás Szálloda és a soproni Sopron Ho-

tel teljesen középszerû, túlzás nélkül

mondhatni: gagyi vacsorái után igazi

fölüdülésként éltem meg a hertelendi

kínálatot. Különösen a Forrással fájdal-

mas az összehasonlítás. Elvileg olyan

vagy hasonló vízi élményeket ad a für-

dô, mint a Mecsek-vidéki. Ez nagyjából

rendben is volna. De amikor a különbö-

zô vizek kiszippantják az ember energi-

áját, a kalóriák sürgôs pótlása, mint em-

lítettem, a Tisza partján kérdôjelekkel

terhelt.

Fecsegô hajlamomat még egy apró,

kicsit intim történettel elégítem ki a

tizenegynéhány évnél idôsebbek okulá-

sára. Szegedre nagyobb társasággal,

dolgozni mentem, és jelentôs létszámú

csapatunk egyik vezetôje feleségestül

érkezett. Kicsit elhúzódott a szobák át-

adása, de úgy délután fél öt felé elfog-

lalhattuk odúinkat a betondúcban. Bará-

tunk, talán fölhevülve a várakozás alatt

elfogyasztott szép mennyiségû pávián-

tajtéktól, amint elfordította a kulcsban a

zárat, asszonkájánál némi összebújást

kezdeményezett. Ölelô mozdulataikat

azonban néhány perc múlva határozott

kopogás szakította félbe, majd a zörgetô

némber választ sem várva, valamikép-

pen kinyitotta az ajtót, és ellentmondást

nem tûrôen berontott a helyiségbe. Mint

kiderült, a szobaasszony volt az illetô,

kezében két doboz Fanta naranccsal.

— Ezek még hiányoznak a mini-

bárból – közölte, mintegy magyaráza-

tul, az elképedt, meztelen párral, majd

kialakította a kincstári rendet a jégszek-

rényben, és ahogyan jött, távozott...

Mindent egybe vetve egyik, fönt

említett várossal sem szeretnék igazság-

talan lenni, ezért két, teljesen étterem-

szerûen üzemelô éttermet fontosnak tar-

tok kiemelni mégis. Szegeden az Ala-

bárdos, Sopronban a Perkovátz-Ház tel-

jesített átlagon fölül. Az elôbbiben egy

szerény, ám annál kiválóbb paprikás

csirkét, utóbbiban egy egészen kivéte-

les, zöldborsos steak-et hozott elém a

sors. És mindkét helyen barátokat még

hozzá.

Végeredményben: megérte az a sok

zötykölôdés.

Sz. Koncz I.

Utazás okkersárga kispolskin, avagy hutyutyu

A rendelkezésre álló források alapján úgy gondoljuk, hogy Magyarhertelend határában húzódhatott az a római út, amely a Me-

cseken át, Sásd érintésével haladt Arrabona (Gyôr) felé. A kistelepülés elsô írásos említése 1332-bôl való. Nem mondható, hogy

a falu különösképpen beleszólt volna valaha is a nagypolitika irányításába. Épp úgy, mit a legtöbb hazai helység, együtt örült

az országgal, ha sikerült elérni valamit, és kivette a részét abból is, ha más egyebet éppen elrontottak a mi mindenkori gazdá-

ink a Kárpát-medencében.

Talán sosem vált volna ismertté és népszerûvé a termálvize nélkül. Jellemzô, hogy Kolta János Pécsrôl és Baranyáról 1972-

ben kiadott, forrásmunka értékû könyvében nem tartja szükségesnek megemlíteni a falu nevét. Pedig a táj gyönyörû: itt ront

egymásnak a Mecsek és a Zselic.

Mára a fürdô is nagyon szépen kiépült. Ahol a természet valóság – hirdeti a komplexum jelmondata, és valóban: voltakép-

pen egy háromhektáros parkban sétálgat az idelátogató. Ami a fürdôkultúrában, Európában hozzáférhetô, az kicsiben, néhány

elemében itt is megtalálható. Strand, úszómedence, gyógykert, fedett élmény- és termálfürdô. Talán csak nagy csúszdák nincse-

nek, de ha hosszában bele is férnék egy ilyes szerkezetbe, keresztirányú kiterjedésem, félek, nem biztosítana elegendô distan-

ciát a mûanyagból készült teknô és az emberi szervezet között a lehaladáshoz.

12

BARANYAI ÜZLET 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Pécsett a Király utca végén, közel a Búza térhez van egy virág-bolt, amely szinte mindenben eltér a társaitól. Szemet gyönyör-ködtetô kirakata mindig megállásra készteti az arra járót, szin-te bevonzza az üzletbe. Aki végül is rászánja magát erre a lé-pésre, igazán különleges élményben lesz része a stílusosanberendezett, visszafogottan elegáns üzlet láttán, amely régmúltpolgári lakások hangulatát idézi meg fehér színeivel, az ott he-lyet kapott tálaló szekrénnyel, a tonett székekkel, ággyal, asz-tallal. Az embernek szinte kedve támad helyet foglalni a ven-dégmarasztaló sarokban.

— Két évvel ezelôtt valósult meg a régi álmom, mert gye-

rekkoromban úgy gondoltam, hogy virágok között élem le az

életem, ugyanis megnyitottam a virágboltomat – kezdi be-

szélgetésünket a Blumen Bellis nevet viselô üzlet tulajdono-

sa, KLEISZ Andrea. — Igazán elmondhatom magamról,

hogy a munkám a hobbim is. Éveken át

Németországban éltem, ott varázsol-

tak el a virágüzletek különleges

kirakatai, s azt hiszem akkor

jegyeztem el magam vég-

leg a virágkötészettel.

Miután hazatértem,

nem mindjárt vágtam

bele az álmom meg-

valósításába. Le-

tettem a virágkötô

vizsgát, eleinte

másoknál dolgoz-

tam, folyamatosan

gyarapítottam a tu-

dásomat. Aztán rá-

találtam erre az üz-

letre, megtetszett, ki-

vettem.

A természetes anya-

gok felhasználásával készí-

tett asztali, fali- és ajtó díszeit,

a különbözô alkalmakra kötött

csokrait, koszorúit az egyszerû, letisztult

színvilág jellemzi. Az évszakokhoz, ünnepekhez

igazodva válogatja össze virágait, s ezek jegyében rendezi át,

szinte hétrôl hétre az üzlet hatalmas portáljait. A vevôinek

köre is folyamatosan bôvül, vásárlói, megrendelôi egymás-

nak adják a nevét. A magánszemélyek mellett számos cég,

vállalkozás ôt kéri fel, hogy virágkölteményeivel díszítse fel

irodáit, vagy a rendezvényeihez készítse el az asztali dísze-

ket.

— Nem csak virágkötészettel foglalkozom, hanem felké-

résre megtervezem üzletek, hotelek, éttermek belsô tereinek

arculatát, kirakatait – folytatja tovább beszélgetésünket, ame-

lyet a virágüzletbe betérô vásárlók többször is megszakíta-

nak. S igazán változatos kérésekkel állnak elô! Van, aki arra

kéri, hogy a lakásába készítsen kagylókból fali-díszt, míg egy

fiatal lány a sógornôjének szeretne kedveskedni, aki nemrég

szült, s ehhez kér ötletet.

— Ezek a kérések, meg a belsô terek feldíszítése jó lehe-

tôséget teremtenek arra, megmutassam a szárazvirág köté-

szetben rejlô lehetôségeket – folytatja a félbeszakított gondo-

latot, miközben visszaül az asztal melletti székre. — Szeren-

csére ebben a nehéz gazdasági helyzetben is igényük van az

embereknek a szépre. Szívesen visznek a barátaiknak, szeret-

teiknek – nem csak ünnepi alkalmakra – igényesen elkészített

csokrot, vagy asztali díszt. Igyekszem mindenkinek

egyénre szabottan elkészíteni ezeket, hogy az

valóban megszólítsa azt, akinek szánták.

Mint mondja, az egyéni megren-

delések az igazi kedvencei, vagy

a versenyhelyzetet teremtôk,

mint például a Pécsi Orszá-

gos Színházi Találkozó-

hoz kapcsoló Mediter-

rán kirakatverseny,

mert ezek egyben ki-

hívást is jelentenek.

Ebben az esztendô-

ben az Értelem és ér-

zelem darabra készí-

tett kirakatával a

Pécs-Baranyai Keres-

kedelmi és Iparkamara

különdíját nyerte el.

— Szeretem a kihívást,

s szeretek játszani a színek-

kel, a formákkal, s a virágokban

rejlô lehetôségekkel. S azt a fajta

együttgondolkodást, amely ilyenkor

minden kirakatrendezôt összeköt. Az év je-

lentôs részében mindegyikünk éli a maga életét üzleté-

nek mélyén. A verseny lehetôséget teremt arra, hogy kimoz-

duljunk ebbôl az elszigeteltségbôl. Ilyenkor különleges él-

ményt jelent megfigyelni, ki miként fogalmazza meg magá-

nak egyes darab hangulatát, rendezi be kirakatát, s mutatja

meg a város lakóinak magát, üzletének arculatát. Nagyon

örültem a díjnak, hogy ezzel is elismerték a munkámat – fe-

jezi be beszélgetésünket, mert egy újabb vevô érkezik.

Megvalósította az álmát,virágüzletet nyitott

Fotó

: Ju

hás

z B

aláz

s •

ww

w.j

uhas

zbal

azs.

com