A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XV. évf. 1. szám, 2013. február 8.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Új feladatok elôtt a kamara

Kihívás!Kihívás!

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

Jó lenne, ha kedvünk szerint irányíthatnánk az embe-reket! Ha munkatársainkat, fônökeinket, ügyfeleinket úgymozgathatnánk, ahogyan az céljainknak, vágyainknakmegfelel! Ha bárkit, bármire rábeszélhetnénk, vagy ha bár-kinek, bármit el tudnánk adni!

Szélsôséges álmainkban ilyen vágyakat szövögetünk,és meg sem fordul a fejükben, hogy azon kellene agyal-nunk, hogyan, milyen módon védekezhetünk mi magunkmások, a reklámok, a sötét erôk rábeszélô hatalma ellen.Bizonyított tény ugyanis, hogy nem védekezünk! Ennek okaazokban a gondolkodásbeli torzításokban rejlik, amelyeketaz ember saját énje védelmében konstruál magának. Le-het, hogy mások balesetet szenvednek, de velem ez nemfordulhat elô, mert megfontoltan vezetek. Lehet, hogy mások súlyos fertô-zéseket kapnak, de velem ez nem fordulhat elô, mert mindennap eszek vi-tamint. Lehet, hogy másokra erôs befolyással vannak a reklámok, de rámnem hatnak, mert józan ésszel gondolkodom.

Számos kutató kimutatta, hogy az emberek a sebezhetetlenségbe ve-tett hit miatt maximálisan kiszolgáltatottá válnak a reklámok iránt, hiszen haazt hiszik, rájuk nincsen hatással a manipuláció, akkor nem motiváltak a vé-dekezésben.

Cialdini világhírû könyve (mely 1999-ben jelent meg elôszörmagyarul) nem csak azt ígéri az olvasóknak, hogy megmu-tatja, hogyan mûködik a befolyásolás automatikus útja, ami-kor kérésünkre a másik fél szinte kénytelen igent mondani,hanem abba is bepillantást enged, hogyan kell védekez-nünk az etikátlan manipuláció, a csalásra épülô rábeszélésellen.

A könyv könnyed stílusban és izgalmas példákkal mu-tatja be, milyen trükköket, fogásokat alkalmaznak az ameri-kai kereskedôk, ügynökök, rábeszélôk ahhoz, hogy az áldo-zatok automatikusan engedelmeskedjenek nekik. Cialdini apéldákat nem hallomás útján írta le, hanem (könyve meg-írása elôtt) valóban munkát vállalt különbözô vállalkozók-

nál, hogy testközelbôl figyelje a rábeszélôk eszközeit és a hatás hihetetlenmûködésmódját. Tapasztalatai alapján késôbb számos tudományos kísérle-tet dolgozott ki, melyek eredményeit szintén az olvasók elé tárja nagysike-rû könyvében.

Ha nem tud idejébôl több napot áldozni a könyv elolvasására, akkorhallgassa meg rövid elôadásunkat a témáról. http://www.forlong.hu/gondolkodast_provokalo_eloadasok/

Sipos Tünde tréner, phd hallgató

Könyvajánló vezetôknekA vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasásához igyek-szünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzetközi, ezért a könyvaján-lás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.

A befolyásolás mestereiRobert B. Cialdini: Hatás A befolyásolás pszichológiája. HVG Kiadói Zrt. 2009

Az elgondolástól számított akár3-4 nap alatt kiépített internetesrendszert használhat egy vállal-kozás, ráadásul versenyképesáron juthat hozzá a Haricomp Bt.által nyújtott szolgáltatáshoz. A2001-ben alapított pécsi vállalkozás felveszi a ver-senyt a nagy szolgáltatókkal, hiszen akár az egyediigényekre is viszonylag gyorsan képes reagálni. A má-ra már ismert és elismert internetszolgáltató a lakos-sági ügyfelek mellett két éve a cégek felé is nyitott,megbízható, saját tulajdonban lévô internet hálózattal,jól kidolgozott, versenyképes üzleti csomagokkal egy-re több vállalkozást gyôz meg arról, hogy partnerei kö-zött a helyük.

A HARICOMP Wireless internet rendszer – amelyegy nagy sebességû, 5,8 és 24 GHz-en mûködô veze-ték nélküli adatátviteli hálózat – lehetôvé teszi, hogy azügyfelek telefon és egyéb vezeték nélkül, mikrohullámáltal csatlakozzanak a bázisállomásokhoz. A bázisállo-mások nagysebességû gerinchálózaton keresztül kap-csolódnak egymáshoz és a cég központjához, azonkeresztül pedig az országos internet gerinchálózathoz.Ezáltal korszerû, gyors adatátvitel valósul meg. A vál-lalkozások részérôl ez már alapvetô igényként fogalmazódik meg, denemcsak erre, hanem az egyedi megoldásokra is rövid idôn belül kész re-agálni a Haricomp. Például ha egy vállalkozás három különbözô telephe-

lyen mûködik, létrehozható egyolyan internetes rendszer, ami akülönálló egységeket egy telep-helyként kezeli. Az ún. virtuálismagánhálózati szolgáltatástcsak kevesen képesek nyújtani

– ezek között található a Haricomp. A kínálati palettapedig a web-tárhelyekkel, a domain regisztrációval,weblap-készítéssel, hálózatépítéssel válik teljessé.

Üzleti internetszolgáltatás esetében az egyiklegfontosabb feltétel a megbízható mûködés, amely-re nagy hangsúlyt fektet a Haricomp: egy esetlegesmeghibásodás esetén az észleléstôl számított né-hány perc alatt megkezdôdhet a hiba elhárítása. Ed-dig már több ezer elôfizetô használja a vállalkozássaját tulajdonú hálózatát Baranya megye-szerte, aközeljövôben Pécsett és környékén szeretnénekújabb céges ügyfeleket találni. A 2013-as év a válto-zások éve lesz a Haricomp számára. Fô stratégiájuk,hogy a minôség és az elégedettség megtartása mel-lett megfeleljenek a piaci kihívásoknak és bôvítsékazoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyek napmint nap használják üzleti internet csomagjaikat. Azelmúlt években a cég bevételei folyamatosan növe-

kedtek, ez újabb beruházásokat tett lehetôvé. A cégvezetés úgy véli: azüzleti életben nem lehet leállni, haladni kell elôre, újabb és újabb célokatkitûzve, mert aki nem tud megújulni, lemarad.

Egyedi internetes megoldásokHARICOMP

Már cégek számára is!

Haricomp Wireless Internet ◆ 7630 Pécs, Basamalom u. 30.Tel.: 06-21/2333-111; 06-30/690-3131 ◆ Fax: 06-21/2333-113 ◆ E-mail: info@haricomp.hu ◆ Web: www.haricomp.hu; www.pecsnet.hu

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–8Együtt a vállalkozásokkal –új kihívások elôtt

Kamara Bál 2013 9

Gazdaság – dr. Parragh László 10

Gazdaság – dr. Kéri István 11

Innovációs díj és pályázat 12

A hónap üzletembere 13Jelen vannak a környezô országokban is – Treszner János

Szakképzés 14Kamarai pályaválasztási rendezvényGép-ésszel Baranyában III.

Szakképzés 15Egyeztetésen a MFKB Országos szakmai versenyek

Szakképzési hozzájárulás elszámolása 16

Enterprise Europe Network 17

Kereskedelemfejlesztés 18–192012-ben is hangsúlyos szerepet kapott az exportfejlesztés

Szakképzés 20–21Tovább erôsödött a kamara szerepea duális szakmai képzésben

Innováció / Klaszter 22–23

Mesterképzés – Ritter Krisztián 24

Tanulószerzôdés – Miovácz Balázs 25

Tüke Díj – dr. Romváry Ferenc 26

Vendég-oldal 27

Autóteszt: Kecskés Károly 28–29Volvo V40 T3

Baranyai gazdaság 30

Kamara bál 2013 9. oldal

Autóteszt: Kecskés Károly

Volvo V40 T3

28–29. oldal

Múltunk nagyjai: dr. Pekár Mihály

Ha más érdeme nem lenne, mint az, hogy nagy szerepet vállalt a Pozsonyból

elüldözött, a fôvárosban menedéket talált, és az 1923-tól városunkban mûkö-

dô Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezésében, már azzal is beírta vol-

na nevét a város történetébe, de ô ennél is többet tett: egyetemi elôadóként,

kutatóként, tudományszervezôként, közéleti személyiségként is szolgálta

kedves tudományágát, az orvostudományt.

Aradon született 1871. augusztus 21-én. Tanulmányait elôbb szülôváro-

sában, majd a fôvárosban, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte.

1894-ben avatták orvosdoktorrá, az élettani intézetben gyakornokként,

asszisztensként, adjunktusként dolgozott Klug Nándor és Udránszky László professzorok mellett. Az

elsô világégés alatt a minisztériumban szolgált, ahol az orvosi és a természettudományi ügyek refe-

renseként nagy szerepe volt a vidéki egyetemi szervezet megújításának kidolgozásában, lebonyolítá-

sában. Tevékeny gyógyító munkája mellett arra is volt ideje, hogy 1915-ben megszerezze a magán-

tanári képesítést élettan tárgykörbôl. 1918. április 3-án nevezték ki a pozsonyi egyetem kísérleti inté-

zetére nyilvános rendes tanárnak. Elévülhetetlen érdemei voltak az egyetem fôvárosba menekítésé-

ben, az ottani szervezômunkában. Az élettani intézet, vezetését 1922. január 4-én vette át, és egyete-

mi szervezômunkáját az intézmény Pécsre való kerülése után is folytatta. Kutató munkájának hom-

lokterében elôbb a vér, majd a keringés élettanának átfogó tanulmányozása állott. Nagy egyéniségû

elôadó is volt, a diákügyek és a diákelhelyezés terén is sokat tett. Mindig ott segített, ahol baj volt az

egyetemi oktatásnál. Amikor az egyetem elhelyezésérôl kellett dönteni, kimutatta, hogy Pécsett van

a legjobb helyen. Amikor fel kellett fejleszteni, rávilágított, hogy az ország egyik kitörési pontja a fel-

sôoktatás fejlesztése. Amikor zavarok mutatkoztak a pécsi egyetem mûködésében, annak biztosításá-

ra tett nagy erôfeszítésû agitálást. 1942. szeptember l-jei nyugalomba vonulásával, majd még az év

október 29-i pécsi halálával érezte csak igazán a város, mit vesztett ezzel. S az utókor is hálával tar-

tozik a már életében is magas kitüntetésekkel elhalmozott Pekár Mihály professzornak.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

„Háló

Pekár Mihály professzor dékáni mûködése alatt indulhatott meg 1923 ôszétôl Pécsett – rendkí-

vül nehéz körülmények között – az orvosoktatás. Pekár számtalan, a kar belsô életét átalakító rendel-

kezést hozott, mint hangoztatta, azért, hogy a diákjóléti intézmények megfelelô színvonalú mûködé-

sét biztosítsa. Egyik jóakarója azonban lehûtötte lelkesedését:

— Tudhatnád, hogy a legtöbb rendelkezés olyan, mint a háló. A kicsik fennakadnak benne, a na-

gyok viszont szétszaggatják.”

Részlet Sz. Koncz István: Gyógyító mosoly címû kötetébôl (Alexandra, 2006)

10. oldal

Dr. ParraghLászló,

a MagyarKereskedelmi

és Iparkamaraelnöke

„Az idei nemlesz jó év,

de kevésbélesz rossz,

mint 2012 volt”

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

További információ: www.pbkik.hu

Évértékelô és elôre tekintô dr. SÍKFÔI Tamás-tól, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara titkárától.

— Húsz év óta 2012-ben láttuk elôször, hogyösszességében komoly tétje van a kamarai vá-lasztásoknak. Az eddigi voksolások alkalmával aszakmai oldal kapott jelentôs hangsúlyt, a ver-seny mindig igen erôs, de a lehetô legkorrektebbvolt. Tavaly azt láttuk, hogy vannak hatalmi köz-pontok, amelyek azt gondolják, a kamara bevon-ható az ô szervilis uszályukba. Ez szerencséreegyelôre nincs így, de nem tudom megmondani,hogy a jövô mit hoz. Ameddig a kamarát jelenlegirányító vállalkozói közeg marad, a helyzet nemfog változni e tekintetben. Az új testületek roppantaktívan láttak munkához, rendkívül sok új elkép-zelés körvonalazódik, a kamara elôtt álló új kihí-vásokra új módszerekkel kell válaszolni. Bízombenne, hogy a testületek képesek lesznek erre,hiszen az általuk javasolt kezdeményezésekigencsak elôre mutatóak. Azt már most látjuk,hogy a kamarai hivatal számára ez rengetegmunkát jelent a jövôben, de megéri, ha a vállalko-zók érdekében konkrét eredmények születnek.

Jelentôs változások történtek a testületekösszetételében a választások után, ha az összeskamarai testületet tekintjük, akkor kijelenthetô,hogy mintegy 60%-ban megújultak. Ez elég nagyarány, és elmondható, hogy megnôtt a fiatalokszáma. Ma a legtöbb aktív közösség jelentôsproblémája, hogy fôként az idôsebb korosztály ér-zi magáénak a feladatot, ezért ôk dolgoznak; aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tuda-tosan törekszik arra, hogy a fiatalabb korosztály isteret kapjon. Mûködik a fiatal vállalkozók klubja,ezzel támogatjuk részben a vezetô-utánpótlást ésúgy látszik, sikerrel, mert jelentôs arányban kerül-tek be fiatalok – 30, 40, de 20 évesek – is a testü-letekbe. Ez a változás elônyére válik a kamarának.

— 2012-ben a kamara végezte a megyevállalkozásainak kötelezô regisztrációját. Anyilvántartásba vételnek milyen jelentôségevan?

— A regisztráció gyakorlatilag egy pótcselek-vés, valójában azt kellett volna tenni, amit Francia-országtól Romániáig mindenütt: a cégbíróságotés a vállalkozói nyilvántartásokat, az engedély-hez kötött vállalkozói tevékenységek engedélye-zését a kamarához rendelni. Folyamatosan fél-

megoldásokat vezetnek be Magyarországon ésezek a legjobb célmeghatározások mellett is si-kertelenséghez vezethetnek. A regisztráció mintfélmegoldás nagyon sok problémát okoz, és nemfogja beváltani a hozzá fûzött reményeket, azaz ameglehetôsen problémás állami vállalkozói nyil-vántartások rendbe tételét.

Ha a mai magyar társadalmat akarjuk jelle-mezni, látható, hogy a társadalom jelentôs részea jogaival van elfoglalva, a kötelességeire pedignem gondol. Ha ôszinték akarunk lenni, ugyanezelmondható a hazai vállalkozói rétegre is. Mintegy2/3-uk szereti megemelni a hangját, követeli a jo-gait, de amikor arról van szó, hogy valamit tennikellene a többiekért, az üzleti közösségért, akkorhirtelen eltûnik, mint a kámfor. Marad az 1/3-adrész, amely aktív kapcsolatban áll a kamarával,ennek a bázisnak pedig egy kisebb csoportját ké-pezik azok, akik tudásuknál, anyagi helyzetüknélfogva olyan státuszban vannak, hogy akár kama-rai tisztségeket tudnak vállalni. Mert ugyan többolyan vállalkozás is van, amely elkötelezett a kö-zösség iránt, de sem az anyagi helyzete, sem alehetôsége nem engedi meg, hogy másokért dol-gozzon. Így elég szûk az a réteg, amelyik kama-rai tisztségviselôként vagy testületi tagként szóbajöhet. Azt gondolom, hogy jót tett tavaly a nagyonnagy és kiélezett verseny, mert akik bekerültek akamarai testületekbe, konkrét elképzelésekkel ér-keztek, keményen hajtják akár az idegenforgalomfejlesztését, akár a kutatás-fejlesztést, innovációt,ami minden vállalkozás számára komoly hasznotfog hajtani.

— Melyek azok a kihívások, amelyek a ka-mara elôtt állnak 2013-ban?

— Mindenki elôtt ismert tény, hogy Baranyamegye gazdasága olyan szituációban van, aholbármennyire is nônek a kamara kompetenciái, jo-gai, ezzel párhuzamosan az erôforrások sajnosnem. A megye, a megyeszékhely, az egyetem, akamara együtt, összefogva kellene, hogy segítsea vállalkozásokat a versenyképességben. Ma aváros, a megye és az egyetem is önmagára fóku-szál, nem igazán érdekli, hogy milyen a megyeversenyképessége. Mivel a kamarának vállalko-zók a tagjai, ez az irányító testület önmagábannem tud érdemi eredményeket elérni. Nagyon so-kan, még a pécsi polgármester úr is jelezte, hogya kamarának kell megoldania a gazdaság helyze-

tét, nos, a mostani erôforrásaink mentén, a jelen-legi jogosítványaink mellett ez illúzió! Csak a négynagy autonómia – város, megye, kamara és azegyetem – összefogásával képzelhetô el, hogymegfékezzük a zuhanást, azt követôen csak azutánunk jövô generáció indulhat el egy fejlôdésipályán.

— Idén melyek lesznek azok a feladatok,amelyekre nagyobb figyelem fordul?

— Stratégia és fegyelmezett stratégiához vi-szonyuló napi munka nélkül nincs eredmény. Lát-juk, hogy a politika gumicsontokat dob a társada-lomnak és ezzel próbál marketinghasznot húzni.Ez nálunk a kamarában nem megy! Nekünk na-gyon kemény hétköznapi munkát kell folytatnunk,nincs idônk marketingakciókra, ennél fogva az er-re szoktatott állampolgárok és kisvállalkozásoklehet, hogy úgy érzik, nem kapnak semmit a ka-marától, holott a háttérben igen feszített munkafolyik. 2007-tôl létezik a Pólus-stratégia, ami általtöbb mint 100 milliárd forint beruházás valósultmeg a megyében. Mi maradunk emellett és a ka-marai stratégia is ebbe a gazdaságfejlesztési vo-nalba illeszkedik. Mind a klaszterek, innovációsláncok, vállalkozói együttmûködések, a közbe-szerzések átalakítása, helyi tényezôk felé terelé-se mind-mind a Pólus– stratégia része – kitartóandolgozunk ennek mentén, hogy a helyi gazdasá-got fejlesszük. Nincs más lehetôségünk, mint eztfolytatni.

— Lesznek-e olyan projektek idén, ame-lyekben nagyobb együttmûködést várnak avállalkozásoktól?

— Nagyon nagy elánnal fordultunk az ide-genforgalom, a turizmus felé, mert úgy látjuk,

2012-ben kamarai választások zajlottak, ennek következtében jelentôs változá-sok történtek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara bizottságainak össze-tételében. A vállalkozások kötelezô regisztrációja jelentôs mennyiségû munkátjelentett a kamara számára, amely idén is minden erejével arra törekszik, hogymegfékezze a megye gazdasági leszakadását.

Együtt a vállalkozásokkal –

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

További információ: www.pbkik.hu

— 2013-ban erôsödnek azok a kamarai feladatokés kompetenciák, amelyek szakképzési feladat-ként a jogszabályok alapján eddig is a kamaránálvoltak – mondja CSÉFALVAY Ágnes, a kamaraSzakképzési osztályának vezetôje. — Az államazt várja, hogy azokat a gyakorlati képzôhelyeket,amelyek állami támogatást kapnak a képzésért, akamara az elvárt módon tartsa nyilván és ellen-ôrizze. Eddig az iskolarendszerû szakképzésbena tanulószerzôdéssel gyakorlatra kihelyezett ta-nulók képzôhelyeit tartottuk nyilván, ettôl az évtôlkezdve bôvül a feladatunk, mert más kaliberûgyakorlati képzôhelyeket is lajstromba kell ven-nünk – pl. a szakközépiskolák kéthetenkénti egy-napos gyakorlatát biztosító vállalkozásokat. Ahelyzet annyiban változott, hogy nem csak gaz-dálkodó cégeket tartunk nyilván, hanem intézmé-nyeket, hivatalokat, alapítványokat is, amelyektermészetszerûleg nem tartoznak a gazdaságiszférához.

A harmadik nagy feladatunk ebben a körbenaz, hogy ôsztôl a felnôttképzés gyakorlati ellenôr-zése, illetve a felsôoktatási szakképzés ellenôrzé-se is a munkaügyi központ és a kamara közös fel-adata lesz. A jogszabály azt mondja, hogy ha azegyetem felsôoktatási képzést indít, akkor csakolyan gyakorlati helyre helyezheti ki a tanulót,amit elôzôleg a kamara ellenôrzött és nyilvántar-tásba vett. Ezek a vállalkozások, intézményekpénzügyi támogatásokat számolnak el, így az ál-lam a kamarán keresztül végzi el az ellenôrzésifeladatot. A felnôttképzéssel kapcsolatos nyilván-tartást a munkaügyi központ vezeti, és amikor afelnôttképzés gyakorlati képzôhelyeit ellenôrzik,akkor azt a kamarával együtt kell megtenniük. Ezegy nagyon jelentôs, markáns feladatbôvülést je-lent a Szakképzési Osztály számára. Jelen pilla-natban mintegy 500 képzôhelyet tartunk nyilván,ez várhatóan a 2013-as évben megduplázódik –az ellenôrzési számok növekedése jelentôs terhetró a kamarai apparátusra.

— Miként értékelhetô ez a változás?

— Egyrészt létrejön egy egységes adatbázis,másrészt pedig a feladatbôvüléssel valószínûlegfelduzzad a szakértôi kör létszáma. Emellett fi-gyelmet kell fordítanunk az újra megindult 3 évesszakmai képzésre is. 2012 nyarán jelent meg azaz új Országos Képzési Jegyzék (OKJ), amelymár egyértelmûen tartalmazza azokat az új szak-mákat, amelyekben 9. osztálytól 3 éves szakkép-zést kell folytatni. Ezzel kapcsolatban két újdon-ság van: a 9. osztály végén újszerû szintvizsgalesz, amelyet elôször a 2012 szeptemberében in-dult osztályoknál rendezünk meg. Ez a szintvizs-ga már nem az idôarányos felkészültséget méri,hanem azt, hogy a tanuló miként sajátította el aszakmai alapokat az iskolai tanmûhelyben, alkal-mas-e önálló munkavégzésre. Ugyanis csak sike-res szintvizsga esetén lehet a 10. osztályban ta-nulószerzôdést kötni a tanulóval. Amennyibenezen a szintvizsgán megbukik a tanuló, akkor akamarának augusztusban pót-szintvizsgát kellszerveznie, amennyiben ez sem sikerül, a tanuló-nak továbbra is az iskolai tanmûhelyben kell len-nie. 10. és 11. osztályban a fiatalok csak a cégek-

nél lesznek szakmai gyakorlaton, az iskolábanpedig szakmai elméleti képzést kapnak. Ez a vál-lalkozásoknak jelentôs kihívás, mert csak sajátmagukra számíthatnak a gyakorlati képzésben,az iskolára nem. Ezért már ebben az évben a ka-mara egy próba- projekttel – mondhatni mintapro-jekttel – felmérést indított a gépipari szakmákban,márciusi értékeléssel. Ennek az a lényege, hogya kiemelt gépipari szakmákban – gépi forgácsoló,CNC-esztergályos, hegesztô, illetve villanyszere-lô – mûködô vállalkozásoknál felméri az eszközel-látottságot abból a szempontból, hogy rendelke-zésre állnak-e a tananyag tanításához megfelelôeszközök. Amennyiben hiányos a felszereltség,akkor át kell irányítani egy másik céghez a tanu-lót, vagy visszaküldeni az iskolai tanmûhelybe,amiért már a vállalkozásnak kell fizetnie. Példáulha a tananyagban négyféle hegesztési eljárástkell megtanítani, ebbôl a cégek általában maxi-mum két lehetôséget tudnak biztosítani. Hogymind a négyet elsajátíthassa a tanuló, a vállalko-zásnak egy másik céggel kell szövetkeznie, vagya kamara koordinálásával találnia kell egy megfe-lelô tanmûhelyt. A felméréssel azt szeretnénk lát-ni, hogy miként mûködik a rendszer. Tervezzükegy olyan szoftveres háttérfejlesztés megvalósí-tását, amely megkönnyíti annak követését, hogya tanuló melyik cégnél van és hol tart a tananyag-ban. Amennyiben ez beválik, úgy az országbanelsôként bôvíteni szeretnénk a vendéglátós ésegyéb szakmákra, hogy ezzel segíthessük a vál-lalkozásokat a szakmai utánpótlás nevelésében.

— Érzékelhetô, hogy megnôtt a kamaraszerepe a szakképzésben. Miként változik aképzô intézményekkel és a vállalkozásokkal akamara kapcsolata 2013-ban?

— Január elsejétôl az összes szakképzô is-kola a Klebersberg Intézményfenntartó Központ-hoz került át és a jogszabály szerint 2013 szep-temberére ki kell alakítani azt – a legalább 10.000fôt – oktató intézményegységet, aminek megyén-ként egy fenntartója, egy nagy iskolaközpontjalesz. Jelen pillanatban még sok a megválaszolat-lan kérdés, de azt gondolom, nagyon komolyegyüttmûködést kell kialakítani a cégek, az iskolaés a kamara között, hogy olyan tantárgyi oktatóközpontok jöjjenek létre, amelyek megfelelô ala-pot jelentenek a szakmai oktatást illetôen, emel-lett hatékony segítségként szolgálnak a cégeknekaz esetleg meg nem lévô módszerek oktatására.

Az újonnan létrejött Megyei Fejlesztési ésKépzési Bizottság ebben az évben elôször fogdönteni március 31-ig abban, hogy 2014 szep-temberétôl milyen szakmákban indíthat majd kép-zést az új iskolaközpont és hány osztállyal. Ez abizottság határozza meg azokat a hiányszakmá-kat, amelyekben 2014 szeptemberétôl ösztöndíjatkapnak a tanulók. Kérdés még az is, hogy mi leszaz alapítványi iskolákkal, hiszen ha az új intéz-ményfenntartó nem köt velük együttmûködést,akkor nem jogosultak állami támogatásra.

– új kihívások elôtt hogy nem sikerült az áttörés. Valamikor Pécs azelsô három turisztikai célpont között volt Magyar-országon, ma nem vagyunk az elsô tízben, holotta megye és a város adottságai arra predesztinál-nának, hogy valahol az élen legyünk. Ez jelentôsbevételeket, magasabb életszínvonalat hozhatnaa megyének. Megpróbálunk erôteljesen fellépniebben a szegmensben és összeszervezni a tettrekész partnereket, hogy ki tudjunk törni ebbôl a

helyzetbôl. A másik fontos szegmens egy térségiirány. Több polgármesterrel és vidéki vállalkozóiközösséggel vagyunk napi kapcsolatban és látjuk,hogy a megye kistelepülésein, a kisebb városok-ban hatékonyabban tud mûködni a beruházásiösztönzés és a gazdaságfejlesztés. Fogalmaz-zunk úgy, hogy élômunka és anyagi források tekin-tetében sokkal nagyobb az eredmény, ha oda for-dítjuk a figyelmet.

Jelentôs változások a szakképzésben — nôtt a kamara hatásköre és feladatköre

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

— A Kereskedelemfejlesztési osztály gondozásá-ban két kamarai bizottság is mûködik. Az egyik ki-mondottan a belkereskedelemre, ezen belül isBaranya megye „belsô piacának” fejlesztéséreösszpontosít (Kereskedelemfejlesztési Bizott-ság), a másik a nemzetközi kapcsolatokra éspartnerségekre, valamint a megyei exportra fóku-szál (Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága). Mun-katársaink a testületekkel egyeztetve, a kamaraistratégiához kapcsolódóan határozták meg azo-kat az irányokat, illetve konkrét programokat ésakciókat, amelyek nem csak rövid-, de középtá-von is a vállalkozások hasznára lesznek – tájé-koztat HENDINGER Anita osztályvezetô. — Ke-reskedelemfejlesztési Bizottságunk – az idei év-ben az idegenforgalom területén kíván a lehetôlegrövidebb távon eredményeket elérni. ArnoldAntal, a bizottság elnöke folyamatosan tárgyal aturizmust összefogó, támogató szervezetekkel ésvidéki fórumokon a szektorban mûködô vállalko-zásokkal is kapcsolatba lép. Elkötelezett azegyüttmûködésben, egyrészt a közös pontokat ésérdekeket térképezi fel, másrészt a vállalkozókkalegyütt konkrét akciók szervezésében is gondolko-dik. Felmerült a Pécs Expo 2013 szakmai koordi-nációja is, a javaslat februárban kerül az elnökségelé. A tervek szerint a kamara készítené a szak-mai koncepciót és a szervezésben is meghatáro-zó szerepe lenne.

A nemzetközi kapcsolatok területén már a vá-lasztások után, a tavalyi év végén kikristályoso-dott, hogy egy színvonalas külgazdasági stratégi-át kívánunk letenni az asztalra az év második fe-lére. Ennek elsô lépéseként exportpotenciál fel-mérést és stratégiát készítünk, amelyben szak-mai partnerünk a PTE KözgazdaságtudományiKara. A felmérés kiemelt fontossággal bír, hiszenfolyamatban van a Magyar Nemzeti Kereskedô-ház Zrt. felállítása, amelyben 10%-ban tulajdonosa Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 90%-bana Nemzetgazdasági Miniszérium. Elsô évben ötországban jönne létre helyi kereskedôház (Kína,Oroszország, két közép-ázsiai ország, Szaúd-Arábia), majd a tervek szerint a következô két év-ben még 10 országban. Valószínûleg a területikamarák szerepe lesz a vidéki export potenciál,

termékek, szolgáltatások felmérése, becsatorná-zása, így a felmérésnek rögtön lesz érdemi kime-nete is. Emellett az Enterprise Europe Networkrendszerében mind az export ajánlatok, mind atechnológiai ajánlatok, mind a céges együttmûkö-dések továbbra is jól menedzselhetôek.

A második félévre tervezett külgazdaságistratégiának az export mellett, a befektetés ösz-tönzésre is fókuszálnia kell. Ezen a területen elô-készítettünk egy kiadványt és pályázati pénzbôlfejlesztjük, valamint gondozzuk tovább a PécsEconomy honlapot.

Az elôre meghatározott prioritásokon kívüligyekszünk alkalmazkodni a változó nemzeti ésnemzetközi jogi és gazdasági környezethez is. Atestületi üléseken mértékadó kamarai vállalkozá-sok kérdéseivel és problémáival szembesülünk,ehhez gyúrjuk hozzá saját tapasztalatainkat, ígyaz osztály napi és éves programja sok rugalmas-ságot igényel. Biztosan lesznek olyan rendezvé-nyeink, amelyek a sûrûn elhangzó kérdésekre ad-nak választ. Érdekesnek ígérkezik az a fórum,amelyre március elején kerül sor a Fogyasztóvé-delemmel közös szervezésben. Összegyûjtöttükaz osztályunkra beérkezett leggyakoribb kérdése-ket, ezekre adjuk meg közösen a választ.

— Vannak-e a KereskedelemfejlesztésiOsztályt érintô, most is futó programok, ame-lyek a vállalkozások hathatósabb együttmûkö-dését feltételezik?

— Kulcsprojektnek továbbra is a nemzet-köziesedést elôsegítô vállalkozásfejlesztési háló-zat mûködtetését tekintjük (Enterprise EuropeNetwork), legtöbb konkrét kereskedelemfejleszté-si akciónk ennek keretein belül zajlik. Tavaly sike-resen zártunk egy EXTRA néven futó, KKV-k szá-mára hirdetett „kiscsoportos” tréning-sorozatot,ezt idén is megismételjük. Ahhoz, hogy jól célzottprogramokat alkossunk, közös érdekünk, hogy el-készüljön a korábban már említett exportpotenci-ál felmérés. Mindemellett elengedhetetlen a vál-lalkozók irányából érkezô igények becsatornázá-sa is. Kollégáimmal elkötelezettek vagyunk, de amásik irányból (KKV) is nyitottságra és bizalomravan szükség.

— Milyen feladatokat, lehetôségeket ad akamara számára a horvátországi uniós csatla-kozás? Ebben ez az osztály milyen szerepetvállal?

— A tavaly újraélesztett Magyar-Horvát Tago-zat sikeres évet zárt, dinamikusan növekvô taglét-számmal és számos programmal. Ezt a felfeléívelô pályát kívánjuk tartani az idei évben is. Biz-tosan lesz Gazdasági Napunk Horvátországról,de három vásár mellé szervezett üzletember talál-kozóra is kívánunk cégeket akvirálni.

Idén teljesedik ki a Kárpát-medencei keres-kedelem és kisvállalkozás-fejlesztési (Wekerle)kormányprogram is. A Kárpát Régió Üzleti Háló-zat keretében sorra nyílnak a képviseleti irodák,az eszéki is elindul az elsô negyedévben, aholvárhatóan koordinációs szerepünk lesz.

— A vállalkozások milyen igényekkel, kér-désekkel, feladatokkal fordulnak a Kereskede-lemfejlesztési Osztályhoz?

— Igyekszünk minden kérdést egy adatbá-zisban rögzíteni, a kérdések összetételét folya-matosan szûrni és nyomon követni, ennek alap-ján tudjuk programjainkat az igényeknek megfele-lôen alakítani. Legtöbbször azért keresnek ben-nünket, mert nem tudják, hogy bizonyos hatóságiügyekben kihez kell fordulniuk. Sztenderd a part-nerkeresés igénye és a külföldi (céges) munka-vállalás, a határon átnyúló szolgáltatás kérdéseis. Jelenleg a trafiktörvény a slágertéma.

— Miként alakulnak a kamara külföldiegyüttmûködései, kapcsolatai, az EEN mûkö-dése 2013-ban?

— 2013-2014-re aláírtunk egy újabb szerzô-dést, az Európai Bizottság egyre komolyabb elvá-rásokat támaszt a partnerirodákkal szemben.Egyelôre a legrendszeresebb kapcsolatunk aszomszédos országok EEN-irodáival és Németor-szággal van. A készülô külgazdasági stratégiánakmegfelelôen formáljuk majd tovább kamarai kap-csolatainkat.

Továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a pályavá-lasztási tevékenység felé: külön pályaválasztásitervet készít a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara a 8. osztály és az érettségi utáni kép-zésre, hiszen munkaerô-piaci és gazdasági infor-mációkat kell eljuttatnunk a diákokhoz, a szülôk-höz, a tanárokhoz. Ezért pályaválasztási klubotszervezünk a tanároknak, Nyitott kapuk elneve-zéssel céglátogatás-sorozat a diákoknak és szá-

mos iskolai tájékoztatót is tartunk ebben a tanév-ben.

2015-tôl kötelezô lesz meghatározott szak-mákban a céges gyakorlati oktatóknak a mester-vizsga. Várhatóan az év 2. felében jelenik meg aza TÁMOP-os kiírás, amelynek keretében támoga-tott képzéseket tudunk indítani, szervezni, vizs-gáztatni, hogy megfelelô számban legyen képzettoktató 2015-re.

Aktív kereskedelemfejlesztés és intenzív nemzetközi kapcsolatok 2013-ban

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

További információ: www.pbkik.hu

A kamara Innovációs osztálya kiterjedt szakmaiháttérrel széleskörû feladatrendszert lát el, amelya kisvállalkozások fejlesztésétôl az innovatív vál-lalatok nemzetköziesítésén túl a klaszterfe-jlesztésig terjed – tudtuk meg RABB Szabolcsosztályvezetôtôl. Munkájukat az innovációs éskisvállalkozás fejlesztési bizottság mellett az ipariés a közszolgáltató tagozat támogatja. Rabb Sza-bolcs, a kamara Innovációs osztályának vezetôje:

— Az innovációt napjainkban egy dinamikusfolyamatként értelmezik, mely a vállalkozás meg-újulását segíti. Az innovációs lánc hatásmecha-nizmusa horizontális és vertikális összefüggésekláncolata. A horizontális láncba beletartozik minttevékenység: az alapkutatás, az alkalmazott kuta-tás, a találmány, a fejlesztés, az engineering, a kí-sérleti gyártás, termelés, marketing és az értéke-sítés. A horizontális lánc a marketing, a kutatás-fejlesztés, a kutatás-fejlesztés és a termelés, va-lamint a különbözô termelô szervezetek között rö-vid reakció idôt tesz szükségessé. A hatásmecha-nizmus vertikális láncát a horizontális lánc cél- éskapcsolatrendszere határozza meg. A vertikálislánc fô elemei a következôk: a politikai és gazda-sági alrendszer és a vállalati szervezetek. Kama-ránk fontos motorja az innovációs láncnak – mindvertikális mind horizontális szinten.

A vállalati innováció hazánkban alapvetôen akis- és középvállalkozói (kkv) szektor sajátja, hi-szen a nagyvállalatok többsége multinacionálisvállalat, amelyek kutatás-fejlesztési aktivitásaikjelentôs részét külföldi központjaikban valósítjákmeg. Így csak a kkv-szektor sajátosságainak fi-gyelembe vételével lehet innováció támogatásttervezni és menedzselni, azaz szem elôtt kell tar-tanai a forrást, a tôkét és a méretarányosságot. Akamarák sajátos eszközrendszerük révén hatéko-nyan és gyorsan képesek kapacitásokat felmérniés szervezni, így innovációs kapacitást is.

Innovációval kapcsolatos munkánk során ki-emelten foglalkozunk K+F források, innováció-tar-talmú pályázatok, az iparjogvédelem, a szab-ványügy és a minôségügy kérdéseivel. Segítjük abaranyai vállalkozások innovációs tevékenységé-nek, nemzetközi láthatóságának megteremtését,nemzetközi szintû technológia transzfer koordiná-lását. A PTE-vel együttmûködve közösen szer-vezzük a helyi vállalkozások és kutatók piaci lehe-tôségeit, a Szentágothai János Kutató Központinfrastrukturális és szellemi kapacitásaira támasz-kodva.

— A kisvállakozás-fejlesztés szintén en-nek az osztálynak a feladata. Mi jellemzi ezt aterületet, milyen segítséget várnak a vállalko-zások a kamarától?

— A kisvállalkozás-fejlesztést illetôen a bara-nyai mikro- és kisvállalkozások három jelentôsproblémával küszködnek. Kicsi a helyi piac –nemzetközi lehetôségekre van szükség. A vállal-kozások menedzselésének ismerete sok esetbenhiányzik – a képzések, a mentorálás jelenthetmegoldást. Forráshiány van – minden lehetôsé-get meg kell ragadni hitel, kockázati tôke, pályá-zati támogatás elnyerésére. Támogatjuk a bara-nyai kkv-k eredményes tevékenységéhez szüksé-ges alapvetô gazdasági-infrastrukturális követel-mények megteremtését és fejlesztését.

Ösztönözzük és elôsegítjük a vállalkozásokszéleskörû vállalkozói ismereteinek fejlesztését.A közeljövôben a Munkaügyi Központ gesz-torálásával foglalkoztatási program indul, amely-ben a kamara újraéleszti a nagysikerû PLATO-programot, ahol tapasztalt vállalkozások segítikaz induló vállalkozókat. Emellett folyamatosanmûködtetünk pályázati tanácsadást is.

Hangsúlyosan kezeljük tagozataink érdekvé-delmi szerepét az idei évben és megragadunkminden lehetôséget a szakmai szervezetekkeltörténô egyeztetésekre, hogy az adók, a különbö-zô vállalkozásokat érintô fizetendô díjak tekinteté-ben a legjobb pozíciót érjük el helyben, a baranyaitelepüléseken. Az ipari vállalatok által megfogal-mazott újraiparosítás érdekében támogatjuk nem-zetközi befektetôk szervezését, együttmûködve akamara többi szakmai osztályával. Az élhetô vá-ros koncepciót megismerve és támogatva a köz-szolgáltató tagozat az idei évben szakmai elem-zést készít nemzetközi jó gyakorlatok felhaszná-lásával az élhetô ún. „smart” város koncepcióról.

— Számos program, pályázat zajlik az In-novációs osztály közremûködésével Baranyá-

ban. Melyekre hívná fel a vállalkozások figyel-mét?

— 2013-ban kezdtük meg két új uniós projek-tünk (CMC és EVLIA) megvalósítását, amelyekinnováció fejlesztést és szellemi eszközmenedzs-mentet, turisztikai innovációt támogatnak - közel75 millió Ft támogatással, 40 nemzetközi partner-rel, 10 országból.

Öt MKIK és NGM támogatású projektet me-nedzselünk, amelyben megvalósul egy klaszterportfólió módszertan és internetes oldal (innok-lipp), egy Pécs-Gyôr-Szeged-Debrecen kamarái-nak és egyetemeinek együttmûködésében létre-hozott innovációs vállalati és kutatói portfóliórendszer (100 feltöltött profillal) és web site (inno-portfólió). Kifejlesztettünk 4 új tréning modult,amelyek képzéseit idén tartjuk. Bevezettük azInnoklinika módszert: az ország bármely pontjáróllehet szakmai kérdést küldeni számunkra, ame-lyeket 10 szakértô segítségével válaszolunk meg.Gépipari – Kreatív Ipari – Biotechnológiai és Kör-nyezetipari trendelemzést készítettünk. PREZIbevezetésére és webfejlesztésre írtunk ki vállal-kozások számára kamarai pályázatot.

Továbbra is szervezzük az Enterprise EuropeNetwork innovációs tevékenységeit, amelyneksorán technológiai profilokat készítünk és keres-sük a hazai fejlesztések nemzetközi partnereit.

Klaszterfejlesztési nemzetközi projektünkben(CNCB) szervezzük az együttmûködô 15 klasztereurópai együttmûködéseit is.

Az MTA-PAB, a DDRIÜ, a PTE valamint aSomogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamaraszervezetekkel együttmûködve megalapítottuk(Dr. Kéri István ötlete alapján és szakmai össze-fogásával) az Innovációs-díj pályázatot, amelynekkiírása nemrég jelent meg, 2013. júniusig lehetpályázatot benyújtani.

Továbbra is menedzseljük a Szellemi Tulaj-don Nemzeti Hivatalának támogatásával szerve-zett iparjogvédelmi kontaktpontunkat. Hetente 5-6vállalkozásnak segítünk iparjogvédelmi problé-ma/kérdés megoldásában.

A Baranya Megyei Kormányhivatal Munka-ügyi Központjával együttmûködve vállalkozásala-pítási és mentorálási projektet indítunk, Kisvállal-kozás-fejlesztési Bizottságunk tagjai vállalták amentori szerepet.

Menedzseljük a Dél-Dunántúli GépipariKlaszter szakmai munkáját, amelyben 17 szak-mai szervezet együttmûködésével szakképzési-marketing-innovációs projektek valósulnak megdr. Hüse István elnök vezetésével.

Bizottságaink és Tagozataink 2013-ban leg-alább 3-3 alkalommal üléseznek, amelyek soránkülsô vállalatlátogatás mellett a szakmai elemzé-sek, munkánk értékelése és támogatása is fontosfeladat.

Innováció, kisvállalkozás fejlesztés, Ipari és Közszolgáltató Tagozat

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

— A Területfejlesztési és Ügyfélszolgálatiosztály elmúlt évi munkáját a kamara szervezetiéletével kapcsolatos feladatok határozták meg.Ezek közül kiemelkedik a vállalkozások kötelezôregisztrációjának lebonyolítása, illetve a kamaraiválasztások egyes feladatainak a végrehajtása –foglalja össze WELLER János osztályvezetô. —Elôbbi az év elsô négy hónapjában, utóbbi au-gusztus-szeptember hónapokban járt jelentôstöbbletteherrel. Mindkét feladatot sikerült ponto-san a határidôre végrehajtanunk. Ez annak is kö-szönhetô, hogy a csúcsidôszakokban a hivatalszinte valamennyi osztálya munkatársának mun-kájára számíthattunk.

Az osztály széleskörû szolgáltatási körrel állta baranyai vállalkozások szolgálatában. Ezek kö-zül kiemelkedik a Széchenyi Kártya program adtalehetôségek elôsegítése. A program az elmúltévekben fokozatosan bôvült. A klasszikus Szé-chenyi Kártya, a támogatott forgóeszköz és beru-házási hitel, valamint Agrár Széchenyi Kártyamellett az elmúlt évben már a Pályázati Önerô ki-egészítô hitel és a Pályázati támogatást megelô-zô hitel közvetítésében is közremûködtünk. A fel-adat ellátására kiképzett pécsi, mohácsi, siklósiés szigetvári alkalmazottaink több mint 400 kére-lem dokumentumait vizsgálták át, majd továbbí-tották a program finanszírozásában résztvevôbankok és pénzintézetek felé.

A vállalkozások fejlesztését segíti az ún.Kombinált Mikrohitel pályázati rendszer is. A GOP2.1/M jelû pályázati rendszer keretében 1-10 mil-lió Ft közötti állami támogatáshoz juthatnak a vál-lalkozások. A rendszer szerint azonban ehhez kö-telezôen – minimum az állami támogatással azo-nos nagyságú – kamattámogatott hitel igénybevé-tele és a teljes költség 10%-ánál nem alacso-nyabb saját forrás is szükséges. MunkatársainkPécsett és Siklóson veszik át a hitelkérelmeket acsatolt dokumentumokkal és a GOP pályázatokat.

Az elmúlt évben kialakítottuk a KombináltMikrohitel konstrukcióhoz hasonlóan az Új Szé-

chenyi Hitelprogram termékeinek közvetítését is.A kedvezményes Forgóeszköz hitel és Beruházá-si hitel kérelmek átvételét az idei évtôl szintén apécsi és siklósi ügyfélszolgálati irodáinkban bizto-sítjuk.

Baranya megyében kizárólag a kamara ügy-félszolgálati munkatársai hitelesítik az áruexport-hoz szükséges bizonyítványokat, igazolásokat ésegyéb kereskedelmi okmányokat. Ugyancsak itttörténik az ATA okmányok láttamozása is. Ez teszilehetôvé az ATA egyezményben szereplô orszá-gokba kiállítás, vásár, bemutató stb. céljából kivitttermékek vámmentes kivitelét és visszahozatalát.Ez a tevékenység az elmúlt évben kis mértékbenszûkült, ami egyrészt az EU bôvülésével, más-részt a megyei export tevékenység mérséklésé-vel magyarázható.

— Az ügyfélszolgálati irodákban szemé-lyesen találkoznak a vállalkozások képviselôi-vel. Ôk milyen információkat várnak a kamará-tól?

— A kamara stratégiájának egyik kiemeltpontja a megyében mûködô vállalkozások szá-

mára a gazdaságot érintô feltételekrôl, változá-sokról szóló információ biztosítása. Az elmúlt év-ben a munkatörvénykönyv feltételeiben történt alegtöbb változás. Ezek mind a munkaügy, mind amunkavédelem területét érintették. Városi fóru-mainkon több mint 200 vállalkozás képviselôi ju-tottak fontos információhoz. Rendezvényeinkenkiemelt téma volt az elvárt béremelés és a bér-kompenzáció ügye is.

Ugyancsak rendezvénysorozat keretébendolgoztuk fel a pályázati forráslehetôségeket éstakarékszövetkezeti hitelkonstrukciókat. Rendez-vényeinken a pályázati feltételek, illetve a kondí-ciók mellett kiemelt hangsúlyt kaptak a sikerespályázat készítésérôl szóló információk is. Válto-zatlanul népszerûek voltak az adózási feltételek-rôl, illetve a turisztikai együttmûködések fontossá-gáról szóló tájékoztató rendezvényeink is.

— 2012-ben befejezôdött az építôipari te-vékenységet folytató vállalkozások regisztrá-ciója, ami nem kis feladatot jelentett az ügyfél-szolgálatnak.

— Valóban. A gazdaság fehérítése érdeké-ben az építési törvény 2009. évi módosítása elô-írta a kivitelezô szervezetek kötelezô regisztráció-ját. A határidô lejártáig a szervezetek alig fele tetteleget ennek a kötelezettségének. Az ügyfélszol-gálati munkatársak az elmúlt évben közremûköd-tek a mulasztások pótlásában és az adatváltozá-sok átvezetésén is. Egyre nagyobb hangsúlyt ka-pott az ellenôrzés is. Kamaránk feladata a végzetttevékenységekhez szükséges szakmai végzett-ségek összhangjának, valamint a törvény szerintitelephelyi feltételek meglétének a vizsgálata is.Az elmúlt évben 45 ilyen ellenôrzést hajtottunkvégre. A törvény 2013-ban hatályba lépô szaka-szai további szigorításokat, illetve a mulasztókkalszemben mérlegelési jog nélküli bírság kirovásátírják elô.

Az osztály fontos tevékenysége Baranya me-gye gazdasági helyzetének folyamatos elemzéseis. A korábbi évekhez hasonlóan a hazai és euró-pai kamarai rendszerhez kapcsolódva az elmúltévben is kétszer készítettünk konjunktúra felmé-rést és elemzést, amit 2013-ban is megteszünk.

N.T.

Regisztráció, nyilvántartás, információ-adás – Területfejlesztési és Ügyfélszolgálati osztály

TÁRSASÁGI ÉLETDél-Dunántúli Gazdaság 9

Tombolát ajánlott fel:

Arnold PincészetBalázs Ildikó kozmetikusBiokom Kft.Christina L’oreal SzépségszalonCreamotive Kft.Danubius SzállodaláncDörnyei SzilárdEnterprise Europe NetworkFókusz ÉtteremFotoplus Kft.Gere Pincészet Gienger Kft.GP Consulting Kft.Hauni Hungária Kft.Hervis Sport ÁruházHirth családInno-Procurement Kft.Juhász Kereskedelmi Bt.Kama Festival Service Kft.Körzô Krisztina FodrászKulturális Innovációs Kompetencia KözpontEgyesület, a Kohó Coworking HázÜzemeltetôjeLakics Kft.Matro Kft.Mecsek Füszért Zrt.Mecseki Erdészeti Zrt.Melio-Start Kft.Míg-Tig Kft.P’ Autocity Kft.Pannon Filharmonikusok ZenekarPécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô ésSzolgáltató Nonprofit Kft.Pétáv Kft.Puchner Kastélyszálló BikalRG Networks Kft.Rumszauerné Adamcsák ÉvaStrauss Metal Kft.Szabó Bútor Kft.Szabó Pincészet Takada Kft.Tenkes LovastanyaTerex Cranes Hungary Kft.Tóth Aszfaltplasztika 05 Kft.Treszner Kft. Fénysugár ÜzletVianex Kft.

Köszönjük!

Kamara Bál 2013

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaraelnöke, dr. Molnár Dénes, a PTE Klinikai KözpontGyermekklinika professzora és dr. Kéri István, a pécsi kamara elnöke köszöntötték a publikumot. A tombolabevételtidén is a PTE Klinikai Központ Gyermekklinikája kapta.

A hagyományos palotásnyitótánccal kezdôdött a bál

Györfi Anna, Sándor Péter és Stubendek Katalin a PécsiNemzeti Színház mûvészeiszórakoztatták a bálozókat

GAZDASÁG Dél-Dunántúli Gazdaság10

— A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetéseéveken át hangoztatta, hogy rossz irányba megy amagyar gazdaságpolitika. Ebbôl számos konfliktu-sunk volt a korábbi kormányzatokkal is és sajnos, azélet bennünket igazolt sok esetben. Meggyôzôdé-sem, hogy 2008 ôszén a magyar gazdaság úgyment bele egy pénzügyi válságba, hogy akkor márnem voltak tartalékai, sem szabad erôforrásai. Ab-ban az idôben kibontakozott egy vita, amikor is azakkori kormányfô az állította: Magyarországot méga válság szele sem fogja megérinteni. Aztán 2008.szeptember 16-án bedôlt a Lehman Brothers, októ-bertôl már lehetett látni, amit mi határozottan állítot-tunk, hogy borzasztó nagy bajt fog csinálni nekünkez a válság. Most már mindenki látja, hogy kinekvolt igaza, és sajnos, ennek a terhét cipeljük, hiszenaz állam el van adósodva, a lakosság, a háztartásokszintén és ugyanígy el van adósodva a vállalati kör,valamint az önkormányzatok. Ha mindenki el vanadósodva, akkor nincs kereslet, ha nekem nincs mi-bôl vásárolnom, akkor nem tudok keresletet élénkí-teni, és ha nincs kereslet, akkor nincs növekedés ésnincs beruházás. Ez egy végtelenül egyszerû kép-let. Keresletbôvítést egyetlen egy módon lehet csi-nálni: ha valakitôl kölcsön kapok pénzt. De a mai vi-lágban már senki nem ad kölcsönt, következéskép-pen egy ördögi helyzet állt elô, amit minden politikaierô a maga módján próbál megmagyarázni. A dologlényege az, hogy mivel a jövedelem tulajdonosok-nak nincs pénzük, ezért rövid távon nem várható tô-lük fogyasztás bôvülés.

Ebbôl a helyzetbôl két kitörési pont létezik. Azegyik egy külsô: az uniós források, amit Magyaror-szág kívülrôl kap vagy kapott volna, ha jól használ-ná fel, mert ez többletforrás lehetne. A másik több-letforrás pedig az emberi munka, a mi hozzáadottértékünk – de nagyon keserves és hosszú útja ez aválságból való kilábalásnak. Sajnos, nincsenek cso-dák, nem lehet azt mondani, hogy egy varázspálcahatására hat hónap után kilábalunk ebbôl az egész-bôl. Ha megnézzük a külsô feltételeket, akkor az de-rül ki, hogy jelenleg ezek is nagyon rosszak. Mert azEurópai Unió válságban van, nemcsak az eurozóna,hanem maga az Unió is. Ezért várhatóan ebben azesztendôben zsugorodni fog az európai gazdaság,Magyarország fô felvevô piaca, ahová a magyar ex-port 80%-a megy. Tehát ez a piac sem fog húznibennünket és ebben a közegben kell a gazdaságkörüli alrendszereket úgy átalakítani, hogy hatéko-nyabban, sikeresebben, eredményesebben mûköd-jenek. Értem ez alatt az oktatási területeket: a felsô-oktatást, a szakképzést, a felnôttképzést, a közokta-tást, de ugyanúgy a közigazgatást, az igazságszol-gáltatást, az egészségügyet, az adórendszert, a se-gélyezés rendszerét, a nyugdíjazási rendszereket:az elônyugdíjat, a fegyveres testületek és a rendvé-delmi szervek elônyugdíjazását és még sok-sokminden mást. Tehát rendkívül komplikált a felad-vány.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában azt

prognosztizáljuk, hogy ez az év nem lesz jó év, dekevésbé lesz rossz, mint 2012 volt. Arra nem me-rünk kitérni, hogy milyen növekedés lesz, mert sze-rintem ezt senki nem tudja megmondani. Annyit le-het látni, hogy jövedelemnövekedés lesz a lakos-ságnál – különösen a középrétegnél –, de hogy aközépréteg ezt a pénzt mire fogja fordítani: hitelt tör-leszt belôle vagy megtakarít, esetleg vásárol és ez-zel növekedést generál – nos, ezt ma még nem le-het tudni. Ez hangulati, mondhatni pszichés kérdéslesz. Egyébként mind a három variáció jó! Ugyanisha vásárol, az rövid távon már növekedést jelent, hamegtakarít vagy hitelt törleszt, azzal a késôbbi növe-kedés fundamentumait erôsíti. De hogy mit fog csi-nálni, azt ma még senki sem tudja.

— Magyarország gazdaságában miként po-zícionálható Baranya megye?

— Baranya megye ma az ország egyik leg-gyengébb régiója és nem látok olyan erôforrásokat,amelyek ebbôl ôt kimozdítanák. Van egy erôs okta-tási szféra, vannak még ipari maradványok, de amegye szinte kiszakadt az ország gazdasági vérke-ringésébôl az elmúlt 2 évtizedben. És ezt nagyonnehéz visszafordítani. Ha bármilyen statisztikai mu-tatót megnézünk, akkor az derül ki, hogy Baranyamegye Magyarország utolsó három megyéjébenvan! Szinte mindegy, hogy milyen adatot szemlé-lünk.

Ami a vállalkozásokat illeti, tudni kell, hogy na-gyon heterogén a magyar vállalkozói kör és a külön-féle vállalati köröket el kell különíteni egymástól. Haa legkisebbeket vesszük, a túlélô cégeket vagy a túl-élés miatt létrejött kényszervállalkozásokat, megál-lapítható róluk, hogy nagyon nagy a fluktuáció. Te-vékenységet vált, bezár, tönkremegy, újat nyit – te-hát nagyon nagy a mozgás, de az is látható, hogynincsenek nagy kitörések, nagy sztorik ebben aszférában. Van egy középvállalkozói kör, amely re-latíve stabilan ott van a piacon, amelynek megvan akialakult tevékenysége, de ez a kör is inkább a túl-élésre rendezkedett be, mint a növekedésre. Ahogymintegy 5 vagy 10 évvel ezelôtt a cégeknek egy jórésze növekedésben volt, vagy növekedést terve-zett, ma a vállalkozások döntô része a túlélést terve-zi: megôrzöm a munkahelyet, a pozíciómat, a piaco-mat és majd pár év múlva megpróbálok elôre lépni.És vannak a nagycégek, fôleg azok a nemzetközinagy cégek, amelyek leginkább külpiacokra termel-nek, a rájuk vonatkozó legfrissebb felméréseink egydepressziós irányt mutatnak, mert ôk már érzik azt anyugat-európai visszaesést, amirôl az imént tettememlítést.

Emellett van még néhány nagy nemzetközicég, amely Magyarországon él és extrajövedelme-ket visz ki Magyarországról. Ide értem különösen aközmûszektort: az energetikát, a telekommunikáci-ós szektort, a pénzügyi szektort – beleértve a bizto-sítókat is –, ezeknek most rossz a közérzete, mert akormány szorongatja ôket és egyre jobban megtöria monopolhelyzetüket, ami nyilvánvalóan nem tet-

szik, mert az anyaor-szágban is kellene atöbb pénz. Egyéb-ként szépen viszik ishaza. Az ô közérze-tük a kormányzatimagatartástól rom-lik. Nyilván, hogy havalakinek azt mond-ják, hogy 10%-kalkevesebbért kell adnod a gázt és valószínû, hogy félév múlva még 10%-kal meg esetleg még egyszer10%-kal kell árat csökkentened, annak aligha lesz jóaz üzleti közérzete. Ô nem fogja otthon azt monda-ni a miniszterelnökének, hogy Magyarország egyklassz beruházási hely, mert erre semmi oka semlesz.

— Milyen kilátásai, lehetôségei körvonala-zódhatnak Baranyának 2013-ban? Mit kellenetennie a megyének, hogy ezen a leszakadó gaz-dasági helyzeten változtasson?

— Lehet álmodozni, de célszerûbb számbavenni, hogy milyen erôforrásokra lehet építeni. Aztgondolom, hogy Baranyának azokra a régi erôfor-rásokra kellene alapoznia, amelyek itt jelen voltak: abányászatra, akár a kôszén-, akár az uránbányá-szatra mint ipari tevékenységre. Én nem tartanámördögtôl valónak, hogyha ezekhez visszanyúlna amegye és segítené ezeknek az élénkítését. EgészEurópa, az egész világ a szénbányászat, a modernszéntechnológiák felé megy. Ebben biztos, hogyMagyarországnak óriási lehetôségei vannak, hiszenMagyarország Európában a hatodik legnagyobbszéntulajdonnal rendelkezik.

A másik terület az oktatás, a kutatás-fejlesztésösszekötése. Itt van egy erôs oktatóbázis – a felsô-oktatást is ez alatt értem –, amit ha összekötnénekaz iparral, és ha valóban összekötnék és olyan fajtaképzés lenne, ami azt a munkaerôt állítja elô, amirema szükség van, az biztosan tudna hozni ide befek-tetôket.

Harmadrészt pedig én a megye helyében erô-sen szorgalmaznám azokat az iparágakat, amelyekegyébként Magyarországon erôsen megvannak,amiknek most a peremén van a megye. Nagyonszépen kifejlôdött Szlovákia, Ausztria és Magyaror-szág között egy autóipari klaszter, egy ipari, vala-mint egy elektronikai klaszter. Hogyha ezt egy kör-zôvel körbe kerítem, akkor ez a Balaton vonaláig érés Baranya ilyen szempontból nincs rajta a térké-pen, de rá lehetne tenni, mint ahogy rajta van az ipa-ri beszállítói területen. Nyilván a horvát csatlakozáshozhat elônyöket, de ezeket én úgy gondolom, hogyMagyarország mindig túlbecsülte az utóbbi idôben,mert ez nem tudta se Békés megyét, se Hajdú-Bi-hart megmozgatni annak idején, amikor Romániafelé nyílt a határ. Én ebben annyira nem hiszek, dekétségtelenül vannak benne elônyök, amit ha realis-tán fognak meg, akkor abból nyereséget is ki lehethozni a térség, Baranya megye számára. N.T.

„Az idei nem lesz jó év, de kevésbé lesz rossz, mint 2012 volt”– így fogalmazta meg a Dél-dunántúli Gazdaság számára egy mondatban hazánk 2013-as gazdasági kilátásait

dr. PARRAGH László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, akit elôször a tavalyi év értékelésére kértünk.

GAZDASÁGDél-Dunántúli Gazdaság 11

— A dél-dunántúli régió az országon belül is azelmaradottabbak közé tartozik. A depresszió ittáltalános beállítódássá vált, nemigen hisz már ittsenki semmiben – ezt még 2012 végén mondtadr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi ésIparkamara elnöke a kamara évzáró gazdaságirendezvényén, a TOP 100 kiadvány bemutató-ján. Ezt az állítást támasztja alá dr. KÉRI István,a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara elnöke is, akit arra kér-tünk, értékelje Baranya megye2012-es gazdasági évét és vázoljaazokat a folyamatokat, irányokat,amerre 2013-ban elmozdulás vár-ható.

— A pénzügyi, gazdasági vál-ság után mi is elérkeztünk a tudativálság szakaszába. Ettôl kezdveeredményes megoldások csak kü-lönféle szakértôk csapatmunkájá-val érhetôk el. A gazdaság megyei adatai szûksávban ingadoznak – kivéve a lakónépesség, azalkalmazásban állók létszáma, az átlagkerese-tek, a beruházási és építôipari teljesítmények –,de általánosan elmaradnak az országos színvo-naltól. A KSH tájékoztatása szerint a megye lako-sainak száma mintegy 6%-kal csökkent. A kiste-lepüléseken 13%-kal alacsonyabb a természetesfogyás, míg a megye városaiban tovább romlot-tak a demográfiai mutatók. Az egy lakosra jutóipari termelés alapján utolsók lettünk a megyékrangsorában. Az építôipar teljesítése további20%-kal csökkent. A beruházások értéke még fo-lyó áron sem érte el a 2011. évit, így az amortizá-ciós pótlásoknak sem volt fedezete. Már trend-ként kezelhetô, hogy az alkalmazásban állókszáma a költségvetési intézményekben 5,5%-kalnôtt, a versenyszférában 6,5%-kal (feldolgozói-par -7%), az oktatásban 5,6%-kal csökkent. Amunkanélküliségi ráta 3,7% ponttal meghaladjaaz országos átlagot. A közfoglalkoztatás, úgy tû-nik, inkább statisztikai jelentôségû, mint értékará-nyos tevékenység. Jelentôsen nôtt a pályakezdôfiatalok száma a munkanélküliek között, emellettfelére csökkent a felajánlható üres munkahelyekszáma. A felszámolások, végelszámolások,csôdeljárások száma 20%-kal emelkedett a me-gyében.

Az itt nem említett szektorok jobb teljesítmé-nyeit ezek a kiemelt tényezôk módosítják, és ala-kítják a stagnáló megyei gazdaság képét.

Mérsékelt reményeket kelthetnek a vállalko-zásokban 2013-ra a nemzetközi és országosprognózisok. A GKI elôrejelzése szerint a magyargazdaságra ható legfôbb kockázati tényezôk: agazdasági növekedés lassulása, illetve az elhú-

zódó recesszió; az exportpiaci kereslet zsugoro-dása; a beruházások volumene jelentôsen mér-séklôdhet, hiányoznak a bôvítési feltételek, abankok vállalati hitelezésének befagyása, „zombibankrendszer” kialakulása tapasztalható; a gaz-daságpolitika kiszámíthatatlansága miatti biza-lomvesztés. Az eddig kiemelt tényezôk rendszer-összefüggéseibôl is következik, hogy nem szá-

míthatunk gyors javulásra. Errenem alkalmas a megye gazdasá-gának szervezeti, szerkezetiösszetétele, export képessége ésversenyképessége. A gazdaságiszervezetek megközelítôleg 92%-amikrovállalkozás, a vállalkozások38%-a pedig egyéni.

— Mivel kell megküzdeniüka vállalkozásoknak, a kamará-nak 2013-ban?

— Évek óta mélyponton van-nak a beruházások, „elfogytak” a saját források, akülsô források pedig elérhetetlenek, így rövidtá-von csak szûk körû kapacitásbôvítés és korsze-rûsítés képzelhetô el. Emellett bizonytalanná válta tervezés, mert a gazdaság piaci viszonyok általvezérelt lassúbb változásai helyett a gyorsan-gyakran meghozott szabályozói döntések hul-lámvasutat varázsoltak az egyes mutatókat ábrá-zoló grafikonokból. Ezért messzemenô következ-tetéseket sem lehet levonni egyes kiugró adatok-ból. A Baranya megyei összetett konjunktúramu-tató – az országossal és a régióssal párhuzamo-san – 2002-tôl 2009. II. félévéig egyenletesenromlott, majd javulást követôen 2010. II. félévétôlmeredeken zuhant 2012-ig. Azóta vízszintessésimult. (Ez mutatja a jelenlegi és várható üzletihelyzetet és jövedelmezôséget.) A társadalmicsoportok bezárkózása miatt az alvállalkozók al-vállalkozói alvállalkozóinak az országa vagyunk.Csak a külgazdasági kapcsolatokkal rendelkezôkkv-knak van korszerû piaci szemlélete és üzlet-vitele. A periféria szegénysége nem az integráló-dás hiányából adódik, hanem abból, hogy nemaz adottságainknak megfelelôen integrálódunk amakrogazdasághoz.

Kamaránk szerepvállalása kompetenciáinkkeretében, a folyamatban levô hazai és nemzet-közi forrásszerzô projekteken és a módosított ka-marai törvénybôl adódó közfeladataink teljesíté-sén túlmenôen a következôk: elnökségünk jóvá-hagyta a testületeink által kimunkált, következôidôszakra készített stratégiai programot és terve-zési mátrixot (52 ablak). Ezek képezik a kamaraiprojektek alapjait. Fontos a kkv-k hálózatos mû-ködtetésének továbbfejlesztése, az integráló pro-jektek elôtérbe helyezése, a forrásproblémák

enyhítése. Ugyanilyen jelentôséggel bír a szak-képzés korszerûsítése, az Megyei Fejlesztési ésKépzési Bizottság kamarai irányítása. Szükségestovább erôsíteni külkapcsolatainkat az innovációterületén (Enterprise Europe Network), és bôvíte-ni a gazdasági együttmûködést a Kárpát-meden-cében – gondolok itt pl. a Magyar-Horvát Kama-rai Tagozatra és a Kárpát-medencei Kereskedô-házra. Kiírásra került a módszertanilag megújítottInnovációs-díj és pályázat, amelynek célja a régi-óban hasznosítható szellemi termékek felszínrehozása és gyakorlati hasznosítása.

Feladatunk a Nemzetgazdasági Minisztéri-umtól és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamará-tól elnyert innovációs pályázatok teljesítése, úgy-mint: az INNOKLINIKA keretében 10 szakértô se-gíti a jelentkezô vállalkozások egyedi gondjainakfeloldását, az INNOPORTFÓLIÓ-ban Pécs, Sze-ged, Debrecen valamint Gyôr egyetemei és ipar-kamarái 25-25 db kutatási, illetve vállalkozói fej-lesztési projekttel töltik fel az adattárat – haszno-sítás céljából. Az INNOKLIPP-ben 10 klaszter(mintegy 200 vállalkozás) összeállítja kamaraikoordinációval az innovációs portfólióját, igénybevehetô kapacitás kataszterét. Az INNOVÍZ pediga céget és innovációit bemutató egyedülállóelektronikus eszköz, a külpiaci térnyerést segítômódszer. 10 pályázó nyerheti el a PREZI Kft.szoftverének licencét 1 éves idôtartamra, kama-rai finanszírozással.

Továbbá összeállításra vár egy közbeszer-zési adatbázis a Pécsi Tudományegyetem szá-mára. 9 szakterület 700 vállalkozásához juttattukel a felhívást, eddig 50-en töltötték ki a kérdôíve-ket. Az adattárban szereplôk minden kiíráskormegkapják az ajánlati anyagot. Gondoskodunk aPaks II. óriás beruházáshoz a helyi vállalkozásokszervezésérôl a beszállítói körbe. Az MVM PaksII. Atomerômû Fejlesztô Zrt.-vel együttmûködvemenedzseljük a követelményeknek megfelelôkkv-k klaszterbe szervezését a biztonságosabbhelytállásuk érdekében. Tervezzük, hogy a Bara-nya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ-jával közösen munkaerô-piaci programot készí-tünk a kreatívipari vállalkozások számára 40-50új munkahely létesítése céljából. 20 induló vállal-kozás inkubációjában is közremûködünk. Végülpedig a PTE-KTK megbízásos alapon elkészíti amegyei vállalkozások adottságaira épülô export-fejlesztési stratégiát. Ezt követi majd a külgazda-sági stratégia kimunkálása.

Ezekbôl látható, hogy kamaránk a már folya-matban lévô, értékállónak bizonyult koncepciókalapján továbbra is a fenntartható fejlôdés útjátegyengeti, még akkor is, ha ez nehézkes és nembiztat gyors eredményekkel. N.T.

Baranya gazdasága a megye lejtôin rekedt„A specializáció az izolációnak, az értelmetlenségnek és a zavarnak ülteti el a magját az egyedekben. Ezáltal csökken a felelôsségtudatuk ésa társas gondolkodásuk színvonala.” (B. Fuller)

PÁLYÁZAT12 Dél-Dunántúli Gazdaság

Egy modell, a szellemi termékek létrehozására agazdaság szereplôinek közremûködésével. A he-lyi társadalom és benne a gazdaság stabilitásá-nak, fejlôdésének elômozdítása ma már csakrendszerszerûen mûködtetett mechanizmusoksegítségével lehetséges. Különösen a hátrányoshelyzetû dél-dunántúli régióban.

Az alapítók ezért vállalták, hogy a címbenszereplô fogalmakat teljesen új tartalommal tölt-sék fel. (MTA Pécsi Akadémiai Bizottság, PécsiTudományegyetem, Dél-dunántúli InnovációsÜgynökség, Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara, Somogyi Kereskedelmi és Iparka-mara.) Látszik, hogy nagy különbségek vannakközöttük a tevékenységek, ismeretek, motiváltsá-gok, érdekeltségek, mozgásterek összehasonlí-tásában. Egy közös akaratuk van, mégpedig ajobbító szándék. Ezért keresték azokat a felülete-ket, amelyekkel egy dinamizált folyamatban, min-denki megtalálja a saját eredményességének akulcsát. Ebben nem csak a múlt egyes akciójá-nak elismerése, hanem a jövô eredményének areménye is megjelenik. (Díj, ahol véglegesen/át-menetileg befejezôdik a pályamû önálló élete.Pályázat, ahol a bírálat után megkezdôdik a pá-lyamû hasznosítható gyakorlattá érlelése.)

Melyek az újszerû megközelítés lényeges ele-mei:

1. Idôkorlát nélküli, dinamizált rendszerA meghirdetés utáni folyamatban dôl el, hogy apályázó szándéka szerint mi lesz a munkájánaka sorsa. Önállóan beadott szellemi termék, ame-lyik a díj kategóriában folytatja, vagy tanácsadóisegítséggel pályázati kategóriában folytatja. Így apályamû készítése során a „kezelô” belsô folya-mat is önfejlôdô, és a pályázó is többféle szak-emberrel kerülhet kapcsolatba. A pályázók körecsak területileg korlátozott, az alapítók mûködésikompetenciájától függôen.

2. Gazdaság-hasznosítási orientáltság, teljesítményértékelés

Cél, minél több szellemi terméket piacra juttatni.Ezért a kiírás öt kiemelt szakterületet, és ezekenbelül témákat is tartalmaz, amelyek a régió adott-ságához illeszkednek, és a gazdaságfejlesztésiprogramokban is szerepelnek. A strukturált meg-közelítés megkönnyíti a pályamunkák vállalkozóikörbe juttatását, illetve befogadását. A díjkategó-riás pályázat a beadás után találkozik a bírálóval,

és az értékelô kuratóriummal. A pályázati kategó-riás a beadás elôtt kapcsolatba kerülhet a szak-értô-tanácsadóval, majd a bírálóval, és végül azértékelô kuratóriummal. Ha olyan színvonalú apályamû, hogy a bírálati szakaszban már talál ki-vitelezô vállalkozást, akkor az értékelô sza-kasszal parallel magánjogi szerzôdés alapján isfolytathatja önálló életét. A pályázók a döntésután kézhez kapják a bírálók véleményét.

3. Díjazás, elismerésa. Természetes személy / egyesület, nonprofit

szervezet kategóriában: A „Díj” kategóriában a három legjobb (egy el-sô, egy második és egy harmadik helyezett)részesül elismerésben. ALAPÍTÓK által fel-ajánlott, esetleg differenciált formában.

b. Gazdasági társaság kategóriában: A „Díj” kategóriában az elsô helyezett tér-plasztika elismerésben, a második és har-madik helyezett ezüst emlékéremben része-sül.

„Pályázati” kategóriában a vállalati szféra bevo-nása is megtörténik. Így a pályamûvek hasznosít-hatóságának függvényében természetes sze-mély és nonprofit társaság számára ösztöndíj,pénzjutalom, felvétel az Enterprise EuropeNetwork angol nyelvû technológiai profiljába ésannak kommunikációja stb. is szóba jöhet. Gaz-dasági társaságoknál elsôsorban közremûködésaz alkalmazás feltételeinek mielôbbi megterem-tésében a rendelkezésre álló és szükséges esz-közök területén.

4. Nyilatkozaton alapuló bizalmas kezelésA pályázatban ismertetett, nem nyilvános mûsza-ki és egyéb információk bizalmas információnak minôsülnek. A Pécsi Akadémiai Bizottság, aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, aDél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség,a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, és aPécsi Tudományegyetem valamennyi átvett nem-nyilvános mûszaki, jogi, üzleti vagy egyéb infor-mációt szigorúan bizalmasan kezel és azokatcsak a formai és tartalmi követelményeknek valómegfelelés vizsgálata céljából használja fel, bi-zalmas információt harmadik személy részérecsak az átadó (pályázó) elôzetes hozzájárulásá-val ad tovább. Kivételt képeznek ez alól a pályá-zati értékelésben résztvevô személyek (munka-vállalók, megbízottak), akiket ugyanilyen titoktar-tási kötelezettség terhel.

5. Figyelembe veendô tapasztalatok és információk

a. Sikeres innovációhoz egymástól távol állógondolatok és emberek találkozására isszükség van. A történelmileg sikeres szelle-mi termékek elôször nem abban az ágazat-ban hasznosultak, ahol létrehozták ôket.

b. Az innováció alapvetôen nem pénz, haneminkább szemlélet és motiváltság kérdése.

c. A hierarchián kívüli koordináció bizonyult alegeredményesebbnek.

d. A tudásáramlás, a tudás- és technológia-transzfer, valamint az együttmûködési me-chanizmusok mûködôképessé tétele nélkü-lözhetetlen, az eredményes innováció meg-valósítása érdekében.

e. K+F szereplôk aránya a Dél-dunántúli régió-ban a legalacsonyabb hazánkban. / KSH-4%!

f. A magyar feldolgozóipari vállalatok innováci-ós rangsorában a területünkön megtalálhatójelentôsebbek közül, csak az 5. helyen álló„számítógép, elektronikai, optikai termékekgyártása” a legjobb helyezésû, ôt követi 6.-ként az „élelmiszergyártás, italgyártás, do-hánytermékek gyártása.” / KSH!

g. Kutatás-fejlesztô helyek K+F ráfordításainakmegyei rangsorában Baranya m. 5., Somogym. a 13. helyet foglalja el. / KSH!

h. Kutató-fejlesztô helyeken foglalkoztatottakszámát tekintve a megyék között Baranya a3., Somogy pedig a 13. / KSH!

Innovációs díj és pályázat

Folyamatos információ és kapcsolattartás:

PBKIK: Rabb Szabolcs Tel.: +36 72 507 118; e-mail: szrabb@pbkik.hu

MTA PAB: Kônig Marianna Tel.: o6 30 301 5700e-mail: mkonig@pab.mta.hu

PTE: Tóth-Pördi Zoltán Tel.: +36 72 501 500 / 18523 melléke-mail: toth-pordi.zoltan@pte.hu

DDRIÜ: Kiss Milán Tel.: +36 72 511 676;e-mail: milam.kiss@ddriu.hu

SKIK: Thurzó Ágnes Tel.: +36 82 501 025; e-mail: athurzo@skik.hu

A részletesPályázati kiírása Hírlevélbentalálható!

A HÓNAP ÜZLETEMBEREDél-Dunántúli Gazdaság 13

— Életem egyik legnehezebb vizs-

gája volt – kezdi beszélgetésünket

Treszner János a Treszner Villamosipari

Szolgáltató Kft. tulajdonos-ügyvezetô-

je. — Tizenkettônkbôl, mindössze né-

gyen szereztük meg a mesterlevelet,

amely annak idején a fôállású iparenge-

dély kiváltásának feltétele volt.

Kitért arra is, még másodállású ipa-

rosként az elsô nagyobb munkája a

Dóm Vendéglô villamoshálózatának ki-

építése volt. Aztán egyre többen keres-

ték meg, s ahogy egyre nôtt a megren-

deléseinek a száma, úgy fogalmazódott

meg benne, váltania kell, fôállású ipa-

rosként folytatja tovább. A kezdeti idô-

ben dolgozott az egyetemnek, de a Pos-

tával tartó két évtizedes szakmai kap-

csolata is innen datálható, ahogy az

E-On-nal való együttmûködése is.

— Négy megye postahivatalaiban a

villamoshálózat karbantartása volt a fel-

adatom, ami a mai napig is a cég tevé-

kenységének részét képezi – folytatja

tovább beszélgetésünket. — Ekkor már

több alkalmazottam is volt. A Treszner

Kft.-t 1994-ben alapítottuk meg, ahol a

eleinte hat embert foglalkoztattunk. Hét

évig csak villamossággal foglalkoztunk,

2002-ben azonban úgy éreztük, a fejlô-

dés egyik útja a több lábon állás lehet,

ekkor vágtunk bele az épületfenntartási

munkákba, valamint ezek energiával

történô ellátásába. Mindennek köszön-

hetôen egyre több embernek tudtunk

munkát adni.

Ma már országos szinten ôk végzik

az egyik legnagyobb üzemanyagtöltô

állomás hálózat villamos biztonságtech-

nikai felülvizsgálatait, valamint a léte-

sítmények fenntartását Az egyik nagy

építôipari cégen keresztül pedig a

MÁV-nak is dolgoznak, de természete-

sen magánszemélyek is vannak a meg-

rendelôik között.

— Az utóbbi években számos szép

munkánk volt, a királyegyházi cement-

gyár villamossági beruházásaiban vé-

geztünk el részfeladatokat, de az egye-

temi kollégiumok felújításában is részt

vettünk – mondja. — Sa-

ját kapcsolatrendszerün-

kön keresztül hoztuk létre

a külföldi cégeinket.

Nagy elônyt jelent, hogy

az egyik titkárnônk horvá-

tul, a másik németül és

angolul, a helyettesem, Bollér Józsefangolul, míg a bátyám, Treszner Henriknémetül beszél. Ez tette lehetôvé, hogy

a több lábon állás mellett a környezô or-

szágok és az unió felé is nyitni tudjunk.

Éppen ezért célul tûztük ki, hogy német

nyelvtanfolyamot indítunk, hogy a

munkatársaink közül minél többen, el-

sôdlegesen a vezetô szerelôink beszélje-

nek egy nyelvet. A tanfolyam lebonyolí-

tására pályázati úton nyertünk el forrá-

sokat.

Mint mondja, az eltelt öt évben a

nem igazán kedvezô gazdasági körül-

mények hatásait a kis cégek létrehozá-

sával tudták kompenzálni, ezek nélkül a

válság elvitte volna az összes bevételü-

ket.

— A válság kezdetén vágtunk bele

az építôipari tevékenységünkbe, szállo-

dák, iskolák villamossági hálózatait épí-

tettük ki, tavaly pedig Ausztriában ala-

pítottunk egy tervezéssel és kivitelezés-

sel foglalkozó céget. Társasházakat,

apartmanokat, családi házakat építünk.

Egy év alatt nyereségessé sikerült tenni.

Folyamatosan elôremenekülünk, az el-

telt években pályázati források felhasz-

nálásával új telephelyet létesítettünk. A

fôépület, amelyben az irodáink is helyet

kaptak 2005-ben készült el. Öt éve,

2010-ben egy újabb nyertes pályázatnak

köszönhetôen további területet vásárol-

tunk, amelyhez

az elmúlt eszten-

dôben 1300

négyzetméternyi

terület társult. A

leginkább arra

vagyok büszke,

hogy az eltelt

években egyetlen

munkatársamtól sem kellett megvál-

nom. Jelenleg közel 120 embernek

adunk munkát és sok alvállalkozóval

dolgozunk együtt folyamatosan – fejezi

be beszélgetésünket, mert mennie kell,

mert már várják a következô megbeszé-

lésen. Sz.K.

Jelen vannak a környezô országokban isAz elmúlt öt évben jelentôs változásokon ment keresztül a pécsi Treszner Villamosipari Szolgáltató Kft., amely nem

csak itthon, de a környezô országokban is több kisebb céget alapított. Jelen vannak ma már Horvátországban, Szlo-

véniában is, s egy évvel ezelôtt pedig Ausztria felé nyitottak, ahol tervezéssel és kivitelezéssel egyaránt foglalkoznak.

A cég története még az 1980-as évekre nyúlik vissza, amikor is az alapító Treszner János úgy gondolta, munka mel-

lett másodállású iparos lesz, miközben folyamatosan képezte magát, technikusi vizsgát tett, s fiatalon, 22 évesen meg-

szerezte a mesterlevelet.

Treszner János: ...— 2002-benazonban úgy éreztük, a fejlôdésegyik útja a több lábon állás lehet,ekkor vágtunk bele az épületfenn-tartási munkákba, valamint ezekenergiával történô ellátásába.

SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság14

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarapályaválasztási feladatainak keretében indí-totta el e témában az egész tanévet átfogórendezvénysorozatát. Iskolai tájékoztatók, a„Nyitott Kapuk” céglátogatás-sorozat, a pá-lyaválasztási szülôi értekezletek szervezéseés a pályaválasztási klub mûködtetése törté-nik azzal a céllal, hogy segítsék a szakmavá-lasztás elôtt álló diákokat és szüleiket.

A „Nyitott Kapuk” céglátogatás-sorozat állomása-iként Pécsett és a megyében mûködô cégek mu-tatják be az általuk képviselt szakmákat, így arészvevôknek lehetôségük nyílik különbözô szak-mák közelebbi, életszerû környezetben történômegismerésére.

A rendezvénysorozat elsô állomásaként2012. december 12-én a vendég-látó-ipari és idegenforgalmi szak-mák mutatkoztak be az érdeklô-dôknek a 4*-os Corso Hotelbenés a 3*-os Hotel Palatinus CityCenterben.

A szállodák felvonultatták ateljes vendéglátó-ipari szakma-csoportot a pincértôl a cukrászig,szakácsig, valamint megismer-kedhettek az idegenforgalmi hát-térmunkát végzôk, a szállodaiszobaasszony, az idegen-nyelve-ket aktívan használó recepciósmunkakörök feladatköreivel, min-dennapjaival, de érintették a ve-zetôség, az értékesítés és a kar-bantartás területén dolgozók munkakörének be-mutatását is.

A munkáltató szemével kiemelésre kerülteka szaktudáson kívül, a munka világában hasz-nosnak ítélt kompetenciák, emberi tulajdonsá-gok, melyek a késôbbi munkavállalásnál elen-gedhetetlenek. Ilynek például a vevôvel történôkommunikáció, az együttmûködési készség, acsapatmunkában való dolgozás képessége, aproblémamegoldó készség, a pontos feladat-megoldás.

Az érdeklôdôk kérdései fôleg az egyes állá-sokra jelentkezôk kiválasztásának módjára és amunkáltató által biztosított juttatásokra irányultak.

A nyitott kapuk céglátogatás sorozat követ-kezô területe a vegyészet lesz, a SzentágothaiKutatóközpontban, melynek keretében bemuta-tásra kerülnek a laboránsok feladatai, a munka-kör betöltéséhez milyen szakmai és emberi kom-petenciák szükségesek.

A megyei gimnáziumok közül eddig aLeôwey Klára, az Apáczai Csere János és aJanus gimnázium vezetôségével, pályaválasztásifeladatokkal foglalkozó kollégáival tartottakegyeztetést a kamara szakemberei. Szó esett aszakképzés, tanulószerzôdéses foglalkoztatás

jelenlegi helyzetérôl, az iskola pályaválasztásirendezvényein történô részvételrôl, gazdasági-munkaerôpiaci igényrôl szóló tájékoztatók tartá-sáról.

A gimnáziumok kiemelték, hogy elsôdlegescéljuk a diákok felsôoktatásba juttatása, de tisz-tában vannak vele, hogy a jelenlegi szabályozásnem minden diáknak nyújt erre lehetôséget, ígyegyre nagyobb figyelmet kap az érettségi vizsgamegszerzését követô szakmatanulás, azzal tör-ténô munkába állás vagy a szakmatanulás utánifelsôoktatásba való bekapcsolódás lehetôsége.

A megyei általános iskolákkal és gimnáziu-mokkal kiemelt kapcsolatot létesít a kamara. ASzászvári Általános Iskola osztályfônöki munka-közösségének tartott a kamara szakképzési osz-tályvezetôje Cséfalvay Ágnes tájékoztatót aszakképzés jelenlegi helyzetérôl, hogy segítse azosztályfônökök munkáját a pályaválasztás elôttálló diákok informálásában.

A Janus Gimnáziumban 2013. január 4-énkét 11.-es osztály 60 diákjának részvételével zaj-lott a kamara szakképzési osztályvezetôjének,Cséfalvay Ágnesnek rendhagyó osztályfônökiórája. A téma az érettségi utáni szakmatanulás,általános munkaerôpiaci és gazdasági informáci-ók, a gazdasági élet képviselôi által elvárt képe-sítések és kompetenciák voltak. Kiemelésre ke-

rült, hogy az idegen-nyelv és azinformatikai tudás szinte mindenszakterületen elengedhetetlen. Akövetkezô hasonló rendezvé-nyen a gimnázium végzôs diákjaivesznek részt 2013. január 20-án.

Pályaválasztási szülôi érte-kezleten a kamara elsôként a pé-csi Leôwey Klára Gimnáziumbanvesz részt február elején, ahol amegyei elhelyezkedési lehetôsé-gekrôl, a szakmatanuláshoz kap-csolódó tanulói ösztöndíjrend-szerrôl, a szakma és nyelvtudáskettôsével elérhetô lehetôségek-

rôl kapnak tájékoztatót a szülôk és a tanulók

Az iskolai tanévekhez igazodva február hó-napban megrendezésre kerül a pályaválasztásiklub következô összejövetele is. A kamara a me-gyei általános iskolákkal és gimnáziumokkalegyüttmûködve alakította meg pályaválasztásiklubját 2012. novemberében, melyen az iskolákpályaválasztásért felelôs tanárai vettek részt,hogy a kamarával közösen segíthessék a szak-maválasztás elôtt álló diákokat és szüleiket.

Sikerrel zajlik a kamara pályaválasztási rendezvénysorozata

Gép-ésszel Baranyában III.A „Gép-ésszel Baranyában III.” elnevezésû szakmaismereti ver-seny 1. fordulója lezárult.

A továbbjutó csapatok tanulói 2013 februárjában térségenkéntelôre egyeztetett helyszínen üzemlátogatáson vesznek részt,melynek célja, hogy a versenyzôk megismerkedjenek a gépipariszakmákkal, munkahelyekkel és ismereteket szerezzenek az üze-mekrôl. A látogatás során kiemelt szempont az alapvetô eszközökfelismerése, alkalmazási területek megismerése.

Az üzemlátogatásról a tanulók naplót készítenek.

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 15

Országos SzakmaiVersenyekA Nemzetgazdasági Minisztérium a MagyarKereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közö-sen az MKIK-nak gondozásra átadott szakké-pesítésekben a nappali tagozaton végzôs ta-nulók számára, az idén is meghirdeti a Szak-ma Kiváló Tanulója Versenyt és az OrszágosSzakmai Tanulmányi Versenyt.

Ez évben a szakmák országos versenyeit aNemzetgazdasági Minisztérium által a MagyarKereskedelmi és Iparkamara részére gondozásraátadott 39 szakképesítésben hirdették meg.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-ra által szervezett elôdöntôre, mely 2013 január-jában került megrendezésre 152 tanuló adta bejelentkezését 21 szakmában. A legtöbben ven-déglátó ipari szakmákban indultak a megmérette-tésen.

Az elôdöntôkön jól szereplô tanulók tovább-jutnak a verseny döntôjére, mely 2013. április 24-26-a között a Hungexpo területén várja az érdek-lôdôket.

Az ország legjobb tanulói egy-egy munkada-rab elkészítésével mutatják be tudásukat ésszakmájukat a Szakma Sztár Fesztiválon. Ez re-mek lehetôséget nyújt a pályaválasztás elôtt állódiákoknak új szakmák megismeréséhez és dön-tésük elôsegítésében. A Pécs-Baranyai Kereske-delmi és Iparkamara közel 400 pályaválasztáselôtt álló tanuló számára biztosít lehetôséget abudapesti döntôn való részvételre.

A verseny vonzása megnôtt, amit jelez a ver-senyzôszám növekedése és a verseny iránti fo-kozott érdeklôdés is. A nyertesek is felértékelôd-nek a munkaerôpiacon, a legjobbaknak sok eset-ben munkalehetôséget kínálnak a versenytegyébként támogató vállalatok.

Folytatás a 16. oldalon

A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságszakképzés-fejlesztési koncepciót elôkészí-tô munkacsoportjának tagjaival 2012. de-cember 11-én egésznapos egyeztetés zajlotta Hotel Kikeletben.

A megyei szakképzési stratégiai kialakítá-sán több terület szakemberei dolgoznak: a gaz-daság szereplôit a kamara képviselôi és szak-emberei, a munkaerôpiacot, az agrárgazdasá-got, a területfejlesztés és a megyei oktatáspoli-tika területét is külön szakemberek képviselik. Astratégia összefogásával Dr. László Gyulát, aPTE professzorát bízta meg az MFKB. A szak-képzés-fejlesztési koncepció fô célja, hogy stra-tégiai irányokat fogalmazzon a képzés mindenszintjére, minden résztvevôre vonatkozóan.

A workshopon megalkotásra került szak-képzés-fejlesztési koncepció a megyei terület-fejlesztési koncepció szerves részét képezimajd. A most elkészült anyag az MFKB által má-jus végéig elkészítendô szakképzés fejlesztésistratégiájának nyers verziója, amit a bizottságtöbb résztvevô széleskörû egyeztetésével sze-retne véglegessé tenni.

A végleges változat elkészítéséhez többegyeztetô fórumot tart a munkacsoport az érin-tettekkel tavasszal. Megkérdezésre kerülnek agazdaság, azon belül a tanulószerzôdéssel

gyakorlati képzést biztosító cégek, valamint azáltalános és szakiskolák, gimnáziumok és a ta-nárképzés képviselôi.

Fontosnak tartja a munkacsoport, hogy astratégiában jelenjen meg a gazdaság és amunkaerôpiac megyei helyzetelemzése, a me-gye társadalmi-demográfiai háttere, képzésistruktúrája.

A helyzetelemzô részt követôen kiemelésrekerült a pályaválasztás fontossága, a gazdaságés a munkaerôpiac igényei, a köz és szakokta-tás változásainak követése.

A helyzetelemzés és a SWOT analízis alap-ján meghatározásra kerülô értékek és hiányok,valamint a stratégiai célok és a hozzájuk kap-csolódó akcióprogramok, kitörési pontok alkot-ják a szakképzés-fejlesztési koncepció záró ré-szét.

A stratégia nyers változatában is felhaszná-lásra kerültek a szakterületek képviselôi általbiztosított anyagok, statisztikák, köztük a mun-kaügyi központ elemzései, aktuális statisztikái,a kamara 2012. évi konjunktúrajelentése is.

Elôrelépésnek értékeli a kamara, hogy a te-rületfejlesztési koncepció társadalmi munkacso-portjába felkérte a megyei közgyûlés alelnöke,Pohl Marietta a kamara által delegált MFKB ve-zetôjét, Jakabucz Ildikó elnököt.

Döntés a felsô-oktatási szakképzésiszakokrólA kamara Szakképzési Bizottsága idei elsôülésén tárgyalta az egyetem által indítani kí-vánt felsôoktatási szakok körét.

A felsôoktatási törvény értelmében a kama-rának véleményeznie kell az új felsôoktatásiszakképzés akkreditációs kérelmének anyagát.

A kamara szakértôket kért fel az egyes felsô-oktatási szakok anyagának véleményezésére.

A szakértôk a vélemények kialakításánál azalábbi szempontokat vették figyelembe:

● mekkora igény van az adott szakmai képzéstvégzôkre a szakmában

● a megszerzendô kompetenciák kellôen gya-korlatorientáltak-e

● szakmai gyakorlat megoldásának módjai, le-hetséges megoldásai

● kellôszámú partnerek bevonásával tervezik-e ezt

● érzékelhetô-e a képzô szándéka a gazdasá-gi/intézményi szereplôk bevonására az életközeli gyakorlat megvalósításra.A szakértôk felkérése mellett a kamara a

gazdaság meghatározó szakembereit is megke-reste azzal, hogy a tervezett képzési tematikábanfoglaltakról alkosson véleményt piaci tapasztala-tai alapján. Az adott szakképesítésre mennyirevan piaci igény, esetleg milyen középfokú OKJ

vagy technikus képzéssel lenne kiváltható magaa képzés.

A Szakképzési Bizottság az elkészített szak-értôi véleményeket áttekintette, majd döntött afelsôoktatási szakképzési szakok támogatásáról.

Egyeztetésen az MFKB stratégiai munkabizottsága

SZAKKÉPZÉS16 Dél-Dunántúli Gazdaság

A gyakorlati képzést végzô vállalkozások ha-vonta, a törvényben meghatározott szakmán-kénti normatíva figyelembe vételével tudjákérvényesíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal-nál a tanulóképzésben felmerülô költségeiket.

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a bel-földön vállalkozási tevékenységet folytató, külföl-di székhelyû jogi személy, jogi személyiséggelnem rendelkezô társas cég, személyi egyesülés,egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fi-ókteleppel rendelkezik.

Az átalányadózó kötelezett továbbra is azátalányadó megfizetésével teljesíti a kötelezett-ségét. A szakképzési hozzájárulással összefüg-gésben bevallási és elszámolási kötelezettségenincs.

2012. január 1-jétôl a szakképzési hozzá-járulás alapja a kötelezettet terhelô szociálishozzájárulási adó alapja.

A szakképzési hozzájárulás mértéke a szoci-ális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka (bruttókötelezettség).

A szakképzési hozzájárulás teljesíthetô

1. szakképzésrôl szóló törvényben foglaltakszerint

a. a szakközépiskola vagy szakiskola(szakképzô iskola) és a hozzájárulásra köte-lezett között létrejött együttmûködési megál-lapodás alapján, vagyb. a szakképzô iskola tanulója és a hoz-zájárulásra kötelezett között létrejött tanuló-szerzôdés alapján folytatott gyakorlati kép-zés – ideértve a szorgalmi idô befejezésétkövetô összefüggô szakmai gyakorlatot is –szervezésével,

2. a gyakorlatigényes alapképzési szak kere-tében folytatott gyakorlati képzés szerve-

zésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a fel-sôoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötele-zett a felsôoktatásról szóló törvény 31. § (1) be-kezdése alapján együttmûködési megállapodástkötött, (ez a rendelkezés 2012. szeptember 1-jé-tôl hatályát veszti),

3. 2012. szeptember 1-jétôl hatályos rendel-kezés szerint a kötelezettség teljesíthetô a

gyakorlatigényes alapképzési szak keretébenszervezett szakmai gyakorlattal, amennyiben aszakmai gyakorlatra külsô képzôhelyen a hallga-tóval kötött munkaszerzôdés alapján kerül sor.

Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki akötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezé-sével teljesíti, a bruttó kötelezettségét az adóha-tóságnál vezetett számlára kell megfizetnie. Agyakorlati képzést szervezôk a nettó kötelezett-ségüket fizetik be.

Annak lehetôsége továbbra is biztosított,hogy az adózó maga döntse el, hogy a kötele-zettségét milyen módon teljesíti.

A bruttó kötelezettség csökkentése

A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzésszervezésével teljesítô hozzájárulásra kötelezetta bruttó kötelezettsége mértékét● 2012. évre vonatkozóan 440 000

Ft/tanuló/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján,

● a 2013. évre vonatkozóan maradt az elôzôévben érvényes költségvetési törvénybenmeghatározott alap normatíva,

az errôl szóló kormányrendeletben meghatáro-zott, gyakorlati képzési normatívák szerint számí-tott összeggel (a továbbiakban: csökkentô tétel)csökkentheti.

Tanulószerzôdés alapján folytatott gyakorlatiképzéssel összefüggô szabályok:

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájá-rulási kötelezettségét kizárólag tanulószerzôdésalapján folytatott gyakorlati képzés szervezésé-vel teljesíti, és a csökkentô tétel összege megha-ladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az aztmeghaladó részt az adóhatóságtól visszaigényel-heti. Az állami adóhatóság a visszatérítés tekinte-tében az adózás rendjérôl szóló törvény (a továb-biakban: Art.) szerint jár el. A kapott visszatérítéstegyéb bevételként kell elszámolni.

Ha a tanulószerzôdés alapján gyakorlati kép-zést szervezô kötelezett csak részben rendelke-zik a szakképzésrôl szóló törvényben meghatá-rozott és a tanulószerzôdésben rögzített, a gya-korlati képzés teljesítéséhez szükséges feltéte-lekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakor-lati képzés folytatására jogosult szervezettelvagy szakképzô intézménnyel (teljesítési megbí-zott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja atanulószerzôdéses tanulóját. Az átirányítás idô-tartama a tanulószerzôdésben meghatározottgyakorlati képzési idô legfeljebb 50%-a lehet. Ateljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kap-

csolatosan költségei fedezetére díjat jogosult fel-számítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben,de az általa végzett gyakorlati képzésre vonatko-zóan nem érvényesíthet normatívát.

Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett amegkötött tanulószerzôdésben rögzített gyakor-lati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idô50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe tel-jesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerzô-déses tanulóra vonatkozóan nem élhet a bruttókötelezettség csökkentés lehetôségével, azaznem érvényesíthet normatívát.

Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa meg-kötött tanulószerzôdést az abban foglalt határidôlejárta elôtt jogellenesen felmondja, a tanulószer-zôdés alapján a szakképzési hozzájárulási köte-lezettsége terhére a tanulószerzôdés felmondá-sáig elszámolt csökkentô tétel teljes összegét azArt. önellenôrzésre vonatkozó szabályainak meg-felelôen a szerzôdés felmondását követô 15 na-pon belül köteles az állami adóhatóságnál veze-tett számlára visszatéríteni.

Bevallás és befizetésA hozzájárulásra kötelezett:a. a szakképzési hozzájárulás alapját és az

éves bruttó kötelezettségét,b. a csökkentô tétel éves összegét,c. az éves bruttó kötelezettség és a csökkentô

tétel különbözeteként megállapított éves net-tó kötelezettségét

maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be ésfizeti meg a tárgyévet követô év február 25. nap-jáig az állami adóhatóságnak, illetve ettôl az idô-ponttól kezdeményezheti az többletbefizetés át-vezetését, vagy visszaigénylését.

Az elôleg megállapítása és megfizetése

Az elôleg összegét az év 1-11. hónapjára vonat-kozóan havonta a hozzájárulásra kötelezett ma-ga állapítja meg, elektronikus úton vallja be ésfizeti meg a tárgyhót követô hónap 12. napjáigaz állami adóhatóság által vezetett számlára,vagy az alábbi bekezdés szerinti esetbenvisszaigényli.

Az elôleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötele-zettség, azzal, hogy a csökkentô tétel idôarányo-san az elôleg befizetésénél figyelembe vehetô,és a tanulószerzôdés alapján folytatott gyakorlatiképzés tekintetében a törvényi feltételek teljesü-lése esetén visszaigényelhetô.

A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzé-si hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámo-lási kötelezettsége a törvény által nem szabályo-zott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesí-tésének ellenôrzése tekintetében az Art. rendel-kezéseit kell alkalmazni.

Folytatás a 15. oldalrólA verseny egyik kiemelt feladata és célkitû-

zése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztí-zsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalokés a társadalom szélesebb köreiben. Azok a fia-talok, akik vállalják a versenyen a megmérette-tést és a versenyzéssel járó kihívásokat reflektor-fénybe kerülnek és példamutatásukkal fontosszerepet töltenek be a szakmák elismertségénekés megbecsülésének növelésében.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása gyakorlati képzéstszervezôk számára

ENTERPRISE EUROPE NETWORKDél-Dunántúli Gazdaság 17

A ír uniós elnökség célja a munkahelyteremtés,valamint a stabilitás megteremtése, ezek nélküllehetetlen ugyanis a várva-várt növekedés bein-dítása.

A válságból történô kilábalást az európaibankrendszer stabilizációjától, a bankunió meg-teremtésétôl és a gazdaságpolitikai koordináci-ótól várja az ír elnökség, nagy hangsúlyt fektet-ve a fiatalok munkanélküliségének csökkenté-sére is. Az állapot kritikus, miután az említettmunkanélküliségi mutató 13 uniós tagország-ban is meghaladja a 25 százalékos szintet.

2013 elsô félévében két kulcsfontosságúterület áll a fókuszban: a digitális gazdaság és akis- és közepes vállalkozások, (Európa-szerte87 millió embert foglalkoztatnak) amelyeket Ír-ország az „európai gazdaság gerincének” te-kint.

Prioritásként szerepel az úgynevezett Eu-rópai Összekapcsolási Eszköz is, amely az Eu-rópai Bizottság tervei szerint a 2014 és 2020közötti idôszakban 40 milliárd euró befektetés-sel egységes közlekedési, energetikai, informa-tikai, távközlési rendszert, infrastruktúrát teremtaz EU-ban.

Várhatóan az ír elnökség feladata az unió2014 és 2020 közötti pénzügyi keretérôl szólómegállapodás és kapcsolódó alkufolyamatoklezárása is.

2013. január 1-jén lép életbe az unió 25tagállama által márciusban aláírt fiskális paktum

is, miután az eurózóna 12 tagországa decem-berben ratifikálta a dokumentumot.

Cél: a fiskális fegyelem fokozása és na-gyobb ellenôrzés az eurózónán belül az „egyen-súlyi költségvetés” szabályának bevezetésével.

Ennek értelmében a nemzeti büdzséknekegyensúlyban kell lenniük, vagy többletet kellmutatniuk, ami azt jelenti, hogy az aláíró orszá-gok költségvetései legfeljebb a bruttó hazai ter-mék 0,5 százalékának megfelelô strukturális hi-ányt mutathatnak fel.

A paktumot nem írta alá az Egyesült Király-ság és Csehország. Az elôírások jelenleg csakaz azt aláíró eurózóna-tagokra nézve kötelezô-ek, a közös pénzt egyelôre nem használó or-szágok számára akkor lesznek majd kötelezôérvényûek, ha bevezetik az eurót.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

Írországé a fôszerep2013. január 1-jével Írország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, valamint életbe lé-pett az a fiskális paktum is, amelyet a márciusi uniós csúcson elfogadtak el.

Az Európai Bizottság 2013. áprilisában üzleti dele-gációt szervez Mexikóba és Kolumbiába, melyreaz alábbi szektorokból várja magyar vállalkozókjelentkezését is: zöld gazdaság, biotechnológia,kulcsfontosságú alaptechnológiák, bányászat,építôipar, turizmus.

Antonio Tajani az Európai Bizottság alelnökénektavalyi sikeres mexikói és kolumbiai Mission forGrowth útját követôen idén Daniel Calleja Crespo azEnterprise and Industry Directorate-General fôigazga-tója vezetésével szakmai utat szerveznek Mexikóbaés Kolumbiába, egy harminc fôbôl álló európai üzletidelegáció kíséretével.

A látogatásra 2013. április 15-19. között kerülsor, célja hogy megvitassák a mexikói és kolumbiaipolitikusokkal és vállalkozókkal, miként lehetne elôre-mozdítani az ipari együttmûködést.

Mint ahogy a korábbi missziók során, a látogatáscélja ezúttal is:— Európai üzleti politika promotálása, együttmûkö-

dés kiépítése mexikói/kolumbiai és EU-s vállala-tok között. Ennek érdekében programokat szer-veznek a részt vevô cégeknek (pl.: matchmakingevents, tárgyalások befektetés-ösztönzési ügy-nökségekkel stb.)

— Tárgyalások kezdeményezése magas szintûkormányzati képviselôkkel, Tajani alelnök 2012.májusi Mission for Growth látogatása során alá-írt Memoranda of Understanding ellenôrzésérôl.

A Mission for Growth sikerének kulcsfontosságútényezôje a mexikói és kolumbiai együttmûködésiránt érdeklôdô egyéni cégvezetôk, vállalkozók jelen-léte a delegációban.

Tajani alelnök felkérte a vezetô EU üzleti szerve-zeteket (Business Europe, az UEAPME, EnterpriseEurope Network, Eurochambres), hogy tegyenek ja-vaslatokat, mely vállalkozók lehetnek potenciális je-löltjei a misszión való részvételnek.

A látogatások során fôként az alábbi ipari terüle-tekre összepontosítanak: zöld gazdaság, biotechno-lógia, kulcsfontosságú alaptechnológiák, bányászat,építôipar, turizmus.

Kérjünk, amennyiben csatlakozna a delegáció-hoz lépjen kapcsolatba velünk!

Alkalmassági követelmények a résztvevôk számára:— Európai cég magas szintû képviselete— Dinamikus és innovatív vállalkozás— Jelentôs nemzetközi tapasztalat és/vagy komoly

érdeklôdés a mexikói és/vagy kolumbiai piacokiránt.

Enterprise Europe Network PécsHendinger Anita, regionális vezetô

T: 72/507-126E: ahendinger@pbkik.hu

Üzleti lehetôségek Dél-Amerikában – zöld gazdaság, biotechnológia, bányászat, turizmus

KERESKEDELEMFEJLESZTÉS Dél-Dunántúli Gazdaság18

Enterprise EuropeNetwork: újabb két év a KKV-k szolgálatában

Az Enterprise Europe Network – Európa legna-gyobb vállalkozásfejlesztési hálózata – eddigimûködése alatt több mint 3 millió kis-, és közép-vállalkozásnak segítetett az egységes piac leg-hatékonyabb kiaknázásában. Az 52 ország 600irodájában 3000 munkatárssal dolgozó hálózatnövelte a KKV-k versenyképességét azzal, hogymegkönnyítette számukra a nemzetközi látható-ság elérését, az innovatív technológiák hasznosí-tását, valamint az EU-s pénzügyi forrásokhoz éspályázatokhoz való hozzáférést.

Az Európai Bizottság vállalkozás- és iparpo-litikáért felelôs alelnöke Antonio Tajani nyilatkoza-ta alapján: „Az Enterprise Europe Network a vál-lalkozási kedv növelése érdekében kialakítottstratégiai lépeseink egyik mérföldköve. Mivelmunkahelyek tömkelege keletkezett a kis-, és kö-zépvállalkozásoknál az elmúlt 10 évben, a Háló-zat konkrét európai értéket ad a KKV-knövekedéséhez“.

A kamara keretében mûködô Pécsi regioná-lis irodánkkal az utóbbi két évben 48 szakmairendezvényt szerveztünk Somogy, Tolna és Ba-ranya megyékben, ezeken több mint 1500 kis-,és középvállalkozó vett részt. 10 olyan népszerû-sítô kampányban vettünk részt, melyet az Euró-pai Bizottság kezdeményezett a vállalkozói rétegversenyképességének javítására. 700 szakmaikérdésre adtunk választ egy-egy vállalkozás mû-ködésének, ügymenetének uniós szabályozásá-val kapcsolatban. 360 vállalkozással vettük fel el-sô ízben a kapcsolatot, közülük 103-an éltek azáltalunk szervezett 16 külföldi céglátogatás ésszakmai tapasztalatcsere lehetôségével. A nem-zetközi kiállítás és szakvásár mellett szervezettüzletember találkozókon résztvevô 103 vállalko-zó profitált a hálózat szolgáltatásaiból, meg-könnyítve ezzel a nemzetközi piacokon valómegjelenést és a megfelelô partner megtalálását.

Gyümölcsözô kapcsolatok– MACFRUT 2012

Az Enterprise Europe Network pécsi és szegediirodái szervezésében tartalmas és sokrétû prog-ram részesei voltak azok a vállalkozások, ame-lyek részt vettek a 2012. szeptember 25-28. kö-zött, az olaszországi Cesena-ban megrendezettnemzetközi vásáron és kísérô rendezvényein.

Tavaly 29. alkalommal mutatkozott be a gyü-mölcs- és zöldségszektor egyik legjelentôsebbvására, ahol a termeléstôl a feldolgozásig, a cso-

magolástól a marketingig, valamint a technológi-ától a logisztikáig mintegy 800 kiállító mutatta betermékeit, szolgáltatásait.

A 16 céget felvonultató magyar delegáció avásár megtekintése mellett ellátogatott egy cso-magolástechnológiát gyártó, valamint egy frissgyümölcsök válogatásával, kereskedelmével fog-lalkozó nagyvállalathoz, illetve bepillantást nyerta Bolognai Egyetem Élelmiszeripari Kutató Köz-pontjába is.

Közvetlen céges kapcsolatok nemzetközi ésnemzeti szinten is alakultak, alapvetôen kereske-delmi jellegûek, de együttmûködés képzelhetô elK+F területen is.

2012-ben is hangsúlyos szerepet kapott az A Kereskedelemfejlesztési Osztály immár 5. sikeres évét zárta a vállalkozásfejlesztésterületét érintô Enterprise Network projekt helyi koordinátoraként.

Mindemellett sikeres MKIK/NGM pályázaton indított és elnyert 100%-ban támogatott„kis projektekkel” kb. 13millió forintot sikerült a KKV-k külpiaci aktivitásaira és fejlesz-tésére szánni.

Az évet a megvalósított projektek eredményeinek bemutatásával értékeljük.

A Magyar Kereskedelmi és Iparka-mara kezdeményezésére 2012. júli-us 11-én alakult meg a Magyar-Horvát Tagozat (MHT), a Pécs-Bara-nyai Kereskedelmi és Iparkamara, il-letve a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamaragesztorálásával.

Tagozat elsôdlegesen azzal a céllal jött lét-re, hogy ápolja a két ország közötti gazdasági éskereskedelmi kapcsolatokat, illetve elômozdítsatagjai gazdasági érdekeit. Mindezek mellett a Ta-gozat feladata, hogy a Horvátországban mûködômagyar tulajdonú cégek, illetve a Horvátországiránt érdeklôdô vagy horvát cégekkel kapcsolat-ban lévô magyar vállalkozások számára érdek-védelmet biztosítson. A Tagozat 21 fôvel alakultmeg, jelenleg a rendezett tagjainak száma 57 fô.A magyar-horvát kapcsolatok segítése mellett aTagozat számos lehetôséget nyújtott a vállalko-

zók számára különbözô vásárokon,konferenciákon való részvételre.A Tagozat a Magyar Kereskedelmi ésIparkamara életében is fontos szere-pet tölt be, hisz jelentôs mértékben

hozzájárul a nemzetközi kereskedelem fejleszté-séhez. Bízunk benne, hogy a Magyar-Horvát Ta-gozat megalapítása és mûködése egy szoros, in-teraktív együttmûködés alapja lehet a két országközött.

A MHT rendezvényei 2012-benHorvát Gazdasági Nap PécsenZágrábi Ôszi Nemzetközi Vásár SASO Nemzetközi Vásár SplitKörnyezetvédelmi Fórum és Üzletember találko-

zó EszékenHorvát Gazdasági Nap és Kamaratalálkozó Ka-

posváron

Sikeres bemutatkozó évet zárt a Magyar-Horvát Tagozat

KERESKEDELEMFEJLESZTÉS 19Dél-Dunántúli Gazdaság

Az NGM és MKIK támogatással, Extra – exportfelkészítô tréning kis- és középvállalkozásoknak– címen szerveztünk tréning sorozatot, melyreremek vállalkozói csapat alakult ki. Az összetétel-ét tekintve nagyon vegyes, innovatív termékekkelés szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozók en-nek külön örültek, hiszen így a szigorúan vett„tananyagon” kívül egymástól is rengeteget ta-nulhatnak.

A képzés elsô négy szakmai moduljának ok-tatását a PTE Közgazdaságtudományi karánakneves oktatói tartották, majd egy tapasztalt ta-nácsadó és coach is rendelkezésére áll a részte-vôknek, hogy minél magasabb szintû export ter-vet készítsenek.

A képzés egyik célja az volt, hogy megtanít-suk az exportképes termékkel, szolgáltatássalrendelkezô vállalkozókat másképp gondolkodnisaját eddigi, vagy jövôbeli tevékenységükrôl. Aprogram során 6 x 1 napos tréningen vettek részta hallgatók, valamint 2 óra személyes exportstratégia megfogalmazását célzó tréninget és 2óra személyes coachingot is biztosítottunk ré-szükre, mivel azt tapasztaltuk, hogy sokszor avállalkozó személyében vannak az akadályok,láthatatlan gátak. Az oktatók és mentorok lépés-rôl lépésre figyelemmel kísérték, hogyan készül,majd valósul meg egy vállalkozás teljes export te-

vékenysége az ötlettôl a szerzôdéskötésig. Aszakértô tanácsadók feladata volt, hogy felmérjeaz exportra készülô vállalkozás aktuális állapotát,segítsen a vállalkozásra szabott exportterv elké-szítésében és hozzásegítse annak megvalósulá-sához. A képzési témák összeállítása elôtt kép-zési igény felmérésre került sor, mely a projekt-ben résztvevô vállalkozások igényeit térképeztefel egy általunk szerkesztett tematika alapján. Azösszeállított igények alapján készült el a végle-ges oktatási program.

A végzettek közül két vállalkozásnál szinteazonnali eredményeket tapasztaltunk. A DilacoLighting Kft. sikeresen regisztrált segítségünkkel

a hannoveri EuroTier vásár B2B találkozójára,amin részt vett és 50 (!) kétoldalú tárgyalást foly-tatott potenciális üzleti partnerekkel.

A Kapos Ternero Kft. bekerült az MKIK szer-vezésében a Szaúd-Arábiai kiutazó delegációba,és ott sikeres tárgyalásokat folytatott.

A résztvevôk nagyon hasznosnak ítéltékmeg a programot és rugalmasnak a szervezést,hiszen igényeik alapján az oktatási anyag folya-matosan módosult a gyakorlati alkalmazás és azesettanulmányok csoportos feldolgozása irányá-ba. Szinte azonnali elôrehaladásról számoltak bea vállalkozások.

A jelentkezési határidô lezárása után, mégsokan jelezték részvételi szándékukat, ezért aprogramot elôreláthatóan 2013 tavaszán újrameghirdetjük önkéntes kamarai tagjaink részére.Elôjelentkezéseket fogadunk 15 fôig azemisakne@pbkik.hu e-mail címen.

Nemzetközi üzlet-fejlesztési, partnerkeresési

tanácsadói napok

A kötelezô kamarai regisztráció bevezetésével akamarákkal kapcsolatba kerülô vállalkozásokszáma a 15-szörösére nôtt az eddigi önkéntes ta-gi létszámhoz képest. Tapasztalataink szerintezek a vállalkozók nincsenek tisztában a kamaraszerepével, feladataival és szolgáltatási körével,így nem is tudnak élni az ebben rejlô üzleti lehe-tôségekkel. Pécsett, Komlón, Szekszárdon ésKaposváron összesen 100 fô vett részt a találko-zókon, mely a 3 megyében (Somogy, Tolna, Ba-ranya) a helyi kamara munkatársainak bevoná-sával zajlott. Az újonnan regisztrált vállalkozá-soknak mutattuk be a nemzetközi partnerkere-séssel és külpiacra jutással kapcsolatos szolgál-tatásinkat, adatbázisainkat, illetve a velünkegyüttmûködô szervezeteket.

Tematikáink a következôk voltak: munkavé-delem, általános tájékoztatás a kamarai nemzet-közi partnerkeresési szolgáltatásokról, a kamaranemzetközi tevékenységérôl, speciális piaci in-formációk közremûködôk bevonásával: Ukrajna,Horvátország, fogyasztóvédelem.

A program nagyon sok olyan vállalkozóval is-mertette meg a kamara nemzetközi kereskede-lemfejlesztési tevékenységét és partnerkeresésiszolgáltatásait, akik eddig soha nem kerültekkapcsolatba velünk. A résztvevôk jó néven vet-ték, hogy nagyon személyes hangvételûek voltaka programok, minden esetben lehetôséget bizto-sítottunk az elôadókkal történô közvetlen megbe-szélésekre, így konkrét kérdéseikre, problémáik-ra is megoldást találtak. Több résztvevô jelezteazóta belépési szándékát az önkéntes tagi körbe.Ennél pozitívabb eredményt nem is várhatnánk arendezvénysorozattól. Hendinger Anita

exportfejlesztés

A Dél-dunántúli régió legnagyobb és legrango-sabb mezôgazdasági és élelmiszeripari szakkiál-lítása és vására a 19. alkalommal megrendezettSzentlôrinci Gazdanapok. Ennek keretében szer-veztünk nemzetközi üzletember találkozót, melykiváló lehetôséget teremtett arra, hogy, termelôkés vásárlók, szakmabeliek és érdeklôdôk, poten-ciális üzleti partnerek, nemzetközi kereskedelmipartnerségek kialakítását célzó szervezetek egy-másra találjanak.

A vásár a tavalyi évben 405 kiállító, köztük

egyre több külföldi részvételével zajlott. Eddigszervezett üzletember találkozó nem társult mellé.

A 45 résztvevôbôl 31 regisztrált tárgyalópart-ner több mint 100 kétoldalú tárgyalást bonyolított,valamint számos nem regisztrált, a helyszínenspontán kialakult üzleti megbeszélés is zajlott. Arésztvevôk zöme most elôször vett részt üzlet-ember találkozón, de úgy nyilatkozott, hogy az it-teni tapasztalatai alapján már vállalhatónak tartjaa további, akár külföldön szervezett üzletembertalálkozókon való részvételt.

AGRO-MATCH 2012, SzentlôrincMegmutattuk az agrárium értékeit és szépségét!

EXTRA tréning, extra eredménnyel

SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság20

A gazdasági kamarák mint köztestületek kap-nak állami feladatokat, így a szakképzési fel-adat végrehajtását is. Kiemelt feladatuk a ta-nulószerzôdések nyilvántartása, melyet a ta-nuló és cég köt a gyakorlati képzésre, a gya-korlati képzôk ellenôrzése, a szintvizsgákszervezése, szakmai versenyek megyei elô-döntôinek szervezése, szakmai vizsgákra el-nök és tag delegálása.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarakeretmegállapodást kötött a kormánnyal, majdezt követôen került sor a Nemzetgazdasági Mi-nisztériummal az újabb szakképzési feladatok át-adásával kapcsolatos részletes megállapodásmegkötésére.

Alapvetô cél, hogy a fiatalok a munkaerôpi-acra történô lépés feltételéül szolgáló, államilagelismert elsô szakképesítést az iskolai rendszerûszakképzésben szerezzék meg.

A kamarai szakképzési feladatok megvalósulása

a 2012. évben

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ta-nulószerzôdéses tanácsadói hálózatának mû-ködtetését 7 fôállású tanácsadóval és 1 fô admi-nisztrátorral látja el. A tanácsadói aktivitásnak,kamaránk jó marketing tevékenységének, illetveaz iskolákkal fennálló jó együttmûködésnek kö-szönhetô, hogy évek óta folyamatosan nô a tanu-lószerzôdések száma. A növekedés tovább tart,bár mérsékeltebb ütemben.

A tanácsadók napi kapcsolatban vannak a gya-korlati képzôkkel, folyamatos a személyes vagytelefonos egyeztetés, tájékoztatás. Kiemelt fel-adatot jelentett 2012-ben, hogy új szakképzési éshozzájárulási törvény lépett életbe, melyek jelen-tôs változásokat hoztak a rendszerbe. Ezek átvé-telét, az új szabályozók megismerése, betartása

komoly feladatot jelentett a képzôknek. A kamarahonlapján, és elektronikus levelekben is rendsze-resen kaptak tájékoztatót a vállalkozások az ak-tuális teendôkrôl, szabályokról. Az év kiemelt té-mája volt, hogy a szakképzési hozzájárulás el-számolása a NAV-hoz került, s a költség elszá-molású formát felváltotta a normatív elszámolás.2012. januárjától szakmacsoportonkénti elszá-molás, majd szeptembertôl szakmánkénti norma-tív finanszírozás lépett életbe, mely egyben jelen-tôs, 40%-os emelést jelentett átlagosan.

A megyében 2675 tanulószerzôdést tartunk nyil-ván az országos informatikai rendszerben, mely-be a NAV is belenézhet az ellenôrzések során.Az év elején életbe lépett új jogszabályok miatt a

tanulószerzôdések új kötelezô tartalmi elemekkelbôvültek, ezért március végéig minden szerzô-dést módosítani kellett. Több éves rekordot dön-töttek meg az osztály munkatársai, amikor 2012.szeptemberében a tanév indításával több, mint1200 új tanulószerzôdést kötöttek meg és vittekbe az adatbázisba.

Tanulószerzôdéses rendszer mûködtetése:● Érvényes tanulószerzôdések száma:

2675 db● Módosított tanulószerzôdések száma:

2418 db● Megszüntetett tanulószerzôdések száma:

823 db● Megkötött új tanulószerzôdések száma:

1409● Korábbi tanulószerzôdések javítása:

2668 db (adatbázis tisztítás)

Tovább erôsödött a kamara szerepe a duális szakmai

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 21

Gyakorlati képzôhelyellenôrzés

A 2012-es évben 450 gyakorlati képzést végzôgazdálkodó szervezet ellenôrzését végeztük el30 szakmai szakértô, 20 iskolai képviselô bevo-násával. Az ellenôrzések eredményérôl határo-zatban értesítettük a vállalkozásokat. A szakmaiutánpótlás nevelésében fontos a gazdálkodókszerepvállalása. A kamara legfontosabb szak-képzési feladatai közé tartozik, az erre vállalkozócégek szakmai felkészítése, módszertani taná-csokkal való ellátása, s egyben a szükséges sze-mélyi és tárgyi feltételek ellenôrzése is. A magasszínvonalú gyakorlati képzés feltétele továbbá azis, hogy a képzôhely technikai felszereltségeadott legyen, és képzett szakember rendelkez-zen az oktatáshoz szükséges szabad kapacitás-sal, némi pedagógiai érzékkel, nem utolsó sor-ban fontos lenne, hogy minél többen mesterfoko-zatnak legyenek a birtokában. ebben az évben ismegszervezésre került az oktatók számára peda-gógiai tanfolyam, mely után 41 fô kapott tanúsít-ványt.

Vizsgadelegálás

A kamara gondozásában lévô 125 szakmában azáróvizsgákra a kamara elnököt delegál, míg atöbbi szakma esetében tagot küld. A 2012-es év-ben 416 vizsgánál 260 elnöki és 156 tagi vizsga-delegálásra került sor.

Szakma Kiváló TanulójaVerseny

A szakmák legjobb tanulói versenyeztek április-ban Budapesten a HUNGEXPO területén. ASzakma Sztár Fesztivál ötödször került megren-

dezésre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaraszervezésében.

Közel 400 pályaválasztás elôtt álló általánosés szakiskolás tanuló számára biztosított lehetô-séget a budapesti döntôn való részvételre aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

Az ország legjobb tanulói egy-egy munkada-rab elkészítésével mutatták be tudásukat ésszakmájukat, ez remek lehetôséget nyújtott a pá-lyaválasztás elôtt álló diákoknak új szakmákmegismeréséhez és döntésük elôsegítésében.

Baranya megyébôl 238 tanuló közül 12 isko-lából, 31 szakmában összesen 10 versenyzô ju-tott be az országos döntôbe. A budapesti döntôlátogatására 9 busz, 401 diák utazását szervez-tük meg.

Szintvizsgák szervezése

A szintvizsga célja, hogy képet kapjunk a tanulóktudásáról a képzés felénél, amelynek ismereté-ben a hiányosságokat pótolni lehet a szakmaivizsgáig. 1100 tanulónak, 107 vizsgát szervez-tünk, 22 szakmában. A vizsgákat 91 fô szintvizs-ga elnök vezette.

PályaválasztásA PBKIK aktív részese kíván lenni a pályaválasz-tási folyamatoknak, mely a szakképzést választótanulókat és szüleiket segíti a megfelelô szakmamegtalálásában. A kamara törvényi feladata agazdaság versenyképességének javítása, mely-

nek alapja a jó szakemberképzés. Szervezetünkezért különbözô pályaválasztási tájékoztatókkal,üzemlátogatások szervezésével és tanulmányiversenyekre való invitálással járul hozzá a fiata-lok szakmaválasztásának könnyítéséhez.

2012. szeptemberében elkészült a kamarapályaválasztási akcióterve a tanévre. Ennek ke-retében indítottuk útjára a pályaválasztási klubota tanulókat segítô tanárok számára.

A klub alapvetô célja, hogy minden megyeiáltalános és középfokú oktatási intézményben le-gyen egy olyan pályaválasztásért felelôs kapcso-lattartó, akinek a közremûködésével a kamarasegítséget tud nyújtani a tanulóknak és szüleik-nek a pályaválasztási döntésben.

Cél, hogy a pályaválasztási szakember mun-kája során elsôdleges gazdasági információs bá-zisnak tekintse a kamarát. Aktuális gazdaságiadatok és gazdasági igény-információk biztosítá-sával segíti a kamara a pályaválasztási kapcso-lattartók munkáját. Szerveztük a nyitott kapuk –céglátogatást vendéglátás és idegenforgalomszakmában a Palatinus és a Corso szállodákba100 tanuló részvételével.

Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB)

A 2012. október 1-jével megalakult Megyei Fej-lesztési és Képzési Bizottság feladatai: — kidolgozza az iskolai rendszerû szakképzés

fejlesztés megyei szakképzés-fejlesztésikoncepcióját, amely a megyei területfejlesz-tési koncepció része

— javaslatot tesz az ösztöndíjra jogosító 10 hi-ány-szakképesítésre

— javaslatot tesz a gazdaság igényeit és amunkaerô-piaci kereslet adatait, valamint amegyei beiskolázást figyelembe véve aszakképzés megyei szükségleteire.

— szakképzésben indított, állami költségvetésihozzájárulásban részesíthetô és a nem támo-gatott szakképesítésekre (a szakképzés irá-nyaira) és a fenntartó által indítható szakképe-sítések keretszámaira (beiskolázási arányaira).

Az év legfontosabb feladata a decentralizált pá-lyázatra beérkezô pályázatok tartalmi értékelése,ezt követôen a támogatások odaítélése. A bizott-ság 250 millió Ft támogatás elosztását szavaztameg a 60 pályázónak. Cséfalvay Ágnes

Baranya – elôdöntôktanév szakmák száma nevezôk száma résztvevôk száma döntôbe jutottak száma2007/2008 11 56 fô 53 fô 4 fô2008/2009 20 92 fô 86 fô 13 fô2009/2010 14 77 fô 67 fô 6 fô2010/2011 25 157 fô 144 fô 12 fô2011/2012 31 256 fô 238 fô 10 fô

képzésben

INNOVÁCIÓ Dél-Dunántúli Gazdaság22

Horizon program

A Horizon 2020 az Uniónak a kutatás és innová-ció 2014 és 2020 közötti idôszakban történô fi-nanszírozására szolgáló új programja. A Horizon 2020 három programot fog össze:a. „Kiváló tudomány” b. „Ipari vezetô szerep”c. „Társadalmi kihívások”Az egyes részprogramok költségvetése elôrelát-hatóan 27.8/20.2/35.8 millió EUR-t tesz ki.

I. Tudományos kiválóságAz I. pillér keretében nyújtott finanszírozás célja,hogy Európa megôrizze a tudományok terén be-töltött vezetô szerepét. A három fô alprioritás: a. az Európai Kutatási Tanácsnak szánt támoga-

tás 77%-os emelésére kerül sor (15.008 M n). b. a jövô technológiái (Future and EmergingTechnologies, FET) területén megvalósított kol-

laboratív kutatások számára 3.505 M n-t különítel a javaslat;

c. a Marié Curie-cselekvésekre 6.503 M n-t szána Bizottság;d. a nagy európai kutatási infrastruktúrákhoz (be-leértve az e-infrastruktúrákat is) való hozzáférés-

re pedig 2.802 M n jut.

II. Ipari vezetô szerepAz II. pillér célja a K+F területén megvalósítottbefektetések ösztönzése és támogatása.

a. 15.580 M n-t különít el a kulcsfontosságúalaptechnológiákhoz kapcsolódó európai ipariképességek fejlesztésére;b. a kockázati tôkéhez való hozzájutásra 4.000 M

n-t szán;

c. a kkv-knál megvalósuló innovációt 700 M n-val kívánja támogatni.

III.A társadalmi kihívások kezeléseA III. pillér hat kihívást jelentô kérdés megoldásá-hoz kíván hozzájárulni.a. egészségügy, demográfiai változások és jólét

(9. 077 M n);b. élelmiszerbiztonság, fenntartható mezôgazda-ság, tengerkutatás és tenger-hasznosítási célú

kutatás, biogazdaság (4.694 M n);c. biztonságos, tiszta és hatékony energiaellátás;

(6.537 M n);d. intelligens, környezetbarát és integrált közle-

kedés (7.690 M n);e. éghajlatváltozás, hatékony erôforrások és

nyersanyagok (3.573 M n);f. inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak

(4.317 M n).A tervek szerint a Horizon 2020 támogatásainakhozzáférhetôsége jelentôsen javulni fog. Gyor-sabb lesz a bírálat és támogatás kifizetése, egy-szerûsödik a pályázat benyújtása. Várhatóan 2014 január elején jelennek meg azelsô Horizon pályázati kiírások.

/http://ec.europa.eu/research/horizon2020/index_en.cfm/

Cosme program

„A vállalkozások versenyképességéért és a kis-és középvállalkozásokért program”/COSME fôcélja az európai vállalkozások versenyképessé-gének növelése a vállalkozók, a kis- és középvál-lalkozások, valamint az üzleti tevékenységekettámogató szervezetek ösztönzésén keresztül. A

COSME a 2014–2020-as idôszakban 2,5 milliárdeurós költségvetést rendel a célkitûzésekhez.A COSME program 4 fô célkitûzése és a hozzá-tartozó költségvetés:a. Finanszírozáshoz való hozzáférés javítása –

1.43 millió EURb. Az uniós és globális piacokhoz való hozzáfé-

rés támogatása, KKV-nemzetköziesítése(Enter-prise Europe Network és KKV Közpon-tok fejlesztése, export-import tevékenységektámogatása, nemzetközi ipari együttmûködé-sek) – 535.480 EUR

c. Keretfeltételek javítása az európai vállalkozá-sok versenyképességének és fenntarthatósá-gának fejlesztésére – 384.400 EUR

d. Vállalkozói kultúra ösztönzése az Európai Uni-óban (vállalkozói készségek és attitûdök fej-lesztésére irányuló tevékenységek, különösenaz új vállalkozók, fiatalok és nôk körében) –86.800 EUR

A program több új tôkefinanszírozási- és hitelesz-közt is kínál. Kamaránk és az egész kamarairendszer számára a legfontosabb információ,hogy az Enterprise Europe Network hálózat to-vábbra is kulcseleme lesz a vállalkozástámogatódíjmentes szolgáltatásoknak, amelyen keresztülsegítséget nyújt a KKV-nak üzleti tevékenységükbôvítésében. A program fontos része a nemzet-közi ipari együttmûködések támogatása is, külö-nösen az EU és fô kereskedelmi partnerei közöt-ti szabályozási és vállalkozói környezeti különb-ségének csökkentése céljából.

A COSME és a HORIZON programok a ha-zai kamarák és KKV-k számára lehetôséget je-lentenek, amelyekre most még 1,5-2 éves felké-szülési idôtartalék áll rendelkezésre.

Rabb Szabolcs

A Kamara Innovációs Bizottsága és osztálya megkezdte felkészülését és a vállalkozások felkészítését a 2014-tôl induló Innovációs források hatékony menedzselésére, elnyerésére. 1. Az Uniónak célja, hogy az európai kutatási térség létrehozásával, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabadon áram-lanak, megerôsítse tudományos és technológiai alapjait, továbbá ösztönözze versenyképességének fejlôdését, ideértve az Unió iparát is. E célkitûzésekelérése érdekében az Uniónak kutatásra, technológiafejlesztésre és demonstrációra, a nemzetközi együttmûködés elômozdítására, az eredmények ter-jesztésére és optimalizálására, valamint a képzés és a mobilitás serkentésére irányuló tevékenységeket kell végrehajtania.2. Az Uniónak célja továbbá, hogy biztosítsa az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Ennek érdekében intézkedéseket kelltenni az innováció-, a kutatás- és a technológiafejlesztési politikában az ipar szempontjából rejlô lehetôségek jobb kihasználásának elôsegítésére.

Négy sikeres pályázatot nyert el kamaránk az el-múlt idôszakban, melyek által a megye és a régióvállalkozásainak innovációs tevékenységét pró-báljuk segíteni. Az érdeklôdésre való tekintettel,valamint a minél eredményesebb teljesítés érde-kében a pályázatokat meghosszabbították, ígynémelyik az elsô negyedévben lezárul, több szol-gáltatást azonban igénybe lehet venni az egészév folyamán.

Pályázhat a legtöbb esetben minden pécsi-baranyai, esetenként dél-dunántúli vállalkozás,mely telephellyel rendelkezik a régióban – a to-

vábbi feltételek megtalálhatók a pályázati kiírá-sokban.

A pályázatok támogatási szerzôdés alapján,a Nemzetgazdasági Minisztérium és a MagyarKereskedelmi és Iparkamara finanszírozásábanvalósulnak meg.

InnoKlinika – elakadt vállalkozásoknakMiért nem mûködik? Miért nem tudom eladni? Mi-ért nem tudom kifejleszteni? Ehhez hasonló kér-dés gyakran merül fel vállalkozók, kutatók, felta-lálók agyában. A jó válasz hiánya a vállalkozás

mûködését is ellehetetlenítheti.A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-

ra saját tudásbázisával és szakértôk bevonásá-val próbál ismét segíteni az innovációs zsákutcá-ba jutott vállalkozásoknak.

Az InnoKlinika projekt szerteágazó tevé-kenységeket fog össze, melyben február végénindulnak a tréningek. Egész évben rendelkezés-re áll az innovációs fórum, a tanácsadás szemé-lyesen és elektronikusan, lassan lezárul a GYIK(gyakran intézett kérdések) kézikönyv elkészíté-se – a kiadványt – elektronikus módon mindenérdeklôdô rendelkezésére bocsátják.

Folytatás a 23. oldalon

Innovációs pályázatok félidôben

INNOVÁCIÓ / KLASZTERDél-Dunántúli Gazdaság 23

2011. márciusában megalakult a Dél-DunántúliGépipari Klaszter (DDGK), melynek létrehozásá-val létrejött a gépipar koordinált fellépését és fej-lesztési ötleteinek megvalósítását segítô szerve-zeti háttér.

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a régió legna-gyobb klasztere, mind árbevételét mind a tagvál-lalatok nagyságát tekintve.

A szervezôdés céljai között szerepel többekközött a piaci együttmûködés, az innovációs te-vékenység dinamizálása, a gépipari szakképzésfejlesztése és a további ágazatokkal ésklaszterekkel való szakmai kapcsolatrendszer ki-alakítása.

A Klaszterhez jelenleg 18 tagvállalat tartozik,de folyamatos az érdeklôdés a csatlakozási lehe-tôségek iránt.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara In-novációs osztálya által készített és nyertesDDOP pályázatával lehetôséget adott aKlaszternek mûködésének beindítására és az in-

novációs szolgáltatások kifejlesztésére. Akétéves projekt keretén belül a Klaszter jelenlegaz alábbi alprojekteken dolgozik:

Aktív mûködésbena Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

Folytatás a 22. oldalról

A kamara honlapján megtalálható a jelentke-zésre, tanácsadásra, fórumon való részvételrevonatkozó minden információ. Az érdeklôdôk azév végéig élhetnek a díjmentes segítségkérés le-hetôségével.

InnoKlippA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarahosszú évek óta támogatja a régió klasztereinekmindennapi munkáját, fejlôdését. Az év elsô felé-ben nagy sikerrel megrendezett klaszterfórum ésC2C (cluster-to-cluster) találkozó után újabb üzle-ti lehetôséget biztosít tíz klaszter részére, a mun-ka hátterét egy újabb sikeres pályázat biztosítja.

A kamara új projektje segítségével aklaszterek innovációs kapacitásának feltárása ésfeldolgozása válik lehetôvé. Az eddigi kamaraikatalizátor szerep helyett a pályázat lehetôségetad egy új, klaszteres intervenciós feladatkör ellá-tására, ami új klaszteres szolgáltatáscsomag be-vezetését támogatja.

Minden hazai klaszter és klasztermenedzs-ment szervezet, amely a klaszter innovációs port-fólió módszertant átveszi, KLIPP projekt tag lesz.A KLIPP projekt a hálózatos együttmûködést istámogatja, így országos rendszer is kiépíthetô,nemzetgazdasági szintû klaszter portfóliót lehetkiépíteni és képviselni.

A munkára jelentkezett tíz klaszter túlnyomótöbbsége elkészítette saját innovációs portfolió-ját, jelenleg a munka összegzése folyik – a látha-tó eredmény egy interneten elérhetô, kereshetôadatbázis lesz. Az érdeklôdôk tevékenységre ke-

resve tudják felvenni a kapcsolatot egy adottklaszterrel.

InnoVizA média fontos szerepet játszik abban, hogy rá-ébresszen mindenkit saját kreativitásának felfe-dezésére, ösztönzô lehet a társadalom kulturáliséletének aktivizálása szempontjából is.

A média az egyik legjelentôsebb fórum az in-formációszerzésre. Makro-ökonómiai szinten akreatív és kulturális ipar valamint más iparágakközötti kapcsolatot az egész gazdaság érdeké-ben erôsíteni szükséges.

A kamara ennek érdekében pályázati lehetô-séget biztosít a vállalkozások honlapjának fej-lesztésére. A nyertesek részére webfejlesztésikeretet biztosítanak, mellyel elsôsorban meglevôhonlapok auditálása által lehet javítani a látoga-tottságot, felmérni a versenytársak körét a kama-ra által bevont tanácsadó cégek segítségével. Anyertesek tehát nem pénzt kapnak, hanem hitel-kártyaszerûen mûködô lehetôséget, amit kizáró-lag a pályázatban ismertetett honlapfejlesztéscéljaira lehet fordítani.

Egy másik pályázat a vállalkozások saját te-vékenységének bemutatására ad lehetôséget,egy világújdonságnak tekintett magyar szoftverhasználatával. Ehhez szoftverlicencet biztosítegy éven keresztül a kamara a pályázat kereté-ben kiválasztott 10 vállalkozás részére, akik kivá-lasztott termékkörre, a vállalkozás innovációs ka-pacitására és a szellemi eszközeikre vonatkozó-an elkészíthetik a prezentációt. A bemutatkozástmagyar és angol nyelven is el kell készíteni, mi-vel a pályázat másik célja a vállalkozások nem-

zetközi megjelenésének támogatása. A nyertesszervezet egy képviselôjét a PREZI alkalmazá-sára is felkészítik. Az elkészített PREZI elôadá-sok a kamara és a saját vállalkozás weboldalára,továbbá más, jó nemzetközi láthatósággal ren-delkezô szervezetek internetes felületeire is fel-kerülnek.

InnoPortfólióA kamara immár évek óta következetesen dolgo-zik egy, az innovatív cégek számára értékes in-formációkat adó szolgáltatási portfólió elkészíté-sén. A teljesség igénye nélkül ide tartozik a pályá-zati tanácsadás, iparjogvédelem, partnerkapcso-latán keresztül a szellemi eszköz menedzsment,az újonnan kiírt innovációs díj és pályázat, anemzetközi piacra érett, és itthon nem hasznosít-ható magyar találmányok külföldi piacra jut-tatása...

Az MKIK és a Nemzetgazdasági Minisztéri-um által támogatott InnoPortfólió projekt egy egé-szen más jellegû portfólió elkészítését takarja: azinnovatív ötletek, megoldások megismertetését,együttmûködô partnerek keresését célozza a ha-zai piacon.

Alapvetôen különbözik ezzel az EnterpriseEurope Network-tôl, mely a magyar és a külföldipartnerségek kialakulását támogatja.

Jó hír, hogy bár még nagyon friss projektrôlvan szó, máris kialakulóban van egy együttmûkö-dés.

Az oldal elérhetôsége: http://innoportfolio.hu

Hamar László és Császár Gergely

KLASZTER / MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság24

Az elmúlt csaknem negyed század gazdasági,társadalmi változásai, s az utóbbi idôszak vál-ságai egyértelmûvé tették: a talpon maradászáloga a folyamatos szakmai önképzés, a ver-senyképes, magas színvonalon végzett mun-ka. Ennek egyik jó példája a pécsi Matro Kft.,ahol a mûszaki fejlesztések mellett nagyhangsúlyt helyeznek munkatársaik szakmaitudásának fejlesztésére is.

Az üzemcsarnokban a mennyezetrôl lelógó táb-lák igazítják útba a betévedôt. Amerre a szem el-lát megmunkáló gépsorok, amelyeken különbözôátmérôjû fém alapanyagokból készülnek a ha-szongépjármûvekhez, a személygépkocsikhozalkatrészek, valamint szerszámgépekhez a kü-lönféle tartozékok. Míg az egyiken néhány milli-méteres fékszelepet gyártanak nagy tételben,addig a másikon kisszériás termékeket állítanakelô. Mindenhol rend, a tisztaság, mintha nem isegy termelôüzemben járnánk. A zajtól alig értjükegymás szavát RITTER Krisztiánnal a Matro Kft.gépgyártás-technikus üzemvezetôjével, akinekgyakorlatilag ez élete elsô munkahelye.

— A cég fejlôdésének egyik záloga az évekalatt folyamatosan fejlesztett géppark, amely fel-veszi a versenyt a nyugati partnerekkel is – kez-di beszélgetésünket Ritter Krisztián, miután vé-gigjártuk az üzemcsarnokot. — A másik, ami azerôsségünk, hogy az újdonságokra fogékony,magas színvonalon dolgozó szakembergárda jöttlétre az évek során. A cég tulajdonosai mindignagy hangsúlyt helyeztek a dolgozók folyamatosképzésére, szakmai tudásuk fejlesztésére, mindmagasabb szintre emelésére. A tanulóink gyakor-lati oktatása is ezen elvek szerint folyik. Az ô te-vékenységüket fôiskolai végzettséggel rendelke-zô szakoktató irányítja már egy ideje, ugyanis,fontosnak tartjuk, hogy valódi tudással rendel-kezzenek, s kerüljenek ki a végzést követôen amunkaerôpiacra.

Szinte végszóra érkezik, Kistóth Zoltán szak-oktató, aki annak a véleményének is hangot ad,hogy a tanulóképzésben kiemelt szerepük van amestereknek. Azonban a maga részérôl nagyonfontosnak tartja azt is, hogy a szakmunkásvizs-gát követôen is folyamatosan fejlôdni kell, nemszabad megállni egy szinten, meg kell ismerni alegújabb eljárásokat, a technikai változásokat.Vallja, ennek köszönhetôen lesz valakibôl, mire anyugdíjas kort eléri, a szakmájának igazi meste-re. A mesterlevél megszerzése is része az ehhezvezetô útnak.

— Itt elvárás, hogy mindenki magas szintenvégezze a munkáját, hiszen japán és német piac-ra dolgozunk – fûzi tovább a megkezdett gondo-

latokat Ritter Krisztián. — A tanulóinkat is ebbena szellemben képezzük, mert a cél, hogy a vég-zést követôen minél többen a cégnél maradja-nak. Nekünk nincs gondunk azzal, hogy nincselég jelentkezô, inkább az a jellemzô, hogy ne-met kell mondanunk, hiszen olyan fémipari szak-mákat sajátíthatnak el nálunk, amelyekre nagy akereslet. Nemcsak a hazai autógyárak várjákôket tárt karokkal, de az unión belül is könnyentalálnak munkát maguknak, ha úgy döntenek,hogy külföldön folytatják tovább.

Az eltelt két évtized folyamatos fejlesztései-nek eredményeként a régió egyik legjelentôsebbmagyar tulajdonú jármûipari-gépipari vállalatáváfejlôdött a Matro Kft., annak köszönhetôen, hogytulajdonosai Kleisz József és a fia Kleisz Zoltán anyereséget visszaforgatták, a géppark korszerû-sítésére, korszerû berendezések vásárlására for-dították. A jelenleg száznegyven fôt foglalkoztatócég klasszikus beszállítói tevékenységet folytat.Elsôsorban a gépipar és a haszongépjármû-piacszámára szállítanak alkatrészeket. Külföldi nagycégeknek készítenek szerszámgéphez szer-számbefogó rendszereket álló és meghajtott kivi-telben, de terveznek és gyártanak váltólapkáseszterga és maró szerszámokat is, valamint ha-szonjármûvek fékrendszeréhez, személygépko-csikhoz alkatrészeket, amelyek beépítésüket kö-vetôen a világ minden pontjára eljutnak. E melletta Mercedes-Benz, a M.A.N, a Scania haszon-gépjármûvek fékrendszereihez alkatrészeket, ré-szint a Magyarországon is jelenlévô Knorr üze-mekbe Budapestre és Kecskemétre, valamint aKnorr-Bremse német és olasz gyáraiba. A cégtöbb lábon állását a 2010-ben a Densoval kötöttmegállapodás teremtette meg, a japán cég szé-kesfehérvári üzemének szállítanak alkatrészeket,amelyek a Ford és Volkswagen személygépko-csik motorjaiba kerülnek be.

Sz.K.

Mesterré egy életen át válikvalaki

Folytatás a 23. oldalról

1. Szakképzési projekt: A projekt célja agépipari szakmákat érintô képzésfejlesz-

tési stratégiai tervének kidolgozása. A Klaszter astratégiai terv kidolgozásának eredményekép-pen egy olyan modellt, átfogó együttmûködésirendszert szeretne kialakítani, mely a szakkép-zô iskolák és a gazdaság szereplôinek szoro-sabb és hatékonyabb együttmûködését alapoz-ná meg, mely által a piaci igényekhez igazodó,magasan képzett munkaerô utánpótlása bizto-sítható.

2. Marketing stratégia projekt: Annak érde-kében, hogy a DDGK hosszú távon is mû-

ködôképes legyen, azonosítani szükséges többekközött a klaszter jövôbeli stratégiai célrendszerét,irányvonalait, feladatait, piacait, melyet a közel-múltban elkészült marketing stratégia tartalmaz.

3. Szellemi eszköz menedzsment projekt:A projekt célkitûzése a közös termékek,

fejlesztési projektek generálása, a Klaszter általkínált termékek és szolgáltatásokhoz kötôdôtechnológiai fejlesztések megvalósítása.

4. Bechmarking Klub projekt: A projekt biz-tosítja a Benchmarking klubülések szerve-

zésével a Tagvállalatok ügyvezetôi és szakembe-rei közötti értékes eszmecsere platformját. Az el-múlt idôszakban két eredményes Klubülésrôlszámolhatunk be, valamint további nyolc klub-ülés várható 2013-ban.

5. PR és Kommunikációs projekt: A hazaiés a nemzetközi láthatóság megteremté-

sének érdekében a Klaszter több hazai és nem-zetközi szakmai vásáron, konferencián kívánjaképviseltetni magát. Ennek érdekében is aKlaszter a közös megjelenéshez szükséges ar-culati elemek kidolgozását, közös mappa és ka-talógus, tagvállalati bemutatkozó filmek, valaminta weboldal elkészítését végzi.

6. Közös beszerzés projekt: A „Közösbeszerzés” projekt célja, hogy a tagvállala-

tok mûködési költségei csökkenjenek, például aközös energia, szolgáltatás vagy a közös alap-anyag beszerzés által.

7. Közös adatbázis rendszer projekt: AKlaszter „Közös adatbázis rendszere” töb-

bek között a Tagoknál használt technológiákat,szabad humán és gépi kapacitásokat, beszállítóipartnereket, fejlesztési ötleteit fogja tartalmazni,melynek kidolgozása, információkkal, adatokkalvaló feltöltése elindult a hatékonyabb, eredmé-nyesebb innovatívabb piaci jelenlét érdekében.Reményeink szerint webes felületen tudnak majda DDGK Tagok az adatbázisban böngészni.

8. Angol képzési projekt: A Klaszter tagvál-lalatok képviselôinek lehetôségük nyílik a

projekt keretén belül az angol nyelv elsajátításá-ra. A 2013. januárjában induló 200 órás nyelviképzés jelentôsen hozzájárulhat az új üzletek, pi-acok szerzéséhez, valamint segítséget nyújthataz új innovatív technológiák könnyebb megisme-résében is. Merza-Szabó Berta

Ritter Krisztián

TANULÓSZERZÔDÉS 25Dél-Dunántúli Gazdaság

A szakemberképzés egyik záloga a gyakorlatiképzôhely és a tanuló között létrejövô szerzô-dés, amely névre szólóan, pontosan meghatá-rozza az elvárásokat, valamint a juttatásokatés azok mértékét. Tanulók képzésére a vállal-kozások a legtöbb esetben – a folyamatosanváltozó jogszabályi körülmények és az egyrenehezedô gazdasági körülmények ellenére –azért vállalkoznak, hogy ezen a módon nevel-jék ki a szakember-utánpótlásukat.

A sportcsarnok melletti egykori Épfu telepen,ma már a teherautók és kamionok helyét buszokfoglalják el. Szinte nincs egy talpalatnyi hely amûhelyek közelében. A tanmûhelyben is éppenegynek a javítása folyik, míg az egyik csoport abusz motorja körül szorgoskodik, addig egy má-sik, a lecserélt karosszéria-elemeket egyengeti,sajátítva el rajtuk a karosszéria-lakatos szakmaalapjait.

Csaknem másfél évtizeddel ezelôtt jött létrea ma már Dél-Magyarországon két telephellyelmûködô Renax-Camion Kft. Pécsett, a Renaulthaszongépjármûvek márkaszervizeként. Tevé-kenységük kezdetben elsôsorban Baranya me-gyére terjedt ki. Majd 2000-ben egy kedvezô pi-aci lehetôséget kihasználva hozták létre szegeditelephelyüket. Jelenleg a tevékenységük Bara-nyán kívül kiterjed Bács-Kiskun, Csongrád, So-mogy, Tolna és Békés megyére is. Pécsett a ha-szongépjármûvek mellett a tömegközlekedésicég buszait javítják, itt három mûszakban folyik amunka.

Megalakulásuk óta a szakember-utánpótlásis a szívügyük. Hosszú éveken át két szakmában– autóvillamossági-, valamint autószerelô – fo-gadták a tanulókat, azonban jelenleg már ka-rosszéria-lakatosok gyakorlati képzésével is fog-lalkoznak.

A kezdetektôl fogva tanulószerzôdéssel al-kalmazzák ôket, mert az névre szólóan, ponto-san meghatározza mit várnak el tôlük. A fiataltudja, miért dolgozik, s érdekeltté teszi abban,hogy minél jobb munka kerüljön ki a keze alól. Azösztöndíj mellett egyéb, a többi dolgozót is meg-illetô juttatásokban részesül, diák évei pedigmunkaviszonynak számítanak.

— Jelenleg hat tanulónk van – mondjaMIOVÁCZ Balázs mûhelyvezetô. – Közülük egya Széchenyi István Gimnázium, Szakközép- ésSportiskolába jár, már letette az autóvillamossá-gi-szerelô vizsgát, a technikusi minôsítésére ké-szül. A többiek az 500-as Angster József Szak-képzô Intézetbôl érkeztek.

Mint mondja, nem könnyû feladat beosztaniôket, ugyanis, az autóelektronikát tanulók úgyne-

vezett vetésforgóban vannak itt, az egyik közülüka gyakorlati napokon az iskola tanmûhelyébenvan, ezért mindig más páros érkezik. Egyébkénthamar bedobjuk ôket a mélyvízbe, az alapok el-sajátítása után a tényleges munkában vesznekrészt, a szerelôkkel együtt dolgoznak.

— Volt amikor nyolc, kilenc tanulónk is volt,de tavaly mindössze kettô – folytatja tovább be-szélgetésünket. — A jelenlegi gazdasági helyzet-ben azonban hat tanuló gyakorlati képzésére tu-dunk vállalkozni, ez még belefér a cég költségve-tésébe. Szükség esetén segítünk, s felvesszük agyakorlati hely nélkül maradót, vagy azt, aki eset-leg váltani szeretne, új gyakorlati helyet keres.

Kitért arra is, hogy a tanulókkal mesterek ésaz éppen mûszakban lévô mûvezetô foglalkozik.

— Szívesen vannak nálunk a tanulók, mert aszakmának sok oldalával ismerkedhetnek meg,ugyanis minden nap más és más mûszaki prob-lémát kell megoldani. Szerencsésnek mondhat-juk mi is magunkat, mert akik nálunk vannak,azokat szinte kivétel nélkül érdekli az általa vá-lasztott szakma, lelkesek, igyekeznek minden fo-gást elsajátítani. A terv annak idején az volt, hogya jó képességû, ügyes tanulóinkat továbbfoglal-koztatjuk, de eddig erre igazán nem került sor –fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell,már várják a mûhelyben a beszélgetésünk alattmegérkezett alkatrészek. Sz.K.

A tanulók lelkesek, érdekli ôket a szakma

A turizmus lehetôségei– interjú Arnold Antallal, a kamara általános alelnökével

— Meglátása szerint miért nem képes egyfajta dinamikát produkálni a megye, illetve amegyeszékhely idegenforgalma?

— Baranya megye és Pécs rendelkezik minden olyan történelmi, kulturális és természeti adott-sággal, amely virágzó turizmust tud biztosítani az abban részt vevô vállalkozásoknak. A turisztikátszolgáló látnivalók és eszközök is rendelkezésre állnak, példaként említeném a szálláshelyi szolgál-tatást, melynek széles skálája áll a turisták rendelkezésére, mégis alacsony a kihasználtságuk. Ní-vós, a közönséget kiszolgáló és a turizmust elôsegítô programok is vannak, de ezek nincsenek rend-szerbe foglalva. A legnagyobb gondnak az együttmûködés gyengeségét látom, a turizmusban résztvevô települések, szervezôk és vállalkozások között. Hiányolok egy jól átgondolt, az egész megyé-re, Pécs városára kialakított turisztikai stratégiát. Közismert a turizmusban mágnes szerepet betöltôHarkány vergôdése, amelyet rövid távon is sürgôsen kezelni kell.

— Az elképzelése szerint melyek azok a rövid távú feladatok, hosszú távon a fôbb irányokés lehetôségek, amelyek kijelölik a megfelelô irányt a fejlesztés számára?

— Baranya megye és Pécs város legnagyobb foglalkoztatója a turisztika és az ahhoz kapcso-lódó szolgáltatások lehetnének. Rövid távon szervezô munkával össze kell hangolni a meglévô éstervezett programokat. Meg kell szüntetni a programok elszigeteltségét, azoknak egymást segíteni,erôsíteni kell. A programok többségben ne csak a helyi lakosságnak szóljanak, azoknak a turisztikátis szolgálni kell. A vállalkozásoknak programcsomagokat kell kínálniuk azért, hogy több pénzt költ-senek a vendégek. Erre már látunk elôremutató pozitív példákat a megyében. Sürgôsen ki kell, egymár rövid távon is megvalósítható, az egész megyére és Pécsre is érvényes turisztikai stratégiátdolgozni. Ezt várják a vállalkozások, és nem csak várják, de részt is kívánnak venni annak kialakí-tásában. A turizmus kommunikációjának széles az eszköztára, ebben is együtt kell dolgozni az ide-genforgalmi szervezeteknek és a vállalkozásoknak.

A kamara a korábban említett feladatok elôkészítésében, szervezésében, a feladatok végrehaj-tásában a vállalkozók érdekeinek figyelembe vételével részt kíván venni.

Miovácz Balázs

TÜKE DÍJ Dél-Dunántúli Gazdaság26

Dr. Romváry Ferenc mûvészettörté-

nész vehette át az idei Tüke Díjat, a

hagyományok szerint a pécsi Székes-

egyházban. A többszörös kerek évfor-

duló kapcsán jubileumi elismeréseket

is átadtak.

Civil kezdeményezésre tizenöt eszten-

deje hozták létre a pécsiség szimbólu-

mát tovább erôsítô Tüke Alapítványt,

idén pedig tizedik alkalommal ítélték

oda és adták át a Tüke Díjat egy, a váro-

sért sokat dolgozó, kiemelt teljesít-

ményt nyújtó pécsi polgárnak. A szép

számú elôterjesztés és szavazat alapján

az alapítvány kuratóriuma dr. Romváry

Ferenc mûvészettörténésznek ítélte oda

a díjat.

— Tüke az, akinek erôs a kötôdése a

városhoz, itt született, ideköti munkája,

tevékenysége. Pályafutásomat több elis-

merés is kísérte, ez azonban máris közel

áll a szívemhez. Mégpedig azért, mert

nem politikai, sem szakmai indíttatás-

ból, hanem ismerôs és ismeretlen pécsi

emberek javaslatára, véleményformálá-

sa alapján született, a városban kifejtett

tevékenységem, teljesítményem kap-

csán – öntötte szavakba örömét az idei

díjazott.

Dr. Romváry Ferenc fél évszázados

munkássága elismerésre méltó nyomot

hagyott Pécs mûvészeti és képzômûvé-

szeti életében. Nevét számos gyûjte-

mény összeállítása, kiállítás rendezése,

országos és nemzetközi tárlat megvaló-

sítása fémjelzi, ô volt a 2010-ben meg-

jelent Pécs Lexikon fôszerkesztôje is. A

friss díjazott még a hatvanas évek elején

doktorált, újkori mûvészettörténeti té-

mában. Utána sorra kapta elismeréseit:

1970-ben a Szocialista Kultúráért,

1994-ben Pro Civitate Pécs, majd 1996-

ban Munkácsy-díjat ítéltek neki.

Romváry nevéhez kötôdik a pécsi

Modern Magyar Képtár fejlesztése, így

a múzeumutca kialakítása is. A rendez-

vények szervezése sem állt messze tôle,

mintegy száz hazai és külföldi kiállítás

írható az ô nevére. Emellett mintegy 50

katalógust szerkesztett, és körülbelül

száz tanulmányt írt.

A hagyományoknak megfelelôen a

kitüntetést ünnepi szentmise keretében

adták át a Székesegyházban, a díjazot-

tak részére a Csontváry Múzeumban

rendeztek fogadást.

A Tüke Alapítvány kuratóriumának

döntése értelmében az idei kettôs jubile-

um évében a pécsi polgárok megbecsü-

lését közvetítô hat Jubileumi Emlékér-

met is átadtak tegnap. A Jubileumi Em-

lékéremmel díjazottak: Bertók LászlóKossuth-díjas költô, Bánky József zon-

goramûvész, nyugalmazott tanszékve-

zetô fôiskolai tanár, Ivasivka Mátyás ta-

nár, zenepedagógus, karnagy, dr. Kollár

Lajos érsebész professzor, Maszler Jó-zsef pécsi vendéglôs és Märcz Róbert(posztumusz) testnevelôtanár, sporttör-

ténész.

Tüke Díj tizedszer is

Dr. Romváry Ferenc elismeréseJubileumi Emlékérmeket is átadtak

Az eddigi díjazottak

A Tüke Díjat 2004-ben ítélték oda el-

sô ízben. Az elismerést Angster József

kapta meg elôször, és volt olyan esz-

tendô, amikor két kitüntetett is akadt.

2005: dr. Mattyasovszky Zsolnay

Miklós, 2006: dr. Rajczy Péter és dr.

Újvári Jenô, 2007: dr. Toller László és

Somosi László, 2008: dr. Barri

Istvánné és Kele Pál, 2009: dr. Kiss

Endre és Tillai Ernô, 2010: Mayer

Mihály, 2011: Gyermánné Vass Ág-

nes 2012: Szírtes Béla és Sallay Ár-

pád.

A Tüke Díj eredete 1780. január 21-én Mária Terézia királynô a kancelláriában

kiállíttatta a Pécs városának szóló királyi privilégiumlevelet. Pécs szabad királyi

rangra való emelésének napjára emlékezve nyújtják át minden esztendôben e na-

pon a Tüke Díjat az arra érdemesnek talált pécsi polgárnak.

VENDÉG-OLDAL 27Dél-Dunántúli Gazdaság

— A válságnak vége – olvasom óri-

ásplakátokon, országszerte. Hinnünk

kell a föliratnak, hisz nem akárki moso-

lyog le ránk a szöveg mellôl: maga Ko-

vács Kokó István az. Igen, igen, a ko-

rábbi öklész. Aki darab ideig televíziós

mûsorvezetôként dolgozott. Újabban

ugyan egyik szerepében sem igen lá-

tom, de nyilván kapott valami felkérést,

joggal érzi úgy, hogy a fenti mondat ki-

jelentésére ô a felkent személy. Két hü-

velykujját ráadásul az ég felé emeli. Ke-

gyelmet ad, mégpedig a római császá-

rokkal ellentétben, egyszerre dupla ke-

gyelmet. Lám, lám, egy eddig ismeret-

len nagyúr...

Egyébként az EGIS Gyógyszergyár

budapesti székhelye mellett valaki ráfir-

kálta a poszterre:

— Számodra biztos.

— Talán nem is volt meg neki – te-

hetnénk hozzá.

Mindez arról jutott eszembe, hogy a

hazai éttermeken még nemigen látszik,

hogy túllennénk a bajok nehezén. Né-

mely statisztikai adatok szerint tavaly

minden tizedik melegkonyhás egység

bezárni kényszerült Magyarországon,

vagy legalábbis visszaadta a meleg-

konyha mûködtetésére vonatkozó enge-

délyét. Elsôsorban kisebb helyek, ap-

róbb éttermek. Egy részük azonos épü-

letben, olykor új vállalkozóval, új néven

megint próbálkozik.

Ezúttal nemrégiben átadott, meg-

nyílt, ígéretes éttermeket cserkeltünk

be, hogy ne csak a múlt romjai fölött ke-

seregjünk. A csalódással kezdem: né-

hány megbízható barátom lelkesedése

ellenére nem dôltem el a budapesti Ma-

cesz Huszártól. A Dob utca és a Kazin-

czy utca sarkán mûködô ételosztó

ugyan zsúfolásig tele volt ott jártamkor,

de Popovits Dávid tulajdonos és Bodro-gi (Fûszeres) Eszter ízfelelôs abbéli am-

bícióit, hogy a régi receptkönyvek, csa-

ládi klasszikusok mentén kívánják kitel-

jesíteni munkásságukat, alig-alig sike-

rült tetten érnem. Talán két konkrétum:

fölmenôim soha nem tettek volna a ma-

ceszgombóc-levesbe ételízesítôt, és az

is elképzelhetetlen lett volna, hogy a só-

letból hiányozzék a gersli... Utóbbi

olyan volt, mint valami rossz gulyásle-

ves, amiben kevés a gulya.

Más. Pécs város bora lett 2012-re

Andreas Ebner nyolcvan százalék

cabernet franc és húsz százalék cabernet

savignonjából készült cuvée-je – a hírt

idôben hallottam, a teszteket annak ide-

jén kiváló eredménnyel megejtettem.

Nemrégiben kellemes meglepetés ért:

nagyobb, mondhatnám, baráti társaság-

gal vetôdtem el hozzájuk, és maga a há-

zigazda vezetett végig a Mozsgó határá-

ban lévô pincészet fontosabb, megisme-

résre érdemes pontjain. A számokra,

persze, nem emlékszem pontosan, de

tudok annyit: a korábbi, hat és fél hektá-

ros birtok tovább bôvült, és az évi tizen-

ötezer palackos termelést is meghalad-

ták már.

Az inkább osztrákos, németes külse-

jû, de olasz temperamentumát is gyak-

ran föl-fölvillantó Andreas ültetvényei

mind saját telepítésûek, és a mûvelési

módok közül kizárólag a Franciaország-

ban állítólag nagy népszerûségnek ör-

vendô Goyot-módszert alkalmazza.

Nyilván sejtik már, hogy én itt vesztet-

tem el a fonalat. De fölvettem újra, ami-

kor kiderült, hogy syrah-t is kóstolha-

tunk, és különösen fölcsillant a sze-

mem, ahogy elôkerült a gyöngyözô bor,

vagy ha úgy tetszik, habzóbor, a közis-

mert Borzongás. Van ebben királyleány-

ka, van ebben rizlingszilváni, de legin-

kább olasz hagyomány van benne. Jó-

szerével minden, kicsit komolyabb tal-

ján pincészetnek van ugyanis saját hab-

zóbora, frizzantéja.

Ettünk is, a ház asszonya gondosko-

dott rólunk, és már a vacsora elején le

voltunk fôzve. A bruscettával ugyanis

fenséges rajtot vettünk. Volt aztán tész-

ta, finom gombákkal, de volt vörösbo-

ros marhasült és desszert gyanánt

tiramisu kis hazai gyümölcsrátéttel...

Kalandoztunk tehát a borokkal és a fo-

gásokkal Itália lankái és a mozsgói szô-

lôvidék dombjai között... Jó visszagon-

dolni rá.

Hazafelé jövet észrevettem, hogy

Kovács István Megyeri úti plakátjával

szemben egy idôs bácsi és a felesége

öregecske Skodát tol be az ottani ben-

zinkúthoz. Ráértem, megálltam segíte-

ni. Beszédbe elegyedtünk. Fáradtak,

szomorúak. Gyermekeik: középkorú fi-

uk és asszonylányuk is munkanélküli. A

két nyugdíjból tengôdik három család.

Ôk még nincsenek túl rajta.

Ahogy toltuk azt a Skodát, szégyell-

tem magam.

Helyetted is, Kokó.

Sz.Koncz I.

Borzongás

Az acélszerkezetek gyártásával vala-mint speciális nyílászárók készítésé-vel foglalkozó Kecskés Fémipari Kft.ügyvezetô-tulajdonosa, egy pickuppalérkezett kipróbálni az Autokont Kft. újV40-es modelljét.

— Az idén adtam el a Suzuki

Samurai-omat, most elsôsorban egy

Ford Rangerrel közlekedem. Szeretek

vadászni, ezért van szükségem terepjá-

róra. A mindennapi autóm egy dízel

Ford Mondeo kombi. Évente 40-50 ezer

kilométert autózok, legkevesebbet a

személyautóval megyek.

— A Mondeo egy tágas autó, eh-

hez képest ez a Volvo nem túl szûkös?

— Nem szabad összevetni ôket, hi-

szen a V40 talán nem is egy, hanem in-

kább másfél kategóriával kisebb, mint a

Mondeo. Ezért természetesen szûkebb

is annál. Az viszont igaz, hogy ezzel a

hatalmas üvegtetôvel nem az én 192

centis testmagasságomhoz szabták ezt a

V40-est, de a hangulata fantasztikus. A

forma azonban kárpótol az utastérben

kötött kompromisszumokért.

— Annyira jól sikerült a design?

— Sportos, fiatalos, modern. Elöl

Volvós az orr rész, az oldalán, a jelleg-

zetes vállon már ott egy dinamikus ív,

hátul pedig abszolút modern. Minden-

képpen hozzá kell tenni, hogy a cso-

magtérben is áldozatul esett néhány liter

a formaterv miatt.

— A másik Volvóhoz köthetô fo-

galom a biztonság. Az ötcsillagos tö-

réstesztek világában van még ennek

ebben a formában értelme?

— Nagyon fontos terület, én szere-

tem érezni ha körülvesz az anyag. Ha

csak annyit hallok, hogy Volvo, akkor

elsôként a biztonság jut eszembe. A tö-

réstesztekkel kapcsolatban kissé szkep-

tikus vagyok, úgy gondolom, hogy mint

a gazdaság egyéb területein is, egy cég

évtizedek alatt felhalmozott tudását

nem lehet néhány év alatt begyûjteni. A

Volvo évtizedek óta a biztonság terüle-

tén emelkedik ki az autógyártók közül,

ennek is köszönhetô, hogy még mindig

a többiek elôtt járnak egy lépéssel. Épp

ez a V40-es az elsô, ahol gyalogoslég-

zsákot kínálnak szériafelszerelésként. A

töréstesztek fontosak, de szabályozott,

elôre meghatározott paraméterek alap-

ján készülnek, így könnyû olyan autót

építeni, ami ezeknek a követelmények-

nek megfelel, de lehet, hogy más terüle-

ten nem brillírozik. Mostanában hallani

olyan eredményekrôl, mikor az Euro

NCAP teszten ötcsillagos autók, más

körülmények között pocsékul teljesíte-

nek, errôl a kocsiról ezt nem tudom el-

képzelni.

— Olyannyira nem így van, hogy

a V40 érte el az eddigi legjobb törés-

tesztet. Ebben az autóban rengeteg

kiegészítô biztonsági berendezés van,

ezek mennyire hasznosak, van olyan,

ami már túlzás?

— Elôször ijesztôen soknak tûnik a

rengeteg segédeszköz. Holttérfigyelô,

koccanásgátló, sávelhagyásfigyelô,

adaptív tempomat, fáradtságfigyelô, fel-

sorolni is nehéz ôket. Ha egyesével át-

gondolom mit lehetne kihagyni, arra ju-

tok, hogy mindegyik nagyon hasznos. A

sávelhagyás figyelô például túlzásnak

tûnt, de mikor kipróbáltam, mit csinál,

olyan diszkréten rezegtette a kormányt,

hogy semmiképpen nem zavaró. Ráadá-

sul mindezt esôben, csillogó úton tette,

olyan körülmények közt, amikor alig

látszottak a vonalak. Ha egyetlen kisebb

koccanástól is megvéd, már akkor meg-

érte megrendelni. Így van ez a többi biz-

tonsági berendezéssel is, ráadásul beál-

lítható, hogy nagyon diszkréten mûköd-

jenek, így nem kell attól tartani, hogy

folyamatosan csipog valami. Elsôre na-

gyon furcsa volt, mikor az adaptív tem-

pomat az elôttünk haladóhoz alkalmaz-

kodva lelassította az autót, felidézte

bennem a vezetési tanfolyamot, mikor

az oktató fékezett helyettem.

Autóteszt: Kecskés Károly – Volvo V40 T3AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság28

Aggodalom csak amiatt van ben-

nem, hogy 8-10 évesen mekkora szer-

vizszámlával jár egy esetleges meghibá-

sodás.

— Az elektronika mögött milyen

autó a V40-es? Az alapmotorral dina-

mikusnak mondható?

— Benzines turbómotort még nem

vezettem, eddig dízelpárti voltam, a kis

fogyasztás és a nagy nyomaték miatt.

Ettôl az 1.6-ostól sem vártam sokat, de

nagyon meggyôzô a produkciója. A

nyomatéka a dízelekéhez hasonlóan

nagy, ezért kényelmes vele közlekedni.

A fogyasztása sem egetverô, a városi

7,5 liter a teljesítmény fényében jó ered-

mény. Ôszintén szólva meglepô, hogy

ez az alapmotor, 8,8 másodperces 100-

as gyorsulás és 210-es végsebesség

máshol a paletta ellenkezô végén talál-

ható.

— A jó fogyasztás a start-stop

rendszernek is köszönhetô?

— Ezen már gondolkodtam, hogy

vajon mennyit takarít meg ez a rendszer.

Egy nagyvárosban jóval többet, mint

egy kisebb településen, egy faluban pe-

dig valószínûleg nincs sok értelme, ez a

motor önmagában is takarékos lehet. A

start-stop értelmét inkább abban látom,

hogy sûrûn lakott területen a leállított

motor nem szennyezi a lakott terület le-

vegôjét. Nagyon tetszett, hogy a vára-

kozásaimmal ellentétben nem kell fog-

lalkozni az automatikával, tökéletesen

teszi a dolgát. Igaz a kocsi összes rend-

szerére, jól beállítva, hiba nélkül dol-

goznak. Ez a Volvo szintjén biztosan

magától értetôdô, de egy nem prémium-

autóban a kínálat bôvítése céljából be-

szerelt, de nem kidolgozott extra, na-

gyon bosszantó tud lenni.

— A mai autókban sokszor a spor-

tosság felülírja a kényelmi szempon-

tokat, a V40 mennyire kényelmes?

— Remek ez a futómû. Nem néztem

a gumiméretet, de biztosan nem túlsá-

gosan peres, mert nagyon komfortos az

autó. Sokat tesznek a kényelemhez az

ülések is, hihetetlenül jól tartanak, és tö-

kéletesen beállíthatóak. A kormányzás

is tetszik, élettel teli a kormány ami

elsôkerékhajtású autóknál ritka. A va-

rázslat abban van, hogy a sportosság is

megmaradt, élményt jelent minden ka-

nyar.

— Az üléseket említette, a belsô

tér többi része mennyire Volvós?

— A színösszeállítás gyönyörû, a fa-

betétet nem szeretem ugyan, de itt na-

gyon jól mutat. Az egyedi középkonzol

és mögötte a tároló rekesz jó ötlet, de a

legnagyobb meglepetés a folyadékkris-

tályos mûszerfal volt. A három különfé-

le stílus minden vezetônek megfelelô

alternatívát nyújt, és a megvalósítás is

jól sikerült.

— A hatmilliós alapár mennyire

sok a kocsiért?

— Ha a hasonlóan motorizált au-

tókhoz viszonyítunk, akkor abszolút

versenyképes az ár, a Volvo által kínált

biztonságot pedig nem lehet forintosíta-

ni. T.R.

Lökettérfogat: 1596 cm3

Maximális teljesítmény: 150 LE 5700/minMaximális nyomaték: 240 Nm 1600-4000/minSaját tömeg: 1293 kgCsomagtér: 335lMaximális sebesség: 210 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 8,8 sÁtlagfogyasztás (gyári adat): 5.3 lAlapár (T3): 5.990.000 FtA Volvo V40 fontosabb alapfelszerelései: ABS+EBD,DSTC menetstabilizáló rendszer, elsô- oldal- és füg-gönylégzsákok, térdlégzsák, gyalogosvédelmi lég-zsák, City Safe koccanásgátló, fékasszisztens,Performance audiorendszer, klímaberendezés, info-center, start/stop automatika

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AUTÓTESZT 29Dél-Dunántúli Gazdaság

BARANYAI GAZDASÁG30 Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Prog-ramról (OSAP) szóló kormányrendeletbenmeghatározott egyes adatgyûjtések tekinte-tében az adatszolgáltatást 2013. január 1-jé-tôl elektronikus úton kell teljesíteni. Ehhez aKözponti Statisztikai Hivatal informatikairendszert mûködtet. Ez a rendszer a KSH-ELEKTRA.

A KSH-ELEKTRA rendszer használatával inter-netes összeköttetéssel, hitelesített és titkosítottmódon, szigorú adatvédelmi elôírások betartásamellett, papírkérdôív nélkül teljesíthetôek az elô-írt adatszolgáltatások.

A KSH-ELEKTRA rendszer használatáhozegyszeri regisztráció szükséges. Kérjük, a re-gisztráláshoz lépjen be a KSH honlapján(www.ksh.hu) az „Adatszolgáltatóinknak” menü-ponton belül a „KSH-ELEKTRA Elektronikusadatgyûjtés” almenübe és csatlakozás elôtt fi-gyelmesen olvassa el az ott található informáci-ót, majd a bal oldali menüpontokon keresztüladatszolgáltatóként, vagy adatbenyújtót meg-bízva regisztráljon.

Ha adatbenyújtót (pl. adószámmal rendel-kezô könyvelôt, könyvelô céget) kér fel adatszol-

gáltatásának teljesítésére, akkor a regisztrációsfelületen „Regisztráció adatbenyújtóval” hivatko-zást válassza ki, ekkor az adatszolgáltató törzs-számán kívül az adatbenyújtó törzsszámát ismeg kell adni.

A regisztrálás és annak megerôsítése utána megadott e-mail címre a KSH megküldi azadatgyûjtések elektronikus teljesítésével kap-csolatos Megállapodást. A KSH-ELEKTRA rend-szer használatához, a belépéshez szükségesfelhasználói azonosítót és jelszót a cégszerûenaláírt Megállapodás visszaérkezése után a re-gisztrációkor megadott e-mail címre küldjükmeg.

A KSH-ELEKTRA rendszerben történô re-gisztráció adatszolgáltatónként egy-egy felhasz-nálói azonosítóval („admin”) és belépési jelszó-val rendelkezô adminisztrátor felhasználót hozlétre. Elsô bejelentkezéskor a jelszó megváltoz-tatását javasoljuk. Az adminisztrátor jogosult aKSH-ELEKTRA rendszer használatára, az elekt-ronikus kérdôívek kitöltésére, valamint más sze-mélyeket felhasználóként a rendszerbe felvenni,hozzáférési jogaikat szabályozni. Az adatszol-gáltatási kötelezettség teljesítésérôl elektronikusnyugta készül. A rendszer a beküldött adatok

fôbb összefüggéseit ellenôrzi és az esetleges el-térésekrôl visszajelzést küld. A KSH munkatár-sai készségesen állnak rendelkezésre a vissza-jelzések megfelelô javítása terén, illetve részük-rôl további adategyeztetés a jövôben is várható.

A KSH-ELEKTRA rendszer használatáhozszükséges technikai feltételekrôl az „Ajánlás” adtájékoztatást. A „Telepítô programok” a rendszerhasználatát segítô, ingyenesen letölthetô prog-ramok. A „Dokumentáció”-ban található Felhasz-nálói kézikönyv részletes tájékoztatást ad arendszer használatához az önök számára.Ezen kívül számos információ található mégezen az oldalon, pl.: gyakori kérdések, hírek, új-donságok, bevont adatszolgáltatások, a kérdô-ívek kódtáblái.

SegítségnyújtásTelefonon: 06-80/200-766 ingyenesen hív-

ható zöld számon, H-Cs: 8.00 és 16.30 óra, P:8.00-14.00 óra között.

Elektronikus levélben: a www.ksh.hu ®Adatszolgáltatóinknak ® KSH-ELEKTRA Elekt-ronikus adatgyûjtés ® Ügyfélszolgálat elérési út-vonalon található felületen.

„A tájékozottság a siker záloga, az adat a tájékozottság alapja.“

Központi Statisztikai Hivatal

A lakáshitelhez kapcsolódó államikezességvállalással biztosított hitel-törlesztés meghiúsulása esetén ahitelintézet érvényesíti a garancia-vállalásból eredô jogait, ezzel a hi-telfelvevô még fennálló ki nem fizetett hiteltarto-zása az állammal szembeni kötelezettséggé vá-lik. E tartozást a NAV állami kezességbeváltás fo-lyósítási számlájára kell befizetni.

A hitelszerzôdések túlnyomó többségébenkét hitelfelvevô van, akik egyetemleges felelôs-séggel tartoznak a tartozás visszafizetéséért. Azegyetemlegesség azt jelenti, hogy minden köte-lezett az egész szolgáltatással tartozik, deamennyiben bármelyikük teljesít, a jogosulttalszemben a többiek kötelezettsége is megszûnik.

A teljesítési határidô eredménytelen eltelteután a tartozás behajtása érdekében az adóható-ság valamennyi kötelezettel szemben végrehajtá-si eljárást kezdeményez. A végrehajtás általánosszabályai szerint ekkor a végrehajtó az adós – il-letôleg adóstárs(ak) – jövedelmét, vagyonát felku-tatja és azt a cselekményt foganatosítja, melybôla tartozás kielégítése legegyszerûbben, leggyor-

sabban várható. Mivel a hiteladó-sok esetében gyakori, hogy a kö-telezett sem rendszeres havi jö-vedelemmel, sem lefoglalható in-gósággal – pl. gépjármûvel – nem

rendelkezik, a végrehajtó az adós tulajdonát ké-pezô ingatlan foglalását rendeli el.

Az adózás rendjérôl szóló törvény 2012. júni-us 20-i módosítása következtében azonban az ál-lami kezességgel biztosított hitelszerzôdések fel-mondása esetén nincs helye ingatlan végrehaj-tásnak azon lakóingatlan vonatkozásában,amelynek állam által történô megvásárlását kez-deményezték az ún. Net tv. alapján. Az Otthonvé-delmi Akciótervvel a kormány a Nemzeti Eszköz-kezelô Zrt. által képviselve a leginkább rászorulthiteladósokon kíván segíteni. Ennek keretében ahiteladós lemond az ingatlan tulajdonjogáról ésbérlôként az ingatlanban maradhat, az állam pe-dig megvásárolja az ingatlant a törvényben foglaltszigorú feltételek fennállása, teljesítése esetén.

Amennyiben a tartozás kötelezettje a lakóin-gatlan fentiek szerinti állam által történô megvá-sárlásának kezdeményezését hitelt érdemlôen

igazolja, az állami adóhatóság a végrehajtási el-járást az ingatlan tekintetében nem kezdi meg, il-letôleg a már folyamatban levô eljárást nem foly-tatja. Annak érdekében, hogy a szabályozás is-meretének hiánya ne essen adózó hátrányára,az állami adóhatóság eljárása során felhívja azadóst, hogy nyilatkozzon a lakóingatlan megvá-sárlásának kezdeményezése tárgyában, melyeta pénzügyi intézmény által érkeztetett eredetipéldány megküldésével igazolhat. Az értesítésmásik – elfogadható – esete, ha a hitelintézetvagy követeléskezelô külön felhívás nélkül iga-zolja az adós szándéknyilatkozatát, illetôleg a fel-tételek fennállását. Ezekben az esetekben tehátszünetel az eljárás az érintett lakóingatlan tekin-tetében mindaddig, amíg a jogosult dönt a vételiajánlatról. Elutasítás esetén a végrehajtást foly-tatni kell a végrehajtási jog bejegyzésével, ha pe-dig erre a szünetelést megelôzôen már sor került,az esetleges jelzálogjogosultak eljárásba történôbekapcsoltatására kerül sor. Erre – a gyakorlat-ban sûrûn elôforduló intézkedésre – akkor vanszükség, ha az ingatlanon további, pl. közüzemiszolgáltatás ellenértékének meg nem fizetésemiatt jelzálogjog áll fenn. Ekkor a végrehajtást azönálló bírósági végrehajtó folytatja tovább, az ôfeladata az ingatlan értékesítése, az árverés le-folytatása.

NAV Baranya Megyei Adóigazgatóság

Állami kezességbeváltás– változás az ingatlan-végrehajtás szabályaiban

KSH tájékoztatóa 2013. évi elektronikus adatszolgáltatásról

HIRDETÉS 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Pécsi Kereskedelmi KözpontTélen, nyáron kulturáltan!

Bérelhetô irodák • Konferencia terem • Étterem

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Tel.: (72) 507-100

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnaykonferencia terme igényes belsôépítészeti ki-alakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô ele-mekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás● teljes audio-vizuális eszköztár● sokpontos internet hozzáférés● mobil szavazó rendszer● 100 fôs szinkrontolmács rendszer● klimatizált légtér

A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözôrendezvényszervezési igényeket. A konferencia te-rem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebbteremre választható, de mindkét részben a felso-rolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferencia terem mellett étterem áll a részt-vevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyo-mányos éttermi kiszolgálással, és fogadással isvárják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé,kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szek-ciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszerzárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóte-rem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes par-kolóhelyet tudunk biztosítani.

KonferenciateremIGÉNYESEKNEK!