ZALAEGERSZEGI HONVÉDEK A DONNÁL A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred

III. zászlóaljának története, 1942-1943

ZALAI GYŰJTEMÉNY 74.

ZALAEGERSZEGI HONVÉDEK A DONNÁL

A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred

III. zászlóaljának története, 1942-1943

Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltár

Zalaegerszeg, 2013

Szerkesztette: MOLNÁR ANDRÁS

Nyomdai előkészítés: PINTYŐKE GÁBOR

Borítóterv: ZÓKA GYULA

A borítón a 17/III. zászlóalj 1943 februárjában visszavonuló egysége látható.

A reprodukciókat készítette és a képek nyomdai előkészítését végezte:

ZÓKA GYULA

ISSN 0133-5499 ISBN 978-963-7226-74-8

A könyv elkészítését és kiadását a Jövő Polgáraiért Kulturális Alapítvány,

Zalaegerszeg MJV Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága, Zalaegerszeg MJV Millecentenáriumi Közalapítványa, és

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg MJV alpolgármestere támogatta.

Kiadja a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltár 8900 Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3.

Tel: 92/510-030, 598-956 Fax: 92/510-029 www.zml.hu E-mail: zalalev@dfmk.hu

Felelős kiadó: Molnár András

5

ELŐSZÓ

A magyar királyi 2. honvéd hadsereg 9. könnyű hadosztályának zalaegerszegi 17/III. zászlóalja a város ünnepélyes búcsúvételét követően, 1942. május 2-ától vonult el a keleti hadszíntérre. Személyi állományát – a később pótlásként kikül-dött két menetszázaddal együtt közel 1500 főt – zömében Zalaegerszeg környéki, észak-nyugat zalai tartalékosokkal töltötték fel.

A zalaegerszegi zászlóalj a közel 300 kilométer széles szovjet-német arcvonal Kurszktól keletre húzódó szakaszán május közepétől június végéig a 9. könnyű hadosztály tartalékát képezte. A június 28-án megindított nagyszabású német hadművelet során július 2-áig, Tyim városa bevételéig mindvégig az első vonal-ban harcolt, és mintegy tíz százalékos veszteséget szenvedett. Július 10-én a 2. hadsereg Don menti arcvonalának legészakibb szakaszán, a Voronyezstől dél-nyugatra fekvő Gremjacsje falunál foglalta el védőállását, amelyet 1943. január 27-éig megtartott. Folyamvédelmi tevékenysége idején, különösen a „gennyfolt”-nak nevezett szovjet hídfő felszámolásáért augusztus 15-19. között folytatott har-cai során újabb érzékeny veszteségek érték.

A 17/III. zászlóalj 1943. január 27-én, a honvéd alakulatok közül utolsóként, mint a visszavonuló 2. hadsereg utóvédjének utóvédje hagyta el Don menti állá-sait. Visszavonulása során – a szovjet csapatok fojtogató bekerítéseinek többszöri áttörése, a mostoha időjárási körülmények és ellátási nehézségek közepette – to-vábbi, rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett. 1943 májusáig – a sebesülten hazakerülteken kívül – a 17/III. zászlóalj személyi állományának nem egészen egyhetede tért csak vissza szülőföldjére.

Az események 70. évfordulója alkalmából, a zalaegerszegi zászlóalj elesett, eltűnt vagy hadifogságba került, valamint megsebesült katonáinak emlékére meg-jelenő könyvünk első tanulmánya – a fennmaradt hadiokmányok, harctéri naplók és levelek, visszaemlékezések, korabeli sajtótudósítások, valamint eredeti front-felvételek felhasználásával – a 17/III. zászlóalj 1942-1943. évi részletes történetét dolgozza fel. A második részben a zalaegerszegi csapattest történetének egyik legfontosabb forrását, Németh József tizedes harctéri naplóját adjuk közre. A har-madik, egykorú arcképekkel illusztrált rész a zászlóalj Oroszországban harctéri szolgálatot teljesített tisztikarának és ismert tiszthelyetteseinek életrajzát tartal-mazza, a negyedik részben pedig a 17/III. zászlóalj elesett, meghalt vagy nyom-talanul eltűnt (hadifogságba került) katonáinak – a Hadtörténeti Intézet és Múze-um Központi Irattárában őrzött második világháborús veszteség-nyilvántartási dokumentumok és a Zala megyei levéltári források feldolgozása alapján összeál-lított – minden eddiginél részletesebb adattára található.

6

A könyv elkészítéséhez nyújtott segítségért ezúton is köszönetünket fejez-zük ki mindazoknak, akik rendelkezésünkre bocsátották hozzátartozóiknak, a 17/III. zászlóalj egykori tisztjeinek és honvédeinek személyes emlékeit, eredeti dokumentumait, fényképeit. Segítségük, hozzájárulásuk nélkül ez a könyv nem készülhetett volna el. Külön köszönet illeti Béres Katalint, a Göcseji Múzeum fő-muzeológusát, amiért az általa gyűjtött és lejegyzett visszaemlékezéseket átenged-te feldolgozásra. Ugyancsak feldolgozhattuk a Bekő Tamás zalaegerszegi segéd-levéltáros által gyűjtött tábori postai levelezőlapokat és leveleket is, amit ezúton is megköszönünk.

A könyv kiadásának anyagi támogatásáért a Jövő Polgáraiért Kulturális Ala-pítványnak, illetve elnökének, Szalai Annamáriának, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságának, a zalaegerszegi Millecentená-riumi Közalapítványnak, valamint Balaicz Zoltánnak, Zalaegerszeg város alpol-gármesterének tartozunk köszönettel!

Zalaegerszeg, 2013. április A szerzők

7

MOLNÁR ANDRÁS:

A 17/III. ZÁSZLÓALJ A DONNÁL, 1942-1943

Honvéd zászlóalj Zalaegerszegen, 1932-1941

Miután az első világháborút követően az északkeleti hadszíntéren nagy veszte-ségeket szenvedett, jelentős mértékben elvérzett m. kir. zalaegerszegi 6. honvéd huszárezredet feloszlatták,1 az 1920-as években nem állomásozott honvéd alaku-lat Zala vármegye székhelyén, Zalaegerszegen. A város nyugati részén, az egyko-ri Ola község területén, a Körmendre vezető út mentén álló, a település tulajdoná-ban lévő, volt honvéd huszárlaktanya évekig üresen állt. 1927-ben csendőriskolát, ahhoz tartozó szolgálati lakásokat, valamint városi szükséglakásokat alakítottak ki benne.2

A honvéd helyőrségek decentralizációját, az egyes zászlóaljak kisebb városok-ba, önálló alakulatokként történő kihelyezését tervező Gömbös Gyula honvédel-mi miniszter (1932 októberétől miniszterelnök) haderő-fejlesztési reformelképze-lései az 1930-as évek elején találkoztak Zalaegerszeg önkormányzati vezetőinek városfejlesztési törekvéseivel.3 1930 áprilisában – Gömbös Gyula kezdeményezé-sére, a vármegyei főispán, Gyömörey György közvetítésével – tárgyalás indult Zalaegerszeg város és a Honvédelmi Minisztérium között „a Zalaegerszegen letele-pítendő helyőrség dolgában”.4

1930. június 2-án egy, a város környékén zajló hadgyakorlat megtekintése cél-jából Zalaegerszegre érkezett a honvédelmi miniszter. Gömbös Gyula ekkor sze-mélyesen tájékozódott a helyőrség letelepítésének helyi feltételeiről, és kijelentette, „szükségesnek tartja, hogy a városnak katonasága legyen”.5 A honvédelmi miniszter a hónap végén hivatalosan is értesítette a várost, hogy szándékában áll Zalaeger-szegen újból helyőrségi állomást létesíteni. Felkérte a polgármestert, gondoskod-

1 Lugosi József – Kiss Gábor: Volt egyszer egy huszárezred. A m. kir. zalaegerszegi 6. honvéd hu-szárezred története. Budapest – Zalaegerszeg, 2009. 167 p. A kutatás során nyújtott baráti segítségért, a rendelkezésre bocsátott iratmásolatokért és adatokért, valamint a kézirat szakmai átnézéséért ezúton is köszönetet mondok dr. Szabó Péter hadtörténésznek! 2 Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltár (MNL ZML) Zala vármegye főispánjának iratai. Főispáni bizalmas iratok (a továbbiakban: Főisp. biz. ir.) 58/1930. Czobor Mátyás polgármester bead-ványa a főispánhoz. Zalaegerszeg, 1930. április 8. 3 Zalamegyei Ujság 1932. augusztus 12. (182. sz.) 1. p. „A helyőrségek decentralizációja”. 4 MNL ZML Főisp. biz. ir. 58/1930. (Gyömörey György főispán levele Gömbös Gyula honvédelmi miniszterhez. Zalaegerszeg, 1930. április 7.; Gömbös Gyula levele Gyömörey Györgyhöz. Budapest, 1930. május 2.) 5 Zalamegyei Ujság 1930. június 2. (124. sz.) 1. p.

8

jon róla, hogy az előreláthatólag egy zászlóaljnyi gyalogság állandó elhelyezésé-hez szükséges létesítmények mielőbb rendelkezésre álljanak.6

Az egykori honvéd huszár laktanya kincstári tulajdonba vételéről, és az új honvéd helyőrség abban történő elhelyezéséről folytatott tárgyalások két éven belül eredményre vezettek. A laktanyát 1931-ben megvásárolta és november ele-jén birtokba is vette a honvéd kincstár,7 majd hozzáláttak a meglévő épületek fel-újításához, illetve bővítéséhez. A honvédelmi miniszter 1932 áprilisában kilátás-ba helyezte, hogy Zalaegerszeg még az ősz folyamán fél zászlóalj (két század) számára helyőrséget nyer, amennyiben a város haladéktalanul gondoskodik a laktanya területének bővítéséről, valamit a lőtér és gyakorlótér céljára alkalmas területek megszerzéséről.8 Miután a város e kérésnek eleget tett, a honvéd kincs-tár pedig felújíttatta a régebbi laktanyaépületeket, 1932. szeptember 25-én a fél zászlóalj Kuthey Zoltán őrnagy vezette törzse, október 3-án pedig a legénység is Zalaegerszegre érkezett.9 Az alakulatot a m. kir. szombathelyi 3. honvéd vegyes-dandárhoz tartozó 5. honvéd gyalogezred Körmenden állomásozó zászlóaljától helyezték át a zalai megyeszékhelyre.10

Ugyanebben az évben, 1932-ben vezették be az általános védkötelezettséget, melynek értelmében a honvédelmi szolgálatra kötelezett férfiak meghatározott korosztályainak évente októberben kellett bevonulniuk 18 hónap katonai szolgá-latra. 1933-tól kezdetét vette a tartalékosok továbbképzése, majd a korábban be nem hívott, idősebb korosztályok rövid kiképzése is.11 Az ilyen módon évente újoncokkal kiegészülő zalaegerszegi alakulat 1933-ban már önálló zászlóaljként, mint a m. kir. „Mátyás király” 5. honvéd gyalogezred I. zászlóalja tagozódott be a szombathelyi 3. vegyesdandárba.12

Az 1935-ben életbe léptetett hadrendszervezési változások következtében a zalaegerszegi zászlóaljat is átszervezték. A szombathelyi 3. vegyesdandár kötelé-

6 MNL ZML Zalaegerszeg város polgármesterének iratai. Kiemelt tárgyi csomók 135. doboz. Lak-tanya. (A továbbiakban: Zeg. polgm. ir. 135. d.) A honvédelmi miniszter leirata Zalaegerszeg város polgármesteréhez. Budapest, 1930. június 30. 7 NML ZML Zeg. polgm. ir. 135. d. M. kir. szombathelyi 3. honvéd vegyesdandár parancsnokság átirata Zalaegerszeg város polgármesteréhez. Szombathely, 1931. november 4. 8 NML ZML Zeg. polgm. ir. 135. d. A honvédelmi miniszter leirata Zalaegerszeg város polgármes-teréhez. Budapest, 1932. április 13. 9 Zalamegyei Ujság 1932. szeptember 24. (217. sz.) 3. p. 10 Bencze László: Körmend a hadtörténelemben 1850-1945. In: Veszprémi László – Kelenik József – Hermann Róbert – Bencze László: Körmend a hadtörténelemben. (Körmendi füzetek.) Körmend, 1992. 281. p. 11 Dombrády Lóránd: A hadsereg szervezése és szerepe a második világháború kitöréséig. In: Domb-rády Lóránd – Tóth Sándor: A magyar királyi honvédség 1919-1945. Bp., 1987. (a továbbiakban: Domb-rády Lóránd 1987.) 98-99. p. 12 NML ZML Zeg. polgm. ir. Kiemelt tárgyi csomók 134. doboz. Katonai gyakorlótér. Az 5/I. zászló-alj parancsnokságának átirata Zalaegerszeg város polgármesteréhez. Zalaegerszeg, 1934. október 7.

9

kében maradt ugyan, de kivált az 5. honvéd gyalogezredből, és a nagykanizsai székhelyű „3. határőrkerület parancsnokhelyettes” fedőnevű harmadik, rejtett gya-logezredének III. osztálya lett. Három évvel később, 1939. január 23-ától – az im-máron nyílt haderőfejlesztés kezdetekor – újabb hadrendi számot kapott: a 17. honvéd gyalogezred III. zászlóaljaként sorolták be a Nagykanizsán megalakított 9. önálló gyalogdandárba. A zalaegerszegi zászlóalj megnevezése, illetve szá-ma változatlan maradt 1943 nyaráig, a nagykanizsai seregtest elnevezése azon-ban 1942. február 12-én – átnevezés következtében – 9. önálló gyalogdandárról 9. könnyű hadosztályra módosult.13

A zalaegerszegi honvéd zászlóalj 1937 és 1941 közötti történetének egyik leg-fontosabb forrása Péchy György főhadnagy (1940 szeptemberéig hadnagy) vissza-emlékezése. Péchy, aki mint Ludovika Akadémiát végzett pályakezdő hadnagy, 1937 őszén lett a 3/III. határőrosztály 9. puskásszázadának szakaszparancsno-

13 Szabó Péter: A zalai honvéd alakulatok a második világháborúban, és az azt megelőző években (1938-1945). In: Hadtörténelmi tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 36/I.) (Szerk. Molnár András) Zala-egerszeg, 1995. (a továbbiakban: Szabó Péter 1995.) 292. p.; Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Köz-ponti Irattár. Závodszky István százados 78205. sz. tiszti okmánygyűjtő. (A továbbiakban: HIM KI Závodszky István 78205. sz. ti. ogy.) Závodszky 1933 januárjától teljesített szolgálatot a zalaegerszegi zászlóaljnál.

1. Az 5/I. zászlóalj géppuskásai a zalaegerszegi laktanya udvarán, 1934 októberében

10

ka, mostoha kiképzési körülményeket talált Zalaegerszegen. „A zászlóalj gyakorló-tér szempontjából igen nehéz körülmények között volt. Komoly gyakorlótér nem állt ren-delkezésre. A Kiserdő volt az egyetlen hely, ahol földmunkát – lövészgödör, lövészteknő kiásást – lehetett gyakorolni. Ez a gyakorlótér is nagyon kicsi volt, de ebben is volt egy homokbánya, amely elég nagy területet foglalt le. Másik gyakorlótér volt az úgynevezett Rabkert és a vasúti pálya közötti kb. 80 m széles és 300 m hosszú terület. Hasonlóan kicsi volt a pózvai gyakorlótér is. Ezeken jóformán csak egyes csatárkiképzést lehetett végrehaj-tani. Már egy rajgyakorlat végrehajtása is nehézségekbe ütközött. A lőkiképzéshez rendel-kezésre álló, úgynevezett »elemi lőtér« – bár csak két lőállással rendelkezett – jól megfe-lelt. A harcszerű lövészetre (időnként) [használt] bozsoki lőtér sok kívánnivalót hagyott maga után. Ez egy erdős-szőlős domb és erdő közötti, kb. 150-180 m széles és kb. 400 m hosszú völgy volt, ahol – kényszerűségből – még szakasz kötelékben is hajtottunk végre éles lőgyakorlatot.”14

A kiképzés hatékonyságát Zalaegerszegen is tovább nehezítette a gyakorló lő-szer és más kiképzési segédeszközök (pl. kézigránátok és puffancsok) – valameny-nyi honvéd alakulatnál tapasztalt – hiánya. „... ezek pótlására különböző kiképzési segédeszközt kellett alkalmazni, kezdve a géppuskák, golyószórók tüzét helyettesítő kerep-lőktől, a különböző színű lőirány mutatóktól, a különböző színű zászlókig, melyek lenge-tésének más és más volt a jelentése, a kiképző leleményességétől függően. Nem is beszélve a két kerékpárra szerelt, falécekből ácsolt, papírmaséval burkolt harckocsi-utánzatokról.”15

Péchy György főhadnagy emlékei szerint a rajkiképzés során tapasztalt gon-dok és bajok tovább sokasodtak a szakasz- és századkötelékben Zalaegerszeg környékén végrehajtott gyakorlatok alkalmával. „Ha az előnyomulás útjába egy bú-za- vagy kukoricatábla került, akkor a puskát tusával felfelé a vállra helyezve, egyesével a meglévő csapáson kellett a táblát megkerülni. A vetés túlsó oldalán az alakzat újbóli felvé-tele után lehetett a gyakorlatot folytatni, mert nem lehetett mezei kárt okozni a kultúrá-ban. Elképzelhető, hogy a kiképzők minden erőlködése ellenére milyen értéke volt az ilyen kiképzésnek. Ezen némileg enyhített, hogy a zászlóaljat kihelyezték a III. hadtest harcszerű lőterére, Ódörögd pusztára. Ez a terület Várpalotához, Hajmáskérhez hasonló, nagy kiter-jedésű, karsztos jellegű lőtér volt, amely módot adott szakasz- és századkötelékben végre-hajtott gyakorlatokra, és ilyen kötelékekben harcszerű lőgyakorlatok végrehajtására is.”16

A zalaegerszegi alakulatnál 1937-1938 körül folytatott kiképzésről, illetve a laktanyai élet mindennapi rendjéről az alábbiakat jegyezte fel Péchy György fő-hadnagy: „Maga a kiképzés két részre volt osztható. Délelőtt 8-[tól] 12 óráig – az újonc-kiképzés után – kivonulás, harckiképzés, esetleg lőgyakorlat. Ezeken minden beosztott tiszt is részt vett, és vezette egységének kiképzését. Délután főleg alaki, zártrendi kiképzés volt, 14 Hadtörténelmi Levéltár. Tanulmánygyűjtemény 3184. Péchy György: Csapattiszt voltam a magyar királyi honvédségben. Gépelt kézirat. [Budapest, 1987.] (a továbbiakban: HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése) 13-14. p. Idézi: Szabó Péter 1995. 295. p. 15 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 14. p. Idézi: Szabó Péter 1995. 295. p. 16 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 14-15. p. Vö. Szabó Péter 1995. 295. p.

11

továbbá előkészítő lőgyakorlat, [...] fegyverismeret, puska, golyószóró szétszedése és össze-rakása, stb. Esetenként kispuskalövészet az udvaron lévő házi lőtéren. Ezeket a délutá-ni foglalkozásokat mindig csak a napos-tisztek vezették. Nagyon rossz időben terepasz-tal foglalkozást tartottunk, melyen egyszerű gyakorlatokat – terepkutatók mozgása, a raj mozgása különböző terepen, stb. – tartottunk.”17

A zalaegerszegi csapattestnél 1937 októberében kezdődött meg az úgyneve-zett „póttartalékosok”, a trianoni békeszerződés tiltó rendelkezése miatt 1920 óta kiképzetlenül maradt korosztályok három hónapos, gyorsított kiképzése. „Ez al-kalommal láthattam – írja visszaemlékezésében Péchy György főhadnagy –, hogy ezek a 36-38 éves emberek eltörődöttek, mennyire kizsigerelte őket a nehéz földműves mun-ka. A gyalogsághoz beosztottak 90 százaléka nincstelen parasztok köréből került ki. Elég sok volt közöttük a szellemileg elmaradott is. Ehhez járult – véleményem szerint – a Zala megyében honos »noha« bornak már kiskorban elkezdett ivása. Szakaszomban volt egy ilyen, aki képtelen volt egy egyszerű, tőmondatban adott parancsot megismételni. Az ilye-nek minden erőlködés és külön foglalkozás mellett is csak a legelemibb katonai ismereteket tudták a 3 hónap alatt elsajátítani.”18

17 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 15. p. 18 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 15. p.

2. A 17/III. zászlóalj géppuskás századának menetgyakorlata Zalaegerszeg környékén, 1941 tavaszán. Lovon a századparancsnok, Czenthe István százados

12

A 3/III. határőrosztály, illetve a 17/III. zászlóalj tényleges szolgálatot teljesítő honvédei és mozgósított tartalékosai – a 9. önálló gyalogdandár kötelékében – történelmi események részesei lettek a trianoni békediktátum által elcsatolt terü-letek 1938 őszétől 1941 tavaszáig tartó részleges visszaszerzésének időszakában. A zalaegerszegi csapattest első jelentősebb mozgósítására 1938 őszén került sor. Ekkor Magyarország Csehszlovákiával szembeni területi igényeinek alátámasz-tása, illetve a magyarlakta területek visszaszerzése érdekében – a határ menti seregtestek mellett – mozgósították a dunántúli honvéd alakulatokat is. Szeptem-ber közepén félbeszakadt a Nagykanizsa környékén kezdett, kiképzést lezáró nagy őszi hadgyakorlat, a zalaegerszegi zászlóaljat visszarendelték helyőrségébe, és további tartalékosok behívásával „ikresítették”. A vitéz Oltay Jenő alezredes vezette zalaegerszegi alakulat a mozgósítás, illetve a kettéosztódás során a 17/III. honvéd zászlóalj, míg a belőle kivált, zömében tartalékosokkal feltöltött alakulat a 38/III. honvéd zászlóalj elnevezést vette fel. A zalaegerszegi alakulatok szállítá-sához szükséges „országos járműveket”, azaz lovas kocsikat ekkor a környékbeli falvakból vonultatták be – hajtóikkal együtt – katonai szolgálatra. A 17/III. zász-lóalj alig néhány napot töltött a mozgósítási körletben, amikor rövid kiképzés után azonnal berakodási parancsot kapott. Az alakulatot minden búcsúztatás és ünneplés nélkül bevagonírozták, és vasúton – Székesfehérváron át – Komáromba szállították. A 38/III. zászlóaljat valamivel később indították útnak, így annak honvédei Zalaegerszegen (a vármegyeház előtti téren) ünnepélyes búcsúztatás-ban részesültek. A határt azonban végül egyik zalaegerszegi csapattest sem lépte át. Az 1938. november 2-án kihirdetett első bécsi döntés értelmében fegyveres beavatkozás nélkül visszatért felvidéki területek megszállásában a 9. önálló gya-logdandár alakulatai nem vettek részt, ezért a két, már úton lévő zalaegerszegi honvéd zászlóaljat is békehelyőrségébe rendelték vissza.19

Alig néhány hónap elteltével, a csehszlovák állam szétesését követően, 1939. március 13-án, a honvédség Kárpátalja területének birtokba vételét célzó hadmű-veletéhez ismét mozgósították a 9. önálló gyalogdandár zalai alakulatait. Meg sem várva valamennyi tartalékos beérkezését, az egységek megalakítását és ösz-szerázódását, a 17/III. zászlóaljat és a 38/III. zászlóaljat is azonnal bevagoní-rozták és útnak indították Kárpátaljára. Március 18-án Tiszaújlakon rakodtak ki, majd Mátyfalván szállásoltak be, és a létszám feltöltésére utánuk küldött tartalé-kosok ott érték utol őket. Időközben, március 15. és 18. között a magyar honvéd-ség úgynevezett Kárpát Csoportja – melyhez azután a zalai gyalogdandár is csat-

19 Péchy György fényképalbuma, 1938-1944. „1938 Felvidék” 1-2. p. Képmagyarázatok. (Ifjabb Péchy György tulajdonában, Budapesten.); HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 14-15. p.; Zala-megyei Ujság 1938. szeptember 16. (208. sz.) 2. p.; Horváth Ferenc őrmester visszaemlékezése hang-szalagon I. Béres Katalin felvétele, 1990. Béres Katalin birtokában, Zalaegerszegen. (A továbbiakban: Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon I.); Szabó Péter 1995. 292. p.

13

lakozott – elfoglalta Kárpátalja kijelölt részeit, és kijutott egészen a lengyel hatá-rig. A két zalaegerszegi alakulatot március 22. előtt vasúton Kisbereznára, illetve Nagybereznára szállították. Utóbbi településen már kirakodás közben szlovák légitámadás érte a 38/III. zászlóaljat.

A Kárpát Csoport március 23-ára újabb feladatot kapott: átlépve Szlovákia keleti határát, nyugat felé előrenyomulva, egy 15-20 km széles védősávot kellett elfoglalnia az Ung folyó völgyében, Ungvártól az Uzsoki hágóig futó vasútvonal biztosítása érdekében. Az előrenyomulást már március 24-én leállították, mivel az addig elfoglalt területsáv elegendő volt a vasút biztosítására. A magyar csa-patok két nap alatt mintegy 60 km hosszú és 20 km széles szlovák területet vettek birtokba, melyet azután Kárpátaljához csatoltak.

Március 23-án a magyar csapatok északi szárnyán – Kiskolon elfoglalása cél-jából – előrenyomuló 9. önálló gyalogdandár kötelékében a zalaegerszegi honvéd zászlóaljak is átlépték a szlovák határt, és részesei lettek újabb elcsatolt magyar-lakta terület részleges visszaszerzésének. Ezen a napon, valamint március 24-én Ugar és Kiskolon térségében – a többi zalai alakulathoz hasonlóan – ezen csapat-testek is többször tűzharcba keveredtek kisebb szlovák gyalogos egységekkel, és szlovák repülőgépek is támadást intéztek ellenük. Március 25-én a 17/III. zász-lóaljat leváltották, és dandár tartalékként Tibaváraljára rendelték. Március 27-én Kiskolonnál, egy szlovák aknavetőtűz során, gránátszilánk okozta sérülés követ-

3. A Kárpátaljáról hazatért honvédek ünnepélyes fogadása Zalaegerszegen, 1939. április 12-én

14

keztében esett el a 17/III. zászlóaljnál szolgálatot teljesítő Vitai Dávid honvéd, akit katonai tiszteletadással temettek el Ugaron. A zalaegerszegi zászlóaljakat áp-rilis 8-a körül tehergépkocsikkal Nagybereznára vitték. Miután ott berakodtak, vasúton szállították vissza azokat Zalaegerszegre. A békehelyőrségébe hazatért 17/III. zászlóaljat április 12-én ünnepélyes fogadtatásban részesítették a zalai megyeszékhelyen.20

Amikor 1940 májusának végétől Erdély visszaszerzése érdekében mozgósítot-ták a magyar honvédséget, a 17/III. zászlóalj ismételten felállította ikerzászlóal-ját, mely attól kezdve a 47/III. honvéd zászlóalj elnevezést viselte. Július 13-ára a teljes magyar haderő felvonult a román határ közeli területekre. A zalaegerszegi zászlóaljakat is magában foglaló nagykanizsai 9. önálló gyalogdandár a 2. hadse-reg III. hadtestének kötelékébe tartozott. A 2. hadsereg a főerőktől délre, a ma-gyar haderő jobbszárnyán vonult fel a román határra. Eredeti feladata az volt, hogy biztosítsa a Fehér-Köröstől délre húzódó határszakaszt, egyidejűleg pe-dig indítson támadást a Sebes-Köröstől délre, és a román Carol-vonal erődjeinek megkerülésével foglalja el Nagyváradot. Harcra végül mégsem került sor, mert Magyarország Romániával szembeni területi követeléseit német nyomásra, dip-lomáciai úton sikerült – jelentős részben – kielégíteni. Augusztus 30-án Bécsben megszületett a Németország és Olaszország külügyminiszterei által vezetett dön-tőbíróság ítélete: az úgynevezett „második bécsi döntés” értelmében az 1920-ban elcsatolt erdélyi területek mintegy egyharmada, Észak-Erdély Nagyváraddal, Kolozsvárral és a Székelyfölddel ismét Magyarországé lett. A honvédség alaku-latai e megállapodás értelmében szeptember 5. és 13. között, előre meghatározott ütemben vehették birtokba a román királyi haderő által kiürítendő területeket. A visszakapott erdélyi területek katonai megszállása során a 2. hadsereg III. had-teste – mely a 9. önálló gyalogdandár kötelékében a zalaegerszegi zászlóaljakat is magában foglalta – azt a feladatot kapta, hogy a Sebes-Körös völgyében előre-nyomulva vegye birtokba Nagyváradot és Kolozsvárt.21

Péchy György, aki hadnagyként, a 17/III. zászlóalj segédtiszti beosztásában vett részt az erdélyi bevonuláson, így emlékezett a zalaegerszegi előkészületekre: 20 Péchy György fényképalbuma, 1938-1944. „1939 Kárpátalja” 1-5. p. Képmagyarázatok.; HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 18-23. p.; Zalamegyei Ujság 1939. április 12. (82. sz.) 2. p.; Hor-váth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon I.; Dombrády Lóránd 1987. 135. p.; Szabó Péter 1995. 295-296. p.; Janek István: A szlovák-magyar „kis háború” története és eseményei 1939 márciusában. In: http://www.publikon.hu/application/essay/107_1.pdf. (Letöltve: 2013. február 8.) Vitai Dávid halá-láról: http://www.hadisir.hu/?bejegyzesek=adatlap&id=256430121604353928&p*=5&*=0. (Letöltve: 2013. február 8.) 21 Dombrády Lóránd 1987. 152-163. p.; Illésfalvi Péter – Szabó Péter – Számvéber Norbert: Erdély a hadak útján 1940-1944. Nagykovácsi, Puedlo Könyvkiadó, 2005. (a továbbiakban: Illésfalvi Péter – Sza-bó Péter – Számvéber Norbert 2005.) 5-24. p.; Illésfalvi Péter – Szabó Péter: Erdélyi bevonulás, 1940. Barót, Tortoma Könyvkiadó, 2010. (a továbbiakban: Illésfalvi Péter – Szabó Péter 2010.) 5-44. p.; Szabó Péter 1995. 297-298. p.

15

„A kiserdei gyakorlótéren földből felépítettek egy román kiserődöt. Ennek leküzdési mi-kéntje egyik tárgya lett a kiképzésnek. Nyár elején kihelyezték a zászlóaljunkat a III. had-test lőterére, Újdörögd pusztára, zalahalápi elhelyezéssel. A kihelyezés alatt Breuer Pál őrnagy, az ezred nehézfegyver század parancsnoka lett megbízva a zászlóaljparancsnok-sággal. Itt is fel volt állítva egy román kiserőd az előtte lévő többsoros drótakadállyal. Utász lángszórós rohamjárőrökkel közös gyakorlatokat hajtottunk végre erre a kiserődre. A kihelyezésről való bevonulás után pár nappal egy többnapos gyakorlatunk volt a nagy-kanizsai zászlóaljakkal. Alighogy visszaértünk Zalaegerszegre, ismét jött a mozgósítás. Újból ikreződtünk a régi felállás szerint, azzal a különbséggel, hogy most [a] jutasi altiszt-képző iskolától kaptunk egy hivatásos századost, s így minden századparancsnok hivatá-sos tiszt lett. A mozgósítás befejezése után elszállították a zászlóaljat Budapest – Szolnok – Püspökladány – Derecske menetvonalon. Itt, Derecskén rakodtunk ki, s a zászlóalj a ki-jelölt körletébe, Tépére menetelt s szállásolt el.”22

A 17/III. zászlóalj századai július közepétől Tépén, az elhelyezési körletükben folytatták a kiképzést. A III. hadtest parancsnoksága a légi felderítés adatai alap-ján Hajdúbagos mellett felépíttette a 9. önálló gyalogdandárral szembeni román erődrendszer mását, vizesárkokkal, drótakadályokkal. A zalaegerszegi zászló-aljak is többször gyakorolták itt az árkokon való átkelést és a román kiserődök leküzdését, majd éleslövészetet tartottak e terepen.23 Pais János tartalékos had-nagy, a 47/III. zászlóalj rohamosztag parancsnoka így emlékezett e gyakorlatok-ra: „A kiserőd előtt vizesárok volt, melyen a rohambürü [gyalogos fahíd] segítségével kel-lett volna – ellenséges tűzben – átkelnünk. A gyakorlótéren széles (5 m) és elég mély árkot ástunk, mely felett órák szám gyakoroltuk a rohambürü átdobálását egy külön szerkezet segítségével. A rohambürü a géppuskát vivő katona alatt erős lengő mozgásban volt; szó-val még békés gyakorlat közben is kellett hozzá egy kis bátorság s ügyesség, hogy az ember le ne essen géppuskával kezében az árokba. Mi komolyan készültünk lélekben is a kise-rődök megrohamozására, de a valóságban nagyon siralmasan nézett ki ez a felkészülés. Ugyanis papíron a rohamosztag fel volt szerelve géppisztollyal, benzingránáttal és láng-szóróval is. Kérdeztem, mikor kapjuk meg ezeket a komoly fegyvereket? Válaszképpen kö-zölték, hogy majd a bevetés előtt. [...] Mint rohamosztag parancsnok, gyakorlat közben kiadtam a parancsot: »géppisztolyos előre«, mire a baka egy darab bottal a kezében előre-szökellt; a »benzingránátos előre« parancsra egy másik baka ugrott fel egy bottal, majd a »lángszórós előre« parancsra egy harmadik ugrott fel, ugyancsak egy bottal. Mindezen hatásos bot-fegyverek mellett kézigránátdobással töltöttük el a gyakorlati idő nagy részét. [...] 1940. augusztus végének egyik napján Hosszúpályiban volt egy »éles« támadási gya-korlat, amikor a tüzérség is élessel lőtte a gyeptéglából készített, a trianoni határon lévő román kiserőd utánzatokat. Mi, a gyalogság tüzérségi támogatás mellett szintén »éles« támadást hajtottunk végre a kiserődök ellen. Mint parancsnok, legelöl szökelltem a tüzér- 22 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 24. p. Vö. Szabó Péter 1995. 297. p. 23 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 24. p.; Szabó Péter 1995. 297. p.; Illésfalvi Péter – Szabó Péter – Számvéber Norbert 2005. 11. p.; Illésfalvi Péter – Szabó Péter 2010. 45. p.

16

ségi lövedékek becsapódása után a cél felé. Rohamtávolságra érve felmutattam a kézigrá-nátot, mire a legénység – az utolsó lövések után – velem egy időben eldobta kézigránátját a kiserődökre, illetve azok felé.”24

A gyakorlatok végeztével a zalaegerszegi alakulatok is várták a támadási pa-rancsot, ehelyett azonban átcsoportosították őket. A román légifelderítés miatt éjjelente hajtották végre a meneteket. Nappal senki sem hagyhatta el a szálláskör-letét, a járműveket fészerek alá állították, a honvédek pedig lombok alá rejtőztek. A 17/III. zászlóaljat augusztus utolsó napjaiban Vésztőn szállásolták el.25

A 9. önálló gyalogdandár zalai alakulatai, köztük a zalaegerszegi zászlóaljak a második bécsi döntést követően 1940. szeptember 7-én Körösnagyharsánynál, a Körös gátján vezető úton lépték át a trianoni határt, hogy birtokba vegyék a Magyarországnak békés úton átengedett észak-erdélyi területeket. A 17/III. zász-lóalj Dittrich Géza őrnagy, a 47/III. zászlóalj pedig Breuer Pál őrnagy parancs-noksága alatt vett részt a visszatért területek birtokbavételében. „A lakosság virá-gokkal szórta fel előttünk az utat. Mindenfelé nagy volt az öröm – emlékezett a 17/III. zászlóalj erdélyi bevonulására Péchy György főhadnagy. – Az első célunk Nagyvá-rad volt. Kora délutáni órákban érkeztünk meg, s így alkalmunk volt – az elszállásolás után – körülnéznünk. A legénység a volt hadapródiskolában lett elszállásolva. Nem győz-ték takarítani az elhagyott körleteket. A románok mindent, amit csak tudtak, vittek ma-gukkal, csak piszkot és szennyet hagytak maguk után. [...] Azért, hogy a kijelölt szakasz-határt meghatározott időre elérhessük, ezért ezredünket egy alkalommal 15-20 km-en át vasúton szállították. Emlékezetem szerint Segesden rakodtunk be egy hirtelenjében össze-állított szerelvénybe. Egy más alkalommal, hogy az út egy nagy, több km-es kanyarját le-vágjuk, az ezred átgázolt a Sebes-Körösön. A gázoláshoz a legénység derékig levetkőzött, hogy a bakancs, a nadrág és alsónadrág száraz maradjon. A vonatrészek az országúton folytatták a menetüket. Amerre Kolozsvár felé meneteltünk, mindenütt virággal és nagy szeretettel fogadtak bennünket. Nagyon megható volt a felszabadult magyarság öröme. Az úttól távolabbi községekből is zászlóval, népviseletben jöttek, hogy lássanak és köszönt-senek bennünket.”26

A 9. önálló gyalogdandár zalai alakulatai szeptember 11-én érkeztek meg elő-renyomulásuk utolsó állomására, Kolozsvárra. A délután beérkező zalaegerszegi zászlóaljakat felhőszakadás fogadta, a helybeliek azonban így is ünneplésben részesítették azokat. „...olyan sűrűn szakadt az eső, mikor a főtérre értünk, hogy az előt-tem menő katonát alig láttam, s mikor vertük a díszmenetet egy tábornok előtt, minden lépésünkre szinte dézsányi víz freccsent szét” – emlékezett a 47/III. zászlóalj kolozs- 24 Dr. Pais János: Életem története. Gépelt kézirat. [Nagykanizsa, 1999.] (Fia, Pais János birtokában, Nagykanizsán. A továbbiakban: Pais János: Életem története.) 59-60. p. 25 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 24. p.; Szabó Péter 1995. 297. p.; Illésfalvi Péter – Szabó Péter – Számvéber Norbert 2005. 11. p.; Illésfalvi Péter – Szabó Péter 2010. 45. p. 26 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 26. p. Részletét közli: Illésfalvi Péter – Szabó Péter – Számvéber Norbert 2005. 19. p. Vö. Szabó Péter 1995. 298. p.

17

vári bevonulására Pais János tartalékos hadnagy.27 A legénységet laktanyaépüle-tekben, a tiszteket magánházaknál szállásolták el. A következő napok – a szoká-sos kivonulás és kiképzés mellett – a kormányzó fogadására való felkészüléssel teltek. Szeptember 15-én Horthy Miklós kormányzó részvételével nagyszabású ünnepséget, illetve díszszemlét tartottak Kolozsvárott. A magyar honvédség leg-modernebb fegyvereit is felvonultató katonai parádét a 17. és a 47. gyalogezred alakulatai nyitották. A 17/III. zászlóalj honvédei elsők között vonultak el díszme-netben a kormányzói tribün előtt. A zalaegerszegi alakulatok ezután alig tíz napot töltöttek Kolozsvárott. A 17/III. zászlóalj már szeptember 26-án berakodott, majd két napig tartó vasúti szállítással tért vissza Zalaegerszegre. A zalai megyeszék-helyre szeptember 28-án este érkező alakulatot – a zuhogó eső ellenére – ünne-pélyesen fogadták a megye és a város vezetői. Ünneplésben részesült a 47/III. zászlóalj is, melynek szerelvénye október 1-jén éjszaka futott be Zalaegerszegre.28

27 Pais János: Életem története 61. p. 28 Péchy György fényképalbuma, 1938-1944. „1940 Erdély” 14-20. p. Képmagyarázatok.; HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 27. p.; Zalamegyei Ujság 1940. szeptember 17. (212. sz.) 1-2. p.,

4. A 47/III. zászlóalj felvonulása a kolozsvári díszszemlén, 1940. szeptember 15-én

18

1941 áprilisában a trianoni békeszerződés következtében Zala vármegyétől el-szakított muraközi és muravidéki területek visszafoglalásában, illetve megszállá-sában vettek részt a 9. önálló gyalogdandár alakulatai. Ekkor ugyan nem mozgó-sították a zalai seregtestet, ám április elején – Jugoszlávia német megszállásának támogatása érdekében – a 17. honvéd gyalogezred és a 9. tüzérosztály tényleges szolgálatot teljesítő állományának is fel kellett vonulnia a jugoszláv határra, hogy kivédjék az esetleges jugoszláv ellencsapást. Ezekben a napokban a 17/III. zász-lóalj is felvonult az országhatár védelmére, harcra azonban nem került sor. A 17. gyalogezred egyes alakulatai – követve az április 6-án Jugoszláviába nyomult né-met csapatokat – április 16-án vonultak be az 1920 előtt Zala vármegyéhez tarto-zó Muraközbe és Muravidékre. A 17/III. zászlóalj pontos szerepét nem ismerjük, valószínű azonban, hogy a zalaegerszegi alakulat volt az Alsólendvára április 16-án Pince község irányából bevonuló honvédcsapat. (A 17/III. zászlóalj őrmeste-re, Horváth Ferenc emlékei szerint alakulatának honvédei a délvidéki bevonulás idején Alsólendváig mentek el, és ott megálltak.)29

A Szovjetunió ellen 1941. június 21-én indított német hadjáratban kezdetben még nem vettek részt a honvédség alakulatai, ennélfogva a zalai csapattestek sem. A Kassát ért június 26-ai, nem provokált bombatámadás következtében Ma-gyarország és Szovjetunió között is beállt a hadiállapot. Az ukrajnai támadó had-műveletekben június végétől szerepet vállaló magyar gyorshadtest azonban alig néhány hónap alatt érzékeny veszteségeket szenvedett, és szükségessé vált a le-váltása. A gyorshadtest, illetve a Kárpát Csoport hazatérésének ára négy béke-állományú gyalogdandárt kitevő 24 gyalogzászlóalj Ukrajnába, megszálló fel-adatokra történő kiküldése volt. Az 1941 októberétől e feladatra szerveződő 108. gyalogdandár (1942 februárjától könnyű hadosztály) 34. gyalogezredébe sorol-ták be – az elvileg – a 17/III. zászlóalj részleges mozgósításával felállított 47/III. zászlóaljat is. A gyakorlatban azonban nem csupán a zalaegerszegi alakulat tarta-lék állományából, hanem a 17. honvéd gyalogezred I. és II. zászlóaljából is hívtak be tartalékosokat a mozgósítás során. A 47/III. zászlóalj 1941 októberében 50 szá-zalékos, csökkentett létszámmal került felállításra: puskásszázadait 120-120 fővel szervezték, géppuskás-százada két szakasszal, szakaszonként 3-3 géppuskával rendelkezett, a távbeszélő szakasz állományát pedig 80 százalékra töltötték fel. A 47/III. zászlóaljat ekkor 21 tiszt és 453 főnyi legénység alkotta. A tisztek több-sége tartalékos állományú volt, a legénység zöme pedig az idősebb, hiányosan

1940. szeptember 30. (223. sz.) 1. p.; Zalai Magyar Élet 1940. szeptember 17. (146. sz.) 1. p., 1940. októ-ber 2. (159. sz.) 2. p. 29 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 30. p.; Zalamegyei Ujság 1941. április 17. (86. sz.) 2. p.; Zalai Magyar Élet 1941. április 17. (86. sz.) 1. p.; Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon I.; Szabó Péter 1995. 298-299. p.; Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941-1945. Lendva, 2006. 18. p.

19

kiképzett korosztályokból és a nemzetiségi – többnyire román és ruszin ajkú – át-képzett hadkötelesek közül került ki. A Körmendy László őrnagy parancsnok-sága alatt álló zászlóalj ünnepélyes eskütételére, illetve búcsúztatására október 30-án került sor Zalaegerszegen, a Kazinczy téren.30

A zalaegerszegi alakulatot is magában foglaló 108. gyalogdandár csapatait 1941. október 30-ától november 10-éig vasúton szállították ki Ukrajnába. E dan-dárnak kezdetben a Dnyeper folyótól keletre, Kijevtől északra fekvő területeken kellett megszálló, biztosító feladatot ellátnia. A 47/III. zászlóalj december köze-péig különösebb nehézségek nélkül teljesített szolgálatot Perejeslav környékén. Akkor, a szovjet ellentámadás megindulásával egyidejűleg megélénkült a parti-zántevékenység. 1942 januárjának végén – a szovjet előretörés miatt – a zalaeger-szegi zászlóaljat is a szovjet-német arcvonal közvetlen közelébe, Harkov környé-kére rendelték, hogy szükség esetén harcoló alakulatként legyen segítségére a német csapatoknak. 1942 márciusának második felében a 47/III. zászlóalj Koro-bovo elfoglalásáért vívott eredményes harcokat az arcvonal résein a német csapa-tok mögé benyomuló szovjet reguláris erőkkel. A korabeli sajtóhíradások szerint ekkor szerzett „Signum Laudis” kitüntetést Garamvölgyi József tartalékos zászlós, a zalaegerszegi csapattest egyik szakaszparancsnoka, aki Korobovo szélső házai-nál vitte rohamra egységét, és közelharcban kényszerítette visszavonulásra a he-vesen védekező ellenséget.

Miután az 1942. május 12-én Harkov térségében megindított szovjet offenzíva meghátrálásra kényszerítette a 108. könnyű hadosztály szomszédságában véde-kező német csapatokat, az arcvonalban maradt magyar seregtestet is támadás ér-te. Május 13-ától 18-áig a 108. könnyű hadosztály valamennyi alakulata, köztük a 47/III. zászlóalj is súlyos harcokat vívott a harckocsikkal támadó szovjet gyalog-ság ellen. A túlerő, illetve a bekerítés elől visszavonuló magyar seregtest páncél-elhárító fegyverei jórészt megsemmisültek, személyi állománya pedig mintegy 40 százalékos veszteséget szenvedett. A 108. könnyű hadosztályt május 18-án kivonták az első vonalból, és a német arcvonal mögé irányították. A szovjet tá-madás elhárítása után nem reguláris erőkkel, hanem ismét partizánokkal szem-ben vetették be a 47/III. zászlóaljat. Júniusban érzékeny veszteség érte a zala-egerszegi alakulatot: 10-én a turovoi erdőben partizán orvlövészek áldozata lett az egyik századparancsnok, Pataky Jenő hadnagy, 11-én pedig Poltavánál akna-robbanás következtében elesett a zászlóaljparancsnok, Körmendy László őrnagy. 1942 nyarán a Kurszktól délnyugatra fekvő Szeregyina Buda környékére irányí-tották a 108. könnyű hadosztályt. A mind létszámában, mind nehézfegyverzeté-ben jelentősen megfogyatkozott 47/III. zászlóalj a későbbiekben, egészen 1943

30 Zalai Magyar Élet 1941. október 30. (248. sz.) 2. p.; HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 30. p.; Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon I.; Szabó Péter 1995. 300-301. p.

20

márciusáig ezen a területen teljesített szolgálatot, feladata az utánpótlási vonalak partizánokkal szembeni biztosítása volt.31

A zalaegerszegi alakulatot is magában foglaló megszálló seregtest ismét a frontvonalba került, amikor 1943 kora tavaszán, a doni áttörést követően a német 2. páncélos hadsereg jobbszárnya és a német 2. hadsereg balszárnya közötti rés-ben előrenyomuló szovjet csapatok elérték Szeregyina Buda környékét. A szovje-tek március 3-án mintegy 90 harckocsival támadták Szeregyina Budát, és rövid idő alatt áttörték a páncélelhárító fegyvereket nélkülöző magyar alakulatok vé-delmét. Egy korabeli hadiokmány szerint „ezen a területen súlyos veszteségei voltak a 47/III. zászlóaljnak, amely kétharmadát elvesztette”. A zalaegerszegi alakulat szét-szóródott, parancsnoka és legénységi állományának többsége eltűnt (kisebb rész-ben elesett, nagyobb részt hadifogságba került), két nap elteltével csupán két sza-kasznyi katonáját sikerült összeszedni. A 108. könnyű hadosztály maradványait a március 7-én lezárult harcok után végleg kivonták a frontvonalból, és Sztaro-dub környékére, a Gomel-Brjanszk vasútvonal biztosítására csoportosították át. A 34. gyalogezred, benne a 47/III. zászlóalj megmaradt állománya a továbbiak-ban Unyecsa központtal védte a rá eső vonalszakaszt. A zalaegerszegi csapattest 1943 őszén még biztosan Ukrajnában volt (Matkovits Lajos tartalékos főhadnagy, a 47/III. zászlóalj géppuskás századának parancsnoka 1943. november 12-éig tel-jesített ukrán területen harctéri szolgálatot), további sorsát azonban egyelőre nem ismerjük.32

31 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 30. p.; Szabó Péter 1995. 301-302. p. Garamvölgyi Józsefről: Zalamegyei Ujság 1943. április 3. (75. sz.) 2. p. „Egy zalai hős Signum Laudisának története a honvédvezérkar főnökének jelentésében.” A tisztek haláláról: Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Központi Irattár. Névszerinti veszteségkimutatás adatbázisa. (A továbbiakban: HIM KI Veszteségi adatbázis.) 32 Perjés Géza: A brjanszki erdő aljában. Harctéri élményeim 1942 augusztusától 1943 októberéig. In: Hadtörténelmi Közlemények 1997. 3. sz. 570-638. p. (különösen a 3. sz. függelékben, a 634-635. olda-lon közölt hasonmás iratok: Kovács Gyula vezérőrnagy 1943. március 4-ei helyzettájékoztatása és a 2. hadsereg vezérkari főnökének március 6-ai géptávíró-beszélgetése); Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Bp., 2004. 213. p.; HIM KI Veszteségi adatbázis; HIM KI Mat-kovits Lajos 4142-V-29. sz. ti. ogy.

21

A 17/III. zászlóalj mozgósítása és felkészítése Zalaegerszegen (1942. március – május 2.)

Amikor 1942 márciusában mozgósították a 2. honvéd hadsereg alakulatait, a III. hadtest 9. könnyű hadosztályához tartozó 17/III. zászlóaljat is hadilétszámra töl-tötték fel Zalaegerszegen. Ikerzászlóalja, a megszálló feladatok ellátására 1941 őszén Ukrajnába vezényelt 47/III. zászlóalj helyét 1942 tavaszán a soproni 34. gyalogezred I. zászlóaljával töltötték be a nagykanizsai seregtest hadrendjében.33

A mozgósított 17/III. zászlóalj parancsnoka továbbra is Dittrich Géza alezre-des maradt, aki 1940 májusától töltötte be e beosztást.34 A zászlóalj, melynek sze-mélyi állományába 30 tiszt és 972 főnyi legénység tartozott, három puskásszá-zadból, egy úgynevezett nehézfegyver (vagy géppuskás-) századból, valamint a zászlóaljközvetlen távbeszélő szakaszból és csapat-vonatoszlopból (a zászlóalj anyagait szállító kocsioszlopból) állt.35 A századok parancsnokai hivatásos tisz-tek voltak: a 7. puskásszázad élén Neubauer Elemér főhadnagy, a 8.-én Horváth Ferenc hadnagy, a 9.-én Arató Pál főhadnagy, míg a géppuskás század élén Zá-vodszky István százados állt. A távbeszélő szakasz parancsnoki teendőit Merk-ler Ferenc továbbszolgáló zászlós, a zászlóalj-vonatparancsnoki teendőket pedig Baáden Károly tartalékos főhadnagy látta el. A zászlóalj segédtisztje Takács Jó-zsef hadnagy, vezető orvosa dr. Hegyi Sándor tartalékos orvos zászlós, gh-főnöke Varga László továbbszolgáló próbaszolgálatos gazdászati hadnagy, anyagi tisztje pedig Schneider Géza hadapród őrmester volt.36

A puskásszázadokon (5 tiszt, 192 legénység) belül a négy puskásszakaszt egyenként 3 darab 31 M. 8 mm-es golyószóróval, a nehézfegyverszakaszt (más néven gépszakaszt) pedig 2-2 darab 36 M. 20 mm-es nehézpuskával, illetve 39 M. 50 mm-es gránátvetővel látták el. Fegyverzetükhöz tartozott a fentieken kívül

33 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése) 32. p.; Szabó Péter: Zalai honvédek a Donnál. In: Frontnaplók a Don-kanyarból 1942-1943. (Szerkesztette és a naplókat sajtó alá rendezte Molnár And-rás, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Szabó Péter) Zalaegerszeg, 1992. (a továbbiakban: Sza-bó Péter 1992.) 7. p.; Szabó Péter 1995. 300-303. p. 34 Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zász-lóalja Donnál. (Zalai Gyűjtemény 71.) (Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót írta Molnár And-rás és Szabó Péter) Zalaegerszeg, 2012. (a továbbiakban: Kemendy Géza 2012.) 66. p. 138. jegyzet. 35 Szabó Péter: Don-kanyar. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg története 1942-1943. Budapest, 2001. (a továbbiakban: Szabó Péter 2001.) 34. p.; Szabó Péter: Csáktornyai zászlóaljak a Donnál, 1942-1943. In: Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál. (Zalai Gyűjtemény 71.) (Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót írta Molnár András és Szabó Péter) Zalaegerszeg, 2012. (a továbbiakban: Szabó Péter 2012.) 253. p. 36 Hadtörténelmi Levéltár. M. kir. 2. honvéd hadseregparancsnokság iratai, 1942-1943. 22. doboz (a továbbiakban: HL 2. hds. ir. 22. d.) M. kir. 17. honvéd gyalogezred (a továbbiakban: 17. h. gye.) hadi-napló-mellékletei 246. sz. M. kir. 17. honvéd gyalogezred. Tiszti beosztási névjegyzék. I. Névszerint. 1943. január 1.; HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 3. sz. melléklet.

22

129 darab 35 M. és 13 darab 31/A M. Mannlicher ismétlő puska, 18 géppisztoly és 32 pisztoly is. A nehézfegyverszázad (9 tiszt, 323 legénység) szervezete az 1942. februári fegyverzet-kiegészítő rendelkezések eredményeképpen 4 géppuskás és 2-2 páncéltörő ágyús, illetve aknavető szakaszból állt. Fegyverzetét ennek meg-felelően 12 darab 7/31 M. 8 mm-es (Schwarzlose) géppuska, 4 darab 36 M. 37 mm-es páncéltörő ágyú és 4 darab. 36/39 M. 81 mm-es aknavető képezte.37

Az egyes szakaszok parancsnokai kisebb részben hivatásos tisztek, nagyobb-részt viszont tartalékos és továbbszolgáló tisztek, illetve tiszthelyettesek lettek. A zászlóalj legénységének csak 20 százaléka lehetett tényleges katonai szolgálatát töltő sorállományú, míg túlnyomó többsége az idősebb, tartalékosként és póttar-talékosként bevonultatott korosztályokból került ki.38 A 17/III. zászlóalj legény-ségének személyi állománya többségében Zala megye északnyugati területeiről származott, Zalaszentgrót, Zalaegerszeg, Zalalövő és Lenti térségében született vagy lakott. Zömében olyan zalai parasztemberek voltak, akik a korábbi években a zalaegerszegi alakulatnál nyertek katonai kiképzést. A 17/III. zászlóalj veszte-ségkimutatásában szereplő elesett, meghalt vagy eltűnt 667 katona 99 százaléká-nak esetében pontosan megállapítható a születési hely. A történelmi (1941-ben a Muraközzel és Muravidékkel kiegészült) Zala vármegye területéről 64 százalé-kuk (428 fő), a többi dunántúli vármegyéből, elsősorban Somogyból (36 fő) és Vasból (33 fő) további 15 százalékuk (összesen 101 fő) származott. Az 1939-ben visszacsatolt Kárpátalján és az 1940-ben visszatért Észak-Erdélyben összesen 11 százalékuk (22, illetve 50 fő) született. (Közöttük jelentős számban voltak ruszin vagy román nemzetiségűek.) További 10 százalékuk (67 fő) a trianoni Magyaror-szág más, távolabbi vármegyéiből került a zalaegerszegi alakulathoz, így például 4 százalékuk (27 fő) a fővárosból és annak környékéről, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből származott.39

A mozgósítást követő hetekben, március közepétől április végéig Zalaeger-szegen és környékén tartott kiképzések, menet-, harcászati és lőgyakorlatok a tényleges és tartalékos állomány összekovácsolódását szolgálták.40 A 17/III. zász- 37 Szabó Péter 2012. 253. p. 38 Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon I.; Szabó Péter 2001. 19-21., 34. p.; Szabó Péter 2012. 253. p.; 39 HIM KI Veszteségi adatbázis. A 17/III. zászlóalj veszteségi adatai.; Göcseji Múzeum Adattára. 1521-91/1. sz. Könczöl Jenő – Nemes József: Két szerencsés doni túlélő visszaemlékezése. Gépelt kéz-irat. Zalaegerszeg, 1991. (a továbbiakban: GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezé-se) 1-2. p. (A visszaemlékezést valójában Nemes József írta. Rövid kivonata: Nemes József: Utóvédek voltunk. A zalaegerszegi 17/III. zászlóalj visszavonulása. In: Zalai Hírlap 1992. december 8. 7. p.); Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon I. 40 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 1-2. p.; Göcseji Múzeum Fotótára. 33.619., 33.620. Tört. Nemes József tizedes és Könczöl Jenő őrvezető gránátvetős rajainak kiképzése.; Bekő Tamás zalaegerszegi segédlevéltáros dokumentumgyűjteménye. (A továbbiakban: Bekő Tamás gyűjteménye.) Varga Jenő őrvezető levele Fitos Ilonához. Zalaegerszeg, 1942. március 24.; Koszorú

23

lóalj honvédei e gyakorlatok során találkoztak először harckocsival, amikor egy 38. M Toldi könnyű harckocsi segítségével gyakorolták az ellenséges páncélosok elleni védekezést, illetve azok leküzdését. Erre valószínűleg ugyanúgy a novai erdőben kialakított lőtéren került sor, mint a zászlóalj április 25-én tartott éleslö-vészeti gyakorlatára.41

A zalaegerszegi alakulat honvédei április 20-a körül már tudták, hogy a keleti hadszíntérre fognak menni (elöljáróik közölték velük, hogy nyolc nap alatt fog-nak odaérni).42 Felfogásuk szerint a haza iránti kötelességből indultak az orosz- Imre tartalékos zászlós visszaemlékezései. Kézirat fogalmazványok „Életem”, „Emlékezés”, „Hábo-rús élmények, emlékek” és „Kurszk-Tyim-i áttörés” címmel Koszorú Csaba birtokában, Szekszárdon. (A továbbiakban: Koszorú Imre visszaemlékezései.) „Életem” 10. p. 41 Göcseji Múzeum Fotótára. 33.617. Tört. Tábori konyha a novai éleslövészeten.; Závodszky István százados fényképeinek gyűjteménye, 1942-1943. (Dr. Bódis István tulajdonában, Egerváron.) (A to-vábbiakban: Závodszky István fényképei.) „Novai éleslövés 1942. IV. 25.”, és a zászlóalj katonái erdei tisztáson egy Toldi könnyű harckocsi körül. 42 Bekő Tamás gyűjteménye. Varga Jenő őrvezető levele Fitos Ilonához. Zalaegerszeg, 1942. április 21. előtt.

5. A 17/III. zászlóalj ünnepélyes búcsúztatása Zalaegerszegen, 1942. május 2-án

24

országi hadműveleti területre, azt remélve, hogy a győzelem után a németek visszaadhatják a még vissza nem csatolt területeket is, így áldozatvállalásukkal hozzájárulhatnak Magyarország történelmi határainak helyreállításához. Legin-kább pedig egy minden alapot nélkülöző, köreikben elterjedt ígéretben bíztak, hogy csak néhány hónapot kell eltölteniük a harctéren, ősszel leváltják őket és hazatérhetnek.43

A zalaegerszegi mozgósítás és felkészülés időszakára később így emlékezett Koszorú Imre hadapród őrmester (1942 októberétől tartalékos zászlós), a gép-puskás század egyik szakaszparancsnoka: „Rengeteg embert, lovat, kocsit behívtak. A laktanya zengett a kiabálástól. A civilek igyekeztek kivonni magukat a katonai szolgálat alól. Rengeteg beteg, hibás ember is volt [köztük]. Végre megalakult a 17/III. zászlóalj hadi alakulata. Gyakorlatot gyakorlat, éleslövészet követte. Géppisztolyt kaptak a rajpa-rancsnokok. Én egy géppuskás, 44 főből álló szakasz parancsnoka lettem. Mind az öt had-apród őrmester elvonuló alakulatba kerültünk. Závodszky István százados azt mondta, jobb előbb, mint utóbb, esetleg teljesen ismeretlen emberekkel a frontra menni.”44

A keleti hadszíntérre induló 17/III. zászlóalj ünnepélyes eskütételére és bú-csúztatására május 2-án, szombaton délelőtt 11 órakor került sor Zalaegersze-gen a Széchenyi és Kazinczy téren. A városközpontban felvonult zászlóalj felett a helyőrség parancsnoka, báró Gaudernák Emil ezredes tartott szemlét, majd P. Horváth Domonkos ferences plébános méltatta a katonai eskü jelentőségét. Mi-után a leventezenekar eljátszotta a Himnuszt, az elvonuló zászlóalj állománya esküvel tett fogadalmat, hogy teljesíti kötelességét a harctéren. Ezután a zászlóalj parancsnoka, Dittrich Géza alezredes, majd pedig Teleki Béla, Zala vármegye fő-ispánja és dr. Tamásy István, Zalaegerszeg város polgármestere mondott beszé-det, végül a harctérre induló katonák díszmenetben vonultak el a Rákóczi utcán a laktanya felé.45

Zalaegerszeg város képviselőtestülete 1942. május 4-ei rendkívüli közgyűlésé-nek kezdetekor az elnöklő polgármester, dr. Tamásy István napirend előtt emlé-kezett meg a harctérre vonuló 17/III. zászlóaljról. Javaslatára a képviselőtestület határozatot hozott, hogy szívén fogja viselni a hadba vonultak hozzátartozóinak ügyét, és mindent megtesz az érdekükben. E határozatot utólag az állomáspa-rancsnokság útján juttatták el a harctérre vonult zászlóalj parancsnokságához.46

43 Horváth Ferenc őrmester visszaemlékezése hangszalagon II. Béres Katalin felvétele, 1990. Ifjabb Horváth Ferenc birtokában, Zalaegerszegen. (A továbbiakban: Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II.) 44 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Emlékezés” 23. p. 45 Zalamegyei Újság 1942. május 2. (98. sz.) 2. p.; Zalai Magyar Élet 1942. május 2. (98. sz.) 3. p. 46 MNL ZML Zalaegerszeg város képviselőtestületének jegyzőkönyvei. 1942. május 4. 119-120. p.

25

Kiszállítás és csoportosítás a német hadművelethez (1942. május 3. – június 27.)

A 17/III. zászlóalj – a géppuskás századnál szolgálatot teljesítő zalatárnoki Varga Jenő őrvezető május 4-ei levelének tanúsága szerint – három (110 tengelyes, 55 kocsiból álló) vasúti szerelvénnyel indult a hadszíntérre: az első vonatot május 3-án, vasárnap este, a másodikat május 4-én, hétfőn este, a harmadikat pedig május 5-én, kedden este kilenckor indították útnak. Az első két szerelvényen a puskás-századokat és a zászlóalj-közvetleneket, a harmadikon pedig a géppuskás száza-dot szállították.47

A géppuskás század elindulására így emlékezett Koszorú Imre tartalékos zászlós, szakaszparancsnok: „A zászlóaljat Závodszky István százados vezeti hófehér lovon. Kapuőrségnek lekiált: »Kivonulás helye: nagy Oroszország!« Az őrség tiszteleg, mi díszlépésben vonulunk ki. [...] Az állomáson keserves búcsúzás, síró apák, könnyező, zokogó anyák, testvérek, feleségek búcsúcsókja közben felharsan a kürt: »Imához! Előre!« [...] Závodszky István százados felesége búcsúzik a férjétől jelenlétünkben: »István, ne fe-ledd, hogy az öt fiú (hadapród őrmesterek) a mi fiúnk! Vigyázz rájuk, mint a szemed fé-nyére! Isten veletek, fiúk! Isten vezéreljen, István!«”48

A zalaegerszegi zászlóalj kiszállítási útvonala a következő volt: Szombathely, Celldömölk, Győr, Komárom a trianoni határig, onnan Érsekújváron át a Vág fo-lyó völgyében, Trencsén és Zsolna érintésével a történelmi Magyarország hatá-ráig, melyet a Jablonkai-hágónál léptek át. Útjuk ezután a megszállt lengyel és ukrán területeken át vezetett Kurszk körzetébe.49

A kiszállításról írta később Nemes József tizedes, a 9. puskásszázad nehéz-fegyver szakaszának gránátvetős rajparancsnoka: „Első »harci élményünk« akkor volt, amikor vasúti szerelvényünk a brjanszki erdőhöz ért, és ott a sínek mellett láttuk az előttünk felrobbantott szerelvényt. Mivel a partizánok létezésére figyelmeztettek ben- 47 Bekő Tamás gyűjteménye. Varga Jenő őrvezető levele Fitos Ilonához. Zalaegerszeg, 1942. május 4. Ugyancsak három szerelvényről beszélt visszaemlékezésében Rajki Dezső tartalékos zászlós, a 17/III. zászlóalj géppuskás századának szakaszparancsnoka, és Kálmán László továbbszolgáló szakaszve-zető, a zalaegerszegi alakulat 9. puskásszázadának lőszertisztese is: Rajki Dezső tartalékos zászlós és Kálmán László továbbszolgáló szakaszvezető visszaemlékezése hangszalagon, 1990-es évek. (Eredeti-je Rajki Dezsőné tulajdonában Mosonmagyaróváron, másolata a szerző birtokában, a továbbiakban: Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon.) 48 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Emlékezés” 23., 25. p.; Závodszky István fényképei. Indulás a frontra. Zalaegerszeg, 1942. május 5. 49 Németh József tizedes harctéri naplója Oroszországból, 1942-1943. Kézirat. (Németh Éva Mária tu-lajdonában, Zalaegerszegen.) (A továbbiakban: Németh József naplója.) 1-4. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 1942-1943. (Szerkesztette és a naplókat sajtó alá rendezte Molnár András, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Szabó Péter) Zalaegerszeg, 1992. (a továbbiakban: Frontnaplók a Don-kanyarból) 31-33. p.; Göcseji Múzeum Történeti dokumentumgyűjtemény. Ltsz. 84.21.186. Dénes Sán-dor őrvezető feljegyzései Oroszországból, 1942. Kézirat. (a továbbiakban: GM Tört. dok. 84.21.186. Dénes Sándor naplója) 1-2. p.

26

nünket – nyilván ennek hatására –, egyik katonatársunk leadott egy lövést, mire tömege-sen szólaltak meg a fegyverek.”50 Horváth Ferenc őrmester, a 9. puskásszázad ne-hézfegyver szakasza parancsnokának emlékei szerint a brjanszki erdőségnél a partizánok által felrobbantott sínek helyreállítása miatt kb. egy napot késett a kiszállítás.51

A brjanszki erdőségen május 10/11-e körül történt átutazásról az alábbiakat jegyezte fel naplójában Németh József őrvezető, a 17/III. zászlóalj 8. puskásszá-zada nehézfegyver szakaszának nehézpuskás irányzója: „...most kezdődik a legve-szélyesebb útvonal, egy rettenetesen nagy erdő. Vonatunk már dél óta egyfolytában megy, sehol egy perc megállás, sötétség beállta előtt szeretnénk átjutni. Itt a vasút mentén szét-roncsolt vagonok és sírhalmos fakeresztek jelzik a pusztulás képét. A vasút mentén erős őrség van, de hiába, éjjel keveset lehet látni. Alkonyatkor vonatunk szerencsésen átfutott e veszélyes helyen, bizony felsóhajtottunk, mikor átértünk.”52

A zalaegerszegi honvédek május 11-én és 12-én, Orel pályaudvarán élték át az első éjszakai bombázásokat. Az állomás környékére is bombák hullottak, a zász- 50 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 2. p. 51 Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II. 52 Németh József naplója 6-7. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 33. p.

6. A 17/III. zászlóalj géppuskás százada a zalaegerszegi vasútállomásra menetel, 1942. május 5-én. Balról lovon a parancsnokuk, Závodszky István százados

27

lóalj szerelvényei azonban sértetlenek maradtak.53 Koszorú Imre tartalékos zász-lós, géppuskás szakaszparancsnok így emlékezett a bombázásra: „Orelban moziba mentünk. Alighogy vége lett az előadásnak, a mozit bombatalálat érte. Szerelvényünk lő-szeres szerelvények között állt, [...] a halál árnyékában. Raták húztak felettünk, bombákat szórtak. Nem féltünk, mert főleg tüzérségi lövedékeket dobáltak. Suttyanva csapódtak a földbe, [nem robbantak fel]. A német négycsövű Bofors-ok szüntelenül ontották a tüzet. A szerelvények kihúztak az állomásról, csökkent a veszély.”54

A 17/III. zászlóalj három puskásszázada május 14-én, géppuskás százada pe-dig május 15-én érkezett meg a kiszállítás végállomására, a kirakodás helyszínére, Kurszkba. (Ez utóbbival fejeződött be a 17. gyalogezred csapattesteinek felvonu-lása.)55 Horváth Ferenc őrmester emlékei szerint a 9. puskásszázadot kirakodás 53 Németh József naplója 7-8. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 33. p.; GM Tört. dok. 84.21.186. Dénes Sándor naplója 3-4. p.; Péchy György: Naplóm. [1942. április 29. – május 16.] Kézirat, 17. p. (Fia, ifjabb Péchy György tulajdonában, Budapesten. A továbbiakban: Péchy György: Naplóm.); HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 40. p.; Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II.; Ko-szorú Imre visszaemlékezései. „Életem” 10. p. 54 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Emlékezés” 25., 27. p. (A 36 M. 40 mm-es Bofors légvédelmi gépágyúk egycsövűek voltak.) 55 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 40. p.

7. Kéregető orosz asszonyok és gyerekek a 17/III. zászlóaljat szállító vasúti szerelvény mellett, keleti hadműveleti terület, 1942. május 10. körül

28

közben is légitámadás érte, veszteségük azonban nem volt.56 Kálmán László to-vábbszolgáló szakaszvezető, a 9. puskásszázad lőszertisztese úgy emlékezett, hogy százada az éjszakai repülőtámadás miatt nem a kurszki pályaudvaron, ha-nem attól 5-6 km-re, egy erdős-fás területen rakodott ki, és még azon az éjszakán egyesült a zászlóalj többi puskásszázadával.57 Péchy György főhadnagynak, a 17. gyalogezred ezred első segédtisztjének naplója örökítette meg, hogy május 14-én német típusú, ellenséges gép repült át alacsonyan a 17/III. zászlóalj felett, ám nem a zalaegerszegi alakulatot, hanem a 17/I. zászlóaljat géppuskázta. Ugyan-csak Péchy György főhadnagy jegyezte fel, hogy a május 15-én géppuskás száza-dával együtt beérkező Závodszky István százados útközben erősen lesült a na-pon, és rövidre vágatta a haját a tetvek miatt.58

A magyar 2. hadsereg keleti hadszíntérre kiérkező első seregtestei, köztük a 9. könnyű hadosztály azt a feladatot kapták, hogy Kurszktól hatvan km-re keletre vegyék át az 1941/1942 telén Moszkva alól visszavonult német csapatok heve-nyészett védőállásait.59 A 17/III. zászlóalj egységei a kirakodást követően ötnapi, általában éjszaka végrehajtott gyalogmenettel érték el a felváltandó németek arc-vonalát.60 Koszorú Imre tartalékos zászlósnak, a géppuskás század egyik sza-kaszparancsnokának emlékei szerint a szinte állandó szovjet felderítő és zavaró repülések, illetve légiveszély miatt nappal gyümölcsösökben vagy erdőkben rej-tőzködtek, menetelni csak éjjel tudtak, akkor érkezett az élelem ellátás is. Az el-lenség éjszakánként ejtőernyőn leereszkedő Sztálin-gyertyákkal világított, ilyen-kor nem volt szabad mozogniuk.61

A 9. könnyű hadosztály Matvejevkától Pahonokig húzódó védősávjának első vonalába a hadosztály többi alakulata került. Miután Ujlaky Jenő ezredes, a had-osztály parancsnoka – Péchy György főhadnagy naplója szerint – május 10-én hadosztály tartaléknak jelölte ki a 17/III. zászlóaljat, a zalaegerszegi alakulatot a nagykanizsai seregtest tartalékaként tartották vissza, a hadosztály arcvonalának közepén elhelyezkedő soproni 34/I. zászlóalj mögött. A 17/III. zászlóalj május 20-án érkezett meg a soproni csapattest állásaitól nyugatra fekvő, Verh Oszerna-ja községbe.62 Ott, illetve a szomszédos Nish Oszernajában állomásoztak – mint tartalék – május 30-áig. Akkor a zászlóalj zömét riadóztatták, és mintegy 12 km-

56 Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II. 57 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 58 Péchy György: Naplóm 17. p. 59 Szabó Péter 1992. 8. p.; Szabó Péter 1995. 305. p.; Szabó Péter 2001. 72., 82. p. 60 Németh József naplója 8-9. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 33-34. p.; GM Tört. dok. 84.21. 186. Dénes Sándor naplója 3-4. p.; Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II. 61 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Életem” 10. p., „Emlékezés” 10. p. 62 HL 2. hds. ir. 23. d. M. kir. 9. k. ho.-törzs I. c. (szállásmester) naplómellékletek. 19/b. melléklet. A 9. k. ho. helyzete 1942. V. 22-én (térképvázlat); Péchy György: Naplóm 16. p.; HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 46. p.; Szabó Péter 2012. 257. p.

29

es gyalogmenettel az arcvonalhoz közelebb, egy mogyoróbokros ligetbe vonták előre. Onnan vonultak vissza május 17-én éjszaka kb. 14 km-t, és Oszernajától, a hadosztály-parancsnokság székhelyétől nyugatra, egy tölgyfaerdőben verték fel a sátraikat.63 Németh Józsefnek, a 8. puskásszázad őrvezetőjének naplója szerint itt várták be „a közeljövőben meginduló támadás napját, nap-nap után állandó gyakor-latok közepette”.64

A zászlóalj egyes szakaszai – köztük a 9. puskásszázad nehézfegyver szaka-sza – ugyanekkor jóval északabbra (Matvejevkától délnyugatra), Losi községnél állomásoztak. „Szakaszunk körletét Losi község egyik gyümölcsösében jelölték ki, ahol sátrakban laktunk” – emlékezett ezekre a napokra Nemes József tizedes.65 Horváth Ferenc őrmester emlékei szerint a zászlóalj 9. puskásszázada az első vonal mö-gött néhány km-re, egy tanyaszerű településen helyezkedett el. Nappal az épü-letek között és a környező fák alatt rejtőzködtek a légi felderítés elől. Nagyobb mozgást nem hajthattak végre, mert a szovjet repülők szinte állandóan felettük 63 Németh József naplója 9. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 34. p.; GM Tört. dok. 84.21.186. Dénes Sándor naplója 4-5. p. 64 Németh József naplója 9. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 34. p. 65 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 2. p.

8. A 17/III. zászlóalj géppuskás századának kirakodása Kurszkban, 1942. május 15-én

30

köröztek. Éjszakánként kb. egy méter mély védőárkokat ástak, melyeket a bom-bázások idején fedezékül használhattak. Éjjel hol itt, hol ott szórták le terhüket a lassú járatú, „Mari néni” becenevű zavaró bombázó repülők, melyeknek jel-legzetes berregése, állandó, idegőrlő jelenléte a bombáknál is hatékonyabb volt. A zászlóalj nehézfegyver századát ebben az időszakban, a hadművelet kezdete előtt alig egy héttel erősítették meg két db 37 mm-es páncéltörő ágyúval – ezeket Horváth őrmester vette át.66

Péchy György főhadnagy, a 17. gyalogezred ezred első segédtisztje vissza-emlékezése szerint a támadó hadműveletre való felkészülés időszakában nagy-mértékben fokozódott a szovjet légitevékenység: „Egyik éjjeli bombatámadásnál az ezredparancsnokság és az erdőben táborozó III. zászlóaljunk közelében csapódtak be a bombák. Szerencsére nem volt találat.”67

A 9. könnyű hadosztály első vonalban lévő zászlóaljai már május-június folya-mán átestek a tűzkeresztségen és veszteségeket szenvedtek, amikor több alkalom-mal támadás érte azokat.68 Eközben a 17/III. zászlóalj állományának többsége – az éjszakai gyalogmeneteket, a védőárok ásást és a sátorverést leszámítva – lé-nyegében tartalék viszonyban volt és pihent egészen június 27-éig. A géppuskás század egyes rajait azonban időnként az első vonalba vezényelték, és ott az előre-tolt figyelőállásokban teljesítettek szolgálatot. Koszorú Imre tartalékos zászlós, géppuskás szakaszparancsnok emlékei szerint a zalaegerszegi alakulat honvédei ott szerezték első harctéri tapasztalataikat. Az első vonalban láthatták az ellenség hadmozdulatait, hallhatták a hangját, énekét. Megtanulták, hogyan kell elrejtőzni a fejre célzó szovjet mesterlövészek elől, akik ritkán tévesztették el a célt, és lövé-sük szinte mindig halálos volt. Megismerték a szovjetek által alkalmazott, „nyelv” szerző csapdákat, azt például, amikor táblák kirakásával csalták ki állásaikból a gyanútlan honvédeket. (Ha valaki a tilalom ellenére kiment megnézni a táblák szövegét, azt elfogták, és kihallgatták egységének létszámáról, fegyverzetéről, ellátásáról vagy hangulatáról.) Azt is tapasztalhatták, hogy ahol a szovjetek táma-dást vagy felderítő vállalkozást terveztek, ott előzőleg megtévesztésül viszony-lagos nyugalom, csend uralkodott.69

Egyik alkalommal, május végén vagy június elején a 47/II. zászlóalj védő-állásai elé, Rozsgyesztvenszkoje községhez küldték ki Koszorú Imre hadapród 66 Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon I-II. A hangfelvétel alapján készített, kivonatos visszaemlékezés: Göcseji Múzeum Adattára. 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc őrmester visszaemléke-zése. Lejegyezte: Béres Katalin, 1990. (a továbbiakban: GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése) 2-3. p. 67 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 48. p. 68 Szabó Péter 1992. 8-9. p.; Szabó Péter 1995. 305. p.; Szabó Péter 2001. 82. p; Szabó Péter 2012. 257-258. p. 69 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Életem” 11. p., „Emlékezés” 31. p.

31

őrmestert a 17/III. zászlóalj géppuskás századának egyik rajával. „Első vonalbeli felderítésre kaptam parancsot – írta erről a visszaemlékezésében. – 12 fővel, egy lóval és lovas hírvivővel megerősítve indultam el. »Ördögfalva« nevű község előtt volt a vonal. Előtte úgynevezett »előretolt« állás. Ez egy gödörből állt, deszka (ólajtó) fedéllel. A gödör-ben víz volt, abban ültem derékig, csupán a telefon és a sisakom volt száraz. Mellettem a lovas hírvivő, 45 éves (kőbányai sörgyár kocsisa) foglalt helyet. Azt mondogatta: »A pa-rancsot teljesíteni kell, mert ha nem, agyonlövik az embert!« [...] Lova kb. 300 m-re lévő, kiürített falu egyik üres házában volt.”70 Koszorú Imre egy másik írásában így foly-tatta a történetet: „Az ellenség hajnalban támadásra indult. Babinszky főhadnagy körle-te, védővonala előtt voltam. Telefonon azonnal jelentettem, a vonalat ellőtték, a lovas kül-döncöt írásbeli jelentéssel indítottam. A kiürített Rozsgyesztvenszkojét tüzérségi tűz alá

70 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Háborús élmények, emlékek” 1. p., vö. „Emlékezés” 27. p.

9. A 17/III. zászlóalj géppuskás századának első pihenője az arcvonalhoz történő felvonulása közben, Kurszktól keletre, 1942. május 15. után

32

vették. A távbeszélő vonalat sikerült összekötnöm (szerencse, két hétig távbeszélő kezelő voltam). Közben bal zsebemet repesz érte, a jód lassan folydogált, a gézben szerencsére megállt a szilánkdarab. Babinszky főhadnagy százada szerencsésen visszaverte a táma-dást. Lőszert és repülőtámogatást kért. Válasz: »Ott a szurony!«”71

A Zalamegyei Újság június 9-én ismertette a 17/III. zászlóalj parancsnoka, Dittrich Géza alezredes harctéri levelezőlapjának tartalmát, amely szerint alaku-lata már találkozott a szovjetekkel (arról sajnos nem írt, hogy a lakossággal, vagy a katonasággal). A lap idézte Závodszky István százados levelét is, melyben Zá-vodszky megköszönte a várostól kapott (a honvédek számára küldött) dohányt és cigarettát, valamint hírt adott róla, hogy a zalaegerszegi zászlóalj katonái mind-annyian egészségesek és jól vannak.72

A hadművelet kezdete előtti napokban változás történt a 17/III. zászlóalj élén: miután Kozderka László ezredes, a 17. gyalogezred parancsnoka június 18-án be-tegségre hivatkozva kórházba távozott, június 22-étől ideiglenesen Dittrich Géza alezredes – mint rangidős zászlóaljparancsnok – vette át az ezredparancsnoksá-got. Helyette a katonái körében nagy népszerűségnek örvendő Závodszky István százados lett a zalaegerszegi zászlóalj parancsnoka.73

A hadműveletre való lelki felkészítést szolgálta, hogy a megindítása előtti na-pon zászlóaljkötelékben közös szentáldozásban részesültek a zalaegerszegi alaku-lat honvédei. Közös gyónás volt és közös feloldozás. Ezt követően három napra elegendő lőszert, élelmet és lóabrakot vételeztek, majd alkonyatkor, rejtve meg-indultak álcázott készenléti állásaik felé.74

71 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Emlékezés” 27., 29. p. A 47/II. zászlóalj Babinszky László fő-hadnagy által vezetett 4. puskásszázadának harcairól: Kemendy Géza 2012. 54-56., 258. p. 72 Zalamegyei Újság 1942. június 9. (127. sz.) 2. p. 73 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 50. p.; Kemendy Géza 2012. 13. p. 14. jegyzet. Zá-vodszky népszerűségéről: GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 3. p. 74 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Emlékezés” 2. p., „Kurszk-Tyim-i áttörés” 1. p.

33

A tyimi áttörés (1942. június 28. – július 2.)

1942 júniusának végén a 2. hadsereg-parancsnokság alárendeltségében levő ala-kulatoknak a Kurszktól keletre-délkeletre, közel 60 km szélesre megnövelt arcvo-nalról kellett csatlakozniuk a német Dél Hadseregcsoportnak a dél-oroszországi és kaukázusi nyersanyaglelőhelyek elfoglalását célzó hadműveletéhez. A német hadvezetés hadműveleti terve szerint a Kurszk térségéből kiinduló Weichs Sereg-csoportnak (német 4. páncélos és 2. tábori, illetve a magyar 2. hadsereg) és az at-tól délre csoportosuló német 6. hadseregnek az első ütemben Voronyezs általános irányban a Donhoz kellett előretörnie, majd a másodikban a Don és az Oszkol fo-lyók között remélhetőleg bekerített szovjet csapatokat kellett megsemmisítenie.

A német VII. hadtest által támogatott magyar 2. hadseregnek az volt a konk-rét feladata, hogy törje át Tyim város előtt a szovjet védelmi vonalat, és Sztarij Oszkol irányában mielőbb törjön előre a Don folyóhoz. A hadműveletben részt vevő magyar seregtestek közül a 9. könnyű hadosztály alakulataira hárult a leg-nehezebb feladat. Tyimet kellett elfoglalniuk, ám támadási sávjukban, a város előterében egy műszakilag 10-15 km mélységben kiépített védelmi vonal (Tyim előtt közvetlenül egy úgynevezett „harckocsiárok-állás”) húzódott, melyet jelentős erejű szovjet utóvéd tartott.75

A 17. gyalogezred ideiglenes parancsnokának, Dittrich Géza alezredesnek június 26-án kiadott intézkedése értelmében a 17/III. zászlóaljnak a Dubcsikin és Dudorovka déli részén csoportosuló tartalék erőkkel kellett biztosítania a június 28-ára tervezett támadás során a balszárnyat képező 17/II. zászlóaljat.76 A Zá-vodszky István százados által vezetett 17/III. zászlóalj századai június 27-én este 1/2 7 órakor indultak gyalogmenetben készenléti helyükre, majd éjjel 11 óra kö-rül beásták magukat az arcvonal északi részén, a 9. könnyű hadosztály támadási sávjának balszárnyán.77

A zalaegerszegi zászlóalj a június 28-án hajnali 2 óra 15 perckor megindított hadművelet első óráiban még tartalékként követte a hadosztály előrenyomuló alakulatait, ám rövidesen az első vonalba került.78 Dénes Sándor őrvezető napló-ja szerint „már kora reggelen szétszakadt a századunk [valószínűleg a 7. puskásszázad],

75 Szabó Péter 1992. 9-10. p.; Szabó Péter 1995. 306. p.; Szabó Péter 2001. 86-87. p.; Szabó Péter 2012. 258-259. p. 76 HL 2. hds. ir. 4. d. Szám nélküli iratok. Harctudósítás töredékek. 17. gye. pk. 42. VI. 26. sz. Intézke-dés az 1942. VI. 28-i tád-ra. 1942. VI. 26-án 8 h.; HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 8. sz. melléklet. 77 Németh József naplója 10. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 34. p.; GM Tört. dok. 84.21.186. Dénes Sándor naplója 5. p.; Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II. 78 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 2. p.; HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 51. p.; Szabó Péter 2012. 259. p.

34

és így nem hogy tartalék, hanem még az első vonalon is elől voltunk. Az első [napon] lett 4 halottunk és 2 sebesültünk.”79

Mivel a balszárnyon előrenyomuló 17/II. zászlóalj támadása Linkovonál már a kora reggeli órákban elakadt az erős ellenállás miatt, sőt egy szovjet ellenlökés védekezésre kényszerítette a csáktornyai alakulatot, a tartalékból előreirányított 17/III. zászlóaljat küldték a megsegítésére. A szovjet ellenlökés azonban a dél-előtti órákban a tartalék zalaegerszegi zászlóalj bevetése ellenére is tért nyert, és a két zászlóaljat Dudorovkáig vetette vissza.80 Ujlaky Jenő ezredesnek, a 9. köny-nyű hadosztály parancsnokának reggel 8 órakor még az volt a szándéka, hogy az északi szárnyon csak a 17/II. zászlóalj maradna a helyén védelemben, a 17/III. zászlóaljat pedig „Barkovna területére fedetten ki kell vonni, ahol mint hadosztálytar-talék egyelőre visszamaradna”.81 Később azonban mégis a csáktornyai zászlóalj tá-mogatására utasíthatta a zalaegerszegi alakulatot, mert – a korabeli hadiokmá-nyok tanúsága szerint – a 17/II. és 17/III. zászlóaljaknak a késő délutáni órákra sikerült elérniük Linkovo, Jeszkovo és Prudok községek területét.82

A 17/III. zászlóalj 9. puskásszázada ezen a napon Prudoknál esett át a tűzke-resztségen. Nemes József tizedes, gránátvetős rajparancsnok erről az alábbiakat írta: „Előbb a második vonalban tartalékként meneteltünk (eközben láttuk az első orosz katonát, akit a mieink hátrakísértek), s egyszer csak váratlanul tűzvonalba kerültünk: a szemben lévő domb gerincéről a fák közül, részben azok tetejéről lőttek ránk. Igyekeztünk gyorsan fedezéket ásni, közben feljajdultak első sebesültjeink (köztük például Uti Imre tartalékos [őrvezető], lickóvadamosi lakos). Ekkor kaptuk mi gránátvetősök is az első tűz-parancsot: 50 mm-es gránátjainkkal sorozatot adtunk le az említett fák közé. Tűzünk ha-tásos voltát orosz aknavető viszont-sorozata nyugtázta. Közben beesteledett, a gerincről addig ránk tüzelők visszavonultak, mi pedig előre mentünk, magunk mögött hagyva a ge-rincen túl elénk tárult kisebb falut.”83

A 9. puskásszázad őrmestere, Horváth Ferenc emlékei szerint a 17/III. zászló-alj megindulási helye alig néhányszáz méterre az arcvonal mögött volt. A táma-dás során ugyanilyen távolságban követték az első lépcsőben előrenyomuló zalai alakulatokat. Mivel a tüzérségi előkészítés és a bombázás nem pusztította el tel-jesen a jól kiépített szovjet védőállásokat, a gyalogság támadását erős aknavető- és géppuskatűz fogadta. Az első lépcsőben támadók súlyos veszteségeket szen-vedtek, amíg elfoglalták az ellenség állásait. A második lépcsőben előrenyomuló zalaegerszegi zászlóalj honvédei ezekből az állásokból még nem kaptak tüzet, 79 GM Tört. dok. 84.21.186. Dénes Sándor naplója 6. p. 80 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 52. p.; Szabó Péter 2012. 260. p. 81 HL 2. hds. ir. 6. d. I.a. oszt. Hadinapló-mellékletek 342. sz. A 9. hop. helyzetmegítélése VI. 28-án 8 h-kor.; HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 9. sz. melléklet. 82 Szabó Péter 2012. 260. p. 83 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 2-3. p. (Uti Imre őrvezető jobb felső lábszárát érte lövés 1942. június 28-án Prudoknál. Lásd: HIM KI Veszteségi adatbázis.)

35

ám utolérve az első vonalbelieket, döbbenetes látványban volt részük: jajgató se-besülteket, haldokló bajtársakat, végtagok és fej nélküli katonákat láttak.

Horváth őrmester szerint a 9. puskásszázad dél körül került a tűzvonalba, amikor az előttük fekvő faluból, a fákról és a padlásokról nyitottak rájuk tüzet a szovjet utóvédek. A falu előtti nyílt terepen kellett előretörni. A támadáshoz való felfejlődéskor mindenki továbbadta az „Előre” parancsot, ám senki nem mert el-indulni, inkább a földhöz lapult. Amikor az első golyó elcsattant a füle mellett, Horváth őrmester is megtorpant és letérdelt. Szakasza gránátvetőkkel és nehéz-puskákkal kezdte el lőni a falut, hogy lefogják az ellenség nehézfegyvereit. Zá-vodszky István százados, zászlóaljparancsnok a 9. puskásszázad közelében, egy elfoglalt szovjet fedezékből irányította a támadást. Amikor látta, hogy senki sem mozdul, kiállt a fedezék tetejére, puskát ragadott, és cifra káromkodások köze-pette a lapító katonák sarkába lőtt, hogy indulásra késztesse őket. Noha Horváth őrmester nehézfegyver szakasza a 9. puskásszázadon belül a második lépcsőben volt, 50-60 m-re a puskások első vonalától, ők indultak el elsőként, hogy példát mutassanak bajtársaiknak. Őket követve lassan a puskások is előrelendültek, és hosszabb-rövidebb szökellésekkel igyekeztek elérni a falu szélét. A szovjetek az előretörést látva beszüntették a tüzet, és visszavonultak a mindössze 15-20 ház-

10. A 17/III. zászlóalj egyik 36 M. 37 mm-es páncéltörő ágyúja támadásban a tyimi áttörés idején, 1942. június 28. és július 2. között

36

ból álló kis helységből. A zalaegerszegi zászlóalj honvédei átfésülték az elhagyott falut, majd azon átérve ismét erősebb ellenállásba ütköztek, be kellett ásniuk ma-gukat. (Horváth őrmester itt segített lövészgödröt ásni az egyik, karlövést kapott katonájának, akit be is kötözött.) A 9. puskásszázad nyílt terepen, több sebesültet veszítve folytatta az előrenyomulást, és estig kb. két-három km mélységben ha-tolt be az áttört szovjet arcvonal mögé. Sötétedés után megérkezett a meleg étel, összeszedték és hátra szállították a sebesülteket, rendezték az egységeket, az első vonalban lévők pedig éjszakára beásták magukat.84

A 17/II. zászlóalj mögött, második vonalban előrenyomuló zalaegerszegi ala-kulat egyes szakaszai már június 28-án hajnalban a szovjet utóvédek géppuska-tűzébe kerültek, a fákról pedig mesterlövészek lőttek rájuk robbanó és gyújtó (nyomjelzős) golyókkal.85 Koszorú Imre hadapród őrmester, a 17/III. zászlóalj géppuskás századának szakaszparancsnoka a 8. puskásszázad támogatására volt beosztva géppuskásaival e napon. Amikor a puskásszázad parancsnoka, Horváth Ferenc hadnagy súlyosan megsebesült, átmenetileg a hadapród őrmester vette át tőle a század vezetését, ám rövidesen őt is találat érte. Koszorú Imre az alábbia-kat írta visszaemlékezésében az előrenyomulás kezdetéről, illetve megsebesülé-sének körülményeiről: „Megtörtént az áttörés, mi is megindultunk. Egy nyárfasornak a lombozatából ellenséges mesterlövészek kezdték meg munkájukat. Szakaszom géppuská-ja percek alatt kilövést kapott, irányzóm fejlövésben azonnal meghalt. Helyettese nem tu-dott tüzelni, mert a géppuska hűtőburkát is találat érte, használhatatlanná vált. Biztosí-tott századom parancsnoka, Orbán Ferenc főhadnagy [pontosabban Horváth Ferenc had-nagy] két mell-lövésnél sem adta át a parancsnokságot. Altesti lövést kapott, csak akkor adta át a parancsnokságot. Kemény harcos volt. Nem sokáig vezettem a századot, mert a fán lévő mesterlövészek világító lövedékkel bal karom csuklóm felett átlőtték. A lövedék három ujjam inát szakította át, zubbonyomat meggyújtotta, és sisakomon vett gellert. Szerencsémre, mert fejembe mehetett volna a lövedék. Egy mellém csapódó, Kovács János nevű őrvezető látott el elsősegéllyel.”86 A Koszorú Imre hadapród őrmester géppus-kásait feltartóztató, mintegy 16-20 főnyi szovjet utóvédet végül a 17/III. zászlóalj nehézfegyverszázadának egyik páncéltörő ágyújával tették ártalmatlanná.87

A zalaegerszegi zászlóalj 8. puskásszázadának őrvezetője, Németh József a következőképpen örökítette meg naplójában a június 28-án történteket: „1/2 5 h-

84 Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II. Egyes részletei röviden: GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 3. p. 85 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Emlékezés” 2., 31. p., „Életem” 12. p. 86 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Kurszk-Tyim-i áttörés” 2. p. Koszorú Imre szerint Horváth Fe-renc hadnagy két tüdőlövés után sem akarta átadni századának vezetését, azt csak akkor tette meg, amikor harmadszorra ágyékon találták: „akkor vérző mellel, hassal a földre feküdt, és azt mondta: »Most átadom a századparancsnokságot!«” („Emlékezés” 2. p.) 87 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Kurszk-Tyim-i áttörés” 2. p., „Életem” 12. p., „Emlékezés” 2., 31. p.

37

kor már ott voltunk a harc színhelyén; a golyók fütyültek, mint megbolygatott méhkasban a méhek. Ahogy közelítettük az orosz állásokat, az út mentén véres testű és halott bajtár-sakat láttunk, iszonyatos látvány volt. [...] egy pillanatra rémület fogott el ennyi pusztu-lás láttára, de aztán továbbmentünk, minden pihenés nélkül bevetettek bennünket. Bor-zasztó látvány fogadott bennünket, itt-ott sebesült s halott katonák hevertek, a sebesültek keserves jajgatása kísért bennünket [...]. A délutáni órákban erős aknatűzzel kísérve, a muszka, talpára útilaput kötve, megfutamodott, sötétség beálltáig magunk előtt hajtva. Éjjelre egy dombtetőn mi is jól beástuk magunkat. Ez éjjel nagy eső volt, kis lövészgöd-rünk tetejére sátorlapunkat húztuk rá, reggelre bizony majdnem félig vízben feküdtünk, a nagy kimerültségtől bizony nem vettük észre, hogy víz is van alattunk. Még az este alko-nyattáj[ban] jöttek a német bombázók s vadászok, szép munkát végeztek a visszavonuló ellenségben. A látóhatárt csupa füsttenger borította [...]. Mi egymás után lőttük el a fehér világítórakétát, nehogy minket támadjanak meg.”88

Péchy György főhadnagy, a 17. gyalogezred ezred első segédtisztje vissza-emlékezésében a következőképpen foglalta össze a zalaegerszegi zászlóalj június 28-ai tevékenységét: „A 17/III. zászlóaljat, melyet az ellenség ellentámadásakor az ez-redparancsnok bevetett, Prudok és Bukrajevka újbóli kézbevétele után – a hadosztálypa-rancsnok elképzelésének megfelelően – az ezredparancsnok Barkovna területére kivonta. A zászlóalj hadosztály tartalék lett. Feladata volt a hadosztály balszárnya mögött követni a támadást, és biztosítani az összeköttetést a 9. és 6. könnyű hadosztályok között.”89

Péchy György főhadnagy visszaemlékezésének későbbi részében is azt állítot-ta, hogy a 17/III. zászlóalj a tyimi áttörés során „többet nem volt bevetve, tehát még egy fél napot sem volt a harcban”.90 Ezt azonban a korabeli parancsnoki intézkedé-sek, a résztvevők harctéri naplói és visszaemlékezései, valamint a névszerinti veszteségkimutatás adatai egyaránt cáfolják, és azt bizonyítják, hogy a zalaeger-szegi alakulat a támadás valamennyi napján hosszabb-rövidebb ideig a tűzvonal-ban volt, és jelentős veszteségeket szenvedett.

A hadosztályparancsnok, Ujlaky Jenő ezredes június 28-án éjfélkor kiadott pa-rancsa értelmében a 9. könnyű hadosztálynak a támadás második napján, június 29-én el kellett volna foglalnia a Tyim városától délnyugatra fekvő magaslatokat, a Kaltróy Antal alezredes harccsoportját alkotó 17/II. és 17/III. zászlóaljaknak pedig Barancsikovón át támadva a Sztanovojétól északra húzódó magaslatokat kellett volna birtokba venniük. E parancs azonban az összeköttetési nehézségek miatt késve, csak késő délelőtt jutott el a hadosztály alakulataihoz, melyek idő-közben már öntevékenyen támadásba lendültek, illetve folytatni próbálták az előző napon megkezdett előrenyomulást.91 A 17/II. és 17/III. zászlóaljak Baran- 88 Németh József naplója 10-12. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 34-35. p. 89 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 53. p. 90 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 73. p. 91 HL 2. hds. ir. 23. d. M. kir. 9. k. ho.-törzs I. c. (szállásmester) hadinaplója, 1942. 06. 28. - 08. 12. Har-cászati helyzet 1942. június 29.

38

csikovót még jelentősebb harcok nélkül elérték, és előretörtek a Gnyiloje észak-nyugati szegélyén húzódó dombhátig, ott azonban heves ellenállásba ütköztek.92

Ezt a napot idézhette fel visszaemlékezésében Horváth Ferenc, a zalaegersze-gi zászlóalj 9. puskássszázadának őrmestere. Elbeszéléséből megtudhatjuk, hogy amikor reggel harci alakzatban szétbontakozva megindultak, hogy folytassák a támadást, kezdetben nem kaptak tüzet. Előttük hosszú emelkedő húzódott, melyen feljebb egy faluban voltak – a kiépített védőállásokkal hátrább már nem rendelkező – szovjet utóvédek. Közöttük nyílt térség terült el, amire már azelőtt belőtték magukat a szovjet aknavetők, mielőtt a honvédek odaértek volna. Az ellenség jól belátta a lejtős terepet, és amint a 17/III. zászlóalj a nyílt térségre ért, lőni kezdte aknavetőivel a támadáshoz rendeződő alakulatot. Mintegy nyolc-tíz aknavető közel fél órán keresztül tartotta tűz alatt a zalaegerszegi zászlóaljat. Az aknagránátok elől igyekezett mindenki fedezéket keresni. A honvédek a földhöz lapultak, próbálták kihasználni a felszín egyenetlenségeit, és ásóikkal sebtében fejvédeket emeltek. Itt Horváth őrmesternek is halálfélelme volt, az aknaszilán-kok sokakat megsebesítettek, közülük többen meghaltak.93

A Kaltróy Antal alezredes vezette harccsoport Gnyilojénál június 29-én ví-vott küzdelméről így számolt be a 9. könnyű hadosztály korabeli napijelentése: „A 17/III. zászlóalj északról, a 17/II. délről behatolt Gnyilojéba. Erős és az ellenségre néz-ve veszteségteljes közelharc fejlődött ki. A helyzet estszürkületig nem tisztázódott. A harc-csoport parancsnok a község kiürítésére adott parancsot. Ekkor a 17/6. század parancsnoka személyesen az élre állva, rohamra vezette századát a község déli része ellen. A rohamhoz csakhamar csatlakozott az 5. század, majd északon a 17/III. zászlóalj is. [...] a falu percek alatt birtokunkba került. Az ellenség visszavonult.”94

A június 29-én 20 óráig a Gnyiloje keleti részén húzódó dombokat elérő Kalt-róy harccsoport95 további előrenyomulását másnap, június 30-án egészen délig hátráltatta a szovjet utóvédek heves ellenállása. A 17/II. és 17/III. zászlóaljak csak kora délután vonulhattak tovább Sztanovoje irányában.96 A korabeli helyzet-jelentés szerint azonban a Kaltróy csoport támadása a szívósan ellenálló ellenség-gel szemben a Sztanovojétól közvetlen északra levő dombok előtt végleg elakadt, és Ujlaky Jenő ezredes, hadosztályparancsnok 16 órakor beszüntette az előrenyo-mulás további erőltetését.97

92 Szabó Péter 2001. 94. p.; Szabó Péter 2012. 260., 262. p. 93 Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II. 94 HL M. kir. Honvéd Vezérkar főnöke 4. osztály iratai. Szám nélküli iratok, 1943. 525/f. 11. sz. mel-léklet. Közli: Szabó Péter 1992. 10. p.; Szabó Péter 1995. 309. p.; Szabó Péter 2001. 94. p. 95 HL 2. hds. ir. 23. d. M. kir. 9. k. ho.-törzs I. c. (szállásmester) hadinaplója, 1942. 06. 28. - 08. 12. Har-cászati helyzet 1942. június 29. 96 Szabó Péter 2012. 262-263. p. 97 HL 2. hds. ir. 23. d. M. kir. 9. k. ho.-törzs I. c. (szállásmester) hadinaplója, 1942. 06. 28. - 08. 12. Har-cászati helyzet 1942. június 30.

39

Horváth Ferenc őrmester emlékei szerint a zalaegerszegi zászlóalj sűrű, ma-

gas növésű gabonatáblákon haladt keresztül az előrenyomulás során. A szakasz-parancsnokok piros zászlókkal próbálták tartani egymással az összeköttetést, a zászló felmutatásával jelezve az elért pozíciót. A rövid éjszakákon mindössze egy-két órát aludtak, miután sötétedés után beásták magukat. Sátorlapok alatt éj-szakáztak, és három-négy nap elteltével már eléggé fáradtak, kimerültek voltak.98

A 9. könnyű hadosztály parancsnoka június 30-án este 20 órakor adott ki in-tézkedést a Tyim városától délre húzódó, úgynevezett harckocsiárok-állás július 1-jére tervezett áttöréséről. A zalaegerszegi zászlóalj a következő feladatot kapta a hadosztály balszárnyán: „Závodszky százados a 17/III. zászlóaljjal és a 9. huszárszá-zaddal biztosítson Sztanovoje északnyugat-, és Szabjelszkoje nyugattal szemben.”99 Mi-után Ujlaky Jenő ezredes július 1-jére virradó éjszaka belátta, hogy a nagy sárban elakadt, illetve lemaradt tüzérség nem tud felzárkózni a reggelre tervezett táma- 98 Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II.; GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 3. p. 99 HL 2. hds. ir. 23. d. M. kir. 9. k. ho.-törzs I. c. (szállásmester) hadinaplója, 1942. 06. 28. - 08. 12. Har-cászati helyzet 1942. június 30.

11. A 17/III. zászlóalj aknától megsérült 36 M. 37 mm-es páncéltörő ágyúja a tyimi áttörés idején, 1942. június 28. és július 2. között

40

dáshoz, annak időpontját délutánra halasztotta el, és július 1-jén délben kiadott újabb támadási parancsában módosította a zalaegerszegi zászlóalj feladatát is: a „17/III. zászlóalj a 9. huszárszázaddal törjön előre Tyimen át, és foglalja el a Tyimtől ke-letre lévő magaslatokat”!100

A 9. könnyű hadosztály Tyim városa ellen július 1-jén délután – kellő légi és tüzérségi előkészítés, illetve támogatás nélkül – indított támadását a szívósan vé-dekező szovjet utóvédek visszaverték. Különösen a hadosztály jobbszárnyán tá-madó alakulatok szenvedtek súlyos veszteségeket.101 A zalaegerszegi zászlóalj előrenyomulásáról az alábbiak olvashatók az aznapi helyzetjelentésben: „A 17/III. zászlóalj az est szürkületéig elérte Tyim nyugati részét, majd behatolt a városba. Onnan azonban a házakba befészkelt ellenséges tűzfegyverek tűzhatása és az ellenség ellentámadása kivetette. A zászlóalj a Sztanovojétól délkeletre fekvő magaslatokon beásva éjszakázott.”102

Horváth Ferenc őrmester úgy emlékezett, hogy a 17/III. zászlóalj a támadás negyedik napjára virradó éjszaka ért Tyim elé, ahol rendezték soraikat. A város peremétől egy-másfél km-re ásták be magukat, és másnap délelőtt 9-10 órára fog-lalták el a kiindulási helyzetet. A 9. puskásszázad állománya akkorra már össze-keveredett, az egyes szakaszok nem különültek el egymástól. Tyim valódi orosz város volt, kevés cseréptetős téglaépülettel, annál több fazsindelyes vagy zsupp-tetős faházzal. A városnak a zalaegerszegi zászlóalj előtt elterülő, nagy kiterje-désű peremterületén ritkábban álltak a házak. Délelőtt folyamán nem érte tűz a zászlóaljat, és mivel késett a támadási parancs, a honvédek elaludtak, miután be-ásták magukat. A délutáni támadás előtt alig bírták felébreszteni őket, olyan fá-radtak voltak.103

Nemes József, a 9. puskásszázad tizedese így emlékezett a 17/III. zászlóalj július 1-jén délután, Tyimnél vívott küzdelmére: „... keményebb tűzharcban Tyim megközelítésekor egy magaslaton, majd a magaslat utáni nyílt terepen, és magában a vá-rosban vettünk részt. Itt ugyanis aknavető- és egyéb nehézfegyvertűz mellett iszonyatos golyózápor fogadott bennünket. Ennek ellenére, bár megtorpanásokkal, de mentünk előre. Igaz, a városba csak egy huszáralakulat némi segítségével jutottunk be (jobboldali szár-nyunkat segítették a derék huszárok).”104

Németh József, a zászlóalj 8. puskásszázadának őrvezetője a következőket je-gyezte fel naplójában erről a napról: „Még csak itt kezdődött az igazi harc. Déli 12 h-kor megindult a nagy támadás a város ellen, bizony nagy erőfeszítést kellett végrehaj-tanunk, míg a város szegélyét elértük. Akna- és géppuskatűzben törtünk előre, a lövedék 100 HL 2. hds. ir. 23. d. M. kir. 9. k. ho.-törzs I. c. (szállásmester) hadinaplója, 1942. 06. 28. - 08. 12. Har-cászati helyzet 1942. július 1. 101 Szabó Péter 1995. 309. p.; Szabó Péter 2001. 97-98. p.; Szabó Péter 2012. 264. p. 102 HL 2. hds. ir. 23. d. M. kir. 9. k. ho.-törzs I. c. (szállásmester) hadinaplója, 1942. 06. 28. - 08. 12. Har-cászati helyzet 1942. július 1. 103 Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II. 104 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 3. p.

41

fütyült és robbant szerteszét [...]. Alkonyatkor már bent jártunk az első házak között. Az előnyomulás nehezen ment, még ehhez hozzájött a sötétség beállta is. Itt most már min-denhonnan fütyültek a lövedékek, robbantak gránátvető lövedékei, irtózatos pánik volt, amely megzavart mindent. Eközben jöttek az orosz Raták, elkezdték bombázni az utakat, szinte felejthetetlen percek következtek. Ezután megkaptuk a visszavonulási parancsot. A felgyújtott házak, mint valami óriási tábortüzek világítottak az éj sötétjében. A város szegélyéig vonultunk vissza, ott jól beástuk magunkat. Az éjszakát ott töltöttük, kosztot csak másnap reggel kaptunk.”105

A korabeli sajtóban megjelent egyik haditudósítói írás szerint a Tyim előtti harcok során sebesült meg Arató Pál főhadnagy, a 17/III. zászlóalj 9. puskásszá-zadának parancsnoka is. (Vállába fúródott a sisakja széléről lecsúszott ellenséges golyó.) Amikor hátravitték a kötözőhelyre, e szavakkal adta át helyettesének, Horváth Ferenc őrmesternek a puskásszázad parancsnokságát: „Vigyázz a száza-domra, minden emberemre!” Miután az orvosi ellátás során kiderült, hogy a főhad-nagy sebesülése nem súlyos, ráadásul katonái is mihamarabb visszavárták, nem bírta tovább egy napnál a távollétet: orvosi tilalom ellenére visszaszökött a pus-kásszázadához, és átvette ismét a parancsnokságot.106 (Arató Pál később úgy em-lékezett, hogy június 29-én érte a sebesülés, s július 2-áig a zalaegerszegi zászlóalj segélyhelyén tartózkodott.)107

A tyimi áttörés idején Déri László főhadnagy volt – a zászlóaljparancsnokká előlépett Závodszky István százados helyett – a 17/III. zászlóalj nehézfegyver-századának parancsnoka. Ezekről a napokról jegyezte fel az alábbiakat: „Parancs-nokságom alá tartozó géppuskákkal, aknavetőkkel és páncéltörő ágyúkkal támogattam a zászlóalj 8., 9. századának előnyomulását. Június 28-án [pontosabban június 29-én] a délelőtti órákban vezették hátra Arató Pál főhadnagyot, aki a támadás során fejlövést ka-pott (katonái hozták hátra). Ezt látva, azonnal átvettem a 9. század parancsnokságát, és személyes példával rohamra vittem a századot. A roham sikerült, az oroszok fejvesztetten menekültek hátra. Ebben a helyzetben egy orosz aknavető repeszszilánkjától a jobb lába-mon megsebesültem. Esti időszak volt, a harcok elcsendesedtek. Másnap az egész orosz hadsereg visszavonult a Don folyóig.”108

105 Németh József naplója 12-14. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 35. p. 106 Zalai Magyar Élet 1942. augusztus 1. (172. sz.) 2. p.; Zalai Közlöny 1942. augusztus 8. (179. sz.) 5-6. p.; GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 3. p. (Horváth őrmester emlékei szerint parancsnokának megsebesülése után egészen a Donig ő vezette a századot.) 107 Lásd könyvünkben Szabó Péter „A 17/III. zászlóalj tisztikara 1942-1943-ban” című életrajzi adat-tárát. Arató főhadnagy sebesülésének – talán a visszatérése miatt – nincs nyoma a korabeli veszteség-kimutatásban. HIM KI Veszteségi adatbázis. 108 Déri László nyugalmazott honvéd százados önéletrajzi feljegyzései. Szombathely, 1998. január 20. (Felesége, Déri Lászlóné tulajdonában, Szombathelyen.) A főhadnagy gránátszilánk okozta sebesülé-sét 1942. július 2-án regisztrálták (HIM KI Veszteségi adatbázis), és előbb a kijevi, majd a szombathe-lyi hadikórházban gyógykezelték.

42

Július 2-án hajnalban újból támadásra indult Tyim ellen a 9. könnyű hadosz-tály. A kora délelőtti órákban azonban ismét jelentős veszteségeket okozott a nagykanizsai seregtestnek a szovjet utóvédek erős ellenállása, ezért Ujlaky Jenő ezredes, hadosztályparancsnok ideiglenes védelmet rendelt el. Miután a kora délután beérkező felderítő jelentések az ellenség általános visszavonulásáról szá-moltak be, a hadosztály parancsot kapott a 252.3 magassági pont elfoglalására és Tyim átfésülésére, amit azután 18 óráig akadály nélkül végre is hajtott.109 A 17/ III. zászlóalj késő délután, 16 óra után vonult át Tyimen, amely akkor már üres volt, és a városban a 6. könnyű hadosztály kötelékébe tartozó 22. gyalogezred egyik zászlóaljával találkozott.110 (A Tyim elfoglalásának dicsőségét magáénak tulajdonító zászlóalj röviddel a zalaegerszegi honvédek előtt, kelet felől, ellenál-lás nélkül vonult be a szovjetek által elhagyott, illetve kiürített városba.)111 A 17/ III. zászlóalj katonái ezt követően a városon kívül, egy tisztáson ásták be magu-kat, és ott töltötték az éjszakát.112 Ujlaky Jenő ezredes, hadosztályparancsnok éjfél előtt kiadott intézkedése értelmében másnap Tyimtől délkeletre Kuskinóig, az Oszkol folyó völgyéig kellett előrenyomulnia a zalaegerszegi alakulatnak.113

A 9. könnyű hadosztály a tyimi áttörés öt napja alatt (június 28-ától július 2-áig) elvesztette személyi állományának mintegy 20 százalékát.114 A 17/III. zász-lóalj a korabeli névszerinti veszteségkimutatás szerint a hadosztály többi alakula-tához képest kisebb mértékű veszteséget szenvedett, ám létszámából így is több mint 10 százalékot, legalább 106 főt (4 tisztet, 3 tiszthelyettest és 99 legénységi állományú katonát) vesztett elesettben, eltűntben vagy sebesültben. A zászlóalj tisztjei közül elesett Hegedűs László tartalékos zászlós (akit a gyors előrenyomu-lás miatt nem tudtak eltemetni), és megsebesült három hivatásos, Déri László fő-hadnagy, Horváth Ferenc hadnagy és Országh István hadnagy. A tiszthelyettesek közül elesett Sebrek Imre hadapród őrmester (a 9. puskásszázadból), két másik hadapród őrmester, Koszorú Imre és Kerkai Imre pedig megsebesült. A legény-ségi állományból elesett 20 fő, eltűnt 2 fő, megsebesült 77 fő. A 17/III. zászlóalj a támadás első napján, június 28-án, elsősorban Prudok térségében (kisebb részben Barkovnánál és Linkovonál) szenvedte el a legnagyobb arányú veszteséget, ösz-szesen 11 halottat, 33 sebesültet és 1 eltűntet. (Az alakulat aznapi veszteségeinek egy részét Galicsinél és Szofijevkánál, az arcvonal mögött tevékenykedő, sebesül-teket ellátó egészségügyisek vették nyilvántartásba.) A zalaegerszegi zászlóalj 109 HL 2. hds. ir. 23. d. M. kir. 9. k. ho.-törzs I. c. (szállásmester) hadinaplója, 1942. 06. 28. - 08. 12. Har-cászati helyzet 1942. július 2. 110 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 63. p. 111 Szabó Péter 1992. 11. p.; Szabó Péter 1995. 309. p.; Szabó Péter 2001. 98. p.; Szabó Péter 2012. 264. p. 112 Németh József naplója 14. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 35. p. 113 HL 2. hds. ir. 23. d. M. kir. 9. k. ho.-törzs I. c. (szállásmester) hadinaplója, 1942. 06. 28. - 08. 12. Har-cászati helyzet 1942. július 2. 114 Szabó Péter 1992. 11. p.; Szabó Péter 1995. 309. p.; Szabó Péter 2001. 107. p.; Szabó Péter 2012. 265. p.

43

vesztesége június 29-én és 30-án Gnyiloje és Sztanovoje környékén 3 halott, 22 se-besült és 1 eltűnt, Tyimnél, július 1-jén és 2-án pedig 6 halott és 27 sebesült volt. Július 5-én a kurszki, július 6-án pedig a kijevi hadikórházban halt bele sérülései-be egy-egy sebesült. A 17/III. zászlóalj június 28. és július 2. között elesett kato-náit e két hadikórház temetőjében, valamint Barkovnán, Pahonokon, Kodiziben, Tyimnél és Mescserszkije Dvoriban temették el.115

A június 28-án hajnalban bal karján megsebesült Koszorú Imre hadapród őr-mester – miután engedélyt kapott rá a századparancsnokától – a segélyhelyig még maga kerekezett hátra egy halott honvéd kerékpárjával, noha sok vért veszí-tett. Ott egy (szintén sérült) orvos zászlós látta el ideiglenesen, sebesülési cédulát akasztott a nyakába, és kocsival az egészségügyi oszlophoz vitette. Onnan men-tőautóval szállították az oreli ideiglenes hadikórházba. Ott már több százan zsú-folódtak össze, a folyosókon is szalmazsákokon feküdtek a sebesültek. „Az orvo-sok szinte éjjel-nappal operáltak, [a] kávét itták, mint a vizet, és cigarettáztak szüntelen”. A hadikórházban egy tartalékos orvos zászlós műtötte meg altatásban Koszorú 115 HIM KI Veszteségi adatbázis.

12. A 17/III. zászlóalj géppuskás századának sebesültjét bajtársai viszik az előretörés idején, 1942. június 28. és július 1. között

44

Imre karját. Műtét után rövidesen sebesültszállító vonatra rakták, és előbb a kije-vi hadikórházba, onnan pedig, a vizsgálatok és osztályozás után „hátországi keze-lésre” minősítéssel Magyarországra szállították. Azzal a sebesültszállító szerel-vénnyel érkezett Budapestre, melyet a Keleti pályaudvaron ünnepélyesen, nagy sajtónyilvánosság mellett köszöntött Horthy István kormányzóhelyettes felesége. A fővárosból Szombathelyre irányították a szerelvényt, és a sebesülteket, köztük Koszorú Imrét a szombathelyi gimnáziumban létesített ideiglenes hadikórházban helyezték el.116

Június 30-án, Sztanovoje környékén, Tyimtől alig 4 km-re sebesült meg a za-latárnoki Gombos József, a zalaegerszegi zászlóalj egyik puskásszázadának hon-védje. A bal alsó karját lőtték meg robbanó, úgynevezett „dumdum” golyóval, ami nyílt csonttörést okozott. Gombost két hétig Oroszországban gyógykezelték, majd kórházvonattal szállították haza, és július 16-án érkezett a szombathelyi hadikórházba.117 Onnan írta testvéreinek az alábbiakat: „A sebesülésem olyan félig súlyos. Bal alsó karomon vagyok átlőve, nyílt törésem van. [...] az én sebesülésemről a sok bajtárséhoz képest azt mondhatom, hogy Istenáldás. Mert bizony számtalan [a sebesült], és számtalannak nincsen se keze, se lába; számtalan süket, vak, néma, eszméletlen. Azon kívül bizony nagyon-nagyon azokról még a krónika sem ír, mert bizony csak jelek vannak, hogy itt is volt egy ember. Június 28-án kezdtük meg az áttörést az orosz erődökön, és 30-dikáig, illetve elsejéig ezrekre rúgott a magyar sebesült és halott. Úgy szintén az oroszok-ból is. Kedves Testvéreim, vigyázzatok, mert nem szabad azt nyilvánosságra hozni, hogy mi történt a fronton. Azon kívül pedig, aki még kint harcol, azoknak a hozzátartozandói kétségbe is esnek. Szóval, Ti tudjátok, és más nem.”118

116 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Életem” 12-13. p., „Emlékezés” 2., 4. p., „Kurszk-Tyim-i áttö-rés” 2-4. p. Koszorú Imre szerint az újságírók a Keleti pályaudvaron megrohanták a sebesültszállító szerelvényt, s a Pesti Hírlap egyik róluk megjelent, túlzó cikke őt is megemlítette: „Koszorú Imre had-apród őrmester, veszprémi tanító gépágyútól találva útban van hazafelé”. („Emlékezés” 4. p.) 117 Bekő Tamás gyűjteménye. Varga Jenő őrvezető tábori postai levelezőlapja Fitos Ilonához. „Valahol a Don mentén”, 1942. július 14. előtt.; Uo. Gombos József honvéd tábori postai levelezőlapja Fitos Ilo-nához. Szombathely, 1942. július 16.; Uo. Gombos József levele Fitos Ilonához. Szombathely, 1942. jú-lius 22. után. 118 Bekő Tamás gyűjteménye. Gombos József levele Fitos Ilonához. Szombathely, 1942. július 16. után.

45

Előrenyomulás a Donig és folyómegfigyelés (1942. július 3. – augusztus 14.)

Tyim elfoglalása után, július 3-ától kezdődően a szovjetek már nem fejtettek ki számottevő ellenállást a várostól kb. 140 km-re keletre található Don folyó vona-láig. A 9. könnyű hadosztály alakulatainak legfeljebb kisebb hátra maradt ellensé-ges csoportokat kellett felderíteniük és ártalmatlanná tenniük, miközben egy hé-tig tartó gyalogmenettel elérték a Dont.119 A 17/III. zászlóalj július 3-án kezdte el menetét, naponta 20-30 km-t tett meg, és egynapi (július 8-án, útközben tartott) pi-henővel július 10-én érkezett meg a Donhoz.120 Németh József, a 8. puskásszázad őrvezetője a következőket írta naplójában ezekről a napokról: „Reggeltől sötét estig meneteltünk, ez így ment hét napig, embert kínzó, fárasztó utakon, nagy melegben.”121

Ezekben a napokban több szempontból is méltánytalanság érte a 17/III. zász-lóalj parancsnoki teendőit a tyimi áttörés idején ellátó, derekasan helytálló Zá-vodszky István századost. Amikor július 4-én Szávay Sándor vezérkari alezre-dessel váltották fel a 17. gyalogezred élén a személyi tartalékba helyezett Dittrich Géza alezredest (akit később, augusztus 18-án idegkimerültség miatt magyaror-szági gyógykezelésre küldtek), leváltották Závodszkyt is, és Szávay hadiakadé-miai tanártársát, Németh Ferenc vezérkari őrnagyot nevezték ki a zalaegerszegi zászlóalj parancsnokává.122 Szávay Sándor vezérkari alezredes – rövid, alig július 18-áig tartó ezredparancsnoksága idején – érdemtelenül, Závodszky rovására kí-vánta kitüntetésben részesíteni hadiakadémiai kollégáját, Németh Ferenc vezérka-ri őrnagyot. A történet folytatását a következőképpen jegyezte fel Péchy György főhadnagy, a 17. gyalogezred ezred első segédtisztje: „Ekkor mondta nekem Szávay vezérkari alezredes, hogy készítsek kitüntetési javaslatot Németh vezérkari őrnagyról, aki a tyimi támadás utáni előnyomulás során vette át a III. zászlóalj parancsnokságát, akkor, amikor az ellenség már levált rólunk. Én ezt jelentettem, mire az ezredparancsnok közöl-te, hogy jó, akkor, ha én nem tudom megfogalmazni, akkor majd ő elkészíti. Hát el is készí-tette. Megdöbbentem, amikor olvastam. Ha nem is szó szerint, de ez volt benne: »A tyimi támadás során szétesett, demoralizált zászlóaljat az előnyomulás alatt rendezte, átszervez-te, és harckészségét helyreállította, stb.« Nagyon meglepett ez a szöveg, mert a III. zász-lóalj, melyet az ezredparancsnoksággal megbízott Dittrich alezredes helyett Závodszky István százados vezetett, egyáltalán nem volt szétesve, s pláne nem demoralizálva. [...] Az, hogy egy ilyen javaslata mennyit árt egy csapattisztnek, az úgy látszik, nem számí-

119 Szabó Péter 1992. 11. p.; Szabó Péter 1995. 309-310. p.; Szabó Péter 2001. 105. p.; Szabó Péter 2012. 265-288. p. 120 Németh József naplója 14. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 35-36. p.; GM Tört. dok. 84.21. 186. Dénes Sándor naplója 7. p.; GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 3. p. 121 Németh József naplója 14. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 35-36. p. 122 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 64. p. Dittrich betegségéről: HIM KI Veszteségi adatbázis.

46

tott nála. Fő, hogy vezérkari társa, pláne szintén hadiakadémiai tanár, kapjon kitüntetést – ez volt a lényeg.”123

Németh Ferenc vezérkari őrnagy augusztus végén a hadsereg-parancsnokság-ra került, és átmenetileg ismét Závodszky István századosnak adta át a 17/III. zászlóalj parancsnokságát. Závodszky azonban nem sokáig vezethette zászlóal-ját, mert megromlott egészségi állapota miatt a hátországba szállították gyógyke-zelésre. Ezt követően szeptember 16-ától Piros László alezredes lett a zalaeger-szegi zászlóalj parancsnoka, és az is maradt, egészen a visszavonulásig.124

Závodszky István százados évekkel később is keserűséggel gondolt az esetre, és a vele szemben elkövetett méltánytalanságra az alábbi magyarázatot adta a tiszti személyi anyagában található önéletrajzában: a keleti hadszíntéren „a le-génység minden vonatkozásban való kímélése folytán ennek szeretetét érdemeltem ki, és elismerésül az ezreden belül »Závodszky apánk« névvel jelölt meg. Ezzel szemben volt elöljáróim »szociális, demokratikusan gondolkozónak« minősítettek. Ennek folyamánya-képpen, és mert nem voltam Ludovikás tiszt, 12 havi első vonalbeli harctéri szolgálat után még csak hadosztályparancsnoki dicséretet se kaptam.”125

Hasonlókat tapasztalt Závodszky István százados és katonái kapcsolatáról az az országgyűlési küldöttség is, amelyik 1942 szeptemberének elején kereste fel a doni arcvonalat. A küldöttség egyik tagja, egy Vas megyei országgyűlési képvi-selő arról számolt be a korabeli sajtónak, hogy a Závodszky István százados ve-zette zalaegerszegi, és a Kaltróy Antal alezredes vezetése alatt lévő csáktornyai zászlóaljaknál példás katonaszellem uralkodik. A képviselő azt tapasztalta, hogy „a két zászlóaljparancsnok egyénisége a legszeretetreméltóbb testvéri viszonyt teremtette meg a vezetők és vezetettek között. A honvédek rajongással beszélnek parancsnokaikról, és hajlandók értük a poklok tüzébe is menni.”126

Koszorú Imre tartalékos zászlós, géppuskás szakaszparancsnok visszaemlé-kezése szerint is „kitűnő katona, kiváló ember” volt a beosztottjaira szinte fiaiként tekintő Závodszky István százados.127 Koszorú Imre Závodszky bátorságára jel-lemző epizódként említette, hogy a százados zászlóaljparancsnokként, a tyimi előretörés idején, harc közben „állva adta ki a parancsokat, mégsem érte találat, míg csapatában fekve hallgató beosztottját találat érte”.128

123 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 73-74. p. 124 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 94. p.; HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. hadi-napló-mellékletei 246. sz. M. kir. 17. honvéd gyalogezred. Tiszti beosztási névjegyzék. I. Névszerint. 1943. január 1.; Kemendy Géza 2012. 121. p. 206. jegyzet. 125 HIM KI Závodszky István 78205. sz. ti. ogy. Závodszky önéletírása, Zalaegerszeg, 1951. július 1. 1. p. 126 Zalai Magyar Élet 1942. szeptember 22. (213. sz.) 1. p. 127 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Életem” 5. p. 128 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Emlékezés” 8. p.

47

Ujlaky Jenő ezredes, a 9. könnyű hadosztály parancsnoka július 9-én, Szemi-

gyeszjatszkojéban adott ki intézkedést a nagykanizsai seregtest másnapi teendői-ről. Eszerint a hadosztálynak július 10-én, folytatva az előrenyomulást és elérve a Dont, folyófigyelésre kellett berendezkednie. A 17/III. zászlóalj (a 17/II. zászló-aljjal és az ezred-közvetlenekkel együtt) a 17. gyalogezred parancsnokának, Szá-vay Sándor vezérkari alezredesnek harccsoportjába került, melynek július 10-én hajnali 4 órakor indulva, Hmelevij Lesen át Gremjacsjéra előrenyomulva, a 47. gyalogezred balszárnyától balra, a hadosztály északi sávhatáráig kellett végre-hajtania e feladatot, kapcsolatot tartva a 47. gyalogezreddel és az északon szom-szédos német alakulattal.129 Miközben a 17. gyalogezred legnagyobb vesztesége-ket szenvedett I. zászlóalja Dmitrijevkára került tartalékba, az ezred mintegy 9 km-es védősávjának első vonalába a II. és III. zászlóaljat irányították. Az ezred-parancsnok rendelkezése értelmében a 17. gyalogezred, egyben az egész magyar 2. hadsereg arcvonalának legészakibb, a Voronyezs alatt állomásozó német 2. hadsereggel szomszédos védősávját a 17/III. zászlóaljnak kellett elfoglalnia. A za-laegerszegi zászlóalj védősávjának határa északon a Donba ömlő Voronyezs pa-tak torkolatánál képződött szigettel szemben, délen pedig a 17/II. zászlóalj által 129 HL 2. hds. ir. 23. d. M. kir. 9. k. ho.-törzs I. c. (szállásmester) naplómellékletek. 62. sz. melléklet. Intézkedés VII. 10-re.

13. A 17/III. zászlóalj egyik puskásszázada a Don felé menetel 1942. július 3. és 10. között. Elöl lóháton Rózsás János tizedes

48

védett Gremjacsje község északi részén volt. A 17/III. zászlóalj támogatására a 9. könnyű tüzérezred Fornay Ervin százados vezette 3. ütegét osztották be.130

Horváth Ferenc, a 17/III. zászlóalj 9. puskásszázadának őrmestere úgy emlé-kezett, hogy július 10-én, a Donhoz érkezés napján lementek egészen a vízpartig. Nem volt ellenállás, az ellenséges csapatok visszavonultak a Don mögé. A folyó 80-100 méter széles volt, később a rajta átúszó szovjet katonák közül kettőt fog-lyul ejtettek. A Don partján 200-300 méterenként 4-5 emberből álló figyelőőrsöket szerveztek. A többiek visszamentek a faluba, 200-300 méterre a folyótól. A falu-ban végre mindenki megmosakodhatott. Megindult a tyúkászás, mindenki maga akart tyúkot főzni a házaktól szerzett fazekakban. A helyi lakosok először féltek tőlük, noha nem bántották őket.131 Kálmán László továbbszolgáló szakaszvezető, lőszertisztes emlékei szerint a 9. puskásszázad zöme a Donhoz érkezés napján a folyóparttól kb. 700-800 m-re nyugatra húzódó, akácfás domboldalon ásta be ma-gát. Kb. három napig voltak ott lövészgödreikben, mialatt mögöttük éjszakán-ként zsidó munkaszolgálatosok kezdték meg az állások, tiszti bunkerek kiépí-tését. A tábori munkaszolgálatos századot utászok irányították és felügyelték. Amikor a dombon elkészültek az első fedezékek, a 9. puskásszázadot előre vezé-nyelték a folyópartra.132

Rajki Dezső hadapród őrmester 8. puskásszázaddal előrenyomuló géppuská-sai július 10-én Gremjacsjétől északra, a – később itt székelő 9. puskásszázadról elnevezett – „9. kolhoz” közelében érték el a Dont. Aznap még zavartalanul lubic-kolhattak a folyó vízében, a kolhozban malacot fogtak, és megsütötték vacsorára. Rövidesen azonban visszavonták őket a partról, északnyugati irányba, az úgyne-vezett „8. kolhoz”, a 8. puskásszázad végleges elhelyezési körlete területére.133

A 17/III. zászlóalj parancsnoksága és 7., tartalékba helyezett puskásszáza-da Gremjacsje község északi részére, csapatvonata pedig a falutól néhány km-re északnyugatra fekvő Dmitrijevkára települt. Utóbbi faluban raktárak és kiszolgá-ló alosztályok rendezkedtek be, a zászlóaljat ellátó konyhák számára pedig a két község között, az arcvonalhoz közelebb építettek fedezékeket.134 A 9. puskásszá-zad parancsnoksága és állományának zöme – az eredetileg ide érkező 8. puskás-

130 Péchy György fényképalbuma, 1938-1944. „1942-43 Oroszország” 19. p. 4. kép magyarázata.; HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 68-69. p.; Szabó Péter 2012. 268. p. A 9/3. ütegnek a zala-egerszegi zászlóalj mögötti tevékenységéről lásd: Vida István: Egy petesházi tüzér visszaemlékezése a II. világháborúra 1941-1945. [Lendva, 1996.] (a továbbiakban: Vida István 1996.) 39-64. p. 131 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 3. p. 132 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 133 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 134 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 5. p.; Horváth Ferenc visszaemléke-zése hangszalagon II.; Vaska Miklós: Nova története II. Nova, 2000. 63., 68. p. (Mátai Ferenc őrvezető visszaemlékezése Gremjacsjéról.)

49

századot felváltva – a Gremjacsjétől északra, a folyópart közelében fekvő, úgyne-vezett „9. kolhoz” épületeiben, illetve udvarán telepedett le.135

Korábban, a Donhoz érkezés éjjelén ugyancsak e kolhozban szállásolták el átmenetileg Németh József őrvezető századát, a 8. puskásszázadot is. Németh a következőket írta naplójába ezekről a napokról: „Az orosz Raták már ekkor meg-kezdték zümmögésüket [...]. Szállásunk egy hosszú istállóban volt. Éjjel, ahogy a gép fe-jünk felett szállt, kidobott egy világítórakétát, amely nappali világosságot adott. A raké-tából kifolyó égő foszfor meggyújtotta a tetőt felettünk; egyszer csak arra ébredünk, hogy valaki kiabálja: »Ég az istálló!« Ezután gyors cselekvés következett, a nappali világos-ságban percek alatt kihordtunk mindent, és azután a gabonába rejtőzve vártuk a reggelt. Hajnalban elindultunk a folyópart felé, kiérve azonnal munkához láttunk, erős állást épí-tettünk ki, éjjel drótakadályt húztunk s aknát telepítettünk. [...] Az éjjeli repülőtámadások sűrűek, a gépek szinte egymást érik, remeg a föld, ha [a bomba] közelünkbe esik. Hatalmas tűzcsóva száll az ég felé egy-egy robbanás után, szinte nappali világosság van mindenütt. Az időjárás nappal meleg, éjjel pedig elég hűvös van; éjjelente dolgozunk, építünk, futóár-kokat húzunk.”136 135 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 3. p.; Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 136 Németh József naplója 15-16. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 36. p.

14. A 17/III. zászlóalj egyik fedezéke a Don partján, 1942 nyarán

50

A 17/III. zászlóalj sávjának jobbszárnyán, Gremjacsjétől északra a 9. pus-kásszázad, míg balról, közvetlenül a német csapatok mellett a 8. puskásszázad építette ki a védelmi vonalat. A 7. puskásszázad a 9. mögött, Gremjacsje északi részén helyezkedett el tartalékban. Rajki Dezső hadapród őrmester emlékei sze-rint a 8. puskásszázadnál a századparancsnok jelölte ki a vízparti figyelőhelyeket. A legexponáltabb helyen lévő, úgynevezett „Bulcsu” figyelőt – melynek közelé-ben a szovjetek később hídfőállást alakítottak ki – géppuskával is megerősítette. A 8. puskásszázad többi része a folyóparttól, illetve a figyelőktől kb. 400-500 m-re hátrább képezte az első vonalat. Itt, a rekettyés, bokros domboldalon, lomboktól fedve ásták be magukat Rajki Dezső hadapród őrmester géppuskásai is. A 8. pus-kásszázad felvette a kapcsolatot a németekkel, és megállapodott velük, hogy pá-ratlan órában a magyarok, páros órában a németek indítanak járőrt a Don partján előttük húzódó bokros, nádas, dzsumbujos terület ellenőrzésére.137

Kálmán László továbbszolgáló szakaszvezető úgy emlékezett, hogy a 9. pus-kásszázad a Don partjától kb. 15-20 m-re a folyóval párhuzamos lövészárkot ásott, amiből árkok vezettek a közvetlenül a vízparton létesített figyelő állásokig. A puskásszázad nem a lövészárokban oszlott el, hanem egymástól látótávolságra lévő, úgynevezett támpontokban összpontosult. A támpontok 20-21 fő befogadá-sára alkalmas, többsoros gerendafedéllel ellátott, földbe ásott fedezékek voltak. Kiépítésükhöz a közeli Voronyezsből hordták kocsival a lerombolt házak geren-dáit, amíg azt a németek meg nem tiltották. A támpontokat összekötő futóárkok csak derékig értek, lehajolva közlekedtek bennük. A cikk-cakkban hátrafelé veze-tő árkokat mélyebbre ásták. A 9. puskásszázad védelmi vonala előtt mintegy 100-120 m széles volt a Don, a túlsó partja azonban néhány méterrel magasabban hú-zódott, így az ellenség beláthatta az állásokat. Ezért az első vonalban néhány nap elteltével – ahogy a szovjeteket visszatértek a folyópartra – be kellett szüntetni a nappali mozgást. Lőszert és élelmet csak a sötétség beálltával lehetett kivinni az első vonalba. A támpontok legénysége kétnaponta kapott meleg ételt, közben pe-dig hideg élelemmel látták el őket.138

Horváth Ferenc őrmester emlékei szerint a Don partján kialakított, árkokkal körülvett, bombabiztos fedezékek nagy részét zsidó munkaszolgálatosokkal épít-tették, főleg éjjel, mert napközben az ellenség részéről légi felderítések zajlottak. A falu lakosságát – az arcvonal közelsége miatt – néhány hét elteltével ki kellett telepíteni. Ez a kényszerű rendelkezés azért is indokolt volt, mert a lakóházak egy részét is elbontották a település szélén húzódó védelmi vonal kiépítéséhez. A védelmi állásokba, erődítményekbe és fedezékekbe ugyanis jelentős részben Gremjacsje elbontott épületeinek faanyagát építették be. A domboldalon létesített 137 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 138 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon.

51

támpontok területe 50-szer 50 méteres volt, előttük és mögöttük pedig 80-100 m-re aknamezőt telepítettek, érintőaknákkal.139 Péchy György főhadnagy, ezred el-ső segédtiszt úgy emlékezett, hogy a 17. gyalogezred védőkörletén belül a 17/III. zászlóalj védősávjában, Gremjacsjétól északra telepítették a mélységében legta-goltabb, 3-4 sor drótakadályból és 4-5, egymás mögötti aknamezőből álló műsza-kizár-rendszert.140

A zalaegerszegi zászlóalj védősávjában hat figyelőőrsöt szerveztek a folyó-megfigyelésre (az egyik parancsnoka Horváth Ferenc őrmester lett).141 Dénes Sán-dor őrvezető a következőket írta naplójába a Don partján végzett szolgálatról: „Itt aztán figyelőbe jártunk; 2 nap hátul pihenőbe, 2 nap a domb peremén harcelőőrsbe, és 2 nap a Don folyó partján folyamőrségben.”142 Egy másik figyelőnél, alig néhány nappal a Donhoz érkezés után az alábbi, Péchy György főhadnagy által feljegyzett eset történt. A 17/III. zászlóaljtól Domonkos Béla tartalékos zászlós (a géppuskás század egyik szakaszparancsnoka) három hadifoglyot kísért be kihallgatásra az

139 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 4. p.; Horváth Ferenc visszaemléke-zése hangszalagon II. 140 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 71. p. és 4. sz. vázlat. 141 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 4. p. 142 GM Tört. dok. 84.21.186. Dénes Sándor naplója 8. p.

15. Tábori misét hallgatnak a 17/III. zászlóalj honvédei Gremjacsjéban, 1942 nyarán

52

ezredparancsnokságra. A harcok során csapataiktól elszakadt szovjet katonák voltak, akik nappalonként meghúzták magukat, és éjjeli menetekkel igyekeztek kelet felé, hogy csatlakozzanak egységükhöz. Ennek során botlottak bele a zala-egerszegi zászlóalj egyik Don partján felállított figyelőőrsébe. Harcban akarták átvágni magukat, ám ketten közülük elestek, hármójukat pedig elfogták. Noha egyenruhában harcoló szovjet katonák voltak, mivel azonban hátulról támadták meg a figyelőőrsöt, az őrsparancsnok, Domonkos tartalékos zászlós partizánnak tartotta, és kihallgatás után ki akarta „nyírni” őket.143

A nyugat felől visszaszivárgó, sajátjaikhoz áttörni próbáló kisebb szovjet cso-portok július második felében a 17/III. zászlóaljnak is veszteségeket okoztak. Július 10. és augusztus 7. között a zalaegerszegi alakulatból öten elestek, egy fő pedig eltűnt (valószínűleg fogságba került).144 E veszteségekről írta naplójában Németh József őrvezető július 25-én az alábbiakat: „Éjjel erős a szolgálat és a figye-lés, nagyon vigyázni kell, nagy a bozót, jó búvóhely mindenki számára. Itt esett el két baj-társam egy éjszaka a Don partján. Ők voltak az elsők, kik a folyóparton meghaltak. Jár-őr menetidő alatt a bozótban megbújt vörösök lőtték le őket, csak másnap reggel találtak rájuk.”145

143 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 75. p. 144 HIM KI Veszteségi adatbázis. 145 Németh József naplója 16-17. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 36. p.

53

Harcok a „gennyfolt” hídfőnél (1942. augusztus 15. – augusztus 19.)

A szovjet csapatok július derekától több helyen támadást indítottak a magyar 2. hadsereg arcvonalán, és a Donon átkelve hídfőállásokat alakítottak ki a folyó nyugati partján. E hídfők védelméért, illetve elfoglalásáért vívott csatákban mind a szovjet, mind a magyar alakulatok jelentős veszteségeket szenvedtek. A 9. köny-nyű hadosztály védelmi vonalán augusztus 8-án Kosztyenkinél, a 47. gyalogez-red sávjában létesített szovjet hídfőállás felszámolása érdekében augusztus 10-én kivonták a védelmi vonalból, majd ellentámadásra indították a 17/II. zászlóaljat is. A csáktornyai alakulat csupán néhány szakaszt hagyott hátra az elvonulás fedezésére.146 E szakaszok támogatására viszont a 17/III. zászlóalj egyes rajait vagy szakaszait vezényelték át. Erre utal Dénes Sándor őrvezető naplójának kö-vetkező bejegyzése: „1942. augusztus 10-én riadóztattak, és eldobtak a II. zászlóalj-hoz. Ott voltunk 13-án estig, akkor leváltottak, és visszaértünk a régi helyünkre.”147 Itt, a csáktornyai zászlóalj védelmi állásaiban, Gremjacsje délkeleti részén érte halá-los szívlövés augusztus 11-én a zalaegerszegi zászlóaljból a mikefai Igazi Gyula honvédet, augusztus 13-án pedig itt sebesült meg Fodor József tartalékos had-nagy, a 17/III. zászlóalj egyik szakaszparancsnoka is.148

A Kosztyenkinél 1942. augusztus 8. és 13. között vívott hídfőcsatában a 9. könnyű hadosztály súlyos veszteségeket szenvedett, ám a szovjet hídfőt nagy áldozatok árán sem sikerült felszámolni, csupán leszűkíteni.149 A hadosztály arc-vonalának legészakibb részén, a 17/III. zászlóalj védelmi vonalának balszárnyán két nappal később, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepének hajnalán in-dítottak támadást és létesítettek kisebb hídfőt a szovjetek. Németh József, a 8. puskásszázad őrvezetője a következőket jegyezte fel naplójában erről a támadás-ról: „Az ünnep hajnalán egyszer csak azon veszem észre magam, alig hallhatóan csobog a víz. Még az első pillanatban nem gondoltam semmi veszélyre, de utána ismétlődött az előbbi nesz. Én, mint éjfél után szolgálatot teljesítettem, hamar felismertem a veszély pil-lanatát, gyorsan riadóztattam nyugvó bajtársaimat, éppen idejében. Vaksötét volt min-den, nem láttunk semmit. Mire helyeinket elfoglaltuk, az első csónak partnak ütődött, és ezután megkezdtük az igazi tűzijátékot, melyet keserves jajgatás kísért. Eközben állandó-

146 Szabó Péter 1992. 12-13. p.; Szabó Péter 1995. 312. p.; Szabó Péter 2001. 128-129., 136. p.; Szabó Pé-ter 2012. 269-271. p.; Kemendy Géza 2012. 119-126. p. 147 GM Tört. dok. 84.21.186. Dénes Sándor naplója 9. p. Péchy György főhadnagy emlékei szerint az ellentámadáshoz „még a III. zászlóaljtól is vontak ki némi erőt [...] Kékedy főhadnagy parancsnoksá-ga alatt”, ezt azonban más adat nem támasztja alá. Kékedy Tibor főhadnagy valójában a 17/I. zászló-alj tisztje volt. (HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 83. p.) 148 HIM KI Veszteségi adatbázis. 149 Szabó Péter 1992. 12-13. p.; Szabó Péter 1995. 312. p.; Szabó Péter 2001. 136. p.; Szabó Péter 2012. 269-271. p.; Kemendy Géza 2012. 119-126. p.

54

an jöttek a csónakok, [nehéz]puskánk csöve már tüzes volt, lőszerünk fogyott, lőszert és segítséget kértünk, amely már nagyon fogytán volt. Lassan világosodni kezdett, melyet már alig vártunk. Én, mint nehézpuskás irányzó, a hajnali pirkadásban élvezettel lőt-tem a még mindig átjövő, és a túlsó parton álló csónakokat. Szép munka volt, mondtuk is: »Ezen biztos, hogy többet nem csónakázik senki sem.« De ezzel még nem volt vége, három napig tartott; fáradságot nem ismerve, az éjszakát nappallá téve küzdöttünk, a fáradtság-tól kimerülve pillanatok alatt állva elaludtam. Mindenki talpon volt, nagyon sok sebesül-tünk lett ez alatt a három nap alatt, mire a muszkát vissza tudták nyomni a túlsó partra. Halottak és sebesültek számát nem írom, borzalmas képet nyújtott minden.”150

Kálmán László továbbszolgáló szakaszvezető visszaemlékezése szerint a szov-jet hídfő létesítését követően éjszakai támadás érte az első vonalaktól hátrább, Gremjacsjénál tartalékban lévő 7. puskásszázad állásait. A hídfőből kiinduló el-lenséges egység a támpontokat megkerülve benyomult egészen a zalaegerszegi zászlóalj parancsnokságáig, és megütközött a 9. puskásszázad tartalék szakaszá-val is, mely a parancsnokság és a „9. kolhoz” között helyezkedett el. A parancs-nokság körül beásott 7. puskásszázad visszaverte ugyan a betörést, ám kb. egy szakasznyi embert veszített (állítólag három-négy kocsin szállították eltemetni a halottakat).151

A Don nyugati partján, a 17/III. zászlóalj védősávjának balszárnyán (a Don és a Voronyezs patak összefolyásánál lévő szigettel átellenben) augusztus 15-én lé-tesített szovjet hídfőt a zalaegerszegi alakulat katonái „gennyfoltnak” nevezték el.152 A „gennyfolt” létrejöttéről és a felszámolására irányuló sikertelen magyar törekvésekről az alábbiakat írta visszaemlékezésében Péchy György főhadnagy, ezred első segédtiszt: „Mikor VIII. 15-én reggel a III. zászlóalj parancsnokság jelentet-te, hogy sávhatárán a Don és Voronyezs patak összefolyásánál az éjjel kb. megerősített szakasz átkelt, és az ott lévő figyelőőrsöt megtámadta és elűzte, az ezredparancsnok kikül-dött a zászlóaljparancsnokságra, hogy részletesen tájékozódjam. Ekkor még nem látszott komolynak a helyzet, bár a zászlóaljparancsnok által elrendelt ellentámadás nem ért célt. Megfigyelés szerint az átkelt erők további erősítést kaptak. A megindított ellentámadások sorra hatástalanok voltak. A helyzet egyre komolyabbnak ígérkezett, számolni kellett egy erőteljesebb előretöréssel, és ezért parancsot adtam a harcálláspont megerősítésére.

Az ellenség a hídfőképzésre a terepet nagyon jól választotta meg, mert a keleti parton felállított nehézfegyverei igen hatásos védelmet tudtak nyújtani a hídfőben lévőknek. Így érthető, hogy a megismételt ellentámadások a nehézfegyverek tüzében mindig elakadtak, súlyos veszteségeket szenvedve. Jelentettük a helyzetet a hadosztályparancsnoknak, aki Ivanovkáról küldte parancsait [a hídfő] mikénti felszámolására. Ő adott parancsot arra is, hogy [az] emberveszteségeink pótlására már nagyon várt menetszázadot – bár az nem

150 Németh József naplója 20-22. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 37-38. p. 151 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 152 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 4. p.

55

volt harcoló egység –, úgy, ahogy érkezett, vessük be ellentámadásra. A század parancs-noka, egy tartalékos főhadnagy éppen csak jelentette a menetszázad beérkezését, máris megkapta a hadosztályparancsnok parancsa alapján a támadási parancsot. A támadás na-gyon nehezen indult, s mikor kb. 20 perc múlva a századparancsnok szívlövéssel hősi ha-lált halt,153 végleg elakadt, mire a századot kivontuk.

Az ezredparancsnok harcálláspontján tartózkodott a III. zászlóalj parancsnoka, aki ek-kor még Németh vezérkari őrnagy, hadiakadémiai tanár volt. Javasoltam, hogy jelentsék a hadosztályparancsnoknak a kialakult helyzetet. Erre azonban sem Szakáts [Zoltán] ezre-des, ezredparancsnok, sem a zászlóaljparancsnok nem mutatott semmi hajlandóságot. Így rám várt ez a feladat. Jelentettem a terepviszonyokra hivatkozva, hogy ilyen kisebb ellen-támadások itt célra nem vezetnek. Eredményre csak akkor van kilátás, ha nagyobb erővel támadunk, s ugyanakkor a kedvező helyzetben, túlparton lévő ellenséges nehézfegyvereket a tüzérség lefogja. Jelentésemet meglehetősen éles hangon tettem meg, mert eszembe ju-tott, hogy a tyimi támadásnál is a helyzet személyes megismerése nélkül döntött a hadosz-

153 A Péchy György szerint hősi halált halt századparancsnokot a korabeli veszteségkimutatásban nem sikerült azonosítani.

16. A 17/III. zászlóalj egyik 39 M. 50 mm-es gránátvetője tüzelés közben az első vonalban, Gremjacsjénál, 1942 nyarán. Balról Rajki Dezső hadapród őrmester

56

tályparancsnok az arctámadás mellett, ami rengeteg veszteségbe került. Most sem jött ki az ezredparancsnok harcálláspontjára, hogy személyesen győződjön meg a helyzetről, ha-nem Ivanovkáról, a harcálláspontjáról, térkép alapján adta ki parancsait, amiknek a végre-hajtása már addig is súlyos veszteségeket okozott. [...] Miket mondtam még a jelentésem folyamán, arra nem emlékszem, de utána a jelenlévő két parancsnok – akiknek ezt a jelen-tést meg kellett volna tenniük – döbbenten néztek rám, s az ezredparancsnok csak annyit mondott, hogy ez kicsit erős volt. Eredménye viszont meglett, mert a hadosztályparancs-nok leállíttatta a további ellentámadásokat, s csak [a hídfő] erős figyelését rendelte el. Ez már akkor volt, mikor az ellenség drótakadállyal és aknazárral vette körül állásait. Ez a hídfő a későbbiek folyamán – amíg a Donnál voltunk – végig megmaradt.”154

A szovjet hídfő kifüstölésére tett első kísérletnek részese volt Rajki Dezső had-apród őrmester, géppuskás szakaszparancsnok is. Szakaszát két géppuskával a 8. puskásszázad támadó egységének támogatására rendelték, nehézfegyvereiknek azonban nem sok hasznát vették, mert az ellenségtől megtisztítandó terepet nem lehetett belátni. A hídfőt ugyanis sűrűn benőtte a növényzet, a látótávolság alig volt több négy-öt méternél. A géppuskákkal nem mertek a puskások előtt, szárny-biztosítás nélkül előrenyomulni, de hátulról tüzelni sem, nehogy a dzsumbujban előretörő saját puskásaikat lőjék le. A 8. puskásszázad fedezet nélkül maradt egy-ségéből többen elestek vagy megsebesültek a hídfőben, a géppuskások közül vi-szont senki sem halt vagy sérült meg.155

A 17/III. zászlóaljhoz pótlásként érkezett (Zalaegerszeg főterén július 19-én esküt tett és elbúcsúztatott)156 menetszázad szerencsétlen kimenetelű bevetésé-nek körülményeire úgy emlékezett Horváth Ferenc őrmester, hogy a 200-250 fő fegyvertelenül érkezett. Nekik át kellett volna venni a fegyvereket azoktól, akiket felváltottak. Az állomány fele már átvette, a másik fele még nem. Akik felváltani jöttek, korábban nem vettek részt harcokban. A szovjetek átkeltek a folyón, és szemből lőttek. Hátulról a magyarok is tüzeltek, a váltás nem tudta, hogy hon-nan lőnek, és sok sebesült lett közöttük.157

Kálmán László továbbszolgáló szakaszvezető visszaemlékezése szerint a front-ra akkor kiérkezett mintegy 200 főnyi, fegyvertelen tartalékos egység a 9. puskás-századot váltotta volna fel ideiglenesen az első vonalban, hogy a fáradt katonákat pihenni, tisztálkodni vonják hátra néhány napra. A fegyverek és az állások át-adását éjjel 23 órára tervezték, hogy a felváltottakat még az éj leple alatt kivon-hassák az első vonalból. A felváltást felfedezhette az ellenség, mert az még csak részben történt meg, amikor a szovjet hídfőből támadás érte a 9. puskásszázad állásait. A váratlan támadás zűrzavart és veszekedést okozott a honvédek között,

154 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 92-93. p. 155 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 156 Zalai Magyar Élet 1942. július 20. (161. sz.) 4. p. 157 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 4. p.

57

mert a fegyverek részben már a harci tapasztalatokkal nem rendelkező tartaléko-sok kezében voltak. A 9. puskásszázad katonái végül fegyvereiket – ha kellett, erőszakkal is – visszavéve elhárították a szovjet betörést és hátraküldték a felvál-tókat. Addig azonban jelentős veszteségeket okozott az ellenség, az éjszakai harc során – állítólag – egy szakasznyi honvéd elesett.158

A zalaegerszegi zászlóaljat támogató 9/3. üteg szakaszvezetője, Garda József emlékei szerint a visszaszorítási kísérletben, a gyalogosan vívott harcokban min-denkinek részt kellett vennie, aki élt és mozgott. A kiszolgáló részlegekben szolgá-ló mesteremberek, szakácsok és írnokok kezébe is puskát adtak, és a Don partjára vezényelték őket. Állítólag még a szomszédos németek is bombázták a védő-sávjuk határánál létesített, kb. másfél km széles és 500-600 m mély hídfőállást, a szovjeteket azonban nem tudták onnan kiverni.159 Rajki Dezső, a 17/III. zászlóalj géppuskás századának hadapród őrmestere jóval kisebb területű hídfőre emléke-zett, azt azonban megerősítette, hogy a kétszer sikertelenül próbálkozó magyarok 158 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 159 Garda József: Kint voltam a Donnál. Egy tüzérszakaszvezető emlékirata. Bp., 1999. 80. p.

17. A 17/III. zászlóalj elsősegélyben részesített sebesültjei Gremjacsjéban, 1942 augusztusában

58

mellett egy alkalommal a németek is megkísérelték felszámolni a sávhatáruknál létesített szovjet hídfőállást.160

A 17. gyalogezred átcsoportosított erőivel megerősített 17/III. zászlóalj au-gusztus 15-étől 19-éig tartó, ötnapos intenzív küzdelemben megakadályozta ugyan a balszárnyán létesített szovjet hídfő kiszélesítését és az ellenség további térnyerését, ám a „gennyfolt” felszámolását célzó erőfeszítései nem vezettek ered-ményre. Augusztus 19-én a 17/I. zászlóalj Dmitrijevkán tartalékban lévő marad-ványát, valamint a 17/II. zászlóalj Papp Lajos főhadnagy vezette két szakaszát is a zalaegerszegi zászlóalj segítségére, illetve biztosítására rendelték.161 Augusztus 20-ától azonban már egyik fél sem erőltette a további támadást, és a zalaegersze-gi zászlóalj arcvonala lecsendesedett.

A 17/III. zászlóalj harcos létszáma (a személyi állomány első vonalban tartóz-kodó mintegy 50-55 százaléka) egy augusztus 16-án készített kimutatás szerint 10 tiszt és 400 főnyi legénység volt.162 A zalaegerszegi alakulat a korabeli névsze-rinti veszteségkimutatás adatai szerint legalább 78 főt (21 halottat és 57 sebesül-tet) vesztett a „gennyfolt” elleni, augusztus 15-étől 20-áig tartó harcokban. Vesz-teségük az első napon volt a legnagyobb, 6 halott és 23 sebesült. Augusztus 16-án 5 halottat és 12 sebesültet, 17-én 6 halottat és 11 sebesültet, 18-án 1 halottat és 4 sebesültet, 19-én 2 halottat és 7 sebesültet, végül 20-án 1 halottat vesztettek. A za-laegerszegi zászlóalj tisztjei között négy, a tiszthelyettesek között pedig egy se-besülés történt: augusztus 15-én sebesült meg Neubauer Elemér főhadnagy, a 7. puskásszázad parancsnoka, valamint két tartalékos zászlós, Miklós József és Kar-dos István, 17-én Illés Lajos hadapród őrmester, 19-én pedig Lukács László tarta-lékos zászlós. A 17/III. zászlóalj legénységi állományából ezekben a napokban összesen 21 fő esett el, 52 fő pedig megsebesült. A zalaegerszegi alakulat személyi veszteségeinek pótlására augusztus végén a súlyos harci veszteségei miatt felosz-latott 17/I. zászlóaljtól helyeztek át több tisztet (Áts József tartalékos főhadna-gyot, Szokolai Ferenc tartalékos hadnagyot és Temesváry Ferenc tartalékos fő-hadnagyot), valamint számos legénységi állományú katonát.163

160 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 161 Nyíry Zoltán hadnagy harctéri naplója, 1942. Kézirat. 54/b. p. (Nyíry István tulajdonában, Buda-pesten. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 86. p.); Dr. Viczián Antal: Meghaltak a Donnál. (Sebész-ként a háborúban.) Hely nélkül, 1989. 164. p.; Szabó József őrvezető harctéri naplója, 1942-1943. Kéz-irat. (Szabó József tulajdonában, Hahóton) (a továbbiakban: Szabó József naplója) 13-14. p. (Közli: Molnár András: „Ezek voltak a szép haditettek...”. Szabó József őrvezető harctéri naplója Oroszország-ból, 1942-1943. In: Hadtörténelmi Közlemények 2011. 2. sz. [a továbbiakban: Molnár András 2011.] 590. p.) 162 Szabó Péter 1992. 13. p.; Szabó Péter 1995. 313. p. 163 HIM KI Veszteségi adatbázis. Az áthelyezésekre lásd még könyvünkben a tisztek életrajzi adattárát.

59

Felkészülés a téli védelemre (1942. szeptember – december)

Az augusztusi hídfőcsaták lezárultával többhónapos hadműveleti szünet köszön-tött be a 9. könnyű hadosztály arcvonalán, a szembenálló felek csupán felderítő jellegű vállalkozásokkal nyugtalanították egymást időnként. Szeptembertől mini-málisra csökkentek a harccselekmények, és az állások továbbépítésére, valamint a téli védelemre való felkészülésre helyeződött a hangsúly.164 A 17/III. zászlóalj őszi védelmi munkálatairól írta naplójában szeptember 22-én Németh József, a 8. puskásszázad őrvezetője: „Ma megkezdtük az új védővonal kiépítését, több mint 2 km hosszan. Csak éjjel dolgozhatunk, nappal minden mozgás megszűnik. Futóárkokat és téli bunkerokat építünk. Bizony, most már elkel egy kis mozgás is, mert már elég hűvös van. Nappal pihenünk egy keveset, éjjel újból kezdjük, ahol elhagytuk; ki szolgálatba, ki meg dolgozni megy.”165 A jól kiépített állások október 20-ára már biztos fedezéket nyúj-tottak Németh tizedes raja számára a nehézfegyverek lövedékeivel (köztük az aknagránátokkal) szemben, a mind jobban erősödő hideg ellen azonban még no-vember 10-én is földmunkákat végeztek: „Szabadidőnkben dolgozunk, földbe ásott bunkerokat építünk a nagy hideg ellen, ami nap-nap után mind jobban erősödik.”166 Ne-mes József tizedes emlékei szerint a műszakiak (munkaszolgálatosok közreműkö-désével) október végén, november elején műszaki zárral vették körül a Don part-ján kialakított figyelőőrsöket, és a télre készülve fűthető bunkereket építettek.167

A védelmi munkálatok a fagy beállta után, hóban is folytatódtak. December 18-án jegyezte fel a naplójában Németh József őrvezető, hogy szolgálaton kívül dolgoznak, futóárkot építenek a magyar vonaltól mintegy 150 méterre lévő szov-jet hídfő, az úgynevezett „gennyfolt” elé, „ahova a muszka erősen befészkelte magát”.168

A hídfő körüli, augusztusi harcok végére a 9. puskásszázadnál többnyire meg-sebesültek, illetve kiestek a korábbi (zászlós vagy hadapród őrmester) szakaszpa-rancsnokok, és akadt olyan szakasz, melyet „öreg katona” honvéd vezetett. Ilyen körülmények között vette át augusztus 20. után Kálmán László továbbszolgáló szakaszvezető a század egyik Don parti támpontjának parancsnokságát. Ez, a több mint húszfőnyi támpont olyan közel volt a folyóhoz, hogy a fedezék alján feljött a víz. A honvédek a vízbe cölöpöket vertek, azokra pedig deszkapadlót szögeztek. A kályhát csak éjszaka használhatták a fedezékben, mert nappal el-árulta volna őket a füst. Nappal sokat fagyoskodtak, mivel nem mozoghattak. A Don túlsó partja kb. 5 méterrel magasabb volt, ráláttak a magyar állásokra, így

164 Szabó Péter 2012. 272-276. p. 165 Németh József naplója 23. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 38. p. 166 Németh József naplója 27-28., 31. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 40-41. p. 167 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 4. p. 168 Németh József naplója 32. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 41. p.

60

még a 180 cm mélységű lövészárokban is csak lehajolva közlekedtek. A szovjet mesterlövészek rendszeresen kilőtték az embereket a vízparti figyelőkből, szinte minden figyelő odaveszett. A mesterlövészek bereszelt hegyű dumdum golyókat használtak, melyek a sisakot elérve felrobbantak. A honvédek a folyóparton rejt-ve beásott nehézpuskával próbálták ártalmatlanná tenni a mesterlövészeket. Ami-kor Kálmán László legjobb barátja is fejlövést kapott a figyelőben, a szakaszvezető három rakasz gránátot lőtt ki gránátvetővel a mesterlövész irányába. A nagyobb űrméretű aknavetők jóval hátrább voltak az úgynevezett „Kiserdőnél”, ezért az első vonalban lévők attól tartottak, hogy a messze mögöttük kilőtt gránátok nem érik el az ellenséget, rájuk eshetnek.169

A 8. puskásszázad védelmi vonalán a németek melletti, északi figyelő volt a legveszélyesebb hely. A túlsó partról teljesen belátták, és úgy lődöztek az ott szolgálatot teljesítőkre, mint a nyulakra. A honvédek szükségüket végezni sem bújhattak ki a fedezékből, mert azonnal fejbe lőtték őket. A futóárokban, lapátra végezték a szükségüket, majd a lapát tartalmát az ellenség felé hajították.170

A zalaegerszegi zászlóalj fő ellenállási vonala előtt, a Don közelében kialakí-tott figyelők, illetve harcelőőrsök mindennapi életéből arra emlékezett Horváth Ferenc őrmester, a 9. puskásszázad másik szakaszparancsnoka, hogy július 10-étől 1943. január 27-ig szinte folyamatosan a támpontokon éltek. Ez idő alatt ru-házatpótlás vagy csere nem volt. Délelőttönként a bunkerokban ültek, a sok ülés-től a köpenyük feneke elkopott, úgy nézett ki, mintha frakk lenne. Megszabták, hogy mennyi lőszert használhatnak. Csak esténként kaptak meleg ételt, a tám-ponttól 4 km-re volt a konyha. Gremjacsjéig járművel vitték az ételt, onnan gya-log. Mire kiért a támpontra, kihűlt. Napközben hideg élelmet ettek, köztük sok Hitler-szalonnát, azaz kemény gyümölcsízt. Mosakodási lehetőségük nem volt, az arcukat és kezüket a szájukba vett ivóvízből mosták meg. Éjszakánként le le-hetett menniük a Donhoz vízért. Szeptemberig enyhe idő volt, mosakodni is tud-tak a folyóban. A bunkerben nappal nem lehetett fűteni. A falba csináltak tűzhe-lyet, de azt csak éjszaka lehetett használni. Ott melegítették a kávét vagy teát. Októberben, novemberben a mögöttük lévő krumpliföldön keresgéltek krump-lit, azt sütötték vagy főzték meg. Magyarországon téli ruha gyűjtési akció volt, a meleg holmi ki is érkezett a Don menti hadműveleti területre, de ők nem kaptak belőle. Nem volt mindenkinek téli sapkája és kesztyűje, mert az ellátó osztagok – szállítóeszköz hiányában – nem vitték ki az első vonalba.171

A magyar 2. hadsereg arcvonala mögötti raktárakban felhalmozott téli ruhá-zat, illetve védőfelszerelés – különböző okok miatt – csak megkésve, vagy egyál-talán nem jutott el az első vonalbeliekhez. A korabeli naplók és visszaemlékezések 169 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 170 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 171 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 4-5. p.

61

szerint a 17/III. zászlóalj katonái közül sem kapta meg mindenki a téli felszere-lést, noha szeptembertől az éjszakák, novembertől pedig a nappalok is egyre hű-vösebbek lettek. „Éjjel már egész hideg van, vastagon deres már a föld, fehér minden, lábunk már fázik a bakancsban, és már testünkön is érezzük a hideg fogát, meleg ruhát még nem kaptunk” – jegyezte fel naplójába szeptember 28-án Németh József őrve-zető.172 Sokak kérését tolmácsolta Varga Jenő, a 17/III. zászlóalj géppuskás szá-zadának őrvezetője, amikor október 27-én – a hiányos felszerelésre utalva – ezt írta haza, zalatárnoki ismerőseinek: „...ha tudnák, mit szenved egy magyar katona Oroszországban, akkor [...] vennének meleg ruhát és elküldenék.”173 Az egyik figyelő-ben szolgálatot teljesítő Nemes József tizedes úgy emlékezett, hogy az első vonal-ban a -35-40 fokos hidegben hiányzott a megfelelő meleg ruházat.174 Az arcvonal

172 Németh József naplója 24. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 39. p. 173 Bekő Tamás gyűjteménye. Varga Jenő őrvezető tábori postai levelezőlapja Fitos Ilonához. 1942. ok-tóber 27. 174 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 5. p.

18. Fedezéket építenek a 17/III. zászlóalj honvédei Gremjacsje környékén, 1942 nyarán

62

mögött 3 km-re, a zalaegerszegi zászlóalj élelmezési részlegénél – az első vonal-belieknél jóval kedvezőbb körülmények között – szolgáló Szőke József honvéd visszaemlékezése szerint a felszerelésük nagyon gyenge volt, ugyanazt a ruhát, nadrágot, bakancsot hordták télen is, amiben tavasszal kimentek: „Télen kaptunk egy bekecset, füles sapkát és egy pulóverszerű belebújós hosszú ujjú inget, meg kesztyű-ket. De a lábbeli meg a nadrág az maradt, ezért a lábuk fagyott el a katonáknak. Volt me-leg holmi, Kocsatovkán volt egy nagy raktár, de a meleg holmit nem osztották ki, hanem a visszavonuláskor felgyújtották”.175 Horváth Ferenc őrmester emlékei szerint a 9. puskásszázad december folyamán tíz pár nemezcsizmát kapott, amiből ő is ré-szesült, egy sítanfolyamról pedig egy pár sítalppal tért vissza egységéhez.176

Ami a 17/III. zászlóalj katonáinak élelmezését és tisztálkodási lehetőségeit illeti, többen is megerősítik Horváth Ferenc őrmester emlékeit. Németh József, a 8. puskásszázad őrvezetője szeptember 28-án jegyezte be naplójába: „Reggelink fe-kete, sokszor bizony nagyon keserű, akárcsak a mi életünk, de azért megisszuk. [...] Ebé-dünk mindig hideg van, így [mindenki] külön-külön főz magának egy csajka krumplit, vagy sütéssel próbálja tölteni pihenésre szánt idejét”.177 A 8. puskásszázadhoz be-osztott géppuskás szakasznak hátul, a lovászoknál volt egy tehene meg néhány kecskéje, melyeket még az előrenyomulás közben, illetve a Donhoz érkezve fog-tak. Ezeket az állatokat a lovászok látták el és fejték. Esténként a lőszerkocsis fel-adata volt, hogy a kiszabott élelemmel együtt a frissen lefejt tejet is előreküldje a géppuskásoknak.178

A konyha Nemes József tizedes szerint is csak az esti szürkületben tudott me-leg ételt osztani. A 9. puskásszázad élelmezése – a „9. kolhoz” mögötti krumpli-földön gyűjtött burgonyának köszönhetően – a körülményekhez képest tűrhető volt, a legnagyobb problémát a tisztálkodási lehetőségek beszűkülése okozta.179 Az esténként élelmet osztó Szőke József honvéd szerint az első vonalbeli állások-ban „nagy piszkosság volt, nem tudtak mosakodni”. Az arcvonal mögött 3 km-re tele-pült élelmező részleg fűtött bunkereit már nem látta be az ellenség, így ők tudtak tisztálkodni, a hozzájuk bejáró menekült orosz asszonyok pedig – élelmezés fejé-ben – mostak rájuk. Szőke honvéd rossznak tartotta az ellátást, mert a németek tasakos, zacskós élelemmel látták el őket (a magyarok csak kiegészítőt adtak), és

175 Göcseji Múzeum Adattára. 1460-90. sz. Szőke József honvéd visszaemlékezése. Lejegyezte Béres Katalin, 1990. (a továbbiakban: GM Adattára 1460-90. sz. Szőke József visszaemlékezése) 3. p. 176 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 6. p. 177 Németh József naplója 26. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 39. p. 178 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. 179 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 4-5. p. Kálmán László szakaszvezető visszaemlékezése szerint még a hó alól, szuronnyal is kapartak elő burgonyát a „9. kolhoz” mögött, amíg azt az ellenség fel nem fedezte. (Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon.)

63

a szakácsokat tanfolyamra kellett küldeni, hogy megtanuljanak valami jót főzni belőle.180

A 17/III. zászlóalj Don-parti védősávjának legdélebbre elhelyezkedő (a zász-lóalj 9. puskásszázadához tartozó) figyelőőrse az „Álmos” fedőnevet viselte. Itt novembertől egy gránátvetős és puskás rajokból álló, golyószóróval megerősített vegyes szakasz teljesített szolgálatot. Az őrs parancsnoka az időközben szakasz-vezetővé előléptetett Nemes József, helyettese pedig jó barátja, Könczöl Jenő tize-des volt. Nemes József visszaemlékezése szerint a túlparton lévő szovjetek a tél közeledtével egyre intenzívebb felderítést végeztek, átkeltek a folyón, és igyekez-tek kipuhatolni a figyelőőrsök erősségét. Emiatt az őrsök még éberebben figyel-tek, és több esetben sikerült elfogniuk az átkelőket. Könczöl Jenő tizedes egy al-kalommal a felállított őrök ellenőrzése közben gyanús mozgást észlelt a bokrok között, mire oroszul elhangzott erélyes „Kezeket fel, fegyvert le!” kiáltással egyedül fogott el két szovjet felderítőt, akik az „Álmos” figyelő kerül ólálkodtak.181

180 GM Adattára 1460-90. sz. Szőke József visszaemlékezése 2. és 4. p. 181 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 4. p.

19. A 17/III. zászlóalj bunkert építő katonái Gremjacsje közelében, 1942 őszén

64

Téli védelmi harcok (1942. december – 1943. január 12.)

„Don-parti szolgálatunk legemlékezetesebb eseménye azonban az volt – olvasható Ne-mes József szakaszvezető visszaemlékezésében –, amikor karácsony táján őrsünk ellen komolyabb támadást intéztek. Éjfél körül lehetett az idő, amikor a folyó jegére esett hóban, hason kúszva, egy 15-20 fős egység egyenesen felénk közeledett. Szerencsénkre figyelőnk (egy derék horvát fiú) ezúttal is elég éber volt, és azonnal riasztott bennünket. Miután a támadást »dróton« jelentettük, a kapott parancs értelmében szerb-horvát nyel-ven megadásra szólítottuk fel őket. Mivel azonban a megismételt felszólításra nem reagál-tak, össztűzzel tettük ártalmatlanná őket. Végül újabb parancsra – [Könczöl] Jenővel ket-ten – társaink tűztámogatása mellett a műszaki záron át kikúsztunk, és »dokumentet«, valamint fegyvereket szereztünk, és felsőbb parancsra egy halottat is áthoztunk.”182

Horváth Ferenc őrmester visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a 17. gyalogezred módszeresen készült a III. zászlóalj balszárnyán lévő szovjet hídfő, az úgyneve-zett „gennyfolt” felszámolására. Légifelvételt készíttettek róla, annak alapján az arcvonal mögött egy század felépített egy ugyanolyan támpontot, azon gyakorol-ta az elfoglalását. A begyakorlással ugyan már november vége felé elkészültek, a végrehajtással azonban egészen december végéig vártak.183 A Kosztyenkinél lévő szovjet hídfő felszámolására indítandó támadással egyidejűleg, december 30-án tervezték kifüstölni a „gennyfoltot” is.

A Don nyugati oldalán lévő ellenség megsemmisítését, elfogását, valamint a folyó nyugati partjának teljes birtokbavételét célzó vállalkozás tervét a 17/III. zászlóalj parancsnoka, (az e beosztást szeptember 16-ától betöltő) Piros László alezredes készítette el. A támadás végrehajtására, a hídfőbe való behatolásra a 17/I. zászlóalj maradványaiból alakított rohamszázad két szakaszát szánták, míg a 17/III. zászlóaljból kijelölt harmadik szakasz feladata a Don-part megszállá-sa és biztosítása volt, miközben az ugyancsak a zalaegerszegi alakulatból szerve-zett negyedik szakasz a hídfővel szembeni harcelőőrsnél várakozott, mint tarta-lék. A támadás tűztámogatását a 9. könnyű tüzérezred 3. ütegének Gremjacsjétól északra beásott lövegei, valamint a 17. gyalogezred ezred-közvetlen aknavetői kapták feladatul. Rajtuk kívül még a műszaki záron kaput nyitó árkász részlegek, és a birtokba veendő területen található állások javítására rendelt zsidó munka-szolgálatosok sorakoztak fel a hídfő felszámolásához.

A támadás terve a következő volt: a tüzérség négy percig romboló tűzzel lövi a hídfőt, majd az aknavetők három percig megsemmisítő tűz alatt tartják annak átkelési helyét, azután pedig mind a tüzérség, mind az aknavetők bénítani igye-keznek az ellenség mozgását, és próbálják lefogni a nehézfegyvereit. Eközben a 182 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 5. p. 183 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 4. p.

65

betörő szakaszok felzárkóznak az ellenséges állásokra, majd az árkász részlegek által a műszaki záron nyitandó kapukon keresztül betörnek a hídfőbe, és birtok-ba veszik az ellenséges tűzfészkeket. Utánuk nyomulnak előre a Don-partot meg-szálló és biztosító rajok, és a zsidó munkaszolgálatosok által kijavítandó állások-ban védelemre rendezkednek be.184

A december 30-án 18 órakor kezdődött és 21 óra 15 perckor véget ért támadás azonban a kezdeti sikeres betörés után megtorpant, s végül nagy veszteségek mellett, kudarccal végződött. A zászlóaljparancsnok, Piros László alezredes hi-vatalos jelentése szerint a két, visszavonulásra kényszerült rohamszakasz nyolc szovjet földerődöt, egy géppuskát és egy nehézpuskát robbantott fel, 21 ellensé-ges katonát ölt meg, valamint egy golyószórót, egy géppisztolyt és két puskát zsákmányolt, miközben 8 halottat, 13 súlyos és 27 könnyű sebesültet, továbbá 4 eltűntet (összesen tehát 52 katonát) vesztett.185 A sikertelen támadás során – a 17/I. rohamszázad súlyos veszteségei mellett – a 17/III. zászlóalj biztosító szaka-szából is elesett egy (fejlövést kapott) honvéd.186

184 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. hadinapló-mellékletei 245-266. sz. 17/III. zlj. pk. 43. I. 4. A vállalkozás tervezete 1942. XII. 30-án. 185 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. hadinapló-mellékletei 245-266. sz. 17/III. zlj. pk. 43. I. 4. A vállalkozás lefolyása 1942. XII. 30-án.; HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 100. p. 186 HIM KI Veszteségi adatbázis.

20. A 17/III. zászlóalj aknavető raja Gremjacsje környékén, 1942 telén

66

Németh József, a 8. puskásszázad (december 26-án előléptetett) tizedese, aki biztosító rajparancsnokként vett részt a december 30-ai vállalkozásban, így örö-kítette meg naplójában a történteket: délután 6 órakor „megkezdődött a támadás, a tüzérség rettenetes tüzet zúdított alig 600 méteres körzetre. Mintegy 1400 lövés dördült el kisebb-nagyobb mintájú ágyúkból. Óriási hangzavar támadt, égett, füstölt minden. Tü-zérségi tűz után megindult a gyalogság támadása. Az este vaksötét volt, nagy hó és igen hideg, csak úgy dideregtünk. A támadás megkezdődött, rajommal én is részt vettem ebben a küzdelemben. Én és egy puskás raj a balszárnyon biztosítottunk. Nehéz feladat volt, a kézigránátok, mint valami jégeső, úgy hullott[ak] és robbantak. Néha egy-egy jajgatás és segítségért kiáltozó hang vegyült e pokoli zajba. A hozzám beosztott puskások közül egy sebesültünk lett, comblövést kapott. A másik részeken sok sebesült és pár halott volt, a tá-madás nem sikerült, visszavonultunk. A 2. nehézpuskás rajból egy ember menekült meg épen, a többi megsebesült. A rajparancsnok pár napra rá meg is halt, tizedes bajtársam volt.”187

A támadás kudarcának több oka is volt. Horváth Ferenc őrmester emlékei szerint az arcvonal közelében élő civil lakosság állandóan tájékoztatta a magyar tervekről a szovjeteket, így azok felkészülhettek a támadásra, és december 30-án közvetlenül a Don partjára húzódtak vissza állásaikból. A honvédek azt hitték, hogy nincsenek ott a szovjetek, mert a fedezékek üresek voltak. Könnyelművé váltak, és amikor a Don-parton erős tűz érte őket, kénytelenek voltak meghát-rálni.188 Kemendy Géza tartalékos hadnagy, a 17/II. zászlóalj vonatparancsnoka hasonlóképpen értesült a történtekről: „Az állásokból kivonták az összes oroszt hátra, a Don partjának védelme alá, és amikor az állásokat szétverte a tűz, a rohamszázad meg-indult, a tüzérségi tűz hátrahelyezése pillanatában, [...] az oroszok visszafutottak eredeti állásukba, és pusztító tűzzel fogadták a rohamszázadot. 20-25 százalékos vesztesége lett a századnak.”189 Az ellentámadást indító szovjetek súlyosan megsebesítették a vál-lalkozás vezetőjét, a 17/I. rohamszázad parancsnokát, Kékedy Tibor főhadnagyot is (kézigránát szilánkja verte ki a bal szemét), mire a szakasza – sérült parancsno-kát fedezve – visszavonult az előretörő ellenség elől.190

A 17/III. zászlóalj – melynek nehézfegyverzete december elején 36 db golyó-szóróból, 15 db géppuskából, 6 db nehézpuskából, 5 db gránátvetőből, 4 db ak- 187 Németh József naplója 33-34. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 41-42. p. A „gennyfolt” elleni támadás tüzérségi és aknavető támogatásáról: Vida István 1996. 55. p.; Sipos Béla szakaszvezető harc-téri naplója, 1942-1943. In: Frontnaplók a Don-kanyarból 93-94. p. 188 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 4. p. 189 Kemendy Géza: Harctéri emlékeim 1942-1943. Gépelt kézirat. Keszthely, 1972. 290-291. p. (Dr. Sza-lay Csabáné, Kemendy Borbála birtokában, Vonyarcvashegyen. A visszaemlékezés 1. sz., eredeti mel-lékleteket is tartalmazó példányának másolata: HL Tanulmánygyűjtemény 4096.) Közli: Kemendy Géza 2012. 168-169. p. 190 Kemendy Géza 2012. 169. p.; HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 100. p.; Szabó József naplója 18. p. (Közli: Molnár András 2011. 593. p.)

67

navetőből és 4 db 37 mm-es páncéltörő ágyúból állt191 – e harcok után is a 17. gya-logezred legnagyobb létszámú és legjobban felszerelt alakulata maradt. A magyar katonai vezetés a zalaegerszegi zászlóalj kivételével a 17. gyalogezred többi, le-harcolt és jelentős veszteségeket szenvedett csapattestét mind felváltani, illetve hazaindítani tervezte 1943 januárjában. Az eredeti tervek szerint a 17. gyalogez-redből egyedül az otthonról érkező menetszázaddal kiegészülő 17/III. zászlóalj maradt volna továbbra is a harctéren, és az arcvonalból kivonva Dmitrijevkára került volna hadosztály tartalékként.

A 17/I. és 17/II. zászlóalj felváltására a keleti hadszíntérre érkező székesfe-hérvári 3. gyalogezred I. és II. zászlóalja már novembertől a III. hadtest arcvonal mögötti kiképzőtáborában tartózkodott.192 November végétől ugyanitt vett részt kiképzésen a 17/III. zászlóalj veszteségeinek pótlására kiküldött, Zalaegerszegen

191 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 9. k. ho. vezérkari főnökének harcjelentése, 1942. 12. – 1943. 02. 20. (Bar-ra Zsigmond vk. őrnagy) 4. sz. melléklet. A 9. k. ho. 1942. december elejei fegyverzete. 192 Szabó Péter 1992. 14. p.; Szabó Péter 1995. 314. p.; Babucs Zoltán – Szabó Péter: „Szent Istvánnal álljuk mindig a vártát”. A székesfehérvári magyar királyi „Szent István” 3. honvéd gyalogezred a má-sodik világháborúban. Nagykovácsi, 2009. (a továbbiakban: Babucs Zoltán – Szabó Péter) 40. p.; Sza-bó Péter 2012. 276-277. p.

21. A 17/III. zászlóalj katonái behavazott fedezékük előtt, Gremjacsje közelében, 1942 decemberében

68

november 18-án esküt tett és elbúcsúztatott, Geiger Vilmos főhadnagy vezette menetszázad is.193

Miközben a 17. gyalogezred más alakulatai 1943 januárjának elején megkezd-ték nehézfegyvereik, felszerelésük majd állásaik átadását a felváltásukra érkező székesfehérvári gyalogezrednek, és készültek a hazaindulásra,194 a 17/III. zászló-alj továbbra is a Don partján maradt védőállásaiban.195 Parancsnoka, Piros László alezredes a január 9-ére virradó éjszakára újabb vállalkozásokat tervezett a Don túlsó partján lévő szovjet állások rombolására, illetve az ellenség védelmi rend-szerének felderítésére. Ezen az éjszakán a zászlóalj balszárnyán lévő hídfőnél két, a jobbszárnyon pedig egy (4-6 tagú) vállalkozó járőr ment át a befagyott folyón a feladat végrehajtására.196 A jobbszárnyon, a 9. puskásszázadtól induló csoport-nak tagja volt Nemes József szakaszvezető is. „Két utász, és néhány szomszéd őrsbeli társaságában mi is átkúsztunk a túlpartra. Ott az utászok felrobbantottak egy bunkert, majd mindnyájan sértetlenül visszatértünk” – emlékezett vissza a történtekre.197

Szakáts Zoltán ezredes, a 17. gyalogezred parancsnoka január 11-én intézke-dett a felváltás részletes menetrendjéről. Ezen intézkedés értelmében január 14-én 24 órakor Rőzsey Tibor alezredesnek, a 3. gyalogezred parancsnokának tervezte átadni a védőkörlet parancsnokságát, és ettől az időponttól a váltás befejezéséig a 3. gyalogezred parancsnokának rendelte alá a 17/III. zászlóaljat és a 17. gyalog-ezred még állásban lévő egységeit.198

193 Zalamegyei Újság 1942. november 18. (260. sz.) 3. p.; Zalai Magyar Élet 1942. november 18. (260. sz.) 2. p. 194 Babucs Zoltán – Szabó Péter 40-43. p.; Szabó Péter 2012. 278. p. 195 Németh József naplója 35-37. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 42. p. 196 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. hadinapló-mellékletei 245-266. sz. 27. 17/III. zlj. pk. 43. I. 7. sz.-hoz. 1. sz. melléklet. Tervezet a vállalkozásokról 1943. I. 8-9-re virradó éjszaka. 197 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 5. p. 198 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. hadinapló-mellékletei 245-266. sz. (1943. 01. 01. - 17.) 45./17. gy. epk. 43. I. 11. Intézkedés a zlj-ak és ek. alosztályok hátrairányítására.

69

Utóvédként a Donnál (1943. január 12. – január 26.)

Az 1943. január 12-én délelőtt az urivi hídfőnél indított erős szovjet felderítő vál-lalkozás, illetve a magyar 2. hadsereg arcvonalának áttörése következtében a 9. könnyű hadosztálynál is felborult a felváltás tervezett menetrendje.199 Az addig felváltott alakulatok, köztük a 17. gyalogezred I. és II. zászlóalja a harctéren re-kedtek, a 17/III. zászlóalj aznap megkezdett felváltása és tartalékba helyezése pedig meghiúsult.

A III. hadtest nélkülözhető egységeiből már január 12-én kora délután szer-vezni kezdtek egy úgynevezett hadtest megerősítő csoportot, hogy az segítségé-re legyen a IV. hadtestnek az urivi betörés elreteszelésénél.200 Szakáts Zoltán ez-redes, a 17. gyalogezred parancsnoka aznap 13 óra 30 perckor intézkedett a 7. puskásszázadnak és a géppuskás század két szakaszának a 17/III. zászlóalj vé-dővonalából történő kivonásáról, valamint az arcvonal mögötti készenlétbe he-lyezéséről. A géppuskás század két hátravonandó szakaszát a 3. gyalogezred géppuskás szakaszainak kellett felváltania 16 óra 30 perckor, a kivonásra kerülő 7. puskásszázadot pedig a zalaegerszegi zászlóalj 8. puskásszázadának kellett (a Gremjacsjétől északnyugatra fekvő, úgynevezett „8. kolhoz”-ból kiindulva) 16 órától 20 óráig védőállásában és az 1-4. számú harcelőőrsöknél szakaszonként felváltani.201 Ez utóbbiról a következőket írta naplójába – reményeiben csalódot-tan – Németh József, a 8. puskásszázad tizedese: „ma, 12-én átvettük a hetedik szá-zad védővonalát, megtörtént a leváltásunk, amit mi nem így gondoltunk. Úgy látszik, nekünk, míg egy szálig leszünk, itt kell lennünk; haza csak a jó Isten tudja, hogy kik és mikor mehetünk”.202

A 3. gyalogezred II. zászlóalja időközben (január 12-én) valóban megkezdte a 17/III. zászlóalj egyes egységeinek leváltását a Don menti védőállásokban. Az állások átadásakor azonban nagy volt a zűrzavar, mert az ellenség erős aknave-tőtűzzel zavarta a felváltást. „Az átadók csak azt nézték, hogy minél hamarabb elhagy-hassák az állást és mehessenek. Még az őrök is bejöttek a figyelőhelyükről, félve, hogy megfeledkeznek a leváltásukról” – emlékezett a zalaegerszegi zászlóalj katonáira a felváltásra érkezett 3/4. puskásszázad parancsnoka, Polgár Sándor tartalékos hadnagy.203 A 3/II. zászlóalj már lényegében átvette a 17/III. zászlóalj védőállá-sait, amikor parancsnokát, Keleti Miklós alezredest arra utasították, hogy alaku-latából szervezzen harccsoportot az aznap Urivnál áttört szovjet csapatok elleni 199 Szabó Péter 2001. 203-208. p. 200 Szabó Péter 1995. 314. p.; Szabó Péter 2001. 208-209. p.; Szabó Péter 2012. 279. p. 201 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. hadinapló-mellékletei 245-266. sz. (1943. 01. 01. - 17.) 62./17. gy. epk. 43. I. 12. 17/7. század és 2 gp szakasz kivonása. 202 Németh József naplója 37-38. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 42-43. p. 203 Babucs Zoltán – Szabó Péter 43. p.

70

ellentámadáshoz. Az ennek következtében Kocsatovkára irányított 3/II. zászlóalj január 13/14-én kivált az arcvonalból, a már állásaiban felváltott zalaegerszegi zászlóalj – védővonalból ki nem vont – egységei pedig kénytelenek voltak ismét visszatérni a III. hadtest legészakibb védőkörletébe.204

Oszlányi Kornél ezredes, a 9. könnyű hadosztály parancsnoka január 12-én este 20 órakor utasította a 17. gyalogezred parancsnokát, hogy az ezredéből ki-vont 17/7. puskásszázadot és a 17/III. zászlóalj géppuskás századának felét (hat géppuskával), amint menetkészek, haladéktalanul indítsa útba Jablocsnojéba, a 47. gyalogezredből kivont egységek után.205 A 7. puskásszázad és a géppuskás szakaszok még aznap éjjel útnak indultak, hogy csatlakozzanak a Martsa Sándor ezredes vezette hadtest megerősítő csoporthoz.206 A III. hadtesttől érkező csopor-tot január 13-án reggel az Urivnál betört szovjet csapatok ellen kívánták bevetni, a Martsa ezredes által vezetett kötelék azonban útközben, Jablocsnojétól délre el-akadt a nagy hófúvásban, így nem lehetett részese a kudarccal végződő ellentá-madásnak. A Martsa-csoport január 14-étől Rosszoski, Oszkino és Arhangelszko-je körvédelmét ellátva próbálta biztosítani a III. hadtest jobbszárnyát.207

Január 15-étől 26-áig a Martsa-csoport részeként, Szemigyeszjatszkoje és Ko-csatovka körvédelmében teljesítettek szolgálatot a 17/III. zászlóalj Velty György főhadnagy által vezetett 7. puskásszázadának,208 valamint két géppuskás szaka-szának katonái is. Közéjük tartozhatott a Szemigyeszjatszkoje védelménél január 23-án halálos lövést kapott Zsuppán József honvéd, a Kocsatovka védelme során január 24-én hősi halált halt Bedő Imre tartalékos honvéd, a Kocsatovkán január 25-én elesett Vaspöri Dezső tartalékos honvéd, valamint az ugyanitt január 25-én eltűnt Popovics Miklós honvéd. A 17/III. zászlóalj a szovjet támadás kezdetétől a visszavonulásig (január 12-étől január 27-éig) összesen – a fentiekkel együtt – 8 halottat és 8 eltűntet vesztett.209

Január 14-én a 3. gyalogezred befejezte a 17. gyalogezred felváltását, és birtok-ba vette annak védőkörletét. A 3. gyalogezred parancsnokságának e naptól kezd- 204 Babucs Zoltán – Szabó Péter 43-45. p.; Szabó Péter 2012. 279. p. Csak részben felel meg tehát a va-lóságnak Lőte Lajos vezérkari százados állítása, miszerint a 17/III. zászlóalj felváltása és tartalékba helyezése megvalósult. HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 9. k. ho. anyagi vezérkari tisztjének harctudósítása, 1943. 01. 13. – 02. 25. (Lőte Lajos vk. szds.) 205 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. hadinapló-mellékletei 245-266. sz. (1943. 01. 01. - 17.) 106./9. k. ho. I. a. 43. I. 12. Kivonásra kiszemelt csap-ok (megerősítő csop.) útba indítása. 206 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. helyzetjelentései 1943. 01. 14-23. (Szakáts Zoltán ezds.) Hely-zet 1943. január 14-én 20 h-kor. 207 Szabó Péter 1992. 15. p.; Szabó Péter 1995. 314-316. p.; Szabó Péter 2001. 209-210. p.; Szabó Péter 2012. 279. p. 208 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. helyzetjelentései 1943. 01. 14-23. (Szakáts Zoltán ezds.) Hely-zet 1943. január 14-én 20 h-kor. 209 HIM KI Veszteségi adatbázis.

71

ve alárendelt alakulatok közé tartozó 17/III. zászlóalj védőállásban maradt egy-ségei január 22-éig a következő rendben látták el feladatukat: balszárnyon, az északi szovjet hídfővel szemben a Fáy Jenő százados vezette 8. puskásszázad, kö-zépen a 17/1. rohamszázad, jobbszárnyon, délről pedig az Arató Pál főhadnagy által vezetett 9. puskásszázad tartotta a védelmi vonalat.210

Horváth Ferenc őrmester, aki december 20. körül a Dmitrijevkán állomásozó századvonathoz került szolgálatvezetőnek, úgy emlékezett, hogy már az áttörést követően, január közepén intézkedések történtek a szállítható fegyverzet, lőszer és egyéb hadianyagok járművekre való felpakolására, valamint a felesleges vagy nem szállítható felszerelés megsemmisítésére. Az ellátó részlegek megkezdték az előkészületeket a visszavonulásra. A 9. puskásszázadnak ekkor még négy kocsija és egy mozgókonyhája volt, öt pár lóval – ezeket készítették fel az indulásra.211 210 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. helyzetjelentései 1943. 01. 14-23. (Szakáts Zoltán ezds.) Hely-zet 1943. január 14-én 20 h-kor.; Uo. Helyzet 1943. január 19-én 20 h-kor.; HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 3/I. honvéd gyalogzlj. harctudósítása, 1943. 01. 01. 02. 26. (Czenthe István szds.) M. kir. 17/III. zászló-alj. Alárendeltségi viszonyok jelentése. Zalaegerszeg, 1943. szeptember 18. (Závodszky István szds.) 211 Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II.; GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 5. p.

22. A 17/III. zászlóalj rajparancsnokai téli rejtő és védő felszerelésben, bunkerük előtt, Gremjacsje környékén, 1942 telén

72

A III. hadtest napijelentése csak szűkszavúan számolt be arról, hogy a zala-egerszegi zászlóalj északi szárnyán, a hídfővel szembeni harcelőőrsök ellen ja-nuár 14-én hajnalban indított ellenséges vállalkozást sikerült visszaverni.212 A 8. puskásszázadnál szolgálatot teljesítő Németh József tizedes naplója azonban rész-letesebben is rögzítette a történteket: „Hajnali négy órakor az orosz az egész vonalon végig általános támadást hajtott végre. Én, mint kis család parancsnok, szolgálatot telje-sítettem rajommal a Don partján. Kissé meglepett ez a hajnali váratlan támadás; beval-lom őszintén, e hosszú frontszolgálati időm alatt most lepett meg először az a gondolat, hogy ne tovább, úgy is ez lesz az utolsó éjszakánk, és hogy innen már úgysem fogunk tud-ni visszamenni. Gondolatban mindenkitől búcsúztam, mert úgysem fogom látni többé őket. [...] Erős harc következett; hogy hányat találtam el, azt megmondani úgysem tud-nám [...]. A tüzérek gyönyörűen lőttek, pontosan, és mire világosodott, előttünk az orosz visszavonult. [...] Borzasztó hideg volt, -45 fokra süllyedt a hőmérő.”213

Barra Zsigmond vezérkari őrnagy, a 9. könnyű hadosztály vezérkari főnöke január 17-én Gremjacsje védelmére rendelte a 17/III. zászlóalj pótlásként harc-térre érkezett 2. menetszázadát,214 melyet négy nappal később, január 21-én már Gremjacsjétől délnyugatra, a Hmelevij Les körvédelmét ellátó Darnay-csoportban találunk. A zalaegerszegi zászlóalj 2. menetszázadát ekkor 6 tiszt és 230 főnyi legénység alkotta, a század nehézfegyverzetét pedig 9 golyószóró, 2 géppuska, 2 nehézpuska és 2 gránátvető képezte.215

Január 19-én hajnalban a szovjetek támadást intéztek a 17/III. zászlóalj egész vonala ellen. Ezúttal erősebb osztagokat vetettek be. A 49. és 50. számú támpon-tok ellen századnyi erővel támadtak, a zalaegerszegi alakulat azonban súlyos veszteségeket okozva visszaverte azokat.216 Másnap végleg Rőzsey Tibor alezre-des, a 3. gyalogezred parancsnoka vette át Gremjacsje védőkörletének parancs-nokságát.217 A Rőzsey-csoport feladata a német csapatok Voronyezsből történő visszavonulásának biztosítása volt.218 Az alárendeltségébe tartozó 17/III. zászló-

212 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. helyzetjelentései 1943. 01. 14-23. (Szakáts Zoltán ezds.) Hely-zet 1943. január 14-én 20 h-kor. 213 Németh József naplója 38-39. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 43. p. 214 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. hadinapló-mellékletei 245-266. sz. (1943. 01. 01. - 17.) 126./9. k. ho. I. a. 43. I. 17. Védővonal szemrevételezése és kiépítése. 215 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 9. k. ho. harctudósítása, 1943. 01. 12. - 26. (v. Oszlányi Kornél ezds.) 1. sz. mell. a 132./9. k. ho. I. a. 43. I. 21. sz.-hoz [térképvázlat]. 216 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. helyzetjelentései 1943. 01. 14-23. (Szakáts Zoltán ezds.) Hely-zet 1943. január 19-én 20 h-kor. 217 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 3/I. honvéd gyalogzlj. harctudósítása, 1943. 01. 01. - 02. 26. (Czenthe István szds.) M. kir. 17/III. zászlóalj. Alárendeltségi viszonyok jelentése. Zalaegerszeg, 1943. szep-tember 18. (Závodszky István szds.) 218 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 103. p. Vö. Péchy György: Doni magyar apokalip-szis I. [Sajtó alá rendezte Szabó Péter] In: Palócföld 1990. 3. sz. (a továbbiakban: Péchy György 1990.) 89. p.

73

alj (a 8. és 9. puskásszázad, 2 szakasz géppuskás és a 17/1. rohamszázad) szemé-lyi állományát január 21-én 24 tiszt és 313 főnyi legénység alkotta, míg a zászlóalj nehézfegyverzete 28 golyószóróból, 16 géppuskából, 4-4 nehézpuskából és grá-nátvetőből, valamint 6-6 aknavetőből és páncéltörő ágyúból állt.219

Január 22-én a 8. puskásszázad is kivált a 17/III. zászlóalj kötelékéből, miután Ivanovkára irányították.220 „...ma, 22-én otthagytuk a Don-partot és régi kolhozunkat. 24-én indultunk a zászlóaljtól Gremjacsje felé. Ronda idő volt, erős hó és szélfúvás, alig lehetett menni. Délen nehéz lett a helyzet, segíteni kell, régi helyünkön alig maradt pár ember. Itt ők tartják a vonalat, mi csak dél felé megyünk, úgy látszik, szükség van ránk” – jegyezte fel naplójába ezekről a napokról a 8. puskásszázad tizedese, Németh József.221 Január 22-étől 26-áig a 9. puskásszázad mellett már csak a 17/1. roham-század védte a zalaegerszegi zászlóalj Don-parti állásait. Január 23-án e roham-század verte vissza a zászlóalj északi szárnyának harcelőőrseit megtámadó ellen-séges osztagot.222

219 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 9. k. ho. harctudósítása, 1943. 01. 12. - 26. (v. Oszlányi Kornél ezds.) 1. sz. mell. a 132./9. k. ho. I. a. 43. I. 21. sz.-hoz [térképvázlat]; Szabó Péter 2012. 280. p. 220 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. helyzetjelentései 1943. 01. 14-23. (Szakáts Zoltán ezds.) Hely-zet 1943. január 22-én 20 h-kor. 221 Németh József naplója 40. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 43. p. 222 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. h. gye. helyzetjelentései 1943. 01. 14-23. (Szakáts Zoltán ezds.) Hely-zet 1943. január 23-án 20 h-kor.

23. A 17/III. zászlóalj hősi halottainak temetője Gremjacsjéban, 1942 telén. Elöl középen Gerencsér Ferenc honvéd sírja

74

Visszavonulás a Dontól, kitörés az Olim-völgyből (1943. január 27. – február 4.)

A magyar 2. hadsereg arcvonalának áttörése után a hadsereg zömétől elszakított, és a németek Voronyezsből való visszavonulását fedező III. hadtest alakulatai csak január 26-án kaptak engedélyt, illetve lehetőséget a visszavonulásra.223 Osz-lányi Kornél ezredes, a 9. könnyű hadosztály parancsnoka aznap délután 17 óra 30 perckor adta ki intézkedését az arcvonal visszavételére. Eszerint az éjszakai visszavonulás megkezdése után a jelenlegi védőállásban harcerős utóvédek ma-radjanak vissza, a Rőzsey-csoport pedig egy zászlóaljat hagyjon vissza Grem-jacsjéban. Ezenkívül az utóvédek január 27-én 5 óráig tartsák jelenlegi állásaikat, azután pedig az ellenség nyomásának megfelelően vonuljanak vissza.224 Rőzsey Tibor alezredes, a Gremjacsje körvédelmét ellátó, 3. gyalogezredhez beosztott alakulatok parancsnoka január 26-án 20 óra 30 perckor a zalaegerszegi zászlóaljat jelölte ki csoportjának – egyben az egész III. hadtestnek – utóvédjéül. Parancsa értelmében a 17/III. zászlóalj 8., Fáy Jenő százados vezette puskásszázadának másnap hajnali 4 óra 30 percig a jelenlegi csoportosításban kellett maradnia, hogy ott három harcelőőrssel széles kiterjedésben biztosítsa a 17/II. és 3/I. zászlóaljak leválását az ellenségről. A 17/III. zászlóaljnak visszavonulást leplező harcjárőrök visszahagyása mellett zömével 0 órakor új védőállásba kellett visszamennie és ott védelemhez csoportosulnia. A leplező harcjárőrök azt a feladatot kapták, hogy tartsanak ki 5 óráig az eredeti védőállásban, azután pedig az ellenség nyomásá-nak megfelelően vonuljanak vissza Dmitrijevkára.225 A Hmelevij Les körvédel-mét ellátó Darnay-csoport utóvédje ugyancsak a zalaegerszegi zászlóaljból került ki. A 17/III. zászlóalj 2., Geiger Vilmos főhadnagy által vezetett menetszázada azt a feladatot kapta, hogy Hmelevij Lesben tartson ki január 27-én 5 óráig.226

A 17/III. zászlóalj utóvéd szakaszai voltak azok az egységek, melyek 1943. január 27-én hajnalban 4 és 5 óra között, utolsóként vonultak vissza a magyar 2. hadsereg Don menti védőállásaiból.227 „Ma, 27-én, hajnali négy órakor indultunk hátrafelé. Mi voltunk az utolsók, kik utoljáig kitartottunk az első vonalban. Hosszú éjsza-kákon, szabad ég alatt, dermesztő hidegben nagyon sokat szenvedtünk valamennyien, míg 27-én hajnalban búcsút intve, mindent a helyén hagyva visszavonultunk” – jegyezte fel

223 Szabó Péter 2001. 242., 260-261. p.; Szabó Péter 2012. 284. p. 224 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 9. k. ho. harctudósítása, 1943. 01. 12. - 26. (v. Oszlányi Kornél ezds.) 1454./1./9. k. ho. I. a. 43. I. 26. Intézkedés az arcvonal visszavételére. 225 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 3/I. honvéd gyalogzlj. harctudósítása, 1943. 01. 01. - 02. 26. (Czenthe István szds.) 110/3. gy. epk. 43. I. 26. szám. Intézkedés a visszavételre.; Szabó Péter 2001. 261. p.; Sza-bó Péter 2012. 285. p. 226 Szabó Péter 2012. 284-285. p. 227 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 104. p. (Vö. Péchy György 1990. 89. p.); Szabó Péter 1992. 17. p.; Szabó Péter 1995. 318. p.; Szabó Péter 2001. 242. p.; Szabó Péter 2012. 285. p.

75

naplójába a Gremjacsjéból történő visszavonulást fedező 8. puskásszázad tizede-se, Németh József.228

Gremjacsjétól északra, a „gennyfolt” elnevezésű hídfőállásig a zalaegerszegi zászlóalj 9. puskásszázadának harmadik szakasza tartotta utóvédként az álláso-kat. „A mi őrsünket a visszavonuló század utóvéd egységeként hagyták hátra azzal a pa-ranccsal, hogy két óra elteltével követhetjük őket. Szerencsénkre akkor nem tudtuk, hogy nem csupán a század, de az egész zászlóalj utóvédje is vagyunk” – írta visszaemlékezé-sében az utóvéd szakaszvezetője, Nemes József.229 A 9. puskásszázad őrmestere, Horváth Ferenc emlékei szerint 27-én reggel indultak meg hátra. A voronyezsi német csapatok utóvédjei is ekkor váltak le védővonalukról. A 30-35 cm-es hóban alig néhány km-t voltak képesek megtenni. A ruházatuk nyári csatos bakancs volt, meg bricsesznadrág, amit nem tudtak szorosan a bakancsba gyűrni. A por-hóban mindenkinek újra kellett taposni az utat, a bakancsok megteltek hóval, a kapcák átnedvesedtek, fázott a lábuk. A sztálingrádi hírekről ekkor még nem értesültek, és az urivi áttörés veszélyességéről sem volt tudomásuk.230

A 17/III. zászlóalj és utóvéd szakaszai az ellenség tüzérségi és aknavető tüze ellenére veszteségek nélkül érkeztek meg január 27-án délelőtt Dmitrijevkára, ahol ők is riadókészültségben voltak késő délutánig.231 Rőzsey alezredes aznap délelőtti parancsa értelmében a III. hadtest utóvéd csoportjának 16 óra 30 perckor kellett megkezdenie a Sztaro Nyikolszkojén át Glazovo és Glotovo területére tör-ténő további visszavonulást. A tervezett menet során a 17/1. rohamszázaddal és a 3. gyalogezred huszárszakaszával kiegészített 17/III. zászlóalj lett a Rőzsey-csoport Piros László alezredes vezette utóvédje, melynek Glazovoba kellett volna beérkeznie.232

A korabeli hadiokmányokban eddig lehet nyomon követni a zalaegerszegi zászlóalj, mint többé-kevésbé egységes alakulat sorsát. Ami ezután történt, azt csupán a túlélők naplóiból és visszaemlékezéseiből, valamint a névszerinti vesz-teségkimutatásból lehet hozzávetőlegesen rekonstruálni.

Január 27-én este a Rőzsey-csoport kelepcébe került Sztaro Nyikolszkojéban, mert a szovjet csapatok bekerítették a települést, és elzárták a visszavonulás ter-vezett útvonalát. A magyar egységek hiába próbáltak áttörni nyugat felé, az el-lenség erős tüzérségi és aknavető tüzében, valamit a helységben dúló többórás közelharc során rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek a túlerővel szemben. A Rőzsey-csoport maradványai végül az utat elhagyva, terepen, méteres hóban, 228 Németh József naplója 41. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 44. p. 229 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 6. p. 230 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 5-6. p.; Horváth Ferenc visszaemlé-kezése hangszalagon II. 231 Szabó Péter 2012. 287. p. 232 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 3/I. honvéd gyalogzlj. harctudósítása, 1943. 01. 01. - 02. 26. (Czenthe István szds.) 112./3. gy. epk. 43. I. 28. szám. Intézkedés menetre.; Szabó Péter 2012. 288. p.

76

észak felé, nehézfegyvereik és felszerelésük jelentős részét hátrahagyva törtek ki a kelepcéből, és másnap reggel 5-6 óra körül érték el Hohol községét.233

A Rőzsey-csoport főoszlopának végére és az utóvédbe beosztott alakulatok – köztük a 17/III. zászlóalj egységei – január 27-én este, illetve éjszaka már be sem jutottak Sztaro Nyikolszkojéba. Egy korabeli harctudósítás így számolt be erről: „A menetoszlop már nem tud Sztaro Nyikolszkojén keresztül visszavonulni, mert az ellenség már a községben van. Erős ellenséges tüzérségi és gyalogsági tűz, támadás. Ezért az oszlopparancsnok elrendelte a tovább nem vihető málha megsemmisítését, és a lovakkal, szánokkal, háton vitt élelemmel és lőszerrel a község előtti dombokon keresztül-vágtunk Hohol felé.”234 A túlélők nem tesznek róla említést, hogy a csoport utó-védjének szerepét betöltő 17/III. zászlóalj harcba keveredett volna Sztaro Nyi-kolszkoje előtt. Az ellenség tüzérségi és gyalogsági tüze azonban elérhette ezen csapattestet is, mert a zalaegerszegi alakulat kötelékének felbomlása, századai-nak és szakaszainak szétszóródása, valamint katonáinak tömeges eltűnése (ha-lála vagy fogságba esése) ezen, a január 28-ára virradó éjszakán vette kezdetét. A 17/III. zászlóaljból ketten elestek, egy honvéd megfagyott, 77-en pedig eltűn-tek a visszavonulás első napjaiban, január 28. és január 31-e között.235

„Már az első éjszaka elszakadtam századomtól. Az első bekerítő gyűrű áttörése óta senkit nem láttam századomból, nem tudom, hol vannak, s élnek-e” – jegyezte fel nap-lójába erről az éjszakáról Németh József tizedes.236 Hasonlóképpen emlékezett a visszavonulás első napjaira Nemes József, a 9. puskásszázad utóvédjének sza-kaszvezetője is: „Alakulatunkat sajnos »erőltetett menetünk« ellenére sem értük el, de találkoztunk egy »csatatér« friss nyomaival. Mivel az egész visszavonulás alatt nem ta-lálkoztunk századunkbeliekkel, csak sejthettük, hogy valójában mi történhetett. [...] miután századunkat nem találtuk, először együtt kerestük helyünket a szétszórtan visszavonulók közt, majd fokozatosan elveszítettük egymást, mivel ellátmányunk nem lévén, az életünk mentése mellett valami ehető után is kellett kutatni. Így a végén ketten maradtunk.”237

A Rőzsey-csoport egységeinek – köztük a 17/III. zászlóaljnak – maradványait január 28-án Kaltróy Antal alezredes, a 17/II. zászlóalj korábbi parancsnoka szer-vezte újjá Hoholban. Ezt követően nyugatnak fordulva, folyamatos menetben, gyakori szovjet légitámadásoknak kitéve, Verhnye Turovon és Novaja Olsankan keresztül Krutaja Gorába vezette azokat, ahova január 30-án érkeztek meg. On-nan délnyugat felé mentek tovább, és az Olim folyó völgyében, Sirokijon át feb-ruár 1-jén Orlovkára, a III. hadtest maradványainak gyülekező helyére értek. Az 233 Babucs Zoltán – Szabó Péter 54-56. p.; Szabó Péter 2012. 288-290. p. 234 A 34/I. zászlóalj utóvédhez beosztott századának Németh Ferenc főhadnagy által készített harctu-dósítását közli: Ifj. Sarkady Sándor – Szabó Péter: Soproniak a Don-kanyarban. Sopron, 2001. 322. p. Vö. Babucs Zoltán – Szabó Péter 55-56. p. 235 HIM KI Veszteségi adatbázis. 236 Németh József naplója 42. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 44. p. 237 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 6-7. p.

77

Olim-völgybe visszavonuló német és magyar csapatokat ekkorra már teljesen be-kerítették a szovjetek. A helyzetet kilátástalannak ítélő hadtestparancsnok, Stomm Marcel vezérőrnagy – nehézfegyverek, kellő lőszer, élelmiszer és egészségügyi ellátás, valamint teljesíthető feladatok hiányában – február 1-jén Orlovkán felosz-latta a III. hadtestet, és katonáinak saját belátására bízta, hogyan törnek át a beke-rítésen. Ekkor egyes felelősebben gondolkodó elöljárók – köztük a zalaegerszegi zászlóalj maradványait is magában foglaló csoport parancsnoka, Kaltróy Antal al-ezredes – úgy döntöttek, hogy egységeiket összetartva, fegyveresen csatlakoznak a jobban felszerelt német csapatok délnyugatnak, Sztarij Oszkol felé irányuló ki-törési kísérletéhez.238 Péchy György főhadnagy, ezred első segédtiszt emlékei sze-rint a 17. gyalogezredből kb. 700 fő gyűlt össze az Olim völgyében, „sőt a III. zász-lóaljunk még pár géppuskáját is hozta magával. Sajnos csak nagyon kevés lőszerrel.”239

Kaltróy alezredes csoportja ezek után február 1-jén besorolt a III. hadtest zö-mének menetoszlopába, mely az előrenyomuló német egységeket követve próbált kitörni a szovjet csapatok gyűrűjéből. A Kaltróy-csoport Sztarij Oszkolig többször került a szovjet csapatok bekerítésébe. Ezek áttörésekor, valamint az ellenséges aknavető és tüzérségi tűz következtében, különösen Gorsecsnojénál és Rogovoje

238 Szabó Péter 1992. 18-19. p.; Szabó Péter 1995. 318-319. p.; Szabó Péter 2001. 265-269. p.; Szabó Péter 2012. 290-292. p. 239 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 109. p.

24. A 17/III. zászlóalj visszavonuló honvédei a tűz körül melegszenek 1943 februárjának elején

78

községnél, jelentős veszteséget szenvedett, mielőtt február 3-4. körül Sztarij Osz-kolba ért volna.240 A legnagyobb arányú veszteségek e város előtt, február első napjaiban érték a 17/III. zászlóalj maradványait. A zalaegerszegi alakulat a szov-jet bekerítők gyűrűk áttörése során, február 1. és február 4. között összesen 211 főt vesztett: 5-en elestek, 1 tartalékos honvéd megfagyott, 205-en pedig eltűntek. Életben maradt társaik közül is sokan megsebesültek vagy fagyási sérülést szen-vedtek ezekben a napokban. A rendkívüli hideg a téli védőfelszereléssel jobban ellátott tiszteket sem kímélte. Január 29-én Arató Pál főhadnagyot, a 9. puskás-század, február 3-án pedig Fáy Jenő századost, a 8. puskásszázad parancsnokát érte másodfokú fagyási sérülés.241

Horváth Ferenc, a 9. puskásszázad őrmestere, aki január 31-én (miután ellop-ták a sítalpait) maga is fagyást szenvedett, a következőképpen emlékezett a zala-egerszegi zászlóalj – Kaltróy-csoporthoz tartozó – maradványainak Sztarij Osz-kolig tartó visszavonulására. Tíz napon keresztül minden nap egy-egy ellenséges gyűrűt kellett áttörniük, minden reggel harccal kezdődött. A németekkel együtt mentek, mindenütt ők voltak az urak. A hatodik napon elvették a mozgókony-hájukat. Addig legalább teát tudtak főzni. A járműveik elakadtak, a lovakat a németek elszedték, először a kocsikkal együtt, utána a konyhát húzó lovakat is. A sebesülteket ezután már nem tudták magunkkal vinni, a helységekben hagyták őket. Tíz nap alatt érték el Sztarij Oszkolt. Az utolsó nap volt a legveszedelme-sebb, ott volt a legtöbb veszteségük. Egy pár lovuk maradt meg összesen. A szál-lító utakat a németek foglalták el, a magyaroknak a terepen, a járatlan hóban kel-lett gyalogolniuk. Ha megpróbáltak felkapaszkodni a német járművekre, akkor puskatussal verték le őket, vagy ha nem volt más mód, lelőtték. A harag, a gyű-lölet mindenkiben gyökeret vert a németek iránt. Ha faluba értek, a németek el-foglalták a házakat, és ha a magyarok is bementek, kiverték őket. Szalmakupa-cokat kerestek, vagy krumplisvermeket, és összebújtak, egymást melegítették. Sokan megfagytak közülük, csak az gyalogolt, aki bírta akaraterővel. Horváth őr-mester az egyik faluban szerzett egy orosz szánkót, abba fogták be a megmaradt lovakat. Az utolsó áttörési napon már két oldalról lőtték őket. Nyílt terület volt, úgy kellett rajta átrohanni. Egy aknagránát az egyik lovat szétvágta, a másikat súlyosan megsebesítette. Ők a lovak mögött, a szánkót fogva mentek, úgy mene-kültek meg. Sztarij Oszkolban megpróbálták rendezni a soraikat. Mintegy szá-zan lehettek, akik a zalaegerszegi zászlóalj három századából összegyűltek. Ott egy-két órát tartózkodtak, rögtön indultak tovább. Utána már nem keveredtek harcba.242

240 Szabó Péter 2012. 294. p. 241 HIM KI Veszteségi adatbázis. 242 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 5-6. p. Fagyási sérüléséről: HIM KI Veszteségi adatbázis.

79

Ugyanerről az időszakról a következőket írta visszaemlékezésben a zászlóalj

zömétől lemaradva, barátjával, Könczöl Jenő tizedessel kettesben gyalogoló Ne-mes József szakaszvezető: „Visszavonulásunk alatt többször lőttek bennünket aknave-tővel, két alkalommal repülőgépekről kaptunk gépfegyver sorozatot és kisebb bombákat, egy alkalommal pedig megismerhettük a »Katyusák« ugatását, üvöltő hangjukat. Mind-annyiszor emberek (és lovak is) estek áldozatul. Sajnos, ebben a helyzetben a súlyos se-besültekkel senki sem törődött [...], mindenki a saját bőrét mentette. Február 8-a táján a németek sokadszor leszorítottak bennünket a töretlen hóba, emiatt elég nagy tumultus ke-letkezett. Ezt az oroszok látták, és ezúttal is aknavetővel lőttek bennünket. Ezúttal sajnos mindketten megsebesültünk. Jenő könnyebben, én súlyosan (három szilánk érte a felsőtes-temet). A sebek bekötözése után nehezebben és lassabban haladtunk, különösen amiatt, mivel nekem a sarkaim is fokozatosan megfagytak.”243

243 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 6-7. p.

25. A 17/III. zászlóalj visszavonuló katonái, Peszleg Ferenc honvéd és bajtársai, 1943 februárjában

80

Visszavonulás a 2. hadsereg gyülekezési körzetébe (1943. február – április)

A III. hadtest maradványai – köztük a 17/III. zászlóalj életben maradt katonái-nak többsége – Sztarij Oszkoltól nyugat (később délnyugat) felé, Lukjanovkán, Mihajlovkán, Manturovon, Korovinon, Obojanon és Szudzsán át folytatták gyöt-relmes visszavonulásukat, amíg mintegy kétheti gyaloglás után, február 14-18. között Szumiba értek.244 A hadtest katonái a visszavonulás alatt legalább annyit szenvedtek a hideg és az éhség miatt, mint a szovjet fegyverektől. Meleg szállás hiányában alig adódott lehetőség a pihenésre, alvásra. „Az első 4-5 napban szó sem lehetett másról, csak a menetelésről – ki kellett jutni a bekerítésből –, menet közben és a tétova megtorpanások alatt legfeljebb állva lehetett szunyókálni. Fedél alá később is csak három-négy, fűtött helyre pedig csupán két alkalommal jutottunk be a mintegy háromhe-tes visszavonulás (majd a sebesülés után napi 6-8 km-es vánszorgás) alatt” – emlékezett Nemes József szakaszvezető.245 A kialvatlanság és a honvágy furcsa eseteket pro-dukált. Péchy György főhadnagy jegyezte fel, hogy a 17/III. zászlóalj egyik hon-véde, amikor az úttól nem messze oldalt egy község látszott, a századparancsno-kához ment és kimenőt kért, zavarodottságában azt hajtogatva, hogy az ő faluja az a község.246

Legrészletesebben a 8. puskásszázad bajtársaitól elszakadt (és több napi járó-távolságra lemaradt) tizedese, Németh József örökítette meg naplójában a vissza-vonulás hosszú heteinek gyötrelmeit. Mióta elhagyta a Don partját, először feb-ruár 8-a körül tudta kezébe venni a tollat: „E pár kis soromat egy orosz házban írom. Ma sem tudom pontosan, hogy hányadika van, és milyen nap, reggeltől estig csak me-gyek, lábaim majd elszakadnak, de menni muszáj. Sokszor bizony még szállásunk sincs, az éjszakát sokszor a szabad ég alatt töltöm. A németeket borzasztóan utálom, ha házba megyünk, mindjárt kizavarnak bennünket. Fegyvereinket, s kinél pisztoly van, elveszik, ennivalót hetek óta nem kapunk, csak tengődünk és szenvedünk.”247 Németh tizedes február 11-ének éjszakáját egy kis orosz viskóban töltötte: „Nagyon keserves napom volt idáig, erős havazás és szélfúvás volt, nagyon kifáradtam. Ennivaló nincs, csupán egy csöpp kis kenyerem van, más semmi. Sokat éhezem és fázom, a németek nem hagynak ben-nünket sehol, házból kizavarnak bennünket, helyünk nincs sehol. [...] Mellettem potyog-nak el bajtársaim a fáradtságtól és kimerültségtől.”248 Két nappal később, február 13-án a következőket írta naplójába: „Napjaim nagyon keservesek, szenvedéssel telnek, csak éhezem s fázom. Ma nem sokat mentem, az idő nagyon rossz, a szél hordja a havat, 244 Szabó Péter 1992. 19. p.; Szabó Péter 1995. 319. p.; Szabó Péter 2001. 269. p.; Szabó Péter 2012. 294-295. p. 245 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 7-8. p. 246 HL Tgy. 3184. Péchy György visszaemlékezése 111-112. p. 247 Németh József naplója 43. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 44. p. 248 Németh József naplója 44-45. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 44-45. p.

81

nem tudom, hova és meddig kell még menni. [...] A tetű már nagyon sok, tisztogatni, mos-ni nem lehet, csak menni kell. Éjjel nyugodni nem hagynak, piszkos jószág a tetű, melyből már elég van. Tiszta ruhám már nincs, mosni nem tudok, már nem tarthat soká. [...] Mi-re besötétedett, a németek kizavartak bennünket egy házból, és így este későn, hóviharban kellett szállás után nézni. Szerencsére találtunk egy germántól tiszta házat, itt egy kis krumplit főzettünk. Kosztot csak nagy nehezen tudunk szerezni.”249

Németh József tizedes február 16-án reggel kis híján fogságba esett, csak 100 méter választotta el a szovjetektől. Naplóját február 19-én folytatta: „Napjaink na-gyon keservesen telnek, kosztunk mindig kevesebb. [...] Ma adtam el gyönyörű 14 kar[á-tos] arany töltőtollamat a németeknek 1 db kocka mézért, kb. 25 dkg volt. Már az éhség határán voltam, és kénytelen voltam eladni [...]. A tetű nagyon sok már, hiába szedem, helyébe még annyi jön, mindenki tele van. Rendes szállásunk nincs, sokszor düledezett, fedetlen pajtákban töltjük az éjszakát, sokszor bizony hó takar be bennünket. Mi csak így élünk, mint a számkivetettek, senki nem törődik velünk, sehol nem kapunk semmit...”.250 A tizedes február 21-én hagyta el Szudzsa városát, ahol egy viskóban töltötte az éjszakát, és Szumi felé folytatta az útját. Ekkor a következőket jegyezte be a nap-lójába: „Az éhség rettenetes nagy, már mindenemet eladom ennivalóért. Drága zsebken-dőim, kapcáim; másom már nincs, csak ami rajtam van. Ma reggel egy kis doboz arckré-met adtam el egy kis kenyérért a civileknek. Újabban naponta többször vételezünk finom 249 Németh József naplója 45-46. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 45. p. 250 Németh József naplója 47-48. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 45-46. p.

26. A 17/III. zászlóalj szánokkal és tábori konyhával visszavonuló egysége, Tósoki Kálmán őrmesterkatonái, 1943 februárjában

82

húst, melyből bőven akad az út mellett megdöglött vagy agyonlőtt lovak oldalából. A jó Isten tudja, hogy hány hetes már némelyik, de azért jó. Most ettem életemben először ló-húst. Ha éhesek vagyunk, megfőzünk egy-egy csajkával, és azután mehetünk tovább.”251

„A visszavonulás kezdetén semmiféle tartalék élelemmel nem láttak el bennünket – emlékezett Nemes József szakaszvezető. – Kettőnknek fél kenyerünk és a rendszeresí-tett kétszersült adagunk volt csupán. Ehhez a második vagy a harmadik napon egy idegen alakulatnál sorban állva egy-egy negyedkilós konzervet sikerült szerezni. A továbbiakban [...] teljesen önellátásra kellett berendezkedni. [...] a hóban megfagyott lovak combjaiból is vágtunk egy-egy darabot, melyet a hólében csajkánkban főztünk meg, ízesítésre még sónk sem volt. Egy kis szerencsénk is volt, mivel menet közben a hóban találtunk néhány leves-konzerv kockát, és még egy teljes tábla csokoládét is. [...] Az egyébként szegény és helyben maradt orosz öregektől is kaptunk abból, amijük volt (pl. korpát és savanyú uborkát). Mindezek mellett a teljes legyengüléstől az a cukorgyári melasz mentett meg bennünket, ami utunkba esett, és amivel teletömtük kenyérzsákunkat, zsebeinket és még a kulacsun-kat is. Ezt főzni se kellett, belőle menet közben táplálkozhattunk.”252

Horváth Ferenc őrmester és társai Sztarij Oszkolt elhagyva, másnap egy fel-robbantott ellátó-raktárra bukkantak. A romok között szétszóródva találtak ru-moshordókat, sonkát, szalonnát. Sokan ott haltak meg, halálra itták magukat. A többiek megrakodtak élelemmel, a vállukra sonkát, a karjukra szalonnát rak-tak. Horváth őrmester egy 20-25 kg-os vajashordót vert szét, azt rakta fel a szán-ra. 15-20 főnyi csoportban jöttek visszafelé, és ezen a vajon éltek. Teljesen fagyott volt, csákánybaltával vágtak le belőle egy darabot, azt szopogatták. Ruhákat is találtak a raktárban, pokrócokat, lábbelit. Rettenetesen felpakolt az elgyöngült társaság, ám 3-4 km után kezdték leszórni a nehéz dolgokat. Végül csak a ke-nyérzsákokban maradt valami.

A csapatokba verődött katonák egy-két km-es menetoszlopokban vonultak vissza, a -30-35 fokos hidegben hiányzott a szervezett élelmiszer ellátás. Szeren-csére a helyi lakosság nem volt ellenséges érzületű, adtak némi meleg ételt, leg-inkább főtt krumplit. Miután Horváth őrmesterék kocsiját a németek elvették, a polgári lakosságtól szereztek szánt, arra tették fel a holmijukat. Később, hóol-vadáskor egy kétkerekű taligát rekviráltak az egyik faluban, abba fogták be az egységük egyetlen megmaradt lovát. A lovak számára szinte mindenhol akadt valami takarmány, széna, ellátásuk egyszerűbb volt, mint a katonáké. Míg a visz-szavonulás első tíz napján a harcok, a későbbiekben inkább a téli felszerelés hiá-nya, az éhezéstől való legyengülés és a hideg szedte áldozatait a zalaegerszegi zászlóaljtól is.253

251 Németh József naplója 48-49. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 46. p. 252 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 7. p. 253 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 5-7. p.; Horváth Ferenc visszaemlé-kezése hangszalagon II.

83

A 17/III. zászlóalj élelmezési részlegénél szolgáló Szőke József honvéd kedve-zőbb körülmények között vészelte át a visszavonulást: „Menekülés közben nekünk volt kézi élelmezési raktárunk, konzervek, egyebek. Egy darabig megvolt, de olyan fagyos, hogy alig tudtuk megenni. Később azt ettük, amit az oroszok adtak, egy kis krumplit. Be-mentünk házakhoz kéregetni. Nekik sem igen volt, mert a németek elzabráltak előlünk mindent. Egyszer egy cukorgyárhoz értünk, ahol sok kristálycukor volt. Ott feltankol-tunk, gázálarcokba, kenyértarisznyába tettük. A következő faluban vártak bennünket, ad-tak mindent cukorért, mert ők már egy éve nem láttak cukrot. [...] Az én lábam nem fa-gyott el, mert azok az asszonyok, akik mostak ránk, elmondták, hogy milyen telek szoktak lenni. Én készültem rá, jó nagy bakancsot választottam, és a Násztya kötött nekem birka-gyapjúból zoknit, kesztyűt. Sálam az volt, flanel kapcát pedig a honvédség adott, így nem fagyott el semmim se.”254

A 17/III. zászlóalj maradványának rendezetten, Závodszky István százados vezetésével visszavonuló egysége a sorai közé fogadott, felruházott és hazaho-zott, és ezzel a biztos haláltól mentett meg egy zsidó származású zalaegerszegi orvost,255 dr. Mike Gézát, aki a visszavonulás 14. napján, az éhenhalás és meg-fagyás határán találkozott a zászlóaljjal. Mivel szülővárosából, Zalaegerszegről többen ismerték, megengedték neki, hogy velük menjen, és élelemmel is ellát-ták.256 (Dr. Mike Géza a kőszegi munkaszolgálatos zászlóaljjal került ki a harctér-re. E munkaszolgálatos alakulat mintegy ezerfőnyi állományából az áttöréskor már csak húszan voltak életben, haza pedig mindössze hárman tértek, köztük Mike doktor.)257 „Én az éhhalál[hoz] és megfagyáshoz közel voltam, amikor Závodszky István százados megengedte, hogy az ő alakulatával jöhessek visszafelé” – emlékezett ké-sőbb dr. Mike Géza. – „Engem átöltöztettek katonaruhába, s a zászlóalj orvosának hősi halála után, mint munkaszolgálatos orvos, én lettem a zászlóaljparancsnok megbízásából a zászlóalj orvosa. A visszavonulás 2 és fél hónapig tartott, közben a küzdő zászlóalj a leg-szörnyűbb helyzetbe került, s legnagyobb részt elpusztult. Én az ő jóindulatuknak kö-szönhetem, [hogy] bár leromolva kerültem hozzájuk, kibírtam a szörnyű visszavonulást. Szumiban, midőn a városban keresztülmentünk, saját szememmel láttam, hogy a szét-

254 GM Adattára 1460-90. sz. Szőke József visszaemlékezése 3. p. 255 HIM KI Závodszky István 78205. sz. ti. ogy. Závodszky önéletírása. Zalaegerszeg, 1951. július 1.; A 150 éves Zala Megyei Kórház jubileumi évkönyve. 1848-1998. [Zalaegerszeg, 1998.] 85. p.; Dr. Mike Géza munkaszolgálatos „Zsoldkönyv”-e (fia, dr. Mike János tulajdonában, Zalaegerszegen); Molnár András: A biztos halál várt volna rá. In: Zalai Hírlap 2013. március 2. (52. sz.) 10. p. 256 Dr. Daka Mihály orvos százados, a 17. gyalogezred ezred vezető orvosa személyes iratai. (Daka Miklós birtokában, Budapesten.) (A továbbiakban: Dr. Daka Mihály iratai.) Dr. Mike Géza igazolása dr. Daka Mihály orvos százados részére. Zalaegerszeg, 1948. június 23. 257 G. E. volt munkaszolgálatos tanúvallomásáról felvett jegyzőkönyv. Közreadja: http://www.degob.hu/index2.php?showjk=3446. (Letöltve: 2012. október 17.)

84

szórt munkaszolgálatos zászlóaljak embereit, midőn a városon keresztül akartak menni, a németek összeszedték, és fegyveres kísérettel elvitték őket.”258

Tomózer Imre tartalékos hadnagy, a 17/III. zászlóalj géppuskás századának korábbi szakaszparancsnoka, aki a visszavonulás során már századparancsnok volt, felültette az igen rossz kondícióban lévő, összefagyott és beteg Mike doktort századának egyik kocsijára, valamint saját tartalék kesztyűjét is neki adta, ami-kor az orvosét a nagy hidegben ellopták. Tomózer tartalékos hadnagy így emlé-kezett vissza a Szuminál történtekre: „A visszavonulás során Szumi orosz város hatá-rában megjelent a német tábori csendőrség, és a munkaszolgálatosokat a menetoszlopból kiszólította. Én, hogy dr. Mike Géza munkaszolgálatosnak ne kelljen az alakulattól lema-radni és így igen bizonytalan helyre távozni, parancsot adtam, illetve felkértem Molnár József főtörzsőrmestert, zalaegerszegi lakost, hogy a fölösleges, főtörzsőrmesteri disztink-cióval [rangjelzéssel] ellátott köpenyét adja át dr. Mike Géza munkaszolgálatosnak. Mol-nár a köpenyt át is adta neki, így dr. Mike Géza munkaszolgálatos elkerülte azt, hogy a németek elhurcolják, és a többi munkaszolgálatos közé besorolják.”259

Dr. Hegyi Sándor tartalékos orvos zászlós, a 17/III. zászlóalj vezető orvosa 1943. február 16-án a Sztarij Oszkoltól 15-20 km-re nyugatra található Ruszanov-ka községnél halt hősi halált, amikor – valószínűleg partizántámadás során – fej-lövés érte.260 Ekkor lett a zászlóalj orvosa a munkaszolgálatos dr. Mike Géza, és a 17. gyalogezred vezető orvosa, dr. Daka Mihály mellé nyert beosztást. „Ő a legna-gyobb jóindulattal fogadott, úgy beszélt velem, mint kollégájával, és beosztott a zalaeger-szegi zászlóaljhoz orvosként. [...] Ezáltal nem csak az én életemet mentette meg, hanem számos katonáét is, kiket az én sebészi tudásom felhasználásával gyógyíthattam” – emlé-kezett később a felettesére dr. Mike Géza.261

A III. hadtest Martsa Sándor ezredes vezette, február közepe körül Szudzsá-ba, majd Szumiba eljutott, s attól kezdve szervezett élelmezésben és egészségügyi ellátásban részesülő alakulat-töredékeit, köztük a 9. könnyű hadosztály marad-ványait a Nyezsintől délnyugatra kijelölt gyülekezési és újjászervezési körzetbe irányították. Egyes csapatrészek Szumiból, mások már Szudzsából vasúton ér-keztek Nyezsinbe, ahonnét gyalogmenetben Novoszkán át Kobiscsára vonultak. A további szovjet előrenyomulás miatt rövidesen még nyugatabbra kellett kijelöl-

258 MNL ZML Zalaegerszegi Népbíróság iratai. 8. doboz. (A továbbiakban: Zeg. Nb. ir. 8. d.) NB. 43/ 1946. Tomózer Imre volt honvéd százados [valójában tartalékos főhadnagy] ügye. Jegyzőkönyv dr. Mike Géza tanúvallomásáról. Zalaegerszeg, 1946. március 21. 259 MNL ZML Zeg. Nb. ir. 8. d. NB. 43/1946. Tomózer Imre volt honvéd százados ügye. Jegyzőkönyv Tomóser Imre tanúvallomásáról. Zalaegerszeg, 1946. március 20. 260 HIM KI Veszteségi adatbázis; Kemendy Géza 2012. 60. p. 123. jegyzet. Utóbbi február 26-ára, míg egy másik adatbázis február 6-ára teszi az Obojanban eltemetett dr. Hegyi Sándor halálát. Lásd: http://www.hadifogoly.hu/web/hadifogoly/search. (Letöltve: 2012. október 17.) 261 Dr. Daka Mihály iratai. Dr. Mike Géza igazolása dr. Daka Mihály orvos százados részére. Zala-egerszeg, 1948. június 23.

85

ni a magyar alakulattöredékek gyülekezési területét. A Kijevtől 100 km-re észak-nyugatra fekvő újjászervezési területre, Korosztyen és Ovrucs városok környékére március közepétől érkeztek meg részben vasúton, részben pedig gyalogmenettel a magyar katonák.262

A 17/III. zászlóalj egységeinek Sztarij Oszkolból visszavonuló maradványai – a számos fagyási sérülés mellett – további maradandó veszteségeket szenved-tek február 5. és március 15. között: hárman elestek, egy őrvezető megfagyott, 44-en pedig eltűntek. Rajtuk kívül még összesen 230 fő tűnt el valamikor a visz-szavonulás idején, január 28-ától február végéig – az ő eltűnésüket azonban csak utólag, hónapokkal később regisztrálták. Az utolsó nyilvántartott veszteség áp-rilis 9-én érte a zalaegerszegi alakulatot. A korábban végtagfagyást szenvedett Kondor József honvéd ekkor halt bele sérüléseibe a kecskeméti hadikórházban.263

A visszavonulás során aknaszilánktól megsérült Nemes József szakaszvezető február 22. körül érte el az utolsó magyar egészségügyi alakulat kötözőhelyét

262 Szabó Péter 2012. 295-296. p. 263 HIM KI Veszteségi adatbázis.

27. A honvéd egyenruhába beöltöztetett dr. Mike Géza munkaszolgálatos (balról a második), a 17/III. zászlóalj orvosaként a keleti hadműveleti területen, 1943 tavaszán

86

Szumiban. „Itt ellátták sebeimet, és felraktak arra az (állítólag szintén utolsó) sebesült-szállító vonatra, amelyik a lengyelországi siedlicei német hadikórházba szállított” – em-lékezett a megmenekülésére Nemes szakaszvezető.264 Szőke József honvéd Szu-miban kapott először élelmet, kenyeret és konzervet egy német raktárból. Onnan a társaival vonaton utazott Kijevig. Kijevben az állomás melletti épületben szállá-solták el őket. Ott végre meg tudtak mosakodni és borotválkozni, amire legalább három hétig nem volt módjuk. Attól kezdve a németek látták el őket, de csak na-gyon kevés élelmet kaptak.265

A 9. puskásszázad együtt maradt egységével visszavonuló Horváth Ferenc őrmester szintén Szumiban tudott először konzervet vételezni a magyar ellátók-tól, a babfőzeléket azonban hidegen ette meg, mert nem lehetett megmelegíteni. Emlékei szerint Szumiban le kellett adniuk a járműveiket és lovaikat, majd beva-gonírozták őket, és vonattal indultak nyugat felé. Lassan haladtak, többször vára-kozni kényszerültek, félreállították a vagonjaikat. Útközben Kijevben is időztek egy-két napot, ahol megkezdődtek a vizsgálatok, hogy ki, milyen körülmények között hagyta el a védelmi vonalat. Vasúton Ovrucsig jutottak el, ott kirakták és bevitték őket a városba. Néhány százan lehettek. A főtéren felsorakoztattak őket, és ott – állítólag – felolvasták előttük Jány Gusztáv vezérezredes, hadseregpa-rancsnok hírhedt hadseregparancsát is,266 melynek az volt a lényege, hogy gyá-ván visszavonultak, szégyent hoztak a hadseregre, és addig nem mehetnek haza, amíg azt le nem mossák.

Innen az Ovrucs környéki községekbe meneteltek, a brjanszki erdőséghez tar-tozó területre, ahol élénk volt a partizántevékenység. Ott már naponta kaptak ellátást, és zárt kötelékekben fegyelmező gyakorlatokat végeztettek velük. Több-ször mentek ki két-három napos partizánvadászatra, de nem keveredtek komo-lyabb harcokba. Mindössze egy alkalommal bukkantak egy kisebb partizáncso-portra, azok azonban elmenekültek a honvédek elől. Így telt az idő április végéig. Miközben igyekeztek belőlük ismét katonát faragni, éreztették velük, hogy bűnö-sök, amiért gyáván megfutamodtak.267

Németh József tizedes, aki társaitól elszakadva menekült, február 25-én Szu-mi pályaudvarán ült vonatra, élelmet azonban – egy hónap óta először – csak két

264 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 8. p. 265 GM Adattára 1460-90. sz. Szőke József visszaemlékezése 4. p. 266 Jány Gusztáv vezérezredes, hadseregparancsnok 1943. március 12-i 30. számú hadseregparancsán kívül – s a január 24-it hatályon kívül helyező rendelkezése mellett – számos, kevésbé ismert parancsa tanúskodik arról, hogy később revideálta álláspontját hadserege helytállását s a katasztrófa valódi okait illetően. Katonái nagy többsége számára azonban a túl sokáig érvényben maradt január 24-ei parancsa vált ismertté, és ez olyan mély sebeket okozott, amelyeket begyógyítani már nem lehetett. 267 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 5-7. p.; Horváth Ferenc visszaemlé-kezése hangszalagon II.

87

nappal később, Novoszka városában kapott.268 Németh február 28-án érte utol bajtársait, a 17/III. zászlóalj 8. puskásszázadának töredékét. „Nagyon kevesen va-gyunk, itt már állandó szolgálat van, pihenni keveset lehet” – jegyezte be ezen a napon naplójába,269 mely ettől kezdve (egészen a hazaérkezésig) a legfontosabb doku-mentuma a zalaegerszegi zászlóalj történetének. Németh tizedes naplójából tud-juk, hogy a 17/III. zászlóalj 8. puskásszázadának együtt maradt katonái ezután is alig kaptak élelmet, csak meneteltek reggeltől estig, majd összeestek a fáradtság-tól. Március 7-én vonultak át Kijeven, és a várostól 35 km-re nyugatra, egy kis faluban szállásolták el őket. Ott pihenőt tartottak, tábori misét hallgattak, kenye-ret azonban nem kaptak, csupán egy kevés krumplit. Március 13-án visszagyalo-goltak Kijevbe, ahonnan vonattal szállították őket Korosztyenig. Innen azonnal tovább meneteltek, és március 14-én érték el a számukra kijelölt újjászervezési területet, Jakusir községet.270 „Erre sok a partizán, úgyis azért hoztak ide bennünket” – írta e napon naplójába Németh tizedes.271

A 8. puskásszázad katonái március végéig Jakusirban állomásoztak, idejü-ket ruházatuk és felszerelésük tisztításával, gyakorlatozással, valamint különféle szolgálatokkal töltötték.272 Ottani körülményeiket Németh József március 29-ei naplóbejegyzése jellemzi a legjobban: „Ma megalakult az új század, szállási körletün-ket a másik falu végére helyezték át, újból nehézpuskás rajparancsnok lettem. [...] Már beletörődtem mindenbe; a század ma megy fürödni, én meg szolgálatba megyek, mint őr-parancsnok. Kosztunk egyforma kevés, cigarettát hármat kapunk egy napra [...].”273 Már-cius 31-étől április 17-éig egy másik, Jakusirtól kb. 8 km távolságra fekvő faluban, Narodicsiben szállásolták el a 8. puskásszázad embereit. Onnan április 2-án par-tizánvadászatra küldték őket.274 „Ma hajnalban az egyik századot az úton megtámad-ták a partizánok, 1 halott és 3 sebesültünk lett” – olvasható az aznapi naplóbejegy-zésben.275 Narodicsiben a folyamatos szolgálat mellett április 7-én a ruhamosásra és tisztogatásra, április 10-én pedig a fürdésre és fertőtlenítésre is jutott idő. Más-nap éjjel az egyik megzavarodott honvéd öngyilkos akart lenni, puskájával átlőt-te az arcát, és még azután is lövöldözött.276

268 Németh József naplója 51. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 46-47. p. 269 Németh József naplója 51-52. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 47. p. 270 Németh József naplója 52-55. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 47-48. p. 271 Németh József naplója 55. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 48. p. 272 Németh József naplója 55-60. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 48-49. p. 273 Németh József naplója 60. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 49. p. 274 Németh József naplója 61-64. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 49-50. p. 275 Németh József naplója 61. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 50. p. 276 Németh József naplója 63-64. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 50. p.

88

Hazatérés, fogadtatás (1943. április 24. – május 20.)

Németh József tizedes és társai, a 17/III. zászlóalj 8. puskásszázadának életben maradt katonái április 13-án kapták a hírt, hogy rövidesen hazaindulnak. Április 20-a körül Narodicsiből Norovkára irányították őket, onnan április 21-én Ovrucs felé vezetett az útjuk. Miután két nappal később fertőtlenítésen estek át, április 24-én bevagonírozták őket, és elindultak hazafelé. Szerelvényük április 26-án lép-te át a magyar határt. Másnap Sátoraljaújhelyen ismét fertőtlenítették őket, és vö-röskeresztes szeretetcsomagokat kaptak.277

A 9. könnyű hadosztály alakulatainak töredékeit szállító vasúti szerelvények április 29-én, majd május 2-án és 4-én futottak be Nagykanizsára. A 17/III. zász-lóalj katonái az első szerelvénnyel, április 29-én érkeztek haza.278 Pontos számu-kat nem ismerjük, mert arra mindegyik túlélő máshogyan emlékezett. Kálmán László továbbszolgáló szakaszvezető arról beszélt, hogy a 9. puskásszázadból mindössze 12-en érkeztek haza 1943 tavaszán, Arató Pál százados vezetésével.279 Koszorú Imre tartalékos zászlós szerint csupán 40 fővel jött haza Závodszky Ist-ván százados.280 Rajki Dezső tartalékos zászlós arra emlékezett, hogy egyetlen vagonban elfért a zalaegerszegi csapattestből megmaradt 46 fő.281 Szőke József honvéd szerint 62-en,282 Nemes József szakaszvezető szerint mintegy 120-an,283 Horváth Ferenc őrmester szerint pedig kb. 140-150-en jöttek vissza mindvégig együtt maradva a zalaegerszegi zászlóaljból.284 Reálisabbnak tűnnek azon kora-beli hadiokmány kimutatásának adatai, amely szerint a két menetszázaddal ki-egészítve mintegy 1500 fős 17/III. zászlóalj személyi állományának alig hetede, 14 tiszt és 183 főnyi legénység érkezett vissza 1943 májusában Zalaegerszegre.285 1942 júniusának végétől 1943 tavaszáig e zászlóaljból is számos sebesültet hoztak 277 Németh József naplója 64-66. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 50-51. p. 278 Szabó Péter 2012. 296. p. 279 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. Arató Pál nem a katonáival együtt érkezett haza, mert március 8-ától a kijevi magyar tábori kórházban, majd a zalaegerszegi hadikór-házban ápolták fagyási sérüléssel. 280 Koszorú Imre visszaemlékezései. „Emlékezés” 8. p. (Závodszky „40 katonával, lábon érkezett ha-za egy év múlva, 1942 tavaszán Zalaegerszegre. [...] Ez a 40 fő maradt a délceg zászlóaljból a sok se-besült hazajött mellett!”), uo. 23. p. („Ki gondolta akkor, hogy csupán 40 fővel jön haza, saját lábon Závodszky István százados, és egy ló sem marad életben a 150-ből?!”) Ez a 40 fő nem az egész zász-lóalj, hanem csak a géppuskás század megmaradt létszáma lehet. 281 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. (Rajki Dezső feljegyzése a hang-szalag tokján.) 282 GM Adattára 1460-90. sz. Szőke József visszaemlékezése 3. p. 283 GM Adattára 1521-91/1. sz. Nemes József visszaemlékezése 9. p. 284 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 5-7. p.; Horváth Ferenc visszaemlé-kezése hangszalagon II. 285 Frontnaplók a Don-kanyarból 53. p. 6. jegyzet.

89

haza a hátországi hadikórházakba a sebesültszállító vonatok.286 A zalaegersze-gi zászlóalj sebesülten hazakerült, s több-kevesebb harci vagy fagyási sérülés-sel életben maradt (kis részben szabadságolás folytán itthon rekedt) katonáiról ugyan nem maradtak fenn korabeli kimutatások, ám létszámunkat – az elesettek, meghaltak és eltűntek számának ismeretében – mintegy 600 főre tehetjük.287

Németh József tizedes április 29-én a következőket írta naplójába hazaérkezé-sük körülményeiről: „Ma megérkeztünk Kanizsára; nagyon »gyönyörű« fogadtatásunk volt. Az állomásra be sem érve, a sínek mellett lovas rendőrök és sorkatonaság állt, a bevo-nulás kertek alatt történt; mi csak ezt érdemeltük meg 12 hónap után?! 21 napra be va-gyunk zárva a Károly laktanyába. Igaz, némi katonazene volt, de az nekünk nem vigasz. Kiabálni tudtunk volna mérgünkben, hogy ezt csinálták velünk. Így hiába várnak ben-nünket otthon az állomáson.”288

Varga Jenő, a 17/III. zászlóalj géppuskás századának tizedese is keserűen írta az alábbi sorokat hazaérkezése napján zalatárnoki ismerősének: „Különös újság 286 Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II. 287 HIM KI Veszteségi adatbázis. 288 Németh József naplója 67. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 51. p.

28. „Tűzkereszt” kitüntetést kapnak a 17/III. zászlóalj hazatért honvédei a nagykanizsai laktanya udvarán, 1943. május 16. előtt

90

nincs más, mint, hogy egyévi frontszolgálat után rabok lettünk. Azt mondják, három hé-tig fog ez a zárlat tartani. Akik, tárnokiak kint voltunk a fronton és élnek, mind [a] Ká-roly laktanya rabjai vagyunk.”289 Szőke József honvéd emlékei szerint a tífuszgyanú miatt elrendelt háromhetes nagykanizsai karantén valójában „hizlalda volt, mert olyan kalóriadús ételeket adtak. Voltak, akiket minden nap megmértek”.290

Horváth Ferenc őrmester emlékei szerint Nagykanizsára érkezve fürdés és or-vosi vizsgálat is történt, mielőtt kezdetét vette a vesztegzár. Hivatalosan egész-ségügyi megfigyelés, illetve a fertőző betegségek elkerülése miatt létesítették a karantént, de közrejátszott benne a hazatértek leromlott idegrendszere, rossz ke-délyállapota is. Ezenkívül a hatóságok meg akarták akadályozni, hogy a doni poklot megjárt honvédek elégedetlenségüknek és bosszúságuknak adjanak han-got. Az egészségügyi zárlat hetei kissé tompították a feszültséget, némileg feled-tették az elszenvedett borzalmakat, nélkülözéseket. A hazatérteket a laktanya udvarán dupla szögesdrótkerítés választotta el látogatóiktól, így csak több méter-ről láthatták egymást, személyesen nem érintkezhettek családtagjaikkal.291

A zalaegerszegi zászlóalj katonái három hetet töltöttek el a nagykanizsai Ká-roly laktanyán belül drótkerítéssel elzárt, erősen őrzött egészségügyi vesztegzár-ban, ahonnan nem mehettek ki, de látogatókat fogadhattak. Miután fizikailag feljavították és lelkileg lecsillapították őket, valamint rendbe szedték az egyenru-hájukat és felszerelésüket, a fogadási ünnepségekre felkészülendő, a díszmenetet és díszelgést gyakorolták napokon keresztül.292 Május 16-án a 17/III. zászlóalj ál-lománya is részt vett Nagykanizsán a 9. könnyű hadosztály alakulat-töredékei-nek ünnepélyes fogadásán. Az elhangzott beszédek – köztük Oszlányi Kornél ezredes, volt hadosztályparancsnok felszólalása – után rangidős parancsnokuk-kal, Závodszky István századossal az élen díszmenetben vonultak el a város fő-terén felsorakozott katonai elöljárók, helybeli előkelőségek és a hozzátartozók előtt.293 Díszmenetüket a haditudósító század filmkamerája is megörökítette.294

A zalaegerszegi zászlóalj legénységi állományát szállító vonat másnap, május 17-én délután hatkor indult Nagykanizsáról, és este 10 órakor érkezett meg Zala-egerszegre. „Legnagyobb meglepetésünkre és mérgünkre nem szállhattunk ki a nagy-állomáson, hanem az olai, külső állomáson szálltunk ki, és onnan szép csöndben bevonul-

289 Bekő Tamás gyűjteménye. Varga Jenő őrvezető levele Fitos Ilonához. Nagykanizsa, 1943. április 29. 290 GM Adattára 1460-90. sz. Szőke József visszaemlékezése 4. p. 291 Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II. 292 Németh József naplója 67-70. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 51-52. p.; Zalai Közlöny 1943. április 29. (95. sz.) 2. p. 293 Zalai Közlöny 1943. május 17. (110. sz.) 1-3. p. (vö. Szabó Péter 2012. 297. p.); Závodszky István fényképei. Felvételek a Závodszky százados vezette díszmenetről. Nagykanizsa, 1943. május 16. 294 A nagykanizsai ünnepségről készített filmtudósítás a Magyar Világhíradó 1943. júniusi, 1006. szá-mában volt látható: http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5040. (Letöltve 2012. október 16-án.)

91

tunk” – írta aznap a naplójába Németh József tizedes.295 A nyilvános fogadtatás elmaradását, az olai kirakodást és a laktanyába való „kertek alatti” bevonulást – társaival együtt – Horváth Ferenc őrmester is sérelmezte.296 Rajki Dezső tarta-lékos zászlós emlékei szerint egyetlen marhavagonba belefért a zászlóaljból a visszavonulás után „megmaradt 46 fő, akiket az éj leple alatt tolattak ki a zalaegersze-gi állomásról a zalalövői hurokvonalon a laktanya mellé, és szinte belopták a laktanyá-ba”. A tiszteket aznap még visszatartották Nagykanizsán, s csak később érkeztek Zalaegerszegre.297

A 17/III. zászlóalj katonáinak ünnepélyes fogadására május 20-án délelőtt 10 órakor került sor a zalaegerszegi gyalogsági laktanya hozzátartozókkal és hely-beliekkel zsúfolásig megtelt udvarán. Előbb báró Gaudernák Emil ezredes, állo-másparancsnok, majd dr. Brand Sándor, Zala vármegye alispánja köszöntötte a hazatért honvédeket. Ezt követően dr. Tamásy István polgármester üdvözölte az egybegyűlteket, külön megemlékezve Závodszky István századosról, akinek vi-

295 Németh József naplója 70-71. p. Közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 52. p. 296 Horváth Ferenc visszaemlékezése hangszalagon II. 297 Rajki Dezső és Kálmán László visszaemlékezése hangszalagon. (Az idézet Rajki Dezsőnek a hang-szalag tokján olvasható feljegyzéséből való.)

29. A 17/III. zászlóalj hazatért honvédeinek ünnepélyes fogadása a zalaegerszegi laktanya udvarán, 1943. május 20-án

92

tézségéről annyi szép hír érkezett a városba.298 (Egy másik sajtóhíradás szerint Závodszky egységének harci erényeiről is említést tett a polgármester.)299 Ezután a hazatértek nevében parancsnokuk, Závodszky István százados mondott köszö-netet az itthoniak szeretetéért. Felidézte, hogy „mit éltek át az elmúlt egy esztendő alatt, amikor mindjárt az érkezésnél a szövetséges motoros-hadosztály csak két nappal előbb érte el a Don-partot, mint a zalai honvédek. A visszavonulásnál pedig úgy megáll-ták a helyüket, hogy a szövetségesek is a legnagyobb tiszteletadással ismerték el útköz-ben.”300 (Závodszky egy másik sajtótudósítás szerint a következőket mondta: „Ja-nuár közepéig állták a zalaiak a vihart, nekik jutott a feladat többek között, hogy fedezzék a magyar hadsereg és a szövetségesek visszavonulását. A legfelsőbb hadvezetőség is meg-állapította, hogy a zalaiak minden tekintetben és minden téren megállták a helyüket, ezért honvédeinknek ki is járt a megfelelő tisztelet.”)301 Závodszky százados megszólította volt katonáit is: „Bajtársaim! Én már láttalak benneteket a támadásokban, a Don-par-ton, a rettenetes orosz télben, a támadások fergeteges rohamaiban, éjjeli figyelőhelyeiteken, és láttalak, amikor összeszorított fogakkal dacoltatok a túlerővel szemben. Én megismerte-lek benneteket, és tudom, hogy valamennyien férfiak vagytok.” A százados kérte, hogy a hatóságok adjanak lehetőséget a harcokhoz, pusztuláshoz szokott katonáknak beilleszkedni az építés munkájába. „...ezek az emberek valamennyien megállták he-lyüket! Ezekért az emberekért én, magam kezeskedem!” – fejezte be beszédét Závodsz-ky István százados.302

A zalaegerszegi zászlóalj életben maradt katonái – a szép, hangzatos szavak ellenére – megalázónak, méltatlannak érezték az itthoni fogadtatást és a velük szemben alkalmazott bánásmódot. Úgy érezték, nem becsülik őket, pedig ők nem ezt érdemelték, amiért kockára tették az életüket, és végigszenvedték a háború borzalmait. Zalaegerszegen a hazatérést követően nem volt nyilvános, köztéri ünnepség, a harctéren szerzett kitüntetéseiket – a nagykanizsai laktanyában ki-osztott Tűzkereszteken kívül – csak hónapokkal később, minden ünnepélyessé-get mellőzve vehették át. Parancsnokuk, Závodszky István százados pedig – aki hazahozta őket – semmilyen elismerésben nem részesült.303

298 Zalamegyei Újság 1943. május 20. (113. sz.) 1-2. p. (vö. Szabó Péter 2012. 297. p.); Zalai Közlöny 1943. május 21. (114. sz.) 3. p. 299 Zalai Magyar Élet 1943. május 20. (113. sz.) 1. p. 300 Zalamegyei Újság 1943. május 20. (113. sz.) 2. p. 301 Zalai Magyar Élet 1943. május 20. (113. sz.) 1-2. p. 302 Zalamegyei Újság 1943. május 20. (113. sz.) 2. p. 303 GM Adattára 1456-90/1. sz. Horváth Ferenc visszaemlékezése 7. p.; Horváth Ferenc visszaemléke-zése hangszalagon II.; HIM KI Závodszky István 78205. sz. ti. ogy. Závodszky önéletírása.

93

A 17/III. zászlóalj legénységi állományának portréiból

30. Bencze István, karpaszományos őrvezető (1943)

31. Vitéz Könczöl Jenő tizedes (1943)

32. Tóth Sándor Zsigmond honvéd (1939 előtt)

33. Rózsás János tizedes (1942)

94

34. Boronyák József honvéd (1939 előtt)

35. Varga István őrvezető (honvédként, 1939 előtt). Eltűnt a visszavonuláskor

36. Kázmér Dezső továbbszolgáló szakaszvezető (tizedesként, 1941).

Eltűnt a visszavonulás idején

37. Németh József tizedes (szakaszvezetőként, 1943 után),

a harctéri napló szerzője

95

NÉMETH JÓZSEF TIZEDES HARCTÉRI NAPLÓJA OROSZORSZÁGBÓL,

1942-1943

(Közreadja Molnár András)

A napló szerzője, Németh József (anyja neve Németh Terézia) Zalaegerszegen született 1919. március 19-én. Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után a városgazdálkodás-nál dolgozott szülővárosában. 1941. október 4-én vonult be tényleges katonai szolgálatra Zalaegerszegre, a 17/III. zászlóaljhoz. E zászlóalj 8. puskásszázadával, a nehézfegyver szakasz nehézpuskás rajának honvédjeként indult 1942. május 4-én a keleti hadszíntérre. Még abban a hónapban őrvezetővé, majd 1942 decemberében tizedessé léptették elő. De-cemberig nehézpuskás irányzóként, attól kezdve pedig nehézpuskás rajparancsnokként teljesített harctéri szolgálatot. Zászlóaljának maradványaival 1943 májusában tért haza, 1944 februárjában pedig már továbbszolgáló szakaszvezető volt Zalaegerszegen. További katonai szolgálatáról csupán annyi ismeretes, hogy 1945. április 1. és 1945. október 26. között hadifogságban volt. A háború után előbb mezőgazdasági munkásként és vincellér-ként kereste kenyerét, majd 1953-tól a MÁV zalaegerszegi állomásfőnökségénél, 1963-tól a Zala Megyei Tanács Építőipari Vállalatánál, végül 1967-től a Zalaegerszegi Húsipari Vállalatnál dolgozott. 1992. március 15-én hunyt el Zalaegerszegen.1

Németh József őrvezető 1942. július 25-én, a Don parti védőállásban kezdte írni harc-téren szerzett élményeit megörökítő naplóját. Akkor a keleti hadszíntérre történő elvonu-lástól kezdve, visszamenőleg vetette papírra emlékeit, majd többé-kevésbé folyamatosan vezette a naplót. December végéig jellemzően több hét eseményeit örökítette meg, havonta egy-három alkalommal. (Júliusban, augusztusban, októberben és novemberben egy-egy, decemberben kettő, szeptemberben pedig három alkalommal vette kezébe a tollat.) 1943 ja-nuárjától megsokasodtak a naplóbejegyzései. Május 20-áig, a hazatérést követő ünnepé-lyes fogadásig 2-3 naponta, havonként 8-15 (januárban és májusban 8, februárban 9, ápri-lisban 14, márciusban 15) alkalommal jegyezte fel a vele és körülötte történteket. A keleti hadműveleti területen 1942-1943-ban vezetett naplóját közel egy évvel később, egy vona-las füzetben tisztázta le. Naplójának szövege ebben, az 1944. február 12-én befejezett, 72 oldalas tisztázatban maradt fenn.2

1 Németh József 1950. évi „Katonai igazolvány”-ának adatai (lánya, Németh Éva Mária tulajdoná-ban, Zalaegerszegen); Németh Éva Mária szíves közlése; Frontnaplók a Don-kanyarból 1942-1943. (Szerkesztette és a naplókat sajtó alá rendezte Molnár András, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Szabó Péter) Zalaegerszeg, 1992. 21. p. 2 Németh József tizedes naplóját Németh Éva Mária bocsátotta rendelkezésünkre. Szívességéért ez-úton is köszönetet mondunk!

96

Németh József m[agyar] kir[ályi] honv[éd] tizedes: Napló...3

Kelt 1942. év VII. 25-én Oroszországból

Isten nevében

Történetem kezdete az orosz pokolból

Kezdem írni 1942. év VII. 25-én, amire még talán visszaemlékszem, két hónap el-telte után. Sokszor bizony dátumot, napot nem ismertem, s nem volt időm s te-hetségem számon tartani a sok pokoli napok miatt, melyek megtörténtek, s ezt az egy évet, melyet az orosz fronton töltöttem, nagyjából papírra írom, mert ami megtörtént, pontosan leírni úgysem tudnám.

Zalaegerszeg indulási állomásom volt, indulás ideje 1942. év május 4-én éjjel

1/2 10 órakor volt. Először bizony kellemesen ment az utazás Győrön át. Este 3/4 5 órakor Komáromnál átmentünk a Dunán, s ezzel átléptük a volt magyar határt. Errefelé már megkezdődött a kietlen pusztaság, néhol egy-két ház, más semmi. Másnap este értünk az új határállomáshoz, Érsekújvárra, innen még az éjjel átléptünk Németország kis sarkába. Utazásunk erre már kissé szebb volt, mint előző napon, vonatunk a szép Vág völgyében futott velünk keletnek. Gyö-nyörű fenyvesek, magas sziklák törtek az ég felé, a Vág folyamon négyszer men-tünk át. Hatalmas hegyszoros között szalad a Vág hazánk belseje felé. Délelőtt a Jablonkai-hágón befutott vonatunk az első német kis faluba, mindenhol szépen üdvözöltek bennünket. Gyönyörű festői tájak, szép dombok, melyek utunkba es-tek, szépen elnéztük vonatunk ajtajából. Másnap már messze jártunk hazánktól, volt Lengyelország határa felé közeledtünk. Itt megint kezdett romlani a vidék, nagy pusztaságok, egy-két ház, néhol egy falu, semmi más. Este már beértünk az első lengyel városba. Dacára annak, hogy rengeteg ház, gyárépület szét volt bom-bázva, még így is szép városnak nézett ki; nevét már nem tudom, akkor nem je-gyeztem fel. Az állomáson megszámlálhatatlan sínpár futott, a vacsoránk ott volt, egy óra múlva már indult vonatunk tovább kelet felé.

Másnap, [május] 8-án reggel már nagyon bent jártunk Lengyelországban. Nap-pali utunk már csöndesebb volt, már kifelé tar[tot]tunk az országból, vonatunk csak reggel, délben s este áll[t] meg élelemkiosztásra egy-egy rövid kis időre. Es-te már elértük Oroszország szélét. Erre még siralmasabb volt minden, mint utunk hátralevő felében; sehol semmi, düledezett, piszkos vályog- s faházak, éhes s ron-gyos emberek, gyerekek, csupa siralom itt minden. Ha megáll vonatunk valahol, 3 Cím a harctéri naplót tartalmazó füzet borítóján. A napló szövegét a jelenlegi helyesírásnak meg-felelő módon, magyarázó, pontosító jegyzetekkel ellátva adjuk közre.

97

már jönnek „kicsi magyar kenyérért”, meg cigarettáért. Vonatunk mellett már csak ez látható, ezzel töltjük unalmas óráinkat.

A vidék erre egyenes, sík, s néhol nagy mocsarak húzódnak. Vizenyős föld mindenütt, megmunkálva nincs, kopár mindenütt. Utunk már veszélyesebb. Ren-geteg erdők, gyönyörű fenyvesek húzódnak a vasút mentén, erre már a házak tiszta fából készülnek, mert fájuk rengeteg van. Éjjeli utunk már veszélyes az er-dőségek miatt, tele vannak partizánokkal, éjjel belepuskáznak a robogó vonatba. Ez éjszaka minket is egy ilyen banda állított meg; az erdő ilyenekkel van tele, csak éjjel bújnak elő. Már oly közel vagyunk, hogy repülőtámadással is számol-hatunk. Utunk idáig szerencsés volt.

[Május] 9-én már nagyon messze jártunk szép hazánktól, egész napi utunk egyhangú, sivár volt, sehol semmi látnivaló. Egy-két orosz harckocsit s autót lá-tunk az utak mellett, melyek már befejezték földi pályafutásukat. Néhol bizony egész autóhegy tornyosul szemünk elé, sokszor mondjuk, biztos itt van a teme-tőjük. További utunkon már csak ez a látvány kísér bennünket; roncsok az utak mellett, néhol egy-két nyírfakereszt is látható. További utunk már kissé lassúbb, vigyázni kell, a vasút mellett néhol egy-két magyar vagon is akad, melyek már hasznavehetetlenek, partizánbanda munkái, némelyik repülőbomba találat ma-radványa. Most már van egy kis megállás is, az éjjeli órákat valamelyik állomá-son állva töltjük, és csak hajnalban indulunk tovább.

Mai dátum 1942. V. 10. Este szép csillagos idő van. Az éjjelek elég hűvösek, még a nappalok is; a fűtés állandóan folyik a vagon kis tábori kályhájában. Bi-zony elkel a meleg, némely helyen még havat is látunk, elég soká kitartott. A vi-dék egyhangú, sivár, kopasz, sehol semmi.

Mai dátum 1942. V. 11-én. Már kissé unjuk az utat, jó volna egy kis mozgás, de vonatunk nem igen áll meg; ha néha meg is áll, leszállni nem szabad sehol. Látványosság semmi, egyhangú minden, kopasz földek, az életnek semmi jele, falut már második napja nem láttam, az egész látóhatár csak düledezett vályog-viskókból áll. A vasútállomás nagyon messze esik egymáshoz, utunkat minden-hol a pusztulás képei kísérik. Már célpontunk felé közeledünk, még egy nap, de most kezdődik a legveszélyesebb útvonal, egy rettenetesen nagy erdő.4 Vona-tunk már dél óta egyfolytában megy, sehol egy perc megállás, sötétség beállta előtt szeretnénk átjutni. Itt, a vasút mentén szétroncsolt vagonok és sírhalmos fa-keresztek jelzik a pusztulás képét. A vasút mentén erős őrség van, de hiába, éjjel keveset lehet látni. Alkonyatkor vonatunk szerencsésen átfutott e veszélyes he-lyen; bizony felsóhajtottunk, mikor átértünk.

Mai dátum 1942. V. 12-én. Hajnalban megérkeztünk Oroszország első utunk-ba ért nagyvárosába, Orelba. Itt két és fél napot pihentünk, közben volt egy kis

4 A szovjet partizáncsoportok által megszállt és ellenőrzött brjanszki erdőség.

98

testgyakorlat, mozgás. Ez idő alatt megnéztük a várost is, szép nagy város lehe-tett valamikor, de most ép, egészséges házat nem láttam benne, az mind a bom-bázók martaléka lett. Földig égett házak, üszkös gerendák mindenütt, bizony si-ralmas állapotban nézett ki minden, az állomás is ugyanezt a képet mutatta. Éjjel kezdődött még csak számunkra az igazi meglepetés, jöttek az orosz bombázók, szórták bombáikat, remegett minden. Ez volt egy igazi tűzijáték, melyhez hason-lót talán soha többet nem fogok látni, s tapasztalni annak hatását. Számos fény-szóró, rengeteg gépágyú, melyek körülfogták az állomást, csak úgy ontották fény-jelzős lövedékeiket; gyönyörű, de veszélyes látvány volt.

Mai dátum 1942. V. 15-én. Két nap múlva, tizenötödikén délután 1/2 5 órakor megfordult vonatunk, és elindult velünk Kurszk városa felé. Utunk szerencsés volt, reggel hajnalban megérkeztünk Kurszkba. Ott megtörtént a kirakodás, még délelőtt elindultunk, szerelvény a hátunkon, kelet felé. Nagy hőség és nagy por volt, délután egy kis faluba érve koromfeketék voltunk. (A község[ek] neveit már nem tudom, igen furcsa nevet viselnek.) Az éjszakát és a nappalt ott töltöttük, ez-után már csak éjjel meneteltünk. Három éjjel és egy napig tartott el utunk Oszer-naja községig.5 Ott pár hetet töltöttünk, s némileg kipihentük a nehéz út fára-dalmait. Onnan egy éjjel kb. 12 km távolságra mentünk a front közelébe, ott pár napot töltöttünk. Onnan megint visszajöttünk Oszernajába, s ott töltöttük a pün-kösdi ünnepeket.6 Ott ért utol az előléptetésem, az őrvezetői rang. Az ünnepek is épp úgy teltek, mint a többi napok, különbség csak az volt, hogy tábori misét hall-gattunk. Másnap visszamentünk ugyanabba az erdőbe, ahol azelőtt voltunk. Ott már nem sok időt töltöttünk, egy éjjelen ronda esős, zivataros időben Oszernaján áthaladva, reggel egy nagy erdőbe érve sátort vertünk. Bizony keserves út volt, koromsötétben, térdig sárosan, agyonázva, fázva hajtottuk álomra fejünket. Itt vártuk be a közeljövőben meginduló támadás napját, nap, nap után állandó gya-korlatok közepette, az utolsó napokban pedig a közös gyónást. Egyszer csak elér-kezett a mi időnk is, a támadásra indulásunk dátuma 1942. VI. 27. volt. Egész éj-jel meneteltünk, közel a fronthoz beástuk magunkat. Kora hajnalban kezdődött az általános nagy támadás.

Mai dátum 1942. VI. 28-án. Hajnali 2 óra 20 perckor megindult a nagy táma-dás. Megjelentek a szövetséges gépek, azoknak bombázásuk gyönyörű látvány volt, és ezt a munkát erős ágyútűz kísérte, csak úgy sírt minden a levegőben. Ek-kor indult el a mi zászlóaljunk támadásra. 1/2 5 órakor már ott voltunk a harc színhelyén, a golyók fütyültek, mint megbolygatott méhkasban a méhek. Ahogy közelítettük az orosz állásokat, az út mentén véres testű és halott bajtársakat lát-tunk, iszonyatos látvány volt. Az első látásra a hideg végigfutott hátamon, s egy pillanatra rémület fogott el ennyi pusztulás láttára, de aztán továbbmentünk, 5 Verhnye Oszernaja község, 1942 májusában és júniusában a 17/III. zászlóalj állomáshelye. 6 1942-ben május 24-ére esett pünkösd.

99

minden pihenés nélkül bevetettek bennünket. Borzasztó látvány fogadott ben-nünket, itt-ott sebesült s halott katonák hevertek, a sebesültek keserves jajgatása kísért bennünket, számomra szinte felejthetetlen pillanatok voltak. A délutáni órákban erős aknatűzzel kísérve, a muszka talpára útilaput kötve megfutamo-dott, a sötétség beálltáig magunk előtt hajtva. Éjjelre egy dombtetőn mi is jól be-ástuk magunkat. Ez éjjel nagy eső volt, kis lövészgödrünk tetejére sátorlapunkat húztuk rá. Reggelre bizony majdnem félig vízben feküdtünk, a nagy kimerült-ségtől bizony nem vettük észre, hogy víz is van alattunk. Még az este alkonyat-tájt jöttek a német bombázók s vadászok, szép munkát végeztek a visszavonuló ellenségben. A látóhatárt csupa füsttenger borította, szép látvány volt, de nem mindennapi. Mi egymás után lőttük el a fehér világítórakétát, nehogy minket támadjanak meg. Másnap reggel megint előttünk találtuk a muszkát. Egy falu szegélyén rendezte be magát, de bizony nem volt megállása, menekült, ahogy csak tudott, hátra. Harmadnap kissé megállított bennünket. Egész délutai7 erős harc után csodálatunkra, reggelre kelve pár emberével fedezve magát elmene-kült, így értünk Tyim városa alá.

Mai dátum 1942. év VII. 1-én. Még csak itt kezdődött az igazi harc. Déli 12 órakor megindult a nagy támadás a város ellen; bizony nagy erőfeszítést kellett végrehajtanunk, míg a város szegélyét elértük. Akna- és géppuskatűzben törtünk előre, a lövedék fütyült és robbant szerteszét, szinte úgy hatott, mint[ha] valami földöntúli zenészek adták volna fogadtatásunkra e szép melódiát. De igazi ma-gyar kedvünket soha nem veszítettük el, bármi nehéz helyzetbe is keveredtünk. Itt volt az igazi mulatság, belépődíj sok magyar élet és sok szenvedés, melyet itt mértek reánk. Alkonyatkor már bent jártunk az első házak között. Az előnyomu-lás nehezen ment, még ehhez hozzájött a sötétség beállta is. Itt most már minden-honnan fütyültek a lövedékek, robbantak gránátvető lövedékei, irtózatos pánik volt, amely megzavart mindent. Eközben jöttek az orosz Raták,8 elkezdték bom-bázni az utakat, szinte felejthetetlen percek következtek. Ezután megkaptuk a visszavonulási parancsot. A felgyújtott házak, mint valami óriási tábortüzek vilá-gítottak az éj sötétjében. A város szegélyéig vonultunk vissza, ott jól beástuk ma-gunkat. Az éjszakát ott töltöttük, kosztot csak másnap reggel kaptunk. Bizony a fáradtságtól és a kimerültségtől enni nem kívántunk, bármennyire is éhesek vol-tunk, csak pihenni akartunk.

Mai dátum 1942. VII. 2-án. Hajnalban újból megindult a támadás, most már sikeresebben, mint előző napon; a várost bevettük. Itt találkoztunk a német gyors-csapatokkal, melyek átvették a további üldözést. A menetet tovább folytattuk, a városon kívül egy tisztáson beástuk magunkat, az éjszakát ott töltöttük. Másnap hajnalban újból menetkészen álltunk, megkezdődött a menetelés. Itt kaptam egy 7 Értsd: délutáni. 8 Rata: az I-16 típusú szovjet vadászrepülőgép beceneve, jelentése: patkány.

100

hazai csomagot az anyámtól, bizony nagyon jól esett. Reggeltől sötét estig me-neteltünk, ez így ment hét napig, embert kínzó, fárasztó utakon, nagy melegben. Eközben elértük a Don folyó partját, itt éjjelre egy kolhozban megszállásoltunk, közel a folyóhoz.9

Az orosz Raták már ekkor megkezdték zümmögésüket. Ez éjszaka megint ne-vezetes marad számomra. Szállásunk egy hosszú istállóban volt. Éjjel, ahogy a gép fejünk felett szállt, kidobott egy világítórakétát, amely nappali világosságot adott. A rakétából kifolyó égő foszfor meggyújtotta a tetőt felettünk, egyszer csak arra ébredünk, hogy valaki kiabálja: „Ég az istálló!” Ezután gyors cselekvés követ-kezett, a nappali világosságban percek alatt kihordtunk mindent, és azután a ga-bonába rejtőzve vártuk a reggelt.

Hajnalban elindultunk a folyópart felé, kiérve azonnal munkához láttunk, erős állást építettünk ki, éjjel drótakadályt húztunk s aknát telepítettünk. Itt les-sük a túlsó partot, nagy bozótot, vajon mikor jelenik meg az első vöröskatona, amelyet puskavégre foghatnánk. Közben esik egy kis puskaszóváltás, melytől hangzik az egész folyópart. Az éjjeli repülőtámadások sűrűek, a gépek szinte egy-mást érik, remeg a föld, ha [a bomba] közelünkbe esik. Hatalmas tűzcsóva száll az ég felé egy-egy robbanás után, szinte nappali világosság van mindenütt. Az időjárás nappal meleg, éjjel pedig elég hűvös van; éjjelente dolgozunk, építünk, futóárkokat húzunk.

Mai dátum 1942. év VII. hó 25-én. A folyóparton most van egy kis pihenőnk, fölváltva nappal pihenjük ki éjszakai fáradtságunkat. Éjjel erős a szolgálat és a figyelés, nagyon vigyázni kell, nagy a bozót, jó búvóhely mindenki számára. Itt esett el két bajtársam egy éjszaka a Don partján, ők voltak az elsők, kik a folyó-parton meghaltak. Járőr menetidő alatt a bozótban megbújt vörösök lőtték le őket, csak másnap reggel találtak rájuk.

Mai dátum 1942. év VIII. 10-én. Írásom tovább folytatom. Életünk csupa egy-forma, éjjelenként puskaropogástól visszhangzik minden, de mi álljuk a helyün-ket, a folyón átkelő csónakokat hamar a másvilágra küldjük. Azért sikerül egypár-nak átjönni, de ők se soká tölthetik kedvüket, hamar elfogjuk őket, vagy időben visszamenekülnek. Mellettünk délen vagy 15 km-re nagy harcok folynak.10 Az orosz megkísérelte vonalunk áttörését; rengeteg foglyot ejtettek,11 és sok sebesül-tet hagytak hátra, kényszerülve, hogy vissza kellett vonulniuk. Még mindig lát-szik a füstölgő falvak nyoma, és az égő házak világítása, mint óriási gyertya vi-lágít, és hatalmas füsttenger kíséri, amely tisztán látszik hozzánk, a pusztulás nyomai. Tőlünk északra és részben keleten a németek nyomják az oroszt. Voro-

9 Ezt később „9. kolhoz”-nak nevezték, mert a 17/III. zászlóalj 9. puskásszázada foglalta el. 10 Utalás a 47. gyalogezred védősávjában Kosztyenkinél 1942. augusztus 8-án kezdődött szovjet be-törésre, illetve hídfőharcokra. 11 Tudniillik a magyar csapatok számos szovjet hadifoglyot ejtettek.

101

nyezs alatt nagy harcok folynak, de már mi is kivettük részünket a harcból. De a jó Isten tudja, hogy mit hoz a holnap, talán mirajtunk a sor, talán minálunk próbál szerencsét a muszka, de mi azért mindenhol, minden veszéllyel szemben megáll-tuk a helyünket. Ha meg annyi muszka jön, akkor is, ha mindnyájan elveszünk, mi már akkor sem engedünk. Az éjjeli repülőgépjárat is csökkent, aztán napok után annál hevesebben kezdte megint. Bizony rossz volt hallgatni és látni a bom-bák becsapódásának fényét, sokszor közelünkben szórta bombáit a muszka cél-ba. Nagyon keveset talált, csak dobálta össze-vissza, ahogy jött; ezt már mi na-gyon jól megszoktuk, már nem sokat törődünk vele. Szünete nem igen van, se éjjel, sem pedig nappal, dörög az ágyú szüntelenül.

Mai dátum 1942. év IX. 2-án. Megint csak visszamenőleg írom történetemet, mert bizony hetek kellenek ahhoz, hogy ceruzát foghatnék kezembe, és írhatnám azt, ami velem s körülöttem megtörtént. A teljes részleteket, amit én itt láttam s éreztem, papírra írni sohasem tudnám. A napjaink egyformák, lassan telnek, sok-szor bizony nem tudom, milyen nap van és hányadika, vasárnap vagy hétköz-nap. Nekünk itt oly egyforma már minden, hogy még a vasárnapot is kifeledjük az ünnepek sorából. Tábori misét már nagyon régen nem hallgattunk. Mi nap, nap után kint vagyunk a futóárok sáros falai között, ott imádkozunk, és kérjük a jó Istent, hogy segítsen meg bennünket. Az éjszakák még hangosak a puska és ágyú dörrenésétől, az éjjeli bombázás csak tart, de nekünk már mindegy, mi már megszoktuk. Napok után telnek a hetek, hetek után a hónapok. Ha nagyobb ün-nep következik, már biztosra vesszük, hogy meleg napjaink lesznek, és ezekre az ünnepekre kellőképpen fel is készülünk, mert a muszka ezeket kihasználva min-dig támad.

Így értünk a szép ünnepünkhöz, Nagyboldogasszony napjához;12 szinte felejt-hetetlen meleg napok következtek. Az ünnep hajnalán egyszer csak azon veszem észre magam, alig hallhatóan csobog a víz. Még az első pillanatban nem gondol-tam semmi veszélyre, de utána ismétlődött az előbbi nesz. Én, mint éjfél után szolgálatot teljesítettem, hamar felismertem a veszély pillanatát, gyorsan riadóz-tattam nyugvó bajtársaimat, éppen idejében. Vaksötét volt minden, nem láttunk semmit. Mire helyeinket elfoglaltuk, az első csónak partnak ütődött, és ezután megkezdtük az igazi tűzijátékot, melyet keserves jajgatás kísért. Eközben állan-dóan jöttek a csónakok, [nehéz]puskánk13 csöve már tüzes volt, lőszerünk fo-gyott, lőszert és segítséget kértünk, amely már nagyon fogytán volt. Lassan vi-lágosodni kezdett, melyet már alig vártunk. Én, mint nehézpuskás irányzó, a hajnali pirkadásban élvezettel lőttem a még mindig átjövő, és a túlsó parton álló csónakokat. Szép munka volt, mondtuk is: „Ezen biztos, hogy többet nem csónakázik senki sem.” De ezzel még nem volt vége, három napig tartott; fáradtságot nem is- 12 Augusztus 15-éhez. 13 A 36 M. 20 mm-es nehézpuskából páncél- és repeszgránátokat lehetett kilőni.

102

merve, az éjszakát nappallá téve küzdöttünk, a fáradtságtól kimerülve pillanatok alatt állva elaludtam. Mindenki talpon volt, nagyon sok sebesültünk lett ez alatt a három nap alatt, mire a muszkát vissza tudtuk nyomni a túlsó partra. A halottak és sebesültek számát nem írom, borzalmas képet nyújtott minden. Én hálát adok a jó Istennek, hogy ez idő alatt semmi bajom nem történt. A lövedékek fütyülése már megszokott zenéhez hasonlított, a géppisztolyok kattogás[ával], a géppus-kák kelepelés[ével] és az aknák robbanásával mit sem törődtem, gondoltam, amit a sors hoz és meg van írva, úgy lesz. Már nem sokat törődtem az élettel, előbb vagy utóbb el kell veszni, de a jó Isten nem hagyott el.

Szent István napján már némileg csönd volt, az éjjelek annál hangosabbak. Kattogtak a gyorstüzelő fegyverek, múltak a napok, lassan csöndes lett minden. Az apró részleteket nem tudnám leírni, és azokat az érzéseket, melyek[et] elesett és megsebesült bajtársaim hallatára okozott nekem, ez csupán a magam örök em-léke marad, melyre gondolni nem merek.

Mai dátum 1942. IX. 22-én. Ma megkezdtük az új védővonal kiépítését, több mint 2 km hosszan. Csak éjjel dolgozhatunk, nappal minden mozgás megszűnik. Futóárkokat és téli bunkerokat építünk; bizony most már elkel egy kis mozgás is, mert már elég hűvös van. Nappal pihenünk egy keveset, éjjel újból kezdjük, ahol elhagytuk; ki szolgálatba, ki meg dolgozni megy. Így telnek napjaink, és várjuk a napot, hogy egyszer még magyar földön, anyánk, testvérünk és hű szeretőnk öle-lő karjai közt érezhessük magunkat, ezt kívánjuk a jó Istentől valamennyien.

Mai dátum 1942. IX. 28-án. Napjaink csak úgy lassan, egyformán telnek. Mint csiga vánszorog a napkorong égi pályáján, bizony minden éjjel nézem a hold kelését s nyugvását. A hét csillagból álló Göncölszekeret és a gyönyörűen kelő aranysárga napot bizony sokszor sokáig nézem, és a nagyon messze lévő szép hazámra gondolok: vajon ott is így kel a nap és így bújik-e el hajnalban a telihold korongja? Bizony sokszor erre gondolok. Éjjel már egész hideg van, vastagon de-res már a föld, fehér minden, lábunk már fázik a bakancsban, és már testünkön is érezzük a hideg fogát; meleg ruhát még nem kaptunk.

A Don partja éjjelente bizony elég hangos, puskák durranása, golyók fütyülé-se, ágyú dörrenése teszi hangossá a szép csillagos éjszakát, és azután minden el-csendesül. Az éjjeli repülőtámadás már kissé alább hagyott, [az ellenség] sokszor saját állásaiba dobálja bombáit. Mi ezt már szívesebben nézzük, és nevetünk nagy tévedésén – ezt jól csinálja –, és jó munkát kívánunk neki. Voronyezs városánál erős harcok folynak, hatalmas füstoszlopok törnek az ég felé, állandó ágyúszó hallatszik hozzánk. Ebben a napokban elég látványosságban volt részünk. A lát-határ, amerre csak szem látott, tűz, és hatalmas füstoszlopok bizonyították a né-

103

met Stukák14 pontos találatait. A német és magyar vadászok is dicséretet érde-melnek, égő gépek, kiugrott pilóták jelezték a föld fele közeledő útjukat.

Most, hogy jegyzeteimet írom, némileg csönd van, csak néha villan a láthatár szélén az ellenség ágyú torkolattüze. Mi csak élünk és szenvedünk egyformán. Reggelink fekete, sokszor bizony nagyon keserű, akárcsak a mi életünk, de azért megisszuk. Már elég jól hozzászoktunk a keserűhöz, úgy is minden keserű. Ebé-dünk mindig hideg van, így [mindenki] külön-külön főz magának egy csajka krumplit vagy sütéssel próbálja tölteni pihenésre szánt idejét. A csomag küldemé-nyek újból megindultak, már alig várjuk az első csomag érkezését. Már kifogyott mindenünk, cigarettánk, gyufánk, tábori lapunk, de mi mindezeknél jobban várjuk a hazatérésünket, ami már nem lehet nagyon messze. Majd csak a jó Isten megse-gít bennünket, és hazamehetünk, ahova már nagyon vágyunk mindannyian.

Mai dátum 1942. október 20-án. Nagyon különös esemény nem történt, új fi-gyelőhelyünk a németek mellett, vagyis előttük van. Hogy miért tettek oda ben-nünket, nagyon hosszadalmas volna ideírni, de mi csak a veszélyben érezzük jól magunkat. Épp ahova most kerültünk, éjjelente bizony végigsöpör[nek] fejünk felett a muszka géppuska nyomjelzős lövedékei, meg amit már rég elátkoztunk, az automata puskái, amely[ek] majdnem bolondulásba vitt[ek] bennünket éles csattanásaikkal. De ezt mi már némileg nagyon jól megszoktuk, már nem sokat törődünk vele, csak lőjön, legalább nem unatkozunk a nyomasztó éjszakában. Néha aknavetővel lövöldöz elibénk, de ezzel sem sokat árt nekünk, jól kiépített állásaink biztos fedezéket nyújtanak számunkra. Az éghajlat már hideg, már csu-pa deres fehér és fagyos minden, egy csöpp melegünk sincs.

Postát keveset kapok, nem tudom, mi lehet otthon, nagy ritkán jön csak egy-egy rózsaszínű tábori lap hazulról. Csak egy valaki van, aki még nem felejtett el, egy kislány, akit szeretek, és aki e nagy távolságon keresztül is sűrűn gondol rám, és nem felejt el akkor sem, ha már más régen kihagyott emlékezetéből. Nagyon sokszor volt úgy, hogy csak őtőle kaptam egy-egy bíztató, reményt és életet fa-kasztó rózsaszínű kedves tábori lapot, melyet nem fogok elfeledni sohasem. Sok-szor megnyugtatott és nagyon jól esett az a pár betű, ami tőle azon a nagy távol-ságon át hozzám eljutott, ami többet ért bármely magas rangú kitüntetésnél.

Mai dátum 1942. november 10-én. Emlékezetem szerint, ahogy még vissza tu-dok emlékezni az elmúlt hetekre s napokra, hálát kell adnom a jó Istennek, hogy eddig minden bajtól és veszélytől megóvott, pedig sokszor közel voltam ahhoz, hogy itt fogom befejezni életemet valamely jeltelen sírok egyikében, de a sors másképp akarta. Sokszor fütyült fejem mellett az orosz golyója és csapott közel nehézfegyverek lövedéke, a vasszilánkok szinte gyászindulót daloltak fejem fe-lett. Én azért állok kijelölt helyemen, mert tudom, hogy minden úgy van és úgy

14 Német Junkers Ju 87-es zuhanóbombázók (Sturzkampfflugzeug-ok).

104

lesz, ahogy az meg van írva. Mindenki nem veszhet el, én ebben bízom, és úgy is lesz.

Különös esemény nemigen történt velem, néha egy pár muszka átszivárog a Donon, de ezek már nem sok vizet zavarnak, hamar elfogják őket. A krumpli bizony már megszűnt, beköszöntött a tél, leesett az első hó, a föld már keményre fagyott. Mindenszentek napján15 elvoltam Gremjacsjébe, az elesett bajtársaim te-metőjébe. Megható látvány és érzés fogott el: akikkel együtt harcoltam s szenved-tem, már itt pihennek messze hazájuktól idegen földben, kik már sohasem fog-nak többé hazatérni. Ott a tábori lelkész főhadnagyunk16 szép beszédet mondott elesett bajtársaim emlékére.

Még ugyanazon éjjel fésülést hajtottunk végre a második zászlóalj előtt,17 csak reggel felé értünk haza. Hazaérve rossz hír várt bennünket, egy halott bajtársun-kat hozták be. Váltásból hazafelé tartva az ellenség golyója érte, meghalt. A na-pok kissé hangosak, ágyúlövedék süvít fejünk felett, kis mozgás van a túlsó par-ton, talán támadás készül, nem tudjuk, de lassan minden elcsendesül, elmúlik, mint egyik nap a másik után. Szabadidőnkben dolgozunk, földbe ásott bunkero-kat építünk a nagy hideg ellen, ami nap, nap után mind jobban erősödik. Bent jó helyünk van, csak a külső levegő hideg, amit nehéz megszokni.

Mai dátum 1942. december 18-án. Az idő havas, mást már nemigen látunk, mint csak havas, kietlen tájat. Nap, nap után csak a hó esik, sokszor erős hóviha-rok keletkeznek, de nekünk megállásunk nincs. A meleg ruhát már megkaptuk, most már jöhet a tél. A hőmérséklet bizony decemberhez képest elég magas,18 már eléri a [mínusz] 27-30 fokot, a lábunk hamar megfázik, a teljes fagyástól csu-pán csak a mozgás ment meg bennünket. Szolgálaton kívül dolgozunk, futóárkot építünk az úgynevezett „gennyfolt”19 elé, ahova a muszka erősen befészkelte ma-gát. Itt már hangosabb az élet, 150 méter a muszkával szemben, küldjük egymás-nak szeretet-csomagjainkat, ami elég hatásos, és nem tudják megköszönni sem. A figyelés megerősödött, közeleg a szent karácsony ünnepe, támadást várunk. Mindig, ha nagyobb ünnep következik, már régi tapasztalat szerint mindig tá-mad. Mindenhol duplájára emelkedett a vonalban levő figyelők száma, a pihenés egyelőre megszűnt.

Hálát adunk a jó Istennek, az ünnepek némileg elég csöndben, támadás nél-kül teltek el. Énnekem, mint emlékezetes marad számomra, a szentestét szolgá-latban, a Don partján töltöttem el. Amit még hozzá sorolhatok az emlékeim közé, 15 November 1-jén. 16 A 17. gyalogezred katolikus tábori lelkészi teendőit Baán Jenő tartalékos lelkész főhadnagy látta el 1942-1943-ban a keleti hadszíntéren. 17 Értsd: átfésülték, átkutatták a terepet a 17/II. zászlóalj előtt. 18 Pontosabban alacsony. 19 A 17/III. zászlóalj védőállásaival szemben, Gremjacsjétől északra kialakított kisebb szovjet hídfőt nevezték el ekképpen a magyar honvédek.

105

december 26-án jött ki a tizedesi előléptetésem, mint valami karácsonyi ajándék. Ezzel egy időben átvettem az első nehézpuskás raj parancsnokságát. Még ez év utolsó napjai szinte felejthetetlen örök emlék[ek] marad[nak] számomra.

December 30-a, „gennyfolt” támadása. Már 1/2 4 órakor megindultunk, 6 óra-kor megkezdődött a támadás, a tüzérség rettenetes tüzet zúdított alig 600 méte-res körzetre. Mintegy 1400 lövés dördült el kisebb-nagyobb mintájú ágyúkból, óriási hangzavar támadt, égett, füstölt minden. A tüzérségi tűz után megindult a gyalogság támadása. Az este vaksötét volt, nagy hó és igen hideg, csak úgy dide-regtünk. A támadás megkezdődött, rajommal én is részt vettem ebben a küzde-lemben. Én és egy puskás raj a balszárnyon biztosítottunk. Nehéz feladat volt, a kézigránátok, mint valami jégeső, úgy hullott[ak] és robbantak. Néha egy-egy jajgatás és segítségért kiáltozó hang vegyült e pokoli zajba. A hozzám beosztott puskások közül egy sebesültünk lett, comblövést kapott. A másik részeken sok sebesült és pár halott volt, a támadás nem sikerült, visszavonultunk. A II. nehéz-puskás rajból egy ember menekült meg épen, a többi megsebesült, a rajparancs-nok másnapra rá meg is halt, tizedes bajtársam volt. Én és embereim, hála Isten, utolsónak szerencsésen visszatértünk állásainkba.

Az újévet ugyancsak a Don-parton töltöttem szolgálatban. Szilveszter este na-gyon jó hangulatban telt el, pálinka és pezsgő mellett gondoltunk és képzeltünk szebb napokat és szerencsés visszatérést. Reggel hajnalban indulok rajommal a Don-partra, a szép újesztendő első napját is kint az ellenséggel szemben töltöm. Talán ez az esztendő több szerencsét hoz számomra, [miután] jó Isten segítségé-vel a minden bajtól megóvott esztendőt befejeztem.

Mai dátum 1943. I. hó 5-én. Az újesztendő első kegyetlen és borzalommal teli emléke történt este 1/2 6 órakor. Utászaink aknát telepítettek a harckocsi-árok elé, útközben a kolhozunk20 szélén kis szánkókon szállított aknák felrobbantak, rettenetes detonáció állt be, mely [során] a kolhozunkban lévő összes bunkerok ablakait a légnyomás valósággal kisöpörte. Felejthetetlen látvány tárult szemem elé; köröskörül szétszaggatott emberi test[ek] maradványai tarkították a havat. Szétszórva egy-egy kar s láb és rongydarabok hevertek. Az aknákat zsidó mun-kaszolgálatosok szállították, a halottak száma 20 zsidó és egy utász tizedes volt. Hét szán robbant fel egyszerre, az aknákat élesített állapotban szállították, a fel-robbant aknák száma 70 db volt, 700 kiló hatalmas erejű robbanóanyag, melyből egy elég egy harckocsi tönkretevéséhez. Ez éjszaka mentem ki megint szolgálat-ba a Don-partra, reggel jöttem be.

Mai dátum 1943. I. hó 9-én. Napjaink némileg csendben telnek, néha ágyúk dörrennek és lövedék süvít fejem felett, ez a kis csekély zene teszi kellemessé éj-

20 A Gremjacsjétől távolabb, északnyugatra fekvő, úgynevezett „8. kolhoz” a 8. puskásszázad szék-helye volt.

106

szakáinkat, mely mindenekfölött pótolja a leghíresebb balalajkát21 is. Néha egy-egy kézigránát robbanása kíséri e szép éjjeli zenét, amelyért fizetni sem kell, de hallgatni muszáj. Ezt már mi nagyon jól megszoktuk, csak már nagyon vágyunk valamennyien haza, talán a jó Isten megsegít bennünket, és egyszer el fog jönni az az idő is, amit már nagyon várunk.

Mai dátum 1943. I. 12-én. Napjaink egyformák. Ma, 12-én átvettük a hetedik század22 védővonalát, megtörtént a leváltásunk, amit mi nem így gondoltunk; úgy látszik, nekünk, míg egy szálig leszünk, itt kell lennünk, haza csak a jó Isten tudja, hogy kik és mikor mehetünk.23 Én már belenyugodtam sorsomba, hogy itt kell elvesznünk valamennyiünknek. Már kilencedik napja, hogy az első vonalban vagyunk, és mégsem váltanak le bennünket. Kérjük a jó Isten segítségét, és nem hagy el.

Mai dátum 1943. I. 14-én. A mai éjszaka kissé meleg volt. Hajnali négy órakor az orosz az egész vonalon végig általános támadást hajtott végre.24 Én, mint kis család parancsnok szolgálatot teljesítettem rajommal a Don partján. Kissé meg-lepett ez a hajnali váratlan támadás; bevallom őszintén, e hosszú frontszolgálati időm alatt most lepett meg először az a gondolat, hogy netovább úgy is ez lesz az utolsó éjszakánk, és hogy innen már úgysem fogunk tudni visszamenni. Gon-dolatban mindenkitől búcsúztam, mert úgysem fogom látni többé őket. Ezt úgy írom, ahogy megtörtént, és valósággal átment rajtam. Erős harc következett; hogy hányat találtam el, azt megmondani úgysem tudnám, és azokat a gondolatokat, és az éjszakai történteket pontosan leírni úgysem tudnám, és felőle képet alkotni nem tudnék. A tüzérek gyönyörűen lőttek, pontosan, és mire világosodott, előt-tünk az orosz visszavonult. Hálát adok a jó Istennek, hogy minden baj nélkül végződött, és ezeket a nehéz válságos órákat átéltem. Borzasztó hideg volt, [mí-nusz] 45 fokra süllyedt a hőmérő.

Mai dátum 1943. I. 18. Napjaink a támadás óta egyforma csöndesek, délen még erős harcok folynak, ott betört az orosz, de reméljük, hogy hamarosan visz-szanyomják őket. Az időjárás nagyon hideg, nappal szép idő van, éjjel [mínusz] 40 fok felé süllyed a hőmérő, elég kibírni kint a szabad ég alatt leváltásig.

Mai dátum 1943. I. hó 22-én. Napjaink keservesen telnek, ma, 22-én otthagy-tuk a Don-partot és régi kolhozunkat. 24-én indultunk a zászlóaljtól Gremjacsje felé. Ronda idő volt, erős hó- és szélfúvás, alig lehetett menni. Délen nehéz lett a helyzet, segíteni kell, régi helyünkön alig maradt pár ember; itt ők tartják a vona-lat, mi csak dél felé megyünk, úgy látszik, szükség van ránk. Már három éjszaka

21 Orosz pengetős hangszert. 22 A 17/III. zászlóalj 7. puskásszázada. 23 A 17. gyalogezrednél tervezett leváltások egyedül a zalaegerszegi 17/III. zászlóaljat nem érintették. 24 A szovjet Voronyezsi Front seregtestei ezen a napon, 1943. január 14-én a scsucsjei hídfőből, illetve az olasz Alpini hadtest védővonalával szemben indították meg támadásukat.

107

nem aludtam, és két este nem ettünk vacsorát, este nem tudták behozni, és csak reggel jött meg a konyha, de már akkor minden romlott volt, megenni már nem lehetett, így hát koplaltunk másik estig.

Mai dátum 1943. I. hó 27-én. Ma 27-én hajnali négy órakor indultunk hátra-felé. Mi voltunk az utolsók, kik utoljáig kitartottunk az első vonalban.25 Hosszú éjszakákon szabad ég alatt dermesztő hidegben nagyon sokat szenvedtünk vala-mennyien. Mi 27-én hajnalban búcsút intve, mindent a helyén hagyva visszavo-nultunk Sztarij Oszkolba.26 Innen még valószínű, hogy az éjjel továbbmegyünk. Éjjelente nagy a hideg. Itt minden fölösleges holmit és anyagot tönkretettünk, hogy ne jusson épen az ellenség kezébe. Úgy látszik, még csak most kezdődik igazi harcunk, de nem az ellenséggel, hanem az éhséggel és a kegyetlen hideggel, mely próbára tesz embert, állatot egyaránt. De a jó Isten megsegít bennünket.

Mai dátum 1943. II. hó 8-án. Napjaim rettenetesen keservesen telnek. Hiába próbálnám és akarnám leírni azokat a napokat s éjszakákat, sehogy sem tudnám, amelyek megindulásunk óta teli szenvedéssel kísérnek. Már az első éjszaka el-szakadtam századomtól.27 Az első bekerítő gyűrű áttörése óta senkit nem láttam századomból, nem tudom, hol vannak s élnek-e. Ennivaló nincs, semmit nem adnak, hisz nekik sincs, ki mit tud magának szerezni, azt eszik. Egy pár szem főtt krumplit, burgundit, ki mit megfoghat, nincs válogatás semmiben. E pár kis so-romat egy orosz házban írom, ma sem tudom pontosan, hogy hányadika van, és milyen nap. Reggeltől estig csak megyek, lábaim majd elszakadnak, de menni muszáj. Sokszor bizony még szállásunk sincs, az éjszakát sokszor a szabad ég alatt töltöm. A németeket borzasztóan utálom, ha házba megyünk, mindjárt kiza-varnak bennünket. Fegyvereinket, s kinél pisztoly van, elveszik, ennivalót hetek óta nem kapunk, csak tengődünk és szenvedünk. Utunk még nem tudom meddig tart és még meddig fogom bírni, és mikor fogok megfagyni, kimerülten elesni az út mellett, és soha többé föl nem kelni, már csak az ösztön s akaraterő visz előre, más semmi. Papírra vetni azt a szenvedést nem tudom, az csak örök emlék ma-rad, melyet elfelejteni talán sohasem lehet, és aki nem volt ott, úgysem hiszi el, és nem tudja átérezni. Én bízom a jó Istenben, az meg fog segíteni, és nem hagy el ezután sem.

Mai dátum 1943. II. hó 11-én. Az éjszakát Szmolenszkon28 töltöttem egy kis orosz viskóban. Nagyon keserves napom volt idáig, erős havazás és szélfúvás volt, nagyon kifáradtam. Ennivaló nincs, csupán egy csöpp kis kenyerem van, más semmi. Sokat éhezem és fázom, a németek nem hagynak bennünket sehol, a

25 A 2. hadsereg valamennyi alakulatát beleértve, a 17/III. zászlóalj hagyta ott legutolsóként 1943. ja-nuár 27-én hajnalban a Don menti állásait. 26 Valójában a Gremjacsje közvetlen közelében, attól nyugatra található Sztaro Nyikolszkojéba. 27 A 17/III. zászlóalj 8. puskásszázadától. 28 E helység megnevezése feltehetően téves.

108

házból kizavarnak bennünket, helyünk nincs sehol. Utunk tovább tart, hogy még meddig, azt nem tudnám úgysem megmondani; csak annyit tudok, hogy soká nem fogom bírni, az éhség nagyon kigyöngített. Mellettem potyognak el bajtár-saim a fáradtságtól és kimerültségtől. Tudom, hogy egyszer énrajtam lesz a sor, de én azért bízom a jó Istenben, majd megsegít és nem hagy el.

Mai dátum 1943. II. hó 13-án. Napjaim nagyon keservesek, szenvedéssel tel-nek, csak éhezem s fázom. Ma nem sokat mentem, az idő nagyon rossz, a szél hordja a havat, nem tudom, hova és meddig kell még menni. Érzem, hogy úgy-sem soká fogom még bírni. A tetű már nagyon sok, tisztogatni, mosni nem lehet, csak menni kell. Éjjel nyugodni nem hagynak, piszkos jószág a tetű, melyből már elég van. Tiszta ruhám már nincs, mosni nem tudok, már nem tarthat soká.

Utóirat: Mire besötétedett, a németek kizavartak bennünket egy házból, és így este későn, hóviharban kellett szállás után nézni. Szerencsére találtunk egy ger-mántól tiszta házat, itt egy kis krumplit főzettünk. Kosztot csak nagy nehezen tu-dunk szerezni. Az éjszakát itt töltjük, reggel Isten nevében továbbmegyünk.

Mai dátum 1943. II. 14-én. A mai napot a tegnapi helyen töltöttük, pihenni kell egy keveset, már nem igen tudok menni a fáradtságtól. Kosztunk krumpli, meg, ha akad, kása, csak az; erre más nincs, néhol bizony kénytelenek vagyunk puskával ennivalót szerezni, ha nem elvenni, mást nem tehetünk. Reggel tovább megyünk Oboján felé, de még hosszú az út odáig, hogy ott mi lesz, nem tudom.

Mai dátum 1943. II. 19-én. Napjaink nagyon keservesen telnek, kosztunk min-dig kevesebb. 16-án reggel kevés híján majdnem fogságba estem, csak 100 méter választott el attól, hogy ma nem az orosz kezében vagyok, és már talán nem is lé-teznék. (A jó Istennek köszönhetem, hogy ma itthon vagyok.)29 Ma adtam el gyö-nyörű 14 karátos arany töltőtollamat a németeknek 1 db kocka mézért, kb. 25 dkg volt. Már az éhség határán voltam, és kénytelen voltam eladni (amit még ma is nagyon sajnálok). Nem tudom, hogy a következő napok mit hoznak számomra. A tetű nagyon sok már, hiába szedem, helyébe még annyi jön, mindenki tele van vele. Rendes szállásunk nincs, sokszor düledezett, fedetlen pajtákban töltjük az éjszakát, sokszor bizony hó takar be bennünket. Mi csak így élünk, mint a szám-kivetettek, senki nem törődik velünk, sehol nem kapunk semmit, nekünk már minden mindegy...

Mai dátum 1943. II. 21-én. Utunk tovább tart, ma reggel elhagytam Szudzsa városát. Az éjszakát itt töltöttem egy viskóban. Utam tovább Szumi felé tart, ide még 60 km távolságra van, még pár nap és odaérek. Az éhség rettenetes nagy, már mindenemet eladom ennivalóért. Drága zsebkendőim, kapcáim, másom már nincs, csak ami rajtam van. Ma reggel egy kis doboz arckrémet adtam el egy kis kenyérért a civileknek. Újabban naponta többször vételezünk finom húst, mely-

29 Ezt a mondatot naplójának későbbi letisztázása során, utólag írhatta be Németh József.

109

ből bőven akad az út mellett megdöglött vagy agyonlőtt lovak oldalából. A jó Isten tudja, hogy hány hetes már némelyik, de azért jó. Most ettem életemben először lóhúst. Ha éhesek vagyunk, megfőzünk egy-egy csajkával, és azután me-hetünk tovább. Bizony rossz rágondolni a mi keserves utunkra, nem tudom, mi lesz a további utunkon velem, úgy látszik ezután csak dög lovakból élek, csak betegség el ne érjen.

Mai dátum 1943. II. hó 22-én. Mai napunk kissé szerencsésebben futott be, egy nagyobb községet elérve. Nevére már nem emlékszem, csak annyit tudok, hogy Szumi előtt volt. Ebben a községben egy nagy szeszfőző gyár volt. Már déluta volt, mire beértünk. Sok jókedvű embert láttunk. Ahogy közelebb érünk, látom, hogy vödröket cipelnek, és csak most tudtam meg, hogy mitől van olyan jóked-vük. Nagyon erős szesz volt, egy csöpp is égetett, csak keveset lehetett belőle in-ni. Ide mi is bementünk, rengeteg nép volt itt, hát mi is nekiálltunk a meregetés-hez, akárcsak a kútból, úgy húztuk a szeszt. Itt jutottam némi ennivalóhoz szesz helyében – egy vödör szeszért kaptunk szállást, jó ennivalót, kenyeret, levest. Itt éreztem először jól magam, mióta visszafelé jövök. Holnap reggel továbbmegyek, talán beérek Szumiba, és hogy onnan még hova és meddig kell menni, nem tu-dom, talán egyszer majd csak vége lesz ennek is, és valami nyugodtabb helyre fogunk érni. Bízom a jó Istenben, és az nem hagy el, és meg fog segíteni.

Mai dátum 1943. II. hó 27-én. Napjaim most már valamivel könnyebb[ek]. Szumi nevű városnál sikerült vonatra ülni, és így két nap jöttem vonaton. Enni-valóm ez úton sem volt, már úgyis csak a csontom van, már úgysem fogyhatok tovább. A második napon beértem Noszovka városába. Innen megint gyalog kell menni az elosztóig a hadosztályhoz, de még az nagyon messze van. Itt kaptam két napra való élelmet, ezután talán több ennivalót kapunk. Januártól fogva most adtak először némi ennivalót.

Mai dátum 1943. II. hó 28-án. Ma szerencsésen beértem századomhoz, itt vá-rom további sorsomat. Nagyon fáradt[nak] és betegnek érzem magam, nem tu-dom, mi lesz velem. Nagyon kevesen vagyunk, itt már állandó szolgálat van, pi-henni keveset lehet. Tetű még sok van, majd egyszer talán az is elfogy, most már úgyis mindegy, csak a jó Istent kérjük.

Mai dátum 1943. III. hó 5-én. Napjaim egyformák, utunk tovább tart, most egy kis faluban vagyunk, itt egynapi pihenőt kaptunk. Még nem tudom, hogy hova megyünk és mi lesz velünk, ennivalót jóformán alig adnak, néha 22-en ka-punk egy kilós konzervet, ezzel kell menetelni, majd összeesünk a fáradtságtól. Különös, meglepő napom volt ma, két hónap óta most kaptam egy levelet anyám-tól. Bizony nagyon jól esett az a pár vigasztaló szó. Szegény nem tudja, hogy mi van velem, mert még levelet írni innen nem tudtam, és még nem lehetett. Ma ír-tam haza egy lapot, tudatva, hogy még létezem és élek, habár keservesen is. A jó

110

Isten egyszer majd csak hazasegít, oda, ahova már úgy vágyom. Az időjárás már kissé gyengébb, hó már kevés van, már Ukrajnában vagyunk, közel Kijevhez.

Mai dátum 1943. III. hó 9-én. Napjaim nehezek, reggeltől estig menetelünk. 7-én este mentünk át Kijev városán, nagyon szép és igen nagy város volt, szinte otthoniasan, városiasan éreztem magam. Egyszeriben jól éreztem magam, pedig már reggeltől estig, és még úgy látszik, hogy egész éjjel megyünk. Kijevet még az éjjel 16 km[-re] hátunk mögött hagytuk, csak reggel felé szállásoltunk egy kis orosz faluba. Reggel megint tovább megyünk. Hogy még meddig kell menni, azt nem tudom, és nem mondanak semmit, csak megyünk, mint az alvajárók, de nem tudjuk, hogy hová, majd csak a jó Isten egyszer hazasegít valamennyiünket.

Mai dátum 1943. III. 10-én. Ma Hamvazószerda van, Kijeven túl 35 km-re vagyunk egy kis faluban. Itt ma tábori misét hallgattunk, pihenő van. Kosztunk nagyon kevés van, kenyér nincs, szállásunkon, ha kevés krumplit kapunk, azt eszünk, és ki mit tud szerezni. Cigarettánk nincs, további utunk felől nem tudok.

Mai dátum 1943. III. hó 13-án. Ma reggel útnak indultunk, vissza Kijev felé. Még ma Kijevben vonatra ültünk, Korosztyenig vonaton mentünk kb. 120 km-re. Ott éjjel 11 órakor kipakoltunk, onnan még az éjjel gyalog továbbmentünk 12 km-re. Ott megszállásoltunk, még innen kb. 9 km-re megyünk célunk és állítólag vég-célunk felé; hogy ott mi lesz, azt nem tudom.

Mai dátum 1943. III. hó 14-én. Reggel utunkat tovább folytattuk célunk felé. Erre sok a partizán, úgyis azért hoztak ide bennünket. Délután 1 órakor meg-álltunk és elszállásoltunk. Ennivaló még mindig kevés van, nemigen hoznak. Sokat dohányzom, itt ennivalót pénzért nemigen adnak, nem tudjuk pénzünket használni.

Mai dátum 1943. III. 15-én. Ma március 15-e van, nemzeti ünnep. Kosztunk nincs, bőven éhezünk; hogy mi lesz, azt nem tudom. Miért engedik szenvedni annyit, ezt a szegény katonát, nem tudom. Ma szép idő van, hó már nemigen lát-ható, esetleg hófúvás maradványaiból van még. Sok a szolgálat, kevés a pihenőnk.

Mai dátum 1943. III. 17-én. Szállásunk már három nap óta egy kis faluban van, név szerint Jakusir[ban]. Itt kb. pár hetet fogunk tölteni, és hogy azután hova me-gyünk és mi lesz, nem tudom. Sok a szolgálat, egyiket leadom, a másikat fölve-szem, ez még most így megy. Még egészséges vagyok, nincs még semmi bajom, de már nagyon szeretnék hazamenni.

Mai dátum 1943. III. 18-án. Napjaim lassan, egymás után telnek. Holnap név-napom s egyben születésnapom lesz; e napra jobb[an] szerettem volna hazamen-ni, és azt a napot nyugodtan, gond nélkül eltölteni, de hiába, ezen én nem segít-hetek. Majd talán egy másik és egy jobb esztendőt, ha megérem, és szerencsésen hazaérek, szebb napokat eltölteni. Most már mindennap kivonulás és gyakorla-tok vannak; nem tudom, hogy mit akarnak ezzel, mintha már nem lett volna elég

111

ebből. Most rajparancsnok vagyok és rangidős tizedes, csak sokat kell kiabálni, mást nemigen csinálok.

Mai dátum 1943. III. hó 19-én. Napjaim egyformák, ma van nevem [napja] és születésnapom. Nekem ez a nap is olyan egyforma, mint a többi, kivonulás, gya-korlatok, szolgálat. Olyan egyforma már minden, már nem sokat törődöm sem-mivel. Levelet már nagyon régen nem kaptam, nem tudom, hogy mi is lehet ve-lük, úgyis elfelejtettek, már azért nem írnak.

Mai dátum 1943. III. hó 20-án. Ma, hála Isten, nincs kivonulás és foglalkozás. Ma ruhamosás és mindennek a rendbehozatala van, mindennek tisztának kell lenni. Tetű még akad egy-kettő, nagyon nehéz kiirtani, még nem kaptunk fertőt-lenítést. Az időjárás jó, szép napsütések vannak.

Mai dátum 1943. III. hó 23-án. A napok egyformán lassan telnek, különös új-ság nincs. Lassan közeleg a húsvét, nem tudom, hogy hol fogom tölteni a szép ünnepeket, semmi kilátás nincs a hazamenetelre. Nem tudom, el fog-e jönni még az az idő, hogy egyszer hazamehetek. Már a tizenegyedik hónapot töltöm kint szabadság nélkül. Bizony egy kicsit hosszú idő mindenkitől elszakadva itt szen-vedni, de majd a jó Isten hazasegít egyszer.

Mai dátum 1943. III. hó 25-én. Ma ünnep van,30 kivonulás nincs, tábori misére megyünk. Levelet tegnap kaptam Pestújhelyről, nagyon jól esett az a pár sor, és harmadik hónap óta a második levél, melyet kaptam. Úgy látszik, hogy kifogyott otthon a papír, hogy nem írnak; haza én is ma írok. Szép idő van, csak mindig a szél fúj, eső nincs.

Mai dátum 1943. III. hó 27-én. Napjaim egyformák, változatosság nincs. Ma nagyon rossz idő van, esős hideg szél fúj, de itt nem tart soká a rossz idő, már estére elment az eső. Hazamenni, azt csak a jó Isten tudja, hogy mikor mehetünk, pedig nagyon szeretnénk már otthon lenni. Itt már megkezdték a szántást, fagyás már nincs, a föld fölengedett már.

Mai dátum 1943. III. 29-én, Jakusir. Ma megalakult az új század, szállási kör-letünket a másik falu végére helyezték át, újból nehézpuskás rajparancsnok let-tem. Helyzetünk nem tudom, mire alakul ki, úgy látszik, hogy tizenegy hónap után még most sem mehetünk haza. Már beletörődtem mindenbe, a század ma megy fürödni, én meg szolgálatba megyek, mint őrparancsnok. Kosztunk egy-forma kevés, cigarettát hármat kapunk egy napra, amit igazán nem lehet beszá-molni sehova sem, nekem nagyon kevés.

Mai dátum 1943. III. 31-én, Narodicsi. Ma reggel egy faluval tovább mentünk, kb. 8 km-re, itt beszállásoltunk; hogy itt meddig leszünk, nem tudom. Száza-dunktól a napokban megy egy ember szabadságra; hogy mi mikor mehetünk, nem tudom.

30 Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus fogantatásának ünnepe.

112

Mai dátum 1943. IV. hó 2-án. Helyzetünk változó, most jelenleg partizánva-dászaton vagyunk, bizony ez is elég veszélyes játék. Ma hajnalban az egyik szá-zadot az úton megtámadták a partizánok, 1 halott[unk] és 3 sebesültünk lett. Rengeteg az erdőség, csupa fenyves, gyönyörű magas szálfák, tisztás alig akad. Sokszor egész nap erdőben megyünk, se vége, sem pedig hossza nincs, és ezek az erdők kitűnő búvóhely[ek] számunkra. Tegnap és ma nagyon rossz idő volt, eső és havas eső esett, és hideg szél fújt. Este egy kis faluba beszállásoltunk.

Mai dátum 1943. IV. 3-án. Ma visszajöttünk előző napi helyünkre. Nagyon sok a szolgálat, egész éjjel vigyázni kell. Innen még nem tudom, hogy hova me-gyünk, csak a jó Isten tudja, hogy merre és mi lesz velünk, más senki.

Mai dátum 1943. IV. 5-én. Ma hajnalban visszajöttünk indulási helyünkre, Na-rodicsibe. Itt, hogy megint meddig maradhatunk, nem tudom. A századnak ma jött meg a januári csomagjuk, de én hiába vártam, nekem nem jön; hogy is jönne, pláne csomag, mikor még levél sem jön, hogy várhatnék én csomagot. Azért ju-tott nekem is kóstoló a hazaiból, habár nem is nekem küldték. Levelet még nem kaptam, talán holnap.

Mai dátum 1943. IV. hó 7-én. Különös esemény nem történt. Ma ruhamosás, tisztogatás van. Levelet tegnap kaptam édesanyámtól, három szál ibolyával. Iga-zán meglepett, és megható volt, hogy még virággal is gondolt rám oly hosszú idő után. A napok egyformák.

Mai dátum 1943. IV. hó 10-én. Napjaim lassan, egyformán telnek, ma fürdés és fertőtlenítés volt. Az időjárás mindennap jobb, tegnap láttam először gólyát; megjött a tavasz, szép napos idők vannak.

Mai dátum 1943. IV. 11-én. Isten segítségével most már talán nem sok időnk van itt, csak a tífusz ki ne üsse magát. Ma éjjel az egyik honvéd öngyilkos akart lenni, puskájával átlőtte az arcát, és még azután több lövést adott le, állítólag meg-zavarodott.

Mai dátum 1943. IV. 13-án. A mai nap vigasz számunkra; új hír szerint haza-felé indulunk, amit már nagyon régen vártunk. Valamennyien örömben vagyunk, hogy mégis eljött az az idő, hogy egyszer megszabaduljunk. Az idő szép napos.

Mai dátum 1943. IV. 15-én. Napjaink keservesen telnek, nehezen várjuk indu-lásunk idejét, szállásunk régi helyünkön, Narodicsiban van.

Mai dátum 1943. IV. 17-én. Tartózkodási helyünk Narodicsi. Állítólag vasúti akadályok miatt nem indulhatunk. Azt hiszem, a húsvéti ünnepeket itt fogjuk eltölteni. A balsors is igen mellém szegődött, állandó szerencsétlenség kísér, nem tudom, mit hoz még a sors ittlétem alatt. Az időjárás elég szép, a fák már kezde-nek rügyezni.

Mai dátum 1943. IV. 21-én. Ma 11 órakor eljöttünk Norovkáról, útirányunk Ovrucs felé vezet, már hazafelé tartunk. Egyszer eljött az az idő, hogy vonatra szállhatunk, ha még valami közbe nem jön, holnapután berakodunk. A jó Isten

113

talán hazasegít bennünket, amit már nagyon régen vártunk. Kosztunk megint nagyon kevés, napokig nem kapunk kenyeret. Most már azért valahogy csak ki fogjuk bírni, csak már mehetnénk haza.

Mai dátum 1943. IV. 22-én. Lassan közeledünk az állomás felé, holnapután ta-lán elindulunk hazafelé. Kosztunk kevés van.

Mai dátum 1943. IV. 24-én. Tegnap, 23-án megtörtént a fertőtlenítés, ma reg-gel pedig kijöttünk az állomásra. Még ma elindulunk hazafelé Isten nevében.

Mai dátum 1943. IV. 27-én. Tegnap, 26-án léptük át a magyar határt, ma már Sátoraljaújhelyen vagyunk. Itt megint fertőtlenítenek bennünket, és csak azután mehetünk hazafelé. Ma vöröskeresztes szeretetcsomagot kaptunk. Itt még a he-gyekben hó van, szép zöld minden.

Mai dátum 1943. IV. 29-én. Ma megérkeztünk Kanizsára, nagyon „gyönyörű” fogadtatásunk volt. Az állomásra be sem érve, a sínek mellett lovas rendőrök és sorkatonaság állt, a bevonulás kertek alatt történt; mi csak ezt érdemeltük meg 12 hónap után?! 21 napra be vagyunk zárva a Károly laktanyába. Igaz, némi katona-zene volt, de az nekünk nem vigasz. Kiabálni tudtunk volna mérgünkben, hogy ezt csinálták velünk. Így hiába várnak bennünket otthon az állomáson. Nem baj, talán ezt is ki fogjuk bírni valahogy. A jó Isten megsegített bennünket, és hazaér-tünk szerencsésen.

Mai dátum 1943. IV. 30-án. Mai nap fürdés volt, egész napot ruhamosásra és tisztogatásra fordítottuk. Az időjárás szép, csak az a baj, hogy nem mehetünk sehova sem, körül vagyunk zárva teljesen erős drótkerítéssel és erős őrséggel. Akárcsak a rabok, úgy vagyunk most.

Mai dátum 1943. V. 2-án. Ma Fehér vasárnap31 van, tábori szentmisét hallgat-tunk. Különös események nem történtek. Ki nem mehetünk a városba, csak láto-gatók jöhetnek. Lassan telik az idő, kíváncsi vagyok, hogy valaki el fog-e jönni utánam, de nem hiszem, hogy valaki kíváncsi lehet rám.

Mai dátum 1943. V. 5-én. Napjaim lassan telnek, számolom a napokat, hogy mikor jön már el az az idő, hogy ebből a valóságos ketrecből kiszabaduljak. Ma, hála Isten, látogatóm volt, kedves Annus testvérem volt itt, jó hazai kalácsot és bort hozott. Igaz, más nem képes, és nincs, ki eljöjjön meglátogatni szegény front-ról megszabadult testvért, „katonát”. Igazán jólesett egy év után látni egy testvért, ki igazán gondol rám, s tőle kaptam egy kis ezüst nyakláncot is emlékbe, nem fo-gom elfeledni.

Mai dátum 1943. V. 7-én. Napjaim egyformák, nap, nap után állandó foglalko-zás van, lábaim rettenetesen fájnak, csak állandó[an] a díszmenet[et] és díszelgést gyakoroljuk. Nem tudom, hogy mikor lesz ennek vége. Kosztunk most már jó van, a hazai kalácsból még van.

31 Húsvét után való vasárnap.

114

Mai dátum 1943. V. 11-én. A napok egyformák, nagyon lassan telnek, már alig várom azt a napot, mikor végre kinyílik számomra a szabadulás órája, mikor vég-re egyszer hazamehetek e hosszú idő után. Már nem sok idő van vissza, pár nap még, azt már ki fogjuk bírni. Kosztunk jó van, csak ilyen lett volna ott, kint is, ma másképp néznék ki.

Mai dátum 1943. V. 16-án. A napok egyformák, már remélem, nemsokára megszabadulunk ebből a ketrecből. Ma volt az ünnepélyes fogadtatás,32 szép be-szédek hangzottak el, s végül díszmenetben elvonultunk mindenek33 előtt. Jól si-került az elvonulás, ebédünk kitűnő volt, sokféle vöröskeresztes ajándékot és a várostól ajándékot kaptunk.

Mai dátum 1943. V. 17-én. Ma hat órakor indult vonatunk Kanizsáról, már 10 órakor Egerszegen voltunk.34 Legnagyobb meglepetésünkre és mérgünkre nem szállhattunk ki a nagyállomáson, hanem az olai külső állomáson szálltunk ki, és onnan szép csöndben bevonultunk. Az ünnepélyes fogadtatás csak 20-án, csütör-tökön lesz, ma 5 óráig kimaradást kaptunk.

Mai dátum 1943. V. 18-án. A mai nap is oly egyformán telt el. Éjfélig kimara-dást kaptunk, ma meglátogattam sebesült bajtársaimat,35 sok bizony nagyon csú-nyán néz ki. Nagy előkészületek folynak a díszfelvonulásra, most már csak az állandó díszmenet folyik.

Mai dátum 1943. V. 20-án. Végre eljött az ünnepség megtartásának napja. Az elvonulás nagyon jól sikerült, utolján díszebéd volt.

Ezzel befejeztem egy hosszú esztendő tele szenvedéssel töltött napjaimat, me-

lyet kint az orosz fronton eltöltöttem, melyet nem fogok soha többé elfeledni. Zalaegerszeg, 1944. év II. hó 12-én. Németh József t[ovább]sz[olgáló] szakaszvezető Isten nevében befejeztem.

Saját kezű eredeti tisztázat. Németh József lánya, Németh Éva Mária tulajdonában, Zala-egerszegen. Kisebb pontatlanságokkal közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 31-53. p. 32 Nagykanizsa város főterén a 9. könnyű hadosztály hazatért katonáinak ünnepélyes fogadása. 33 Értsd: mindenki. 34 Az 1000 (pótlásokkal együtt mintegy 1500) fős 17/III. zászlóaljból – az ismeretlen számú sebesül-ten és betegen hazatérteken kívül – 14 tiszt és 183 főnyi legénység érkezett haza 1943 májusában Zala-egerszegre. HL 2. hds. ir. 24. d. M. kir. IV. hadtest hadinapló-mellékletei, 714. sz., vö. Frontnaplók a Don-kanyarból 53. p. 35 A zalaegerszegi 527. számú hadikórházban.

115

SZABÓ PÉTER:

A 17/III. ZÁSZLÓALJ TISZTIKARA 1942-1943-BAN ÉLETRAJZI ADATTÁR1

2

Áts József (Nagykanizsa, 1908. július 26. Orbán Rozália) tartalékos főhadnagy (1941. január 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: városi számvevő tanácsos Nagy-kanizsán. Tényleges katonai szolgálatát 1931. július 20. és 1932. július 26. között a nagykanizsai 6. gyalogezrednél teljesítette, s ezen idő alatt végezte el a tartalékos tiszti iskolát is. Leszerelését követően, 1933 és 1936 között minden évben egyhó-napos belbiztonsági gyakorlatra hívták be. Alakulatának elnevezése ezen idő-szakban változott meg, s 1939. január 23-áig „3. határőrkerület parancsnok-helyettes-ként” szerepelt a hadrendben. Szakaszparancsnokként részt vett a felvidéki és az erdélyi mozgósításban, illetve bevonulásban, majd az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben is. Utóbbi kettőnek mint a nagykanizsai 17/I. zászlóalj szakasz-parancsnoka volt részese. 1942. május elején csapatteste szakaszparancsnokaként elvonult a keleti hadszíntérre. Miután alakulatát súlyos személyi veszteségei miatt augusztus közepén feloszlatták, ezt követően a 17/III. zászlóalj géppuskás száza-dának szakasz-, majd rövid ideig századparancsnoki teendőit látta el. A Dontól való visszavonulás során, 1943. február 5-én Manturovonál légnyomást és fagyá-si sérüléseket szenvedett. A hadműveleti területről való hazatérését követően május végén leszerelték. 1944 őszén újabb behívót kapott, s a Dörögd-pusztán te-lepült kiképző és felszerelési központ századparancsnokaként teljesített szolgála-tot. Részt vett alakulata Zalahalápra, Nyírádra, végül Fehértóra történő hátrate-lepülésében. Sopronbánfalván az üdülő részleg vezetésével bízták meg, s a hozzá beosztott legénységgel együtt 1945. április elején szovjet hadifogságba esett. Mi-után „írást nyert a szovjet parancsnokságtól”, április 16-án szerencsésen hazatérhe-tett Nagykanizsára. Politikai magatartásának igazolását követően korábbi mun-kahelyén és munkakörében helyezkedett el. Az 1950-es évek elején sikkasztás vádjával letartóztatták, s két év, hat hónap börtönbüntetésre ítélték. 1958. márci-us 7-én megfosztották tartalékos tiszti rendfokozatától.3

1 Adattárunk a 17/III. zászlóalj 1942 májusától 1943 májusáig harctéri szolgálatot teljesítő tisztjeinek életrajzait, valamint (függelékként) a zalaegerszegi alakulat ismert tiszthelyetteseinek életrajzi adatait tartalmazza. 2 A kitüntetési jelek magyarázatát lásd az életrajzi adattár végén, a 152. oldalon! 3 Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Központi Irattár (HIM KI) Áts József 313/1628. számú tiszti ok-mánygyűjtő (sz. ti. ogy.); HIM KI Második világháborús névszerinti veszteségkimutatás adatbázis. (Veszteségi adatbázis.); Hadtörténelmi Levéltár (HL) M. kir. 2. honvéd hadseregparancsnokság iratai,

116

(1944) (1942. X. 2.) Arató Pál (Mélykút, 1913. június 18. Fábis Katalin) hivatásos főhadnagy (1941. no-vember 1.) Polgári foglalkozása 1935 előtt: tanító. Tényleges katonai szolgálatát 1935. október 5-én Budapesten, az 1. határőrkerület parancsnokhelyettes I. osztá-lya elnevezésű rejtett alakulatnál kezdte meg. Ezen csapattestnél végezte el a kar-paszományos iskolát is. Egyéves szolgálatát követően továbbszolgálatot vállalt. 1938. október 1-től az 1. határőrezred 3. századának szakaszparancsnoki teendőit látta el, mely alakulat 1939. január 23-ától a 15/I. zászlóalj 3. puskásszázad elne-vezést vette fel. Miután október 1. és 1940. június 20. között elvégezte a Bolyai Műszaki Akadémia alantos tiszti tanfolyamát, 1940. július 1-jével felvették a hi-vatásos állományba, s egyúttal hadnaggyá nevezték ki. Közben részt vett az er-délyi bevonulásban és az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben. 1941. szeptem-ber 26-ától, mint a 17/III. zászlóalj 9. puskásszázad parancsnoka, Zalaegerszegen teljesített szolgálatot. 1942. május 4-én százada élén vonult el a keleti hadszíntér-re. Június 29-én könnyebb sebesülés érte, s július 2-áig csapatteste segélyhelyén tartózkodott. A Dontól való visszavonulás során, 1943. január 30-án másodfokú fagyási sérülést szenvedett, s március 8-ától a kijevi magyar tábori, majd a zala-egerszegi hadikórházban ápolták. Augusztus 15-én újból átvette beosztását, me-lyet egészen 1944. április 15-éig betöltött. Ezt követően ismét harctéri beosztást kapott, s a 17/I. zászlóalj 3. lövészszázadának parancsnokaként június 20-ától részt vett az 1. hadsereg 7. gyaloghadosztályának galíciai (Ottynia környéki) vé-delmi és utóvéd harcaiban. Augusztus 1-jétől november 13-áig Osmoloda védel-mének, illetve a kárpátaljai (Németmokra, Csap környéki) utóvédharcoknak volt részese. A 24/I. zászlóaljba vont századával ezt követően a Tisza, majd Bodrog-mentén és Szilicei-fennsíkon vívott súlyos védelmi harcokat. Felvidéki területre visszavonulva, 1945. január 1-jétől a vonatparancsnoki, február 4-étől pedig az anyagi tiszti teendőket látta el zászlóaljánál. Jelen volt seregteste, a 24. gyalog-hadosztály 1945. április 6-7-i stubnyafürdői harcbeszüntetésének. Ezt követően Hajmáskéren, az új honvédség alakuló 5. gyaloghadosztálya 14/III. zászlóaljának 8. lövészszázadát vezette. Április 1-jével századossá nevezték ki. Június 16-ától Lentiben a 10. határvadász portyázó, 1946. április 10-étől pedig Letenyén, a 27. határvadász század parancsnoka volt. 1947. december 1-jével nyugállományba helyezték és felmentették a tényleges szolgálat alól. Pécsett hunyt el, 1995. január 13-án.4

1942-1943. 22. doboz. M. kir. 17. honvéd gyalogezred hadinapló-mellékletei 246. sz. M. kir. 17. hon-véd gyalogezred. Tiszti beosztási névjegyzék. I. Névszerint. 1943. január 1. (HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. honv. gy. e. hadinapló-mellékletei 246. sz.) 4 HIM KI Arató Pál 83125. sz. ti. ogy.; HL M. kir. Honvédelmi Minisztérium Igazoló Bizottság iratai (HM Ig. Biz. ir.) 172.; Arató Péter Pál (Pécs) szíves közlése.

117

38. Déri László főhadnagy (határvadászként, 1944 után)

39. Fülöp István tartalékos zászlós (tartalékos hadnagyként, 1943 után)

40. Gyarmathy Jenő tartalékos zászlós (1943 tavaszán)

41. Horváth Ferenc őrmester (törzsőrmesterként, 1943 után)

118

Baáden Károly (Budapest, 1909. Weitner Vilma) tartalékos főhadnagy (1941. január 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: tanító, 1935-től gazdálkodó. Tényleges katonai szolgálatát 1929. október 1. és 1930. július 18. között a 4. kerékpáros zászlóaljánál, az Esztergomhoz közeli Kenyérmező-táborban teljesítette. Ezen időszak alatt vé-gezte el a tartalékos tiszti iskolát is. 1933-ban egyhónapos „belbiztonsági szolgálat-ra” még a fent nevezett alakulathoz hívták be, de a honvédség önálló 1939. márci-usi kárpátaljai hadműveletében már a kőszegi 5/III. zászlóalj élelmező tisztjeként vett részt. Ezen év októberében elvégezte a vonatparancsnoki tanfolyamot, s 1940. március 15-étől 1944. december 27-éig a zalaegerszegi járási levente parancsnok-ság körzetparancsnoki teendőit látta el. Közben a 17/III. zászlóalj vonatparancs-nokaként részese volt az erdélyi mozgósításnak és bevonulásnak, illetve az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletnek, s 1942. május 4-én szintén csapatteste vonatpa-rancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. Miután 1943 tavaszán a keleti had-műveleti területről visszatért, folytatta levente körzetparancsnoki tevékenységét. 1944. december 27-én a körmendi kiegészítő parancsnoksághoz hívták be szolgá-lattételre, majd 1945. február 1-jén századparancsnokként a 215. géppuskás erőd-zászlóaljhoz osztották be. Április 5-én az Alsólendvához közeli Csentevölgyben szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948. december 14-én tért vissza. Ezt köve-tően – amíg erre lehetőség adódott – felesége birtokán gazdálkodott.5

Balogh Kálmán (Kalocsa, 1913. június 1. Kollár Júlia) tartalékos főhadnagy (1942. szeptember 1.) Polgári foglalkozása 1942 előtt: nincs adat. A 20/I. zászlóalj tarta-lékos tiszti állományába tartozott. 1942. május 4-én tartalékos hadnagyként, mint a 17/III. zászlóalj szakaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás során, 1943 januárja és márciusa között nyoma veszett. Értesí-tett közvetlen hozzátartozója Vácszentlászlón lakott.6

(1942. X. 12.) Déri László (Egyházasszecsőd, 1913. július 16. Laki Mária) hivatásos főhadnagy (1941. november 1.) Polgári foglalkozása 1940 előtt: tanító. Tényleges katonai szol-gálatát 1935. október 1. és 1936. szeptember 12. között Kőszegen, az 5/III. zászló-aljnál teljesítette. Ezen időszak alatt végezte el a karpaszományos iskolát is. 1937 júliusában és 1938 augusztusában egy-egy hónapos fegyvergyakorlatra hívták be alakulatához. 1940. január 1-jén továbbszolgálatot vállalt, s a 17/III. zászlóalj kö-

5 HIM KI Baáden Károly 305/3123. sz. ti. ogy. 6 HL M. kir. Honvédelmi Minisztérium 22. v. [háborús veszteségek nyilvántartása] osztály iratai (HM 22. v. oszt.) 756663/1943.

119

telékében szakaszparancsnoki beosztást látott el. November 1-jével felvették a hivatásos állományba és egyúttal hadnaggyá nevezték ki. Részt vett az erdélyi bevonulásban és az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben. 1942. január 6. és áp-rilis 10. között Kőszegen elvégezte a főtiszti tanfolyamot. Ezt követően hadibe-osztást kapott, s május 4-én alakulata kötelékében elvonult a keleti hadszíntérre. Rövid harctéri szolgálata alatt századparancsnoki beosztást is betöltött. Július 2-án Tyimnél gránátszilánk-sebesülést szenvedett, s gyógykezelésre a hátországba szállították. Felépülése után mint kiképző századparancsnok továbbra is zalaeger-szegi csapattesténél szolgált. 1944 augusztusában elkerült alakulatától, s előbb a 155., majd szeptembertől a 151. kisegítő rendészeti állomáson szolgált mint sze-mélyirányító tiszt. 1945. március 30-án szervezetével Salzburgba települt ki. Má-jus 4-én amerikai hadifogságba esett, ahonnan június 26-án tért vissza. 1946-ig Magyarszecsődön gazdálkodással foglalkozott, majd Farkasfán, 1948-tól pedig Náraiban tanított. 1956-ban a kisunyomi általános iskola igazgatója volt. 1957 májusában kéthétig vizsgálati fogságban tartották, majd 1958. április 1-jén – „az ellenforradalom alatt tanúsított magatartása miatt” honvéddé fokozták le. 1973-ban Gencsapáti gyermekotthonának tanáraként, később igazgatójaként tevékenyke-dett. 1991-ben rehabilitálták, visszaadták rendfokozatát és századossá léptették elő. Szombathelyen hunyt el 2000. augusztus 19-én.7

(1942. X. 16.) (1939) A (1943) Dittrich Géza (Perjámos, 1897. július 10. nincs adat.) hivatásos ezredes (1943. május 1.) A gyalogsági hadapródiskola elvégzése után, 1915. március 15-én a cs. és kir. 29. gyalogezredben kezdte meg tényleges katonai szolgálatát. Az első világhábo-rú harcterein is ezen alakulatban teljesített szolgálatot. A háborút követően 1918. december 1-jétől Békésen, alakulata pótkereténél, Békéscsabán, a 2. gyalogezred-nél, illetve Alsónémedin, a helységparancsnokságon és a nyomozó csoportnál te-vékenykedett. 1920. január 3-ától a dabasi járás védelmi tisztje volt, majd a ceglé-di gyalogezred állományába tartozott. 1925. április 15-én áthelyezték a vámőrség állományába, melynek keretében Győrött, Gönyűn és Mosonszentjánoson szol-gált. 1927. július 1-jén tartósan vezényelték a Honvédelmi Minisztérium (továb-biakban: HM) 3/d. osztályába, 1930. március 1-jén pedig a Haditechnikai Intézet-be. 1932. október 1-jétől a 2. határőrkerület létszámfeletti állományába tartozott. 1934. május 1-jén Kecskemétre, a 7/I. zászlóaljhoz helyezték, ahol az 1. puskás-század parancsnoki teendőit látta el. Közben 1935. október 1. és 1936. június 30. között elvégezte a törzstiszti tanfolyamot. 1939. október 1-jén kinevezték a Rahón állomásozó 3. hegyi zászlóalj parancsnokának. 1940. május 1-jétől – mint őrnagy –

7 HIM KI Déri László 14393. sz. ti. ogy.; HL HM 22. v. oszt. 627632/1942.; Déri Lászlóné (Szombat-hely) szíves közlése.

120

Zalaegerszegen a 17/III. zászlóalj parancsnokaként teljesített szolgálatot. Alaku-lata élén részt vett az erdélyi mozgósításban és bevonulásban, illetve az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben. 1942. május 4-én alezredesként vonult el csa-pattestével a keleti hadszíntérre. Június 22-étől július 4-éig megbízták a 17. gya-logezred parancsnoki teendőivel. Ezt követően augusztus 18-áig ismét a 17/III. zászlóalj parancsnoka volt, majd idegkimerültség miatt hátországi gyógykeze-lésre távozott. Felépülése után 1943. augusztus 1-éig maradt alakulatánál, majd először megbízták, majd kinevezték a soproni 4. gyalogezred parancsnokságával. Ezen utóbbi beosztását 1944. május 1-jéig töltötte be, majd a Vezérkar főnöke (to-vábbiakban: Vkf.) 5. osztályhoz helyezték, ahonnan két hét múlva a 6. gyalog újonckiképző ezred parancsnokául Sopronba vezényelték. További katonai szol-gálata és sorsa nem ismert. A háborút követően feltehetően nyugaton maradt.8

Domonkos Béla (Pápa, 1914. március 16. Zsilinszky Emma) tartalékos hadnagy (1942. szeptember 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: tisztviselő. 1939. február 1-jén a 17/I. zászlóaljhoz vonult be tényleges katonai szolgálatra. November 30-áig bezárólag elvégezte a tartalékos tiszti iskolát és egy testnevelési szaktanfolyamot, majd csapatteste géppuskás századának kötelékében részt az erdélyi mozgósítás-ban és bevonulásban. Ezt követően önként jelentkezés folytán három év tovább-szolgálatot vállalt, s részese volt az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletnek. 1941. október 1-jén áthelyezték a 17/III. zászlóaljhoz, melynek géppuskás (nehézfegy-ver) századába osztották be. 1942. május 4-án alakulatával tartalékos zászlósként vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás alatt, 1943. február 22-én Szumi városában vesegyulladásban megbetegedett, s a hátországba szállí-tották. Miután betegségéből felépült, július 10-én beosztották hazatért csapatteste géppuskás századába. Október 1-jén visszahelyezték tartalékos állományba, s no-vember 10-éig még szolgálatot teljesített csapattesténél. Leszerelését követően mint tisztviselő a földbirtokrendezés pénzügyi lebonyolítására alakult szövetke-zetben (Budapest, Nádor u. 22.) dolgozott 1949. augusztus 31-éig. Hadifogságban nem volt. 1950-től képesített könyvelőként a MÁV Terézvárosi Osztálymérnöksé-gén tevékenykedett, majd 1955-ben a MÁV Építési Főnökségén csoportvezetői beosztást töltött be. 1958. március 25-én – a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná-csa 1957. évi 107. számú határozata alapján – megfosztották rendfokozatától.9

8 HL M. kir. Honvédelmi Minisztérium. Kikülönített gyűjtemények. Tiszti személyügyi és anya-könyvi lapok, minősítési táblázatok (HM AKVI) 6161/1897. 9 HIM KI Domonkos Béla 297/2636. sz. ti. ogy.

121

Egresits Mátyás (Kópháza, 1918. szeptember 5. Prattinger Mária) tartalékos zászlós (1942. október 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: tisztviselő. 1940. december 2-án a 17/III. zászlóalj géppuskás századához vonult be tényleges katonai szolgálatra. A tartalékos tiszti iskola I-II. évfolyamát Nagykanizsán végezte el. 1942. május 4-én hadapród őrmesterként, mint csapatteste géppuskás szakaszparancsnoka vo-nult el a keleti hadszíntérre. December 29-én a Don menti hadműveleti területen asztmában és hörghurutban megbetegedett. 1943. január 11-étől a soproni 526. hadikórházban ápolták. Felépülését követően, március 12-én a 17/III. gyalog pót-zászlóaljhoz vonult be, s beosztották a gyűjtőszázad állományába. Október 3-án leszerelték. Katonai szolgálatot a továbbiakban nem teljesített, s nem esett ha-difogságba sem. Leszerelését követően Nagykanizsán, a MAORT-nál helyezke-dett el.10

(1944. III. 17.) Fáy Jenő (Budapest, 1911. december 2. Károlyi Margit) hivatásos százados (1942. március 31.) Polgári foglalkozása 1941 előtt: uradalmi segédtiszt, intéző. Tényle-ges katonai szolgálatát 1929. október 1. és 1931. szeptember 30. között Nagykani-zsán, a 7. gyalogezred ezredközvetlen géppuskás századában teljesítette. Ezen időszak alatt abszolválta a karpaszományos iskolát is. 1934-ben a keszthelyi Gaz-dasági Akadémián okleveles gazdászi diplomát szerzett. 1938. október 17. és no-vember 26. között a békéscsabai 19. gyalogezred egyik zászlóaljának vonatpa-rancsnokaként részt vett a felvidéki bevonulásban, s mint zászlóaljsegédtisztet 1939. szeptember 28. és október 27. között ugyanezen csapattesthez hívták be szolgálattételre. 1940-ben áthelyezték a 17/III. zászlóalj állományába, s a 47/III. zászlóalj zászlóaljsegédtisztjeként részese volt az erdélyi mozgósításnak és a be-vonulásnak. Miután 1941. február 1-jétől alakulatánál ténylegesítési próbaszolgá-latot teljesített, november 1-jével felvették a hivatásos állományba. 1942. május 4-én a 17/III. zászlóaljjal vonult el a keleti hadszíntérre. 1943 januárjában a 17/8. puskásszázad parancsnoka volt. A Dontól történő visszavonulás alatt, 1943. feb-ruár 3-án Sztarij Oszkolnál könnyebb sérülést szenvedett. Miután a keleti had-műveleti területről visszatért, a 17/III. zászlóalj puskás (1944-től lövész) száza-dának parancsnokaként szolgált a zalaegerszegi helyőrségben, illetve csapatteste muraközi kihelyezésének területén. 1943 júliusa és szeptembere között Sopron-ban elvégezte a főtiszti tanfolyamot. 1944. október 18-án kinevezték a Nagykani-zsán megalakuló 89. gyalog újonckiképző ezred III. zászlóaljának parancsnokául, mellyel a kiképzés folytatása céljából december 2-én német területre települt ki. 1945. február 8-án, a szovjet hadsereg poseni (ma Poznan) áttörésekor csapattes- 10 HIM KI Egresits Mátyás 550/2225. sz. ti. ogy.

122

tével együtt szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. október 1-jén tért vissza. A polgári életben elhelyezkedve 1949-ig az Ezüstkalászos tanfolyam előadója-ként, illetve a zalaegerszegi pénzügyi igazgatóság kisegítő alkalmazottjaként te-vékenykedett. Ezt követően az andráshidai, 1955-től pedig a felsőrajki Állami Gazdaság agronómusa volt. 1956 márciusától a pölöskei Állami Gazdaság üzem-egység-vezetői munkakörét töltötte be. 1958 augusztusában három hétig „közbiz-tonsági őrizetben” volt, s – a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 107. számú határozata alapján – megfosztották rendfokozatától.11

Fodor József (Zalaszentiván, 1920. Vass Margit) tartalékos hadnagy (1943. január 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: nincs adat. Tényleges katonai szolgálatát a 17/III. zászlóaljnál teljesítette. Ezen alakulatnál végezte el a tartalékos tiszti isko-lát is. 1942. május 4-én tartalékos zászlósként, mint csapatteste szakaszparancsno-ka vonult el a keleti hadszíntérre. Augusztus 13-án Gremjacsjénál megsebesült. További katonai szolgálata és sorsa nem ismert.12

(1943. X 2.) Frónius Károly (Budapest, 1917. május 4. Jakubetz Etel) tartalékos zászlós (1942. október 1.) Polgári foglalkozása 1944 előtt: nincs adat. A békéscsabai 19/I. zász-lóalj tartalékos tiszti állományába tartozott. 1942. december 12-én hadibeosztást kapott, s tiszti személyi pótlásként elvonult a 2. hadsereg Don menti hadműve-leti területére. A 17/III. zászlóalj 9. puskásszázadának szakaszparancsnokaként részt vett a magyar arcvonal áttörését követő súlyos védelmi és utóvédharcok-ban, illetve a visszavonulásban. Újabb harctéri szolgálatára 1944 áprilisától került sor, amikor a 16. gyaloghadosztály 19/I. zászlóaljának kötelékében részese volt az 1. hadsereg galíciai támadó hadműveletének. Április 23. és 26. között Grabicz-nál ellenséges aknatalálat következtében hősi halált halt.13

Fülöp István (Megyehíd, 1913. május 10. Antal Anna) tartalékos hadnagy (1942. szeptember 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: tanító. Tényleges katonai szolgála-tát 1935. október 1. és 1936. szeptember 13. között Körmenden, az 5/II. zászló-aljnál teljesítette. Ezen időszak alatt végezte el a karpaszományos iskolát, de a tartalékos tiszti vizsgát később tette le. Csapattestével részt vett 1939. március 15.

11 HIM KI Fáy Jenő 19529. sz. ti. ogy. 12 HL HM 22. v. oszt. 635383/1942. 13 HL HM 22. v. oszt. 626197/1944.; HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. honv. gy. e. hadinapló-mellékletei 246. sz.

123

és május 6. között a kárpátaljai hadműveletben és a terület megszállásában, majd július 28. és szeptember 17. között is szolgálattételre hívták be alakulatához. De-cember 15-én áthelyezték a 17/III. zászlóalj tartalékos állományába, s az erdélyi mozgósítást és a bevonulást ezen zalaegerszegi csapattesttel hajtotta végre. 1941. november 18. és 1942. február 14. között „rendkívüli fegyvergyakorlat” gyanánt a 3. élelmezési raktárhoz vezényelték. Március 19-én hadibeosztást kapott, s május 4-én tartalékos zászlósként, mint a 17/9. puskásszázad szakaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. Augusztus folyamán – sebesülés, vagy betegség folytán – a hátországba szállították. A 207. vöröskeresztes üdülőkórházból november 14-én bevonult csapatteste hátországi pótalakulatához, ahol beosztották a gyűjtőszá-zadba. 1943. március 10-én leszerelték. Katonai szolgálatai közben 1937-38-ban Bejcgyertyánoson, majd 1943-ig Csácsbozsokon tanított. 1944. május 1. és decem-ber 8. között a 9. kiegészítő kerületi parancsnokság alá tartozó levente körzet parancsnokságon teljesített szolgálatot. Ezt követően Söjtörön beosztott a 210. erődzászlóaljba, melynek segédtisztjeként a nyugat-dunántúli területen harctéri szolgálatot látott el. Zászlóaljával – a harcok függvényében – osztrák területre sodródott, ahonnan 1945. május 8-ai kapitulációt követően tért vissza. 1951 és 1953 között Zala Megyei Levéltárban dolgozott, utána a Zala Megyei Könyvtár vezetője volt. 1956. október 28-án tagja lett a Zala Megyei Nemzeti Bizottságnak, november 1-jén pedig a Zala Megyei Forradalmi Tanácsnak. 1957-ben a forrada-lomban való részvételéért egy év börtönre ítélték. 1958. március 7-én – a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 107. számú határozata alapján – meg-fosztották rendfokozatától. Szabadulása után, 1958 áprilisától segédmunkásként dolgozott, 1963-tól taníthatott, majd 1969-től az Olajipari Múzeum munkatársa volt. 1975. október 26-án hunyt el Zalaegerszegen.14

(1944.) Geiger Vilmos (Budapest, 1914. április 19. Németh Vilma) hivatásos főhadnagy (1942. október 1.) Tényleges katonai szolgálatát 1936. október 5. és 1937. szep-tember 20-áig Kőszegen, az 5/III. zászlóaljnál teljesítette. Ezen időszak alatt a karpaszományos iskolát Szombathelyen végezte el. Alakulatával részt vett a felvi-déki és az erdélyi mozgósításban és bevonulásban. Közben 1940. március 15-étől csapattesténél ténylegesítését megelőző próbaszolgálatot látott el csapattesté-nél, 1941 februárjában átvették a honvédség hivatásos állományába, s 1939. szep-tember 1-jei ranggal hadnaggyá nevezték ki. 1941. augusztus 19-étől Perlakon, a nagykanizsai 9. gyalogdandár, majd könnyű hadosztály levente parancsnoksá-

14 HIM KI Fülöp István 93002. sz. ti. ogy.; Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen. (Zalaegerszegi Fü-zetek 7.) Zalaegerszeg, 2001. (Csomor Erzsébet 2001.) 142. p.; Zalai életrajzi kislexikon. 3. jav. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005. 97. p.

124

gának állományában teljesített szolgálatot, mint járási levente parancsnok. 1942. június 1. és szeptember 30. között Kőszegen elvégezte a főtiszti tanfolyamot, ok-tóber 15-én hadibeosztást kapott, s november 19-én a 17/3. menetszázad élén elvonult a 2. hadsereg hadműveleti területére. A 17/III. zászlóalj kötelékében tel-jesített harctéri szolgálatot, Hmelevij Les közelében. Miután a keleti hadszíntér-ről visszatért, 1944. március 15-éig a perlaki, utána a balatonfüredi járási levente parancsnoka volt. Május 16-án ismét hadiszolgálatra hívták be, s június 18-án a 7. gyaloghadosztály 4/III. zászlóaljának századparancsnokaként elvonult az 1. hadsereg galíciai hadműveleti területére. Július 26-án Chlebiczyn Lesnynél meg-sebesült, s a kórházi ápolás és az egészségügyi szabadság után előbb alakulata törzspótszázadához, majd a Pornóapátin szerveződő 88/II. gyalog újonckiképző zászlóaljhoz osztották be. December 14-én alakulata századparancsnokaként né-metországi területre települt ki. 1945. április 5-én Meiningenben amerikai hadi-fogságba esett, s október 15-én tért vissza a francia lágerekből. A polgári életben elhelyezkedve 1950-ig Uraiújfalun közellátási kisegítőként alkalmazták. Ezt kö-vetően szombathelyi, később budapesti villanyszerelő vállalat villanyszerelője, 1955-től művezetője volt. 1957-től hasonló munkakörben a budapesti Kábel- és Sodronykötélgyárban dolgozott. 1984. július 18-án meghalt Budapesten.15

(1944. III. 17.) Gyarmathy Jenő (Nemesgulács, 1919. július 26. Lovass Teréz) tartalékos zászlós (1942. október 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: tisztviselő. 1940. december 2-án a 17/III. zászlóalj 9. puskásszázadához vonult be tényleges katonai szolgálatra. Alakulatával részt vett az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben és 1942. január 7-éig elvégezte a tartalékos tiszti iskola I-II. évfolyamát. 1942. május 4-én hadap-ród őrmesterként, mint a 17/III. zászlóalj géppuskás (nehézfegyver) századának páncéltörő ágyús szakaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás alatt, 1943. január 29-én másodfokú fagyási sérülést szenve-dett. Miután hazatért a hadműveleti területről, egy hónapig visszatartották ala-kulatánál, majd június 20-án leszerelték. Ezt követően két évig a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt. 1944. augusztus 1-jétől Sopronban tartalékos tiszti továbbképző tanfolyamon vett részt, majd a 17. gya-logezred kiképző és felszerelő központjával Berhida, Ásványráró, majd Nagy-lengyel érintésével osztrák területre települt ki. 1945. május 10-én – hazatérés közben – Judenburgnál szovjet hadifogságba esett. 1947. július 11-ei visszatérését követően egy évig a Zala Megyei Bazaltbánya nemesgulácsi üzemének bérelszá-molója, majd Budapestre költözve a Kőbányaipari Nemzeti Vállalat, illetve an-nak jogutódja az Ék. Építőanyagellátó és Értékesítő Vállalat alkalmazottja volt.

15 HIM KI Geiger Vilmos 22564. sz. ti. ogy.

125

1957-ben és még 1978-ban is az Aszfaltútépítő Vállalatnál dolgozott. 1958. márci-us 25-én – a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 107. számú határo-zata alapján – megfosztották rendfokozatától.16

Hegedűs László (Porpác, 1917. január 25. Tóth Anna) tartalékos zászlós, posztu-musz tartalékos hadnagy (1942. június 28.) Polgári foglalkozása 1942 előtt: nincs adat. A 17/III. zászlóalj tartalékos tiszti állományába tartozott. 1942. május 4-én csapatteste szakaszparancsnokaként elvonult a keleti hadszíntérre. Július 1-jén Tyimnél fejlövés következtében hősi halált halt. Korabeli veszteségi kartonján az alábbi megjegyzés szerepel: „gyors előnyomulás miatt a zászlóalj nem tudta eltemet-ni.” Értesített közvetlen hozzátartozói Gyöngyösfalun éltek.17

(1944) Hegyi Sándor dr. (Marosvásárhely, 1915. október 19. Nágay Anna) tartalékos orvos zászlós (1942. november 15.) Polgári foglalkozása 1942-ig: orvos. A szombathelyi 3. helyőrségi kórház tartalékos orvos tiszti állományába tartozott. 1942. május 4-én – mint a 17/III. zászlóalj vezető orvosa – alakulatával elvonult a keleti had-színtérre. A Dontól való visszavonulás alatt, 1943. február 16-án a Sztarij Oszkol városától 15-20 kilométerre nyugatra található Ruszanovka község területén fel-tehetően partizán-rajtaütés következtében, fejlövés által hősi halált halt. Az obo-jani hősi temetőben temették el. Értesített közvetlen hozzátartozói Budapesten éltek.18

Héritz János tartalékos zászlós. 1942. május 4-én a 17/III. zászlóalj 8. puskásszáza-dának szakaszparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. 1943. január 1-jén is ezen beosztásában teljesített harctéri szolgálatot. Személyéről, katonai szolgá-latáról, sorsáról nem rendelkezünk további adatokkal.19

(1942. X. 2.) Horváth Ferenc (Újpest, 1914. december 13. Patak Alojzia) hivatásos főhadnagy (1943. július 1.) Tényleges katonai szolgálatát 1937. október 5-én Budapesten, az „1. határőrkerület parancsnokhelyettes” elnevezésű rejtett alakulatnál kezdte meg. Ezen csapattestnél végezte el a karpaszományos iskolát is. Egyéves szolgálatát követően továbbszolgálatot vállalt, s mint távbeszélő szakaszparancsnok a 15.

16 HIM KI Gyarmathy Jenő 98634. sz. ti. ogy. 17 HL HM 22. v. oszt. 632084/1942. 18 HL Tiszti kitüntetési javaslatok 8. doboz 167/a.; HL HM 22. v. oszt. 746523/1943. 19 HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. honv. gy. e. hadinapló-mellékletei 246. sz.

126

gyalogezrednél teljesített szolgálatot. 1939 szeptembere és 1940. június 10. között elvégezte a Ludovika Akadémia alantostiszti tanfolyamát. Ezt követően hivatá-sos állományba vették át, s egyben hadnaggyá nevezték ki. 1941. október 1-jéig eredeti alakulatánál szolgált, majd a 17/III. zászlóaljhoz helyezték át. 1942. május 4-én hivatásos hadnagyként, mint a 17/III. zászlóalj 8. puskásszázadának pa-rancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. Június 28-án Prudoknál két tüdő- és egy ágyéklövés következtében súlyos sebesülést szenvedett. Miután hátországi gyógykezelése 1943. október 1-jén befejeződött, a Haditudósító pótosztály fotó-tanfolyamára vezényelték. A nyilas hatalomátvételt követően igyekezett kivonni magát a további szolgálat alól. Csepregre települt Haditudósító osztályától de-cember 15-én – alakulata pótkeret parancsnokának segítségével – sikerült Buda-pestre távoznia, s a főváros ostromát átvészelve 1945. február 27-én jelentkezett az új honvédség szerveinél. 1952. április 8-áig a HM Politikai Nevelő Osztály állo-mányában a fotóalosztály vezetői teendőit látta el. A továbbiakban is a fotóalosz-tály élén maradt, szervezete azonban a Központi Tiszti Ház állományába tarto-zott. 1956. október 10-ei hatállyal szolgálati eredetű rokkantsági nyugállományba helyezték. 1974. április 22-én Budapesten meghalt.20

Illés Lajos (Csatka, 1919. december 15., Strohéber Mária) tartalékos zászlós (1942. október 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: nincs adat. 1942. május 4-én hadapród őrmesterként, a 17/III. zászlóalj géppuskás századával vonult el a keleti hadszín-térre. A Gremjacsjétől északra vívott hídfőharcok során, augusztus 17-én megse-besült, jobb lábát és csípőjét lövés érte. Gyógykezelése hátországi hadikórházak-ban történt, majd felépülését követően Zalaegerszegen, a 47/III. zászlóalj pótke-reténél teljesített szolgálatot. 1942 októberében mint kiképző tisztet a kőszegi III. közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljhoz vezényelték. További sorsa, katonai szolgálata nem ismeretes.21

Kardos István (Tormafölde, 1914. február 14. Őr Róza) tartalékos hadnagy (1942. szeptember 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: tanító. Tényleges katonai szolgála-ta előtt 1934-től Pákán tanított, majd első szolgálattételét 1937. október 5. és 1938. november 24. között a 3. vadászzászlóaljnál teljesítette. Ezen időszak alatt elvé-gezte a karpaszományos iskolát. 1939. január 23-án a 17/III. zászlóalj tartalékos tiszti állományába helyezték át, s ezen évtől kezdve 1950-ig Kisszigeten tanított.

20 HIM KI Horváth Ferenc 44999. sz. ti. ogy.; HL HM 22. v. oszt. 625901/1942. 21 HIM KI Veszteségi adatbázis; Koszorú Imre visszaemlékezései. „Életem” 14. p., „Emlékezés” 6. p., „Háborús élmények, emlékek” 4. p. (Koszorú Csaba birtokában, Szekszárdon.)

127

Az 1939-es év utolsó négy hónapjában két alkalommal hívták be egy-egy hónap-ra a 26. katonai gyűjtőtáborba „rendkívüli fegyvergyakorlatra”. Csapatteste szakasz-parancsnokaként részt vett az erdélyi mozgósításban és a bevonulásban. 1942. február 18-án hadiszolgálatra hívták be, s május 4-én tartalékos zászlósként, mint a 17/III. zászlóalj 7. puskásszázadának szakaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. Harctéri szolgálata alatt rövid ideig századparancsnoki, illetve he-lyettesi beosztást is betöltött. Augusztus 15-én Gremjacsjétől északra aknaszi-lánk-sebesülést szenvedett, s gyógykezelésre a hátországba szállították. Miután sebesüléséből felépült, előbb beosztották a 17/III. gyalog pótzászlóalj gyűjtőszá-zadához, majd 1943. március 8-án leszerelték. Július 29. és október 19. között a 17. gyalogezred tartalékos tiszti iskolájának szakaszparancsnoka volt. 1944. no-vember 10-én Nagykanizsára, a szerveződő 89. gyalog újonckiképző ezredhez hívták be szolgálattételre. December 1-jén csapattestét – a kiképzés folytatása vé-gett – a poroszországi Küstrinbe (ma Kostrzyn) telepítették, ahol az egyik „székely újonc zászlóalj” századparancsnoki teendőit látta el. A szovjet csapatok által ost-romlott város kapitulációjakor, 1945. március 12-én hadifogságba esett, ahonnan 1947. június 28-án tért vissza. A polgári életben először korábbi munkahelyén alkalmazták, majd 1950 és 1955 között Kékkúton, Zalahalápon és Sáskán tanított. Az 1956. évi forradalomban és szabadságharcban való részvétele (szervezte az ifjúságot) miatt 1957 márciusa és szeptembere között „közbiztonsági őrizetben” volt. Miután semmiféle „terhelő” vádat nem hoztak fel ellene, őrizete leteltével vissza-kapta pedagógusi beosztását, s a balatoncsicsói általános iskolában taníthatott. 1958-ban „ellenforradalmi tevékenység” miatt megfosztották rendfokozatától.22

Kerkai Imre (Pózva, 1918. szeptember 23. Tóth Rozália) tartalékos hadnagy (1943.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: vámhivatali tisztviselő. Tényleges katonai szolgá-latát megelőzően 1939. szeptember 1-jétől a zalaegerszegi Államépítészeti Hiva-tal útépítésein dolgozott, majd mint gyakornokot a helyi Nemzeti Hitelintézet fiókjánál alkalmazták. Első katonai szolgálatára 1940. december 2-án a 17/III. zászlóalj 7. puskásszázadához vonult be. Csapattestével részt vett az 1941. áprili-si délvidéki hadműveletben, s elvégezte a tartalékos tiszti iskola I-II. évfolyamát. 1942. május 4-én hadapród őrmesterként, mint a 17/III. zászlóalj 9. puskásszáza-dának szakaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. Július 1-jén Tyimnél ellenséges aknagránát által kézsérülést szenvedett. A hátországban, a 11. helyőr-ségi kórházban, illetve a 205. vöröskeresztes hadikórházban ápolták. Felgyógyu-lása után tényleges szolgálatra jelentkezett, s október 1-jén – páncéltörő ágyús kiképzése céljából – a 17/III. gyalog pótzászlóaljba osztották be a ténylegesítését

22 HIM KI Kardos István 305/35. sz. ti. ogy.

128

megelőző egyéves próbaszolgálatra. 1943. október 19-én saját kérelmére elbocsá-tották e próbaszolgálatból. Rövid ideig Várpalotán gépkocsizó kiképzésen vett részt, majd október 30. és 1944. január 12. között a 17/III. zászlóalj páncéltörő ágyús szakaszparancsnokaként alakulatával a Muraközben határszolgálatot lá-tott el. 1944. augusztus 1-jétől 16-áig Sopronban tartalékos tiszti továbbképző tanfolyam hallgatója volt. Ezt követően ismét hadibeosztást kapott, s szeptember 10-én a délalföldi hadszíntérre. A 8. tábori póthadosztály 21/III. gyalog tábori pótzászlóaljának géppuskás századával részt vett a Makó környéki harcokban, s Kiszombornál meg is sebesült. A további magyarországi harcok során az 54. gyalogezred, illetve a 13. felderítő zászlóalj páncéltörő ágyús szakaszparancsno-kaként teljesített frontszolgálatot. 1945. március 27-én Nyergesújfalunál ismét megsebesült. Április végén a morvaországi Zlabingsnél (ma Slavonice) szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948. augusztus 13-án tért vissza. Hazatérését köve-tően továbbra is a vámőrségnél teljesített szolgálatot. 1955-ben vámőr főhadnagy-ként a budapesti Vámfőigazgatóság beosztottja volt, s a 60-as évek végén is ha-sonló munkakört töltött be.23

Koszorú Imre (Bolesó, 1919. április 27. Bécsy Jozefin) tartalékos zászlós (1942. ok-tóber 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: tanító. 1940. december 2-án a 17/III. zász-lóaljhoz vonult be tényleges katonai szolgálatra. Miután a tartalékos tiszti iskola két évfolyamát elvégezte, mint hadapród őrmester hadibeosztást kapott, s 1942. május 4-én zászlóalja géppuskás századának szakaszparancsnokaként elvonult a keleti hadszíntérre. Részt vett a Kurszk előteréből meginduló hadműveletben. A nagyszabású német offenzíva első napján, június 28-án Galiscsinél a bal karját lövés érte. Hátországi gyógykezelését követően nem tért vissza a hadműveleti területre. Továbbszolgálatot vállalva szeptembertől Zalaegerszegen a 47/III. zász-lóalj pótkereténél, október 1-jétől 1944. március 27-éig pedig Kőszegen, a III. köz-érdekű munkaszolgálatos zászlóalj 1. századánál teljesített szolgálatot. Ezt köve-tően az iharkúti községi iskola vezető tanítójaként helyezkedett el. 1944. december 20-ától ismét harctéri szolgálatot látott el, a 215. géppuskás erődzászlóalj tartalé-kos zászlósaként részt vett a nyugat-dunántúli harcokban. Csapattestével osztrák területre sodródva, 1945. május 4-én Spitalnál angol hadifogságba esett, ahonnan október 29-én tért vissza. Hazatérését követően visszakerült eredeti munkahe-lyére és beosztásába, majd 1948. augusztus 1-jén a farkasgyepűi általános isko-la igazgatójának nevezték ki. 1947-ben népbírósági eljárást indítottak ellene (az-zal vádolva, hogy kegyetlenül bánt a kőszegi munkaszolgálatosokkal), 1948-ban azonban felmentették, mert bebizonyosodott róla, hogy emberséges volt beosz-

23 HIM KI Kerkai Imre 251/3091. sz. ti. ogy.

129

42. Koszorú Imre tartalékos zászlós (feleségével, 1944)

43. Somogyi Győző, Rajki Dezső és Egresits Mátyás tartalékos zászlósok (hadapród őrmesterként, Gremjacsjéban, 1942 nyarán)

130

tottjaival. 1960. június 1-jétől a bakonyjákói általános iskola igazgató-helyettesi beosztását töltötte be. Ezen utóbbi munkakörben tevékenykedett 1970-ben is. Farkasgyepűn hunyt el, 2007. augusztus 22-én.24

Kovács Sándor (Kiskunhalas, 1918. január 3., Krammer Vilma) tartalékos zászlós. (Nincs adat.) Polgári foglalkozása 1942 előtt: nincs adat. A 20/I. zászlóalj tartalé-kos tiszti állományába tartozott. 1942. május 4-én a 17/III. zászlóaljjal vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás során, 1943 januárja és márciusa között nyoma veszett. A kiskunhalasi járásbíróság PK 201/1952/3. számú végzé-sével holttá nyilvánította.25

Láposi Ferenc (Zilah, 1914. június 27. Bella Zsuzsanna) tartalékos hadnagy (1941. január 1.) Polgári foglalkozása 1942 előtt: nincs adat. A 20. határvadász zászlóalj tartalékos tiszti állományába tartozott. 1942. május 4-én a 17/III. zászlóalj sza-kaszparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonu-lás során, 1943 januárja és márciusa között nyoma veszett. Értesített közvetlen hozzátartozója, felesége Nagykőrösön lakott.26

(1943. IV. 10.) Lukács László (Zalaegerszeg, 1914. május 2. Pénzes Mária) tartalékos hadnagy (1944. január 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: pénzügyi tisztviselő. Tényleges katonai szolgálatát 1937. október 5. és 1938. november 30. között Körmenden, az 5/II. zászlóaljnál teljesítette. Ezen időszakban végezte el a karpaszományos is-kolát is. 1939. március 15. és április 18. között a körmendi 26/II.(iker) zászlóalj szakaszparancsnok-helyetteseként részt vett a kárpátaljai hadműveletben, 1940. május 6. és október 1. között pedig hasonló beosztásban a 17/III. zászlóaljjal az erdélyi mozgósításban és a bevonulásban. 1941. november 18-ától 1942. február 11-éig Szombathelyen, a 3. élelmezési raktárnál teljesített szolgálatot. Március 23-án tartalékos zászlósként hadibeosztást kapott, s május 4-én mint a 17/III. zász-lóalj szakaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. Augusztus 19-én a Don partján ellenséges aknaszilánktól mindkét lábán megsebesült. Tábori, majd hátor-szágban folytatott gyógykezelése után, 1943. január 7-én leszerelték. Július 29-étől november 14-éig ismét csapattesténél teljesített szolgálatot. Katonai szolgálatai közben, 1939-től 1945-ig Zalaegerszegen, a vármegyei számvevőségen dolgozott. 24 HIM KI Koszorú Imre 32257. sz. ti. ogy.; HL HM 22. v. oszt. 629632/1942.; Magyar Nemzeti Levél-tár Vas Megyei Levéltár. Szombathelyi népbíróság iratai. Nb. 102/1947. Koszorú Imre ügye; Koszorú Imre visszaemlékezései; Koszorú Csaba (Szekszárd) szíves közlése. 25 HIM KI Veszteségi adatbázis. 26 HL HM 22. v. oszt. 757822/1943.

131

Hadifogságban nem volt. A háború követően előbb a Zala Megyei Tanács pénz-ügyi osztályának költségvetési vezető előadója volt, majd a BM Zala Megyei Ki-rendeltségét irányította, az 50-es évek második felében pedig a Zala Megyei Ta-nács VB. XI. Egészségügyi Osztályának pénzügyi előadójaként tevékenykedett. 1958. március 7-én – a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 107. szá-mú határozata alapján – megfosztották rendfokozatától.27

Merkler Ferenc (Zalaegerszeg, 1921. február 12. Zsallár Ilona) hivatásos hadnagy (1943. július 1.) Polgári foglalkozása 1939 előtt: tanuló. 1939. október 6-án a 17/III. zászlóaljhoz vonult be tényleges katonai szolgálatra. Miután csapattesténél rádiós távbeszélő kiképzést kapott, s elvégezte a tartalékos tiszti iskolát, két éves tényle-ges idejének lejárta után mint távbeszélő szakasz parancsnok a 17/III. és 17/I. zászlóaljaknál továbbszolgálatot vállalt. 1942 elején elvégezte a hivatásos csapat-távbeszélő tanfolyamot, s május 4-én továbbszolgáló zászlósként, mint csapattes-te távbeszélő szakaszának parancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. 1943. janu-ár elején szabadságra a hátországba távozott, s már nem tért vissza a 2. hadsereg hadműveleti területére. A nyári hónapokban alakulata segédtisztjeként teljesített szolgálatot, majd ősztől Budapesten hat hónapos hivatásos csapattávbeszélő tan-folyam hallgatója volt. 1944. július 1-én, 1943. július 1-jei ranggal hivatásos had-naggyá nevezték ki. Szeptember végétől az 54/III. zászlóalj kötelékében részt vett a Makó környéki harcokban. Október 6-án Apátfalvánál lábtöréses sebesü-lést szenvedett. 1945 februárjában egy hadikórház állományával osztrák terület-re szállították. Május 1-jén amerikai hadifogságba esett, s július 8-án tért vissza Vöcklamarktból. 1948 novemberéig mint rendőr hadnagy a sümegi és a tapolcai rendőrkapitányság bűnügyi és közigazgatási előadója volt, utána a sárvári Ba-romfifeldolgozó Vállalat sümegi kirendeltségén bevásárlói, adminisztrátori, majd kirendeltségi vezetői munkaköröket töltött be. Az 1956 évi forradalom és szabad-ságharc sümegi eseményeiben való részvétele (nemzetőr parancsok) miatt 1957 márciusában letartóztatták, s néhány hónapig Kistarcsán tartották őrizetben. 1958. április 30-án – a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 107. számú ha-tározata alapján – megfosztották rendfokozatától. 1973-ban a sümegi MÁV Állo-másfőnökségen dolgozott. 1988. január 20-án halt meg Sümegen.28

Miklós József (Budapest, 1913. december 31. Weimann Gizella) tartalékos hadnagy (1942. szeptember 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: tanító. Tényleges katonai

27 HIM KI Lukács László 297/2206. sz. ti. ogy.; HL HM 22. v. oszt. 635383/1942. 28 HIM KI Merkler Ferenc 302/2957. sz. ti. ogy.; Sümeg halotti anyakönyve, 1988.

132

szolgálatát 1935. október 1. és 1936. szeptember 18. között Körmenden, az 5/II. zászlóalj géppuskás századánál teljesítette. Ezen időszak alatt végezte el a karpa-szományos tisztesképző iskolát, majd a tartalékos tiszti iskolát. Tényleges szol-gálatának folytatása miatt 1938. július 1. és augusztus 24., illetve 1939. október 15. és november 11. között kellett bevonulnia alakulatához. 1939. december 15-én át-helyezték a 17/III. zászlóalj tartalékos tiszti állományába. 1940. január 16. és má-jus 4. között rendkívüli fegyvergyakorlatra a 3. határvadász zászlóaljhoz hívták be. A 17/III. zászlóaljjal részt vett az erdélyi bevonulásban és az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben. 1942. május 4-én tartalékos zászlósként, mint a 17/III. zászlóalj 7. puskásszázadának szakaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntér-re. Augusztus 15-én Gremjacsjétől északra jobb felső combján gránátszilánk se-besülést és légnyomást szenvedett. Gyógykezelése a keleti hadműveleti terület magyar tábori kórházaiban, többnyire a kijeviben történt. 1943. február 26-án visz-szakerült a hátországba, előbb a 17/III. gyalog pótzászlóalj gyűjtőszázadába osz-tották be, majd március 9-én leszerelték. Katonai szolgálatai közben, 1940. de-cember 23-ától 1944. május 30-áig a kissebesi (Kolozs vármegye) állami iskolában tanított. 1944. július 1-jén – rendkívüli fegyvergyakorlat címén – szolgálattételre hívták be, s a perlaki járási levente-parancsnokságon teljesített szolgálatot. 1945. február végén a szombathelyi 5. kiképző és felszerelő központhoz osztották be, mellyel osztrák területre vonult tovább. Május 9-én – hazatérése közben – Ger-denfeldnél szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948. november 4-én tért vissza. Ezt követően a zalalövői általános iskolában tanított, illetve az 50-es évek máso-dik felétől iskolája igazgató-helyettese volt. A magyar királyi honvédségben viselt rendfokozatától nem fosztották meg. 1974-ben vonult nyugdíjba, és 1991. augusz-tus 12-én halt meg Zalalövőn.29

Molnár Alajos (Alsórönök, 1909. április 8. Schmidt Mária) tartalékos főhadnagy (1943. március 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: tanító. Tényleges katonai szol-gálatát 1933. július 1. és 1934. szeptember 15. között Körmenden, az 5/II. zászló-aljnál teljesítette. Ezen időszak alatt végezte el Nagykanizsán a karpaszományos iskolát. 1939. július 1. és augusztus 1. között a körmendi 11. határvadász zászló-aljhoz hívták be, majd 1940. augusztus 1-jétől október 1-jéig Vasszentmihályon határőrsparancsnok volt. Részt vett az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben. 1942. november 13-án tiszti személyi pótlásként vonult el a 2. hadsereg Don men-ti hadműveleti területére. Mint tartalékos hadnagy, a 17/III. zászlóalj 9. puskás-századának szakaszparancsnokaként teljesített harctéri szolgálatot. A Dontól va-ló visszavonulás alatt 1943. január 28-án harmadfokú fagyási sérülést szenvedett,

29 HIM KI Miklós József 295/1402. sz. ti. ogy.; Zalalövő halotti anyakönyve, 1991.

133

s márciusában tért vissza a keleti hadszíntérről. 1943. augusztus 1. és szeptember 1. között Jutason századparancsnoki tanfolyamot végzett el. 1944 szeptemberé-ben a szerveződő 88. gyalog újonckiképző ezred állományába osztották be. De-cember folyamán mint századparancsnok csapattestével – a kiképzés folytatása végett – német területre települt ki. 1945 áprilisában Aschaffenburgban amerikai hadifogságba esett, s 1946. március 13-án a voves-i francia hadifogolytáborból tért vissza. A polgári életben elhelyezkedve 1955-ig Vasszentmihályon, utána Rá-tóton tanított.30

(1943. III. 27.) A Németh Ferenc (Nagybecskerek, 1903. március 24. Karcig Kornélia) vezérkari ez-redes (1944. november 1.) A Ludovika Akadémia elvégzése után, 1925. augusztus 20-ától szakasz-, majd századparancsnokként a 2. gyalogezrednél kezdte meg ka-tonai pályafutását. 1929 és 1932 között a Hadiakadémia hallgatója volt, majd az 1. vegyesdandár parancsnokságára osztották be vezérkari próbaszolgálatra. 1934. január 1-jétől 1935. augusztus 1-jéig a HM 3/c., illetve az 1/c. osztályának előadó-ja volt. Ezt követően a HM VI-1., illetve a 1. Vkf. osztály beosztott tiszti beosztá-sát töltötte be. 1939. október 1-jétől 1941. május 1-jéig a 8. határvadász dandárnál vezérkari szolgálatot teljesített. Ezt követően három hónapig a 2. gyalogezrednél szolgált, majd a Hadiakadémia tanári állományába tartozott. Amikor tanintézete tanári és hallgatói állománya 1942. június 18. és szeptember 15. között a 2. had-sereg hadműveleti területén tartózkodott, július 4-étől augusztus végéig – mint vezérkari őrnagy – a 17/III. zászlóalj parancsnokaként, majd a hadsereg-parancs-nokságon beosztott vezérkari tisztként harctéri szolgálatot teljesített. 1943. októ-ber 1. és 1944. augusztus 1. között a VII., utána a II. hadtest vezérkari főnöke volt. A magyar politikai és katonai vezetés háborúból való kudarcba fulladt kiugrási kísérletét követően az 5. Vkf. osztály vezetőjévé nevezték ki. További katonai szolgálata nem ismert, a háborút követően nyugaton maradt, majd Brazíliában telepedett le. 1964-ben meghalt Sao Pauloban.31

(1943. IV. 10.) Neubauer Elemér (Ferenchalom, 1912. június 4. Tempel [másutt Fempel] Amá-lia) hivatásos főhadnagy (1941. november 1.) Polgári foglalkozása 1934 és 1941 kö-zött: tanító Sopron-Ágfalván. Tényleges katonai szolgálatát 1934. október 1. és 1935. szeptember 20. között a székesfehérvári „2. határőrkerület III. osztályának 7. szárnya” elnevezésű rejtett alakulatnál teljesítette. Ezen időszakban végezte el a

30 HIM KI Molnár Alajos 211/108. sz. ti. ogy.; HL HM 22. v. oszt. 750122/1943. 31 Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Lexikon és adattár. Budapest, 2003. 253. p.

134

karpaszományos iskolát is. 1936. június 1. és 28. között Sopronban abszolválta az alantos tiszti tanfolyamot, majd 1939. november 17-én rövid „különleges fegyver-gyakorlatra” a 10. határvadász zászlóaljhoz kellett bevonulnia. 1940. január 29-én az 5/III., 1941. február 1-jén pedig a 17/III. zászlóalj tartalékos állományába he-lyezték át. Ezen utóbbi alakulatnál kezdte meg ténylegesítését megelőző próba-szolgálatát. Közben csapattesteivel részt vett az erdélyi mozgósításban és a be-vonulásban, illetve az 1941. áprilisi délvidéki bevonulásban. 1942. április 16-án 1941. november 1-jével felvették a hivatásos állományba, s egyúttal főhadnaggyá nevezték ki. Mielőtt május 4-én a 17/7. puskásszázad élén elvonult a keleti had-színtérre, mint szakasz-, illetve századparancsnok alakulata szinte valamennyi alosztályánál teljesített szolgálatot. Augusztus 15-én Gremjacsjetől északra súlyo-san megsebesült, s elvesztette bal alkarját. Sztarij Oszkolban és Kijevben magyar tábori kórházban, majd Budapesten a margitszigeti ortopéd kórházban részesült ápolásban. Soproni egészségügyi szabadságának letelte után, 1944 májusában jelentkezett alakulatánál, s augusztusig a 17/III. zászlóalj pótszázadának parancs-noki teendőit látta el. Ezt követően mint a gyalogsági előadó mellé beosztott tiszt a HM 1. a. (szervezési) osztálynál nyert beosztást. November 10-én Kőszegre, 1945. március 27-én pedig németországi területre települt osztályával. Hadifog-ságban nem volt. 1945 májusában jelentkezett az új honvédségnél, főelőadóként beosztották a HM szervezési osztályára, s századossá léptették elő. 1949. novem-ber 1-jével nyugállományba helyezték.32

Országh István (Gyöngyösszőllős, 1915. február 7. Bokor Mária) hivatásos főhad-nagy (1943. augusztus 1.) 1937. október 6-án Szombathelyre, az 5/I. zászlóaljhoz vonult be tényleges katonai szolgálatra. A karpaszományos iskola elvégzése után, 1939. augusztus 31-én karpaszományos őrmesterként szerelt le. Szeptember 1-jé-től 1940. március 31-éig a devecseri járási levente körzet parancsnoka volt, majd a nagykanizsai 17/I. zászlóaljnál ténylegesítési próbaszolgálatot teljesített. Utóbbi alakulatával részt vett az erdélyi mozgósításban és bevonulásban. 1940. novem-ber 1-jével felvették a hivatásos állományba, s hadnaggyá nevezték ki. 1941. szep-tember 31-étől mint szakaszparancsnok a 17/III. zászlóaljban szolgált. 1942. má-jus 4-én csapattestével elvonult a keleti hadszíntérre. Június 1-jétől átvette a 9. (másutt 7.) puskásszázad parancsnokságát. Június 28-án Szofijevkánál bal csípő-jét repesztalálat érte, s gyógykezelésre a hátországba szállították. 1944. június 30-áig teljesített szolgálatot a 17/III. zászlóaljánál, ezt követően Nagykanizsán a 25. bevonulási központ közbiztonsági előadója volt. 1945. március végén szervezeté-vel osztrák területre települt át, ahol – mint beosztott tiszt – egy munkásszázadba

32 HIM KI Neubauer Elemér 68297. sz. ti. ogy.; HL HM Ig. Biz. ir. 7583.

135

került át. Május 2-án Köflachnál angol hadifogságba került. Május 21-én – haza-térés közben – szovjet csapatok fogságába került. 1948. július 11-én tért vissza az oroszországi lágervilágból. Megtartották tényleges szolgálatában, s előbb a HM általános szemlélőségének, majd általános kiképzési csoportfőnökségének elő-adója volt. 1951. január 5-étől 1956. október 15-ei elbocsátásáig a debreceni, egri, illetve a szegedi tudományegyetem katonai tanszékén tevékenykedett. 1952. áp-rilis 4-én őrnaggyá nevezték ki.33

(1942), (1941), (1942), , , Pálffy Tibor (Somogyapáti, 1914. május 3. Lejthényi Mária) vezérkari százados (1942. április 1.) Tényleges katonai szolgálatát 1932. október 1. és 1933. szeptem-ber 30. között Nagykanizsán, a 6. gyalogezrednél teljesítette és elvégezte a tarta-lékos tiszti iskolát is. Ezt követően felvételt nyert a Ludovika Akadémiára, ahol 1936. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. Hivatásos szolgálatát szakaszparancs-nokként Budapesten, a 2. gyalogezrednél kezdte meg. 1938. augusztus 1-től négy hónapot a 7/II. zászlóaljnál szolgált, majd Kalocsára, a 20/II. zászlóaljhoz he-lyezték át. Utóbbi csapattestének segédtisztjeként, majd puskásszázad-parancs-nokaként részt vett az erdélyi bevonulásban, illetve az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben. 1941. október 1. és 1944. április 1. között a Hadiakadémia hallga-tója volt. Közben 1942. június 18-ától szeptember 15-éig mint 0-ad éves hadiaka-démiai hallgató a 2. hadsereg Don menti hadszínterén harctéri szolgálatot látott el. A 17/III. zászlóalj 8. (másutt 9.) puskásszázadának parancsnokaként, illetve rövid ideig zászlóaljparancsnokként részese volt a nyári hónapok folyamvédel-mi, valamint hídfőharcainak. 1944. április 1-jétől a Kárpátok előterében, majd a magyarországi hadszíntéren a 25. gyaloghadosztály, később pedig az 1. és 3. had-sereg parancsnokságához beosztott vezérkari tisztként teljesített újabb frontszol-gálatot. Közben szeptemberben felvették a vezérkari tisztek csoportjába. 1945. február 12-én Budapesten szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. október 4-én tért vissza. Politikai magatartását a Honvédelmi Minisztérium Állandó Igazoló Bizottsága 1948. február 9-ei 887/ig. biz. 1947. szám alatt „igazolta”, majd 1948. május 8-án mint „nélkülözhetőt” végelbánás alá vonták és a tényleges szolgálat-ból elbocsátották. A polgári életben kezdetben a debreceni Útfenntartó Vállalat, majd a Fatelep segédmunkásaként kereste kenyerét. 1950-től előbb a hortobágyi Állami Gazdaság, majd a debreceni Útfenntartó Vállalat bérelszámolója volt. 1951 és 1953 között a Gyapottermelő Vállalat könyvelőjeként, majd a Hajdú-Bihar me-gyei Mechanikai és Műanyaggyártó Vállalat vasesztergályosaként tevékenyke-dett. 1958. december 11-én mint „politikailag megbízhatatlant” honvéddé fokoz-

33 HIM KI Országh István 58451. sz. ti. ogy.; HL HM 22. v. oszt. 632085/1942.

136

ták le. Az 1990-ben lefolytatott rehabilitációja során visszaadták rendfokozatát, majd 1995-ben alezredessé léptették elő.34

Petővári István (Zalagyertyános, 1916. június 7. Koller Mária) tartalékos zászlós (1942. október 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: jegyző. 1940. december 2-án a 17/III. zászlóaljhoz vonult be tényleges katonai szolgálatra. A tartalékos tiszti iskola I-II. évfolyamát Nagykanizsán végezte el. 1942. május 4-én hadapród őr-mesterként, mint a 17/III. zászlóalj géppuskás századának aknavető szakaszpa-rancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. További katonai szolgálata nem isme-retes. 1945. január 16-án Budapesten szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947. július 23-án tért vissza.35

(1942) (1944. III. 23.) (1935) (1919)

A Piros László (Bozsok, 1899. január 21. Szalai Ilona) hivatásos alezredes (1942. szep-tember 30.) A gyalogsági hadapród iskola elvégzését követően, 1917-ben a m. kir. 20. honvéd gyalogezredben kezdte meg katonai szolgálatát. Alakulatának köte-lékében részt vett az első világháború olasz hadszínterén folytatott harcokban. Az összeomlás után 1934. november 1-jéig Murakeresztúron a határőrség (3. ha-tárőrkerület 3/9. határőr szárny) határügyi tisztjeként teljesített szolgálatot. Ezt követően Kiskunhalasra helyezték, ahol a 4. határőrkerület parancsnok-helyette-se III. osztály (1935 áprilisától 4/III. határőrosztály, október 1-jétől 7/II. zászlóalj) segédtisztjeként szolgált. 1939. január 23-ától 1943. május 1-jéig a kalocsai 20/II. zászlóalj századparancsnoka, majd parancsnoka volt. Közben alakulatával részt vett az 1939. márciusi kárpátaljai hadműveletben, az erdélyi mozgósításban és a bevonulásban, illetve 1942. szeptember 16-ától 1943 áprilisáig a 17/III. zászlóalj parancsnokaként a 2. hadsereg védelmi harcaiban, illetve a Dontól való visszavo-nulásában. Miután harctéri beosztásából visszatért, kinevezték az újvidéki 20/I. zászlóalj parancsnokává. 1944. június elején a 13. gyaloghadosztály kötelékébe vont csapatteste először a kárpátaljai területre települt ki, majd augusztus végétől a történelmi határokon túl húzódó ún. Hunyadi-állásban folytatott védelmi har-cokat. A 20/I. zászlóalj a szovjet csapatok egyre erősödő nyomása következtében október közepétől már Szolyva környékére, majd a Latorca völgyébe húzódott vissza. Piros alezredes a 20. gyalogezred részeivel Ilonca község közelében októ- 34 HIM KI Pálffy Tibor 89826. sz. ti. ogy. 35 HIM KI Petővári István 297/1810. sz. ti. ogy.

137

44. Miklós József tartalékos zászlós (1942)

46. Podhraczky Dezső tartalékos hadnagy (karpaszományos őrvezetőként, 1941)

47. Rajki Dezső tartalékos zászlós (1943)

45. Molnár József főtörzsőrmester (1943. február)

138

ber 28-án szovjet hadifogságba esett, ahonnan nem tért vissza. Az urali Ufalej ha-difogolytáborában halt meg 1945. január 19-én.36

Podhraczky Dezső (Budapest [másutt Szalonca], 1910. május 23. Gazdik Gizella) tartalékos hadnagy (1942. január 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: pénzügyi tiszt-viselő. Tényleges katonai 1934. október 1. és 1935. szeptember 26. között Debre-cenben, a „6. határőrkerület parancsnokhelyettes II. osztályánál” (később 6/II. határ-őrosztály) teljesítette. Ezen időszak alatt végezte el a karpaszományos iskolát is. 1936. július 1. és szeptember 20., 1937. július 1. és 30, illetve 1938. szeptember 1. és október 30. között további szolgálattételre kellett bevonulnia alakulatához. 1939. március 19. és 31. között a 7. gyalogezrednél teljesített szolgálatot. A kalo-csai 20/II. zászlóalj szakaszparancsnokaként részt vett az erdélyi bevonulásban és az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben. 1942. november 10-én – tiszti személyi pótlásként – elvonult a 2. hadsereg Don menti hadműveleti területére. A 17/III. zászlóalj 8. puskásszázadának szakaszparancsnokaként teljesített harctéri szolgá-latot. A Dontól való visszavonulás alatt 1943. február 3-án mindkét lábán másod-fokú fagyási sérülést szenvedett. A katonai szolgálatai előtt és közben Komárom-ban, Monoron és Kalocsán díjnokként, illetve állampénztári tisztként dolgozott. 1944. január 1-jétől június 14-éig a 20/II. zászlóalj kiképző századának szakasz-, majd századparancsnoki teendőit látta el. Október 20-ától a 20/II. gyalog tábori pótzászlóalj szakaszparancsnokaként a Tisza mentén harctéri szolgálatot teljesí-tett. Október 30-án Pusztajenőnél szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948. má-jus 20-án tért vissza. A polgári életben elhelyezkedve 1951-ig a kalocsai Járási Ta-nács pénzügyi osztályának előadójaként, majd Sztálinvárosban az É. M. 33/3. Út- és Betonépítő Vállalat könyvelési ellenőreként, majd 1957. május 10-étől a kalo-csai Konfekcióipari Vállalat könyvelési csoportvezetőjeként tevékenykedett.37

Rácz László (Fegyvernek, 1919. Kelemen Ilona) tartalékos hadnagy (1943. július 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: nincs adat. Tiszti személyi pótlásként került ki a 2. hadsereg hadműveleti területére, ahol 1942. december 12-étől tartalékos zász-lósként, mint a 17/III. zászlóalj 7. puskásszázadának szakaszparancsnoka teljesí-tett harctéri szolgálatot. A Dontól való visszavonulás során 1943. január végén mindkét lábán fagyási sérüléseket szenvedett. 1944-ben a debreceni 16. felderítő

36 HL HM AKVI 1724/1899. 37 HIM KI Podhraczky Dezső 33256. sz. ti. ogy.

139

osztály állományába tartozott. További sorsára, katonai szolgálatára vonatkozó-lag nem rendelkezünk adatokkal.38

Rajki Dezső (Zalaegerszeg, 1920. december 1. Csontos Irén) tartalékos zászlós (1942. október 1.) Polgári foglalkozása 1940 előtt: tanuló. 1940. december 2-án a 17/III. zászlóalj géppuskás századához vonult be tényleges katonai szolgálatra. Elvégezte a tartalékos tiszti iskola I-II. évfolyamát, s csapattestével részt vett az 1941 áprilisi délvidéki hadműveletben. 1942. május 4-én hadapród őrmesterként, mint a 17/III. zászlóalj géppuskás századának szakaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás alatt, 1943. január 29-én másod-fokú fagyási sérülést szenvedett, ápolását az alosztályánál oldották meg. Miután a keleti hadműveleti területről visszatért, június 20-án leszerelték. 1943. novem-ber 3. és 1944. január 10. között csapatteste muraközi kihelyezése végett szolgá-lattételre hívták be. Július 15-étől a rendőrség állományába tartozott, s magyar királyi rendőrség budapesti főparancsnokságára osztották be. Mint rendőrfelü-gyelő gyakornok (rendőr hadnagy) egy rendőralakulattal december 25-étől részt vett a főváros védelmi harcaiban. A Budai Várból történő sikertelen 1945. február 13-ai kitörés után szovjet hadifogságba esett, ahonnan Budafok-Hárosnál sikere-sen megszökött. Február 28-án jelentkezett az új rendőrségnél, s az igazoló eljárás után mint rendőr hadnagy, majd főhadnagy a mosonmagyaróvári rendőrkapi-tányságon teljesített szolgálatot. 1951. március 1-jétől a mosonmagyaróvári Kisér-leti Gazdaság bérfelelősi beosztását töltötte be. Az 1956 évi forradalomban és sza-badságharcban való részvétele miatt az ÁVH 1957. április 1-jén letartóztatta. Még ebben az évben a Győr Megyei Bíróság B. 1082/1957/7. számú ítéletével – egyes jogoktól való 3 éves eltiltás és a vagyonelkobzáson kívül – „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányú mozgalomban való tevékeny részvétel büntette miatt 3 évi börtönben végrehajtandó szabadságvesztést” szabott ki rá. 1958. november 24-én honvéddé fokozták le. 1993-ban rehabilitálták, visszaadták rendfokozatát, egyben századossá léptették elő. 2002. március 14-én hunyt el Mosonmagyaróváron.39

Sashalmy Géza (Örkény, 1918. március 13. Vargovits Gabriella) hivatásos főhad-nagy (1943. augusztus 1.) Tényleges katonai szolgálatát 1937. október 20. és 1938. október 1. között a 2. gyalogezred nehézgépszázadánál teljesítette. Ezen időszak-ban végezte el a karpaszományos iskolát. Ezt követően csapattesténél négyévi to- 38 HL HM 22. v. oszt. 743500/1943.; HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. honv. gy. e. hadinapló-mellékletei 246. sz. 39 HIM KI Rajki Dezső 84251. sz. ti. ogy.; Egy igaz ember. Rajki Dezső önéletrajza. In: Mosonvárme-gye 2006. november 15. (11. sz.) 1., 4-5. p.; Mosonmagyaróvár halotti anyakönyve, 2002.

140

vábbszolgálatot vállalt, s részt vett a felvidéki bevonulásban. 1939. február 1-jén áthelyezték a 2/III. zászlóaljhoz, s beosztották a 9. puskásszázadba, majd egy hónappal később átkerült a 2/I. zászlóalj nehézfegyverszázadába. Október 1-jén ismét csapattestet kellett váltania, s ezúttal a 2/II. zászlóalj állományába tartozott. Miután október 15. és 1940. augusztus 1. között a Ludovika Akadémián elvégezte az alantos tiszti tanfolyamot, 1940. július 1-jével átvették a hivatásos állományba és kinevezték hadnaggyá. 1942. október 1-jén – tiszti személyi pótlásként – elvo-nult a 2. hadsereg hadműveleti területére, s a 17/III. zászlóalj 8. puskásszázadá-nak szakaszparancsnokaként teljesített harctéri szolgálatot. A Dontól való vissza-vonulás során, 1943. január 29-én másodfokú lábfagyást szenvedett. Miután a keleti hadszíntérről visszatért, a Testőrségnél teljesített szolgálatot. 1944. novem-ber 19-én Devecseren légitámadás következtében életét vesztette.40

Schneider Géza (Kópháza, 1918. február 9. Payrich Mária) tartalékos zászlós (1942. október 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: tanító. Tényleges katonai szolgálatát 1940. december 2-án a 17/III. zászlóaljnál kezdte meg. Kiképzése a távbeszélő szakasznál és a 7. puskásszázadnál történt, s 1942. január 8-áig elvégezte a tarta-lékos tiszti iskola I-II. évfolyamát. Közben alakulatával részt vett az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben. 1942. május 4-én – mint hadapród őrmester és anyagi tiszt – a 17/III. zászlóalj parancsnokságával elvonult a keleti hadszíntérre. Októ-ber 1-jével megkezdte ténylegesítését megelőző próbaszolgálatát a Don menti hadműveleti területen lévő csapattesténél. Miután harctéri szolgálatából vissza-tért, 1943. május 17-étől továbbra is csapatteste parancsnokságán szolgált. Au-gusztus 1-jén szakaszparancsnokul áthelyezték a 8. puskásszázadhoz. Október 1-jén saját kérésére elbocsátották a próbaszolgálatból, s 1944. március 9-én nem tényleges (tartalékos) viszonyba helyezték. További katonai szolgálata és sorsa nem ismeretes.41

Seress Imre (Sarkad, 1914. szeptember 8. Szilágyi Róza) tartalékos főhadnagy (1942. augusztus 1.) Polgári foglalkozása 1945-ig: tisztviselő. Tényleges katonai szolgá-latát Berettyóújfalun, a 6. határőrkerület elnevezésű rejtett gyalogcsapattestnél teljesítette. Ezen időszak alatt végezte el a karpaszományos iskolát is. 1936. júni-us 1. és szeptember 1., illetve 1939. szeptember 5. és december 5. között szolgálat-tételre hívták be alakulatához. Ezt követően továbbszolgálatot vállalt, s a sarkadi

40 HIM KI Sashalmy Géza 550/640. sz. ti. ogy.; HL HM 22. v. oszt. 750122/1943; HIM KI Veszteségi adatbázis. 41 HIM KI Schneider Géza 550/2258. sz. ti. ogy.

141

levente körzet parancsnoki teendőit látta el. A gyulai 20. határvadász zászlóalj kötelékében részt vett az 1941. április délvidéki hadműveletben, s utána is ezen utóbbi alakulatnál szolgált. Katonai szolgálatai közben 1939 és 1940 között Sáros-don mezőgazdasági segédtisztként, 1942-től pedig a budapesti Weisz Manfréd Konzervgyár tisztviselőjeként tevékenykedett. 1942. november 1-jén hadibeosz-tást kapott, s tiszti személyi pótlásként elvonult a 2. hadsereg Don menti hadmű-veleti területére. A 17/III. zászlóalj 9. puskásszázadának szakaszparancsnokaként részt vett a magyar arcvonal áttörését követő súlyos védelmi és utóvédharcok-ban, illetve a visszavonulásban. Miután csapatteste maradékával visszatért, má-jus 8-án leszerelték. Május 22-étől a kunhegyesi járási levente körzet parancsno-kaként tevékenykedett, majd 1944. július 1-jétől október 26-áig fegyelmi vétség (barátkozás a leventékkel, kocsmai mulatozás) miatt a debreceni fegyház lakója volt. Ezt követően szakaszparancsnokul a 205. munkásdandárhoz osztották be. Alakulatával – a harcok alakulásának függvényében – nyugat-magyarországi te-rületre, Rum községbe települt át, ahol erődítési munkálatokat végeztek. 1945. március 27-én osztrák területre irányított csapattestét nem követte, s hamarosan szovjet hadifogságba esett. 1948. augusztus 16-án tért vissza az oroszországi lá-gervilágból. Hazatérését követően 1951-ig sarkadi földjén gazdálkodott, majd 1954 márciusáig a szeghalmi Töviskesi Állami Gazdaság, utána Gyulán a Békés Megyei Állami Erdőgazdaság agronómusa (erdésze) volt.42

Somogyi Győző (Dobóruszka, 1917. január 27. Medve Mária) tartalékos hadnagy (1944. július 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: nincs adat. 1942. május 4-én had-apród őrmesterként, mint a 17/III. zászlóalj géppuskás századának aknavető sza-kaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás alatt 1943. január 29-én mindkét lábán másodfokú fagyási sérülést szenvedett. További katonai szolgálata és sorsa nem ismeretes.43

Szokolai Ferenc (Barcs, 1916. Nagy Rozália) tartalékos hadnagy (1944. január 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: nincs adat. 1942. május 1-jén a nagykanizsai 17/I. zászlóalj szakaszparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. Miután súlyos veszteségeket szenvedett csapattestét augusztusban időlegesen feloszlatták, s megmaradt személyi állományával a többi zászlóaljakat töltötték fel, Szokolai, mint tartalékos zászlós a továbbiakban a 17/III. zászlóalj 7. puskásszázadának

42 HIM KI Seres Imre 254/3153. sz. ti. ogy. 43 HL HM 22. v. oszt. 750122/1943.; HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. honv. gy. e. hadinapló-mellékletei 246. sz.

142

szakaszparancsnokaként teljesített harctéri szolgálatot. A Don menti védőállás-ban 1943. január 17-én a jobb sarkán fagyási sérülést szenvedett. További katonai szolgálata és sorsa nem ismeretes.44

Takács József (Rábakecskéd, 1914. január 15. Horváth Emília) hivatásos főhadnagy (1943. augusztus 1.) Tényleges katonai szolgálatára 1937. október 5-étől 1938. szeptember 30-áig Kőszegen, az 5/III. zászlóaljnál került sor. A karpaszományos iskolát ezen időszakban Szombathelyen végezte el. Ezt követően továbbszolgála-tot vállalt, melyet szakaszparancsnokként 1939. október 1-jéig az 5/III. zászlóalj-nál, utána Körmenden, a 11. határvadász zászlóaljnál teljesítette. 1940. február 1-jén Lentibe, az 53/3. határvadász portyázó századhoz helyezték, ahol szintén alantos tiszti beosztásban szolgált. Közben hét hónapos ténylegesítési próbaszol-gálat után, 1940. november 1-jével felvették a hivatásos állományban, s hadnagy-gyá nevezték ki. 1941. február 1-jén került a 17/III. zászlóalj állományába. Kez-detben szakaszparancsnoki, március 15-étől zászlóalj-segédtiszti beosztást töltött be. 1942. május 1-jén utóbbi beosztásában vonult el csapattestével a keleti had-színtérre. Miután a hadműveleti területről visszatért, 1943. július 1. és október 30. között Sopronban főtiszti tanfolyamon vett részt. E tanfolyam abszolválását kö-vetően 1944. augusztus 1-jéig a 17/III. zászlóaljnál szakaszparancsnoki teendőket látott el, majd aknavető tanfolyamra Hajdúhadházra vezényelték. Szeptember 20-ától az 54/III. zászlóalj kötelékében a dél-alföldi, illetve a dél-dunántúli had-színtéren újból harctéri szolgálatot teljesített. November 10-én – sebesülése, vagy betegsége miatt – a zalaegerszegi hadikórházba szállították. Felépülése után, 1945. január 25-én a 17/III. zászlóalj pótkeretével osztrák területre települt át. Február 9-étől a sziléziai Strans (ma Pstraże) városában a 25. Hunyadi gránátos hadosz-tály önálló kerékpáros zászlóaljában teljesített szolgálatot. Május 4-én osztrák te-rületen amerikai hadifogságba esett, ahonnan 1946. február 28-án tért vissza. Mi-után az új honvédség szerveinél való jelentkezési kötelezettségének eleget tett, május 15-én felmentették a további szolgálata teljesítése alól. Hivatásos állomány-viszonyát és tiszti rendfokozatát csak 1949. január 4-én ismerték el, ezért ennek megtörténtéig az 5000/1946 ME. rendelet (B-lista) alapján végelbánás alá nem vonhatták, mert nem minősült közszolgálati alkalmazottnak. 1951 szeptemberé-ig Kenyerin gazdálkodóként próbálta eltartani családját, majd a Győri Vízügyi Igazgatóságnál a Rába-felső szakaszmérnökségen (Nick központtal) bérelszámo-lóként helyezkedett el. 1955. január 1-jétől a szakaszmérnökség erdősítésén és gyümölcsfáinak kezelésén dolgozott, mint fizikai dolgozó. 1958. június 25-én – a

44 HL HM 22. v. oszt. 756008/1943.; HL 2. hds. ir. 22. d. M. kir. 17. honv. gy. e. hadinapló-mellékletei 246. sz.

143

Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 107. számú határozata alapján – megfosztották rendfokozatától. Az 50-es évek végén egy ideig ismét egyéni gazdálkodó volt, majd Vasmegyei Tejipari Vállalat, Répcelaki Sajtgyárában alkal-mazták. A 60-as évek végétől 1974-ben bekövetkezett nyugdíjázásáig munkahe-lye tejipari irodavezetőjeként tevékenykedett. Kenyeriben hunyt el 2005. március 25-én.45

Temesváry Ferenc (Türje, 1909. május 30. Novák Anna) tartalékos főhadnagy (1942. szeptember 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: nincs adat. 1942. május 1-jén tarta-lékos hadnagyként, mint a nagykanizsai 17/I. zászlóalj szakaszparancsnoka vo-nult el a keleti hadszíntérre. Miután súlyos veszteségeket szenvedett csapattes-tét augusztusban időlegesen feloszlatták, s megmaradt személyi állományával a többi zászlóaljakat töltötték fel, Temesváry tartalékos hadnagy a továbbiakban a 17/III. zászlóalj 8. puskásszázadának szakaszparancsnokaként teljesített harctéri szolgálatot. December 10-én Gremjacsjénál ellenséges gránáttalálattól a fején és a bal kezén megsebesült, s hadikórházba került. További katonai szolgálata, sorsa nem ismeretes.46

(1942. X. 16.) Tomózer Imre (Devecser, 1912. április 20. Erhardt Mária) tartalékos főhadnagy (1944. január 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: banktisztviselő. Tényleges ka-tonai szolgálatát 1934. október 1. és 1935. szeptember 20. között Szombathelyen, az 5/I. zászlóaljnál teljesítette. Ezen időszak alatt végezte el a karpaszományos iskolát. 1936 és 1937 nyarán egy-egy hónapig tartó „fegyvergyakorlatra” hívták be a 3/III. határőrosztályhoz, amely 1939. január 23-ától a 17/III. zászlóalj elneve-zést vette fel. Alakulatának szakaszparancsnokaként részt vett a felvidéki és az erdélyi bevonulásban, illetve az 1939. márciusi kárpátaljai hadműveletben. 1942. március 17-én tartalékos hadnagyként hadibeosztást kapott, s május 4-én mint a 17/III. zászlóalj géppuskás (nehézfegyver) századának páncéltörő ágyús sza-kaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. A doni védőállásokból történő visszavonulás során, 1943. január 29-én Sztarij Oszkol térségében másodfokú fa-gyást szenvedett, de alakulatánál maradt. Miután a hadműveleti területről visz-szatért, június 20-án leszerelték. Ezt követően június 24-étől előbb a zalaegerszegi 527., majd a hévízi 525. hadkórházban ápolták. 1944. december 21-étől a 25. Hu-nyadi gránátos hadosztály századparancsnokaként teljesített szolgálatot. 1945. május 8-án német területen amerikai hadifogságba esett, ahonnan 1946. március

45 HIM KI Takács József 80917. sz. ti. ogy.; Kiss Istvánné (Körmend) szíves közlése. 46 HL HM 22. v. oszt. 740028/1943.

144

10-én tért vissza. Utolsó katonai beosztása miatt büntető eljárás alatt állt. Amíg a népbíróság fel nem mentette a koholt vádak alól, s a Népbíróságok Országos Ta-nácsa nem hagyta helyben az I. fokú felmentő ítéletet, 1946. március 18-ától 1947 áprilisáig internáló táborban volt. A polgári életben könyvelőként elhelyezkedve 1950 szeptemberéig magáncégeknek dolgozott, majd a Tatabányához közeli Sík-völgyi Állami Gazdaság főkönyvelői teendőit látta el. Az 1956 évi forradalom és szabadságharcban való – nem bizonyított – szerepvállalásáért ismét koholt vá-dakkal illették, s e vádak alóli felmentése ellenére távoznia kellett munkahelyé-ről. 1957. december végétől Sárszentlőrincen, az Alsópéli Állami Gazdaság köny-velőjeként dolgozott a továbbiakban. 1958. április 7-én mint „megbízhatatlant” – a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 107. számú határozata alapján – megfosztották rendfokozatától. 1990. július 17-én elhunyt.47

Ujfalvi István (Balf, 1918. november 7. Kiss Ágnes) tartalékos zászlós (1942. októ-ber 1.) Polgári foglalkozása 1945 előtt: tisztviselő. 1940. december 2-án a 17/III. zászlóalj 7. puskásszázadához vonult be tényleges katonai szolgálatra. A tartalé-kos tiszti iskola I-II. évfolyamát Nagykanizsán végezte el. 1942. május 4-én had-apród őrmesterként, mint csapateste 7. puskásszázadának szakaszparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. 1943. január 1-jén feltehetően hátországi szabad-ságra távozott, s a hadműveletek alakulása miatt már nem tért vissza a hadműve-leti területre. Február 17-én bevonult a 17/III. gyalog pótzászlóaljhoz, s beosztot-ták a gyűjtőszázad állományába. Június 10-én áthelyezték a 9. puskásszázadhoz, majd szeptember 12. és október 30. között alakulata kiképző századánál teljesített szolgálatot alakulatánál. Ezt követően mint raktárvezető a MAORT nagykani-zsai kirendeltségénél helyezkedett el. Katonai szolgálatot a továbbiakban nem teljesített, s nem esett hadifogságba sem. A háborút követően csaknem öt évig még eredeti munkahelyén és beosztásában maradhatott. 1950 májusában az ÁVH letartóztatta, s koholt vádak (kémelhárító tiszti tevékenység a Vkf. 2. osztály kötelékében) alapján két év börtönbüntetésre ítélték. Tizenegy hónap letöltése után – a sikeres fellebbezés eredményeképpen – a Legfelsőbb Bíróság azonnali hatállyal szabadlábra helyezte. Szabadulása után szerződött munkásként a bal-fi Állami Gazdaságban helyezkedett el, majd 1953. februárjától mint könyvelő a kópházai Petőfi Termelőszövetkezetben dolgozott. 1957-ben nagycenki Föld-műves-szövetkezet könyvelője volt. 1958. február 28-án – a Magyar Népköztár-saság Elnöki Tanácsa 1957. évi 107. számú határozata alapján – megfosztották rendfokozatától.48

47 HIM KI Tomózer Imre 305/518. sz. ti. ogy. 48 HIM KI Ujfalvi István 302/3020. sz. ti. ogy.

145

48. Schneider Géza tartalékos zászlós (karpaszományos őrvezetőként, 1941. körül)

49. Tósoki Kálmán őrmester (1943)

50. Ujfalvi István tartalékos zászlós (karpaszományos őrvezetőként, 1941)

51. Závodszky István százados (1942)

146

Varga László (Galambok, 1910. február 26. Tarr Mária) hivatásos gazdászati főhad-nagy (1941. november 1.) Polgári foglalkozása 1939 előtt: jegyzőgyakornok, iroda-tiszt. Tényleges katonai szolgálatát 1932. október 1. és 1933. szeptember 30. között a 3/III. határőrosztálynál teljesítette. Ezen időszak alatt végezte el Budapesten a gazdászati tiszti tanfolyamot is. 1939. november 4-én továbbszolgálatot vállalt, s előbb a 17/III. zászlóaljnál szolgált, majd néhány hét múlva a nagykanizsai len-gyel gyűjtőtáborhoz vezényelték gh. főnöknek. 1940. június 6-án visszahelyezték a 17/III. zászlóaljhoz és ezen csapattestnél megkezdte ténylegesítését megelőző próbaszolgálatát. Alakulatának gh. főnökeként részt vett az erdélyi mozgósítás-ban és a bevonulásban, illetve az 1941 április délvidéki hadműveletben. 1942. május 4-én ugyanezen alakulattal és beosztásban elvonult a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás során 1943. február 2-án Sztarij Oszkol közelében megsebesült, s február 25-én a hátországba szállították. Felépülése után továbbra is a 17/III. zászlóaljnál teljesített szolgálatot, majd 1944. június 7-én kinevezték a szintén zalaegerszegi helyőrségű 53. határvadász portyázó osztály gh. főnökévé. Közben 1943. augusztus 1-jén átvették a hivatásos állományba és 1941. november 1-jei ranggal kinevezték hivatásos gazdászati főhadnagynak. Alakulatával – a harcok alakulásának függvényében – 1945. március 28-án előbb Lentibe, majd Muraszombatba települt át. Osztrák területre sodródva a 25. gyaloghadosztály törzsének keretén belül alakított beosztás nélküli gazdászati tiszti és számvivői csoport parancsnoka lett. Noha a megszálló szovjet csapatoktól megkülönböztető karszalagot és menlevelet kapott, 1947. június 29-éig kellett elszenvednie a szov-jet hadifogság gyötrelmeit. Érzése szerint „tévedésből” nem jelentkezhetett, illetve kerülhetett az új honvédség kötelékébe. Hazatérését követően Komárvárosban tisztviselőként helyezkedett el a polgári életben. 1957-ben az ormándpusztai üdü-lő adminisztrátoraként tevékenykedett. 1958. március 7-én – a Magyar Népköz-társaság Elnöki Tanácsa 1957. évi 107. számú határozata alapján – megfosztották rendfokozatától.49

(1944. III. 17.) Velty György (Veszprém, 1915. február 12. Pakrócz Irén) hivatásos százados (1943. május 1.) A Ludovika Akadémia elvégzését követően hivatásos hadnagyként Kecskeméten, a 7/I. zászlóalj 3. puskásszázadának alantos tisztjeként kezdte meg katonai pályafutását. Csapattestével részt vett a felvidéki mozgósításban és a be-vonulásban. 1939. január 23-án Somorjára, a 9. határvadász zászlóaljhoz helyez-ték. 1940. január 8-ától Huszton, illetve Rahón a 3. hegyi zászlóaljnál szolgált, mely kötelékében részese volt az erdélyi mozgósításnak és bevonulásnak. 1941. 49 HIM KI Varga László 80707. sz. ti. ogy.; HL HM Ig. Biz. ir. 10377.

147

július 1-jétől december 8-áig az ukrajnai hadszíntéren frontszolgálatot teljesített. December 1-jével – tereptan-tanárképző tanfolyamra – tartósan a Térképészeti Intézethez vezényelték. 1942. augusztus 1-jétől 1943. július 1-jéig a „Zrínyi Mik-lós” gyalogsági hadapródiskola állományába tartozott, majd Budapesten meg-kezdte hadiakadémiai tanulmányait. Mint „0-ad” éves hadiakadémiai hallgató, hivatásos főhadnagy 1942. november 20-ától 1943 májusáig a 17/III. zászlóalj 7. puskásszázadának parancsnokaként a 2. hadsereg keleti hadműveleti területén harctéri szolgálatot látott el. 1944. augusztus 21-én a Ludovika Akadémia állomá-nyába került, majd november 20-án beosztották a 25. Hunyadi gránátos hadosz-tály 3. páncélgránátos ezredéhez. További sorsa nem ismeretes. A budapesti járás-bíróság Pk. 124.116/1950/5. számú végzésével 1945. február 12-ei megállapított halálozási dátummal holttá nyilvánították.50

Závodszky István (Palotás, 1903. március 2. Prétyi Mária) hivatásos százados (1940. május 1.) Tényleges katonai szolgálatát – mint a magyaróvári gazdasági akadé-miára beiratkozott katonatanuló – 1925. október 2-án a nagykanizsai 6. gyalog-ezredben kezdte meg. December 21-éig elvégezte a karpaszományos iskolát, s gazdasági akadémiai tanulmányai alatt alkalmanként be kellett vonulni alakula-tához. Miután okleveles gazdaként a polgári életben nem tudott elhelyezkedni, 1929. október 9. és 1930. július 20. között Egerben elvégezte a vámőrtisztképző tanfolyamot, majd felvették a hivatásos állományba és hadnaggyá nevezték ki. Mint szakaszparancsnok továbbra is a 6. gyalogezred kötelékében teljesített szol-gálatot, 1932. szeptember 30-áig Nagykanizsán, utána a 6/II. zászlóaljnál Körmen-den. 1933. január 16-án átszervezés folytán Zalaegerszegre, az 5/I. zászlóaljhoz osztották be. Kezdetben szakasz-, majd október 1-jétől századparancsnoka volt alakulata géppuskás századának. Csapatteste az 1935. augusztus 1-jei újabb át-szervezés után a „3. határőrkerület parancsnok-helyettese III. osztálya” elnevezést vette fel, ahol osztálysegédtiszti beosztást töltött be. Alakulatának elnevezése 1937. október 1-jétől – a következő átszervezés folytán – ismét megváltozott, s 1939. július 30-áig a 17/III. zászlóalj zászlóalj-segédtisztje, utána géppuskás szá-zadának parancsnoka volt. Zalaegerszegi csapatteste kötelékében részt vett a fel-vidéki és az erdélyi mozgósításban és a bevonulásban, illetve az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben. 1942. május 4-én géppuskás százada élén elvonult a keleti hadszíntérre. Június 22. és július 4., illetve augusztus vége és szeptember 16. között zászlóaljparancsnoki beosztást töltött be. Miután visszatért a hadmű-veleti területről, 1943. május 21-étől december 14-éig csapatteste pótkeretének

50 HIM KI Velty György 79821. sz. ti. ogy.; HL Tiszti kitüntetési javaslatok 8. doboz 168/a.; HIM KI Veszteségi adatbázis.

148

parancsnoka volt, majd a soproni 4/II. zászlóaljnál szolgált ugyanezen beosztás-ban. 1944. szeptember 3-ától 1945. január 14-éig a 12/II. gyalog tábori pótzászló-alj parancsnokaként részt vett a dél-erdélyi és az alföldi harcokban. Ezt követően – mint a Mura ezred I. zászlóaljának parancsnoka – a délnyugat-dunántúli had-színtéren teljesített frontszolgálatot. Április 16-ától a 2. honvédkerület parancs-nokság személyirányító tisztjeként tevékenykedett, május 9-én osztrák területen angol hadifogságba esett, s október 12-én tért vissza a weissensteini hadifogoly-táborból. Miután átvették az új honvédségbe, december 1-jétől 1946. február 9-éig a zalaegerszegi 34. honvéd kiegészítő parancsnokság sorozó- és állomástiszti be-osztását töltötte be. 1946. szeptember 27-én – B-listázás (az 5000/1946. M. E. szá-mú rendelet 2. paragrafusának 3. bekezdése) értelmében – a tényleges szolgálat-ból elbocsájtották. A polgári életben elhelyezkedve kezdetben a zalaegerszegi közkórház élelmező tisztjeként, majd 1950 januárjától a helyi Tüzép Vállalat köz-ponti pénztárosaként dolgozott. 1956-ban a zalaegerszegi úgynevezett „külső kór-ház” gazdasági vezetője volt. 1956. november 1-jén a Zala Megyei Nemzetőrség parancsnokává választották. E tisztségéért a forradalom leverése után letartóz-tatták, 1958-ban három év börtönre ítélték és megfosztották századosi rangjától. 1963. november 21-én halt meg Zalaegerszegen.51

Függelék

A 17/III. zászlóalj tiszthelyettesei 1942-1943-ban52

Hadfi József (Köveskál, 1913. július 27. Mráz Lídia) hivatásos őrmester (1941. no-vember 12.) Tényleges katonai szolgálatát 1936. január 21-én a 3. határőrkerület parancsnok-helyettese III. osztálya elnevezésű rejtett alakulatnál kezdte meg. El-végezte a tisztes iskolát, továbbszolgálatot vállalt, majd 1937 és 1939 között a ju-tasi csapattiszthelyettes-képző iskolát. Ezt követően a 17/III. zászlóalj 7., majd 8. puskásszázadának szolgálatvezetője volt. Alakulatával részt vett az erdélyi moz-gósításban és bevonulásban. 1940. október 1. és 1941. szeptember 30. között sza-kaszparancsnoki beosztást töltött be csapattesténél. Közben átvették a hivatásos állományba és hivatásos őrmesterré nevezték ki. 1942. május 4-én a 17/III. zász-lóalj kötelékében elvonult a keleti hadszíntérre. Június 28-án Prudoknál könnyeb-ben megsebesült. A Dontól való visszavonulás során, az ellenséges csapatok által

51 HIM KI Závodszky István 78205. sz. ti. ogy.; Csomor Erzsébet 2001. 50., 151. p.; Zalaegerszeg ha-lotti anyakönyve, 1963. 52 A tiszthelyettesek életrajzi adattára nem teljes, mert a zalaegerszegi alakulat többi, 1942-1943-ban harctéri szolgálatot teljesítő tiszthelyettesét az eddig megismert, könyvünkhöz felhasznált források alapján nem sikerült azonosítani.

149

bekerített Olim-völgyből történő kitörés alatt, 1943. február 4-én Sztarij Oszkol-ban hősi halált halt.53

(1942) Horváth Ferenc (Salomvár, 1911. június 14. Dömötör Rozália) hivatásos törzsőr-mester (1943. május 1.) Az elemi iskola 6. osztályának elvégzése után, 1922-től gazdasági munkás, 1927-től cipész tanonc, 1932-től pedig cipészsegéd volt. Tény-leges katonai szolgálatát 1933. október 5-én Zalaegerszegen, az 5/I. zászlóaljánál kezdte meg, mely csapattest a későbbiekben a „3. határőrkerület parancsnokhelyette-se III. osztálya” elnevezést vette fel. 1934-ben, a tisztes iskola elvégzése, és tény-leges szolgálatának letelte után továbbszolgálatra jelentkezett. 1936 októberéig – mint őrvezető, majd tizedes – rajparancsnoki, illetve szakaszparancsnoki be-osztásokat töltött be. Miután 1936. október 6-ától 1938. augusztus 20-áig a jutasi csapat-tiszthelyettesképző iskolát elvégezte, átvették a hivatásos tiszthelyettesi állományba. Ezt követően a „3/III. határőrosztály” elnevezésű zalaegerszegi alaku-latnál, illetve 1939. január 23-ától átnevezés folytán a 17/III. zászlóaljánál újonc szakaszparancsnokként, illetve szolgálatvezetőként teljesített szolgálatot. 1938. október 1. és 1939. május 1. között a 38/III. zászlóalj szolgálatvezetőjeként részt vett a felvidéki mozgósításban és bevonulásban, illetve a kárpátaljai magyarlakta területek önálló hadművelettel történő megszállásában. A 17/III. zászlóalj szol-gálatvezetőjeként részese volt az erdélyi mozgósításnak és bevonulásnak is. 1940. november 1-jén őrmesterré léptették elő. 1942. május 4-én a 17/III. zászlóalj 9. puskásszázada nehézfegyver szakaszának parancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. Decembertől alakulata szolgálatvezetőjeként teljesített harctéri szol-gálatot. Miután a hadműveleti területről visszatért, 1943. május 1-jével törzsőr-mesterré léptették elő. Október 1-jén Szolyvára, a 64. határvadász portyázó osz-tályhoz helyezték át, melynek kötelékébe tartozó 25/20. erődszázadánál előbb mint újonc szakaszparancsnok, majd mint szolgálatvezető szolgált. 1944. szep-tember 28-ától, amikor a szovjet csapatok betörtek a Kárpát-medencébe és elérték az Árpád-vonalat, csapattestével Ungváron és Kassán át felvidéki területre vonult vissza. E visszavonulás során csapatteste felmorzsolódott, s december 22-étől a 10. gyalogezred szakaszparancsnokaként, illetve szolgálatvezetőjeként vett részt a felvidéki utóvédharcokban. 1945. április 28-án Óbesztercénél (Stará Bystrica) szovjet hadifogságba esett. Hadifogsága idején segédmunkásként, majd brigád-vezetőként kazahsztáni lágerekben dolgoztatták, ahonnan 1947. október 24-én térhetett haza. 1948. május 10-ével mint „nélkülözhetőt” B-listázták, és elbocsátot-ták a honvédség kötelékéből. Október 20-án pályázat útján felvételt nyert a Hon-véd Kossuth Akadémia egyéves tiszti tanfolyamára, s egyben átvették a hivatásos

53 HIM KI Hadfi József 521/3357. sz. legénységi okmánygyűjtő (legs. ogy).

150

állományba. 1949. március 14-én felavatták alhadnaggyá és szakaszparancsnok-ként beosztották a várpalotai 1. lövészezred állományába. Október 1-jétől Győrött, a 9. lövészhadosztály hadműveleti tisztjeként, utána egy évvel később Székesfe-hérvárott, majd Kecskeméten a 3. hadtest felderítő alosztályának parancsnoka-ként szolgált. 1953. január 1-jével századossá nevezték ki. 1955. október 24-én nyugállományba helyezték, s 1956. július 1-jéig a zalaegerszegi járási kiegészítő parancsnokságon nyilvántartó tiszti teendőket látott el. Ezt követően a helyi Kő-olajipari Vállalatnál helyezkedett el, ahol ipari őrként, üzemi munkásként, majd gondnokként dolgozott. 1997. december 14-én halt meg Zalaegerszegen.54

Molnár József (Balatonfüred, 1900., Kalmár Mária) hivatásos főtörzsőrmester (1940. előtt). Katonai szolgálatát még az első világháború idején kezdte, majd hivatásos tiszthelyettessé nevezték ki. 1940-ben már főtörzsőrmesterként szolgált Zalaeger-szegen a 17/III. zászlóalj géppuskás századánál, mellyel 1942. május 4-én vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás során, 1943. január 29-én Novaja Olsanka térségében a lábán másodfokú fagyást szenvedett. 1943 májusá-ban Závodszky István százados csoportjával tért vissza Zalaegerszegre. További sorsa, katonai szolgálata nem ismeretes.55

Németh István (Kustány, 1912. március 25., Torma Margit) hivatásos őrmester. 1942. május 4-én a 17/III. zászlóaljjal vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás során, 1943 januárja és márciusa között eltűnt a hadműveleti területen.56

Sebrek Imre (Marcali, 1919. szeptember 6., Bocher Mária), hadapród őrmester. Pol-gári foglalkozása: tanító. 1942. május 3-án a 17/III. zászlóalj 9. puskásszázadával vonult el Zalaegerszegről a keleti hadszíntérre. A nyári támadó hadművelet so-rán, július 2-án comblövés következtében Tyim előtt hősi halált halt. Még aznap Kodiziben eltemették.57

54 HIM KI Horváth Ferenc 42906. sz. ti. ogy.; Horváth Ferenc önéletrajzai: Zalaegerszeg, 1948. július 10.; Zalaegerszeg, 1948. október 18.; Kecskemét, 1951. március 30.; Horváth Ferenc kitüntetési igazol-ványai és oklevele, 1939-1943. (Eredeti kéziratok, illetve iratok fia, ifjabb Horváth Ferenc birtokában, Zalaegerszegen.); Zalaegerszeg halotti anyakönyve, 1997. 55 HIM KI Veszteségi adatbázis; HL HM 22. v. oszt. 750122/1943; Koszorú Imre visszaemlékezései. „Életem” 1. p., „Emlékezés” 15. p. 56 HIM KI Veszteségi adatbázis.; HL HM 22. v. oszt. 746523/1943. 57 HIM KI Veszteségi adatbázis; HL HM 22. v. oszt. 627619/1942.; http://www.hadisir.hu/?bejegyzesek=adatlap&id=544970763381571048&p*=5&*=0. (Letöltve 2013.

151

Tósoki Kálmán (Balatonarács, 1913. június 1. Mészáros Karolin) hivatásos törzs-őrmester (1943. november 1.) 1936. január 21-én a 3. határőrkerület parancsnok-helyettese III. osztálya elnevezésű rejtett alakulatnál kezdte meg. Elvégezte a tisz-tes iskolát és továbbszolgálatot vállalt. 1937. szeptember 1-jétől december 20-áig Nagykanizsán, a karpaszományos iskolán szakaszparancsnok helyettesi, utána a 17/III. zászlóaljnál rajparancsnoki, szakaszparancsnok-helyettesi, majd szakasz-parancsnoki beosztásokat töltött be. Alakulatával részt vett a felvidéki és erdélyi bevonulásban, illetve az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben. Közben 1940. október 6. és 1941. december 6. között elvégezte a jutasi csapattiszthelyettes-kép-ző iskolát. 1940. november 1-jével átvették a hivatásos állományba. 1942. május 4-étől 1943. május 15-éig – mint hivatásos őrmester – a 17/III. zászlóalj 8. puskás-századának szakaszparancsnokaként és szolgálatvezetőjeként a 2. hadsereg keleti hadműveleti területén harctéri szolgálatot teljesített. Miután a hadműveleti terü-letről visszatért, október 13-áig csapatteste szakaszparancsnok-helyettese, utána a gyimesfelsőloki kiképzőtábor szakaszparancsnoka volt. 1944. július 12-étől a 17/III. zászlóaljnál gyűjtőszázad parancsnoki feladatokat látott el. 1945. január 1. és 15. között az őrszázadnál szolgált, utána a vármegyei katonai parancsnokság forgalmi parancsnoka volt Zalaegerszegen. Rövid ideig szolgált az új honvédség-ben is, majd 1946 szeptemberében – B-listázás (az 5000/1946. M. E. számú rende-let 2. paragrafusának 3. bekezdése) értelmében – a tényleges szolgálatból elbo-csájtották. 1995. augusztus 15-én halt meg Zalaegerszegen.58

Zömbik István (Csabrendek, 1900. január 18., Varga Ella) hivatásos főtörzsőrmes-ter. 1942. május 4-én a 17/III. zászlóaljjal vonult el a keleti hadszíntérre. A Dontól való visszavonulás során, 1943 januárja és márciusa között eltűnt a hadművele-ti területen. A zalaegerszegi járásbíróság PK 10250/1952. számú végzéssel holttá nyilvánította.59

március 12-én.); Göcseji Múzeum Adattára. 1521-91/1. sz. Könczöl Jenő – Nemes József: Két szeren-csés doni túlélő visszaemlékezése. Gépelt kézirat. Zalaegerszeg, 1991. 2. p. 58 HIM KI Tósoki Kálmán 56460. sz. legs. ogy.; Zalaegerszeg halotti anyakönyve, 1995. 59 HIM KI Veszteségi adatbázis.

152

Az adattárban előforduló rendjelek, kitüntetések és érmék jelkulcsai (Szerkesztette: Maruzs Roland)

: Magyar Érdemrend lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal

: Magyar Érdemrend lovagkeresztje

: Ezüst Katonai Érdemérem a Katonai Érdemkereszt szalagján kardokkal (I. világháborús adományozás)60

: Bronz Katonai Érdemérem a Katonai Érdemkereszt szalagján kardokkal (I. világháborús adományozás)

: Kormányzói dicsérő elismerés Magyar Koronás ezüstérem hadiszalagon a kardokkal

: Kormányzói dicsérő elismerés Magyar Koronás bronzérem hadiszalagon a kardokkal

: Kormányzói dicsérő elismerés Magyar Koronás bronzérem

: Magyar Kis Ezüst Vitézségi Érem : Magyar Bronz Vitézségi Érem

: Tűzkereszt I. fokozata koszorúval és kardokkal

: Tűzkereszt I. fokozata koszorúval és kardokkal – egy sebesülési pánttal

: Tűzkereszt I. fokozata koszorúval és kardokkal – két sebesülési pánttal

: Károly csapatkereszt (I. világháborús adományozás)

: Nemzetvédelmi kereszt

: Háborús Emlékérem a kardokkal és sisakkal

: Háborús Emlékérem – kardok és sisak nélkül

: II. osztályú Tiszti Katonai Szolgálati Jel

: Felvidéki Emlékérem

: Erdélyi Emlékérem

: Délvidéki Emlékérem

60 A köztudatban a kitüntetés hátoldalán látható felirat alapján „SIGNUM LAUDIS” (Dicséret jele) néven „élt” a kitüntetés. A Horthy-korban a Dicsérő elismerés kitüntetéseit is így illették.

153

ERŐS KRISZTINA – SZABÓ PÉTER:

A ZALAEGERSZEGI 17/III. ZÁSZLÓALJ SZEMÉLYI VESZTESÉGEI

(1942-1943)

A második világháború éveiben a hadműveletekben részt vett összes magyar ki-rályi honvéd csapattestnek kötelező volt névszerinti veszteségkimutatást készíte-ni, valamint a hősi halottak, meghaltak, eltűntek, hadifogságba esettek és sebe-sültek listáit és egyéb, a személyi veszteségekkel kapcsolatos dokumentumokat felterjeszteni a Honvédelmi Minisztérium 22. veszteségi osztályának. Ezen szo-morú kötelességet a tábori lelkészek, az alakulatok hadisír-nyilvántartó tisztjei, il-letve maguk, az egyes alosztályparancsnokok látták el. A magyar királyi honvéd-ség veszteség-nyilvántartásának korabeli dokumentumai egyrészt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárában, másrészt a Hadtörténelmi Levéltárban találhatók. Az előbbiben a hősi halottak eltemetésére vonatkozó dokumentumo-kat (temető kataszterlapok, sírhelyvázlatok, eltemetettek listái), illetve a 22. vesz-teségi osztály által készített közel félmillió veszteségi kartont, az utóbbiban az egyes honvédalakulatok névszerinti veszteségkimutatásait őrzik. Mindezek fel-dolgozásával, összegzésével meg lehet állapítani a harcoló állományból haláluk, eltűnésük, hadifogságba esésük és sebesülésük folytán kiesett valamennyi hon-védről és munkaszolgálatosról, hogy mikor, hol és milyen okból kifolyólag kö-vetkezett be a veszteségük, s eltemetésükre és holttá nyilvánításuk időpontjára is találhatók adatok.

A 2. hadsereg 1943. januári és februári védelmi hadműveletének, illetve visz-szavonulásának vészterhes időszaka alatt nehéz, szinte lehetetlen volt megállapí-tani, ki halt hősi halált, ki fagyott meg és ki esett hadifogságba. A hazatért csa-pattestek állományánál – szemtanúk hiányában – többnyire csupán az eltűnések esetleges időpontját sikerült regisztrálni. Emiatt az is előfordulhat, hogy a közzé-tett névsorban „eltűntként” megnevezettek között vannak olyanok is, akik a szov-jet fogságot szerencsésen túlélve a háborút követő években hazatértek.

A Donnál hadiszolgálatot ellátó 17/III. zászlóalj 1942 májusa és 1943 májusa közötti dokumentált hősi halottainak és hadifogságba esettjeinek, illetve nyomta-lanul eltűntjeinek névsorát elsősorban a fent említett veszteségi kartonok, vala-mint a Honvédelmi Minisztérium 22. veszteségi osztálya által 1943-1944 folyamán szerkesztett és „belső használatra” megjelentett 15 darab, úgynevezett „Veszteségi lajstromai” alapján állítottuk össze. A közzétett adatok meglehet pontatlanok és hi-ányosak, mégis elengedhetetlen támpontként szolgálnak a fent említett csapattes-tek második világháborús személyi veszteségeinek névszerinti meghatározásához.

154

A fenti forrásokból nyert adatokat előbb a „Béke poraikra...” című dokumen-

tum–emlékkönyv veszteségi listájával,1 valamint a „hadifogoly.hu” elnevezésű in-ternetes adatbázissal összevetve ellenőriztük és egészítettük ki, majd a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltár irataiból gyűjtött adatokkal dolgoztuk egybe. A levéltárból elsősorban a Lenti, a Zalaegerszegi és a Zalaszentgróti járás-bíróságok peren kívüli, holttá nyilvánításokra vonatkozó iratanyagát, valamint a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés Hivatala Titkárság irataiból „A szülőföld emlékezete” című kötet2 összeállításához a Zala megyei településektől 1994-ben összegyűjtött második világháborús veszteségi névsorokat használtuk fel.

A zalaegerszegi 17/III. zászlóalj személyi veszteségeit összesítő adattárunk a katonák nevének betűrendjében közli az 1942 júniusa és 1943 áprilisa között ele-settek, meghaltak és eltűntek legfontosabb személyi azonosító, katonai szolgálati, valamint veszteségi adatait. Az első oszlop (vagy rovat) az érintettek családi és utónevét tartalmazza. A katonai rendfokozat rövidítése a második oszlopban, míg a rövidítések feloldása bevezetőnk végén található. A harmadik oszlop a

1 Bús János – Szabó Péter: Béke poraikra.... Dokumentum–emlékkönyv a II. világháborúban, a ke-leti hadműveletek során elesett magyar katonákról és munkaszolgálatosokról. Budapest, 1999. 343-778. p. 2 A szülőföld emlékezete. (Szerk. Bíró László) Zalaegerszeg, Zala Megye Önkormányzata, 1994. 5-326. p.

52. A 17/III. zászlóalj hősi halottainak temetője Gremjacsjéban, 1942 őszén

155

születési hely megnevezését, a negyedik annak pontos időpontját, az ötödik pedig az illető anyjának nevét tartalmazza. A születési hely mellett, a nem Zala várme-gyében születettek esetében (zárójelben) feltüntettük azt is, hogy az adott telepü-lés annak idején mely vármegyéhez tartozott. A hatodik oszlop a veszteség nemét nevezi meg: elesett, meghalt vagy eltűnt. Az elesettek valamely harci cselekmény következtében vesztették életüket. Esetükben a halál okát, ha ismertük, zárójel-ben tüntettük fel, és ide soroltuk a harci sebesülésben utólag kórházban elhuny-takat is. A meghaltak betegség vagy baleset következtében, általában hadikór-házban hunytak el. Az eltűntek esetében nem lehet pontosan tudni, hogy az illető elesett, meghalt (csak nem tudták, illetve nem lehetett pontosan azonosítani), vagy az ellenség kezére került. Az eltűntek jelentős része nyilván hadifogságba esett, a háború után azonban többen közülük hazatérhettek a családjukhoz. Adat-tárunkból igyekeztünk ezeket kiszűrni, és abban csak a tényleges veszteségi ada-tokat közreadni. Biztosan nem tért vissza a hadifogságból, akit később a magyar hatóságok holttá nyilvánítottak. Az ilyen eseteket az ötödik oszlopban „h. ny.” rövidítéssel jeleztük. A hetedik oszlopban a veszteség helye, valamely oroszor-szági vagy ukrajnai település (egységesített) neve, ha pedig azt nem ismerjük pontosan, akkor a „Don és Sztarij Oszkol között” vagy a „hadműveleti terület” kifeje-

53. Tóth József őrvezető síremléke a zalapatakai temetőben (1942)

156

zés található. A nyolcadik oszlop a veszteség pontos, vagy feltételezett időpontját tartalmazza. A magyar hatóságok által utólag megállapított, fiktív időpontokat korrigáltuk és egységesítettük. Így például a visszavonulás során, 1943. május 15. előtt eltűntek esetében egységesen a leginkább valószínű, „1943.01.28-02.28” idő-pontot tüntettük fel.

A 17/III. zászlóalj személyi veszteségeinek összesítése

1942. június 28. – 1943. április 30.

Veszteség neme Veszteség ideje Elesett Meghalt Eltűnt Összesen

1942.06.28 – 07.06. 21 - 2 23 1942.07.09 – 08.14. 6 - 4 10 1942.08.15 – 08.20. 21 - - 21 1942.08.21 – 08.31. 1 - 2 3 1942.09.01 – 09.30. 4 1 1 6 1942.10.01 – 10.31. 5 - - 5 1942.11.01 – 11.30. 3 2 - 5 1942.12.01 – 12.31. 5 - 1 6 1943.01.01 – 01.11. 1 - 1 2 1943.01.12 – 01.26. 8 - 8 16 1943.01.27 – 01.31. 2 1 77 80 1943.02.01 – 02.04. 5 1 205 211 1943.02.05 – 02.28. 3 1 39 43 1943.01.28 – 02.28. - - 230 230 1943.03.01 – 03.31. - - 5 5 1943.04.01 – 04.30. - 1 - 1 Összesen 85 7 575 667

Rövidítések jegyzéke

c. címzetes o. orvos É. Észak őrm. őrmester fhdgy. főhadnagy őrv. őrvezető főtőrm. főtörzsőrmester szkv. szakaszvezető h. ny. holttá nyilvánítva tart. tartalékos hdgy. hadnagy tiz. tizedes hdp. hadapród tsz. továbbszolgáló honv. honvéd vm. vármegye karp. karpaszományos zls. zászlós

157

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Ágo

ston

Ele

k

Za

lasz

entg

rót

1908

.09.

09 B

aján

Kat

alin

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Alb

ucz

Józs

ef

honv

. M

ezős

zaka

dát

(Bih

ar v

m.)

1912

.07.

07 H

adic

sán

Ann

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

2.03

Ant

al Im

re

tart

. c.

tiz.

Ságo

d 19

16.0

6.15

Bük

i Ilo

na

eles

ett (

hasl

övés

) Gre

mja

csje

19

42.0

8.17

Ant

al S

ándo

r ho

nv.

Ikló

dbör

dőce

19

08.1

2.07

Var

ga Il

ona

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Arr

Istv

án

honv

. Za

laeg

ersz

eg

1923

.04.

09 N

émet

h M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Aty

im Lőr

inc

honv

. Ü

rget

eg

(Bih

ar v

m.)

1913

.04.

30 B

utuk

Már

ia

eles

ett

(nya

klöv

és)

Prud

ok

1942

.06.

28

Baba

ti Já

nos

ta

rt.

honv

. K

arác

sony

fa

1914

.03.

17 P

ető

Már

ia

eltű

nt, h

. ny.

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Bacz

kó F

eren

c ho

nv.

Her

nyék

19

14.0

4.20

Roz

mék

Vilm

a el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Bagó

Józs

ef

honv

. C

sesz

treg

19

10.

Fentős

Esz

ter

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Bajk

ú Ti

vada

r ta

rt.

honv

. Se

besú

jfalu

(B

ihar

vm

.) 19

09.0

3.20

Koc

h M

ária

m

egha

lt (m

egfa

gyot

t) K

ruta

ja G

ora

1943

.02.

02

Baki

Gyö

rgy

őrv.

Ik

lódb

ördő

ce

1910

.05.

02 B

író

Teré

z el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

Bako

nyi F

eren

c ho

nv.

Zala

szen

tbal

ázs

1901

.12.

11 H

orvá

th K

atal

in e

ltűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Bako

s Já

nos

őrv.

D

ötk

1912

.03.

29 C

ziez

kai R

ozál

ia e

ltűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

03

Bako

s Jó

zsef

ta

rt.

honv

. K

ustá

nsze

g 19

16.0

3.17

Tak

ács

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

158

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Bako

s Pé

ter

honv

. Bo

cföl

de

1912

.06.

29 M

olná

r Jul

iann

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Baks

a Fe

renc

ho

nv.

Barl

ahid

a 19

09.0

5.12

Bor

sos

Lídi

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Balá

zs Jó

zsef

ta

rt.

honv

. V

ác-K

útvö

lgy

(Pes

t-Pili

s-So

lt-K

isku

n vm

.)

1907

. H

evi M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

03

Bálin

t Kár

oly

tart

. ho

nv.

Zala

ném

etfa

lu

1910

.10.

15 B

orbá

s M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

03

Balo

ga Jó

zsef

ho

nv.

Nev

icke

(U

ng v

m.)

1920

.12.

08 O

ller M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Balo

gh Jó

zsef

ho

nv.

Zala

kopp

ány

1910

.02.

16 G

eren

csér

Már

ia e

ltűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Balo

gh K

álm

án

tart

. fh

dgy.

K

aloc

sa (P

est-P

ilis-

Solt-

Kis

kun

vm.)

1913

.06.

01 K

ollá

r Júl

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Bang

ó G

yörg

y ta

rt.

honv

. C

satá

r

Leitn

er R

egin

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Bánk

i Fer

enc

honv

. N

agyk

aniz

sa

1903

.03.

23 F

arka

s Er

zséb

et

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Báno

s K

árol

y őr

v.

Vas

bold

ogas

z-sz

onyf

a (V

as v

m.)

1920

.02.

26 K

ovác

s M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Bara

bás

Fere

nc

Imre

ho

nv.

Böde

19

15.0

3.30

Mik

ó Ro

zália

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Bara

bás

Gáb

or

honv

. Bö

de

1920

.03.

17 B

arab

ás M

agda

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Báty

in S

zvet

ozár

hon

v.

Bács

tóvá

ros

(B

ács-

Bodr

og v

m.)

1920

.03.

19 I

vanc

sity

D

ragi

na

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

159

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Béde

g Er

nő

tart

. ho

nv.

Csá

ford

19

15.0

4.16

Béd

eg M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

05

Bedi

Gyu

la

honv

. Pa

kod

1909

.03.

09 G

orza

Esz

ter

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Bedő

Imre

ta

rt.

honv

. G

oszt

ola

1919

.08.

25 T

amás

Már

ia

eles

ett

(grá

nátta

lála

t) K

ocsa

tovk

a 19

43.0

1.24

Bedő

Józs

ef

tiz.,

c.

szkv

. Za

jk

1906

.08.

31 P

aál J

úlia

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Bedő

k Is

tván

ho

nv.

Csö

möd

ér

1913

.09.

13 B

oros

án T

eréz

el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Bedő

k Já

nos

ta

rt.

honv

. Pö

rdef

ölde

19

06.1

1.11

Led

ovic

s Fr

anci

ska

eltű

nt, h

. ny.

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

28-0

2.28

Béh

Fere

nc

honv

. D

orog

(E

szte

rgom

vm

.) 19

18.0

7.10

Ritt

er M

ária

el

tűnt

O

lim

1943

.01.

29

Beke

Istv

án

honv

. Sá

god

1918

.10.

08 B

ús V

ilma

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Beke

Jenő

őr

v.

Kőv

ágóö

rs

1920

.03.

01 S

eker

Roz

ália

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

29

Bellé

r Ist

ván

honv

. Fe

lsőz

sid

1912

.09.

22 N

agy

Ara

nka

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Benc

e Já

nos

honv

. Zs

elic

kisl

ak

(Som

ogy

vm.)

1920

.02.

11 L

ehőc

z Ju

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Benc

ze G

yula

sz

kv.

Barc

s

(Som

ogy

vm.)

1919

. G

aspa

rics

Ju

liann

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Benc

ze L

ászl

ó ho

nv.

Inke

(S

omog

y vm

.) 19

12.1

2.18

Béd

a M

ária

el

eset

t (c

sípő

lövé

s)

Szta

ro

Nyi

kols

zkoj

e 19

43.0

1.24

Benc

sics

Istv

án

honv

. Ba

k 19

11.0

8.07

Szi

ta M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

160

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Bend

ák M

ihál

y ho

nv.

Rahó

(M

áram

aros

vm

.) 19

19.0

9.03

Feg

yerc

án M

ária

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Benk

e Jó

zsef

ho

nv.

Döm

eföl

de

1913

.09.

03 H

orvá

th A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Bera

Mih

ály

honv

., c.

őrv

. K

ecsk

emét

(P

est-P

ilis-

Solt-

Kis

kun

vm.)

1919

.12.

27 O

rbán

Erz

sébe

t el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.15

Bern

yák

Gyö

rgy

honv

. N

émet

i (B

aran

ya v

m.)

1920

.11.

20 K

undá

r Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Bert

alan

Kár

oly

tart

. ho

nv.

Rédi

cs

1913

.07.

26 J

oós

Julia

nna

eles

ett (

fejlö

vés)

G

nyilo

je

1942

.06.

28

Bici

s Ti

vada

r ta

rt.

honv

. Sz

unyo

gd

(Bih

ar v

m.)

1907

.01.

06 H

éris

Vir

ág

eltű

nt

Don

köz

eléb

en 1

943.

01.2

8

Bics

ák Is

tván

ho

nv.

Lent

i 19

15.0

3.03

Hei

tel A

nna

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Bics

ák Já

nos

honv

. N

émet

falu

19

10.0

9.11

Vid

a K

atal

in

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Bilo

vics

Fer

enc

honv

. La

pány

19

20.1

0.30

Kod

ba L

ujza

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Biró

Gyu

la

szkv

. K

enéz

(Vas

vm

.) 19

13.0

5.21

Szt

ancs

ics

Már

ia e

ltűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

05

Bódi

s Lá

szló

ho

nv.

Kis

leng

yel

1912

.04.

05 M

óric

Roz

ália

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Bodó

Józs

ef

őrv.

, c.

tiz.

Zim

ány

(S

omog

y vm

.) 19

20.0

7.13

Zer

ényi

Már

ia

eles

ett

(com

blöv

és)

Szta

ro

Nyi

kols

zkoj

e 19

43.0

1.01

Bogá

r And

rás

honv

. N

agyb

ánhe

gyes

(C

saná

d vm

.) 19

18.0

2.23

Mak

os

Zsuz

sann

a el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Bogd

án M

ihál

y ta

rt.

honv

. D

abro

nc

1913

.06.

07 B

ogdá

n Ro

zália

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

161

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Bogn

ár L

ajos

ho

nv.

Nov

a 19

10.1

0.28

Sza

bó T

eréz

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Bogy

a Lá

szló

ho

nv.

Vár

adal

pár

(Bih

ar v

m.)

1907

.02.

18 P

áska

Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Bojc

sák

Jáno

s ho

nv.

Rahó

(M

áram

aros

vm

.) 19

19.0

5.22

Mos

tány

uk

Kat

alin

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Boje

r (Bá

jer)

Lő

rinc

ho

nv.

Rév

(B

ihar

vm

.) 19

10.0

5.18

Már

tyin

Vir

ág

eles

ett

(légn

yom

ás)

Gre

mja

csje

19

42.0

9.19

Boko

r Ján

os

tart

. ho

nv.

Káv

ás

1906

. K

emes

Mar

git

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Bokv

a G

ábor

ta

rt.

honv

. V

árví

z

(Bih

ar v

m.)

1907

.08.

15 H

ebis

tyán

Vir

ág e

ltűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Bold

is K

orné

l ho

nv.

Cig

ányf

alva

(B

ihar

vm

.) 19

11.0

4.11

Koz

ma

Erzs

ébet

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Bolf

Józs

ef

honv

. N

agyk

aniz

sa

1901

.04.

01 H

orvá

th R

ozál

ia e

ltűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Bolo

zsán

Tiv

adar

tart

. ho

nv.

Dob

orcs

ány

(B

ihar

vm

.) 19

10.0

4.20

Ger

gely

Vir

ág

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Boly

kovs

zky

Fere

nc

honv

. Bo

cföl

de

1911

.05.

11 K

ovác

s Ro

zália

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Bonc

z G

erge

ly

honv

. A

ndrá

shid

a (A

pátfa

) 19

07.1

1.03

Bor

onyá

k A

nna

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Bor I

mre

ho

nv.,

c. ő

rv.

Zala

eger

szeg

19

14.0

7.21

Gan

ze E

rzsé

bet

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Borb

ély

And

rás

tart

. ho

nv.

Rapo

ska

1913

.04.

01 K

ardo

s Te

rézi

a el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Bord

a Is

tván

sz

kv.

Söjtö

r 19

19.0

5.24

Pét

erfi

Emili

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

162

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Borl

ék E

rnő

tart

. ho

nv.

Gal

gahé

víz

(P

est-P

ilis-

Solt-

Kis

kun

vm.)

1913

.09.

23 R

ubas

Roz

ália

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Boro

sán

Józs

ef

honv

. Pu

szta

mag

yaró

d 19

08.0

6.16

Bog

ár R

ozál

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Borz

a Fe

renc

ta

rt.

honv

. Za

lako

ppán

y 19

16.0

3.10

Lep

osa

Borb

ála

eltű

nt

Don

köz

eléb

en 1

943.

01.2

8

Boto

s A

ttila

ta

rt.

honv

. G

yőr

(Győ

r vm

.) 19

21.1

1.14

Kat

ona

Julia

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Bozz

ai Já

nos

honv

. Za

lako

ppán

y 19

19.0

9.16

Buk

ács

Ann

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Bödö

r Ist

ván

tart

. ho

nv.

Bazi

ta

1913

.01.

13 K

ovác

s K

lára

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Bödö

r Ján

os

tart

. ho

nv.

Nov

a 19

09.1

1.01

Kov

ács

Julia

nna

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Böle

Józs

ef

honv

. A

lsón

emes

apát

i 19

08.0

3.03

Sze

plet

i A

polló

nia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.03.

05

Bran

kov

Sánd

or

honv

. M

arto

nos

(B

ács-

Bodr

og v

m.)

1920

.03.

25 L

egud

zsu

Olg

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Brau

n Jó

zsef

ho

nv.

Her

cegf

alva

(F

ejér

vm

.) 19

20.1

0.06

Mek

ler R

ozál

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Buda

i Ist

ván

tart

. ho

nv.

And

rásf

a

(Vas

vm

.) 19

07.

Nag

y V

ilma

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Bulz

án G

ábor

ta

rt.

honv

. V

árso

nkol

yos

(Bih

ar v

m.)

1912

.12.

04 C

sipl

in V

irág

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Buty

iri T

ivad

ar

tart

. ho

nv.

Mezős

zaka

dát

(Bih

ar v

m.)

1910

.10.

25 B

utyi

ri M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

163

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Buzs

áki J

ózse

f őr

v.

Böhö

nye

(S

omog

y vm

.) 19

20.0

1.12

Buz

sáki

Roz

ália

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Büki

Istv

án

tiz.

Felsőb

agod

19

22.0

9.22

Bük

i Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Czi

gány

Fer

enc

ho

nv.

Kar

ácso

nyfa

19

08.1

0.25

Bedők

Ann

a el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Czi

klin

Józs

ef

honv

. Za

lané

met

falu

19

09.0

4.07

Kov

ács

Klá

ra

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Czi

nánó

Ant

al

honv

. Bé

kés

(B

ékés

vm

.) 19

20.0

2.23

Ökr

ösm

il H

erm

in

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Czö

vek

Jáno

s ho

nv.

Seps

e

(Bar

anya

vm

.) 19

19.0

3.16

Tót

h Ro

zália

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Csá

k Im

re

honv

. G

yene

sdiá

s 19

11.0

9.14

Szi

ta R

ozál

ia

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Csa

pó K

álm

án

honv

. A

gyag

ossz

ergé

ny

(Sop

ron

vm.)

1912

.04.

03 H

orvá

th L

ujza

el

eset

t (ha

slöv

és) N

yiko

laje

vka

1943

.01.

18

Csa

rnák

Gyö

rgy

honv

. K

öblé

r (U

ng v

m.)

1920

.11.

11 B

arab

áshá

zi

Zsóf

ia

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Csa

rnó

Jáno

s ho

nv.

Vár

adcs

ehi

(Bih

ar v

m.)

1910

.09.

09 N

ikita

Zsó

fi el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Csá

szár

Fer

enc

ho

nv.,

c. ő

rv.

Barl

ahid

a 19

08.0

9.17

Sal

amon

Er

zséb

et

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

2.20

Csá

szár

Ger

gely

hon

v.

Zala

szen

tgyö

rgy

1912

.02.

11 T

ibor

c M

agdo

lna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Csá

szár

Gyu

la

honv

. K

erka

pént

ekfa

lu

1912

.01.

06 S

zabó

Ann

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Csá

szár

Istv

án

honv

. Za

labe

senyő

1915

.08.

09 K

akas

Erz

sébe

t el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

164

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Csá

szár

Már

ton

honv

. Ba

rabá

ssze

g 19

07.1

1.11

Dar

abos

Erz

sébe

t eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Cse

h (C

seli)

Jó

zsef

őr

v., c

. tiz

. M

eszt

egnyő

(Som

ogy

vm.)

1920

.11.

18 B

öröc

z Ró

za

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.02.

07

Cse

h H

orvá

th

Istv

án

honv

. Za

lavé

g 19

12.0

1.23

Hor

váth

Már

ia

eles

ett (

fejlö

vés)

G

rem

jacs

je

1942

.10.

28

Cse

h Jó

zsef

ho

nv.

Bak

1908

.04.

29 K

ámán

Roz

ália

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Cse

ke Is

tván

ho

nv.

Lent

ikáp

olna

19

08.0

8.29

Boc

kó A

nna

eltű

nt, h

. ny.

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Csi

kós

Gyu

la

honv

. Te

keny

e (Z

alas

zent

grót

) 19

08.1

0.04

Nag

y M

ária

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Csi

zmaz

ia L

ászl

ó ho

nv.

Bara

báss

zeg

1916

.08.

16 F

orgá

cs K

orné

lia e

ltűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

2.06

Cso

bán

Mih

ály

honv

. U

ngcs

erté

sz

(Ung

vm

.) 19

20.0

5.14

Her

czeg

Bor

bála

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Csó

bor I

stvá

n ta

rt.

honv

. C

sesz

treg

19

08.

Nag

y A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Csó

k Fe

renc

ho

nv.

Her

nyék

19

13.0

2.22

Kov

ács

Ver

ona

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Cso

nka

Józs

ef

honv

. Le

ntih

egy

1919

.08.

05 S

imon

Ter

éz

eles

ett (

hasl

övés

) Gre

mja

csje

É.

1942

.12.

20

Cso

rnák

Gyö

rgy

honv

. K

öblé

r (U

ng v

m.)

1920

. Ba

mbu

skár

Zs

ófia

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Csu

ga Jó

zsef

ta

rt.

honv

. Fe

lsőt

ölgy

es

(Tre

ncsé

n vm

.) 19

13.0

1.27

Pad

halá

szi

Ver

ona

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Csu

kle

Gáb

or

honv

. N

agyk

akuc

s

(Bih

ar v

m.)

1910

.11.

18 V

ána

Ann

a el

eset

t (lö

vés)

Ty

im

1942

.07.

01

165

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Csu

ti La

jos

honv

. K

emen

dollá

r 19

08.0

9.04

Ném

eth

Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Dan

kó A

ndrá

s ho

nv.

Batto

nya

(C

saná

d vm

.) 19

16.0

9.06

Gye

rkó

Ilona

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Dan

kos

Ant

al

honv

. Ba

k 19

19.0

6.20

Hen

csei

Fr

anci

ska

eltű

nt

Don

köz

eléb

en 1

943.

01.2

8

Dáv

id T

ibor

, dr.

karp

. tiz

. Re

göly

(T

olna

vm

.) 19

14.0

4.14

Rőz

ner E

tel

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Dér

seny

i Józ

sef

tart

. ho

nv.

Nem

esbü

k 19

12.1

2.25

Bok

or A

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Der

valic

s K

álm

án

honv

. V

aspö

r 19

04.0

8.31

Klá

jer V

eron

ika

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1942

.07.

09

Dob

or Jó

zsef

ta

rt.

honv

. Za

lasz

entlá

szló

19

12.1

0.17

Kas

sa Il

ona

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Dom

bos

Jáno

s ho

nv.

Haj

más

(S

omog

y vm

.) 19

20.0

4.24

Gei

ger K

atal

in

eles

ett

Gre

mja

csje

19

42.0

8.17

Dor

man

Mih

ály

őrv.

Bá

csfö

ldvá

r (B

ács-

Bodr

og v

m.)

1920

.09.

20 U

rbán

Ver

ona

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

15

Dos

zpot

h Be

rtal

an

honv

. Sá

rhid

a 19

13.0

8.18

Ném

eth

Etel

ka

eltű

nt, h

. ny.

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Döm

ötör

Istv

án

honv

. Bo

tfa

1908

.06.

25 K

ovác

s Ro

zália

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Döm

ötör

Jáno

s ho

nv.

Botfa

19

11.1

0.30

Tak

ács

Ann

a el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Döm

ötör

Lás

zló

tart

. ho

nv.

Gel

lénh

áza

1910

.03.

11 N

emes

Már

ia

eles

ett (

fejlö

vés)

Sz

tano

voje

19

42.0

6.30

Dra

skov

ics

Gáb

or

honv

. M

ikef

a 19

14.0

7.15

Cig

ány

Már

ia

eles

ett (

fejlö

vés)

G

rem

jacs

je

1942

.07.

18

166

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Dra

vecz

Fer

enc

tart

. ho

nv.

Rába

kéth

ely

(V

as v

m.)

1910

.10.

20 F

rank

Julia

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Dri

mba

Tiv

adar

ta

rt.

honv

. V

árad

pósa

(B

ihar

vm

.) 19

07.0

6.15

Dri

mba

Vir

ág

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Duk

ai Is

tván

őr

v.

And

rásh

ida

1919

.04.

18 V

ajda

Ter

éz

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Dur

gó D

emet

er

honv

. K

örös

tarjá

n

(Bih

ar v

m.)

1909

.03.

02 A

dorjá

n V

irág

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

30

Dur

gó Je

nő

tiz.

Csö

möd

ér

1916

.08.

01 S

zala

y Ro

zália

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Eger

szeg

i Ján

os

honv

. K

apos

vár

(Som

ogy

vm.)

1920

.01.

20 F

ülöp

Erz

sébe

t el

eset

t (tü

dőlö

vés)

G

rem

jacs

je É

. 19

42.0

8.15

Egye

d G

yula

ho

nv.

Kis

leng

yel

1908

.04.

23 S

imon

Roz

ália

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

42.0

9.24

Erdé

lyi G

ábor

ho

nv.

Bazi

ta

1913

. Ró

zsás

Ter

éz

eles

ett

(szí

vlöv

és)

Gre

mja

csje

19

42.1

1.26

Erdé

lyi G

yula

ho

nv.

Nem

esvi

ta

1919

.11.

07 G

oszt

onyi

Már

ia e

ltűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Fábe

r Gyö

rgy

honv

. M

edgy

eseg

yház

a (A

rad

vm.)

1919

.01.

08 F

abul

a Ilo

na

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Fara

gó Is

tván

ta

rt.

honv

. Pü

spök

ladá

ny

(Haj

dú v

m.)

1919

.10.

19 H

orvá

th E

szte

r el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Fark

as Já

nos

honv

. G

amás

(S

omog

y vm

.) 19

20.0

7.23

Spa

nitó

Julia

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Fark

as Jó

zsef

ho

nv.

Zala

vég

1917

.04.

01 H

orvá

th B

orbá

la e

ltűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Fata

Kár

oly

ho

nv.

Kis

szig

et

1911

.03.

24 P

ető

Etel

ka

eltű

nt, h

. ny.

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

30

167

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Fatu

la L

ászl

ó ho

nv.

Hor

lyó

(U

ng v

m.)

1920

. Sz

imic

ska

Borb

ála

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Fatu

la M

ihál

y ho

nv.

Hor

lyó

(U

ng v

m.)

1920

.08.

16 S

chla

chta

Bo

rbál

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Faur

Jáno

s ho

nv.

Nag

yürö

gd

(Bih

ar v

m.)

1909

.04.

12 F

aur M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Faur

Laj

os

tart

. ho

nv.

Türje

19

11.1

2.04

Kre

itor E

rzsé

bet

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.05

Feke

cs Ig

nác

honv

. Bo

dorf

a 19

14.0

3.03

Hor

váth

Már

ia

eles

ett

(szi

lánk

sérü

lés)

Ty

im

1942

.07.

01

Felfö

ldi J

ózse

f ta

rt.

honv

. Be

zeré

d 19

14.0

5.12

Bor

sos

Rozá

lia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.29

Ferc

sák

Kár

oly

ta

rt.

honv

. G

utor

föld

e 19

14.1

1.25

Kós

a Re

gina

el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Ferl

in F

eren

c ho

nv.

Drá

vavá

sárh

ely

1920

.02.

28 S

piez

án R

ozál

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Fetti

Gyö

rgy

honv

. C

ible

sfal

va (B

esz-

terc

e-N

aszó

d vm

.) 19

10.0

5.22

Zsi

nrec

z Ir

én

eles

ett (

lövé

s)

Gre

mja

csje

19

42.1

0.07

Fild

án P

éter

ta

rt.

honv

. M

ezős

zabo

lcs

(Bih

ar v

m.)

1913

.08.

21 G

ligor

Ilon

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

20

Fint

a La

jos

tart

. ho

nv.

Tüsk

esze

ntpé

ter

1914

.04.

13 B

ekdi

Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

28

Fito

s G

yula

ho

nv.

Káv

ás

1915

.06.

17 H

eigl

Ter

ézia

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Flec

k K

árol

y ho

nv.

Buda

pest

19

09.0

9.19

Sza

bó G

izel

la

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Flór

a Lő

rinc

ta

rt.

honv

. Ü

rget

eg

(Bih

ar v

m.)

1910

.08.

15 K

oszt

a A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

168

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Flór

a Pé

ter

honv

. K

isős

i (Bi

har v

m.)

1911

.02.

17 O

pre

Ann

a el

eset

t (lö

vés)

Sz

ofije

vka

1942

.06.

28

Foki

Laj

os

tart

. ho

nv.

Türje

19

15.0

1.16

Hor

váth

Már

ia

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

2.13

Fori

ntos

Jenő

ho

nv.

Mih

ályf

a 19

12.

Gőg

ös K

lára

el

tűnt

Ba

bany

ino

1943

.01.

31

Fullé

r Ján

os

őrv.

M

ihál

d 19

20.1

1.20

Csö

ndör

Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

30

Füllé

r Ant

al

honv

. Li

ckóv

adam

os

1914

.06.

13 K

ovác

s M

ária

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Gaá

l Kár

oly

honv

. Sz

entk

ozm

a-do

mbj

a 19

12.0

7.13

Mol

nár K

atal

in

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Gaá

l Laj

os

honv

. Za

lacs

éb

1910

.12.

13 H

orvá

th T

eréz

el

tűnt

G

rem

jacs

je

1942

.08.

13

Gád

or Jó

zsef

ho

nv.

Söjtö

r 19

15.0

1.16

And

ris

Kat

alin

el

tűnt

O

boja

n 19

43.0

2.15

G

ál Is

tván

ho

nv.

Lent

i 19

15.1

0.02

Gál

Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.03.

15

Gál

Pál

ho

nv.

Szen

tistv

ánla

k 19

13.1

2.07

Fel

ső R

ozál

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Gás

pár F

eren

c ho

nv.

Dob

ri

1912

.11.

22 K

iss

Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.03.

03

Ger

encs

ér F

eren

c ho

nv.

Zala

bese

nyő

1919

.09.

27 G

yuk

Irm

a el

eset

t (lö

vés)

G

rem

jacs

je

1942

.10.

26

Ger

encs

ér Já

nos

őrv

. M

ikek

arác

sony

fa

1908

.01.

27 R

uzsi

cs K

atal

in

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Ger

encs

ér Jó

zsef

tar

t. őr

v.

Zala

bese

nyő

1914

.03.

15 G

yuk

Irm

a el

eset

t (tü

dőlö

vés)

G

rem

jacs

je

1942

.08.

16

Gor

csa

Jaka

b ta

rt.

honv

., c.

őrv

.

Teke

újfa

lu

(Kol

ozs

vm.)

1916

.04.

10 N

ikor

a Lu

kvic

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Gön

cz G

éza

tart

. ho

nv.

Szilv

ágy

1913

.08.

06 G

öncz

Ann

a el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.02.

15

169

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Gre

gác

Józs

ef

honv

. O

rokl

án

1915

. Tö

rök

Júlia

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Gre

gor J

ózse

f ho

nv.

Nag

ybak

ónak

19

05.0

9.24

Var

ga M

agdo

lna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Gró

sz Jó

zsef

ta

rt.

honv

. G

adác

s

(Som

ogy

vm. )

19

14.0

1.07

Kild

án K

risz

tina

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Gut

ter (

Gut

ler)

Is

tván

sz

kv.

Fegy

vern

ek

(Jász

-Nag

ykun

-Sz

olno

k vm

.)

1911

.02.

27 R

évi E

rzsé

bet

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Guz

mic

s La

jos

tiz.

Zala

baks

a 19

14.0

3.06

Zso

hár K

lára

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Gye

lán

Sánd

or

honv

. Kőr

össz

eg

(Bih

ar v

m.)

1909

.10.

16 M

árku

s V

irág

el

eset

t G

rem

jacs

je

1942

.12.

10

Gye

nese

Istv

án

tart

. ho

nv.

Ker

kauj

falú

19

11.

Mag

ai E

tel

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Gyo

rgyá

s G

ábor

tar

t. ho

nv.

Tinó

d (B

ihar

vm

.) 19

08.0

8.21

Fsü

r Ana

sztá

zia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

Gyö

re D

ezső

ta

rt.

honv

. V

aspö

r 19

14.0

7.14

Föl

nagy

Roz

ália

el

tűnt

, h. n

y.

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Gyö

re G

yörg

y ho

nv.

Mik

efa

1908

.05.

06 T

óth

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Gyö

re G

yörg

y ho

nv.

Vas

pör

1912

.03.

20 F

ölna

gy R

ozál

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Győ

re Im

re

honv

. Za

lasz

entg

yörg

y 19

08.0

6.22

Tak

ács

Már

ia

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

H

adfi

Józs

ef

őrm

. K

öves

kál

1913

.07.

27 M

ráz

Lidi

a el

eset

t Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Haf

ics

Győ

rgy

honv

. K

leno

va

(Ung

vm

.) 19

11.1

0.01

Sul

imán

Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

28

170

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Hai

ding

er Is

tván

őrv

., c.

tiz

. Rá

calm

ás

(Fej

ér v

m.)

1910

.10.

14 D

ózsa

Ágn

es

eles

ett (

fejlö

vés)

G

rem

jacs

je É

. 19

42.0

8.17

Hal

ász

Fere

nc

honv

. Tü

skes

zent

péte

r 19

10.0

2.11

Hőbőr

Giz

ella

el

eset

t (ha

slöv

és) G

rem

jacs

je É

. 19

42.0

8.15

H

alás

z M

ihál

y G

yula

ho

nv.

Kem

endo

llár

1915

.09.

28 C

sász

ár M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Han

cz Im

re

őrv.

Fe

lsős

eges

d (S

omog

y vm

.) 19

20.1

1.17

Fáb

ián

Klá

ra

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Han

cs Já

nos

tiz.

Rada

mos

19

19.0

7.13

Han

cs K

atal

in

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.28

Har

cz L

ajos

ho

nv.

Őri

szen

tpét

er

(Vas

vm

.) 19

15.0

7.20

Hor

váth

Kar

olin

eltű

nt

Don

köz

eléb

en 1

943.

01.2

8

Hás

z La

jos

honv

.

eles

ett (

fejlö

vés)

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

02

Hat

vani

Gyu

la

honv

. Za

laud

varn

ok

1912

.06.

28 H

atva

ni S

arol

ta

eles

ett (

fejlö

vés)

D

on p

artjá

n 19

42.1

2.30

H

egedűs

Lás

zló

tart

. zls

. Por

pác

(Vas

vm

.) 19

17.0

1.25

Tót

h A

nna

eles

ett (

fejlö

vés)

Ty

im

1942

.07.

01

Hég

el Já

nos

honv

. Bé

késc

saba

(B

ékés

vm

.) 19

13.0

5.23

Bán

szki

Már

ia

eles

ett

(grá

nátta

lála

t) K

odiz

i 19

42.0

6.28

Heg

yi S

ándo

r, dr

. ta

rt. o

. zl

s.

Mar

osvá

sárh

ely

(Mar

os-T

orda

vm

.) 19

15.0

5.19

Nág

ay A

nna

eles

ett (

fejlö

vés)

Ru

szan

ovka

19

43.0

2.16

Hen

zi Já

nos

honv

. Za

lais

tván

d 19

13.1

0.31

Hor

váth

Agn

es

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Her

csic

s La

jos

ho

nv.,

c. ő

rv.

Pako

d 19

09.0

2.21

Asb

óth

Ilona

el

tűnt

, h. n

y.

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Her

mán

Jáno

s ho

nv.

Cse

sztr

eg

1919

.04.

30 K

ulcs

ár E

tel

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Her

palle

r A

ndrá

s ho

nv.

Zala

apát

i 19

12.0

7.14

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Hés

zner

Istv

án

tart

. ho

nv.

Szom

or

(Kom

árom

vm

.) 19

06.0

8.11

Alm

an A

gnes

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

171

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Hir

schm

ann

Józs

ef

honv

., c.

őrv

. Rá

tót

(Vas

vm

.) 19

08.0

5.31

Dol

gos

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Hób

or A

ndrá

s ta

rt.

szkv

., c.

őr

m.

Lete

nye

Ba

ksa

Róza

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Hof

fman

n Er

nő

honv

. Ba

dacs

onyt

omaj

19

12.0

2.05

Bar

ka A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Hof

fman

n Is

tván

tart

. ho

nv.

Tara

ny

(Som

ogy

vm.)

1914

.04.

25 H

orvá

th Ju

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Hol

ocsu

k Is

tván

hon

v.,

c. ő

rv.

Kőr

ösm

ező

(Már

amar

os v

m.)

1904

.08.

23 H

áncs

uk M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Hom

pó Já

nos

tart

. ho

nv.

Hom

okko

már

om

1920

.04.

10 B

arna

Kat

alin

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Hop

ák G

yörg

y ho

nv.

Poro

skő

(U

ng v

m.)

1920

.03.

30 Z

ajác

z Il

ona

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.18

Hor

váth

Fer

enc

ho

nv.,

c. ő

rv.

Ara

nyod

(Z

alas

zent

grót

) 19

20.0

7.20

Bal

la A

nna

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Hor

váth

Istv

án

honv

. G

yűrű

s 19

12.0

1.24

Hor

váth

Már

ia

eles

ett

(akn

arob

baná

s)

Gre

mja

csje

19

42.1

0.28

Hor

váth

Istv

án

honv

. Te

leke

s

(Vas

vm

.) 19

11.0

4.03

Har

of E

rzsé

bet

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Hor

váth

Istv

án őr

v.

Bárs

zent

mih

ály-

falv

a

Mol

nár A

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Hor

váth

Jáno

s ho

nv.

Rózs

ássz

eg

1913

.05.

07 N

émet

h Te

réz

eles

ett (

elvé

rzet

t) G

nyilo

je

1942

.06.

30

Hor

váth

Jáno

s ho

nv.,

c. ő

rv.

Pam

uk

(Som

ogy

vm.)

1920

.09.

28 R

abóc

zki A

nna

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Hor

váth

Jenő

őr

v.

Zala

baks

a 19

15.0

4.15

Hor

váth

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

172

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Hor

váth

Józs

ef

tiz.

Paiz

ssze

g 19

13.0

1.30

Béc

s K

arol

ina

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Hor

váth

Józs

ef

tart

. ho

nv.

Gel

lénh

áza

1914

.03.

25 B

alog

h Te

rézi

a el

eset

t (lö

vés)

G

rem

jacs

je

1942

.08.

16

Hor

váth

Kál

mán

hon

v.

Zala

kopp

ány

1914

.11.

02 N

émet

h M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Hor

váth

Laj

os

őrv.

Sa

lom

vár

1910

.02.

02 K

ámán

Ter

éz

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Hor

váth

Sán

dor

honv

. Rá

tót

(Vas

vm

.) 19

13.0

6.10

Kov

ács

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

Hor

váth

Sán

dor

honv

. Sá

rhid

a 19

18.0

1.20

Nya

kas

Ann

a el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Hos

csuk

Jáno

s ho

nv.

Técső

(M

áram

aros

vm

.) 19

10.0

1.30

Bre

chlic

suk

Már

ia

eles

ett (

lövé

s)

Gre

mja

csje

É.

1942

.08.

15

Hre

kirc

sek

Mih

ály

honv

. Fe

lsőa

psa

(U

ng v

m.)

1919

.01.

03 B

relo

nyuk

Ann

a el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Iber

pack

er

And

rás

honv

. Za

laap

áti

1912

.07.

14 T

óth

Ann

a el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Igaz

i Gyu

la

honv

. M

ikef

a 19

19.1

1.24

Szé

kede

i (S

zéke

di) T

eréz

el

eset

t (s

zívl

övés

) G

rem

jacs

je D

K 1

942.

08.1

1

Illés

Istv

án

honv

. C

sesz

treg

19

10.0

7.21

Kul

csár

Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Illés

Istv

án

honv

. G

ábor

jánh

áza

1919

.06.

29 K

onko

li M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Illés

Istv

án

honv

. C

söm

ödér

19

12.0

8.12

Bun

dics

Ter

éz

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Illés

Jáno

s ho

nv.

Gyu

la

(Bék

és v

m.)

1919

.05.

06 J

uhás

z K

iss

Mar

git

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

173

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Illés

Józs

ef

tiz.

Mik

efa

1919

.03.

19 B

abat

i Erz

sébe

t se

besü

lten

eltű

nt,

h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Iste

nes

Jenő

ho

nv.

Bala

tonk

eres

ztúr

(S

omog

y vm

.) 19

20.0

8.04

Gyö

ngyö

s M

atild

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Iván

Laj

os

tart

. ho

nv.

Vöc

könd

19

13.0

8.22

Tót

h V

ilma

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.02.

06

Iván

yi Já

nos

honv

. Bá

noks

zent

györ

gy 1

908.

04.2

4 So

mog

yi Ju

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Izsá

k Sá

ndor

ta

rt.

honv

. Sz

omba

thel

y

(Vas

vm

.) 19

10.0

1.20

Gom

bkötő

Erzs

ébet

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Jand

ó Is

tván

ho

nv.

Pusz

tasz

entlá

szló

19

11.0

8.17

Cse

ndes

Roz

ália

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Jank

ó Fe

renc

ta

rt.

honv

. Sz

écsi

szen

tlász

ló

1907

. V

ida

Rozá

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Jano

styá

k Is

tván

hon

v.

Vég

egyh

áza

(Csa

nád

vm.)

1919

.09.

03 M

isot

a A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Joós

Ernő

tart

. ho

nv.

Szen

tpét

erfö

lde

1914

.08.

30 J

oós

Teré

z el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Jung

Már

ton

honv

. Zo

mba

(Tol

na v

m.)

1920

.04.

06 K

ram

er R

ozál

ia

eles

ett

Gal

icsi

19

42.0

6.28

K

acon

Pál

c.

őrv

. C

sent

evöl

gy

1921

.05.

21 H

orvá

th E

rzsé

bet e

ltűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Kal

amár

Ant

al

honv

. V

aspö

r 19

10.1

1.20

Tör

ök Ju

liann

a el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.01.

31

Kál

i Kár

oly

honv

. G

utor

föld

e 19

08.0

1.07

Tak

ács

Rozá

lia

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kál

mán

Zs

igm

ond

honv

. A

libán

fa

1909

.02.

28 K

ovác

s A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kám

án F

eren

c ho

nv.

Bak

1910

.10.

05 N

émet

h Ro

zália

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

18

Kám

án Já

nos

őrv.

Pu

szta

eder

ics

1913

.06.

24 T

óth

Teré

z el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

174

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Kám

án Jó

zsef

ho

nv.

Zala

eger

szeg

19

15.1

2.10

Sim

on M

ária

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kám

án Lőr

inc

ho

nv.

Bak

1908

.03.

08 B

akos

Már

ia

eltű

nt, h

. ny.

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Kám

for I

stvá

n sz

kv.

Lázi

(V

eszp

rém

vm

.) 19

19.0

8.31

Vid

a K

atal

in

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Kán

tor E

rnő

honv

., c.

őrv

. Te

keny

e 19

12.0

2.08

Dáz

seny

i Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kán

tor J

ózse

f ta

rt.

honv

. C

sáfo

rd

1910

.06.

12 S

ziva

Roz

ália

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.02.

06

Kap

itár P

ál

honv

. A

lsós

ág (V

as v

m.)

1910

.10.

05 L

ukác

s M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Káp

osi J

ános

tiz

.

1920

.01.

17 H

orvá

th M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

2.10

Kar

ácso

ny L

ajos

hon

v.

Zala

szen

tlász

ló

1917

.02.

02 T

orpá

l Bri

gitta

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Kar

ika

Istv

án

honv

. Le

ntis

zom

bath

ely

1915

.06.

22 T

örök

Lin

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kár

olyi

Géz

a ho

nv.

Zala

cséb

19

09.0

6.29

Fito

s K

atal

in

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kás

a Fe

renc

ho

nv.

Ker

kaku

tas

1908

.02.

08 H

erm

an Jú

lia

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

K

ása

Józs

ef

őrv.

Ze

beck

e 19

14.1

1.02

Top

lak

Erzs

ébet

el

eset

t (a

gyro

ncso

lás)

Sz

tari

j Osz

kol

1942

.08.

21

Kás

a Pé

ter

honv

. Sá

rhid

a 19

13.0

5.11

Pet

e Ró

za

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Kas

zás

Jenő

ta

rt.

honv

. C

sáfo

rd

1910

.04.

23 S

imon

Ann

a el

eset

t (m

ell-

lövé

s)

Gre

mja

csje

19

42.0

7.18

175

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Kau

fman

n Er

vin

karp

. ho

nv.,

c. ő

rv.

Buda

pest

19

13.0

1.02

Deu

tsch

Giz

ella

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Káz

mér

Dez

ső

tsz.

sz

kv.

Vite

nyéd

szen

tpál

19

20.0

5.02

Csu

por R

óza

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kéb

el K

álm

án

honv

. Sz

entli

szló

19

13.1

1.30

Kéb

el A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kel

e Jó

zsef

őr

v.

Bele

zna

1920

.11.

24 V

ida

Ann

a el

eset

t G

rem

jacs

je É

. 19

42.0

8.16

K

elem

en S

ándo

r ho

nv.

Tüsk

esze

ntpé

ter

1911

.03.

04 T

óth

Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Kel

letic

s Já

nos

tart

. ho

nv.

Száz

kő

1920

.07.

06 O

láh

Klá

ra

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Ken

yere

s Se

bők

honv

. N

agyk

ovác

si

(Pes

t-Pili

s-So

lt-K

isku

n vm

.)

1918

.01.

06 P

ik Jo

hann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Ker

ese

Józs

ef

honv

. Pá

lfisz

eg

1908

.10.

08 P

atak

i Ter

éz

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Ker

ti Is

tván

ta

rt.

honv

. So

lt (P

est-P

ilis-

Solt-

Kis

kun

vm.)

1915

. Sz

abó

Zsóf

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kes

erű

Ven

del

tsz.

sz

kv.

Felsőp

áhok

19

15.1

0.20

Pló

tár E

rzsé

bet

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kíg

yós

Józs

ef

honv

. Ba

tyk

1911

.01.

15 K

ólor

Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Kir

ila L

ászl

ó ta

rt.

honv

. M

áron

(S

zilá

gy v

m.)

1908

.09.

17 P

op F

lóra

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Kir

lig T

ivad

ar

honv

. Sz

emer

ekő

(U

ng v

m.)

1918

.01.

20 G

alam

ba M

ária

el

eset

t (n

yaks

zírt

lövé

s)

Prud

ok

1942

.06.

28

176

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Kis

Imre

ta

rt.

honv

. K

isku

tas

1912

.06.

12 B

orny

ák A

nna

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kis

Istv

án

tart

. ho

nv.

Kis

tolm

ács

1905

.07.

27 S

zokv

ányo

s M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Kis

s A

ntal

ho

nv.

Nag

ykan

izsa

19

08.1

2.13

Var

ga Ju

liann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Kis

s Fe

renc

ho

nv..

Göl

le

(Som

ogy

vm.)

1920

.04.

09 P

olec

sák

Rozá

lia e

lese

tt (g

ázöd

éma)

K

ijev

1942

.07.

06

Kis

s Já

nos

honv

. H

ács

(S

omog

y vm

.) 19

20.0

8.21

Nel

ina

Teré

z el

eset

t (s

zilá

nksé

rülé

s)

Gre

mja

csje

19

42.0

8.17

Kis

s Jó

zsef

ho

nv.

Tarn

asze

ntm

ikló

s (H

eves

vm

.) 19

19.1

0.12

Tót

h Ilo

na

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Kis

s La

jos

tiz.

Búcs

ú

(Vas

vm

.) 19

08.0

6.30

Har

ton

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Kis

s Sá

ndor

ho

nv.

Kis

szen

tgró

t 19

09.0

7.03

Pál

ovic

s/Pa

vo-

rits

/Pol

arits

Er

zséb

et

eltű

nt, h

. ny.

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Kis

s V

incz

e ta

rt.

honv

., c.

őrv

.

Poro

szló

(H

eves

vm

.) 19

17.0

2.08

Var

ga E

szte

r el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Kle

peis

z Jó

zsef

tiz

. Eb

ergé

ny

1919

.09.

04 B

alog

h A

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Koc

sis

Tibo

r ho

nv.

Zala

eger

szeg

19

20.1

2.25

Ném

eth

Erzs

ébet

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Koc

smár

os Já

nos

tart

. ho

nv.,

c. ő

rv.

Csá

ford

19

11.0

9.02

Kov

ács

Giz

ella

el

eset

t (g

égel

övés

) G

rem

jacs

je

1943

.01.

24

177

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Kol

acz

(Kol

ec)

Gyö

rgy

honv

. A

lsóp

álfa

19

20.0

5.07

Bar

anas

its Á

gota

(B

aran

azik

M

ária

)

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Kom

árom

i K

árol

y ho

nv.

Als

ónem

esap

áti

(Nem

esap

áti)

1909

.10.

02 N

émet

h Ir

ma

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

2.15

Kon

dor J

ózse

f ho

nv.

Dob

ronh

egy

1912

.11.

24 B

oros

Már

ia

meg

halt

(vég

tag

fagy

ása)

K

ecsk

emét

19

43.0

4.09

Kop

ics

Jáno

s ho

nv.

Rász

ócsk

a (M

áram

aros

vm

.) 19

19.0

4.15

Ihn

árty

uk

Endo

chia

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kor

neiz

el K

árol

y tiz

. K

isle

ngye

l 19

14.0

3.23

Ném

eth

Giz

ella

el

eset

t (tü

dőlö

vés)

G

rem

jacs

je

1942

.07.

17

Kor

okny

ai G

yula

tart

. ho

nv.

Pusz

tasz

entlá

szló

19

15.0

7.22

Ger

gány

Em

ma

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Kor

okny

ai G

yula

hon

v.,

c. ő

rv.

Pusz

tasz

entlá

szló

19

20.1

0.06

Bör

öndi

Roz

ália

el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Kor

oncz

i Ant

al

honv

. Za

lako

ppán

y 19

09.0

2.06

Bal

ogh

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Kor

oncz

i Lás

zló

hon

v.

Zala

kopp

ány

1909

.05.

02 S

prin

csic

s El

eonó

ra

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kos

aras

Vilm

os

tart

. őr

v.

Botfa

19

14.0

6.25

Ném

eth

Erzs

ébet

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.05

Kos

ik Jó

zsef

ho

nv.

Zala

eger

szeg

19

12.0

7.26

Kar

dos

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Kov

ács

Fere

nc

honv

. Ba

tyk

1913

.03.

13 S

ebes

tyén

Már

ia e

ltűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kov

ács

Fere

nc

honv

. Sz

trip

pa

(Ung

vm

.) 19

20.1

2.18

Kal

icz

Borb

ála

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

178

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Kov

ács

Fere

ncz

tart

. ho

nv.

Zala

eger

szeg

19

13.0

7.17

Cir

áki M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Kov

ács

Gyö

rgy

honv

. C

sehi

min

dsze

nt

(Vas

vm

.) 19

09.0

3.29

Kán

tor J

ulia

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kov

ács

Gyu

la

honv

. K

erka

ném

etfa

lu

1909

.06.

15 F

arka

s M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Kov

ács

Gyu

la

honv

. D

énes

fa

(Sop

ron

vm.)

1910

.09.

22 N

émet

h Em

ilia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kov

ács

Imre

ho

nv.

Zala

udva

rnok

19

19.1

1.24

Szé

kely

Bor

bála

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kov

ács

Istv

án

honv

. Za

lalö

vő

1911

.10.

01 H

orvá

th M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

28

Kov

ács

Istv

án

tiz.

Bárh

ely

1914

.08.

08 G

omba

Roz

ália

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

30

Kov

ács

Istv

án

honv

. K

erka

bara

bás

1909

.12.

22 H

ajdú

Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Kov

ács

Istv

án

tart

. ho

nv.

Kar

cag

(Já

sz-N

agyk

un-

Szol

nok

vm.)

1915

.09.

22 B

ojtá

r Esz

ter

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.05

Kov

ács

Istv

án

honv

. Ré

dics

19

07.0

5.13

Men

tes

Ver

ona

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kov

ács

Istv

án

honv

. K

erka

bara

bás

1908

.08.

27 B

agó

Kat

alin

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Kov

ács

Istv

án

tart

. ho

nv.,

c. ő

rv.

Bárh

ely

1909

.09.

11 K

ovác

s K

atal

in

eltű

nt, h

. ny.

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Kov

ács

Jáno

s ta

rt.

honv

. Sz

eren

cs

(Zem

plén

vm

.)

Heg

edüs

Zs

uzsa

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

179

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Kov

ács

Jenő

ho

nv.

Örd

öghe

nye

1911

.02.

20 T

akác

s A

nna

eltű

nt, h

. ny.

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Kov

ács

Józs

ef

honv

., c.

őrv

. K

apos

mező

(Som

ogy

vm.)

1920

.02.

23 K

ardo

s M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Kov

ács

Józs

ef

honv

. Za

laeg

ersz

eg

1915

.07.

20 M

ayer

Fra

ncis

ka e

ltűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kov

ács

Józs

ef

tiz.,

c.

szkv

. M

umor

19

19.0

9.09

Mol

nár V

eron

a el

tűnt

, h. n

y.

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Kov

ács

Kál

mán

ho

nv.

Izsá

k (P

est-P

ilis-

Solt-

Kis

kun

vm.)

1919

.06.

15 K

asza

b M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kov

ács

Kár

oly

őrv.

Kőv

ágóö

rs

1920

.07.

24 B

árán

y G

izel

la

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Kov

ács

Kár

oly

tart

. ho

nv.

Kus

táns

zeg

1917

.08.

11 M

óric

Kat

alin

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Kov

ács

Kár

oly

tart

. ho

nv.

Kis

szen

tgró

t

Hor

váth

Roz

ália

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kov

ács

Kár

oly

honv

. Bá

rhel

y

Gál

os A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kov

ács

Lajo

s ho

nv.

Kev

erm

es

(Csa

nád

vm.)

1919

.08.

22 D

omán

yi M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kov

ács

Mih

ály

honv

. Pa

tkan

yóc

(B

ereg

vm

.) 19

20.0

2.29

Szk

unka

Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kov

ács

Sánd

or

tart

. zls

. Kis

kunh

alas

(P

est-P

ilis-

Solt-

Kis

kun

vm.)

1918

.01.

03 K

ram

mer

Vilm

a el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kov

acsó

Zsi

fkó

honv

. Sz

entta

más

(B

ács-

Bodr

og v

m.)

1920

.12.

03 V

ikoh

ivcs

D

arin

kó

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.02.

06

180

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Kov

csin

Dus

án

honv

. Sz

tapá

r (B

ács-

Bodr

og v

m.)

1920

.09.

13 S

zim

icz

Vuk

icza

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.02.

06

Koz

ma

Istv

án

honv

. Szőc

e

(Vas

vm

.) 19

08.0

3.01

Bita

Fra

ncis

ka

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Köl

kedi

Jenő

ta

rt.

honv

. Za

lalö

vő

1912

.06.

20 V

arga

Már

ia

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.05

Kön

cöl G

ábor

ho

nv.

Vite

nyéd

szen

tpál

19

08.0

4.02

Kon

ya A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kőr

ösi G

yula

ho

nv.

Cso

nkah

egyh

át

1915

.02.

24 Kőr

ösi A

nna

eles

ett

Gre

mja

csje

19

42.0

8.17

K

rem

enek

Laj

os

tart

. ho

nv.

Zala

lövő

19

08.0

9.14

Wel

ke F

ranc

iska

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Kuh

la F

eren

c ho

nv.

Gyu

la

(Bék

és v

m.)

1920

. Ru

szny

ák M

ária

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kuk

leg

Istv

án

honv

. D

obri

19

14.0

7.02

Pál

Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

28

Kul

csár

Istv

án

honv

. Le

ntik

ápol

na

1915

.04.

18 M

áté

Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kun

ics

Józs

ef

honv

. K

ustá

ny

1919

.08.

15 Á

brah

ám P

iros

ka el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kup

ó Jó

zsef

ho

nv.,

c. ő

rv.

Botfa

19

08.0

9.03

Bel

ső V

eron

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Kur

di Já

nos

tart

. ho

nv.

Vác

(Pes

t-Pili

s-So

lt-K

isku

n vm

.) 19

05.0

4.06

Kis

Julia

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Kur

ta Is

tván

ho

nv.

Gyu

la

(Bék

és v

m.)

1920

.10.

08 Ü

zerb

auer

K

atal

in

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kur

ucz

Fere

nc

honv

. Sz

entg

otth

árd

(V

as v

m.)

1915

.10.

17 W

ágne

r Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

181

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Kut

yafa

Istv

án

honv

. Bá

csa

(G

yőr v

m.)

1920

.12.

26 S

zögy

i Ilo

na

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Kuz

ma

Ala

jos

honv

. H

ársl

iget

19

20.0

7.23

Spi

lák

Ver

ona

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.28

Kuz

ma

Pál

honv

. G

erén

y

(Ung

vm

.) 19

20.0

5.06

Fle

nykó

Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Laka

tos

Ala

dár

őrv.

Le

teny

e 19

19.1

2.01

Hor

váth

Ágn

es

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

La

kato

s Is

tván

ho

nv.

Két

hely

(S

omog

y vm

.) 19

20.0

2.10

Hor

váth

Reg

ina

eles

ett

Tyim

elő

tt 19

42.0

6.28

Laka

tos

Istv

án

honv

. Sz

epet

k 19

15.0

1.23

Bér

es K

atal

in

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Laka

tos

Józs

ef

honv

. Pu

szta

eder

ics

1911

.02.

28 K

olta

i Vik

tóri

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.10

Laki

Ant

al

honv

. Za

lalö

vő

1913

.09.

19 N

agy

Ann

a el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Láng

Jáno

s ho

nv.

Var

sád

(T

olna

vm

.) 19

20.0

4.24

Vig

and

Zsuz

sann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Lapa

th S

ándo

r őr

v.

Lend

vade

des

1913

.02.

07 L

apat

h Ju

liann

a el

eset

t (k

ézig

ráná

t ta

lála

t)

Gre

mja

csje

19

42.0

9.10

Lápo

si F

eren

c ta

rt.

hdgy

. Zi

lah

(S

zilá

gy v

m.)

1914

.06.

27 B

ella

Zsu

zsan

na e

ltűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Lász

ló Z

sigm

ond

honv

. Za

labé

r 19

12.0

7.16

Tak

ács

Rozá

lia

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Laue

r Józ

sef

honv

. Bá

nd

(Ves

zpré

m v

m.)

1916

.03.

20 L

ibm

ajer

Bor

bála

ele

sett

(fejlö

vés)

G

rem

jacs

je É

. 19

42.0

9.15

Lázá

r Im

re

őrv.

Tü

skes

zent

péte

r 19

20.0

2.18

Bel

edi R

ozál

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

182

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Leha

rdt (

Léhá

rt)

Lajo

s ho

nv.

Csá

ford

Géc

sek

Rozá

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Leitn

er Jó

zsef

ta

rt.

honv

., c.

őrv

.

Zala

bese

nyő

1911

.03.

17 N

émet

h A

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Leitn

er L

ajos

ho

nv.

Zala

bese

nyő

1912

.07.

15 N

émet

h A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Lepo

sa Jó

zsef

ho

nv.

Káv

ás

1909

. Bo

kor K

atal

in

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Lesz

ák Jó

zsef

ta

rt.

honv

. C

sesz

tve

(N

ógrá

d vm

.) 19

07.0

8.18

Var

ga Ju

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.02.

07

Libá

k Is

tván

ho

nv.

Als

ószl

atin

a

(Ung

vm

.) 19

20.0

7.12

Erd

eg M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Lipl

in G

yörg

y ho

nv.

Nag

ykan

izsa

19

20.0

9.08

Nau

s M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Lőcz

i Józ

sef

honv

., c.

őrv

. Ih

aros

(S

omog

y vm

.) 19

20.0

3.10

Hor

váth

Roz

ália

ele

sett

Tyim

elő

tt 19

43.0

2.07

Mác

sek

Jenő

ho

nv.

Mile

j 19

16.0

5.26

Víz

i Már

ia

eles

ett (

lövé

s)

Gre

mja

csje

19

42.0

8.18

M

agya

r Józ

sef

tart

. ho

nv.

Nag

yvár

ad

(Bih

ar v

m.)

1906

.12.

18 S

zűcs

Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Mag

yar K

álm

án

honv

. Bo

cföl

de

1910

.08.

20 B

ogat

ner A

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Mag

yar

Szan

iszl

ó ta

rt.

honv

. Bo

cföl

de

1912

.11.

12 M

agya

r Roz

ália

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Maj

or G

yula

ta

rt.

honv

., c.

őrv

.

Het

es

(Som

ogy

vm.)

1920

.03.

28 B

ence

Julia

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

183

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Maj

or Jó

zsef

ho

nv.

Mon

osto

rapá

ti 19

12.0

1.28

Mar

tján

Rozá

lia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.28

Maj

or Jó

zsef

ho

nv.

Rapo

smező

(Som

ogy

vm.)

1920

.07.

08 T

óth

Julia

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Maj

or S

ándo

r sz

kv.

Nes

zele

(Z

alae

gers

zeg)

19

19.0

9.16

Czi

nder

Már

ia

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Már

fai J

ános

tiz

. Pó

rszo

mba

t 19

14.0

7.23

Bán

fi Te

réz

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

M

arod

ek G

yörg

y ho

nv.

Patk

anyó

c

(Ber

eg v

m.)

1919

.12.

12 R

nanc

sik

Ann

a el

tünt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Mar

ton

Gyu

la

tiz.

Fony

ód

(Som

ogy

vm.)

1916

.11.

24 T

óth

Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

30

Mar

ton

Istv

án

honv

. Za

lasz

entg

rót

1910

.12.

23 Z

arka

Ter

éz

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.05

M

arto

n La

jos

tiz.

Nem

espé

csel

y 19

20.0

6.20

Zel

inki

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Mas

kara

Mih

ály

honv

. N

agyg

ajdo

s

(Ung

vm

.) 19

20.1

1.25

Muc

sisk

a Ju

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Maz

zag

Jáno

s ta

rt.

honv

. Ö

rdög

heny

e

1910

. Ta

kács

Ter

éz

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Med

véss

y Im

re

szkv

., ta

rt. c

. őr

m.

Zala

szen

tgró

t 19

15.1

1.05

Pir

iti V

ilma

eltű

nt, h

. ny.

O

boja

n 19

43.0

2.04

Men

csuk

Mih

ály

honv

., c.

őrv

. Rá

szóc

ska

(Már

amar

os v

m.)

1919

.09.

02 P

oade

cs Jo

dovk

a el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

01

Men

tes

Kár

oly

ho

nv.

Ikló

dbör

döce

19

10.0

9.12

Pét

er M

ária

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Men

yhár

t Gyu

la h

onv.

, c.

őrv

. Pu

szta

eder

ics

1920

.02.

08 K

napp

Ann

a el

eset

t (s

zívl

övés

) G

rem

jacs

je

1942

.08.

26

184

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Men

yhár

t Ist

ván

tart

. sz

kv.

Zala

apát

i 19

13.0

9.23

Kis

anta

l Pau

lina

eles

ett

(tüdő

lövé

s)

Szta

ro

Nyi

kols

zkoj

e 19

42.1

2.01

Mer

kl H

enri

k tiz

. Ec

seny

(S

omog

y vm

.) 19

20.0

2.29

Raf

lics

Erzs

ébet

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Mer

mez

e Pá

sku

honv

. C

sékl

ye

(Bih

ar v

m.)

1910

.05.

02 D

ecz

Ann

a el

eset

t M

escs

ersz

kije

D

vori

19

42.0

6.28

Més

záro

s Jó

zsef

ho

nv.

Mih

ályf

a 19

13.0

8.30

Ném

eth

Erzs

ébet

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

M

észá

ros

Kál

mán

ts

z.

szkv

. Ba

rabá

ssze

g 19

20.0

9.07

Maj

or A

nna

eltű

nt, h

. ny.

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Més

zöly

Jáno

s ho

nv.

Als

óhet

ény

(T

olna

vm

.)

Szűc

s Er

zséb

et

meg

halt

(szí

vbén

ulás

) K

apos

vár

1942

.11.

24

Mih

ályi

Jáno

s ta

rt.

honv

. C

sáfo

rd

1914

.01.

27 B

eke

Kat

alin

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Mik

ola

Istv

án

tart

. ho

nv.

Kus

táns

zeg

1910

.07.

29 H

orvá

th R

ózsa

el

eset

t (s

zívl

övés

) G

rem

jacs

je

1942

.08.

16

Mik

ovic

s Já

nos

honv

. K

öblé

r (U

ng v

m.)

1920

.06.

15 T

eszl

ovits

Zsó

fia e

ltűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Mol

nár A

ntal

ta

rt.

honv

. K

ám

(Vas

vm

.) 19

11.0

3.29

Far

kas

Zsóf

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Mol

nár F

eren

c ho

nv.

Tele

kes

(V

as v

m.)

1908

.02.

22 Z

üka

Emer

enc

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Mol

nár G

yula

ho

nv.

Pózv

a (Z

alae

gers

zeg)

19

17.0

2.08

Mol

nár B

orbá

la

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.02.

28

Mol

nár V

ámos

G

yörg

y ho

nv.

Sárf

imiz

dó

(Vas

vm

.) 19

10.0

6.09

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

Mór

i Józ

sef

honv

. K

isle

ngye

l 19

12.0

8.12

Ném

eth

Már

ia

eltű

nt

Gny

iloje

19

42.0

6.30

M

óróc

z F

eren

c tiz

. Sá

rvár

(V

as v

m.)

1920

.07.

09 K

ása

Mar

git

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

185

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Moz

sár J

enö

tart

. ho

nv.

Nag

ypál

i 19

13.0

5.17

Bód

ei T

eréz

. el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Nág

li Já

nos

honv

. G

yőr-

Révf

alu

(Győ

r vm

.) 19

15.0

9.05

Ele

k Er

zséb

et

eltű

nt, h

. ny.

D

on k

özel

ében

194

3.01

.28

Nag

y A

ntal

sz

kv.

Bada

cson

ytom

aj

1914

.11.

22 H

orvá

th A

nna

eles

ett

(szí

vlöv

és)

Gre

mja

csje

19

42.0

8.02

Nag

y Fe

renc

ho

nv.

Orm

ándl

ak

1913

.01.

26 G

eige

r Roz

ália

el

eset

t (fe

jlövé

s)

Koc

sato

vka

1943

.02.

08

Nag

y Fe

renc

ho

nv.

Csá

ford

19

08.0

5.08

Léh

árt M

ária

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Nag

y G

yula

ta

rt.

honv

. K

erka

kuta

s 19

19.0

3.17

Dom

okos

Már

ia

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Nag

y Im

re Is

tván

hon

v.

Mar

cali

(S

omog

y vm

.) 19

14.0

8.14

Hor

váth

Mat

ild

eltű

nt

Don

és

Szta

rij-

Osz

kol

1943

.02.

02

Nag

y Is

tván

ho

nv.

Zala

bér

1912

.11.

17 B

angó

Már

ia

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Nag

y Já

nos

tart

. ho

nv.

Zala

eger

szeg

19

13.0

8.19

Kál

ovic

s Er

zséb

et

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Nag

y Jó

zsef

ho

nv.

Zala

vég

1911

.09.

02 N

émet

h Ró

za

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Nag

y La

jos

őrv.

, c.

tiz.

Ker

ecse

ny

1919

.02.

02 S

zabó

Ann

a el

eset

t (g

ráná

tszi

lánk

) G

rem

jacs

je

1942

.10.

18

Nag

y La

jos

őrm

. Le

senc

eném

et-

újfa

lu

1914

.09.

19 Kőm

űves

K

arol

in

eles

ett (

mel

l-lö

vés)

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

02

Nag

y La

jos

honv

. A

ndrá

shid

a (Z

alae

gers

zeg)

19

04.0

4.30

Sch

effe

r Cec

ília

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Nag

y Lá

szló

ta

rt.

honv

. N

yire

gyhá

za

(Sza

bolc

s vm

.) 19

20.0

9.14

Faz

ekas

Ilon

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

186

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Nag

y M

ikló

s ta

rt.

honv

. Ba

bosd

öbré

te

1911

.12.

03 Z

arka

Roz

ália

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

05

Nag

y Pá

l ho

nv.

Aka

sztó

(P

est-P

ilis-

Solt-

Kis

kun

vm.)

1919

.12.

12 M

egye

s V

eron

ika e

ltűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

05

Nag

y Sá

ndor

ta

rt.

honv

. Za

laeg

ersz

eg

1913

.09.

05 P

aál T

eréz

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Nát

rán

Fere

nc

honv

. Za

laeg

ersz

eg

1910

.06.

18 P

iplic

s Te

réz

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Ném

eth

And

rás őr

v., c

. tiz

. K

örm

end

(V

as v

m.)

1920

.02.

29 K

ósa

Klá

ra

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Ném

eth

Fere

nc

honv

. Za

labé

r 19

10.1

1.05

Hőb

ör E

rzsé

bet

eles

ett

Szin

yije

Lip

jagi

194

2.08

.17

Ném

eth

Fere

nc

honv

. Za

labe

senyő

1913

.12.

01 N

agy

Már

ia

eltű

nt, h

. ny.

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

30

Ném

eth

Ger

gely

tar

t. ho

nv.

Szep

etk

1919

.12.

10 F

arka

s Er

zséb

et

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Ném

eth

Gyö

rgy

honv

. Sö

jtör

1919

.02.

17 S

ipos

Roz

ália

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

28

Ném

eth

Imre

ta

rt.

honv

. K

issz

entg

rót

1911

.11.

03 H

agya

r Júl

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.03.

15

Ném

eth

Istv

án

tart

. ho

nv.

Nem

esap

áti

1905

.11.

10 B

onc

Teré

z el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Ném

eth

Istv

án

honv

. Sá

god

1920

.02.

04 P

atos

Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Ném

eth

Istv

án

őrm

. K

ustá

ny

1912

.03.

25 T

orm

a M

argi

t el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Ném

eth

Istv

án

honv

. A

ndrá

sfa

(V

as v

m.)

1918

.05.

06 S

zecsőd

i Er

zséb

et

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

187

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Ném

eth

Jáno

s ta

rt.

honv

. Bu

dape

st

1921

.02.

28 G

aszl

i Ágn

es

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Ném

eth

Jáno

s ho

nv.

And

rásh

ida

1914

.10.

24 H

orvá

th R

ozál

ia e

ltűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Ném

eth

Józs

ef

tart

. ho

nv.

Zala

vm

. 19

07.0

1.23

Zso

hár J

úlia

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Ném

eth

Szilv

eszt

er

szkv

., c.

őr

m.

Csa

tár

1912

.12.

21 T

óth

Kat

alin

el

eset

t (lö

vés)

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

02

Nov

ák A

ntal

ho

nv.

Teke

nye

1908

.07.

14 M

olná

r Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Nov

ák G

áspá

r ta

rt.

honv

. Sz

ente

rzsé

beth

egy

1910

.06.

10 K

ovác

s M

ária

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Nov

ák Já

nos

honv

. Za

lahá

shág

y 19

08.1

2.17

Gál

Erz

sébe

t el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Nov

ák Jó

zsef

ta

rt.

honv

. Fe

renc

hegy

19

20.0

3.18

Olá

h M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Nov

otny

Géz

a ka

rp.

őrv.

Bu

dape

st

1910

.08.

25 V

alcs

ián

Kat

alin

ele

sett

Hoh

ol

1943

.01.

28

Nuc

ás G

ábor

ho

nv.

Szun

yogd

(B

ihar

vm

.) 19

08.0

7.02

Mák

a V

irág

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Ola

sz Is

tván

ho

nv.

Szen

terz

sébe

theg

y 19

14.0

6.12

Far

kas

Már

ia

eles

ett

(tüdő

lövé

s)

Kod

izi

1942

.07.

02

Ola

sz S

ándo

r ho

nv.

el

eset

t (a

knat

alál

at)

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.03

Ors

ós Jó

zsef

ho

nv.

Tóso

kber

énd

(Ves

zpré

m v

m.)

1909

.01.

22 O

rsós

Roz

ália

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Ors

ós M

átyá

s ho

nv.

Bak

1919

.02.

24 O

rsós

Sár

i el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

05

188

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Osz

terb

auer

Is

tván

ho

nv.

Eger

völg

y

(Vas

vm

.) 19

11.0

1.09

Mol

nár M

ária

el

eset

t (g

ráná

tszi

lánk

) K

odiz

i 19

42.0

6.28

Ősi

Józs

ef

honv

. Bo

nnya

(S

omog

y vm

.) 19

20.1

0.15

Var

ga E

rzsé

bet

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Paás

Istv

án

tsz.

tiz.

Vas

pör

1920

.02.

19 B

üki M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Paiz

s Já

nos

honv

. Pa

izss

zeg

1909

.11.

09 T

ubol

y K

atal

in

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Pa

ksa

Fere

nc

honv

. O

zmán

bük

1914

.03.

31 M

ozsá

r Roz

ália

el

eset

t (g

ráná

trob

baná

s) Sz

ofije

vka

1942

.06.

28

Pál J

ános

őr

v.

Barl

ahid

a 19

21.1

2.29

Sebők

Kar

olin

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Pál J

ózse

f ho

nv.

Nem

esap

áti

1908

.04.

12 H

árs

Már

ia

eltű

nt, h

. ny.

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

30

Pálff

i Ist

ván

tart

. ho

nv.

Csó

ka

(Csa

nád

vm.)

1918

.07.

22 B

atyi

ka K

atal

in

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Pálfi

Imre

ta

rt.

honv

. N

emes

sánd

orhá

za 1

906.

12.1

8 Ló

ránt

Reg

ina

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

Pálfi

Kár

oly

tart

. ho

nv.

Buda

pest

19

18.0

9.04

Ker

kai A

nna

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Pálfi

Lás

zló

honv

. Pe

trik

eres

ztúr

19

09.0

3.03

Hor

váth

Roz

ália

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Pálfy

Kár

oly

honv

. K

öves

kál

1910

.03.

17 K

encz

el K

orné

lia e

ltűnt

Li

nkov

o 19

42.0

6.28

Pá

los

Józs

ef

tiz.

Gut

orfö

lde

1915

.06.

10 N

émet

h V

eron

a el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Papp

Ant

al

honv

. N

ádas

d

(Vas

vm

.) 19

20.0

6.30

Pap

p A

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Papp

Fer

enc

őrv.

, c.

tiz.

Vör

s

(Som

ogy

vm.)

1920

.10.

04 S

omog

yi R

óza

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

189

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Papp

Gáb

or

tart

. őr

v.

Zala

vár

1905

.03.

25 B

arcz

a Et

el

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Papp

Gyö

rgy

honv

. N

agys

zalo

nta

(Bih

ar v

m.)

1916

.07.

03 P

app

Ver

ona

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Papp

Gyu

la

honv

. A

libán

fa

1915

.05.

05 J

akab

Júlia

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Pará

zs T

ibor

ka

rp.

őrv.

, c.

tiz.

Náp

rádf

a 19

14.0

4.02

Kát

ay (M

átay

) Ro

zália

el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Part

i Sán

dor

honv

. O

rtah

áza

1908

.01.

26 H

orvá

th M

ária

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Pász

tor J

ózse

f ho

nv.

Béké

ssze

ntan

drás

(B

ékés

vm

.) 19

07.0

2.02

Zám

bófy

Er

zséb

et

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Pata

ki Jo

achi

m

honv

. Ba

lato

nszá

rszó

(S

omog

y vm

.) 19

20.0

5.07

Man

dics

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Penc

Fer

enc

honv

. Bö

göte

(V

as v

m.)

1909

.10.

10 K

irál

y M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Pént

ek F

eren

c ho

nv.,

c. ti

z.

Zala

szab

ar

1913

.05.

13 B

oncz

föld

i Már

ia e

lese

tt (fe

j és

végt

ag s

érül

és)

Szin

yije

Lip

jagi

194

2.08

.20

Pént

ek Já

nos

ho

nv.

Nov

a 19

13.0

1.22

Sza

bó M

ária

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Peré

nyi J

ózse

f ho

nv.

Nag

ykár

oly

(Sza

tmár

vm

.)

Papp

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Pere

szte

gi

Sánd

or

honv

. Be

zeré

d 19

09.0

2.23

Már

si M

ária

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Perg

ál F

eren

c ho

nv.,

c. ő

rv.

Drá

vavá

sárh

ely

Fa

laus

ics

Már

ia

(?)

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

190

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Pern

es P

ál

tart

. ho

nv.

Buda

pest

Pern

es M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Pero

m Jó

zsef

ho

nv.

Baty

k 19

13.0

9.23

Olá

h Á

gnes

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Petlá

k El

ek

honv

. K

aszó

mező

(Már

amar

os v

m.)

1919

.09.

29 T

afic

suk

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.28

Petlá

k Já

nos

tart

. ho

nv.

Kas

zóm

ező

(Már

amar

os v

m.)

1919

.08.

01 C

siro

boly

Pá

rász

ka

eles

ett (

fejlö

vés)

K

ocsa

tovk

a 19

43.0

1.24

Petr

ián

Gym

aszi

n (?

) ta

rt.

honv

. N

agyk

eres

ztes

(S

zilá

gy v

m.)

19

08.0

5.30

Sze

hrán

Fló

ra

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

Pint

ér G

yula

ho

nv.

Ker

kaúj

falu

19

12.1

0.15

Kov

ács

Rozá

lia

eltű

nt, h

. ny.

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Pint

ér Is

tván

ho

nv.

Zala

ném

etfa

lu

1911

.02.

01 K

iss

Rozá

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Pint

ér Jó

zsef

ta

rt.

honv

. Za

lahá

shág

y 19

13.0

3.15

Hor

váth

Már

ia

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Pint

ér Jó

zsef

ho

nv.

Lasz

tony

a 19

07.0

8.01

Mol

nár R

ozál

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Pint

ér M

ihál

y ta

rt.

őrv.

, c.

tiz.

Cso

ngrá

d (C

song

rád

vm.)

1911

.08.

12 P

ercz

e M

argi

t el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Pint

ér Z

sigm

ond

honv

. G

else

19

10.0

9.12

Bal

ogh

Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Pisc

hing

er Im

re

honv

. Sá

rvár

(V

as v

m.)

1909

.02.

23 F

ülöp

Roz

ália

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Plot

ár Já

nos

tart

. ho

nv.

Zala

szab

ar

1905

.11.

18 H

óber

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Polg

ár B

éla

honv

. Za

laga

lsa

1908

.05.

06 R

osta

Kar

olin

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

191

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Polg

ár F

eren

c ho

nv.

Zala

bese

nyő

1908

.03.

24 F

orin

tos

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Pollá

k Fe

renc

ho

nv.

Nem

esrá

dó

1907

.08.

21 T

ömpe

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Poór

Imre

őr

v.

Bors

zörc

sök

(Ves

zpré

m v

m.)

1917

.07.

23 P

arto

s Jú

liann

a el

tűnt

G

rem

jacs

je

1942

.07.

30

Popo

vics

Mih

ály

honv

. Bi

lin

(Már

amar

os v

m.)

1919

.10.

19 B

esot

a M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Popo

vics

Mik

lós

honv

. Bi

lin

(Már

amar

os v

m.)

1919

.05.

18 P

eszá

r Ann

a el

tűnt

K

ocsa

tovk

a 19

43.0

1.25

Porc

za G

yörg

y ho

nv.

Bolo

gnok

(O

rosz

orsz

ág)

1920

.12.

28 C

sinc

sono

k A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Pozs

gai L

ajos

ho

nv.

Apá

cato

rna

(Ves

zpré

m v

m.)

1920

.01.

02 P

ozsg

ai M

argi

t el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Pozs

ogár

Istv

án őr

v., c

. tiz

. Li

pótm

ajor

(P

est-P

ilis-

Solt-

Kis

kun

vm.)

1910

.10.

06 H

orvá

th E

rzsé

bet e

ltűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Pödö

r Kár

oly

honv

. Bo

tfa

1913

.11.

07 S

alam

on A

nna

eles

ett (

hasl

övés

) Szt

arij

Osz

kol

1943

.01.

30

Pölö

skei

Jáno

s ta

rt.

honv

. N

emes

sánd

orhá

za 1

906.

11.0

6 Sz

abó

Eszt

er

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Proc

zuk

Mih

ály

honv

. Bi

lin

(Már

amar

os v

m.)

1919

.09.

20 P

oncz

ir Il

ona

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Pusk

ás F

eren

c ho

nv.

Gyu

la (B

ékés

vm

.) 19

20.1

0.03

Szi

lágy

i Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Rabo

ly Já

nos

tart

. ho

nv.

Tisz

abor

kút

(Már

amar

os v

m.)

1919

.07.

07 R

onye

vec

Ann

a el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Radi

cs G

yörg

y ho

nv.

Buda

pest

Fric

c M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

192

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Radn

ik Já

nos

honv

. Sz

amosőr

mező

(Szi

lágy

vm

.)

Buch

ecze

r Már

ia e

ltűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

42.0

7.28

Raki

ás Já

nos

őrv.

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.28

Rako

s Já

nos

őrv.

D

ötk

1912

.03.

29 K

orcs

már

os

Már

ia

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Ranc

z Bé

la

honv

. Sz

épví

z

(Csí

k vm

.) 19

22.0

2.16

Im

re R

ozál

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Reic

hman

ek

Mih

ály

honv

. So

mog

yacs

a (S

omog

y vm

.) 19

18.0

6.14

Rei

chm

anek

A

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Rein

ing

Ádá

m

honv

. Bo

nyhá

d

(Tol

na v

m.)

1920

.12.

30 R

eini

ng É

va

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Reiti

nger

Jáno

s ho

nv.

Csi

kost

öttö

s (B

aran

ya v

m.)

1920

.12.

15 C

zirc

z Er

zséb

et

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Rese

tár J

ános

ho

nv.

Als

ópus

ztaf

a 19

20.1

0.25

Res

etár

Már

ia

eles

ett

Gre

mja

csje

19

42.0

8.15

Re

tek

Fere

nc

honv

. Tö

rökb

álin

t (P

est-P

ilis-

Solt-

Kis

kun

vm.)

1907

.09.

17 C

inck

i Roz

ália

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Réth

Ven

del

szkv

. Ba

kony

pölö

ske

(Ves

zpré

m v

m.)

1919

.10.

20 S

tork

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Ribi

cs P

ál

honv

. M

urac

sány

19

20.0

6.29

Pál

ek F

ranc

iska

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

05

Róna

Lás

zló

honv

. Za

lalö

vő

1918

.12.

13 R

óna

Már

ia

eltű

nt

Gre

mja

csje

19

42.1

2.19

Ró

zsa

Jenő

ho

nv.

Sény

e 19

11.0

9.19

Nag

y A

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

Rózs

ás Jó

zsef

ho

nv.

Eber

gény

(Z

alae

gers

zeg)

19

16.1

2.06

Juh

ász

Már

ia

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Ruzs

ics

Kál

mán

ho

nv.

Cse

rtal

akos

19

13.0

1.22

Süm

egi R

óza

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Sa

bján

Istv

án

honv

. K

emen

dollá

r 19

12.1

1.05

Lak

at E

rzsé

bet

eles

ett (

fejlö

vés)

G

rem

jacs

je

1942

.11.

12

193

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Sala

mon

Józs

ef

honv

. Za

lasz

entlő

rinc

19

13.0

1.28

Bak

sa A

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Sala

mon

Már

k

tart

. ho

nv.

Nem

eshe

tés

1906

.08.

27 M

arto

n Fá

ni

eltű

nt, h

. ny.

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

05

Sárd

i Kár

oly

ho

nv.

Bakt

üttö

s 19

14.1

2.12

Top

lak

Ver

ona

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Sárk

ány

Lajo

s tiz

. C

sesz

treg

19

13.0

3.25

Dom

onko

s K

atal

in

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Sárk

özi F

eren

c ta

rt.

honv

. Fa

rnad

(E

szte

rgom

vm

.)

Kós

a V

ilma

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Scha

khin

ger

Istv

án

honv

. Bu

dape

st

1907

.12.

07 J

uhás

z Jú

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Sche

rdán

Józs

ef

honv

. N

agyá

rpád

(B

aran

ya v

m.)

1920

.10.

01 H

urm

án T

eréz

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Schő

men

Józs

ef

honv

. N

agyp

alin

a 19

20.1

2.29

Ják

li M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Schr

eibe

r Ti

vada

r ta

rt.

honv

. Rá

kosp

alot

a

(Pes

t-Pili

s-So

lt-K

isku

n vm

.)

1920

.10.

02 H

orno

s M

argi

t el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Sebő

k G

yula

ho

nv.

Rába

kéth

ely

(V

as v

m.)

1902

.10.

13 M

olná

r Kat

alin

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Sebr

ek Im

re

hdp.

őr

m.

Mar

cali

(S

omog

y vm

.) 19

19.0

9.06

Boc

her M

ária

el

eset

t Ty

im

1942

.07.

02

Seer

Istv

án

honv

. Za

lalö

vő

1906

.12.

15 T

óth

Erzs

ébet

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Seps

ik Já

nos

honv

., c.

őrv

. D

árda

(B

aran

ya v

m.)

1920

.03.

18 K

angó

Ter

éz

eles

ett (

lövé

s)

Gre

mja

csje

19

42.1

2.03

194

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Sgan

ecz

Fere

nc

honv

. Be

lezn

a

(Som

ogy

vm.)

1920

.07.

23 I

gane

cz A

nna

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Sim

on G

erge

ly

honv

. Bo

tfa

1920

.05.

29 K

osar

as R

ozál

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Sim

on Is

tván

ho

nv.

Gal

ambo

k 19

07.0

5.22

Zsi

de R

ozál

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Sim

on Is

tván

ho

nv.

Ker

kaba

rabá

s 19

19.0

8.18

Fen

tős

Kat

alin

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Sim

on Já

nos

tiz.

Zala

hásh

ágy

1912

.03.

14 V

arga

Ann

a el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Sim

on Já

nos

honv

. Sz

entk

ozm

a-do

mbj

a 19

19.0

7.27

Bál

int M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Sim

on Jó

zsef

ho

nv.

Zala

pata

ka

1912

.12.

29 F

eket

e Et

elka

el

tűnt

, h. n

y.

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Si

mon

Kál

mán

ho

nv.

Zala

hásh

ágy

1911

.07.

13 B

alas

kó A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Sim

on L

ajos

ho

nv.,

c. ő

rv.

Ker

kaku

tas

1912

.03.

01 N

agy

Ver

ona

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Sim

on L

ajos

ho

nv.

Ságo

d 19

13.0

9.13

Kam

er R

ozál

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Sim

on L

ajos

ho

nv.

Zala

istv

ánd

1915

.07.

23 V

ass

Rozá

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Sink

ovic

s D

ezsô

hon

v.

Tila

j 19

15.0

7.15

Kat

ona

Rozá

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Sipo

s El

ek (T

óth)

tart

. ho

nv.

Bakt

üttö

s 19

10.0

3.22

Sip

os M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Sipo

s K

árol

y ho

nv.

Zala

tárn

ok

1920

.04.

26 T

óth

Ver

ona

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Skap

ér L

ajos

tiz

. K

issz

entg

rót

1919

.01.

01 L

ohon

ya

Erzs

ébet

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

2.15

195

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Skra

pits

Fer

enc

honv

. Sz

entp

éter

fa

V

arga

Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Slám

Jáno

s ho

nv.

19

07.0

7.01

Bar

but R

ozál

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.03.

03

Sleb

ics

Lajo

s ho

nv.

Filó

c 19

20.0

2.05

Ném

eth

Rozá

lia

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Sm

ida

Józs

ef

tart

. ho

nv.

Buda

pest

Kál

lai K

atal

in

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Som

ogyi

Gyu

la

honv

., c.

őrv

. M

inds

zent

kálla

19

14.0

5.12

Pal

kovi

cs K

lára

el

eset

t (lá

bron

csol

ás)

Kur

szk

1942

.06.

29

Som

ogyi

Imre

ho

nv.

Ara

nyod

19

07.

Sáfo

r Vik

tóri

a el

tűnt

, h. n

y.

Gre

mja

csje

19

42.0

8.15

So

mog

yi Is

tván

ta

rt.

honv

. Bá

noks

zent

györ

gy 1

905.

01.0

8 N

agy

Ann

a el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Soós

Gáb

or

honv

. K

ispá

li 19

12.1

2.06

Ber

tók

Róza

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

28

Sová

ny G

yula

ho

nv.

Kém

es

(Bar

anya

vm

.) 19

20.0

7.24

Sza

bó E

rzsé

bet

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Spie

lber

ger J

ános

hon

v.

Perb

ál (P

est-P

ilis-

Solt-

Kis

kun

vm.)

1918

.10.

20 W

iszt

Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Spon

ták

Gyö

rgy

honv

. Ba

csó

(U

ng v

m.)

1920

.03.

09 S

ziro

chm

án

Ann

a el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

05

Stán

gl V

ende

l ta

rt.

honv

. H

erny

ék

1915

.06.

12 B

edő

Ver

ona

eltű

nt, h

. ny.

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Stei

nbac

ker

Gáb

or

tiz.

Kár

a

(Som

ogy

vm.)

1920

.02.

28 G

eist

Erz

sébe

t el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Stri

zsák

Gyö

rgy

honv

. A

lsód

omon

ya

(Ung

vm

.) 19

20.0

3.06

Pau

la A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Susz

ter J

ózse

f ta

rt.

honv

. Tü

rje

1912

.05.

03 K

ekk

Kar

olin

a el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

196

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Suty

án M

ihál

y ta

rt.

szkv

. Ip

olys

ág

(Hon

t vm

.) 19

18.0

2.02

Var

ga M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Süle

Józs

ef

tart

. ho

nv.

Cse

him

inds

zent

(V

as v

m.)

1909

. M

aszl

i Már

ia

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Süsl

ecz

Jáno

s ta

rt.

honv

. Za

lasz

entg

rót

1912

.03.

20 R

omán

Ann

a el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Sven

da Is

tván

ho

nv.

Als

ószl

atin

a

(Ung

vm

.) 19

20.1

2.26

Gul

yás

Júlia

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

05

Szab

ó A

ntal

ho

nv.

Pórs

zom

bat

1913

.09.

04 S

zabó

Ann

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Szab

ó Fl

óriá

n

honv

. G

ellé

nház

a 19

13.0

7.12

Döm

ötör

Ter

ézia

eltű

nt, h

. ny.

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

31

Szab

ó La

jos

őr

v.

Nem

esap

áti

1920

.07.

22 B

orbá

s M

ária

el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

Szab

ó M

átyá

s ho

nv.

Mét

nek-

pusz

ta

(Vas

vm

.) 19

11.1

1.29

Sza

bó F

áni

eles

ett (

lövé

s)

Gre

mja

csje

19

42.0

8.16

Szal

ai Jó

zsef

őr

v.

Babo

sdöb

réte

19

20.0

1.14

Seb

esty

én Jú

lia

meg

halt

(fagy

ás)

Kije

v 19

43.0

2.22

Sz

áric

s Jó

zsef

ho

nv.

Som

ogys

zent

pál

(Som

ogy

vm.)

19

12.0

6.19

And

rusi

k A

nnna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Szek

eres

Fer

enc

honv

. Sá

god

1908

.06.

03 K

ovác

s A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Szek

eres

Józs

ef

honv

. N

agyl

engy

el

1908

.05.

05 S

ipos

Luj

za

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Szek

szár

di Is

tván

hon

v.

Pölö

skefő

1906

.08.

23 S

zilá

gyi M

ária

el

eset

t (el

vérz

ett)

Gre

mja

csje

É.

1942

.08.

19

Szen

tgró

ti Jó

zsef

hon

v.

Zala

szen

tisvá

nd

1908

.09.

29 T

óth

Vilm

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

30

Sziv

a Já

nos

honv

. Pu

szta

eder

ics

1909

.02.

14 F

arag

ó Te

rézi

a el

eset

t (k

opon

yasé

rülé

s) K

ursz

k 19

42.0

7.05

197

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Szm

elg

Iván

ho

nv.

Bago

nya

1920

.05.

06 O

slag

Ann

a el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Szom

enán

er

Imre

ho

nv.

Ráks

i (S

omog

y vm

.) 19

20.1

2.17

Lie

rw M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Ször

ös L

ajos

ta

rt.

honv

. M

onos

tora

páti

1908

.02.

04 M

ajer

Már

ia

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Szum

mer

Gyu

la h

onv.

, c.

őrv

. N

emes

apát

i 19

20.0

3.06

Sim

on B

orbá

la

eles

ett (

fejlö

vés)

G

rem

jacs

je

1942

.07.

12

Szűc

s Is

tván

ho

nv.

Lent

i 19

13.1

2.26

Illé

s Á

gnes

el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Taká

cs F

eren

c ta

rt. t

iz. N

agys

zaká

csi

(Som

ogy

vm.)

1913

.08.

15 R

igó

Teré

zia

eles

ett

Gre

mja

csje

19

42.0

9.15

Taká

cs Is

tván

ho

nv.

Pusz

tam

agya

ród

1920

.11.

13 T

akác

s M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Taká

cs Já

nos

tart

. ho

nv.

Bucs

uta

1909

. Á

rkus

Már

ia

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Taká

cs Jó

zsef

(S

ándo

r)

honv

. Za

lavé

g 19

12.0

9.22

Szi

lasi

Bor

bála

el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.30

Taká

cs P

ál

honv

. V

ése

(S

omog

y vm

.) 19

08.0

6.09

Sza

káll

Julia

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Taká

cs

Zsig

mon

d

őrv.

Te

keny

e (Z

alas

zent

grót

) 19

09.0

7.07

Csa

rmas

z Er

zséb

et

eltű

nt, h

. ny.

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

05

Takó

Bol

dizs

ár

honv

. Já

szbe

rény

(Já

sz-N

agyk

un-

Szol

nok

vm.)

1912

.08.

28 T

akó

Rozá

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Tam

ás Já

nos

honv

. N

ova

1919

.10.

18 K

ovác

s Ro

zália

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Tam

ás Já

nos

honv

. K

ustá

ny

1910

.09.

22 T

óth

Mag

doln

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

198

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Tanc

eisz

Hen

rik őr

v.

Muc

sfa

(T

olna

vm

.) 19

20.0

9.20

Rát

k Er

zséb

et

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

Tars

oly

Istv

án

tiz.

Döt

k 19

15.0

3.02

Egy

ed R

egin

a el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Tars

oly

Lajo

s

honv

., c.

őrv

. Te

keny

e (Z

alas

zent

grót

) 19

12.0

6.17

Sós

Ann

a el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Tiha

nyi F

eren

c ho

nv.

Szék

esfe

hérv

ár

(Fej

ér v

m.)

1907

.01.

01 C

zent

ák M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

30

Torm

ási J

ános

ta

rt.

honv

. Za

laeg

ersz

eg

1919

.02.

22 N

émet

h Te

réz

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Torn

yos

Jáno

s

honv

. Li

ckóv

adam

os

1907

.08.

13 S

imon

Ann

a el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Torn

yos

Kár

oly

szkv

. Ba

bosd

öbré

te

1917

.07.

25 K

olos

a Er

zséb

et

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.28

Tóth

Ala

dár

honv

. D

ömef

ölde

19

11.0

5.12

Tót

h Fá

ni

eltű

nt, h

. ny.

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Tóth

Bél

a ho

nv.

Mon

or (P

est-P

ilis-

Solt-

Kis

kun

vm.)

1919

.05.

12 W

ladá

r Mar

git

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Tóth

Fer

enc

honv

. D

ebre

cen

(H

ajdú

vm

.) 19

10.

Dok

u M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

ten

1943

.01.

15

Tóth

Fer

enc

őrv.

, c.

tiz.

Zala

kopp

ány

1919

.12.

13 T

akác

s Er

zséb

et

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Tóth

Fer

enc

ta

rt.

honv

. Za

laeg

ersz

eg-h

egy

1913

.09.

05 G

eren

csér

Ann

a e

lese

tt (fe

jlövé

s)

Prud

ok

1942

.06.

28

Tóth

Ger

gely

ta

rt.

honv

. K

isku

tas

1912

.06.

01 K

irál

y Er

zséb

et

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

199

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Tóth

Gyö

rgy

tart

. őr

v., c

. tiz

.

Oltá

rc

1913

.08.

05 G

árdo

nyi A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Tóth

Gyu

la

honv

., c.

őrv

. K

isku

tas

1911

.03.

17 F

arka

s Ju

lia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Tóth

Gyu

la

(Gyö

rgy)

őr

v.

Paiz

ssze

g 19

15.0

1.29

Sze

mes

Már

ia

eles

ett

(gép

pusk

a-so

roza

t)

Gre

mja

csje

19

43.0

1.15

Tóth

Imre

ho

nv.

Kis

kuta

s 19

12.1

0.27

Far

kas

Julia

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Tóth

Imre

sz

kv.

Zala

tárn

ok

1921

.11.

21 M

illei

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Tóth

Istv

án

tart

. ho

nv.

Zala

istv

ándi

19

09.0

5.09

Heg

yi K

lára

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Tóth

Jáno

s őr

v.

Csá

ford

19

10.1

2.18

Sze

necs

ár

Apo

llóni

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Tóth

Jenő

ho

nv.

Pere

d

(Poz

sony

vm

.) 19

11.1

0.11

Nag

y K

atal

in

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Tóth

Józs

ef

őrv.

Za

lalö

vő

1919

.02.

19 T

óth

Ann

a el

eset

t (s

zívl

övés

) G

rem

jacs

je É

. 19

42.0

8.19

Tóth

Józs

ef

tart

. ho

nv.

Szen

tmar

gitfa

lva

1905

.03.

04 K

repo

cs A

nna

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Tóth

Józs

ef if

j. ta

rt.

honv

. Bu

dape

st

1913

.01.

13 V

adás

z G

izel

la

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Tóth

Kál

mán

ho

nv.

Lent

i 19

19.0

3.10

Her

man

n M

ária

el

tűnt

, h. n

y.

Don

köz

eléb

en 1

943.

01.2

8 Tó

th K

árol

y ho

nv.

Zala

igri

ce

1919

.07.

19 M

edgy

esi

Ver

onik

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

200

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Tóth

Kár

oly

tart

. ho

nv.

Zala

kopp

ány

1911

.02.

26 K

ovác

s Te

réz

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Tóth

Kár

oly

ho

nv.

Kis

szig

et

1914

.11.

22 H

orvá

th

Fran

cisk

a el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Tóth

Laj

os

honv

. N

áprá

dfa

1914

.02.

14 B

ekk

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

Tóth

Laj

os

honv

. Za

lacs

éb

H

orvá

th R

óza

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Tóth

Mik

lós

honv

. Be

zeré

d 19

11.0

3.24

Var

ga Á

gnes

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Tóth

Pál

őr

v.

Resz

nek

1915

.11.

01 Z

akál

Mag

doln

a el

tűnt

, h. n

y.

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.28

Tóth

Rób

ert

tart

. ho

nv.

Bocf

ölde

19

14.0

6.06

Tót

h M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Törö

k G

yula

ta

rt.

szkv

. V

orho

ta

1910

.10.

03 T

akác

s M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Törö

k Is

tván

ho

nv.

Pako

d 19

08.0

1.16

Soó

s A

nna

meg

halt

(fagy

ás)

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

1.28

Tö

rök

Józs

ef

honv

. Za

lacs

éb

1915

.0.1

3.

Gál

Ter

ézia

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Törö

k Sá

ndor

ho

nv.

Szilv

ágy

1916

.03.

14 K

ocsi

s A

nna

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Tr

áj Je

nő

honv

. C

sács

bozs

ok

1909

.08.

06 T

örök

Már

ia

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.01

Trus

its Já

nos

honv

. N

agyt

evel

(V

eszp

rém

vm

.) 19

13.1

0.18

Rau

fman

n Te

réz

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

Tuse

r Gáb

or

tart

. ho

nv.

Szilá

gykö

vesd

(S

zilá

gy v

m.)

1910

.02.

02 K

rizs

án M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Ung

er Jó

zsef

ho

nv.

Szen

tpét

erfa

(V

as v

m.)

Pá

kovi

ts R

ozál

ia e

ltűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

201

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Vac

hter

Imre

ho

nv.

Csö

möd

ér

1919

.08.

13 K

ovác

s Fá

ni

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

1.31

Vác

i Fer

enc

tart

. ho

nv.

Pölö

ske

1905

.02.

02 V

arga

Ete

lka

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Vaj

mi I

stvá

n őr

v.

Ort

aház

a 19

15.0

8.25

Bic

sák

Ann

a el

eset

t (lö

vés)

G

rem

jacs

je

1942

.08.

15

Var

ga F

eren

c

tart

. ho

nv.

Gyü

levé

sz

1912

.04.

06 D

eák

Ann

a el

tűnt

, h. n

y.

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Var

ga G

ábor

tiz

. Ré

dics

19

15.0

2.28

Ibi

Már

ia

meg

halt

(szí

vgye

nges

ég)

Buda

pest

19

42.1

1.27

Var

ga G

yörg

y

honv

. Le

nti-h

egy

1915

.03.

31 V

arga

Roz

ália

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Var

ga G

yula

ho

nv.,

c. ő

rv.

Szar

vask

end

(V

as v

m.)

1912

.10.

19 B

elov

its M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Var

ga G

yula

ho

nv.

Pusz

taed

eric

s 19

10.0

1.30

Jan

dó V

iktó

ria

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Var

ga Is

tván

őr

v.

Zala

tárn

ok

1915

.08.

17 K

ulcs

ár M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Var

ga Is

tván

ho

nv.

Becs

ehel

y 19

14.0

6.17

Mol

nár K

atal

in

meg

halt

(ves

egyu

lladá

s)

Szin

yije

Lip

jagi

194

2.09

.27

Var

ga Jó

zsef

ta

rt.

honv

. V

asvá

r (V

as v

m.)

1912

.03.

06 B

üki M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Var

ga Jó

zsef

ho

nv.

Ges

zten

yés

(V

as v

m.)

1913

.07.

13 B

abos

Kat

alin

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Var

ga L

ajos

tiz

. Ta

pson

y

(Som

ogy

vm.)

1920

.07.

16 T

akác

s M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Var

ga L

ajos

ta

rt.

honv

. Bo

cföl

de

1911

.01.

01 Z

adra

vec

Már

ia

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

202

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Vár

i Ist

ván

honv

. D

obok

a (?

) (K

oloz

s vm

.) 19

09.1

1.24

Hap

ányi

Reg

ina

(?)

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Var

ró G

yula

ho

nv.

Szep

etk

1908

.03.

15 M

olná

r Bor

bála

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.01.

28

Vás

árhe

lyi

Fere

nc

honv

., c.

őrv

. H

ódm

ezőv

ásár

-he

ly

(Cso

ngrá

d vm

.)

1920

.07.

17 V

irág

h A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Vas

as G

éza

honv

. G

yüle

vész

19

14.0

8.25

Bac

sics

Roz

ália

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Vas

pöri

Dez

ső

tart

. ho

nv.

Vas

pör

1908

.11.

13 S

ávol

y Jú

lia

eles

ett

Koc

sato

vka

1943

.01.

25

Vas

s Je

nő

honv

. Ba

bosd

öbré

te

1909

.09.

25 H

orvá

th V

ilma

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.02

Vég

Gyu

la

tart

. ho

nv.

Tesk

ánd

1909

.01.

10 B

oron

yák

Rozá

lia

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.04

Vég

h K

árol

y ho

nv.

Petr

iker

eszt

úr

1909

.04.

14 B

ódis

Roz

ália

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Vig

h K

álm

án

honv

. N

agyu

dvar

nok

(Poz

sony

vm

.) 19

20.0

2.20

Kál

mán

Bor

bála

el

eset

t Sz

taro

N

yiko

lszk

oje

1942

.11.

28

Vik

tóri

Józs

ef

tart

. ho

nv.

Vál

(F

ejér

vm

.) 19

08.0

7.08

Pek

án T

eréz

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

05

Vin

cze

Gyu

la

tart

. ho

nv.

Nag

ykut

as

1911

.05.

27 G

orcs

a M

ária

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Vin

cze

Józs

ef

tart

. ho

nv.

Bara

báss

zeg

1911

.03.

18 V

arga

Kat

alin

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Vin

tany

ek lá

szló

hon

v.

Rahó

(M

áram

aros

vm

.) 19

19.1

0.16

Dum

er Il

ona

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

203

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Viz

vári

Gyu

la

honv

. A

libán

fa

1908

.01.

22 T

óth

Már

ia

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Viz

si G

yörg

y ta

rt.

honv

. G

ellé

nház

a 19

15.0

3.15

Top

lak

Erzs

ébet

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

01

Viz

sy F

ülöp

ho

nv.

Bocf

ölde

19

13.0

5.26

Egy

ed A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Vol

osin

Lás

zló

honv

. Sz

eren

csfa

lva

(Ber

eg v

m.)

Zu

zurm

i Ann

a el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Vov

kulic

s Jó

zsef

hon

v.

Nev

icke

(U

ng v

m.)

1920

.04.

07 G

resi

k M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Vör

ös E

ndre

ta

rt.

honv

. Bo

cföl

de

1906

. H

orvá

th R

ozál

ia e

ltűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Vör

ös Jó

zsef

ta

rt.

őrv.

Za

laeg

ersz

eg

1912

.04.

10 M

ilics

Ter

éz

eltű

nt

Szta

rij O

szko

l 19

43.0

2.05

Vör

ös Jó

zsef

ho

nv.

Nag

ylen

gyel

19

08.0

6.08

Róz

sás

Kat

alin

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Wei

gert

Józs

ef

őrv.

V

émén

d

(Bar

anya

vm

.) 19

20.0

9.06

Ják

li M

ária

el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

02

Zadr

avec

z Is

tván

hon

v.

Gyü

möl

cshe

gy

1920

.08.

15 S

zabo

lcse

cz

Kat

alin

el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Zark

a Je

nő

honv

. A

lsón

emes

apát

i 19

10.0

9.17

Tam

ás V

iktó

ria

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Zobo

lyi L

ajos

ta

rt.

karp

. ho

nv.,

c. ő

rv.

Buda

pest

Sim

on L

ujza

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Zöm

bik

Istv

án

főtö

rm. C

sabr

ende

k 19

00.0

1.19

Var

ga E

lla

eltű

nt, h

. ny.

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

204

Név

R

end-

foko

zat Sz

ület

ési h

ely

Szül

etés

i idő

Any

ja n

eve

Ves

ztes

ég n

eme

Ves

ztes

ég

hely

e V

eszt

eség

idej

e

Zubo

r Mát

é ho

nv.

Nag

ykut

as

1910

.09.

16 T

akác

s A

nna

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Zurm

ühl G

yula

ho

nv.,

c. ő

rv.

Buda

pest

19

17.0

7.15

Gvi

rosz

toló

M

ária

el

tűnt

ha

dműv

elet

i te

rüle

t 19

43.0

1.28

-02.

28

Zsebők

Laj

os

őrv.

Ba

lato

nsze

nt-

györ

gy

1920

.02.

13 S

imon

Erz

sébe

t el

tűnt

Sz

tari

j Osz

kol

1943

.02.

04

Zsid

ó K

árol

y ta

rt.

honv

. Ba

rlah

ida

1903

.12.

08 G

eren

csér

Ann

a el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Zsig

a G

yula

ta

rt.

honv

. C

sonk

aheg

yhát

19

13.0

7.27

Lak

i Erz

sébe

t el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Zsoh

ár Is

tván

ho

nv.

Nag

ykan

izsa

19

07.0

8.17

Tam

ás Z

sófia

el

tűnt

, h. n

y.

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Zsok

ár G

ábor

ho

nv.

Zala

baks

a 19

09.1

0.02

Bír

ó A

nna

eltű

nt

Don

és

Szta

rij

Osz

kol k

özöt

t 19

43.0

2.03

Zsöm

le Jó

zsef

ho

nv.

Ibor

fia

1909

.05.

09 Z

söm

le R

óza

eltű

nt

hadm

űvel

eti

terü

let

1943

.01.

28-0

2.28

Zsup

anic

s Jó

zsef

hon

v. Ő

risz

entp

éter

(V

as v

m.)

1913

.12.

26 S

zabó

Erz

sébe

t el

tűnt

D

on é

s Sz

tari

j O

szko

l köz

ött

1943

.02.

03

Zsup

pán

Józs

ef

honv

. N

emes

apát

i 19

04.0

2.09

Zsu

ppán

Vilm

a el

eset

t (lö

vés)

Sz

emig

yesz

-ja

tszk

oje

1943

.01.

23

205

KÉPEK JEGYZÉKE

Bencze István fényképei (Delacasse Lászlóné, Bencze Erzsébet tulajdonában, Za-laegerszegen) 30.

Boronyák (Bátorfi) József fényképei (Bátorfi Sándor tulajdonában, Zalaegerszeg-Bazitán) 14., 34.

Déri László fényképei (Déri Lászlóné tulajdonában, Szombathelyen) 7., 38. Dr. Mike Géza fényképei (dr. Mike János tulajdonában, Zalaegerszegen) 27. Dr. Pais János fényképei (Ifjabb Pais János tulajdonában, Nagykanizsán) 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár, Budapest. Tiszti személyi ok-

mánygyűjtők fényképmellékletei 39., 46., 48., 50. Horváth Ferenc fényképei (Ifjabb Horváth Ferenc tulajdonában, Zalaegerszegen)

41. Kázmér Dezső fényképei (Herczeg Józsefné, Gerencsér Margit tulajdonában, Póz-

ván) 36. Koszorú Imre fényképei (Koszorú Csaba tulajdonában, Szekszárdon) 42. Könczöl Jenő fényképei (Héder Lajosné, Könczöl Katalin tulajdonában, Zalaeger-

szeg-Zalabesenyőn) 31. Miklós József fényképei (Olasz Györgyné tulajdonában, Budapesten) 44. Németh József fényképei (Németh Éva Mária tulajdonában, Zalaegerszegen) 37. Péchy György fényképei (Ifjabb Péchy György tulajdonában, Budapesten) 52. Peszleg Ferenc fényképei (Káli Lajos tulajdonában, Szentkozmadombján) 25. Rajki Dezső fényképei (Rajki Dezsőné tulajdonában, Mosonmagyaróváron) 5., 8-

9., 10-12., 16-19., 28., 40., 43., 47. Rózsás János fényképei (Ifjabb Rózsás János tulajdonában, Zalaegerszeg-Bazitán)

13., 20-23., 33. Tornyos János fényképei (Tornyos Ferenc tulajdonában, Zalalövőn) 53. Tósoki Kálmán fényképei (dr. Pálinkás Béláné, Tósoki Zsuzsanna tulajdonában,

Zalaegerszegen) 26., 49. Tósoki Kálmán fényképeinek másolatai (Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg) 24. Tóth Sándor Zsigmond fényképei (Tóth András tulajdonában, Zalaegerszeg-Ba-

zitán) 32. Varga István fényképei (Bekő Tamás tulajdonában, Zalaegerszegen) 35. Závodszky István fényképei (dr. Bódis István tulajdonában, Egerváron) 1-3., 6.,

15., 29., 45., 51.

207

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó.................................................................................................................................5 Molnár András: A 17/III. zászlóalj a Donnál, 1942-1943............................................7

Honvéd zászlóalj Zalaegerszegen, 1932-1941.........................................................7 A 17/III. zászlóalj mozgósítása és felkészítése Zalaegerszegen

(1942. március – május 2.)..................................................................................21 Kiszállítás és csoportosítás a német hadművelethez

(1942. május 3. – június 27.) ...............................................................................25 A tyimi áttörés (1942. június 28. – július 2.) ..........................................................33 Előrenyomulás a Donig és folyómegfigyelés

(1942. július 3. – augusztus 14.).........................................................................45 Harcok a „gennyfolt” hídfőnél (1942. augusztus 15. – augusztus 19.)..............53 Felkészülés a téli védelemre (1942. szeptember – december) ............................59 Téli védelmi harcok (1942. december – 1943. január 12.)....................................64 Utóvédként a Donnál (1943. január 12. – január 26.) ...........................................69 Visszavonulás a Dontól, kitörés az Olim-völgyből

(1943. január 27. – február 4.) ............................................................................74 Visszavonulás a 2. hadsereg gyülekezési körzetébe

(1943. február – április) ......................................................................................80 Hazatérés, fogadtatás (1943. április 24. – május 20.)............................................88 A 17/III. zászlóalj legénységi állományának portréiból .....................................93

Németh József tizedes harctéri naplója Oroszországból, 1942-1943 .......................95 Szabó Péter: A 17/III. zászlóalj tisztikara 1942-1943-ban. Életrajzi adattár .........115

Függelék. A 17/III. zászlóalj tiszthelyettesei 1942-1943-ban............................148 Az adattárban előforduló rendjelek, kitüntetések és érmék jelkulcsai ...........152

Erős Krisztina – Szabó Péter: A zalaegerszegi 17/III. zászlóalj személyi veszteségei (1942-1943)..........................................................................................153 Rövidítések jegyzéke .............................................................................................156

Képek jegyzéke.............................................................................................................205

A Zalai Gyűjtemény sorozatban eddig megjelent:

1. Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1848. 1974.* 2. Tanulmányok (régészeti, történelmi, néprajzi). 1974.* 3. Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. 1975. 4. Béli József: Az 1945-ös földreform Zala megyében. 1976. 5. Tanulmányok Deák Ferencről. 1976.* 6. Régészeti tanulmányok. 1977. 7. Szentmihályi Imre: Hetés és a Lendvavidék néprajzi sajátosságai. 1977.* 8. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1978.* 9. Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. 1978. 10. Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal. 1979. 11. Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között. 1979. 12. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1979. 13. Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember népdalkincse. 1981.* 14. Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető. 1980.* 15. Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. 1980. 16. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1980-1981. 17. Petánovics Katalin: Liber contractuum. A keszthelyi Festetics-uradalom szerződései.

1981.* 18. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1982-1983.* 19. Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késő vas-

kortól a török kor végéig I-II. 1982.* 20. Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. 1984. 21. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1984-1985. 22. Gaál Antal: Zala megye közigazgatási beosztása és a tanácsok tisztségviselői 1950-85.

1986.* 23. Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban. 1986. 24. Zala megye földrajzi nevei. II. A keszthelyi járás. 1986. 25. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1986.* 26. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1987.* 27. A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete. 28. Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. 1988. 29. Bilkei Irén-Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-

1711. I. 30. Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. 1990. 31. Művelődéstörténeti tanulmányok. 1990.* 32. Kovács Imre: A türjei premontrei prépostság története. 1991. 33. A szabadságharc zalai honvédei 1848-49. 1992. 34. Gazdaságtörténeti tanulmányok. 1993. 35. Zalai történeti tanulmányok. 1994.* 36/ I. Hadtörténelmi tanulmányok. 1995. 36/ II. Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. 1995. 37. Dokumentumok Zala megye történetéből 1944-1947. 1995. 38. Balogh Elemér: Göcseji szólások és közmondások. 1995.* 39. Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1996. 40. ’56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958.

41. Iskola és társadalom. 1997. 42. Zalai történeti tanulmányok. 1997. 43. A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere. 1998. 44. Csány László kormánybiztos iratai 1848-1849. I-II. köt. 1998. 45. Zalai Gyűjtemény 1974-1998. Repertórium. 1999. 46. Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján. 1999. 47. A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527-

1541. 1999. 48. Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956. 1999. 49. „Javítva változtatni” Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. 2000. 50. Zala megye archontológiája 1138-2000. 2000. 51. Paraszti vallomások Zalában I. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpon-

tos vizsgálata Zala megye három járásában. 2001. 52. A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849. 2002. 53. Balogh Elemér: Sárhidai nóták. 2002.* 54. A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542-

1544. 2002. 55. Simonffy Emil: A polgári földtulajdon kialakulása és a birtokmegoszlás Délnyugat-

Dunántúlon. 2002. 56. „Tekintetes karok és rendek!” Zala megye országgyűlési követutasításai és követjelen-

tései 1825-1848. 2003. 57. ’56 Zala megyei kronológiája és személyi adattára I-II. 2004. 58. Együttélés és kirekesztés. Zsidók Zala megye társadalmában 1919-1945. 2004. 59. Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873. 2004. 60. Paraszti vallomások Zalában II. A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpon-

tos vizsgálata Zala megye három járásában. 2006. 61. Végvárból megyeszékhely. Tanulmányok Zalaegerszeg történetéből. 2006. 62. Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között I. 1918-1931. 2006. 63. ’56 Keszthelyen és a Keszthelyi Járásban. 2006. 64. A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1545-

1548. 2008. 65. „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni”. Források a zalai cigányság 18.

századi történetéhez. 2008. 66. Csány László reformkori iratai 1817-1848. 2009. 67. Zalai történeti tanulmányok. 2009. 68. A muraközi uradalom gazdasága és társadalma a 17-18. században. Válogatott forrá-

sok. 2010. 69. Molnár András: Zala megye pecsétje és címere 1550-2010. 2011. 70. Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, 1867-

1918. 2011. 71. Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalog-

ezred II. zászlóalja a Donnál. 2012. 72. Tóth Péter: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III., 1656-1716. 2012. 73. Fára József főlevéltárnok emlékezete. 2013.

* Elfogyott

Yeloprint Nyomda Szombathely

Felelős vezető: Dávid Péter ügyvezető igazgató