SzeretetA ROMÁNIAI MAGYAR BAPTISTÁK LAPJA – ÚJ SOROZAT: XXI I . ÉVF. – ALAPÍTÁSI ÉV: 1921

2011.OKTÓBER

10. sz.

Kedves nõtestvérek! – Hatalmas öröm, ugyanakkor megalázkodásra késztet, hogy meg-szólíthatlak benneteket egy ilyen fontos napon. Gyermekkoromban gyakran részt vet-tem édesanyámmal együtt a baptista nõi imanapon. Mindig úgy éreztem, hogy ez azimanap több, mint egy szokásos nõi összejövetel. Rohanó társadalmunkban, mintha az imádság a szokványos cselekedeteinken kívül állana.Elfogadtuk a gondolatot, hogy sokkal fontosabb „tenni dolgokat“, mint imádkozni. Úgyvéljük, az imádság csak azokra a pillanatokra való, amikor nincs más tennivalónk. Éppenezért olyan fontos ez az imanap. November elsõ hétfõi napján, a baptista nõtestvérek azegész világon mindent félreteszünk, kitárjuk kezeinket a menny felé, éselmondjuk, hogy Isten nélkül semmit sem tudunk tenni. Imádság általjutunk el Isten szívéhez, de a világ szívéhez is. Imádságban találjuk mega reménységet, hogy tovább haladhassunk a gyakori szükségek ésnehézségek között. Legyen ez a nap áldásul a hitközösségünk számára, és az egész világszámára, amint a világ baptista nõtestvérei együtt imádkoznak!RAQUEL CONTRERAS, a Baptista Világszövetség nõi osztályának elnöke

LELKIPÁSZTOR CSALÁDOK HETE A HARGITA TÁBORBAN

Afenti téma volt a központi gondolata annak a közösségihétnek, amelyet augusztus 29 és szeptember 3 közöttlelkipásztorok és családtagjaik részére szerveztek a HargitaTáborban. Az Úr kegyelmébõl jóval több mint 120 fõnyisokaság hallgatta napról napra azokat az igei üzeneteket,amelyekre aztán válaszolhatott is.

Délelõttönként amolyan rendhagyó bibliaórai alkal-makat tartottak Borzási István, Veress Efraim, Albert I.Zsolt és Giorgiov Adrián, a késõ délutáni igeszolgálatokatpedig id.Veress Ernõ, Simon József, ifj.Veress Ernõ ésSzûcs Sándor testvérek végezték. Hálásak vagyunk az

Úrnak azért a testi-lelki felfrissülésért, erõsödésért, pihe-nésért és sok-sok áldásért, melyben részünk lehetett.Köszönettel tartozunk és áldást kérünk az Úrtól azokra,akik anyagilag támogatták ennek a hétnek a megszer-vezését. Így eljöhettek a távolabbiak és a nagycsaládosokis, akik ezt a „luxust” nem engedték volna meg maguknak,ha a teljes árat kellett volna megfizetniük. Az Úr adja, hogyennek a hétnek a lelki-gyümölcsei még hosszú idõn át(legkevesebb egy évig) és minél szélesebb körbenélvezhetõek legyenek, az Õ dicsõségére és mindannyiunkjavára! Ámen! (Veress Efraim)

Az Úr szolgájának az útja (Mózes szolgálata)

November 7. a BaptistaNõk Világimanapja. A témához kapcsolódórészletes anyag a 8-9.oldalon olvasható.

„LEGYEN EZ A NAP ÁLDÁSUL“ – BVSZ köszöntõ

SZERETET • 2011. OKTÓBER

2011. szeptember 6-án és 7-én Nagyváradon ülésezett azRMBGYSZ Elnöksége és Tanácsa, mely többek között azalábbi döntéseket hozta, ill. hagyta jóvá:

1. A szövetségi irodában a gazdasági ügyek intézésévelSzász Imre testvért bízta meg, aki július 1-tõl munkába isállt. A szövetségi irodában hétköznap, szerda kivételével(hétfõ-kedd-csütörtök-péntek) délelõtt 9-tõl déli 12-igelérhetõ személyesen vagy telefonon (Tel.: 0735500985)

2. Mivel Dr. Kovács József fõtitkár súlyos betegségemiatt akadályoztatva van mind a lelkipásztori, mind a fõtit-kári teendõinek gyakorlásában, ezért a szövetség elnökségeegy éves idõtartamra mentesítette õt a munkavégzés alól,reménykedve abban, hogy testvérünk ez idõ alatt felépül ésújra visszaállhat a munkába. Testvérünk ezen betegszabad-sági idejét Szatmárnémetiben tölti. Imádkozzunk érte!Ebben az idõszakban a fõtitkári munkával az eddigi fõtit-kárhelyettes, Budai Lajos zilahi lelkipásztor lett megbízva.

3. Sajnos az „Üdvüzenet“ címû lap kiadását be kellettszüntetni a kevés megrendelõ miatt, mert az elsõ lapszámmegjelenése után a pénz elfogyott. Az elõfizetõktõlmegértést és imatámogatást kérünk ahhoz, hogy mikénthasznosítsuk meglévõ szellemi-, valamint még nem létezõanyagi erõforrásainkat a lapkiadás területén.

4. A Tanács meghatározta a sajtótermékek árát a 2012-esévre, melyek a következõk lesznek: Szeretet 20 RON,Vezérfonal 6 RON, Falinaptár 4 RON, Áhítat 18 RON.

5. Az õszi hálaadó-napi gyûjtés ez alkalommal is a külmisszió támogatására lesz felajánlva, különöstekintettel arra, hogy ez év nyarától Kárpátaljára (Uk-rajna) küldtük ki missziómunkára Kelemen Szabolcstestvérünket, aki feleségével együtt Ungvárra költözött.Kérünk tehát minden gyülekezetet, ahol hálaadó-napot tartanak, hogy ne feledkezzenek meg a kül-misszió szent és nemes céljáról. Mind imádságban,mind anyagiakban vigyük az Úr elé azt, amit erreáldozhatunk!

6. A Szövetség Tanácsa meghatározta az évvégi misszió-kerületi közgyûlések témáját és annak elõadóját is. Téma:A hívõ ember jelleme (Szentség, hûség, tisztesség amindennapokban) Elõadó: Borzási Pál magyarlónailelkipásztor.

7. Mivel felmerült az az ötlet, hogy a szövetségi épületüresen álló helyiségeiben, Nagyváradon tanuló vidékidiákjainknak szállást biztosíthatnánk, ezért a Tanács ebbena kérdésben is döntött.

Olyan hívõ fiúk (szülõi és lelkipásztori ajánlás szüksé-ges) jelentkezhetnek kollégiumi elhelyezésre, akik vállal-ják, hogy betartják a teológus diákokra is érvényes lakha-tási szabályrendszert és 200 RON összeg erejéig anyagilagis hozzájárulnak a lakhatásukhoz.

VERESS EFRAIM, kommunikációs alelnök

2

Tájékoztató a Szövetségi Tanács szeptemberi ülésérõl

2011. szeptember 17-19 között dr. Simon József szövet-ségi elnök és Pardi Félix kémeri lelkipásztor Ukrajnábalátogatott – Kárpátaljára –, hogy a Szövetségünk általfelvállalt kárpátaljai magyar misszió lehetõségeit áttekint-sék. Nehro Bálint beregszászi lelkipásztor, a kárpátaljaimagyar baptista közösség vezetõje volt ez idõ alatt test-véreink vendéglátója. Szombaton meglátogatták KelemenSzabolcs testvért, aki jelenleg az egyetlen misszió-munkásunk Kárpátalján.

Az ungvári látogatás után Simon testvérék vasárnapdélelõtt a beregszászi gyülekezetben, délután pedig a szoj-vai ukrán gyülekezetben szolgáltak. Itt találkoztak akárpátaljai ukrán baptista szövetség elnökével, KondorIván lelkipásztorral, aki szívvel-lélekkel támogatja amagyar baptista misszió kibontakozását. Hétfõn délelõtt,miután a munkácsi bibliaiskolában is buzdították atestvéreket az Úr szolgálatára, Simon testvérék hazatértek.

A látogatásuk során megerõsödött bennük az a meg-gyõzõdés, hogy az õszi hálaadó napokon gyülekezeteink-ben tartandó közös gyûjtés a kárpátaljai magyar misszióban

hatékonyan lesz felhasználva. Az Úr segítsen minket ab-ban, hogy amennyire csak tõlünk telik, mind imádságban,mind anyagiakban támogassuk testvéreinket Kárpátalján!A képen balról jobbra: Iván Kondor, dr. Simon József,Pardi Félix, Nehro Bálint.

Felhívás Kárpátaljáról!Nagy öröm van a szívünkben azért, hogy erdélyi testvéreink szíve rádobbant a kárpátaljai magyar misszióra.

Szeretettel és nagy reménységgel fogadtuk Kelemen Szabolcs testvért, aki segítségünkre van az ungvári gyülekezet-plántáló munkában. Az Úr áldja meg erdélyi testvéreinket ezért az áldozatvállalásért! Hálás szívvel és buzgóan imád-kozunk, hogy ne fáradjanak meg az irántunk való szeretetben. A továbbiakban szeretettel hívunk és várunk misszióslelkületû nyugdíjas házaspárokat, testvéreket, rövidebb-hosszabb ideig tartó önkéntes lelki munkára a már meglévõ,vagy éppen most induló gyülekezeteinkbe, ill. missziós állomásokra. Hisszük, hogy testvéreink tapasztalata és lelkibuzgósága olyan segítség lenne a szolgálatunkban, mely az Úr gondviselését jelentené a részünkre. Amennyibenvalakit arra indít az Úr Lelke, hogy Kárpátaljára jöjjön missziómunkába, kérjük jelezze ezt a szándékát a Szövetségelöljárói felé, akikkel majd egyeztetünk a szolgálat helyérõl és formájáról. „A reménység pedig nem szégyenít meg;mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által, ki adatott nékünk.“ (Róm 5:5)

Szeretettel és várakozással, NEHRO BÁLINT, a kárpátaljai magyar baptista misszió vezetõje

Külmisszióban: Kárpátalján

SZERETET • 2011. OKTÓBER 3

Ha a kis gyermeknek a hálaadásés köszönet természetes lenne,akkor nem kellene tanítanunkezt a családban, az iskolában és agyülekezetben. Mivel azonban ez nemörökletes tényezõ és nem magátólkifejlõdõ tulajdonság, úgy érzékeljük,hogy bennünket, és másokat is csakIsten Igéje tud igazán hálás termé-szetûvé formálni. Amikor a nagy-szülõk unokáiknak ajándékokkal ked-veskednek, akkor a figyelmes szülõknem egyszer bíztatóan hozzáteszik:na, mit kell mondani?!

Isten felé irányuló hálaadásunkgyakorlatában fontos kifejeznünk azt,hogy mindent készek vagyunk meg-köszönni (1Thessz 5:18 „mindenérthálát adjatok“), gyümölcstermõ éle-tünk van, és oltárunkon rendszeresenmutatunk be áldozatot.

Mindenért hálát adjatok! Ebben az évben is volt munkahe-

lyem, volt munkakedvem, volt egész-ségem, volt ételem-italom, van laká-som, van családom, van békességem,van gyülekezetem, és mindenek felettvan hatalmas Istenem, aki gondot viselrólam, megbocsátja bûneimet, meg-tartja életemet... Milyen hosszú islehet ez a felsorolás, ha minden rend-ben van az életemben és az ördög nemültette el a szívemben a panasz észúgolódás magját!

A „mindenért hálat adjatok“-banaz életünket megkeserítõ tényezõk ishelyet kell kapjanak! Egy elbukottvizsga, elveszített munkahely, mega-lázó helyzet, el nem múló betegségvagy anyagi veszteség, netán halále-set, hogyan válthatja ki a hálaadást azéletünkbõl? Csak úgy, ha elfogadjuk,hogy akik Istent szeretik, azoknakminden a javukat szolgálja (Róm 8:28)!Te is így hiszed ezt? Aggodalmas-kodásod úgy múlik el, ha hálaadássalimádkozol és bízol Istenben, akimeghallgatja kéréseidet is (Fil 4:6).

Egy érettségizõ diák, amikor meg-tudta, hogy nem sikerült a vizsgája,nagyon szomorú lett, mert összesosztálytársa közül egyedül õt vágtákel. Tanárainak biztatására késõbb újramegpróbálta és végül, a nyár végén,sikeresen tette le a vizsgákat. Így utó-lag könnyû hálát adni, de amikor azembert szembesítik a rossz hírrel, ak-kor nagyon nehéz elcsendesedni és aztmondani: köszönöm Uram! Figyeldcsak meg! A hívõ ember jelleme és

természete akkor nyilvánul meg iga-zán, amikor megalázott helyzetbekerül. Ha ilyenkor is képes hálát adni,akkor nem hamis a hite, nem képmu-tató, hanem követésre méltó, akiújjászületett természete folytán mártermészetesen éli meg a hálaadást.

Gyümölcsöket eredményezA hálaadás következménye a

gyümölcsözõ élet. Ez fordítva is igaz,amikor azt mondjuk, hogy a gyümöl-csözõ élet következménye a hálaadás.Bárhogyan is értelmezzük, az biztos,hogy az Úr Jézus azért jött, hogynekünk bõvelkedõ életünk legyen (Ján10:10). Jó gyümölcsöket csak úgytudunk teremni, ha hálás az életünk. A keserû szívbõl nem származhatöröm, csak akkor, ha az hálaadó szív-vé változik. Amikor hálát adunk,akkor bennünk is öröm munkálódik,de ugyanakkor az Úr is örvend felet-tünk.

A gyümölcsözõ életben az örömmellett a szeretet is fellelhetõ, mint ahálaadás következménye. Isten és azemberek felé szeretet támad a szí-vünkben, ha hálát adunk az Úrnak.Hová lett az elsõ szeretet tüze az élet-edbõl? Emlékszel, hogy milyen buzgóvoltál, amikor megtértél? Újra vissza-térhet ez, ha elkezdesz hálát adni. A hálás ember tele van szeretettel,másképp nem is lehet hálás.

Emlékezni, számon tartaniAmikor felsoroljuk az áldást és

egyenként megnevezzük, vagy meg-nézzük azt, ahogyan egyik énekünk ismondja, akkor nem teszünk mást,mint emlékeztetjük magunkat Istenjóságára, gondviselésére. Izráel népé-nek azért fogyott el a hite oly sokszora bírák idejében, mert nem emlékeztekaz Úr tetteire! Jó és ajánlott dolog az,ha feljegyezzük Isten áldásait és ígybármikor felidézhetjük azokat. Hamost arra kérne téged valaki, hogybeszélj arról, amit két, három, tíz vagyannál is több évvel ezelõtt az Úráldásként adott neked, sokat kellenegondolkoznod? Ha hálás vagy, akkorszámon tartod Isten áldásait és ez hit-ben megerõsödést eredményez.

Reménységet munkálVan még egy igen jelentõs

gyümölcse a hálaadásnak: ez a re-ménység. Pozitív gondolkodás a jövõtilletõen és elõretekintés, amelyben

nincs ott a félelem és a bizonytalanságérzése. Napjainkban kevés embertekint reménységgel a jövõbe. Sokancsak a múltat siratják és a jelenben iscsak a munkanélküliséget látják és afizetések csökkenésérõl beszélnek. A hívõ ember viszont, akinek tele vanhálaadással a szíve, másként beszél. Õ reményteljes jövõt lát, amelybenDáviddal együtt vallja: „az Úr az énpásztorom“, akinek jósága és szeretetekísér életem minden napján. Ha ígyvan ez, akkor Isten gyermeke csakoptimista lehet. De ez az optimizmusegészséges, mivel Isten hatalmábanbízik, tehát élõ reménysége van.Benned is ilyen reménységet munkál ahálaadás?

RendszeresenA rendszeres áldozat lelki érettség-

re vall a hálaadás területén. Nagyonfontos, hogy jó szokásaink alakulja-nak ki a hálaadás kapcsán, ugyanismajd azok fognak alakítani bennün-ket. A rendszeresség Izráel népénél ismegfigyelhetõ az Ószövetségben,amikor évente és naponta be kellettmutatni az áldozatot (1Krón 23:30).Ha azt akarod, hogy hálaadásodrendszeres legyen, akkor ne várd megaz évi „nagy“ hálaadó ünnepet, hanemkezd el most! Bármilyen helyzetbenképesek vagyunk megtalálni életünk-ben azt a tényezõt, amiért hálásaklehetünk.

Gondolkozz csak! A mai nap mitörtént veled? Hálát adtál már ezértIstennek? Sokan még az adakozássalkapcsolatosan is úgy gondolkoznak,hogy majd, ha több lesz, akkoregyszerre kifizetik az Urat. Hébe-hóba, nagy ritkán, külsõ tényezõkbefolyására, rendszertelenül nem lehetaz Úrnak szolgálni. A rendszerességmeghatározó jellem, amit tudatosankell fejlesztenünk a hálaadás gyakor-latában. Ha ez nem így van, akkor necsodálkozz, hogy rosszul mennek adolgok az életedben!

Isten áldását tehát azok tapasztaljákmeg, akik nem felejtenek el hálátadni, akiknek a hálaadás életükben jógyümölcsöket eredményez, és akikéletében a hálaadás rendszeresen meg-történik. Légy te is Isten áldásánakélvezõje!

IFJ. VERESS ERNÕ lp.,Székelykeresztúr

AKTUÁLIS ÜZENET

ÕSZI HÁLAADÁSÕSZI HÁLAADÁS

SZERETET • 2011. OKTÓBER4

SZALÁRDIAK TALÁLKOZÓJA

Kettõs ünnep a szalárdi gyülekezetben

Elsõ nap reggel, a fúvóskar hang-jai mellett, nagy számban ér-keztek a helybeli és a távolbólhazajött testvérek. Az imaórán CsékiBarna baróti és Koncsárd József koltóitestvér a Zsolt 143:5-11 igeversekkelhívtak emlékezni a régi idõkre és hálátadni Istennek életünkben és gyüleke-zetünkben végzett munkájáért.

Nagy István helybeli lelkipásztor aZsolt 36:8-11-gyel köszöntötte a jelen-lévõket, és számba vette a más hely-ségbõl érkezetteket. A távolban élõtestvéreink bizonyságtételeikben kife-jezték Urunk iránti hálájukat és agyülekezetünkben megtapasztalt örö-meiket.

Tõtõs János nyugalmazott, egykorszalárdi lelkipásztor (Magyaro.) a Jel19:10 alapján emlékeztetett arra, hogyJézus Krisztus bizonyságtételénekhordozásában szolgatársak vagyunk.Kovács Gyula szalontai lelkipásztorhálaadásra buzdított bennünket, hogymegismertük a mi Urunkat és szolgál-hatjuk õt. A délelõtti összejövetelbefejezésekor a gyülekezet fúvóskará-nak vezetésével átvonultunk a kultúr-otthonban megszervezett szeretet-vendégségre.

A délutáni összejövetel kezdetén

Nagy István helybeli lelkipásztor aZsolt 106:47-48 alapján arról beszélt,hogy a Szalárdról elköltözötteket mis-sziós céllal küldte arra a helyre az Úr,ahol élnek. Újabb bizonyságtételek ésénekek következtek, majd KovácsGyula testvér, volt szalárdi lelkipász-tor a 2Móz 5:1-4 szavaival elmondta:amiként Isten az õ népét ünneplésrehívta a pusztába, így minket is az Úrtett az õ népévé, hogy õt szolgáljuk.

Az ünnep második napjának ima-óráját Koncsárd Ottó koltói és KovácsElek hegyközszáldobágyi testvér aZsolt 100:4-5, valamint a Zsolt 95:6-7alapján vezette. Nagy István lelkipász-tor kezdõimája és az énekkar szolgála-ta után a távolabbról aznapra érkezettvendégek bizonyságtételei hangzottakel.

Ezután bemutatásra került a jubi-leumi emlékkönyv, amelyet ,,Rejtettdolgokat szólok a régi idõbõl“ címmelállított össze Kelemen Sándor Tomi ésNagy István lp. A gyülekezet 100 éveskrónikájának ismertetése következettvetített képekkel. Kelemen testvérismertetõjében feltárta: amint a 2Kir2:11-15 alapján Illés próféta elragad-tatásakor palástját Elizeusra hagyta –szolgálattal bízva meg õt –, hasonlóan

Kornya Mihály testvér is az utolsóbemerítés alkalmával, amelyen résztvett Szalárdon, bemerítõ köntösét itthagyta ránk, mint a felelõsségteljesküldetés jelképét.

Zsisku Lajos nyugalmazott lelki-pásztor Bihardiószegrõl a 2Móz 15:27versével köszöntötte a gyülekezetet éshálaadással emlékezett meg aSzalárdon töltött szolgálati idõrõl.

Kiss Lehel szamosújvári lelkipász-tor, a szövetség levéltárosa az Ézs49:14-26 alapján emlékeztetett azelmúló idõre, Istenünk nagyságára és amegtérés szükségességére. A délelõttialkalom Tõtõs János lelkipásztor imá-jával ért véget, együttlétünket szeretet-vendégséggel folytattuk a községkultúrotthonában.

A délutáni összejövetel elejéngyermekbemutatási mozzanat volt, ahollandiai Fábián Dávid és Ineszkislányáért, Eunika-Krisztináért imád-koztunk. A folytatásban a szalárdifúvószenekar kiemelkedõen szép szol-gálata tette gazdagabbá ünnepünk záró-alkalmát.

Nagy Miklós hegyközszentimreidiakónus, Szalárd község polgár-mestere a Józs 1:5-8 verseivel köszön-tötte a gyülekezetet. Bizonyságtételek

Augusztus 20-21-én emlékeztünk meg gyülekezetünk fennállásának 120 évesévfordulójáról, amikor a gyülekezetbõl elszármazott testvérek és családjaikrészére megszerveztük a Szalárdiak Találkozóját.

SZERETET • 2011. OKTÓBER 5

és az ifjúság szolgálata következett,majd Nagy István lelkipásztor meg-emlékezett az utóbbi 20 év hálaadásraindító eseményeirõl. Gyülekezetünkelöljárója, Elek Béla testvér az Ézs57:15 alapján mondott köszöntõt;Tõtõs János testvér lelkipásztori szol-gálatának a szalárdi gyülekezetbentöltött éveirõl emlékezett meg. KovácsGyula lelkipásztor az ApCsel 15:19-26 alapján beszélt a gyülekezetkimondhatatlan értékérõl, és hogy miteszi igazán értékessé azt.

A délután elvett áldásokért gyüle-kezetünk nevében Elek András testvéradott hálát és dicsõséget Megvál-tónknak. Az alkalom végén az ünnep-lõk egymás kezét megfogva énekel-ték: ,,Áldott legyen a frigy, mely min-ket összeköt“. Az Úré legyen min-denért a dicsõség!

KELEMEN SÁNDOR TOMI

Könyvajánló

Rejtett dolgokat szólok a régi idõkbõl

A jubileumi emlékkönyvben KelemenSándor a szalárdi magyar baptista

gyülekezet történetének –megalakulásától számított elsõ száz

évének – lényegesebb adataitszerkesztette két fejezetbe. Ez a

munka kiegészül Nagy Istvánlelkipásztor írásával, aki az elmúlt húsz

esztendõ próbáinak, áldásainakemlékét eleveníti fel

egy önálló fejezet keretében. A könyvhöz hozzá lehet jutni a

Szövetség nagyváradi irodájában,valamint Szalárdon, a magyar

baptista gyülekezetben.

Székelyföldi hálaadónap

Igen, több mint ötszázan gyûltekössze hálaadónapra a HargitaKeresztyén Központba a székelyföldibaptista gyülekezetekbõl és távolabb-ról is, Békésrõl, Aradról, Kolozs-várról, Szilágyballáról. Szeptember11-én gyönyörû szép, verõfényesvasárnap reggelre virradtunk. Aztánkezdtek érkezni a testvérek és megtelthamar a kápolna… A székelyudvar-helyi fúvószenekar szívet simogatólágy zenéjével együtt énekelt a népesgyülekezet. Imádkozásra SzabóSzilárd csíkszeredai lelkipásztor ésKiss József székelykeresztúri elöljáróbuzdítottak. Délelõtt ifj. Veress Ernõirányította az istentiszteletet. NovákZsolt gyergyószentmiklósi misszió-

munkás Lk 17,11-19 alapján hirdetteaz igét. Deák Zsolt, brassói lelki-pásztor és János Csaba, kovásznailelkipásztor az úrvacsorai szolgálatotvégezték. id. Máté Zoltán, id. ErdõEndre gyülekezeti vének, valamint PálErvin diakónus és Bertalan Péternyugalmazott lelkipásztor segítettek aszent jegyek kiosztásában. Délbenközös ebédben volt részünk.

Délután folytattuk a hálaadást.Összevont énekkarban, fúvóskarral ésgyülekezeti közös énekekben szállt fela dicsõítés. Boros Róbert a Lk 18,9-14alapján arról is szólt az igehirdetésszolgálatában, a hálaadás nem mindigelég… Bizonyságtételek, versek,énekszóló gazdagította ünnepünket.

A Székelyföldi Missziókerületbentörténõ fontosabb eseményekrõltájékoztatta a gyülekezetet BorosRóbertné Emília, ifj. Veress Ernõ,János Csaba és Borzási Gyula.Befejezésül id.Veress Ernõ nyugal-mazott lelkipásztor igei üzenetehangzott mindnyájunkhoz: „Minden-kor örüljetek, szüntelen imádkozzatok,mindenért hálát adjatok“ – a 1Thessz5,16-18 alapján.

Az udvaron még sokáig foly-tatódott a közösség ápolása, mert nemsiettek hazamenni a testvérek. Jó voltegyütt lenni, jó volt az Úrral fenn lennia hegyen. Bár lenne életünk az Úr elõttkedves hálaadás és kedves szolgálat.

(Borzási Gyula)

„Több mint ötszáz testvér egyszerre“

SZERETET • 2011. OKTÓBER6

BEMERÍTÉSEK

Lupény – Gyönyörû idõben és több felõlrõl érkezett, sokrésztvevõvel ünnepeltük Isten kegyelmét, amit Pap Klára,alámerítkezõ diáklány életében szemlélhettünk Lupény-ban, július 10-én. Az alkalmi igehirdetést Máté Miklós, nyugdíjas lelkipász-tor végezte. Az etióp kincstárnok elévülhetetlen megtérésitörténetét hallhattuk ismét szívet meggyõzõen ésmegindítóan. Egymást erõsítve és kiegészítve szolgáltak ahelyi és vendég testvérek. A bemerítést a helyi lelkipász-tor végezte. Isten ma is keresi az elveszetteket!

Várasfenes – Július elsõ vasárnapján,3-án bemerítési ünnepet tartottunkVárasfenesen. Három fiatal tett vallástJézus Krisztusról a keresztségvizében. Gyülekezetünkben nõttekfel, hívõ szülõk, nevelõszülõk gyer-mekeként, és öröm volt látni, ahogyanbeért szívükben az Ige-vetés. Elsõként Florin tett említést arról,hogy szeretne bemerítkezni. Fogya-tékossága ellenére mindig nagyonfogékony volt Isten szeretetére. Az elmúlt évek evangelizációs alkal-main többször is gyermeki õszinte-séggel válaszolt Isten hívására, és élõhitre jutott. Oana is régen vágyott újéletre, és a múlt nyáron szervezettsátortáborban tört össze Isten elõtt.Mély bûnbánatát, bûnvallását csodá-latos felszabadulás, életváltozás kö-vette. Elõhaladása nyilvánvaló voltmindenki elõtt. Forró vágya volt, hogyMegváltója példáját a keresztségbenis kövesse. Evódia volt a legfrissebben megtért acsoportból. Õt a rogériuszi ifjúságikonferencián találta szíven Isten igéjeez év májusában. Döntésérõl bizony-ságot téve, õ is kérte a bemerítést.

Déva – Július 17-én került sor a létezésük óta harmadik be-merítésre Déván, a magyar baptista kis gyülekezetben. Az Úrkülönleges, meg nem érdemelt kegyelmét éltük át általa.Egy fiatal házaspár: Sebestyén Hajnal és László tett vallástélõ hitérõl az Úr Jézus Krisztusban, követve Õt az újszövet-ségi vízkeresztségben is. Örömmel láttuk, hogy más fele-kezetû rokonságukat többen képviselték jelenlétükkel,figyelmes igehallgatásukkal és az elhozott gyönyörû virág-csokrokkal. Az ige az elsõ európai keresztyénrõl szólt azApCsel 16,13-15-bõl. Arra a kérdésre kaptunk választ, hogymiként lett Krisztus követõjévé? Szükséges tovább imád-koznunk a dévai gyülekezet jövõjéért. (Vass Gergely)

Vajdahunyadi körzet

Az ünnepi istentisztelet elején a fehérbe öltözöttek családjaiból két édesapabuzdított imára, majd Szabó László, Nagyvárad-rogériuszi lelkipásztor hirdetettigét a Róm 10:9-10 alapján, a bemerítkezés vallástétel jellegét hangsúlyozva. A három ifjú nyilvános bizonyságtétele és hitvallása után Mike József, helyilelkipásztor merítette víz alá õket az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélekneknevében. Az Úr adjon nekik növekedést, megerõsödést a tõle kapott új életben!A képen balról jobbra haladva a köv. személyek láthatók: Szabó László vendéglp., Balogh Evódia, Fekete Florin, Sandu Oana, Mike József helyi lp. (Mike József)

SZERETET • 2011. OKTÓBER 7

Sárpatak és Abafája – Augusztus 14-én Sárpatakon bemerítési ünnepélyt tartott agernyeszegi és sáromberki gyülekezet, ahol egy fiatal lány, Puci Gyöngyi (Szidi) KrisztusUrunk példája szerint vallást tett hitérõl az emberek elõtt. Az újonnan bemerített lány agernyeszegi gyülekezet tagja lett. A bemerítési ünnepélyt egyhetes sátoros evangélizációelõzte meg a sárpataki romák között. Az igét Tóth Attila lelkipásztor hirdette, a helybelitestvérek részérõl pedig bizonyságtételek hangzottak el. Imádkozzunk azért, hogyakiknek a szívében ezeken az alkalmakon döntés született, kitartsanak az Úr mellett.Két héttel késõbb, augusztus 28-án, Abafáján szintén egy bemerítési ünnepélyben voltrészünk, ahol tíz fehérruhás pecsételte el magát az Úr Jézusnak. A fehérruhások közül egyikerpár és egy házaspár is együtt engedelmeskedett a mi Istenünknek, bizonyságot tévehitükrõl a bemerítés vizében. Az alkalom nagy örömmel töltötte el a gyülekezetet és avendég testvéreket. Igei üzenetet adott át többek között Dan László, a KeresztényCigánymisszió Alapítvány részérõl, angol vendégtestvérek és helybeli testvérek részérõlszavalat, bizonyságtétel és ének hangzott el. A bemerítést Tóth Attila helyi lelkipásztorvégezte. Kívánjuk, hogy az Úr áldja meg az új tagokat, adjon erõt, kitartást az úton, ésvigye véghez az Õ akaratát mindannyiuk életében. Rusu Szidonia

Erdõszentgyörgy – Egy kis közösség életében mindignagy örömöt és sok lelki áldást jelent, amikor megtelik azimaház. Egy ilyen alkalmunk volt szeptember 4-én délutánErdõszentgyörgyön, amikor bemerítési ünnepet tarthattunkIsten kegyelmébõl. Egy fehér ruhás vallotta meg hitét ésKrisztustól nyert új életét a népes gyülekezet és Isten elõtt.Magasztaljuk az Úr Jézust, hogy Veronika ifjú korbantalálkozott Megváltójával, akinek igent mondott, így egészéletét vele és neki élheti. Alkalmi idehirdetéssel DézsiIstván meghívott lp. szolgált a Mt 28:18-20 igék alapján, abemerítést Kelemen J. Sándor marosvásárhelyi ügykezelõlp. végezte. Az ünnepi hangulatot még jobban fokozta abemerítkezõ személyes bizonyságtétele, a köszöntések és afiatalok énekeinek az elhangzása. Kívánjuk, hogy az Úrtartsa meg és vezesse az új tag életét. A fotón balról jobbra:Kelemen J. Sándor, Kristóf Veronika és Dézsi István. (D.I.)

Monospetri – Szeptember 4-én ünnepi ruhábaöltözött a monospetri gyülekezet, délelõtt a kétfehérruhással és szeretteikkel együtt ünnepeltünk,délután pedig a hálaadás oltára köré gyûlt azünneplõ sereg. Isten kegyelmének tiszta üzenetétKiss Zoltán lp. hirdette magyar nyelven, románnyelven Bodor Sándor lp. szólt, aki az alámerítéstis végezte. Szép, lélekemelõ énekekkel az érmi-hályfalvi férfikar gazdagította az ünnepet, BokorBarnabás fáradhatatlan karmesteri vezényletével.A fehérruhások neve: Gál Kristóf Efraim (balról,monospetri magyar fiatal) és Posteuca Marian(ófegyverneki román anyanyelvû fiatal). Imád-kozzunk, hogy az Úr gyarapítsa az Õt követõkszámát. (B.S.)

Az idei imanapi programot a Karib-térségi BaptistaNõszövetség állította össze. Folytatjuk a tavalyi témát,Lépésben a Lélekkel – a Gal 5,25 vers alapján: „Ha a Lélekáltal élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint“. Ebben az évben a

szívességgel foglalkozunk, ami a Szentlélek gyümölcse.

Az elmúlt években a Karib-szigeteket számos természeti csapás sújtotta,hurrikánok és a haiti földrengés, melyek miatt ezreket érte trauma és gyász,elvesztették otthonukat, vagy árván maradtak. A különféle katasztrófákban vanegy közös vonás: a nõk és gyermekek szenvedtek leginkább miattuk.

A tavalyi imanapi programban a szívességet az Ef 4,32 vers alapján tárgyaltuk:Jó lelkület mások irányába. Nem hiányzik a meggyõzõdés az életébõl, debékességes a jelleme. Kész a mások szükségeit a sajátja elé állítani.Szeretetet mutat az apró cselekedetekben és a megértés egyszerû szavaiban.

Érvényes ez rád is? Hogyan javíthatsz szívességgel a körülötted élõkhelyzetén? Ezen a napon figyeljünk Isten igéjére, imádkozzunk együtt, éstanuljuk a karibi nõtestvéreinktõl lépésben a Lélekkel a szívességet.

PATSY DAVIS, a Baptista Világszövetség nõi osztályának ügyvezetõ igazgatója

SZERETET • 2011. OKTÓBER8

Lépésben a Lélekkel: szívesség által

Ahogyan Pál apostol néhány verssel korábban a gonoszdolgokat sorolja fel – amelyek a test cselekedetei –, itt mosta jó tulajdonságokat – a Lélek gyümölcseit – írja le. A szívesség a Szentlélek ötödik gyümölcse.

Mi a szívesség?– kitartó szeretet, amely ápolja a kapcsolatokat a szükség-ben való segítség által– a szív jósága, szolgálatkészség, jóság, nagylelkûség, ked-vesség– az emberek iránti szeretet, vendégszeretet, kedves cse-lekedetek, segítõkészség, barátság, jóindulat, másokra valógondolás – cselekedetekben megnyilvánuló jóság, jóindulat,udvariasság– képesség segíteni azokon, akik kihasználnak bennünket

Látható a meghatározásokból, hogy a szívesség egyszép, önzetlen tulajdonság, amellyel a Szentlélek felruházbennünket. Nem csupán másokra lesz hatással ez az istenitulajdonság, de önmagamra is. Mert sokkal jobban érezzükmagunkat, ha megtanuljuk, hogyan bánjunk másokkal többszeretettel és tisztelettel a mindennapi kapcsoltainkban.

1. rész: Ószövetségi nõk, akik szívességetgyakoroltak a szükségben

Isten Ruthot és Boázt használta, hogy Naomiról gondo-skodjon – Ruth 2,19-23

Az ószövetségi nõk a szívességükkel Isten önzetlenszeretetét mutatták be.

Ruth és Orpá, Naomi menyei, moábiak voltak, ésszívességgel viszonyultak, nemcsak férjük felé, de az anyó-suk felé is, miután azok Moáb mezején kerestek menedéketa júdai éhínség miatt. Az odaszánásuk szeretetrõl, hûségrõl,kitartó szívességrõl tanúskodik, azáltal, hogy többet tettek,mint amit mások elvártak tõlük.

Törekednünk kell az ilyen kitartásra és szívességre aszemélyes kapcsolatainkban, és azokon túl is.

Kérdések1. Boáz szívessége meghaladta a törvény elvárásait?

Általában csak azt tesszük, amit elvárnak tõlünk, vagymegtesszük a második mérföldet is, hogy segítsünk valakina szükségben?

2. Ezek a közönséges hétköznapi emberek miként ser-kentenek bennünket, hogy mi is kövessük szívességüket,különösen az olyan természeti csapások között, mint a2010-es haiti földrengés és árvíz?

2. rész: Újszövetségi nõk, akiket a szíves csele-kedeteikrõl ismerünk – Dorkász (Apcsel 9,36-43)

Dorkász életét szívesség és jócselekedetek jellemezték.Teljes szívvel szerette Istent, és odaszánta magát a jó cse-lekedetekre.

Ha az Úr Jézus életét tanulmányozzuk az Újszövetség-ben, láthatjuk, hogy õ a szívesség megtestesítõje volt.Kétségtelenül õ az elsõdleges példa számunkra, akinek azéletében teljes mértékben mûködött a Szentléleknek mind akilenc gyümölcse. Gal 5,22-26; Mt 7,17-20; Ruth 2,19-23;Péld 31,26; 2Kor 6,6; ApCsel 9,36-43,

A tanultak gyakorlása1. Egy lapra írjunk fel három szívességi cselekedetet,

amit megtehetünk egy olyan család felé, akik mindenjavaikat elveszítették egy nemrégi szerencsétlenségben akörnyékünkön.

2. Két mondatban mondjuk el a mellettünk ülõ szemé-lynek, mit jelent számunkra az igazi szívesség.

A szívesség jutalma„Fiam, ne felejtsd el tanításomat, és parancsaimat

õrizze meg szíved, mert hosszú életet, magas életkort és jó-létet szereznek azok neked! A szeretet és hûség ne hagyjonel téged: kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblájára!Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és emberek-nél.“ (Péld 3,1-4)

NOVEMBER 7.: BAPTISTA NÕK VILÁGIMANAPJA

BIBLIATANULMÁNY

(Gal 5,22-26)

A Szentlélek általi jó tulajdonságok

SZERETET • 2011. OKTÓBER 9

IMÁDKOZZUNKAfrika– hogy az afrikai nõknek, lányoknak,és általában a fiataloknak, minél többlehetõségük legyen tanulni, és ezáltalaz életfeltételeik javuljanak– hogy Krisztus-követõ nõk vegyenekrészt a polgári tevékenységekben, ésaz Úr félelmében, alázatban dolgoz-zanak, mint szolgáló vezetõk– azokért a nõkért, akik részt vesznekaz AIDS betegség elleni küzdelemben– hogy az afrikai nõtestvérek igyekez-zenek segíteni a kiközösített, elutasí-tott embereken– a fiatalok Krisztus szerinti életetéljenek, mert tõlük függ Afrika jövõje– hogy a keresztyén nõk jobban függ-jenek Jézus Krisztustól, és ne a jósok-nál keressék a válaszokat

Ázsia– az evangélium terjedéséért az ázsiainõk és gyermekek között – hogy aszegények és az erõszak áldozataijobb életet éljenek – az Úr óvja meg Ázsia lakosságát atermészeti csapásoktól, amelyekbenminden évben nagyon sokan meg-halnak, vagy elveszítik javaikat– az ázsiai baptista nõi tagszövet-ségekért, vezetõikért és missziójukért– az Ázsiai Baptista Nõszövetség által2011-ben szervezett fiatal nõi vezetõikonferencia résztvevõiért– a keresztyéneket érintõ korlátozásokmegszûnéséért Ázsia több országában,hogy az evangélium terjedhessen – az Ázsiai Baptista Nõszövetségvezetõiért

Karib-tengeri szigetek– az árvíz, földrengések, hurrikánok,viharok és más természeti csapásokáltal sújtott szigetekért – az utcagyerekekért, elveszett gyere-kekért, árvákért és az emberkeres-kedelem áldozataiért

– a prostitúció és nemi erõszakáldozataiért – nõkért és gyermekekért, és a baptistanõtestvérek bizonyságtételéért feléjük – a szegénység és munkanélküliségmiatt szenvedõkért– a bántalmazott nõkért és gyerme-kekért, és azokért, akik elkövetik azilyen bûncselekményeket– hogy minél többen hitre jussanak ésüdvözüljenek, különösképpen a nemhívõ férjekért, férfiakért

Európa– hogy Isten népe álljon ki az ember-kereskedelem ellen, és segítsenek azérintettek felszabadításában– a családokért, ahol fiatalok hirtelenelhunytak– Európa szegényeiért, hogy békes-séget és reményt találjanak JézusKrisztusban– szellemi ébredésért az európaifiatalok között, hogy sokan megtalál-ják az Istent és az üdvösség útját– új fiatal nõi vezetõkért Európában,és hogy az idõsebb nõtestvérek jó lelkianyák legyenek számukra– ébredésért Európában

Latin-Amerika– a nõtestvérekért és gyülekezetekért,akik részt vesznek a „Gyermekek,Latin-Amerika reménysége“ projekt-ben– a gyermekekért és fiatalokért, hogyez által a projekt által megismerjék azUrat mint megváltójukat– az óvodáskorú gyermekeknek szántprogramért Dél-Amerikában, és aprogram vezetõiért– a kormányzó politikusokért, hogyolyan törvényeket hozzanak, amelyekvédik a gyermekeket és fiatalokat– a természeti csapásokból felépülõországokért: Chile, El Salvador, Gua-temala és Peru – és az otthonukatelvesztett baptista testvéreinkért

– a baptista nõi csoportokért, akikkülönféle országokban segítenek a nõivezetõk képzésében

Észak-Amerika– a gazdasági bizonytalanságbanélõkért, hogy Isten távolítsa elfélelmeiket, töltse be szükségeiket, ésadja vissza számukra a reményt – együttérzését, tisztességes bánás-módért és tisztánlátásért a menekültekés bevándorlók megítélésében– bölcsességért, bátorságért és isteniirányításért a nemzetek vezetõinek– hogy a baptista nõtestvérek a béke ésmegértés krisztusi követei legyenek afaji, vallási és nemzeti konfliktusokközött– új kezdeményezésekért az erõszakés emberkereskedelem áldozatainak,nõk és gyermekek megsegítésére– a természeti csapások és társadalmiválságok miatt hajléktalanná vált,vagy anyagi nehézségekkel küzdõkért

Ausztrália és a csendes-óceáni szigetek– szorosabb együttmûködésért azausztráliai õshonos nõi csoportokközött– hogy az Ausztrál Nemzeti Ösztön-díjalapot felhasználják fiatal nõk kép-zésére is– új tervezetekért a Fidzsi-szigeteken,a vidéki baptista nõtestvérek megsegí-tésére, hogy azután õk is segíthes-senek a környezetükben élõkön– biztonságért, békéért és egységért akeresztyén csoportok számára,különösen a Pápuában kisebbségbenélõ keresztyénekért– békéért és megbékülésért a PápuaÚj-Guinea háborúban álló törzseiközött– azokért, akik a családon belüli éskívüli erõszak nõi áldozatai felészolgálnak Új-Zélandban, Merivalevárosnegyedben.

Hazai imatémákIMÁDKOZZUNK:- hogy Isten Lelke szítsa a nõk szívében a vágyat a szent életre, a közösségre, az imára- hogy a hívõ családokban harmónia legyen- hogy a fiatal nõk helyt tudjanak állni a családban és a társadalomban mint só és fény - hogy az anyagi válság, az anyagi gondok vigyenek közelebb Istenhez- hogy megtapasztaljuk a Lélek megújító erejét mindannyian, akik megtértünk.Az alkalom végén, de nem utolsó sorban imádkozzunk helyi imatémákért, megnevezve betegeinket, idõs testvéreinket gyülekezetenként.

Az imanapi adományainkkal az idén különösen a karib-térségi testvéreinket segítjük: - tanfolyamok a haiti földrengésben károsult nõknek, amelyek segítik õket a gazdasági helyreállásban- mezõgazdasági tanfolyamok jamaicai szegénycsaládoknak

SZERETET • 2011. OKTÓBER10

INTERJÚ

„Ha te Istent választottad“

Mikortól nyugdíjas, és mely gyüleke-zetben szolgál jelenleg is?– Bodor Sándor (fotónkon): 2003.április elsejétõl. Kevéssel annak elõttemegértettem – az egészségi állapotomés a szervezeti körülmények együttál-lásából, lévén a nagyváradi románhitközség titkára –, hogy itt az idejepontot tenni a hivatalos szolgálatomraés leszûkíteni a tevékenységem terü-letét. Még szolgálok két falusi kisgyülekezetben: Monospetriben ésÓfegyverneken. A monospetri gyüle-kezetnek 32 tagja van, gyerekekkel éshozzátartozókkal vagyunk kb. 50-en.Az ófegyverneki gyülekezetnek 12tagja van, ennek java része 80-90 évkörüli. Mindkét gyülekezetben úgyromán, mint magyar nyelvet beszélõtagok vannak, úgy mint amilyen a kétfalu lakosainak összetétele. Így mind-két nyelven szükségeltetik a szolgálat.A Szeretet-lapnak, úgy mint jó olvas-mánynak, nagy keletje van, fõleg amonospetriek között, és leginkább agyülekezet látogatói között, ezértigyekszem ellátni õket mindenféle jóolvasmánnyal.

Hogyan indult az élete?– Monospetriben születtem 1941.október 15-én, harmadik fiúként acsaládban. Szüleim görög-katolikusokvoltak, így engem gyermekként abbanaz egyházban kereszteltek meg.Késõbb elkezdtek járni a baptistagyülekezetbe, és 1944-ben bemerít-keztek Kirner A. Bertalan tv. által. Kéttestvérbátyámmal együtt a közösség-ben sok éneket, verseket, biblia-verseket megtanultunk és imádkozniaz imaórákon. Otthon minden reggelés este tartottunk istentiszteletet, ame-lyen családunk tagjai sorban imádkoz-tak, mint ahogy azt a „kornyista“hívõk gyakorolták.

Tanulmányaimnak elsõ hét osztá-lyát a szülõfalumban végeztem. Az 5-7. osztályban mind jobban érzõdött akommunista rendszer vallásellenes-sége. A baptista családból származógyerekeket mindenféle furfangos,ördögi módszerrel próbálták eltávolí-tani a hit útjaitól.

Középfokú tanulmányaimat 1955-ben kezdtem volna el Nagyváradon.Sikeresen felvételiztem ugyan aGojdu-líceumba, de édesapám meg-gondolta a dolgot, és õsszel nem enge-dett iskolába, féltett, hogy ha elkerülökhazulról, az idegenben elsodor a világ,és nem lesz belõlem hívõ ember. Ezakkor nekem nagyon rosszul esett.Szerencsémre a következõ évbenindult középiskola Margittán, tõlünkhárom km távolságra. Ott újbólfelvételiztem, és így hazulról járhat-tam iskolába, minden nap gyalogosan.

Aktív, a közösségre érzékeny fiatallehetett, mert KISZ-titkárnak is meg-választották, de a megtérése utántanárai ellene fordultak:– Nem tudom, milyen erényeket láttaknálam, hogy megtettek osztályfelelõs-nek. Aztán tagja lettem az IMSZ-nek(Ifjúmunkás Szövetség, ami késõbb aKommunista Ifjúsági Szövetség névreváltozott – szek. megj.), és nemsokáraaz iskola IMSZ-alapszervezetének atitkárává választottak meg. Én nemnagyon tudtam, hogy milyen kanállaleszik ezt, mindig is próbáltammenekülni a vezetõi posztoktól.

1957-58-ban történt gyülekeze-tünkben a lelki ébredés. ’58 nyarán énis személyesen megismertem az Urat,életem megváltozott. Azon az õszön aközépiskola harmadik évfolyamát máregy egészen más fiú kezdte el. Akivelcsak találkoztam, az iskolába menet ésjövet, igyekeztem Megváltómrólbizonyságot tenni. Az osztálytársaim-nak is beszéltem az Úr Jézusról, meg atanároknak. Vittem a Bibliát, és aszünetekben olvastam. Ebbõl nagy bajkeletkezett, úgyhogy a titkári posztrólleváltottak. Aztán a tanári kar olyandöntés elé állított, hogy „vagy Isten,vagy az iskola“. Én Istent választot-tam. Ennek a következménye az lett,hogy a „veszélyes vallásos propagan-da“ vádjával hivatalosan kidobtak aközépiskolából. Még azt is mondták:„Ha te Istent választottad, adjon nekedaz Isten kenyeret“. Ez pontosan 1958.október 15-én történt. Ezt akkor énúgy vettem, mint születésnapi aján-

dékot, és a buzgóságom nem csök-kent, sõt még nagyobb lendülettel tet-tem bizonyságot az én Uramról.

Azon a késõ õszön, november 2-ánmerítkeztem be a monospetri gyüle-kezetben Hubert János magyar, ésFerche Ioan román lelkipásztorokáltal. A bibliaórákon már addig is hoz-zászóltam az igéhez, a bemerítkezé-sem után imaóravezetéssel, majd ige-hirdetéssel is megbíztak a testvérek.Körülbelül velem egyidõben tért meggyülekezetünkben még három fiatal,szoros lelki közösségben voltunk, ez issegítette a lelki növekedésünket. Ha-marosan megismerkedtünk a kémeriés értarcsai felébredt testvérekkel,akikkel jó lelki kapcsolatot tartottunkéveken át és sok missziós körúton vet-tünk részt, fõleg a szilágysági gyüle-kezetekben.

Hogyan kapta az elhívást; kikreemlékszik tanárai és diáktársai közül?

Gyermekkoromban volt egy olyanvágyam, hogy ha megnövök, prédiká-tor leszek, hirdetem az igét magyarulis, románul is. Késõbb ez elhalványult,de a megtérésem után csak kiújult.Ugyanis kaptam egy belsõ késztetéstarra, hogy tegyek bizonyságot az ÚrJézusról, fõleg személyes beszél-getésekben. A gyülekezetekben isgyakran nyílott alkalom erre. Viszonta szószéki szolgálattól féltem, szintemenekültem tõle.

1961-ben Szabó Károly körzetilelkipásztor beszélt gyülekezetünkbenarról, hogy a bukaresti TeológiaiSzemináriumban tartanak felvételit

„Kész van-e már a Szeretet?“ – Elõfordul, hogy csak innen a szomszédból, a román baptistahitközségnek a Körös túlsó partján levõ irodájából hív fel. Mindig gyalogosan jön, sietõsen veszi áta lapot, örömmel visz gyülekezeteinek más olvasnivalót is. Bodor Sándor nyugalmazott lelkipásztoroktóberben 70 éves lesz, és pontosan 50 évvel ezelõtt kezdte el teológiai tanulmányait. Ugyancsakehhez a hónaphoz kapcsolódik lelkipásztori avatásának és házasságkötésének idõpontja is.

��

SZERETET • 2011. OKTÓBER 11

(1957 óta nem volt ilyen), ugyanis alelkipásztorok lettek megbízva enneka közhírré tételével. „Azért mondomezt itt is“ – mondta Szabó testvér –„mert én hiszem, hogy ebben agyülekezetben is lesz egy fiataltestvér, s ekkor keményen rám nézett,aki beiratkozik a Szemináriumba“.Abban a pillanatban újra forró vágygyulladt bennem. Amikor azimaházból hazamentünk édesapámmegkérdezte: „Na, fiam, mit szólszhozzá?“. Én egy határozott igennelválaszoltam. A többi már csak for-maság volt.

Tanulmányainkat 1961. októberhavában kezdtük el. Tanáraim közülemlítésre méltók: Popovici Alexa,Bunaciu Ioan, Bokor Barnabás ésDénes Ferenc. Diáktársaim közül:Kulcsár Sándor, Veres Teodor, NovákAdolf, id. Badea Pavel.

Szemináriumi éveinek a végén levál-tották Alexa Popovici-ot. Mit jelentaz, hogy „ez ellen nyilvánosan is fel-emelte a szavát, Veres Teodor diák-társával együtt“?– Igen, 1965. márciusában leváltottákPopovici Alexa testvért tanári és igaz-gatói posztjáról. A döntést a romániaibaptista szövetség vezetõbizottságahozta meg – persze, a kommunistaállamhatóság nyomására. Erre midiákok sztrájkba léptünk, nem men-tünk órákra és nem szolgáltunk, azaznem vállaltuk az igehirdetést a buka-resti gyülekezetekben. A Szövetségvezetõsége azonnal gyûlést tartottvelünk, szeminaristákkal. Mi éppenezt vártuk, hogy elmondhassuk szí-vünk fájdalmát, személyesen a vezetõtestvéreknek: „Hogy mertek kezetemelni egy ilyen drága tanártestvérellen?!“ A beszélgetés elég keményenfolyt. Tiltakozásunk a vezetõkneknagyon rosszul esett és azzal fenyeget-tek meg, hogy kidobnak bennünket aSzemináriumból és soha lelkipásztornem lesz belõlünk (mármint azállamhatóság részérõl nem fogunkjóváhagyást kapni a szolgálatra)...

A vihar majd lecsendesedett, desajnos, Popovici testvér nem kaptavissza engedélyét. Tanulmányainkatbefejeztük, levizsgáztunk és diplomátkaptunk, az incidens pedig mintegykészített – megedzett – bennünket areánk váró zaklatásokra.

Elkezdte lelkipásztori szolgálatát... – Azon a nyáron, 1965-ben, megkap-tuk a beosztást és szeptemberbenmegjött a jóváhagyás az államhatóságrészérõl. Nekem a margittai körzet

jutott: hét magyar, két román és egymagyar-román vegyes gyülekezetetkaptam. Pásztorrá avatásom együtttörtént Kulcsár Sándor diák- és szol-gatársammal a szilágyperecseni gyüle-kezetben ’66. október 26-án.

A munka nem volt könnyû.Elõdömet, Balla Dávid lelkipásztort1965 áprilisában, az ébredési mozga-lomban való részvétele miatt váltottákle. A gyülekezetek megfélemlettek.Az egyik fõ feladatom az volt, hogymegmagyarázzam a testvéreknektörvényes jogainkat – alkotmányosszabadságunkat. Lassan felmeleged-tek a testvérek, bátorságot kaptak.Szerveztünk ünnepélyeket, ifjúságitalálkozókat, szép, nagyméretû össze-jöveteleket. Persze, ez nem volt ahatóság tetszésére, de nem törõdtünkezzel. Elkezdtek ijesztgetni is, hívo-gatni a szekuritátéra, de ismerve atörvényes jogainkat, nem tudtak ben-nünket megállítani.

A ’70-es években elkezdtük azevangélizációs heteket, elõször Érszõ-lõsön, azután a többi gyülekezetben is.A nagyváradi 2-es számú romángyülekezetben Olah Liviu tv. általtörtént lelki ébredés kihatott akörzetünk gyülekezeteire is. Tagokújultak meg, kintiek tértek meg ésmerítkeztek be, nagy bosszúságotkeltve a hatóságnak, de a munkát nemlehetett leállítani.

Házasságkötése...?– Házasságkötésem 1968. október 20-án történt, Feier Máriával, a nagyvára-di 2. sz. gyülekezet tagjával. Az egy-bekelési aktust Covaci Nicolae, agyülekezet akkori lelkipásztora végez-te. A házasságom következtében be-költöztem Nagyváradra, s innen jár-tam ki a körzetbe. Házasságunkból kétgyermek született: Teofil és Cristina,mindketten az Úr gyermekei.

A beköltözésemmel új ajtók nyíl-tak (vagy nyíltak volna) meg: elõszöra 3-as sz. gyülekezet, azután a 2-esszámú, majd a 4-es sz. gyülekezethívott meg lelkipásztorának. Az Úrtólolyan vezettetést kaptam, hogy marad-nom kell továbbra is a margittaikörzetben (27 évig, 1965-tól 1992-ig).Közben ügyintézõ lelkipásztorkéntnéhány évig szolgáltam a 3. sz. gyüle-kezetben, és ugyanúgy néhány évig akislázi román körzetben, úgyhogy egyidõben 17 gyülekezetet láttam el szol-gálattal – személygépkocsi nélkül.

Sikerült-e imaházat építeni?– Az imaházak építése elég nehezenment. A kommunista rendszerben

csak Felsõábrányban (Abrami) tud-tunk nagy nehezen imaházat építeni.A rendszerváltás után Margittán,Micskén és Monospetriben építettünkúj imaházakat.

A ’89-es fordulat után?– A rendszerváltás után új munkásokléptek a munkamezõre és a gyülekeze-teket más kritériumok alapján lehetettfelosztani. Akkor leszûkült a munka-köröm a mostani két gyülekezetre.Ugyanakkor dolgoztam a NagyváradiHitközségnél mint titkár 1976-1982között. ’82-ben az államhatóság meg-vonta mûködési engedélyemet minttitkár. A rendszerváltás után, ’91-benújraválasztottak titkárnak a Nagy-váradi Román Hitközségnél, és 2003-ig töltöttem be ezt a tisztséget. Össze-sen 18 évet titkárkodtam: hat évet amúlt rendszerben, 12 évet pedig a vál-tozások után.

2003-ban, az új hitközségi válasz-tásokon nem vállaltam az újrajelölést,hanem nyugdíjba vonultam. Akkortörtént, hogy súlyos betegségem, egyveszélyes belsõ vérzés miatt kórházbakerültem, életemben elõször, mintpáciens. A sok imádság következtébenaz Úr felgyógyított, csodálatosan,mûtét nélkül és hála az Úrnak, azóta abetegség nem tért vissza.

Hogyan summázná életét? – Nagy kegyelemnek tekintem, hogyegy ilyen méltatlan, bûnös embert,Isten kegyelmébe fogadott, fiatalonmegbocsátotta bûneimet és abban amagasztos tisztségben részesített,hogy szolgálatában legyek annyiévtizeden keresztül. Ez évben, haelérem, október 15-én életem 70. esz-tendejét töltöm, mint Isten gyermeke53 évet, és mint lelkipásztor 46 évet.Soha nem mertem hinni, hogy eztmind el fogom érni.

Közéékelem itt még azt, hogy1973-ban én is ott lehettem az 50lelkipásztor között, akik aláírták a val-lásszabadságért beadott memóriumot,ezt is kegyelemnek tekintem.

Nem bánok egyet sem életem fõdöntései közül. Ha csak azt nem, hogysokkal hûségesebb kellett volnalegyek Uramhoz. Nagyon sok hiá-nyosságot és gyengeséget látok éle-temben. A mostani látásommal sokmindent másképp kellett volna ten-nem. Ide illik az ének szövege:„Teljesen elég, teljesen elég, Elégnékem Jézus vére. / Óh, de remeg aszívem, Vajon Jézus, Mesterem / Meglesz-e velem elégedve?“

(Folytatás a 12. oldalon)

��

SZERETET • 2011. OKTÓBER12

Ha valamit nem kérdeztem, de szívesen elmondaná: – Bodor Sándor ny. lp.: Két dolgot szeretnék még hoz-zátenni, ha belefér e beszélgetésbe:

1978-ban, mialatt hitközségi titkár isvoltam, a margittai középiskolábantanult, mint diák Bodor Ildikó,elhunyt Laci bátyámnak árva lánya.Õt is elkezdték üldözni hite miatt.Lehet, hogy a Bodor-családnév ishozzájárult ehhez. Én felfegyver-kezve minden törvénycikkel elmen-tem megvédeni unokahugomat aziskola vezetõsége elõtt. Az iskolában

rátaláltam Nandra Aurel tanárra, aki 1958-ban igazga-tóként ki kellett engem tegyen az iskolából. A beszélgetés,rövidítve, a következõ volt: – Te, Bodor elvtárs, mit csinálsz, mi lett veled? – Én teológiát végeztem, elismert lelkipásztor vagyok éskét megyére kiterjedõ hitközségi titkári tisztséget töltök be. – Te, örülök, hogy mégis lett belõled valami (románul: te-ai realizat), bizonyos értelemben nem visellek a lelkiis-meretemen.

Akkor elmondtam neki röviden a József-történetét,amelynek a végén József azt mondta testvéreinek: „tigonoszt gondoltatok én ellenem, de Isten azt jóra gondolta

fordítani“ (1Móz 50:20). – Önök is nekem rosszat akartaktenni, kidobva az iskolából, ne legyen semmi jövõm a kom-munista rendszerben. De ímé az Isten azt a rosszat jórafordította. Tehát van egy titkos kéz, az Isten keze, amely mais dolgozik! – Hát, lehet... – mormogta az én volt tanárom.

A másik dolog pedig: az évek folyamán megértettemazt, hogy milyen fontos az imaélet, a gyülekezeti tagokértvaló névszerinti könyörgés, az elveszettekért való böjt ésimádság. Úgy látom, hogy sokkal többet kell Istennekmondani az emberekrõl, mint az embereknek Istenrõl.Annak a prédikátornak, aki ezt így teszi, megérzik a szol-gálatán, de annak is, aki nem így teszi.

Szeretném buzdítani a fiatal lelkimunkásokat, de agyülekezeti tagokat is, hogy töltsenek több idõt minden napIstennel, igeolvasással és imádságban. Ez nem idõvesztés.Sõt ez a szent életnek és a lélekmentõ szolgálatnak erõfor-rása. „Igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése“(Jak 5:16). Példa erre Illés próféta (Jak 5:17-18), Dánielpróféta (Dán 6:10) és maga Isten Fia (Mk 1:35).

Életem utolsó szakaszában minden napot és minden pil-lanatot isteni ajándéknak tekintek, igyekszem úgy fel-használni, hogy szégyenpír nélkül nézhessek Megváltómszemébe, amikor hazahív.

SZILÁGYI LÁSZLÓ

Fiatalabbkori fotó

„Ha te Istent választottad“ – Az interjú folytatása a 11. oldalról

Ezzel az igével búcsúzott Simon András lelkipásztorés családja a homoródszentmártoni körzettõl augusz-tus 14-én. Utolsó igehirdetésének alapigéje az 1Kor13 volt: „Mindennél értékesebb, fontosabb, szükségesebbés maradandóbb a szeretet, mely szívünkbe áradt a Szent-lélek által“. Ezt a szolgáló szeretetet mutatta be Simon Andrástestvér és családja a nyolc év alatt, míg szolgáltak a körzetöt gyülekezetében. Ezt a szeretetet fejezték ki a testvérek éstestvérnõk a fiatal és kezdõ lelkipásztor és családja felé akörzet gyülekezeteiben. Ez a szeretet hatotta át a búcsúszavait is, amikor Homoródszentmártonból Pál Ervin dia-kónus, Muzsnából id. Máté Zoltán gyülekezeti vén,

Homoródalmásról Fazakas Margit, Derzsbõl Péter Attila,Darócról Bogaciu Nusi szóltak közösségük nevében.

A kölcsönös szeretet, megbecsülés és hála gyümöl-cseivel zárták ezt a szakaszt. A székelyföldi missziókerületrészérõl jelen volt Borzási Gyula elnök is, aki a körzetügyintézõ lelkipásztora lesz. Hisszük, hogy az Úr jóttervezett és sok áldást tartogat még népe és szolgái részére.

Imádkozzunk, hogy küldjön az aratás Ura új munkást apásztor nélkül maradt körzetbe.

Kívánjuk, hogy Simon András testvér és családja áldáslegyen az arad-belvárosi gyülekezetben és körzetben,ahova költöztek. (B.Gy.)

„Megmarada szeretet“

TUDÓSÍTÁS

SZERETET • 2011. OKTÓBER 13

OKTÓBER 30.: REFORMÁCIÓ VASÁRNAPJA

Európa egész területén a refor-máció valamennyi irányzatafelismerte, hogy a „vallás-újítás“ elképzelhetetlen a Szentírásnemzeti nyelvre fordítása nélkül. Azidén 400 éve elkészült a világ legis-mertebb teljes bibliafordítása angolul.I. Jakab skót és VI. Jakab angol király1603-tól egy személyben, a Stuart-háztagja, sürgette a bibliafordítást. Mûveltember volt, de nem tõle származik abibliai szöveg. Tudósokat kért fel,akik alapul vették a két klasszikusnyelvet. A király jogosította (autori-zálta) munkájukat.

Közös protestáns örökségAz angol „királyi fordítás“ nem a

római katolikus, hanem a héber és aprotestáns kanonizáció tradíciójátköveti. A Biblia (King James Version= KJV) a mai napig királyi védelmetélvez. Az anglikán egyház a kontinensvalamennyi reformált és szabadegy-házi felekezetével együtt a Szentírástekintélyét az Istentõl kapott kijelentésjegyében a keresztyén istentiszteletalapjává teszi. A Szentírás közös pro-testáns örökség.

A késõbbi évszázadok a szigetor-szágra küzdelmes, sõt véres esemé-nyeket hoztak. Jakab király fiát apuritán forradalomban kivégezték,unokája viszont helyreállította a

királyi uralmat. Ezután százezrestömegek vándoroltak az Újvilágba. A XIX. század végén Anglia lett avilág elsõszámú nagyhatalma. Ebbena történelmi szerepben a kísértésméretei fokozódtak. A dicsõségesebb,vagy a legsötétebb napokon töretlenmaradt a nép- és vezetõinek ragaszko-dása a Szentíráshoz. A Brit világbiro-dalom népe bûnbánatot gyakorolvatörekedett a Bibliához visszaigazítani.

Sokat változott az angol nyelv. A régies szöveg több korrekció utánjutott el mai állapotához. Áttekintve aKJV elterjedt példányszámait (6milliárd kötetre becsülik), és az eddigvalamennyi nyelven kiadott másfordítások számát (körülbelül 2500nyelvrõl lehet szó), messze megha-ladja az angol fordítás valamennyit. A Szentírás az emberiség mûvelõdés-történetének jelentõs, és mindeddigkimerítetlen forrása. A Bibliás embermégsem a tudományára büszke, ahitért hálás a mindenható Istennek.

Áldott közösség a népek között A királyi hatalom vezette anglikán

egyház a Brit szigeteken nem csak akiváltságosak, a mágnások, hanem alegegyszerûbb kétkezi munkásokkezébe adott Bibliát. Anglia rögös,máskor simább útja mentén nõtthatalmas fává a Brit és Külföldi

Bibliatársaság, de a külmissziót isemlíthetjük. Most újabb intézményekcsillantatják fel az evangéliumi keresz-tyénség krisztusi értékeit. Az irgalmassamariai szemléletét követve a nélkü-lözõkön nagyon sokan igyekezneksegíteni.

A könyvterjesztést a második világ-háború után a Brit és Külföldi Biblia-társaság nemzeti Bibliatanácsoknakadta át. Ezek a londoni székhelyûintézmény elvi, és részben pénzügyitámogatását élvezik. A nemzeti intéz-mények nem ingyenesen terjesztik aSzentírás köteteit, de csupán a kötésárát kérik. A bibliaterjesztés tehát nemjövedelemszerzési céllal mûködik. A „Gideoniták“ (Gedeoniták) viszontkórházak, szállodák, iskolák és börtö-nök helyiségeiben ingyenesen helye-zik el a Bibliát. Öngyilkosságokatelõztek meg ezzel a módszerrel.

Londonban Károly herceg véd-nöksége alatt bonyolítanak le ünnep-ségeket az évforduló tiszteletére. Az angolszász civilizációtól hosszúévtizedeken át elszigetelt magyarságszintén hálával emlékezik a történelmimozzanatokra, amelyek országhatá-rokon átívelve, a Szentírás tanulmá-nyozásával teremtettek áldott közös-séget Európa népei között.

SZEBENI OLIVÉR

Az angol anyanyelvûeknek olyan a Jakab Király-féle változat, mint nekünk a Károli-fordítás.A 400 éves évforduló kapcsán rengeteg megemlékezés zajlott az idén, a BBC-rádióbanpéldául naponta neves elõadók olvastak részleteket, felváltva az Ó- és az Újszövetségbõl.

„Királyi fordítás“: 400 éves az angol Biblia

Billy Grahamnek az igehirdetéseinél használt Bibliája szintén „régi fordítású“, jelenleg azevangélista könyvtárában van kiállítva az észak-karolinai Charlotte-ban (fotó: Sz. Borika).

Szebeni Olivér Budapesten élõnyugalmazott lelkipásztor, teológiaitanár, történész. (Anyai ágon erdélyiszármazású, nagyszüleit a Szebenmegyei korai misszió ismertette megJézus Krisztussal, édesanyját 11 éveskorában Gerwich György bapti-zálta.) Középiskolás korában tértmeg a pesterzsébeti gyülekezetben.Hivatást érzett a szent szolgálatra ésdr. Haraszti Sándor tanácsára egy-szerre kezdte a szemináriumot a böl-csészkari tanárképzõvel. Nehézidõkben került a kiskunhalasi-tompai gyülekezetbe. 1951-ben Kis-kunhalason kötött feleségével házas-ságot, három gyermekük született, ésIsten kegyelmesen megtartotta õketaz idén 60. esztendeje... (Részlet Sz.O. önéletrajzi írásából.)

SZERETET • 2011. OKTÓBER14

AKIK HAZAMENTEK

Dari Margitot, az arad-belvárosi bap-tista gyülekezet tagját, 75 éves korá-ban, augusztus 6-án hívta haza az Úr azörök otthonba. Testvérnõnk fiatalonfogadta el Jézus Krisztust, bemerítés-ben Egrespatakon részesült. Vasárnap,augusztus 7-én este, az újzimánditemetõ kápolnájában a népes rokonság

és a gyülekezeti közösség számos tagja megemlékezõ-vir-rasztó istentiszteleten mondott köszönetet Urunknak azelhunyt hûséges, példamutató életéért. Igei üzenettel SzûcsErnõ, ifj. Chiciudean Miklós és Kulcsár Barna szolgált, azalkalmat Vincze Ferenc és Kiss József imája zárta.

Hétfõ délután a gyászistentiszteletre került sor. KulcsárBarna tv. kezdõ imáját követõen Bándi Sándor lelkipásztora 131. Zsoltár és a Zsid 9:27-28 alapján hirdette Istenigéjét. Megemlékezett az elhunyt testvérnõ alázatos, isten-félõ voltáról, aki sokszor imádkozott a gyülekezetben kön-nyek között gyermekei megtéréséért. Kiss László tv. imájazárta a gyászistentiszteletnek ezt a részét.

A sírnál id. Tóth Sándornak, a sarmasági gyülekezetelöljárójának imája után búcsú költemény hangzott elDari Erzsébet részérõl, majd néhány igei gondolatkövetkezett. Záró imát Szûcs László tv. mondott. Helyeüres lesz a családban, a gyülekezetben, de el kell engedniaz elhunytat békességgel Isten akaratában megnyugodva.(Bátkai Sándor)

Nagyváradon, szeptember 8-án FiteróErzsébet testvérnõnk ravatala elõtt áll-tunk. Teremtõ Urunk 80 évvel aján-dékozta meg. A gyászistentiszteletenMegyesi József ny. lp. a 2Tim 1:5 ver-sei alapján hirdette a „képmutatásnélküli hit áldásait“. Giorgiov Adriánlelkipásztor a kápolnánál a Zsolt 39:5-

8 és a sírnál a Mt 11:28, román és magyar nyelven, életünkrövidségérõl, Megváltó Urunk áldott hívó szavávalközeledett a gyászolók, és a résztvevõk szívéhez. A vigasz-taló Szentlélek erejéért Halász Ferenc, valamint MolnárMiklós tv. imádkozott hálás lelkülettel. (M.J.)

Kolozsváron július 11-én, fájó szívvel, de Isten akaratábanmegnyugodva és a viszontlátás reményében kísértük utol-só földi útjára özv. Gáncsos Anna (született Kilin)testvérnõnket, akit életének 87., özvegységének 3. évében,július 8-án szólított haza Teremtõ Istenünk. Hívõ családbanszületett 1925 január 11-én. Fiatalon tért meg ésmerítkezett be néhai Dénes Ferenc lelkipásztor által.Férjével együtt, több mint 62 éven keresztül a kolozsvárigyülekezet tagjaként hûséggel és alázattal szolgálta azUrat, családját és a gyülekezetet. Oroszlánrészt vállalt négyunokája nevelésében is. A gyászistentiszteleten a család és nagyszámú hallgatóságelõtt Máté Miklós lp. Jób 16: 22-23 alapján mutatta be, mit

AZ ÚRNAK EGY HÛSÉGES SZOLGÁJA, A SOKAK ÁLTAL ISMERTHOBLE TESTVÉR, 81 ÉVES KORÁBAN AZ ÚRHOZ KÖLTÖZÖTT.

Elalusznak még a legkülönbekis... Ezen a nyáron ismét elaludt egyolyan testvér, aki az Úr kezébenigen hasznos ébresztõ eszköz volt.Gyülekezeteink, talán nemcsak ittErdélyben, a nyomaiban még érzika múlt század 60-as éveibenkibontakozó lelki ébredés áldásait.Sajnos, a szemtanúk, az élõk egyrefogynak. Õk azok, akik azokból akegyelmi idõkbõl merítve a jelenben is igyekeznekmegjeleníteni valamit abból a lelkiségbõl, amely ma isannyira kívánatos. Ilyen lelkimunkás volt Hoble Jánostestvér is. A továbbiakban Bodor Sándor lelkipásztortestvér visszaemlékezése és a Tripó István testvér általmegírt nekrológ segíthet nekünk abban, hogy egy vagytöbb mozaikot ismét a helyére illesszünk az erdélyi magyarbaptisták képes történetében.

Hoble János 1930. június 18-án született Micskén, aHoble Péter és Floare négy gyermeke közül harmadikként.Micskén járt iskolába, majd az akkori idõk lehetõségeiszerint munkába állt. 1950. október 15-én házasságotkötött Bugyi Irmával, akivel több mint 60 esztendõn átéltek házasságban. Isten négy gyermekkel áldotta meg õket(Irma, Mária, János, László), tíz unokával és egydédunokával. 1954 tavaszán a lelkileg megújult Nistorbátyja látogatta meg, aki, miközben együtt mentek át alegelõn, beszélt neki a megtérés fontosságáról éssürgõsségérõl. Ez a bizonyságtétel megragadta, helyben

letérdelve kegyelmet kért és kapott Istentõl. Élete gyöke-resen megváltozott, pünkösdkor id. Hubert János körzetimunkás által be is merítkezett.

Életének az ezt követõ szakaszát – több mint 50 eszten-dõt – a missziómunka és a gyülekezetek iránti elkötelezett-ség jellemezte. Rendszeresen látogatta a környékbeligyülekezeteket, de nem riadt vissza a távolabb esõgyülekezetek felkeresésétõl sem: Nagybányától a Zsil-völgyéig, Szilágy megyétõl Hunyad és Brassó megyéig,igyekezvén bátorítani az ott élõ testvéreket. Alaptulajdon-sága volt, hogy akivel szóba állt, annak közvetlen éslényegretörõ kérdéseket tett fel a megtérésére, lelkiállapotára nézve. Ez idõben munkálkodása kapcsolódottazokéhoz, akik akkortájt újultak meg lelkileg: BodorSándor, Nagy Károly... A helyi gyülekezetben részt vállaltaz igehirdetésben, a közösség vezetésében: több éven átjegyzõként, illetve bizottsági tagként. Szerény, alázatosember volt, mint aki tudja, hogy teljesen Isten kegyelmérevan rászorulva. Életének utolsó öt évében ereje megfogyat-kozott, a betegségére a mûtéti beavatkozást nem vállalta,hanem készült az elköltözésre. Ezen idõszakban is igye-kezett az imaházban megjelenni, vagy ha már ezt semtehette, a gyülekezet sorsa felõl érdeklõdni, ezt sokszorálmában is hangosan jelezte.

Július 9-én, délután 4 órakor az Úr Jézus haza hívta.Temetésére július 11-én került sor Micskén. A gyászolótömeg és több lelkipásztor elõtt elõbb Bándi Sándor testvérhirdetett igét magyarul, majd Bodor Sándor testvér szóltromán nyelven. „Akik sokakat az igazságra visznek,fénylenek miként a csillagok örökkön örökké“ (Dán 12:3).Legyen áldott az emléke. (Veress Efraim)

SZERETET • 2011. OKTÓBER 15

SSzzeerreetteett - kiadja a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége

Elnök: Dr. Simon József. Felelõs szerkesztõ: Veress Efraim. Szerkesztõ-tördelõszerkesztõ: Szilágyi László. 410050 ORADEA, Str.: Gen. H. M. Berthelot 5, ROMANIA. E-baptifon: 0735 500 009, e-mail: szeretetlap@gmail. com

A lap internetes változata a következõ címen olvasható: www.magyarbaptista.comA szerkesztõség fenntartja a jogot, hogy a kéziratokat szükség szerint átdolgozza.

Nyomtatás: Imprimeria de Vest, Oradea. A lap megjelenik havonta. ISSN 1223-4605

Sebestyén László a nevem, de ez nem olyan fontos,mint amilyen nagy munkát végzett bennem az Úr.Katolikus családból származom, egy igazán istenfélõcsalád és mégis ez nem volt elég. Félelmeim voltak a„halál“ miatt, és kérdésekre kerestem választ, de nemmindig kaptam. 30 évet nem töltöttem be, mikor igazszívvel álltam Isten elé és megkérdeztem: „Uram, ez azegész élet csak ennyi?“. Nagyon meg voltam ijedve ahaláltól és volt is okom rá, mert bûnben éltem.

Mondhatom bizalommal, hogy egy imameghallgatóIstenünk van, mert idõvel kezdtem szomjúhozni az Igeután és naponta elõvettem a sógornõmtõl kapott Bibliát,amirõl addig csak a port töröltük.

Idõvel, és sok magammal való konfliktus után, az Úrmegmutatta az õ nagy hatalmát és kegyelmét és mindazt,amit addig elmémben tudtam, de most kezdtem hinni is.

Nagyon kívántam, hogy megismerjem õt, és õ meg ismutatta magát és mindazt, ami szép elõtte, de persze,amit nehezebb volt elfogadni, mindazt, ami utálatoselõtte.

Boldog embernek gondoltam magamat, de ez az ÚjÉlet, amit kegyelembõl kaptam, mert nem voltam méltórá, meghalad minden boldogságot, mert tudom, hogy azÚr él és van több e földi létnél, és már nem félek, mertmegváltóm és szószólóm van az Atyám elõtt, az ÚrJézus Krisztus.

Minden nap dicsérjük és áldjuk az Urat az õ nagyszeretetéért, mert dupla áldást árasztott ránk, hogyegyszere növelt, és táplált lelkileg, a fele-ségemmel együtt, és felkészített, hogymindketten átadjuk magunkat az Úr JézusKrisztusnak. Az övé legyen mindendicsõség, Ámen.

Sebestyén Hajnalka a nevem. Katolikus családból szár-mazom. A minimális vallásos alapelvek, és egy pár beta-nult imádság volt számomra Isten. Szófogadó, engedelmesgyermek voltam, de ahogy kinõttem a gyermekkorból, sajátkezembe vettem az életemet, csak az én eszemre hallgatva.21 évesen egy súlyos betegség (vesemûtét) – valójában Isten,csak akkor ezt még nem tudtam –, megállított ebbõl az élet-vitelbõl. A mûtét és a gyógyulási folyamat egy nyugodtabb,megfontoltabb életvitelre kényszerített. Sokat sírtam a„világom“ után.Késõbb eszembe jutott Isten. Hozzá fordultam követelõzés-sel. Azt mondtam: „Ha létezne, megadná, amit érdemlek“.Hét év áldás következett. Tõlem újabb követelés: „Valamimég mindig hiányzik, nem tudom mi, de valami még kell“.

Én nem tudtam mi, de Isten tudta, Õ maga hiányzott. Az értelmemet felülmúló erõvel ragadott meg. Sok lelki harcés Isten formálása után, átadtam akaratomat az Úrnak, és azÕ kezébe tettem az életem. Felismertem a különbséget a hités a vallásosság között. Megéreztem, hogy Isten több –minden nap több.

De én megfelelõ vagyok Istennek? Saját erõmbõl próbál-tam az lenni.Végül megértettem, hogy Isten már megtett min-dent. Tulajdon fiát adta értem a kereszthalálra. Megértettemaz üdvösség útját: „Aki hiszen, és megkeresztelkedik, idvezül;aki pedig nem hiszen, elkárhozik“ (Mk 16:16).

Hitem minden erejével hiszem, hogy Jézus Krisztus aMegváltóm. Új úton járok. Nagy lendülettel neki-nekifutamodok, lankadok, botladozok, meg elesek, de mindig ottvan Atyám, aki felemel, megvigasztal. És akérdésemre, „Hogyan tovább?“ – így válaszol:menj tovább a te utadon ÖRÖMMEL!

(Cikkíróink a dévai magyar gyülekezet frissen bemerítkezett tagjai.)

BIZONYSÁGTÉTELEK

kell magunkkal vinnünk az útra, amelyrõl nincs vissza-térés, majd román nyelven Fãrãgãu Beniamin, a kolozsváriIrisz-telepi gyülekezet lelkipásztora szólt.

Fenesi Józsefné, szül. Budai Berta, a gyantai gyülekezettagja, 84 éves korában kapta a haza hívó szót. Temetéseaugusztus 14-én, egy nagyon forró vasárnap délután volt.Elekes József helybeli lelkipásztor vezetésével a baptistaimaházban kezdõdött a gyászistentisztelet, magyar nyelvenEszes Zoltán Csömör-cinkotai (Mo.) lelkipásztor hirdetettigét (Zsid 11:24-27), román nyelven Bányai János, a fugyikörzet lelkipásztora szólt (Jn 14:1-6), a nyitott sírnál akörzet lelkipásztora szolgált (Jób 19:25). A gyászszer-tartáson közremûködött a szilágybagosi gyülekezet ének-kara és fúvószenekara. Elköltözött testvérnõnk 17 évesenBagoson fogadta el az Urat, 1953-ban került Gyantára,férjével 58 évet éltek házasságban, három gyermekükközül egy ikerpár kicsi korában meghalt, József fiuk utánhat unokát és két dédunokát is megláthatott. Utolsó éveibenértelme már meggyengült, de az ima szavait mindvégigtisztán mondotta. A múlt év november 4-én, férjefeljegyzése szerint, ekképpen bátorította hitvesét: „Ne

búsúlj, örülj nagyon! A mi életünk Istenben van. Engemmár vár az Úr Jézus, és én hozzá megyek.“ (Sz. L.)

Augusztus 1o-én fájó szívvel, de Isten akaratában meg-nyugodva kísérte utolsó földi útjára id. Kelemen Dezsõtestvért Kisgalambfalván a család, a közelrõl-távolrólösszesereglett testvériség, valamint a falu népe. Kedvestestvérünket hosszas, de türelemmel viselt szenvedés után,életének 76., házasságának 51. évében szólította haza azÚr. Dezsõ testvérünk emléke úgy marad meg bennünk,mint egy tevékeny, segítõkész munkásember, aki életevégéig hûséges volt az Úrhoz, a családjához és agyülekezethez. A gyászistentiszteleten a vigasztalás igéit ahalottas háznál ifj. Veress Ernõ lelkipásztor hírdette aJelenések könyve 21,1-8 alapján, a temetõkertben pedigBertalan Péter nyugalmazott lelkipásztor testvér szólt azegybegyûltekhez. Imában ifj. Kelemen Sándor, id. ErdõEndre és Gyõrfi Tóbiás testvérek kérték a Szentlélekvigasztaló erejét a gyászoló családra. Testvérünk hiányátérezzük a gyülekezetben, és azért imádkozunk, hogy az Úrpótolja a megüresedett helyet és vigasztalja meg agyászolókat. (V. E.)

BizonyságtételKihomi Ngwemi egy haiti misszionáriusnõ. A pusztító

földrengés után az áldozatokat látogatta a kórházakban. Õ meséli el testvérnõnk, Dieulitha esetét.

Dieulitha egy a Haiti déli részén élõ nõ. A földrengésidején ez az ápolókat tanító hölgy elment Miragoane váro-sába néhány árucikket vásárolni eladásra. Miután végzett,egy szállítójármûre várt, hogy hazatérjen a falujába. Hirte-len a föld hevesen mozogni kezdett, és Dieulitha félholtana földre esett. A raktár összeomlott és sokan azon nyombanmeghaltak. Dieulithát is egy halomra helyezték a halottakkal.

Egy fiatal fiú arra járt és látta, hogy az egyik halott afalujából való tanárnõ, Dieulitha volt. Isten a fiúnak rend-kívüli bátorságot és erõt adott, hogy felemelje a majdnemhalott nõt és elvigye a kórházba. Miután sem a Miragoane-ikórházban, sem a Les Cayes-i kórházban nem tudtak segí-teni rajta, két hét után egy dominikai kórházban koreai ésamerikai orvosok megmûtötték. Majd a Haiti BaptistaSzövetség kórházába Quartier-Morinba került, ahol sokkaljobb ellátásban részesült.

Dieulitha derékon alul lebénult, de jó lelkiállapotbanvan. Férje és három gyermeke van: kettõ, hat és nyolc éve-sek. Imádkozzunk a haiti testvérekért és Dieulitháért is.

Ismertetõ a Karib-térségrõlA Karib-térségi Baptista Nõszövetség a BVSZ Nõi

Osztályának hetedik kontinentális tagszövetsége. A szövetség 14 szigetet foglal magába északon a Bermuda-szigetektõl egészen a Trinidad- és Tobago-szigetekigdélen. Több faj, népcsoport és kultúra van itt jelen: sokfélenyelvvel, fejlettséggel és földrajzi adottsággal – deösszeköt bennünket az Úr Jézus Krisztusban való hitünk. Amúltbeli rabszolgaság emléke meghatározó az itt élõ népekszámára. A Karib-szigetek lakossága kb. 38 millió. Kubaés Haiti a legnagyobb szigetek, mindkettõnek 5 milliófeletti lakossága van.

A 2010. január 12-i pusztító földrengésben több mint300.000 ember halt meg. Dicséretre méltó módon, az egészvilágról jöttek a segítségünkre. Ezen az imanaponimádkozzunk azokért a haiti testvérekért, akik mégszenvednek. Sokan közülük még mindig ideiglenesmenedékszálláson laknak és hiányt szenvednek egészségiellátásban, élelemben és ivóvízben.

Imádságunkkal segítünk nekik a remény visszanyeré-sében, a gyógyulásban és megerõsödésükben. Használjukki az ima erejét és járjunk közbe az Úrnál a világbanjelenlevõ súlyos problémákért: szegénység, gazdaságivisszaesés, társadalmi egyenlõtlenségek, erõszak, termé-szeti katasztrófák, munkanélküliség. Mint keresztyén nõknek életünk a Szentlélek uralma alatt

kell álljon. A szívesség együttérzõ szol-gálatot jelent, Isten és mások irántiszeretetet. Lépésben a Lélekkel hatástgyakorolhatunk a környezetünkre és azegész világra. YVONNE PITTER, a Karib-térségi Bapt.

Nõszöv. elnöke

Hírfotó: A hálaadó ünnepek ideje van, ezért hálás szívvel osztjuk meg mi is ezt a fényképet, ami lapzártakor készülta szalárdi Filadelfia idõsek otthona udvarán. Nagy hála van szívünkben Isten felé, mivel a tavasszal elkezdett épület-rész második szintje is felépülhetett, és jelenleg a tetõ elkészítése van folyamatban. Hisszük, hogy a Mindenhatóáldását adja a folytatáshoz is, és hálával számolhatunk majd be a munka elõhaladásáról. (Zefer Csaba)

Meghívó – A nõszövetség egynapos konferenciát szervez lányok és asszonyok részére a nagyváradi missziókerületben. A konferencia témája: Küldetés. Ezzel kapcsolatosan lesz elõadás, szemináriumok, bizonyságtételek, megerõsíthetjük akapcsolatot az Úrral és egymással. Helyszín: Nagyváradi belvárosi baptista gyülekezet (Aleea Strandului 10). Dátum: október 22, reggel 9 órától. Jelentkezési határidõ: október 15-ig Giorgiov Ruthnála 0735-502400 telefonszámon, vagy e-mailben: rutig777@gmail.com – Szeretettel várjuk a jelentkezõket!

A BAPTISTA NÕK VILÁGIMANAPJA-TÉMÁHOZ

FILADELFIA IDÕSEK OTTHONA

Dieulitha (balról) és Kihomi Ngwemi misszionárius a kórházban