Pedagógiai program

2017.

hit- és erkölcstan erkölcstan

Újpesti Bajza József Általános Iskola

1046 Budapest, Bajza utca 2.OM azonosító: 034861

Szervezeti egység-kód:

189003

Tel: 369-1195

272-0674

370-0034

e-mail: bajza-ujpest@freemail.hu

honlap: www.bajza-ujpest.hu

Tartalom:

Küldetésnyilatkozat 4HelyzetelemzésNevelési program 5I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 6

Pedagógiai alapelveink, céljaink 6

Kulcskompetenciák 7

Az "öröm" iskolája 11

Feladataink 12

Nevelő-oktató munkánk eszközei, módszerei 15

Nevelő-oktató munkánk eljárásai 16

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 16

III. Teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 18

Egészségtan modul 22

IV. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 24

Hagyománynaptár 25

Sajátos bajzás hagyományok 26

A közösségfejlesztés színterei 28

V. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 30

VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 32

Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása, 32

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése-oktatása 44

Szociális okokból több figyelmet igénylő tanulók 47

Kiemelten tehetséges tanulók lehetőségei 48

VII. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 49

Késések kezelése 50

VIII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 50

IX. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 51

X. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 53

XI. A felvétel és az átvétel helyi szabályait 54

XII. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 56

XIII. Az iskola általános munkarendje 56

Csengetési rend 57

Az iskolában folyó nevelő - oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 57

XIV. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 57

XV. Természettudományos nevelés 65

XVI. A mindennapos iskolai testnevelés programja 67

XVII. A mindennapos művészeti nevelés 67XVIII. Gazdasági nevelés / A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok 68

Helyi tanterv 70

I. A választott kerettanterv 70

II. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 70

III. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 70

Szöveges értékelés 1-2. évfolyamon 77

Értékelés, minősítés 2-8. évfolyamon 80

2

IV. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 75

V. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 78

VI. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 78

VII. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 79

VIII. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 79

IX. A délutáni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 81

X. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek 82

A kompetencia alapú oktatás intézményi innovációi 82

1. Karácsonyi témahét 82

2. Tudós Nap 85

3. Nyolcadikos vizsga „mestermunka” módszerrel 87

4. „Csodaszarvas” nemzetismereti projekt 88

5. Az élet tanítómestere projekt 90

6. Ökoprojekt 94

7. Katasztrófavédelmi modul 95

Az alsó tagozat helyi tanterve 99

Az 1-4. évfolyam tantárgyi struktúrája és óraszámi 111

Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam 103

Matematika 1-4. évfolyam 142

Környezetismeret 1-4. évfolyam 173

Ének-zene 1-4. évfolyam 196

Rajz és vizuális kultúra 1-4. évfolyam 216

Technika és életvitel 1-4. évfolyam 242

Testnevelés és sport 1-4. évfolyam 258

Etika 295

Angol nyelv 4. évfolyam 316

A felső tagozat helyi tanterve 324

Az 5-8. évfolyam tantárgyi struktúrája és óraszámai 328

Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam 330

Élő idegen nyelv: Angol 5-8. évfolyam 362

Matematika 383

Történelem és állampolgári ismeretek 5.8. évfolyam 397

Etika 431

Ember a természetben; Természetismeret 5-6. évfolyam 444

Ember a természetben; Biológia 7-8. évfolyam 464

Ember a természetben; Fizika 7-8. évfolyam 476

Ember a természetben; Kémia 7-8. évfolyam 497

Ember a természetben: Földrajz 7-8. évfolyam 523

Művészetek; Ének-zene 5-8. évfolyam 539

Művészetek; Vizuális kultúra 5-8. évfolyam 558

Hon- és népismeret 588

Informatika 5-8. évfolyam 596

Technika és gyakorlati ismeretek 5-8. évfolyam 625

Testnevelés és sport 5-8. évfolyam 645

3

NEVELÉSI PROGRAM

Küldetésnyilatkozat

Az iskolának legfontosabb funkciója a társadalom értékeinek közvetítése, elültetése,gyakorlatának kialakítása. Célja, hogy kulcsot adjon a tudáshoz.

Értékőrzés – értékátadás – értékteremtés. Ez minden iskola feladata. Oktató – nevelő munkánk minden területe arra irányul, hogy diákjaink a lehető legtöbbel rendelkezzenek a következő személyiségjegyekből – melyek a hitelesség miatt tőlünk felnőttektől is elvárhatóak:

Milyen legyen az EMBER? (diák és felnőtt egyaránt)

Humánus, erkölcsös, művelt, kötelességtudó és fegyelmezett, érdeklődő, aktív és kreatív, becsülje a tanulást, a tudást és a munkát, érzékelje a problémákat és keressen megoldást, legyen gyakorlatias, legyen képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, törekedjen jó eredményre, ismerje a tanulás helyes módszereit, legyen képes tudását tovább fejleszteni, önállóan ismereteket szerezni, értően olvasson, gondolatait helyesen és szabatosan fogalmazza meg, ismerje, óvja, ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, hagyományainkat, más népek hagyományait, környezetünket, társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedjen, tartsa be a közösség együttlétének szabályait, legyen együttműködő, udvarias, toleráns, kulturált beszédmodorú és megjelenésű, tisztelje embertársait, legyen képes szeretet adni és kapni, éljen egészségesen.

Amikor egy virág magját elültetjük, tudjuk róla, hogy piciny és sérülékeny.

Mégsem mondjuk, hogy gyökértelen, képtelen lesz kihajtani.

Magként bánunk vele, termékeny földdel borítjuk és locsolgatjuk.

Amikor első, gyenge hajtásai előbújnak a földből, nem ítéljük

Fejletlennek, elmaradottnak. Bimbóját sem kritizáljuk azért, mert

Szirmait nem nyitja ki rögtön.

Ámulva figyeljük a csodát, ahogy fejlődik, s megadunk neki mindent,

Ami növekedéséhez szükséges.

A virág attól fogva, hogy pici mag, egészen elhervadásáig virág,

Közben pedig hordozza a kiteljesedés lehetőségét.

Állandóan változik, fejlődik, mégis bármelyik állapota minden percében

Tökéletes: éppen úgy, ahogy van.

Lélekkel fordulj a virág felé!

(Ismeretlen szerző, megjelent a Mester és Tanítvány c. konzervatív pedagógiai folyóirat 1. számában 2004. januárjában)

Helyzetelemzés

4

A Bajza József Általános Iskola 1953. óta működik Újpest kertvárosában 8 évfolyamos általános iskolaként. Fenntartónk a Klebelsberg Központ, közvetlenül az Észak-Budapesti Tankerülethez tartozunk, alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása.

Az iskolának (egykori, illetve mai diákjai és a vele kapcsolatban álló legtöbb felnőtt szerint) „vonzása van”, és a „családias hangulat” szinte már kötelező fogalom a Bajzával kapcsolatban.

A vonzerő abban rejlik, hogy a tanulást, a tudás iránti vágyat belső késztetéssé tudja varázsolni a nevelés által, miközben megmarad az emberi kapcsolatok legfőbb mozgatórugója, a bizalom. Az „emberségre” nevelés a legfőbb feladat. Az iskola szellemisége azt sugallja: mindenkiben meg kell keresni és erősíteni a jót, mindenki érdekes és fontos, mindannyian (gyerek, szülő, dolgozó) jó szóra és szeretetre vágyunk, ha ebben erősek vagyunk, könnyebben jutunk túl a nehézségeken – próbatételeken, melyek talpraesettségünket edzik.

Az iskolát pedagógus, diák és szülő együtt teremti meg, együtt alakítja. Itt a felnőttek olyan csoportjavolt/van jelen az évtizedek folyamán, akik tartották/tartják magukat az alapvető emberi értékekhez, követhető és követendő normák szerint éltek/élnek, és elhivatottságot éreztek/éreznek arra, hogy ezt továbbörökítsék. A közös célok és együttműködés eredményeképpen jött létre mindaz, ami ma a Bajza.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért az oktató-nevelő munka ehhez igazodik. Nem válogattunk és nem válogatunk a gyerekek közt, mindenkit úgy tanítunk meg, hogy használható tudással rendelkezzen a továbblépéshez. Lehetőségeink szerint segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, de lehetőséget biztosítunk a tehetséggondozásra is.

Az iskola pedagógusai hivatásukat, munkájukat, az életet és a gyermekeket szerető emberek, személyes példaadással is nevelnek, tudják, hogy a nevelésben kulcsfontosságú a szülő partnerként való megnyerése, és mindent megtesznek azért, hogy nyugodt légkörben, eredményesen dolgozhassanak.

Tudásunk gyarapítása, az önmagunkkal szembeni elvárás, hogy a munka lehető legmagasabb színvonalon folyjon eddig is igény volt a Bajzában. Részt vettünka TÁMOP 3.1.4. uniós pályázatban, melynek célja a kompetencia alapú oktatás implementációja volt. Ennek során kompetenciafejlesztő és IKT oktatási módszereket, kooperatív és korszerű tanuló-megismerési technikákat, módszereket tanultunk. Új kollégáinknak belső továbbképzéseken adjuk át tudásunkat. Az iskola mindennapi életébe kapcsolt kompetenciafejlesztő módszerek, tantárgyakhoz és a közösségi élet szervezéséhez kapcsolódó feladatokat, oktatásszervezési eljárásokat beépítettük a tantervbe. Összességében a pályázat megvalósítása és fenntartása (6 év) óriási lendületet jelentett a szakmai munkában.

A 2009-10. tanévben a TÁMOP 3.1.4. pályázat megvalósítása újabb lendületet adott a szakmai fejlődésnek.

Kompetencia alapú programcsomagokkal feladataival dolgozunk: matematika, szövegértés, idegen nyelv.

Képzéseken vettünk részt az alábbi témákban: 4 fő kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása, 2 fő a kooperatív technikák alkalmazása , 22 fő a tanulás tanítása, 2 fő a hatékony tanuló-megismerési technikák, 6 fő általános módszertani képzés, 26 fő interaktív tábla és IKT-módszerek, 2 fő változásmenedzsment, 2 fő új oktatásszervezési eljárások.

A továbbképzések mellett szaktanácsadókkal összesen 256 mentori órát töltöttünk szakmai fejlődésünk érdekében

TÁMOP- pályázattal kapcsolatos feladataink a Mellékletben találhatók.

Pedagógiai programunkat a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229./2012. évi kormányrendelet, a 20./2012. évi EMMI rendelet, a NAT kiadásáról

5

szóló 110./2012. kormányrendelet, valamint a kerettantervek kiadásáról szóló 51./2012. EMMI rendelet pedagógiai programra vonatkozó előírásaival összhangban készítettük.

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelveink, értékeink - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

Az iskola a legfőbb műhelye az értékek őrzésének, átadásának és az értékteremtésnek. Értékeink: az értelem és gondolkodás, a becsületesség, a bizalom, a figyelem, türelem, tisztelet minden élet iránt, a törekvés - de nem a törtetés, az önbizalom - de nem az önhittség, a siker és a kudarc elviselése, az emberi tartás és szeretet, a család biztonságának fontossága, a hazaszeretet, nemzettudat, az összetartozás érzése.

Megőrizzük iskolánk gyermekközpontúságát, teljes személyiségre hatunk, nyugodt, bizalomteli légkört biztosítunk.Ennek érdekében a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, tiszteletben tartjuk személyiségüket, figyelembe vesszük egyéni képességeiket, megismertetjük velük elvárásainkat, számíthatnak valamennyi pedagógus jóindulatú segítségére, emberségre törekszünk. Igyekszünk szeretetteljes emberi kapcsolatokat kialakítani.

Szellemileg, erkölcsileg és fizikailag is egészséges nemzedéket nevelünk a ránk bízott gyermekekből.Ennek érdekében alapkészségeket fejlesztünk, tovább építhető alapműveltséget nyújtunk, elsajátíttatjuk az egyéni tanulás módszereit, valamennyi tevékenységünkben a személyiségfejlesztésre törekszünk, észrevesszük és értékeljük a „jót” – ugyanezt diákjainktól (és valamennyi partnerünktől) is elvárjuk, kialakítjuk a kommunikáció helyes formáit, becsületet adunk az értelmes munkának és a szorgalomnak. Megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránkat és hagyományainkat.

A szülőkkel való jó kapcsolatunkat tovább erősítjük.Ennek érdekében rendszeresen hírt adunk iskolánk életéről, eseményeiről, programokat szervezünk nekik, a szervezésbe őket is bevonjuk.

Legfontosabb alapelvünk:

minden tevékenységünkön érezhető legyen, felnőtt létünk legfontosabb értéke: a gyermek.

Az alábbi elvek szerint kell biztosítjuk a nevelő-oktató munka feltételeit:

– a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon;– folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban;– az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel;– a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén;– a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása;– a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is;– motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok);– egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása;– a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.

6

Céljaink1. A családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre nevelünk az igazság és az igazságosság, a jó és a

szép iránt, fejlesztjük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. A gyermek váljon:

– a haza felelős polgárává;– kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;– reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;– megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, majd a munka világában;– törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;– legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;– váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;– ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;– tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. (NAT)

2. A NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése:

A KULCSKOMPETENCIÁK

Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik.

A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia.

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában.Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét.

Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni.

7

A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint.Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát.

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk.

A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be.Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását.

A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére.

A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.

Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását.Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a

8

társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve.

A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben.

A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül.Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket.

A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt.

9

Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján).

A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti.

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is.

E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük.

Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van.Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is.

Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás.

A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével.Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdökAz esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is.

10

Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása.

A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat.

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

3. Az „Öröm” iskolájá nak megvalósítása, fenntartása – ehhez megvannak az alapok, melyet mi bajzások (diákok és tanárok) évtizedeken át alakítgattunk.

A memória-tanulással szemben a tanítási – tanulási folyamatban előtérbe kerül a gondolkodtatás – a gyerekek az ismeretek megszerzésének és alkalmazásának tudományát sajátítsák el, a gondolkodás fejlesztése minden tanóra feladata.

Képességfejlesztés – a személyes képességek kibontakozásának adunk színteret, legyen képes gondolatait, érzelmeit pontosan kifejezni saját anyanyelvén és a tanult idegen nyelven.

Aktív, alkotó tanulás – tevékeny diák-közreműködés a tanulás-tanítási folyamatban, legyen képes a mindennapi problémák megoldására.

A félelmek kizárása az iskolából – a felesleges stresszhelyzetek csökkentése, feszültségek oldása, szabályozott jogi normák megerősítése.

Demokratikus iskolai közélet – helyi ügyekben való döntésekben tényleges részvétel, a közjó iránt legyen elkötelezett.

Közösségi szocializáció – közösségben való gondolkodás, egyéni és közös érdekek egyeztetése, közösségi érdekérvényesítő és jogvédelmi módok gyakorlása.

11

Joggyakorlás – iskolai gyakorlatként kezelve kerüljön a jogi nevelés a gyerekek tudatába. Tisztában legyen kötelességeivel, feladataival is. Legyen igénye a közéletiségre.

Tanulóink képessé válnak az informatikai eszközök és e-források önálló, célirányos használatára, az önálló ismeretszerzésre. Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.

Biztos alapot nyújtunk a továbbtanuláshoz. Ennek érdekében újra átgondoljuk, milyen képesség- és gondolkodásfejlesztő programot tudunk a tananyaghoz kapcsolni, melyek biztosítják a kulcskompetenciák személyiségbe épülését. A kulcskompetenciák az ismeretek, képességek, attitűdök csoportja, melyekre minden embernek szüksége van személyes kibontakozása, sikeres munkavállalása, társadalmi szerepvállalása érdekében. A tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlenek kulcskompetenciák

Tanulóink rendelkezzenek biztos, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, melyek birtokában meg tud felelni majd a középiskolás követelményeknek.

Valamennyi végzős diákunk feleljen meg az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen a helyi tantervi követelményeknek.

Az oktatás akkor sikeres, ha további tanulásra ösztönöz. Az új feladatok sorában elsődleges a tudás, a tanulás megszerettetése, hogy az „élethosszig” tartó tanulás egész életen át tartó örömteli, élményszerű képességfejlesztésről és ismeretszerzésről beszélhessünk. Fontos, hogy a gyerekek tudják, miért tanulnak, legyen jövőképük. Az iskolában folyó személyiségformálás a gyerekek saját tudásukra irányuló önbizalmának megerősítésére is irányuljon, hogy a megszerzett tudást határozottan, biztosan alkalmazhassák.

Feladataink

Feladatunk átvezetni a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá kell tennünk saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt.

Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

12

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

13

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

További feladataink:

A kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni:

14

– olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;

– a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;

– a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;

– az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;

– váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

– a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;

– sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

– a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

– különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. (NAT)

Nevelő - oktató munkánk eszközei

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

ElvárásGyakoroltatásSegítségadásEllenőrzésÖsztönzés

A tanulói közösség tevékenységének megszervezése

Közös célok kitűzése, elfogadtatásaHagyományok kialakításaElvárásEllenőrzésÖsztönzés

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

ElbeszélésTények és jelenségek bemutatásaMűalkotások bemutatásaSzemélyes példamutatásIKT-eszközök alkalmazása az

órák legalább 15%-ában

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében

A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

Magyarázat, beszélgetésA tanulók önálló elemző

munkája

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákrólVita

Nevelő-oktató munkánk eszközei, módszerei, szervezési módok:

Évfolyamok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Önálló munka x x x x x x x xPáros munka x x x x x x xCsoportmunka x x x x x xProjektoktatás x x x XMűveltségterület tantárgyi bontás nélkül

x x x X

15

Három hetet meghaladó projekt

x x x x x x X

Témahét x x x x x X x XModuláris oktatási pr. x x x x x X x XÖnálló intézményi innováció

X

Mestermunka módszer X

A kompetencia alapú oktatás implementációja és fenntartása 2015-ig. Lsd a Mellékletben

Nevelő-oktató munkánk eljárásai

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.

Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. A legfontosabb, hogy mindig a gyermek érdekében történjen.

A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.).A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalomAz elmarasztalás formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A pedagógiai program teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, ha fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddzük akaratukat, ha hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az érdekekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Feladataink

Figyelembe kell vennünk, hogy diákjaink "sokfélék". Eltérő képességűek, érdeklődésűek, vallásúak, családi és társadalmi hátterük különböző. Nagyon fontos nevelési feladatnak tartjuk, hogy a különbözőségeket ne csak elfogadják, hanem megértsék. Igen nagy szerep hárul a család és pedagógus személyes példamutatására. A gyermek személyiségének alakulására nagy hatással van a diáktársak között uralkodó magatartás és hangnem. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink tisztában legyenek az iskolai élet szabályaival, saját jogaikat és kötelességeiket ismerjék.

Az erkölcsi magatartás formálása mellett az iskolának feladata a társadalmi együttélés viselkedési szabályainak megismertetése és ezek betartatására.

Tanulóinkat segítenünk kell abban, hogy képesek legyenek az önnevelésre. A helyes önismeret kialakításához feltétlenül szükség van érzelmi biztonságra, ésszerű követelményekre, az életkornak megfelelő belső lelki törvényszerűségek ismeretére, figyelembevételére. Tisztában kell lenni azzal, hogy mire képes, mire nem, a

16

valóságot megfelelően tudja felfogni, érdeklődjön mások véleménye iránt. Lényegesnek tartjuk, hogy a szülő és a pedagógus elvárása ne legyen ellentétes, ne kényszerítse a tanulókat alakoskodásra, képmutatásra.

Az iskolai nevelésben és oktatásban nagy hangsúlyt kell helyezni a hazaszeretetre való nevelésére, a környező népek megismerésére. Országunk, illetve szomszédaink kultúrájának megismerése a jövő európai egységhez tartozásunknak alapja. Tanulóinkban tudatosítani kívánjuk, hogy történelmi okok miatt határainkon kívül sok magyar él, akik magyarnak vallják magukat, történelmük, a magyar történelem része, és ezért hozzánk tartoznak. A hazaszeretetre nevelés kiemelkedő eszközének tartjuk tanórai keretek között (magyar nyelv, magyar történelem, földrajz, magyar művelődéstörténet, irodalom), illetve a tanórán kívül (ünnepélyek, kirándulások, táborozások) a nemzeti és állami ünnepek méltó megünneplését.

A különböző társas kapcsolatok között az erkölcsi nevelés szempontjából legfontosabb a család. Kiemelkedő szerepe van az iskolának a családi életre nevelés terén. A pedagógusokra igen nehéz feladat hárul, amikor is tudatosítaniuk kell a tanulókban, hogy a párválasztás, házasság, szülői feladat felelősségteljes döntés elé állítja majd őket. Napjainkban egyre több az egy szülős család, sajnos diákjaink nagy része ezt a családmintát látja maga előtt.

Megfelelő felkészítést, segítséget kívánunk adni "diákszerelmekhez". Értjük ezalatt a szexuális felvilágosítást, amely a biológiai és egészségügyi ismereteket fejleszti, de választ ad a tanulók kérdéseire is. Iskolánkban nagy gondot fordítunk az egészséges életmódra nevelés terén is. Legfontosabbnak a megelőzést, az egészségmegőrző szokások kialakítását tartjuk. Szükségesnek tartjuk az egészségkárosító tényezők megismertetését (alkohol, dohányzás, kábítószer, szexuális szabadosság). Nem csak az adott tanórákon kívánunk diákjainkkal ezekről beszélgetni, hanem a rendőrséggel, iskola-egészségügyi szolgálattal, prevenciós programba bekapcsolódva előadások keretében is.

Tanulóink számára a mindennapos testnevelés lehetőségét biztosítsuk. Felmenő rendszerben a törvényi előírásoknak megfelelően. Az egészségneveléshez hozzátartozik a testi nevelés, melynek célja az egészséges testi és lelki fejlődés, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, fizikai , értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése. Lehetőséget biztosítunk iskolai kereteken belül és tanórán kívül sportfoglalkozásokon való részvételre. Támogatjuk versenysportolóinkat.Szeretnénk, ha a sportversenyek a becsületes helytállásra, a tiszta küzdelemre, mások teljesítményének elismerésére ösztönöznék diákjainkat.

Az egészséges életmódra nevelés, a testi nevelés mellett fontos a környezeti nevelés, melynek során a tanulókban azt az igény szeretnénk kialakítani, hogy egészséges környezetet teremtsenek maguk körül, és a már meglévőt megóvják. Meg kell ismerniük a legfőbb környezeti problémákat, elsajátítaniuk a problémák megértéséhez szükséges természettudományi és társadalmi ismereteket. A tanórán kívüli tevékenységekkel, az iskola a maga környezeti kultúrájával kíván hozzájárulni a környezetért felelős magatartás kialakításához.

Az esztétikai nevelés a teljes tanterv feladata, és nem tekinthető megoldottnak az irodalom, zene és a művészeti tantárgyak tanításával. A hétköznapok esztétikumának tudatosítását is fontosnak tartjuk, így a környezeti neveléshez kapcsolódóan a természet, a mesterséges környezet, a társas érintkezés és nyelvhasználat formakultúrájának felismerését. Az eredményes módszerek közül elsőrangú a maradandó élményt nyújtó alkotó tevékenység, amit jól egészít ki az ízlésnevelésben és a tudatos ítéletalkotásban nélkülözhetetlen kritikai ,elemző munka. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink igényes munkákat adjanak ki kezükből, s elfogadják mások kritikáját is.

17

Az egyik legerősebb személyiségfejlesztő erő a modellhatás. A pedagógustól, a gyerekeket körülvevő valamennyi felnőttől a viselkedés mintáját, sőt az arra irányuló késztetést is eltanulhatják a gyerekek. A tanulói személyiség mintegy magába építi, rögzíti a viselkedésmintát. A tanári személyiség hitelessége még a tantárgy iránti érdeklődést is fokozza. Fontos a példaadás, a példamutatás. A pedagógus saját személyisége a legfontosabb lélektani munkaeszköz, és ezt az eszközt formálni, fejleszteni kell.

A szülő és pedagógus kapcsolata bizalomra, kiegyensúlyozott párbeszédre, kölcsönösségre kell, hogy épüljön.

Az iskola a maga kényszerű teljesítmény-orientációjával már alig képes változtatni azon, amit a család alakít a gyermek személyiségén. Tehát a pedagógusnak meg kell próbálni a családra hatni, a szülőket meggyőzni. A következők talán a legfontosabbak:

A családhoz szorosan kötött gyermekek jobban motiválhatók a tanulásra, iskolai teljesítésre, magaviseletük is többnyire jó.

A korai elszakadás, elengedés deviáns viselkedést eredményezhet, a társadalom normáival való ütközés lehet a következmény. Ilyenkor a gyerek teljesítménye rossz, hiszen hiányzik a szülőkapcsolat motiváló ereje, így a továbbtanulás, szakképzés elmaradhat.

Az iskolai értéktől eltérő viselkedésmintákat beviszik a gyerekek az iskolába. A családi szocializáció hibái az iskolában kiütköznek.A kapcsolattartás lehetséges formái: szülői értekezletek, fogadóórák, szükség esetén családlátogatások, szülőknek szervezett felvilágosító, tájékoztató előadások.

Kötetlenebb formák: közös kirándulások, egyéb rendezvények.

A közösség személyiségfejlesztő hatása igen erőteljes lehet. A tanuló összehasonlítja önmagát másokkal (önminősítés). Értékes számára az elismerést arató viselkedés. Elismerést hivatalosan a pedagógustól kap a tanuló, azonban a többi gyerek elismerése, a népszerűség nagyon fontos, ezért sokszor kellemetlenségeket, negatív következményeket is vállal. A helyes irány, értékfelismerés irányítása a tanár feladata.

Konfliktuskezelési technikákat ajánlunk a közösségen belüli problémák megoldására.

A kortárscsoport a gyerek számára normaszabó. Amit a többiek tesznek, a gyermeki személyiség számára mérvadó. A nevelő dolga, hogy hangsúlyozzon bizonyos viselkedésformákat, amiket normává szeretne tenni.

Az etika, hit- és erkölcstan oktatása további lehetőséget biztosít a személyiség fejlesztésére, a közösség építésére, erősítésére.

III. Teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskolai élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Egészségnevelési elveink:

- minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését, az eredményes tanulást,

- együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen,

- egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködünk a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal, kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak,

18

- olyan oktatás-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást,

- segítünk diákjainknak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését és a tanulást.

Az egészségfejlesztés módszerei: egészségnevelés és prevenció, felvilágosítás és felmérés.Az egészségfejlesztő csoport tagjai: igazgatóhelyettesek, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, drogügyi koordinátorok, iskolaorvos, védőnők, pszichológus, testnevelő, DÖK-öt segítő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, balesetvédelmi felelős, biológiatanár.

HelyzetképAz iskolában tanító pedagógusok munkájának része az egészség megőrzésére, az egészséges életmódra való ösztönzésre irányuló feladatok sora – a téma elválaszthatatlan a mindennapoktól, így valamennyiünk számára természetes, hogy odafigyeljünk rá.

Mindannyian tudjuk, hogy dolgozni, tanulni, egészségesen élni csak nyugodt körülmények között, kiegyensúlyozott légkörben lehet. Kollégáink rendszeresen részt vesznek a témával kapcsolatos továbbképzéseken: önismereti tréning, agykontroll, személyiségfejlesztő és prevenciós előadások.

A szülők figyelmét is felhívjuk az egészség megőrzésével kapcsolatos programjainkra, a tapasztalatokat megbeszéljük.

Rendszeresen szervezünk véradást, sportnapot, sportszüneteket, kirándulásokat kerékpárral is.

A kellemes, kiegyensúlyozott légkört környezetünk szebbé tételével, zenével, egymás iránti jó szóval igyekszünk megteremteni. Állandó felügyelettel igyekszünk elkerülni az iskolán belüli bántalmazás lehetőségét.

Ügyelünk a gyermekek testtartására, a jó megvilágításra, szellőztetésre, a rendszeres ültetésre, alkalmazzuk a gerinctornát.

A szülőkkel együttműködve kellőképpen tájékozódunk a gyerekek egészségi állapotáról, részképesség zavarokról.

Osztályfőnöki tanmeneteinkben számos egészséget megőrző, egészségneveléssel kapcsolatos foglalkozás feladatsora megtalálható.Rendszeres kapcsolatot ápolunk a rendőrség munkatársaival, akik bűnmegelőzéssel és drogprevencióval kapcsolatos foglalkozásokat biztosítanak tanulóink számára.

Iskolaorvosunk és védőnőink rendszeresen végeznek vizsgálatokat, tájékoztató előadásokat, filmvetítést és vetélkedőt szerveznek diákjainknak. Az egészséges életmód kialakítása, megalapozása az általános iskolának is fontos feladata. Ezt a munkát is segíti az iskolaorvos.

Minden héten két napon iskolaorvos és védőnő tartózkodik az iskola egyik - külön erre a célra fenntartott - helyiségében. Elvégzik a szükséges méréseket, szűréseket, beadják az oltásokat, tájékoztató előadásokat szerveznek. Segítik az osztályfőnökök, szülők munkáját.

A tanulókat évente fogorvos vizsgálja meg,.

Pszichológusunk segítséget nyújt egyes tanulóinknak, de az osztályoknak is: az osztályfőnökök segítségét kérik a közösségépítésben, a problémák megoldásában.

A testnevelés, biológia és természetismeret órák tananyaga tartalmazza az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat.

19

Balesetvédelmi felelősünk minden tanévben tájékoztat a lehetséges veszélyekről, azok elhárításáról, a sérülések esetleges kezeléséről.

Gyermekvédelmi felelősünk évente felméri a segítségre, gondozásra szoruló tanulókat, segítséget nyújt az osztályfőnököknek, kapcsolatot tart fönn a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival. A szervezet munkatársa heti 2,5 napot tölt az intézményben.

DÖK-felelősünk figyelemmel kíséri és igyekszik teljesíteni a gyerekek egészséges életmóddal kapcsolatos ötleteit.

A délutáni foglalkozások kiegészítik a tanórai programokat: játékos testmozgás és beszélgetések, esetfeldolgozások adnak teret az egészséges életmód téma feldolgozására.

A gyermeknaphoz kötődő Bajza-Hajsza több programja is kapcsolódik az egészséges életmód kialakításához: sport és környezetvédő programokat, előadásokat, akadályversenyeket szervezünk.

Minden évben szervezünk kirándulásokat, amennyiben a szülők a költségeket, a pedagógusok a többletmunkát vállalják.

A felsorolt és bevált programok mellett szervezünk még:

- szülői fórumot szakemberek bevonásával: pszichológus, orvos, gyermekvédelmi előadó, rendőrség,

- egészségnapot védőnő,- mindennapi testedzést megvalósító programokat

Céljaink:

A tanulók kapjanak kellő ösztönzést és megszerezhessék a szükséges tudást az ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez.

Értsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek.

A megszerzett tudás birtokában törekedjenek az egészséges életvitel kialakítására, éljenek egészségesebben, csökkenjen a betegségek miatti hiányzás.

Feladatunk, hogy az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek beépüljenek az iskola pedagógiai rendszerébe:

Feladatok: Aki megvalósítja:önmaguk és egészségi állapotuk ismerete, of., iskolaorvos, védőnők, pszichológus, biológiatanáraz egészséges testtartás, a mozgás fontossága, of., minden pedagógus, testnevelőaz értékek ismerete, of., iskolaorvos, védőnők, biológiatanár, tanítókaz étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe of., iskolaorvos, védőnők, biológiatanár, tanítóka betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, Iskolaorvos, védőnők, biológiatanár, tanítóka fogyatékosok, hátrányos helyzetűek elfogadása, segítése

of.

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

of., biológiatanár, iskolaorvos, védőnők

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

of., pszichológus

a tanulás és a tanulás technikái of., minden pedagógusaz idővel való gazdálkodás szerepe of., minden pedagógusa rizikóvállalás és határai of., minden pedagógusa szenvedélybetegségek elkerülése of., iskolaorvos, védőnők, drogprevenciós

koordinátoroka tanulási környezet alakítása of., napközisek, minden pedagógus

20

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

of., természetismeret-, földrajz-, biológia-, kémiatanár, tanítók,

mindennapi testedzés igénye és megvalósítása testnevelők

A külső és belső segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontokAz egészségneveléssel foglalkozó csoport

Mit tehet? Megvalósulása

Szülők – szülői munkaközösség, iskolaszék

Megfelelő tájékoztatás után aktív részvételükkel támogathatják az iskola egészségnevelési programjait

A köztük lévő szakemberek növelhetik a munka hatékonyságát

Szülői értekezletek Fogadóórák Szülőknek szervezett tájékoztató

előadások Személyes példamutatás:

életmód, érdeklődés a téma iránt, részvétel a szülői sportprogramokon

Iskolaorvos, védőnők Orvosi vizsgálatok: testi, érzékszervi vizsgálatok, testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követése

Elsősegélynyújtás Közegészségügyi-járványügyi,

környezet-egészségügyi , táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok

Egészségügyi szakértői feladatok

Tájékoztató előadások és vetélkedők szervezése: életmód és betegségek összefüggései, környezetegészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi ismeretek

A tanulók egészségi állapota alapján iskolai diagnózis készítése, megoldási javaslatok

Az iskolai egészségfejlesztésbe bevonható helyi lehetőségek

Iskola-pszichológus

Lelki problémák felismerése, kezelése

A közösség problémái

Osztályfőnöki órák, társadalomismereti foglalkozások

Szakórák látogatása Szülői fórum szervezése

Gyermekvédelmi felelős, gyermekjóléti szolgálat

Veszélyeztetettség felismerése, az okok feltárása, „tünetek” kezelése

Kapcsolattartás az osztályfőnökkel és a gyermek szüleivel

CsaládlátogatásRendszeres beszélgetés, érdeklődés,

segítségnyújtás

Osztályfőnökök Egészségnevelési program megvalósítása, rendszeres fejlesztése

Kapcsolattartás és rendszeres konzultáció az egészségfejlesztő csoport tagjaival

Osztályfőnöki órákElőadások és vetélkedők szervezéseKörnyezetrendezésKirándulások

Drogügyi koordinátorok Rendszeres tájékoztatásA témával kapcsolatos tájékoztató

anyag elkészítése az osztályfőnökök számára

Előadások megszervezése külső és belső előadóval

Beszélgetések, kötetlen fórumok a problémák „kibeszélésére”

Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

Kapcsolattartás a kontaktszemélyekkel Tájékoztató anyagokPályázati lehetőségek

Rendőrség Ifjúságvédelmi és bűnmegelőzési feladatok

Közlekedési és rendészeti tájékoztatásTovábbképzés, tájékoztatás a

pedagógusok részére

Rendhagyó osztályfőnöki órákTájékoztató anyagok

Balesetvédelmi felelős Tájékoztatás a balesetvédelemmel kapcsolatos feladatokról

ElsősegélynyújtásJegyzőkönyvek elkészítése

Tájékoztató előadás a tanév kezdetén

Biológiatanár A tantárgy oktatásán belül kiemelt szerepe van az egészséges életmódra nevelésnek

Tananyaghoz kapcsolódva jelenik meg a biológiaórán egészséges életmódra való nevelés

Testnevelő tanárok A testnevelés órák része a tudatos, célirányos, egészséget megőrző

Testnevelés órák, versenyekIskolai sportprogramok

21

feladatok Szülői sportprogramokDÖK-segítő pedagógus Tájékozódás a gyermekeket

foglalkoztató problémákrólRendszeres kapcsolat ápolása az

osztályfőnökökkel és az egészségnevelési csoport tagjaival

DÖK- gyűlésekkerületi és országos fórumok

Közétkeztetés Tápláló és egészséges, a fejlődő szervezet számára elegendő és gusztusos ételek

Iskolai büfé Választék az egészséges ételekből Gyümölcs és zöldségfélék árusítása

A teljeskörű egészségfejlesztés része a mindennapos testnevelés. Lsd a helyi tanterv általános részében

Iskolánkban az Egészségtan modult az ötödik évfolyamon a természetismeret, testnevelés, osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg.

Egészségtan modul

Osztályok: 5. a és 5. b

Órakeret: 18 óra

Cél: Az egészségtudatos magatartási formák kialakítása, a tanulók saját tapasztalatai alapján

váljon világossá az egyén felelősségének fontossága.

Tudjon különböző élethelyzetekben mérlegelni, környezetével és önmagával szemben felelősségteljes döntéseket hozni.

Feladatok: Ismerje fel az egészséges életmód szükségességét, alakuljon ki benne a felelősségérzet saját egészségéért.

Attitűdök: Felelősség, autonómia, magabiztosság, interperszonális kapcsolatok ápolása

Készségek: Együttműködés, összefüggések felismerése, kreativitás, kommunikáció, véleményalkotás, önismeret, önálló feladatvégzés, problémafelvetés, szervezési készségek, vezetőkészség, csoportmunka.

Kiemelt fejlesztési területek:

Szociális és állampolgári kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Szövegértés Digitális kompetencia

Értékelés:

Órai aktivitás Tárgyi tudás Munkanapló

Produktum:

Munkanapló Portfólió (rajzok stb.)

22

Témakörök:

Az egészséges táplálkozás - 4óra Mozgás és egészség - 3óra Kamaszkori változások- 5 óra Káros szenvedélyek-3óra Egészség-betegség – 3óra

Kapcsolódás más tantárgyakhoz:

Osztályfőnöki óra: mentálhigiéné témakör – Táplálkozási szokások, Felnőtt-gyerek kapcsolat, Család-nagyszülők, Alkalmazkodás.

Testnevelés: A mozgás és az egészség kapcsolata. Természetismeret: Tavasz a kertben, Ősz a kertben témakörök :Egészséges táplálkozás, vitaminok.

I. Témakör: Egészséges táplálkozás

1-2. óra. Táplálkozás, mint életszükségletTevékenység: Kulcsfogalmak gyűjtése-kooperatívKözmondások gyűjtése- páros munkaPáros interjúkészítés: a család étkezési szokásaiKeresztrejtvény megoldása-egyéniTermészetismeret óra: Vitaminok

3-4. óra. Amit az egészséges táplálkozásról tudni kell Táplálékpiramis készítés-csoportmunkaMenükártya készítés - páros munkaKalóriatáblázat használat- egyéniPlakátkészítésOsztályfőnöki óra keretében: Táplálkozási szokások

II. Témakör: Mozgás és egészség

5. -6. óra A testmozgás fontosságaPáros interjúkészítés sportolásról, rendszeres testmozgásról- kooperatív, megbeszélés Keresztrejtvény készítés - páros munkaNapirend összeállítása-csoportmunka, szóforgó

7. óra ÖsszefoglalásEgészségnap programját kell összeállítani csoportmunkában. Testnevelés órán: A mozgás szerepe az egészséges életvitelben

III. Témakör: Kamaszkori változások

8. óra. Kisgyermekből felnőtt leszIsmeretterjesztő szöveg feldolgozása- differenciált egyéni munka

9. óra. A kiskamasz és a bőrápolásKulcsfogalmak gyűjtése- csoportmunkaTeszt kitöltése- egyéni munka

10. óra. A kamaszkor és a konfliktusokSzituációs játékok – csoportmunka,

11. óra. Milyen vagyok én?Önismereti tesztek – egyéni Szituációs játékok- csoportmunka

23

12. óra. Milyennek látjuk egymást?Szövegfeldolgozás: Antoine, de Saint Exupery: A kis herceg c. könyvbőlMegbeszélésPáros interjúkészítésOsztályfőnöki óra: A család szerepe

IV. Témakör: Káros szenvedélyek

13. óra. Az alkohol káros hatása

14.óra. A dohányzás káros hatása

15.óra. A kábítószer káros hatása, szenvedélybetegségekKulcsfogalmak gyűjtése-kooperatív, megbeszélésSzövegértés- egyéni Teszt kitöltésOsztályfőnöki óra: Felnőtt-gyerek kapcsolat

V. Témakör: Egészség-betegség

16. óra Érzékszerveink védelmébenKulcsfogalmak gyűjtése-kooperatívKeresztrejtvénySzövegértés-egyéni

17. óra Veszélyhelyzetek, viselkedési módokKulcsfogalmak gyűjtése-kooperatívSzituációs játék-csoportmunkaBefejezetlen mondatok: Mit tennél, ha… – önálló munka, egyéni majd megbeszélés

18. óra ÖsszefoglalásCsoportmunka: Tablókészítés az egészséges életmódról, gyűjtött képek és rajzok segítségévelTeszt az egészséges életmódról

IV. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A személyiség fejlesztésére irányuló oktató-nevelő munka egyrészt a nevelők és tanulók közvetlen kapcsolata révén valósul meg, másrészt a tanulói közösség hatásai révén.

FeladatainkAz iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek életének, tevékenységének tudatos, tervszerű fejlesztése.

A közösségek fejlesztésében figyelembe kell venni a gyerekek életkori fejlettségét.

Az önkormányzás képességének kialakítása: közösségi célok megfogalmazása, a cél érdekében legyenek képesek összehangolt módon cselekedni, képesek legyenek konfliktusaikat kezelni, tudják értékelni az elvégzett munkát.

A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok főbb területei.1. Tanulás és munka

a. Tanulási módszerek kialakításában való segítségnyújtásb. Tanulóidő megszervezése, biztosításac. Osztály-és iskolaünnepségek megszervezése, vagy

24

megrendezésében való közreműködésd. Kirándulások, sportrendezvények megszervezése, lebonyolítása,

ill. abban való segédkezés2. A szabadidő egyéb területei

a. A játék nevelési felhasználásab. kulturált szórakozás megszervezése (irodalom, zene,

képzőművészet, sport)3. Kulturált magatartás iskolai-és családi közösségbenA közösségi kapcsolatok fejlesztésénél a pedagógusnak gondolnia kell: Az alá-, mellé- és fölérendeltségből eredő viszonyulások létrehozásának szükségességére a közösség minden tagja számára A barátság, a társas kapcsolatos természetes bekapcsolására a közösségi viszonyok rendszerébe. Saját mintaadó szerepére, amelyben a Pedagógusok Etikai Kódexében megfogalmazottakkal összhangban cselekszik és nyilvánul meg

A közösségfejlesztés színterei – hagyományok

A hagyományok egyfajta biztonságérzetet adnak a jövőt tekintve - tudjuk, hogy bekövetkeznek, ezért izgalommal várhatjuk, készülhetünk rájuk. Erősítik az összetartozás érzését, színesítik, érzelmekben gazdaggá teszik az emberi életet. Különösen nagy szerepük van egy embercsoport közösséggé válásában.

Fontos tehát, hogy iskolánkban a kialakult hagyomány-, illetve szokásrendszert, amely eggyé kovácsolja az egyéneket, s kialakít egy olyan sajátos arculatot, amely eltér a többi iskolától, amitől a Bajza a Bajza – tovább őrizzük.

Hagyományrendszerünk 60 éves múltban gyökerezik, de az újabb igények szerint folyamatosan alakulnak ki újak is.

A kompetencia alapú oktatás implementációja során megvalósuló új tanulásszervezési eljárások, módszerek, intézményi innovációink nagy szerepet játszanak a személyiség- és közösségfejlesztési feladataink megoldásában.

HAGYOMÁNYNAPTÁR

SZEPTEMBER Évnyitó ünnepély Szülői Tanács értekezlete Iskolaszék Szülői értekezletek az első héten Papírgyűjtés

OKTÓBEROktóber 6. EMLÉKNAP megemlékezés az aradi vértanúkra, VéradásPályaválasztási szülői értekezletoktóber 23. iskolai megemlékezés (ünnepély vagy kirándulás)Családi Sportnap és Hajrászombat – kertészkedés

NOVEMBERNevelési értekezletNyílt napok alsóban és felsőben

DECEMBER Iskolai Mikulás és ajándékozás a testvérosztályok közöttKarácsonyi csillagok témahétPedagóguskarácsony

25

JANUÁR Magyar Kultúra Napja

Félévi bizonyítványosztásFEBRUÁR

A kommunizmus áldozatainak emlékére EMLÉKNAP (febr. 25.)Szülői Tanács értekezleteSzülői értekezletekDiákközgyűlésFARSANG

MÁRCIUSMárcius 15. - iskolai ünnepély vagy kirándulás + akadályversenyNyílt nap a leendő elsősök számára

ÁPRILIS II. nevelési értekezlet az országos mérési eredményekről Versíróverseny a Költészet Napja alkalmából / Meseest Holocaust EMLÉKNAP Családi vetélkedő a Föld napján Papírgyűjtés

Tudós Nap

MÁJUSII. Nevelési értekezletLeendő elsős szülői értekezletSulicsalogató (leendő elsősöknek)A Kihívás Napja - kerületi és helyi versenyekNyolcadikosok vizsgájaKi Mit Tud? Gála (2 évente)A DÖK napja (változó időpontban)

JÚNIUS Pedagógusnap Nemzeti Összetartozás napja Osztálykirándulások "Miénk az iskola" - takarítási nap Győztesek kirándulása Bajza - Hajsza Ballagás Tanévzáró ünnepély Bizonyítványosztás

JÚLIUS - AUGUSZTUSNyári táborok

EGÉSZ ÉVBEN rendszeresen „Csodaszarvas” projekt Bajza Kisokos (év elején)

Bajza- Híradó - iskolaújság kb.3 havontaBajza honlap: www.bajza-ujpest.huIskolagyűlések, diák és szülői fogadóórák és kibővített vezetőségi ülések minden hónap első hétfőjénTantárgyi versenyeken való részvétel és szervezés (iskolai, kerületi, stb.)DÖK gyűlések (Diákönkormányzat), diákközgyűlésKiállításokLehetőség szerint korcsolya- és úszásoktatás, színház- és múzeumlátogatás, mozi és állatkert.Prevenciós előadások (rendőrség, iskolaegészség-ügyi szolgálat)

SAJÁTOS BAJZÁS HAGYOMÁNYOK - RENDEZVÉNYEK

26

ÉVNYITÓA tanév első napján tartjuk 8 órától. A műsort a 3. évfolyam készíti. Az elsősöket az ötödikes testvérosztály vezeti az iskola közösségébe.

PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLETMinden évben október első hétfőjén pályaválasztási szülői értekezletet tartunk, ahova elsősorban a nyolcadikos szülőket várjuk, de részt vehetnek az érdeklődő hetedikes, hatodikos, negyedikes szülők is. A felvételi rendszerről és a felvételiztetés folyamatáról adunk tájékoztatást. Itt kapnak lehetőséget azok a középiskolák is, amelyek személyes tájékoztatást szeretnének nyújtani az iskolánkba járó gyermekek szüleinek.

OKTÓBER 6. Az emléknapon mécsest gyújtunk az aulában, a 4. évfolyamosok az iskolarádión keresztül rövid megemlékezést tartanak.

SZÜLŐ-TANÁR SPORTNAP Évente rendezzük meg egyszer ősszel, Családok is nevezhetnek sportversenyre. Előzetes nevezés alapján, több sportágban csapatok alakulnak (foci, kosárlabda, asztalitenisz, sakk). A helyszínen vérnyomásmérést és szemvizsgálatot, egyéb egészségvédelemmel kapcsolatos szűrést szervezünk lehetőségeink szerint.

HAJRÁSZOMBATA Föld napi vetélkedőhöz kapcsolódik, de csak időben. Közös munkát jelent, az iskolaudvar és a múzeum karbantartására irányul.

OKTÓBER 23.Nemzeti ünnepeink közül az egyiket iskolai ünnepély, a másikat megemlékezés és akadályverseny keretében ünnepeljük meg. Az 1956-os eseményekről szóló műsort és megemlékezést a 8. évfolyamosok készítik.

NYÍLT NAPOKElőzetes jelentkezés alapján szervezzük. Alsóban lehetőség szerint 1-1 napon látogathatók az osztályok, felsőben egész héten zömmel az első és második órában. Lehetőséget biztosítunk a negyedikes szülőknek is arra, hogy a felső tagozaton folyó munkába betekintsenek. MIKULÁSMinden felsős osztálynak van testvérosztálya alsó tagozatban. Kedves színfolt az iskolában a december 6.-i mikulásjárás, amikor a testvérosztályok műsorral, ajándékkal lepik meg egymást.Alapítványunk jóvoltából az „iskolai Mikulás” minden osztályt megajándékoz.

KARÁCSONYI TÉMAHÉTAjándékkészítés, karácsonyi vásár, csillagfutás, közös fenyődíszítés, gyertyagyújtás rövid műsorral vagy karácsonyi koncert ennek a hétnek a délutáni programja. A koncertet iskolán kívüli helyszínen tartjuk.

A MAGYAR KULTÚRA NAPJAVáltozatos formában megemlékezünk népünk kulturális örökségéről (vetélkedő, bál …)

KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJAOsztálykeretben és az aulában lévő faliújságon emlékezünk meg a napról

MÁRCIUS 15.Nemzeti ünnepeink közül az egyiket iskolai ünnepély, a másikat megemlékezés és akadályverseny keretében ünnepeljük meg. Az 1848. március 15-i eseményekről szóló műsort és megemlékezést az 5. évfolyamosok készítik.

VERSÍRÓVERSENY és MESEEST a költészet napja alkalmából

HOLOKAUSZT EMLÉKNAPOsztálykeretben és az aulában lévő faliújságon emlékezünk meg a napról

TUDÓS NAPEz a természettudományok napja, ahol forgószínpadszerűen szervezünk előadásokat, bemutatókat szülőkkel és meghívott előadókkal, a gyerekek számára a mestermunka módszerrel. Az alsó és felső tagozat időszakonként

27

külső helyszínen tartja. (Pl: Planetárium, Csodák Palotája, Természettudományi Múzeum, Tűzoltóság, Lepkemúzeum…)

CSALÁDI VETÉLKEDŐ A FÖLD NAPJA ALKALMÁBÓLÁprilis 22. körüli hétvégén családi vetélkedőt tartunk. A nap lezárása az ökoprojektnek, amikor környezetünk megóvásával kapcsolatos programokat szervezünk a gyerekeknek.

SULICSALOGATÓLeendő, a már beiratkozott elsőseinket várjuk ezen a délelőttön. A leendő tanító nénivel és az ő aktuális (negyedikes) osztályával töltenek egy órát. Ez a negyedikes osztály lesz az ő testvérosztályuk, akikkel legközelebb a tanévnyitón találkoznak: ők kísérik az elsősöket az évnyitó ünnepélyre.

KI MIT TUD? GálaKétévente rendezzük a legtehetségesebb, szerepelni vágyó diákjaink és a szülők kedvére.

A KIHÍVÁS NAPJARészt veszünk a kerületi rendezvényeken, és az iskolában forgószínpadszerűen megrendezett helyszíneken biztosítjuk hogy a gyerekek legalább 15 percet mozogjanak.

NYOLCADIKOS VIZSGANyolcadikosaink matematikából írásban, egy életlenszerűen kihúzott tantárgyból szóban vizsgáznak. Részletesen lsd a X. pontban

NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJAA 6. évfolyam tart rövid megemlékezést, a nyolcadikosok elkészítik az udvari Nagy-Magyarország térképet virágokból.

MIÉNK AZ ISKOLANagytakarítást tartunk az épületben, udvaron és a környéken. Díszítjük, szépítjük környezetünket.

GYŐZTESEK KIRÁNDULÁSAA tanévben a kerületi, bp, orsz. versenyeken az első 3 helyen szereplő –, melynek költségeit az Alapítvány fedezi.

BAJZA-HAJSZAEz a nap, mint ahogy a neve mutatja igen "hajszás". Délelőtt sportversenyek zajlanak (egyéni és csapat), amelyekért ballért / pontot kapnak a gyerekek. A legtöbb pontot gyűjtő gyerek ajándékot, sportszereket kap.

BALLAGÁSMindig az aktuális 7. évfolyam szervezi a programot, készíti a műsort

TANÉVZÁRÓMűsorát a 2. évfolyam készíti.

SAJÁTOS BAJZÁS HAGYOMÁNYOK - EGYÉB

ISKOLÁNK SZÍNEI: a sötétkék és a citromsárgaTanulóink tornafelszerelése: fehér póló, kék vagy fekete nadrág.

DÖK - DIÁKÖNKORMÁNYZATÉvente több ülést tart. Negyedik évfolyamtól az osztályok két fős delegációjával, amelyen az iskola életét, szabályait érintő kérdéseket vitatják meg, s ötleteikkel hozzájárulnak a közösség életének megteremtéséhez. Fórumaik a DÖK-megbeszélések, diákközgyűlés.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZÍNTEREI

A közösségfejlesztés színterei – a tanítási óra

28

A legnyilvánvalóbb iskolai forma, a legtöbb időt tölti itt a tanuló és a tanár. A személyiségfejlesztés lehetőségei itt úgy valósulnak meg, ha a pedagógus az osztályban meglévő csoportokat képes dinamikusan mozgatni, úgy, hogy törekszik a figyelem és az érdeklődés felkeltésére a tantárgy iránt. Ennek lehetőségei:

- teljes személyiséggel való hatás - a munka szeretetének tükrözése - „odafigyelés” a gyerekekre - problémafelvetés - a mondanivaló strukturálása - a továbbgondolási feladatok adása - egyszerű versengési helyzetek kialakítása - kihívás vitára - ellentmondások megvilágítása - tanulói kérdések, kételyek felszabadítása - szerepjátékok és más játékos formák alkalmazása

A közösségfejlesztés színterei –délutáni foglalkozások

Az iskola biztosítja a délutáni foglalkozásokat. Az utolsó tanítási órát követően indul és 16,00 óráig tart. Ezután 17 óráig összevont ügyelet működik egy csoportban, egy nevelő felügyeletével.

Ebben az időszakban valósulnak meg a mindennapos testnevelés kiegészítő órái, a másnapi tanórákra való felkészülés, a korrepetálások, felzárkóztatások, a tehetséggondozások, a szakkörök, a versenyekre való felkészítések, részt vételek, az udvari közös játékszervezések, a művészeti foglalkozások, kulturális programok, kirándulások.

Ezeket a pedagógusok végzettségéhez és az általuk elvégzett továbbképzések alapján szervezzük.

Tartalmi munka:

A tanulás, játék, pihenés, szórakozás helyes arányát és a rendelkezésre álló idő tartalmas kitöltését kell naponta megteremteni délutánonként. Ennek az érvényesítése rugalmas tervező - szervező munkát kíván, valamint folyamatos koordinációt az osztályban tanító pedagógusokkal.

A pedagógusoknak arra kell törekedniük, hogy a gyerekek elsősorban ne a felügyelő, ellenőrző szerepet érezzék, hanem a védelmet, gondoskodást, segítséget, a szabadidő alkotó módon történő eltöltését.

A gyerekeknek délutánonként fokozottan szükségük van az oldott, feszültségmentes légkörre, sikerélményre, örömre. Ehhez a gyerekek igényeit figyelembe véve kell megtervezni és a programokat. A helyes napirend és ritmus kialakításával kell elejét venni a gyerekek túlterhelésének, kifáradásának. Mindezek jó pszichológiai érzéket, együttműködési készséget, szakmai felkészültséget, szervezőkészséget kívánnak meg minden.pedagógustól.

A gyerekek igényei alapján legfontosabb a játék és sport. Az időjárás függvényében lehetőleg a szabadban is töltünk legalább 1 órát.

A tanulásra is legalább egy órát kell fordítani a csoportokban, még az első osztályokban is, de náluk ez lazító, játékos feladatokat is tartalmaz. A tanulási idő –lehetőleg 14.45-15.45-ig illetve a délutáni programok függvényében más időpontban lesz.

Az udvaron való tartózkodás során jó hatású a más csoportokkal közösen folytatott játék.

A manuális, kulturális, játék és sport foglalkozások tartalmának meghatározásakor figyelembe vesszük a csoport igényeit, képességeit, a nevelő egyéniségét, koncepcióját, a rendelkezésre álló időt, eszközöket, anyagokat.

29

Az osztály közösségére, a gyerekek személyiségének alakulásában nagyon fontos szerepe van a napközinek. délutáni foglalkozásoknak. A szabadidőben, játék alatt sokkal inkább "kinyílnak", őszintébbek, közlékenyebbek lesznek a tanulók, mint délelőtt, amikor is a tanulás van előtérben.

A közösségfejlesztés színterei – a tanulószoba

Sok szülő nem tudja 5-6. osztályos gyermeke felügyeletét 12 – 13 órától megszervezni, így egyre nagyobb az igény a tanulószobára és a délután hasznos eltöltésére. A törvény kötelezővé teszi minden diáknak a délutáni foglalkozásokon való részvételre.

A délutáni elfoglaltságot délután 4 óráig biztosítjuk változatos formákban: leckeírás, felkészülés a következő tanítási napra, testnevelés, korrepetálás, hittan, szakkörök, tehetséggondozás…A szülők írásban kérhetik a délutáni foglalkozások alóli felmentést, ha a gyermek felügyelet és tanulása ellenőrzése biztosított.

A közösségfejlesztés színterei – a diáksportkör

1989. óta működik diák sportegyesületünk. Színe megegyezik az iskola színével, azaz kék, sárga. Olyan sportágban indítunk csoportokat, amire érdeklődés van és amelyhez a tárgyi és személyi feltételek adottak.A mindennapos testnevelést felmenő rendszerben vezetjük be a törvény szerint. A 2015-16. tanévben maximális igény esetén már mindkét termünkben délután 4-ig folyamatosan kell foglalkozásokat tartanunk.

A közösségfejlesztés színterei etika és hittanoktatásA NAT-ban megfogalmazott elvárás az iskolával szemben: erkölcsös életre, a nemzeti azonosságtudatra, a hazafiasságra és a családi életre, valamint a fenntarthatóságra, a környezet- és médiatudatosságra való nevelés – ennek része az erkölcs- és hittanoktatás. 2013-14. tanévtől 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben vezetjük be.

A közösségfejlesztés színterei – könyvtár

Az iskola - a pénzügyi lehetőségeihez mérten - saját költségvetési keretből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket az iskola összes tanulója ingyenesen használhatja.

Az önálló adatgyűjtés, dokumentum - képgyűjtés, a tankönyvön kívüli forrásokból való információszerzés, kiselőadásokra, beszámolókra való felkészülés nem képzelhető el alapvető könyvtári ismeretek nélkül. A könyvtár feladata tehát, hogy lehetőséget biztosítson az alaptanterv követelményeinek való megfeleléshez tanulóknak, és tanároknak egyaránt.

Célja továbbá az is, hogy segítséget nyújtson az általunk megfogalmazott pedagógiai program alapcéljainak megvalósításához.Így eszköz is lehet: - az önálló tanulási - ismeretszerzési képesség kialakításában, - a probléma-megoldási feladatokban, - a differenciálásban, tehetséggondozásban.

Tárgyi feltételek

A könyvtár tágas teremben kapott otthont. Állományát fokozatosan fel kell frissíteni, hozzáigazítani a NAT követelményeihez, és a helyi pedagógiai program sajátságainak megfelelő irányba bővíteni. A könyvtárban számítógép, projektor, internet hozzáférés segíti a munkát. 12 000 kötet, ebből 620 tartós tankönyv, közel 700 elektronikus dokumentum

30

V. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

(1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,

c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak

elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére,

együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat,f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az

ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges

erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával,

h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,

k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait

maradéktalanul teljesítse,n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és

az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,p) megőrizze a hivatali titkot,q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.(2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint –

továbbképzésben vesz részt. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. (Knt. 62. §)

Az osztályfőnök személyisége

1. Az osztályfőnök modell szerepének legfontosabb elemei:Személyesség, természetes viselkedés, önbizalom, önbecsülésHitelesség, kongruencia - a szavak, a tett és az érzelmek egysége a gondolati és a mindennapi tevékenység területénTolerancia – mások véleménye, meggyőződése iránti türelmességEmpátia – beleélés a másik ember lelkiállapotába

2. Az osztályfőnök személyiségjegyei Magas szintű pedagógiai, pszichológiai műveltségKiegyensúlyozott érzelmi életReális énkép és önismeretMagas fokú elkötelezettség és felelõsségtudatEmberszeretet, gyermekszeretet

31

Szociális érzékenységFegyelem, önfegyelemKritikai, önkritikai érzékOptimizmus, humorKreativitás, találékonyságHelyzetfelismerés, alkalmazkodóképesség

Az osztályfőnök nevelőmunkája

1. A munka jellemzői Komplex, átfogó – a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenységeDifferenciált – a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támasztRugalmas - nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot, reflektivitást igényel  2. Az osztályfőnöki munka feladatkörei Közvetlen nevelőmunka – ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munkaÜgyviteli (adminisztrációs) feladatok – a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása félévkor és évvégén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírásSzervezés, koordinációs feladatok végrehajtása – kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok szervezése

Az osztályfőnöki nevelés témakörei

Énképünk – az élet értelméről, az emberek tulajdonságai; önmagunk ismerete, önnevelés, önmegvalósításEgészségünk védelme – az emberi test felépítése és működése; az egészséges ember; az egészséges életmód; káros szenvedélyek;A családi élet harmóniája – a család; a szülők; gyerekek a családban; a nagyszülőkről és az öregekről; szerelem; szexualitás; a válás; a barátság; család és az iskolaHelyünk a társadalomban – társadalom és állam; a polgár – a polgári társadalom; magánélet - közélet; társadalmi konfliktusok; viselkedéskultúránk; a rendMűvelődés – műveltség - művelődés; anyanyelvi műveltség; olvasáskultúránk; az ízlésA szabadidő helyes eltöltése – játék, múzeum; színház; mozi, zene; tánc, sport, kirándulásMunkakultúra – a munka szerepe az ember életében; pályaválasztás; munkavállalás; munkanélküliség; élethosszigtartó tanulásAz ember és a természet kapcsolata - szennyezések; környezetvédelem; a fák és az erdők szerepeHazánk és a nagyvilág – ország – haza -nemzet; a magyar diaszpóra; az ENSZ; Az Európai Unió

VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló

b)szociális okokból több figyelmet igénylő tanulók

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása – nevelése

1. A sajátos nevelést igénylő tanulók integrált oktatása az iskolánkban, az együttnevelés pedagógiája, módszerei

32

„Az integráció az emberi együttélés formája, éppen ezért nem annak az alkalmazását kell indokolni, hanem az ettől való eltérést.”/Muth/A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk, ezért az iskola speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a Közoktatási Törvény rendelkezései is lehetővé tesznek. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz – nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre.

Célunk a fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása.Igyekszünk összhangot teremteni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek, problémája figyelembe vétele mellett.Biztosítani szeretnénk számukra, hogy:- a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést,- a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl,- a tanulási zavarral, tanulási nehézséggel küzdő gyerek sikeresen megfeleljen az általános iskolában a

tantervi követelményeknek.Célunk a gyermek sikerélményhez juttatása, személyiségének és képességeinek pozitív irányba történő változtatása, a tanulók önbecsülésének, egészséges énképük és önbizalmuk fejlesztése, hogy higgyenek saját képességeikben és abban, hogy sikereket tudnak elérni.

Minél inkább differenciáltabb, cselekedtetőbb az oktatás, annál inkább befogadó.Az integrált osztályokban elkerülhetetlen a differenciált oktatás, mivel a sajátos nevelési igényű tanulók elé különböző célokat tűzünk ki, az ismereteket különböző mélységben és terjedelemben tárjuk a gyermek elé. Az egyes tanulókhoz kell igazítani a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit. Figyelembe kell venni a gyermekek terhelhetőségét, fáradékonyságát. Kooperatív tanulás szervezésével lehet biztosítani, hogy minden tanuló lehetőségeihez mérten hatékonyan részt vegyen a tanulás folyamatában.Olyan, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módozatokat, tanítási módszereket és kereteket minősíthetünk jó gyakorlatnak, amelyek a tanulók egyéni sajátosságihoz igazíthatóak, adaptívak.A gyermekek diagnosztikus adatai alapján részletes fejlesztési tervet kell készíteni, mely a gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus feladata. Felzárkóztató foglalkozások megtartására minden pedagógus jogosult, aki a gyermeket tanítja, neveli, aki a gyermekkel foglalkozik. Az SNI-s gyermekeket csak gyógypedagógus fejlesztheti. Foglalkoztatásuk egyéni fejlesztési terv alapján történik.A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban.Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenet-szabályozással történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket.

Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak, egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik.

Iskolánk oktató-nevelő munkájának fontos feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba.

Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezőkkel biztosítja az iskola:

- A pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.- Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs

szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

33

- A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

Pedagógusaink törekednek a magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességek(elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciák elérésére,szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak;

Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye: konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn; beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel; kérje a tanuló nevelési tanácsadói vagy szakértői bizottsági + vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt,

szakmailag megalapozott, küllemében igényes; kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően,

legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában; tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges; munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze.

A 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét teszi közzé. Az integrált keretek között nevelt SNI tanulóknál az irányelvben leírtakat kell alkalmazni.

Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:

- a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,- az iskola fejlesztési követelményei az SNI gyermekek esetében igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,- ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki,- a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé,

- a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi.A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával.

Feladataink:

Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás,az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe.

A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján.

A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten.

A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával.

A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team-munkában.

A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve.

34

Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele.

Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk. Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amivel problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például:

- speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,- speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. 

A sajátos nevelési igényű, a különleges gondozásban részesülő tanulók értékelése, minősítése. Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk. A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira

jellemző módosulásait. Egyéni haladási ütemet biztosítunk. Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel. Fejlesztő pedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben a KT. 52§ (6) bekezdésben

meghatározott időkeretben. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelését a Nevelési

Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük. Az értékelés biztató, ösztönző, segítségnyújtó. A korai iskolai kudarcok csökkentéséhez hozzájárulhat a

tanulók teljesítményének szöveges minősítése [70. § (3)], amelynek eredményes alkalmazása egyéni odafigyelést és magas fokú tudatosságot vár el a pedagógusoktól.

A Ktv. 30.§ 9. pontja által szabályozott értékelés és minősítés alóli felmentés, vizsgák esetén adható kedvezmények az 52. § által szabályozott rehabilitációs órakeret is a gyermek minél sikeresebb adaptációját szolgálják. 

Az integráltan oktatott tanulók a szokásos értékelési rend szerint kapnak minősítést a számukra megfelelő iskolatípus és osztályfok sajátos nevelési igényűkre vonatkozó tantárgyak és tantervi követelmények megjelölésével. Az integráló nevelés célja, hogy minden gyermek függetlenül attól, hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott, megkülönböztetés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben.

2. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

2.1. A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A látássérült tanuló

A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét.

Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (látásteljesítmény 0-33%) közötti.

Ezen belül:a) vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0);b) aliglátókazok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők, ujjolvasók,

nagytárgylátók (vízus: fényérzés -0,1);c) gyengénlátókazok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent

látásteljesítmény (vízus: 0,1-0,33).A vak, valamint a gyakorlatilag vak, aliglátó tanulókat elsősorban a tapintó-halló életmód, a látásukat

praktikusan használó aliglátókat és a gyengénlátókat a látó-halló (tapintó) életmód jellemzi.

35

A pedagógiai fejlesztés szempontjából elsődlegesen a látásélesség és a látási funkciók ismerete fontos, de a pedagógusnak tájékozottnak kell lennie

- a látássérülés kórokáról, a látássérültség kialakulásának időpontjáról;- a szemészeti állapot - prognózis javuló vagy romló tendenciájáról, a pedagógiai látásvizsgálat

eredményéről, a gyermek intelligenciájáról, személyiségvonásairól.A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is (pl. mozgás-, hallás- és értelmi fogyatékosság,

részképesség-kiesés, autizmus).A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és

eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai

A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézmények az iskoláztatás során két fő feladat megoldását vállalják: az általános, korszerű alapműveltség nyújtását, valamint azon túl a speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengénlátásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését. A fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más - a haptikus (bőr- és mozgásérzékelés együttese) és a hallási - beállítódás is jellemzi. Fontos az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása.

A látás hiánya, az aliglátás és a gyengénlátás nem csak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. Mindez pszichésen megterhelő, emiatt gyakran személyiség- és szocializációs zavar is kialakulhat (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam vagy túlzott önérvényesítő magatartás, indulatosság, téves eszmék).

A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni.

A többségi iskolában történő együttnevelésA többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést

igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre:A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége

van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szolgáltatás.

- A látássérült tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

- Az együttnevelés eredményes megvalósulását szolgálja az Irányelv 1.5. pontjában leírtak érvényesítése.

2.2. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet.

a) A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Ennek következménye - az állapot fennmaradása esetén - a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétől, jellegétől, a környezeti hatásoktól függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése.

b) A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet.

c) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochleaimplantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően függ attól, hogy a gyermek

36

milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor. A nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van, de a hallássérültek integrációjára pedagógiai diagnózist követően kerülhet sor. Teljesítményüket a fogadó intézmény felkészültségén és a szülők együttműködő készségén kívül döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlődés zavara miatti - beszéd- és nyelvtanulási akadályozottságuk.

d) A halmozottan sérült hallássérült (siket, nagyothalló) tanuló hallásveszteségéhez mozgáskorlátozottság, látás-, értelmi fogyatékosság, tanulási, beszéd-, nyelvfejlődési akadályozottság vagy a fejlődés más további zavarai társulhatnak. Mindezek miatt a halmozottan sérült hallási fogyatékos hallássérült tanuló nevelhetősége, oktathatósága súlyosan nehezített.

e) A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével fellépő állapotváltozást: a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszűkülését. Ebben az esetben fokozott segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához.

A hallássérült tanulók többségi iskolában történő együttneveléseA nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és

eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.A többségi iskolában történő együttnevelés egyéni döntést igényel. Alapja az illetékes szakértői és

rehabilitációs bizottság szakvéleménye.Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre:Az adott iskola pedagógiai programjának, illetve tantervének legyen része az a tananyag és követelmény,

értékelési mód, melyet a hallássérült gyermek speciális fejlesztése igényel.Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb

nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez.

Az értékelés része olyan követelmény legyen, mely a tanuló sérülését figyelembe véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthető. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit.

A hallássérült tanuló fejlesztési stratégiájának kialakítását segíti a szakirányú végzettségű, integrált oktatásban tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus. A közreműködés terjedjen ki a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok felkészítésére, a fogadó iskola sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az eredményesség érdekében szükség van a szülők és az iskola együttműködésére.

Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás).

Ennek megszervezéséhez a szakértői javaslat, a hallássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények részéről történő folyamatos tanácsadás, - mint pedagógiai szakszolgálat, és szervezett továbbképzés, egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatás - nyújthat segítséget.

A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai és óvodai nevelésre építkezve, döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a nagy teljesítményű hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák használatával és/vagy a legkorszerűbb műtéti technika alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát.

A rendszeresen végzett mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési, tapasztalati eredmények figyelembevétele, valamint az audiológus szakorvossal történő folyamatos kapcsolat elengedhetetlen feltétele az eredményes pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tevékenységnek. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez mindezen ismeretek, valamint elemi technikai tudnivalók (hallókészülék stb. kezelésében tájékozottság) szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő-oktató pedagógus számára.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszaiAz iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával.

37

A nagyothalló gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére két tanév javasolt - szerveződjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a későbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására.A korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva - a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ez a szakasz a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását tartalmazza. A tanulók elsajátítják és megközelítően olyan szinten birtokolják az alapvető kultúrtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás megszerzésében.

Legkésőbb az alapozó szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége lényegében elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét.

A fejlesztő szakaszban fő elemeiben már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva általában megvalósítható:

- a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és témák tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása.

Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése.

6.3. A beszédfogyatékos tanulók

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók.A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók:a) akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés,b) diszlália,c) disarthria,d) dadogás,e) hadarás,f) diszfázia,g) diszfónia,h) az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar,i) súlyos beszédmegértési zavarvagy ezek halmozott előfordulása.A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába.

Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése pszicológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése önállóság fejlesztése önbizalom fejlesztése pozitív énkép kialakítása bátran merjen beszélni társai előtt

Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációjadadogásnál: laza izomműködés helyes légzés, mozgás és ritmus koordináció fejlesztés.hadarás:

figyelem fejlesztés

38

helyes légzéstechnika mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás

megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem speciális mozgások aktív és passzív szókincsbővítés

Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges: logopédia terápia kommunikációs tréning bábterápia drámaterápia terápiás úszás mozgásterápia

2.4. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek.

Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozásmegszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a közoktatásról szóló törvény szerint –:

a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása,

b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a pedagógiai programot, helyi tantervet. A pedagógiai programban – az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával – szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveinek, és figyelembe kell venni a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és rehabilitációja célja:

szocializációja, eredményes társadalmi integrációja, a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására,

kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg,

39

a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás.

2.5. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Az autisztikus tanuló

Általános jellemzők

Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az iskoláskor eléréséig - vagy tovább - kezeletlenül maradt fejlődési zavar és szélsőséges viselkedésformák gyógyító és fejlesztő célú ellátása a gyermek növekedésével egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.

Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil.

Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A hiányzó képességek (deficitek) okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól ellensúlyozott állapotokban csaknem tünetmentessé fejlődhetnek, változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formákban jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik.

Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet- A megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető.- Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás.- Jó mechanikus memória.- Megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő koncentráció, kitartás.- Egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken - pl. szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan,

földrajz, zene - viszonylag jó képességek.

Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei

Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai

- A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.

- A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához.

- Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása.

- A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt - külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása.

- A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent.

A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni.

40

Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul:

- az ön-(esetleg köz-)veszélyes viselkedések kezelése,- a családi életet akadályozó viselkedések kezelése,- a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása,- az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása.

Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében- A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia

szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon és a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével.

- Protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális információhordozók augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása).

- Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása.- Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között:

beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt.- A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a

gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás).

- A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető kognitív viselkedésterápia módszereinek alkalmazása.

Az autisztikus gyermekek integrációja

A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. A mérlegelés jellemzően a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak.

A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák.

A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására.

Az iskola részérőla) a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens,b) jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv,c) speciális eszközök, módszerek és környezet,d) együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal,e) a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása,f) szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás.Szakértői csoport, amely rendelkezésre áll a szülők felvilágosításában, a pedagógusoknak nyújtandó

szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében.Az integrált autisztikus gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát.A fenti feltételek mellett is szükséges az integráció fokozatos megkezdése, a szociális, kommunikációs és

kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése (egyes tantárgyakból felmentés), továbbá a fogyatékosságot kompenzálandó alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint (pl. kézírás helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló vagy fordítva).

2.6. Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók

Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn.

41

a, Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei.b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni.Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.

Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése egészséges énkép, önbizalom kialakítása kudarctűrő-képesség növelése önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt célja.Diszlexia, diszgráfia:A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete.Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb.Fejlesztési feladat:

látás, hallás, mozgás koordinálása olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.

DiszkalkuliaA diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége.Fejlesztés feladatai:

érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése

testséma kialakítása a matematikai nyelv tudatosítása segítő, kompenzáló eszközök használata szám-és műveletfogalom kialakítása egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar.Hyperkinetikus zavarokMár kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság.

Magatartási zavarok:Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás.Fejlesztés feladatai:

a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban egyénhez igazodó követelmény kialakítása az alkalmazkodó készség fejlesztése együttműködés családokkal, szakemberrel sikerélmény biztosítás.

Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció Folyamatos szakorvosi ellátás, annak ellenőrzése, útmutatások figyelembe vétele a tanultak elmélyítése funkcionális képességfejlesztő programok.

Iskolánkban csak azokat a tanulókat tudjuk beintegrálni, akikhez megfelelően tudunk biztosítani szakembert, gyógypedagógia tanárt, akivel nevelőink szorosan együttműködnek, tanítási órákon a szakembertől kapott

42

utasításokat betartják és betartatják. Az osztályfőnökök és szaktanárok feladata a sérült tanuló beintegrálása, társakkal történő elfogadtatás. Szülőkkel, családdal rendszeres kapcsolattartás, problémák közös megbeszélése, gondok megoldása.Az iskolában egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló. A probléma nem megkerülhető és nem intézhető el méltatlankodással, a magatartás és tanulás puszta szankcionálásával. A pedagógia és az orvostudomány, a szülészet, a gyermekpszichiátria sok olyan tényezőt tárt fel, amelyek a "problémás gyerekek" helyzetét magyarázzák (pl. a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, oxigénhiányos állapot, agykárosodás, az anya depressziós magatartása, elhanyagoltság, kevés idő eltöltése a családi környezetben, stb.).

2.7. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A mozgáskorlátozott tanuló

Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.

A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe. Egy kategóriába tartoznak azok a mozgásos tünetcsoportok, amelyek a pedagógiai gyakorlat terén azonos vagy hasonló feladatot jelentenek.

Ebből a szempontból a következő csoportosítás alakítható ki:- végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok,- petyhüdt bénulást okozó kórformák,- a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek,- egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák,- a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák.A mozgás minden kisgyermek tapasztalatszerzési lehetőségére hatással van, befolyásolja

személyiségfejlődését is. A sérült gyermek esetében a mozgásos tanulás lehetősége módosul. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett tapasztalatai, mint az ép mozgású társainak. A mozgásállapot tartóssága, visszafordíthatatlansága is befolyásolja a fejlődésmenetet. Ez nem ritkán az átlagostól eltérő pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt.A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Ebből eredően a tanulók más-más személyiségfejlődési utat járnak be. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció és a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció alkalmazását.

A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai

Alapelvek

A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni.

A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban.

Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó).

CélokMegteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok

adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre.Ennek érdekében:- ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat,

43

- növelni a kudarctűrő képességüket,- önállóságra nevelni őket.

Kiemelt feladatok

A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni.

A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is.

A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti

- a mozgásbiztonságot,- a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát,- az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszaiAz iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával.A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy az első évfolyam teljesítésére a

helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb időt (két tanév) biztosítson, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hosszabb idősávban.

Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, ami egy komplex rehabilitációs hatásrendszer. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába.

Mivel a mozgáskorlátozott tanulóknál minden esetben a mozgató és tartó szervrendszer irreverzíbilis károsodása áll fenn, a mozgásnevelés feladatait nem az életkor, hanem a betegség - annak végleges, javuló vagy romló volta -, továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg.

A többségi iskolában történő együttnevelésAz integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre.a) Ha a sérült tanuló fogadása az integráló iskola nevelőtestületének egyetértésével találkozik, akkor az

garancia arra, hogy a befogadás eredményes lesz.b) A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban

megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről. Az együttnevelés eredményes megvalósulását szolgálja az Irányelv 1.5. pontjában leírtak érvényesítése.

A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztő pedagógus - gyermekenként, tanulónként. A fejlesztést a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben végzi.

A probléma kezelésének folyamata A beiratkozásnál az iskola gondosan áttanulmányozza az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. Az óvodapedagógus, az iskolaorvos segítő véleményének, tanácsának kikérése kötelező.

A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor megismerkedik a szülőkkel, gyermekkel családlátogatáson. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a jövő szempontjából nagyon fontos.

A gyermekkel foglalkozó logopédus, pszichológus sokat segíthet a probléma eredményes megközelítésében, a pedagógus kikéri véleményüket.

44

Az iskolai beiratkozásnál, ha előre tudjuk a problémát, ajánlható kisebb osztálylétszámmal működő iskola megkeresése a szülőnek, a gyermek érdekében.

Iskolánkban csak normál osztályban integráltan végezzük. e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra.

Iskolánkban a törvény által előírt módon megoldott az SNI tanulók ellátása.

A pedagógussal szembeni elvárások: ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét; tudjon differenciáltan oktatni; semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői véleményt erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány; a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést; nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására.

Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon; a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal; szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében; kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét; gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról; szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt;

Az osztályfőnöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi hátterét, a sajátos nevelési igényű tanulóra fokozott figyelmet kell szentelnie. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. (Köznevelési törvény 47.§)

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokIskolás gyerekek jelentős százaléka küzd valamilyen tanulási problémával, teljesítmény-, és magatartási zavarral, annak ellenére, hogy nem fogyatékos, ép érzékszervekkel rendelkezik és intelligenciája normál zónába esik.

Leggyakoribb, a tanulást nehezítő problémák:

Speciális zavarok olvasás, írás, helyesírás, számolás terén. Figyelemzavarok. Gondolkodás és memória zavarok. Hangképzési és beszédzavarok. Hiperaktivitás. Emocionális labilitás.

Ezekkel a problémákkal küzdő gyerekek átlagos osztálytermi körülmények között, az általános módszerekkel, csak több odafigyeléssel a pedagógus részéről, több szülői segítséggel képesek tanulni. A teljesítményproblémáikhoz rendszerint viselkedési zavarok is kapcsolódnak. Ilyen kompenzáló viselkedés nyilvánulhat meg a bohóckodásban, a társakkal szembeni agresszióban, a feltűnő érdektelenségben, rezignáltságban. Elindíthat az antiszociális fejlődés irányába is. A tanulási alkalmatlanság nem megfordíthatatlan hátrány, speciális fejlesztő eljárásokkal korrigálható. Kooperatív tanulásszervezéssel és differenciált rétegmunka megfelelő arányú alkalmazásával tudjuk a tanítási órán ezeket a gyerekeket fejleszteni.

Az első osztályos tanítók szoros kapcsolatot alakítanak ki a szülőkkel és az óvodákkal a tanulók jobb megismerése miatt. Erre tervezik egész éves fejlesztő programjukat a tanítási órákon és a szabadidős tevékenységekben. Iskolánkban, ebben a programban még rendszeres foglalkozásokkal segít az iskolapszichológus és a logopédus. Az elsősök diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszere segít a problémák feltárásában, melyet a törvény szerint minden év december 15-ig el kell végezni.

45

Az alsós osztályok zömében két pedagógus "gurulós" rendszerben foglalkozik a tanulókkal. A hátrányokkal küzdő gyerekek, mind a tanulás, mind a szabadidő eltöltésénél tapasztalhatják a személyes odafordulást, higgadt és barátságos nevelői magatartást, segítve ezzel a szorongás gátlásosság leküzdését.

A pedagógusok, a tanítási órákon differenciált foglalkozások szervezésével, egyénre szabott feladatokkal fejlesztik a figyelemkoncentrációt, szelekciót. Sok játékos gyakorlattal lehetőséget adnak a tanulók személyiségének erősítésére, szorongásaik csökkentésére, sikerélmény biztosítására.

Korrekciós és kompenzációs szervezeti formák – a tanulási problémák kezelése

1. Korrekció

Kisebb mértékű tanulási hibák, a lassú tanulás és más, viszonylag könnyen elhárítható tanulási akadályok vagy elmaradások megszüntetését, csökkentését értjük Korrekcióra minden tantárgy tanulása során adódhat igény; a differenciált házi feladat és az egyéni bánásmód hatékony korrekciós forma Az iskolai szintű korrekciós kezelés eszköztudás jellegű, a tanulást segítő kultúrtechnikák és kommunikációs képességek elsajátítását, fejlesztését foglalja magába

2. Kompenzáció

A hátrányos helyzet tanulási szempontú feloldásának, javításának szervezeti formája A kompenzáció célja a tanulás iránti motiváció kialakítása, a tanulás fontosságának felismertetése, a tanulási szokások kialakítása, a tanulók „felzárkóztatása”A kompenzáció eredményesen megvalósítható programozott tananyagok, egyéni tanulói- és nivelláló programok alkalmazásával

3. Korrepetálás

A tanulók egyes csoportjainak (néha csak egyes tanulónak) a gyengébb érdeklődés, az alacsonyabb intelligenciahányados vagy betegség miatt bekövetkezett elmaradását pótoljaA korrepetálások a tanulási folyamat permanens kiegészítő formáiA korrepetálások esetében meghatározott anyagrész ismételt megbeszélésére, meghatározott típusú feladat megoldási algoritmusának értelmezésére és alkalmazására nyílik lehetőség

4. Tanácsadás

A tanuló, aki kiválóan teljesített, de valamilyen oknál fogva holtpontra jut, kiemelt figyelmet, megértést és biztatást kapFelső- és alsó tagozaton egyaránt, rendszeres korrepetálás keretén belül, egyénileg vagy kis csoportokban fejlesztjük a nehézségekkel küzdő tanulókat.A testnevelés és rendszeres délutáni sportfoglalkozásokon fejlesztjük:

a fizikai állóképességet egyensúlyérzést szem-kéz, szem-láb koordinációt ritmusérzéket labdajátékokkal a finommozgásokat szabálytartást, önértékelést

A délután kézműves foglalkozások is finommozgásokat, szem-kéz koordinációt, formatartást fejlesztik.

Feladataink

Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban környezettanulmány.A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni őket a megfelelő nevelési módszerek megismertetésével.Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába.Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.)A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása.Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére.A baráti társaság figyelemmel kísérése.Szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás.

46

Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről, orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával.A nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső

továbbképzések).Jelentős pedagógiai problémává vált az agresszió. Igyekeznünk kell feltárni ennek okait, meg kell tanítanunk a

helyes konfliktuskezelést.

PSZICHOLÓGUSA Nevelési Tanácsadó szakemberei fontos segítői oktató-nevelő munkánknak. Minden tanév elején szűrést végeznek az 1. osztályokban és a későbbi években is, ha a pedagógusok problémát jeleznek.

A jelzésfelvétel, szűrés után megpróbálják feltárni azokat az okokat, melyek az egyes részterület elmaradásához, illetve egyéb problémák kialakulásához vezettek. Az elmaradást kiváltó ok feltárásában sok segítséget nyújt a szakembereknek, a pedagógusok információja, a szülőkkel folytatott beszélgetés (családi háttér szerepe!) és több olyan vizsgálat és módszer, amely megközelítőleg rávilágít a probléma alapjaira. Sokszor nehéz eldönteni, hogy egy hibás teljesítmény létrejöttében mi az eredendő ok. Speciális képességek hiánya, vagy a figyelem különböző zavarai, esetleg a viselkedési problémák valamelyike. Továbbra is igényt tartunk arra, hogy heti egy alkalommal pszichológus segítse a szülők és pedagógusok munkáját.

Munkaformái az egyéni foglalkozások, csoportok szervezése, óralátogatás, tanácsadás a pedagógusoknak, szülőknek.

LOGOPÉDUSA logopédiai munka eredményességének alapvető feltétele a korai felismerés, a kezelés korai megkezdése. Iskolánkban is folyik logopédiai munka, heti 2 alkalommal foglalkozik logopédusunk a tanulókkal.

Ebben a kiszűrő, felismerő munkában az óvónőkkel és a tanítókkal jól együttműködve lehet eredményeket elérni. A logopédus év elején a nagycsoportos óvodásoknál és az elsősöknél végez felmérést. Az iskolában a diszlexiás - diszgráfiás tanulókra derülhet fény legkésőbb 2., vagy a 3. osztályban.

A cél a diszlexia - veszélyeztetettség időben való felismerése, a korai szűrés és kezelés, ami szintén logopédiai feladat. A logopédusok minden esetben igénylik a pedagógusok együttműködését, mert megfelelő ismeretek birtokában a pedagógusok megbízhatóan felismerik az olvasászavart és megkülönböztetik az olvasásgyengeségtől.

FEJLESZTŐPEDAGÓGUS

Az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény fejlesztőpedagógusa SNI tanulókkal foglalkozik. A Köznevelési Törvény szerint az iskolai fejlesztő pedagógus a BTM-s gyerekek fejlesztését végzi. Rendszeresen konzultál a tanítókkal, korrepetálást végzőkkel.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az osztályközösségen belül is szembetűnnek a különbségek gyerek és gyerek között. Bármilyen háttérrel is rendelkeznek, életük - a felnőttekéhez hasonlóan - felgyorsult, zaklatott, agresszív lett.

A szociális feszültségek iskolai következménye lehet a tanulmányi lemaradás, a lemorzsolódás, a deviáns viselkedés. Emiatt fontos és kiemelt feladat segítséget nyújtani azon gyerekek számára, akik nem tudnak képességeiknek megfelelően teljesíteni.

47

Az osztályfőnöki munkaterv részeként szükséges meghatározni azokat a pedagógiai, szociológiai módszereket, amelyekkel megismerhetők a gyerekek, illetve környezetük (család) problémái, helyzetük, társas kapcsolataik. Fel kell tárni a tanulási, magatartási problémákkal küzdő gyerekek viselkedésének mozgató rugóit, és ez alapján dönteni a megoldás lehetséges útjairól. Kinek, milyen típusú, mélységű és időtartamú segítségre van szüksége. A fentiek megvalósítása a pedagógustól alapos szaktudást, tudatos nevelői magatartást igényel.

A korszerű gyermekvédelem törekvése, hogy időben felismerje, lehetőségeihez képest elhárítsa, enyhítse a gyermekeket érő károsító hatásokat. Ezek iskolán kívüli intézményei:

Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási Tanácsadó, Családsegítő Központok, Drogközpontok

Az iskolai prevenció területei: iskolai orvosi ellátás, logopédia, segítségnyújtás a családokban élő gyermekek gondozásához, neveléséhez (lelki, anyagi segítségnyújtás)

Speciális tevékenységi formák: felzárkózató, tehetséggondozó programok szervezése, drog-és bűnmegelőzési programok,pályaorientációs tevékenység, felvilágosító munka szülőknek a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás),pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, ösztöndíjak, táborozási hozzájárulások, étkezési hozzájárulások.

Osztályonként az osztályfőnökök feltáró munkája után évfolyamonként összeírjuk a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók nevét tantárgyanként csoportosítva.

FELADATAINK:

Első osztályos tanítóknak megismerkedni a kis tanulókkal. Nevelési Tanácsadó munkatársaival való kapcsolattartás.Folyamatos figyelem és segítség kérése.Gyv.-vel kapcsolat. Probléma esetén segélyek, v. kerületi gyámügy.Szülőkkel és a családi házzal való pozitív viszony kialakítása és fenntartása (kölcsönös bizalom)Osztályfőnökökkel, biológus kollégával való kapcsolattartás.Előadások, látogatások, filmvetítések szervezése - közös megbeszélése

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Tanítók és a tanárok feladata felismerni, ki miben tehetséges. Az iskolai tanítás egyik fő célja a tanuló látókörének tágítása kell, hogy legyen, a gondolkodás kiművelése. Mindez könnyebben megy, ha a gyermek nem kényszerből végzi, hanem kérdésekkel, kíváncsisággal tekint minden új dologra. A legerősebb ösztönző hatása a tanulásra az érdeklődésnek van.

Az érdeklődő tanulók közül lassanként ki lehet válogatni az igazán tehetségeseket.

A tehetséggondozás területei:Differenciálás minden lehetséges tanítási óránEmelt óraszámú matematikaórák Tanulásmódszertani órákFelkészítés szaktárgyi versenyekreSzakkörök Ki mit tud? / GálaKarácsonyi KoncertFelvételi vizsgákra felkészítés segítése a 8. osztályosoknak

Egyéb lehetőségek:Kíváncsiság felkeltése, az igazán tehetséges tanulók elismerése az egész iskola előtt (motiváció), iskolán kívüli aktuális lehetőségek feltárása, kerületi versenyek, programok rendezése, kooperatív technikák alkalmazása.

48

VII. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Iskolánk gyermekvédelmi tevékenysége három fő területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok  megelőzése, feltárása, segítségnyújtás.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A gyermekvédelmi problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket.

Feladataink közé tartozik az is, hogy részt vegyünk a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. A külső segítésen túl az iskola falain belül is segítenünk kell a veszélyeztetettség megszüntetését, ellensúlyozását.

Nyomon követjük és kiemelt figyelmet szentelünk a jegyző által védelembe vett és a veszélyeztetett gyermekekre.

A veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat felmérjük, nyilvántartjuk, figyelemmel kísérjük az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedünk.

A tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, szabadidős programokról, amelykehez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

Szükség esetén a szülő beleegyezésével családlátogatásokon veszünk részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.

A veszélyeztető okok megléte esetén értesítjük a gyermekjóléti szolgálatot.

Segítjük a gyermekjóléti szolgálat tevékenyégét. Kapcsolattartás a gyámügyi hatóságokkal.

A segélyezéssel kapcsolatos ügyintézésben segítünk.

A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása osztályfőnök-tanár-szülő együttműködésével.

Az iskola pedagógiai munkájában az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelmi feladatokat:

Minden tanuló számára biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket, segítjük a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását.

Iskolánk rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, családokkal. Felvilágosító tevékenység a szülők körében: mentálhigiéné, gyermekvédelmi, közoktatási törvény megismertetése. Formái: Szülői Tanács, Szülői értekezlet, fogadóóra.

Biztosítjuk és segítjük a tanulói szervezetek, a diákönkormányzat létrejöttét és működését.

Biztosítjuk, hogy a tanulók megismerjék jogaikat (a tanév 1. tanítási napján), és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben (osztályfőnöki és etikaórák).

A tanulók nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyik, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítjuk ki, személyiségi jogait tiszteletben tartjuk.

49

Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését.

A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység közé tartozik a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység is, illetve a társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos feladatok ellátása.

Késéssel, igazolatlan órákkal kapcsolatos tennivalóink:

A késések percei összeadódnak. A hiányzásokat igazolni kell. Az osztályfőnök köteles az első igazolatlan óra után értesíteni a szülőt, és a következményekre felhívja a figyelmet. A további igazolatlan órák esetében a mulasztásról tájékoztatja az igazgatót. Az igazgató nyomatékosan felhívja a szülő figyelmét a mulasztásra és annak következményeire.Ha a gyermek egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen kétszázötven tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie

VIII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportba felvett tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) egy részét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége nyilvános jelölés után titkos szavazással megválasztja az osztály diákönkormányzati képviselőit, küldötteket delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe, egyéb fórumokra.

A tanulók egyéni problémáikkal, az iskolai életre vonatkozó javaslataikkal az osztályfőnökükhöz, az iskola tanáraihoz és vezetőihez, az iskolaszékhez, az DÖK-höz, az osztálygyűléshez, a diákfórumokhoz, az iskolai diákvezetőséghez és az iskolai diákközgyűléshez fordulhatnak.

Az osztálygyűlés

50

Az iskola minden tanulója számára az osztálygyűlés az a diákfórum, ahol véleményét, javaslatait, kezdeményezéseit elmondhatja. Osztálygyűlést az osztályfőnök jelenlétében lehet tartani osztályfőnöki óra keretében. Az osztályra vonatkozóan az osztálygyűlés gyakorolja a tanulói közösséget megillető jogokat.

A tanulók az osztálygyűlésen is véleményt nyilváníthatnak a jogszabályok által meghatározott témákban. Az osztálygyűlés a véleményeket megvitatja, és állásfoglalása alapján a közösség érdekeit szolgáló javaslatokat az osztályfőnök és az DÖK segítségével megbeszéli az érintett tanárokkal, indokolt esetben eljuttatja az iskola vezetőihez, a tantestülethez, illetve az iskolaszékhez A megkeresettek érdemi választ kötelesek adni az ügy jellege alapján elvárható legrövidebb időn belül, de mindenképpen a jogszabályokban előírt határidő betartásával.

Az osztály DÖK-képviselőinek feladatai

Az osztály DÖK-képviselője képviseli az osztályt az osztályban tanító tanárok értekezletén; a tantestület és az iskola vezetői előtt. Előkészíti az osztálygyűléseket, és képviseli a határozatokat a megfelelő fórumokon. Figyelemmel kíséri az osztályban tanító tanárok és az osztály viszonyának alakulását, indokolt esetben az osztályfőnök segítségével megteszi a szükséges intézkedéseket. Segíti a házirend betartását, fellép az osztály érdekeit sértő tanulói magatartás ellen, segíti az egészséges közösségi szellem kialakulását. Tevékenységét az osztályfőnök segítségével, vele együttműködve fejti ki. Az osztály tanulóinak esetében véleményezési jogkört gyakorol: fegyelmezési és fegyelmi ügyekben; jutalmazásokban és kitüntetésekben; szociális ügyekben és ösztöndíjak odaítélésénél.

Szervezőmunkájával bekapcsolja az osztályközösséget az iskolai diákközösség programjaiba, szervezi a mindennapi életben jelentkező közösségi feladatokat. DÖK-nap, Bajza-Hajsza

IX. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

A szülői közösség

A szülők iskolai képviseletét a Szülői Tanács látja el osztályonként. Tagjai az osztályok szülői munkaközösségei által delegált 1-1 szülő. A Szülői Tanács tagjai szavazati joggal, minden szülő tanácskozási joggal vehet részt a Szülői Tanács állásfoglalásainak kialakításában. A Szülői Tanács gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a jogszabályok a szülők és szülői érdekképviseletek számára biztosítanak (iskolaszék-választások megszervezése, igazgatói pályázatok véleményezése, az iskolaszékbe delegált tagok beszámoltatása, kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési jogok). Dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről.

Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményüket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott két vezetőjük (a Szülői Tanácsba delegált tag) vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez és az iskolaszékhez.

Az intézmény Szülői Tanácsát az iskola igazgatója tanévenként legalább 2 alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A Szülői Fórum tagjai 4 elnökségi tagot + 1 póttagot, az elnökség saját tagjaiból elnököt választ, az elnök közvetlenül az igazgatóval (illetve a szülői kapcsolattartás szervezéséért felelős helyettesével) tart kapcsolatot. A Szülői Fórum 4 tagja küldhető az iskolaszékbe. A Szülői Tanács elnöke a Szülői Fórumot szükség szerint, az elnökség döntése alapján hívhatja össze. Az igazgató köteles az ehhez a szükséges segítséget megadni.

Az iskolai fogadóórákon igény szerint adunk tájékoztatást az iskolai dokumentumokról és az intézmény működésével kapcsolatban bármiről, amit a szülő megtudhat.

51

A szülők tájékoztatásának formái

A szülői értekezletek

Az egyes osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A félévi tanulmányi munka, magatartás és szorgalom értékelése a februári szülői értekezleten történik, az év végi értékelés bizonyítványosztáskor. Az iskola tanévenként két szülői értekezletet tart (szeptemberben és februárban).

A leendő első évfolyamosok szülei részére tájékoztatást, majd a felvételi döntés után szülői értekezletet tartunk a zavartalan iskolakezdés érdekében. Az új osztályok szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító pedagógusokat.

Pályaválasztási szülői értekezletet tartunk elsősorban nyolcadikos és hetedikes, illetve minden érdeklődő szülő számára.

Szükség (kirándulás, program szervezése, aktuális fegyelmi és tanulási problémák megbeszélése) esetén rendkívüli szülői értekezletet tartunk.

Tanári fogadóórák a szülők számára

Az iskola valamennyi pedagógusa azonos időpontban, a munkatervben rögzített (minden hó első hétfőjén, kivéve a szeptembert és a februárt) napon 17-től 18 óráig a tanulók szülei részére tart fogadóórát. Ha a tanár rendkívüli ok miatt hiányzik, az érdeklődő szülőkkel időpontot egyeztetve tart fogadóórát.

A kapcsolattartás „nem hivatalos” formái a hagyományaink között említett szülői és diákprogramok.

A szülők is szerepet kapnak az új tanulásszervezési eljárások megvalósításában (előadás, kísérés, tevékenységek megszervezése).

Az iskolaszék

Az iskolánkban a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézmény-fenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakul. Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület és a diákok azonos számú (5-5) képviselőjéből áll. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját, választja meg tisztségviselőit.

A diákönkormányzat

Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákvezetőség áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákvezetőség képviseli és gyakorolja a diákönkormányzatot megillető jogokat. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. Vezetőjét a DÖK javaslatára az igazgató bízza meg 5 évre.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjedhet. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

Véleményét ki kell kérni az iskolai SzMSz jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulók szociális juttatásainak elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra fordítandó pénzeszközök felhasználásáról és a házirend jóváhagyása előtt.

52

A diákkörök

Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. A diákkör tagjai érdekeik képviseletére, a szervezéssel és a vezetéssel kapcsolatos feladatok ellátására diákvezetőséget alakíthatnak. A diákkör a nevelőtestület véleményének meghallgatása után dönt a saját működéséről és a tevékenységét segítő személy felkéréséről. Az önkormányzattal működő diákkörök vezetőjüket delegálhatják az iskolai diákvezetőségbe. A diákkör működéséhez szükséges pénzt az iskola vagy az iskolai diákvezetőség biztosítja, továbbá működhetnek önköltséges diákkörök is.

A diákközgyűlés

A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amelyen az intézmény minden diákja részt vehet. A diákközgyűlésen részt vehet az iskola minden tanára, valamint a diákok ügyeivel közvetlenül foglalkozó dolgozója. Az igazgatónak és az iskolai diákvezetőség megbízottjának tájékoztatója után a tanulóközösségek (osztályok, diákkörök stb.) által megbízott diákok kapnak először lehetőséget észrevételeik, javaslataik elmondására. Ezt követően a diákközgyűlésen bármelyik tanuló, illetve felnőtt megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. A levezető elnököt az iskolai diákvezetőség - az igazgató egyetértésével - bízza meg

A belső kapcsolattartás általános formái

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, melyeket az iskola faliújságján ki kell függeszteni. A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.

Honlapon tesszük közzé hivatalos és közérdekből nyilvános dokumentumainkat, a közzétételi listát és az iskolai programokkal kapcsolatos információkat.

A diákközösségek és az iskola vezetői

A tanév előkészítése során a tanári közösségek és a diákvezetők augusztus végén kialakítják a naptár szerint elkészített programtervet. A DÖK szeptemberi gyűlésén a diákvezetőség ismerteti és a közgyűlés megvitatja az elkészített programot. A tanév munkaterve rögzíti azokat a diákvezetőségi, sportköri, kollégiumi, valamint igazgatósági, tantestületi, munkaközösségi megbeszéléseket, amelyek a munka folyamatos végzéséhez, ellenőrzéséhez, értékeléséhez szükségesek. A tanév munkatervében rögzíteni kell a diákönkormányzat gyűlései és rendezvényei számára biztosított délutáni időkeretet is. A különböző diákközösségek közötti folyamatos kapcsolattartást, a tanulók tájékoztatását az iskolai diákvezetőség szervezi meg. Ha a munka jellege megkívánja, közös tanári és tanulói megbeszéléseket lehet összehívni

X. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A magántanuló, illetve az a tanuló, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben (június 15-30., illetve augusztus 25-31. között), és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.

53

Javtóvizsgát tehet az a tanuló, aki legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A vizsgákat augusztus 15-31. közötti időszakban tartunk, a vizsgát minden esetben legalább egyszeri konzultáció előzi meg.

Hiányzás vagy egyéb okból törénő osztályozó vizsgákat a félév / évzárást megelőző héten szervezzük.

„Nyolcadikos vizsga”

A 8. évfolyamos tanulók számára az általános iskolai tanulmányok lezárása és összegzése céljából vizsgát tartunk minden év májusában, az országos mérés után. A tanulók szeptember végéig megkapják a tantárgyakhoz kapcsolódó tételsort: irodalom, történelem, angol nyelv, földrajz-biológia, fizika-kémia (15-15 db tétel). A tanév folyamán folyamatosan készülnek a gyerekek: a tételkidolgozás kötelező minden végzős számára valamennyi tantárgyból, választható feladat a prezentáció, mestermunka készítése kedvük szerint. A prezentációk év közben is értékelhetők osztályzattal.

A vizsga előtt két héttel a gyerekek kihúznak egy tantárgyat (a csak 7.-ben belépő kémia, fizika, biológia, földrajz tantárgyak párban szerepelnek), és a vizsgáig tartó időszakban csak a kihúzott tantárgyra koncentrálnak. Megválaszthatják, hogy a hagyományos módon (kihúz egy tételt, kidolgozza, bemutatja, legalább 2 kérdésre válaszol) vagy újszerű módon (prezentációval) készül: a megadott 15 tételből választhat 1-t, amit a rendelkezésre álló 2 hét alatt prezentációval feldolgozhat (min. 5, max. 12 db dia). Ebben az esetben a vizsga során a bemutató után bármelyik tételből feltehető 1-1 kérdés, hogy a bizottság megfelelő képet kapjon a felkészültségről. A vizsgára max. 10 percet igénybe vevő írásbeli feladatsor a beugró. Az írásbeli és a szóbeli teljesítmény összegzéseképpen kapnak vizsgajegyet a gyerekek.

A vizsga értékelése témazáró értékű piros érdemjeggyel történik.

XI. A felvétel és az átvétel helyi szabályait

FELVÉTELElső osztályba történő felvétel, beiratkozás

A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható (Knt 45. §)

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. (20./2012. EMMI rendelet 22.§)

Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.

54

Ha az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudjuk teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján döntünk. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

(7) Különleges helyzetnek minősül, ha a tanulóa) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagyb) testvére az adott intézmény tanulója, vagyc) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagyd) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.Előnyben részesítjük a volt bajzások gyermekeit.(2) A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a

felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. (4) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – a szakmai munkaközösség

véleményének kikérésével – az igazgató dönt.

2-8. osztályba történő felvétel

Körzetes tanulót a törvény szerint fel kell venni. Nem körzetes tanuló esetében figyelembe vesszük a szülő kérését, tájékozódunk a tanuló tanulmányi eredményéről, magatartás és szorgalom jegyéről. A felvételről való döntés során nem hagyhatjuk figyelmen kívül az adott évfolyamra járó tanulók számított létszámát, az osztályközösség szociális érzékenységét. Ezek összességében az igazgató dönt. Kérdéses esetekben kikéri az igazgatóhelyettesek, érintett osztályfőnökök véleményét

TANULÓI JOGVISZONYA tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. (Knt. 50.§)

Az osztályba sorolás rendje

1. évfolyamban: lehetőség szerint figyelembe vesszük a szülő kérését. Ezen kívül az osztályba sorolásnál az arányos létszám, és nemek szerinti elosztást kell előtérbe helyezni.

2 - 8. osztályban: elsősorban az osztályok létszáma, összetétele, az évfolyam osztályfőnökeinek véleménye alapján döntünk,

(Magasabb évfolyamra lépést lsd. a Helyi tantervben)

TOVÁBBTANULÁSTanulóinknak lehetőségük van 4, 6, 8. évfolyam elvégzése után továbbtanulni. A 8. osztályosoknak lehetőségeik felvilágosításában, felkészítésükben, szülők tájékoztatásában, a középiskolával való kapcsolat-felvételben segítséget nyújt a pályaválasztási felelős, az osztályfőnök, szaktanárok és az igazgató.

Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, illetve az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

Szünetelő jogviszony és magántanulói státus - az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. A szülő kérheti, hogy külföldön tanuló gyermeke vizsgát tegyen. A vizsga napjáról, a konzultációs lehetőségekről tájékoztatást adunk.

55

Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik.

XII. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az osztályfőnöki óra része az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek elsajátítása. Ehhez segítséget tudnak

nyújtani az elsősegély-tanfolyamokat végzett kollegák. A megszerzett tudásról iskolai egészségnapon, Bajza

Hajszán, sportnapon adhatnak számot.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és az Országos Mentőszolgálat által elkészített anyagból dolgozunk, melynek célja az elsősegélynyújtás iskolaszintű oktatásának segítése, feladatlapok, tesztek, tanári segédanyagok közlése, tapasztalatok cseréje. Az iskola honlapjáról letölthető anyagok folyamatosan bővülnek, dinamikusan változnak. http://termtud.akg.hu/elsosegely/

Tartalma:

1. diák feladatlap, 2. órai prezentáció, 3. a tanári lapok az adott témakör elméleti hátterének megalapozása az oktatók számára. 4. linkgyűjtemény 5. teszt, 6. képgyűjtemény

XIII. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS MUNKARENDJEAz iskolai általános munkarendjét az SzMSz, a tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg.

A tanév első és utolsó tanítási napját az államtitkár rendelete határozza meg. Iskolánk hagyományát kívánjuk folytatni, hogy a tanévnyitó ünnepély az első tanítási napon, míg a tanévzáró ünnepélyt az utolsó tanítási napon tartjuk.

A tanév ideje alatt hivatalos szünetek, illetve ünnepek a következők:

Október 23. Őszi szünet Téli szünet Március 15. Húsvét hétfő Tavaszi szünet Május 1. Pünkösd hétfő

A hivatalos szüneteken, illetve ünnepeken felül 5 tanítás nélküli munkanap adható, amelyikből egyet a DÖK határoz meg.

3 nap nevelőtestületi értekezletek 1 nap DÖK-nap 1 nap Évzáró és Ballagás napja

Minden hónap első hétfőjén iskolagyűlést, kávé, alsós-felsős értekezleteket, fogadóórát tartunk.

A hó 2. hétfőjén munkaközösségi értekezletek, 3. hétfőjén csoportértekezleteket tartunk, ahol előkészítjük a következő havi programokat. A hó utolsó hétfője az aktuális problémák, gyermekvédelmi, osztályfőnöki esetek, a BTM-es gyermekek fejlesztési terveinek megbeszéléséé.

Szülői értekezletet kettő alkalommal tartunk tanévenként. Azokban a hónapokban nincs fogadóóra.

Tanítási nap: 6.30-tól a termek és a kapu nyitása

56

7 - 1/2 8-ig reggeli ügyelet a kijelölt teremben A reggeli becsöngetés után 5 perces gerinctorna kezdődik. A délutáni foglalkozások a 4. /5./6. óra után kezdődnek és 16,00 óráig tartanak. A délelőtti és délutáni foglalkozások között legalább 20 perces ebédszünetet biztosítunk. Ezután 17 óráig igény szerint ügyeletet biztosítunk.

CSENGETÉSI REND

ÓRA becsengetés Kicsengetés1. 7.55 8.402. 8.55 9.403. 9.55 10.404. 11.00 11.455. 11.55 12.406. 12.55 13.407. 13.55 14.408. 14.55 15.40

Az iskolában folyó nevelő - oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

Ellenőrzés

Típusai: vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők)csoportos (munkaköz.)egyéni (önellenőrzés)külső szakértő által vezetett

Módszerei:

megfigyelés (tervezett és spontánkérdőívegyéni vagy csoportos interjútanulók munkáinak vizsgálatatanulói teljesítmények felmérésedokumentumok elemzése

Értékelés az oktató munka folyamatában

Mit értékeljünk? Értékelnünk kell a tanuló tudását. Azt azonban, hogy mit kell tudnia a diáknak, nem döntheti el egyedül a tanár. Másrészt nem csupán ismeretet tanítunk, hanem törekednünk kell a megértésre, az összefüggések megláttatására, valamint az alkalmazás szintjének elérésére. Ezért minden értékelés előtt tudatosan végig kell gondolni, meg kell tervezni az értékelés tartalmát. Az értékelés tartalmát az oktatás minden területén meghatározza a NAT, a kerettanterv, illetve a helyi tanterv.

Hogyan értékeljünk? Objektíven, igazságosan, személyre szabottan, változatosan.Az objektivitás az egyik legfontosabb követelmény az értékelés során. Megvalósítása nehéz, de törekedni kell rá. Feleltetés, és névvel ellátott írásbeli munka értékelése során a pedagógustól nem lehet elvárni, hogy teljes egészében megfeledkezzen tanítványainak személyiségéről, a tanuló pszichés megnyilvánulásainak mozgatóerő. Fontos megtervezni, hogyan adjuk át a tanulónak a munkáját.A változatos értékelés valójában személyre szabott értékelés, hiszen a tanulók különböző személyiségek. A személyre szabott értékelés azt jelenti, hogy minden gyermek számára biztosítjuk azt, hogy személyiségének legalább megfelelő módon adhasson számot tudásáról.

57

XIV. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő - oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a 20./2012. EMMI rendelet alapján

I. HELYISÉGEK

Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi

jogszabályok tartalmazzák.

A B C

1. Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

2. Tanteremosztályonként 1

Figyelembe vehető a szaktanterem is. A terem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 1,5 m2/fő.

3. Csoportterem 6 A csoportterem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő.

4. szaktanterem a hozzá tartozó szertárral

székhelyen és telephelyen 1-1;

5. laboratóriumok a hozzájuk kapcsolódó szertárakkal

székhelyen

6. műhelyek a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel

iskolánként

7. logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

ha a tanulót a többi tanulóval együtt oktatják iskolánként 1,

8. iskolapszichológusi szoba ha az iskolapszichológus alkalmazása kötelező, iskolánként 1

9. tornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel)

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

10. Sportudvar iskolánként 1 helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel

11. intézményvezetői iroda iskola székhelyén és az iskola azon telephelyén, amelyen az intézményvezető-helyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása nem kötelező 1

12. intézményvezető-helyettesi iroda

ha az iskolában az intézményvezető-helyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1

13. iskolatitkári iroda iskola székhelyén 1

14. könyvtár iskolánként 1 A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére

58

és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására.

15. Könyvraktár iskolánként 1

16. orvosi szoba, elkülönítővel iskolánként 1

17. Kiszolgáló helyiségek

18. Sportszertár iskolánként 1

19. általános szertár iskolánként 1

20. karbantartó műhely iskolánként 1

21. aula (előtér, közösségi tér) iskolánként 1 Az aula kialakítása nem kötelező, amennyiben a nevelési-oktatási intézményben vagy annak közelében található közösségi térben megoldhatók azok a funkciók, amelyekre az aula szolgál.

22. Porta iskolánként 1

23. Ebédlő iskolánként 1

24. Melegítőkonyha iskolánként 1 ha helyben étkeznek

25. tálaló-mosogató iskolánként 1 ha helyben étkeznek

26. felnőtt étkező iskolánként 1

27. Teakonyha iskolánként 1

28. személyzeti öltöző iskolánként, nemenként 1

29. személyzeti mosdó-zuhanyzó iskolánként, nemenként 1

30. személyzeti WC helyiség iskolánként nemenként 1 Alkalmazotti létszám figyelembevételével.

31. tanulói WC helyiség iskolánként, szintenként, nemenként 1

A tanulói létszám figyelembevételével.

32. technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó, WC helyiség

iskolánként nemenként 1

33. Élelmiszerhulladék-tároló iskolánként 1 ha helyben étkeznek

34. egyéb raktár iskolánként 1

35. WC helyiség és mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve

tanulói létszám szerint

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel

A B C

1. 1. Tanterem

2. tanulói asztalok, székek tanulók létszámának figyelembevételével

Életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi

59

fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval.

3. nevelői asztal, szék tantermenként 1

4. eszköztároló szekrény tantermenként 1

5. Tábla tantermenként 1

6. ruhatároló (fogas) tanulók létszámának figyelembevételével

7. Szeméttároló helyiségenként 1

8. sötétítő függöny ablakonként az ablak lefedésére alkalmas méretben

9. 2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények)

10. a) számítástechnikai terem

11. tábla + flipchart 1

12. Számítógépasztal tanulónként 1

13. számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

tanulónként 1 felszerelés

14. Informatikai szoftverek, programok

szükség szerint a pedagógiai program előírásai szerint

15. szkenner 1

16. b) társadalomtudományi szaktanterem

18. Magnetofon 1

19. CD író, lejátszó, hangszóró

1

20. mikrofon, erősítő, fejhallgató

1

21. DVD (lejátszó, felvevő)

1

22. írásvetítő vagy projektor

1

23. c) természettudományi szaktanterem

24. vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással)

három tanulónként 1

25. Elszívóberendezés tantermenként 1

26. vegyszerálló mosogató

két asztalonként 1

60

27. fali mosogató tantermenként 1

28. Poroltó tantermenként 1

29. Elsősegélydoboz tantermenként 1

30. eszköz- és vegyszerszekrény

2

31. méregszekrény (zárható)

1 elhelyezése a szertárban

32. eszközszállító tolókocsi

tantermenként 1

33. törpefeszültségű csatlakozások

tanulóasztalonként 1

34. d) művészeti nevelés szaktanterem

35. rajzasztal (rajzpad, rajzbak)

tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely

36. tárgyasztal (állítható) tantermenként 2

37. mobil-lámpa (reflektor)

2

38. vízcsap (falikút) 2

39. Pianínó iskolánként 1

40. ötvonalas tábla tantermenként 1

41. CD vagy lemezjátszó, magnetofon

tantermenként 1

42. Tárolópolcok tantermenként 1

43. e) technikai szaktanterem (életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja)

44. tanulói munkaasztal tizenöt tanuló részére

45. állítható magasságú támla nélküli szék

tizenöt tanuló részére

47. 3. logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba

48. a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök

A pedagógiai programban foglaltak szerint.

49. tükör (az asztal szélességében)

1

50. Asztal 1

51. Szék 2 Egy gyermek, egy felnőtt.

52. Szőnyeg 1

53. játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc

1

61

54. 4. tornaszoba

55. Kislabda 5

56. Labda 5

57. Tornaszőnyeg 2

58. Tornapad 2

59. Zsámoly 2

60. Bordásfal 2

61. Mászókötél 2

62. Gumikötél 5

63. Ugrókötél 5

64. Medicinlabda 5

65. Stopper 1

66. kiegészítő tornakészlet 1

67. egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint

68. 5. Iskolapszichológusi szoba

69. Asztal 1

70. Szék 4

71. Zárható irattároló szekrény

1

72. Számítógép perifériákkal 1

73. ruhatároló (fogas) 1

74. Szeméttároló 1

75. Telefonkészülék 1

76. Szőnyeg 1

77. 6. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá)

78. kosárlabda palánk 2

79. Gyűrű 1

80. Mászórúd 1

81. Mászókötél 2

82. Bordásfal 10

83. 7. Sportudvar

84. szabadtéri labdajáték felszerelése

1 bármelyik játék kiválasztható

85. magasugró állvány, léc 1

86. távol-, magasugró gödör 1 homokkal vagy szivaccsal

62

87. Futópálya 1 lehetőség szerint kialakítva

88. egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint

89. 8. Intézményvezetői iroda

90. Íróasztal 1

91. Szék 1

92. tárgyalóasztal, székekkel 1

93. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

1 felszerelés

94. számítógépasztal és szék 1-1

95. Iratszekrény 1

96. digitális adathordók részére szekrény

1

97. Fax 1

98. Telefon 1

99. 9. Nevelőtestületi szoba

100 fiókos asztal pedagóguslétszám szerint 1

101 Szék pedagóguslétszám szerint 1

102 napló és folyóirattartó 1

103 Könyvszekrény 2

104 Fénymásoló 1

105 számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

1

106 számítógépasztal, szék 1-1

107 ruhásszekrény vagy fogasok

pedagóguslétszám figyelembevételével

108 Tükör 1

109 10. Intézményvezető-helyettesi, iskolatitkári iroda

110 asztal felnőtt létszám figyelembevételével

111 Szék felnőtt létszám figyelembevételével

63

112 Iratszekrény 1

113 számítógépasztal és szék 1

114 számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

115 Telefon közös vonallal is működtethető

116 11. Könyvtár

117 tanulói asztal, szék egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval

118 egyedi világítás olvasóhelyenként 1

119 könyvtárosi asztal, szék 1-1 asztal egyedi világítással

120 szekrény (tároló) háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére

121 tárolók, polcok, szabadpolcok

2

122 létra (polcokhoz) 1

123 Telefon 1 közös vonallal is működtethető

124 Fénymásoló 1

125 számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

1-1

126 Televízió 1

127 CD vagy lemezjátszó 1

128 Írásvetítő vagy projektor 1

III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

A B C

1. Taneszközök

2. tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt

évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály

pedagógiai programban foglaltak szerint

64

tananyag feldolgozásához alkalmazhassa

3. egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint

4. magnetofon iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha legalább négy osztály működik, további 1, beszédfogyatékos tanulót nevelő iskolában – mikrofonnal – osztályonként 1

szaktanteremnél felsorolton kívül; bárhol szükség szerint elhelyezhető

5. CD vagy lemezjátszó iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető

6. Televízió iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1

könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető

IV. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

A B C

1. étel-mintavétel (üvegtartály) készlet székhelyen és telephelyen1

amennyiben étel kiosztása folyik

2. Elsősegélyláda székhelyen és telephelyen 1

a közegészségügyi előírások szerint

3. gyógyszerszekrény (zárható) székhelyen és telephelyen 1

a közegészségügyi előírások szerint

4. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha

külön jogszabályban meghatározottak szerint

5. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha

külön jogszabályban meghatározottak szerint

6. tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

XV. Természettudományos nevelés

Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás rendszerének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása a Nat kiemelten fontos tartalma. Cél, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során. Az átlagosnál elmélyültebb természettudományos érdeklődés felkeltését és a tehetséggondozást a kerettantervekben megjelenő emelt óraszámú tantárgyi programok biztosítják. (NAT)

1. Helyzetelemzés, helyzetkép Az ötvenes években épült iskola Budapest külvárosában, kertes családi házak között helyezkedik el, ezért kiemelten alkalmas a környezeti nevelés megvalósítására. Tanulóink nagy része körzetes, de járnak hozzánk a lakótelepről és a környező településekről is.

Az épület közvetlen környezete ősfákkal övezett, tiszta levegőjű, csöndes, viszonylag forgalommentes, ezért különösen alsó tagozatban többször sétálunk az iskola környékén, kirándulunk a közeli Farkas-erdőbe.

65

Az iskola udvara nagy és a sok fa árnyas helyet biztosít a közös programok megtartására. A talaj egy része gyöngykavicsos, egy része járólapos, de van füves területünk is. Számos pad és környezetbarát, EU-szabványnak megfelelő udvari játék, óriás sakk és malomjáték van az udvaron. Felújításra szorul a tenisz-, röplabda- és a sportpálya.

2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórai foglalkozások A tantestület minden tagja intenzíven foglalkozik környezeti nevelés kérdéssel a tanórán és azon kívül is

Tanmeneteinkbe tantárgyanként beépítettük környezetvédelmi nevelést: kutató munka, vizsgálat, megfigyelés, tapasztalatcsere, gyakorlati módszerek.

Tanórán kívüli foglalkozások lehetséges formái:

A tanév során lehetőség szerint kirándulásokat Táborokat szervezünk a szülői igényeknek megfelelőenÉvente egy ünnepet iskolai keretben, lehetőség szerint a környék egy nevezetes táján vagy városában

tartunk.Lehetőség szerint minden osztály állatkertbe, múzeumba megy az év folyamán.Rendszeresen látogatjuk a közelben lévő Farkas-erdő tanösvényét.Lehetőség szerint az Újpesti Kulturális Központ környezeti témával kapcsolatos kiállítására csoportokat

szervezünk. Minden évben készítünk fel tanulókat a kerületi és egyéb versenyekre. Éves versenyeket rendezünk

osztályoknak szűkebb és tágabb hazánk megismerésére.Évente 2--szer papírgyűjtést szervezünk Iskolánkban van szárazelemgyűjtő ládaA Föld napja alkalmából családi vetélkedőt szervezünkTudós Napot szervezünk szülők és külső előadók segítségével a tudomány és technika világábólKert- és udvarrendezésMiénk az iskola elnevezésű programunkon szűkebb környezetünk takarítása, gondozásaTakarékosság vízzel, villannyal, papírral…

3. ERŐFORRÁSOK Nem anyagi erőforrás. Iskolán belüli együttműködés

Tanárok:

Az iskola minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A tanórák környezeti nevelés tartalmát a munkaközösségek határozzák meg.

Diákok:

Minden tanulónak feladata, hogy vigyázzon a környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében

Szülők:

Ezen a területen is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, Hogy a szülők megerősítsék azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolákban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket iskolán kívül is alkalmaztatják a gyerekekkel, másrészt

Segítenek a tanulóknak a versenyekben való felkészülésben, családi versenyeken erősítik a csapatokat. Évente kétszer segítenek az iskola udvarának rendezésében. Segítenek a programok lebonyolításához a külső erőforrások felkutatásában.

66

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. / papírtakarékosság, használt papír összegyűjtése, tiszta egészséges környezet kialakítása,/

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó: akcióiban részt veszünk Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata, annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában

Iskolai büfé: Tanulóink délelőtti étkezésének egyik-meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges ételek és italok választéka.

Anyagi erőforrások: Saját erőforrások: Az iskola költségvetéséből lehetőség szerint minden évben olyan felújításokat végezünk, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá környezetkímélő működtetést szolgálják

Alapítvány: a kuratórium döntése alapján lehetőségeihez mérten támogatja a környezeti neveléssel kapcsolatos programokat is.

4. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kell kiemelten kezelnünk:

A fenntartható fejlődés A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései Alapvető emberi szükséglet Emberi jogok Demokrácia Biológiai és társadalmi sokféleség

Hosszú távú célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében ki kell alakítani diákjainkban:

környezettudatos magatartás és életvitel Személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel A környezet értékei iránti felelős magatartás, annak megőrzésének igényét és akaratátA természeti és épített környezet szeretetét és védelmét a sokféleség őrzésétTudományosan megalapozni a globális összefüggések megértésétAz egészséges életmód igényét, és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket Konkrét célok: Hagyományok ápolása Évfolyamonként lehetőség szerint kirándulások szervezése Táborok szervezése Drogprevenciós program folytatása Szelektív hulladékgyűjtés Osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák megtartása

5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások:

67

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, hogy tanulóink egységes képet alakítsanak ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink terepi gyakorlatok, táborozások versenyek során adódik.

6. Taneszközök:

Iskolánk rendelkezik a legalapvetőbb oktatási eszközökkel, folyóiratokkal, CD-vel ami a környezeti nevelési munkához szükséges. Folyamatosan pótolni kell azonban az elhasználódott tárgyakat, vegyszereket, valamint lehetőségekhez mérten új eszközöket kell beszerezni.

XVI. A mindennapos iskolai testnevelés programja

A felmenő rendszerben vezetjük be a mindennapos testnevelés órákat. Először a 2015-16. tanévben lesz valamennyi osztályunknak 5 testnevelésórája. Addig az alsó tagozaton azokon az évfolyamokon, ahol még nincs meg a heti 5 óra, a heti 3 testnevelésórán túl heti 2 alkalommal délutáni foglalkozás keretében zajlik testmozgás program: gimnasztika, játék, tánc. Minden nap gerinctornával kezdődik.

Felsőben a heti 2,5 óra mellett naponta foglalkozunk gerinctornával (az első óra elején 5 percben),

A DSE foglalkozásokat (heti 2-5 óra) a gyerekek igényeinek megfelelően szervezzük.

évfolyam 2012-13. 2013-14. 2014-15. 2015-16. 2012-13. 2013-14. 2014-15. 2015-16.

testnevelésórák DSE és szabadidősportok lehetősége1. 10 10 10 10

reggel 8-tól 4-ig mindkét teremben

sport-foglalkozá

s

2. 6 10 10 10 43. 6 6 10 10 4 44. 6 6 6 10 4 4 45. 10 10 10 106. 5 10 10 10

137. 5 5 10 10 108. 5 5 5 10 4

összes 53 62 71 80 27 18 8

XVII. A mindennapos művészeti nevelés

Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti nevelés, amely az iskola délutáni foglalkozási keretének felhasználásával is megvalósulhat, így teremtve alkalmat a tanulók különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére.

Az 5-12. évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit. (NAT)

Az idegennyelv-oktatás

68

Az első idegen nyelv oktatása iskolánkban a 4. évfolyamon kezdődik. Amennyiben arra igény mutatkozik, 3. évfolyamon fakultációban lehet angolt tanulni.

Szakkör formájában 7. évfolyamtól lehet más idegen nyelvet tanulni.

XVIII. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok - A NAT-ban megfogalmazott gazdasági nevelés része

Az ENSz 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:a) az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jogb) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c) a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás jogad) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének jogae) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jogf) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jogg) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás jogah) a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretekés tudás elsajátításához való jog.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Tartalmi elemei: a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a

közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése, a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek,

mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, a cselekvési kompetenciák fejlesztése.A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú folyamat, melynek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. Kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret,a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése. Kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, családok bevonása a nevelési folyamatba. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges:

- a kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,- az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,- a természeti értékek védelme.

A fogyasztás során lényeges:- a tájékozódás képessége,- a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

A fogyasztói kultúra kialakítása és a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében fontos, hogy a diákok értsék és saját életükre alkalmazni tudják a következő fogalmakat: tudatos kritikus fogyasztói magatartás, ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos fogyasztás, fenntartható fogyasztás, preventív fogyasztóvédelem.A tanulókkal meg kell ismertetni a piac, a marketing és a reklám szerepét. Hangsúlyozni kell a gazdaságosság, a takarékosság, a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során.A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Technika - áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika - banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák9 Földrajz - eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Magyar - reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái

69

Biológia - génmódosított élelmiszerek, míg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás

Kémia - élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata

Informatika - elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története. Médiaismeret - a reklám képi nyelve és hatásaiTanórán kívüli tevékenységek: vetélkedők, versenye, rendezvények.Iskolán kívüli helyszínek: piaci séták, üzletek, bankok látogatása.Lehetséges módszerek : Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások

felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés.

Helyi tanterv

I. A választott kerettanterv: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei:

1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

A tantárgyi órakeret 10%-ában a projektek, témahetek témáit dolgozzuk fel, tanulócsoporttól függően gyakorlásra, differenciálásra, ismeretbővítésre használjuk fel a lehetőséget.

II. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet az OH hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A taneszközök kiválasztásánál szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.A taneszközök használatában a stabilitásra törekszik: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.A taneszköz, segítse, támogassa a kompetencia alapú oktatás-nevelés eredményességét.

70

Jelenjenek meg bennük az új tanítási-tanulási formákhoz igazodó feladattípusok.Kapcsolódjon hozzá interaktív, digitális taneszköz.

A térítésmentesség biztosítása érdekében lehetőség szerint úgy rendelünk tankönyvet, hogy összességében az állami normatívából fedezni tudjuk az ingyenesek tankönyveit.

III. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli) kivéve 1. évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzi, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.A fejlesztésközpontú pedagógiai gyakorlatában a tanulói tevékenységek és teljesítmények értékelése az elért fejlesztési eredmények szerint történik. Az értékelés személyre szóló és nem minősítő jellegű, abból indul ki, hogy a gyerek hol tart a fejlődés folyamatában.Rámutat az aktuális - a korábbi saját teljesítményekhez viszonyított tanulási eredményekre, a további fejlődés szükségességére. Útmutatást és bíztatást ad a továbblépéshez, hogy a gyerek tudatosan és szívesen végezze tanulási feladatait és minél jobban megközelíthesse a majdani kimeneti elvárásokat.

A jó értékelés értékrendet közvetít, megerősít és nem megszégyenít. Segíti a személyiség egyén és közösség szempontjából fontos értékeinek felismerését, az elvárások megértését, értelmezését és belülről motivál a további erőfeszítésekre.

A kisiskolás korosztály fejlesztésében különösen fontos szerepe van a fejlesztő értékelésnek, mely végigkíséri a tanulás folyamatát és döntő többségében szóbeli, szöveges értékelés.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2),c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

Az első évfolyamon félévkor és év végén és a második évfolyamon félévkor a tanulók szó- és írásbeli szöveges értékeléséhez az iskolánk munkaközössége által kidolgozott értékelési szempontok adnak eligazítást.

71

Szöveges értékelési szempontok az első évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint a második évfolyamon félévkor:

Magatartás

Az általános viselkedési normákat, illemszabályokat ismeri és megtartja. Az általános viselkedési normákat, illemszabályokat ismeri, de nem mindig tartja meg. Az általános viselkedési normákat, illemszabályokat nem ismeri,és nem tartja be.

Barátságos, jól együttműködik társaival. Nehezen barátkozik, de társaival való együttműködésre hajlandó. Nehezen barátkozik, és nem szívesen működik együtt társaival.

A felnőttekkel (tanítóival) tisztelettudó, barátságos és szívesen működik együtt. A felnőttekkel (tanítóival) szemben zárkózott, de tisztelettudó és együttműködni is képes. A felnőttekkel (tanítóival) való együttműködésre legtöbbször nem hajlandó. A felnőttekkel (tanítóival) nem barátságos, nem tisztelettudó. Az iskolai élet rendjét ismeri, elfogadja, és a szokásokhoz mindenkor jól alkalmazkodik. Az iskolai élet rendjét ismeri, de a szokásokhoz nem mindig tud alkalmazkodni. Az iskolai élet rendjét egyenlőre nehezen fogadja el, a szokásokhoz gyakran nem képes

alkalmazkodni.Szorgalom :

Feladattudat kialakult. Feladattudat még nem alakult ki teljesen.

Önálló feladatvégzésben kitartó, pontos. Önálló feladatvégzésben még bizonytalan. Önálló feladatvégzésben időnként kapkodó, felületes.

Magyar nyelv és irodalom: 1- 2. évfolyam (félév)

A szóbeli közléseket gyorsan, pontosan megérti. A szóbeli közléseket csak többszöri ismétlés után érti meg pontosan.

Szókincs, szóbeli kifejezőképesség

Szókincse gazdag. Szóbeli kifejezőképessége kiváló. Szókincse megfelelő. Szóbeli kifejezőképessége megfelelő. Szókincse egyelőre hiányos, fejlesztésre szorul. Szóbeli kifejezőképessége fejlesztésre szorul.

Olvasás:

Hangos olvasás- olvasástechnika

Egyszerű, rövid szövegeket folyamatosan tud olvasni. Teljes mondatokat képes folyamatosan elolvasni. Szavakat képes összeolvasni. Az összeolvasás technikáját még nem sajátította el biztonságosan, de betűfelismerése jó. Betűfelismerése nagyon bizonytalan, összeolvasni egyelőre nem tud.

Néma olvasás- szövegértés

72

Képes elmélyülten, magában olvasni, és az olvasottak tartalmáról beszámolni vagy a szöveggel kapcsolatos feladatokat megoldani.

Képes elmélyülten, magában olvasni, és az olvasottak tartalmáról beszámolni, de a szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok utasításainak értelmezésében egyelőre bizonytalan.

Képes az önállóan elolvasott szavak magyarázatára, de a mondatok értelmezésében bizonytalan. Önálló néma olvasásra az összeolvasási technika bizonytalansága miatt egyelőre nem képes.

Írás

Íráskép, Írástempó. Füzetvezetés

Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos, esztétikus. Betűalakítása, betűkapcsolása időnként nem egészen szabályos. Betűalakítása, betűkapcsolása gyakran szabálytalan.

Írástempója az életkorának megfelelő. Írástempója lassú.

Füzete tiszta, rendes, áttekinthető. Füzete időnként rendetlen. Füzete általában rendetlen, áttekinthetetlen.

Matematika 1-2. évfolyam

Szám- és mennyiségfogalom

Szám- és mennyiségfogalma kialakult. Szám- és mennyiségfogalma kialakulóban van. Szám- és mennyiségfogalma egyelőre nem alakult ki.

Számolási készség, alapműveletek

Megfelelő ütemben és pontosan számol. Megfelelő ütemben, de gyakran pontatlanul számol. Pontosan, de lassan számol. Számolási készsége gyenge, fejlesztésre szorul.

Problémamegoldása, gondolkodása

Problémamegoldása, logikus gondolkodása életkorának megfelelő. Problémamegoldása, logikus gondolkodása fejlesztésre szorul.

Geometria, mérések A tanult testeket, síkidomokat, felismeri A tanult testek, síkidomok, felismerésében még bizonytalan.

Környezetismeret: 1-2. évfolyam (félév)Tájékozottsága természeti és társadalmi környezetben

Érdeklődő, jól tájékozott, Érdeklődése változó, ismeretei, tájékozottsága megfelelő. Ismeretei, tájékozottsága hiányos, érdeklődését nehezen lehet felkelteni.

Ének –zene 1-2.évfolyam (félév)

73

A zene iránti érdeklődés, aktivitás

A zenét szereti, élvezi, a feladatokat szívesen végzi. A zenét szereti, élvezi, de a feladatokat nem mindig végzi szívesen. A zenét szereti, élvezi, a feladatokban való részvételben még bátorításra szorul.

Technika és életvite, vizuális kultúra és rajz 1-2. évfolyam (félév)Érdeklődés. Munkái:

Szeret rajzolni, színezni, festeni, mintázni stb. Egyelőre nem szívesen rajzol, fest stb., gyakran bátorításra, segítségre szorul.

Munkái tiszták, rendezettek. Munkái kevésbé gondosak, de megfelelőek.

Testnevelés 1-2.évfolyam (félév)

Érdeklődés. Fegyelem

Órai aktivitása kimagasló. Feladat- és szabálytudata kimagasló. Órai aktivitása megfelelő. Feladat- és szabálytudata megfelelő. A feladatokat nem szívesen végzi. A szabályokat nem mindig tartja be.

Erő, állóképesség, ügyesség, rugalmasság

Ereje, ügyessége, állóképessége, rugalmassága jól fejlett. Ereje, ügyessége, állóképessége, rugalmassága életkorának megfelelő. Ereje, ügyessége, állóképessége, rugalmassága fejlesztésre szorul.

Hit- és etika értékelése, minősítése:

1. évfolyam, 2. évfolyam félév:- a tanórán felvetődő témák iránt érdeklődik, / nem érdeklődik, - a beszélgetésben, szituációs játékban aktívan részt vesz / nem mindig vesz részt, - a kapcsolódó feladatokat figyelmesen végrehajtja / nem mindig hajtja végre

2. év végén és 3-8. évfolyamon: - jól megfelelt, - megfelelt, - nem felelt meg

Értékelés, minősítés 2-8. évfolyamon

2. évfolyam második félévétől a tanulók már érdemjeggyel ellátott bizonyítványt kapnak.Az 2- 8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, ( a 2. évfolyamon félévkor szövegesen )a félév és a tanév végén osztályzattal minősítik.A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. CXC. 54. §

74

Magyar nyelv és irodalom tantárgyból külön nyelvtan és irodalom jegyet állapítunk meg.

Az egész évben kimagasló tanulmányi teljesítmény értékelésére tantárgyi dicséret adható. A tantárgyi dicséretet a bizonyítvány Jegyzet rovatában lehet feltüntetni. Nyolcadikban félévkor is adható tantárgyi dicséret.A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egytémakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanításahosszabb időt vesz igénybe minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kellértékelni. A 2. tanév második félévétől - a félévi és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elérteredményeket minősítjük: Magyar nyelv Magyar irodalom

Matematika Környezetismeret Ének-zene Technika es életvitel Vizuális kultúra Testnevelés Angol nyelv (4. évfolyamon)

Az 5 - 8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elérteredményeket minősítik:5 - 6. évfolyam: Magyar nyelv Magyar irodalom Hon- és népismeret

Angol nyelvMatematikaTörténelemTermészetismeret

InformatikaÉnek-zeneVizuális kultúraTechnika és életvitelTestnevelés

7 - 8. évfolyam: Magyar nyelv Magyar irodalom

Angol nyelvMatematikaTörténelemFizikaKémiaBiológiaFöldünk és környezeteÉnek-zeneVizuális kultúraInformatikaTechnika és életvitelTestnevelés

Hit- és erkölcstan értékelése: jól megfelelt / megfelelt / nem teljesített

Műveltségi területek a NAT-ban

Magyar nyelv és irodalom

75

Idegen nyelvek

Matematika

Ember és társadalom

Ember és természet

Földünk – környezetünk

Művészetek

Informatika

Életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

IV. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 2 - 8. évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák.

A tanulók magatartását az 1. évfolyamon félévkor és a tanítási év végén valamint a 2. évfolyamfélévkor az az osztályfőnök szövegesen minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványbabejegyzi.A 2. évfolyam második félévében, és a 3- 8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli, s azt az értesítőbe bejegyzi. 5-8. évfolyamokon a pedagógusok minden osztály magatartás füzetébe bejegyezik az egyes tanulók tanórai és szüneti magatartásával kapcsolatos észrevételeiket. Ezek a bejegyzések szintén szerepet játszanak a tanuló havi magatartás jegyének megállapításában. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról . A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba kell bejegyezni.

Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki a házirendet betartja, kitűnik a közösségben jó munkájával, ugyanakkor szerény, önzetlen, becsületes, iskolai és iskolán kívüli magatartása megfelel az iskola, osztály és lakókörnyezet elvárásainak; tisztelettudó, kötelességtudó, szolgálatkész szüleivel, tanáraival és társaival szemben óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét és erre társait is figyelmezteti; nem késett, igazolatlan órája nincs, nem kapott írásbeli figyelmeztetést, intést, megrovást.Jó (4) az a tanuló, aki a házirendet betartja; iskolai és iskolán kívüli magatartása jó, kultúrált, tőle telhetően elvégzi feladatait; részt vesz a közösségi munkában, önként nehezebben vállal feladatokat, de a rábízottakat hiánytalanul teljesíti, nincs igazolatlan órája, legfeljebb egyszer késett, nincs írásbeli intője, vagy megrovása.Változó (3), az a tanuló, aki a házirendet nem minden esetben tartja be; a tanórán, vagy azon kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül kötelességét pontatlanul teljesíti, időnként udvariatlan, társaival szemben figyelmetlen, esetenként durva, csúnyán beszél, nehezen alkalmazkodik az iskolaszabályaihoz; a közösségi munkában nem részt; nincs háromnál több igazolatlan órája, nincs írásbeli megrovásnál súlyosabb bejegyzéseRossz (2), az a tanuló, aki sorozatosan megszegi a házirendet: társai munkáját, a közösség fejlődését hátráltatja; feladatait nem, vagy csak ritkán teljesíti; társaival és a felnőttekkel rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, gorombán és csúnyán beszél, háromnál több igazolatlan órája van; igazgatói figyelmeztetése, vagy ennél súlyosabb bejegyzése volt.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsoroltszempontok közül legalább négy együttes megléte vagy három megsértése szükséges.

76

A szorgalom ellenőrzése és értékelése

A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén, és a 2. évfolyam félévében azosztályfőnök szövegesen minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványába bejegyzi. A 2. év második félévében, és a 3 -8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki: kötelességteljesítése tanítási órán és azon kívül is kifogástalan, öntevékeny, önálló; képességeihez mérten egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, a tanítási órákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat, s azokat hiánytalanul elvégzi; önként vesz részt versenyeken, s tanórán kívüli foglalkozásokon; felszerelése tiszta, rendes és hiánytalan; tanulmányi eredményességét megtartja, illetve javítja.Jó (4) az a tanuló, aki iskolai kötelességét többnyire jól teljesíti, önálló feladatmegoldásra is vállalkozik, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik egyéni adottságihoz képest jól felkészül a tanítási órákra, aktivitása többnyire jó; tanulmányi eredményét megtartja, illetve javítja.Változó (3) az a tanuló, aki: iskolai munkájában ingadozó teljesítményt nyújt; kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti; felszerelése gyakran hiányos; rendszeretete, felszerelésének állapota kifogásolható; tanulmányi munkájában komoly visszaesés tapasztalható.Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; kötelességét rendszeresen elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, felszerelése hiányos, rendezetlen; nagy a visszaesés a tanulmányi eredményében; valamilyen tárgyból megbukott.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább négynek az együttes megléte (vagy háromnak megsértése) szükséges.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartás tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.Az iskolai jutalmazás formái:Az iskolában tanév közben elismerésként a következődicséretek adhatók:

szaktanári dicséret nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásért kiemelkedő szorgalomért példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

A dicséretet tanuló bizonyítványába be kell vezetni.Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

77

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.A nyolc éven át példamutató magatartást és kiemelkedő tanulmányi, illetve közösségi munkát végzett egy tanuló, Bajza Emlékéremben részesülhet , amelyet a nevelő testület szavazata alapján ítélünk oda.A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

Azt a tanulót, akia) tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagyb) a tanulói házirend előírásait megszegi, vagyc) bármely módon árt az iskola jó hírnevének

büntetésben lehet részesíteni.Az iskola büntetések formái:szaktanári figyelmeztetés;nevelői figyelmeztetés;osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás,igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás,tantestületi figyelmeztetés, tantestületi fegyelmi (szülő kötelező részvételével)Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskolai hagyományok, programok szervezésében, lebonyolításában való aktív részvételért az iskolai közösségek jutalomban részesülhetnek:Megvendégelés, tanítási szünet: tanítás nélküli munkanap 1-1 napra, kirándulási lehetőség, mozi - színház – koncertjegy, könyvek, írószerek, múzeumi belépő, gyümölcs / édesség, tábori részvétel

V. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A csoportbontás elsősorban a nyelvtanításnál jelentkezik. Amennyiben lehetséges, az angol nyelvet más korábban is tanulók azonos csoportot alkothatnak. A csoport kialakításánál figyelembe kell venni a létszámokat. A 3. osztályban induló fakultatív angolórákra megkötés nélkül bárki jelentkezhet.

Korrepetálásban igény szerint részt vehet bármely tanuló – hiányzás vagy egyéb ok miatt kell gyakorolnia. A foglalkozásokon kötelező részt vennie annak a tanulónak, aki az adott tárgyból az előző félévben /évben megbukott.

Versenyfelkészítésen kell részt vennie annak a tanulónak, akit szaktanára versenyre kiválasztott.

A délutáni foglalkozásokra jelentkezni kell. Az iskola április 15-ig teszi nyilvánossá a választható órákat, május 20-ig méri fel a szabadon választható órákra, a hit- és erkölcstan órákra való jelentkezéseket.

VI. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Az iskola április-májusban az alábbi mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi.(2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító

78

pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

„Mini” Hungarofit módszert választottuk a tanév során elvégzendő kötelező kondicionális mérések elvégzéséhez. A mérésben részt vesznek az 1-8. évfolyam tanulói, a mérést a testnevelő tanárok végzik. Az adatok összesítése, elemzése, az összehasonlítások elvégzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladata.Alapmérések:

1.      Aerob vagy alap-állóképesség mérése.- Cooper-teszt

2.      Az alsó végtag dinamikus erejének mérése.- Helyből távolugrás páros lábbal

3.      A vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése- Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig

4.      A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése- Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig (max.4 perc)

5.      A hátizmok erő-állóképességének mérése- Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatos kifáradásig

 Az általános fizikai teherbíró képesség minősítéseIGEN GYENGE0-20.5 pont

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.

GYENGE21-40.5 pont

Az egésznapi tevékenységtől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

KIFOGÁSOLHATÓ41-60.5 pont

A rendszeres mindennapi tevékenységtől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi.

KÖZEPES61-80.5 pont

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa.

JÓ81-100.5 pont

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondícionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.

KIVÁLÓ101-100.5 pont

Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.

EXTRA121-140 pont

Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

Értékelés: A mért mennyiségi mutatókat életkori pontértékelés alapján összesítjük. Szóbeli és írásbeli értékelés formájában történik. A tanulók érdemjegyet nem kapnak rá. Osztályonként és nemenkénti írásbeli összesítő készül. Az őszi adatok a fejlesztés irányát határozzák meg a testnevelők és a tanulók számára. Az év végi eredmények összevetésre készülnek az előző évivel.

VII. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az esélyegyenlőség fenntartása érdekében kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Pedagógiai programunk Nevelés programjában található.

1. A sajátos nevelési igényű tanuló érdekében együttműködünk az EGyMI fejlesztőpedagógusával,

79

2. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót korrepetáljuk, együttműködünk fejlesztőpedagógusával, a szakértői véleményben megfogalmazott javaslat alapján járunk el,

3. a kiemelten tehetséges tanuló számára versenyfelkészítést, tehetséggondozást biztosítunk a helyi lehetőségek szerint.

4. szociális okokból több figyelmet igénylő tanulók esetében együttműködünk a gyermekvédelmi felelősökkel, próbálunk szorosabb kapcsolatot tartani a szülővel

VIII. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Év eleji tudásszint felmérése. Célja: tudjuk, hogy hol tartanak diákjaink, mi az, amire építhetünk, és mely lényeges fogalmak, összefüggések ismétlésére, gyakoroltatására van szükség a továbbtanuláshoz.

Témakörök, nagyobb tanítási egységek értékelése. Célja: tudjuk az adott tanítási egység elsajátítási szintjét, hogy időben elvégezhessük a korrekciókat. Az értékelést tanulókra lebontva végezzük, hogy személyre szabott fejlesztéssel növeljük munkánk hatékonyságát.

Félévi és tanév végi értékelés. Célja: az év elején kitűzött nevelési - oktatási feladatainkat hogyan, milyen szinten sikerült megvalósítani Ennek alapján tervezhetjük a következő tanév feladatait. Évente kétszer, félév, tanév vége az adott évfolyamon tanító pedagógusok azonos méréseket végeznek. Ezeket a felméréseket együtt állítják össze a követelményeket figyelembe véve. Az értékelés is egységes. Ha ezeket az eredményeket a munkaközösségek összegyűjtik, az évek során segítséget jelenthet ez a pedagógusnak.

Napi értékelés.Az órai aktivitás/passzivitás +/jó pont - /rossz pont adásával értékeljük, amit "jegyre lehet váltani". Az elvégzett munka visszajelzése motivációt ad a további tanuláshoz.

Az írásbeli beszámoltatás formái:Röpdolgozat az előző órai tananyagból – bármikor íratható azzal a tanulóval, aki jelen volt a tanítási órán.Témazáró dolgozat – nagyobb anyagrészek lezárásakor íratjuk, mindig összefoglalás előzi meg, egy tanítási napon 2-nél többet nem szabad íratni.Felmérés – visszajelzés a pedagógus munkájáról, ezért százalékosan értékeljük, osztályzatot nem adhatunk rá. Házi dolgozat, beszámoló, prezentáció – szorgalmi jegy adható

Felsőben:Felszerelés hiány = 1 fekete pont / 5 pont = 1 szorgalmi jegyHázi feladat hiány = 1 fekete pont / 5 pont = 1 szorgalmi jegyA pontozás nyomon követését a szaktanár köteles elvégezni.

Az értékelés eredményeinek közlése: Az értékelésünk eredményét időben közölni kell a gyerekekkel, a szülővel, a kollégákkal. Erre szolgál a szóbeli értékelésen túl a napló és az ellenőrző. Egyéni adminisztrációnkat időben, de legkésőbb hónap végén írjuk a naplóba (elektronikus naplóba) is, az ellenőrzőbe is. A haladási és osztályozási napló vezetéséért az adott szaktanár a felelős. Az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, hogy az osztályzatok be kerültek-e az ellenőrzőbe!Az ellenőrző hivatalos okirat, ami a pedagógusok és a szülők közötti kapcsolattartás egyik formája.Értékelést csak a pedagógusok írhatnak bele. A szülők is csak a számukra fenntartott rovatokban közöljék kéréseiket.

80

Az egységes értékelés: azt jelenti, hogy nevelőtestületünk minden tagja a helyi tantervi követelményeknek megfelelően, személyre szabottan, változatos módszerekkel mérje a tanulók tudását, és a mérést minden esetben kövesse értékelés. Fontos, hogy a mérések eredményeit elemezzük, és vonjuk le következtetéseinket.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

Tanulmányi munkaIskolánk a nevelő és oktató munka egyik fő feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli feleletre, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom (5- 8. évfolyam) matematika, társadalmi ismeretek (5- 6. évfolyam) történelem, természetismeret (5- 6. évfolyam) fizika, kémia, biológia és egészségtan, földünk és környezetünk ellenőrzésénél:5 - 8. évfolyamon a tanév eleji ismétlés után a tanulók átfogó írásbeli dolgozatban adnak számot az előző évi ismereteikből.

A lehetséges módszerek:Szóbeli feleletek:Előnye, hogy helyben, azonnal tudunk értékelni. Fejleszti a tanulók szóbeliségét, kifejezőkészségét, szövegalkotását. Fokozottan ügyelni kell azonban, hogy tudatosan kerüljük a szubjektivizmust. Esszé Tartalomhoz kötött ismeret, tudás mérése írásban. Fogalmazás: Képességmérés a magyar órán, lényeges dolgok tömörítésének megtanulása.Gyakorlati feladatok: Az ismeretek alkalmazását kérhetjük számon és értékelhetjük ezzel a módszerrel.Csoportmunka: A tanulók együttműködő képességét fejleszti. Feladatlapos értékelés: A jól összeállított feladatlap értékelése egyszerű, gyors és objektív.

Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. a) Ennek érdekében törekszünk arra, hogy minden tanuló szóban is feleljen, b) a pedagógus módot ad a tanulónak kiselőadások megtartására, s azt szorgalmi jeggyel értékeli;c) a tanítási órán nyújtott minőségileg kimagasló munkáért a tanuló pozitív bejegyzést kap - öt pozitív bejegyzés esetén a pedagógus 5 (jeles) érdemjegyre váltja át ezeket.

A tanuló, az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.Ha a tanuló az 5-8. évfolyamon a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítőnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja.

Osztályozó vizsgát kell tenni a magasabb évfolyamba lépéshez azoknak a tanulóknak, akiket:- az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;- akiknek az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az

előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;- aki egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott – a nevelőtestület döntése alapján,.- A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a

következők:2 -4. évfolyam: - magyar nyelv és irodalom, matematika,

környezetismeret; 5 - 6. évfolyam: - magyar nyelv és irodalom, matematika, angol,

81

természetismeret, történelem7 - 8. évfolyam: - magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem,

angol, fizika, kémia, biológia, földrajz.

Készségtantárgyak esetében a tanulóknak az őket tanító tanárok előtt kell számot adni a továbblépéshez szükséges készségekről.

8. évfolyamon a tanulók, a tanév végén az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított vizsgafeladatokat oldanak meg. Így reális képet kap az iskola, a pedagógus, a szülő és a tanuló a már megszerzett tudás eredményéről.

IX. A délutáni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladatok adásának alapszabályai:- kapcsolódjon az órai munkához,- a feladat kijelölése tankönyvből, munkafüzetből, feladatgyűjteményből, segédkönyvekből történhet, lehet önálló gyűjtőmunka,- az otthoni tanuláshoz nyújtson segítséget az órai vázlat, tankönyvi kérdéssor,- a házi feladat legyen valóban fejlesztő, gondolkodtató, - alsóban legalább 1, felsőben 1- 1,5 órás felkészülés legyen délután, de a 2 órát ne haladja meg. - figyelembe kell vennünk az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségét, a maximum tanulási idő 1-2 óra legyen, a hét végére sem lehet ilyen terhelésnél többet adni, - a házi feladatot egyénileg / frontálisan ellenőrizni kell, -   a tanítási szünetek idejére  (őszi, téli, tavaszi, nyári szünet) sem kapnak több feladatot a tanulók, mint amit egyik óráról a másikra feladnánk.

X. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

A tantárgyi órakeret 10%-ában dolgozzuk fel. PL. heti 2 órás tárgy estében (74 óra) 7,4 óra: 3 hetes projekt, témahét

A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS IMPLEMENTÁCIÓJÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI

INNOVÁCIÓINK

Témahét: Decemberben megvalósítjuk „Karácsonyi csillagok” témahetet,.

Moduláris oktatás

Az 5. évfolyamon valósul meg természetismeret tantárgy, osztályfőnöki és testnevelésóra keretén belül az egészségtan modul (lsd. a Nevelési részben). Polgári védelmi modult építettünk a tananyagba elsőtől nyolcadik osztályig.

Projekt

3 hetes iskolatörténeti projekt, amely eleme a 7 éven át tartó nagy projektnek, amely a „Csodaszarvas” elnevezést kapta. „Csodaszarvas” nemzetismeret projekt – 7 éven át tanévenként váltakoztatott témákkal: névadónk élete és munkássága, iskolatörténet, Újpest, Budapest, Ezerszínű Magyarország, Ötágú síp (határainkon túl élő magyarok), magyarok Európában.

Tantárgyi integrációs projektjeink: Mesék, mondák, mítoszok / Lovagkor / Reformkor / Avantgarde projekt – összefogva az 5-8. osztályban tanított történelem, magyar, ének-zene, rajz, technika, fizika tantárgyakban a témához kapcsolódó ismereteket.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül: magyar irodalom és nyelvtan tantárgy keretein belül.

82

IKT-stratégiát készítettünk, ami az IKT-s eszközök biztosítását, fejlesztést, az IKT eszközök rendszeres használatát célozza meg a tanítási órán és egyéb programokon.

Jó gyakorlat

A Mestermunka módszert alkalmazzuk a Tudós Napon és a nyolcadikosok vizsgáján is: a gyerekek tanév elejétől készíthetnek tantárgyi témáknak vagy saját hobbijuknak megfelelő prezentációkat, vizsgaanyagokat, amelyeket az iskola megőriz, kiállít.

Eszközök

Minden tanterem számítógéppel felszerelt és internet eléréssel rendelkezik. 3 interaktív táblánk van, 14 projektor.

A fenntartás évei és azon túl…

A 2013-14. és 2014-15. tanév során fenn kell tartanunk a kompetencia alapú oktatás implementációját, melyet mellékletben részletezünk. A módszereket a későbbiekben is szeretnénk fenntartani.

1. „Karácsonyi csillagok” témahét

Előkészítés:

- programok egyeztetése 2 héttel korábban - Karácsonyi koncert műsorának előkészítése - Kézműves foglalkozások előkészítése

A témahét december utolsó tanítási heteKarácsonyi becsengető zene minden reggel.2 tanítási nap tantárgyi témái (alább felsorolva) A programok az órarend után vannak feltüntetve.Jelölés: óraszámnál sárga kiemelő filccel, a téma és a szabadidős tevékenység pirossal

Utómunkák: tablókészítés, tapasztalatok megbeszélése munkaközösségi értekezletenA témahét várható eredménye: Az iskola minden tanulója és tanára, sőt a szülői közösség is részt vesz a karácsonyi készülődésben. A karácsonyi ünnepkör megjelenítése, megközelítése értelmi és érzelmi szempontból, közösségi élményének megélése. Megismerkedhettek más országok és hazánk karácsonyi szokásaival, az ünnephez kapcsolódó irodalmi, művészeti alkotásokkal, technikákkal. Hagyományainak ápolása. Ajándékozás örömének megélése. Az együtt dolgozás élményének felismerése. Műsorral, ajándékokkal lephetik meg szüleiket, osztálytársaikat.

Fejlesztendő kulcskompetenciák:

Nyitottság hagyományainkra, értékeinkre. Szocializáció, kooperatív együttműködés, felelősségvállalás.. Kombinatív és rendszerező képesség. Tervezési eljárások jobb megismerése; munkaszervezés, időbeosztás. Információ gyűjtése feladatmegoldáshoz. A kapott információk kezelése, válogatása adott szempontok alapján. Értő, elemző olvasás fejlesztése. Megfigyelőképesség. Memóriafejlesztés (szöveg, dallam, mozgás). Előzetesen szerzett ismeretek felszínre hozása. Tanulási technikák fejlesztése Digitális kompetencia. Esztétikai érzés fejlesztése. Igényesség (rend, tisztaság). Kreativitás, alkotókedv fejlesztése. Önismeret, saját lehetőségeik felismerése, tudatosítása. Koncentrációs készség fejlesztése, mozgás. Összehasonlítás kompetenciája, logikus gondolkodás fejlesztése. Kommunikációs készség fejlődése. Életszerű ismeretek megszerzése. Elemi számolási készség, kognitív kompetencia, érzelmi intelligencia. Sikerélmény, empátia, véleményalkotás, véleménynyilvánítás, kommunikatív képesség, tolerancia.

Munkaformák: kooperatív csoportmunka

83

differenciáló csoportmunka páros munka frontális munka egyéni munka gyűjtőmunka kutató tevékenység

Lehetséges megvalósítás:

Program Felelőshétfő Közös karácsonyfa-díszítés

Karácsonyi vásárOsztályfőnökökNapközis, tanulószobás tanárok

kedd Az iskolarádió karácsonyi számaSzülői kézműves foglalkozás

DÖKTechnikát tanítók

szerda Karácsonyi foci-kupa„Karácsonyi csillagfutás”

Testnevelők

csütörtök A tanítási órák az adott témakör szerint tartandók Karácsonyi zenefelismerés az iskolarádióban

szaktanárokDÖK

péntek A tanítási órák az adott témakör szerint tartandók, (a jövőben: a gyerekek nem osztálykeretben, hanem választás alapján ülhetnek be az általunk tartott érdekesnek ígérkező témákra).OsztálykarácsonyKiállítás a rajz- és informatikaórán elkészült illusztrációkból, más produktumokból

Szaktanárok

Osztályfőnökök

szombat Karácsonyi kézműves foglalkozásKarácsonyi koncert

Osztályfőnökökmindenki beosztás szerint

Tantárgyi témák:

5. 6. 7. 8.Magyar Andersen: A kis

gyufaárus lányFekete István: A két szánkó

M. Ende: MomoMárai: December

Dickens: Karácsonyi ének

Történelem Jézus születése Palesztina, Kánaán története

Jézus tanításai A kereszténység alapfogalmai

Matematika Téli jelenet – tükrözés

Karácsonyfaégők – számsorok szabályszerűségei

Hópihék szerkesztése

Koch-féle hópehely

Angol Karácsonyi színező, Mikulás betűrejtvény, karácsonyi csillag készítése angol nyelvű utasítással, Jingle bells – daltanulás, memóriajáték karácsont idéző szavakkal

Karácsonyi üdvözlőlap készítése angol nyelvű utasításokkal, szókereső, keresztrejtvény, We wish you… - daltanulás, memóriajáték

A kis gyufaárus lány, karácsony különböző országokban, fogalmazás a karácsonyról,szókereső keresztrejtvény,Wham: Last Christmas,

Daltanulás: All I want for Christmas, Filmvetítés: Friends: Xmas in Tulsa

Természetismeret Téli időjárás megfigyelése, grafikon, keresztrejtvény

Téli napforduló és a hozzá kapcsolódó szokások

- -

Földrajz - - Karácsony Európán kívül

Karácsony Európában

84

(jelképek, ételek, szokások)

(jelképek, ételek, szokások)

Biológia - - Fenyők fajtái, jellemzésük, citrusfélék. Illóolajok vizsgálata

Hideghez való alkalmazkodás, téli álmot alvó állatok

Fizika - - A kis betlehemi csillag - csillagászat

Az ünnep fényei, világítástechnika történeti áttekintése

Kémia - - Hogyan készül a csillagszóró,C-vitamin vizsgálat

Illóolajok és tulajdonságai, mézeskalács készítése, alapanyagok elemzése

Technika Karácsonyi képeslap

Papírcsillag Karácsonyi kiscsillag készítése, az iskola feldíszítése

Informatika Gyűjtőmunka és illusztrációkészítés a karácsonyi témahét feladataihozRajz Illusztráció készítés az irodalomórán feldolgozott történetekhez, karácsonyi csillagok

szabadkézi rajzÉnek Betlehemes dalok Egyházi karácsonyi

énekekAdventi énekek Modern karácsonyi

énekekTestnevelés Hóemberépítő-versenyosztályfőnöki Osztálykarácsony előkészítése, ajándékkészítés a családnak

2. Tudós Nap

A Tudós Nap célja a tananyaghoz, a diákok érdeklődéséhez, műszaki- tudományos eredményekhez kapcsolódó eredmények megismertetése előadások keretében. Ezeket tarthatják meghívott külsős előadók, szülők és maguk a diákok is. A felkészüléshez a szülői beszélgetések ugyanolyan fontosak, mint a könyvtári vagy számítógépes anyaggyűjtés. Az elkészült anyagokat (vetítéseket, tablókat) hozzáférhetővé tesszük az iskolában. Az innováció újdonságértéke a tanulók életében:A tanulók komplex képességfejlesztésének speciális módja, mely lehetővé teszi a tananyaghoz kapcsolódó, és azt meghaladó ismeretek széles körének bemutatását oly módon, hogy az előadóknak és a hallgatóknak is hasznára válik. Erősíti a különböző korosztályok közötti kapcsolatokat, a közösségi szellemet és aktivizálja azokat a tanulókat, akik tanulmányi munkájukban gyakran passzívak és a tudás tiszteletére nevel.A programban résztvevők: 5-8. osztály tanulói, lehetőség szerint bevonhatunk külső előadót, szülőt, kollegát. A gyerekek számára a Tudós Napra készített prezentáció egyben „mestermunka”, amelyre felnőtt (tanár, szülő, stb.) segítségével lehet készülni. A Tudós Nap célja a tananyaghoz, a diákok érdeklődéséhez és a műszaki- tudományos eredményekhez kapcsolódó előadások keretében új ismeretek nyújtása elsősorban tanulói tevékenységekkel. A felkészüléshez a szülői beszélgetésekkel, öntevékeny ismeretszerzéssel, könyvtári vagy számítógépes anyaggyűjtéssel tudjuk fejleszteni tanulóink egyéni képességeit, segítjük az új munkaformákkal való megismerkedést, a csoportosan vállalt előadásokkal fejlesztjük szociális kompetenciájukat, szóbeli és írásbeli kommunikációs készségüket. Megtanulják a digitális eszközök használatát az egyéni ismeretszerzés területén, fejlődik stratégiai gondolkodásuk, szervezési készségük.Szervezési feladatok: ötletbörze februárig, majd véglegesítés

- tanulók önálló témavázlattal jelentkezhetnek szaktanáraiknál,- külsős előadókkal egyeztetés,- irányított témaválasztás a tanév aktuális eseményeihez, évfordulóihoz kapcsolódva, (a múlt értékeinek

tiszteletben tartására)- az elkészített előadások, képanyagok ellenőrzése április 1-ig,- stilisztikai javítások,- ismertető plakátok, időterv készítése,- tanulói jelentkezések egyeztetése, létszám optimalizálása,

Az előadások időtartama 45 perc, múzeumlátogatás 4 óraAz alább felsorolt témák évről évre változhatnak a gyerekek érdeklődése alapján

85

Tevékenységek Módszerek, munkaformák

Eszközök, feltételektanulói egyéb

Fizikai kísérletek cseppfolyós nitrogénnel – az ELMÜ busz előadása

aktív részvételkísérletek összeállítása, eszközök biztosítása, szaktanári előkészítés,

terem előkészítése, eszközszállítás,

Védett állatok – tanulói előadás filmvetítéssel egybekötve

anyaggyűjtés,ppt készítése

tanári ellenőrzés a helyes tartalom kiválasztásában,konzultáció,

kutató tevékenység

terem előkészítése,számítógép, projektor

A dínók és kora – tanulói előadás

anyaggyűjtés, ppt készítése

pedagógusi irányítás, ellenőrzés

páros munka vetítés biztosítása

Védett állatok Anyaggyűjtés, prezentáció készítése

pedagógusi irányítás, ellenőrzés

kutató tevékenység,

számítógép, projektor,

Kanada természeti és emberi viszonyainak megismerése - élménybeszámoló

anyaggyűjtés,ppt készítése

szülői segítség a tartalom kiválasztásában,Ételkostoló: palacsintasütés – szülővel,konzultáció,

kutató tevékenység,

számítógép, projektor,

Táplálkozási szokások, anorexia – tanulói előadás filmvetítéssel

interjúkészítés,anyaggyűjtés,

szakmai irányítás szaktanár és a védőnő bevonásával

csoportmunka az előadók között,

számítógép, projektor, tesztlap

Látogatás a Mentőközpontban és múzeumban- Bp. Markó u.

közlekedési terv készítése,beszámoló írása,

csoportok szervezése,feladatok összeállítása,látogatás megszervezése,szülői segítség felderítése

csoportmunka, külső partner megkeresése, egyeztetések,

Lótenyésztés és lovaglás – tanulói előadás a magyar lótenyésztés és lószerszámok bemutatása

anyaggyűjtés,eszközök összegyűjtése, bemutató tervezése,

szakmai ellenőrzés pedagógus és szakedzői segítség,

külső partner (szakedző) felderítése, szállítás biztosítása,

Rally – családi bemutató

ismeretanyag rendszerezése,élménybeszámoló készítése

szülői segítség az előkészítésben, szakmai irányítás

páros munkaautó, filmvetítés előkészítése

Számítógépes vírusok és a védekezés lehetőségei- tanulói előadás

interjú – az előforduló problémák feltérképezése, ismeretszerzés,

szaktanári és szülői segítség, ellenőrzés,

páros vagy csoportos munka

a csoportok számának megfelelő számú számítógép biztosítása,

Animációs film készítése – tanulói bemutató

történetírás, eszközgyűjtés és bemutatófilm készítése,

eszközök biztosítása, tanácsadás,

csoportmunka a történetírásban és a filmfelvételkor

számítógép, kamera, alapanyagok összegyűjtése

Divattörténet – tanulói előadás

ötletbörze – témakörökre bontás, majd a részfeladatok

szülői, nagyszülői segítség,

csoportmunka, divatbemutató anyagának összegyűjtése és

86

divatbemutatóval elvégzése, egyeztetése az előadás előtt ( 4 tanuló)a divatbemutató megszervezése

szállítása,

Hangtechnikai újítások – szülői előadás

hanganyag készítése, pedagógusi egyeztetés, ellenőrzés,

eszközszállítás

Látogatás a Tűzoltóságra

Mentési terv készítése, polgári védelmi feladatok

Csoportok szervezése, páros feladatoklátogatás

csoportfeladatok külső partner megkeresése, egyeztetések,

Várható eredményekAz előkészítő és a kutató munka során erősödik a tanulók egymáshoz, az iskolához való kötődése, probléma-megoldó képessége. Új ismeretanyaghoz jutnak, mely megszerzésénél fejlődik szervezőkészségük, kommunikációjuk és új összefüggésekben láthatják eddig megszerzett ismereteiket. A szülőkkel való kapcsolat segíti az iskola és a családok együttműködését, alkotó közösség kialakulását.A nem megszokott keretek között motiváltabbak, érdeklődőbbek a diákok,és alkalmon nyílik olyan tehetségek kibontakoztatására, mely a tanórai keretetek között nem lehetséges.A Tudós Nap megvalósításával az alábbi kompetenciaterületek erősödnek: - anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció,- természettudományos, - digitális,- hatékony, önálló tanulás, - szociális és állampolgári, - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,- esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

DokumentációAz előadások anyaga összegyűjtve egy alap adatbázist jelent a további munkánkhoz, az ismeretanyagok a továbbiakban is hozzáférhetővé válnak. A képekből, élménybeszámolókból faliújságokat készítünk, hogy mindenki részese lehessen az eseménynek.

Értékelés

Az iskola tanulói szavazhatnak a legjobbnak tartott előadásra. Minden előadó of. dicséretben részesül.

3. Nyolcadikos vizsga „mestermunka” módszerrel

Téma: iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének egy formájaIdőtartam: októbertől május végéigÓrakeret: Tanórai és tanórán kívüli tevékenységekÉvfolyam: 8. osztályokCél: A tanulók tudásának felmérése, a „kimenet” ellenőrzéseÉrtékek: A fejlesztő szakasz végén a gyerekek kulcskompetenciáinak tükre a nyolcadikos vizsga. A felkészülésben valamennyi kompetenciaterület érintettIsmeretek: a reál és a humán tantárgyak elsajátított ismeretanyagának felelevenítése, feldolgozása, újraszerkesztése a tanulási folyamat elsajátítása során Attitűdök: produktum létrehozása, művészi önkifejezés, kíváncsiság, motiváció, magabiztosság, Készségek: Problémafelvetés, vázlatkészítés, stratégiai gondolkodás, projekttervezés, és végrehajtás, szervezési készségek, előadói készség, párbeszéd, változtatás, szövegértés, szövegalkotás, digitális készség, szóbeli-írásbeli kommunikáció, információk feldolgozása és elrendezése, egységessé szervezése.Kiemelt fejlesztési területek: - Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése

- Természettudományos kompetencia- Digitális kompetencia- Anyanyelvi kommunikáció- Idegen nyelvi kommunikáció

87

- Hatékony, önálló tanulás- Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia- Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A projekt szükségességének indoklása:A nyolcadik év lezárása fontos esemény a diákok életében. A középiskolai felvételik időrendje megnehezíti a tanév végéig kitartó tanulási motivációt. A vizsgára való készülésnek ismétlő szerepe is van, de lehetőséget ad a kooperációra is. A vizsgaanyag összegyűjtésével a gyerekek egymástól is tanulnak, a tanévek során elsajátított ismeretekről átfogó kép alakul ki egy-egy tantárgy kapcsán és alkalom nyílik az esetleges hiányosságok pótlására még a középiskolai tanulmányok megkezdése előtt.A projekt célja: Az általános iskolában tanultak felelevenítése, saját produktum létrehozása az ismeretekből, az elsajátított képességek gyakorlásával és felhasználásávalA projekt tartalma: A tanulók szeptember végéig megkapják a tantárgyakhoz kapcsolódó tételeket: irodalom, történelem, angol nyelv, földrajz-biológia, fizika-kémia (15-15 db tétel). A tanév folyamán folyamatosan készülnek a gyerekek: a tételkidolgozás kötelező minden végzős számára valamennyi tantárgyból, választható feladat a prezentáció, mestermunka készítése kedvük szerint. A prezentációk év közben is értékelhetők osztályzattal. A vizsga előtt két héttel a gyerekek kihúznak egy tantárgyat (a csak 7.-ben belépő kémia, fizika, biológia, földrajz tantárgyak párban szerepelnek), és a vizsgáig tartó időszakban csak a kihúzott tantárgyra koncentrálnak. Megválaszthatják, hogy a hagyományos módon (kihúz egy tételt, kidolgozza, bemutatja, legalább 2 kérdésre válaszol) vagy újszerű módon (prezentációval) készül: a megadott 15 tételből választhat 1-t, amit a rendelkezésre álló 2 hét alatt prezentációval feldolgozhat (min. 5, max. 12 db dia). Ebben az esetben a vizsga során a bemutató után bármelyik tételből feltehető 1-1 kérdés, hogy a bizottság megfelelő képet kapjon a felkészültségről. A vizsgát rövid írásbeli feladatsorral kezdjük.A vizsga értékelése témazáró értékű piros érdemjeggyel történik.

TevékenységekTanári Tanulói Módszerek,

munkaformákFeltételek, eszközök

Előkészítésa tételek kiadása

Vázlat, kulcsfogalmak összegyűjtése

csoportok szervezése osztályon belül,feladatvállalás,

Anyaggyűjtés, jegyzetek készítése

tanári erőforrás és külső partnerek felderítése,

Megvalósítás - az elkészült munkák ellenőrzése, folyamatos követése- az alkotói munkába való besegítés, anyaggyűjtés,- az elkészült tételek, prezentációk megtekintése, értékelése,- a soron következő feladatok, célok, ismeretek meghatározása, közlése a diákokkal, vagy csoportokkal,

- a feladathoz szükséges anyagok összeállítása- az anyagok gyűjtése- a részfeladatok meghatározása:, sorrendiség,- folyamatos információcsere az elkészült munkákról és az esetleges felmerült problémákról,- az alkotások bemutatása szóban, vagy jellemzése írásban,

-kutató, felfedező módszer-egyéni munka-páros munka-csoport munka- kooperatív tanulásszervezés

- digitális eszközök ismerete és alkalmazása- szakkönyvek, albumok, folyóiratok- a projekt témájához kapcsolódó különböző tárgyak

Várható eredményekA kutatómunka és csoportmunkák elvégzése során, a tételsorok kidolgozásával, a saját mestermunka elkészítésével:

- komplex képességfejlesztés- együttműködés fejlesztése- idegen nyelvi kommunikáció fejlődése- digitális kompetenciák szinten tartása és fejlesztése

88

- hatékony, önálló tanulási kompetenciák fejlődése- Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlődése

4. „Csodaszarvas” projekt

Téma: Nemzetismeret

Időtartam: 7 év, tanévenként 3 hét

Órakeret: Tanórai és tanórán kívüli tevékenységekÉvfolyam: 2-7. osztályok, a 8. osztályok pedig a szervezésben vesznek részt

Cél: A tanulók szerezzenek újabb ismereteket és tapasztalatokat az iskolájukról, kerületükről, s a tágabb környezetükről: hazájukról és a környező magyarság életéről is. Kezdeményező és öntevékeny munkájuk során fejlődjön szervező képességük, írásbeli és szóbeli, valamint képi kifejező készségük. Alakuljon ki bennük az audiovizuális, a digitális eszközök iránti bizalom, alkalmazzák ezeket sikeresen.

A projekt összhangban van a NAT alábbi kiemelt fejlesztési feladataival

Hon- és népismeret

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Értékek: kötődés, emberi kapcsolatok, környezet és életminőség, hagyományok ápolása és tisztelete, lokálpatriotizmus, szabályok elfogadása, együttműködés, demokrácia iránti fogékonyság, az iskolai környezet pozitív átalakításának elfogadása, s végül: érdeklődés a környezetem története iránt.

Ismeretek: a tantárgy-koncentráció miatt mind a reál, mind a humántantárgyak elemei nagy szerepet kapnak a tanulási folyamat elsajátítása során ,mialatt a különböző munkaformák elsajátítása is szerepet kap.

Attitűdök: csoportmunka iránti nyitottság, lokálpatriotizmus, felelősség és közös értékek elfogadásának kinyilvánítása, művészi önkifejezés, autonómia, interperszonális kapcsolatok ápolása, kíváncsiság, motiváció, magabiztosság.

Készségek: Problémafelvetés, akcióterv készítés, probléma definiálása, stratégiai gondolkodás, projekttervezés, és végrehajtás, szervezési készségek, vezetőkészség, párbeszéd, változtatás, csoportmunka, szövegértés, szövegalkotás, manuális készség, szóbeli-írásbeli kommunikáció, információk feldolgozása.

Kiemelt fejlesztési területek: - Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése

- Természettudományos kompetencia

- Digitális kompetencia- Anyanyelvi kommunikáció- Idegen nyelvi kommunikáció- Hatékony, önálló tanulás- Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia- Csoportmunka- Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Partnerek (ha lehetőség van rá): Régi tanítványok, szülők, szaktanárok és az iskola technikai dolgozói

Megvalósítás időpontja: tanévenként az éves munkatervben határozzuk meg Megvalósító tanulócsoportok: 1-7 osztályok, 8. évfolyam

89

Megvalósító pedagógusok: osztályfőnökök, valamint az osztályokban tanító pedagógusok Időkeret: tanévenként 3 hét.

A projekt célja:

A „Csodaszarvas” egy olyan projekt, amely jellegéből adódóan lehetőséget nyújt arra, hogy a (felsorolt) témákat minél több oldalról, minél szélesebb aspektusból körüljárhassák a tanulók, bevonva ezzel a szülőket és régebbi tanítványokat is. Az iskola múltjának feltárásával –például- a tanulók megismerkedhetnek az ’50-es évek történelmével, illetve az azóta történt társadalmi változásokkal. A tervezett tevékenységek a tanórán kívül is fejlesztik a gyerekek kulcskompetenciáit.

Előzmények: Bajza József életének / az iskola, Újpest, Budapest, Magyarország, Európa történetének, kultúrájának, népeinek megismerése, pl. feladatlap kitöltéssel – osztályonkénti értékeléssel.

TevékenységekTanári Tanulói Módszerek,

munkaformákFeltételek, eszközök

Előkészítés(az 1-7 év programja)

- ötletbörze- heti terv

összeállítása- hírességek, volt

tanítványok összegyűjtése

- tantárgyi kon-centráció meg-határozása

- tanári együttmű- ködés

- csoportok szervezése osztályon belül,

- feladatvállalás,- programfal

készítése,- a programok meghatározása

tanári erőforrás és külső partnerek felderítése

ajándékok eszközök, anyagok beszerzése,

Megvalósítás(az 1-7 év programja)

1. év: névadó élete2. év: iskolatörténet3. év: a kerület4. év: Budapest5. év: Magyarország6. év: határainkon túl7. év: magyarok Európája

- az elkészült munkák ellenőrzése, folyamatos követése- az alkotói munkába való besegítés, anyaggyűjtés,- az iskolamúzeum állapotának felmérése,- külső segítők keresése- az elkészült alkotások értékelése- az elkészült alkotások kiállítása,- a soron következő feladatok, célok, ismeretek meghatározása, közlése a diákokkal, vagy csoportokkal,

- a feladathoz szükséges anyagok összeállítása- az anyagok gyűjtése- a részfeladatok meghatározása: ki, mit csinál/ ez lehet a tanár által kiosztott is,- folyamatos információcsere az elkészült munkákról és az esetleges felmerült problémákról,- az alkotások bemutatása szóban, vagy jellemzése írásban,- a tantárgyak közötti sokrétűség,átmenetek minél szélesebb alkalmazása: a projectek minél több tantárgyat fedjenek le

- kutató, felfedező módszer- egyéni munka- páros munka- csoport munka- kooperatív tanulásszervezés- idegenvezetés- projekt módszer- szerepjáték

- különböző anyagok (papír, fa, textil, műanyag…)- digitális eszközök ismerete és alkalmazása- szakkönyvek, albumok, folyóiratok- a projekt témájához kapcsolódó különböző tárgyak

90

Várható eredmények

Az kutatómunka és csoportmunkák elvégzése során

- szociális és állampolgári kompetenciák: fejlődik egyéni és közösségi felelősségérzetük, erősödik a gyerekek egymáshoz és szűkebb - tágabb környezetéhez való kötődése,

- erősödik az iskola és a szülők kapcsolata, betekintést nyernek az iskola innovációs munkájába, a gyermekközpontú oktatás gyakorlatába,

- javítja a tanár-diák együttműködést és a közös programkért való felelősségvállalást,- bővíti az iskola történetének tárgyi emlékeit, dokumentumait,- erősíti a volt diákokkal, szponzorokkal való kapcsolatot,- komplex képességfejlesztés- idegen nyelvi kommunikáció fejlődése- digitális kompetenciák szinten tartása és fejlesztése- hatékony, önálló tanulási kompetenciák fejlődése- Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlődése

5. Az élet tanítómestere tantárgyi integrációs projekt

„ A történelem az élet tanítómestere” / Hérodotosz /

Téma: Történelmi korszakok komplex megismerése / tantárgyak közötti integráció / Időtartam: 4 hét

Órakeret: Tanórai és tanórán kívüli tevékenységekÉvfolyam: 5-8. osztály

Cél: A tanulók egyes történelmi korszakokat élő valóságként fedezzenek fel. Ismerjék meg a korszak nagy tudósait, felfedezőit, hadvezéreit, hőseit. A történelmi valóság mellett szerezzenek élményeket a szépirodalmi, zenei és képzőművészeti alkotásokon keresztül. Fedezzék fel a tudományok és művészetek jelentőségét az emberiség életében. Az egyes tantárgyakon belül elsajátított tudást ötvözzék más szaktárgyi ismerettel. A projekt végén legyenek képesek önálló produktumra. / előadás, korabeli ünnepség szervezése, írásos dokumentumok elkészítése: tabló, újság. / Kezdeményező és öntevékeny munkájuk során fejlődjön szervező képességük, írásbeli és szóbeli, valamint képi kifejező készségük. Alakuljon ki bennük az audiovizuális, a digitális eszközök iránti bizalom, alkalmazzák ezeket sikeresen.

Értékek: kötődés, emberi kapcsolatok, környezet és életminőség, hagyományok ápolása és tisztelete, lokálpatriotizmus, szabályok elfogadása, együttműködés, demokrácia iránti fogékonyság,

Ismeretek: történelmi ismeretek és értékek feltárása, különböző munkaformák elsajátítása.

Attitűdök: csoportmunka iránti nyitottság, lokálpatriotizmus, felelősség és közös értékek elfogadásának kinyilvánítása, művészi önkifejezés, autonómia, interperszonális kapcsolatok ápolása, kíváncsiság, motiváció, magabiztosság.

Készségek: Problémafelvetés, akcióterv készítése, probléma definiálása, stratégiai gondolkodás, projekttervezés, és végrehajtás, szervezési készségek, vezetőkészség, párbeszéd, változtatás, csoportmunka, szövegértés, szövegalkotás, manuális készség, szóbeli-írásbeli kommunikáció, információk feldolgozása.

Kiemelt fejlesztési területek: - Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése- Természettudományos kompetencia- Digitális kompetencia- Anyanyelvi kommunikáció- Hatékony tanulás

91

- Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia- Csoportmunka- Esélyegyenlőség / mindenki tehetsége szerint vehet részt a

különböző munkafolyamatokban /Humánerőforrás: Szaktanárok / történelem, magyar, ének-zene, természettudomány, rajz-művészettörténet, technika /Az időpontot a történelem tantárgy időkerete, a történelmi események kronológiája adja. Ehhez kapcsolódnak a korszakok irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotásai, s ezt egészítik ki a tudományos felfedezések, melyek az emberiség fejlődését szolgálták. Az elsajátított ismeretek akkor válnak igazán belsővé, ha a tanulók kipróbálják, megépítik, eljátsszák. Fontos, hogy az irodalom, mint közösségi tudás, mint a felhalmozott ismeretek tárháza életük részévé váljon, hogy a tanulók érzékeljék a „rólad szól a mese” hatását. Megtalálják saját életük, gondolatuk, érzésük talpköveit.

5. osztályAz ókori görög kultúra – a civilizáció bölcsője

A projekt zárása: egy előadás, melyben egy választott mondát adnak elő a gyerekek saját díszletekkel. Az eredeti pályázati terveinkben „Lovagkor” projektet terveztünk a 6. évfolyamon. Az új NAT és kerettantervek a történelem tantárgy tananyagát oly módon időzítették, hogy a jövőben projektet 5. évfolyamra tervezzük. ”Rémlik mintha látnám termetes növését…”

Lovagkor – Nagy Lajos udvara és a ToldiA projekt zárása: udvari lakoma versekkel, zenékkel, lovagi tornával, vendéglátással.A lakoma megszervezése – meghívók, plakátok, teremdíszítés – is a feladat része.

6. osztályEgri csillagok projekt

7. osztályReformkor – Haza és haladás

Hősök és egyszerű emberek.Nyelvünk élete.A projekt zárása: szónoklat egy előzetesen megbeszélt témában. „Nyelvében él a nemzet.”

Disputa: érvek – ellenérvek / nyilvános vita megrendezése Haladók és maradi8. osztály:

Századvég – századelőA projekt zárása: ppt. vetítés szabadon választott témakörben / irodalom, képzőművészet, tudomány-technika /

A Nyugat modern változatban / újságkészítés / A világ színesben. Idegenvezetés Budapesten az alsóbb évfolyamoknak.

TevékenységekTanári Tanulói Módszerek,

munkaformákFeltételek, eszközök

Előkészítés ötletroham

heti terv összeállítása

csoportok szervezése osztályon belül,

feladatvállalás,

programfal készítése,

egyéni gyűjtőmunka / könyvtár /

páros munka

csoportmunka

tanári erőforrás

technikai eszközök beszerzése / festéshez, ruhákhoz, plakátokhoz/

Megvalósítás ismeretátadás

irányítás

szervezés

gyűjtőmunka, kupaktanács

csoportmunka

internet, fényképezőgép, rajzeszközök, fénymásoló,

Dokumentáció projektterv / tantárgyi integrációval /

kódexek, krónikák

plakátok

Fénykép, video

92

Értékelés Egyéni, csoport.

/ osztályzat, dicséret, jutalomkirándulás /

A legjobb előadások, pályamunkák közönségszavazata.

- spontán tetszésnyilvánítás

- szavazásVárható eredmények

Az kutatómunka és csoportmunkák elvégzése során:

- erősödik a gyerekek egymáshoz való kötődése, - megértik a tanulási folyamatok lényegét, az elméleti tudást, gyakorlati tapasztalatokkal egészítik ki,- növeli az esélyegyenlőséget / az elméleti tárgyakat kevésbé szerető diák ügyes díszleteket tud festeni

vagy kiváló szervezője lehet a lovagi tornáknak vagy csapata előadásának /- fejlődik egyéni és közösségi felelősségérzetük, - erősödik az iskola és a szülők kapcsolata, betekintést nyernek az iskola innovációs munkájába, a

gyermekközpontú oktatás gyakorlatába,- javítja a tanár-diák együttműködést és a közös programkért való felelősségvállalást

5.osztály Mesék, mondák, mítoszok - Az ókori görög civilizáció - a kultúra bölcsője

Történelem Irodalom és nyelvtan Művészetek Technika, tudomány, testnevelés

Görög mitológiagörög ábécé, feliratok Amphora

Líra - pengetős hangszer makett-építés

az olimpia szellemisége

KrétaKnosszoszi labirintus

Az olümposzi istenek

magyar szólások - görög témák

Vörösalakos vázák díszletkészítés

futóversenyek osztályok között

Spárta

Katonai fegyelem

Párisz és Oinóné Akropolisz jelmez

görög tánc

Szigorú nevelés Odüsszeusz Színház

Athén

démosz-demokrácia

Daidalosz és Ikarosz Szobrászat

törvényekPhilemon és Baukisz

háborúk

tudomány

filozófiaKr.e. 776.

Olimpiai játékok

5. osztály Lovagkor " Rémlik, mintha látnám termetes növését…"Történelem Irodalom Művészetek Technika, tudományMagyarország Nagy Lajos korában Képes Krónika

magyar történeti énekek

1290. első szemüveg Itáliában

Hadsereg elbeszélő költeményVajdahunyad vára a históriás ének lovagi tornák szabályai

Gazdaság - pénzverésköltői képek, kifejezőeszközök Numizmatika

A végvárak lantosa: Tinódi öltözékek

ötvösművészet Film: LovagregényTörténelmi földrajz GótikaLovagi erények Iniciálé

93

készítés7. osztály Reformkor - Jelszavaink valának: haza és haladás

Történelem Irodalom és nyelvtan Művészetek Technika - Tudomány1825-27: Az első reformországgyűlés

1836. Kisfaludy Társaság Festészet

Szobrászat: Építészet: Zene Bolyai Farkas és János

1830: Széchenyi: Hitel Líra:

politikai szónoklat - felszólalás:

Székely Bertalan

Fadrusz János

Feszl F. Vigadó Berlioz Semmelweis Ignác

Az első gőzhajó Pest és Bécs között

Petőfi Sándor

Széchenyi István

Benczúr Gyula

Izsó Miklós

Ybl M. Operaház Verdi Brunszvik Teréz - óvoda

1832-36: Reformországgyűlés

Arany János Kossuth Lajos

Madarász Viktor

Stróbl Alajos

Schulek F. Halászbástya

Wagner MTA

1837: Kossuth letartóztatása

Vörösmarty Mihály Reguly Antal

Barabás Miklós

Nemzeti Színház Chopin 1876. telefon

1839-40: Reformországgyűlés

Kölcsey Ferenc

Kőrösi Csoma Sándor

Eiffel-torony

Brahms vasút

1841: Pesti Hírlap Epika: Erkel Első postabélyeg1843-44: Reformországgyűlés Jókai Mór Liszt Ampére1844: magyar az államnyelv Ohm1844: Védegylet Morse. Távíró ABC1846: Pest-Vác vasútvonal megnyitása Bunsen- égő1847-48: utolsó rendi ogy. Bessemer acélgyártás1848. március 15: Forradalom Pesten 1877. Edison - fonográf1848. április 11: a törvények szentesítése

1847. Davis-Levi Strauss: farmernadrág

8. évfolyam - Avantgarde projekt

Történelem IrodalomMűvészetek Technika -

Tudomány1905. Orosz forradalom

1908. Nyugat c. folyóirat "tiszta művészet" Bartók Béla elektronika

1914-18. I. világháború líra: l'art pour l'art Kodály Zoltán Zsolnay porcelán1919-20. párizs környéki békék Ady Endre impresszionizmus Gershwin 1903. Erzsébet híd1929-30. Gazdasági világválság Babits Mihály szimbolizmus Ravel 1904. Fleming1922-a SZU megalakulása Juhász Gyula expresszionizmus Debussy

Einstein: relativitáselmélet

1933-nácizmus megjelenése Kosztolányi Dezső kubizmus a dzsessz

A műanyag világa. /pvc, nejlon/

a szélsőjobbalodali diktatúrák kialakulása Tóth Árpád szecesszió a könnyűzene

epika: szürrealizmus a magyar

94

Móricz Zsigmond beatmuzsikaKarinthy Frigyes a musicalKassák Lajos - a magyar avantgárd

ÖKO-projekt

Első hét/ április 2. hete/

A projekt előkészítése / minden évfolyamon/ Kollégák, segítők és a diákok tájékoztatása Versenyek, kihirdetése, szervezése Plakátok készítése Előzetes feladatok megbeszélése /kiselőadások/ Öko teszt kitöltése

Második hét / április 3. hete/

Szelektív hulladékgyűjtés Papír- és használt elemgyűjtés Ökológiai lábnyom kiszámítása informatika órákon Tiszta osztály verseny

Harmadik hét/április 4. hete/

FÖLD NAPJA – „Zöldelljünk”Minden zöld ruhadarabért 1pont jár Virágültetés / minden osztály 2 tő egynyári növényt ültet/Autómentes nap

Kiselőadások /tanítási órákon osztályonként/ Komposztáljunk okosan! /Hatodik évfolyam/ Tanulmányi séták / Lepke Múzeum, Szilas-patak, Farkas erdő) Látogatás a rákospalotai szemétégetőben /Ötödik, hetedik évfolyam/ Az állattartás írott és íratlan szabályai /Ötödik, hetedik évfolyam/ Ruhák, ékszerek, hangszerek készítése / minden évfolyam/ Öko faliújság készítése / minden osztály/

Projektzárás

- Divatbemutató, osztályok értékelése- Sportnap/kerékpár kirándulás, családi vetélkedő, kertészkedés

Katasztrófavédelmi modul

1-2. osztály témakörei Tartalmak

A Biztonság A biztonság összetevői

Veszélyhelyzetek Veszélyhelyzetek, a lakóhely veszélyeiA biztonsági szabályok Szabályok ismereteSzélsőséges időjárás Az árvíz hatása a környezetre, veszélyeiA Biztonság iskolája 1. Helyes magatartásformák árvízkor, a veszély jelzéseA szélvihar, hóvihar A szélvihar, hóvihar hatása a környezetre, veszélyeiA Biztonság iskolája 2. Helyes magatartásformák hóviharban, szélviharban

Közlekedj okosan Gyalogos és kerékpáros közlekedés alapjai

95

Cím 3-4. évfolyam témái Ismeretanyag

Régen és ma

A tűzgyújtás történeteA tűz használataA bűvös fapálcika

Az ősember és a tűz, tűzgyújtás régen és ma, kovakő, súrlódás;A gyufa története, a gyufagyújtás szabályai; gyúlékonyság

Égés, oltás Az égés feltételeiAz égés kísérőjelenségeiHogyan olthatunk"kis" tüzeket?

Az égés feltételei, kísérőjelenségei

Mire vigyázza háztartásban?

Mire vigyázz a háztartásban? I.

Mire vigyázz a háztartásban? II.

Veszélyek a háztartásban;Az égési sérülések;A műanyagok használatának veszélyei;Robbanásveszély; füstmérgezés

Segítség! Ha már baj vanTűz van-Tudáspróba

Menekülés, segítségkérésAz iskola menekülési terve

Témakör Tartalmak

Veszélyhelyzetek Civilizációs és természeti katasztrófák: árvíz, belvíz, szélvihar, hóvihar, földrengés, vegyi baleset

…és megmozdult a föld... A földrengés hatása a környezetre, veszélyeiA Biztonság Iskolája 3. Helyes magatartásformák földrengéskorA Biztonság Iskolája 3. Kik segítenek földrengéskor?

…és szúrt a szaga… A vegyi balesetek hatása a környezetre, veszélyeiHelyes magatartásformák vegyi balesetkor

A Biztonság Iskolája 3. Kik segítenek balesetkor?Közlekedj okosan Kerékpáros közlekedésEnergiasuli-barátod az energia Otthon és az iskolában; energiabarát játék

Cím 5-6. évfolyam témái IsmeretanyagHogyan is kezdődött?

Tűz, tűzPrométheuszA tűzgyújtás története

Tüzek a természetben: vulkán, villám;tűzvész, villámhárító;A Prométheusz-legenda;Irinyi János munkássága

Mire vigyázz a háztartásban?

Sütés-főzés

Gáz, fűtés, világítás

A sütés-főzés, fűtés veszélyei;Fűtésfajták, használati utasítások, üzemeltetési módok, tűzmegelőzési tanácsok;A gáztűzhely használatának veszélyei, elektromos berendezések helyes használata

Hogy ünnep lehessen!

Ünnepi fény Az ünnep során felmerülő veszélyekmegelőzése

Ha már baj van… SegítségkérésTűzjelzésMenekülés, oltás

A tűzjelzés régen és ma;SegítségkérésA menekülés szabályai;A víz szerepe az oltásban,A tűzoltó készülékek használata

Témakör TartalmakLesben áll és nem kímél… a veszélyek típusai, veszélyek otthon, az utcán és az iskolában

…és jön a víz, a hömpölygő áradat… a katasztrófa-küszöböt elérő veszélyek:vegyi baleset, árvíz, belvíz, földrengés, hóvihar, szélvihar

Veszélykalauz a településen a település, az intézmény veszélyeztetettsége, prevenciós programRiadó! riasztási jelek, teendők riasztáskor

Te is tehetsz valamit!a veszély jelzése, mások tájékoztatásaelsősegélynyújtás

Védem, véded, védi… védünk!egyéni védelem: légzésvédelem, bőrvédelemelzárkózás, óvóhely

Közlekedj okosan Közlekedési szabályok ismereteEnergiasuli Energia és környezet, energiatakarékosság, biztonság

96

Cím 7-8. évfolyam témái IsmeretanyagAz ősidőktől napjainkig Tűz! Tűz!

A szervezett magyar tűzoltóságtűzgyújtási technikák, tűzfúró, tűzszerszám,őselemek, felfedezők, találmányokrendvédelmi szervek, tűzoltó laktanya,állampolgári jogok

Lassan, okosan! Tűzmegelőzés a szűkebb környezetünkben;A mindennapok tűzvédelme

A biztonságos fűtés, sütés-főzés;Vegyszerek használata;Tűzgyújtás a szabadban;A dohányzás veszélyei;

Gyorsan, okosan! SegítségkérésMenekülési tervTűzoltás dióhéjban

A segítségkérés lehetséges formái;A tervezés elemei-tűzriadó terv;Alapvető tűzoltási eszközök

Témakör TartalmakAkik segítenek…Nem vagy egyedül!

A veszélyhelyzet kezelésének rendszerea katasztrófavédelmi szervek feladata, polgárivédelmi kötelezettség

Fogd a csomagod!Segíts!

A csoportos védelem: kimenekítés, ideigleneslakóhely-elhagyás, a szükséges "túlélőcsomag"összeállítása; befogadásHelyes magatartási szabályok, elsősegélynyújtás

Nem ismer határokat! Globális veszélyek: nemzetközi bűnözés,terrorizmus; környezetszennyezés, az együttműködés jelentősége

Minősíthetetlen! minősített időszakokKözlekedj okosan! Közlekedési szabályokEnergiasuli Energiafelhasználási ismeretek

Fejlesztési követelmények:

1-4. osztály: minimum évi 4-6 óra

Sajátítsák el a tűzmegelőzés, tűzgyújtás, tűzoltás, mentés, menekülés elemi ismereteit, az ezekhez kapcsolódó viselkedésben, mozgásban, tevékenységsorban fokozatosan készségszintet érjenek el. Ismerjék meg a vészhelyzetek, balesetek, sérülések elkerülésének módjait. Ismerjék az elemi elsősegély-nyújtási ismeretek közül az égésre vonatkozó tudnivalókat.

Értsék meg a tanulók, hogy az életüket veszélyek fenyegetik, ismerjék meg a katasztrófa-küszöböt elérő és a mindennapok, a katasztrófa-küszöböt el nem érő veszélyfajtáit. (Tűz, ár-belvíz, ipari balesetek, földrengés, szélsőséges időjárás, munkahelyi, közúti, otthoni balesetek stb.) Ismerjék meg a riasztási jeleket. Tudjanak túlélőcsomagot összeállítani.

Tudják, hogyan kell viselkedniük a veszélyhelyzetekben, kihez kell fordulniuk segítségért, ismerjék a segítségkérés és a védelem helyes módját.

Tudják, hogy helyes magatartással önmaguk és mások életét is megmenthetikÉrtsék meg, hogy önmaguk is előidézhetnek veszélyeket, ismerjék meg lakóhelyük, iskolájuk veszélyeztetettségét.Sajátítsák el a menekülés, túlélés alapvető ismérveit.Ismerjék meg az intézmény Prevenciós Programjának rájuk vonatkozó részeit (menekülési útvonalak, riasztási módok, stb.)

5-8. osztály: minimum 6-8 óra

Ismerjék a legfontosabb természeti és civilizációs veszélyeket. Tudják, hogy mit jelent a polgári védelmi kötelezettség, mint a honvédelmi kötelezettség része

Nyerjenek betekintést, tájékoztatást,a hazánkat és a környezetünket érintő új veszélyekről, kihívásokról (ipari balesetek, környezetszennyezés, atomfegyverek elterjedése, járványok, tömeges migráció, szervezett bűnözés,

97

terrorizmus stb.), a hazánkra jellemző veszélyhelyzeti tűzoltási-tűzmegelőzési polgári védelmi-katasztrófavédelmi tevékenységről. Informálódjanak a nemzetközi együttműködések irányairól, lehetőségeiről, az ifjúsági szövetségek nemzetközi kapcsolatairól, programjairól. Ismerjék fel az összefogás jelentőségét. Ismerjék meg az intézmény Prevenciós Programjának rájuk vonatkozó részeit. ( Az 1-4. osztályos ismereteket kibővítve azzal, amit a megelőzésben, elhárításban tenniük kell.)

Ismerjék meg a segítségnyújtókat (katasztrófavédelem, tűzoltóság, rendőrség, mentők), legyenek képesek együttműködni a segítségnyújtókkal Alakítsanak ki reális képet tevékenységükről, legyenek tisztában azzal, hogy e szervezetek az ő életüket is védik.

Legyen igényük az önmentő módszerek és mások mentése lehetőségeinek megismerésére. Sajátítsák el az elemi elsősegély-nyújtási ismeretek közül a sérülések, sebek, törések felismerésére, ellátására vonatkozó elemi tudattartalmakat.

Legyenek képesek a környezetük tűzvédelmével, a veszélymegelőzéssel kapcsolatos állampolgári kötelességeik, személyes felelősségük felismerésére, gyakorlására. Olyan, az élet és a környezetet kímélő szokásaik alakuljanak ki, amelyekkel a harmonikus életvitel megalapozható. Kísérjék figyelemmel lakóhelyük tűzoltóságának, katasztrófavédelmének őket is érintő vonatkozásait. Ismerjék a tűzoltóság kulturális, hagyományőrző és értékmegóvó, a katasztrófavédelem életet- és anyagi javakat mentő funkcióját. Ismerjék meg a területükön lévő, tűzzel kapcsolatos kultúrtörténeti emlékeket, hagyományokat, szokásokat.

Tudják végrehajtani a távolsági védelem (kimenekítés, kitelepítés) és egyéni védelem rájuk vonatkozó feladatait. Legyenek tisztában a veszélyhelyzetekben betartandó alapvető magatartási szabályokkal, ismerjék az egyéni védőeszköz használatát és iskolájuk Prevenciós Programját.

Ismerjék a riasztási jeleket, tudják, hogy veszélyhelyzet esetén hogyan segíthetnek önmagukon és egymáson. Ismerjék a pánik kitörésének előjeleit, valamint a azt, hogy mit tehetnek a megelőzése érdekében.

A döntéshozatal gyakorlásában személyes tapasztalataik mellett használják fel a tömegkommunikáció forrásait, tanulják meg értően szelektálni azokat. Ismerjék meg a segítségkérés, az együttműködés módjait. Tudják elemezni és értékelni a szabályok megtartásának, illetve megszegésének következményeit. Magatartásuk szolgálja az emberi élet, a természet, a szűkebb és tágabb környezetük védelmét, a biztonságot.

Készült a „Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság OSZTÁLYFŐNÖKI AJÁNLÁS a veszélyhelyzeti (tűzvédelmi, polgári védelmi-katasztrófavédelmi) ismeretek oktatásához az általános iskolák részére” című munka alapján.Források: Belügyminisztérium alapján, Energiasuli-energiakaland-ELMŰ és E.ON ajánlásai, Tanári kézikönyv a Tűzre, vízre vigyázzatok…c. munkafüzet sorozathoz, BM TOP 1998. 174-189. o.

98

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam

Célok, feladatokAz alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki.

Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak.

A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelésA tanuló  erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. 

Nemzeti öntudat, hazafias nevelésA tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb

99

állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése).

Állampolgárságra, demokráciára nevelésA tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztéseA tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát.  

A családi életre nevelésA tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze.

A testi és lelki egészségre nevelésA tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait.

Felelősségvállalás másokért, önkéntességA tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).

Fenntarthatóság, környezettudatosságA tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére.

PályaorientációA tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.

Gazdasági és pénzügyi nevelésA tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek.

100

Médiatudatosságra nevelésA tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban.

A tanulás tanításaA tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztésAnyanyelvi kommunikációA tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikációA tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek.

Matematikai kompetenciaA tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat.

Természettudományos és technikai kompetenciaKialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére.

Digitális kompetenciaKialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása).

Szociális és állampolgári kompetenciaKialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciaA tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

101

A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére.

A hatékony, önálló tanulásA tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

Egységesség és differenciálásA nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok

Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.Magyar nyelv és irodalom

8 8 8 7

Matematika 5 5 5 5Informatika - - - 0

102

Idegen nyelv - - - 3Környezetismeret 1 1 1 1Ének-zene 2 2 2 2Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 2Technika és életvitel 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Etika / hit-és erkölcstan 1 1 1 1Összes óra: 25 25 25 27

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.1

Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 1–4. évfolyama számáraA kerettantervhez képest heti egy órával emelt (8 - 8 - 8 - 7) óraszámokkal

Célok és feladatok*Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi

kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben.

Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.

A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése.

Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére.

103

A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

(*51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.1. bevezetőjéből)Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének

lehetőségei, feladatai– beszédkészség fejlesztése,– szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása,– olvasás, az írott szöveg megértése,– szövegértő olvasás fejlesztése,– irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése,– írás, íráskép fejlesztése,– az íráshasználat fejlesztése,– fogalmazási alapismeretek kialakítása,– szövegalkotási gyakorlatok– nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása,– helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása,– a tanulási képesség fejlesztése,– az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése.

Kompetenciák fejlesztéseA magyar nyelv és irodalom tantárgy megteremti a kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségeit:– az anyanyelvi kompetencia elsődleges eszköze,– az utasítások, szöveges feladatok értelmezése révén közvetve hozzájárul a matematikai kompetencia

fejlesztéséhez,– az irodalmi művek olvasása segíti a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését valamint az

erkölcsi nevelést,– a csoportmunka, kooperatív munkavégzés lehetőséget teremt az önismeret és a társas kapcsolati

kultúra fejlesztésére, – az információgyűjtés, önálló beszámolók készítése, digitális tananyagok használata során fejlődik a

digitális kompetencia,– a magyar történelem eseményeihez kapcsolódó szövegek feldolgozása a nemzeti öntudat erősödését

segíti.

SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZAz első négy évfolyamon a tanulási folyamat egészében kiemelten fontos a fejlesztő értékelés. Az értékelés

alapja a pozitív megerősítés, a folyamatos, jóindulatú visszajelzés, a motiváció erősítése a munkavégzésre. A tanító folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók fejlődését, személyre szóló értékelést nyújt a fejlődés üteméről, az egyéni teljesítményről. Segítséget nyújt a továbbhaladáshoz, a hiányosságok pótlásához. Az értékelés célja a helyes értékrend közvetítése, az elvárások megértése, a pontos munkavégzés igényének kialakítása. A helyes értékelés segíti a tanulók önértékelésének kialakítását, fejlesztését. A kisiskolások értékelésének alapelve a tapintat és a türelem.

Az értékelés igazodjon a gyakorlás során alkalmazott tevékenységekhez. A számonkérés igazodjon az életkori sajátosságokhoz, legyen változatos.

A folyamatos szóbeli értékelés mellett szükséges az írásbeli értékelés is. A fejlesztés csakis akkor lehet eredményes, ha az írásbeli munkák javítása azonnal megtörténik.

Az értékelés elsődlegesen a pedagógus feladata, de lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a tanulók értékeljék önmaguk valamint társaik munkáját.

A folyamatos szóbeli és írásbeli értékelések jelentik félévi és tanév végi minősítő értékelések alapját. A fejlesztési ciklusok végén a tanulói teljesítmények érdemjegyekkel történő értékeléséhez támpontot jelentenek a fejlesztés várt eredményeinek meghatározása a kerettantervben.

A TANKÖNYVVÁLASZTÁS SZEMPONTJAIA szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik

figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a magyar nyelv és irodalom tantárgy

tanítására meghatározott órakeretben;– a taneszköz segítségével a magyar nyelv és irodalom kerettantervben megadott fogalomrendszer jól

megtanulható, elsajátítható legyen,

104

– a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására.

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;– amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet,

tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);– amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai

munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel;– amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását

az interneten elérhető tartalmakkal.Javasolt taneszközök

1. évfolyam ÁBÉCÉS olvasókönyv, olvasás munkafüzet 1. o Írásfüzet – kisbetűk, Írásfüzet – nagybetűk Írásvázoló 1. o. – Kisbetűk, Írásvázoló 1. o. – Nagybetűk Betűvető mozaBook digitális tananyagai (ajánlott)

2. évfolyam Olvasókönyv, olvasás munkafüzet 2. o. Nyelvtan 2. o. I. félév, II. félév mozaBook digitális tananyagai (ajánlott)

3. évfolyam Olvasókönyv, olvasás munkafüzet 3. o. Nyelvtan 3. o. I. félév, II. félév Fogalmazás 3. o. mozaBook digitális tananyagai (ajánlott)

4. évfolyam Olvasókönyv, olvasás munkafüzet 4. o. Nyelvtan 4. o. I. félév, II. félév Fogalmazás 4. o. mozaBook digitális tananyagai (ajánlott)

Az évfolyamok óraszámaiAz anyanyelvi tevékenységek többsége a tanítási órák folyamatos része. Ennek megfelelően a tematikai

egységek óraszámai a tanórák fejlesztési területein belül kerültek elosztásra.Az emelt óraszámú ajánlás indokai:Az 1. évfolyamon javasolt az olvasás- és írásórák azonos óraszáma, hogy a betűtanulási időszakban a

betűk olvasásának tanítása és a kisbetűk írásának tanítása párhuzamosan történhessen, majd a nagybetűk írásának tanítására, az írás gyakorlására legyen elegendő idő.

A 2. évfolyamon az írástechnika fejlesztése, az eszközszintű írás előkészítése igényel emelt óraszámot.A 3. és a 4. évfolyamona helyesírási készség fejlesztése, a szövegértés fejlesztése, a tantárgyi tanulás

előkészítése indokolja a magasabb óraszámot.

A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma

1. évfolyam 8 288

2. évfolyam 8 288

3. évfolyam 8 288

4. évfolyam 7 252

1–2. évfolyamA tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott

művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes

105

elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban. Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos, énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes (internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok, közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép kapcsolatával – egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket, viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.

A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.

Az 1−2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás.

Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében.

Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete.

Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét.

A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.

Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel az életkorban elvárható követelményeknek.

Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.

Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani.

1. évfolyamÉves óraszám: 288 Heti óraszám: 8

A tematikai egységek áttekintő beosztásaTematikai egység címe Órakeret 288

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos 15 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás előkészítése 20 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása 50 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése 35 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos 2 óra

106

Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása 20 óra

Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 55 óra

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése – folyamatos 50 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos 8 óra

A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos 3 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos 2 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 28 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése.Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése.

Szókapcsolatok, mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása.Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével.

Mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról.Mondatok összekapcsolása.

Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján adott vagy választott témáról.

Páros és csoportos beszélgetés.Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása.Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben.

Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.

A tanuló– érthetően beszél;– megérti az egyszerű

magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol;

– használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit;

– bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz;

– eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében.

Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika.

Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

Dráma és tánc: szituációs játékok.

Etika: én és környezetem,bemutatkozás, önismeret.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.

107

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás előkészítése

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az olvasástanulás előkészítése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése.

Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság).

Az olvasáshoz és az íráshoz szükséges helyes testtartás kialakítása.

A szavak első hangjának leválasztása, szavak bontása hangokra.

A tanuló– nyitott, motivált, érdeklődő az

olvasás tanulásában;– rendelkezik a megfelelő

ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően;

– részképességei elérték a szükséges szintet.

Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció.

Ének-zene: ritmus, tempó, dallam.

Matematika: irányok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása

Órakeret50 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása, a dekódolási képesség kialakítása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A nyomtatott kis- és nagybetűk együttes tanítása, a hang és a betű megfeleltetése.Betűk összeolvasása, betűkapcsolatok, szótagok, szavak, szókapcsolatok, mondatok és szövegek olvasása némán és hangosan.

Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség.Biztonságos betű-összevonási képesség.

A tanuló– olvasási tevékenysége motivált,

érdeklődő;– ismeri a magyar ábécé nyomtatott

kis és nagybetűit;– ismeri a betű-hang, fonéma-graféma

megfeleltetési szabályait;– biztos betűfelismerési, összevonási

képességgel rendelkezik;– ismeri olvasással kapcsolatos

erősségeit, hibáit;– rendelkezik az olvasásra, annak

folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek;

– biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket,

Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma.

108

Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása.

mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, összefoglalás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése

Órakeret 35 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szövegértő olvasás előkészítése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén.

A szövegértő olvasás megalapozása, fejlesztése.

Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés.Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása.Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről).

A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.

A tanuló– ismert és begyakorolt szöveget

folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel,

– felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit,

– használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében;

– a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten.

Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés.

Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal.Jel, jelkép, piktogram.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos Órakeret 2

óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén.Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, találós kérdés, mese, szereplő).

109

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése.

Ismerkedés hazai kisebbségek irodalmának alkotásaival.A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása.

Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről.

Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai).

A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése.

A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése.A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása.Olvasmányok szerzőjének megnevezése.

Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése.Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok.

A tanuló– hallgat, olvas verset, mesét, életkori

sajátosságának megfelelő irodalmi műveket;

– képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés);

– néhány verset, mondókát elmond fejből;

– dramatikus játékokban együttműködik s társakkal.

Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus, ismétlődések.

Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban.

Etika: én és szűkebb közösségeim.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, hallás fejlesztése.Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képességek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Hangok helyének, időtartamának megfigyelése szavakban.

Analizáló, szintetizáló feladatok végzése.

A tanuló– nyitott, motivált, érdeklődő az írás

tanulásában;– előzetes képességei és ismeretei

megfelelőek az írástanulás megkezdéséhez;

Technika, életvitel és gyakorlat: a finommozgások fejlesztése (pl. gyurmázással).

Vizuális kultúra: a

110

Tájékozódás térben, síkban.

A füzet és az írószerek használata.Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése.

Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása.

Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

– finommotorikája, szem-kéz koordinációja megfelelő szintű;

– tisztában van az írás alapvető funkcióival a mindennapi életben.

finommozgások fejlesztése rajzolással, festéssel, mintázással.

Etika: az írott nyelvi kommunikációs viselkedés szabályai.

Ének-zene: hallásfejlesztés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Betűelem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Órakeret 55

óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása.A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek figyelembevételével.Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az írott kis- és nagybetűk szabályos alakítása, kapcsolása.Betűkapcsolatok, rövid szavak írása.

A hangok időtartamának jelölése.

Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása.Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása.Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből.

A tanuló– ismeri és használja a magyar ábécé

betűinek írott alakjait;– írása rendezett, a betűket

olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz.

Vizuális kultúra: irányváltásokat segítő vonalkombinációk (vonalkötegek, vonalgombolyagok stb.) használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése – folyamatos

Órakeret 50 óra

Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok írásakor.Az íráshasználat normáinak megtartása.

A tanuló– másoláskor nem vét írástechnikai

hibát;– jelöli a mondatkezdést és a

Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle

111

Elvárható tempójú írás.

Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után.Önállóan alkotott rövid mondatok leírása.

Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

mondatzárást;– a gyakorolt szókészlet körében

alkalmazza a szókezdő nagybetűt;– ismeri az időtartam és a j hang

kétféle jelölési módját;– szövegminta alapján felismeri és

kijavítja hibáit.

vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása.

Testnevelés és sport: harmonikus mozgás.

Ének-zene: tempó, ritmus.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kisbetű, nagybetű; margó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos Órakeret 8

óra

Előzetes tudás Iskolaérettség. A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A helyesírási készség fejlesztése.A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban.

Nyelvi fogalmak tapasztalati úton történő megismerése; rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betűk ismerete.A nagybetűk és a mondatzáró írásjelek használatának, helyesírásának megfigyelése.

Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása.

A j és ly használata az ismert szókincs körében.

A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban.

Az önellenőrzés módjának bevezetése.

A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata.

A tanuló– szükség szerint alkalmazza a

tapasztalt helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében;

– 5-10 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot;

– az egyszerű szavakat helyesen választja el.

Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos Órakeret 3

óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése.

112

céljai

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről).

Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása.

Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák.

A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében.A kép és a szöveg kapcsolata.

Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása.

A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában.

Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján.

Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve, tartalomjegyzék).

A tanuló– a tanító irányításával motiváltan

tanul;– a tanulási folyamat során változatos

tevékenységeket és több érzékszervet is használ;

– szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: 2-3 mondóka,Tamkó Sirató Károly: Csöpp kis Márta, Weöres Sándor: Olvadás című költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás.

Matematika; környezetismeret: önálló tanulás.

Vizuális kultúra: A szöveget alkotó betűformák és a közlési tartalmak kapcsolatának felismerése. Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése.Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek, olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről.

A tanuló– ismeri, megérti rövid, egy szálon

futó művek segítségével a

Dráma és tánc: részvétel dramatikus játékban.

113

Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis).

A történetiségen alapuló összefüggések megértése az egy szálon futó történekben.

Azonosulás, ítélet, érvelés alapjainak elsajátítása a szépirodalmi szövegek kapcsán.

A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel.

Egyszerű közmondások, szólások ismerete.

Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték).

A múlt néhány emléke környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások).Nemzeti ünnepeink, jelképeink.

történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt;

– képes állást foglalni, érvelni alapvető erkölcsi kérdésekben;

– meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket;

– meghallgatja mások érvelését is;– képes beleélésre, azonosulásra az

életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során;

– dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat, azokat életkori szintjén kezelni.

Vizuális kultúra: átélt, elképzelt vagy olvasott esemény vizuális kifejezése.

Etika: családtagjaim, szeretet, barátkozás (konfliktushelyzetek megélése játékokon keresztül).

Környezetismeret: az ember megismerése (magatartásformák, szabályok, viselkedési normák); környezet és fenntarthatóság.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép.

A fejlesztés várt eredményei az első évfolyam végén

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Törekedjen összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről.Szöveghűen mondja el a memoritereket.Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel.Írásképe és füzetvezetése legyen rendezett. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Törekedjen hogy írása legyen rendezett, pontos.Jelölje helyesen a j hangot 5-10 begyakorolt szóban.Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

2. évfolyamÉves óraszám: 288 Heti óraszám: 8.

A tematikai egységek áttekintő beosztásaTematikai egység címe Órakeret 288

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos 18 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése 90 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos 13 óra

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése – folyamatos 65 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták 20 óra

114

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos 34 óra

A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos 16 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos 4 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 28 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos

Órakeret 18 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése.Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése.

Mondatok, szövegek olvasásakor, memoriterek elmondásakor a hanglejtés, a hangsúly helyes alkalmazása.

Az aktív szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésével.

Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról.

Páros és csoportos beszélgetés.Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása.

Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben.

Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.

A tanuló– érthetően beszél;– megérti az egyszerű

magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol;

– használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének illendő nyelvi formáit;

– bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz;

– eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében.

Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika.

Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fotóval) megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

Dráma és tánc: szituációs játékok.

Etika: én és környezetem,bemutatkozás, önismeret.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése

Órakeret90 óra

Előzetes tudás Betűismeret, alapvető olvasási képesség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szövegértő olvasás előkészítése.

115

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés fejlesztése.

Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség.

Biztonságos szóolvasási képesség.

Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása.

Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén.

Olvasási stratégiák előkészítése: érzékszervi képek alkotása, grafikus szervezők, összefoglalás, előzetes áttekintés.

Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása.Mesék, narratív történetek értő hallgatása, felidézése. (pl. történetek a családi élet eseményeiről; nemzeti ünnepeinkről, jelképeinkről).

A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.

A tanuló– olvasási tevékenysége motivált,

érdeklődő;– ismeri a magyar ábécé nyomtatott

kis és nagybetűit;– ismeri a betű-hang, fonéma-

graféma megfeleltetési szabályait;– biztos betűfelismerési, összevonási

képességgel rendelkezik;– ismeri olvasással kapcsolatos

erősségeit, hibáit;– rendelkezik az olvasásra, annak

folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek;

biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket.

A tanuló– ismert és begyakorolt szöveget

folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel,

– felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit,

– használja az előzetes áttekintés, egyszerű összefoglalás, az érzékszervi képek alkotásának stratégiáit a megértés érdekében;

– a szöveg megértését bizonyítja a következő tevékenységekkel: következtetés, lényegkiemelés, tartalommondás, események összefoglalása, egyszerű értékelése az életkornak megfelelő szinten.

Vizuális kultúra: betűtípus, betűforma.

Matematika; környezetismeret: szóbeli és írásbeli szövegértés.

Vizuális kultúra: Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehason-lítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).Médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal.Jel, jelkép, piktogram.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos Órakeret

13 óra

Előzetes tudás Betűismeret, alapvető olvasási képesség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén.

116

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése.A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, mese, szereplő).

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Magyar nép- és műköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülő értékek, hagyományok közvetítése.

Ismerkedés hazai kisebbségek és más népek irodalmának alkotásaival.

A társas kapcsolatok, családi és társadalmi ünnepek bemutatása.

A mese és a valóságleírás különbségének tudatosítása.Mondák, legendák a magyar nép történetéből; rövid elbeszélések a magyar történelem nagy alakjairól.

Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről.

Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza,Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai).

A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése.

A szövegek megértésének igazolása feladatok megoldásával.

A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése.

A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása.

Olvasmányok szerzőjének megnevezése.

Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése.Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok.

A tanuló– hallgat, olvas verset, mesét, életkori

sajátosságának megfelelő irodalmi műveket;

– képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, találós kérdés);

– néhány verset, mondókát elmond fejből;

– dramatikus játékokbanegyüttműködik a társakkal.

Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok.

Ének-zene: ritmus, ismétlődések.

Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, színpadi tér és lépték. Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban.

Etika: én és szűkebb közösségeim.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; monda, főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, rím.

117

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése – folyamatos

Órakeret 65 óra

Előzetes tudás Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A nagy- és kisbetűk pontos ismerete.

Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás a szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid szövegek írásakor.Az íráshasználat normáinak megtartása.

Elvárható tempójú írás.Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből.Önállóan alkotott mondatok leírása.

Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

A tanuló– másoláskor nem vét írástechnikai

hibát;– jelöli a mondatkezdést és a

mondatzárást;– a gyakorolt szókészlet körében

alkalmazza a szókezdő nagybetűt;– ismeri az időtartam és a j hang

kétféle jelölési módját;– szövegminta alapján felismeri és

kijavítja hibáit.

Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása.

Testnevelés és sport: harmonikus mozgás.

Ének-zene: tempó, ritmus.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kisbetű, nagybetű; margó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék;

mondatfajták

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás Olvasás és írás ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása.A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése.

Az ábécé hangjainak felsorolása.A betűrend használata gyakorlati feladatokban.A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint.

A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése.

A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete.

A rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak.

A tanuló– felismeri és megnevezi a tanult

nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásban használja a szabályokat.

Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés;természeti ritmusok.

Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével.

Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken.

118

A szótő felismerése, a toldalékok jelölése.

A toldalékos szavak felismerése szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben, -val/-vel, -ból/-ből, -tól/-től, -t, -hoz/-hez/-höz, -va/-ve/-vá/-vé, -kor ragos szóalakok helyes használata és leírása.

A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük.

Az -e kérdőszó helyes használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánhangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő mondat, kérdő mondat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása folyamatos Órakeret

34 óra

Előzetes tudás A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A helyesírási készség fejlesztése.A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Szabályszerűségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével.

A helyesírási probléma felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével.

Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása.

Személynevek helyesírása.

A j és ly használata az ismert szókincs körében.Szabályismeret és alkalmazás:– az időtartam jelölése;– a kiejtéstől eltérő hang- kapcsolatok;– a hagyomány szerinti írásmód;– az elválasztás szabályai,– a kijelentő és a kérdő mondat

jelölése.

A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban.

A tanuló– szükség szerint felidézi és

alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet körében;

– 30–40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot;

– az egyszerű szavakat helyesen választja el.

Ének-zene: egy adott dallamhoz szöveg alkotása.

119

A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Az előző évfolyamon elsajátított képességek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről).

Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása.

Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák.

A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében.A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása.

A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában. Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével.

A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve, tartalomjegyzék).

A tanuló– a tanító irányításával motiváltan

tanul;– a tanulási folyamat során változatos

tevékenységeket és több érzékszervet is használ;

– szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: 2-3 mondóka, József Attila: Altató; Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz; Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Weöres Sándor: Galagonya, Buba éneke, című költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás.

Matematika; környezetismeret: önálló tanulás.

Vizuális kultúra: A szöveget alkotó betűformák és a közlési tartalmak kapcsolatának felismerése. Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése.Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás Alapvető erkölcsi kategóriák felismerése.

120

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Egyszerű ítéletek alkotása a mesék, versek, olvasott, hallott irodalmi művek szereplőiről.

Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis). A történetiségen alapuló összefüggések megértése az egy szálon futó történekben.

Azonosulás, ítélet, érvelés szépirodalmi szövegek kapcsán. A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel.

Egyszerű közmondások, szólások ismerete, megfelelő alkalmazása.

Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték).

Az egymással szembeni tisztelet, a másság elfogadása.

A múlt néhány emléke környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások).A lakóhely ismerete.

A tanuló– ismeri, megérti rövid, egy szálon

futó művek segítségével a történeteket bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt;

– képes állást foglalni, érvelni alapvető erkölcsi kérdésekben;

– meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket;

– meghallgatja mások érvelését is;– képes beleélésre, azonosulásra az

életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során;

– dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat, azokat életkori szintjén kezelni.

Dráma és tánc: részvétel dramatikus játékban.

Vizuális kultúra: átélt, elképzelt vagy olvasott esemény vizuális kifejezése.

Etika: családtagjaim, szeretet, barátkozás (konfliktushelyzetek megélése játékokon keresztül).

Környezetismeret: az ember megismerése (magatartásformák, szabályok, viselkedési normák); környezet és fenntarthatóság.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos.Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 10–20 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat.Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

3–4. évfolyam

121

A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek. E fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása.

Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére.

Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is; hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez.

Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Fontos a tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.

A 3−4. évfolyamon az írás-helyesírás tanításának célja az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével.

A tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

3. évfolyamÉves óraszám: 288 Heti óraszám: 8.

A tematikai egységek áttekintő beosztásaTematikai egység címe Órakeret 288

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos 14 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 70 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 30 óra

Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos 10 óra

Fogalmazási alapismeretek 16 óra

Szövegalkotási gyakorlatok 25 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok 24 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos 36 óra

A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos 28 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos 6 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 29 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése – folyamatos

Órakeret 14 óra

Előzetes tudás

Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.

122

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egymással összefüggő fejlesztése.A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására.A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés, a helyes kiejtés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben (pl. párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló).

Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök használata a kifejezés segítésében.

Vélemény kulturált megfogalmazása.

Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése.

Állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, stílusértékének értelmezése az olvasott szövegekben.

A különböző tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt ritkábban használt szavak célzott használatával az aktív szókincs gyarapítása.

Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről.

Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása.

A tanuló– értelmesen és érthetően fejezi ki

gondolatait;– használja a mindennapi

érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat;

– beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja;

– bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe;

– a közös tevékenységeket együttműködő magatartással segíti.

Minden tantárgy: összefüggő beszéd, érvelés.

Környezetismeret: önfenntartás, légzés.

Vizuális kultúra: Műalkotások megfigyelése, jellemzése, értelmezése, értékelése. Médiaszövegek közötti különbségek (pl. televíziós műsortípusok, animációs mesefilmek, sorozatok) felismerése saját médiaélmények felidézésén, megjelenítésén (pl. szerepjáték) és közvetlen példákon keresztül.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték, testtartás, térköz, távolságtartás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése Órakeret 70

óra

Előzetes tudás Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás kialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasás kialakítása.

123

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Életkori sajátosságoknak megfelelő szépirodalmi, dokumentum típusú, folyamatos, nem folyamatos, kevert, egyéni, közös és tankönyvi célú szövegek megismerése, ezek megértése.A megértés igazolása feladatok megoldásával.

Globális és kereső olvasás, grafikus szervezők (ábrák, táblázatok, gondolattérkép, fürtábra) alkalmazása a hatékonyabb szövegértés érdekében.

Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok felidézése és megosztása.

Gondolatok és információk értelmezése és integrálása, tartalom, nyelvezet, szövegszerkezet vizsgálata és értékelése.

A következő olvasási stratégiák, olvasást megértő folyamatot segítő technikák ismerete, alkalmazása a hatékonyabb megértés érdekében:- a szöveg átfutása,- az előzetes tudás aktiválása,- jóslás, anticipáció.

Az olvasás céljának, módjának az olvasás megkezdése előtt való tisztázása.

A tanuló– az olvasás terén motivált,

érdeklődő;– folyékony, automatizált

olvasástechnikával rendelkezik a hangos és a néma olvasás területén is;

– felismeri és javítja a hibáit;– felismeri és megérti azokat a

különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult;

– szintetizálja, értelmezi és értékeli az életkori szintjének megfelelő szöveg információit és gondolatait;

– megfelelő nyelvi tudatossággal rendelkezik;

– ismeri és tanítói segítséggel használja a tanult olvasási stratégiákat.

Matematika: szöveges feladatok.

Környezetismeret: önálló tanulás, szövegfeldolgozás kialakítása.

Etika: én magam; az én világom.

Vizuális kultúra: Személyes élmények és irodalmi szöveg alapján képek készítése. Képzőművészeti műfajok.Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, médiaszöveg olvasása.Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan.Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szöveg, műfaj, szövegértés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos

Órakeret 30 óra

Előzetes tudás Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás, azonosulás) átélésének segítése.Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése.Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások megismerése.Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátíttatása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az olvasókönyvi szövegek csoportosítása formájuk, műfajuk és kommunikációs szándékuk szerint.

Az olvasmányok témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása (pl. gyerekalakok és

A tanuló– megnevezi olvasmányai szerzőjét,

szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket;

– azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek

Környezetismeret: környezeti, természeti, környezetvédelmi témájú olvasmányok.

Ének-zene: a népdalok szövege (kifejező

124

gyereksorsok). Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban.

Versek feldolgozása.

Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben (ritmus, rím, refrén, hasonlatok).Jellegzetes irodalmi témák, motívumok (pl. család, gyermek, természet) felfedezése olvasmányokban.

A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése.

A magyar történelemhez kapcsolódó mesék, mondák olvasása.

Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása.

Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok felismerése.

Rövidebb irodalmi szövegek (versek, mesék, elbeszélések) önálló olvasása.

Nagyobb terjedelmű, jellemzően kortárs magyar és európai gyermekirodalmi alkotás (meseregény, ifjúsági regény, mesés-, verseskötet) elolvasása a tanító irányításával. Művek a kortárs magyar irodalomból. (Például: Békés Pál: Félőlény, A bölcs hiánypótló; Berg Judit: Rumini; Boldizsár Ildikó: Boszorkányos mesék; Csukás István: Süsü, a sárkány, Keménykalap és krumpliorr, Pom Pom összes meséi, gyerekversek; Dávid Ádám: A Virág utcai focibajnokság; Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika; Lackfi János: Kövér Lajos színre lép; Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Szabó T. Anna gyermekversei; Tóth Krisztina: Londoni mackók, Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen.Tatay Sándor: Kinizsi Pál, Fekete István művei,Erich Kastner művei, Milne: Mici mackó)

Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memóriagyakorlatok, fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése.

sorrendjét;– konkrét esetekben felismeri a

mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket;

– az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el.

eszközök, nyelvi fordulatok, motívumok, természeti képek).

Vizuális kultúra; dráma és tánc: A témához és a tartalomhoz is illeszkedő kifejezőeszközök elemzése, alkalmazása.Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrét médiaszövegeken keresztül.Az elbeszélő személyének azonosítása különböző egyszerű médiaszövegekben (pl. animációs mesék).

125

A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Egyszerűbb drámai konvenciók és a színházi formanyelv alapjainak tapasztalati megismerése (jelenet, felvonás, kezdet és vég, díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). A tanultak felhasználása saját produkcióhoz, bábelőadások, színházi előadások megbeszélésekor.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás, találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonlat, ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos Órakeret 10

óra

Előzetes tudás Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadtatása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz írástechnika fejlesztése, helyes írásszokások megszilárdítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

Az írás lendületének és tempójának fokozása.

Szósorok, mondatok írása másolással, tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással.

Az egyéni írás kialakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével. Szükség esetén az olvashatóság javítása.

– A tanuló– írása jól olvasható;– írástempója lendületes;– füzetvezetése rendezett.

Matematika; környezetismeret: olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Íráskép, szövegkép, olvashatóság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Fogalmazási alapismeretek Órakeret 16

óra

Előzetes tudás A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A különböző szövegformák tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek ismerete.Kellő tapasztalat a cím szerepéről,

A tanuló– a tanult fogalmazási ismereteket

felhasználja fogalmazáskészítéskor.

Környezetismeret; matematika: érthető, világos szóbeli szövegalkotás.

126

jellemzőiről; a szövegek felépítéséről; az időrendről; az esemény, az előzmény és a következmény kapcsolatáról; a szöveg kohéziójáról; a tématartásról; a nyelvi megformáltságról; a különböző szövegforma jellemzőiről, a bekezdések szerepéről.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend érzékeltetése, a szöveg tagolása bekezdésekre.

Vizuális kultúra: Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg írás.Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás, befejezés; elbeszélés

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Szövegalkotási gyakorlatok Órakeret 25

óra

Előzetes tudás Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban.Képolvasás, mesemondás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével.Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása a szöveg alkotásakor.

Gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezése.

Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. A párbeszéd beillesztése a történetmondásba.

Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása.

A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a fölösleges szóismétlődés kerülése.

A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával, a tanító segítségadásával.

A tanuló– a tanult fogalmazási ismeretek

felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít;

– a fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket használ;

– a tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi;

– figyel a nyelvi eszközök használatára;

– a tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit.

Környezetismeret: változatos élővilág; a tanultak bemutató leírása.

Vizuális kultúra: Természeti jelenség megfigyelése, a tapasztalatok leírása, megjelenítése.Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal (médiaszöveg-írás).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Elbeszélés, történetmondás; téma, helyszín, szereplő, cselekmény, időrend, nézőpont; párbeszéd.

127

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok

Órakeret 24 óra

Előzetes tudás A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az önellenőrzésben.A nyelvi tudatosság fokozása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése szövegben.

A rokon értelmű szavak, a többjelentésű, azonos alakú szavak helyes használata.

A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben.

Az ige felismerése. Az igeragozás.

Különféle időben végbemenő cselekvések, történések megkülönböztetése.

Az igeidők helyes használata beszédben és írásban. Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk.

A főnév fajtáinak csoportosítása, megnevezése. Többes számú főnevek alkotása.A -ba, -be, -ban, -ben, -ból/-ből, -tól/-től, -ról/-ről, -val/-vel, -t, ragos főnevek helyes használata mondatalkotással, szövegértelmezéssel.

A tulajdonnevek csoportjainak megismerése: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézmények neve, márkanevek, címek.

A melléknév szerepének ismerete a nyelvhasználatban.

A fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor.

Ragos melléknevek.

A névelők és a névutók szerepének ismerete. A névelők helyes használata.

A tanuló– felismeri és megnevezi a tanult

nyelvtani fogalmakat, használja a szabályokat;

– felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat;

– toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat;

– a szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket;

– alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek.

Vizuális kultúra: Jelek a mindennapi életben.Az időbeliség ábrázolása a képzőművészetben.

Környezetismeret: tulajdonnevek a térképeken.

128

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév, földrajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő; névutó; ige; igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos Órakeret 36

óra

Előzetes tudás

A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet körében.A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben.Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor.Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A helyesírási készség fejlesztése.A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén.

Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igekötős igék;

tulajdonnevek, fokozott melléknevek, ragos névszók; névutós szerkezetek;

Hosszú –ú/-ű jelölése a melléknevek végén.

A főnév -t toldalékának (ragjának) és a múlt idő jelének megkülönböztetése.

A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében.

A tanuló– a mondatot nagybetűvel kezdi és

írásjellel zárja;– a begyakorolt szókészlet körében

biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat;

– írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak;

– helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.

Környezetismeret: térképvázlat készítése tulajdonnevek feltüntetésével.

Matematika: matematikai fogalmak megnevezése

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály.

129

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos Órakeret

28 óra

Előzetes tudás Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A tanulás szerepe és módjai. Saját tanulási folyamatunk megismerése, hogyan tanulunk a legkönnyebben, mi okoz nehézséget.

Gondolkodás a gondolkodásunkról, tanulásunkról. Egyszerű tanulási módok, stratégiák.

Tanulás különböző típusú szövegekből.Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált (koncentrációs) memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák.

Vázlatkészítés irányítással, tanulás, összefoglalás vázlat segítségével.

Ismerkedés különböző információhordozókkal.

Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai.

Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók, internet, digitális tananyagok használata.

A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja.

A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai.Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, segítője. Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében.

A tanuló– ismeri a tanulási folyamat alapvető

jellemzőit;– azonosítja az információ forrásait,

ismeri azok kezelését;– képes önálló tanulásra;– ismeri a saját tanulási folyamatának,

képességének jellemzőit;– ismer és alkalmaz néhány tanulási

módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben;

– a szövegből történő tanulás során olvasási stratégiákat használ;

– információt keres, kezel önállóan néhány forrásból;

– szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: népdalszövegek, illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás,részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből.

Környezetismeret: jelenségek megfigyelése, ok-okozati kapcsolatok keresése.

Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése a tanult szövegekhez.Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan.

Kulcsfogalmak/ Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat.

130

fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes tetszésítéletek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Erkölcsi és esztétikai ítélet megfogalmazása, érvelés a vélemény mellett, vitakészség kialakulása.

A szépirodalmi alkotásokban megismert helyzetek, azok tanulságának alkalmazása mindennapi helyzetekben. A művek tanulságainak értelmezése.

A saját vélemény mellett a nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mások véleményének megértése, elfogadása.

Vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, felismerése és kritikája.

A műélvezet, a beleélés mélyebb megtapasztalása a fentiek segítségével is. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték) saját és más álláspontból is.

Szülők, nagyszülők gyermekkora, tárgyi világa. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata; időrend.

A múlt emlékei környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok, szokások).A lakóhely ismerete.

Nemzeti ünnepeink, jelképeink. A magyar szabadságküzdelmek kiemelkedő alakjai.

Az egymással szembeni tisztelet, a másság elfogadása.

A tanuló– ismeri, megérti a történeteket

bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt;

– képes állást foglalni, érvelni, meggyőzni másokat alapvető erkölcsi, esztétikai kérdésekben;

– meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket, megérti mások érvelését, elfogadja az övétől eltérő véleményeket, képes ezekkel is azonosulni;

– képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során;

– dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat saját és más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni.

– történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket.

– Képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt.

Etika: Értékrend alakulása. Szűkebb és tágabb környezetem, barátság.

Környezetismeret: Környezeti rendszerek állapota, fenntarthatóság. Egészséges életmód. Viselkedési normák.

Vizuális kultúra; dráma és tánc: a lényeg kiemelésének lehetőségei a vizuális kompozíciókban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód, időrend.

131

A fejlesztés várt eredményei a harmadik év végén

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat.Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét fogalmazza meg.Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket.A memoritereket szöveghűen mondja el.Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos elbeszélő fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Törekedjen arra, hogy helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

4. évfolyamÉves óraszám: 252 Heti óraszám: 7.

A tematikai egységek áttekintő beosztásaTematikai egység címe Órakeret 252

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos 16 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 65 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos 30 óra

Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos 7 óra

Fogalmazási alapismeretek 12 óra

Szövegalkotási gyakorlatok 22 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok 17 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos 28 óra

A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos 24 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos 6 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 25 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése folyamatos

Órakeret 16 óra

Előzetes tudás

Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egymással összefüggő fejlesztése.A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására.

132

A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A helyes beszédlégzés, a helyes kiejtés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben (pl. párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló).

Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök használata a kifejezés segítésében.Vélemény kulturált megfogalmazása.

Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése.

Állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, stílusértékének értelmezése az olvasott szövegekben.

A különböző tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt, ritkábban használt szavak célzott használatával az aktív szókincs gyarapítása.Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről.Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása.

A tanuló– értelmesen és érthetően fejezi ki

gondolatait;– használja a mindennapi

érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat;

– beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja;

– bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe;

– a közös tevékenységeket együttműködő magatartással segíti.

Minden tantárgy: összefüggő beszéd, érvelés.

Környezetismeret: önfenntartás, légzés.

Vizuális kultúra: Műalkotások megfigyelése, jellemzése, értelmezése, értékelése. Médiaszövegek közötti különbségek (pl. televíziós műsortípusok, animációs mesefilmek, sorozatok) felismerése saját médiaélmények felidézésén, megjelenítésén (pl. szerepjáték) és közvetlen példákon keresztül.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték, testtartás, térköz, távolságtartás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése Órakeret 65

óra

Előzetes tudás Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás kialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasás kialakítása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Életkori sajátosságoknak megfelelő szépirodalmi, dokumentum típusú, folyamatos, nem folyamatos, kevert, egyéni, közös és tankönyvi célú szövegek megismerése, ezek megértése.

Globális és kereső olvasás, grafikus

A tanuló– az olvasás terén motivált,

érdeklődő;– folyékony, automatizált

olvasástechnikával rendelkezik a hangos és a néma olvasás területén is;

Matematika: szöveges feladatok.

Környezetismeret: önálló tanulás, szövegfeldolgozás kialakítása.

133

szervezők (ábrák, táblázatok, gondolattérkép, fürtábra) alkalmazása a hatékonyabb szövegértés érdekében.

Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok felidézése és megosztása.

Gondolatok és információk értelmezése és integrálása, tartalom, nyelvezet, szövegszerkezet vizsgálata és értékelése.

A következő olvasási stratégiák, olvasást megértő folyamatot segítő technikák ismerete, alkalmazása a hatékonyabb megértés érdekében:– a szöveg átfutása,– az előzetes tudás aktiválása,– jóslás, anticipáció.

Az olvasás céljának, módjának az olvasás megkezdése előtt való tisztázása.

– felismeri és javítja a hibáit;– felismeri és megérti azokat a

különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről tanult;

– szintetizálja, értelmezi és értékeli az életkori szintjének megfelelő szöveg információit és gondolatait;

– megfelelő nyelvi tudatossággal rendelkezik;

– ismeri és tanítói segítséggel használja a tanult olvasási stratégiákat.

Etika: én magam; az én világom.

Vizuális kultúra: Személyes élmények és irodalmi szöveg alapján képek készítése. Képzőművészeti műfajok.Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, médiaszöveg olvasása.Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan.Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szöveg, műfaj, szövegértés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése - folyamatos Órakeret 30

óra

Előzetes tudás Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás, azonosulás) átélésének segítése.Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése.Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások megismerése.Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátíttatása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az olvasókönyvi szövegek csoportosítása formájuk, műfajuk és kommunikációs szándékuk szerint.

Az olvasmányok témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása (pl. gyerekalakok és gyereksorsok).

A megértés igazolása feladatok megoldásával.

Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban.

Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben (ritmus, rím, refrén,

A tanuló– megnevezi olvasmányai szerzőjét,

szereplőit és azok tulajdonságait, magyarázza cselekedeteiket;

– azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét;

– konkrét esetekben felismeri a mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket;

– az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el.

Környezetismeret: környezeti, természeti, környezetvédelmi témájú olvasmányok.

Ének-zene: a népdalok szövege (kifejező eszközök, nyelvi fordulatok, motívumok, természeti képek).

Vizuális kultúra; dráma és tánc: A témához és a tartalomhoz is illeszkedő kifejezőeszközök elemzése, alkalmazása.Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok

134

hasonlatok).

Jellegzetes irodalmi témák, motívumok (pl. család, gyermek, természet) felfedezése olvasmányokban.

A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése.

Mesék és mondák a magyar történelem eseményeihez kapcsolódóan. Elbeszélések 20. századi eseményekről, hősökről, sorsokról.Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása.

Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok felismerése.

Rövidebb irodalmi szövegek (versek, mesék, elbeszélések) önálló olvasása.Nagyobb terjedelmű, jellemzően kortárs magyar és európai gyermekirodalmi alkotás (meseregény, ifjúsági regény, mesés-, verseskötet) elolvasása a tanító irányításával. Művek a kortárs magyar irodalomból. (Például: Békés Pál: Félőlény, A bölcs hiánypótló; Berg Judit: Rumini; Boldizsár Ildikó: Boszorkányos mesék; Csukás István: Süsü, a sárkány, Keménykalap és krumpliorr, Pom Pom összes meséi, gyerekversek; Dávid Ádám: A Virág utcai focibajnokság; Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika; Lackfi János: Kövér Lajos színre lép; Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Szabó T. Anna gyermekversei; Tóth Krisztina: Londoni mackók, Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen, Fekete István művei, Nógrádi Gábor művei).Szabó Magda: Tündér Lala

Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memóriagyakorlatok, fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése.

A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Egyszerűbb drámai konvenciók és a színházi formanyelv alapjainak tapasztalati megismerése (jelenet, felvonás, kezdet és vég, díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). A tanultak felhasználása

animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrét médiaszövegeken keresztül.Az elbeszélő személyének azonosítása különböző egyszerű médiaszövegekben (pl. animációs mesék).

135

saját produkcióhoz, bábelőadások, színházi előadások megbeszélésekor.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás, találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonlat, ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos Órakeret 7

óra

Előzetes tudás Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése.Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az írástechnika fejlesztése, helyes írásszokások megszilárdítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás).

Az írás lendületének és tempójának fokozása.

Szósorok, mondatok írása másolással, tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással.

Az egyéni írás kialakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével. Szükség esetén az olvashatóság javítása.

A tanuló- írása jól olvasható;- írástempója lendületes;- füzetvezetése rendezett.

Matematika; környezetismeret: olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Íráskép, szövegkép, olvashatóság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Fogalmazási alapismeretek Órakeret 12

óra

Előzetes tudás A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása.

136

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A különböző szövegformák tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek ismerete.

Kellő tapasztalat a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek felépítéséről; az időrendről; a szöveg kohéziójáról; a tématartásról; a nyelvi megformáltságról; a különböző szövegformák jellemzőiről, a bekezdések szerepéről.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, a szöveg tagolása bekezdésekre.

Tájékoztató szövegek: hír, hirdetés, értesítés, meghívó, sms, e-mail jellemzői,Leírás élőlényekről, tárgyakról, emberekről, jellemzés.

A tanuló– a tanult fogalmazási ismereteket

felhasználja fogalmazáskészítéskor.

Környezetismeret; matematika: érthető, világos szóbeli szövegalkotás.

Vizuális kultúra: Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg írás.Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás, befejezés; elbeszélés, hír, leírás, levél, meghívó; értesítés; hirdetés; SMS; e-mail.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Szövegalkotási gyakorlatok Órakeret 22

óra

Előzetes tudás Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban.Képolvasás, mesemondás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével.Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása a szöveg alkotásakor.

Gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezése.

Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. A párbeszéd beillesztése a történetmondásba.

Szemléletes leírások készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról. Jellemzés készítése emberről.

Levélírás, levélcímzés. Rövid szöveges üzenetek megfogalmazása különféle alkalmakra a címzett személyének figyelembevételével.

A tanuló– a tanult fogalmazási ismeretek

felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít;

– a fogalmazás témájának megfelelő szavakat és kifejezéseket használ;

– adott vagy választott témáról 8–10 mondatos leírást készít a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával;

– a tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi;

– figyel a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök használatára;

– a tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit.

Környezetismeret: változatos élővilág; a tanultak bemutató leírása.

Vizuális kultúra: Természeti jelenség megfigyelése, a tapasztalatok leírása, megjelenítése.Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal (médiaszöveg-írás).

137

Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása.A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a fölösleges szóismétlődés kerülése.A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával, a tanító segítségadásával.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Elbeszélés, történetmondás, leírás, jellemzés; téma, helyszín, szereplő, cselekmény, időrend, nézőpont; párbeszéd.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok

Órakeret 17 óra

Előzetes tudás A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az önellenőrzésben.A nyelvi tudatosság fokozása.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A kijelentő, kérdő, felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélő szándékának felismerése és megnevezése szövegben.

A rokon értelmű szavak, a többjelentésű, azonos alakú szavak helyes használata.

A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben.

Különféle időben végbemenő cselekvések, történések megkülönböztetése, a létigék különböző ideje.Az igekötő szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk.

Az igemódok felismerése, mondatalkotás a megfelelő igemódokkal.

A számnév ismerete, csoportosítása, alkalmazása.

A fokozott számnévi alakok helyes használata.A névelők és a névutók szerepének ismerete. A névelők helyes használata.

A tanuló– felismeri és megnevezi a tanult

nyelvtani fogalmakat, használja a szabályokat;

– felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat;

– toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat;

– a szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket;

– alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek.

Vizuális kultúra: Jelek a mindennapi életben.Az időbeliség ábrázolásának elemzése a képzőművészetben.

Környezetismeret: tulajdonnevek a térképeken.

138

A névmások (személyes, mutató, kérdő) szerepének megértése, alkalmazásuk a mondatokban.

A főnévi igenév ismerete, alkalmazása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév, földrajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő; névutó; ige; igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás; számnév, tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév; határozott számnév, határozatlan számnév; személyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos Órakeret 28

óra

Előzetes tudás

A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet körében.A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben.Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor.Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A helyesírási készség fejlesztése.A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmaztatása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén.

Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást kifejező igealakok; igekötős igék; igemódok,tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; ragos névszók; névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája.

A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében.

A tanuló– a mondatot nagybetűvel kezdi és

írásjellel zárja;– a begyakorolt szókészlet körében

biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat;

– írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak;

– helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.

Környezetismeret: térképvázlat készítése tulajdonnevek feltüntetésével.

Matematika: számnevek helyesírása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály.

139

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos Órakeret

24 óra

Előzetes tudás Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A tanulás szerepe és módjai. Saját tanulási folyamatunk megismerése, hogyan tanulunk a legkönnyebben, mi okoz nehézséget. Gondolkodás a gondolkodásunkról, tanulásunkról. Egyszerű tanulási módok, stratégiák. Tanulás különböző típusú szövegekből.

Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált (koncentrációs) memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák.Vázlatkészítés irányítással, tanulás, összefoglalás vázlat segítségével.

Ismerkedés különböző információhordozókkal.Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai.

Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók, elektronikus információs eszközök, internet, digitális tananyag használata.

A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai.

Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, segítője. Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében.

A tanuló– ismeri a tanulási folyamat alapvető

jellemzőit;– azonosítja az információ forrásait,

ismeri azok kezelését;– képes önálló tanulásra;– ismeri a saját tanulási folyamatának,

képességének jellemzőit;– ismer és alkalmaz néhány tanulási

módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben;

– a szövegből történő tanulás során olvasási stratégiákat használ;

– információt keres, kezel önállóan néhány forrásból;

– szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: népdalszövegek, József Attila: Betlehemi királyok, Mama; Petőfi Sándor: Füstbe ment terv; illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás;részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus; Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből.

Környezetismeret: jelenségek megfigyelése, ok-okozati kapcsolatok keresése.

Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése a tanult szövegekhez.Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat, digitális tananyag.

140

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes tetszésítéletek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismertetése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismertetése.

Tevékenységek/Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Erkölcsi és esztétikai ítélet megfogalmazása, érvelés a vélemény mellett, vitakészség kialakulása.

A szépirodalmi alkotásokban megismert helyzetek, azok tanulságának alkalmazása mindennapi helyzetekben. A művek tanulságainak értelmezése.

A saját vélemény mellett a nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mások véleményének megértése, elfogadása. Vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, felismerése és kritikája.

A műélvezet, a beleélés mélyebb megtapasztalása a fentiek segítségével is. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték) saját és más álláspontból is.

Szülők, nagyszülők gyermekkora, életmódja, tárgyi világa. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata; időrend.

A múlt emlékei környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások).

Nemzeti ünnepeink, jelképeink.A magyar szabadságküzdelmek kiemelkedő alakjai.

Kiemelkedő magyar tudósok, feltalálók, művészek, sportolók.

Az egymással szembeni tisztelet, a másság elfogadása.

A lakóhely ismerete.

A tanuló– ismeri, megérti a történeteket

bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati viszonyt;

– képes állást foglalni, érvelni, meggyőzni másokat alapvető erkölcsi, esztétikai kérdésekben;

– meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket, megérti mások érvelését, elfogadja az övétől eltérő véleményeket, képes ezekkel is azonosulni;

– képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során;

– dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat saját és más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni.

– történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket.

– Képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt.

Etika: Értékrend alakulása. Szűkebb és tágabb környezetem, barátság.

Környezetismeret: Környezeti rendszerek állapota, fenntarthatóság. Egészséges életmód. Viselkedési normák.

Vizuális kultúra; dráma és tánc: a lényeg kiemelésének lehetőségei a vizuális kompozíciókban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód, időrend.

141

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez.Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse.Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket.A memoritereket szöveghűen mondja el.Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is.A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.

142

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3

Matematika az általános iskolák 1–4. évfolyama számáraheti 5 óra

Célok és feladatokAz iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és

mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését.

A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze.

A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét.

A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére.

A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását.

A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt.

A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), az internet, az oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális

143

kompetencia fejlődéséhez.A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az

együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti.

Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismerteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását.

A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok.

A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése.

Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nemcsak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását.

Az iskoláztatás kezdő szakaszában a matematikatanulás-tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a gyermekek személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a matematika tudományának megismeréséhez. Ezért a manuális, tárgyi tevékenységek szükségesek a fogalmak kellően változatos, gazdag, konkrét tartalmának megismeréséhez.

Alapvető fontosságú a tapasztalatszerzéssel megérlelt fogalmak alapozása, alakítása, egyes matematikai tartalmak értő ismerete, a helyes szövegértelmezés és a matematikai szaknyelv használatának előkészítése, egyes fogalmak pontos használata. A tanulók aktív cselekvő tevékenységén keresztül erősödik az akarati, érzelmi önkifejező képességük, kommunikációjuk, együttműködési készségük, önismeretük. A sokszorosan (tévedésekkel és korrekcióval) bejárt utak nélkül nincs mód az önálló ismeretszerzés megtanulására. A gyerekek tempójának megfelelően haladva, az alaposabb, mélyebb tudás kiépítésére helyezzük a hangsúlyt. Apró lépésekkel, spirális felépítésben dolgozzuk fel a tananyagot.

Fontos, hogy biztosított legyen a gyerekek számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Ebben a korban a képességfejlesztésnek, a kreatív és kritikai gondolkodás kialakításának van kiemelt szerepe. Ez a szakasz a tanulói kíváncsiságra és érdeklődésre épít, és ezáltal fejleszti a tanulók megismerési és gondolkodási képességét. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz.Az alsó tagozatos matematikaoktatás fontos feladata:

• felfedeztetni a matematika és a valóság elemi kapcsolatát; • kialakítani a helyes tanulási szokásokat, az önálló ismeretszerzés képességét az alapvető ismeretek közös, de

egyre önállóbb feldolgozásával és alkalmazásával; • fejleszteni a problémafelismerő és problémamegoldó, alkotó gondolkodásmódot; • biztos szám- és műveletfogalmat kialakítani, • fejleszteni a számolási készséget.

144

Az értékelés elvei és eszközei

A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz.

A tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában.

Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva.

A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét.Az értékelés kiemelt szempontjai:

– a tanulók önmagukhoz mért fejlődése, – az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje, – tárgyi tevékenységben való jártasság, – tanult műveletek értelmezése, – a tanult számolási eljárások ismerete és alkalmazása.

A tankönyvválasztás szempontjai

A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe:

– a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;– a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek

megfelelő használatra a tanév(ek) során;– a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a

diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;– segítse a helyes tanulási szokások, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását;– biztosítson lehetőséget a mennyiségi és minőségi differenciálásra egyaránt;– változatos feladatokon keresztül szemléltesse a matematika szerepét a mindennapi életben;– alakítsa ki az önellenőrzés igényét;– ábraanyaga, betűmérete igazodjon az életkori sajátosságokhoz;– felépítése (témák, feladattípusok) logikus, könnyen követhető legyen;– feladatrendszere változatos legyen tartalom, típus, nehézségi fok és funkció tekintetében.– A tankönyv önmagában kiszolgálja az adott tantárgy helyi tantervébe foglaltak tanítását.

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;– amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet,

tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);– amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai

munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az

interneten elérhető tartalmakkal;

Javasolt taneszközök a Kerettanterv követelményeihez:– A Sokszínű matematika tankönyvcsalád 1–4. évfolyam számára szóló könyvei, tanári segédletei és digitális

tananyagai (munkatankönyv, számolófüzet, tudásszintmérő feladatlap, számvázoló, applikációs készlet), mágnestábla, (mozaBook), számítógép projektor stb.

– A kerettantervben számos helyen szerepel utalás az informatika, az interaktív tananyagok, interaktív tábla használatára. Az ehhez szükséges valamennyi digitális tananyagot és eszközt biztosítják a mozaBook digitális tankönyvek.

A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma1.évfolyam 5 1802. évfolyam 5 1803.évfolyam 5 1804.évfolyam 5 180

A heti 5 óraszám esetén a többletórákat a Számelmélet, algebra és geometria témakörben gyakorlásra, kívánjuk felhasználni.

145

1. osztályCélok, feladatokIdőkeret: 180 óra/év, heti 5 óra

FejezetekAz új tananyag feldolgozásának

óraszáma

A gyakorlás óraszáma(szabadon

felhasználható 10%)

Ismétlés, számonkérés,

óraszáma

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

folyamatos

2. Számelmélet, algebra 80 30 14

3. Függvények, az analízis elemei 17 3

4. Geometria, mérések 22 5 5

5. Statisztika, valószínűség 4

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:– Egyszerű matematikai szakkifejezések, jelölések megismertetése. – Az összehasonlítás képességének fejlesztése. – Tárgyak, személyek, dolgok jellemzése egy-két tulajdonsággal. – Halmazszemlélet megalapozása. – Gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése.

Előzetes tudás

Tárgyak, személyek, dolgok csoportosítása. Irányok (lent, fent, jobbra, balra) ismerete.Egyszerű utasítások megértése, annak megfelelő tevékenység.A feladat gondolati úton való megoldásának képessége (helykeresés, párválasztás, eszközválasztás). Tevékenységekben (rajzaiban) újszerű ötletek, kreativitás, fantázia megjelenése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokTárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján.

Összességek alkotása adott feltétel szerint, halmazalkotás.Személyekkel vagy tárgyakkal kapcsolatos jellemzők azonosítása, összegyűjtése, csoportosítása pl. interaktív tábla segítségével.

Környezetismeret: tárgyak, élőlények összehasonlítása, csoportosítása különböző tulajdonságok alapján, pl. élőhely, táplálkozási mód stb.

Állítások igazságtartalmának eldöntése.Több, kevesebb, ugyanannyi szavak értő ismerete, használata.Egyszerű matematikai szakkifejezések és jelölések bevezetése a fogalmak megnevezésére.

Relációszókincs: kisebb, nagyobb, egyenlő.Jelrendszer ismerete és használata (=, <, >).Lehetőség szerint számítógépes, interaktív táblához kapcsolódó oktatóprogramok alkalmazása.

Környezetismeret: természeti jelenségekről tett igaz-hamis állítások.

Halmazok számossága.Halmazok összehasonlítása. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb elemet tartalmaz.Csoportosítások.

Igaz – hamis állítások megfogalmazása.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés.Mennyiségi kapcsolatok felfedezése, a változások követése.Tantárgyi oktató- és ismeretterjesztő programok futtatása.

Testnevelés és sport: párok, csoportok alakítása.

Magyar nyelv és irodalom: szavak csoportosítása szótagszám szerint.

Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Tárgysorozatok, számsorozatok alkotása.

Finommotoros koordinációk: apró tárgyak (pl. pálcika, korong, logikai lapok) rakosgatása.

Testnevelés és sport: sorban állás különböző szempontok szerint.

146

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb, egyenlő.

2. Számelmélet, algebra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:– Számlálás, számolási készség fejlesztése. – A tartós figyelem fejlesztése.– Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése. – Az összeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának kialakítása, elmélyítése és a műveletek elvégzése az adott

számkörben. – A matematikai szaknyelv életkornak megfelelő használata.– Elnevezések, jelölések használata, számolási eljárások alkalmazása.

Előzetes tudás

Számolás szóban egyesével 10-ig. Személyek, dolgok számlálása tízig.Számok mutatása ujjaikkal.Elemi mennyiségi ismeretek: mennyiségek megkülönböztetése (nagyobb, kisebb, több, kevesebb, semmi).Párba rendeződés képessége (kettesével sorakozás), párok összeválogatása (cipők, kesztyűk).

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokSzámolás 20-as számkörben.Számfogalom kialakítása 20-as számkörben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.Tárgyak megszámlálása egyesével, kettesével. Számok nevének sorolása növekvő és csökkenő sorrendben.

Számlálás, számolási készség fejlesztése.A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása.Számok közötti összefüggések felismerése, a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és szöveg alapján.A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.Tárgyak megszámlálása egyesével, kettesével.Analógiás gondolkodás alapozása.

Környezetismeret: tapasztalatszerzés a közvetlen és tágabb környezetben, tárgyak megfigyelése, számlálása.

Ének-zene: ritmus, taps.

Magyar nyelv és irodalom: mesékben előforduló számok.

Testnevelés és sport: lépések, mozgások számlálása.

Számok írása, olvasása 20-ig.Számok képzése, bontása helyi érték szerint.

Egyedi tapasztalatok értelmezése (pl. ujjszámolás).Számjelek használata.Jelek szerepe, írása, használata és értelmezése.A számok számjegyekkel történő helyes leírásának fejlesztése.

Technika, életvitel és gyakorlat: számjegyek formázása gyurmából, emlékezés tapintás alapján a számjegyek formájára.

Magyar nyelv és irodalom: betűelemek írása.

Számok becsült és valóságos helye a számegyenesen (egyes, tízes) számszomszédok.Számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok egymástól való távolsága a számegyenesen.

Mennyiségek megfigyelése, összehasonlítása.A mennyiségi viszonyok jelölése nyíllal, relációjellel.A tájékozódást segítő viszonyok megismerése: között, mellett.Tájékozódás a tanuló saját testéhez képest (bal, jobb).Tájékozódás lehetőleg interaktív program használatával is.

Testnevelés és sport: tanulók elhelyezkedése egymáshoz viszonyítva.

Vizuális kultúra: tájékozódás a síkon ábrázolt térben.

Számok tulajdonságai: páros, páratlan.

Tulajdonságok felismerése, megfogalmazása.Számok halmazokba sorolása.Lehetőleg tantárgyi oktatóprogram használata páratlan-páros tulajdonság megértéséhez.

Számok összeg- és Számok összeg- és

147

különbségalakja. különbségalakjának előállítása, leolvasása kirakással, rajzzal.Megfigyelés, rendszerezés, általánosítás.Igaz és hamis állítások megfogalmazása.

Darabszám, sorszám, és mérőszám fogalmának megkülönböztetése.Halmazok számosságának megállapításával a természetes szám fogalmának kialakítása.

Darabszám, sorszám és mérőszám szavak értő ismerete és használata.

Környezetismeret: természeti tárgyak megfigyelése, számlálása.

Az összeadás, kivonás értelmezései tevékenységekkel a 20-as számkörben.Az összeadás és a kivonás kapcsolata.Az összeadás tagjainak felcserélhetősége.

Műveletfogalom alapozása, összeadás, kivonás értelmezése többféle módon. Rajzról, képről, összeadás kivonás írása; művelet megjelenítése képpel, kirakással.Műveletek tárgyi megjelenítése, matematikai jelek, műveleti jelek használata. Fejben történő számolási képesség fejlesztése.A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenységeken keresztül.Összeadás, kivonás hiányzó értékeinek meghatározása (pótlás).Műveletek megfogalmazása, értelmezése.Tantárgyi fejlesztőprogram használata.

Szöveges feladat értelmezése, megoldása.Megoldás próbálgatással, következtetéssel.Ellenőrzés. Szöveges válaszadás.Tevékenységről, képről, számfeladatról szöveges feladat alkotása, leírása a matematika nyelvén.

Mondott, illetve olvasott szöveg értelmezése, eljátszása, megjelenítése rajz segítségével, adatok, összefüggések kiemelése, leírása számokkal.Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről szóban, írásban.Lényegkiemelő és probléma-megoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges feladatok megfogalmazásával.

Vizuális kultúra: hallott, látott, elképzelt történetek vizuális megjelenítése.

Magyar nyelv és irodalom: az olvasott, írott szöveg megértése, adatok keresése, információk kiemelése.

Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Összeg, különbség, számegyenes, művelet, páros, páratlan, egy- és kétjegyű számok, darabszám, sorszám, tőszám, felcserélhetőség,

3. Függvények, az analízis elemei

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai– Számok, mennyiségek közötti viszonyokra vonatkozóan egyszerű megállapítások megfogalmazása. – Változások észrevétele, megfigyelése, indoklása.

Előzetes tudás

Tárgyak sorba rendezésének képessége (szín-, méret-, forma szerint).Előrajzolás után díszítő sor rajzolása, a minták váltakozásával.Az idő múlásának megfigyelése, periódikusan ismétlődő események a napi tevékenységekben.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA sorozat fogalmának kialakítása. Sorozat képzése tárgyakból, Ének-zene: periodikusság zenei

148

Tárgy-, jel- és számsorozatok szabályának felismerése.Növekvő és csökkenő sorozatok.

jelekből, alakzatokból, számokból.Számsorozat szabályának felismerése, folytatása, kiegészítése megadott vagy felismert összefüggés alapján.Az összefüggéseket felismerő és a rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével.Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint.

motívumokban.

Összefüggések, szabályok.Számok mennyiségek közti kapcsolatok és jelölésük nyíllal.

Számok táblázatba rendezése.Számpárok közötti kapcsolatok.

Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.Szabályjátékok alkotása.Kreativitást fejlesztő feladatsorok megoldása.Változó helyzetek megfigyelése, a változás jelölése nyíllal.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Sorozat, számsorozat, növekvő, csökkenő. Szabály, kapcsolat.

4. Geometria, mérésekA tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

– Megfigyelőképesség, tartós figyelem fejlesztése. – Feladattudat és feladattartás fejlesztése. – Térszemlélet kialakításának alapozása. – Finommotorikus mozgás fejlesztése. – Pontosság, tervszerűség, kitartás a munkában. – Helyes és biztonságos eszközkezelés. – A környezet megismerésének igénye. – Mennyiségfogalmak kialakítása a 20-as számkörben, mérések alkalmilag választott és szabvány

mérőeszközökkel. – Gyakorlottság kialakítása tényleges mérésekben. – Irányok megismerése, alkalmazása.

Előzetes tudás

Formák között különbség felismerése (kerek, szögletes). Az azonos formák közül az eltérők kiválogatásának képessége.Adott formák összekapcsolása tárgyakkal.Térbeli tájékozódás a testsémáknak megfelelően.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz egyenes és görbe vonal megismerése.

Tudatos megfigyelés.Egyenes rajzolása vonalzóval.Objektumok alkotása szabadon.

Környezetismeret: közvetlen környezet megfigyelése a testek formája szerint (egyenes és görbe vonalak keresése).

A képszerkesztő program néhány rajzeszközének ismerete, a funkciók azonosítása, gyakorlati alkalmazása.

A számítógép kezelése segítséggel.

Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról.Képnézegető programok alkalmazása.

A megfigyelések megfogalmazása az alakzatok formájára vonatkozóan. Alakzatok másolása, összehasonlítása, annak eldöntése, hogy a létrehozott alakzat rendelkezik-e a kiválasztott tulajdonsággal.A geometriai alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése, készítése.

Vizuális kultúra: Geometriai alakzatok rajzolása. A vizuális nyelv alapvető eszközeinek (pont, vonal, forma) használata és megkülönböztetése. Kompozíció alkotása geometriai alakzatokból.(mozaikkép)

Tengelyesen tükrös alakzat A tükrös alakzatokhoz kapcsolódó Környezetismeret: alakzatok

149

előállítása hajtogatással, nyírással, megfigyelése tükör segítségével.A tapasztalatok megfogalmazása.

Képnézegető programok alkalmazása.

képek megtekintése, jellemzése. formájának megfigyelése a környezetünkben.

Sík- és térbeli alakzatok megfigyelése, szétválogatása, megkülönböztetése.

Síkidom és test különbségének megfigyelése.Síkidomok előállítása hajtogatással, nyírással, rajzolással.Testek építése testekből másolással, vagy szóbeli utasítás alapján.

Vizuális kultúra; környezetismeret: tárgyak egymáshoz való viszonyának, helyzetének, arányának megfigyelése.

Síkidomok. (négyzet, téglalap, háromszög, kör).Tulajdonságok, kapcsolatok, azonosságok és különbözőségek.

Síkidomok rajzolása szabadon és szavakban megadott feltétel szerint.Összehasonlítás.Fejlesztőprogram használata formafelismeréshez, azonosításhoz, megkülönböztetéshez.

Technika, életvitel és gyakorlat: vonalzó használata.

Testek (kocka, téglatest).Tulajdonságok, kapcsolatok, azonosságok és különbözőségek.Tulajdonságokat bemutató animációk lejátszása, megtekintése, értelmezése.

Testek válogatása és osztályozása megadott szempontok szerint.Testek építése szabadon és adott feltételek szerint, tulajdonságaik megfigyelése.A tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével.Szemponttartás. Kreativitás fejlesztése.

Technika, életvitel és gyakorlat: testek építése.

Tájékozódás, helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások.

Mozgási memória fejlesztése nagytesti mozgással, mozgássor megismétlése.Térbeli tájékozódás fejlesztése.Tájékozódás síkban (pl. füzetben, könyvben, négyzethálós papíron).Interaktív programok használata.

Környezetismeret:az osztályterem elhelyezkedése az iskolában, az iskola elhelyezkedése a településen.

Testnevelés és sport: térbeli tudatosság, elhelyezkedés a térben, mozgásirány, útvonal, kiterjedés.

Összehasonlítások a gyakorlatban: (rövidebb-hosszabb, magasabb-alacsonyabb).

Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés.Együttműködő képesség fejlesztése (pl. tanulók magasságának összemérése).

Környezetismeret: közvetlen környezetünk mérhető tulajdonságai.

Hosszúság, tömeg, űrtartalom idő.Mérőszám és mértékegység.Mérőeszközök.Mérések alkalmi és szabvány egységekkel: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő.Szabvány mértékegységek megismerése:,m, kg, l, óra, nap, hét, hónap, év.Mennyiségek becslése.

Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel.Különböző mennyiségek mérése azonos egységgel.Mérőeszközök használata gyakorlati mérésekre.A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján.Mennyiségek közötti összefüggések megfigyeltetése tevékenykedtetéssel.

Testnevelés és sport; ének-zene: időtartam mérése egységes tempójú mozgással, hanggal, szabványegységekkel.

Környezetismeret: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő és mértékegységeik.

A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások megismerése.

Irányított keresés ma már nem használatos mértékegységekről.

Mérőszám és mértékegység viszonya.

Mennyiségek közötti összefüggések megfigyelése.Tárgyak, személyek, alakzatok összehasonlítása mennyiségi

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: mérések a mindennapokban.

150

tulajdonságaik alapján (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom).Interaktív programok használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egyenes és görbe vonal, szimmetria, mértékegység, mérőszám, hosszúság, űrtartalom, tömeg, idő, mérőeszköz, síkidom, test. Becslés.

5. Statisztika, valószínűség

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai– Közös munka (páros- és csoportmunka) vállalása. – Együttműködés, egymásra figyelés. – A világ megismerésének igénye. – Önismeret: pontosság, tervszerűség, monotonitás tűrése.

Előzetes tudás Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokValószínűségi megfigyelések, játékok, kísérletek.

A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével.Sejtések megfogalmazása, divergens gondolkodás.

Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról.

Tudatos megfigyelés.A gondolkodás és a nyelv összefonódása.

Események, ismétlődések játékos tevékenység során.

Célirányos, akaratlagos figyelem fejlesztése.

A lehetetlen fogalmának tapasztalati előkészítése.

Adatgyűjtés célirányos megválasztásával a környezettudatos gondolkodás fejlesztése.

Statisztika.Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok lejegyzése táblázatba.

Események megfigyelése.Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére.Adatokról megállapítások megfogalmazása: egyenlő adatok, legkisebb, legnagyobb adat kiválasztása.Adatgyűjtés elektronikus információforrások segítségével. Információforrások, adattárak használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Véletlen, biztos, lehetetlen, táblázat, statisztika, adat.

A fejlesztés várt eredményei az 1. évfolyam végénA tanuló

– képes halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni;– képes állítások igazságtartalmának eldöntésére, állításokat megfogalmazni;– halmazok elemeit összehasonlítja, azonosítja, megkülönbözteti, a közös tulajdonságokat felismeri,

megnevezi;– több, kevesebb, ugyannyi fogalmát helyesen használja;– néhány elemet sorba rendez próbálgatással;–számokat ír, olvas 20-as számkörben, Helyi érték fogalma.– megtalálja számok helyét a számegyenesen, – meghatározza az egyes, számszomszédokat;– képes természetes számok nagyság szerinti összehasonlítására;– a matematikai jeleket +, –, =, <, >, helyesen használja;

151

– képes összeadni, kivonni, 20-as számkörben;– képes egyszerű szöveges feladatot értelmezésére, megjelenítésére rajz segítségével.– megkülönbözteti a páros és páratlan számokat;– figyelme tudatosan irányítható;– ismeri az egyenes és görbe vonalakat;– képes tájékozódni, ismeri az irányokat;– felismeri növekvő és csökkenő számsorozatok szabályát, tudja a sorozatot folytatni;– képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni;

2. osztályIdőkeret: 180 óra/ év, heti 5 óra

FejezetekAz új tananyag feldolgozásának

óraszáma

A gyakorlás óraszáma(szabadon

felhasználható 10%)

Ismétlés, számonkérés

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

folyamatos

2. Számelmélet, algebra 77 30 143. Függvények, az analízis elemei 16 34. Geometria, mérések 24 5 55. Statisztika, valószínűség 6

2. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:– Egyszerű matematikai szakkifejezések, jelölések megismertetése. – Az összehasonlítás képességének fejlesztése. – Tárgyak, személyek, dolgok jellemzése egy-két tulajdonsággal. – Halmazszemlélet megalapozása. – Gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése.

Előzetes tudás

Halmazalkotás feltétel szerint.Összehasonlítás, megkülönböztetés.Relációszókincs: kisebb, nagyobb, egyenlő.Igaz, hamis állítások megfogalmazása.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokTárgyak, személyek, dolgok számok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján.

Összességek alkotása adott feltétel szerint, halmazalkotás.Személyekkel vagy tárgyakkal, számokkal kapcsolatos jellemzők azonosítása, összegyűjtése, csoportosítása pl. interaktív tábla segítségével.

Környezetismeret: tárgyak, élőlények összehasonlítása, csoportosítása különböző tulajdonságok alapján, pl. élőhely, táplálkozási mód stb.

Állítások igazságtartalmának eldöntése.Több, kevesebb, ugyanannyi szavak értő ismerete, használata.Egyszerű matematikai szakkifejezések és jelölések a fogalmak megnevezésére.

Relációszókincs: kisebb, nagyobb, egyenlő.Jelrendszer ismerete és használata (=, <, >).Lehetőség szerint számítógépes, interaktív táblához kapcsolódó oktatóprogramok alkalmazása.

Környezetismeret: természeti jelenségekről tett igaz-hamis állítások.

Halmazok számossága.Halmazok összehasonlítása. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb, hányszor annyi elemet tartalmaz. Csoportosítások.

Igaz, hamis állítások megfogalmazása.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés.Tantárgyi oktató- és ismeretterjesztő programok futtatása.

Testnevelés és sport: párok, csoportok alakítása.

Magyar nyelv és irodalom: szavak csoportosítása szótagszám szerint.

152

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb, egyenlő.

2. Számelmélet, algebra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:– Számlálás, számolási készség fejlesztése. – A tartós figyelem fejlesztése.– Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése. – Az összeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának elmélyítése és a műveletek elvégzése az adott

számkörben. – A matematikai szaknyelv életkornak megfelelő használata.– Elnevezések, jelölések használata, számolási eljárások alkalmazása.

Előzetes tudás

Számok írása, olvasása, számlálás 20-ig.Darabszám, sorszám és mérőszám ismerete.Növekvő és csökkenő sor alkotása 20-as számkörben.Számok összeg és különbségalakja 20-as számkörben.Összeadás és kivonás értelmezése többféle módon.Pótlás 20-as számkörben.Egyszerű szöveges feladatok megoldása próbálgatással, következtetéssel.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokSzámfogalom kialakítása 100-as számkörben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.Tárgyak megszámlálása egyesével, kettesével. Számok nevének sorolása növekvő és csökkenő sorrendben.

Számlálás, számolási készség fejlesztése.A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása.Számok közötti összefüggések felismerése, a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és szöveg alapján.Fejben történő számolási képesség fejlesztése.A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.Tárgyak megszámlálása egyesével, kettesével.Analógiás gondolkodás.

Környezetismeret: tapasztalatszerzés a közvetlen és tágabb környezetben, tárgyak megfigyelése, számlálása.

Ének-zene: ritmus, taps.

Magyar nyelv és irodalom: mesékben előforduló számok.

Testnevelés és sport: lépések, mozgások számlálása.

Számok írása, olvasása 100-ig. Számok képzése, bontása helyi érték szerint.

Egyedi tapasztalatok értelmezése (pl. ujjszámolás).Számjelek használata.Jelek szerepe, írása, használata és értelmezése.A számok számjegyekkel történő helyes leírásának fejlesztése.

Technika, életvitel és gyakorlat: számjegyek formázása gyurmából, emlékezés tapintás alapján a számjegyek formájára.

Magyar nyelv és irodalom: betűelemek írása.

Számok becsült és valóságos helye a számegyenesen (egyes, tízes) számszomszédok. Számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok egymástól való távolsága a számegyenesen.

Mennyiségek megfigyelése, összehasonlítása.A mennyiségi viszonyok jelölése nyíllal, relációjellel.Tájékozódás lehetőleg interaktív program használatával is.

Vizuális kultúra: tájékozódás a síkon ábrázolt térben.

Számok összeg- és különbségalakja.

Számok összeg- és különbségalakjának előállítása, leolvasása kirakással, rajzzal.Megfigyelés, rendszerezés, általánosítás.Igaz és hamis állítások megfogalmazása.

Darabszám, sorszám, és mérőszám fogalmának megkülönböztetése 100-as számkörben.

Darabszám, sorszám és mérőszám szavak értő ismerete és használata.Tulajdonságok felismerése,

Környezetismeret: természeti tárgyak megfigyelése, számlálása.

153

Számok tulajdonságai: páros, páratlan.

megfogalmazása.Számok halmazokba sorolása.Lehetőleg tantárgyi oktatóprogram használata páratlan-páros tulajdonság megértéséhez.

A római számok írása, olvasása I, V, X jelekkel.A római számok története.

Magyar nyelv és irodalom:könyvekben a fejezetszám kiolvasása.Környezetismeret:eligazodás a hónapok között.

Összeadás, kivonás fogalmának mélyítése.Összeadandók, tagok, összeg.Kisebbítendő, kivonandó, különbség.Az összeadás és a kivonás kapcsolata.Az összeadás tagjainak felcserélhetősége.

Műveletfogalom alakítása, összeadás, kivonás értelmezése többféle módon.Műveletek tárgyi megjelenítése, matematikai jelek, műveleti jelek használata.A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenységeken keresztül.Összeadás, kivonás hiányzó értékeinek meghatározása (pótlás).A műveletek elvégzése több tag esetén is.Tantárgyi fejlesztőprogram használata.

Szorzás, osztás fejben és írásban. A szorzás értelmezése ismételt összeadással.Szorzótényezők, szorzat.Szorzótábla megismerése 100-as számkörben.Osztás 100-as számkörben. Bennfoglaló táblák.Osztandó, osztó, hányados, maradék.Maradékos osztás a maradék jelölésével.A szorzás és az osztás kapcsolata.

Az összeadás és a szorzás kapcsolatának felismerése.Számolási készség fejlesztése.Algoritmusok követése az egyesekkel és tízesekkel végzett műveletek körében.Fejlesztőprogram használata a műveletek helyességének ellenőrzésére.

Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége.A zárójel használata.A műveletek sorrendje.

Kreativitás, önállóság fejlesztése a műveletek végzésében.

Szöveges feladat értelmezése, megoldása.Megoldás próbálgatással, következtetéssel.Ellenőrzés. Szöveges válaszadás.Tevékenységről, képről, számfeladatról szöveges feladat alkotása, leírása a matematika nyelvén.

Mondott, illetve olvasott szöveg értelmezése, eljátszása, megjelenítése rajz segítségével, adatok, összefüggések kiemelése, leírása számokkal.Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről szóban, írásban.Lényegkiemelő és probléma-megoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges feladatok megfogalmazásával.

Vizuális kultúra: hallott, látott, elképzelt történetek vizuális megjelenítése.

Magyar nyelv és irodalom: az olvasott, írott szöveg megértése, adatok keresése, információk kiemelése.

Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Összeg, összeadandó, tag, különbség, kisebbítendő, kivonandó, szorzat, tényező, osztandó, osztó, hányados, maradék, számegyenes, művelet, zárójel, páros, páratlan, egy- és kétjegyű számok, darabszám, sorszám, tőszám, felcserélhetőség, szorzótábla, bennfoglaló tábla.

154

3. Függvények, az analízis elemei

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:– Számok, mennyiségek közötti viszonyokra vonatkozóan egyszerű megállapítások megfogalmazása. – Változások észrevétele, megfigyelése, indoklása.

Előzetes tudásSorozatképzés tárgyakból, alakzatokból, számokból.Számsorozat folytatása megadott összefüggés alapján.Egyszerű összefüggések felismerése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA sorozat fogalma.Számsorozatok szabályának felismerése.Növekvő és csökkenő sorozatok.

Sorozat képzése számokból.Számsorozat szabályának felismerése, folytatása, kiegészítése megadott vagy felismert összefüggés alapján.Az összefüggéseket felismerő és a rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével.Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint.

Ének-zene: periodikusság zenei motívumokban.

Összefüggések, szabályok.Számok mennyiségek közti kapcsolatok és jelölésük nyíllal.

Számok táblázatba rendezése.Számpárok közötti kapcsolatok.

Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.Szabályjátékok alkotása.Kreativitást fejlesztő feladatsorok megoldása.Változó helyzetek megfigyelése, a változás jelölése nyíllal.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Sorozat, számsorozat, növekvő, csökkenő. Szabály, kapcsolat.

4. Geometria, mérések

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:– Megfigyelőképesség, tartós figyelem fejlesztése. – Feladattudat és feladattartás fejlesztése. – Térszemlélet kialakításának alapozása. – Finommotorikus mozgás fejlesztése. – Pontosság, tervszerűség, kitartás a munkában. – Helyes és biztonságos eszközkezelés. – A környezet megismerésének igénye. – Mennyiségfogalmak kialakítása a 100-as számkörben, mérések alkalmilag választott és szabvány

mérőeszközökkel. – Gyakorlottság kialakítása tényleges mérésekben.

Előzetes tudás

Egyenes rajzolása vonalzóval.Alakzatokra vonatkozó megfigyelések megfogalmazása.Alakzatok másolása, összehasonlítása.Síkidomok előállítása hajtogatással, nyírással, rajzolással.Testek építése.Összehasonlítás méret szerint (pl. rövidebb-hosszabb, alacsonyabb-magasabb. stb.).Mérőeszközök ismerete, használata.Mérés alkalmilag választott és szabvány mértékegységekkel.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz egyenes és görbe vonal. Tudatos megfigyelés.

Egyenes rajzolása vonalzóval.Objektumok alkotása szabadon.

Környezetismeret: közvetlen környezet megfigyelése a testek formája szerint (egyenes és görbe

155

vonalak keresése).A képszerkesztő program néhány rajzeszközének ismerete, a funkciók azonosítása, gyakorlati alkalmazása.

A számítógép kezelése segítséggel.

Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról.Képnézegető programok alkalmazása.

A megfigyelések megfogalmazása az alakzatok formájára vonatkozóan. Alakzatok másolása, összehasonlítása, annak eldöntése, hogy a létrehozott alakzat rendelkezik-e a kiválasztott tulajdonsággal.A geometriai alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése, készítése.

Vizuális kultúra: Geometriai alakzatok rajzolása. A vizuális nyelv alapvető eszközeinek (pont, vonal, forma) használata és megkülönböztetése. Kompozíció alkotása geometriai alakzatokból.

Tengelyesen tükrös alakzat előállítása hajtogatással, nyírással, megfigyelése tükör segítségével.A tapasztalatok megfogalmazása.Képnézegető programok alkalmazása.

A tükrös alakzatokhoz kapcsolódó képek megtekintése, jellemzése. Interaktív tábla

Környezetismeret: alakzatok formájának megfigyelése a környezetünkben.

Sík- és térbeli alakzatok megfigyelése, szétválogatása, megkülönböztetése.

Síkidom és test különbségének megfigyelése.Síkidomok előállítása hajtogatással, nyírással, rajzolással.Testek építése testekből másolással, vagy szóbeli utasítás alapján.

Vizuális kultúra; környezetismeret: tárgyak egymáshoz való viszonyának, helyzetének, arányának megfigyelése.

Síkidomok. (négyzet, téglalap, háromszög, kör).Tulajdonságok, kapcsolatok, azonosságok és különbözőségek.

Síkidomok rajzolása szabadon és szavakban megadott feltétel szerint.Összehasonlítás.Fejlesztőprogram használata formafelismeréshez, azonosításhoz, megkülönböztetéshez.

Technika, életvitel és gyakorlat: vonalzó használata.

Testek (kocka, téglatest).Tulajdonságok, kapcsolatok, azonosságok és különbözőségek.Tulajdonságokat bemutató animációk lejátszása, megtekintése, értelmezése.

Testek válogatása és osztályozása megadott szempontok szerint.Testek építése szabadon és adott feltételek szerint, tulajdonságaik megfigyelése.A térbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével.Szemponttartás. Kreativitás fejlesztése.

Technika, életvitel és gyakorlat: testek építése.

Tájékozódás, helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások.

Térbeli tájékozódás fejlesztése.Tájékozódás síkban (pl. füzetben, könyvben, négyzethálós papíron).Interaktív programok használata.

Környezetismeret:az osztályterem elhelyezkedése az iskolában, az iskola elhelyezkedése a településen.

Testnevelés és sport: térbeli tudatosság, elhelyezkedés a térben, mozgásirány, útvonal, kiterjedés.

Összehasonlítások a gyakorlatban: (rövidebb-hosszabb, magasabb-alacsonyabb).

Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés.Együttműködő képesség fejlesztése (pl. tanulók magasságának összemérése).

Környezetismeret: közvetlen környezetünk mérhető tulajdonságai.

Hosszúság, tömeg, űrtartalom idő.Mérőszám és mértékegység.Mérőeszközök.Mérések alkalmi és szabvány

Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel.Különböző mennyiségek mérése azonos egységgel.

Testnevelés és sport; ének-zene: időtartam mérése egységes tempójú mozgással, hanggal, szabványegységekkel.

156

egységekkel: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő.Szabvány mértékegységek: cm, dm, m, dkg, kg, cl, dl, l, perc, óra, nap, hét, hónap, év.Mennyiségek becslése.

Mérőeszközök használata gyakorlati mérésekre.A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján.

Környezetismeret: hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő és mértékegységeik.

A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások megismerése.

Irányított keresés ma már nem használatos mértékegységekről.

Átváltások szomszédos mértékegységek között, mérőszám és mértékegység viszonya.

Mennyiségek közötti összefüggések megfigyelése.Tárgyak, személyek, alakzatok összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik alapján (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom).Interaktív programok használata.

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: mérések a mindennapokban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egyenes és görbe vonal, szimmetria, mértékegység, mérőszám, hosszúság, űrtartalom, tömeg, idő, mérőeszköz, síkidom, test. Becslés, átváltás.

5. Statisztika, valószínűség

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:– Közös munka (páros- és csoportmunka) vállalása. – Együttműködés, egymásra figyelés. – A világ megismerésének igénye. – Önismeret: pontosság, tervszerűség, monotonitás tűrése.

Előzetes tudásSejtések megfogalmazása valószínűségi kísérletek során.Adatgyűjtés, adatok lejegyzése.Megállapítások megfogalmazása a gyűjtött adatokról.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokValószínűségi megfigyelések, játékok, kísérletek.

A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével.Sejtések megfogalmazása, divergens gondolkodás.

Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról.

Tudatos megfigyelés.A gondolkodás és a nyelv összefonódása.

Események, ismétlődések játékos tevékenység során.

Célirányos, akaratlagos figyelem fejlesztése.

A lehetetlen fogalmának tapasztalati előkészítése.

Adatgyűjtés célirányos megválasztásával a környezettudatos gondolkodás fejlesztése.

Statisztika.Adatok gyűjtése megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok lejegyzése táblázatba.

Események megfigyelése.Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére.Adatokról megállapítások megfogalmazása: egyenlő adatok, legkisebb, legnagyobb adat kiválasztása.Adatgyűjtés elektronikus információforrások segítségével.Információforrások, adattárak használata.

157

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Véletlen, biztos, lehetetlen, táblázat, statisztika, adat.

A fejlesztés várt eredményei a 2. évfolyam végénA tanuló

– képes halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni;– képes állítások igazságtartalmának eldöntésére, állításokat megfogalmazni;– halmazok elemeit összehasonlítja, azonosítja, megkülönbözteti, a közös tulajdonságokat felismeri,

megnevezi;– több, kevesebb, ugyannyi fogalmát helyesen használja;– néhány elemet sorba rendez próbálgatással;– számokat ír, olvas 100-as számkörben, Helyi érték fogalma.– tud római számokat írni, olvasni 100-as számkörben (I, V, X, L, C);– megtalálja számok helyét a számegyenesen, – meghatározza az egyes, tízes számszomszédokat;– képes természetes számok nagyság szerinti összehasonlítására;– tud kétjegyű számokat képezni, helyi érték szerint bontani;– a matematikai jeleket +, –, •, :, =, <, >, ( ) helyesen használja;– képes összeadni, kivonni, szorozni, osztani 100-as számkörben;– ismeri a szorzótáblát a 100-as számkörben;– ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét;– képes szöveges feladatot értelmezésére, megjelenítésére rajz segítségével, leírására művelettel;– megkülönbözteti a páros és páratlan számokat;– képes szimbólumok használatára matematikai szöveg leírásánál, az ismeretlen szimbólum kiszámítására;– figyelme tudatosan irányítható;– ismeri az egyenes és görbe vonalakat;– képes a test és a síkidom megkülönböztetésére;– tud testeket építeni szabadon és megadott feltételek szerint;– képes tájékozódni, ismeri az irányokat;– képes a hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérésére;– ismeri a szabvány mértékegységeket: cm, dm, m, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. – képes átváltásokat végezni szomszédos mértékegységek között;– felismeri a mennyiségek közötti összefüggéseket;– mérés során helyesen használja a mérőeszközöket; – felismeri növekvő és csökkenő számsorozatok szabályát, tudja a sorozatot folytatni;– felismeri a számpárok közötti kapcsolatokat; – képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni;– tud adatokról megállapításokat megfogalmazni;

3. osztályIdőkeret: 180 óra/év, heti 5 óra

FejezetekAz új tananyag feldolgozásának

óraszáma

A gyakorlás óraszáma

Az összefoglalás, ellenőrzés óraszáma

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

2+ folyamatos

2. Számelmélet, algebra 80 30 6

3. Függvények, az analízis elemei 16 3

4. Geometria, mérések 29 6 3

5. Statisztika, valószínűség 5

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Halmazok összehasonlítása.– Állítások igazságtartalmának eldöntése.– Több, kevesebb, ugyannyi fogalma.

158

– Alakzatok szimmetriájának megfigyelése.– Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.

Előzetes tudás

Halmazok összehasonlítása.Állítások igazságtartalmának eldöntése.Több, kevesebb, ugyannyi fogalma.Alakzatok szimmetriájának megfigyelése.Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése konkrét elemek esetén.Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése.

Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban gyűjtött adatok, elemek halmazba rendezése. A logikai „és”, „vagy” szavak használata állítások megfogalmazásában. Összehasonlítás, következtetés, absztrahálás.

Környezetismeret: élőlények csoportosítása megadott szempontok szerint.

A számítógép működésének bemutatása (be- és kikapcsolás, egér, billentyűzet használata).

Ismerkedés az adott informatikai környezettel.

Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.Alaphalmaz és részhalmaz fogalmának tapasztalati előkészítése.

Osztályozás egy, illetve egyszerre két szempont szerint.Síkidomok halmazokba rendezése tulajdonságaik alapján.Sorozatok létrehozása, folytatása, kiegészítése adott szempont szerint.A gondolkodás és a nyelv összefonódása, kölcsönhatása.

Magyar nyelv és irodalom: szavak jelentése, szövegkörnyezettől függő eltérő nyelvhasználat.

Tantárgyi fejlesztőprogram használata a halmazba soroláshoz.

Osztályozás egy, illetve egyszerre két szempont szerint.

Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása. próbálgatással.

Konkretizálás képességének fejlesztése.

Ének-zene: dallammotívumok sorba rendezése.

Kulcsfogalmak/ fogalm

ak

Halmaz, összehasonlítás, csoportosítás, sorba rendezés.

2. Számelmélet, algebra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése. – Számok nagyságrendje és helyi értéke. Számok helyes leírása, olvasása 1000-ig.– Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete.– Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. – A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében.– A tízes, százas ezres számszomszédok meghatározása. – A kerekítés és becslés eszközként való alkalmazása. – Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás.– Igény kialakítása a matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére.– A szorzótábla biztos ismerete.

Előzetes tudás Számok írása, olvasása (100-as számkör).Helyi értékRómai számok írása, olvasása (I, V, X).Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok.Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.Számok képzése, bontása helyi érték szerint.Páros és páratlan számok.Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ).

159

Összeadás, kivonás, szorzás, osztás.Szorzótábla ismerete a százas számkörben.A műveletek sorrendje.Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal.Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokSzámfogalom kialakítása 1000-es, számkörben.Számok írása, olvasása 1000-ig.

Tájékozódás az adott számkörben.Számmemória fejlesztése.

Magyar nyelv és irodalom: számok helyesírása.

Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, számszomszédok, kerekítés.Alaki, helyi és valódi érték.Számok képzése, bontása helyi érték szerint.Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.

Emlékezet fejlesztése, tájékozódás a számegyenesen.

Számítógépes, interaktív táblához kapcsolódó oktatóprogramok alkalmazása.

Tájékozódás a számegyenesen.

Számok összeg-, különbség-, szorzat- és hányados alakja.

Megértett állításokra, szabályokra való emlékezés. Tények közti kapcsolatok, viszonyok, összefüggések felidézése.

A negatív szám fogalmának tapasztalati úton történő előkészítése.Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).

Negatív számokkal való ismerkedés tapasztalati úton a számegyenes, a hiány és a hőmérséklet segítségével.Adósság, készpénz, vagyoni helyzet fogalmának értelmezése.

Környezetismeret: hőmérséklet és mérése, Celsius-skála (fagypont alatti, fagypont feletti hőmérséklet).

Matematikai oktató program használata.Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás, kivonás, szorzás, osztás.Fejszámolás: összeadás, kivonás, szorzás és osztás legfeljebb háromjegyű, nullára végződő számokkal.Fejszámolás: szorzás, osztás tízzel, százzal.Írásbeli összeadás, kivonás háromjegyű számokkal.Írásbeli szorzás egyjegyű számmal.

Az ellenőrzési igény kialakítása, a műveletek közötti kapcsolatok megfigyelésén keresztül.A pontos feladatvégzés igényének fejlesztése.A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése; tudatos, célirányos figyelem.A fejszámolás biztonságos használata. A szorzótáblák gyakorlása.Analógiák felismerése, keresése, kialakítása.Írásbeli műveletek alkalmazásszintű felhasználása.A tanult műveletek elvégzésének gyakorlása, ellenőrzése.

Magyar nyelv és irodalom: kérdések, problémák, válaszok helyes megfogalmazása.

Matematikai fejlesztőprogram használata.Összeg, különbség, szorzat, becslése, a ,,közelítő” érték fogalmának és jelének bevezetése.

Jelek szerepe, használata.Becslés a tagok, tényezők , osztó, osztandó megfelelő kerekítésével.

Magyar nyelv és irodalom: jelek szerepe, használata.

Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összeg és különbség, valamint szorzat és

Változó helyzetek megfigyelése, műveletek tárgyi megjelenítése.

160

hányados változásai.Zárójel használata; összeg és különbség szorzása, osztása. Műveleti sorrend.

Feladattartás és feladatmegoldási sebesség fejlesztése.Megismert szabályokra való emlékezés.Oktatóprogram alkalmazása a műveleti sorrend bemutatására.

Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása, ellenőrzés.

Matematikai modellek megértése.Önértékelés, önellenőrzés.Gondolatmenet követése, oksági kapcsolatok keresése, megértése.

Törtek fogalmának tapasztalati előkészítése.Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel.

Közös munka (páros, kis csoportos munka, csoportmunka), együttműködés vállalása.Törtekkel kapcsolatos oktató program használata.Törtek előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel.Animáció lejátszása törtek előállításához.

Szöveges feladatok.Többféle megoldási mód keresése.

A szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv készítése. Becslés.Megoldás próbálgatással, számolással, következtetéssel. Ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.A szövegértéshez szükséges nyelvi, logikai szerkezetek fokozatos megismerése.Adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása.Összefüggések felismerése.Válasz megfogalmazása szóban, írásban.

Magyar nyelv és irodalom: az írott szöveg megértése, adatok keresése, információk kiemelése.

Római számok.A római számok története.Számjelek bevezetése.Római számok írása, olvasása I, V, X, L, C, D, M jelekkel.

Irányított keresés római számok használatáról.

Környezetismeret: a lakóhely története; a római számok megfigyelése régi épületeken.

A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások megismerése.Kulcsfogalmak/ fogalmak Számszomszéd, kerekítés,

közelítő érték, műveleti sorrend. Három- és négyjegyű szám. Tört szám, negatív szám. Becslés, ellenőrzés. Római szám. Alaki, helyi és valódi érték.

3. Függvények, az analízis elemei

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Matematikai modellek készítése. – Sorozatok felismerése, létrehozása.

Előzetes tudásSorozat szabályának felismerése, folytatása.Növekvő és csökkenő számsorozatok.Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.

161

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokSorozat szabályának felismerése. Adott szabályú sorozat folytatása.

Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.Sorozatok néhány hiányzó vagy megadott sorszámú elemének kiszámítása.Sorozatok képzési szabályának keresése, kifejezése szavakkal.Oktatóprogram használata sorozat szabályának felismeréséhez, folytatásához.A figyelem és a memória fejlesztése.Szabályfelismerés.Az önállóság fejlesztése a gondolkodási műveletek alkalmazásában.Az anyanyelv és a szaknyelv használatának fejlesztése.Adott utasítás követése, figyelem tartóssága.Saját gondolatok megfogalmazása, mások gondolatmenetének végighallgatása.

Vizuális kultúra: periodicitás felismerése sordíszekben, népi motívumokban.

Összefüggések, kapcsolatok táblázat adatai között.Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése.

Kapcsolatok, szabályok keresése táblázat adatai között.Táblázat adatainak értelmezése.Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése, a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása.Az általánosításra való törekvés. A kifejezőkészség alakítása: világos, rövid fogalmazás.Az absztrakciós képesség alapozása.

Környezetismeret: adatok gyűjtése az állatvilágból (állati rekordok).

Testnevelés és sport: sporteredmények mint adatok.

Grafikonok. Grafikonok adatainak leolvasása.Grafikonok készítése.Matematikai összefüggések felismerése.

Környezetismeret: hőmérsékleti grafikonok készítése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Táblázat, grafikon. Sorozat. Szabály, kapcsolat.

4. Geometria, mérések

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Térbeli és síkbeli tájékozódás továbbfejlesztése. – Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése elkészítésük előtt, a tényleges alkotás összevetése az

elképzelttel. – A matematika és a valóság kapcsolatának építése. – Mérőeszközök és mértékegységek önálló használata. – Érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése.– A szimmetria felismerése a valóságban: tárgyakon, természetben, művészeti alkotásokon. Esztétikai érzék

fejlesztése. – A vonalzó célszerű használata.

Előzetes tudás Vonalak (egyenes, görbe).Térbeli alakzatok.(kocka, téglatest)A test és a síkidom megkülönböztetése.Szimmetria: tengelyesen szimmetrikus alakzatok megfigyelése.

162

A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése.A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év.Átváltások szomszédos mértékegységek között.Mennyiségek közötti összefüggések felismerése.Mérőeszközök használata.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA szakasz fogalmának előkészítése.A szakasz és mérése.

Tapasztalatszerzés, érvelés. Technika, életvitel és gyakorlat: hajtogatás.

Háromszög, négyzet és téglalap felismerése.A téglalap és négyzet tulajdonságai: csúcsok száma, oldalak száma.

Háromszögek, négyszögek előállítása rajzolással szabadon vagy egy-két tulajdonság megadásával.Egyedi tulajdonságok kiemelése.Formafelismerés, azonosítás, megkülönböztetés.

Vizuális kultúra: mozaikkép alkotása előre elkészített háromszögek, négyszögek felhasználásával.

A téglalap és a négyzet kerületének kiszámítása.

Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében.

Környezetismeret: kerületszámítás a közvetlen környezetünkben (szoba, kert)

Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.A területszámítás fogalmának előkészítése.

Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése.

Környezetismeret: tapasztalatgyűjtés a mindennapi életből pl. szőnyegezés, burkolás a lakásban, kertben.

Az egybevágóság fogalmának előkészítése.

Tengelyesen tükrös alakzatok létrehozása tevékenységgel.Az alkotóképesség fejlesztése.Megfigyelések kifejezése válogatással, megfogalmazással.A pontosság igényének felkeltése.Geometriai dinamikus szerkesztőprogram használata interaktív táblán.

Környezetismeret:szimmetria a természetben.

Vizuális kultúra: szimmetria a műalkotásokban.

Tájékozódás síkban, térben. Tájékozódás pl. az iskolában és környékén. Mozgássor megismétlése, mozgási memória fejlesztése.Térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű. rajzolóprogramok bemutatása.Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan.

Környezetismeret: tájékozódás közvetlen környezetünkben. Égtájak ismeretének gyakorlati alkalmazása.

Testek geometriai tulajdonságai, hálója.

Testek építése szabadon és adott feltételek szerint.Térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű. rajzolóprogramok bemutatása.Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan.Testek szétválogatása egy-két tulajdonság szerint.Alkotóképesség fejlesztése.Kreatív gondolkodás fejlesztése. Térlátás fejlesztése az alakzatok különféle előállításával.Sík- és térgeometriai megfigyelések elemzése, megfogalmazása a tanult

Technika, életvitel és gyakorlat: dobozokból bútorok építése.

Vizuális kultúra: a körülöttünk lévő mesterséges és természetes környezet formavilágának megfigyelése és rekonstrukciója.

163

matematikai szaknyelv segítségével.

Téglatest és kocka felismerése, jellemzői.Testháló kiterítése téglatest, kocka esetében.

Megfigyelés, tulajdonságok számbavétele.Összehasonlítás, azonosságok, különbözőségek megállapítása.Finommotoros mozgáskoordinációk fejlesztése.

Technika, életvitel és gyakorlat: dobókocka, téglatest alakú doboz készítése.

Készségfejlesztő oktatóprogramok, logikai játékok indítása, használata önállóan vagy segítséggel, belépés és szabályos kilépés a programból.

Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverekmegismertetése.

Mérések alkalmi egységekkel.Mérés szabvány egységekkel: km, cl, hl, g, t.

Összehasonlítások végzése a valóság tárgyairól, alakzatokról, dolgokról.Mennyiségi jellemzők felismerése, a különbségek észrevétele.Adott tárgy, elrendezés, kép más nézőpontból való elképzelése.

Környezetismeret: gyakorlati mérések közvetlen környezetünkben (tömeg-, hosszúságmérés).Csomagolóanyagok, dobozok tömege.

Az idő mérése: másodperc.Időpont és időtartam megkülönböztetése.

Tájékozódás az időben:a múlt, jelen, jövő, mint folytonosan változó fogalmak, pl. előtte, utána, korábban, később megértése, használata.Időtartam mérése egyenletes tempójú mozgással, hanggal, szabványos egységekkel (másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év).Fejlesztőprogram használata méréshez.Időpont és időtartam tapasztalati úton történő megkülönböztetése.A családban történtek elhelyezése az időben.

Testnevelés és sport: időre futás.

Ének-zene: metronóm.

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: napirend, családi ünnepek, események ismétlődése.

Magyar nyelv és irodalom: változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, az időbeliség tudatosítása.

Egység és mérőszám kapcsolata. Mérés az egységek többszöröseivel.Át- és beváltások végrehajtott mérések esetén.Átváltások szomszédos mértékegységek között.A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban.

A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben.A mértékegység és mérőszám kapcsolata, összefüggésük megfigyelése és elmélyítése.Mérések a gyakorlatban, mérések a családban.Fejlesztőprogram használata mértékegységek átváltásához.

Technika, életvitel és gyakorlat: elkészíthető munkadarabok megtervezése mérés és modellezés segítségével.

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: háztartásban használatos gyakorlati mérések (sütés-főzés hozzávalói).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szakasz, háromszög, téglalap, négyzet, kerület, terület, téglatest, kocka, testháló, tükrös alakzat, időpont, időtartam, mértékegység, tonna, másodperc, km.

5. Statisztika, valószínűség

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Rendszerszemlélet, valószínűségi és statisztikai gondolkodás alapozása. – A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

Előzetes tudásAdatokról megállapítások megfogalmazása.Valószínűségi megfigyelések, játékok kísérletek.Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

164

Adatok megfigyelése, gyűjtése, rendezése, rögzítése, ábrázolása grafikonon.

Tapasztalatok szerzésével későbbi fogalomalkotás előkészítése.A képi grafikus információk feldolgozása, forráskezelés.

Környezetismeret: meteorológiai adatok lejegyzése, ábrázolása.

A biztos, a lehetséges és a lehetetlen események.

Próbálgatások, sejtések, indoklások, tippelések, tárgyi tevékenységek.A lehetséges és lehetetlen tapasztalati úton való értelmezése.A biztos és véletlen megkülönböztetése.

Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. Gyakoriság.Oszlopdiagram.A valószínűség fogalmának tapasztalati előkészítése.

Események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével, ábrázolása oszlopdiagramon.Sejtés megfogalmazása adott számú kísérletben.A kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel, az eltérés megállapítása és magyarázata.A gyakoriság, a valószínű, kevésbé valószínű értelmezése gyakorlati példákon.Információszerezés az internetről, irányított keresés.Diagramokhoz kapcsolódó információk keresése, értelmezése.

Környezetismeret: természeti jelenségek előfordulása és valószínűsége.

Magyar nyelv és irodalom: a kifejezőkészség alakítása (világos, rövid megfogalmazás).

Kulcsfogalmak/fogalmak

Valószínű, biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos. Grafikon, oszlopdiagram. Gyakoriság.

A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végénA tanuló

– képes adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni,– felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait,– képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba,– értelmezi a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben,– képes az összes eset megtalálására próbálgatással,

– tud 1000-es számkörben számokat írni, olvasni,– ismeri és értelmezi a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmát 1000-es számkörben,– tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M);

– helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével,– képes 2, 3, 4, 10, nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére szöveggel, előállítására hajtogatással,

nyírással, rajzzal, színezéssel,– tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 1000-es számkörben,– képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységekben, – alkalmazza a matematika különböző területein az ésszerű becslést és a kerekítést,– képes pontosan számolni fejben százas számkörben, – biztosan ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben,– ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát,– képes a műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazására,– ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét,– tud írásban háromjegyű számokat összeadni, kivonni, szorozni egyjegyű számmal – képes a műveletek ellenőrzésére,– szöveges feladatokat megold a megoldási algoritmus alkalmazásával (a szöveg értelmezése, adatok

kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata)– ismeri a többszörös, osztó, maradék fogalmát,– képes növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerésére, a szabály követésére,– képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között,– meg tudja határozni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja,– ismeri és használja a szabvány mértékegységeket: km, cl, hl, g, t, másodperc.

165

– képes átváltások elvégzésére szomszédos mértékegységek között,– egyszerű gyakorlati példák esetén képes a hosszúság, távolság és idő mérésére,– egyszerű módszerekkel felismer és létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget, – megérti a test és a síkidom közötti különbséget,– felismeri a kockát, téglatestet, – képes hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítására,– tudja megmérni a négyzet és a téglalap kerületét,– képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területlefedéssel,– képes tapasztalati adatok lejegyzésére, táblázatba rendezésére, helyesen értelmezi a táblázat adatait,– képes adatgyűjtésre, adatok lejegyzésére, diagramról adatok leolvasására,– valószínűségi játékok, kísérletek során helyesen értelmezi a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos

fogalmakat,

4. osztályIdőkeret: 180 óra/év (5 óra/hét)

FejezetekAz új tananyag feldolgozásának

óraszáma

A gyakorlás óraszáma

Az összefoglalás, ellenőrzés óraszáma

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

2+ folyamatos

2. Számelmélet, algebra 82 30 63. Függvények, az analízis elemei 15 34. Geometria, mérések 26 8 35. Statisztika, valószínűség 5

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Fejlesztési célok:– Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés.– Halmazszemlélet fejlesztése.– Nyelvhasználat előtti kommunikáció, eljátszás mint a gondolatok kifejezése, ezek megértése.– Rajz, kirakás értelmezése, a lejátszott történés visszaidézése.

Előzetes tudás

Halmazok összehasonlítása.Állítások igazságtartalmának eldöntése.Több, kevesebb, ugyannyi fogalma.Alakzatok szimmetriájának megfigyelése.Néhány elem sorba rendezése próbálgatással.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAdott tulajdonságú elemek halmazba rendezése konkrét elemek esetén.Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése.

Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban gyűjtött adatok, elemek halmazba rendezése. A logikai „és”, „vagy” szavak használata állítások megfogalmazásában. Összehasonlítás, következtetés, absztrahálás.

Környezetismeret: élőlények csoportosítása megadott szempontok szerint.

Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba.Alaphalmaz és részhalmaz fogalma.

Osztályozás egy, illetve egyszerre két szempont szerint.Síkidomok halmazokba rendezése tulajdonságaik alapján.Sorozatok létrehozása, folytatása, kiegészítése adott szempont szerint.A gondolkodás és a nyelv összefonódása, kölcsönhatása.

Magyar nyelv és irodalom: szavak jelentése, szövegkörnyezettől függő eltérő nyelvhasználat.

Tantárgyi fejlesztőprogram használata a halmazba soroláshoz.

Osztályozás egy, illetve egyszerre két szempont szerint.

166

Néhány elem sorba rendezése, az összes eset megtalálása. próbálgatással.

Konkretizálás képességének fejlesztése.

Ének-zene: dallammotívumok sorba rendezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Halmaz, összehasonlítás, csoportosítás, sorba rendezés.

2. Számelmélet, algebraFejlesztési célok:

– Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése. – Számok nagyságrendje és helyi értéke. – Számok helyes leírása, olvasása 10000-ig.– Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete.– A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében.– Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. – A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. – A kerekítés és becslés eszközként való alkalmazása. – Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás.– Igény kialakítása a matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére.– A szorzótábla biztos ismerete.

Előzetes tudás

Számok írása, olvasása (1000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték.Római számok írása, olvasása (I, V, X, L, C, D, M).Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.Számok képzése, bontása helyi érték szerint.Páros és páratlan számok.Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ).Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban.Szorzótábla ismerete a százas számkörben.A műveletek sorrendje.Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal.Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokSzámfogalom kialakítása 10 000-es számkörben.Számok írása, olvasása 10 000-ig.

Tájékozódás az adott számkörben.Számmemória fejlesztése.

Magyar nyelv és irodalom: számok helyesírása.

Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, számszomszédok, kerekítés.Alaki, helyi és valódi érték.Számok képzése, bontása helyi érték szerint.Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása.

Emlékezet fejlesztése, tájékozódás a számegyenesen.

Számítógépes, interaktív táblához kapcsolódó oktatóprogramok alkalmazása.

Tájékozódás a számegyenesen.

Számok összeg-, különbség-, szorzat- és hányados alakja.

Megértett állításokra, szabályokra való emlékezés. Tények közti kapcsolatok, viszonyok, összefüggések felidézése.

A negatív szám fogalmának tapasztalati úton történő előkészítése.Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság).

Negatív számokkal való ismerkedés tapasztalati úton a számegyenes, a hiány és a hőmérséklet segítségével.Adósság, készpénz, vagyoni helyzet fogalmának értelmezése.A negatív szám fogalmának elmélyítése.

Környezetismeret: hőmérséklet és mérése, Celsius-skála (fagypont alatti, fagypont feletti hőmérséklet).

167

Matematikai oktató program használata.Számok tulajdonságai: oszthatóság 5-tel és 10-zel.

Számok összehasonlítása, szétválogatása az oszthatósági tulajdonság szerint.

Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás, kivonás, szorzás, osztás.Fejszámolás: összeadás, kivonás, szorzás és osztás legfeljebb háromjegyű, nullára végződő számokkal.Fejszámolás: szorzás, osztás tízzel, százzal és ezerrel.Írásbeli összeadás, kivonás három- és négyjegyű számokkal.Írásbeli szorzás és osztás egy-és kétjegyű számmal.

Az ellenőrzési igény kialakítása, a műveletek közötti kapcsolatok megfigyelésén keresztül.A pontos feladatvégzés igényének fejlesztése.A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése; tudatos, célirányos figyelem.A fejszámolás biztonságos használata. A szorzótáblák gyakorlása.Analógiák felismerése, keresése, kialakítása.Írásbeli műveletek alkalmazás szintű felhasználása.A tanult műveletek elvégzésének gyakorlása, ellenőrzése.

Magyar nyelv és irodalom: kérdések, problémák, válaszok helyes megfogalmazása.

Matematikai fejlesztőprogram használata.Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése kerekített értékekkel.

Jelek szerepe, használata.A becslés finomítása a tagok, tényezők, osztó, osztandó megfelelő kerekítésével.

Magyar nyelv és irodalom: jelek szerepe, használata.

Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összeg és különbség, valamint szorzat és hányados változásai.

Változó helyzetek megfigyelése, műveletek tárgyi megjelenítése.

Zárójel használata; összeg és különbség szorzása, osztása. Műveleti sorrend.

Feladattartás és feladatmegoldási sebesség fejlesztése.Megismert szabályokra való emlékezés.Oktatóprogram alkalmazása a műveleti sorrend bemutatására.

Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása, ellenőrzés.

Matematikai modellek megértése.Önértékelés, önellenőrzés.Gondolatmenet követése, oksági kapcsolatok keresése, megértése.

Törtek fogalmának tapasztalati előkészítése.Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, törtszámmal.Számláló, nevező, törtvonal.

Közös munka (páros, kis csoportos munka, csoportmunka), együttműködés vállalása.Törtekkel kapcsolatos oktató program használata.Törtek előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel.Animáció lejátszása törtek előállításához.

Szöveges feladatok.Többféle megoldási mód keresése.

A szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv készítése. Becslés.Megoldás próbálgatással, számolással, következtetéssel. Ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.A szövegértéshez szükséges nyelvi, logikai szerkezetek fokozatos megismerése.Adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása.Összefüggések felismerése.Válasz megfogalmazása szóban, írásban.

Magyar nyelv és irodalom: az írott szöveg megértése, adatok keresése, információk kiemelése.

Római számok. Irányított keresés római számok Környezetismeret: a

168

A római számok története.Római számok írása, olvasásaI, V, X, L, C, D, M jelekkel.

használatáról lakóhely története; a római számok megfigyelése régi épületeken.

A gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatások megismerése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Számszomszéd, kerekítés, közelítő érték, műveleti sorrend. Három- és négyjegyű szám. Tört szám, negatív szám. Becslés, ellenőrzés. Római szám. Alaki, helyi és valódi érték.

3. Függvények, az analízis elemeiFejlesztési célok:

– Matematikai modellek készítése. – Sorozatok felismerése, létrehozása.

Előzetes tudásSorozat szabályának felismerése, folytatása.Növekvő és csökkenő számsorozatok.Számpárok közötti kapcsolatok felismerése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokSorozat szabályának felismerése. Adott szabályú sorozat folytatása.

Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.Sorozatok néhány hiányzó vagy megadott sorszámú elemének kiszámítása.Sorozatok képzési szabályának keresése, kifejezése szavakkal.Oktatóprogram használata sorozat szabályának felismeréséhez, folytatásához.A figyelem és a memória fejlesztése.Szabályfelismerés.Az önállóság fejlesztése a gondolkodási műveletek alkalmazásában.Az anyanyelv és a szaknyelv használatának fejlesztése.Adott utasítás követése, figyelem tartóssága.Saját gondolatok megfogalmazása, mások gondolatmenetének végighallgatása.

Vizuális kultúra: periodicitás felismerése sordíszekben, népi motívumokban.

Összefüggések, kapcsolatok táblázat adatai között.Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése.

Kapcsolatok, szabályok keresése táblázat adatai között.Táblázat adatainak értelmezése.Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése, a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása.Az általánosításra való törekvés. A kifejezőkészség alakítása: világos, rövid fogalmazás.Az absztrakciós képesség alapozása.

Környezetismeret: adatok gyűjtése az állatvilágból (állati rekordok).

Testnevelés és sport: sporteredmények, mint adatok.

Grafikonok. Grafikonok adatainak leolvasása.Grafikonok készítése.Matematikai összefüggések felismerése.

Környezetismeret: hőmérsékleti grafikonok készítése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Táblázat, grafikon. Sorozat. Szabály, kapcsolat.

169

4. Geometria, mérésekFejlesztési célok:

– Térbeli és síkbeli tájékozódás továbbfejlesztése. – Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése elkészítésük előtt, a tényleges alkotás összevetése az

elképzelttel. – A matematika és a valóság kapcsolatának építése. – Mérőeszközök és mértékegységek önálló használata. – Érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése.– A szimmetria felismerése a valóságban: tárgyakon, természetben, művészeti alkotásokon. – Esztétikai érzék fejlesztése. – A körző és a vonalzó célszerű használata.

Előzetes tudás

Vonalak (egyenes, görbe).Térbeli alakzatok.(kocka, téglatest)A test és a síkidom megkülönböztetése.Szimmetria: tengelyesen szimmetrikus alakzatok megfigyelése.A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, km, cl, dl, l, hl, g, dkg, kg, t, másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokEgyenesek kölcsönös helyzetének megfigyelése tapasztalati úton: metsző és párhuzamos egyenesek.A szakasz fogalmának előkészítése.A szakasz és mérése.

Tapasztalatszerzés, érvelés. Technika, életvitel és gyakorlat: hajtogatás.

Háromszög, négyzet és téglalap felismerése.A téglalap és négyzet tulajdonságai: csúcsok száma, oldalak száma.

Háromszögek, négyszögek előállítása rajzolással szabadon vagy egy-két tulajdonság megadásával.Egyedi tulajdonságok kiemelése.Formafelismerés, azonosítás, megkülönböztetés.

Vizuális kultúra: mozaikkép alkotása előre elkészített háromszögek, négyszögek felhasználásával.

A képszerkesztő program néhány rajzeszközének ismerete, a funkciók azonosítása, gyakorlati alkalmazása.Egyszerű rajzok, ábrák elkészítése.A rajzos dokumentum nyomtatása.

A tanult síkidomok rajzolása képszerkesztő program segítségével.A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata.

A téglalap és a négyzet kerületének kiszámítása.

Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében.

Környezetismeret: kerületszámítás a közvetlen környezetünkben (szoba, kert)

Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.A területszámítás fogalmának előkészítése.

Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése.

Környezetismeret: tapasztalatgyűjtés a mindennapi életből pl. szőnyegezés, burkolás a lakásban, kertben.

A kör fogalmának tapasztalati előkészítése.

A körző használata (játékos formák készítése).Kör létrehozása, felismerése, jellemzői.

Ének-zene: körjátékok.

Vizuális kultúra: a kör megjelenése művészeti alkotásokban.

Az egybevágóság fogalmának előkészítése.

Tengelyesen tükrös alakzatok létrehozása tevékenységgel.Az alkotóképesség fejlesztése.Megfigyelések kifejezése válogatással, megfogalmazással.A pontosság igényének felkeltése.Geometriai dinamikus szerkesztőprogram használata

Környezetismeret:szimmetria a természetben.

Vizuális kultúra: szimmetria a műalkotásokban.

170

interaktív táblán.Tájékozódás síkban, térben. Tájékozódás pl. az iskolában és

környékén. Mozgássor megismétlése, mozgási memória fejlesztése.Térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű. rajzolóprogramok bemutatása.Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan.

Környezetismeret: tájékozódás közvetlen környezetünkben. Égtájak ismeretének gyakorlati alkalmazása.

Testek geometriai tulajdonságai, hálója.

Testek építése szabadon és adott feltételek szerint.Térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű. rajzolóprogramok bemutatása.Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan.Testek szétválogatása egy-két tulajdonság szerint.Alkotóképesség fejlesztése.Kreatív gondolkodás fejlesztése. Térlátás fejlesztése az alakzatok különféle előállításával.Sík- és térgeometriai megfigyelések elemzése, megfogalmazása a tanult matematikai szaknyelv segítségével.

Technika, életvitel és gyakorlat: dobozokból bútorok építése.

Vizuális kultúra: a körülöttünk lévő mesterséges és természetes környezet formavilágának megfigyelése és rekonstrukciója.

Téglatest és kocka jellemzői.Rubik-kocka.Testháló kiterítése téglatest, kocka esetében.

Megfigyelés, tulajdonságok számbavétele.Összehasonlítás, azonosságok, különbözőségek megállapítása.Finommotoros mozgáskoordinációk fejlesztése.

Technika, életvitel és gyakorlat: dobókocka, téglatest alakú doboz készítése.

Készségfejlesztő oktatóprogramok, logikai játékok indítása, használata önállóan vagy segítséggel, belépés és szabályos kilépés a programból.

Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverekmegismertetése.

A gömb felismerése, jellemzői. Tapasztalatgyűjtés.A gömb létrehozása.

Technika, életvitel és gyakorlat: gyurma vagy kókuszgolyó készítése.

Környezetismeret: gömb alakú gyümölcsök.

Testnevelés és sport: labdák.Mérések alkalmi egységekkel.Mérés szabvány egységekkel: mm, km, ml, cl, hl, g, t.

Összehasonlítások végzése a valóság tárgyairól, alakzatokról, dolgokról.Mennyiségi jellemzők felismerése, a különbségek észrevétele.Adott tárgy, elrendezés, kép más nézőpontból való elképzelése.

Környezetismeret: gyakorlati mérések közvetlen környezetünkben (tömeg-, hosszúságmérés).Csomagolóanyagok, dobozok tömege.

Az idő mérése: másodperc. Tájékozódás az időben:a múlt, jelen, jövő, mint folytonosan változó fogalmak, pl. előtte, utána, korábban, később megértése, használata.Időtartam mérése egyenletes

Testnevelés és sport: időre futás.

Ének-zene: metronóm.

Környezetismeret; technika,

171

tempójú mozgással, hanggal, szabványos egységekkel (másodperc, perc, óra, nap, hét, hónap, év).Fejlesztőprogram használata méréshez.A családban történtek elhelyezése az időben.

életvitel és gyakorlat: napirend, családi ünnepek, események ismétlődése.

Magyar nyelv és irodalom: változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, az időbeliség tudatosítása.

Egység és mérőszám kapcsolata. Mérés az egységek többszöröseivel.Át- és beváltások végrehajtott mérések esetén.Átváltások szomszédos mértékegységek között.A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban.

A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben.A mértékegység és mérőszám kapcsolata, összefüggésük megfigyelése és elmélyítése.Mérések a gyakorlatban, mérések a családban.Fejlesztőprogram használata mértékegységek átváltásához.

Technika, életvitel és gyakorlat: elkészíthető munkadarabok megtervezése mérés és modellezés segítségével.

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: háztartásban használatos gyakorlati mérések (sütés-főzés hozzávalói).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Metsző és párhuzamos egyenesek, szakasz, szög, háromszög, téglalap, négyzet, kerület, terület, téglatest, kocka, testháló, tükrös alakzat, időpont, időtartam, kör, gömb, mértékegység, tonna, másodperc, km, mm.

5. Statisztika, valószínűségFejlesztési célok:

– Rendszerszemlélet, valószínűségi és statisztikai gondolkodás alapozása. – A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

Előzetes tudásAdatokról megállapítások megfogalmazása.Valószínűségi megfigyelések, játékok kísérletek.Tapasztalatszerzés a véletlenről és a biztosról.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAdatok megfigyelése, gyűjtése, rendezése, rögzítése, ábrázolása grafikonon.

Tapasztalatok szerzésével későbbi fogalomalkotás előkészítése.A képi grafikus információk feldolgozása, forráskezelés.

Környezetismeret: meteorológiai adatok lejegyzése, ábrázolása.

Számtani közép, átlag fogalmának bevezetése.

Néhány szám számtani közepének értelmezése, az „átlag” fogalmának bevezetése, használata adatok együttesének jellemzésére.

Környezetismeret: hőmérsékleti és csapadékátlagok.

A biztos, a lehetséges és a lehetetlen események.

Próbálgatások, sejtések, indoklások, tippelések, tárgyi tevékenységekA lehetséges és lehetetlen tapasztalati úton való értelmezése.A biztos és véletlen megkülönböztetése.

Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. Gyakoriság.Oszlopdiagram.A valószínűség fogalmának tapasztalati előkészítése.

Események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével, ábrázolása oszlopdiagramon.Sejtés megfogalmazása adott számú kísérletben.A kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel, az eltérés megállapítása és magyarázata.A gyakoriság, a valószínű, kevésbé valószínű értelmezése gyakorlati példákon.Információszerezés az internetről, irányított keresés.

Környezetismeret: természeti jelenségek előfordulása és valószínűsége.

Magyar nyelv és irodalom: a kifejezőkészség alakítása (világos, rövid megfogalmazás).

172

Diagramokhoz kapcsolódó információk keresése, értelmezése.

Kulcsfogalmak/ fogalm

ak

Valószínű, biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos.Átlag. Grafikon, oszlopdiagram. Gyakoriság.

A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végénA tanuló

– tud adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni,– felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait,– képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba,– értelmezése a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben,– próbálgatással képes az összes eset megtalálására,– tud számokat írni, olvasni 10 000-es számkörben,– ismeri és helyesen alkalmazza a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmakat 10 000-es számkörben,– tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M);– helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével,– képes 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére, előállítására, hajtogatással, nyírással,

rajzzal, színezéssel,– tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 10 000-es számkörben,– képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységeken keresztül,– alkalmazza az ésszerű becslést és a kerekítést a matematika különböző területein, – tud fejben számolni százas számkörben,– biztos ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben,– ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát,– alkalmazza a műveletek tulajdonságait, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségét,– ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét, – képes négyjegyű számok összeadására, kivonására, szorozni kétjegyű, osztani egyjegyű számmal írásban,– tudja a műveletek helyességének ellenőrzését,– képes szöveges feladat megoldására a megoldási algoritmus (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése,

megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata) alkalmazásával,– ismeri és helyesen használja a többszörös, osztó, maradék fogalmát,– felismeri a növekvő és csökkenő számsorozatokat, tudja azokat folytatni,– képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között,– tudja megfogalmazni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja,– képes egyenesek kölcsönös helyzetének felismerésére (metsző és párhuzamos egyenesek), – ismeri a szabvány mértékegységeket: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Tud átváltásokat végezni

szomszédos mértékegységek között,– képes egyszerű gyakorlati példákban a hosszúság, távolság és idő mérésére,– létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget egyszerű módszerekkel, felismerési,

megnevezi jellemzőiket,– ismeri a kör fogalmát,– megértési a test és a síkidom közötti különbséget, – felismer és létrehoz kockát és téglatestet, megnevezi jellemzőiket,– felismeri a gömböt,– hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel előállít tükrös alakzatokat,– tudja kiszámítani a négyzet és a téglalap kerületét,– képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területlefedéssel,– képes tapasztalati adatok lejegyzésére, táblázatba rendezésére, a táblázat adatainak értelmezésére, – képes adatgyűjtésre, adatok lejegyzésére, diagram leolvasására,– értelmezése a valószínűségi játékok, kísérletek során a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos fogalmakat,– tanári segítséggel használja az életkorának megfelelő oktatási célú programokat,– ismer egy rajzoló programot; tud egyszerű ábrákat elkészíteni, színezni,– együttműködik az interaktív tábla használatánál.

173

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.5.

KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1–4. évfolyam számára

Tantárgyi célok, feladatokA környezetismeret tantárgy célja, hogy felkeltse az érdeklődést a tanulókban a környezetük iránt. Ezért e

tantárgy tananyagát több műveltségi terület határozza meg. Legnagyobb részterülete a természetismeret témakör, melyet az “Ember és természetben” műveltségi terület tartalmaz. A társadalmi ismeretek témakör tartalmát az “Ember és társadalom” műveltségi terület határozza meg Ebből az is kitűnik, hogy a környezetismeret egy komplex tantárgy, melynek fontos szerepe van a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában.

Több témában kapcsolódik más műveltségi területekhez. A társadalmi ismeretek tananyagát az anyanyelv tantárggyal, a mérések témakört a matematika, míg az egészségtannal kapcsolatos ismereteket a technika tantárggyal közösen dolgozza fel. Témaköreit a megismerés módszereinek megtanításával és alkalmazásával, az életkornak megfelelő konkrét tapasztalatokon nyugvó, tevékenységeken alapuló megfigyelések segítségével dolgozzuk fel. A tantárgy tanítása során elsődleges feladat azoknak a megismerési képességeknek a fejlesztése, melyek lehetővé teszik a későbbiekben a természettudományos tantárgyak tanulását. Fontos, hogy a tanulók ismerkedjenek meg elemi fokon a kutató módszerekkel, vizsgálódjanak önállóan, szerezzenek közvetlen tapasztalatokat és állandóan bővíthető, tudományosan igazolt ismereteket a természeti és társadalmi valóságról. A megismerés folyamatában, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, az egyszerűtől a bonyolult, a közelitől a távoli felé haladunk. A tananyag elsajátítása során a gondolkodási műveletek egész sorát kell elvégezniük a tanulóknak. Megfigyelnek, analizálnak, szintetizálnak, kiegészítenek, válogatnak, rendszereznek, csoportosítanak, fogalmakat alkotnak, ítéletet mondanak, következtetnek. Az elmélet és gyakorlat egységének megteremtése, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, cselekvésre késztető, teljesítményképes tudás elérése a környezetismeret alapvető feladata. A tanulási helyzetek differenciált megszervezésével fejleszthető a tanulók együttműködési, segítségnyújtási képessége. Mindezzel egyidejűleg fokozódik egymás iránti figyelmük, érzékenységük, nyitottságuk. Az együttes élmény nyújtotta érzelmek, elősegíthetik a tárgy tanulása iránti motivációt. A tantárgy akkor oldja meg eredményesen az elemi szintű természettudományos nevelés feladatát, ha gazdag módszertani kultúrával, a tanuló egész személyiségét mozgósítva a természet szeretetére, megismerésére és a környezetben észlelhető természet – társadalom kapcsolatának problémái elemzésére, megoldására vagy a megoldásban való részvételre ösztönöz. A testi és lelki egészség kibontakoztatásában legfontosabb feladat az egészségnek, mint értéknek a tudatosítása. Képessé kell tennünk a tanulókat a különböző veszélyhelyzetek (balesetveszélyes tevékenységek, viselkedések, fertőzésveszély, a közlekedés, a háztartás veszélyforrásai, a lakóhely balesetveszélyes helyei, természeti viszontagságok) felismerésére, megelőzésére, elkerülésére, illetve meg kell tanítanunk arra, miként viselkedjék ilyen helyzetekben. Hangsúlyt kapnak a NAT legfontosabb céljai: a személyiségfejlesztő oktatás, a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálása, a nemzeti kultúránk, hagyományaink megismerése, a környezettudatos magatartás kialakítása, a megismerési képességek fejlesztése, az eredményes tanulási technikák elsajátítása.

Cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb interaktív módszerekkel (saját megfigyelésekkel, problémafelvető kísérletekkel) is. A tanulók az életkorukhoz és a 21. századhoz alkalmazkodó módszerek alkalmazásával nemcsak tudásra, és szemléletre tesznek szert, hanem megőrizhetik nyitottságukat, érdeklődésüket az ilyen témák iránt. A kíváncsiság pedig az újabb ismeretek megszerzésének hajtóereje. Az interaktív táblára készült mozaBook digitális tankönyvekben számos interaktív tartalom, tematikus eszköz és játék teszi érdekesebbé, könnyebben befogadhatóvá a tananyagot. A pedagógusok munkáját animációs, prezentációs és illusztrációs lehetőségek segítik. A mozaWeb-tankönyvek érdekesebbé teszik az otthoni tanulást, könnyebbé, átláthatóvá, befogadhatóvá a tananyagot. A webkönyvek internetes használatra, főleg otthoni felhasználásra készültek, tartalmazzák a nyomtatott kiadványok szöveges és képi tartalmát. Használatuk nem igényel külön programot, bármely böngészővel megnyitható.

174

Fejlesztési feladatokA tanuló legyen nyitott a természet szépségei, értékei iránt. Tanuljon meg ismereteket szerezni közvetlen és

közvetett módon. Tudja a megszerzett ismereteket csoportosítani, összehasonlítani, elmondani, leírni, ábrázolni. Legyen képes a megszerzett ismereteket, tapasztalatokat a mindennapi életben alkalmazni.Ennek érdekében:

– tudjon ismeretekhez jutni különböző képi és szöveges ismerethordozók révén,– legyen képes a különböző dolgokat, jelenségeket, folyamatokat elemi szinten megfigyelni,– tanítói irányítással tudjon egyszerű kísérleteket, vizsgálódásokat végezni,– legyen képes a tapasztalatokat elemezni, értelmezni, magyarázni, következtetéseket levonni,– ismerje fel a mérésekhez, vizsgálódásokhoz szükséges eszközöket és használja azokat balesetmentesen,– szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, ezek mértékegységeinek (hosszúság,

tömeg, térfogat, idő, hőmérséklet) használatában,– szerezzen jártasságot a dolgok, élőlények, folyamatok, jelenségek megadott vagy tetszőleges szempont

szerinti csoportosításában,– legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek jellemzőinek elemi szintű

összehasonlításában, a különbségek felismerésében,– tudja az összehasonlítások során elkülöníteni a lényegest a lényegtelentől,– legyen képes a megfigyeléseit egyszerű módon, saját szavaival elmondani, és tanítói segítséggel rajzban és

írásban rögzíteni,– ismerje fel közvetlen környezete élő és élettelen világának oksági összefüggéseit, és keressen ezekre

egyszerű magyarázatot,– ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket,– legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi életben a tanultakat,– lássa meg a környezete és saját egészsége közötti összefüggést,– igényelje az egészséges életkörülményeket,– ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját,– tudja, hogyan kell viselkedni vészhelyzetben.

Ehhez szükséges, hogy a tanuló:Ismerje meg – megfelelő mennyiségben és mélységben – a környezetében előforduló anyagok jellemző

tulajdonságait.Mindehhez az szükséges, hogy:

– megtapasztalja közvetlen környezete legfontosabb élő és élettelen anyagainak alapvető tulajdonságait,– legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges a szervezet egészséges fejlődéséhez,– tartózkodjon az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától,– tudja, mely anyagok szennyezhetik a környezetét.

Legyen a tanulónak áttekintése a Föld és a földi élet változásairól. Tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is változnak.Ezért fontos, hogy:- ismerje a napszakok és évszakok változását,

– szerezzen gyakorlatot az idő mérésében és az időtartamok becslésében,– vegye észre, hogy a földi életben az idő múlásával minden megváltozik,– ismerje fel közvetlen környezete és az élőlények változása közötti összefüggéseket,

Legyen tájékozott a tanuló az őt körülvevő világban. Ismerje az egyes tájak jellegzetességeit és az ott előforduló élőlények jellegzetességeit.Ehhez az szükséges, hogy a tanuló:

– tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméretéhez, majd szabvány mértékegységhez viszonyítani,

– legyen képes a tárgyak helyét, mozgását különböző nézőpontból jellemezni,– tudjon lakóhelyén és annak környékén tájékozódni, útbaigazítást adni,– ismerje a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket,– tudja, hol van a lakóhelye Magyarországon,– ismerje az őt körülvevő táj jellegzetes felszíni formáit, vizeit, védett természeti értékeit, jellegzetes

élőlényeit, hagyományait,– ismerkedjen meg szűkebb környezete kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival,– gyakorolja azokat a tevékenységeket, amelyek otthona, lakóhelye, szülőföldje és hazája megismeréséhez,

megbecsüléséhez, szeretetéhez vezet.A tanuló szerezzen jártasságot a természettudományos megismerésben. Legyen tájékozott arról, hogy a

természettudományok fejlődése számtalan tudós munkájának az eredménye. Lássa, hogy ebben a munkában a magyar kutatók is jelentős szerepet töltenek be. Ismerkedjen meg néhány híres magyar kutató munkásságával.

175

Ezért fontos, hogy a tanulókban:– váljék tudatossá, hogy a környezetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés

útján szerezzük,– tudja, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit megfelelő ismerethordozók segítségével is fejlesztheti,– figyeljen arra, hogy mindezekben téves nézetekkel is találkozhat,– értékelje, tisztelje a tudósok munkáját, eredményét.

A balesetek elkerülése érdekében a tanulóknak tudnia kell helyesen közlekedni.Ehhez szükséges, hogy a tanuló:

– tudja a leggyakoribb balesetek megelőzésének lehetőségeit,– tudjon segítséget kérni vészhelyzetben,– alkalmazza a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokásokat és illemszabályokat,– ismerje lakóhelye veszélyes részeit.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Ezért szükséges, hogy a tanuló:

– ismerje az egészségmegőrzés szabályait,– legyen igénye a tisztaságra, a korszerű táplálkozásra, a mindennapos mozgásra és a szabadidő hasznos

eltöltésére,– alakuljon ki felelősségérzete saját és embertársai egészsége, környezetének állapota iránt,– gyakorolja az egészség- és környezetvédelmet szolgáló tevékenységeket,– alakítson ki harmonikus kapcsolatot a természeti és a társadalmi környezettel,– ismerkedjen meg szűkebb környezete kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival,–gyakorolja azokat a tevékenységeket, amelyek otthona, lakóhelye, szülőföldje és hazája megismeréséhez,

megbecsüléséhez, szeretetéhez vezet.

Az értékelés alapelveiAz értékelés alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. Az értékelésnél az elsajátított ismeretek tudásszintje

mellett a tevékenységek során tanúsított aktivitást, önmagához viszonyított előrehaladást, ismeretszerző tevékenységét, ismereteinek pontosságát, szilárdságát és kreatív alkalmazását egyaránt figyelembe vesszük. Ezért az egész oktatás folyamatában végzett munkát, a tanulók tudásszintjét differenciáltan, az oktatási folyamat során adott sokféle feladat és teljesítés figyelembe vételével szabad csak értékelni.Az értékelésnél mindig figyelembe kell venni a tantervi előírást.

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK:– Mennyire használja pontosan az elsajátított ismereteket.– Mennyire tudja a megszerzett ismereteket egymásra építeni, illetve egymáshoz kapcsolni.– Hogyan, milyen szinten használja a megismerési módszereket az önálló ismeretszerzésben.– Megfigyelési, mérési eredmények lejegyzésében való jártasság.– Összefüggések, oksági kapcsolatok felismerése.– A tanultak alapján elemi következtetések levonása.

AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS MÓDJA:– Szóbeli értékelés a tanév során folyamatosan történik.– A tanulók félévkor és a tanév végén szöveges értékelést (vagy osztályzatot) kapnak.– A tanulók az ismereteikről szóban, rajzban, írásban számolnak be.– Első és második évfolyamon a rövid szóbeli beszámolót képek vagy tanítói kérdések segítik.– Szóbeli felelet során egy-egy lecke anyagát kérjük számon.– Harmadik és negyedik évfolyamon a témákat témazáró felmérő zárja.

KÖRNYEZETISMERET az általános iskolák 1–4. évfolyam számára

Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét.

Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze. Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is – egyszerű modellek segítségével, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módon – értelmezze. Ezek továbbfejtése a

176

felsőbb évfolyamok munkája. A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél. Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg.

A környezetismeret (annak ellenére, hogy törekszik az élőlények megnevezésére, az érzékszervi tapasztalatok megfogalmazására, a természeti és épített környezet elemeinek mind pontosabb megjelölésére) nem leíró tantárgy: a gyermek által megfigyelt jelenségekhez kötve, az azok kapcsán felmerülő kérdésekre keres válaszokat. A problémákból kiindulva egyúttal a természettudományos megfigyelés, valamint a tudományos gondolkodásmód: kérdésfelvetés, bizonyítás és érvelés megalapozása is célja. Mindezek következetes alkalmazása, az aktív tanulás formáival támogatva, a természettudományos műveltség kialakításának első lépcsőfokát jelenti. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan a megismerés folyamatában a pedagógus egyszerre irányít és példát ad. Felelőssége abban is kiemelkedő, hogy a válaszkeresésben maga is nyitott a jelenségek rendszerszintű értelmezése, a saját tapasztalás, az újszerű megoldások keresése, illetve a napi élet problémái iránt. A problémák iránti érzékenység a természettudományos műveltség megszerzésének egyik alapja.

A tudás folyamatos (a felső tagozatban, majd a középiskolában szaktárgyakhoz kötött) bővítéséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógus a tanulók motivációját, érdeklődését és a környezettel, a természettel, a testük működésével kapcsolatos attitűdjeit is formálja a közös tanulás során. A kerettanterv ezt a tanulók érzelmi viszonyulását is befolyásoló témaválasztással és problémafelvetéssel támogatja. Mindezek azonban csak akkor válnak élővé, ha a tananyag-feldolgozás folyamatában a tanulók számára adott pillanatban is releváns problémákat vetünk fel. Ez akkor érhető el, ha a helyi tanterv a helyi környezet adottságaira, az aktuális történésekre, a tanulók által valóban megtapasztalható problémákra épít. Ily módon a környezetismeret rávezet a természet szépségének és az épített, technikai környezet értékeinek szeretetére és tiszteletére.

A tanulás során a tanító abban segítheti növendékeit, hogy a gyermeknek a közösen értelmezett jelenségekhez tartozó naiv magyarázatait megerősíti, pontosítja vagy – új modellek felépítésével – korrigálja. A tanórákon alkalmazott változatos módszerek, az ezekhez kötődő értékelési formák, különösen a folyamatközpontú, segítő értékelés és a tanulók önreflexiójának fejlesztése nemcsak a tantárgyi tartalom elsajátítását és a fejlesztési követelmények megvalósítását segítik, de hozzájárulnak a gyermekek egyéni tanulási stílusának kialakulásához, önismeretük fejlődéséhez is. A fejlesztő munka célja, hogy a gyermek megtalálja azt a számára legalkalmasabb módot, ahogyan a környezetével megismerkedhet, tudását bővítheti, megerősítést nyerve abban, hogy képes saját testének rejtélyeit feltárni és a környezetében érzékelt folyamatokat értelmezni: vagyis elindult azon az úton, hogy eligazodjon a világban.

A környezetismeret sikeres tanulása nemcsak a természettudományos tárgyak szeretetét alapozhatja meg. A környezetét tudatosan figyelő (és azt érzékenyen alakító), az életet tisztelő, a saját szervezetének jelzéseire figyelő, egészségét óvó és a tudományos-technikai újdonságokra fogékony, ugyanakkor kritikus felnőtt magatartása is formálódik ebben az életszakaszban.

A tankönyvválasztás szempontjaiA szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik

figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a környezetismeret tanítására rendel-

kezésre álló órakeretben; – a taneszköz segítségével a környezetismeret kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható,

elsajátítható legyen– a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a

diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; – a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával

támogassa, segítse a tanulói kísérletek megértését, rögzítését; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:

– amelyek két éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet,

tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai

munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az

interneten elérhető tartalmakkal; Javasolt taneszközök

A Környezetünk titkai tankönyvcsalád kötetei:

177

– Árvainé Libor Ildikó – Horváth Andrásné – Szabados Anikó: Környezetünk titkai 1. nyomtatott és digitális változat (mozaBook és mozaWeb*)

– Árvainé Libor Ildikó – Horváth Andrásné – Szabados Anikó: Környezetünk titkai 2. nyomtatott és digitális változat (mozaBook és mozaWeb*)

– Csókási Andrásné – Horváth Andrásné – Pécsi Ildikó: Környezetünk titkai 3. nyomtatott és digitális változat (mozaBook és mozaWeb*)

– Csókási Andrásné – Horváth Andrásné – Dr. Jamrik Kiss Edit – Mészárosné Balogh Ágnes: Környezetünk titkai 4. nyomtatott és digitális változat (mozaBook és mozaWeb*)

–1–2. évfolyam

Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei, megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással.

Ebben az életszakaszban a kisgyermek már számos jelenséget érzékelt szűkebb-tágabb környezetében. A rendszeres megfigyelés, a módszeresség, a kérdések felvetésének (a miértek megfogalmazásának) és a válaszkeresésnek, a magyarázatok indoklásának az igényét itt alakítjuk ki. Itt figyelünk fel az ok-okozati kapcsolatokra, a rendszer-részrendszer viszonyra, az állandóság és változás létére, a természetben megtalálható ritmusokra. Ezeknek aprólékos magyarázatára még nem vállalkozhat a tantárgy, de a probléma elhelyezése, a megfigyeléseken és tényeken alapuló megokolás itt válik a vizsgálódás részévé.

A természeti jelenségek fürkészése, a környezet iránti pozitív attitűd megtartása vagy kialakítása, a természet és az élőlények szépségének (önmagáért való értékének) felfedezése ahhoz teremt kedvet, hogy a gyermek az ezekkel kapcsolatos tudását fejlessze. Az élő természet vizsgálata (egyes részletek puszta észrevétele is) számos olyan készséget igényel, melyeket csak közvetlen tapasztalásokon keresztül lehet fejleszteni, ezért a tanulói vizsgálódásra, a természettel való közvetlen kapcsolatra fordított idő bőven megtérül abban, hogy tanítványaink nemcsak felmondják, de értik is (sőt átérzik) a tanultakat.

A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata éppen ilyen fontos: a helyükre kerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, mint tudásának gyarapodását. A foglalkozások, a környezeti elemek, a ház körüli teendők, vagy éppen a közlekedés vagy településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot adnak a kisgyermeknek, amelyek – ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítja életében – világképének stabilitását szolgálják.

Az iskolába lépés a kisgyermek életében számos változással jár. Különösen az első hónapokban jelent nehézséget az új környezet, az új feladatok teljesítése és az iskolai elvárásoknak való megfelelés. A környezetismeret – a többi tantárgyhoz szorosan kapcsolódva – segíthet, hogy a gyermek a környezetében tapasztalt változásokat elhelyezze, új környezetét elfogadja, és abban biztonságot leljen. Az iskolával és környezetével kapcsolatban a gyermek által hozott, illetve a helyi közösségekben élő narratívák beépítése a helyi tantervbe emiatt is kívánatos.

A környezet jelenségeire való rácsodálkozás adja a közös munka alapját. A saját tapasztalatokkal és magyarázatokkal való szembesülés, ezek más tapasztalatokkal és indokokkal való szembesítése teremti meg a gyermekben az igényt az ok-okozati összefüggések megtalálására, az érvelésre, indoklásra, a tények felismerésére.

A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretek formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát.

A tematikai egységek általában 8 órára tervezettek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nyolc héten keresztül egy témával kell foglalkozni. A tanulásszervezés során kifejezetten ajánlott az egyes témakörök integrált feldolgozása, illetve az egyes témáknak az első, illetve a második évfolyam közötti szétosztása.

Környezetismeret heti és éves óraterve 1–4. évfolyamA környezetismeret tantárgy heti

óraszáma A tantárgy éves óraszáma

1. évfolyam 1 óra 36 óra2. évfolyam 1 óra 36 óra3. évfolyam 1 óra 36 óra

178

4. évfolyam 1 óra 36 óra

1. évfolyamJavasolt óraterv

Tematikai egység címe ÓrakeretAz iskola 8 óraAz iskolás gyerek 8 óraMi van a teremben? 8 óraHóban, szélben, napsütésben 8 óraÖsszefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 4 óraAz éves óraszám 36 óraTematikai egység: Az iskola (8 óra)Nevelési-fejlesztési célok:– A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás,

mérés).– A térbeli tájékozódás fejlesztése. – A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló

információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése.– Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. – A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Mi a különbség az óvoda és az iskola között?Hogyan tájékozódunk az iskola épületében?Az iskola legfontosabb helyiségei.Az iskolában található jelek, jelzések, piktogramok.

Kikkel találkozunk az iskolában?Az iskolai dolgozók és foglalkozásuk.

Hogyan öltözködünk az iskolában?Az iskolai élet rendje.

Mi van az iskolában?A környezetünkben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai.

Milyen élőlények vannak a tanteremben, az iskolában, az iskola udvarán?Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra?A szobanövények és a házi kedvencek gondozása.

Tájékozódás az iskola épületében.Tájékozódás vázlatrajz alapján. Természetes mértékek (lépés, arasz stb.) használata.Az iskola épületében és a környéken található jelek, jelzések értelmezése.

Az iskolában dolgozók foglalkozásának összehasonlítása. Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használata.

Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben).

Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint.

A házi kedvencek, a házban és a ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy (az ember számára) jellemző tulajdonságának megnevezése.Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése, az eszközök használata.

Vizuális kultúra: színek, formák.

Matematika: távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése.

Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés.

179

Mi különbözteti meg az élőt az élettelentől?Életjelenségek, életfeltételek.Hogyan változik az időjárás a nap során?Az időjárást jelző piktogramok.

Élőlények és élettelen dolgok összehasonlítása, különbségek megfogalmazása.

Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség.

Tematikai egység: Az iskolás gyerek (8 óra)Nevelési-fejlesztési célok:– Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus felismerése, mintázatok keresése. – A megfigyelés, a mérés és a tapasztalatok rögzítése. – Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Mi a különbség az iskolás és az óvodás gyerek napirendje között?Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék és az ünnepek?Hogyan, mikor és mennyit tanulunk?A napszakok, évszakok váltakozása. A napok és a hónapok. Napirend és napszakok.

Mi a különbség felnőttek és gyerekek között?Az emberi test külső képe. Az ember főbb testrészei.

Mit jelent a ritmus az iskolai tanulásban, a légzésben, és a költöző madarak életében?Testünk és életünk ritmusai.Ritmus a természetben.

Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk?Helyes fog- és testápolás.

Hogyan tájékozódunk a környezetben?Legfontosabb érzékszerveink és szerepük a környezet megismerésében. Védelmük fontossága és módjai.

Napi- és hetirend tervezése, a megvalósítás értékelése.Helyes testtartás. A megvilágítás szerepének felismerése tanulás közben.Napok, napszakok, hónapok, évszakok megnevezése, sorrendezése időrend alapján.

Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szülő, illetve más felnőtt testméreteinek mérése, az adatok összehasonlítása, relációk megfogalmazása.

Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megfigyelése az ember életében, a test működésében. Példák gyűjtése. A mozgás hatásának megfigyelése a pulzusra és a légzésszámra.

A helyes táplálkozási és a higiénés szokások tudatosítása, alkalmazása a napi gyakorlatban.

Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése és gyakorlása, alkalmazása.

Magyar nyelv és irodalom: mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban.

Ének-zene: a ritmus szerepe a zenében.

Matematika: az előtte, utána, korábban, később megértése, használata; folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrendkezelése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Idő, ritmus, érzékszerv, testrész.

Tematikai egység: Mi van a teremben? (8 óra)Előzetes tudás:– Az osztályterem bútorzata és tárgyainak megnevezése.Nevelési-fejlesztési célok:– Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata, illetve az állandóság és változás

szempontjából kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között.

180

– A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése. – Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás szabályai között.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Milyen tárgyak vesznek körül bennünket?Tárgyak (anyagok) tulajdonságai (átlátszóság, keménység, rugalmasság, érdesség-simaság, forma, szín).

Hogyan függenek össze a tárgyak anyagi tulajdonságai a felhasználásuk módjával?

Milyen anyagokból készültek a tanszereid?Természetes és mesterséges anyagok a környezetünkben található tárgyakban.

Mely tárgyak jelentenek veszélyt tűz esetén?Éghető anyagok a környezetünkben.

Mi szükséges a tűzgyújtáshoz?Az égés folyamata (égési feltételek, égéstermékek, éghető és éghetetlen anyagok).A gyufa használata. Irinyi János, mint a gyufa feltalálója.

Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? Mit lehet tenni tűz esetén?Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, eszközei.

A tanteremben található tárgyak csoportosítása különböző szempontok szerint (érzékszervekkel vizsgálható tulajdonságok, anyag, méret, felhasználás).

Kapcsolat keresése az anyag tulajdonságai és felhasználása között egyszerű példák alapján

Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése a környezet tárgyaiban.

.A környezetben lévő tárgyak csoportosítása aszerint, hogy tűzveszélyes (gyúlékony), éghető vagy éghetetlen-e.

Égés vizsgálatán keresztül az égés feltételeinek megállapítása.

Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás módja között. Felkészülés vészhelyzetre. A fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése.A körültekintő munkavégzés fontosságának felismerése. A tűzoltók munkájának értékelése.

Ének-zene: tűzzel kapcsolatos dalok.

Magyar nyelv és irodalom: az anyagi tulajdonságokra használható jelzők, hasonlatok; mondókák, versek a tűzzel kapcsolatban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tűzvédelem, tűzoltás, égés, anyagi tulajdonság, felhasználás.

Tematikai egység: Hóban, szélben, napsütésben (8 óra)Előzetes tudás:– Melegítés, hűtés, párolgás. – Az időjárás-előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése.Nevelési-fejlesztési célok:– A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. – Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az

egészségvédelem jelentőségének megértetése. – A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati

viselkedés, valamint a környezeti változások között.– Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Melyek a különböző évszakok időjárásának jellemző jegyei?Évszakok és jellemző időjárásuk. Az időjárás tényezői.A Celsius-skála, hőmérséklet.

Az időjárás évszakonkénti megfigyelése, elemeinek jelölése piktogramokkal.A víz halmazállapotai és a csapadékformák összekapcsolása.Időjárási napló készítése.

Technika, életvitel és gyakorlat: öltözködés, időjárás, egészséges táplálkozás.

181

A csapadék formái (eső, köd, hó).

Hogyan határozza meg öltözködésünket az időjárás?Hogyan védjük testünket a hideg, a meleg, a szél és a csapadék ellen?Az évszaknak megfelelő helyes öltözködés.

Hogyan viselkednek a növények és az állatok különböző időjárási körülmények között?Példák a növények fényviszonyokhoz, az állatok változó hőmérsékleti viszonyokhoz történő alkalmazkodására.

Mi jellemzi táplálkozásunkat a különböző évszakokban?Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban.Az élőlények energiaszükséglete és életmódja közötti kapcsolat.A folyadékfogyasztás szerepe.

A réteges öltözködés szerepének megértése. Öltözködési tanácsok adása időjárás-előrejelzés értelmezése alapján.

Az időjárás élőlényekre gyakorolt hatásának megfigyelése, konkrét példák gyűjtése.Napi és éves ritmus megfigyelése a növény- és állatvilágban, a tapasztalatok rögzítése rajzzal vagy írásban.

Évszakokhoz kötődő étrendek összeállítása.Naponta többszöri zöldség és gyümölcs (évszaknak megfelelő, közelben termesztett) fogyasztásának tudatosítása.A nyári megnövekedett folyadékigény magyarázata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem.

A fejlesztés várt eredményei az első évfolyam végén:A tanuló– képes az emberi test fő testrészeket megnevezni;– ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit;– képes a mesterséges és természetes életközösség összehasonlítására;– tiszteli az élővilág sokféleségét, felismeri a természetvédelem fontosságát;– tud tájékozódni az iskolában és környékén;– felismeri az évszakos és napszakos változásokat és kapcsolja ezeket az életmódbeli szokásaihoz;– képes a használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítására

tulajdonságaik szerint;– egyszerű megfigyeléseket végez a természetben, képes egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezésére;– igényli az ok-okozati összefüggések keresését a tapasztalatok magyarázatára.

2. évfolyamJavasolt óraterv

Tematikai egység címe ÓrakeretTájékozódás az iskolában és környékén 8 óraAnyagok körülöttünk 8 óraMi kerül az asztalra? 8 óraÉlőlények közösségei 8 óraÖsszefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 4 óraAz éves óraszám 36 óra

Tematikai egység: Tájékozódás az iskolában és környékén (8 óra)Előzetes tudás – Természetes hosszmértékek és léptékek.Nevelési-fejlesztési célok:– A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. – Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. – Megbecsülés kialakítása az iskolai személyzet munkája iránt. – Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

182

alkalmazások, ismeretekAlaprajz, vázlatrajz.

Miért nem pontos a mérés eredménye, ha alkalmi mértékegységet használunk?Hosszúságmérés, mértékegységek (m, dm, cm).

A fő világtájak megnevezése, elhelyezése.A földfelszín formakincsének elemei (hegy, völgy, domb, síkság, folyó, patak).

Mitől működik az épület?Fűtőberendezések, világítás, szellőztetés, étkező-, raktár- és kiszolgálóhelyiségek szerepe az iskolában.A fűtés lehetséges módjai. Energiaforrások a háztartásban.A készülékek energiatakarékos üzemeltetésének módjai.

Hogyan jutunk el az iskolába?A helyi közlekedés.A közlekedés és az energiatakarékosság.

Hogyan óvod az iskola épületét és berendezési tárgyait? Miért fontos ez?Az épületek karbantartásával, állagmegőrzésével kapcsolatos legfontosabb munkák az iskolában és otthon.

Alaprajz készítése az osztályteremről, vázlat az iskoláról.Útvonalrajzok készítése a lakhely és az iskola között. Egy-egy konkrét példa összehasonlítása.

Becslés és mérés alkalmazása.

Az iskola elhelyezése a településen belül és annak térképén.A környék földfelszíni formakincseinek megnevezése.Egyszerű felszínformák, és felszíni vizek felismerése képen, modellen, valóságban.

Az energiatakarékosság lehetséges megvalósítási módjainak keresése az iskolán belül.Alaprajz készítése a lakásról, szobáról. Az iskola és a háztartás összehasonlítása (léptékkülönbség felismerése).

Előnyök és hátrányok mérlegelése annak mentén, érdemes-e az iskolába gépkocsival jönni.

Az állagmegőrzés, takarítás, karbantartás és a felelős használat jelentőségének felismerése. Kapcsolat felismerése a használat intenzitása, a kopás, állagromlás és a karbantartási feladatok szükségessége, gyakorisága között.

Matematika: halmazok, rész-egész viszony, becslés.

Vizuális kultúra: tájképek.

Technika, életvitel és gyakorlat: fűtés, háztartási munkák, közlekedés, energiatakarékosság.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség.

Tematikai egység: Anyagok körülöttünk (8 óra) Előzetes tudás:– Anyagok megismert tulajdonságai.Nevelési-fejlesztési célok:– Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változások értelmezése, a tömeg- és űrmértékek

használata. – A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. – Ok-okozati kapcsolatok feltárása napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között.Problémák, jelenségek, gyakorlati

alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Önthető-e a szén, a mák, a liszt? Csak a folyadékok önthetők?Az önthetőség nem jelenti önmagában azt, hogy egy anyag folyékony halmazállapotú.

Halmazállapotok: a légnemű anyagok (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a folyadékok térfogata változatlan, de felveszik az edény

Különböző köznapi anyagok összehasonlítása halmazállapotuk szerint.

Köznapi folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságainak vizsgálata tapintással, vizuálisan, szaglással, kézzel történő erőkifejtéssel stb.). A tapasztalatok megfogalmazása szóban.A környezetünkben előforduló kristályos

Magyar nyelv és irodalom: a víz mint versek, mesék témája; hasonlatok, metaforák, szólásmondások a gőzzel, a vízzel és a jéggel kapcsolatban.

Vizuális kultúra: a víz megjelenése különböző műalkotásokban.

183

alakját; a szilárd anyagok megtartják formájukat.

Környezetünk legkeményebb anyagai a kristályok: ilyenek a drágakövek, a gyémánt.

Miért mérik kilóra a krumplit, dekára a mákot, literre a tejet?Térfogat- és tömegmérés, mértékegységek (deciliter, liter, dekagramm, kilogramm).

Hogyan változik a víz halmazállapota hűtés és melegítés hatására?A víz halmazállapot-változásai (olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás), ezek kapcsolata a hőmérséklet változásával.

Mi a különbség az oldódás és az olvadás között?Oldat. Vízben való oldhatóság.Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a víz a sziklát?A melegítés és hűtés a mindennapokban.

anyagok csoportosítása (például: kvarc – az üveget karcolja, kalcit – az üveget nem karcolja és körömmel sem karcolható, gipsz – körömmel karcolható). Példák keresése kristályokra (ásványok).

Annak magyarázata, miért praktikusabb a folyadékok térfogatát és a szilárd anyagok tömegét megadni. Tömeg- és űrmértékek leolvasása (élelmiszeripari termékekről, illetve mérőeszközökről), kapcsolat keresése a deciliter és liter, illetve a gramm/dekagramm, valamint a dekagramm/kilogramm között.

Példák keresése a víz halmazállapot-változásaira a háztartásban és a természetben.

Különböző anyagok viselkedésének megfigyelése vízben. Oldatok készítése. Az anyagok csoportosítása vízben való oldhatóság szerint. A meleg és hideg vízben való oldódás összehasonlítása Tömeg- és térfogatmérés víz fagyasztása és olvadása során.

Kapcsolat keresése a víz halmazállapot-változásai és köznapi alkalmazásai között (például hűtés jégkockával, melegítés gőzzel).Folyadékok és a levegő hőmérsékletének mérése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés, oldódás.

Tematikai egység: Mi kerül az asztalra? (8 óra)Előzetes tudás:– Napszakok, táplálkozás.Nevelési-fejlesztési célok:– Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása,

minőségi és mennyiségi szempontok figyelembe vételével. – Az élelmiszer-higiénia jelentőségének felismerése. – Törekvés kialakítása az egészség megőrzésére. – Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Miért leszünk éhesek?Miért fontos a rendszeres étkezés?Az éhség, mint a szervezet jelzése: energiára, tápanyagra van szükségünk.A leggyakoribb élelmiszerek energiatartalma (alacsony, magas), a tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, szénhidrát).

Élelmiszerfajták csoportosítása energiatartalmuk (magas, alacsony), illetve tápanyagtartalmuk alapján.

A napi táplálkozásra vonatkozó

Vizuális kultúra: csendéletek gyümölcsökkel, ételekkel.

Ének-zene: az étkezéssel kapcsolatok dalok.

Technika, életvitel és gyakorlat: a főzés, illetve ételkészítés; az élelmiszerek, ételek tárolása; egészséges

184

Táplálékpiramis.A víz a legegészségesebb italunk, mely a szervezet számára nélkülözhetetlen.

Milyen élelmiszerekből érdemes csak mértékkel fogyasztani?Az ideális testsúly jelentősége: elhízás, alultápláltság veszélyei, példa hiánybetegségre: a skorbut.Szent-Györgyi Albert úttörő szerepe a C-vitamin előállításában.

Mit kell tenned, hogy fogaid egészségesek legyenek?Az étkezések típusai, a helyes táplálkozás, a terített asztal, az evőeszközök használata, a folyadékbevitel, a kézmosás és az ülve étkezés, az alapos rágás és az étkezés utáni fogmosás szerepe.

Melyek a nyugodt étkezés körülményei?Az emésztéshez nyugalomra van szüksége a szervezetnek.Mi az alapvető konyhai műveletek szerepe?Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás.

Mit kezdhetünk a maradék étellel?A konyhai higiénés szabályok. A maradék étellel kapcsolatos higiénés szabályok.Az ételmérgezés okai és következményei.

Mit érdemes csomagolni egy egész napos kirándulásra?

(változatosság és élelmiszercsoportok mennyisége) szabályok felfedezése.Példákon keresztül a helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése, csoportosítása.

A táplálkozás, az életmód és az ideális testsúly elérése/megtartása közötti kapcsolat felismerése.

A vitaminok felfedezésével kapcsolatos történetek megismerése.

Az étkezéssel kapcsolatos szokások gyűjtése, elemzéseA helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorlása.Az étkezéssel kapcsolatos szokások (például nyugodt környezet, folyadékfogyasztás, levesek) biológiai hátterének felismerése.

A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése.A gyorsétkezés előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése, mérlegelése.

Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési folyamat lépéseinek értelmezése

Az ételek tárolásával kapcsolatos alapvető szabályok megismerése és betartása.Ételek csoportosítása aszerint, hogy mennyire romlandóakAz ételmérgezés tüneteinek felismerése, a veszélyeinek megértése.Javaslat készítése: mit vigyünk magunkkal hosszabb utazásra, rövidebb kirándulásra télen, nyáron stb.

táplálkozás, étrend.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály.

Tematikai egység: Élőlények közösségei (8 óra)Előzetes tudás– Növény, állat.Nevelési-fejlesztési célok:– A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. – Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. – A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. – A természetvédelem jelentőségének felismerése.Problémák, jelenségek, gyakorlati

alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Miért nevezzük a városi parkot mesterséges, az erdőt pedig természetes életközösségnek?

Egyed, csoport és életközösség megkülönböztetése konkrét esetekben.Egy, az iskola környezetében található

Magyar nyelv és irodalom: versek egyes állatfajokkal kapcsolatban.

185

Életközösség: mesterséges és természetes életközösség.Az élőlények alkalmazkodása az ember által alakított környezethez.

Miféle kapcsolatok alakulhatnak ki az életközösség növényei és állatai között?Táplálkozási kölcsönhatások: ragadozás, növényevés, mindenevés. Összefüggés az élőlények energiaszükséglete és életmódja között.

Élhetne-e róka a kertben? Tarthatnánk-e oroszlánt hobbiállatként?Életfeltételek, egyes állat- és növényfajok igényei. Élőhely.Veszélyeztetett fajok.

jellegzetes életközösség megfigyelése, jellemzése.Természetes életközösség megfigyelése, állapotának leírása, a változások követése, bemutatása és megbeszélése.Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása (sokféleség, változatosság – mintázatok – alapján).

Az életközösségek összetettségének felismerése.Az életközösség növényei és állatai közötti jellegzetes kapcsolatok felismerése. Állatok csoportosítása (ragadozó, növényevő, mindenevő).

Annak magyarázata, miért bonyolult feladat az állatok megfelelő állatkerti tartása. Az élővilág sokféleségének tisztelete.A természetvédelem jelentőségének felismerése, az állat- és növénykertek munkájának értékelése.

Ének-zene: az állatok farsangja, dalok állatokkal kapcsolatosan.

Vizuális kultúra: állatok és növények, életközösségek ábrázolása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Életfeltétel, környezeti igény, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén:A tanuló– képes az emberi test nemre és korra jellemző arányait leírni, a fő testrészeket megnevezni;– ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit;– képes a mesterséges és természetes életközösség összehasonlítására;– tiszteli az élővilág sokféleségét, felismeri a természetvédelem fontosságát;– tud tájékozódni az iskolában és környékén;– felismeri az évszakos és napszakos változásokat és kapcsolja ezeket az életmódbeli szokásaihoz;– ismeri az időjárás elemeit, az ezzel kapcsolatos piktogramokat értelmezi; ismeri az időjáráshoz illő

szokásokat;– képes a használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítására

tulajdonságaik szerint;– felismeri a kapcsolatot az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között;– meg tudja különböztetni a mesterséges és természetes anyagokat; – felismeri a halmazállapotokat;– egyszerű megfigyeléseket végez a természetben, képes egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezésére;– képes az eredmények megfogalmazására, ábrázolására;– igényli az ok-okozati összefüggések keresését a tapasztalatok magyarázatára.

3–4 évfolyamEbben a képzési szakaszban – az életkori sajátosságokhoz illeszkedve – tágul a megismerendő környezet: az

iskola világából kitekintünk a felnőttek világa felé, miközben a szűkebb környezetből a tágabb környezetbe lépünk. Ennek kapcsán egy-egy jelenséggel kapcsolatos múltbeli elképzelések és modern magyarázatok, régi és mai alkalmazások vizsgálatára és értelmezésére is alkalom nyílik.

A 3–4. évfolyamon az egyszerűbb vizsgálatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a módszeresebb megfigyelések. A rácsodálkozástól a tapasztalatok mind szabatosabb megfogalmazásáig jutunk el: innen vezet majd az út azok rögzítéséig, rendszerezéséig és a természethez intézett kérdéseknek megfelelő kísérletek megtervezéséig a magasabb évfolyamokban. Mindez megalapozza az igényt az információkeresésre, az önálló munkavégzésre.

Az emberi test működésével kapcsolatban a leíró megfigyelésen túllépve egyre fontosabbá válik az ok-okozati összefüggések feltárása. Emellett a divattal, szokásokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, a tudás

186

alkalmazásának igénye, az érvek és ellenrévek keresése és összevetése is fontos szerepet kap. Mindez a természettudományos műveltség megalapozásához elengedhetetlen.

Az élő és élettelen természeti jelenségek rendszerbe foglalásán, a kölcsönhatások feltárásán keresztül a megértés igényére helyezünk hangsúlyt. Kiemelt szerepet kap a környezettudatosság, illetve az ember és a természet harmonikus együttélési módjainak tisztelete, ilyen megoldások értékelése és keresése.

Az egyes foglalkozások, szakmák megismerésén keresztül azok tisztelete, a munka értékének megbecsülése, a kezdeményezőkészség és a segítő magatartás (önkéntesség) fejlesztése jelenik meg kiemelt nevelési célként.

A visszatérő témák lehetőséget adnak az ismeretek elmélyítésére, miközben a tanulók megtapasztalhatják, hogy a már elsajátított ismeretek, készségek, a már megszerzett tudás (legyen az még egyelőre bármilyen töredékes vagy esetleges is) hasznosíthatók az újabb ismeretek megszerzésekor. A közvetlen környezetben, a mindennapi életben megtapasztalható jelenségekből kiinduló, a problémák megértését célzó tanulás a természettudományos gondolkodás fejlődése mellett segíti az egyéni tanulási stílus kialakítását is. Ezzel alapozzuk meg az igényt a tudás folyamatos bővítésére, a tudomány fejlődésének követésére, a környezeti jelenségek megfigyelésére, a magyarázatok megtalálására.

Az önálló és kritikus információszerzés a természettudományos műveltség megalapozásának kulcseleme, de jelentős szerepe van a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, illetve az állampolgárságra, demokráciára való nevelésben is. A megvalósítást változatos tevékenységek: projektmunka, az érveken, tényeken alapuló vita, a különböző kollaboratív feladatok, szerepjátékok stb. segíthetik. Érdemes az írott információk mellett a különböző multimédiás és infokommunikációs források adta lehetőségeket is kihasználni. Ez a korosztály a képi információkra különösen fogékony, és képek segítségével igen hatékonyan fejezi ki magát. Erre építve nemcsak a hatékony, önálló tanuláshoz, hanem az esztétikai-művészeti tudatosság fejlődéséhez is hozzájárulhatunk.

A tantárgyi tartalmak és az aktív, problémaalapú tanulás módszerének alkalmazása jelentős szerepet játszanak a testi-lelki egészség alakulásában, a fenntarthatóság és a környezettudatos szemlélet fejlesztésében, a hatékony, önálló tanulás különböző technikáinak megismerésében és gyakorlásában.

A lakóhely és az ország főbb nevezetességeinek megismerése és bemutatása, egy választott nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerésének kapcsán fejlődik az azonosságtudat, valamint a hazához és a lakóhelyhez való kötődés, a tudománytörténeti elemek pedig a tudomány és technika fejlődésének felismerését, az egyes találmányoknak az emberiség fejlődésében betöltött szerepének értékelését segítik elő.

A jeles napokkal kapcsolatos szokásoknak a természet változásával való összekapcsolása hozzájárul annak megértéséhez, hogy hagyományaink segítenek a természettel való kapcsolat újrafelfedezésében, megélésében és egyúttal életünket is strukturálják.

A legtöbb tematikai egység 8 órára készült. A feldolgozás során azonban ezek az egységek két évfolyamra bontva is megvalósíthatóak.

A megismerési folyamat irányításában általában, de a terepi látogatások és az önálló munka során különösen is fontos a tanító facilitátori szerepe és a segítő értékelés formáinak az alkalmazása

3. évfolyamJavasolt óraterv

Tematikai egység címe ÓrakeretMennyi időnk van? 7 óraMegtart, ha megtartod 7 óraAz a szép, akinek a szeme kék? 5 óraMerre megy a hajó? 6 óraEgészség és betegség 7 óraÖsszefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 4 óraAz éves óraszám 36 óra

Tematikai egység: Mennyi időnk van? (7 óra)Előzetes tudás– Idő, napszakok, évszakok.Nevelési- fejlesztési célok:– Az anyag, energia, információ, a rendszerek, illetve az állandóság és változás szemszögéből az idő

fogalmának megértése, az időegységek alkalmazásának fejlesztése, az időfogalom mélyítése. – A felépítés és működés, illetve a környezet és fenntarthatóság szempontjából a Föld, a Nap és a Hold

kapcsolatának felismertetése. – A tudomány és technika fejlődésének felismertetése példák alapján, a találmányok jelentőségének meglátása

a távcső példáján.Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

187

alkalmazások, ismeretekHogyan mérték az időt régen, és hogyan mérhetjük most?Az idő mérése, az időmérés alkalmi és szabványegységei.

Az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban.Emberi életszakaszok.Születés és halál.

Miért épp 24 órából áll egy nap?A Föld mozgásai.

Hányszor láthatod a teliholdat egy hónapban?Föld, Nap, Hold, holdfázisok képének megismerése.Miért van szükségünk távcsőre?A távcső, mint a távoli objektumok megfigyelésének eszköze.

Időmérő eszköz készítése, kalibrálása. Napóra megfigyelése. Időmérő eszközök csoportosítása (pontosság, használhatóság, esztétikum szerint).Az idő múlása jeleinek felismerése, szóbeli leírása az emberi egyedfejlődés egyes szakaszaiban.A születéssel, gyermekvárással, az elmúlással kapcsolatos gyermeki elképzelések megbeszélése.

A Föld mozgásáról (forgás, Nap körüli keringés) elképzelés kialakítása modell alapján. Annak felismerése, hogy a Földön nem mindenütt egyszerre van nappal, illetve éjszaka. Az időzónák megsejtése.Kapcsolat keresése a naptár elemei és a Föld mozgásai között.

Képek keresése, közös bemutató készítése: az égitestek szépségének meglátása.Az egyes holdfázisok rajzolása, elhelyezése a naptárban, a ciklikus ritmus felismerése. Annak megsejtése, hogy a különböző időszámítási módszerek miatt eltérések adódhatnak.

A távcső működésének vizsgálata. Annak megértése konkrét példák alapján, miért jelentett a távcső felfedezése hatalmas mérföldkövet a tudomány fejlődésében.

Magyar nyelv és irodalom: hasonlatok, metaforák, szólásmondások (az idővel kapcsolatban).

Vizuális kultúra: az idő képi ábrázolása, az égitestek képi ábrázolása.

Ének-zene: ütem, ritmus, metronóm.

Matematika: folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Időmérés, égitest, naptár.

Tematikai egység: Megtart, ha megtartod (7 óra)Előzetes tudás:– Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet.Nevelési- fejlesztési célok:– A hagyományos életmód és a helyi tudás jelentőségének megláttatása a környezet és fenntarthatósághoz

kötődően. – A környezet- és természetvédelem szerepének felismertetése.– Az ember-természet kapcsolat, mint rendszer értelmezése konkrét példán keresztül. – A tapasztalati tudás értékelése. – A természeti ritmusok és ünnepeink, jeles napjaink közötti kapcsolatok felismertetése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Milyen kapcsolat van az ünnepek és az évszakok között? (Pl. farsang, húsvét, pünkösd, karácsony.)Jeles napok, ünnepek kapcsolata a természet változásaival.A lakóhely hagyományai.

Mire jók a hagyományok?Lehet-e tanulni egy iskolázatlan embertől?

Kalendárium készítése, jeles napok és természeti történések, népdalok, népköltések és versek, szépirodalmi részletek megjelenítésével.

Példák keresése arra, hogyan látták el az ártéri gazdálkodásból élők táplálékigényüket (növények, tenyésztett állatok, halászat, vadászat), hogyan

Ének-zene: népdalok.

Vizuális kultúra: népművészet.

Etika: a természet tisztelete, a hagyományok jelentősége.

Magyar nyelv és irodalom:

188

A gazdálkodó ember természeti és épített környezetének kölcsönhatása az ártéri fokgazdálkodás példáján.Haszonállatok: mézelő méh, szürkemarha, mangalica, racka. Haszonnövények: alma, meggy, szőlő.Vadon élő állatok: kárász, csuka, nemes kócsag, fehér gólya. Gyógy- és fűszernövények: galagonya, szeder, menta.

Mely építőanyagokat használták régebben, és melyeket napjainkban? Mi a magyarázat a különbségekre?A hagyományos házak anyagai (nád, sás, fűz, agyag, vályog), a települések mérete.

Miért fontos a természetvédelem?A folyószabályozás hatása és a vizek védelme.

készítették és tartósították ételeiket, milyen használati tárgyakat és milyen nyersanyagokból készítettek, hogyan ügyeltek arra, hogy a megújuló természet hosszú távon is biztosítsa igényeiket.

Egy-két anyag feldolgozásának kipróbálása (pl. agyag, fűzfavessző, gyógynövényszárítás).Annak megértése, hogy a helyi sajátosságokra, problémákra a hagyományos tudás kínálja a legmegfelelőbb megoldásokat.

A körültekintő emberi beavatkozás jelentőségének felismerése. A vízvédelem szerepének belátása.Az iskolához legközelebb eső nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerése, értékmentő munkájának megértése.A természetvédelem és a fenntarthatóság kapcsolatának felismerése.

többjelentésű szavak (a fok szó jelentései).Matematika: rész-egész kapcsolat.

Technika, életvitel és gyakorlat: a ház részei, építőanyagok, anyagok felhasználása, megmunkálása; élelmiszerek tartósítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fenntarthatóság, fokgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhely, tapasztalati tudás, egyensúly.

Tematikai egység: Az a szép, akinek a szeme kék? (5 óra)Előzetes tudás:– Testrészek, emberi tulajdonságok.Nevelési- fejlesztési célok:– Az ember megismerése és egészsége szempontjából az alkat, a külső és belső tulajdonságok

különbözőségének elfogadtatása. – Példákon keresztül az öröklődés szerepének a felismertetése. – A toleráns és segítőkész magatartás megalapozása, erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Mitől látunk valakit szépnek? Csak a szupermodellek lehetnek szépek?Emberábrázolás a művészetben. Szépségideálok.

Mi a magyarázata a családtagok közötti hasonlóságoknak?Külső és belső tulajdonságok.Szerzett és öröklött tulajdonságok.

Melyek az ápoltság ismérvei?Az ápolt külső szebbé tesz: a testápolás módjai (tisztálkodás, haj, körmök, bőr, fogak ápolása).

Példák, illusztrációk gyűjtése különböző korok, kultúrák szépségideáljaira. Annak felismerése, hogy nem minden szépségideál vagy divat hat előnyösen egészségünkre, egyes szokások pedig kifejezetten egészségkárosítóak (tűsarkú cipők, fűző stb.).

Az emberek közötti testi különbségek és hasonlóságok megfigyelése. Példák alapján az öröklött tulajdonság megértése, tulajdonságok csoportosítása.

A helyes és rendszeres testápolási szokások megismerése, gyakorlása.Annak felismerése, hogy a divat nem mindig az egészséges testápolási szokásokat közvetíti, gyakran felesleges vagy káros szokásokat is erőltethet.

Vizuális kultúra: emberábrázolás a művészetben; portré és karikatúra.

Magyar nyelv és irodalom: a jellemzés; hasonlatok, metaforák a szépséggel kapcsolatban.

Ének-zene: gunyoros népdalok, amelyek egy-egy testi tulajdonságot karikíroznak.

Technika, életvitel és gyakorlat: a testápolás módjai, egészséges

189

A divat és a testápolás kapcsolata.

Miben szorulhatnak segítségre a mozgáskorlátozott emberek?Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképesség.

Személyes tapasztat szerzése az érzékszervi és a mozgásszervi fogyatékkal élők életéről. Fogyatékkal élők elfogadása, segítése.

életmód.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés.

Tematikai egység: Merre megy a hajó? (6 óra)Előzetes tudás: – Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás.Nevelési- fejlesztési célok:– Az anyag, energia, információ szempontjából a mágnesesség szerepének felismerése és kölcsönhatásként

való értelmezése; hang- és fényjelenségek tanulmányozása.– Az állandóság és változás megfigyelése saját vizsgálatok értelmezésén keresztül. – A tudomány, technika, kultúra szempontjából az egyes jelenségek gyakorlati alkalmazásának megismerése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Hogyan talál vissza tavasszal a fecske az ősszel elhagyott fészkére?Tájékozódás csillagképek alapján.A Göncölszekér legendája.

Hogyan tájékozódtak a hajósok régen és most?Tájékozódás iránytűvel: a Föld mágneses tere, a mágneses vonzás, taszítás.

Van-e hang a Holdon?Miért színes a szivárvány?Példák hang- és fényjelenségekre.Keverékek és oldatok.

Miért fagy be nehezen a tenger?Miért úszik a jégtömb a vízen?Megfordítható (fagyás-olvadás, oldódás-kristályosítás) és nem megfordítható folyamatok (égés).

Miért lehet szomjan halni a tengeren?Sós víz, édesvíz.Az édesvízkészlet mennyisége a Földön a sós vízhez képest.Körfolyamat: a víz körforgalma a természetben.

Példák keresése az állatok tájékozódására. A Göncölszekér csillagkép felismerése. Rajz készítése szabadon választott csillagképről, a csillagkép nevével kapcsolatos gyűjtőmunka végzése.

Vizsgálatok a mágnességgel kapcsolatban (vonzás, taszítás, a kölcsönösség felismerése). Az iránytű működésének értelmezése. Annak megértése, miért jelentett az iránytű feltalálása hatalmas segítséget a hajósoknak.

Konkrét jelenségek (rezgő húrok, megütött vizespohár, rezgő vonalzó stb.) vizsgálatán keresztül annak megtapasztalása, hogy a hangot a levegő rezgésén keresztül érzékeljük. Fénytörés és -szóródás vizsgálatán keresztül annak felismerése, hogy a fehér fény különböző színek keveréke.Példák gyűjtése környezetünkből keverékekre és oldatokra.

A sós víz fagyásának vizsgálatán keresztül annak meglátása, miért fagy be nehezebben a tenger, mint az édesvíz.A vízkörforgalom egyes lépésein keresztül a már ismert fizikai változások (párolgás, lecsapódás) bemutatása, az ellentétes irányú folyamatok felismerése. A víztakarékosság, az édesvíz-készlet védelme fontosságának felismerése.

.Magyar nyelv és irodalom: a hajózás mint téma, a csillagképekhez kötődő mítoszok, mondák, legendák.

Matematika: Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése.Számok, nagy számok, mértékegységek.

Ének-zene: a hangszerek hangja, hangmagasság; a hajózáshoz kötődő dalok.

Vizuális kultúra: képek vízről, tengerről, hajókról

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tájékozódás, kölcsönhatás, vízkörforgalom.

190

Tematikai egység: Egészség és betegség (7 óra)Előzetes tudás:– Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet.Nevelési- fejlesztési célok:– Az ember megismerése és egészsége, illetve a felépítés és működés kapcsolata szempontjából a

betegségtünetek felismerésének képessége és a kezdeményezőkészség fejlesztése, az egészségtudatos életmód kialakítása és gyakorlása.

– A felelősségtudat erősítése.Problémák, jelenségek, gyakorlati

alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Miért betegszünk meg? Hogyan kerülhetjük el a betegségeket?Az egészséges életmód (táplálkozás, aktív és passzív pihenés, öltözködés, személyes higiéné, rendszeres testmozgás, lelki egészség).

Milyen jelei lehetnek annak, hogy betegek vagyunk?A betegség (nátha, influenza, bárányhimlő) tünetei.A testhőmérséklet, láz mérése.A betegség okai: fertőzés, örökletes betegség, életmód.

Mitől függ a gyógyulás?A gyógyítás. A körzeti orvos és a kórház feladatai. A gyógyszertár.

Miért van szükség védőoltásokra?A védőoltások szerepe.

Mi a teendő baleset esetén?Baleset: megelőzés, segélykérés, a mentők értesítése. A mentők munkája.

Az egészségünket károsító és védő szokások csoportosítása. Példák gyűjtése az aktív és passzív pihenésre, az időjáráshoz alkalmazkodó öltözködésre, az egészséges és a kevésbé egészséges élelmiszerekre.

A betegségtünetek felismerésének gyakorlása esettanulmányokon keresztül.A fertőzés megelőzési módjainak gyakorlása.A lázmérők használata.

A gyógyítók munkájának elismerése, tisztelete. Az egyes egészségügyi intézmények használatának megismerése.

A megelőzés szerepének felismerése.

A mentők munkájának értékelése, tisztelete. Teendők, segítségkérés módjainak megismerése baleset esetén.

Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás szerepe, stresszoldás.

Technika, életvitel és gyakorlat: a betegség tünetei, teendők betegség esetén.

Magyar nyelv és irodalom: hasonlatok, szólásmondások, közmondások, mesék (az egészséggel és betegséggel kapcsolatban).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egészségmagatartás, betegség, gyógyítás, baleset, fogyaték.

A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végén:A tanuló– ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés

érdekében, a betegségek elkerülésére;– az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben;– képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok

becslésére;– képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti

tanulmányozására;– képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül;– értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában,

illetve felépítésében;– képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az

élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint;– képes egy természetes életközösséget bemutatni;– képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a

problémák megoldásában.

4. évfolyamJavasolt óraterv

Tematikai egység címe Órakeret

191

Tájékozódás a tágabb térben 7 óraMiért érdemes takarékoskodni? 6 óraÖnismeret és viselkedés 7 óraVágtat, mint a paripa 6 óraKertben, mezőn 7 óraÖsszefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 3 óraAz éves óraszám 36 óra

Tematikai egység: Tájékozódás a tágabb térben (7 óra)Előzetes tudás:– Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve, környezete.Nevelési- fejlesztési célok:– A rendszerben való gondolkodás fejlesztése: a rész-egész kapcsolat értelmezése hazánk földrajzi helyzetén

belül. – A helyi és nemzeti azonosságtudat megalapozása, alakítása. – A lakókörnyezettel és hazánkkal kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. – A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése. – A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Mi a különbség a sík-, a domb- és a hegyvidék között?A földfelszín formakincsének elemei (hegység, dombság, alföld, óceán, tenger, tó, folyam, folyó, patak).

Hány szomszédos ország határolja hazánkat?Magyarország helyzete: államhatárok, felszínformák, vizek, főváros, települések, útvonalak, szomszédos országaink.

Hol találjuk Magyarországot a Földbolygón és lakóhelyünket Magyarországon?Magyarország elhelyezése: Földbolygó, Európa kontinens, Közép-Európa, Kárpát-medence.

Miben a különbözik a nagyváros és a falu egymástól?A települések infrastruktúra rendszere: nagyváros, város, falu, tanya. Külváros, kertváros, belváros. Vonzáskörzet.Melyik tájegységen helyezkedik el településed?Magyarország nagy tájegységei.

A felszíni formák megfigyelése terepasztalon, maketten vagy saját készítésű modellen (például homokasztalon) és összevetése térképpel, földgömbbel. A település és közvetlen környezete felszíni formakincseinek összekötése a modellezett formákkal.

A fő világtájak megnevezése, elhelyezése a térképen. Az égtájak azonosítása a közvetlen környezetben.Magyarország domborzati térképén az alapvető térképjelek megnevezése, a szomszédos országok felsorolása.

Tájékozódás a földgömbön és a térképen.

A lakóhely elhelyezése az infrastruktúra rendszerében. Konkrét példák besorolása.A nagy tájegységek felismerése Magyarország térképén. Irányok, távolságok leolvasása.Egy tájegységgel kapcsolatban kutatómunka elvégzése: képek, történetek keresése.Térképmásolás. Saját település megtalálása Magyarország térképén.

Néhány jellegzetes magyar nevezetesség megismerése képeken, multimédián keresztül.

Vizuális kultúra: nemzeti szimbólumaink, illetve az egyes tájegységekhez köthető jelképek.

Ének-zene: Magyarországhoz, illetve az egyes nagy tájegységekhez vagy a lakóhelyhez köthető népdalok, zeneművek.

Matematika: Tájékozódás a síkban.Távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése

Magyar nyelv és irodalom: Magyarország értékeinek, illetve a lakóhelyhez köthető értékek megjelenítése a szépirodalomban.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, utazás, közlekedési eszközök.

192

Melyek lakóhelyed nevezetességei?Lakóhelyünk, lakókörnyezetünk és hazánk néhány főbb természeti és kulturális nevezetessége. A lakóhely történetének néhány fontosabb eseménye és természeti környezete.

Hogyan tervezhetünk meg egy utazást?Közlekedési eszközök.Tömegközlekedés.A vízi, szárazföldi és légi közlekedési eszközök.

Közös bemutató készítése a lakóhely kulturális és természeti értékeiről. A természeti és mesterséges fogalompár alkalmazása a lakóhely értékeinek leírásában.

Utazás tervezése a lakóhely és valamely nevezetes helység között, térkép segítségével: úticél megtalálása, közbenső állomások felsorolása, látnivalók felsorolása, a távolság és időtartam becslése.A tömegközlekedési rendszer jelentőségének, környezeti hatásainak elemzése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Rész-egész viszony, távolságbecslés, térkép, Magyarország, település, közlekedési eszköz, tömegközlekedés.

Tematikai egység: Miért érdemes takarékoskodni? (6 óra)Előzetes tudás:– Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai.Nevelési- fejlesztési célok:– Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos magatartás erősítése.– A papírgyártás megismerésén keresztül az ipari folyamat főbb lépéseinek megértése, a tudatos fogyasztói

magatartás kialakítása, a szelektív gyűjtés fontosságának felismertetése. – A múzeumok munkájának értékelése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Fogyasztanak-e áramot az elektromos berendezések, ha készenléti üzemmódban vannak?Mi a különbség a hagyományos és az energiatakarékos izzók között?A hőátadás.A háztartási gépek, eszközök és készülékek energiatakarékossága. Az elektromos készülékek üzemeltetése a hőtermelés miatt veszteséggel is jár.

Milyen előnyökkel jár a víz, a szél és a napenergia hasznosítása?A megújuló és nem megújuló energiaforrások.

Mire jó a papír? Készíthetünk-e otthon is papírt?A papír szerepe mindennapi életünkben.

Miért fontos a papírgyűjtés?A papírgyártás: az ipari gyártás vázlata (a termék előállítása: nyersanyag, termék, késztermék, hulladék; a papírgyártás vízigényes folyamat).Használati tárgyak és alkotások újrahasznosított papírból.

Megfigyelések, vizsgálatok a hő terjedésével kapcsolatosan.Energiatakarékosság a hétköznapokban – információk, tapasztalatok gyűjtése.

A megújuló és nem megújuló energiaforrások megkülönböztetése konkrét példák alapján.

Különböző papírfajták vizsgálata megadott szempontok alapján. Példák gyűjtése a papír felhasználására. A gyűjtött példák alapján az egy hét alatt felhasznált papír mennyiségének mérése.

Ismerkedés a papír történetével, merített papír készítése. A papírgyártás és papírkészítés példáján a házi és ipari előállítás különbségeinek megfigyelése.A szelektív gyűjtés és a tudatos fogyasztói magatartás szerepének felismerése az újrahasznosítás kapcsán, az újrahasznosításra gyűjtött példák alapján.

Matematika: halmazok.

Vizuális kultúra: műveletek különféle papírfajtákkal (ragasztás, kasírozás, kollázs), papírmasé.

Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamatok.

Etika: az egyéni felelősség kérdése.

193

Mi az oka annak, hogy a különféle dolgokhoz (pl.: élelmiszerek, háztartási készülékek, tüzelőanyagok, stb.) más-más csomagolóanyagokat használnak?A papír, mint csomagolóanyag.Egyéb csomagolóanyagok.Példák a papír, műanyag, fém újrahasznosítására.

Az egyes csomagolóanyagok összehasonlítása különböző szempontok szerint (esztétikus, gazdaságos, környezetkímélő, energiatakarékos, újrahasznosítható, eldobó, pazarló).Múzeumlátogatás után a szerzett tapasztalatokról beszámoló szóbeli vagy írásbeli vagy rajzos formában előre megadott vagy választott szempont alapján.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Papírgyártás, újrahasznosítás, energiaforrás, energiatakarékosság.

Tematikai egység: Önismeret és viselkedés (7 óra)Előzetes tudás:– A helyes viselkedés módjai különböző körülmények között. Nevelési-fejlesztési célok:– Az önismeret és az önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetek tanulmányozásán keresztül. – Az ember megismerése és egészsége szempontjából az emberi magatartásformák megfigyelése,

hasonlóságok és különbségek keresése az állati kommunikációval. – A kapcsolatok és a közösség jelentőségének felismertetése az ember életében.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Igaz-e, hogy „ugatós kutya nem harap”?Van-e hasonlóság az emberi és az állati viselkedés között?Kommunikáció az állatvilágban: a kutya tájékozódása, területvédő és behódoló magatartása.

Hogyan „olvashatunk” mások jelzéseiből?Az emberi kommunikáció: beszéd, testbeszéd.Mosoly, fintor, bólintás, hunyorítás, testtartás szerepe.

Hogyan kerülhetjük el a sértődéseket, veszekedéseket?Magatartásformák, szabályok, viselkedési normák különböző élethelyzetekben. Példák a helytelen és helyes viselkedésre.Együttélés a családban.

Hogyan őrizhetjük meg barátságainkat?Baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.

A kutya magatartásán keresztül példák vizsgálata az állati kommunikációra. Hasonlóságok és különbségek keresése az állati és emberi kommunikáció között.

Filmrészletek, fotók segítségével az emberi kommunikáció elemeinek vizsgálata, a mimika és a testtartás szerepének elemzése egy-egy példán. Szerepjáték során a megállapítások kipróbálása, ellenőrzése.

Emberi magatartásformák megfigyelése különböző helyzetekben. Helyzetgyakorlatok elemzése. Példák csoportosítása (helyes és helytelen viselkedés), érvek és indokok keresése.

Az együttélés alapvető szabályainak megbeszélése.

Magyar nyelv és irodalom: szólások, közmondások, metaforák (az ember és az állatok viselkedésével kapcsolatban).

Vizuális kultúra: arckifejezések, testbeszéd megjelenítése művészeti alkotásokon.

Ének-zene: emberi konfliktusok megjelenése dalokban.

Matematika: hasonlóságok és különbségek.

Etika emberi kapcsolatok, közösség, a helyes magatartás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kommunikáció, metakommunikáció, együttélés.

Tematikai egység: Vágtat, mint a paripa (6 óra)Előzetes tudás:– Testrészek. Nevelési-fejlesztési célok:– A mozgásjelenségek tanulmányozása során az állandóság és változás és kapcsolatuk felismertetése.

194

– Az ember megismerése és egészsége szempontjából a mozgás szerepének felismertetése az egészségmegőrzésben, a mozgásszervrendszer működésének alapvető megértetése.

– A felépítés és működés kapcsolatának beláttatása a ló testfelépítésének és mozgásának példáján.Problémák, jelenségek, gyakorlati

alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Hogyan változik a vasúti kocsik mozgása, ha egy mozgó kocsi egy állónak ütközik?A mozgásfajták megkülönböztetése (egyenletes és gyorsuló mozgás, ütközés).

Kiből lesz jó rövidtávfutó?És jó hosszútávfutó?A csontok, izmok, ízületek szerepe: hajlékonyság, erő, rugalmasság, gyorsaság, ügyesség.

Hogyan fejleszthetjük mozgásunkat?Az edzés és a bemelegítés. A testalkatnak, testi adottságoknak megfelelő mozgásformák. A tánc, mint mozgás. A mozgás, mint aktív pihenési forma.A mozgásszegény életmód veszélyei.

Miért vágtat sebesen a paripa?A ló leírása: testfelépítés, életmód, alkalmazkodás a környezethez.A ló mozgása: ügetés, poroszkálás, vágta.

Mozgásjelenségek vizsgálata játékos kísérleteken keresztül: kérdések megfogalmazása a mozgások jellemzőivel kapcsolatban. A jelenségek megfigyelése az állandóság és a változás szempontjából, a változások megfigyelése, adott szempontú besorolása (a mozgás gyorsasága, iránya).

Példák gyűjtése mozgással kapcsolatos rekordokra.A rendszeres testmozgás jelentőségének felismerése. Esettanulmányok, példák feldolgozása arról, hogy a rendszeres testmozgás hogyan fejleszti az akaraterőt, állóképességet, ügyességet.

A bemelegítés fontosságának, az edzésmunka során a fokozatosság elvének belátása. Lehetőségek keresése a lakóhelyen a rendszeres testmozgás gyakorlására.

A kapcsolat felismerése a ló testfelépítése és életmódja, illetve természetes környezete között. Annak magyarázata, miért elterjedt haszonállat a ló: példák keresése a ló és az ember kapcsolatára.A ló mozgásának megfigyelése és a különböző mozgásformáinak összehasonlítása.

Vizuális kultúra: a mozgás megjelenítése a művészetekben, mozgókép készítése.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, testmozgás.

Testnevelés és sport: a rendszeres testmozgás, az edzés, a bemelegítés; világcsúcsok, nemzeti rekordok különböző sportágakban, lovassportok.

Ének-zene: népdalok, zeneművek a ló és ember kapcsolatáról, a ritmus és a mozgás kapcsolata (táncok).

Magyar nyelv és irodalom: a mozgás leírására szolgáló rokon értelmű szavak, hasonlatok a mozgás kifejezésére; a mozgás, illetve a ló mozgásának megjelenítése irodalmi alkotásokban, mondókákban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Mozgásszerv, mozgásforma.

Tematikai egység: Kertben, mezőn (7 óra)Előzetes tudás:– Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok.Nevelési-fejlesztési célok:– A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása.– A haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A Nap, mint energiaforrás. A napsugárzás hatása az élővilágra.

Látogatás a piacon, a tanyán vagy a kertben. Életközösség megfigyelése. Az élővilág szerveződési szintjeinek

Vizuális kultúra: mesterséges életközösségek (kert, mező) képi

195

Mit érdemes venni a piacon?Gombák, növények, állatok.Zöldségek, gyümölcsök.

Honnan származik, és mire utal a növény elnevezés?A növény részei (gyökér, szár, levél, virág, termés).A mag. Ehető növényi részek.

Mitől növekszik a növény?Életszakaszok, csírázás, fejlődés, növekedés, öregedés.

Mi a jelent a kifejezés: haszonállat, háziállat, kedvtelésből tartott állat?Háziállatok (kutya, macska), haszonállatok (tyúk, kacsa), hazai vadon élő állatok (rókalepke, májusi cserebogár, kárász, csuka, seregély, feketerigó, mezei pocok, őz, róka).Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő.

Mely anyagokat lehet komposztálni?Lebomlás, komposztálás, rothadás.

Hogyan kerül a kenyér az asztalra?Kenyérsütés: búza, liszt és kenyér példáján a nyersanyag, termék, késztermék fogalma, a rostálás, a szitálás, az őrlés, a kelesztés és a dagasztás folyamata, az üzletekben kapható kenyerek és az adalékok szerepe, kenyérsütés házilag, kapcsolódás az új kenyér ünnepéhez, a kenyérrel kapcsolatos hagyományok.

felismerése. A megfigyelt élőhely élőlényeinek csoportosítása (gomba, növény, állat, zöldség, gyümölcs).Az idényzöldségek, idénygyümölcsök felismerése, csoportosítása aszerint, hogy mely ehető növényi részt fogyasztjuk. Példák keresése magra, termésre.Naptár készítése az idényzöldségekről és idénygyümölcsökről.

Növény fejlődésének megfigyelése. A megfigyelt élőhelyen talált növények csoportosítása aszerint, mely életszakaszban voltak.

Példaállatok csoportosítása a tanult csoportok szerint (háziállat, haszonállat, vadon élő állat, illetve ízeltlábúak, halak, madarak, emlősök).Néhány jellegzetes állatnyom tanulmányozása, lerajzolása. Életnyomok gyűjtése a terepi látogatás során.Állatnyomok megismerése.

Lebomlás vizsgálata. A komposztálás szerepének felismerése. Szerves hulladékok csoportosítása a komposztálhatóság szerint.

Példák gyűjtése kenyérfajtákra, összehasonlításuk különböző szempontok szerint. A kenyérsütés példáján a természet tiszteletének felismerése a hagyományos életmód egyszerű cselekvéseiben.

megjelenítése; zöldség- és gyümölcscsendéletek.

Ének-zene: a kenyérsütéssel, illetve az egyes élőlényekkel kapcsolatos dalok.

Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamat; alapanyag, nyersanyag, késztermék.

Magyar nyelv és irodalom: a kenyérrel kapcsolatos hasonlatok,szólás-mondások, mesék, mondák, műalkotások.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés.

A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végén:A tanuló– ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés

érdekében, a betegségek elkerülésére;– az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben;– képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok

becslésére;– képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti

tanulmányozására;– képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül;– értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában,

illetve felépítésében;– képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az

élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint;– képes egy természetes életközösséget bemutatni;

196

– képes egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezésére, ismeri az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartást;

– képes Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és természeti értékét;– képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a

problémák megoldásában.

Kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet ÉNEK-ZENE az általános iskolák 1–4. évfolyama számára

A változat

Célok és feladatokAz ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés

örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár.

Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban.

Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát.

A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épül, s ezáltal ösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív részvételre.

Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére.

Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre, tananyagegységekre. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg.

A tantárgy fejlesztési céljai a következők:Zenei reprodukció

Éneklés Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmélyült

zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el.

Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.)

Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető.

197

Generatív és kreatív készségek fejlesztése A generatív – létrehozó, alkotó – készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a

megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját.

A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.

Felismerő kottaolvasás A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók,

amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés alapozza meg. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik.

Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában.

A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti.

Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése

A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat – szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között.

Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályokban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A mozgás és a zenei élmény kapcsolata lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is.

Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki.

Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát befogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő megélését, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának, stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését.

A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket

198

rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival lehet kialakítani.

A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal kell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű szöveges memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése, és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges feladat. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, ha eszköztáruk felhasználása segít a gyerekeknek átérezni a zenei jelenségeket.

Zenehallgatás A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését

formálja. A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket

hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan kell figyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról.

Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogatunk. Az általános iskola utolsó két osztályában sor kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén. A 6 és 8 osztályos gimnáziumban a zenei stíluskorszakok tudatosítása csak a 9–10. osztály tantervének feladata.

Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjünk DVD-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is.

Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amennyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására.

Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthoz szóljanak. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon a tanulók ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítsük az élmények feldolgozását.

Tárgyi feltételek– Szaktanterem pianínóval vagy zongorával– Megfelelõ nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz– Megfelelõ terem a kórusmunkához– Ötvonalas tábla– Mágneses tábla– Ritmushangszerek– Jó minõségû CD- és DVD-lejátszó, erõsítõ, hangszórók– Számítógép internetkapcsolattal– Hangtár, hozzáférhetõ hanganyag

Az értékelés elvei és eszközeiAz ének-zene órákon az értékelés célja a tanulók erőfeszítéseinek jutalmazása,- a bátorítás és motiválás. Az értékelés akkor látja el hatékonyan motiváló, fejlesztő funkcióját, ha személyre szabott. Ezt folyamatos megfigyelés alapján, a jó teljesítmény megerősítésével érhetjük el. A tanulókat mindig egyéni előrehaladásukhoz

199

viszonyítva értékeljük, ezzel mintát adunk az önértékeléshez és mások értékeléséhez. Az intonációs problémákkal küzdő gyerekek segítő, formáló értékelésére kiemelt figyelmet kell fordítanunk.

Az értékelés lehetőségei az ének-zene órákon: – Részvétel a közös éneklésben és játékban, órai aktivitás. – A tanult dalok ismerete, szövegtudás, a dallam és a ritmus egységes megszólaltatása. – A közös éneklés szabályainak megtartása, a dalok hangulatának megfelelő előadásmód.– A tanult zenei elemek felismerése, reprodukálása. – Az írásbeli munkák önálló megoldása.– A megtapasztalt hangszínek felismerése. (tárgyi, környezeti, emberi hangszínek, hangszerek)– A zenehallgatások során megfogalmazott észrevételek, egyéni vélemények.

A tankönyvválasztás szempontjai– feleljen meg az iskola helyi tantervének – nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a megfelelő használatra – jól szolgálja az elsajátítandó ismeretek megértését, a tudás elmélyítését az adott tantárgy helyi

tantervébe foglaltak tanítását.– segítse az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását– illusztrációs anyaga, betűmérete feleljen meg az életkori sajátosságoknak– megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére– ébresszen kedvet a művészetek iránt anyagával, illusztrációival– egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai,– megfelelő kiegészítő taneszközök, oktatási segédletek kapcsolódnak hozzá (pl. munkafüzet, kézikönyv,

zenehallgatási anyag, digitális tananyag) Javasolt taneszközök a Kerettanterv követelményeihez:

– Ének-Zene 1–4. évfolyam számára szóló könyvek, munkafüzetek, tanítói kézikönyvek és digitális tananyagok, CD-k, (mozaBook- ajánlott) számítógép projektor stb.Ének-Zene 1. tankönyv és munkafüzetDalanyag 1. CD, Zenehallgatás 1-2. CDÉnek-Zene 2. tankönyv és munkafüzetDalanyag 2. CD, Zenehallgatás 1-2. CDÉnek-Zene 3. tankönyv, munkafüzetDalanyag 3. CD, Zenehallgatás 3. CDÉnek-Zene 4. tankönyv, munkafüzetDalanyag 4. CD, Zenehallgatás 4. CDFalitablók 3-féle

– A tanításhoz használható digitális tananyagot és eszközt biztosítják a mozaBook digitális tankönyvek (iskolai használat esetén), illetve a mozaWeb* internetes tankönyvek (az otthoni gyakorláshoz, tanuláshoz).

Ének-zene az általános iskolák 1–4. évfolyama számáraA változat

ÓRATERV1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Heti óraszám 2 2 2 2Éves óraszám 72 72 72 72

Az iskolába belépõ gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentõsen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók minél több sikerélményhez juttatása, mely játékos módszerekkel érhetõ el.

A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, a teljes személyiség sokoldalú fejlesztése. Ennek megalapozása az alsó tagozatban kezdődik, ahol a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok közül öt kiemelten fontos: az erkölcsi nevelés (elfogadják és cselekvéseik mércéjévé teszik az emberi kapcsolatok elfogadott normáit és szabályait); nemzeti öntudat, hazafias nevelés (hagyományok, ünnepek, szokások ismerete, különböző kultúrákkal való ismerkedés és azok tisztelete); állam-polgárságra és demokráciára nevelés (képesek társaikkal a kooperációra, el tudják magukat helyezni a közösségben, megértik a szabályok fontosságát); az önismeret és társas kultúra fejlesztése (kommunikációs képességük, a társaikkal való együttműködés képessége és a mások iránt érzett empátia továbbfejlődik); testi és lelki egészségre nevelés (kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség fejlesztése, a mozgással erősített testtudat, érzelmi intelligencia). Legfontosabb kulcskompetenciák: esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia.Fejlesztési célok:

200

Reprodukció (éneklés, generatív készségek, felismerő kottaolvasás)– Az éneklésre épülő tanítás első lépése az éneklés örömének és az éneklés helyes szokásainak

kialakítása, amelynek elemei az értelmes frazeálás, kifejező artikuláció és a megfelelő hangterjedelem. Az éneklést sok mozgás, néptánc és szabad mozgásos improvizáció kíséri. A helyes testtartás, az egyszerű mozgáselemek és lépések elsajátítására a népi gyermekjátékok és a néptánc kiváló lehetőséget nyújtanak.

– Dalkincsbővítés. A népdalokat és gyermekdalokat a tanulók elsősorban hallás után tanulják, és csokorba szedve is énekeljék. Az összeállítás mind a zenei, mind a tartalmi szempontokat figyelembe veszi.

– Zenei ismeretszerzés. A tanulók az énekelt dalok meghatározott zenei elemeit megfigyelik, tanári rávezetéssel tudatosítják, s felismerik kottaképről, esetleg tanári segítséggel reprodukálják. A zenei elemeket, a dallami, ritmikai, hallási és többszólamú készségeket improvizációs és kreatív játékos feladatokkal gyakorolják.

– A zenei tevékenységek élményszerűek, játékosak, mozgásosak legyenek, jellemezze azokat a tapasztalás- és tevékenységközpontúság.

Zenehallgatás (Zenei befogadás, zenehallgatás)– Ebben az életkorban alapozható meg az adekvát zenehallgatói magatartás, a gyerekek

tapasztalatokat szereznek a tudatos zenehallgatói tevékenységről. A zenehallgatás során a tanulók spontán és tudatos élményeket gyűjtenek a hangzó világról, a hangszínekről, hangszerekről, hangszercsoportokról, előadó-együttesekről, tempóról, dinamikáról és zenei formákról, valamint megismerkednek hosszabb lélegzetű zeneművekkel is. A kiválasztott anyag egy része kapcsolódik az órai énekes anyaghoz.

1. évfolyamA tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma

1. évfolyam 2 72

A tematikai egységek áttekintő táblázataTematikai egység címe ÓrakeretZenei reprodukció – Éneklés 40 óraZenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

8 óra

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

8 óra

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése 8 óraZenei befogadás – Zenehallgatás 8 óraÖssz. óraszám: 72 óraA rendelkezésre álló 10% szabad órakeret a tematikai egységek között van elosztva.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés Órakeret

40 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Dalkincs bõvítése gyermekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással.Az éneklés helyes szokásainak kialakítása:helyes testtartás,helyes légzés,életkornak megfelelõ hangerõ,helyes hangképzés (diszfóniás gyermekek szûrése),érthetõ szövegejtés,kifejezõ artikuláció,helyes frazeálás.Az éneklés örömének felkeltése.Dalkezdés megadott hangról c’–d” hangterjedelemben, megadott tempóban, helyes ritmusban, törekedve a tiszta intonációra.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Népi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása: Magyar nyelv és irodalom:

201

kiolvasók, csujogatók, sétálók, szerepváltó és párcserélõ körjátékok, leánykérõ játékok, hidas játékok, különféle vonulások (biton, triton, tetraton, pentachord, pentaton hangkészlettel).Magyar népdalok megtanulása: névnapköszöntõk, csúfolódók, tréfás dalok, párosítók, (pentaton, hexachord hangkészlettel).Más népek dalainak megismerése (környezõ népek, nemzetiségek dalai).Mûvészi értékû komponált gyermekdalok és megzenésített versek tiszta éneklése (ajánlott: Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Járdányi Pál, Ádám Jenõ).Felelgetõ éneklés, kérdés-felelet játékok, hangutánzó dallamosztinátó dalhoz.Egyenletes mérõ és a dal ritmusának megkülönböztetése (nagytesti mozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel, dallamhangszerekkel).Dallamvonal szemléltetése nagytesti mozgással.

szókincsbõvítés, érthetõ szövegejtés, kifejezõ artikuláció.Matematika: számfogalom erõsítése.Etika: szabálytudat erõsítése.Környezetismeret: természeti képek, évszakok, állatok.Dráma és tánc: népi gyermekjátékok drámai történései, népdal és néptánc kapcsolata.Vizuális kultúra: a népi tárgykultúra.Testnevelés és sport: mozgás, helyes légzés, testtartás.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély, kezdőhang, záróhang, dallamsor, mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, staféta éneklés, kérdés-felelet.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

Órakeret8 óra

Előzetes tudásKisgyermekkori zenei élményanyag. Népi mondókák, gyermekjátékok, gyermekversek. Ehhez kapcsolódó nagytesti mozgások, hangutánzó dallam és ritmusmotívumok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Koordinált ritmikus mozgás, térérzékelés, egyenletes mérő, tempó változások érzékelése és reprodukciója, metrikus egységek és kisebb formai egységek érzete, játékos feladatok megoldása alap ritmusokkal és hangokkal, a belső hallás fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokRitmikai készség fejlesztése:

Egyenletes mérõ és a dal ritmusának hangoztatása (nagytesti mozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel).Negyed, nyolcad pár, negyed szünet.Ritmusmotívumok hangoztatása ritmustapssal és ritmushangszerekkel. Ritmusolvasás, ritmusfelelgetés, ritmuspótlás, ritmuslánc, ritmusmemoriter.Komplex mozgásfejlesztés egyszerû tánclépésekkel (kilépések, kijárások), a ritmus változatos megszólaltatással (kéz és láb által).2/4, ütemmutató. Ütemhangsúly érzékeltetése ütemezéssel. Motorikus képességek változatos mozgással és ütemezéssel.Ismétlõdés a zenében, ritmusosztinátó. Gyors-lassú érzékeltetése.

Hallásfejlesztés:Hangrelációk érzékeltetése, nagymozgással, reláció térbeli mutatásával, kézjellel.Énekes rögtönzés hangokkal, ellentétpárok: csend és hang, beszéd és énekhang, hangutánzás, hangos és halk, mély és magas, rövid és hosszú, saját név éneklése szabadon vagy a tanult dallamfordulatokkal, énekbeszéd.A tanult dalokból a dallam kiemelésének képessége: dallamfordulatok: sm, lsmTanult mondókák éneklése rögtönzött dallammal a tanult dalok hangkészletének felhasználva, tanult dalok átköltése, más befejezéssel, énekes párbeszéd.Belsõ hallást fejlesztõ énekes gyakorlatok: dallambújtatás, dallamelvonás.

Magyar nyelv és irodalom: íráskészség fejlesztése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egyenletes mérő, tempó, ritmus, ritmusérték, negyed, nyolcadpár, negyedszünet, ismétlés, ütem, ütemvonal, ütemmutató, hangmagasság, dallam, dallamfordulat, dallamrajz, dallamsor, kíséret, variáció, énekbeszéd.

202

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Felismerõ kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

Órakeret8 óra

Előzetes tudás Mondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- és ritmusérzék, zenei hallás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A hallás utáni daltanulás és a fejlõdõ zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján ismerkedés a zenei notáció alapjaival; a zene jelrendszerének felismerése kézjelrõl, betûkottáról.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokZeneelméleti alapismeretek megszerzése az elõkészítés – tudatosítás – gyakorlás/alkalmazás hármas egységében.Ritmikai elemek, metrum:

A mérő és ritmus megkülönböztetése.A tanult dalokból, dalrészletekből, versekből a tanulandó ritmus kiemelése.Ritmikai elemek megnevezése gyakorlónévvel: tá (negyedérték), titi (nyolcadpár), szün(negyed szünet)Ritmikai elemek jele.Ritmikai elemek értéke (viszonyítva a korábban megtanult elemekhez).A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrész megkülönböztetése,ütemmutató, ütemfajta: 2/4

Dallami elemek:Tanult dalokból dallamfordulat új hangjának kiemelése, megnevezése szolmizációval: szó-mi-láAz új szolmizációs hang kézjele és betűjele: s-m-lA vonalrendszer megismertetése: öt vonal, négy vonalköz.Az új szolmizációs hang helye a vonalrendszerben, a kottakép alapjainak megismertetése.

Magyar nyelv és irodalom: jelek és jelrendszerek ismerete.

Vizuális kultúra: jelek, jelzések értelmezése.

Testnevelés és sport: mozgáskultúra fejlesztése: nagytesti mozgásoktól az apró mozgásokig.

Környezetismeret: tájékozódás térben, irányok.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Szolmizációs név, kézjel, betűjel, kettes ütem, záróvonal, ismétlőjel, hangsúlyjel, vonalrendszer, vonal, vonalköz.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

Órakeret8 óra

Előzetes tudásÉneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeirõl, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és távolság megnevezése. Elsõ zenehallgatási élmények kisgyermekkorból.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének kialakítása az éneklés, az örömteli zenei játékok, a tánc és szabad mozgás improvizációja során. Képességfejlesztés a különbözõ mûfajú, stílusú és karakterû zenemûvek befogadásához a rendszeres zenehallgatás által. A hangszínhallás, a többszólamú hallási készség és a formaérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA teljes figyelem kialakításának fejlesztése:

tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval: leginkább gyors tempójú, táncos klasszikus zenei idézetekhez kapcsolódóan teljes zenemûvek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlõdõ lejátszásával);

kezdés és befejezés megfigyeltetése, és kifejezése a szabad mozgás elkezdésével és befejezésével;

zenei eszközök megfigyeltetésével dinamikai ellentétpárok megkülönböztetése (halk-hangos), fokozatos dinamikai erõsödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékos feladatokkal, hirtelen hangerõváltás megfigyelése és reprodukciója;

alapvetõ tempókülönbségek és tempóváltások megfigyelése, összehasonlítása és

Etika: türelem, tolerancia.

Környezetismeret: természetünk és környezetünk hangjai, hangutánzás.

Dráma és tánc: dalszövegekhez kapcsolódó dramatizált elõadás, szabad

203

reprodukciója.A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése:

természetünk és környezetünk hangjai, emberi hangszínek (magas, mély, gyerek, férfi és nõi hang), a hangszerek hangszínének megtapasztalása gyakorlati úton, azok

megkülönböztetése és azonosítása a hangszer kezelése szerint, szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar, dalok felismerése különbözõ

hangszerekrõl.Formaérzék fejlesztése a helyesen tagolt éneklésen és mozgáson keresztül.Absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zenemûvekhez kapcsolódó dramatizált elõadás (drámajáték, báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás).

mozgásos improvizáció.

Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Kezdés, befejezés, hangerő, hangerő változás, tempó, tempóváltás, férfi és női hang, szóló, kórus, hangszer, zenekar, hangszín.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei befogadás – Zenehallgatás Órakeret

8 óra

Előzetes tudásBefogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Esztétikai és érzelmi kompetencia fejlesztése a tanult énekes anyaghoz kapcsolódó mûzenei anyag vokális és hangszeres feldolgozásainak megismerésével. Az életkornak megfelelõ zenemûvek meghallgatása élményszerû elõadásban, figyelve a mûfaji és stílusbeli sokszínûségre.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokZenehallgatás tanári bemutatással vagy felvételrõl (audio, video) az évfolyam

énekes és generatív tevékenységeihez valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan válogatva a zeneirodalom különbözõ korszakaiból beleértve a 20. század és korunk zeneirodalmát is különösen a következõ témakörökben: csend és hang, hangszerek, természet a zenében, szólóhang-kórus, szóló hangszer-zenekar, ellentétpárok (beszéd-ének, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély).

Cselekményes és programzene hallgatása (pl. mesebalett) a cselekmény megfigyelésével, a szereplõk karakterének zenei eszközökkel történõ azonosításával (pl. tündér, boszorkány, királylány, királyfi, udvari bolond és „varázserejû” hangszerek).

Magyar nyelv és irodalom: zenemûvek tartalma, irodalmi kapcsolatok.Dráma és tánc: cselekményes program-zenék, mese, meseszereplõk, dramatizált megjelenítés, pl. bábozás, pantomim.Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Énekes zene, hangszeres zene, vonós, fúvós, ütős, pengetős, billentyűs hangszer, zenei karakter, népdalfeldolgozás.

A fejlesztés várt eredményei az első

évfolyam végén

A tanulók 20 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’–d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni.

Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák.

A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggel szolmizálva éneklik.

Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés

204

alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

2. évfolyam

A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma

2. évfolyam 2 72

A tematikai egységek áttekintő táblázataTematikai egység címe ÓrakeretZenei reprodukció – Éneklés 40 óraZenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

8 óra

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

8 óra

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése 8 óraZenei befogadás – Zenehallgatás 8 óraÖssz. óraszám: 72 óraA rendelkezésre álló 10% a tematikai egységek között van elosztva.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés Órakeret

40 óra

Előzetes tudás Az első osztályban tanult dalok pontos éneklése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Dalkincs bõvítése gyermekdalok játszásával, hallás utáni daltanítással.Az éneklés helyes szokásainak további alakítása.(helyes testtartás,helyes légzés, megfelelõ hangerõ, helyes érthetõ szövegejtés, kifejezõ artikuláció, helyes frazeálás)Dalkezdés megadott hangról c’–d” hangterjedelemben, megadott tempóban, helyes ritmusban, törekedve a tiszta intonációra.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokNépi gyermekjátékok, mondókák elsajátítása:kiolvasók, csujogatók, sétálók, szerepváltó és párcserélõ körjátékok, leánykérõ

játékok, hidas játékok, különféle vonulások (biton, triton, tetraton, pentachord, pentaton hangkészlettel).

Magyar népdalok megtanulása: névnapköszöntõk, csúfolódók, tréfás dalok, párosítók, (pentaton, hexachord hangkészlettel).

Más népek dalainak megismerése (környezõ népek, nemzetiségek dalai).Mûvészi értékû komponált gyermekdalok és megzenésített versek tiszta éneklése

(ajánlott: Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Járdányi Pál, Ádám Jenõ).

Felelgetõ éneklés, kérdés-felelet játékok, hangutánzó dallamosztinátó dalhoz.Egyenletes mérõ és a dal ritmusának megkülönböztetése (nagytesti mozgással,

tapsolással, ritmushangszerekkel, dallamhangszerekkel).Dallamvonal szemléltetése nagytesti mozgással.

Magyar nyelv és irodalom: szókincsbõvítés, érthetõ szövegejtés, kifejezõ artikuláció.

Matematika: számfogalom erõsítése.

Etika: szabálytudat erõsítése.

Környezetismeret: természeti képek, évszakok, állatok.

Dráma és tánc: népi gyermekjátékok drámai történései, népdal és néptánc kapcsolata.

Vizuális kultúra: a népi tárgykultúra.

Testnevelés és sport: mozgás, helyes légzés, testtartás.

205

Kulcsfogalmak/fogalmak

Légzés, hangerő, egyenletes mérő, gyors, lassú, halk, hangos, magas, mély, kezdőhang, záróhang, dallamsor, mondóka, gyermekdal, népdal, népi játék, népszokás, staféta éneklés, kérdés-felelet.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

Órakeret8 óra

Előzetes tudás Az első osztályos zenei élményanyag. Gyermekdalok, népi mondókák, gyermekjátékok, gyermekversek. A megismert dallam és ritmusmotívumok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Koordinált ritmikus mozgás, térérzékelés, egyenletes mérő, tempó változások érzékelése és reprodukciója, metrikus egységek és kisebb formai egységek érzete, játékos feladatok megoldása alap ritmusokkal és hangokkal, a belső hallás fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokRitmikai készség fejlesztése:

Egyenletes mérõ és a dal ritmusának hangoztatása (nagytesti mozgással, tapsolással, ritmushangszerekkel).Negyed, nyolcadpár, negyed szünet, félérték.Ritmusmotívumok hangoztatása ritmustapssal és ritmushangszerekkel. Ritmus osztinátó, ritmusolvasás, ritmusfelelgetés, ritmuspótlás, ritmuslánc, ritmusmemoriter.Komplex mozgásfejlesztés egyszerû tánclépésekkel (kilépések, kijárások), a ritmus változatos megszólaltatással (kéz és láb által).2/4, 4/4 ütemmutató. Ütemhangsúly érzékeltetése ütemezéssel. Motorikus képességek változatos mozgással és ütemezéssel.Ismétlõdés a zenében, ritmusosztinátó. Gyors-lassú érzékeltetése.

Hallásfejlesztés:Hangrelációk érzékeltetése, nagymozgással, reláció térbeli mutatásával, kézjellel.Énekes rögtönzés hangokkal, ellentétpárok: csend és hang, beszéd és énekhang, hangutánzás, hangos és halk, mély és magas, rövid és hosszú, saját név éneklése szabadon vagy a tanult dallamfordulatokkal, énekbeszéd.A tanult dalokból a dallam kiemelésének képessége: dallamfordulatok: sm, lsm, smd, mrd, rdl, mrdl, ötfokú hangsorok dallamfordulatai: a lá pentaton hangsor (smrdl,) dó pentaton (lsmrd) és lefutó lá pentachord (mrdtl,) dó pentakord (sfmrd), kézlejjel.Tanult mondókák éneklése rögtönzött dallammal a tanult dalok hangkészletének felhasználva, tanult dalok átköltése, más befejezéssel, énekes párbeszéd.Belsõ hallást fejlesztõ énekes gyakorlatok: dallambújtatás, dallamelvonás.

Magyar nyelv és irodalom: íráskészség fejlesztése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Egyenletes mérő, tempó, ritmus, ritmusérték, negyed, nyolcadpár, negyedszünet, fél, ismétlés, ütem, ütemvonal, ütemmutató, ritmus osztinátó, hangmagasság, dallam, dallamfordulat, dallamrajz, dallamsor, kíséret, variáció, énekbeszéd.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Felismerõ kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

Órakeret8 óra

Előzetes tudás Mondókák, gyermekdalok éneklése. Életkornak megfelelő ütem- és ritmusérzék, zenei hallás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A hallás utáni daltanulás és a fejlõdõ zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján ismerkedés a zenei notáció alapjaival; a zene jelrendszerének felismerése kézjelrõl, betûkottáról és hangjegyrõl.

206

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokZeneelméleti alapismeretek megszerzése az elõkészítés – tudatosítás – gyakorlás/alkalmazás hármas egységében.

Ritmikai elemek, metrum:A mérő és ritmus megkülönböztetése.A tanult dalokból, dalrészletekből, versekből a tanulandó ritmus kiemelése.Ritmikai elemek megnevezése gyakorlónévvel: tá (negyedérték), titi (nyolcadpár), szün(negyed szünet), táá (félérték) és szüün(félérték szünete).Ritmikai elemek jele.Ritmikai elemek értéke (viszonyítva a korábban megtanult elemekhez).A hangsúlyos és hangsúlytalan ütemrész megkülönböztetése,ütemmutatók, ütemfajták: 2/4, 4/4.

Dallami elemek:Tanult dalokból dallamfordulat új hangjának kiemelése, megnevezése szolmizációval: szó-mi-lá-dó-ré- alsó lá.Az új szolmizációs hang kézjele és betűjele: s-m-l-d-r-l.A vonalrendszer megismertetése: öt vonal, négy vonalköz, alsó pótvonal.Az új szolmizációs hang helye a vonalrendszerben, a kottakép alapjainak megismertetése. (Hangjegy, hangszár irányának megfigyeltetése.)

Magyar nyelv és irodalom: jelek és jelrendszerek ismerete.

Vizuális kultúra: jelek, jelzések értelmezése.

Testnevelés és sport: mozgáskultúra fejlesztése: nagytesti mozgásoktól az apró mozgásokig.

Környezetismeret: tájékozódás térben, irányok.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Szolmizációs név, kézjel, betűjel, kettes ütem, négyes ütem, záróvonal, ismétlőjel, hangsúlyjel, vonalrendszer, vonal, vonalköz, hangjegy, hangszár.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

Órakeret8 óra

Előzetes tudásÉneklési készség, akusztikus tapasztalatok környezetünk zörejeirõl, hangjairól, emberi hangokról. Hallás utáni tájékozódás a térben, irány és távolság megnevezése. Zenehallgatási élmények.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének kialakítása az éneklés, az örömteli zenei játékok, a tánc és szabad mozgás improvizációja során. Képességfejlesztés a különbözõ mûfajú, stílusú és karakterû zenemûvek befogadásához a rendszeres zenehallgatás által. A hangszínhallás, a többszólamú hallási készség és a formaérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval: leginkább gyors tempójú,

táncos klasszikus zenei idézetekhez kapcsolódóan teljes zenemûvek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlõdõ lejátszásával);

kezdés és befejezés megfigyeltetése, és kifejezése a szabad mozgás elkezdésével és befejezésével;

zenei eszközök megfigyeltetésével dinamikai ellentétpárok megkülönböztetése (halk-hangos), fokozatos dinamikai erõsödés és halkítás megfigyeltetése és reprodukálása játékos feladatokkal, hirtelen hangerõváltás megfigyelése és reprodukciója;

alapvetõ tempókülönbségek és tempóváltások megfigyelése, összehasonlítása és reprodukciója.

A hangszínhallás és a többszólamú hallás fejlesztése: természetünk és környezetünk hangjai, emberi hangszínek (magas, mély, gyerek, férfi és nõi hang), a hangszerek hangszínének megtapasztalása gyakorlati úton, azok

megkülönböztetése és azonosítása a hangszer kezelése szerint, szóló és kórus, szólóhangszer és zenekar, dalok felismerése különbözõ

hangszerekrõl.Formaérzék fejlesztése a helyesen tagolt éneklésen és mozgáson keresztül.Absztrakció: a dalok szövegének értelmezése, a dalszövegekhez vagy zenemûvekhez

Etika: türelem, tolerancia.

Környezetismeret: természetünk és környezetünk hangjai, hangutánzás.

Dráma és tánc: dalszövegekhez kapcsolódó dramatizált elõadás, szabad mozgásos improvizáció.

Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése.

207

kapcsolódó dramatizált elõadás (drámajáték, báb), valamint a zene keltette gondolatok vizuális megjelenítése (festés, formázás).

Kulcsfogalmak/fogalmak

Kezdés, befejezés, hangerő, hangerő változás, tempó, tempóváltás, férfi és női hang, szóló, kórus, hangszer, zenekar, hangszín.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei befogadás –

Zenehallgatás

Órakeret8 óra

Előzetes tudásBefogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Esztétikai és érzelmi kompetencia fejlesztése a tanult énekes anyaghoz kapcsolódó mûzenei anyag vokális és hangszeres feldolgozásainak megismerésével. Az életkornak megfelelõ zenemûvek meghallgatása élményszerû elõadásban, figyelve a mûfaji és stílusbeli sokszínûségre.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokZenehallgatás tanári bemutatással vagy felvételrõl (audio, video) az évfolyam

énekes és generatív tevékenységeihez valamint a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódóan válogatva a zeneirodalom különbözõ korszakaiból beleértve a 20. század és korunk zeneirodalmát is különösen a következõ témakörökben: csend és hang, hangszerek, természet a zenében, szólóhang-kórus, szóló hangszer-zenekar, ellentétpárok (beszéd-ének, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély).

Cselekményes és programzene hallgatása (pl. mesebalett) a cselekmény megfigyelésével, a szereplõk karakterének zenei eszközökkel történõ azonosításával (pl. tündér, boszorkány, királylány, királyfi, udvari bolond és „varázserejû” hangszerek).

Magyar nyelv és irodalom: zenemûvek tartalma, irodalmi kapcsolatok.

Dráma és tánc: cselekményes programzenék, mese, meseszereplõk, dramatizált megjelenítés, pl. bábozás, pantomim.

Vizuális kultúra: zenével kapcsolatos élmények vizuális megjelenítése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Énekes zene, hangszeres zene, vonós, fúvós, ütős, pengetős, billentyűs hangszer, zenei karakter, népdalfeldolgozás.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A tanulók 40 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’–d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni.

Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák.

A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggel szolmizálva éneklik.

Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek

208

a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

Ajánlott zenehallgatási anyagAz alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zenemûvek

megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott mûvek azonos stílusú és mûfajú mûvekkel kiválthatók. A megadott mûvek egy része olyan terjedelmû, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelõ részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.

– Benyomások zenéről: csend és hang, beszéd és ének, szóló és tutti, gyors-lassú, hangos-halk, magas-mély.

– A tanult magyar népdalok eredeti felvételekről, illetve kortárs népzenészek előadásában, népzene gyermekek előadásában (pl. regölés, galgamácsai gyermeklakodalmas), más népek dalai, tánczenéi. Néptánc-dialektusok, hangszeres népi tánczene.

– Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Gyermekeknek, Kodály Zoltán gyermekkarai, Bicinia Hungarica, Járdányi Pál, Bárdos Lajos gyermekkarai).

– Cselekményes zenék, programzene, mesék, mesebalett, mesebeli szereplők (ajánlott: Henry Purcell: A tündérkirálynő [The Fairy Queen], Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő [Scselkuncsik] op. 71,

Különböző stíluskorszakokból válogatott művek:– Adriano Banchieri: Az állatok rögtönzött ellenpontja (Contrappunto alla Bestiale)– Jean Philippe Rameau: A tyúk (La poule)– Georg Philipp Telemann: Békák (Les Rainettes), TWV 51: A4– Johann Sebastian Bach: 18 kis prelúdium zongorára: válogatás a Notenbüchlein für Anna Magdalena

Bach kötetekből– Leopold Mozart: Gyermekszimfónia (Berchtesgadener Musik)– Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr variáció (Ah, vous dirai-je, Maman), K. 265,– Gioachino Rossini: A tolvaj szarka (La gazza ladra) – nyitány– Georges Bizet: L'Arlesienne Suite (Az arles-i lány szvit)– Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov: A dongó (részlet a Mese Szaltán cárról c. operából)– Maurice Ravel: Lúdanyó meséi (Ma mère l’oye) – Tündérkert– Bartók Béla: Mikrokozmosz, BB 105 – részletek (pl. No. 142. Mese a kislégyről)– Kurtág György: Játékok – részletek

3. évfolyamA tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma

3. évfolyam 2 72

A tematikai egységek áttekintő táblázataTematikai egység címe ÓrakeretZenei reprodukció – Éneklés 40 óraZenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

8 óra

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

8 óra

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése 4 óraZenei befogadás – Zenehallgatás 12 óraÖssz. óraszám: 72 óraA rendelkezésre álló 10% a tematikai egységek között van elosztva.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés Órakeret

40 óra

Előzetes tudásA tanult dalok pontos dallammal, ritmussal, szöveggel, megfelelő tempóban, tiszta intonációval, és szép hangon való éneklése.

209

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Dalkincs bõvítése elsõsorban hallás utáni, a könnyebb dalok megfelelõ elõkészítéssel jelrendszerrõl tanítással.A többszólamú éneklés fejlesztése.Az éneklés helyes szokásainak további alakítása (helyes légzés, helyes hangzóformálás, hangadószerv megóvása, a hangerõ akaratlagos alkalmazása, szövegejtés, artikuláció, frazeálás), a hangterjedelem bõvítése (a–e”).A dalok metrumára, ritmikájára és dallamára vonatkozó megfigyelések megfogalmazása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMagyar népdalok megtanulása a már korábban elsajátított dalkészlet figyelembevételével.Műzenei példák többféle zenei stílusból válogatva (dalok és könnyen énekelhető témák hangszeres művekből a zenehallgatási anyagból.Többszólamú éneklés többféle zenei stílusból válogatva: biciniumok, kánonok, dalok ritmushangszer kísérettel (ajánlott: Kodály Zoltán, Kerényi György, Bárdos Lajos, Szőnyi Erzsébet)Népi gyermekjátékok: lakodalom, leánykérés, kézfogó, magyar népdalok: változatos téma és hangulat szerint válogatva, dalos kalendárium: betlehemes, farsang, Gergely-járás, stb.Más népek dalainak éneklése magyar nyelven.

Magyar nyelv és irodalom: szókincs bõvítése, érthetõ szövegejtés, kifejezõ artikuláció.

Dráma és tánc: népdal és néptánc kapcsolata, népszokások dramatizált elõadása.

Vizuális kultúra: a népi tárgykultúra jellemzõ példáinak ismerete.

Testnevelés és sport: mozgás, helyes légzés, testtartás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tempo giusto és alkalmazkodó ritmus, hangszerkíséret, dallamvonal.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

Órakeret8 óra

Előzetes tudás Egyenletes mérő, tempótartás, tempóváltozás érzete. Metrumérzet, helyes hangsúlyozás. Irányított rögtönzés, a hang jellemzőinek tapasztalata.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A páros tagolódású zenei formaegységek érzete, kérdés-felelet improvizáció, a 4/4-es metrum érzete és helyes hangsúlyozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokTempó, ritmus, metrum:

Tempó metrum ( 4/4) és ritmikai változások felismerése, reprodukciója és gyakorlása kreatív feladatokkal.Énekléssel megismert ritmusképletekhez kapcsolódó egy- és felelgetõs többszólamú ritmus gyakorlat változatosabb mozgásokkal (pl. taps, csettintés, combütögetés, dobbantás), ritmusnevekkel vagy más szótagokkal csoportosan és párban (ritmusvariáció, ritmusimitáció párban, ritmuslánc, hiányzó ritmusmotívumok pótlása).

Dallam:Dinamikai változások gyakorlása kreatív gyakorlatokkal.Ritmuskíséret komponálása, ritmus osztinátó, dallam két szólamra elosztva, tartott hangos/hangcsoportos kíséretek, dudabasszus.

Zenei formaalkotás egyszerû szerkezettel:Kérdés-felelet játékok dallami kiegészítés.Egyszerûbb, saját költésû, vagy népdalszerû dallam improvizációja.

Belsõ hallás és zenei memória fejlesztése:Játékos memória gyakorlatok rögtönzött dallamfordulatokkal, hangzó és „néma” éneklés.

Magyar nyelv és irodalom: mondatszerkezetek – kérdés és felelet.

Dráma és tánc: önkifejezés erõsítése, néptánc.

Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata.

Testnevelés és sport: mozgáskoordináció.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Ritmusvariáció, osztinátó, dudabasszus, orgonapont, zenei forma, kérdés és felelet, zenei mondat, (forte, piano, crescendo, decrescendo), memória, „néma” éneklés.

210

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Felismerõ kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

Órakeret8 óra

Előzetes tudásA tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, és azok hangoztatása tanári segítséggel csoportosan.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján a zenei notáció újabb elemeivel. A zene jelrendszerének olvasása kézjelről, betűkottáról.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokZeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés-tudatosítás-gyakorlás/alkalmazás hármas egységében.

Ritmikai elemek, metrum:Ritmikai elemek: önálló nyolcad és szünete, szinkópa, egész kotta és szünete.

Dallami elemek:Belépő szolmizációs hangok: alsó szó, felső dó’A pentaton dallamfordulatai.

Matematika: halmazok, számsorok.

Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata.

Kulcsfogalmak/fogalmak

A ritmusok neve és gyakorló neve, a dallami elemek szolmizációs neve, kézjele, betűjele.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

Órakeret4 óra

Előzetes tudásCsendre való képesség, figyelem a zenehallgatásra, fejlõdõ hangszínhallás, többszólamú halláskészség és formaérzék. Alapismeretek hangszerekrõl, a zene befogadásának képessége a zenehallgatási anyaghoz kapcsolódóan.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének további fejlesztése. A tanulók zeneértővé nevelése a rendszeres zenehallgatás által. Hangszínhallás, a többszólamú halláskészség és a formaérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA teljes figyelem kialakításának fejlesztése:

tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval (egyénileg, párban vagy csoportosan) – differenciált karakterű zeneművek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlődő lejátszásával);a figyelem időtartamának növelése hosszabb énekes és zenehallgatási anyag segítségével;teljes zenei befogadás kiegészítve egy-egy zenei megfigyelésre koncentráló feladattal;zenei memória gyakorlatok.

Zenei jelenségek megfigyeltetésével:hangfajták (szoprán, mezzo, alt) hangszínhallás fejlesztése;a hangszerek hangszínének megkülönböztetése és azonosítása a hangadás módja szerint;zenei együttesek (szimfonikus zenekar, fúvós együttes, vonószenekar, énekkar és zenekar együttes megszólalása, a zenei analízis képessége a következő fogalmak használatával: azonosság (visszatérés), hasonlóság, variáció és különbözőség, a forma mozgásos és vizuális ábrázolása, kérdés-felelet;differenciált karakterek zenei ábrázolásának megfigyeltetése,ellentétpárok: szóló-tutti, forte-piano, egyszólamú-többszólamú;a dallam és kíséret különbözőségeinek megfigyelése.

Fejlesztõ hatás fokozása, tanult ismeret elmélyítése:– rövid történetek zeneszerzõkrõl, híres elõadómûvészekrõl;– a dalok szövegének értelmezése, dramatizált elõadás; vizuális megjelenítés

Magyar nyelv és irodalom: memóriafejlesztés, hangszín, hangerõ.

Matematika: elemzõ képesség fejlesztése.

Dráma és tánc: tánc és szabad mozgás, improvizáció, dramatizált elõadás.

Vizuális kultúra: zenei élmények vizuális megjelenítése.Kreativitás, manuális készség fejlesztése

211

(különbözõ technikák);– népi játékhangszerek készítése: dobok, sípok, húros hangszerek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kórusfajta, zenekartípus, azonosság (visszatérés), hasonlóság, variáció, különbözőség, zenei ellentétpár, szóló-tutti, forte-piano, egyszólamú-többszólamú, hangszercsaládok.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei befogadás – Zenehallgatás Órakeret

12 óra

Előzetes tudásBefogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően. Ismeretek hangszerekről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanult énekes anyaghoz kapcsolódó műzenei anyag vokális és hangszeres feldolgozásainak megismerése. Más, a korosztály számára befogadható zeneművek meghallgatása élményszerű előadásban. Műfaji és stílusbeli sokszínűség. Közös zenei élmények feldolgozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokZenei példák hallgatása és zenei tartalmak megfogalmazása az énekes, generatív tevékenységeihez és a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódva:Természet ábrázolása a klasszikus zeneirodalomban.

Különbözõ zenei karakterek, ellentétpárok. Énekhang: a gyermekkórus hangszíne, nõikar és férfikar, vegyeskar. Kapcsolódás a zeneelméleti ismeretekhez (pl. metrum, ritmus), zenei

szemelvények az azonosság, különbözõség, hasonlóság és a variáció megtapasztalásához.

Zenés mese, gyermekopera, balett. A cselekmény és a zenei folyamatok összevetése. A szereplõk karakterének azonosítása, kifejezõeszközök felismerésével. Feszültség és oldás megfigyeltetése zenei anyag felidézésével a szereplõ

felismertetése.

Magyar nyelv és irodalom: memória fejlesztése a tanult szövegeken keresztül.

Etika: zenemûvek erkölcsi tartalma, üzenete, viselkedési normák a zenemûvekben.

Dráma és tánc: tánc és szabad mozgás, improvizáció, dramatizált elõadás.

Vizuális kultúra: zenei tartalmak vizuális megjelenítése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Zenei téma, kíséret, kórusok típusai, zenés mese, gyermekopera, balett.

A fejlesztés várt eredményei a

harmadik évfolyam végén

A tanulók 20 dalt (15 népzenei és 5 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon).

Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 2/4 és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák.

A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják.

Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk.

212

Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket.

4. évfolyamA tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma

4. évfolyam 2 72

A tematikai egységek áttekintő táblázataTematikai egység címe ÓrakeretZenei reprodukció – Éneklés 40 óraZenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

8 óra

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

8 óra

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése 4 óraZenei befogadás – Zenehallgatás 12 óraÖssz. óraszám: 72 óraA rendelkezésre álló 10% a tematikai egységek között van elosztva.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés Órakeret

40 óra

Előzetes tudásA tanult dalok pontos dallammal, ritmussal, szöveggel, megfelelő tempóban, tiszta intonációval, és szép hangon való éneklése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Dalkincs bõvítése elsõsorban hallás utáni, a könnyebb dalok megfelelõ elõkészítéssel jelrendszerrõl tanítással.A többszólamú éneklés fejlesztése.Az éneklés helyes szokásainak további alakítása (helyes légzés, helyes hangzóformálás, hangadószerv megóvása, a hangerõ akaratlagos alkalmazása, szövegejtés, artikuláció, frazeálás), a hangterjedelem bõvítése (a–e”).A dalok metrumára, ritmikájára és dallamára vonatkozó megfigyelések megfogalmazása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMagyar népdalok megtanulása a már korábban elsajátított dalkészlet figyelembevételével.Műzenei példák többféle zenei stílusból válogatva (dalok és könnyen énekelhető témák hangszeres művekből a zenehallgatási anyagból.Többszólamú éneklés többféle zenei stílusból válogatva: biciniumok, kánonok, quodlibetek, dalok ritmushangszer kísérettel (ajánlott: Kodály Zoltán, Kerényi György, Bárdos Lajos, Szőnyi Erzsébet)Népi gyermekjátékok: lakodalom, leánykérés, kézfogó, magyar népdalok: változatos téma és hangulat szerint válogatva, dalos kalendárium: betlehemes, farsang, Gergely-járás, stb.Más népek dalainak éneklése magyar nyelven.A Himnusz éneklése csoportosan.

Magyar nyelv és irodalom: szókincs bõvítése, érthetõ szövegejtés, kifejezõ artikuláció.Dráma és tánc: népdal és néptánc kapcsolata, népszokások dramatizált elõadása.Vizuális kultúra: a népi tárgykultúra jellemzõ példáinak ismerete.

Testnevelés és sport: mozgás, helyes légzés, testtartás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Rubato, parlando, tempo giusto és alkalmazkodó ritmus, váltakozó ütem, hangszerkíséret, dallamvonal.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

Órakeret8 óra

Előzetes tudás Egyenletes mérő, tempótartás, tempóváltozás érzete. Metrumérzet, helyes hangsúlyozás. Irányított rögtönzés, a hang jellemzőinek tapasztalata.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A páros tagolódású zenei formaegységek érzete, kérdés-felelet improvizáció, a 4/4-es és ¾-es metrum érzete és helyes hangsúlyozása,

213

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokTempó, ritmus, metrum:

Tempó metrum (3/4, 4/4) és ritmikai változások felismerése, reprodukciója és gyakorlása kreatív feladatokkal.Énekléssel megismert ritmusképletekhez kapcsolódó egy- és felelgetõs többszólamú ritmus gyakorlat változatosabb mozgásokkal (pl. taps, csettintés, combütögetés, dobbantás), ritmusnevekkel vagy más szótagokkal csoportosan és párban (ritmusvariáció, ritmusimitáció párban, ritmuslánc, hiányzó ritmusmotívumok pótlása).

Dallam:Dinamikai változások gyakorlása kreatív gyakorlatokkal.Ritmuskíséret komponálása, ritmus osztinátó, dallam két szólamra elosztva, tartott hangos/hangcsoportos kíséretek, dudabasszus.

Zenei formaalkotás egyszerû szerkezettel:Kérdés-felelet játékok dallami kiegészítés.Egyszerûbb, saját költésû, vagy népdalszerû dallam improvizációja.

Belsõ hallás és zenei memória fejlesztése:Játékos memória gyakorlatok rögtönzött dallamfordulatokkal, hangzó és „néma” éneklés.

Magyar nyelv és irodalom: mondatszerkezetek - kérdés és felelet.

Dráma és tánc: önkifejezés erõsítése, néptánc.

Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata.

Testnevelés és sport: mozgáskoordináció.

214

Kulcsfogalmak/fogalmak

Ritmusvariáció, ¾ ütemmutató, osztinátó, dudabasszus, orgonapont, zenei forma, nyitás és zárás, kérdés és felelet, zenei mondat, (forte, piano, crescendo, decrescendo), memória, „néma” éneklés.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Felismerõ kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

Órakeret8 óra

Előzetes tudás A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, és azok hangoztatása tanári segítséggel csoportosan.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A hallás utáni daltanulás és a fejlődő zenei készségek és megszerzett zenei ismeretek alapján a zenei notáció újabb elemeivel. A zene jelrendszerének olvasása kézjelről, betűkottáról.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokZeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés-tudatosítás-gyakorlás/alkalmazás hármas egységében.

Ritmikai elemek, metrum:Ritmikai elemek: nyújtott és éles ritmus.Ütemmutató, ütemfajta: ¾.

Dallami elemek:Belépő szolmizációs hangok:, alsó ti, fá, és ti.A pentaton, pentachord, hexachord és a hétfokú hangsor dallamfordulatai.

Hangközök:Tiszta hangközök: oktáv, kvint, kvart, prím

Matematika: halmazok, számsorok.

Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata.

Kulcsfogalmak/fogalmak

A ritmusok neve és gyakorló neve, a dallami elemek szolmizációs neve, kézjele, betűjele, hármas ütem, violinkulcs, kereszt és b mint előjegyzés.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

Órakeret4 óra

Előzetes tudásCsendre való képesség, figyelem a zenehallgatásra, fejlõdõ hangszínhallás, többszólamú halláskészség és formaérzék. Alapismeretek hangszerekrõl, a zene befogadásának képessége a zenehallgatási anyaghoz kapcsolódóan.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A zenehallgatásra irányuló teljes figyelem képességének további fejlesztése. A tanulók zeneértővé nevelése a rendszeres zenehallgatás által. Hangszínhallás, a többszólamú halláskészség és a formaérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA teljes figyelem kialakításának fejlesztése:

tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval (egyénileg, párban vagy csoportosan) - differenciált karakterű zeneművek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlődő lejátszásával);a figyelem időtartamának növelése hosszabb énekes és zenehallgatási anyag segítségével;teljes zenei befogadás kiegészítve egy-egy zenei megfigyelésre koncentráló feladattal;zenei memória gyakorlatok.

Zenei jelenségek megfigyeltetésével:hangfajták (szoprán, mezzo, alt) hangszínhallás fejlesztése;a hangszerek hangszínének megkülönböztetése és azonosítása a hangadás módja szerint;zenei együttesek (szimfonikus zenekar, fúvós együttes, vonószenekar, énekkar és zenekar együttes megszólalása, a zenei analízis képessége a következő fogalmak használatával: azonosság (visszatérés), hasonlóság, variáció és különbözőség, a forma mozgásos és vizuális ábrázolása, kérdés-felelet;

Magyar nyelv és irodalom: memóriafejlesztés, hangszín, hangerõ.

Matematika: elemzõ képesség fejlesztése.

Dráma és tánc: tánc és szabad mozgás, improvizáció, dramatizált elõadás.

Vizuális kultúra: zenei élmények vizuális megjelenítése.Kreativitás, manuális készség fejlesztése

differenciált karakterek zenei ábrázolásának megfigyeltetése,ellentétpárok: szóló-tutti, dúr és moll jelleg, forte-piano, egyszólamú-többszólamú;a dallam és kíséret különbözőségeinek megfigyelése.

Fejlesztõ hatás fokozása, tanult ismeret elmélyítése:– rövid történetek zeneszerzõkrõl, híres elõadómûvészekrõl;– a dalok szövegének értelmezése, dramatizált elõadás; vizuális megjelenítés

(különbözõ technikák);– népi játékhangszerek készítése: dobok, sípok, húros hangszerek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kórusfajta, zenekartípus, azonosság (visszatérés), hasonlóság, variáció, különbözőség, zenei ellentétpár, szóló-tutti, dúr és moll jelleg, forte-piano, egyszólamú-többszólamú, hangszercsaládok.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei befogadás – Zenehallgatás Órakeret

12 óra

Előzetes tudásBefogadói kompetenciák a korosztálynak és az átélt zenei élményeknek megfelelően. Ismeretek hangszerekről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanult énekes anyaghoz kapcsolódó műzenei anyag vokális és hangszeres feldolgozásainak megismerése. Más, a korosztály számára befogadható zeneművek meghallgatása élményszerű előadásban. Műfaji és stílusbeli sokszínűség. Közös zenei élmények feldolgozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokZenei példák hallgatása és zenei tartalmak megfogalmazása az énekes, generatív tevékenységeihez és a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódva:Természet ábrázolása a klasszikus zeneirodalomban.

Különbözõ zenei karakterek, ellentétpárok. Énekhang: a gyermekkórus hangszíne, nõikar és férfikar, vegyeskar. Kapcsolódás a zeneelméleti ismeretekhez (pl. metrum, ritmus), zenei

szemelvények az azonosság, különbözõség, hasonlóság és a variáció megtapasztalásához.

Zenés mese, gyermekopera, daljáték, balett. A cselekmény és a zenei folyamatok összevetése. A szereplõk karakterének azonosítása, kifejezõeszközök felismerésével. Feszültség és oldás megfigyeltetése zenei anyag felidézésével a szereplõ

felismertetése.

Magyar nyelv és irodalom: memória fejlesztése a tanult szövegeken keresztül.

Etika: zenemûvek erkölcsi tartalma, üzenete, viselkedési normák a zenemûvekben.

Dráma és tánc: tánc és szabad mozgás, improvizáció, dramatizált elõadás.

Vizuális kultúra: zenei tartalmak vizuális megjelenítése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Zenei téma, kíséret, kórusok típusai, zenés mese, gyermekopera, daljáték, balett.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A tanulók 40 dalt (30 népzenei és 10 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon).

Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák.

A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is.

A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják.

Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk.

Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket. A negyedik évfolyam végére olyan gyakorlati tapasztalatokat szereznek a zenehallgatásról, amelyre építve a zenei stílusérzék és zeneértés egyre árnyaltabbá válik.

Ajánlott zenehallgatási anyagAz alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz, és minimális követelményeket határoz meg. A zenemûvek

megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható, a megadott mûvek azonos stílusú és mûfajú mûvekkel kiválthatók. A megadott mûvek egy része olyan terjedelmû, hogy az ének-zene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, meseopera). A megfelelõ részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.

– Benyomások zenéről: különböző zenei karakterek, azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció, vokális együttesek (a szólóhangtól a kórusig), hangszeres együttesek (szólóhangszertől a zenekarig), hangszeres virtuozitás.

– A tanult népdalok felvételei, népi hangszerek bemutatása felvételről (kapcsolódjon gyakorlati zenéléshez), táncrend a népzenében, idegen népek zenéje.

– Népdalok feldolgozásai (ajánlott: Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre, BB 104 – részletek, Bartók Béla: Magyar népdalok ,BB 80b, valamint válogatás Kodály Zoltán: Magyar népzene sorozatból).

– Zenés mese, meseopera, gyermekopera, daljáték (ajánlott: Benjamin Britten: A kis kéményseprő [The Little Sweep], in: Csináljunk operát! [Let’s Make an Opera] op. 45, Kodály Zoltán: Háry János) – DVD-felvételekről is.

Ajánlott művek különböző stíluskorszakokból válogatva:– Régi magyar táncok (Kájoni és Vietoris kódex)– Clément Jannequin: A madarak éneke (Les chant des oiseaux)– Thomas Morley: Fyre, fyre– Antonio Vivaldi: A négy évszak (Le Quattro Stagioni)– Johann Sebastian Bach: Karácsonyi oratórium (Weihnachtoratorium), BWV 248, – Johann Sebastian Bach: Mer hahn en neue Oberkeet (Parasztkantáta), BWV 212 – Leopold Mozart: G-dúr (Vadász) szimfónia– Wolfgang Amadeus Mozart: A dúr szonáta, KV. 331. III. tétel Alla Turca– Bedřich Smetana: Moldva (Vltava) in: Hazám (Má vlast)– Johann Strauss: Kék Duna keringő, Radetzky-induló, Tere-fere polka– Camille Saint-Saëns: Az állatok farsangja (Le carnaval des animaux) – Dohnányi Ernõ: Variációk egy gyermekdalra, op. 25– Bartók: Negyvennégy duó két hegedűre, BB 104, – Kodály Zoltán: Gyermek- és nőikarok– Bartók Béla: Egynemű karok

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.7.

VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 1–4. évfolyama számára

Célok és feladatokA vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális

művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a vizuális nevelést. Ezek a részterületek azonban csak a legfontosabb tartalmakat biztosítják a fejlesztéshez, de a hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában.

A vizuális kultúra tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. Cél továbbá segíteni a művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás, értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. Fontos mindemellett a térbeliség és a térbeli helyzetek tudatosítása, hiszen a képszerű megismerés mellett továbbra is meghatározó a téri-tárgyi világban történő tájékozódás minősége. Az épített környezet és a tárgyak világának, valamint a környezetalakítás lehetőségeinek jobb megértése, s az ezzel járó felelősségek megtapasztalása teszi lehetővé, hogy a gyerekek képesek legyenek az épített környezettel egészségesen együtt élni, annak kevésbé kiszolgáltatottá válni, így egy „környezettudatos” életformát elfogadni és gyakorolni. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A fejlesztés minden más tantárgytól megkülönböztető lehetősége az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. A tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód kialakításával a gyakorlati tevékenységeken keresztül valósul meg, amelyek mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást.

A vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen feladata nem lehet a „művészképzés”.

A tantárgy fontosságát hangsúlyozza, hogy az információs csatornák gazdagodása a szöveges információ befogadása mellé felzárkóztatja a vizuális információk tudatos befogadásának fontosságát is, hisz az információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együttes értelmezése napjainkban gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre fontosabb aspektusa már ebben az iskolasza-kaszban is a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló médiahasználat és médiaértés.

A médiatudatosság fejlesztése elsősorban a gyerekek saját médiaélményeinek feldolgozásán és a médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedésen keresztül zajlik. Az élményfeldolgozás folyamatában a médiából származó élményekhez kapcsolódó érzések és gondolatok formát kapnak, így lehetővé válik az élményre való reflexió. A médiaélmény a feldolgozás eredményeként médiatapasztalattá válhat. A folyamatban szerepet játszik a fantáziavilág, a személyes adottságok, az egyéni élethelyzet és az addig összegyűjtött tapasztalatok, ismeretek.

Az ismeretanyag a gyerekek mindennapi médiaélményeire épít, azokból vett példák alapján beszél a média kifejezőeszközeiről, társadalmi funkcióiról, működésmódjáról. A tanulási folyamat szabad beszélgetés, vita, személyes vélemény megfogalmazásán keresztül zajlik, aktív alkotó tevékenységre, kooperatív technikákra épül, amely során kiemelt figyelmet kap az empátia és a kompromisszumkészség, ezáltal fejlődik az állampolgári kompetencia.

1–4. évfolyamAz általános iskola alsó tagozatán a fejlesztéscentrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a

kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását, valamint a vizuális műveltség megalapozását. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor általában már – életkoruknak megfelelő szinten –

használják a vizuális kifejezés bizonyos eszközeit. Az első iskolai években mégsem ezek tudatosítása a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és a tanulók érdeklődését felkeltő játékos feladatokkal, új technikákkal, kifejezési módokkal a kifejezőképesség fejlesztése, a vizuális kommunikáció alapját képező ismeretek szinte észrevétlen átadása a játékos gyakorlati feladatokon keresztül, a gyerekek életkori sajátosságaiból fakadó önkifejezési kedv és a kifejezés, alkotás felszabadultságának további ösztönzése. Ebben az életkorban kezdődik a valós terek tudatos használata. Az épített környezeti nevelés során a gyerekek által ismert környezet (például iskola, otthon) felfedezésén és különböző építő-alkotó játékokon keresztül fejlődik környezetük megfelelő alakításának képessége. Fontos, hogy a gyerekek megőrizzék a kezdeti motiváltságot, hogy örömteli legyen számukra az alkotás, hogy „játszva tanuljanak”.

A vizuális kultúra tanítása természetes módon kínálja az együttműködést más művészetekkel és más tantárgyakkal (pl. anyanyelv, természetismeret), a vizuális nevelés komplex, tantárgyakon átívelő jellegét hangsúlyozva. Fontos eszköz, hogy lehetőséget adjunk a különböző művészeti ágak sajátos kifejező nyelvének megismerésére, a vizuálisan érzékelhetőn túl más érzékszervi tapasztalatok kiaknázására is.

A vizuális fejlesztés hatékony módja, hogy a tananyagot problémakörökbe, életszerű szituációkba ágyazva tárjuk a gyerekek elé. Fontos továbbá, hogy használjuk ki a tantárgy adta alkotó lehetőségeket és – különösen az alsó tagozaton – a befogadó feladatokat is a kreatív alkotás kereteiben oldjuk meg. Az alkotva befogadás elvének megvalósítása mellett ismertessünk meg a gyerekekkel minél több művészeti alkotást; alkotó óráinkon szemléltessük a témát és a technikát a művészet kezdeteitől napjaikig létrejött, valós esztétikai értéket képviselő műalkotásokkal, beszélgetéseket is kezdeményezve ezekről.

Az első két évfolyamon a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a vizuális kultúra részterületei közül a belső képek kialakulását segítő „Kifejezés, képzőművészet” és a „Tárgy- és környezetkultúra” elsősorban a tárgykészítés és téralkotás tevékenységével kerüljön túlsúlyba, a 3–4. évfolyamon növekedhet az elvontabb „ Vizuális kommunikáció” részterület tartalmait feldolgozó feladatok aránya.

Az életünket jelentősen befolyásoló jelenség a média, amely a vizuális kultúra megkerülhetetlen része. A vizuális nevelés keretein belül zajló médianevelést célszerű már a bevezető szakaszban elkezdeni, reagálva a gyerekek médiahasználati szokásaira, erősítve a médiatudatosságot.

Az első két osztályban a médianevelés kiemelt célja a saját médiaélmények feldolgozásán keresztül a reflektív médiahasználat fejlesztése, annak tudatosítása, hogy az élményfeldolgozás során a médiaélmények átalakíthatóak. Az élményfeldolgozás hozzájárul a médiatartalmak közötti tudatosabb választás igényének megalapozásához, illetve megerősítéséhez is.

A médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedés nemcsak a médiaszövegek olvasási készségét mélyíti el, hanem megalapozza azt a felismerést is, hogy a médiaszövegek mesterségesen előállított termékek, konvenciókra alapozó nyelvi konstrukciók, melyek üzeneteket közvetítenek. Ezen keresztül a valóság és fikció közötti különbségtétel képessége is fejlődik. 3-4. évfolyamon a médiaélmények feldolgozása, az audiovizuális alkotások kifejezőeszközeinek megismerése, az életkorhoz igazodó meseregények, ifjúsági regények és azok filmes adaptációjának összehasonlításán, feldolgozásán keresztül kapcsolható össze az olvasás kultúra fejlesztésével. Elsősorban a hír és információ, illetve a reklám mindennapokban betöltött szerepe, értékelése, sajátosságai kerülnek elő ebben az időszakban.

Az ismeretanyag átadását érdemes a gyerekek által ismert és kedvelt médiatartalmakra építeni, ez az élményszerű feldolgozási mód a játszva tanulás lehetőségét teremti meg. A gyerekek a megismert kifejezőeszközöket önálló kreatív alkotások (rajzok, fotók, hangzó anyagok) elkészítése közben alkalmazni kezdik, ezáltal tapasztalati úton mélyül a kifejezőeszközökről elsajátított ismeret. Többek között e momentum az, amely ebben az iskolaszakaszban a média és mozgóképkultúra fejlesztési feladatait szorosan összeköti a vizuális kultúra tantárggyal.

Az olvasástanulás időszakában különösen fontos az audiovizuális kultúra és a könyvkultúra kapcsolatának bemutatása. A szövegolvasás és a médiaszöveg-olvasás tanulása összekapcsolható, kölcsönösen erősíthetik egymást. Az olvasási készség fejlesztését és az olvasási kedv növelését célozzák azok a kreatív gyakorlatok, amelyek során az életkorhoz igazodó mesék, történetek és rajzfilmes adaptációik összehasonlítására, feldolgozására kerül sor.

A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti különbségek megismerése segíti a médiakörnyezetben való tájékozódást, a tapasztalati valóság és a média által közvetített valóság közötti különbségek felismerését.

Mivel a gyerekek ebben az életkorban a valós tereken kívül a virtuális tereket is használni kezdik, szükség van a virtuális terekhez kapcsolódó élmények feldolgozására is. Az első két évben elsősorban a videojátékok használatával kapcsolatosan nyílik lehetőség az élményfeldolgozásra. 3–4. évfolyamon alapvető fejlesztési cél a tanulók biztonságos és kreatív internet használatát segítő képesség- és készségfejlesztés, a hálózati kommuniká-cióban való biztonságos részvételhez szükséges alapismeretek, viselkedési szabályok megismertetése.

A fejlesztési célok tehát mind a vizuális kultúra, mind a mozgóképkultúra és médiaismeret fejlesztési feladatai esetében tevékenységközpontú, kreatív, élményekkel telített helyzetekben játékos, alkotó, önálló vagy csoportos feladatmegoldással érhetőek el.

Az értékelés elvei és eszközei

A vizuális kultúra órákon az értékelés legfőbb célja, hogy a tanulókat hozzásegítse a körülötte lévő világ jelenségeinek, művészeti alkotásainak mélyebb megértéséhez.

Legyen képes ezeket munkáiban megjeleníteni és tartalmát szóban bemutatni.Figyelembe vesszük a gyerek egyéni képességeit, motiváltságát és értékelésünk akkor lesz fejlesztő jellegű,

ha egyénre szabott.A munkafolyamat során fejlesztjük a gyerek önértékelését. Törekszünk arra, hogy a művészeti és vizuális

közléseket helyesen értelmezi és kifejezéseiket, kifejező eszközeit helyesen használja.Cél a problémamegoldó képesség fejlesztése, mely az értékelésben úgy nyilvánul meg, hogy legyen képes a

tanuló az egyéni feladatmegoldástól eljutni a projektmunkákban való együttműködésig.Legyen képes az információs csatornák közti tudatos választásra, s tudja megindokolni a döntését.

Az értékelés lehetőségei

– Részvétel a tervezési folyamatban.– A munkafolyamatok fázisainak betartására való igény.– A munkához való hozzáállás, motiváltság.– A fantázia, kreativitás megjelenése az egyéni munkákban.– A tanult fogalmak pontos ismerete és alkalmazása-– Tudatos tájékozottság a média világában.

Óraterv1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam

Heti óraszám 2 2 2 2Éves óraszám 72 72 72 72

1. évfolyamHeti óraszám Éves óraszám

1. évfolyam 2 72A tematikai egységeket áttekintő táblázat

Tematikai egység megnevezése Órakeret1. Kifejezés, képzőművészetÁtélt élmények és események 12+2

2. Kifejezés és képzőművészetValós és képzelt látványok 10

3. Vizuális kommunikációVizuális jelek a környezetünkben 8

4. A média társadalmi szerepe és használataMédiahasználati szokásokMédiumok, médiaélmény, feldolgozás

2

5. A média kifejezőeszközeiKép, hang, cselekmény 3

6. A média társadalmi szerepe és használataSzemélyes élmény, médiaélmény 1

7. A média társadalmi szerepe és használataTájékozódás a virtuális terekben 1

8. Tárgy- és környezetkultúra 14+3

Környezetünk valós terei és mesés helyek9. Tárgy- és környezetkultúraValós és kitalált tárgyak 14+2

Összes óraszám: 65+7=72A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható 10%-os órakeret terhére lettek beosztva.Tematikai egység/ Fejlesztési

célKifejezés, képzőművészet

Átélt élmények és eseményekÓrakeret 12+2 óra

Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az érzékelés finomítása. Különböző észlelési tapasztalatok, modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) áttétele, „fordítása”. Saját élmények feldolgozása, vizuális megjelenítése és a kifejezőképesség fejlesztése a mondanivaló kifejezésének érdekében történő eszköz megválasztásával. Közvetlen élmény képi és téri megjelenítése. Színtapasztalatok gazdagítása, színismeretek bővítése. Színérzék fejlesztése. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Természeti látványok hangulatának visszaadása. Téralkotó és -ábrázoló képesség fejlesztése játéktárgyakkal, térbeli manipulációval.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA közvetlen környezetben található tárgyak, jelenségek minőségének (pl. illat, hang, zene, szín, fény, felület, méret, mozgás, helyzet, súly) megtapasztalása különböző játékos feladatok során, a célzott élménygyűjtés és vizuális megjelenítés (pl. festés, rajzolás, kollázs, mintázás, makettezés) érdekében, a vizuális nyelv alapvető elemeinek játékos használatával.

Korábban átélt események, élmények (pl. kellemes, kellemetlen, hétköznapi, ünnepi, különleges, szokványos, felkavaró, unalmas) felidézésének segítségével, látott, hallott vagy elképzelt történetek (pl. tündérmesék, közösen kitalált játékok, helyzetek, mesék, mesefolyamok) megjelenítése sík és/vagy térbeli, plasztikai alkotásban (pl. színes, grafikus, vegyes technikájú, mintázott vagy konstruált) az elemi kompozíciós elvek figyelembevételével.

Magyar nyelv és irodalom: Figyelem a beszélgetőtársra.Szöveg üzenetének, érzelmi tartalmának megértése.

Dráma és tánc: egyensúly-, ritmus- és térérzékelés.

Ének-zene: emberi hang, tárgyak hangja, zörejek megkülönböztetése hangerő, hangszín, ritmus szerint.

Környezetismeret: Anyagok tulajdonságai, halmazállapot-változás.Kísérletek oldatokkal, fénnyel, hővel.Etika: én magam, szűkebb környezetem.Matematika: változás kiemelése, az időbeliség megértése.

Kulcsfogalmak/ fogalmakÉrzékelés, pont, vonal, folt, forma.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészetValós és képzelt látványok

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az illusztráció elemi fogalmának megértése, illusztráció készítése. Képalkotó- és kifejező képesség fejlesztése. Komponáló képesség fejlesztése a kiemelés eszközeivel. Vizuális fantázia (képzelőerő) fejlesztése. Asszociációs készség, képzettársítási készség fejlesztése.Plasztikai érzék fejlesztése. Plasztikai minőségek sokféleségének megtapasztalása. Plasztikai kifejezőképesség fejlesztése. Formaérzék, karakterérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMesék, versek valós vagy fantázia szereplőinek (pl. hősök, ártók, bajkeverők, segítők), természetes környezetének (pl. erdők, ligetek, állatok, vizek) illusztratív jellegű ábrázolása (pl. sorozatként, képeskönyvként) emlékképek felidézésével,

Magyar nyelv és irodalom: Élmények, tartalmak felidézése. Szép könyvek.

megfigyelések segítségével és a fantázia által.

Művészeti alkotások és fotók nézegetése megadott szempontok szerint (pl. alakok, szereplők, terek, tárgyak, mérete, színe, tónusa).

Dráma és tánc: Dramatikus formák.Fejlesztő játékok.Környezetismeret: Mozgásjelenségek, kísérletek. Optika.Ének-zene: Cselekményes dalanyag, dramatizált előadás. Ritmus, hangszín, hangmagasság, zene és zörej.Etika: Közösségek. A mesevilág szereplői. Mese és valóság.Matematika: Képi emlékezés, részletek felidézése. Nézőpontok. Mozgatás. Síkmetszetek képzeletben.

Kulcsfogalmak/ fogalmakIllusztráció, festészet, szobrászat, fotó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikációVizuális jelek a környezetünkben

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képesség fejlesztése. Képolvasással történő információszerzés, képi jelek, vizuális szimbólumok olvasása és létrehozása. Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése. Redukciós képesség fejlesztése. A vizuális nyelv elemeinek, pont, vonal, folt, szín megismerése és tudatos használata, szerepük felismerése a képalkotásban. Vonalas jellegű, foltszerű előadásmód. Méretkülönbségek felismerése, a léptékváltás alapjai.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokJeltervezés, jelalkotás változatos méretben (pl. apró pecsét, tábla, land art szerű méretben udvaron, játszótéren), különböző anyagokból (pl. agyag, madzag, papírdúc, fatábla, talált anyag, homok, kavics, falevél, víz) meghatározott célok érdekében (pl. eligazodás, útbaigazítás, védelem, figyelemfelkeltés).

Matematika: tájékozódás térben, síkban, a tájékozódást segítő viszonyok.Környezetismeret: A térkép legfontosabb elemeinek felismerése. Jelek, jelzések. Természeti jelenségek, természetes anyagok.Technika, életvitel és gyakorlat: jelzőtáblák.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Látvány, jelalkotás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataMédiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Saját médiahasználati szokások tanulmányozása. Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. A különböző médiumok beazonosítása, tudatosítása. A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése médiaszövegekkel.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA különböző médiumok (pl. könyv, televízió, rádió, internet, film, videojáték) megfigyelése, vizsgálata, összehasonlítása, megadott

Magyar nyelv és irodalom: Mesék, narratív történetek.

szempontok (pl. érzékszervekre gyakorolt hatás, eltérő jelhasználat) alapján közvetlen tapasztalat és saját médiaélmények felidézésének segítségével.

Az egyes médiumokhoz (pl. könyv, televízió, számítógép) kapcsolódó saját használati szokások megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, megbeszélése.Etika: Önkifejezés és önbizalom erősítése, önálló gondolkodás, identitástudat fejlesztése.A fantázia jelentősége, használata, kitalált történet önmagáról (jellemábrázolás), meseszereplők osztályozása: jó-rossz tulajdonságokkal való azonosulási képesség vizsgálata, önmagára vetítése. Önmaga megértése.Környezetismeret: Az érzékszervek működésének megtapasztalása, szerepének, védelmének felismerése a tájékozódásban, az információszerzésben. Napirend, szabadidő, egészséges életmód.Dráma és tánc: kiscsoportos és páros rövid jelenetek kitalálása és bemutatása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Televízió, rádió, könyv, számítógép, színház, mozi, újság, műsor, rajzfilm, film.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközeiKép, hang, cselekmény

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Az érzelemkifejezés képességének a fejlesztése. A figyelmi koncentráció, az érzékelés pontosságának fejlesztése. A médiaszövegek alapvető alkotóelemeinek azonosítása. Annak felismerése, hogy a médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított alkotások (a média konstruált valóság). Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKülönböző médiaszövegek (pl. animációs mesék, videojátékok) alapvető kifejezőeszközeinek (hanghatások, vizuális jellemzők) megfigyelése és értelmezése közvetlen példák alapján. A kép és hang szerepének megfigyelése a mesevilág teremtésében (pl. animációs meséken keresztül).

Egyszerű médiaszövegek (pl. animációs mesék, reklám) cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás.

A hangok és képek által közvetített érzelmek (pl. öröm, szomorúság, düh, félelem) felismerése, kifejezése.

Magyar nyelv és irodalom: A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása, fejlesztése.Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis).A történetiségen alapuló összefüggések megértése egy szálon futó történekben.Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok segítségével, adott vagy választott témáról.Etika: önmaga megértése, mesék kapcsolatrendszerének elemzése, mesei szereplők és tulajdonságaik (lent-fönt, jó-rossz).Környezetismeret: az érzékszervek működésének megtapasztalása, szerepének, védelmének felismerése a tájékozódásban, az információszerzésben.Ének-zene: Emocionális érzékenység fejlesztése. A teljes figyelem kialakításának fejlesztése. Tapasztalat a zenei jelenségekről.

Dráma és tánc: mese főhősének kiválasztása és a választás indoklása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Zene, emberi hang, zaj, zörej, csend.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataSzemélyes élmény, médiaélmény

Órakeret 1 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A közvetlen kommunikáció jelzéseinek, illetve a közvetett kommunikáció eszközeinek megfigyelése, tudatosítása. Önismeret, önreflexiós készség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA személyes, közvetlen kommunikáció verbális, vokális és testbeszéddel történő jelzéseinek felismerése, értelmezése.

Személyesen átélt, elképzelt és a médiában látott, hallott esemény megjelenítése rajzban, önállóan készített bábbal, szerepjátékkal.

Magyar nyelv és irodalom: Szöveg értelmezése, nem verbális jelzések értelmezése, használata beszéd közben.Mese és valóság különbsége.A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel. Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása.Etika: másnak lenni/elfogadás, kirekesztés.Környezetismeret: Nappal és éjszaka. A világ, ahol élünk. Föld és a csillagok. Élőlények, életközösségek.Dráma és tánc: Történetek kitalálása és kiscsoportos vagy páros megvalósítása.

Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Esemény, képzelet, valóság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataTájékozódás a virtuális terekben

Órakeret 1 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az internetes tevékenységekhez kapcsolódó biztonság növelése. A gyerekek virtuális terekben zajló tevékenységeihez kapcsolódó élmények feldolgozásának segítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat lehetőségeinek megismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).

Az internethasználat legfontosabb (pl. biztonságot eredményező) szabályainak megismerése különböző eszközökkel (pl. kártyajáték, bábozás).

Magyar nyelv és irodalom: Rövid hallott szöveg üzenetének megértése. Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása. Az olvasmányhoz kapcsolódó személyes élmények felidézése és megosztása.Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása.A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében.Technika, életvitel és gyakorlat: Szabálykövető magatartás a közvetlen közlekedési környezetben. A közlekedés szabályainak

értelmezése.Etika: a számítógépes világ ismeretségei.

Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Internet, honlap.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúraKörnyezetünk valós terei és mesés helyek

Órakeret 14+3 óra

Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Téralakító, térrendező képesség fejlesztése. Tapasztalatszerzés a térformálás, térlehatárolás, térszervezés terén. Térérzék fejlesztése nézőpontok változtatásával. Technikai készség fejlesztése.Térbeli tájékozódás képességének fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA környezetünkben található különböző méretű külső, belső terek (pl. utca, játszótér, buszmegálló, saját szoba, éléskamra, fiók) épületek (pl. iskola, transzformátorház, víztorony), tárgyak (pl. cipő, táska, kilincs) tudatos megismerése, vizsgálata minden érzékszervvel (látás, hallás, tapintás, szaglás).Valós vagy kitalált funkciónak megfelelő terek (pl. „a hely, ahol játszok”, „a hely, ahová elbújok”), tárgyak (pl. közlekedési eszköz, mesebeli szerszám) kitalálása és megjelenítése (pl. rajzban, makettel, modellben).Képzeletbeli, mesebeli helyeken, terekben (pl. elvarázsolt kastély, boszorkány konyhája, vitorlás hajó) zajló mesék, elképzelt vagy valós történetek dramatizálása, eljátszása saját tervezésű és kivitelezés szereplőkkel (pl. babák, botok, figurák, sík-, kesztyű-, árny-, óriás-, agyagfejű, bábok), terekkel, díszletekkel, melyek létrehozásánál a környezettudatos anyaghasználat érvényesül.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, környezetünk.Környezetismeret: Természeti, technikai környezet. Múlt megidézése.Dráma és tánc: térkitöltő és térkihasználó gyakorlatok, mozgástechnikák, tánctechnikák.Matematika: Képzeletben történő mozgatás. Hajtás, szétvágás síkmetszetek. Objektumok alkotása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Funkció, takarás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúraValós és kitalált tárgyak

Órakeret 14+2 óra

Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tárgyalkotó vizuális, esztétikai és manipulatív képességek fejlesztése. A tárgykészítés folyamatainak, gondolkodásmódjának megtapasztalása. Forma és funkció összefüggés, formaérzék fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése (a munkafázisok megfigyelése). A gondos kivitelezés, különböző anyagok, eljárások, személyes tapasztaláson alapuló megismerése. Egyszerű kézműves technikák megfigyelése, rekonstruálása. Jeles napok szokásainak és tárgyi kellékeinek megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokElképzelt, mesebeli tárgyak (pl. hangszer, pálca, öltözék, szőnyeg, edény, bútor, ékszer, szerszám, jármű) tervezése létrehozása meghatározott mesebeli célok (pl. mindent halló, látó, elrejtő, védő, szállító) érdekében, oly módon, hogy a tárgy külseje (pl. forma, díszítés, méret, anyag) utaljon funkciójára.

Hétköznapi tevékenységek során használatos tárgyak (pl. konyhai eszköz, játék, öltözék, öltözékkiegészítő, hangszer, szerszám) létrehozása meghatározott tulajdonos számára (pl. adott személyiség, foglalkozás, életkor, nemek szerint).

Környezetismeret: Természeti, technikai és épített rendszerek.Anyagismeret.Dráma és tánc: népi gyermekjátékok.Ének-zene: Népzene énekléssel, ritmikus mozgással, néptánccal. Hangszerek.Technika, életvitel és gyakorlat: eszközhasználat.Etika: valóság és képzelet.Matematika: objektumok alkotása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tárgytervezés, díszítés, öltözékkiegészítő.

A fejlesztés várt eredmény az 1. évfolyam végén

Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. A felszerelés önálló rendben tartása. A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése. A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok

kifejezése.

2. évfolyamHeti óraszám Éves óraszám

1. évfolyam 2 72A tematikai egységeket áttekintő táblázat

Tematikai egység megnevezése Órakeret1. Kifejezés, képzőművészetÁtélt élmények és események

12

2. Kifejezés és képzőművészetValós és képzelt látványok

14

3. Vizuális kommunikációVizuális jelek a környezetünkben

10

4. A média társadalmi szerepe és használataMédiahasználati szokásokMédiumok, médiaélmény, feldolgozás

2

5. A média kifejezőeszközeiKép, hang, cselekmény

1+1

6. A média társadalmi szerepe és használataSzemélyes élmény, médiaélmény

3

7. A média társadalmi szerepe és használataTájékozódás a virtuális terekben

3

8. Tárgy- és környezetkultúraKörnyezetünk valós terei és mesés helyek

10+3

9. Tárgy- és környezetkultúraValós és kitalált tárgyak

10+3

Összes óraszám: 65+7=72A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható 10%-os órakeret terhére lettek beosztva.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészetÁtélt élmények és események

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az érzékelés finomítása. Különböző észlelési tapasztalatok, modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) áttétele, „fordítása”. Saját élmények feldolgozása, vizuális megjelenítése és a kifejezőképesség fejlesztése a mondanivaló kifejezésének érdekében történő eszköz megválasztásával. Közvetlen élmény képi és téri megjelenítése. Színtapasztalatok gazdagítása, színismeretek bővítése. Színérzék fejlesztése. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Természeti látványok hangulatának visszaadása. Téralkotó és -ábrázoló képesség fejlesztése játéktárgyakkal, térbeli manipulációval.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Korábban átélt események, élmények (pl. kellemes, kellemetlen, hétköznapi, ünnepi, különleges, szokványos, felkavaró, unalmas) felidézésének segítségével, látott, hallott vagy elképzelt történetek (pl. tündérmesék, közösen kitalált játékok, helyzetek, mesék, mesefolyamok) megjelenítése sík és/vagy térbeli, plasztikai alkotásban (pl. színes, grafikus, vegyes technikájú, mintázott vagy konstruált) az elemi kompozíciós elvek figyelembevételével.

Magyar nyelv és irodalom: Figyelem a beszélgetőtársra.Szöveg üzenetének, érzelmi tartalmának megértése.Dráma és tánc: egyensúly-, ritmus- és térérzékelés.Ének-zene: emberi hang, tárgyak hangja, zörejek megkülönböztetése hangerő, hangszín, ritmus szerint.

Környezetismeret: Anyagok tulajdonságai, halmazállapot-változás.Kísérletek oldatokkal, fénnyel, hővel.Etika: én magam, szűkebb környezetem.Matematika: változás kiemelése, az időbeliség megértése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Önkifejezés , tónus, mintázat, felület, sík, tér, grafikai és plasztikai eljárás, kompozíció.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészetValós és képzelt látványok

Órakeret 14 óra

Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az illusztráció elemi fogalmának megértése, illusztráció készítése. Képalkotó- és kifejező képesség fejlesztése. Komponáló képesség fejlesztése a kiemelés eszközeivel. Vizuális fantázia (képzelőerő) fejlesztése. Asszociációs készség, képzettársítási készség fejlesztése.Plasztikai érzék fejlesztése. Plasztikai minőségek sokféleségének megtapasztalása. Plasztikai kifejezőképesség fejlesztése. Formaérzék, karakterérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKitalált történetek, médiaszövegek valós vagy fantázia szereplőinek (pl. hősök, ártók, bajkeverők, segítők), épített környezetének (vizek, bódék, paloták, hidak, tornyok) illusztratív jellegű ábrázolása (pl. sorozatként, képeskönyvként) emlékképek felidézésével, megfigyelések segítségével és a fantázia által.

Környezetünk valós elemeinek, tárgyainak, tereinek (pl. háztartási gép, óra, motor, fészek, odú, fa, talaj), különleges nézőpontból (belülről, fentről, alulról) való megjelenítése a fantázia és a megfigyelés révén, a kifejezési szándéknak megfelelő anyagok, eszközök, méretek felhasználásával (pl. színes-, grafikai technika, mintázás, konstruálás talált tárgyakból, azok átalakításával).

A megállapítások segítségével továbbgondolva a látvány sugallta jelenséget, képi tartalmat egy új alkotás létrehozásának érdekében (pl. más térben és időben, más szereplőkkel), különböző művészeti műfajokban (dráma, hang-zene, mozgás, vizuális: installáció, fotómanipuláció).

Magyar nyelv és irodalom: Élmények, tartalmak felidézése. Szép könyvek.Dráma és tánc: Dramatikus formák.Fejlesztő játékok.Környezetismeret: Mozgásjelenségek, kísérletek. Optika.Ének-zene: Cselekményes dalanyag, dramatizált előadás. Ritmus, hangszín, hangmagasság, zene és zörej.Etika: Közösségek. A mesevilág szereplői. Mese és valóság.Matematika: Képi emlékezés, részletek felidézése. Nézőpontok. Mozgatás. Síkmetszetek képzeletben.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Kompozíció, kiemelés, karakteres forma, műalkotás, reprodukció, idő.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikációVizuális jelek a környezetünkben

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képesség fejlesztése. Képolvasással történő információszerzés, képi jelek, vizuális szimbólumok olvasása és létrehozása. Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése. Redukciós képesség fejlesztése. A vizuális nyelv elemeinek, pont, vonal, folt, szín megismerése és tudatos használata, szerepük felismerése a képalkotásban. Vonalas jellegű, foltszerű előadásmód. Méretkülönbségek felismerése, a léptékváltás alapjai.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKörnyezetünkben található jelek, jelzések (pl. jelzőlámpa, térkép, alaprajz, közlekedési tábla, cégér, piktogram, embléma, szimbólum, zászló, márkajelzés, logo) összegyűjtése játékos feladatok létrehozásának céljából (pl. valós és virtuális társasjáték, dramatikus játék, kincsvadászat).

Matematika: tájékozódás térben, síkban, a tájékozódást segítő viszonyok.Környezetismeret: A térkép legfontosabb elemeinek felismerése. Jelek, jelzések. Természeti jelenségek,

természetes anyagok.Technika, életvitel és gyakorlat: jelzőtáblák.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Modell, piktogram, embléma, alaprajz, cégér, szimbólum, lépték.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataMédiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás

Órakeret2 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Saját médiahasználati szokások tanulmányozása. Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. A különböző médiumok beazonosítása, tudatosítása. A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése médiaszövegekkel.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az egyes médiumokhoz (pl. könyv, televízió, számítógép) kapcsolódó saját használati szokások (pl. gyakoriság, társas vagy önálló tevékenység), médiaélmények (pl. tetszés, kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal.

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).

Magyar nyelv és irodalom: Mesék, narratív történetek.Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, megbeszélése.Etika: Önkifejezés és önbizalom erősítése, önálló gondolkodás, identitástudat fejlesztése.A fantázia jelentősége, használata, kitalált történet önmagáról (jellemábrázolás), meseszereplők osztályozása: jó-rossz tulajdonságokkal való azonosulási képesség vizsgálata, önmagára vetítése. Önmaga megértése.Környezetismeret: Az érzékszervek működésének megtapasztalása, szerepének, védelmének felismerése a tájékozódásban, az információszerzésben. Napirend, szabadidő, egészséges életmód.Dráma és tánc: kiscsoportos és páros rövid jelenetek kitalálása és bemutatása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Képregény, videojáték.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközeiKép, hang, cselekmény

Órakeret 1+1 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Az érzelemkifejezés képességének a fejlesztése. A figyelmi koncentráció, az érzékelés pontosságának fejlesztése. A médiaszövegek alapvető alkotóelemeinek azonosítása. Annak felismerése, hogy a médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított alkotások (a média konstruált valóság). Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A mediatizált történetek szereplőinek (hősök és gonoszak) azonosítása, az animációs mese morális tanulságainak felismerése.

A hangok és képek által közvetített érzelmek (pl. öröm, szomorúság, düh,

Magyar nyelv és irodalom: A szövegértés szövegtípusnak megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőződés kialakítása,

félelem) felismerése, kifejezése.

Egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal), megfelelő hanghatásokkal (pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve.

Hangzó médiaszövegek megjelenítése rajzban.

fejlesztése.Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis).A történetiségen alapuló összefüggések megértése egy szálon futó történekben.Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok segítségével, adott vagy választott témáról.Etika: önmaga megértése, mesék kapcsolatrendszerének elemzése, mesei szereplők és tulajdonságaik (lent-fönt, jó-rossz.Környezetismeret: az érzékszervek működésének megtapasztalása, szerepének, védelmének felismerése a tájékozódásban, az információszerzésben.Ének-zene: Emocionális érzékenység fejlesztése. A teljes figyelem kialakításának fejlesztése. Tapasztalat a zenei jelenségekről.Dráma és tánc: mese főhősének kiválasztása és a választás indoklása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Állókép, mozgókép.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataSzemélyes élmény, médiaélmény

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A közvetlen kommunikáció jelzéseinek, illetve a közvetett kommunikáció eszközeinek megfigyelése, tudatosítása. Önismeret, önreflexiós készség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A közvetlen és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek (pl. idő/térbeli szinkronitás, eltérés, jelenlét, érzékszervek használata) felismerése konkrét médiaszövegek (pl. könyv, gyermekműsor, gyerekeknek szóló koncertfilm, videoklip, sms, emotikonok) alapján.Ismerkedés különböző valóságstátuszú médiaszövegekkel.A valóság és fikció közötti különbség megragadása.Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése (pl. azonosságok, eltérések mentén) a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A különböző médiaszövegek (pl. tehetségkutató műsorok, sportközvetítés, sorozatok, animációs filmek, filmek, reality műsorok) szereplőivel való azonosulásra reflektálás lehetősége (pl. irányított beszélgetés keretében).

Személyesen átélt, elképzelt és a médiában látott, hallott esemény megjelenítése rajzban, önállóan készített bábbal, szerepjátékkal.

Magyar nyelv és irodalom: Szöveg értelmezése, nem verbális jelzések értelmezése, használata beszéd közben.Mese és valóság különbsége.A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját tapasztalatokkal, eseményekkel. Az explicit információk, állítások megértése, értelmezése, értékelése, egyszerű következtetések levonása.Etika: másnak lenni/elfogadás, kirekesztés.Környezetismeret: Nappal és éjszaka. A világ, ahol élünk. Föld és a csillagok. Élőlények, életközösségek.Dráma és tánc: Történetek kitalálása és kiscsoportos vagy páros megvalósítása.

Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Elképzelt/kitalált történet, médium.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataTájékozódás a virtuális terekben

Órakeret3 óra

Előzetes tudás Iskolaérettség.A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az internetes tevékenységekhez kapcsolódó biztonság növelése. A gyerekek virtuális terekben zajló tevékenységeihez kapcsolódó élmények feldolgozásának segítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az internethasználat legfontosabb (pl. biztonságot eredményező) szabályainak megismerése különböző eszközökkel (pl. kártyajáték, bábozás).

A gyerekek által használt videojátékkal összefüggő élmények feldolgozása (pl. szerepjátékkal, rajzolással).

A videojátékok tematikai csoportosítása, a szereplőik azonosítása.

Magyar nyelv és irodalom: Rövid hallott szöveg üzenetének megértése. Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása. Az olvasmányhoz kapcsolódó személyes élmények felidézése és megosztása.Egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések levonása.A fantázia és képzelet aktiválása a megismerés érdekében.Technika, életvitel és gyakorlat: Szabálykövető magatartás a közvetlen közlekedési környezetben. A közlekedés szabályainak értelmezése.Etika: a számítógépes világ ismeretségei.

Kulcsfogalmak/ Fogalmak

Chat, videojáték.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúraKörnyezetünk valós terei és mesés helyek

Órakeret 10+3 óra

Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Téralakító, térrendező képesség fejlesztése. Tapasztalatszerzés a térformálás, térlehatárolás, térszervezés terén. Térérzék fejlesztése nézőpontok változtatásával. Technikai készség fejlesztése.Térbeli tájékozódás képességének fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA környezetünkben található különböző méretű külső, belső terek (pl. utca, játszótér, buszmegálló, saját szoba, éléskamra, fiók) épületek (pl. iskola, transzformátorház, víztorony), tárgyak (pl. cipő, táska, kilincs) tudatos megismerése, vizsgálata minden érzékszervvel (látás, hallás, tapintás, szaglás).Valós vagy kitalált funkciónak megfelelő terek (pl. „a hely, ahol játszok”, „a hely, ahová elbújok”), tárgyak (pl. közlekedési eszköz, mesebeli szerszám) kitalálása és megjelenítése (pl. rajzban, makettel, modellben).Képzeletbeli, mesebeli helyeken, terekben (pl. elvarázsolt kastély, boszorkány konyhája, vitorlás hajó) zajló mesék, elképzelt vagy valós történetek dramatizálása, eljátszása saját tervezésű és kivitelezés szereplőkkel (pl. babák, botok, figurák, sík-, kesztyű-, árny-, óriás-, agyagfejű, bábok), terekkel, díszletekkel, melyek létrehozásánál a környezettudatos anyaghasználat érvényesül.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, környezetünk.Környezetismeret: Természeti, technikai környezet. Múlt megidézése.Dráma és tánc: térkitöltő és térkihasználó gyakorlatok, mozgástechnikák, tánctechnikák.Matematika: Képzeletben történő mozgatás. Hajtás, szétvágás síkmetszetek. Objektumok alkotása.

Kulcsfogalmak/ fogalmakTéralkotás, térformálás, térlehatárolás, térszervezés, formarend.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúraValós és kitalált tárgyak

Órakeret 10+3 óra

Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tárgyalkotó vizuális, esztétikai és manipulatív képességek fejlesztése. A tárgykészítés folyamatainak, gondolkodásmódjának megtapasztalása. Forma és funkció összefüggés, formaérzék fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése (a munkafázisok megfigyelése). A gondos kivitelezés, különböző anyagok, eljárások, személyes tapasztaláson alapuló megismerése. Egyszerű kézműves technikák megfigyelése, rekonstruálása. Jeles napok szokásainak és tárgyi kellékeinek megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokElképzelt, mesebeli tárgyak (pl. hangszer, pálca, öltözék, szőnyeg, edény, bútor, ékszer, szerszám, jármű) tervezése létrehozása meghatározott mesebeli célok (pl. mindent halló, látó, elrejtő, védő, szállító) érdekében, oly módon, hogy a tárgy külseje (pl. forma, díszítés, méret, anyag) utaljon funkciójára.

Hétköznapi tevékenységek során használatos tárgyak (pl. konyhai eszköz, játék, öltözék, öltözékkiegészítő, hangszer, szerszám) létrehozása meghatározott tulajdonos számára (pl. adott személyiség, foglalkozás, életkor, nemek szerint).

Környezetismeret: Természeti, technikai és épített rendszerek.Anyagismeret.Dráma és tánc: népi gyermekjátékok.Ének-zene: Népzene énekléssel, ritmikus mozgással, néptánccal. Hangszerek.Technika, életvitel és gyakorlat: eszközhasználat.Etika: valóság és képzelet.Matematika: objektumok alkotása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Forma, funkció, alkalmazkodás.

A fejlesztés várt eredmény a

2. évfolyam végén

Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és

eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével.

A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése. Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma,

szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára. Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb

választásra, illetve reflektív médiahasználat. Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése. A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása,

illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását).

A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.

Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése.

Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése.

3. évfolyamHeti óraszám Éves óraszám

1. évfolyam 2 72A tematikai egységeket áttekintő táblázat

Tematikai egység megnevezése Órakeret1. Kifejezés, képzőművészet 9

Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek2. Kifejezés és képzőművészetHétköznapi és képzelt figurák 8+1

3. Vizuális kommunikációUtazások 8

4. Vizuális kommunikációVizuális hatáskeltés 7

5. A média társadalmi szerepe és használataMédiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozásMédiumok a mindennapi környeztünkben

2+1

6. A média kifejezőeszközeia médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása 2+1

7. A média társadalmi szerepe és használataa média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága 1+2

8. A média társadalmi szerepe és használataTájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat 1+2

9. Tárgy- és környezetkultúraMikro- és makrotér 10

10. Tárgy- és környezetkultúraTárgyak és használatuk 17

Összes óraszám: 65+7=72A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható 10%-os órakeret terhére lettek beosztva.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészetTermészeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek

Órakeret 9 óra

Előzetes tudás

Vizuális nyelvi elemek és minőségek, méretviszonyok, arányok felismerése és használata. Kifejező alkotások ismérveinek felismerése. Nézőpontok felismerése és nézőpontválasztás használata. Alkotó műfajok, technikák felismerése, műveletek sorrendjének követése. Anyagismeret.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Grafikai kifejezőképesség fejlesztése különböző grafikai, nyomatkészítési eljárások kapcsán.Téralakítási és térábrázolási képesség fejlesztése. Lényeglátó képesség fejlesztése.Formaérzék fejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése.Vizuális ritmusérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokIrodalmi, zenei, média és művészettörténeti élményből, származó valós és képzeletbeli helyszínek (pl. kerek erdő, malom, labirintus, vár, palotakert, folyó) megjelenítése a különböző nézőpontok és változatos méret kínálta lehetőségek használatával, síkban és térben (pl. grafikusan, festve, konstruálva, mintázva, installálva).Vizuális megfigyelésből (pl. közvetlen környezet, fotó, műalkotás, múzeum), személyes emlékből származó tapasztalatok felhasználásával valós hely, helyszín (pl. természeti táj, nagymama virágos kertje, épített környezet, mi utcánk) vizuális megjelenítése meghatározott időszaknak (pl. évszak, napszak, nyár, hajnal) megfelelően, különböző technikákkal (pl. kollázs, vegyes technika, kréta, nyomat, mintázás, makett).

Magyar nyelv és irodalom: Olvasmányhoz kapcsolódó személyes élmények felidézése és megosztása. Műélvezet, humor.Matematika: Rajz és szöveg értelmezése: a lejátszott történés visszaidézése; az elmondott, elolvasott történés visszaidézése.Jelértelmezés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Nézőpont, ritmus, arány, vizuális kifejezés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészetHétköznapi és képzelt figurák

Órakeret 8+1 óra

Előzetes tudásSíkbeli és térbeli minőségek, méretviszonyok, irányultság felismerése és használata. Színek érzelemkifejező, hangulati és díszítő hatásainak felismerése. Kontrasztok felismerése. Műalkotások csoportosítási módjainak alkalmazása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Színek hangulati hatásának felismerése és alkalmazása az egyéni színválasztásban. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Színérzék fejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése. Karakterérzék fejlesztése. Térábrázoló képesség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA lakóhelyen és a közvetlen környezetben élő emberekről, állatokról gyűjtött Matematika: mennyiségi

ismeretek, információk (pl. foglalkozás, életkor, kedvenc illat/étel/szín, útvonal, játék, fontos tárgy, attribútum) alapján figurális alkotások létrehozása. A külső, belső vonások (pl. karakter, testi adottságok, öltözet, belső tulajdonságok, személyiség jegyek) élményszerű megjelenítésével, meghatározott célok (pl. illusztráció, valós és virtuális játék, információs kártya, „kutatás”) érdekében.Történetek, mesék, versek, mondák, médiaszövegek valós vagy kitalált szereplőinek (pl. hősök, bajkeverők, szörnyek, tündérek, állatok, ember-állatok, géplények) megformálása többfigurás kompozícióban, a meghatározott célnak (pl. könyv, napló, játék, báb, dráma, hajóorr, oromdísz, vízköpő) megfelelő méretben és anyagból (pl. festmény, grafika, kollázs, montázs, fotó, papírmasé, agyag, gipsz, talált tárgy, drót).

tulajdonságok, viszonylatok, becslés, összehasonlítás.Magyar nyelv és irodalom: Gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezése. Mindennapi konfliktusok feldolgozása drámajátékkal.Dráma és tánc:fantáziajátékok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Élményszerű megjelenítés, cél, eszköz, méret, anyag, technika.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikációUtazások

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás A közvetlen környezet és a személyes tárgyak, taneszközök vizuális jelzéseinek alkalmazása. Időbeliség, minőségellentétek felismerése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Vizuális megfigyelőképesség és vizuális emlékezet fejlesztése. Analizáló és szintetizáló képesség fejlesztése. Forma- és arányérzék fejlesztése. Karakterérzék fejlesztése. Képolvasó és képközlő képességek fejlesztése. Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése elemzéssel és ábrák létrehozásával. Az idő, a változás, a folyamat képekben való ábrázolási képességének fejlesztése, történés képekben való elbeszélése. A művészi, köznapi és tudományos közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA környezetünkben észlelhető változások, folyamatok, mozgások (pl. természeti jelenségek, életjelenségek: ember/növény/állat növekedése és öregedése, jégolvadás, rozsdásodás, penészedés, árnyék, palacsintasütés, építkezés, varrógép, kerékpár, daru, óra) azonosítása, vizuális megfigyelése, értelmezése, a tapasztalatok és információk rögzítése szöveg és kép (pl. fotó, film, egyszerű animáció, rajz, ábra, jel) segítségével.

Matematika: Tájékozódás a térben (síkon ábrázolt térben; szöveges információk szerint). A változás kiemelése; az időbeliség.Magyar nyelv és irodalom: Információhordozók. Látványok verbális megfogalmazása. Az időbeliség kifejezésének nyelvi lehetőségei.Dráma és tánc: verbális képességek fejlesztése játékkal.Környezetismeret: változások, folyamatok, növények, állatok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Változás, folyamat, mozgás, összehasonlítás, térkép, képregény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikációVizuális hatáskeltés

Órakeret 7 óra

Előzetes tudás

Összefüggések felismerése a cselekvés vagy annak szereplői és az ábrázoltak között. Eredeti és reprodukált alkotások különbözőségének felismerése. Körvonal és árnykép megjelenítése. Vizuális kommunikációs gesztusok értelmezése. Hangok képi jeleinek értelmezése és megjelenítése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

Látványfelismerés és értelmezés képességének fejlesztése, a látottak lényeges vonásainak kiemelése, a megfigyelés szempontjainak bővítése. A vizuális jelek jelentéseinek azonosítása, reprodukálása transzformált látványok létrehozásával. Jelképek, allegóriák, vizuális metaforák képzése. Formaalkotás a síkban és térben megfigyelt és elképzelt formák megjelenítése. Manipulációk végzése: nagyítás, kicsinyítés, csonkolás, kiegészítés. Ábraalkotás képességének fejlesztése: konvenciókon alapuló, szabályokhoz igazodó, jelentést hordozó, közlő és magyarázó rajzok, szerelési ábrák, folyamat ábrák értelmezése és létrehozása, valós vagy elképzelt viszonyok, kapcsolatok megjelenítésével. A síkbeli és térbeli vizuális

megjelenítő, kifejező eszközök adekvát használata vizuális kommunikációs területen. A megjelenítés, a kifejezés céljának megfelelő árnyalt vonal, tónus, szín, forma, stb. önálló alkalmazása. Közvetlen vizuális jelzések, mimika, gesztusok értelmezésével a kommunikációs képesség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokEgy valós vagy képzeletbeli dolog (pl. áru, esemény, közérdek, jelenség: „boszorkányok tömeges átrepülése”,”Pöttyös Panna divatbemutatója”, Búvár Kund légzőkészüléke) számára plakát, szórólap tervezése, kivitelezése a betű, kép és szöveg együttes alkalmazásával, figyelem, érdeklődés felkeltése céljából.

Matematika: Statikus szituációk, lényegkiemelés.Képzeletben történő mozgatás. Testháló elképzelése.Magyar nyelv és irodalom: kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Gesztus, plakát, reklám.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a

mindennapi környezetben

Órakeret2+1 óra

Előzetes tudás Az egyes médiumok azonosítása. Médiaélmények felidézése, verbalizálása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Saját médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Médiaszöveg-típusok beazonosítását, tudatosítását segítő kompetenciák fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése médiaszövegekkel.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Saját médiaélmények felidézése megadott szempontok alapján (pl. érzelmi hatás, kedveltség, ismeretszerzés) és az élmények feldolgozása (pl. rajzolás, fotókészítés, szerepjáték).

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a vetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).

Magyar nyelv és irodalom: Többmondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről.A cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok felidézése és megosztása. Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban.Technika, életvitel és gyakorlat: szabadidős tevékenységek.Etika: Kedvenc időtöltésem, ha egyedül vagyok. Olvasottság.Olyan szeretnék lenni, mint Ő/példaképek, hamis életek; álmaim, fantáziavilágom/menekülés, realitásérzet.Az önálló gondolatalkotás szabadsága,önkifejezés és önbizalom erősítése.Dráma és tánc: csoportos és egyéni improvizáció.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Média, televízió, rádió, internet, újság, film, televíziós sorozat, televíziós műsortípus (hírműsor, gyermekműsor, tehetségkutató műsor, valóságshow, ismeretterjesztő műsor, reklám).

Tematikai egység/ A média kifejezőeszközei Órakeret

Fejlesztési cél A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása 2+1 óraElőzetes tudás A médiaszövegek befogadása során saját érzések felismerése, kifejezése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerését, médiaszöveg-olvasást segítő kompetenciák fejlesztése. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg-írás. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjai, kifejező eszközei által kiváltott érzelmek felismerése és kifejezése, az önreflexió fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA médiaszövegek kifejezőeszközeinek mélyebb megismerése.

A karakterábrázolás filmes eszközeinek megismerése: a pozitív és negatív hősök megjelenítésének technikái, különös tekintettel a mozgókép nyelvére (pl. jelmez, smink, környezet/díszlet, világítás, kameramozgás) és a hangokra: (beszélt nyelv, zene, zaj, zörej) az életkornak megfelelő médiaszövegeken keresztül.

Kép és hangrögzítő eszközök használatának alapszintű megismerése.

Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal.

Magyar nyelv és irodalom: Olvasási stratégiák, olvasást megértő folyamatot segítő technikák ismerete, alkalmazása a hatékonyabb megértés érdekében: a művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése.Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása.A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre.Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása.Etika: Erkölcs és erkölcstelenség tapasztalása mint példa. Szerepek a családon, közösségen belül. A jó-rossz megjelenítése a művészetben.Ének-zene: A teljes figyelem kialakításának fejlesztése.Hangszín-érzelem, különböző élethelyzetben más a hangunk.Dráma és tánc: A mese/történet helyszíneinek és szereplőinek sorba vétele. A mese/történet szereplőinek beazonosítása, illetve viszonyaik meghatározása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Animáció, jelmez, smink, díszlet, fény, cselekmény, vágás, zene, zaj, zörej, csend, emberi hang.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataA média működési módja, mediális információforrások

megbízhatósága

Órakeret 1+2 óra

Előzetes tudásA médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A személyes közvetlen kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Kritikai gondolkodás fejlesztése. A mediális információforrások megbízhatósága megítélésének fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokIsmerkedés a média társadalmi funkcióival, működésmódjával.

A szűkebb környezet médiahasználatának megfigyelése alapján beszélgetés egyes médiaszövegek (pl. hírműsor, internetes honlap, televíziós sorozat, rajzfilm, film, könyv, újság) hétköznapokban betöltött szerepéről, funkciójáról.

A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: médiatartalom-előállítók és a fogyasztók/felhasználók.

Médiaszövegek megbízhatósága: irányított beszélgetés a hír-álhír témakörről konkrét médiaszövegek alapján.

Magyar nyelv és irodalom: Az életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás.Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban.Mások véleményének megértése, elfogadása a vita

Információk összegyűjtése, értelmezése, feldolgozása (pl. szövegalkotás) megadott szempontok (pl. közlő szándéka, célcsoport) alapján.

során. Vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, felismerése és kritikája.Etika: önálló gondolat vállalása, véleménynyilvánítás, mások gondolatai alapján, építő jellegű vitakultúra kialakítása; gondolatszabadsággal való ismerkedés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Információ, hír, hírműsor, újság, újságíró, reklám, reklámfilm.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataTájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos

internethasználat

Órakeret 1+2 óra

Előzetes tudás Alapszintű ismeretek az internethasználatban rejlő lehetőségekről, illetve kockázatokról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az életkornak megfelelő, biztonságos tájékozódás és közlekedés kialakítása az online környezetben, a virtuális terek használata során.Az internethasználat és mobiltelefon-használat lehetőségeinek és kockázatainak tudatosítása. Kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az online közösségekben való részvétel kockázatainak, viselkedési szabályainak, kommunikációs jellemzőinek tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Saját és szűkebb környezet internethasználatának megfigyelése, internetes tevékenységek megjelenítése (pl. szerepjáték) különböző formában.

Az életkori sajátosságokhoz igazodó kreatív internethasználat lehetőségeink tudatosítása. (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).

Az online közösségekben való viselkedési szabályok, kommunikációs szokások, és ezek szerepének megismerésére.

Magyar nyelv és irodalom: A művek tanulságainak értelmezése a saját szerepünkre, helyzetünkre a mindennapi életünkben, példa bemutatása, mindezek kifejezése más eszközzel is (pl. drámajátékok).A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, segítője.Levélírás, levélcímzés. Rövid szöveges üzenetek megfogalmazása.Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai.Etika: Haver, barát, társ, csapattag, internetes kapcsolatok. Konfliktusmegoldás, közös szabályalkotás és annak elfogadása mint érték.Baráti társaság összetartó ereje és a virtuskodás értéke/bátorság, vakmerőség.Játék, közösségi élet az interneten.Környezetismeret: a helyes önismeret kialakításának megalapozása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Személyes kommunikáció, like-jel.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúraMikro- és makrotér

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás Tárgyfajták, épülettípusok, térfunkciók felismerése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatok szerzése a térformálás, térlehatárolás, térszervezés területén. Térkapcsolatok, térbeli viszonyok, térbeli tagolódások létrehozása, installációs és ábrázoló, kifejező céllal. Megfigyelő és elemző képesség fejlesztése. Tárgytervezés, -szerkesztés, -alkotás, konstrukciók létrehozása különböző anyagokból és célokra. Anyagok és eljárások ismerete; a tervezői attitűd és alkalmazkodó képesség fejlesztése a tárgy rendeltetésének, használójának szem előtt tartásával, a megfelelő anyag- és eszközválasztással.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKülönböző épületek fotóinak csoportosítása megadott szempontok szerint (pl. rendeltetés, anyag, méret, elhelyezkedés, kor, díszítettség, fényviszony).

Megadott célt szolgáló kis tér (pl. váró-, lakótér, pince, fülke, raktár, dühöngő) tervezése a kiválasztott épület lakójának (pl. tulajdonos, tulajdonos gyermeke, őr, takarító, vendég, kertész, háziállat, kísértet, szerzetes, zenész, festő, orvos), majd a térhez tartozó, kapcsolódó tárgyak némelyikének elkészítse (pl. kulcs, tükör, függöny, polc, szék, csizma, kanna, tál, lámpa).Ismert funkció (pl. lakás, iskola, orvosi rendelő, mozi) saját ötlet alapján elképzelt változatának megtervezése, elkészítése makettben, az elkészült makettekből közösen településszerkezet (pl. falu, városrész) kialakítása, egyszerű „terepasztal” megépítése.

Matematika: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás. Adott objektum más nézőpontból.Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban.Dráma és tánc: a színház formai elemei, látott előadásban, illetve alkalmazása saját rögtönzésekben.Környezetismeret: az anyagfajták megmunkálhatósága, felhasználásuk.Ének-zene: Azonosság, hasonlóság, variáció felismerése. Ritmus-hangszerek, ritmikai többszólamúság.

Kulcsfogalmak/ fogalmakTértervezés, -szerkesztés, -alkotás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúraTárgyak és használatuk

Órakeret 17 óra

Előzetes tudásEgyszerű hagyományos és kézműves technikai fogások ismerete. A tárgyalkotó folyamat lépéseinek alkalmazása. Egyszerűsítés, díszítés. Hétköznapi és művészi, kultikus tárgyak felismerése, csoportosítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Régi és mai használati és díszedények megfigyelése, csoportosítása, összehasonlító elemzése vizuálisan (látvány, fotó, rajzi elemzés) és verbálisan. Gyakorlati és érzelmi szempontok megfogalmazása a tárgyakkal való kapcsolatban. Közvetlen környezetünk tárgyainak, szerkezeteinek megfigyelése, megadott szempont szerinti vizsgálata. Redukciós képesség fejlesztése. Komponálóképesség fejlesztése felületen és térben. A színek dekoratív, díszítő hatásának megismerése és alkalmazása, funkciónak megfelelő színválasztás és díszítés. A csomagolás tervezési szempontjainak megismerése és alkalmazása, a csomagolás gyakorlati és érzelmi szempontjainak megismerése. Vizuális ritmusérzék fejlesztése. Különböző kultúrák iránti nyitottság kialakítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA különböző kultúrákban, korokban használatos tárgyak, eszközök összehasonlítása a mai tárgyakkal, eszközökkel (pl. épületek, járművek, szerszámok, edények, bútorok, öltözet, ékszer) a hasonló és eltérő vonások elemzése, értelmezése.Tárgytervezés (pl. jármű, bútor), tárgyalkotás (pl. öltözet kiegészítő, játék) a megismert kézműves technikákkal (pl. nemezelés, agyagozás, fonás, szövés, batikolás), a kortárs iparművészet felfogásában.

Matematika: tájékozódás az időben.Etika: a múlt és a jelen életviszonyai közötti különbségek.Dráma és tánc: Kreatív játékok tárgyakkal, tárgyak

A közvetlen környezetben található anyagok környezettudatos felhasználásával, meghatározott funkcióra (pl. irányjelző, hangosító), működésre képes egyszerű szerkezet (pl. játék, modell) létrehozása.Az elkészült tárgyak, szerkezetek használatuknak megfelelő és tulajdonosukra utaló díszítése.

Csomagolás tervezése, kivitelezése valós vagy képzeletbeli tárgy, dolog (pl. ecset, muffin, buszjegy, cipő, csoki, időbe látó készülék, csodaszappan, fűmag, életelixír, varázsfonal) számára, oly módon, hogy a csomagolás formája és díszítése utaljon a tárgy sajátosságára.

nélkül. A tárgyak használata ismétléssel, lassítással, gyorsítással stb. vagy nem rendeltetésszerű használatuk.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tárgyalkotás, tárgytervezés, csomagolás, díszítés, felület.

A fejlesztés várt eredmény a

3. évfolyam végén

Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése.

Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.

Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.

A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve.

Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése.

Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás.

A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban.

A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése.

A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése.

4. évfolyamHeti óraszám Éves óraszám

4. évfolyam 2 72A tematikai egységeket áttekintő táblázat

Tematikai egység megnevezése Órakeret1. Kifejezés, képzőművészetTermészeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek

8

2. Kifejezés és képzőművészetHétköznapi és képzelt figurák

9

3. Vizuális kommunikációUtazások

9

4. Vizuális kommunikációVizuális hatáskeltés

10

5. A média társadalmi szerepe és használataMédiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozásMédiumok a mindennapi környeztünkben

2

6. A média kifejezőeszközeia médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása

2

7. A média társadalmi szerepe és használataa média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága

3

8. A média társadalmi szerepe és használataTájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat

3

9. Tárgy- és környezetkultúraMikro- és makrotér

13

10. Tárgy- és környezetkultúraTárgyak és használatuk

6+7

Összes óraszám: 65+7=72A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható 10%-os órakeret terhére lettek beosztva.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészetTermészeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Vizuális nyelvi elemek és minőségek, méretviszonyok, arányok felismerése és használata. Kifejező alkotások ismérveinek felismerése. Nézőpontok felismerése és nézőpontválasztás használata. Alkotó műfajok, technikák felismerése, műveletek sorrendjének követése. Anyagismeret.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Grafikai kifejezőképesség fejlesztése különböző grafikai, nyomatkészítési eljárások kapcsán.Téralakítási és térábrázolási képesség fejlesztése. Lényeglátó képesség fejlesztése.Formaérzék fejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése.Vizuális ritmusérzék fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokIrodalmi, zenei, média és művészettörténeti élményből, származó valós és képzeletbeli helyszínek (pl. kerek erdő, malom, labirintus, vár, palotakert, folyó) megjelenítése a különböző nézőpontok és változatos méret kínálta lehetőségek használatával, síkban és térben (pl. grafikusan, festve, konstruálva, mintázva, installálva).Vizuális megfigyelésből (pl. közvetlen környezet, fotó, műalkotás, múzeum), személyes emlékből származó tapasztalatok felhasználásával valós hely, helyszín (pl. természeti táj, nagymama virágos kertje, épített környezet, mi utcánk) vizuális megjelenítése meghatározott időszaknak (pl. évszak, napszak, nyár, hajnal) megfelelően, különböző technikákkal (pl. kollázs, vegyes technika, kréta, nyomat, mintázás, makett).

Magyar nyelv és irodalom: Olvasmányhoz kapcsolódó személyes élmények felidézése és megosztása. Műélvezet, humor.Matematika: Rajz és szöveg értelmezése: a lejátszott történés visszaidézése; az elmondott, elolvasott történés visszaidézése.Jelértelmezés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Minőségellentét, kollázs, képmező.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészetHétköznapi és képzelt figurák

Órakeret 9 óra

Előzetes tudásSíkbeli és térbeli minőségek, méretviszonyok, irányultság felismerése és használata. Színek érzelemkifejező, hangulati és díszítő hatásainak felismerése. Kontrasztok felismerése. Műalkotások csoportosítási módjainak alkalmazása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Színek hangulati hatásának felismerése és alkalmazása az egyéni színválasztásban. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Színérzék fejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése. Karakterérzék fejlesztése. Térábrázoló képesség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Történetek, mesék, versek, mondák, médiaszövegek valós vagy kitalált szereplőinek (pl. hősök, bajkeverők, szörnyek, tündérek, állatok, ember-állatok, géplények) megformálása többfigurás kompozícióban, a meghatározott célnak (pl. könyv, napló, játék, báb, dráma, hajóorr, oromdísz, vízköpő) megfelelő méretben és anyagból (pl. festmény, grafika, kollázs, montázs, fotó, papírmasé, agyag, gipsz, talált tárgy, drót).

Matematika: mennyiségi tulajdonságok, viszonylatok, becslés, összehasonlítás.Magyar nyelv és irodalom: Gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezése. Mindennapi konfliktusok feldolgozása drámajátékkal.Dráma és tánc: fantáziajátékok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Figurális alkotás, karakter, műfaj, eljárás, képtárgy.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikációUtazások

Órakeret 9 óra

Előzetes tudás A közvetlen környezet és a személyes tárgyak, taneszközök vizuális jelzéseinek alkalmazása. Időbeliség, minőségellentétek felismerése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Vizuális megfigyelőképesség és vizuális emlékezet fejlesztése. Analizáló és szintetizáló képesség fejlesztése. Forma- és arányérzék fejlesztése. Karakterérzék fejlesztése. Képolvasó és képközlő képességek fejlesztése. Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése elemzéssel és ábrák létrehozásával. Az idő, a változás, a folyamat képekben való ábrázolási képességének fejlesztése, történés képekben való elbeszélése. A művészi, köznapi és tudományos közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Valós és/vagy képzeletbeli utazás folyamatának, útvonalának és történéseinek képes, szöveges rögzítése (pl. útinapló, térkép, képregény, forgatókönyv, útifilm) meghatározott cél (szórakoztatás, ismeretterjesztés, útikalauz, tájékozódás, dokumentálás, elemzés, összehasonlítás) érdekében.

Matematika: Tájékozódás a térben (síkon ábrázolt térben; szöveges információk szerint). A változás kiemelése; az időbeliség.Magyar nyelv és irodalom: Információhordozók. Látványok verbális megfogalmazása. Az időbeliség kifejezésének nyelvi lehetőségei.Dráma és tánc: verbális képességek fejlesztése játékkal.Környezetismeret: változások, folyamatok, növények, állatok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Mozgásfázis, vizuális sűrítés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikációVizuális hatáskeltés

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Összefüggések felismerése a cselekvés vagy annak szereplői és az ábrázoltak között. Eredeti és reprodukált alkotások különbözőségének felismerése. Körvonal és árnykép megjelenítése. Vizuális kommunikációs gesztusok értelmezése. Hangok képi jeleinek értelmezése és megjelenítése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai:

Látványfelismerés és értelmezés képességének fejlesztése, a látottak lényeges vonásainak kiemelése, a megfigyelés szempontjainak bővítése. A vizuális jelek jelentéseinek azonosítása, reprodukálása transzformált látványok létrehozásával. Jelképek, allegóriák, vizuális metaforák képzése. Formaalkotás a síkban és térben megfigyelt és elképzelt formák megjelenítése. Manipulációk végzése: nagyítás, kicsinyítés, csonkolás, kiegészítés. Ábraalkotás képességének fejlesztése: konvenciókon alapuló, szabályokhoz igazodó, jelentést hordozó, közlő és magyarázó rajzok, szerelési ábrák, folyamat ábrák értelmezése és létrehozása, valós vagy elképzelt viszonyok, kapcsolatok megjelenítésével. A síkbeli és térbeli vizuális megjelenítő, kifejező eszközök adekvát használata vizuális kommunikációs területen. A megjelenítés, a kifejezés céljának megfelelő árnyalt vonal, tónus, szín, forma, stb. önálló alkalmazása. Közvetlen vizuális jelzések, mimika, gesztusok értelmezésével a kommunikációs képesség fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Egy valós vagy képzeletbeli dolog (pl. áru, esemény, közérdek, jelenség: „boszorkányok tömeges átrepülése”,”Pöttyös Panna divatbemutatója”, Búvár Kund légzőkészüléke) számára plakát, szórólap tervezése, kivitelezése a betű, kép és szöveg együttes alkalmazásával, figyelem, érdeklődés felkeltése céljából.Az emberi gesztusok, testnyelvi jelzések megfigyelése, értelmezése, majd az összegyűjtött tapasztalatok, információk segítségével a plakát által hirdetett dolog népszerűsítése figyelemfelhívó játékkal (pl. akcióval, pantomimmel, hangot, szöveget is beépítő performansszal).

Matematika: Statikus szituációk, lényegkiemelés.Képzeletben történő mozgatás. estháló elképzelése.Magyar nyelv és irodalom: kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szlogen, vizuális kommunikációs műfaj.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi

környezetben

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás Az egyes médiumok azonosítása. Médiaélmények felidézése, verbalizálása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Saját médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Médiaszöveg-típusok beazonosítását, tudatosítását segítő kompetenciák fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése médiaszövegekkel.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA saját és a közvetlen környezet médiahasználati szokásainak (internet, televízió, rádió, videojáték, mobilhasználat, könyv) tanulmányozása, megadott szempontok (pl. mennyiség, időrend, látogatott helyek, a kommunikációban résztvevők, műsorok) alapján.Bizonyos médiumokban megjelenő médiaszövegek (pl. televíziós műsortípusok, animációs mesefilmek, sorozatok) felismerése és beazonosítása saját médiaélmények felidézésén, megjelenítésén (pl. szerepjáték) és közvetlen példákon keresztül.

Magyar nyelv és irodalom: Többmondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről.A cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok felidézése és megosztása. Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban.Technika, életvitel és gyakorlat: szabadidős tevékenységek.Etika: Kedvenc időtöltésem, ha egyedül vagyok. Olvasottság.Olyan szeretnék lenni, mint Ő/példaképek, hamis életek; álmaim, fantáziavilágom/menekülés, realitásérzet.Az önálló gondolatalkotás szabadsága,önkifejezés és önbizalom erősítése.Dráma és tánc: csoportos és egyéni improvizáció.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Videojáték.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközeiA médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása

Órakeret2 óra

Előzetes tudás A médiaszövegek befogadása során saját érzések felismerése, kifejezése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerését, médiaszöveg-olvasást segítő kompetenciák fejlesztése. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg-írás. A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjai, kifejező eszközei által kiváltott érzelmek felismerése és kifejezése, az önreflexió fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA médiaszövegek kifejezőeszközeinek mélyebb megismerése.A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrét médiaszövegeken keresztül. Az elbeszélő személyének azonosítása különböző médiaszövegekben (pl. animációs mesék, filmek).Saját érzelmek felismerése és kifejezése különböző mozgóképi szövegek, és hangzó anyagok befogadása során. A médiaszövegek alapvető kifejező eszközeinek (pl. mozgóképi nyelv, hangok) érzelmekre gyakorolt hatásának megfigyelése, kifejezése.

Magyar nyelv és irodalom: Olvasási stratégiák, olvasást megértő folyamatot segítő technikák ismerete, alkalmazása a hatékonyabb megértés érdekében: a művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése.Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása.A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre.Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása.Etika: Erkölcs és erkölcstelenség tapasztalása mint példa. Szerepek a családon, közösségen belül. A jó-rossz megjelenítése a művészetben.Ének-zene: A teljes figyelem kialakításának fejlesztése.Hangszín-érzelem, különböző

élethelyzetben más a hangunk.Dráma és tánc: A mese/történet helyszíneinek és szereplőinek sorba vétele. A mese/történet szereplőinek beazonosítása, illetve viszonyaik meghatározása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

__

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataA média működési módja, mediális információforrások

megbízhatósága

Órakeret 3 óra

Előzetes tudásA médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak. A személyes közvetlen kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Kritikai gondolkodás fejlesztése. A mediális információforrások megbízhatósága megítélésének fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMédiaszövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, az alkotó/közlő szándékáról (a korosztálynak megfelelő reklámok, videojátékok, internetes portálok, animációs filmek, filmek segítségével).Annak felismerése, hogy a médiakörnyezet szereplői a tartalmat előállítók csoportja és a közönség, a médiafogyasztók csoportjai.A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) azonosítása, főbb elemeinek megismerése.Médiaszövegek megbízhatósága: irányított beszélgetés a hír-álhír témakörről konkrét médiaszövegek alapján.Információk összegyűjtése, értelmezése, feldolgozása (pl. szövegalkotás) megadott szempontok (pl. közlő szándéka, célcsoport) alapján.Ismerkedés a kereskedelmi kommunikáció (reklám) sajátosságaival, a reklámok megjelenésének változatos helyeivel, formáival. A reklámok működése (hatáskeltés) néhány fontos eszközének megfigyelése konkrét reklámok tanulmányozásán keresztül. Reklámkészítés (pl. egyszerű reklámszövegírás, plakátkészítés, reklámot megjelenítő szerepjáték) annak érdekében, hogy reflektált viszony alakuljon ki a reklámozás céljáról és eszközeiről.

Magyar nyelv és irodalom: Az életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás.Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban.Mások véleményének megértése, elfogadása a vita során. Vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, felismerése és kritikája.Etika: önálló gondolat vállalása, véleménynyilvánítás, mások gondolatai alapján, építő jellegű vitakultúra kialakítása; gondolatszabadsággal való ismerkedés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Médiatartalom-előállító, médiafogyasztó, álhír, tudatos fogyasztás, médiahasználat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataTájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos

internethasználat

Órakeret 3 óra

Előzetes tudás Alapszintű ismeretek az internethasználatban rejlő lehetőségekről, illetve kockázatokról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az életkornak megfelelő, biztonságos tájékozódás és közlekedés kialakítása az online környezetben, a virtuális terek használata során.Az internethasználat és mobiltelefon-használat lehetőségeinek és kockázatainak tudatosítása. Kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az online közösségekben való részvétel kockázatainak, viselkedési szabályainak, kommunikációs jellemzőinek tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA közvetlen kommunikáció jelzéseinek és az online kommunikáció, jellegzetességeinek összehasonlítása meghatározott szempontok (pl. kapcsolatteremtés, önkifejezés, véleménynyilvánítás) alapján (pl. szerepjáték keretében). A személyes kommunikáció és az online kommunikáció különbségeinek tudatosítása.Az internet- és mobilhasználat legfontosabb (pl. biztonságot eredményező) szabályainak megismerése különböző eszközökkel (pl. kártyajáték, egyszerű társasjáték).Az életkori sajátosságokhoz igazodó kreatív internethasználat lehetőségeink tudatosítása. (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).Ismerkedés a világháló felépítésével és működésének alapjaival beszélgetés és játékos gyakorlatokon keresztül.Az online közösségekben való viselkedési szabályok, kommunikációs szokások, és ezek szerepének megismerésére.

Magyar nyelv és irodalom: A művek tanulságainak értelmezése a saját szerepünkre, helyzetünkre a mindennapi életünkben, példa bemutatása, mindezek kifejezése más eszközzel is (pl. drámajátékok).A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, segítője.Levélírás, levélcímzés. Rövid szöveges üzenetek megfogalmazása.Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai.Etika: Haver, barát, társ, csapattag, internetes kapcsolatok. Konfliktusmegoldás, közös szabályalkotás és annak elfogadása mint érték.Baráti társaság összetartó ereje és a virtuskodás értéke/bátorság, vakmerőség.Játék, közösségi élet az interneten.Környezetismeret: a helyes önismeret kialakításának megalapozása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Online kommunikáció, www, e-mail, mailfiók, profil, keresőmotor, flash játék.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúraMikro- és makrotér

Órakeret 13 óra

Előzetes tudás Tárgyfajták, épülettípusok, térfunkciók felismerése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatok szerzése a térformálás, térlehatárolás, térszervezés területén. Térkapcsolatok, térbeli viszonyok, térbeli tagolódások létrehozása, installációs és ábrázoló, kifejező céllal. Megfigyelő és elemző képesség fejlesztése. Tárgytervezés, -szerkesztés, -alkotás, konstrukciók létrehozása különböző anyagokból és célokra. Anyagok és eljárások ismerete; a tervezői attitűd és alkalmazkodó képesség fejlesztése a tárgy rendeltetésének, használójának szem előtt tartásával, a megfelelő anyag- és eszközválasztással.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Megadott célt szolgáló kis tér (pl. váró-, lakótér, pince, fülke, raktár, dühöngő) tervezése a kiválasztott épület lakójának (pl. tulajdonos, tulajdonos gyermeke, őr, takarító, vendég, kertész, háziállat, kísértet, szerzetes, zenész, festő, orvos), majd a térhez tartozó, kapcsolódó tárgyak némelyikének elkészítse (pl. kulcs, tükör, függöny, polc, szék, csizma, kanna, tál, lámpa).Példák, fotók, gyűjtése eltérő érzelmi hatást (pl. hétköznapi, ünnepélyes, titokzatos, rideg, sejtelmes, szorongató, emelkedett félelmetes, vidám) kiváltó terekről (pl. templom, iroda, park, szoba, lift, állványzat, zuhanyfülke, labirintus).A terekhez kapcsolódó hangok, zenék, zörejek (pl. madárcsicsergés, jármű-zaj, beszéd, nyikorgás, zene, hegedű, dob) gyűjtése, s a gyűjtött hanganyag felhasználásával, valós, hangzó terek létrehozása, megépítése az adott tartalomnak megfelelő anyag és méretválasztással (pl. karton, fonal, kóc, vászon, fém, vessző, csuhé, agyag, drót, fa).

Matematika: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás. Adott objektum más nézőpontból.Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban.Dráma és tánc: a színház formai elemei, látott előadásban, illetve alkalmazása saját rögtönzésekben.Környezetismeret: az anyagfajták megmunkálhatósága, felhasználásuk.Ének-zene: Azonosság, hasonlóság, variáció felismerése. Ritmus-hangszerek, ritmikai többszólamúság.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Konstrukció, funkció, szerkezet, térkapcsolat, térbeli tagolás, tervezői attitűd, település, épület, építmény, alaprajz.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúraTárgyak és használatuk

Órakeret6+7 óra

Előzetes tudásEgyszerű hagyományos és kézműves technikai fogások ismerete. A tárgyalkotó folyamat lépéseinek alkalmazása. Egyszerűsítés, díszítés. Hétköznapi és művészi, kultikus tárgyak felismerése, csoportosítása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Régi és mai használati és díszedények megfigyelése, csoportosítása, összehasonlító elemzése vizuálisan (látvány, fotó, rajzi elemzés) és verbálisan. Gyakorlati és érzelmi szempontok megfogalmazása a tárgyakkal való kapcsolatban. Közvetlen környezetünk tárgyainak, szerkezeteinek megfigyelése, megadott szempont szerinti vizsgálata. Redukciós képesség fejlesztése. Komponálóképesség fejlesztése felületen és térben. A színek dekoratív, díszítő hatásának megismerése és alkalmazása, funkciónak megfelelő színválasztás és díszítés. A csomagolás tervezési szempontjainak megismerése és alkalmazása, a csomagolás gyakorlati és érzelmi szempontjainak megismerése. Vizuális ritmusérzék fejlesztése. Különböző kultúrák iránti nyitottság kialakítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA különböző kultúrákban, korokban használatos tárgyak, eszközök összehasonlítása a mai tárgyakkal, eszközökkel (pl. épületek, járművek, szerszámok, edények, bútorok, öltözet, ékszer) a hasonló és eltérő vonások elemzése, értelmezése.Tárgytervezés (pl. jármű, bútor), tárgyalkotás (pl. öltözet kiegészítő, játék) a megismert kézműves technikákkal (pl. nemezelés, agyagozás, fonás, szövés, batikolás), a kortárs iparművészet felfogásában.A közvetlen környezetben található anyagok környezettudatos felhasználásával, meghatározott funkcióra (pl. irányjelző, hangosító), működésre képes egyszerű szerkezet (pl. játék, modell) létrehozása.Az elkészült tárgyak, szerkezetek használatuknak megfelelő és tulajdonosukra utaló díszítése.

Csomagolás tervezése, kivitelezése valós vagy képzeletbeli tárgy, dolog (pl. ecset, muffin, buszjegy, cipő, csoki, időbe látó készülék, csodaszappan, fűmag, életelixír, varázsfonal) számára, oly módon, hogy a csomagolás formája és díszítése utaljon a tárgy sajátosságára.

Matematika: tájékozódás az időben.Etika: a múlt és a jelen életviszonyai közötti különbségek.Dráma és tánc: Kreatív játékok tárgyakkal, tárgyak nélkül. A tárgyak használata ismétléssel, lassítással, gyorsítással stb. vagy nem rendeltetésszerű használatuk.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Vizuális ritmus, szerkezet, stilizálás.

A fejlesztés várt eredmény a 4.

évfolyam végén

Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.

A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve.

Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése.

A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép).

Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően.

A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése.

Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása.

Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.8.

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT az általános iskolák 1–4. évfolyama számára

Célok és feladatokA technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 1–4. évfolyamon, hogy a kulcskompetenciák

fejlesztésével a gyermek az életkori sajátosságainak megfelelő szinten tapasztalatokat szerezzen az őt közvetlenül körülvevő világról. A készségek és képességek alakítása során olyan módszereket sajátítson el, amelyek egyaránt segítik a tájékozódásban, a természeti, társadalmi és technikai környezetbe való beilleszkedésében és az örömmel végzett alkotó munkájában. Támogassa az óvodai játékból az iskolai munkába való átmenetét, elősegítse a hatékony és egyre önállóbbá váló tanulását, a mindennapokban nélkülözhetetlen elemi ismeretek befogadását, a kézügyesség fejlődését szolgáló játékos tevékenységeket, a tanulás és a munka tiszteletét, megszeretését, a tudás, az alapvető értékek, a megőrzendő hagyományok megbecsülését. Egyre fontosabbá válik az önálló, egyéni munkálkodás mellett a csoportmunkában történő, egymást segítő munkavégzés. A szociális és állampolgári kompetencia alakítása a közvetlen környezet, a családi életvitel formálásával, a családi és iskolai körben vállalható feladatok, valamint a munkamegosztás lehetőségeinek megismerésével kezdődik. Az anyanyelvi kommunikáció készségeinek fejlesztése kiemelt terület a célok, feladatok megvalósítása során. A különböző játékok közben szinte észrevétlenül bővül a szókincs, fejlődik a nyelvhasználat. A mindennapokban elvégzendő munkák során az anyagok felhasználásához, feldolgozásához, átalakításához szükséges szokások és elemi munkafogások ismeretei a mozgáskoordináció fejlesztését, az eszköz- és szerszámhasználat gyakorlását szolgálják. A matematikai kompetencia fejlődését a becslések, mérések, számítások, a síkbeli és térbeli alakzatokkal történő manipuláció, a válogatások és a csoportosítások segítik. a műszaki rajzi ismeretek megalapozása is ebben az időszakban kezdődik. A kezdetben mintakövetéssel készített, majd az alkotó fantázia által vezérelt önálló munkavégzéssel kialakított munkadarabok hozzájárulnak az esztétikai érzék fejlődéséhez. A kézműves foglalkozások, a népművészeti alkotások megismerése révén, az esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésével a tanulók nyitottá válnak a világ sokfélesége és nemzeti kulturális örökségünk iránt. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelést szolgálja az egyéni életvitel formálása a táplálkozás, az öltözködés, a higiénia, és a helyes időbeosztás terén.

Minden évben visszatérő programok a családi, az osztály- és az iskolai rendezvények. A kisebb és nagyobb közösségek ünnepei a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek őrzése mellett a kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöltését segítik. Mintát adnak az ünnepre való felkészüléshez, az ünnepléshez, az ünneplés utáni teendők végzéséhez. A „kezdeményezőképesség és a feladatvégzésre vállalkozás” fejlesztését szolgálja a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés feladataival való ismerkedés, a kommunikáció, az egyeztetés, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása, a kockázati tényezők mérlegelése, a munkavégzés egyénileg és csapatban, a tapasztalatok (eredményesség és etikus magatartás) életkornak megfelelő értékelése, elemzése, s ezek megszívlelése.

A gyalogos közlekedés alapvető tudnivalóinak, a veszélyhelyzetek és a balesetek megelőzését célzó szabályok megismerése és azok szituációs játékokban való élményszerű alkalmazása megalapozza a biztonságos és önálló közlekedéshez szükséges szokások kialakulását.

Az értékelés elvei

A technika órákon az értékelés célja a tanulók órai tevékenységének, hozzáállásának motiválása, bátorítása, pozitív megerősítő jutalmazása.Az értékelés akkor lesz hatékony és fejlesztő jellegű, ha figyelembe vesszük a gyerekek egyéni képességeit.Ennek a munkának az alapja a folyamatos megfigyelés, melyet a jó teljesítmény megerősítésével érhetünk el.

Fejlesztjük a gyerekek önértékelését a mások munkájának megfigyelésével és a saját produktumok fejlesztési lehetőségeinek megbeszélésével.

A manuális készségek terén küzdő gyermekeket egyéni segítségnyújtással, személyre szabott tanácsokkal fejlesztjük.

Az értékelés lehetőségei a technika órákon– Részvétel a tervezési folyamatban.– A munkafolyamatok fázisainak betartására irányuló igény.– A munkához való hozzáállás, motiváltság.– A fantázia, kreativitás megjelenése az egyéni munkákban.– Törekedjen a munkadarab esztétikus elkészítésére.

Óraterv1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Heti óraszám 1 1 1 1Éves óraszám 36 36 36 36

1. évfolyamHeti óraszám Éves óraszám

1. évfolyam 1 36A tematikai egységek áttekintő táblázata

Tematikai egység címe ÓrakeretCsalád, otthon, háztartás 7+1Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 16+1Közlekedés 4+1Közösségi munka, közösségi szerepek 5+1Összes óraszám 32+4

A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható 10%-os órakeret terhére lettek beosztva.

Tematikai egység 1. Család, otthon, háztartás Órakeret 7+1 óra

Előzetes tudásAz iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: élmények, tapasztalatok elmondása; lakhely ismerete; családtagok és rokonok bemutatása; alapvető viselkedési szabályok betartása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatszerzés a közvetlen természeti, társadalmi és technikai környezet megismertetése és megismerése során.A környezet- és egészségtudatosság egyes elemeinek megalapozása.A családkép és a családi otthon képének alakítása.A rendszeresség és a rendszeretet iránti igény formálása.Együttműködési képesség kialakítása a családtagokkal, az iskolatársakkal, felnőttekkel.Szókincsbővítés.Az önismeret fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok1.1. Élet a családbanHétköznapok és ünnepek eseményeinek megkülönböztetése.Családtagok bemutatása családrajzzal, síkbábokkal.Ajándékok készítése családtagok számára, különböző alkalmakra.

Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, szövegalkotás, beszédkultúra, kommunikáció.

Környezetismeret: család, egészséges életmód, növényismeret, évszakok, napszakok, időjárási tényezők, lakhelyek, higiéné.

Matematika: tájékozódás térben és időben - időtartam, nap, napszakok.

1.2. Biztonságos otthonHázimunkák számbavétele. Munkamegosztás a családban. Otthoni balesetek megelőzése.1.3. Családi időbeosztásMunkaidő, tanulási idő, szabadidő, pihenés ideje.Egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, megbeszélése.Rajzos programajánlat készítése.1.4. Tisztaság és rendTisztaság és rend a környezetünkben.Az otthon tisztasága, munka- és a taneszközök épen és rendben tartása.

Személyes higiéné, tisztálkodás szabályainak ismerete.Környezetünk tisztán tartása.Takarékosság energiával, vízzel.

Etika: Én és a közvetlenebb és tágabb környezetem, közösségeim, társaim.Családtagok, családi, baráti kötődések, szeretetkapcsolatok, a környezetnek való megfelelés szándéka, beilleszkedés.

1.5. TáplálkozásAz egészséges, korszerű táplálkozás alapelemei.Étrend összeállítása képek válogatásával.Zöldség- és gyümölcstál, szendvics készítése.1.6. TestápolásHigiéné. Testápolás (kézmosás, körömápolás, mosakodás, fürdés, hajmosás, intim területek tisztántartása) eszközei és anyagai.1.7. Célszerű öltözködésA napszaknak, évszaknak, hétköznapi tevékenységeknek és ünnepi alkalmaknak megfelelő öltözködés.Ruhadarabok válogatása, csoportosítása, hajtogatása.Öltöztetőbaba modell ruhatárának rajzolása, öltöztetése.1.8. Növényápolás, állatgondozásOtthoni és iskolai szobanövényeink ápolása és védelme. A növények életfeltételeinek biztosítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Család, családtag, életmód, lakhely, családi ház, lakás, otthon, háztartás, házimunka, veszélyforrás, baleset, munkamegosztás, ünnep, egészséges életmód, táplálkozás, testápolás, öltözködés, időbeosztás, napirend, szabadidő, környezet, takarékosság, hulladék.

Tematikai egység 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Órakeret 16+1 óra

Előzetes tudás

Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: az óvodáskorban használt, megmunkált anyagok és készített tárgyak ismerete; az anyagok tulajdonságainak megállapítása érzékszervi vizsgálattal; anyagalakítás: gyurmázás, formázás, hajtogatás, nyírás; eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés, mintakövetés, önállóság a tevékenységek során.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Információk célzott keresése tapasztalati úton (megfigyeléssel), valamint a tanár által bemutatott nyomtatott (rövid szöveg, egyszerű ábra, rajz, kép), illetve elektronikusan megjelenített (kép, hang, videó) forrásokban.A munka során felhasználandó anyagok technológiai tulajdonságainak megtapasztalása, irányított (felhasználás célja szerinti) vizsgálata. A nyert információk alapján a megfelelő technológia kiválasztása segítséggel.Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson keresztül az értékelő elemzésig.Kézügyesség fejlesztése.Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata.Szabálykövetés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben.Tanulási szokások (sorrendiség, időbeosztás, hatékonyság) alakítása.Az anyagok, az energia, az idő célszerű és takarékos, egészség- és környezettudatos felhasználása a szabályok, előírások és a kapott utasítások szerint. A használt eszközök megóvása.Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérés baleset esetén.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok2.1. Az anyagokAz anyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználhatóságuk.Anyagvizsgálatok érzékszerveinkkel (látás, tapintás útján).A természetes és az átalakított anyagok csoportosítása megfigyelhető tulajdonságaik alapján.

Vizuális kultúra: vizuális megjelenítés.

Környezetismeret: anyagok, érzékszervek, érzékelés.

Matematika: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése; összehasonlítás, azonosítás,

2.2. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek alakításaKéplékeny anyagokból (gyurma, só-liszt gyurma, agyag, tészta) egyszerű formák alakítása gyúrással, lapítással, gömbölyítéssel, hengerítéssel.

Papír alakítása tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással.Fűzőlapmunka.Faanyagok (hurkapálca, fenyőléc) megmunkálása tördeléssel, darabolással, csiszolással.Síkbábok készítése papír, fa, fonal és textilanyagok felhasználásával.Tárgyak készítése természetes anyagokból (termésekből, csuhéból stb.)Takarékos anyagfelhasználás.A végzett tevékenységekkel kapcsolatos mesterségek régen és napjainkban.

megkülönböztetés, osztályokba sorolás, halmazképzés.Tárgyak, alakzatok, összehasonlítása mérhető tulajdonságaik szerint; mérés, becslés.

Magyar nyelv és irodalom:

2.3. ÉpítésÉpítés építőelemekből (pl. konstrukciós játékok – faépítő, fémépítő, Lego – felhasználásával) utánzással, kép és rajz alapján, illetve önálló elképzeléssel.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Anyag, anyagvizsgálat, szélesség, hosszúság, magasság, természetes anyag, sablon, mintaelem, szálas anyag, anyagtakarékosság, újrahasznosítás, építmény, építőelem.

Tematikai egység 3. Közlekedés Órakeret 4+1 óra

Előzetes tudás

Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: közlekedés és óvatosság – fegyelmezett viselkedés a közlekedési környezetben; a család közlekedési szokásai; az óvoda (majd iskola) és a lakóhely közötti közlekedés lehetőségei; élmények, tapasztalatok a településen belüli közlekedésről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A biztonságos és fegyelmezett gyalogos közlekedési ismeretek alapjainak kialakítása.Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. A közlekedési balesetek okainak azonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása.Az utazással kapcsolatos illemszabályok megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok3.1. Gyalogos közlekedés szabályaiA gyalogos közlekedés alapszabályainak megismerése.A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése.Szabálykövető magatartás a közlekedési környezetben.A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Átkelés az úttesten.A forgalomirányítás jelzései: a közlekedési jelzőlámpa.

Környezetismeret: közlekedési eszközök.

Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, fogalommagyarázat, képi jelzések és szóbeli utasítások, szövegértés (képi, ikonikus kódok és szövegek jelentésének egymásra vonatkoztatása, párosítása).

3.2. A közösségi közlekedés viselkedési szabályaiA biztonságos, udvarias közösségi közlekedés szabályai.Az időjárás és a napszakok befolyása a gyalogosok és a járművek közlekedésére.Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása.3.3. A közlekedésben rejlő veszélyekA gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gyalogos közlekedés, gyalogátkelőhely, úttest, járda, megállóhely, jelzőlámpa, jelzőtábla , jármű, sorompó, baleset, biztonság, biztonsági öv, gyerekülés, gyerekzár.

Tematikai egység 4. Közösségi munka, közösségi szerepek Órakeret 5+1 óra

Előzetes tudás Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: a családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények és tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése.A saját felelősség belátása, vállalása és érvényesítése a közvetlen környezet alakításában.Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás a társakhoz, együttműködés a tevékenységek során, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása.Az ünnepléshez kötődő viselkedéskultúra és öltözködéskultúra elemeinek elsajátítása

és betartása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok4.1. Családi rendezvények, ünnepek, eseményekSzületésnap, névnap, megünneplése, az ezekkel kapcsolatos szokások, hagyományok.Meghívó, kellékek, ajándékok készítése. Az ajándékozás kultúrájának elsajátítása.A tapasztalatok megbeszélése.

Környezetismeret: szokások, hagyományok, jeles napok, családi és közösségi ünnepek.

Etika: családi hagyományok, ünnepek, élmények feldolgozása, játékok.

4.2. Iskolai és osztályrendezvényekIskolai és osztályrendezvények (pl. Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, osztálykirándulás, sportnap, játszódélután, nemzeti ünnepek) előkészítése. A helyszín berendezésével, az ünneplés lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók.A szükséges kellékek (meghívó, programfüzet díszletek, jelmezek stb.) előállítása vagy beszerzése.A közös tapasztalatok megbeszélése, az átélt érzések megfogalmazása.4.3. A közösségért végzett munkaTeremdekoráció készítése a tanult technikák alkalmazásával.A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Ünnep, jeles nap, népszokás, program, dekoráció.

A fejlesztés várt eredményei az

1. évfolyam végén

A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása..A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának felismerése, megértése.A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján.Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás..Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete.Képlékeny anyagok, papír, faanyagok magabiztos alakítása.Építés mintakövetéssel és önállóan.Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata.A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása.Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása.Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.

2. évfolyamHeti óraszám Éves óraszám

2. évfolyam 1 36A tematikai egységek áttekintő táblázata

Tematikai egység címe ÓrakeretCsalád, otthon, háztartás 7+1Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 16+1Közlekedés 4+1Közösségi munka, közösségi szerepek 5+1Összes óraszám 32+4

A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható 10%-os órakeret terhére lettek beosztva.

Tematikai egység 1. Család, otthon, háztartás Órakeret7+1 óra

Előzetes tudás Az 1. osztályban elsajátított szinten: élmények, tapasztalatok elmondása; lakhely ismerete; családtagok és rokonok bemutatása; alapvető viselkedési szabályok

betartása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatszerzés a közvetlen természeti, társadalmi és technikai környezet megismertetése és megismerése során.A környezet- és egészségtudatosság egyes elemeinek megalapozása.A családkép és a családi otthon képének alakítása.A rendszeresség és a rendszeretet iránti igény formálása.Együttműködési képesség kialakítása a családtagokkal, az iskolatársakkal, felnőttekkel.Szókincsbővítés.Az önismeret fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok1.1. Élet a családbanHétköznapok és ünnepek eseményeinek megkülönböztetése.Családi szerepek.Ajándékok készítése családtagok számára, különböző alkalmakra.

Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, szövegalkotás, beszédkultúra, kommunikáció.

Környezetismeret: család, egészséges életmód, növényismeret, évszakok, napszakok, időjárási tényezők, lakhelyek, higiéné.

Matematika: tájékozódás térben és időben - időtartam, nap, napszakok.

Etika: Én és a közvetlenebb és tágabb környezetem, közösségeim, társaim.Családtagok, családi, baráti kötődések, szeretetkapcsolatok, a környezetnek való megfelelés szándéka, beilleszkedés.

1.2. Biztonságos otthonHáztartási eszközök, gépek használatának lehetőségei.Otthoni balesetek megelőzése.Veszélyforrások a háztartásban: sérülést okozó tárgyak, tűzgyújtóeszközök, gáz, elektromosság, gyúlékony, maró, illetve mérgező vegyszerek, romlott ételek. Veszélyt jelző piktogramok megismerése.1.3. Családi időbeosztásMunkaidő, tanulási idő, szabadidő, pihenés ideje. Időbeosztás megbeszélése, napirend készítése.Egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, megbeszélése.1.4. Tisztaság és rendTisztaság és rend a környezetünkben.Az otthon tisztasága, munka- és a taneszközök épen és rendben tartása.Alapvető takarítószerek és eszközök használata.Személyes higiéné, tisztálkodás szabályainak ismerete.Környezetünk tisztán tartása.Takarékosság energiával, vízzel.A szelektív hulladékgyűjtés célja, jelentősége és megvalósítása.1.5. TáplálkozásAz egészséges, korszerű táplálkozás alapelemei.Étrend összeállítása képek válogatásával.Zöldség- és gyümölcstál, szendvics készítése.1.6. TestápolásHigiéné. Testápolás (kézmosás, körömápolás, mosakodás, fürdés, hajmosás, intim területek tisztántartása) eszközei és anyagai.1.7. Célszerű öltözködésRuhadarabok válogatása, csoportosítása, hajtogatása. Szekrényrendezés.1.8. Növényápolás, állatgondozásHobbiállatok gondozása, felelős állattartás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Család, családtag, életmód, lakhely, családi ház, lakás, otthon, közösség, háztartás, háztartásvezetés, házimunka, veszélyforrás, baleset, háztartási eszköz, háztartási gép, háztartási baleset, munkamegosztás, ünnep, egészséges életmód, táplálkozás, higiéné, testápolás, öltözködés, időbeosztás, napirend, szabadidő, környezet, környezetvédelem, takarékosság, hulladék, szelektív hulladékgyűjtés.

Tematikai egység 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Órakeret16+1 óra

Előzetes tudás

Az 1. osztályban használt, megmunkált anyagok és készített tárgyak ismerete; az anyagok tulajdonságainak megállapítása érzékszervi vizsgálattal; anyagalakítás: gyurmázás, formázás, hajtogatás, nyírás; eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés, mintakövetés, önállóság a tevékenységek során.

A tematikai egység Információk célzott keresése tapasztalati úton (megfigyeléssel), valamint a tanár

nevelési-fejlesztési céljai

által bemutatott nyomtatott (rövid szöveg, egyszerű ábra, rajz, kép), illetve elektronikusan megjelenített (kép, hang, videó) forrásokban.A munka során felhasználandó anyagok technológiai tulajdonságainak megtapasztalása, irányított (felhasználás célja szerinti) vizsgálata. A nyert információk alapján a megfelelő technológia kiválasztása segítséggel.Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson keresztül az értékelő elemzésig.Kézügyesség fejlesztése.Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata.Szabálykövetés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben.Tanulási szokások (sorrendiség, időbeosztás, hatékonyság) alakítása.Az anyagok, az energia, az idő célszerű és takarékos, egészség- és környezettudatos felhasználása a szabályok, előírások és a kapott utasítások szerint. A használt eszközök megóvása.Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérés baleset esetén.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok2.1. Az anyagokAz anyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználhatóságuk.Anyagvizsgálatok érzékszerveinkkel (látás, tapintás útján).A természetes és az átalakított anyagok csoportosítása megfigyelhető tulajdonságaik alapján.

Vizuális kultúra: vizuális megjelenítés.

Környezetismeret: anyagok, érzékszervek, érzékelés.

Matematika: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése; összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, halmazképzés.Tárgyak, alakzatok, összehasonlítása mérhető tulajdonságaik szerint; mérés, becslés.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés (egyszerű, rövid útmutató jellegű szövegek olvasása, értelmezése, rövid szövegben az események sorrendjének felismerése).

Etika: az alkotó ember és az épített világ tisztelete, értékek óvása.

2.2. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek alakításaKéplékeny anyagokból (gyurma, só-liszt gyurma, agyag, tészta) egyszerű formák alakítása gyúrással, lapítással, gömbölyítéssel hengerítéssel, mélyítéssel, mintázással,.Papír alakítása tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással.Faanyagok (hurkapálca, fenyőléc) megmunkálása tördeléssel, darabolással, csiszolással.Fémhuzal alakítása hajlítással.Szálas anyagok, fonal jellemzőinek vizsgálata (elemi szál, ágak, sodrat).Egyszerű fonalmunkák (sodrás, fonás, csomózás, pompon készítése) és egyéb kézműves technikák (nemezelés, gyöngyfűzés).Gombfelvarrás.Tárgyak készítése természetes anyagokból (termésekből, csuhéból stb.)Maradék anyagokból és hulladékból készíthető tárgyak.Takarékos anyagfelhasználás.A végzett tevékenységekkel kapcsolatos mesterségek régen és napjainkban.2.3. ÉpítésÉpítés építőelemekből (pl. konstrukciós játékok – faépítő, fémépítő, Lego – felhasználásával) utánzással, kép és rajz alapján, illetve önálló elképzeléssel.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Anyag, anyagvizsgálat, anyagi tulajdonság, becslés, mérés, méret, szélesség, hosszúság, magasság, természetes anyag, átalakított anyag, sablon, mintaelem, szálas anyag, fonás, csomózás, nemezelés, anyagtakarékosság, újrahasznosítás, építmény, építőelem.

Tematikai egység 3. Közlekedés Órakeret4+1 óra

Előzetes tudás

Az 1. osztályban elsajátított ismeretek: közlekedés és óvatosság – fegyelmezett viselkedés a közlekedési környezetben; a család közlekedési szokásai; az iskola és a lakóhely közötti közlekedés lehetőségei; élmények, tapasztalatok a településen belüli közlekedésről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

A biztonságos és fegyelmezett gyalogos közlekedési ismeretek alapjainak kialakítása.

céljai

Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. A közlekedési balesetek okainak azonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása.Az utazással kapcsolatos illemszabályok megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok3.1. Gyalogos közlekedés szabályaiSzabálykövető magatartás a közlekedési környezetben.A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Átkelés az úttesten.A forgalomirányítás jelzései: a rendőri karjelzések és a gyalogos közlekedésnél jelentős jelzőtáblák ismerete.

Környezetismeret: közlekedési eszközök.

Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, fogalommagyarázat, képi jelzések és szóbeli utasítások, szövegértés (képi, ikonikus kódok és szövegek jelentésének egymásra vonatkoztatása, párosítása).

3.2. A közösségi közlekedés viselkedési szabályaiA biztonságos, udvarias közösségi közlekedés szabályai.Az időjárás és a napszakok befolyása a gyalogosok és a járművek közlekedésére.Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása.

3.3. A közlekedésben rejlő veszélyekA gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük.A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiák kialakítása.Helyes magatartás a baleseti helyszínen.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gyalogos közlekedés, közlekedési szabály (KRESZ), közút, gyalogátkelőhely, úttest, járda, megállóhely, jelzőlámpa, jelzőtábla, forgalomirányítás, tömegközlekedés, jármű, sorompó, baleset, biztonság, biztonsági öv, gyerekülés, gyerekzár.

Tematikai egység 4. Közösségi munka, közösségi szerepek Órakeret5+1 óra

Előzetes tudás Az 1. osztályban tanult szinten: a családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények és tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése.A saját felelősség belátása, vállalása és érvényesítése a közvetlen környezet alakításában.Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás a társakhoz, együttműködés a tevékenységek során, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása.Az ünnepléshez kötődő viselkedéskultúra és öltözködéskultúra elemeinek elsajátítása és betartása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok4.1. Családi rendezvények, ünnepek, eseményekSzületésnap, névnap, házassági évforduló megünneplése, az ezekkel kapcsolatos szokások, hagyományok.Esküvő, temetés, baráti összejövetelek célja, az ezeken való viselkedés szabályai.Példaadás, mintakövetés, programszervezés, a rendezvényhez illő környezet megteremtése.Meghívó, kellékek, ajándékok készítése. Az ajándékozás kultúrájának elsajátítása.A tapasztalatok megbeszélése.

Környezetismeret: szokások, hagyományok, jeles napok, családi és közösségi ünnepek.

Etika: családi hagyományok, ünnepek, élmények feldolgozása, játékok.

4.2. Iskolai és osztályrendezvényekIskolai és osztályrendezvények (pl. Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, osztálykirándulás, sportnap, játszódélután, nemzeti ünnepek) előkészítése. A helyszín berendezésével, az ünneplés lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók.A szükséges kellékek (meghívó, programfüzet díszletek, jelmezek stb.) előállítása vagy beszerzése.A biztonságos környezet megteremtése.A közös tapasztalatok megbeszélése, az átélt érzések megfogalmazása.4.3. A közösségért végzett munka

Teremdekoráció készítése a tanult technikák alkalmazásával.Az iskola esztétikus, harmonikus külső és belső környezetének alakítása.A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Rendezvény, ünnep, jeles nap, népszokás, munkaszervezés, program, dekoráció.

A fejlesztés várt eredményei a

2. évfolyam végén

A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása.Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról.A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása.A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet.Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete.Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén.A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás.Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete.Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete.Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása.Építés mintakövetéssel és önállóan.Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata.A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása.Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása.Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.

3. évfolyamHeti óraszám Éves óraszám

3. évfolyam 1 36A tematikai egységek áttekintő táblázata

Tematikai egység címe ÓrakeretCsalád, otthon, háztartás 7+1Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 16+1Közlekedés 4+1Közösségi munka, közösségi szerepek 5+1Összes óraszám 32+4

A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható 10%-os órakeret terhére lettek beosztva.

Tematikai egység 1. Család, otthon, háztartás Órakeret7+1 óra

Előzetes tudás

Közvetlen tapasztalatok megfogalmazása a családról és tevékenységeinek szerepéről.Egészséges családi munkamegosztás és elemi munkaszokások ismerete.Cselekvő hozzáállás, személyes felelősségvállalás példáinak ismerete.Odafigyelés a környezetre, együttműködés a családi és az iskolai közösségben.Természeti, társadalmi és technikai környezetünk és a megtapasztalt természetátalakító munkák alapvető ismerete.Információszerzés a problémák megoldására irányuló tevékenységekkel kapcsolatban, és a kapott információk felhasználása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Értékek közvetítése által a pozitív akarati tulajdonságok fejlesztése.Az elvárt jó magatartási elemek (engedelmesség, alkalmazkodás, udvariasság) gyakoroltatása és a tulajdonságok tárházának bővítése (önállóság, határozottság, segítőkészség, közösségi érzés, másokon való segítés, tolerancia) a tevékenységek végzése közben.

Elvárások, normák megfogalmazása, közösségi egyeztetése, betartásuk elvárása, az együttműködés és egymás munkájának jó szándékkal történő értékelése, érzések és ellenérzések építő jellegű kifejezése, a vélemények nyílt közlése, egyszerű indoklása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok1.1. Önkiszolgálás, vendéglátásAz életkornak, fejlettségnek megfelelő, különböző élethelyzetekben történő önkiszolgáló tevékenység gyakorlása.Teafőzés.Vendéglátás. Néhány egyszerű vendégváró étel, csemege elkészítése.Asztalterítés és tálalás szabályai. Szalvétahajtogatás.

Környezetismeret: család, rokonság, hétköznapok és ünnepi alkalmak, emberi test, egészséges életmód.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás, szaknyelv használata, beszédkultúra, kommunikáció.

Matematika: problémamegoldás, számok, alapműveletek,becslés.

Etika: egészség és környezeti hatások, önismeret, felelősség, példakép, kapcsolatépítés, kapcsolattartás.

1.2. Családi ünnepekÜnneplés a családban. Családi szokások és hagyományok.Az ünnep hangulatát kifejező dekoráció készítése.Ajándékkészítés, csomagolás. Az ajándékozás módja, formája.1.3. Gazdálkodás a háztartásbanTakarékosság alapanyaggal, energiával, idővel, pénzzel, fogyasztási cikkekkel.1.4. EgészségünkEgészség és betegség fogalma. Betegségek tünetei. Betegségek elleni védekezés módjai. Betegápolás (egyszerű gondozási műveletek).Segélyhívószámok (mentők, tűzoltók, rendőrség). A telefonos segélyhívás szabályai.1.5. ÖnismeretÖnismeret, felelősségvállalás, tudatosság a munkák végzésekor. Önellenőrzés, hibák javítása.1.6. A háztartásban használt vegyszerekA háztartásban használt vegyszerek (pl. tisztítószerek, kozmetikumok, festékek, ragasztók) használati utasításainak tanulmányozása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Életvitel, élővilág, tárgyi (épített) környezet, szolgáltatás, segélyhívószám, mentő, tűzoltóság, rendőrség, mosószer, tisztítószer, használati utasítás, egészség, betegség, járvány, betegápolás.

Tematikai egység 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Órakeret16+1 óra

Előzetes tudás

A feladatmegoldáshoz szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása.Tárgyak elkészítése segítséggel, mintakövetéssel.Eszközök biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása. Természetes anyagok felismerése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról. A tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése.Mintakövetéssel a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése, a szükséges idő, anyag, munkamennyiség becslése.A tevékenységhez használt szöveges, rajzos és képi minta követéséből származó egyszerű utasítások, tervek végrehajtása.Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra.A tevékenységhez kapcsolódó baleseti veszélyek és más biztonsági kockázatok felismerése és megelőzése, a segítségnyújtás lehetőségeinek ismerete.Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő, biztonságos használata. Kézügyesség, mozgáskoordináció, jó testtartás, megfelelő erőkifejtés képességének fejlesztése.Munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása, törekvés a takarékosságra.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok2.1. Ismerkedés a felhasznált anyagok tulajdonságaivalAnyagvizsgálat szemrevételezéssel, tapintással, szaglással.Az anyagok felhasználási lehetőségeiket befolyásoló tulajdonságai.

Környezetismeret: anyagi tulajdonságok.

Matematika: mérés, becslés, szerkesztés.

2.2. Tárgyak készítése, technológiák elsajátításaKézi varrás és hímzés eszközei (varrótű, hímzőtű, varrócérna, hímzőcérna,

szabóolló, gyűszű), alapöltései (előöltés, tűző öltés, pelenkaöltés), díszítőöltések (pl. száröltés, láncöltés, laposöltés, keresztöltés, gobelin-öltés), hímzések gyakorlása.Szabás előrajzolással, minta vagy sablon alkalmazásával.Munkadarab készítése választott népi minta szerinti díszítőöltésekkel.Körmönfonás, szalagszövés. Textilek készítése fonalból szövéssel.Ujjbábok készítése.Egyszerű használati tárgyak, dísztárgyak, játékok, ajándékok készítése természetes anyagok, papír, textil, bőr, fa, fonal, fémdrót, illetve maradék- vagy hulladékanyagok, -tárgyak felhasználásával minta vagy rajz alapján.Mérés, előrajzolás, méretre alakítás gyakorlása.Épületmakett és járműmodell készítése különféle anyagokból, vagy konstrukciós játékok (pl. faépítő, fémépítő, Lego) felhasználásával minta, kép, illetve rajz alapján.A munkahely célszerű rendjének fenntartása.Baleset-megelőzés. Kéziszerszámok biztonságos alkalmazása, tárolása, veszélyforrások felismerése tárgykészítés közben, segítségnyújtás.

Vizuális kultúra: rajzeszközök használata, épületek jellemzői.

Etika: Szellemi termékek az emberiség szolgálatában.A tudás hatalma.A világ megismerése.Tárgyaink világa.A világ öröksége.

2.3. Ismerkedés a műszaki ábrázolás elemeivelVonalfajták (vastag, vékony, folytonos, szaggatott, pontvonal).Körvonalrajz, alaprajz, vázlatrajz felismerése, készítése.2.4. A technika vívmányainak mindennapi használataA háztartásban lévő eszközök, berendezések és a megismert egyszerű termelési (készítési) folyamatok, valamint fogyasztási cikkek azonosítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Anyag, alapanyag, termék, szerszám, anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, minta, körvonalrajz, alaprajz, méret, mérés, veszélyforrás, baleset, segítségnyújtás.

Tematikai egység 3. Közlekedés Órakeret 4+1 óra

Előzetes tudás

Az úttesten való átkelés szabályainak fegyelmezett és tudatos alkalmazása. Helyes viselkedés csoportos közlekedési helyzetben.A gyalogosok közlekedését szabályozó elemi közlekedési jelzések, táblák, lámpák, útburkolati jelek ismerete.Viselkedési normák, illemszabályok ismerete a helyi közösségi közlekedésben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A biztonságos, fegyelmezett, tudatos gyalogos közösségi közlekedési magatartás és szokások megszilárdítása.A közösségi közlekedési környezet és a gyalogos közlekedési szabályok ismerete.Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra.A közlekedési balesetek lehetséges okainak felismerése, a megelőzés, az elhárítás és a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása.A kerékpár felépítésének és működésének megismerése. Kerékpározás forgalomtól elzárt területen és kerékpárúton.A városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátása, eszközeinek megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok3.1. Gyalogos közlekedési ismeretekA gyalogos közlekedés szabályai, lakott területen és lakott területen kívüli közlekedés. A gyalogos közlekedés elsőbbségi helyzetei.Közlekedési terepasztal készítése természetes anyagok, hulladéktárgyak és egyéb építőelemek (pl. konstrukciós játékok – faépítő, Lego) felhasználásával, közlekedési szituációk megjelenítéséhez.

Magyar nyelv és irodalom: beszédértés, szaknyelvhasználat, szövegértés, piktogramok.

Környezetismeret: lakóhelyismeret, térképismeret.

Etika: közlekedési morál, udvariasság, kommunikáció.

3.2. Közösségi közlekedés és morál a tömegközlekedésbenViselkedési normák a közlekedési környezetben.Jegyvásárlás, jegykezelés, leszállási szándék jelzése.Balesetmentes, fegyelmezett viselkedés a helyi közlekedési járműveken.3.3. Közlekedési eszközök, környezet- és egészségtudatos közlekedésA szárazföldi, vízi és légi közlekedés eszközei.Közlekedési környezetünk veszélyforrásai: figyelmetlenségből, szabályok be nem

tartásából fakadó balesetveszély, levegőszennyezés.Kulcsfogalmak/

fogalmakÚttest, gyalogos forgalom, közösségi (tömeg)közlekedés, helyi és helyközi közlekedés, károsanyag-kibocsátás, légszennyezés, biztonsági szabály, udvariassági szabály.

Tematikai egység 4. Közösségi munka, közösségi szerepek Órakeret5+1 óra

Előzetes tudás

A családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények és gyakorlati tapasztalatok.Néhány szokás, hagyomány ismerete.A megbeszélt öltözködési és viselkedési szabályok betartása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Kulturált ünneplés.Közös értékek, szokások, hagyományok őrzése.A szabadidő hasznos eltöltésének tudatosítása.Az ünnepre való felkészülés, ünneplés, ünneplés utáni teendők végzésének természetes és megőrzendő szokásként való kezelése.Ismerkedés a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés feladataival, folyamatos kommunikáció, egyeztetés.Alkalmassá tétel a feladatok megosztására, részfeladatok egyre önállóbb végrehajtására.A kockázati tényezők felismerése, mérlegelése.Munkavégzés egyénileg és csapatban.A tapasztalatok (eredményesség és etikus magatartás) értékelése, elemzése, s ezek megszívlelése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok4.1. Iskolai és osztályrendezvényekIskolai és osztályrendezvények (pl. Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, osztálykirándulás, sportnap, játszódélután, nemzeti ünnepek) előkészítése. A helyszín berendezésével, az ünneplés lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók.A szükséges kellékek (meghívó, programfüzet díszletek, jelmezek stb.) előállítása vagy beszerzése.A biztonságos környezet megteremtése.A közös tapasztalatok megbeszélése, az átélt érzések megfogalmazása.

Környezetismeret: szokások, hagyományok, jeles napok, családi és közösségi ünnepek.

Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás, egyszerű tipográfiai eszközök használata.

Etika: hagyományok, szokások, ünnepek, élmények feldolgozása.

4.2. A közösségért végzett munkaA közösségi tér alakítása: teremdekoráció, faliújság készítése.Az iskola esztétikus, harmonikus külső és belső környezetének alakítása.A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Közösségi munka, közösségi szerep, rendezvény, ünnep, munkaszervezés, programszervezés.

A fejlesztés várt eredményei a

3. évfolyam végén

Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása.Használati utasítások értő olvasása, betartása.Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor).A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata.A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

4. évfolyamHeti óraszám Éves óraszám

4. évfolyam 1 36A tematikai egységek áttekintő táblázata

Tematikai egység címe Órakeret

Család, otthon, háztartás 7+1Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 16+1Közlekedés 4+1Közösségi munka, közösségi szerepek 5+1Összes óraszám 32+4

A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható 10%-os órakeret terhére lettek beosztva.

Tematikai egység 1. Család, otthon, háztartás Órakeret7+1 óra

Előzetes tudás

Közvetlen tapasztalatok megfogalmazása a családról és tevékenységeinek szerepéről.Egészséges családi munkamegosztás és elemi munkaszokások ismerete.Cselekvő hozzáállás, személyes felelősségvállalás példáinak ismerete.Odafigyelés a környezetre, együttműködés a családi és az iskolai közösségben.Természeti, társadalmi és technikai környezetünk és a megtapasztalt természetátalakító munkák alapvető ismerete.Információszerzés a problémák megoldására irányuló tevékenységekkel kapcsolatban, és a kapott információk felhasználása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Értékek közvetítése által a pozitív akarati tulajdonságok fejlesztése.Az elvárt jó magatartási elemek (engedelmesség, alkalmazkodás, udvariasság) gyakoroltatása és a tulajdonságok tárházának bővítése (önállóság, határozottság, segítőkészség, közösségi érzés, másokon való segítés, tolerancia) a tevékenységek végzése közben.Elvárások, normák megfogalmazása, közösségi egyeztetése, betartásuk elvárása, az együttműködés és egymás munkájának jó szándékkal történő értékelése, érzések és ellenérzések építő jellegű kifejezése, a vélemények nyílt közlése, egyszerű indoklása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok1.1. Önkiszolgálás, vendéglátásAz életkornak, fejlettségnek megfelelő, különböző élethelyzetekben történő önkiszolgáló tevékenység gyakorlása.Egyszerű hideg étel (pl. szendvics, hidegtál) elkészítése.Vendéglátás. Néhány egyszerű vendégváró étel, csemege elkészítése.Asztalterítés és tálalás szabályai. Szalvétahajtogatás.

Környezetismeret: család, rokonság, hétköznapok és ünnepi alkalmak, emberi test, egészséges életmód.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás, szaknyelv használata, beszédkultúra, kommunikáció.

Matematika: problémamegoldás, számok, alapműveletek,becslés.

Etika: egészség és környezeti hatások, önismeret, felelősség, példakép, kapcsolatépítés, kapcsolattartás.

1.2. Családi ünnepekÜnneplés a családban. Családi szokások és hagyományok.Az ünnep hangulatát kifejező dekoráció készítése.Ajándékkészítés, csomagolás. Az ajándékozás módja, formája.1.3. Gazdálkodás a háztartásbanTakarékosság alapanyaggal, energiával, idővel, pénzzel, fogyasztási cikkekkel.Bevételek, kiadások. Zsebpénz kezelése, beosztása.1.4. EgészségünkEgészségkárosító és környezetszennyező hatások a háztartásban. Megelőzés, kármentesítés.Elemi elsősegély-nyújtási ismeretek.Segélyhívószámok (mentők, tűzoltók, rendőrség). A telefonos segélyhívás szabályai.1.5. ÖnismeretÖnismeret, felelősségvállalás, tudatosság a munkák végzésekor. Önellenőrzés, hibák javítása.1.6. A háztartásban használt vegyszerekA háztartásban használt vegyszerek (pl. tisztítószerek, kozmetikumok, festékek, ragasztók) használati utasításainak tanulmányozása.Környezetbarát termékek előnyben részesítése. Házi praktikák gyűjtése, ismertetése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Életvitel, élettér, élővilág, tárgyi (épített) környezet, gazdálkodás, költségvetés, bevétel, kiadás, megtakarítás, zsebpénz, szolgáltatás, segélyhívószám, mentő, tűzoltóság, rendőrség, mosószer, tisztítószer, használati utasítás, egészség, betegség, járvány, betegápolás.

Tematikai egység 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Órakeret16+1 óra

Előzetes tudás

A feladatmegoldáshoz szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása.Tárgyak elkészítése segítséggel, mintakövetéssel.Eszközök biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása. Természetes anyagok felismerése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról. A tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése.Mintakövetéssel a feladat végrehajtási lépéseinek megtervezése, a szükséges idő, anyag, munkamennyiség becslése.A tevékenységhez használt szöveges, rajzos és képi minta követéséből származó egyszerű utasítások, tervek végrehajtása.Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra.A tevékenységhez kapcsolódó baleseti veszélyek és más biztonsági kockázatok felismerése és megelőzése, a segítségnyújtás lehetőségeinek ismerete.Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő, biztonságos használata. Kézügyesség, mozgáskoordináció, jó testtartás, megfelelő erőkifejtés képességének fejlesztése.Munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása, törekvés a takarékosságra.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok2.1. Ismerkedés a felhasznált anyagok tulajdonságaivalAz anyagok felhasználási lehetőségeiket befolyásoló tulajdonságai.

Környezetismeret: anyagi tulajdonságok.

Matematika: mérés, becslés, szerkesztés.

Vizuális kultúra: rajzeszközök használata, épületek jellemzői.

Etika: Szellemi termékek az emberiség szolgálatában.A tudás hatalma.A világ megismerése.Tárgyaink világa.A világ öröksége.Magyar irodalom:Neves magyar feltalálók élete, munkássága, érdekességek a pályafutásukból

2.2. Tárgyak készítése, technológiák elsajátításaKézi varrás és hímzés eszközei (varrótű, hímzőtű, varrócérna, hímzőcérna, szabóolló, gyűszű), alapöltései (előöltés, tűző öltés, pelenkaöltés), díszítőöltések (pl. száröltés, láncöltés, laposöltés, keresztöltés, gobelin-öltés), hímzések gyakorlása.Szabás előrajzolással, minta vagy sablon alkalmazásával.Szövött anyagok, filcanyagok felhasználása.Egyszerű használati tárgyak, dísztárgyak, játékok, ajándékok készítése természetes anyagok, papír, textil, bőr, fa, fonal, fémdrót, illetve maradék- vagy hulladékanyagok, -tárgyak felhasználásával minta vagy rajz alapján.Mérés, előrajzolás, méretre alakítás gyakorlása.Épületmakett és járműmodell készítése különféle anyagokból, vagy konstrukciós játékok (pl. faépítő, fémépítő, Lego) felhasználásával minta, kép, illetve rajz alapján.A munkahely célszerű rendjének fenntartása.Baleset-megelőzés. Kéziszerszámok biztonságos alkalmazása, tárolása, veszélyforrások felismerése tárgykészítés közben, segítségnyújtás.2.3. Ismerkedés a műszaki ábrázolás elemeivelMérés eszközei, használatuk. Méretazonosság megállapítása.Vonalfajták (vastag, vékony, folytonos, szaggatott, pontvonal).Körvonalrajz, alaprajz, vázlatrajz felismerése, készítése.2.4. A technika vívmányainak mindennapi használataA háztartásban lévő eszközök, berendezések és a megismert egyszerű termelési (készítési) folyamatok, valamint fogyasztási cikkek azonosítása.Neves magyar, illetve külföldi találmányok, feltalálók. Technikatörténeti érdekességek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Anyag, alapanyag, termék, szerszám, fizikai tulajdonság, technológiai tulajdonság, anyagvizsgálat, termelés, makett, modell, minta, körvonalrajz, alaprajz, méret, mérés, veszélyforrás, baleset, segítségnyújtás.

Tematikai egység 3. Közlekedés Órakeret4+1 óra

Előzetes tudás Az úttesten való átkelés szabályainak fegyelmezett és tudatos alkalmazása. Helyes viselkedés csoportos közlekedési helyzetben.A gyalogosok közlekedését szabályozó elemi közlekedési jelzések, táblák, lámpák,

útburkolati jelek ismerete.Viselkedési normák, illemszabályok ismerete a helyi közösségi közlekedésben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A biztonságos, fegyelmezett, tudatos gyalogos közösségi közlekedési magatartás és szokások megszilárdítása.A közösségi közlekedési környezet és a gyalogos közlekedési szabályok ismerete.Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra.A közlekedési balesetek lehetséges okainak felismerése, a megelőzés, az elhárítás és a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása.A kerékpár felépítésének és működésének megismerése. Kerékpározás forgalomtól elzárt területen és kerékpárúton.A városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátása, eszközeinek megismerése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok3.1. Gyalogos közlekedési ismeretekA gyalogos közlekedés szabályai, lakott területen és lakott területen kívüli közlekedés. A gyalogos közlekedés elsőbbségi helyzetei.

Magyar nyelv és irodalom: beszédértés, szaknyelvhasználat, szövegértés, piktogramok.

Környezetismeret: lakóhelyismeret, térképismeret.

Etika: közlekedési morál, udvariasság, kommunikáció.

3.2. Kerékpározási alapismeretekA kerékpár részei, működése, közlekedésbiztonsági állapota, kötelező felszerelési tárgyai, biztonsági eszközök.Közlekedés lakó-pihenőövezetben, kerékpárúton. A kerékpárút közlekedési jelzései. Jelzőtáblatípusok – elsőbbséget jelző táblák, veszélyt jelző és tilalmi táblák. Az úttest részei. Útburkolati jelek.Kerékpárosok és gyalogosok viszonya a közösen használt területeken.3.3. Közösségi közlekedés és morál a tömegközlekedésbenViselkedési normák a közlekedési környezetben.Jegyvásárlás, jegykezelés, leszállási szándék jelzése.Balesetmentes, fegyelmezett viselkedés a helyi közlekedési járműveken.3.4. Közlekedési eszközök, környezet- és egészségtudatos közlekedésKözlekedési környezetünk veszélyforrásai: figyelmetlenségből, szabályok be nem tartásából fakadó balesetveszély, levegőszennyezés.Egészségünk és a gyalogos, ill. kerékpáros közlekedés közötti kapcsolat.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Úttest, kerékpárút, gyalogos forgalom, fényjelző készülék, alul- és felüljáró, útburkolati jel, közösségi (tömeg)közlekedés, helyi és helyközi közlekedés, kerékpározás, forgalomtól elzárt terület, irányjelzés, bekanyarodás, károsanyag-kibocsátás, légszennyezés, védőfelszerelés, biztonsági szabály, udvariassági szabály.

Tematikai egység 4. Közösségi munka, közösségi szerepek Órakeret 5+1 óra

Előzetes tudás

A családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények és gyakorlati tapasztalatok.Néhány szokás, hagyomány ismerete.A megbeszélt öltözködési és viselkedési szabályok betartása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Kulturált ünneplés.Közös értékek, szokások, hagyományok őrzése.A szabadidő hasznos eltöltésének tudatosítása.Az ünnepre való felkészülés, ünneplés, ünneplés utáni teendők végzésének természetes és megőrzendő szokásként való kezelése.Ismerkedés a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés feladataival, folyamatos kommunikáció, egyeztetés.Alkalmassá tétel a feladatok megosztására, részfeladatok egyre önállóbb végrehajtására.A kockázati tényezők felismerése, mérlegelése.Munkavégzés egyénileg és csapatban.A tapasztalatok (eredményesség és etikus magatartás) értékelése, elemzése, s ezek megszívlelése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

4.1. Iskolai és osztályrendezvényekIskolai és osztályrendezvények (pl. Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, osztálykirándulás, sportnap, játszódélután, nemzeti ünnepek) előkészítése. A helyszín berendezésével, az ünneplés lebonyolításával kapcsolatos tudnivalók.A szükséges kellékek (meghívó, programfüzet díszletek, jelmezek stb.) előállítása vagy beszerzése.A biztonságos környezet megteremtése.A közös tapasztalatok megbeszélése, az átélt érzések megfogalmazása.

Környezetismeret: szokások, hagyományok, jeles napok, családi és közösségi ünnepek.

Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás, egyszerű tipográfiai eszközök használata.

Etika: hagyományok, szokások, ünnepek, élmények feldolgozása.

4.2. A közösségért végzett munkaA közösségi tér alakítása: teremdekoráció, faliújság készítése.Az iskola esztétikus, harmonikus külső és belső környezetének alakítása.A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Közösségi munka, közösségi szerep, rendezvény, ünnep, munkaszervezés, programszervezés.

A fejlesztés várt eredményei a

4. évfolyam végén

Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása.Használati utasítások értő olvasása, betartása.Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor).A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata.A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása.Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.9.

TESTNEVELÉS az általános iskolák 1–4. évfolyama számára

Célok és feladatokAz alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása,

formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb cél. Az alapkészségek (természetes mozgásformák) mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtásuk kialakulása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, mivel ezek jelentik a hatékony és gyors mozgástanulás, továbbá a bonyolultabb sportági és táncos mozgások alapfeltételeit. A fejlesztési folyamat során érvényesülnie kell a fokozatosság elvének, amely a természetes mozgások egyszerű végrehajtási mintáitól elindulva egyre összetettebb, komplexebb helyzetekben történő alkalmazást jelenti. A tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a testneveléshez és sporthoz fűződő pozitív attitűdbázist. A mozgástanulással párhuzamosan történjen a már cselekvésbiztos mozgásformák alkalmazása összetettebb játéktevékenységekben és kontrollált versenyszituációkban is. A kontrollált versenyszituációk során – a motiváció fenntarthatósága és az esélyegyenlőség érdekében – a mozgásos tevékenységek precíz végrehajtásán, a variációk sokaságán van a hangsúly, nem a mért abszolút teljesítményen. A mozgástanulási és pszichomotoros képességfejlesztési folyamatban a sikerorientált gyakorlási feltételek, az élménygazdagság, a játék és játékosság az uralkodó, amely mélyíti a mozgásos tevékenységekhez és testneveléshez kapcsolódó pozitív érzelmi viszonyulást. A természetes mozgások alkalmazása sportági jellegű mozgásokban egyre nagyobb teret kap, amely a további koordinációs képességfejlődés záloga. A játéktevékenység során is fejlődés mutatkozik, ami az egyre nehezedő szabályok mellett, az egyszerű taktikai feladatok felismerésében és egyre tudatosabb alkalmazásában nyilvánul meg. A mozgásos tevékenységek közbeni kooperációs és kommunikációs lehetőségek, kreativitást igénylő tanulási helyzetek hozzájárulnak a problémamegoldó gondolkodás, valamint a szociális kompetenciák fejlődéséhez. A játéktevékenység nehezedő feladathelyzetei előidézte döntési kényszer hozzájárul a felelősségteljes viselkedés formálódásához, a szociális és társadalmi, egyéni és közösségi kompetenciák kialakulásához.

A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű pszichomotoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást és az adekvát játékok alkalmazását helyezi előtérbe. A differenciálás elvét és az általa vezérelt gyakorlatot a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet áldoz a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a számára megszerezhető tudás legmagasabb szintjére, és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A fejlesztőmunka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de a menet közben bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, egyúttal a személyiségfejlesztés - az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok – hatásfokát. A várt eredmények ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak.

A testnevelés műveltségterület tartalmai az alapfokú nevelés-oktatás 1–2. évfolyamán a természetes (alap-) mozgáskészségek, illetve a pszichomotoros képességek játékos fejlesztésére, azok változatos, sokrétű és tudatos alkalmazására épülnek. A gyermekek fejlődési, fejlettségi jellemzőihez igazodó egyszerű, ugyanakkor változatos mozgástanulási és képességfejlesztési körülmények, koordinációt javító tanulási tartalmak, melyek stabilizálják az alapvető mozgáskészségeket, jelentik az alapvető fejlesztési célt. A 3–4. évfolyamon a mozgáskészségek tovább stabilizálódnak, az előzetes mozgástapasztalatokra építve tovább fejlődnek, és a mozgástanulás magasabb

szintjére kerülnek. Az alapkészségek fejlesztésének folyamatában a komplexebb, nehezített körülmények közötti végrehajtások válnak uralkodóvá.

A már elsajátított készségek, fogalmak, kategóriák egységeinek beillesztése a mozgásos tevékenységrendszerbe a tantárgyközi tartalmak, a kompetenciák és a fejlesztési feladatok keretében hozzájárulnak a hatékonyabb tanuláshoz, a kedvezőbb tanulási teljesítményhez, ezen keresztül a nevelési folyamat sikerességéhez. Összességében elfogadó, ugyanakkor követelményeket támasztó, következetes nevelési környezetet biztosító légkör szükséges, ahol a gyermekek aktív, felfedező, velük született képességei megerősödnek.

A testnevelésórán lehetőség nyílik a fizikai és érzelmi biztonság megteremtésre, ezen keresztül a testnevelés tantárgyhoz kapcsolódó pozitív attitűdök kialakítására, mely olyan fejlesztési területek alapjául szolgálhat, mint például a pályaorientáció, a testi-lelki egészség és az eredményes tanulás. A tanítási-tanulási folyamat során a testneveléssel, a pedagógussal, a társaival, illetve önmagával szembeni bizalom megteremtése megalapoz olyan kiemelt fejlesztési területet, mint az ön- és társértékelés.

A társas interakciók, a feladatokkal járó fizikai kontaktusok, a közösségi sikerélmények, továbbá a legfontosabb magyar sporttörténeti ismeretek kitűnő alapját képezik a nemzeti öntudatnak és a hazafias nevelésnek.

A különböző sportágak, mozgásos tevékenységek, illetve a testnevelésórák rendszabályainak, szokásrendszerének kialakítása, a sportszerű viselkedés alapjainak tanulása az erkölcsi tulajdonságok fejlesztését hivatott szolgálni. A kooperáció lehetőségének biztosítása, a kommunikációs szabályok, formák és jelek megismerése és elsajátítása a demokráciára nevelés kiemelkedő színtere. A szabadtéren végzett mozgások és feladatok tudatos fejlesztést tesznek lehetővé a környezettudatossággal kapcsolatban. A szaknyelvi alapok megismertetése, a testnevelésórán használatos szerek, eszközök balesetmentes használatának megismerése és megértése, a testi és lelki működéseink felfedezése összekapcsolva a rendszeres testmozgás iránti igény kialakításával, kiteljesedik a testi-lelki egészségre nevelés mint a legfontosabb fejlesztési terület.

A fejlesztési területek feladatainak fent bemutatott megvalósításával, valamint a testnevelésóra sajátosságainak köszönhetően a hatékony, önálló tanulás és a szociális és állampolgári kompetencia kialakítása eredményes módon valósulhat meg. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésére a testnevelés oktatása keretében kiemelkedő lehetőség kínálkozik. Meghatározó eszköz a szaknyelvi, terminológiai, valamint a testkulturális ismeretek széles körű, igényes közvetítése a pedagógus által, de nem elhanyagolható a kommunikációs kompe-tencia fejlesztése szempontjából a pedagógus-tanuló kommunikáció milyensége, illetve a tanulók egymás közötti kommunikációjának alakítása. Tanórai keretek között erre a hibajavítás, a saját és a társak teljesítményének megfigyelése és értékelése, a játékszituációk, illetve játékfeladatok megbeszélése, a sikerek és kudarcok okainak feltárása, az egymásnak nyújtott segítségadás stb. keretében nyílik lehetőség. Cél a testkultúrához kapcsolódó, valamint közösségben végzett motoros tanulás folyamatához kapcsolódó kommunikációs hajlandóság és nyitottság kialakítása.

A kezdeményezőkészség, a vállalkozói kompetencia fejlesztése a testnevelés és sport természetéből adódóan már ebben az életkori szakaszban is elkezdődhet. A kooperatív feladatokban, kreativitást és kommunikációt igénylő páros és társas gyakorlatokban, mozgásos játékokban, a tanórai csapatversenyek lebonyolításában, kezdetben irányítottan, majd az önállóságot növelve oldják meg a problémákat a tanulók. Tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon, szervezeti és önkéntes formákban mindenki megtalálhatja a képességeinek, ambícióinak, érdeklődésének leginkább megfelelő szerepet, feladatkört.

A testnevelés-tanítás sajátos céljai közé kell sorolni az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztését. A motoros cselekvések mozgásmintát és mozgásmodellt megközelítő megjelenítésük által esztétikai tartalommal bírnak. Ennek kialakítása kiemelkedő jelentőségű az alapfokú nevelés kezdeti szakaszaiban. A kezdetektől nagy hangsúlyt kell fektetni a megjelenítésre, a végrehajtás minőségére, mert ezek egyrészt az eredményesség mutatói, másrészt a belső motiváció kiváltó hatásai lehetnek. Az esztétikai élmény átélése, a kifejezőkészség kinyilvánítása kiváltja és fokozza a testnevelés iránti érdeklődést, pozitív attitűdöt már ezen az iskolafokon is.

Az értékelés elveiA testnevelés órákon az értékelés alapvető célja a gyermek egészséges életmódjának fejlesztése,

önbizalmának gyarapítása, a sporthoz fűződő pozitív attitűdbázisának kialakítása.Figyelembe kell venni a gyermek egyéni képességét, motiváltságát, fejlődési folyamatát.A tanult mozgásformákat legyen képes alkalmazni új, megváltozott helyzetekben, társas és csoportos

viszonylatokban.A kezdetektől nagy hangsúlyt kell fektetni a megjelenítésre, a végrehajtás minőségére, mert ezek

kinyilvánítása kiváltja és fokozza a testnevelés iránti érdeklődést.

Az értékelés alapja, szempontjai– Aktív részvétel az órákon.– A szabályok pontos ismerete és betartása.

– A természetes mozgásformákhoz kapcsolódó fogalmak ismerete.– Alapvető rendszabályok legfontosabb veszélyforrásainak, balesetvédelmi szempontjainak ismerete és

betartása.– Fegyelmezett gyakorlás, odafigyelés a társakra.– Célszerű eszközhasználat.– A feladat végrehajtások pontossága, célszerűsége, biztonságra törekvés.– Sportszerű viselkedés jellemzőinek ismerete.

Óraterv1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam

Heti óraszám 5 5 5 5Éves óraszám 180 180 180 180

AMENNYIBEN AZ ÚSZÁSOKTATÁS LEHETŐSÉGE NEM BIZTOSÍTOTT, AZ EZEKRE SZÁNT ÓRÁK (lehetőleg korcsolya- oktatásra) SZÉTOSZTVA TALÁLHATÓAK A TÖBBI TEMATIKAI EGYSÉGEKBEN dőlt számmal jelezve..

1. évfolyamHeti óraszám Éves óraszám

1. évfolyam 5 180A tematikai egységeket áttekintő táblázat

Tematikai egység megnevezése Órakeret1. Előkészítő és preventív mozgásformák 102. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 373. Manipulatív természetes mozgásformák 274. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban 15

5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban 206. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban korcsolya, téli sportok, téli játékok 15+15

7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban 88. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszásgyakorlatokban 159. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben 15+18Összes óraszám: 162+18

A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható 10%-os órakeret terhére lettek beosztva.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előkészítő és preventív mozgásformák

Órakeret 10 óra +

folyamatosElőzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása.Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése.A testi és lelki egészségért való személyes felelősség megalapozása.A mozgáskoordináció fejlődésével a test- és térérzékelés javítása, az izomtudat kialakítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGTérbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):Egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, kör alakzatok, (szét)szórt alakzat, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon.Gimnasztika:Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal, eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Egyszerű nyújtó, erősítő és lazító, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelmi szabályoknak megfelelően eszközzel vagy eszköz nélkül. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok. Alapvető tartásos és mozgásos szakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása. Játékos gyakorlatsorok zenére, zenés gimnasztika.Keringésfokozó feladatok; játékos, zenés gimnasztika; gyermekaerobik

Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai.

Vizuális kultúra:

gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.Játék:A térbeli tudatosságot és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versenyjelleggel. Keringésfokozó és testtartásjavító játékok.Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párban és csoportban.Motoros tesztek végrehajtása.A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok.Aktív, mozgásos relaxációs gyakorlatok és az interaktív relaxáció gyakorlatai.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA bemelegítés és levezetés helyének és szerepének megértése.A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek, a medence középhelyzetének, az iskolatáska-hordás gerinckímélő módjának megismerése.Higiéniai alapismeretek: izzadás, mosakodás, váltócipő.Relaxációs alapismeretek: ellazulás, nyugalom, jó közérzet.Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés és a sporteszközök megóvása.Személyes felelősség: alapvető szabályrendszer, a feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, baleset-megelőzés alapvető szabályainak megismerése, rendszabályok.

megismerő és befogadó képesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Bemelegítés, levezetés, fáradás, pihenés, alakzat, testtartás, relaxáció, testrész, egészség, erő, lábtorna, izomláz, folyadékpótlás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Órakeret

37 óraElőzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában a cselekvésbiztonság formálása.Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztése.A mozgástanulás folyamatában a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásminták változatos és stabil végrehajtásának elérése - lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGJárások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:Helyben és haladással az ütközések elkerülésével; különböző irányokban és sebességgel; megindulásokkal és megállásokkal; irány- és sebességváltással; meghatározott, majd önállóan alkotott mozgásútvonalakon; dinamikus kar- és lábmozgásokkal összekötve; akadályok leküzdésével; dalra, énekre, zenére; menekülő, üldöző feladatokkal. Utánzó mozgások.Egyszerű, 24 mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok egyénileg. Ugrások és szökdelések, talajra érkezések. Helyváltoztató mozgások egyszerűbb akadálypályán.Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon, kettőzött szökdelés, galoppszökdelés mint alapvető természetes mozgáskészségek, valamint kombinációik végrehajtása.KÖLYÖKATLÉTIKA MEGJELENÉSELendítések és körzések:Különböző testrészekkel; testhelyzetekben; irányokba; tempóban; ritmusban végrehajtott mozdulatok gyakorlása.

Matematika: térbeli tájékozódás, síkidomok, törtek alapjai.

Környezetismeret: tájékozódási alapismeretek.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Hajlítások és nyújtások:Testrészek, ízületek differenciált hajlítása és nyújtása; szimmetrikusan, aszimmetrikusan; különböző testrészek hajlítása és nyújtása helyváltoztató és egyéb helyzetváltoztató mozgások közben; hajlítások és nyújtások összekapcsolása futásból felugrással, illetve eszközhasználattal.Fordítások és fordulatok:Fordítások különböző testrészekkel.Függés- és lengésgyakorlatok:Mászókötélen, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n, egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően; „vándormászás” függőállásban vagy függésben.Egyensúlygyakorlatok:Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és egyenetlen felületen; talajon, vonalon és különböző eszközökön.Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassú hely- és helyzetváltoztató mozgásokból; eszközök egyensúlyban tartása helyben különböző testrészekkel, illetve eszközökkel; egyéb egyensúlygyakorlatok.Gurulások, átfordulások:Vízszintes tengely és hossztengely körül; különböző testrészeken, irányokba és sebességgel.Támaszok: Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon, különböző irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon, mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetések kézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások, kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-, átmászások eszközökre.A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok:Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, alkotó, kreatív és kooperatív játékok, népi gyermekjátékok megismerése. A közösség összteljesítményén alapuló versenyjátékok alkalmazása. A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó versenyfeladatok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben; mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásának útvonala; a mozgás kiterjedése.Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel; tárgyakkal és/vagy társsal vagy társakkal végzett gyakorlatok ismerete.A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései. Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainak fogalmi ismerete.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hely- és helyzetváltoztató mozgás, járás, futás, oldalazás, szökdelés, ugrás, lendítés, körzés, hajlítás, fordítás, fordulat, tolás, húzás, emelés, függés, lengés, egyensúlyozás, gurulás, átfordulás, támasz, mozgásos játék, játékszabály, játékszerep.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Manipulatív természetes mozgásformák Órakeret

27 óraElőzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A sporteszközök balesetmentes használatának rögzítése.Az egyéni képesség- és készségszinthez igazodó eszközhasználati formák kihívást jelentő és egyben élményszerű gyakoroltatása.A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGDobások (gurítások) és elkapások:Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések, gurítások és dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből; távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával. Alsó, felső, mellső dobások.Guruló, pattanó és levegőben érkező labdák és egyéb eszközök elkapása

Matematika: műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek.

Informatika: médiainformatika.

egyénileg, párban és csoportban, helyben, haladással. Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal.Rúgások, labdaátvételek lábbal:Álló, guruló labda rúgása álló helyzetből, lassú mozgásból szabadon, társhoz, célra. Labdakontroll és labdavezetéses gyakorlatok a láb részeivel; tértárgyak vagy társak között; helyben és járás közben; meghatározott mozgásútvonalakon. Guruló labda megállítása talppal, belsővel.Labdavezetések kézzel:Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, járás, futás és irányváltoztatás közben. Labdapattintások; labdavezetés: helyben és haladással testrészek körül; különböző kiinduló helyzetekben, irányokba és mozgásútvonalakon, magasságban; fokozódó sebességgel; ritmustartással és ritmusváltással egyénileg, párban, csoportban; a vizuális kontroll csökkentésével; labdavezetés közben megállás, elindulás.A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékokban:Szabályjátékok, feladatjátékok, egyszerű sportjáték előkészítő kis játékok; alkotó, kreatív és kooperatív játékok megismerése. Népi gyermekjátékok alkalmazása. A manipulatív mozgásokat alkalmazó, pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvő sikerességre, kreatív eszközhasználatra irányuló egyéni, páros és csoportos versengések.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBiztonságos és balesetmentes eszközhasználat ismerete.Az egyes manipulatív alapmozgások vezető műveletei, tanulási szempontjai.Térbeli és energia-befektetésbeli ismeretek az eszközhasználat relációjában.Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználat ismerete.

Környezetismeret: testünk és életműködésünk, mozgások, tájékozódási alapismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gurítás, dobás, elkapás, labdavezetés, labdaátvétel, rúgás, pattintás, labdaív, alsódobás, felsődobás, mellsődobás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A pozitív megerősítés és a hibajavítás, valamint a segítségadás elfogadása.A tér-, izom- és egyensúlyérzékelés fejlesztése.A helyes testtartás kialakítása, a mozgások esztétikus végrehajtása, a ritmus és mozgás összhangjának megteremtése.A test fölötti kontroll szerepének tudatosítása.Az improvizációs készség fejlesztése, a tánc egyre pontosabbá, felszabadultabbá, kreatívabbá tétele.A magyar népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGTornaTorna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátfordulás előre, hátra; tarkóállás előkészítő gyakorlatok).Kötél és/vagy rúdmászás kísérletek mászókulcsolással (3 ütemű mászás).TáncA fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotott mozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulatának, dinamikájának kifejezése a gyermeki kreativitás által.Kísérő zenére, saját énekre vagy belső lüktetésre épülő ritmusos járások, dobogás, taps, az ütemhangsúly érzékeltetésének gyakorlatai. Több, kiválasztott motívum, egyszerű motívumkapcsolatok. Páros és csoportos egyszerű térformájú motívumfüzérek.Tornához és tánchoz kapcsolódó játékokSzerep- és szabályjátékok, illetve kreatív és kooperatív játékok torna, illetve tánc jellegű mozgásformák beépítésével. A néphagyományból ismert, sport jellegű, párválasztó, fogyó-gyarapodó és kapuzó játékok.

Ének-zene: magyar népi mondókák, népi gyermekjátékok, improvizáció, ritmikai ismeretek.

Környezetismeret: az élő természet alapismeretei.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSMozgáskapcsolatok a testrészek és a társak viszonylatában, a térbeli tudatosság összetevőinek felismerése, saját és a társak testi épségének fontossága.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Feszes testtartás, támasz, függés, egyensúlyozás, ritmuskövetés, mászókulcsolás, megkülönböztetés, felismerés, kör, sor, pár, kapu, lépés (motívum), rögtönzés, tempó, kígyóvonal, csigavonal.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A természetes mozgásformák, sokoldalú alkalmazása az atlétikai jellegű mozgások végrehajtása során. A Kölyökatlétika mozgásanyagának gyakorlása során az ügyesség, koordinációs képesség fejlesztése; a mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése.A gyakorlási folyamat során az önértékelés fejlesztése, a gyakorlás fontosságának, hatásának tudatosítása az ügyesség, és koordináció fejlődésében.

Ismeretek/Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGJárás és futás mozgásformái: egyenletes vagy változó sebességgel, különböző irányokba, mozgásútvonalon, különböző lépésfrekvenciával és lépéstávolsággal, szabadon és akadályok felett (természetes és kényszerítő körülmények között).Ugrások és szökdelések mozgásformái: egyenletes vagy változó ugrástávolsággal, magassággal, irányokban, mozgásútvonalon páros és egy lábon, különböző síkokban, kis ismétlésszámokkal.Dobások mozgásformái: lökő-, hajító- és vető gyakorlatok: döntően célbadobással vízszintesen és/vagy függőlegesen változó, váltakozó irányokba, különböző anyagú, formájú, súlyú eszközökkel.ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA dobásokhoz kapcsolódó balesetvédelmi szabályok ismerete. A kitartás pozitív értékként való elfogadása.

Matematika: mérés, mérhető tulajdonságok.

Vizuális kultúra: közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

Kulcsfogalmak/fogalmak Dobóiskola, ugróiskola, magas térdlendítéses és saroklendítéses futás, karlendítés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása során a természetes hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetes mozgásformák játékos formában történő alkalmazásával a játéktevékenység fejlesztése. A tevékenységek során az énközpontúság csökkentése a taktikai gondolkodás megalapozása és a csapathoz való pozitív viszony alakítása során.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGKis létszámú, játékos hely-, helyzetváltoztató és manipulatív feladatmegoldások: labdarúgás sportjáték jelleggel. Támadó és védekező szerepek kisjátékok közben. A játékszabályok fokozatos bevezetése a játéktevékenység során.Labdarúgás: A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása 4:1 felállási formában. Kapura rúgások (kapus nélkül).Sportjáték-előkészítő kisjátékok: Létszámfölényes és létszámazonos helyzetek megoldása.Célbadobó játékok, vonaljátékok; „cicajátékok”, sportjátékok kislétszámú mérkőzései egyszerűsített szabályokkal.

Technika, életvitel és gyakorlat: anyagok és alakításuk.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Környezetismeret: testünk és életműködéseink, tájékozódási alapismeretek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSMozgáskapcsolatok megértése eszközzel, társakkal. Baleset-megelőzési ismeretek.Játékfeladatok, játékszabályok keretein belüli cselekvés, a társas szabályok megsértésének észlelése és jelzése, alkalmazkodás az irányításhoz. A sportszerűség fogalmának megértése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Játékszabály, helyezkedés, , üres terület, védekezés, támadás, együttműködés, sportszerűség, győztes, vesztes, megegyezés, különbözőség, másság, elfogadás, szabályszegés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 8 óra

Előzetes tudásA tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az önvédelmi és küzdő mozgások gyakorlása közben az önszabályozás fejlesztése.A sérülésmentes eséstechnikák kialakításának elkezdése, a húzások-tolások, emelések és hordások optimális erőkifejtéssel történő végrehajtása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGTárstolások és húzások: Különböző kiinduló helyzetből, a test különböző részeivel, változó, váltakozó erőkifejtéssel.Kötélhúzások: Párban és csapatban különböző kiinduló helyzetekből.Esések és tompításaik: Előre, hátra, oldalra, le és át.Küzdőjátékok.Kooperatív játékok erőfejlesztő tartalommal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési és szabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusának ismerete.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Küzdés, tompítás, esés, erőbedobás, erőkifejtés, sportszerűség, düh, erőkifejtés, csel.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A megváltozott tanulási környezethez való alkalmazkodással párhuzamosan, az új közegben történő gyakorláshoz szükséges magatartási és balesetvédelmi szabályrendszer kialakítása.A vízben történő biztonságos tájékozódás, a vízbiztonság és a vízszeretet megalapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz úszásoktatás helyi döntésen alapuló választás. Amennyiben a helyi tantervben nem szerepel, a többi tematikus terület óraszámait – különös tekintettel az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekre – az úszás óraszámával meg kell növelni.TÉLI SPORTOK:SZÁNKÓZÁS,HÓGOLYÓZÁS,CSÚSZKÁLÁS

MOZGÁSMŰVELTSÉGA vízhez szoktatás gyakorlatai:Járás a vízben; medence szélén végzett úszómozdulatok; merülési gyakorlatok; vízbeugrások; siklás- és lebegési gyakorlatok, a légzésszabályozást segítő gyakorlatok; ismerkedés a mélyvízzel.A téri tájékozódás, térérzékelés fejlesztése kisvízben. Játékos vízhez szoktató gyakorlatok koordinációs és erőfejlesztő céllal.Játékok a vízben:Vízhezszoktató, úszó-, vízbeugró-, merülőgyakorlatok, vízi csapatjátékok

Vizuális kultúra: tárgy- és környezetkultúra.

Környezetismeret: a víz tulajdonságai, testünk, életműködéseink, szervezetünk megfigyelhető ritmusai, tájékozódási alapismeretek.

eszközökkel, vízilabda-, illetve röplabdajellegű labdás játékok, egyéb játékok különféle eszközökkel.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSUszodai rendszabályok, a vízmélységgel kapcsolatos életvédelmi tudnivalók, az úszástechnikák vezető műveleteinek ismerete, önbizalom és bizalom mások iránt, az úszástanulással, vízben mozgással kapcsolatos érzések kommunikációja, irányítás általi alkalmazkodás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Csúszásveszély, lebegés, levegővétel, lábtempó, siklás, mélyvíz, fulladás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Órakeret 15+18 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az igény felkeltése a megismert mozgásos tevékenységek szabadidős tevékenységként való végzése iránt.Örömteli, közösségben történő gyakorlásuk révén a tantárgyhoz fűződő kedvező attitűdök, érzelmi és szociális területek erősítése, fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGIsmerkedés az alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikai készletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal a lehetőségek függvényében:Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetben változatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékok havon és jégen siklások,; gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal, falmászás; íjászat, lovaglás, karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos tevékenységek.Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekben megvalósítható játékok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSAz alternatívan választható szabadidős tevékenységek tanulásához tartozó minimális fogalmi készlet, az aktív játék lehetőségeinek felismerése, jellemzőinek ismerete, a tevékenységekhez tartozó balesetvédelmi szempontok ismerete, a szabad levegőn mozgás környezeti és időjárási feltételeinek, egészségvédő értékeinek megértése, a környezetvédelem melletti elkötelezettség jelentőségének megértése, mások szándékainak tartós figyelembevétele, a csoporthoz tartozás megélése a közös mozgás által, aktív kezdeményező, a sport mint örömforrás megélése, az egyén erős oldalának felfedezése.

A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesített szakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik.

Magyar nyelv és irodalom: dramatikus játékok.

Környezetismeret: éghajlat, időjárás.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

sporteszköz.

A fejlesztés várt eredménye az

1. évfolyam ciklus végén

Előkészítő és preventív mozgásformákA testrészek megnevezése.A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben.Az iskolatáska gerinckímélő hordása.A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete.Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat.Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokra vonatkoztatva.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformákA játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása.

Manipulatív természetes mozgásformákA sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokbanPróbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban.A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban.A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése.A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokbanAz alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása.A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben.

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokbanAz általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása.Tudatos levegővétel.Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekbenHasználható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról.Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

AMENNYIBEN AZ ÚSZÁSOKTATÁS LEHETŐSÉGE NEM BIZTOSÍTOTT, AZ EZEKRE SZÁNT ÓRÁK(lehetőleg korcsolya- oktatásra) SZÉTOSZTVA TALÁLHATÓAK A TÖBBI TEMATIKAI EGYSÉGEKBEN dőlt számmal jelezve.

2. évfolyamHeti óraszám Éves óraszám

2. évfolyam 5 180A tematikai egységeket áttekintő táblázat

Tematikai egység megnevezése Órakeret1. Előkészítő és preventív mozgásformák, mozgásos játékok 102. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 383. Manipulatív természetes mozgásformák 274. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban

15

5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban 20 (8)6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban, korcsolya, téli sportok, téli játékok

15+18

7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban 78. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszásgyakorlatokban 159. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben 15 (7)Összes óraszám: 162+18

A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható 10%-os órakeret terhére lettek beosztva.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előkészítő és preventív mozgásformák

Órakeret 10 óra +

folyamatosElőzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása.Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése.A testi és lelki egészségért való személyes felelősség megalapozása.A mozgáskoordináció fejlődésével a test- és térérzékelés javítása, az izomtudat

kialakítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGTérbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):Egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, többes oszlopok, félkör és kör alakzatok, (szét)szórt alakzat, nyitódás, zárkózás, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon.Gimnasztika:Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal, eszközök felhasználásával vagy eszköz nélkül. Egyszerű nyújtó, erősítő és lazító, szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelmi szabályoknak megfelelően eszközzel vagy eszköz nélkül. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok. Alapvető tartásos és mozgásos szakkifejezések megismerése, elsajátítása és végrehajtása. Játékos gyakorlatsorok zenére, zenés gimnasztika.Keringésfokozó feladatok; játékos, zenés gimnasztika; gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.Játék:A térbeli tudatosságot és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versenyjelleggel. Keringésfokozó és testtartásjavító játékok.Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párban és csoportban.Motoros tesztek végrehajtása.A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok.Aktív, mozgásos relaxációs gyakorlatok és az interaktív relaxáció gyakorlatai.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA bemelegítés és levezetés helyének és szerepének megértése.A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése.Elemi ismeretek a szívről, a csontozatról és az izomzatról.A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek, a medence középhelyzetének, az iskolatáska-hordás gerinckímélő módjának megismerése. A motoros tesztekkel kapcsolatos alapvető ismeretek.Alapvető tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek megértése, a testrészek ismerete.Higiéniai alapismeretek: izzadás, mosakodás, váltócipő.Relaxációs alapismeretek: ellazulás, nyugalom, jó közérzet.Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés és a sporteszközök megóvása.Személyes felelősség: alapvető szabályrendszer, a feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, baleset-megelőzés alapvető szabályainak megismerése, rendszabályok.

Matematika: számtan, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometriai alakzatok.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink, tájékozódás, helymeghatározás, az emberi szervezet megfigyelhető ritmusai.

Vizuális kultúra: megismerő és befogadó képesség, közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Feszítés, nyújtás, erősítés, ernyesztés, fájdalomküszöb, higiénia, felelős viselkedés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Órakeret

38 óraElőzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában a cselekvésbiztonság formálása.Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztése.A mozgástanulás folyamatában a természetes hely- és helyzetváltoztató

mozgásminták változatos és stabil végrehajtásának elérése - lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGJárások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:Helyben és haladással az ütközések elkerülésével; különböző irányokban és sebességgel; megindulásokkal és megállásokkal; irány- és sebességváltással; meghatározott, majd önállóan alkotott mozgásútvonalakon; dinamikus kar- és lábmozgásokkal összekötve; akadályok leküzdésével; dalra, énekre, zenére; menekülő, üldöző feladatokkal. Utánzó mozgások.Egyszerű, 24 mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok egyénileg, párban és csoportban végrehajtva. Ugrások és szökdelések, talajra érkezések. Helyváltoztató mozgások egyszerűbb akadálypályán.Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon, kettőzött szökdelés, galoppszökdelés mint alapvető természetes mozgáskészségek, valamint kombinációik végrehajtása.Lendítések és körzések:Különböző testrészekkel; testhelyzetekben; irányokba; tempóban; ritmusban végrehajtott mozdulatok gyakorlása.Hajlítások és nyújtások:Testrészek, ízületek differenciált hajlítása és nyújtása; szimmetrikusan, aszimmetrikusan; különböző testrészek hajlítása és nyújtása helyváltoztató és egyéb helyzetváltoztató mozgások közben; hajlítások és nyújtások összekapcsolása futásból felugrással, illetve eszközhasználattal.Fordítások és fordulatok:Fordítások különböző testrészekkel, ellentétesen („csavarodások”); fordítások és fordulatok különböző kiinduló helyzetekből; negyed, fél, háromnegyed és egész fordulat helyben, ugrással; fordítások és fordulatok párban, tükörképben és azonosan; fordulatok különböző helyváltoztató mozgások közben, különböző eszközökkel és eszközökön.Tolások és húzások:Toló és húzó mozdulatok helyben, különböző erőkifejtéssel, testrészekkel és eszközökkel; nagyobb tömegű eszközök húzása és tolása fokozódó erőkifejtéssel, csoportosan. Közös egyensúlyi helyzetek megtalálása párokban toló és húzó mozdulatokkal. Különböző testrészek emelése párokban.Emelések és hordások:Társemelések és társhordások 3-4 fős csoportokban, párokban. Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően.Függés- és lengésgyakorlatok:Mászókötélen, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n, egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően; „vándormászás” függőállásban vagy függésben.Egyensúlygyakorlatok:Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és egyenetlen felületen; talajon, vonalon és különböző eszközökön, szereken fokozatosan nehezedő feltételek mellett (alátámasztás szélességének csökkentése, eszközmagasság, dinamikus kar- törzs- és lábgyakorlatok bekapcsolása, helyben és haladással, fordulattal stb.); szimmetrikus és aszimmetrikus helyzetekben; közös súlypont megtalálásával párokban. Egyensúlyi helyzetek megtalálása lassú hely- és helyzetváltoztató mozgásokból; eszközök egyensúlyban tartása helyben különböző testrészekkel, illetve eszközökkel; egyéb egyensúlygyakorlatok.Gurulások, átfordulások:Vízszintes tengely és hossztengely körül; különböző testrészeken, irányokba és sebességgel; társsal, társakkal; különböző kiinduló helyzetekből, előzetes vagy utólagos mozgással összekapcsolva.Támaszok:Karhajlítások és nyújtások támaszhelyzetekben; testsúlymozgatások (testsúlyáthelyezések), támlázás helyben különböző testhelyzetekben. Haladás

Matematika: térbeli tájékozódás, síkidomok, törtek alapjai.

Környezetismeret: tájékozódási alapismeretek.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is): talajon, különböző irányokba, sebességgel, mozgásútvonalakon, mozgásirányokba; szerekre fel, szerekről le, szereken át; lépegetések kézzel és lábbal különböző támaszhelyzetekben; csúszások, kúszások, mászások, átbújások; talicskagyakorlatok; fel-, le-, átmászások eszközökre.A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok:Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, alkotó, kreatív és kooperatív játékok, népi gyermekjátékok megismerése. A közösség összteljesítményén alapuló versenyjátékok alkalmazása. A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó versenyfeladatok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben; mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásának útvonala; a mozgás kiterjedése.Az energiabefektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutás fogalmak ismerete.Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel; tárgyakkal és/vagy társsal vagy társakkal végzett gyakorlatok ismerete.A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései. Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainak fogalmi ismerete.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Nyújtás, hordás, támasz, mozgásirány, mozgásútvonal, mozgássík, erőkifejtés, lendület, mozgásos játék.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Manipulatív természetes mozgásformák Órakeret

27 óraElőzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A sporteszközök balesetmentes használatának rögzítése.Az egyéni képesség- és készségszinthez igazodó eszközhasználati formák kihívást jelentő és egyben élményszerű gyakoroltatása.A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGDobások (gurítások) és elkapások:Egy- és kétkezes labdagörgetések talajon és a testen, labdaterelések, gurítások és dobások: különböző technikával; kiinduló helyzetekből; távolságra; célra; többféle anyagú, méretű, formájú, súlyú labdával. Alsó, felső, mellső dobások.Guruló, pattanó és levegőben érkező labdák és egyéb eszközök elkapása egyénileg, párban és csoportban, helyben, haladással. Gurítások, dobások és elkapások egyéb feladatokkal.Rúgások, labdaátvételek lábbal:Álló, guruló labda rúgása álló helyzetből, lassú mozgásból szabadon, társhoz, célra. Labdakontroll és labdavezetéses gyakorlatok a láb részeivel; tértárgyak vagy társak között; helyben és járás közben; meghatározott mozgásútvonalakon. Guruló labda megállítása talppal, belsővel. Játékos passzgyakorlatok falhoz, társhoz. 23 vagy több játékos együttműködése különböző alakzatokban, átadások irányának megváltoztatásával. Rúgások célra, különböző távolságra és magasságban. Rúgó feladatok kézből, pattanásból szabadon.Labdavezetések kézzel:Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, járás, futás és irányváltoztatás közben. Labdapattintások; labdavezetés: helyben és haladással testrészek körül; különböző kiinduló helyzetekben, irányokba és mozgásútvonalakon, magasságban; fokozódó sebességgel; ritmustartással és ritmusváltással egyénileg, párban, csoportban; a vizuális kontroll csökkentésével; labdavezetés közben megállás, elindulás.Ütések testrésszel és eszközzel:Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővel különböző célfelületekre, távolságokra, magasságokra, irányokba; háló (zsinór) fölött;

Matematika: műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek.

Informatika: médiainformatika.

Környezetismeret: testünk és életműködésünk, mozgások, tájékozódási alapismeretek.

különböző magasságban és ívben; párban és csoportokban; helyben és haladással.A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékokban:Szabályjátékok, feladatjátékok, egyszerű sportjáték előkészítő kis játékok; alkotó, kreatív és kooperatív játékok megismerése. Népi gyermekjátékok alkalmazása. A manipulatív mozgásokat alkalmazó, pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvő sikerességre, kreatív eszközhasználatra irányuló egyéni, páros és csoportos versengések.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBiztonságos és balesetmentes eszközhasználat ismerete.Az egyes manipulatív alapmozgások vezető műveletei, tanulási szempontjai.Térbeli és energia-befektetésbeli ismeretek az eszközhasználat relációjában.Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználat ismerete.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ütés, sporteszköz, használati szabály, kosárfogás, bekísérés, terelés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A pozitív megerősítés és a hibajavítás, valamint a segítségadás elfogadása.A tér-, izom- és egyensúlyérzékelés fejlesztése.A helyes testtartás kialakítása, a mozgások esztétikus végrehajtása, a ritmus és mozgás összhangjának megteremtése.A test fölötti kontroll szerepének tudatosítása.Az improvizációs készség fejlesztése, a tánc egyre pontosabbá, felszabadultabbá, kreatívabbá tétele.A magyar népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGTornaTorna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátfordulás előre, hátra; tarkóállás; bátorugrás; lebegő- és mérlegállás; kézállást előkészítő gyakorlatok). Ugrások, támaszugrások és rávezető gyakorlataik az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkáról megfelelő magasságú svédszekrényre (függőleges repülés, felugrás térdelésbe, felguggolás, huszárugrás). 24 mozgásforma kapcsolatából alkotott egyszerű tornagyakorlatok végrehajtása; kötél és/vagy rúdmászás kísérletek mászókulcsolással (3 ütemű mászás). Alaplendület és leugrás alacsonygyűrűn és/vagy nyújtón és/vagy játszótéri eszközökön. Egyszerű páros és társas gúlatorna.TáncA fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotott mozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulatának, dinamikájának kifejezése a gyermeki kreativitás által.Kísérő zenére, saját énekre vagy belső lüktetésre épülő ritmusos járások, dobogás, taps, az ütemhangsúly érzékeltetésének gyakorlatai. Több, kiválasztott motívum, egyszerű motívumkapcsolatok. Páros és csoportos egyszerű térformájú motívumfüzérek.Tornához és tánchoz kapcsolódó játékokSzerep- és szabályjátékok, illetve kreatív és kooperatív játékok torna, illetve tánc jellegű mozgásformák beépítésével. A néphagyományból ismert, sport jellegű, párválasztó, fogyó-gyarapodó és kapuzó játékok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSMozgáskapcsolatok a testrészek és a társak viszonylatában, a térbeli tudatosság összetevőinek felismerése, saját és a társak testi épségének fontossága.A táncokkal kapcsolatos alapfogalmak, néhány néphagyomány ismerete.

Ének-zene: magyar népi mondókák, népi gyermekjátékok, improvizáció, ritmikai ismeretek.

Környezetismeret: az élő természet alapismeretei.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tornaszer, spicc, improvizáció.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A természetes mozgásformák, sokoldalú alkalmazása az atlétikai jellegű mozgások végrehajtása során. A Kölyökatlétika mozgásanyagának gyakorlása során az ügyesség, koordinációs képesség fejlesztése; a mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése.A gyakorlási folyamat során az önértékelés fejlesztése, a gyakorlás fontosságának, hatásának tudatosítása az ügyesség, és koordináció fejlődésében.

Ismeretek/Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGJárás és futás mozgásformái: egyenletes vagy változó sebességgel, különböző irányokba, mozgásútvonalon, különböző lépésfrekvenciával és lépéstávolsággal, szabadon és akadályok felett (természetes és kényszerítő körülmények között).Ugrások és szökdelések mozgásformái: egyenletes vagy változó ugrástávolsággal, magassággal, irányokban, mozgásútvonalon páros és egy lábon, különböző síkokban, kis ismétlésszámokkal.Dobások mozgásformái: lökő-, hajító- és vető gyakorlatok: döntően célbadobással vízszintesen és/vagy függőlegesen változó, váltakozó irányokba, különböző anyagú, formájú, súlyú eszközökkel.

Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a Kölyökatlétika versenyrendszerébenSzabályjátékok, feladatjátékok, atlétikai jellegű futások, ugrások és dobások, a Kölyökatlétika eszközkészletének beépítésével, akadálypályákon, kontrollált csapatversenyek formájában.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSAz energia-befektetés tudatosságának összetevői, a rajthoz kapcsolódó vezényszavak, a dobásokhoz kapcsolódó balesetvédelmi szabályok, idő- és távolságmérés, Kölyökatlétikai eszközök elnevezései, a tanult mozgások ismerete. A kitartás pozitív értékként való elfogadása.

Matematika: mérés, mérhető tulajdonságok.

Vizuális kultúra: közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

Kulcsfogalmak/fogalmak Futóiskola, lendületszerzés, elrugaszkodás, repülés, érkezés, elugrás, felugrás, leugrás, sprint (vágta), légzésszabályozás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldása során a természetes hely- és helyzetváltoztató és manipulatív természetes mozgásformák játékos formában történő alkalmazásával a játéktevékenység fejlesztése. A tevékenységek során az énközpontúság csökkentése a taktikai gondolkodás megalapozása és a csapathoz való pozitív viszony alakítása során.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGKis létszámú, játékos hely-, helyzetváltoztató és manipulatív feladatmegoldások: labdarúgás, minikosárlabda, miniröplabda, szivacskézilabda, illetve egyéb sportjáték jelleggel. Támadó és védekező szerepek kisjátékok közben. A játékszabályok fokozatos bevezetése a játéktevékenység során.Labdarúgás: A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása 4:1 felállási formában, rombuszalakzatban. Kapura rúgások (kapus nélkül).

Technika, életvitel és gyakorlat: anyagok és alakításuk.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Szivacskézilabda: Passzgyakorlatok, kapura lövések.Minikosárlabda: Kosárra dobási kísérletek alacsony gyűrűre.Miniröplabda: Kosárérintés és alkarérintés próbálkozások léggömbbel, puha labdával.Sportjáték-előkészítő kisjátékok: Létszámfölényes és létszámazonos helyzetek megoldása.Kooperatív miniröplabda játékok; célbadobó-, ütő- és rúgójátékok; vonaljátékok; „cicajátékok”; zsinórlabda; sportjátékok kislétszámú mérkőzései egyszerűsített szabályokkal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSMozgáskapcsolatok megértése eszközzel, társakkal. Baleset-megelőzési ismeretek.Játékfeladatok, játékszabályok keretein belüli cselekvés, a társas szabályok megsértésének észlelése és jelzése, alkalmazkodás az irányításhoz. A sportszerűség fogalmának megértése.

Környezetismeret: testünk és életműködéseink, tájékozódási alapismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Játékfeladat, labdatartás, összjáték, technikai elem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret7 óra

Előzetes tudásA tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az önvédelmi és küzdő mozgások gyakorlása közben az önszabályozás fejlesztése.A sérülésmentes eséstechnikák kialakításának elkezdése, a húzások-tolások, emelések és hordások optimális erőkifejtéssel történő végrehajtása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGTárstolások és húzások: Különböző kiinduló helyzetből, a test különböző részeivel, változó, váltakozó erőkifejtéssel.Kötélhúzások: Párban és csapatban különböző kiinduló helyzetekből.Esések és tompításaik: Előre, hátra, oldalra, le és át.Küzdőjátékok.Kooperatív játékok erőfejlesztő tartalommal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési és szabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusának ismerete.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Önkontroll.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Órakeret 15+18 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A megváltozott tanulási környezethez való alkalmazkodással párhuzamosan, az új közegben történő gyakorláshoz szükséges magatartási és balesetvédelmi szabályrendszer kialakítása.A vízben történő biztonságos tájékozódás, a vízbiztonság és a vízszeretet megalapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz úszásoktatás helyi döntésen alapuló választás. Amennyiben a helyi tantervben nem szerepel, a többi tematikus terület óraszámait – különös tekintettel az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekre – az úszás óraszámával meg kell növelni.

MOZGÁSMŰVELTSÉGA vízhez szoktatás gyakorlatai:

Vizuális kultúra: tárgy- és környezetkultúra.

Környezetismeret: a víz tulajdonságai, testünk, életműködéseink, szervezetünk

Járás a vízben; medence szélén végzett úszómozdulatok; merülési gyakorlatok; vízbeugrások; siklás- és lebegési gyakorlatok, a légzésszabályozást segítő gyakorlatok; ismerkedés a mélyvízzel.A téri tájékozódás, térérzékelés fejlesztése kisvízben. Játékos vízhez szoktató gyakorlatok koordinációs és erőfejlesztő céllal.Játékok a vízben:Vízhezszoktató, úszó-, vízbeugró-, merülőgyakorlatok, vízi csapatjátékok eszközökkel, vízilabda-, illetve röplabdajellegű labdás játékok, egyéb játékok különféle eszközökkel.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSUszodai rendszabályok, a vízmélységgel kapcsolatos életvédelmi tudnivalók, az úszástechnikák vezető műveleteinek ismerete, önbizalom és bizalom mások iránt, az úszástanulással, vízben mozgással kapcsolatos érzések kommunikációja, irányítás általi alkalmazkodás.

megfigyelhető ritmusai, tájékozódási alapismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gyorsúszás, hátúszás, krallozás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az igény felkeltése a megismert mozgásos tevékenységek szabadidős tevékenységként való végzése iránt.Örömteli, közösségben történő gyakorlásuk révén a tantárgyhoz fűződő kedvező attitűdök, érzelmi és szociális területek erősítése, fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGIsmerkedés az alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikai készletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal a lehetőségek függvényében:Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetben változatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékok havon és jégen siklások,; gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal, falmászás; íjászat, lovaglás, karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos tevékenységek.Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekben megvalósítható játékok.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSAz alternatívan választható szabadidős tevékenységek tanulásához tartozó minimális fogalmi készlet, az aktív játék lehetőségeinek felismerése, jellemzőinek ismerete, a tevékenységekhez tartozó balesetvédelmi szempontok ismerete, a szabad levegőn mozgás környezeti és időjárási feltételeinek, egészségvédő értékeinek megértése, a környezetvédelem melletti elkötelezettség jelentőségének megértése, mások szándékainak tartós figyelembevétele, a csoporthoz tartozás megélése a közös mozgás által, aktív kezdeményező, a sport mint örömforrás megélése, az egyén erős oldalának felfedezése.

A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesített szakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik.

Magyar nyelv és irodalom: dramatikus játékok.

Környezetismeret: éghajlat, időjárás.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Sporteszköz.

A fejlesztés várt eredménye a

2. évfolyam végén

Előkészítő és preventív mozgásformákAz alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása.A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei.A medence középhelyzete beállítása.A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk.Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.. A mozgás és a nyugalom

harmóniájának felfedezése önmagára és másokra vonatkoztatva.

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformákAz alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával.

Manipulatív természetes mozgásformákA manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete.Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában.A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés.

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokbanFeszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása.Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön.A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása.

Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokbanA futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban.Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaibanAz alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete.Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban.A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása.

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokbanA mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése.Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodjanak.

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokbanAz általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása.Tudatos levegővétel.Bátor vízbeugrás.

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekbenHasználható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról.Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

AMENNYIBEN AZ ÚSZÁSOKTATÁS LEHETŐSÉGE NEM BIZTOSÍTOTT, AZ EZEKRE SZÁNT ÓRÁK (lehetőleg korcsolya- oktatásra) SZÉTOSZTVA TALÁLHATÓAK A TÖBBI TEMATIKAI EGYSÉGEKBEN dőlt számmal jelezve..

3. évfolyamHeti óraszám Éves óraszám

3. évfolyam 5 180A tematikai egységeket áttekintő táblázat

Tematikai egység megnevezése Órakeret1. Előkészítő és preventív mozgásformák 102. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 27

3. Manipulatív természetes mozgásformák 354. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban 15

5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban 206. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban korcsolya, téli sportok, téli játékok 15 (18)

7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban 78. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszásgyakorlatokban 189. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben 12+18Összes óraszám: 162+18

A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható 10%-os órakeret terhére lettek beosztva.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előkészítő és preventív mozgásformák

Órakeret 10 óra+

folyamatos

Előzetes tudás

A tanóra menetét segítő egyszerű alakzatok kialakítása és megtartása.Az alapvető gimnasztikai szakkifejezések ismerete és végrehajtása. A fittség, a higiénia, a baleset-megelőzés és a környezettudatosság területein megszerzett elemi ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A testnevelés optimális tanulási környezetének további erősítése.Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megszokottá tétele, a testi és lelki egészségért való személyes felelősség tudatosítása.A szervezési feladatok körének bővítése, egyre önállóbbá tétele.Az egészségfejlesztés alapvető területein szerzett ismeretek gyarapítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGTérbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):Tér- és távköz, többsoros vonal kialakítása. A tanórai feladat végrehajtásához szükséges egyéb térformák kialakítása.Gimnasztika:Nyújtó, erősítő és ernyesztő hatású szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelem szabályainak megfelelően eszköz nélkül és különböző eszközökkel. Játékos gyakorlatsorok zenére. Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal végrehajtva eszköz nélkül és különböző eszközöket felhasználva. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok a bemelegítésben és levezetésben. Tartásos és mozgásos elemek önálló végrehajtása.Keringésfokozó feladatok; zenés gimnasztika fokozódó intenzitással és terjedelemmel; gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma-, tér- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.Játék:A térbeli tudatosságot, az energiabefektetés tudatosságát és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versenyjelleggel. Játékok testtartásjavító feladatokkal.Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párban és csoportban. Egy-egy nyújtó és erősítő hatású gyakorlat önálló végrehajtása a testtartásért felelős főbb izomcsoportokra korrekciós céllal is. Motoros, illetve fittségi tesztek pontosabb végrehajtása.Aktív, mozgásos relaxációs gyakorlatok, a progresszív és az interaktív relaxáció gyakorlatai.Higiéniával és a környezettudatossággal kapcsolatos ismeretek tudatos alkalmazása.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA szervezet terhelésével, edzésével kapcsolatos elemi ismeretek. Pulzusmérés.

Környezetismeret: tájékozódási alapismeretek.

Vizuális kultúra: tárgy- és környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

Technika, életvitel és gyakorlat: életvitel, háztartás.

A tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek bővülése.Higiéniai alapismeretek: a biológiai éréssel járó testi változások alapismeretei.Relaxációs alapismeretek: belső figyelem, önkontroll, testtudat, a feszültségek feloldása.Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés és a sporteszközök megóvása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Alakzat, helyes testtartás, sérülés, mozgásos elem, életmód, táplálkozás, edzettség, vélemény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Órakeret

27 óra

Előzetes tudás A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások elnevezéseinek, legfontosabb vezető műveleteinek ismerete. Fentiek alkalmazása egyszerű játékhelyzetekben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A mozgáskoordináció fejlődésével párhuzamosan az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgásformák stabillá és automatizálttá tétele, változó körülmények között is optimális precizitás kialakítása.Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában nagyfokú cselekvésbiztonság kialakítása - lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és szociális kompetenciák továbbfejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGJárások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:Fordulattal, ritmus- és irányváltással; manipulatív feladatokkal kombinálva; mozgáskapcsolatokban, vonalak, bóják, ugrókötél által meghatározott mozgásútvonalakon; változó magasságú akadályok beiktatásával; különböző ritmusú és tempójú zenére.Haladás kiépített, komplex akadálypályán. Három-öt mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok alkotása és végrehajtása zenére is. Menekülés és üldözés különböző tértárgyak, akadályok kerülésével, egyéb taktikai feladatokkal.Hajlítások és nyújtások:Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a hajlításokra és nyújtásokra építve (zenére is).Fordítások és fordulatok:Fordítások különböző helyváltoztató mozgásokhoz kapcsolva. Fél és egész fordulat helyben, ugrással különböző eszközökön is.Tolások, húzások:Különböző eszközök húzása és tolása egyénileg, párokban és csoportokban fokozódó erőkifejtéssel, különböző eszközökkel és testrészekkel.Emelések és hordások:Társemelések és társhordások csoportokban, illetve az egyéni kompetenciáktól függően párokban. Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően.Függés- és lengésgyakorlatok:Mászókötélen, mászórúdon, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n, egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően. „Vándormászás”.Egyensúlygyakorlatok: Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és labilis felületen Egyéb egyensúlygyakorlatok.Gurulások, átfordulások:Különböző szereken, eszközökön; különböző kiinduló helyzetekből, előzetes és utólagos mozgással, egyensúlygyakorlatokkal, illetve manipulatív mozgásokkal összekapcsolva.Támaszok:Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is) komplex

Vizuális kultúra: kifejezés, alkotás, vizuális kommunikáció.

Technika, életvitel és gyakorlat: életvitel, háztartás.

Matematika: műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek.

akadálypályán, nehezített feltételek mellett. Ugrások, lépegetések kézzel („támlázás”) és lábbal különböző támaszhelyzetekben. Elszakadás a talajtól kézzel és/vagy lábbal különböző támaszhelyzetekből. Fel-, le-, átmászások eszközökre nehezített feltételekkel.A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok:Szerep-, szabály- és feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok, népi gyermekjátékok a helyváltoztató természetes mozgásformák felhasználásával. Akadályversenyek, különböző magasságú eszközök leküzdésével. A közösség összteljesítményén alapuló versenyjátékok. A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó egyéni versenyek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben; mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásának útvonala; a mozgás kiterjedése.A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hely- és helyzetváltoztató mozgás, mozgáskapcsolat, mozgásos játék, játékszabály, játékszerep, gyorsaság, állóképesség, erő, akadályverseny.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Manipulatív természetes mozgásformák Órakeret

35 óra

Előzetes tudás Az eszközök ismerete, balesetmentes használata.A manipulatív alapmozgások vezető műveletei.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tudatos gyakorlás és a gyakorlás általi fejlődés örömteli megélése során a magabiztosság erősítése.Bátor, sikerorientált tanulási igény megalapozása, ezzel hozzájárulás a szabadidős aktivitások és játéktevékenység mindennapi életben való használatához. A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGDobások (gurítások) és elkapások:Egy- és kétkezes gurítások és dobások helyből, majd haladásból. Különböző ívben és sebességgel érkező labdák és egyéb eszközök elkapása párban és csoportokban nehezített feltételek mellett. Alsó, felső, mellső dobások párban és csoportokban különböző erővel, irányba és távolságra haladó mozgás közben. Gurítások, dobások és elkapások egyszerű cselekkel és egyéb feladatokkal kombinálva. Labdaátadások játékhelyzetekben. Kapura dobások talajról. Páros és hármas kapcsolatok kialakítása játékhelyzetekben.Rúgások, labdaátvételek lábbal:Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel különböző alakzatokban. Labdavezetés- és labdakontroll-gyakorlatok váltakozó sebességgel és/vagy irányban társak között mindkét láb használatával.Labdavezetések kézzel:A társsal azonosan, illetve tükörképben; váltakozó irányban, sebességgel, akadályok felhasználásával; kreatív feladatalkotással; labdadobással, gurítással kombinálva egyénileg, párban és csoportban; csoportos labdavezetéses feladatok.Ütések testrésszel és eszközzel:Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővel különböző célfelületekre, távolságokra és magasságokra; háló (zsinór) fölött különböző magasságban és ívben a vizuális kontroll csökkentésével; egyénileg, párban és csoportban, tükörképben és azonosan.A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékbanSzabály- és feladatjátékok, sportjáték-előkészítő kisjátékok, alkotó és kooperatív játékok. Népi gyermekjátékok. A manipulatív mozgásokat alkalmazó, pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvő sikerességre, kreatív eszközhasználatra irányuló egyéni, páros és csoportos versenyek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Technika, életvitel és gyakorlat: életvitel, háztartás.

Bonyolultabb játékfeladatok által megkövetelt, szabályok szerinti eszközhasználat.A manipulatív eszközhasználati technikák vezető műveletei.Térbeli és energiabefektetésbeli ismeretek az eszközhasználattal összefüggésben.Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználat ismerete.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Alkalmazkodás, akarat, sporteszköz, lábfej.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

A tanult tornaelemek, táncmozdulatok felismerése, végrehajtása. Egyszerű, 24 mozgásformák összekapcsolása, esztétikus végrehajtás mellett.Nyújtott karú támaszhelyzetek. Eredményes mászókulcsolás.Magabiztos statikus és dinamikus egyensúlyi helyzetek.Egyszerű tánclépésekkel, a zene ritmusára a tanár, a pár, a társak mozgásának többnyire sikeres követése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A felelősségteljes gyakorlás révén az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése.A tornajellegű feladatok kombinált megoldásával a testérzékelés, a tér-, izom- és egyensúlyérzékelés továbbfejlesztése.A torna- és a táncelemek gyakorlásával hozzájárulás a relatív erő- és a ritmusképesség fejlődéséhez.Az esztétikus mozgásvégrehajtás rögzítése.A tánc jellegű feladatok tanulása közben a térbeliség (mozgás), az időbeliség (ritmus) és dinamika összehangolása.Ösztönzés az együttműködésre, alkalmazkodásra, a másik nem, a másik személy, a másik csoport elfogadására és megbecsülésére.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGTorna:Torna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátfordulás előre és hátra az egyéni kompetenciákhoz illeszkedő nehézséggel - különböző kiinduló helyzetből emelés zsugorfejállásba; felugrás kéztámasszal különböző szerekre; támaszugrások az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkáról egyéni-páros-társas egyensúly- és gúlagyakorlatok. Alaplendület és leugrás gyűrűn és/vagy nyújtón és/vagy játszótéri eszközökön.Tánc:Kreatív tánc különböző ritmusú, tempójú zenére.A fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotott mozgásokon keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulata, dinamikája hatásának a mozgás általi kifejezése a gyermeki képzelőerő, kreativitás által.Tornához és tánchoz kapcsolódó játékok, versenyek, bemutatók:Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok tornajellegű mozgásformák illesztésével. Népi játékok énekre, dalra, zenére. Kreativitásra, esztétikumra és mozgáspontosságra épülő egyszerű torna- és táncbemutatók.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA tornamozgások megnevezése. Baleset- és sérülésveszélyes helyzetek elkerülésének módjai. A tanult dalok szövege, a tanult táncokhoz kapcsolódó népi hagyományok, ünnepek elnevezései.A táncjellegű feladatmegoldások a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolhatók.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

Ének-zene: magyar népi mondókák, népi gyermekjátékok, mozgásos improvizáció, ritmikai ismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gurulás, fellendülés, kéztámasz, spicc, egyensúlygyakorlat, tornaelem, , aerobik, pontozás , tánc, szünet, táncház, fonó, „játszó”, felkérés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Természetes mozgásformák az atlétika jellegű Órakeret

feladatmegoldásokban 20 óra

Előzetes tudás

A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.Különböző intenzitású mozgások többször rövid ideig történő fenntartása játékos, változó körülmények között, illetve játékban.Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A futó-, ugró- és dobóiskola alapgyakorlatainak fokozódó pontosságú végrehajtása. Idő-, és tempóérzékelésen alapuló tartós futások gyakorlása. A mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése. Az atlétikai jellegű alapmozgások tanulása iránti motiváció erősítése a mozgások pontosságra törekvő, változatos gyakorlásával.Az önértékelés további erősítése. A testséma, a testtudat, a figyelem összpontosításának és a figyelem rugalmasságának fejlesztése.

Ismeretek/Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGJárás- és futás mozgásformái:egyenletes és változó, illetve váltakozó ritmussal, sebességgel, erőkifejtéssel, lépéstávolsággal és/vagy lépésfrekvenciával;komplex akadálypályán;vágtafutás; tartós futás különböző terepeken.Ugrások és szökdelések ugrásformái:Ugróiskolai gyakorlatok, sorozatszökdelések az ugrástávolság és -magasság változtatásával, páros és egylábon, távolugrás-kísérletek elugrósávból guggoló- és/vagy lépőtechnikával.Dobások mozgásformái:Egy- és kétkezes hajító-, lökő- és vetőmozdulatok célra, változó távolságra, különböző kiinduló helyzetekből.Hajítómozgások 3 lépéses dobóritmusban.Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a Kölyökatlétika versenyrendszerében:A Kölyökatlétika mozgásrendszerére épített szabályjátékok, feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok, önálló, páros és csoportos ugróiskolai gyakorlatsorok, játékok alkotása.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSKözös szervezés, egymás teljesítményének értékelése és elfogadása.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

Matematika: geometria, mérés, testek.

Vizuális kommunikáció: közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Futó-, ugró- és dobóiskola, váltott lábú szökdelés, váltás, forgás, dobóritmus.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

Tapasztalat a manipulatív természetes mozgásformák gyakorló- és feladathelyzetben történő alkalmazásáról.Motivált tanulás a játék folyamatában.Összjáték-tapasztalatok az egyszerű támadó és védő helyzetekről. A sportszerű viselkedés jellemzőinek ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásával hozzájárulás a taktikai gondolkodás fejlődéséhez.A közös játékfeladatok során a csapatérdek hangsúlyos megjelenítése az egyéni érdekkel szemben.A játéktevékenység során kialakuló döntéshelyzetek során a célszerű mozgásválasz megtalálása.A szabadidő aktív közösségi játékkal történő kitöltése igényének megerősítése.

A tevékenységek során az énközpontúság csökkentése, ezáltal a taktikai gondolkodás további fejlesztése, az egyén csapathoz való pozitív viszonyának további megerősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGÁltalános technikai és taktikai tartalmak:Támadó és védő feladatok terület- és emberfogással kisjátékok közben; páros cselezési feladatok, testcsel labdavezetéssel, játékos passzgyakorlatok; passzgyakorlatok labdavezetéssel kombinálva 1:1, 2:1, 3:1 ellen.Minikosárlabda:Kosárra dobási kísérletek helyből, büntetődobás alacsony palánkra; megindulás, megállás, sarkazás a kosárlabdában.Miniröplabda:Kosárérintés és alkarérintés, alsó egyenes nyitás puha labdákkal, léggömbbel egyénileg, párokban, csoportokban.Szivacskézilabda:Kapura dobási kísérletek helyből, nekifutásból, páros lefutásból. Passzgyakorlatok. Ismerkedés a kapusjátékkal.Sportjáték-előkészítő (kis)játékok:Létszámazonos (1:1; 2:2; 3:3; 4:4 ellen), szivacskézilabda, minikosárlabda (streetball) jelleggel; kis létszámú cicajátékok kézilabda-, kosárlabda jelleggel, fokozatos szabálybevezetéssel; területfoglaló, menekülő-üldöző taktikai játékok; palánkkosárlabda, miniröplabda, vonaljátékok, (kooperatív) zsinórlabda, átfutós röplabda puha labdákkal; sportjátékok rögtönzött mérkőzései kis létszámú csapatokkal, egyszerűsített szabályokkal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSKommunikációs formák és jelek felismerése a csapatjáték során.A sportszerű viselkedést igénylő helyzetek felismerése.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometria.

Magyar nyelv- és irodalom: kommunikációs jelek felismerése és értelmezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Labdaív, kooperatív játék, labdabirtoklás, győzelem, vereség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 7 óra

Előzetes tudásElemi eséstechnikák ismerete, balesetmentes végrehajtása.A támadó- és védőmozgások során az ellenfél mozgásaihoz való igazodás próbálkozások.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az önvédelmi és küzdő feladatok során az önvédelem szerepének tudatosítása a mindennapokban.Az önfegyelem és önszabályozás továbbfejlesztése.A sportszerű küzdés iránti igény erősítése.A sportszerű küzdések, együttműködő feladatok végrehajtása során a társak tiszteletének erősítése.A taktikai gondolkodás egyre gyakoribb összekapcsolása a mozgásvégrehajtással.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGA küzdőjátékok előkészítésének gyakorlata:Tolások és húzások a testi erő kihasználásával. Társas egyensúly-kibillentő gyakorlatok. Szabadulás fogásokból, birkózó jellegű küzdelmek (grundbirkózás), esések és tompításaik előre, hátra, oldalra, le, át, gurulások tompítása.Küzdőjátékok:Szabály- és feladatjátékok önvédelmi, illetve küzdőelemekkel, küzdőjátékok, játékok kooperatív erőfejlesztő tartalommal, páros és csoportos kötélhúzó versenyek, páros küzdések.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

A mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési és szabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusa, önvédelmi alapismeretek a mindennapokban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tompítás, cselgáncs, esés, karate, önvédelem, menekülés, szabadítás, agresszivitás, tisztelet.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Órakeret 18 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A gyorsúszás vagy hátúszás közül egy úszásnem választása.Az uszodában szükséges magatartási, higiéniai és balesetvédelmi szabályrendszer tudatosítása, a személyes felelősség kialakítása és az uszodai szabályok betartása.Egy úszásnem (gyorsúszás vagy hátúszás) technikájának rögzítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz úszásoktatás óraszáma helyi feltételektől függ, de 18 óra biztosítása előírt (a két évfolyamon együttesen). Amennyiben az iskola úszásoktatásra a helyi tantervben csak 18 órát tervez, vagy nem használja fel a teljes (36 órás) időkeretet, a fennmaradó órákat a többi tematikai egység időkeretének bővítésére kell fordítania.

MOZGÁSMŰVELTSÉGA vízhez szoktatás gyakorlatai, a vizes környezet balesetvédelmi és higiéniai rendszabályai.Vízbiztonság, siklás hason és háton. Tudatos levegővétel az úszás rávezető gyakorlataiban.

HátúszásSzárazföldi rávezető gyakorlatok (karmunka, lábmunka).Feladatok háton: felfekvés a hátra kapaszkodással, fejbeállítás, csípőemelés; háton lebegés segítséggel és önállóan; felfekvés hátra segítséggel és önállóan; lebegés háton önállóan; lebegés és siklás háton.Hátúszás lábtempó: siklás háton; hátúszó lábtempó úszólappal és labdával; hátúszó lábtempó, segítséggel; hátúszás lábtempó segítséggel és önállóan; háton lebegés, siklás és a hátúszás lábtempó összekapcsolása; hátúszás lábmunka önálló gyakorlása.Hátúszás kartempó: hátúszás kartempó – késleltetve; mélytartásból, majd magastartásból; egykaros hátúszás-kísérletek, a levegővétel.Hátúszás kar- és lábtempó összhangjának megteremtése: hátúszás lábtempó, késleltetett kartempó; hátúszás kar- és lábtempó technikai gyakorlatai.Ugrások, taposások: beugrás és taposás a mélyvízben (növekvő időtartamban); fejesugrás és előkészítő gyakorlatai.A téri tájékozódás, tér- és mélységérzékelés fejlesztése úszó és merülő gyakorlatokkal. Adott úszásnem technikai gyakorlatai koordinációs céllal. Játékos páros és társas vízi feladatok erőfejlesztő céllal.Vízhez kötött játékok:Hajóvontatás, siklási és vízbeugrási versengések, víz alatti fogók, játékos úszógyakorlatok; játékos vízi csapatversenyek eszközökkel, vízilabda-, illetve röplabdajellegű labdás játékok, egyéb játékok különféle eszközökkel.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA választott úszástechnikával kapcsolatos fogalmi készlet ismerete, az uszoda élet- és balesetvédelmi ismeretei, önbizalom és bizalom mások iránt, az úszástanulással, vízben mozgással kapcsolatos érzések kommunikációja, irányítás általi alkalmazkodás.

Amennyiben az intézményben az 1-2. osztályban is megoldott az úszásoktatás, a tematikai egység céljait és követelményeit a helyi tantervben ennek figyelembe vételével kell meghatározni.

Vizuális kultúra: tárgy-és környezetkultúra.

Környezetismeret: a víz tulajdonságai, testünk, életműködéseink.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Felfekvés, , hátúszás, késleltetés, levegővétel, merülés, mentés, életvédelem, pánik, félelem, fáradtság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Órakeret 12+18 óra

Előzetes tudás

A szabadtéri és természetben űzött mozgásos tevékenységek alapvető egészségvédelmi és környezettudatos szabályai.Az időjárási körülmények hatása a testmozgásra.Mozgástapasztalat néhány szabadidős mozgásrendszerről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az alternatív, szabadidős mozgásformák további megismerése és kipróbálása.A kihívást jelentő, új sportágak révén a mozgás iránti pozitív érzelmi bázis formálása.Az aktív szabad játék, majd a rekreáció a későbbi egészséget fenntartó, fejlesztő funkciójának megalapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGIsmerkedés újabb alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikai készletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal és/vagy az 1-2. osztályban választottak további gyakorlása a lehetőségek függvényében:Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetben változatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékok havon és jégen; siklások, gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal ; falmászás; íjászat, lovaglás, :, karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos, táncos tevékenységek. Gyermekjóga gyakorlatok.Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekben megvalósítható játékok.A választott mozgásrendszerhez illeszkedő játékok, ügyességi csapatversenyek, házi bajnokságok

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA választott szabadidős mozgásrendszerek elnevezései, alaptechnikai és taktikai elemei, legfontosabb szabályai, KRESZ-alapismeretek, a szabadidős mozgásokhoz tartozó szabályok, eszközök ismerete, a szabadidő- és médiatudatosság.A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesített szakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink; időjárás, éghajlat.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szabadidő, játékszervezés, kullancs, UV-sugárzás,

A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végén

Előkészítő és preventív mozgásformákEgyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is.A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete.A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása.Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása.A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén.Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban.Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformákAz alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése.Manipulatív természetes mozgásformákA manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése.A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása.

A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása.Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokbanA képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás.Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.A tempóváltozások érzékelése és követése.A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete.Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokbanA futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között.A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban.Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaibanA tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során.Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése.Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra.A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés.A sportszerű viselkedés értékké válása.Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokbanA sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés.Az önvédelmi feladatok céljának megértése.Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokbanEgy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan.Az uszodai rendszabályok természetessé válása.A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete.Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekbenLegalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása.A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete.

AMENNYIBEN AZ ÚSZÁSOKTATÁS LEHETŐSÉGE NEM BIZTOSÍTOTT, AZ EZEKRE SZÁNT ÓRÁK (lehetőleg korcsolya- oktatásra) SZÉTOSZTVA TALÁLHATÓAK A TÖBBI TEMATIKAI EGYSÉGEKBEN dőlt számmal jelezve..

4. évfolyamHeti óraszám Éves óraszám

4. évfolyam 5 180A tematikai egységeket áttekintő táblázat

Tematikai egység megnevezése Órakeret1. Előkészítő és preventív mozgásformák 102. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 273. Manipulatív természetes mozgásformák 354. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban 15

5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban 206. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban korcsolya, téli sportok, téli játékok 15 (18)

7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban 78. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszásgyakorlatokban 189. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben 12+18Összes óraszám: 162+18

A pirossal jelölt órák a szabadon felhasználható 10%-os órakeret terhére lettek beosztva.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előkészítő és preventív mozgásformák

Órakeret 10 óra+

folyamatos

Előzetes tudás

A tanóra menetét segítő egyszerű alakzatok kialakítása és megtartása.Az alapvető gimnasztikai szakkifejezések ismerete és végrehajtása. A fittség, a higiénia, a baleset-megelőzés és a környezettudatosság területein megszerzett elemi ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A testnevelés optimális tanulási környezetének további erősítése.Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megszokottá tétele, a testi és lelki egészségért való személyes felelősség tudatosítása.A szervezési feladatok körének bővítése, egyre önállóbbá tétele.Az egészségfejlesztés alapvető területein szerzett ismeretek gyarapítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGTérbeli alakzatok és kialakításuk (rendgyakorlatok):Tér- és távköz, többsoros vonal kialakítása. A tanórai feladat végrehajtásához szükséges egyéb térformák kialakítása.Gimnasztika:Nyújtó, erősítő és ernyesztő hatású szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása az ízületi és gerincvédelem szabályainak megfelelően eszköz nélkül és különböző eszközökkel. Játékos gyakorlatsorok zenére. Bemelegítő és levezető gyakorlatok egyénileg, párban és társakkal végrehajtva eszköz nélkül és különböző eszközöket felhasználva. Tudatos izomfeszítés, nyújtás és ernyesztés, légzőgyakorlatok a bemelegítésben és levezetésben. Tartásos és mozgásos elemek önálló végrehajtása.Keringésfokozó feladatok; zenés gimnasztika fokozódó intenzitással és terjedelemmel; gyermekaerobik gyakorlatsorok erőfejlesztő és aerob állóképesség-fejlesztő jelleggel. Ízületi mozgékonyságfejlesztés, aktív és passzív, dinamikus és statikus nyújtó gyakorlatokkal. Koordinációfejlesztő finommotoros gyakorlatok különféle eszközökkel. Testséma-, tér- és testérzékelés-fejlesztő játékos gyakorlatok.Játék:A térbeli tudatosságot, az energiabefektetés tudatosságát és a testtudatot alakító, koordinációfejlesztő szerepjátékok, szabályjátékok és feladatjátékok kreatív, kooperatív, valamint versenyjelleggel. Játékok testtartásjavító feladatokkal.Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés:Preventív, szokásjellegű tevékenységformák végzése egyedül, párban és csoportban. A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok önálló alkotással és végrehajtással. Egy-egy nyújtó és erősítő hatású gyakorlat önálló végrehajtása a testtartásért felelős főbb izomcsoportokra korrekciós céllal is. Motoros, illetve fittségi tesztek pontosabb végrehajtása.Aktív, mozgásos relaxációs gyakorlatok, a progresszív és az interaktív relaxáció gyakorlatai.Higiéniával és a környezettudatossággal kapcsolatos ismeretek tudatos alkalmazása.ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA bemelegítés és levezetés alapvető szabályainak ismerete.A biomechanikailag helyes testtartás jellemzői, fontossága, a gerincvédelem szabályai.A szervezet terhelésével, edzésével kapcsolatos elemi ismeretek. Pulzusmérés.A tartásos és mozgásos elemek szakkifejezéseinek bővülése.Higiéniai alapismeretek: a biológiai éréssel járó testi változások alapismeretei.Relaxációs alapismeretek: belső figyelem, önkontroll, testtudat, a feszültségek feloldása.Környezettudatosság: takarékosság, öltözői rend, saját felszerelés és a sporteszközök megóvása.Személyes felelősség: feladatok megindítását és megállítását jelző kommunikációs jelek felismerése és alkalmazása, egészség, sport, életviteli és életmód alapismeretek, biztonság, baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási

Környezetismeret: tájékozódási alapismeretek.

Vizuális kultúra: tárgy- és környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

Technika, életvitel és gyakorlat: életvitel, háztartás.

alapismeretek.Kulcsfogalmak/

fogalmakTestséma, megelőzés, tartásos elem, stressz, feszültség, fittség, mozgásintenzitás, hajlékonyság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Órakeret

27 óra

Előzetes tudás A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások elnevezéseinek, legfontosabb vezető műveleteinek ismerete. Fentiek alkalmazása egyszerű játékhelyzetekben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A mozgáskoordináció fejlődésével párhuzamosan az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgásformák stabillá és automatizálttá tétele, változó körülmények között is optimális precizitás kialakítása.Az alapvető mozgáskészségek tanulásának folyamatában nagyfokú cselekvésbiztonság kialakítása - lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.Az egyéni, a páros és a csoportos tanuláshoz szükséges személyes és szociális kompetenciák továbbfejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGJárások, futások, oldalazások, szökdelések és ugrások:Fordulattal, ritmus- és irányváltással; manipulatív feladatokkal kombinálva; mozgáskapcsolatokban, vonalak, bóják, ugrókötél által meghatározott mozgásútvonalakon; változó magasságú akadályok beiktatásával; különböző ritmusú és tempójú zenére.Szökdelések, el-, fel- és leugrások és érkezések zenére, ritmikusan, áthajtások közben, különböző eszközök segítségével; manipulatív mozgásokkal összekötve. Haladás kiépített, komplex akadálypályán. Három-öt mozgásformából álló helyváltoztató mozgássorok alkotása és végrehajtása zenére is. Menekülés és üldözés különböző tértárgyak, akadályok kerülésével, egyéb taktikai feladatokkal.Lendítések, körzések:Különböző testrészekkel különböző iramú és sebességű mozgások közben. Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a lendítésekre és körzésekre építve (zenére is).Hajlítások és nyújtások:Különböző testhelyzetek kialakítása hajlításokkal és nyújtásokkal az egyéni kreativitást felhasználva. Hajlítások és nyújtások összekapcsolása futásból felugrással, illetve különböző eszközökkel. Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a hajlításokra és nyújtásokra építve (zenére is).Fordítások és fordulatok:Fordítások különböző helyváltoztató mozgásokhoz kapcsolva. Fél és egész fordulat helyben, ugrással különböző eszközökön is. Fordulatok manipulatív eszközökkel kombinálva. Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a fordításokra és fordulatokra építve (zenére is).Tolások, húzások:Különböző eszközök húzása és tolása egyénileg, párokban és csoportokban fokozódó erőkifejtéssel, különböző eszközökkel és testrészekkel.Emelések és hordások:Társemelések és társhordások csoportokban, illetve az egyéni kompetenciáktól függően párokban. Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően.Függés- és lengésgyakorlatok:Mászókötélen, mászórúdon, bordásfalon, alacsonygyűrűn, KTK-n, egyéb játszótéri eszközökön az egyéni kompetenciáknak megfelelően. „Vándormászás”.Egyensúlygyakorlatok: Különböző testrészeken és testhelyzetekben csukott vagy bekötött szemmel. Egyensúlyi helyzetek megtalálása hely- és helyzetváltoztató mozgásokból, illetve manipulatív eszközhasználattal. Társas egyensúlygyakorlatok a közös súlypont megtalálásával. Eszközök egyensúlyban tartása mozgásban különböző testrészekkel, illetve eszközökkel.Gurulások, átfordulások:Különböző szereken, eszközökön; különböző kiinduló helyzetekből, előzetes és

Vizuális kultúra: kifejezés, alkotás, vizuális kommunikáció.

Technika, életvitel és gyakorlat: életvitel, háztartás.

Matematika: műveletek értelmezése; geometria, mérés, testek.

utólagos mozgással, egyensúlygyakorlatokkal, illetve manipulatív mozgásokkal összekapcsolva. Társsal, társakkal tükörképben és azonosan, társon át.Támaszok:Haladás kéztámaszos helyzetekben (utánzó mozgásokkal is) komplex akadálypályán, nehezített feltételek mellett. Ugrások, lépegetések kézzel („támlázás”) és lábbal különböző támaszhelyzetekben. Elszakadás a talajtól kézzel és/vagy lábbal különböző támaszhelyzetekből. Fel-, le-, átmászások eszközökre nehezített feltételekkel.A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgásokat alkalmazó játékok:Szerep-, szabály- és feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok, népi gyermekjátékok a helyváltoztató természetes mozgásformák felhasználásával. Akadályversenyek, különböző magasságú eszközök leküzdésével. A közösség összteljesítményén alapuló versenyjátékok. A saját egyéni teljesítmény túlszárnyalását célzó egyéni versenyek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben; mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásának útvonala; a mozgás kiterjedése.Az energiabefektetés tudatossága: idő, sebesség; erőkifejtés; lefutás.Kapcsolatok, kapcsolódások: testrészekkel; tárgyakkal és/vagy társsal, vagy társakkal.A tematikus területhez kapcsolódó mozgásos feladatok elnevezései. Az egyes mozgások vezető műveleteinek, tanulási szempontjainak fogalmi ismerete.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Térérzékelés, testérzékelés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Manipulatív természetes mozgásformák Órakeret

35 óra

Előzetes tudás Az eszközök ismerete, balesetmentes használata.A manipulatív alapmozgások vezető műveletei.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tudatos gyakorlás és a gyakorlás általi fejlődés örömteli megélése során a magabiztosság erősítése.Bátor, sikerorientált tanulási igény megalapozása, ezzel hozzájárulás a szabadidős aktivitások és játéktevékenység mindennapi életben való használatához. A finommotorika fejlesztése – lehetőség szerint – a Kölyökatlétika mozgásanyagának beépítésével.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGDobások (gurítások) és elkapások:Egy- és kétkezes gurítások és dobások helyből, majd haladásból. Különböző ívben és sebességgel érkező labdák és egyéb eszközök elkapása párban és csoportokban nehezített feltételek mellett. Alsó, felső, mellső dobások párban és csoportokban különböző erővel, irányba és távolságra haladó mozgás közben. Gurítások, dobások és elkapások egyszerű cselekkel és egyéb feladatokkal kombinálva. Labdaátadások játékhelyzetekben. Kapura dobások talajról. Páros és hármas kapcsolatok kialakítása játékhelyzetekben.Rúgások, labdaátvételek lábbal:Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel különböző alakzatokban. Labdavezetés- és labdakontroll-gyakorlatok váltakozó sebességgel és/vagy irányban társak között mindkét láb használatával. Belső csüd, teli csüd, teljes csüd, külső csüd használata feladatmegoldásoknál. „Dekázás” mindkét láb használatával. Rúgások a lábfej különböző részeivel helyből, mozgásból. Játékos passzgyakorlatok. Kézből rúgásfeladatok meghatározott célra, távolságra „dropból” is próbálkozva.Labdavezetések kézzel:A társsal azonosan, illetve tükörképben; váltakozó irányban, sebességgel, akadályok felhasználásával; kreatív feladatalkotással; labdadobással, gurítással kombinálva egyénileg, párban és csoportban; csoportos labdavezetéses feladatok.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Technika, életvitel és gyakorlat: életvitel, háztartás.

Ütések testrésszel és eszközzel:Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővel különböző célfelületekre, távolságokra és magasságokra; háló (zsinór) fölött különböző magasságban és ívben a vizuális kontroll csökkentésével; egyénileg, párban és csoportban, tükörképben és azonosan. Ütések tenyeres és fonák mozgásmintával; szervaszerűen.A manipulatív természetes mozgásformák gyakorlása játékbanSzabály- és feladatjátékok, sportjáték-előkészítő kisjátékok, alkotó és kooperatív játékok. Népi gyermekjátékok. A manipulatív mozgásokat alkalmazó, pontosságra, csökkenő hibaszázalékra, növekvő sikerességre, kreatív eszközhasználatra irányuló egyéni, páros és csoportos versenyek.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBonyolultabb játékfeladatok által megkövetelt, szabályok szerinti eszközhasználat.A manipulatív eszközhasználati technikák vezető műveletei.Térbeli és energiabefektetésbeli ismeretek az eszközhasználattal összefüggésben.Az eszközkezelés lehetőségeinek megkülönböztetése.A játékfeladat által megkövetelt szabályok szerinti eszközhasználat ismerete.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Használati szabály, tenyeres, fonák, dekázás, droprúgás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

A tanult tornaelemek, táncmozdulatok felismerése, végrehajtása. Egyszerű, 24 mozgásformák összekapcsolása, esztétikus végrehajtás mellett.Nyújtott karú támaszhelyzetek. Eredményes mászókulcsolás.Magabiztos statikus és dinamikus egyensúlyi helyzetek.Egyszerű tánclépésekkel, a zene ritmusára a tanár, a pár, a társak mozgásának többnyire sikeres követése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A felelősségteljes gyakorlás révén az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése.A tornajellegű feladatok kombinált megoldásával a testérzékelés, a tér-, izom- és egyensúlyérzékelés továbbfejlesztése.A torna- és a táncelemek gyakorlásával hozzájárulás a relatív erő- és a ritmusképesség fejlődéséhez.Az esztétikus mozgásvégrehajtás rögzítése.A tánc jellegű feladatok tanulása közben a térbeliség (mozgás), az időbeliség (ritmus) és dinamika összehangolása.Ösztönzés az együttműködésre, alkalmazkodásra, a másik nem, a másik személy, a másik csoport elfogadására és megbecsülésére.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGTorna:Torna-előkészítő mozgásanyag. Talajgyakorlatok (gurulóátfordulás előre és hátra az egyéni kompetenciákhoz illeszkedő nehézséggel - különböző kiinduló helyzetből, repülési fázissal, szerekre, párban, csoportban; fellendülési kísérletek segítségadással vagy nélküle kézállásba; kézenátfordulás oldalt, emelés zsugorfejállásba; felugrás kéztámasszal különböző szerekre; támaszugrások az egyéni kompetenciákhoz igazodva talajról, ugródeszkáról és/vagy minitrambulinról, egyéni-páros-társas egyensúly- és gúlagyakorlatok. Alaplendület és leugrás gyűrűn és/vagy nyújtón és/vagy játszótéri eszközökön. 3-6 mozgásforma kapcsolatában tornagyakorlatok önálló alkotása és végrehajtása egyénileg és párokban; kötél- és/vagy rúdmászás kísérletek mászókulcsolással (3 ütemű mászás); gyermek aerobikgyakorlatok.Tánc:Kreatív tánc különböző ritmusú, tempójú zenére.A fantázia és képzelet megjelenítése játékosan, önállóan alkotott mozgásokon

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

Ének-zene: magyar népi mondókák, népi gyermekjátékok, mozgásos improvizáció, ritmikai ismeretek.

keresztül zenére (kreatív tánc). A zene hangulata, dinamikája hatásának a mozgás általi kifejezése a gyermeki képzelőerő, kreativitás által.Páros vagy társas táncfolyamatok összhangban. Motívumismeret bővülése és az adott tánc(ok) struktúrájának egyre mélyebb megértése és végrehajtása. Páros és csoportos, változatos térformájú motívumfüzérek, gyermektáncok.Ritmusgyakorlatok egész testtel, a különböző testrészek ritmusában egyszerű párhuzamosságok kivitelezése.Tornához és tánchoz kapcsolódó játékok, versenyek, bemutatók:Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok tornajellegű mozgásformák illesztésével. Népi játékok énekre, dalra, zenére. Kreativitásra, esztétikumra és mozgáspontosságra épülő egyszerű torna- és táncbemutatók.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA tornamozgások megnevezése, torna és testnevelés megkülönböztetése. Baleset- és sérülésveszélyes helyzetek elkerülésének módjai, a személyes teljesítőképesség határai átlépésével kapcsolatos kockázatok létezésének elfogadása. A tanult dalok szövege, a tanult táncokhoz kapcsolódó népi hagyományok, ünnepek elnevezései.A táncjellegű feladatmegoldások a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolhatók.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Spicc, alátámasztási pont , párvezetés , ütemmutató (metrum), szinkópa, szünet.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete.Különböző intenzitású mozgások többször rövid ideig történő fenntartása játékos, változó körülmények között, illetve játékban.Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A futó-, ugró- és dobóiskola alapgyakorlatainak fokozódó pontosságú végrehajtása. Idő-, és tempóérzékelésen alapuló tartós futások gyakorlása. A mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése. Az atlétikai jellegű alapmozgások tanulása iránti motiváció erősítése a mozgások pontosságra törekvő, változatos gyakorlásával.Az önértékelés további erősítése. A testséma, a testtudat, a figyelem összpontosításának és a figyelem rugalmasságának fejlesztése.

Ismeretek/Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGJárás- és futás mozgásformái:egyenletes és változó, illetve váltakozó ritmussal, sebességgel, erőkifejtéssel, lépéstávolsággal és/vagy lépésfrekvenciával;komplex akadálypályán;vágtafutás; tartós futás különböző terepeken; rajtgyakorlatok és a guggolórajt.Ugrások és szökdelések ugrásformái:Ugróiskolai gyakorlatok, sorozatszökdelések az ugrástávolság és -magasság változtatásával, páros és egylábon, különböző síkokban; távolugrás-kísérletek elugrósávból guggoló- és/vagy lépőtechnikával; magasugrás-kísérletek átlépő technikával; komplex futó- és ugróiskolai gyakorlatvariációk .Dobások mozgásformái:Egy- és kétkezes hajító-, lökő- és vetőmozdulatok célra, változó távolságra, különböző kiinduló helyzetekből. A forgómozgások előkészítő gyakorlatai.Hajítómozgások 3 lépéses dobóritmusban.

Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a Kölyökatlétika versenyrendszerében:A Kölyökatlétika mozgásrendszerére épített szabályjátékok, feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok, önálló, páros és csoportos ugróiskolai gyakorlatsorok,

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

Matematika: geometria, mérés, testek.

Vizuális kommunikáció: közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, látványok megfigyelése, leírása.

játékok alkotása.A Kölyökatlétika eszközkészletének sokoldalú felhasználása kontrollált csapatversenyek formájában.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSAz energia-befektetés tudatosságának összetevői. A futó-, ugró- és dobófeladatokhoz tartozó mozgások megnevezései, a tanult mozgások vezető műveletei, idő- és távolságmérés, atlétikai eszközök elnevezései.A Kölyökatlétikai versenyforma ismerete, az egyéni szerepvállalás fontossága a csapat eredményessége érdekében.

Kulcsfogalmak/fogalmak Gát, forgás, dobóritmus, sarok-talp gördülés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Órakeret 15 óra

Előzetes tudás

Tapasztalat a manipulatív természetes mozgásformák gyakorló- és feladathelyzetben történő alkalmazásáról.Motivált tanulás a játék folyamatában.Összjáték-tapasztalatok az egyszerű támadó és védő helyzetekről. A sportszerű viselkedés jellemzőinek ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásával hozzájárulás a taktikai gondolkodás fejlődéséhez.A közös játékfeladatok során a csapatérdek hangsúlyos megjelenítése az egyéni érdekkel szemben.A játéktevékenység során kialakuló döntéshelyzetek során a célszerű mozgásválasz megtalálása.A szabadidő aktív közösségi játékkal történő kitöltése igényének megerősítése.A tevékenységek során az énközpontúság csökkentése, ezáltal a taktikai gondolkodás további fejlesztése, az egyén csapathoz való pozitív viszonyának további megerősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGÁltalános technikai és taktikai tartalmak:Támadó és védő feladatok terület- és emberfogással kisjátékok közben; páros cselezési feladatok, testcsel labdavezetéssel, játékos passzgyakorlatok;Minikosárlabda:Kosárra dobási kísérletek helyből, büntetődobás alacsony palánkra; megindulás, megállás, sarkazás a kosárlabdában.Miniröplabda:Kosárérintés és alkarérintés, alsó egyenes nyitás puha labdákkal, léggömbbel egyénileg, párokban, csoportokban.Labdarúgás:Rúgások kapura és társhoz belsővel, belső csüddel, teljes csüddel, labdaátvételek; labdakontroll-gyakorlatok, lövő- és testcselek nehezedő feltételek mellett. A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása 4:1 felállási formában, rombuszalakzatban. A felállási forma alkalmazása Területnyitás támadásban. Területszűkítés védekezésben. Kapusok szerepe védekezésben, támadásban.Szivacskézilabda:Kapura dobási kísérletek helyből, nekifutásból, páros lefutásból. Passzgyakorlatok. Ismerkedés a kapusjátékkal.Sportjáték-előkészítő (kis)játékok:Létszámazonos (1:1; 2:2; 3:3; 4:4 ellen), létszámfölényes helyzetekben (2:1, 3:1, 4:1, 4:2 ellen) labdarúgás, szivacskézilabda, minikosárlabda (streetball) jelleggel; labdarúgás-, kézilabda-, kosárlabda jelleggel, fokozatos szabálybevezetéssel; területfoglaló, menekülő-üldöző taktikai játékok; palánkkosárlabda, miniröplabda, vonaljátékok, (kooperatív) zsinórlabda, átfutós röplabda puha labdákkal; sportjátékok rögtönzött mérkőzései kis létszámú csapatokkal, egyszerűsített szabályokkal.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Matematika: számolás, térbeli tájékozódás, összehasonlítások, geometria.

Magyar nyelv- és irodalom: kommunikációs jelek felismerése és értelmezése.

A kisjátékokhoz szükséges sportági alapszabályok ismerete.Kulcsfogalmak/

fogalmakTerületvédés, cselezés, emberfogás, területfoglalás, technikai végrehajtás, taktikai gondolkodás, emberelőny, esélykiegyenlítés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 7 óra

Előzetes tudásElemi eséstechnikák ismerete, balesetmentes végrehajtása.A támadó- és védőmozgások során az ellenfél mozgásaihoz való igazodás próbálkozások.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az önvédelmi és küzdő feladatok során az önvédelem szerepének tudatosítása a mindennapokban.Az önfegyelem és önszabályozás továbbfejlesztése.A sportszerű küzdés iránti igény erősítése.A sportszerű küzdések, együttműködő feladatok végrehajtása során a társak tiszteletének erősítése.A taktikai gondolkodás egyre gyakoribb összekapcsolása a mozgásvégrehajtással.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGA küzdőjátékok előkészítésének gyakorlata:Tolások és húzások a testi erő kihasználásával. Társas egyensúly-kibillentő gyakorlatok. Szabadulás fogásokból, birkózó jellegű küzdelmek (grundbirkózás), esések és tompításaik előre, hátra, oldalra, le, át, gurulások tompítása.Küzdőjátékok:Szabály- és feladatjátékok önvédelmi, illetve küzdőelemekkel, küzdőjátékok, játékok kooperatív erőfejlesztő tartalommal, páros és csoportos kötélhúzó versenyek, páros küzdések.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA mozgásos feladatok végrehajtásának vezető műveletei, a gyakorlatok fogalmi készlete, a küzdés baleset-megelőzési és szabályrendszere, a sportszerű küzdés rítusa, önvédelmi alapismeretek a mindennapokban.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Grundbirkózás, judo, boksz, feszítés, dobás, kiemelés, kitolás, önszabályozás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Órakeret 18 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A gyorsúszás vagy hátúszás közül egy úszásnem választása.Az uszodában szükséges magatartási, higiéniai és balesetvédelmi szabályrendszer tudatosítása, a személyes felelősség kialakítása és az uszodai szabályok betartása.Egy úszásnem (gyorsúszás vagy hátúszás) technikájának rögzítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz úszásoktatás óraszáma helyi feltételektől függ, de 18 óra biztosítása előírt (a két évfolyamon együttesen). Amennyiben az iskola úszásoktatásra a helyi tantervben csak 18 órát tervez, vagy nem használja fel a teljes (36 órás) időkeretet, a fennmaradó órákat a többi tematikai egység időkeretének bővítésére kell fordítania.

MOZGÁSMŰVELTSÉGA vízhez szoktatás gyakorlatai, a vizes környezet balesetvédelmi és higiéniai rendszabályai.Vízbiztonság, siklás hason és háton. Tudatos levegővétel az úszás rávezető gyakorlataiban.GyorsúszásSzárazföldi rávezető gyakorlatok (karmunka, lábmunka. légvétel, ritmus)Gyorsúszás lábtempó: siklás hason; gyorsúszás lábtempó korlátnál és önállóan

Vizuális kultúra: tárgy-és környezetkultúra.

Környezetismeret: a víz tulajdonságai, testünk, életműködéseink.

eszközök felhasználásával is; gyorsúszás lábtempóval.Gyorsúszás kartempó: gyorsúszás kartempó járásban; gyorsúszás kartempó járásban egy karral végzett kartempóval; egykaros úszások gyorsúszásban.Gyorsúszás kar- és lábtempó összekötése: gyorsúszás technikai feladatok; gyorsúszás kar- és lábtempó gyakorlása.Gyorsúszás levegővétele: a gyorsúszás levegővétele „hátrafordulással”; gyorsúszás levegővétel gyakorlása járás közben; a gyorsúszás kartempó és a levegővétel összekapcsolása.Úszások a mélyvízben: gyorsúszás karral-lábbal; gyorsúszás karral-lábbal, hátrafordulásos levegővétellel; úszás szabadon.Ugrások, taposások: beugrás és taposás a mélyvízben (növekvő időtartamban); fejesugrás és előkészítő gyakorlatai.A téri tájékozódás, tér- és mélységérzékelés fejlesztése úszó és merülő gyakorlatokkal. Adott úszásnem technikai gyakorlatai koordinációs céllal. Játékos páros és társas vízi feladatok erőfejlesztő céllal.Vízhez kötött játékok:Hajóvontatás, siklási és vízbeugrási versengések, víz alatti fogók, játékos úszógyakorlatok; játékos vízi csapatversenyek eszközökkel, vízilabda-, illetve röplabdajellegű labdás játékok, egyéb játékok különféle eszközökkel.ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA választott úszástechnikával kapcsolatos fogalmi készlet ismerete, az uszoda élet- és balesetvédelmi ismeretei, önbizalom és bizalom mások iránt, az úszástanulással, vízben mozgással kapcsolatos érzések kommunikációja, irányítás általi alkalmazkodás.Amennyiben az intézményben az 1-2. osztályban is megoldott az úszásoktatás, a tematikai egység céljait és követelményeit a helyi tantervben ennek figyelembe vételével kell meghatározni.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gyorsúszás, fejesugrás, örvény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Órakeret 12+18 óra

Előzetes tudás

A szabadtéri és természetben űzött mozgásos tevékenységek alapvető egészségvédelmi és környezettudatos szabályai.Az időjárási körülmények hatása a testmozgásra.Mozgástapasztalat néhány szabadidős mozgásrendszerről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az alternatív, szabadidős mozgásformák további megismerése és kipróbálása.A kihívást jelentő, új sportágak révén a mozgás iránti pozitív érzelmi bázis formálása.Az aktív szabad játék, majd a rekreáció a későbbi egészséget fenntartó, fejlesztő funkciójának megalapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokMOZGÁSMŰVELTSÉGIsmerkedés újabb alternatív és szabadidős aktivitásokkal, technikai készletükkel, taktikai elemeikkel és szabályaikkal és/vagy az 1-2. osztályban választottak további gyakorlása a lehetőségek függvényében:Szabad, aktív játéktevékenység; szabad mozgás a természetben változatos időjárási körülmények közepette; feladatok és játékok havon és jégen; siklások, gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel; hálót igénylő és háló nélküli labdás sportok, játékok; labdás játékok különféle labdákkal ; falmászás; íjászat, lovaglás, :, karate, nordic-walking, vívás. Egyéb szabadidős mozgásos, táncos tevékenységek. Gyermekjóga gyakorlatok.Az alternatív, szabadidős mozgásos tevékenységekben megvalósítható játékok.A választott mozgásrendszerhez illeszkedő játékok, ügyességi csapatversenyek, házi bajnokságokISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSA választott szabadidős mozgásrendszerek elnevezései, alaptechnikai és taktikai elemei, legfontosabb szabályai, a szabadidős mozgásokhoz tartozó szabályok, eszközök ismerete, a szabadidő- és médiatudatosság.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek.

Környezetismeret: testünk, életműködéseink; időjárás, éghajlat.

A választás a helyi sajátosságok figyelembe vételével (képesített szakember, felszereltség) a helyi tanterv alapján történik.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Rekreáció, bőrbetegség.

A fejlesztés várt eredményei a

4. évfolyam végén

Előkészítő és preventív mozgásformákEgyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is.Önálló pulzusmérés.A levezetés helyének és preventív szerepének megértése.A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete.A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása.Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása.A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén.Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban.Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformákAz alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal.A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása.A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások, azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete.Manipulatív természetes mozgásformákA manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben és szabályozott energiabefektetéssel.A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése.A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása.A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása.Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokbanRészben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is.A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás.Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során.Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet.A tempóváltozások érzékelése és követése.A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete.Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokbanA futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között.A 3 lépéses dobóritmus ismerete.A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban.Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is.A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete.A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése.Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaibanA tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete.Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során.Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése.Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra.A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés.A sportszerű viselkedés értékké válása.Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokbanNéhány önvédelmi fogás bemutatása párban.Előre, oldalra és hátra esés, tompítással.A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása.A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása.

A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés.Az saját agresszió kezelése.Az önvédelmi feladatok céljának megértése.Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokbanEgy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan.Fejesugrással vízbe ugrás.Az uszodai rendszabályok természetessé válása.A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete.Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekbenLegalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete.A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása.A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során.A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.4

Etika az általános iskolák 1–4. évfolyama számára

Az etika oktatásának céljaAz erkölcsi nevelés a minden emberben jelen lévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti; ami nem kifejezetten

egyik vagy másik tantárgy feladata. Az iskolai környezet, a pedagógusi példa, az osztályközösség élete a maga egészében nyeri el erkölcsi jelentőségét. A helyes magatartás és a jó döntés elveiről kialakított álláspontok párbeszéde végigkíséri a civilizáció történetét. Az etika feladata, hogy megismertessen ezzel a hagyománnyal. Nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik. A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával segít különbséget tenni jó és rossz döntés között. Az etika oktatása feltárja, és fogalmilag megragadhatóvá teszi azokat az értékelveket, amelyeken a társadalmi együttélés bevett normái alapulnak és segíti a kulturális sokszínűség értékének felismerését.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az etika tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az etika tantárgy anyagához 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az etika tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Etika közműveltségi tartalmai érvényesek.

KulcskompetenciákAnyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában.

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét.

Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

Digitális kompetenciaA digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét,

illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető

információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket.

A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.

Szociális és állampolgári kompetenciaA személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári

kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására.

Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.

Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás.

A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti.

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük.

Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészségAz esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az

elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is.

Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása.

A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.

A hatékony, önálló tanulásA hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni

egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat.

A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

EtikaAz etika alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek,

normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak.

A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll – testi, szellemi és lelki értelemben. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmának szerkezetet. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint hazánk Alaptörvénye rögzíti az ember elidegeníthetetlen jogát az élethez és a szabadsághoz, következésképpen az etika a személy egyediségét és méltóságát helyezi a középpontba. Erre az alapelvre kell épülnie minden társas kapcsolatnak és közösségi szerveződésnek. Az etika magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását – önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz –, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat.

Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás során az elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget.

A cselekedetek és az elmulasztott cselekedetek, a társadalmi teljesítmények megítéléséről azonban csak akkor folyhat értelmes párbeszéd, ha léteznek olyan erkölcsi alapelvek, amelyeket a nagy többség mértékadónak tart. Az értékrelativizmus elkerülése érdekében fontos tehát hangsúlyozni, hogy az etika tantárgy azoknak az alapértékeknek a megerősítésére törekszik, amelyek összhangban állnak az egyetemes és európai emberi értékrenddel, amely az Alaptörvényből is kiolvasható.

A különböző társadalmakban azonban nem egészen egységes a közösnek tekinthető értékek és normák értelmezése – különösen olyankor nem, amikor ezek konkrét helyzetekben ütköznek egymással, vagy sajátos érdekek befolyásolják a róluk való gondolkodást. Ezért az értékek és a normák megítélése minden korban gyakran képezte vita és egyeztetés tárgyát a közösségeken belül – és sokszorosan így van ez napjainkban, amikor a környezet a korábbiaknál kevesebb biztos tájékozódási pontot kínál a fiatalok számára. A saját értékek keresése közben azonban fontos megérteni azt is, hogy az értékek sokfélék és kulturálisan változatosak, s a tanulóknak nyitottá kell válniuk a sajátjukétól eltérő értékrendek befogadására is. A magatartást befolyásoló értékek/erények egy része személyes jellegű, mivel az énnel és az identitással áll kapcsolatban. Más részük interperszonális – másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű – közösségeinkhez és környezetünk egészéhez kapcsolódva fontos szerepet játszik abban, hogy világunk élhető és utódainkra is átörökíthető maradjon.

Az erkölcsi érzék, illetve mélyebb szinten a lelkiismeret fejlesztése azt jelenti, hogy képessé tesszük gyermekeinket arra, hogy olyan értékeket erősítsenek meg magukban, amelyek egyszerre igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és közösségeik érdekeihez. Közben pedig fejlődnek bennük azok a pozitív belső késztetések is, amelyek segítségükre vannak a jó és a rossz felismerésében, az elkövetett hibák kijavításában, valamint a bűntudat kezelésében.

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért az önálló, felelős és kritikai gondolkodás, valamint a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. Ugyanilyen fontos jellemzője a felelős magatartásnak az empátia, a másik ember helyzetének megértése és átérzése. Az erkölcsi nevelés alapvető feladata ezért a másokkal való törődés, a szolidaritás képességének erősítése is. S végül a felelős cselekvés harmadik elengedhetetlen összetevője az a képesség, hogy elvont, egyetemes nézőpontból is rá tudjunk tekinteni a dolgokra. Ebből a szempontból az erkölcsi nevelés fő feladata az igazságosság és a méltányosság elvének megértetése és elfogadtatása a gyerekekkel. A nevelés e három területének ugyanakkor szerves részét képezi az érzelmi intelligencia fejlesztése is, amely a viselkedést a kognitív szint alatt – e szintnél erősebben – befolyásolja, s amelynek hiánya, illetve fejletlensége elemi akadálya lehet a kívánatos értékek bensővé válásának.

Az iskolai tanulásra jellemző módon az etika is számos ismeretet közvetít. A tantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem sokkal inkább érték- és fejlesztésközpontú. A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriák jelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten való megtapasztalása, tudatosítása, illetve szükség szerinti újrarendezése. Mindennek személyes tapasztalatokon, reflexiókon és véleményalkotáson kell nyugodnia. A tananyag felépítése ezért nem lineáris, hanem spirális szerkezetű. Az életkornak megfelelő résztémák és tevékenységek hátterében évről évre ugyanazok a nagy tematikai egységek térnek vissza – más-más konkrét előfordulási szinten, más-más hangsúlyokkal –, építve a korábbi tapasztalatokra, kiegészítve és szintetizálva azokat. A kétéves szakaszokon belül azonban sem a nagy témakörök, sem pedig a résztémák tantervi egymásutánja nem jelent előírt sorrendet. Az, hogy melyik kérdéskör mikor kerüljön sorra, leginkább helyben, a tanulócsoport ismeretében határozható meg.

A tananyag tartalma inkább épül a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolható tapasztalatokra, illetve személyes élményekre, mint elméleti jellegű ismeretekre. Ezeket természetes módon egészíthetik ki az életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető történetek, mesék, mondák, irodalmi vagy publicisztikai szövegek, filmek vagy digitális formában elérhető egyéb tartalmak. Az etika a tanulókra nem közlések befogadóiként, hanem a tanulási folyamat aktív – gondolkodó, kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó és útkereső – résztvevőiként tekint.

Mivel az erkölcsi nevelés már kisgyermekkorban, a családban elkezdődik, majd az óvodában és egyre táguló környezeti hatások között folytatódik – ideértve a kortársi csoportokat és a médiát is –, a gyerekek sem az első napon, sem pedig a későbbiekben nem „tiszta lapként” lépnek be az iskola kapuján. Valamilyen ösztönösen és/vagy tudatosan már meglévő erkölcsi rendet hoznak magukkal. Ezzel összhangban vagy ezzel vitatkozva kell megpróbálni segítséget nyújtani nekik ahhoz, hogy el tudjanak igazodni az egymásnak sokszor ellentmondó értéktartalmú információk, üzenetek között, illetve hogy választást igénylő helyzetekben lelkiismeretük szavára hallgatva, morálisan helyes döntéseket tudjanak hozni.

Mivel ez sohasem jön létre a gyerekek személyes megérintődése és elhatározása nélkül, a pedagógus feladata nem erkölcsi kinyilatkoztatások megfogalmazása, az erkölcsi jóval kapcsolatos ismeretek vagy egyes értékek verbális hangoztatása, hanem elsősorban a figyelem ráirányítása a különböző élethelyzetek morális vonatkozásaira, a kérdezés, a gondolkodás és az állásfoglalás bátorítása, a szabad beszélgetések, valamint a nézőpontváltást gyakoroltató szerepjátékok és viták moderálása. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni – különösen az általános iskolai korosztály esetében –, hogy az eredmény döntő mértékben nem a közlések tartalmán, hanem a közvetítés módján múlik. Egy hiteles felnőtt, akinek értékekkel kapcsolatos nézetei összhangban vannak a tetteivel, csupán a példája révén erősebb és maradandóbb erkölcsi hatást tud gyakorolni a gyerekekre, mint mások a szavaikkal.

Az erkölcsi tanulást számos pedagógiai módszer és tevékenység segítheti, amelyek legfontosabb közös jellemzője az élményszerűség, a fizikai, szellemi és lelki értelemben vett cselekvő tanulói részvétel. Az etikaórák kitüntetett munkaformája lehet sok egyéb mellett: a szabad beszélgetés, az önkifejező alkotás, a vita, a szerepjáték, a megfigyelés, a kérdezés, a rendszerezés és az elemzés, valamint az iskolai és a helyi közösség életébe, esetleges problémáinak megoldásába, a különböző szintű kulturális és közösségi értékteremtésbe való tevékeny bekapcsolódás. Az erkölcsi nevelés jó lehetőségeit kínálják ugyanakkor az olyan tanórán kívüli formák is, mint például az iskolai hagyományok ápolása, a társak segítése, a helyi közösség számára végzett bármilyen hasznos tevékenység, illetve az önkéntes munka.

Mindezzel összhangban az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában – egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Az ilyen típusú visszajelzések befogadására jó keretet nyújthat a tanulói portfólió. Osztályzattal is értékelhető az egyéni vagy

közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység. Soha nem irányulhat viszont az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója.

1–2. évfolyamAz iskolai erkölcsi nevelés nem előzmény nélküli: kisgyermekkori alapokra építhet. A kisgyermek azonosul

a szeretett személyekkel. Az általuk megjelenített szociális normák alakítják első ítéleteit arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Ezért fontos, hogy a pedagógus ismerje a szubkultúrá(ka)t, ahonnan tanítványai érkeznek. A gyermekek az óvodában megismerkednek a társas normák első intézményesített formáival, amelyek betartása révén tapasztalatokat szereznek a családnál tágabb közösséghez tartozás élményéről és rendjéről. A gyerekek többsége az óvodáskor végére érti meg teljesen, hogy a nem az ember állandó jellemzője, és többé-kevésbé kialakul nemi identitásuk. Négyéves koruk körül kezd formálódni etnikai identitásuk. Saját bőrszínükhöz és etnikumukhoz való viszonyuk alakulása azonban erősen függ attól, hogy az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet milyen képet alkot az ő csoportjukról mint egészről. Mások bántása és a másoknak való segítségnyújtás képessége – az agresszió és a proszociális viselkedés – általában hároméves kortól kezdve jelenik meg a gyerekek magatartásában. Mindkét viselkedési mód alakulása nagymértékben függ azonban a környezeti hatásoktól, és döntő módon visszahat a gyermek én-tudatának, illetve egész személyiségének fejlődésére. Az alapvető viselkedési normák az iskolába lépés idejére kezdenek rögzülni a gyerekekben, ami lehetőséget teremt arra, hogy fokozatosan megtanuljanak uralkodni saját késztetéseiken, és képesek legyenek érzelmeiket, mozgásukat, választásaikat ellenőrizni – vagyis fokozatosan képessé váljanak az önkontrollra.

Az általános iskola 1–2. évfolyamán egyre több időt töltenek a gyerekek a kortársaikkal, s ennek eredményeként felerősödnek a versengések, az együttműködést igénylő helyzetekben átélt sikerek és kudarcok, illetve a külső visszajelzések. Ezek hatására spontán módon kezd átformálódni a gyerekek önértékelése. Ez a folyamat jó alapot kínál az önismeret és a társas kultúra, valamint a szociális kompetencia fejlődésének tudatos pedagógiai eszközökkel való támogatására.

A tanulók megismerési folyamatai – az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás – szintén jelentős változáson mennek át ebben az életszakaszban, amire az etikaórákon is ráépülhet a szóbeli anyanyelvi kommunikáció célzott fejlesztése. Mindazonáltal az önkifejezés legjellemzőbb formája ebben az időszakban a tanulságok direkt módon való megfogalmazása helyett a mesélés, az élményeken alapuló rajzolás, festés, mintázás és a mozgás. Ez jó lehetőséget teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség életkornak megfelelő formálásához is.

A nevelői közösségnek érzékenyen kell alkalmazkodnia az eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyerekek magukkal hozott sokféle normájához, az ezekből fakadó kulturális és képességbeli sokszínűséghez. Egyúttal azonban – a családi érték- és normarendszert kiindulási alapnak tekintve –, el kell kezdenie támogatni a gyerekeket abban, hogy fokozatosan be tudjanak illeszkedni az iskolai közösség érték- és normavilágába. Nagyon fontos, hogy a pedagógus és a gyermek kapcsolatában ne jelenjék meg az agresszió semmilyen formája, és a tanító magatartása az általa is elvárt proszociális viselkedés mintáit közvetítse tanítványai felé. Ugyanilyen fontos, hogy kontroll alatt tartsa esetlegesen meglévő előítéleteit, valamint a tanítványai körében spontán módon megjelenő előítéletes viselkedési elemeket. Jelentős mértékben függ ugyanis ettől, hogy miként alakul az osztály kisebbség(ek)hez tartozó tagjainak énképe és autonóm erkölcse.

Az 1–2. osztályosok gondolkodásának általános sajátossága a konkrét műveleti jelleg. Igazán tárgyak és események jelenlétében tudnak problémákat mérlegelni és megoldani. Hosszabb ideig képesek már szándékos figyelemre, de könnyebben tudnak valamit átélni, mint figyelmüket szándékosan a feladatra összpontosítani. Idegrendszerük működését még az agyuk érzelmi-indulati életet szabályozó központja uralja. A tantárgy keretében felvetődő erkölcsi kérdéseket ezért érdemes mindig valamilyen konkrét és az adott pillanatban jelen lévő – látott, hallott vagy cselekvéses módon átélhető – élményhez kapcsolni. Az életkornak leginkább megfelelő élmények közege pedig ebben az életszakaszban a mese világa. A gyerekek ugyanis 7–8 éves korukig a mesék közegében tudják legkönnyebben kezelni félelmeiket és szorongásaikat. Az élet olyan nagy kérdéseire, mint például az elválás vagy a halál, ebben a közegben kapnak számukra feldolgozható módon választ – miközben azért persze már pontosan különbséget tudnak tenni a mese és a valóság között.

Bár a tantárgy egészében később fontos szerepet töltenek be a dilemmák és a viták, az 1–2. osztályos gyerekek foglalkozásain ezeknek még kevéssé van helye. Ennek a korosztálynak mindenekelőtt állandóságra és érzelmi biztonságra van szüksége a fejlődéshez. A társas helyzeteken belüli nézőpontváltás – hol egyik, hol másik szerepbe helyezkedve –azonban már az ő esetükben is jól gyakoroltatható, előkészítve ezzel az empátia és az érvelő vita képességének későbbi kialakulását.

Az iskola tankönyvválasztásának általános szempontjaiA szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik

figyelembe:– a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;– a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;

– a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra a tanév(ek) során;

– a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:

– amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet,

tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát

feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az

interneten elérhető tartalmakkal; Javasolt taneszközök

Etika 1. osztályosoknak (szerzők: Kriston-Bordi Zsuzsanna, Tölgyesi Lívia)Etika 2. osztályosoknak (szerzők: Kriston-Bordi Zsuzsanna, Tölgyesi Lívia)Etika 3. osztályosoknak (szerzők: Kriston-Bordi Zsuzsanna, Tölgyesi Lívia)Etika 4. osztályosoknak (szerzők: Kriston-Bordi Zsuzsanna, Tölgyesi Lívia)Digitális taneszközök:MozaBook keretrendszer és digitális tankönyvekMozaWeb* digitális tankönyvek otthoni tanuláshoz

1. évfolyam

Tematikai egység címe 1. osztályéves óraszám

Az én világom 6 óraTársaim – Ők és én 6 óraKözvetlen közösségeim – A család és a gyerekek 9 óraTágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség 6 óraA környező világ 6 óraA kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a 3 óra

36 óra

Tematikai egység Az én világom Órakeret 6 óraElőzetes tudás, tapasztalatA tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése.A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKi vagyok én?Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mit jelent a nevem?Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam?Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik azokat a másokéitól?

Vizuális kultúra:személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban.Magyar nyelv és irodalom:- beszédkészség, beszédbátorság fejlesztése- önismereti gyakorlatok- a szituációnak megfelelő nyelvhasználat fejlesztéseIlyen vagyok

Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért?Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések?Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeimHol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem

ezeket? Hogyan vigyázok rájuk? Mit szeretek játszani és kivel? Mit szeretek csinálni és mit nem? Miért?Kulcsfogalmak/ fogalmakLány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.

Tematikai egység Társaim – Ők és én Órakeret 6 óraElőzetes tudás, tapasztalat Személyes tapasztalatok az elemi szintű kommunikációról.A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A személyes kapcsolatok és vonzódások világában való tájékozódás képességének fejlesztése, mások elfogadásának segítése.Az alapvető kommunikációs formák tudatos használatának fejlesztése.A személyes érzések és gondolatok kifejezésének gyakoroltatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAkiket ismerekKiket ismerek a rokonságból, az iskolából és máshonnan? Milyen kapcsolat fűz hozzájuk? Ki mennyire áll közel hozzám?Kiket szeretek, kiket nem, és miért? Miért jó, ha különféle ismerőseink vannak?

Környezetismeret:különbség a felnőttek és a gyerekek között.

Magyar nyelv és irodalom:egyszerű ítéletalkotás mesék szereplőiről; mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékban; szöveges üzenetek érzelmi tartalmának megértése.A szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása.Nem verbális jelzések tartalmának felismerése.

Vizuális kultúra: átélt esemény vizuális megjelenítése;a kép és a hang szerepének megfigyelése animációs mesékben; a közvetlen és közvetett kommunikáció közti különbségek felismerése.

Kapcsolatba lépek másokkalMilyen helyzetekben és milyen okból lépek kapcsolatba másokkal? Hogyan szólítsam meg a különböző korú közeli és távolabbi ismerősöket? Hogyan szólítsam meg az iskola idősebb tanulóit, a tanárokat és az iskolában dolgozó többi felnőttet?Hogyan kérhetek segítséget felnőttektől és gyerekektől? Hogyan szólítsak meg egy ismeretlen embert, ha segítségre van szükségem? Hogyan viselkedjek, ha engem szólítanak meg? Hogyan illik viselkednem különböző helyzetekben?Mit tegyek, ha idegen ember szólít meg az utcán? Kiben bízhatok meg?Gondolataim és érzéseim kifejezéseHonnan tudhatom egy másik emberről, hogy mit érez?Mi mindent tudok kifejezni szavakkal, gesztusokkal és képekkel?Hogyan mutathatom meg, ha szeretek valakit? Miként fejezhetem ki elfogadható formában azt, ha nem szeretek valakit? Milyen jelek árulják el számomra, hogy milyen érzéseket vált ki másokból, amit mondok vagy teszek?Miben más az, ha személyesen találkozunk valakivel, mint hogyha telefonon vagy interneten beszélünk vele?Gondolataim és érzéseim kifejezéseHonnan tudhatom egy másik emberről, hogy mit érez?Mi mindent tudok kifejezni szavakkal, gesztusokkal és képekkel?Hogyan mutathatom meg, ha szeretek valakit? Miként fejezhetem ki elfogadható formában azt, ha nem szeretek valakit? Milyen jelek árulják el számomra, hogy milyen érzéseket vált ki másokból, amit mondok vagy teszek?Kulcsfogalmak/ fogalmakIsmerős, ismeretlen ember, megszólítás, udvariasság, illem, segítségkérés, érzés, gondolat, öröm, bánat, szeretet, rokonszenv, ellenszenv.

Tematikai egység Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek Órakeret 9 óra

Előzetes tudás, tapasztalat A család és rokonság elemi szintű ismerete. Személyes tapasztalatok a családi és közösségi ünnepek kapcsán.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

A családi-rokonsági kapcsolatok személyes értékeinek tudatosítása.A családi hagyományok és ünnepek átérzésének elősegítése.Az iskoláskor életmódbeli sajátosságainak tudatosítása.Annak felismertetése, hogy más családokban egészen más módon élhetnek a gyerekek.A mások szokásai iránti tisztelet megalapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKülönféle közösségeimMilyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a téren óvodás korom óta? Melyek az én közösségeim az iskolában és az iskolán kívül?

Környezetismeret: az iskolai élet rendje.

Vizuális kultúra: az internethasználat szabályai; videojátékokkal kapcsolatos élmények feldolgozása.

Technika, életvitel és gyakorlat: élet a családban; családi rendezvények, ünnepek, események; iskolai és osztályrendezvények.

Család és rokonságKikből áll a mi családunk? Milyen a kapcsolatom azokkal a családtagjaimmal, akikkel együtt lakom? Vannak-e olyan közeli családtagjaim, akikkel nem közös lakásban lakunk?Hogyan tudjuk segíteni egymást? Vannak-e szabályok a családban, amelyeket be kell tartani?Kik tartoznak még a rokonságunkhoz, és velük milyen a kapcsolatom? Mit jelent számunkra az, hogy rokonok vagyunk?Vajon más családok ugyanúgy élnek, mint mi? Mi mindenben különbözhet egyik család a másiktól?Családi hagyományokMilyen hétköznapi családi szokásaink vannak? Mit szeretek ezek közül és mit nem? Miért?Milyen családi ünnepeink vannak, és hogyan tartjuk meg azokat? Mit szeretek közülük és miért? Van olyan is, amit nem szeretek? Miért?A gyerekek életeHogyan telik egy napom az iskolában? Milyen a hétvégém? És milyen számomra egy ünnepnap vagy az iskolai szünet egy napja?Kulcsfogalmak/fogalmak

Család, rokon, segítségnyújtás, szokás, hagyomány, ünnep, hétköznap, feladat, szabadidő.

Tematikai egység Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség Órakeret 6 óraElőzetes tudás, tapasztalat Személyes tapasztalatok a környezetben élő emberekkel kapcsolatban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

A helyi társadalomba való beágyazottság tudatosítása.A lakóhelyi közösséghez fűződő kapcsolatok és értékek tudatosítása.A lakóhelyi közösség hagyományainak megismertetése.Annak megértetése, hogy más emberek sokszor más körülmények között élnek.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAkik körülöttünk élnekKik élnek körülöttem, és kivel milyen kapcsolatban vagyok?Mi köt össze azokkal, akikkel egy helyen (községben, városi lakónegyedben, utcában, társasházban) élek?Vannak-e közös lakóhelyi szokásaink és hagyományaink? Ha igen, részt szoktam-e venni ezekben? Mi a jó bennük?

Vizuális kultúra: környezetünk külső és belső terei.

Más lakóhelyek, más szokásokMásutt hol jártam már a családommal vagy az iskolával? Milyen más helyekkel állnak kapcsolatban a szüleim és a rokonaim? Mi mindenben különböznek ezek a mi lakóhelyünktől?Vajon vannak-e egészen másféle lakóhelyek is hazánkban és a világ más részein?Kulcsfogalmak/ fogalmakLakóhely, szomszéd, falu, város, szokás, hagyomány.

Tematikai egység A környező világ Órakeret 6 óra

Előzetes tudás, tapasztalat Mesék, versek alapján szerezett tapasztalatok a fantáziavilágról. A környezet élővilágának ismerete személyes tapasztalatok útján.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A lakóhelyi élővilághoz fűződő személyes kapcsolat kialakulásának elősegítése. A környező élővilág megóvására irányuló felelősségérzet megalapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Kicsik és nagyokMi nagyon kicsi, és mi óriási?

Környezetismeret: szobanövények és házi kedvencek gondozása;

veszélyeztetett fajok.

Vizuális kultúra: a természeti környezet elemeinek megjelenítése.Technika, életvitel és gyakorlat: növényápolás, állatgondozás.

Magyar nyelv és irodalom: a mesék világa; alapvető erkölcsi-esztétikai kategóriák (szép-csúnya, jó-rossz, igaz-hamis).

Vizuális kultúra:elképzelt dolog vizuális megjelenítése; különböző anyagok használata a kifejezés szándékával; képzeletbeli helyek, terek megjelenítése; meseszereplők megjelenítése különféle technikákkal.

A képzelet határaiHová tudunk eljutni, és hová nem tudunk?Merre járunk az álmainkban?Hol játszódnak a mesék, és kik a szereplőik? Kiknek a fejében születnek a mesék? Én is kitalálhatok meséket?A jó és a rosszKik a jók és kik a rosszak a mesékben? Honnan tudjuk? Mi mindent tesznek a jó és mit a gonosz szereplők? Miért és hogyan harcolnak egymással a mesékben a jó és gonosz oldal hősei?Növények és állatok a környezetünkbenMiért jó, hogy vannak körülöttünk növények? Hogyan tudunk vigyázni rájuk és részt venni a gondozásukban?Vajon felelősek vagyunk-e az erdőkben és a réteken élő növényekért is? Mit tudunk tenni értük?Milyen állatok élnek a környezetünkben? Hogyan tudunk részt venni a gondozásukban? Mit jelentenek számunkra a velünk élő házi állatok?A természet védelmeMelyek a kedvenc helyeim a vidékünkön, és miért éppen ezeket szeretem?Én hogyan tudok hozzájárulni a természet és az élővilág értékeinek megóvásához?Kulcsfogalmak/fogalmakTermészet, vidék, környezet, táj, növény, állat, felelősség, gondozás, természetvédelem. Kicsi, nagy, óriási, mese, álom, képzelet, jó, rossz, gonosz

A fejlesztés várt eredményei az első év végén

A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival.Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival.A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében.Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért.Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze.Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.

2. évfolyam

Tematikai egység címe 2. osztályéves óraszám

Az én világom 5 óraTársaim – Ők és én 6 óraKözvetlen közösségeim – A család és a gyerekek 9 óra

Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség 6 óraA környező világ 6 óraA kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a 4 óra

36 óra

Tematikai egység Az én világom Órakeret 6 óra

Előzetes tudás, tapasztalat A személyes adatok elemi szintű ismerete. Tapasztalatok a problémás helyzetekről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése.A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKi vagyok én?Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam?Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik azokat a másokéitól?

Vizuális kultúra:személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban.

Ilyen vagyokMilyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért?Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések?Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre? Miben kell erősödnöm?Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeimHol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem ezeket? Hogyan vigyázok rájuk? Mit szeretek játszani és kivel? Mit szeretek csinálni és mit nem? Miért?Nehéz helyzetekMit könnyű megtennem, és mit nehéz? Voltam már olyan nehéz helyzetben, amikor először nem tudtam, mit kell tennem? Végül mit tettem? Mit csinálnék most, ha ugyanabban a helyzetben lennék?Kulcsfogalmak/ fogalmakLány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.

Tematikai egység Társaim – Ők és én Órakeret 6 óraElőzetes tudás, tapasztalat A rokonság ismerete. A személyes kapcsolatok alapszabályaiA tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A személyes kapcsolatok és vonzódások világában való tájékozódás képességének fejlesztése.Az alapvető kommunikációs formák tudatos használatának fejlesztése.A személyes érzések és gondolatok kifejezésének gyakoroltatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAkiket ismerekKiket ismerek a rokonságból, az iskolából és máshonnan? Milyen kapcsolat fűz hozzájuk? Ki mennyire áll közel hozzám?Kiket szeretek, kiket nem, és miért?Miért jó, ha különféle ismerőseink vannak?

Környezetismeret:különbség a felnőttek és a gyerekek között.

Magyar nyelv és irodalom:egyszerű ítéletalkotás mesék szereplőiről; mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékban; szöveges üzenetek érzelmi tartalmának megértése.

Vizuális kultúra: átélt esemény vizuális megjelenítése;a kép és a hang szerepének megfigyelése animációs mesékben; a közvetlen és közvetett kommunikáció közti különbségek felismerése.

Mások másmilyenekMilyenek más gyerekek? Mi mindenben különböznek tőlem? Vajon milyennek látnak ők engem?Kapcsolatba lépek másokkalMilyen helyzetekben és milyen okból lépek kapcsolatba másokkal? Hogyan szólítsam meg a különböző korú közeli és távolabbi ismerősöket? Hogyan szólítsam meg az iskola idősebb tanulóit, a tanárokat és az iskolában dolgozó többi felnőttet?Hogyan kérhetek segítséget felnőttektől és gyerekektől? Hogyan szólítsak meg egy ismeretlen embert, ha segítségre van szükségem? Hogyan viselkedjek, ha engem szólítanak meg? Hogyan illik viselkednem különböző helyzetekben?Mit tegyek, ha idegen ember szólít meg az utcán? Kiben bízhatok meg?

Gondolataim és érzéseim kifejezéseHonnan tudhatom egy másik emberről, hogy mit érez?Mi mindent tudok kifejezni szavakkal, gesztusokkal és képekkel?Hogyan mutathatom meg, ha szeretek valakit? Miként fejezhetem ki elfogadható formában azt, ha nem szeretek valakit?Milyen jelek árulják el számomra, hogy milyen érzéseket vált ki másokból, amit mondok vagy teszek?Miben más az, ha személyesen találkozunk valakivel, mint hogyha telefonon vagy interneten beszélünk vele?Kulcsfogalmak/ fogalmakIsmerős, ismeretlen ember, megszólítás, udvariasság, illem, segítségkérés, érzés, gondolat, öröm, bánat, szeretet, rokonszenv, ellenszenv.

Tematikai egység Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek Órakeret 9 óra

Előzetes tudás, tapasztalat Iskolai és családi tapasztalatok a közösségi események, ünnep és hagyományok kapcsán.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

A családi-rokonsági kapcsolatok személyes értékeinek tudatosítása.A családi hagyományok és ünnepek átérzésének elősegítése.Az iskoláskor életmódbeli sajátosságainak tudatosítása.Annak felismertetése, hogy más családokban egészen más módon élhetnek a gyerekek.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKülönféle közösségeimMilyen csoportokhoz tartozom? Melyek az én közösségeim az iskolában és az iskolán kívül?

Környezetismeret: az iskolai élet rendje.

Vizuális kultúra: az internethasználat szabályai; videojátékokkal kapcsolatos élmények feldolgozása.

Technika, életvitel és gyakorlat: élet a családban; családi rendezvények, ünnepek, események;iskolai és osztályrendezvények.

Család és rokonságKikből áll a mi családunk? Milyen a kapcsolatom azokkal a családtagjaimmal, akikkel együtt lakom? Vannak-e olyan közeli családtagjaim, akikkel nem közös lakásban lakunk? Jó, ha együtt vagyunk? Mit kapok tőlük, és én mit adok nekik? Hogyan tudjuk segíteni egymást? Vannak-e szabályok a családban, amelyeket be kell tartani?Kik tartoznak még a rokonságunkhoz, és velük milyen a kapcsolatom? Mit jelent számunkra az, hogy rokonok vagyunk?Vajon más családok ugyanúgy élnek, mint mi?Mi mindenben különbözhet egyik család a másiktól?Családi hagyományokMilyen hétköznapi családi szokásaink vannak? Mit szeretek ezek közül és mit nem? Miért?Milyen családi ünnepeink vannak, és hogyan tartjuk meg ezokat? Mit szeretek közülük és miért? Van olyan is, amit nem szeretek? Miért?Miben különböznek más családok szokásai és ünnepei a mieinktől?A gyerekek életeHogyan telik egy napom az iskolában? Milyen a hétvégém? És milyen számomra egy ünnepnap vagy az iskolai szünet egy napja?Vajon máshol hogyan telik el a gyerekek egy-egy napja? Mi mindenben lehet más az életük, mint az enyém?Kulcsfogalmak/fogalmak

Család, rokon, segítségnyújtás, szokás, hagyomány, ünnep, hétköznap, feladat, szabadidő.

Tematikai egység Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség Órakeret 6 óraElőzetes tudás, tapasztalat A lakóhely ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

A helyi társadalomba való beágyazottság tudatosítása.A lakóhelyi közösséghez fűződő kapcsolatok és értékek tudatosítása.A lakóhelyi közösség hagyományainak megismertetése.Annak megértetése, hogy más emberek sokszor más körülmények között élnek.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAkik körülöttünk élnekKik élnek körülöttem, és kivel milyen kapcsolatban vagyok?Mi köt össze azokkal, akikkel egy helyen (községben, városi lakónegyedben, utcában, társasházban) élek?Vannak-e közös lakóhelyi szokásaink és hagyományaink? Ha igen, részt szoktam-e venni ezekben? Mi a jó bennük?

Vizuális kultúra: környezetünk külső és belső terei.

Más lakóhelyek, más szokásokMásutt hol jártam már a családommal vagy az iskolával? Milyen más helyekkel állnak kapcsolatban a szüleim és a rokonaim? Mi mindenben különböznek ezek a mi lakóhelyünktől?Vajon vannak-e egészen másféle lakóhelyek is hazánkban és a világ más részein?Kulcsfogalmak/ fogalmakLakóhely, szomszéd, falu, város, szokás, hagyomány.

Tematikai egység A környező világ Órakeret 6 óra

Előzetes tudás, tapasztalat Ismeretek a környezetében élő növényekkel és állatokkal kapcsolatban. A mesevilág megkülönböztetése a valós környezettől.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A lakóhelyi élővilághoz fűződő személyes kapcsolat kialakulásának elősegítése. A környező élővilág megóvására irányuló felelősségérzet megalapozása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Kicsik és nagyokMi nagyon kicsi, és mi óriási? Mi van nagyon közel és mi van borzasztóan messze?Mi van alattunk, és mi van felettünk? Mi volt nagyon régen, és mi lesz a távoli jövőben? Honnan tudhatunk ezekről a dolgokról?

Környezetismeret: szobanövények és házi kedvencek gondozása;veszélyeztetett fajok.

Vizuális kultúra: a természeti környezet elemeinek megjelenítése.Technika, életvitel és gyakorlat: növényápolás, állatgondozás.

Magyar nyelv és irodalom: a mesék világa; alapvető erkölcsi-esztétikai kategóriák (szép-csúnya, jó-rossz, igaz-hamis).

Vizuális kultúra:elképzelt dolog vizuális megjelenítése; különböző anyagok használata a kifejezés szándékával; képzeletbeli helyek, terek megjelenítése; meseszereplők megjelenítése különféle technikákkal.

A képzelet határaiHová tudunk eljutni, és hová nem tudunk?Merre járunk az álmainkban?Hol játszódnak a mesék, és kik a szereplőik? Kiknek a fejében születnek a mesék? Én is kitalálhatok meséket?A jó és a rosszKik a jók és kik a rosszak a mesékben? Honnan tudjuk? Mi mindent tesznek a jó és mit a gonosz szereplők? Miért és hogyan harcolnak egymással a mesékben a jó és gonosz oldal hősei?Növények és állatok a környezetünkbenMiért jó, hogy vannak körülöttünk növények? Mi változna meg, ha hirtelen eltűnnének? Hogyan tudunk vigyázni rájuk és részt venni a gondozásukban?Vajon felelősek vagyunk-e az erdőkben és a réteken élő növényekért is? Mit tudunk tenni értük?Milyen állatok élnek a környezetünkben? Hogyan tudunk részt venni a gondozásukban? Mit jelentenek számunkra a velünk élő házi állatok? Mi az, amit megtehetünk egy állattal, és mi az, amit nem szabad megtennünk?A természet védelmeMelyek a kedvenc helyeim a vidékünkön, és miért éppen ezeket szeretem?Miért hívnak egyes tájakat, növényeket vagy állatokat védettnek? Én hogyan tudok hozzájárulni a természet és az élővilág értékeinek megóvásához?Kulcsfogalmak/fogalmakTermészet, vidék, környezet, táj, növény, állat, felelősség, gondozás, védett növény és állat, természetvédelem. Kicsi, nagy, óriási, múlt, jövő, mese, álom, képzelet, jó, rossz, gonosz, harc.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival.Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét.Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni.A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében.Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért.Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze.Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.

3–4. évfolyam9–10 éves koruk körül társas életük és mentális képességeik változását megalapozó jelentős biológiai

átalakuláson mennek keresztül a gyerekek. Ez teszi képessé őket arra, hogy figyelmüket irányítsák, terveket készítsenek és önmagukra is reflektáljanak. E változások jó lehetőséget kínálnak a testi és lelki egészségre neveléshez, a hazafias nevelés, valamint a családi életre nevelés különféle témáinak feldolgozásához – a tanulási formákat pedig jól össze lehet hangolni az anyanyelvi kommunikációs kompetencia aktuális fejlesztési céljaival.

Ebben az életszakaszban erősödik meg a gyerekekben a szabályok elfogadásának belső késztetése, ami a közösségi szabályok megalkotásában és betartásuk ellenőrzésében való részvétel gyakorlása révén jó kiindulási pontot ad az állampolgárságra és demokráciára nevelés megalapozásához.

Az írás-olvasás alapvető készségeinek elsajátítását követően ebben az időszakban már ráépülhet az alapkészségek bázisára a digitális kompetenciafejlesztés néhány eleme – elsősorban hangfelvételek, képek és videók készítése, illetve lejátszása, valamint képek szerkesztése és rövid szövegek alkotása számítógép segítségével – az etika óra tevékenységeihez kapcsolódóan.

Bár ebben az életszakaszban nő a szóbeliség súlya az önkifejezésben, a foglalkozások témakörei még mindig jó lehetőséget kínálnak az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésére – immár kiegészülve a szöveges-dramatikus és bábjátékos formák alkalmazásával.

9–10 éves korban nagymértékben erősödik a gyerekek realitásérzéke, növekszik áttekintő, absztraháló, analizáló-szintetizáló képességük. Érzelmi életük is sokat változik. Megszűnik a kisgyerekkori „álomszerű” lét. Az öntudatra ébredést, a külső és a belső világ szétválását gyakran egyedüllétként élik át. Az ebből fakadó magányosság és feszültség feloldásában sokat segíthetnek nekik azok a szabad beszélgetések, amelyek az etika órák egyik legfontosabb munkaformájának tekinthetők. Bár a rajzolás-festés-mintázás még mindig sokak számára az önkifejezés kedves formája, az egyre összetettebbé váló érzések és gondolatok kifejezésére fokozatosan alkalmasabbá válik a beszéd. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az órai beszélgetések csak akkor lesznek valóban személyiségformáló hatásúak, ha légkörük feszültségmentes, mindenki számára elfogadó – és őszinteségének csupán a többiek tiszteletben tartása szab korlátot, ami hosszabb távon a kulturált vita szabályainak elsajátítását jelenti.

Ebben az életszakaszban a felnőtt minta követésének fokozatosan helyébe lép a kortárs minta követése, s egyre inkább a kortársak közül kerülnek ki azok, akikre a tanulók referencia személyként tekintenek. Ez nem csökkenti annak a fontosságát, hogy a pedagógusnak mindenkor hiteles erkölcsi modellt kell közvetítenie, viszont előtérbe hozza az órákon azokat a hétköznapi, irodalmi vagy filmbeli témákat, amelyek már nem a tündérmesékhez, hanem a tanulók reálisabb világához kapcsolódnak.

A gyerekek általában kilenc éves koruk táján kezdenek el kételkedni a korábban elsajátított normák, világképi elemek érvényességében, s fontos átalakuláson megy keresztül kritikai érzékük is. Így ebben a szakaszban már helye van az életkornak megfelelő dilemmák felvetésének, és az olyan jellegű értékelő beszélgetések kezdeményezésének, amelyekből később majd megszülethet a klasszikus erkölcsi dilemmavita.

Mivel analizáló-szintetizáló gondolkodásuk fejlődése révén a gyerekek egyre inkább képessé válnak a különböző viselkedési formák és hatásaik közötti kapcsolat felfedezésére, ekkor már teremthetők számukra olyan valós vagy fiktív döntési helyzetek, amelyekben a várható következményeket mérlegelve, lelkiismeretük szavára kell hallgatniuk.

3. évfolyam

Tematikai egység címe 3. osztályéves óraszám

Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? 5 óraKözösségben és egyedül ̶ a társaim és én 6 óraAz osztály és az iskola 6 óraKulturális-nemzeti közösség 9 óraKörnyezetem és én – Az épített és a tárgyi világ 3 óraA mindenség és én – Születés és elmúlás 4 óraA kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a 3 óraAz össz óraszám 36 óra

Tematikai egység Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Órakeret 5 óra

Előzetes tudás, tapasztalat Elemi szintű gyakorlat személyek jellemzésében.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az önismeret erősítése és az önelfogadás segítése.Az önkontroll és a szociális magatartás kialakulásának támogatása.A sajáton kívüli nézőpontok felvételének gyakoroltatása, értéket képviselő példaképek keresése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

TulajdonságaimMilyen külső és belső tulajdonságaim vannak? Mi változott meg rajtam az iskolába lépésem óta és mi nem? Mitől változnak a tulajdonságaim?Miben vagyok ügyes, és miben kevésbé?Milyen tulajdonságaimat szeretem a legjobban? Miért?

Környezetismeret: mitől látunk valakit szépnek; külső és belső tulajdonságok.

Vizuális kultúra:emberábrázolás a művészetben; portré és karikatúra; emberi gesztusok értelmezése és kifejezése;a karakterábrázolás filmes eszközei; saját érzelmek felismerése és kifejezése mozgóképek éshanganyagok segítségével.

Magyar nyelv és irodalom:jellemzés készítése emberekről; vélemények összevetése.

Technika, életvitel és gyakorlat: önismeret.

Szokásaim, érzelmeim és indulataimHogyan szoktam játszani? Hogyan tanulok?Hogyan vigyázok az egészségemre?Milyen feladataim vannak otthon, a családban és az iskolában? Mivel és hogyan töltöm a szabad időmet?Szoktam-e segíteni a szüleimnek, a testvéreimnek és az osztálytársaimnak? Miben és hogyan?Ahogy mások látnak engemMit szeretnek bennem a szüleim, a testvéreim, a nagyszüleim és más rokonaim? Milyennek látnak a tanáraim, a barátaim és mások?Hősök és példaképekKik a kedvenc hőseim és miért? Kire szeretnék hasonlítani?Miben és miért? Milyen tulajdonságaimon szeretnék változni? Miért és hogyan tudnám ezt megtenni?Kulcsfogalmak/fogalmakKülső tulajdonság, belső tulajdonság, önismeret, szokás, érzelem, indulat, öröm, szomorúság, düh, önzés, önzetlenség, segítőkészség, példakép.

Tematikai egység Közösségben és egyedül ̶ a társaim és én Órakeret6 óra

Előzetes tudás, tapasztalat A testbeszéd alapelemeinek ismerete. Személyes tapasztalatok az osztályközösség működéséről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A hatékony kommunikáció elemi feltételeinek tudatosítása.A baráti kapcsolatok létrehozásához, megtartásához és az esetleges konfliktusok kezeléséhez szükséges készségek fejlesztése.A mások kirekesztését elutasító szociális érzékenység erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

PárbeszédMilyen helyzetekben beszélünk vagy beszélgetünk valakivel?Vannak-e a párbeszédnek szabályai? Mi segítheti, és mi gátolhatja a párbeszédet?Mi mindent tudunk jelezni egymásnak arcjátékkal, testtartással, hanglejtéssel? Honnan tudom, hogy pontosan megértettem, amit a másik mondani akar? Mi mindent kell figyelembe vennem ahhoz, hogy a másik pontosan megértse, amit közölni akarok vele?Hogyan beszélgetünk otthon? Mi a különbség a családi és az iskolai beszélgetések között?

Környezetismeret:az emberi kommunikáció; beszéd, testbeszéd, arckifejezés, gesztusok; barátság; kommunikáció a barátok között.Magyar nyelv és irodalom: figyelem a beszélgetőtársra.

Vizuális kultúra: médiaszövegek értelmezése és létrehozása;a közvetlen és az online kommunikáció összehasonlítása.

Az igazi barátMitől függ, hogy kikkel vagyok szívesen együtt? Kikkel tudom megosztani örömeimet és bánataimat? Kinek mondhatom el a titkaimat? Kit nevezhetek a barátomnak?Békében és haragbanSzoktam-e veszekedni vagy verekedni? Ha igen, miért? Hogyan alakulnak ki ilyen helyzetek, és hogyan lehetne elkerülni azokat?Ki szoktunk-e utána békülni? Hogyan lehet egy összeveszés után kibékülni? Hogyan lehet elérni, hogy a békesség tartós legyen?Elfogadva és elutasítvaMikor szoktam egyedül érezni magam? Milyen érzés ez? Mit csinálok ilyenkor?Kulcsfogalmak/fogalmakPárbeszéd, odafigyelés, testbeszéd, arcjáték, testtartás, hanglejtés, barátság, öröm, bánat, titok, harag, veszekedés, kibékülés, magányosság, elfogadás, kirekesztés.

Tematikai egység Az osztály és az iskola Órakeret 6 óra

Előzetes tudás, tapasztalat Az osztály szintjén megélt különböző tapasztalatok a tanórákhoz és egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódóan.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

Annak felismerése, hogy mindannyian többféle közösséghez tartozunk.Az összetartozás érzésének megerősítése az osztályon belül.A szabályok szerepének megértése a közösségek életében.A saját iskolához való kötődés érzésének erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

KözösségeimMilyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a téren az utóbbi időben? Vannak-e új közösségek az életemben? Van-e olyan közösség, amelyikkel szorosabbá vagy lazábbá vált a kapcsolatom? Mi lehet ennek az oka?Mit jelent nekem a családom az életem jelenlegi szakaszában? Változott-e valami a kapcsolatunkban a korábbiakhoz képest?

Környezetismeret: magatartásformák, szabályok, viselkedési normák különféle élethelyzetekben; együttélés a családban; baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.

Vizuális kultúra: figurális alkotások létrehozása a környezetben élő emberek megjelenítésével.

Technika, életvitel és gyakorlat:iskolai és osztályrendezvények; a közösségért végzett munka.

A mi osztályunkMi minden kapcsol egymáshoz bennünket az osztályban? Mi a közös bennünk, és miben különbözünk egymástól? Milyen közös szokásaink vannak? Összetartó csapat vagyunk-e? Miből derül ez ki? Miben és hogyan tudjuk segíteni egymást?Az osztály működéseMilyen közös szabályaink vannak az órán, a szünetben és egyéb helyzetekben? Ki találta ki ezeket a szabályokat? Készen kaptuk, vagy magunk alakítottuk ki azokat? Melyik szabálynak mi a célja? Mennyire tartjuk be ezeket a szabályokat?A mi iskolánkKi az iskolánk névadója, és mivel érdemelte ki, hogy iskolát neveztek el róla? Milyen szokások és hagyományok vannak a mi iskolánkban? Fontosak-e ezek?Vajon máshol milyenek az iskolák, és milyenek a hagyományaik? Lehet-e közöttük olyan, amelyet érdemes lenne átvenni?

Kulcsfogalmak/fogalmakCsoport, közösség, csapat, összetartozás, hagyomány, szabály, szabályszegés, büntetés, szabályalkotás, felelősség.

Tematikai egység Kulturális-nemzeti közösség Órakeret9 óra

Előzetes tudás, tapasztalat A családban, az iskolában és a lakóhelyen a korábbiakban megélt, ciklikusan visszatérő ünnepek és szokások.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak megértetése, hogy a magyar nemzeti közösség számára fontos összekötő kapocs a közös nyelv, a jelképek, a ciklikusan visszatérő szokások és ünnepek; az ezekkel való azonosulás elősegítése.Annak megmutatása, hogy Magyarországon belül számos kisebbség él, amelyek kultúrája a nemzeti kultúrát gazdagítja. A kisebbségek szokásainak és ünnepeinek bemutatása, elfogadásuk természetességének megalapozása.Annak megértetése, hogy más népeknek is megvannak a maguk kulturális hagyományai, amelyek ugyanolyan értékesek, és számukra ugyanolyan fontosak, mint nekünk a mieink.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A nyelv, ami összekötMilyen nyelven beszélek én, a szüleim, a nagyszüleim; milyen nyelven beszélnek egymással és velem? Milyen nyelvet használnak a szomszédaink? Hogyan kapcsol össze bennünket a közös nyelv?Milyen érzéseket kelt bennünk, ha valaki nem érti a nyelvet, amelyen mi beszélünk? És milyen érzés az, amikor mindenki más nyelven beszél körülöttünk? Mit lehet tenni egymás megértése érdekében, ha nem érjük egymás nyelvét? Hogyan lehet segíteni a közösség más anyanyelvű vagy nyelvi nehézséggel küzdő tagjait?

Környezetismeret: jeles napok, ünnepek, helyi hagyományok.

Magyar nyelv és irodalom: ítéletek megfogalmazása, érvelés, vitakészség; mások véleményének megértése, elfogadása.

Vizuális kultúra:Jelek a mindennapi életben; különböző kultúrák tárgyi világával való ismerkedés;a viselkedés szabályai az online közösségekben; kommunikációs szokások.

Szokások és jelképekMilyen népszokások élnek a mai Magyarországon? Fontos-e ezek megőrzése?Milyen jelképek fejezik ki a magyarság összetartozását? Mit jelentenek számomra ezek a jelképek?ÜnnepekMilyen ünnepeket tart meg a magyar családok többsége? Közülük melyik mennyire fontos nekem?Melyek a nemzeti és állami ünnepeink? Mit ünneplünk ilyenkor, és mit jelentenek nekem ezek az ünnepek?A Magyarországon együtt élő kulturális közösségek szokásaiMilyen kulturális közösségek élnek Magyarországon? Miben különböznek ezek szokásai és ünnepei és miben hasonlítanak egymásra?

Más kultúrák – más szokások – más ünnepekMilyen érdekes szokásokat ápolnak, és milyen ünnepeket tartanak a világ más részein élő kulturális közösségek?Kulcsfogalmak/fogalmakAnyanyelv, jelkép, nemzeti jelkép, népszokás, családi ünnep, nemzeti és állami ünnep, vallási ünnep.

Tematikai egység Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ

Órakeret3 óra

Előzetes tudás, tapasztalat Helyi vagy múzeumi honismereti tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

Annak megéreztetése, hogy mindannyiunknak lehet szerepe a múlt értékeinek megőrzésében és továbbörökítésében.A tudatos vásárlói szemlélet kialakulásának támogatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Lakóhelyi épített örökségünkMilyen utcákat, tereket, épületeket örököltünk az előttünk élő nemzedékektől?Mit érdemes megőrizni és miért a múlt építményeiből? Hol vannak ezek jobb helyen: ott, ahová eredetileg épültek vagy a múzeumfalvakban?

Környezetismeret: települési típusok; lakóhelyünk, hazánk fő nevezetességei; a lakóhely története és természeti környezete; nemzeti park, tájvédelmi körzet; háztartási eszközök.

Vizuális kultúra: helyek, helyszínek megjelenítése személyes élmények alapján; a környezetben észlelhető változások megfigyelése és megjelenítése; terekhez kapcsolódó érzelmek, hangulatok azonosítása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a technika vívmányainak mindennapi használata.

Tárgyaink világaMilyen tárgyak vesznek körül minket? Miben különböztek ezektől szüleink és nagyszüleink gyermekkorának tárgyai? Milyen régi tárgyakat őrzött meg a családunk, és miért?Miért őrzik a régi világ tárgyait számos múzeumban?Miért változnak a tárgyaink?A világ örökségeMelyek a világ legszebb, legkülönlegesebb helyei és építményei? Vajon miért fontos ezek védelme és megőrzése?

Kulcsfogalmak/fogalmakÉpített örökség, tárgyi örökség, nemzedék, múzeum, világörökség, hagyomány, emlékzet.

Tematikai egység A mindenség és én – Születés és elmúlás Órakeret4 óra

Előzetes tudás, tapasztalat Tapasztalatok a születésről, a halálról és az elhunytakra való emlékezésről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

Érzések és ismeretmorzsák társíttatása a kezdet és a vég elvont kategóriáinak jelentéssel való megtöltéséhez. Közös gondolkodás a világ megismerésének módjairól és lehetőségeiről.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKezdet és vég:Hogyan keletkeznek a dolgok a világban? Hogyan és miért érhetnek véget?Hogyan képzelték el az emberek a világ és egyes dolgok keletkezését különböző mítoszokban? Milyen kép jelenik meg a Bibliában a világ teremtéséről és a végéről?

Környezetismeret: születés és halál; a Föld alakjára vonatkozó mítoszok.

Magyar nyelv és irodalom: fantáziajátékok, elképzelt helyezetek megjelenítése; ismerkedés különböző információhordozókkal; információk keresése és kezelése; műélvezet, a beleélés megtapasztalása.

Vizuális kultúra:kitalált történetek és szereplők megjelenítése; képzeletbeli utazás megjelenítése.

A világ megismeréseMi lehet az oka annak, hogy kíváncsiak vagyunk a világra és kutatjuk a titkait? Milyen módon, milyen forrásokra támaszkodva tudhatok meg dolgokat saját magamról és a körülöttem lévő világról?Fantázia és kreativitásHogyan működik a képzeletem? Mi minden jelenhet meg benne? Ki tudok-e találni, létre tudok-e hozni olyan dolgokat, amelyek most még nem léteznek a világban?

Kulcsfogalmak/fogalmakSzületés, elmúlás, kezdet, vég, élet, halál, mítosz, eredetmonda, túlvilág, képzelet.

A fejlesztés várt eredményei a harmadik év végénA tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól.Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe.Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására., és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók.Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához.Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is;Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására.Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre.

Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni.

4. évfolyam

Tematikai egység címe 4. osztályéves óraszám

Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? 5 óraKözösségben és egyedül ̶ a társaim és én 6 óraAz osztály és az iskola 5 óraKulturális-nemzeti közösség 9 óraKörnyezetem és én – Az épített és a tárgyi világ 3 óraA mindenség és én – Születés és elmúlás 4 óraA kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a 4 óraAz össz óraszám 36 óra

Tematikai egység Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Órakeret 5 óra

Előzetes tudás, tapasztalat Elemi szintű gyakorlat személyek jellemzésében.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az önismeret erősítése és az önelfogadás segítése.Az önkontroll és a szociális magatartás kialakulásának támogatása.A sajáton kívüli nézőpontok felvételének gyakoroltatása, értéket képviselő példaképek keresése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

TulajdonságaimMilyen külső és belső tulajdonságaim vannak? Mi változott meg rajtam az iskolába lépésem óta és mi nem? Mitől változnak a tulajdonságaim?Milyen tulajdonságaimat szeretem a legjobban? Miért? Mit nem szeretek magamban és miért? Mi az, amin szeretnék változtatni?

Környezetismeret: mitől látunk valakit szépnek; külső és belső tulajdonságok.

Vizuális kultúra:emberábrázolás a művészetben; portré és karikatúra; emberi gesztusok értelmezése és kifejezése;a karakterábrázolás filmes eszközei; saját érzelmek felismerése és kifejezése mozgóképek éshanganyagok segítségével.

Magyar nyelv és irodalom: jellemzés készítése emberekről; vélemények összevetése.

Technika, életvitel és gyakorlat: önismeret.

Szokásaim, érzelmeim és indulataimHogyan vigyázok az egészségemre?Milyen feladataim vannak otthon, a családban és az iskolában?Mit teszek, ha örülök, ha szomorú vagy dühös vagyok? Mit teszek, amikor önző vagyok, és mit teszek, amikor önzetlen?Szoktam-e segíteni a szüleimnek, a testvéreimnek és az osztálytársaimnak? Miben és hogyan?Ahogy mások látnak engemMilyennek látnak a tanáraim, a barátaim és mások? Ők mit szeretnek bennem és miért? Mit nem szeretnek és miért? Fontos-e, hogy mindenki szeresse az embertHősök és példaképekKik a kedvenc hőseim és miért? Kire szeretnék hasonlítani?Miben és miért? Milyen tulajdonságaimon szeretnék változni? Miért és hogyan tudnám ezt megtenni?Kulcsfogalmak/fogalmakKülső tulajdonság, belső tulajdonság, önismeret, szokás, érzelem, indulat, öröm, szomorúság, düh, önzés, önzetlenség, segítőkészség, példakép.

Tematikai egység Közösségben és egyedül ̶ a társaim és én Órakeret6 óra

Előzetes tudás, tapasztalat A testbeszéd alapelemeinek ismerete. Személyes tapasztalatok az osztályközösség működéséről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A hatékony kommunikáció elemi feltételeinek tudatosítása.A baráti kapcsolatok létrehozásához, megtartásához és az esetleges konfliktusok kezeléséhez szükséges készségek fejlesztése.A mások kirekesztését elutasító szociális érzékenység erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

PárbeszédMilyen helyzetekben beszélünk vagy beszélgetünk valakivel?Vannak-e a párbeszédnek szabályai? Mi segítheti, és mi gátolhatja a párbeszédet?Honnan tudom, hogy pontosan megértettem, amit a másik mondani akar? Mi mindent kell figyelembe vennem ahhoz, hogy a másik pontosan megértse, amit közölni akarok vele?Hogyan beszélgetünk otthon? Mi a különbség a családi és az iskolai beszélgetések között?

Környezetismeret:az emberi kommunikáció; beszéd, testbeszéd, arckifejezés, gesztusok; barátság; kommunikáció a barátok között.Magyar nyelv és irodalom: figyelem a beszélgetőtársra.

Vizuális kultúra: médiaszövegek értelmezése és létrehozása;a közvetlen és az online kommunikáció összehasonlítása.

Az igazi barátKinek mondhatom el a titkaimat? Kit nevezhetek a barátomnak? Mit tesz, és mit nem tesz egy igazi barát? Mi mindent tennék meg a barátomért? Mit tegyek, ha a barátom olyasmit csinál, amivel én nem értek egyet?Békében és haragbanMi a jó és fontos nekem? Mi a jó és fontos másoknak?Szoktam-e veszekedni vagy verekedni? Ha igen, miért? Hogyan alakulnak ki ilyen helyzetek, és hogyan lehetne elkerülni ezeket?Ki szoktunk-e utána békülni? Hogyan lehet egy összeveszés után kibékülni? Hogyan lehet elérni, hogy a békesség tartós legyen?Elfogadva és elutasítvaMikor szoktam egyedül érezni magam? Milyen érzés ez? Mit csinálok ilyenkor?Honnan tudom, hogy szeretnek-e a társaim, vagy sem? Milyen lehet az, ha valaki úgy érzi, senki sem szereti? Milyen okai lehetnek ennek? Mit tegyek, ha valakivel kapcsolatban ezt tapasztalom?Kulcsfogalmak/fogalmakPárbeszéd, odafigyelés, testbeszéd, arcjáték, testtartás, hanglejtés, barátság, öröm, bánat, titok, harag, veszekedés, kibékülés, magányosság, elfogadás, kirekesztés.

Tematikai egység Az osztály és az iskola Órakeret 5 óra

Előzetes tudás, tapasztalat Az osztály szintjén megélt különböző tapasztalatok a tanórákhoz és egyéb közösségi tevékenységekhez kapcsolódóan.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

Annak felismerése, hogy mindannyian többféle közösséghez tartozunk.Az összetartozás érzésének megerősítése az osztályon belül.A szabályok szerepének megértése a közösségek életében.A saját iskolához való kötődés érzésének erősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

KözösségeimMilyen csoportokhoz tartozom?Mit jelent nekem a családom az életem jelenlegi szakaszában? Változott-e valami a kapcsolatunkban a korábbiakhoz képest?

Környezetismeret: magatartásformák, szabályok, viselkedési normák különféle élethelyzetekben; együttélés a családban; baráti kapcsolatok, iskolai közösségek.

Vizuális kultúra: figurális alkotások létrehozása a környezetben élő emberek megjelenítésével.

Technika, életvitel és gyakorlat:iskolai és osztályrendezvények; a közösségért végzett munka.

A mi osztályunkMi minden kapcsol egymáshoz bennünket az osztályban? Mi a közös bennünk, és miben különbözünk egymástól? Milyen közös szokásaink vannak? Összetartó csapat vagyunk-e? Miből derül ez ki? Miben és hogyan tudjuk segíteni egymást?Az osztály működéseMilyen közös szabályaink vannak az órán, a szünetben és egyéb helyzetekben? Ki találta ki ezeket a szabályokat? Készen kaptuk, vagy magunk alakítottuk ki azokat? Melyik szabálynak mi a célja? Mennyire tartjuk be ezeket a szabályokat? Kinek jó, ha betartjuk azokat? Mi a következménye annak, ha megszegjük a szabályokat? Van-e olyan szabályunk, amelyet esetleg érdemes lenne megváltoztatni? Hogyan lehetne ezt véghezvinni?

A mi iskolánkKi az iskolánk névadója, és mivel érdemelte ki, hogy iskolát neveztek el róla? Milyen szokások és hagyományok vannak a mi iskolánkban? Fontosak-e ezek?Vajon máshol milyenek az iskolák, és milyenek a hagyományaik? Lehet-e közöttük olyan, amelyet érdemes lenne átvenni?Kulcsfogalmak/fogalmakCsoport, közösség, csapat, összetartozás, hagyomány, szabály, szabályszegés, büntetés, szabályalkotás.

Tematikai egység Kulturális-nemzeti közösség Órakeret9 óra

Előzetes tudás, tapasztalat A családban, az iskolában és a lakóhelyen a korábbiakban megélt, ciklikusan visszatérő ünnepek és szokások.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Annak megértetése, hogy a magyar nemzeti közösség számára fontos összekötő kapocs a közös nyelv, a jelképek, a ciklikusan visszatérő szokások és ünnepek; az ezekkel való azonosulás elősegítése.Annak megértetése, hogy más népeknek is megvannak a maguk kulturális hagyományai, amelyek ugyanolyan értékesek, és számukra ugyanolyan fontosak, mint nekünk a mieink.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A nyelv, ami összekötMilyen érzéseket kelt bennünk, ha valaki nem érti a nyelvet, amelyen mi beszélünk? És milyen érzés az, amikor mindenki más nyelven beszél körülöttünk? Mit lehet tenni egymás megértése érdekében, ha nem érjük egymás nyelvét? Hogyan lehet segíteni a közösség más anyanyelvű vagy nyelvi nehézséggel küzdő tagjait?

Környezetismeret: jeles napok, ünnepek, helyi hagyományok.

Magyar nyelv és irodalom: ítéletek megfogalmazása, érvelés, vitakészség; mások véleményének megértése, elfogadása.

Vizuális kultúra:Jelek a mindennapi életben; különböző kultúrák tárgyi világával való ismerkedés;a viselkedés szabályai az online közösségekben; kommunikációs szokások.

Szokások és jelképekMilyen népszokások élnek a mai Magyarországon? Fontos-e ezek megőrzése?Milyen jelképek fejezik ki a magyarság összetartozását? Mit jelentenek számomra ezek a jelképek?ÜnnepekMilyen ünnepeket tart meg a magyar családok többsége? Közülük melyik mennyire fontos nekem?Melyek a nemzeti és állami ünnepeink? Mit ünneplünk ilyenkor, és mit jelentenek nekem ezek az ünnepek?Más kultúrák – más szokások – más ünnepekMilyen másfajta kulturális közösségek élnek a mienken kívül Magyarországon? Miben különböznek az ő szokásaik és ünnepeik a mieinktől? Vannak-e olyan jellemzőik is, amelyekben hasonlítanak?Milyen érdekes szokásokat ápolnak, és milyen ünnepeket tartanak a világ más részein élő kulturális közösségek?Kulcsfogalmak/fogalmakAnyanyelv, jelkép, nemzeti jelkép, népszokás, családi ünnep, nemzeti és állami ünnep.

Tematikai egység Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ

Órakeret3 óra

Előzetes tudás, tapasztalat Helyi vagy múzeumi honismereti tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

Annak megéreztetése, hogy mindannyiunknak lehet szerepe a múlt értékeinek megőrzésében és továbbörökítésében.A tudatos vásárlói szemlélet kialakulásának támogatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Lakóhelyi épített örökségünkMit érdemes megőrizni és miért a múlt építményeiből? Hol vannak ezek jobb helyen: ott, ahová eredetileg épültek vagy a múzeumfalvakban?

Környezetismeret: települési típusok; lakóhelyünk, hazánk fő nevezetességei; a lakóhely története és természeti környezete; nemzeti park, tájvédelmi

körzet; háztartási eszközök.

Vizuális kultúra: helyek, helyszínek megjelenítése személyes élmények alapján; a környezetben észlelhető változások megfigyelése és megjelenítése; terekhez kapcsolódó érzelmek, hangulatok azonosítása.

Technika, életvitel és gyakorlat: a technika vívmányainak mindennapi használata.

Tárgyaink világaMilyen tárgyak vesznek körül minket? Miben különböztek ezektől szüleink és nagyszüleink gyermekkorának tárgyai? Milyen régi tárgyakat őrzött meg a családunk, és miért?Miért őrzik a régi világ tárgyait számos múzeumban?Miért változnak a tárgyaink?Mi történik napjainkban a megunt, elromlott vagy divatjamúlt tárgyakkal? Lehetne esetleg más is a sorsuk?A világ örökségeMi mindent hagy örökül egy nemzedék az utána következőre? Mit lehet az összes ember közös kincsének tekinteni a mai világban? Melyek a világ legszebb, legkülönlegesebb helyei és építményei? Vajon miért fontos ezek védelme és megőrzése?Kulcsfogalmak/fogalmakÉpített örökség, tárgyi örökség, nemzedék, múzeum, világörökség.

Tematikai egység A mindenség és én – Születés és elmúlás Órakeret4 óra

Előzetes tudás, tapasztalat Tapasztalatok a születésről, a halálról és az elhunytakra való megemlékezésről.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

Érzések és ismeretmorzsák társíttatása a kezdet és a vég elvont kategóriáinak jelentéssel való megtöltéséhez. Közös gondolkodás a világ megismerésének módjairól és lehetőségeiről.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKezdet és vég:Hogyan keletkeznek a dolgok a világban? Hogyan és miért érhetnek véget?Hogyan képzelték el az emberek a világ és egyes dolgok keletkezését különböző mítoszokban? Milyen kép jelenik meg a Bibliában a világ teremtéséről és a végéről? Mit gondolnak az emberek a halálról?

Környezetismeret: születés és halál; a Föld alakjára vonatkozó mítoszok.

Magyar nyelv és irodalom: fantáziajátékok, elképzelt helyezetek megjelenítése; ismerkedés különböző információhordozókkal; információk keresése és kezelése; műélvezet, a beleélés megtapasztalása.

Vizuális kultúra:kitalált történetek és szereplők megjelenítése; képzeletbeli utazás megjelenítése.

A világ megismeréseMi lehet az oka annak, hogy kíváncsiak vagyunk a világra és kutatjuk a titkait? Milyen módon, milyen forrásokra támaszkodva tudhatok meg dolgokat saját magamról és a körülöttem lévő világról? Mi az, amiről képes vagyok személyes tapasztalatokat szerezni? Létezhet-e olyan dolog a világban, amiről nem nyerhetünk közvetlen tapasztalatot?

Fantázia és kreativitásHogyan működik a képzeletem? Mi minden jelenhet meg benne? Ki tudok-e találni, létre tudok-e hozni olyan dolgokat, amelyek most még nem léteznek a világban?

Kulcsfogalmak/fogalmakSzületés, elmúlás, kezdet, vég, élet, halál, mítosz, eredetmonda, túlvilág, képzelet.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végénA tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát.Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe.Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók.Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához.Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre.Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában.Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre.Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni.Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

IDEGEN NYELV

Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek.

A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk.

A mindennapi nyelvhasználatban – ezért a nyelvtanulásban is –, fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet, és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget.

A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák azt. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is.

A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és nagyban elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt.

Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.

A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak.

Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el.

A NAT bizonyos képzési szakaszokra meghatározza a minden tanuló számára kötelező minimumszinteket, emellett kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott követelményekre is. A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a NAT-ban azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A NAT által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők:

4. évfolyam,minimumszint

8. évfolyam,minimumszint

12. évfolyam,minimumszint

Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A2 B1

Második idegen nyelv – – A2

A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. Ez alól csupán az általános iskola 4. évfolyama kivétel, mert ezen az évfolyamon kezdődik a kötelező idegennyelv-oktatás, így a képzési szakasz csak egy tanévet ölel fel.

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyamElső idegen nyelv

KER-szintben nem megadható A1 A2 B1 mínusz B1

Második idegen nyelv - - - A1 A2

Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit; ezek: a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainak tükrében értelmezve kerültek be a kerettantervbe.

Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába és fordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismeretei, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy az anyanyelv használata tudatosabbá váljon.

Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról való beszélgetésre, a tanulási stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak megteremtésére.

A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.

A 4-8. évfolyamokra vonatkozó ajánlott témakörök egyes elemei újra és újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv az általános iskolában minden fejlesztési szakaszban új témaköröket is javasol a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodva.

Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben a más tantárgyakkal való kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására.

A táblázatok Fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszra vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A fejlesztés tartalma elnevezésű rész olyan tevékenységeket ismertet, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépültek a tartalomba.

A kerettanterv a 4. évfolyam, majd később a kétéves fejlesztési ciklusok végén a fejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva határozza meg a fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KER-szinthez (kivéve a 4. évfolyamot, amelynek kimenete KER-szintben nem határozható meg).

4. évfolyam

A 4. évfolyamon kezdődő idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása. További fontos célkitűzése, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a nyelvek tanulása és a más nyelveket beszélő emberek és kultúrájuk megismerése iránt. A nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás, a kezdeti sikerek és a motiváló tanári visszajelzés segítenek a tanulóknak abban, hogy megmaradjon és erősödjön ösztönös tudásvágyuk és tanulási kedvük, bátran használják a rendelkezésükre álló

nyelvi eszközöket, növekedjen önbizalmuk, fejlődjön önismeretük és önértékelésük. Mindez elengedhetetlen a nyelvtanulás hosszú távú eredményessége szempontjából.

Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A tanulók életkori sajtosságaiknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő, érdekes, értelmes és kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. A célnyelven elhangzó információk megértéséhez támaszkodnak a világról szerzett ismereteikre és tapasztalataikra, amelyek egyrészt segítik a nyelvtanulást, másrészt annak tartalmai révén tovább mélyülnek és bővülnek. Az anyanyelv elsajátításához hasonlóan az idegen nyelv elsajátítása is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, amelyekben a verbális és a nonverbális elemek természetes egységet alkotnak. Utóbbiak a nyelvtanulás kezdetén különösen fontosak, hiszen a megfelelő nyelvi eszközök hiányában segítik a beszédhelyzet értelmezését, illetve a beszédszándék megvalósítását. A nyelvtanulás kezdő szakaszában a tanulók tanórai beszédének természetes része a magyar nyelvű kérdés és válasz is, amelyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár következetes célnyelv-használatával párhuzamosan.

Az idegen nyelvvel való korai ismerkedés középpontjában, ebben a szakaszban, a hallott szöveg értése és a szóbeli interakció együttes fejlesztése áll. A készségfejlesztés során a tanulók megismerkednek az alapvető nyelvtanulási stratégiákkal, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a későbbiekben önálló nyelvtanulóvá váljanak.

Az idegen nyelv tanítása a tantárgy jellegéből adódóan kiválóan alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési célok eléréséhez és a kulcskompetenciák fejlesztéséhez. Utóbbiak közül kiemelten fontos az idegen nyelvi kommunikációnak az anyanyelvi kommunikációhoz, a szociális kompetenciához, az esztétikai-művészeti tudatossághoz és kifejezőképességhez, illetve a hatékony tanuláshoz való kapcsolódása. Az anyanyelven elsajátított ismeretek, készségek és stratégiák támogatják az idegen nyelv tanulását, míg a nyelvtanulás eredményei pozitívan hathatnak az anyanyelvi tudatosság alakulására. A szociális kompetencia területén a kultúrák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése segíti a tanulókat abban, hogy nyitottá váljanak saját kultúrájuk és a célnyelv kultúrája iránt. Az idegennyelv-oktatás során alkalmazott, a tanulók együttműködését ösztönző munkaformák és tevékenységek hozzájárulnak a tanulók szociális érzékenységének fejlesztéséhez. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén az idegennyelv-tanításban építeni lehet arra, hogy a tanulók életkori sajátosságaikból adódóan szeretnek játszani, rajzolni, festeni, énekelni, táncolni, és örömmel vesznek részt változatos művészeti tevékenységekben. A művészeti ágakkal való aktív kapcsolat gazdagítja a tanulók érzelmi világát. A hatékony tanulást az idegen nyelvvel való foglalkozás azáltal ösztönzi, hogy a tanulók elsajátítanak néhány alapvető nyelvtanulási stratégiát, és megteszik az első lépéseket idegen nyelvi teljesítményük értékelése útján.

Az idegen nyelv tanulása keretében feldolgozott témakörök könnyen összehangolhatók a NAT-ban szereplő alsó tagozatos tantárgyak tartalmaival. A Témakörök táblázatban megjelölt kapcsolódási pontok segítenek megtalálni azokat a területeket, ahol sikeresen megvalósítható a tantárgyakon átívelő - akár közös projektek keretében történő - tanulás.

A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, így alapvető fontosságú, hogy a kisgyermekkori idegennyelv-tanítást áthassa a holisztikus pedagógiai szemlélet. Ennek a szemléletnek a gyakorlatba való átültetése nagy körültekintést igényel mind a tananyagok, taneszközök kiválasztásában és felhasználásában, mind a tevékenységek megtervezésében, valamint a tanórák megszervezésében és megvalósításában.

A megfelelően kialakított, változatos tevékenységformákra lehetőséget nyújtó tanulási környezet elősegíti az idegen nyelv sikeres elsajátítását. A gyermekbarát, vizuális elemekben gazdag berendezés ösztönzi a tanulókat a nyelvi tevékenységekben való aktív részvételre. Az infokommunikációs eszközök bevonása már ebben az életkori szakaszban is érdekesebbé, motiválóbbá teheti a nyelvtanulást, a pedagógus számára pedig lehetőséget ad arra, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelő autentikus anyagok gazdag tárházából válogasson.

Fejlesztési egység Hallott szöveg értése

Előzetes tudásAz iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló követi a nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést.A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokat.Megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és kijelentéseket.Felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni.

A fejlesztés tartalmaNonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat).Rövid és egyszerű, az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, manuális tevékenységek, mozgásos, játékos tevékenységek: körjáték, ritmusjáték, szerepjáték, bábjáték, árnyjáték, társasjáték).Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdések és kijelentések megértése (pl. közvetlenül a tanuló személyére, családjára, szűkebb környezetére, mindennapi szükségleteire, tevékenységeire vonatkozó kérdések, illetve válaszok).Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése, a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, a szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő mozgásos, játékos feladatok segítségével.Tanári ösztönzésre a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás a szövegértés során.A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, megkülönböztetése az anyanyelv (játékos formában esetleg más nyelvek) hangzásvilágától és zenéjétől.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokGyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, gyermekeknek szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, vendégekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

Fejlesztési egység Szóbeli interakció

Előzetes tudásAz iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló aktívan és örömmel vesz részt az interakciót igénylő tevékenységekben.Beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel fejezi ki, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatva.Tud a számára ismert témákról egyszerű kérdéseket feltenni, illetve a hozzá intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni.A tanuló minta alapján rövid párbeszédeket folytat társaival a tanult témákról.Részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös előadásában.Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására.

A fejlesztés tartalma

Nonverbális elemekkel (pl. gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel, intonációval, képek, tárgyak segítségével) támogatott mondanivaló kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, azaz egy-egy szóval, rövid mondattal.Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás egyszavas válaszokkal, cselekvéssel.Ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó konkrét, egyszerű kérdések feltevése.Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal.Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel; nonverbális elemekkel támogatott, közösen mondott szövegekbe, mesemondásba való bekapcsolódás ismert szavak, kifejezések, nyelvi fordulatok ismétlésével.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokGyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mesék, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, néhány mondatos leírások.

Fejlesztési egység Összefüggő beszéd

Előzetes tudásAz iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelv-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló elmond rövid, egyszerű szövegeket.Társaival közösen előad egyszerű szöveget, párbeszédet, tanári segítséggel.Számára ismert témákról, a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről beszél röviden, összefüggően, nonverbális elemekkel támogatva.

A tanuló bemutatja munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel.Törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására.

A fejlesztés tartalmaGyermekirodalmi mű, mondóka, vers, dal, mese stb. közös vagy önálló előadása (pl. zenei kísérettel vagy bábjáték formájában) társak, másik tanulócsoport, osztály, szülők vagy tanárok részére.Tanult cselekvéssor (pl. egyszerű tornagyakorlat, öltözködés) elmondása képek segítségével vagy mozgással kísérve.Nonverbális elemekkel támogatott, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal, megfelelő gyakorlás, felkészülés után.Saját vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy egyszerű nyelvi eszközöket, fordulatokat tartalmazó, rövid bemutatása (pl. mesekönyv készítése, kiállítása és szóbeli bemutatása).Tanári példa és autentikus hangzóanyag hallgatása és együttmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokGyermekdalok, gyermekversek, mondókák, mozgással kísért rövid történetek, cselekvéssorok, mesék, leírás (pl. tanulói munka bemutatása).

Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése

Előzetes tudásAz iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanuló észreveszi az anyanyelven, illetve a tanult idegen nyelven történő olvasás közötti különbségeket.Képes ismert szavak néma olvasására és megértésére, valamint tanári minta után a szavak helyes felolvasására.Képes rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után az önálló olvasására.Bekapcsolódik olvasást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.Követi az ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát.Felfedezi az ismert szavakat és kifejezéseket idegen forrásban.Megtapasztalja az önálló célnyelvi olvasás élményét.

A fejlesztés tartalmaSzavak, kifejezések elolvasása és kapcsolódó tevékenységek elvégzése (pl. tantermi tárgyak felcímkézése, szavak és képek párosítása, dominó játék, szókártyákból mondatvariációk összeállítása).Egyszerű szövegek elolvasása és annak alapján megfelelő cselekvések, cselekvéssorok eljátszása, elvégzése (pl. papírtávcső vagy gyümölcssaláta készítése).Egyszerű szövegek értő olvasása (pl. mesék, történetek, képregények, párbeszédek).Tanárral közös meseolvasás, bekapcsolódás a történet elolvasásába az ismert szavak használatával.Egyszerű írásbeli üzenetek elolvasása és megértése (pl. dicsérő kártyák, jókívánságok, osztálytermi utasítások).Ismert dalok szövegének követése, olvasása a képernyőn vagy a kivetítőn (pl. karaoke).A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokSzó- és mondatkártyák, feliratos poszterek és képek, társasjátékok, egyszerű képregények, képeskönyvek, mesék, gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, feliratok, brosúrák, ismertetők, táblák, célnyelvi szövegeket tartalmazó csomagolóeszközök, videofelvételek, animációs filmek, dalok, mondókák animált változata.

Fejlesztési egység Íráskészség

Előzetes tudásAz iskolán kívül és az iskoláztatás során szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, idegennyelvi-tanulás iránti motivációja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló észreveszi az anyanyelvén, illetve a tanult idegen nyelven történő írás közötti különbségeket.A tanuló ismeri az adott nyelv ábécéjét.Különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid szavakat, mondatokat.Bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe.

A fejlesztés tartalma

Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szavak szintjén (pl. keresztrejtvény, szókereső, akasztófa, tárgyak, képek részeinek felcímkézése, rímpárok alkotása, szógyűjtés).Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szószerkezetek, rövid mondatok szintjén (pl. képregény rajzolása, s ezekhez szövegbuborékok írása; tárgyak, képek részeinek felcímkézése, üzenőfal létrehozása).Játékos írásbeli feladatok készítése és megoldása a szöveg szintjén (pl. mesekönyv, kiskönyv összeállítása, rímek, egyszerű versikék írása, képeslap, meghívó írása, egyszerű társasjáték tervezése, szabályainak megfogalmazása tanári segítséggel).Ismert szavakat tartalmazó nyelvi fordulatok (pl. rímpárok) felfedezése és minta után való önálló alkotása.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokEgyszerű hétköznapi témájú írott szövegek a szavak, kifejezések, egyszerű mondatok és rövid szövegek szintjén.

Ajánlott témakörök a 4. évfolyamraAjánlott témakörök Kapcsolódási pontok

CsaládÉn és a családom.Családtagok bemutatása.Me and You c. modul

Környezetismeret: együttélés a családban.

OtthonOtthonom, szűkebb környezetem.Kedvenc játékaim.Lakóhelyem, tágabb környezetem.Colours and Shapes c. modul

Környezetismeret: lakóhelyi környezet.

Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.

ÉtkezésNapi étkezések.Kedvenc ételeim, italaim.Egészséges táplálkozás.

Környezetismeret: az ember megismerése és egészsége: tápanyag, élelmiszer, étrend.

Matematika: halmazok, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.

Idő, időjárásÉvszakok és hónapok.A hét napjai és napszakok.Az óra.Időjárás.

Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban;a napszakok, az évszakok váltakozása.

Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.

ÖltözködésÉvszakok és ruhadarabok.Kedvenc ruháim.

Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód - öltözködés.

Matematika: halmazok.SportTestrészek és mozgás.Kedvenc sportom.

Környezetismeret: testrészek, egészségvédelem.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok.

Iskola, barátok Környezetismeret: baráti

Iskolám, osztálytermünk.Tantárgyaim.Osztálytársaim, barátaim.Faces c. modul

kapcsolatok, iskolai közösségek.

Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.

SzabadidőSzabadidős tevékenységek.Kedvenc időtöltésem.Collections c. modul

Ének-zene: zenehallgatás.

Vizuális kultúra: kreatív alkotások.

Természet, állatokKisállatok.Kedvenc állataim.Állatok a ház körül.Vadon élő és állatkerti állatok.In Space c. modul

Környezetismeret: élőlények csoportosítása élőhely, táplálkozási mód, egyéb tulajdonságok szerint; változatos élővilág.

Matematika: halmazok, adatgyűjtés, adatok lejegyzése.

Ünnepek és hagyományokAz én ünnepeim.Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.

Környezetismeret: ünnepek, hagyományok.

Fantázia és valóságKedvenc meséim, könyveim.Képzeletem világa.A cirkusz.

Dráma és tánc: dramatikus játékok.

Vizuális kultúra: képzeletem világa.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus

végén

KER szintben nem megadható.A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét.Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival.Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában.Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVAHallott szöveg értéseA tanuló megért

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést.

BeszédkészségA tanuló

1. egy szóval vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfo-galmazott kérdésre,

2. ismert dolgokat megnevez,3. néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.

Olvasott szöveg értése (a szóbeli kezdő szakasz után)A tanuló

– felismeri a tanult szavak írott alakját,– ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért;– ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.

Íráskészség (a szóbeli kezdő szakasz után)A tanuló

1. helyesen lemásol ismert szavakat.

KerettantervAlapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam

Célok, feladatokAz alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése.

Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést.

Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

Fejlesztési területek – nevelési célokAz erkölcsi nevelésA tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelésA tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat.

Állampolgárságra, demokráciára nevelésA tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéseA tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói,

viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.

A családi életre nevelésA tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését.

A testi és lelki egészségre nevelésA tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.

Felelősségvállalás másokért, önkéntességA tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is.

Fenntarthatóság, környezettudatosságA tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát.

PályaorientációA tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit.

Gazdasági és pénzügyi nevelésA tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben

kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.

Médiatudatosságra nevelésA tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.

A tanulás tanításaA tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztésAnyanyelvi kommunikációA tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására.

Idegen nyelvi kommunikációA tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Matematikai kompetenciaA tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.

Természettudományos és technikai kompetencia

A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára.

Digitális kompetenciaA tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.

Szociális és állampolgári kompetenciaA tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciaIsmert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképességA tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is.

A hatékony, önálló tanulásA tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

Egységesség és differenciálásA nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő

szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

Tantárgyi struktúra és óraszámokKötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

A szabadon tervezhető órákat építettük be (5.-ben csak 2, a többi évfolyamon 3 ilyen óra állt rendelkezésre) az alábbi tárgyakba – pirossal jelölve. + 6. és 8. évfolyamon 1-1 tanulásmódszertani órát tettünk be.

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+1 4Idegen nyelvek 3 3 3 3Matematika 4+1 3+2 3+2 3+2Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Etika 1 1 1 1Természetismeret 2 2Biológia-egészségtan 2 1Fizika 2 1Kémia 1 2Földrajz 1 2Ének-zene 1 1 1 1Vizuális kultúra 1 1 1 1Dráma és tánc/Hon- és népismeret* 1Informatika 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Tanulásmódszertan 1 1Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.A nevelőtestület döntése alapján az időkeretet a projektek, témahetek feldolgozására, illetve tanulócsoporttól függően az ismeretek elmélyítésére, differenciálásra és további ismeretek elsajátítására használjuk fel.

Magyar nyelv és irodalom

Az 5–8. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, újabb olvasási stratégiák megismerése és alkalmazása. A szövegalkotás folyamatának megfigyelése, gyakorlása, különböző, a kommunikációs helyzetnek megfelelő szóhasználatú és jelentésű szövegtípusokban történő fogalmazás. Az elsajátított írástechnika, helyesírás gyakorlása, továbbfejlesztése.

A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak előkészítése, gyakoroltatása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy fontos célja, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben képesek önálló ítéletalkotásra. A demokráciára nevelésben és a nemzeti öntudat kialakulásában is kitüntetett szerepet kapnak a magyar irodalom jelentős, nemzeti sorskérdéseket végiggondoló alkotásai. A családi élettel kapcsolatban a harmonikus együttélést, az egymás iránt felelősséggel tartozó magatartást tekintsék követendőnek. Fontos szerepet kap a magyar nyelv és irodalom kerettantervben a környezet- és médiatudatos magatartás kialakítása, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése, a manipulációval szembeni védekezés. A testi-lelki egészség, a jó önismeret az egész életre meghatározó jelentőségű, ezért ezeken a területeken is fontos szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Az anyanyelvi nevelés területén kiemelt feladat a diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve – a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a nyelvnek mint működő, változó rendszernek a megtapasztalása, megfigyeltetése. E tapasztalatokra építve néhány alapvető rendszerszerűség bemutatása, összefüggésének felismerése, megnevezése.

Az 5–8. évfolyam irodalom kerettanterve azzal a kettős célkitűzéssel készült, hogy a klasszikus értékeket benntartsa az iskolai munkában, ugyanakkor a frissebb, mai, kortárs művekre is ráirányítsa a figyelmet. Minden tematikus egységben megnevezi a kulcsfogalmakat, ugyanakkor az évfolyampárok végén egy-egy önálló fogalomhasználati egységet is tartalmaz, amelynek fogalmai egyéni megoldásokkal, szabadon vezethetők be az évfolyampárok bármelyik szakaszán, ezáltal az itt meghatározott fogalmak tanítását nem egy-egy meghatározott irodalmi mű esetében kell feltétlenül megtanítani, hanem a két évfolyamos szakasz több tematikai egységénél is szóba kerülhetnek.

A tematikai egységeknek megvan a maguk lineáris logikája, de ennek követése egyáltalán nem kötelező, ez a linearitás nem jelent előírt sorrendet. Sorrendjük azonban mégiscsak ésszerű megfontolásokat takar. Ebben a lehetséges és átvehető, de nem előírt sorrendiségben a mesékkel indul a felső tagozatos irodalom: a mesékkel, amelyek visszautalnak az alsó tagozatra, s amelyek egyben középpontba állítják az irodalom örök kulcselemét, a fantáziát is, hiszen ez nemcsak a mesékben van jelen, hanem bizonyos értelemben minden műalkotásban, sőt minden emberi alkotásban is. A mesék egy része népmese, így szóba kerül a folklór is, és ennek kapcsán a népdalok. A tantervi folytatás azután egyre inkább közelít a reális világhoz, miközben a fantázia továbbra sem tűnik el az irodalommal való ismerkedésből. Egyre táguló körökben vethetnek a diákok irodalmi pillantást életük mind szélesebb horizontjaira: előbb a családra, később a szülőföldre, majd az iskola, a gyerektársadalom örök világára. A térben táguló körbepillantás azután időben is tágul: az irodalmon keresztül is visszatekinthet a tanuló történelmi hagyományainkra és múltunkra, nemcsak a történelemórán.

A múlt és a jelen, a tanuló kisvilága és a nagyvilág irodalmi témái mellett szüntelenül jelen vannak a tantervben a kortárs világ, a jelenkori élet, a mindannyiunkat körülvevő társadalom emberi problémáit feltáró művek is. Ezek révén a tanterv hangsúlyozott üzenetként fogalmazza meg, aminek mind nyilvánvalóbbá kell válnia a tanulók számára is: az irodalom nem statikus és a múltból itt maradt létező, hanem élő és organikus valóság.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon.

A magyar nyelv és irodalom 5–8. évfolyamra vonatkozó kerettantervének szerkezete a következő: először a magyar nyelv 5–6. évfolyamra vonatkozó tematikai egységeit közöljük, utána következnek az 5–6. évfolyam irodalomra vonatkozó tematikai egységei. A két évfolyamra vonatkozó elvárt eredmények magyar nyelv és irodalomból egy, közös táblázatban következnek. A 7–8. évfolyam hasonló szerkezetben követi az első két évfolyamot. A magyar nyelv tantervben adunk évfolyamokra bontott tematikai- és óraszám ajánlást, mely nem kötelező. Irodalom esetében csak két évfolyamra szóló beosztást alkalmaztunk.

5–6. évfolyam

A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az

egyéni képességek figyelembevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése.

Az 56. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid idő alatt meg tudnak ismerni. A kerettanterv irodalomtanítási részének ez a szakasza úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget ad az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem olyan tevékenységnek, amelyben egy-egy alkotón keresztül voltaképpen az emberiség a megszólaló, s a műalkotásban nem tesz mást ez a cselekvő alany, mint hogy önmaga számára fogalmazza meg legfőbb dilemmáit és az azokra adható lehetséges válaszokat. Ennek megfelelően a János vitéz és a Toldi, a mesék és a mondák, az első közösen megismert terjedelmesebb regények kapcsán ez a kerettantervi rész a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is tekinti az irodalomórát. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét, és korlátozza önmagát és kérdésfelvetéseit ennek megfelelően. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 56. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából az 56. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő, a lírai én kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával.

Az évfolyamok tematikai egységei elsősorban fejlesztési célok és követelmények; sorrendjük változtatható és koherens rendszerbe építhető (különösen a lírai alkotások egységeinek esetében), pl. tisztán műfaji vagy tematikus felépítésű tananyagba. (Az első két témakör az alapvető irodalomelméleti fogalmakat – műnem, műfaj, vers, verselés, kép, alakzat stb. – tartalmazza, így ezek helye kötött. Az alapfogalmak bevezetésüktől kezdve ismertek és használandók.)

Az irodalom történetiségének bevezetése még kerülendő. A korosztály olvasási, szövegértési készségszintje nem teszi sem szükségessé, sem lehetővé a régi magyar irodalmi szövegek elemzését. A két évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folyamatos fejlesztésük (a 8 éven keresztül tartó képzési folyamat alapozó szakaszaként).

Magyar nyelv

Tematikai egység/Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Órakeret

18 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre.Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

5.o:Annak elfogadása, hogy a kulturált nyelvhasználatra való törekvés önmagunk és környezetünk megbecsülését is jelzi.A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással, interaktív olvasásértéssel).A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással.6.o:Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommunikációs célt közvetítő beszéd alkottatására.A kifejező kommunikáció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, történetmeséléskor, személyek jellemzésekor.

A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának fejlesztése.A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok5.o:A hallásértés fejlesztése analitikus és evaluációs gyakorlatokkal.Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása.Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása.Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér, idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozása szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal.6.o:Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés.Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommunikációs (illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) között.Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása.A kommunikációs helyzet; tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus), valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, értelmezése.A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következtetések nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzésével.

Dráma és tánc: kommunikációs kapcsolatteremtés, szituációk, helyzetgyakorlatok.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció.

Természetismeret: az ember megismerése, érzékszervek.

Etika: önismeret, a személyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, a kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat; a beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Órakeret

22 óra

Előzetes tudás

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak a tanuló életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak elfogadása, hogy az értő olvasásra törekvés elősegítője a további tanulmányoknak, az információszerzésnek, a világban való eligazodásnak.A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken.Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése.Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKülönféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos olvasása.Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése különböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban.Az ismert szövegfeldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis, szelektív olvasás).A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, monitorizálása. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása.Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondanivalójának saját szavakkal történő megfogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése.

Matematika; természetismeret: szövegértés, a feladatok szövegének értelmezése.

Informatika: tájékozódás, információkeresés.

Mozgóképkultúra és médiaismeret; vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggéseinek feltárása.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Írás, fogalmazás Órakeret

20 óra

Előzetes tudás

Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

5.o:Annak elfogadása, hogy a rendezett, a nyelvi normákat követő írásbeli nyelvhasználat az önbecsülés kifejezője is.Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak fejlesztése.6.o:Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szövegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése, alkalmazásának segítése.Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok5.o:A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztétikus, olvasható kézírásra.Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció.Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez.A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez.6.o:Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata.Személyes élmények megfogalmazása különböző szöveg-típusokban: mese, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél.Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail, komment.

Idegen nyelv: udvariassági formulák, egyszerű üzenetek megfogalmazása a tanult idegen nyelven.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: narratív szövegek, történetmondás történelmi eseményekről, hősökről.

Természetismeret: anyaggyűjtés,

Kulcsfogalmak/fogalmak

Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon.Az írás nem nyelvi jelei: sorköz, betű, margó stb.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Helyesírás Órakeret23 óra

Előzetes tudás A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegalkotásban, az írásbeli munkákban. Helyesírási kézikönyv használata tanári segítséggel.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak elfogadása, hogy a normakövető helyesírásra törekvés az anyanyelvhez való kötődés kifejezője.A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, normák megismertetése.A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának kialakítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani és szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése.A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; idegen nyelv; vizuális kultúra; természetismeret; informatika: a tantárgyra jellemző fogalmak, tulajdonnevek, földrajzi nevek, digitális kifejezések helyesírása.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

A szavak szerkezete és jelentése Órakeret16 óra

Előzetes tudás

A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai.Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak megfelelő alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban;közmondások, szólások jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Törekvés a nyelvi tudatosságra, az anyanyelv megbecsülésére.A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak tapasztalati úton történő fölfedeztetése.Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni.Néhány, mindennapi metafora jelentésszerkezetének megfigyeltetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok5.o:A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag.Az ige és főnév szemantikája.Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése.Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése.6.o:A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfigyelése a beszélt és írott szövegekben.Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása.

Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szókincse, néhány állandósult szókapcsolat.

Kulcsfogalmak/fogalmak

5.o:Szótő, toldalék, képző, jel, rag;egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás; beszélt nyelvi metafora.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A nyelv szerkezete Órakeret

31 óra

Előzetes tudásA hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk.A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő használatuk írott és beszélt szövegben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak belátása, hogy a nyelvi tudatosság fejlesztése segíti az anyanyelv iránti felelősség kialakulását.Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata.A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése.Elemző képesség: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyeltetése, főbb jellemzőinek megnevezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata.A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése.A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik:

magánhangzók, mássalhangzók; magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; mássalhangzók: zöngés, zöngétlen.

Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a

Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv hangállománya, hangtani, szótani szerkezete.

Természetismeret: az ember hangképző szervei.

sztenderd változattól.6. osztályA szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése.Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban.Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása.A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete.A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban.A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok.A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

5. o:Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés kiesés;6.o:alapszófajok, ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév/igenevek.

Irodalom- 5.osztályMesék , mondák, mítoszok / Tantárgyak közötti projekt/

Tematikai egység/Fejlesztési cél Mesék Órakeret

10 óra

Előzetes tudásNépmesék, műmesék. Verses és prózai formájú mesék. A mese műfaji változatai.Mesehősök, meseformulák. Meseírók, mesegyűjtők (magyar és világirodalmi, valamint kortárs példákkal).

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető magatartásformák,erkölcsi értékek megismerésében és értékelésében.Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők felidézése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás. Újabb mesék megismerése, a műfaji változatok tudatosítása. A befogadói képességek fejlesztése: a valóság és fikció különbségének belátása, mesék verses és prózai formáinak tudatosítása. A fogalmi gondolkodás fejlesztése a mesékkel kapcsolatos fogalmak alkalmazásával. Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés, mesehősök bemutatása; művek, részletek előadása.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokMesék.Nép- és műmesék. Hazai nemzetiségek és más népek meséi.Verses és prózai formájú mesék. Meseregény(ek), meseregény-részletek.Példák különféle műfaji változatokra (pl. tündér-varázsmese, valódi mese, hősmese, csalimese, láncmese, hazugságmese, tréfás mese).

Állatmesék verses és prózai formában (egy téma több variánsa, pl. Aiszóposz, Phaedrus, La Fontaine klasszikus történetei és új átdolgozások).

A tanuló ismert műfajú művek olvasásával,

értelmezésével illeszkedik az új nevelési-oktatási szakasz irodalmi/képességfejlesztési folyamatába (átismétel, felidéz);

megismer műveket a magyar népmesék, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi köréből;

tudatosítja a mese különféle műfaji változatainak, illetve egy-egy mű variánsainak létezését, a népmese és a műmese fogalmát;

tudatosítja a valóság és mese (fikció) különbségét; egy-egy feldolgozás verses és prózai formáját;

alkalmazni tudja a műfajjal

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történetekben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése.

Dráma és tánc: kifejező beszéd, mesemondás.

kapcsolatos legfontosabb fogalmakat;

képes cselekményismertetésre, hős-bemutatásra;

megtanul és előad művet/műrészletet.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, meseformula, meseszám; vers, ritmus, próza.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Petőfi Sándor: János vitéz Órakeret

15 óra

Előzetes tudásMesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd, leírás. Verses epikai művek, verselés, rímelés.Petőfi néhány lírai alkotása (köztük: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Nemzeti dal).

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Magatartásformák megítélése, az erkölcsi jó és rossz elkülönítése, azonosulás erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság).A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). Megismeri, megérti és képes jellemezni a szereplőket; együttműködik a mű poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képessége különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, véleménye megosztására, memoriterek előadására.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokA János vitéz cselekménye, szerkezete.A mű mesei elemei (cselekmény, hősök) – népies elbeszélő költemény/verses mese.

Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai (értelmezés, jellemzés).

A megjelenítés eszközei (az

A tanuló ismeri az epikai műnem jellegét (tér,

idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő);

elemzi és minősíti ezeket a viszonyokat, szempontokat a János vitéz részletes feldolgozása során;

- jellemzi a mű szereplőit; megismeri a kapcsolódó elméleti

Etika: társas kapcsolatok, segítő kapcsolatok, felnőtté válás, beavatás.

Ének-zene: ritmusérzék fejlesztése, ritmizálás.

Vizuális kultúra; mozgóképkultúra és

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Táj, szülőföld Órakeret

5 óraElőzetes tudás Lírai alkotások és a kapcsolódó fogalmak.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tájhoz, a szülőföldhöz való kötődés érzelmi igényének alakítása.Annak tudatosítása, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodalomban; ezzel párhuzamosan annak megértetése, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz kötődik. Olvasói tapasztalatok megidézésével szövegek műfaji különbségének érzékeltetése.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokPetőfi Sándor: Az Alföld (és más műve, pl. Szülőföldemen, Úti levelek).

Epikai művek (részletek) és lírai alkotások magyar tájakról, városokról (pl. Ady, Kosztolányi, Szabó Lőrinc és mások művei), illetve vallomások a szülőföldről.A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek.

A tanuló tudatosítja, hogy vannak gyakori

témák, motívumok az irodalomban; megismeri, hogy a tematika nem

műnemhez, műfajhoz kötödik; érzékeli a szövegek műfaji

különbségét (mese – dokumentum; lírai mű – elbeszélés);

megfigyeli a jellegzetes magyar tájak, városok megjelenítésének formáit;

megismeri egy-egy jelentős alkotónak a szülőföldjéhez, a magyar tájhoz való viszonyulását

Természetismeret: az olvasott művek topológiája.

Hon és népismeret: hazai táj; az én városom, falum.

Informatika: tájékozódás, információgyűjtés tájakról, városokról.

(ez is fejleszti, alakítja a kötődés igényét, pl. nemzeti öntudat, hazafias nevelés);

azonosítja a művekben megjelenített témát, motívumot, gondolatot, érzelmet, hangulatot;

Petőfi Sándor: Az Alföld (elemzés és memoriter is).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tájleíró költemény, úti levél, útleírás, téma, motívum.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei - bevezetés Órakeret

5 óraElőzetes tudás Tájékozottság a lakóhely, az iskola környezetének néhány kulturális sajátosságáról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek megbecsülése. Valamely kulturális, irodalmi, népi hagyomány, továbbá jelen, kortárs kulturális tény megismerése a lakóhely (tájegység/település/kerület) vagy az iskolája vonatkozásában. Önálló és/vagy csoportos gyűjtőmunka támogatása (internethasználattal is), felkészítés prezentáció bemutatására/értelmezésére.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokA régió, lakóhely kultúrája, emlékhelyei/az iskola névadója.

A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek.

A tanuló megismer valamely kulturális,

irodalmi, népi hagyományt lakóhelye (tájegység/település/kerület) vagy iskolája vonatkozásában (pl. felkeresnek egy irodalmi emlékhelyet, emléktáblát, szobrot);

ismerkedik jelenének hagyományaival (pl. nemzetiségi irodalom, folklór, múzeum,

Hon és népismeret: hazai táj, helytörténet, helyi hagyományok; az én városom, falum; hazai nemzetiségek kultúrája és hagyományai.

Vizuális kultúra: folklór, képzőművészet, tárgykultúra, építészet a településen, a régióban.Kulcsfogalmak/

fogalmakHagyomány, emlékhely, irodalmi emlékhely.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok Órakeret

15 óraElőzetes tudás Olvasmányélmények; családról, anya-gyerek kapcsolatról szóló lírai alkotások.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az irodalmi művekben az emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése, ideértve a témák változatait is. Archetipikus helyzetek felfedezése bibliai, mitológiai történetekkel.Olvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek tettei, érzelmei, gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és írásbeli közlésekben.Felkészítés Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására, szöveghű tolmácsolására.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok

Családi, baráti kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben.

A mitológiai és bibliai történetektől (pl. Daidalosz és Ikarosz, Gilgames és Enkidu; Jákob és Ézsau) a kortárs irodalomig, magyar és világirodalmi szemelvényekkel.

A tanuló az irodalmi művek segítségével is

megfigyeli az emberi kapcsolatok sokféleségét, a téma irodalmi megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és formától függetlenül;

felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel;

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ó- és újszövetségi történetek; ókori görög istenek, hősök.

Ének-zene; vizuális kultúra: mitológiai és biblikus témák a zenében, a képzőművészetben.

Kisepikai (pl. Kosztolányi, Karinthy művei) és nagyepikai (teljes művek és részletek, pl. Mark Twain, Jules Verne, J. K. Rowling, E. Kästner), valamint lírai alkotásokban.

Arany János: Családi kör – versértelmezés.

A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.

felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat;

részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb.);

választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása);

gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést;

képes Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására (memoriter is);

képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként.

Etika: család, barátság.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Biblia, mitológiai történet, életkép, elbeszélés, novella, regény.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - házi olvasmány Órakeret10 óra

Előzetes tudásKorábban olvasott gyermekregények, meseregények, ifjúsági regények.Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A gyermekkori konfliktusok átélése, azonosulás a vállalható erkölcsi értékekkel. Az elmélyült olvasás, a hatékony, önálló szövegfeldolgozás támogatása, felkészülés A Pál utcai fiúk sok szempontú megközelítésére. A szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség továbbfejlesztése feladatok megoldásával, pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás. Dramatikus játék előadása.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokMolnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - sok szempontú megközelítés.Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet, szereplők/jellemek, kapcsolatok, konfliktusok. Elbeszélői nézőpont.

A mű fontos témái (pl. barátság, közösség, önfeláldozás, gyerekek-felnőttek, hűség-árulás).

A tanuló megismerkedik a házi olvasmányok

megközelítési szempontjaival, lehetőségeivel;

előzetesen felkészül a mű sok szempontú megközelítésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.);

képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/írásban), pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás;

képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra.

Etika: jó és rossz, bűn és erény, a lelkiismeret.

Dráma és tánc: elbeszélő szöveg egy-egy jelenetének dramatizált megjelenítése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Ifjúsági regény, cselekmény, tér- és időviszonyok, szerkezet, konfliktus, elbeszélői nézőpont.

6.osztály/Lovagkor projekt/

Tematikai egység/Fejlesztési cél Szövegalkotás Órakeret

5 óraElőzetes tudás Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai:

Annak belátása, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülésnek és mások tiszteletének kifejezője. A szövegalkotás készségszintjének folyamatos fejlesztése, önkorrekció, hibajavítás. Az olvasott irodalmi művekhez (is) kapcsolódóan az elbeszélés, a leírás, a jellemzés közlésformáinak gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokIrodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése, különféle műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg, kreatív írások).

A tanuló képes szövegalkotási készségszintjének

folyamatos fejlesztésére, hibáinak javítására;

az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására;

rövid érvelő szövegek készítésére; néhány, különféle típusú, a

mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére (meghívó, e-mail stb.).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; természetismeret; matematika; vizuális kultúra: narratív szövegek, leírások, érvelő szövegek alkotása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, érvelő szöveg.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Ballada Órakeret5 óra

Előzetes tudás Verses kisepikai alkotások; a népköltészet és műköltészet megkülönböztetése.Hangsúlyos és időmértékes verselés; rím.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az alapvető erkölcsi értékekkel (hűség, helytállás, hazaszeretet) való azonosulás, és ezen értékeknek az életkornak megfelelő képviselete. A ballada műfaji jellemzőinek, sajátos szerkesztés- és előadásmódjának megismerése.Memoriterek kifejező tolmácsolása, különböző előadásmódok megvitatása.Arany János:A walesi bárdok című balladájának értelmezése, a felvetett szempontok befogadásával, megértésével (szerkezet, műfaji jellemzők, magatartásformák).

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokEgy népballada értelmezése és előadása (pl. Kőmíves Kelemen vagy Kádár Kata).A műfaji sajátosságok megfigyelése, elemzése (szaggatottság, kihagyás, elhallgatás stb.).

Arany János: A walesi bárdok – egy műballada értelmezése és előadása.Egyszólamú, egyenes vonalú (lineáris) szerkezet.Műfaji sajátosságok (pl. kihagyásosság)

A tanuló megismeri a ballada műfaji

jellemzőit, sajátos szerkesztés- és előadásmódját;

tudja, hogy a népköltészeti alkotások többféle változatban létezhetnek;

elő tud adni egy népballadát (memoriter);

értelmezi Arany János A walesi bárdok című balladáját (memoriter);

műismereti minimuma: egy

Etika: bűn, erény, lelkiismeret.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Időmértékes verselési rendszer, versláb, jambus, jambikus verselés, spondeus, félrím, belső rím, alliteráció, szórendcsere.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Monda, rege Órakeret

5 óraElőzetes tudás Mondák, legendák. Mitológiai történetek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

Annak belátása, hogy a múlt megismerése segíti a jelenben való eligazodást, önmagunk megismerését. Olvasmányélmények célirányos felidézése, következtetések

céljai

megfogalmazása, korábbi és új szövegek megismerése alapján mondatípusok rendszerezése. A képzelet, a kreativitás, az íráskészség fejlesztése. A kritikai gondolkodás fejlesztése: a történeti forrás és a mondafeldolgozás különbségének beláttatása. Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatása.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokMagyar mondák, pl. őstörténeti mondák/eredetmondák, történeti mondák, helyi mondák (pl. A fehér ló

A tanuló a már korábbról ismert művek

olvasásával felidézi a műfaji

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: forrástípusok,

Kulcsfogalmak/fogalmak

Monda, rege, eredetmonda, felező 8-as ritmus.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Arany János: Toldi Órakeret

15 óraElőzetes tudás Elbeszélő költemény, felező 12-es forma; Petőfi Sándor: János vitéz.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Magatartásformák (indulat, hirtelen harag) elutasítása, erkölcsi értékek (szeretet, helytállás) vállalása. A szövegközeli olvasás, a szövegértelmező, műértelmező képesség fejlesztése (tér- és időviszonyok, cselekmény, a szereplők kapcsolatai; magatartások értelmezése; lélekábrázolás). A szókincs, az esztétikai és erkölcsi érzék, az ítélőképesség fejlesztése.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokA Toldi cselekménye, szerkezete.Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, konfliktusai (elemzés).Arany lélekábrázolása (családi kapcsolatok; bűn és megtisztulás).

A megjelenítés eszközei (az egységenkénti feldolgozás során a poétikai eszközök elemzése: képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, túlzás, felsorolás, részletezés, szótőismétlés).Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok.

A tanuló felismeri az elbeszélő költemény

műfaját; elemzi a tér- és időviszonyokat;

ismeri a cselekményt; jellemzi a szereplőket és minősíti kapcsolataikat a Toldi részletes feldolgozása során;

alkalmazza a kapcsolódó elméleti fogalmakat (pl. verses epika; elbeszélő költemény);

felismeri a poétikai eszközöket (szóképek, alakzatok), a versritmust;

képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.);

képes saját véleményének megfogalmazására;

tud memoritereket előadni (szövegrészletek a műből).

Etika: bűn és erény, lelkiismeret, megtisztulás.

Ének-zene: ritmizálási gyakorlatok.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Előhang, mottó, expozíció, kaland, allegória, epizód, késleltetés, körülírás, felező 12-es, sormetszet.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Érzelmek, hangulatok, gondolatok Órakeret

10 óra

Előzetes tudásLírai alkotások jellemzői; költői nyelv, képek, alakzatok, zeneiség.Ismeretek József Attila, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor egy-egy alkotásáról (memoriterek is).

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak belátása, hogy az irodalmi művek olvasása gazdagítja érzelmi életünket. A befogadási képességek növelése különböző kifejezésmódú szövegek olvasásával, feldolgozásával. Jellemző motívumok, témák azonosítása. Képesség az epikai és lírai műnem megkülönböztetésére (az ábrázolás irányultsága alapján).

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokTémák, motívumok lírai alkotásokban (pl. természet, évszakok, napszakok, szerelem).A lírai műnem sokszínűsége: változatos szerkezeti megoldások, képiség, zeneiség, hangnemek – eltérő alkotói magatartások.

Szemelvények a magyar irodalom különféle műfajú alkotásaiból, pl. Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor műveiből – értelmezések, poétikai és verstani gyakorlatok.

A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.

A tanuló megkülönbözteti az epikai és lírai

műnemet (az ábrázolás irányultsága alapján);

felismeri a lírai műnemnek a líra alanyára vonatkoztatottságát (bármely líratípusban, pl. gondolat- vagy hangulatlíra);

bővíti ismereteit a kifejezésmódokról;

felismer jellemző témákat, motívumokat (pl. természet, évszakok, napszakok);

felismeri a művészi stíluseszközöket és elemzi azok hatását.

Ének-zene: megzenésített versek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Líra, lírai alany, téma, motívum, versforma, rímszerkezet.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Próbatételek, kalandok, hősök Órakeret15 óra

Előzetes tudás Hősies magatartásformák a korábbi olvasmányélményekben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak felismerése, hogy az igazságkeresésnek sokféle útja van, s ezeket a módokat mérlegelni és értékelni kell. A „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, formák felismerése, a tematika sok szempontú megközelítése (pl. jellemformálás, archetipikus helyzetek). Felkészítés a téma megjelenésének változatosságára; különböző korszakban írott, eltérő műfajú művek befogadására. A befogadói tapasztalatok, a szókincs, a poétikai ismeretek bővítése a Lúdas Matyi feldolgozása révén.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokA hősies magatartás néhány példája, változata; a próbatételek, kalandok szerepe.

A görög mitológiától és a Bibliától (pl. Héraklész, Odüsszeusz; Dávid és Góliát, Sámson) a klasszikus és a kortárs ifjúsági irodalomig (kis- és nagyepikai művek, műrészletek; verses és prózai formák).

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – műértelmezés.Szerkezet (a négy levonás kapcsolódása; ismétlés és fokozás); a konfliktusok jellege; népiesség és időmértékes forma.

A tanuló megismer az irodalmi művek

segítségével néhány példát a hősies magatartásra;

megfigyeli, hogy a próbatételek, kalandok miként formálják a személyiséget, jellemet;

a „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika alapján is felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat; felismeri az emberi kapcsolatok sokféleségét és a téma megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és formától függetlenül;

felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel;

részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb. elemzésében);

választhatja klasszikus és népszerű

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hősök, történetek, legendák elemzése.

Vizuális kultúra: hősök, próbatételek, kalandok képzőművészeti megjelenítése.

Etika: a próbatétel, kaland, hősiesség lehetséges összefüggései.

ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása);

gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést;

képes Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének elemző bemutatására, esetleg egyik levonásának dialogikus megjelenítésére;

képes vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Próbatétel, kaland (cselekményszervező), ismétlődő motívum, vándortéma, daktilus, spondeus, kötött verssor, hexameter.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Gárdonyi Géza: Egri csillagok (házi olvasmány) Órakeret

10 óra

Előzetes tudásKorábban olvasott regények, ifjúsági regények.Epikus művek jellemzői: szerkezet, idő, helyszín, cselekmény, fordulat, szereplő; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Alapvető erkölcsi értékekkel való azonosulás (hazaszeretet, hűség, helytállás, szerelem), az emberi magatartások megítélése és értékelése. A házi olvasmányok korábban megismert megközelítési lehetőségeinek felidézése, alkalmazása. Felkészítés a mű sok szempontú befogadására, értelmezésére; az olvasottak önálló dokumentálására (pl. motívumok azonosítása, jegyzetelés, vázlat). Kreativitás fejlesztése szövegalkotási gyakorlatokkal.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokGárdonyi Géza: Egri csillagok – sok szempontú megközelítés.Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet; a szereplők csoportjai, kapcsolataik; konfliktusok.Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás, ábrázolásmód.Bornemissza Gergely életútja.

A mű fontos témái (történelem, hősiesség, barátság, szerelem, árulás stb.) és motívumai (pl. hold, csillag, gyűrű).

A tanuló alkalmazza a házi olvasmányok

korábban megismert megközelítési lehetőségeit;

előzetesen felkészül a mű sok szempontú értelmezésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.);

képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/ írásban), pl. leírás, jellemzés, elbeszélés nézőpontváltással, levél, kreatív írás;

képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: adott történetekben a valós és fiktív elemek megkülönböztetése.

Informatika: egynyelvű szótárak (pl. jelképszótár, szimbólumszótár) használata.

Természetismeret: a regényhez kapcsolódó topológia.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Történelmi regény, ifjúsági regény, kalandregény; téma, motívum.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Szövegalkotás Órakeret

6 óraElőzetes tudás Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak felismerése, hogy a nyelvi igényesség az önbecsülés és a mások iránti tisztelet kifejezője. A kommunikációs képességek fejlesztése; az önismeret, a nyelvi kultúra növelése. Elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak folyamatos gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. A kapcsolattartás digitális műfajainak alkalmazása.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokIrodalmi művekhez kapcsolódó A tanuló képes Történelem, társadalmi és

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Írásbeli kapcsolattartás, elbeszélésfajták, érv, nézőpont, érvelés.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására.Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra.Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni.A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is.A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes a következő művek szöveghű felidézésére: Petőfi Sándor: Az Alföld; Petőfi Sándor: Nemzeti dal.

7–8. évfolyam

A 7–8. évfolyamon – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése) történik. Az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje szintén nagy jelentőséget kap, mint pl. a digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá

kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Fontos feladat a nyelvről tanult ismeretek mélyítése, a nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. Mire eljutottak a tanulók a 78. évfolyamig, addigra már megismerkedtek a János vitézzel és a Toldival, a mesékkel és a mondákkal, az első közösen megismert terjedelmesebb regényekkel. Az olvasás és írás, a szövegértés és szövegalkotás ekkorra már több kell, hogy legyen számukra merő technikai gyakorlatnál vagy egyszerű kódoló – dekódoló eljárásnál. Érteniük kell, hogy az irodalom olyan üzenet, amelyet elődeink és a rendkívüli képességekkel megáldott művészek örökítettek ránk, s amely üzenetnek a megfejtése és életünkbe építése a mi dolgunk. Ekkorra már szerencsés, ha a tanulók jól értik: a pragmatikus tudáselemeken túl az embernek szüksége van egy transzpragmatikus, ünnepnapi tudásra is, amiben elsősorban a művészetek adhatnak eligazítást. Ahhoz, hogy az irodalommal ebben a másfajta jelentésében is képesek legyenek szembesülni, ehhez több előfeltételnek is teljesülnie kell. Előfeltétele ennek a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló sajátos serdülőkori viszonyát a tanulmányokhoz, a mély lelki kérdéseket érintő kommunikációhoz és a tekintélyhez, és csakis ezt a kritikus és sebezhető kamaszt jól ismerve fogalmazza meg célkitűzéseit. Ugyanennek másik előfeltétele a tanuló részéről, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Ennek megfelelően 78. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 78. évfolyamon a tanuló beszédében már nemcsak megfelelően artikulál, hanem kiejtésével közlő szándékát is jól tükrözi, továbbá a mondat- és szövegfonetikai eszközöket is megfelelően alkalmazza. Már nemcsak összefoglalni tudja az olvasottakat, hanem érvelni is képes, és a beszédtárssal empatikusan együtt tud működni. Nemcsak a beszédhelyzethez alkalmazkodik, hanem különféle kommunikációs technikákat is képes alkalmazni. Tanulási képesség szempontjából már nemcsak használni képes a vázlatot, hanem ő maga is képes az önálló vázlatkészítés különféle eljárásaira. Szövegértés szempontjából már nemcsak értelmezésre, hanem formai-stilisztikai elemzésre is képes, továbbá a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítására. Irodalomismeret szempontjából már nemcsak a lírai és az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait ismeri, hanem érti a formai jegyek jelentésteremtő szerepét is, továbbá megismerkedik a drámával, a befogadóval, a hatással, a beszédhelyzettel, a jellemzés módjaival és a tantervben számára előírt további fogalmakkal. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából már nemcsak a tetszésnyilvánításra és az eltérő vélemény tiszteletére képes, hanem érti az ízlés kontextuális összefüggéseit, kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottságát.. Ismeri a média működésének, társadalmi hatásainak alapvető összefüggéseit, a történetalakítás és elbeszélés mozgóképi eszközeit.

Magyar nyelv

Tematikai egység/Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Órakeret

13 óra

Előzetes tudás

A beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet; beszédhelyzet; nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső megjelenés.A kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, kapcsolat, valamint a különféle beszédhelyzetekben való részvétel formái.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak tudatosítása, hogy a kulturált véleménynyilvánítás, vitázás alapelveinek ismerete hozzásegít mások megértéséhez, az álláspontok kulturált és mérlegelő befogadásához.Különféle iskolai-közéleti és kisközösségi beszédhelyzetek sémái, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs, nyelvi viselkedés elősegítése.A tömegkommunikáció formáinak, céljának, működési módjainak és hatásának, valamint néhány gyakoribb műfajának megismertetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok7.o:Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás.A különféle mindennapi megnyilatkozások, valamint a tömegkommunikáció üzeneteinek dekódolása.Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal.8.o:Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata.

Minden tantárgy: felszólalás, kiselőadás, (ünnepi) beszéd, részvétel beszélgetésben, vitában.

Vizuális kultúra; mozgókép és médiaismeret; dráma és tánc: szöveg és kép kapcsolata a vizuális médiumokban.

Ének-zene: beszédhang,

énekhang, beszédtempó, ritmus.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

7.o.Vélemény, vita, érv; megbeszélés, hozzászólás, felszólalás, kiselőadás, köszöntő, ünnepi beszéd.8.o:Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet.Sajtóműfaj: hír, tudósítás, interjú.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Olvasás, szövegértés Órakeret

9 óra

Előzetes tudásA tanult szövegértési, szövegfeldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése.A kifejező szövegtolmácsolás képességének fejlesztése.A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása nyomtatott és elektronikus szövegekben.Kritikai gondolkodás: az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása.A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás.A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken.Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése.Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás).Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése.A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása.Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái.Elektronikus és nyomtatott szótár használata.

Minden tantárgy: az egyes tantárgyakban olvasott szövegek feldolgozásának tantárgyi sajátosságai.

Informatika: keresési ismeretek alkalmazása.

Vizuális kultúra: ábrák, képek, illusztrációk értelmezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, szövegfeldolgozás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Írás, fogalmazás Órakeret

7 óra

Előzetes tudás

Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával.A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak felismerése, hogy az egyéni megnyilatkozás, értékelés nem csupán kommunikációs, hanem erkölcsi kérdés is. Néhány tömegkommunikációs műfaj jellemzőinek megismertetése, a műfaji sajátosságoknak megfelelő szövegalkotás.Többféle jegyzetelési technika, forma elsajátíttatása, a célnak megfelelő kiválasztása, alkalmazása tanári segítséggel.A bemutatkozás írásos formáinak megismerése, írása.A nyilvános felületeken történő önbemutatás etikai kérdéseinek, következményeinek elemző megismerése, megvitatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok8.o:A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegek írása. Forrásjegyzék önálló elkészítése, az idézés pontos jelölése.Néhány tömegkommunikációs műfajban való kreatív szövegalkotás (hír, interjú, riport, tudósítás).A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény.Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz, blogbejegyzés, internetes közösségi portál).

Informatika: a szövegszerkesztő programok lehetőségei.

Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Jegyzet, elektronikus szöveg, komment, blog; önéletrajz.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Helyesírás Órakeret

13 óra

Előzetes tudásAlapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) ismerete, alkalmazásuk a szövegalkotás folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak elfogadása, hogy a helyesírási normák követése a kommunikáció sikerén túl az anyanyelv tiszteletét is jelzi. Nyelvi tudatosság: a normakövető és a normától eltérő helyesírás értelemtükröztető szerepének értelmezése. Szövegértelmezési képességek fejlesztése: a mondatfajták, a mondat szerkezeti típusainak írásjelhasználata; a szöveg központozásának, a párbeszéd és az idézetek leggyakoribb szabályainak megismertetése.A nyelvtani tanulmányok során megismert összetett szavak helyesírása, az értelemtükröztető rendszer megismertetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban.Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai.A párbeszéd és az idézetek (egyenes, szabad függő, függő) írásmódja.Összetett szavak helyesírásának alapvető szabályai.

Informatika: a helyesírási ellenőrző programok.

Vizuális kultúra: tipográfia ismeretek felhasználása az esztétikus és célszerű íráskép kialakításához.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Központozás, írásjele: vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel.Egyenes, szabad függő, függő idézet.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A nyelv szerkezete és jelentése Órakeret

48 óra

Előzetes tudásSzótő, toldalék: képző, jel, rag; összetett szók; alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmások, igenevek: főnévi, melléknévi, határozószói igenév.Mondatfajták típusai, használatuk.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak belátása, hogy az anyanyelv tudatos megismerése hozzásegít a nagyobb közösségez tartozás érzetének kialakulásában.A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyeltetése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. A mondatfajták közlési szándékának felismertetése a beszélt és írott nyelvben, alkalmazásuk a mindennapi kommunikációban. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.A viszonyszók és mondatszók funkcionális szerepének megismertetése.A szóalkotási módok megismertetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok7.o:A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete; a mondatfajták Vizuális kultúra: vizuális

szövegszervező ereje.

Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban.

Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés.A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és mondatszók.A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk.

A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása.Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok.A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai. A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés játékos szóalkotás-képzéssel, összetétellel.Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.

kommunikáció, a vizuális közlések felépítése.

Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szóalkotása.

Kulcsfogalmak/

7.o:Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat.Egyszerű és összetett mondat; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat;8.o: alárendelő és mellérendelő mondat.Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (pl. idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot).Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet.Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédigék, igekötő.Mondatszó, indulatszó, módosítószó.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A nyelv állandósága és változása Órakeret

7 óraElőzetes tudás A nyelv változó jelenség. Szótárhasználat, szókincsünk változásai.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak megértése, hogy az anyanyelv múltjának és jelenének vizsgálata hozzásegít a nemzet múltjának és jelenének megismeréséhez is.A mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismertetése.A nyelvi tudatosság fejlesztése: a nyelv állandóságának és változásának megfigyelése, értelmezése különböző régi és mai szövegeken.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon.

Nyelvhasználatunk, a környezetünkben lévő nyelvváltozatok néhány jellemzőjének megfigyelése, megnevezése.

A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása.

A magyar nyelv eredete, anyanyelvünk helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a finnugor nyelvrokonság kérdése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Nyelvváltozat, nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád.

Irodalom7.osztály

Reformkor projekt / a XIX. sz. első felének nagy változásai/Tematikai egység/

Fejlesztési célKisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda,

anekdota)Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal).Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés.Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az érzelmi tartalmak felismerésének (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála), az erkölcsi választások értelmezésének és véleményezésének fejlesztése.Az irodalmi élmény befogadásának és megosztásának fejlesztése.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokAz egyes kisepikai műfajok sajátosságai (pl. tér-, időviszonyok, szerkesztésmód, szereplők, hangnem).Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán és más magyar elbeszélők alkotásai.

A tanuló kisepikai alkotásokban azonosítja, elemzi az idő- és

térviszonyokat; érzékeli az elbeszélés és a történet

időrendje közötti eltérést; azonosítja az előreutalásokat,

késleltetéseket; felismeri az elbeszélői nézőpontot,

beszédhelyzetet; műelemzések nyomán rögzíti az

egyes műfajok sajátosságait; azonosítja az irodalom nagy témáit,

pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, próbatételek;

képes az irodalmi élmény megosztására;

Etika: nemzedékek, család, felnőttek, gyerekek kapcsolatai.

Dráma és tánc: érzelmi tartalmak, érzelmek kifejezése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Kisepika, mese, monda, legenda, anekdota, novella, elbeszélés, kisregény, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Nagyepikai alkotás (regényelemzés) Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

Regényelemzések a megelőző évfolyamokból (házi és egyéni olvasmányok, ifjúsági regények).Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása.Epikai alkotások elemző, értelmező képességének fejlesztése. Nagyepikai alkotás(ok)ban az idő- és térviszonyok azonosítása, elemzése; az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékeltetése; az előreutalások, késleltetések szerepét azonosító szövegértelmező képességek fejlesztése. A műelemzések alapján műfaji, poétikai, tematikai, erkölcsi következtetések megfogalmazásának képessége.Az irodalmi élmény megosztása, önálló olvasmányválasztás indoklása, olvasmányainak ajánlása.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokMikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – sok szempontú megközelítés.Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet, anekdotikusság.A szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással).Elemzések, értelmezések és kreatív írások.

Ajánlott és/vagy egyéni olvasmányok, pl. Jules Verne, Mark Twain, Dickens és

A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban azonosítja, elemzi az idő- és

térviszonyokat; érzékeli az elbeszélés és a történet

időrendje közötti eltérést; azonosítja az előreutalásokat,

késleltetéseket; felismeri az elbeszélői nézőpontot,

beszédhelyzetet; a műelemzés nyomán rögzíti a

műfaji sajátosságokat;

Informatika: források önálló feltárása és felhasználása.

Földrajz: az olvasott művek topológiája.

Etika: erkölcsi dilemmák.

mások műveiből; a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi ifjúsági irodalomból – műbemutatások, értelmezések, ajánlások (a házi olvasmányok megközelítési szempontjainak alkalmazása, önálló állásfoglalással).

azonosítja az irodalom nagy témáit (pl. család, gyerekek és felnőttek, próbatételek, szerelem);

képes az irodalmi élmény megosztására;

képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére;

memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására;

képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása;

képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására;

alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Órakeret

22 óra

Előzetes tudás

Lírai műnem. Népköltészet, műköltészet. Dal, tájleíró költemény, életkép.Verselési rendszerek. Hangsúlyos verselés, ütem, felező 8-as, felező 12-es. Időmértékes verselés, versláb, spondeus, jambus, jambikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter.Rím, rímelhelyezkedés, páros rím, félrím, alliteráció.Szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora.Alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak belátása, hogy a lírai alkotások sokféle érzelem és gondolat hordozói, lehetőséget teremtenek az érzelmekkel, gondolatokkal való azonosulásra vagy elutasítására.Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, érzelmi tartalmak megértése. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokAlkotások műfaji szempontokból a magyar irodalom különféle korszakaiból, pl. Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály (A Reményhez), Janus Pannonius (Pannónia dicsérete), József Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból.

A tanuló felismeri az alapvető lírai műfajok

sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19-20. századi alkotások);

felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát;

Ének-zene: ritmusok, ritmusfajták azonosítása.

Vizuális kultúra: a kompozíció szerepe a festészetben, építészetben.

Tematikus, motivikus kapcsolódások felismerése – a műválasztás felölel alapvető lírai témákat (pl. természet, évszakok és napszakok, szülőföld, haza, család, szerelem, öntudat, költősors, költészet/ars poetica).

Nemzeti himnuszunk, ódáink – Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal – műértelmezések, sok szempontú elemzések (pl. vershelyzet, szerkezet, műfaji változat, poétikai megoldások, versforma).

azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait; felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat;

azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat;

azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben;

megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása);

felismer érzelmi tartalmakat; sok szempontú megközelítésben

elemez, értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (pl. elégia/Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; epigramma/Janus Pannonius: Pannónia dicsérete);

sok szempontú megközelítésben értelmezi, elemzi nemzeti himnuszunkat, ódáinkat (Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal; memoriterek is).

Kulcsfogalmak/fogalmak

Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma; verselési rendszer, rímes időmértékes verselés, rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon; rím, rímelhelyezkedés; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, szórendcsere.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Egy korstílus – a romantika Órakeret

6 óraElőzetes tudás Petőfi Sándor néhány műve. Jellemző műfajok a 19. sz. első feléből.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az irodalmi művek megismerése során a múlt értékes törekvéseinek megbecsülése, azonosulás a máig ható értékekkel.Ismerkedés egy korstílussal, korstílus és mű/vek összefüggéseivel. Romantikus jegyek, vonások azonosítása, megnevezése, művészeti kapcsolódások feltárása. Képesség az önálló ismeretszerzésre, digitális források használatával.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokEgy korstílus – a romantika.Egy-két szemelvény a korszak jellemző alapvetéseiről, törekvéseiről (pl. szabadság az irodalomban; új, jellegzetes műfajok; kevertség, töredékesség; romantika és népiesség).

Szemelvények Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi korstílusra jellemző, különféle műfajú, tematikájú alkotásaiból (pl. Kölcsey: Huszt; Vörösmarty: Ábránd; Petőfi: Egy gondolat bánt engemet…).

A tanuló ismerkedik egy korstílussal, a

korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel;

ismerkedik a korszak irodalmi életével (pl. folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok);

megismeri a korszakolás nehézségeit; a romantika hátterét, esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, hangnemeit; a stílus formajegyeit;

Vizuális kultúra: a romantikus festmények, épületek, viseletek.

Ének-zene: a zenei romantika.

Informatika: önálló ismeretszerzés, a források azonosítása.

ismerkedik romantika és népiesség, romantika és reformkor összefüggésével;

jellemző műveken felismeri a legjellemzőbb romantikus jegyeket, vonásokat;

felismer zenei és képzőművészeti vonatkozásokat, kapcsolódásokat;

az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár) is gyűjt információkat.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Műfaji fogalmak (pl. óda, epigramma, rapszódia); romantikus ellentétezés, romantikus képalkotás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Nagyepikai alkotás (regényelemzés) – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus

Órakeret8 óra

Előzetes tudás

Regényelemzések (házi és egyéni olvasmányok). A romantikus korstílus.Nagyepikai művek jellemzői: szerkezet, idő- és térviszonyok, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; szereplők rendszere; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Fogékonyság a tematikai és erkölcsi megközelítésre, értékek azonosítására, megvitatására, a szereplők erkölcsi dilemmáinak, döntéseinek mérlegelésére.Komplex képességfejlesztés: egy Jókai-regény sok szempontú megközelítése, elemzése (pl. idő- és térviszonyok, előreutalások, késleltetések, elbeszélői nézőpont, stílusjellemzők).

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokNagyepikai alkotás (regényelemzés) - sok szempontú megközelítés.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (vagy esetleg egy másik regénye, pl. Az új földesúr vagy A jövő század regénye) – sok szempontú megközelítés.

Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet.Hősök, magatartásformák, erkölcsi választások – a szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással).Regényműfaji változat (pl. heroikus regény, irányregény, utópia stb.).A romantika megjelenési formái (pl. szerkezet, cselekményfordulatok, jellemek, hangnem, előadásmód).Elemzések, értelmezések és kreatív írások.

A tanuló egy Jókai-regényben azonosítja, elemzi az idő- és

térviszonyokat, az előreutalásokat, késleltetéseket, epizódokat; a szereplők kapcsolatait, a cselekmény elemeit;

felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet;

műelemzés nyomán rögzíti a műfaji sajátosságokat és romantikus epika jellemzőit;

azonosítja a műben megjelenő tematikát (pl. család, szerelem, hősiesség, hazafiság, önfeláldozás);

képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére;

alkalmas a megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezésére;

alkalmas az irodalmi élmény megosztására; beszámoló, ajánlás készítésére, különféle vélemények összevetésére;

képes memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására;

képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a történelmi regény eseményei és a történelem.

Földrajz: az olvasott Jókai-regény topológiája.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Jókai-regények filmes adaptációi.

értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, az életvezetésnek is a forrása.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, ábrázolásmód.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Drámai műfajok (egy komédia) Órakeret

8 óraElőzetes tudás A drámai műnem.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítására. A műben megjelenített konfliktusok, döntések felismerése és mérlegelése. A komikum mint műfajformáló minőség felismerése, formáinak megkülönböztetése. Részvétel megjelenítésben (drámajátékban), színházi előadás megbeszélésében.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokDrámai műfajok - egy komédia sok szempontú megközelítése

Molière: Fösvény (esetleg pl. Képzelt beteg) vagy Shakespeare egy vígjátéka vagy Szigligeti: Liliomfi vagy Goldoni: Két úr szolgája.

Tér- és időviszonyok, szereplők rendszere, alapszituáció, cselekmény, konfliktusok.

Drámai szerkezet.A komikum megjelenési formái (pl. helyzet- és jellemkomikum).Komikus jellem, jellemtípus.

A tanuló megismeri a drámai műnem

legfontosabb jellemzőit, a komédia műfaját közös és önálló olvasással, feldolgozással, műelemzéssel;

képes az epikai és a drámai történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítására;

a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv néhány jellemzőjének felismerésére;

a komikum mint műfajformáló minőség felismerésére, formáinak megkülönböztetésére;

egy jellemtípus azonosítására; képes szituációk és instrukciók

értelmezésére, esetleg

Dráma és tánc: dráma és színház, megjelenítés, szituáció, jellem, díszlet, színpadi szövegmondás.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Dráma, komédia, dialógus, konfliktus, alapszituáció, helyzetkomikum, jellemkomikum, típus, jellemtípus.

8.osztályAvantgard projekt / A századforduló kulturális és tudományos változásai/

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada

Órakeret13 óra

Előzetes tudás

Epikai műnem. Verses és prózaepika (néhány, már tanult műfajjal). Mese, monda, mitológiai történet, bibliai elbeszélés, novella, kisregény, anekdota, ballada.Cselekmény, idő, helyszínek, fordulat, szereplő; szerkezet; elbeszélés, párbeszéd, leírás; magatartásformák értékelése; vélemény megosztása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tematikus kapcsolódások, alapvető élethelyzetek, érzelmi tartalmak felismerése, erkölcsi választások értelmezése, és véleményezése (pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála).Kisepikai művek műelemzései eljárásainak alkalmazása, a műelemzések alapján következtetések, általánosan érvényes megállapítások megfogalmazása. Szövegtudás megosztása kifejező előadással.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokKisepikai alkotások - prózai és verses A tanuló Vizuális kultúra: tematikus

műfajok.Novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, egyperces novella, komikus eposz, ballada - műfaji rendszerezés.

Tematikus kapcsolódások, archetipikus helyzetek felismerése (pl. gyerekkor-felnőttkor, szegénység-gazdagság, bűn-bűnhődés, házastársi kapcsolatok, hűség, kitartás, beavatás).

Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Örkény István műveiből, valamint választható:Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – a komikus eposz műfaji sajátosságai, illetve Arany János egy balladája (pl. Zách Klára; Szondi két apródja).

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek) – házi olvasmány.A karcolatgyűjtemény szerkezete; pár-novellák összevetése.

műelemzések során rögzíti az egyes műfajok sajátosságait is;

felismeri az epikus közlésformát, valamint a verses és a prózaforma műfajmegkötő vagy műfaj-független szerepét;

alkalmazza a művek már ismert értelmezési szempontjait (elemzi az idő- és térviszonyokat, szerkezeti megoldásokat, előreutalásokat, késleltetéseket);

felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet;

azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, szegénység;

a kisepikai műfajok rendszerezésével (eredet, forma, műfaji jellemzők) összefoglalja, átismétli a négy év során megszerzett ismereteit;

képes az irodalmi élmény megosztására;

képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.;

memoriterek (verses és prózaepikai szövegrészletek) előadására.

kapcsolódások a festészetben.

Etika: beavatás; bűn, bűnhődés, lelkiismeret.

Dráma és tánc: kifejező szövegmondás, élménymegosztás.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Kisepika, anekdota, novella, egyperces novella, komikus eposz, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Nagyepikai alkotás - regényelemzés Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Regények, regényműfaj-változatok. Regényelemzések.Nagyepikai alkotások közlésformái.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére.Nagyepikai alkotások elolvasása, több szempontú megközelítése, feldolgozása, a narráció sajátosságainak megbeszélése, megvitatása. Az irodalmi nagy témáinak felismerése, azonosítása pl. szülő és gyerek, gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; beavatás, próbatételek, szerelem. Az emberismeret, az önismeret fejlesztése: képesség a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokNagyepikai alkotás – egy regény sok szempontú megközelítése.Pl. Tamási Áron: Ábel a rengetegben vagy Szabó Magda: Abigél vagy Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (vagy egy másik regénye, pl. Pillangó, Árvácska) vagy Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember.

A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban azonosítja, elemzi az idő- és

térviszonyokat, a narráció sajátosságait (az elbeszélés és a történet időrendje, előreutalások, késleltetések); a műfaji változatot;

felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet;

azonosítja az irodalom nagy témáit,

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: nagyepikai alkotások társadalomképe.

Etika: hősök, tettek, magatartásformák értelmezése.

Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet, elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód.

Hősök, tettek, magatartásformák – a szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással).

Regényműfaji változat (pl. fejlődésregény, történelmi regény, példázatos regény).Elemzések, értelmezések és kreatív írások.

pl. szülő és gyerek, gyerekek és felnőttek, iskola és nevelés; beavatás, próbatételek, szerelem.

A tanuló képes a szereplők jellemzésére,

tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére;

felidézi és rendszerezi az olvasott, feldolgozott regényeket (összefoglalás);

képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására;

alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására;

memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására;

képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: nagyepikai alkotások filmes feldolgozásai és hatásuk.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, példázat / parabola, történelmi regény.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra

Órakeret17 óra

Előzetes tudás Lírai műnem. Dal, óda, himnusz, elégia, epigramma.Poétikai és verstani alapfogalmak.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak felismerése, hogy líra különböző műfajai az emberi érzelmek, erkölcsi döntések átélésének és a velük való azonosulás lehetőségét teremtik meg.Az alapvető lírai műfajok sajátosságainak (pl. beszédhelyzet, megszólított; tematika, motívumok, műfaji és tematikus kapcsolatok) felismerése különböző korok alkotóinak művei alapján. A ritmusérzék, a belső hallás fejlesztése. Szövegértési és szövegelemző képességek fejlesztése: alakzatok, képek azonosítása, a jelentésteremtő szerep elemzése, a kompozíció meghatározó elemeinek értelmezése, az érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztése, az érzelmi tartalmak megértése révén. Szövegelemzések, értelmezések sok szempontú megközelítésben. A szöveghű, kifejező szövegmondás fejlesztése.Képesség a reklám, a popzene új szóbeli költészetének értelmezésére, közműveltségi helyének, szerepének megértésére.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokLírai és átmeneti műfajok, műtípusok, pl. óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra - műfaji rendszerezés.

Tematikus, motivikus kapcsolódások felismerése (a műválasztás felölel alapvető lírai témákat, pl. természet, évszakok és napszakok, szülőföld, haza,

A tanuló elemzi az alapvető lírai műfajok

sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján, értelmezi néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát;

azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait; felfedez

Ének-zene: dallam- és ritmusvariációk; énekelt versek, ritmushatások; a popzene néhány jellemzője.

Dráma és tánc: kifejező szövegmondás.

Társadalomismeret;

család, szerelem, háború, szabadság, öntudat, költősors, költészet / ars poetica).Verstani, poétikai fogalmak rendszerezése.

Szemelvények Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós (Nem tudhatom), Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból.

Szemelvények a reklám és a popzene új szóbeli költészetéből.

A fogalmi háló a választott művekhez kapcsolódik.

műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat;

elemzi a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat;

elemzi a képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben;

elemzi a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása);

elemzi a művekből feltáruló érzelmi tartalmakat;

sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor egy-egy művét, Radnóti Miklós Nem tudhatom című alkotását és kortárs magyar szerzők néhány költeményét;

rendszerezi műfajelméleti, verstani, poétikai ismereteit (ismétléssel is);

ismerkedik a reklám és a popzene új szóbeli költészetével, illetve ennek helyével, szerepével, hatásával a közműveltségben.

mozgóképkultúra és médiaismeret: a reklámeszközök és hatásuk.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon, rím, rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica, inverzió.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) Órakeret

6 óra

Előzetes tudás A romantika mint az utolsó egységes korstílus.Ady, Kosztolányi (vagy más, korszakbeli szerző) egy-két műve.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak elfogadása, hogy egy korszak sokféle módon vet fel erkölcsi és esztétikai kérdéseket, és sokféle műformában és hangnemben felelhet a problémákra.Megismerkedés egy korszak irodalmi életével és stílusirányzataival – pl. impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egy-egy mű összefüggésével. A stíluselemzési képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés, könyvtárhasználat és forráskezelés támogatása. A regionális és helyi kötődések elmélyítése a korszak irodalmi, művészeti, kulturális emlékeinek, emlékhelyeinek azonosításával.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokStílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség).

Az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió stílus- és formajegyei.Jellemző művek, ábrázolásmódok pl. Ady, Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád műveiből.

A tanuló megismerkedik egy korszak stílusirányzataival – pl.

impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az irányzatok és egy-egy mű összefüggésével;

ismerkedik a korszak irodalmi életével (pl. a Nyugat szerepe, hatása; irodalmi kapcsolatok);

Történelem, társadalmi és állampolgári ismertek: a korstílusok művelődéstörténeti, életmódbeli vonatkozásai.

Vizuális kultúra: stílusirányzatok a 20.

megismeri a korszakolás nehézségeit;

az irányzatok főbb esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, stílus- és formajegyeit (szimbólum-használat és szimbolizmus megkülönböztetésével);

jellemző műveken felismeri az irányzatok jellegzetességeit, főbb vonásait;

az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár stb.) is gyűjt információkat;

keres a korszakhoz regionális és helyi kulturális kötődéseket (bármely művészeti ágból, pl. festészet, szobrászat, építészet is).

század elején.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória, szimbólum, összetett költői kép.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből - magyar vagy világirodalom, regényelemzés

Órakeret7 óra

Előzetes tudás Regényelemzések (legalább 5–6, korábban közösen, részletesen értelmezett nagyepikai alkotás tapasztalatai). Témák, hősök, műfaji változatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A szociális képességek, az önismeret, az empátia, az erkölcsi tudatosság fejlesztése, tájékozódás erkölcsi kérdésekben, az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése.Műmegközelítési, műelemzési eljárások alkalmazása, a személyes irodalmi élmények megosztása, olvasmányválasztás önálló indoklása. Megbeszélésekben a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése. A szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelése.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokNagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből – egy magyar vagy világirodalmi regény sok szempontú megközelítése.

A népszerű irodalom műfajai (pl. ifjúsági, bűnügyi, fantasztikus regény, kalandregény, sci-fi), megoldásai, hatása; hangnemei (pl. humoros regény), formái (pl. naplóregény, levélregény).Pl. Golding: A Legyek Ura / Salinger: Zabhegyező / Rejtő Jenő egy műve / Verne egy műve / egy klasszikus bűnügyi regény.

A fogalmi háló a választott művekhez kapcsolódik.

A tanuló tudja alkalmazni a művek

megközelítésének (korábban gyakorolt) lehetőségeit;

képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására;

alkalmas az önálló olvas-mányválasztás indoklására;

képes memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására;

képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, a tapasztalat-szerzésnek a forrása;

tud tájékozódni erkölcsi kérdésekben, és ezt igényli is; megérti az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi igazság

Társadalomismeret: a bűnügyi regények társadalomképe.

Vizuális kultúra; ének-zene: a „népszerű műfajok” jellemzői.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmtípusok, műsortípusok (pl. sci-fi; krimi).

konfliktusát; képes az önálló műbefogadás mind

teljesebb élményére, a hatás feldolgozására (csoportos beszélgetésben való részvétellel és egyéni szövegalkotással egyaránt);

képes a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazására, az eltérő ízlésítéletek különbözősé-gének megértésére;

képes a szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelésére.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény, tudományos-fantasztikus irodalom, humoros hangnem.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia Órakeret

7 óraElőzetes tudás A drámai műnem, drámai szerkezet, drámai jellem, jellemtípusok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A drámában megjelenített konfliktusok, erkölcsi választások mérlegelése és értékelése, azonosulás a műben megjelenített pozitív értékekkel, magatartásokkal.Drámai mű/vek közös és önálló olvasása, befogadása, feldolgozása; a műnem jellemzőinek (pl. szerkezet, jellem, szituáció, nyelv) feltárása. Képesség drámai hősök jellemzésére, kapcsolataik, konfliktusaik elemzésére. A tragikum/komikum mint műfajformáló minőség megértése, műbeli megjelenési formáinak felismerése. Különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) az empatikus készségek fejlesztése.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokDrámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia sok szempontú megközelítése.

Shakespeare: Romeo és Júlia(vagy egy Shakespeare-komédia vagy Gogol: A revizor).

Tér- és időviszonyok, szereplők rendszere, alapszituáció, cselekmény, konfliktusok. Drámai szerkezet.

A meghatározó minőség szerepe (tragikus/komikus cselekmény; tragikus/komikus hős).

Hősök (egyéni és tipikus vonások).Tragikus bukás, értékveszteség/komikus lelepleződés.

A tanuló felismeri és elemzi a drámai műnem

főbb jellemzőit, a választott alkotás műfaját közös és önálló olvasással, feldolgozással, műelemzéssel;

elemzi a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv néhány jellemzőjét;

felismeri a tragikumot/komikumot mint műfajformáló minőséget, elemzi a műbeli megjelenési formáit;

tudja jellemezni a drámai hősöket, elemezni kapcsolataikat, konfliktusaikat;

képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg megjelenítésére;

tud elemezni és értelmezni egy látott jelenetet (színházi előadás vagy felvétele);

alkalmas egy szövegrészlet megtanulására, jelenet előadására az olvasott drámai műből vagy annak alapján;

különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat,

Dráma és tánc: dráma és színház; a tragikus, a komikus minőség megjelenítése; színházi előadás elemzése, értékelése.

Etika: tragikus/komikus történés, cselekmény; érték, értékveszteség.

dramatikus improvizáció) fejlődik empatikus készsége.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei (1)Történet és elbeszélés a mozgóképen

Órakeret3 óra

Előzetes tudás

Megfigyeli és azonosítja a különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- és idő-, illetve konfliktusviszonylatokat.Képsorozattal meg tud jeleníteni valamely egyszerű cselekményt.Érti a rövid, egy szálon futó, történetet bemutató művekben az ok-okozati viszonyokat, azonosítja a történet idejét és helyszínét a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét.Dramatikus szövegek és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat.

A tematikai egység

Annak felismerése, hogy a média nyújtotta lehetőségek közti választás erkölcsi-esztétikai felelősséget is jelent.Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Helyszín- és időviszonylatok, illetve jellemek és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban).Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú alkalmazásával).Abeállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a jelenet (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti egység), a fordulat és epizód fogalmának magyarázata.A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény- és történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és tudatosítása, és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek elemzése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már ismert fogalmainak alkalmazása.Egyszerűbb médiaszövegek létrehozásával (pl. interjú, újságcikk, közösségi portálra készülő adatlap, önportré) a képzelőerő, kifejezőkészség fejlesztése.

Vizuális kultúra: idő- és térbeli változások megjelenítése képsorozatokkal.

Dráma-tánc: az alapvető fogalmak (történet, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont stb.) ismerete és alkalmazása a saját játékok értékelő megbeszélése során.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Jellem, hős, konfliktus, cselekmény, történet, elbeszélés, narráció, expozíció, bonyodalom, lezárás, beállítás, jelenet, epizód, fordulat.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei (2)A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése

Órakeret3 óra

Előzetes tudás Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek érzékelése, médiaszövegek fikciós vagy dokumentum jellegének megfigyelése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak belátása, a mozgóképi és írott szövegek közti választás erkölcsi-esztétikai mérlegelést és értékelést igényel.Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése.A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság megszerzése.A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAnnak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek nincs minden szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek értelmezését, elemzését segíti a rendszerezés néhány alapszempontja (a valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás – műfajfilm, szerzői film).

A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének meghatározása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti formanyelv használata).

Ének-zene: zenei stílusok, műfajok ismerete - dal, kánon, kórusmű, szimfónia, más hangszeres és zenekari művek, opera.

Dráma és tánc: alapvető tánctípusok, táncstílusok és kísérőzenéjük azonosítása, mozgás- vagy mozgásszínházi formák

A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik tudatosítása (tudósítás, riport, publicisztika, kritika).

megkülönböztetése.

Vizuális kultúra: Képzőművészeti ágak, az építészet, a design főbb jellemzőinek ismerete.Ember és természet.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller; szerzői, ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

A média társadalmi szerepe, használataA média nyelve, a médiaszövegek értelmezése

Órakeret4 óra

Előzetes tudás

A médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak.A médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjainak, kifejező eszközeinek ismerete. A metafora és a metonímia felismerése, alkalmazása.A hírműfajhoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak belátása, hogy a média nagyfokú társadalmi szerepet játszik; a szerep megítéléséhez elvi-erkölcsi alapon nyugvó mérlegelés szükséges.A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása.Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése.A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAnnak felismerése, hogy a médiaszövegek megformálásához („írásához”) és megértéséhez („olvasásához”) az adott médiumra vonatkozó nyelvismeretre van szükség, és a tömegkommunikáció médiumai más- és más jelrendszert, kódokat használnak írott, szimbolikus –, például egy képen látható tárgy – és technikai –, például a kameramozgás – kódokat).Annak tudatosítása, hogy a technikai úton rögzített képeket (is) alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken, mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan meghatározott értelme – a jelentés nagymértékben függ a befogadótól.Meghatározza a mágikus gondolkodás fogalmát (a tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan azonosítása).Annak felismerése, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére.Kérdéseket és állításokat fogalmaz meg a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban.Annak megismerése és aktuális médiaesemények feldolgozásával tudatosítása, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez.A nemeknek, foglalkozásoknak, életmódmintáknak, kisebbségeknek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak tudatosítása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai).A sztereotípia és a reprezentáció fogalmának meghatározása, annak érzékelése, miért problematikus hogy a világ nem olyan módon jelenik meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban.Élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-showk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi portálok alapján az azonosságok és az eltérések megfigyelése, megbeszélése).Azonos események eltérő megfogalmazásainak összevetése, ésszerű indoklás az

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság összehasonlítása.

Informatika: algoritmus kódolása a számítógép számára egyszerű programozási nyelven.

egyszerűbb reprezentációk különbözőségeire (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági érintettség), illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban).

Kulcsfogalmak/fogalmak

Szimbolikus kód, technikai kód, mágikus gondolkodás, értelmezési keret, egyirányú kommunikáció, interaktív kommunikáció, sztereotípia, reprezentáció.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A tanuló eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni.Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére.Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.A tanuló ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára.Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket.A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában.Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.A tanuló képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat.Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

363

IDEGEN NYELV

Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek.

A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan tanítjuk.

A mindennapi nyelvhasználatban, ezért a nyelvtanulásban is fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, illetve a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet, és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget.

A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből, és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Fel kell ismerniük, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is.

A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt.

Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.

A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak.

Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el.

A NAT bizonyos képzési szakaszokra meghatározza a minden tanuló számára kötelező minimumszinteket, emellett kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott követelményekre is. A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a NAT-ban azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A NAT által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők:

364

4. évfolyam,minimumszint

8. évfolyam,minimumszint

Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A2

Második idegen nyelv – –A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. Ez alól csupán az általános iskola 4. évfolyama kivétel, mert ezen az évfolyamon kezdődik a kötelező idegennyelv-oktatás, így a képzési szakasz csak egy tanévet ölel fel.

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyamElső idegen nyelv

KER-szintben nem megadható A1 A2

Második idegen nyelv – – –

Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainak tükrében értelmezve kerültek be a kerettantervbe.

Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába, és fordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismereti, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy tudatosabbá váljon az anyanyelv használata.

Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról történő beszélgetésre, a tanulási stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak megteremtésére is.

A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek a tanulási folyamatba történő bekapcsolása. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett.

A táblázatok Fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszra vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A fejlesztés tartalma elnevezésű rész olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépültek a tartalomba.

Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben más tantárgyakkal való kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a

365

nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására.

A 4–8. évfolyamokra vonatkozó ajánlott témakörök egyes elemei újra és újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, és így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv minden fejlesztési szakaszban új témaköröket is javasol a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodva.

A kerettanterv a 4. évfolyam, majd később a kétéves fejlesztési ciklusok végén a fejlesztési egységek céljaiból és tartalmából kiindulva határozza meg a fejlesztés várható eredményét, kapcsolódva a szakasz végére előírt KER-szinthez (kivéve a 4. évfolyamot).

Az általános iskola 5–8. évfolyamán az idegennyelv-tanítás szervesen épül az alsó tagozaton elért eredményekre. Az elsődleges cél a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának továbbfejlesztése, érdeklődésük fenntartása a nyelvek tanulása és a más nyelveket beszélő emberek és kultúrájuk megismerése iránt. A nyelvvel való játékos és örömteli foglalkozás, a kezdeti sikerek és a motiváló tanári visszajelzés ebben a nyelvtanulási szakaszban is segítik a tanulókat, hogy megmaradjon ösztönös tudásvágyuk és tanulási kedvük, bátran használják a rendelkezésükre álló nyelvi eszközöket, növekedjen önbizalmuk, fejlődjön önismeretük és önértékelésük. Mindez elengedhetetlen a nyelvtanulás hosszú távú eredményessége szempontjából.

A tanulók az 5–8. évfolyamon minimálisan heti 3 órában tanulják az idegen nyelvet. A fejlesztés várható eredménye a 6. évfolyam végén a KER szerinti A1 szint, a 8. évfolyam végén az A2 szint. A középfokú oktatás erre a kimeneti szintre épít.

5–6. évfolyam

Az 5. évfolyam megkezdésekor a tanulók már legalább egy év nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek. Hozzászoktak a célnyelvi óravezetéshez, megértik az órai tevékenységekre vonatkozó rövid, egyszerű utasításokat, tudják, hogy léteznek olyan iskolai és iskolán kívüli helyzetek, feladatok, amelyeket csak akkor képesek sikerrel megoldani, ha megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkeznek. Már ismernek hangzó és írott célnyelvi szövegeket, megtették az első lépéseket az idegen nyelvi interakció és az összefüggő beszéd területén. Elkezdték az írást az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítani, és egyszerű formában használják az önkifejezés eszközeként is. A korosztály igényei és szükségletei szerint alakított idegennyelv-oktatás keretében megtapasztalták a játékos nyelvtanulás örömét. A feldolgozott tartalmak révén lehetőségük nyílt bepillantani egy, a sajátjukhoz részben hasonló, részben attól eltérő kultúrába. A pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján.

Az 5–6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja az, hogy a tanulók változatlanul kedvet érezzenek a nyelvtanulás iránt, és örömüket leljék a nyelvvel való foglalkozásban, valamint hogy ébren maradjon kíváncsiságuk az idegen nyelvet beszélő emberek és kultúrájuk iránt, nyitottak maradjanak az új ismeretek, tapasztalatok befogadására.

A nyelvelsajátítás területén a korábbiakhoz hasonlóan fontos cél a beszédértés és a beszédkészség fejlesztése, de ebben az életkorban fokozatosan felzárkózik melléjük az olvasott szöveg értése és az írás is. A készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. Az idegen nyelv elsajátítása továbbra is minden esetben kontextusba ágyazva, konkrét beszédhelyzetek során történik, melyekben a verbális és a nem verbális elemek természetes egységet alkotnak.

A motiváció fenntartása érdekében fontos, hogy a tanulók a fejlettségi szintjüknek megfelelő, változatos, érdekes és értelmes, kihívást jelentő tevékenységek során sajátítsák el az idegen nyelvet. A témakörök részben ugyanazok, mint az előző fejlesztési szakaszban, de bővülnek és mélyülnek, azzal párhuzamosan, ahogy a tanulók érdeklődése alakul, igényeik, szükségleteik változnak. További témák is feldolgozásra kerülnek, amelyek összhangban állnak a NAT-ban szereplő más műveltségi területek, tantárgyak tartalmaival. A „Témakörök” táblázatban megjelölt kapcsolódási pontok segítenek megtalálni azokat a területeket, ahol megvalósítható a tantárgyakon átívelő – akár közös projektek keretében történő – tanulás.

Az 5–6. osztályban jelentősen bővül a tanulók szókincse. A nyelvtani szerkezeteket továbbra is kontextusba ágyazva sajátítják el, de fokozatosan felébred az érdeklődésük a célnyelv szabályrendszere és az anyanyelvükhöz hasonló, illetve attól eltérő nyelvi jelenségek iránt. Örömüket lelik a szabályszerűségek felfedezésében, de a szabályok ismerete csak csekély mértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A helyes

366

nyelvhasználat elsajátításában nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek.

Ebben a szakaszban is fontos célkitűzés, hogy a tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése szoros összefonódásban és kölcsönhatásban történjen a fejlesztési szakaszra vonatkozó nevelési célokkal és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikációval, a szociális kompetenciával, az esztétikai-művészeti tudatossággal és kifejezőképességgel, valamint az önálló tanulással. Fokozatosan egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia, hiszen az IKT-eszközök használata idegen nyelven is az információszerzés és információcsere korszerű és hatékony eszköze.

A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A1 szintet.

Fejlesztési egység Hallott szöveg értése

Előzetes tudásAktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek folytatása, minta alapján egyszerű szövegek alkotása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés követése;az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű tanári utasítások megértése;az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése;a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek témájára;a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből;néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása.

A fejlesztés tartalmaA kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat).Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek).A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése.Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével.A megértés során egyre tudatosabb támaszkodás a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre.Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan.Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszélnek.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokDalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

Fejlesztési egység Szóbeli interakció

Előzetes tudásRészvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva;egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre;rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt

367

beszédfordulatokkal;rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról;rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban.

A fejlesztés tartalmaA mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel.Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra.Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva.Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal.Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése).Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése.Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás).Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban; nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokDalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek.

Fejlesztési egység Összefüggő beszéd

Előzetes tudás Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel;egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről;néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata;a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal;munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel;ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban.

A fejlesztés tartalmaGyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére.Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal.Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután).Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése).Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokDalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.

Fejlesztési egység Olvasott szöveg értéseElőzetes tudás Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid

368

szövegek elolvasása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az egyszerű szövegekben az ismert nevek, szavak és mondatok felismerése és megértése;a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegének megértése;egyszerű, autentikus szövegekből néhány alapvető információ kiszűrése;az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése;a készségek, képességek kreatív használata az olvasott szövegek értelmezéséhez;érdeklődés kialakítása a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.

A fejlesztés tartalmaRövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése.Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása).Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása.Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása.Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése.Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás).Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák).A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokTörténetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.

Fejlesztési egység Íráskészség

Előzetes tudásRészvétel írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekben, s ezek során rövid szavak, mondatok másolása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása;Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek alkotása;írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre;a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése;részvétel írásbeli nyelvi játékokban;a meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához.

A fejlesztés tartalmaSzavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása.Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése).Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail).Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése.Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők).Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása.Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek).Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokLeírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg.

Ajánlott témakörök

A 4. évfolyamon megismert témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempontból, magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett ezek is szerepelnek a táblázatban.

Ajánlott témakörök Kapcsolódási pontok

CsaládÉn és a családom.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely.

369

Családtagok bemutatása.Családi események, közös programok.Családi ünnepek.Napirend.

Etika: társas kapcsolatok, szokások.

Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

OtthonOtthonom, szűkebb környezetemLakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak.Kedvenc játékaim.Lakóhelyem, tágabb környezetem.

Természetismeret: lakóhelyi környezet.

Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.

Hon- és népismeret: az én városom, falum.ÉtkezésNapi étkezések.Kedvenc ételeim, italaim.Egészséges táplálkozás.Receptek, főzés, sütés.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend.

Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Idő, időjárásAz óra.Évszakok és hónapok.A hét napjai és a napszakok.Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése.

Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben.

Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.

ÖltözködésÉvszakok és ruhadarabok.Kedvenc ruháim.Divat.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat.

Matematika: halmazok.SportTestrészek és mozgás.Sportok, sportfelszerelések.Kedvenc sportom.Sportversenyek.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.

Iskola, barátokIskolám, osztálytermünk.Tantárgyaim, tanáraim.Osztálytársaim, barátaim.Tanórán kívüli közös programjaink.Iskolai élet más országokban.

Etika: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Szabadidő, szórakozásSzabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.Internet, interaktív játékok.Közös időtöltés barátokkal.

Testnevelés és sport: sportok.

Ének–zene: zenehallgatás.

Dráma és tánc: színház, előadások.

Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.Természet, állatokKisállatok.Kedvenc állataim.Állatok a ház körül.Vadon élő és állatkerti állatok.Állatok a nagyvilágban.Növények az otthonomban, iskolámban.Kontinensek, tájegységek.

Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szoba- vagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpát-medence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága.

Matematika: halmazok.

Ünnepek és szokásokAz én ünnepeim.Ünnepek itthon és a nagyvilágban.

Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek.

Város, bevásárlásVárosok, települések, falvak.Épületek, utcák.Tájékozódás, útbaigazítás.Üzletek, bevásárlóközpontok, piac.Vásárlás.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés.

Matematika: irányok, térbeli alakzatok.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás.

370

Az én városom/falum.Hon- és népismeret: az én városom, falum.

Utazás, pihenésVakáció, nyaralás.Táborok, osztálykirándulás.Közlekedési eszközök.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.

Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.

Fantázia és valóságKedvenc olvasmányaim, könyveim.Képzeletem világa.

Dráma és tánc: dramatikus játékok.

Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások.Zene, művészetekKedvenc zeném, együttesem.Film- és színházi élményeim, múzeumlátogatás.

Ének-zene: zenehallgatás.

Dráma és tánc: színház, előadások.

Rajz és vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.Környezetünk védelmeVeszélyeztetett állat- és növényvilág.Nevezetes napok: Fák és madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja.Szelektív hulladékgyűjtés.

Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága.

Matematika: diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Egészséges életmódA rendszeres testedzés.A helyes táplálkozás.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

5-6. évfolyam

Ajánlott témakörök Évfolyam Kapcsolódási pontokCsaládÉn és a családom.Családtagok bemutatása.Családi események, közös programok.Családi ünnepek.Napirend.

5.Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely.

Etika: társas kapcsolatok, szokások.

Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.

OtthonOtthonom, szűkebb környezetemLakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak.Kedvenc játékaim.Lakóhelyem, tágabb környezetem.

5.Természetismeret: lakóhelyi környezet.

Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.

Hon- és népismeret: az én városom, falum.

ÉtkezésNapi étkezések.Kedvenc ételeim, italaim.Egészséges táplálkozás.Receptek, főzés, sütés.

6.Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend.

Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Idő, időjárásAz óra.Évszakok és hónapok.A hét napjai és a napszakok.Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése.

5.Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben.

Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése.

ÖltözködésÉvszakok és ruhadarabok.Kedvenc ruháim.Divat.

5.Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat.

Matematika: halmazok.SportTestrészek és mozgás. 5.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek.

371

Sportok, sportfelszerelések.Kedvenc sportom.Sportversenyek.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.

Iskola, barátokIskolám, osztálytermünk.Tantárgyaim, tanáraim.Osztálytársaim, barátaim.Tanórán kívüli közös programjaink.Iskolai élet más országokban.

5.Etika: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Szabadidő, szórakozásSzabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.Internet, interaktív játékok.Közös időtöltés barátokkal.

5.

Testnevelés és sport: sportok.

Ének–zene: zenehallgatás.

Dráma és tánc: színház, előadások.

Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.Természet, állatokKisállatok.Kedvenc állataim.Állatok a ház körül.Vadon élő és állatkerti állatok.Állatok a nagyvilágban.Növények az otthonomban, iskolámban.Kontinensek, tájegységek.

6.Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szoba- vagy kerti növények gondozása, érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpát-medence és hazánk nagytájai, növénytakarója és élővilága.

Matematika: halmazok.

Ünnepek és szokásokAz én ünnepeim.Ünnepek itthon és a nagyvilágban.

5.Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek.

Város, bevásárlásVárosok, települések, falvak.Épületek, utcák.Tájékozódás, útbaigazítás.Üzletek, bevásárlóközpontok, piac.Vásárlás.Az én városom/falum.

5.Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés.

Matematika: irányok, térbeli alakzatok.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás.

Hon- és népismeret: az én városom, falum.Utazás, pihenésVakáció, nyaralás.Táborok, osztálykirándulás.Közlekedési eszközök.

6.Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.

Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.

Fantázia és valóságKedvenc olvasmányaim, könyveim.Képzeletem világa.

6.Dráma és tánc: dramatikus játékok.

Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások.

Zene, művészetekKedvenc zeném, együttesem.Film- és színházi élményeim, múzeumlátogatás.

6.Ének-zene: zenehallgatás.

Dráma és tánc: színház, előadások.

Rajz és vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.Környezetünk védelmeVeszélyeztetett állat- és növényvilág.Nevezetes napok: Fák és madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja.Szelektív hulladékgyűjtés.

6.Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága.

Matematika: diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Egészséges életmódA rendszeres testedzés. 6.

Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend.

372

A helyes táplálkozás. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A1 szintű nyelvtudás:A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket.Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál.Felkészülés után elmond rövid szövegeket.Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát.Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA (5. OSZTÁLY)

Hallott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.

Beszédkészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid mondatokat helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA (6. OSZTÁLY)

megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud, megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat, képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni, felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat. a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni.

7–8. évfolyam

A 7–8. évfolyamon idegen nyelvet tanuló diákok A1 szintű nyelvtudással lépnek be a további nyelvtanulási folyamatba. Ez a Közös európai referenciakeret (KER) megfogalmazásában azt jelenti, hogy „alapszintű” és ezen belül „minimumszintű” nyelvismerettel rendelkeznek. Az előző fejlesztési szakaszokban, elsősorban osztálytermi keretek között, már számos olyan helyzetben kipróbálták magukat, amelyekben bizonyos feladatok megoldásához elengedhetetlenül szükségük volt a nyelvismeretre. Tisztában vannak azzal, hogy személyes boldogulásuk egyik fontos feltétele a használható nyelvtudás. Megismerkedtek különféle hallott és olvasott célnyelvi szövegekkel, fejlődött a beszédkészségük, és megtanulták, hogyan tudják az írást az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítani és egyszerű formában az önkifejezés eszközeként használni. A feldolgozott tartalmak révén bepillantottak egy idegen kultúrába, és lehetőségük nyílt azt összevetni a magyarral. A nyelvtanulás során kapott pozitív visszajelzések önbizalmat adtak nekik, és néhány alapvető nyelvtanulási stratégia elsajátításával megtették az első lépéseket az önálló nyelvtanulóvá válás útján.

373

A 7–8. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának fejlesztése. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott életkori szakaszra megfogalmazott nevelési célokkal, és más kulcskompetenciák fejlesztésével, elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, a szociális kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, valamint a hatékony, önálló tanulás területén. Egyre nagyobb szerepet kap a digitális kompetencia. A tanulás tartalmai révén további kapcsolódási pontok alakulnak ki a természettudományos és technikai kompetencia, valamint a munkaformák révén a kezdeményezőképesség fejlesztésével.

A nyelvi készségek fejlesztése komplex módon történik, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben természetes módon összekapcsolódnak. A tanulók egyre több autentikus szövegfajtával ismerkednek meg, bővül a szókincsük, szélesedik nyelvtani ismereteik köre, egyre magabiztosabban tudják megvalósítani beszédszándékaikat. Amellett, hogy az új nyelvtani szerkezetekkel a korábbi fejlesztési szakaszokhoz hasonlóan továbbra is kontextusba ágyazva ismerkednek meg, egyre jobban érdeklik őket a nyelvben előforduló szabályszerűségek és az anyanyelvükhöz hasonló vagy attól eltérő nyelvtani jelenségek. A helyes nyelvhasználatban segítik őket azok a nyelvtani szabályok, amelyeket ők maguk fedeznek fel és fogalmaznak meg. Ugyancsak hathatós segítséget jelent számukra, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, önálló javításában. A helyes nyelvhasználat elsajátításában változatlanul nagy szerepe van a nyelvi input minőségének és mennyiségének, valamint a tanulói megnyilatkozások esetében a pozitív tanári visszajelzésnek.

A korábbi témakörök a 7–8. évfolyamon tovább bővülnek és mélyülnek azáltal, hogy a tanulók érdeklődése és igényei szerint új szempontokból kerülnek feldolgozásra. Ezek és az újonnan feldolgozásra kerülő témák is összhangban állnak a NAT-ban más műveltségi területeinek tartalmaival, és lehetővé teszik a tanulók számára, hogy a nyelv eszközével alaposabban, árnyaltabban megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket. A nyelvtanulás iránti motiváció fenntartása szempontjából meghatározó jelentősége van a témák gondos megválasztásának, és annak, hogy a tanulók kívánságára időről-időre olyan témák is feldolgozásra kerüljenek, amelyek aktuálisan érdeklik, foglalkoztatják őket. A tanulási kedvet fokozza, ha a tanulók változatos munkaformák, értelmes tevékenységek és érdekes, kihívást jelentő feladatok keretében fejleszthetik nyelvtudásukat.

Ebben a fejlesztési szakaszban tovább bővül azoknak a nyelvtanulási stratégiáknak a köre, amelyeket a tanulók megismernek és alkalmaznak a nyelvórákon. Ezek fokozatos elsajátítása lehetővé teszi számukra, hogy az iskolán kívül is egyre inkább hasznosítsák, fejlesszék nyelvtudásukat.

A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 8. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A2 szintet.

Fejlesztési egység Hallott szöveg értése

Előzetes tudásA1 nyelvi szint, azaz a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasítások megértése;az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdések és kijelentések megértése;a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavak, szó- és beszédfordulatok felismerése, és ezekből következtetés a szövegek témájára, tartalmára;az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése;a lényeg és néhány alapvető információ kiszűrése az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva;néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása.

A fejlesztés tartalma

374

Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése.Ismert témákhoz kapcsolódó rövid kérések és kijelentések megértése.Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan;a szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével.Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzetet figyelembe vételével.Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokDalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok.

Fejlesztési egység Szóbeli interakció

Előzetes tudásA1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;kérdésfeltevés kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszadás a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédek folytatása;az első lépések megtétele a célnyelv spontán módon történő használata útján;egyre több kompenzációs stratégia tudatos alkalmazása a megértetés, illetve a beszédpartner megértése érdekében;törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

A fejlesztés tartalmaTudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése, egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel.Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása.Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel.Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve az azokra történő válaszadás.Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben.A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal).Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel.Beszélgetés során meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, illetve szükség esetén a saját mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében.Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása).Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokRövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások.

375

Fejlesztési egység Összefüggő beszéd

Előzetes tudás A1 nyelvi szint, azaz felkészülés után rövid szövegek elmondása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről;munkája bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel;rövid, egyszerű történetek mesélése;egyszerű állítások, összehasonlítás, magyarázat, indoklás megfogalmazása;egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták használata;a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása lineáris kötőszavakkal, és az ok-okozati összefüggések kifejezése;a megértést segítő legfontosabb stratégiák alkalmazása;a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása.

A fejlesztés tartalmaEgyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után.Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal.Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát).A mondanivaló jelentésének pontosítása, tisztázása a testbeszéd tudatos alkalmazásával.Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján.Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése).Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normához közelítő kiejtés gyakorlása.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokRövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés.

Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése

Előzetes tudásA1 nyelvi szint, azaz közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése;az alapvető információk megtalálása az egyszerű, hétköznapi szövegekben;az életkornak megfelelő témájú autentikus szövegek lényegének megértése, a szövegekből az alapvető információk kiszűrése;az olvasott szövegekre vonatkozó feladatok elvégzése;a készsége kreatív használata az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez;tájékozottság növelése a célnyelvi kultúráról;az érdeklődés fokozása a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt.

376

A fejlesztés tartalmaRövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról).Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben).Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése.Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése.Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból.Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokIsmeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, mesék, rövid történetek, versek, dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek.

Fejlesztési egység Íráskészség

Előzetes tudásA1 nyelvi szint, azaz ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; mintát követve különböző műfajú és a tanulók életkorának megfelelő témájú szövegek alkotása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Összefüggő mondatok írása a közvetlen környezettel kapcsolatos témákról;az írás kommunikációs eszközként történő használata egyszerű interakciókban;gondolatok kifejezése egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban;a nyelvismeret kreatívan alkalmazása egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról;az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeinek felismerése és követése.

A fejlesztés tartalma

Szavak és rövid szövegek másolása és diktálás utáni leírása.Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd).Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet, blogbejegyzés, fórumbejegyzés).Egyszerű írásos minták követése, kreatív átdolgozása, aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal való megtöltése (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers, dalszöveg, rap írása).Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután).Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű létrehozása során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula).A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. szövegkiemelés, internetes, vagy SMS-ben használt emotikon, rajz, ábra, diasor).A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokLeírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, email, SMS, blogbejegyzés.

Ajánlott témakörök

Az 5–6. évfolyamon megismert témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempontból, magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők, ezért az új témák mellett ezek is szerepelnek a táblázatban.

Ajánlott témakörök Kapcsolódási pontokCsaládÉn és a családom.Családtagok bemutatása, családfa.Családi események, közös programok.Családi ünnepek.

Etika: társas kapcsolatok: család, otthon; az ember az időben: gyermekkor, felnőttkor, öregkor.

Hon- és népismeret: családunk története

377

Nagyszüleim világa. Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás.

OtthonOtthonom, szűkebb környezetem.Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak.Lakóhelyem, tágabb környezetem.Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban.Otthontalanok.

Matematika: tájékozódás a térben.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely.

Hon- és népismeret: az én városom, falum.ÉtkezésNapi étkezések.Kedvenc ételeim, italaim.Egészséges táplálkozás.Receptek, főzés, sütés, főzőműsorok.Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban.

Biológia-egészségtan: táplálkozás.

Kémia: egészséges táplálkozás: a zsírok és cukrok szerepe.

Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás.

Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Idő, időjárásAz óra.Évszakok és hónapok.A hét napjai és a napszakok.Időjárás.Időjárási rekordok.Időjárási jelenségek.Természeti katasztrófák.

Földrajz: éghajlat és lakóhelyek; időjárási, éghajlati elemek.

Fizika: természeti katasztrófák.

ÖltözködésRuhadarabok.Kedvenc ruháim.Divat világa.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat.

Etika: szokások, társadalmi szabályok.SportTestrészek és mozgás.Kedvenc sportom.Sportok, sportfelszerelések.Extrém sportok.Sportversenyek, olimpia.

Biológia-egészségtan: az ember megismerése és egészsége.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.

Iskola, barátokIskolám, osztálytermünk.Tantárgyaim, tanáraim.Osztálytársaim, barátaim.Tanórán kívüli közös programjaink.Iskolai élet más országokban.

Etika: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, egymás segítése.

Szabadidő, szórakozásSzabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.Internet, interaktív játékok.Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások.Közös időtöltés barátokkal.

Testnevelés és sport: sportok.

Ének–zene: zenehallgatás.

Dráma és tánc: színház, előadások.

Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

Informatika: Az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika.

Természet, állatokKedvenc állataim.Kisállatok, felelős állattartás.Kontinensek, tájegységek.Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága.

Biológia-egészségtan: a természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései.

Földrajz: földrészek és óceánok, felszínformák, hazánk természeti adottságai; Európán kívüli kontinensek, tájak, országok.

Technika, életvitel és gyakorlat: hobbiállatok

378

gondozása.Ünnepek és szokásokAz én ünnepeim.Ünnepek itthon és a nagyvilágban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek.

Hon- és népismeret: találkozás a múlttal: ünnepeink eredete és szokásrendje.

Város, bevásárlásVárosok, települések, falvak.Épületek, utcák.Tájékozódás, útbaigazítás.Üzletek, bevásárlóközpontok, piac.Vásárlás.Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen.Híres városok és nevezetességeik.

Matematika: tájékozódás a térben, térbeli alakzatok.

Földrajz: országok, városok.

Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás.Utazás, pihenésVakáció, nyaralás.Táborok, osztálykirándulás.Közlekedési eszközök.Utazás belföldön és külföldön.

Földrajz: tájékozódás a földrajzi térben, Európa, Európán kívüli kontinensek, tájak, országok.

Biológia-egészségtan: az erdők világa.

Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.

Fantázia és valóságKedvenc olvasmányaim, könyveim.Képzeletem világa.Utazás a jövőbe.

Dráma és tánc: dramatikus játékok.

Vizuális kultúra: képzeletem világa.

Zene, művészetekKedvenc zeném, együttesem.Film- és színházi élményeim.Kedvenc múzeumom.Kiállítások, rendezvények, koncertek.Zenei világnap.

Ének–zene: zenehallgatás.

Dráma és tánc: színház, előadások.

Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

Környezetünk védelmeVeszélyeztetett állat- és növényvilág.Nevezetes napok: Fák és madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja.Szelektív hulladékgyűjtés.Környezettudatos viselkedés.

Biológia-egészségtan: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága.

Fizika: energiatermelési eljárások.

Földrajz: globális problémák, fenntarthatóság, védett hazai és nemzetközi természeti értékek példái.

Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, egészséges életmód.

Egészséges életmódA rendszeres testedzés.A helyes táplálkozás.Betegségek és megelőzésük.

Biológia-egészségtan: betegségek megelőzése.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

FelfedezésekNagy földrajzi felfedezések.Híres felfedezők és életútjuk.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: felfedezők és feltalálók.

Hon- és népismeret: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban.

Tudomány, technikaFeltalálók és találmányok.Híres feltalálók és életútjuk.A jövő technikai vívmányai.

Biológia-egészségtan: tudománytörténet.

Hon- és népismeret: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban.

Múltunk és jövőnkCsaládom múltja, gyökereim.Az én jövőm.Iskolám múltja, jelene.A jövő iskolája.Lakóhelyem régen és most.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző korszakok, globális problémák.

Hon- és népismeret: Az én világom. Találkozás a múlttal.

379

A jövő városa.Földünk jövője.

Földrajz: településtípusok; környezettudatosság, környezetvédelem.

Etika: a munka világa.

Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció: szakmák, foglalkozások.

Média, kommunikációInternet, interaktív játékok, közösségi oldalak.Infokommunikációs eszközök a mindennapokban.A média szerepe a hétköznapokban.Testbeszéd.Kommunikáció az állatvilágban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hírközlés. A média és a nyilvánosság szerepe.

Biológia-egészségtan: kommunikáció az állatvilágban.

Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika.

Földünk és a világűrA naprendszer és a bolygókA Nap és a csillagok.Utazások az űrben.

Földrajz: égitestek.

Fizika: a naprendszer objektumai, a világűr megismerésének eszközei.

Matematika: tájékozódás a térben.

7-8. évfolyam

Ajánlott témakörök Évfolyam Kapcsolódási pontokCsaládÉn és a családom.Családtagok bemutatása, családfa.Családi események, közös programok.Családi ünnepek.Nagyszüleim világa.8. oszt. tétel: About myself, My family

7.Etika: társas kapcsolatok: család, otthon; az ember az időben: gyermekkor, felnőttkor, öregkor.

Hon- és népismeret: családunk története

Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás.

OtthonOtthonom, szűkebb környezetem.Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak.Lakóhelyem, tágabb környezetem.Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban.Otthontalanok.8. oszt. tétel: Flat and House

8.Matematika: tájékozódás a térben.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely.

Hon- és népismeret: az én városom, falum.

ÉtkezésNapi étkezések.Kedvenc ételeim, italaim.Egészséges táplálkozás.Receptek, főzés, sütés, főzőműsorok.Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban.8. oszt. tétel: Meals

8.Biológia-egészségtan: táplálkozás.

Kémia: egészséges táplálkozás: a zsírok és cukrok szerepe.

Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás.

Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.

Idő, időjárásAz óra.Évszakok és hónapok.A hét napjai és a napszakok.Időjárás.Időjárási rekordok.Időjárási jelenségek.

8.Földrajz: éghajlat és lakóhelyek; időjárási, éghajlati elemek.

Fizika: természeti katasztrófák.

380

Természeti katasztrófák.8. oszt. tétel: Weather – Clothes - SeasonsÖltözködésRuhadarabok.Kedvenc ruháim.Divat világa.8. oszt. tétel: Daily Routine

8.Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat.

Etika: szokások, társadalmi szabályok.

SportTestrészek és mozgás.Kedvenc sportom.Sportok, sportfelszerelések.Extrém sportok.Sportversenyek, olimpia.8. oszt. tétel: Freetime

8.Biológia-egészségtan: az ember megismerése és egészsége.

Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok.

Iskola, barátokIskolám, osztálytermünk.Tantárgyaim, tanáraim.Osztálytársaim, barátaim.Tanórán kívüli közös programjaink.Iskolai élet más országokban.8. oszt. tétel: School

7.

Etika: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, egymás segítése.

Szabadidő, szórakozásSzabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.Internet, interaktív játékok.Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások.Közös időtöltés barátokkal.8. oszt. tétel: Holiday Programmes

7.Testnevelés és sport: sportok.

Ének–zene: zenehallgatás.

Dráma és tánc: színház, előadások.

Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

Informatika: Az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika.

Természet, állatokKedvenc állataim.Kisállatok, felelős állattartás.Kontinensek, tájegységek.Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága.

7.Biológia-egészségtan: a természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései.

Földrajz: földrészek és óceánok, felszínformák, hazánk természeti adottságai; Európán kívüli kontinensek, tájak, országok.

Technika, életvitel és gyakorlat: hobbiállatok gondozása.Ünnepek és szokásokAz én ünnepeim.Ünnepek itthon és a nagyvilágban.

7.Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek.

Hon- és népismeret: találkozás a múlttal: ünnepeink eredete és szokásrendje.

Város, bevásárlásVárosok, települések, falvak.Épületek, utcák.Tájékozódás, útbaigazítás.Üzletek, bevásárlóközpontok, piac.Vásárlás.Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen.Híres városok és nevezetességeik.8. oszt. tétel: Shopping, Hungary or Budapest

7.Matematika: tájékozódás a térben, térbeli alakzatok.

Földrajz: országok, városok.

Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás.

Utazás, pihenésVakáció, nyaralás.Táborok, osztálykirándulás.

8.Földrajz: tájékozódás a földrajzi térben, Európa, Európán kívüli kontinensek, tájak, országok.

381

Közlekedési eszközök.Utazás belföldön és külföldön.8. oszt. tétel: The UK or London

Biológia-egészségtan: az erdők világa.

Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.

Fantázia és valóságKedvenc olvasmányaim, könyveim.Képzeletem világa.Utazás a jövőbe.

7.Dráma és tánc: dramatikus játékok.

Vizuális kultúra: képzeletem világa.

Zene, művészetekKedvenc zeném, együttesem.Film- és színházi élményeim.Kedvenc múzeumom.Kiállítások, rendezvények, koncertek.Zenei világnap.

7.Ének–zene: zenehallgatás.

Dráma és tánc: színház, előadások.

Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

Környezetünk védelmeVeszélyeztetett állat- és növényvilág.Nevezetes napok: Fák és madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja.Szelektív hulladékgyűjtés.Környezettudatos viselkedés.

8.Biológia-egészségtan: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága.

Fizika: energiatermelési eljárások.

Földrajz: globális problémák, fenntarthatóság, védett hazai és nemzetközi természeti értékek példái.

Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, egészséges életmód.

Egészséges életmódA rendszeres testedzés.A helyes táplálkozás.Betegségek és megelőzésük.8. oszt. tétel: Helath - Illness

8.Biológia-egészségtan: betegségek megelőzése.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.

FelfedezésekNagy földrajzi felfedezések.Híres felfedezők és életútjuk.8. oszt. tétel: Travelling

7.Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: felfedezők és feltalálók.

Hon- és népismeret: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban.

Tudomány, technikaFeltalálók és találmányok.Híres feltalálók és életútjuk.A jövő technikai vívmányai.8. oszt. tétel: Housework

8.Biológia-egészségtan: tudománytörténet.

Hon- és népismeret: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban.

Múltunk és jövőnkCsaládom múltja, gyökereim.Az én jövőm.Iskolám múltja, jelene.A jövő iskolája.Lakóhelyem régen és most.A jövő városa.Földünk jövője.

7.Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző korszakok, globális problémák.

Hon- és népismeret: Az én világom. Találkozás a múlttal.

Földrajz: településtípusok; környezettudatosság, környezetvédelem.

Etika: a munka világa.

Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció: szakmák, foglalkozások.

Média, kommunikációInternet, interaktív játékok, közösségi oldalak.Infokommunikációs eszközök a mindennapokban.A média szerepe a hétköznapokban.

8.Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hírközlés. A média és a nyilvánosság szerepe.

Biológia-egészségtan: kommunikáció az állatvilágban.

Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika.

382

Testbeszéd.Kommunikáció az állatvilágban.Földünk és a világűrA naprendszer és a bolygókA Nap és a csillagok.Utazások az űrben.

7.Földrajz: égitestek.

Fizika: a naprendszer objektumai, a világűr megismerésének eszközei.

Matematika: tájékozódás a térben.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus

végén

A2 szintű nyelvtudás:A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt.Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben.Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről.Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat.Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA (7. OSZTÁLY)

Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket,

eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből a fontos információt kiszűri; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek

jelentését

Beszédkészség

A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban

válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; tanult minta alapján eseményeket mesél el; részt vesz egyszerű párbeszédben; beszélgetést kezdeményez, befejez.

Olvasott szöveg értése

A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben

kikövetkezteti.

Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; tanult minta alapján tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

383

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA (8. OSZTÁLY)Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket,

eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből

kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges

információt a lényegtelentől elkülöníteni.

Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket feltesz; eseményeket elmesél; fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értéseA tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben

kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerű történetet megért; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi

elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt

a lényegtelentől elkülöníti.

ÍráskészségA tanuló egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerű szöveget

helyesen leír; információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír.

384

Matematika5-8. évfolyam

Jelen tanterv a NAT-ban leírt célok és fejlesztési követelmények alapján készült. A tananyag témakörökre történő felosztásánál a korábbi csoportosítást követtük, amely egyezik az érettségi követelmények felosztásával, így az öt témakör: Gondolkodási módszerek; Számtan, algebra; Függvények, sorozatok; Geometria; Valószínűség, statisztika.

Törekedtünk arra, hogy fokozottan érvényesüljön a tananyag spirális felépítése figyelembe véve a fogalmak épülésének hosszú távú folyamatát. Felső tagozat kezdetén erősen építünk az alsó tagozaton is alkalmazott manipulatív tevékenységekre, induktív módszerekre, melyekre építjük a képi szemléltetéseket előkészítve a szimbolikus szinten végzendő tevékenységeket, amivel a középiskolára való felkészítést segítjük.

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyamGondolkodási módszerek

Valószínűség, statisztikaTémazáró dolgozatok írása, javítása

Alapelvek, célokAz 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülő rendszerezés biztosítva ezzel a

folyamatosságot, hogy felső tagozatba lépés ne jelentsen törés, hirtelen változást az alkalmazott módszerek tekintetében. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a színes tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szűnhet meg a felsős évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy a felső tagozat első két évfolyamán tananyagban és időráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a Számtan-algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelően kialakított számfogalom, a bővülő számkörben végzett műveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának.

Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása.

A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. A tanulók találkozzanak biológiához, kémiához, fizikához, földrajzhoz, környezetvédelemhez, egészséges életmódra neveléshez kapcsolódó feladatokkal.

A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását.

Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, kíváncsiságának felkeltésére, fenntartására, önállóságának fejlesztésére, a pontos, tervszerű és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, önértékelés, az akaraterő fejlesztésére. Célunk az igényes kommunikáció kialakítása, a vitakészség a gondolatok érvekkel való alátámasztásának, egymás gondolatainak elfogadásának fejlesztése. Ehhez hozzátartozik a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség, a megnyilatkozni tudás, a reflektálás képességének fejlesztése.

Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerűbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása.

Különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani – és alkalmazni is tudni kell – a deduktív út egyszerűbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentősége sem a felső tagozaton.

Ebben a szakaszban míg a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére, a matematikai modellek tudatosítására. A matematika tanításának-tanulásának a felső tagozaton is jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető – néha tévedésektől sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása.

385

Nagy jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve – az életkori sajátosságok figyelembevételével – általánosítunk.

A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás.

A matematika – a lehetőségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, internet stb.) információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében.

Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reális középfokú tanulmányok folytatásához.Fejlesztési követelmények

A tanulók jelentős hányada ezen négyéves időszak során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlődési folyamat alapvetően befolyásolja a fejlesztéshez kapcsolódó követelmények meghatározását.

AZ ELSAJÁTÍTOTT MATEMATIKAI FOGALMAK ALKALMAZÁSA. A MATEMATIKAI SZEMLÉLET FEJLESZTÉSE.

Az időszak első részében a számtan-algebra témakörben a gyakorlati tevékenységekkel alakítjuk a számfogalmat, majd az egyre bővülő számkörben dolgozunk.

Az alapműveletek körében törekedjünk az egyre biztosabb műveletfogalom kialakítására, a számolási készség továbbfejlesztésére. Az újonnan bevezetett műveletek megértéséhez, elvégzéséhez, gyakorlásához különböző zsebszámológépet is használhatunk.

A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk.A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvény-szemléletet,

megismerkedünk a gyakorlatban előforduló egyszerű függvényekkel, grafikonokkal.Geometriában eszközök felhasználásával fejlesszük a síkban való tájékozódást és a térszemléletet.Tevékenységgel juttatjuk el a tanulókat az egyszerű geometriai transzformációk megismeréséhez,

használatához. Ennek segítségével alakítható ki a későbbiekben a dinamikus geometriai szemlélet.A matematika tanításában a matematikai logika bizonyos elemeit (“és”, “vagy”, “nem”, “minden”, “van

olyan”) tudatosan használjuk. Az időszak vége felé egyszerű sejtések igazolásakor ill. cáfolásakor a  “ha … akkor” típusú következtetések is belépnek tanításunkba.

GYAKORLOTTSÁG A MATEMATIKAI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁBAN, JÁRTASSÁG A LOGIKUS GONDOLKODÁSBAN

Nagy súlyt fektetünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését.

A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához.Kellő figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére. Így érjük

el, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban.

Különböző feladatok segítségével érttetjük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, ill. olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. Fokozatosan kialakítjuk a valószínűség szemléletes fogalmát.

AZ ELSAJÁTÍTOTT MEGISMERÉSI MÓDSZEREK ÉS GONDOLKODÁSI MŰVELETEK ALKALMAZÁSA

A matematikai ismeretszerzésben hosszú ideig nagy szerepet játszik az induktív módszer, de ezen tanítási időszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is.

Fontos, hogy ne csak a matematikából, hanem a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ily módon juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához.

A különböző feladatokban a tanulók által végeztetett csoportosítás, osztályozás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása fejleszti a matematika különböző területein és más témakörökben is fontos halmazszemléletet.

A különböző feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megérttetjük a tanulókkal a  mo-dellek alkalmazásának szerepét.

Kezdettől fogva adatok gyűjtésével, lejegyzésével, grafikonok készítésével, néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazásával kifejlesztjük az adatsokaságok elemzésének, jellemzésének, ábrázolásának képességét, a statisztika legalapvetőbb elemeinek megismerését. Mindezzel elérjük, hogy a tanulók képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni.

386

HELYES TANULÁSI SZOKÁSOK FEJLESZTÉSEA tanulókat hozzászoktatjuk, hogy számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások

helyességét ellenőrizzék. Az előbb felsoroltak s a gyakorlati számításoknál elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával is el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el.

Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy a feladatok megoldása előtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. El kell érnünk, hogy a megoldást le is tudják írni. A leírás szabatosságára, a lényeg kiemelésére tanítjuk a tanulókat az általános iskola utolsó éveiben.

A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelően elvárható pontossággal használtatjuk az anyanyelvet ill. a szaknyelvet, s fokozatosan bővítjük a jelölésrendszert.

A fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelőzi azok definiálását. Az általános iskola felsőbb évfolyamain a tanult definíciók alkalmazására is sor kerül. Különböző eljárások, s egyes tételek eszközként való felhasználását feladatmegoldásban fontos fejlesztési területnek tekintjük.

Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése folyamatos feladatunk.A tankönyvek, feladatgyűjtemények, statisztikai-zsebkönyv, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára

meg kell tanítanunk diákjainkat. Lehetőség szerint multimédiás eszközökkel is ismertessük meg a tanulókat. Ezek interaktív módon való használata aktivizálja a tanulókat, segíti a tanulásukat, fejleszti a matematikai szemléletüket. Pozitív motivációval felkelthetjük érdeklődésüket a matematikai érdekességek, a matematika története iránt. Felhívhatjuk a figyelmet néhány magyar ill. más nemzetiségű neves matematikus életére és munkásságára például a tanított anyaghoz kapcsolódóan.

Értékelési javaslatokA korszerű fejlesztési célokat követelményeket követő értékelési rendszer szükségessé teszi a hagyományos,

ismereteket számonkérő dolgozatok és szóbeli feleletek modernebb felfogását, továbbá más típusú tevékenységek értékelését.

– A hagyományos dolgozatok adjanak lehetőséget differenciálásra, tudatosan törekedjenek az indoklások szöveges megfogalmazására, a problémamegoldás egyes lépéseinek esetleges szétválasztására (pl. egy feladat csak arról szól, hogy melyek a szövegből a kérdésre vonatkozó adatok).

– A szóbeli feleletekben fontos cél a vitakészség, szóbeli érvelés értékelése.– Csoportmunka értékelése történhet elkészült projekt alapján vagy egy, a csoportból választott tanuló szóbeli

felelete alapján. ekkor a csoport minden tagja érdekelt abban, hogy mindenki egyformán tájékozott legyen a közös munkáról, így működik a csoportban a kooperáció, az egymás tanítása.

– Fontosnak tartjuk a tanulók manipulatív tevékenységeinek értékelését, ami különböző modellek elkészítésében, gyakorlati mérésekben , kísérletek elvégzésében nyilvánul meg.

– Értékeléssel ösztönözzük a tanulókat arra, hogy foglalkozzanak a környezetükben előforduló matematikai problémákkal, végezzenek önálló kutatást, adatgyűjtést ilyen témákról.

– A tanulók olvassanak életkoruknak megfelelő matematikai, matematika történeti érdekességekről, ezekről számoljanak be szóban vagy írásban.

– Jutalmazással ösztönözzük a gyengébb képességű tanulókat a felzárkózásra, többlet feladatok elvégzésére, a matematikában tehetségeseket pedig a tananyagon túli problémák megoldására.

5. évfolyamÉvi óraszám: 185Gondolkodási módszerek 8 óraTanulásmódszertan 4 óra

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekA matematika tanulási módszereinek megismerése. Az elsajátítás képességének fejlesztése.Matematikatörténeti érdekességek.Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele.

Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése.

Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata.

A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban.

A biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalma. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása.

Értő-elemző olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal.

Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. Tervezés, ellenőrzés igényének megalapozása.Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése, két vagy több szempont egyidejű követése.

Halmazszemlélet fejlesztése.

Néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

387

Számtan, algebra (73 óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Természetes szám fogalma, ábrázolásuk számegyenesen, összehasonlításuk. Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek.Kitekintés nagyobb számokra helyi érték táblázattal.Negatív szám értelmezése.Törtek kétféle értelmezése.Ellentett, abszolútérték. Alaki érték, helyi érték.

Számfogalom mélyítése, a számkör bővítése.

Tízes alapú számrendszer.Kettes alapú számrendszer – informatika Átírás tízes számrendszerből kettes számrendszerbe és kettes számrendszerből tízes számrendszerbe.

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése számok kirakásával.

Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen:– természetes számok körében: osztók, többszörösök.

Műveletfogalom kiterjesztése, mélyítése.Számolási készség fejlesztése a kibővített számkörben.

– összeadás, kivonás az egészek és a pozitív törtek körében;

– összeg és különbség változásai;– szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel;– szorzat és hányados változásai;– pozitív törtek szorzása, osztása természetes számmal;– tizedes törtek szorzása, osztása természetes számmal;– 0 szerepe a szorzásban, osztásban;– műveletek ellenőrzése;– műveletek tulajdonságai (felcserélhetőség,

csoportosíthatóság).

Önellenőrzés igényének és képességének a fejlesztése.

Műveleti sorrend.A zárójel szerepe.

Fegyelmezettség, következetesség fejlesztése.

Kerekítés, becslés, ellenőrzés. Becslési készség fejlesztése.Egyszerű szöveges feladatok megoldása konkrét feladatokon keresztül rajzzal, visszafele gondolkodással, az időrendiség követése, megfordítása. Ellenőrzés szövegbe való behelyettesítéssel.Arányos következtetések (szabványmértékek és átváltásukkal kapcsolatos feladatok is).Karácsonyi csillagok projekt

Következtetési képesség fejlesztése.

Értő-elemző olvasás, önálló problémamegoldó képesség fejlesztése.

Összefüggések, függvények, sorozatok (12 óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Számegyenes, szám-intervallumok ábrázolásakisebb, nagyobb, legalább, legfeljebb;ábráról való leolvasása.

Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése.

Helymeghatározás gyakorlati szituációkban, konkrét esetekben.A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer.

Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok. Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata – abban hiányzó elemek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján -, grafikonja.Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Sorozat megadása a képzés szabályával és néhány elemével konkrét példákon keresztül.

Karácsonyi csillagok projekt - sorozatképzés

Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése.Táblázatok, grafikonok értelmezése, az ábra alapján mennyiségek közötti összefüggés megkeresése, lejegyzése. Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése. A függvényszemlélet előkészítése.Ismert szabály alapján elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása.Több megoldás keresése.

388

Geometria (56 óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Testek építése, tulajdonságaik.Lapok, élek, csúcsok.

Térszemlélet fejlesztése, testek készítése.

Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján.Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója,nézetei. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás.Térelemek kölcsönös helyzete.Síkidomok, sokszögek szemléletes fogalma, tulajdonságok vizsgálata.

Halmazszemlélet fejlesztése.Tulajdonságok (pl. szimmetria) megfigyelése.

Négyszögek, háromszögek és tulajdonságaik. Távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése.Kör, gömb szemléletes fogalma, előfordulásuk a gyakorlati életben.

Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása.Problémamegoldó képesség fejlesztése szerkesztésekkel.

Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok keresése. Szakaszfelező merőleges rajzolása.Egyenes adott pontján áthaladó merőleges rajzolása.Háromszög szerkesztése három oldalból(két adott ponttól adott távolságra levő pontok keresése).A szög fogalma, mérése, szögfajták. Tájékozódás irányok szerint, iránytű használata.

A szögmérő helyes használata.

Téglalap (négyzet) kerülete, területe; téglatest (kocka) felszíne és térfogata választott egységekkel, szabványmértékegységekkel.Számításos feladatok.Szabványmértékegységek és átváltásuk (hosszúság, terület, térfogat).Görög projekt – mérés, mértékváltás

Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában.

Számolási készség fejlesztése.Mérések a gyakorlatban. Mérőeszközök használata.A becslés képességének fejlesztése.

Valószínűség, statisztika, mérés (10 óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Valószínűségi játékok és kísérletek.Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése.Mérés, hosszúság, űrtartalom, idő, hőmérséklet.Mérési adatok rendszerezése táblázatban, ábrázolása grafikonon.Általános előtagok használata.Oszlopdiagram készítése.Egyszerű grafikonok értelmezése, elemzése.A mérések, statisztikák tartalma kapcsolódjon a tanulók környezetéhez, más tantárgyak tananyagához, pl. sportolás, táplálkozási szokások, kirándulások, állatok, növények.

A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.A megfigyelőképesség, elemző képesség fejlesztése.Kapcsolat a mindennapi élettel.A becslési készség fejlesztése.

Átlagszámítás néhány adat esetén. A számolási készség fejlesztése.Év végi ismétlés és rendszerező összefoglalás (12óra)

Követelmények

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK– Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban.– Egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan helyes

használata.

SZÁMTAN, ALGEBRA– Természetes számok írása, olvasása, számegyenesen ábrázolása, összehasonlítása.– A tízes számrendszer biztos ismerete.– Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében.– Törtek, tizedes törtek fogalma, ábrázolása, összehasonlítása.

389

– Legfeljebb egyjegyű nevezőjű törtek, legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek összeadása, kivonása, természetes számmal szorzása.

– Negatív számok értelmezése.– Összeadás, kivonás a negatív számok körében.– Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.– Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK– Tájékozódás síkban, térben.– Helymeghatározás gyakorlati helyzetekben.– Konkrét pontok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.– Pontok koordinátáinak leolvasása.– Grafikonok értelmezése, összetartozó adatok ábrázolása.– Sorozatok képzési szabályának követése, felismerése.

GEOMETRIA, MÉRÉS– Geometriai alapfogalmak szemléletes ismerete (párhuzamosság, merőlegesség, távolság).– Adott tulajdonságú ponthalmazok rajzolása.– Szögek fajtáinak felismerése, szög mérése.– Négyzet, téglalap tulajdonságainak ismerete, kerület, terület számítása.– Testek tulajdonságainak megfigyelése (lapok, élek, csúcsok, hálók).– Kocka, téglatest hálója, felszíne, térfogata.– Mérés különböző egységekkel.– Hosszúság, terület, térfogat, idő, tömeg mértékegységeinek ismerete, átváltásuk.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA, MÉRÉS– Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen esemény felismerése.– Mérési adatok lejegyzése, becslése, ábrázolása.– Két szám számtani közepének meghatározása.

ÉRTÉKELÉSI JAVASLATOK– Differenciált feladatmegoldás szóban, írásban.– Fejszámolás.– Mérés tapasztalati egységekkel, adatok lejegyzése, ábrázolása.– Testek építése, modellek készítése, testek ábrázolása.

6. évfolyamÉvi óraszám: 185 óraGondolkodási módszerek 8 óra

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekA matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése.Matematikatörténeti érdekességek, híres magyar matematikusok (Neumann János).Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele.

Az elsajátítás képességének fejlesztése.Pozitív motiváció kialakítása.Kommunikációs készség fejlesztése.

Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan).Állítások igazságának eldöntése. Igaz és hamis állítások megfogalmazása.

A nyelv logikai elemeinek helyes használata.

A biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalma. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása.

Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése.Mindennapi tapasztalatok alapján matematikai modell alkotása.

Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése.Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése.Néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése különféle módszerekkel.

Tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása.Halmazszemlélet fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.Lehetőségek rendszerezett felsorolása.

390

Számtan, algebra (95óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

A racionális számok. Ábrázolásuk számegyenesen.A számok reciprokának fogalma.Műveletek racionális számkörben:– szorzás, osztás törttel, tizedes törttel;– alapműveletek negatív számokkal.Műveletek rendszerezése a racionális számkörben.Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.

A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése.A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is.

Becslés a törtek körében is. A becslési készség fejlesztése.Egyszerű oszthatósági szabályok utolsó jegyből, utolsó két jegyből, számjegyek összegéből.

A bizonyítási igény felkeltése.

Törtek tizedes tört alakja.Tizedes törtek tört alakja egyszerűbb esetekben.Két szám közös osztói – közülük a legnagyobb –,közös többszöröseik – közülük a legkisebb. Pozitív egész kitevős hatvány fogalma konkrétpéldákon keresztül.Prímtényezős felbontás.Osztók száma konkrét példákon keresztül.Törtek egyszerűsítése, bővítése.

Racionális számok többféle megjelenítése, többféle leírása.

Számolási készség fejlesztése.A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Arányossági következtetések.Valóságos viszonyok becslése térkép alapján, térkép olvasása, készítési elvének megértése.Egyenes arányosság, fordított arányosság.Egyenes-, fordított arányosság grafikonjának ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben.A százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékérték.Százalékszámítás arányos következtetéssel pl. levegő, víz összetétele, autók légszennyezése).

Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű feladatokban és a természettudományos tárgyakban.Arányérzék fejlesztése.A következtetési képesség fejlesztése.

Elsőfokú egyismeretlenes egyenletekre, egyenlőtlenségekre visszavezethető szöveges feladatok megoldása. Fordított irányú okoskodás, rajzos modellek készítéseA megoldások ábrázolása számegyenesen. A mérlegelv előkészítése szöveges feladatok megoldásán keresztül.

Problémamegoldási képesség fejlesztése, terv elmondása, gondolatmenet követése.Problémák értelmezése, adatok felfogása, feleslegesek elhagyása, lényegesek kiemelése.Jelölések használata.

Ellenőrzési igény kialakítása.

Összefüggések, függvények, sorozatok (12 óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordinátarendszerben.Példák elsőfokú függvényekre.Példák konkrét sorozatokra, ábrázolásuk derékszögű koordinátarendszerben.

A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása.A függvényszemlélet fejlesztése.

Geometria (38 óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Alakzatok síkban, térben. Sík és térszemlélet fejlesztése.Példák egyszerű transzformációkra: tapasztalatszerzés képek, rajzok felhasználásával, hajtogatással.

Szimmetriák felismerése a természetben, művészetben.

A tengelyes tükrözés.

Tengelyesen szimmetrikus alakzatok.

Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése.A pont-pont hozzárendelés fogalmának előkészítése.

391

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekHáromszögek csoportosítása oldalak, szögek szerint.Négyszögek tulajdonságai és fajtái.A kör, körrel kapcsolatos fogalmak (sugár, átmérő, húr, szelő, érintő, körcikk, körszelet).Szögmásolás, szögfelezés; háromszögek, téglalapok szerkesztése.Külső pontból adott egyenesre merőleges szerkesztése.

Körző, vonalzó és a szögmérő használata. Megoldási terv készítése.

Sokszögek kerülete. Mérések, számítások a bővült számkörben.Testek építése, testek hálója.Téglatestek felszíne, térfogata feladatokon keresztül.

A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.

Valószínűség, statisztika (10 óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Valószínűségi játékok és kísérletek. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Kördiagram. (Pl. tápanyagok, vitaminok előfordulása különböző élelmiszerekben, napi időbeosztás, testedzésre fordított idő, szelektív hulladékgyűjtés, közlekedési szokások stb.)Lehetséges események gyakorisága.Adatok értelmezése, jellemzése, ábrázolása (például a leggyakoribb adat, szélső adatok).

Rendszerszemlélet fejlesztése.Megfigyelőképesség, elemző képesség fejlesztése.Adatok gyűjtése környezetünkből.

Átlagszámítás háromnál több adat esetén. Számolási készség fejlesztése.Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás (12 óra)

Követelmények

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK– Matematikai modellek felismerése.– Gondolatmenet megtervezése, a terv követése.– Fordított irányú okoskodás.– Ellenőrzés.

SZÁMTAN, ALGEBRA– Racionális számok halmaza.– Racionális számok abszolút értéke.– Szorzás, osztás törtekkel, tizedes törtekkel.– Műveletek negatív számokkal.– Becslések racionális számok körében.– Osztó, többszörös fogalma.– Oszthatósági szabályok (2, 5, 10, 4, 3, 9).– Legkisebb közös többszörös, legnagyobb közös osztó számolása definíció alapján.– Számok felbontása prímtényezőkre.– Egyenes és fordított arányosság felismerése, ábrázolása, számolási feladatok.– Százalék fogalma.– Százalékszámítás arányos következtetéssel.– Egyszerű, elsőfokú egyenletre vezető szöveges feladatok megoldása következtetéssel (fordított irányú

okoskodással, ábra rajzolással, mérleg-elvvel).

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK– Változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, szavakban való megismétlése.– A változás kiemelésének tudása.– Együttváltozó adatok lejegyzése, ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.

GEOMETRIA, MÉRÉS– Tengelyes szimmetria tulajdonságainak ismerete.– Alapszerkesztések (másolás, merőleges, párhuzamos, szakaszfelező merőleges).– Vázlatkészítés.– Szerkesztés lépéseinek lejegyzése.– Tengelyes tükrözés.

392

– Sokszögek kerülete.– Téglatestek felszínének, térfogatának számítása.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA– Biztos, lehetetlen esemény felismerése.– Adatok lejegyzése, ábrázolása oszlopdiagramon, kördiagramon.– Néhány szám számtani közepének (átlagának) kiszámítása.

ÉRTÉKELÉSI JAVASLATOK– Differenciált feladatmegoldás szóban, írásban.– Probléma megoldásának lépéseinek lejegyzése, tudatosítása, indoklása.– Szerkesztési feladatok tervezése, lejegyzése, végrehajtása.– Pozitív eredmény értékelése becslési, valószínűségi esélyekkel kapcsolatos feladatoknál.– Mindennapi életből vett jelenségeknél együttváltozó mennyiségek felismerése, lejegyzése, ábrázolása

csoportmunkában projektek készítése.– Szimmetriák felismerése a természetben, művészetekben – projektek készítése.

7. évfolyamÉvi óraszám: 111Gondolkodási módszerek (10 óra)

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekMatematikatörténeti érdekességek a tananyaghoz kapcsolva. Bolyai Farkas, Bolyai János munkássága reformkor projektKönyvtár és elektronikus eszközök felhasználása információk gyűjtésére, feldolgozására.

Pozitív motiváció kialakítása.Kommunikációs készségek fejlesztése.

Az “és”, “vagy”, “ha”, …akkor”, “nem”, “van olyan”, “minden” kifejezések jelentése.

A nyelv logikai elemeinek helyes használata.

Egyszerű (“minden”, “van olyan” típusú) állítások átfogalmazása, igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán.Fogalmak, állítások logikai kapcsolata.Példák konkrét halmazokra: részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet.

A halmazszemlélet fejlesztése.

Szöveges feladatok megoldása. Probléma megoldására való készség, a probléma vállalása. Sikertelen kísérlet után újjal való próbálkozás. Szövegelemzés, lefordítás a matematika nyelvére, tervkészítés, tervkövetés, ellenőrzés.

Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel.Sorbarendezés, kiválasztás néhány elem esetén. Esetek felsorolása, fadiagram, modellek alkalmazása.

A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában.

Számtan, algebra (65 óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Műveletek a racionális számok körében. Műveletek gyakorlása a racionális számkörben.Zsebszámológépek használata.

A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre.A hatványozás azonosságai konkrét példákon.Normálalak.Arány, aránypár, arányos osztás, arányossági összefüggések gyakorlati esetekben, természettudományos feladatokban.Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok.

Következtetési képesség fejlesztése összetettebb feladatokban.

Prímtényezős felbontás.Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse.Egyszerű oszthatósági szabályok (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal).Karácsonyi csillagok projekt – oszthatósági feladatok

Matematikatörténeti érdekességek megismerése.

393

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekBetűk használataAz algebrai egész kifejezés fogalma. Egynemű kifejezések.Egyszerű algebrai egész kifejezések átalakítása, helyettesítési értékeinek kiszámítása.Egytagú algebrai egész kifejezések összevonása, szorzása, osztása.Kéttagú algebrai egész kifejezések szorzása egytagú algebrai egész kifejezéssel.Kéttagú algebrai egész kifejezések szorzása kéttagú algebrai egész kifejezéssel.

Mindennapi szituációk összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén, képletek értelmezése.

Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel az alaphalmaz vizsgálatával

A mérlegelv alkalmazása.Ellenőrzési készség fejlesztése.

Szöveges feladatok megoldása. Szövegértelmezés.Összefüggések, függvények, sorozatok (17 óra)

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekKét halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben.Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordinátarendszerben.

Táblázatok, grafikonok készítése konkrét hozzárendelések esetén.Tájékozódás a síkon a derékszögű koordinátarendszer segítségével.

Lineáris függvények és speciális esetei ábrázolása táblázattal, táblázat nélkül.Egyszerű tulajdonságai a szemlélet alapján. (ten-gelymetszet, meredekség, növekedés, csökkenés).Példák nem lineáris függvényekre (pl.: 1/x függvény).Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet grafikus megoldása.Sorozatok vizsgálata (számtani sorozat). Gauss - összegzési eljárás

Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben.

Geometria, mérés (60óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán a kibővült számkörben.

Fejlesztés a gyakorlati mérések, és a mértékegységváltások helyes elvégzésében.

Háromszögek nevezetes vonalai (oldalfelező, szögfelező, magasságvonal, középvonal, súlyvonal).Háromszögek területe.Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe.Kör kerülete, területe.

Állítások megfogalmazása, és igaz vagy hamis voltának eldöntése. Megoldási terv készítése kerület-, területszámítási feladatoknál.

Szögpárok (egyállású szögek, váltószögek, kiegészítő szögek).

Transzformációs szemlélet fejlesztése.

Középpontos tükrözés.Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban.Szabályos sokszögek, átlók száma. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.Nevezetes szögek szerkesztése.Háromszög szerkesztése alapesetekben.A háromszögek egybevágóságának esetei.

Szerkesztési eljárások gyakorlása.

A háromszög belső és külső szögeinek összege.A négyszögek belső és külső szögeinek összege.A sokszögek belső és külső szögeinek összege.

A bizonyítási igény felkeltése.

Egyenes hasábok (kocka, téglatest ) és henger hálója, tulajdonságai.

Térszemlélet fejlesztése.

Valószínűség, statisztika (10 óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Valószínűségi kísérletek egyszerű konkrét példák esetében a teljes eseményrendszeren.

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.

Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma, tulajdonságai.

394

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekAdatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése.A grafikonok kapcsolódjanak a mindennapi élet változó jelenségeihez, pl. gyerekek növekedése, energiatakarékos háztartási gépek fogyasztása, termosztát működése.

Statisztikai adatok elemzése, értelmezése.

Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás (13 óra)

Követelmények

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK– Állítások megítélése aszerint, hogy jelentésük milyen viszonyban van egymással, ugyanazt jelentik, kizárják

egymást, egymás tagadásai.– Egyszerű állítások igazságának eldöntése.– Manuális tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása.– Esetek felsorolása.

SZÁMTAN, ALGEBRA– Hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre.– Hatványozás azonosságai konkrét példákon.– Számok normálalakja.– Betűk használata.– Algebrai kifejezések.– Egytagú algebrai kifejezések összeadása, kivonása, szorzása.– Kéttagú algebrai kifejezések szorzása egytagú és kéttagú algebrai kifejezéssel.– Szöveges feladatok algebrai modelljének felismerése, meghatározása.– Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.– Elsőfokú egyenletekre vezető szöveges feladatok megoldása.

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK– Lineáris függvények ábrázolása táblázattal.– A lineáris függvény egyszerű tulajdonságai, tengelymetszet, meredekség, növekedés, csökkenés.– Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet grafikus megoldása– Sorozatok folytatása, szabály felismerése.

GEOMETRIA– Háromszögek nevezetes vonalainak ismerete.– Háromszögek területének kiszámítása.– Négyszögek osztályozása, paralelogramma, trapéz, rombusz tulajdonságai.– Speciális négyszögek területének kiszámítása.– Kör kerületének, területének kiszámítása.– Középpontos tükrözés fogalma, tulajdonságai, szerkesztése.– Szögfelező szerkesztése.– Középpontosan szimmetrikus alakzatok.– Szabályos sokszögek ismerete.– Háromszögek szerkesztésének alapesetei.– Szerkesztés lépéseinek lejegyzése.– Háromszögek egybevágóságának alapesetei.– Sokszögek átlóinak száma, belső, külső szögeinek összege.– Egyenes hasábok, henger jellemzése, hálója.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA– Valószínűségi kísérlet kimeneteleinek felsorolása.– Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma.– Adatok gyűjtése, rendszerezése, ábrázolása.– Adatsokaság jellemzése.

ÉRTÉKELÉSI JAVASLATOK– Differenciált feladatmegoldás szóban, írásban.

395

– Probléma megoldásának lépéseinek lejegyzése, tudatosítása, indoklása. Szükséges adatok gyűjtése mindennapi életből vett problémák megoldásához.

– Ellenőrzési stratégiák - hibakeresés, vitakészség, érvelés.– Szerkesztési feladatok tervezése, lejegyzése, végrehajtása, diszkutálása.– Pozitív eredmény értékelése becslési, valószínűségi esélyekkel kapcsolatos feladatoknál.– Mindennapi életből vett jelenségeknél együttváltozó mennyiségek felismerése, lejegyzése, ábrázolása –

csoportmunkában projektek készítése.– Projektek készítése matematika történeti érdekességekről.– Projektek készítése matematikával kapcsolatos érdekességekről, pl. fraktálok, bűvészmutatványok, stb.– Matematikai modellek megjelenítése számítógépen.

8. évfolyamÉvi óraszám: 92,5/111Gondolkodási módszerek (10óra)

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekGondolatok (problémák, feltételezések, összefüggések, stb.) szóbeli és írásbeli kifejezése.

Az igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése.

A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás.

A bizonyítási igény fejlesztése.Ellenpéldák szerepe a cáfolásban.

Nevezetes megoldatlan problémák.Matematikatörténeti érdekességek.

Könyvtár és egyéb informatikai eszközök használata.

Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése.

Szövegelemzés, értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére.Az ellenőrzés, önellenőrzés igényének fejlesztése.

Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán.A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét feladatokban, összefoglaló rendszerezésben.

Rendszerszemlélet fejlesztése.A tanult ismeretek közötti összefüggések felismerése, azok értő alkalmazása.

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel (fadiagram, útdiagram, táblázatok készítése).Kombinatorikai módszerek rendszerezése konkrét példákon keresztül.

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Számtan, algebra (65óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedes törtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedes törtek).A négyzetgyök fogalma. Zsebszámológép használata.A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata.Valós számok.

A rendszerező képesség fejlesztése.

Műveletek racionális számkörben. Eredmények becslése. Számítások egyszerűsítése például azonosságok felismerésével. Zsebszámológépek alkalmazása.

Műveleti azonosságok rendszerező áttekintése.Algebrai egész kifejezések, képletek, fizikai összefüggések átalakításai.Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben.Algebrai egész kifejezések szorzása, osztása egyszerű esetekben.Értelmezési tartomány vizsgálata

A helyettesítési érték célszerű kiszámítása.

Elsőfokú vagy elsőfokúra visszavezethető egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása.Alaphalmaz, megoldáshalmaz.

Ellenőrzés igényének fejlesztése.

Szöveges feladatok megoldása.Problémamegoldási módszerek rendszerezése.

Szövegértelmezés, lefordítás a matematika nyelvére.

396

Összefüggések, függvények, sorozatok (17 óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Függvények és ábrázolásuk a derékszögű

koordinátarendszerben. x ® x2; x ®˝x˝Függvények egyszerű tulajdonságai (tengelymetszetek, növekedés, csökkenés, szimmetriák, függvényérték vizsgálata).Egyszerű transzformációk konkrét esetekben. Adott feltételnek eleget tevő pontok a koordinátarendszerben.

A függvényszemlélet fejlesztése.Táblázatok, grafikonok készítése konkrét függvények esetén.

Egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása.Sorozatok és vizsgálatuk (mértani sorozat).

Grafikus megoldási módszerek alkalmazása (lehetőség szerint számítógépen is).

Geometria, mérés (65 óra)Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Háromszögek, négyszögek, szabályos sokszögek összefoglaló áttekintése.Karácsonyi csillagok projekt – Koch-féle csillag

A halmazszemlélet fejlesztése.

A tanult testek áttekintése, ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel.

A térszemlélet fejlesztése.Zsebszámológép használata.

Eltolás a síkban.Vektor, mint irányított szakasz.Két vektor összege, különbsége.

A tanultak alkalmazása más tantárgyak és a mindennapi élet problémáinak megoldása során.

Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal.A tanult transzformációk áttekintése.Szerkesztési feladatok.Thalész tétele

A transzformációs szemlélet fejlesztése.

Pitagorasz tétele. Síkbeli és térbeli alkalmazásai. Kerület, terület, felszín és térfogatszámítások.

A bizonyítási igény fejlesztése.

Számításos feladatok a geometria különböző területeiről. Számolási készség fejlesztése.Valószínűség, statisztika (14óra)

Tartalom Fejlesztési feladatok, tevékenységekValószínűségi kísérletek a teljes eseményrendszeren.Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma.

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.

Adathalmazok elemzése (módusz, medián) és értelmezése, ábrázolásuk.Példák arra, amikor az átlag nem jellemzi megfelelően az adatokat (pl. folyóvíz ciántartalma).Grafikonok készítése, elemzése.

Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése.

Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás (14 óra)

Követelmények

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK– Szabatos, pontos szóbeli és írásbeli fogalmazás.– Elemek halmazokba rendezése.– Halmazműveletek konkrét halmazokkal.– Sorbarendezés, kiválasztás 4-5 elem esetén.– Esetek felsorolása, modellek, fadiagram.– Matematikai modellek keresése, érvényességének vizsgálata szöveges feladatokhoz.

SZÁMTAN, ALGEBRA– Alapműveletek a racionális számok körében.– Konkrét számok négyzetgyöke.– Egyszerű algebrai egész kifejezések átalakítása, helyettesítési értékének kiszámítása.– Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása.– Szöveges feladatok megoldása.– A problémamegoldás lépéseinek tudatos követése.

397

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK– Egyszerű másodfokú függvények.– Az abszolútérték függvény.– Hozzárendelési szabállyal adott függvények ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.– Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása.– Sorozatok és vizsgálatuk, számtani, mértani sorozat felismerése.

GEOMETRIA– Sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint.– Háromszög, négyszög alapú hasábok, felszínük, térfogatuk.– Térbeliség ábrázolása két dimenzióban, síkmetszetek, nézetek, vetületek.– Eltolás a síkban – szerkesztések.– Konkrét vektorok.– Nagyítás, kicsinyítés felismerése hétköznapi szituációkban.- Thalész – tételének felismerése– Pitagorasz tétel ismerete.– Pitagorasz tétel alkalmazása síkbeli és térbeli számításoknál.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA– Teljes eseményrendszer, és részhalmazai.– Valószínűség becslése.– Relatív gyakoriság.– Adatsokaság jellemzése közepekkel (módusz, medián, átlag).– Grafikonok olvasása, készítése.

ÉRTÉKELÉSI JAVASLATOK– Differenciált feladatmegoldás szóban, írásban.– Probléma megoldásának lépéseinek megtervezése, lejegyzése, tudatosítása, indoklása. Szükséges adatok

gyűjtése mindennapi életből vett problémák megoldásához.– Ellenőrzési stratégiák – hibakeresés, vitakészség, érvelés.– Szerkesztési feladatok tervezése, lejegyzése, végrehajtása, diszkutálása.– Térbeliség ábrázolása, modellek, metszetek készítése.– Pozitív eredmény értékelése becslési, valószínűségi esélyekkel kapcsolatos feladatoknál.– Mindennapi életből vett jelenségeknél együttváltozó mennyiségek felismerése, lejegyzése, ábrázolása –

csoportmunkában projektek készítése.– Projektek készítése matematika történeti érdekességekről.– Projektek készítése matematikával kapcsolatos érdekességekről, pl. fraktálok, bűvészmutatványok, stb.– Matematikai modellek megjelenítése számítógépen.– Geometriai szerkesztőprogramok használata.

398

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt segítséget. Ennek középpontjában hagyományosan a történelem mint múltismeret áll, mely a társadalom közös emlékezeteként az emberi azonosságtudat egyik alapja. Ez az identitástudat sokrétű, a legszűkebb helyi közösségektől, a haza és a nemzet legnagyobb kohéziós erőt jelentő összefogó erején át, az európai kontinens közösségei által az emberiség egészéhez való tartozás érzéséig terjed. Kölcsönös függésünk megértése meghatározó jelentőségű, amely világtörténelmi látásmódot követel, és a különböző – főleg európai – kultúrák, de leginkább határainkon inneni és túli nemzeti értékeink megbecsülését jelenti.

A történelem tanításának és tanulásának a célja olyan, hazánk és az emberiség múltjával kapcsolatos műveltség és képességek elsajátíttatása és elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot szolgáltatva biztosítja egymás kölcsönös elfogadását a szűkebb és tágabb közösségek számára. Fontos a történelmi folyamatok megértetése és megértése is, olyan történelmi tudat kialakítását megalapozva, amelynek révén egyrészt beláthatóvá válik, hogy a jelen a múlt történéseinek a következménye is; másrészt viszont az, hogy mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára. A történelem tanulásának tehát nem pusztán az a célja, hogy megismerjük múltunkat, hanem az is, hogy jobban tudjunk tájékozódni a jelenben. Kiemelt cél annak érzékeltetése, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum együttműködésének az eredménye is.

A múlt felidézésének igénye és az ehhez szükséges képességek fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha – figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait – élményszerű a tanítás. Az általános iskolai történelemtanításnak éppen ezért a múltat szemléletesen megjelenítő történettanításon kell alapulnia. A történetek a múlt színes, sodró valóságának, a valaha volt élet lehető lényegi teljességének képszerű felidézését jelentik. Segítik átélni a tanulóknak a történeti valóságot, vagyis a segítségükkel juttathatjuk el tanulóinkat a történelmi elemzésig, a megfelelő következtetések, általánosítások segítségével a tudományosan megalapozott történelmi ismeretek rendszeréhez.

Mivel az 5–6. évfolyamos tanulók gondolkodása konkrét, ezért esetükben a múlt képszerű megjelenítése különös jelentőségű. Ennek érdekében a történetek megjelenítésén alapuló és tevékenység-központú feldolgozás a történelemtanítás alapelve, melynek eszközei között fontos szerepet játszik a jeles történelmi személyiségek bemutatása, valamint az egyes korok embereinek mindennapjait bemutató életmódtörténet. A 7–8. évfolyamos tanulók gondolkodása már inkább elvont fogalmi szintű, amely képes a múlt valóságát az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva feldolgozni. A történelem képszerű megjelenítését jelentő történettanításra itt is szükség van, mely azonban már komolyabb elemzéssel társul, mivel ezek a tanulók képesek a történelem megismerésének, a jelenségek elemzésének magasabb szintjére is.

A tananyag tevékenység-központú feldolgozása a kompetencia elvű képzés folyamatában a fejlesztési feladatok révén valósul meg. A tananyag elsajátítása elsősorban tanulói tevékenységgel lehetséges, a tevékenységek elvégzésére irányuló képességek fejlesztése pedig különböző típusú feladatok révén történik. A történelem megismeréséhez az ember és társadalom műveltségi terület egészére is érvényes fejlesztési területek – az ismeretszerzés és tanulás, a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, valamint az időben és térben való tájékozódás – járulnak hozzá a legsajátosabb módon. Fontos, hogy a tanulók – az élethosszig tartó tanulás igényének megfelelve – képessé váljanak ismereteket meríteni szűkebb környezetükből, történetekből, könyvekből, képekből, tömegkommunikációs eszközökből, a világhálóról, statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Az is lényeges, hogy az ezekből szerzett ismereteket egyre önállóbban és kritikusabban értelmezzék, és tudjanak belőlük következtetéseket levonni.

A tantervi táblázatok fejlesztési követelmények oszlopában a fejlesztési feladatokra lehet példákat találni. Elvárás, hogy egy kétéves ciklus során a megfelelő évfolyamokhoz kötött fejlesztési feladatok mindegyike legalább egyszer megjelenjen. A szaktanár döntheti el, hogy melyik témánál melyik fejlesztési feladatot, vagy feladatokat, milyen konkrét formában dolgozza fel. A táblázatok témák rovatában dőlt

399

betűvel jelöltük a tájékoztató jellegű, csupán javasolt ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témákat, a fejlesztési követelmények példaként szolgáló feladatait, valamint a kapcsolódási pontok ajánlott anyagait.

A társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei a társadalmi gyakorlatra összpontosító szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon reagálnak a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. Problémafelvetésük és szóhasználatuk olyan tudományterületekre épül, mint a szociológia, a szociálpszichológia, a politológia, a jogtudomány, a közgazdaságtan és a média tudománya. Az e témakörökben megjelenő ismeretek fontos szerepet játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozó tudás összekapcsolásában. Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogy miként működik a társadalom, az állam és a gazdaság, amelyben saját maguk és családjuk mindennapi élete zajlik.

Nem mindegy tehát, hogy a tanulók találkoznak-e ezekkel a kérdésekkel iskolai tanulmányaik során, vagy sem. Mint ahogy az sem mellékes, hogy az iskola ösztönzi-e őket az aktív, cselekvő állampolgárként való életre, vagy az őket körülvevő világ társadalmi, közéleti és gazdasági problémáival akkor találkoznak először, amikor azokat már nekik maguknak kell megoldaniuk. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témaköreinek feldolgozása – cselekvési minták bemutatásával, szituációs gyakorlatok szervezésével, tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtésével és bizonyos gyakorlatias készségek fejlesztésével – sokat tehet azért, hogy a fiatalok ne álljanak majd védtelenül bonyolult élethelyzetekben.

A történelem, illetve a társadalmi és állampolgári ismeretek témaköreihez tetszés szerint, több helyen is hozzá kapcsolhatók a médiaismeret tartalmai, melyeket úgy érdemes beépíteni a helyi tantervbe, hogy azok egyszerre segítsék az adott tartalom jobb megértését, valamint az általános iskolai médiaoktatás fejlesztési céljainak megvalósulását. A kerettantervben megjelenő média tartalmak közvetlenül beépíthetők a történelem 7–8. évfolyam anyagába, de különálló egységként is feldolgozhatók.

A tematikai egységekhez rendelt nevelési-fejlesztési célok az iskolaszakaszok között egymásra épülnek, ezért az 5–8. évfolyamra megfogalmazottak a 9–12. évfolyamon is elvárásként jelennek meg.

5–6. ÉVFOLYAM

Az általános iskolai történelemtanítás első két éve bevezet a történelem tanulásába. Olyan alapvető fejlesztési területek, nevelési célok állnak a középpontban, mint a nemzeti öntudat kialakítása, fejlesztése, a hazafias nevelés, az állampolgárságra és demokráciára nevelés megalapozása, valamint a tanulás tanítása. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a hatékony és önálló tanulás kiemelt jelentőségű. Fontos szempont az adott szakaszban a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási értékeinek a megismertetése, továbbá, hogy a tanulók bepillantást nyerjenek a történelmi múltat feldolgozó történész munkájába. Ajánlott a múzeumok, közgyűjtemények látogatása, rendeltetésük, szerepük megismertetése. Ez szolgálja a tantárgy vonzóvá tétele mellett annak hitelességét is.

A rendszeres történelemtanítás az első két évben a történetek feldolgozásán, a jeles történelmi személyiségek és az adott korok mindennapjainak a bemutatásán alapul, kiemelten tárgyalva a magyar történelmi múlt sorsfordulóit. Ennek keretében fontos arra figyelni, hogy a magyarságot – egyebek mellett – a múltról szóló, a közösség többsége által ismert mondák, történetek, valamint a közös nyelv és hagyomány tartják össze. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a múlt megismerésével alakul ki az egyes ember történelmi látásmódja, a nemzedékek közös történetei pedig a nemzeti öntudat fejlesztését eredményezhetik. Ez a két év alapozza meg a tanulók időben és térben való tájékozódását. Mindezeknek a megvalósítása csak tevékenység-központú tanítással, változatos fejlesztési feladatok beiktatásával lehetséges. Törekedni kell a történelemtanítás élményszerűségére is, hogy a távoli korokat, az ott élő emberek világát élet közelien tudjuk feldolgozni. A feldolgozás során támaszkodni kell a korosztály élénk, alkotó fantáziájára is. Fontos, hogy figyelembe vegyük az 5–6. osztályos tanulók jellemzően konkrét gondolkodását, amely a múlt képszerű megjelenítését igényli. Építenünk kell az alsó tagozatos történelmi tárgyú olvasmányok élményanyagára is.

400

5. évfolyam: heti 2 óra= 74 óra/tanév

Görög projekt: mesék, mondák, mítoszok (5.a és5.b), 3 hetes időtartam

Tematikai egység 5. évfolyam Az emberiség őskora.Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

Órakeret 12 óra

Előzetes tudásAlsó tagozatos olvasmányok az őskori emberről és a Bibliából.A negatív számok használata a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság), a számok helye a számegyenesen. Az idő mérése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri az emberi munka és a környezethez való alkalmazkodás jelentőségét, valamint a különböző emberi közösségeknek (család, törzs stb.) az egyes történelmi korokban betöltött szerepét. Tudatosulnak benne az állam különböző társadalomszervező funkciói (munka megszervezése, védelem stb.). Belátja, hogy az emberi civilizációt sokak munkája teremtette meg, valamint a múlt emlékei, maradványai megóvásra érdemesek.Képes tankönyvi olvasmányok és képek által közvetített történetekből ismereteket szerezni az őskorról és az ókori Keletről, valamint azok valós és a fiktív elemeinek a megkülönböztetésére a régi korokról szóló történetekben. A történetek elmesélésével fejleszti szóbeli kifejezésmódját. Megérti az időszámítás jelentőségét és megismeri annak technikáját. Felismeri a történelmi térképek sajátosságait, a földrajzi térképekhez viszonyítva is.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Ismétlés, az alsó tagozatos történelmi tárgyú olvasmányok felidézése.

Rejtőzködő múlt, a régészek munkája.

Képek az őskori ember életéből.

Varázslók és varázslatok. Az őskor kulturális emlékei.

Az első letelepült közösségek: falvak és városok.Falvak és városok.1

Az időszámítás.

Az ókori Egyiptom. Hétköznapok és ünnepek.

A piramisok titkai: az egyiptomi vallás, tudomány és művészetek.

A Biblia. Történetek az Ószövetségből. Dávid és Salamon.A világvallások alapvető tanításai. Népek és vallások egymásra hatása.

Ókori keleti örökségünk Mezopotámia, India, Kína területéről. Az írásbeliség kezdetei.Hasonlóságok és különbségek.

Ismeretszerzés, tanulás:– Tankönyvi szövegek

tanulmányozása. (Pl. a régészet szerepe a múlt megismerésében.)

– Képek, képsorok megfigyelése. (Pl. az emberek őskori tevékenységei leletek és rekonstrukciós rajzok alapján.)

– Információk rendezése. (Pl. bibliai történetek olvasása alapján.)

– A hallott és olvasott elbeszélő szövegek tartalmának elemzése. (Pl. bibliai történetek meghallgatása, olvasása alapján.)

Kritikai gondolkodás:– Valós és fiktív elemek

megkülönböztetése. (Pl. Bábel tornya.)

Kommunikáció:– Ismertető az őskori

szerszámokról, eszközökről; a művészet kezdeteiről. (Pl. a barlangrajzok és őskori szobrok alapján.)

– A nagy folyamok szerepének érzékeltetése a földművelés kialakulásában. (Pl. az öntözéses földművelés és a kereskedelem kialakulásának

Magyar nyelv és irodalom:Mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek (pl. a teremtéstörténet és a vízözön története a Bibliában).

Etika:Alapvető erkölcsi értékek.

Természetismeret:Tájékozódás a térképen, égtájak, földrészek, alapvető térképészeti jelölések. Az állatok háziasítása.

Vizuális kultúra:Őskori művészet: építmények, barlangrajzok, szobrok (pl. Stonehenge, altamirai barlangrajz). Egyiptomi és mezopotámiai sírtípusok és templomok (pl. Kheopsz fáraó piramisa, zikkurat /toronytemplom/, a karnaki Amon templom), szobrok az ókori Egyiptomból (pl. az írnok szobra, Nofretete fejszobra), ókori keleti falfestmények vagy domborművek (pl. Fáraó vadászaton – thébai falfestmény).

1 A Témák oszlopban itt és a továbbiakban a NAT azon feldolgozható ismétlődő és hosszmetszeti témáit jelöltük, melyek illeszkednek az adott ismeretanyaghoz.

401

okai, következményei.)– Az ókori kulturális örökség

számbavétele írásban és szóban. (Pl. a piramisok, a kínai nagy fal; az írásfajták.)

Tájékozódás időben és térben:– Az időszámítás kialakulásának

okai és jelentősége. (Pl. időszalag készítése.)

Értelmező Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték.

Tartalmi Életmód, kereskedelem, város, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit, egyistenhit.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség.Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon.Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína.Évszámok: Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése).

Tematikai egység Az ókori görög-római világ Órakeret 23 óra

Előzetes tudás Olvasmányok, filmek ókori görög és római mitikus és valós eseményekről, személyekről. Iskolában szerzett újszövetségi ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri, hogy az ókori görögséget a közös nyelv, a mondai történetek, a vallás és az olimpiai játékok kapcsolták össze. Látja, hogy az athéniak a perzsák elleni harcokban nemcsak a földjüket, városukat védték, hanem a szabadságukat is. Értékeli az ókor hőseinek közösségükért tett bátor, önfeláldozó magatartását. Megérti, hogy a történelem szereplőit, hőseit elsősorban a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékelhetjük. Tisztában van azzal, hogy az ókori rómaiak olyan hatalmas birodalmat hoztak létre, mely a Kárpát-medence területére is kiterjedt, így fontos a pannóniai római örökségünk kulturális emlékeinek megismerése, megbecsülése és védelme.Képes szöveges és képi információk gyűjtésére, azok egymással való összevetésére ókori görög-római témákból, valamint korabeli régészeti emlékek megfigyelésére, lelet és rekonstrukció összevetése is. A megismert történelmi fogalmakat helyesen alkalmazza, az egyszerű írásos forrásokat megérti, és tanári segítséggel feldolgozza. Képes történelmi események időrendbe állítására és időszalagon való elhelyezésére is.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Mondák a krétai és trójai mondakörből.

A görögök vallása és az ókori olimpiák.Hétköznapok és ünnepek.

Hétköznapok Athénban és Spártában.Gyermekek nevelése, oktatása.

Történetek a görög-perzsa háborúk korából.Békék, háborúk, hadviselés. Egyezmények, szövetségek.

Ismeretszerzés, tanulás:– Információk gyűjtése a görög

világról. (Pl. az életmód jellegzetességei.)

– Információk gyűjtése a görög-római világban lezajlott jelentősebb háborúkról képek és történelmi térképek segítségével. (Pl. a görög-perzsa háborúk, a pun háborúk.)

– Történetek és képek gyűjtése az ókori római világból. (Pl. Romulus és Remus mondája; olvasmányok feldolgozása Róma fénykoráról.)

Magyar nyelv és irodalom:Mese, monda, mítosz. (Pl. ismert görög mondák Prométheuszról, Odüsszeuszról, Daidalosz és Ikaroszról.)

Idegen nyelvek:Néhány példa a görög/latin szavak átvételére a tanult idegen nyelvben.

Matematika:A római számok.

Etika:A vallási közösség és vallási

402

Az athéni demokrácia virágkora.

Művészek és művészetek, tudósok és tudomány az ókori görög világban.

Történetek Nagy Sándorról. Birodalmak.

Róma alapítása és terjeszkedésének kezdetei. A pun háborúk és hadvezérei.Birodalmak. A földrajzi környezet. Közlekedés, úthálózat, hírközlés.

Köztársaságból egyeduralom. Híres és hírhedt császárok. Uralkodók és államférfiak.

A régi Róma művészeti emlékei, híres tudósai és művészei.

Élet a Római Birodalomban.Család, lakóhely.

Pannónia provincia.

A kereszténység zsidó gyökerei, kialakulása és elterjedése. Az Újszövetség. Jézus története.A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók.

A Római Birodalom meggyengülése, a Nyugatrómai Birodalom bukása.

– Képszerű ismeretek gyűjtése az antik építészetről. (Pl. a görög és római építészet hasonlóságainak és különbségeinek összevetése.)

Kritikai gondolkodás:– Valóság és fikció szétválasztása

egy-egy görög és római mondában. (Pl. a trójai faló története vagy Romulus és Remus.)

– Mondák forráskritikai elemzése. (Pl. a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése az Ariadné fonaláról szóló történetben.)

– A hódító Róma történelmi szerepe. (Pl. a római hódítások pozitív és negatív következményei.)

– Lelet és rekonstrukció összevetése. (Pl. Colosseum, diadalívek stb.)

Kommunikáció:– A görög világ főbb

jellegzetességeinek bemutatása. (Pl. néhány monda szóbeli felidézése.)

– Szituációs játék. (Pl. az athéni demokrácia működése.)

– Rendszerező tábla készítése (pl. az ókori Hellászról és a Római Birodalomról).

Tájékozódás időben és térben: Az Itáliai-félsziget

elhelyezkedése, felszínének jellegzetességei. A Római Birodalom terjeszkedése. (Pl. a második pun háború nyomon követése történelmi térképen; a Római Birodalom helye Európa mai térképén.)

Az időszámítás technikájának gyakorlása. (Pl. a főbb görög és római események ábrázolása párhuzamos időszalagon.)

intézmény. A nagy világvallások világképe és erkölcsi tanításai.

Természetismeret:A félsziget fogalma, jellegzetességei a gazdasági életben. A Balkán-félsziget és az Itáliai félsziget Európa térképén.

Vizuális kultúra:Ókori épületek maradványai (pl. az athéni Akropolisz, a római Colosseum); a görög és római emberábrázolás, portrészobrászat; korai keresztény és bizánci templomok.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből. (Pl. Wolfgang Petersen: Trója; Oliver Stone: Nagy Sándor; Ridely Scott: Gladiátor; William Wyler: Ben Hur; Franco Zeffirelli: Jézus élete.)

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság, termelés, állam, birodalom, egyeduralom, demokrácia, királyság, köztársaság, császárság, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok Fogalmak: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz, légió, rabszolga, provincia, népvándorlás, Újszövetség.Személyek: Zeusz, Periklész, Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József, Attila.Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón, Itáliai-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Júdea,

403

Betlehem.Évszámok: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora), Kr. e. 44 (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. u. 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása, az ókor vége).

Tematikai egység A középkori Európa világa Órakeret 14 óra

Előzetes tudás Olvasmányok – mesék és valós történetek –, filmek a középkor világából/világáról: királyok, lovagok, polgárok, parasztok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri, hogy a különböző népek vallása, kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenysége kölcsönösen hat egymásra. Látja, hogy a közösségeket a munka tartja fenn, a gazdasági fejlődés szempontjából pedig fontos az egyéni érdekeltség, valamint azt, hogy a társadalmi életet a szellemi és anyagi viszonyok együttesen határozzák meg. Érzékeli, hogy a korszak meghatározó vallási és szellemi irányzatainak (lovagi kultúra, humanizmus stb.) máig mutató hatásuk van. Felismeri a középkori keresztény államok kialakulása jelentőségét.Képes a középkori Európa főbb változásainak a bemutatására, meghatározó vallásainak megkülönböztetésére jellegzetességeik alapján. Sokoldalúan és kritikus szemlélettel megismeri a középkori ember életét, és. szóbeli kifejezőképességét fejleszti erről szóló történetek elbeszélésével.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A Frank Birodalom és keresztény királyságok. A Bizánci Birodalom.

Az iszlám vallás megjelenése és alapvető tanításai. Az iszlám kulturális hagyatéka. Népek és vallások egymásra hatása, együttélése.

A keresztény egyház felépítése, jellemzői.A fontosabb európai államok az első ezredfordulón.

Az uradalmak. Földesurak és jobbágyok.Család, lakóhely.

A keresztény egyház. Világi papok és szerzetesek.

Lovagi életmód, lovagi erények. A keresztes hadjáratok.

A középkori városok. A katedrálisok és a gótika.A polgárok. Falvak és városok.

A céhek kialakulása, feladatai és működésük.A távolsági kereskedelem vízen és szárazföldön.Felfedezők, feltalálók.

Járványok a középkorban.

Ismeretszerzés, tanulás:– A középkori élet színtereinek,

főbb jellemzőinek megismerése. (Pl. a földesúri vár felépítésének, az egyes részek funkciójának számba vétele képek alapján.)

– Ismeretek gyűjtése az érett középkorról. (Pl. a reneszánsz stílus jegyeinek megfigyelése festmények, szobrok és épületek képeinek segítségével; a vallási fanatizmus megnyilvánulásai.)

Kritikai gondolkodás:– Társadalmi csoportok

jellegzetességeinek felismerése, összevetése. (Pl. a bencés rend legfontosabb jellegzetességeinek ismerete; társadalmi csoportok [szerzetesek, lovagok] közös jellemzői.)

– A középkori városok jellegzetességeinek számbavétele, magyarázata, az életmód jellemzői. (Pl. képek és térképek segítségével megértetni, miért az adott helyen alakultak ki a középkori városok.)

– Kérdések megfogalmazása egyszerű írásos források alapján. (Pl. a könyvnyomtatás elterjedésének jelentősége a kultúrában.)

Magyar nyelv és irodalom:Középkori témájú mesék, mondák a királyokról, lovagokról, földesurakról.

Idegen nyelvek:A híresebb középkori városok nevének helyes kiejtése a tanult nyelven.

Matematika:Az „arab” számok eredete.

Vizuális kultúra:A középkori építészet, a román és a gótikus stílus jellemzői; középkori freskók, táblaképek, üvegablakok és oltárszobrok. Reneszánsz paloták.A reneszánsz nagy mesterei.

Ének-zene:Gregorián énekek, a reneszánsz zene.

Testnevelés és sport: Érdekességek a testedzés történetéből – a parasztok sportjai, lovagi játékok.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből (pl. Mel Gibson: A rettenthetetlen; Luc Besson: Jeanne d’Arc.)

404

Betegségek, járványok.

A középkori Európa öröksége.

A humanizmus és a reneszánsz. A könyvnyomtatás.

Kommunikáció:– A középkori életmód ismertetése

szóban vagy feldolgozása játékos formákban. (Pl. apródból lovag – a lovaggá válás folyamatának megbeszélése dramatizált formában)

– Események, történések dramatikus megjelenítése. (Pl. hűbéri eskü, lovaggá avatás.)

Tájékozódás időben és térben:– A középkori birodalmak

térképen való elhelyezése. (Pl. a Frank Birodalom, a Bizánci Császárság.)

– Az időszalag használatának, valamint a tanult évszámokkal való számítás gyakorlása. (Pl. a tanult események elhelyezése az időszalagon.)

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, falu, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, politika, állam, államforma, királyság, császárság, egyeduralom, birodalom, vallás, vallásüldözés, kultúra.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás.Személyek: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg.Topográfia: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-római Császárság.Évszámok: 622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), XV. század (könyvnyomtatás).

Tematikai egység A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora Órakeret 16 óra

Előzetes tudásMagyar népmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi, mesefajták; mondák, regék, legendák. Alsó tagozatos olvasmányok a hun-magyar mondakörből, a vérszerződésről, a honfoglalásról, Szent Istvánról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló megbecsüli az országalapítók és -építők (uralkodók és közemberek) munkáját és emlékét. Felismeri a közösségi összefogás, áldozatkészség és helytállás erejét a haza építésében és védelmében. Értékeli hazánk európai keresztény államközösségbe való sikeres beilleszkedését, felismeri a keresztény értékrend máig ható elemeit és azok jelentőségét. Belátja, hogy az utókor a korszak szereplőit a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékeli.Megismeri és feldolgozza a magyarság régmúltját, a tények és a vitatott kérdések (eredet, rokonság stb.) együttes feltárásával is. Felismeri a mondák és valóság közötti kapcsolatokat és ellentmondásokat egyaránt. Különböző források feldolgozása és ütköztetése révén fejleszti kritikai gondolkodását.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Mondák, krónikák és történetek a magyarság eredetéről és

Ismeretszerzés, tanulás:– A magyar őstörténetre

Magyar nyelv és irodalom:A hun-magyar mondakör. Részletek

405

vándorlásáról.

Az ősi magyar harcmodor. Honfoglalás és letelepedés a Kárpát-medencében. A kalandozó hadjáratok.

A keresztény magyar állam megalapítása, Géza fejedelem és Szent István intézkedései.

A keresztény magyar állam megerősítése Szent László és Könyves Kálmán uralkodása idején.

A tatárjárás. Az ország újjáépítése a tatárjárás után. IV. Béla, a második honalapító.Kisebbség, többség, nemzetiségek.

Árpád-kori kulturális örökségünk.

vonatkozó ismeretek szerzése különböző típusú forrásokból. (Pl. a rovásírásos ABC megismerése.)

– Történetek megismerése és feldolgozása. (Pl. Szent István és Szent László legendáiból.)

Kritikai gondolkodás:– Forrásütköztetés a honfoglaló

magyarok életmódjára vonatkozó ismeretek megbeszélése során (Pl. az ősi magyar hitvilág és az új vallás összehasonlítása.)

– Történelmi személyiség jellemzése (pl. Szent István király Intelmeinek rövid részletei alapján).

Kommunikáció:– Beszámolók, kiselőadások

tartása. (Pl. Csaba királyfi, a vérszerződés, a fehér ló mondája.)

– Rekonstrukciós rajzok elemzése. (Pl. az ősi magyar öltözködés, lakhely, szerszámok és fegyverek.)

Tájékozódás időben és térben:– Történelmi mozgások

megragadása. (Pl. a honfoglalás útvonalai.)

– Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a jelentősebb Árpád-házi uralkodók elhelyezése az időszalagon.)

magyar szentek legendáiból.

Természetismeret:A Kárpát-medence tájegységei, gazdaságföldrajzi jellegzetességeik.

Ének-zene:A magyar népzene régi rétegű és új stílusú népdalai, a népi tánczene.

Vizuális kultúra:Festmények, szobrok és filmek a magyar mondavilágról, a vérszerződésről, a honfoglalásról és az államalapításról. Népvándorlás kori tárgyak. A román stílus hazai emlékei.

Mozgóképkultúra és médiaismeret:Részletek népszerű játékfilmekből. (Pl. Koltay Gábor: Honfoglalás; Koltay Gábor: István, a király.)

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdaság, termelés, politika, állam, királyság, államszervezet, törvény, adó, vallás, vallásüldözés, kultúra.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun.Személyek: Attila, Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, Könyves Kálmán, IV. Béla, Szent Margit.Topográfia: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Esztergom, Pannonhalma, Székesfehérvár, Buda, Muhi.Évszámok: IX. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás), 997–(1000)–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077 (I. /Szent/ László trónra lépése), 1241–1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása).

Év végi ismétlés: 4x2 óra, + 1 óra múzeumlátogatás

6. évfolyam: heti 2 óra, = 74 óra / tanév

406

Lovagkor projket. „a sötét lovag” legyőzése, résztvevők: 6.a és 6.b osztályok, időtartam: 3 hét

Tematikai egység 6. évfolyam A Magyar Királyság virágkora Órakeret 13 óra

Előzetes tudás Mesék, mondák és valós történetek a Hunyadiakról. A nándorfehérvári hősök.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tudatosul a tanulóban, hogy a királyokat, uralkodókat a történetekben megismert személyes tulajdonságaik és a kor kihívásaira adott (a társadalom életére hatást gyakorolt) válaszaik eredményessége, illetve önfeláldozó magatartásuk alapján őrzi meg a történelmi emlékezet. Látja a törökellenes harcok hősiességének máig ható példáját. Felismeri az összefogás jelentőségét egy függetlenségéért küzdő nép életében.Látja a történelmi személyiség szerepét, jelentőségét, képes személyek, csoportok tetteinek megindokolására, valamint történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönbözetésére. Megérti és értelmezi a képi és írásos források szövegét.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A királyi hatalom megerősítése I. Károly idején.

Nagy Lajos, a lovagkirály. Főbb törvényei.

Egy középkori város: Buda.

Hunyadi János törökellenes harcai.A nándorfehérvári diadal.

Hunyadi Mátyás uralkodása és reneszánsz udvara.Uralkodók és államférfiak.

A mohácsi vereség és következményei. Buda eleste.

Ismeretszerzés, tanulás:– Információk szerzése,

rendszerezése és értelmezése szöveges és képi forrásokból. (Pl. I. Károly politikai és gazdasági intézkedése írásos és képi források felhasználásával.)

– Történeti események feldolgozása mai szövegek és rövid korabeli források alapján. (Pl. a nándorfehérvári győzelem.)

Kritikai gondolkodás:– Lelet és rekonstrukció

összevetése. (Pl. egy vár makettje és romjai.)

Kommunikáció:– Tanulói kiselőadások tartása.

(Pl. Élet a középkori Budán.)– Uralkodók és politikájuk

jellemzése. (Pl. a lovagkirály külső és belső tulajdonságai.)

Tájékozódás időben és térben:– Szinkronisztikus vázlat készítése

(pl. a XIV-XV. századi egyetemes és magyar történelmi eseményeiről).

Magyar nyelv és irodalom:Népmesék és mondák Mátyás királyról. Arany János: Toldi.

Ének-zene:Reneszánsz zene Mátyás király udvarából.

Vizuális kultúra:A gótikus és a reneszánsz stílus építészeti emlékei Magyarországon.A középkori Buda műemlékei.Mátyás visegrádi palotája. A corvinák.

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, törvény, királyság, vallás, kultúra.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár.Személyek: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán.Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács.Évszámok: 1308 (I. Károly), 1456 (Nándorfehérvár), 1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség).

407

Tematikai egység A világ és Európa a kora újkorban Órakeret 14 óra

Előzetes tudásOlvasmányok a földrajzi felfedezésekről, elsősorban Kolumbuszról, valamint a felfedezések előtti Amerikáról. Iskolai és iskolán kívüli ismeretek a protestáns vallásokról. Olvasmányok vagy filmélmények a Napkirályról és udvaráról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanulóban tudatosul, hogy az emberi alkotótevékenység, kezdeményezőképesség (tudományos felfedezések és technikai találmányok stb.) a gazdasági fejlődés meghatározó elemei. Felismeri, hogy a felfedezők, újítók töretlen hite, szilárd akarata és kitartása záloga a sikerességnek. Látja, hogy a fejlettebb népek, államok erőfölényük birtokában leigázzák, gyarmatosítják a fejletlenebbeket, valamint, hogy az államok közötti és társadalmon belüli konfliktusok nem egyszer háborúhoz vagy polgárháborúhoz vezetnek, melyek jelentős emberáldozatokkal járnak.Felismeri a földrajzi felfedezések jelentőségét és hatását az európai és amerikai életmódra. Megérti a XVI-XVII. századi vallási megújulás okait és jelentőségét. Képes élményszerű ismeretek szerzésére a kora újkori „fényes udvarokról”, információk gyűjtésére, képi és szöveges források együttes kezelésére, a történelmi és földrajzi atlasz együttes használatára. Párhuzamokat keres megismert történelmi élethelyzetek, események és mai életünk között.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A földrajzi felfedezések okai és céljai. Hódítók és meghódítottak.Felfedezők, feltalálók.

A felfedezések hatása az európai (és amerikai) életre.

A reformáció és a katolikus megújulás.Történelemformáló eszmék.

Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában.

A Napkirály udvara.

A felvilágosodás kora. Történelemformáló eszmék.

Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca. Az Egyesült Államok létrejötte.Egyezmények, szövetségek.

Ismeretszerzés, tanulás:– Információk szerzése és

rendszerezése tanári elbeszélés, tankönyvi szövegek és képek alapján. (Pl. a Kolumbusz előtti Európán kívüli világról.)

– Következtetések levonása a feldolgozott információkból. (Pl. a reformáció fő tanításai egy Luther-szövegrészlet alapján.)

– Írásos vagy rajzos vázlat elemzése. (Pl. a királyi önkényuralom és az alkotmányos királyság jellemzői.)

Kritikai gondolkodás:– Különbségek azonosítása egy-

egy történelmi jelenség kapcsán (pl. a felfedezések okai és céljai)

Kommunikáció:– Beszámolók készítése. (Pl. egy

felfedező útja.)– Saját vélemény megfogalmazása

(pl. a felvilágosodás felentőségéről).

– Összehasonlító táblázatok készítése (pl. a katolikus és protestáns vallások különbségeiről).

Tájékozódás időben és térben:– A korszak néhány kiemelt

eseményének elhelyezése az időszalagon.

– Néhány kiemelt esemény megjelölése kontúrtérképen. (Pl. a felfedező utak és az első

Vizuális kultúra:A protestáns templomok külső-belső arculata.A barokk stílus jellegzetességei. A versailles-i palota és Szentpétervár. A barokk legnagyobb mesterei.

Ének-zene:A barokk és a klasszikus zene néhány mestere.

Mozgóképkultúra és médiaismeret:Részletek népszerű játékfilmekből (pl. Ridley Scott: A Paradicsom meghódítása; Eric Till: Luther; Mel Gibson: A hazafi).

408

gyarmatok.)

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, gazdaság, termelés, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gyarmatosítás, politika, állam, államszervezet, alkotmányos királyság, köztársaság, parlamentarizmus, birodalom, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány.Személyek: Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau, Washington.Topográfia: Amerika, Versailles, London, Szentpétervár.Évszámok: 1492 (Kolumbusz), 1517 (Luther fellépése), 1776 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat).

Tematikai egység Magyarország a kora újkorban Órakeret 18 óra

Előzetes tudás Mondák és történetek Hunyadi Jánosról, a török ellenes harcok világáról, az „igazságos” Mátyásról, valamint a mohácsi tragédiáról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A hazafiság erősítése a hódítókkal szembeni védekezés, a hősi önfeláldozás példáin keresztül. A tanuló felismeri, hogy az ország közösségeinek széthúzása gyengíti a társadalom védekező képességét a hódítókkal szemben, az összefogás és az egységes fellépés azonban még egy vereség esetén is a behódolás helyett megegyezést eredményezhet.Felismeri a török terjeszkedés megállításának jelentőségét hazánk és Európa szempontjából. Érzékeli, hogy két nagyhatalom közötti helyzetünk fokozott terhet rótt a társadalom minden rétegére. Látja a politikai megosztottság következményeit. Észleli, hogy az egyeduralmi törekvések saját céljával ellentétes hatást válthatnak ki. Képes egymásnak ellentmondó források értékelésére. Igény felkeltése múzeumok, várak felkeresésére határokon innen és túl.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A három részre szakadt ország lakóinak élete.

Végvári harcok – végvári hősök. A nagy várháborúk éve (1552).Békék, háborúk, hadviselés.

Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon.

Az Erdélyi Fejedelemség aranykora Bethlen Gábor idején.

Élet a török hódoltságban.Öltözködés, divat.

Habsburg-ellenes harcok és vallási mozgalmak a XVII. században, a török kiűzése.

A Rákóczi-szabadságharc.

Az ország újjáépítése, a hódoltsági területek benépesítése.Kisebbség, többség, nemzetiségek.

Ismeretszerzés, tanulás:– Információgyűjtés, rendszerezés

a tankönyvből és olvasókönyvekből (pl. a végvári katonák életéről).

– Életmód-történeti ismeretek gyűjtése. (Pl. a kor jellegzetes magyar, német és török ruházkodása.)

Kritikai gondolkodás:– A három országrész

jellegzetességeinek összevetése.– A személyiség szerepe a

történelemben: (Pl. II. Rákóczi Ferenc élete, pályaképe.)

Kommunikáció:– Kiselőadás tartása a

reformációról és ellenreformációról. (Pl. kulturális hatásuk elemzése.)

Tájékozódás időben és térben:– Történelmi térkép elemzése. (Pl.

információk gyűjtése a három

Magyar nyelv és irodalom:Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Arany János: Szondi két apródja.

Ének-zene:Népdalok a török korból, kuruc dalok. A barokk zene. A tárogató.

Vizuális kultúra:Jelentősebb barokk műemlékek Magyarországon.Az erdélyi építészet jellegzetességei.A török hódoltság műemlékei: mecsetek, minaretek és fürdők.

Mozgóképkultúra és médiaismeret:Részletek népszerű játékfilmekből. (Pl. Várkonyi Zoltán: Egri csillagok.)

409

részre szakadt ország térképének segítségével.)

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, nemzetiség, népességfogyás, életmód, város, gazdaság, termelés, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államszervezet, rendelet, birodalom, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet.Személyek: Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József.Topográfia: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Debrecen.Évszámok: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk” éve), 1686 (Buda visszavívása), 1703–1711 (a Rákóczi-szabadságharc), 1740–1780 (Mária Terézia).

Tematikai egység A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

Ismeretek olvasmányok és filmek alapján a francia forradalomról és Napóleonról. A gőz szerepe az első ipari forradalomban. Olvasmányok Széchenyiről, a Lánchídról és Kossuthról. Alsó tagozatos olvasmányok az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri, hogy a polgárosodással párhuzamosan az szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek együttese nagy társadalmi mozgósító erővel hat. Látja, hogy a jelentős társadalmi és gazdasági átalakulásoknak egyaránt vannak győztesei és vesztesei, e folyamat vizsgálata feltárhatja a személyes és közösségi sors közötti összefüggéseket. Megérti, hogy az utókor nézőpontjából többnyire az válik történelmi személyiséggé, hőssé vagy mártírrá, aki a személyes érdekei elé a közösség hosszú távú érdekeit helyezi.Látja a középkori államok és a polgári nemzetállamok közti különbségeket. Értékeli a polgári nemzetállammá válás békés és erőszakos útjait. Hazafiságra nevelés a reformkor, a forradalom és a szabadságharc tanításának során. Megismeri és értékeli a korszak nagy történelmi személyiségei példamutató életét és munkásságát. Megismeri a reformkor legjelentősebb eredményeit, és értékeli ezek jelentőségét a korábbi magyarországi és a korabeli európai viszonyok tükrében. Képes a történeti forrásokon túl más tantárgyak ismereteinek, információinak felhasználására, következtetések levonására történelmi térképek segítségével.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A francia forradalom és vívmányai. A jakobinus terror.

Napóleon felemelkedése és bukása.Uralkodók és államférfiak.

Az ipari forradalom első feltalálói és találmányai.Közlekedés, úthálózat, hírközlés.

Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága.

A reformkori rendi országgyűléseken felmerülő fő kérdések.

Kossuth Lajos programja és szerepe

Ismeretszerzés, tanulás:– Ismeretszerzés tanári elbeszélés

és vázlatrajz alapján. (Pl. Széchenyi és Kossuth reformkori tevékenysége.)

– Következtetések levonása rövid közjogi forrásrészletekből. (Pl. az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából.)

Kritikai gondolkodás:– Változások és hatásaik nyomon

követése. (Pl. a szabadságharc bukásának következményei.)

– Érvekkel alátámasztott vélemény megfogalmazása. (Pl. Robespierre zsarnok vagy forradalmár?)

Magyar nyelv és irodalom:Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty és Petőfi versei; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai.

Természetismeret:Az iparfejlődés környezeti hatásai.

Ének-zene:Marseillaise, a nagy romantika mesterei. Erkel: Himnusz; Egressy Béni: Szózat; 1848-as dalok.

Vizuális kultúra:A kort bemutató történeti festmények.

Mozgóképkultúra és médiaismeret:

410

a reformkorban.

Az 1848-as forradalom.A szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői.

Kommunikáció:– Tanulói kiselőadás jelentős

történelmi személyiség életéről. (Pl. Wesselényi Miklósról, Kölcsey Ferencről.)

Tájékozódás időben és térben:– Jelentős események egymásra

hatásának vizsgálata. (Pl. a forradalom és a pozsonyi rendi országgyűlés történései.)

Részletek népszerű játékfilmekből (pl. Andrzej Wajda: Danton; Bereményi Géza: A Hídember).

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, forradalom, felemelkedés, lesüllyedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, királyság, köztársaság, államszervezet, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, nemzet, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás, nemzetiségi törvény.Személyek: XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József.Topográfia: Párizs, Waterloo, Debrecen, Isaszeg, Buda, Világos, Arad.Évszámok: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata), 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–1836 (reformországgyűlés), 1848. március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése).

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori, középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése.A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása.Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése.A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását.Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli.Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni.Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat.Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják.Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását.Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet.Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség

411

összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak.Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak.Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során.Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket.Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére.Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet.Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani.Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját.Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen.Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére.

ÉV VÉGI ISMÉTLÉS: 4X 2 ÓRA= 8 ÓRA, ÉS 1 ÓRA MÚZEUMLÁTOGATÁS.

7–8. ÉVFOLYAM

Az alapfokú oktatást záró két évfolyam történelemtanításában már lehetőség van a múltat a korábbinál összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjét megragadva, sokoldalúbb összefüggésekbe ágyazva bemutatni. Az ebben a képzési szakaszban belépő társadalmi és állampolgári ismeretek a történelemmel együtt a korábbiaknál nagyobb lehetőséget kínál az állampolgárságra, demokráciára nevelésre. A nemzeti azonosságtudatra és a hazafiságra nevelés követelménye pedig Trianon utáni történelmünkben a határon túli magyarság sorsát nemzetünk múltjának és jelenének részeként kívánja tárgyalni. Fontos az európai integráció és a globalizáció folyamatának összeegyeztetése az egészséges nemzeti azonosságtudat kialakításával és ápolásával. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia készíti elő tanulóinkat a közügyekben való részvételre. Ez elsősorban a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek keretében valósul meg. Tárgyunkon keresztül is elérendő fontos cél a hatékony, önálló tanulás és a történelmi ismeretek önálló elsajátítása képességének mind magasabb szintre emelése is.

A 7–8. évfolyamon a tanulók már magasabb szintű elvont fogalmi gondolkodásra is képessé válnak. Az alsóbb évfolyamokra jellemző, a múltat megjelenítő történettanításnál ez már jobban közelít az elemzőbb jellegű irányába. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a képszerűség elvét és igényét teljességgel sutba dobjuk, de mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a tanulókkal a történelem elemzésének alapvető módszereit elsajátíttassuk. A két évfolyam anyaga az elmúlt másfél évszázad történelmét dolgozza fel. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekkel együtt egyrészt felkészíti tanítványainkat arra, hogy megértsék saját korukat, másrészt, hogy a jelenben felmerülő kérdésekre főként a közelmúlt történelmében keressenek és kapjanak válaszokat. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy a demokrácia értékeinek bemutatásával felkészítsük őket a felelős állampolgári létre és a demokratikus közéletben való tudatos részvételre.

A társadalmi és állampolgári ismeretek – mint szocializációs hatású témaköröket átfogó tartalmi terület – természetes módon kapcsolódik a Nat-ban megfogalmazott valamennyi általános fejlesztési feladathoz. Ez a lehetősége abból fakad, hogy a jelenben való eligazodásra igyekszik felkészíteni a tanulókat. Olyan tartalmakat visz be az oktatásba, amelyek a hétköznapokban közvetlenül hasznosítható tudást eredményeznek. Olyan készségek fejlesztését célozza, amelyek – miként az összes kulcskompetencia – széles körben hasznosíthatók az iskolán kívüli

412

életben is. A témakörök feldolgozása hozzájárul a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia fejlesztéséhez. általános nevelési célok közül jelentős mértékben segíti az állampolgárságra és demokráciára való nevelést, a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség gondolatának elmélyülését a tanulókban, a gazdasági és a pénzügyi nevelést, valamint kisebb mértékben a pályaorientációt is.

Az általános iskola utolsó évfolyamán megjelenő társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei a társadalomtudományi oktatás lezárását jelentik az iskolatípuson belül. A témakörök a történelmi tudásra építve foglalják össze, és a diákok saját életére vonatkoztatják a korábban megismert társadalmi, gazdasági és politikai fogalmakat, illetve viszonyrendszereket. E témák feldolgozása ugyanakkor előkészítés is a továbblépésre, hiszen ez az év fordulópontot jelent a tanulók többségének életében. 14 éves kortól felgyorsul a szocializáció. Egyre fontosabbá válik az állampolgári jogok és kötelességek ismerete, valamint tudatos gyakorlása, a gazdaság működésének átlátása, a vállalkozói szemlélet kialakulása, valamint a bonyolult társadalmi viszonyok reális értelmezése. A fiatalok egyre aktívabb önálló fogyasztókká válnak, ezért fontos, hogy e téren is a tudatosság jellemezze döntéseiket. A tantervben szereplő jelenismereti témakörök elő kívánják segíteni a fiatalok társadalmi beilleszkedését, egyéni érvényesülésülését és közösségi felelősségvállalását. Elsősorban azon képességek megerősödését kívánják támogatni, amelyek birtokában a tanulók el tudnak igazodni számukra ismeretlen helyzetekben, megoldásokat tudnak keresni azokra a problémákra, amelyekkel szembesülnek, képesek a lehetőségeik mérlegelésére, dönteni tudnak, valamint az általános emberi és polgári normáknak megfelelő módon viselkednek.

Ebben az életszakaszban lesznek a tanulók között olyanok, akik közvetlenül vagy tanulási irányuk megválasztásával elindulnak a munka világa felé. Számukra külön is fontos lehet mindaz, amivel e témakörök feldolgozása hozzá tud járulni a pályaválasztásról, valamint a gazdasági és a pénzügyi kérdésekről való reális gondolkodás megalapozásához.

Mind a XX. századi történelem, mind a társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei is számos izgalmas lehetőséget kínálnak a médiamodul egységeinek beépítésére. Ezek az egységek a tanulási folyamat bármely pontján tetszés szerint elhelyezhetők, ahol támogatják az adott korszak jobb megértését – hozzájárulva egyúttal a médiaismeret sajátos fejlesztési céljainak a megvalósulásához is.

7. évfolyam: heti 2 óra=74 óra/ tanév.

Év eleji ismétlés: „Reformkor” projekt, résztvevők a 7.a és 7.b osztályok, ideje: 3 hét.

Tematikai egység 7. évfolyam A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei

Órakeret 8 óra

Előzetes tudásJelentős események és történelmi személyiségek felidézése a középkori és az újkori Európa történetéből. Amerika felfedezése, a felfedezők élete. Találmányok, ipari fejlődés. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri a nemzeti öntudatra és a hazafiságra nevelés megjelenésének jellemzőit, a nemzetépítést mint a közösségteremtés új formáját. Tudatosul benne a nemzetállamiság társadalmi összetartó ereje.Képes a középkor és az újkor egy-egy részterületének összehasonlítására, a XIX. századi Európa és Észak-Amerika történelme közös vonásainak egybevetésére. Felismeri, hogy a középkori és az újkori vezető államok közül néhány a XIX. században és ma is vezető szerepet tölt be a politikai és gazdasági életben. Megismeri és képes mérlegelni a tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív oldalát egyaránt. Megérti és értelmezi a változások lényegét, képes saját vélemény kifejtésére, önálló kutatómunkával történő alátámasztására. Képes az egyes események nyomon követésére és értelmezésére térképen, bizonyos tények, adatok felkutatásával.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az egységes Németország Ismeretszerzés, tanulás: Vizuális kultúra:

413

létrejötte.

Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban.

Az ipari forradalom második szakaszának feltalálói és találmányai.Felfedezők, feltalálók.

Szövetségi rendszerek és katonai tömbök kialakulása.

– Információk gyűjtése lexikonokból, az internetről vagy könyvtári kutatással. (Pl. a közlekedés fejlődése a lovas kocsitól az autóig.)

Kritikai gondolkodás:– Magyarázat az egységes

államok kialakulásának történelmi okaira. (Pl. az Egyesült Államok megszületése.)

Kommunikáció:– Beszámoló készítése

valamilyen témáról. (Pl. a korszak magyar tudósai, feltalálói.)

Tájékozódás időben és térben:– A tanult földrajzi helyeknek

térképen történő megkeresése.– Vaktérkép (pl. a központi

hatalmak és az antant országok berajzolásához).

A XIX-XX. század fordulójának stílusirányzatai.

Ének-zene:Liszt Ferenc zenéje. A kort idéző híres operarészletek.

Fizika:Korabeli felfedezések, újítások, találmányok (pl. autó, izzó, telefon). Ezek működésének elvei.

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, nemzet, nemzetiség, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, életmód, gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom, önkényuralom, királyság, császárság, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás, birodalom.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociáldemokrácia, tömegkultúra.Személyek: I. Vilmos császár, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx.Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok.Évszámok: 1859 (csata Solferinónál), 1861-1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1871 (a Német Császárság létrejötte).

Tematikai egység Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon Órakeret 12 óra

Előzetes tudásA forradalom és a szabadságharc történetének ismerete. A magyar polgári átalakulás elhelyezése időben és térben, a XIX. századi Európa viszonyai közepette. Iskolai megemlékezések: az aradi vértanúk emléknapja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri az uralkodói önkényt, és tudatosulnak benne a zsarnoki intézkedések hátrányai. A nemzetek közötti szembenállás feloldásaként felismeri és elfogadja a kölcsönös engedményeken alapuló megegyezés (kiegyezés) jelentőségét. Megismeri és megbecsüli a békés országépítő munka eredményeit, értékeit.Megismeri a magyar történelem főbb csomópontjait, kiemelkedő gazdasági és társadalmi folyamatait, fontosabb történéseit a XIX. század második feléből. Megérti, hogy az adott lehetőségek minél teljesebb körű kihasználása európai összehasonlításban is jelentős előrelépést hozott. Képes elemezni a korszak eredményeit, összehasonlítva a korábbi magyarországi fejlődés ütemével, illetve a korabeli európai viszonyokkal. Értékelése egy-egy jeles politikus, személyiség munkásságát.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

414

Magyarország az önkényuralom éveiben.

A kiegyezés; Deák Ferenc szerepe létrejöttében. Az új dualista állam.Államférfiak. Egyezmények, szövetségek.

Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése.Népek egymásra hatása, együttélése.

Budapest világváros.Urbanizáció.

Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei. A nemzetiségek helyzete.Kisebbség, többség, nemzetiségek.

A millenniumi ünnepségek. Hazánk a XX. század elején.

Ismeretszerzés, tanulás:– Az adatok oszlop- és

kördiagramokban történő feldolgozása.(Pl. a korszak gazdasági fejlődésének jellemzői.)

– Ismeretszerzés írásos és képi forrásokból. (Pl. tájékozódás Budapest XIX. századi történelmi emlékeiről.)

Kritikai gondolkodás:– Érvek és ellenérvek gyűjtése a

kiegyezésről. (Pl. vita arról, hogy ez a lépés az ország megmentésének vagy elárulásának tekinthető-e.)

– Beszámoló a millenniumi eseményekről a kor fény- és árnyoldalait is bemutatva.

Kommunikáció:– A dualista rendszer

államszerkezeti ábrájának elkészítése, és magyarázata.

– A kiegyezésben főszerepet játszó személyiség portréjának bemutatása (pl. Deák Ferenc, Eötvös József, Ferenc József).

Tájékozódás térben és időben:– Földrajzi, néprajzi (pl.

honismereti) és történelmi térképek összevetése.

– Budapest fejlődésének nyomon követése (pl. korabeli és mai térképek alapján).

Magyar nyelv és irodalom:Arany János: A walesi bárdok; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk.

Vizuális kultúra:A magyar történeti festészet példái.A századforduló magyar építészeti emlékei és legismertebb festői (Pl. Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar).

Technika, életvitel és gyakorlat:A családok eltérő helyzete, életszínvonala a XIX. század végén.

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia.Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Kandó Kálmán, Bánki Donát.Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest.Évszámok: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek).

Tematikai egység A nagyhatalmak versengése és az első világháború Órakeret 8 óra

Előzetes tudás A XIX. századról szóló olvasmányok, filmek, képek. A nemzetállamok kialakulása Európában, mely folyamat konfliktusokhoz vezet.

A tematikai egység A tanuló felismeri az emberi élet értékeit kiélezett történelmi helyzetben, elutasítja a

415

nevelési-fejlesztési céljai

háború pusztításait, megérteti, elfogadja, sőt feladatának érzi a hősi halottak emlékének ápolását, felismeri a békés életviszonyok jelentőségét.Megismeri az első világháborúhoz vezető történelmi folyamatokat, benne a szövetségkötéseket. A téma hazai vonatkozásaihoz ismereteket merít önálló gyűjtő- és kutatómunkával. Képes önállóan tájékozódni, a katonai eseményeket nyomon követni a térképen. Tudatosul benne, hogy Európa történelmének addigi legvéresebb időszaka az első világháború volt.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A gyarmatbirodalmak kialakulása. Élet a gyarmatokon.

Az első világháború kirobbanása.Tömegek és gépek háborúja.Békék, háborúk, hadviselés.

Magyarok az első világháborúban.

A háború következményei Oroszországban, Lenin és a bolsevikok hatalomra kerülése.

Az Egyesült Államok belépése és az antant győzelme a világháborúban.Történelemformáló eszmék.

Ismeretszerzés, tanulás:– Jegyzetek készítése Európa

nagyhatalmainak vezetőiről. (Pl. II. Vilmos, Ferenc József, II. Miklós).

– Ismeretszerzés a XIX. század végi nagyhatalmakról az internetről.

Kritikai gondolkodás:– Érvek gyűjtése (pl. a háború

törvényszerű kitörése, illetve annak elkerülhetősége mellett).

Kommunikáció:– Grafikonok, táblázatok

elemzése, készítése az első világháború legfontosabb adatairól.

– Vita. (Pl. A politikusok szerepe és felelőssége az első világháború kirobbantásában.)

Tájékozódás térben és időben:– A történelmi tér időbeli

változásai. (Pl. a határok újrarajzolása a háború után)

– Vaktérképek készítése. (Pl. frontvonalak berajzolása.)

– Az események ábrázolása időszalagon.

Földrajz:Európa, és benne a Balkán helye a mai földrajzi térképeken.

Kémia:Vegyi fegyverek kémiai alapjai.

Ének-zene:Katonanóták archív felvételekről.

Vizuális kultúra:Korabeli fotók, albumok; részletek a Magyar évszázadok című tévésorozatból.

Mozgóképkultúra és médiaismeret:Játékfilmek részletei (Pl. Jean Renoir: A nagy ábránd; Stanley Kubrick: A dicsőség ösvényei; Delbert Mann: Nyugaton a helyzet változatlan stb.)

Informatika:Adatok gyűjtése történelmi eseményekről és személyekről az interneten.

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági teljesítmény, politika, állam, államforma, államszervezet, birodalom, szuverenitás, háború, hadsereg.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: villámháború, állásháború/állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború.Személyek: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós.Topográfia: Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország.Évszámok: 1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel).

Tematikai egység Európa és a világ a két háború között Órakeret 11 óra

Előzetes tudás A XIX. század nagyhatalmainak ellentétei, a gyarmatosítás alakulása az előző évfolyam tanulmányai alapján. Az első világháború nagy csatái, új fegyverei, és a

416

világégés következményei.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri, hogy a háborút lezáró békéket kizárólag a győztesek érdekeinek megfelelően kötik meg. Felismeri a háború és a válságok következményeként a szélsőséges politikai erők befolyásának növekedésének és hatalomra jutásának veszélyeit, azonosítja a modern diktatórikus rendszerek jellemzőit, és elítéli azokat.Megismeri a háború utáni rendezést és következményeit. Képes nyomon követni térképen a területi változásokat. Megérti a történelmi összefüggéseket, egyszerűbb háborús forrásokat képes elemezni. Felismeri, hogy a két világháború közötti időszak a demokráciák és diktatúrák közti vetélkedés jegyében telt el.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A Párizs környéki békék. Európa új arca.

A kommunista diktatúra a Szovjetunióban Sztálin, a diktátor. A GULAG rendszere.Birodalmak.

A gazdasági világválság az Egyesült Államokban és Európában.

Nemzetiszocializmus Németországban, Hitler a diktátor.

A náci terjeszkedés kezdetei Európában.

Ismeretszerzés, tanulás:– Ismeretek szerzése a békekötés

dokumentumaiból (pl. új országhatárok).

– Statisztikák összevetése (pl. az európai nagyhatalmak és gyarmataik területük, népességük, ásványkincseik alapján).

Kritikai gondolkodás:– Feltevések megfogalmazása a

számunkra igazságtalan békéről.– Az első világháború utáni békék

történelmi következményei, és az abból eredő újabb konfliktusok felismerése.

– Többféleképpen értelmezhető szövegek és képi dokumentumok elemzése.

Kommunikáció:– A gazdasági világválság

magyarázata, összehasonlítása napjaink gazdasági folyamataival.

– Diagramok készítése (pl. termelési és munkanélküliségi adatokból).

Tájékozódás térben és időben:– Az események és az évszámok

elhelyezése a térképen.

Földrajz:Kelet- és Közép-Európa térképe.

Vizuális kultúra:Dokumentum- és játékfilmek, fotók, albumok. Játékfilmek (pl. Chaplin: Modern idők, A diktátor), rajzfilmek (pl. Miki egér), Walt Disney stúdiója (pl. Hófehérke és a hét törpe).Építészek (pl. W. Gropius, F. L. Wright, Le Corbusier), szobrászok (pl. H. Moore) és festők (pl. H. Matisse, P. Picasso, M. Duchamp, M. Chagall, S. Dali).

Ének-zene:Neoklasszicizmus (pl. Stravinsky: Purcinella).

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, gazdasági válság, politika, állam, államforma, államszervezet, egyeduralom, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, tőzsde, részvény, gazdasági válság.Személyek: Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler.Topográfia: Szovjetunió, New York.Évszámok: 1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (a Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése).

417

Tematikai egység Magyarország a két világháború között Órakeret 14 óra

Előzetes tudásA dualizmus korának Magyarországa. Korábbi olvasmányok a trianoni békediktátumról és a trianoni Magyarországról. Iskolai megemlékezések: a nemzeti összetartozás napja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló azonosítja nemzeti önvédelem és az önfeladás közötti különbséget, felismeri a politikai kalandorság jellemzőit és következményeit. Tudatosul benne a trianoni békediktátum és országcsonkítás igazságtalansága, és nemzeti sorstragédiaként éli meg azt. Megérti, hogy egy-egy nemzet érdekérvényesítése legtöbbször egy másik nemzet kárára történik, így a vesztes fél ezt nem egyszer végzetes katasztrófaként éli meg.Az ismeretek, információk, érvek, ellenérvek egymással szembe- és egymás mellé állításával önálló véleményt alkot az adott korszakról. Ezek alapján a korszak és szereplői tevékenységének kiegyensúlyozottan értékeli, elismerve azok eredményeit, de nem elhallgatva bűneit sem. Felismeri, hogy a két háború közötti magyar politikát döntően a trianoni döntésre választ adó revízió határozta meg. Képes térképen bemutatni a Trianont követő területi változásokat, majd a revíziók ideiglenes eredményeit.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai, következményei.

A trianoni békediktátum, országvesztés és a Horthy-korszak kezdete.

A Horthy korszak jellegzetességei.

A kultúra, a művelődés a Horthy-korszakban.Gyermekek nevelése, oktatása.

A határon túli magyarság sorsa a két világháború között.

A revíziós politika első sikerei.

Ismeretszerzés, tanulás: Információk gyűjtése,

grafikonokból, táblázatokból, szöveges forrásokból (pl. a Magyarországra nehezedő háború utáni terhekről).

Korabeli képi információforrások feldolgozása (pl. plakátok, képeslapok, újságillusztrációk).

A kor helyi és lakóhely környéki építészeti emlékeinek felkeresése.

Kritikai gondolkodás: Az 1918–1920 közötti

folyamatok értelmezése.

Kommunikáció: Saját vélemények

megfogalmazása történelmi helyzetekről (pl. a király nélküli Magyar Királyságról).

Információk gyűjtése, elemzése, érvek, ellenérvek felsorakoztatása (pl. a trianoni békediktátummal kapcsolatban).

Tájékozódás térben és időben: A revízió határmódosításainak

nyomon követése, térképek és táblázatok segítségével.

Biológia-egészségtan:Szent-Györgyi Albert izolálja a C-vitamint.

Ének-zene:Kodály Zoltán és Bartók Béla zeneszerzői jelentősége.

Vizuális kultúra:Aba-Novák Vilmos: Hősök kapujának freskói Szegeden, Derkovits Gyula: Dózsa-sorozata.

Értelmező kulcsfogalom

Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

418

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, életmód, város, nemzet, nemzetiség.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzó, numerus clausus, konszolidáció, revízió, zsidótörvény.Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál.Topográfia: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia.Évszámok: 1918. október vége (az őszirózsás forradalom), 1919. március (a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. március (Horthy kormányzóvá választása), 1920. június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés), 1940 (a második bécsi döntés).

Tematikai egység A második világháború Órakeret 12 óra

Előzetes tudásAz újabb háborúhoz vezető út. Események, társadalmi és kulturális törekvések, gazdasági törések a XX. század első felében. Iskolai megemlékezések: a holokauszt emléknapja.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri a társadalmi kirekesztés különböző formáit, elutasítja az ún. fajelméletet, felismerve annak következményeit. Tudatosulnak benne a hátországot sem kímélő háborús pusztítások. A frontkatonák és a civil lakosság személyes sorsán keresztül felismeri a háború kegyetlenségének és a hősi helytállás kettősségét.Megismeri az emberiség legnagyobb háborújának fontosabb eseményeit, és önálló véleményt alkot azokról. A korszak tanulmányozása során erősödik benne a társadalmi igazságosság iránti igény, az emberi jogok és a demokratikus intézményrendszerek tiszteletének fejlesztése, valamint a béke megőrzése fontosságának belátása. Tudatosulnak benne azok az okoknak, amelyek a pusztító háborúhoz vezettek, és melynek része a népirtás és a holokauszt. Képes önálló tudásbővítésre az iskolán kívül szerzett ismeretek (pl. filmek) felhasználásával. Ismeri és (pl. időszalagon, rendszerező táblán) ábrázolni tudja a háború fontosabb történései időrendjét, képes a térképen az egyidejűleg több fronton (és földrészen) is zajló események nyomon követésére. Tájékozott a háború fontosabb szereplőiről, megfelelően értékelve a tevékenységüket.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A második világháború kezdete és első évei.

A Szovjetunió német megtámadása. Koalíciók létrejötte. A totális háború.Békék, háborúk, hadviselés.

Fordulat a világháború menetében.Magyarország hadba lépésétől a német megszállásig.

A hátország szenvedései. Népirtás a második világháborúban, a holokauszt.

A második front megnyitásától a világháború végéig. A jaltai és a potsdami konferencia.

Magyarország német megszállása. A holokauszt Magyarországon. Szálasi és a nyilasok rémuralma.

Ismeretszerzés, tanulás:– Írásos források, eredeti fotók és

dokumentumfilmek feldolgozása (pl. a háború kirobbanásával kapcsolatban).

– Önálló ismeretszerzés, majd beszámoló filmek alapján (pl. Ryan közlegény megmentése, Schindler listája, A bukás).

– Diagramok készítése, értelmezése (pl. a háborús erőviszonyok ábrázolása).

– Haditechnikai eszközök megismerése.

Kritikai gondolkodás:– Magyarázat arra, hogy

hazánkat földrajzi helyzete és revíziós politikája hogyan sodorta bele a háborúba.

– Vita, elemzések, kiselőadások tartása a Horthy-korszak revíziós politikájával

Magyar nyelv és irodalom:Radnóti Miklós: Nem tudhatom.

Vizuális kultúra:Eredeti fotók, háborús albumok.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Dokumentumfilmek (pl. a második világháború nagy csatái), játékfilmek (pl. Andrzej Wajda: Katyń; Michael Bay: Pearl Harbor – Égi háború; Joseph Vilsmaier: Sztálingrád; Andrzej Wajda: Csatorna; Ken Annikin: A leghosszabb nap; A halál ötven órája; Rob Green: A bunker).

419

Szovjet felszabadítás és megszállás.

kapcsolatban.– Háborús háttérintézmények (pl.

hátország, hírszerzés, koncentrációs tábor, GULAG) összehasonlítása.

Kommunikáció:– Fegyverek, katonai eszközök és

felszerelések bemutatása (pl. repülők, harckocsik, gépfegyverek, öltözetek).

– Kiselőadások tartása, olvasmányok, filmek, elbeszélések alapján.

– Érvek, ellenérvek egy-egy vitára okot adó eseményről. (Pl. Pearl Harbor megtámadása; a partraszállás.)

Tájékozódás térben és időben:– A főbb háborús események

időrendbe állítása térségenként, frontonként.

– Térképek elemzése, a folyamatok összefüggéseinek megértése, távolságok, területek becslése.

– Egyszerű stratégiai térképek és csatatérképek készítése.

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, népességfogyás, migráció, életmód, gazdaság, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, államszervezet, diktatúra, birodalom, emberi jog, polgárjog, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán.Személyek: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc.Topográfia: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Auschwitz, Berlin, Jalta, Hirosima.Évszámok: 1939. szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június 27. (Magyarország hadba lépése), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), (1943. január (a doni katasztrófa), 1943. február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai partraszállás,), 1944. október 15-16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja).

Év végi ismétlés: 6x1 óra, 2 óra múzeumlátogatás, 1 óra könyvtár

8. évfolyam: heti 2 óra = 74 óra / tanévÉv eleji ismétlés: „Avantgard” projekt, az 1910-es ’20-as évek. Résztvevők: a 8.a és 8.b osztályok. Ideje: 3 hét.

Tematikai egység 8. évfolyam Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás A világháborúk története. A hírek egyre gyorsabb terjedésének történetisége, a napi aktuális események figyelése, az egyre szaporodó információk befogadása. Élmények, információk merítése a XX. századdal kapcsolatban más tantárgyakból,

420

műveltségterületekből.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri az európai kontinens természetellenes megosztottságának veszélyeit, képes ennek személyes sorsokon keresztül való átélésére. Látja a nukleáris háború lehetőségének veszélyeit. Tudatosulnak benne a demokratikus és diktatórikus társadalmi rendszerek közötti különbségek az emberi szabadságjogok biztosítása terén. Látja, hogy a demokrácia a közös döntés intézményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosító formája.Felismeri, hogy a közelmúlt eseményei nagyban meghatározzák napjaink történéseit. Képes önállóan tájékozódni és véleményt alkotni az adott kor fordulópontjairól, valamint különböző időszakokat összevetni, összefüggések megállapítása céljából. Érvelni tud az egyes történelmi folyamatok (pl. globalizáció) kérdésében. Képes akár egymásnak ellentmondó források értékelésére, értelmezésére a történelmi hitelesség szempontjából.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A kétpólusú világ kialakulása.Az 1947-es párizsi békeszerződések.

A kettéosztott Európa. A NATO és a Varsói Szerződés születése.Egyezmények, szövetségek.

Válsággócok és fegyveres konfliktusok a hidegháború korában (Izrael Állam létrejötte, arab-izraeli és vietnami háborúk).

Ismeretszerzés, tanulás:– Információk rendszerezése és

értelmezése (pl. az Egyesült Államok és a Szovjetunió vetélkedéséről).

– Információk szerzése a családok, gyermekek, nők helyzetéről a kettéosztott világban (pl. Európa nyugati és keletei felében és Észak-Amerikában).

Kritikai gondolkodás:– Kérdések megfogalmazása

különféle eseményekhez kapcsolódóan.

– Egymásnak ellentmondó a források gyűjtése, elemzése és ütköztetése.

– Érvek gyűjtése azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a globalizáció közelebb hozza vagy eltávolítja-e az egyes embereket egymástól.

Kommunikáció:– Önálló gyűjtőmunkán alapuló

beszámoló (pl. a távírótól a mobiltelefonig címmel).

Tájékozódás térben és időben:– A NATO országok és a Varsói

Szerződés tagállamainak azonosítása a térképen.

Földrajz:Kisebb államok és nagyhatalmak gazdasági, területi méreteinek összevetése.

Vizuális kultúra:A korszak jellemző képzőművészeti alkotások. Köztéri szobrok. Modern építészet.

Mozgóképkultúra és médiaismeret:Játékfilmek (pl. Dror Zahavi: Légihíd – Csak az ég volt szabad, Adrzej Wajda: Hamu és gyémánt).

Ének-zene:Penderecki: Hirosima emlékezete; Britten, Ligeti György.

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog.

Fogalmak, Fogalmak: hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság, szuperhatalom.

421

adatok

Személyek: Truman, Marshall, Hruscsov.Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Észak- és Dél-Vietnam, Kuba, Közel-Kelet.Évszámok: 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása).

Tematikai egység Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig

Órakeret 8 óra

Előzetes tudásA bolsevikok hatalomra kerülése Oroszországban. Tanácsköztársaság Magyarországon. A kommunista és szocialista eszmék. A második világháború következményei hazánkban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló megismeri Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakítását, megérti a kommunista diktatúra jellegét és lényegét. Értékeli az 1956-ban az idegen elnyomás és zsarnokság ellen föllázadt emberek, közösségek bátorságát, feladatvállalását, adott esetekben hősiességét, a hazafiságra nevelés és a nemzeti öntudat megerősítése érdekében. Együtt érez a szabadságharc hőseinek és áldozatainak sorsával, szolidáris velük.Felismeri, hogy a XX. században a két totalitárius diktatúra miképpen és milyen áldozatok árán alakította a világ, és benne Magyarország sorsát. Megismeri a kommunista diktatúrák embertelenségét, az ebből fakadó elnyomás, az alacsony életszínvonal jellegzetességeit, a vasfüggöny mögötti bezártság képtelen világát. Ismeretek merít az akkor élt emberek visszaemlékezéseiből, valamint a vonatkozó múzeumok anyagából is. Véleményt fogalmaz meg, melyet képes vitában képviselni.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Magyarország 1945–1948 között.

Kommunista diktatúra: Rákosi, a diktátor.

A személyes szabadság korlátozása, a mindennapi élet az ötvenes években.Hétköznapok és ünnepek.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc.

Ismeretszerzés, tanulás:– Információk, adatok, tények

gyűjtése, értelmezése. (Pl. a korszak tanúinak meghallgatása, jegyzetek készítése.).

– Az 1956-os események nyomon követése több szálon. Adatgyűjtés, fotók, filmek, a Terror Háza Múzeum meglátogatása. Vitafórum a visszaemlékezésekről.

Kritikai gondolkodás:– Történelmi személyiségek (pl.

Rákosi és társai) jellemzése.– A felszámolt polgári életforma

és az új életkörülményeinek összehasonlítása.

Kommunikáció:– Saját vélemény

megfogalmazása a Rákosi-diktatúráról.

Tájékozódás térben és időben:– A magyar internálótáborok

helyének megkeresése Magyarország térképén (pl. Recsk, Hortobágy).

– Az 1956. október 23. és

Magyar nyelv és irodalom:Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról; Tamás Lajos: Piros a vér a pesti utcán; Márai Sándor: Mennyből az angyal.

Vizuális kultúra:Az ötvenes évek építészete. Az első lakótelepek. A korszak jellemző képzőművészeti alkotásai.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Játékfilmek (pl. Bacsó Péter: A tanú; Goda Krisztina: Szabadság, szerelem).

422

november 4. közötti események kronológiai sorrendbe állítása.

– Magyarország vaktérképén az 1956-ban hazánkra törő szovjet csapatok útvonalának bejelölése.

Értelmező kulcsfogalom

Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség;gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, közigazgatás, szuverenitás, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallásüldözés, egyházüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: népbíróságok, államosítás, internálás, pártállam, ÁVH, kitelepítések, tervgazdaság, kollektivizálás, szövetkezet, tömegpropaganda,Személyek: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Mindszenty József, Nagy Imre, Kádár János.Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy.Évszámok: 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke), 1956. október 23. (forradalom kitörése), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete).

Tematikai egység A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása Órakeret 6 óra

Előzetes tudás

A háború után kialakuló két világrendszer, a hidegháború időszakának kezdete. Integrációs törekvések a politikai és gazdasági életben, új katonai szövetségek létrehozása. A háború után a nemzetek közötti összefogásnak egyre nagyobb a szerepe.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri a kommunista államberendezkedés fejlődésképtelenségét, tudatosulnak benne a bukás körülményei és következményei. Megismeri a két világrendszer vetélkedésének főbb történéseit. Felismeri a szovjet típusú országokban végbemenő rendszerváltozás lényegi elemeit.Képes a korszak főbb eseményeinek feldolgozására internet segítségével, korabeli sajtótudósítások és filmhíradók, valamint dokumentumfilmek felhasználásával.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A gazdaság két útja: piacgazdaság és tervgazdaság.

Az életmód változása, a populáris kultúra kialakulása és terjedése a világban.Öltözködés, divat.

Tudományos és technikai forradalom. Fegyverkezési verseny és űrprogram.Felfedezők, feltalálók.

A nyugati integráció. Az enyhülés kezdetei.államférfiak.

Az európai szovjet típusú rendszer összeomlása.

Ismeretszerzés, tanulás:– Adatok, képek gyűjtése a

fegyverkezési és űrprogramról.– Információk gyűjtése a

nagyhatalmak politikai és gazdasági helyzetéről. Hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása.

Kritikai gondolkodás:– Problémák felismerése, a

szocialista gazdaság egyre jobban megmutatkozó gyengeségeinek elemzése (pl. a tervutasításos rendszer).

– Érvek, ellenérvek gyűjtése a két rendszer (kapitalizmus és szocializmus) működésének értékeléséhez. Vitafórum

Földrajz:Közép- és Kelet-Európa országhatárainak változása.

Mozgóképkultúra és médiaismeret:A XX. század második felének filmművészete. (Pl. Florian Henckel von Donnersmarck: A mások élete.)

Informatika:Adatok gyűjtése interneten jeles történelmi személyekről (pl. Gorbacsov, Szaharov, II. János Pál, Reagan), eseményekről (pl. a berlini fal lebontása).

Ének-zene:

423

Birodalmak.

A rendszerváltó Közép-Kelet-Európa. Németország egyesülése.A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása.

rendezése.– A lényeg kiemelése, a

kulcselemek megértetése grafikonok és képek alapján.

Kommunikáció: A szocialista és a kapitalista

rendszer bemutatása szóban, kiselőadás tartása a szocializmusról források, olvasmányok alapján.

Tájékozódás térben és időben: Történelmi térkép és mai

földrajzi térkép együttes használata. (Pl. a közép- és kelet-európai országok földrajzi helyzetének meghatározása.)

John Cage. Emerson – Lake – Palmer: Egy kiállítás képei; John Williams: Filmzenék (pl. Csillagok háborúja, Harry Potter).

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia.Személyek: Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál.Topográfia: Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága, Csernobil.Évszámok: 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), 1991-1999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása).

Tematikai egység A Kádár-korszak jellemzői Órakeret 8 óra

Előzetes tudás A kétpólusú világ megszűnése, az európai szovjet típusú rendszerek összeomlása. A Szovjetunió, a szovjet típusú rendszer története 1917–1990/1991 között.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló megismeri az 1956-ot követő kegyetlen megtorlást, tudatosul benne a társadalom és a hatalom közötti kényszerű kompromisszum eredménye és kártékony volta.Képes önálló vélemény alkotására a XX. század közép-kelet-európai népeinek történetéről. Megismeri azánk útját a forradalom utáni megtorlástól a kádári időszak, a „legvidámabb barakk” főbb eseményein keresztül a rendszerváltozásig.A megélt és megírt történelem különbségeinek megfigyelése családtörténeti elemek felhasználásával.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlás időszaka.

A kádári konszolidáció. Élet a „legvidámabb barakkban”.

Ismeretszerzés, tanulás: Önálló információgyűjtés a

kádári diktatúra éveiről. (Pl. az 1956-os forradalom hőseinek elítélése; a szövetkezetek

Vizuális kultúra: Dokumentum- és játékfilmek, a Mementó Szoborpark. Makovecz Imre építészete, Erdélyi Miklós művészete.

424

A pártállam csődje.A rendszer megváltoztatása kezdetei.

létrehozása.)

Kritikai gondolkodás: Történelmi folyamat elemzése

(pl. Magyarország útja a kommunizmustól szocializmus bukásáig).

Érvek gyűjtése ugyanazon korszak egyik, illetve másik történelmi szereplője mellett, illetve ellen.

Kommunikáció: Beszélgetés a Kádár-rendszer

élő tanúival.

Tájékozódás térben és időben: Gazdasági, társadalmi,

kulturális különbségek a magyar és a korabeli nyugat-európai társadalmak között.

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: munkásőrség, konszolidáció, népfelkelés, puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam, szamizdat, demokratikus ellenzék.Személyek: Kádár János.Topográfia: Salgótarján, Szászhalombatta, Bős-Nagymaros, Monor, Lakitelek.Évszámok: 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1985 (monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása).

Tematikai egység Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Órakeret 6 óra

Előzetes tudásA XX. század utolsó harmadának legfontosabb technikai újításai. A nyugat-európai integráció kezdetei. A szovjet tömb felbomlása. Politikai fordulat a rendszerváltó kelet-európai államokban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló mérlegeli a globalizációs folyamatok előnyeit és hátrányait, képes megítélni a történelmi-társadalmi kérdéseket, folyamatokat a demokratikus értékek jegyében.Belátja a globalizáció és a rendszerváltozás közötti összefüggéseket. Kialakul benne a kisebbségek iránti megértés, a demokratikus és a környezettudatos gondolkodás. Azonosul az egységes Európa gondolatával, felkészül a közéletben való tudatos részvételre.

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az Európai Unió létrejötte és működése.Egyezmények, szövetségek.

Ismeretszerzés, tanulás:– A személyes tapasztalatokra

alapozott információk gyűjtése

Földrajz:Az Európai Unió kibővülése és jelenlegi működése.

425

A közelmúlt háborúi, válsággócai (Közel-Kelet, Afganisztán, Irak, Irán).

A globális világ sajátosságai, globalizáció előnyei és hátrányai.Történelemformáló eszmék.

(pl. a televízió, a mobiltelefon, az internet) előnyeiről és hátrányairól.

Kritikai gondolkodás:– Környezeti- és

atomkatasztrófák értékelése egy mai tizenéves.

Kommunikáció: Önálló vélemény

megfogalmazása a szűkebb és tágabb környezetünket befolyásoló tényezőkről.

Tájékozódás térben és időben: A rendszerváltás

(rendszerváltozás) ütemének összehasonlítása a volt szocialista országokban.

Biológia-egészségtan:Az ökológiai változások figyelemmel kísérése a XXI. század elején.

Mozgóképkultúra és médiaismeret:A XXI. század első évtizedének filmművészete.

Etika:Az ember szerepe, helye a gyorsan változó világban.

Értelmező kulcsfogalom

Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: multikulturalizmus, terrorizmus, migráció, , integráció, euró, internet, tömegkommunikáció.Topográfia: az EU tagállamai.Évszámok: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 2002 (az euró bevezetése), 2001. szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is).

Tematikai egység Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás A Kádár-korszak legfontosabb általános jellemzői. Az egypártrendszer működésének alapelvei. A pártállam csődjének okai és jelei a Kádár-korszak utolsó éveiben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanuló felismeri a demokratikus átalakulás jelentőségét, az ezt tagadó álláspontokat kritikával illeti, a következményeket differenciáltan értékeli.Megismeri a demokratikus intézményrendszer működése fontosságát, erősödik benne a haza iránt érzett elkötelezettség érzése.Sokoldalúan felkészül a jövendő közéleti szerepekre. (Pl. A demokrácia játékszabályainak dramatikus módszerrel történő tanulása. A vitakultúra fejlesztése.)

Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A demokratikus jogállam megteremtése.

Magyarország csatlakozása a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

A gazdasági élet és a jogi

Ismeretszerzés, tanulás: Ismerkedés a jogállamiság

intézményrendszerével. Következtetések levonása, majd azok rendszerezése. A napi közéletből vett példák felsorakoztatása.

Tapasztalatok gyűjtése a

Földrajz:A Kárpát-medence magyarok által lakott területeinek meghatározása, vaktérképre rajzolása.

Technika, életvitel és gyakorlat:A családok életszínvonalának változása a rendszerváltást

426

intézményrendszer a mai Magyarországon.

A magyarországi nemzetiségek és etnikai kisebbségek.A cigány (roma) népesség helyzete.

A határon túli magyarság sorsa a rendszerváltozást követően.Kisebbség, nemzetiség.

család, a szűkebb és tágabb környezet, az iskola mindennapi életéből.

Kritikai gondolkodás: A határon túl élő magyarok

sorsának megismerése, a valós és fiktív elemek megkülönböztetése.

Történetek, élő tanúk visszaemlékezései, azok meghallgatása. (Pl. a rendszerváltás korának aktív szereplői és tanúi.).

Kommunikáció: Saját vélemény kialakítása a

rendszerváltás éveinek dilemmáiról és eseményeiről.

A médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság összehasonlítása.

Tájékozódás térben és időben: Az erdélyi, kárpátaljai,

felvidéki és délvidéki magyarok életviszonyainak összehasonlítása egymással és a hazai viszonyokkal.

Jelentősebb határon túli magyarlakta települések bejelölése vaktérképre.

követően.

Értelmező kulcsfogalom

Változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalom

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus, demokratikus intézményrendszer, jogállam.Személyek: Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc.Topográfia: Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék (Burgenland).Évszámok: 1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz), 2004 (Magyarország EU-tag lett).

Ismétlés: 6x1 óra,

Tematikai egység Társadalmi szabályok Órakeret 3 óra

Előzetes tudás Az emberi együttélésre vonatkozó hétköznapi és iskolai szabályok ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A legfontosabb együttélési szabályok jellemzőinek tudatosítása.Különféle típusú társadalmi szabályok értelmezése, a közös és az eltérő vonások felismertetése. Annak beláttatása, hogy minden közösséget a résztvevők által

427

elfogadott írott és íratlan szabályok hoznak létre és tartanak fenn. A saját életre vonatkozó szabályok azonosítása.

Témák Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok

Szokás, hagyomány, illem, erkölcs.

A jogi szabályozás sajátosságai.

Jogok és kötelességek.

Az alapvető emberi jogok.A gyermekek jogai, diákjogok.

Egyenlőség és egyenlőtlenségek a társadalomban.

Tapasztalatszerzés: valamilyen hivatalos ügy elintézésében.

Ismeretszerzés, tanulás:– A médiából vett példák

azonosítása az alapvető emberi jogok érvényesülése, illetve megsértése témakörében.

– Társadalmi egyenlőtlenségek és egyenlőségek azonosítása történelmi példák alapján.

Kritikai gondolkodás:– Személyes tapasztalatok és

korábban tanult ismeretek kapcsolása a szokás, a hagyomány, az illem, az erkölcs és a jog fogalmához.

– Különböző társadalmi szabályok összehasonlítása és tipizálása.

– Jogok és kötelezettségek egymáshoz kapcsolása a közösségi életben.

Kommunikáció:– Érvelés valamilyen diákjog

érvényesítésének szükségessége mellett.

Hon- és népismeret:Magyar népszokások.

Biológia-egészségtan:Az élővilággal szembeni kötelességeink, és az állatok jogai.

Etika:Szabadság és korlátozottság. Színesedő társadalmak. A társadalmi együttélés közös normái.

Kulcsfogalmak Társadalom, norma, szabály, jog, kötelesség.

Fogalmak Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi jog, gyermeki jog, hivatal, egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség.

Tematikai egység Állampolgári alapismeretek Órakeret 5 óra

Előzetes tudás A politikai ideológiák és struktúrák történelmileg kialakult alaptípusainak ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az állampolgári felelősség kialakítása. A köz- és egyéni érdek összeegyeztethetőségének problémái. Napjaink legjellemzőbb politikai rendszereinek megismertetése, és az ezzel kapcsolatban korábban tanultak fogalmi rendszerezése.A modern politikai rendszer működési mechanizmusának nagy vonalakban való áttekintése. Az önálló véleményalkotás gyakoroltatása egy-egy konkrét politikai jelenséggel kapcsolatban.

Témák Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok

Államformák (királyság, köztársaság).

Politikai rendszerek (demokrácia, diktatúra).

A demokratikus állam működésének alapelvei (hatalommegosztás,

Ismeretszerzés, tanulás: Az államformákra és politikai

rendszerekre vonatkozó történelmi ismeretek bemutatása szóban vagy írásban.

A magyarországi törvényalkotás folyamatának megértése.

Etika:Tágabb otthonunk - Európa. A média és a valóság.

428

hatalomgyakorlás és társadalmi kontroll).

Állampolgári jogok és kötelességek.

Magyarország politikai intézményei (államszervezet és társadalmi érdekképviseletek).

A média, mint hatalmi ág.A nyilvánosság szerepe a közéletben.

Tapasztalatszerzés: részvétel a diákönkormányzat munkájában.

A nyilvánosság politikai szerepének igazolása a médiából vett példák segítségével.

Kritikai gondolkodás: Vita az állampolgári jogok és

kötelességek viszonyáról, ezek magyarországi érvényesüléséről.

A média és a politikai hatalom viszonyának elemzése konkrét példák alapján.

KulcsfogalmakÁllam, politikai rendszer, államforma, királyság, köztársaság, hatalom, intézmény, szervezet, kormányzás, demokrácia, diktatúra, szélsőséges pártok és mozgalmak, államszervezet, hatalommegosztás.

Fogalmak Hatalmi ág, érdekképviselet, állampolgári jogok, állampolgári kötelességek, közjó, politikai intézmény, média, közélet, nyilvánosság.

Tematikai egység Pénzügyi és gazdasági kultúra Órakeret 5 óra

Előzetes tudás A munka világával kapcsolatos ismeretek és személyes tapasztalatok. Kamatszámítás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tudatos tervezés és a személyes felelősségvállalás hangsúlyozása. Néhány gazdasági-pénzügyi alapfogalom megismertetése.A gazdaságról való gondolkodás megalapozása és formálása a gazdasági szereplők azonosításán és a saját gazdasági szerepe tudatosításán keresztül.A gazdaságra vonatkozó korábbi ismeretek rendszerezése.

Témák Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok

A gazdaság legfontosabb szereplői, és kapcsolatuk a piacgazdaságban (háztartások, vállalatok, állam, külföld, piac, pénzügyi közvetítők).

A pénz funkciói és formái (érme, bankjegy, pénzhelyettesítők, bankkártyák). Az infláció.

Pénzintézetek és tevékenységük (betétgyűjtés, hitelezés, kamat, tőke, árfolyam).

Egy diák lehetséges gazdasági szerepei (munka, fogyasztás, gazdálkodás a zsebpénzzel).

Tapasztalatszerzés: internetes tájékozódás árfolyamokról és befektetési lehetőségekről.

Ismeretszerzés, tanulás: A piacgazdaság modelljének

megalkotása, a szereplők és a piacok közötti kapcsolatrendszer megértése.

Kiselőadások tartása a pénztörténet főbb korszakairól.

Egy külföldi osztálykirándulás költségvetésének elkészítése – a valuták közötti váltás gyakorlásával együtt.

Kritikai gondolkodás: Gazdasági-pénzügyi döntések

szimulálása néhány feltételezett gazdasági változás tükrében.

Nyert, illetve feláldozott haszon mérlegelése néhány gazdasági döntésben.

Földrajz:A gazdaság ágazatai. A magyar gazdaság főbb működési területei.A piac működésének alapelvei. A pénz szerepe a gazdaságban. Nemzeti és közös valuták. Árfolyam, valutaváltás.

Matematika:Kamatszámítás.

Technika, életvitel és gyakorlat:Korszerű pénzkezelés.

Kulcsfogalmak Munka, gazdaság, piac, pénz, termelés, fogyasztás.

Fogalmak Piacgazdaság, háztartás, vállalat, belföld, külföld, pénzintézet, pénzügyi közvetítő,

429

bankjegy, pénzhelyettesítő, költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás, betét, kötvény, befektetési jegy, hitelfelvétel, kamat, árfolyam, infláció.

Tematikai egység Háztartás és családi gazdálkodás Órakeret 5 óra

Előzetes tudás Személyes tapasztalatok a családi – háztartási gazdálkodással kapcsolatban. Kamatszámítás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Egyéni felelősség, kezdeményezőképesség és az alkotó munka szerepének tudatos felismertetése.A pénzkezelés alapvető fogalmainak megértetése a családi gazdálkodás legfontosabb kérdéseihez kapcsolódóan.

Témák Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok

Családi bevételek:munkával szerzett jövedelmek, nem munkával szerzett jövedelmek (társadalmi juttatások, tulajdonból származó jövedelmek, örökség, nyeremény, vagyon).

Családi kiadások: létszükségleti kiadások (élelem, ruházkodás, lakás, közüzemi szolgáltatások), egyéb kiadások (oktatási-kulturális, szabadidős és rekreációs kiadások).

Takarékosság a háztartások fogyasztásában és vásárlásában (energiahasználat, beruházás, tudatos vásárlás, hulladékkezelés és újrahasznosítás).

Családi pénzkezelési technikák (megtakarítás és befektetés, hiány és hitel, bankszámlák, bankkártyák és banki műveletek).

Tapasztalatszerzés: látogatás egy pénzintézetben, a lakossági folyószámlákhoz kapcsolódó banki tevékenységek megismerése.

Ismeretszerzés, tanulás: A családi és a személyes

szükségletek, illetve vágyak számbavétele. Ezek rangsorolása és szimulációs gyakorlat keretében való összevetése a reális lehetőségekkel.

Különféle élethelyzetekhez kapcsolódó családi költségvetések tervezése.

Számításokkal alátámasztott választás minimum két banki megtakarítási lehetőség közül.

A háztartási megtakarítási lehetőségek azonosításának gyakorlása szituációs játék keretében.

Lakossági folyószámla adatainak értelmezése. A családi bevételek és kiadások szerkezetének grafikus ábrázolása.

Földrajz:Egy termék árát befolyásoló tényezők. Kiadás és bevétel. Különböző fizetési módok. A fogyasztási szokások változásai.

Matematika:Diagramok, táblázatok, grafikonok – adatleolvasás, készítés, értelmezés. Kamatos kamat, befektetés és hitel.

Technika, életvitel és gyakorlat:A háztartás és a közszolgáltatások. Hulladékgazdálkodás.

Kulcsfogalmak Család, szükséglet, munka, tulajdon, jövedelem.

Fogalmak

Háztartás, költségvetés, bevétel, kiadás, társadalmi juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség, nyeremény, vagyon, létszükségleti kiadás, nem létszükségleti kiadás, beruházás, egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, kamat, bank, bankszámla, bankkártya, banki művelet, lakossági folyószámla.

Tematikai egység Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság Órakeret 3 óra

Előzetes tudás Személyes és közvetett kommunikáció megkülönböztetése.Minden médiumra kiterjedő, személyes médiahasználati tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése.

430

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az internet, a televízió, a videojáték (mozi, rádió, újság) szerepének meghatározása. A média használata a mindennapokban.

A különféle médiatartalmak értelmezése, a média funkcióinak (megörökítés, tájékoztatás, vélemények befolyásolása, jövedelemszerzés, szórakoztatás, gyönyörködtetés, önkifejezés) azonosítása.

A nyilvánosság jelentésének és jelentőségének meghatározása, szerepének tisztázása az egyes korokban és társadalmakban.

Informatika:Tájékozódás néhány online szolgáltatás céljáról lehetőségéről.Az internet kommunikációs szolgáltatásai (MSN, Skype, VoIP, chat, blog).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Média, tömegkommunikáció, médiahasználat, funkció, médiaszöveg.nyilvánosság.

Tematikai egység A médiamodellek és intézmények. Órakeret3 óra

Előzetes tudásA médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: a fogyasztók/felhasználók és a médiatartalom-előállítók.Információk saját környezet médiahasználati szokásairól.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak megértetése, hogy miért jelenik meg a média közönsége kettős szerepben: mint vásárló és mint áru.A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A médiapiacon az olvasóért, nézőért, felhasználóért folyó verseny szereplői, jellemzői és eszközei.

A fontosabb médiamodellek (közszolgálati, kereskedelmi, közösségi média) és jellemzői, valamint azok megkülönböztetése.

A médiaintézmények célközönségei (életkor, nem, végzettség, kulturális és egzisztenciális héttér, érdeklődés).

A közösségi hálózatok funkciói, jellemzői.

Magyar nyelv és irodalom:A beszélő és az elbeszélő szerep, a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözősége, a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérései.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média.

Tematikai egység A média társadalmi szerepe, használata –Reklám és hír a hagyományos és az új médiában

Órakeret 2 óra

Előzetes tudás

A kereskedelmi kommunikáció (reklám) megjelenési helyeinek, alapformáinak ismerete.A hírgyártáshoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A „naiv fogyasztói” szemlélet átértékelése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

– A reklámok a hirdetés és a médiaipar jellemzői.– A hírgyártás folyamatának, szereplőinek azonosítása.– A hír, a kommentár és a hírérték fogalmának meghatározása.– A pártatlanság és korlátai.

Vizuális kultúra:Reklámhordozó felületek gyűjtése, csoportosítása, olvasása, értelmezése a reklámkészítő szándéka és kifejezésmódja közötti összefüggés alapján.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hír, kommentár, hírérték, hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal.

431

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása.A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése.Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése.A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését.Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre.Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit.Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait egészen napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére.Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik.Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki.Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok.Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők.Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból.Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget.Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani.Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat.Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet.Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni.Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit.Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani.Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni.Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjogokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit.Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és

432

kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát.Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani, illetve egyszerű családi költségvetést készíteni, és mérlegelni a háztartáson belüli megtakarítási lehetőségeket.

Év végi ismétlés: 2x1 óra, és 1 óra múzeumlátogatás (Terror Háza, május körül).

ETIKA

Az etika alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak.

A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll – testi, szellemi és lelki értelemben. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmának szerkezetet. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint hazánk Alaptörvénye rögzíti az ember elidegeníthetetlen jogát az élethez és a szabadsághoz, következésképpen az etika a személy egyediségét és méltóságát helyezi a középpontba. Erre az alapelvre kell épülnie minden társas kapcsolatnak és közösségi szerveződésnek. Az etika magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását – önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz –, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat.

Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás során az elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget.

A cselekedetek és az elmulasztott cselekedetek, a társadalmi teljesítmények megítéléséről azonban csak akkor folyhat értelmes párbeszéd, ha léteznek olyan erkölcsi alapelvek, amelyeket a nagy többség mértékadónak tart. Az értékrelativizmus elkerülése érdekében fontos tehát hangsúlyozni, hogy az etika tantárgy azoknak az alapértékeknek a megerősítésére törekszik, amelyek összhangban állnak az egyetemes és európai emberi értékrenddel, amely az Alaptörvényből is kiolvasható.

A különböző társadalmakban azonban nem egészen egységes a közösnek tekinthető értékek és normák értelmezése – különösen olyankor nem, amikor ezek konkrét helyzetekben ütköznek egymással, vagy sajátos érdekek befolyásolják a róluk való gondolkodást. Ezért az értékek és a normák megítélése minden korban gyakran képezte vita és egyeztetés tárgyát a közösségeken belül – és sokszorosan így van ez napjainkban, amikor a környezet a korábbiaknál kevesebb biztos tájékozódási pontot kínál a fiatalok számára. A saját értékek keresése közben azonban fontos megérteni azt is, hogy az értékek sokfélék és kulturálisan változatosak, s a tanulóknak nyitottá kell válniuk a sajátjukétól eltérő értékrendek befogadására is. A magatartást befolyásoló értékek/erények egy része személyes jellegű, mivel az énnel és az

433

identitással áll kapcsolatban. Más részük interperszonális – másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű – közösségeinkhez és környezetünk egészéhez kapcsolódva fontos szerepet játszik abban, hogy világunk élhető és utódainkra is átörökíthető maradjon.

Az erkölcsi érzék, illetve mélyebb szinten a lelkiismeret fejlesztése azt jelenti, hogy képessé tesszük gyermekeinket arra, hogy olyan értékeket erősítsenek meg magukban, amelyek egyszerre igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és közösségeik érdekeihez. Közben pedig fejlődnek bennük azok a pozitív belső késztetések is, amelyek segítségükre vannak a jó és a rossz felismerésében, az elkövetett hibák kijavításában, valamint a bűntudat kezelésében.

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért az önálló, felelős és kritikai gondolkodás, valamint a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. Ugyanilyen fontos jellemzője a felelős magatartásnak az empátia, a másik ember helyzetének megértése és átérzése. Az erkölcsi nevelés alapvető feladata ezért a másokkal való törődés, a szolidaritás képességének erősítése is. S végül a felelős cselekvés harmadik elengedhetetlen összetevője az a képesség, hogy elvont, egyetemes nézőpontból is rá tudjunk tekinteni a dolgokra. Ebből a szempontból az erkölcsi nevelés fő feladata az igazságosság és a méltányosság elvének megértetése és elfogadtatása a gyerekekkel. A nevelés e három területének ugyanakkor szerves részét képezi az érzelmi intelligencia fejlesztése is, amely a viselkedést a kognitív szint alatt – e szintnél erősebben – befolyásolja, s amelynek hiánya, illetve fejletlensége elemi akadálya lehet a kívánatos értékek bensővé válásának.

Az iskolai tanulásra jellemző módon az etika is számos ismeretet közvetít. A tantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem sokkal inkább érték- és fejlesztésközpontú. A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriák jelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten való megtapasztalása, tudatosítása, illetve szükség szerinti újrarendezése. Mindennek személyes tapasztalatokon, reflexiókon és véleményalkotáson kell nyugodnia. A tananyag felépítése ezért nem lineáris, hanem spirális szerkezetű. Az életkornak megfelelő résztémák és tevékenységek hátterében évről évre ugyanazok a nagy tematikai egységek térnek vissza – más-más konkrét előfordulási szinten, más-más hangsúlyokkal –, építve a korábbi tapasztalatokra, kiegészítve és szintetizálva azokat. A kétéves szakaszokon belül azonban sem a nagy témakörök, sem pedig a résztémák tantervi egymásutánja nem jelent előírt sorrendet. Az, hogy melyik kérdéskör mikor kerüljön sorra, leginkább helyben, a tanulócsoport ismeretében határozható meg.

A tananyag tartalma inkább épül a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolható tapasztalatokra, illetve személyes élményekre, mint elméleti jellegű ismeretekre. Ezeket természetes módon egészíthetik ki az életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető történetek, mesék, mondák, irodalmi vagy publicisztikai szövegek, filmek vagy digitális formában elérhető egyéb tartalmak. Az etika a tanulókra nem közlések befogadóiként, hanem a tanulási folyamat aktív – gondolkodó, kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó és útkereső – résztvevőiként tekint.

Mivel az erkölcsi nevelés már kisgyermekkorban, a családban elkezdődik, majd az óvodában és egyre táguló környezeti hatások között folytatódik – ideértve a kortársi csoportokat és a médiát is –, a gyerekek sem az első napon, sem pedig a későbbiekben nem „tiszta lapként” lépnek be az iskola kapuján. Valamilyen ösztönösen és/vagy tudatosan már meglévő erkölcsi rendet hoznak magukkal. Ezzel összhangban vagy ezzel vitatkozva kell megpróbálni segítséget nyújtani nekik ahhoz, hogy el tudjanak igazodni az egymásnak sokszor ellentmondó értéktartalmú információk, üzenetek között, illetve hogy választást igénylő helyzetekben lelkiismeretük szavára hallgatva, morálisan helyes döntéseket tudjanak hozni.

Mivel ez sohasem jön létre a gyerekek személyes megérintődése és elhatározása nélkül, a pedagógus feladata nem erkölcsi kinyilatkoztatások megfogalmazása, az erkölcsi jóval kapcsolatos ismeretek vagy egyes értékek verbális hangoztatása, hanem elsősorban a figyelem ráirányítása a különböző élethelyzetek morális vonatkozásaira, a kérdezés, a gondolkodás és az állásfoglalás bátorítása, a szabad beszélgetések, valamint a nézőpontváltást gyakoroltató szerepjátékok és viták moderálása. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni – különösen az általános iskolai

434

korosztály esetében –, hogy az eredmény döntő mértékben nem a közlések tartalmán, hanem a közvetítés módján múlik. Egy hiteles felnőtt, akinek értékekkel kapcsolatos nézetei összhangban vannak a tetteivel, csupán a példája révén erősebb és maradandóbb erkölcsi hatást tud gyakorolni a gyerekekre, mint mások a szavaikkal.

Az erkölcsi tanulást számos pedagógiai módszer és tevékenység segítheti, amelyek legfontosabb közös jellemzője az élményszerűség, a fizikai, szellemi és lelki értelemben vett cselekvő tanulói részvétel. Az etikaórák kitüntetett munkaformája lehet sok egyéb mellett: a szabad beszélgetés, az önkifejező alkotás, a vita, a szerepjáték, a megfigyelés, a kérdezés, a rendszerezés és az elemzés, valamint az iskolai és a helyi közösség életébe, esetleges problémáinak megoldásába, a különböző szintű kulturális és közösségi értékteremtésbe való tevékeny bekapcsolódás. Az erkölcsi nevelés jó lehetőségeit kínálják ugyanakkor az olyan tanórán kívüli formák is, mint például az iskolai hagyományok ápolása, a társak segítése, a helyi közösség számára végzett bármilyen hasznos tevékenység, illetve az önkéntes munka.

Mindezzel összhangban az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában – egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Az ilyen típusú visszajelzések befogadására jó keretet nyújthat a tanulói portfólió. Osztályzattal is értékelhető az egyéni vagy közös feladatokban való részvétel, illetve egy-egy konkrét tevékenység. Soha nem irányulhat viszont az értékelés azoknak a személyes vélekedéseknek a minősítésére vagy osztályozására, amelyek értékközpontú kialakítása a tantárgy lényegi funkciója.

5–6. évfolyamEbben az életszakaszban megerősödik a távlatosabb időszemlélet, és ez alapot kínál ahhoz, hogy a tanulókban fokozatosan kialakuljon a közös európai és a magyar múlt öröksége iránti megbecsülés. Erre építve az etika számos témaköre sikeresen kapcsolható össze a nemzeti öntudat és a hazafias nevelés céljaival. Ugyanennek a fejlődésbeli váltásnak a talaján egyre inkább kialakul a gyerekekben az előrelátás képessége, amely fontos lelki alapja lehet a másokért való felelősségvállalás és a környezettudatos életmód kialakulásának, valamint a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia megalapozásának.

11–12 éves korban már megélt tapasztalatai vannak a gyerekeknek a jogok és kötelezettségek közötti kapcsolatról, miként arról is, hogy a társas együttéléshez szükségképpen hozzátartoznak az érdekellentétek és a konfliktusok. Az etika keretében ekkor feldolgozásra kerülő témák jó alkalmakat kínálnak az önismeret és a társas kultúra, a demokráciára nevelés alapjainak lerakására, valamint a szociális és állampolgári kompetencia erőteljes fejlesztésére.

Mivel erre az életszakaszra általában kialakul a szóbeli és az írásbeli önkifejezés alapvető eszköztára, az etika órák – az infokommunikációs eszközök használatára épülő kapcsolattartás, gondolatcsere és kreatív írás-alkotás révén – hasznos támogatói lehetnek az anyanyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia fejlődésének is.

Ezeket az éveket a nagy barátkozások jellemzik, ami felértékeli a gyerekek számára az önismerettel és a társas kapcsolatokkal összefüggő témákat. Ugyancsak fontos feladata ennek az életkornak az anyagi javakhoz és a pénzhez való viszony elmélyült feldolgozása annak érdekében, hogy a kívánatos módon alakuljon a tanulók értékhierarchiája.

Az erkölcsi témák ezekben az években jó nyersanyagot kínálnak az érdek- és értékkonfliktusok felismeréséhez és feldolgozásához is. A foglalkozásokon érdemes kiemelt szerephez juttatni az elkövetett hibák vagy rossz döntések miatt bekövetkező károk enyhítéséről, a jóvátételről és a jó visszaállításának lehetőségeiről való gondolkodást, valamint az ehhez kapcsolódó kommunikációs és közösségi technikák életkornak megfelelő szinten való elsajátítását.

A konfliktusok elemzése során fel kell mutatni, illetve meg kell erősíteni a problémák erőszakmentes, konstruktív és morálisan elfogadható kezelésének mintáit. Szinte valamennyi témakör alkalmas a tanulók szociális érzékenységének fejlesztésére, amihez ebben az életkorban különösen jó eszközt kínálnak a szerepjátékok. A szabad beszélgetés mellett talán ez a forma tudja leginkább elősegíteni a tanulókat foglalkoztató kérdések felszínre hozatalát, a kételyek megfogalmazását és a közös válaszkeresést.

435

Tematikai egység Test és lélek Órakeret11 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

A főbb emberi szervrendszerek ismerete. Az egészséges életmóddal kapcsolatos alapvető ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A tanulók testi és lelki egészséggel kapcsolatos ismereteinek gyarapítása és az önmagukért való felelősség érzésének erősítése. A beteg és a fogyatékkal élő emberek iránti empátia fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Fejlődés és szükségletekHogyan változtak testi, lelki, szellemi tulajdonságaim az évek során? Mire van szükség ahhoz, hogy a testem jól fejlődjön? Mi kell a lelkem és az értelmem fejlődéséhez? Melyek az ember legfontosabb fizikai, lelki és szellemi szükségletei? Miben térnek el egymástól a gyerek, a felnőtt és az idős ember szükségletei? Miben különbözik egy ember az összes többi élőlénytől, és miben hasonlít rájuk?

Egészség és betegségMilyen az egészséges ember? Hogyan kerülhet veszélybe éshogy védhető meg az egészség? Én egészségesen élek? Van olyan szokásom, amelyen jó lenne változtatnom az egészségem érdekében?Miben különbözik egy beteg ember az egészségestől? Hogyan és miért betegedhet meg valaki? Mi változik meg ettől az életében? Milyen az, amikor én beteg vagyok? Mért tartozom felelősséggel saját testi épségemért?

FogyatékosságMilyen képessége hiányozhat annak, aki valamilyen téren fogyatékos? Vannak-e olyan speciális képességeik a fogyatékkal élőknek, amelyekben ügyesebbek másoknál? Mi a különbség a fogyatékosság és a betegség között? Hogyan alakulhat ki ilyen állapot? Miben és hogyan akadályozza a fogyatékkal élő embereket állapotuk a hétköznapi tevékenységekben? Hogyan lehet elhárítani vagy csökkenteni ezeket az akadályokat? Hogyan lehet egy fogyatékkal élő gyereket támogatni az osztályban? Mit tanulhatnak az ép gyerekek fogyatékkal élő társuktól? Élhetnek-e teljes értékű életet a fogyatékos emberek?

Ép testben ép lélek?Milyen a jó és milyen a rossz lelkiállapot? Milyen lehet a lélek, amikor sérült vagy beteg? Milyen jelei vannak ennek? Hogyan őrizhetjük meg a lelki egészségünket? Lehet-e beteg lélek ép testben, és beteg vagy fogyatékossággal élő testben ép lélek? Mi minden befolyásolhatja ezt?

Egy belső hang: a lelkiismeretMi minden hat a döntéseinkre? Mi a lelkiismeret, és miből érezzük a jelenlétét? Hogyan hat a tetteinkre? Mi történik, amikor hallgatunk rá, és mi történik, amikor nem?

Természetismeret: Kamaszkori változások: testkép, testalkat; az egészséges táplálkozás alapelvei; a serdülő személyiségének jellemző vonásai; az önismeret és az önfejlesztés eszközei; veszélyforrások különféle élethelyzetekben; káros szenvedélyek.

Dráma és tánc: ön- és társismereti játékok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Testi tulajdonság, lelki tulajdonság, szellemi képesség, szükséglet, fejlődés, egészség, betegség, fogyatékosság, befogadás, elfogadás, lelkiismeret, szándék, döntés.

Tematikai egység Kapcsolat, barátság, szeretet Órakeret11 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

Olvasott, hallott, látott, megélt történetek, amelyek középpontjában a barátság témája áll.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A saját kapcsolati háló szerkezetének tudatosítása. Annak megéreztetése, hogy az őszinte baráti kapcsolatok fontos szerepet játszanak az ember életében. Olyan kommunikációs technikák megismertetése, amelyek segíthetnek a barátság ápolásában és az esetleges konfliktusok feloldásában.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKapcsolataimKikkel tartok szorosabb vagy lazább kapcsolatot? Kihez mi fűz, és milyen mélységűek ezek az érzések?

Magyar nyelv és irodalom: a közlési szándéknak megfelelő nyelvi és nem

436

Mi tesz vonzóvá és mi tesz ellenszenvessé valakit? Milyen módon lehet elnyerni valakinek a rokonszenvét? Milyen eszközöket nem szabad vagy nem érdemes használni ennek során? Miért?

Baráti kapcsolatokLehetnek-e a barátoknak titkaik egymás előtt? Mit jelent az, hogy őszinték vagyunk valakihez? Megengedhető-e a hazugság a barátok között? Csak szavakkal lehet hazudni vagy más módon is? Mit jelent a barátságban a másik tisztelete? Hogyan tudják segíteni egymást a barátok? Mi az, amivel fájdalmat tudnak okozni egymásnak? Hogyan lehet bocsánatot kérni és megbocsátani? Van-e olyan vétség, ami megbocsáthatatlan?

A kapcsolat ápolásaMilyen formái vannak a szeretet kimutatásának és a figyelmességnek? Milyen szerepe van a kapcsolat ápolásában a személyes találkozásoknak, a telefonnak, az internetnek és a közös programoknak?Milyen problémák és milyen konfliktusok zavarhatják meg a barátságot? Hogyan lehet feloldani ezeket?

nyelvi jelek használata; mindennapi kommunikációs szituációk gyakorlása.

Vizuális kultúra: vizuális kommunikáció, jelértelmezés, jelalkotás; kép és szöveg.

Dráma és tánc: együttműködés némajátékos, szöveges és mozgásos tevékenység során;alkalmazkodás, érdekérvényesítés dinamikus változtatása a csoportos tevékenységek során.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Barát, ismerős, rokonszenv, ellenszenv, barátság, őszinteség, hazugság, szeretet, tisztelet, közömbösség, harag, fájdalom, megértés, sértés, megbocsátás, konfliktus.

Tematikai egység Kortársi csoportok Órakeret 10 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

Iskolai és iskolán kívüli közösségekben szerzett személyes tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A közösséghez való tartozás fontosságának megéreztetése.A csoporttagok közötti összetartozás érzését kiváltó legfontosabb tényezők tudatosítása. Egy-egy személy csoporton belüli helyzetének felismertetése. A csoporton belüli konfliktuskezelés és kárenyhítés néhány technikájának gyakorlati megismertetése.Annak megértetése, hogy mások csoportjai mások számára ugyanolyan értékesek. Az osztályban felmerülő előítéletek és sztereotípiák kezelése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKözösségeimMilyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a téren az utóbbi időben? Milyen okai vannak a változásnak? Melyik csoporthoz mennyire kötődöm, és miért?

A mi csoportunkMelyik csoportomban érzem a legjobban magam, és miért?Mi minden kapcsolja össze a csoport tagjait? Milyen közös tevékenységeink, jeleink, szokásaink és szabályaink vannak?Egyenrangú-e mindenki a csoportban, vagy van-e valamilyen különbség a tagok között?

Mások csoportjaiMilyen más csoportok vannak körülöttem, amelyekbe nem tartozom bele? Milyennek látom e csoportok tagjait? Mit tudok róluk? Valóban különböznek-e a mi csoportunk tagjaitól? Ha igen, miben?Mi az oka annak, ha valakit vagy valamilyen csoportot idegennek érzünk? Mi mindenben különbözhet tőlünk egy idegen?Válhat-e baráttá, aki korábban idegen volt? Ha igen, milyen módon? Ha nem, miért nem?

Konfliktusok a csoportbanMilyen problémák és milyen konfliktusok fordulhatnak elő a csoportokon belül? Hogyan lehet ezeket megoldani, és mi történik, ha nem sikerül?

Magyar nyelv és irodalom: közéleti kommunikáció (megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás).

Dráma és tánc: konszenzus kialakításának képessége és eszköztárának megismerése a dramatikus tevékenységek előkészítése során;Egymás munkája iránti tisztelet, figyelem, őszinteség és tapintat a megbeszélések során,belső irányítású csoportszerveződés dramatikus tevékenységek során.

437

Mi történik, ha valaki véletlenül vagy szándékosan kárt okoz a csoport többi tagjának?Mit fejez ki a büntetés, milyen elfogadható és el nem fogadható módjai vannak a bűnhődésnek? Mitől függ, hogy helyre lehet-e hozni egy vétséget?Lehet-e valaki egyszerre két egymással vetélkedő csoport tagja? Ha igen, hogy oldható ez meg? Ha nem, miért nem?

Kulcsfogalmak/fogalmak

Csoport, közösség, összetartás, beilleszkedés, idegen, kirekesztés, általánosítás, előítélet, hiba, vétség, bűn, megbocsátás, jóvátétel, felelősség.

Tematikai egység Társadalmi együttélés Órakeret11 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

Történelmi és irodalmi ismeretek különféle népekről, vallásokról és a társadalmi egyenlőtlenségekről. Személyes lakóhelyi tapasztalatok ugyanezekről. Különféle népek, vallások, csoportok szokásainak, ünnepeinek ismerete. Internetes virtuális közösségekben szerzett személyes tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az etnikai és vallási sokszínűség tudatosítása, elfogadtatása és értékként való kezelése. A kisebbségi tanulók esetében ezek identitáselemként való megerősítése.A szociális érzékenység fejlesztése és a személyes felelősség érzésének felkeltése.Az internet használatával és a virtuális közösségekkel kapcsolatos veszélyek tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokEtnikai közösségekMilyen népcsoportok élnek hazánkban, illetve a környékünkön? Kik vannak többségben az országban, és kik alkotják a kisebbséget? Én hová tartozom?Mit tudunk a magyarországi kisebbségi népcsoportokról? Milyen sajátos jelképeik, szokásaik, hagyományaik és ünnepeik vannak?Jó-e, ha egy országban többféle nép és többféle kultúra él egymás mellett? Milyen értékek és milyen nehézségek forrása lehet ez a helyzet?Lehet ugyanaz a népcsoport egyik helyen kisebbségben, míg más helyen többségben? Van-e felelőssége a többségi népcsoportok tagjainak a kisebbségiekkel szemben?

Vallási közösségekMilyen vallási közösségek működnek Magyarországon, illetve a környékünkön? Melyek alkotják a többséget, és melyek tartoznak a kisebbséghez hazánkban? Mit tudunk róluk? Jó-e, ha egy társadalomban többféle vallási csoport él egymás mellett? Milyen értékek és milyen problémák származhatnak egy térségben a vallási sokszínűségből?

Társadalmi egyenlőtlenségekKire mondhatjuk, hogy gazdag, illetve szegény? Minek alapján? Miért alakulnak ki vagyoni különbségek az emberek között? Mennyire függ az egyéntől, hogy milyen anyagi körülmények között él? Elképzelhető-e olyan társadalom, amelyben mindenki egyforma anyagi helyzetben van? Ha lenne ilyen, az igazságos társadalom lenne? Kell-e a gazdagoknak segíteniük a szegényeket? Mikor jogos valakit kedvezményben részesíteni? Hogyan lehet és hogyan nem szabad másokkal szemben előnyösebb helyzetbe jutni?

Virtuális közösségekMilyen okai lehetnek annak, hogy az interneten gyorsan ki tud alakulni egy virtuális közösség? Milyen előnyei és milyen hátrányai lehetnek az ilyen csoportokhoz való tartozásnak? Mi az, amit nem illik vagy éppen veszélyes közreadni magunkról és másokról egy internetes közösségi oldalon?

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyarság eredete; mondókák, krónikák, nyelvtudomány; hasonlóságok és különbségek a katolikus és a protestáns vallások között.

Vizuális kultúra: valóság és képzelet.

Dráma és tánc: némajátékos, szöveges és mozgásos improvizációk;improvizációk összefűzése jelenetsorokká; történetek feldolgozása különféle drámajátékos tevékenységekkel.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Népcsoport, vallási közösség, többség, kisebbség, szokás, hagyomány, ünnep, társadalom, vagyon, egyenlőség, egyenlőtlenség, igazságosság, igazságtalanság, tisztességes és tisztességtelen előnyszerzés, gazdagság, szegénység, szolidaritás, virtuális közösség.

Tematikai egység A technikai fejlődés hatásai Órakeret10 óra

438

Előzetes tudás, tapasztalat

Az ember és a természet közötti kapcsolatra vonatkozó általános ismeretek. Példa értékű technikatörténeti ismeretelemek. Különböző technikai eszközök használatához kapcsolódó személyes tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak tudatosítása, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és mi magunk is szerepet játszhatunk a természet károsításában vagy védelmében.A tulajdonhoz való személyes viszony árnyalása a közösségi és a köztulajdon fogalmának bevezetésével.A modern technika mindennapi életet érintő pozitív és negatív hatásainak felismertetése. A média viselkedést befolyásoló hatásainak tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz ökológiai lábnyomMilyen kapcsolatban áll egymással az ember és a természet? Miért nem egyforma az emberek ökológiai lábnyoma a Föld minden részén? Mit tehetek a saját ökológiai lábnyomom csökkentése érdekében?

Az ember és a technikaHogyan befolyásolja a technika fejlődése az ember életét? Melyek a mai világ legfontosabb technikai eszközei? Hogyan hat ezek jelenléte az egyének és a közösségek életére? Mik az előnyeik, mik a hátrányaik és mik a veszélyeik? Lehet-e függővé válni egy technikai eszköztől?

Enyém, tied, mienkMit tekinthetek a saját tulajdonomnak? Milyen védelem illeti meg a magántulajdont?Lehet-e közös tulajdonom más emberekkel? Hogyan használható és miként védhető meg a közös tulajdon?Kié a köztulajdon? Hogyan használható és miként védhető meg? Mikor lehet és mikor nem közös tulajdont vagy köztulajdont magáncélra használni?

A mozgóképek hatásaMiért van annyi reklám a tévében és az interneten? Milyen eszközökkel próbálnak meg befolyásolni minket a reklámok?Miért és hogyan hatnak ránk a televíziós filmsorozatok?Hogyan alakítják a reklámok és a tévésorozatok a választásaimat és a véleményemet?

Természetismeret: a környezet és az ember egysége.

Magyar nyelv és irodalom: a tömegkommunikáció legfőbb üzeneteinek dekódolása.

Technika, életvitel és gyakorlat: környezettudatosság.

Vizuális kultúra: tervezett és alakított környezet; vizuális kommunikáció,jelértelmezés, jelalkotás; kép és szöveg.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ökológiai lábnyom, fogyasztás, technikai eszköz, függőség, magántulajdon, közösségi tulajdon, köztulajdon, visszaélés, média, reklám.

Tematikai egység A mindenséget kutató ember Órakeret10 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

A tudományos kutatás és a művészi alkotás eszköztárának használatával kapcsolatos személyes tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A vallások sokszínűségével és közös jellemzőivel kapcsolatos, különféle forrásokból származó ismeretek bővülésének elősegítése és rendszereztetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA vallás mint lelki jelenségMiért gondolja az emberek jelentős része, hogy létezik egy embernél hatalmasabb erő is a világban? Milyen elképzelések alakultak ki különböző kultúrákban erről az erőről? Hogyan próbálnak az emberek kapcsolatba lépni a természetfeletti világgal, és miért fontos ez nekik?El lehet-e képzelni a világot természetfeletti erő létezése nélkül is?

Vallási közösség és vallási intézményMilyen keretei, szertartásai és jelképei alakultak ki a természetfeletti erő(k) tiszteletének? Milyen helyeket, könyveket és tárgyakat tartanak szentnek egyes kultúrákban az emberek?A világ vallásai közül melyek vannak jelen a lakóhelyünkön és Magyarországon?

Természetismeret: a Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben; Kopernikusz tudománytörténeti jelentősége.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Biblia; történetek az Ószövetségből; a görögök és rómaiak vallása; Az Újszövetség; Jézus

439

A tudományMit csinálnak a tudósok? Milyen kérdésekre keresik a válaszokat és milyen módon? Vajon mitől függ, hogy találnak-e választ az általuk feltett kérdésekre? Milyen mélységben ismerhető meg a világ?Én milyen kérdéseket tennék fel a világról, ha tudós lennék?

A művészetMit csinálnak a művészek? Miért fontos számukra az, amit tesznek? Milyen eszközeik vannak arra, hogy kifejezzék az érzéseiket és a gondolataikat? Miért érdekel olyan sok embert az, amit mások előadnak vagy alkotnak?Bárkiből lehet művész? Hozzám melyik művészeti terület áll a legközelebb és miért?

története; a kereszténység kialakulása és elterjedése: üldözött vallásból államvallás; a római katolikus egyház felépítése, jellemzői. Az iszlám vallás megjelenése és alapvető tanításai.

Magyar nyelv és irodalom: képek és formák a költészetben; az irodalmi művek szóbeli és írásbeli szövegműfajainak jellemzői.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Természeti erő, természetfeletti erő, vallás, egyház, templom, szertartás, vallási jelkép, ima, böjt, zarándoklat, szent könyv, szent hely, tudomány, tudományos megismerés, művészet, művészi alkotás, világkép, világnézet.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért.Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, elfogadja és értékeli a testi és lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket.Gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik a megalapozott véleményalkotásra, illetve vélekedéseinek és tetteinek utólagos értékelésére.Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is.Képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; átlátja saját kapcsolati hálójának a szerkezetét; rendelkezik a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával.Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a közösségi normákat.Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat.Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget.Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet.Ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait, s felismeri magán a függőség kialakulásának esetleges előjeleit.Tisztában van vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek, és kritikusan viszonyul a különféle médiaüzenetekhez.Érti, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és világnézetek), s ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a valósághoz.

7–8. évfolyam

Az általános iskola szakaszzáró éveiben megnő azoknak a kérdéseknek a köre és bővül azoknak az élethelyzeteknek a sora, amelyekben a fiatalok önálló döntéseket hoznak – s ezzel együtt fokozódik a felelősségük is önmagukkal, társaikkal és környezetükkel szemben. Ez a helyzet fontos kapcsolódási pontokat kínál a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség, valamint a pályaorientáció témakörének nevelési céljaihoz, illetve a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez.

Erre az életkorra új dimenziókkal bővül a fiúk és a lányok kapcsolata, s az ezzel összefüggő témák tanórai feldolgozása szerepet vállalhat a testi és lelki egészségre, illetve a családi életre való nevelés általános céljainak megvalósításában.

440

13-14 évesen a tanulók már nagymértékben önálló használói a legkülönbözőbb technikai eszközöknek, így az etika órák keretében is kitüntetett helyet kell kapnia a médiatudatosságra nevelésnek – hangsúlyozva, hogy ez egyúttal fontos szelete az állampolgárságra és demokráciára nevelésnek, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésének is.

A 7-8. évfolyamon a tanulók már képesek pontosan érzékelni az egyes társadalmi csoportok lehetőségei és életesélyei közötti különbségeket, fel tudják fogni a társadalmi igazságosság kérdéskörébe sorolható problémákat, és képesek minderről összefüggésekben gondolkodni. Következésképpen az etika órák keretében direkt formában is felvetődhetnek a kirekesztettség, az előítéletek, valamint a méltányosság kérdéseit feszegető témakörök. Az órai beszélgetések valamennyi formája elősegítheti a lelkiismeret szociális dimenziójának erősödését.

Szintén fontos sajátossága ennek az életkornak, hogy megkezdődik a személyes világkép és világnézet kialakulása, amely ugyan csak évek múltán válik teljesen összerendezetté, de ezekben az években az iskola fontos feladata, hogy ezt a folyamatot a maga eszközeivel támogassa. A formálódó világképben testet öltő értékekre támaszkodva a fiatalok fokozatosan elkezdik elhelyezni magukat a létezés tágabb összefüggésrendszerében.

Az életkorra jellemző önállósodást az iskola véleményt, választást és döntést igénylő helyzetek teremtésével tudja támogatni. Ebből az etika valós, vagy a valóságoshoz nagyon hasonló morális dilemmák mérlegeltetésével veheti ki a maga részét. Ebben a szakaszban a dilemmák már hangsúlyosan célozhatják a személyes jövőkép kialakítását, valamint az identitás különféle dimenziókban való stabilizálódását. E folyamat részeként fontos szerepet kap az etika órákon annak a megerősítése, hogy másnak ugyanúgy joga van saját identitáshoz, amelynek a szokásokban és vélekedésekben megnyilvánuló másságát tiszteletben kell tartani.

Ugyancsak kiemelt szerep juthat e szakasz óráin az adott konkrét témákhoz kapcsolódó információk különféle forrásokból való összegyűjtésének és rendszerezésének, a kritikai gondolkodás fejlesztésének és a jelenségek érvekkel alátámasztott értékelésének, valamint a disputa jellegű vitáknak és az erkölcsi dilemmavitáknak is.

Tematikai egység Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet? Órakeret10 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

A nyelv és nyelvhasználat, valamint az emberi kommunikáció témakörében szerzett anyanyelvi ismeretek. A tettek belső mozgatóerőivel kapcsolatos személyes tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az önismeret fejlesztése a saját mozgatóerőkre való reflektálás révén.Az önelfogadás és az akaraterő fejlődésének támogatása.Ösztönzés a személyes értékválasztásra és az ezzel járó feszültségek kezelésének gyakorlása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokNyelv és gondolkodásVajon hogyan születik a gondolat? Mi minden befolyásolja, hogy mit gondolok? Mindig van-e célja a gondolkodásnak? Milyen kapcsolat van a gondolkodás és a nyelv, a fogalmak és a szavak között? Milyen kapcsolat van a szavak és a tettek között?Hogyan befolyásolhatja a nyelvhasználat a társas kapcsolataimat?Vajon aki más nyelvet beszél, az másképp is gondolkodik?

Tudás és értelemMi az, ami igazán érdekel? Hogyan és mit tanulok könnyen? Miben vagyok sikeres? Mi az, amiben kevésbé vagyok sikeres, és vajon miért? Akarok valamin változtatni ezen a téren? Ha igen, miért és hogyan?Miben vagyok tehetséges? Hogyan használom és hogyan fejlesztem a tehetségemet? Vajon már a születéskor eldől, hogy milyen teljesítményt érhet el valaki, vagy a tanulás és a gyakorlás szerepe a meghatározó?

Ösztönzők és mozgatóerők

Magyar nyelv és irodalom: a kommunikációs céloknak megfelelő szövegek írása; a nyelv állandósága és változása.

Technika, életvitel és gyakorlat: tanulási pálya; környezet és pályaválasztás; megélhetés.

Biológia ̶ egészségtan: a serdülőkor érzelmi, szociális és pszichológiai jellemzői;a személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi

441

Mi minden befolyásolja a tetteimet és a döntéseimet? Mik az ösztönök, és hogyan hatnak a viselkedésünkre? Mikor jó, hogy hatnak ránk, és mikor nem? Tudjuk-e befolyásolni az ösztönös késztetéseinket?Hogyan hatnak a testi és lelki állapotunkra, tetteinkre a pozitív és a negatív érzések és érzelmek? Lehet-e befolyásolni az érzelmeket?Milyen igények, vágyak és célok alakítják a döntéseinket? Mi az, ami akarattal elérhető, és mi az, ami nem? Hogyan hat ránk a siker, a kudarc és a válság?Ha én nem vagyok magamért, akkor ki van értem? Elég-e az, ha csak magamért vagyok?

Érték és mértékMi az, ami igazán fontos az életemben? Vannak-e olyan értékek, amelyek mindenkinek egyformán fontosak? Mik az én értékeim? Előfordult-e már olyan döntési helyzet, amikor ütköztek ezek az értékek egymással, és választanom kellett közöttük? Mit tettem akkor, és mit tennék hasonló helyzetben most? Tudok-e valamilyen sorrendet felállítani az értékeim között?

adottságok.

Vizuális kultúra: érzelmek, hangulatok kifejezése; látványok, jelenségek asszociatív megjelenítése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Nyelv, gondolkodás, szó, fogalom, tett, nyelvhasználat, tudás, értelem, tehetség, siker, kudarc, felelősség, ösztön, érzés, érzelem, igény, vágy, cél, döntés, válság, akarat, érték, értékrend, értékütközés.

Tematikai egység Párkapcsolat és szerelem Órakeret11 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

A nemi éréssel és a szaporodással kapcsolatos biológiai ismeretek. A párkapcsolatok terén szerzett személyes tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Annak megértetése, hogy milyen szerepet játszik az intim párkapcsolat az emberek életében. Az egymás iránti felelősség érzésének felkeltése.A szexuális visszaélések veszélyeinek tudatosítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokVonzódásMilyen testi változásokkal jár a serdülőkor, és ezeknek milyen lelki hatásai vannak? Milyen okai lehetnek annak, hogy egyesekhez vonzódunk, míg mások inkább taszítanak bennünket?Honnan tudhatja egy lány és egy fiú, hogy egymás iránti vonzódásuk kölcsönös? Ki tegye meg az első lépést és hogyan? Mi minden lehet félreértések forrása? Mit szabad és mit nem szabad tenni abban az esetben, ha a vonzódás nem kölcsönös?

EgyüttjárásMilyen forrásai és formái lehetnek a szerelemben az örömnek és a boldogságnak? Mit jelent a másik tisztelete és az egymás iránti felelősség a párkapcsolatban? Hogyan tudják segíteni egymásta szerelmesek?Mikor elég érett egy fiatal a szexuális kapcsolatra? Hogyan kerülhető el a nem kívánt terhesség? Mit jelent és hogyan teremthető meg az intimitás a szexuális kapcsolatban?Milyen forrásai és formái lehetnek a problémáknak és a konfliktusoknak egy párkapcsolatban? Hogyan lehet és meddig érdemes feloldani ezeket? Honnan lehet észrevenni, hogy a vonzódás már nem kölcsönös? El lehet-e kerülni a lelki sérüléseket egy szakítás során?

Házasság, család és otthonteremtésMilyennek képzelem azt az embert, aki majd felnőttként a társam lesz az életben? Milyen családot és milyen otthont szeretnék?Fontos-e a házasságkötés ahhoz, hogy két egymást szerető ember együtt éljen? Milyen a jó házasság? Mit lehet tenni a fenntartása érdekében? Mivel és hogyan lehet elrontani? Le lehet-e élni egy életet egyetlen ember mellett? Lehet-e, érdemes-e erre törekedni?Miért dönt úgy két ember, hogy családot alapít? Fontos-e, hogy amikor egy gyerek világra jön, a szülei házastársak legyenek?

Visszaélés a nemiséggel

Biológia ̶ egészségtan: nemi jellegek, nemi hormonok; a menstruációs ciklus folyamata; másodlagos nemi jellegek, lelki tulajdonságok;a fogamzásgátlás módjai, következményei;az abortusz egészségi, erkölcsi és társadalmi kérdései; a fogamzás feltételei, a méhen belüli élet mennyiségi és minőségi változásai, a szülés/születés főbb mozzanatai.

442

Mit jelent a prostitúció, a pedofília, a pornográfia és a szexuális bántalmazás kifejezés? Hogyan lehet elkerülni, hogy ilyesminek az áldozataivá váljunk? Hol lehet segítséget kérni ilyen jellegű fenyegetettség esetén? Mi a teendő, ha egy társunkat ilyen veszély fenyegeti?

Kulcsfogalmak/fogalmak

Nemi érés, vonzás, taszítás, szerelem, nemi vágy, szexuális kapcsolat, házasság, család, gyerekvállalás, terhesség, prostitúció, pornográfia, szexuális bántalmazás, áldozat, családon belüli erőszak.

Tematikai egység Egyén és közösség Órakeret11 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

Formális és informális, iskolai és iskolán kívüli közösségekben szerzett személyes tapasztalatok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az önismeret fejlesztése, valamint az autonóm gondolkodás és cselekvés iránti igény felkeltése, megerősítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokKözösségeimMilyen csoportokhoz tartozom és miért? Mi változott ezen a téren az utóbbi időben? Milyen okai vannak a változásnak? Melyik csoporthoz mennyire kötődöm? Melyikben mennyire érzem szabadnak magam?

Erőt adó közösségMiért van szükségünk arra, hogy együtt legyünk másokkal? Miben különbözik a közösséghez tartozás a páros kapcsolattól, és miben hasonlít rá? Milyen szerepet töltök be a közösségeim életében? Mit kapok tőlük, és mit adok nekik? Mitől érzem magam jól vagy rosszul egy csoportban? Mit tehetek azért, hogy a csoportban, amelyhez tartozom, mindenki jól érezze magát?

Korlátozó közösségMilyen érzés, ha valamilyen kérdésben mást gondolok, mint a csoport többi tagja? Lehet-e egy csoporton belül másképp viselkedni, mint ahogy a többség teszi? Milyen következményekkel járhat ez? Meg tudja-e változtatni egy ember egy csoport nézeteit vagy viselkedését?

Szabadság és korlátozottságMennyire vagyok szabad és önálló a tetteimben és a választásaimban? Mi az, amihez alkalmazkodnom kell egy közösségben, és mi az, amiről valóban szabadon dönthetek? Kitől kaphatok segítséget, ha döntenem kell? Kiknek és milyen szabályoknak kell mindenképp engedelmeskednem? Milyen előnyei és milyen veszélyei lehetnek az engedelmességnek? Van-e olyan helyzet, amikor nem kell vagy nem szabad engedelmeskednem?Hogyan segíthet a lelkiismeret a jó és a rossz, a bűn és az erény közötti választásban? Milyen helyzetekben mondhat mást a lelkiismeretem, mint a szabályok vagy a közösségem tagjai?Figyelmeztet-e a lelkiismeretem saját tévhiteimre és előítéleteimre?

Biológia egészségtan: leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban;mások megismerése, megítélése és a kommunikáció;családi és iskolai agresszió, önzetlenség, alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés, probléma feloldás;a kamasz helye a harmonikus családban;a viselkedési normák és szabályok szerepe.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás, engedelmesség, szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény, előítélet, tévhit.

Tematikai egység Helyem a világban Órakeret11 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

Az Európáról, a globalizációról és a multikulturális társadalmakról szerzett történelmi és földrajzi ismeretelemek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az európai identitás kialakulásának támogatása a tanulókban.A más kultúrák iránti nyitottság erősítése; annak elfogadtatása, hogy napjaink globális világában a kultúrák és a népcsoportok számos ok miatt keverednek egymással, ami előnyökkel és nehézségekkel is együtt járhat.A legfontosabb általános társadalmi normák funkciójának megértetése és a betartásukra vonatkozó igény erősítése.

443

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokTágabb otthonunk: EurópaMelyek az Európai Unió jelképei, és mit jelentenek ezek számomra? Európa mely térségeiben élnek olyan emberek, akiket közelebbről vagy távolabbról ismerek? Mi kapcsol össze velük? Miben hasonlítanak egymásra Európa különböző országainak lakói, és mi mindenben különböznek egymástól?

Színesedő társadalmakMiért akarnak egyes emberek máshol tanulni vagy dolgozni, mint ahol megszülettek? Milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek e jelenségnek az egyének és a közösségek életére?Mi az oka annak, hogy sokan elmenekülnek saját hazájukból, és más országban akarnak letelepedni? Be kell-e engedni egy gazdagabb országnak a saját területére a világ szegényebb térségeiből menekülőket? Milyen előnyei származhatnak a külföldiek befogadásából egy országnak, és milyen problémák forrása lehet ez? Vajon ugyanolyan jogok illetik-e meg a külföldről érkezőket, mint a befogadó ország polgárait?Melyek a más néphez vagy más kultúrához tartozó emberekkel szembeni sztereotípiák és előítéletek forrásai? Miért fordulnak elő Magyarországon és Európa más részein is etnikai hátterű konfliktusok? Mire van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön a bizalom és az együttérzés a különböző kultúrákhoz tartozó emberek között?

A társadalmi együttélés közös normáiMilyen jellegű szabályok vonatkoznak a társadalom minden tagjára? Milyen esetekben fogadható el a kivételezés? Hogyan alakulnak ki ezek a közös szabályok? Miért baj, ha egyesek nem tartják be ezeket a szabályokat? Jogos-e, ha ezért megbüntetik őket? A büntetés milyen formái fogadhatók el? Milyen módon lehet jóvátenni, ha valaki vétett a társadalom közös normái ellen? Milyen formában próbálnak egyes emberek mások által nem elérhető előnyökhöz jutni? Meg lehet-e szüntetni a vesztegetést és a korrupciót? Lehet-e a hála jele a hálapénz? Hibázik-e az, aki adja vagy az, aki kapja? Melyik hatékonyabb, a büntetés vagy a megelőzés? Mit tehet az egyén és a közösség a társadalmi normák általános érvényre jutása érdekében? Meg lehet-e tartani azt az elvet, hogy ne tegyünk senkivel olyat, amit nem szeretnénk, hogy velünk megtörténjen?

Új technikák, új szabályokVajon az, ami fenn van a világhálón, a világ közös tulajdonának tekinthető? Mi az, amit szabadon használhatunk fel az interneten elérhető tartalmak közül, és mi az, amit nem? Mi az, amit szabadon letölthetünk onnan, és mi az, amit nem? Honnan lehet tudni, hogy mit véd a szerzői jog és mit nem?Vannak-e a mobil telefon használatának közösségi szabályai?

Földrajz: éhezés és szegénység a világban; Európa változó társadalma; az Európai Unió lényegének megértése; népességmozgások és menekültáradat; a Kárpát-medence népei.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:egyenlőség és egyenlőtlenségek a társadalomban; állampolgári jogok és kötelességek;a nyugati integráció kezdetei; az Európai Unió létrejötte és működése; a globalizáció előnyei és veszélyei; Magyarország Alaptörvénye; a magyarországi nemzetiségek és etnikai kisebbségek; a cigány (roma) népesség helyzete.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Európai Unió, menekült, befogadó ország, sztereotípia, előítélet, etnikai konfliktus, társadalmi norma, szabályszegés, vesztegetés, korrupció, hálapénz, büntetés, megelőzés, szerzői jog.

Tematikai egység Mi dolgunk a világban? Órakeret 11 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

Az alkohol, a cigaretta és a drogok káros hatásaival kapcsolatos egészségtani ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A személyes jövőkép kialakításának ösztönzése, az egyéni és közösségi boldogulást támogató értékek melletti elköteleződés támogatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokJóllét és jólétMivel lehet a legnagyobb örömet, illetve bánatot okozni nekem? Mitől érzem jól magam a bőrömben, és mitől érzem rosszul? Miről tudnék könnyen lemondani a jelenlegi életem javai és lehetőségei közül? Mi az, amihez mindenképp ragaszkodnék? Mit szeretnék elérni az életemben? Mit lehet pénzért megkapni és

Magyar nyelv és irodalom: a sajtóműfajok alapvető jellemzőinek tudatosítása; hírek, események a médiában.

444

mit nem?Mit kell tennem azért, hogy egészséges maradjak?

Boldogulás, boldogságHogyan képzelem el a jövőmet? Mikor érezném sikeresnek, értelmesnek az életem alakulását? Milyen szerepe lehet ebben a tanulásnak, a pénznek, a munkának, az alkotásnak és az emberi kapcsolatoknak? Milyen foglalkozásokat tudok elképzelni magamnak? Mit tartok még fontosnak a boldoguláshoz?Mivel tudom enyhíteni a rosszkedvemet vagy a bennem lévő feszültséget, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elképzeltem? Mit gondolok ezzel kapcsolatban a drogról és az alkoholról? Vajon mindent érdemes kipróbálni az életben, vagy van olyasmi, amit egyszer sem? Amit sokan tesznek, azt helyes is tenni? Mit tehetek és mit nem szabad tennem a boldogulásomért?

A média és a valóságMit tudhatunk meg a világról a tévéből, az újságokból és az internetről? Honnan tudjuk, hogy a valóságot mutatja-e be az, amit az újságban olvasunk, a tévében látunk, az interneten találunk? Mitől függ, hogy egy információt hitelesnek érzünk-e vagy sem? Hogyan kell tájékozódnunk ahhoz, hogy valós információhoz jussunk? Tudjuk-e mi magunk is alakítani a világot a médián keresztül?

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tudományos és technikai forradalom; a világháló.

Vizuális kultúra: képek, látványok, médiaszövegek, események önálló elemzése a vizuális közlés köznapi és művészi formáinak felhasználásával; a mozgóképi nyelv alapjainak, működésének értelmezése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Jólét, öröm, bánat, elégedettség, boldogság, boldogulás, vágy, remény, hiányérzet, elégedetlenség, boldogtalanság, stressz, drog, alkohol, függőség, értelmes élet, média, befolyásolás, korrupció, hitelesség.

Tematikai egység Hit, világkép, világnézet Órakeret 11 óra

Előzetes tudás, tapasztalat

Különböző vallásokhoz kapcsolódó, történelmi, irodalmi és művészeti ismeretek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tények és vélemények elkülönítése; érvényes állítások és értékelések megfogalmazásának gyakorlása, fejlesztése. A nagy világvallások legfontosabb tanításainak megismertetése. A világértelmezések közötti párbeszéd fontosságnak elfogadtatása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz ember mint értékelő és erkölcsi lényHogyan tudunk különbséget tenni a tények és a vélekedések között? Miért fontos ezek megkülönböztetése? Hogyan tudjuk eldönteni, hogy egy állítás igaz vagy nem? Miért fontos ezt tudni?Hogyan alakulnak ki a tévhitek, a sztereotípiák és az előítéletek? Mi járul hozzá ezek fenntartásához, és mi segíti elő a lebomlásukat? Mi a különbség a meggyőződés, a hit, a világkép és a világnézet között?

A nagy világvallások világképeMilyennek mutatja be a világ kezdetét, működését és végét a judaizmus, a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus? Milyen egyéb világképek élnek más vallásokban? Miben hasonlítanak ezek egymáshoz, és miben különböznek?

A nagy világvallások erkölcsi tanításaiMit mond a kereszténység a jóról és a rosszról, a helyesről és a helytelenről? Mit mondanak ugyanerről a judaizmus, az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus tanításai? Melyek a világvallások közös értékei?

Párbeszéd és együttműködésMiről érdemes együtt gondolkodniuk a mai világban a különböző keresztény felekezetek képviselőinek, a keresztény és zsidó vallású embereknek, a keresztényeknek és más vallások követőinek, a hívőknek és a nem hívőknek?Milyen új vallási mozgalmak kialakulásának lehetünk tanúi napjainkban? Vajon miért nem a régi vallások közül választanak maguknak ezek követői?

Vizuális kultúra: személyes véleményt kifejező vizuális megjelenítés adott témában.

Földrajz: a világvallások társadalmat, gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepe; kultúrák találkozásai a Föld különféle térségeiben.

445

Kulcsfogalmak/fogalmak

Tény, vélemény, állítás, értékelés, tévhit, sztereotípia, előítélet, Tízparancsolat, meggyőződés, világkép, világnézet, hit, vallás, világvallás, erkölcsi tanítás.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára.Érti, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik, nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják.Képes reflektálni saját maga és mások gondolataira, motívumaira és tetteire.Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit.Képes erkölcsi szempontok szerint mérlegelni különféle cselekedeteket, és el tudja viselni az értékek közötti választással együtt járó belső feszültséget.Képes ellenállni a csoportnyomásnak, és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket hozni.Tisztában van vele, hogy baráti- és párkapcsolataiban felelősséggel tartozik a társaiért.Kialakultak benne az európai identitás csírái.Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására.Érti a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekszik alkalmazkodni hozzájuk; igényli azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi szabályoknak.Van elképzelése saját jövőjéről, és tisztában van vele, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie.Életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár.Fontosnak érzi a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes autonómiájának megőrzésére.Képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést.Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel.Tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami konfliktusok forrása lehet.

TERMÉSZETISMERET

Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek alapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata.

446

A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, fölkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását.

A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a lehetőségekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete.

A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez.

A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják.

A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése.

A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez.

A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is.

A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során.

447

Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket.

5–6. évfolyamA tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez.

A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése.

Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát.

Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz.

A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken.

A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében.

A fiatalok számára legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére.

Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Állandóság és változás környezetünkben -Anyag és közeg Órakeret 9

óra

Előzetes tudásAnyagok érzékszerveinkkel észlelhető (megfigyelhető) és mérhető tulajdonságainak felismerése, mérése, természetes (arasz, láb, nap, év) és mesterséges mérőeszközök használata. Halmazállapotok és halmazállapot-változások megkülönböztetése.

448

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, bizonyos tulajdonságaik alapján történő csoportosítása, előre megadott halmazképző fogalmak alapján.

A kísérlet mint bizonyítási módszer alkalmazása anyagok tulajdonságainak meghatározásában, jelenségek felismertetésében.

Gyakorlottság kialakítása a mennyiségi tulajdonságok mérésében.Problémák, jelenségek, gyakorlati

alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Milyen közös és milyen eltérő tulajdonságai vannak a bennünket körülvevő anyagoknak?Miért és mivel lehet a testek egyes tulajdonságait megmérni?Hogyan készíthetünk keverékeket, és hogyan lehet azokat alkotórészeikre szétválasztani?Mi történik a cukorral, ha vízbe tesszük?Mi a hasonlóság és a különbség a fa égése és korhadása között?Mi kell az égéshez?Miért kell szellőztetni?Mi a teendő, ha valakinek meggyullad a ruhája?Miért nélkülözhetetlen a víz, a levegő és a talaj az élőlények számára?

Élő és élettelen anyag minőségi tulajdonságai, mérhető jellemzői.

A talaj, a levegő és a víz tulajdonságai, szerepük az élővilág és az ember életében (konkrét példák).Az anyagok különféle halmazállapotainak és a halmazállapot-változásainak összefüggése a hőmérséklettel.

Keverékek és azok szétválasztása.

Gyors és lassú égés, a tűzoltás alapjai. Teendők tűz esetén.

A víz tulajdonságai, megjelenési formái, jelentősége a természetben.

A talaj szerkezete, képződése, szennyeződése és pusztulása.

A talaj fő alkotóelemei (kőzettörmelék, humusz levegő, víz,).

A talaj védelme.

A levegő összetétele, a légnyomásváltozás okai.

A környezetben előforduló élő és élettelen anyagok felismerése, csoportosítása megadott szempontok alapján, szempontok keresése.

Mérési eljárások, mérőeszközök használata a hőmérséklet, hosszúság, időtartam mérésének önálló elvégzése során megadott szempontok alapján. A mért adatok rögzítése, értelmezése.

Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése, példák gyűjtése a természetben, a háztartásban, az iparban.Hétköznapi és kísérleti tapasztalatok összehasonlítása, a közös vonások kiemelése.Olvadás és oldódás közötti különbség felismerése megfigyelés, kísérleti tapasztalatok alapján.

Keverékek és oldatok készítése, a kapott új anyag megfigyelése, megnevezése.Keverékek és oldatok szétválasztása többféle módon.

A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód és a tűz esetén szükséges teendők. elsajátítása, gyakorlása.

A víz fagyáskor történő térfogat-növekedésének bizonyítása, következményei a környezetben (példák gyűjtése, pl. kőzetek aprózódása, vízvezetékek szétfagyása).

A talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata.

A talaj tápanyagtartalma és a növénytermesztés közötti kapcsolat felismerése.

A talajszennyeződés okai és következményei. Személyes cselekvés gyakorlatának és lehetőségeinek megfogalmazása.

A levegő egyes tulajdonságainak kísérletekkel való igazolása (összenyomható, a benne található egyik

A becslés és mérés, mennyiségek nagyságrendi rendezése, számok, mérések, mértékegységek, mennyiségek használata, átváltás. Adatok lejegyzése, ábrázolása, rendezése, az adatok közötti kapcsolatok vizsgálata.

449

összetevő, az oxigén táplálja az égést, van tömege). A légnyomás elemi szintű értelmezése.

A légnyomás változásának értelmezése konkrét példák alapján.

Kulcsfogalmak/ Anyag, élő-élettelen, halmazállapot, keverék, légnyomás, talaj, kőzettörmelék, humusz, talajnedvesség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Élet a kertben Órakeret 12

óraElőzetes tudás A növény testének részei, fás és lágy szár, életjelenségek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése a virágos növények testfelépítésén keresztül.A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése.A növények környezeti igénye – termesztése, valamint szerveinek felépítése – működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata.A felépítés és a működés kapcsolatának megfigyelése a növények testfelépítésének példáján.A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés kapcsán.A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mire van szükségük a növényeknek ahhoz, hogy szépek, egészségesek legyenek, és bő termést hozzanak?Miért egészséges a zöldség-és gyümölcsfélék fogyasztása?Miben különbözik a konyhakert a virágos kerttől?Milyen növényi részt fogyasztunk, amikor zöldséget, gyümölcsöt eszünk?Mi a veszélye a kártevők vegyszeres irtásának?Miért találkozunk sok földigilisztával és csigával eső után?Miért képes az éti csiga sértetlenül átjutni az éles borotvapengén?Ismeretek:A növényi test felépítése, a szervek működése, a növények életfeltételei.Gyümölcs- és zöldségfélék (őszibarack, dió, szőlő, burgonya, vöröshagyma, paprika, káposztafélék) környezeti igényei, termőhelye, testfelépítése, ehető részei, élettartama, felhasználása.

A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészség megőrzésében. Fogyasztásuk higiénés szabályai.

A növények életfeltételeinek igazolása kísérletekkel.

Ismert kerti növények összehasonlítása adott szempontok (testfelépítés, életfeltételek, szaporodás, anyagcsere) alapján.Az egyes fajok/fajták környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése.

Zöldség- és gyümölcsfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül.A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása ismert példákon.

A kártevők alapvető rendszertani (országszintű) besorolása és a kártevők hatására bekövetkező elváltozások értelmezése.

A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a biológiai védekezés lehetőségeinek és jelentőségének felismerése.

A kert életközösségként való

Vizuális kultúra: gyümölcsök, zöldségfélék ábrázolása a festményeken.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése: a szöveg elemei közötti ok-okozati viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése.

Történelmi, társadalmi és állampolgári ismeretek: Amerika felfedezése.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok. Összehasonlítás, azonosítás,

450

A gyümölcs- és zöldségfélék kártevői: burgonyabogár, káposztalepke, házatlan csigák, monília.

A kártevők elleni védekezés. A vegyszerhasználat következményei.

A petúnia és atulipán szervei, testfelépítése.

Dísznövények szerepe közvetlen környezetünkben (lakás, osztályterem, udvar). A növények gondozásának elemi ismeretei.

A földigiliszta és az éti csiga testfelépítése, életmódja, jelentősége.Jellegzetes kerti madarak.

értelmezése.

Egy tipikus egyszikű és egy tipikus kétszikű növény virágának vizsgálata; a tapasztalatok rögzítése.

Növények telepítése, gondozása az osztályteremben, iskolaudvaron, a növények fejlődésének megfigyelése.

A földigiliszta és az éti csiga megfigyelése, összehasonlítása.

A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezésében.

megkülönböztetés. Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Technika, életvitel és gyakorlat: zöldség- és gyümölcsfélék felhasználása.

Informatika: információkeresés az interneten.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres levél, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas termés, bogyótermés, módosult növényi rész, gumó, egynyári, kétnyári, évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlődés, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Állatok a házban és a ház körül Órakeret 8

óra

Előzetes tudásHáziállat, ízeltlábú, életjelenségek: mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, fejlődés.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésének, életmódjának vizsgálatán keresztül.A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élőhely-szervezet-életmód, a testfelépítés-működés-egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával.A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása.Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása.Az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan vált háziállattá a kutya?Mi a kérődzés?Milyen szerepet töltenek be a háziállatok az ember életében?Hogyan védekezhetünk az állatok által terjesztett betegségek ellen?Miért költöznek el egyes madarak a tél beállta előtt?Miért és hogyan védjük télen a madarakat?

Önálló kutatómunka a kutya háziasításával kapcsolatban.Az állattartás, az állatok védelme iránti felelősség megértése.

A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok megfigyelése és bemutatása során.

A testfelépítés – életmód – élőhely összefüggésének felismerése, magyarázata.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: őskor.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-

451

Ismeretek:Háziállatok: kutyaHaszonállatok: sertés, szarvasmarha, házityúk testfelépítése, életmódja, hasznosítása. Az állatok életfeltételeihez illeszkedő felelős állattartás.

Az állati eredetű tápanyagok szerepe az ember táplálkozásában. Állati eredetű anyagok felhasználása (toll, bőr).

A házban és a ház körül élő állatok: házi veréb, füstifecske, házi légy testfelépítése, életmódja, jelentősége.

Az állatok szerepe a betegségek terjesztésében. A megelőzés lehetőségei.

Madárvédelmi alapismeretek.

A környezethez való alkalmazkodás bizonyítása példákkal, a megfigyelés eredményének rendszerezése, következtetések levonása.Az állatorvosi felügyelet jelentőségének felismerése az ember egészségének védelmében.

Gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése közötti különbségek azonosítása.

A megismert állatok csoportosítása különböző szempontok szerint.

A madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóinak elsajátítása, gyakorlása.

okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony felismerése.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű táplálékok szerepe.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Háziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlős, patás, összetett gyomor, kérődző, ragadozó, növényevő, mindenevő, ízeltlábú, rovar, teljes átalakulás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kölcsönhatások és energia vizsgálata Órakeret

8óra

Előzetes tudásKölcsönhatások felismerése a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban. Napenergia, látható fény. Hőmérséklet.Energiaforrások, energiafajták.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A mindennapi környezetben előforduló kölcsönhatások felismerése, jellemzése, bizonyítása kísérletek elvégzésével.A kölcsönhatásokat kísérő energiaváltozások során az energia-megmaradás elvének megtapasztalása, elfogadása.Környezettudatos, energiatakarékos szemléletmód megalapozása.A tanultaknak a hétköznapi életben tapasztalható jelenségek, változások során való felismerésére, alkalmazására való képesség fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mire való a hűtőszekrény, a gázkonvektor, a tűzhely és a klíma?Hogyan lehet könnyen összeszedni a szétszóródott gombostűt, apró szegeket?Mikor villámlik?Miért nem esik le a Hold a Földre?Miért van szükségük az élőlényeknek energiára, és hogyan jutnak hozzá?Miért fontos az energiával takarékoskodni?

Példák gyűjtése a melegítés és a hűtés szerepére a hétköznapi életben.

Példák gyűjtése arra vonatkozóan, hogy miért fontos a Nap a földi élet szempontjából (fény- és hőforrás).Hely- és helyzetváltoztatás megkülönböztetése, példák keresése, csoportosítása megadott és saját szempontok alapján.

A mágneses kölcsönhatások

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ősember.

Matematika: táblázat-, grafikonkészítés; egyenes, kör, középpont fogalma.

452

Mi történne a Földön, ha eltűnne a Nap?

A mozgás és mozgásállapot-változás.

A mágneses kölcsönhatás: vonzás, taszítás.

Az elektromos kölcsönhatás: vonzás, taszítás. Az elektromos energia felhasználása, szerepe a mindennapi életben.

A háztartásban használt energiahordozók jellemzése, felhasználásuk.

Az energiatakarékosság.

Az élő szervezetek energiája.

megfigyelése. Vonzás és taszítás jelenségének kísérlettel való igazolása.

Annak magyarázata, hogy a déli féltekén miért nem esnek le az emberek a Földről, pedig „fejjel lefelé állnak”.

Testek elektromos állapotának létrehozása dörzsöléssel, elektromos állapotban lévő és semleges testek kölcsönhatásainak vizsgálata.A villám keletkezésének elemi értelmezése a tapasztalatok alapján.

Az energiahordozók csoportosítása különböző szempontok alapján.A mindennapi életből hozott példákon keresztül az energiafajták és az energiaátalakulások csoportosítása.

Példák a megújuló és a nem megújuló energiaforrások felhasználására.

Az ember táplálkozása, mozgási szokásai és testsúlya közötti kapcsolat felismerése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Hőmérséklet, mozgás, hely-, helyzetváltoztatás, mágnes, vonzás, taszítás, gravitációs kölcsönhatás, hőterjedés, energia, energiaforrás, energiahordozó, energiagazdálkodás, energiatakarékosság.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tájékozódás a valóságban és a térképen Órakeret 10

óraElőzetes tudás Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről.A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a térképi ábrázolásmód korlátainak belátása.A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés folyamatában.Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan készül a térkép?Miért van szükség térképre?Hogyan segíti a térkép jelrendszere ismeretlen tájak megismerését?Iránytű használata.Tájékozódás térképvázlattal.Útvonaltervezés térképen.Távolság mérése.Település- és turistatérképek használata.

Irány meghatározása a valós térben. Az iránytű működésének mágneses kölcsönhatásként való értelmezése.

A térkép és a valóság közötti viszony megértése. Eligazodás terepen térképvázlattal.

A térábrázolás különböző formáinak összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely részletéről.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: földrajzi felfedezések.

Matematika: Térbeli mérési adatok felhasználása számításokban. Becslés. Nagyítás, kicsinyítés. Mérés, mértékegységek használata. Koordináta-rendszer, aránypár.

453

Ismeretek:Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak.

A valós tér átalakítása, alaprajz, térképszerű ábrázolás.

A térábrázolás különböző formái – útvonalrajz, térképvázlat.

A térképi ábrázolás jellemzői: égtájak, szín- és jelkulcs, névírás, méretarány, aránymérték.

Térképfajták: domborzati, közigazgatási, turista-, és kontúrtérkép.

Hazánk nagytájai, szomszédos országaink.

Bolygónk térségei: földrészek és óceánok.

Helymeghatározás: földrajzi fokhálózat.

Európa helyzete, határai. Hazánk helye Európában.

Felszínformák – alföld, dombság, hegység, völgy, medence – ábrázolásának felismerése a térképen.A térkép jelrendszerének értelmezése. Különböző jelrendszerű térképek elemzése, információ gyűjtése.Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térképen.

Méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés megértése.

A különböző térképek ábrázolási és tartalmi különbségeinek megállapítása.

Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén.

Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Földrészek, óceánok felismerése különböző méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.

A nevezetes szélességi körök felismerése a térképen.Földrajzi helymeghatározás különböző tartalmú térképeken.

Európa és Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésének megfogalmazása.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a speciális jelrendszerek (pl. térkép) magyarázata, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése. A hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése.

Informatika: keresés az interneten, alkalmazások használata.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Fő- és mellékvilágtáj, alaprajz, útvonalrajz, térképvázlat, térkép. Térképi jelrendszer, domborzati, közigazgatási, turista- és kontúrtérkép, földrajzi fokhálózat, keresőhálózat, turistajelzés.

Topográfiai ismeretek

Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugat magyarországi-peremvidék.Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria.Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör.Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Földközi-tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Antarktika, Közép-Európa.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A Föld és a Világegyetem Órakeret 11

óra

Előzetes tudás A Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás, hőmérséklet, csapadék, szél.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről.A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során.Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor.Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén.A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a

454

személyes felelősség tudatosítása.A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.

455

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

456

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan állapítható meg éjszaka iránytű nélkül az északi irány?Miért látjuk másnak a csillagos égboltot a különböző évszakokban?Miért van a sarkvidékeken hideg, a trópusokon meleg?Hogyan készül az időjárás-jelentés?Miért váltakoznak az évszakok és a napszakok?Miért hosszabbak a nappalok nyáron, mint télen?Hogyan keletkezik a szél és a csapadék?Hogyan védhetjük magunkat villámláskor, hóviharban, hőségben, szélviharban?

A Föld helye a Naprendszerben és a Világegyetemben.

Égitest, csillag, bolygó, hold. Sarkcsillag, csillagképek.

A Naprendszer. A Nap jelentősége. A Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete, mérete, távolsága, mozgása, kölcsönhatása.

Kopernikusz hipotézisének tudománytörténeti jelentősége.

A Föld alakja. A tengelykörüli forgás és a Nap körüli keringés következményei.

Föld gömbhéjas szerkezete.Éghajlati övezetek.

Időjárás, éghajlat és elemeik: napsugárzás, hőmérséklet, csapadék, szél.

Légköri alapfolyamatok: felmelegedés, lehűlés, szél keletkezése, felhő- és csapadékképződés, csapadékfajták, a víz körforgása és halmazállapot-változásai.

Éghajlat-módosító tényezők: földrajzi szélesség, óceántól való távolság, domborzat.

Magyarország éghajlata: száraz és nedves kontinentális éghajlat.

Veszélyes időjárási jelenségek: villámlás, szélvihar, hóvihar, hőség.

A Föld, a Nap és a Világegyetem közötti hierarchikus kapcsolat ábrázolása.

A csillag és a bolygók közötti különbség felismerése.A sarkcsillag és egy-két csillagkép felismerése az égbolton.Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap csillag.

A holdfogyatkozás és a Hold fényváltozásainak értelmezése modell vagy más szemléltetés alapján.

A napközpontú világkép egyszerű modellezése.

A Föld mozgásai és a napi, évi időszámítás összefüggéseinek megértése.

Az éghajlati övezetek összehasonlítása.

Az évszakok váltakozásának magyarázata.

Nap és a Föld helyzetének modellezése a különböző napszakokban és évszakokban.

A Föld gömbalakja, a napsugarak hajlásszöge és az éghajlati övezetek közötti összefüggés felismerése.

Időjárás-jelentés értelmezése, a várható időjárás megfogalmazása piktogram alapján.

A csapadék és a szél keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján.

A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hőmérsékletváltozás, halmazállapot változások) bemutatása a csapadék és a szél keletkezésében.

Az időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása.Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása.

Időjárás és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján.Éghajlat-módosító tényezők felismerése a példákban.

Éghajlat jellemzési algoritmusának megismerése és használata.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.

Informatika: információkeresés az interneten.

457

Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése.

A légkör általános felmelegedésének helyi és globális következményeinek felismerése példákban.

A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség, évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, időjárás, napi és évi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék, szél

Topográfiaiismeretek

Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Hold.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Felszíni és felszín alatti vizek Órakeret 8

óra

Előzetes tudás A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai. Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk felszíni és felszín alatti vizei és jelentőségük megismerése, a nemzeti azonosság és a hazaszeretet erősítése.A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belőlük adódó problémák felismerése, megoldási módok keresésére való törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közösségi szinten.A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása.A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti térképolvasás fejlesztése.Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai térképolvasás elemi lépései során.A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke közötti különbségek érzékeltetésével az időbeli tájékozódás, az időfogalom fejlesztése.Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek, értékeinek megismerése és a környezeti problémák iránt.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hol található hazánkban gyógyfürdő?Melyek a vízszennyezés forrásai lakóhelyeden (környékén)? Milyen jelek utalnak a víz szennyeződésére?Milyen károkat okozhatnak az árvizek és a belvizek?Mi veszélyezteti hazánk ivóvízkészletét?Melyek az egészséges, jó ivóvíz tulajdonságai?Hogyan takarékoskodhatunk az ivóvízzel otthon és az iskolában?

Ismeretek:Felszín alatti vizek: talajvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz jellemzői, jelentősége az ember életében,

Helyi környezeti problémák felismerése. Információgyűjtés tanári irányítással a lakóhely (környéke) vizeinek minőségéről. Következtetések levonása.

Felszín alatti vizek összehasonlítása, vizek különböző szempontú rendszerezése.

A felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának igazolása példákkal.

Az időjárás, a felszínforma és a belvízveszély közötti kapcsolat bizonyítása.

A legjelentősebb hazai álló-és folyóvizek, a főfolyó, a mellékfolyó és

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése: a szöveg elemei közötti ok-okozati viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával; hétköznapi kifejezés alkalmi jelentésének felismerése.A táj, a természeti

458

gazdasági életében.

A belvizek kialakulásának okai és következményei, az ellene való védekezés formái.

Felszíni vizek: hazánk legjelentősebb állóvizei, folyóvizei. A folyók útja a forrástól a torkolatig. Vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, folyók felszínformálása.

Árvizek kialakulásának oka, az ellene való védekezés formái.

Állóvizek keletkezése, pusztulása. Legnagyobb tavunk: a Balaton (keletkezése, jellemzése).

A folyók, tavak haszna, jelentősége. Vízszennyezés okai, következményei, megelőzésének lehetőségei. Vizek védelme.

A Balaton-felvidéki vagy a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékei.

Víztisztítási eljárások.

a torkolat felismerése a térképen.

A felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közötti összefüggés magyarázata.

Az éghajlat és a folyók vízjárása közötti összefüggés magyarázata.

Egy választott nemzeti park vizes élőhelyének, természeti értékeinek bemutatása önálló ismeretszerzés, információfeldolgozás alapján.

Példák gyűjtése arról, hogy a víz mint természeti erőforrás hogyan hat a társadalmi, gazdasági folyamatokra.Személyes és közösségi cselekvési lehetőségek összegyűjtése az emberi tevékenység által okozott környezetkárosító folyamatok káros hatásainak csökkentésére.

Különböző vizek (pl. csapvíz, ásványvíz, desztillált víz) fizikai-kémiai tulajdonságainak összehasonlítása.

Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben, vagy filmen.

jelenségek ábrázolásának szerepe.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: folyami kultúrák.

Technika, életvitel és gyakorlat: vízfelhasználás, víztisztítás, víztakarékosság.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Felszíni víz, felszín alatti víz, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyóvíz, állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, felszínformálás, vízszennyezés, vízvédelem.

Topográfiai ismeretek

Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Vizek, vízpartok élővilága (6.osztálytól) Órakeret 11

óra

Előzetes tudásA víz jelentősége a földi élet szempontjából; az állatok csoportosítása különböző szempontok szerint, az állatok jellemzésének szempontjai vízszennyezés forrásai, következményei.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az élő és élettelen környezeti tényezők sokoldalú kapcsolatrendszerének megismerése a vizek-vízpartok életközösségében.Az élőhely – szervezet – életmód összefüggéseinek magyarázata a víz-vízpart élőlényeinek vizsgálata során.A természetszeretet és természetvédelem iránti elkötelezettség elmélyítése az élővilág változatosságának, sokszínűségének. sérülékenységének tudatosításával.A természet jelzéseinek felismertetése, értelmezése, az okok és következmények elkülönítése az emberi tevékenységek és az élettelen környezet közötti kapcsolatrendszer elemzésével.A helyi környezeti problémák iránti érdeklődés felkeltése. A személyes felelősség tudatosítása a vízkészlet tisztaságának megőrzésében. A tanulók aktív cselekvésre ösztönzése a természet védelmében egyéni és közösségi szinten.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati A vízi és a szárazföldi élőhely Magyar nyelv és irodalom:

459

alkalmazások: Meleg, nyári napokon olykor tömegesen pusztulnak a halak a Balatonban. Mi ennek az oka?Mire mondják, hogy virágzik a Tisza?Miért félnek az emberek a kígyóktól, békáktól?Mi a „kígyóing”?Mit tehetünk, hogy kevesebb szúnyog fejlődjön ki környezetünkben?

Ismeretek:A vízi élőhely jellemző élettelen környezeti tényezői.

Vizek egysejtűi: zöld szemes ostoros, papucsállatka, baktériumok testfelépítése, életmódja.

Vízi-vízparti növénytársulások vízszintes tagozódása: lebegő, gyökerező hínár, nádas mocsárrétek, ártéri erdők jellegzetes növényeinek testfelépítése, életmódja jelentősége.

A vízi-vízparti életközösség jellemző gerinctelen és gerinces állatai: tavi kagyló, orvosi pióca, kecskerák, szúnyogok, szitakötők, (tiszavirág) ponty, leső harcsa, kecskebéka, vízisikló, tőkés réce, barna réti héja, fehér gólya külleme, teste, élete, jelentősége az életközösségben, az ember életében, védettségük.

Kölcsönhatások az életközösségben: táplálkozási láncok, táplálékhálózatok.

Az életközösség veszélyeztetettségének okai, következményei: tápanyagdúsulás és a méreganyag koncentrálódása.

Az életközösség védelme.

környezeti tényezőinek összehasonlítása.

Egysejtű élőlények megfigyelése, összehasonlításuk.

A növények környezeti igényei és térbeli elrendeződése közötti összefüggés bemutatása egy konkrét vízi, vagy vízparti társulás példáján.

A megismerési algoritmusok alkalmazása a lágy- és fásszárú növények leírása és a gerinces és a gerinctelen állatok bemutatása során.során.

A növényi szervek környezethez való alkalmazkodásának bemutatása konkrét példákon.

A vízparti növények környezetvédelmi és gazdasági jelentőségének bemutatása konkrét példákon.

Az állatok különböző szempontú csoportosítása.

A vízi élethez való alkalmazkodás példákkal történő illusztrálása.

Táplálkozási láncok összeállítása a megismert fajokból.

Az emberi tevékenység hatásainak elemzése, a környezetszennyezés és az ember egészsége közötti összefüggés felismerése.

Az állatok egyedszáma, veszélyeztetettsége és védettsége közötti összefüggés elemzése.

Terepgyakorlat: egy vízi-vízparti életközösség megfigyelése.

szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.

Technika, életvitel és gyakorlat: fűzfavesszőből, nádból készült tárgyak a környezetünkben.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Hierarchikus kapcsolatok ábrázolása.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Egysejtű, sejtszervecske, baktérium, moszat, telepes test, gyöktörzs, kétlaki növény, hínárnövényzet, gerinctelen, gyűrűsféreg, puhatestű, kagyló, ízeltlábú, rovar, rák, gerinces, hal, kopoltyú, úszóláb, lemezes csőr, gázlóláb, tépőcsőr, markoló láb, lágyhéjú tojás, átalakulásos fejlődés, átváltozás, átalakulás nélküli fejlődés, költöző madár, téli álom, változó testhőmérséklet.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Alföldi tájakon Órakeret 10

óra

Előzetes tudás

Síkság, alföld, élőhely, életközösség, madár, emlős, ízeltlábú, rovar, táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet – szervezet – életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek értelmezése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról.A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a hazához való

460

kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése.Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének, időléptékének érzékeltetése.A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése.A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan alakultak ki hazánk alföldjei az egykori tenger helyén?Mi a futóhomok?Hogyan lesz a búzából kenyér?Melyik hungarikum köthető az Alföldhöz?Gyógyítanak-e a gyógynövények?

Ismeretek:Hazai alföldjeink keletkezése.

A Kisalföld és az Alföld tájai, természeti adottságai.

A füves puszták jellegzetes növényei: fűfélék, gyógy- és gyomnövények, jellemzőik, jelentőségük.

Az életközösség állatai: sáskák, szöcskék, gyíkok, fácán, mezei pocok, mezei nyúl, egerészölyv szervezete, életmódja.

A Kiskunsági vagy a Hortobágyi Nemzeti Park természeti értékei.

Alföldek hasznosítása, szerepük a lakosság élelmiszerellátásában. Termesztett növényei: búza, kukorica, napraforgó; jellegzetes szerveik, termesztésük, felhasználásuk.

A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar összefüggései.

A Kisalföld, a Kiskunság és a Nagykunság természeti adottságainak összehasonlítása.

A tájjellemzés algoritmusának megismerése, gyakorlása a megismert tájak bemutatása során.

Információk leolvasása különböző diagramokról, tematikus térképekről.

A megismert életközösségek ökológiai szemléletű jellemzése.A növényi szervek környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásának bemutatása konkrét példákon.A környezet – szervezet – életmód összefüggéseinek bemutatása konkrét példákonA megismerési algoritmusok használata az élőlények jellemzése során.Állatok különböző szempontú csoportosítása.Táplálékláncok készítése a megismert növényekből és állatokból.

Egy választott nemzeti park természeti értékeinek, vagy ősi magyar háziállatok bemutatása önálló kutatómunka alapján.

A természeti és a kultúrtáj összehasonlítása. A gazdasági tevékenység életközösségre gyakorolt hatásának bemutatása példákon.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.Alföld megjelenítése irodalmi alkotásokban.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a honfoglaló magyarok háziállatai.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér, takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés, kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló.

Topográfiai ismeretek

Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Hegyvidékek, dombvidékek Órakeret 11

óraElőzetes tudás Jellegzetes felszíni formák (síkság, alföld, dombság, hegység, völgy, medence), a

folyók felszínformálása, kőzetek (homok, lösz,) és ásványkincsek (barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz), környezetszennyezés, talajpusztulás. A növény jellegzetes szervei, fő típusaik, egynyári, kétnyári, évelő növény. Természeti erőforrások – társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok,

461

éghajlati térképek értelmezése.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való szerepének megismerésével.A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai térképolvasás megalapozása.A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek bemutatásával.A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az információgyűjtés és feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével.A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során végzett tájátalakítás időléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan keletkeztek a hegységek?Hogyan működnek a vulkánok?Mi az oka annak, hogy a Bükkben csak a hegy lábánál találunk forrásokat?A biodízel mint energiaforrás. Használatának előnyei és hátrányai.Mire használják a bazaltot és a mészkövet?

Hazai hegységeink keletkezése, a belső erők szerepe a hegységképződésben: gyűrődés, vetődés, vulkánosság.

A külső felszínformáló erők: víz, szél, jég, hőmérsékletingadozás hatásai. A lepusztulás – szállítás – lerakódás – feltöltődés kapcsolata.

Kőzetek vizsgálata. Az andezit, bazalt, mészkő, homok, lösz, barnakőszén, feketekőszén jellegzetes tulajdonságai, felhasználásuk.

Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység természeti adottságai, tájai.

Bükki Nemzeti Park természeti értékei.

Élet a hegyvidékeken: A természeti erőforrások és az általuk nyújtott lehetőségek. Az erdő gazdasági jelentősége, napsütötte déli lejtők – szőlőtermesztés – borászat, ásványkincsek és ipari felhasználásuk.

Az ember gazdasági tevékenységének következményei. A táj arculatának változása.

A dunántúli domb- és hegyvidék, Nyugat-magyarországi peremvidék

A gyűrődés, vetődés, vulkáni működés megfigyelése egyszerű modellkísérletekben.

Példák a különböző hegységképződési folyamatok eredményeként létrejött formakincs kapcsolatára.

Aprózódás és mállás, külső és belső erők összehasonlítása.

Néhány jellegzetes hazai kőzet egyszerűen vizsgálható tulajdonságainak megállapítása, összehasonlításuk, csoportosításuk.Példák a kőzetek tulajdonságai és felhasználásuk közötti összefüggésekre.

Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység megadott szempontok szerinti összehasonlítása.

Önálló ismeretszerzés, információ feldolgozás a nemzeti park bemutatása során.

Az alföldek és a hegyvidékek éghajlatának összehasonlítása, a különbségek okainak bemutatása az éghajlati diagramok, tematikus térképek elemzésével.

A mészkő- és vulkanikus hegységek vízrajza közti különbségek indoklása.

A természetes növénytakaró övezetes változásának magyarázata.

Természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bemutatása konkrét példák alapján.

Az emberi tevékenység kárt okozó hatásainak bizonyítása konkrét példákon keresztül.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemi közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Technika, életvitel és gyakorlat: anyagok megmunkálása.

462

természeti adottságai, tájai.

Élet a dombvidéken. Természeti erőforrások.

Termesztett növényei: lucerna, repce testfelépítése, termesztése, felhasználása.

A növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeripar kapcsolata.

A mezőgazdaság hatása a környezetre: talajpusztulás, környezetszennyezés.

Az ország nyugati tájai éghajlatának összehasonlítása az Alfölddel éghajlati térképek, diagramok felhasználásával. Az eltérés indoklása.

A víz felszínformáló szerepének bemutatása a dombvidék felszínének formálásában.Példák az ásványkincsek és az ipar összefüggéseire.

Egy adott tájon termeszthető növények bemutatása a növény környezeti igényei, valamint a talaj és az éghajlati adottságok alapján.

A mezőgazdasági környezetszennyezés formáinak és hatásainak bemutatása konkrét példákon.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter, kürtő, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő, belső erő, külső erő, bauxit, lignit.Gyökérgümő, pillangós virág.

Topográfiai ismeretek

Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes, Dunazug-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnai-hegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az erdő életközössége Órakeret 12

óra

Előzetes tudás

Életközösség, lombhullató, örökzöld, porzós és termős virág, megporzás, telepes test, állatok csoportjai különböző tulajdonságaik alapján, összetett gyomor, kérődző állat, állandó madár, gerinctelen állatok egyedfejlődési típusai, élőlények bemutatásának algoritmusa, a környezet- szervezet- életmód és szervek felépítése-működése közötti összefüggés.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A rendszerszemlélet fejlesztése, a rendszerfogalom mélyítése az erdő életközösségének, az élőlények szerveződésének, sokoldalú kapcsolatrendszerének ökológiai szemléletű vizsgálatával.A környezeti tényezők és az életközösségek szerkezete közötti összefüggés feltárása és magyarázata a hazai erdők példáján.Egészséges életmódra nevelés a természetjárás iránti igény felkeltésével, a természeti környezet védelmét szolgáló magatartás- és viselkedéskultúra fejlesztése.A környezet-szervezet-életmód, a szervek felépítése-működése közötti oksági összefüggések feltárása, bizonyítása az életközösség élőlényeinek megismerése során.Az emberi tevékenységnek a természetes életközösségére gyakorolt hatásainak elemzése; az erdőpusztulás okainak és következményeinek megismerése.Aktív természetvédelemre ösztönzés.

463

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan változik a hegyvidéki erdők Milyen jelei vannak az élőlények egymás közötti versengésének az erdőben?Miért kedvelt táplálék a vadhús és az erdei gomba?A gombák gyűjtésének és fogyasztásának szabályai.A kullancsok által terjesztett betegségek, jellemző tüneteik. A megelőzés és védekezés formái.Az erdőjárás magatartási szabályai.

Hazai erdőségek földrajzi helye, kialakulása, gyakori erdőtípusainak jellemzői.

Az erdő mint életközösség. Az erdő szintjei, a környezeti tényezők függőleges irányú változásai.

Az erdőszintek legjellemzőbb növényeinek (kocsánytalan tölgy, gyertyán, bükk, erdei fenyő, gyepürózsa, erdei pajzsika, nagy seprűmoha) környezeti igényei, faji jellemzői, testfelépítése, hasznosítása, az életközösségben betöltött szerepe.

Az erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca faji sajátosságai. A (bazidiumos) gombák testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. A gombák szerepe az életközösségekben, az egészséges táplálkozásban. A gombafogyasztás szabályai.

Az erdő gerinctelen és gerinces állatainak (szarvasbogár, gyapjaslepke, erdei vöröshangya, koronás keresztespók, közönséges kullancs, széncinege, nagy tarkaharkály, gímszarvas, vaddisznó, erdei fülesbagoly, róka) külleme, teste, élete, szerepe az erdő életében.

A kullancsok által terjesztett betegségek, az ellenük való védekezés. A kullancseltávolítás fontossága, módszerei.

Táplálkozási láncok, táplálékhálózat.

A vadgazdálkodás szerepe, jelentősége.

Az erdő szociális, környezetvédő

A természetjárás viselkedési szabályainak megfogalmazása.

Hazai erdők életközösségének ökológiai szemléletű jellemzése.

Az élő és az élettelen környezeti tényezők szerepének bemutatása az erdők kialakulásában, előfordulásában és az erdők függőleges tagolódásában.

A növények környezeti igénye és előfordulása közti oksági összefüggések bemutatása konkrét példákon keresztül.

A tölgy-, bükk- és fenyőerdők összehasonlítása.

A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok és a növények faji sajátosságainak bemutatásakor.

Az ehető és mérgező gombapárok összehasonlítása.

A mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők összehasonlítása jellegzetes képviselőik példáján.

Az erdő növényeinek különböző szempontú csoportosítása.

A növények és gombák táplálkozása közötti különbségek magyarázata.

A pókszabásúak, a rovarok, a lepkék és a bogarak összehasonlítása.

Az orvoshoz fordulás eseteinek felismerése.

Erdei táplálkozási láncok összeállítása.

A vadállomány szabályozása és az élőhely védelme közötti kapcsolat megértése.

A környezetszennyezés, élőhelypusztulás következményeinek bemutatása konkrét példákon.

Erdei életközösség megfigyelése terepen, vagy jellegzetes erdei növények, növényi részek vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése. A kullancsfertőzés elleni védekezés alkalmazása természetjárás során.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.Az erdő megjelenítése irodalmi alkotásokban.

Matematika: Fogalmak egymáshoz való viszonya.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok.Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása.Osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont szerint, adott, illetve elkezdett válogatásban felismert szempont szerint.Matematikai modellek (hierarchikus kapcsolatok ábrázolása).

Technika, életvitel és gyakorlat: állati eredetű táplálékok szerepe; a fa megmunkálása; a betegség tünetei.

Informatika: információkeresés az interneten.

464

szerepe; veszélyeztetettsége. Az erdőjárás szabályai.

Herman Ottó munkásságának jelentősége.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Erdő, zárvatermő, nyitvatermő, haraszt, moha, virágtalan növény, gomba, spóra, barkavirágzat, makktermés, tűlevél, tobozvirágzat, cserje, pókszabású, rovar, bogár, lepke, csáprágó, pödörnyelv, kúszóláb. vésőcsőr.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A természet és társadalom kölcsönhatásai Órakeret 6

óra

Előzetes tudásTermészeti erőforrás, mezőgazdaság, ipar, környezetszennyezés, energiahordozó, életközösség, természeti erőforrások és a társadalmi gazdasági folyamatok összefüggése, tájjellemzés és az élőlények bemutatásának algoritmusa.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A rendszerszemlélet és gondolkodás fejlesztése a természeti erőforrások társadalmi-gazdasági felhasználása során bekövetkezett változások vizsgálatával, a globális problémák helyi vetületeinek felismerésével. Aktív állampolgárságra nevelés a helyi környezeti problémák okainak és következményeinek felismerésén alapuló, a környezet védelméért való aktív együttműködésre való késztetéssel.A hazához, a szűkebb pátriához való kötődés erősítése a lakóhelyi táj természeti és gazdasági-társadalmi környezetének megismerésével.Az embernek a természetben elfoglalt sajátos helyzetének és ezzel kapcsolatos felelősségének megértése a természetes és mesterséges életközösség különbségeinek megismerésével, a városi környezetben élő állatoknak az emberre gyakorolt hatásainak megismerésével.Anyag- és energiatakarékos szemlélet formálása, tudatos vásárlási szokások megalapozása, az egyéni felelősség tudatosítása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Lakóhelyed mely értékeire vagy büszke? Min szeretnél változtatni?Milyen előnyöket, milyen hátrányokat nyújt a városi élőhely az állatok számára?A szelektív hulladékgyűjtés szabályai.Energia- és víztakarékosság formái a háztartásban.Internetes menetrend használata utazás tervezéséhez.

Gazdasági ágazatok: mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás. A gazdaság természeti feltételei.

Településtípusok: tanya, falu, városjellemző képe, társadalmi, gazdasági szerepe. Élet a városban. A gazdasági ágazatok együttműködése. Hálózatok szerepe a lakosság ellátásában (víz-, energiaellátó rendszer, közlekedési hálózat).

A város mesterséges életközösségének, sajátos állatvilága: házi egér vándorpatkány, csótány,

Különböző termékek csoportosítása aszerint, hogy a gazdaság mely ágazata állította elő.

A gazdasági ágazatok közötti összefüggések bemutatása konkrét példákon keresztül.

A települések eltérő társadalmi, gazdasági szerepének bemutatása konkrét példákon.A falu és a város által nyújtott szolgáltatások összehasonlítása.

A vasút- és közúthálózat szerkezetének vizsgálata: Előnyök és hátrányok bemutatása.

A városi élőhely nyújtotta előnyök és hátrányok elemzése az állatok alkalmazkodásának vizsgálata során.

Példák gyűjtése betegségeket terjesztő városi fajokra (például parlagi galamb, vándorpatkány, róka) és az ezekkel kapcsolatos problémákra. A megoldási módok közös értékelése.

Technika, életvitel és gyakorlat: nyersanyag, termék; közlekedés; energia- és vízellátás, takarékosság.

465

feketerigó, galamb, elszaporodásuk feltételei és következményeikA betegséget terjesztő állatok elleni védekezés formái.

A háztartás anyag- és energiagazdálkodása. Víz- és energiafelhasználás. Környezetszennyezés és csökkentésének formái. Az anyag- és energiatakarékosság lehetőségei. Szelektív hulladékgyűjtés.

A lakóhelyi táj természetföldrajzi és gazdasági-társadalmi jellemzői.

Hazánk fővárosa, Budapest: földrajzi helyzete, gazdasági, kulturális jelentősége.

A fenntarthatóságot segítő életvitel legfontosabb elemeinek bemutatása.

A szelektív hulladékgyűjtés szabályainak megismerése és gyakorolása az iskolában.

A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatának feltárása a lakóhely környezetében.

Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén.

A főváros látnivalóinak bemutatása önálló ismeretszerzéssel és feldolgozással.

466

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szelektív hulladékgyűjtés, tanya, falu, város, termelés, fogyasztás, nyersanyag, késztermék.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az ember szervezete és egészsége 5.-6 osztály (egészségtan modul) Órakeret 14

óra

Előzetes tudás Testrész, életjelenség, csont, izom, táplálkozás, érzékszerv, érzékelés, betegség, egészség, életszakasz.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismereteik rendszerezése. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása.Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában.A környezet – szervezet – életmód – egészségi állapot közötti összefüggés feltárása, a higiénés kultúra fejlesztése.A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentőségének tudatosítása.A reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük való azonosulás.Az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jártasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében. A fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi a serdülőkori változások oka?Miért gyakoriak a konfliktusok a serdülők életében? Hogyan oldhatók fel?Mi a különbség a fiúk és a lányok nemi működése között?Mit jelent a függőség és melyek a tünetei?Milyen hatást fejt ki a serdülő szervezetére a cigaretta, az alkohol és a kábítószer?Hogyan befolyásolják a barátok, a család a fiatal életét?Fiatalkori bűnözés adatai.Helyes és helytelen testtartás.

Ismeretek:Testkép, testalkat, testtájak. Az emberi test méretének, arányainak változásai az egyedfejlődés során.

A mozgás szervrendszere. A vázrendszer és az izomzat fő jellemzői. A mozgás-szervrendszer felépítése és működése közötti kapcsolat. A kamaszkori elváltozások okai, következményei, megelőzésük lehetőségei.

A táplálkozás, a légzés, a kiválasztás és a keringés legfontosabb szervei. Kapcsolatok az anyagcsere életjenségei, szervrendszerei között.

A kamaszkori változások jeleinek és okainak összegyűjtése.

Adatok elemzése a 10–12 éves fiatalok egészségi állapotáról (túlsúly, alultápláltság, tartáshibák, lúdtalp, stb.) az okok elemzése következtetések levonása.

A testarányok és méretek összehasonlítása a különböző életszakaszokban.A divat és a média szerepének tudatosulása a testkép kialakításában.A külső megjelenés összetevőinek, jelentésének és hatásainak felismerése.

A mozgás és a fizikai, szellemi teljesítőképesség összefüggéseinek bizonyítása példákon.

A táplálkozás, a légzés és a mozgás közti kapcsolatok bemutatása konkrét példákon.

Egyszerű kísérletek a mozgás, a pulzus, illetve a légzésszám közötti kapcsolatra. Az adatok rögzítése és értelmezése.

Táplálékpiramis összeállítása.

Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása.

A túlsúlyosság és a kóros soványság veszélyeinek bemutatása.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.Család, baráti kapcsolatok ábrázolása az irodalomban.

Informatika: információkeresés, adatgyűjtés és-értelmezés.

Vizuális kultúra: az emberi test ábrázolása, a szép test fogalma a különböző korokban.

Technika, életvitel és gyakorlat: elsősegélynyújtás; betegjogok, egészségügyi ellátás.

Az egészséges táplálkozás alapelvei. A táplálék mennyisége és minősége. Az étkezések száma, aránya.

A férfi és a női nemi szervek felépítése és működése. Serdülőkori változások. A két nem testi és lelki tulajdonságainak különbségei. A nemi szervek egészsége, személyi higiéniája.

Az egyedfejlődés szakaszai. Méhen belüli és méhen kívüli fejlődés.

A serdülő személyiségének jellemző vonásai.

Az ember értelmi képességének, érzelmi intelligenciájának alapvonásai.

Az önismeret és az önfejlesztés eszközei. Viselkedési normák, szabályok jelentősége az ember életében

A családi és a társas kapcsolatok jelentősége.

Veszélyforrások és megelőzésük lehetőségei a háztartásban, közlekedésben, sportolás közben.

Az érzékszervek szerepe. A látó és hallószerv károsító hatásai. megelőzésük módja.

Elsősegélynyújtás elemi ismeretei.

Környezet és az ember egészsége. Fertőzés, betegség, járvány. A leggyakoribb fertőző betegségek tünetei és megelőzésük módjai. Lázcsillapítás és diéta.

Orvosi ellátással kapcsolatos ismeretek.

Káros szenvedélyek. Az alkohol, a dohányzás, kábítószerek hatásai az ember szervezetére, személyiségére.

Nemi szervek működésének serdülőkori változásai, a testalkat és a lelki tulajdonságok összefüggéseinek elemzése.

Férfi és női szerepek megkülönböztetése, fiúk és lányok jellemző tulajdonságainak összehasonlítása, kapcsolatba hozása a nemi szerepekkel.

Az egyes életszakaszok legfontosabb jellemzőinek bemutatása.

A kommunikáció jelentőségének bizonyítása különböző szituációkban.

A konfliktusok okainak és következményeinek elemzése, a feloldás formáinak megismerése.

Veszélyhelyzetek, kockázatok azonosítása különböző szituációkban.

A viselkedés és a balesetek közötti oksági összefüggések vizsgálata.

Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok és szokások megismerése, alkalmazása.

Az ájult beteg ellátása. A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata.

A környezet és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése.

Az eredményes gyógyulás és az időbeni orvoshoz fordulás összefüggéseinek belátása.

A személyes felelősség, a család és a környezet szerepének bemutatása (irodalmi példák) a függőségek megelőzésében.

A kipróbálás és a függőség összefüggéseinek megértése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Csont, izom, ízület, mozgásszervi elváltozás, tápcsatorna, emésztés, felszívódás, tápanyag, normál testsúly, túlsúly, alultápláltság, légzés, tüdő, vér, szív, kiválasztás, vese, petefészek, here, nemi hormon, ivarsejt, magömlés, menstruáció, nőies, férfias jelleg, érzékszerv, egészség, betegség, fertőzés, járvány.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjábólIsmerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere.Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete

468

irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész.Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában.Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról.Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket.Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában.Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére.Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez.Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni.Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

469

A változat7–8. évfolyam

A biológia tantárgy tartalma a természettudományos műveltség sajátos és egyben szerves része. Különös jelentőségét az adja, hogy az élő természettel foglalkozik, amelynek része a társadalomban élő, tanuló ember is. Az e kerettantervben szereplő biológia tantárgy témakörei, és azok feldolgozási módjai a NAT azon törekvésére építenek, amely szerint a természettudományokban való alapvető jártasság nemcsak az orvosok, mezőgazdászok, környezetvédők, biológusok és a szaktudósok, hanem minden ember számára fontos. A biológia tanulása által a diákok nemcsak az élő természet szépségét és változatosságát, de saját szervezetük működését is megismerik, miközben egyre jobban megértik a természeti törvényszerűségeket, a jelenségek hátterében zajló folyamatokat és a közöttük lévő összefüggéseket.

Az általános iskolai biológia az alsó tagozatos környezetismeret, illetve az 5–6. évfolyamon tanult természetismeret tantárgy folytatása, de azoktól eltérően már csak az élők világával foglalkozik. A tantárgy tanulásának fontos feladata a természetről és az emberről, a kettő kapcsolatáról való szemlélet formálása, a diákok egészséges életmódjának és környezettudatos magatartásának alakítása.

Annak érdekében, hogy diákjaink nyitottak legyenek a világra, tudjanak tapasztalati tényekből következtetéseket levonni, felismerjék a problémákat, keressék azok okait, és életkoruknak megfelelő válaszokat fogalmazzanak meg a felvetődött kérdésekre, a biológia tanulása során a mindennapi életben tapasztalható jelenségekből, problémákból kiindulva jutunk el a megoldáshoz szükséges ismeretekhez, és azok alkalmazásához.

A tartalmak egy része lehetőséget ad a társadalom és a gazdaság aktuális problémáinak felismerésére és értelmezésére, az aktív és felelős állampolgári magatartás gyakorlására.

A célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy a tanulók aktívan részt vegyenek az ismeretszerzés folyamatában. Ehhez megfelelő motiváció, tanulási környezet és az (inter)aktív tanulási formákat támogató tanulásszervezés szükséges, amelynek során folyamatosan fejlődik a természettudományos gondolkodáshoz nélkülözhetetlen megfigyelőképesség, a könyvtári és más információforrások használata, az információk rögzítésének és felidézésének képessége. Ennek során alakul a diákok egyéni tanulási stílusa és együttműködési képessége, megtanulnak másokkal együttműködni és csoportban tanulni.

A 7–8. évfolyamon a diákoknak az élővilág és az élőlények iránti szeretetére és kíváncsiságára építve – a fiatalabb korra jellemző – közvetlen megfigyelésen és tapasztalatszerzésen alapuló, többnyire leíró jellegű tudásépítés mellett egyre erőteljesebben jelenik meg az absztrakt gondolkodás fejlesztése. A természet szépségére, az élővilág „érdekes dolgaira” történő rácsodálkozás a kíváncsiság kielégítése és fenntartása mellett azokat a pozitív érzelmeket mozgósítja, melyek motiváló hatása a tanulás fáradtságosabb szakaszain is átsegíti a tanulót.

A tanítás-tanulás folyamatát a fejlesztő értékelés segíti, amely támogatja a tanulónak a tanulás folyamatában való aktív részvételét, segíti a reális önismeret alakulását és az önálló tanulási stratégiák kiépítését.

A tananyag a természet leíró megismeréséből kiindulva fokozatosan halad a jelenségek hátterében lévő általános természeti törvények felismerése, a természetben lévő kölcsönhatások megismerése és megértése felé. A Föld nagy tájai zonális életközösségeinek megismerése során, e biomok jellegzetes élőlényeinek megismerése által világossá válnak a fajok elképesztő sokfélesége mögött rejlő alapvető törvényszerűségek: a testfelépítésnek és a működésnek, illetve az állati viselkedésnek a környezeti feltételekhez való alkalmazkodása. Példák sorozatán keresztül derül fény az életközösségek felépülésének törvényszerűségeire, és a fajok közötti kapcsolatok különböző típusainak megismerésére. Sor kerül a fajok sokféleségében való rendszerezés szükségszerűségének belátására és a tudományos rendsze-rezés alapjainak a megismerésére.

Az egyedekből álló szerveződés, valamint az egyedek jellemzésének és működési sajátosságainak a megismerését az egyed alatti szerveződési szintek megismerése követi: a struktúra és a funkció közötti kapcsolat megvalósulása a sejtekben és a szövetekben, a növényi és az emberi szervekben, szervrendszerekben.

A környezettudatosság és a fenntarthatóság tantárgyakon átívelő nevelési feladat, amely karakteresen kötődik a természettudományos tárgyakhoz és a biológiához. Megvalósítása leginkább az életközösséggel és az emberrel foglakozó tematikus egységeknél valósítható meg.

470

A tudományos megismerés során nemcsak a „mi van a természetben?”, hanem „miért éppen úgy van?” kérdésre is keressük a választ. Több témakör tartalma ad lehetőséget arra, hogy a tanulók tervezett megfigyeléseket, kísérleteket, méréseket végezzenek, és tapasztalataikról feljegyzéseket készítsenek. A balesetmentes kísérletezés fegyelemre szoktat, miközben fejleszti a megfigyelés és az elemzés képességét. Az önálló tanulás megvalósítását segítik a gyűjtőmunkára épülő, prezentációval is kísért kiselőadások és projektek, melyek információhordozók alkalmazására és természettudományi témájú ismeretterjesztő források keresésére, követésére, értelmezésére épülnek. A tudomány gyakorlati alkalmazásának felelősségét az egészség, a természeti erőforrások és a környezeti rendszerek állapotának kontextusában helyezzük el.

Az ember megismerése és egészsége fejlesztési feladataihoz kapcsolódó tartalmaknak és tevékenységeknek meghatározó szerepük van a kamaszok reális önismeretének alakításában. Nevelési feladataink súlypontjai a testi-lelki egészségre, a családi életre nevelésre, az önismeret és a társas kultúra fejlesztésére és a fenntarthatóságra koncentrálnak. Szándékainknak azonban van erkölcsi–állampolgári vetülete is, azaz az önmaga cselekedeteiért és azok következményeiért viselt felelősség tudatával rendelkező személyiség alakítása.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Az élőlények változatossága I. 7.osztályCsapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben

Órakeret10 óra

Előzetes tudás Az éghajlat elemei, talaj (humusz), éghajlati övezetek, a környezeti tényezők hatása az élőlényekre, táplálkozási lánc, a víz körforgása a természetben.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A rendszerszemlélet fejlesztése az élővilág és a környezet kapcsolatának, az életközösségek szerkezetének, időbeni változásának elemzése során.

Az életközösségek belső kapcsolatainak megértése a fajok közötti kölcsönhatások típusain keresztül.Az életközösségek veszélyeztetettségének felismerése, a lokális környezetszennyezés globális következményeinek feltárása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan határozzák meg az élettelen környezetei tényezők az élőket, az élők az élőket, az élettelen az élőket, az élettelen az élettelent?Miért elképzelhetetlen az ÉLET a Földön víz nélkül?Szobanövényeink egy része trópusi eredetű. Milyen ápolási igényben nyilvánul ez meg (pl. orchideák, broméliák, kaktuszok, filodendron)?Milyen következményekkel jár az erdők kiirtása? Milyen forrásból tudjuk C-vitamin szükségletünket kielégíteni a téli hónapokban?Ismeretek:A környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj) hatása a növényzet kialakulására.A víz szerepe a földi élet szempontjából (testalkotó, élettér, oldószer).Példák az élőlényeknek a magas hőmérséklethez való alkalmazkodásra.Az életközösségek vízszintes és függőleges rendeződése mint a környezeti feltételek optimális kihasználásának eredménye.A forró éghajlati öv jellegzetes biomjainak jellemzése (területi elhelyezkedés, kialakulásuk okai, főbb

Példák a növények környezethez való alkalmazkodására (szárazságtűrő, fénykedvelő, árnyéktűrő).Példák a víz fontosságára.A magas hőmérséklet mellett a csapadék mennyiségéhez, illetve eloszlásához való alkalmazkodási stratégiák (testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés) bemutatása néhány jellegzetes forró éghajlati növény és állat példáján keresztül.Az élővilággal kapcsolatos térbeli és időbeli mintázatok magyarázata a forró éghajlati öv biomjaiban.A kedvezőtlen környezet és a túlélési stratégiákban megnyilvánuló alkalmazkodásfelismerése.Táplálkozási lánc összeállítása a forró éghajlati öv biomjainak jellegzetes élőlényeiből.A trópusokról származó gyümölcsökkel és fűszerekkel kapcsolatos fogyasztási szokások elemzése; kapcsolatuk a környezetszennyezéssel.Projektmunka lehetősége: a forró éghajlati övben megvalósuló emberi tevékenység (, az ültetvényes gazdálkodás, a fakitermelés, a vándorló-égető földművelés, a vándorló állattenyésztés, túllegeltetés, az

Földrajz: A Föld gömb alakja és a földrajzi övezetesség, a forró éghajlati öv.Tájékozódás térképen.

Matematika: modellezés; összefüggések megjelenítése.

Kémia: a víz szerkezete és jellegzetes tulajdonságai.Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A tengeren túli kereskedelem jelentősége (Kolumbusz Kristóf)

471

növény- és állattani jellemzői).Fajok közötti jellegzetes kölcsönhatások (együttélés, versengés, élősködés, táplálkozási kapcsolat) a trópusi éghajlati öv életközösségeiben.A biológiai óra.Az élőhelyek pusztulásának, azon belül az elsivatagosodásnak az okai és következményei.

emlősállatok túlzott vadászata, a gyors népességgyarapodás) hatása a természeti folyamatokra; cselekvési lehetőségek felmérése.Az elsivatagosodás megakadályozásának lehetőségei.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Környezeti tényező, életfeltétel, tűrőképesség, környezethez való alkalmazkodás; trópusi esőerdő, erdős és füves szavanna, trópusi sivatag, elsivatagosodás; versengés, együttélés, táplálkozási lánc; gerinces, hüllő, madár, emlős.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Az élőlények változatossága II. 7. osztályAz élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz

Órakeret12 óra

Előzetes tudásA környezeti tényezők hatása az élőlényekre, az éghajlat elemei és módosító hatásai, éghajlati övezetek, táplálkozási lánc.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Életközösségek felépítésének és belső kapcsolatrendszerének megismerése megfigyelések és más információforrások alapján.Az élőlények alkalmazkodásának bizonyítása a testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolatának elemzésével.Az emberi szükségletek kielégítésének környezeti következményei, veszélyei feltárása során a globális problémákról való gondolkodás összekapcsolása a lokális, környezettudatos cselekvéssel.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Honnan „tudja” egy növény, hogy mikor kell virágoznia?Honnan „tudja” a rigó, hogy mikor van tavasz?Hogyan változik egy rét, vagy a park füve a nyári szárazságban, illetve eső után?A természetes növénytakaró változása a tengerszint feletti magasság, illetve az egyenlítőtől való távolság függvényében.Hogyan alakulnak ki a savas esők és hogyan hatnak a természetre?

Ismeretek:A mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői.A mérsékelt éghajlati övezet biomjainak (keménylombú erdők, lombhullató erdőségek, füves puszták jellemzői) jellemzése (földrajzi helye, legjellemzőbb előfordulása, környezeti feltételei, térbeli szerkezete, jellegzetes növény- és állatfajok).A mérsékelt öv biomjainak jellegzetes növényei és állatai.

A környezeti tényezők és az élővilág kapcsolatának bemutatása a méréskelt övi biomok néhány jellegzetes élőlényének példáján.A környezeti tényezők élővilágra tett hatásának értelmezése a mérsékelt övi (mediterrán, kontinentális, tajga, magashegységi övezetek, déli és északi lejtők) fás társulások összehasonlításával.A megismert állatok és növények jellemzése (testfelépítés, életmód, szaporodás) csoportosítása különböző szempontok szerint.Példák az állatok közötti kölcsönhatásokra a jellegzetes hazai életközösségekben.A lakóhely közelében jellegzetes természetes és mesterséges életközösségek összehasonlítása.Az ember és a természet sokféle kapcsolatának elemzése csoportmunkában:– A természetes élőhelyek

pusztulásának okai (pl. savas eső, fakitermelés, az emlősállatok túlzott vadászata, felszántás, legeltetés, turizmus) és veszélyei; a fenntartás

Földrajz: Mérsékelt övezet, mediterrán éghajlat, óceáni éghajlat, kontinentális éghajlat, tajgaéghajlat, függőleges földrajzi övezetesség.Időjárási jelenségek, a földfelszín és az időjárás kapcsolata, légköri és tengeri áramlatok (Golf-áramlat, szélrendszerek). Csapadékfajták.

Vizuális kultúra: formakarakterek, formaarányok.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata.Petőfi: Az Alföld.

Matematika: Algoritmus

472

Fajok közötti kölcsönhatások néhány jellegzetes hazai társulásban (erdő, rét, víz-vízpart).Az ember természetátalakító munkájaként létrejött néhány tipikus mesterséges (mezőgazdasági terület, ipari terület, település) életközösség a Kárpát-medencében.A környezetszennyezés jellemző esetei és következményei (levegő, víz, talajszennyezés).Invazív és allergén növények (parlagfű).

lehetőségei.– Aktuális környezetszennyezési

probléma vizsgálata.– Az invazív növények és állatok

betelepítésének következményei.– Gyógy- és allergén növények

megismerése. Gyógynövények felhasználásának, az allergén növények ellen való védekezés formáinak ismerete és jelentőségének felismerése

A lakókörnyezet közelében lévő életközösség megfigyelése: a levegő-, a víz- és a talajszennyezés forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét példáinak megismerése, vizsgálata.Lehetséges projektmunka: helyi környezeti probléma felismerése, a védelemre vonatkozó javaslat kidolgozása.

követése, értelmezése, készítése. Változó helyzetek megfigyelése; a változás kiemelése (analízis). Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tundra, plankton, egysejtű, moszat, szivacs, csalánozó, gerinces, hal, madár, emlős; környezeti tényező, tűrőképesség, táplálkozási hálózat, fenntartható fejlődés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az élőlények változatossága III. 7. osztályAz élővilág alkalmazkodása a hideghez, és a világtenger

övezeteihez

Órakeret 10 óra

Előzetes tudásÉghajlati övezetek, vizek– vízpartok élővilága; környezeti tényezők, életfeltételek, a fajok közötti kölcsönhatások típusai

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az élővilág sokféleségének, mint értéknek felismerése.Az életközösség anyag- és energiaáramlása és az egyensúlyi állapot közötti összefüggés megértése.A Föld globális problémáinak összegzése, a fenntarthatóságot támogató életvitel, illetve az egyéni és közösségi cselekvés megalapozása.A tudomány és a technika a társadalomban és a gazdaság fejlődésében játszott szerepének bemutatása konkrét példák alapján.A kutató és mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd megalapozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért élhetnek fenyők, illetve örökzöld növények a mediterrán és az északi mérsékelt éghajlaton is?Miben hasonlít a sivatagi, illetve a hideg égövi állatok túlélési stratégiája?Miben mások a szárazföldi és a vízi élőhelyek környezeti feltételei?Milyen veszélyekkel jár a globális fölmelegedés a sarkvidékek és az egész Föld élővilágára?

Ismeretek:A hideg éghajlati övezet biomjainak jellemzése az extrém környezeti

Az extrém környezeti feltételekhez (magas és alacsony hőmérséklet, szárazság) való alkalmazkodás eredményeként kialakuló testfelépítés és életmód összehasonlítása a hideg és a trópusi övben élő élőlények példáin.Önálló kutatómunka: a világtengerek szennyezésével kapcsolatos problémák.A megismert élőlények csoportosítása különböző szempontok szerint.Táplálkozási lánc és táplálékpiramis összeállítása a tengeri élőlényekből.Példák a fajok közötti kölcsönhatásokra a tengeri életközösségekben.Kutatómunka: nemzetközi törekvések a környezetszennyezés

Földrajz: hideg övezet, sarkköri öv, sarkvidéki öv.Matematika: táblázatok, rajzos modellek, diagramok, grafikonok leolvasása, megértése.

Fizika: Az energia-megmaradás elvének alkalmazása.Az energiatermelés módjai, kockázatai.A Nap energiatermelése.Időjárási jelenségek, a földfelszín és az időjárás kapcsolata.

473

feltételekhez való alkalmazkodás szempontjából.A világtenger, mint élőhely: környezeti feltételei, tagolódása.A világtengerek jellegzetes élőlényei, mint a vízi környezeti feltételekhez való alkalmazkodás példái.Az életközösségek belső kapcsolatai, a fajok közötti kölcsönhatások konkrét típusai.Anyagforgalom és energiaáramlás a tengeri életközösségekben.Az élőhelyek pusztulásának okai: a prémes állatok vadászata, a túlzott halászat, a bálnavadászat, a szennyvíz, a kőolaj, a radioaktív hulladék, a turizmus következményei.A Föld globális problémái: túlnépesedés - a világ élelmezése, fogyasztási szokások – anyag- és energiaválság, környezetszennyezés – a környezet leromlása.Konkrét példák a biológiának és az orvostudománynak a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, a népesedésre gyakorolt hatására.A fenntarthatóság fogalma, az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei a fenntarthatóság érdekében.Az éghajlat hatása az épített környezetre (pl. hőszigetelés).

megakadályozására, illetve a környezeti terhelés csökkentésére. Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata példák alapján.Az életközösségek, a bioszféra stabil állapotait megzavaró hatások és a lehetséges következmények azonosítása.A környezeti kár, az ipari és természeti, időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségeinek bemutatása.Az energiaátalakító folyamatok környezeti hatásának elemzése, alternatív energiaátalakítási módok összehasonlítása.Az energiatakarékos magatartás módszereinek és ezek fontosságának megismerése önálló forráskeresés és feldolgozás alapján.Az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása, mások eredményeinek értelmezése, egyéni vélemények megfogalmazása.

Csapadékfajták.Természeti katasztrófák. Viharok, árvizek, földrengések, cunamik.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Keménylombú erdő, lombhullató erdő, füves puszta, tajga, nyitvatermő, zárvatermő, gerinces, hüllő, madár, emlős; táplálkozási hálózat, táplálkozási piramis.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Rendszer az élővilág sokféleségében 7. osztály Órakeret

10 óra

Előzetes tudásA főbb növény- és állatcsoportok tulajdonságai.A környezethez való alkalmazkodás formái; a testfelépítés, életmód, élőhely és viselkedés kapcsolata.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok értelmezése.A hierarchikus rendszerezés elvének alkalmazása.A tudományos modellek változásának felismerése.A tudományos módszerek és a nem tudományos elképzelések megkülönböztetése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretek

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

474

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mire jó a dolgok (könyvek, zenék, ruhák, gyűjtemények) csoportosítása és rendszerezése a hétköznapi életben?Milyen szempontok szerint lehet csoportosítani az élőlényeket?Miért nem igaz, hogy az ember a majomtól származik?

Ismeretek:Az élőlények csoportosításának lehetőségei.A tudományos rendszerezés alapelvei a leszármazás elve, és néhány jellegzetes bizonyítéka.Az élővilág törzsfejlődésének időskálája.Baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák, növények és állatokáltalános jellemzői.A növények és állatok országa jellegzetes törzseinek általános jellemzői.

A rendszerezés és a csoportosítás közti különbség megértése.Irányított adatgyűjtés, majd vita a darwinizmussal és az evolúcióval kapcsolatos hitekről és tévhitekről.Főbb rendszertani kategóriák (ország, törzs, osztály, faj) megnevezése, a közöttük lévő kapcsolat ábrázolása.A földtörténeti, az evolúciós és a történelmi idő viszonyának bemutatása, az egyes változások egymáshoz való viszonyának érzékelése.A hazai életközösségek jellegzetes fajainak rendszertani besorolása (ország, törzs).A főbb rendszertani csoportok jellemzőinek felismerése 1-1 tipikus képviselőjének példáján.Egy magyar múzeumban, nemzeti parkban, természettudományi gyűjteményben stb. tett látogatás során látott, korábban ismeretlen fajok elhelyezése – a testfelépítés jellegzetességei alapján - a fő rendszertani kategóriákban.

Magyar nyelv és irodalom: Egy hétköznapi kifejezés (rendszerezés) alkalmi jelentésének felismerése; a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése. Kulturált könyvtárhasználat.

Matematika: Halmazok eszközjellegű használata.Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség.Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok.

Földrajz: a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségei.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tájékozódás a térben és időben.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Rendszerezés, rendszertani kategória; ország, törzs, osztály.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Részekből egész 7. osztály Órakeret

11 óra

Előzetes tudásA növények és az állatok testfelépítése; táplálkozási lánc; szaporodási típusok a növény- és az állatvilágban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A rendszerszemlélet fejlesztése rendszer és környezete kapcsolatának elemzésén keresztül.A rész és egész viszonyának felismerése az élő egységes egész és a benne összehangoltan működő szerveződési szintek összefüggésében.A növényi és az állati sejt hasonlóságainak megállapításával a természet egységére vonatkozó elképzelések formálása.Az ember természetben elfoglalt helye a természetben megjelenő méretek és nagyságrendek érzékeltetésével.A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolása a növényi sejt és növényi szervek működésének példáján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogyan tudunk különbséget tenni élő és élettelen, növény és állat között?Miben egyezik, és miben különbözik a madarak tojása, a halak ikrája és a mohák spórája?Minek a megfigyelésére használunk távcsövet, tükröt, nagyítót,

Az élővilág méretskálája: a szerveződési szintek nagyságrendjének összehasonlítása.A rendszer és a környezet fogalmának értelmezése az egyed, és az egyed alatti szerveződési szinteken.A rendszerek egymásba ágyazottságának értelmezése az egyeden belüli biológiai szerveződési szintek példáján.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben megfogalmazott feltételeket teljesítő példák azonosítása.

Matematika: Fogalmak

475

mikroszkópot?Mi a magyarázata annak, hogy a táplálkozási láncok általában zöld növénnyel kezdődnek?

Ismeretek:Az élő szervezet mint nyitott rendszer.A rendszer és a környezet fogalma, kapcsolata, biológiai értelmezése.A biológiai szerveződés egyeden belüli szintjei, a szintek közötti kapcsolatok.Testszerveződés a növény- és állatvilágban.Az eukarióta sejt fénymikroszkópos szerkezete, a fő sejtalkotók (sejthártya, sejtplazma, sejtmag) szerepe a sejt életfolyamataiban.A fény-, illetve az elektronmikroszkóp felfedezése, jelentősége a természettudományos megismerésben.A sejtosztódás fő típusai, és szerepük az egyed, illetve a faj fennmaradása szempontjából.A növényi és az állati szövetek fő típusai, jellemzésük.A növények táplálkozásának és légzésének kapcsolata; jelentősége a földi élet szempontjából.Az élőlényeket/sejteket felépítő anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) és szerepük az életműködések megvalósulásában.A szaporodás mint a faj fennmaradását biztosító életjelenség. Fő típusai.

Növényi és állati sejt megfigyelése, összehasonlításuk.A felépítés és a működés összefüggései a növényi és az állati sejt példáján.Kutatómunka a mikroszkópok felfedezésével és működésével kapcsolatban.Növényi és állati sejtek megfigyelése fénymikroszkópban.A sejtosztódási típusok összehasonlítása az információátadás szempontjából.Néhány jellegzetes növényi és állati szövettípus vizsgálata; a struktúra és a funkció közötti kapcsolat jellemzése a megfigyelt szerkezet alapján.A struktúra-funkció kapcsolatának elemzése zöld levél szöveti szerkezetének vizsgálata alapján.Az ivaros és ivartalan szaporodási módok összehasonlítása konkrét példák alapján.Néhány jellegzetes állati és növényi szövet megfigyelése fénymikroszkópban. Vázlatrajz készítése.A sejt anyagainak vizsgálata. A balesetmentes kísérletezés szabályainak betartása.

egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség értelmezése.Tárgyak, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (méret) szerint; becslés, nagyságrendek.

Fizika: lencsék, tükrök, mikroszkóp.

Kémia: a víz szerkezete és tulajdonságai, oldatok, szerves anyagok.

Informatika: adatok gyűjtése az internetről.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Szerveződési szint, sejt, szövet; sejtalkotó, táplálkozás, anyagszállítás, légzés, ivaros és ivartalan szaporodás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Szépség, erő, egészség 7. osztály Órakeret

10 óra

Előzetes tudásA kültakaró és a mozgás szerveinek legfontosabb jellemzői;a hám-, a kötő- és támasztó-, valamint az izomszövetek szerkezete.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Az egészséges életvitel szokásrendszerének kialakítása érdekében a rendszeres testmozgás és a bőrápolás iránti igény felkeltése.Az egészséget veszélyeztető tényezők azonosítása, az ismeretek és tapasztalatok felhasználása a veszély időbeni érzékelése és elhárítása érdekében.A fogyatékkal élő emberekkel tanúsított elfogadó, segítő, megértő magatartás erősítése.A reális énkép és az önismeret fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Milyen szerepe van a bőrnek és függelékeinek (haj, köröm) a vonzó

A kétoldali szimmetria felismerése, példák szimmetrikusan és aszimmetrikusan elhelyezkedő szervekre.

Informatika: adatok gyűjtése az internetről.

Magyar nyelv és irodalom:

476

megjelenésben?Mikor és miért izzadunk?Házi kozmetikumok használata, illetve hogyan válasszunk kozmetikai szereket?Milyen kapcsolat van az ember mozgása és fizikai munkavégzése között?

Ismeretek:Az emberi test síkjai, szimmetriája, formavilága, esztétikuma.A bőr felépítése és funkciói.A bőr szerepe a külső testkép kialakításában: a bőr kamaszkori változásainak okai, következményei.A bőr- és szépségápolás.A bőr védelme; bőrsérülések és ellátásuk.Bőrbetegségek (bőrallergia, fejtetvesség, rühatka, gombásodás).A mozgásszervrendszer aktív és passzív szervei. Az ember mozgásának fizikai jellemzése (erő, munkavégzés).A csontok kapcsolódása. Az ízület szerkezete. A porcok szerepe a mozgásban.Mozgássérülések (ficam, rándulás, törés) ellátása, mozgásszervi betegségek (csipőficam, gerincferdülés, lúdtalp) és megelőzésük.Tétel : A bőr és a mozgásszervrendszerA mozgás, az életmód és az energia-szükséglet összefüggései.

A bőr szöveti szerkezetének és működésének összefüggése.Példák a szerkezeti változás – működésváltozás összefüggésére.A pattanás, a zsíros és a száraz bőr, a töredezett haj és köröm összefüggése a bőr működésével.Öngyógyítás és az orvosi ellátás szükségességének felismerése.Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén.Környezetkímélő tisztálkodási és tisztítószerek megismerése, kipróbálása.Az emberi csontváz fő részei, a legfontosabb csontok felismerése.Példák gyűjtése a jellegzetes csontkapcsolatokra.Elsősegélynyújtás gyakorlása mozgássérülések esetén.A mozgássérült és mozgáskorlátozott emberek segítése.Sportoló és nem sportoló osztálytársak napi-és hetirendejének összehasonlítása, elemzése a mozgás (edzés), pihenés, tanulás egyensúlya a test napi energiaigénye szempontjából.Önálló gyűjtőmunka: sportolók, edzők, gyógytornászok, ortopéd orvosok stb. élményei, tapasztalatai a mozgás és a testi-lelki egészség kapcsolatáról.

a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony felismerése.

Matematika: Modellezés; összefüggések megjelenítése.Szimmetria, tükrözés.

Kémia: az oldatok kémhatása.

Fizika: erő, forgatónyomaték; mechanikai egyensúly.

Testnevelés és sport: a bemelegítés szerepe a balesetek megelőzésében.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Kültakaró, mozgás-szervrendszer, ízület.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A szervezet anyag- és energiaforgalma 8. osztály Órakeret

13 óra

Előzetes tudásA sejt felépítése, sejtszintű életfolyamatok, a tápcsatorna szakaszai és fő működéseik, a táplálékok tápanyagtartalma. A légző szervrendszer részei és működéseik; a keringés szervei és szerepük a szervezet működésében.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok összekapcsolásával a rendszerfogalom mélyítése.A saját és mások egészségének megőrzése iránti felelős magatartás erősítése.Az egészséges táplálkozás jellegzetességeire építve a tudatos fogyasztói szokások megalapozása, erősítése.

Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása, illetve baleset esetén a tudatosan cselekvő magatartás megalapozása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,

ismeretekFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért van szüksége szervezetünknek

különböző tápanyagokra (fehérjékre, szénhidrátokra és zsírokra)?

Miben különbözik a be- és a kilélegzett levegő összetétele, és mi a különbség

A táplálékok csoportosítása jellegzetes tápanyagtartalmuk alapján.A fő tápanyagtípusok útjának bemutatása az étkezéstől a sejtekig.Lehetséges projektmunka:– Felvilágosító kampány összeállítása

az egészséges táplálkozás megvalósítására; a testsúllyal kapcsolatos problémák veszélyeinek megismerésére.

Matematika: Adatok, rendezése, ábrázolása.Matematikai modellek (pl. függvények, táblázatok, rajzos modellek, diagramok, grafikonok) értelmezése, használata.

Informatika: adatok gyűjtése az internetről,

477

magyarázata?Hogyan jutnak tápanyaghoz és oxigénhez a szervezetünk belsejében található sejtek?Mitől függ, hogy mennyi folyadékot kell elfogyasztanunk egy nap?Tételek: Táplálékok, tápanyagok

Ismeretek:Az élőlényeket felépítő szervetlen és szerves anyagok (víz, ásványi anyagok, szénhidrátok, zsírok és olajok, fehérjék, vitaminok) szerepe.A tápcsatorna részei és szerepük a tápanyagok emésztésében és felszívódásában.Az egészséges táplálkozás jellemzői (minőségi és mennyiségi éhezés, alapanyagcsere, testtömeg-index, normál testsúly).A vér és alkotóinak szerepe az anyagszállításban.A légzési szervrendszer részei és működésük. Hangképzés és hangadás. Tétel: A légzésA keringési rendszer felépítése és működése.A táplálkozás és a légzés szerepe szervezet energiaellátásában.A vér szerepe a szervezet védelmében és belső állandóságának fenntartásában. Immunitás, vércsoportok. A védőoltások jelentősége.Tétel: VérkeringésA kiválasztásban résztvevő szervek felépítése és működése.A vízháztartás és a belső környezet állandósága. A só- és vízháztartás összefüggése.Vérzéstípusok - vérzéscsillapítások.Légzőszervi elváltozások, betegségek megelőzése.A szív és az érrendszeri betegségek tünetei és következményei.Az alapvető életfolyamatok (légzés, pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet és vércukorszint) szabályozásának fontossága a belső környezet állandóságának fenntartásában.Tétel: KiválasztásA rendszeres szűrővizsgálat, önvizsgálat szerepe a betegségek megelőzésében.Betegjogok: az orvosi ellátáshoz való jog; háziorvosi és szakorvosi ellátás.

– Az egészséges étkezési szokások népszerűsítése.

– A táplálkozásnak és a mozgásnak a keringésre gyakorolt hatása, az elhízás következményei.

Számítások végzése a témakörben (pl.: testtömeg-index, kalóriaszükséglet)A szívműködést kísérő elektromos változások (EKG) gyógyászati jelentőségének megértése; a szívmegállás, szívinfarktus tüneteinek felismerése.A pulzusszám, a vércukorszint, a testhőmérséklet és a vérnyomás fizikai terhelés hatására történő változásának megfigyelése és magyarázata.A vér- és vizeletvizsgálat jelentősége, a laboratóriumi vizsgálat legfontosabb adatainak értelmezése.Vénás és artériás vérzés felismerése, fedő- és nyomókötés készítése.Önálló kutatómunka: milyen feltételekkel köthet életbiztosítást egy egészséges ember, illetve aki dohányzik, túlsúlyos, magas a vérnyomása, alkoholista vagy drogfüggő?Adatgyűjtés arról, hogy milyen hatással van a dohányzás a keringési és a légzési szervrendszerre, illetve a magzat fejlődésére.Az interneten található betegségtünetek értelmezése és értékelése.Vita a rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatok, az önvizsgálat, a védőoltások, valamint az egészséges életmód betegség-megelőző jelentőségéről.Az eredményes gyógyulás és az időben történő orvoshoz fordulások-okozati összefüggésének bemutatása.

prezentáció készítése.

Magyar nyelv és irodalom: a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek működésének magyarázata (táblázat).Kémia:a legfontosabb tápanyagok (zsírok, fehérjék, szénhidrátok)kémiai felépítése

Technika, életvitel és gyakorlat: betegjogok.

Kulcsfogalmak/fogalmakTápanyag, anyagcsere, alapanyagcsere, emésztés, vér, vércsoport, véralvadás, immunitás, szűrlet, vizelet,

só- és vízháztartás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A belső környezet állandóságának biztosítása 8. osztály Órakeret

11 óra

478

Előzetes tudás A sejt felépítése, külső- és belső környezet, egyensúlyi állapot, környezethez való alkalmazkodás, az érzékszervek specializálódása adott inger felfogására.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A szervezet és a környezet kölcsönös egymásra hatásának megértése.A környezeti jelzések kódolásának és dekódolásának értelmezése az érzékelés folyamatában.Az alkohol és a kábítószerek káros élettani hatásának ismeretében tudatos, elutasító attitűd alakítása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi történik, ha valamelyik érzékszervünk nem, vagy nem megfelelően működik?Meddig tudjuk visszatartani a lélegzetünket, tudjuk-e szabályozni a szívverésünket?Mit jelent a szemüveg dioptriája?Miben hasonlít és miben különbözik az EKG és az EEG?

Ismeretek:A környezeti jelzések érzékelésének biológiai jelentősége.A hallás és egyensúlyozás, a látás, a tapintás, az ízlelés és a szaglás érzékszervei.Az idegrendszer felépítése; a központi és a környéki idegrendszer főbb részei, az egyes részek Az idegsejt felépítése és működése.A feltétlen és a feltételes reflex.A feltételes reflex, mint a tanulás alapja.Az alapvető életfolyamatok (légzés, pulzusszám, vérnyomás, testhőmérséklet és vércukorszint) szabályozásának működési alapelve.Tétel: Reflexek.ÉrzékszervekAz alkohol egészségkárosító hatásai.A lágy és kemény drogok legismertebb fajtái, hatásuk az ember idegrendszerére, szervezetére, személyiségére.A megelőzés módjai.

Az érzékeléssel kapcsolatos megfigyelések, vizsgálódások végzése, a tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása.Az érzékszervi fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítésük kulturált módjainak bemutatása..Adatgyűjtés a leggyakoribb szembetegségekről és korrekciós lehetőségeikről.Annak megértése, hogy az érzékelés az érzékszervek és az idegrendszer együttműködéseként jön létre.Az EEG működésének alapja és elemi szintű értelmezése.Az idegsejt különleges felépítése és működése közötti összefüggés megértése.Példák arra, hogy a tanulás lényegében a környezethez való alkalmazkodás.Az egyensúlyi állapot és a rendszerek stabilitása közötti összefüggés felismerése, alkalmazása konkrét példákon.A személyes felelősség tudatosulása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében.A kockázatos, veszélyes élethelyzetek megoldási lehetőségeinek bemutatása.

Fizika: A hang keletkezése, hangforrások, a hallás fizikai alapjai.Hangerősség, decibel.Zajszennyezés.A fény. A szem és a látás fizikai alapjai. Látáshibák és javításuk.

Matematika: Változó helyzetek megfigyelése; a változás kiemelése (analízis).Modellek megértése, használata.

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértés - a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony magyarázata; egy hétköznapi probléma megoldása a szöveg tartalmi elemeinek felhasználásával.

Informatika: szövegszerkesztés.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Receptor, érzékszerv, reflex, reflexkör, feltétlen és feltételes reflex, központi és környéki idegrendszer.

Tematikai egység/Fejlesztési cél A fogamzástól az elmúlásig 8. osztály Órakeret

10 óraElőzetes tudás Sejtosztódás, szaporodási típusok a növény-és állatvilágban, a nemi érés jelei.

479

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Felkészítés a felelősségteljes párkapcsolatra alapozott örömteli nemi életre és a tudatos családtervezésre.Az életszakaszok főbb testi, lelki és magatartásbeli jellemzőinek megismerésével azoknak a viselkedési formáknak az erősítése, melyek biztosítják a korosztályok közötti harmonikus együttélést.Az önismeret fejlesztésével hozzájárulás önmaguk kibontakoztatásához, mások megértéséhez, elfogadásához, a boldogságra való képesség kialakításához.

480

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi a szexualitás szerepe az ember életében?Mely környezeti és életmódbeli hatások okozhatnak meddőséget?

Ismeretek:A férfi és a nő szaporodási szervrendszerének felépítése és működése.Elsődleges és másodlagos nemi jellegek.A nemi hormonok és a pubertás.Az ivarsejtek termelődése, felépítése és biológiai funkciója.A menstruációs ciklus.Az önkielégítés.A fogamzásgátlás módjai, következményei.Az abortusz egészségi, erkölcsi és társadalmi kérdései.A nemi úton terjedő betegségek kórokozói, tünetei, következményei és megelőzésük.A fogamzás feltételei, a méhen belüli élet mennyiségi és minőségi változásai, a szülés/születés főbb mozzanatai.A méhen kívüli élet főbb szakaszainak időtartama, az egyed testi és szellemi fejlődésének jellemzői.A serdülőkor érzelmi, szociális és pszichológiai jellemzői.A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok.Leány és női, fiú és férfi szerepek a családban, a társadalomban.A családi és az egyéni (rokoni, iskolatársi, baráti, szerelmi) kapcsolatok jelentősége, szerepük a személyiség fejlődésében.A viselkedési normák és szabályok szerepe a társadalmi együttélésben.Tétel: Egyedfejlődés szakaszai

Az örökítő anyagot megváltoztató környezeti hatások megismerése, azok lehetséges következményeinek megértése, felkészülés a veszélyforrások elkerülésére.Másodlagos nemi jellegek gyűjtése, magyarázat keresése a különbségek okaira.Biológiai nem és nemi identitás megkülönböztetése.A petesejt és a hím ivarsejt termelődésének összehasonlítása.A nemek pszichológiai jellemzőinek értelmezése.A biológiai és társadalmi érettség különbözőségeinek megértése.Érvelés a tudatos családtervezés, az egymás iránti felelősségvállalásra épülő örömteli szexuális élet mellett.Hiedelmek, téves ismeretek tisztázására alapozva a megelőzés lehetséges módjainak tudatosítása.Mikortól tekinthető a magzat embernek/élőlénynek? – Érvelés a tudatos gyermekvárás mellett.A születés utáni egyedfejlődési szakaszok legjellemzőbb testi és lelki megnyilvánulásainak összehasonlítása, különös tekintettel az ember életkora és viselkedése közötti összefüggésre.Példák a családi és iskolai agresszió okaira, lehetséges kezelésére, megoldására. Szerepjáték (önzetlenség, alkalmazkodás, áldozatvállalás, konfliktuskezelés, probléma-feloldás).Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárs-segítők és szakemberek segítségével.Szerepjáték, illetve kortárs irodalmi alkotások bemutatása a szerelemnek az egymás iránti szeretet, tisztelet és felelősségvállalás kiteljesedéseként történő értelmezéséről.

Informatika: szaktárgyi oktatóprogram használata.

Fizika: ultrahangos vizsgálatok az orvosi diagnosztikában.

Matematika: ciklusonként átélt idő és lineáris időfogalom; időtartam, időpont.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés - a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem viszony felismerése; a bibliográfiai rendszer mibenléte és alkalmazása; a szövegben megfogalmazott feltételeket teljesítő példák azonosítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ivarsejt, nemi hormon, elsődleges, másodlagos nemi jelleg, nemi szerv, nemi identitás, szexualitás, abortusz, fogamzásgátlás, tudatos családtervezés.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A tanuló érti az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggését az adott térséget jellemző környezeti tényezőkkel. Ismeri a globális környezetkárosítás veszélyeit, érti, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték.Ismeri és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tud belőlük táplálékláncot összeállítani. Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. Be tudja mutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit, ismeri az életközösségek változatosságának és változásának okait.Tud különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között, tisztában van a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismeri az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. Morfológiai jellegzetességek alapján ismert élőlények el tud helyezni a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztály szintig).

481

Látja a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. Érti a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot.Ismeri az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában.Tisztában van saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival, a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival. Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Érti a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában.Önállóan és társaival együttdolgozva tud megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni, valamint jártassággal rendelkezik a mikroszkóp használatában.

482

Fizika az általános iskolák 7–8. évfolyama számára

A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt legalapvetőbb törvényszerűségeit igyekszik megismertetni a diákokkal. A törvényszerűségek harmóniáját és alkalmazhatóságuk hihetetlen széles skálatartományát megcsodálva bemutatja, hogyan segíti a tudományos módszer a természet erőinek és javainak az ember szolgálatába állítását. Olyan ismeretek megszerzésére ösztönözzük a fiatalokat, amelyekkel egész életpályájukon hozzájárulnak majd a társadalom és a természeti környezet összhangjának fenntartásához, a tartós fejlődéshez és ahhoz, hogy a körülöttünk levő természetnek minél kevésbé okozzunk sérülést.

Nem kevésbé fontos, hogy elhelyezzük az embert kozmikus környezetünkben. A természettudomány és a fizika ismerete segítséget nyújt az ember világban elfoglalt helyének megértésére, a világ jelenségeinek a természettudományos módszerrel történő rendszerbe foglalására. A természet törvényeinek az embert szolgáló sikeres alkalmazása gazdasági előnyöket jelent, de ezen túl szellemi, esztétikai örömöt és harmóniát is kínál.

A tantárgy tanulása során a tanulók megismerik az alapvető fizikai jelenségeket és az azokat értelmező modellek és elméletek történeti fejlődését, érvényességi határait, a hozzájuk vezető megismerési módszereket. A fizika tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy a felfedezések és az azok révén megfogalmazott fizikai törvények nemcsak egy-egy kiemelkedő szellemóriás munkáját, hanem sok tudós századokat átfogó munkájának koherens, egymásra épülő tudásszövetét jelenítik meg. A törvények folyamatosan bővültek, és a modern tudományos módszer kialakulása óta nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Az egyre nagyobb teljesítőképességű modellekből számos alapvető, letisztult törvény nőtt ki, amelyet a tanulmányok egymást követő szakaszai a tanulók kognitív képességeinek megfelelő gondolati és formai szinten mutatnak be, azzal a célkitűzéssel, hogy a szakirányú felsőfokú képzés során eljussanak a választott terület tudományos kutatásának frontvonalába.

A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkedhetnek a természet tervszerű megfigyelésével, a kísérletezéssel, a megfigyelési és a kísérleti eredmények számszerű megjelenítésével, grafikus ábrázolásával, a kvalitatív összefüggések matematikai alakú megfogalmazásával. Ez utóbbi nélkülözhetetlen vonása a fizika tanításának, hiszen e tudomány fél évezred óta tartó diadalmenetének ez a titka.

Fontos, hogy a tanulók a jelenségekből és a köztük feltárt kapcsolatokból leszűrt törvényeket a természetben újabb és újabb jelenségekre alkalmazva ellenőrizzék, megtanulják igazolásuk vagy cáfolatuk módját. A tanulók ismerkedjenek meg a tudományos tényeken alapuló érveléssel, amelynek része a megismert természeti törvények egy-egy tudománytörténeti fordulóponton feltárt érvényességi korlátainak megvilágítása. A fizikában használatos modellek alkotásában és fejlesztésében való részvételről kapjanak vonzó élményeket és ismerkedjenek meg a fizika módszerének a fizikán túlmutató jelentőségével is. A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a műszaki-természettudományi mellett az egészségügyi, az agrárgazdasági és a közgazdasági szakmai tudás szilárd megalapozásában sem nélkülözhető a fizika jelenségkörének megismerése.

Célok és feladatok

Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a 7– 8. évfolyamon a fizika tantárgy tanításának és tanulásának legfőbb célja és feladata a tanulók felvértezése mind a személyiségük, tudásuk, készségük és képességük, mind a gondolkodásuk fejlesztésével arra, hogy majd boldoguljanak, helytálljanak magánéletükben, élethivatásukban és a 21. századi társadalomban.

Ennek érdekében a NAT Ember és Természet műveltségterülete előírásainak megfelelően a legfőbb feladat a természettudományos és más alapkompetenciák fejlesztése, a gyermekekben ösztönösen meglévő kíváncsiság és tudásvágy megerősítése, a sikerélmény biztosítása, a tantárgy megszerettetése, a fizika további tanulásának érzelmi és értelmi magalapozása.

A fizika alaptudomány, mert saját, a többi természettudomány alapjául is szolgáló fogalomrendszere, alapelvei és törvényei vannak. Ezért bizonyos előismereteteket a többi reál tantárgy tanításához a fizikának kell biztosítania. A fizikának meghatározó szerepe és felelőssége van a természet megismerésében és védelmében, a technika fejlesztésében és az ahhoz való alkalmazkodásban is.

483

A tanítási-tanulási folyamatban központi szerepet kell biztosítani legfontosabb szereplőknek, a tanulóknak. Ezért

- figyelembe kell venni a tanulók többségére jellemző életkori sajátosságokat;- minél aktívabb szereplővé kell tenni őket a tudás megszerzésében (tanulói kísérletek, a bemutatott

kísérletek közös elemzése, önálló adatgyűjtés stb.);- gondoskodni kell a többség sikerélményéről, mert ez a legfontosabb tényezője a tantárgy

megszerettetésének, tehát érzelmileg és értelmileg is hozzá kell kötni a tanulókat a fizikához;- mivel a tanulók azt az ismeretet, gondolatot fogadják be legkönnyebben, ami jól kapcsolódik a már

meglévő ismereteikhez, tudásuk bővítésénél építeni kell a korábban megszerzett iskolai vagy iskolán kívüli konkrét tapasztalataikra, ismereteikre. Érdemes ezeket az egyes témák feldolgozása előtt céltudatosan feleleveníteni, bővíteni;

- figyelembe kell venni, hogy a tanulók ebben az életkorban egyre több területen képesek az elvontabb (absztrakt, formális) gondolkodásra. Ezt nagymértékben erősíti, fejleszti, ha azt megfigyelések, kísérletek, mérések, ezek elemzése előzi meg, és a későbbi gyakorlati alkalmazások igazolják helyességüket;

- a tanulók ismerjék meg és gyakorolják be a hagyományos és a korszerű ismeretszerzési módszereket és a korszerű eszközök alkalmazását, mert ezzel hatékonyabbá és könnyebbé tehetjük munkájukat;

- lehetőséget kell adni csoportmunkára, mert az jellemformáló, és felkészíti őket a felnőttkori feladatok elvégzésére.

Fejlesztési feladatok

A fizika tanulása, tanítása nem lehet öncélú (csak a fizikai tartalomra figyelő), formális (csak a jelenségek, fogalmak, törvények stb. emlékezeti tudását segítő és elváró). Ezért ezt a műveltségi területet az egész természettudomány és az általános műveltség részeként kell feldolgozni úgy, hogy a fizika minél több szállal kapcsolódjon ezekhez. Közös munkával (a tanulókkal és a többi kollégával) el kell érni, hogy a tanulók döntő többsége elinduljon és évről évre előrelépjen azon a fejlődési folyamaton, amelynek eredményeként 18 éves korára képes lesz:

– biztonsággal tájékozódni a természetben, a társadalomban, a rázúduló információhalmazban, felismerni abban a helyét és feladatait, és ezek ismeretében képes lesz rendszerben gondolkodni és önállóan cselekedni;

– megismerni az ehhez szükséges fizikai jelenségeket, fogalmakat, törvényszerűségeket életkorának megfelelő alkalmazási szinten és kialakítani önmagában az olyan logikus (a természettudományokra jellemző, de általánosan felhasználható) gondolkodásmódot, amely segíti felismerni és megkülön-böztetni az áltudományos tanokat a bizonyított ismeretektől, így tudatosan tudja, hogy döntéseiben mit vegyen figyelembe;

– észrevenni a kapcsolatot a fizika fejlődése és a társadalom változása, a történelmi folyamatok kialakulása között, megismerni, értékelni a legkiválóbb fizikusok munkásságát, tudományos eredményeit, ezek hatását az emberiség életére.

– eldönteni, hogy miben tehetséges, és ez alapján meghatározni azt az életpályát, amire sikeresen felkészülhet.

Biztosítani kell a tanulóknak, hogy:– irányítással vagy önállóan, egyedül vagy csoportosan megtervezhessenek és végrehajthassanak

megfigyeléseket, kísérleteket, ezek elemzését, közös értékelését és az eredményeket szakmailag és nyelvileg is helyesen fogalmazzák meg. Ismerjék és alkalmazzák a balesetvédelmi szabályokat.

– hagyományos mérőeszközök (mérőszalag, óra, hőmérő, mérleg, rugós erőmérő, feszültség- és áramerősség-mérő stb.) és ezek korszerű változatát alkalmazhassák; az ismeretszerzés minél többféle lehetőségét (könyvtár, számítógép, internet, multimédiás eszközök stb.) felhasználják;

– a fizikai ismeretek rendszerében felismerjék, hogy melyek azok az alapvető fogalmak, elvek, törvények, amelyekre a rendszer épül. Ezekkel kiemelt hangsúllyal kell foglalkozni, pl.: az anyag és ennek mindkét fajtája (a részecskeszerkezetű, ill. a mező), valamint legfontosabb tulajdonságaik (halmazállapot, tehetetlenség, gravitáló képesség, a kölcsönható képesség, mágneses és elektromos tulajdonság stb.); a megmaradási törvények; a tér, idő, tömeg elemi szintű értelmezése.

– észrevegyék és tudatosan használják az a) anyag, test, változási folyamatok, b) ezek tulajdonságai, c) az ezeket jellemző mennyiségek összetartozó, de alapvetően különböző jellegű fogalmát.

– értsék az energia és energiaváltozás (munka, hőmennyiség) mint mennyiségi fogalmak jelentőségét az állapot és az állapotváltozás általános jellemzésében, az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználatok szakmailag helyes értelmezését és annak elfogadását, hogy ezek célszerű, egyszerűsített kifejezések, pontatlanok ugyan, de használatuk mégis elfogadható, ha tudjuk, mit „rejtjelezünk” velük.

484

– A fizika tantárgy a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek és kulcskompetenciák közül különösen az alábbiak fejlesztéséhez járulhat hozzá:

Természettudományos kompetencia: A természettudományos törvények és módszerek hatékonyságának ismerete, az ember világbeli helye megtalálásának, a világban való tájékozódásának elősegítésére. A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott szerepének ismerete, megértése; a fontosabb technikai vívmányok ismerete; ezek előnyeinek, korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete; az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásának ismerete.

Szociális és állampolgári kompetencia: a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés; kompromisszumra való törekvés; a fenntartható fejlődés támogatása; a társadalmi-gazdasági fejlődés iránti érdeklődés.

Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás a témával kapcsolatban, mind írásban, a különböző gyűjtőmunkák esetében, mind pedig szóban, a felelések és prezentációk alkalmával.

Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek alkalmazása az ismeretszerzésben, a mennyiségi fogalmak jellemzésében és a problémák megoldásában, ami a 7–8. osztályban csak a négy alapműveletre és a különböző táblázatok elkészítésére, grafikonok rajzolására és elemzésére korlátozódik.

Digitális kompetencia: információkeresés a témával kapcsolatban, adatok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok kritikus alkalmazása, felhasználása, grafikonok készítése.

Hatékony, önálló tanulás: új ismeretek felkutatása, értő elsajátítása, feldolgozása és beépítése; munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása; a korábban tanult ismeretek, a saját és mások élettapasztalatainak felhasználása.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az új iránti nyitottság, elemzési képesség, különböző szempontú megközelítési lehetőségek számbavétele.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a saját prezentáció, gyűjtőmunka esztétikus kivitelezése, a közösség számára érthető tolmácsolása.

Mindezekre és sok más sikeres fejlesztésre és a sikerélmény széleskörű biztosítására a legalkalmasabb módszer a gyermekközpontú, az életkori sajátosságokat tiszteletben tartó, gyakorlati szemléletű, rendszerben gondolkodtató, színvonalas fizikatanítás.

Az iskola tankönyvválasztásának szempontjai

A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe:

– a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;– a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek

megfelelő használatra több tanéven keresztül;– a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje

a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket:

– amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;– amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet,

tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);– amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai

munkát feladatokkal, videókkal (pl. veszélyes, időigényes kísérletekről készült filmek, animációk) 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével.

– amelyekhez  olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja.

TaneszközökA természetről tizenéveseknek Fizika 7. és Fizika 8. (tankönyv, munkafüzet, tudásszintmérő feladatlap, mozaBook, mozaWeb*).Iskolai tanulói kísérleti eszközök, tanári demonstrációs eszközök, interaktív tábla, számítógép, projektor stb.

A tanórák felhasználása

Évfolyam A tantárgy heti óraszáma A tantárgy évi óraszáma

7. 2 72 (= 65 +7)

485

8. 1 36 (= 33+3)

7. tanév

A tematikai egységek címe

Óraszámok:(Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás +

ellenőrzés.)

Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások 8+2

Mozgások 16+2Nyomás 13+2Energia, energiaváltozás, 9+3Hőjelenségek 10+2Az évi 10 % 7Év végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása 5 Az óraszámok összege 72

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Természettudományos vizsgálati módszerekkölcsönhatások

Órakeret: 10

Előzetes tudásA tulajdonság és mennyiség kapcsolata. A mérés elemi fogalma. Hosszúság-, idő-, hőmérséklet-, tömegmérés gyakorlati ismerete. A megfigyelés és a kísérlet megkülönböztetése. A tömeg és térfogat elemi fogalma.

Tantárgyi fejlesztési célok

Együttműködési képesség fejlesztése. A tudományos megismerési módszerek bemutatása és gyakoroltatása.Képességek fejlesztése megfigyelésre, az előzetes tudás mozgósítására, hipotézisalkotásra, kérdésfeltevésre, vizsgálatra, mérés tervezésére, mérés végrehajtására, mérési eredmények kezelésére, következtetések levonására és azok kommunikálására.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK Kapcsolódási pontok

A természetismeretben tanultak felelevenítése.Milyen kísérleteket láttatok és végez-tetek az 5. osztályban természetis-meret-órán?Ismeretek:A tanulói kísérleti munka szabályai. Veszélyforrások (hő, vegyi, elektromos, fény, hang stb.) az iskolai és otthoni tevékenységek során.

Ismeretek felidézése, rendszerezése.

Fényképek, ábrák, saját tapasztalatok alapján a veszélyek megfogalmazása, megbeszélése.Csoportmunkában veszélyre figyelmeztető, helyes magatartásra ösztönző poszterek, táblák készítése.

Természetismeret 5. évfo-lyam: I. Az anyag és néhány fontos tulajdonsága; IV. Állandóság és változás környezetünkben, kölcsön-hatások c. fejezetek.Technika, életvitel és gyakorlat: baleset- és egészségvédelem.Magyar nyelv és irodalom: kommunikáció.

Ismeretek:Megfigyelés. Leírás, összehasonlítás,

csoportosítás. Céltudatos megfigyelés.

A természet megfigyelésének fontossága a tudósok természettörvények

A megfigyelőképesség ellenőrzése egyszerű feladatokkal.Szempontok megfogalmazása je-

lenségek megfigyelésére, a megfigyelés végrehajtására és a megfigyelésről szóbeli beszámoló.

Kémia: a kísérletek célja, tervezése, rögzítése, tapasztalatok és következtetések.

486

et feltáró munkájában.

Megfigyelések rögzítése, dokumentálása.

Problémák, alkalmazások:Hogyan kell használni a különböző mérőeszközöket?Mire kell figyelni a leolvasásnál?Hogyan tervezzük meg a mérési folyamatot?Hogyan lehet megjeleníteni a mérési eredményeket?Mire következtethetünk a mérési eredményekből?Mérőeszközök a mindennapi életben.

Ismeretek:Mérőeszközök használata.A mért mennyiségek mértékegységei és átváltásai.

Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő, hőmérséklet stb. mérése, meghatározása csoportmunkában, az eredmények egyéni feljegyzése.

Mérési javaslat, tervezés és végrehajtása az iskolában és a tanuló otthoni környezetében.Hipotézisalkotás és értékelés a mérési eredmények rendszerbe szedett ábrázolásával.Előzetes elképzelések számbavétele, a mérési eredmények elemzése (táblázat, grafikon).

Egyszerű időmérő eszköz csoportos készítése.A tömeg és a térfogat nagyságának elkülönítése. (Jellegzetes tévképzet: a két mennyiség arányos kezelése.)Önálló munkával különféle információhordozókról az élővilág, az épített környezet és az emberi tevékenység hosszúság- és időbeli méretadatainak összegyűjtése tanári és önálló feladatválasztással.

Földrajz: időzónák a Földön.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az időszámítás kezdetei a különböző kultúrákban.

Matematika: mértékegységek; megoldási tervek készítése.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Test – tulajdonság – mennyiség. Megfigyelés, mérés, mértékegység, átlag, becslés. tömeg, térfogat, sűrűség, mérési hiba.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Mozgások Órakeret:

18

Előzetes tudás A sebesség naiv fogalma (hétköznapi tapasztalatok alapján). A sebességváltozást eredményező kölcsönhatások és a különféle erőhatások felismerése.

Tantárgyi fejlesztési célok

A hétköznapi sebességfogalom pontosítása, kiegészítése. Az egyenletes mozgás vizsgálata és jellemzése. Lépések az átlagsebességtől a pillanatnyi sebesség felé. A mozgásállapot és a lendületfogalom előkészítése.A közlekedési alkalmazások, balesetvédelmi szabályok tudatosítása, a felelős magatartás erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Milyen mozgásokat ismersz?Miben különböznek és miben egyeznek meg ezek?Ismeretek:Hely- és helyzetváltozás.Mozgások a Naprendszerben (keringés, forgás, becsapódások).Körmozgás jellemzői (keringési idő, fordulatszám).A testek különböző alakú pályákon mozoghatnak (egyenes, kör, ellipszis= „elnyúlt kör” – a bolygók pályája).

Mozgással kapcsolatos tapasztalatok, élmények felidézése, elmondása (közlekedés, játékszerek, sport).Mozgásformák eljátszása (pl. rendezetlen részecskemozgás, keringés a Nap körül, égitestek forgása, a Föld–Hold rendszer kötött keringése).A mozgásokkal kapcsolatos megfigyelések, élmények szabatos elmondása.

Testnevelés és sport: mozgások.Magyar nyelv és irodalom: Petőfi és a vasút; Arany: a levéltovábbítás sebessége Prága városába a 15. században.Matematika: a kör és részei.

Problémák:Hogyan lehet összehasonlítani a mozgásokat? Milyen adatokat kell megadni a pontos összehasonlításhoz?

A viszonyítási pont megegyezéses rögzítése, az irányok rögzítése.

Magyar nyelv és irodalom: tájképek.Matematika: Descartes-féle koordináta-rendszer

487

Hogyan lehet eldönteni, hogy ki vagy mi mozog?

Ismeretek:A mozgás viszonylagossága.

és elsőfokú függvények; vektorok.

Problémák:Milyen sebességgel mozoghatnak a környezetünkben található élőlények, közlekedési eszközök?Mit mutat az autó, busz sebességmé-rőjének pillanatnyi állása?Hogyan változik egy jármű sebességmérője a mozgása során?Hogyan változik egy futball-labda sebessége a mérkőzés során (iránya, sebessége)? Miben más ez a teniszlab-dáéhoz képest?Ismeretek:A sebesség.Mozgás grafikus ábrázolása.A sebesség SI-mértékegysége.Az egyenes vonalú mozgás gyorsulása/lassulása (kvalitatív fogalomként).Átlagos sebességváltozás közlekedési eszköz egyenes vonalú mozgásának különböző szakaszain.A sebességváltozás természete egyenletes körmozgás során.Ha akár a sebesség nagysága, akár az iránya változik, változó mozgásról beszélünk.

Az egyenletes mozgás sebességének meghatározása az út és idő hányadosaként, a fizikai meghatározás alkalmazása egyszerű esetekre.Egyszerű iskolai kísérletek, sportmozgások, közlekedési eszközök egyenes vonalú mozgásának megfigyelése, ábrázolása út-idő grafikonon, és a sebesség grafikus értelmezése.Az egyenes vonalú egyenletes mozgásra egyszerű számítások elvégzése (az út, az idő és a sebesség közti arányossági összefüggés alapján).Következtetések levonása a mozgásról.Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalom értelmezése.Út-idő grafikonon a mozgás sebességének értelmezése, annak felismerése, hogy a sebességnek iránya van.A gyorsulás értelmezése kvalitatív szinten mint az aktuális (pillanatnyi) sebesség változása.Egymás utáni különböző mozgásszakaszokból álló folyamat esetén a sebesség változásának értelmezése.

A sebesség fogalmának alkalmazása különböző, nem mozgás jellegű folyamatokra is (pl. kémiai reakció, biológiai folyamatok).

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek (fékidő), sebességhatárok.Matematika: arányosság, fordított arányosság.Földrajz: folyók sebessége, szélsebesség.

Kémia: reakciósebesség.

Jelenségek: Az egyik szabadon mozgó testnek könnyebb, a másiknak nehezebb megváltoztatni a sebességét.Ismeretek: A tömeg. A tehetetlenség, mint tulajdonság, a tömeg mint mennyiség fogalma. Mértékegység.

Problémák, jelenségek:Minek nagyobb a tömege 1 liter víznek, vagy 1dm3 vasnak?Minek nagyobb a térfogata 1kg víznek, vagy 1 kg vasnak?Azonos térfogatú, de különböző anyagból készült, illetve azonos anyagú, de különböző térfogatú tárgyak tömege.Ismeret:A sűrűség mint tulajdonság és mint az anyagot jellemző mennyiség.Jelenség:Nem mindegy, hogy egy kerékpár, vagy

A tulajdonság és - annak jellemzője- a mennyiség kapcsolatának és különbö-zőségének felismerése.Az alap és a származtatott mennyiség megkülönböztetése.

A testek tömegének összekapcsolása a részecskemodellel (a tömeget a testeket felépítő részecskék tömegének összege adja).

Egyes anyagok sűrűségének kikeresése táblázatból, és a sűrűség értelmezése.

Annak felismerése, hogy a test mozgásállapotának megváltoztatása szempontjából a test tömege és sebessége egyaránt fontos.A mozgás és a mozgásállapot megkü-

Testnevelés és sport: lendület a sportban.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési szabályok, balesetvédelem.

Matematika: elsőfokú függvények, behelyettesítés, egyszerű egyenletek Kémia: a sűrűség; részecskeszemlélet.

488

egy teherautó ütközik nekem azonos sebességgel.A gyermeki tapasztalat a lendület fogalmáról. Felhasználása a test mozgásállapotának és mozgásállapot-változásának a jellemzésére: a nagy tömegű és/vagy sebességű testeket nehéz megállítani.Ismeretek:A test lendülete a sebességtől és a tömegtől függ. szorzata.A magára hagyott test fogalmához vezető tendencia.A tehetetlenség törvénye.

lönböztetése.Konkrét példákon annak bemutatása, hogy egy test lendületének megváltozása mindig más testekkel való kölcsönhatás következménye.

Annak a kísérletsornak a gondolati elemzése és a gondolatmenet bemutatása, amiből leszűrhető, hogy annak a testnek, amely semmilyen másik testtel nem áll kölcsönhatásban, nem változik a mozgásállapota: vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, vagy áll.

Jelenségek, kérdések:Milyen hatások következménye a mozgásállapot megváltozása.Az erő mérése rugó nyúlásával.

Ismeretek:Az erőhatás, erő.Az erő mértékegysége: (1 N).Az erő mérése.A kifejtett erőhatás nagysága és az okozott változás mértéke között ará-nyosság van.Az erőhatás, mint két test közötti köl-csönhatás, a testek mozgásállapotának változásában (és ezt követő alakvál-tozásában) nyilvánulhat meg.

Rugós erőmérő skálázása.Különböző testek súlyának mérése a saját skálázású erőmérővel.

Problémák:Hogyan működik a rakéta? Miért törik össze a szabályosan haladó kamionba hátulról beleszaladó sportkocsi?Ismeretek:A hatás-ellenhatás törvénye.Minden mechanikai kölcsönhatásnál egyidejűleg két erőhatás lép fel ezek egyenlő nagyságúak, ellentétes irá-nyúak, két különböző tárgyra testre hatnak, az erő és ellenerő jellemzi ezeket.

Demonstrációs kísérlet: két, gördeszkán álló gyerek erőmérők közbeiktatásával, kötéllel húzza egymást – a kísérlet ismertetése, értelmezése.Kapcsolódó köznapi jelenségek magyarázata, pl. rakétaelven működő játékszerek mozgása (elengedett lufi, vízi rakéta).

Ismeretek:Az erő mint vektormennyiség.Az erő vektormennyiség, nagysága és iránya jellemzi.

Annak tudása, hogy valamely test mozgásállapot-változásának iránya (ha egy erőhatás éri) megegyezik a testet érő erőhatás irányával (rugós erőmérővel mérve a rugó megnyúlásának irányával).

Matematika: a vektor fogalma.

Problémák:Miért nehéz elcsúsztatni egy ládát?Miért könnyebb elszállítani ezt a ládát kiskocsival?Mitől függ a súrlódási erő nagysága?Hasznos vagy káros a súrlódás?

Ismeretek:A súrlódás.A súrlódási erő az érintkező felületek egymáshoz képesti elmozdulását akadályozza.

A súrlódási erő mérése rugós erőmérővel, tapasztalatok rögzítése, következtetések levonása.Hétköznapi példák gyűjtése a súrlódás hasznos és káros eseteire.Kiskocsi és megegyező tömegű hasáb húzása rugós erőmérővel, következtetések levonása.Érvelés: miért volt korszakalkotó találmány a kerék.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek (a súrlódás szerepe a mozgásban, a fékezésben).Testnevelés és sport: a súrlódás szerepe egyes sportágakban; speciális cipők salakra, fűre, terembe stb.Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a kerék felfedezésének

489

A súrlódási erő a felületeket összenyomó erővel arányos, és függ a felületek minőségétől.Gördülési ellenállás.Közegellenállás jelenség szintű ismerete.

jelentősége.

Problémák:Miért esnek le a tárgyak a Földön? Miért kering a Hold a Föld körül?

Ismeret:A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs mező. Gravitációs erő.A súly fogalma és a súlytalanság.1 kg tömegű nyugvó test súlya a Földön kb. 10 N.

Egyszerű kísérletek végzése, következtetések levonása:

– a testek a gravitációs mező erő hatására gyorsulva esnek;

– a gravitációs erőhatás kiegyen-súlyozásakor érezzük/mérjük a test súlyát, minthogy a súlyerővel a szabadesésében akadályozott test az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza;

– ha ilyen erőhatás nincs, súlyta-lanságról beszélünk.

Kísérleti igazolás: rugós erőmérőre függesztett test leejtése erőmérővel együtt, és a súlyerő leolvasása – csak a gravitációs hatásra mozgó test (szabadon eső test, az űrhajóban a Föld körül keringő test) van a súlytalanság állapotában.(Gyakori tévképzet: csak az űrben, az űrhajókban és az űrállomáson figyelhető meg súlytalanság, illetve súlytalanság csak légüres térben lehet.)

Matematika: vektorok

Reformkor projekt –Eötvös Loránd és Jedlik Ányos munkássága

Jelenségek:Asztalon, lejtőn álló test egyensúlya. Ismeretek:A kiterjedt testek egyensúlyának feltétele, hogy a testet érő erőhatások „kioltsák” egymás hatását.

Jelenségek:A csigán, pallóhintás levő testek egyensúlya.Ismeretek

Testek egyensúlyának vizsgálata.Az egyensúlyi feltétel egyszerű esetekkel történő illusztrálása.

Alkalmazások:

Egyszerű gépek.Emelő, csiga, lejtő.Ismeretek:Az egyszerű gépek alaptípusai és azok működési elve.Az egyszerű gépek esetén a szükséges erő nagysága csökkenthető, de akkor hosszabb úton kell azt kifejteni.

Az egyszerű gépek működési elvének vizsgálata konkrét példákon.Példák gyűjtése az egyszerű gépek elvén működő eszközök használatára.Alkalmazás az emberi test (csontváz, izomzat) mozgásfolyamataira.Tanulói mérésként/kiselőadásként az alábbi feladatok egyikének elvégzése:– arkhimédészi csigasor összeállítása;– egyszerű gépek a háztartásban;– a kerékpár egyszerű gépként

működő alkatrészei;– egyszerű gépek az építkezésen.

Technika, életvitel és gyakorlat: háztartási eszközök, szerszámok, mindennapos eszközök (csavar, ajtótámasztó ék, rámpa, kéziszerszámok, kerékpár).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: arkhimédészi csigasor, vízikerék a középkorban.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Viszonyítási pont, a mozgás jellemzői (sebesség, átlagsebesség, gyorsulás (kvalitatív), periódusidő, fordulatszám). A tehetetlenség és a tömeg, tömegmérés, sűrűség.Erőhatás, erő, gravitációs erő, a súly, súrlódási erő, hatás-ellenhatás,Egyensúly. Forgatónyomaték.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Nyomás Órakeret:

15

490

Előzetes tudás Matematikai alapműveletek, az erő fogalma és mérése, terület.

Tantárgyi fejlesztési célok

Helyi jelenségek és nagyobb léptékű folyamatok összekapcsolása (földfelszín és éghajlat, lég- és a tengeráramlások fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások; a globális klímaváltozás jelensége, lehetséges fizikai okai).A testek súlya és a természetben előforduló, nyomással kapcsolatos jelenségek vizsgálata (víznyomás, légnyomás, a szilárd testek nyomása).A víz és a levegő mint fontos környezeti tényező bemutatása, a velük kapcsolatos takarékos és felelős magatartás erősítése.A hallással kapcsolatos egészségvédelem fontosságának megértetése.A matematikai kompetencia fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, gyakorlati alkalmazások:Miért lehet a rajzszeget beszúrni a fába?Mi a különbség a síléc, tűsarkú cipő, úthenger, és a kés élének hatása között? guillotine.Hol előnyös, fontos, hogy a nyomás nagy legyen?Hol előnyös a nyomás csökkentése?

Ismeretek:A nyomás fogalma definíciója, mértékegysége.Szilárd testek, folyadékok és gázok által kifejtett nyomás.

Különböző súlyú és felületű testek benyomódásának vizsgálata homokba, lisztbe. A benyomódás és a nyomás kapcsolatának felismerése, következtetések levonása.

A nyomás fogalmának értelmezése és kiszámítása egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként.

Szilárd testekkel kifejtett nyomáson alapuló jelenségek és alkalmazások ismertetése.

Jelenségek, gyakorlati alkalmazások:A folyadékoszlop nyomása.Közlekedőedények, folyadékok sűrűsége. Környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége.

Ismeretek:Nyomás a folyadékokban: nem csak a szilárd testek fejtenek

ki súlyukból származó nyomást; a folyadékok nyomása a

folyadékoszlop magasságától és a folyadék sűrűségétől függ.

Nehézségi erőtérbe Annak belátása, hogy, gravitációs mezőben levő helyezett folyadékoszlop nyomása – a rétegvastagságtól és a folyadék sűrűségétől függ. magasságfüggés belátása.

Közlekedőedények vizsgálata, folyadékok sűrűségének meghatározása.

Technika, életvitel és gyakorlat: ivóvízellátás, vízhálózat (víztornyok). Vízszennyezés

Gyakorlati alkalmazások: hidraulikus emelő, hidraulikus fék.Ismeretek:Dugattyúval nyomott folyadék nyomása.A nyomás terjedése folyadékban (vízibuzogány, dugattyú).Oldalnyomás.

Pascal törvényének ismerete és demonstrálása.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési eszközök.

Jelenségek, gyakorlati alkalmazások:autógumi, játékléggömb.

Ismeretek:Nyomás gázokban, légnyomás.Torricelli élete és munkássága.

A gáznyomás kimutatása nyomásmérő műszerrel.A légnyomás létezésének belátása. Annak megértése, hogy a légnyomás csökken a tengerszint feletti magasság növekedésével.

Kémia: a nyomás mint állapothatározó, gáz-törvények.Földrajz: a légnyomás és az időjárás kapcsolata.

Gyakorlati alkalmazások: Léghajó.

Ismeretek:A folyadékban (gázban) a testekre

Arkhimédész törvényének kísérleti igazolása.A sűrűség meghatározó szerepének megértése abban, hogy a vízbe helyezett

Biológia–egészségtan: halak úszása.

Technika, életvitel és

491

felhajtóerő hat. Sztatikus felhajtóerő.Arkhimédész törvénye.

test elmerül, úszik, vagy lebeg.Egyszerű számítások végzése Arkhimédész törvénye alapján.A következő kísérletek egyikének elvégzése: Cartesius-búvár készítése; kődarab sűrűségének

meghatározása Arkhimédész módszerével.

Jellemző történetek megismerése Cartesius (Descartes) és Arkhimédész tudományos munkásságáról.

gyakorlat: hajózás.

Testnevelés és sport: úszás.

Földrajz: jéghegyek.

Gyakorlati alkalmazások: Nyomáskülönbségen alapuló eszközök.

Néhány, a nyomáskülönbség elvén működő eszköz megismerése, működésük bemutatása.(Pipetta, kutak, vízlégszivattyú, injekciós fecskendő. A gyökér tápanyagfelvételének mechanizmusa.)

Biológia–egészségtan: tápanyagfelvétel, ozmózis.Kémia: cseppentő, pipetta, ozmózis.

A hanggal kapcsolatos problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi a hang?Mitől kellemes és mitől kellemetlen a hang?Hangrobbanás. Miért halljuk a robba-nást?Jerikó falainak leomlása.Mi a zajszennyezés, és hogyan védhető ki?Ultrahang (pl. denevérek, bálnák, vesekő-operáció).Ismeret:A hang keletkezése, terjedése, energiája.A terjedési sebesség gázokban a legkisebb és szilárd anyagokban a legnagyobb.Az emberi hallás első lépése: átalakulás a dobhártyán (mechanikai energiaátalakulás). Az érzékelt hangerősség és a hangenergia.Zajszennyezés.Hangszigetelés.

Hangforrások (madzagtelefon, üvegpohár-hangszer, zenei hangszerek) tulajdonságainak megállapítása eszközkészítéssel.

Annak megértése, hogy a hang a levegőben periodikus sűrűségválto-zásként terjed a nyomás periodikus változtatására, és hogy a hang terjedése energiaváltozással jár együtt.

A zaj, zörej, dörej, másrészről a zenei hangskálák jellemzése.

A hangok emberi tevékenységre gyakorolt gátló és motiváló hatásának megértése.

Ének-zene: hangszerek, hangskálák.

Biológia–egészségtan: hallás, ultrahangok az állatvilágban; ultrahang az orvosi diagnosztikában.

Matematika: elsőfokú függvény és behelyettesítés.

Ismeretek:Rengés terjedése a földkéregben és a tengerekben: a földrengések kis rezgésszámú hangrezgések formájában történő terjedése, a cunami kialaku-lásának leegyszerűsített modellje.

Szemléltetés (pl. animációk) alapján a Föld belső szerkezete és a földrengések kapcsolatának, a cunami kialakulásának megértése.

Földrajz: a Föld kérge, köpenye és mozgásai.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Nyomás, légnyomás. Sűrűség. Úszás, lebegés, merülés.Hullámterjedés. Hang, hallás. Ultrahang.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Energia, energiaváltozás Órakeret:

12

Előzetes tudásA különféle kölcsönhatások, állapotváltozások felismerése. Erő, elmozdulás mennyiségi fogalma. A mennyiség mint a tulajdonság jellemzője.

Tantárgyi fejlesztési célok

Az energia fogalmának mélyítése. Az energiaváltozással járó folyamatok, termelési módok, kockázatainak bemutatásával az energiatakarékos szemlélet erősítése. Energiatakarékos eljárások. A természetkárosítás fajtái fizikai hátterének megértetése során a környezetvédelem iránti elkötelezettség, a felelős magatartás erősítése.

492

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, gondolatok az általános szemléletmód erősítésére:Keressünk különféle módokat:

- egy test felmelegítésére!- egy vasgolyó felgyorsítására!- mi a közös ezekben a változá-

sokban, és mi a különböző?Van-e valami közös a különféle válto-zásokban, ami alapján mennyiségileg össze lehet hasonlítani azokat?Ismeretek:Az energia elemi, leíró jellegű fogalma. Az energia és megváltozásai.Az energia megmaradásának felismerése és értelmezése.Munkavégzés és a munka fogalma. A fizikai munkavégzés az erő és az irányába eső elmozdulás szorzataként határozható meg.A munka mint az energiaváltozás egyik fajtája. A munka és az energia mértékegysége.A testen végzett munka eredményeként változik a test energiája, az energia és a munka mértékegysége megegyezik: neve joule (ejtsd: dzsúl). A joule jele: J.Jelenségek:Különféle munkavégzések vizsgálata, elemzése. Olyan esetek felismerése, amelyeknél az erőhatások ellenére nincs munkavégzés.

Ismeretek:Az energia különféle fajtái formái:belső energia, „helyzeti” energia, mozgási energia, rugóenergia, kémiai energia, a „táplálék” energiája.A mozgó testnek, a megfeszített ru-gónak, a gravitációs mezőnek energiája van.

Jelenségek vizsgálata, megfigyelése során energiafajták megkülönböztetése (pl. a súrlódva mozgó test felmelege-désének megtapasztalása, a megfeszített rugó mozgásba hoz testeket, a rugónak energiája van; a magasról eső test felgyorsul, a testnek magasabb helyzetében a gravitációs mezőnek nagyobb energiája van stb.).Annak megértése, hogy minden olyan hatás, ami állapotváltozással jár, leg-általánosabban energiaváltozással jellemezhető.

Eseti különbségtétel a munka fizikai fogalma és köznapi fogalma között.A hétköznapi munkafogalomból indulva az erő és a munka, illetve az elmozdulás és a munka kapcsolatának belátása konkrét esetekben (pl. emelési munka).A munka fizikai fogalmának definíciója arányosságok felismerésével: az erő és az irányába eső elmozdulás szorzata. (1 J = 1N·1 m)

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ősember tűzgyújtási eljárása (fadarab gyors oda-vissza forgatása durva falú vályúban).Földrajz: energiahordozók, erőművek.Kémia: kötési energia.

Jelenségek, ismeretek:

Energiaátalakulások, energiafajták:vízenergia, szélenergia, geotermikus energia, nukleáris energia, napenergia, fosszilis energiahordozók.Napenergia megjelenése a földi energiahordozókban.

Konkrét energiafajták felsorolása (napenergia, szélenergia, vízenergia, kémiai energia /égés/), és példák ismertetése egymásba alakulásukra.

Kémia: hőtermelő és hőelnyelő kémiai reakciók, fosszilis, nukleáris és megújuló energiaforrások (exoterm és endoterm reakciók, reakcióhő, égéshő).

Problémák, gyakorlati alkalmazások:Energia és társadalom.Az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználatok értelmezése!Miért van szükségünk energiaváltozással járó folyamatok létrehozására?Milyen tevékenységhez, milyen ener-giaváltozással járó folyamat szükséges?Ismeretek:Energiamérleg a családi háztól a Földig.

Saját tevékenységekben végbemenő energiaváltozással járó folyamatok elemzése.A köznapi nyelvben használt energiával kapcsolatos kifejezések értelmezése (pl. energiaszállítás, energiaforrás, energiatakarékosság, energiahordozó, energiaelőállítás stb.) és annak belátása, hogy ez egyszerűsíti ugyan a szóhasználatot, de mindig tudni kell,

493

James Joule élete és jelentősége a tudomány történetében.

hogy mit fejez ki valójában.

Az energiatakarékosság szükségszerű-ségének megértése, az alapvető ener-giaforrások megismerése.

Gyakorlati alkalmazások:Egyszerű gépek működésének vizsgálata energiaváltozások szempontjából

Jelenségek, problémák:

A társdalom és a gazdaság fejlődése egyre kevesebb izomerőt igényel!A gépek működtetéséhez üzemanyag kell. Mi ennek a feltétele és mi a következménye?

Ismeretek:

Energiaforrások:

Fosszilis energiahordozók és kitermelésük végessége.A vízenergia, szélenergia, megjelenése a földi energiahordozókban.

A geotermikus energia, a nukleáris energia, haszna, kára és veszélye. Hazánk energiaellátása, veszélyek, lehetőségekA Föld alapvető energiaforrása a Nap. Az egyes energiahordozók felhaszná-lásának módja, környezetterhelő hatásai.

Annak felismerése, hogy egy jelenség több féle szempontból is vizsgálható, és – ha helyes a következtetés – ugyanazt az eredményt kapjuk.Annak elmagyarázása, hogy miként vezethető vissza a fosszilis energia-hordozók (szén, olaj, gáz) és a megújuló energiaforrások (víz, szél, biomassza) léte a Nap sugárzására.

Részvétel az egyes energiaváltozással járó folyamatok, lehetőségek előnyeinek, hátrányainak és alkalmazásuk kockázatainak megvitatásában, a tények és adatok összegyűjtése. A vita során elhangzó érvek és az ellenérvek csoportosítása, kiállítások, bemutatók készítése.

Az energiahordozók beszerzésének módjai (vasúti szénszállítás, kőolajvezeték és tankerek, elektromos hálózatok).

Kémia: kémia az iparban, erőművek, energiaforrások felosztása és jellemzése, környezeti hatások, (energiakészletek).

Földrajz: az energiaforrások megoszlása a Földön, hazai energiaforrások. Energetikai önellátás és nemzetközi együttműködés.

Jelenségek, problémák:Van, aki ugyanannyi idő alatt több munkát végez, mint mások. Hogyan jellemzik az ilyen szorgalmas és ügyes ember tevékenységét?Ismeret:A teljesítmény és a hatásfok fogalma.

Az energiaváltozással járó folyamatok jellemzése gyorsaság és hasznosság szempontjából.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Energia, energiaváltozás, energiamegmaradás. Munkavégzés, munka. Energiafajták: mozgási, belső-, rugalmas „helyzeti” energia. A megújuló energia: vízi, szél-, geotermikus, napenergia; A nem megújuló energia: fosszilis;Teljesítmény, hatásfok.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Hőjelenségek Órakeret:

12

Előzetes tudásHőmérséklet-fogalom, csapadékfajták. Halmazállapotok és változásaik. Az energia fogalma és mértékegysége. Az energiaváltozások jellemzése. Az energia fajták sokfélesége. Az anyag egyik fajtájának részecskeszerkezete.

Tantárgyi fejlesztési célok

Az egyensúly (sok területre érvényes) fogalmának alapozása, mélyítése (egyensúlyi állapotra törekvés, termikus egyensúly). A részecskeszemlélet és az energiaváltozás kapcsolata. Az anyagfogalom mélyítése.Az energiatakarékosság szükségességének beláttatása, az egyéni lehetőségek felismertetése.A táplálkozás alapvető energetikai vonatkozásai kapcsán az egészséges táplálkozás fontosságának beláttatása.

494

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek:Milyen hőmérsékletű anyagok léteznek a világban?Mit jelent a napi átlaghőmérséklet? Mit értünk a „klíma” fogalmán?A víz fagyás- és forráspontja; a Föld legmelegebb és leghidegebb pontja. A Nap felszíni hőmérséklete. A robbanó-motor üzemi hőmérséklete. Hőmérséklet-viszonyok a konyhában.A hűtőkeverék.Ismeretek:Nevezetes hőmérsékleti értékek.A Celsius-féle hőmérsékleti skála és egysége.

A környezet, a Föld, a Naprendszer jellegzetes hőmérsékleti értékeinek számszerű ismerete és összehasonlítása.A víz-só hűtőkeverék közös hőmér-séklete alakulásának vizsgálata az összetétel változtatásával.

A Celsius-skála jellemzői, a viszonyítási hőmérsékletek ismerete, tanulói kísérlet alapján a hőmérő kalibrálási módjának megismerése.

Biológia–egészségtan: az élet létrejöttének lehetőségei.Földrajz: hőmérsékleti viszonyok a Földön, a Naprendszerben.Matematika: mértékegységek ismerete.Kémia: a hőmérséklet (mint állapothatározó), Celsius-féle hőmérsékleti skála (Kelvin-féle abszolút hőmérséklet).

Alkalmazások:Otthoni környezetben előforduló hőmérőtípusok és hőmérséklet-mérési helyzetek.Ismeret:hőmérőtípusok.

A legfontosabb hőmérőtípusok (folyadékos hőmérő, digitális hőmérő, színváltós hőmérő stb.) megismerése és használata egyszerű helyzetekben.Hőmérséklet-idő adatok felvétele, táblázatkészítés, majd abból grafikon készítése és elemzése.A javasolt hőmérséklet-mérési gyakorlatok egyikének elvégzése: Pohárba kiöntött meleg víz lehűlési

folyamatának vizsgálata. Elektromos vízmelegítővel

melegített víz hőmérséklet-idő függvényének mérése (melegedési görbe felvétele, különböző mennyiségű vízre, különböző ideig melegítve is).

A melegítés okozta változások megfigyelése, a hőmérséklet mérése, az adatok táblázatba rendezése, majd a hőmérséklet időbeli alakulásának ábrázolása, következtetések megfo-galmazása.

Matematika: grafikonok értelmezése, készítése.

Informatika: mérési adatok kezelése, feldolgozása.

Kémia: tömegszázalék, (anyagmennyiség-koncentráció).

Ismeretek:A hőmérséklet-kiegyenlítődés.A hőmennyiség (energia) kvalitatív fogalma mint a melegítő hatás mértéke. Egysége (1 J).

Hőmérséklet-kiegyenlítődési folyamatok vizsgálata egyszerű eszközökkel (pl. hideg vizes zacskó merítése meleg vízbe). Hőmérséklet-kiegyenlítéssel járó folyamatokra konkrét példák gyűjtése; annak felismerése, hogy hőmennyiség (energia) cseréjével járnak.Annak felismerése, hogy a közös hőmérséklet a testek kezdeti hőmérsékletétől, tömegüktől és anyagi minőségüktől függ.

Földrajz: energiahordozók, a jéghegyek olvadása.Biológia–egészségtan: az emberi testhőmérséklet.Kémia: „hőtermelő és hőelnyelő” folyamatok (exoterm és endoterm változások).

Problémák, jelenségek, alkalmazások:A víz sűrűségének változása fagyás során. Jelentősége a vízi életre, úszó jéghegyek, a Titanic katasztrófája.Miért vonják be hőszigetelő anyaggal a szabadban lévő vízvezetéket? Miért csomagolják be a szabadban lévő kőszobrokat?

A különböző halmazállapotok és azok legfontosabb jellemzőinek megismerése.

Tanári mérést követő csoportmunka alapján a jég-víz keverék állandó intenzitású melegítésekor fellépő jelenségek bemutatása a részleges elforralásig, a melegedési görbe

Földrajz: a kövek mállása a megfagyó víz hatására.Biológia–egészségtan: a víz fagyásakor bekövetkező térfogat-növekedés hatása a befagyás rétegességében és a halak áttelelésében.

495

A halmazállapot-változásokkal kapcso-latos köznapi tapasztalatok (pl. ruhaszárítás, csapadékformák, forrasztás, az utak téli sózása, halmaz-állapot-változások a konyhában stb.)

Ismeretek:Halmazállapotok és halmazállapot-változások.Melegítéssel (hűtéssel) az anyag halmazállapota megváltoztatható.A halmazállapot-változás hőmérséklete anyagra jellemző állandó érték.Olvadáspont, forráspont, olvadáshő, forráshő fogalma.Csapadékformák és kialakulásuk fizikai értelmezése.Problémák, alkalmazásokA tüzelőanyagok égése és annak következménye.Az égés jelensége, fogalma és a vele kapcsolatos energiaváltozás jellemzése.A gyors és a lassú égés.Élelmiszerek szerepe az élő szerve-zetekben. Az élő szervezet mint „energiafogyasztó” rendszer.

Annak tudása, hogy mely átalakulá-soknál nő energia, illetve melyeknél csökken.

felvétele és értelmezése.

A mindennapi életben gyakori halmazállapot-változásokhoz kapcsolódó tapasztalatok, jelenségek értelmezése.

Az égés és a környezetszennyezés kapcsolata.

Kémia: halmazállapot-változások, fagyáspont, forráspont (a víz szerkezete és tulajdonságai).Keverékek szétválasztása, desztillálás, kőolaj-finomítás

Kémia: égés, lassú oxidáció, energiaátalakulások, tápanyag, energiatartalom.Biológia–egészségtan: egészséges táplálkozás, az egészséges énkép kialakítása.

Ismeretek:A halmazállapotok és változások értelmezése anyagszerkezeti modellel.Az anyag részecskékből való felépítettsége, az anyagok különböző halmazállapotbeli szerkezete.A kristályos anyagok, a folyadékok és a gázok egyszerű golyómodellje. A halmazállapot-változások szemléltetése golyómodellel.A belső energia. Belső energia szemléletesen, mint golyók mozgásának élénksége (mint a mozgó golyók energiájának összessége).Melegítés hatására a test belső energiája változik.A belsőenergia-változás mértéke megegyezik a melegítés során átadott hőmennyiséggel.

Az anyag golyómodelljével kapcsolatos ismeretek felfrissítése és alkalmazása az egyes halmazállapotok leírására és a halmazállapot-változások értelmezésére.

Annak felismerése, hogy melegítés hatására a test belső energiája megvál-tozik, amit jelez a hőmérséklet és/vagy a halmazállapot megváltozása.Egy szem mogyoró elégetésével adott mennyiségű víz felmelegítése az energiatartalom jellemzésére.Tanári útmutatás alapján az élelmiszerek csomagolásáról az élelmiszerek energiatartalmának leolvasása.Az élelmiszereken a kereskedelemben feltüntetik az energiatartalmat.

Kémia: halmazállapotok és halmazállapot-változások. Értelmezésük a részecskeszemlélet alapján.

Milyen anyag alkalmas hőmérő készítésére?Ismeretek:Hőtágulás és gyakorlati szerepe.Hőtan és táplálkozás: az életműködéshez szükséges energiát a táplálék biztosítja.

Egyszerű kísérletek bemutatása a különböző halmazállapotú anyagok hőtágulására.Gyűjtőmunka alapján beszámoló tartása a hőtágulás jelentőségéről a technikában és a természetben.

Matematika: egyszerű számolások.

Problémák, jelenségek, alkalmazások: Egyszerű demonstrációs kísérletek Technika, életvitel és

496

Elraktározhatjuk-e a meleget?Mely anyagok a jó hővezetők, melyek a hőszigetelők?A Nap hősugárzása, üvegházhatás. A légkör melegedése.A hőáramlás szerepe a fűtéstechnikában. Hősugárzás, a hőkameraképek és értelmezésük.Az energiatudatosság és a hőszigetelés.

Ismeretek:„Hőátadás”, hővezetés, hőáramlás, hősugárzás.

alapján a hőátadás különböző módjainak, alapvető jelenségfajtáinak megismerése. Jó és rossz hővezető anyagok megkülönböztetése.Gyűjtőmunka alapján gyakorlati esetek alapján annak bemutatása internetes képekkel, videofelvételekkel, hogy mikor van szükség jó hővezetésre, mikor szigetelésre.

A hőszigetelés és az ezzel kapcsolatban lévő energiatakarékosság jelentőségének felismerése.

gyakorlat: energiatakarékossági lehetőségek a háztartásban (fűtés, hőszigetelés).

Földrajz: a Nap sugárzásának hatása, jelentősége; légköri folyamatok; hideg és meleg tengeri áramlatok.Kémia: üvegházhatás (a fémek hővezetése).

Kulcsfogalmak/ fogalmak Hőmérséklet, halmazállapot, halmazállapot-változás, olvadáspont, forráspont, termikus egyensúly. Égés, égéshő. Hőtágulás. Hőterjedés.

Tematikai egységek címe

Óraszámok(Új anyag + gyakorlás +

ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés)

Elektromosságtan 17Optika, csillagászat 13+3A tanév végi összefoglalás, az elmaradt

órák pótlása 3

Az óraszámok összege 36

8. tanév

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Elektromosság, mágnesség Órakeret:17

Előzetes tudás Mágneses és elektrosztatikus alapjelenségek , földmágnesség.

Tantárgyi fejlesztési célok

Az elektromos alapjelenségek értelmezése és gyakorlati alkalmazása; Az egyen- és a váltóáram megkülönböztetése. Összetett technikai rendszerek működési alapelveinek, jelentőségének bemutatása (a villamos energia előállítása hálózatok; elektromos hálózatok felépítése). Az elektromosság, a mágnesség élővilágra gyakorolt hatásának megismertetése. Érintésvédelmi ismeretek elsajátíttatása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Hogyan lehet könnyen összeszedni az elszórt gombostűket, apró szögeket?Mit tapasztalsz két egymáshoz közel levő mágnesrúd különböző helyze-teiben?Ismeretek:Mágnesek, mágneses kölcsönhatás.Ampère modellje a mágneses anyag szerkezetéről.Földmágnesség és iránytű.

Kis csoportos kísérletek végzése permanens mágnesekkel az erőhatások vizsgálatára (mágnesrudak vonzásának és taszításának függése a relatív irányításuktól), felmágnesezett gemkapocs darabolása során pedig a pólusok vizsgálatára; tapasztalatok megfogalmazása, következtetések levonása: az északi és déli pólus kimutatása; bizonyos anyagokat (pl. vas)

mágnesessé lehet tenni; a mágneses pólusokat nem lehet

szétválasztani.Az iránytű orientációjának értelmezése, egyszerű iránytű készítése.

Földrajz: tájékozódás, a Föld mágneses tere.

Kémia: vas elkülönítése szilárd keverékből mágnessel (ferromágnesesség).

497

Jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Elektrosztatikus jelenségek a hétköznapokban (műszálas pulóver feltöltődése, átütési szikrák, villámok, villámhárító).

Ismeretek:Az anyag elektromos tulajdonságú részecskéinek (elektron, proton és ion) létezése. Az atomok felépítettsége.Az elektromos (elektrosztatikus kölcsönhatásra képes) állapot. Az elektromos töltés mint mennyiség, értelmezése.Bizonyos testek többféle módon elektromos állapotba hozhatók. Az elektromos állapotú testek erőhatást gyakorolnak egymásra. Kétféle (negatív és pozitív) elektromos állapot létezik, a kétféle „töltés” közömbösíti egymás hatását. Az elektromos tulajdonságú részecskék átvihetők az egyik testről a másikra.

Tanári bemutató kísérlet alapján a kétféle elektromos állapot kialakulásának megismerése dörzs-elektromos kísérletekben, a vonzó-taszító kölcsönhatás kvalitatív jellemzése.Tanári irányítással egyszerű elektroszkóp készítése, működésének értelmezése.

Az elektromos tulajdonság és az elekt-romos állapot megkülönböztetése.

Kémia: elektromos töltés, elektron, elektrosztatikus vonzás és taszítás, a fémek elektromos vezetésének anyagszerkezeti magyarázata (ionos kötés, ionrács, ionvegyületek elektromos vezetése oldatban és olvadékban).

Jelenségek:Elektrosztatikus energia létének bizonyítéka a hőhatás alapján: az átütési szikrák kiégetik a papírt. A töltött fémgömb körül a próbatöltés-inga megemelkedik.

Ismeretek:A feszültség fogalma és mértékegysége.A töltések szétválasztása során munkát végzünk.

A feszültség fogalmának hozzákapcsolása az elektromos töltések szétválasztására fordított munka végzéséhez.Az elektromos mező energiájának egyszerű tapasztalatokkal történő illusztrálása.

Kémia: az elektron, a töltés és a feszültség.

Ismeret:Az elektromos áramkör és részei (telep, vezetékek, ellenállás vagy fogyasztó).A telepben zajló belső folyamatok: a különböző elektromos tulajdonságú részecskék szétválasztása a két pólusra. A két pólus közt feszültség mérhető, ami az áramforrás elektromos mezejének mennyiségi jellemzője.

Egyszerű áramkörök összeállítása csoportmunkában, különböző áramforrásokkal, fogyasztókkal.

A feszültség mérése elektromos áramkörben mérőműszerrel.

Kémia: a vezetés anyagszerkezeti magyarázata. Galvánelem.

Ismeret:Az elektromos egyenáram.Az elektromos egyenáram mint töltéskiegyenlítési folyamat.Az áram erőssége, az áramerősség mértékegysége (1 A).Adott vezetéken átfolyó áram a vezető két vége között mérhető feszültséggel arányos.A vezetéket jellemző ellenállás fogalma, mérése és kiszámítása. és /vagy vezetőképesség fogalma mint a feszültség és az áramerősség hányadosa.Az ellenállás mértékegysége (1 Ω).Ohm törvénye.

Áramerősség mérése (műszer kapcsolása, leolvasása, méréshatárának beállítása).

Ellenállás meghatározása Ohm törvénye alapján (feszültség- és árammérésre visszavezetve).

Mérések és számítások végzése egyszerű áramkörök esetén.

Kémia: az elektromos áram (áramerősség, galvánelem, az elektromos áram kémiai hatásai, Faraday I. és II. törvénye).

Gyakorlati alkalmazások: Oersted kísérletének kvalitatív

498

Az elektromágnes és alkalmazásai.Elektromotorok.

Ismeretek:Az áram mágneses hatása: az elektromos áram mágneses mezőt gerjeszt.Az áramjárta vezetők között mágneses kölcsönhatás lép fel, és ezen alapul az elektromotorok működése.

értelmezése.Tekercs mágneses terének vizsgálata vasreszelékkel, hasonlóság kimutatása a rúdmágnessel.Az elektromotor modelljének bemutatása.Csoportmunkában az alábbi gyakorlatok egyikének elvégzése:

2. elektromágnes készítése zsebtelep, vasszög és szigetelt huzal felhasználásával, a pólusok és az erősség vizsgálata;

3. egyszerű elektromotor készítése gemkapocs, mágnes és vezeték felhasználásával.

Egyéni gyűjtőmunka az elektromágnesek köznapi/gyakorlati felhasználásáról.

Problémák, gyakorlati alkalmazások:Milyen változás észlelhető t fogyaszt az elektromos fogyasztók alkalmazásánál?Elektromosenergia-fogyasztás.Mi a hasznos célú és milyen az egyéb formájú, felesleges energiaváltozás fogyasztás különböző elektromos eszközöknél (pl. vízmelegítő, motor)?Mit mutat a havi villanyszámla, hogyan becsülhető meg realitása?

Technika, életvitel és gyakorlat: elektromos eszközök biztonságos használata, villanyszámla értelmezése, elektromos eszközök energiafelhasználása, energiatakarékosság.

Ismeret:Az áram hőhatását meghatározó arányosságok és az azt kifejező matematikai összefüggés (E=UIt),energiakicsatolás, fogyasztók.

Az Ohm-törvény felhasználása egyszerű esetekben. A rendszerben gondolkodás erősítése.

Matematika: egyszerű számítási és behelyettesítési feladatok.

Problémák, jelenségek:Miben különbözik az otthon használt elektromos áram a „zsebtelepek” által létrehozott áramtól?Az elektromos árammal mágneses mezőt hoztunk létre. Lehet-e mágneses mezővel elektromos mezőt létrehozni?Ismeretek:Az elektromágneses indukció jelensége. Váltakozó áram és gyakorlati alkal-mazása.

Avantgard projekt – az elektrotechnikai forradalom

Egyéni gyűjtőmunka az alábbi témák egyikében:– Hol használnak elektromos áramot?– Milyen elektromossággal működő

eszközök találhatók otthon a lakásban?

Milyen adatok találhatók egy fogyasztón (teljesítmény, feszültség, frekvencia)?Az elektromosság gyakorlati jelentő-ségének felismerése. A hőhatás jelenségét bemutató egyszerű kísérletek ismertetése (pl. az elektromos vízmelegítés mértéke arányos az áramerősséggel, a feszültséggel és az idővel. A fogyasztó fényerejének változása folytonosan változtatható kapcsolóval.Ellenállásdrót melegedése soros és párhuzamos kapcsolású fogyasztókban az áramerősség növelésével.) Annak megértése, hogy az elektromos fogyasztó energiaváltozással, használ fel, átalakítással („fogyaszt”) jár.Tanári vezetéssel egy családi ház elektromos világításának megtervezése, modellen való bemutatása.A balesetvédelem fontosságának

499

felismerése.Annak megítélése, hogy a háztartá-sokban előforduló elektromos hibák közül mit lehet házilag kijavítani és mi az, amit szakemberre kell bízni.

Problémák, gyakorlati alkalmazások:Miért elektromos energiát használunk nagy részben a mindennapi életünkben?Melyek az ország energiafogyasz-tásának legfontosabb tényezői? Honnan származik az országban felhasznált elektromos energia?Az elektromos energia „előállítása”, szállítása.

Az erőművek és a nagyfeszültségű hálózatok alapvető vázszerkezetének (generátor, távvezeték, transzformálás, fogyasztók) bemutatása.Annak belátása, hogy az elektromos energia bármilyen módon történő előállítása hatással van a környezetre.Csoportos gyűjtőmunka a hazai erőműhálózatról és jellemzőiről (milyen energiaforrással működnek, mikor épültek, mekkora a teljesítményük, stb.).Magyarország elektromosenergia-fogyasztása főbb komponenseinek megismerése, az elektromos energia megtakarításának lehetőségei.

Földrajz: az energiaforrások földrajzi megoszlása és az energia kereskedelme.

Kémia: energiaforrások és használatuk környezeti hatásai.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Mágneses dipólus hatások, pólusok, mágneses mező. Elektromos tulajdonság, elektromos állapot, töltés, elektromos mező.Áramerősség, feszültség, ellenállás, áramkör, elektromágnes.Elektromágneses indukció, váltakozó áram, generátorok és motorok.Erőmű, transzformátor, távvezeték.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Optika, csillagászat Órakeret:

16

Előzetes tudásHosszúságmérés, éjszakák és nappalok váltakozása, a Hold, látszólagos periodikus változása. Sebesség, egyenletes mozgás. Energia, energiaváltozás. Hősugárzás. Frekvencia.

Tantárgyi fejlesztési célok

Az anyag és a kölcsönhatás fogalmának bővítése. A fény tulajdonságainak megismerése. A fény szerepe az élő természetben. A beszélgetések és a gyűjtőmun-kák során az együttműködés és a kommunikáció fejlesztése. A tudomány és a technika társadalmi szerepének bemutatása. A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzőinek összehasonlítása során a modellhasználat fejlesztése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:

Árnyékjelenségek. Fényáteresztés. Visszaverődés, törés jelensége.Hétköznapi optikai eszközök (síktükör, borotválkozó tükör, közlekedési gömbtükör, egyszerű nagyító, távcső, mikroszkóp, vetítő, fényképezőgép).Száloptika alkalmazása a jelátvitelben és a gyógyászatban.Távcsövek, űrtávcsövek, látáshibák javítása, fényszennyezés.

Ismeretek:A fény egyenes vonalú terjedése.

A fényvisszaverődés és a fénytörés: a fény az új közeg határán visszaverődik és/vagy megtörik; a leírásuknál használt fizikai mennyiségek (beesési szög, visszaverődési szög, törési szög rajzolása).

Az árnyékjelenségek magyarázata a fény egyenes vonalú terjedésével.Fény áthatolásának megfigyelése különböző anyagokon és az anyagok tanulmányozása átlátszóságuk szempontjából.Jelenségek a visszaverődés és a fénytörés jelenségének vizsgálatára.Periszkóp, kaleidoszkóp készítése és modellezése.A sugármenet kvalitatív megrajzolása fénytörés esetén (plánparalel lemez, prizma, vizeskád).Kvalitatív kapcsolat felismerése a közeg sűrűsége és a törési szögnek a beesési szöghöz viszonyított változása között.A teljes visszaverődés jelenségének bemutatása alapján (pl. az akvárium víztükrével) a jelenség kvalitatív értelmezése.

Biológia–egészségtan: a szem, a látás, a szemüveg; nagyító, mikroszkóp és egyéb optikai eszközök (biológiai minták mikroszkópos vizsgálata).

Matematika: geometriai szerkesztések, tükrözés.

Technika, életvitel és gyakorlat: a színtévesztés és a színvakság társadalmi vonatkozásai.

500

Teljes visszaverődés.Hétköznapi optikai eszközök képalkotása. Valódi és látszólagos kép.Síktükör, homorú és domború tükör, szóró- és gyűjtőlencse. Fókusz.A szem képalkotása.Rövidlátás, távollátás, színtévesztés.

Az optikai szál modelljének megfigyelése egy műanyag palack oldalán kifolyó vízsugár hátulról történő megvilágításával.Kép- és tárgytávolság mérése gyűjtőlencsével, fókusztávolságának meghatározása napfényben.Sugármenetrajzok bemutatása digitális táblán.A tanuló környezetében található tükrök és lencsék képalkotásának kísérleti bemutatása.Tükrök esetén a kép keletkezésének értelmezése egyszerű sugármeneti rajzzal.Gyakorlati különbségtétel a valódi és a látszólagos kép között.Az emberi szem mint optikai lencse működésének megértése, a jellegzetes látáshibák (távollátás, rövidlátás) és a korrekció módja (szemüveg, kontaktlencse).

Ismeretek:A fehér fény színeire bontása. Színkeverés, kiegészítő színek.A tárgyak színe: a természetes fény különböző színkomponenseit a tárgyak különböző mértékben nyelik el és verik vissza, ebből adódik a tárgy színe.

A fehér fény felbontása színekre prizma segítségével; a fehér fény összetettségének felismerése.Tanulói kísérlettel a színkeverés bemutatása forgó színkoronggal.A tárgyak színének egyszerű magyarázata.

Biológia–egészségtan: a színek szerepe az állat- és növényvilágban (klorofill, rejtőzködés).

Problémák:Milyen folyamatokban keletkezik fény? Mi történhet a Napban, és mi a Holdon? Minek a fényét látják a „kék bolygót” megfigyelő űrhajósok?Ismeretek:Elsődleges és másodlagos fényforrások.Fénykibocsátó folyamatok a természetben.

Az elsődleges és másodlagos fényforrások megkülönböztetése, gyakorlati felismerésük.Fénykibocsátást eredményező fizikai (villámlás, fémek izzása), kémiai és biokémiai (égés, szentjánosbogár, korhadó fa stb.) jelenségek gyűjtése.

Kémia: égés, lángfestés.

Biológia–egészségtan: lumineszcencia.

Földrajz: természeti jelenségek, villámlás.

Problémák, jelenségek, alkalmazások:

Milyen az ember és a fény viszonya?Hogyan hasznosíthatjuk a fénnyel kapcsolatos tapasztalatainkat a környezetünk megóvásában?Milyen fényforrásokat használunk?Milyen fényforrásokat érdemes használni a lakásban, az iskolában, a településeken, színpadon, filmen, közlekedésben stb. (színérzet, hőérzet, élettartam)?Mit nevezünk fényszennyezésnek?Milyen Magyarország fényszennye-zettsége?Ismeretek:Mesterséges fényforrások.Fényszennyezés.

Hagyományos és új mesterséges fényforrások sajátságainak összegyűjtése, a fényforrások és az energiatakarékosság kapcsolatának vizsgálata (izzólámpa, fénycső, kompaktlámpa, LED-lámpa).Az új és elhasznált izzólámpa összehasonlítása.Összehasonlító leírás a mesterséges fényforrások fajtáiról, színéről és az okozott hőérzet összehasonlítása.

A fényforrások használata egészségügyi vonatkozásainak megismerése.A fényforrások használata környezeti hatásainak megismerése.A fényszennyezés fogalmának megismerése.

Biológia–egészségtan:a fényszennyezés biológiai hatásai, a fényszennyezés mint a környezetszennyezés egyik formája.

Kémia: nemesgázok, volfrám, izzók, fénycsövek.

Problémák, jelenségek:A csillagos égbolt: Hold, csillagok, bolygók, galaxisok, gázködök. A Hold és a Vénusz fázisai, a hold- és napfo-

A csillagos égbolt megfigyelése szabad szemmel (távcsővel) és számítógépes planetáriumprogramok futtatásával.Az objektumok csoportosítása aszerint,

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az emberiség világképének változása. Csillagképek a

501

gyatkozások.Milyen történelmi elképzelések voltak a Napról, a csillagokról és a bolygókról?

Ismeretek:Az égbolt természetes fényforrásai: a Nap, Hold, bolygók, csillagok, csillaghalmazok, ködök stb.A Naprendszer szerkezete.A Nap, a Naprendszer bolygóinak és azok holdjainak jellegzetességei. Megismerésük módszerei.Geocentrikus és heliocentrikus világkép.A tudományos kutatás modelleken át a természettörvényekhez vezető útja mint folyamat.

hogy elsődleges (a csillagok, köztük a Nap) vagy másodlagos fényforrások (a bolygók és a holdak csak visszaverik a Nap fényét). A csillagok és a bolygók megkülönböztetése képüknek kis távcsőbeli viselkedése alapján.

A fázisok és fogyatkozások értelmezése modellkísérletekkel.A Naprendszer szerkezetének megismerése; a Nap egy a sok csillag közül.A csillagos égbolt mozgásainak geocentrikus és heliocentrikus értelmezése.Ismeretek szerzése arról, hogy a Naprendszerről, a bolygókról és holdjaikról, valamint az (álló-) csillagokról alkotott kép miként alakult az emberiség történetében.Differenciált csoportmunka alapján Ptolemaiosz, Kopernikusz, Galilei, Kepler munkásságának megismerése.

különböző kultúrákban.

Kémia: hidrogén (hélium, magfúzió).

Matematika: a kör és a gömb részei.Földrajz: a Naprendszer. A világűr megismerésének, kutatásának módszerei.

Problémák, jelenségek, alkalmazások:

A Nap és más fényforrások felbontott fénye (pl. gyertya lángja megsózva).Karácsonyi csillagok projekt – csillagok fizikájaInfralámpa, röntgenkép létrejötte (árnyékhatás), mikrohullámú sütő.A röntgen ernyőszűrés az emberi szervezet és ipari anyagminták belső szerkezetének vizsgálatában, az UV sugárzás veszélyei.A hőtanhoz továbbvezető problémák: Mit hoz a villám, amivel felgyújtja a fát, amibe belecsap? Mit sugároznak ki a fénnyel együtt az izzított fémek? Mit ad a fény a kémiai reakcióhoz?Ismeretek:A napfény és más fényforrások (elektromágneses) spektruma:rádióhullámok, mikrohullámok, infravörös sugárzás, látható fény, UV sugárzás, röntgensugárzás.A Nap fénye és hősugárzása biztosítja a Földön az élet feltételeit.A napozás szabályai.Példák az infravörös és az UV sugárzás, a röntgensugárzás élettani hatásaira, veszélyeire, gyakorlati alkalmazásaira a technikában és a gyógyászatban.

A különböző sugárzások hatásairól a köznapi és a médiából származó ismeretek összegyűjtésével a látható fénytartomány kibővítése elektromágneses spektrummá, kiegészítése a szintén közismert rádió- és mikrohullámokkal, majd a röntgensugárzással.Annak felismerése, hogy a fény hatására zajlanak le a növények életműködéséhez nélkülözhetetlen kémiai reakciók.

Az infravörös és az UV sugárzás, a röntgensugárzás élettani hatásainak, veszélyeinek, gyakorlati alkalmazásainak megismerése a technikában és a gyógyászatban.

Biológia-egészségtan: növényi fotoszintézis, emberi élettani hatások (napozás); diagnosztikai módszerek.

Kémia: fotoszintézis, (UV fény hatására lejátszódó reakciók, kemilumineszcencia).

Kulcsfogalmak/fogalmak

Egyenes vonalú terjedés, tükör, lencse, fénytörés, visszaverődés. A fény hatása az élő természetre. Fényszennyezés.Nap, Naprendszer. Földközéppontú világkép, napközéppontú világkép.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végénA tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre.Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi

502

hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt.Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak.Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés.Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését.Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére.Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni.A kísérletek elemzése során alakuljon ki kritikus szemléletmódja, egészséges szkepticizmusa. Tudja, hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni.Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére.Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket.Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat.Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait.Képes legyen a sebességfogalmat különböző kontextusokban is alkalmazni.Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani.Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza.A tanuló tudja, hogy az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználat egy rövidített kifejezési forma, amelynek megvan a szakmailag pontosabb változata is.Magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez való kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát.Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával.A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget.A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa, és azokat a vita során felhasználja.Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben.Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást.Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel.Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség.Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben.Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb, és szilárd anyagokban a legnagyobb.Ismerje az elektromossággal kapcsolatos biztonsági szabályokat, az elektromos áramkör részeit, képes legyen egyszerű egyenáramú áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére.Tudja, hogy az áramforrások mezőjének kvantitatív jellemzője a feszültség.Tudja, hogy az elektromos fogyasztón energiaváltozás és átalakulás jön létre.A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni.Tudja, hogy az elektromos mező bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet.

KÉMIAA változat

A kémia mint belépő természettudományos tantárgy kiváló megvalósítási terepe annak, hogy a diákok sajátos, de az élet minden területén jól használható gondolkozásmódot (például problémameglátás, oksági összefüggések keresése, modellalkotás, törvényszerűségek felismerése) alakítsanak ki. Kísérletei révén a tények tiszteletére, elfogadására nevel.

Tanulmányaik során a diákok legtöbbször megfigyelésekből, tapasztalatokból, kísérletekből indulnak ki, ezekből vonnak le következtetéseket, majd kutatják az anyag

503

viselkedésének okait. Menetközben maguk a tapasztalatok sarkallhatják a tanulókat nyomozásra, a miértek keresésére. Így a tudományos megismerés egyes formáinak alkalmazásával egyre önállóbban és sokoldalúbban tudnak új ismereteket szerezni. Kísérleteik, mini kutatásaik, méréseik révén hasznos anyagismerethez jutnak, amelyeket a napi élethez kapcsolódó tevékenységeik során – mint például tűzveszélyesség, tűzoltás, háztartási vegyszerek tulajdonságai, kozmetikai krémek hatásai, főzés-sütés, mosás – közvetlenül is alkalmazhatnak. Mindeközben elsajátítják a kémiai anyagokkal való felelősségteljes, balesetmentes bánásmód alapszabályait is.

A kémiával való ismerkedés közben tehát a tanulók olyan tapasztalatokon, kísérleteken nyugvó, biztos anyagismereten alapuló tudást szerezhetnek meg, amely nemcsak segíti őket (például a háztartási teendőkben), hanem életmentő is lehet számukra (például a benzingőz robbanásveszélyes viselkedése, szénmonoxid végzetes hatása). Az elsajátított ismeretek és a természettudományos szemlélet birtokában a tanulók, majd a felnőttek lehetőségeiktől és tehetségüktől függően egyre tudatosabban ügyelhetnek az egészségükre, szűkebb és tágabb környezetükre. Ez a kialakuló természettudományos látásmód – bizonyos mértékű tényszerű anyagismerettel karöltve – védheti meg a jövő generációt vagy legalább annak egy részét az áltudományok különböző formáitól.

A változatos, „közöm van hozzá” témakörök inspirálhatják mind a tanulókat, mind a tanárokat arra, hogy a tananyagot a legkülönbözőbb módokon, szinteken (felzárkóztatás, tehetséggondozás) közelítsék meg, problémákat fedezzenek fel, asszociáljanak, vitázzanak, kutakodjanak, és ehhez célirányosan keressenek az interneten adatokat, információkat. Használják, fejlesszék az anyanyelv mellett idegen nyelvi tudásukat, tervezzenek kísérleteket, érvekkel, tapasztalati tényekkel bizonyítsanak. A kémiai jelenségek, folyamatok vizsgálata során fokozatosan szerzik meg, fejlesztik az anyagi világ megismeréséhez, az értő tanuláshoz szükséges gyakorlati és elméleti kompetenciákat. Mindezt csupán egyedül nem tehetik, így számos kompetencia mellett a szociális is fejlődik. Kialakulhat a reális önismeret, maguk és mások munkájának értékelése. Erősíti a motivációt, a tantárgyhoz való kötődést az is, ha a feldolgozás épít a már meglévő infokommunikációs jártasságra, tudásra (mobilképek, telefonvideók, prezentációk készítése, azok megosztása közösségi oldalakon, tudásépítő platformokon). A jövendő pályaválasztásukat segítheti a kortárs magyar vegyészek világhírű teljesítményével, találmányaival való találkozás is.

A kerettanterv összeállítása figyelembe veszi, hogy az általános iskola záró évfolyamaiban tanulók eltérő képességekkel, érdeklődéssel, szociális és családi háttérrel rendelkeznek. Ezért több szinten közelíti meg a jelenségeket, így kapaszkodót adhat azoknak is, akik továbbtanulásuk jellege vagy annak hiánya miatt már nem találkoznak a kémiával mint tantárggyal. Ugyanakkor szilárd kiindulási alapot biztosíthat azoknak, akik a középiskolában folytatják tanulmányaikat.

Mélyíti a tudást, ha a számonkérés-értékelés is változatos formában történik (ismeretlen kísérlet, anyag, szöveg, probléma vagy riport; plakátkészítés, játékok kitalálása, mobil videós kísérleti verseny; egyéni vagy csoportos, illetve önértékelés során).

A kémiai jelenségek vizsgálata egyaránt igényel gyakorlati és elméleti készségeket, így a tantárgy megfelelő megközelítésben kisebb-nagyobb sikerélményhez juttathat mindenkit, ami a hatékony tanulás egyik alapvetőfeltétele.

7–8. évfolyamA kémia az általános iskolában élményközpontúan, a diákok természetes kíváncsiságára építve jelenik meg. A diszciplináris tudás megszerzése mellett azonos súlyt kap a napi élettel és a környezettel, egyéb tanulmányaival való kapcsolat, továbbá azoknak az utaknak, módoknak a megtalálása, amelyekkel a kívánt információ, tudás birtokába juthat.

Az elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb interaktív módszerekkel: saját megfigyelésekkel, problémafelvető kísérletekkel az anyag változásainak „csodái” iránt. A tervezett órai kísérletek előkészítéséhez, végrehajtásához általában nem szükséges sok idő, bőséges vegyszerkészlet vagy szaktanterem. Az otthoni megfigyelések, mérések, kémhatás vizsgálatok, kutakodások még a kémia népszerűsítését is jelenthetik.

A hetedik osztályban a tanulók elsősorban a körülöttük lévő anyagokkal, mint például levegő, víz, táplálékok vagy oldatok találkoznak, azok viselkedését, összetevőit kutatják. Ebben a folyamatban az életkornak megfelelő megközelítés esetén egyre inkább képesek lesznek egyszerű eszközökkel egyénileg vagy csoportosan kísérleteket végezni, azokat digitális formában is rögzíteni, a tapasztaltakat elemezni, „okosan” kérdezni. A felmerülő kérdések,

504

problémák megoldása kapcsán használják a modellalkotást mint ismeretszerzési módszert (különösen a részecskemodellt). Elindulnak az önállóság útján mind a gyakorlati manuális tennivalók véghezvitelében, mind az elméleti ismeretek sokirányú megszerzésében. Elsajátítják az együttdolgozás alaplépéseit és képesek egymástól is tanulni. Számos gyakorlati példán keresztül (konyhai tennivalók, tisztítószerek, étkezés, diéták) veszik észre a kémia fontos szerepét. Megszerzett elméleti és gyakorlati tudásukat (például egészséggel és környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismeretek) egyre több szituációban alkalmazhatják, illetve terjeszthetik szűkebb-tágabb környezetükben. A fogalmak tartalma a két év során folyamatosan gazdagodik: egyes jelenségek, reakciók, a napi életben fokozott veszélyt jelentő anyagok több kontextusban is előkerülnek.

Az ismeretek aktív megszerzési módjainak változatossága, a kísérleti tapasztalatszerzés, az együttgondolkodás, kutakodás szellemi és érzelmi élménye bizonyítottan elősegíti az absztrakciós készség fejlődését. Így az általános iskola záró szakaszában nemcsak megértik, hanem sokan igénylik is, hogy némi ismeretet kapjanak az anyagi világunkat felépítő apró részecskék (atomok, ionok, molekulák) belső szerkezetéről, a köztük lévő kölcsönhatásokról. Emiatt a periódusos rendszer (főcsoportok) logikus használata, a kémiai kötések létrejöttének (a Bohr-modell alapján történő) magyarázata, illetve a már megszerzett tudásuk alapján az élő szervezetek, makromolekulák működése utáni kutakodás sokuknak akár kihívásnak, szellemi kalandnak is felfogható.

A ciklus során találkoznak a legfontosabb fémes és nemfémes elemekkel, vegyületekkel, oldatokkal, műveletekkel, kémiai reakciókkal, azok típusaival. Mindezeket képesek lehetnek rendszerszinten látni és a kémiai tudásukat a mindennapokban kamatoztatni. Más megfogalmazásban: betekintést nyernek az általános, szervetlen és szerves kémiába alapfokon. Mindeközben állandóan szembesülnek azzal, hogy az élő és az élettelen világ ugyanazokból az atomokból épül fel, a szerkezet mindig meghatározza a tulajdonságokat, hogy a legkülönbözőbb folyamatokban mindig érvényesül a tömeg, az energia és az elektromos töltés megmaradásának törvénye és ezeket a folyamatokat többnyire az energiaminimumra való törekvés irányítja.

A tanulók az életkorukhoz és a 21. századhoz alkalmazkodó módszerek alkalmazásával nemcsak bizonyos fokú kémiatudásra, anyagismeretre és szemléletre tesznek szert, hanem megőrizhetik nyitottságukat, érdeklődésüket az ilyen témák iránt. A kíváncsiság pedig hajtóerő újabb ismeretek megszerzésére

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kémia, a láthatatlan részecskék világa 7. osztály Órakeret 7

óraElőzetes tudás Halmazállapotok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Állandóság és változás területhez kapcsolódóan az elvégzett kísérletek pontos, részletes érzékszervi megfigyelése, rögzítése és elemzése. A jóslás hiábavalóságának belátása. A kísérletek során megismert jelenségek, folyamatok szaknyelvi megnevezése, a tudományos kísérlet és a megfigyelés megkülönböztetése. Modellben történő gondolkodás, a modell és valóság értő megkülönböztetése, a részecskemodell alkalmazása. Felépítés és működés kapcsolata szempontjából a szerkezet és tulajdonság közötti összefüggés alapszintű megértése, a fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. Tudomány, technika, kultúra témakörében a kultúr- és tudománytörténeti kérdések iránti érdeklődés felkeltése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:„Mágia? Kémia!” Változatos folyamatok, egyszerű, de meglepő, a gondolkozást elindító kísérletek. Például színtelen folyadékokból színes csapadék keletkezése; színtelen folyadékok összeöntéskor különböző színűek lesznek ugyanazon indikátor mellett; az egyik anyag a vízzel való találkozásakor bugyborékol, a másik nem; az egyik fehér anyag vízben történő oldáskor fűt,

Egyszerű kísérletek elvégzéséhez szükséges kísérleti eszközök megismerése, tudatos, felelősségteljes alkalmazása.Pontos, részletes megfigyelés elsajátítása.A kémiai és a fizikai folyamatok közötti különbség belátása.A folyamatok leírásához új jelrendszer szükségességének felismerése.

Magyar nyelv és irodalom: azonos alakú szavak; címadás; szólásmondások; idézetek; szabatos nyelvhasználat.

Földrajz: csapadékok.

505

a másik hűt; feketés anyag, amelyik színesen gőzölög.Balesetvédelmi szabályok.VeszélyjelekIsmeretek:Megfigyelés, kísérlet, kísérleti eszközök, szublimáció, csapadék, fázisok, kémhatás (tapasztalati szint).

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért alkímia: van-e kapcsolat a kémia és az alkímia között?

Ismeretek:Tudománytörténeti érdekességek az alkímiáról, a kémia szó eredetéről, történetéről.

Célzott ismeretszerzés a világhálón. Annak felfedezése, hogy a „kémiát” tapasztalati szinten már az őskortól használták. Az alkimisták érdemeinek felismerése az anyagismeret fejlődésében. Prezentációkészítés lehetősége.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:őskor: „kohók”; ókor: festékek; középkor: alkímia stb.

Vizuális kultúra: festékek.

Informatika: internethasználat, multimédiás megjelenítési lehetőségek.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért nevezzük az anyagi halmazokat halmaznak? Minek a halmazáról van szó?Miért veszélyesebb egy mérgező gáz, mint egy mérgező folyadék?Miért oldódik a kakaó gyorsabban a meleg tejben, mint a hidegben? Az „alakváltozás művésze”, a folyadék.Miért hajlítható a fémdrót és miért kemény a gyémánt? Létezhet-e a rendben rendetlenség? Ásványok, kristályok.Mit csinál az üvegfúvó?Miért lágyul a műanyag?Amorf anyagok (üveg, gumi, műanyagok).Miért igyunk kánikulában langyos teát?Halmazállapot-változások a környezetünkben. Kísérlet: jégből gőz, hőmérsékletmérés a folyamat során.

Ismeretek:Gázok általános tulajdonságai: válogatás nélküli keveredés, kiterjedés, összenyomhatóság.Folyadékok általános tulajdonságai: összenyomhatatlanság, párolgás, keveredés, diffúzió.Kristályos szilárd anyagok általános tulajdonságai: alaktartás, keménység, a felület szabályossága.Molekuláris és nem molekuláris amorf szilárd anyagok szerkezete és tulajdonságai, példákon.Halmazállapot-változások nevei, energiaviszonyok.

Az egyedi és általános tulajdonság közötti különbség megértése.Játékok, modellek kitalálása, illetve számítógépes animációk a részecskemodell szemléltetésére.Az anyag részecsketermészetének megértése, a halmaz tulajdonságainak és a részecskék viselkedésének összekapcsolása konkrét példákban.Nagyságrendek belátása (méretek, sokaság).Kísérletek elemzése révén a modell módosítása: a párolgás, oldódás, diffúzió kapcsolatának megértése a részecskemodellel.Törekvés a mikro- és makroszint megkülönböztetésére.Kristályok megfigyelése nagyítóval.Kristálymodellek megfigyelése.Irányított adat- és képgyűjtés a világhálón.A részecskék helyzetváltoztató mozgása szerepének belátása.A vonzás mellett a részecskék közötti taszító erők felfedezése.Anyagvizsgálatok.A nem molekuláris kristályos és amorf anyagok szerkezetének különbségéből adódó tulajdonságbeli különbségek belátása.Érdekességek gyűjtése az „ősüveggel” kapcsolatban.Mérés alapján grafikonkészítés, elemzés, „jó” kérdés feltevése (problémameglátás)A halmazállapot-változások magyarázata a részecskemodellel.Az energiaváltozások felismerése.

Matematika: halmazok.

Fizika: Gázok és folyadékok tulajdonságai. Merev testek, erők; rugalmasság. Halmazállapot-változások energiaviszonyai, olvadáshő, párolgáshő, fajhő, forráspont; kinetikus modell; hőmérséklet; helyzeti és kölcsönhatási energia, energiamegmaradás.

Biológia-egészségtan; földrajz:Diffúzió, anyagáramlás a szervezetben, anyagszállító rendszerek.Vizek élővilága, a víz mint közeg és mint az élő szervezeteket felépítő anyag; Biomok, társulások.A párolgás jelentősége, szerepe az élő és élettelen világban; a víz körforgása.

Matematika: síkidomok, síklapokkal határolt mértani testek.

Technika, életvitel és gyakorlat: az üveg és a műanyag.

506

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Csak a halmazuk állapota változott, ha két színtelen gáz találkozásakor szilárd anyag képződik?Kísérletek a Fizika és Kémia Birodalom határán: szilárd NH4Cl keletkezése NH3 és HCl gázból.

Ismeretek:Fizikai, kémiai változás.

Kiindulási anyagok és a végtermék vizsgálata. A modellek korlátainak megértése. Annak belátása, hogy a kémia „birodalmában” a részecskék belső szerkezetének ismeretére is szükség lesz.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Modell, változás, fázis, anyagszerkezet.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Levegőt! Vizet! 7. osztály Órakeret 9

óraElőzetes tudás Halmazállapotok és részecskemodelljük, kémiai változás.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Meghatározott célok szerint információk keresése, rendszerezése, értelmezése. Környezet és fenntarthatóság területén kapcsolatkeresés a már megszerzett ismeretek és az új jelenségek között. Tudatos, cselekvő felelős viselkedés megalapozása a helyi szintű környezeti kérdésekben (víz- és levegőszennyezés); fogékonyság kialakítása a globális szintű problémák iránt. Az anyag, energia, információ viszonylatában az elem, keverék, vegyület megkülönböztetése. Az ember megismerése és egészsége tudásterülethez kapcsolódóan az egyes lég- és vízszennyező vegyületek élettani hatásainak tudatosítása. Tudomány, technika, kultúra témakörben a tudomány szerepének, lehetőségeinek megismerése konkrét példákban.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Ami láthatatlan, az megismerhetetlen?Az oxigén felfedezésének története.Miért „éleny”? Lehetne-e az oxigén „halony”?Volt-e valaha tiszta a levegő? Kísérlet: CO2 kimutatása, vizes oldatának kémhatása.Milyen eső esett az ősemberre? Honnan kerülhettek, kerülhetnek szennyező anyagok a levegőbe?Mit tesz a tudós, ha a fejében káosz van?Miért és hogyan változik az ipari civilizáció nélküli természetes levegő összetétele az időjárás vagy a földrajzi hely függvényében, vulkánok közelében, vagy akár tanítási óra végén az osztályteremben?

Ismeretek:Az oxigén legfontosabb tulajdonságai: reakcióképessége, az oxigén szerepe az élővilágban, fotoszintézis.Szóegyenlet.Az oxigén túladagolás veszélyei, következményei.A természetes levegő összetétele,

Információgyűjtés a levegőről, betekintés a tudományos megismerés folyamatába.Különböző anyagok égésének vizsgálata a levegő (oxigénadagolás) függvényében. Félbevágott alma megfigyelése. Szóegyenletek értelmezése és felírása adott folyamatokra.A térfogatszázalék alkalmazása a levegő összetételével kapcsolatban. A szerkezet és stabilitás kapcsolatának értelmezése a nitrogén példáján.Kísérletek alapján a szén-dioxid fizikai és kémiai tulajdonságának megfigyelése, a jelenségek leírása szóegyenlettel.Információgyűjtés és -rendszerezés.Természetes és mesterséges (antropogén) szennyezés megkülönböztetése.

Magyar nyelv és irodalom:nyelvújítás.

Fizika: nyomás.

Biológia-egészségtan: Légzés és anyagcsere; a levegő összetételének változása. A légzés. A hemoglobin szerepe a légzési gázok szállításában. A légzőszervek betegségei.

Földrajz: a levegő mint gázkeverék és összetételének változása a földtörténet során.

Informatika: táblázatkezelő program használata.

Matematika: halmazok.

507

összetevők aránya, térfogatszázalék.A nitrogén szerepe, stabilitása.CO2, SO2, NOX gázok keletkezése.Rendszerezés: elem, keverék és vegyület.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:SOS: mi történt, történik a levegővel? Honnan, és milyen szennyező anyagok kerülnek ma a levegőbe?Miért sárgulnak, száradnak le falevelek már nyáron?Mitől van meleg egy fóliasátorban vagy egy üvegházban? Hol léphet fel üvegházhatás?Miben különbözik a füst, a köd és a szmog? Télen vagy nyáron veszélyesebb-e a szmog? Miért van szmogriadó? Az ózonpajzs egy jó metafora vagy valóság? Egészséges-e az ózondús levegő?Lehet-e szagtalan levegő is veszélyes?

Ismeretek:Fosszilis energiaforrások és szennyező anyagaik.Modellkísérlet. A savas eső okozói és hatása az élővilágra és az épített környezetre.Az üvegházhatás okozói, következmények.A szmog kialakulásának feltételei és hatásuk.Ózondús levegő okozta veszélyek. Szmogriadó.CO, CO2: veszélyük és biológiai hatásuk megkülönböztetése, a prevenció fontossága.Nemzetközi törekvések a levegő tisztaságának védelmére (pl. ENSZ-határozatok).A levegőszennyezés csökkentésének módjai, reális lehetőségei.

Kipufogócsőből vett kenet érzékszervi vizsgálata, következtetések megfogalmazása.Adatok, grafikonok keresése, összehasonlítása (például Budapest és Bécs 2000, 2010 légszennyezési adatai).Kísérletek értelmezése: kén-dioxid hatása lomblevelekre; SO2, NO2 és ezen gázok vizes oldatának vizsgálata (cseppreakciók); savas eső összetevőinek saverősség vizsgálata indikátorral, ezen savak hatása tojáshéjra. A vizsgálatok alapján következtetések megfogalmazása. A modellkísérletek értelmezése.A levegőbe került savak egymáshoz viszonyított mennyiségének és saverősségüknek az összehasonlítása, ok-okozati viszonyok keresése.Az üvegházhatás leírása. Modellkészítés az üvegházhatás bemutatására.A téli és nyári szmogjelenségek értelmezése, összehasonlítása. Az egyéni felelősség kérdésének értelmezése.Tévképzetek eloszlatása az ózonnal kapcsolatban.Kísérletelemzés: CO2 hatása égő gyertyára. A térfogatszázalék alkalmazása a szén-dioxid-szennyezés és -mérgezés példáján.Részecskemodell alkalmazása.Rendszerezés, táblázat készítése a levegőt szennyező anyagokról (honnan kerülnek a levegőbe, milyen hatást fejtenek ki, milyen egészségkárosító hatásuk van).Példák alapján (pl. éghajlatváltozás) annak belátása, hogy a tudomány nem lezárt és ugyanarra a jelenségre többféle elmélet, hipotézis is létezik; a tudomány megoldási javaslatokat találhat, de ezek megvalósításához politikai akaratra, széles körű összefogásra is szükség van.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ipari forradalom.

Földrajz; fizika: Savas eső. Üvegházhatás.Szmog.

Biológia-egészségtan: környezet- és természetvédelem, ökoszisztémák.

Magyar nyelv és irodalom: metafora.

Informatika: mérési adatok feldolgozása, kiértékelése számítógéppel (táblázatkezelő programmal).

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Tiszta-e a tiszta víz?SOS: mi történt, történik a vízzel?Hogyan lesz a szennyezett vízből újra ivóvíz? Miért klórozzák a vizet? Lehet-e mással is fertőtleníteni?Ásványvíz vagy csapvíz? Jók-e a háztartási víztisztító készülékek?

Szempontkeresés a különböző vízfajták csoportosításához.Érvelés a víztakarékosság fontosságáról. Környezeti és gazdaságossági szempontok figyelembevétele (vita lehetősége).Közeli természetes víz érzékszervi vizsgálata. Információgyűjtés olajkatasztrófákról, a tiszai cianid-, illetve a japán higanyszennyeződésről.

Biológia-egészségtan: A víz mint létfontosságú anyag az élő szervezetek számára; az élőlények alkalmazkodása a víz bőségéhez és hiányához.A víz mint élettér, a szervezet ásványisó-, nyom- és mikroelem szükséglete; eutrofizáció. A

508

Ismeretek:A kémiai, illetve a napi élet szempontjából tiszta víz összetétele. Magyar geológusok sikere: vízkutató munkája. Ivóvíz kiváltása a házban, ház körül. Víztakarékossági praktikák otthon.A legfontosabb háztartási, ipari, mezőgazdasági vízszennyező anyagok, közvetlen és közvetett káros hatásai: eutrofizáció, savasodás, nehézfémek, nitrátok, nitritek oldatai.Mechanikai, kémiai, biológiai víztisztítás. Fertőtlenítés klórral, ózonnal.Az ásványvíz, illetve széndioxidban túlzottan dúsított ital fogyasztásának kártékony hatásai. Flakonok, szállítás, környezeti tényezők.Házi víztisztító berendezések alkalmazási területei, hiányosságok.

Szempontkeresés, rendszerezés, táblázatkészítés a vízszennyező anyagokkal kapcsolatban.Modellkísérlet tervezése, bemutatása víztisztításra.A klór erős színtelenítő hatásának vizsgálata cseppreakcióval, következtetések megfogalmazása.Címkék alapján italok összehasonlítása.A termék életciklusának értelmezése az ásványvizek, illetve üdítők példáján.Vegyük, vagy ne vegyük? – vita.

víz szerepe az élőlények evolúciójában.

Földrajz: a Föld vízkészlete, ivóvízproblémák, magyar helyzet.

Technika, életvitel és gyakorlat: Vízfelhasználás a háztartásban. Víztisztítás, vízszűrés.

Informatika: adatok feldolgozása, kiértékelése (táblázatkezelő programmal).

Mozgóképkultúra és médiaismeret: napi hírek, dokumentumfilmek.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mit rejt a víz? Milyenek a víz részecskéi? A víz alkotóelemeire bontása.

Ismeretek:Vízbontás, a bomlás energiaszükséglete,H2 és O2 kimutatása.Egyesülés, bomlás.Oxidáció, redukció alapszintű értelmezése.H2 előállítása savakból is, tulajdonságai, veszélyei. A hidrogén mint üzemanyag veszélyessége, a hidrogén elterjedtsége, kötött állapota.Kémiai reakciók, leírásuk, szimbólumok.Vegyjel, képlet, egyenlet.

Makro- és mikroállapot szintjeinek megkülönböztetése. Kísérleti tapasztalatok (O2, H2) elemzése és értelmezése. A H2O mint a hidrogén oxidja.Jelentős mai magyar találmányok keresése a hidrogén-előállítással kapcsolatban; a H cube világsikere, a siker okai. A vegyész foglalkozás kihívásainak, lehetőségeinek, örömeinek megismerése.Kémiai jelrendszer alkalmazása és használatának tudatosodása.

Vizuális kultúra: szimbólumok, logók, piktogramok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Elem, keverék, vegyület, kémiai egyenlet, egyesülés, bomlás, oxidáció, redukció, endoterm, exoterm folyamat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Feloldom, kioldom, átoldom, megoldom 7. osztály Órakeret 9

óra

Előzetes tudás Halmazállapotok és részecskemodelljük, exoterm, endoterm folyamatok, kísérletelemzés, összehangolt tevékenység csoportban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az állandósággal, változásokkal kapcsolatban az egyirányú, megfordítható, egyensúlyra vezető folyamatok pontos megfigyelése, elemzése. A részecskemodell alkalmazása oldódási folyamatokra, a dinamikus egyensúly és az oldódási egyensúly megértésére. Tudomány, technika, kultúra témakörben megismerkedés egy kortárs magyar vegyész világhírű innovációjával. A kémia tudásán alapuló kritikus magatartás formálása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati Jellegzetes tévképzet felismerése. Fizika: olvadás.

509

alkalmazások:Oldódik vagy olvad a kockacukor a kávéban?Hűt vagy fűt az oldódás?

Ismeretek:Az oldat mint speciális keverék, az oldatok alkotórészei.Diffúzió, ozmózis.Exoterm, endoterm oldódás energiaviszonyai, az oldáshő előjele.

Kísérletek elemzése (szódavíz készítése hideg és meleg vízből; kristály készítése oldatból), a hasonlóságok és különbségek meglátása. Az oldódás folyamatának megfigyelése különböző halmazállapotú oldott anyagokkal. Az ozmózis vizsgálata. A részecskemodell értő alkalmazása a kísérleti tapasztalatok magyarázatára. Diffúzió, ozmózis értelmezése makro- és mikroszinten. Az oldódás hőmérsékletfüggésének vizsgálata és elemzése.Exoterm, endoterm oldódás vizsgálata, energiadiagramok értelmezése.A kémiai rendszer és környezetének megkülönböztetése.

Biológia-egészségtan: ozmózis, szervezet, talaj anyagszállító folyamatai.

Földrajz: hidrotermális ércképződés.

Fizika: hőtani folyamatok.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért tesznek különböző színű kupakot az ásványvizes palackokra?Miért nem látni a buborékokat a bontatlan ásványvizes flakonban? Miért ad néha csattanó hangot egy lezárt, félig telt ásványvizes palack?Miért jelennek meg a vízben azonnal buborékok, ha melegíteni kezdjük? Mit jelent a halak számára a vizek hőszennyezése?

Ismeretek:Telített, túltelített oldatok, oldódási egyensúly és befolyásolása.Gázok oldódása.

Kísérletelemzés: kevés „dús” ásványvíz (egy csepp sav-bázis indikátor melletti) gyenge melegítése, hűtése zárt rendszerben.Annak belátása, hogy a környezet meghatározott módon befolyásolja az egyensúlyban lévő folyamatok irányát. A Le Chatelier-elv alkalmazása egyszerű hétköznapi jelenségek értelmezésére.Információgyűjtés: a Duna hőmérséklete Paks felett és az erőmű hűtővizének folyóba érkezésénél, az adatok összehasonlítása más típusú erőművek hőszennyezésével.

Biológia-egészségtan: egyensúlyi állapotok fenntartása élő szervezetekben; a vizek élővilága. Ökoszisztémák

Fizika: állapotjelzők. Gázok nyomása, erőművek.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miből mennyit ihat meg az ember kínos vagy súlyos következmények nélkül?

Ismeretek:Tömeg- és térfogatszázalék.A háztartásban használt vegyszerek biztonságos tárolásának szabályai.

Információgyűjtés az egyes szeszes italokból a vérbe kerülő alkohol mennyiségéről és következményeiről.Élelmiszerek, táplálék-kiegészítők címkéjén lévő adatok értelmezése.Egyszerű számítások sziruppal, salátalével, szeszes italokkal, permetlével kapcsolatban.

Matematika: Mértékegység-átváltás, százalékszámítás, arányosság, egyismeretlenes egyenlet.

Biológia-egészségtan: alkohol élettani hatásai, mérgezések, a máj szerepe.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért visel maszkot, aki a parkettát lakkozza?

Ismeretek:Oldódás különböző oldószerekben, az átoldódás.Nevezetes nem vizes oldószerek, a velük való bánásmód, veszélyt jelező piktogramok.

Oldás, átoldás értelmezése a részecskemodellel.Nem vizes oldatok megismerése: a fazékban vagy az autóban.A kőolaj és a benzin mint szénhidrogének oldatának értelmezése.

Technika, életvitel és gyakorlat: tisztítószerek a háztartásban.

Biológia-egészségtan: teratogén, mutagén és karcinogén hatások.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Visszafelé az úton:

A szétválasztási műveletek magyarázata a részecskemodell alkalmazásával. Annak belátása, hogy mikor melyik

Biológia-egészségtan: adszorpció és allergia kapcsolata.

510

hogyan válaszhatók szét az oldatok komponenseikre?

Ismeretek:bepárlás, lepárlás, kristályosítás, kondenzáció, adszorpció, és ezek néhány gyakorlati alkalmazása a háztartásban, az iparban.

szétválasztási módszert alkalmazzák és miért – a gazdaságossági kérdések figyelembevétele.

Földrajz: Kaszpi-tó, Holt-tenger.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogy változik a tea színe, ha citromot vagy ecetet csepegtetnek bele?Érdemes-e lúgosító folyadékokat inni?

Ismeretek:Kémhatás, néhány természetes és laboratóriumi indikátor, savasság, lúgosság és mértékük, pH-értékek, a közömbösítés folyamata, kémiai semlegesség.Néhány nevezetes lúg és sav, savmaradék, só neve, képlete, fontosabb felhasználásuk és reakcióegyenletek.A csapvíz kémhatása.A lúgosító folyadékok összetétele, hatásmechanizmusa.

Kémhatásvizsgálatok otthon is (növényi indikátorokkal, szappan, sampon, mosó- és tisztítószerek oldatában), a megfigyelések értelmezése.Információgyűjtés: bőr és különböző testnedvek pH-ja, kapcsolat keresése a szervek (közegek) működésével. A kémiai és a bőrsemlegesség megkülönböztetése; a mosakodás és a pH kapcsolatának feltárása.Ismeretek rendszerezése a sav-bázis folyamatokkal kapcsolatban. A kémiai jelek megértése és tudatos alkalmazása.Oksági összefüggések megismerése.Csapvíz kémhatásának vizsgálata és az eredmények magyarázata.Kémiatudáson alapuló kritika a média információival, reklámokkal, illetve a tévképzetekkel szemben.

Biológia-egészségtan:kémhatást jelző növények (antociánt tartalmazó fajok), kémhatás az emberi szervezetben.A mozgás, a táplálkozás szerepe az elsavasodás szempontjából

Földrajz: szikes, savanyú talajok.

Testnevelés és sport: az izomláz és a savasodás.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: a reklámok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Oldás, oldat, dinamikus egyensúly, kémhatás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kutakodás az energiával kapcsolatban 7. osztály Órakeret 10

óraElőzetes tudás Energia-mértékegységek, exoterm folyamatok

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tudomány, technika, kultúra területén tudósaink világszerte alkalmazott módszereinek elismerése (Eötvös Loránd, Oláh György). Az ember szervezete és egészsége szempontjából analógiák meglátása a cukor gyors, illetve a szervezetben végbemenő lassú égése között. Rendszerben történő gondolkodás alapján az aktuálisan helyes tűzoltási lehetőségek kiválasztása. A tűzveszélyes anyagokkal való bánásmód; a helyes tűzoltás megismertetése. A Nap kiemelkedő szerepének megértése a földi életben. A környezet és fenntarthatóság területén a környezetterhelő folyamatok felismerése, a prevenció fontosságának meglátása és a fosszilis energiaforrások kimerülésének és következményeinek megértése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:„Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni…”, de mivel és hogyan?Mit, mivel, miért azzal oltanak?

Ismeretek:Az égés, feltételei, fajtái.Magnéziumszalag, széntartalmú anyagok égése.Az égés oxidáció és exoterm folyamat.Tűzoltás, tűzvédelem, tűzoltó készülék használata.

Felelősségteljes kísérletezés, balesetvédelmi szabályok betartása.Benzin, éter, szerves hígítók égetése oltási kísérletekkel (homok, víz), a következmények elemzése.Ismerkedés a tűzoltó készülék használatával, gyakorlati jártasság szerzése a tűzoltásban.Erdőtüzek, lakástüzek lehetősége, elkerülésének módjai; esettanulmányok gyűjtése és elemzése.

Technika, életvitel és gyakorlat: tűzvédelem, tűzoltás.

511

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért „nyertek” a szénhidrogének?Miért alattomos gáz a szén-monoxid? Miért okoz minden télen több halálos balesetet?CO érzékelő készülék fontosságaIsmeretek:Fűtőérték.A kőolaj mint keverék, nevezetes komponensei, az alkotórészeire való szétválasztás alapja.Eötvös Loránd és a kőolajkutatás,Oláh György munkájának jelentősége.Tökéletlen égés, a biztonságos fűtés feltételei. Az energiaminimum elve mint a folyamatok irányát meghatározó tényező.A szén-monoxid okozta tragédiák megelőzésének lehetőségei.

A szénhidrogének széles körű felhasználása okainak keresése, környezeti következményének megértése. Egyéni cselekvési lehetőségek meglátása, globális kötelességek a környezetkíméléssel kapcsolatban.Kimagasló magyar tudományos eredmények megismerése, elismerése.Az energiaminimum elérése és a szén-monoxid megkötés közti kapcsolat megértése.A szén-monoxid-mérgezés mechanizmusának alapvető megértése, a halál reális lehetőségének felismerése, felelősségteljes viselkedés megalapozása, megfelelő prevenció szükségének megértése.

Földrajz: fosszilis energiaforrások, keletkezésük és lelőhelyeik, kitermelés, Magyarország helyzete.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a fosszilis energiahordozó-készletek kimerülése és a gazdasági, politikai feszültségek.

Fizika: fűtőérték, mértékegységei; a torziós inga és Eötvös Loránd.Univerzális természeti törvények jelentése, a termodinamika II. főtétele.

Biológia-egészségtan: légzés.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Ha környezetkímélőbbek az alternatív energiaforrások, miért nem használjuk azokat nagyobb mértékben? Milyen lehetőségei vannak pl. az iskolának alternatív energiaforrások használatára?

Ismeretek:Alternatív energiaforrások.

Adatgyűjtés az egyes alternatív energiaforrások elterjedtségével kapcsolatban, csoportosításuk, előnyeik, hátrányaik összehasonlítása.

Földrajz: energiaforrások.

Fizika: energiafajták, átalakítások.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért esznek inkább szőlőcukrot, csokoládét (és nem például szalonnát) vizsga előtt?Hogyan hatnak az élő szervezetek energiaforrásai?Miért kell az éghetetlen hamu a cukor gyors égéséhez?Mikor, miért kezdi „égetni” a fehérjéit egy ember? Mi ennek a következménye?

Ismeretek:Cukrok, keményítő, zsírok, olajok gyors égése, az égéstermékek kimutatása. Összetételük (C,H,O), energiatartalmuk különbözőségének okai.Energiamegmaradás.Katalizátor, enzimek szerepe.

A gyors, egylépéses és a szervezetben lezajló lassú többlépéses égés összehasonlítása, a kiindulási anyagok és végtermékek, illetve a felszabaduló energia szempontjából.Kockacukor melegítésének, nem égésének, illetve a hamus kockacukor égésének, égéstermékeinek vizsgálata, kimutatása. A hamu szerepének vizsgálata a folyamatban. A jelenség magyarázata.Kilélegzett levegő CO2 és H2O tartalmának kimutatása. Analógia meglátása a cukor szervezetben történő lebontása és gyors égése között (azonos kiindulási és végtermékek). A Hess-tétel megsejtése. Hipotézis és bizonyítás megkülönböztetése.

Biológia-egészségtan: a szőlőcukor szerepe a szervezet energiaháztartásában, tápanyagok, mennyiségi éhezés; enzimek az élő szervezetben; fehérjék funkciói az élő szervezetekben, mennyiségi és minőségi éhezése, enzimek és hormonok szerepe az anyagcserében, a sejtanyagcsere; anorexia, alultápláltság és veszélyei.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Milyen messziről jön a napfény, és mi köze van a táplálékunkhoz?

Ismeretek:Méretek a Naptól a vízmolekuláig,

A nagyság és kicsinység érzelmi átélése.Annak megértése, hogy közvetve a Nap energiája van a táplálékban. A növények és a napfény energiájának szerepe a fotoszintézis folyamatában.Adatgyűjtés, grafikonelemzés: az erdőterületek nagyságának változásáról.

Matematika: nagyságrendek, normál alak, mértékegységek.

Fizika: csillagászat, gravitáció.

512

mértékegységek, nagyságrendek.A Nap kiemelt szerepe a Föld bolygó és a földi élőlények életében.A fotoszintézis mint endoterm folyamat, a szőlőcukor lebomlása mint exoterm folyamat.Energiamérleg, egyenlet.A fosszilis energiahordozók és a Nap kapcsolata.

Következtetések levonása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Egyiptom napkultusza, Ehnaton Naphimnusza.

Magyar nyelv és irodalom: versek, szólásmondások a Napról.

Biológia-egészségtan: fotószintézis, asszimiláció-disszimiláció.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Égés, katalizátor, enzim, tudományos kutatás, hipotézis, tudományos bizonyítás, fotoszintézis.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Segít a kémia 8.osztály Órakeret

10 óra

Előzetes tudásAz anyagok részecskemodellje, oldatok, adszorpció, vegyülettípusok, kémiai reakciók fajtái, egyenletek, kémhatás, kísérletek végrehajtása, önálló munka egyénileg vagy csoportban.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A megszerzett ismeretek összekapcsolása, alkalmazása a napi életben tapasztalt jelenségekkel. Példák alapján a tudomány változásának bemutatása. Az ember megismerése és egészsége vonatkozásában a vitaminok, ásványi anyagok szerepének, túladagolásuk veszélyeinek beláttatása, reális tájékozódás az adalékanyagok (E-számok terén), Szent-Györgyi Albert munkásságának jelentősége. Homogén, heterogén, kolloid rendszerek felismerése. A környezet és fenntarthatóság kontextusában egyéni cselekvési lehetőségek megmutatása (pl. kémiatudatos környezetkímélő tevékenységek a háztartásban).

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mit jelent kémikus szemmel: „Úgy szeretlek, mint a sót”? Miért túl sós sok felvágott? Miért tesznek sót a vérző ujjra? Miért sózzák télen az utakat?

Ismeretek:Konyhasó, tengeri só, illetve „olvasztó”, fiziológiás sóoldat.Só a kémiában. A NaCl.Olvadáspont-csökkentő hatás és hőmérsékleti korlátai, növényeket károsító hatás, korrózió elősegítése, higroszkópia jelensége és élettani szerepe.

A só létfontosságú szerepének alapfokú megértése. Információgyűjtés a túlzott sófogyasztással kapcsolatban.Tapasztalatok gyűjtése a nedvszívó hatásról. Tengeri só összetételének elemzése, a tömegszázalék alkalmazása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: sóvámok.

Magyar nyelv és irodalom: népmesék.

Fizika: olvadáspont.

Földrajz: sóbányák Európában.

Biológia-egészségtan: a só szerepe, ozmózis, testfolyadékok ionegyensúlya, kiválasztás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mikor, hogyan, mivel tartósították az élelmiszereket? Miért gyakoribb a tartósítószer-hozzáadás, mint a pasztörizálás?

Ismeretek:Ősi és mai tartósító eljárások, az eljárások célja, lényege (sózás, aszalás, dunsztolás, mélyhűtés).Tartósítószerek szerepe, E-számok (adalékanyagok) jelentése.

Házi és bolti lekvár összetételének, állagának, színének, ízének vizsgálata, árak közötti különbség magyarázata. A dunsztolás szerepe, természetes és mesterséges ételfestékek. A vízbe helyezett aszalt szilva vizsgálata, a jelenség okai és magyarázata.Kakaópor és liofilizált kakaó vizsgálata, kóstolás: magyarázatok keresése. Kutakodás az adalékanyagok (E-számok) körül, tévképzetek oldása.

Biológia-egészségtan: egészséges táplálkozás, ozmózis.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges táplálkozás.

513

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Tabletta vagy lágy zselatinkapszula?Miben hasonlít a vér a tejhez? Miért nem lehet a száraz bőrt vízzel hidratálni, miért előnyösebb a hidrogél?

Ismeretek:Kolloidok fajtái, jelentőségük az élő szervezetekben.

Ismerkedés a konyhai kolloid rendszerekkel (emulziók, szuszpenziók, gélek, összetett kolloidok). Burgonya mosóvizének tanulmányozása.Kísérletek a homogén és heterogén rendszerek határán; kakaó- és pudingkészítés, a tapasztalatok értelmezése.A testváladékok, illetve a vér példáján annak megértése, hogy az élő szervezetekben miért elterjedtek a kolloid rendszerek.

Biológia-egészségtan: kolloid rendszerek; a bőr egészsége.

Matematika: mértékegységek.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért tesznek a salátára egy kis olajat?Mérgező vagy egészséges-e vasszögeket tenni az almába? Oltja-e az esővíz, a desztillált víz a szomjat?

Ismeretek:Vitaminok szerepe, vízben és zsírban való oldódás, elbomlás, a vitaminok hiánya, betegségek, túladagolás veszélye.Szent-Györgyi Albert.A táplálék-kiegészítők és szerepük, túladagolásuk veszélyei.

Egyszerű vizsgálódások a C-vitamin bomlásával kapcsolatban. Főzési, tárolási módszerek gyűjtése a gyümölcs vitamintartalmának megőrzésére.Friss, illetve különbözőképpen tartósított, valamint hazai és messziről szállított gyümölcsök vitamintartalmának összehasonlítása, következtetések levonása.Ismeretszerzés a tudomány állásfoglalásának változásáról (pl. egyes vitaminok szerepével, kívánatos dózisaival kapcsolatban). A desztillált víz fogyasztásával kapcsolatos problémák.Táplálék-kiegészítők címkéinek elemzése, a rajta lévő jelölések értelmezése. Néhány fémion (oldott állapotban lévő fém) fontos, illetve mérgező szerepének felismerése rézionokkal történő fehérjekicsapási reakció vizsgálata kapcsán.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges táplálkozás.

Informatika: multimédiás megjelenítés.

Biológia-egészségtan: Ásványi anyagok, vitaminok a szervezetben. Minőségi éhezés, hiánybetegségek; Skorbut. Szent-Györgyi Albert; Vízháztartás, ásványi sók szerepe.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Megromlott a mosópor, hogy nem mos? Mi köze a sulykolásnak a mosáshoz? Van-e ideális mosószer? Hogyan lehet „kemény” a víz? Milyen vegyszert használjunk a vízkőoldáshoz?

Ismeretek:A hab, a hőmérséklet és a mozgatás, dörzsölés, valamint a víz keménységének szerepe a folyamatban.Kemény víz, lágy víz, vízkőképzés okai, következményei, veszélyei, háztartási, ipari vízlágyítási eljárások.Vízkő anyaga, kalcium-karbonát oldása ecetben, sósavban: egyenletek.

Önálló ismeretszerzés a mosás történetével kapcsolatban. Szappan és mosópor mosóhatásának összehasonlítása.A mosás folyamatának részecskeszintű értelmezése.A kemény víz viselkedésének tanulmányozása forraláskor, a tapasztalat indoklása a részecskemodellel. Habzási vizsgálatok jobb minőségű mosóporral és a kereskedelemben kapható vízlágyítóval vagy vízlágyító nélkül, az eredmények elemzése. Szempontkeresés mosóporválasztáshoz, tudatos vásárlási szokások erősítése.Vízkő, fém hővezetésének összehasonlítása, energiatakarékosság figyelembevétele.Mosóporreklámok elemzése kémiai szempontból.

Technika, életvitel és gyakorlat: mosás, mosakodás, tisztítás szerepe, módjai.

Hon- és népismeret: sulykolófa.

Biológia-egészségtan: a személyes higiéné szerepe.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: a reklámok pszichológiája.

Földrajz: barlangok - cseppkövek keletkezése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Valóban égetik-e a meszet? Miért készítenek mészkőből mészkövet?

A mészégetés folyamatában az égést és hőbomlást szenvedő anyagok azonosítása. Körfolyamat értelmezése a mészégetés, mészoltás, az oltott mész megkötésének példáján; egyenletek

Magyar nyelv és irodalom: szavak, szólások eredete.

Technika, életvitel és gyakorlat: építkezés.

514

Ismeretek:Bomlás hő hatására, egyenletek, körfolyamat.Energiamegmaradás, Hess-tétel.

írása. Az energia megmaradásának felismerése a folyamat során. Hon- és népismeret:

mészégető boksa.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért a zsírba teszik a borsot, a paprikát, miért sötétebb színű a húsleves tetején úszó zsírcsepp? Miért olvad hamarabb a sajt reszelve, miért omlósabb a rántott hús, miért tesznek a palacsintatésztába szódavizet, sört vagy szódabikarbonát, az elsózott levesbe krumplit?Miért daraboljuk a hozzávalókat, mire jó a kuktafazék, a cserépedény? Miért hűtenek, melegítenek ételkészítés során?

Ismeretek:Kioldás, termikus bomlás,reakciósebesség függése a hőmérséklettől, a felület nagyságától, a nyomástól.A szódabikarbóna nem gyógyszer, csak tünetenyhítő!

Önálló ismeretszerzés: konyhai praktikák és magyarázatuk kémiai ismeretekkel. Értelmezésük a részecskemodellel.

Technika, életvitel és gyakorlat: konyhai műveletek.

Fizika: forráspont nyomásfüggése.

Biológia-egészségtan:a gyomorsav szerepe, emésztés, emésztőnedvek, felszívódás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kolloid rendszer, vízkeménység, vízlágyítás, termikus bomlás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Évezredes kutatás az atom nyomában 8. osztály Órakeret 7

óraElőzetes tudás Vegyület, elem, atom, vegyjel, képlet, egyenletírás, kémhatás, exoterm reakció.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Tudomány, technika, kultúra vonatkozásában a tudomány, a tudósok tisztelete, oksági összefüggések felismerése, megértése. A tanuló hitének erősítése abban, hogy önmaga is képes problémákat, ellentmondásokat észrevenni és megérteni. Annak belátása, hogy alapkutatások nélkülözhetetlenek a technika, az orvostudomány fejlődéséhez. Hevesy György korszakalkotó módszere kapcsán a magyar tudósok eredményeinek megmutatása. A rendszer szempontjából a valóság és a modell megkülönböztetése. Lényeglátás, rendszerezés, szaknyelv használata. Anyag, energia, információ terén a periódusos rendszer elektronszerkezeti értelmezése, kapcsolata a kémiai tulajdonságokkal, használata.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mengyelejev jós volt, vagy oka van a rendszerének?

Ismeretek:Mengyelejev periódusos rendszere, a főcsoportok neve, főbb hasonlóságok a főcsoporton belül.Mengyelejev „jóslása” az üres helyekre.Tétel. A periódusos rendszer

Periodicitás meglátása a természetben és a művészetekben.Nátrium és kálium, illetve magnézium és kalcium viselkedése vízzel: a kísérletek eredményeinek összehasonlítása, a tulajdonságok összekapcsolása a periódusos rendszerbeli hellyel. Mengyelejev módszerének megértése: tájékozódás a periódusos rendszerben, a fémes és nemfémes elemek arányának felismerése, néhány ismertebb elem (vas, réz, ezüst, arany) helyének azonosítása.Jóslás és tudományos következtetés megkülönböztetése.Tudománytörténeti kutakodások és a tapasztalati tudás elismerése.

Földrajz: évszakok változása.

Ének, zene: refrének, ritmusok.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög filozófusok, középkor – alkímia, felvilágosodás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati Annak megértése, hogy egy-egy Fizika: Proton, neutron,

515

alkalmazások:Mi van az atomban, és hogyan van benne? Ha végül aranyat nem csináltak, akkor feleslegesen dolgoztak az alkimisták?Miért izo- és miért -tóp?

Ismeretek:Rövid tudománytörténet (pl. az alkimisták széleskörű tapasztalati tudása, Demokritosz és Dalton atomelképzelése közötti különbség, a felvilágosodás hatása, a tudományos megközelítés és rendszerezés igénye). Az elektron felfedezése, Rutherford kísérlete, modellje.Bohr munkássága, modellje.Az atommag és mérete, nukleonok, nukleáris kölcsönhatás jellemzői.Rendszám, tömegszám, izotópok, relatív atomtömeg, anyagmennyiség, mol, Avogadro-szám, jelölések.Nehézvíz, nevezetesebb izotópok és felhasználásuk.

modellben mi a tapasztalatokból leszűrt tény, és mi a modellalkotó elképzelése, valamint hogy mikor, miért módosítanak, váltanak modellt.Lángfestési kísérletek és értelmezésük.Elektromos és nukleáris kölcsönhatás/erő nagyságának összehasonlítása. Törekvés pontos fogalmazásra.Egyszerűbb kísérlet részletes elemzése, reakcióegyenlet értelmezése több szinten, egyszerű sztöchiometriai számítások végzése.

atommag, elektron, atommodellek. Elektromos kölcsönhatás, nukleáris kölcsönhatás. Izotópok, használatuk az iparban.

Matematika: hatványok, normál alak, egyismeretlenes egyenlet.

Magyar nyelv és irodalom: idegen szavaink eredete.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért „nemes” a neon és „közlegény” az oxigén?Elemek vagy atomok periódusos rendszere?

Ismeretek:Elektronhéjak száma, feltöltődése az első három periódusban.Atomok vegyértékhéjának és a periódusos rendszernek az összefüggése.A nemesgázok stabilitásának összefüggése az energiaminimum elvével és elektronszerkezetükkel.Avogadro törvénye.

A Bohr-modell alkalmazása: néhány atom elektronszerkezetének értelmezése. A Mengyelejev-féle elemek periódusos rendszere és a Bohr-féle atommodell közötti kapcsolat felismerése.Érdekességek, gyakorlati felhasználások gyűjtése a nemesgázokról.Egyszerű számítások gázok térfogatával.

Fizika: atomfizika, gáztörvények.

Informatika: multimédiás megjelenítés.

Matematika: arányosság, hatványok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Periódus, rendszám, tömegszám, izotóp, elektronszerkezet, vegyértékhéj, anyagmennyiség, mol.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél „Egyedül nem megy” 8. osztály Órakeret 12

óra

Előzetes tudás Vegyjelek, tájékozódás a periódusos rendszerben, vegyértékhéj elektronszerkezete, oxidáció ismerete alapszinten.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Anyag és kölcsönhatás terén ismerkedés a kémiai kötésekkel. A szerkezet és tulajdonság kapcsolatának meglátása a különböző vegyülettípusoknál. Kísérletek megfigyelése, logikus következtetések levonása a tapasztalatok alapján. Az állandóság és változás vonatkozásában a reakciótípusok értelmezése, az energiamegmaradás felismerése a kémiai folyamatokban. A környezet és fenntarthatóság területén helyes, tudatos bánásmód kialakítása a környezetre, egészségre veszélyes anyagokkal.

Problémák, jelenségekgyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

516

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért nincs NaCl2 K2OH?Magnézium égése.Miért nem szabad nedves kézzel a villanykapcsolóhoz nyúlni?TételekIsmeretek:Energiaminimumra való törekvés, I., II., III.–VI., VII. főcsoport ionjai.Az oxidáció, redukció fogalmának kiterjesztése (elektron felvétel-leadás).Töltésmegmaradás törvénye.Ionok vonzása, elsődleges kötés, ionkötés. Ionvegyületek.Ionvegyületek csoportja:jellegzetes fém-oxidok, -hidroxidok és sók; a lúgos kémhatásért felelős ion a hidroxidion, összetett ionok és savmaradékok képlete, a sók mint ionvegyületek.Néhány átmeneti fém-ion többféle formában létezik.Néhány nevezetes só mint ionvegyület, például CuSO4, KNO3, és felhasználásuk.Ionsokaság, ionkristályrács és olvadékának, oldatának áramvezetése, az áramvezetés feltételei.

Kísérlet elemzése, vegyértékhéj változása, egyenlet értelmezése.Részecske és sokaság, azaz a mikro- és makroszint megkülönböztetése.Az energiaminimumra való törekvés belátása konkrét példák alapján.Nyomozás a lúgos kémhatásért felelős ion után, NaCl és NaOH oldatainak kémhatásvizsgálata segítségével.Képletek önálló felírása a töltésmegmaradás törvénye alapján, a megismert ionokkal; sók, oxidok, hidroxidok megkülönböztetése.Az ionok töltésváltozásának felismerése, a Bohr-modell határainak megértése.Információszerzés, tapasztalatban is a réz-szulfáttal, kálium-nitráttal kapcsolatban.Érvek keresése a műtrágyák, növényvédő szerek mellett és ellen, alternatív megoldások gyűjtése.Áramvezetési vizsgálatok, első- és másodfajú vezetők összehasonlítása a tapasztalatok alapján.Fizikai tulajdonság és szerkezet kapcsolatának felismerése.

Fizika: Elektrosztatika. Elektromos töltésmegmaradás.Áramvezetés feltételei, ellenállás.

Informatika: táblázatkezelő program.

Biológia-egészségtan:növényvédő szerek, műtrágyákszerepe és a növények táplálékigénye.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért lett a fekete grafit felszíne vörösesbarna?

Ismeretek:Az elektrolízis mint térben elválasztott redoxi folyamat. Elektrolízis: elektromos energia átalakulása kémiai energiává.

CuCl2-oldat áramvezetésének vizsgálata, az elektrolízis „felfedezése”, elektródfolyamatok megértése.Felhasználási lehetőségek keresése (például autóalkatrészek krómozása), a folyamat elemzése.

Fizika: elektrolízis.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért I2 és nem I3?„Párosan szép az élet”: a kovalens kötés.

Ismeretek:A kovalens kötés kialakulása, molekulaszerkezeti értelmezése.Példák különböző elem- és vegyületmolekulákban kialakuló kovalens kötésekre.Szerkezeti képletek savak, nemfémes-oxidok, hidrogénvegyületek példáján.

Az energiaminimum-elv szerepének felismerése a kovalens kötés kialakulásában konkrét példák alapján.Egyszerű sztöchiometriai számítási feladatok elvégzése.Makettek, modellek kitalálása, elkészítése, illetve keresése a világhálón a szemléltetésre.Szerkezeti képletek felírása és értelmezése.Rendszerezés, példák keresése, bemutatkozó „névjegyek” készítése.

Matematika: egyismeretlenes egyenlet, arányosságok.

Fizika: elektromos töltés, elektrosztatika.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Kémiai vagy fizikai változás-e a savak vízben történő oldódása? Melyik ion felelős a savas kémhatásért?Ismeretek:Az oxóniunion a savas kémhatásért felelős ion. Savak disszociációja vízben,

HCl- és NaCl-oldat áramvezetésének vizsgálata alapján következtetés az oldat ionjaira.A víz amfoter jellege és pH-ja közti kapcsolat felismerése.Rendszerezés a nemfémes oxidok, a belőlük képződött savak és savmaradék ionjaik körében.

Fizika: áramvezetés.

517

egyenletek, H- és oxóniumion.A víz amfoter jellege.A nemfémes oxidok, a belőlük képződött savak és maradék ionjaik. Erős és gyenge sav mindennapi és kémiai értelmezése. Bánásmód a háztartásban található savakkal.Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért kemény a jég, miért puhább, szublimál a jód? Miért nem vezeti a kén az áramot? Milyen lehet a szilárd WC-illatosító molekulájának polaritása?Mi a magyarázata a jód szublimációjának és a víz kiugróan magas forráspontjának?

Ismeretek:Molekulák közötti másodlagos kötések alapszinten (apoláris elemmolekulák, illetve szénhidrogén-molekulák között gyenge, poláris molekulák között erősebb, vízmolekula erős polaritásának kiemelése).Molekularács és jellemzői: keménység, olvadáspont, áramvezetés.A jég kristályszerkezete és következményei, szárazjég.

Logikai kapcsolat meglátása a halmazt alkotó molekulák közötti másodlagos kötések és a halmazok tulajdonságai között.Szerkezet és tulajdonság közötti kapcsolat megértése (pl. jég, szárazjég példáján).

Fizika: felületi feszültség. forráspont, hőkapacitás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért nincs a fémeknek molekulájuk? Közös elektronok hada, a fémes kötés.

Ismeretek:A fémkristályrács szerkezete, áram- és hővezetése, megmunkálhatóságának okai.

A fémes kötés összehasonlítása az ionos, illetve a kovalens kötéssel. A nem molekuláris rácsok tulajdonságainak hasonlósága.Oksági összefüggések felismerése.

Fizika: fémek mint vezetők.

Földrajz: terméselemek mint ércásványok.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért kemény a gyémánt, és puha a grafit, ha mindkettő szénből van? „Homokszem” került a rendszerbe: az atomrács.

Ismeretek:Kvarc, homok, gyémánt, grafit szerkezete, ebből adódó tulajdonságaik és felhasználásuk.A fullerén és az allotrópia jelensége (kötelező megnevezés nélkül).

Jellegzetes ásványok, drága- és féldrágakövek és az összetételük megismerése.Szerkezet-tulajdonság kapcsolat megértése, ezek alapján felhasználási lehetőségek magyarázata. Információgyűjtés a gyémánt és a grafit ipari felhasználási lehetőségeiről.

Földrajz: a drágakövek és féldrágakövek mint ásványok.

Fizika: áramvezetés.

Mekkora lehet egy chip?A nanotechnológiáé a jövő? Mire használható a fullerén? Létezhetnek-e gyógyszerek, amelyek egyenesen az adott sejtbe jutnak?Tétel: Kémiai kötésekIsmeretek:Néhány, a kémiával kapcsolatos technikai fejlesztés és felhasználásuk (például az informatikában vagy az

A félfémek növekvő jelentőségének belátása konkrét példák alapján a technikai civilizációnkban. Érdekességek keresése a médiában, a világhálón. Tudományos ismeretterjesztő szövegek értelmezése. Adott innovációk összehasonlítása hatékonyság, energiafelhasználás szempontjából a régi eszközökkel, eljárásokkal.

Fizika: félvezetők, az áram hőhatása.

Informatika: merevlemez, processzor.

Biológia-egészségtan: gyógyszerek.

518

orvostudományban).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Kötés, ionvegyület, molekula, polárosság, összegképlet, szerkezeti képlet, ion, ionvezetés, elektronos vezetés, oxidáció, redukció, elektrolízis.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kevesen vagyunk, de sokat tudunk – a nem fémes elemek 8. osztály

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás Periódusos rendszer és kapcsolata az atomok elektronszerkezetével, kovalens kötés.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Lényeglátás fejlesztése, logikus, áttekinthető jegyzetkészítésre való törekvés kialakítása, analógiák meglátása, csoportosítás, asszociációs képesség fejlesztése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése (már megismert anyagrészek összekapcsolása az új ismeretekkel, önálló ismeretszerzés, önértékelés, világháló használata, grafikonelemzés). Nagy tudósaink életpályájának megismerése révén a hazához való kötődés erősítése (Semmelweis, Irinyi). A felépítés és működés kapcsolata tudásterülethez kapcsolódóan a nemfémes elemek vegyületeinek tulajdonságai és felhasználásuk közötti összefüggés meglátása. Az állandóság és változás vonatkozásában az Arrhenius-elmélet alkalmazása, megfordítható folyamatok mélyebb értelmezése, jártasság a kémiai egyenlet rendezésében. A természet erői iránti tisztelet erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért nem kaptak a nemfémek önálló nevet, mint a fémek?Tétel: A nem fémek és vegyületeikIsmeretek:Nemfémes elemek száma, helyük a periódusos rendszerben, jellemző elsődleges kötésük.Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miben különbözik az ásványi szén, az elemi szén, a faszén és az aktív szén? Miért kell szén a gázálarcba?

Ismeretek:Szén keletkezése, ásványi szén, elemi szén, a fa száraz lepárlása,mesterséges szenek.Az adszorpció mint megfordítható folyamat, alkalmazási területei.

Pontos megfigyelések a fa száraz lepárlása kapcsán. Adszorpciós kísérlet tapasztalatának összevetése az aktív szén felhasználási lehetőségeivel (például háztartásban, kéményekben, gázálarcban).

Földrajz: fosszilis energiaforrások.

Biológia-egészségtan: allergia.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mitől sújt a lég? A birka nemcsak béget?

Ismeretek:A metán mint a földgáz alkotórésze. Tökéletes és tökéletlen égése, sújtólég és üvegház-gáz.

Egyenletek írása.A természet erői iránti tisztelet. A természettudományos ismeretek jelentőségének belátása a védekezésben.

Földrajz: fosszilis energiaforrások, hazánk földgáz-lelőhelyei.

Magyar nyelv és irodalom: Fekete gyémántok.

Az etanol tulajdonságai és felhasználása közötti kapcsolat felismerése. Az alkoholfogyasztás következményei. Az alkoholszenvedély és a szenvedélybetegségek, az alkohol hatásai. Az etanol mint fertőtlenítő- és oldószer.Bor, sör, pálinka mint kémiai

Kémiai alapon való megértése annak, hogy a metanolfogyasztással járó tragédiát csak megelőzni lehet. Esettanulmányok, statisztikák elemzése, egészségügyi következmények és a bűnügyekkel való kapcsolat megértése. A hétköznapi elnevezések és a szaknyelvi elnevezések különbségéből

Biológia-egészségtan: etanol élettani hatásai, erjedés, mérgek.

Földrajz: Magyarország nevezetes borvidékei.

Magyar nyelv és irodalom:

519

rendszerek.Alkoholos erjedés, ecet.

adódó félreértések felismerése.A felelősségérzet erősítése magunkért és másokért.Erjedés, égés kapcsolatának felismerése.Az erjedés megfigyelése az ecetkészítés folyamatán keresztül.

bordalok.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért „majdnem nemes” gáz a nitrogén?Miért lehetséges, hogy a NO2 egyszer a bomlást, máskor az egyesülést segíti?

Ismeretek:Nitrogén-molekula szerkezete, halmazsajátságai, anaerob baktériumok.Nitrogén-oxidok keletkezése, előfordulása és egészségkárosító hatásai, katalizáló szerepe az alsó és felső légköri ózonnal kapcsolatban.

Az elektronszerkezet és a stabilitás közötti oksági összefüggés felismerése.Annak felismerése, hogy a körülmények is befolyásolják egy adott anyag viselkedését.

Biológia-egészségtan: pillangós nővények és nitrogénkötő baktériumok szimbiózisa, keszonbetegség, nitrogén-körforgalom.

Földrajz: Föld légköre, szmog.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Honnan tudjuk, hogy egy tárgy aranyból vagy rézből készült-e? Mi a karát?

Ismeretek:Salétromsav, reakciói fémekkel, választóvíz, karát.A salétromsav sói, műtrágyák.Tétel: Salétromsav

Kísérletelemzés: pénzérme, jegygyűrű vizsgálata cseppreakciókkal és összefüggés keresése a salétromsav kémiai tulajdonságai és felhasználása között.A műtrágya-túladagolás következményeinek felismerésével a felelősségteljes felhasználás megalapozása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: alkímia, az inka kultúra, aranyásók, az arany szerepe.

Hon-és népismeret: arany műkincsek.

Vizuális kultúra: aranyművesség, műkincsek aranyból.

Biológia-egészségtan: műtrágyák, nitrátos ivóvíz.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi a kék betegség és kire nézve halálos?

Ismeretek:Nitrátok, nitritek, kapcsolat a füstöléssel és a húsfélék tartósításával.A vízben való előfordulás okai, alattomossága, veszélyei, a megelőzés fontossága.

A nitrites, nitrátos víz veszélyessége okainak megértés (egyszerű módszerekkel nem felismerhető, a nitrit- és nitráttartalma forralással nem kiűzhető, erre a háztartási víztisztítók sem képesek. Nitrit és nitráttartalom feltüntetése címkéken, a veszélyesség felmérése, értelmezése. Tudatos vásárlásra törekvés.

Biológia-egészségtan: vérképző szervek, a vörösvértest oxigénszállító szerepe, a külső és belső légzés kapcsolata.

Földrajz: a közműolló.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mitől támad fel a tetszhalott? Hogyan kerülhet repülősó a süteményekbe?

Ismeretek:Ammóniagáz tulajdonságai, vizes oldatának kémhatása, felhasználása. Az ammónium-klorid tulajdonságai.

Ammóniagáz és vizes oldata mint egyensúlyi rendszer értelmezése.Ammónium-klorid só vizes oldata kémhatásának vizsgálata.

Biológia-egészségtan: egyensúlyok a szervezetben és az ökoszisztémákban.

520

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi köze a gyufának Magyarországhoz? Kell-e foszfor egy háborúhoz?

Ismeretek:A gyufa története, Irinyi János szerepe.Foszfor. Foszforsav mint gyenge sav, üdítőitalok.A foszfor mint a haditechnikai anyagok összetevője (méreg és robbanóanyag)

Önálló ismeretszerzés, rendszerezés.Alapfokú megértése annak, hogy az élő és élettelen világot ugyanazok az atomok építik fel, ugyanazok a törvények irányítják.

Információgyűjtés foszfort tartalmazó haditechnikai eszközökről.

Magyar nyelv és irodalom: mitológia.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: 1848–1849.

Biológia-egészségtan: ATP, nukleotidok, nukleinsavak, molekuláris genetika, a csontok egészsége és a táplálkozás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Az oxigén mint egyik leggyakoribb elemünk - előfordulása földben, vízben, levegőben.Hárman párban: hogyan kapcsolódhat össze három oxigénatom?Hogyan és miért kerül a mosóporba ózon?

Ismeretek:Előfordulás kötött és kötetlen állapotban, élő szervezetekben, fémes, nem fémes oxidokban, savakban, bázisokban, sókban.Nemfémes elemek és nemfémes oxidok kapcsolata, oxidos ásványok.A nemfémes oxid és víz reakciójával sav keletkezik (vízben oldódó fém-oxid oldata lúgos kémhatású).Az ózon szerkezete, színe, szaga, stabilitása és szerepe az alsó és a felső légkörben.A napsugárzás elleni védelem fontossága.

Adatok keresése és értelmezése a szabad és kötött állapotban lévő oxigén mennyiségéről.Egyenletek felírása.Rendszerben gondolkodás, általánosítás képessége.Kutakodás az ózon felhasználásával kapcsolatban.Grafikonelemzés: az ózonréteg változása hazánk felett, hatások, teendők értelmezése.

Földrajz: kőzetek, a Föld burkai és összetétele, oxidos ásványok, levegőszennyezés.

Biológia-egészségtan: a bőr és a barnulás, az ózon hatása a légzőszervekre.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Megromlott ez az ásványvíz, hogy záptojásszaga van?

Ismeretek:Elemi kén, kénhidrogén, egyes fehérjék bomlásterméke.

Kénhidrogén-tartalmú gyógyvizek keresése, információkeresés a parádi ásványvíz hatásáról. A tojás zápulásának értelmezése.

Földrajz: hévizek, gyógyvizek Magyarországon, szulfidos ásványok, utóvulkáni működések.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért égetnek kenet a boroshordókban? Miért oxidál, ha redukál a kén-dioxid?

Ismeretek:A kén-dioxid mint redukáló- és oxidálószer; savas esőt okozó gáz. A kénessav.

Kísérletek elemzésén keresztül annak felismerése, hogy a reakciópartner is befolyásolja egy vegyület tulajdonságait.A zuzmók és a SO2 koncentráció kapcsolata.

Biológia-egészségtan: biomonitoring, zuzmótérkép.

521

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mikor beszélünk vitriolos humorról?

Ismeretek:Kénsav szerkezeti képlete, nedvszívó és roncsoló tulajdonsága, fontosabb felhasználási területei.Nevezetes sói és felhasználásuk: rézszulfát, kristályvíz, gipsz.

A kénsav kémiai tulajdonságai és felhasználása közötti kapcsolat magyarázata.Kristályvíz kimutatása és értelmezése.Önálló információkeresés a gipsz felhasználásával kapcsolatban.Forráskutatás és elemzés a kénvegyületek harci felhasználásával kapcsolatban

Magyar nyelv és irodalom: idegen eredetű szavaink.

Biológia-egészségtan: növényvédő szerek.

Vizuális kultúra: gipszminták.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mire lehet jó egy görög szótár?Miért nem önthetők össze különböző tisztítószerek?

Ismeretek:Klór fertőtlenítő hatása, kapcsolat a papírgyártással, a klórgáz veszélyei és harci gázként való alkalmazása, sósav és hypo reakciójának következményei.Semmelweis Ignác munkássága és a klórmész. Uszodai balesetek,veszélyt jelző piktogramok.

Kloridion kimutatása csapvízből.A klór fertőtlenítő és oxidáló hatása közötti kapcsolat felismerése.Semmelweis kapcsán annak belátása, hogy az „új” elfogadtatása sokszor mekkora nehézségekbe ütközik. Veszélyjelek, piktogramok és uszodai balesetekről szóló híradások értelmezése és a megelőzés lehetőségeinek keresése. Felelősségteljes vegyszerhasználat, veszélyt jelző piktogramok megismerése.

Magyar nyelv és irodalom: halogén csoport tagjainak neve.

Biológia-egészségtan: Fertőtlenítés, sterilitás. Légzőszervek. Semmelweis Ignác, az anyák megmentője; a gyermekágyi láz.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a klór mint harci gáz alkalmazása.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért „füstölög” a tömény sósav? Mi a kapcsolat, a kősó és a sósav között?

Ismeretek:A sósav molekulaszerkezete, polaritása, vízben való oldódása, disszociáció, jelentősebb felhasználás az iparban.

Sósav reakciójának vizsgálata fémekkel, vízkővel, mészkővel.A sósav oldódásának magyarázata részecskemodellel.A sósav reakcióinak értelmezése, egyenletek felírása.

Földrajz: kőzetvizsgálat.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért kősó a neve? Miért egészséges a levegő a tenger közelében vagy sóbányákban?

Ismeretek:A NaCl fontosabb felhasználási területei a háztartásban, egészségügyben, iparban.

Annak belátása adatok alapján, hogy a sóhiány és a túlzott sóbevitel is problémákat okoz. Információgyűjtés a sóterápiáról.

Biológia-egészségtan: légzőszervek, idegrendszer, kiválasztás és sóháztartás, a vérnyomással kapcsolatos problémák.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi köze a pajzsmirigynek a jódhoz? Milyen formában van a jód a jódozott konyhasóban?

Ismeretek:Radioaktív sugárzás és jódtabletták, jód kimutatása.

A jódtabletták indok nélküli beszedése – a veszélyek belátása.

Biológia-egészségtan: a pajzsmirigy működése.

Fizika: radioaktív sugárzások.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Elem, vegyület, oxid, sav, képlet, egyenlet.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Változatok négy elemre, az élet molekulái 8. osztály Órakeret 14

óraElőzetes tudás Elsődleges kötés, egyszeres és többszörös kovalens kötés, tipikus poláris kötések,

másodlagos kötés molekulák között, amorf szerkezet, energiaminimum elve,

522

kolloidok.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tudomány, technika, kultúra tudásterülethez kapcsolódóan a tudományos megközelítési mód, pl. a rendszerben történő gondolkozás hasznosságának belátása. Érdeklődés felkeltése a tudománytörténet iránt. Annak meglátása, hogy a kémiai, biokémiai eredmények hatással vannak az orvostudományra Az anyag, energia, információ területén annak felismerése, hogy az élet makromolekulái változatos tulajdonságaikat elsősorban térszerkezetükben hordozzák. Tapasztalatszerzés arról, hogy kevés, de biztos tudással, az alapelveket következetesen alkalmazva, képesek vagyunk új ismeretek szerzésére. Érzelmi átélése annak, hogy a természet csupán néhány fajta atomból milyen változatos struktúrákat tud létrehozni, megteremtve ezzel az élet lehetőségét. Önálló ismeretszerzés, kísérletezés, kiigazodás a kémiai modelleken, térlátás fejlesztése. A környezet és fenntarthatóság területén reális gondolkozás a műanyagokkal kapcsolatban, szelektív hulladékgyűjtés fontosságának belátása. Az ember szervezete és működése területén a szerves kémiai ismeretek, gondolkozásmód alapján egészségtudatos magatartás kialakítása a táplálkozással kapcsolatban, drogokkal szembeni elutasító magatartás erősítése. Tudatos vásárlói szemlélet erősítése.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mit lehet építeni három különböző színű legóból? És három különböző atomból? Csak a szőlőben van szőlőcukor? Diétás receptek.Tételek: Szerves vegyületekIsmeretek:Szőlőcukor és gyümölcscukor összetételének azonossága, gyűrűs modelljeik.

Modellek vizsgálata, konstitúciós izomer felfedezése és molekulamodellek összehasonlítása, különbségek meglátása. Annak meglátása, hogy a más szerkezet más kémiai tulajdonságokat eredményez.

Matematika: kombinatorika, permutációk.

Biológia-egészségtan: cukrok szerepe és lebontása, szénhidrátok; cukorbetegség; enzimek.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Tejben, répában, nádban: kettőscukrok. Milyen cukrot és mennyit együnk? Miért áldott a méz? Miért szőlő- és nem kockacukrot esznek a sportolók?

Ismeretek:A tejcukor és a répacukor szerkezete, előfordulása, tulajdonságai. Tejcukor-érzékenység, enzimek szerepe.

A kétféle kettős cukor gyűrűs modelljének vizsgálata, hasonlóságok, különbözőségek észrevétele és kísérleti ellenőrzése.Lekvárok, édességek címkéinek elemzése.

Magyar nyelv és irodalom: a méz mint metafora, édességek mint metaforák, hasonlatok édességekkel.

Biológia-egészségtan: a helyes táplálkozás.

Mit lehet építeni még sok, három különböző színű legóval? Mekkora egy éléskamra, és mekkora helyen tartalékol az élő szervezet?

Ismeretek:A keményítőtartalmú élelmiszerek. A keményítőmolekula szerkezete, mérete, gyűrűs modellje.Felismerés szintjén:spirálszerkezet, alapegységek, külső és belső felületén lévő molekularészletek, polaritásbeli különbségek, és következményei, óriásmolekulán belüli másodlagos kötések, kolloidális oldódás.A keményítő enzimes lebontása

Keményítő keresése, kimutatása az élelmiszerekben, levesporokban, kész szószokban.A molekulán belüli másodlagos kötések kialakulása és az energiaminimum közötti kapcsolat megértése.A keményítő lebontó hatásának érzékelése a szájban.A tapasztalatok összekapcsolása a vásárlói szemlélettel.

Biológia-egészségtan: tartaléktápanyagok, enzimek, emésztés.

523

cukorra, amilázenzim.Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mit lehet építeni még sok, három különböző színű legóval? Miért nem oldódik esőben a fűszál?Miért kell rostdúsan táplálkozni? Vegyünk-e külön élelmi rostokat?

Ismeretek:Cellulóz molekula mérete gyűrűs virtuális modellje alapján, a molekularészletek között kialakuló másodlagos kötések szerepe.Cellulóz rostok modellje: a cellulózmolekulák közötti másodlagos kötések mint a nagyfokú kémiai stabilitás okai

Ábraelemzés alapján az alapegységek, térszerkezet, molekulán belüli másodlagos kötések szerepének felismerése, az energiaminimum elvének alkalmazásaÁbraelemzés: a szerkezet és vízoldhatatlanság, molekulastabilitás kapcsolatának felismerése.Napi menü összeállítása, törekvés tudatos vásárlásra.

Biológia-egészségtan: Növények, vázanyagok.Táplálkozás, cellulózbontás

Fizika: hajszálcsövesség.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:„Ne vágj ki minden fát!”Miért drága a papír? Mikor írtál utoljára levelet, és mikor e-mailt?

Ismeretek:Fa és papírgyártás közötti kapcsolat.A cellulózrostok, a cellulóz óriásmolekula kémiai stabilitása és a kisebb egységekre „törés” energiaszükséglete közti kapcsolat.Papírfehérítéshez használt néhány vegyszer.Papírgyártás miatti környezetszennyezés néhány oka.

Papírgyártás sematikus folyamatábrájának elemzése, a felhasznált ismert vegyszerek illetve energiaszükséglet szempontjából. A környezetszennyezés problémájának értelmezése.Papírtakarékosság, újrapapír használatának megfontolása.Becslés: felesleges papírhasználat mennyisége tanulóra és osztályra vonatkoztatva. Papírt kiváltó lehetőségek gyűjtése.

Biológia-egészségtan: fotoszintézis.

Magyar nyelv és irodalom: Gondolatok a könyvtárban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: papír kultúrtörténete, könyvnyomtatás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mit lehet még építeni sok három, különböző színű legóval? Miért hizlal a zsír? Szalonna égetése, égéstermékei kimutatása.

Ismeretek:A disznózsír fő alkotórészének összegképlete alapján polaritása, vízben való oldhatatlansága, energiatartalma, lebontási nehézségek.

Összegképlet alapján analógiakeresés a szénhidrogének tulajdonságaival.Annak megértése, hogy a sejt vizes közegében, az óriás apoláris molekula lebontásához, az „energia kinyeréshez” sok enzim szükséges.

Biológia-egészségtan: táplálkozás, enzimek.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért együnk halakat, mire jó az „omega 3, 6”? Tengeri halas receptek.

Ismeretek:Zsírok, olajok szerkezete, halmazállapota közötti különbség, telítetlen kötések szerepe.Túlhevített olaj, zsír veszélyei.

Olajok, zsírok kísérleti megkülönböztetése.Tapasztalat értelmezés konstitúciós képleteik vizsgálata alapján.

Biológia-egészségtan: szív- és érrendszer egészsége, táplálkozás.

524

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Csak a tojásfehérje a fehérje? Nitrogén kimutatása szerves anyagokban.Milyen a hajunk?

Ismeretek:Aminosavakat felépítő atomok, C, H, O, N (S).20 féle aminosav, sorrend, gyakorlatilag végtelen variáció szemléletes érzékeltetése.A keratin modellje alapján másodlagos kötésekkel megerősített térszerkezetéből adódó stabilitása, a vázfehérjék és funkcióik.

Vázfehérjék: haj oldódásának vizsgálata ecetben, kénsavban. Molekulán belüli, másodlagos kötések felismerése egy fehérje virtuális modelljén.Elismerés és rácsodálkozás érzése: annak megértése az energiaminimum elvén, hogy egyetlen aminosav felcserélése is már más térszerkezetet, tulajdonságot hoz létre.Keratin virtuális modelljének vizsgálata molekulán belüli másodlagos kötések, térbeli rendezettség szempontjából.Energiaminimum és térszerkezet kialakulásának kapcsolata.A hajsütés, hajfestés értelmezése a haj szerkezetének ismeretében.

Magyar nyelv és irodalom: versek, amelyek a természet nagyszerűségéről szólnak.

Biológia-egészségtan:fehérjék.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért veszélyesek az égési sérülések, miért nem szabad a bordói lét sörös üvegben tartani? Fehérje kicsapási reakciók.

Ismeretek:Fehérjék térszerkezetének sérülékenysége (és annak oka) és érzékenysége hőre, egyes nehézfémionokra.

Kísérletek elemzése alapján egyes anyagok egészségkárosító hatásának értelmezése.

Biológia-egészségtan: enzimek.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Milyen a jó titok? Miért nem célszerű a laptopot a fiúknak ölben tartani, miért veszélyesek a gyakori röntgensugárzások, és miért ne tegyük a mobilt zsebre?Mitől szerves, mitől szervetlen a kémia?

Ismeretek:DNS.Modell alapján:másodlagos kötések meglátása, szerepe, külső felületek azonossága, vízoldékonyság oka, belül a „létrafokok” különbözősége.A térszerkezet és tulajdonság kapcsolata, a DNS funkciója, sérülékenysége hőre, esetlegesen gyengébb elektromágneses sugárzásokra is.A szén kiemelt szerepe az élő szervezetek molekuláiban.Szerves, szervetlen kémia hagyomány szerinti elnevezése és mai jelentése.Az élő és élettelen világot ugyanazok az atomok építik fel, ugyanazon törvények irányítják.

Koncentrációképesség, mechanikus vagy digitálisan kivetített modellen történő tájékozódás. A modell alapján annak belátása, hogy a kettős spirál külső felülete azonos és poláris.Annak felismerése, hogy a kód a molekulán belül, hármas csoportok meghatározott sorrendjének alapján fejthető meg, a másodlagos kötések fontos szerepe, Watson, Crick és más kutatók elismerése.Annak megértése, hogy a szerves és szervetlen kémia atomjai, a köztük levő kölcsönhatások jellege, az „életüket” irányító törvények azonosak.

Biológia-egészségtan: öröklődés alapjai, géntechnológia.

525

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért ne?! „Szenvedély, nagyhatalmú láng”. Mit jelent általában a szenvedély, van-e hatalma?Vennél-e egy fél pohár kakaót egy piszkos kezű ismeretlentől? Lehet valaki a drogokra allergiás? Ad-e a díler termékleírást? Hatékonyan segíthet-e az orvos, ha nem tudja, mi okozza a tüneteket?

Ismeretek:Pszichoaktiv szerek elterjedésének okai, hatásuk, a leszokás nehézségeinek kémiai okai.Egy gyógyszer útjának nyomon követése és fontosabb lépései, az ötlettől a patikáig.

Kémiai ismereteik alapján annak megértése, hogy a nikotin, az alkohol, az LSD, a heroin molekulái és a szervezet molekulái közötti kölcsönhatásokat, reakciókat, nem a tudat, hanem a megismert természeti törvények irányítják. Esettanulmányok elemzése.A gyógyszerek tervezésének, gyártásának, ellenőrzésének, összetételének, mellékhatásának ismereteinek összehasonlítása a diszkóban vett pirulával.

Biológia-egészségtan: sejtek kommunikációja, idegrendszer, szenvedélybetegségek.

Vizuális kultúra: szenvedélybetegek alkotásai, filmek a témakörben.

Etika: felelősség önmagunkért, másokért.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Építkezés két atomból?Csak a környezetszennyezés miatt, kellene lemondani a fosszilis energiaforrásokról?Kerülendők vagy nélkülözhetetlenek-e a műanyagok? Valóban környezetvédő a zöld jelzésű PE-zacskó?Miért ne égessük a műanyagokat?Ismeretek:Műanyagok, változatossága, elterjedtségének okai éskörnyezetszennyezése és lebomlásuk.Jelölések, és magyarázatukPE, PP, PS, „környezetbarátságra”, vonatkozó jelzések.Az adalékanyagok környezetszennyező hatása.

PE- zacskó apró darabkájának égetése, érzékszervi kísérletelemzés adalékanyagok létének „felfedezésére”. A műanyagok nélkülözhetetlenségének, előállításuk, hulladékuk környezetszennyező voltának tudatosulása.

Technika, életvitel és gyakorlat: műanyagok.

Földrajz: fenntartható fejlődés.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: életmódváltozás, technológiai fejlődés.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Minden rossz póló jó felmosórongynak?

Ismeretek:Fontosabb CHO, CHON tartalmú műanyagok(poliamidok, poliészterek)Mikrohullámú sütőben használt műanyagok, veszélyek.Természetes alapú műanyagok.

Pamut- és poliészter-zoknik nedvszívó hatásának vizsgálata, következtetések.

Fizika: hajszálcsövesség.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miből készül a polár pulóver és a kerti műanyag szék vagy a szatyor?

Ismeretek:Újrahasznosítás, életciklus.Szelektív gyűjtés fontossága.

Életciklus-elemzés. Törekvés a műanyagok ésszerű használatára, kiváltására a napi életben. Környezetkímélő magatartás tudatosodása.

Csak a plasztikai sebészet használ szilikont? Milyen festékkel védik a műemlékeket, hol használják a

Kapcsolat keresése konkrét példán a gyakorlati alkalmazás és az adott műanyag fizikai, kémiai tulajdonságai

526

szilíciumtartalmú műanyagokat az orvostudományban?

Ismeretek:A szilíciumtartalmú műanyagok széles körű felhasználása.

között.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Ami természetes, az mindig jó? Ki az urát nem szereti…

Ismeretek:Az azbeszt előnye és veszélyessége.Példák természetes mérgekre és életmentő szintetikus gyógyszerekre.

Tévképzetek oldása a természetes és mesterséges anyagokkal kapcsolatban.Annak megértése, hogy ha nem szintetikus úton gyártanának egyes gyógyszereket, akkor előállításuk miatt egész fajokat irtanának ki (például taxol rákterápiás szer - kanadai ősfenyő. illetve tiszafa kérgében).

Magyar nyelv és irodalom: mérgek, altatók irodalmi művekben (Rómeó és Júlia, Hamlet, Bánk bán); „Az ember ezt, ha egyszer ellesi, vegykonyhájában szintén megteszi.”

Biológia-egészségtan: mérges gombák, kígyómérgek.

Ének-zene: a mérgezés, illetve altatószer mint operatéma.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Óriásmolekulán belüli másodlagos kötés, térszerkezet, fehérje, telítetlen kötés, megelőzés, életciklus, újrahasznosítás, természetes és mesterséges anyag.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Aranykor, vaskor, bronzkor – a fémek nyomában 8. osztály Órakeret 9

óra

Előzetes tudás Fémkristály szerkezete, áramvezetés, oxidáció, redukció, elektrolízis savak, egyenletírás, megmaradási törvények, E minimumra való törekvés.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A fémek, ötvözetek, mint rendszerek.Állandóság és változás tudásterülethez kapcsolódóan a körfolyamatok és az energiamegmaradás kapcsolata. Felépítés és működés kapcsolata szempontjából a fémek szerkezete és tulajdonságai, felhasználása közötti összefüggés meglátása. A tudomány, technika, kultúra területén a természettudományos látásmód alkalmazása új probléma esetén, nyitottság, érdeklődés a kémiával összefüggésbe hozható jelenségek, kultúrtörténet iránt, a jóslás és a tudományos következtetés megkülönböztetése. A fenntarthatóság témájában fokozott figyelem a környezetre, a környezeti rendszerek állapotának megőrzésére.

527

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért éppen az aranyat akarták az alkimisták előállítani? Miért aranyos vagy, és nem „vasas”? Mitől „nemes” egy fém?Stabil állapotban van-e az ércben lévő fém? Energetikai szempontból milyen folyamat a fémek előállítása?Miért szükségszerű a korrózió folyamata?Hogyan, mivel és miért úgy: kerítésfestési praktikák.Mit tegyünk, ha az autón megjelenik egy apró rozsdafolt?Miért használ alumíniumot a repülőgépipar, és miért veszélyes az alumíniumlábas?

Ismeretek:Elemi és kötött állapotú fémek. Az ásvány (mint elem vagy vegyület) és érc, illetve kőzet (mint keverék) kapcsolata.Fémek érceiből való előállításának lényege: endoterm folyamat, redukció. A redukció különböző megvalósítási formái, néhány példán keresztül.Korrózió mint oxidáció, és mint exoterm folyamat.Rozsda, rozsdátlanítás,korrózióvédelem otthon.Alumínium felületi oxidrétegének tömör szerkezete, Al2O3 oldódása étkezési savakban, alumínium fém oldódása vízben.

Tudomány- és kultúrtörténeti érdekességek.Ok-okozati összefüggések keresése.Természettudományos látásmód, ismeret alkalmazása új probléma esetén.Folyamatábraelemzések, alaplépések megértése a vasgyártás és a timföld elektrolízise példáján.Rozsda pikkelyes szerkezetének megfigyelése, következmények.Kísérlet: alumínium fém vízbontása. Alumínium tárgy felületének megfigyelése, savval szembeni viselkedésének vizsgálata.

Magyar nyelv és irodalom: az Aranykor, az eposzokban versek, mesék, szólások az arannyal kapcsolatban.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: vaskor, bronzkor, aranybányák a történelmi Magyarországon, és szerepük az évszázadok során, alkimisták.

Földrajz: Nemesfémek előfordulása, termésfémek. Bauxitlelőhelyek Magyarországon.

Technika, életvitel és gyakorlat: korrózióvédelem.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Miért nem használnak mindenütt rozsdamentes ötvözeteket?

Ismeretek:Néhány nevezetes ötvözet: acél, bronz, sárgaréz, szövetbarát ötvözetek.Kristályszerkezeti előnyök, felhasználási területek.

Gazdaságossági kérdések figyelembevétele a felhasználás magyarázatában.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Melyik fém miben oldódik, és miben nem?

Miért ne együnk rézedényből, és miért húznak arany szálat az öregedő filmsztárok bőre alá?

Ismeretek:Fémek aktivitási sora, felhasználhatóság„Jóslás” és ellenőrzés az aktivitási sor

A kísérleti eredmények meghatározott szempontok szerinti csoportosítása, egyenletek írása.Jóslás és a tudományos következtetés közötti különbség felismerése. A kísérleti ellenőrzés szerepe.Cseppreakciók fémek oldásával. Réz- (ezüst-, króm-) „bevonat” készítése, a folyamat értelmezése.

alapján.Rézreve oka, oldódása étkezési savakban.Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Tényleg kalcium van a tejben? Kalciumra van szüksége a csontoknak, vagy a fém ionjaira? Mivel foglalkozhat a bioszervetlen kémia? Miért hirdetik a „szerves vas”-at?

Ismeretek:Néhány nevezetes fémion szerepe az élő szervezetekben.

Kalcium fém vízben történő oldása cseppreakcióval. Anyaggyűjtés a nyomelemekkel kapcsolatban, az információk értelmezése.

Biológia-egészségtan: klorofill, hemoglobin szerepe.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mitől színesek a drágakövek és az üvegek?

Ismeretek:A színt okozó ionok helye a periódusos rendszerben alapszintű magyarázattal; fényelnyelés és nem stabil vegyértékhéj-szerkezet kapcsolata.Az üveg tulajdonságai, előnyök, hátrányok, különböző üvegfajták.

Képek és adatok gyűjtése arról, hogy melyik ion milyen színt okoz. A kabalakövek, az asztrológia és a tudomány kapcsolatának értelmezése.Érdekességek keresése az üveggel kapcsolatban, prezentáció-, poszterkészítési lehetőség.

Technika, életvitel és gyakorlat: üveg.

Vizuális kultúra: üvegablakok a gótikus templomokban, a magyar szecesszió.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Mi köze a galvanizálásnak a galvánelemhez és Galvanihoz? Hogyan lehet bearanyozni egy ezüsttárgyat?Vész esetén hogyan lehet feltölteni a telefont, világítani a zseblámpával?

Ismeretek:Galvanizálás, elektrolízisElektromos energia kémiai energiává alakulása.Elektrolízis, galvánelem egymáshoz való viszonya.

Kísérletelemzés:elektrolízis, elektród folyamatainak értelmezése, a feszültségforrás szerepe a folyamatban.Galvánelem készítése, működtetése (például alma, paradicsom, citrom,vas, rézszög).Réz-klorid elektrolízise után a folyamat miatt keletkező galvánelem észlelése, ellentétes polaritása.

Fizika: feszültség, áramerősség, elektrolízis, galvánelem, energiamegmaradás.

Biológia-egészségtan: sejtek ingerlékenysége.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Hogy kerül fém, fémion a levegőbe?

Ismeretek:Fémporok eredete a levegőben, biológiai hatásai. A stroncium helye a periódusos rendszerben, csontba történő beépülésének kémiai okai és következményei.

Információgyűjtés fémporokkal kapcsolatban, veszélyek értelmezése.Csernobil levegőszennyezettségi adatainak értelmezése.A periódusos rendszer értő használata.

Biológia-egészségtan: légzés, csontok

Fizika: radioaktivitás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:Fémek, elemi vagy kötött állapotban itt-ott, mindenütt: gombelemtől a talajig, természetes vizektől az ércekig, ékszerekig, közlekedésig, élőrendszerekig…Miért „metal” a zene?

Ismeretek:

Kémiai ismeretek összegzése, felhasználása önálló vagy csoportos munka elkészítésére.

Magyar nyelv és irodalom: érvelő beszéd, retorika.

Informatika: multimédiás bemutató.

Vizuális kultúra: plakát, videokészítés.

Ének-zene: (heavy) metal

Fémek természetes előfordulása.Tételek: Fémek és vegyületeiFémek előállítása

zene.

Idegen nyelvek: poszter, plakát.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Kémiai stabilitás, korrózió, fémek aktivitási sora, elektrolízis.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

Természettudományos gondolkozás (lényeglátás, problémaérzékenység, szempontkeresés, csoportosítás, rendszerbe foglalás igénye és képessége, asszociációs képesség, absztrakciós képesség, oksági összefüggések keresésének igénye, meglátása, belátása). Tudás, tudomány eredményeinek, tudósok munkásságának, magyar találmányok elismerése.A modellalkotás mint tudományos megismerési módszer használata, korlátainak felismerése. Egyszerűbb kémiai kísérletek felelősségteljes elvégzése, azok elemzése, összevetése előző tapasztalatokkal, ismeretekkel. Fizikai változások ismerete, megkülönböztetése a kémiai változásoktól (halmazállapot-változás, oldódás, szűrés, desztilláció, adszorpció). Eligazodás a periódusos rendszerben. Egyszerűbb számítások végzése az anyagmennyiség és kémiai egyenletek alapján.Alapszintű ismerete néhány, az életben fontos fémnek, nemfémes elemnek és legfontosabb vegyületeiknek, felhasználásuknak, biológiai hatásuknak. Ismerete az élet makromolekuláinak, és azok legfontosabb funkcióinak. Jellegzetes kémiai változások ismerete, és ezek meghatározott szempontok szerinti csoportosítása. Annak a tudása, hogy az élő és az élettelen világ ugyanazokból az atomokból épül fel, és a szerkezet meghatározza a tulajdonságokat, hogy a legkülönbözőbb folyamatokban mindig érvényesül a tömeg-, energia- és az elektromos töltésmegmaradás törvénye, és ezeket a folyamatokat (általában) az energiaminimumra való törekvés irányítja.

FÖLDRAJZ

A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, továbbá a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak. A földrajz tantárgy a természet- és társadalomföldrajz, valamint a regionális tudomány mellett számos földtudományágat képvisel a közoktatásban, integrálja a földtani, a légkörtani, a hidrológiai, a talajtani és a planetológiai tudást. Tantárgyi előzménye az alsó tagozatos környezetismeret, illetve 5–6. évfolyamon a természetismeret, így annak követelményrendszerére épül, amelynek teljesítését feltételezi.

7–8. évfolyam

A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Az oknyomozó tudásszerzés elvéből kiindulva a tananyag feldolgozása során a tanulók minden tényt, jelenséget és folyamatot elsődlegesen térbeli, emellett időbeli változásában, fejlődésében ismernek meg, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat felelős magatartásuk a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A helyi és a regionális gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével és a globális folyamatok érzékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti, társadalmi és környezeti problémákat.

A tartalmak feldolgozása a szűkebb és a tágabb környezet földrajzi jellemzőire épül. Elsődleges célja a térbeli intelligencia fejlesztése. Kiemelt része a haza és környezete földrajzi-környezeti jellemzőinek megismertetése, amelynek során megalapozódik a hazához és a magyarsághoz való kötődés. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemlélet kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez. A hazáról, a földrészünkről és a távoli földrészekről való tudásszerzés mellett nagymértékben segíti a tanulók képességeinek fejlődését. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését.

A természeti és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Folytatja az 5–6. évfolyamon megkezdett integrált tudásszerzést és az egységes természettudományi szemlélet alakítását. Az állandóság és a változás látszólagos ellentmondásosságát, a rendszerek törvényszerűségeit, a struktúra és a funkció összefüggéseit, az anyag, az energia, az információ különböző formáit regionális megjelenésükben vizsgálja. A természeti jellemzőkhöz mindig hozzákapcsolja azok társadalmi-gazdasági felhasználását, illetve egymáshoz illeszti a társadalmi élet és a gazdaság elemeit is, ezáltal megveti a társadalomtudományi szemlélet alapjait is. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információkezelő tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és az információfeldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a tapasztalati és a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Mivel a földrajz tantárgy feladatának tekinti a tanulók megismertetését a helyi, a regionális és a globális környezetükkel, a valóság pedig gyorsan változik, ezért a tanulók kénytelenek állandóan önállóan frissíteni ismereteiket. A távoli tájak megismerésében nagy szerepet kapnak a mediatizált kommunikációs eszközök (nyomtatott sajtó, televízió, internet) által szerzett információk. A földrajz tantárgynak tehát célkitűzése, hogy ösztönözze a médiumok által közvetített világ kritikus elemzését, értelmezését, megértesse a tanulókkal, hogy a világ itteni ábrázolása nem azonos a valósággal, az eseményeknek és a jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatják.

A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény felébresztése, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy elősegíti a szociális és állampolgári kompetenciák fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, illetve felkészíti