Egészséges életmód témahét

Megvalósítás helye:Szász Endre Általános Iskola Nagyberki

Időpontja:2010. március 1-5.

A témahetet szervező pedagógus:Lelovics Zoltánné

A megvalósítást segítették az 1. osztályban dolgozó pedagógusok: Horváthné Győrffy Beáta, Őriné Kis Tar Éva,Takács Gáborné, Kincsné Keresztes Katalin.A témahétbe bevont osztályok: 1.a, 1.b osztály.

Bevezetés

Az egészséges életmód napjaink felgyorsult világában egyre inkább égető kérdéssé vált. A helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód gyakran hangoztatott probléma, muszáj foglalkozni vele. Ez a gyerekekre jelent egyre nagyobb veszélyt, hisz az ilyen életvitel később nagyon sok egészségügyi gondot okoz, társadalmi illetve szociális problémához is vezethet. Általános tapasztalat, hogy a gyerekek különféle chipseken, kólákon nőnek fel a számítógép és a televízió előtt ülve, mozgásra, sportolásra pedig egyre kevesebb időt fordítanak. Ezen okok miatt fontos célkitűzésnek tartjuk, hogy példaértékű utat mutassunk a jövő nemzedékének a helyes és egészséges életvitelhez.Ezt a célt szolgálja témahetünk az Egészséges életmód témahét.Az a szándékunk, hogy a gyerekek megismerkedjenek az egészségmegőrzés alapvető szabályival a korszerű táplálkozás követelményeivel. Tudatosuljon bennük az egészség és a mozgás kapcsolata és váljon számukra értékké az egészség.

Az egészséges életmód célja, várható eredményei:

A témahét célja:

„Legfőbb kincsünk az egészségünk” – szoktuk mondani, s ez valójában is így van. Ezért fontos az egészségnevelés, egészségfejlesztés. Az egészségfejlesztés egyik célja az életmód megváltoztatása. A témahéten a szokásosnál több figyelmet fordítottunk az egészséges életmód teendőire, a testmozgásra, a helyes táplálkozásra és a fogápolásra.

Egészségnevelésre minden gyereknek szüksége van, hiszen e tevékenység szerves része az életre való felkészítésünknek.

Az egészségnevelés feladatai:

- segít megismerni szervezetünk működését- pozitív személyi és szociális kapcsolat kiépítése- figyelmeztet bizonyos magatartásformák veszélyeire- igyekszik egészségtelen szokásokat és azok következményeit bemutatni- helyes viselkedésre és fegyelemre szoktat.

A szaporodó testtartási és mozgásszervi problémák, valamint az elhízás elsősorban az általános életmódváltozás következménye. Gyermekeink kevesebbet mozognak, sokkal többet ülnek a televízió, a videó és a számítógép előtt. Táplálkozási szokásainkra jellemző, hogy emelkedik a nassolók (édesség, üdítőitalok fogyasztók) aránya.

Az egészségnevelés célja a gyermek és ifjúsági korosztályoknál egy hangsúlyozottan megelőző jellegű, folyamatosan végzett egészségfejlesztés.Nagyon fontos, hogy a gyerekek tudják, hogy az egészséges táplálkozásban milyen ételfajták és alapanyagok élveznek előnyt, és szeretnénk, hogy étrendjük meg is egyezzen ezzel.

Céljaink: a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel

rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében egészséges életmódra nevelés, a megfelelő egészséges környezetkultúra, tisztaság

fejlesztése az iskolában és otthon a tanulóknak bemutatjuk az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi

formákat a megfelelő egészséges táplálkozás kialakítása megfelelő öltözködés, viselkedési kultúra, kommunikáció fejlesztése a HH, HHH tanulók bevonása a közös tevékenységekbe az önállóan végzett munka öröme, a csoportmunkák során az egymásra figyelés

érésének erősödése a fog- és testápolás személyi higiéné fejlesztése a gyerekek figyeljenek a fogaikra és tudják, hogyan lehet azokat egészségesnek

megőrizni tudjanak helyesen fogat mosni és tudják, hogy mikor és miért fontos a fogmosás tudják mi a fogszuvasodás, miért káros és hogyan lehet megelőzni értsék a táplálkozás szerepét és lássák be a nassolás csökkentésének fontosságát ismerjék a fogorvosok szerepét és tudják miért fontosak a fogorvosi ellenőrzések osszák meg családjukkal, amit a szájhigiénéről az iskolában tanultak ismerjék fel, hogy az egészséges fogak hozzájárulnak az általános jó közérzethez és

növelik az önbecsülést.

Fontos feladatunknak tekintjük a multikulturális és interkulturális tartalmak erősítését :

„A multikulturális oktatás egyszerre elképzelés, reformmozgalom és folyamat. Mint elképzelés, a multikulturális oktatás egyenlő lehetőségeket kíván biztosítani minden tanuló, köztük a különböző faji, etnikai és társadalmi csoportból származó tanulók számára is. A multikulturális oktatás mindenki számára próbál egyenlő esélyeket teremteni, azáltal, hogy átváltoztatja a teljes iskolai környezetet úgy, hogy az tükrözze a társadalom és iskolai osztály eltérő kultúráit és csoportjait. A multikulturális oktatás folyamat, mert a céljai olyan ideálok, amelyek elérésére tanároknak és iskolavezetőknek állandóan törekedniük kellene.” Banks

A multikulturalitás egy olyan viszonylag új fogalom, amely a társadalomban meglévő egyenlőtlenségek, feszültségek csökkentésére egy korszerűbb, elfogadóbb szemlélet

elfogadásával válaszol. A multikulturalitás a kulturális értékegyenlőség elfogadása alapján áll. A társadalom összetétele nem egy egységes, homogén egész. Különböző kulturális és eltérő identitású- vallási, etnikai hovatartozás szerinti stb. csoportokból áll. Az iskolának ezért alkalmazkodnia kell a kulturális sokszínűség megjelenéséhez.

Ebben a témahétben az IPR tartalmat illetően, a legfontosabbnak azt tartom, hogy a gyerekek szociális hátrányaiból fakadó egészségnevelési hiányosságokat pótoljuk. A legnagyobb hangsúlyt a betegségmegelőzés az egészséges táplálkozás és a higiéniai szokások alakítása kapta.

Feladataink:a különböző népek kultúráját be kell engedni az iskola életébe is, toleranciát, empátiát és cselekvő közeledést kell közvetíteni a sérültekkel, fogyatékkal élőkkel szemben

Érintett műveltségi területek: magyar nyelv és irodalom természetismeret matematika ének-zene vizuális kultúra technika és életvitel testnevelés

Fejlesztési cél: kreativitás fejlesztése önálló ismeretszerzés közösség fejlesztése matematikai készségek fejlesztése esztétikai érzék fejlesztése együttműködési készség fejlesztése anyanyelvi készségek fejlesztése

Munkaformák: kooperatív csoportmunka páros munka frontális munka egyéni munka

Az egészséges életmód témahét várható eredményei:

o érdeklődés felkeltése az egészséges életmód iránto ismeretek bővítése az életkori sajátosságoknak megfelelőeno helyes tisztálkodási szokások kialakításao helyes étkezési szokások kialakításao a gyerekek ne csak elviekben ismerjék az egészséges életmód alapjait, de

gyakorolják is azto csoporttapasztalatok szerzése, melyekkel a gyerekek kölcsönösen

megtapasztalják az egymás magatartásában lévő különbözőségeketo együttműködés az iskola-iskolafogász, iskola-iskolavédőnő között.

A tervezés lépései:

1: Előkészítéso tájékozódás a szakirodalomban az iskolai könyvtárbano tájékozódás az interneten az egészséges életmód témakörébeno iskolavezetés, tanárok, diákok tájékoztatása az Egészséges életmód

témahétrőlo külső előadók, iskolafogász és védőnők felkérése.

2: A témavezető tanár feladatai

o projektterv elkészítéseo csoportalkotás osztályon belülo célmeghatározáso a téma felosztásao egyes lépések rögzítéseo időrendi tervezéso a munkamódszer meghatározásao a szükséges eszközök biztosításao ellenőrzéso kapcsolattartás (tanárokkal, diákokkal, külső előadókkal).

3: Megvalósítás

A témahét szervezésének, lebonyolításának időterve Szervezési, megvalósítási feladatok Felhasznált idő, időpont

Lehetőségek, igények felmérése, február 2.összegyűjtése 1 óra

Előadók felkérése, február 8-9. tanárok, gyerekek mozgósítása 2 óra

Adatgyűjtés a témakörről a február 15-16.könyvtárban, interneten 3 óra

Tantestület, tanulók tájékoztatása az február 18. Egészséges életmód témahét programjáról 1 óra

A szükséges eszközök, anyagok február 22. beszerzése 1 óra

Időterv készítés 1 hétre február 23. 1 óra

Projektterv készítés ütemezéssel február 24-26. 3 óra

A témahét megvalósítása, lebonyolítása március 1-5.

Erőforrások Humán erőforrások:

gyermekek érdeklődése, előzetes tapasztalata a pedagógusok előzetes tudása családi kulturális háttér, szokások, hagyományok

Dr Maxim Éva iskolafogász Furiánné Bognár Csilla és Frank Erzsébet védőnők

Tárgyi szükségletek:- színes papír, íróeszközök, papír, újságból képek- sportfelszerelés- technikai berendezések (internet hozzáférés, fényképezőgép)

Megjelenő produktum- táplálékpiramis készítés- mosolygós almák ragasztása- rajz készítés a tisztálkodási eszközökről

Értékelés

Célja:

A tapasztalatok, új fogalmak, összefüggések tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése. Pozitív visszacsatolás a feladatvégzés során tapasztalt együttműködésről, nyitottságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alkotások eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről.

Gyermekek:

osztálykeretben személyes élmények, tapasztalatok megbeszélése önértékelés –mosolyjelekkel a csoportmunka értékelése a témahét, a produktum értékelése

Tanári értékelés:

önértékelés visszacsatolás a diákok által szerzett ismeretekről a témahét és a produktum értékelése diákok munkájának értékelése

Az értékelés szempontjai

Ki értékel? Mit értékel? Mikor értékel? Hogyan értékel?

tanulóélmény, megértés, saját nyitottsága, új ismeretek magáról és társairól

a projekt végén mosolyjelekkel

csoport

a csoportmunka feladatmegosztása, időtartama, az együttműködés élménye

a csoportfeladatok végén

beszélgetés, szóbeli visszajelzés, mosolyjelek

pedagógus

a feladatmegoldás, együttműködés, gyűjtőmunka, elkészült alkotások

feladatok és a projekt végén

szöveges értékelés mosolyjelekkel

szülő élmény, elkészült alkotások projekt végén szóbeli visszajelzés

A mosolyjelek jelentése:

jól éreztem magam közepesen éreztem magam rosszul teljesítettem

jól dolgoztam nem sikerült mindent hibátlanul megoldanom sok hibával dolgoztam

tetszett az előadás nem volt túl jó az előadás sikertelennek értékelem a napomat

új ismereteket kaptam

A témahét tematikája 2010. március 1-5.

1. nap: 2010. március 1.

Hétfőn reggel a két első osztályban ismertettem a hét programját. „A tisztaság fél egészség”. Ez volt a mai napunk mottója. Fontos feladatunk a tisztaság megőrzése. Környezetünk tisztaságának megóvása érdekében versenyt hirdettünk a két első osztály között. Az egyik tanító néni vállalta, hogy minden nap többször végigjárja az osztályokat, és ellenőrzi a padok és a tanterem rendjét. Egy táblázatban figyelemmel kísérhették a gyerekek a verseny állását.

Tisztaságértékelő táblázat

1.a 1.bNapok Padok rendje Osztály rendje Padok rendje Osztály rendje

Hétfő (III. 1.)

Kedd (III. 2.)

Szerda (III. 3.)

Csütörtök (III. 4.)

Péntek (III. 5.)

Vállaltuk, hogy az iskola környékét is szemmel tartjuk, ezért tisztasági őrjáratot szerveztünk. Felszedtük a szemetet az aulában, az iskola udvarán, és a gyerekek figyelmeztették a szemetelőket. Környezetünk tisztasága mellett a személyes higiénia is nagyon fontos. Előzetes feladatnak kapták a gyerekeink, hogy tisztálkodási eszközöket hozzanak az iskolába (szappant, tusfürdőt, sampont, stb). Megbeszéltük a helyes használatukat, majd funkciójuk szerint csoportosítottuk a tárgyakat. A gyerekek 3 csoportot alkottak. Az egyik csoport tagjai a hajápolással kapcsolatos eszközöket választották ki és rajzolták le. A második csoport tanulói kézmosáshoz, fürdéshez használt eszközöket válogatták ki, majd rajzolták le. A harmadik csoport a fogmosáshoz szükséges eszközökről készített rajzot. Ezután mindegyik csoport tagjai részletesen beszámoltak arról, hogyan kell használni az általuk lerajzolt eszközöket, és be is mutatták azok használatát. Ezután mindenki gyakorolhatta a helyes kézmosást. Megbeszéltük mikor szükséges kezet mosni (pl. étkezés előtt, WC használat után). A kézmosás gyakorlására azért is nagy gondot kell fordítani, mert két halmozottan hátrányos helyzetű tanuló láthatóan nem tisztálkodik megfelelően. Kora reggel már koszos kézzel és körmökkel jönnek iskolába. Az ilyen tanulóknak különösen fontos megtanítani a körömkefe

és a szappan használatát. Megbeszéltük azt is, hogy járványos időben fokozott figyelmet kell fordítani a kézmosásra, hisz a helyes tisztálkodással megelőzhetjük a betegséget.

2. nap: 2010. március 2.

„Ép testben, ép lélek.” Ez a nap a mozgás napja volt. A mozgás, illetve ennek hiánya egész közérzetünkre kihat. A gyerekek a számítógép és a televízió előtt egyre több időt töltenek.

Ezért is fontos szabadidejüket úgy megszervezni, hogy abban a mozgásnak is szerep jusson. A mozgás során javul testtartásuk és az állóképességük is. A sport pedig önfegyelemre, kitartásra nevel. Az elsősöknek érdekes akadályversenyt szerveztünk ezen a napon. Csoportokban dolgozva lelkesen vettek részt a munkában.

Az egészséges testmozgást és azok fontosságát hirdettük a minden reggel megrendezett közös tornával az iskola aulájában. A diákok lelkesen kapcsolódtak be a rövid, frissítő testmozgásba.

3. nap: 2010. március 3.

A szájápolás rendszeres napi feladat. Nem elég a rendszeres fogmosás, annak módszere is fontos. Ezért meghívtam Dr. Maxim Éva iskolafogászt, hogy a helyes fogápolás szabályairól tájékoztassa a tanulókat. A doktornő egy óriási fogsoron szemléltette a fogkefe használatát.

Ez a gyerekeknek nagyon tetszett. Ezután minden tanuló a saját fogkeféjével gyakorolhatta a fogmosást. Volt olyan halmozottan hátrányos helyzetű tanulóm akinek osztálypénzből kellett fogkefét vásárolni, mert eddig nem volt fogkeféje. Azért is tartottam fontosnak az iskolafogász előadását, mert az a kisgyerek, aki a személyi higiénéről otthon nem kap tájékoztatást, az iskolában legalább legyen lehetősége ezt megtanulni. A gyerekek nagyon érdeklődőek voltak, kérdéseikre a doktornő készségesen válaszolt.

4. nap: 2010. március 4.

Ezen a napon az egészséges táplálkozással foglalkoztunk. Délelőtt Furiánné Bognár Csilla és Frank Erzsébet védőnő tartottak előadást. A legfontosabb élelmiszerfajtákat táblázattal szemléltették. Beszéltek a vitaminok fontosságáról, a zsírok, fehérjék, szénhidrátok

szerepéről, a tejivás fontosságáról. A helytelen táplálkozás következményeit is bemutatták. Ajándékba feladatlapot kaptak a gyerekek, melyen az egészséges ételeket kellet kiszínezniük.

Délután az Utazás Táplálkozásországba című oktatófilmet néztük meg. A film játékosan, a gyerekek életkorának megfelelő szinten mutatta be a főbb élelmiszerfajtákat és az egészségtelen táplálkozás káros hatásait.

5. nap: 2010. március 5.

Ezen a napon került sor a témahét záró produktumának elkészítésére. Étrendi piramist készítettek a gyerekek, amelyhez az előzetesen otthonról összegyűjtött anyagokat használták fel. A megoldásban a védőnők előadásai, az oktatófilm és a környezetismeret órán kapott

ismeretek segítették a tanulókat. Az előre megrajzolt piramis formákba kellett az élelmiszereket beragasztani. Megbeszéltük, hogy az étrendi piramis a fogyasztásra javasolt élelmiszerek helyes arányát mutatja be. A piramis alján a bőséges fogyasztásra javasolt ételek foglalnak helyet.

1. szint: gabonafélékből készült ételek, mint pl. a barna kenyér, valamint fontos a halételek fogyasztása is2. szint: gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, burgonya 3. szint: fogyasztásra javasolt ételek: nem zsíros húsok (baromfi) és húskészítmények, tej és tejtermékek, olaj, margarin, tojás, tészta4. szint: kerülni javasolt: édességek, zsíros húsok (sertés), zsíros ételek, tejszín, cukor, cukros üdítők, só.

A tanulók négy csoportban dolgoztak. A munka befejeztével bemutatták munkáikat a többi csoportnak is, majd véleményt mondtak egymás alkotásairól. A tanterem falát díszítettük ezekkel a munkákkal.

Az utolsó napon került sor az 1.a és 1.b osztály között folyó tisztasági verseny értékelésére is. Mivel mindkét osztály nagyon ügyelt a rendre, ezért döntetlen lett az eredmény, azonos pontszámot értek el a versenyben. A két osztály jutalmul oklevelet kapott. Megbeszéltük, hogy nagyon örülünk az eredménynek, és a gyerekek megígérték, hogy megpróbálnak a továbbiakban is a rendre és a tisztaságra vigyázni.

A hét folyamán minden nap megvalósuló programok: közös reggeli torna lehetőség szerint az udvaron (rossz idő esetén több osztály

közösen a iskola aulájában). fogmosás az osztályban a tízórai, az ebéd és az uzsonna után gyümölcsök nassolása osztálykeretben az adott nap témájához kapcsolódó beszélgetések,

tananyagok feldolgozása tisztasági őrjárat

Ezen a héten az egészséges életmód témaköreit beépítettük a tanórák tananyagába: testnevelés órán a mozgáskultúra fejlesztése rajzórán táplálékpiramist készítettek a legfontosabb élelmiszer fajtákból magyarórán gyümölcsökről szóló verseket olvastak, mondókákat tanultak matematika órákon gyümölcsöket számoltattunk, szöveges feladatokat

oldottunk meg, melyekben zöldségek, gyümölcsök neve is szerepel környezetismeret órán a helyes táplálkozásról, a személyi higiénéről

beszélgettünk technika órán mosolygós almákat ragasztottunk, és gyurmából gyümölcsöket

formáztunk énekórán olyan dalokat énekeltünk, melyekben gyümölcs neve is szerepelt.

A tematikus tanítás terve

A témahét megvalósításának tapasztalatai

A nagyberki Szász Endre Általános Iskolában 2010. március 1-5-e között témahetet szerveztünk Egészséges életmód címmel.Célunk és feladatunk volt az egészséges életmódra nevelés, az egészséges környezetkultúra fejlesztése. Tanulóinknak bemutattunk olyan egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, amelyek egészségünk megőrzését, védelmét szolgálják. Az első

Matematika

A gyümölcsökkel kapcsolatos szöveges feladatok megoldása

Természetismeret

A tisztálkodás és az egészséges táplálkozás

szabályai

Technika

Mosolygós almák készítése, gyümölcsök, zöldségek formázása gyurmából Téma:

Egészséges életmódTestnevelés

Ügyességi versenyek szervezése, akadályverseny

Magyar nyelv és irodalom

Gyümölcsökhöz kapcsolódó versek olvasása, mondókák

tanulása

Rajz

Táplálékpiramis készítés

Ének-zene

Gyümölcsökről szóló dalok tanulása

osztályos tanulók rugalmas időkeretek között változatos és sokszínű módszerek segítségével dolgozták fel az egészséges életmód témakörét. Ezen a héten az egészséges életmód témaköreit beépítettük a tanórák tananyagaiba.

A témahét során a kisdiákok az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokon, foglalkozásokon vehettek részt. Előadást hallgattak meg a helyes táplálkozásról, fogápolásról.. Megtanulhatták a helyes tisztálkodás szabályait. Az egészséges testmozgást és annak fontosságát hirdettük minden reggel az ötperces tornával, melybe a diákok örömmel kapcsolódtak be. Környezetünk tisztaságára is ügyeltek a gyerekek, hiszen tisztasági versenyt hirdettünk a két első osztály között, melyet oklevéllel jutalmaztunk.

A témahét sikeresen zárult, a gyerekek lelkesen vettek részt a programokban.

Nagyberki, 2010.03.05. Lelovics Zoltánné

Óravázlat

Tantárgy: KörnyezetismeretOsztály: 1. o.Témakör: TisztálkodásAz óra típusa: Új anyag feldolgozása

Az óra anyaga: A tisztálkodás szabályai, a tisztálkodási eszközök használataOktatási- képzési feladat:A száj higiénéhez szükséges eszközök megismeréseA pontos fogmosás technikai elsajátításaAlapvető tisztálkodási módok kialakítása, ismereteHelyes szokások rögzítése

Nevelési feladat:Egészségtudatos magatartás kialakításaOdafigyelés önmagunkraIgényességre, ápoltságra nevelés

Szemléltető eszközök:

Tisztálkodáskor használt eszközök (fogkefe, fogkrém, tusfürdő, szappan, fésű, stb.), szótagkártyák, szavak, szószerkezetek.

Feladat Módszer Eszköz IdőMotiváció:

1. Minden csoport borítékban szótagokat kap.Szótagkártyák összerakásából a mottó kirakása: „A tisztaság fél egészség”.

2. Szavak, szószerkezetek eljátszása némán, mozdulatokkal. Felmutatott szókártyák: fésülködik, kezet mos, tusol, fogat mos, körmöt vág, öltözködik. A játék menete: egy diák kiáll az osztálynak háttal. A pedagógus felmutatja az osztálynak a szókártyát úgy, hogy a tanuló ne lássa. Majd megkéri a gyerekeket, hogy játsszák el a megforduló társuknak csak metakommunikációs eszközökkel a szót, vagy szószerkezetet. Megszólalni nem szabad!

Az új anyag feldolgozása:

A tanulók által előzetesen gyűjtött tisztálkodási eszközök az asztalon

Célkitűzés:

A mai órán a tisztálkodásról fogunk beszélni. Három csoportban fogunk dolgozni.

Milyen tevékenységek tartoznak a tisztálkodáshoz?

Az 1. csoport tagjai a fogápoláshoz használt tisztálkodási eszközöket válasszák ki, majd rajzolják le egy rajzlapra!

A 2. csoport tagjai a hajápolással kapcsolatos tisztálkodási eszközöket válogassák ki, majd készítsenek róla rajzot!

A 3. csoport a testápolással kapcsolatos eszközöket válogassák ki, s rajzolják le!

A rajz elkészítése után beszéljétek meg, hogyan kell

CSOM.

FOM.

FOM.

CSOM.

CSOM.

Szótagkártyák

Szókártyák

rajzlap, színes ceruzák, tisztálkodási eszközök

4’

4’

10’

ezeket az eszközöket használni.

A feladat megoldásának ellenőrzése.

1. csoport: Fogápolás

Milyen tisztálkodási eszközöket használunk a fogápoláshoz?

Hogyan mosunk fogat?

A fogmosás helyes technikáját tankönyv 35. oldalán az 5. feladatban nézhetitek meg!

Mutasd be a helyes fogmosás módját a képek alapján!

TK/35.o 6. feladat: Melyik fogkefét használnád? Színezd ki, magyarázd el miért?

TK/35.o 7.feladat: Hányszor mosod meg a fogad egy nap? Írd le!

TK/35.o 8. feladat: Mi használ a fogadnak? Karikázd be!

2. csoport: Hajápolás

Milyen eszközöket használtok a hajápoláshoz?

Milyen gyakran kell fésülködni?

Milyen gyakran kell hajat mosni?

Hogyan mossa meg anyukád a hajad?

3. csoport: Testápolás

Mit használtok fürdéshez és kézmosáshoz?

Milyen gyakran mostok kezet?

Hogyan kell alaposan kezet mosni?

Ellenőrzés:közvetlen visszacsatolás

CSOM.

FOM.

FOM.

FOM.

ÖM.

CSOM.

Ellenőrzés: közvetlen visszacsatolás

CSOM.

Ellenőrzés:

TK.

TK.

TK.

TK.

Hajápolás kellékei

4’

3’

2’

1’

2’

5’

5’

Az emberek legsűrűbben a kezüket mossák meg. vajon miért?

Mikor kell feltétlenül kezet mosni?

Melyek a fürdés eszközei?

Mikor kell fürdeni? Milyen gyakran?

Óra végi összefoglalás:

Tanultak ellenőrzése a TK/34.o 2. feladatával.

Óra végén a csoport munkájának érékelése mosolyjelekkel, pontozással.

közvetlen visszacsatolás

A csoport egyik tagja bemutatja az alapos kézmosást.

ÖM.Ellenőrzés: fóliáról

TK. 3’

2’