143/2011. (VI. 23.) MÖK határozat

A Veszprém Megye Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Veszprém Megyei Csolnoky

Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2010-2015. közötti időszakra vonatkozó szakmai fejlesztési

tervének időarányos teljesítéséről szóló előterjesztést.

A megyei közgyűlés az előterjesztés 3. számú mellékletében foglalt tartalommal elfogadja a

Zrt. módosított szakmai tervét.

Határidő: azonnal

Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

3. melléklet a 143/2011. (VI. 23.) MÖK határozathoz

VESZPRÉM MEGYEI

CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT.

2010-2015

IDŐSZAKRA SZÓLÓ

SZAKMAI FEJLESZTÉSI

TERVÉNEK

2011. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

Veszprém, 2011. június 23.

Bevezetés

A 43/2003. (VII.29.) ESZCSM rendelet előírta az egészségügyi intézmények

számára 5 éves szakmai fejlesztési terv kidolgozását. A Veszprém Megyei

„Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet ezen előírásnak megfelelően a 2007-

2012-ig terjedő időszakra elkészítette a tervet melyet a Megyei Önkormányzat

Közgyűlése elfogadott.

A fenti rendelet alapján a terv végrehajtását a gyógyintézet vezetése évente

értékeli, szükség szerint korrigálja, illetve szükség szerint a következő öt évre

módosítja.

A 2008-as évben a szakmai koncepció nem változott, ugyanakkor az intézmény

belső működésében jelentős átalakulás történt, mivel 2008. április 1-től a

Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet Veszprém Megyei

Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt-ként működik tovább.

2009-es évben az előzetes ütemtervektől eltérően nem kerültek kiírásra az uniós

pályázatok, így jelentős fejlesztést végrehajtani nem tudtunk, ugyanakkor a

koncepció irányát nem kívántuk módosítani.

2010-ben az elfogadott fejlesztési koncepció mentén – a Társadalmi

Infrastruktúra Operatív Program (TIOP 2.2.2.) keretében megindult a sürgősségi

ellátás fejlesztése, beadásra került a struktúra-átalakítási pályázat (TIOP 2.2.4.)

és folyamatban van a regionális onkológiai központ kialakítására szóló pályázat

(TIOP 2.2.5.) beadása is. Ennek megfelelően szükségessé vált a koncepció

módosítása.

Tekintettel arra, hogy 2010-ben új egészségügyi kormányprogram került

kiadásra, továbbá módosult a TIOP 2010-13-as akcióprogram is, így 2010-ben

csak a már megvalósult illetve a folyamatban levő programok kerültek

átvezetésre a szakmai fejlesztési tervünkben, míg a komplex revízióra 2011-ben

kerül sor.

2011 májusában a kormány elfogadta a Semmelweis tervet, ennek megfelelően

egyértelművé vált az az irány, amelyhez intézményi szinten nekük is

adaptálódni kell. Bár a konkrét intézkedéseket tartalmazó jogszabályi csomag és

ezzel együtt a térségi területi felosztás még csak az év második felében várható

– ennek ellenére a szakmai koncepciónk revízioját már most elvégezzük.

A korábbi szakmai program egy olyan hipotézisen alapult amely szerint

lehetséges a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézetet

szakmailag magas színvonalon, gazdaságosan és hatékonyan úgy működtetni,

hogy az:

a Közép-Dunántúli régió meghatározó egészségügyi intézménye legyen,

kielégítse a lakossági szükségleteket és igényeket,

megfeleljen a tulajdonos elvárásainak,

biztos munkahelyet és megélhetést, kiszámítható előmeneteli rendszert és

európai szintű munkakörülményeket biztosít az egészségügyi

dolgozóknak,

teljesíti a szakmai protokollokat, irányelveket és garantált minőségű

ellátást nyújt,

illeszkedik az Országos Egészségfejlesztési Koncepcióhoz, valamint az

Egészséges Társadalom Komplex Programhoz.

Ezen elvek mentén megyei fekvőbeteg struktúraátalakítást előkészítő koncepció

készült, mely szerint a fenti hipotézisben megfogalmazott elvárások a megye

egészségügyi ellátási struktúrájában nem voltak megvalósíthatóak, ugyanis a

megyében korábban 12 egymástól gyakorlatilag független fekvőbeteg intézmény

működött:

Veszprém megyei kórház

Doba – Veszprémhez integrálva

Balatonfüred EüM Országos Intézete

Balatonfüred MÁV

Balatonfüred HM

Várpalotai kórház

Zirci kórház

Ajkai kórház

Pápai kórház

Sümegi kórház

Tapolcai kórház

Farkasgyepűi kórház

A környezeti tényezők analízise alapján megállapítható volt, hogy ez a struktúra

nem fenntartható, nem működtethető, nem finanszírozható, nem fejleszthető és a

szakmai szempontoknak sem képes megfelelni. A betegek biztonságos és

szakszerű ellátása tehát a megyei kapacitások és erőforrások koncentrációját

követelte meg. Ebbe az irányba hatott az ellátás legszűkebb keresztmetszetét

jelentő humán erőforrás hiánya is. Nem azért kellett a teljes ellátási struktúrát

átalakítani, mert a reformkoncepció ezt akarta kikényszeríteni, hanem azért,

mert a hazai és nemzetközi szakmai iránylevek, protokollok és evidenciák olyan

diagnosztikai és terápiás eljárásrendet írnak elő, melyeket a fragmentált,

felesleges párhuzamosságokat mutató struktúrában nem lehetett biztosítani.

A koncepciót a megyei közgyűlés 2006. szeptember 14-én megtárgyalta és a

89/2006. (IX.14.) MÖK határozatában elfogadta az integráció főbb irányait és

határozatában írta elő az integrációhoz szükséges tulajdonosi és intézményi

egyeztetések lefolytatását.

Ezzel párhuzamosan egy interregionális és interdiszciplináris egyeztetést

kezdtünk Somogy megyével az átalakítások összehangolására, különös

tekintettel a Balatonnal kapcsolatos szezonális ellátási kihívásokra valamint a

gyógy-idegenforgalmi lehetőségek kiaknázására.

A „Pannon modellnek” elnevezett programban megfogalmazott célokat 5

lépcsőben kívántuk illetve kívánjuk megvalósítani:

I. Veszprém megye kórházainak önálló, de a közös célokat már

figyelembe vevő struktúra átalakítása, mely elsődlegesen az aktív

ágyak számának csökkentését, telephelyek megszüntetését, osztályok

összevonását, párhuzamosságok megszüntetését, a szükségletekhez

igazodó krónikus kapacitások kialakítását célozta meg

II. Veszprém megye kórházainak együttműködése az intézmények közötti

párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyabb

együttműködésre, mely során egy Kelet-Veszprém megyei ellátási

egység és egy Nyugat-Veszprém megyei ellátási egység kerül

kialakításra

III. A teljes megyei szintű szakellátás összehangolása a logisztika valamint

egyes diagnosztikus és terápiás ellátások területén

IV. A „Pannon modellnek” megfelelő megyei szint felett átívelő integráció

létrehozása, mely Somogy és Veszprém megyék interregionális és

interdiszciplináris együttműködési terve

V. A koncepció kidolgozásakor még csak általánosságban

megfogalmazott, mostanra azonban már részletesen kidolgozott

finanszírozási, biztosítási és ellátás-szervezési modell kísérlet

Az elkészült új koncepció miatt a Közgyűlés több ponton módosította az 5/2006.

(II.22.) MÖK határozattal elfogadott intézkedési tervet. Az így elfogadott új

koncepció alapozta meg a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-

Rendelőintézet akkori 5 éves szakmai fejlesztési tervét.

2010-ben tekintettel arra, hogy a szakmai tervben alapvető változások is

történtek, így nem a korábbi terv módosítása, hanem egy 2010-15-ös időszakra

szóló új szakmai fejlesztési terv készült.

Jelen módosítás ezen szakmai koncepción hajtja végre a Semmelweis terv

irányainak megfelelő korrekciókat.

A külső környezet elemzése I.

Az Egészségügyi Fejlesztési Koncepció és

a régió Egészségügyi Fejlesztési Terve

Célunk volt, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. a

Közép-Dunántúli régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi

szolgáltatójává tegyük, így nem hagyhattuk figyelmen kívül a régió kistérségi

szintű egészségfejlesztési tervét.

Ennek kiindulásaként – hiszen a regionális koncepcióknak ehhez kellett

illeszkedniük – figyelembe kellett venni az országos szintű Egészségügyi

Fejlesztési Koncepció (EFK) főbb prioritásait.

I/1. Az EFK főbb ismérvei a következők voltak:

Az EFK célja, hogy:

2013-ra a hazai születéskor várható átlagos élettartam érje el az akkori

uniós átlagot,

csökkenjen az ellátási különbség az ország egyes területei között,

működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az

egészségügyi ellátó rendszer.

Az EFK fő beavatkozási területei:

egészség-központú egészségpolitika kialakítása,

népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése,

az egészségügyi forrásképző- és elosztórendszerek átalakítása,

az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének kórház központú

szemlélete helyett a betegközpontú szemlélet érvényesítése,

az egészségügyi informatika és egészség kommunikáció fejlesztése,

új humánerőforrás stratégia kialakítása,

az egészségügyi kutatás-fejlesztés és az egészségipar támogatása.

Az EFK főbb beavatkozási területeinek néhány figyelembe veendő

komponense:

a szakmai irányítás és tervezés – többek között a kapacitás elosztás –

centralizálása és regionalizálása,

az engedélyeztetés és a szakfelügyelet, a minőség-ellenőrzés

rendszerének fejlesztése, azok gyakorlati következetes érvényesítése,

a rendszer finanszírozás és az intézmény finanszírozás átalakítása, a

finanszírozó vásárlói funkciójának megerősítése,

a lakosság közeli egységes alap és járóbeteg szakellátást összehangoló

kistérségi egészségközpontok létrehozása,

az ügyeleti és sürgősségi ellátórendszerek fejlesztése, összehangolása,

a védőnői hálózat szerepének erősítése,

a házi ápolás és gondozás kiterjesztése,

a kórházi és szakrendelői struktúra átalakítása,

regionális kórházi központok kijelölése és fejlesztése,

területi általános sürgősségi kórházak kijelölése és fejlesztése,

szakkórházak rendszerének átalakítása,

a krónikus ellátás elválasztása az aktív ellátási rendszertől és közelítése

a szociális ellátás fele,

az ápolási és hospice kapacitás fejlesztése,

egységes és integrált, a telemedicina lehetőségeit is megteremtő

ágazati informatikai fejlesztések,

a gyógy- és egészségturizmus fejlesztése.

Egyértelműen megállapítható, hogy az EFK céljai nem valósultak meg:

a születéskor várható átlagos élettartam nem közeledett – sőt távolodott –

az uniós átlagtól

az országos területi kölönbségek nem csökkentek

az egészségügyi ellátás színvonala nem javúlt, sőt romlott

az egészségügy nem vált prioritássá, sőt az egészségügy GDP arányos

részesedése jelentősen romlott, így már nem csak az uniós átlagtól, hanem

a visegrádi országok átlagától is lényegesen lemarad

I/2. A Közép-Dunántúli Régió Regionális Operatív Programja (ROP)

egészségi-egészségügyi vonatkozásai:

A ROP átfogó stratégiai céljai közt szerepelt az „Egészséges régió”

megteremtése. Ezt az alábbi célrendszerrel kívánta megvalósítani:

az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális egyenlőtlenségeinek

oldása,

az egészséges életmód elveinek és gyakorlatának terjesztése.

A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács alapvető törekvése volt,

hogy a régió egészség-stratégiai céljai közül minél több valósulhasson meg

azáltal, hogy azok beépülhessenek a ROP-ok projektjeibe, így azok

megvalósításához uniós források legyenek lehívhatóak.

A főbb egészségfejlesztési célok megvalósulása a fejlesztési koncepció

szerint csak a tudatosan összehangolt fejlesztéspolitika eredményeként,

valamint a beutalási rend tudatos és következetes betartása esetén lehetséges.

Ennek megfelelően a régióban:

egységes elvekre épülő,

progresszivitást figyelembe vevő,

a valódi szükségletekhez és a technológiai fejlődéshez igazodó,

költség hatékony és fenntarthatóan finanszírozható,

régiós és intézményi szinten is professzionálisan menedzselt

ellátórendszert kell kialakítani.

Ez csak az ellátórendszer lényegi strukturális átalakításával érhető el.

A régió ellátás-szervezési alapelvei:

a biztonság, a folyamatos működés és a számon kérhető minőség elve

az igazságosság és az esélyegyenlőség elve

az emberi méltóság és a személyiségi jogok tisztelete

a regionalitásra épülő progresszivitás elve

a szubszidiaritás és a lakosság-közeliség elve

a folyamatos fejlesztés elve

a komplexitás elve

a szektorsemlegesség és a partnerség elve

a konszenzus elve

a nyilvánosság elve

a prevenció központúság elve

a választás szabadságának elve

A fentiek alapján a Közép-Dunántúli Régió szakmai egészségügyi stratégiai

céljai:

a sürgősségi ellátás fejlesztése,

a kardiológiai és szívsebészeti ellátás fejlesztése,

daganatos betegségek aktív és krónikus ellátásainak fejlesztése,

a rehabilitációs ellátások és hosszú ápolások fejlesztése,

a pszichiátriai ellátások fejlesztése,

kistérségi multifunkcionális közösségi központok létrehozása,

az alapellátás fejlesztése,

az intézményi infrastrukturális egyenlőtlenségek felszámolása.

Az EFK-hoz hasonlóan a régió egészségügyi célkitűzései sem valósultak

meg:

így nem alakult ki a valódi szükségleteknek megfelelő ellátórendszer –

azaz a strukturális anomáliák változatlanúl fennmaradtak

az ellátórendszer egyes elemei változatlanul sem horizontálisan sem

vertikálisan nem illeszkednek egymáshoz – azaz a funkcionális

problémák nem rendeződtek

a rendelkezésre álló működési erőforrások (pénzügyi és humán

erőforrás) elégtelenek az előírt szakmai standardok szerint ellátás

biztosítására és a rendszer működőképességének fenntartására

a fejlesztési forrásoknak csak töredéke jutott el az ellátórendszer

szintjére, azok fenntarthatósága is kérdéses

Összefoglalva megállapítható, hogy mind országos, mind regionális szinten

az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó koncepciók kudarcot vallottak, az

ellátórendszer anomáliái változatlanul fennállnak sőt helyenként

súlyosbodtak, a rendelkezésre álló működési források tovább szűkültek, a

fejlesztési források nem tudak hatékonyan beépülni a rendszerbe, így mély

ágazati válság szintjén kell megfogalmazni saját szakmai stratégiánkat.

A külső környezet elemzése II.

A Semmelweis terv főbb irányai

A terv feltárja az egészségügyi ellátórendszer főbb problémáit és a szakmai egyeztetéseken

elhangzottak figyelembe vételével tűzi ki a szükséges változtatások főbb irányait.

A Nemzeti Együttműködés Programja az „Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet”

című fejezete és a Semmelweis tervhez kapcsolódó kormány előterjesztés is megfogalmazza,

hogy az egészségügyi ágazatra nem mint a közpénzek mértéktelen fogyasztójára, hanem a

magyar gazdaság egy fontos és potenciális húzó ágazatára kell tekinteni. Ez azonban csak úgy

lehetséges, ha az általánosan megfogalmazott célok mellett a közvetlenül kitűzött feladatok is

maradéktalanul ezt szolgálják és ehhez a szükséges források is rendelkezésre állnak.

A terv a legfontosabb beavatkozási irányok és pontok között elsőként tünteti fel az ágazat

rövid- és hosszabbtávú pénzügyi, gazdasági és szervezeti konszolidációját lehetővé tévő

forrásjuttatás szükségességét, ugyanakkor a megvalósítandó további feladatok között nem

szerepel sem a szakellátási rendszer jelenlegi adósságállományának konszolidációja, sem a

működési hiányok folyamatos újratermelődését megakadályozó többletforrás megjelenítése.

Intézményi szempontból ennek megfelelően feltétlen szükségesnek látszik, hogy a

Semmelweis Tervben részletezett állami egészségszervezési rendszer kialakítására irányuló

intézkedések kiegészüljenek egy ponttal, mely az ellátórendszer meglevő adósságának

szanálását célozza meg, mely a NEFMI-vel közösen végzett felmérés szerint a 2011-es év

végére meghaladja a 60 milliárd forintot. Ezen beavatkozás nélkül az ellátórendszer

integrációja gyakorlatilag nem lesz lehetséges, így ennek hiánya alapvetően befolyásolhatja a

Semmelweis terv megvalósulását, a térségi, megyei és intézményi stratégiák megvalósulását.

A szakellátási rendszer működési költségei a dologi oldalon éves viszonylatban 30 mrd

forinttal alul maradnak a tényleges költségeknek, ennek visszapótlása nélkül nem lesz

lehetséges az újonnan kialakított rendszer konszolidált működése. Ha figyelembe vesszük,

hogy a Semmelweis terv szerint is éves viszonylatban minimálisan 250 mrd forint többlet

szükséges a rendszer működtetéséhez (éves viszonylatban csak a konvergencia program

ennyit vont ki az egészségügyből), akkor látható, hogy ennek csak a töredékét jelenti a

megjelölt működési többlet igény, mely a tervben feltüntetett humán erőforrás fejlesztési

igénnyel együtt sem éri el a kivont források felét sem.

Az egyébként szükséges és valóban megtakarítást jelentő hatékonyság javító intézkedések

képesek lehetnek a hiányzó források másik részének átmeneti megtakarításához (évi mintegy

130 mrd Ft), de képtelenség azt feltételezni, hogy az előírt szakmai eljárás rendek szerint a

jelenlegi szolgáltatási csomag fenntartható a jelenlegi keretek között. Azaz, ha a gazdasági

teljesítő képesség tartósan a jelenlegi forrásokat képes biztosítani az egészségügyi

ellátórendszer számára, akkor az egészségügyi struktúra átalakítása mellett is szükségszerű a

szakmai eljárásrendek szintjén való visszalépés, és a szolgáltatási csomag szűkítése sem

elkerülhető. Ebben az esetben ezt át kell vezetni mind a megye, mind a Zrt. szakmai

koncepcióján.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügy közfinanszírozásában az OECD

adatbázisa alapján a GDP arányos részesedés tekintetében már csak Lengyelország és

Észtország áll mögöttünk, míg a Széll Kálmán Terv szerinti csökkentés esetében már ezen

országok is megelőznek bennünket – mely aligha egyeztethető össze a kormányprogram által

kitűzött célokkal.

A terv célul tűzi ki az alapellátási ügyeleti rendszer integrálását az OMSZ diszpécser

rendszerébe. Ez bele illeszkedik a folyamatban levő TIOP 2.2.2-es pályázatok programjaiba,

de ez mellett szükséges és szakmailag megindokolható az alapellátási ügyeleti rendszer és a

szakellátási ügyeleti rendszer integrációja is. Azon településen ahol kórház és azon belül

valamilyen szintű sürgősségi ellátás működik – felesleges egy ettől teljesen független

alapellátási ügyelet fenntartása. Szintén célszerű átgondolni, hogy a „házhoz menő”

alapellátási ügyeleti ellátást szükséges-e fenntartani a mentőszolgálat mellett. A javaslatok

megvalósítása olcsóbb és szakmailag hatékonyabb rendszert tesz lehetővé.

A terv a járó- és fekvőbeteg szakellátás vonatkozásában nem tesz konkrét javaslatot a

horizontális integrációra az egymás mellett működő szakellátó egységek között. Az egyes

intézmények profiltisztítása, kapacitás átcsoportosítása és szervezeti integrációja egyes

megyékben – így megyénkben is - már megindult, és a főváros vonatkozásában maga az

előterjesztés is ilyen irányokat határoz meg. Ez szakmailag célszerű, míg erőforrások

szempontjából szükségszerű, így a szakmai programunkban ezt az irányt is szuükségesnek

tartottuk megjeleníteni.

A terv röviden szól az egészségiparról és egészségturizmusról is. Tekintettel arra, hogy az

egészségügyhöz szükséges többlet források jelentős részben innen szerezhetőek meg, úgy

ítéljük meg, hogy a jövőben sokkal hangsúlyosabb szerepe lehet ennek a fejezetnek. Az Új

Széchenyi Terv vonatkozó részei szintén erre utalnak. Ez tudja reálisan alátámasztani, hogy

az egészségügy az egészségiparon keresztül jelentősen több annál, mint a költségvetés egy

kiadási tétele, hiszen számtalan komparatív előnnyel bír a többi ágazathoz képest,

gyakorlatilag korlátlan piaci értékesítési potenciállal rendelkezik, jelentős számú munkahely

teremtő képessége van és nincs olyan ágazat, melyre ne lenne képes fejlődésével szinergista

hatást kifejteni – így tényleg a gazdáság egy kitörési pontja lehet. Ennek beépítése a szakmai

programban távlatilag mindenképpen szükséges, míg földrajzi elhelyezkedés szempontjából

lehetséges.

A tervben nem jelenik meg az uniós szinten is megfogalmazott Roma Stratégia, ennek

megfelelően erre most direkt fejezet a saját szakmai programunkban sem építhető be,

ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy – egy Roma Egészségügyi Projekt kialakításának

szükségessége előbb vagy utóbb meg fog fogalmazódni.

Összefoglalva a Semmelweis tervben leírt helyzetelemzéssel egyértelműen alátámasztja

az előző fejezet végi összegzésünket. A változtatás főbb irányai – erőforrás koncentráció,

centralizáció és integráció egybe esnek a megye és az intézmény eddigi szakmai

stratégiájával, így erre a továbbiakban is építhetünk. Számítunk arra, hogy mivel a terv

kiemelten felhívja a figyelmet annak a fontosságára, hogy az ágazatból forrást kivonni

már nem lehet, sőt a működőképesség megőrzése érdekében mind rövid, mind hosszabb

távon többlet forrás bevonását tartja szükségesnek – várhatóan ez már a jövő évi

költségvetésben megjelenik. A modulárisan felépített Pannon programunk 4-es

lépcsőjében arra kell számítanunk, hogy az integráció vonatkozásában nem a Közép-

Dunántúli Régió megyéire és nem is Somogy megyére kell koncentrálnunk, hanem

Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék irányába való viszonyulásunkat kell

meghatározni. Az integrációs alapegységként változatlanul a megyét tartjuk egységben

kezelendőnek. A tervben felvázolt fejkvóta alapú finanszírozás irányába való elmozdulás

egybevég a Pannon modellünk 5-ös pontjával, mely intézményünk számára kedvező

változást jelentene.

Belső környezeti analízis

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2007. április 01-

től látja el a Veszprém megye vezető egészségügyi szolgáltatói feladatait. Mint

100%-os önkormányzati tulajdonú egészségügyi szolgáltató Veszprém megye

legnagyobb fekvőbeteg és járóbeteg szakellátó intézménye, a Közép-dunántúli

Régió kiemelt szolgáltatója, földrajzilag a Dunántúl logisztikai középpontjában

fekszik.

Míg korábban a legkisebb megyei kórházak között tarthatták számon, 2004. óta

több intézményi integrációt követően az elmúlt 6 évben több alkalommal is

jelentősen megváltozott. Ennek mérföldkövei:

2004. január 01. A „Hollós István” Szocioterápiás Psychiátriai Kórház

(Doba) integrálódik a Megyei Kórházba, 255 krónikus ágy kapacitással.

2007. április 01. A dobai telephely 200 ággyal átadásra kerül Sümeg

Városi Kórház részére. 18 krónikus ágy Zirc Városi Erzsébet Kórház, 37

krónikus ágy Várpalota Városi Kórház részére kerül átadásra.

Ezzel együtt 135 akut ágy szűnt meg, melyből 50 ágyat az intézmény

krónikus ellátásra konvertált át. (17 ággyal bővült a Reumatológiai

Osztály és új, 33 ágyas Belgyógyászati Rehabilitációs Osztály alakult.)

2008. augusztus 01. Sümeg Városi Kórház két telephellyel és 352

krónikus, továbbá 75 akut ággyal növelve a Megyei Kórház kapacitását.

A Megyei Kórház heterogén intézményrendszert örökölt: jelenleg 7 telephelyen

folytat gyógyító-megelőző és rehabilitációs tevékenységet. A fekvőbeteg

szakellátás hátterét 1 123 ágy biztosítja, melyből 697 ágyon aktív, 426 ágyon

pedig krónikus ellátás történik – ellátási területe lényegében teljes Veszprém

megyére kiterjed: 378 315 fő. Egyes szakterületeken regionális ellátást biztosít.

A járóbeteg szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés

nyújtja, összességében heti 2 739 szakorvosi óra keretében.

Jelenleg a Kórház ellátási területét és szakmai struktúráját az 1. Melléklet

szemlélteti.

Az intézmény egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepe

A 2006. évi CXXXII. Törvény értelmében a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc

Kórház súlyponti intézmény, volt – azóta ez a fogalom törlésre került A Kórház

ellátórendszerben betöltött szerepét súlyponti országos intézményi körben, majd

régiós és megyei áttekintésben elemezzük.

Fekvőbeteg aktív ellátás (2008) Súlyponti intézmények Aktív eset Aktív súlyszám

Gottsegen György Orsz.Kard.Int 8 907 33 753

Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. 11 993 10 132

Ózd, Almási Balogh Pál Kh. 12 035 10 230

Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. 12 514 10 792

Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH 14 215 15 181

Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh 14 218 11 803

Siófok, VKh. 14 621 13 710

Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC 18 941 17 750

Nagykanizsa, V.Kh.Ri. 19 708 17 826

Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. 21 400 21 294

Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. 24 225 20 144

Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT 24 843 22 868

Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. 28 783 34 255

Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. 29 758 30 439

Tatabánya, Szt. Borbála Kórház 30 513 30 959

Kistarcsa, Flór F. Kh. 33 173 31 566

Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk 34 609 31 450

Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. 35 188 30 358

Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt 35 386 35 836

Uzsoki u. Kórház, Bp. 36 839 43 977

Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 37 547 46 550

ONKI 40 383 53 648

Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh 40 966 44 724

Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely 41 277 47 147

Szolnok, Hetényi G. MKh. 41 284 46 136

Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 41 435 43 789

Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. 42 677 53 407

ÁEK 50 394 65 124

Szent János Kórház Ri., Bp. 52 671 56 057

Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 52 745 57 433

Székesfehérvár, Szt.György MKh 54 785 58 372

Miskolc, BAZM.Kh.Egy. Okt. 69 169 85 836

Pécsi Tudományegyetem 69 206 106 901

Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh 70 762 72 496

SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 75 802 103 301

DE OEC, Debrecen 82 910 127 259

Semmelweis Egyetem 114 208 158 022

A Kórház mind esetszám, mind megtermelt súlyszám tekintetében 19. a

súlyponti intézmények körére nézve. Abszolút sorrend alapján mind a

legalacsonyabb, mind a legmagasabb teljesítményű intézménytől ugyanannyi a

távolsága. Ha az esetszám és a súlyszám abszolút értékekeit nézzük, akkor a

legmagasabb esetszámú (SOTE 114.208) és a legmagasabb súlyszámú (SOTE

158.022) intézménytől látszólag már nagyobb távolság választja el (esetszáma:

35.386, súlyszám: 35.836). Azonban ez a távolság csak látszólagos. Ha

kivesszük a megelőző listából az országos hatáskörű intézményeket (5 db) akkor

a „tisztán” súlyponti intézményi körben legnagyobb teljesítményűvé előlépő

Jósa András Kórháztól teljesítménybeli elhelyezkedése már nem mutat ekkora

különbségeket: Jósa A. esetszám: 70.762, Csolnoky esetszám: 35.386; Jósa A

súlyszám: 72.496, Csolnoky súlyszám: 35.836. Ez teljesítmény tekintetében a

„tisztán” súlyponti intézmények körében a középmezőny tagjává teszi.

Járóbeteg szakellátás (2008) Súlyponti intézmények Járó eset Járó pont

Gottsegen György Orsz.Kard.Int 83 053 159 412 379

Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. 198 891 306 412 617

Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. 219 021 385 644 133

Ózd, Almási Balogh Pál Kh. 272 361 305 302 693

Siófok, VKh. 293 451 412 832 532

Szent Imre Kórház, Fővárosi Önk 318 578 484 104 744

Kistarcsa, Flór F. Kh. 339 930 638 622 536

Uzsoki u. Kórház, Bp. 367 234 576 273 038

Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH 370 084 480 324 427

Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. 374 580 613 764 812

ONKI 418 562 1 229 092 669

Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. 429 578 592 990 480

Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh 447 405 648 186 116

Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC 472 948 894 209 681

Nagykanizsa, V.Kh.Ri. 532 339 1 006 564 817

Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT 539.486 827 982 890

Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt 545 789 822 690 106

Tatabánya, Szt. Borbála Kórház 586 928 893 913 918

Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. 668 665 1 131 597 952

Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. 705 175 1 227 792 249

Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 709 425 1 376 694 072

Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 726 164 1 368 044 493

Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely 763 803 1 431 171 252

Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh 835 968 1 167 375 992

Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt 862 655 1 526 180 938

Szolnok, Hetényi G. MKh. 872 935 1 348 327 252

Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. 874 564 1 601 890 727

Szent János Kórház Ri., Bp. 895 532 1 604 460 725

Pécsi Tudományegyetem 898 279 2 049 053 509

Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 953 614 1 640 040 938

ÁEK 984 838 1 887 057 718

Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. 997 348 1 327 982 799

Székesfehérvár, Szt.György MKh 1 239 503 2 048 917 154

DE OEC, Debrecen 1 295 755 3 172 309 988

Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh 1 624 619 2 831 198 375

Semmelweis Egyetem 1 645 054 3 706 719 259

SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 1 647 114 3 131 373 952

Járóbeteg szakellátás tekintetében a 21. legnagyobb esetszámú intézmény,

megtermelt járóbeteg pont tekintetében 25. Fekvőbeteg intézményi

pozícióihoz képest gyengébb teljesítményt mutat. Ennek magyarázata, hogy

Veszprém megye szakorvosi óraszám „ellátottsága” az országos átlag alatt van,

valamint, hogy emellett is nagyszámú járóbeteg szakellátó szolgáltató: 54 db

működik a megyében (Tábla 1: Egyes ellátások, illetve ellátók földrajzi

megoszlása a régióban).

Krónikus és rehabilitációs szakellátás (2008) Súlyponti intézmények Krón.eset Krón.súly.nap

Siófok, VKh. 197 8 506

Ózd, Almási Balogh Pál Kh. 468 23 268

Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC 686 43 270

Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. 841 41 821

Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. 918 49 972

Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. 921 36 191

Kistarcsa, Flór F. Kh. 922 32 113

Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. 1 169 44 673

DE OEC, Debrecen 1 293 36 094

Tatabánya, Szt. Borbála Kórház 1 376 42 745

Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH 1 444 38 603

Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk 1 467 26 963

Semmelweis Egyetem 1 533 20 297

Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. 1 942 122 589

Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt 1 964 73 346

Nagykanizsa, V.Kh.Ri. 2 145 54 369

Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT 2 205 66 216

Uzsoki u. Kórház, Bp. 2 547 75 182

Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. 2 647 109 647

Szolnok, Hetényi G. MKh. 2 742 68 657

Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 2 988 81 438

Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh 3 031 76 095

Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt 3 145 159 172

Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 3 576 98 481

Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. 3 858 141 453

Székesfehérvár, Szt.György MKh 3 892 154 693

Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh 4 391 139 906

Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh 5 788 180 456

SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 5 955 114 181

Szent János Kórház Ri., Bp. 6 213 196 948

Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely 6 443 165 569

Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. 6 476 250 125

Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 7 481 222 952

ÁEK 7 801 313 478

A krónikus és rehabilitációs ellátások tekintetében a 11. legjelentősebb

esetszámú intézmény, míg súlyozott nap tekintetében a 10. A kiemelkedő

krónikus teljesítmény hátterében a 2006. évi CXXXII. Törvény az egészségügyi

ellátórendszer fejlesztéséről jogszabály áll, melynek eredményeként a kórház a

semmiből Veszprém megye kiemelt krónikus-rehabilitációs szolgáltatójává vált.

Az intézményi szinten előírt aktív és krónikus ágykapacitásoknak megfelelve a

Kórház a Sümeg Városi Kórháztól két telephelyet és 352 krónikus, 75 akut

ágyat vett át (2007. augusztus 1.), amely az intézmény krónikus teljesítményét

magas szinten tartja.

Országos összehasonlításban lényeges, hogy a közép-dunántúli régióban érhető

el az ország összes krónikus ágykapacitásának 8%-a, amelybe belejátszik

Balatonfüred országos jelentőségű rehabilitációs állománya. A régión belül a

krónikus ágyszámok nem követik a régió megyéinek lakosságarányát, az összes

kapacitás fele Veszprém megyében jelenik meg.

A Közép-Dunántúli régió mellett az Észak-Magyarországi és a Nyugat-

Dunántúli régióban nem található meg a progresszív betegellátás valamennyi

szintje, hiszen ezekben a régiókban nem működnek egyetemi klinikák, illetve

országos intézetek. A három régió azonban nem egészen egyformán viselkedik.

A Közép-Dunántúli régió helyzete, közlekedési viszonyai és strukturális

adottságai érthetővé teszik, hogy a progresszív ellátás ebből a régióból

elsősorban Budapest felé irányuljon. Ez lényegesen ellentmond a Semmelweis

tervben megfogalmazott Észak-Dunántúli Térség tervezett határvonalainak.

A Közép-Dunántúli régióban az egészségügyi szakellátórendszer – a

kapacitások mértékét tekintve - meglehetősen fejletlen, a lakosságra vetített

szakorvosi óraszámok és az aktív ágyszámok a régióban alatta maradnak

az országos átlagnak. Ugyanakkor az ellátott esetszám egyező.

Az ágyszámok és az óraszámok önmagukban nem értelmezhető adatok, hiszen a

szükségletek, morbiditási statisztikák, esetszámok régiónként eltérőek, és csak

ezek együttes figyelembevételével lehet megítélni, hogy adott régióban a

kapacitások mértéke megfelelő-e vagy sem.

Tábla : Egyes ellátások, illetve ellátók földrajzi megoszlása a régióban

A táblázat nem csak az önálló járóbeteg intézményeket tünteti fel, hanem

tartalmazza azokat a – főként magánszektor által biztosított - járóbeteg

szakellátásokat is, ahol csak 1-2 szakma érhető el a lakosság részére, továbbá az

egyes kórházak telephelyein működő szakrendelések is bemutatásra kerülnek. A

táblázatban az aktív fekvőbeteg szakellátás esetében az egyes kistérségekben

található összes aktív fekvőellátást nyújtó szolgáltató feltüntetésre kerül,

ideértve a szakkórházakat is. A krónikus fekvőbeteg ellátásnál ugyancsak az

egyes kórházak telephelyein működő összes krónikus ellátás bemutatásra kerül.

Veszprém megyében a megyei kórházon kívül, Ajkán és Pápán folyik több

szakmás aktív fekvőbeteg ellátás, Tapolcán aktív belgyógyászati és sebészeti

ellátást, valamint tüdőgyógyászati rehabilitációt, a balatonfüredi szívkórházban

aktív kardiológiai belgyógyászati és országos- és regionális ellátás keretében

szív és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését nyújtják.1 A legmagasabb

progresszivitási szintű ellátások –egyetemi klinikák- a régióban nem állnak

rendelkezésre, ezért jelentős a betegáramlás Budapest, kisebb mértékben Pécs és

Győr ellátói felé. Ez kihívást jelent a régió aktív egészségügyi szolgáltatóinak.

Fekvőbeteg aktív ellátás (2008), Közép-Dunántúli régió

Veszprém megye

Kórház Aktív ágysz. Krón. ágysz. Össz. ágysz.

Veszprém Megyei Önkormányzat

Csolnoky Ferenc Kórház-

Rendelőintézet, Veszprém

697 426 1123

Városi Önkormányzat Magyar

Imre Kórház-Rendelőintézet, Ajka 272 179 451

Gróf Eszterházy Kórház-

Rendelőintézet, Pápa 173 135 308

Dr. Tapolcai Deák Jenő Kórház-

Rendelőintézet és Gyógybarlang

Kft., Tapolca

90 101 191

Veszprém Megyei Önkormányzat

Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű 95 119 214

Állami Szívkórház, Balatonfüred 34 393 427

Palotahosp Kft., Várpalota 0 129 129

Magyar Honvédség Balatonfüredi

Kardiológiai Rehabilitációs Intézet 0 80 80

Városi Kórház-Rendelőintézet,

Sümeg 0 152 152

1 Forrás: KDRET: Közép-Dunántúli Régió egészségügyi szakellátó-rendszerének bemutatása, és javaslat a

fejlesztési irányvonalakra; 2008. március

Városi Erzsébet Kórház és

Rendelőintézet, Zirc 0 119 119

Alkohol Drogsegély Ambulancia,

Noszlop 0 20 20

Fejér megye

Kórház Aktív ágysz. Krón. ágysz. Össz. ágysz.

Fejér Megyei Önkormányzat

Szent György Kórháza,

Székesfehérvár

1036 550 1586

Szent Pantaleon Kórház Kht.,

Dunaújváros 511 188 699

Városi Kórház Önkormányzat

Kórház-Rendelőintézete, Mór 50 143 193

Sirály Egészségügyi és Szociális

Szolgáltató Kht., Csákvár 0 74 74

(Magyar Református Egyház

Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió

Drogterápiás Otthona,

Ráckeresztúr)

0 15 15

Komárom-Esztergom megye Kórház Aktív ágysz. Krón. ágysz. Össz. ágysz.

Komárom-Esztergom Megyei

Önkormányzat Szent Borbála

Kórház-Rendelőintézet, Tatabánya

628 175 803

Városi Önkormányzat Vaszary

Kolos Kórház, Esztergom

375 105 480

Városi Önkormányzat Selye János

Kórház, Komárom 109 15 124

Városi Rehabilitációs Szakkórház

és Rendelőintézet, Tata

40 104 144

Városi Önkormányzat Batthyány

Kázmér Szakkórház, Kisbér

30 77 107

Szent Borbála Szakkórház Kft.,

Dorog 0 125 125

Magyar-Kékkereszt Egyesület,

Dömös 0 30 30

Szakorvosi Rendelőintézet,

Oroszlány 0 70 70

Hospice Szeretetszolgálat

Alapítvány, Tatabánya 0 40 40

A Közép-Dunántúli régióban két nagy fekvőbeteg intézmény működik: Fejér

megyei Szent György Kórház (Székesfehérvár), Csolnoky Ferenc Kórház,

(Veszprém). A székesfehérvári intézmény kb. másfélszer nagyobb ellátó

kapacitással üzemel, mint a veszprémi, fekvőbeteg osztályainak száma 36, míg a

veszprémi kórházé 29.

A Tatabányai kórház aktív ágykapacitása (628 ágy) a Csolnoky Ferenc Kórházat

alulról közelíti (697 ágy), krónikus ágyszáma közel a harmada a veszprémi

intézményének.

Veszprém megyében történeti okból nagyszámú, 11 (egykor 14) fekvőbeteg

ellátást nyújtó szolgáltató működik. Kapacitásaik nem összehangoltak,

„szétszórt” ellátó struktúrát képeznek, működésük nem harmonizált. A Csolnoky

Ferenc Kórház Veszprém megye legjelentősebb egészségügyi intézménye, mind

ellátó kapacitásának nagy volumene, mind a sokoldalú, sokszakmás profilja

miatt.

Veszprém megyében 11 mentőállomás van, az alábbi településeken:

1) Veszprém

2) Ajka

3) Balatonfüred

4) Balatonfűzfő

5) Pápa

6) Sümeg

7) Tapolca

8) Várpalota

9) Zirc

10) Nagyvázsony

11) Tüskevár

A mentésirányítás Veszprémben működik. Ide integrálódik az ajkai,

devecseri, zirci kistérségi orvosi ügyelet, Folyamatban van, de még nem

működik a sümegi és a tapolcai ügyleti ellátás.

A Zrt., mint gazdálkodó szervezet bemutatása

1, Gazdálkodási helyzet

A Zrt. a 2009-ben realizált 8,6 milliárd forintos bevételével gazdaságilag

meghatározó szereplője a régiónak. Az intézmény bevételeinek több mint 90%-

át az ellátott esetek után járó E Alap finanszírozás adja. Ezt egészítik ki az

intézmény más bevételei.

A kórház finanszírozása 2009. márciusig TVK (teljesítmény volumen korlát)

szabályozása alá esett, azaz előre meghatározott HBCS súlyszámot, illetve

német pontszámot finanszírozott az OEP, 146.000 Ft/súlyszám, illetve 1,46

Ft/pontszám értéken. Az e fölött ellátott betegek finanszírozása 0 Ft volt. Ezzel a

módszerrel a maximális bevétel tervezhető és kiszámítható volt. 2009. április 1.-

től hatályba lépett jogszabály fix és lebegtetett értéket különböztet meg. Az

EMAFT - előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott fix teljesítmény rész - a

2008. évi teljesítmény 70%-a és 150.000.- Ft/súlyszám értéken kerül

elszámolásra, a járóbeteg ellátásban 1,60 Ft/pontszám értéken. A lebegtetett

értékből adódó több tízmillió forintos havi veszteség tükröződik az OEP

bevételek 2008. évihez viszonyítottan 500 millió forintot is meghaladó

csökkenésében.

Ezt követően átmeneti bázis, majd ismételten TVK szerinti finanszírozás történt

– szűkített TVK keretek mellett, ami összességében éves viszonylatban mintegy

900 mFt-os veszteséget prognosztizál az intézménynek. Ez 2010-es év

viszonylatában 623 mFt-ban reálizálódott, melynél figyelembe kell venni, hogy

ebből mitegy fele az értékcsökkenés – így a Zrt. országos átlaghoz képesti

eladósodottság foka lényegesen alacsonyabb (kb. az országos átlag fele).

2, Foglalkoztatás

A kórház a megye és a régió egyik legnagyobb munkáltatója. A fenntartó egyik

legtöbb alkalmazottat foglalkoztató intézménye, a dolgozók Veszprém és a

környező kistérségek lakosai. Az intézményben 1.611 dolgozó közül, 836

alkalmazott él a kistérségben.

Működési kiadások közel 50%-át képezi a személyi juttatások és a munkáltatót

terhelő járulékok összege. Az Intézmény gazdálkodásában ezért kiemelt szerepet

kap a humánerőforrás menedzsment.

A térség vezető-kórháza pozíciójának megfelelően a Csolnoky Ferenc Kórház az

országos átlaghoz képest kisebb mértékben küzd létszámgondokkal. Az

intézmény hírneve, szakmai presztízse vonzza a felkészült és gyakorlott

szakembereket. Ugyanakkor a külföldre irányuló szakember elvándorlás negatív

hatásai már itt is érezhetőek.

A kórház nyitott az alvállalkozói rendszer irányába, igaz először a

hiányszakmák miatti kényszerből, de a változó beteganyag ellátási igényeihez a

szerződéses orvosokkal rugalmasabban és olcsóbban lehet alkalmazkodni,

mintha minden szakmában főállású orvosok állnának csak rendelkezésre. A

humánerőforrás biztosításának ezen új irányát tükrözi a közreműködőknek

kifizetett díjak több mint 50 százalékos növekedése 2008. és 2009. között. Egyes

főállású státuszok közreműködői szerződéssel történő kiváltása miatt sikerült a

bérköltséget 4 százalékkal csökkenteni 2009-ben az előző évhez viszonyítva.

A fenti elemzés a jelen helyzet meglevő, regionális szinten fellelhető

adatbázisán alapszik. A Semmelweis terv új térségi határai még nem

rögzítettek. Ennek eldöntését követően a fejezet újraértékelése szükséges.

A környezeti tényezők SWOT analízise

Az előző fejezetekben feltárt külső és belső környezeti tényezők az előnyök-

hátrányok-lehetőségek-veszélyek rendszerében a következő képet mutatják.

1. Előnyös környezeti tényezők

A veszprémi kórház rendelkezik aktuális és részletes, gyakorlatilag a

működése valamennyi területét feltérképező elemzéssel. Ezt az elemzést

elfogadja az intézmény jelenlegi vezetése, tudomásul veszi a kórház

dolgozóinak döntő többsége, ismeri és felvállalja az intézmény tulajdonosa.

Az elemzés alapján elkészült a részletes intézkedési terv, melyet a tulajdonos

határozatban elfogadott, annak megvalósítása eredményesen megkezdődött.

Ennek eredményeként az intézmény likviditási paraméterei az országos

átlagnál jobbak. A gazdasági társasággá való átalakulás bár rövid távon

finanszírozási hátrányokkal is járt, ugyanakkor jelentős pozitív szervezeti és

belső működési változásokat eredményezett, mely képes volt a hátrányok

kompenzálására, és hosszú távon előnyt jelentett a versenytársakkal szemben.

Ennek megfelelően a kórház a közvetlen válságkezelés helyett már képes a

valódi struktúra átalakításra és folytathatja a stratégiai szakmai program

végrehajtását.

Az évtizedes elhúzódó válság következtében a potenciális és valódi

versenytársak megszokták, hogy a veszprémi kórházzal alig kell számolni.

Ez az elaltatott éberség indulási előnyként érvényesíthető volt. Mostanra sok

területen példaértékűnek ítélhető a kórház tevékenysége és a változásokhoz

való flexibilitása.

Az intézmény dolgozói változást igényelték, annak végrehajtásában

partnerek voltak. Országosan is elismerten zökkenőmentesen történt meg a

közalkalmazotti statusból való váltás, a megalkotott Kollektív Szerződés az

intézményen belül stabilitást biztosít. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy

motivációjuk csökkent a központi megszorítások lecsapódó hatásaként.

Az elmúlt évek során a komoly formális és informális befolyással rendelkező

érdekképviseleti szervekkel konstruktív együttműködést sikerült az

intézményi menedzsmentnek kialakítani, így mind a szakmai munka, mind a

más intézményekben kritikussá vált humánerőforrás gazdálkodás területén a

versenytársakhoz képest sikerült lépéselőnybe kerülni.

2. Hátrányos környezeti tényezők

Miközben az intézmény stratégiai programja mentén képes volt leküzdeni a

korábbi szakmai programban megfogalmazott legtöbb hátrányos külső

környezeti tényezőt, ugyanakkor ennél nagyobb mértékű negatív hatásként

nehezedik rá az ország egészségügyi ellátórendszerének általános

válsághelyzete.

3. A potenciális lehetőségek

Míg a többi egészségügyi intézmény jelentős része „elviselte” az elmúlt évek

kényszerű átalakításait, addig a veszprémi kórház aktív részese igyekezett

lenni a folyamatoknak, így sok olyan fájdalmas intézkedést hajtott végre, ami

a többi intézmény számára még ezt követően fog realizálódni.

Akár a gazdasági életben, akár az egészségügyi ágazatban számtalan példa

bizonyítja, hogy a technikai és technológiai, valamint strukturális és

infrastrukturális elmaradottságból egy vagy akár több fejlődési szakasz

átugrásával az átlagosnál fejlettebb, korszerűbb, hatékonyabban működő és a

többi piaci szereplőhöz képest versenyképesebb szervezetek és struktúrák

hozhatók létre.

A veszprémi kórház legnagyobb potenciális lehetősége éppen abból adódott,

hogy megyei szinten nem történt meg korábban a fekvőbeteg struktúra

szükségletekhez való igazítása, így egyes területeken olyan kapacitás

feleslegek és ezzel együtt finanszírozási volumenek ragadtak bent a

megyében, amelyek a kényszerű átszervezések után fenntartható és

rentábilisan működtethető egységek kialakítását teszik lehetővé. Ez az

átalakítási folyamat egységes megyei koncepció mentén megindult.

A relatíve hátrányos közlekedési infrastruktúra a megyén kívüli vetélytársak

közül leginkább csak a Székesfehérvár fele való betegeláramlást teszi

lehetővé így jó betegirányítással a betegek megyén belül tarthatóak. Ezt az

elmúlt években a gyakorlatban is sikerült realizálni. Ezt erősíti a Balaton,

mint természetes déli határ is, mely ebbe az irányba szintén korlátozza a

betegek mobilitását.

A potenciális lehetőségek között középtávon a gyógyturizmussal is érdemes

tervezni, de rövidtávon ez nem sorolható a számottevő lehetőségek közé.

4. Potenciális veszélyek

A veszélyek közt legelsőként a környezeti analízisben szereplő általános

gazdasági restrikciók következményeivel kell számolni.

Ezek egy része közvetlen hatásként a bevételi oldal csökkenését, míg néhány

közvetett módon, főleg a kiadás növekedésével érte el a kórházat. Kellő

változtatások nélkül ez az adósságállomány további növekedéséhez vezethet.

A belső környezeti tényezők közül elsősorban azt kell kiemelni, hogy a

veszprémi kórház dolgozói hogyan fognak reagálni arra, hogy a folyamatos

megszorítások után nem hogy csökkenne az adósságteher, hanem tovább nő a

feszültség. Ez könnyen kiválthat passzivitásba fordulást vagy akár aktív

ellenállást is. Mindkettő végzetessé válhat az intézmény számára, hiszen ez a

makro-átalakítások vesztes pozícióját eredményezné a kórház számára.

A kombinált külső és belső veszélyt a megyei szintű vélt vagy valós

érdekellentétek jelentik az ellátási struktúra átalakításával kapcsolatban. A

régió másik két megyéjében lényegesen kisebb számú szolgáltató és

tulajdonos érdekeinek egyeztetését kell elvégezni, ráadásul itt a két megyei

kórház eleve stabilabb és erőpozícióból képes tárgyalni saját megyéjének

kórházaival.

A régión belül megvívott pozíciók az új területi felosztásban semmivé

válhatnak, az új területen újra meg kell küzdeni a betegekért és a

munkavállalókért egyaránt.

5. A SWOT analízis összegzése

A külső és belső környezeti tényezők együttes eredőjeként a veszprémi

kórház számára változatlanul a további előre menekülés lehetősége adott.

Önmagában a helyzetének stabilizálása már nem lehet eredményes, hiszen az

addigra már a múlt kihívásainak felelne meg és nem az átalakuló magyar

egészségügy új szempontrendszerének.

A hátrányok számosak és a veszélyek igen komolyak. A veszélyek között a

legmarkánsabbak a 2006. II. félévétől megkezdett - és azóta folyamatosan

fenntartott - gazdasági megszorító intézkedések, melyek még a stabil

helyzetben levő kórházak számára is komoly kihívást jelentenek. Az előre

menekülés csak akkor lehetséges, ha a tulajdonos, az intézmény vezetői és

dolgozói képesek elhinni, hogy az eddigiekhez hasonlóan továbbra is

lehetséges a meglevő hátrányokat előnyökké változtatni. Képesektovább

vinni, hogy az események késői passzív követése helyett azok aktív, sőt

proaktív irányítását vállalják. Képesek egy más dimenziójú intézményben

gondolkodni, és ennek kialakítása érdekében gyorsan és határozottan

cselekedni. Képesek a meglevő érdekeiket átértékelni és azok mentén

elfogadható kompromisszumokat kötni. Képesek a célok elérése érdekében

új eszközöket használni.

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.

struktúrájának bemutatása

Az ellátás aktuális helyzetének áttekintése

A megyei kórház 2007. augusztus 01-től – a Sümegi Városi Kórház

integrációjával – 3 telephelyen (Veszprém, Sümeg, Doba) nyújt fekvőbeteg

szakellátást, és 5 telephelyen (4 veszprémi, 1 sümegi) járóbeteg szakellátást.

A fekvőbeteg szakellátás hátterét 1 123 ágy biztosítja, melyből 697 ágyon

aktív, 426 ágyon pedig krónikus ellátás történik. Ellátási területe lényegében

teljes Veszprém megyére kiterjed (378 315 fő), egyes szakterületeken

regionális ellátást biztosít.

A járóbeteg szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés

nyújtja, összességében heti 2 739 szakorvosi óra keretében.

Az aktív fekvőbeteg szakellátás a 2009. naptári évben 697 ágyon ápolási

eseményeinek száma 33 762 (2008-ban: 35 302), a jelentett és finanszírozott

HBCS súlyszám teljesítmény 34 361 (2008-ban: 35 750), e tevékenységre

biztosított TVK érték (2009. január-március és 2009. november-december

hónapok) 13 176 súlyszám, az EMAFT (előre meghatározott alapdíjon

finanszírozott teljesítmény) 13 593 súlyszám volt (2008-ban az összes TVK:

33 718). Az aktív ellátás éves case mix indexe (CMI) 1,02 (2008-ban 1,01).

A krónikus fekvőbeteg szakellátásban a 2009. naptári évben 426 ágyon az

esetszám 2 799 (2008-ban 3 044), a teljesített ápolási napok száma 137 915

(2008-ban 137 131), az átlagos ápolási nap 49,3 (2008-ban 45,0).

A járóbeteg szakellátásban a 2009. naptári évben az esetszám 562 628 (2008-

ban: 561 966), a jelentett és finanszírozott teljesítmény 880 727 600 ezer német

pont (2008-ban: 842 970 100), e feladat ellátására biztosított TVK éves értéke

292 060 000, EMAFT 329 507 német pont értékben alakult (2008. évben TVK:

757 544 000)

A Kórház osztályainak, fekvő és járóbeteg szakellátási egységeinek éves

teljesítmény adatait és főbb forgalmi mutatóit a 3. melléklet mutatja be.

Épület-infrastruktúra állapota

A Kórház a fekvőbeteg szakellátást 3 telephelyen nyújtja, ebből a projektben a

központi, (8200 Veszprém, Kórház u. 1. sz. alatti) telephelyen működő

fekvőbeteg ellátó egységek fejlesztése történik meg. A telephely három fő

épületből, az A, D és E jelű épületből áll.

A központi telephely elmúlt 30-40 évben történt fejlesztései abban a tekintetben

koherensnek mondhatók, hogy a pavilon rendszerű kórházból a beruházások

nyomán tömbkórházi struktúra alakult ki. Jelenleg a tömbkórházat három, külön

fázisban és különböző technológiával épített épület alkotja: a legrégebben

(1962-ben) épült „A” jelű épület, amely 2002-ben átfogó felújításra került.

1982-ben került átadásra a „D” jelű épület, és 1994-ben a legfiatalabb, „E” jelű

épület. Az „E” épület tervezése ugyan a legújabb, de fontos megjegyezni, hogy a

tervei a 1980-as években készültek el, így – ez több osztály/egység

működésében tetten érhető – csak részben, illetve kompromisszumok árán tudja

kiszolgálni az egyes szakterületek fejlődéséből fakadó, illetve a megnövekedett

lakossági igényből eredő elvárásokat – ezek említése, kifejtése a szakterületek

bemutatása során történik meg. A tömbkórház teljes alapterülete 64 000 m2.

Ellátó osztályok, részlegek bemutatása

Terjedelmi korlát miatt csak a projektben résztvevő, vagy az által érintett

osztályokat elemezzük. Ezeket jelenlegi épületen belüli elhelyezkedésben

csoportosítjuk. A bemutatás során kitérünk az osztályok, egységek épületen

belüli elhelyezkedésére, kapcsolataira, gép-műszer helyzetére, bemutatjuk a

főbb forgalmi adatokat. Ennek összefoglaló, áttekintő táblázatát a 6. melléklet

tartalmazza, mely kétféle csoportosításban (épületenként, szintenként, illetve

épületenként szárnyra bontva) ad eligazítást a Kórház osztályainak, részlegeinek

helyzetéről, ezen keresztül kapcsolatairól.

Baleseti sebészeti mátrix

Elhelyezkedés: „A” épület I - II., IV. Emelet

2009.

teljesít-mény

fekvő statisztika járó statisztika

ágy- szám

ágykihasz-

náltság esetszám

ápolási

napok

száma

átlagos

ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek

Traumatológia

fekvő 4582,2 65 88,80% 2 913 21 063 7,2 1,57

Traumatológia járó 51980,9 48 700 1 067,4

Szájsebészet fekvő 10 29,60% 294 1 082 3,7 0

Szájsebészet járó 5 283,9 11 120 475,2

A Baleseti Sebészeti Mátrixban három szakterület képviselői kooperálnak:

traumatológia (50 ágy), ortopédia (15 ágy), arc, állcsont és szájsebészet (10

ágy)

A baleseti sebészeti tevékenység szűk keresztmetszetét jelenleg a 2007. április

01-i struktúraátalakítás nyomán meghatározott, irreálisan alacsony (bár primer

ellátási körzete a megyei 9-ből 5 kistérségre terjed ki, míg progresszív ellátásban

a teljes megye ellátásáért felel) ágyszám jelenti: országos összehasonlításban az

egyik legalacsonyabb, továbbá alacsonyabb, mint az ennél kisebb terület

ellátásáért felelős Ajkai Városi Kórházé.

Az osztály azonos épület több szintjén, széttagoltan található. A fekvőbeteg

egységek az „A” épület II. és IV. emeletén helyezkednek el, az I. emeleten

található a 6 ágyas szakági szubintenzív őrző és a shocktalanító helyiség. E

ponton az Osztály összeköttetésben áll a Központi Intenzív Osztállyal („E”

épület I. emelet), illetve a Központi Műtő Osztállyal („E” épület I. emelet).

Az Mátrix keretében megjelenő szájsebészeti, dentialveoláris sebészeti

tevékenység az elmúlt években kialakult szakmai közösség munkájának

köszönhetően jelentős fejlődésen esett át: jelenleg egyetemi klinikai szintet sok

szempontból meghaladó szakmai színvonalat képvisel.

Az Osztály egységei 2002-ben átfogó felújításon estek át, ennek lezárásaként

2005-ben a IV. emeleten a műtőblokk teljes átépítésre és korszerűsítésre – 3

aszeptikus műtő került kialakításra. A septikus műtéteket a II. emeleten –

szintén az osztály szervezetéhez tartozó – külön szeptikus műtőben végzik el – a

felsoroltak alapján összességében az egyik legjobb környezetben, feltételek

mellett működő osztály, így jelen projektben a fejlesztéssel csak áttételesen –

tömbösítés kapcsán, de pályázati forrást fel nem használóan – érintett.

Bőr- és nemibeteg ellátás

Elhelyezkedés: „A” épület III. emelet

2009.

teljesít-mény

fekvő statisztika járó statisztika

ágy-szám

ágykihasz-

náltság esetszám

ápolási

napok

száma

átlagos

ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek

Bőrgyógyászat fekvő 266,1 20 53,00% 347 3 867 11,1 0,77

Bőrgyógyászat járó 3 334,7 3 372 988,9

Bőr- nemi gondozó járó 9 013,2 11 358 793,6

A Bőrgyógyászati Osztály felújított környezetben, 2004. óta végzi

tevékenységét jelenlegi helyén. Műszerezettsége a hasonló profilú osztályokhoz

viszonyítva kielégítő, de a meglévő eszközök átlagéletkora meghaladja a 10

évet, és számos, időközben jelentőséget szerzett eszköz beszerzésére eddig

nem kerülhetett sor.

Mivel a klasszikus bőrgyógyászati, venerológiai betegségek – a korszerű,

elsősorban gyógyszeres, így ambuláns keretek között megvalósítható

kezeléseknek köszönhetően – már nem igényelnek elkülönítést, hosszabb

kórházi ápolást, a jogszabály által kötelezően fenntartandónak rendelt ágyak

jobb kihasználtsága, az osztály gazdaságos működtetése érdekében új

profilok kialakítása, bevezetése jelenthet kitörési pontot – elsősorban az

immunológiai, kozmetológiai eljárások meghonosításával.

Az osztály jelenleg a központi technológiai tömbhöz tartozó épületben, két

manuális osztály által használt szint közötti emeleten működik, elszakítva a

profilból adódóan szakmai hátteret, kooperációt biztosító olyan szakterületektől,

mint a belgyógyászat és reumatológia.

Bár Veszprém megyében a bőrgyógyász szakorvosok száma nem tér el az

országos átlagtól, az Osztály jelenleg szakorvosi létszámhiánnyal küzd. A jelen

feladatok elláthatók a mostani létszámmal is, de profil bővítés csak új

szakemberek alkalmazásával, képzésével képzelhető el.

Nem az Osztály struktúrájába tartozik, de a Kórház bőrgyógyászati ellátásában

jelentős részt képvisel az önálló (földrajzilag is más telephelyen található)

járóbeteg szakellátó egységként működő Bőr- és Nemibeteg Gondozó, melynek

szakember ellátottsága megfelelő.

Belgyógyászat

Elhelyezkedés: „D” Épület IV. és V. emelet, „A” épület III. Emelet

2009.

Teljesít-mény*

fekvő statisztika járó statisztika

ágy-szám ágykihasz-

náltság esetszám

ápolási

napok száma

átlagos ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek

Belgyógyászati

Centrum fekvő 4 466,6 143 79,10% 4 979 41 298 8,3 0,9

Belgyógyászati

Centrum járó 36 587,4 29 591 1 236,4

Belgyógyászati

Rehabilitáció 7 116,5 33 66,50% 347 8 009 23,1

*A teljesítmény adatok az osztályok bemutatása során az aktív fekvőbeteg ellátó osztály/részleg esetén HBCS súlyszámban,

járóbeteg szakellátó esetén ezer német pontban, a krónikus fekvőbeteg ellátás esetén ápolási napban értendők.

2008. április 01-től a BELGYÓGYÁSZATI CENTRUMBAN egyesült valamennyi, a

Megyei Kórházban képviselt belgyógyászati diszciplína: általános

belgyógyászat, gasztroenterológia, nephrológia, hematológia, kardiológia,

belgyógyászati rehabilitáció. Ezzel Belgyógyászati Centrum bővített

alapszakmás belgyógyászati osztály, mely önálló szervezeti és interdiszciplináris

egységként működik. A Centrumban az általános belgyógyászat mellett a

felsorolt belgyógyászai szubdiszciplinák részlegek formájában működnek. A

fekvőbeteg szakellátás három fő szervezeti egységre, ezen belül további profil

részlegekre oszlik. A részlegek a profil feladatokon túl általános belgyógyászati

betegellátást is végeznek.

A fejlődést, szakmai kibontakozást leginkább hátráltató tényező az orvosi

eszközpark elavult, amortizálódott volta, valamint az ápolási (hotel)

szolgáltatások infrastruktúrájának leromlott állaga. A szubintenzív ellátási

szintű koronária őrző, gasztroenterológiai őrző és nephrológiai őrző elsősorban műszerezettségében fejlesztésre, korszerűsítésre szorul.

A Belgyógyászati Rehabilitáció elkülönülten, felújított környezetben működik.

Ideggyógyászat, stroke ellátás

Elhelyezkedés: „D” épület III. emelet

2009.

teljesít-mény

fekvő statisztika járó statisztika

ágy-szám

ágykihasz-

náltság esetszám

ápolási napok

száma

átlagos

ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek

Neurológia fekvő 1 151,6 50 59,20% 1 427 10 809 7,6 0,81

Neurológia járó 21.745,3 11 834 1 837,5

Az Osztály a nem manuális szakmáknak otthont adó „D” épületben található.

Mivel a „D” épület az, amelyben az elmúlt 30 évben (lényegében átadása óta)

semmilyen komoly átalakítás, felújítás nem történt, tehát a Kórház

legelmaradottabb fekvőbeteg ellátó infrastruktúrájának számít, az Osztály

ápolási feltételei rosszak, a környezet leromlott. A stroke ellátást biztosító

„őrzők” műszaki feltételei a korszerű ellátásokat bevezetését, biztonságos

alkalmazását nem támogatják.

Ilyen feltételek között jelentős előrelépés a multidiszciplináris protokollon

alapuló trombolitikus kezelések bevezetése 2008-tól, a sikeres beavatkozást

támogató rendszerek intézményközi kiépítése (OMSZ, sürgősségi ellátás, SBO –

szervezési és kommunikációs háttér megteremtése) az ischaemiás stroke esetek

gyógyításában. E terület fejlesztése azért is kiemelten indokolt, mivel Veszprém

megyében a stroke esetek előfordulási gyakorisága országos átlag feletti.

Az elmúlt két évben a stroke ellátás színvonalának emelésében jelentős

előrelépések történtek, abból az axiómaszerű alapelvből kiindulva, hogy a stroke

ellátás nem lehet egy diszciplina feladata és felelőssége, a megfelelő kezelés

(lízis, újabban katéteres embolectomia) időben történő megkezdése, elvégzése –

amely a szövődmények kialakulásátmegelőzi, vagy a súlyosságot csökkenti –

több szakterület összehangolt, azonos elvek mentén történő kooperációját

igényli. Ez az együttműködés nem csak a Kórházon belüli szakterületekre,

hanem a teljes ellátórendszerre kiterjedő kell, hogy legyen – azaz a „sürgősségi

ellátási lánc” modelljét a stroke-os esetekre értelemszerűen alkalmazni

szükséges. A sikeres ellátásban minden szereplőre fontos feladat hárul,

amennyiben ez a feladatellátás hiányos, az ellátás eredménytelen, a többi

szereplő felkészültsége, megfelelő adottságai ellenére.

Az elmúlt két év alatt a háziorvosi szolgálatokkal, az Országos

Mentőszolgálattal közös protokoll mentén került megszervezésre a stroke

betegek ellátása, a stroke riadó intézménye, mely során már a helyszíni

észleléskor, ellátáskor a kockázatbecslést a szakemberek felmérik, a lízis

indikációja felállításra kerül (azaz abszolút kontraindikációk kizárásra kerülnek),

ezt külön telefonvonalon a Sürgősségi Betegellátó Osztály részére jelentik,

kérve a stroke riadót. A Sürgősségi Betegellátó Osztály felkészül a beteg

fogadására, értesíti a CT-t és a Neurológiai Osztályt, így a beteg érkezéskor

haladéktalanul áteshet a szükséges diagnosztikai eljárásokon, a lízis indikációja

felállításra kerülhet, és a terápia – immár a Neurológiai Osztályon – elindítható.

Jelenleg a stroke „sürgősségi ellátási lánc”-ának valamennyi prehospitális és

kórházon belül a sürgősségi osztályos kritériuma (szakember, képzettség,

eszközrendszer) biztosított – a legkomolyabb hiányosság pont a definitív

ellátást nyújtó, az akut szakot felügyelő fekvőbeteg háttér esetében

jelentkezik – a feltételek, az eszközpark hiányosságai folytán. (A

szakemberek és a képzettség rendelkezésre áll, megfelelő szinten, országosan

elismert szaktekintély külső konzulensi támogatásával.)

Az Osztály stabil munkatársi gárdával működik, melyet az utóbbi két évben

megmerősített a Pannon Egyetemmel kialakult kooperáció – ennek

eredményeként az osztály keretében az Egyetem speciális agyi elektrofiziológiai

labort alakított ki, melyben 190 csatornás kísérleti EEG berendezés telepítésére

került sor.

Az Osztály 50 ágyon végzi feladatait, ehhez 75 ágy kiszolgálására alkalmas

kórházi szinten foglal el – a fennmaradó, a fekvőbeteg ellátással nem érintett

helyiségekben (a fekvőbeteg struktúrákkal átfedésben) járóbeteg szakellátó

rendelőket, illetve orvosi szobákat alakítottak ki. A szinten kapott elhelyezést a

központi betegszállító szolgálat is, ami Sürgősségi Betegellátó Osztály

kialakítása során átmenetinek szánt, kényszermegoldásként született.

A fejlesztésben a teljes osztály érintett, kiemelten a stroke ellátást támogató

területek.

Fül-orr-gégészet

Elhelyezkedés: „E” épület IV. emelet

2009. teljesít-mény

fekvő statisztika járó statisztika

ágyszám ágykihasz-

náltság esetszám

ápolási

napok száma

átlagos ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek

Fül-orr-gégészet

fekvő 902,5 20 51,70% 1 547 3 773 2,4 0,58

Fül-orr-gégészet járó 17 429,6 20 025 870,4

A fül-orr-gégészeti tevékenység szűk keresztmetszetét is a feladatokhoz mérten

irreálisan alacsony ágyszám, illetve a műtői hozzáférés, munkaszervezés

nehézségei jelentik. A jelenleg finanszírozott 20 ágyon nem oldhatók meg a

területi ellátási kötelezettségből adódó feladatok. [Az osztály 20 ágyon

kényszerül megoldani 5 kistérség – köztük a legnagyobb lélekszámú veszprémi

kistérség – primer ellátási feladatait és a megyei szintű progresszivitási

feladatokat, miközben Pápa kórházának 4 kistérségre 15 ágy áll rendelkezésére.]

Az osztály működteti, felügyeli a megye egyetlen audiológiai laboratóriumát,

melynek felszereltsége és személyzeti ellátottsága megfelelő.

Az Osztály egy, az osztály struktúrájába integrált műtői egységet működtet, egy

másik kiemelt kezelőben is végeznek kis beavatkozásokat. Az osztály

egységeiben zajlanak a gyermek mandula műtétek, a gyermekek megfigyelése is

az osztályon történik (ami növeli a betegbiztonságot, hiszen utóvérzés esetén a

műtő azonnal, késedelem nélkül elérhető), szoros együttműködésben a gyermek

aneszteziológus szakemberekkel – ezt az teszi lehetővé, hogy a két egység egy

szinten, egymás közelségében helyezkedik el.

A műtő és a kiemelt kezelő kialakítása viszont nem felel meg a kor

követelményeinek, ami a műtő működési engedélyének visszavonásával

fenyeget, emellett a műtői eszközpark is elhasználódott, megújításra szorul.

Az osztály minimális fluktuáció mellett, stabil szakember gárdával működik. A

fejlesztésben a műtői háttér érintett.

Szülészet-nőgyógyászat

Elhelyezkedés: „E” épület III. emelet

2009.

teljesít-mény

fekvő statisztika járó statisztika

Ágy-

szám

ágykihasz-

náltság esetszám

ápolási napok

száma

átlagos

ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek

Szül.-nőgyógy. Fekvő 2 857,7 60 79,40% 4 014 17 380 4,3 0,71

Szül.-nőgyógy. fekvő

(újszülött) 40 41,60% 1 636 6 069 3,7 0

Szül.-nőgyógy. Járó 25.700,0 28 924 888,5

A Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály a 2007. április 01. óta szintén

csökkentett ágyszámmal, de jelentősen megnövekedett feladatkörrel és

felelősséggel működik – a várpalotai és zirci kórházak szülészeti

osztályainak megszűnésével a szülészeti feladatokat teljeskörűen az Osztály

látja el, ehhez adódnak a tapolcai kórház szülészetének megszűnésével szintén

Veszprémben ellátásra jelentkezők. Ennek köszönhetően a Veszprém megyei

szülési események 80%-a az osztályon zajlik, illetve számuk emelkedő

tendenciát mutat: 2006-ban 1 448 szülés, 2007-ben 1 697 szülés, 2008-ban 1 725

szülés.

Az Osztályon – Magyarországon egyedülállóan, modellértékűen – csak előzetes

szerződés megkötése mellett lehet szülészorvost fogadni (erre 2009-ben csak

néhány esetben volt példa), a szülések döntő többségében az ügyeletes team

felügyeli és vezeti le a szülést.

2008-ban a külső telephelyről beköltöztetett járóbeteg szakrendelésekkel

fizikailag egy szinten vehető igénybe a teljes szülészeti-nőgyógyászati

diagnosztikus és terápiás szolgáltatási kör. Az osztály szervezetében – a

szülőszobai egységhez tartozóan – 2 műtő (1 császár, 1 kis nőgyógyászati)

működik. A nagyobb kockázatú nőgyógyászati műtéteket a Központ Műtő

Osztály műtőegységeiben végzik. Az osztályos műtők felszereltsége elavult. .

A szülőszobai egység 1 db 3 szülőágyas és 1 db egy szülőágyas szülőszobából

áll, elkülönült, a betegforgalomtól elzárt folyosón, szerves egységben a műtői

helyiségekkel. A szülőszobai egységet – egyedi veszprémi panorámát kínáló-

függőfolyosó köti össze az újszülött részleggel – így az újszülöttek a

közforgalmat is ellátó folyosók, közlekedési utak elkerülésével juthatnak át

megfigyelési, gondozási helyükre.

Az Osztály mára nem felel meg a kor követelményeinek: a szülőszobák közül

csak 1 db egyágyas, ami csak korlátozott számban, arányban teszi lehetővé az

apa jelenlétét a szülés folyamán – holott ez egyre növekvő igény. Az apás

szülések aránya a Kórházban 25%, míg az országos átlag ennél 50%-al

magasabb.

A szülőszobai eszközök, műszerek kora meghaladja a 15 évet (van 25 éves

is!) – továbbá eszközök hiányában nem adottak a vajúdók akár 24 órás

monitorozásának feltételei.

Szintén nincs lehetőség alternatív szülési módok biztosítására sem – ezen

felül a feltételek hiánya miatt szintén korlátozott az ún. „rooming in” rendszer

igénybevétele, amely pedig biztosítja az anya és újszülött akár 24 órás (vagy az

anya igénye szerint ennél rövidebb idejű) együttlétét is.

Az Osztályon egy civil egyesület kezdeményezésére 2009-ben a nőiséggel, női

léttel kapcsolatos állandó kiállítás nyílt kortárs képzőművészeti alkotásokból,

melyeket az alkotók ajánlottak fel. Az Osztály munkatársi körében a fluktuáció

minimális, stabil szakember gárdával rendelkezik.

Az Osztály a fejlesztés során a Szülőszobai egységében és a gyermekágyas

részlegében érintett.

Urológia

Elhelyezkedés: „E” épület II. emelet

2009. teljesít-

mény

fekvő statisztika járó statisztika

Ágy-szám

ágykihasz-

náltság esetszám

ápolási napok

száma

átlagos

ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek

Urológia fekvő 1 147,9 20 83,90% 1 415 6 125 4,3 0,81

Urológia járó 32 050,8 23 833 1 344,8

Az Osztály hasonló helyzetben van, mint a fül-orr-gégészeti osztály: szűk

keresztmetszetét is a feladatokhoz mérten irreálisan alacsony ágyszám,

illetve a műtői hozzáférés, munkaszervezés nehézségei jelentik. Az osztály a

2007. április 01-i ágyszám redukció óta (ekkor 10 aktív ágy szűnt meg) 20

ágyon kényszerül megoldani 7 kistérség primer ellátási, és a megyei szintű

progresszivitási feladatokat.

Ilyen körülmények között a kapacitásokat szinte teljes egészében az akut

betegellátás köti le, az elektív műtéti feladatokra forrás és lehetőség csak

igen szűk korlátok között marad. Ennek megoldása azért is égető, mert e

betegpopuláció elvándorlása érzékenyen érintheti a szakmai színvonalat, illetve

szakember megtartó képességét is.

Az Osztályon minden olyan vizsgáló módszer és beavatkozás elérhető, mely

megyei szintű egységtől elvárható. A diagnosztikát 2009-től modern ultrahang

egység támogatja, mely célzott biopsziák elvégzését is segíti.

Amellett, hogy az Osztály a Központi Műtőben külön beosztás szerint

műtőkapacitásokkal rendelkezik, struktúrájában saját műtőt is működtet – itt a

kisebb beavatkozások elvégzése, főbb volumenében gyermeksebészeti ellátás

történik. A saját műtő alacsony kihasználtságú, 6-8 db műtét/hét teljesítmény

jellemzi, ezért megszüntetése és a beteganyag Központi Műtőben történő

ellátása célszerű megoldás.

Javítani szükséges az osztály szakorvosi ellátottságán is – hosszabb távon a

működés biztonsága növelhető, ha a nyugdíjas orvoskollégák mellett a fiatalabb

generáció képviselőire is nagyobb létszámban számíthatunk.

Az osztály felszereltsége megfelelő, alapvető problémáját a szűk kapacitás

keresztmetszet jelenti, mely az ellátható esetek jellegét is lehatárolja. A jelenlegi

szűk kapacitás keresztmetszettel az osztály szakmai fejlődésre, specializációkra

képtelen. Az osztály a pályázatban érintett.

Radiológia, képalkotó diagnosztika, izotóp diagnosztika

Elhelyezkedés: „E” épület Földszint

2009. teljesítmény

statisztika

esetszám pont/eset

Osztályok, részlegek

Radiológia (fekvő háttér) 36 740,0 19 551 1 879,2

Radiológia járó 111 864,6 62 460 1 791,0

Radiológia CT (járó) 110 325,9 8 031 13 737,5

Radiológia CT (fekvő) 29 299,7 3 249 9 018,1

Radiológia MR (járó) 112 908,1 6 700 16 852,0

Radiológia MR (fekvő) 6 040,3 281 21 495,7

A Radiológiai Osztály a Kórház legforgalmasabb, legnagyobb esetszámot elérő

egysége.

Az Osztályon a szolgáltatások széles köre biztosított. A szolgáltatási körben

megtalálhatók az általános röntgen- és ultrahang vizsgálatok, a CT- és MR

diagnosztika, a diagnosztikus és intervenciós angiográfiás beavatkozások, a

klinikai mammográfia, és az emlőszűrés. Az Osztály működteti a Veszprém

megyei mammográfiás szűrőcentrumot, valamint egyedül itt érhető el MR

diagnosztika.

A radiológia területén – tulajdonosi és központi támogatással – a korábbi

években a részleges korszerűsítés zajlott, ennek keretében a digitális radiológiai

eljárásokra való áttérés első üteme. Direkt digitális röntgenfelvételi egység

került telepítésre, megtörtént a röntgen átvilágító digitalizálása, kiépült és

korlátozottan mértékben, kapacitással és minőségben, de valamennyi osztályon

elérhető a kórházi PACS rendszer, megindult kísérleti szinten a teleradiológia

alkalmazása. A PACS üzembiztonsága viszont – megfelelő üzemi tárhely,

illetve archiválási kapacitás hiányában – sérülékeny, így a digitalizálás

kiterjesztése egyelőre veszélyeket hordoz.

A képalkotó eszközpark minősége és kora vegyes képet mutat. A korszerű

digitális röntgen mellett 15 éves, kritikus állapotban lévő DSA berendezés, 8

éves MR, az analóg (film alapú), 10 éves mammográfiás eszköz, és 7-13 éves

ultrahangok találhatók.

A DSA berendezés kritikus állapotát jellemzi, hogy jelen tanulmány

összeállítása közben az eszköz javíthatatlanul meghibásodott, ezért az eszközt

külön forrásból sürgősséggel szükséges beszerezni és felszerelni.

A KDRET 2008. évi tanulmánya szerint a regionális és megyei szinten is az

országos átlagtól messze elmaradó mennyiségű CT/MR diagnosztikai vizsgálat

történt az elmúlt években. Az igen szűk és egyre szűkülő humán erőforrás

feltételekre (mely leginkább a kisebb, városi kórházakat sújtja) feleletet a több

intézmény közös, összehangolt tevékenységét biztosító teleradiológiai

alkalmazások bevezetése, használata adhat.

Az izotóp diagnosztika területén korszerű a SPECT vizsgáló eszköz beszerzése

megtörtént. A gamma kamera 17 évesek elmúlt, a szerviz háttér, alkatrész

utánpótlás már nem biztosított és technológia teljes cseréje, digitalizálása, PACS

rendszerbe illesztése szükséges. Ez a beruházás regionális jelentőséggel bír –

hiszen jelenleg a veszprémi az egyetlen, saját szakember gárdával működtetett,

stabil izotópdiagnosztikai központ a régióban.

Központi technológiai tömb

A Kórház központi technológiai tömbjeként (KTT) a központi telephely

„E” és „A” épületeit definiálhatjuk. Ezen épületekben található meg

valamennyi műtői egység, az intenzív ellátást nyújtó osztályok (Központi

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály - KAITO, valamint a PIC és

Gyermekintenzív Osztály), a radiológiai képalkotó eljárásokat biztosító

osztály, továbbá a betegregisztráció, betegirányítás kialakult egységei.

A KTT-n kívül, a „D” épületben található a Kórházhigiéniai Osztály,

melynek keretein belül működik a központi sterilizáló, valamint a Központi

Laboratórium is, melyet 11 éve közreműködő üzemeltet (Prodia Zrt., jelenleg

jogutódként a FutureLab Zrt.) – ennek visszavétele a Zrt. működtetésébe 2011.

július 1-vel megtörténik. A sikeres pályáztatás révén teljesen új eszközpark

beszerzése biztosított.

Jelen fejezetben az öt fő elem (műtői feltételek, intenzív ellátás, központi

sterilizálás, diagnosztikai szolgáltatások, és a betegirányítás, betegtájékoztatás)

helyzetét, erősségeit és hiányosságait mutatjuk be.

Műtők

1) Központi Műtő Osztály

Elhelyezkedés: „E” épület I. emelet (központ)

A Központi Műtő Osztály a Kórházban található 21 műtői egység

tevékenységének összefogására, koordinálására, felügyeletére jött létre

2006-ban. A legnagyobb és leginkább kontrollált egysége az „E” épület I.

emeletén található 6 műtővel rendelkező Központi Műtő, a többi egység

részben osztályhoz rendelt irányítás, befolyás alatt áll.

A Központi Műtő az „E” épület centrális területén, az „A” épülethez is

csatlakoztatva, mindkét épület a fő közlekedési útvonali mentén (lift, lépcsőház),

jól megközelíthető helyen található. Közvetlen összeköttetésben áll a Központi

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztállyal, viszont nagy távolságra a

Központi Sterilizálótól („D” épület földszint).

Az 1994. évi beruházáskor igen modern egységnek számító műtők építészeti

adottságai ma már a korszerű elveknek nem felelnek meg. Nem biztosított

helyben az ébredő/megfigyelő funkció, a betegátfektetők nem működnek, a

logisztikai és betegutak gyakran keresztezik egymást, a műtői zónák nem

különülnek el élesen, átjárhatóak.

A gépek-műszerek az épület átadása óta érdemben újításra, cserére nem

kerültek, így azok átlag életkora elérte a 14 évet.

A műtők napi beosztás szerint osztályhoz rendeltek, így a műtéti beosztást

nem a műtét típusa, higiénés besorolása, környezeti igényei határozzák meg

elsősorban, hanem a szakterületi hovatartozás.

A raktárak szűk kapacitásúak – mivel korábban minden osztály maga

gondoskodott a szakmai anyag ellátásról és azok tárolásáról, melyeket külön

szekrényekbe zártak. A központi raktározás és anyaggazdálkodás bevezetésével

a raktárak kapacitás-igénye megnőtt.

A Kórház több területen már digitális radiológiai technikát használ, a PACS-

ban tárolt képek a műtőkben csak ideiglenes, átmeneti megoldással érhetők

el.

A Központi Műtő területén nem biztosított a műtői adminisztráció – a

műtéti leírások, tételes anyagfelhasználások rögzítése, elkészítése sem.

2) Osztályos műtői egységek

A Kórház épületeiben 21 különböző méretű és specializációjú, műtői

tevékenység kiszolgálására alkalmas egység található, a Kórház központi

telephelyének 11 pontján. Ezek közül 3 illetve 6 műtő „központosított”,

további 2 ikerműtő található, a többi egység szatellit műtőnek minősül. Ez a

struktúra az „E” jelű épület beruházásakor alakult ki, ahol – bár 6 műtővel

központi műtőegység épült – azért osztályos struktúrában is kialakítottak műtői

egységeket, a speciális igényeknek engedve.

Műtői központok:

1. Az „A” épület IV. emeletén – 3 aszeptikus műtő – a baleseti sebészeti és

az ortopédiai szakterület igényeit szolgálja ki,

2. Az „E” jelű épület I. emeletén – 5 aszeptikus, 1 szeptikus műtő – több, az

„E” épületben elhelyezkedő osztály tevékenységéhez nyújt műtői hátteret.

(általános sebészet, nőgyógyászat, urológia, érsebészet, szájsebészet – minden

szakterület saját, dedikált műtőhelyiségben dolgozik)

Iker műtők:

1. Az „E” épület IV. emeletén a Fül-orr-gégészeti Osztály területén 1 műtő

és 1, kisebb műtéti beavatkozásoknak is helyet adó kiemelt kezelő egység

működik.

2. Az „E” jelű épület III. emeletén a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály

Szülőszoba egységében 2 műtő (1 császárműtő, 1 nőgyógyászati kisműtő)

működik.

3. Az „E” épület I. emeletén a Szemészeti Osztály keretein belül 2 műtő

kialakítására került sor (ebből 1 utólag, kórterem átalakításával).

Szatellit műtők:

1. Az „E” épület III. emeletén az Urológiai Osztály területén.

2. Az „A” jelű épület II. emeletén a Baleseti Sebészeti Mátrix szervezetében

(szeptikus műtő).

A további műtői egységek a járóbeteg szakellátásban (sebészet, szájsebészet),

illetve speciális diagnosztikai ellátás (DSA) környezetében működnek. A

rendkívül költséges, magas koordinációs igényű (számos szakterület és a kórházi

adminisztráció nagyfokú és hozzáértő együttműködése szükséges a tevékenység

akadálytalan működtetéséhez) és magas biztonsági szintű, szoros technológiai

fegyelmet igénylő műtői tevékenység összevonására, egységesítésére 2006-ban

a Központi Műtő Osztály szervezetének létrehozásával kísérlet történt.

Ezzel egységessé vált a logisztikai, az eszköznyilvántartás és az

anyagrendelés, a műtéti tevékenységet illesztették a keretgazdálkodás

kialakuló rendszerébe, de egyetlen műtői egység sem került bezárásra.

2009. második felében a műtéti tevékenységek tudatos, központilag vezérelt és

követett tervezési rendszere került bevezetésre a finanszírozási korlátok

betartása, a Kórház – a magyar intézmények között stabilnak számító –

likviditási helyzetének megőrzése érdekében.

A központi koordináció ellenére – illetve pont az ennek során nyert tételes

adatok alapján – bebizonyosodott, hogy a rendelkezésre álló műtői helyiségek

kiszolgálása komoly humán erőforrást köt le, miközben a műtők

kihasználtsága intézményi szinten az 50%-ot sem éri el. (Igaz, ennek

számítási algoritmusa sem standard, hiszen az eredmény azon is múlik, hogy a

sürgősségi műtők 7/24-es rendelkezésre állását miképpen vesszük figyelembe).

A tapasztalatok szerint a jelenleginél magasabb műtétszám kevesebb műtőben is

elvégezhető lenne, de a műtői struktúra azt nem támogatja:

- hiányzik a műtői tevékenységeket koordináló, irányító, a műtők

működését felügyelő, az erőforrásokat hatékonyan allokáló diszpécser

központ,

- a műtői beosztások nem a műtét típusa, minősítése (szeptikus,

aseptikus, stb.) alapján, hanem szakterülethez kötötten készülnek. Így

előfordul, hogy két szakma két, azonos feltételrendszerű műtőben két

stábbal (műtősnő, műtősfiú, aneszteziológus orvos, aneszteziológus

asszisztens) csak fél napot operál, miközben ez megoldható lenne

egymás utániságban, egy stábbal, egy műtőben is.

- a betegek műtéti előkészítése és műtét utáni megfigyelése (ébredés) a

központi műtő területén, megfelelő felszereltségű és feltételrendszerű

egységekben történne,

- két műtét közötti betegcsere ideje minimálisra csökkenne – ehhez a

betegszállítás koordinálása, a liftek jobb műszaki állapota, nagyobb

betegszállító apparátus lenne szükséges,

- az elöregedett műszerpark és technológia megnyújtja a műtétek idejét,

ezzel az egy nap végezhető műtétek száma csökken.

- A logisztikai és betegútvonalak egymást többszörösen keresztezők,

ezek „összeütközése” is akadályt jelenthet.

- A műtőket kiszolgáló raktárak kapacitása kicsi, kevés szakmai anyagot

képes tárolni, így a nagy távolságra lévő központi nagy raktárból

rendszeres feltöltése szükséges. Ha ebben zavar, csúszás támad, az

kihatással van a napi műtétek elvégzésére.

- A gazdálkodási rend szerint a Központi Műtő látja el, szolgálja ki a

szatellit műtőket szakmai anyaggal, biztosítja a humán erőforrást műtői

oldalról. Ennek infrastrukturális feltételei hiányoznak, a raktár

kapacitás szűkös, a humán erőforrás tevékenysége nehezen

ellenőrizhető és koordinálható.

- A távol lévő Központi Steril miatt jelentős idő és energia fordítódik az

eszközök oda-vissza szállítására. Két helyen is mosogató egységeket

kell fenntartani, mert a jelenlegi technológia nem támogatja a nedves

szállítást.

- A műtő építészeti adottságai nem támogatják a technológiai fegyelem

betartását – a személyzet a védett (zöld) zónából az átmeneti zónába

(és vissza) juthat zsilipelés nélkül.

- A műtői tevékenység adminisztrációja helyben nem megoldott (műtéti

leírás elkészítése, anyagfelhasználás tételes rögzítése).

-

Amennyiben ezen feltételek biztosítottak, úgy számos külső műtő működése

megszüntethető, tevékenységük a központi műtőblokkba szervezhető.

Emellett figyelembe kell azt is venni, hogy minden műtői tevékenység nem

célszerű, hogy a központi műtőben jelenjen meg. Ezen esetek:

- Amennyiben a műtő helye más, kritikus folyamatokhoz rögzített

(császárműtő - szülés), nagyobb kockázatnak tesszük ki az ellátottat,

mint amekkora haszonnal a központi műtő használata járna.

- Ha műtő felszerelése speciális, az adott műtő más szakterületek

számára nem használható. (pl. szemészet – speciális, más szakmák

által nem használható műtőasztallal)

- Ha műtőben nagy esetszámban végeznek rövid ideig tartó, alacsony

kockázatú beavatkozásokat – ekkor a központi műtőblokkba történő

nagy mennyiségű transzport, betegmozgatás nagy humán erőforrás

igényű, ha nincs dedikált, kizárólagos közlekedési útvonal (lift), akkor

szűk keresztmetszetbe ütközhet, ezzel lényegében meghosszabbítva a

teljes műtői időt, elveszítve azt a gazdasági előnyt, amely a

tevékenység központi műtőbe történő koncentrálása jelenthet.

(nőgyógyászati kisműtétek, fül-orr-gégészeti kisműtétek.)

- A műtői tevékenység több más szakterület közreműködését igényli, és

ezen szakterületek közelsége a betegbiztonságot növelő tényező:

gyermeksebészeti beavatkozások esetén a gyermekanesztézia és

gyermekintenzív egység közelsége.

-

A jelenlegi Központi Műtő („E” épület I. emelet) ezt nem tudja kielégíteni,

viszont a Kórház kiegyensúlyozott, jól szervezett, mindemellett

költséghatékony, fenntartható működtetése érdekében a szükséges

változásokat végre kell hajtani – ez lesz a projekt egyik központi eleme.

Ezzel párhuzamosan a feleslegessé vált szatellit műtők bezárásra

kerülhetnek.

Intenzív ellátás

A Kórház felnőtt intenzív ellátásának legjelentősebb problémája a kapacitás

alacsony volta – a kiegyensúlyozott működést a kapacitás 50%-al történő

emelése, azaz 12 ágy működtetése jelentené. Ez elsősorban a területről felvett,

illetve a társosztályokról átvett kritikus állapotú betegek ellátását biztosítaná, és

csak eseti jelleggel támogatja a nagy rizikójú, elektív műtéten áteső betegek

megfigyelését, a posztoperatív szak átmeneti intenzív kezelését.

Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Elhelyezkedés: „E” épület I. emelet

2009.

teljesít-mény

fekvő statisztika járó statisztika

Ágy-

szám

ágykihasz-

náltság esetszám

ápolási

napok

száma

átlagos

ápolási idő CMI esetszám pont/eset Osztályok, részlegek

Központi intenzív 1 875,6 8 87,40% 506 2 553 5 3,71

Anaesthesiológia (fekvő

háttér) 202,8 117 1 733,3

Anaesthesiológia járó 4 598,9 3 388 1 357,4

A Központi Intenzív Osztály betegfelvételi területe Veszprém megye keleti

felének 179 842 lakosa (primer intenzív ellátás), de a progresszív ellátási

kötelezettségét meghaladó területek betegeit és az egész évben jellemzően

megjelenő turistákat is ellátja. Az egység nem csak Kórházon kívülről érkező

esetek, hanem az intézmény fekvőbeteg osztályaira felvett, ott kritikus

állapotúvá vált betegek ellátását, továbbá a nagykockázatú beavatkozásokat

(műtéteket) követő őrzés, megfigyelés feladatait is ellátja.

A Kórházban az intenzív betegellátás 1985-től központosított, ágyszáma

kezdetben folyamatosan növekedett (1985-ben 7 ágy, míg 1995-től 12 ágy),

majd csökkenés jellemezte, ugyanis a 2000. évi megyei kapacitás-szabályozást

követően az osztály ágylétszáma 10 ágyra, majd 2007. április 01-től 8-ra

változott. (Az akkor meghatározott 14 ágyból 8 a felnőtt, 6 a gyermekellátást

biztosítja) Összehasonlításul: a városi kórházak jóval kisebb lakosságot és

szűkebb szakmai hátteret alacsonyabb progresszivitási szinten kiszolgáló

intenzív osztályai 8 (Pápa), illetve 6 (Ajka) ággyal működnek.

Az aneszteziológiai szolgáltatás rendelkezésre állása számos kórházi folyamat

„sebesség meghatározó” tényezője, ezért szervezettsége, megfelelő szintű

rendelkezésre állása a műtétes tevékenység és egyes diagnosztikus eljárások

nélkülözhetetlen eleme.

Az intenzív ellátás biztonsága, valamint a modern infekciókontroll által

elvárt követelmények teljesítése a jelenlegi épített környezetben csak

kompromisszumok árán lehetséges, ezért kapacitás elhelyezése során a

megfelelő környezet kialakítása nélkülözhetetlen. Ennek során nem csak a

közvetlen betegellátó, hanem a biztonságos ellátáshoz nélkülözhetetlen

kiszolgáló helyiségek kialakítása és megfelelő felszerelése is szükséges.

Az intenzív ellátásban komoly kockázatot jelent a jelenlegi inhomogén és

idősödő műszerpark, mely mind a monitorrendszer, a perfusorok, volumetrikus

pumpák, mind a respirátorok területén működési bizonytalansággal terhelik a

kritikus állapotú betegek ellátását, kezelését. A gép-műszer átlag életkor jelenleg

14 év.

A gyermekintenzív ellátás problémái és nehézségei a fentiekhez hasonlóak

azzal, hogy a 6 ágy kapacitás a sürgősségi illetve a posztoperatív megfigyelés

igényeit, szükségleteit kielégíti. A műszerpark idős, elavult volta, a

helyiségek rossz, a gyógyító folyamatokat nem támogató kialakítása mind

az ellátás kockázatait növelő tényezők, mely kockázatok kezelése többlet

költséget generál. A gyermekintenzív ellátás kiszolgálói háttere is szűkös: a

gépek tárolása, rendszeres ellenőrzése, 7/24 órás rendelkezésre állása csak

kompromisszumokkal biztosított.

A projekt ezért a felnőtt és gyermekintenzív ellátás fejlesztését, a kor

követelményeinek megfelelő épített környezet biztosítását és az eszközpark

megújítását tartalmazza.

Az intenzív ellátás minősége, színvonala országos szinten is ismert, elismert. E

szakmai színvonal megtartása, fejlesztése érdekében fontos a műszerpark

egységesítése. Az utóbbi évek erőfeszítéseinek eredményeként a humán

erőforrás biztosított, ami alapot adhat a fejlesztések sikeres működtetéséhez.

Jelen fejlesztésnek a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály

kiemelt területe.

Diagnosztika

A Kórházban a gyógyító-megelőző szolgáltatásokat a diagnosztikai eljárások

sokasága támogatja. A legfőbb eljárásokat a klinikai laboratóriumi, a

citológiai-szövettani, a mikrobiológiai és a képalkotó diagnosztikai

szakterületek képviselik.

A klinikai laboratóriumi tevékenységeket a Kórház korábban saját szervezeti

egységében végezte, de 11 évvel ezelőtt közreműködő bevonásával,

feladatátadással látja el. A közreműködő a Prodia Zrt., jelenleg jogutóda, a

FutureLab Zrt. A laboratórium a „D” épület Földszinti és I. emeleti kis

szárnyában helyezkedik el, 7/24 órás szolgáltatást biztosít. A laboratórium külön

informatikai rendszert működtet, mely illesztett a Kórház saját medikai

rendszeréhez. A laboratóriumi kérések elektronikusan érkeznek az osztályokról,

szakrendelésekről, és szintén elektronikusan, a medikai rendszerben jelennek

meg az eredmények. Az ellátás viszavétele 2011. július 1-vel történik meg.

A citológiai és szövettani diagnosztika a Pathológiai Osztály feladata, az

aspiratios cytologiát is patológus végzi. Évi 13 000 szövettani metszet és 5 000

citológiai kenet értékelése történik meg. A jelenleg rendelkezésre álló

eszközpark korszerű, intraoperatív fagyasztásos vizsgálatokra is lehetőség nyújt

– a palettáról a mikroszkópos felvételek dokumentálásához szükséges speciális

kamera rendszer (és annak PACS rendszerben történő illesztése) illetve egy

immunfestő automata telepítése hiányzik, ezek beszerzését a Kórház más

forrásból kívánja megoldani.

A jövőben ugrásszerű fejlődést a molekuláris diagnosztikai eljárások bevezetése

jelentheti, jelenleg erre – finanszírozási kapacitás hiányában – nincs lehetőség.

A képalkotó diagnosztika helyzetét a Radiológiai Osztály bemutatásakor

illusztráltuk – jelenprojektben a képalkotó diagnosztika elmaradott, elavult

területeit, technológiáit kívánjuk fejleszteni, modernizálni, a biztonságos

működés és működtetés feltételeit, informatikai hátterét megteremteni.

Sterilizáló

A sterilizálás folyamata a Kórházban alapvetően központosított: az anyagok,

eszközök sterilizálása túlnyomó többségében a Kórházhigiéniai Osztály

keretében és felügyelete mellett működő központi sterilizálóban zajlik, ahol

alapvetően autoklávos sterilizálási eljárás található meg, de emellett a Kórház

több pontján – az üzembiztonság érdekében – kisebb kapacitású statim

sterilizáló berendezések is működnek, továbbá a Központi Műtő területén

biztonsági sterilizáló egység működik. Ennek rendszerét 2008. óta 100 liter

kapacitású, korszerű plazmasterilizáló erősíti.

A biztonsági steril háttérre a központi sterilizáló távolsága, illetve szakaszos

működése miatt van szükség – a sterilizáló 12 órás nappali műszakban működik,

melyet 12 órás készenléti szolgálat követ.

A központi sterilizáló eszközeinek – amint az 5g melléklet adataiból is

kitűnik – átlagéletkora meghaladja a 25 évet, ezért a technológia teljes

megújítása, a tisztítási, a fertőtlenítési, a csomagolási, a sterilizálási, a

készletezési folyamatokat a szakmai szabályoknak és a minőségügyi rendszer

által támasztott követelményeknek megfelelő, azt támogató építészeti környezet

kialakítása, és korszerű eszközökkel történő felszerelése szükséges. A fejlesztés

során a központi sterilizálót a felhasználó egységekhez földrajzilag közelíteni

kell.

Betegirányítás

A betegfogadás, betegregisztrációt rendszerét meghatározó belső szabályzat a

központi telephelyen három ún. betegfelvételi központot definiált:

1. a sürgősségi ellátás kiszolgálására a Baleseti Sebészeti

Ambulancia volt kartonozóját,

2. a radiológiai ellátások kiszolgálására a Radiológiai

Osztály kartonozóját,

3. minden egyéb szakterület esetében a Központi

Betegfelvételi Irodát.

Míg a Baleseti Sebészeti Ambulancián és a Radiológiai Osztályon az adott

feltételekkel a betegforgalom kezelhető volt, aKözponti Betegfelvételi Iroda

kapacitásait, befogadó képességét jelentősen meghaladja az a beteg/ügyfél

forgalom, amelyet e rendszer bevezetésével kezelnie kellett. Bár egyes

intézkedésekkel (pultok számának növelése, központi beteghívó alkalmazása,

egyes feladatok – pl. halotti ügyintézés átcsoportosítása más részlegekhez, stb.)

a sorállást rövidíteni, a kiszolgálást gyorsítani lehetett, jelenleg is megoldatlan a

megfelelő váróhelyiség biztosítása, és továbbra is – csúcsidőben – 20-30 perces

várakozás tapasztalható, így a járóbeteg szakellátás legszűkebb

keresztmetszetét jelenleg a Központi betegfelvétel adja.

Bár menedzsment oldalról kívánatos volna, és előnyökkel járna, de a kapacitás

szűke miatt az elektív ellátásra érkező fekvőbeteg forgalom fogadását a

Központi Betegfelvételi Iroda nem tudja befogadni, felvállalni.

Az egységes betegfogadási, betegirányítási rendszer kialakításához tehát

szükséges az átbocsájtó kapacitás megnövelése, elsősorban a pultok számának

növelésével, (így az említett fekvőbeteg regisztráció feladatai is központilag,

egy helyen lennének elláthatóak), mindezt olyan központi helyen, amely

könnyen megközelíthető, akár mozgáskorlátozottak számára is, továbbá

ahonnan valamennyi szakrendelésre, osztályra a továbbhaladás akadálytalan,

biztosított. (nem alakul ki zsákutca jelenség, torlódás, ütközés az érkezők és

távozók között).

A központi helyre lokalizált betegirányítás megfelelő kommunikációs és

informatikai eszközökkel felvértezve a betegelőjegyzés rendszerét, feladatkörét

is ellátja, továbbá – pont kiemelt elhelyezkedése és kommunikációs

rendszerének korszerűsége, fejlettsége miatt havaria esetén a Kórház egyik

vezetési pontja.

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.

feladatainak meghatározása

A megváltozott környezeti feltételeknek megfelelően a Zrt. 2011. áprilisában

a következő startégiai célokat tűzte maga elé:

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház (továbbiakban Kórház) Missziós

Nyilatkozata alapján, az abban megfogalmazott szellemiség valóra váltása, a Kórház

koherens működése, fejlesztése és vezetése érdekében az alábbi stratégiai célok és

gondolkodás mentén kívánja küldetését beteljesíteni, a Missziós Nyilatkozatban

foglaltakat megvalósítani.

1. A Kórház biztosítja és szervezi a Veszprém megyei, illetve Közép-dunántúli

népegészségügyi mutatók alapján szükséges, a szakmai szabályok és jogszabályok

által megengedett, a finanszírozás által lehetővé tett lakosságközeli illetve magasan

specializált ellátást a járóbeteg és fekvőbeteg szakellátásban, a mindenkori ellátási

kötelezettségre figyelemmel.

2. A Kórház a közvetlen gyógyítási feladatai mellett legyen aktív szereplője a

betegségek megelőzésének, korai felismerésének, illetve a már kialakult és kezelt

betegségek esetén az állapot-rosszabbodás megelőzésének. (primer, szekunder és

tercier prevenció)

3. A Kórház az aktív fekvőbeteg szakellátás színvonalát folyamatosan fejleszti:

valamennyi képviselt szakterületen megyei vezető szerepet vállal, ezen túlmenően

egyes kiemelt területeken – onkológia, gyermekgyógyászat, gyermekintenzív,

koraszülött intenzív, szájsebészet, gasztroenterológia, hasi sebészet, immunológia,

intervenciós radiológia – regionális vezető szerepre törekszik.

4. A Kórház a krónikus fekvőbeteg szakellátás keretében kiemelt célként jelöli meg a

pszichiátriai és addiktológiai szakterület fejlesztését, mind rehabilitációs, mind

szűkebb értelemben vett krónikus betegellátásban.

5. A Kórház a járóbeteg szakellátás területén mind a lakosságközeli, mind a megyei

szintű (kizárólagos illetve progresszív) ellátást végzi, törekedve a fekvőbeteg- és a

járóbeteg szakellátás szervezeti és funkcionális integrációjára, valamint új, modell

értékű, integráló, átmeneti ellátási formák kialakítására és bevezetésére.

6. A Kórház a sürgősségi ellátás területén az alap- és szakellátás egységének

megteremtésére törekszik, a súlyos illetve kritikus állapotú betegek túlélési

esélyeinek javítása, illetve a szövődmények minimalizálása érdekében –

együttműködve a prehospitális sürgősségi ellátó szervezetekkel. Az intézményen

belül egykapus sürgősségi ellátást szervez és biztosít, egységes szemléletű

betegsorolási elvek alkalmazásával.

7. A Kórház a Veszprém megyei egészségügyi betegellátás vertikális és horizontális

integrációjában, koordinációjában, szakmai fejlesztésében, kompetenciák

meghatározásában vezető szerepet kíván betölteni. A Kórház a Veszprém megyei

ellátórendszeren túlnyúló ellátások területén a Veszprém megyei lakosok magasabb

színvonalú ellátása érdekében együttműködik az érintett lakosság ellátását biztosító

szolgáltatókkal, koordináló szervezetekkel.

8. A Kórház közreműködik az egészségügyi ellátások fejlesztését, új eljárások

bevezetését, hatásosságának, hatékonyságának alátámasztását célzó, valamint az

ellátások hatékonyabb szervezését, a hozzáférés javítását elősegítő kutatás-

fejlesztési tevékenységekben.

9. A Kórház törekszik a munkahelyek, valamint a munkavállalók megtartására. A

munkavállalók részére európai szintű munka- és életfeltételek, jövő- és pályaképet

biztosít, egészségüket védi, hangsúlyt fektet a munkahelyi közösségek erősítésére.

A Kórház támogatja a nők gyermekvállalását és a gyermekes munkavállalók

reintegrációját – megteremtve ennek intézményi szintű hátterét, – valamint a

megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását.

10. A Kórház valamennyi munkavállalói területen törekszik az önképzés feltételeinek

megteremtésére. A Kórház részt vesz az orvosok, nem orvos diplomások, a

szakdolgozók és egyéb, egészségügyben dolgozó munkavállalók képzésében,

továbbképzésében, külön támogatási és ösztönző rendszert alakít ki és működtet

ennek elősegítése érdekében.

11. A Kórház elkötelezett az épített környezet akadálymentes, a természetes

környezetet minél kisebb mértékben terhelő, a szakmai folyamatokat támogató

kialakításában, fejlesztésében, működtetésében.

12. A Kórház működésében törekszik átlátható, gazdaságos, az erőforrásokat

optimálisan felhasználó, biztonságos működtetésre. A betegellátás során garantálja

a betegjogok érvényesülését, folyamatainak megtervezése, megszervezése és

értékelése során különös figyelmet szentel a betegbiztonság, az adatbiztonság és a

vagyonbiztonság érvényesülésére.

13. A Kórház tudatos, a kitűzött célok hatékony megvalósítását támogató

szervezetfejlesztési tevékenységet folytat; tanuló, a változó környezethez

rugalmasan alkalmazkodó, minőségügy iránt elkötelezett szervezetet és szervezeti

működést épít, kialakítja és fejleszti a mindehhez szükséges kapcsolatrendszert a

döntéshozók, az államigazgatás, a szakmai szervezetek és szolgáltatók, a gazdaság

szereplői és a helyi közösségek felé.

14. A Kórház az egészségügyi ellátás és az irányítás színvonalának folyamatos

fejlesztése érdekében kapcsolatot tart nemzetközi szervezetekkel, külföldi

társintézményekkel, részt vesz szakmai csereprogramok szervezésében és

lebonyolításában, lehetőségéhez mérten támogatja a szakmai kongresszusokon és

tanulmányutakon való részvételt.

15. A Kórház – tapasztalati hátterére, nemzetközi kapcsolatrendszerére támaszkodva –

támogatja a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer hatásosabb,

hatékonyabb, hozzáférhetőbb működtetését célzó szabályozási folyamatokat, ennek

érdekében a Kórház munkavállalói részt vesznek országos, illetve nemzetközi

szakmai szervezetek munkájában, tevékenységében.

A jövő szakmai programjának prioritásai:

1. A sürgősségi betegellátás fejlesztése

2. A meglevő struktúra infrastrukturális feltételeinek javítása

3. A régióból is hiányzó regionális feladatok megszerzése

4. A jelenlegi „huzóágazatok” megtartása és fejlesztése

Ezek mellett érvényesítendő szempontok:

A preventiós tevékenység javítása

A kontrolling továbbfejlesztése, korszerű intézményi

menedzsment kialakítása

Tudományos tevékenység növelése

A szakmai tevékenység működőképes megtartása folyamatosan

tervezett gép-műszercserékkel

Az ápolási munka javítása, betegelégedettség javítása

Szakmai szintű fejlesztési programok:

1. Sürgősségi ellátás és ehhez kapcsolódó fekvőbeteg ellátási funkciók

fejlesztése

A TIOP 2.2.2. program keretében kiírt pályázatra a megyei kórház az 1. sz.

melléklet szerinti pályázatát adta be, mely pozitív elbírálásra került. Ez alapján a

támogatási szerződés 2010.április 6-án aláírásra került. A megvalósítás

folyamatban van.

A projekt eredményeként 488 283 171 Ft össz költségvetéssel a projekt

megvalósítása elindult.

2. Struktúra átalakítás a TIOP 2.2.4 projekt mentén

A TIOP 2.2.4/09/1 számon kiírt pályázatra a megyei kórház a 2. sz. mellékletet képező

pályázatot adta be. A pályázat befogadása megtörtént. A támogatási szerződés aláírásra kerűlt,

így a projekt 4 794 386 396 Ft értékben valósulhat meg.

3. A régióban ellátandó, eddig nem létező funkciók meghonosítása

Onkológiai Centrum

A Kórház Klinikai Onkológiai Osztálya I/A besorolású, mely szerint

valamennyi daganatos lokalizációban, az országban törzskönyvezett,

ill. Európai uniós törzskönyvvel rendelkező daganatellenes gyógyszer

kiszolgálására megfelel.

A kórház az onkológiai betegek fogadására és ellátására a kiemelt

szintű daganatsebészeti és kemoterápia mellett országos viszonylatban

is felső szinten felszerelt és dolgozó radiológiai és labor

diagnosztikával rendelkezik.

A magas szintű onkológiai ellátás feltételei közül csak a sugárkezelés

lehetősége hiányzik, illetve csak más, a betegek lakóhelyétől távolabb

levő sugárterápiás centrumban biztosítható. Az a tény, hogy a fentebb

jelzett kezelési modalitások egyike helyben nem áll rendelkezésre,

megkérdőjelezi, pontosabban lehetetlenné teszi a korszerű, komplex

kezelési tervek kialakítását is.

A további elemzéshez meg kell állapítani, hogy a szükséges

sugárkezelés költsége a befektetés nagysága mellett is 10-szer kisebb

kiadással jár, mint a kemoterápia. Fentiek értelmében a daganatos

betegellátásban a lakosságot európai színvonalon kiszolgáló, korszerű

sugárterápiás kezeléseket is magába foglaló Onkológiai Centrum

kialakítása indokolt.

A Közép-Dunántúli Onkológiai Centrum létesítését az érintett szakmai

kollégiumok támogatták, a Regionális Egészségügyi Tanács a központ

helyéül intézményünket jelölte ki.

A megvalósítást az uniós programok keretében tervezzük. A TIOP

2.2.5. számú pályázat kiírása megtörtént. A pályázat beadása és

befogadása megtörtént, de döntés még nem született.

A pályázat megvalósulásához szükséges előzetes kapacitás befogadási

pályázat beadása és előzetes befogadása megtörtént. A szakmai

koncepciót a regionális ÁNTSZ és a Regionális Egészségügyi Tanács

támogatta. A pályázat beadásához szükséges önrészt a megyei

önkormányzat biztosította.

A kiírásnak megfelelően a farkasgyepűi Megyei Tüdőgyógyintézettel

konzorciumi formában történik meg a pályázat beadása, hogy ezáltal

biztosíthassuk az onkopulmonológiai betegek komplex onkológiai

ellátását is.

Szükséges fejlesztési forrás: 3 920 mFt. Ebből a pályázati kiírás

alapján 2 500 mFt központi támogatás, míg az 1 420 mFt önrész

biztosítására a Megyei közgyűlés kötelezettséget vállalt.

Psychiatria

Az aktív pszichiátriai ellátás, mint alapszakma hiányzott a kórházi

osztályok közül, és az országban egyedülállóan kórházunkban nem

volt biztosított a pszichiátriai betegek aktív fekvőbeteg ellátása. A

megyei koncepció révén ez a feladat a sümegi kórházhoz került. A

szakmai integráció jegyében a megyei kórházhoz eddig kapcsolódó

dobai pszichiátriai rehabilitációs kapacitások szintén átadásra kerültek

a sümegi kórházhoz. Ez a korábbi szakmai koncepció módosult,

amikor a sümegi és a dobai 427 ágy és a vele járó feladatok átkerültek

a megyei kórházhoz. Jelenleg a működtetés csak az eredeti

telephelyeken biztosítható, ugyanakkor ez szakmailag és gazdaságilag

is hátrányos.

A reális lehetőség arra nincs, hogy a pszichiátriai feladatok teljes

egészében a központi telephelyre költözzenek. Realitása annak van,

hogy a sümegi és a dobai telephely integrálódjon. Amennyiben uniós

forrásokból a fejlesztési forrás biztosítható az egyik telephely

megszüntetésével a pszichiátriai ellátások összevonhatóak. Ez elvileg

lehetséges a regionális rehabilitációs pályázatok keretén belül,

melynek segítségével megyei szinten 650 mFt-os támogatás

elnyerhető, így ez fedezetet nyújthat a fejlesztés megvalósítására.

Szükséges fejlesztési forrás 800 mFt

4. A jelenlegi „huzóágazatok” megtartása és fejlesztése

A korábbi fejlesztési koncepcióban itt felsorolt tételek döntő

többsége realizálódhat a mellékelt TIOP 2.2.4. pályázat során.

Ezen fejezetben az itt nem érintett területek kerülnek

feltüntetésre.

Csecsemő- és Gyermekosztály, NIC, Gyermek intenzív

A NIC kapacitások bővítése a struktúra átalakítások során megtörtént,

az össz gyermekágy kapacitás a kritikus határt elérte. Ennek

megfelelően kiemelt feladat a gyermek sürgősségi ellátás

megteremtése. Ez a feladat kapcsolható a sürgősségi ellátórendszer

fejlesztési programjához, de mindenképpen a felnőtt ellátáshoz képest

speciális kihívásokat is jelent.

A gyermeksebészeti tevékenységek műtői feltételeinek a szakma

szabályai szerinti megteremtése a prioritások közé sorolandó.

A csecsemő és gyermek ellátás műszereinek folyamatos amortizációs

pótlása szükséges.

A TIOP 2.2.2/C/10/1 jelű pályázat kírása megtörtént. A pályázat

beadásra és befogadásra került. Az elbírálás folyamatban.

Pályázott forrás:240mFt.

Reumatológia és mozgásszervi rehabilitációs osztály

Az osztály belső struktúrája a rehabilitáció irányába tolódott. Ettől

függetlenül a megmaradó reumatológia ágyakon célszerű

specializálódni, melynek irányát az „Artritisz centrum” kialakításában

jelöljük meg. Ez mellett az oszteoporózis diagnosztikai és terápiás

profilt is fenn kell tartanunk. Az I. sz. Belgyógyászattal karöltve kell

lépéseket tenni az immunológiai betegellátás fejlesztésére.

A mozgásszeri rehabilitációban fő profilként a reumatológiai

mozgásszervi rehabilitációt, a stroke rehabilitációt valamint a

traumatológiai és ortopediai műtétek után rehabilitációt jelöljük meg.

Az osztály profiljának megfelelő eszközök amortizációs pótlását kell

beterveznünk.

Szükséges fejlesztési forrás 10 mFt.

Bőrgyógyászat

Az osztály kapacitásai elegendőek az ellátandó feladatokhoz, a

jelenleg is működő szakmai profilok megtartása és szükség szerinti

fejlesztése szükséges. Az osztály meglevő specialitása az

immunológián belül a rovarméreggel történő hyposzenzibilizáló

kezelés. A reumatológiai osztállyal közösen lehet tovább szélesíteni a

pikkelysömörös betegek ellátási lehetőségeit. Az autoimmun

betegségek közt szereplő Duhring betegség Dapson kezelése szintén

felvállalandó feladat.

A bőrsebészeti profil beépítése az osztály mindennapos gyakorlatába a

középtávú fejlesztések feladata. Az onkológiai centrum fejlesztési

programjába a bőrdaganatok kezelése területén az osztály csatlakozni

tud.

Tovább kívánjuk folytatni a PUVA kezeléseket.

A járóbeteg ellátás területén szeretnénk az alopécia valamint a naevus

ambulanciát elindítani.

A korszerű kezelések biztosításához folyékony nitrogén készülék

beszerzése szükséges. A reneszánszát élő maggot terápia osztályos

bevezetése új specialitást adhat az osztálynak.

A fizető beteg ellátásban a kozmetológia irányába való elmozdulás

többlet bevételeket jelenthet az intézmény részére.

Szükséges fejlesztési forrás 10 mFt.

Szemészet

Szemészeti műtő felújítása megtörtént. A műszerfejlesztések-cserék az

5 éves programban folyamatosan tervezendők be. Ezek közül prioritást

élvez a minimum feltételek megteremtése. A legfontosabb

beszerzendő eszközök a zöld hullámhosszon működő lézer, A-és B-

képes UH, 2 db réslámpa, operatív kéziműszerek, phacoemulsificator-

vitrectőr készülék, statim sterilizátor. Fejlesztésként veendő

figyelembe Az OCT készülék, 2 db szemészeti műtőasztal, a 23 G

vitrectomiás kapacitás kialakítása, lézer-polarimetriás idegrost

analizátor és egy computeres perimeter.

A megyei struktúra átalakításban azzal számolunk, hogy már rövid

távon megszűnhet mind Pápán, mind Ajkán a szemészeti fekvőbeteg

ellátás. A feladatok átvételére intézményünk észen áll.

Szükséges fejlesztési forrás 50 mFt.

Urológia

A szakterület érintett a TIOP-2.2.4-es pályázatban. A működéséhez

szükséges eszkzök közül beszerzésre került egy UH készülék és a

műtéti önfeltáró. Műtéti kézi eszközök fejlesztése részben

megtörténhet a városi önkormányzat által 2011-ben rendelkezésre

bocsátandó forrásokból

A megyei struktúra váltás területén már rövid távon is számolni kell

azzal, hogy Pápáról a fekvőbeteg ellátás a megyei kórházba kerül,

ehhez minimálisan 10 ágynyi kapacitás és a hozzá tartozó

finanszírozás átcsoportosítása szükséges.

Orr-fül-gégészet

Az audiológia új helyre költöztetése a TIOP-2.2.2. pályázat keretében

folyamatban van. A szakterület érintett a TIOP 2.2.4-es pályázatban.

Ezen a szakterületen is számítani kell arra, hogy már rövid távon is a

megyei fekvőbeteg szakellátás ide fog koncentrálódni, ehhez egyrészt

10 ágynyi kapacitás és a hozzá tartozó finanszírozás átcsoportosítása

szükséges, valamint ehhez nélkülözhetetlen egy működőképes

osztályos ambulancia kialakítása.Ennek forrásigénye: 20 mFt.

Nukleáris medicína

A 2 fejes SPECT készülék beszerzése saját forrásból megtörtént, míg a

Gamma kamera beszerzését a TIOP 2.2.4-es pályázat során tervezzük.

Kapacitás átcsoportosítást kértünk az egészségügyi minisztertől a

Balatonfüredi Szívkórház izotópdiagnosztikai kapacitásainak

átvételére mely megtörtént. A felsoroltakon kívűl fejlesztési igény

rövid távon nincs.

Patológia

Az eddigi profilok megtartása az alapvető cél, melyhez az

amortizálódott eszközök cseréje szükséges. Ezen belül a víztelenítő

automata és a citológiai festő automata emelendő ki.

Az onkológiai centrum kialakítására ezen a területen is fel kell

készülni, így szükséges a molekulár patológiai módszerek

működésének feltételeit megteremteni.

A megyei fejlesztési koncepció mentén célszerű egy egységes megyei

patológiai hálózat kiépítése, melynek szükségességét a szakmai

szempontok mellett a humán erőforrás szűk keresztmetszete is indokol.

Szükséges fejlesztési forrás 15 mFt.

Intézeti gyógyszertár

Az egyéni gyógyszerelés feltételeinek biztosítása szakmai és gazdasági

szempontokból is célszerű. Ezzel párhuzamosan az informatikai

rendszer fejlesztésével a kötelezettség vállalási programba való direkt

becsatlakozás szükséges.

Az Elixír patika termékprofiljának bővítése többletbevételt jelenthet az

intézménynek és javítja a betegellátást is. A gyógyszertár mellett

kialakítandó gyógyászati segédeszköz bolt tovább szélesítheti a

választékot.

Az Elixír patika bekapcsolása az ügyleti rendszerbe megtörtént.

Szükséges fejlesztési forrás az Elixír patika bevételeinek terhére

biztosítható.

A VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ SZAKMAI

TERVÉHEZ A HUMÁN ERŐFORRÁS - FEJLESZTÉS KONCEPCIÓJA

A stratégiánkat a következő szempontok határozzák meg:

A humánstratégia kialakítását és megvalósítását alapvetően

befolyásoló tényezők a külső környezet által közvetített és a belső

adottságokból adódó feladatok.

A humán erőforrások fejlesztésével elérendő cél

A személyzeti/emberi erőforrás menedzsment - a külső környezetre és a belső

adottságokra is figyelemmel - a humánstratégia által meghatározott cél

végrehajtása érdekében az alábbi általános elvárásoknak tegyen eleget:

nyújtson hathatós segítséget valamennyi osztály szakmai és egyéb

célkitűzései eléréséhez a jobb betegellátás érdekében;

feleljen meg a tevékenységi körét meghatározó jogszabályok által

előírtaknak;

ismertesse meg a közalkalmazottakkal és fogadtassa el az emberi

erőforrás-gazdálkodás elveit, célkitűzéseit, feladat-együttesét, eszköz és

módszerrendszerét, ill. annak gyakorlatát;

érje el azt a felső, ill. a középvezetőkkel együttműködve, hogy a dolgozók

a saját munkájáért felelősséget vállaljanak a betegellátás minden szintjén;

segítse az etikus elvek érvényesülését;

tegye lehetővé, hogy a közalkalmazottak szaktudásuk, ill. képességeik

maximumát nyújtsák;

kezdeményezze a személyzeti /emberi erőforrás-gazdálkodás területét

érintő és a fejlődést szolgáló új jogszabályok kiadását, ill. a korábbiak

módosítását.

Ennek megfelelően:

megfelelő munkaerő-felvételi rendszert dolgoz ki, alkalmaz és fejleszt,

folyamatosan felméri az egyes területeken dolgozó munkatársak tudását,

képzettségi szintjét,

gondoskodik a munkatársak folyamatos továbbképzéséről,

kidolgozza, alkalmazza és fejleszti az intézmény belső érdekeltségi

rendszerét, mely a motiváció alapvető fontosságú eleme.

rendszeresen monitorozza a dolgozói elégedettséget.

Szervezetfejlesztés

Fő célja: az intézeti struktúra olyan kialakítása és folyamatos korszerűsítése,

mely segíti a feladatok összehangolását, az egyes szakterületek közötti

együttműködést, lehetővé teszi a folyamatos kapcsolattartást, a gyors és

hatékony döntéshozatalt, reagálást a környezeti változásokra.

A munkaerő-fejlesztés: célja: az egyéni tudás és kompetenciák fejlesztésével,

valamint a csoportmunka hatékonyságának növelésével biztosítani a szervezet

hatékonyságának emelését és a stratégiai célkitűzés megvalósítását.

Teljesítményértékelés Fő cél: annak a kétoldalú folyamatnak az eredményes ellátása, amely soránegyrészt a vezető,

az értékelő visszajelzést szerez arról, hogy az értékelt munkatárs milyen jól teljesíti

munkaköre elvárásait, másrészt az értékelt tájékoztatása a munkavégzés erős, ill. gyenge

pontjairól, mégpedig azért, hogy a vezető vagy az értékelést ellátó egyéb személy

megerősíthesse a munkatárs jövőbeli teljesítményét, fejlesztésének irányait. A teljesítmény

értékelés bevezetését eddig a forráshiány akadályozta. A remélhetőleg rövidesen megszülető

életpálya modell és a hozzá rendelt források valósíthatják meg a rendszer működőképességét.

A munka- és egészségvédelmi feladatok

Folyamatosan javítani kell a dolgozók közegészségügyi, foglalkozás-

egészségügyi, munkavédelmi ellátását, a megváltozott egészségi állapotú és

munkaképességű állomány ellátását.

A személyzetfejlesztési – oktatás és képzési-továbbképzési feladatok

Fő célja: a képzések különböző formáival biztosítani az egyensúlyt a munkaköri

követelmények és a munkakört betöltő munkatársak felkészültsége között.

Karrier- és életpálya-tervezés

Fő célja: megteremteni annak a lehetőségét, hogy különösen a meghatározó

jelentőségű munkakörökben azok dolgozzanak, akik a munka-és vezetési

feladataikat magas szakmai színvonalon és hatékonyan tudják ellátni.

Kommunikáció

Fő célja: a dolgozók rendszeres és hiteles tájékoztatása az Intézet stratégiai

terveiről, célkitűzéseiről, elért eredményeiről, sikereiről. Ennek érdekében a

korábbi tájékoztatási módszerek helyett még 2007-ben elindítjuk az elektronikus

kórházi újságot, amely havi rendszerességgel ad tájékoztatást és a belső

interaktív kapcsolatot is megteremti a széles dolgozói rétegekkel.

Minőségbiztosítás

A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprifit Zrt. szervezésében

és működtetésének minden lépésében arra törekszik, hogy tevékenységével

elősegítse a lakosság egészségének megőrzését, a betegségek korai

felismerését és hatásos, de egyben hatékony kezelését,

javítsa a betegek egészségügyi ellátását, annak körülményeit, szakmai

színvonalát, ezzel növelve a betegek elégedettségét,

javítsa az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyeit, a

betegek és a szakemberek jogainak minél teljesebb érvényesülését,

biztosítsa a rendelkezésre álló források ésszerűbb, hatékonyabb

felhasználását,

olyan rendszer alakítson ki, mely hosszabb távon is fenntartható,

finanszírozható.

A fentiek érdekében a Kórház:

egységes, az egészségügyi ellátórendszer valamennyi szintjét érintő, azok

tevékenységét összehangoló és integráló szakmai diagnosztikus és

kezelési eljárásokat (protokollokat) dolgoz ki, kiemelt hangsúlyt fektetve

a szűrésre, a megelőzésre.

a protokollok kidolgozásánál a bizonyítékokon alapuló orvoslás

(Evidence Based Medicine) követelmény-rendszerét és szabályait

alkalmazza,

a protokollok betartását folyamatosan monitorozza, értékeli, a

protokollokat rendszeresen, meghatározott időközökben felülvizsgálja,

a fenti tevékenységek, folyamatok hatékony szervezése, ellenőrzése és

értékelése érdekében integrált informatikai rendszert alakít ki, működtet,

és fejleszt.

gondoskodik az intézetben dolgozó szakemberek folyamatos képzéséről,

képességeik fejlesztéséről.

2007 augusztusában megtörtént a minőségbiztosítási rendszerünk belső

auditálása, majd szeptemberben a külső auditálás is. Közép távú stratégiai

fejlesztés célja ezen a területen, hogy kiépítsük a komplex betegtájékoztató

rendszert és bekapcsolódjunk az országos, minőségbiztosítási indikátorok

alapján történő értékelési rendszerbe.

Legutóbb 2009 szeptemberében történt meg az SGS által a külső audit, mely

alapján az ISO 14001:2004 szabvány szerint 2011. július 10-ig érvényes

tanúsítvánnyal rendelkezik az intézet, mely kiterjed az intézmény valamennyi

telephelyére. Az újabb külső audit éppen az előterjesztés készítésével

párhuzamosan történik.

Összegzés

Az intézmény a Pannon modell kidolgozásával és az abból levezetett szakmai

fejlesztési tervével elkészítette közép távú stratégiai koncepcióját, melynek

megvalósítása a fenntartó döntéseinek megfelelően megkezdődött. Az 5 lépcsős

modell első 2 lépcsője megvalósításra került, míg a 3. lépcső kivitelezése az év

végéíg várhatóan megtörténik, így kialakulhat egy egységes, integrált megyei

szakellátó rendszer. A program moduláris szerkezetének köszönhetően

illeszthető a Semmelweis programhoz azzal a módosítással, hogy az

interregionális együttműködés Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék

irányába terelődik. Az 5. lépcső finanszírozási változásának irányai a

modellünkben a Semmelweis terv irányaival egybe esnek.

A fejlesztések valamint a folyamatos elhasználódásból adódó eszközpótlások a

működési költségek terhére nem biztosíthatóak. A legnagyobb fejlesztéseket

igénylő onkológiai és sürgősségi programra valamint a struktúra átalakításra,

továbbá várhatóan a PIC fejlesztésre az unios pályázatok adnak lehetőséget,

melyből kettőnek a megvalósítása már folyamatban van.

A következő időszak irányait a Semmelweis terv meghatározta. Az ehhez

adaptált szakmai fejlesztési tervünk megvalósulásának alap kérdése, hogy a

végrehajtáshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állnak-e. A szükséges

erőforrások közül a humán erőforrás kérdése a következő időszak legkritikusabb

ponja lehet.

Veszprém, 2011. június ………..

Dr. Rácz Jenő s.k.

főigazgató

Mellékletek

1. sz. melléklet: A TIOP 2.2.2. pályázat alapján megvalósuló sürgősségi

ellátás fejlesztésének programja

2. sz. melléklet: A TIOP 2.2.4. pályázat alapján megvalósuló

struktúraátalakítás programja

3. sz. melléklet: A TIOP 2.2.2/C/10/1 PIC pályázat programja

4. sz. melléklet: A TIOP 2.2.5 pályázat alapján megvalósuló regionális

onkológiai centrum programja