1893. XXin. évfolyam J 21. szám. Péntek, márczius 3*

Előfizetési árak: Egy évre . . . 6 frt — kr. Fél évre . . . . 3 frt — kr. Negyed évre. . 1 frt 50 kr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kurczaparti-utcza 31. szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények, előíize-tési pénzek és hirdetések is

küldendők. P O L I T I K A I É S V E G Y E S T A R T A L M Ú K Ö Z L Ö N Y .

Hirdetéseket és nyilt-téri közleményeket a kiadóhivatal mérsékelt ár-

jegyzék szerint számit.

Egyes példányok kaphatók lapunk nyomdájá-ban valamint Stark Nándor és Schönfeld A. könyv- és

papirkereskedésében.

Kéziratok nem adatnak vissza

Megjelen hetenként háromszor:

vasárnap, kedden és pénteken reggel.

E g y e s s z á m á r a 5 I c r .

Főszerkesztő én kiadótulajdonos:

S I M i L F E B E N C Z . Felelőd sxerkesztő :

P I N T E K O - I T - C T L ^ .

Lapunk megrendelhető:

a kiadóhivatalban és lapk ihordó ink ut ján, kik az előfizetési pénzek beszedesevel is meg vannak bizv*.

A belviz-kalainitás.

A legutóbbi megyei közgyűlésen, az alis-

páni évnegyedes jelentés tárgyalása alkalmá-

val, Szánthó Lajos megyebizottsági tag élénk

sziliekkel ecsetelte azokat a kalamitásokat,

melyeket a belvizek Szentes város határában

előidéztek, s melyeknek közvetlen okozója

az óvintézkedések megtételére hivatott ténye-

zők elővigyázatának hiánya.

Az alispán egyszerűen kivonta magát

a felelősségből, arra utalván, liogy a beiviz

szabályozás ügye az ármentesitő társulat

önkormányzati jogkörébe tartozik.

Nekünk is, másoknak is feltűnt akkor,

hogy Fekete Márton társulati főigazgató, da

ezára az alispán nyilt provokácziójának, bár az

árvédelem kérdésénél felszólalt, itt halgatctt, mintha neki semmi köze se volna a fölvetett

kérdéshez.

Sokatmondó volt e mélységes hallgatás;

mert vallomást tartalmazott: egy elkövetett

súlyos hibának hallgatólagos beismerését.

Nem akarunk mi fegyvert kovácsolni eb-

ből a hallgatólagos beismerésből; nem akar-

juk az elkövetett hibát személyes támadásra

felhasználni, bármily kedvező is erre az

alkalom. Mérséklettel, tárgyilagosan és híg

gadtan tárgyaljuk ezt a fölöttébb fontos kér

dést, már csak azon viszonynál fogva is,

mely lapunk főszerkesztője és a társulat kö

zött fentáll, s mely arra utal bennünket, hogy

a társulat igazgatása által a múltban követett

és most tanúsított eljárás között párhuzamot

ne vonjunk, és összehasonlítást ne tegyünk

Sőt őszintén megvalljuk, hogy egyálta-

lában nem is foglalkoznánk a dologgal, ha

a hozzánk minden oldalról özönlő temérdek

panasz a felszólalást hirlapirói kötelességünkké

nem tenné.

Ezek a panaszok ritka egyértelműséggel

megegyeznek abban, hogy a belviz által oko-

zott pusztításokért a társulat vezetését teszik

felelőssé. És kénytelenek vagyunk konstatálni,

hogy ebben, véleményünk szerint is, tökéletes

igazságuk van.

Azok, a kik a társulat dolgaiba be van-

nak avatva, bizonyára tudni fogják, hogy a

társulat a belviz kérdést — hosszú időn át

— közönyösen vette. Ugy tett, mintha a véd-

gátak tölépitése és jókarban tartása által fel-

adata már ki volna merítve. Szeme csak a

folyamok felé volt irányozva, a háta mögé

azonban nem tekintett.

Am a volt szakaszigazgatóság, saját ini-

cziativájából és úgyszólván privát buzgalom-

ból, kezébe vette e fontos ügyet, s annak kö-

szönhető, hogy a társulat a mentesített terü-

letnek különösen tőkei, vekeri és teési részén

ma már oly csatorna-hálózattal rendelkezik,

melynek kellő fölhasználásával, s részben

kiegészítésével az említett területet minden

belviz-kalamitástól meg lehetne menteni.

Köztudomásu tény, hogy ugyancsak a

szakaszigazgatóság rábeszélése folytán az il-

lető birtokosok legnagyobb része a társulat-

nak ingyen engedte át a csatorna területét.

Mindössze egy pár makacsabb ember kötötte

meg magát, akik e közérdekű czélra a legcseké-

lyebb áldozatot sem voltak hajlandók meg-

hozni, s földjükön nem engedték meg a csa-

torna építést.

A szakaszigazgatóság — jelentékeny

anyagi áldozattal — kiépítette az ingyenes

terű eteken a csatornákat, s elláta azokat a

szükséges zsilip-szerü átereszekkel. Azt lehe-

tett volna várni, hogy ha már ennyi áldo-

zatba került a csatorna hálózat, a társulat

nem fog fukarkodni, hanem meghozza azt

az áldozatot is, a mibe a makacskodó birto-

kosoktól megveendő terület kerül, s így a

csatorna müvet teljessé teszi. Ez azonban

máig sem történt meg. S ez a társulati ve

zetésének egyik mulasztása. De egy másik mulasztást is követtek el.

Mikor az idei nagy havazások bekövetkeztek,

mindenki tisztában volt vele, hogy olvadás

esetén a hóval és jéggel betemetett csator-

nák használhatatlanokká lesznek. Mert nem

kell hozzá szaktudomány, a legutolsó iskolás

gyerek is tudja, liogy a sik földön sokkal

könnyebben olvad el a hó, mint az árkok

ban, melyeket nemcsak a hófúvás szokta be-

temetni, hanem jégpánczél is borit. A fölött

sem lehetett semmi kétség, hogy a jéggel el-

torlaszolt átereszek, előzetes kitisztítás nél-

kül, heteken át feltartóztatják a csatornák vizét.

Csak a társulati főigazgatóság volt az,

mely mindezeket nem tudta, vagy tudni nem

akarta. De az előrelátó birtokosok közül

többen — mint a hozzánk érkezett pana-

szokban hangsúlyozták — kellő időben ügye

meztették a főigazgatót a veszedelemre, és a

megfelelő intézkedések megtételére kérték.

Amit ő meg is igért.

Mikor aztán a mult napokban bekövet-

kezett a baj, s rövid pár nap alatt több száz

holdnyi vetés került viz alá ; a társulati fő-

igazgatóság egy váratlan fordulattal egészen

uj okoskodást állított fel, kijelentvén, hogy

a csatornák kitisztítása és jókarban tartása

nem a társulatnak, hanem az illető birtoko

soknak feladata, mivelhogy a társulat költ-

ségvetésében e czélra ugy sincs semmi fölvéve.

Ezt az abszurd okoskodást föltétlenül

vissza kell utasítanunk. Mert a csatornák

kiépítése alkalmával a társulat kifejezetten

magára vállalta azok fentartásának kötelezett-

ségét is, a mit bizonyít ama kötelező nyilat-

kozat, melyet a földterület ingyenes átenge-

dése tárgyában a birtokosoktól vett és elfo-

gadott. E nyilatkozat a következőleg szól:

„Alólirott az esetre, ha a kun-szent-inárton

mindszenti szakaszigazgatóság, a Veker-érben

és laposon, valamint a Kis-Tőkéről ide irá-

nyuló erek és lapály okon összegyülemleni

szokott belvizek rendszeres lebocsajtása czél-

jából társulati költségen, tehát az én megter-

heltetésem nélkül, vízleeresztő csatornát épít,

azon vonalon, mely már níérnökileg kitüzetett,

a csatorna-építéshez szükséges földterületet

a szentesi telekjegyzőkönyvben foglalt, saját

tulajdonomat képező földemből, ingyen, tehát

minden megváltási díj nélkül, a társulat ren-

delkezésére bocsájtoni olyképpen, hogy a

csatorna területe jövőre is az én telekkönyvi

tulajdonom marad, az e lelett való kor-látlan rendelkezésre azonban, a körös-tisza-niarosi ármentesitő társulat részére

szolgalmi jogot engedek. *

Azt hisszük, ehez az okmányhoz nem

kell semmi kommentár. Mindenki tisztában

lehet azzal, hogy a birtokosok joggal élhet-

tek abban a hitben, hogy a csatornák ki-

tisztításáról a társulat fog gondoskodni.

De ha már ezt a terhet — jog és

igazság ellenére — a birtokosokra kivánta

háritni a társulat, legalább tett volna annyit,

hogy idejekorán tigyelnieztette volna erre a

birtokosokat.

És ha a ligyelmeztetés folytán a birto-

kosok hozzáfogtak volna a csatornák kitisz

titásához, ugy a társulatnak legalább az át-

ereszek kitisztításáról gondoskodnia föltétlen

kötelessége lett volna. Ez átereszek a társu-

lat tulajdonát képező műtárgya;:, azokhoz

tehát a magánbirtokosok hozzá sem nyúlhat-

tak, s ha még niuukaerőt adtak volna is,

szakszerű felügyelet és utasítás nélkül hozzá

nyuiniok nem volt szabad.

Az a védekezése a főigazgatóságnak, hogy

a csatornák tisztan-tartásával járó költségekre

a társulati költségvetésben fedezet nincs,

annyira gyarló, hogy szinte nevetséges volna,

ha szomorú nem lenne.

Eltekintve attól, hogy a társulatnak alap-

szabályszerü feladata a belvizszabályozás,

már a józanész is a mellett szól, hogy a

vadvizek pusztításaitól a birtokosokat meg

kell óvni. Mert minek lizeti akkor a birtokos

a rengeteg ármentesitési költséget, ha földje

mégis csak a békák birodalmává lesz! Jófor-

mán közönyös lehet az a birtokosokra, hogy

a békák ezrei Tisza vizet szürcsölnek-e,

vagy liólevet.? A fődolog az, hogy — száraz

kortyot nyeljenek.

Súlyos mulasztás tehát a társulat veze-

tésétől, liogy a belvizlevezető csatornák tisztán-

tartására nem irányzott elő semmi költséget.

De ha már merő likczióbol megkímélték

a költségvetés kiadási rovatát az emiitett költ-

ségektől, legalább lett volna a főigazgatóság-

ban annyi erkölcsi bátorság és kötelesség-

27. oldal.

érzet, hogy a fölmerült szükségre való hivat-

kozással, saját felelősségére és utólagos jóvá-

hagyás reményében utalványozta volna ki a

kiadásokat. Biztosithatjuk róla. hogy a költ-

ségvetésnek ily czimen való túllépéséért

senki se tette volna felelőssé.

Mindezeket tekintetbe véve, eltagadhatlan

tény az, hogy a társulat vezetőségét ez ügyben

a súlyos mulasztásoknak egész lánczolata

terheli. De nem akarunk rekriminálni. A baj

meg van, azon már most nem segíthetünk;

feladatunk tehát legfőkép az, hogy a baj is

métlődését a jövőre megakadályozzuk.

Megütközéssel értesülünk róla, hogy e

ezélból a károsult birtokosok körében azzal

az abszurd eszmével foglalkoznak, hogy a

főigazgatóság ellen a társulat elnökénél emel-

nek panaszt.

llát mi ezt a gondolatot a leghatározot-

tabban perhorreszkáljuk és elitéljük. Az efféle

besugások Szentesen eddig még nem voltak

divatban, jövöre sem óhajtanánk, hogy di-

vatba jöjjenek, mert minden ily lépést jog-

talannak tartunk.

A társulat elnöke ugyanis meggyő-

ződésünk szerint — nem egyéb, mint a

választmányi és közgyűlések elölülője, veze-

tője. Adminisztratív dolgokban azonban intéz-

kedési és rendelkezési joggal nem bir, sem

a társulati igazgatóság fölött fegyelmi hatalmat

nem gyakorolhat.

11a panaszunk van az igazgatás ellen,

arra illetékes fórum első sorban a központi

választmány, másodfokban a közgyűlés, eset-

leg pedig a kormány. De semmi körülmények

között sem a társulati elnök.

Azt tanácsoljuk tehát az illető birtoko-

soknak, hogy szándékukkal hagyjanak fel, s

érdekeik és igényeik megvédését és érvényre

emelését bizzák a — városra.

A városnak ugyanis van vizügyi bizott-

sága. E testület bizonyára az adott esetben

is megfogja találni az orvoslásnak legmegfe-

lelőbb útját és módját.

SZENTESI LAP. Azért figyelmeztetjük a polgármestert,

hogy ezen fontos ügy tárgyalására hivja össze

a vizügyi bizottságot.

Reméljük, hogy ha majd az illető birto-

kosok látni fogják, hogy ügyüket a bizottság

felkarolta, — megnyugszanak, és felhagynak

az elnöki kilincs koptatásának fölösleges és

czélszerütlen szándékával.

Megyei közgyűlés. Második nap.

Az első felvonás izgalmai után a második fel-. vonás kissé szürke és egyhangú volt, bár érdekte-lennek nem lehet mondani

A pákulicz-hadak teljes rezignáczióvai vissza-vonultak, a mi mindig okos dolog egy levert had-seregtől. A fegyverbecsület megmentése végett azon-ban hadállásaikban egyes őrszemeket hagytak, a kik önfeláldozó kitartással feleltek meg hálátlan és vi-gasztalan feladatuknak. Stiklit elkövetni — erő hi-ányában — nem volt kilátás; stikli nélkül pedig ők olyanok, mint a szárnyaszegett gólya, a kiszáradt tó partján.

Első tárgy volt a Baross szoborbizottság meg-keresése, Baross Gábor emlékszobrára adomány meg-szavazása iránt. A közgyűlés Tary István aljegyző lelkeshangu ajánlatára IUU frtot szavazott meg.

Szívesen adtak volna többet, ha — lett volna miből. Ám Ifogy jövőre legyen, a közművelődési és jótékonysági alap javára fel százalék megyei pótadót szavaztak meg „kultur-adó* czimén, egyelőre 5 évre. Annál könnyebben megszavazták ezt, mivel a vár-megyei nyugdíjalap javara eddig szedett két száza-lékos megyei pótadó, a folyó év végével, megszűnik; sőt Szentes városára nézve mar mégis szűnt.

A vármegye területén netán felállítandó zálogházak bizto&itékára nézve azt a javaslatot teszi a vármegye a keresk. miniszternek, hogy községek és pénzinté-zetek biztosíték nélkül, magánosok pedig csak 2000 frt biztasitek mellett állithassanak föl zálogházat. A kamatláb: értékpapíroknál 8 >-ban, arany, ezüst és drágaságoknál 12%-ban, más tárgyaknál 18°,o-ban legyen megszabva.

A Szentes város részére, jégszállitás alkalmára engedélyezett vámmentességről szóló alispáni jelen-tés tárgyalásánál S i in a Ferencz azt az eszmét ve-tette löl. hogy nem üzleti czélokra, hanem tisztán magán használatra szolgáló jégs/.állításokra nézve a vámmentesség mindazoknak adassék meg, a kiknek a város hatósága ily ezélból gazolványt ad. N o v a k József csak közszükségletre szolgáló szállításoknál adna meg a vámmentességet. A közgyűlés azonban uta-sította az alispánt, hogy a legközelebbi közgyűlésre, a Sima Ferencz javaslata értelmében, tegyen elő-terjesztést.

Szentesen a városi képviselő választások alkal-

A „SZENTESI LAP" TÁRCAJA.

Jó barátok és ellenségek. 28. folyt.

Ignácz

— Regény —

Irta: S ima Ferencz.

Benénére igen kellemesen hatott Pap}

látogatása.

'Bene Tamás ezt nemcsak természetesnek; de

kötelességnek tekintette; annak daczára el volt fogulva,

mikor az ifjú hazaba lépett s elébb feleségének csó-

kolt kezet és azután könnyes szemekkel nyújtotta

előre mind a két kezét, hogy a ház urának feléje

nyújtott jobbját mindkét kezével megszoríthassa.

Szinte elviselhetlen fájdalmamat vélem eny-

híteni azzal, úgymond, hogy mindenek előtt ide

sietek önökhöz édes bátyám — reméltem nem veszi

rossz néven e bizalmas megszólítást — hogy meg-

köszönjem azt, amit apámnak már nem maradt

ideje meghálálni. — Mindig kínosan fájlaltam, hogy

a város két legderekabb polgára oly engesztelhetlen

gyülölségben élnek egymással. Tudtam, hogy szegény

apám volt a viszály lelidezője, s annál meghatóbb

volt rám az a nemes önmegtagadás, melyet édes

bátyám tanúsított. Szegény, — nekem bizonyára jó

és kedves apám iránt.

Hagyjuk ezt édes öcsém, szólt Bene Tamás :

én kitörlöm életem emlékeiből a gyűlölség korszakát,

s megőrzöm a megbékélés azon megható pillanatait,

melyek közt atyjától megváltam.

— Köszönöm, szólt az iíju zokogástól elfojtott hangon : a rendkívüli csapasban mely engem ért, ez nagyban enyhíti fájdalmamat.

Bene Tamás azutan karon fogá az ifjút és be-

vezete szobájába, leültette s egyik oldalról ő, másik

oldalról felesége ült melle.

14. szám.

mára választási elnökül Temesváry 'Antalt küld-ték ki.

A szentesi piaczí helypénzszedési jog haszno-sítása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen Bánfalvi Lajos felebbezéssel élt. Maga is be-látta azonban, hogy a dolgon változtatni nem lehet, és megnyugodott felebbezésének elvetésében, csak azt kérte, hogy azok ellen, kik ez ügyben mulasztást követtek el, vagy a városnak kárt okoztak, vizsgá-lat rendeltessék el. A közgyűlés — miután S i m a Ferencz is hozzájárult — eleget tett ez ártalmatlan kívánságnak.

Tasnádi Antalnak a nagy vendéglő bérletére vonatkozó felebbezésénél a főispán azt a megjegyzést koczkáztatta meg, hogy itt nyilvánvalólag meg van ká-rosítva a város. Mire B a l o g h János hatásosan [fejtette ki, hogy ha van kár, azt a Tasnádí-féle hír-hedt adminisztráció okozta. Bánfalvi egy közbeszó-jlására maró sarcasmussal jegyezte meg Balogh, hogy a 1 i c z i t á 1 á s i ü g y e k őt nem érdeklik annyira, mint Bánfalvit. A f ő i s p á n azt a megjegyzést tette, hogy Tasnádit ez ügyben a | fegyelmi választmány teljesen „ártatlan * -nak ta-lálta, a mi gúnyos nevetést provokált. A főispánt ez kihozta sodrából, s ingerülten vágta ki, hogy „kikéri a nevetést, mert a fegyelmi választmány íté-lete komoly.44 (llát hiszen komolynak csakugyan komoly is az, csakhogy — a 1 a p o s-é ? az már más kérdés.) A dologhoz még B á n f a l v i szólott, persze, a Tasnádi felebbezését pártolva ; mig S i rn a Ferencz szerencsésen csoportosított érveléssel mu-tatta kí hogy a város a bérbeadásnál a szó szoros értelmében kényszer helyzetben volt. S z e d e r János pedig utalt arra, hogy a Tasnádi felebbezése „régi események hullámverése," a mi pedig — úgy-mond — a Bánfalvi magatartását illeti, őt igazán meglepi, de épen nem hatja meg az a s z o k a t l a n nagy szeretet a város iránt, a mit Bánfalvi most hangoztat Mindezek után a közgyűlés helyben hagyta a vendéglő bérbeadására vonatkozó határozatot.

Érdekes vita fejlődött ki a Bugyi Antal he-lyettes tanácsnoksága kérdésében. S z e d e r János - bár becsüli Bugyit — a törvény rendelkezésére

való tekintetből a helyettesítő határozat megsem-misítését javasolja, miután Bugyi nincs 24 éves. B a b ó s József emlékeztet, hogy Zsilinszky ide-jében is fordult elő hasonló eset; de akkor jóvá-hagyták, mert a pákulicz érdekek ugy kívánták. B á l á z . s o v i t s Norbert nem tartja megengedhe-tőnek, hogy egy gyermeke ibér — a ki különben is alig néhány hónapja tette be a lábát a városhoz — oly fontos állást töltsön be, mint a milyen az adó-ügyi tanácsnokság. S i ni a Ferencz kedélyesen, úgy-szólván játszva bánt el Balázsovitstsal. Nagy hatás mellett mutatta ki, hogy az emberek értékét nem az életkor határozza meg. Hiszen — úgymond a hírneves államférfiú : Pitt, 21 éves korában Angol-ország miniszterelnöke volt, s a történelemben egy század lefolyása alatt nem tünt fel nagyobb állam-férfi, mint az a „gyerekember 44 Balázsovits közbe-szólt, hogy: „Bugyi nem Pitt ám!* Mire Sima

- Az éjjel nem bírtam lehajtani a fejem, Bá-

linti töorvos velem volt hajnalig, amikor ugy ruhástól

egy karos székbe ülve, elszenderedtem. — Megtébo-

lyodtam volna, ha magam maradok. Lelkem azonnal

elveszti egyensúlyát, mihelyt nincs kinek panaszomat

nyújtani. Mikor hajnal felé elszenderedtem, hallottam

hogy az orvos berendelte inasomat és seppegve uta-

sítást adott neki, hogy: vigyázzon rám, s hagyjon

aludni, mert egyedül az álom jótékonysága az, mely

erőt ad a rám mért csapás elviselésére.

Az inas fogadta, hogy egy perezre se fogja a

szobát elhagyni, s gondoskodik, hogy csend legyen

futott ki és elkezdett a folyosón kiabálni, hogy :

szent isten a fiatal nagyságos ur meg van halva !

A cselédek össze futottak, az orvos éppen ekkor

jött a házhoz és rémülten futott a hír hallatára a

szobiba, de mikor belépett én már felálltam a szék-

ről. — Ébren voltam és nyújtottam a kezem a felém

rohanó orvos üdvözletére

— Oh istenem! kiáltott fel az orvos.

- Mi a baj ? kérdem — Nincs talán baja ?

- Nincs, nincs semmi í de ez a buta inas.

— Nos, mi baj az inassal, hiszen most ment ki.

— Zajt ütött odakin, hogy : ön meghalt.

— Bizony kár, hogy ez csak egy üres zaj és körülöttem, s ugy pihenjek.

Ők azt hitték, hogy én nem hallok semmit, s n o m eK>T komoly valóság sohajtottain fel.

hallottam minden szót; pedig nem voltam képes v o l t a z éjszakám, fejezte be az ifjú,

megmozdulni és egy hangot kiejteni, mikor a távozó !aPÍa halála utáni első éjszakájának igazán megható

doktornak meg akartam köszönni, virasztását és' Ie irasat' s aztán mintha egyedül lett volna bánatosan

gyengéd gondoskodását. - A kimerültség t e l j e s e n hajtotta fejét két tenyerébe és hosszan zokogott.

(Folytatása következik.)

Hock János Kossuthnál. Hát hogy vannak otthon? Nem a politikát

leszerelte idegeimet. Hallottam, sőt ugy tetszik,!

mintha láttam volna is, hogy az inas lábujhegyen

járt, hogy a lámpákat és gyertyákat kioltogassa, s

mondani akartam neki, hogy a függő lámpát, mig

világosodn nem kezd, hagyja égve; de nyelvem nem !. . . , , , u ,, . . f (•.,lirn „»^»«rwria i ertem, mert azzal en e^yaltalan nem szeretek fog-birtani ningmozditam. Ereztem, hogv etrvszerre sö- I N • \- - » • i ... , » TV

... . n .. . OJ ^ b j ^ u c so időzni. Nem is ertenenek meg engem többe. En tetseg vett korul, hallottam, hogy inasom lefeküdt egy összedőlt rom vagyok, egy élő húsdarab, kisza-közel hozzám egy divánra, s azt is, hogy elébb kitva a mult testéből. A mai világban egy anakro-hosszu zajos lélekzet vétellel, majd horkolással füsze- nizmus csupán. A gondviselés oly kötelességek tel-rezte álmát, s mert az agyamban zsibongó millió' jesitését bizta az én gyenge erőmre, a melyeknek gondolat mellett, ez se hagyott elaludni, felakartam t e l jfSen m e g ak íVok fe le ln i; M o r t l á s s a ?csén1' fzeT

. . . , , . , / rintem egv ember annyit er, a mennyi eszményi állni, hogy majd levetkőzöm es agyba tekszem ; de tartalom él benne. Az embernek egy megtestesült nem voltain kepes megmozdulni. így ültem der- elvnek kell lenni, a melylyel dicsőségesen emelkedik, medten, mig csak inasom tel nem ébredt és szép va&y dicsőségesen bukik. Vagy hőse vagy vértanúja csendesen spaletot nem nyitott, mint mondja már , e^en- A z é n v é£ z e t e m idegen földön képviselni az

ekkor szemeim nyitva voltak és szólt hozzám; de f" < ™ n y e m e t s azt h szem, becsülettel teljesítet-i . .. . t . 1 ¡tem kötelessegemet. Ha rövid idő múlva sírba ros-en nem teleltem, s o mert szemeim nyitva voltak, kadok, azt az eszményt oda is eltemetik velem s ¡azt hitte, hogy talán meg vagyok halva, rémülve akkor az még nagyobb lesz talán. Talán meg se fér

27. szára.

nyomban visszavágta, hogy: „de az adóügyi tanács-nokság sem angol miniszterelnökség ám'* „Különben Bugyi mindenesetre megfelel ugy állásának, mint n é me ly urak, a kiknek Szentes kenyeret ád.a A disputa vége az lett, hogy Bugyi helyettesítése jóvá-hagyatott.

Szintén jóváhagyatott Szentes város képviselő testületének azon határozata, melylyel Juhász János nyilvántartónak elmaradt fizetését kiutalványozta.

Aztán kisebb fontosságú ügyek következtek. A közgyűlés nem gőz — hanem villanyerővel rohant át a tárgysorozaton, tüneményes, szinte széditő gyorsasággal.

Csak Kelemen Béla főszolgabíró 6 heti szabad-ságidő iránt beadott kérvénye idézett elő egy kis szóváltást. Hegy i Antal abszurdumnak tartja, hogy a'.kinek t e g n a p h o s s z ú s z a b a d s á g o t adott, mert felfüggesztette a közgyűlés, az m a újra sza-badságot kér; különben sem hiszi, hogy Kelemen, a ki tegnap itt a közgyűlésen oly hányaveti módon viselkedett — beteg volna. R é t i főszolgabíró bizony-kodott, hogy de bizony beteg az ő kollegája. Mire K á l m á n Mihály azt a találó megjegyzést tette, hogy „ha csak az elméjében meg nem háborodott tegnap óta Kelemen, más betegsége ily hirtelen alig támadhatott.

A Közgyűlés nem követte el azt a — még gon-

dolatnak is otromba tréfát, hogy a kit tsgnap fel

függesztett, azt ma szabadságolja.

S igy Kelemen megmaradt — h o s z u sza-b a d s á g o n .

Ezzel a közgyűlés szerencsésen bevégződött.

Helyi és vegyes hirek. — Személyi hirek. T a 11 i á n Béla főispán

f. hó 1 -én a reggeli vonattal rendes székhelyére, Békés-Gyulára utazott; a jövő havi közigazgatási bizottsági ülésre azonban — minden valószínűség szerint — ismét körünkben fogjuk tisztelhetni. Ugyancsak 1-én utazott el Csató Zsigmond alispán is Dorozsmára, hogy ott a 3-án kezdődő sorozáson elnököljön. Van-nak, a kik ugy vélekednek, hogy ez alkalommal a dorozsmai főszolgabíró helyettesítése és a hivatal átadása tárgyában is történik valamelyes intézkedés, ez a vérmes reménység azonban semmiféle valószí-nűséggel nem bír; mivelhogy az a bizonyos „gyors közigazgatás tudvalevőleg „nem i sme r h i v a t a-t a l o s ó rá t , de — r e s t á n c z i á t sem." Uti figura docet.

— Márczius 15. Az előkészületek a már-czius 15-iki ünnepélyre már javában folynak. A két VS-as kör már határozott e dologban, valamint az iparos iljak imént alakult „Önképző kör*-e is. részletes programmot — mihelyt a különböző ren-dező bizottságok megállapítják — közölni fogjuk. \z iparos ifjaknál különben egy teríték: férfiaknak 1 Irt 20 kr, nőknek 80 kr. A bor pedig reggelig in gyen lesz adva.

SZENTESI LAP. — Országgyűlési tudósításunkat ezúttal

ismét mellőztük, mivel terünket a megyei közgyű-

lésről szóló referáda foglalta le, s különben ise hé-

ten az országházban semmi fontosabb vagy érde-

kesebb esemény nem történt.

— A d iák bál. — mint olvasóink bizonyára tudni lógják — holnap, 4-én lesz. A főgimnáziumi itjuság mindent elkövet, hogy vigalmát a résztvevők-nek, hosszú időre, emlékezetessé tegye. Nem kiméi-nek sem áldozatot, sem fáradságot, hogy báljuk külső disz tekintetében is a legsikerültebb mulatsá-gok egyike legyen. A mi pedig a kedélyességet és fesztelenséget illeti, arról felesleges beszélni azoknak,

kik valaha láttak diakbálat. Nincs közöttünk senki, elkezdve a mamákon, a kik — talán még nem is olyan régen — ábrándos leánykák voltak, folytatva •ajtunk, a kik szintén voltunk valaha „arany itju-ság," és végezve a kisasszonykakon, a kik félő vágy-gyal gondolnak az első keringőre, — oh, nincs kö-zöttünk senki, a kinek a szive meg ne dobbanna — vagy az emlékezettől, vagy a reménységtől — erre a varázsszóra, hogy : „diakbál* . . . Mint halljuk, van is készülődés városszerte, s az előjelekből már is bizton következhető, hogy az idei mulatságok kö-zött — melyeknek mindegyike szenvedett valamelyes fogyatékossagban — ez lesz m i n d e n tek in te t-b e n a legsikerültebb. Amit őszinte szívvel kívánunk is.

— llymeii. Hoffer Mariska kisasszony, néhai

llolíer Lőrincz bájos leányával, a napokban váltott

jegyet Turkovics Lukacs Andor állami hivatalnok.

— Eső u táu köpönyeg. Ilire jár, hogy a

társulati főigazgató f. ho 5-re a kórógymenti, f. lio

'J-re pedig a vekermenti és cserebökényi ártérbirto-

kosokat a kurczántuli terembe értekezletre hivja

össze „a belvizlevezetési csatorna-munkalatok tár-

gyában.* E kérdéssel lapunk vezérczikkében foglalko-

zunk, s igy itt csak annyit jegyzünk meg e hírre, hogy

ez az értekezlet az idénre már alig ér többet, mint

eső után a köpönyeg. Hanem azért mégis — ,jobb

későn, mint soha."

— Halálozás. Özv. Németh Antalné szül Farkas Zsuzsanna asszony, febr. ¿8-án életének 71-ik évében elhunyt. Temetése, nagy résztvét mellett f. hó á-án ment végbe. Nyugodjék kékével.

Vásár a szomszédban. Makón a tavaszi

országos vasár f.* ho 18 és l*J-ik napjain lesz.

— A szentesi polgári olvasókör f. évi mar-

czius 12-én d. u. 1 órakor sajat helyiségében év,

rendes közgyűlést tart. A közgyűlés targyai; 1. El-

nöki jelentés. ± Az lÖ'Já. evi zarszamadas megvizs-

gálásáról bizottsági jelentés. 3. Az lb'J3. évi zárszá-

madás megviszgálására bizottság választása. 4. Az

1SU3 évi költségvetés tárgyalása. 5. Az összes tagok

10 százalék részéből álló választmánynak egy évre

való megválasztása, 0. Indítványok tárgyalása.

a sirba s egyszer majd csak előtör onnan. Nem szí-vesen beszélek erről a dologról, de ugy látom, ott-hon sem igen értenek engem többé, mert azt még gyarló elmémmel meg tudom érteni, ha egy nép kifarad a küzdelembe, s meg akar nyugodni. Elfo-gadja tehát politikai opportunizmusból az adott helyzetet, mely őt részben leköti és megbénítja. Ily nagy áldozatokra talán néha a nemzeteknek is szük-sége van. De hogy azután egy nép megkötöttségét ne áldozatnak tekintse, hanem vívmánynak, a mely-lyel kérkedhetík, ezt már egyáltalán nem tudom megérteni. Ez már abdikáczió, s ezt egy államnak sem szabad tenni.

Államot mondtam és nem nemzetet. Mert eb-ben öcsém nagy különbség van. A nemzetek szület-nek, az államok vannak. Minden kornak megvan a maga szelleme, a melyben karaktere kidomborodik s a mely politikai gondolkodásmódjának irányt ád. A középkorban a vallási eszme tömöritette a népe-ket nagy keresztény népcsaládokká, barátokká és ellenségekké. A vallási érzület később elvesztette tö-mörítő és konszolidáló erejét s helyébe lépett a mult század végén a nemzeti eszme, mely a nyelv és fajegység alapjaira helyezkedett. De ez az eszme is csak uj keletű. Az állam eszméje azonban a tör-ténelmi emlékek és hagyományok kultuszán épül fel. Erőssége a mult, alapja a történelem. A mult tör-ténelméhez egy nemzetnek sem szabad hűtlennek lenni azért, mert ebben van egyesítve a két legna-gyobb erő, a jog és az erkölcsi alap.

De hát idővel belátja azután az ember, hogy igazán nagygyá egy nemzetet csak a fiainak az aka-rata tehet. Mert nagy ember nincs a világon ha nincs a háta mögött a nemzeti önérzet és a nem-zeti akarat. Én mindig csak nagyon gyönge és te-hetetlen embernek tartottam magamat, akit nagygyá csak a nemzeti erő megnyilatkozása tett. Gyenge eszköz voltam a gondviselés kezében, aki hangot ad-tam a tömegben szunnyadó érzelmeknek és szabad-ság ösztönének. Ha en nem vagyok, lett volna he-lyettem más, talán nagyobb és hatalmasabb, akit a megérett események szintúgy toltak volna előre, De lett volna; mert ha a nemzet talpra nem áll.

akkor a haladás szelleme átgázolt volna e megké-sett nemzeten. Bennem csak a nemzet önérzete csú-csosodott ki s most, midőn a hátam mögött nem áll többé a közvélemény, ismét csak egy gyenge te-hetetlen ember lettem. '

Csak egy peldat hozok föl a legközelebbi mult történetéből. Mikor Olaszországban megtörtént az a nagy nemzeti mozgalom, mely a rómaiak történelmé-től fogva páratlan e földön, hogy minden olasz tar-tományban, még a pápai államot sem kivéve, min-den olasz, még a papát sem kivéve, egy eszmétől égett és egy gondolattol lelkesült, az idegen jármot összetörni, cs az allami egyseget megalkotni; akkur nagygya tudott lenni és nagy tudott maradni egész halalaig egy Garibaldi, mert hata mögött ott állott az igazi ero, a közvélemény. U volt szeinélyesitője a tömegben megnyilatkozó őserönek, a nemzeti aka-ratnak. Ha valaha e támaszát elvesztette volna, ő is csak oda roskadt volna vissza, a hol most állok én. Nem értenék meg őt se többe.

— Bocsásson meg kormányzó ur, de én azt hiszem, érzékenyen méltóztatik egy kissé megítélni a dolgokat. Nagy történelmi ismereteivel és lángelmé-jével látni kell azl a kormányzó urnák is, hogy a népek történelmében a visszaesésnek mindig vannak pillanatai, de ezeknek maradandó nyomot maguk után hátrahagyni nem szabad. A nemzetek hala dása a szabadság utján nem lépés, hanem ugrá volt mindig. Egy ugrás után újra megpihen, hogy erőit összegyűjtve meg hatalmasabbat ugorhassék. Kormányzó ur élete sem lehet azért meddő és czéltalan. A nemzet életét még egy emberkor ki-lenczven évével sem lehet me^anérni. Ahhoz ember öltők kellenek. A mit kormány zo ur nemzetével tett, az nagyon kevés halandónak adatott meg csak. Talpra állította; lelkébe oltotta a szabadság és füg-getlenség ösztönét. Ez egy emder-életének elég. Nagyobb eredményt elérni talán lehetetlen. Az a talpra állított nemzet idővel bizonyára a maga lábán is tud járni.

(Folyt, köv.)

3. oldal.

— Szlavianszky Nadiua, a szép orosz éne-kesnő, kinek arczképe napok óta Stark Nándor könyv-kereskedése kirakatában látható mint most már vég-legesen el van határozva, f. hó 18-án tartja hang-versenyét 32 tagból álló énekkarával a Kass-szálloda nagytermében. Az érdekesen összeválogatott műsor már a napokban lesz szétküldve és igazi műélvezetet igér, melynek különös érdeket fog kölcsönözni a bá-jos primadonna azon Ígérete, hogy magyar népda-lokat is fog énekelni. Amint a Stark Nándor könyv-kereskedésében az előjegyzésekből meggyőződtünk, az érdeklődés e hangverseny iránt szép közönséget biz-tosított már eddig is a hangversenynek.

— A „szentesi kölcsönös szövetkezeti-nek vasárnap volt az évi rendes közgyűlése. A rész-vényesek 34 írt 80 krt. kapnak részvényenként, mely márczius 3-án és 10-én fog, a délutánni órákban, kifizetettni. Egyébiránt a szövetkezet újra alukul; már eddig is közel 10<HJ részvény ¡egyeztetett; ho-lott eddig csak 4 v o l t -

— A lialál gondolatához makacsul ragaszkodik Nacsa István, makói származású kovács-legény. Már az ősszel öngyilkos akart lenni de akkor a revolverét, melylyel szándékát végre akarta hajtani, elvette tőle a rendőrség. Most aztán kapta magát, gyufaoldatot ivott. De ennek az izének valami impertinens rossz ize lehet, mert a makacs öngyilkos-jelölt nem ivott belőle — eleget; kö-vetkezéskép ezúttal is életben marad, s talán most már meggondolja, hogy ez a gyarló élet még is csak többet ér egy — pakli gyufánál.

!7.sz. —1893. Csongrád vármegye utibiztosától.

Árverési hirdetmény. Csongrád vármegye alispáni hivatalának

f. évi 1980 szám alatt kelt rendelete alap-

ján ezennel közhírré tétetik, hogy a szentes-

csongrádi t. h. uton lévő „böldi" ártéri 3

számú fa-hidnál lerakott, mint egy 113 drb.

hossztartó fenyő gerenda, 19 drb. tölgyfa ke-

reszt gerenda, 100 drb. használt tölgyfa

padló, 40 fm. válasz, 450 fm. padló szorító

és 40 fm. korlát régi híd gerendák, f. évi

márczius lió 3-ik napján d. e. 10 órakor a helyszínén árverezés utján elfognak

adatni, s készpénz íizetés mellett a legtöbbet

ígérőnek azonnal átadatni. Ezen árverésre a

venni kívánók ezennel meghivatnak.

Szentesen, 1893. évi márczius hó 1-én.

Kiss Imre, vm. utibiztos.

1-27. szám. t. k. 1892.

Árverési hirdetményi kivonat. A szentesi kir. járásbíróság, mint telek-

könyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Szen-

tesi takarékpénztár végrehajtatónak Sándor

Lidia Szatmári-Nagy Lajosné végrehajtást

szenvedő elleni 09 frt 67 kr. tőke követelés

és járulékai iránti végrehajtási ügyében a

szentesi kir. járásbíróság területén lévő Szen-

tes városában fekvő a szentesi 2018. számú

telekjegyzőkönyvben A. f. 3141. rsz. a. fog-

lalt II. t. 8:20. népsor számú házból végre-

hajtást szenvedettet illető fele részre, illetve az

1881. évi LX. t.-cz. 150. §-a értelmében az

egész ingatlanra az árverést 440 frt utóaján-

lati árban elrendelte, és hogy a fennebb meg-

jelölt ingatlan az 1S93. évi márczius hó 13-ik napján cl. e. 9 órakor ezen telekkönyvi hatóság épületében megtar-

tandó nyilvános árverésen a megállapított ki-

kiáltási áron alól is eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az in-

gatlan becsárának 10%-át vagyis 44 forintot

készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. i ±

§-ában jelzett árfolyammal számított és az

1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a kelt

igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kije-

lölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött ke-

zéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170.

§-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál

előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű

elismervényt átszolgáltatni.

Kelt Szentesen, 1893. évi január hó 15-ik

napján.

A szentesi kir. járásbíróság mint telek-

könyvi hatóság. Hubacsek,

aljbiró,

27. szám.

Kunos Imrének Fábiánba 15 hold földje, a szentesi ha-

tárban nagyhegyi szőlleje eladó, értekezni

lehet Ii-tized 92 szám alatt.

Mecs-Balogh Ferencz szikháti pusztájára szarvasmarhát vállal legel-

tetésre. Értekezhetni II. t. 307. szám alatt.

SZENTESI LAP.

A szentesi hitelszövetkezetnek Hoffer Adolf féle 11 katasztrális hold alsó

réti földje eladó, vagy haszonbérbe kiadó, a

föld vevőnek azonnal birtokába bocsájtatik,

jelenleg üres nincsen bevetve, tudakozódhatni

az intézetnél.

4. oldal.

o o o c o o o o o o o o o o o o o o

T e s z e t t - l a g y S á n d o r

értesiti a t. gazdaközönséget, hogy

' mt lovak herélését k a lehető legjobb sikerrel ma is folytatja I. t.

543. számú vásárszéli saját házánál. Vidéki

vagy uradalmi meghívásoknak készséggel

tesz eleget. 3 — 3

o o o o o o o o o o o o o o o o o o

Gyümölcsfa és csenje eladás. Szentes város faiskolájában f. évre a következő gyümölcsfa és díszcserjék adatnak el.

Almafák 1—2 méter magas csemeték, ára darabonként

szentesi határra 15 kr, vidékre 20 kr.

Kert JVyäri

Asztracháni fehér . Asztraeháni piros . Baraczk piros . . Nyári pármén Virginiai rózsa . . Cseh rózsa . . . Vaj alma. . . Nagy piros . . , Piros . . . . .

Üszi Danzigi bordás Gravensteini irlartvorden . . Sándor czár

Téli Velteni Jansen . . Londoni Peppin . Arany pármén . . Nemes borsdorfi . Muskotály renet . Rudolf trónörökös Nagy Casseli renet Batuly alma . . Hagyma Masánszky Gróf Báníi Pál Fehér téli kálvil . Gásdonki renet korodai renet . . Parker Peppin . . Kanadai renet . . Orleani renet . . Piros pogácsa . . Szlovoniai Szerecsika Kár méh ta renet . Névtelen téli . .

Ü'iaczi Ponyik alma . , Török Bálint . . Nyári tarka peppin

Aszalasra Bőiken alma . .

ezeken kivül Vad alma (arany alma) Vegyes alma . . . . Kapuczin Czitroin alma . . . .

Körtefák 1—3 m. magasak. — á 15 20 kr.

Nyári Orozva erő . , Korán érő Zöld Magdolna Juliusi esperes Boldog asszony Klapp kedvencze Stutgarti kecskeőr

belső külső

128 214 100 44

37 137 78 88 93

8 1

117 98 i 45 I

129 113 99 83 20 35 72 0

117 17 ti

109 89

128 11

140

108 ¿95 145

61 163 79

245

21s 98

335

215

44 1124 155 243

105 85

Oszi

41 10 2 3

21

200

005

Kert Kert i eh

Angoulémi herczegnő . . Liegel téli vajoncz . . , Egri körte Jodoigne diadola . . . . Meehelni Jozelin . . . . Nemes krassáne . . . . Téli esperes Esperes bergamottója . . Princz napoleon . . . Gellért vajoneza . . . Uj páteau Arenberg kolmárja . . , Nopolesn vajoncz . . , Bosch kobakja . . . . , Avranczhesi jó luize . . . Diel vajoneza . . . , Klairgeau Nemes kolmár . . . . Fondorade ponisett . . , Sonler bergamottja . . .

(lJiaczi Jó szürke Kálmán körte Császár körte . . . . .

ezeken kivül Sándor czár Ferdinánd Pisztráng Csíkos bergamot . . . . Tóth lében Angol vajoncz Vegyes

Szilvafák 1—2 m. magasak. — á 15

Korai Bávay ringlója . . . . Vangenhein szilva . . . . Bergthold szilvája. . . .

Közép érésű Zöld ringló Kirke szilvája . . . .

Közép érésű Viktória királynő . . . Veres tojás Vasehington sarga . .

Késői Átlátszó ringló. . . . , Bavay késői ringló . . Beszterczei

20 kr.

belső külső

1 109

5 25

104 3

101 83 35

102 105 25

100 72

103 150

5 107

9 7

JLszat,asra Ageni szilva. . . . Späth Anna . . . Mirabolán . . . .

Cseresznye 2—3 m. magasak — a 15 20 kr.

Korai Májusi piros Májusi fekete . . . Chorisde blanczhe . . . . ! Bigoró Marczeliin. . . . • 1

Erdei vajoncz 104 Vilmos körte 2 Izenbart vajoncz 151 Sarga vaj körte.

Vidéki megrendelők ezen árjegyzékben viteldijat is viselik.

Vidéki megrendelések Szentes város

Kelt Szentesen, 1893. évi február hó.

1 - 3

110 108

80

2 16 38 25 85

158 325

20 18 8

20 120

20 13 9

32 52

224

22 77 52

Régebbi Jajok Ropogás fehér . Hólyagos . . Amarella. . . Cseresznye megy Névtelen . . .

Meggyfa -2 m. magasak — á 15 20 kr.

Korai Hortensia . , . Eugenia császárné

Kései Prágai muskotály. . Fekete spanyol megy Nagy montmorenszi .

belbő külső

111 281

4 42

155 102

Kajszi baraczk Legjobb magyar b. 50 . . Közönséges faj k. 1008

Üszibaraczk . . . . Konstantinápolyi birs. bel:

külső 402 Óriási noszpolya b: 129 . Diófa belső 1111 külső 212 Szelid gesztenye belső 433 Vad gesztenye belső 250 . Fügefa bel Nemesített eperfák . . . Közönséges eperfa k. . . Mandula édes b . . . . Málna b. 200 Ribiszke b Gyökeres szőlő b . . .

Disz bokrok Májvafa közönséges b . Majva nemes b . . . . Veres somfa b Tamari b Loncz fa b Arany ribes b Orgona b llóbogyó b Ámorfa b Vadszőlő b . . . .

419

i\ozep ereszt lledelfingeni óriás . . . .

Kései Nagy hollandi Piros pongorádi Fekete pongorádi Ki sorsi szép Csoda cseresznye

kitett árakon felül még a csomagolás és vasútra szállítás költségeit, valamint a vasúti

Disz és szerszáinfák. Nyárfa 1-ső rendű k

» 2-od rendű k Körös fa k Platánfa b ! ! Tuja Vad rózsa k Nemesitett rózsa k Juharfa b Akacz 1-ső rendű k. . . . .

» 2-od rendű k » 3-ad rendű k

Pyramis akácz k Gömb akácz k Galagonya közöns. b. . , . .

» nemesitett . . . . Teljes virágú Szilva b Bálvány fa b Papilla b Sophora b

» nemesitett Szomorú fűz b Gyümölcs magoncz b Gledicziai magoncz 3 év. b. . . Akácz magoncz k Ojtó vessző

74' 108 305

51 228

17 99

42 244 87 53

Szentes-re vidt-k- e

kr ~ kr. ~

15 20 15 20

10 15

15 20 15 20 15 20 20 25 15 20 20 ' ! 25 15 I 20 0 I 10 5 8 2 3 2 3 2 3

5 8 15 | 20 5 8 2 3 2 3 2 3 2 o

3 z 2

0

3 5 5

10 ; 51

5 8 10 15 15 20 20 25 8 12

20 25 5 8

10 15 5 8 2 3

15 | 20 20 ; 25 15 | 20 20 25

1 I 5 20

I 10 15 10 15 15 20 30 40 10 15 1 2 2 3 1

ingy. 1 1

tanácsához intézendők, helybeli vevők közvetlen a közpénztárnál jelentkezhetnek.

Burián Lajos, h. polgármester.

Sxutts , 1893. Nyomatott Sima Ftrtncs ftomajtójin.