A krimi ismérvei

19. tételAz irodalom határterületei

Lektűr:

Szórakoztató, könnyű olvasmányt kínáló mű, amely nem feltétlenül tart számot a művészi értékre.

- szerelmi történet- sci-fi- fantasy- horror- kalandregény- orvosregény- krimi, stb.

Az irodalom határterülete ezt a határt nehéz megvonni: a szépirodalom is lehet szórakoztató, és a lektűrnek is lehetnek esztétikai értékei.

A krimi:

- A „krimi” latin eredetű szó, a kriminalisztika (bűnügyi nyomozással foglalkozó tan) rövidítése, „becézett változata”.

- A műfaj először az irodalomban jelent meg, ma már filmen, tévésorozatban vagy (számítógépes) szerepjátékokban is létezik.

A krimi világirodalmi rangú előzményei:

- E. A. Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság- Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

A bűnügyi regények típusai:

1. A regény végére derül ki a tettes személyeA történetben a nyomozás menete az érdekes (pl. Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-történetei).

2. Már a történet elején megismerjük az elkövetőtA regényben a nyomozó és a tettes közti lélektani harc áll a középpontban (pl. a Bűn és bűnhődés, vagy a Columbo-sorozat).

A krimi jellemzői:

- Az olvasónak a nyomozóéval egyenlő esélyeket kell biztosítani a rejtély megoldására, ezért minden áruló jelet világosan és pontosan kell közölni.

- Tilos a szerelem. A történet ne egy szerelmespár, hanem a nyomozó és a tettes fogócskája legyen.

- Sem a detektív, sem más hivatalos nyomozó közeg nem lehet a tettes.

- Logikus következtetés vezessen a leleplezéshez. Megengedhetetlen a véletlen vagy az alá nem támasztott beismerés.

- A detektívtörténetből nem hiányozhat a nyomozó, aki módszeresen feltárja az áruló nyomokat, s ezek eredménye révén jut el a megoldáshoz.

- A detektívtörténet kötelező bűnesete a gyilkosság.

- A feladott rejtély megoldásában ki kell zárni minden természetfölötti erőt és körülményt.

- Csupán egyetlen nyomozó szerepelhet a történetben - az olvasó nem futhat versenyt a nyomozók három-négytagú „váltócsapatával”.

- A tettesnek a történet egyik, többé-kevésbé fontos, az olvasó által jól ismert szereplőjének kell lennie.

- Megengedhetetlenül olcsó a megoldás, ha a szolgák egyike a tettes.

- Bár a tettesnek lehet bűntársa, alapvetően azonban egyetlen ember elfogásáról szóljon a történet.

- A tettes sohasem lehet hivatásos gonosztevő.

- Tilos a balesettel, öngyilkossággal magyarázott rejtély.

- A detektívtörténetek szerzőjének kerülnie kell minden sablonos megoldást, ötletet.

A detektív figurája:

- különleges egyéniség- lehet hivatalos személy (rendőrnyomozó), magándetektív, vagy magánszemély is- rendkívül éles logikával rendelkezik- előfordul, hogy segédje is van (pl. Watson)

A segéd szerepe:

- a detektív legbizalmasabb munkatársa- a detektív a vele való beszélgetések során közli a legtitkosabb gondolatait az olvasókkal- a segéd mindig alárendelt figura, sokszor kételkedik, de mindig a detektívnek van igaza (rajta keresztül mérhető le a nyomozó zsenialitása)

A tíz kicsi néger (1939)

A világ egyik leghíresebb krimije.

Nem hagyományos krimiről van szó (inkább a filmből ismert „thriller” műfajához hasonlít).

Agatha Christie (1890-1978),

„a krimi királynője”!

Egyezések:1. A középpontban itt is gyilkosság(ok) áll(nak).2. Az olvasó „együtt nyomoz” a szereplőkkel.3. Logikus következtetések vezetnek a végkifejlethez.4. A történet izgalmas, (meglepő) fordulatokban gazdag.

Eltérések:1. Több a belső monológ, ami a mondatok hosszúságában és a szóhasználatban is eltér az események olykor kissé szikár leírásától.2. Hiányzik a detektív figurája (a szereplők maguk között nyomoznak, gyanakodnak).3. A regény arról szól, hogy a tíz szereplő meghal (fokozatosan, egymás után).

A regényről:

- A történet zárt helyen játszódik: nincs mód elmenekülni, és a tettest is a szereplők között kell keresni (ez általában jellemző Agatha Christie regényeire).

- A regényt átfogó motívum a „néger-alak” (pl. a sziget négerfejre hasonlít, a szereplők a tíz kicsi négerről szóló mondóka alapján halnak meg, egyre fogynak a négerbábuk).

- A hangsúly nem a halálesetek véres leírásán, hanem a szereplőkön (illetve a köztük lévő viszonyokon) és a cselekményen van.

- A szigetre minden egyes szereplő saját kis világát, hétköznapi szokását hozza magával, amitől képtelen szabadulni, ezért a szereplők eltérő magyarázatokat adnak a helyzetről, eltérő dolgokra figyelnek fel (például a gyilkos személyének beazonosítási kísérletekor mindenki a saját nézőpontjának megfelelően mást és mást nevez meg tettesként).

- Ezeknek a különböző egyedi kis világoknak megfelelően mindenki más-más „időtartammal” rendelkezik még az életből: mindenki számára egységesen „új időszámítás” keletkezik a szigetre való megérkezésükkel. Ettől kezdve kell számolniuk a halál közeledését (van, aki számára így az idő ellenséggé válik, mert csak a kínszenvedést növeli, míg másnak minden pillanat a boldogságé, s van, aki nem vesz tudomást a múlásáról).

- A regény atmoszférája: nyomasztó, szorongással teli (senki nem bízik meg senkiben, minden szereplő múltját bűn terheli, mindenkire a halál leselkedik, a szereplők sokszor közönyösek a másikkal szemben, a történetben jelen van „láthatatlan tanúként” a lelkiismeret-furdalás).

- Senki nem vesz tudomást a bűnösségéről, de itt ebben a kitüntetett helyzetben mindenki kénytelen lesz felelni emiatt. A bűn, amit megpróbált elfeledni, most föléjük nő, és ez az egyéni sors okozza a halált, mindenki számára egyedi módon. Így igazából nem is létezik gyilkos, hanem csak a „saját halál”, aminek az egyén az oka. Egyetlen kiutat ebben a világban a megértés jelentené, de még a gyerekmondóka is baljóssá és félelmetessé válik, hisz senki nincs, aki megértené.

Miért olvasnak az emberek lektűrt?

Milyen más regényeket ismersz Agatha Christie-től?

Milyen más szerzőt (és műcímet) ismersz a krimi műfajában?

Mit szeretsz olvasni?

Miről kapta a „ponyvaregény” az elnevezését?

VÉGEVÉGE