2000. évi c. törvény a számvitelro˝l¡ly: 2009.i.1. - 2009.iii.12. magyar joganyagok - 2000....

Jogtár

1. oldal

Frissítve: 2015. március 6. 13:45Hatály: 2009.I.1. - 2009.III.12.Magyar joganyagok - 2000. évi C. törvény - a számvitelro ˝ l

2000. évi C. törvény

a számvitelro˝ l 1

1 Kihirdetve: 2000. IX. 21.

A piacgazdaság muködéséhez nélkülözhetetlen, hogya piac szereploi számára hozzáférhetoen, döntéseikmegalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind anem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyébgazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi ésjövedelmi helyzetérol és azok alakulásáról objektívinformációk álljanak rendelkezésre.

E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít,amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek ejogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannaka nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapjánmegbízható és valós összképet biztosító tájékoztatásnyújtható e törvény hatálya alá tartozókjövedelemtermelo képességérol, vagyonáról,vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetérol ésjövobeli terveirol.

Ennek érdekében az Országgyulés a számvitelrol akövetkezo törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § Ez a törvény meghatározza a hatálya alá tartozókbeszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, abeszámoló összeállítása, a könyvek vezetése soránérvényesítendo elveket, az azokra épített szabályokat,valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és akönyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.

A törvény hatálya

2. § (1) A törvény hatálya - a (3) bekezdésbenfoglaltak kivételével - kiterjed a gazdaság minden olyanrésztvevojére, amelynek muködésérol anemzetgazdaság más szereploi tájékoztatást igényelnek.

(2) A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.

(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyénivállalkozóra, akkor sem, ha egyéni cégként acégbíróságon bejegyezték, a polgári jogi társaságra, azépítoközösségre, továbbá a külföldi székhelyuvállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.

2/A. §2

2 Beiktatta: 2002. évi XLIII. törvény 26. §. Hatályos: 2003. I. 1-tol. Elso ízben a 2003. január 1-jével kezdodo adóévre kell alkalmazni.

(1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaságra (közkeresetitársaság, betéti társaság), amely az üzleti évben (azadóévben) nyilvántartásait az egyszerusített vállalkozóiadóról szóló törvény eloírásai szerint vezeti.

(2) Az egyszerusített vállalkozói adóról szólótörvényben eloírt feltételeknek meg nem felelo, (1)

bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdaságitársaság attól a naptól köteles e törvény eloírásaitalkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerusítettvállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá.

(3) Az egyszerusített vállalkozói adóról szóló törvényhatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült),(1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdaságitársaságra a jogelod nélkül alapított vállalkozókravonatkozó eloírásokat kell megfeleloen alkalmazni.

(4) Az egyszerusített vállalkozói adóról szóló törvényhatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült),(1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdaságitársaságnak - tételes leltározással alátámasztott - leltáralapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbeaz eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket aténylegesen fizetendo, a céltartalékokat a számított, atörvény eloírásainak megfelelo összegben, a saját tokétaz eszközök és a kötelezettségek (ideértve acéltartalékokat is) különbözetének összegében kellfigyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök ésforrások értékének valódiságát könyvvizsgálóval kellellenoriztetni.

(5) A törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségnélküli gazdasági társaság beszámolójának kiegészítomellékletében - az (1)-(4) bekezdés eloírásaivalösszefüggésben - utalni kell arra, ha számviteli(nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozóaz egyszerusített vállalkozói adóról szóló törvényhatálya alá a következo üzleti évto l átjelentkezett, vagyha e törvény hatálya alá - az egyszerusített vállalkozóiadóról szóló törvény hatálya alól - átkerülve(visszatérve) eloször készít beszámolót.

Értelmezo rendelkezések, fogalmak

3. § (1) E törvény alkalmazásában

1. gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartásszervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar NemzetiBank, továbbá az általuk, illetve a természetes személyáltal alapított egészségügyi, szociális és oktatásiintézmény;

2.3

3 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 100. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni,de a 2006. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely asaját nevében és kockázatára nyereség- ésvagyonszerzés céljából üzletszeruen, ellenérték fejébentermelo vagy szolgáltató tevékenységet (atovábbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértvea hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetésivállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá anonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociálisszövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai gazdaságiegyesülés, az európai részvénytársaság, az európaiszövetkezet, a vízitársulat, az erdobirtokossági társulat,a külföldi székhelyu vállalkozás magyarországifióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontbanfelsoroltak közé;

3. államháztartás szervezetei: azok a szervezetek,amelyeket az államháztartási törvény alapján azállamháztartás muködési rendjérol szóló jogszabályilyennek minosít;

4. egyéb szervezet:a) a lakásszövetkezet,b) a társasház,c) a társadalmi szervezet, a köztestület,d) az egyházi jogi személy,e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,

Jogtár

2. oldal


f)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 1. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2004.évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivo iroda, avégrehajtói iroda, a közjegyzoi iroda,

g) a közhasznú társaság,h) a Musorszolgáltatási Alap,i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében

létrejött szervezet,j) a víziközmu társulat,k) a befektetési alap, az egyéb alapok,l)2

2 Módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (13).

a tozsde, az elszámolóházi tevékenységet végzoszervezet,

m) a magánnyugdíjpénztár,n) az önkéntes nyugdíjpénztár,o) az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezo

pénztár,p) a közraktár,r) külön jogszabályban meghatározott, jogi

személynek minosülo egyéb szervezet.

(2) E törvény alkalmazásában

1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másikvállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenülvagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározóbefolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételekközül legalább eggyel rendelkezik:

a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatánaktöbbségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdonihányada alapján egyedül rendelkezik, vagy

b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötöttmegállapodás alapján a szavazatok többségét egyedülbirtokolja, vagy

c)3

3 Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 230. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-tol. Eloször a 2003. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a2002. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

a társaság tulajdonosaként (részvényeseként)jogosult arra, hogy a vezeto tisztségviselok vagy afelügyelo bizottság tagjai többségét megválassza vagyvisszahívja, vagy

d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötöttszerzodés (vagy a létesíto okirat rendelkezése) alapján -függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, amegválasztási és visszahívási jogtól - dönto irányítást,ellenorzést gyakorol;

2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyástképes gyakorolni;

3. közös vezetésu vállalkozás: az a gazdaságitársaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalatkonszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy(vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerintijogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közösvezetésu vállalkozást a tulajdonostársak közösenirányítják;

4.4


társult vállalkozás: az a - konszolidálásbateljesköruen be nem vont - gazdasági társaság, ahol azanyavállalat vagy a konszolidálásba bevontleányvállalata jelentos részesedéssel rendelkezik,mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaságüzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyástgyakorlónak tekintendo az a vállalkozás, amely egymásik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.A részesedés szavazati arányának meghatározásasorán a 115. § (4) bekezdésében eloírt számításieljárást kell értelemszeruen alkalmazni;

5. egyéb részesedési viszonyban lévo vállalkozás: az

a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annakleányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást agazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára,amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozásokközé;

6. konszolidálásba bevont vállalkozások: azanyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, akonszolidálásba bevont közös vezetésu vállalkozásegyüttesen;

7.5


kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerintianyavállalat és a 2-4. pont szerinti vállalkozások(fölérendelt anyavállalat esetében a minosítést afölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni);

8.6

6 Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 168. §. Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazható a2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2) szerint. A 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra alkalmazni kell.

kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európaiparlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyesnemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló,2003. szeptember 29-i 1725/2003/EK bizottságirendeletben meghatározott fogalom.


1. ellenorzés: a jóváhagyásra jogosult testület általelfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak -a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagosellenorzése az önellenorzés, illetve az adóhatóságiellenorzés keretében;

2. ellenorzés megállapítása: az ellenorzés soránfeltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a sajáttokét érinto hibák és hibahatások, amelyek abeszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel)kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi eloírások nemvagy nem megfelelo alkalmazásából, helytelenértelmezésébol, vagy nem megengedett, tiltottcselekmény elkövetésébol származnak;

3. jelentos összegu hiba: ha a hiba feltárásánakévében, a különbözo ellenorzések során, egy adottüzleti évet érintoen (évenként külön-külön) feltárt hibákés hibahatások - eredményt, saját tokét növelo-csökkento - értékének együttes (elojeltol független)összege meghaladja a számviteli politikábanmeghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentosösszegu a hiba, ha a hiba feltárásának évében azellenorzések során - ugyanazon évet érintoen -megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tokétnövelo-csökkento értékének együttes (elojeltolfüggetlen) összege meghaladja az ellenorzött üzleti évmérlegfoösszegének 2 százalékát, illetve ha amérlegfoösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millióforintot, akkor az 500 millió forintot;

4. nem jelentos összegu hiba: ha a hiba feltárásánakévében, a különbözo ellenorzések során, egy adottüzleti évet érintoen (évenként külön-külön) feltárt hibákés hibahatások - eredményt, saját tokét növelo-csökkento - értékének együttes (elojeltol független)összege nem haladja meg a jelentos összegu hiba 3.pont szerinti értékhatárát;

5. megbízható és valós képet lényegesen befolyásolóhiba: ha a jelentos összegu hibák és hibahatásokösszevont értéke a saját toke értékét lényegesen - aszámviteli politikában meghatározott módon ésmértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - avagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó -adatok megtévesztoek. Minden esetben a megbízható

Jogtár

3. oldal


és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kelltekinteni, ha a megállapítások következtében a hibafeltárásának évét megelozo üzleti év mérlegébenkimutatott saját toke legalább 20 százalékkal változik(no vagy csökken).

(4) E törvény alkalmazásában1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját

nevében vásárolt és a harmadik személlyel (amegrendelovel) kötött szerzodés alapján, aszerzodésben rögzített módon részben vagy egészben,de változatlan formában továbbértékesített(továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetítettszolgáltatásnál a gazdálkodó vevoje és nyújtója is aszolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatástrészben vagy egészben közvetíti úgy, hogy amegrendelovel kötött szerzodésbol a közvetítéslehetosége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az,hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általavásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában,de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelmuenmegállapítható;

2. alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka,amelynek elsodleges célja új ismeretek szerzése ajelenségek alapveto lényegérol és a megfigyelhetotényekrol, bármiféle konkrét alkalmazási ésfelhasználási célkituzés nélkül;

3. alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzéséreirányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsodlegesenvalamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek;

4. kísérleti fejlesztés: olyan a kutatásból és agyakorlati tapasztalatokból nyert, már létezo tudásratámaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja újanyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, újeljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetésevagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényegesjavítása;

5. hasznos élettartam: az az idoszak, amely alatt azamortizálható eszközt a gazdálkodó idoarányosan vagyteljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja;

a) hasznos élettartam az az idoszak, amely alatt azamortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikaielhasználódás (muszakok száma, tevékenységrejellemzo körülmények, az eszköz fizikai jellemzoi),erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek irántikereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi ésegyéb korlátozó tényezok figyelembevételévelvárhatóan használni fogja, vagy

b) hasznos élettartam az a megtermelhetodarabszám, elvégezheto teljesítmény vagy egyébegységszám figyelembevételével meghatározottidoszak, amely idoszak alatt a gazdálkodó az elobbieketvárhatóan elo tudja állítani az amortizálható eszközfelhasználásával;

6. maradványérték: a rendeltetésszeruhasználatbavétel, az üzembe helyezés idopontjában - arendelkezésre álló információk alapján, a hasznosélettartam függvényében - az eszköz meghatározott, ahasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.Nulla lehet a maradványérték, ha annak értékevalószínusíthetoen nem jelentos;

7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése,saját vállalkozásban történo eloállítása, a beszerzetttárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszeruhasználatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, arendeltetésszeru használatbavételig végzetttevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés,alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz atevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhezhozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az elokészítést,a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is);beruházás a meglévo tárgyi eszköz bovítését,

rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását,élettartamának, teljesítoképességének közvetlennövelését eredményezo tevékenység is, az elobbiekbenfelsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyébtevékenységekkel együtt;

8. felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredetiállaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló,idoszakonként visszatéro olyan tevékenység, amelymindenképpen azzal jár, hogy az adott eszközélettartama megnövekszik, eredeti muszaki állapota,teljesítoképessége megközelítoen vagy teljesenvisszaáll, az eloállított termékek minosége vagy az adotteszköz használata jelentosen javul és így a felújításpótlólagos ráfordításából a jövoben gazdasági elonyökszármaznak; felújítás a korszerusítés is, ha az akorszeru technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyesrészeinek az eredetitol eltéro megoldásával vagykicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát,teljesítoképességét, használhatóságát vagygazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kellfelújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresenelvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz olymértékben elhasználódott (szerkezeti elemeielöregedtek), amely elhasználódottság már arendeltetésszeru használatot veszélyezteti; nem felújításaz elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidobenvaló elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;

9. karbantartás: a használatban lévo tárgyi eszközfolyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetésétszolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve atervszeru megelozo karbantartást, a hosszabbidoszakonként, de rendszeresen visszatéro nagyjavítást,és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet,amelyet a rendeltetésszeru használat érdekében el kellvégezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszereshelyreállítását eredményezi;

10. behajthatatlan követelés: az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás soránnincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csakrészben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenülnem vezetett eredményre és a végrehajtástszüneteltetik, az óvatosság elvébol következoen abehajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzokönyvalapján - vélelmezheto),

b) amelyet a hitelezo a csodeljárás, a felszámolásieljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárásasorán egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás(nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezésieljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerintiértékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni,amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségeknincsenek arányban a követelés várhatóan behajthatóösszegével (a végrehajtás veszteséget eredményezvagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nemlelheto fel, mert a megadott címen nem található és afelkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság elott érvényesíteni nem lehet,g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítanikell.1

1 A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (3). Hatálytalan: 2005. I. 1-tol.


1. üzleti vagy cégérték:

a) cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt

Jogtár

4. oldal


társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit éskötelezettségeit a vevo tételesen állományba veszi): afizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékénekaz átvállalt kötelezettségek - e törvény szerintiértékeléssel meghatározott - értékével csökkentettértéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték amagasabb,

b)1

1 Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 167. § a).

cégvásárlás esetén (amikor az adott társaságrészvényeit úgy szerzi meg a vevo, hogy ezzel avásárlással az adott társaságban minosített többségetbiztosító befolyást szerez, és az adott társaságrészvényeit a tozsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): azadott társaság megszerzett részvényeiért fizetettellenérték lényegesen több, mint a megvásároltrészvények piaci értéke, a ketto közötti pozitívkülönbözet,

c)2

2 Megállapította: 2005. évi CXII. törvény 1. § (1). Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 167. § a).

cégvásárlás esetén (amikor az adott társaságrészvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevo úgyszerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adotttársaságban minosített többséget biztosító befolyástszerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit,vagyoni betéteit a tozsdén nem jegyzik, nemforgalmazzák): az adott társaság megszerzettrészvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetettellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésrejutó - az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaciértékének figyelembevételével meghatározott(számított) - saját toke értéke, a ketto közötti pozitívkülönbözet,

d)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (4). Hatálytalan: 2005. I. 1-tol. Az ilyen címen már kimutatott tételek elszámolását az errevonatkozó korábbi döntéseknek megfeleloen kell folytatni.

2. negatív üzleti vagy cégérték:a) cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt

társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit éskötelezettségeit a vevo tételesen állományba veszi): afizetett ellenérték kevesebb, mint a cégvásárlásidopontjában az egyes eszközök piaci értékének azátvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti értékelésselmegállapított - értékével csökkentett összege és ez akülönbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyieszközök, készletek reális értékének arányoscsökkentésével sem szunik meg, a fennmaradó többleta negatív üzleti vagy cégérték,

b)4

4 Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 167. § a).

cégvásárlás esetén (amikor az adott társaságrészvényeit a vevo úgy szerzi meg, hogy ezzel avásárlással az adott társaságban minosített többségetbiztosító befolyást szerez, és az adott társaságrészvényeit a tozsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): azadott társaság megszerzett részvényeiért fizetettellenérték lényegesen kevesebb, mint a megvásároltrészvények piaci értéke, a különbözet a negatív üzletivagy cégérték,

c)5

5 Megállapította: 2005. évi CXII. törvény 1. § (2). Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 167. § a).

cégvásárlás esetén (amikor az adott társaságrészvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevo úgyszerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adotttársaságban minosített többséget biztosító befolyástszerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit,vagyoni betéteit a tozsdén nem jegyzik, nemforgalmazzák): az adott társaság megszerzettrészvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetettellenérték lényegesen kevesebb, mint az ezenbefektetésre jutó - az adott társaság eszközei éskötelezettségei piaci értékének figyelembevételévelmeghatározott (számított) - saját toke értéke, a kettoközötti negatív különbözet,

d)6

6 Hatályon kívül helyezte: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (4). Hatálytalan: 2005. I. 1-tol. Az ilyen címen már kimutatott tételek elszámolását az errevonatkozó korábbi döntéseknek megfeleloen kell folytatni.

3.7


többségi befolyás, minosített többséget biztosítóbefolyás: a gazdasági társaságokról szóló törvénybenmeghatározott fogalom;

4. létesíto okirat: a gazdálkodó alapításáhozszükséges jogszabályban eloírt okirat, ide tartozikkülönösen: a társasági szerzodés, az alapító okirat, azalapszabály, az egyéb módon nevezett - a tulajdonosokközötti - megállapodás.

(6) E törvény alkalmazásában1. mérlegkészítés idopontja: a mérleg egyes

tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzletiév mérleg-fordulónapját követo - idopont, amelyidopontig a megbízható és valós vagyoni helyzetbemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehetés el kell végezni;

2. hitelviszonyt megtestesíto értékpapír: minden olyannyomdai úton eloállított (eloállíttatható) vagydematerializált értékpapír, illetve e törvény általértékpapírnak minosített, jogot megtestesíto okirat,amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszegrendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezimagát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annakmeghatározott módon számított kamatát vagy egyébhozamát, és az általa esetleg vállalt egyébszolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (ahitelezonek) a megjelölt idoben és módon megfizeti,illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, akincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, atakaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, aközraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy,a határozott ideju befektetési alap által kibocsátottbefektetési jegy;

3. tulajdoni részesedést jelento befektetés: mindenolyan nyomdai úton eloállított (eloállíttatható) vagydematerializált értékpapír, illetve e törvény általértékpapírnak minosített, jogot megtestesíto okirat,amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetvepénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoniérték tulajdonba - vagy használatbavételét elismervearra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okiratbirtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokatbiztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész,a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, ahatározatlan futamideju befektetési alap által kibocsátottbefektetési jegy, a kockázati tokejegy, a kockázatitokerészvény;

4. diszkont értékpapír: olyan hitelviszonytmegtestesíto, nem kamatozó értékpapír, amelyetnévérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértékenváltanak be;

5. vásárolt készletek: az anyagok [alap-, segéd-,üzem- és futoanyag, alkatrészek, a 28. § (3)bekezdésének a) pontja szerinti eszközök], az áruk(kereskedelmi készletek, betétdíjas göngyölegek, aközvetített szolgáltatások), a készletre adott elolegek;

6. saját termelésu készletek: a befejezetlen termelés,a félkész termékek, a késztermékek, a növendék-, hízó-és egyéb állatok;

7. FIFO módszer: az elsoként bevételezett eszközelsoként kiadva; az elsoként megvásárolt (eloállított)eszköz kerül eloször értékesítésre (felhasználásra),

Jogtár

5. oldal


következésképpen az idoszak végén az eszközök közöttmaradó tételek a legutóbb megvásárolt (eloállított)tételek.

(7) E törvény alkalmazásában1. igénybe vett szolgáltatás: minden olyan

szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetítettszolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé;különösen az utazásszervezés, a szállítás-rakodás, araktározás, a csomagolás, a kölcsönzés, a bérlet, abérmunka, az eszközök karbantartása, a postai éstávközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, abizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás éstovábbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda, apiackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodaiszolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérletifejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat,a könyvviteli szolgáltatás;

2. egyéb szolgáltatás: a pénzügyi, a befektetési, abiztosítóintézeti, a hatósági igazgatási, az egyébhatósági szolgáltatás;

3.1

1 Az elso mondat szövegét megállapította: 2005. évi CXII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2006. I. 1-tol. Eloször a 2006. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2005. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni. A második mondat szövegét módosította: ugyane törvény 30. § (7).

személyi jellegu egyéb kifizetések: azok atermészetes személyek részére teljesített kifizetések,elszámolt összegek, amelyeket a kifizeto a természetesszemély részére jogszabályi eloírás vagy sajátelhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak abérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenekkülönösen: a szerzoi jogdíj, a lakhatási költségtérítés, alakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállaltkamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, amunkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumijutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, abányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, azegyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozottmunkaképességu munkavállalók keresetkiegészítése, abetegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelotáppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részérekötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- ésnyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetettmunkáltatói tagdíj-hozzájárulás, amagánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelo, illetve általa átvállaltszemélyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, avégkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás akorengedményes nyugdíj igénybevételéhez, továbbá azalkalmazottakat, munkavállalókat megilleto kifizetések,mint a napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapjánfizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgáriszolgálat teljesítését követoen fizetett személyi alapbér,a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosításidíja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetettközremuködoi díj, valamint nem a munkaviszonnyalösszefüggésben fizetett szerzoi, írói és más szerzoijogvédelmet élvezo munkák díjai, az azokkalkapcsolatos közremuködoi díjak, a mezogazdaságbanrészesmunkát végzok díjazása, a természetben adottjuttatások, a reprezentáció költségei, és minden egyéb,a statisztikai eloírások szerint egyébmunkajövedelemnek, szociális költségnek minosítettösszegek.

(8) E törvény alkalmazásában1.2

2 Megállapította: 2008. évi XV. törvény 4. §. Hatályos: 2008. V. 1-tol.

tozsde, tozsdei határidos, opciós és azonnaliügylet, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységetvégzo szervezet, központi értékpapírszámla,értékpapírszámla, ügyfélszámla, dematerializált

értékpapír, másodlagos értékpapír, értékpapírkölcsönzés: a tokepiacról szóló törvénybenmeghatározott fogalom;

2.3

3 Megállapította: 2008. évi XV. törvény 4. §. Hatályos: 2008. V. 1-tol. Az utolsó mondatot beiktatta: 2008. évi LXXXII. törvény 13. § (1). Hatályos: 2008.XII. 10-tol.

repó-, fordított repóügylet: minden olyanmegállapodás, amely értékpapír tulajdonjogánakátruházásáról rendelkezik a szerzodéskötésselegyidejuleg meghatározott vagy meghatározandójövobeli idopontban történo visszavásárlásikötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlásiáron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt avevo az ügylet tárgyát képezo értékpapírt megszerzi ésazzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet)vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadonnem rendelkezhet, hanem óvadékként kerülelhelyezésre a vevo javára a futamido alatt (óvadékirepóügylet). Az óvadéki repóügylet a valódi penziósügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet anem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerülelszámolásra, melynek során értelemszeruenalkalmazhatók a törvény felhatalmazása alapján kiadott,a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások évesbeszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéneksajátosságairól szóló kormányrendelet ezen ügyletekrevonatkozó eloírásai;

3.4

4 Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2004. I. 1-to l. Eloször a 2004. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni.

pénzügyi instrumentum: olyan szerzodésesmegállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnélpénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettségvagy saját toke (tokeinstrumentum) keletkezik. Ígykülönösen: a szerzodéses megállapodáson alapulókövetelés és kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír(hitelviszonyt megtestesíto értékpapír és tulajdonirészesedést jelento befektetés), a származékos ügylet;

4. elszámoló ár: a tozsde által a határidos ügyletektárgyát képezo tozsdetermékre kereskedési naponkéntmegállapított és kihirdetett árfolyam (piaci érték), amelya befektetési szolgáltató napi árfolyamalakulásból adódópénzügyi kötelezettségei és követelései kiszámításánakalapjául szolgál;

5. tozsdén kívüli határidos ügylet: valamely áru,pénzügyi instrumentum szerzodésben eloremeghatározott áron (kötési ár), árfolyamon ésmennyiségben egy a szerzodésben rögzített késobbiidopontban (lejáratkor, amely a 9. pontban foglaltidoszakot meghaladja) tozsdén kívül történo adásvétele;

6.5

5 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 118. §. Hatályos: 2002. I. 1-tol. Eloször a 2002. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2001.évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

tozsdén kívüli opciós ügylet: valamely árura,pénzügyi instrumentumra tozsdén kívül kötött, atokepiacról szóló törvényben opciós ügyletkéntmeghatározott fogalomnak megfelelo ügylet;

7. swap (deviza-, toke- és kamatcsere) ügylet:valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozóolyan összetett megállapodás, amely általában egyazonnali és egy határidos adásvételi ügyletbol, illetvetöbb határidos ügyletbol tevodik össze és általábanjövobeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után;

8. kamat swap ügylet: valamely tokeösszegrerögzített kamatláb alapján számított fix kamat és -bizonyos piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított -változó kamatláb alapján számított változó kamatösszegmeghatározott idoközönkénti cseréje;

9. tozsdén kívüli azonnali ügylet: az ügyletkötéstköveto legfeljebb 8 munkanapon belül, devizaügyletesetén 2 munkanapon belül teljesített, értékpapíradásvételi, illetve csereügylet;

10.6


fedezeti ügylet: olyan kockázatfedezeti céllalkötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozóazonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége,

Jogtár

6. oldal


illetve kamatbevétele egy másik ügyletbol vagy ügyleteksorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitottpozíció, várható árfolyamveszteség, illetvekamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagyamelynek várható jövobeni pénzáramlása, illetve azabban bekövetkezo változások egy vagy több fedezettügylet (tétel vagy tételek) jövobeni pénzáramlásábanbekövetkezo változások kockázatának fedezetéreszolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagyügyletek (tétel vagy tételek) eredménye nagyságrendilegazonos vagy megközelítoleg azonos, ellenkezo elojelu,nagy valószínuséggel realizálódó, egymással szoroskorrelációt mutató, egymást ellentételezo nyereség ésveszteség, vagy jövobeni pénzáramlása, illetve azabban bekövetkezo változások egymást ellentételezopénzkiadások és pénzbevételek. A fedezeti ügyletrendeltetése szerint lehet:

a) piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamelyfedezett ügyletbol vagy ügyletekbol eredo, a mérlegbenszereplo eszköz, illetve kötelezettség egésze vagymeghatározott része piaci értékében bekövetkezováltozás, vagy valamely származékos ügylet jövobenvárható eredményében (piaci értékében) bekövetkezováltozás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgálóügylet. A fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat,amely befolyásolja a beszámolóban szereploeredményt;

b) cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezettügyletbol eredo mérlegbeni eszközhöz vagykötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggokamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszközleszállításával teljesülo (leszállítási) határidos, opciósügylethez vagy swap ügylethez, továbbá elorejelzettügylethez kapcsolódó jövobeni pénzáramlásokbanbekövetkezo változás miatt fennálló kockázat fedezetéreszolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrétpénzáramlásban bekövetkezo kockázat, amelybefolyásolja a beszámolóban szereplo eredményt is;

c) külföldi gazdálkodó szervezetben lévo nettóbefektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznembenfennálló, kapcsolt vállalkozásnak minosülo külföldigazdálkodó szervezetben lévo tulajdoni részesedéstjelento, nem kereskedési célra tartott befektetés(részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint azezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszúlejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötöttügylet;

11.1


penziós (elhelyezési) ügylet: olyan ügylet,amelyben az egyik fél ("penzióba adó") a mérlegébenszereplo, tulajdonában lévo pénzügyi eszközöket (avaluta, a deviza és a saját kibocsátású hitelviszonytmegtestesíto értékpapír, illetve saját kibocsátásútulajdoni részesedést jelento befektetés kivételével)ruház át a másik félre ("penzió átvevoje"), olyanmegállapodás mellett, hogy ugyanezeket a pénzügyieszközöket - sorozatban kibocsátott értékpapírok eseténaz azonos sorozathoz tartozó, azonos mennyiségu ésnévértéku értékpapírokat - a penzió átvevoje amegállapodásban rögzítettek szerinti késobbiidopontban (idopontig), meghatározott áronvisszaszármaztatja az a), illetve a b) pontban foglaltakszerint a penzióba adónak;

a)2

2 Módosította: 2008. évi LXXXII. törvény 30. § (5) b).

valódi penziós (elhelyezési) ügylet: olyan penziósügylet, amelyben legalább az egyik fél hitelintézet, ésamelyben a penzió átvevoje kötelezi magát, hogy apénzügyi eszközöket egy meghatározott vagy apenzióba adó által meghatározandó idopontbanvisszaadja, továbbá a penzióba adó szerzodéses

kikötésekkel a pénzügyi eszközök feletti ellenorzésijogokat (rendelkezési jog az eszköz továbbértékesítésérol, fedezetként való felhasználásáról,kölcsönbeadásáról, valamint a hasznok szedésérevonatkozó jog) fenntartja. A valódi penziós ügyletkölcsönügyletként kerül elszámolásra, az ügylet tárgyátképezo eszköz a penzióba adó könyveiben marad, azeladási és a visszavásárlási ár különbözete kamatnakminosül.;

b)3

3 Módosította: 2008. évi LXXXII. törvény 30. § (5) b).

nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: olyanpenziós ügylet, amelyben a felek megállapodásátólfüggoen, a penzió átvevoje saját döntése (jogosultsága)alapján egy elore rögzített idopontban (idopontig), vagyaz általa megállapított késobbi idopontban vagy egy, akésobbiekben bekövetkezo feltétel beállta esetén, annakidopontjában az eladási áron, vagy a felek általmeghatározott más áron visszaadja, a penzióba adópedig visszaveszi a penzió tárgyát. Nem valódi penziósügyletnek minosül az is, ha a penzió átvevoje kötelezimagát, hogy a penzió tárgyát egy elore meghatározottvagy a penzióba adó által meghatározandó idopontbanvisszaadja és a penzióba adó a penzió tárgya felettiellenorzési jogokat szerzodéses kitételekkel nem tartjafenn. A nem valódi penziós ügylet a pénzügyi eszközökadásvételére vonatkozó általános szabályok szerintkerül elszámolásra;

12. elektronikus pénzeszköz: az elektronikus fizetésieszközök kibocsátására és használatára vonatkozóegyes szabályokról szóló kormányrendeletbenmeghatározott fogalom;

13. pénzügyi lízing: olyan szerzodés alapján valósulmeg, amely szerzodés értelmében a lízingbe adó alízingbe vevo igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képezo eszközt lízingdíj ellenében, aszerzodésben rögzített idotartamra a lízingbe vevohasználatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbevevot terheli a használatból következoen minden költségés kockázat, a lízingbe vevo jogosult a hasznokszedésére, a szerzodés idotartamának végén a lízingelteszköz tulajdonjogát a lízingbe vevo vagy az általamegjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), amaradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve alízingbe vevot elovételi jog illeti meg, a lízingbe vevoazonban ezen jogairól a szerzodés megszunése elott leis mondhat;

14.4


függo kötelezettség: az olyan - általában -harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség,amely a mérleg fordulónapján fennáll, demérlegtételkénti szerepeltetése jövobeni eseménytolfügg. A függo kötelezettségek lehetnek pénzeszközre,illetve egyéb eszközre vonatkozó függo kötelezettségek.A pénzeszközre vonatkozó függo kötelezettségek közétartoznak különösen: a kezességvállalási, agaranciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciósügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nemzárt peres ügyekkel kapcsolatban várhatókötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozókötelezettségek közé tartoznak különösen afedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott(szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miattiegyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek;

15.5


biztos (jövobeni) kötelezettség: az olyanvisszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérlegfordulónapján már fennáll, de a szerzodés teljesítésemég nem történt meg, ezért mérlegtételként nemszerepeltetheto. A biztos (jövobeni) kötelezettségek

Jogtár

7. oldal


lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközrevonatkozó biztos (jövobeni) kötelezettségek.Idetartoznak különösen: a határidos adásvételi ügyletek,a swap ügyletek határidos része miatti pénzeszköz vagyegyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek.Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgelkapcsolatos, folyamatosan felmerülo költségek;

16.1

1 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 1. § (5). Hatályos: 2004. I. 1-tol. Eloször a 2004. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

mérlegen kívüli tétel: olyan, szerzodés alapjánfennálló mérlegen kívüli [függo vagy biztos (jövobeni)]kötelezettség, illetve követelés, amely pénzeszköz vagyegyéb eszköz átadására, illetve átvételére vonatkozik, amérleg fordulónapján már fennáll, de mérlegtételkéntiszerepeltetése egy jövobeni esemény bekövetkezésétolvagy a szerzodés teljesítésétol függ;

17.2


függo követelés: olyan pénzeszközre vagy egyébeszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennállókövetelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetésejövobeni eseménytol függ. Idetartoznak különösen akapott garanciák, kezességek harmadik felektartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok,zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miattipénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozókövetelések;

18.3


biztos (jövobeni) követelés: olyan pénzeszközrevagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapjánfennálló követelés, amelynek mérlegtételkéntiszerepeltetése a szerzodés teljesítésétol függ.Idetartoznak különösen: a határidos adásvételi ügyletek,a swap ügyletek határidos része miatti pénzeszköz vagyegyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések;

19.4

4 Számozását módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 1. § (5).

hátrasorolt eszköz: az a követelés, illetvehitelviszonyt megtestesíto értékpapír, amely az adósnál,illetve az értékpapír kibocsátójánál hátrasoroltkötelezettségnek minosül, és amely felett az adós,illetve az értékpapír kibocsátó felszámolása, csodjeesetén csak a többi hitelezo kielégítése után lehetrendelkezni, illetve kiegyenlíteni;

20.5


keresztárfolyam: a Magyar Nemzeti Bank általközzétett - az érintett két devizára az adott naponérvényes - hivatalos devizaárfolyamokból számítottárfolyam (az érintett két deviza egymáshoz viszonyítottaránya).

(9)6


E törvény alkalmazásában1. pénzügyi eszköz:a) a pénzeszköz,b) a szerzodéses megállapodáson alapuló követelés

pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök másfelektol való átvételére (ideértve a mérlegben szereploköveteléseket, hitelviszonyt megtestesíto értékpapírokat,valamint a határidos, opciós ügyletek, illetve a swapügyletek határidos ügyletrésze miatt fennálló mérlegenkívüli követeléseket is),

c) a szerzodéses megállapodás alapján biztosított jogpénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvezofeltételek mellett történo cseréjére más felekkel (ideértveaz opciós jog vevojénél az opciós jog értékét),

d) a más vállalkozó saját tokéjét megtestesítoinstrumentum (más vállalkozóban lévo tulajdonirészesedést jelento befektetés);

2. pénzügyi kötelezettség:a) a szerzodéses megállapodáson alapuló

kötelezettség pénzeszközök vagy egyéb pénzügyieszközök más felek részére történo átadására (ideértvea mérlegben szereplo kötelezettségeket, valamint ahatáridos, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletekhatáridos ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívülikötelezettségeket is),

b) a szerzodéses megállapodáson alapulókötelezettség pénzügyi instrumentumoknak

potenciálisan kedvezotlen feltételek mellett történocseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog kiírójánakegyoldalú kötelezettségvállalását is pénzügyielszámolással teljesülo ügyleteknél a záráskori piaci árés a határidos kötési ár különbözetében, illetve áru vagypénzügyi eszköz leszállításával teljesülo ügyletnél ahatáridos kötési ár összegében);

3. tokeinstrumentum: a tulajdoni részesedést jelentobefektetés kibocsátójánál a saját toke (saját tokeelem);

4. más vállalkozó saját tokéjét megtestesítoinstrumentum: más vállalkozóban lévo tulajdonirészesedést jelento befektetés a befektetonél, amely akibocsátó vállalkozó eszközeiben valamennyikötelezettség (beleértve a céltartalékot és a passzívidobeli elhatárolást is) levonása után fennmaradórészesedést biztosítja;

5. kereskedési célú pénzügyi eszköz: a rövid távú ár-és árfolyam-ingadozásokból származó nyereség elérésecéljából szerzett pénzügyi eszköz. [Így különösen: aforgatási célú hitelviszonyt megtestesíto értékpapír éstulajdoni részesedést jelento befektetés, a gazdálkodóáltal keletkeztetett, a vásárolt vagy harmadik fél által agazdálkodóra engedményezett követelés, amelyet agazdálkodó azonnal vagy rövid távon (egy éven belül)értékesíteni szándékozik, továbbá a kereskedésicélúnak minosített, rövid távú nyereségszerzés céljáraportfolió-kezelésbe helyezett pénzügyi eszköz, a nemfedezeti célú származékos ügyletbol eredo mérlegenkívüli követelés függetlenül attól, hogy portfolió részétképezi vagy egyedi szerzodésen alapul.];

6. kereskedési célú pénzügyi kötelezettség: a nemfedezeti célú származékos ügyletbol eredo mérlegenkívüli kötelezettség, valamint az értékpapírkölcsönbevétele miatt fennálló kötelezettség;

7. értékesítheto pénzügyi eszköz: olyan pénzügyieszköz, amelyet nem soroltak be a kereskedési célúpénzügyi eszközök, a lejáratig tartott pénzügyi eszközökés a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és máskövetelések közé. (Így különösen a befektetési céllaltartott tulajdoni részesedést jelento befektetés, abefektetett eszközök között kimutatott, nem lejáratigtartott hitelviszonyt megtestesíto értékpapír, illetve az avásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóraengedményezett követelés, amelyrol a gazdálkodó anyilvántartásba vételkor még nem döntötte el, hogy rövidtávon értékesíteni, behajtani vagy lejáratig tartaniszándékozik.);

8. lejáratig tartott pénzügyi eszköz: olyan pénzügyieszköz [ideértve a befektetett eszközök, illetve aforgóeszközök között kimutatott, hitelviszonytmegtestesíto értékpapírt, továbbá az áru leszállításávalzáruló határidos, opciós ügyletekbol eredo mérlegenkívüli követelést], amelyet a vállalkozó annak lejáratáigszándékozik és képes megtartani, valamint a bankbetét,illetve a pénzeszköz. Nem tartoznak ide a gazdálkodóáltal keletkeztetett kölcsön- és más követelések;

9. a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és máskövetelés: a gazdálkodó által pénzügyi eszközök, árukvagy szolgáltatások - közvetlenül az adósnak teljesített -rendelkezésre bocsátásával létrehozott, rögzített vagymeghatározható fizetéssel járó pénzügyi eszköz (idenem értve azt, amelyet a gazdálkodó kereskedésicélúvá minosített, illetve a vásárolt vagy harmadik féláltal a gazdálkodóra engedményezett követelést);

10. egyéb pénzügyi kötelezettség: minden olyan -mérlegben szereplo, illetve mérlegen kívüli - pénzügyikötelezettség, amely nem tartozik a kereskedési célúkötelezettségek közé;

11. származékos ügylet: olyan árualapú vagypénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy

Jogtár

8. oldal


fedezeti célú határidos, opciós vagy swap ügylet, illetveezek további származékai, amelyek

a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyiinstrumentummal történik,

b) értéke egy meghatározott kamatláb, hitelviszonytmegtestesíto értékpapír, illetve tulajdoni részesedéstjelento befektetés árfolyama, áru vagy pénzügyi eszközára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex,kamatindex, hitelmérték (bonitás) vagy hitelindex, illetveegyéb hasonló tényezok (mögöttesek) függvényébenváltozik,

c) a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékbenigényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piacitényezok függvényében változó ügyletekhez(szerzodésekhez) viszonyítva,

d) pénzügyi rendezésükre elore meghatározottkésobbi idopontban, illetve idopontig (a jövoben) kerülsor.

Nem minosül származékos ügyletnek az olyanhatáridos és opciós ügylet, amely kezdeményezésének,megkötésének és fenntartásának célja az ügylet tárgyátképezo áru beszerzése, értékesítése vagy használata,és amely az ügylet tárgyát képezo áru átadásával(leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor (ide nemértve azt, amikor a pénzügyi rendezés - a záráskori piaciár és a határidos kötési árfolyam közötti különbözet,illetve a pénzáramlások pénzügyi elszámolása - a felekközötti megállapodás alapján, pénzeszköztol eltéropénzügyi instrumentum átadásával, rendelkezésrebocsátásával teljesül, pénzmozgás helyett);

12.1

1 Lásd még: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (5), 53. §.

valós érték: az az összeg, amelyért egy eszközelcserélheto (eladható, illetve megvásárolható), vagyegy kötelezettség rendezheto megfeleloen tájékozott, azüzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között, aszokásos piaci feltételeknek megfeleloen kötött (kötheto)ügylet (szerzodés) keretében. Valós érték a piacimegítélésrol rendelkezésre álló információk alapjánlehet:

a) a piaci érték, amelyaa) a tozsdén jegyzett árfolyam, ha a pénzügyi

instrumentum a tozsdén forgalmazott és van tozsdénjegyzett ára, árfolyama,

ab) a két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha apénzügyi instrumentumnak nincs tozsdén jegyzett ára,árfolyama, de tozsdén kívüli piacon kialakult, a piaci ártendenciáját megfeleloen tükrözo árajánlatokkal, illetveaz üzleti év során történt értékesítés adataivalrendelkezik, amely a piaci értékítéletet az értékelésidopontjában megfeleloen jellemzi,

ac) az elozoek hiányában a pénzügyi instrumentumösszetevoinek, vagy hasonló pénzügyiinstrumentumoknak a piaci ára alapján meghatározottérték (számított piaci érték),

b) az általános értékelési eljárásokkal meghatározott,a piaci árat elfogadhatóan közelíto érték;

13. elorejelzett ügylet: olyan ügylet, amelyrevonatkozóan a felek a szerzodést még nem kötöttékmeg, de amelynek bekövetkezése nagy valószínuséggelvárható és számszerusítheto az ügylet fajtája, tárgya,nagyságrendje, idopontja, idotartama, illetve egyébfeltételei tekintetében;

14. fedezeti hatékonyság: annak kifejezésére szolgál,hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagypénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor ésannak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozzaa fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) valósértékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezováltozásokat. A hatékony fedezet alapveto feltételei:

a) a fedezeti ügylet valós értékének vagypénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor ésannak teljes lejárati ideje alatt csaknem teljesegészében ellensúlyozza a fedezett ügylet (tétel) valós

értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezováltozásokat,

b) a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) valósértékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezettváltozások egymáshoz viszonyított aránya 80 és 125százalék közötti sávban van,

c) a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fofeltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétolfüggoen: az ügylet tárgya, annak mennyisége ésnévértéke, a lejárati ido, a kamatfeltételek, az átárazási,a kamatfizetési, a toketörlesztési idopontok, a kamatokmérésének alapja, a devizanem, a szerzodéskötésidopontja és helye stb.),

d) a fedezeti ügylet lejárati ideje ugyanolyan vagylegfeljebb olyan hosszú, mint a fedezett ügylet (tétel)lejárati ideje.

A fedezeti hatékonyság mérésének (vizsgálatának)módszerét és idopontjait a kockázatkezelési és fedezetipolitikával összhangban a számviteli politika részekéntrögzíteni kell.

(10)2


E törvény alkalmazásábannemzetközi számviteli standardok: a Nemzetközi

Számviteli Standardok Testülete [InternationalAccounting Standards Board (IASB)] által elfogadottvagy kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardok[International Accounting Standards (IAS)], NemzetköziPénzügyi Beszámolási Standardok [InternationalFinancial Reporting Standards (IFRS)] és a kapcsolódóÉrtelmezések (SIC, IFRIC interpretations), ezenstandardok módosításai és az azokhoz kapcsolódóértelmezések.

(11)3

3 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 1. § (3). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2004. éviüzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

E törvény exportra, importra vonatkozórendelkezéseinek alkalmazásában:

1. külföld: a Magyar Köztársaság államhatárán kívüliterület;

2. külföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiségnélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek(akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye,illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásostartózkodási helye külföldön van;

3. belföld: a Magyar Köztársaság területe;4. belföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség

nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek(akinek) székhelye, ennek hiányában állandó telephelye,illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásostartózkodási helye belföldön van.

II. Fejezet

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS

Beszámolási kötelezettség

4. § (1) A gazdálkodó muködésérol, vagyoni,pénzügyi és jövedelmi helyzetérol az üzleti évkönyveinek zárását követoen, e törvénybenmeghatározott könyvvezetéssel alátámasztottbeszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónakmegbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodóvagyonáról, annak összetételérol (eszközeiro l ésforrásairól), pénzügyi helyzetérol és tevékenységeeredményérol.

Jogtár

9. oldal


(3) A törvényben eloírtakon túlmeno, továbbiinformációkat kell a kiegészíto mellékletben megadni,amennyiben e törvény eloírásainak alkalmazása, aszámviteli alapelvek érvényesítése nem elegendo amegbízható és valós összképnek a mérlegben, azeredménykimutatásban történo bemutatásához.

(4) A törvény eloírásaitól csak abban a kivételesesetben lehet - a könyvvizsgáló egyetértése és ilyentartalmú nyilatkozata mellett - eltérni, ha az adottkörülmények mellett e törvény valamelyrendelkezésének alkalmazása [ideértve a (3) bekezdésszerint a kiegészíto mellékletben való bemutatást is]nem biztosítja a (2) bekezdés szerinti megbízható ésvalós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell akiegészíto mellékletben, bemutatva annak indokait,valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetreés az eredményre gyakorolt hatását is.

(5)1

1 Lásd: ugyane törvény 174. § (2).

A törvény eloírásaitól való (4) bekezdés szerinti -kivételes esetekre vonatkozó - eltérés nemeredményezheti azt, hogy a bemutatott összképellentétes az Európai Közösség e jogterületre vonatkozóirányelveiben foglaltakkal, illetve nem lehet olyanszámviteli eljárás eredménye, amelynek alkalmazásanincs összhangban azokkal.

5. § Az államháztartás szervezetei beszámolásikötelezettségét, a beszámolót alátámasztókönyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és akönyvvezetés során érvényesítendo sajátos fogalmimeghatározásokat - e törvény alapján és azállamháztartási törvényben foglaltakra figyelemmel -kormányrendelet szabályozza.

6. § (1) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, apénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, abiztosítóintézet könyvvezetésének és évesbeszámolókészítésének sajátosságait kormányrendeletszabályozza.

(2) Az egyéb szervezet beszámolásikötelezettségének, beszámolót alátámasztókönyvvezetési kötelezettségének sajátosságait avonatkozó külön jogszabály és e törvény alapjánkormányrendelet szabályozza.

(3) A gazdálkodó, illetve a természetes személy általalapított egészségügyi, szociális és oktatási intézménykönyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét - etörvény és a vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseialapulvételével - a létrehozó szervezet állapítja megazzal, hogy a létrehozott szervezetet - jogiszemélyiségének megfeleloen - a 3. § (1) bekezdése 2-4. pontjai szerinti szervezetek közé kell besorolnia.

7. §2

2 Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 2. §. Hatályos: 2004. I. 1-tol. Eloször a 2004. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni.

(1) Az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendelet amegjelölt szervezetek tekintetében azokat a sajátosszabályokat tartalmazhatja, amelyek - egyéb jogszabályieloírásokból következoen - eltérnek a törvény 17-158. §-aiban eloírt szabályoktól, de nem ellentétesek a törvényalapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényieloírásokat az 5-6. §-ban megjelölt szervezeteknél - akormányrendeletben meghatározott sajátosságokontúlmenoen - alkalmazni kell.

(2) A törvény 17-158. §-aiban foglaltakat a

kormányrendelet eloírásai figyelembevételével kellalkalmazni az 5-6. §-ban hivatkozottkormányrendeletben megjelölt szervezeteknek is.

8. § (1) A beszámoló formája az éves nettó árbevételnagyságától, a mérleg foösszegétol, a foglalkoztatottaklétszámától, mindezek határértékeitol függ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámoló lehet:a) éves beszámoló,b) egyszerusített éves beszámoló,c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,d) egyszerusített beszámoló.(3)3


A gazdálkodónak a (2) bekezdés szerintibeszámolót kettos könyvvitellel kell - a (4) bekezdésbenfoglalt kivétellel - alátámasztania.

(4)4


Egyszeres könyvvitellel alátámasztott - a (2)bekezdés d) pontja szerinti - egyszerusített beszámolótkészíthet a gazdálkodó, ha azt e törvény vagy az 5-6. §-okban hivatkozott kormányrendelet lehetové teszi.

(5)5

5 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 285. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni, de a 2007. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

A gazdálkodó legfobb irányító (vezeto) szervén,ügyvezeto szervén és felügyelo testületén belül a tagokegyüttes kötelezettsége - a külön jogszabálybanmeghatározott hatáskörükben eljárva - annakbiztosítása, hogy az éves beszámoló, az egyszerusítettéves beszámoló és az összevont (konszolidált) évesbeszámoló [ideértve a 10. § (2) és (3) bekezdésealapján a nemzetközi számviteli standardok szerintelkészített összevont (konszolidált) éves beszámolót is],valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása ésnyilvánosságra hozatala e törvény eloírásainakmegfeleloen történjen.

9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteleskészíteni a kettos könyvvitelt vezeto vállalkozó, a (2)bekezdésben foglaltak kivételével.

(2)6

6 Megállapította: 2005. évi XXVI. törvény 49. §. Hatályos: 2005. V. 10-tol. Rendelkezéseit a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra islehet alkalmazni.

Egyszerusített éves beszámolót készíthet akettos könyvvitelt vezeto vállalkozó, ha két egymástköveto üzleti évben a mérleg fordulónapján a következo,a nagyságot jelzo három mutatóérték közül bármelyikketto nem haladja meg az alábbi határértéket:7

7 Módosította: 2005. évi CXII. törvény 30. § (7).

a) a mérlegfoösszeg az 500 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,c)8


az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számaaz 50 fot.

(3)9

9 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 2. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2004. éviüzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

A (2) bekezdés eloírásait részvénytársaság, akonszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyuvállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az olyanvállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6)bekezdésének 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tozsdeikereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezéstmár kérelmezték, nem alkalmazhatja.

(4) Nem készíthet egyszerusített éves beszámolót aza vállalkozó, ahol az üzleti év a naptári évto l a 11. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján tér el.

(5)10

10 Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 231. §. Hatályos: 2003. I. 1-tol. Eloször a 2003. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2002. évbenindult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Jogelod nélkül alapított vállalkozónál - a (2)bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásakor -, ha azüzleti évet megelozo két üzleti év egyikének vagymindkettonek az éves nettó árbevétel adatai hiányoznakvagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a

Jogtár

10. oldal


tárgyévi várható éves nettó árbevételt és - ha van - amegelozo (elso) üzleti év éves (éves szintre átszámított)nettó árbevételét kell figyelembe venni. Az elobbiekbenfoglaltak megfelelo alkalmazásával kell eljárni a (2)bekezdés a) és c) pontja tekintetében is.

(6)1

1 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 169. §. Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

Az a jogi személyiség nélküli gazdaságitársaság, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett,egyszerusített éves beszámolóját, saját választásaalapján a 98/A. § szerinti sajátos módon is elkészítheti.

(7)2


A (6) bekezdés szerinti sajátos egyszerusítettéves beszámoló választása esetén a gazdaságitársaság a választásától mindaddig nem térhet el, amíga választás feltételeinek megfelel.

10. §3

3 Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 4. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol.

(1) Összevont (konszolidált) éves beszámolótés összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteleskészíteni - a 116-117. §-ban foglaltak kivételével - az avállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fuzodoviszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pontjaértelmében anyavállalatnak minosül.

(2)4

4 Módosította: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (6).

A nemzetközi számviteli standardokalkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet 4. Cikkehatálya alá tartozó vállalkozó az (1) bekezdés szerintikötelezettségének azzal tesz eleget, hogy a rendeletbenfoglalt eljárás alapján az Európai Unió HivatalosLapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetköziszámviteli standardoknak megfeleloen állítja össze azösszevont (konszolidált) éves beszámolóját. Avállalkozó a kihirdetett nemzetközi számvitelistandardokban nem szabályozott kérdések tekintetébene törvény eloírásait köteles alkalmazni, a kihirdetettnemzetközi számviteli standardokkal összhangban.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozóaz (1) bekezdés szerinti kötelezettségének azzal iseleget tehet, ha a (2) bekezdés szerint kihirdetettnemzetközi számviteli standardoknak megfeleloen állítjaössze az összevont (konszolidált) éves beszámolójátazzal, hogy a kihirdetett nemzetközi számvitelistandardokban nem szabályozott kérdések tekintetébene törvény eloírásait köteles alkalmazni, a kihirdetettnemzetközi számviteli standardokkal összhangban.

(4)5

5 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 3. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

Ahol e törvény, illetve más jogszabály összevont(konszolidált) éves beszámoló kifejezést használ, ottazon a (2) és (3) bekezdés szerinti, az EurópaiParlament és a Tanács a nemzetközi számvitelistandardok alkalmazásáról szóló 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete eloírásainak megfeleloenösszeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló isértendo.

Üzleti év

11. § (1) Az üzleti év az az idotartam, amelyrol abeszámolót kell készíteni. Az üzleti év idotartamamegegyezik - a (2)-(13) bekezdésben foglaltakkivételével - a naptári évvel.

(2) Az üzleti év a naptári évto l eltérhet:a) a külföldi székhelyu vállalkozás magyarországi

fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyu vállalkozásnál is

eltér;b) a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a

biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalatkonszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezenleányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldianyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont(konszolidált) beszámolójánál is eltér;

c)6

6 Megállapította: 2006. évi IV. törvény 349. § (2). Hatályos: 2006. VIII. 18-tól.

az európai részvénytársaságnál, az európaiszövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyivállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minosüloeurópai részvénytársaság és európai szövetkezetkivételével.

(3)7

7 Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 188. §.

Az üzleti év mérlegfordulónapjánakmegváltoztatására - a (2) bekezdésben rögzítettekmellett is - három, beszámolóval lezárt üzleti év után,vagy az anyavállalat személyében bekövetkezettváltozás esetén van lehetoség, a létesíto okirat ennekmegfelelo módosítása mellett. Ez esetben amegváltoztatott mérlegfordulónappal készített évesbeszámoló kiegészíto mellékletében be kell mutatni amérleg és az eredménykimutatás adatai mellett azazokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi)bázisadatokat tartalmazó mérleget éseredménykimutatást is.

(4) Az üzleti év idotartama - az (5)-(13) bekezdésbenfoglaltak kivételével - 12 naptári hónap.

(5)8

8 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 286. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni.

Üzleti év a jogelod nélkül alapított vállalkozónál -ha e törvény eltéroen nem rendelkezik - alapításaidopontjától (létesíto okirata ellenjegyzésének, illetveközokiratba foglalásának napjától) létrejöttének (acégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve acégbejegyzés iránti kérelem jogeros elutasításának,vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig- mint mérlegfordulónapig - terjedo idoszak, függetlenülannak idotartamától (elotársasági idoszak).

(6) Az üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebbidotartamú lehet az elotársasági idoszak, valamint az aztköveto üzleti év esetében, továbbá a naptári évrol anaptári évto l eltéro üzleti évre, illetve az üzleti évrol újüzleti évre történo áttéréskor.

(7)9

9 Módosította: 2006. évi IV. törvény 364. § 12.

Üzleti év az átalakulás során megszunovállalkozónál az elozo üzleti év mérlegfordulónapjátköveto naptól az átalakulás napjáig - mintmérlegfordulónapig - terjedo idoszak.

(8)10


Üzleti év az átalakulással létrejövo újvállalkozónál az átalakulás napját követo naptól avállalkozó által - az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel- az üzleti év végeként megjelölt napig - mintmérlegfordulónapig - terjedo idoszak.

(9) A beszámolóban rögzített adatoknál forintróldevizára, devizáról forintra, illetve devizáról másdevizára való áttéréskor, továbbá a gazdaságitársaságokról szóló törvényben nem szabályozottátalakulásnál az üzleti év az (5)-(8) bekezdésnekmegfeleloen határozható meg azzal, hogy -értelemszeruen - a mérlegfordulónap az áttérés, azátalakulás napja.

(10) Üzleti év a vállalkozó felszámolása, illetvevégelszámolása esetén az elozo üzleti évmérlegfordulónapját követo naptól a felszámolás, illetvea végelszámolás kezdo idopontját megelozo napig -mint mérlegfordulónapig - terjedo idoszak. Amennyiben

Jogtár

11. oldal


a felszámolás, a végelszámolás úgy fejezodik be, hogya vállalkozó nem szunik meg, az eljárás befejezésétköveto üzleti év az errol szóló végzés jogeroreemelkedésének napját követo naptól a vállalkozó által -az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel - az üzleti évvégeként megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig -terjedo idoszak.

(11) A felszámolás idoszaka egy üzleti évnek minosül,függetlenül annak idotartamától.

(12) A végelszámolás idoszaka általában egy üzletiév. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alattnem fejezodik be, a végelszámolás idoszaka alatt azüzleti év(ek) idotartama 12 hónap, míg az utolsó üzletiév 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.

(13)1

1 A harmadik és negyedik mondatot beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 5. §. Hatályos: 2004. I. 1-tol. Eloször a 2004. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni.

Az anyavállalat összevont (konszolidált) évesbeszámolóját az anyavállalat éves beszámolójánaküzleti évérol kell elkészíteni. Amennyiben azanyavállalat leányvállalatainak üzleti éve eltér azanyavállalat éves beszámolójának üzleti évétol, akkor azösszevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti évelehet a leglényegesebb leányvállalat vagy aleányvállalatok többsége éves beszámolójának üzletiéve is. Ez esetben az eltérés tényét és annak indokaitaz összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítomellékletében be kell mutatni. Ezen túlmenoen közölnikell az összevont (konszolidált) éves beszámolókiegészíto mellékletében az eszközökkel, a forrásokkal,a pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásávalkapcsolatos olyan lényeges események hatását,amelyek az anyavállalati éves beszámolómérlegfordulónapja és az összevont (konszolidált)mérleg fordulónapja közötti idoszakban következtek be.

Könyvvezetési kötelezettség

12. § (1) A könyvvezetés az a tevékenység, amelynekkeretében a gazdálkodó a tevékenysége soráneloforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérekiható gazdasági eseményekrol - e törvényben rögzítettszabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet ésazt az üzleti év végével lezárja.

(2) A könyvvezetés a 159-169. §-okban foglaltak és aszámviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeresés a kettos könyvvitel rendszerében, csak magyarnyelven történhet.

(3) Kettos könyvvitelt köteles vezetni mindenvállalkozó, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, aMagyar Nemzeti Bank, továbbá az 5-6. §-ban megjelöltszervezet, ha azt kormányrendelet eloírja.

(4)2

2 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (6). Hatálytalan: 2004. I. 1-tol. Módosította: ugyane törvény 52.§ (11).

Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni a 8. § (4)bekezdése szerint egyszerusített beszámolót készítogazdálkodó.

13. §3


(1) Egyszeres könyvvitelt vezethet agazdálkodó, ha azt e törvény vagy az 5-6. §-banhivatkozott kormányrendelet lehetové teszi.

(2) Az egyszeres könyvvitelt vezeto gazdálkodóáttérhet a kettos könyvvitelre - saját elhatározásaalapján - bármelyik év január 1-jével, illetve kötelesáttérni a kettos könyvvitelre, ha azt e törvény vagy az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendelet eloírja.

Számviteli alapelvek

14. § (1) A beszámoló elkészítésekor és akönyvvezetés során a 15-16. §-ban meghatározottalapelveket kell érvényesíteni.

(2) Az alapelvektol csak e törvényben szabályozottmódon lehet eltérni.

(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelésieloírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni agazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkábbmegfelelo - a törvény végrehajtásának módszereit,eszközeit meghatározó - számviteli politikát.

(4) A számviteli politika keretében írásban rögzítenikell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemzoszabályokat, eloírásokat, módszereket, amelyekkelmeghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás,az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentosnek,nem lényegesnek, nem jelentosnek, továbbámeghatározza azt, hogy a törvényben biztosítottválasztási, minosítési lehetoségek közül melyeket,milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, azalkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kellmegváltoztatni.

(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:a) az eszközök és a források leltárkészítési és

leltározási szabályzatát;

b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;

c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsoszabályzatot;

d) a pénzkezelési szabályzatot.

(6)4


Az (5) bekezdés c) pontjában eloírt kötelezettségalól mentesül az egyszerusített beszámolót készítogazdálkodó, az egyszerusített éves beszámolót készítogazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meghatározottértékhatárt el nem éro gazdálkodó.

(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott árukbeszerzési értékével, a közvetített szolgáltatásokértékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzletiévben az egymilliárd forintot vagy a költségnemekszerinti költségek együttes összege az ötszázmillióforintot meghaladja, az ezt követo évto l kezdodoen asaját eloállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. §szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjérevonatkozó belso szabályzat szerinti utókalkulációmódszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alóla vállalkozó a késobbiek során - a feltételek ismételtteljesülése esetén - sem mentesül.

(8)5

5 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 101. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni, de a2006. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kelllegalább a pénzforgalom (készpénzben, illetvebankszámlán történo) lebonyolításának rendjérol, apénzkezelés személyi és tárgyi feltételeirol, felelosségiszabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartottpénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállománytérinto pénzmozgások jogcímeirol és eljárási rendjérol, anapi készpénz záró állomány maximális mértékérol, akészpénzállomány ellenorzésekor követendo eljárásról,az ellenorzés gyakoriságáról, a pénzszállítás

Jogtár

12. oldal


feltételeirol, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatokrendjérol és a pénzforgalommal kapcsolatosnyilvántartási szabályokról.

(9)1

1 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 170. §. Hatályos: 2009. I. 1-tol. Lásd: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (1), 2009. évi V. törvény 5. § (4)-(5).

A (8) bekezdés szerinti napi készpénzzáró állomány maximális mértékét annakfigyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénznapi záró állományának naptári hónaponként számítottnapi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltéroenrendelkezik - nem haladhatja meg az elozo üzleti év -éves szintre számított - összes bevételének 1,2%-át,illetve ha az elozo üzleti év összes bevételének 1,2%-anem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezerforintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptárinapjainak záró készpénz állományát kell figyelembevenni. Mindaddig, amíg az elozo üzleti év összesbevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az aztmegelozo üzleti év összes bevételét kell alapul venni.

(10)2

2 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 170. §. Hatályos: 2009. I. 1-tol. Lásd: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (1), 2009. évi V. törvény 5. § (4)-(5).

A jogelod nélkül alapított gazdálkodónál azalapítás üzleti évében a - (9) bekezdés szerinti - napiátlag maximális mértékének meghatározásakor azösszes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kellfigyelembe venni.

(11)3

3 Számozását módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 101. §, 2008. évi LXXXI. törvény 170. §.

Az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4)bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdésszerint elkészítendo szabályzatokat a megalakulásidopontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni.Törvénymódosítás esetén a változásokat annakhatálybalépését követo 90 napon belül kell a számvitelipolitikán keresztülvezetni.

(12)4

4 Számozását módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 101. §, 2008. évi LXXXI. törvény 170. §.

A számviteli politika elkészítéséért,módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosultszemély felelos.

15. § (1) A beszámoló elkészítésekor és akönyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy agazdálkodó a belátható jövoben is fenn tudja tartanimuködését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható amuködés beszüntetése vagy bármilyen okból történojelentos csökkenése (a vállalkozás folytatásának elve).

(2) A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazongazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre ésa forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolthatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokata gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzletiévre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérlegfordulónapját követoen, de még a mérleg elkészítésétmegelozoen váltak ismertté, másrészt azokat is,amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti évgazdasági eseményeibol erednek, a mérlegfordulónapja elott még nem következtek be, de a mérlegelkészítését megelozoen ismertté váltak (a teljességelve).

(3) A könyvvitelben rögzített és a beszámolóbanszereplo tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak,bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknakkell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az etörvényben eloírt értékelési elveknek és az azokhozkapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve).

(4) A könyvvezetést és a beszámolót áttekintheto,értheto, e törvénynek megfeleloen rendezett formábankell elkészíteni (a világosság elve).

(5) A beszámoló tartalma és formája, valamint az aztalátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságotés az összehasonlíthatóságot biztosítani kell (a

következetesség elve).

(6) Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük azelozo üzleti év megfelelo záróadataival. Az egymástköveto években az eszközök és a források értékelése,az eredmény számbavétele csak e törvénybenmeghatározott szabályok szerint változhat (afolytonosság elve).

(7) Az adott idoszak eredményénekmeghatározásakor a tevékenységek adott idoszakiteljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknekmegfelelo költségeit (ráfordításait) kell számításbavenni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstol. Abevételeknek és a költségeknek ahhoz az idoszakhozkell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilagfelmerültek (az összemérés elve).

(8) Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha azárbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Atárgyévi eredmény meghatározása során azértékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésévelkell figyelembe venni az elorelátható kockázatot ésfeltételezheto veszteséget akkor is, ha az az üzleti évmérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés idopontjaközött vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, azértékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni,függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereségvagy veszteség (az óvatosság elve).

(9) A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve akövetelések és a kötelezettségek egymással szemben -az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nemszámolhatók el (a bruttó elszámolás elve).

16. § (1) Az eszközöket és a kötelezettségeket akönyvvezetés és a beszámoló elkészítése soránegyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értékeléselve). A beszámoló elkészítése során - a (3)-(5)bekezdésben és a 46. § (3) bekezdésében foglaltakalapján - az egyedi értékelés elve e törvény szerintiesetekben sajátosan érvényesülhet.

(2) Az olyan gazdasági események kihatásait,amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adottidoszak bevételei és költségei között olyan arányban kellelszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló idoszak és azelszámolási idoszak között megoszlik (az idobelielhatárolás elve).

(3) A beszámolóban és az azt alátámasztókönyvvezetés során a gazdasági eseményeket,ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknakmegfeleloen - e törvény alapelveihez, vonatkozóeloírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annakmegfeleloen kell elszámolni (a tartalom elsodlegességea formával szemben elve).

(4) Lényegesnek minosül a beszámoló szempontjábólminden olyan információ, amelynek elhagyása vagytéves bemutatása - az ésszeruség határain belül -befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit(a lényegesség elve).

(5) A beszámolóban (a mérlegben, azeredménykimutatásban, a kiegészíto mellékletben)nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága(hasznossága) álljon arányban az információkeloállításának költségeivel (a költség-haszonösszevetésének elve).

(6) Az egyszerusített beszámolót készítoknél aszámviteli alapelvek érvényesülésének sajátosságait a

Jogtár

13. oldal


100. § (1) bekezdése tartalmazza.

III. Fejezet

AZ ÉVES BESZÁMOLÓ

Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok

17. § (1) A kettos könyvvitelt vezeto vállalkozó a 11. §szerinti üzleti évrol az üzleti év utolsó napjával, mintmérlegfordulónappal éves beszámolót köteles készíteni,illetve a 9. § (2) bekezdésében eloírt feltételek eseténegyszerusített éves beszámolót készíthet.

(2)1

1 Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (1).

Az egyszerusített éves beszámolónak az évesbeszámolótól eltéro eloírásait a 96-98/A. §-oktartalmazzák.

18. § Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni,pénzügyi és jövedelmi helyzetérol és azok változásárólmegbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmazniakell minden eszközt, a saját tokét, a céltartalékot ésminden kötelezettséget (figyelembe véve az idobelielhatárolások tételeit is), továbbá az idoszak bevételeités ráfordításait, az adózott és a mérleg szerintieredményt, valamint azokat az adatokat, szövegesindokolásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni,pénzügyi helyzetének, muködése eredményénekbemutatásához szükségesek.

19. § (1) Az éves beszámoló mérlegbol,eredménykimutatásból és kiegészíto mellékletbol áll. Azéves beszámolóval egyidejuleg üzleti jelentést is kellkészíteni.

(2) Az egymást követo üzleti évek évesbeszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és azeredménykimutatás szerkezeti felépítésének,tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételekértékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kellbiztosítani.

(3) A mérlegben és az eredménykimutatásbanminden tételnél fel kell tüntetni az elozo üzleti évmegfelelo adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatókössze, akkor ezt a kiegészíto mellékletben be kellmutatni és indokolni kell. Amennyiben az ellenorzés azelozo üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetettjelentos összegu hibá(ka)t állapított meg, akkor az elozoév(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáigmegismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve ajogerossé vált megállapítások miatti - módosításokat amérleg és az eredménykimutatás minden tételénél azelozo év adatai mellett be kell mutatni, azok nemképezik részét az eredménykimutatás tárgyéviadatainak. Ez esetben a mérlegben is, azeredménykimutatásban is külön-külön oszlopbanszerepelnek az elozo üzleti év adatai, a lezárt üzletiév(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyéviadatok.

(4) Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több

tételében is elhelyezheto, illetve ha egy adott eszközvagy kötelezettség minosítése az egyik üzleti évrol amásikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást akiegészíto mellékletben számszerusítve, azösszetartozás, az összehasonlíthatóságtételhivatkozásaival meg kell adni.

20. § (1) Az éves beszámolót e törvénybenmeghatározott szerkezetben és legalább az eloírttagolásban, az 1-3. számú mellékletben eloírt tételeket amegadott sorrendben, a tételek továbbtagolásának,illetve összevonásának szabályai figyelembevételével,bizonylatokkal alátámasztott, szabályszeruen vezetettkettos könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthetoformában, magyar nyelven kell elkészíteni.

(2)2


Az éves beszámolóban az adatokat - a (3)-(4)bekezdésben foglalt kivétellel - ezer forintban kellmegadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolójamérlegének mérlegfoösszege meghaladja a százmilliárdforintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni.

(3)3

3 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 119. §. A második mondat szövegét megállapította a harmadik mondatot beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény102. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2006. évi üzleti évrol készítettbeszámolóra is alkalmazni lehet. Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1).

A devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerintdevizakülföldinek minosülo egyéb társaságokat is) azéves beszámolót magyar nyelven, a létesíto okiratbanrögzített devizában kell elkészíteni. A létesíto okiratbanrögzített devizában készítheti el éves beszámolóját azeurópai gazdasági egyesülés, az európairészvénytársaság és az európai szövetkezet is. Adevizában elkészített éves beszámolóban az adatokat aMagyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamjegyzése szerinti devizaegységben kell megadni.

(4)4

4 Beiktatta: 2005. évi CXII. törvény 2. §. Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 102. § (2), 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1), 2008. évi LXXXI.törvény 233. § (1). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (4).

A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenoen alétesíto okiratban rögzített devizában készítheti el évesbeszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenységelsodleges gazdasági környezetének pénzneme (afunkcionális pénznem) a forinttól eltéro deviza, feltéve,hogy

a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamintb) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei

az elozo és a tárgyévi üzleti évben külön-különtöbb mint 50%-ban az adott devizában merülnek fel. [Afeltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve ab) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél amérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.]Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni adevizaalapú tételeket is.

(5)5


Amennyiben a (4) bekezdés szerintifeltételeknek megfelelo deviza pénzneme nem azonosaz euróval, a vállalkozó választhatja az adott devizahelyett az euróban történo beszámolókészítést is. Ezesetben a létesíto okiratban is az eurót kell rögzíteni.

(6)6

6 Számozását módosította: 2005. évi CXII. törvény 2. §, 2008. évi LXXXI. törvény 171. §.

Az éves beszámoló részét képezo mérleget,eredménykimutatást és kiegészíto mellékletet a hely ésa kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosultszemély köteles aláírni.

Közbenso mérleg

21. § (1)7


Ha jogszabály közbenso mérleg készítését

Jogtár

14. oldal


írja elo, akkor a közbenso mérleget - a jogszabály eltérorendelkezése hiányában - a vállalkozó általmeghatározott fordulónapra vonatkozóan kell - alegutolsó beszámolóval lezárt üzleti évmérlegfordulónapját követo nap és a közbenso mérlegfordulónapja közötti idoszak gazdasági eseményeinekfigyelembevételével - az e törvény szerinti beszámolóravonatkozó szabályok szerint elkészíteni.

(2)1


A közbenso mérleget - ha jogszabály eltéroennem rendelkezik - a fordulónapra vonatkozó analitikusés fokönyvi nyilvántartások adatai alapján, amérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozóeloírásainak figyelembevételével, eredménykimutatássalalátámasztottan, utólag is ellenorizheto módon - leltáralapján - kell összeállítani.

(3) A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve afokönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és aforrásoknak a közbenso mérleg fordulónapjáravonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végiértékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüliértékcsökkenés, értékvesztés elszámolás,céltartalékképzés, idobeli elhatárolások), az azokatalátámasztó számításokat.

(4) A közbenso mérleg fordulónapjára vonatkozóanaz analitikus és a fokönyvi nyilvántartásokat nem lehetlezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. Amérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdésszerinti korrekciókat az analitikus és fokönyvinyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csaka közbenso mérleg elkészítésénél lehet figyelembevenni.

(5)2

2 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 4. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2004. évi üzletiévrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat a155. § szerint kötelezo, a könyvvizsgálati kötelezettséga jogszabály által eloírt közbenso mérlegre isvonatkozik.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

22. § (1) A mérleg tagolását az 1. számú melléklettartalmazza, "A", illetve "B" változatban. A vállalkozó az"A", illetve "B" változat közül választhat. Amennyibenazonban a vállalkozó az egymást követo üzleti évbennem azonos változat szerint készíti a mérleget,biztosítania kell, hogy a tárgyév adataival az elozo üzletiév adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatróla másikra való áttérést a kiegészíto mellékletbenindokolni kell.

(2) Az 1. számú mellékletben megadott mérlegtételeinek további tagolása megengedett. Új tételek isfelvehetok, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az eloírtséma szerinti tételek egyikének e törvény szerintielnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben az új tételtartalmát, az elkülönítés indokait a kiegészítomellékletben be kell mutatni.

(3) Az 1. számú mellékletben megadott mérleg arabszámmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzetteszköz-, illetve forráscsoporton belül összevonhatók, ha

a) azok összegükben a megbízható és valós összképszempontjából nem jelentosek,

b) azok összevonása elosegíti a világosság elvénekérvényesülését,

c) az összevont tételek részletezését és azösszevonás indokát a kiegészíto melléklet tartalmazza.

(4) A (3) bekezdés szerinti összevonás nem érinthetia kapcsolt vállalkozásokkal összefüggo tételeket.

(5) Nem kell a mérlegben feltüntetni azon arab

számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az elozoüzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nemszerepel.

23. § (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni avállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, avállalkozó muködését szolgáló befektetett eszközöket ésforgóeszközöket - a bérbe vett eszközök kivételével -,függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csaktörvényben, szerzodésben rögzített feltételek teljesítéseután kerül át a vállalkozóhoz, továbbá az aktív idobelielhatárolásokat.

(2)3

3 Az elso mondat szövegét megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 5. §. Módosítva: 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) r) alapján.

A vagyonkezelonél a mérlegben eszközként kellkimutatni a - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazásalapján - kezelésbe vett, az állami vagy önkormányzativagyon részét képezo eszközöket is. Ezen eszközöket akiegészíto mellékletben - legalább mérlegtételek szerintimegbontásban - külön be kell mutatni.

(3) Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízingkeretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (ahasználatra átvett) eszközökön végzett beruházások,felújítások, valamint a koncessziós szerzodés alapjánbeszerzett, megvalósított eszközök értékét is.

(4) Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapjánkell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közésorolni.

(5) Amennyiben az eszközök használata,rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követoenmegváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, amuködést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva,akkor azok besorolását meg kell változtatni; abefektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közévagy fordítva.

24. § (1) Befektetett eszközként olyan eszközt szabadkimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy atevékenységet, a muködést tartósan, legalább egy éventúl szolgálja.

(2) A befektetett eszközök közé az immateriálisjavakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyieszközöket kell besorolni.

25. § (1) Az immateriális javak között a mérlegben anem anyagi eszközöket (a vagyoni értéku jogokat azingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értéku jogokkivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagycégértéket), továbbá az immateriális javakra adottelolegeket, valamint az immateriális javakértékhelyesbítését kell kimutatni.

(2) Az immateriális javak között kimutatható azalapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérletifejlesztés aktivált értéke is.

(3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként avállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével,jelentos bovítésével, átalakításával, átszervezésévelkapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minosülo- a külso vállalkozók által számlázott, valamint a sajáttevékenység során felmerült olyan - az 51. § szerinti -közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehetkimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezésétkövetoen a tevékenység során a bevételekbenvárhatóan megtérülnek. Idetartoznak aminoségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatostevékenység költségei is.

Jogtár

15. oldal


(4) A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövobenhasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményénekjövobeni hasznosításakor az árbevételben megtérülo, akísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyanszámlázott összeget és a saját tevékenység soránfelmerült - az 51. § szerinti - közvetlen önköltségbetartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyekaktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi eszköz,készlet - nem vehetok számításba, mivel a létrehozotttermék piaci - várható piaci - árát meghaladják. Akísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nemhaladhatja meg azt az összeget, ami várhatóanmegtérül a kapcsolódó jövobeni gazdasági haszonból atovábbi fejlesztési költségek, a várható termelésiköltségek, illetve a termék értékesítése soránközvetlenül felmerülo értékesítési költségek levonásaután.

(5) A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehetkimutatni a megkezdett, de az üzleti évmérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés- a jövoben várhatóan megtérülo - közvetlen költségeitis. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értékenemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglaljamagában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is,amelyeket csak késobb, a kísérleti fejlesztésbefejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, aszellemi termékek között állományba venni a kísérletifejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- ésalkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérletifejlesztés közvetett és általános költségei nemaktiválhatók.

(6)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 6. §. Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 188. §.

Az immateriális javak között vagyoni értékujogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni,amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenekkülönösen: a bérleti jog, a használati jog, avagyonkezeloi jog, a szellemi termékek felhasználásijoga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog,valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

(7) Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány,az iparjogvédelemben részesülo javak közül aszabadalom és az ipari minta, a szerzoi jogvédelembenrészesülo szoftver termékek, az egyéb szellemialkotások, a jogvédelemben nem részesülo, detitkossága révén monopolizált javak közül a know-howés gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy aztvásárolták vagy a vállalkozó állította elo, illetvehasználatba vették-e azokat vagy sem.

(8)2


Üzleti vagy cégértékként kell kimutatnicégvásárlás esetén a jövobeni gazdasági haszonreményében teljesített - a 3. § (5) bekezdés 1. pontjábanmeghatározott - többletkifizetés összegét.

(9) Az immateriális javakra adott elolegként kellkimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt - alevonható elozetesen felszámított általános forgalmiadót nem tartalmazó - összeget.

(10) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csaka vagyoni értéku jogok, továbbá a szellemi termékek -könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyvszerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerintiértékcsökkenés elszámolt összegével csökkentettértéke) közötti különbözet mutatható ki.

26. § (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokata rendeltetésszeruen használatba vett, üzembe

helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek,telkesítés, erdo , ültetvény, épület, egyéb építmény,muszaki berendezés, gép, jármu, üzemi és üzletifelszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értéku jogok), tenyészállatokat kellkimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetettmódon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbáaz ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra)adott elolegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyieszközök értékhelyesbítését.

(2)3

3 Az utolsó mondatot beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 232. §. Hatályos: 2003. I. 1-tol. Eloször a 2003. évben induló üzleti évrol készített beszámolórakell, a 2002. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Az ingatlanok között kell kimutatni arendeltetésszeruen használatba vett földterületet ésminden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartóskapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó:a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, azépületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüliingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá azingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értéku jogok,függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy avállalkozó állította elo, illetve azok saját tulajdonú vagybérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok közöttkell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett ésaktivált beruházást, felújítást is.

(3)4


Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékujogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet éshasználat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanokrendeltetésszeru használatához kapcsolódó -jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak(víziközmu-fejlesztési hozzájárulás, villamos energiahálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj)megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint azingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.

(4) A muszaki berendezések, gépek, jármuvek közöttkell kimutatni a rendeltetésszeruen használatba vett,üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységétközvetlenül szolgáló erogépeket, eromuviberendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket,muszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket,hírközlo berendezéseket, számítástechnikai eszközöket,a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi-és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt,bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást,felújítást.

(5) Az egyéb berendezések, felszerelések, jármuvekközé tartoznak azok a rendeltetésszeruen használatbavett, üzembe helyezett, a muszaki berendezések,gépek, jármuvek közé nem tartozó gépek,berendezések, felszerelések, jármuvek, amelyek avállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenekkülönösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek,berendezések, felszerelések, jármuvek, az irodai,igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörönkívüli berendezések, felszerelések, jármuvek, valamintaz itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktiváltberuházás, felújítás.

(6)5

5 Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 167. § b).

Tenyészállatok között kell kimutatni azokat azállatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás soránleválasztható terméket (szaporulatot, más leválaszthatóállati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezentermékek értékesítése során megtérülnek, vagy azegyéb (igateljesítmény, orzési feladat, lovagoltatás)hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését,függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják avállalkozási tevékenységet.

Jogtár

16. oldal


(7) A beruházások, felújítások között kell kimutatni arendeltetésszeruen használatba nem vett, üzembe nemhelyezett, a (2)-(6) bekezdésben nevesített eszközökbekerülési értékét, továbbá a már használatba vetttárgyi eszközökön végzett bovítéssel,rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggo munkák - még nemaktivált - bekerülési értékét.

(8) Beruházásokra adott elolegként kell kimutatni aberuházási szállítónak, importbeszerzésnél azimportálást végzo vállalkozónak, az ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értéku jog eladójának ilyen címenátutalt - a levonható elozetesen felszámított általánosforgalmi adót nem tartalmazó - összeget.

(9) A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a(2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök - könyv szerintiértéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke(a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenéselszámolt összegével csökkentett értéke) közöttikülönbözet mutatható ki.

27. § (1) A befektetett pénzügyi eszközök között amérlegben azokat az eszközöket (részesedés,értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket avállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál,adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre(osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagybefolyásolási, irányítási, ellenorzési lehetoséget érjen el.A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésétszintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell amérlegben kimutatni.

(2) Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásbanmérlegtételként a 3. § (2) bekezdésének 7. pontjaszerinti vállalkozásban lévo tulajdoni részesedéstjelento, tartósan befolyásolási, irányítási, ellenorzésilehetoséget biztosító befektetéseket (részvényeket,üzletrészeket, vagyoni betéteket) kell kimutatni.

(3) Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásbanmérlegtétel azokat a pénzkölcsönöket (ideértve apénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetésseltörtént értékesítés miatti követeléseket is), tartósbankbetéteket tartalmazza, amelyeknél - a 3. § (2)bekezdésének 7. pontja szerinti adóssal kötöttszerzodés szerint - a pénzformában kifejezett fizetésiigények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévetköveto üzleti évben még nem esedékes.

(4) Egyéb tartós részesedés mérlegtétel minden olyantulajdoni részesedést jelento befektetést tartalmaz,amely nem tartozik a (2) bekezdés körébe, de tartósanszolgálja a vállalkozó érdekeit.

(5) Tartósan adott kölcsön egyéb részesedésiviszonyban álló vállalkozásban mérlegtétel tartalmazzaaz egyéb részesedési viszonyban lévo adóssalszembeni, a (3) bekezdés szerinti pénzkölcsönt éstartós bankbetétet.

(6) Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a -nem részesedési viszonyban lévo adóssal szembeni -(3) bekezdés szerinti pénzkölcsönt és tartósbankbetétet.

(7) Tartós hitelviszonyt megtestesíto értékpapírkéntazokat a befektetési céllal beszerzett értékpapírokat kellkimutatni, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévetköveto üzleti évben még nem esedékes, és a vállalkozóazokat a tárgyévet követo üzleti évben nem szándékozikértékesíteni.

(8) Befektetett pénzügyi eszközökértékhelyesbítéseként a részesedések - bekerülésiértéket meghaladó - piaci értéke és bekerülési értéke

közötti különbözet mutatható ki.

28. § (1) A forgóeszközök csoportjába a mérlegben akészleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósanszolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítoértékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentobefektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni.

(2) A készletek a vállalkozó tevékenységétközvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,

a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzletitevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be,és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlanállapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetítettszolgáltatások), bár értékük változhat,

b)1

1 Megállapította: 2005. évi CXII. törvény 3. §. Hatályos: 2006. I. 1-tol. Eloször a 2006. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2005. éviüzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

amelyek az értékesítést megelozoen a termelés, afeldolgozás valamely fázisában vannak [befejezetlentermelés (ideértve a befejezetlen, még ki nemszámlázott szolgáltatást is), félkész termékek] vagy márfeldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak(késztermékek),

c) amelyeket az értékesítendo termékek eloállításavagy a szolgáltatások nyújtása során fognakfelhasználni (anyagok).

(3) A készletek között kell kimutatni továbbá

a) használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket(szerszám, muszer, berendezés, felszerelés,munkaruha, egyenruha, védoruha), amelyek avállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják,

b) a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat,amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményekéntnövekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenülattól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideigszolgálják,

c) azokat az eszközöket, amelyeket a befektetetteszközök közül - a 23. § (5) bekezdése szerint -átsoroltak.

(4) A készletekre adott elolegként az anyag-, azáruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak,importbeszerzésnél az importálást végzo vállalkozónakilyen címen átutalt - a levonható elozetesen felszámítottáltalános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget kellkimutatni.

29. § (1)2


Követelések azok a különféle szállítási,vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzodésekboljogszeruen eredo, pénzértékben kifejezett fizetésiigények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, amásik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez,szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítoértékpapír, tulajdoni részesedést jelento befektetésértékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, elolegfizetéshez(beleértve az osztalékeloleget is) kapcsolódnak,valamint a különféle egyéb követelések, ideértve avásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címenátvett követeléseket, a bíróság által jogerosen megítéltköveteléseket is.

(2) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból(vevok) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozóáltal teljesített - a vevo által elismert -termékértékesítésbol, szolgáltatásnyújtásból származó

Jogtár

17. oldal


követelést, amely nem tartozik a (3)-(4) bekezdésszerinti követelések és a 27. § (3), (5)-(6) bekezdésébennevesített pénzkölcsönök közé.

(3) Követelések kapcsolt vállalkozással szembenmérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerintiköveteléseket tartalmazza, amelyeknél az adós a 3. §(2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozásés a követelés nem tartozik a 27. § (3), (5)-(6)bekezdése szerinti pénzkölcsönök közé.

(4) Követelések egyéb részesedési viszonyban lévovállalkozással szemben mérlegtétel azokat az (1)bekezdés szerinti követeléseket tartalmazza,amelyeknél a követelés egyéb részesedési viszonybanlévo adóssal szemben áll fenn, és a követelés nemtartozik a 27. § (3), (5)-(6) bekezdése szerintipénzkölcsönök közé.

(5) Váltókövetelések között csak a nem részesedésiviszonyban lévo adóssal szembeni váltóköveteléseketszabad kimutatni.

(6)1


Egyéb követelésként kell kimutatni amunkavállalói tartozást, a visszatérítendo adót, azigényelt, de még nem teljesített támogatást.

(7)2


Egyéb követelésként kell kimutatni - a nemrészesedési viszonyban lévo vállalkozások közöttlétrejött - valódi penziós és óvadéki repóügylet esetén ahatáridos viszonteladási kötelezettség mellett vásárolteszköz kifizetett vételárát, illetve a határidosvisszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszközkifizetett visszavásárlási árát, az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapírkölcsönszerzodés szerinti értékében fennálló követelést,továbbá a határidos és opciós ügyletek esetén a fizetettletétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összegét,amíg az ügylet le nem zárul.

(8)3


A (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túlmenoenaz egyéb követelés mérlegtételnél kell kimutatni továbbáa nem részesedési viszonyban lévo adóssal szembeni(1) bekezdés szerinti valamennyi követelést - a (2) és az(5) bekezdésben foglaltak kivételével -, ideértve atartósan adott kölcsönbol a mérlegfordulónapot követoegy éven belül esedékes részleteket, a vásároltköveteléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvettköveteléseket, a peresített követelésekbol a bíróságáltal az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerosenmegítélt követeléseket is.

(9)4


A követelések között kell a mérlegben önállótételként kimutatni származékos ügyletek pozitívértékelési különbözete címén a pénzügyiinstrumentumok 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékentörténo értékelése esetén a le nem zárt kereskedési,illetve fedezeti célú származékos ügyletek pozitív valósértékét (jövoben várható - nyereségjellegu -eredményét).

30. § (1) A forgóeszközök között értékpapírként aforgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetéskéntvásárolt, hitelviszonyt megtestesíto értékpapírokat,illetve tulajdoni részesedést jelento befektetéseket kellkimutatni.

(2) Részesedés kapcsolt vállalkozásbanmérlegtételnél a 3. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti

vállalkozásban lévo tulajdoni részesedést jelento,forgatási célból, általában árfolyamnyereség eléréseérdekében vásárolt befektetéseket (részvényeket,üzletrészeket, vagyoni betéteket) kell kimutatni.

(3) Egyéb részesedés minden olyan tulajdonirészesedést jelento, forgatási célból vásárolt befektetés,amely nem tartozik a (2) bekezdés szerintirészesedések közé.

(4)5

5 A második mondatot beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 9. §. Az elso mondat szövegét megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 103. § (1).Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2006. évi üzleti évrol készített beszámolóra isalkalmazni lehet.

Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozóáltal visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni részesedéstjelento saját befektetések. A visszavásárolt tulajdonirészesedést jelento saját befektetések között kellkimutatni a vállalkozó által ellenérték (visszaváltásiérték) fejében megszerzett visszaváltható részvényeketis a megszerzéstol az alaptoke kötelezo leszállításánakcégbírósági bejegyzéséig.

(5) A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítoértékpapírok között azokat az értékpapírokat kellkimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel,illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztekbe, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követo üzletiévben lejárnak.

(6)6

6 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 103. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni, de a2006. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

E törvény alkalmazásában a saját részvényekkel,saját üzletrészekkel esik egy tekintet alá avisszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részjegy(ideértve a befektetoi részjegyet és az átalakítottbefektetoi részjegyet is). A visszavásárolt (megszerzett)szövetkezeti részjegyre e törvény saját részvényre, sajátüzletrészre vonatkozó szabályait kell megfeleloenalkalmazni.

31. § A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikuspénzeszközöket és a csekkeket, továbbá abankbetéteket foglalják magukban.

32. § (1) Aktív idobeli elhatárolásként - elkülönítetten -kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegénekfordulónapja elott felmerült, elszámolt olyan összegeket,amelyek költségként, ráfordításként (ideértve ahalasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapjátköveto idoszakra számolhatók el, valamint az olyan járóárbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csaka mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggellezárt idoszakra számolandók el, továbbá a 68. § (1)bekezdése szerinti különbözetbol az eredménytcsökkento tételként még el nem számolt összeget.

(2) Aktív idobeli elhatárolásként kell a mérlegbenkimutatni a (kamatbevételekkel szemben elszámolt)névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásároltdiszkont - hitelviszonyt megtestesíto, befektetett vagyforgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke éskibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adottüzleti évre, idoarányosan járó összegét mindaddig, amígezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, akönyvekbol nem vezetik ki.

(3)7


Aktív idobeli elhatárolásként lehet a mérlegbenkimutatni - a vállalkozó számviteli politikában rögzítettdöntése szerint - a befektetett pénzügyi eszközök közésorolt, névérték alatt beszerzett - hitelviszonytmegtestesíto, a valós értéken történo értékelés alá nemvont - kamatozó értékpapír névértéke és beszerzésiértéke közötti - nyereségjellegu - különbözetbol a

Jogtár

18. oldal


beszerzéstol az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedoidoszakra idoarányosan jutó (a pénzügyi muveletekegyéb bevételeivel szemben elszámolt) összeget. Azelhatárolást ezen értékpapír értékesítésekor,beváltásakor, továbbá a könyvekbol - egyéb jogcímen -történo kivezetése esetén kell megszüntetni, valamintakkor és olyan összegben, ha és amilyen összegben azidobelileg elhatárolt különbözet realizálása bizonytalan.

(4) Amennyiben a forgóeszközök között kimutatotthitelviszonyt megtestesíto értékpapír, tulajdonirészesedést jelento befektetés beszerzéséhezkapcsolódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékbena 61. § (2) bekezdése szerint figyelembe nem vettbizományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentos összegués az az értékpapír beváltásakor, az értékpapír, abefektetés értékesítésekor várhatóan megtérül, annakösszegét idobelileg el lehet határolni.

(5)1


Aktív idobeli elhatárolásként kell kimutatni amérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határidosügylet, valamint swap ügylet határidos ügyletrészeesetében az ügylet nyereségének tárgyévreidoarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezettalapügylet idoarányos vesztesége összegéig, ha azügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítésidoszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolásihatáridos, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidosügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének atárgyévre idoarányosan jutó összegét, feltéve, hogy avalós értéken történo értékelést a vállalkozó nemalkalmazza.

33. § (1) Az aktív idobeli elhatárolások közötthalasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezésnélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalásbeszámolási idoszakában - a véglegesen átvállalt éspénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüliráfordításként elszámolt szerzodés (megállapodás)szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállaltkötelezettségnek a szerzodés (megállapodás) szerintipénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfeleloen kella rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.

(2)2

2 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 104. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni, de a2006. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Az aktív idobeli elhatárolások között halasztottráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévodevizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló- beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyieszközhöz), vagyoni értéku joghoz kapcsolódó -hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó -beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyieszközhöz), vagyoni értéku joghoz kapcsolódó -tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapiértékelésbol adódóan - a 60. § (2) bekezdésébenfoglaltakból következoen - keletkezett és a pénzügyimuveletek egyéb ráfordításai között elszámolt -árfolyamnyereséggel nem ellentételezett -árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi muveletekegyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizáltárfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - azelozo idoszakokban elhatárolt halmozott összegbol - atörlesztorészletre jutó - halasztott ráfordításkéntkimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni,a pénzügyi muveletek egyéb ráfordításainak a

növelésével (realizált árfolyamveszteség).

(3)3


A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításkéntkimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi muveletekegyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kellszüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást,a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljesösszegében visszafizették, illetve a devizahitellel, adevizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyieszközt, vagyoni értéku jogot értékesítették, vagy másjogcímen az állományból kivezették.

(4)4


A (2) bekezdés szerinti halasztott ráfordításkéntkimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi muveletekegyéb ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kellaz érintett devizakötelezettség után az egyes üzletiévekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfeleloösszeggel is.

(5)5


Aktív idobeli elhatárolásként kell kimutatni akölcsönbeadott értékpapír könyv szerinti értékének a -felhalmozott kamattal csökkentett - kölcsönszerzodésszerinti értékét meghaladó összegét (veszteségét). Azidobeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor akölcsönbevevo által visszaszolgáltatott értékpapíreladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet keretében azállományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy akölcsönbevevo megtéríti annak piaci értékét, mert azértékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.

(6)6


Az aktív idobeli elhatárolások között halasztottráfordításként ki lehet mutatni a jogszabályi rendelkezésalapján az üzemeltetonek térítés nélkül (visszaadásikötelezettség nélkül) átadott eszköz (beruházás)nyilvántartás szerinti értékét. A térítés nélkül átadotteszköz (beruházás) idobelileg elhatárolt nyilvántartásszerinti értékét - az átadáskor meghatározott módon ésidotartamon belül - kell a rendkívüli ráfordításokkalszemben megszüntetni.

34. § A mérlegben forrásként a saját tokét, acéltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív idobelielhatárolásokat kell szerepeltetni.

35. § (1)7

7 A második mondat szövegét megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 105. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni, de a 2006. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Saját tokeként a mérlegben csak olyantokerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag)bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet atulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenoen azadózott eredménybol hagyott a vállalkozónál. A sajáttoke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítésértékelési tartalékát és a valós értékelés értékelésitartalékát is.

(2) A saját toke a - jegyzett, de még be nem fizetetttokével csökkentett - jegyzett tokébol, a toketartalékból,az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, azértékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerintieredményébol tevodik össze.

(3)8

8 Módosította: 2001. évi LXXIV. törvény 173. § (3).

Jegyzett toke részvénytársaságnál, korlátoltfelelosségu társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha etekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli)a cégbíróságon bejegyzett toke a létesíto okiratbanmeghatározott összegben.

(4) A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptoke,a törzstoke, az alapítói vagyon, a vagyoni betét

Jogtár

19. oldal


felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett toke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, abejegyzés idopontjával kell a könyvvitelinyilvántartásokban rögzíteni.

(5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozóvállalkozónál jegyzett toke a létesíto okiratbanmeghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósanrendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - toke.

(6) A külföldi székhelyu vállalkozás magyarországifióktelepénél jegyzett tokeként kell kimutatni - nempénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7)bekezdése szerinti értékben - a muködéshez, atartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldiszékhelyu vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyencímen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott -vagyont (ideértve törvényben meghatározott dotációstokét is).

(7) Jegyzett tokén (alaptokén, törzstokén) felülivagyoni fedezet alatt - eltéro rendelkezés hiányában - ajegyzett tokével, a lekötött tartalékkal, továbbá azértékelési tartalékkal csökkentett saját toke összegét kellérteni.

(8)1


Jegyzett, de még be nem fizetett tokeként kellkimutatni alapításkor, illetve a jegyzett toke emelésekora (3) bekezdés szerint a cégbíróságon bejegyzetttokének a tulajdonosok (a tagok) által még be nemfizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaságrendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha abejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátástjogszabályi felhatalmazás alapján a létesíto okirat, illetveannak módosítása megengedi.

(9)2

2 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 11. §. Hatályos: 2004. I. 1-tol. Eloször a 2004. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

Amennyiben jogszabály a jegyzett toke feltételesleszállítását lehetové teszi a jegyzett toke egyidejufelemelésével, a tokeleszállítás, illetve a tokeemeléscégjegyzékbe való bejegyzése idopontjával könyvelnikell - a létesíto okirat módosításának megfeleloen - minda jegyzett toke leszállítását, mind a jegyzett tokefelemelését.

36. § (1) A toketartalék növekedéseként kellkimutatni:

a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori,ideértve a tokeemeléskori (jegyzési) ellenértéke ésnévértéke közötti különbözetet,

b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál atulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve atokeemeléskor toketartalékként (a jegyzési érték és anévérték különbözeteként) véglegesen átadotteszközök, pénzeszközök értékét,

c) a jegyzett toke leszállítását a toketartalékkalszemben,

d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett felnem osztható vagyon összegét,

e) a toketartalékból lekötött tartalék visszavezetettösszegét a lekötés feloldása alapján,

f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgássalegyidejuleg a jogszabály alapján toketartalékbahelyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.3

3 Lásd: 2010. évi CLXXII. törvény 106. §.

(2) A toketartalék csökkenéseként kell kimutatni:

a) a jegyzett toke emelését a szabad toketartalékból,b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék

ellentételezésére felhasznált összeget,

c)4


a tokekivonással megvalósított jegyzett tokeleszállításához kapcsolódó - a jegyzett tokeleszállításával arányos - toketartalék-kivonás összegét,

d) a toketartalék lekötött tartalékba átvezetettösszegét,

e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgássalegyidejuleg a jogszabály alapján toketartalékkalszemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.5

5 Lásd: 2010. évi CLXXII. törvény 106. §.

(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál atoketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerintinövekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinticsökkenésének bizonylata a létesíto okirat, annakmódosítása, illetve a közgyulési, az alapítói, a taggyulésihatározat, könyvviteli elszámolása a tokeemelésrol, atokeleszállításáról szóló létesíto okiratnak, illetvemódosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzéseidopontjával történik,

a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti toketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzéstmegelozoen megtörtént,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti toketartalék-növelésnél,

c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti toketartalék-csökkenésnél, illetvea cégbejegyzést követoen, az eszköz átvételekor az (1)bekezdés a)-b) pontja szerinti toketartalék-növelésnél,ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés idopontjáignem történt meg.6

6 Módosította: 2006. évi IV. törvény 363. § b).

(4) A 35. § (5) bekezdése szerinti vállalkozónál atoketartalék (1) bekezdés b)-c) pontja szerintinövekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinticsökkenésének bizonylata a létesíto okirat, annakmódosítása, illetve a taggyulési határozat, könyvvitelielszámolása az (1) bekezdés b) pontja esetén azeszközök átvételével egyidejuleg, az (1) bekezdés c)pontja, továbbá a (2) bekezdés a) és c) pontja esetén azerrol szóló taggyulési határozatban megjelölt idoponttal(legkorábban a határozat keltének idopontjával) történik.

(5) A (2) bekezdés szerinti összegekkel a toketartalékcsak akkor csökkentheto, ha emiatt a toketartalék nemlesz negatív.

37. § (1) Az eredménytartalék növekedéseként kellkimutatni:

a) az elozo üzleti év mérleg szerinti eredményét(nyereségét), ideértve az ellenorzés elozo üzleti év(ek)mérleg szerinti eredményét növelo módosítását(nyereségét) is,

b) a jegyzett toke leszállítását az eredménytartalékkalszemben,

c) a veszteség miatti negatív eredménytartalékellentételezésére felhasznált toketartalékot,

d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) aveszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyencímen adott - pótbefizetés visszakapott összegét apénzmozgással egyidejuleg,

e) az eredménytartalékból lekötött tartalékvisszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,

Jogtár

20. oldal


f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgássalegyidejuleg a jogszabály alapján eredménytartalékbahelyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

(2) Az eredménytartalék csökkenéseként kellkimutatni:

a) az elozo üzleti év mérleg szerinti eredményét(veszteségét), ideértve az ellenorzés elozo év(ek)mérleg szerinti eredményét csökkento módosítását(veszteségét) is,

b) a jegyzett toke emelését a rendelkezésre állószabad eredménytartalékból,

c) az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetettösszegét,

d) az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredménykiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozórészvény kamatára, továbbá az eredménytartalékotterhelo adóra igénybe vett összeget,

e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) agazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített- törvényi eloíráson alapuló - pótbefizetés összegét apénzmozgással egyidejuleg,

f)1


a tokekivonással megvalósított jegyzett tokeleszállításához kapcsolódó - a jegyzett tokeleszállításával arányos - eredménytartalék-kivonásösszegét,

g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgássalegyidejuleg a jogszabály alapján eredménytartalékkalszemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál azeredménytartalék (1) bekezdés b) pontja szerintinövekedésének, a (2) bekezdés b) és f) pontja szerinticsökkenésének bizonylata a létesíto okirat, annakmódosítása, illetve a közgyulési, az alapítói, a taggyulésihatározat, könyvviteli elszámolását a tokeemelésrol, atokeleszállításról szóló létesíto okiratnak, illetvemódosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzéseidopontjával kell végrehajtani.

(4) A 35. § (5) bekezdése szerinti vállalkozónál azeredménytartalék (1) bekezdés b) pontja szerintinövekedésének, a (2) bekezdés b) és f) pontja szerinticsökkenésének bizonylata a létesíto okirat, annakmódosítása, illetve a taggyulési határozat, könyvvitelielszámolása a taggyulési határozatban megjelöltidoponttal (legkorábban a határozat kelténekidopontjával) történik.

(5) Az ellenorzés során a mérlegkészítés idopontjáigmegállapított - az elozo üzleti év(ek)re vonatkozó -jelentos összegu hibák elkülönítetten kimutatotteredményre gyakorolt hatásának összegét (mérlegszerinti eredményét) az eredménytartalékot növelo-csökkento tételként a hiba megállapításának üzletiévében kell elszámolni.

(6) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabaderedménytartalék csak akkor veheto igénybe, ha azigénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá azértékelési tartalékkal csökkentett saját toke összegemeghaladja a jegyzett toke összegét.

38. § (1) A lekötött tartalék a toketartalékból, illetve azeredménytartalékból lekötött összegeket és a kapottpótbefizetés összegét foglalja magában.

(2) A toketartalékból kell lekötni és a lekötötttartalékba átvezetni:

a)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIV. törvény 173. § (3). Hatálytalan: 2002. I. 1-tol.

b) szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét,c) a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját

elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetétjelento - tartalékot,

d)3


a 36. § (1) bekezdésének f) pontja alapjántoketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet ajogszabályban, szerzodésben, megállapodásbanrögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagyegészen vissza kell fizetni.

(3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötötttartalékba átvezetni:

a)4

4 Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 12. § (1). Hatályos: 2004. I. 1-tol. Eloször a 2004. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni.

a visszavásárolt saját részvények, sajátüzletrészek, továbbá a visszaváltható részvényekvisszavásárlási (megszerzési) értékét,

b)5


átalakulás esetén a jogutódnál a vagyonfelértékelése miatt még fizetendo társasági adónakmegfelelo összeget,

c) az alapítás-átszervezés aktivált értékébol, továbbáa kísérleti fejlesztés aktivált értékébol még le nem írtösszeget,

d)6


a 33. § (2) bekezdése szerinti nem realizáltárfolyamveszteség és a 41. § (4) bekezdése szerinticéltartalék különbözetének összegét,

e) a (2) bekezdés szerinti lekötendo toketartalékot, haarra a toketartalék nem nyújt fedezetet,

f)7


a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) aveszteség fedezetére - az arra illetékes testület általmegszavazott, de még nem teljesített - fizetendopótbefizetés összegét,

g) más jogszabály szerint vagy a vállalkozó sajátelhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetétjelento vagy saját céljait szolgáló - tartalékot.

(4) Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdaságitársaságnál a veszteségek fedezetére kapottpótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig,elszámolása a pénzmozgással egyidejuleg történik.

(5) A (3) bekezdés szerinti lekötést azeredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is,ha a lekötött tartalék növekedése miatt azeredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagynegatív egyenlege no.

(6) A lekötött tartalék feloldását - a (4) bekezdésszerinti pótbefizetés kivételével - a toketartalékkal, illetveaz eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annakfüggvényében, hogy a feloldott tartalék a toketartalékból,illetve az eredménytartalékból került lekötésre.

(7)8

8 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 12. § (2). Módosította: 2006. évi IV. törvény 363. § b).

Amennyiben jogszabály rendelkezése alapján agazdasági társaság jegyzett tokéjét a lekötött tartalékjavára - az alaptoke terhére képzett tartalékként -

Jogtár

21. oldal


szállították le, akkor a tokeleszállítás cégjegyzékbetörtént bejegyzése idopontjával a tokeleszállításösszegét a lekötött tartalékba kell átvezetni. Az ígyátvezetett összeget a lekötött tartalékon belülelkülönítetten kell kimutatni.

(8)1

1 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 12. § (2). Módosította: 2006. évi IV. törvény 363. § b).

A (7) bekezdés szerint elkülönített lekötötttartalékot csak a jogszabályban meghatározott módonlehet megszüntetni: veszteségrendezésre - az errolszóló döntés idopontjával - az eredménytartalék negatívösszegét csökkento tételként, illetve tokeemelésre - atokeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzéseidopontjával - a jegyzett tokét növelo tételként.

(9)2

2 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 106. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni, de a2006. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

A lekötött tartalék növekedéseként, illetvecsökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetveaz eszközmozgással egyidejuleg a külön jogszabályalapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetveátadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A különjogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását - akülön jogszabály eltéro rendelkezése hiányában - azeredménytartalékkal szemben kell elszámolni.

39. § (1)3


Értékelési tartalékként, és azon belülelkülönítetten kell kimutatni

a) az 58. § szerinti piaci értékelés alapjánmeghatározott értékhelyesbítés összegét azértékhelyesbítés értékelési tartalékaként, továbbá

b) az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történoértékelés alapján a saját tokével szemben elszámoltértékelési különbözetet a valós értékelés értékelésitartalékaként.

Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és azértékhelyesbítés, valamint a valós értékelés értékelésitartaléka és az értékelési különbözet kizárólagegymással szemben és azonos összegben változhat. Azértékelési tartalék terhére a saját toke más elemeit nemlehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nemteljesítheto.

(2) A mérleg szerinti eredmény az osztalékra,részesedésre, a kamatozó részvények kamatáraigénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyottosztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvényekkamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény,egyezoen az eredménykimutatásban ilyen címenkimutatott összeggel.

(3)4


A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabaderedménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózotteredmény akkor fizetheto ki osztalékként,részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosánakkamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá azértékelési tartalékkal csökkentett saját toke összege azosztalék, a részesedés, a kamatozó részvénykamatának figyelembevétele (kifizetése) után semcsökken a jegyzett toke összege alá.

(4)5


Osztalékelolegként - a más jogszabályban eloírtegyéb feltételek mellett - csak akkor fizetheto ki a 21. §szerinti közbenso mérlegben kimutatott adózotteredmény, illetve a szabad eredménytartalékkalkiegészített közbenso mérlegben kimutatott adózotteredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az

értékelési tartalékkal csökkentett - a közbensomérlegben kimutatott - saját toke összege azosztalékeloleg megállapított összegénekfigyelembevételével sem csökken a jegyzett tokeösszege alá.

(5)6


A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá avisszaváltható részvény visszavásárlásának(megszerzésének) - a más jogszabályban eloírtakontúlmenoen - az is feltétele, hogy azok visszavásárlására(megszerzésére)

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti évmérlegében kimutatott, osztalékként, részesedésként,kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vetttárgyévi adózott eredmény (tárgyévi mérleg szerintieredmény), illetve a szabad eredménytartalékkalkiegészített, osztalékként, részesedésként, kamatozórészvény kamataként figyelembe nem vett tárgyéviadózott eredmény (tárgyévi mérleg szerinti eredmény),vagy

b) a 21. § szerinti közbenso mérlegben kimutatott -osztalékelolegként figyelembe nem vett - adózotteredmény, illetve a szabad eredménytartalékkalkiegészített közbenso mérlegben kimutatott -osztalékelolegként figyelembe nem vett - adózotteredményfedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, azértékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (amegszerzés) értékével csökkentett saját toke összegenem csökken a jegyzett toke összege alá.

40. § (1)7


A jegyzett tokének a jegyzett tokén felülisaját toke terhére történo emelésére akkor és olymértékben kerülhet sor, ha

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti évmérlegében, illetve

b) a 21. § szerinti közbenso mérlegbenkimutatott - osztalékként, részesedésként, kamatozórészvény kamataként, illetve osztalékelolegkéntfigyelembe nem vett - adózott eredmény (mérleg szerintieredmény), szabad toketartalék, szabaderedménytartalék arra fedezetet nyújt és a tokeemeléstkövetoen a jegyzett toke összege nem haladja meg alekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkalcsökkentett saját toke összegét.

(2)8


A jegyzett tokén felüli saját toke terhére történik ajegyzett toke emelése - az (1) bekezdésben rögzítettfeltételek mellett - akkor is, ha ingyenes vagykedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozóiüzletrészt bocsátanak ki.

(3)9


Ha a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti évmérlege, illetve a - 21. § szerinti - közbenso mérleg akülön jogszabályban meghatározott idotartamon belültöbb kifizetés, ügylet alátámasztására is szolgál, afeltételek vizsgálata során azokat együttesen (egybeszámítva) kell figyelembe venni.

(4)10

10 Számozását módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 14. §.

Átváltoztatható kötvény részvénnyé történoátalakítása során a jegyzett toke (alaptoke) emelését akötvénykibocsátás miatti kötelezettség terhére kellvégrehajtani az alapító okirat, az alapszabályeloírásainak (módosításának) megfeleloen, a

Jogtár

22. oldal


cégjegyzékbe történt bejegyzés idopontjával.41. § (1)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 8. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni.

Az adózás elotti eredmény terhérecéltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben -azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévo ügyletekbol,szerzodésekbol származó, harmadik felekkel szembenifizetési kötelezettségekre [ideértve különösen ajogszabályban meghatározott garanciáliskötelezettséget, a függo kötelezettséget, a biztos(jövobeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, avégkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, akörnyezetvédelmi kötelezettséget], amelyek amérlegfordulónapon valószínu vagy bizonyos, hogyfennállnak, de összegük vagy esedékességük idopontjamég bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükségesfedezetet más módon nem biztosította.

(2)2


Az adózás elotti eredmény terhére - a valóseredmény megállapítása érdekében a szükségesmértékben - céltartalék képezheto az olyan várható,jelentos és idoszakonként ismétlodo jövobeniköltségekre (különösen a fenntartási, az átszervezésiköltségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatosköltségekre), amelyekrol a mérlegfordulónaponfeltételezheto vagy bizonyos, hogy a jövobenfelmerülnek, de összegük vagy felmerülésük idopontjamég bizonytalan és nem sorolhatók a passzív idobelielhatárolások közé.

(3) A (2) bekezdés szerinti céltartalék a szokásosüzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosanfelmerülo költségeire nem képezheto.

(4)3


Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévodevizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló- beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyieszközhöz), vagyoni értéku joghoz kapcsolódó -hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásábólszármazó - beruházáshoz (beruházással megvalósulótárgyi eszközhöz), vagyoni értéku joghoz kapcsolódó -tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2)bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki,az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegneka hitelfelvételtol eltelt idotartam és a hitel figyelembeveheto futamideje arányában számított hányadánakmegfelelo összegu céltartalékot kell kimutatnia.Amennyiben az elozo üzleti év végéig ilyen címenképzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, akülönbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni azegyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni azegyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembevett futamido nem lehet hosszabb, mint a hitelfutamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyieszköz, vagyoni értéku jog várható - amortizációnálfigyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamidejehosszabb.

(5)4


Ha a halasztott ráfordításként kimutatottárfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése szerint megkell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzettcéltartalék is megszüntetendo.

(6)5


Az 5-6. § szerint kormányrendelettel szabályozottgazdálkodói körben a kormányrendelet - a sajátosságokfigyelembevételével - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktóleltéroen is szabályozhatja a céltartalék képzését ésannak felhasználását, illetve további céltartalék, egyéb

tartalék képzését írhatja elo.(7)6

6 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 15. §. Hatályos: 2004. I. 1-tol. A vállalkozók a 2003. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazhatják.

Külön törvény, illetve kormányrendelet továbbiegyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetvelehetoséget is eloírhat. Ez esetben a céltartalékképzésének és felhasználásának elszámolása során akülön törvényben, illetve kormányrendeletbenmeghatározottak szerint kell eljárni.

(8)7

7 Számozását módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 15. §.

A képzett céltartalék, illetve annak felhasználásaösszegét a kiegészíto mellékletben jogcímek szerintirészletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímekszerint képzett céltartalék összege az elozo éviösszegtol lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítomellékletben indokolni kell.

(9)8

8 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 8. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti céltartalékképzése során a mérlegfordulónapon fennállókötelezettségeket, illetve várható költségeket akkor isfigyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak amérlegfordulónap és a mérlegkészítés idopontja közöttválnak ismertté.

42. § (1)9

9 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 9. § (1). Módosítva: 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) r) alapján.

Kötelezettségek azok a szállítási,vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerzodésekboleredo, pénzértékben kifejezett elismert tartozások,amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelezo,a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó általelfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz,pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzativagyon részét képezo eszközök - törvényi rendelkezés,illetve felhatalmazás alapján történo -kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségeklehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak.

(2) Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezovel kötöttszerzodés szerint - az egy üzleti évnél hosszabblejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátástis) és hitel, a mérleg fordulónapját követo egy üzletiéven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbáaz egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.

(3) Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évetmeg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértvea hosszú lejáratú kötelezettségekbol a mérlegfordulónapját követo egy üzleti éven belül esedékestörlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítomellékletben részletezni kell). A rövid lejáratúkötelezettségek közé tartozik általában a vevotol kapotteloleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésbolszármazó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendoosztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat,valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.

(4) Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatniminden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen avállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozószerzodés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértésétarra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsönbevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe,valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztéseksorrendjében a tulajdonosok elotti legutolsó helyen áll,azt a vállalkozó felszámolása vagy csodje esetén csak atöbbi hitelezo kielégítése után kell kiegyenlíteni, akölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan,vagy a jövobeni eseményektol függ, de eredetifutamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön

Jogtár

23. oldal


törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerzodésbenkikötött felmondási ido elott nem lehetséges.

(5)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 9. § (2). Módosítva: 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) r) alapján.

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kellkimutatni a lízingbe vevonél a pénzügyi lízingbe vett,beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyetteaz eladó) által számlázott ellenértékének megfelelokötelezettséget, valamint az állami vagy önkormányzativagyon részét képezo eszközök - törvényi rendelkezés,illetve felhatalmazás alapján történo -kezelésbevételéhez kapcsolódó kötelezettséget.

(6) A hosszú lejáratra kapott kölcsönöktolelkülönítetten kell kimutatni a részvénnyé átváltoztathatókötvények miatti, továbbá a vállalkozó által kibocsátottegyéb kötvények miatti kötelezettségeket, ha azok nemtartoznak a (7)-(8) bekezdésben foglaltak közé.

(7) Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozássalszemben mérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerintikötelezettségeket tartalmazza, amelyeknél - a 3. § (2)bekezdése 7. pontja szerinti hitelezovel kötött szerzodésszerint - a pénzértékben kifejezett fizetésikötelezettségek lejárata az egy évet meghaladja,ideértve az átváltoztatható kötvények miatti, továbbá azegyéb kötvénykibocsátásból származókötelezettségeket is, ha azok pénzügyi rendezése atárgyévet követo évben még nem esedékes.

(8) Tartós kötelezettségek egyéb részesedésiviszonyban lévo vállalkozással szemben mérlegtételtartalmaz minden olyan egyéb részesedési viszonybanlévo hitelezovel szembeni, egy évnél hosszabb lejáratúkötelezettséget, amely nem tartozik a (7) bekezdéshatálya alá, ha pénzügyi rendezése a tárgyévet követoévben még nem esedékes.

43. § (1) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kellkimutatni különösen a munkavállalókkal, aköltségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatoselszámolásokat, továbbá a jogeros határozattal eloírtkötelezettségeket is.

(2)2


A rövid lejáratú kötelezettségek között kellkimutatni valódi penziós és óvadéki repóügylet esetén ahatáridos visszavásárlási kötelezettség mellett eladotteszköz befolyt eladási árát, illetve a határidosviszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszközbefolyt viszonteladási árát, az értékpapír kölcsönügyletsorán kölcsönbevett értékpapír kölcsönszerzodésszerinti értékében fennálló kötelezettséget, továbbá ahatáridos és opciós ügyletek esetén a kapott letétek,árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul.

(3)3

3 Módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (9), 2005. évi CXII. törvény 30. § (6).

A külföldi székhelyu vállalkozás magyarországifióktelepe az egyéb rövid lejáratú követelések, illetve azegyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteleskimutatni a külföldi székhelyu vállalkozással vagy annakmás fióktelepével szembeni követeléseit, illetvekötelezettségeit, ideértve azokat a tételeket is, amikor afióktelep vevoi, megrendeloi az ellenértéket közvetlenüla külföldi székhelyu vállalkozásnak, vagy másfióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyankötelezettségét, amelyet a külföldi székhelyuvállalkozás, vagy annak más fióktelepe közvetlenülegyenlít ki. A pénzügyileg nem rendezendoköveteléseket és kötelezettségeket év végén egymássalszemben össze kell vezetni és a forintban mutatkozókülönbözetet a pénzügyi muveletek egyéb bevételeként,illetve a pénzügyi muveletek egyéb ráfordításaként kellelszámolni.

(4)4


A kötelezettségek között kell a mérlegben önállótételként kimutatni származékos ügyletek negatívértékelési különbözete címén a pénzügyiinstrumentumok 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékentörténo értékelése esetén a le nem zárt kereskedési,illetve fedezeti célú származékos ügyletek negatív valósértékét (jövoben várható - veszteségjellegu -eredményét).

44. § (1) Passzív idobeli elhatárolásként kellelkülönítetten kimutatni

a) a mérleg fordulónapja elott befolyt, elszámoltbevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni idoszakárbevételét, bevételét képezi,

b) a mérleg fordulónapja elotti idoszakot terheloköltséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapjautáni idoszakban merül fel, kerül számlázásra,

c) mérleg fordulónapja és elkészítésének idopontjaközött a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott,ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódókártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést,bírósági költséget,

d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, ajóváhagyásra jogosult testület által megállapított,kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat,azok járulékát.

(2) Passzív idobeli elhatárolásként kell kimutatni aköltségek (a ráfordítások) ellentételezésére -visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyilegrendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatásösszegébol az üzleti évben költséggel, ráfordítással nemellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek,ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve atámogatási szerzodésben, megállapodásban foglaltakteljesülésekor kell megszüntetni.

(3)5


Passzív idobeli elhatárolásként lehet a mérlegbenkimutatni - a vállalkozó számviteli politikában rögzítettdöntése szerint - a befektetett pénzügyi eszközök közésorolt, névérték felett beszerzett - hitelviszonytmegtestesíto, a valós értéken történo értékelés alá nemvont - kamatozó értékpapír névértéke és beszerzésiértéke közötti - veszteségjellegu - különbözetbol abeszerzéstol az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedoidoszakra idoarányosan jutó - elszámolt értékvesztésselcsökkentett - (a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival szemben elszámolt) összeget. Azelhatárolást ezen értékpapír értékesítésekor,beváltásakor, továbbá a könyvekbol - egyéb jogcímen -történo kivezetése esetén, valamint akkor kellmegszüntetni, ha az 54. § (4)-(7) bekezdése szerintolyan összegu értékvesztést kell elszámolni, amelynekhatására az értékpapír könyv szerinti értéke a névértékalá csökken.

(4)6


A (3) bekezdés és a 32. § (3) bekezdése szerintiválasztási lehetoség tekintetében a vállalkozónakazonosan kell eljárnia.

(5)7


Passzív idobeli elhatárolásként kell kimutatni amérlegkészítés idopontjáig le nem zárt nem fedezeticélú elszámolási határidos, opciós ügylet és swap ügylethatáridos ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának azügylet zárása idopontjában érvényes piaci árfolyama és

Jogtár

24. oldal


a kötési (határidos) árfolyama közötti veszteségjellegukülönbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét,valamint a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeticélú elszámolási határidos ügylet és swap ügylethatáridos ügyletrésze esetében az ügyletveszteségének tárgyévre idoarányosan jutó összegét,legfeljebb a fedezett alapügylet idoarányosnyereségének összegéig, illetve a mérlegkészítésidoszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolásihatáridos, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidosügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségéneka tárgyévre idoarányosan jutó összegét, feltéve, hogy avalós értéken történo értékelést a vállalkozó nemalkalmazza.

45. § (1) A passzív idobeli elhatárolások közötthalasztott bevételként kell kimutatni a rendkívülibevételként elszámolt

a)1


fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettségnélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatásvéglegesen átvett pénzeszköz összegét,

b) elengedett, valamint a harmadik személy általátvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az akötelezettség terhére beszerzett eszközökhözkapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközöknyilvántartás szerinti értékében),

c)2

2 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 290. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolórakell alkalmazni, de a 2007. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül)átvett eszközök, továbbá az ajándékként, ahagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci- illetve jogszabály eltéro rendelkezése esetén ajogszabály szerinti - értékét.

(2)3

3 Az elso mondat szövegét módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1). A második mondatot beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 173. §. Hatályos:2009. I. 1-tol. A 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazható a 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2) szerint. A 2009. évbeninduló üzleti évrol készített beszámolóra alkalmazni kell.

A támogatásonként, a véglegesen átvettpénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönkéntkimutatott halasztott bevételt a fejlesztés soránmegvalósított eszköz, az elengedett, valamint aharmadik személy által átvállalt kötelezettséghezkapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz(ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, atöbbletként fellelt eszközöket is) 47-51. § szerintmeghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülésiértéke arányos részének költségkénti, illetveráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Megkell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatotthalasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.

(3)4


Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlásesetén a 3. § (5) bekezdésének 2. pontja szerintkülönbözetként meghatározott negatív üzleti vagycégértéket.

(4)5


A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatotthalasztott bevételt a cégvásárlást követo 5 év vagyennél hosszabb ido alatt lehet az egyéb bevételekkelszemben megszüntetni, függetlenül attól, hogy a negatívüzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetvekötelezettségek értéke miként alakult. Amennyiben avállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnélhosszabb ido alatt írja le, azt a kiegészíto mellékletbenindokolnia kell.

(5)6

6 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 10. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2004. éviüzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

A passzív idobeli elhatárolások között halasztott

bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamelybefektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési,kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. Ahalasztott bevételt az alapul szolgáló szerzodésben,megállapodásban meghatározott idotartam alatt,határozatlan ideju szerzodés esetén öt év vagy ennélhosszabb ido alatt lehet megszüntetni. Amennyiben avállalkozó öt évnél hosszabb ido alatt szünteti meg ahalasztott bevételt, azt a kiegészíto mellékletbenindokolni kell.

(6)7

7 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 290. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni, de a 2007. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Passzív idobeli elhatárolásként kell kimutatni akölcsönbeadott értékpapír - felhalmozott kamattalcsökkentett - kölcsönszerzodés szerinti értékének akönyv szerinti értékét meghaladó összegét (nyereségét).Az idobeli elhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor akölcsönbevevo által visszaszolgáltatott értékpapíreladásra, beváltásra, illetve egyéb ügylet keretében azállományból véglegesen kivezetésre kerül, vagy akölcsönbevevo megtéríti annak piaci értékét, mert azértékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.

A mérlegtételek értékelésének általános szabályai

46. § (1) Az értékelésnél a vállalkozás folytatásánakelvébol kell kiindulni, ha ennek az elvnek azérvényesülését eltéro rendelkezés nem akadályozza,illetve a vállalkozási tevékenység folytatásánakellentmondó tényezo, körülmény nem áll fenn.

(2) Az elozo üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazottértékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha aváltoztatást eloidézo tényezok tartósan - legalább egyéven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak,tartósnak minosül. Ez esetben a változtatást eloidézotényezoket és számszerusített hatásukat a kiegészítomellékletben részletezni kell.

(3) Az eszközöket és a kötelezettségeketleltározással, egyeztetéssel ellenorizni és - a törvénybenszabályozott esetek kivételével - egyedenként értékelnikell. Egyedenkénti értékelésnek minosül a különbözoidopontokban beszerzett, általában csoportosannyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkezoeszközöknél az átlagos beszerzési áron, továbbá aFIFO módszerrel történo értékelés is.

(4)8


A mérlegben kimutatott eredménymeghatározásakor, a mérlegtételek körültekintoenelvégzett értékelése során figyelembe kell venni - az 52-56. §-ban foglaltak alapján - minden olyanértékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérlegfordulónapján meglévo eszközöket érinti, amérlegkészítés idopontjáig ismertté vált.

Az eszközök bekerülési (beszerzési és eloállítási) értéke

47. § (1)9


Az eszköz bekerülési (beszerzési,eloállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése,üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, araktárba történo beszállításig felmerült, az eszközhözegyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Abekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel

Jogtár

25. oldal


csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá azeszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárbatörtént beszállításával kapcsolatban felmerült szállításiés rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési,közvetítoi tevékenység ellenértékét, díjait (ezentevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzéseesetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktiváltértékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódóadókat és adójellegu tételeket, a vámterheket foglaljamagában.

(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az(1) bekezdésben felsoroltakon túlmenoen - az eszközbeszerzéséhez szorosan kapcsolódó

a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel,csere után járó) illetéke],

b) az elozetesen felszámított, de le nem vonhatóáltalános forgalmi adó,

c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási,szolgáltatási díj,

d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárásidíj (környezetvédelmi termékdíj, szakértoi díj),

e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. § (2)bekezdésében foglaltak kivételével].

(3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része alevonható elozetesen felszámított általános forgalmiadó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvényszerint ellenérték arányában megosztott elozetesenfelszámított általános forgalmi adó le nem vonhatóhányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesenkapott támogatás összege nem csökkenti az eszközbekerülési (beszerzési) értékét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési)érték részét képezi

a) az eszköz beszerzéséhez, eloállításáhozközvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön

aa) felvétele elott fizetett - a hitel, a kölcsönfeltételként eloírt - bankgarancia díja,

ab) szerzodésben meghatározott, a hiteligénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósításijutalék, a hitel igénybevételéig felszámítottrendelkezésre tartási jutalék,

ac) szerzodés közjegyzoi hitelesítésének díja,ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig,

raktárba történo beszállításáig terjedo idoszakraelszámolt (idoszakot terhelo) kamat;

b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - azeszköz üzembe helyezéséig terjedo idoszakra elszámolt(idoszakot terhelo) - biztosítási díj; továbbá

c)1


a beruházáshoz, a vagyoni értéku joghozközvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévodevizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnekaz eszköz üzembe helyezéséig terjedo idoszakraelszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogyaz árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint

d) a beruházás tervezés, a beruházás elokészítés, aberuházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (abetanítás) díjai, közvetlen költségei.

(5) Építési telek (földterület) és rajta lévo épület,építmény egyideju beszerzése esetén, amennyiben azépületet, az építményt rendeltetésszeruen nem veszikhasználatba (az épület, építmény rendeltetésszeruennem hasznosítható), akkor az épület, építmény

beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásároltteleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekébenvégzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (aföldterület) értékét növelo beszerzési költségként kellelszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az ürestelek) piaci értékének megfelelo összegig, az eztmeghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósulóberuházás (az épület, az építmény) bekerülési(beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.

(6) Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépítettépület, építmény bontásának költségeit az adottberuházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kellszámítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszközbekerülési (beszerzési) értékének minosül.

(7) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez,rendeltetésszeru használatához szükséges - és a tárgyieszköz beszerzésével egy idoben vagy annak üzembehelyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészekbeszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyieszköz számlázott értékében vagy külön számlábanjelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési)értéke részének tekintendo.

(8) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti apróbaüzemeltetés során eloállított, raktárra vett,értékesített termék, teljesített szolgáltatás eloállításiköltsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaciértéke, illetve a még várhatóan felmerülo költségekkelcsökkentett eladási ára, várható eladási ára, valamint abekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamatösszegét csökkenti a beruházásra adott eloleg után,annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönítettpénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamatösszege.

(9)2

2 Az utolsó mondatot beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 234. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-tol. Eloször a 2003. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2002. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

A bekerülési (beszerzési) érték részét képezo -az (1)-(2) és a (4)-(8) bekezdésben felsorolt - tételeket afelmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor(legkésobb az üzembe helyezéskor) kell számításbavenni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyibenaz üzembe helyezésig, a raktárba történo beszállításig aszámla, a megfelelo bizonylat nem érkezett meg, afizetendo összeget az illetékes hatóság nem állapítottameg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre állódokumentumok (szerzodés, piaci információ, jogszabályieloírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározottérték és a ténylegesen számlázott vagy késobbmódosított fizetendo (kivetett) összeg közöttikülönbözettel a beszerzési értéket a véglegesbizonylatok kézhezvétele idopontjában akkor kellmódosítani, ha a különbözet összege az adott eszközértékét jelentosen módosítja. Amennyiben a különbözetösszege jelentosen nem módosítja az adott eszközbekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét avégleges bizonylatok kézhezvétele idopontjában egyébráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.

48. § (1) A tárgyi eszköznél értéket növelo bekerülési(beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevotárgyi eszköz bovítésével, rendeltetésénekmegváltoztatásával, átalakításával, élettartamánaknövelésével összefüggo munka, továbbá azelhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása,pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munkaellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósításaesetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktiváltértékét is).

(2) A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan,

Jogtár

26. oldal


biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási,karbantartási munka, továbbá az erdonevelési, azerdofenntartási, az erdo felújítási munka ellenértékét,illetve saját vállalkozásban végzett megvalósításaesetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenülkapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszközbekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.

(3) Az eszköz értékét növelo bekerülési (beszerzési)értékként kell figyelembe venni az eszköz használatiértékét növelo munkafolyamatok, illetve megmunkálásellenértékét jelento bérmunkadíjat.

(4) Az eszköz értékét növelo bekerülési (beszerzési)értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzéseesetén az ingatlan értékébe - szerzodés alapján -beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címénfizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt)összeget.

(5)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 11. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a2004. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek(az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalombankülfölditol történo beszerzését (termékimport), továbbá abelföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek általnyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenülattól, hogy az ellenértéket devizában, valutában,exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintbanegyenlítik ki. A köz- és magánvámraktárból történobeszerzés a vámjogszabályokban rögzített feltételekszerint minosül importbeszerzésnek.

(6)2


Nem minosül importbeszerzésnek azexportértékesítéshez kapcsolódóan a magyarhatárállomás és a külföldi rendeltetési hely közöttiútszakaszra jutó - egyébként szolgáltatásimportnaktekintendo - devizában, valutában vagy forintbanszámlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási díj.Ha a vámjogszabályok eltéroen nem rendelkeznek, nemminosül importbeszerzésnek a vámszabad és atranzitterületen levo vállalkozótól történo közvetlenbeszerzés, továbbá a vámszabad és tranzitterületenlévo vállalkozóknak az egymástól történo beszerzésesem.

(7) Az importbeszerzés értéke:a) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés

ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintbantörténik, akkor a számla szerinti - levonható általánosforgalmi adót nem tartalmazó - forintérték azimporttermék, illetve az importszolgáltatás értéke;

b) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzésellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában,valutában történik, akkor a számla szerinti - levonhatóáltalános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának,valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatásigénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámítottforintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatásértéke;

c)3


ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzésdevizában meghatározott ellenértékének, kiegyenlítéseazonos devizaértéku exportáruval, exportszolgáltatássaltörténik, az importbeszerzés forintértékét a 75. § (6)bekezdése szerint kell meghatározni.

49. § (1) Gazdasági társaságnál alapításkor,tokeemeléskor a jegyzett toke fedezeteként, továbbá ajegyzési, a kibocsátási érték és a névértékkülönbözeteként, a jegyzett tokén felüli tokefedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájáruláskéntátvett (kapott) eszköz létesíto okiratban, annak

módosításában, illetve a közgyulési, az alapítói, ataggyulési határozatban meghatározott értékebekerülési (beszerzési) értéknek minosül. Átalakulásesetén a létesíto okiratban meghatározott értéknek azátalakulással létrejövo gazdasági társaság véglegesvagyonmérlegében szereplo értéket kell tekinteni.

(2) Üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési)értéke cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a 3. § (5)bekezdésének 1. pontja szerint meghatározottkülönbözet.

(3) A gazdasági társaságban lévo tulajdonirészesedést jelento befektetés bekerülési (beszerzési)értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért,vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár),cégvásárláskor - üzleti vagy cégérték, illetve negatívüzleti vagy cégérték kimutatása esetén - az üzleti vagycégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagycégértékkel növelt ellenérték (vételár).

(4) A gazdasági társaságban lévo tulajdonirészesedést jelento befektetés bekerülési (beszerzési)értéke alapításkor, tokeemeléskor a létesíto okiratban,annak módosításában, illetve a közgyulési, az alapítói, ataggyulési határozatban a jegyzett toke fedezeteként,valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névértékkülönbözeteként, a jegyzett tokén felüli tokefedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulásegyüttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnekés a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnekmegfelelo összegben.

(5) A gazdasági társaságban lévo tulajdonirészesedést jelento befektetés névértéke fejében ajegyzett toke leszállításakor (ideértve a tokeleszállítássalegyidejuleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tokévelarányos jegyzett tokén felüli saját toke kivonást is) átvetteszköz bekerülési (beszerzési) értéke a gazdaságitársaság által közölt, illetve számlázott érték, agazdasági társaság jogutód nélküli megszunése eseténa vagyonfelosztási javaslat szerinti érték.

(6)4

4 Megállapította: 2006. évi IV. törvény 349. § (3). Hatályos: 2006. VII. 1-tol.

Gazdasági társaság átalakulása esetén amegszunt gazdasági társaságban lévo tulajdonirészesedést jelento befektetés ellenében kapottrészesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszuntrészesedésre jutó - a megszunt gazdasági társaságvégleges vagyonmérlege szerinti - saját toke összege(kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaságvégleges vagyonmérlege szerinti saját toke összege).

(7) Gazdasági társaság beolvadása esetén a külsotulajdonosnál a megszunt gazdasági társaságban lévotulajdoni részesedést jelento befektetés ellenébenkapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke amegszunt részesedésre jutó - a megszunt gazdaságitársaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tokeösszege.

50. § (1) Követelés fejében átvett eszköz bekerülési(beszerzési) értéke az eszköz megállapodás,csereszerzodés, vagyonfelosztási javaslat szerinti(számlázott, bizonylatolt) értéke.

(2) Csere útján beszerzett eszköz bekerülési(beszerzési) értéke az eszköz csereszerzodés szerintiértéke, a cserébe adott eszköz eladási ára.

(3) A hitelviszonyt megtestesíto, kamatozó értékpapírbekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a[vételár részét képezo, továbbá a kibocsátási okiratban,a csereszerzodésben, a vagyonfelosztási javaslatban

Jogtár

27. oldal


meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részétképezo] (felhalmozott) kamat összegét.

(4)1

1 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 291. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni, de a 2007. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettségnélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként,hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt(a nem adminisztrációs hibából származó többlet-)eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabályeltéroen nem rendelkezik - az eszköznek az állománybavétel idopontjában ismert piaci értéke.

(5) A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított,illetve felhasznált saját eloállítású termék forgalmi értékeután fizetendo adó, járulék, termékdíj összege is atermék bekerülési (beszerzési) értékének (eloállításiköltségének) részét képezi.

(6) A pénzügyi lízing keretében átadott, arészletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és aszerzodés szerinti feltételek teljesülésénekmeghiúsulása miatt késobb visszavett, a két idopontközött a vevo által használt eszköz visszavételkoribeszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetveaz eladó által kiállított helyesbíto számlában rögzített -piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kellfigyelembe venni.

(7) A külföldi székhelyu vállalkozás magyarországifióktelepénél a muködéséhez, a tartozásokkiegyenlítéséhez részére biztosított - tartósanrendelkezésre bocsátott -, a 35. § (6) bekezdése szerintvagyonként kapott nem pénzbeli hozzájárulásszerzodés, megállapodás szerinti értéke (legfeljebb avámérték és az e törvény szerinti egyéb beszerzésiérték együttes összege) minosül bekerülési (beszerzési)értéknek.

(8) A külföldi székhelyu vállalkozás magyarországifióktelepe muködése során, a (7) bekezdésbenfoglaltakon túlmenoen, beszerzésként - a 48. § (5)bekezdésében eloírtak esetén importbeszerzésként -köteles elszámolni a külföldi székhelyu vállalkozástól,vagy annak más fióktelepétol kapott eszköz számlaszerinti értékét. Az így állományba vett eszközbekerülési (beszerzési) értéke - ez esetben is -magában foglalja mindazon 47-51. § szerinti tételeket,amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók.

51. § (1) Az eszköz bekerülési (eloállítási) értékénekrészét képezik azok a költségek, amelyek

a) az eszköz (termék) eloállítása, üzembe helyezése,bovítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása,eredeti állagának helyreállítása során közvetlenülfelmerültek,

b) az eloállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatbanvoltak, továbbá

c) az eszközre (termékre) megfelelo mutatók,jellemzok segítségével elszámolhatók(együttesen: közvetlen önköltség).

(2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatásbekerülési (eloállítási) értékének részét azok a költségekképezik, amelyek

a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése soránközvetlenül felmerültek,

b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával,teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá

c) a szolgáltatásra megfelelo mutatók, jellemzoksegítségével elszámolhatók(együttesen: közvetlen önköltség).

(3) Az eloállítási költségek között kell elszámolni [ésígy a bekerülési (eloállítási) érték részét képezi] azidegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz aberuházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nemszámlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési)értékét, továbbá a saját eloállítású termék, nyújtottszolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, asaját eloállítású termék tényleges beépítésekor, aszolgáltatásnyújtással egyidejuleg.

(4) Értékesítési költségeket és az eloállítássalközvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyébáltalános költségeket - az eszközértékelés alapjáulszolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.

Az eszközök értékcsökkenése

52. § (1) Az immateriális javaknak, a tárgyieszközöknek a hasznos élettartam végén várhatómaradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési,illetve eloállítási) értékét - a (4) bekezdésben foglaltakkivételével - azokra az évekre kell felosztani,amelyekben ezeket az eszközöket eloreláthatóanhasználni fogják (az értékcsökkenés elszámolása).

(2) Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek abekerülési értékhez (bruttó értékhez) vagy a nettóértékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenésselcsökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát, vagy abekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét,illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegétaz egyedi eszköz várható használata, ebbol adódóélettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása,az adott vállalkozási tevékenységre jellemzokörülmények figyelembevételével kell megtervezni, ésazokat a nyilvántartásokon történo rögzítést követoen arendeltetésszeru használatbavételtol, az üzembehelyezéstol kell alkalmazni. Az üzembe helyezést hiteltérdemlo módon dokumentálni kell.

(3) Az évenként elszámolandó értékcsökkenésösszegének évek közötti - (2) bekezdés szerinti -felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszközhasználatával elért bevételt terhelo egyéb, az eszközbeszerzésével összefüggo, de bekerülési értéknek nemminosülo ráfordításokat (az üzembe helyezés utánikamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét), azeszköz folyamatos használatával kapcsolatoskarbantartási költségeket az egyedi eszköznek - azadott vállalkozási tevékenységre jellemzo körülményekalapján számított - várható hasznos élettartamán belül,amennyiben az összemérés elvének érvényesülése aztindokolja.

(4)2


A befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá abefejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagyennél rövidebb ido alatt lehet leírni.

(5)3


Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés aföldterület, a telek (a bányamuvelésre, veszélyeshulladék tárolására igénybe vett földterület, telekkivételével), az erdo , a képzomuvészeti alkotás, arégészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az

Jogtár

28. oldal


üzembe nem helyezett beruházásnál.

(6)1


Nem szabad terv szerinti értékcsökkenéstelszámolni az olyan eszköznél, amely értékébol ahasználat során sem veszít, vagy amelynek értéke -különleges helyzetébol, egyedi mivoltából adódóan -évrol évre no.

(7) Terv szerinti értékcsökkenést a márrendeltetésszeruen használatba vett, üzembe helyezettimmateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolniaddig, amíg azokat rendeltetésüknek megfeleloenhasználják.

53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell azimmateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolniakkor, ha

a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nemértve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan ésjelentosen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;

b)2


az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve aberuházást is) értéke tartósan lecsökken, mert azimmateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve aberuházást is) a vállalkozási tevékenység változásamiatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás,megsemmisülés, illetve hiány következtébenrendeltetésének megfeleloen nem használható, illetvehasználhatatlan;

c) a vagyoni értéku jog a szerzodés módosulása miattcsak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesítheto;

d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósulótevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve azeredménytelen lesz;

e)3


az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke - ajövobeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokatbefolyásoló körülmények változása következtében -tartósan és jelentosen meghaladja annak piaci értékét (avárható megtérülésként meghatározott összeget).

(2)4

4 Az utolsó mondatot beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 13. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2004. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Az (1) bekezdés szerint az érték csökkentésétolyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriálisjószág, a tárgyi eszköz, a beruházáshasználhatóságának megfelelo, a mérlegkészítéskorérvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen amérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyieszköz, a beruházás rendeltetésének megfeleloen nemhasználható, illetve használhatatlan, megsemmisültvagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyieszközök, a beruházások közül - a terven felüliértékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Apiaci érték alapján meghatározott terven felüliértékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközökállományból történo kivezetése esetén meghatározottterven felüli értékcsökkenést a kivezetés idopontjávalkell elszámolni.

(3)5


Amennyiben az immateriális jószágnál, tárgyieszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven

felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nemvagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüliértékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriálisjószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére (legfeljebb aterv szerinti értékcsökkenés figyelembevételévelmeghatározott nettó értékére) vissza kell értékelni.

(4)6


Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél aterven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetvevisszaírása az évenként elszámolandó terv szerintiértékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és amaradványérték újbóli megállapítását eredményezheti.A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznosélettartam és a maradványérték újbóli megállapítását akiegészíto mellékletben indokolni kell és annak azeszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatásátkülön be kell mutatni.

(5)7

7 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 123. §. Számozását módosította: 2004. évi XCIX. törvény 13. § (3).

Ha az évenként elszámolásra kerüloértékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor)figyelembe vett körülményekben (az adott eszközhasználatának idotartamában, az adott eszközértékében és a várható maradványértékben) lényegesváltozás következett be, akkor a terv szerintelszámolásra kerülo értékcsökkenés megváltoztatható,de a változás eredményre gyakorolt számszerusítetthatását a kiegészíto mellékletben be kell mutatni.

(6)8

8 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 123. §. Számozását módosította: 2004. évi XCIX. törvény 13. § (3).

Nem számolható el terv szerinti, illetve tervenfelüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá tervszerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéketelért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél.

Az eszközök értékvesztése

54. § (1) A gazdasági társaságban lévo tulajdonirészesedést jelento befektetésnél - függetlenül attól,hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyieszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni,a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti- veszteségjellegu - különbözet összegében, ha ez akülönbözet tartósnak mutatkozik és jelentos összegu.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaci értékemeghatározásakor figyelembe kell venni:

a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, apiaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott)osztalékkal csökkentett tozsdei, tozsdén kívüliárfolyamát, annak tartós tendenciáját,

b) a megszuno gazdasági társaságnál a várhatóanmegtérülo összeget,

c)9


a gazdasági társaság saját tokéjébol abefektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szólóbefektetés esetén a 60. § szerinti, az üzleti évmérlegfordulónapjára vonatkozó választottdevizaárfolyamon átszámított forintértéken.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerintibefektetésnek a (2) bekezdés figyelembevételévelmeghatározott, mérlegkészítéskori piaci értékejelentosen és tartósan magasabb, mint a befektetés

Jogtár

29. oldal


könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábbanelszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyvszerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (1) bekezdésszerinti beszerzési értéket.

(4) A hitelviszonyt megtestesíto, egy évnél hosszabblejáratú értékpapírnál - függetlenül attól, hogy az aforgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközökközött szerepel - értékvesztést kell elszámolni, ha ahitelviszonyt megtestesíto értékpapír könyv szerintiértéke és - (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó - piaciértéke közötti különbözet veszteségjellegu, tartósnakmutatkozik és jelentos összegu.

(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapír piaci értékemeghatározásakor figyelembe kell venni:

a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentetttozsdei, tozsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annaktartós tendenciáját,

b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, apiaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó alejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozottkamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen aránybanfizeti majd meg.

(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékpapírmérlegkészítéskori piaci értéke jelentosen és tartósanmagasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettela korábban elszámolt értékvesztést visszaírássalcsökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával azértékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a62. § (1) bekezdése szerinti beszerzési értéket, illetveha a beszerzési érték magasabb a névértéknél(névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztésvisszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nemhaladhatja meg az adott értékpapír névértékét.

(7)1


A külföldi pénzértékre szóló, tulajdonirészesedést jelento befektetésnél, illetve a hitelviszonytmegtestesíto (4) bekezdés szerinti értékpapírnál az (1),illetve a (4) bekezdés szerinti értékvesztés összegét, a(3), illetve a (6) bekezdés szerinti értékvesztésvisszaírását devizában kell megállapítani, majd anyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintraátszámítva a pénzügyi muveletek ráfordításai között,illetve a pénzügyi muveletek ráfordításait csökkentotételként elszámolni. Ezt követoen kell a 60. § szerintiárfolyamváltozás hatását megállapítani.

(8)2


A hitelkockázati szempontból - a (9)bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a számvitelipolitikában meghatározottak szerint -kockázatmentesnek minosített, valamely országközponti kormánya vagy központi (jegy) bankja általkibocsátott, illetve tokére és hozamra vonatkozóangarantált befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó,illetve diszkont értékpapírok esetében a (4) bekezdésszerinti értékvesztés-elszámolást nem kell alkalmazni abekerülési érték azon része után, amely a lejáratkormegtérül.

(9)3

3 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 14. § (2). Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 253. §. Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2).

A (8) bekezdés alkalmazása szempontjábólbármely vállalkozónál kockázatmentesnek minosítheto akülön törvény(ek) felhatalmazása alapján kiadottjogszabály(ok) szerint nulla százalékos kockázatisúlyozású tételnek tekintheto valamely ország központikormánya vagy központi (jegy) bankja által kibocsátott,illetve tokére és hozamra vonatkozóan garantáltértékpapír, feltéve, hogy az értékpapírral kapcsolatbantoke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel.

55. § (1) A vevo, az adós minosítése alapján az üzleti

év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítésidopontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél(ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkalszembeni követeléseket, a kölcsönként, az elolegkéntadott összegeket, továbbá a bevételek aktív idobelielhatárolása között lévo követelésjellegu tételeket is)értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítésidopontjában rendelkezésre álló információk alapján - akövetelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóanmegtérülo összege közötti - veszteségjellegu -különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnakmutatkozik és jelentos összegu.

(2)4

4 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 292. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni.

A vevonként, az adósonként kisösszegukövetelések könyvvitelben elkülönített csoportjára - avevok, az adósok együttes minosítése alapján - azértékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásbavételi értékének százalékában is meghatározható, egyösszegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ezesetben a következo évi mérlegfordulónapi értékeléskora vevonként, adósonként kisösszegu követelések -hasonló módon megállapított - értékvesztésénekösszegét össze kell vetni az elozo évi, ilyen jogcímenelszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjénmutatkozó különbözetet - elojelének megfeleloen - akorábban elszámolt értékvesztést növeloértékvesztésként, illetve a korábban elszámoltértékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.

(3) Amennyiben a vevo, az adós minosítése alapján akövetelés várhatóan megtérülo összege jelentosenmeghaladja a követelés könyv szerinti értékét, akülönbözettel a korábban elszámolt értékvesztéstvisszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztésvisszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nemhaladhatja meg a 65. § (1)-(3) bekezdése szerintinyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. §szerinti árfolyamon számított) értékét.

(4) A követelések eredeti, a 65. § (1)-(3) bekezdéseszerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a60. § szerinti árfolyamon számított) értékét, az üzletiévben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottanelszámolt értékvesztés összegét - legalább amérlegtételek szerinti megbontásban - a kiegészítomellékletben be kell mutatni.

56. § (1) Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési(beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentosen éstartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismerttényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben atényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésukészlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék,állat) bekerülési (eloállítási), illetve könyv szerinti értékejelentosen és tartósan magasabb, mint amérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkorazt a mérlegben a még várhatóan felmerüloköltségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelteladási áron számított értéken kell kimutatni, a készletértékét a különbözetnek értékvesztéskéntielszámolásával kell csökkenteni.

(2) A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetvekönyv szerinti értékét, illetve a saját termelésu készletbekerülési (eloállítási) értékét - az (1) bekezdésbenfoglaltakon túlmenoen - csökkentetten kell a mérlegbenszerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó eloírásoknak(szabvány, szállítási feltétel, szakmai eloírás stb.), illetveeredeti rendeltetésének nem felel meg, hamegrongálódott, ha felhasználása, értékesítése

Jogtár

30. oldal


kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készletértékének csökkentését - a különbözetnekértékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig amértékig kell elvégezni, hogy a készlet ahasználhatóságnak (az értékesíthetoségnek) megfelelo,mérlegkészítéskor, illetve a minosítés elvégzésekorérvényes (ismert) piaci értéken (legalábbhaszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen amérlegben.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értékvesztés összegea - fajlagosan kis értéku - készleteknél a vállalkozó általkialakított készletcsoportok könyv szerinti értékénekarányában is meghatározható.

(4) Amennyiben a készlet piaci értéke jelentosen éstartósan meghaladja könyv szerinti értékét, akülönbözettel a korábban elszámolt értékvesztéstvisszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztésvisszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nemhaladhatja meg a 62. § (2)-(3) bekezdése szerintibekerülési értéket.

A mérlegben szereplo eszközök és források értékelése

57. § (1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket- a 60-62. §-ban foglaltak figyelembevételével - a 47-51.§ szerinti bekerülési értéken kell értékelni, csökkentveazt az 52-56. § szerint alkalmazott leírásokkal, növelveazt a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével.

(2)1

1 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 125. §. Az utolsó mondatot beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 15. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005.évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2004. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Amennyiben az 53-56. § szerint alkalmazottleírások miatt az (1) bekezdés szerinti eszközök könyvszerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredetibekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken valóértékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél aterven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél azértékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csakrészben állnak fenn, az 53-56. § szerinti leírásokat megkell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknéla már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyébeszközöknél az elszámolt értékvesztés összegénekcsökkentésével), - a megbízható és valós összképérdekében - az eszközt piaci értékére, legfeljebb anyilvántartásba vételkor megállapított, a 47-51. § szerintibekerülési értékére, immateriális jószágnál, tárgyieszköznél a terv szerinti értékcsökkenésfigyelembevételével meghatározott nettó értékére azegyéb bevételekkel szemben, illetve a pénzügyimuveletek ráfordításait csökkento tételként vissza kellértékelni (visszaírás). A terven felüli értékcsökkenés, azértékvesztés visszaírását az üzleti évmérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretébenkell végrehajtani.

(3) Amennyiben az 58. § (5) bekezdése szerintibefektetett eszköz piaci értéke jelentosen meghaladja a(2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerintiértéket (a nyilvántartásba vételkor megállapított, a 47-51. § szerinti bekerülési értéket, illetve immateriálisjószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerintiértékcsökkenés figyelembevételével meghatározottnettó értéket), ezen eszköz - az 58-59. § eloírásaiszerint - piaci értéken is felveheto. Ez esetben abekerülési érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyieszköznél a terv szerinti értékcsökkenésfigyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaciérték különbözetét az eszközök között

értékhelyesbítésként, a források között - azértékhelyesbítés összegével azonos összegben -értékelési tartalékként lehet kimutatni.

58. § (1) Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3)bekezdése szerinti lehetoséggel, illetve kötelezo az 57.§ (2) bekezdése szerinti visszaírás, akkor a piaciértékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintetteszközök esetében a leltárnak - többek között -tartalmaznia kell:

a)2

2 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 126. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-to l. Eloször a 2002. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a2001. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;b) az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt

értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a (2)bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét(könyv szerinti nettó értékét);

c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét.(2)3


Amennyiben az egyedi eszközmérlegkészítéskori piaci értéke jelentosen meghaladja akönyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyieszköznél a terv szerinti értékcsökkenésfigyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkora különbözet összegével - a (3) bekezdésben foglaltakfigyelembevételével - csökkenteni kell az elszámoltterven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztésösszegét és az egyéb bevételekkel szemben, arészesedések, értékpapírok, bankbetétekértékvesztésénél a pénzügyi muveletek ráfordításainakcsökkentésével növelni kell az adott eszköz könyvszerinti értékét.

(3) A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyvszerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekorszámításba vett értékéig - a 47-51. § szerinti bekerülésiértéke összegéig, immateriális jószágnál, tárgyieszköznél a terv szerinti értékcsökkenésfigyelembevételével meghatározott nettó értékig - kellnövelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nemlehet több, mint a korábban terven felüliértékcsökkenésként, értékvesztésként elszámoltösszeg.

(4)4


Amennyiben az egyedi eszközmérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb a könyvszerinti értékénél, akkor az így mutatkozó különbözetetaz 53. §-ban, illetve az 54. § (1) bekezdésében foglaltakfigyelembevételével kell rendezni.

(5) Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósanszolgáló vagyoni értéku jog, szellemi termék, tárgyieszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adottelolegeket), tulajdoni részesedést jelento befektetéspiaci értéke jelentosen meghaladja az adott eszköznek a(2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti(bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utánikönyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet amérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként,a saját tokén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható.

(6) A könyvekben az értékhelyesbítés összegét ésannak változásait egyedi eszközönként elkülönítettenkell nyilvántartani.

(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerint egyedieszközönként meghatározott értékhelyesbítés összegejelentosen eltér az elozo üzleti év mérlegfordulónapjánkimutatott értékhelyesbítés összegétol, a leltárralalátámasztott különbözet

a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelésitartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítésértéke meghaladja az elozo évit,

b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét azértékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyéviértékhelyesbítés értéke alacsonyabb az elozo évinél,

Jogtár

31. oldal


legfeljebb az elozo üzleti év mérlegfordulónapjánkimutatott értékhelyesbítés összegéig.

(8)1


Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszközmérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb könyvszerinti (bekerülési) értékénél, immateriális jószágnál,tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenésfigyelembevételével meghatározott nettó értékénél, azadott eszköz (7) bekezdés b) pontja szerint elszámoltértékhelyesbítést meghaladó különbözettel - az 53. §-ban, illetve az 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint -a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüliértékcsökkenés, értékvesztés elszámolásávalcsökkenteni.

(9) Az (5) bekezdés szerinti eszközök könyvekboltörténo kivezetésekor az egyedi eszközhöz kapcsolódó,elkülönítetten nyilvántartott értékhelyesbítést is ki kellvezetni az értékelési tartalékkal szemben.

59. § (1) A kiegészíto mellékletben be kell mutatni azértékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését,csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékujogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve azingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értéku jogokat is,muszaki berendezések, gépek, jármuvek, továbbáegyéb berendezések, felszerelések, jármuvek,tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentobefektetések részletezésben. A kiegészíto mellékletbenismertetni kell a piaci értéken történo értékelésalkalmazott elveit és módszereit.

(2) Az értékhelyesbítések megállapításának,elszámolásának szabályszeruségét a könyvvizsgálónaka kötelezo könyvvizsgálat keretében ellenoriznie kell.Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdésealapján nem kötelezo, az értékelés felülvizsgálatávalfüggetlen könyvvizsgálót kell megbízni.

Valós értéken történo értékelés2


59/A. §3


(1) A kettos könyvvitelt vezeto vállalkozó - aszámviteli politikájában rögzített döntése szerint - apénzügyi instrumentumok (6)-(7) bekezdésben foglaltakfigyelembevételével meghatározott körére alkalmazhatjaaz e §-ban, valamint az 59/B-59/F. §-okban eloírt valósértéken történo értékelés szabályait.

(2) A valós értéken történo értékelés szabályainakalkalmazása esetén a 32. § (1)-(2) bekezdésének, 50. §(3) bekezdésének, 54. § (1), (4) bekezdésének, 55. § (1)bekezdésének, 58. § (5) bekezdésének, 60. § (3)bekezdésének, 64. §-ának, 65. §-ának, 84. § (5)bekezdése a)-c), f) pontjának, (6) bekezdésének, (7)bekezdése b), d), j)-k) pontjának, 85. § (2) bekezdése e)pontjának, (3) bekezdése b), d), j)-k) pontjának eloírásaitaz e §, valamint az 59/B-59/F. §-ok rendelkezéseinekmegfelelo figyelembevételével kell alkalmazni.

(3) A vállalkozó a valós értéken történo értékeléssorán az e §-ban és az 59/B-59/F. §-okban nemszabályozott kérdésekben a törvény felhatalmazásaalapján kiadott, a hitelintézetek és a pénzügyivállalkozások éves beszámoló készítési éskönyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szólókormányrendelet valós értéken történo értékelésrevonatkozó eloírásait értelemszeruen alkalmazhatja.

(4) A valós értéken történo értékelés alkalmazásaszempontjából a fedezeti célú ügylet részét nem képezopénzügyi eszközöket - a törvény egyéb eloírásai szerintibefektetett pénzügyi eszközzé vagy forgóeszközzétörténo minosítés érintése nélkül - a következok szerint

kell besorolni:a) kereskedési célú pénzügyi eszközök,b) értékesítheto pénzügyi eszközök,c) lejáratig tartott pénzügyi eszközök,d) a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más

követelések.(5) A valós értéken történo értékelés alkalmazása

szempontjából a fedezeti célú ügylet részét nem képezopénzügyi kötelezettségeket - a törvény egyéb eloírásaiszerinti minosítés érintése nélkül - a következok szerintkell besorolni:

a) kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek,b) egyéb pénzügyi kötelezettségek.(6) A pénzügyi instrumentumok bekerülésekor - a

könyvekbe bekerülési (beszerzési) értéken történofelvételt követoen -, valamint a mérleg fordulónapjáravonatkozó értékelésekor a (7) bekezdésben foglaltakfigyelembevételével

a) a bekerülés idopontjában érvényes, illetvemérlegfordulónapi értékelés esetén a mérlegfordulónapján érvényes valós értéken kell értékelni akereskedési célú pénzügyi instrumentumokat,

b) a bekerülés idopontjában érvényes, illetvemérlegfordulónapi értékelés esetén a mérlegkészítéskorismert valós értéken lehet értékelni az értékesíthetopénzügyi eszközöket,amennyiben valós értékük megbízható módonmeghatározható.

(7) Nem alkalmazható a valós értéken történoértékelés:

a) a lejáratig tartott pénzügyi eszközre,b) a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más

követelésre,c) a leányvállalatban, közös vezetésu vállalkozásban,

társult vállalkozásban lévo, a befektetett pénzügyieszközök közé tartozó tulajdoni részesedést jelentobefektetésre,

d) a visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonytmegtestesíto értékpapírra és tulajdoni részesedéstjelento befektetésre,

e) az egyedi jellemzokkel rendelkezo pénzügyiinstrumentumra,

f) az árura vonatkozó leszállítási határidos és opciósügyletre (nem származékos ügylet),

g) a klimatikus, geológiai vagy egyéb fizikaiváltozókhoz kapcsolódó határidos és opciós ügyletre,

h) az egyéb pénzügyi kötelezettségre,i) az olyan pénzügyi instrumentumra, amelynek valós

értékét megbízható módon nem lehet megállapítani.(8) A (7) bekezdésben meghatározott pénzügyi

instrumentumokat a törlesztésekkel és azértékvesztéssel csökkentett, visszaírással növeltbekerülési (beszerzési) értéken, illetve a szerzodésszerinti értéken kell kimutatni, a törvény általános(bekerülési érték szerinti) értékelési eloírásainakfigyelembevételével.

(9) Nem minosítheto kereskedési célúvá vagyértékesíthetové a gazdálkodó által keletkeztetettkölcsön- és más követelésekbol a pénzügyi lízinggelkapcsolatos követelés, a biztosítási szerzodésekboleredo követelés, valamint a munkavállalókkal és aköltségvetéssel szembeni követelés.

(10) A pénzügyi instrumentumok (4)-(5) bekezdésszerinti besorolását és (6) bekezdés szerinti értékelésétkövetkezetesen kell alkalmazni. Ha a lejáratig tartottpénzügyi eszközöket a vállalkozó - a körülményeibenvagy a tartás szándékában bekövetkezett változás miatt- kereskedési célúvá vagy értékesíthetové sorolja át,akkor azt az átsorolás idopontjában valós értékre kell(kereskedési célú minosítés esetén) vagy lehet(értékesíthetové történo minosítés esetén) átértékelni.

(11) Ha valamely lejáratig tartott pénzügyi eszközbol

Jogtár

32. oldal


jelentos mértéku értékesítésre vagy átsorolásra kerültsor - és ez jelentos mértékben befolyásolta az eszközpiaci értékét, valamint a vállalkozás fizetoképességét -,akkor az adott pénzügyi eszközzel azonos jogokatmegtestesíto, állományban maradó pénzügyieszközöket értékesíthetové vagy kereskedési célúvá kellátsorolni - kivéve, ha rendkívüli körülmények indokoltákaz értékesítést vagy az átsorolást - és alkalmazni kell a(10) bekezdésben foglalt átértékelési eloírásokat. Azilyen pénzügyi eszköz meglévo állományát és a késobbibeszerzéseit az átsorolást követo két évig nem lehetlejáratig tartottnak minosíteni.

(12)1

1 Megállapította: 2008. évi LXXXII. törvény 13. § (2). Hatályos: 2008. XII. 10-tol.

A kereskedési célú pénzügyi eszközöket nemlehet átsorolni más kategóriába, kivéve ha a rendkívülikörülmények miatt azok tartásának szándékamegváltozott. Valamely meglévo pénzügyi eszközt - a(11) bekezdésben foglaltakon túlmenoen - csak akkorlehet kereskedési célú kategóriába átsorolni, ha a rövidtávú nyereség elérése érdekében folytatott tevékenység(kereskedési tevékenység) azt indokolja.

(13) Valamely pénzügyi eszköz átsorolásakor - ha etörvény másképp nem rendelkezik - a bekerülés(beszerzés) idopontjában meglévo állapotra kellvisszarendezni az eszközhöz kapcsolódóelszámolásokat (az értékelési különbözeteket, azértékvesztéseket, az idobeli elhatárolásokat, azeredményt, a valós értékelés értékelési tartalékát érintoösszegeket). Ezzel egyidejuleg el kell számolni azátsorolás utáni besorolásnak megfelelo pénzügyieszközre vonatkozó indokolt értékelési különbözetet,értékvesztést, idobeli elhatárolást.

(14) Ha a (13) bekezdés szerinti átsorolásra nem abekerülés évében kerül sor, akkor az eredményt érintoértékelési különbözetek, értékvesztések, idobelielhatárolások átsorolás idopontjában történomegszüntetését a jellegétol függo bevétel vagyráfordítás növekedéseként kell elszámolni. Ha azátsorolásra a bekerülés évében kerül sor, akkor azelobbi tételek megszüntetését a jellegétol függo bevételvagy ráfordítás csökkenéseként (stornó tételként) kellelszámolni.

(15) A valós értéken történo értékelés és az azzalkapcsolatos elszámolások szabályszeruségét akönyvvizsgálónak a kötelezo könyvvizsgálat keretébenellenoriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. §(3) bekezdése alapján nem kötelezo, az értékelés és azazzal kapcsolatos elszámolások felülvizsgálatávalfüggetlen könyvvizsgálót kell megbízni.

(16) Az értékesítheto pénzügyi eszközök közé sorolt,a valós értéken történo értékelés alá vont kamatozóértékpapírokra nem alkalmazható a 32. § (3) bekezdéseés a 44. § (3) bekezdése szerinti idobeli elhatárolás.

59/B. §2


(1) A valós értéken történo értékeléshezkapcsolódó mérlegben szereplo pénzügyi eszközöket a47. § és a 49-50. §-ok szerinti bekerülési (beszerzési)értéken, illetve a pénzügyi kötelezettségeket aszerzodés szerinti értéken kell a könyvekbe felvenni.

(2) A beszerzés idopontjára és a mérlegfordulónapjára vonatkozóan a pénzügyiinstrumentumokat az 59/A. § (4) bekezdés a) pontja és(5) bekezdés a) pontja, illetve az 59/A. § (4) bekezdés b)pontja szerint meghatározott körben valós értékre kell,illetve lehet átértékelni.

(3) Az átértékelési különbözetet a pénzügyi muveletekegyéb bevételeként, illetve a pénzügyi muveletek egyébráfordításaként kell elszámolni:

a) a mérlegben szereplo kereskedési célú pénzügyieszköz, illetve pénzügyi kötelezettség esetében, azeszközhöz, illetve a kötelezettséghez rendelt értékelésikülönbözettel szemben, az aktuális értékeléskori valósérték, valamint a megelozo utolsó értékelés soránkialakult értékelési különbözettel módosított bekerülési(beszerzési) érték különbözetének összegében;

b) a kereskedési célú származékos ügylet és a piaciérték (valós érték) fedezeti ügylet esetében, jellegétolfüggoen az ügylethez rendelt, a követelések, illetve akötelezettségek között kimutatott pozitív, illetve negatívértékelési különbözettel szemben, az ügylet tárgyátképezo pénzügyi instrumentum aktuális értékelésnapján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési(határidos) árfolyama közötti különbözetnek a megelozoutolsó értékelés napján érvényes piaci értéke (valósértéke) és kötési (határidos) árfolyama közöttikülönbözethez képest fennálló eltérése összegében(elojelének megfeleloen).

(4) Az átértékelési különbözetet az egyéb kapott (járó)kamatok és kamatjellegu bevételek, illetve a fizetendokamatok és a kamatjellegu ráfordítások között kellelszámolni a kamatfedezeti célra kötött piaci érték (valósérték) fedezeti ügylet esetében, jellegétol függoen azügylethez rendelt, a követelések, illetve akötelezettségek között kimutatott pozitív, illetve negatívértékelési különbözettel szemben az ügylet tárgyátképezo pénzügyi instrumentum aktuális értékelésnapján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési(határidos) árfolyama közötti különbözetnek a megelozoutolsó értékelés napján érvényes piaci értéke (valósértéke) és kötési (határidos) árfolyama közöttikülönbözethez képest fennálló eltérése összegében(elojelének megfeleloen).

(5) Az átértékelési különbözetet a saját tokén belül, azértékelési tartalék részét képezo, valós értékelésértékelési tartalékában kell kimutatni:

a) a mérlegben szereplo értékesítheto pénzügyieszköz esetén, az eszközhöz rendelt értékelésikülönbözettel szemben, az aktuális értékeléskori valósérték, valamint a megelozo utolsó értékelés soránkialakult értékelési különbözettel módosított bekerülési(beszerzési) érték különbözetének összegébenmindaddig, amíg az eszközhöz rendelt értékelésikülönbözet pozitív;

b) a cash-flow fedezeti ügylet, valamint a külföldigazdálkodó szervezetben lévo nettó befektetésfedezetére kötött ügylet esetén, jellegétol függoen, azügylethez rendelt követelések, illetve kötelezettségekközött kimutatott pozitív, illetve negatív értékelésikülönbözettel szemben, az ügylet tárgyát képezopénzügyi instrumentum aktuális értékelés napjánérvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidos)árfolyama közötti különbözetnek a megelozo utolsóértékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) éskötési (határidos) árfolyama közötti különbözethezképest fennálló eltérése összegében (elojelénekmegfeleloen).

(6) A cash-flow fedezeti célú kamat-swap ügyletesetén az (5) bekezdés b) pontja szerinti értékelésikülönbözetet a változó kamatláb és a fix kamatlábnévleges tokeösszegre vetített hátralévo lejárati idorejutó különbözeteinek értékelés idopontjára diszkontáltértékében kell meghatározni.

(7) A mérlegben szereplo pénzügyi eszközhöz rendeltértékelési különbözet az eszköz utolsó értékelésekorérvényes valós értéke és a bekerülési (beszerzési)értéke közötti különbözet összegével egyezik meg. Avalós érték változásakor az értékelési különbözetet kell -a változás jellegétol függoen - növelni vagy csökkentenia (3) bekezdés szerint a pénzügyi muveletek egyébbevételeivel, illetve a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival, vagy az (5) bekezdés szerint a valósértékelés értékelési tartalékával szemben.

(8) A kereskedési célú pénzügyi eszközöknél azértékelési különbözet mutatja az eszköz valós értékéneka bekerülési (beszerzési) érték fölé növekedését vagy abekerülési (beszerzési) érték alá csökkenését. A pozitívvagy negatív jellegu értékelési különbözet az eszközbekerülési (beszerzési) értékével együtt alkotja annakkönyv szerinti értékét, amely megegyezik a valós

Jogtár

33. oldal


értékkel (függetlenül attól, hogy az értékelési különbözetelkülönítetten kerül nyilvántartásra). Kereskedési célúpénzügyi eszközöknél az eszköz értékébenbekövetkezett csökkenés nem számolható elértékvesztés címén.

(9) Az értékesítheto pénzügyi eszközöknél azértékelési különbözet a bekerülési (beszerzési) értéketmeghaladó valós értéket mutatja, csak pozitív jellegulehet, nem része az eszköz könyv szerinti értékének. Haaz eszköz valós értéke az értékelés idopontjában abekerülési (beszerzési) érték alá csökken, akkor azértékelési különbözetet meg kell szüntetni a valósértékelés értékelési tartalékával szemben, és ha ez acsökkenés tartósan és jelentos összegben fennáll, akkorértékvesztést kell elszámolni. Az egyéb részesedésiviszonyt megtestesíto, tulajdoni részesedést jelentobefektetéseknél értékhelyesbítés és értékelésikülönbözet egyidejuleg nem állhat fenn.

(10) A mérlegben lévo kamatozó, illetve diszkontértékpapírok valós értéken történo értékelésekor a (3)bekezdés a) pontja és az (5) bekezdés a) pontja,valamint a (8)-(9) bekezdés szerinti értékelésikülönbözet meghatározása során a valós (piaci) értéketa felhalmozott kamattal, illetve diszkont értékpapírokesetében a névérték és a vételár közötti különbözetidoarányos összegével csökkentett értéken kellfigyelembe venni.

(11)1


A kereskedési célú pénzügyi eszközök, illetvepénzügyi kötelezettségek (3) bekezdés a) pontja szerintiátértékelési különbözetét a tárgyévben korábban márelszámolt értékelési különbözet módosításánakösszegéig jellegétol függoen a pénzügyi muveletekegyéb bevételeit vagy a pénzügyi muveletek egyébráfordításait csökkento tételként (stornó tételként), azazt meghaladó részt a pénzügyi muveletek egyébráfordításainak vagy a pénzügyi muveletek egyébbevételeinek növeléseként kell elszámolni.

(12) A devizaeszközök és a devizakötelezettségek -ideértve a mérlegben szereplo, külföldi pénznemre szólópénzügyi eszközöket és kötelezettségeket is - mérlegfordulónapjára vonatkozó, a 60. § (4)-(6) bekezdéseszerinti, választott devizaárfolyamon történo értékelésenem minosül valós értéken történo értékelésnek[ideértve a 60. § (8) bekezdése szerinti átértékelést is,függetlenül attól, hogy azt kizárólag a valós értékelésszabályainak alkalmazása esetén kell alkalmazni és azárfolyam-különbözet a valós értékelés értékelésitartalékában kerül kimutatásra], azokra a 60. § általánoseloírásait kell alkalmazni.

(13) A 60. § (8) bekezdésének alkalmazása eseténbiztosítani kell, hogy a mérlegben lévo pénzügyieszközök és pénzügyi kötelezettségek értékelésikülönbözetében, illetve értékvesztésében megjelenodeviza-árfolyamkülönbözet a valós értékváltozáshatásától elkülönítetten kimutatható legyen.

(14) A származékos leszállítási ügyletek zárásakor azügyletet az azonnali adásvétel szabályai szerint kellelszámolni. A származékos leszállítási ügylet keretébenbeszerzett pénzügyi eszközöket a bekerülés(beszerzés) napján valós értékre kell átértékelni - az 59/A. § (6) bekezdésétol eltéroen - az eszköz besorolásátólfüggetlenül, minden esetben a pénzügyi muveletekegyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival szemben.

(15) A valós értéken történo értékelés alkalmazásaesetén a forint ellenében vásárolt valuta-, illetvedevizakészletet a bekerülés napján is át kell értékelni a60. § (4)-(6) bekezdése szerinti választottdevizaárfolyamon, a pénzügyi muveletek egyébbevételeivel, illetve a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival szemben.

59/C. §2


(1) A mérlegben lévo valós értéken értékeltpénzügyi eszközök és kötelezettségek könyvekbol

történo kivezetésekor:a) a kereskedési célú pénzügyi eszközöket és

pénzügyi kötelezettségeket azok könyv szerinti értékén[a bekerülési (beszerzési) érték, illetve a törlesztésekkelcsökkentett bekerülési (beszerzési) érték értékelésikülönbözettel módosított értékén] kell kivezetni akönyvekbol;

b) az értékesítheto pénzügyi eszközöket azok könyvszerinti értékén [a bekerülési (beszerzési) értéktörlesztésekkel és értékvesztéssel csökkentett,visszaírással növelt értékén] kell kivezetni a könyvekbolés egyidejuleg ki kell vezetni az eszközhöz rendeltértékelési különbözetet is a valós értékelés értékelésitartalékával szemben.

(2) A valós értéken történo értékelés alkalmazásaesetén be kell mutatni a kiegészíto mellékletben a 90. §(9) bekezdésében és az üzleti jelentésben a 95. § (4)bekezdésében foglalt adatokat.

59/D. §3


(1) A határidos és opciós ügyletek, valaminta swap ügyletek határidos ügyletrésze az ügyletzárásáig mérlegen kívüli tételként kerülneknyilvántartásra a szerzodés szerinti kötelezettségösszegében, a kötési (határidos) árfolyamon.

(2) Az ügylet tárgyát képezo áru leszállításával zárulóhatáridos ügyletek és opciós ügyletek esetében nemalkalmazható a valós értéken történo értékelés, azügylet zárását az azonnali adásvétel szabályai szerintkell elszámolni.

(3) A valós értéken történo értékelés alkalmazásaesetén a nem fedezeti céllal kötött származékosügyletek kizárólag kereskedési célúnak minosíthetok.

(4) A kereskedési célú és a fedezeti célúszármazékos ügyleteket valós értéken kell értékelni.

(5) A (4) bekezdés szerinti ügyletek bekerülési(beszerzési) értéke az ügylet kötése kapcsán - annakérdekében - felmerült költségek (ügynöki díjak,jutalékok, opciós díjak) összege. Az ügylet bekerülési(beszerzési) értékét az ügylethez rendelt, aköveteléseken belül szereplo pozitív értékelésikülönbözetben kell nyilvántartásba venni apénzeszközök csökkenésével egyidejuleg.

(6) A (4) bekezdés szerinti ügyletek kötés (bekerülés)napján, valamint - a mérleg fordulónapjáig le nem zártügyletek esetén - a mérleg fordulónapjára vonatkozóvalós értéken történo értékelése során megállapítottértékelési különbözet az ügylet valós értéke, várhatóeredménye, amely az ügylet tárgyát képezo áru,pénzügyi instrumentum kötési (határidos) áraösszegében az ügylet kapcsán mérlegen kívüli tételkéntnyilvántartásba vett pénzügyi követelés vagykötelezettség, illetve az ügylet tárgyát képezo áru,pénzügyi instrumentum értékelés napjára vonatkozópiaci ára (valós értéke) összegében, mint mérlegenkívüli tételként fennálló pénzügyi kötelezettség vagykövetelés különbözete (nettó valós értéke).

(7) A (4) bekezdés szerinti ügyletek valós értéke a (6)bekezdés, valamint az 59/B. § (3) bekezdés b) pontja,(4) bekezdése, (5) bekezdés b) pontja, (6) bekezdéseszerint meghatározott módszertol eltéro általánosértékelési eljárásokkal is megállapítható.

(8) A kereskedési célú származékos elszámolásiügyletek zárásakor, az ügylet tárgyát képezo áru,pénzügyi instrumentum záráskori piaci ára (árfolyama)és a kötési (határidos) árfolyama közötti különbözetet apénzügyi muveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyimuveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni apénzeszközök növekedésével, illetve csökkenésévelszemben, ténylegesen realizált eredményként. Akereskedési célú származékos leszállítási ügyletekzárását az 59/B. § (14) bekezdése szerint kellelszámolni.

(9) A (4) bekezdés szerinti származékos ügyletzárásakor az értékelési különbözet összegét meg kell

Jogtár

34. oldal


szüntetni jellegétol függoen:a) kereskedési célú ügyleteknél a pozitív értékelési

különbözetet a pénzügyi muveletek egyéb bevételeitcsökkento, a negatív értékelési különbözetet a pénzügyimuveletek egyéb ráfordításait csökkento tételként,

b) piaci érték (valós érték) fedezeti ügyleteknél apozitív értékelési különbözetet a pénzügyi muveletekegyéb ráfordításaként, illetve fizetendo kamatként éskamatjellegu ráfordításként, a negatív értékelésikülönbözetet a pénzügyi muveletek egyéb bevételeként,illetve egyéb kapott (járó) kamatként és kamatjellegubevételként,

c) a cash-flow fedezeti ügyleteknél, valamint a külföldigazdálkodó szervezetben lévo nettó befektetés fedezetiügyleténél a valós értékelés értékelési tartalékávalszembenelszámolva.

(10) A valós értéken történo értékelés esetén aszármazékos ügyletek (ideértve a fedezeti és a nemfedezeti ügyleteket egyaránt) jövoben várhatóeredményét nem lehet a mérleg fordulónapján idobelielhatárolásként vagy céltartalék képzésként elszámolni.

(11) A valós értéken történo értékelés esetén amérlegben a követelések, illetve a kötelezettségekközött, valamint a befektetett pénzügyi eszközök és azértékpapírok között külön soron kell bemutatni akövetelések, a kötelezettségek, a származékosügyletek, valamint a befektetett pénzügyi eszközök ésaz értékpapírok értékelési különbözetét, továbbá a sajáttokén belül az értékelési tartalék részletezéseként azértékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valósértékelés értékelési tartalékát.

(12) A valós értéken történo értékelés esetén azeredménykimutatásban a pénzügyi muveletek egyébbevételeinek, illetve a pénzügyi muveletek egyébráfordításainak tájékoztató adataként be kell mutatni azeredményben elszámolt értékelési különbözetet [idenem értve a fedezeti ügyletek 59/E. § (5) bekezdéseszerint elszámolt értékelési különbözetét].

59/E. §1


(1) A fedezeti ügyletet az ügyletmegkötésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni ésahhoz a fedezett ügyletet vagy ügyleteket (tételt vagytételeket), illetve annak konkrét kockázatátegyértelmuen hozzá kell rendelni.

(2) A fedezeti ügyletrol és a hozzárendelt fedezettügyletrol (tételro l) az analitikus nyilvántartástalátámasztó fedezeti dokumentációt kell vezetni,amelyben rögzíteni kell a fedezett kockázat típusát, afedezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletekértékelésére alkalmazott általános értékelési eljárást,annak feltételeit és az idoérték figyelembevételénektényét, továbbá a fedezeti hatékonyság mérésének(vizsgálatának) módszerét, idopontjait és eredményét.

(3) A fedezeti ügylet megkötésekor és annak teljeslejárati ideje alatt folyamatosan biztosítani kell a fedezetihatékonyság fennállását. A fedezeti hatékonyságot afedezeti ügylet lejárati ideje alatt folyamatosan - avállalkozó által megjelölt idopontokban - és a mérlegfordulónapján kell mérni.

(4) A fedezeti célú ügyletek zárásakor - a (6)bekezdésben foglalt kivétellel - az ügylet tárgyát képezoáru, pénzügyi instrumentum záráskori piaci ára(árfolyama) és a kötési (határidos) árfolyama közöttikülönbözet összegében realizált

a) árfolyamnyereségét a fedezett ügylet, ügyletek[alapügylet(ek), tétel(ek)] veszteségét tartalmazópénzügyi muveletek egyéb ráfordításait, vagy afizetendo kamatokat és kamatjellegu ráfordításokatcsökkento tételként kell elszámolni, legfeljebb a fedezettügylet, ügyletek [tétel(ek)] eredményének összegéig, azazt meghaladó részt a pénzügyi muveletek egyébbevételei között kell elszámolni,

b) árfolyamveszteségét a fedezett ügylet, ügyletek

[alapügylet(ek), tétel(ek)] nyereségét tartalmazópénzügyi muveletek egyéb bevételeit vagy az egyébkapott (járó) kamatokat és kamatjellegu bevételeketcsökkento tételként kell elszámolni, legfeljebb a fedezettügylet, ügyletek [tétel(ek)] eredményének összegéig, azazt meghaladó részt a pénzügyi muveletek egyébráfordításai között kell elszámolni.

(5) A fedezeti célú ügyletek mérlegfordulónapi valósértéken történo értékelésével meghatározott értékelésikülönbözetét az 59/B. § (3) bekezdésének b) pontja és(4) bekezdése, (5) bekezdésének b) pontja és (6)bekezdése szerinti elszámoláskor

a) pozitív értékelési különbözet (nyereségjellegukülönbözet) esetén, piaci érték (valós érték) fedezetiügyletnél a (4) bekezdés a) pontja szerint, a cash-flowfedezeti ügyletnél és a külföldi gazdálkodó szervezetbenlévo nettó befektetés fedezeti ügylete esetén a valósértékelés értékelési tartalékát növelo tételként kellelszámolni,

b) negatív értékelési különbözet (veszteségjellegukülönbözet) esetén a piaci érték (valós érték) fedezetiügyletnél a (4) bekezdés b) pontja szerint, a cash-flowfedezeti ügyletnél és a külföldi gazdálkodó szervezetbenlévo nettó befektetés fedezeti ügylete esetén a valósértékelés értékelési tartalékát csökkento tételként kellelszámolni.

(6) Ha a cash-flow fedezeti ügylet egy mérlegbenieszköz vagy kötelezettség jövobeni bekerülésével vagykeletkezésével járó elore jelzett ügyletet, illetve áruleszállításával záruló határidos vagy opciós ügyletet,mint alapügyletet (ügyleteket) fedez, akkor a fedezetiügylet zárásakor realizált eredményt az eszköz vagy akötelezettség bekerülési értékét módosító tételként kellelszámolni az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor.A kapcsolódó értékelési különbözetet az 59/D. § (9)bekezdés c) pontja szerint kell megszüntetni.

(7) A cash-flow fedezeti ügyletek esetében a valósértéken történo értékeléskor a fedezeti ügylet (5)bekezdés szerinti értékelési különbözeteként a fedezetiügylet valós értéke (értékelési különbözete) és afedezett ügylet, ügyletek jövobeni pénzáramlásváltozásainak valós értéke (összesített diszkontáltértéke) közül a kisebbiknek megfelelo részt kell a valósértékelés értékelési tartalékával szemben elszámolni.

(8) A külföldi gazdálkodó szervezetben lévo nettóbefektetés fedezeti ügyletének lejártakor a fedezetttételek 60. § (8) bekezdés szerint elszámolt árfolyam-különbözetét az értékelési különbözetbol ki kell vezetni avalós értékelés értékelési tartalékával szemben.

(9) Ha a piaci érték (valós érték) fedezeti ügylettelfedezett ügylet (ügyletek), tétel (tételek) nem tartozik avalós értéken történo értékelés alá vagy a valós értékenértékelt értékesítheto pénzügyi eszköz kategóriábatartozik, akkor a mérleg-fordulónapi értékelés során afedezett ügylet (ügyletek), tétel (tételek) elszámolását afedezeti ügylethez kell igazítani. Legfeljebb a fedezetiügylet eredménye összegének erejéig, ellentéteselojellel a pénzügyi muveletek egyéb bevételeivel, illetveegyéb ráfordításaival szemben el kell számolni afedezett ügylet (ügyletek), tétel (tételek) eredményét.

(10) Ha a fedezeti ügylet lejárati ideje - a 3. § (9)bekezdésének 14. pontja szerint - rövidebb, mint afedezett alapügylet lejárati ideje, akkor a fedezeti ügyletzárásakor jelentkezo eredményének (nyereségénekvagy veszteségének) a fedezett alapügylet tárgyévbenelszámolt eredményét (veszteségét vagy nyereségét)meghaladó összegét idobeli elhatárolásként lehetkimutatni. Az idobeli elhatárolást akkor kellmegszüntetni, amikor a fedezett alapügylet lezárul.

59/F. §2


(1) A valós értéken történo értékelésalkalmazására áttérni az üzleti év elején, annak elsonapjára vonatkozóan lehet, az átsoroláshoz kapcsolódószabályoknak megfeleloen, a (2) bekezdés szerinti

Jogtár

35. oldal


tételek nyitó rendezo tételkénti elszámolásával.(2)1

1 Lásd még: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (5), 53. §.

A valós értéken történo értékelés szabályairatörténo áttéréskor, az áttérés napjára (az áttérés üzletiévének elso napjára) vonatkozóan nyitó rendezotételként kell elszámolni:

a) a valós értéken történo értékelés alá tartozókereskedési célú - mérlegben szereplo - pénzügyieszközök értékvesztésének megszüntetését a pénzügyimuveletek egyéb ráfordításainak csökkentéseként, akönyv szerinti érték áttérés napi piaci értékre történoátértékelését az eszközhöz rendelt értékelésikülönbözetben a pénzügyi muveletek egyébbevételeivel, illetve a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival szemben;

b) a valós értékelés alá vont értékesítheto, abefektetett eszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesíto értékpapírok és egyéb részesedésiviszonyban lévo vállalkozásban fennálló tulajdonirészesedést jelento befektetések, valamint követelésekpiaci értékre történo átértékelését, amely ha meghaladjaa bekerülési (beszerzési) értéket, akkor az értékvesztésbekerülési (beszerzési) értékig - illetve követelésnél atörlesztéssel csökkentett bekerülési (beszerzési) értékig- történo visszaírását a pénzügyi muveletekráfordításainak, valamint az egyéb ráfordításoknak acsökkentéseként és azt meghaladóan az eszközhözrendelt értékelési különbözet elszámolását a valósértékelés értékelési tartalékával szemben;

c) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt, a d) pontbanem tartozó származékos ügyletekhez kapcsolódóan avárható eredmény összegében elszámolt aktív éspasszív idobeli elhatárolások, céltartalékokmegszüntetését a pénzügyi muveletek egyébbevételeivel és a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival, valamint az egyéb kapott (járó)kamatokkal és kamatjellegu bevételekkel, illetve afizetendo kamatokkal és kamatjellegu ráfordításokkal, azegyéb bevételekkel szemben, illetve az ügyletekátértékelését - a várható nyereségének vagyveszteségének elszámolását függetlenül attól, hogyfedezeti vagy nem fedezeti célú, a követelések vagy akötelezettségek között megnyitott - származékosügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelésikülönbözetben a pénzügyi muveletek egyéb bevételeivelés a pénzügyi muveletek egyéb ráfordításaival, valamintaz egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegubevételekkel, illetve a fizetendo kamatokkal éskamatjellegu ráfordításokkal szemben;

d) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt cash-flowfedezeti célú, valamint külföldi gazdálkodó szervezetbenlévo nettó befektetés fedezete céljából kötöttszármazékos ügyletekhez kapcsolódóan a várhatóeredmény összegében elszámolt aktív és passzívidobeli elhatárolások megszüntetését a pénzügyimuveletek egyéb bevételeivel és a pénzügyi muveletekegyéb ráfordításaival szemben, illetve az ügyletekátértékelését - a várható nyereségének vagyveszteségének elszámolását - a származékosügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelésikülönbözetben a valós értékelés értékelési tartalékávalszemben.

(3) A valós értéken történo értékelés szabályainakalkalmazásáról a bekerülési (beszerzési) értéken történoértékelésre vonatkozó általános értékelési szabályokraáttérni a mérleg fordulónapjával lehet az átsorolásáltalános szabályai szerint, a már elszámolt értékelésikülönbözetek - jellegétol és a kapcsolódó pénzügyiinstrumentumtól függoen, az eredményt vagy a valósértékelés értékelési tartalékát érinto elszámolássaltörténo - megszüntetésével, az indokolt értékvesztések,aktív és passzív idobeli elhatárolások, céltartalékokbekerülési (beszerzési) értéken történo értékeléshezkapcsolódó általános szabályok szerinti elszámolásával.

60. § (1) A valutapénztárba bekerülo valutakészletet,a devizaszámlára kerülo devizát, a külföldi pénzértékreszóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt,értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára,illetve a szerzodés szerinti teljesítés napjára vonatkozó -a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamonátszámított forintértéken kell a könyvvitelinyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásároltvalutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kellfelvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapjánkell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

(2) A mérlegben a valutapénztárban lévovalutakészletet, a devizaszámlán lévo devizát, továbbáa külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerintminosített - minden követelést, befektetett pénzügyieszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti évmérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdésszerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kellkimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésboladódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szólóeszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményregyakorolt hatása jelentos.

(3)2


A valutapénztárban lévo valutakészletnek, adevizaszámlán lévo devizának, továbbá a külföldipénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyieszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek azüzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdésszerinti értékelése elotti könyv szerinti értéke és azértékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a (8)bekezdés, valamint a 47. § (4) bekezdésének c) pontjaszerint figyelembe veendo árfolyam-különbözetkivételével]:

a) amennyiben az összevontan veszteség,egyenlegében a pénzügyi muveletek egyéb ráfordításaiközött árfolyamveszteségként,

b) amennyiben az összevontan nyereség,egyenlegében a pénzügyi muveletek egyéb bevételeiközött árfolyamnyereségkéntkell elszámolni.

(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévo deviza, akülföldi pénzértékre szóló követelés, befektetettpénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékreszóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdésszerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, adevizát - a választott - hitelintézet által meghirdetettdevizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán,vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(5) A (4) bekezdésben eloírt devizaárfolyamhasználatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve aMagyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nemkonvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket éskötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben avaluta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányábanországos napilapban a világ valutáinak árfolyamárólközzétett tájékoztató adatai alapján), a választotthitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzettdevizára átszámított értéket kell a hitelintézet általjegyzett deviza devizavételi és devizaeladásiárfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank általközzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintraátszámítani.

(6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök éskötelezettségek forintra történo átszámításánál adevizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyettvalamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és

Jogtár

36. oldal


kötelezettség egységesen értékelheto devizavételi vagycsak devizaeladási árfolyamon is - a (4) bekezdésszerinti értékeléstol eltéro értékelésbol adódókülönbözetnek a kiegészíto mellékletben történobemutatása mellett -, ha a (4) bekezdés szerintiértékeléstol történo eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatásajelentos és emiatt a megbízható és valós összképkövetelménye a (4) bekezdés szerint történo értékelésmellett nem teljesülne.

(7) Amennyiben jogszabály lehetové teszi, hogydevizabelföldi ügyfelek szerzodéses kapcsolataikban azellenértéket, illetve annak törleszto összegeitdevizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerzodésekalapján a devizaalapú követelések, illetvekötelezettségek forintértékben történo könyvvitelinyilvántartásba vételénél, továbbá mérlegfordulónapiértékelésénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kellalkalmazni.

(8)1

1 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 19. § (2). Módosította: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (6).

Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történoértékelést alkalmazó vállalkozónak a kapcsoltvállalkozásnak minosülo külföldi gazdálkodószervezetben lévo, tulajdoni részesedést jelento, nemkereskedési célra tartott befektetés, valamint az ezengazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszúlejáratú követelés vagy kötelezettség (együttesen: akülföldi gazdálkodó szervezetben lévo nettó befektetés)devizában kifejezett könyv szerinti értékére (atörlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett,visszaírással növelt bekerülési devizaértékre)vonatkozóan a (4)-(6) bekezdés szerinti átszámítássorán keletkezett árfolyam-különbözetet a valósértékelés értékelési tartalékában kell elszámolni arészesedéshez, a követeléshez és a kötelezettséghezrendelten nyilvántartott értékelési különbözettelszemben, amennyiben az fedezeti ügylettel fedezett, afedezett összeg erejéig. A külföldi gazdálkodószervezetben lévo nettó befektetés fedezeti ügylettelnem fedezett részének árfolyam-különbözetét a (3)bekezdés szerint kell elszámolni.

(9)2

2 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 16. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2004. éviüzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 45. § (2).

Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3)bekezdése szerinti lehetoséggel, a fedezeti ügylettelnem fedezett, kapcsolt vállalkozásnak minosülo külföldigazdálkodó szervezetben lévo, külföldi pénzértékreszóló tulajdoni részesedést jelento, nem kereskedésicélra tartott befektetése értékelésekor az értékvesztés,illetve az értékhelyesbítés összegénekmeghatározásánál a befektetés (4)-(6) bekezdés szerintiátszámítása során keletkezett árfolyam-különbözetet ésa devizában kifejezett értékvesztés, illetveértékhelyesbítés (4)-(6) bekezdés szerinti forintértékét -eltéroen az 54. és az 57-58. §-ban foglaltaktól - egybekell számítani, és az értékvesztés, illetve azértékhelyesbítés forintösszegének meghatározásánálösszevontan kell figyelembe venni.

61. § (1) A hitelviszonyt megtestesíto, rövid lejáratú(éven belüli, illetve egyéves lejáratú) értékpapírbeszerzési értéken (a vételár részét képezo kamattalcsökkentett vételáron) értékelheto mindaddig, amíg akibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan anévértéket (és a felhalmozott kamatot) megfizeti.

(2) A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesíto értékpapír, tulajdoni részesedést jelentobefektetés bekerülési értéke a beszerzéshez

kapcsolódóan fizetett (elszámolt) bizományi díj, avásárolt vételi opció díja nélkül is meghatározható.

62. § (1) Tulajdoni részesedést jelentobefektetéseknél, továbbá hitelviszonyt megtestesítoértékpapíroknál bekerülési érték a 47-50. § szerintitételek, vagy csoportos nyilvántartás esetén abeszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott)beszerzési ár, vagy a FIFO módszer szerintmeghatározott beszerzési ár.

(2)3

3 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 17. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2004.évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülésiérték a 47-50. § szerinti tételek, vagy a beszerzésiértékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzésiár, vagy a FIFO módszer szerint meghatározottbekerülési érték; saját termelésu készleteknél(befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok)eloállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség,vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy aFIFO módszer szerint meghatározott közvetlenönköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációvalmeghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltséglehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlenönköltsége a félkész termék, a késztermék normaszerinti közvetlen önköltségébol a teljesítési fok alapjánarányosítással is meghatározható.

(3) A befejezetlen építési-szerelési, illetvetechnológiai szerelési munka bekerülési értéke akalkulációs egység összes elszámolt közvetlenköltségébol a megrendelovel még el nem számolt, deténylegesen elvégzett munkák közvetlen önköltsége,amely utókalkulációval, továbbá - a megrendeloigazolása alapján - a teljesítési fok alapjánarányosítással is meghatározható. A kalkulációs egységegy szerzodés szerinti munkánál (egy létesítménynél)nagyobb egység nem lehet.

(4) Valutakészleteknél, devizakészleteknél bekerülésiérték a beszerzéskori árfolyamon számított forintérték,vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagya FIFO módszer szerinti árfolyamon számítottforintérték.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti eszközöknél könyvszerinti érték az (1)-(4) bekezdés szerinti bekerülésiérték, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel,növelve az értékvesztés visszaírt összegével.

63. § (1)4


A mérlegben a 25. § (2)-(8) bekezdéseszerint meghatározott immateriális jószágot a 47-51. §szerinti bekerülési értéken, illetve ezen bekerülésiértéknek az 52-53. § szerint elszámolt terv szerinti ésterven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a tervenfelüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyvszerinti értékén, az immateriális javakra adott elolegetaz átutalt (fizetett) - a levonható elozetesen felszámítottáltalános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben,illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, azértékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerintiértékén kell kimutatni.

(2) A vagyoni értéku jog és a szellemi termék könyvszerinti értékét meghaladó - az 58. § alapjánmeghatározott - piaci értékét az immateriális javakértékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tokerészét képezo értékelési tartalékkal azonos összegben.

(3)5


A mérlegben a 26. § (2)-(7) bekezdése szerintmeghatározott tárgyi eszközt, tenyészállatot ésberuházást a 47-51. § szerinti bekerülési értéknek az 52-53. § szerint elszámolt terv szerinti és terven felüliértékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli

Jogtár

37. oldal


értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyvszerinti értékén, a beruházásokra adott eloleget azátutalt (fizetett) - a levonható elozetesen felszámítottáltalános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben,illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, azértékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerintiértékén kell kimutatni.

(4) A 26. § (2)-(6) bekezdése szerint meghatározotttárgyi eszköz, tenyészállat terv szerinti értékcsökkenésfigyelembevételével megállapított nettó értékétmeghaladó - az 58. § szerint meghatározott - piaciértékét a tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként különkell kimutatni a saját toke részét képezo értékelésitartalékkal azonos összegben.

64. § (1) A mérlegben a gazdasági társaságban lévotulajdoni részesedést jelento befektetést - függetlenülattól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetettpénzügyi eszközök között szerepel - a 62. § (1)bekezdése szerinti bekerülési értéken, illetve a márelszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztésvisszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kellkimutatni.

(2) A mérlegben a hitelviszonyt megtestesíto, egyévnél hosszabb lejáratú értékpapírt - függetlenül attól,hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyieszközök között szerepel - a 62. § (1) bekezdéseszerinti bekerülési értéken, illetve a már elszámoltértékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírtösszegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(3) A gazdasági társaságban lévo - 27. § (2), (4)bekezdése szerinti - tulajdoni részesedést jelentobefektetés bekerülési értékét meghaladó piaci értékét abefektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésekéntkülön kell kimutatni a saját toke részét képezo értékelésitartalékkal azonos összegben.

(4)1


Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken értékelthitelviszonyt megtestesíto értékpapír, illetve tulajdonirészesedést jelento befektetés

a) bekerülési értéke és az azt meghaladó valós értékeközötti különbözetet az értékpapírhoz hozzárendeltpozitív értékelési különbözetként kell kimutatni,kereskedési célú értékpapír esetén a pénzügyimuveletek egyéb bevételeivel szemben, azértékesítheto hitelviszonyt megtestesíto értékpapír,valamint tulajdoni részesedést jelento befektetés eseténa valós értékelés értékelési tartalékával szemben;

b) valós értéke és az azt meghaladó bekerülési értékeközötti különbözetet kereskedési célú értékpapír eseténaz értékpapírhoz hozzárendelt negatív értékelésikülönbözetként a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival szemben, az értékesítheto hitelviszonytmegtestesíto értékpapír, valamint tulajdoni részesedéstjelento befektetés esetében az (1)-(2) bekezdés szerintibekerülési értéket csökkento értékvesztésként kellkimutatni.

(5)2


Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken értékeltkereskedési célú hitelviszonyt megtestesíto értékpapír,illetve tulajdoni részesedést jelento befektetés könyvszerinti értéke - az (1)-(2) bekezdéstol eltéroen - abekerülési érték értékelési különbözettel módosítottösszege.

65. § (1) A mérlegben a követelést (ideértve ahitelintézetekkel, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeniköveteléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, azelolegként adott összegeket is) - függetlenül attól, hogyaz a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyieszközök között szerepel - az elfogadott, az elismertösszegben, illetve a már elszámolt értékvesztésselcsökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növeltkönyv szerinti értéken kell kimutatni.

(2) A mérlegben a külföldi pénzértékre szólókövetelést az elfogadott, az elismert devizaösszegnek aszerzodés szerinti teljesítéskori (illetvemérlegfordulónapi), a 60. § szerinti árfolyamán, illetve amár elszámolt, devizában meghatározott értékvesztésnyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztésdevizában visszaírt összegének a nyilvántartásiárfolyamon számított értékével növelt könyv szerintiértéken kell kimutatni.

(3) A pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 27. § (3), (5),(6) bekezdése szerint kimutatott - követelés összegenem foglalja magában a pénzügyi lízinggelkapcsolatosan járó kamat összegét. Az ilyen címenfelvett követelés összegét a megfizetett lízingdíjnak alízingszerzodésben meghatározott törlesztés összegévelcsökkentetten kell a mérlegbe beállítani.

(4) A mérlegben a követelés fedezetére kapott váltóta leszámítolásig, az átruházásig, a pénzügyi rendezésiga követelés (1)-(2) bekezdése szerinti elfogadott,elismert értékén, illetve a már elszámolt értékvesztésselcsökkentett és az értékvesztés visszaírt összegévelnövelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(5) A mérlegben a 29. § (6)-(8) bekezdése szerintiegyéb követelést a járó, az igényelt, a fizetettösszegben, az átvett értéken, illetve a már elszámoltértékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírtösszegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(6) A mérlegben a követelést az (1)-(5) bekezdésszerinti könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amígazt pénzügyileg vagy egyéb módon (a PolgáriTörvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadással)nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetveamíg azt el nem engedték vagy behajthatatlankövetelésként le nem írták.

(7)3


A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehetkimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlankövetelést legkésobb a mérlegkészítéskor - amérlegkészítés idopontjában rendelkezésre állóinformációk alapján - az üzleti év hitelezésiveszteségeként le kell írni.

(8)4


Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken értékeltkövetelés

a) befolyt törlesztésekkel csökkentett bekerülésiértéke és az azt meghaladó valós értéke közöttikülönbözetet a követeléshez hozzárendelt pozitívértékelési különbözetként kell kimutatni, kereskedésicélú követelés esetén a pénzügyi muveletek egyébbevételeivel, az értékesítheto követelés esetén a valósértékelés értékelési tartalékával szemben;

b) valós értéke és az azt meghaladó, a befolyttörlesztésekkel csökkentett bekerülési értéke közöttikülönbözetet kereskedési célú követelés esetén negatívértékelési különbözetként a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival szemben, az értékesítheto követelésesetében az (1)-(6) bekezdés szerinti bekerülési értéketcsökkento értékvesztésként kell kimutatni.

(9)5


Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken értékeltkereskedési célú követelés könyv szerinti értéke - az (1)-(6) bekezdéstol eltéroen - a befolyt törlesztésekkelcsökkentett bekerülési érték értékelési különbözettelmódosított összege.

66. § (1) A mérlegben a 28. § (2)-(3) bekezdéseszerinti készletet a 62. § (2) és (3) bekezdése szerintibekerülési értéken, illetve az 56. § szerint elszámoltértékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírtösszegével növelt, könyv szerinti értéken, a készletekre

Jogtár

38. oldal


adott eloleget az átutalt - a levonható elozetesenfelszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó -összegben, illetve a már elszámolt értékvesztésselcsökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növeltkönyv szerinti értéken kell kimutatni.

(2) A mérlegben a pénztár, csekkek értékeként azüzleti év mérlegfordulónapján a pénztárban lévoforintpénzkészlet értékét, a valutakészlet 60. § (2)bekezdése szerint átszámított forintértékét, azelektronikus pénzeszközök értékét, a kapott csekkekértékét kell kimutatni.

(3) A mérlegben a bankbetétek értékeként az üzleti évmérlegfordulónapján a hitelintézetnél elhelyezettforintbetét bankkivonattal egyezo értékét, továbbá adevizaszámlán lévo deviza bankkivonattal egyezoértékének a 60. § (2) bekezdése szerint átszámítottforintértékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azokatbelföldi vagy külföldi hitelintézetben helyezték el.

67. § (1) A saját tokét, a céltartalékot, akötelezettségeket a mérlegben - a 60. §-ban foglaltakfigyelembevételével - könyv szerinti értéken kellkimutatni.

(2) A mérlegben - a saját toke elemei között - különtételben negatív elojellel kell szerepeltetni a jegyzett, demég be nem fizetett toke értékét, ideértve akedvezményes áron kibocsátott dolgozói részvények,dolgozói üzletrészek értékének a dolgozókat terhelo,általuk még nem rendezett hányadának megfeleloértékét is.

68. § (1) Ha a kötelezettség visszafizetendo összegenagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendo összegeta mérlegben - jogcímének megfeleloen - akötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyébkötelezettségek vagy a váltótartozások között kellkimutatni a kötelezettség visszafizetésének idopontjáig,és a kiegészíto mellékletben be kell mutatni. A fizetendokamatként elszámolt különbözetbol a tárgyévet követoüzleti év(ek)et terhelo összeget az aktív idobelielhatárolások között kell állományba venni, ésidoarányosan kell elszámolni.

(2) A pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 42. § (5)bekezdése szerinti - kötelezettség összegét amegfizetett lízingdíjnak a lízingszerzodésbenmeghatározott törlesztés összegével csökkentetten kella mérlegbe beállítani. Az ilyen címen felvettkötelezettség összege nem foglalja magában apénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendo kamatösszegét.

(3)1

1 Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 167. § c).

A vevotol forintban kapott eloleget a ténylegesenbefolyt összegben, a devizában kapott eloleget a 60. §szerint forintra átszámított összegben kell a mérlegbenkimutatni a szerzodés szerinti teljesítést követoelszámolásig, az eloleg visszautalásáig, illetve másmódon történo elszámolásáig.

(4) A forintban felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesenfolyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentettösszegben, a devizában felvett hitelt, kölcsönt aténylegesen folyósított deviza, illetve a törlesztésekkelcsökkentett deviza 60. § szerint forintra átszámítottösszegében kell a mérlegben kimutatni.

(5) Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítésébolszármazó, általános forgalmi adót is tartalmazó

a) forintban teljesítendo kötelezettséget az elismert,számlázott összegben,

b) devizában teljesítendo kötelezettséget - kivéve, haaz ellenérték kiegyenlítése a 48. § (7) bekezdésének c)pontja alapján exportáruval történik - az elismert,számlázott devizaösszegnek a 60. § szerint forintraátszámított összegében

kell a mérlegben kimutatni mindaddig, amíg aztpénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, a PolgáriTörvénykönyv szerinti beszámítással ki nemegyenlítették, rendkívüli, illetve halasztott bevételként elnem számolták.

(6) A forintban fennálló váltótartozásokat a fizetendoforintösszegben, a devizában fennálló váltótartozásokata devizaösszegnek a 60. § szerint forintra átszámítottösszegében kell a mérlegben - az (1) bekezdésfigyelembevételével - kimutatni.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, abeszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinekalátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és etörvény eloírásai szerint megorizni, amely tételesen,ellenorizheto módon tartalmazza - a (3) bekezdésfigyelembevételével - a vállalkozónak a mérlegfordulónapján meglévo eszközeit és forrásaitmennyiségben és értékben.

(2) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknekmegfelelo mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy enyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárbabekerülo adatok valódiságáról - a leltár összeállításátmegelozoen - leltározással köteles meggyozodni, és azüzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározástmennyiségi felvétellel, illetve - a (3) bekezdésbenfoglaltak kivételével - a csak értékben kimutatotteszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegenhelyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben,vagyonkezelésben lévo értékpapírokat és egyéb, apénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbáa dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kellelvégeznie.

(3) Az árukészleteit az üzleti évben csak értékbennyilvántartó vállalkozó - a (2) bekezdéstol eltéroen - azüzleti év mérlegfordulónapját megelozo negyedévbenvagy az azt követo negyedévben is ellenorizheti tételesleltározással értékbeni nyilvántartásának a mérlegfordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. Aleltározással megállapított érték és a könyv szerinti értékkülönbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményétkell módosítani.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

70. § (1) Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévimérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózotteredményének levezetését - az ellenorzésmegállapításai alapján az elozo üzleti év(ek) mérlegszerinti eredményét módosító jelentos összegu hibákeredményre gyakorolt hatását elkülönítetten -tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosításáraható fobb tényezoket, a mérleg szerinti eredményösszetevoit, kialakulását mutatja be.

(2) Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi(üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi muveletekeredménye (a ketto együtt a szokásos vállalkozásieredmény) és a rendkívüli eredmény együttesösszegébol (adózás elotti eredmény) az adófizetésikötelezettség levonásával (összevontan adózotteredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozórészvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkalnövelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, akamatozó részvények kamatával csökkentett összegbenkell meghatározni.

Jogtár

39. oldal


71. § (1) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye -a vállalkozó döntésétol függoen - kétféle módonállapítható meg:

a) az üzleti évben elszámolt értékesítés nettóárbevételének, az eszközök között állományba vett sajátteljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek,valamint az üzleti évben elszámolt anyagjelleguráfordítások, személyi jellegu ráfordítások,értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttesösszegének különbözeteként (összköltség eljárással);

b) az üzleti évben elszámolt értékesítés nettóárbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, azértékesítés közvetett költségei különbözetének, valamintaz egyéb bevételek és az egyéb ráfordításokkülönbözetének összevont értékeként (forgalmi költségeljárással).

(2) Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozóeredménymegállapítás (1) bekezdés szerinti kétmódjának lehet "A" és "B" változata. Ennek megfeleloennégyféle eredménykimutatás készítheto, amelyektagolását a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza. Avállalkozó a 2., illetve a 3. számú melléklet közül, illetveezeken belül az "A", illetve "B" változat közül választhat.Amennyiben azonban a vállalkozó az egyik üzleti évbenösszköltség eljárással, a másik évben forgalmi költségeljárással (illetve ezeken belül az "A" vagy "B" változatszerint), illetve fordítva készíti az eredménykimutatást,biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az elozo üzletiév adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik eljárásról(változatról) a másikra való áttérésrol a kiegészítomellékletben tájékoztatást kell adni és az áttéréstindokolni kell.

(3) Az ellenorzés által megállapított nem jelentosösszegu hibák eredményre gyakorolt hatását azeredménykimutatás megfelelo tárgyévi adataitartalmazzák.

(4) Az eredménykimutatás 2. és 3. számúmellékletben megadott tételeinek további tagolásamegengedett, amennyiben az egyes tételek továbbirészletezése az eredmény valós értéke kialakulásánakmegismeréséhez, alátámasztásához ez szükséges. Újtételek is felvehetok, ha azok jogszabály szerintitartalmát az eloírt séma szerinti tételek egyikének etörvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le.

(5) A 2. és a 3. számú mellékletben megadotteredménykimutatás arab számmal jelzett tételei egy-egyrómai számmal jelzett bevétel-, illetveráfordításcsoporton belül összevonhatók, ha

a) azok összegükben a megbízható és valós összképszempontjából nem jelentosek,

b) azok összevonása elosegíti a világosság elvénekérvényesülését,

c) az összevont tételek és az összevonás indoka akiegészíto mellékletben bemutatásra kerül.

(6) Az (5) bekezdés szerinti összevonás nem érinthetia kapcsolt vállalkozásokkal összefüggo tételeket.

(7) Nem kell az eredménykimutatásban feltüntetniazon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem azelozo üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adatnem szerepel.

Az eredménykimutatás tételeinek tartalma

72. § (1) Az értékesítés nettó árbevételeként kellkimutatni a szerzodés szerinti teljesítés idoszakában azüzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésukészletek, valamint a teljesített szolgáltatásokárkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel

csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó -ellenértékét.

(2) A teljesítés idoszakában (üzleti évében) elszámoltértékesítés nettó árbevétele magában foglalja

a) a vevonek a szerzodésben meghatározottfeltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, avevo által elismert, elfogadott számlában rögzített vagya készpénzben kapott - általános forgalmi adót nemtartalmazó - ellenértékkel egyezo árbevételt,

b) a külföldi székhelyu vállalkozás magyarországifióktelepe által a külföldi székhelyu vállalkozásnak, akülföldi székhelyu vállalkozás más fióktelepénekteljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtásszámlázott ellenértékét az egymás közöttimegállapodásban, szerzodésben meghatározottfeltételek teljesítésekor a külföldi székhelyu vállalkozás,illetve annak más fióktelepe által elismert - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - összegben,

c) az árbevételbe beszámító árkiegészítést azadóhatósággal történo elszámolás alapján.

(3) Az értékesítés nettó árbevétele magában foglaljaa pénzügyi lízing keretében a lízingbe vevonek átadotttermék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztottfizetéssel történo eladáskor az eladott termékszámlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó -ellenértékét, eladási árát, a termék átadásakor,függetlenül a részletek megfizetésétol, a tulajdonjogmegszerzésétol, illetve annak idopontjától.

(4) Az értékesítés nettó árbevételeként kellelszámolni:

a)1


a kötelezettségek teljesítésére, acsereszerzodés keretében átadott vásárolt és sajáttermelésu készletek, nyújtott szolgáltatások - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - számlázott,megállapodás, csereszerzodés szerinti értékét a készletátadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás idopontjában,

b) az értékesített göngyöleg betétdíjas áronszámlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó -értékét,

c) a gazdasági társaságnál a jegyzett tokénektokekivonással történo leszállításakor a bevontrészvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenébenátadott vásárolt és saját termelésu készletek - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, a létesítookiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosulttestület határozatában rögzített értékének összegét,

d)2


a befektetett eszközök használati, üzemeltetési,kezelési jogának átengedéséért kapott - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - számlázott ellenértéket.

73. § (1) Az értékesítés nettó árbevétele nemtartalmazhatja az értékesítésrol kiállított számlában - akonkrét vásárolt és saját termelésu készlethez,szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - adottengedmény összegét.

(2) Az értékesítés nettó árbevételét csökkentotételként kell elszámolni:

a) a vásárolt és saját termelésu készletértékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóanutólag adott engedmény helyesbíto számlában rögzített- általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a

Jogtár

40. oldal


helyesbítés a teljesítés idopontjára vonatkozik);

b)1


a vásárolt és saját termelésu készletértékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan- a teljesítés idopontjában már fennálló, megismerheto,a szerzodés szerinti feltételektol való eltérések vagy ateljesítést követoen végrehajtott szerzodésmódosításokmiatt - utólag adott engedmény helyesbíto számlábanrögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó -értékét (a helyesbítés a teljesítés idopontjáravonatkozik);

c) a - teljesítés idopontjában a vevo által szerzodésszerinti teljesítésként elfogadott - vásárolt és sajáttermelésu készlet értékesítéséhez,szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a szavatosságijogok (igények) érvényesítése során - utólag adottengedmény helyesbíto számlában rögzített - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés aszavatossági igény megismerésének idopontjáravonatkozik);

d)2


az értékesített és késobb visszavett, a két idopontközött használt - a 72. § (3) bekezdése szerinti - termékvisszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladásiárát, a helyesbíto, illetve stornó számlában rögzített, aszerzodés szerinti feltételek teljesülésének késobbimeghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részbenvagy teljesen visszatérített - általános forgalmi adót nemtartalmazó - értékét (a helyesbítés a visszavételidopontjára vonatkozik);

e)3


a vásárolt és saját termelésu készletértékesítéséhez kapcsolódó visszáru, valamint azértékesített és késobb visszavett betétdíjas göngyöleghelyesbíto, illetve stornó számlában rögzített - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés avisszaszállítás, a visszavétel idopontjára vonatkozik).

(3) Az értékesítés nettó árbevételét növelo tételkéntkell elszámolni a vásárolt és saját termelésu készletértékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóanutólag felszámított felár, az eladási árat növelokorrekciók helyesbíto számlában rögzített - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés ateljesítés idopontjára vonatkozik).

74. § (1)4


Belföldi értékesítés árbevételeként kellelszámolni a belföldi vevonek értékesített vásárolt éssaját termelésu készlet, valamint a belföldi igénybe vevorészére teljesített szolgáltatás 75. § szerintmeghatározott értékét, függetlenül attól, hogy aztforintban, devizában, valutában, termék- vagyszolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítésárbevételeként kell elszámolni a vámszabad és atranzitterületen lévo vállalkozónak történo közvetlenértékesítés értékét, továbbá a vámszabad és atranzitterületen lévo vállalkozónál a belföldivállalkozónak, illetve a más vámszabad éstranzitterületen lévo vállalkozónak történo közvetlenértékesítés értékét.

(2)5


Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolnia vásárolt és saját termelésu készlet külkereskedelmitermékforgalomban külföldi vevonek történoértékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevorészére végzett szolgáltatásnyújtásnak a 75. § szerint

meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy aztdevizában, valutában, forintban, termék- vagyszolgáltatásimporttal egyenlítik ki.

(3) Az exportértékesítés árbevételét csökkenti amagyar határállomás és a külföldi rendeltetési helyközötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagyforintban számlázott, illetve fizetett - szállítási ésrakodási-raktározási költség a számlázott, fizetettforintösszegben, a valutának, illetve a devizának ateljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6) bekezdéseszerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén.

75. § (1)6


Az értékesítés 72. § (2) bekezdésének a)pontja szerinti árbevételének ellenértéke kiegyenlíthetoszámlajóváírással forintban vagy devizában,készpénzben forintban vagy jogszabályi eloírás alapjánvalutában, az értékesítés devizában meghatározottellenértékével azonos értéku importáruval,importszolgáltatással.

(2) Ha az ellenérték kiegyenlítése a 72. § (2)bekezdésének a) pontja szerinti számla alapjánforintban történik, akkor a számla szerinti - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - forintértéket kellárbevételként elszámolni.

(3) Az ellenértéknek forintban (készpénzben) történokiegyenlítésekor a kapott forintértéknek az általánosforgalmi adóval csökkentett összegét kell árbevételkéntfigyelembe venni.

(4) Ha az ellenérték kiegyenlítése a 72. § (2)bekezdésének a) pontja szerinti számla alapjándevizában történik, akkor a számla szerinti - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - deviza (7) bekezdésszerint átszámított forintértékét kell árbevételkéntelszámolni.

(5) Az ellenértéknek valutában (készpénzben) történokiegyenlítésekor a kapott valuta (7) bekezdés szerintátszámított - általános forgalmi adót nem tartalmazó -forintértékét kell árbevételként figyelembe venni.

(6) Ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértéku importáruval, illetveimportszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés,illetve az exportárbevétel forintértékét azimportbeszerzés, illetve az exportértékesítés, azexportszolgáltatás szerzodés szerinti devizaértékénekaz elso teljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6)bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámítottforintértékén kell meghatározni. Így az importbeszerzésértéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékbenis azonos lesz.

(7) A 72. § (2) bekezdése a) pontjának megfeleloszámla szerinti devizát, az ellenértékként kapott valutáta szerzodés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a 60.§ (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon kellforintra átszámítani.

76. § (1) Aktivált saját teljesítmények értékeként asaját eloállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (azeszközök között állományba vett) értéke és a sajáttermelésu készletek állományváltozása együttes(összevont) összegét kell kimutatni.

(2) Saját eloállítású eszközök aktivált értékeként kellkimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközökközött állományba vett saját teljesítmények [tárgyieszközök, immateriális javak, a 48. § (1), (3) bekezdéseszerinti, az eszközök értékét növelo munkák], továbbá a

Jogtár

41. oldal


tenyészállattá átminosített növendékállatok, valamint atörvény eloírásai szerint az egyéb ráfordítások, illetve arendkívüli ráfordítások között elszámolandó sajáteloállítású eszközök és saját teljesítmények - 51. §szerint meghatározott - közvetlen önköltségen számítottértékét (ideértve a saját termelésu készletekértékvesztését is).

(3) A saját termelésu készletek - 66. § (1) bekezdéseszerint meghatározott értéke - üzleti év végizáróállományának és az üzleti év elejeinyitóállományának különbözetét kellállományváltozásként figyelembe venni.

77. § (1) Egyéb bevételek az olyan, az értékesítésnettó árbevételének részét nem képezo bevételek,amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) soránkeletkeznek, és nem minosülnek sem a pénzügyimuveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.

(2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott

bevételeket,

b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmikamatok, kártérítések összegét,

c) a behajthatatlannak minosített - és az elozo üzletiév(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekrekapott összeget,

d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére -visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldigazdálkodótól, illetve természetes személytol, valamintállamközi szerzodés vagy egyéb szerzodés alapjánkülföldi szervezettol kapott támogatás, juttatás összegét,

e) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó,terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozásösszegét,

f)1


a szerzodésen alapuló - konkrét termékhez,anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetvekapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott engedményszerzodés szerinti összegét,

amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelozoüzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítésidopontjáig pénzügyileg rendezték. Az a)-f) pontokbanmeghatározottak egyéb bevételkénti elszámolásánaknem feltétele a mérlegkészítés idopontjáig történopénzügyi rendezés, ha e törvény, illetve más jogszabályeltéroen rendelkezik.2

2 Az utolsó mondatot beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 20. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2004. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni:a) a 41. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerint képzett

céltartalék összegének felhasználását (csökkenését,megszunését);

b)3


a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére -visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól,jogszabály által meghatározott szervezettol megkapott,illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítésidopontjáig - a vonatkozó jogszabályi eloírásoknakmegfeleloen - igényelt (járó) támogatás, juttatásösszegét;

c)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLII. törvény 323. § (4). Hatálytalan: 2003. I. 1-tol.

d) az eredeti követelést engedményezonél (eladónál)az átruházott (engedményezett) követelésnek azengedményes által elismert értékét a követelésátruházásakor;

e)5


az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlenértékesítésébol, továbbá az immateriális jószág, a tárgyieszköz 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerintijogcímen történo átadásából származó bevételt azértékesítéskor, az átadáskor;

f) a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítésidopontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve atárgyévet megelozo üzleti évi káreseményhezkapcsolódó - összeget;

g)6


a követelés eredeti jogosultjánál - ha akövetelésre korábban értékvesztést számolt el - akövetelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizáltösszeget;

h)7

7 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 175. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazható a2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2) szerint. A 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra alkalmazni kell.

a nyereség jellegu kerekítési különbözetet.(4) Egyéb bevételként kell elszámolni a 45. § (3)

bekezdése szerint halasztott bevételként elhatároltnegatív üzleti vagy cégértékbol az üzleti évben a 45. §(4) bekezdése szerint leírt összeget.

(5) Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni azértékvesztések visszaírt összegeit [ideértve azimmateriális javak, a tárgyi eszközök 53. § szerintelszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírtösszegét, továbbá a követelések 55. § (3) bekezdése, akészletek 56. § (4) bekezdése szerint visszaírtértékvesztésének összegét], valamint a kereskedelmiáruk nyereségjellegu leltárértékelési különbözeténekösszegét.

(6)8

8 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 175. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazható a2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2) szerint. A 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra alkalmazni kell.

Egyéb bevételt csökkento tételként kellelszámolni a (3) bekezdés e) pontja szerint értékesítettés a szerzodés szerinti feltételek teljesítésének késobbimeghiúsulása miatt visszavett, a két idopont közötthasznált eszköz - 73. § (2) bekezdés d) pontja szabályaiszerinti - visszavételkori értékét.

78. § (1) Az anyagjellegu ráfordítások között kellkimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, azigénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonhatóáltalános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, azegyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzésiértékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.

(2)9

9 Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2).

Anyagköltségként az üzleti évben felhasználtvásárolt anyagok bekerülési (értékvesztésselcsökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növeltbekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó-és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. Atermelés, a tevékenység, a szolgáltatás soránkeletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, azanyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher,jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével azanyagköltséget csökkenteni kell.

(3) Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzletiévben igénybe vett anyagjellegu és nem anyagjellegu

Jogtár

42. oldal


szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonhatóáltalános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott,fizetett, szerzodésben meghatározott összegben kellelszámolni.

(4) Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzletiévben felmerült, az eszközök bekerülési értékében elnem számolt (figyelembe nem veheto) illetéket,jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatásidíjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárásidíjat, bankköltséget (a kamat kivételével), biztosításidíjat, továbbá a saját eloállítású termékeknek a sajátkiskereskedelmi egységbe történo kiszállításakor, illetve(saját) üzemben történo felhasználásakor megfizetettadót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, aszerzodésben meghatározott (számított), a bevallottösszegben kell kimutatni.

(5) Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben -általában - változatlan formában eladott anyagok, árukbekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztésvisszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglaljamagában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelotételként kell kimutatni az értékesített betétdíjasgöngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott árukbeszerzési értékét csökkenteni kell a visszavettbetétdíjas göngyölegek bekerülési értékével.

(6) Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként avásárolt és változatlan formában értékesítettszolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni azértékesítéskor.

(7) A külföldi székhelyu vállalkozás magyarországifióktelepe a külföldi székhelyu vállalkozástól, vagyannak más fióktelepétol igénybe vett szolgáltatásokat(ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is)a számlázott értéken - jellegének megfeleloen - a (3)-(4), illetve a (6) bekezdés szerinti szolgáltatáskéntköteles az anyagjellegu ráfordítások között kimutatni.

79. § (1) Személyi jellegu ráfordítások azalkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezettagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetesszemély tulajdonos (tag) személyes közremuködéseellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyijellegu egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.

(2) Bérköltség minden olyan - az üzleti évhezkapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, azalkalmazottakat, a tagokat megilleto , az érvényesrendelkezések szerint bérként vagy munkadíjkéntelszámolandó járandóság, ideértve a természetesszemély tulajdonos (tag) személyes közremuködéseellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásbanállók és a munkavégzésre irányuló továbbijogviszonyban állók részére az üzleti évre bérkéntszámfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év utánelszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat,valamint a 13. és a további havi fizetést is), amelyelemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerintikeresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címenkifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadótfizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem atársadalombiztosítási járulékoknak.

(3) A személyi jellegu egyéb kifizetések közétartoznak a természetes személyek részére nembérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett,elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem

vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezenösszegek után a vállalkozó által fizetendo (fizetett)személyi jövedelemadó összegét is.

(4) Bérjárulékok a nyugdíjbiztosítási ésegészségbiztosítási járulék, az egészségügyihozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzésihozzájárulás, továbbá minden olyan, adók módjárafizetendo összeg, amelyet a személyi jelleguráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapjánállapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétol.

80. § (1) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni:a) az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek az

52. § (1)-(4) bekezdése szerint tervezett(meghatározott), az 53. § (3) bekezdése szerintmódosított értékcsökkenése összegét,

b) a (2) bekezdés szerint a használatbavételkorelszámolt összeget.

(2)1

1 Megállapította: 2005. évi CXII. törvény 5. §. Hatályos: 2006. I. 1-tol. Eloször a 2006. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

A 100 ezer forint egyedi beszerzési, eloállításiérték alatti vagyoni értéku jogok, szellemi termékek,tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozódöntésétol függoen - a használatbavételkorértékcsökkenési leírásként egy összegbenelszámolható.

81. § (1) Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítésnettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nemkapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegu tételek,amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) soránmerülnek fel, és nem minosülnek sem a pénzügyimuveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.

(2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:a) az üzleti év mérlegfordulónapja elott bekövetkezett,

a mérlegkészítés idopontjáig ismertté váltkáreseményekkel kapcsolatos - a le nem vonhatóáltalános forgalmi adót is magában foglaló -kifizetéseket, elszámolt, fizetendo összegeket;

b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés idopontjáigismertté vált, elszámolt, fizetendo, a mérlegfordulónapelotti idoszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek,fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét;

c)2


a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére -visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldigazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adotttámogatás, juttatás összegét;

d) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó,terméktanácsok javára teljesített - az üzleti évhezkapcsolódó - befizetések összegét;

e)3


az államháztartás egyes alrendszereivel (aközponti kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok,a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosításköltségvetéseivel), az Európai Unió különbözo pénzügyialapjaival (pénzügyi forrásaival) elszámolt - a bekerülésiérték részét nem képezo, illetve a költségek között elnem számolható - adók, díjak, illetékek, hozzájárulásoktárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendo összegét;

f) a külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendonyereségadó összegét;

g)4

4 Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 239. §. Hatályos: 2003. I. 1-tol. Eloször a 2003. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2002.évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

a szerzodésen alapuló - konkrét termékhez,anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetvekapcsolódó, nem számlázott - utólag adott engedményszerzodés szerinti, a mérlegkészítés idopontjáigpénzügyileg rendezett összegét;

Jogtár

43. oldal


h)1

1 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 176. §. Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazható a 2008.évi LXXXI. törvény 271. § (2) szerint. A 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra alkalmazni kell.

a veszteség jellegu kerekítési különbözetet.(3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:

a) a 41. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerint az üzletiévben képzett céltartalék összegét, a képzettcéltartalékot növelo összeget;

b) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírtösszegét;

c) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlenértékesítésekor azok könyv szerinti értékét;

d)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIV. törvény 173. § (3). Hatálytalan: 2002. I. 1-tol.

e) a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, azállományból kivezetett vásárolt és saját termelésukészlet könyv szerinti értékét;

f) az eredeti követelést engedményezonél (eladónál)az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyvszerinti értékét a követelés átruházásakor.

(4) Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kellkimutatni:

a) az értékvesztés összegét, ideértve az immateriálisjavak, a tárgyi eszközök 53. § (1)-(2) bekezdése szerintelszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, akövetelések 55. § (1)-(2) bekezdése, a készletek 56. §(1)-(3) bekezdés szerint elszámolt értékvesztésénekösszegét;

b) a kereskedelmi áruk veszteségjelleguleltárértékelési különbözetének összegét;

c)3


a termeléshez, a tevékenységhez, aszolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó - a sajáttermelésu készlet költségei között el nem számolt - adókés adójellegu tételek összegét.

82. § (1) Az értékesítés közvetlen költségei között kellkimutatni az értékesített saját termelésu készletek ésteljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, azeladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített)szolgáltatások értékét.

(2) Az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségemagában foglalja az értékesített saját termelésukészletek, a teljesített saját szolgáltatások - 51. § szerintmeghatározott - közvetlen önköltségét a 66. § (1)bekezdésében foglaltak szerint meghatározott értéken.

(3) Az értékesítés közvetett költségei között azértékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatásiköltségeket és az egyéb általános költségeket kellszerepeltetni.

(4) Az értékesítési, forgalmazási költségek között azértékesítéssel kapcsolatos külön költségeket(csomagolási, szállítási költségek, bizományi díjak), akésztermékek, az értékesítésre váró áruk raktározásiköltségeit, az értékesíto részlegek és irodák költségeit, areklám, a propaganda és a piackutatás költségeit kellkimutatni, függetlenül attól, hogy az az értékesítéshezközvetlenül hozzárendelheto-e vagy sem. Azértékesítéshez közvetlenül hozzákapcsolhatóköltségeket, továbbá a kereskedelmi tevékenységközvetlenül elszámolható költségeit indokoltelkülönítetten kimutatni.

(5) Az igazgatási költségek között kell kimutatni azigazgatás személyi és anyagjellegu, valamint egyéb

költségeit.(6) Az egyéb általános költségek között kell kimutatni

a muködés egyéb közvetett költségeit.

83. § (1) A pénzügyi muveletek eredménye apénzügyi muveletek bevételeinek és ráfordításainakkülönbözete.

(2) A pénzügyi muveletek bevételei közé tartoznak: akapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedésekértékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetettpénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, azegyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegu bevételek,a pénzügyi muveletek egyéb bevételei.

(3) A pénzügyi muveletek ráfordításai közé tartoznak:a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, afizetendo kamatok és kamatjellegu ráfordítások, apénzügyi muveletek egyéb ráfordításai, a részesedések,az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése.

84. § (1) Kapott (járó) osztalék és részesedés atulajdoni részesedést jelento befektetés után kapott, azadózott eredménybol járó összeg (ideértve a kamatozórészvények után kapott, illetve járó kamatot is),amennyiben az a mérlegkészítés idopontjáig ismerttévált.

(2) Részesedések értékesítésénekárfolyamnyereségeként kell kimutatni a befektetettpénzügyi eszközök között lévo tulajdoni részesedéstjelento befektetés értékesítésekor az értékesítettbefektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti -nyereségjellegu - különbözetet.

(3) Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,árfolyamnyeresége között kell kimutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatottadott kölcsön (ideértve a bankbetétet is), hitelviszonytmegtestesíto kamatozó értékpapír után kapott(esedékes, járó) kamat összegét, továbbá a befektetettpénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesíto kamatozó értékpapír értékesítésekor azeladási árban lévo kamat összegét;

b)4


a befektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott befektetési jegyek nettó eszközértéke ésnévértéke közötti különbözet összegében kapott hozamösszegét, függetlenül attól, hogy az kamatból,osztalékból vagy árfolyamnyereségbol származik,továbbá a befektetési alapnak történo eladáskor,beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti értékkülönbözetében realizált hozamot, valamint a befektetettpénzügyi eszközök között kimutatott kockázatitokealap-jegyek után kapott hozam összegét [forgatási célúbefektetés esetén ezeket a hozamokat az egyéb kapott(járó) kamatok és kamatjellegu bevételek között kellfigyelembe venni];

c) a pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévo kapott(járó) kamat összegét;

d) a tartós befektetést jelento diszkont értékpapírvételára és névértéke közötti különbözetbol a tárgyévreidoarányosan jutó összeget;

e) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatottés eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítoértékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árbanlévo kamattal, diszkont értékpapírnál a d) pont szerintelszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetvenévértéke és könyv szerinti értéke közötti -

Jogtár

44. oldal


nyereségjellegu - különbözetet az értékesítéskor, illetvea beváltáskor.

(4) A befektetett pénzügyi eszközök kamataitcsökkento tételként kell kimutatni a (3) bekezdés a)pontja szerinti kamatozó értékpapír vételárában lévokamat (beszerzéskor elszámolt) összegét.

(5) Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegubevételek között kell kimutatni:

a) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesíto kamatozó értékpapír után kapott(esedékes, járó) kamat összegét, továbbá ezenértékpapír értékesítésekor az eladási árban lévo kamatösszegét;

b) a forgóeszközök között kimutatott kölcsön,váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedékes,járó) kamat összegét;

c) a forgóeszközök között kimutatott diszkontértékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetbola tárgyévre idoarányosan jutó összeget;

d) a pénzügyi intézménnyel kötött valódi penziósügylet esetén az azonnali eladási ár és a határidosvisszavásárlási ár (kötési ár) különbözetét;

e)1


a valódi penziós ügyletek és az óvadékirepóügyletek esetén a határidos viszonteladásikötelezettség mellett vásárolt eszköz követeléskéntkimutatott vételára és kötelezettségként kimutatottviszonteladási ára közötti különbözet összegében,valamint a kölcsönbe adott értékpapír után járókölcsönzési díj összegében elszámolt kamatbevételt;

f) kamatjellegu bevételként a kamatfedezeti ügyletek(határidos, opciós, swap és azonnali ügyletek) teljesnyereségét, ha az ügylet az üzleti évmérlegfordulónapjáig lezárult, továbbá a mérlegfordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve azopciós ügyleteket) idoarányos nyereségét, legfeljebb afedezett alapügylet idoarányos veszteségénekösszegéig;

g)2


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történoértékelés alkalmazása esetén, kamatjellegu bevételtcsökkento tételként a kamatfedezeti ügyletekveszteségét, ha az ügylet az üzleti évmérlegfordulónapjáig lezárult, legfeljebb a fedezettalapügylet nyereségének összegéig, továbbá a mérlegfordulónapjáig még le nem zárt ügyletek várhatóveszteségét a kamatfedezeti célú piaci érték (valósérték) fedezeti ügyletek esetében az 59/E. § (5)bekezdése szerint meghatározott összegben, illetve akamatfedezeti célú cash-flow fedezeti ügyletnekminosülo kamat-swap ügyletek esetében a változókamatláb és a fix kamatláb névleges tokeösszegrevetített, az adott elszámolási idoszakra jutó, a mérlegfordulónapjáig idoarányosan számított összegénekkülönbözetében,függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodóvagy magánszemély fizeti.

(6) Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegubevételek csökkento tételeként kell kimutatni az (5)bekezdés a) pontja szerinti kamatozó értékpapírvételárában lévo kamat (beszerzéskor elszámolt)összegét.

(7) A pénzügyi muveletek egyéb bevételei között kellkimutatni:

a) a forgóeszközök között kimutatott tulajdonirészesedést jelento befektetések (ideértve a sajátrészvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az

értékesített befektetés eladási ára és könyv szerintiértéke közötti - nyereségjellegu - különbözetet(árfolyamnyereséget);

b) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesíto értékpapír - a kamatozó értékpapírnál azeladási árában lévo kamattal, diszkont értékpapírnál az(5) bekezdés c) pontja szerint elszámolt kamattalcsökkentett - eladási ára és könyv szerinti értéke közötti- nyereségjellegu - különbözetet (árfolyamnyereséget)az értékesítéskor;

c) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesíto kamatozó értékpapír beváltásakor anévérték és a könyv szerinti érték közötti -nyereségjellegu - különbözetet (árfolyamnyereséget);

d) a diszkont értékpapír beváltásakor a (3) bekezdésd), illetve az (5) bekezdés c) pontja szerintkamatbevételként elszámolt összeggel csökkentettnévérték és a vételár közötti - nyereségjellegu -különbözetet;

e) a hitelviszonyt megtestesíto értékpapír éventetörténo toketörlesztése esetén a törleszto rész, valaminta könyv szerinti értéknek a törleszto rész és a törlesztorészt is magában foglaló hátralévo törleszto részekarányában meghatározott összege közötti -nyereségjellegu - különbözetet;

f) a deviza- és valutakészletek forintra átváltásávalkapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldipénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyieszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghezkapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizáltárfolyamnyereséget;

g)3


a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékreszóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapírés kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor - a 60.§ (3) bekezdése szerint - összevontan elszámoltárfolyamnyereséget;

h) a névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítokamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértékeközötti - nyereségjellegu - különbözetbol az idobelilegelhatárolt összeget;

i) a névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítokamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértékeközötti - nyereségjellegu - különbözet korábbanidobelileg elhatárolt összegének megszüntetését;

j) a nem fedezeti célú elszámolási határidos, opciósügyletek és swap ügyletek határidos része esetén, azügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat elottimegszüntetése) idopontjában érvényes piaci árfolyamés kötési (határidos) árfolyam közötti - nyereségjellegu -különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása amérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a pénzügyilegis realizált nyereségjellegu különbözetnek a tárgyévreidoarányosan jutó összegét, amennyiben az ügyletzárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítésidopontja között megtörtént;

k) a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek(határidos, opciós, swap és azonnali ügyletek)nyereségének teljes összegét, ha az ügylet zárása amérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a nyereségtárgyévre jutó idoarányos összegét, legfeljebb a fedezettalapügylet idoarányos vesztesége összegéig, ha azügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérlegfordulónapjáig nem zárult le;

l) a kiírt opcióért kapott opciós díjat;

Jogtár

45. oldal


m) a vásárolt követelés könyv szerinti értékétmeghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét;

n) a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási árés a könyv szerinti érték közötti - nyereségjellegu -különbözetet;

o)1


a szerzodésben meghatározott fizetési határidon(esedékességen) belül történt pénzügyi rendezésesetén kapott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos,nem számlázott - engedmény összegét;

p)2


közös tevékenység, közös üzemeltetés esetén aközös költségeknek (ráfordításoknak) a közöstevékenységben, a közös üzemeltetésben részt vevokre- a tárgyévvel kapcsolatosan - átterhelt összegét, illetvea közös tevékenységbol, közös üzemeltetésbolszármazó nyereség - tárgyévvel kapcsolatosan - átvett(járó) összegét;

r) egyesülésnél a muködés költségeinek - tárgyévvelkapcsolatosan - az egyesülés tagjaira átterheltösszegét;

s)3


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történoértékelés alkalmazása során, a kereskedési célúszármazékos ügyletek esetén, az ügylet zárása(lejárata, ellenügylet kötése, lejárat elottimegszüntetése) idopontjában érvényes piaci árfolyamés kötési (határidos) árfolyam közötti - nyereségjellegu -különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása amérleg fordulónapjáig megtörtént, valamint a mérlegfordulónapján érvényes piaci árfolyam és a kötési(határidos) árfolyam közötti - nyereségjellegu -különbözet összegét, ha az ügylet a mérlegfordulónapjáig nem zárult le, ideértve a 85. § (2)bekezdésének f) pontja és (3) bekezdésének t) pontjaszerinti fedezeti ügyletnek az alapügylet veszteségétmeghaladó összegét is;

t)4


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történoértékelés alkalmazása során bevételt csökkentotételként a nem kamatfedezeti célú fedezeti ügyletekveszteségének összegét, ha az ügylet zárása a mérlegfordulónapjáig megtörtént, illetve a nem kamatfedezeticélú piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek várhatóveszteségének összegét, a mérlegfordulónapi piaci ár,árfolyam és a kötési (határidos) árfolyam közötti -veszteségjellegu - különbözet összegében, ha az ügyleta mérleg fordulónapjáig nem zárult le, legfeljebb afedezett alapügylet tárgyévben elszámolt nyereségénekösszegében;

u)5


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken értékeltkereskedési célú, mérlegben szereplo pénzügyieszközök pozitív értékelési különbözetét.

(8) A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél,hitelviszonyt megtestesíto értékpapírnál a (2) bekezdés,a (3) bekezdés a)-b) és e) pontja, a (7) bekezdés a)-d)pontja szerinti árfolyamnyereséget a devizaárfolyamváltozása hatásának kiszurésével kellmeghatározni.

85. § (1) Befektetett pénzügyi eszközökárfolyamveszteségeként kell kimutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatottés eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítoértékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árábanlévo kamattal, diszkont értékpapírnál a 84. § (3)bekezdésének d) pontja szerint elszámolt kamattal

csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyvszerinti értéke közötti - veszteségjellegu - különbözetetaz értékesítéskor, illetve a beváltáskor;

b) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatotttulajdoni részesedést jelento befektetés értékesítésekoraz értékesített befektetés eladási ára és könyv szerintiértéke közötti - veszteségjellegu - különbözetet.

(2) Fizetendo kamatok és kamatjellegu ráfordításokközött kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azthitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemélyrészére kell fizetni:

a) a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségekközött nyilvántartott kölcsönök, hitelek,kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítoértékpapír kibocsátásból fennálló tartozások,váltótartozások után fizetett, fizetendo (esedékes) kamatösszegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt,figyelembe vett kamat kivételével;

b) a hátrasorolt kötelezettségek (az alárendeltkölcsöntoke) után fizetett, fizetendo (esedékes) kamatösszegét;

c) befektetési jegyeknél a befektetési alapnak történoeladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyvszerinti érték különbözetében realizált veszteséget;

d)6


a valódi penziós ügyletek és az óvadékirepóügyletek esetén a határidos visszavásárlásikötelezettség mellett eladott eszköz kötelezettségkéntkimutatott eladási ára és követelésként kimutatottvisszavásárlási ára közötti különbözet összegében,valamint a kölcsönbe vett értékpapír után fizetendokölcsönzési díj összegében elszámolt kamatráfordítást;

e)7


kamatfedezeti ügyletek (határidos, opciós, swapés azonnali ügyletek) teljes veszteségét, ha az ügylet amérleg fordulónapjáig lezárult, továbbá a mérlegfordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve azopciós ügyleteket) idoarányos veszteségét, legfeljebb afedezett alapügylet idoarányos nyereségénekösszegéig;

f)8


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történoértékelés alkalmazása esetén, kamatjellegu ráfordítástcsökkento tételként a kamatfedezeti ügyleteknyereségét, ha az ügylet az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, legfeljebb a fedezett alapügyletveszteségének összegéig, továbbá a mérlegfordulónapjáig még le nem zárt ügyletek nyereségét akamatfedezeti célú piaci érték (valós érték) fedezetiügyletek esetében az 59/E. § (5) bekezdése szerintmeghatározott összegben, illetve a kamatfedezeti célúcash-flow fedezeti ügyletnek minosülo kamat-swapügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatlábnévleges tokeösszegre vetített, az adott elszámolásiidoszakra jutó, a mérleg fordulónapjáig idoarányosanszámított összegének különbözetében.

(3) A pénzügyi muveletek egyéb ráfordításai közöttkell kimutatni:

a) a forgóeszközök között kimutatott tulajdonirészesedést jelento befektetések (ideértve a sajátrészvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor azértékesített befektetés eladási ára és könyv szerintiértéke közötti - veszteségjellegu - különbözetet(árfolyamveszteséget);

b) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt

Jogtár

46. oldal


megtestesíto értékpapír - kamatozó értékpapírnál azeladási árában lévo kamattal, diszkont értékpapírnál a84. § (5) bekezdésének c) pontja szerint elszámoltkamattal csökkentett - eladási ára és könyv szerintiértéke közötti - veszteségjellegu - különbözetet(árfolyamveszteséget) az értékesítéskor;

c) a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonytmegtestesíto kamatozó értékpapír beváltásakor anévérték és a könyv szerinti érték közötti -veszteségjellegu - különbözetet (árfolyamveszteséget);

d) a diszkont értékpapír beváltásakor a 84. § (3)bekezdésének d), illetve a 84. § (5) bekezdésének c)pontja szerint kamatbevételként elszámolt összeggelcsökkentett névérték és a vételár közötti -veszteségjellegu - különbözetet;

e) a hitelviszonyt megtestesíto értékpapír éventetörténo toketörlesztése esetén a törleszto rész, valaminta könyv szerinti értéknek a törleszto rész és a törlesztorészt is magában foglaló hátralévo törleszto részekarányában meghatározott összege közötti -veszteségjellegu - különbözetet;

f) a deviza- és valutakészletek forintra átváltásávalkapcsolatos árfolyamveszteséget, valamint a külföldipénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyieszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghezkapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizáltárfolyamveszteséget;

g)1


a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékreszóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz,értékpapír és kötelezettség mérlegfordulónapiértékelésekor - a 60. § (3) bekezdése szerint -összevontan elszámolt árfolyamveszteséget;

h) a névérték felett vásárolt, hitelviszonytmegtestesíto kamatozó értékpapír bekerülési értéke ésnévértéke közötti - veszteségjellegu - különbözetbol azidobelileg elhatárolt összeget;

i) a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítokamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértékeközötti - veszteségjellegu - különbözet idobelilegelhatárolt összegének megszüntetését;

j) a nem fedezeti célú elszámolási határidos, opciósügyletek és swap ügyletek határidos része esetén, azügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat elottimegszüntetése) idopontjában érvényes piaci árfolyamés kötési (határidos) árfolyam közötti - veszteségjellegu- különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása amérleg fordulónapjáig megtörtént, továbbá apénzügyileg is realizált veszteségjellegu különbözeténeka tárgyévre idoarányosan jutó összegét, ha az ügyletzárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítésidopontja között megtörtént, valamint a veszteségjellegukülönbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét,ha az ügylet zárása a mérlegkészítés idopontjáig nemtörtént meg;

k) a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek(határidos, opciós, swap és azonnali ügyletek)veszteségének teljes összegét, ha az ügylet zárása amérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a veszteségtárgyévre jutó idoarányos összegét, legfeljebb a fedezettalapügylet idoarányos nyereségének összegéig, ha azügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérlegfordulónapjáig nem zárult le;

l) a vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díjat, alejáratkor le nem hívott vételi opcióért fizetett opciósdíjat, és a forgatási célú értékpapír beszerzéséhezkapcsolódóan felmerült, lehívott vételi opció opciós díját,

ha ez utóbbit a vállalkozó a 61. § (2) bekezdése szerinta beszerzési értékben nem veszi figyelembe;

m) a behajthatatlannak minosített vásárolt követelésleírt összegét, továbbá a vásárolt követelés könyvszerinti értékének azon részét, amelyre a befolytpénzbevétel nem nyújt fedezetet;

n) a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási árés a könyv szerinti érték közötti - veszteségjellegu -különbözetet;

o)2


a szerzodésben meghatározott fizetési határidon(esedékességen) belül történt pénzügyi rendezésesetén adott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos,nem számlázott - engedmény összegét;

p)3


közös tevékenység, közös üzemeltetés esetén aközös költségeknek (ráfordításoknak) a közöstevékenységben, a közös üzemeltetésben részt vevokáltal - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített,megtérítendo összegét, illetve a közös tevékenységbol,közös üzemeltetésbol származó nyereség - tárgyévvelkapcsolatosan - átadott (fizetendo) összegét;

r) egyesülés tagjainál az egyesülés muködésiköltségeinek - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérítettösszegét;

s)4


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történoértékelés alkalmazása során, a kereskedési célúszármazékos ügyletek esetén, az ügylet zárása(lejárata, ellenügylet kötése, lejárat elottimegszüntetése) idopontjában érvényes piaci árfolyamés kötési (határidos) árfolyam közötti - veszteségjellegu- különbözet teljes összegét, ha az ügylet zárása amérleg fordulónapjáig megtörtént, valamint a mérlegfordulónapján érvényes piaci árfolyam és a kötési(határidos) árfolyam közötti veszteségjellegu különbözetpénzügyileg nem realizált várható összegét, ha azügylet a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, ideértve a84. § (5) bekezdés g) pontja és a (7) bekezdés t) pontjaszerinti fedezeti ügyletnek az alapügylet nyereségétmeghaladó összegét is;

t)5


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történoértékelés alkalmazása során ráfordítást csökkentotételként a nem kamatfedezeti célú fedezeti ügyleteknyereségének összegét, ha az ügylet zárása a mérlegfordulónapjáig megtörtént, illetve a nem kamatfedezeticélú piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek várhatónyereségének összegét a mérlegfordulónapi piaci ár,árfolyam és a kötési (határidos) árfolyam közötti -nyereségjellegu - különbözet összegében, ha az ügyleta mérleg fordulónapjáig nem zárult le, legfeljebb afedezett alapügylet tárgyévben elszámolt veszteségénekösszegében;

u)6


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken értékeltkereskedési célú, mérlegben szereplo pénzügyieszközök negatív értékelési különbözetét.

(4) A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél,hitelviszonyt megtestesíto értékpapírnál az (1)bekezdés, a (2) bekezdés a) pontja, a (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti árfolyamveszteséget a devizaárfolyamváltozása hatásának kiszurésével kellmeghatározni.

(5) A pénzügyi muveletek egyéb bevételeinek a 84. §(7) bekezdése szerinti tételei a pénzügyi muveletekegyéb ráfordításai (3) bekezdés szerinti tételeivel nemvonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni,

Jogtár

47. oldal


kivéve a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámoltárfolyamkülönbözetet, amelyet összevontan kellkimutatni.

(6) Részesedések, értékpapírok, bankbetétekértékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedéstjelento befektetések, a hitelviszonyt megtestesítoértékpapírok, a tartós bankbetétek elszámoltértékvesztését, csökkentve azt a korábban leírtértékvesztések visszaírt összegével.

86. § (1) A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételekés a rendkívüli ráfordítások különbözete.

(2) A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordításokfüggetlenek a vállalkozási tevékenységtol, a vállalkozórendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásosvállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlenkapcsolatban.

(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:

a) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságbabevitt vagyontárgyak létesíto okiratban, annakmódosításában meghatározott értékét;

b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) agazdasági társaság jogutód nélküli megszunése esetén(a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), azerrol szóló határozat jogerore emelkedésekor amegszunt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyonibetétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztásijavaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségekmegállapodás szerinti értékének különbözetét,amennyiben a kapott eszközök értéke a több;

c)1


az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén -az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzettrészesedés bekerülési értékeként a megszuntrészesedésre jutó - a jogelod gazdasági társaságvégleges vagyonmérlege szerinti - saját toke összegét(kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaságvégleges vagyonmérlege szerinti saját toke összegét);

d) a külso tulajdonosnál (tagnál) - a gazdaságitársaság beolvadása esetén - az átvevo (beolvasztó)gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülésiértékeként a megszunt részesedésre jutó - a jogelodgazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti -saját toke összegét;

e)2


a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) agazdasági társaság jegyzett tokéjének leszállításakor,ha a tokeleszállítás tokekivonás útján valósul meg, abevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét)névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét;

f)3


a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, avisszaváltható részvény bevonása esetén, azoknévértékét;

g)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (8). Hatálytalan: 2004. I. 1-tol. A folyamatban lévo ügyekben még alkalmazni kell.

h) a tartozásátvállalás során harmadik személy által -ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerzodés(megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelezoáltal elengedett, valamint az elévült kötelezettségösszegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik;

i)5


a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a 77. §(2) bekezdésének d) pontja, illetve a 86. § (4)bekezdésének b) pontja alá nem tartozó támogatás,véglegesen átvett pénzeszközök összegét;

j)6


a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatásokpiaci - illetve jogszabály eltéro rendelkezése esetén ajogszabály szerinti - értékét.

(4) A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, dehalasztott bevételként idobelileg el kell határolni:

a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha azbeszerzett eszközhöz kapcsolódik;

b)7


a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettségnélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatásvéglegesen átvett pénzeszközök összegét;

c)8


a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá azajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelteszközök piaci - illetve jogszabály eltéro rendelkezéseesetén a jogszabály szerinti - értékét;

d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által -ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerzodés(megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzetteszközhöz kapcsolódik.

(5)9

9 Az utolsó mondatot beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 293. § (3). Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni, de a 2007. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Rendkívüli bevételként kell kimutatni a (4)bekezdés szerint halasztott bevételként elszámolt,idobelileg elhatárolt összegbol a 45. § (2) bekezdéseszerint a kapcsolódó költségek, ráfordításokellentételezésére megszüntetett összeget. Amennyibena halasztott bevételként kimutatott összeg jelentos és amegbízható és valós összkép követelménye aztindokolja, a megszüntetést - az ellentételezettköltségnek, illetve ráfordításnak megfeleloen - az egyébbevételekkel, illetve a pénzügyi muveletek bevételeivelszemben is el lehet számolni.

(6) A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni:

a) a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzetttoke emelésekor a gazdasági társaságba bevittvagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét;

b)10


a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, avisszaváltható részvény bevonása esetén, azokvisszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét;

c) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságjogutód nélküli megszunése esetén (a felszámolás, avégelszámolás befejezésekor) - az errol szóló határozatjogerore emelkedésekor - a jogelod gazdaságitársaságban lévo megszunt részesedésének(részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek)nyilvántartás szerint (könyv szerinti) értékét, valamint amegszunés miatt - a megszunt részesedés (részvények,üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében - kapotteszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének ésaz átvett kötelezettségek megállapodás szerinti

Jogtár

48. oldal


értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközökértéke a kevesebb;

d) az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása esetén -az átalakult gazdasági társaságban lévo megszuntrészesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek,vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti)értékét;

e) a külso tulajdonosnál (tagnál) - a gazdaságitársaság beolvadása esetén - a jogelod gazdaságitársaságban lévo megszunt részesedésének(részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek)nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét;

f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságjegyzett tokéjének leszállításakor, ha a tokeleszállítástokekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések(részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartásszerinti (könyv szerinti) értékét.

(7) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni:a) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás

szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatásokbekerülési értékét, a felszámított, az átvevo által megnem térített általános forgalmi adóval növelt összegben,valamint - a behajthatatlannak nem minosülo -elengedett követelés könyv szerinti értékét;

b) a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül -átvállalt kötelezettség szerzodés (megállapodás) szerintiösszegét - a 33. § (1) bekezdésénekfigyelembevételével - a tartozást átvállalónál;

c)1


a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott,pénzügyileg rendezett, a 81. § (2) bekezdésének c)pontja alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadottpénzeszközök összegét;

d)2


a 86. § (4) bekezdés b) pontja szerintifejlesztési célra kapott támogatás visszafizetett összegét.

(8) A (3)-(4) bekezdés szerinti rendkívüli bevételeket,a (6)-(7) bekezdés szerinti rendkívüli ráfordításokat afelsorolt jogcímek szerint a kiegészíto mellékletbenrészletezni kell, amennyiben azok eredményre gyakorolthatása jelentos.

(9)3

3 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 293. § (4). Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni, de a 2007. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni,de halasztott ráfordításként idobelileg el lehet határolni -az összemérés számviteli alapelv érvényesüléseérdekében - a vállalkozó által megvalósított(megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján azüzemeltetonek térítés nélkül (visszaadási kötelezettségnélkül) átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartásszerinti értékét, amelyet a jövobeni vállalkozásitevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.

87. § (1) Az adózás elotti eredmény a szokásosvállalkozási eredmény és a rendkívüli eredményösszevont összege.

(2) Az adófizetési kötelezettség összegét azadóbevallás alapján kell kimutatni.

(3) Az adózott eredmény az adózás elotti eredményés az adófizetési kötelezettség különbözetével egyezikmeg.

(4) A mérleg szerinti eredmény a szabad

eredménytartalékból osztalékra, részesedésre, akamatozó részvény utáni kamatra - az (5) bekezdésszerint - igénybe vett összeggel módosított adózotteredmény és a jóváhagyott osztalék, részesedés,kamatozó részvény utáni kamat különbözete.

(5)4

4 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXII. törvény 30. § (4). Hatálytalan: 2006. I. 1-tol.

Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nemnyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre,kamatozó részvény utáni kamatra és a szabaderedménytartalék erre igénybe veheto, akkor a szabaderedménytartalékból igénybe vett összeget is be kellállítani az eredménykimutatásba.

Kiegészíto melléklet

88. § (1) A kiegészíto mellékletbe azokat a számszeruadatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni,amelyeket e törvény eloír, továbbá mindazokat, amelyeka vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, muködéseeredményének megbízható és valós bemutatásához atulajdonosok, a befektetok, a hitelezok számára - amérlegben, az eredménykimutatásban szereploköntúlmenoen - szükségesek. A kiegészíto mellékletben bekell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos - másjogszabályban eloírt - információkat is.

(2) A kiegészíto mellékletben értékelni kell avállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmihelyzetét, az eszközök és a források összetételét, asaját toke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, alikviditás és a fizetoképesség, valamint ajövedelmezoség alakulását.

(3) A számviteli politika meghatározó elemeit és azokváltozását, a változás eredményre gyakorolt hatását akiegészíto mellékletben külön be kell mutatni.

(4)5


A kiegészíto mellékletben ismertetni kell abeszámoló összeállításánál alkalmazottszabályrendszert, annak fobb jellemzoit, az alkalmazottértékelési eljárásokat és az értékcsökkenéselszámolásának számviteli politikában meghatározottmódszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyesmérlegtételeknél alkalmazott - az elozo üzleti évto l eltéro- eljárásokból eredo, az eredményt befolyásoló eltérésekindokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, azeredményre gyakorolt hatásukat.

(5) A kiegészíto mellékletben be kell mutatni azellenorzés során feltárt jelentos összegu hibákeredményre, az eszközök és a források állományáragyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban amegfelelo tételeknél összevontan szereplo - hatását,évenkénti megbontásban.

(6) A kiegészíto mellékletnek tartalmaznia kelllegalább a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is.

(7)6


A kiegészíto mellékletben be kell mutatni azadózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot,amennyiben az nem egyezik meg a jóváhagyásrajogosult testület által elfogadott határozattal.

(8)7

7 Megállapította: 2007. évi LXXV. törvény 210. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Rendelkezéseit elso alkalommal a 2008-ban induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

Ha e törvény, illetve más jogszabály eloírásaszerint a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelezo, akkor

a) erre a kötelezettségre a beszámoló kiegészítomellékletében kiemelten és egyértelmuen utalni kell,továbbá

Jogtár

49. oldal


b) a kiegészíto mellékletben be kell mutatni a tárgyéviüzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért akönyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint akönyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyébbizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, azadótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nemkönyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakatkülön-külön összesítve.

(9)1


Ha a vállalkozóra vonatkozik a 151. § (1)bekezdés szerinti kötelezettség, a kiegészítomellékletben fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatáskörébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséértfelelos személy - a 151. § (3) bekezdése szerintinyilvántartásban szereplo - nyilvános adatait.

89. § (1) A kiegészíto mellékletnek tartalmaznia kell:a) minden olyan gazdasági társaság nevét és

székhelyét, amely a mellékletet készíto vállalkozónakleányvállalata,

b) minden olyan gazdasági társaság nevét ésszékhelyét, amelyet a mellékletet készíto vállalkozó másvállalkozóval közösen vezet,

c) minden olyan gazdasági társaság nevét ésszékhelyét, amely a mellékletet készíto vállalkozónaktársult vállalkozása,bemutatva külön-külön azok saját tokéjét, jegyzetttokéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, alegutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét; továbbá

d) minden olyan gazdasági társaság nevét ésszékhelyét, amely a mellékletet készíto vállalkozónakegyéb részesedési viszonyban lévo vállalkozása.

(2)2


A gazdasági társaságokról szóló törvény szerintiellenorzött gazdasági társaság kiegészíto mellékleténektartalmaznia kell:

a) a többségi befolyással,b) a minosített többséget biztosító befolyással

rendelkezo tag (részvényes) nevét, székhelyét,szavazatainak arányát.

(3)3


A kiegészíto mellékletnek tételesen tartalmazniakell minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét,jegyzett tokéjének összegét, a szavazatok arányát, ahola vállalkozó a gazdasági társaságokról szóló törvényszerint

a) a többségi befolyással,b) a minosített többséget biztosító befolyással

rendelkezik.(4) A kiegészíto mellékletben be kell mutatni:a) gazdasági társaságnál a vezeto tisztségviselok, az

igazgatóság, a felügyelo bizottság tagjainaktevékenységükért az üzleti év után járó járandóságösszegét, csoportonként összevontan;

b) gazdasági társaságnál a vezeto tisztségviselok, azigazgatóság, a felügyelo bizottság tagjainak folyósítottelolegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállaltgaranciákat, csoportonként összevontan, a kamat, alényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és avisszafizetés feltételei egyideju közlésével;

c) a gazdasági társaság korábbi vezetotisztségviseloivel, igazgatósági, felügyelo bizottságitagjaival szembeni nyugdíjfizetési kötelezettség teljesösszegét, csoportonként összevontan;

d) minden olyan, a vállalkozó képviseletére jogosultszemélynek a nevét és lakóhelyét, aki az évesbeszámolót köteles aláírni.

(5)4


A kiegészíto mellékletben meg kell adni a

vállalkozó székhelyének és - ha beszámolóját és akapcsolódó üzleti jelentést interneten is közzéteszi -internetes honlapjának pontos címét, elérhetoségét.

(6)5


A kiegészíto mellékletben be kell mutatni azonkapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyekbemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezenügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételekközött valósultak meg. Ennek során be kell mutatni azügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolatjellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, avállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhezszükséges információkat. Az egyedi ügyletekrevonatkozó információk összesíthetok az ügyletek jellegeszerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintettügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolthatásának a megítélését.

89/A. §6


A kiegészíto mellékletben be kell mutatni:a) annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét,

amely összeállítja a vállalkozáscsoport azon legnagyobbegységének összevont (konszolidált) évesbeszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatotbevonták,

b) annak a vállalkozónak a nevét és székhelyét,amely összeállítja a vállalkozáscsoport azon legkisebbegységének összevont (konszolidált) évesbeszámolóját, amelybe a vállalkozót mint leányvállalatotbevonták, és amely tagja az a) pontban megnevezettvállalkozáscsoportnak,

c) azt a helyet, ahol az a) és b) pontokban jelzettösszevont (konszolidált) éves beszámolókmegtekinthetok, feltéve, hogy azok nyilvánosak.

90. § (1) A kiegészíto mellékletnek tartalmaznia kell:a) a bevételek aktív idobeli elhatárolásának,b) a halasztott ráfordításoknak,c) a költségek, ráfordítások passzív idobeli

elhatárolásának,d) a halasztott bevételeknek

a jelentosebb összegeit, azok idobeli alakulását.(2) A kiegészíto mellékletben be kell mutatni, hogy a

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, aKövetelések kapcsolt vállalkozással szemben, aHátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozássalszemben, a Tartós kötelezettségek kapcsoltvállalkozással szemben, a Rövid lejáratúkötelezettségek kapcsolt vállalkozással szembenmérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve aleányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés,illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén azanya-, leányvállalati minosítést a fölérendelt anyavállalatszempontjából kell elvégezni.)

(3) A kiegészíto mellékletben be kell mutatni:a) a mérlegben kimutatott kötelezettségekbol azoknak

a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek ahátralévo futamideje több, mint öt év; azoknak akötelezettségeknek a teljes összegét, amelyekzálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak,feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;

b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljesösszegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékeléseszempontjából jelentoséggel bírnak, de amelyek amérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel ajövobeni nyugdíjfizetési, végkielégítési kötelezettségek,valamint a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni

Jogtár

50. oldal


kötelezettségek összegére;c)1

1 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 295. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni, de a 2007. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

azon mérlegen kívüli tételek és mérlegben nemszereplo megállapodások jellegét, üzleti célját éspénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvénykülön nem rendelkezik, ha e tételekbol ésmegállapodásokból származó kockázatok vagy elonyöklényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozópénzügyi helyzetének megítéléséhez;

d) a lekötött tartalékot jogcímek szerint megbontva.

(4)2


A kiegészíto mellékletben kell bemutatni:a) mérlegen kívüli tételként a függo és a biztos

(jövobeni) kötelezettségvállalások összegét fajtánkéntirészletezésben. Ezeken belül külön kell bemutatniügyletfajtánként (az ügylet tárgya szerint) a mérlegfordulónapjáig le nem zárt határidos, opciós ügyletek,valamint a swap ügyletek határidos részének lejáratiidejét, szerzodés szerinti értékét (kötési árát,árfolyamát), az eredményre gyakorolt várható hatását(valós értékét, ha az megállapítható), a cash-flowragyakorolt várható hatását, külön feltüntetve az üzleti éveredményében már figyelembe vett hatásukat,elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállításiügylet, fedezeti és nem fedezeti célú, tozsdén, illetvetozsdén kívül kötött ügylet részletezésben;

b) a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyieszközök könyv szerinti értékének a valós értéketjelentosen meghaladó összege esetén, azok könyvszerinti értékét és valós értékét, valamint annakindoklását, hogy miért nem számolták el azértékvesztést;

c)3


a tárgyévben lezárt határidos, opciós ügyletek,valamint swap ügyletek eredményét és cash-flowragyakorolt hatását ügyletfajtánként, elszámolási ügylet(származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti ésnem fedezeti ügylet, tozsdén, illetve tozsdén kívül kötöttügylet részletezésben.

(5) A kiegészíto mellékletben be kell mutatni ahátrasorolt eszközök értékét jogcímek szerintirészletezésben.

(6) A kiegészíto mellékletben be kell mutatni a sajáttoke üzleti éven belüli változását, annak okait, különöstekintettel a jegyzett toke változásaira. Ismertetni kell aztis, hogy a jegyzett tokébol milyen értéket képvisel éshogyan változott az anyavállalat, a leányvállalat(ok),közös vezetésu vállalkozás(ok), társult vállalkozás(ok)által jegyzett összeg.

(7)4


A kiegészíto mellékletben be kell mutatni avisszavásárolt saját részvények, saját üzletrészekmegszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell asaját részvények, saját üzletrészek megszerzésénekindokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát ésnévértékét, azoknak a jegyzett tokéhez viszonyítottarányát, a saját részvények, saját üzletrészekvisszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén akifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá azüzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaságrendelkezése alá került részvények, üzletrészekegyüttes számát és névértékét. A kiegészítomellékletben külön be kell mutatni a visszaválthatórészvények megszerzésével kapcsolatos - elozoekbenrészletezett - adatokat.

(8)5


A kiegészíto mellékletben be kell mutatni akapcsolt vállalkozásokkal szemben fennállókötelezettségekre képzett céltartalék, illetve annakfelhasználása összegét jogcímek szerintirészletezésben, különös tekintettel a kapcsolt

vállalkozásokkal szemben fennálló garanciáliskötelezettségekre képzett céltartalék összegére.

(9)6


A kiegészíto mellékletben kell bemutatni az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történo értékelésalkalmazása esetén a (4) bekezdésben foglaltakon túl:

a) az általános értékelési eljárásokkal számított piaciérték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (ígykülönösen: a diszkonttényezot, a várhatóosztaléknövekedési rátát, a belso megtérülési rátát, azeffektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát),

b) a számított piaci érték meghatározásánálfigyelembe vett tényezoket,

c) a valós értékelés értékelési különbözeténeknagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy azeredményben, illetve a saját tokében mekkora összegkerült elszámolásra,

d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valósértékét,

e) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát(szerzodés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint acash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várhatóhatását (valós értékét),

f) a fedezeti ügyletek hatékonyságát, bemutatva azt,hogy a tárgyévi eredményben, illetve a saját tokébenmekkora veszteséget (illetve nyereséget)ellentételeztek, amelyek ezáltal nem jelentek meg amérlegben és az eredménykimutatásban,

g) a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyéviváltozását,

h) a bekerülési (beszerzési) értéken történoértékelésrol a valós értéken történo értékelésre valóáttérés, illetve a valós értéken történo értékelésrol abekerülési (beszerzési) értéken történo értékelésre valóáttérés hatását a tárgyévi eredményre, valamint ehhezkapcsolódóan az áttérést megelozo üzleti évi beszámolóadatainak az áttérés szerinti átrendezését azösszehasonlíthatóság érdekében.

91. § A kiegészíto mellékletben meg kell adni:a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos

statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jelleguegyéb kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonkéntbontva;

b) részvénytársaságnál a kibocsátott részvényekszámát és névértékét részvény típusonként (fajtánként)csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévbenkibocsátottakat), továbbá a kibocsátott átváltoztathatókötvények számát és névértékét;

c) azokat az összegeket, amelyek az értékeléskövetkeztében a társasági adó megállapításánálmódosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegu , ajövobeni hatást is be kell mutatni;

d) a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordításoktársasági adóra gyakorolt számszerusített hatását.

92. § (1) A kiegészíto mellékletben be kell mutatni azimmateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét,annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét,külön az átsorolásokat, továbbá a halmozottértékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését,csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, atárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább amérlegtételek szerinti bontásban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részletezésben be kellmutatni az elszámolt értékcsökkenési leírást akövetkezo bontásban: terv szerinti leírás lineárisan,degresszíven, teljesítményarányosan, egyébmódszerrel, továbbá a terven felüli értékcsökkenés, a

Jogtár

51. oldal


visszaírt terven felüli értékcsökkenés összege. Ajelentosebb összegu terven felüli értékcsökkenés, illetveannak visszaírása elszámolásának indokait ismertetnikell.

(3) A kiegészíto mellékletben be kell mutatni:a) a befektetett pénzügyi eszközök,b) a készletek,c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok

értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét,tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírtértékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékétlegalább mérlegtételek szerinti bontásban.

93. § (1) A kiegészíto mellékletnek tartalmaznia kell:a)1


az exportértékesítés árbevételét termékexport ésszolgáltatásexport szerinti, az importbeszerzés értékéttermékimport és szolgáltatásimport szerinti tagolásban,továbbá az Európai Unió, valamint más, az EurópaiUnión kívüli országok szerinti, illetve ezen belülföldrajzilag elhatárolt piacok szerinti bontásban (aföldrajzi elkülönítést a vállalkozó gazdálkodásasajátosságainak figyelembevételével alakítja ki);

b) az értékesítés nettó árbevételét a létesíto okiratbanmegjelölt fobb tevékenységenkénti megbontásban,amennyiben az egyes tevékenységek, szolgáltatásokjelentosen különböznek egymástól.

(2) Exporttámogatás esetén a kiegészíto mellékletnektartalmaznia kell a támogatott exportárbevételhezkapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül elszámoltköltségek, az eladott áruk beszerzési értéke) összegét.

(3)2


A kiegészíto mellékletben be kell mutatni atámogatási program keretében végleges jelleggelkapott, folyósított, illetve elszámolt összegekettámogatásonként, a kapott összeg, annak felhasználása(jogcímenként és évenként), a rendelkezésre állóösszeg megbontásban. Támogatási program alatt aközponti, az önkormányzati és/vagy nemzetköziforrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, atevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást,juttatást kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítomellékletben a támogatási program keretében kapottvisszatérítendo (kötelezettségként kimutatott)támogatásra vonatkozó, elobbiekben részletezettadatokat. Ha jogszabály errol külön rendelkezik, továbbiinformációkat kell a kiegészíto mellékletben megadniannak érdekében, hogy a támogatásokfelhasználásának és az államháztartás alrendszereiheztartozó vagyon használatának nyilvánossága biztosítottés ellenorizheto legyen.

(4) A kiegészíto mellékletben be kell mutatni a kutatásés a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit.

(5) A forgalmi költség eljárás [a 71. § (1) bekezdés b)pont] szerinti eredménykimutatást készíto vállalkozónaka kiegészíto mellékletben be kell mutatnia az aktiváltsaját teljesítmények értékének részletezését, aköltségek költségnemenkénti megbontását legalább a 2.számú melléklet "A" változat 03-04, 05-07, 10-12 és VI.sorainak megfelelo részletezettséggel, és a kettoskönyvvitel zárt rendszerében kimutatott értékadatokkal.

(6) A kiegészíto mellékletben be kell mutatni azeredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Egyébbevételek tételeibol - a felsorolt részletezésben -,továbbá a Rendkívüli bevételek között kimutatotthalasztott bevételekbol a kapcsolt vállalkozásokkal,ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámoltösszegeket.

94. § (1) A környezet védelmét közvetlenül szolgáló

tárgyi eszközök - 92. § (1) bekezdése szerint -részletezett adatait a kiegészíto mellékletben külön bekell mutatni.

(2) A kiegészíto mellékletben a veszélyes hulladékok,környezetre káros anyagok nyitó és záró készleténekmennyiségi és értékadatait, a veszélyes hulladékok,környezetre káros anyagok mennyiségének ésértékének tárgyévi növekedését és csökkenését avonatkozó jogszabály szerinti veszélyességi osztályokalapján kell bemutatni.

(3) A kiegészíto mellékletben - jogcímenkéntelkülönítetten - be kell mutatni a környezetvédelmikötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövobeniköltségek fedezetére a tárgyévben, illetve az elozo üzletiévben képzett céltartalék összegét, továbbá atárgyévben, illetve az elozo üzleti évbenkörnyezetvédelemmel kapcsolatosan elszámoltköltségek összegét, valamint a kötelezettségek között kinem mutatott környezetvédelmi, helyreállításikötelezettségek várható összegét.

94/A. §3


A kiegészíto mellékletben be kell mutatni akülföldi telephelyek fobb adatait telephelyenként külön-külön, így különösen azok megnevezését, címét,befogadó országát, a muködéshez tartósanrendelkezésre bocsátott eszközök értékét, a külföldigazdálkodásból származó követelések éskötelezettségek, a külföldi gazdálkodásból származóadózott eredmény és a külföldön befizetett fobb adókösszegét.

Üzleti jelentés

95. §4


(1) Az üzleti jelentés célja, hogy az évesbeszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be avállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, azüzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége soránfelmerülo fobb kockázatokkal és bizonytalanságokkalegyütt, hogy ezekro l - a múltbeli tény- és a várhatójövobeni adatok alapján - a tényleges körülményeknekmegfelelo, megbízható és valós képet adjon.

(2) Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmeneténekfejlodésérol, teljesítményérol, illetve helyzetérol átfogó, avállalkozó méretével és összetettségével összhangbanálló elemzést kell tartalmaznia.

(3) A (2) bekezdés szerinti elemzésnek tartalmazniakell - a vállalkozó fejlodésének, teljesítményének vagyhelyzetének megértéséhez szükséges mértékben -minden olyan pénzügyi és ahol szükséges, mindenolyan kulcsfontosságú, nem pénzügyi jelleguteljesítménymutatót, amely lényeges az adott üzletivállalkozás szempontjából.

(4) Az üzleti jelentésben ki kell térni:a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges

eseményekre, különösen jelentos folyamatokra;

b) a várható fejlodésre (a gazdasági környezet ismertés várható fejlodése, a belso döntések várható hatásafüggvényében);

c) a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére;d) a telephelyek bemutatására;e) a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára.(5) Az üzleti jelentésben külön be kell mutatni:a) a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi

helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, avállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatosfelelosségét;

b) a környezetvédelem területén történt és várható

Jogtár

52. oldal


fejlesztéseket, az ezzel összefüggo támogatásokat;c) a környezetvédelem eszközei tekintetében a

vállalkozó által alkalmazott politikát;d) a környezetvédelmi intézkedéseket, azok

végrehajtásának alakulását.(6) Az üzleti jelentésben kell bemutatni:a) a pénzügyi instrumentumok hasznosítását

(befektetési vagy forgatási célú minosítését, a valósértéken történo értékelés esetén az értékelésszempontjából történo besorolását, a származékosügyletek fedezeti vagy nem fedezeti jellegét), ha azjelentos hatással van a vagyoni helyzetre,

b) a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügyletpolitikát,

c) az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flowkockázatot (számszerusítve is).

(7) Az üzleti jelentésnek, ahol szükséges, hivatkozniakell és további magyarázatokat kell adnia az évesbeszámolóban szereplo adatokra.

(8) Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni és azta hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozóképviseletére jogosult személy köteles aláírni.

95/A. §1

1 Beiktatta: 2006. évi IV. törvény 349. § (5). Hatályos: 2006. VII. 1-tol.

Annak a vállalkozónak, amelynek kibocsátott- a 3. § (6) bekezdésének 3. pontja szerinti, szavazatijogot megtestesíto - értékpapírjai (a továbbiakban:kibocsátott részesedések) tozsdei kereskedelmeengedélyezett az Európai Unió valamely tagállamánakelismert (szabályozott) piacán (tozsdéjén), az üzletijelentésben részletesen be kell mutatnia:

a) a jegyzett toke összetételét, ideértve azokat akibocsátott részesedéseket is, amelyek tozsdeikereskedelme nem engedélyezett az Európai Unióvalamely tagállamának elismert (szabályozott) piacán(tozsdéjén), részvénytársaságnál részvényfajták szerintibontásban, jelezve e fajtáknak a jegyzett tokén belüliarányát, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat éskötelezettségeket,

b) a jegyzett tokét megtestesíto kibocsátottrészesedések átruházásának bármilyen korlátozását(ideértve a részesedésszerzéshez kapcsolódókorlátozásokat, vagy a társaság, illetve a kibocsátottrészesedések más birtokosai beleegyezésénekszükségességét is),

c) azon befektetoket, amelyek jelentos közvetlen vagyközvetett részesedéssel rendelkeznek a vállalkozó sajáttokéjében (ideértve a piramisszerkezeteken alapuló és akeresztrészesedéseket is), akkor is, ha a befektetok arészesedéssel részvényeket megtestesíto igazolásokútján rendelkeznek,

d) a különleges irányítási jogokat megtestesítokibocsátott részesedések birtokosait és e jogokat,

e) bármely munkavállalói részvényesi rendszer általeloírt irányítási mechanizmust, amelyben az irányításijogokat nem közvetlenül a munkavállalók gyakorolják,

f) a szavazati jogok bármely korlátozását (különösena meghatározott részesedéshez vagy szavazatszámhozkapcsolódó szavazati jog korlátozást, szavazati jogokgyakorlására vonatkozó határidoket, valamint azonrendszereket, amelyek által a részesedésekhez fuzodopénzügyi elonyök - a vállalkozó együttmuködésével -elkülönülnek a kibocsátott részesedések birtoklásától),

g) a tulajdonosok közötti bármely megállapodást,amelyrol a vállalkozónak tudomása van, és amely akibocsátott részesedések, illetve a szavazati jogokátruházásának korlátozását eredményezheti,

h) a vezeto tisztségviselok kinevezésére éselmozdítására, valamint az alapszabály módosításáravonatkozó szabályokat,

i) a vezeto tisztségviselok hatáskörét, különösen arészvénykibocsátásra és -visszavásárlásra vonatkozójogkörüket,

j) a vállalkozó részvételével kötött bármely lényeges

megállapodást, amely egy nyilvános vételi ajánlatotkövetoen a vállalkozó irányításában bekövetkezettváltozás miatt lép hatályba, módosul vagy szunik meg,valamint ezen események hatásait, kivéve, ha ezeninformációk nyilvánosságra hozatala súlyosan sértené avállalkozó méltányos üzleti érdekeit, feltéve, hogy másjogszabály alapján sem kell nyilvánosságra hozniaazokat,

k) bármely, a vállalkozó és vezeto tisztségviseloje,illetve munkavállalója között létrejött megállapodást,amely kártalanítást ír elo arra az esetre, ha a vezetotisztségviselo lemond, vagy a munkavállaló felmond, haa vezeto tisztségviselo vagy a munkavállalójogviszonyát jogellenesen megszüntetik, vagy ajogviszony nyilvános vételi ajánlat miatt szunik meg.

95/B. §2


(1) Az a vállalkozó, amelynek átruházhatóértékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamelyállamának szabályozott piacán kereskedésrebefogadták, üzleti jelentésében vállalatirányításinyilatkozatot tesz közzé.

(2) A vállalatirányítási nyilatkozatnak legalább azalábbiakat kell tartalmaznia:

a) hivatkozás a vállalkozó által - jogszabályrendelkezése alapján - kötelezoen alkalmazandó és/vagy önkéntesen alkalmazott vállalatirányításiszabályokra, annak megjelölésével, hogy ezenszabályok milyen módon hozzáférhetok a nyilvánosságszámára,

b) hivatkozás a jogszabályi követelményekentúlmenoen alkalmazott vállalatirányítási gyakorlattalösszefüggo információkra,

c) annak bemutatása, hogy a vállalkozó - ajogszabályokkal összhangban - az a) pont szerintiszabályok mely részeitol, milyen mértékben és milyenokból tért el,

d) annak indoklása, ha a vállalkozó az a) pont szerintiszabályok valamely rendelkezését nem alkalmazta,

e) a vállalkozó belso ellenorzési és kockázatkezelésirendszere(i) fobb jellemzoinek bemutatása abeszámolókészítés összefüggésében,

f) a 95/A. § c), d), f), h) és i) pontja szerintiinformációk, ha a vállalkozó a 95/A. § hatálya alátartozik,

g) a legfobb irányító (vezeto) szerv, az ügyvezetoszerv és a felügyelo testület, valamint ezekbizottságainak összetétele és muködése.

(3) A vállalkozónak hozzáférhetové kell tennie a (2)bekezdés b) pontja szerinti gyakorlatának leírását anyilvánosság számára. E gyakorlat - a vállalkozódöntése szerint - bemutatható az üzleti jelentésben, demás módon is hozzáférhetové teheto a nyilvánosságszámára.

IV. Fejezet

EGYSZERUSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

96. § (1) Az egyszerusített éves beszámoló a (2)-(4)bekezdés szerinti mérlegbol, eredménykimutatásból éskiegészíto mellékletbol áll. Üzleti jelentést - azegyszerusített éves beszámolóhoz kapcsolódóan - nemkell készíteni.

(2) Az egyszerusített éves beszámoló mérlege az 1.számú melléklet "A", illetve "B" változata közül avállalkozó által választott mérleg nagybetuvel és rómaiszámmal jelölt tételeit tartalmazza.

(3) Az egyszerusített éves beszámoló

Jogtár

53. oldal


eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet "A",illetve "B" változata közül a vállalkozó által választotteredménykimutatás nagybetuvel és római számmaljelölt tételeit tartalmazza.

(4)1

1 Megállapította: 2005. évi CXII. törvény 6. §. A második mondatot beiktatta: 2007. évi LXXV. törvény 211. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Rendelkezéseitelso alkalommal a 2008-ban induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

Az egyszerusített éves beszámoló kiegészítomellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4)bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6)bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése, (4)bekezdésének a), c)-d) pontja, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4)bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a,a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nemkell tartalmaznia. Az egyszerusített éves beszámolókiegészíto mellékletében a könyvvizsgáló általfelszámított díjakat a 88. § (8) bekezdésének b)pontjában meghatározott jogcímek szerinti részletezésnélkül, egy összegben, összesítve is be lehet mutatni.

(5)2


Az egyszerusített éves beszámoló kiegészítomellékletének nem kell tartalmaznia a 90. § (3)bekezdésének c) pontja szerinti mérlegen kívüli tételekés mérlegben nem szereplo megállapodások pénzügyikihatásait, valamint a 89. § (6) bekezdésébenfoglaltakat.

97. § (1) Ha az egyszerusített éves beszámolótkészíto vállalkozó a 9. § (2) bekezdése szerinti hárommutatóérték közül bármelyik kettonek a határértékéttúllépi két egymást követo üzleti évben, akkor a másodikévi beszámoló elkészítését követo évto l évesbeszámolót köteles készíteni.

(2) Ha az éves beszámolót készíto vállalkozónál a 9.§ (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közülbármelyik ketto a határérték alá kerül két egymástköveto üzleti évben, akkor a második évi beszámolóelkészítését követo évto l a vállalkozó egyszerusítettéves beszámolót készíthet.

98. § Az egyszerusített éves beszámoló készítésesorán:

a) az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírásalkalmazása nem kötelezo;

b)3


a saját termelésu készlet - a 66. § (1)bekezdésben rögzítettektol eltéroen - a még várhatóanfelmerülo költségekkel és a kalkulált haszonnalcsökkentett eladási áron is értékelheto, a még várhatóanfelmerülo költségek a teljesítési fok alapjánarányosítással is meghatározhatók;

c)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXII. törvény 30. § (4). Hatálytalan: 2006. I. 1-tol.

d)5

5 Beiktatta: 2005. évi CXII. törvény 7. §. Hatályos: 2006. I. 1-tol. Eloször a 2006. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2005. évi üzletiévrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

a 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3)bekezdése eloírásait nem kötelezo alkalmazni.

Sajátos szabályok6

6 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 179. §. Hatályos: 2009. I. 1-tol.

98/A. §7


(1) A 9. § (6) bekezdése szerinti választásesetén az egyszerusített éves beszámolót a (2)-(4)bekezdések figyelembevételével kell elkészíteni (sajátosegyszerusített éves beszámoló).

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerusítettéves beszámoló csak a 96. § (2) és (3) bekezdéseszerinti mérlegbol és eredménykimutatásból áll,kiegészíto mellékletet nem tartalmaz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti sajátos egyszerusítettéves beszámoló készítése során:

a) az üzleti vagy cégértékre vonatkozó eloírások, a32. § (2)-(5) bekezdése, a 33. § (2)-(5) bekezdése, a 44.§ (3)-(5) bekezdése, a 45. § (6) bekezdése, a 47. § (4)bekezdése, a 47. § (8) bekezdésének a kapottkamatokra vonatkozó eloírása, az 52. § (1)bekezdésének maradványértékre vonatkozó eloírása, az53. § (1) bekezdésének a) pontja, az értékvesztésre, acéltartalékképzésre [a 41. § (7) bekezdés kivételével],az értékhelyesbítésre és a valós értéken történoértékelésre vonatkozó szabályok, valamint a 60. § (2)bekezdésének eloírása nem alkalmazhatók;

b) a saját termelésu készletek mérleg szerintiértéke a 98. § b) pontja alapján is meghatározható.

(4) Amennyiben a vállalkozó az (1) bekezdéseloírását adott üzleti évre eloször alkalmazza, az adottüzleti év elso napjával nyilvántartott, a 32. § (2)-(5)bekezdése, a 33. § (2)-(5) bekezdése, a 44. § (3)-(5)bekezdése és a 45. § (6) bekezdése szerinti idobelielhatárolást, az 53. § (1) bekezdés a) pontja szerintiterven felüli értékcsökkenést, értékvesztést,céltartalékot, értékhelyesbítést, értékelési tartalékot,valamint valós értéken történo értékeléssel kapcsolatostételt meg kell szüntetnie (vissza kell írnia, fel kelloldania). Ezzel egyidejuleg - az 53. § (5) bekezdésébeneloírtaktól eltéroen - a terv szerinti értékcsökkenésmódosítható. Az adott üzleti év elso napjával anyilvántartott üzleti vagy cégérték könyv szerintiértékével, ha az meglévo részesedéshez kapcsolódik, arészesedés könyv szerinti értékét kell módosítani, egyébesetben pozitív üzleti vagy cégérték esetén a tervenfelüli értékcsökkenés szabályai szerint, negatív üzletivagy cégérték esetén az egyéb bevételekkel szembenkell azt megszüntetni.

V. Fejezet

EGYSZERUSÍTETT BESZÁMOLÓ

Általános szabályok

99. § (1)8


Az egyszeres könyvvitelt vezetogazdálkodó az üzleti évrol december 31-i fordulónappalegyszerusített beszámolót köteles készíteni. Azegyszeres könyvvitelt vezeto gazdálkodó a 11. § (2)-(3)bekezdésében foglaltakat nem alkalmazhatja.

(2) Az egyszerusített beszámoló a 4. számú mellékletszerinti egyszerusített mérlegbol és az 5. számúmelléklet szerinti eredménylevezetésbol áll. Azegyszerusített mérleg és az eredménylevezetés tételeitovábbtagolhatók.

(3) Az egyszerusített mérleget és azeredménylevezetést a tételek e törvény szerintisorrendjében, bizonylatokkal alátámasztott,szabályszeruen vezetett egyszeres könyvvitel (apénzforgalmi könyvvitel, illetve az eszközökrol és aforrásokról vezetett részletezo nyilvántartások, aleltárak) adatai alapján, világos és áttekintheto formában

Jogtár

54. oldal


kell összeállítani.(4) Az egyszerusített mérleget és az

eredménylevezetést magyar nyelven kell elkészíteni, azadatokat ezer forintban kell megadni.

(5)1


Az egyszerusített mérleget és azeredménylevezetést a hely és a kelet feltüntetésével agazdálkodó képviseletére jogosult személy kötelesaláírni.

(6)2


Az egyszerusített mérlegben, azeredménylevezetésben - minden tételnél - fel kelltüntetni az elozo üzleti év megfelelo adatát. Amennyibenaz ellenorzés az elozo üzleti év(ek) egyszerusítettmérlegében, eredménylevezetésében - a 3. § (3)bekezdésének 3. pontja és a 14. § (4) bekezdésealapján a gazdálkodó számviteli politikájában rögzítettfeltételek szerint - jelentos összegunek minosülohibá(ka)t állapított meg, akkor az elozo üzleti év(ek)revonatkozó módosításokat az egyszerusített mérleg ésaz eredménylevezetés minden tételénél az elozo üzletiév adatai mellett be kell mutatni. Ilyen esetben azegyszerusített mérlegben is, az eredménylevezetésbenis külön-külön oszlopban szerepelnek az elozo éviadatok, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások,illetve a tárgyévi adatok.

(7) Az egymást követo üzleti évek egyszerusítettmérlegeiben, eredménylevezetéseiben azösszehasonlíthatóságot a szerkezeti felépítés, a tagolásés a tartalom, a mérlegtételek értékelési elveinek éseljárásainak állandóságával kell biztosítani.

100. § (1)3


Az egyszerusített beszámolót készítogazdálkodó a 15. § (2) és (7) bekezdésében foglaltaktóleltéroen az árbevételt, az egyéb bevételeket, valamint aköltségeket, a ráfordításokat - az értékcsökkenési leírásés az értékvesztés kivételével - és az egyéb kiadásokata pénz tényleges beérkezése és kifizetése idoszakában,illetve a (2) bekezdés szerint a nem pénzben történtkiegyenlítés idoszakában köteles a könyvekbenelszámolni.

(2) A teljesítés idoszakában el kell számolni azt is, haaz ügylet ellenértékét más eszköz (ideértve a váltóvaltörténo kiegyenlítést is) átadás-átvételével rendezik. Azilyen ügyleteket azok valós tartalma szerint, bruttómódon kell elszámolni.

(3)4


Az egyszerusített mérleg a gazdálkodó december31-én meglévo, a leltárba értékkel felvett valamennyieszközét és azok forrásait; az eredménylevezetés azüzleti évben folytatott tevékenység valamennyi végleges(vissza nem fizetendo) bevételét és végleges (visszanem követelheto) kiadását, valamint az eszközök, akötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésébolszármazó értékmódosításokat bruttó módontartalmazza, függetlenül attól, hogy az ügyletekteljesítésekor tényleges pénzkiadásra vagypénzbevételre sor került-e vagy sem.

Az egyszerusített mérleg tagolása, tételeinek tartalma

101. § (1) Az egyszerusített mérleg egyes tételeinektartalma a (2) bekezdésben foglaltakat figyelembe vévemegegyezik az 1. számú melléklet "A" változata szerintitagolás tartalmával.

(2) Az egyes tételeknél figyelembe veendokértelemszeruen a 23-31. §-ok, a 35-43. §-ok eloírásaiazzal az eltéréssel, hogy az alapítás-átszervezésköltségeinek aktiválására, a befektetett eszközökértékhelyesbítésére és ezzel összefüggésben azértékelési tartalék kimutatására, a 41. § (4)-(6)

bekezdése szerinti sajátos céltartalékképzésre, azeredménytartalék 37. § (2) bekezdés d) pontja, illetve (6)bekezdése szerinti igénybevételére, valamint ahivatkozott §-oknál a kiegészíto mellékletre vonatkozóeloírások az egyszerusített mérleg készítésekor nemalkalmazhatók.

(3) Az egyszerusített mérlegben a pénzmozgáshoznem kapcsolódó, a jövoben kiegyenlítésre kerülokövetelések és kötelezettségek, valamint apénzkiadásból származó követelések és apénzbevételbol származó kötelezettségekmérlegfordulónapi állományát elkülönítetten kellszerepeltetni.

(4)5


Pénzkiadásból származó követelésként kell azegyszerusített mérlegbe felvenni a gazdálkodó általnyújtott kölcsön, a nem beszerzési céllal adott eloleg ésaz adótúlfizetés más adónemben fennálló kötelezettségteljesítésére be nem tudott összegét.

(5) A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelésekközött kell az egyszerusített mérlegben kimutatni azáruszállításból, szolgáltatás teljesítésébol származóköveteléseket (vevok), valamint a jogszeruen igényelt,de a mérlegfordulónapig pénzügyileg még nemteljesített támogatásokat.

(6) A pénzeszközök közé kell felvenni a pénzforgalminyilvántartásban a követelések között elkülönítettenkönyvelt valuta- és devizakészletek forintra átszámítottértékét.

102. § (1) A 35. § (2) bekezdésében foglaltaktóleltéroen a saját toke jegyzett tokébol, toketartalékból,eredménytartalékból, lekötött tartalékból ésegyszerusített mérleg szerinti eredménybol áll. A sajáttokének nem része a pénzügyileg késobb realizálódó,az (5)-(6) bekezdés szerinti tartalék. A 38. § szerintilekötött tartalékot a megfelelo jogcímek alapján atoketartalékból történo átvezetéssel, illetve a sajáttokében kimutatásra kerülo eredménytartalék összegétcsökkentve kell az egyszerusített mérlegbe beállítani.

(2) Jegyzett tokeként a tulajdonosok, a tagok általilyen címen ténylegesen rendelkezésre bocsátottpénzeszközök és a nem pénzbeli hozzájáruláskéntténylegesen átadott eszközök létesíto okirat, annakmódosítása, illetve a legfobb szerv errol szólóhatározata szerint elfogadott együttes értékét kellkimutatni, cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbevaló bejegyzés idopontjával.

(3) Az eredménytartalék az egyszerusített mérlegszerinti eszközértéknek a céltartalékokkal, akötelezettségekkel, valamint a jegyzett tokével, atoketartalékkal, a lekötött tartalékkal, az egyszerusítettmérleg szerinti eredménnyel és az (5)-(6) bekezdésszerinti tartalékkal csökkentett összegeként állapíthatómeg.

(4)6


Az egyszerusített mérleg szerinti eredmény azüzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és az ezenidoszakban bekövetkezett egyéb, ténylegespénzbevételt vagy pénzkiadást nem jelento véglegesvagyonváltozás együttes összegébol, az értékkorrekciók(értékcsökkenési leírás, értékvesztés, készletváltozás),az adókötelezettség és az osztalékfizetésre a 114. § (2)bekezdése szerint jóváhagyott összeg levonásátkövetoen a gazdálkodónál maradó összeg, illetve sajáttoke csökkenés, egyezoen az eredménylevezetésbebeállított összeggel.

(5) Az egyszerusített mérlegben kimutatott tartalék aztaz adózás elotti jövobeni vagyonváltozást mutatja,amelyet az egyszerusített mérlegbe beállított, a jövobenipénzügyi rendezéskor adóköteles bevételt vagy

Jogtár

55. oldal


költséget, ráfordítást eredményezo eszközök és forrásokkülönbözete jelent.

(6)1


Tartaléknak minosül

a) az egyszerusített mérleg eszközoldalára beállítottsaját termelésu készletek, a fizetendo általános forgalmiadót nem tartalmazó vevokkel szembeni követelések, ajogszeruen igényelt, de a mérlegfordulónapigpénzügyileg még nem teljesített támogatások, a 106. §(3) bekezdésének alkalmazása esetén a pénzkiadásbólszármazó követelések, a pénzbevételbol származókötelezettségek bevételként még el nem számolhatóárfolyamnyeresége együttes összegének, és

b) az egyszerusített mérleg forrásoldalára beállított, avásárolt készletek záró állományához, az immateriálisjavak, a tárgyi eszközök beszerzéséhez nemkapcsolódó szállítókkal szembeni kötelezettségeklevonható általános forgalmi adót nem tartalmazóösszege, továbbá a 103. § (1) bekezdése szerinticéltartalék, valamint a 103. § (2) bekezdése szerintirövid lejáratú kötelezettségek közül a jövobenikiegyenlítésükkor költséget, ráfordítást jelentokötelezettségek együttes összegénekkülönbözete (negatív elojelu is lehet).

103. § (1) A 41. § (1)-(2) bekezdése szerinticéltartalékot csak az egyszerusített mérlegbe kellbeállítani, azt könyvelni nem szabad.

(2) A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratúkötelezettségek között kell az egyszerusített mérlegbenkimutatni a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt,elismert kötelezettségeket, így

a)2


a szállítóval szembeni kötelezettségeket,b) a tulajdonosok részére jóváhagyott osztalék

(részesedés) összegét,c) a nem áruvásárlásból, a nem szolgáltatás

igénybevételébol, a nem hitel- és kölcsönfelvételbolszármazó, a tárgyidoszakot terhelo kötelezettségek(decemberi munkabér, társadalombiztosítási járulék,egészségügyi hozzájárulás, egyéb) összegét, továbbá

d) a költségvetéssel, a helyi önkormányzatokkal azüzleti évre elszámolt (bevallott), de pénzügyileg amérlegfordulónapig még nem rendezettadókötelezettségek összegét is.

(3) A fizetendo és az elozetesen felszámított általánosforgalmi adó költségvetéssel még nem rendezettegyenlegét a pénzmozgáshoz nem kapcsolódókötelezettségek, illetve követelések között kell kimutatni,függetlenül attól, hogy azt a vonatkozó törvény eloírásaalapján még nem kellett bevallani, vagy bevallottákugyan, de pénzügyileg a mérlegfordulónapig még nemteljesítették.

(4)3


Ha a gazdálkodó jogszabály vagy államközimegállapodás alapján a tevékenységéhez vissza nemtérítendo támogatást kap, akkor a kapott pénzösszegetkötelezettségként kell a pénzforgalmi nyilvántartásábafelvennie. Az ebbol származó kötelezettséget akkor ésolyan összegben kell az adóköteles egyéb bevételekközé átvezetni, amikor és amekkora összegben a kapott(befolyt) pénz elköltéséhez költség (termelési éskezelési költség vagy értékcsökkenés) elszámolásakapcsolódik. Ha a támogatási cél - a támogatásiokiratban foglalt határidoig - nem valósult meg, de akapott pénzt nem kell visszafizetni, a határido lejáratakorannak a kötelezettségek között nyilvántartott összegétadóköteles egyéb bevételként elszámolva kell akötelezettségek közül kivezetni. Az adóköteles egyébbevételként elszámolt összeget az eredménylevezetéspénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek

tételébe kell beállítani.

Az egyszerusített mérleg tételeinek értékelése

104. § Az egyszerusített mérleg tételei értékelésénéláltalános szabályként a 46-68. §-ban foglaltakat - akiegészíto mellékletre vonatkozó eloírások kivételével -és a 105-106. §-ban foglalt sajátosságokfigyelembevételével kell alkalmazni.

105. § (1) Az egyszerusített beszámoló készítésekoraz immateriális javak és a tárgyi eszközökértékcsökkenését, valamint a befektetett pénzügyieszközök, az értékpapírok és a pénzkiadásból származókövetelések értékvesztéseit figyelembe kell venni,függetlenül attól, hogy az eredmény nyereség vagyveszteség.

(2) Az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásbólszármazó követelések (vevok) és kötelezettségek(szállítók) egyszerusített mérlegbe beállítandó értékét arendelkezésre álló információk szerint várhatóankiegyenlítésre kerülo összegre módosított (legfeljebb azelfogadott, számlázott) összegben kell meghatározni. Avevokövetelés értékvesztését, leírását ráfordításként, aszállítóval szembeni kötelezettség elengedését,harmadik fél általi átvállalását bevételként elszámolninem szabad.

(3) Az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaértékelést(visszaírást) az egyszerusített mérlegbe beállítandóeszközöknél nem kell alkalmazni.

(4) Az egyszerusített mérlegben a saját termelésukészletet (befejezetlen termelést, félkész éskészterméket, növendék-, hízó- és egyéb állatot) a mégvárhatóan felmerülo költségekkel és a kalkulálthaszonnal csökkentett eladási áron is ki lehet mutatni.

(5) A 48. § (1) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközökfelújítási munkái számlázott értékének, illetve közvetlenköltségeinek aktiválására vonatkozó eloírásokat,továbbá a 47. § (4), (6) bekezdésében foglaltakat, a 47.§ (8) bekezdésének a kapott kamatokra vonatkozóeloírásait, az 52. § (1) bekezdésének maradványértékrevonatkozó eloírásait az egyszerusített mérlegkészítésénél nem kötelezo alkalmazni. Az 50. § (4)bekezdése szerinti eszközök, valamint a negatív üzletivagy cégérték az egyszerusített mérlegben nemmutathatók ki.

(6) A tárgyi eszköz, az immateriális jószág beszerzésiértékét a beruházási szállítóval, a szállítóval szembenfennálló kötelezettségbol elengedett, mások általátvállalt összeggel csökkenteni kell. Ilyen esetben azévenként elszámolandó értékcsökkenés összegét az 53.§ (3) bekezdése alapján módosítani kell.

(7) A 68. § (1) bekezdésében foglalt eloírást nem kellalkalmazni.

(8)4

4 Az utolsó mondatot megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 128. §. Hatályos: 2002. I. 1-tol. Eloször a 2002. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2001. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Amennyiben a tárgyi eszköz hasznosításábanolyan lényeges és tartós változás következik be, amelyannak a 23. § (5) bekezdése szerint a készletek közévaló átsorolását indokolttá teszi, akkor a beruházásiszállítóval, a szállítóval szemben még nem rendezettkötelezettség összegéig a már elszámoltértékcsökkenést vissza kell írni. Ezt a korrekciót azeredménylevezetés értékcsökkenés sorába beállítottadat számításakor negatív elojellel kell figyelembevenni. Ha a 23. § (5) bekezdése szerinti átsoroláskifizetett vásárolt vagy saját termelésu készletboltörténik, az ilyen tárgyi eszköz bekerülési (legfeljebbpiaci) értékében a 111. § (6) bekezdésében foglaltakszerinti költségkorrekciót el kell számolni.

Jogtár

56. oldal


106. § (1) Az egyszerusített mérlegben, a devizábanfennálló követeléseket és kötelezettségeket - függetlenülattól, hogy azok állományba vétele pénzbevétellel vagypénzkiadással együttjárt-e - pénzügyi rendezésükig aszerzodés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a 60. §(4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámítottforintértéken lehet kimutatni.

(2) Az egyszerusített mérlegben a valutakészletet, adevizaszámlán lévo devizát a pénz ténylegesbefolyásakor (jóváírásakor) érvényes, a 60. § (4)-(6)bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámítottforintértéken lehet kimutatni.

(3)1


Az (1) és (2) bekezdés szerinti eszközöket éskötelezettségeket a mérlegfordulónapon csak abban azesetben kell - az esetleges árfolyamváltozás miatt -átértékelni, ha az árfolyamváltozás a gazdálkodószámviteli politikájában meghatározottak szerintjelentosnek minosül.

Az egyszerusített mérleg tételeinek alátámasztásaleltárral

107. § Az egyszerusített mérleg tételeit leltárral kellalátámasztani. A leltár készítésével kapcsolatban a 69.§ eloírásait kell alkalmazni.

Az eredménylevezetés tartalma, tagolása

108. § (1)2


Az eredménylevezetés az egyszereskönyvvitelt vezeto gazdálkodó egyszerusített mérlegszerinti eredményének, valamint pénzügyi eredményetárgyévi változásának levezetését tartalmazza, azeredmény keletkezésére, módosítására ható fobbtényezoknek, összetevoknek a bemutatásával.

(2) Az eredménylevezetésben a végleges (visszanem fizetendo, illetve vissza nem követelheto)pénzmozgások egyenlegeként a pénzügyi eredményadóköteles és jövedelemadózás alá nem vont tárgyéviváltozását, valamint az adózott eredményben avalódiság, az óvatosság elvét érvényesítve - a 100. § (2)és a 105. § (1) bekezdése alapján ténylegespénzmozgás hiányában is - számításba veendobevételeket, ráfordításokat és értékmódosításokatelkülönítetten kell szerepeltetni.

(3) Az eredménylevezetésben a bevételeket, aköltségeket, ráfordításokat meg kell bontani aszerint,hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapjánvagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.

Az eredménylevezetés tételeinek tartalma

109. § (1) Pénzügyileg rendezett nettó árbevételkéntkell kimutatni a 72-75. § szerinti, a mérlegfordulónapigpénzügyileg rendezett összegeket.

(2)3

3 A korábbi második és harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIV. törvény 173. § (3). Módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 52. §(11).

Nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettóárbevételeként kell kimutatni az értékesítés 72-75. §szerinti - általános forgalmi adó nélküli - ellenértékét, haazt a gazdálkodó részben vagy egészen nem pénzbenkapja meg, a vevo - a Polgári Törvénykönyv eloírásaifigyelembevételével - az ellenértéket egyéb eszközátadásával vagy a vele szemben fennálló kötelezettségbeszámításával rendezi.

(3) Árbevételként kell figyelembe venni a korábbanráfordításként el nem számolható behajthatatlannakvagy bizonytalannak minosített vevokövetelésre utólagbefolyt [pénzbevételt jelento vagy a (2) bekezdés szerintbeszámított] összeget is.

(4) Pénzügyileg rendezett adóköteles egyébbevételek a 77. § szerinti egyéb bevételek, a 84. §

szerinti pénzügyi muveletek bevételei, a 86. § (3)bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja szerintirendkívüli bevételek mérlegfordulónapig pénzügyilegrendezett összegei. Az elengedésrol, az átvállalásrólszóló megállapodás szerint az üzleti évben elengedettvagy harmadik személy által átvállalt hitel- éskölcsöntartozások összegét is itt kell szerepeltetni (apénzbevétel már korábban megtörtént, de véglegesbevétellé a visszafizetési kötelezettség megszunésévelvált).

(5) Pénzbevételt nem jelento adóköteles bevételkéntkell kimutatni különösen:

a) az elengedésrol, az átvállalásról szólómegállapodás szerint az üzleti évben elengedett vagyharmadik személy által átvállalt beruházási szállítóval,szállítóval szembeni kötelezettség összegébol abeszerzett eszköz üzembe helyezése óta elszámolt(halmozott) értékcsökkenést részben vagy teljesegészében ellentételezo összeget,

b) a tulajdoni részesedést jelento befektetés könyvszerinti értékét meghaladóan, nem pénzben kapottértéket a gazdasági társaság átalakulásakor,megszunésekor.

(6) A pénzbevételt nem jelento, jövedelemadózás alávont bevételek között kell kimutatni a ténylegespénzmozgás nélkül, a változás végleges jellegéretekintettel elszámolt bevételeket, ideértve akölcsönkövetelés, az értékpapír ráfordításként elszámoltértékvesztésének, behajthatatlanként leírt összegénekutólagosan, nem pénzben történo kiegyenlítését is.

(7) A jövedelemadózás alá nem vont bevételek azoka pénzbevételek vagy pénzmozgás nélküli véglegesbevételek, amelyekkel szemben ráfordítás nemszámolható el (többletként befizetett adó visszatérítése,más adónemnél történo figyelembevétele, jogszabályalapján adómentesen kapott pénzbevétel). Itt kellszerepeltetni az üzleti évben a tagoktól vagyonihozzájárulásként kapott eszközök létesíto okirat, annakmódosítása, illetve a legfobb szerv errol szólóhatározata szerinti értékét is.

(8) A 37. § (1) bekezdésének f) pontja szerintjogszabály alapján az eredménytartalékba helyezettpénzeszközöket a jövedelemadózás alá nem vontpénzbevételek, illetve a 37. § (2) bekezdésének g)pontja szerint jogszabály alapján azeredménytartalékból átadott pénzeszközöket ajövedelemadózásban ráfordításként nem érvényesíthetoegyéb kiadások között kell az eredménylevezetésbenkimutatni.

110. § (1) A ráfordításként érvényesítheto kiadásokközé csak az üzleti évben kifizetett összegeket lehetbeállítani.

(2) A ráfordítást jelento eszközváltozások tétel azüzleti évben, nem pénzben teljesítettkötelezettségkiegyenlítéseket tartalmazza.

(3) A ráfordítást jelento elszámolások között kellkimutatni az értékcsökkenési leírást, azértékvesztésként elszámolt összeget, valamint azegyszerusített mérlegben kimutatott kifizetett vásároltkészletek állományváltozását.

111. § (1) Az anyag- és árubeszerzés költségei tétel a78. §-ban részletezett kifizetett anyagjelleguráfordításokat tartalmazza (ideértve a kölcsönkövetelésfejében kapott, a korábbi pénzkiadás révén megfizetetteszközértéket is) azzal, hogy a szállítókkal szembeni, amérlegfordulónapon fennálló tartozásokat itt nemszabad figyelembe venni.

(2) Az anyag- és árubeszerzéssel, szolgáltatásigénybevételével kapcsolatos tartozás nem pénzbentörténo kiegyenlítését a kötelezettség nyilvántartás

Jogtár

57. oldal


szerinti értékében elkülönítetten, a nem pénzbenkiegyenlített, nem beruházási célú beszerzések közöttkell kimutatni, függetlenül attól, hogy az átadott eszközbeszerzésével, eloállításával kapcsolatoskötelezettséget már kiegyenlítették-e.

(3) A személyi jellegu ráfordítások tétel a 79. §szerinti jogcímeken a tárgyévben kifizetett, továbbá atermészetes személy illetményébol levont,kötelezettségként eloírt összegeket (személyijövedelemadó, egyéb levonás) bruttó módontartalmazza, ide nem értve a 103. § (2) bekezdéseszerint a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatottösszegeket. A munkavállalóknak, tagoknaktermészetben adott juttatás értékét elkülönítetten kell azeredménylevezetésben szerepeltetni.

(4) Egyéb termelési és kezelési költségek,ráfordítások a 81. § szerinti egyéb ráfordítások, a 85. §szerinti pénzügyi muveletek ráfordításai, a 86. § (6)-(7)bekezdése szerinti rendkívüli ráfordítások közül az üzletiévben megfizetettek együttes összege. Azeredménylevezetés összeállítása során a társaságiadókötelezettségre fizetett eloleget, illetve a megfizetettvagy kötelezettségként eloírt adót itt nem szabadfigyelembe venni.

(5) A nem pénzben kiegyenlített ráfordítások közöttkell szerepeltetni

a) az immateriális javak, a tárgyi eszközök könyvszerinti értékének a mennyiségi csökkenéssel együttjáró kivezetését az állományból az eszközértékesítésekor (ideértve a kötelezettség teljesítéséretörténo átadást is), vagyoni hozzájárulásként vagytérítés nélküli átadásakor, megsemmisülésekor,hiányakor, csökkentve azt a készletre vetthulladékanyagok, haszonanyagok értékével,

b) az egyéb eszközök átadásával teljesített,ráfordítást eredményezo kötelezettségek értékét,

c) az átalakulás kapcsán a részesedés értékébenbekövetkezett csökkenést.

(6) Az egyéb termelési és kezelési költségeket,ráfordításokat - az egyéb kiadások közé átvezetve -csökkenti a számlával igazolható, elsodlegesenanyagbeszerzési, illetve elsodlegesen személyi jelleguráfordításként az üzleti évben elszámolt minden olyanpénzkiadás vagy a beszerzés ellentételéül adotteszközkiadás, amely tárgyi eszköz, szellemi terméksaját eloállítását szolgálta.

112. § (1)1


Amennyiben a gazdálkodó adevizaköveteléseit és devizakötelezettségeit, valamintvaluta- és devizakészletét a 106. § (3) bekezdéseszerint a mérlegfordulónapon átértékeli, az árfolyam-különbözeteket a következok szerint kell számításbavennie:

a) árfolyamnyereséget bevételként elszámolni nemszabad,

b) a pénzkiadásból származó követelések éspénzbevételbol származó kötelezettségek, továbbá avaluta- és devizakészletek árfolyamveszteségétértékvesztésként el kell számolni.

(2) A devizában fennálló követelések éskötelezettségek nyilvántartás szerinti értéke és a forintraátszámított értéke közötti, a kiegyenlítéskor realizáltárfolyamkülönbözetet

a) vevokövetelés esetén elojelétol függetlenül azárbevételben,

b) minden egyéb követelés esetében azárfolyamnyereséget adóköteles bevételként, az

árfolyamveszteséget az egyéb termelési és kezelésiköltségek, ráfordítások között,

c)2


a szállítóval szembeni kötelezettség teljesítésekor,elojelétol függetlenül az anyag- és árubeszerzésköltségei között, illetve a beruházás üzembehelyezéséig, a vagyoni értéku jog használatbavételéigegyéb kiadásként, ezt követoen árfolyamnyereségesetén egyéb adóköteles bevételként,árfolyamveszteség esetén egyéb termelési és kezelésiköltségként,

d) minden egyéb kötelezettség esetében azárfolyamnyereséget adóköteles bevételként, azárfolyamveszteséget egyéb termelési és kezelésiköltségként, ráfordításkéntkell elszámolni, és annak megfeleloen kell azeredménylevezetés tételeiben szerepeltetni, hogy akövetelés, a kötelezettség kiegyenlítése pénzben vagymás eszköz átadásával-átvételével történt meg.

113. § (1)3


Értékcsökkenési leírás az immateriálisjavak, a tárgyi eszközök üzleti évben az 52-53. § alapjánelszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenése,ideértve a 80. § (2) bekezdése szerinti értékcsökkenésileírást is.

(2) Értékvesztésként kell kimutatni a befektetettpénzügyi eszközök, az értékpapírok, a pénzkiadásbólszármazó követelések, a pénzbevételbol származókötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésébolszármazó ráfordításokat, továbbá a 112. § (1) bekezdésb) pontja szerinti, pénzügyileg nem realizált,ráfordításként elszámolt árfolyamveszteséget.

(3)4


A kifizetett vásárolt készletekállományváltozásaként kell kimutatni az üzleti évbenvagy korábban költségként elszámolt (a szállítóknakkifizetett), továbbá a 111. § (5) bekezdésének a) pontjaszerint készletre vett vásárolt készletekmérlegfordulónapra vonatkozó, leltározássalmegállapított állományának az elozo üzleti évihezképest bekövetkezett változását. A kifizetett vásároltkészletek készletváltozása értékének megállapításakorabból kell kiindulni, hogy készleten elsosorban a még kinem fizetett beszerzések vannak (a készletfelhasználása már kifizetett, költségként elszámolt tételekbol történt).

(4)5


Beruházási kiadások a tárgyi eszközök (és azimmateriális javak) létesítése (beszerzése, eloállítása)érdekében teljesített, a 47. §, a 48. § szerintipénzkiadások és a 105. § (5) bekezdése, a 111. § (6)bekezdése figyelembevételével meghatározottösszegek.

(5) Egyéb kiadások az adózott jövedelembolteljesített, beruházási kiadásnak nem minosülo végleges(nem felvett hitelhez vagy kölcsöntartozáshozkapcsolódó) pénzkiadások, ideértve a befizetett vagykötelezettségként eloírt társasági adót (adóeloleget) is.

114. § (1)6


Osztalék a gazdálkodó tagjai részére atárgyévi, valamint az elozo év(ek)ben ki nem osztottadózott eredménybol kifizetni jóváhagyott összeg,amelyet az egyszerusített mérlegben a rövid lejáratúkötelezettségek közé is fel kell venni, függetlenül attól,hogy év közben történt-e osztalékeloleg-kifizetés. (Az évközben fizetett osztalékeloleget a pénzkiadásbólszármazó követelések között kell az egyszerusítettmérlegben szerepeltetni.)

(2) A tárgyévi, valamint az elozo év(ek)ben ki nemosztott adózott eredmény akkor fizetheto ki osztalékként(részesedésként), ha a lekötött tartalékkal [ideértve a103. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartotttámogatás még fel nem használt összegét is]

Jogtár

58. oldal


csökkentett saját toke összege az osztalék (arészesedés) kifizetése után sem csökken a jegyzett tokeösszege alá.

VI. Fejezet

ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ

Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség

115. § (1) A meghatározó befolyás megítélésénél aleányvállalatok bármelyikét megilleto - a 3. § (2)bekezdés 1. pontjának alpontjai szerinti - jogokat azanyavállalatnál kell számításba venni.

(2) Az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítési kötelezettség megítélése során azanyavállalatnál kell figyelembe venni azokat az (1)bekezdés szerinti jogosultságokat (jogokat) is,amelyeket ugyan közvetlenül nem az anyavállalat vagya leányvállalat gyakorol, de azt harmadik személyek -saját nevükben - az anyavállalat vagy egy leányvállalatajavára gyakorolják.

(3) Az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítési kötelezettség megítélése során figyelmen kívülkell hagyni azokat a jogosultságokat (jogokat),amelyeket

a) szerzodés alapján átruházott jogkörben másokhelyett gyakorolnak;

b) biztosítékként átvettek, és a jogokat harmadikszemély utasításai szerint gyakorolják;

c) mint kezességvállalónak birtokba adtak és ajogokat a kezes érdekében gyakorolják.

(4) A 3. § (2) bekezdése 1. pontjának a) és b) alpontjaszerinti szavazati arány megállapításához azanyavállalatot közvetlenül vagy közvetetten megilleto ésgyakorolható szavazati jogot kell viszonyítani az összesszavazati joghoz. A számítás során az összes szavazatijogból le kell vonni a visszavásárolt saját részvény, sajátüzletrész alapján vagy jogszabály eloírása szerint nemgyakorolható szavazati jogokat, továbbá azokat aszavazati jogokat, amelyekkel az adott vállalat - mintanyavállalat - szavazati jogaiból saját leányvállalatarendelkezik.

(5) A leányvállalati viszony létrejöttét az anyavállalatállapítja meg és egyidejuleg köteles ezt a minosítést aleányvállalattal közölni.

116. § (1)1


Nem kötelezo összevont (konszolidált)éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzletijelentést készítenie annak az anyavállalatnak (atovábbiakban: mentesítheto anyavállalat), amely magais leányvállalata egy vállalatnak (a továbbiakban:fölérendelt anyavállalat), ha a fölérendelt anyavállalat azEurópai Gazdasági Térségben rendelkezik székhellyel,e törvény vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGKirányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készítés hoz nyilvánosságra összevont (konszolidált) évesbeszámolót, valamint összevont (konszolidált) üzletijelentést, amelyben a mentesítheto anyavállalat ésannak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálják,továbbá nem vonatkozik a mentesítheto anyavállalatra a

119. §, és haa) a fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni

hányaddal rendelkezik a mentesítheto anyavállalatban(ide nem értve a mentesítheto anyavállalat vezetotisztségviseloi, vagy felügyelobizottsága tagjai általjogszabály, vagy létesíto okirat szerint megszerzetttulajdoni hányadot), vagy legalább 90%-os tulajdonihányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosokelfogadták a mentesítést, vagy

b) az a) ponton kívüli esetekben, a kisebbségitulajdonosok vagy azok egy része - akiknekrészvénytársaságnál, illetve európairészvénytársaságnál összesen legalább 10%-os (egyébvállalkozónál legalább 20%-os) mentesíthetoanyavállalati részesedés van a birtokukban - legalábbhat hónappal az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítésének mérlegfordulónapja elott nemkérték a mentesítheto anyavállalattól az összevont(konszolidált) éves beszámoló összeállítását.

(2)2


Nem kötelezo összevont (konszolidált) évesbeszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentéstkészítenie annak a mentesítheto anyavállalatnak, amelymaga is leányvállalata egy fölérendelt anyavállalatnak,ha a fölérendelt anyavállalat e törvénnyel vagy a Tanács1983. június 13-i 83/349/EGK irányelvével, illetve azEurópai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendeletével összhangban vagy azokkalegyenértéku módon, illetve azoknak megfeleloen készítiel és hozza nyilvánosságra összevont (konszolidált)éves beszámolóját, valamint összevont (konszolidált)üzleti jelentését, amelyben a mentesítheto anyavállalatés annak leányvállalatai éves beszámolóit iskonszolidálják, továbbá nem alkalmazzák amentesítheto anyavállalatra a 119. § eloírásait, és hateljesülnek az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak.

(3)3

3 Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 180. §. Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény271. § (2).

Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén amentesítheto anyavállalat éves beszámolója kiegészítomellékletének a következoket is kell tartalmaznia:

a) az összevont (konszolidált) éves beszámolótkészíto fölérendelt anyavállalat nevét és székhelyét;valamint

b) utalást arra vonatkozóan, ha az összevont(konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettségalól az (1)-(2) bekezdés szerint mentesítették.

(4)4

4 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 31. § (2). Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 180. §. Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény233. § (2). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2).

Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén amentesített anyavállalat éves beszámolójánakkiegészíto mellékletében a mentesített anyavállalat éskapcsolt vállalkozásai befektetett eszközeinek, tárgyévibevételeinek és adózott eredményének, saját tokéjének,valamint foglalkoztatottjai átlagos állományi létszámánakadatait vállalkozásonként külön-külön be kell mutatni.

(5)5

5 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 31. § (3). Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 180. §. Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 233. §(2). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2).

Nem alkalmazható az (1)-(2) bekezdés szerintimentesítés arra az anyavállalatra, amelynek kibocsátott- a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontjai szerinti -értékpapírjai tozsdei kereskedelme engedélyezett, vagyaz engedélyezést már kérelmezték.

(6)6

6 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 31. § (3). A második mondat szövegét megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 113. §. Számozását módosította:2008. évi LXXXI. törvény 180. §. Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2).

Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén,hiteles fordításban, magyar nyelven a fölérendelt külföldianyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójátés összevont (konszolidált) üzleti jelentését, az ezekro lkészült könyvvizsgálói jelentést kell közzétenni. Eközzétételrol a mentesített anyavállalat kötelesgondoskodni a 154. §-ban foglaltaknak megfeleloen, afölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált)éves beszámolójának mérlegfordulónapjától számított

Jogtár

59. oldal


180 napon belül.

117. § (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évrolösszevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, haaz üzleti évet megelozo két - egymást követo - üzletiévben a mérleg fordulónapján a következo hárommutatóérték közül bármelyik ketto nem haladja meg azalábbi határértéket:

a) a mérlegfoösszeg 2700 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot,c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a

250 fot.(2) Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékek

meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak,valamint közös vezetésu vállalkozásainak (ideértve a119. § alá tartozókat is) konszolidálás elott összesítettadatait kell figyelembe venni. A közös vezetésuvállalkozás adatait a tokerészesedés mértékében kellfigyelembe venni.

(3) Amennyiben az anyavállalat leányvállalatai ésközös vezetésu vállalkozásai valamelyike nemrendelkezik a tárgyévet megelozo üzleti év (1) bekezdésszerinti adataival, akkor az (1) bekezdés szerintimutatóérték meghatározásánál a tárgyévi várható - évesidotartamra átszámított - adatokat kell figyelembe venni.

(4) A hitelintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra, apénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra az (1)bekezdés szerinti mentesítés nem vonatkozik.

(5) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a mérlegfordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásbabevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve azáltaluk kibocsátott értékpapírok tozsdei kereskedelmeengedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.

(6) Nem kell az anyavállalatnak az üzleti évrolösszevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, haleányvállalatait, közös vezetésu vállalkozásait a 119. §alapján felmentette és ezen vállalkozásokra, valaminttársult vállalkozásaira alkalmazható a 129. § (2)bekezdése. Az anyavállalat éves beszámolójakiegészíto mellékletében köteles tájékoztatást adni arról,hogy az e §-ban nevesített felmentési lehetoségek közülmelyiket alkalmazta.

118. § (1) Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló elkészítésébe az anyavállalatot, mindenleányvállalatot, továbbá a 128. § (2) bekezdése szerintifeltételeknek megfelelo közös vezetésu vállalkozást - a119. § kivételével - be kell vonni.

(2) Amennyiben az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítésekor az anyavállalat által akonszolidálásba bevont leányvállalatok, közös vezetésuvállalkozások összetételében az üzleti év folyamánlényeges változás következett be, úgy az összevont(konszolidált) éves beszámolóba fel kell venni olyanadatokat, amelyek lehetové teszik az egymás utánkövetkezo üzleti évek összevont (konszolidált) évesbeszámolóinak összehasonlítását. Azösszehasonlíthatóság követelményének úgy is elegetlehet tenni, ha az elozo üzleti évi összevont(konszolidált) éves beszámoló adatait a változásnakmegfeleloen módosítják, vagy a változásokról akiegészíto mellékletben adnak részletes tájékoztatást.

(3) Minden leányvállalat - függetlenül attól, hogybevonják-e a konszolidálásba - köteles azanyavállalathoz éves beszámolóját, a saját jogonkészített, összevont (konszolidált) éves beszámolóját,valamint a 121. § (1) bekezdése szerinti közbülsobeszámolót, továbbá ha ezen beszámolókkönyvvizsgálata megtörtént, a könyvvizsgálóijelentéseket átadni. Az anyavállalat a leányvállalatoktólfelvilágosítást, indokolást kérhet az összevont(konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez.

119. § (1) A leányvállalatot nem kötelezo bevonni azösszevont (konszolidált) éves beszámoló készítésbe, ha

a) az összevont (konszolidált) éves beszámoló

elkészítéséhez szükséges adatokat az adottleányvállalat - a konszolidálásba eloször történobevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatástmég nem tudta kialakítani, vagy vis maior miatt hiányzóadatait nem pótolta - aránytalanul magas költségekmellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagy

b) a leányvállalatban lévo részesedést (részvényt,üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljábólszerezték meg és a forgóeszközök között mutatják ki;vagy

c) lényeges és tartós jogi korlátozások vagy rendkívülikörülmények huzamosan akadályozzák azanyavállalatot a 3. § (2) bekezdésének 1. pontjábanmegnevezett jogai gyakorlásában; vagy

d) az összevont (konszolidált) éves beszámolómérlegfordulónapján elotársaságként muködött.

(2) A leányvállalatot nem kell az összevont(konszolidált) éves beszámolóba bevonni, ha abeszámoló enélkül is megbízható és valós képet ad azanyavállalat és egyéb leányvállalatai vagyoni, pénzügyi,jövedelmi helyzetérol. Amennyiben több leányvállalatmegfelel ennek az elofeltételnek, akkor együttesen kellelbírálni, hogy az összevont (konszolidált) évesbeszámolóból való kihagyásuk sem torzítja azanyavállalat és egyéb leányvállalatai együttesérolkialakuló megbízható és valós összképet.

(3) Az (1)-(2) bekezdés eloírásai a közös vezetésuvállalkozásra is értelemszeruen alkalmazhatók.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazását akkor, haösszevont (konszolidált) éves beszámolót készít azanyavállalat, az összevont (konszolidált) kiegészítomellékletben indokolni kell. Amennyiben aleányvállalatokat, a közös vezetésu vállalkozásokat azanyavállalat az (1)-(3) bekezdés alapján akonszolidálásba nem vonja be és ezért nem készítösszevont (konszolidált) éves beszámolót, az (1)-(3)bekezdés alkalmazását az éves beszámolója kiegészítomellékletében kell indokolnia.

(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítésébe az (1) bekezdés a)-c) pont és (2)-(3)bekezdés szerint be nem vont leányvállalatnál, közösvezetésu vállalkozásnál szerzett részesedés értékénekmegállapítására - figyelembe véve a 129. § (2)bekezdését - a 130. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája,tartalma

120. § (1) Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló az összevont (konszolidált) mérlegbol, azösszevont (konszolidált) eredménykimutatásból, azösszevont (konszolidált) kiegészíto mellékletbol áll.

(2) Az összevont (konszolidált) éves beszámolómérlege és eredménykimutatása a 6. számú mellékletszerint tér el az éves beszámoló mérlegétol éseredménykimutatásától.

(3) Az összevont (konszolidált) éves beszámolótvilágos és áttekintheto formában úgy kell elkészíteni,hogy az a számviteli alapelvek figyelembevételével akonszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni,pénzügyi és jövedelmi helyzetérol megbízható és valósképet adjon.

(4) Ha az összevont (konszolidált) mérlegben éseredménykimutatásban szereplo adatok nemelegendoek a megbízható és valós összképbemutatásához, vagy ha azt különleges körülményekkülön is indokolják, akkor az összevont (konszolidált)kiegészíto mellékletnek kell tartalmaznia mindazonadatokat, amelyek a konszolidálásba bevontvállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi helyzetének,muködésük eredményének megbízható és valósbemutatásához szükségesek.

(5) Az összevont (konszolidált) éves beszámolóban akonszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni,

Jogtár

60. oldal


pénzügyi, jövedelmi helyzetét úgy kell bemutatni, minthaezek a vállalkozások egyetlen vállalkozáskéntmuködnének. Ennek érdekében az összevont(konszolidált) éves beszámolóban az eszközök és aforrások, a bevételek és a ráfordítások (a teljesítményekés a költségek), a nyereség és a veszteség értékébol -az anyavállalat és a hozzátartozó leányvállalatok, közösvezetésu vállalkozások, illetve ez utóbbiak egymásközötti kapcsolataiból adódó - halmozódásokat ki kellszurni. Az anyavállalatot a 126-127. § szerintihalmozódások kiszurése tekintetében - azon adatokvonatkozásában, amelyeket a bevont beszámolók [a121. § (1) bekezdése alkalmazása miatt] nemteljesköruen tartalmaznak - választási lehetoség illetimeg.

(6) Az elozo üzleti év összevont (konszolidált) évesbeszámolója készítésénél alkalmazott értékelési,konszolidálási módszereket, a beszámoló tagolását,részletezését csak indokolt esetben lehetmegváltoztatni. Az elozo üzleti évto l való eltéréseket azösszevont (konszolidált) kiegészíto mellékletben fel kellsorolni és meg kell indokolni, a vagyoni, pénzügyi,jövedelmi helyzetre gyakorolt hatásukat pedig be kellmutatni.

(7) Az összevont (konszolidált) éves beszámolóösszeállítása során - más eloírás hiányában - e törvény17-95. §-ainak eloírásait a 121-134. §-okfigyelembevételével kell alkalmazni.

(8)1


A 20. § (3)-(4) bekezdése szerinti anyavállalatösszevont (konszolidált) éves beszámolóját - sajátdöntésétol függoen - devizában, vagy - a 20. § (2)bekezdése szerint - forintban is elkészítheti.

(9)2


Az összevont (konszolidált) éves beszámolórészét képezo összevont (konszolidált) mérleget,összevont (konszolidált) eredménykimutatást és azösszevont (konszolidált) kiegészíto mellékletet a hely ésa kelet feltüntetésével az anyavállalat képviseletérejogosult személy köteles aláírni.

121. § (1) Ha egy - a konszolidálásba bevont -vállalkozás éves beszámoló készítésénekmérlegfordulónapja több mint három hónappal megeloziaz összevont (konszolidált) éves beszámolómérlegfordulónapját, akkor ennek a vállalkozásnak azösszevont (konszolidált) éves beszámolómérlegfordulónapjára közbülso éves beszámolót kellkészítenie, és a konszolidálásba annak alapján kellbevonni. Az összevont (konszolidált) éves beszámolómérlegfordulónapjáig bejegyzett - elotársasági formábanis muködött - leányvállalatot, közös vezetésuvállalkozást is közbülso beszámoló alapján kell bevonni.Az az idotartam, amelyre a közbülso éves beszámolóvonatkozik, nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.

(2) Ha a konszolidálásba bevont vállalkozás azösszevont (konszolidált) éves beszámoló üzleti évébenúgy alakult át, hogy az átalakulás idopontjáravéglegesen is éves beszámolót kellett készítenie, akkorezen vállalkozást a jogelod leányvállalat, közösvezetésu vállalkozás adatait is tartalmazó közbülso évesbeszámoló alapján kell a konszolidálásba bevonni.

(3) Beolvadás esetén közbülso éves beszámolókészítési kötelezettség akkor van, ha a beolvasztottvállalkozás - a beolvasztást megelozoen -leányvállalatnak, közös vezetésu vállalkozásnakminosült.

122. § (1) Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítése során az anyavállalat, akonszolidálásba bevont leányvállalatok, atokerészesedés alapján bevont közös vezetésuvállalkozások éves mérlegeit és eredménykimutatásaitössze kell foglalni.

(2) A konszolidálásba bevont leányvállalatokeszközeit és forrásait, a bevételeket és a ráfordításokat

teljes egészükben, a tokerészesedés alapján bevontközös vezetésu vállalkozások eszközeit és forrásait, abevételeit és a ráfordításait a tokerészesedésarányában az összevont (konszolidált) évesbeszámolóba be kell vonni - tekintet nélkül arra, hogy akonszolidálásba bevont vállalkozások évesbeszámolójukban figyelembe vették-e azokat vagy sem-, feltéve, hogy az anyavállalatot a bevonásban etörvény nem korlátozza, vagy az anyavállalatnak nincsdöntési, választási lehetosége. Az anyavállalat az etörvényben biztosított mérlegbeállítási, döntési,választási lehetoségeket az összevont (konszolidált)éves beszámoló készítésekor akkor is alkalmazhatja, haa konszolidálásba bevont vállalatok nem alkalmaztákazokat, vagy akkor sem köteles alkalmazni, ha azokat akonszolidálásba bevont vállalatok évesbeszámolójukban már alkalmazták.

(3) Az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítése során el kell végezni:

a) az összevont (konszolidált) mérleg éseredménykimutatás tételei számbavételéhez az eltéroértékelési módszerekbol adódó korrekciókat [azazegységes értékelést kell alkalmazni az (1)-(2) bekezdésfigyelembevételével];

b) az összevont (konszolidált) éves beszámolópénznemétol eltéro pénznemben készült mérleg éseredménykimutatás tételeinek átszámítását;

c) a tokeösszevonást (a tokeegyesítést);d) az adósságkonszolidálást (a konszolidálásba

bevont vállalkozások közötti követelések és tartozásokkiszurését);

e) a közbenso eredmények elhagyását (akonszolidálásba bevont vállalkozások közöttiügyletekbol származó olyan nyereség- ésveszteségtételek kiszurését, amelyeket az eszközökértéke magában foglal);

f) a bevételek és a ráfordítások konszolidálását (azolyan bevételek és ráfordítások kiszurését, amelyek akonszolidálásba bevont vállalkozások közöttiügyletekbol származnak);

g) a társult vállalkozások tokekonszolidálását;h) a konszolidálás miatti adókülönbözet

meghatározását.(4) Az anyavállalat és a konszolidálásba bevont

vállalkozások éves mérlegeinek éseredménykimutatásainak összefoglalása (az eltéroértékelésbol adódó korrekciók és a forintra átszámítás -123. § szerinti - elvégzése után) elokészíto-mérleg éselokészíto-eredménykimutatás keretében történik.

123. § (1) A 122. § (2) bekezdése szerint akonszolidálásba bevont vállalkozásnak az összevont(konszolidált) mérlegbe kerülo eszközeit és forrásait azanyavállalat éves mérlegében alkalmazható értékelésieloírások szerint egységesen kell értékelni. Havalamelyik bevont vállalkozás eltér az anyavállalat évesbeszámolójánál alkalmazható értékelési módszerektol,az anyavállalatnál alkalmazható értékelésre való áttérésmiatti eltéréseket az adott vállalkozás elokészíto-eredménykimutatásában is szerepeltetni kell.

(2) Amennyiben a konszolidálásba bevont eszközöketés forrásokat a konszolidálásba bevont vállalkozás évesbeszámolójában az anyavállalatnál alkalmazottaktólvagy eloírtaktól eltéroen értékelte, akkor az eltéroenértékelt eszközöket és forrásokat az anyavállalatmódszerei szerint kell értékelni, és ez az új kiindulóérték kerül az összevont (konszolidált) évesbeszámolóba.

(3) A (2) bekezdés szerinti értékelés alatt ezentörvény szerinti értékelés értendo. E törvény szerintválasztható értékelési módszerek eltérését - figyelembevéve a 120. § (5) bekezdésében megfogalmazottegyetlen vállalkozásként muködés elvét is - nem

Jogtár

61. oldal


szükséges egységesíteni.(4) A (2) bekezdésben foglalt eloírástól el lehet

tekinteni, ha az újraértékelésnek az eredménye avagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet szempontjábólnem jelentos, illetve a konszolidálásba bevontvállalkozásnak olyan eszközei és forrásai vannak,amilyenekkel az anyavállalat nem rendelkezik, továbbáakkor is, ha a konszolidálásba bevont vállalkozáseszközeinek, forrásainak értékelése a hitelintézetekre, abiztosítókra, az értékpapír-forgalmazókra vonatkozókülön jogszabályok alkalmazásán alapul.

(5) A (2) bekezdésben foglalt eloírástól valóeltéréseket az összevont (konszolidált) kiegészítomellékletben be kell mutatni és megfelelo módonindokolni kell.

(6) A konszolidálásba bevont vállalkozás külföldipénznemben készült mérlegének tételeit - ha azanyavállalatra a 20. § (2) bekezdése vonatkozik - azösszevonás elott forintra át kell számítani a következokszerint:

a) a befektetett eszközöket, a saját toke elemeit -kivéve a mérleg szerinti eredményt - a 124. § (7)bekezdése szerint választott idopontban érvényes - a60. § szerinti, az anyavállalat éves beszámolójakészítése során alkalmazott árfolyam alapjánmegállapított - bekerülési árfolyamon (ez azonban nemlehet magasabb, mint a mérlegfordulónapi, a MagyarNemzeti Bank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon számított érték), valamint az egyébeszközöket és kötelezettségeket, az idobelielhatárolásokat, továbbá a mérleg szerinti eredményt amérlegfordulónapi, a Magyar Nemzeti Bank általközzétett, hivatalos devizaárfolyamon; vagy

b) a mérleg valamennyi tételét mérlegfordulónapi, aMagyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti értékelésboladódó különbözetet az adott vállalkozás elokészíto-mérlegében, illetve elokészíto-eredménykimutatásábana következok szerint kell kimutatni:

a) amennyiben a (6) bekezdés a) pontja szerintiértékelésbol adódó különbözet eltér az elozo évbenilyen címen megállapított különbözet összegétol, akkor akülönbözetbol az eltérés összegét az adott vállalkozáselokészíto-eredménykimutatásában az egyéb bevételek,illetve az egyéb ráfordítások között - mint eredménytmódosító tételt - kell kimutatni;

b) a (6) bekezdés a) pontja szerinti értékelésboladódó különbözetbol az elozo évben ilyen címenmegállapított különbözettel azonos összeget azeredménytartalék változásaként (korrekciójaként) kell azadott vállalkozás elokészíto-mérlegében (a változáselojelének megfeleloen) szerepeltetni.

(8) A konszolidálásba bevont vállalkozás külföldipénznemben készült eredménykimutatásának tételeit azösszevonás elott kell forintra átszámítani a következokszerint:

a) az értékcsökkenési leírást, a befektetett pénzügyieszközök és a forgóeszközök értékvesztését és egyébveszteségeit, az anyagjellegu ráfordításokat a megfelelomérlegtételre vonatkozó árfolyamon;

b) a mérleg szerinti eredményt mérlegfordulónapi, aMagyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon;

c) minden más tételt havonként a hó végi - a 60. §szerinti, az anyavállalat éves beszámolója készítésesorán alkalmazott - devizaárfolyamon forintraátszámított értékek éves összegzésével.

(9) A (8) bekezdés szerinti értékelés mellettjelentkezo különbözetet az adott vállalkozás elokészíto-eredménykimutatásában az egyéb bevételek, illetve azegyéb ráfordítások között kell - a forintra átszámításkülönbözeteként - kimutatni.

(10) Ha a (6), (8) bekezdésben alkalmazottárfolyamok mellett nem teljesül az összevont(konszolidált) éves beszámolónál a megbízható és valósösszkép követelménye, az anyavállalat a (6), (8)bekezdésben meghatározott árfolyamoktól eltéro - aszámviteli politikájában rögzített - árfolyamot isalkalmazhat. Az alkalmazott árfolyamot, valamint azeltérés indokait az összevont (konszolidált) kiegészítomellékletben be kell mutatni.

(11)1


Amennyiben az anyavállalat évesbeszámolójára a 20. § (3)-(4) bekezdése vonatkozik,akkor a konszolidálásba bevont vállalkozások forintbankészült éves beszámolója átszámításához - a reciprokárfolyamok meghatározásakor - a (6)-(10) bekezdéseloírásait kell értelemszeruen alkalmazni.

Tokeösszevonás (tokekonszolidáció)

124. § (1) A konszolidálásba bevont leányvállalatsaját tokéjébol az anyavállalatot megilleto részesedés(rész) értékét az anyavállalat tulajdoni hányadára jutóösszegben kell figyelembe venni. A számítástmegelozoen a konszolidálásba bevont leányvállalat általvisszavásárolt saját részvények, saját üzletrészeknyilvántartás szerinti értékével a leányvállalat sajáttokéjét csökkenteni kell. Ha a részesedésreértékvesztést számoltak el - és az összevont(konszolidált) éves beszámolóval szembeni megbízhatóés valós összkép követelménye igényli -, azértékvesztést, ha azt az eredménykimutatástartalmazza, akkor a részesedések, értékpapírok,bankbetétek visszaírt értékvesztésével, ha azt azeredménykimutatás nem tartalmazza, (akkor) azeredménytartalékkal szemben - a számítást megelozoen- vissza kell írni.

(2) A tokekonszolidáció nem alkalmazható azanyavállalat azon részvényeire, üzletrészeire, amelyeketmaga az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevontleányvállalat birtokol. Az ilyen részvényeket,üzletrészeket az összevont (konszolidált) mérlegben,mint saját részvényt, saját üzletrészt a forgóeszközökközött kell - elkülönítetten - kimutatni.

(3) Az anyavállalat tulajdoni hányadára jutó összegszámításánál figyelembe kell venni a leányvállalat olyantulajdoni hányadait is, amelyek egy másik - akonszolidálásba bevont - leányvállalat birtokábanvannak.

(4) A konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegébol- az összevont (konszolidált) mérlegbe - azanyavállalatot megilleto , az (1) bekezdés szerintszámított részesedés helyére a leányvállalat eszközei,illetve a források közé a leányvállalatnak a számítottrészesedéssel csökkentett forrásai kerülnek, feltéve,hogy az anyavállalat e törvény szerint beállíthatja, és azösszevont (konszolidált) éves beszámoló sajátosságanem kíván eltéréseket.

(5)2


A leányvállalat saját tokéjébol az anyavállalatotaz (1) bekezdés szerint megilleto részesedés (rész)számításakor a leányvállalat saját tokéjét akonszolidálásba eloször történo bevonáskor az alábbimódszerekkel lehet meghatározni [az alkalmazottmódszert és annak jelentos változását az elozo évhezképest az összevont (konszolidált) kiegészítomellékletben be kell mutatni]:

a) azt az összeget veszik figyelembe a számításnál,amely az összevont (konszolidált) éves beszámolóelokészíto mérlegében, mint a leányvállalat saját tokéjeszerepel, könyv szerinti értéken [amely a 123. § (2)-(4)bekezdés alkalmazása esetén az ott meghatározottkiinduló érték]; vagy

b) azt az összeget veszik figyelembe a számításnál,

Jogtár

62. oldal


amely a (7) bekezdés szerinti választott bevonásiidopontnak megfelelo érték (aktualizált érték).

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti módszeralkalmazása esetén az anyavállalat tulajdoni hányadárajutó saját toke értéke az újraértékelés - az aktualizáltérték meghatározása - után nem lépheti túl azanyavállalat ezen részesedése beszerzési értékét.

(7) Az (1) bekezdés szerinti számításhoz aviszonyítási érték meghatározása történhet arészesedés megszerzésének idopontjában vagy akkor,amikor a leányvállalatot eloször vonják be az összevont(konszolidált) éves beszámoló készítésbe. Ha arészesedéseket különbözo idopontokban szereztékmeg, az (1) bekezdés szerinti elszámolás alapjánakmeghatározása vagy a különbözo idopontokban, vagyazon idopontban fennálló értékviszonyokfigyelembevételével történhet, amikor a vállalatleányvállalattá vált. A választott idopontot az összevont(konszolidált) kiegészíto mellékletben meg kell jelölni.

(8) A konszolidálásba bevont leányvállalatnak azanyavállalat könyveiben szereplo részesedésének és az(5)-(6) bekezdés szerinti módszerrel meghatározottleányvállalati saját toke tulajdoni hányaddal arányosrészének különbözetét - az anyavállalat döntésénekfüggvényében - a következok szerint lehet elszámolni:

a) aktív különbözet esetén (a konszolidálásba eloszörtörténo bevonáskor a részesedés könyv szerinti értéke atöbb) a különbözeti összegbol az egyes eszközökhözhozzárendelheto "rejtett" tartalékokkal, valamint azegyes forrásokhoz hozzárendelheto "rejtett" terhekkel -a bevonás idoszaka szerinti érték és a könyv szerintiérték különbözetével - az adott eszközök, illetve forrásokértékét növelni, illetve csökkenteni kell, majd az ezutánfennmaradó különbözetet - mint tokekonszolidációskülönbözetet - az eszközök között kell elkülönítettenkimutatni;

b) passzív különbözet esetén (a részesedés könyvszerinti értéke a kevesebb) a különbözet összegébol azegyes eszközökhöz hozzárendelheto "rejtett"tartalékokkal, valamint az egyes forrásokhozhozzárendelheto "rejtett" terhekkel - a bevonás idoszakaszerinti érték és a könyv szerinti érték különbözetével -az adott eszközök, illetve források értékét növelni, illetvecsökkenteni kell, majd az ezután fennmaradókülönbözetet - mint tokekonszolidációs különbözetet - aforrások között kell elkülönítetten kimutatni;

c) több leányvállalat konszolidálásából keletkezo,azonos jellegu (aktív vagy passzív) különbözetekösszevonhatók, az eszközök és a források közöttmegjeleno aktív és passzív tokekonszolidációskülönbözeteket azonban nem szabad összevonni,egymással szemben elszámolni.

(9)1


A (8) bekezdés a) pontja alapján az eszközökközött kimutatott tokekonszolidációs különbözet leírásaaz e törvénynek az üzleti vagy cégértékre vonatkozóeloírásai figyelembevételével történik.

(10) A (8) bekezdés b) pontja alapján a forrásokközött kimutatott tokekonszolidációs különbözetet, illetveannak egy részét csak akkor lehet az eredmény javáraelszámolni, ha az összevont (konszolidált) mérlegfordulónapján biztos, hogy ez a különbözeti összeg egyrealizált eredmény. Ez általában akkor teljesül, ha azérintett leányvállalat a konszolidálási körbol kiválik(ideértve az átalakulást is), vagy az az eszköz, amihez akülönbözet kapcsolódik, a konszolidálásba be nem vontszemélyek részére értékesítésre került.

(11) A leányvállalat saját tokéjébol az anyavállalatotaz (1) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítésekor megilleto részesedés és az (5)bekezdés szerint figyelembe vett részesedéskülönbözetét a saját toke korrekciójaként - mintleányvállalati saját tokeváltozást - kell az összevont(konszolidált) mérlegben kimutatni.

(12) A konszolidálásba bevont leányvállalat saját

tokéjébol az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítésekor nem az anyavállalatot megilletorészesedés összegét az összevont (konszolidált)mérlegben a források között - a saját tokén belülelkülönítetten -, mint a külso tagok (más tulajdonosok)részesedését kell kimutatni. Itt kell továbbá szerepeltetniaz elokészíto eredménykimutatás jóváhagyott osztalék,részesedés során - a 127. § (4) bekezdés szerint -kimutatott összegnek a leányvállalat évesbeszámolójában kötelezettségként el nem számoltrészét is.

(13) Ha az anyavállalati részesedéshez kapcsolódógazdasági társaság átalakul - és a részesedéstokekonszolidációját a megelozo év(ek) összevont(konszolidált) éves beszámolójában végrehajtották -,akkor az átalakuláskor megszerzett részesedés atokekonszolidáció végrehajtásakor új beszerzésnekminosül.

Adósságkonszolidálás

125. § (1) A konszolidálásba bevont vállalatokegymás közötti követelései, céltartalékai,kötelezettségei, valamint a megfelelo idobelielhatárolások tételei az összevont (konszolidált)mérlegben nem szerepelhetnek.

(2) Ha az azonos jogcímen fennálló követelés éskötelezettség nem azonos összegben szerepel az adósés a hitelezo mérlegében, akkor az összevont(konszolidált) mérlegben emiatt mutatkozó különbözeteta következok szerint kell kimutatni:

a) ha a különbözet eltér az elozo évben ilyen címenmegállapított különbözet összegétol, akkor a különbözetösszegébol az eltérés összegét az összevont(konszolidált) eredménykimutatásban - elkülönítetten azegyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között -,mint eredményt módosító tételt kell kimutatni;

b) az elozo évben ilyen címen megállapítottkülönbözettel azonos összeget a saját tokeváltozásaként (korrekciójaként) - mint konszolidációmiatti változások az adósságkonszolidáláskülönbözetébol - kell az összevont (konszolidált)mérlegben (a változás elojelének megfeleloen)szerepeltetni.

(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha azelhagyandó tételek a konszolidálásba bevontvállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérevonatkozó megbízható és valós összkép szempontjábólelhanyagolhatóak (nem lényegesek).

A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüliközbenso

eredmények elhagyása, kiszurése

126. § (1) Azokat az eszközöket, amelyek akonszolidálásba bevont vállalkozások egymás közöttiszállításaiból és szolgáltatásteljesítéseibol származnak,az összevont (konszolidált) mérlegben olyan értékre kellhelyesbíteni, amellyel a konszolidálásba bevontvállalkozások ugyanazon mérlegfordulónapra vonatkozómérlegébe beállíthatók lettek volna, ha akonszolidálásba bevont vállalkozások együttesen,jogilag is egyetlen vállalkozást képeznének (azazeszközeiket bekerülési értéken kellene szerepeltetni).

(2) Ha a leányvállalat, közös vezetésu vállalkozáselokészíto mérlegében az (1) bekezdés szerintieszközök eltéro értéken szerepelnek, mint akonszolidálásba bevont vállalkozások bekerülési értékei,akkor az összevont (konszolidált) mérlegben azeszközök változásaként megjeleno különbözetet akövetkezok szerint kell kimutatni:

Jogtár

63. oldal


a) amennyiben a különbözet eltér az elozo üzletiévben ilyen címen megállapított különbözet összegétol,akkor a különbözet összegébol az eltérés összegét azösszevont (konszolidált) eredménykimutatástartalmazza;

b) az elozo üzleti évben ilyen címen megállapítottkülönbözettel azonos összeget a saját tokeváltozásaként (korrekciójaként) - mint konszolidációmiatti változások a közbenso eredmény különbözetébol- kell az összevont (konszolidált) mérlegben (a változáselojelének megfeleloen) szerepeltetni.

(3) Nem kell az (1) bekezdés eloírásait alkalmazni, haa közbenso eredmények külön kiemelése akonszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyiés jövedelmi helyzete szempontjából nem jelentos.

Ráfordítások és bevételek konszolidálása

127. § (1) Az összevont (konszolidált)eredménykimutatásban:

a) az árbevételeknél a konszolidálásba bevontvállalkozások egymás közötti szállításaiból ésszolgáltatásteljesítéseibol származó árbevételeket,valamint az ezekre jutó közvetlen költségeket ki kellszurni. Ha az összevont (konszolidált)eredménykimutatás összköltség eljárással készül, akkora konszolidált árbevételre jutó közvetlen költségeketnem kell kiszurni, amennyiben a közvetlen költségek afélkész és késztermékek, vagy az aktivált sajátteljesítmények állományát növelik;

b) nem kerülhetnek az összevont (konszolidált)eredménykimutatásba az egymás közötti nemáruszállításokból és nem szolgáltatásteljesítésekbolszármazó egyéb bevételek, az egymás közötti pénzügyimuveletek bevételei és az egymás közötti rendkívülibevételek, valamint ezek ráfordításai sem.

(2) Az árbevételeket és a bevételeket, valamint aközvetlen költségeket és a ráfordításokat az (1)bekezdés szerint nem kell kiszurni, ha azok nemjelentos összeguek a konszolidálásba bevontvállalkozások valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmihelyzete megítélése tekintetében.

(3) A konszolidálásba bevont vállalkozások évesbeszámolója eredménykimutatása Eredménytartalékigénybevétele osztalékra, részesedésre során kimutatottösszegét az Eredménytartalék javára vissza kell vezetni.

(4) Az összevont (konszolidált) eredménykimutatásjóváhagyott osztalék és részesedés sora a más külsotulajdonostársaknak a konszolidálásba bevontvállalkozások éves eredménykimutatásában szereploadózott eredménybol járó, oket megilleto osztalékot,részesedést tartalmazza, függetlenül attól, hogy azjóváhagyott osztaléknak, részesedésnek minosül-e.

Közös vezetésu vállalkozások konszolidálása

128. § (1) A közös vezetésu vállalkozás eszközeit ésforrásait, illetve bevételeit és ráfordításait az összevont(konszolidált) éves beszámolóba az anyavállalattokerészesedésének megfelelo arányban kell bevonni.

(2) A tokerészesedés szerinti konszolidálás akkorlehetséges, ha a közös vezetésu vállalkozás évesbeszámolója elkészítésénél a konszolidálásra vonatkozóértékelési eloírásokat figyelembe vették. Ha azegységes értékelés elvét nem lehet érvényesíteni, akkora közös vezetésu vállalkozásban lévo részesedést a129. és 130. §-ban foglaltak alapján kell bevonni.

(3) A tokerészesedés arányában történokonszolidálásra - értelemszeruen - a 124-127. §-okeloírásait kell alkalmazni.

Társult vállalkozások konszolidálása

129. § (1) Ha egy konszolidálásba bevont vállalkozásjelentos, mértékadó befolyást gyakorol egy - a 3. § (2)bekezdésének 4. pontja szerinti - vállalkozás üzleti éspénzügyi döntéseire, akkor ezt a részesedést azösszevont (konszolidált) mérlegben külön soron kellszerepeltetni.

(2) Az (1) bekezdést, valamint a 130. §-t nemszükséges alkalmazni akkor, ha a konszolidálásbabevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmihelyzetének megbízható és valós megítéléseszempontjából nem jelentos a társult vállalkozásrészesedése.1

1 Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/102.

130. § (1) A társult vállalkozásban lévo részesedés anem teljes köru bevonáskor a következo módszerekszerint mutatható ki [a választott módszert az összevont(konszolidált) kiegészíto mellékletben szerepeltetni kell]:

a) vagy az anyavállalat, vagy a konszolidálásbabevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyvszerinti értékkel, vagy

b) azzal az értékkel, amely a társult vállalkozásnak a(4) bekezdésben meghatározott idopont szerinti sajáttokéjébol a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdonihányadára jut. Ez az összeg azonban nem lehetmagasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozáskönyveiben szereplo részesedés beszerzési értéke.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti módszeralkalmazása esetén - amikor a társult vállalkozást elsoalkalommal bevonják - meg kell állapítani a társultvállalkozás saját tokéjébol a részesedésre a tulajdonihányad arányában jutó összeget. A részesedés könyvszerinti értéke és a társult vállalkozás saját tokéjébol arészesedésre jutó összeg különbözetét az összevont(konszolidált) kiegészíto mellékletben elkülönítetten kikell mutatni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti módszeralkalmazása esetén a részesedés könyv szerinti értékeés a társult vállalkozás saját tokéjébol a tulajdonihányadra jutó (részarányos) saját toke különbözetét -mint tokekonszolidációs különbözetet - az eszközökközött elkülönítetten kell kimutatni és a különbözetiösszeg elszámolásánál a 124. § (9) bekezdésébenleírtakat kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti részesedés viszonyításiértékének és különbözeti összegének meghatározásatörténhet a részesedés megszerzésének idopontjában,vagy akkor, amikor a társult vállalkozást elsoalkalommal bevonják az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítésbe. Ha a részesedéseket különbözoidopontokban szerezték meg, az (1) bekezdés szerintirészesedés meghatározása vagy a különbözoidopontokban, vagy a gazdasági társaság társultvállalkozássá válásának idopontjában fennállóértékviszonyok figyelembevételével történhet. Aválasztott idopontot az összevont (konszolidált)kiegészíto mellékletben meg kell jelölni.

(5) A társult vállalkozásban lévo részesedésnek(érdekeltségnek) az (1) bekezdés alapján megállapítottértékét a következo években módosítani kell:

a) a társult vállalkozás saját tokéje változásának arészesedéssel arányos összegével;

b) az eredménykimutatásban nem szereplo, a társultvállalkozástól járó (várható) osztalék, részesedésösszegével (ezt az összeget a következo évben le kellvonni);

c) az eredménykimutatásba beállított, de azösszevont (konszolidált) mérleg fordulónapjáig meg nemkapott, - a társult vállalkozástól járó - osztalék,részesedés összegével (ezt az összeget a következoévben le kell vonni);

d) a részesedés, a tokekonszolidációs különbözet leírt

Jogtár

64. oldal


összegével.(6) Ha a társult vállalkozás éves beszámolójában a

123. §-ban foglaltaktól eltéro értékelési módszertalkalmazott, akkor az eltéroen értékelt eszközök,kötelezettségek - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottcélokra - az összevont (konszolidált) éves beszámolóértékelési módszere szerint átértékelhetok. Ha ilyenesetben az újraértékeléstol eltekintenek, akkor ezt atényt az összevont (konszolidált) kiegészítomellékletben fel kell tüntetni.

(7) A 126. §-t a közbenso eredmények kiszuréséremegfeleloen alkalmazni kell, amennyiben a szükségesinformációk hozzáférhetoek, ismertek. A közbensoeredmények a társult vállalkozás tokerészesedésefüggvényében elhagyhatók.

(8) Az (1)-(7) bekezdés alkalmazásakor mindenesetben a társult vállalkozás utolsó éves beszámolójátkell alapul venni. Amennyiben a társult vállalkozásösszevont (konszolidált) éves beszámolót készít, és azrendelkezésre áll, akkor ebbol kell kiindulni.

131. § Az anyavállalattal, a konszolidálásba bevontleányvállalattal - a 3. § (2) bekezdése 5. pontja szerinti -egyéb részesedési viszonyban lévo vállalkozásrészesedését az anyavállalat, illetve a konszolidálásbabevont leányvállalat éves mérlegében szereplo könyvszerinti értéken kell az összevont (konszolidált)mérlegben kimutatni.

Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása

132. § Ha az összevont (konszolidált) évesbeszámoló alapján számított éves adózás elottieredmény - az összevonás következtében -alacsonyabb vagy magasabb, mint a konszolidálásbabevont vállalkozások adózás elotti eredményeinekegyüttes összege, úgy a konszolidálásba bevontvállalkozások szerint és az összevont (konszolidált)eredménykimutatás szerint fizetendo adókülönbözetébol azt az összeget, ami a konszolidálásbabevont vállalkozások ki nem gazdálkodott negatívadóalapjából, továbbá a megelozo üzleti évek, a tárgyévkonszolidálási intézkedéseibol származik és várhatóankiegyenlítodik a késobbi üzleti években, konszolidálásmiatti társasági adó-különbözetként ki kell mutatni.Amennyiben a konszolidálásba bevont vállalkozásokeredménykimutatásai szerint fizetendo adó több, mint azösszevont (konszolidált) eredménykimutatás szerintfizetendo adó, akkor a különbözetet áthúzódóadókövetelésként, fordított esetben a különbözetetáthúzódó adótartozásként kell az összevont(konszolidált) mérlegben elkülönítetten kimutatni. Azösszevont (konszolidált) eredménykimutatásban az adó-különbözetet külön soron (elkülönített tételként) - mintkonszolidálásból adódó (számított) társasági adó-különbözetet - kell szerepeltetni.

Összevont (konszolidált) kiegészíto melléklet

133. § (1) Az összevont (konszolidált) kiegészítomellékletnek az elozoekben eloírtakon túl akövetkezoket kell tartalmaznia:

a) az összevont (konszolidált) mérleg és az összevont(konszolidált) eredménykimutatás összeállításánálalkalmazott mérlegértékelési eljárásokat;

b) a forintra, a devizára történo átszámítás soránalkalmazott módszert, ha a konszolidálásba bevontvállalkozások az anyavállalattól eltéroen máspénznemben készítették éves beszámolójukat, vagy haaz összevont (konszolidált) éves beszámoló olyantételeket tartalmaz, amelyeket a konszolidálásba bevont

vállalkozások éves beszámolói nem tartalmaztak, ésamelyeket eredetileg más pénznemben adtak meg;

c) ha az elozo üzleti évhez képest megváltoztak azértékelési, a konszolidálási módszerek, ezen változásokindokolását, valamint ezen változások hatását akonszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyiés jövedelmi helyzetére.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül még akövetkezoket kell ismertetni:

a) a konszolidálásba bevont leányvállalatok neve ésszékhelye, ezen leányvállalatok jegyzett tokéjébol azanyavállalat és a konszolidálásba bevont másvállalkozás részesedésének mértéke és összege,továbbá a leányvállalat részesedésének mértéke ésösszege minden más, a konszolidálásba bevontvállalkozás saját tokéjébol;

b) közös vezetésu vállalkozások neve és székhelye,az anyavállalat és a konszolidálásba bevont másvállalkozás részesedésének mértéke és összege aközös vezetésu vállalkozás jegyzett tokéjébol, továbbá aközös vezetésu vállalkozás részesedésének mértéke ésösszege minden más, a konszolidálásba bevontvállalkozás jegyzett tokéjébol;

c) a társult vállalkozások neve és székhelye, ezenvállalkozások jegyzett tokéjébol az anyavállalat és akonszolidálásba bevont más vállalkozásrészesedésének mértéke és összege, továbbá a társultvállalkozás részesedésének mértéke és összegeminden más, a konszolidálásba bevont vállalkozásjegyzett tokéjébol. A 129. § (2) bekezdésénekalkalmazását mindenkor be kell mutatni és indokolniszükséges;

d)1


a 115. § (2)-(3) bekezdése szerintijogosultságokat az a)-c) pontoknál külön-külön ki kellemelni, feltüntetve a jogosultság jogcímét is.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokat abban azesetben nem kell szolgáltatni, ha az anyavállalatadatszolgáltatása miatt a leányvállalatnak, vagy egymásik - a (2) bekezdésben megjelölt - vállalkozásnakhátránya származhat ezen adatszolgáltatásból. Eszabály alkalmazásának indokait az összevont(konszolidált) kiegészíto mellékletben ismertetni kell.

(4) Az összevont (konszolidált) kiegészítomellékletben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl akövetkezo adatokat kell feltüntetni:

a) az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatottazon kötelezettségek teljes összegét, amelyekfutamideje öt évnél hosszabb, valamint az összevont(konszolidált) mérlegben kimutatott azonkötelezettségek teljes összegét, amelyek akonszolidálásba bevont vállalkozások részérolzálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak,feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;

b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljesösszegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékeléseszempontjából jelentoséggel bírnak, de nem jelennekmeg az összevont (konszolidált) mérlegben. Ezek közülkülön ki kell emelni a konszolidálásba teljesköruen benem vont leányvállalatokkal szembeni kötelezettségekösszegét;

c) az összevont (konszolidált) éves beszámolóbabevont vállalkozások tárgyévben foglalkoztatottmunkavállalóinak átlagos statisztikai létszámát,bérköltségét és személyi jellegu egyéb kifizetéseit,mindegyiket állománycsoportonkénti bontásban;

d) az anyavállalatnál az igazgatóság, az ügyvezetés(üzletvezetés), a felügyelo bizottság tagjainaktevékenységükért az üzleti év után járó járandóságösszegét, ideértve a bérköltséget, a személyi jelleguegyéb kifizetéseket, a gazdasági társaság által átvállaltés így helyettük fizetett összegeket is, csoportonkéntösszevontan, beleértve a leányvállalatoknál végzetttevékenység utáni járandóságokat is;

e) az anyavállalat igazgatósága, ügyvezetése

Jogtár

65. oldal


(üzletvezetése), felügyelo bizottsága tagjainak azanyavállalat, illetve a leányvállalatai által folyósítottkölcsönök és elolegek idopontját, nagyságát, lejáratát,megadva a kamat mértékét, a lényeges feltételeket, atárgyévben visszafizetett összegeket, továbbá ezenszemélyek nevében vállalt garanciális kötelezettségeket;

f)1


az értékesítés árbevételének fontosabbtevékenységek (a konszolidálásba bevontvállalkozásokra jellemzo termékek, terméktípusok),továbbá az exportárbevételnek az Európai Unió,valamint más, az Európai Unión kívüli országok szerinti,illetve ezen belül földrajzilag meghatározott piacokszerinti megbontását, amennyiben ebbol akonszolidálásba bevont vállalkozásoknak jelentosebbhátránya nem származik. Ez utóbbi esetben itt erreutalni kell;

g)2


a vállalatcsoport egészére vonatkozóan a 90. §(7) bekezdésében eloírt információkat;

h)3

3 Beiktatta: 2007. évi LXXV. törvény 212. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Rendelkezéseit elso alkalommal a 2008-ban induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

a tárgyévi üzleti évre vonatkozó összevont(konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatáért akönyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint akönyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyébbizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, azadótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nemkönyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakatkülön-külön összesítve;

i)4


azon összevont (konszolidált) mérlegen kívülitételek és összevont (konszolidált) mérlegben nemszereplo megállapodások jellegét, üzleti célját éspénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvénykülön nem rendelkezik, ha e tételekbol ésmegállapodásokból származó kockázatok vagy elonyöklényegesek, és bemutatásuk szükséges akonszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyihelyzetének megítéléséhez;

j)5


az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont másvállalkozás által kapcsolt felekkel lebonyolított azonügyleteket (ide nem értve a vállalatcsoporton belüliügyleteket), amelyek bemutatásáról e törvény külön nemrendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem aszokásos piaci feltételek között valósultak meg. Enneksorán be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsoltféllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkelkapcsolatos egyéb, a konszolidálásba bevontvállalkozások egésze pénzügyi helyzeténekmegítéléséhez szükséges információkat. Az egyediügyletekre vonatkozó információk összesíthetok azügyletek jellege szerint, ha az összesítés nemakadályozza az érintett ügyleteknek a konszolidálásbabevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetéregyakorolt hatásának a megítélését.

(5)6


A kiegészíto mellékletben be kell mutatni azanyavállalat minden olyan részvényének, üzletrészéneknévértékét, amelyet maga az anyavállalat, leányvállalatavagy olyan harmadik személy birtokol, aki a tulajdonosijogokat saját nevében, de ezen vállalatok javáragyakorolja.

(6)7


Az összevont (konszolidált) kiegészíto melléklet

készítése során nem kötelezo alkalmazni a 91. § b) ésc) pontjában, a 92. § (2) bekezdésében rögzítetteloírásokat.

(7)8


Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a10. § (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetközi számvitelistandardok szerint készíto vállalkozó köteles azösszevont (konszolidált) éves beszámoló

a) kiegészíto mellékletében bemutatni a nemzetköziszámviteli standardok alkalmazásának elso üzletiévében a bázis évi összevont (konszolidált) évesbeszámoló adatainak a nemzetközi számvitelistandardok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásbavaló átrendezését, valamint annak az eredményregyakorolt hatását;

b) kiegészíto mellékletében vagy az összevont(konszolidált) éves beszámoló önálló részekéntbemutatni számviteli politikájának a nemzetköziszámviteli standardok szerint készített összevont(konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó fobbszabályait, így különösen:

ba) az összevont (konszolidált) éves beszámolórészeit,

bb) az összevont (konszolidált) éves beszámolóbanalkalmazott mérleg- és eredménykimutatás-tagolást,valamint a tételek tartalmát,

bc) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,bd) az alkalmazott konszolidációs módszereket,be) az alkalmazott értékelési eljárásokat és azok

feltételeit,bf) a nemzetközi számviteli standardok által adott

választási lehetoségek közül alkalmazott szabályokat,bg) a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.

Összevont (konszolidált) üzleti jelentés

134. § (1)9


Az összevont (konszolidált) üzletijelentésnek a konszolidálásba bevont vállalkozásokegyüttesének helyzetét és üzletmenetét, a vállalkozásoktevékenysége során felmerülo fobb kockázatokkal ésbizonytalanságokkal együtt úgy kell tartalmaznia, hogyaz a tényleges viszonyokról megbízható és valós képetadjon.

(2)10


Az üzleti jelentésnek a 95. § (2)-(7)bekezdésben, valamint a 95/A. §-ban foglaltakon kívülbe kell mutatnia a konszolidálásba bevont vállalkozásokelorelátható fejlodését is.

(3)11


Amennyiben a konszolidálásba bevont valamelyvállalkozás átruházható értékpapírjait az EurópaiGazdasági Térség valamely államának szabályozottpiacán kereskedésre befogadták, az összevont(konszolidált) üzleti jelentésben be kell mutatni avállalatcsoport belso ellenorzési és kockázatkezelésirendszereinek fobb jellemzoit az összevont(konszolidált) éves beszámoló készítésévelösszefüggésben.

(4)12


Az összevont (konszolidált) üzleti jelentéstmagyar nyelven kell elkészíteni és azt a hely és a kelet

Jogtár

66. oldal


feltüntetésével az anyavállalat képviseletére jogosultszemély köteles aláírni.

VII. Fejezet

SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

Elotársasági idoszak

135. § (1) A jogelod nélkül alapított vállalkozó a 11. §(5) bekezdése szerinti elotársasági idoszakról - a (2)-(4)bekezdésben foglaltak figyelembevételével - e törvényszerinti könyvvezetéssel alátámasztott beszámolótköteles készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolási(beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali ésközzétételi) kötelezettségnek a vállalkozó cégjegyzékbevaló bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés irántikérelem jogeros elutasításának, vagy a cégbejegyzésieljárás megszüntetésének napját követo 90 napon belülköteles eleget tenni.

(3)1

1 Módosította: 2006. évi IV. törvény 363. § b).

Az (1) bekezdés szerinti idoszakmeghosszabbodik mindaddig, amíg a cégbejegyzésieljárás folyamatban van, ha a cégnyilvánosságról, abírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szólótörvény szerint ismételten benyújtották a cégbejegyzésikérelmet.

(4) Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbevaló bejegyzés napjával létrejött vállalkozó eszközeinekés forrásainak nyitó adatai az (1) bekezdés szerintibeszámoló eszközeinek és forrásainak záró adataivalegyeznek meg.

(5) Amennyiben a vállalkozót a cégjegyzékbe - acégbejegyzés iránti kérelme jogeros elutasítása, vagy acégbejegyzési eljárás megszüntetése miatt - nemjegyzik be, az (1) bekezdés szerinti beszámolóelkészítését követoen, a jogutód nélküli megszunésszabályai szerint, alapvetoen a végelszámolás szabályaifigyelembevételével kell elszámolni az elotársaságiidoszak hitelezoivel és az alapítókkal.

(6)2

2 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 301. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni.

Nem kell az elotársasági idoszakról, mint önállóüzleti évrol külön beszámolót készíteni, ha ezen idoszakalatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdtemeg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnekmegfelelo, illetve a 11. § (2) bekezdése szerintválasztott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetbenaz elso üzleti év a létesíto okirat ellenjegyzésének,illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzetttársaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.

Gazdasági társaságok átalakulása

Vagyonmérleg, vagyonleltár

136. § (1) Gazdasági társaságok átalakulása,egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása(különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt:átalakulás) során az átalakuló, az egyesülo, a szétváló(a továbbiakban együtt: átalakuló) (jogelod) gazdaságitársaság(ok) és az átalakulással létrejövo (jogutód)

gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tokéjének)megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. Avagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. Avagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelod, illetve ajogutód gazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait.

(2)3


Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget ésvagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kellelkészíteni: eloször az átalakulásról szóló döntésmegalapozásához, a cégbírósági eljárásalátámasztására - a gazdasági társaság legfobb szerveáltal meghatározott mérlegfordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulásnapjával (végleges vagyonmérleg és véglegesvagyonleltár).

(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet ésa végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (avagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az etörvény szerinti beszámoló mérlegére és az aztalátámasztó leltárra vonatkozó eloírások szerint kellelkészíteni a (4)-(9) bekezdésben és a 137-143. §-banfoglaltak figyelembevételével.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget - hatörvény másként nem rendelkezik - háromoszloposformában kell elkészíteni oly módon, hogy

a) az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegetartalmazza a könyv szerinti értéket, - a 137. § (2)bekezdése, illetve a 139. § (3) bekezdésefigyelembevételével - az átértékelési különbözetet,illetve a ketto együtteseként a vagyonértékelés szerintiértéket,

b) az átalakulással létrejövo gazdasági társaság(ok)vagyonmérlege - a (6)-(7) bekezdésben foglaltakfigyelembevételével - tartalmazza a jogelod gazdaságitársaság(ok) vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, aketto különbözeteként a saját tokét) [a) pont szerintivagyonmérleg harmadik oszlopa], a 139. § (2)-(5)bekezdései szerinti eltéréseket ("különbözetek"), illetvea ketto együtteseként a jogutód gazdasági társaság(ok)vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettokülönbözeteként a saját tokét).

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérlegetkülön-külön kell elkészítenie:

a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevogazdasági társaságnak,

b) összeolvadás esetében az egyesülo gazdaságitársaságoknak.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg ajogelod gazdasági társaságok vagyonát

a) beolvadás esetében beolvadó és átvevo gazdaságitársaság megbontásban és együttesen,

b) összeolvadás esetében az egyesülo gazdaságitársaságok szerinti megbontásban és együttesentartalmazza.

(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérlegetaz átalakulással létrejövo gazdasági társaságokvagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani agazdasági társaság legfobb szerve által meghatározottmódon

a) kiválás esetében a kiválással létrejövo, valamint aváltozatlan társasági formában továbbmuködogazdasági társaság vagyonmérlegére,

b) különválás esetében a különválással létrejövogazdasági társaságok vagyonmérlegére.

(8)4


A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti

Jogtár

67. oldal


értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvényszerinti beszámolója mérlegére vonatkozó eloírásoknakmegfeleloen kell meghatározni azzal, hogy avagyonmérlegben az értékhelyesbítés és azértékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint azértékelési különbözet és a valós értékelés értékelésitartaléka nem szerepelhet.

(9) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az aztalátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt)könyvvizsgálóval kell ellenoriztetni. Az átalakulásszámviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesítettvagyonmérleg.

(10)1


Ha a kiválásra úgy kerül sor, hogy a társaságtólmegváló tag(ok) a társasági vagyon egy részével más,már muködo társaság(ok)hoz csatlakozik(csatlakoznak), akkor a kiválásban az átvevotársaság(ok) is részt vesz(nek) és e tekintetben avagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak)elkészítése során a beolvadás szabályait is megfeleloenalkalmazni kell.

137. § (1) Az átalakuló gazdasági társaság amérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeités kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és azidobeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveibenértékkel nem szereplo, a 23. § szerinti feltételeknekmegfelelo eszközöket és a gazdasági társaságot terhelokötelezettségeket a vagyonmérlegbe felveheti(vagyonátértékelés).

(2) Beolvadás esetében az átvevo gazdaságitársaságnál, kiválás esetében a változatlan társaságiformában továbbmuködo gazdasági társaságnál nemlehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni,az (1) bekezdés szerinti vagyonátértékelés nemalkalmazható.

(3) Átértékelés esetében az eszközöket piaciértékükön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve avárható összegben kell a vagyonmérlegbenszerepeltetni.

(4)-(5)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (3). Hatálytalan: 2005. I. 1-tol.

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

138. § (1)3


Az átalakuló gazdasági társaságnak - atársaság legfobb szerve által meghatározottmérlegfordulónapra (amely nem lehet késobbi idopont,mint az átalakulásról való döntés idopontja) -vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

(2) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés szerinti mérlegfordulónapravonatkozóan tartalmazza az átalakuló gazdaságitársaság eszközeinek és kötelezettségeinek, ezekkülönbözeteként a saját tokének az értékét könyvszerinti, illetve a 137. § szerinti átértékelésikülönbözettel korrigált értéken.

(3)4


A (2) bekezdés szerinti átértékelésikülönbözeteket a vagyonmérleg-tervezetben különoszlopban kell kimutatni, és így a harmadik oszlop azeszközök, a kötelezettségek és a saját tokevagyonértékelés szerinti értékét mutatja.

(4) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eszközönként és a kötelezettségenkéntkülön-külön kimutatott átértékelési különbözetekösszevont értékével a saját tokét kell helyesbíteni,amennyiben

a) az összevont átértékelési különbözet negatív(vagyis összességében a vagyont leértékelték), akülönbözettel a toketartalék pozitív összegéig atoketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékotkell csökkenteni,

b) az összevont átértékelési különbözet pozitív(vagyis összességében a vagyont felértékelték), akülönbözet összegével a toketartalékot kell megnövelni.

(5) Ha az átalakuló gazdasági társaság nem él [vagya 137. § (2) bekezdése szerint nem élhet] az átértékeléslehetoségével, úgy a vagyonmérleg-tervezetben a sajáttoke értéke (a harmadik oszlopban) megegyezik a sajáttoke (elso oszlopban szereplo) könyv szerinti értékével.

(6) Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a saját toketételében csak jegyzett toke, toketartalék,eredménytartalék (ez utóbbi negatív elojelu is lehet) éslekötött tartalék tétel szerepelhet, ennek érdekébenelozoleg a szükséges átvezetéseket is el kell végezni.

(7) Az átalakuló gazdasági társaság a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és afokönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokatfolyamatosan köteles vezetni.

Az átalakulással létrejövo gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezete

139. § (1) Az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság vagyonmérleg-tervezete jogelod gazdaságitársaság vagyonát tartalmazó oszlopának adatai - a136. § (6)-(7) bekezdésében foglaltakfigyelembevételével - megegyeznek az átalakulógazdasági társaság(ok) 138. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival.

(2) Az átalakulással létrejövo gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopatartalmazza:

a) az átalakulással egyidejuleg belépo új tagok(részvényesek) pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni)hozzájárulását eszközönként, és ezzel azonos értékbena saját toke (jegyzett toke, toketartalék) létesíto okiratszerinti növekedését;

b) az átalakulás feltételeként meghatározott, ameglévo tagokat (részvényeseket) terhelo, pótlólagosanteljesítendo pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni)hozzájárulást eszközönként, és ezzel azonos értékben asaját toke (jegyzett toke, toketartalék) létesíto okiratszerinti növekedését;

c) az átalakulással létrejövo gazdasági társaságbanrészt venni nem kívánó tagok (részvényesek) részérekiadásra kerülo eszközöknek és kötelezettségeknek avagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, és ezekkülönbözetével azonos értékben a saját toke (jegyzetttoke, toketartalék, eredménytartalék) létesíto okiratszerinti csökkenését;

d)5


a beolvadó, illetve szétváló részvénytársaságrészvényesei számára juttatható kiegészítokészpénzfizetés összegét és ezzel azonos értékben atoketartalék, az eredménytartalék létesíto okirat szerinticsökkenését.

(3) A kiválással létrejövo gazdasági társaságnak - haélt az átértékelés lehetoségével - a vagyonmérleg-

Jogtár

68. oldal


tervezete "különbözetek" oszlopában elkülönítetten kellkimutatnia az átértékelési különbözetet, a 138. § (4)bekezdésében foglaltak szerint.

(4) Az átalakulással létrejövo gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopábankell kimutatni egyesülés esetén a jogutód gazdaságitársaság jegyzett tokéjének meghatározása soránfigyelembe nem veheto részesedések (részvények,törzsbetétek) jogelod gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti értékét az eszközök, illetve a sajáttoke csökkenéseként (a névértéknek megfeleloösszeget a jegyzett toke csökkenéseként, a névérték ésa vagyonmérleg-tervezet szerinti eszközértékkülönbözetét az eredménytartalék változásaként). A"különbözetek" oszlop szolgál a törvényben külön nemnevesített egyéb tételek rendezésére is.

(5) Egyesülés esetén az átalakulással létrejövogazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a"különbözetek" oszlopban kell kiszurni az egyesülo(jogelod) gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben szereplo, egymással szemben fennállókövetelések-kötelezettségek tételeit a követelések és akötelezettségek, illetve az idobeli elhatárolásokcsökkentésével, valamint ezen követelések éskötelezettségek, illetve az idobeli elhatárolásokértékeinek különbözetével a saját tokét kell (azeredménytartalék változásaként) módosítani.

(6)1

1 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXXXI. törvény 188. §. Hatálytalan: 2007. I. 1-to l.

Az átalakulással létrejövo gazdasági társaság(ok)138. § (1) bekezdése szerinti mérlegfordulónapraelkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonosmérlegfordulónappal) tételes adatokat tartalmazóvagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

140. § (1) Az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság vagyonmérleg-tervezetének a jogutódgazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában asaját toke tételében jegyzett toke, toketartalék,eredménytartalék, illetve lekötött tartalék tételekszerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel.

(2) Ha a saját toke egyes elemeinek - az elozoeloírások szerint kialakított - értékétol a (3)-(7)bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a létesítookiratban a szerzodo felek eltérnek, vagy az eltérésttörvény írja elo, akkor a saját toke - létesíto okiratszerinti megosztásának megfelelo - átrendezéséhez egytovábbi külön oszlopot ("rendezés" oszlop) is be kelliktatni a vagyonmérleg-tervezetbe.

(3) A vagyonmérleg-tervezetben a saját tokénekjegyzett tokére, toketartalékra, eredménytartalékra éslekötött tartalékra történo megosztása során agazdasági társaságokról szóló törvény eloírásai, illetve a139. §, valamint az (1)-(2) és (4)-(7) bekezdés eloírásaiszerint kell eljárni, azzal, hogy a jegyzett toke összegenem haladhatja meg a lekötött tartalékkal csökkentettsaját toke összegét.

(4)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXXXI. törvény 188. §. Hatálytalan: 2007. I. 1-tol.

(5) Az átalakulással létrejövo gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezetében a saját tokén belül a lekötötttartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell képezniaz átalakulás napjáig várhatóan bekövetkezovagyonvesztésre.

(6)3


A lekötött tartalék tételben kell fedezetet képezniaz átalakulással közvetlenül összefüggoen keletkezoadófizetési kötelezettségre (a vagyonfelértékelés miattiadóra), ha arra más módon nem képeztek fedezetet.

(7) Az átalakulással létrejövo gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék

összege - az (1) bekezdésben foglaltakfigyelembevételével - csak az (1), (3)-(6) bekezdés,valamint a 138. § (4) bekezdésének a) pontja, illetve a139. § (3)-(5) bekezdése alapján növelo-csökkentotételek összevont pozitív értékével haladhatja meg azátalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében egyébként szereplo eredménytartalékösszegét.

A végleges vagyonmérleg

141. § (1)4


Az átalakulás napjával, a cégbejegyzéstköveto 90 napon belül végleges vagyonmérleget ésvégleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnálletétbe helyezni mind az átalakuló gazdaságitársaságra, mind az átalakulással létrejövo gazdaságitársaságra vonatkozóan.

(2) A végleges vagyonmérleget és véglegesvagyonleltárt a (3)-(4) és (7) bekezdés szerintieltérésekkel a 136-140. és 142-143. §-ban foglaltaknakmegfeleloen kell elkészíteni.

(3) Az átalakulás során megszuno gazdaságitársaság a végleges vagyonmérleg elkészítésétmegelozoen köteles az átalakulás napjával - mintmérlegfordulónappal - a számviteli törvény szerintibeszámolóját elkészíteni, analitikus és fokönyvinyilvántartásait lezárni. Az az átalakuló gazdaságitársaság, amely az átalakulás során nem szunik meg(beolvadásnál az átvevo, kiválásnál a változatlantársasági formában továbbmuködo gazdasági társaság),a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelésadatai alapján készíti el, analitikus és fokönyvinyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosanköteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és azidobeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a sajáttokét a folyamatos könyvelés keretében - az átalakulásidopontjával - rendezi.

(4)5


Amennyiben az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság végleges vagyonmérlegében kimutatott sajáttoke eltér a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott sajáttoke értékétol, a különbözettel - a változás tartalmánakés elojelének megfeleloen - a toketartalékot, azeredménytartalékot, illetve a lekötött tartalékot kellmódosítani a végleges vagyonmérlegben. A toketartalékmódosítása során, ha emiatt a toketartalék negatívváválna, a toketartalék pozitív összegéig a toketartalékot,azt meghaladóan az eredménytartalékot kellcsökkenteni.

(5) Ha az átalakulással létrejövo gazdasági társaságvégleges vagyonmérlege szerinti saját toke - 140. § (3)bekezdése szerinti lekötött tartalékkal csökkentett, illetvea (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetetttokeként kimutatott összeggel növelt - összege nem ériel a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságonbejegyzett) jegyzett toke értékét, a jegyzett tokét le kellszállítani.

(6) Korlátolt felelosségu társasággá, közhasznútársasággá vagy részvénytársasággá való átalakulásesetén le kell szállítani a jegyzett tokét akkor is, ha azátalakulással létrejövo gazdasági társaság véglegesvagyonleltárában szereplo, elkülönített, a jegyzett tokerészét képezo eszközök - 139. § (6) bekezdése szerintszámított - értéke nem éri el a vagyonmérleg-tervezeteszerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett toke

Jogtár

69. oldal


értékét.(7)1


Az átalakulással létrejövo gazdasági társaságvégleges vagyonmérlegében a részére rendelkezésrebocsátandó - a 139. § (2) bekezdésének a) és b) pontjaszerinti - pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni)hozzájárulás átalakulás napjáig még nem teljesítettrészét, illetve ezen idopontig ki nem adott - a 139. § (2)bekezdés c) pontja szerinti - vagyonhányadot azátalakulás napján fennálló állapotnak megfeleloenjegyzett, de még be nem fizetett tokeként, illetvekötelezettségként kell kimutatni.

(8) Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzésételutasítja (megtagadja), vagy a bejegyzési kérelemvisszavonása miatt a cégbejegyzési eljárástmegszünteti, az átalakulni kívánó gazdasági társaság akorábbi formájában muködik tovább, véglegesvagyonmérleget nem kell készítenie, az e törvényszerinti könyvviteli nyilvántartásában a meghiúsultátalakulással kapcsolatosan tételek nemszerepelhetnek.

(9)2

2 A második mondat szövegét megállapította: 2005. évi CXII. törvény 9. §. Hatályos: 2006. I. 1-tol. Eloször a 2006. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2005. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Gazdasági társaság beolvadása esetén azátvevo (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beolvadássorán az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek(ideértve az idobeli elhatárolások, céltartalékokösszegeit is) állományba vett - a megszunt gazdaságitársaság végleges vagyonmérlege szerinti - értékénekkülönbözetével a saját tokét kell a létesíto okiratnakmegfeleloen módosítani. A saját toke módosítása során- az elobbieken túlmenoen - a 139. § (4) bekezdéseszerinti, a jegyzett toke meghatározásánál figyelembenem veheto részesedések értékét, továbbá arészesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégértékbeolvadás során megszüntetendo összegét, valamint a139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szembenfennálló követelések és kötelezettségek, idobelielhatárolások értékeinek különbözetét a saját tokévelszemben kell kivezetni.

142-143. §3

3 A megelozo alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (6). Hatálytalan: 2004. I. 1-tol.

Egyéb átalakulás

144. § A gazdasági társaságon kívüli, egyébvállalkozó átalakulása során - ha az átalakulást törvényieloírás lehetové teszi - a 136-143. § eloírásait kellértelemszeruen alkalmazni, az alapul szolgáló különtörvény eloírásai figyelembevételével.

Devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai4

4 Lásd még: 2009. évi CXVI. törvény 154. § (3).

145. § (1)5

5 Módosította: 2005. évi CXII. törvény 30. § (7), 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1).

A vállalkozó az éves beszámolóban, azegyszerusített éves beszámolóban az adatokat a 20. §(2), illetve (3)-(4) bekezdésének megfeleloen vagyforintban, vagy a létesíto okiratban rögzített devizábanköteles megadni.

(2)6

6 Megállapította: 2005. évi CXII. törvény 10. §. Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1).

Amennyiben a vállalkozó a 20. § (3) és (4)bekezdése szerinti kötelezettség, illetve lehetoségfigyelembevételével az (1) bekezdés szerinti adatokatforint helyett a létesíto okiratban rögzített devizában, alétesíto okiratban rögzített deviza helyett forintban,illetve a létesíto okiratban rögzített deviza helyett más -a létesíto okirat módosításában szereplo - devizábanadja meg, a forintról devizára, a devizáról forintra, illetvea devizáról más devizára való áttéréskor a (3)-(5)bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia.

(3) A (2) bekezdés szerinti áttérési idoponttal (mintmérlegfordulónappal) e törvény eloírásainak megfeleloéves beszámolót, egyszerusített éves beszámolót kellkészíteni az áttérés elotti pénznemben.

(4)7

7 Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (2). Lásd még: 2007. évi CXXVI. törvény 486. § (2).

A (3) bekezdés szerinti éves beszámolót,egyszerusített éves beszámolót a 153. § eloírásainakmegfeleloen az áttérést követo 90 napon belül letétbekell helyezni, a 154. § szerint közzé kell tenni.

(5)8

8 Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1).

A (3) bekezdés szerinti - a jóváhagyásra jogosulttestület által elfogadott - éves beszámoló, egyszerusítettéves beszámoló mérlegében szereplo adatokat a 146-149. § szerint kell forintról devizára, devizáról forintra,illetve devizáról más devizára átszámítani. Azátszámítás alapján, annak megfeleloen az áttérésnapjára vonatkozóan külön mérleget kell készíteniforintban, illetve a létesíto okiratban rögzített devizában,majd ezen - a könyvvizsgáló által hitelesített - különmérleg alapján kell a könyveket az áttérés napját követonappal megnyitni.

(6)9


A 20. § (4) bekezdése szerinti lehetoségalkalmazása esetén az áttérésre csak az üzleti évvégén, az üzleti év mérlegfordulónapjával kerülhet sor.

Forintról devizára való áttérés

146. § (1) A forintban elkészített éves beszámoló,egyszerusített éves beszámoló mérlegének valamennyitételét az áttérés napján érvényes, a Magyar NemzetiBank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprokértékén kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével- a létesíto okiratban rögzített devizára átszámítani.

(2) A létesíto okiratban rögzített devizanembenfennálló követeléseket, továbbá valuta-,devizakészleteket, illetve kötelezettségeket nyilvántartásszerinti valuta-, devizaösszegükben kell azátszámításnál figyelembe venni.

(3) Amennyiben a létesíto okiratban rögzítettdevizanemben fennálló követelések, valuta-,devizakészletek forintban kimutatott értékének azáttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank általközzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékénszámított valuta-, devizaértéke eltér a létesíto okiratbanrögzített devizában fennálló követelések, valuta-,devizakészletek devizaértékétol, a különbözetetátszámítási különbözetként a 149. § (1) bekezdéseszerint kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a létesíto okiratban rögzítettdevizanemben fennálló kötelezettségek forintbankimutatott értékének az áttérés napján érvényes, aMagyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyam reciprok értékén számított devizaértékeeltér a létesíto okiratban rögzített devizában fennállókötelezettség devizaértékétol, a különbözetetátszámítási különbözetként kell a 149. § (1) bekezdéseszerint figyelembe venni.

(5) Amennyiben a létesíto okiratban rögzítettol eltérodevizanemben fennálló követelések, pénzeszközökforintértékébol az áttérés napján érvényes, a MagyarNemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamreciprok értékével számított - a létesíto okiratbanrögzített devizanem szerinti - devizaértéke eltér ezenkövetelések, illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinaka keresztárfolyamok alapján számított - a létesíto

Jogtár

70. oldal


okiratban rögzített devizanem szerinti - devizaértékétol,akkor a különbözetet átszámítási különbözetként a 149.§ (1) bekezdése szerint kell figyelembe venni.

(6) Amennyiben a létesíto okiratban rögzítettol eltérodevizanemben fennálló kötelezettségek forintértékébolaz áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bankáltal közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprokértékével számított - a létesíto okiratban rögzítettdevizanem szerinti - devizaértéke eltér ezenkötelezettségek devizáinak a keresztárfolyamok alapjánszámított - a létesíto okiratban rögzített devizanemszerinti - devizaértékétol, akkor a különbözetetátszámítási különbözetként kell a 149. § (1) bekezdéseszerint figyelembe venni.

Devizáról forintra való áttérés

147. § (1) Az áttérést megelozoen a létesíto okiratbanrögzített devizanemben elkészített éves beszámoló,egyszerusített éves beszámoló mérlegének valamennyitételét az áttérés napján érvényes, a Magyar NemzetiBank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell - a(2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - forintraátszámítani.

(2) A forintban fennálló követeléseket, továbbá aforintpénzeszközöket, illetve a forintban fennállókötelezettségeket nyilvántartás szerintiforintösszegükben kell az átszámításnál figyelembevenni.

(3) Amennyiben a forintban fennálló követelések,illetve forintpénzeszközök valutában, devizábankimutatott értékének az áttérés napján érvényes, aMagyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon számított forintértéke eltér a forintbanfennálló követelések, illetve forintpénzeszközöknyilvántartás szerinti forintösszegétol, a különbözetetátszámítási különbözetként a 149. § (1) bekezdéseszerint kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a forintban fennálló kötelezettségekdevizában kimutatott értékének az áttérés napjánérvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett,hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke eltér aforintban fennálló kötelezettségek nyilvántartás szerintiforintösszegétol, a különbözetet átszámításikülönbözetként kell a 149. § (1) bekezdése szerintfigyelembe venni.

(5) A létesíto okiratban - az áttérést megelozoen -rögzítettol eltéro devizanemben fennálló követeléseknél,pénzeszközöknél, amennyiben a létesíto okiratban - azáttérést megelozoen - rögzített valutában, devizábankimutatott értékének az áttérés napján érvényes, aMagyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon számított forintértéke eltér ezenkövetelések, illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinaka 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti, az áttérés napjáravonatkozó devizaárfolyamon számított forintértékétol,akkor a különbözetet átszámítási különbözetként a 149.§ (1) bekezdése szerint kell figyelembe venni.

(6) A létesíto okiratban - az áttérést megelozoen -rögzítettol eltéro devizanemben fennállókötelezettségeknél, amennyiben a létesíto okiratbanrögzített devizában kimutatott értékének az áttérésnapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank általközzétett, hivatalos devizaárfolyamon számítottforintértéke eltér ezen kötelezettségek devizáinak a 60.§ (4)-(6) bekezdése szerinti, az áttérés napjáravonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékétol,akkor a különbözetet átszámítási különbözetként a 149.§ (1) bekezdése szerint kell figyelembe venni.

Devizáról más devizára való áttérés

148. § (1) Az áttérést megelozoen a létesíto okiratbanrögzített devizanemben elkészített éves beszámoló,egyszerusített éves beszámoló mérlegének valamennyitételét a létesíto okirat módosítása elotti deviza és alétesíto okirat módosítása szerinti devizának az áttérésnapján érvényes keresztárfolyamán kell átszámítani a(2)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A létesíto okirat módosítása szerintidevizanemben fennálló követeléseket, pénzeszközöket,értékpapírokat, valamint kötelezettségeket ebben adevizanemben, az áttérést megelozoen külön vezetettnyilvántartás szerinti valuta-, devizaösszegükben kell azátszámításnál figyelembe venni.

(3) A létesíto okirat módosítása szerintidevizanemben fennálló követelések, pénzeszközök,értékpapírok, valamint kötelezettségek (2) bekezdésszerinti értéke és az (1) bekezdés szerint átszámítottértéke közötti különbözetet átszámítási különbözetként a149. § (1) bekezdése szerint kell figyelembe venni.

(4) A létesíto okirat módosítása elotti, illetve utánidevizanemtol eltéro devizanemben fennállóköveteléseket, pénzeszközöket és értékpapírokat azadott deviza és a létesíto okirat módosítása szerintideviza áttérés napján érvényes keresztárfolyamánátszámított értéken kell figyelembe venni.

(5) A létesíto okirat módosítása elotti, illetve utánidevizanemtol eltéro devizanemben fennállókötelezettségeket az adott deviza és a létesíto okiratmódosítása szerinti deviza áttérés napján érvényeskeresztárfolyamán átszámított értéken kell figyelembevenni.

(6) A forintban fennálló követeléseket,pénzeszközöket és értékpapírokat a létesíto okiratmódosítása szerinti devizának az áttérés napjánérvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétettdevizaárfolyamán átszámított devizaértékén kellfigyelembe venni.

(7) A forintban fennálló kötelezettségeket a létesítookirat módosítása szerinti devizának az áttérés napjánérvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétettdevizaárfolyamán átszámított devizaértékén kellfigyelembe venni.

(8) Amennyiben a (4)-(7) bekezdések szerintszámított érték eltér annak az (1) bekezdés szerintátszámított értékétol, a két érték közötti különbözetösszegét, mint átszámítási különbözetet a 149. § (1)bekezdése szerint kell figyelembe venni.

149. § (1) A 146. § (3)-(6), a 147. § (3)-(6), illetve a148. § (3) és (8) bekezdése szerinti átszámításikülönbözeteket össze kell vonni, és azzal

a) nyereség esetén a toketartalékot kell növelni,b) veszteség esetén az eredménytartalékot kell

csökkenteni.(2) Ha a cégbíróságon forintban bejegyzett jegyzett

toke 146. § (1) bekezdése szerint devizára átszámítottértéke eltér a létesíto okirat módosításában devizábanmeghatározott és a cégbíróságon devizában bejegyzettjegyzett toke devizaértékétol,

a) a különbözettel (amennyiben az átszámított értékaz alacsonyabb) a toketartalék pozitív összegéig atoketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékotkell csökkenteni,

b) a különbözettel (amennyiben az átszámított érték atöbb) a toketartalékot kell növelni.

(3) Ha a jegyzett toke 147. § (1) bekezdése szerintforintra átszámított értéke eltér a létesíto okiratmódosításában forintban meghatározott és acégbíróságon forintban bejegyzett jegyzett tokeforintértékétol,

a) a különbözettel (amennyiben az átszámított értékaz alacsonyabb) a számított jegyzett toke összegét atoketartalék pozitív összegéig a toketartalékkal, aztmeghaladóan az eredménytartalékkal szemben kell

Jogtár

71. oldal


növelni,b) a különbözettel (amennyiben az átszámított érték a

több) a számított jegyzett toke összegét atoketartalékkal szemben kell csökkenteni.

(4) A 148. § (1) bekezdése szerint átszámított jegyzetttoke és a cégnyilvántartásba bejegyzett jegyzett tokekülönbözetét,

a) ha az átszámított érték az alacsonyabb, akkor atoketartalék pozitív összegéig a toketartalékkal, aztmeghaladóan az eredménytartalékkal szemben kellnövelni a jegyzett tokét,

b) ha az átszámított érték a több, akkor atoketartalékkal szemben kell csökkenteni a jegyzetttokéta különbözettel.

VIII. Fejezet

SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS

150. § (1) E törvény alkalmazásában számviteliszolgáltatás az e törvényben, továbbá a kapcsolódókormányrendeletekben eloírt könyvvezetési,beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekébenelvégzendo feladatok összessége (a továbbiakban:könyvviteli szolgáltatás), valamint a könyvvizsgálóitevékenység.

(2) A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozikkülönösen:

a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, abeszámolókészítés rendszerének, módszerénekkialakításával (ideértve a belso információs rendszerkialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, abeszámolókészítéshez szükséges szabályzatokelkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatosfeladatok ellátása, beleértve a fokönyvi nyilvántartásokvezetését, az összesíto feladások készítését, abeszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvvitelinyilvántartásokban szereplo adatok elemzését, agazdasági döntéseket megalapozó következtetéseklevonását is,

b) az elszámolások, a beszámolóban szereplo adatokjogszeruségének, szabályszeruségének,megbízhatóságának, bizonylatokkal valóalátámasztottságának, a számviteli alapelvekkövetelményei megtartásának biztosításával avalóságnak megfelelo belso és külso információkeloállítása, szolgáltatása.

(3) A törvényi eloírásoknak megfelelo, a vállalkozóvagyoni, pénzügyi helyzetérol, muködésénekeredményérol megbízható és valós összképet adóbeszámoló készítoinek, illetve felülvizsgálóinak az ilyentevékenységre jogosító - jogszabályi feltételeken alapuló- engedéllyel kell rendelkezniük.

(4) A könyvvizsgálói tevékenységet végzokönyvvizsgálóval, továbbá a könyvvizsgálói képesítésselszembeni követelményeket külön törvényekszabályozzák.

151. § (1)1


A vállalkozó a 150. § (2) bekezdése

szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokirányításával, vezetésével, az éves beszámoló, azegyszerusített éves beszámoló, az összevont(konszolidált) éves beszámoló elkészítésével olyantermészetes személyt köteles megbízni, illetve ezenfeladatok végzésére alkalmazni, aki okleveleskönyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképeskönyveloi képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a (3)-(5) bekezdés szerinti nyilvántartások valamelyikében, ésennek megfeleloen a tevékenység ellátására jogosítóengedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik, vagy olyanszámviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek afeladat irányításával, vezetésével, a beszámolóelkészítésével megbízott tagja, alkalmazottjarendelkezik az elobbi képesítéssel és a (3)-(5) bekezdésszerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján atevékenység ellátására jogosító engedéllyel(igazolvánnyal).

(2)2

2 Módosította: 2002. évi XLII. törvény 323. § (3). Eloször a 2003. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2002. évben indult üzleti évrolkészített beszámolóra lehet alkalmazni.

Az (1) bekezdésben eloírt kötelezettség alólmentesül az a vállalkozó, amelynél az éves (évesszintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évetmegelozo két üzleti év átlagában - ennek hiányában atárgyévben várhatóan - a 10 millió forintot nem haladjameg.

(3)3

3 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 33. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b).

A könyvviteli szolgáltatást végzokrolnyilvántartást kell vezetni. A könyvviteli szolgáltatásvégzésére jogosult mérlegképes könyveloi képesítéssel,illetve a nyilvántartásba vétel szempontjából amérlegképes könyveloi képesítéssel egyenértékuképesítéssel rendelkezok, továbbá az okleveleskönyvvizsgálói képesítéssel rendelkezo nem kamaraitagok nyilvántartását a könyvviteli szolgáltatást végzoknyilvántartásba vételét végzo szervezet (atovábbiakban: nyilvántartásba vételt végzo szervezet), akamarai tag könyvvizsgálók (ideértve a tagságukatszüneteltetoket is) nyilvántartását a MagyarKönyvvizsgálói Kamara vezeti. A nyilvántartásvezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy akönyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetesszemély rendelkezik a tevékenység végzéséhezjogszabályban eloírt ismeretekkel és szakmaigyakorlattal. A nyilvántartásban szereplo természetesszemélyek nyilvános adatainak, az azokbanbekövetkezo változásoknak a közzététele az ellenorzéslehetoségének megteremtését, illetve az idoszerutájékoztatást szolgálja.4

4 Lásd: 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 79. § (3).

(4)5

5 Az elso mondat szövegét módosította: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (5). A második mondatot beiktatta: 2005. évi CXII. törvény 11. § (1). Hatályos:2005. XI. 1-tol.

A mérlegképes könyveloi képesítésselrendelkezok, valamint az okleveles könyvvizsgálóiképesítéssel rendelkezo nem kamarai tagoknyilvántartásba vételérol, a nyilvántartásba vételt végzoszervezetrol, a szervezettel szembeni követelményekrol,a jogorvoslati lehetoségekrol külön kormányrendeletintézkedik.6

6 Lásd: 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet, 306/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 79. (3).

A nyilvántartásba vételi eljárás elektronikusúton nem folytatható le.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba fel kellvenni azt a könyvviteli szolgáltatás végzésére jelentkezotermészetes személyt, aki

a) legalább mérlegképes könyveloi képesítésselrendelkezik;

b) az a) pont szerinti képesítés megszerzésétkövetoen legalább 3 éves számviteli, pénzügyi,ellenorzési gyakorlatot igazol;

c)7


büntetlen eloéletu és a tevékenység gyakorlását

Jogtár

72. oldal


korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt nem áll;d) Magyarországon könyvviteli szolgáltatást kíván

végezni.(6)1


A nyilvántartásból törölni kell azt a természetesszemélyt,

a) aki a 152. § (1) bekezdése szerintitovábbképzésben nem vesz részt, akinek részvételét atovábbképzésben közremuködo szervezet nem igazolja,illetve aki nem tudja kimenteni a továbbképzésben valórészvételének hiányát,

b) akit a bíróság buncselekmény elkövetése miattjogerosen elítélt és a büntetett eloélethez fuzodohátrányok alól nem mentesült,

c) akit a bíróság a könyvviteli szolgáltatás körébetartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástóleltiltott,

d) aki a nyilvántartásba vételkor, illetve anyilvántartásba vételt követoen valótlan adatot közölt, anyilvántartásból törlésre okot adó körülményt 30 naponbelül nem jelentette be, a valótlan adatközlés, illetve abejelentés elmulasztása utólagos megállapításakor,

e) aki kéri a nyilvántartásból való törlését,f) akit jogeros bírói ítélet a cselekvoképességet

korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett,g) aki elhalálozott.

(7)2

2 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 33. § (4). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

A nyilvántartásból törölt természetes személykérheti a könyvviteli szolgáltatást végzoknyilvántartásába újbóli felvételét:

a) a törlést követo 2 év után, ha a törlésre a (6)bekezdés a) pontja miatt,

b) a büntetett eloélethez fuzodo hátrányok alólimentesülést követoen, ha a törlésre a (6) bekezdés b)pontja miatt,

c) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozótevékenység vonatkozásában a foglalkozástól valóeltiltás alóli mentesítést követoen, ha a törlésre a (6)bekezdés c) pontja miatt,

d) a törlést követo 3 év után, ha a törlésre a (6)bekezdés d) pontja miatt,

e) a törlést követo 2 év után, ha a törlésre a (6)bekezdés e) pontja miatt,

f) a gondnokság alá helyezés megszüntetésétkövetoen, ha a törlésre a (6) bekezdés f) pontja miattkerült sor.

(8)3

3 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 181. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

A könyvviteli szolgáltatást végzoknyilvántartása tartalmazza a nyilvántartásba felvettek

a) regisztrálási számát,b) nevét, születési nevét,c) címét (irányítószám, helység, utca, házszám),d) születési helyét és idejét,e) anyja születési nevét,f) igazolványa számát, az igazolvány kiadásának

idopontját,g) szakképesítését (mérlegképes könyveloi

képesítésnél a szakot is), illetve a nyilvántartásba vételszempontjából mérlegképes könyveloi képesítésnekelismert szakirányú egyetemi, foiskolai végzettségét,

h) g) pont szerinti szakképesítését, végzettségétigazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállítóintézmény nevét, a kiállítás keltét,

i) regisztráláshoz eloírt számviteli, pénzügyi,ellenorzési gyakorlata éveinek számát, valamint azt amunkakört, amelyben a szakmai gyakorlatot jellemzoenmegszerezték,

j) regisztrálási szakterületét, valamintk) a regisztrálást követoen a szakmai

továbbképzésben való igazolt részvételt.(9)4

4 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 181. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

A könyvviteli szolgáltatást végzoknyilvántartása tartalmazhatja, a könyvviteli szolgáltatástvégzo önkéntes adatszolgáltatása alapján anyilvántartásba felvettek

a) telefonszámát,b) elektronikus elérhetoségét,c) könyvviteli szolgáltatás végzésénél

hasznosítható egyéb szakképesítéseit, ezenképesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, akiállító nevét, a kiállítás keltét,

d) államilag elismert idegennyelv-tudását igazoló,eredményes nyelvvizsga (nyelvvizsgák) típusát,valamint fokozatát.

(10)5

5 Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 181. § (1). Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 181. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2009.évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatásvégzésére jogosult természetes személy regisztrálásiszáma, igazolványszáma, neve, címe, hozzájárulásaesetén egyéb, a nyilvántartásban szereplo adatanyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat.

(11)6

6 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 33. § (4). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b), 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (1). Számozásátmódosította: 2008. évi LXXXI. törvény 181. § (1).

A (10) bekezdésben foglaltakra tekintettel anyilvántartásba vételt végzo szervezet a tárgyévbennyilvántartásba vett természetes személyek regisztrálásiszámát, nevét, címét, valamint a nyilvántartásba vettekadataiban bekövetkezett változásokat a Magyar Közlönymellékletében és a Pénzügyi Közlönyben éventeközzéteszi, továbbá internetes honlapján valamennyinyilvántartásba vett természetes személy elobbi adatait,valamint minden olyan egyéb adatot, amelyneknyilvánosságához az érintett természetes személyhozzájárult, nyilvánosságra hoz, és biztosítja, hogy anyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végzoszervezettol bárki tájékoztatást kapjon.

(12)7

7 Számozását módosította: 2004. évi XCIX. törvény 33. § (4), 2008. évi LXXXI. törvény 181. § (1). Szövegét módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. §b).

A mérlegképes könyveloi képesítés szakmaiés vizsgakövetelményeit a számviteli szabályozásértfelelos miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletbenszabályozza.

(13)8

8 Beiktatta: 2005. évi CXII. törvény 11. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b). Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 181. §(1).

A nyilvántartásból törölt természetesszemélyek adatait a nyilvántartásba vételt végzoszervezet a törlést követo 10 évig köteles megorizni.

152. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzok köteleseka már megszerzett ismereteket naprakészen tartani,fejleszteni, a változásokból eredo követelményekkelösszhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmaitovábbképzésen részt venni.

(2)9

9 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b).

Az (1) bekezdés szerinti továbbképzéstematikáját, idotartamát - a szakmai szervezetek és azOrszágos Számviteli Bizottság bevonásával - aminiszter határozza meg.

(3)10

10 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 182. §. Hatályos: 2008. XII. 10-tol.

Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést aminiszter által akkreditált szervezet végezheti.

152/A. §11


A 151. § (4) bekezdése szerintinyilvántartásba vételi eljárásért, valamint a 152. § (3)bekezdése szerinti akkreditációs eljárásért igazgatási

Jogtár

73. oldal


szolgáltatási díjat kell fizetni.

IX. Fejezet

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL

Letétbe helyezés

153. § (1)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 34. § (1). Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (2). Lásd még: 2007. évi CXXVI. törvény 486. § (2).

A kettos könyvvitelt vezeto, cégjegyzékbebejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosulttestület által elfogadott éves beszámolót, egyszerusítettéves beszámolót, kötelezo könyvvizsgálat esetén akönyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásánakelutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálóijelentéssel együtt, valamint az adózott eredményfelhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti évmérlegfordulónapjától számított 150 napon belül letétbehelyezni ugyanolyan formában és tartalommal(szövegezésben), mint amelynek alapján akönyvvizsgáló az éves beszámolót vagy azegyszerusített éves beszámolót felülvizsgálta.

(2)2


Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testületáltal elfogadott összevont (konszolidált) évesbeszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradékmegadásának elutasítását is tartalmazó függetlenkönyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont(konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapjátólszámított 180 napon belül köteles letétbe helyezniugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben),mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont(konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta.

(3)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (7). Hatálytalan: 2004. I. 1-tol. A 2003. évi üzleti évrol készített egyszerusített beszámolóramég alkalmazni kell.

(4)4

4 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 34. § (2). Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 424. §. Lásd még: 2007. évi CXXVI. törvény 486. § (2).

A letétbe helyezett éves beszámoló,egyszerusített éves beszámoló, egyszerusítettbeszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámolóadatai, kötelezo könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálóizáradékot vagy a záradék megadásának elutasítását istartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együttnyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat, ésmásolatot készíthet.

(5)5


A külföldi székhelyu vállalkozás magyarországifióktelepe köteles a külföldi székhelyu vállalkozás általelfogadott éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékotvagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazófüggetlen könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint azadózott eredmény felhasználására vonatkozóhatározatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjátólszámított 150 napon belül letétbe helyezni.

Közzététel

154. § (1)6

6 Az elso mondat szövegét megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 35. § (1). Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (2). Lásd még: 2007. éviCXXVI. törvény 486. § (2).

Minden kettos könyvvitelt vezetovállalkozó (ideértve a külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepét is) köteles az évesbeszámolót, illetve az egyszerusített éves beszámolót,kötelezo könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói

záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását istartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együttközzétenni.

(2)7


A vállalkozó köteles biztosítani, hogymunkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolót,az egyszerusített éves beszámolót, az összevont(konszolidált) éves beszámolót, kötelezo könyvvizsgálatesetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradékmegadásának elutasítását is tartalmazó függetlenkönyvvizsgálói jelentést a vállalkozó (az anyavállalat)székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagyrészleges másolatot készíthessenek.

(3)8

8 Az utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (2). Hatálytalan: 2008. I. 1-tol.

Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját,illetve egyszerusített éves beszámolóját könyvvizsgálónem ellenorizte, vagy kötelezo könyvvizsgálat esetén akönyvvizsgáló a záradék megadását elutasította, akkora vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetveegyszerusített éves beszámoló mérlegén,eredménykimutatásán, kiegészíto mellékletén (ezekminden egyes példányán) köteles feltüntetni akövetkezo szöveget: "A közzétett adatokkönyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva."

(4)9


Az anyavállalat köteles az összevont(konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálóizáradékot vagy a záradék megadásának elutasítását istartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együttközzétenni.

(5) A megbízható és valós képet lényegesenbefolyásoló hibák esetén a már közzétett - az adottüzleti évet megelozo üzleti évre vonatkozó - évesbeszámolót, egyszerusített éves beszámolót ismételtenközzé kell tenni. Az ismételten közzétett évesbeszámolóban, egyszerusített éves beszámolóban ajóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, azismételt közzétételt megelozoen közzétett üzleti év

a) mérlegének záró adata mellett az ellenorzésmegállapításainak ezen eszközök és források értékétösszevontan módosító összegeit,

b) eredménykimutatásának tárgyévi oszlopánakadatai mellett az ellenorzés megállapításainak az elozoév(ek) eredményét érinto értékeit összevontankell feltüntetni.

(6)10


Az éves beszámoló, az egyszerusített évesbeszámoló ismételt közzétételéhez is szükséges -kötelezo könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálóizáradékot vagy a záradék megadásának elutasítását istartalmazó független könyvvizsgálói jelentés, ajóváhagyásra jogosult testület elé terjesztés, továbbá ajóváhagyást követo 30 napon belül - a cégjegyzékbebejegyzett vállalkozó esetén - a letétbe helyezés.

(7)11

11 Megállapította: 2008. évi XCVI. törvény 23. § (1). Hatályos: 2008. XII. 27-tol. Lásd még: 2008. évi XCVI. törvény 27. § (9).

Közzétételi kötelezettségének - ideértve azismételt közzétételt is - azzal tesz eleget a vállalkozó, akülföldi székhelyu vállalkozás magyarországi fióktelepe,ha az éves beszámoló, az egyszerusített évesbeszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált)éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolatipéldányát, kötelezo könyvvizsgálat esetén akönyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásánakelutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálóijelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bíróságicégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény

Jogtár

74. oldal


szerinti elektronikus urlappal együtt a céginformációsszolgálatnak megküldi a kormányzati portál útján. Azelektronikus urlapot a céginformációs szolgálattovábbítja az állami adóhatóság felé.

(8)1


A 10. § (2) bekezdése szerinti vállalkozó a (7)bekezdésben szereplo dokumentumokat az üzletijelentéssel, az összevont (konszolidált) üzleti jelentésselegyütt - az ott megjelölt idopontban - interneteshonlapján is köteles közzétenni, és a közzétett adatokfolyamatos megtekinthetoségét legalább a következomásodik üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéigbiztosítani.

(9)2


Amennyiben a vállalkozó e törvény vagy másjogszabály, illetve saját döntés alapján az interneteshonlapján vagy egyéb más módon is közzéteszi abeszámolót és a kapcsolódó üzleti jelentést, akönyvvizsgálatra való hivatkozás tekintetében a (3)bekezdés szerint köteles eljárni.

(10)3

3 Módosította: 2001. évi LXXIV. törvény 173. § (2), 2004. évi XCIX. törvény 35. § (5).

A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó - hajogszabály a közzétételrol, annak módjáról különrendelkezik - a közzétételrol az adott üzleti évmérlegfordulónapját követo 150 napon belül, az ismételtközzétételrol az ellenorzés befejezését követo háromhónapon belül köteles gondoskodni.

(11)4

4 Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 424. §. Lásd még: 2007. évi CXXVI. törvény 486. § (2).

Ha a vállalkozó nem tett eleget letétbehelyezési, valamint közzétételi kötelezettségének és aletétbe helyezés, a közzététel elmaradása harmadik féljogos érdekeit érinti, a harmadik fél kezdeményezheti acégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.

(12)5

5 Számozását módosította: 2004. évi XCIX. törvény 35. § (5).

Az éves beszámoló részét nem képezo üzletijelentés, az összevont (konszolidált) üzleti jelentésmegtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalatszékhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell,továbbá lehetové kell tenni azt, hogy arról mindenérdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.

154/A. §6

6 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 39. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történo csatlakozásáról szóló nemzetköziszerzodést kihirdeto törvény hatálybalépésének napjától. Rendelkezéseit az Európai Közösségek jogával összhangban, és eloször a 2004. évi üzletiévrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

(1) Azon külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepe, amely vállalkozás székhelyeaz Európai Unió valamely tagállamában található,mentesül a 153. § (5) bekezdésében eloírt letétbehelyezési, a 154. §-ban eloírt közzétételi, valamint a155. §-ban eloírt könyvvizsgálati kötelezettség alól.

(2)7


Az (1) bekezdésben említett kötelezettségek alólmentesül továbbá azon külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepe is, amely vállalkozásszékhelye nem az Európai Unió valamely tagállamábantalálható, azonban az adott állam jogszabályai által eloírtéves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségek összhangbanvannak az Európai Unió vonatkozó eloírásaival. Ezenállamok listáját a miniszter teszi közzé.8

8 Lásd: 8003/2004. (PK. 7.) PM tájékoztató.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett kötelezettségekteljesítése alól mentesülo fióktelepet kizárólag a külföldiszékhelyu vállalkozás által a székhely szerinti államjogszabályai alapján összeállított éves beszámoló,illetve összevont (konszolidált) éves beszámolótekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezésikötelezettség, azzal a feltétellel, hogy ezenbeszámolóknak az összeállítása, ellenorzése,közzététele és letétbe helyezése az Európai Unió

vonatkozó irányelveivel összhangban történt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott közzétételi ésletétbe helyezési kötelezettségének a fióktelep magyarnyelven köteles eleget tenni.

(5) A közzétételi, letétbe helyezési és könyvvizsgálatikötelezettség alól az (1)-(2) bekezdés alapján mentesülofióktelep köteles a fióktelep muködésérol készített évesbeszámoló és adózási célú kimutatások megtekintését,valamint azokról másolat készítését a fióktelepszékhelyén az érintett felek részére lehetové tenni.

(6) A külföldi hitelintézetek és pénzügyi vállalkozásokmagyarországi fióktelepei éves beszámolója közzétételi,letétbe helyezési és könyvvizsgálati kötelezettségérol azezen vállalkozásokra vonatkozó, sajátos számviteliszabályokat tartalmazó kormányrendelet rendelkezik.

154/B. §9

9 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 303. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Lásd még: 2007. évi CXXVI. törvény 486. § (2).

(1) A vállalkozó (ideértve az anyavállalatotés a külföldi székhelyu vállalkozás magyarországifióktelepét is) a 153-154/A. §-okban foglalt letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének - acégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és avégelszámolásról szóló törvény vonatkozó eloírásainakfigyelembevételével - elektronikus úton tesz eleget.

(2)10

10 Megállapította: 2008. évi XCVI. törvény 23. § (2). Hatályos: 2008. XII. 27-tol. Lásd még: 2008. évi XCVI. törvény 27. § (9).

A vállalkozó az éves beszámolónak, azegyszerusített éves beszámolónak, az összevont(konszolidált) éves beszámolónak a céginformációsszolgálat részére a kormányzati portál útján történo (1)bekezdés szerinti megküldésével egyidejuleg teljesítimind a letétbe helyezési, mind a közzétételikötelezettségét.

X. Fejezet

KÖNYVVIZSGÁLAT

A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség

155. § (1) A könyvvizsgálat célja annakmegállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évrolkészített éves beszámoló, egyszerusített évesbeszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) évesbeszámoló e törvény eloírásai szerint készült, és ennekmegfeleloen megbízható és valós képet ad a vállalkozó(a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes)vagyoni és pénzügyi helyzetérol, a muködéseredményérol. A könyvvizsgálat során ellenorizni kell azéves beszámoló, az összevont (konszolidált) évesbeszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainakösszhangját, kapcsolatát is.

(2) Kötelezo a könyvvizsgálat - a (3) bekezdésbenfoglaltak kivételével - minden kettos könyvvitelt vezetovállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor akönyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály eloírásaiszerint nem kötelezo, a vállalkozó dönthet arról, hogy abeszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

Jogtár

75. oldal


(3)1


Nem kötelezo a könyvvizsgálat, ha az alábbi kétfeltétel együttesen teljesül:

a) az üzleti évet megelozo két üzleti év átlagában avállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettóárbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és

b) az üzleti évet megelozo két üzleti év átlagában avállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nemhaladta meg az 50 fot.

(4)2


Jogelod nélkül alapított vállalkozónál - a (3)bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzletiévet megelozo két üzleti év egyikének vagymindkettonek az adatai hiányoznak vagy csak részbenállnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokatés - ha van - a megelozo (elso) üzleti évi (éves szintreátszámított) adatait kell figyelembe venni.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:

a) az a kettos könyvvitelt vezeto vállalkozó, ahol akönyvvizsgálatot jogszabály írja elo,

b) a takarékszövetkezet,c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,

d) a külföldi székhelyu vállalkozás magyarországifióktelepe,

e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdéseszerint - a megbízható és valós kép érdekében - akivételes esetben eltér a törvény eloírásaitól.

(6)3

3 Módosította: 2007. évi LXXV. törvény 216. §.

Ha kötelezo a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozólegfobb szerve az üzleti évrol készített éves beszámoló,egyszerusített éves beszámoló felülvizsgálatára, azabban foglaltak valódiságának ésjogszabályszeruségének ellenorzésére köteles a (7)bekezdésnek megfeleloen bejegyzett könyvvizsgálót,könyvvizsgáló céget - az elozo üzleti év évesbeszámolójának, egyszerusített éves beszámolójánakelfogadásakor, jogelod nélkül alapított vállalkozónál azüzleti év mérlegfordulónapja elott - választani.

(7)4


A (6) bekezdés szerinti könyvvizsgálatra aMagyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a MagyarKönyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzettkönyvvizsgáló cég választható.

(8)5

5 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 36. §. Módosította: 2007. évi LXXV. törvény 216. §.

Az összevont (konszolidált) éves beszámolókötelezo felülvizsgálatára, a (7) bekezdésnekmegfeleloen bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálócéget az anyavállalat tulajdonosai választják. Akönyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget a konszolidálásrakerülo üzleti év mérlegfordulónapja elott a (6)bekezdésben foglaltak szerinti idopontban kellmegválasztani.

(9)6


Ha az összevont (konszolidált) éves beszámolófelülvizsgálatára a (8) bekezdés szerint nem választottakkönyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget, akkor azanyavállalat könyvvizsgálójának, könyvvizsgáló cégéneka feladata az összevont (konszolidált) éves beszámolófelülvizsgálata is. Errol az anyavállalatkönyvvizsgálójával, könyvvizsgáló cégével írásban, a (8)bekezdés szerinti idopontig kell megállapodni.

(10)7

7 Módosította: 2006. évi IV. törvény 363. § b), 2007. évi LXXV. törvény 216. §, 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még: 2008. évi LXXXI.törvény 271. § (2).

A bejegyzett könyvvizsgálóra, a

könyvvizsgáló cégre egyebekben a gazdaságitársaságokról szóló törvény, a cégnyilvánosságról, abírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szólótörvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, akönyvvizsgálói tevékenységrol, valamint akönyvvizsgálói közfelügyeletrol szóló törvény eloírásaiaz irányadóak.

155/A. §8


(1) A 155. § (6) bekezdése szerintikönyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csakmegfelelo indok alapján mondható fel. A számviteli vagya könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennállóvéleményeltérés nem minosül megfelelo indoknak.

(2) A vállalkozó az ok megjelölésével közli aKönyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha akamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég amegbízásának idotartama alatt lemondott, vagy ha amegbízást a vállalkozó felmondta.

155/B. §9


(1) Ha a megbízó legfobb szervekönyvvizsgáló céget választ a könyvvizsgálóitevékenység ellátására, a személyében felelos kamaraitag könyvvizsgáló helyettesítésére - annak tartóstávolléte esetére - helyettes könyvvizsgáló is kijelölheto.

(2) Helyettes könyvvizsgáló csak kamarai tagkönyvvizsgáló lehet, aki megfelel mindazonkövetelményeknek, amelyeknek a helyettesítettkönyvvizsgálónak is meg kellett felelnie a feladatellátásához.

(3) A helyettes és a helyettesített könyvvizsgálóköteles együttmuködni annak érdekében, hogy amegbízás tárgyát képezo könyvvizsgálói tevékenységmegfeleloen kerüljön ellátásra.

(4) Helyettesítés esetén a könyvvizsgálóitevékenység ellátása során a helyettes könyvvizsgálótugyanazon jogok illetik meg, és ugyanazonkötelezettségek terhelik, mint a helyettesítettkönyvvizsgálót.

Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék

156. § (1)10


A vállalkozótól független könyvvizsgálófeladata az éves beszámoló, az egyszerusített évesbeszámoló valódiságának és szabályszeruségének (amérleg, az eredménykimutatás, a kiegészíto melléklet)felülvizsgálata, e törvény és a létesíto okirat eloírásaibetartásának ellenorzése, és ennek alapján az évesbeszámolóról, az egyszerusített éves beszámolóról akönyvvizsgáló állásfoglalását tükrözo véleménykialakítása, a független könyvvizsgálói jelentéselkészítése.

(2) Az összevont (konszolidált) éves beszámolókönyvvizsgálója köteles együttmuködni akonszolidálásba bevont vállalkozás könyvvizsgálójávalannak érdekében, hogy az összevont (konszolidált)éves beszámolóba összefoglalt éves beszámolók adataimegfeleljenek az összevont (konszolidált) évesbeszámolókészítés követelményeinek, és akonszolidálásba bevont vállalkozások figyelembevegyék az összevont (konszolidált) éves beszámoló

Jogtár

76. oldal


készítésének a rájuk vonatkozó eloírásait. Ez azonbanaz összevont (konszolidált) éves beszámolókönyvvizsgálójának a felelosségét nem korlátozza.

(3) A konszolidálásba bevont vállalkozáskönyvvizsgálója köteles az összevont (konszolidált)éves beszámoló felülvizsgálatát végzo könyvvizsgálóvalegyüttmuködni annak érdekében, hogy az összevont(konszolidált) éves beszámoló megbízható és valósképet adjon a konszolidálásba bevont vállalkozásokegyüttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérol.

(4) A könyvvizsgáló az éves beszámoló, azegyszerusített éves beszámoló, az összevont(konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatáról - akönyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásánakelutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálóijelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni.

(5)1


A független könyvvizsgálói jelentésnektartalmaznia kell:

a) a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbácímzettjét;

b) a könyvvizsgálat tárgyát képezo éves beszámoló,egyszerusített éves beszámoló, összevont (konszolidált)éves beszámoló azonosítóit (különösen melyikvállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyenmérlegfordulónappal készült, milyen fobb jellemzoadatokat tartalmazó beszámolója), a beszámolóösszeállításánál alkalmazott beszámolásiszabályrendszer megjelölésével együtt;

c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, akönyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálatistandardrendszer megjelölését;

d) az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (azáradékot vagy a záradék megadásának elutasítását)megfeleloen alátámasztó vizsgálatok jellegét,összefoglaló bemutatását;

e) a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz,egyszerusített éves beszámolóhoz, összevont(konszolidált) éves beszámolóhoz adott, akönyvvizsgálói záradékban vagy a záradékmegadásának elutasításában kifejezett véleményét,határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyébjogszabályok eloírásainak, amelyek a könyvvizsgálószámára a beszámolóban szereplo adatokvonatkozásában feladatokat határoznak meg;

f) a (hitelesíto, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálóizáradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;

g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre akönyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmetanélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményétminosítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés);

h) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az évesbeszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámolóösszhangban áll-e az ugyanazon üzleti évrol készítettüzleti jelentéssel;

i) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;j) a könyvvizsgálatért személyében felelos

könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési(nyilvántartási) számát;

k)2


könyvvizsgáló cég esetén a - j) pontbanfoglaltakon túlmenoen - társaság képviseletére jogosultszemély nevét, aláírását, a társaság megnevezését,székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.

(6) Ha a kiegészíto mellékletben a vállalkozó [azösszevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítomellékletében az anyavállalat] nem, vagy nem avalóságnak megfeleloen értékel, akkor a könyvvizsgálóaz írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles bemutatniaz általa feltárt tényeket és megállapításokat, kitérve azelozo üzleti évre, továbbá az éves beszámoló, azegyszerusített éves beszámoló, az összevont

(konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapja utánbekövetkezett jelentosebb eseményekre és foleghátrányos változásokra, az éves eredményt befolyásolókedvezotlen tényezok bemutatására.

157. § (1) A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól,annak alkalmazottaitól az ellenorzés során adatokat ésfelvilágosítást kérni.

(2) Ha a könyvvizsgáló az ellenorzés során ajogszabályi rendelkezések, a létesíto okiratmegsértésérol, vagy olyan tényrol szerez tudomást,amely a vállalkozó helyzetét, jövobeni kilátásaithátrányosan befolyásolja, errol haladéktalanul kötelesmegbízóját értesíteni, s indokolt esetben jogosult, illetveköteles az igazgatóság, a felügyelo bizottság vagy alegfobb szerv összehívását kezdeményezni.

(3) A könyvvizsgálót a tevékenysége sorántudomására jutott tények, adatok, üzleti információktekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(4) Az összevont (konszolidált) éves beszámolótfelülvizsgáló könyvvizsgálónak - ha a gondos vizsgálatszükségessé teszi - az anya- és leányvállalatokkal,illetve ezek könyvvizsgálóival szemben is megvannak az(1) és (2) bekezdésben eloírt jogai, valamint a (3)bekezdésben meghatározott kötelezettsége.

158. § (1) Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat soránmegállapítja, hogy az éves beszámoló (azegyszerusített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni,pénzügyi és jövedelmi helyzetérol megbízható és valósképet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, semszabálytalanságot nem tapasztalt és ezért az évesbeszámolóban, az egyszerusített éves beszámolóbanfoglaltakkal egyetért, a beszámolóhoz kapcsolódóan akövetkezoket is magában foglaló hitelesíto záradékotad: "A könyvvizsgálat során a vállalkozó évesbeszámolóját (egyszerusített éves beszámolóját), annakrészeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylatialátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálatistandardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, ésennek alapján elegendo és megfelelo bizonyosságotszereztem arról, hogy az éves beszámolót (azegyszerusített éves beszámolót) a számviteli törvénybenfoglaltak és az általános számviteli elvek szerintkészítették el. Az éves beszámoló (az egyszerusítettéves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi ésjövedelmi helyzetérol megbízható és valós képet ad. Azüzleti jelentés az éves beszámoló adataivalösszhangban van."

(2) Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat soránmegállapítja, hogy az összevont (konszolidált) évesbeszámoló a konszolidálásba bevont vállalkozásokegyüttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérolmegbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat soránsem törvénysértést, sem szabálytalanságot nemtapasztalt és ezért az összevont (konszolidált) évesbeszámolóban foglaltakkal egyetért, az összevont(konszolidált) éves beszámolóhoz kapcsolódóan akövetkezoket is magában foglaló hitelesíto záradékotad: "A könyvvizsgálat során az összevont (konszolidált)éves beszámolót, annak részeit és tételeit, azokbizonylati alátámasztását az érvényes nemzetikönyvvizsgálati standardokban foglaltak szerintfelülvizsgáltam, és ennek alapján elegendo és megfelelobizonyosságot szereztem arról, hogy az összevont(konszolidált) éves beszámolót a számviteli törvénybenfoglaltak és az általános számviteli elvekfigyelembevételével állították össze. Az összevont(konszolidált) éves beszámoló a konszolidálásba bevontvállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmihelyzetérol megbízható és valós képet ad, annak

Jogtár

77. oldal


adataival az összevont (konszolidált) üzleti jelentésösszhangban van."

(3) Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy azéves beszámoló, az egyszerusített éves beszámoló, azösszevont (konszolidált) éves beszámoló egészébenvagy részben nem felel meg e törvény eloírásainak és avalóságnak, akkor a hitelesíto záradék helyettkorlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradékkorlátozása vagy elutasítása okainak részletesfeltüntetésével.

(4)1


Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mertahhoz nem tudott elegendo és megfelelo könyvvizsgálóibizonyítékot szerezni, akkor a záradék megadásánakelutasítását (az elutasítás okainak részletesfeltüntetésével) tartalmazó független könyvvizsgálóijelentést kell letétbe helyezni, illetve közzétenni.

(5)2


Amennyiben az összevont (konszolidált) évesbeszámolót a 10. § (2) vagy (3) bekezdése alapján, anemzetközi számviteli standardoknak megfeleloenállították össze, úgy erre a könyvvizsgálói záradékban ismegfeleloen utalni kell.

(6)3

3 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 38. §. Számozását módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 114. §.

Kötelezo könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálóáltal ellenorzött éves beszámoló, egyszerusített évesbeszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló afüggetlen könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthetoa legfobb szerv (a részvénytársaság közgyulése, akorlátolt felelosségu társaság taggyulése) elé.

(7)4

4 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 38. §. Számozását módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 114. §.

Amennyiben a közgyulés, a taggyulés azeléterjesztett éves beszámoló, egyszerusített évesbeszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámolóadatait megváltoztatja, vagy olyan információ jutott akönyvvizsgáló tudomására, amely mellett a közgyulést,a taggyulést megelozoen adott könyvvizsgálói záradékmár nem tükrözi a valós helyzetet, a könyvvizsgálónak aletétbe helyezésre, a közzétételre kerülo évesbeszámolóhoz, egyszerusített éves beszámolóhoz,összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz avalóságnak megfelelo könyvvizsgálói záradékot istartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell - méga letétbe helyezést, a közzétételt megelozoen -készítenie.

XI. Fejezet

KÖNYVVEZETÉS, BIZONYLATOLÁS

Kettos könyvvitel

159. § A kettos könyvvitelt vezeto gazdálkodó akezelésében, a használatában, illetve a tulajdonábanlévo eszközökrol és azok forrásairól, továbbá agazdasági muveletekrol olyan könyvviteli nyilvántartástköteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) ésa forrásokban (passzívákban) bekövetkezettváltozásokat a valóságnak megfeleloen, folyamatosan,zárt rendszerben, áttekinthetoen mutatja.

Az egységes számlakeret

160. § (1) Az egységes számlakeret célja, hogy agazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági

muveletek eredményre gyakorolt hatásának egységesrendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodószámvitelének megszervezéséhez, biztosítsa az etörvény szerinti, illetve e törvény felhatalmazása alapjánkiadott kormányrendelet szerinti beszámolóelkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

(2) Az 1-4. számlaosztály tartalmazza amérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály azeszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig aforrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítjáka mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat.

a) Az 1. számlaosztály az immateriális javak, a tárgyieszközök (ideértve a rendeltetésszeruen használatbanem vett, üzembe nem helyezett beruházásokat is),valamint a befektetett pénzügyi eszközöknyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában.

b) A 2. számlaosztály a vásárolt és a saját eloállításúkészleteket foglalja magában.

c) A 3. számlaosztály tartalmazza a készletekkivételével a forgóeszközök (a pénzeszközök, azértékpapírok, a vevokkel, az adósokkal, amunkavállalókkal és a tagokkal, az államiköltségvetéssel és az egyéb szervezetekkel szembenikövetelések), továbbá az aktív idobeli elhatárolásokszámláit.

d) A 4. számlaosztályban kell kimutatni az eszközökforrásait. Idetartoznak a saját toke, a céltartalékok, ahosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint apasszív idobeli elhatárolások számlái.

(3) Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérlegszerinti eredmény megállapításához szükségesadatokat az 5. és a 8-9. számlaosztály számláitartalmazzák.

a) Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemekszerint csoportosítva tartalmazza. Az 5.számlaosztályon belül a költségnemek: anyagköltség,igénybe vett szolgáltatások költségei, egyébszolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jelleguegyéb kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás.A számlaosztályon belül - az eredménykimutatástösszköltség eljárással készíto vállalkozónak -elkülönítetten kell kimutatni az - egyébkéntköltségnemnek, költségmegtérülésnek nem minosülo -aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékénekváltozását, mint a vele azonos nagyságú közvetlenköltségek fedezetét, és az értékesítésre nem kerültteljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét.

b)5


A 8. számlaosztály az összköltség eljárássalkészülo eredménykimutatáshoz tartalmazza azanyagjellegu ráfordításokat [ezen belül azanyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét,az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott árukbeszerzési értékét, az eladott (közvetített)szolgáltatások értékét], a személyi jellegu ráfordításokat(ezen belül a bérköltséget, a személyi jellegu egyébkifizetéseket, a bérjárulékokat) és az értékcsökkenésileírást, valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyimuveletek ráfordításait, a rendkívüli ráfordításokat, azeredményt terhelo adót. A 8. számlaosztály a forgalmiköltség eljárással készülo eredménykimutatáshoztartalmazza az értékesítés elszámolt közvetlenönköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, azeladott (közvetített) szolgáltatások értékét, azértékesítés közvetett költségeit (ezen belül azértékesítési, forgalmazási, az igazgatási, az egyébáltalános költségeket), valamint az egyéb ráfordításokat,

Jogtár

78. oldal


a pénzügyi muveletek ráfordításait, a rendkívüliráfordításokat, az eredményt terhelo adót.

c) A 9. számlaosztályban kell kimutatni az értékesítésárbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyimuveletek bevételeit, a rendkívüli bevételeket.

(4) A 6-7. számlaosztály - a gazdálkodó döntésénekmegfeleloen - használható a vezetoi információkbiztosítására. E számlaosztályok szabad használatalehetové teszi a vállalkozáson belüli egységekelszámoltatását, a költséggazdálkodás, azönköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítását.

(5) A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartásiszámlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek azadott üzleti év mérleg szerinti eredményét, amérlegfordulónapi saját toke összegét közvetlenül nembefolyásolják. A 0. számlaosztályban a mérlegen kívülitételeket is ki kell mutatni. Ilyenek a függokötelezettségek, a biztos (jövobeni) kötelezettségek,külön kiemelve a határidos, az opciós ügyletek és swapügyletek határidos részének szerzodés szerinti értékétmindaddig, amíg a kötelezettség, az ügylet teljesítése(lezárása) meg nem történt, szerzodés szerint le nemjárt, továbbá a határidos, az opciós ügyletek és swapügyletek határidos ügyletrésze miatt fennállókövetelések.

Számlarend

161. § (1) A kettos könyvvitelt vezeto gazdálkodó azegységes számlakeret eloírásainak figyelembevételévelolyan számlarendet köteles készíteni, amely szerintikönyvvezetés az e törvényben eloírt beszámolókészítését maradéktalanul biztosítja.

(2) A számlarend a következoket tartalmazza:a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és

megnevezését,b) a számla tartalmát, ha az a számla

megnevezésébol egyértelmuen nem következik,továbbá a számla értéke növekedésének,csökkenésének jogcímeit, a számlát érinto gazdaságieseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát,

c) a fokönyvi számla és az analitikus nyilvántartáskapcsolatát,

d) a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylatirendet.

(3) Az analitikus nyilvántartásoknak szoroskapcsolatban kell lenniük a fokönyvi könyveléssel, és aketto között az értékadatok számszeru egyeztetéséneklehetoségét biztosítani kell.

(4) A számlarend összeállításáért, annak folyamatoskarbantartásáért, a naprakész könyvvezetéshelyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosultszemély a felelos.

(5) Az újonnan alakuló - e törvény hatálya alá tartozóés kettos könyvvitelt vezeto - gazdálkodó kötelesszámlarendjét a megalakulás idopontjától számított 90napon belül, az egyszeres könyvvitelrol a kettoskönyvvitelre áttéro gazdálkodó az áttérés idopontjáigelkészíteni. E törvény változása esetén a számlarendszükséges módosítását a törvényi változáshatálybalépését követo 90 napon belül kell elvégezni.

161/A. §1


(1) A gazdálkodónak a könyvvezetésre, abizonylatolásra vonatkozó részletes belso szabályait úgykell kialakítania, hogy az a mérleg és azeredménykimutatás alátámasztásán túlmenoen a

kiegészíto melléklet adatainak közvetlenalátámasztására is alkalmas legyen.

(2) A közpénzek felhasználásának és a köztulajdonhasználatának nyilvánossága és ellenorizhetoségeérdekében a gazdálkodó nyilvántartási (könyvvezetési)rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogyabból a vonatkozó külön jogszabályban meghatározottadatok rendelkezésre álljanak.

Egyszeres könyvvitel

162. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezetogazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve atulajdonában lévo pénzeszközökrol és azok forrásairól,továbbá a pénzforgalmi gazdasági muveletekrol, apénzforgalmi muveletekhez közvetve kapcsolódó, detényleges pénzmozgást nem eredményezo véglegesvagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlítettbevételekrol, ráfordításokról olyan könyvvitelinyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni,amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezettváltozásokat a valóságnak megfeleloen, folyamatosan,áttekinthetoen mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshozkapcsolódóan az egyszerusített beszámolóösszeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó azeszközökrol, a forrásokról részletezo nyilvántartásokat isa valóságnak megfeleloen és folyamatosan vezessen.

(2) A pénzeszközökrol és azok forrásairól, valamint azazokban beállott változásokról vezetett könyvvitelinyilvántartási kötelezettségnek naplófokönyv vagy más,a követelményeknek megfelelo nyilvántartásvezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazottnyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely ateljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhozkapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- éseredményváltozásokat az elszámolások egyezoségétbiztosító formában mutatja ki.

(3) A könyvvezetés folyamatosságáért éshelyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosultszemély a felelos.

A könyvviteli rendszerek változtatása

163. § (1) Az egyszeres könyvvitelrol a kettoskönyvvitelre történo áttéréskor az egyszerusített mérlegalapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy amérleg foösszege ne változzon meg. A nyitómérlegeredménytartalék sorába az egyszerusített mérlegbenkimutatott eredménytartalék és tartalék együttesösszegét kell beállítani. Az egyszerusített mérleg szerintieredményt a nyitómérlegben a mérleg szerinti eredménysorban kell szerepeltetni. Nyitás után

a) a vevok - fizetendo általános forgalmi adót nemtartalmazó - állományával azonos összegu árbevételt elkell számolni az eredménytartalékkal szemben;

b)2


a szállítók mérleg szerinti - levonható általánosforgalmi adót nem tartalmazó - állományából azontételeket, amelyek a vásárolt készletek nyitómérlegszerinti állományában nem szerepelnek (szolgáltatások,elozo üzleti évben már felhasznált, értékesített, vásároltkészletek), költségként el kell számolni azeredménytartalékkal szemben;

c)3


a 102. § (6) bekezdésének a) pontjában felsorolt,a tartalékban figyelembe vett tételek összegét - ide nemértve a vevokkel szembeni követeléseket - el kellszámolni rendkívüli bevételként az eredménytartalékkalszemben;

Jogtár

79. oldal


d) a céltartalékok nyitómérlegben szereploösszegével azonos összeget el kell számolni rendkívüliráfordításként az eredménytartalékkal szemben;

e) a 103. § (2) bekezdése szerinti - a tartaléknál a102. § (6) bekezdésének b) pontja szerint figyelembevett - kötelezettségek közül azokat, amelyeket azegyszeres könyvvitelben költségként, ráfordításkéntmég nem lehetett érvényesíteni, nyitás után rendkívüliráfordításként az eredménytartalékkal szemben kellelszámolni;

f) a 103. § (4) bekezdése szerint az egyszerusítettmérlegben kötelezettségként kimutatott, atevékenységhez jogszabály vagy államközimegállapodás alapján kapott vissza nem térítendotámogatás még fel nem használt összegét akötelezettségek közül - rendkívüli bevételkéntelszámolva - ki kell vezetni. Ezt a rendkívüli bevételt a45. § (1) bekezdése szerinti halasztott bevételek közöttidobelileg el kell határolni.

(2) Az áttérés elotti üzleti évrol az eredménylevezetésalapján nem kell eredménykimutatást készíteni.

163/A. §1


(1) A kettos könyvvitelrol az egyszereskönyvvitelre áttéro gazdálkodónak az áttéréstközvetlenül megelozo üzleti évrol készített évesbeszámoló, egyszerusített éves beszámoló mérlegealapján, az egyszeres könyvvitel megnyitásáhozegyszerusített mérleget kell készítenie a (2)-(4)bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) Az áttérést közvetlenül megelozo üzleti évrolkészített éves beszámoló, egyszerusített évesbeszámoló összeállítását megelozoen az alapítás-átszervezés aktivált értékét, az idobeli elhatárolásokat -a 33. § (1) bekezdése, a 45. § (1) bekezdésének b) ésc) pontja, valamint a 45. § (1) bekezdésének a)pontjából a 103. § (4) bekezdése szerinti feltételeknekmegfelelo jogcímen történo elhatárolások kivételével -az eredmény terhére, illetve az eredmény javára történoelszámolással, a 33. § (1) bekezdése szerinti aktívidobeli elhatárolást az átvállalt kötelezettséggelszemben, a 45. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaszerinti passzív idobeli elhatárolást az annak jogcíméülszolgáló eszközzel szemben, a 45. § (1) bekezdéséneka) pontja szerinti passzív idobeli elhatárolásból a 103. §(4) bekezdése szerinti feltételek mellett kapottpénzeszközök miatti elhatárolást a hosszú lejáratúkötelezettségekkel szemben, az értékhelyesbítéseket azértékhelyesbítés értékelési tartalékával, az értékelésikülönbözeteket a valós értékelés értékelési tartalékávalszemben meg kell szüntetni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt korrekciókfigyelembevételével meghatározott adatokat azegyszerusített mérleg megfelelo tételeibe kell beállítani.A vevokkel szembeni, az egyéb, nem pénzkiadásbólszármazó követelések, a szállítókkal szembeni, azegyéb, nem pénzbevételbol származó kötelezettségekállományát a pénzmozgáshoz nem kapcsolódókövetelések, illetve a pénzmozgáshoz nem kapcsolódókötelezettségek között kell szerepeltetni. Azeredménytartalékot és a mérleg szerinti eredményt azegyszerusített mérleg eredménytartalék, illetveegyszerusített mérleg szerinti eredmény sorába kellbeállítani. Az egyszerusített mérleg tartalék sorába azáttéréskor összeg nem kerül.

(4) Az egyszeres könyvviteli nyilvántartásokmegnyitását követoen az egyszerusített mérlegbenkimutatott, az áttérés elott megfizetett vásárolt készletekállományát anyag- és árubeszerzési költségként, a sajáttermelésu készletek állományát egyéb termelési éskezelési költségként el kell számolni.

Könyvviteli zárlat

164. § (1) A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén afolyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzettkiegészíto, helyesbíto, egyezteto, összesíto könyvelésimunkák és a számlák technikai lezárása tartoznak.

(2) A kettos könyvvitelt vezeto gazdálkodó akönyvviteli számlákból az általa választottidoszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését,valamint a más jogszabályban eloírt, a számviteliadatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítésétmegelozoen, annak alátámasztására fokönyvi kivonatotköteles készíteni.

(3) Az egyszeres könyvvitelt vezeto gazdálkodó anaplófokönyvet vagy más, e törvény követelményeinekmegfelelo nyilvántartást az általa választottidoszakonként, de legalább az egyszerusített beszámolóalátámasztásához, valamint a más jogszabályban eloírt,a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshozköteles lezárni.

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem

165. § (1) Minden gazdasági muveletro l, eseményrol,amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainakállományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatotkell kiállítani (készíteni). A gazdasági muveletek(események) folyamatát tükrözo összes bizonylatadatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

(2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csakszabályszeruen kiállított bizonylat alapján szabadadatokat bejegyezni. Szabályszeru az a bizonylat, amelyaz adott gazdasági muveletre (eseményre) vonatkozóana könyvvitelben rögzítendo és a más jogszabálybaneloírt adatokat a valóságnak megfeleloen, hiánytalanultartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki éstartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén -eloírásszeruen javítottak.

(3) A bizonylatok feldolgozási rendjénekkialakításakor figyelembe kell venni a következoket is:

a) a pénzeszközöket érinto gazdasági muveletek,események bizonylatainak adatait késedelem nélkül,készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejuleg,illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítésmegérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintotételeket legkésobb a tárgyhót követo hó 15-éig akönyvekben rögzíteni kell;

b) az egyéb gazdasági muveletek, eseményekbizonylatainak adatait a gazdasági muveletek,események megtörténte után, legalábbnegyedévenként, a számviteli politikában meghatározottidopontig (kivéve, ha más jogszabály eltéro rendelkezéstnem tartalmaz), legkésobb a tárgynegyedévet követo hóvégéig kell a könyvekben rögzíteni.

(4) A fokönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartásokés a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenorzéslehetoségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, afeldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zártrendszerrel biztosítani kell.

Számviteli bizonylatok

Jogtár

80. oldal


166. § (1)1


Számviteli bizonylat minden olyan agazdálkodó által kiállított, készített, illetve agazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban állótermészetes személy vagy más gazdálkodó általkiállított, készített okmány (számla, szerzodés,megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat,bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennekminosítheto irat) - függetlenül annak nyomdai vagyegyéb eloállítási módjától -, amely a gazdasági eseményszámviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag éstartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónakkell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosságelvét szem elott kell tartani.

(3)2


A számviteli bizonylatot a gazdasági muvelet,esemény megtörténtének, illetve a gazdaságiintézkedés megtételének vagy végrehajtásánakidopontjában, illetve idoszakában, magyar nyelven kellkiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton azadatok más nyelv(ek)en is feltüntethetok.

(4)3


A számviteli bizonylatot - a (3) bekezdésbenfoglaltaktól eltéroen, ha az eltérést az adott gazdaságimuvelet, esemény, illetve intézkedés jellemzoiindokolják - idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegennyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvubizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket,amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, avalóságnak megfelelo adatrögzítéshez, könyveléshezszükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történorögzítést megelozoen - belso szabályzatbanmeghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.

(5) Átalakulás esetén a jogelodnél - a jogutódcégjegyzékbe való bejegyzése napjától - keletkezettbizonylatok, illetve a jogelod nevére kiállított bizonylatokalapján a gazdasági eseményeket a jogutód (többjogutód esetén az, amelyiknél a gazdasági eseményhatása megjelenik) rögzíti a könyvvitelinyilvántartásokban, amennyiben a jogelod évesbeszámolója, egyszerusített éves beszámolójaelkészítése során azokat figyelembe venni nem lehetett,illetve, ha a jogelod nem tudta azokat figyelembe venni.

(6) A számviteli bizonylatokon az adatok idotállóságáta 169. §-ban meghatározott megorzési idon belülbiztosítani kell.

167. § (1) A könyvviteli elszámolást közvetlenülalátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékeia következok:

a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyébmás azonosítója;

b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül aszervezeti egység) megjelölése;

c) a gazdasági muveletet elrendelo személy vagyszervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezésvégrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettolfüggoen az ellenor aláírása; a készletmozgásokbizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevo,az ellennyugtákon a befizeto aláírása;

d)4


a bizonylat kiállításának idopontja, illetve - agazdasági muvelet jellegétol, idobeni hatályától függoen- annak az idopontnak vagy idoszaknak a megjelölése,amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (agazdasági muvelet teljesítésének idopontja, idoszaka);

e) a (megtörtént) gazdasági muvelet tartalmánakleírása vagy megjelölése, a gazdasági muvelet okoztaváltozások mennyiségi, minoségi és - a gazdaságimuvelet jellegétol, a könyvviteli elszámolás rendjétolfüggoen - értékbeni adatai;

f) külso bizonylat esetében a bizonylatnaktartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállítógazdálkodó nevét, címét;

g) bizonylatok adatainak összesítése esetén azösszesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének,valamint annak az idoszaknak a megjelölése, amelyreaz összesítés vonatkozik;

h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteliszámlákra történo hivatkozás;

i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítésidopontja, igazolása;

j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabályeloír.

(2)5

5 Módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (10), 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2).

A számlával, az egyszerusített adattartalmúszámlával kapcsolatos további követelményeket másjogszabály is meghatározhat.

(3)6


A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind abefogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége,megbízhatósága - ha az más módon nem biztosítható -a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve aPolgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagybelso szabályzatban erre külön feljogosított személyaláírásával is igazolható.

(4)7

7 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (6). Hatálytalan: 2004. I. 1-tol.

(5)8


Számviteli bizonylatként alkalmazható azelektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalábbfokozott biztonságú elektronikus aláírással ésidobélyegzovel ellátott elektronikus dokumentum, irat,ha megfelel e törvény eloírásainak. Az elektronikusdokumentumok, iratok bizonylatként történoalkalmazásának feltételeit, hitelességének,megbízhatóságának követelményeit más jogszabály ismeghatározhatja.

(6) Ha a könyvviteli nyilvántartás mint számvitelibizonylat technikai, optikai eljárás eredménye,biztosítani kell:

a) az adatok vizuális megjelenítése érdekébenazoknak - szükség esetén - a késedelem nélkülikiíratását,

b) az egyértelmu azonosítás érdekében akódjegyzéket.

(7)9

9 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 39. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2004. éviüzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni. Módosította: 2005. évi CXII. törvény 30. § (7).

A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában,illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt

Jogtár

81. oldal


kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy amegjelölt adatokat, információkat és igazolásokat azeredeti bizonylathoz egyértelmu hozzárendeléssel,elválaszthatatlan módon, az utólagos módosításlehetoségét kizárva csatolja.

Szigorú számadási kötelezettség

168. § (1)1


A készpénz kezeléséhez, másjogszabály eloírása alapján meghatározott gazdaságieseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve aszámlát, az egyszerusített adattartalmú számlát és anyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt,amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy anyomtatványon szereplo névértéknek megfeleloellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelenfelhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorúszámadási kötelezettség alá kell vonni.

(2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, anyomtatványt kibocsátót terheli.

(3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról,nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy akibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartástkell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.

A bizonylatok megorzése

169. § (1)2


A gazdálkodó az üzleti évrol készítettbeszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt,értékelést, fokönyvi kivonatot, továbbá a naplófokönyvetvagy más, a törvény követelményeinek megfelelonyilvántartást olvasható formában legalább 10 évigköteles megorizni.

(2)3

3 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIV. törvény 173. § (3). Hatálytalan: 2002. I. 1-tol.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül ésközvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértvea fokönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletezonyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvashatóformában, a könyvelési feljegyzések hivatkozásaalapján visszakeresheto módon megorizni.

(3) A szigorú számadású bizonylatok rontottpéldányaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerintimegorzési kötelezettség.

(4) A megorzési idon belüli szervezeti változás(ideértve a jogutód nélküli megszunést is) nemhatálytalanítja e kötelezettséget, így az (1), illetve (2)bekezdés szerinti bizonylatok megorzésérol a szervezetiváltozás végrehajtásakor intézkedni kell.

(5)4


Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - azelektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabályeloírásainak, valamint a 167. § (5) bekezdése szerintifeltételeknek a figyelembevételével - elektronikusformában kell megorizni, oly módon, hogy azalkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összesadatának késedelem nélküli eloállítását, folyamatosleolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosításlehetoségét.

(6)5


Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított

bizonylat - az elektronikus archiválásra vonatkozó különjogszabály eloírásainak, valamint a 167. § (5)bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével -elektronikus formában is megorizheto , oly módon, hogyaz alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylatösszes adatának késedelem nélküli eloállítását,folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagosmódosítás lehetoségét.

XII. Fejezet

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

170. § (1) E törvényben eloírt számviteli szabályokmegsértéséért való felelosségre a Polgári Törvénykönyváltalános felelosségi szabályait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésében foglaltakon túlmenoen, atörvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén azérintettek a külön törvényekben (Bünteto Törvénykönyv,szabálysértésekrol szóló törvény) meghatározottfelelosséggel is tartoznak.

(3) Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a154. § (3) bekezdése szerint közzétett éves beszámoló,egyszerusített éves beszámoló egészében vagyrészben nem felel meg e törvény eloírásainak, akkor azilyen beszámolót készíto vállalkozóra az adózásrendjérol szóló törvény szerint mulasztási bírságszabható ki.

XIII. Fejezet

AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG

A bizottság létrehozása

171. § (1)6


A számvitel elméletének és alkalmazottmódszertani megoldásának fejlesztésére, a törvénybenfoglalt számviteli alapelvek gyakorlati érvényesülésénekelosegítésére a miniszter szakértokbol OrszágosSzámviteli Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozlétre.

(2)7

7 Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 45. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b).

A bizottság elnökét és tagjait a miniszter neveziki, illetve menti fel.

(3)8

8 Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 45. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b).

A miniszter a bizottság tagjainak legalábbkétharmadát a szakmai szervezetek javaslata alapjánnevezi ki.

A bizottság feladata

172. § A bizottság feladata különösen:a)9


rendszeresen javaslatokat tesz a miniszterrészére a törvény esetleges módosításánakkezdeményezésére, számviteli ajánlásokfelülvizsgálatára vagy újak megalkotására,

b)10


ellátja a 176. § szerinti nemzeti számvitelistandardok elokészítésével, elfogadásával,

Jogtár

82. oldal


értelmezésével kapcsolatos, a 178. § (1) bekezdés e)pontja szerinti kormányrendeletben meghatározottfeladatokat,

c)1

1 Jelölését módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 46. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b).

figyelemmel kíséri a számviteli rendszer gyakorlatimegvalósulását, a felmerülo problémák megoldásárajavaslatot ad a miniszter részére,

d)2

2 Jelölését módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 46. §.

rendszeresen javaslatot tesz a könyvvizsgálóifeladatok végrehajtását is segíto számviteli ajánlásokelkészítésére, felülvizsgálatára,

e)3

3 Jelölését módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 46. §.

a külföldi számviteli szabályozást és gyakorlatotfigyelemmel kíséri, azokról a magyar vállalkozókattájékoztatja.

A bizottság muködése

173. § (1) A bizottság munkáját az elnök irányítja,akinek tevékenységét a titkárság segíti.

(2)4


A titkársági feladatok ellátásáról a minisztergondoskodik.

(3)5


A bizottság a vonatkozó jogszabályokfigyelembevételével kialakítja és írásban rögzítiszervezeti és muködési rendjét.

(4)6


A bizottság munkája - a szervezeti és muködésirendben szabályozott kivételektol eltekintve - nyilvános.

XIV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

174. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésbenfoglaltak kivételével - 2001. január 1-jével lép hatálybaazzal, hogy rendelkezéseit eloször a 2001. évben indulóüzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A 4. § (5) bekezdése az Európai Unióhoz valócsatlakozással egyidejuleg lép hatályba.

(3)7

7 Megállapította: 2004. évi LXIX. törvény 3. § (2). Hatályos: 2004. VII. 10-tol.

A fölérendelt anyavállalat, ha az EurópaiGazdasági Térség valamely tagállamában székhellyelrendelkezik, a 116. § (1) bekezdése alapján a belföldiszékhelyu alárendelt anyavállalatot az Európai Unióhozvaló csatlakozás idopontját követo üzleti évbenmentesítheti.

(4) A 151. § (1) bekezdése 2003. január 1-jével léphatályba.

(5)8

8 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 454. Hatálytalan: 2007. VII. 1-tol.

Az Európai Unió jogának való megfelelés9

9 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 116. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol.

175. §10

10 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 116. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol.

(1) E törvény megállapítja az EurópaiParlament és a Tanács 2002. július 19-i, a nemzetköziszámviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletének végrehajtásához szükségesrendelkezéseket.

(2) E törvény a következo uniós jogi aktusoknak valómegfelelést szolgálja:

a) a Tanács 1978. július 25-i, 78/660/EGK (negyedik)irányelve a Szerzodés 54. cikke (3) bekezdésének g)pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságokéves beszámolójáról,

b) a Tanács 1983. június 13-i, 83/349/EGK (hetedik)irányelve a Szerzodés 54. cikke (3) bekezdésének g)pontja alapján az összevont (konszolidált) évesbeszámolóról,

c) a Tanács 1984. november 27-i, 84/569/EGKirányelve a 78/660/EGK irányelvben ECU-ben kifejezettösszegek felülvizsgálatáról,

d) a Tanács 1989. december 21-i, 89/666/EGK(tizenegyedik) irányelve a valamely tagállam jogánakhatálya alá tartozó meghatározott jogi formájútársaságoknak egy másik tagállamban létesítettfióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételikövetelményeirol,

e) a Tanács 1990. november 8-i, 90/604/EGKirányelve az éves beszámolóról szóló 78/660/EGKirányelvnek és az összevont (konszolidált) évesbeszámolóról szóló 83/349/EGK irányelvnek a kis- ésközépvállalkozásokra vonatkozó mentességek és abeszámolók ECU-ben történo közzététele tekintetébentörténo módosításáról,

f) a Tanács 1990. november 8-i, 90/605/EGKirányelve az éves beszámolóról szóló 78/660/EGKirányelvnek és az összevont (konszolidált) évesbeszámolóról szóló 83/349/EGK irányelvnek azalkalmazási kör tekintetében történo módosításáról,

g) a Tanács 1994. március 21-i, 94/8/EK irányelve a78/660/EGK irányelvnek az ECU-ben kifejezettösszegek felülvizsgálata tekintetében történomódosításáról,

h) a Tanács 1999. június 17-i, 1999/60/EK irányelveaz ECU-ben kifejezett összegek tekintetében a 78/660/EGK irányelv módosításáról,

i) az Európai Parlament és a Tanács 2001.szeptember 27-i, 2001/65/EK irányelve a 78/660/EGK, a83/349/EGK és a 86/635/EGK irányelvnek az egyestársaságok, illetve a bankok, valamint egyéb pénzügyiintézmények éves és összevont (konszolidált)beszámolójára vonatkozó értékelési szabályoktekintetében történo módosításáról,

j) a Tanács 2003. május 13-i, 2003/38/EK irányelve ameghatározott jogi formájú társaságok évesbeszámolójáról szóló 78/660/EGK irányelvnek azeuróban kifejezett összegek tekintetében történomódosításáról,

k) az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i, 2003/51/EK irányelve a meghatározott jogi formájútársaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények,illetve biztosítóintézetek éves és összevont(konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvekmódosításáról,

l) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i, 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról,

m)11

11 Beiktatta: 2007. évi LXXV. törvény 217. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol.

az Európai Parlament és a Tanács 2006. május17-i, 2006/43/EK irányelve az éves és összevont(konszolidált) éves beszámolók jog szerintikönyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGKtanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGKtanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérol,

n)12

12 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 304. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol.

az Európai Parlament és a Tanács 2006. június14-i, 2006/46/EK irányelve a meghatározott jogi formájútársaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, azösszevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények évesbeszámolójáról és konszolidált éves beszámolójárólszóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és

Jogtár

83. oldal


összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

A magyar számviteli standardok1

1 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 117. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol.

176. §2

2 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 117. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol.

Azokat a törvényi eloírásokhoz kapcsolódórészletes szabályokat, módszereket, eljárásokat,amelyek a megbízható és valós kép bemutatásáhozszükségesek, nemzeti számviteli standardokba kellfoglalni.

Átmeneti rendelkezések

177. § (1)3


A 2003. december 31-én egyszereskönyvvitelt vezeto vállalkozónak 2004. január 1-jével azegyszeres könyvvitelrol a kettos könyvvitelre át kelltérnie.

(2) A 25. § (9) bekezdése szerint az immateriálisjavakra adott elolegek, továbbá a 26. § (3) bekezdéseszerint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékujogok, valamint a 26. § (6) bekezdése szerintitenyészállatok átsorolását 2001. január 1-jével - a nyitótételek könyvelését követoen - el kell végezni.

(3) A 38. § (2) és (3) bekezdése szerint atoketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötöttösszegeket, továbbá az eredménytartalék javárakorábban elszámolt pótbefizetés összegét 2001. január1-jével - a nyitó tételek könyvelését követoen - a lekötötttartalékba át kell vezetni. Amennyiben a szövetkezetnéla fel nem osztható szövetkezeti vagyon a jegyzetttokében szerepel, a törvény hatálybalépését követo 180napon belül gondoskodni kell annak a jegyzett tokeleszállításával a lekötött tartalékba helyezésérol.

(4) A vízitársulatok kezelésében lévo vízi építmények,utak, hidak, térelemek, föld alatti létesítmények bruttóértéke után - további intézkedésig - nem számolható elértékcsökkenési leírás. Az értékcsökkenés összegét ajegyzett tokével szemben kell elszámolni.

(5) Amennyiben a 2001-ben befejezodo üzleti évmérlegfordulónapján a valutapénztárban lévovalutakészlet, a devizaszámlán lévo deviza, továbbá akülföldi pénzértékre szóló követelés, befektetettpénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség 60. §(3) bekezdése szerint megállapított értékelésikülönbözete összevontan árfolyamnyereség, avállalkozó dönthet arról, hogy az összevontanárfolyamnyereséget jelento különbözetet

a) a 60. § (3) bekezdésének b) pontja szerintidobelileg elhatárolja, vagy

b) a 33. § (2) bekezdése szerint a megelozo üzletiév(ek)ben idobelileg elhatárolt nem realizáltárfolyamveszteséget ilyen összeggel csökkentve, annakfedezetére használja fel, ezért azt a 60. § (3)bekezdésének b) pontja szerint nem határolja el.

(6) A 2001. évi összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítési kötelezettségnek a 117. § (1)bekezdése szerinti feltételei teljesülésénekmeghatározásánál a 117. § (2) bekezdése szerintivállalkozások 1999-2000. évi adatait kell viszonyítani a117. § (1) bekezdése szerinti mutatóértékekhez.

(7) A 155. § (3) bekezdésében foglaltak - a törvény

151. §-a (1) bekezdésének hatálybalépését megelozoen- csak akkor alkalmazhatók, ha a vállalkozó könyvvitelinyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját(egyszerusített éves beszámolóját) legalábbmérlegképes könyveloi képesítéssel rendelkezo vezetiés készíti el, vagy ha a vállalkozó éves (éves szintreátszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelozo kétév átlagában nem haladta meg (ennek hiányában atárgyévben várhatóan nem haladja meg) az 5 millióforintot.

(8) A követelések miatt a várható veszteségekfedezetére képzett és 2000. december 31-én amérlegben ilyen címen kimutatott céltartalékotlegkésobb a törvény hatálybalépését követo üzleti évmérlegfordulónapjáig meg kell szüntetni.

(9)4

4 Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 244. §. Hatályos: 2003. I. 1-tol. Eloször a 2003. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2002. évbenindult üzleti évrol készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

A 151. § (5) bekezdésének b) pontjában foglalt, aképesítés megszerzését követo 3 éves szakmaigyakorlat teljesítésébe

- 2002-ben és 2003-ban maximum 2 éves,- 2004-ben maximum 1 éves,

a képesítés megszerzését megelozo számviteli,pénzügyi, ellenorzési gyakorlat is figyelembe veheto.

(10)5


A valuta- és devizakészlet, a külföldipénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek 60. § (2)bekezdése szerinti értékelésekor összevontannyereséget mutató - a 2003. január 1-je elotti eloírásokalapján a passzív idobeli elhatárolások között kimutatott- különbözetet maximum 5 év alatt, a számvitelipolitikában meghatározott módon kell megszüntetni.

(11)6

6 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 49. § (2). Módosította: 2005. évi CXII. törvény 30. § (6), 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1).

Az a gazdasági társaság, amely adevizajogszabály szerinti devizakülföldi minosítést avonatkozó jogszabályok jogharmonizációs célúváltozásai miatt veszítette (veszíti) el, legkésobb aMagyar Köztársaság Gazdasági és Monetáris Unióhoztörténo csatlakozásának idopontjától köteles a 20. § (1)-(2) bekezdés szerinti általános rendelkezéseknekmegfelelni. Ezen idopontig a 20. § (3) bekezdéseszerinti, a létesíto okiratban rögzített devizábankészítheti el éves beszámolóját akkor is, ha egyébként a20. § (3) bekezdésében eloírt feltételeknek már nemfelel meg.

(12)7

7 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 40. §. Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 188. §.

A (11) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásasorán jogharmonizációs célú változásnak tekintendo azis, ha a devizakülföldi minosítés elvesztése a többségibefolyással rendelkezo tag (tulajdonos) személyébentörténo változás miatt következett be.

(13)8

8 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 40. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

A 10. § (2) bekezdését eloször a 2007. évbeninduló üzleti évrol készített összevont (konszolidált) évesbeszámolóra kell alkalmaznia annak a vállalkozónak(anyavállalatnak), amelynek az Európai Unió valamelytagállamának elismert (szabályozott) piacán (tozsdéjén)csak a hitelviszonyt megtestesíto értékpapírjaiforgalmazása engedélyezett.

(14)9


Ha a - 2004. december 31-éig hatályoseloírások szerint a 2005. évi üzleti évben évesbeszámoló készítésére kötelezett - vállalkozó azadókról, járulékokról szóló törvények módosításárólszóló 2005. évi XXVI. törvény 49. §-ával módosított 9. §(2) bekezdés szerinti határértékek alapján (az elozoüzleti évek adatainak a megemelt határértékek szerinti

Jogtár

84. oldal


minosítésével) a 2005. évi üzleti évben egyszerusítettéves beszámolót készíthetne, akkor a 97. § (2)bekezdésében foglalt eloírástól eltéroen közvetlenül -már a 2005. évi üzleti évrol készítendo beszámolóravonatkozóan is - áttérhet az egyszerusített évesbeszámoló készítésére.

(15)1

1 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 305. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni. Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2).

Amennyiben a vállalkozó az e törvény - egyesadótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI.törvény 292. §-ával módosított - 55. §-a (2)bekezdésének eloírását adott üzleti évre vonatkozóaneloször alkalmazza, az adott üzleti év elso napjávalezen követelésekhez kapcsolódóan kimutatottértékvesztés összegét az egyéb bevételekkel szembenmeg kell szüntetnie (vissza kell írnia).

Felhatalmazás

178. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogyrendeletben szabályozza:

a) az államháztartás szervezetei beszámolókészítését, könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolásés a könyvvezetés során érvényesítendo sajátos fogalmimeghatározásokat, figyelemmel az államháztartásitörvényben foglaltakra;2

2 Lásd: 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet, 130/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 9. §.

b)3

3 Megállapította: 2008. évi I. törvény 157. § (9). Módosította: 2008. évi XXIV. törvény 2. § (2) b).

a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek, apénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, abiztosító intézetek (ideértve a viszontbiztosítókat is), atozsde, az elszámolóházi tevékenységet végzoszervezet, a befektetési alapok, az egyéb alapok, afoglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények évesbeszámoló készítésének és könyvvezetéséneksajátosságait a Magyar Nemzeti Bank elozetesvéleményének kikérésével;

c) a 3. § (1) bekezdésének 4. pontja szerinti - a b)pont alá nem tartozó - egyéb szervezetek beszámolókészítésének és könyvvezetésének sajátosságait;4

4 Lásd: 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet, 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet, 219/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet, 222/2000. (XII. 19.) Korm.rendelet, 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, 245/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, 252/2000. (XII. 24.) Korm.rendelet, 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelet, 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet, 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet, 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet.

d)5

5 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 41. § (1). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b).

a könyvviteli szolgáltatást végzok nyilvántartásbavételét végzo szervezet kijelölésére, a nyilvántartásbavételre, illetve a nyilvántartásból történo törlésre, anyilvántartás vezetésének részletes szabályaira, akötelezo szakmai továbbképzésre, valamint ajogorvoslati lehetoségekre vonatkozó eloírásokat;6

6 Lásd: 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet.

e) a nemzeti számviteli standardok készítésének,kidolgozásának feltételeit, a standardok elfogadásának,bevezetésének, hatályba léptetésének követelményeit;7

7 Lásd: 202/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet.

f)8


a végelszámolás számviteli feladatait.9

9 Lásd: 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet.

(2)10


Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogyrendeletben szabályozza a mérlegképes könyveloiképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit.

(3)11

11 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 50. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b).

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a 154/A. §(2) bekezdésének megfelelo államok listáját közzétegye.12

12 Lásd: 8003/2004. (PK. 7.) PM tájékoztató.

(4)13

13 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 41. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b).

Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy - az(1) bekezdés e) pontja szerinti kormányrendeleteloírásainak figyelembevételével - a nemzeti számvitelistandardokat rendelettel kihirdesse.

(5)14


Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogyrendelettel állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatástvégzok nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásbanszereplo adatok módosításáért, valamint anyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképzoszervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendoigazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésénekrészletes szabályait.15

15 Lásd: 39/2008. (XII. 31.) PM rendelet.

1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez

A mérleg elo írt tagolása

"A" változat

Eszközök (aktívák)

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke3. Vagyoni értéku jogok4. Szellemi termékek5. Üzleti vagy cégérték6. Immateriális javakra adott elolegek7. Immateriális javak értékhelyesbítése

II. Tárgyi eszközök1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értéku jogok2. Muszaki berendezések, gépek, jármuvek3. Egyéb berendezések, felszerelések, jármuvek4. Tenyészállatok5. Beruházások, felújítások6. Beruházásokra adott elolegek7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. Befektetett pénzügyi eszközök1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban3. Egyéb tartós részesedés4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési

viszonyban álló vállalkozásban5. Egyéb tartósan adott kölcsön6. Tartós hitelviszonyt megtestesíto értékpapír7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése8.16

16 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 51. §, 1. számú melléklet 1. Hatályos: 2004. I. 1-tol. Eloször a 2004. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

Befektetett pénzügyi eszközök értékelésikülönbözete

B. Forgóeszközök

I. Készletek1. Anyagok

Jogtár

85. oldal


2. Befejezetlen termelés és félkész termékek3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok4. Késztermékek5. Áruk6. Készletekre adott elolegek

II. Követelések1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból

(vevok)2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévo

vállalkozással szemben4. Váltókövetelések5. Egyéb követelések6.1


Követelések értékelési különbözete7.2


Származékos ügyletek pozitív értékelésikülönbözete

III. Értékpapírok1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban2. Egyéb részesedés3. Saját részvények, saját üzletrészek4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesíto

értékpapírok5.3


Értékpapírok értékelési különbözete

IV. Pénzeszközök1. Pénztár, csekkek2. Bankbetétek

C. Aktív idobeli elhatárolások1. Bevételek aktív idobeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások aktív idobeli elhatárolása3. Halasztott ráfordítások

Eszközök összesen

Források (passzívák)

D. Saját tokeI. Jegyzett toke

Ebbol: visszavásárolt tulajdoni részesedésnévértékenII. Jegyzett, de még be nem fizetett toke (-)III. ToketartalékIV. EredménytartalékV. Lekötött tartalékVI. Értékelési tartalék

1.4


Értékhelyesbítés értékelési tartaléka2.5


Valós értékelés értékelési tartalékaVII. Mérleg szerinti eredmény

E. Céltartalékok1. Céltartalék a várható kötelezettségekre2. Céltartalék a jövobeni költségekre3. Egyéb céltartalék

F. KötelezettségekI. Hátrasorolt kötelezettségek

1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsoltvállalkozással szemben

2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedésiviszonyban lévo vállalkozással szemben

3. Hátrasorolt kötelezettségek egyébgazdálkodóval szembenII. Hosszú lejáratú kötelezettségek

1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök2. Átváltoztatható kötvények3. Tartozások kötvénykibocsátásból4. Beruházási és fejlesztési hitelek5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással

szemben7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévo vállalkozással szemben8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek1. Rövid lejáratú kölcsönök

- ebbol: az átváltoztatható kötvények2. Rövid lejáratú hitelek3. Vevoktol kapott elolegek4. Kötelezettségek áruszállításból és

szolgáltatásból (szállítók)5. Váltótartozások6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb

részesedési viszonyban lévo vállalkozással szemben8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek9.6


Kötelezettségek értékelési különbözete10.7


Származékos ügyletek negatív értékelésikülönbözete

G. Passzív idobeli elhatárolások1. Bevételek passzív idobeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások passzív idobeli

elhatárolása3. Halasztott bevételek

Források összesen

A mérleg elo írt tagolása

"B" változat

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke3. Vagyoni értéku jogok4. Szellemi termékek5. Üzleti vagy cégérték6. Immateriális javakra adott elolegek7. Immateriális javak értékhelyesbítése

II. Tárgyi eszközök1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értéku jogok2. Muszaki berendezések, gépek, jármuvek3. Egyéb berendezések, felszerelések, jármuvek4. Tenyészállatok5. Beruházások, felújítások

Jogtár

86. oldal


6. Beruházásokra adott elolegek7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. Befektetett pénzügyi eszközök1.Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban3. Egyéb tartós részesedés4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési

viszonyban álló vállalkozásban5. Egyéb tartósan adott kölcsön6. Tartós hitelviszonyt megtestesíto értékpapír7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése8.1


Befektetett pénzügyi eszközök értékelésikülönbözete

B. Forgóeszközök

I. Készletek1. Anyagok2. Befejezetlen termelés és félkész termékek3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok4. Késztermékek5. Áruk6. Készletekre adott elolegek

II. Követelések1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból

(vevok)2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévo

vállalkozással szemben4. Váltókövetelések5. Egyéb követelések6.2


Követelések értékelési különbözete7.3


Származékos ügyletek pozitív értékelésikülönbözete

III. Értékpapírok1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban2. Egyéb részesedés3. Saját részvények, saját üzletrészek4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesíto

értékpapírok5.4


Értékpapírok értékelési különbözete

IV. Pénzeszközök1. Pénztár, csekkek2. Bankbetétek

C. Aktív idobeli elhatárolások1. Bevételek aktív idobeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások aktív idobeli elhatárolása3. Halasztott ráfordítások

D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek1. Rövid lejáratú kölcsönök

- ebbol: az átváltoztatható kötvények2. Rövid lejáratú hitelek3. Vevoktol kapott elolegek4. Kötelezettségek áruszállításból és

szolgáltatásból (szállítók)5. Váltótartozások6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb

részesedési viszonyban lévo vállalkozással szemben8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek9.5


Kötelezettségek értékelési különbözete10.6


Származékos ügyletek negatív értékelésikülönbözete

E. Passzív idobeli elhatárolások1. Bevételek passzív idobeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások passzív idobeli

elhatárolása3. Halasztott bevételek

F. Forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségekkülönbözete (B+C-D-E)

G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékeskötelezettségek levonása után (A+F)

H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök2. Átváltoztatható kötvények3. Tartozások kötvénykibocsátásból4. Beruházási és fejlesztési hitelek5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással

szemben7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévo vállalkozással szemben8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Hátrasorolt kötelezettségek1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban lévo vállalkozással szemben3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb

gazdálkodóval szemben

I. Céltartalékok1. Céltartalék a várható kötelezettségekre2. Céltartalék a jövobeni költségekre3. Egyéb céltartalék

J. Saját toke

I. Jegyzett tokeEbbol: visszavásárolt tulajdoni részesedés

névértékenII. Jegyzett, de még be nem fizetett toke (-)III. ToketartalékIV. EredménytartalékV. Lekötött tartalékVI. Értékelési tartalék

Jogtár

87. oldal


1.1


Értékhelyesbítés értékelési tartaléka2.2


Valós értékelés értékelési tartalékaVII. Mérleg szerinti eredmény


Az eredménykimutatás elo írt tagolása (összköltségeljárással)

"A" változat

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele02. Exportértékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)03. Saját termelésu készletek állományváltozása04. Saját eloállítású eszközök aktivált értéke

II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04)III. Egyéb bevételek

Ebbol: visszaírt értékvesztés05. Anyagköltség06. Igénybe vett szolgáltatások értéke07. Egyéb szolgáltatások értéke08. Eladott áruk beszerzési értéke09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

IV. Anyagjellegu ráfordítások (05+06+07+08+09)10. Bérköltség11. Személyi jellegu egyéb kifizetések12. Bérjárulékok

V. Személyi jellegu ráfordítások (10+11+12)VI. Értékcsökkenési leírásVII. Egyéb ráfordítások

Ebbol: értékvesztésA. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII)

13. Kapott (járó) osztalék és részesedésEbbol: kapcsolt vállalkozástól kapott

14. Részesedések értékesítésénekárfolyamnyeresége

Ebbol: kapcsolt vállalkozástól kapott15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,

árfolyamnyereségeEbbol: kapcsolt vállalkozástól kapott

16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegubevételek

Ebbol: kapcsolt vállalkozástól kapott17.3

3 Módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 51. §, 2. számú melléklet 1.

Pénzügyi muveletek egyéb bevételeiEbbol: értékelési különbözet

VIII. Pénzügyi muveletek bevételei (13+14+15+16+17)18. Befektetett pénzügyi eszközök

árfolyamveszteségeEbbol: kapcsolt vállalkozásnak adott

19. Fizetendo kamatok és kamatjellegu ráfordításokEbbol: kapcsolt vállalkozásnak adott

20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétekértékvesztése

21.4


Pénzügyi muveletek egyéb ráfordításaiEbbol: értékelési különbözet

IX. Pénzügyi muveletek ráfordításai (18+19+20+21)B. Pénzügyi muveletek eredménye (VIII-IX)C. Szokásos vállalkozási eredmény (+A+B)X. Rendkívüli bevételekXI. Rendkívüli ráfordításokD. Rendkívüli eredmény (X-XI)E. Adózás elotti eredmény (+C+D)XII. Adófizetési kötelezettségF. Adózott eredmény (+E-XII)

22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,részesedésre

23. Jóváhagyott osztalék, részesedésG. Mérleg szerinti eredmény (+F+22-23)

Az eredménykimutatás elo írt tagolása (összköltségeljárással)

"B" változat

Ráfordítások

I. Saját termelésu készletek állományának csökkenése01. Anyagköltség02. Igénybe vett szolgáltatások értéke03. Egyéb szolgáltatások értéke04. Eladott áruk beszerzési értéke05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

II. Anyagjellegu ráfordítások (01+02+03+04+05)06. Bérköltség07. Személyi jellegu egyéb kifizetések08. Bérjárulékok

III. Személyi jellegu ráfordítások (06+07+08)IV. Értékcsökkenési leírásV. Egyéb ráfordítások

Ebbol: értékvesztésVI. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai(I+II+III+IV+V)A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (VI<XIV)

09. Befektetett pénzügyi eszközökárfolyamvesztesége

Ebbol: kapcsolt vállalkozásnak adott10. Fizetendo kamatok és kamatjellegu ráfordítások

Ebbol: kapcsolt vállalkozásnak adott11. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek

értékvesztése12.5


Pénzügyi muveletek egyéb ráfordításaiEbbol: értékelési különbözet

VII. Pénzügyi muveletek ráfordításai (09+10+11+12)B. Pénzügyi muveletek nyeresége (VII<XV)C. Szokásos vállalkozási eredmény (nyereség)[(A+B)>(H+I)]VIII. Rendkívüli ráfordításokD. Rendkívüli eredmény (nyereség) (VIII<XVI)E Adózás elotti eredmény (nyereség)[(C+D)>(J+K)]IX. Adófizetési kötelezettségF. Adózott eredmény (nyereség) [(E-IX)>O]X.. Jóváhagyott osztalék, részesedésG. Mérleg szerinti eredmény (nyereség)Összesen (VI+VII+VIII+IX+X+G)

Bevételek


XI. Értékesítés nettó árbevétele (13+14)15. Saját termelésu készletek állománynövekedése16. Saját eloállítású eszközök aktivált értéke

XII. Aktivált saját teljesítmények értéke (15+16)XIII. Egyéb bevételek

Ebbol: visszaírt értékvesztésXIV. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei(XI+XII+XIII)H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (VI>XIV)

17. Kapott (járó) osztalék és részesedésEbbol: kapcsolt vállalkozástól kapott

Jogtár

88. oldal


18. Részesedések értékesítésénekárfolyamnyeresége

Ebbol: kapcsolt vállalkozástól kapott19. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,

árfolyamnyereségeEbbol: kapcsolt vállalkozástól kapott

20. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegubevételek

Ebbol: kapcsolt vállalkozástól kapott21.1


Pénzügyi muveletek egyéb bevételeiEbbol: értékelési különbözet

XV. Pénzügyi muveletek bevételei(17+18+19+20+21)I. Pénzügyi muveletek vesztesége (VII>XV)J. Szokásos vállalkozási eredmény (veszteség)[(A+B)<(H+I)]XVI. Rendkívüli bevételekK. Rendkívüli eredmény (veszteség) (VIII>XVI)L. Adózás elotti eredmény (veszteség)[(C+D)<(J+K)]M. Adózott eredmény (veszteség) [(E-IX)<0] vagy[(L+IX)>0]XVII. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,részesedésreN. Mérleg szerinti eredmény (veszteség)Összesen (XIV+XV+XVI+XVII+N)


Az eredménykimutatás elo írt tagolása(forgalmi költség eljárással)

"A" változat


I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége04. Eladott áruk beszerzési értéke05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05)III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)

06. Értékesítési, forgalmazási költségek07. Igazgatási költségek08. Egyéb általános költségek

IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08)V. Egyéb bevételek

Ebbol: visszaírt értékvesztésVI. Egyéb ráfordítások

Ebbol: értékvesztésA. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye(+III-IV+V-VI)

A következo sorok értelemszeruen megegyeznek a 2.számú melléklet "A" változat 13-23. és VIII-XII., valaminta B-G. soraival.

Az eredménykimutatás elo írt tagolása (forgalmiköltség eljárással)

"B" változat

Ráfordítások

01. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

02. Eladott áruk beszerzési értéke03. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

I. Értékesítés közvetlen költségei (01+02+03)04. Értékesítési, forgalmazási költségek05. Igazgatási költségek06. Egyéb általános költségek

II. Értékesítés közvetett költségei (04+05+06)III. Egyéb ráfordítások

Ebbol: értékvesztésIV. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III)A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (IV<XI)

A Ráfordítások következo sorai értelemszeruenmegegyeznek a 2. számú melléklet "B" változat 09-12.és VII-X., valamint B-G. soraival.

Bevételek


IX. Értékesítés nettó árbevétele (11+12)X. Egyéb bevételek

Ebbol: visszaírt értékvesztésXI. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (IX+X)H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (IV>XI)

A Bevételek következo sorai értelemszeruenmegegyeznek a 2. számú melléklet "B" változat 17-21.és XV-XVII., valamint I-N. soraival.


Az egyszeru sített mérleg elo írt tagolása

Eszközök (aktívák):A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javakII. Tárgyi eszközökIII. Befektetett pénzügyi eszközök

B. ForgóeszközökI. KészletekII. Követelések

ebbol: pénzkiadásból származó követelésekpénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések2


III. ÉrtékpapírokIV. Pénzeszközök

Források (passzívák):

C. Saját tokeI. Jegyzett tokeII. ToketartalékIII. EredménytartalékIV. Lekötött tartalékV. Egyszerusített mérleg szerinti eredmény

D. TartalékE. CéltartalékokF. Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségekII. Rövid lejáratú kötelezettségek

ebbol: pénzbevételbol származó kötelezettségekpénzmozgáshoz nem kapcsolódókötelezettségek3



Jogtár

89. oldal


Az eredménylevezetés elo írt tagolása

A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (III+IV)1. Pénzügyileg rendezett nettó árbevétel2. Pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek

I. Adóköteles pénzbevételek (1+2)3. Nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó

árbevétele4. Nem pénzben kiegyenlített egyéb bevételek

II. Pénzbevételt nem jelento adóköteles bevételek (3+4)III. Adóköteles bevételek (I+II)

5. Pénzbevételt is jelento jövedelemadózás alá nemvont bevételek

6. Pénzbevételt nem jelento jövedelemadózás alánem vont bevételekIV. Jövedelemadózás alá nem vont bevételek (5+6)B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások(VIII+IX)

7. Anyag- és árubeszerzés költségei8. Személyi jellegu ráfordítások9. Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások

V. Ráfordításként érvényesítheto kiadások(7+8+9)

10. Nem pénzben kiegyenlített, nem beruházási célúbeszerzések

11.1


Természetben adott juttatásokmunkavállalóknak, tagoknak

12. Nem pénzben kiegyenlített ráfordításokVI. Ráfordítást jelento eszközváltozások

(10+11+12)13. Értékcsökkenési leírás14. Értékvesztés15. Kifizetett vásárolt készletek állományváltozása +

VII. Ráfordítást jelento elszámolások (13+14+15)VIII. Ráfordítások összesen (V+VI+VII)

16. Beruházási kiadások17. Egyéb kiadások

IX. Jövedelemadózásban ráfordításként nemérvényesítheto kiadások (16+17)C. Pénzügyi eredmény adóköteles tárgyévi változása (I-V)D. Pénzügyi eredmény jövedelemadózás alá nem vonttárgyévi változása (5-IX)E. Pénzügyi eredmény tárgyévi változása (+C+D)F. Nem pénzben realizált eredmény (II+6-VI-VII)G. Adózás elotti eredmény (C+F-6)=(III-VIII)

18. Fizetendo társasági adóH. Adózott eredmény (G-18)

19. Jóváhagyott osztalékI. Egyszerusített mérleg szerinti eredmény (H-19)


I.Az összevont (konszolidált) mérleg elo írt tagolása a

következo kiegészítésekkel tér el az 1. számúmelléklet "A" változata szerinti mérleg tagolásától

1.2

2 Módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 51. §.

Az A/III. pont kiegészül az alábbi 8. sorral:"9. Tokekonszolidációs különbözet

- leányvállalatokból- társult vállalkozásokból"

2.3


A B/II. pont kiegészül az alábbi 6. sorral:"8. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó

követelés"3. A D. Saját toke sor az alábbi sorokkal egészül ki:"VIII. Leányvállalati sajáttoke-változás (+)

IX. Konszolidáció miatti változások (+)- adósságkonszolidálás különbözetébol- közbenso eredmény különbözetébol

X. Külso tagok (más tulajdonosok) részesedése"4. Az F/I. pont az alábbi 4. sorral egészül ki:"4. Tokekonszolidációs különbözet leányvállalatokból"5.4


Az F/III. pont az alábbi 9. sorral egészül ki:"11. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adó

tartozás"A tagolás értelemszeruen alkalmazandó az 1. számú

melléklet "B" változata szerinti mérlegnél is.

II.Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás

elo írt tagolása a következo kiegészítésekkel tér el a2. számú melléklet "A" változata szerinti

eredménykimutatás tagolásától

1. A "III. Egyéb bevételek" sor az alábbi sorralegészül ki:

"III/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkezo -eredményt növelo - konszolidációs különbözet"

2. A "VII. Egyéb ráfordítások" sor az alábbi sorralegészül ki:

"VII/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkezo -eredményt csökkento - konszolidációs különbözet"

3. A "13. Kapott (járó) osztalék és részesedés" sorhelyett a következo sorokat kell felvenni: "13/a. Kapottosztalékok társult vállalkozástól"

"13/b. Kapott osztalékok egyéb részesedésiviszonyban lévo vállalkozástól"

4. A "XII. Adófizetési kötelezettség" sor az alábbisorral egészül ki:

"XII/A. Konszolidálásból adódó (számított) társaságiadókülönbözet (+)"

5. Az "Adózott eredmény" és a "Mérleg szerintieredmény" közötti sorok a következok szerint változnak:

"Adózott eredményJóváhagyott osztalék és részesedésMérleg szerinti eredmény"A tagolás értelemszeruen alkalmazandó a 2. számú

melléklet "B" változata, továbbá a 3. számú melléklet "A"és "B" változata szerinti eredménykimutatásnál is.


Cash flow-kimutatás

A cash flow-kimutatás tagolása

I. Szokásos tevékenységbol származó pénzeszköz-változás

(Muködési cash flow, 1-13. sorok)1. Adózás elotti eredmény +2. Elszámolt amortizáció +3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +6. Szállítói kötelezettség változása +7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +8. Passzív idobeli elhatárolások változása +9. Vevokövetelés változása +10. Forgóeszközök (vevokövetelés és pénzeszköz

nélkül) változása +11. Aktív idobeli elhatárolások változása +12. Fizetett, fizetendo adó (nyereség után) -13. Fizetett, fizetendo osztalék, részesedés -

II. Befektetési tevékenységbol származó pénzeszköz-

Jogtár

90. oldal


változás(Befektetési cash flow, 14-16. sorok)

14. Befektetett eszközök beszerzése -15. Befektetett eszközök eladása +16. Kapott osztalék, részesedés +

III. Pénzügyi muveletekbol származó pénzeszköz-változás

(Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok)17. Részvénykibocsátás, tokebevonás bevétele +18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesíto értékpapír

kibocsátásának bevétele +19. Hitel és kölcsön felvétele +20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett

bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása +21. Véglegesen kapott pénzeszköz +22. Részvénybevonás, tokekivonás (tokeleszállítás) -23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesíto értékpapír

visszafizetése -24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése -25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett

bankbetétek -26. Véglegesen átadott pénzeszköz -27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú

lejáratú kötelezettségek változása +IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) +

A cash flow-kimutatás sorainak tartalma

A cash flow-kimutatásban a vállalkozó -választásának függvényében - a tervezett és atényadatokat, illetve az elozo év és a tárgyév adataitköteles feltüntetni.

A cash flow-kimutatás elkészítéséhez nemelegendoek a mérleg és az eredménykimutatás adatai.Elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a cash flow-kimutatás fo sorai az elnevezéseknek megfelelopénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Ehhez olyankorrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyeksegítségével - a levezetés alapján mutatkozó -halmozódások kiszurésre kerülnek.

Ha valamely tétel a befektetési cash flow-ba tartozik(mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásánakbevétele), akkor azt a tételt a muködési cash flow nemtartalmazhatja, az eredmény hatását ki kell szurni. Avéglegesen kapott pénzeszköz a finanszírozási cashflow-ba tartozik, és így annak idobelileg elhatároltösszegét a muködési cash flow passzív idobelielhatárolások változása nem tartalmazhatja.

Korrekciós tételek, amelyeket figyelembe kell venni (afelsorolás nem teljes köru):

1. Az "1. Adózás elotti eredmény" sorban a tulajdonirészesedések után kapott osztalékkal, részesedéssel azadózás elotti eredményt csökkenteni kell.

2. A "3. Elszámolt értékvesztés" sorban az adottidoszakban elszámolt értékvesztéseket, terven felüliértékcsökkenési leírásokat pozitív elojellel, azokvisszaírását negatív elojellel kell figyelembe venni.

3. A "4. Céltartalék képzés és felhasználáskülönbözete" soron az adott idoszaki céltartalék képzéstöbbletét pozitív elojellel, a céltartalék felhasználástöbbletét negatív elojellel kell figyelembe venni.

4. Az "5. Befektetett eszközök értékesítésénekeredménye" sorban a befektetett eszközök eladási ára(kamatozó értékpapír esetén a felhalmozott kamattalcsökkentett eladási ára) és könyv szerinti értéke közöttinyereséget negatív elojellel, a veszteséget pedig pozitívelojellel kell figyelembe venni.

5. A "7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása"sorban a vevoktol kapott elolegek, a váltótartozások ésaz egyéb rövid lejáratú kötelezettségekállománynövekedését pozitív elojellel,állománycsökkenését negatív elojellel kell figyelembevenni.

6. Az egyéb sorokon kimutatott eszközállományváltozásokat (a befektetési cash flow-val, afinanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételek

kivételével) növekedés esetén negatív elojellel,csökkenés esetén pozitív elojellel kell figyelembe venni,a forrás állományváltozásokat (a befektetési cash flow-val, a finanszírozási cash flow-val kapcsolatos tételekkivételével) pedig növekedés esetén pozitív elojellel,csökkenés esetén negatív elojellel kell beállítani.

7. A "13. Fizetett (fizetendo) osztalék, részesedés"sorban az adott idoszak után fizetett (fizetendo, amérlegkészítés idopontjáig ismertté vált) osztalék,részesedés és a kamatozó részvények után fizetett(fizetendo) kamat összegét kell kimutatni.

8. A "14. Befektetett eszközök beszerzése" sorban azadott idoszakban beszerzett befektetett eszközökpénzügyileg rendezett beszerzési értékét kell kimutatni.

9. A "15. Befektetett eszközök eladása" sorban azadott idoszakban eladott befektetett eszközök eladásiárának pénzügyileg is rendezett értékét kell kimutatni, akamatozó értékpapírok esetében az eladási árban lévo -felhalmozott - kamattal csökkentett összegben. Itt kelltovábbá kimutatni a befektetett eszközök közé tartozó,hitelviszonyt megtestesíto értékpapírok beváltása miattkapott, ténylegesen befolyt névérték összegét.

10. A "17. Részvénykibocsátás, tokebevonásbevétele" soron az adott idoszakban jegyzetttokeemelésbol ténylegesen befolyt pénzösszeget kellkimutatni.

11. A "18. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítoértékpapír kibocsátásának bevétele" soron az adottidoszakban rövid és hosszú lejáratú kötvények és máshitelviszonyt megtestesíto értékpapírok kibocsátásábólszármazó, befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

12. A "19. Hitel és kölcsön felvétele" soron az adottidoszakban felvett hitelbol és igénybe vett kölcsönbolbefolyt pénzösszeget kell kimutatni.

13. A "20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök,elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése,beváltása" soron a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök,illetve elhelyezett bankbetétek adott idoszakban valótörlesztésébol, illetve beváltásából, megszüntetésébolbefolyt pénzösszeget kell kimutatni.

14. A "21. Véglegesen kapott pénzeszközök" soronaz adott idoszakban jogszabály alapján, a toke-, illetveeredménytartalék javára véglegesen vagy az eredményjavára fejlesztési célból kapott (befolyt) pénzösszegetkell kimutatni.

15. A "22. Részvénybevonás, tokekivonás(tokeleszállítás)" soron az adott idoszakban jegyzetttoke leszállítás miatt a tulajdonosok részére kifizetettpénzösszeget kell kimutatni, valamint a bevont sajátrészvény, üzletrész névértékét.

16. A "23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítoértékpapírok visszafizetése" soron a kibocsátottkötvények és más hitelviszonyt megtestesítoértékpapírok adott idoszakban beváltott, törlesztettösszegét kell kimutatni.

17. A "24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése"soron az igénybe vett hitel, kölcsön adott idoszakbantörlesztett összegét kell kimutatni.

18. A "25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök,elhelyezett bankbetétek" soron az adott idoszakbanhosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezettbankbetétek összegét kell kimutatni.

19. A "26. Véglegesen átadott pénzeszközök" soronaz adott idoszakban, jogszabály alapján, a toke-, illetveeredménytartalék vagy az eredmény terhére véglegesenátadott pénzeszközöket kell kimutatni.

A konszolidált éves beszámoló kiegészítomellékletének részét képezo cash flow-kimutatást ajelen melléklet szerinti szerkezetben is el lehet készítenia konszolidált éves beszámoló mérlege éseredménykimutatása adatainak felhasználásával. Akonszolidációs különbözeteket, illetve azokállományváltozását a cash-flow azon soránál kellfigyelembe venni, amelyikben szereplo tételhez akonszolidált beszámolóba tartoznak.

A 14-27. sorokban kizárólag azokkal a

Jogtár

91. oldal


vállalkozásokkal szembeni gazdasági eseményekboleredo adatokat kell feltüntetni, amely vállalkozások nemtartoznak a konszolidálásba bevont vállalkozások közé.

Valós értéken történo értékelés alkalmazása eseténtovábbi korrekciós tételeket kell figyelembe venni a

valós értéken történo értékelés eredményt érintohatásainak kiszurésére.1


Jogtár

92. oldal


TARTALOMJEGYZÉK

2000. évi C. törvény 1a számvitelro l 1

I. Fejezet 1ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1

A törvény célja 1A törvény hatálya 1Értelmezo rendelkezések, fogalmak 1

II. Fejezet 8BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS 8

Beszámolási kötelezettség 8Üzleti év 10Könyvvezetési kötelezettség 11Számviteli alapelvek 11

III. Fejezet 13AZ ÉVES BESZÁMOLÓ 13

Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok 13Közbenso mérleg 13A mérleg tagolása, tételeinek tartalma 14A mérlegtételek értékelésének általános szabályai 24Az eszközök bekerülési (beszerzési és eloállítási) értéke 24Az eszközök értékcsökkenése 27Az eszközök értékvesztése 28A mérlegben szereplo eszközök és források értékelése 30Valós értéken történo értékelés 31A mérlegtételek alátámasztása leltárral 38Az eredménykimutatás tartalma, tagolása 38Az eredménykimutatás tételeinek tartalma 39Kiegészíto melléklet 48Üzleti jelentés 51

IV. Fejezet 52EGYSZERUSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 52

Sajátos szabályok 53V. Fejezet 53EGYSZERUSÍTETT BESZÁMOLÓ 53

Általános szabályok 53Az egyszerusített mérleg tagolása, tételeinek tartalma 54Az egyszerusített mérleg tételeinek értékelése 55Az egyszerusített mérleg tételeinek alátámasztása leltárral 56Az eredménylevezetés tartalma, tagolása 56Az eredménylevezetés tételeinek tartalma 56

VI. Fejezet 58ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ 58

Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség 58Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma 59Tokeösszevonás (tokekonszolidáció) 61Adósságkonszolidálás 62A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüli közbensoeredményekelhagyása, kiszurése 62Ráfordítások és bevételek konszolidálása 63Közös vezetésu vállalkozások konszolidálása 63Társult vállalkozások konszolidálása 63Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása 64Összevont (konszolidált) kiegészíto melléklet 64Összevont (konszolidált) üzleti jelentés 65

VII. Fejezet 66SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK 66

Elotársasági idoszak 66Gazdasági társaságok átalakulása 66

Vagyonmérleg, vagyonleltár 66

Jogtár

93. oldal


Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete 67Az átalakulással létrejövo gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete 67A végleges vagyonmérleg 68

Egyéb átalakulás 69Devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai 69Forintról devizára való áttérés 69Devizáról forintra való áttérés 70Devizáról más devizára való áttérés 70

VIII. Fejezet 71SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS 71IX. Fejezet 73NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL 73

Letétbe helyezés 73Közzététel 73

X. Fejezet 74KÖNYVVIZSGÁLAT 74

A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség 74Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék 75

XI. Fejezet 77KÖNYVVEZETÉS, BIZONYLATOLÁS 77

Kettos könyvvitel 77Az egységes számlakeret 77Számlarend 78Egyszeres könyvvitel 78A könyvviteli rendszerek változtatása 78Könyvviteli zárlat 79A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem 79Számviteli bizonylatok 79Szigorú számadási kötelezettség 81A bizonylatok megorzése 81

XII. Fejezet 81JOGKÖVETKEZMÉNYEK 81XIII. Fejezet 81AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG 81

A bizottság létrehozása 81A bizottság feladata 81A bizottság muködése 82

XIV. Fejezet 82ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 82

Hatálybalépés 82Az Európai Unió jogának való megfelelés 82A magyar számviteli standardok 83Átmeneti rendelkezések 83Felhatalmazás 84

1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 84A mérleg eloírt tagolása 84"A" változat 84A mérleg eloírt tagolása 85"B" változat 85

2. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 87Az eredménykimutatás eloírt tagolása (összköltség eljárással) 87"A" változat 87Az eredménykimutatás eloírt tagolása (összköltség eljárással) 87"B" változat 87

3. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 88Az eredménykimutatás eloírt tagolása(forgalmi költség eljárással) 88"A" változat 88Az eredménykimutatás eloírt tagolása (forgalmi költség eljárással) 88"B" változat 88

4. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 88Az egyszerusített mérleg eloírt tagolása 88

Jogtár

94. oldal


5. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 88Az eredménylevezetés eloírt tagolása 89

6. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 89I.Az összevont (konszolidált) mérleg eloírt tagolása a következokiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet "A" változata szerinti mérlegtagolásától 89II.Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás eloírt tagolása a következokiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet "A" változata szerintieredménykimutatás tagolásától 89

7. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 89Cash flow-kimutatás 89

2000. évi c. törvény a számvitelro˝l¡ly: 2009.i.1. - 2009.iii.12. magyar joganyagok - 2000....

Documents