5 1

5 2

Támasztószövetek Szerkesztette: Vizkievicz András

A chordaszövet A gerinces állatok egyedfejlődése során megjelenő gerinchúrt chordaszövet építi fel. A chordaszövet körül kollagén és rugalmas rostokból álló chordahüvely található. A chordasejtek szorosan illeszkednek egymáshoz, citoplazmájuk telt, feszes, amely biztosítja, hogy a gerinchúr hajlítás-rugalmas vázat alkosson. E primitív támasztószövet

az elő- és a fejgerinchúrosok állandó jellegű tengelyváza, a gerincesek egyedfejlődése során pedig átmenetileg megjelenő tengelyváz, melyet

a porcos, ill. a csontos gerincoszlop vált fel.

A porcszövet A porcszövet sejtekből és sejtközötti állományból áll. A porcsejtek egyesével vagy csoportosan helyezkednek el az alapállományban szigetszerűen, kisebb-nagyobb távolságra egymástól.

Az alapállomány

fehérje-szénhidrát jellegű ragasztóanyagból (chondroitin-szulfátból), és kötőszöveti rostokból áll.

A porcot - az ízületi porc kivételével - erekben, idegekben gazdag porchártya borítja. Mivel vérerek hiányoznak a porcszövetből, így táplálása diffúzió útján történik a porchártya felől. A porcszövet tápanyag és oxigén ellátottsága gyenge, ezért anyagcseréje lassú, sérülés esetén regenerációra nem képes. A különböző porcféleségeket eltérő rosttartalmuk alapján különítjük el. Az üvegporc kékesfehéren áttetsző porcszövet. A sejtközötti állományában a kollagén rostok nem tüntethetők fel.

5 3

A porcsejtek termelik a sejtközötti állományt. Az üvegporc belső szerkezetéből adódik a nagyfokú nyomásszilárdsága. Idősebb szervezetben az üvegporc amúgy is rossz táplálékellátottsága a víztartalom csökkenése miatt tovább romlik, a porcsejtek egy része elpusztul, s az alapállományba mészsók rakódhatnak bele. Üvegporc építi fel:

a légutak porcait, az ízületi porcokat, a porcos halak vázát, a gerincesek embrionális vázát.

A rostos porcokban a rostok fénymikroszkópban is jól láthatók. A rostok túlsúlyától függően megkülönböztetünk:

a) rugalmas rostos porcot, amely a fülkagylóban, a legkisebb hörgőágakban fordul elő.

b) kollagén rostos porcot, mely a csigolyák közti porckorongban, a szeméremcsontok közötti porcban található.

5 4

A csontszövet Az állati szervezet legkeményebb szövete, a csontos halaktól kezdve minden gerinces állat belső vázának az alapanyaga. A csontszövetet összetétel szerint:

szerves és szervetlen állományra,

felépítés szerint:

sejtekre és sejtközötti állományra oszthatjuk.

A szerves állományt:

csontsejtek, kollagén rostok, és szénhidráttartalmú fehérje kötőanyag

építik fel. A szervetlen állományt a sejtközötti állomány szervetlen sói alkotják:

Ca5(PO4)3 X, ahol X= F, OH (apatitok), CaCO3.

A test Ca-tartalmának 90%-a a csontokban van. A szerves állomány a csontok rugalmasságát a szervetlen állomány a csontok szilárdságát biztosítja.

A szervetlen állományt sósavas kezeléssel eltávolíthatjuk, ekkor a csontok gumiszerűen hajlíthatók lesznek.

A szerves állományt égetéssel távolíthatjuk el, ekkor a csontok elvesztve rugalmasságukat ridegek és törékenyek lesznek.

A csontszövet lehet:

fonatos, ill.

lemezes szerkezetű. A fonatos csontszövet megtalálható:

halak, kétéltűek vázában, a többi gerinces embrionális vázában.

A fonatos csontszövetben az orsó alakú, finom nyúlványokkal rendelkező csontsejtek között hajfonatszerűen csavarodó kollagén rostok futnak a szilárd sejtközötti állományban. A lemezes csontszövet koncentrikus felépítésű ún. oszteonokból épül fel. Egy oszteon kb. 10 mm magas henger, melynek közepén a centrális csatornában (Havers-féle csatorna) vérér fut. Az oszteonban a nyúlványos csontsejtek összekapcsolódva koncentrikus körökbe rendeződnek. A sejtek között az alapállomány szintén körkörösen rendeződött lemezei futnak, amelyet szervetlen sók, kollagén rostok és szerves kötőanyag épít fel. A központi vérereket, amelyek a csont hossztengelyével párhuzamosan futnak, sugárirányba futó csatornákban (Volkmann-féle

csatornák) haladó erek kötik össze.

5 5

A csontszövet ilyen módon vérerekkel átszőtt, élénk anyagcseréjű szövet.

A csontszövet felületét az ún. csonthártya borítja, amely sok rostot tartalmazó kötőszövetes lemez. A csonthártyában futnak a csontszövetet ellátó erek és idegek. A csonthártya belső rétege az ún. kambium réteg, amelyben csontképző sejtek helyezkednek el, innen indul a sérült csont regenerációja. A csont regenerációja során kezdetben a szöveti folytonosságot egy kötőszövetes heg biztosítja, amely először fonatos csontszövetté alakul, majd ez lemezes csontszövetté épül át. A csontszövet az egész élet folyamán mindig az aktuális terhelésnek megfelelően épül fel, azaz, ha pl. öregedéskor a test súlypontja eltolódik, azt a csont belső szerkezetének megváltozása követi. A folyamat során ún. csontfaló sejtek csöveket fúrnak a csontszövetbe, amelyeket csontépítő sejtek koncentrikus lemezekkel bélelik ki.