4. ismeretelmélet ii

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

4. Ismeretelmélet II.

Filozófiai és Tudománytörténet Tanszék

23.04.24. Filozófia

Honnan származik a tudásunk? - 1Honnan származik a tudásunk? - 1

1. 1. Tapasztalat: „látom, hogy…”, „hallom, hogy…”, stb. Tapasztalat: „látom, hogy…”, „hallom, hogy…”, stb. érzékszerveim folyamatosan ismereteket szolgáltatnak: süt a nap

2. 2. Emlékezet: „Emlékszem, hogy …” (pl. mert tapasztaltam)Emlékezet: „Emlékszem, hogy …” (pl. mert tapasztaltam)

3. 3. Következtetés: „mivel tudom, hogy …, és azt is tudom, hogy …, Következtetés: „mivel tudom, hogy …, és azt is tudom, hogy …, akkor azt is tudom, hogy …” akkor azt is tudom, hogy …” nem látom a napot, mert egy létrán állok a szobámban, de azt látom, hogy lent az utca nagyon fényes, az árnyékok élesek, és az emberek napszemüvegben járkálnak – mindebből arra következtetek, hogy süt a nap



4. 4. Közlés, „testimónium”: „X mondta, hogy …”, „Y-ban olvastam, Közlés, „testimónium”: „X mondta, hogy …”, „Y-ban olvastam, hogy …”hogy …”

elhiszünk dolgokat, melyeket mondanak nekünk: tudom, hogy süt a nap, mert bár egy ablaktalan helyiségben vagyok, de a belépő hallgatók azt mondják, hogy kint süt a nap.

E tudásszerző mechanizmusokat nem egyforma mértékben tartjuk megbízhatónak

Mivel 4) megbízhatatlan, 2)ről nem sokat mondhatunk, a „valódi” Mivel 4) megbízhatatlan, 2)ről nem sokat mondhatunk, a „valódi” tudásforrásnak 1) és 3) tűnik, ezekkel foglalkozik a klasszikus tudásforrásnak 1) és 3) tűnik, ezekkel foglalkozik a klasszikus ismeretelmélet: tapasztalat + logikaismeretelmélet: tapasztalat + logika

Honnan származik a tudásunk? - 2Honnan származik a tudásunk? - 2



A közlés mint gyanús forrásA közlés mint gyanús forrás

„„Tudom, hogy a magyar focicsapat legyőzte a brazilt”Tudom, hogy a magyar focicsapat legyőzte a brazilt”

Honnan tudom? Honnan tudom?

1 és 2. Mert ott voltam és láttam, és emlékszem 1 és 2. Mert ott voltam és láttam, és emlékszem tévedhetek (álmodtam, hallucináltam), de általában tévedhetek (álmodtam, hallucináltam), de általában megbízható a tapasztalatmegbízható a tapasztalat

3. 3. Mert kikövetkeztettem: láttam, hogy a magyar szurkolók Mert kikövetkeztettem: láttam, hogy a magyar szurkolók boldogan jönnek ki, a brazilok meg levertenboldogan jönnek ki, a brazilok meg leverten

itt már könnyebb tévedni (pl. döntetlen lett), de ha itt már könnyebb tévedni (pl. döntetlen lett), de ha körültekintő vagyok, elég megbízhatókörültekintő vagyok, elég megbízható

4. 4. Mert valaki azt mondtaMert valaki azt mondta miért higgyek neki ilyen valószínűtlen dologban? miért higgyek neki ilyen valószínűtlen dologban?

Úgy tűnik, a közlés a legkevésbé megbízható forrásÚgy tűnik, a közlés a legkevésbé megbízható forrásViszont éppen ezzel élünk a leggyakrabban, Nem?



A közlés mint elsődleges forrásA közlés mint elsődleges forrás

Tudáskészletünk túlnyomó többsége közlésből származikTudáskészletünk túlnyomó többsége közlésből származik történelmi tudás: nyilván nem voltam otttörténelmi tudás: nyilván nem voltam ott rengeteg tudás sosem látott tájakról, emberekrőlrengeteg tudás sosem látott tájakról, emberekről természettudományos tudás: szinte semmit sem természettudományos tudás: szinte semmit sem

tapasztaltam saját szememmel, csak elhiszem, mert tapasztaltam saját szememmel, csak elhiszem, mert mondták (elektronok, dinoszauruszok, fekete lyukak)mondták (elektronok, dinoszauruszok, fekete lyukak)

Rengeteg dolgot nem tapasztalhatok, sőt nem is Rengeteg dolgot nem tapasztalhatok, sőt nem is következtethetek ki, mégis tudomkövetkeztethetek ki, mégis tudom

Ha kivonom a tudásomból mindazt, amire közlés útján tettem Ha kivonom a tudásomból mindazt, amire közlés útján tettem szert, akkor szánalmasan kevés maradszert, akkor szánalmasan kevés marad



A tudományos tudás közlés alapúA tudományos tudás közlés alapú

Jórészt a tudósok számára is: az egyedi tudós nagyon kevés Jórészt a tudósok számára is: az egyedi tudós nagyon kevés dolgot tapasztalt meg (kísérlet) vagy következtetett ki: dolgot tapasztalt meg (kísérlet) vagy következtetett ki:

készen kapott elméletekkel, módszerekkel, berendezésekkel készen kapott elméletekkel, módszerekkel, berendezésekkel dolgozik, melyeket bizalmi alapon fogad eldolgozik, melyeket bizalmi alapon fogad el

A tágabb társadalom számára teljes egészében: elhisszük, mert a A tágabb társadalom számára teljes egészében: elhisszük, mert a tanár mondta, vagy könyvekben olvastuk, vagy tévében láttuk…tanár mondta, vagy könyvekben olvastuk, vagy tévében láttuk…

alapkérdés: miért bízunk a tudomány szavában? alapkérdés: miért bízunk a tudomány szavában?



Mikor fogadunk el egy közlést?Mikor fogadunk el egy közlést?

Ha konzisztens meglevő tudásunkkalHa konzisztens meglevő tudásunkkalPl. azt, hogy a brazil csapat megverte a magyart, sokkal könnyebben Pl. azt, hogy a brazil csapat megverte a magyart, sokkal könnyebben hiszem el, mint fordítva…hiszem el, mint fordítva… Ez attól függ, miket tapasztaltam korábban, illetve miket Ez attól függ, miket tapasztaltam korábban, illetve miket mondtak: milyen mondtak: milyen kultúrábankultúrában élek. élek.Tudomány: a mi kultúránkban alapvető, eddig is elfogadtuk, Tudomány: a mi kultúránkban alapvető, eddig is elfogadtuk, így könnyen hiszünk nekiígy könnyen hiszünk neki

Ha megbízható a forrás:Ha megbízható a forrás: Pl. xy gyakran füllent, megviccel, figyelmetlen…Pl. xy gyakran füllent, megviccel, figyelmetlen… Xy-t nem érdekli a foci, de W.Z-t igenXy-t nem érdekli a foci, de W.Z-t igen

szakértőiség kérdése: ki a szakértő? szakértőiség kérdése: ki a szakértő? A forrás mint A forrás mint intézmény intézmény bizalmat élvez: a sportújságnak bizalmat élvez: a sportújságnak

könnyebben hiszek, mint xynakkönnyebben hiszek, mint xynak



Miért megbízhatóMiért megbízható a tudomány? a tudomány? Nem attól lesz valami megbízható, hogy „jó módszerrel” Nem attól lesz valami megbízható, hogy „jó módszerrel”

nyertük: jó módszerrel is lehet rossz eredményre jutni, és rossz nyertük: jó módszerrel is lehet rossz eredményre jutni, és rossz módszerrel is jóramódszerrel is jóra

Nem is attól, hogy a tudós okos: okos emberek sokszor Nem is attól, hogy a tudós okos: okos emberek sokszor butaságot beszélnek, a buták meg okosatbutaságot beszélnek, a buták meg okosat

Hanem hogy sokan és módszeresen ellenőrizték: a tévedés Hanem hogy sokan és módszeresen ellenőrizték: a tévedés lehetőségének szisztematikus kizárásalehetőségének szisztematikus kizárása

A megbízhatóság záloga a közösségi jelleg: a tudományos A megbízhatóság záloga a közösségi jelleg: a tudományos tudásgyárban a minőségellenőrzés legalább olyan fontos, mint tudásgyárban a minőségellenőrzés legalább olyan fontos, mint az ismeretgyártásaz ismeretgyártás

Közösségileg ellenőrzött tudásKözösségileg ellenőrzött tudás



A tudás megalapozása Hogyan tudom igazolni, amit tudok? Az igazolás során arra építek, hogy – tudom, hogy q, r, s. Jó, de

honnan tudom, hogy q, r, s? 1. Újabb és újabb bizonyítékokra kell hivatkoznom (végtelen

regresszus), 2. vagy körbenforgó érvelést alkalmazok: tudom, hogy p mert q,

tudom, hogy q mert s, tudom, hogy s mert p3. Vagy valahol önkényesen meg kell szakítanom a bizonyítás

láncolatát, mert már nem vagyok képes, vagy nem tudok válaszolni arra a kérdésre, hogy honnan tudom, hogy q. Ez önkényes, hacsak nem feltételezem, hogy vannak olyan állítások, amelyek nem szorulnak semmiféle igazolásra, amelyek önmagukban igazoltak.

Azt, hogy 1, 2 és 3 közül kell választani, Münchausen trilemmának hívják



Melyek volnának azok az állítások, amelyek nem szorulnak külön igazolásra?

A Bécsi Kör filozófus-tudósai: Logikai pozitivizmus, 20-as és 30-as évek, Bécs majd Berlin: a tapasztalatra kell építkezni

20. sz eleje: termtudok válsága: korábban bizonyosnak tűnő fundamentumok dőlnek meg (Einstein megdönti a newtoni egyenleteket, + kvantumelmélet)

Logikai empiristák: Vissza kell térni a helyes megismerési módszerekhez: az empíriából kiindulva kizárólag logikai eszközökkel kell felépíteni a természettudományokat, anélkül, hogy beengednénk nem az empíriából származó ill. empirikusan nem igazolható állításokat.

Fundamentum tehát az empíria: érzékileg bizonyos, kétségbevonhatatlan kijelentésekből kell kiindulni - A módszer: a megfigyelhető tények alapján: indukció

A megismerés alapegysége az egyén, az individuum



Klasszikus igazolás

Empirizmus: megbízható ismeret a tapasztalaton keresztül.

Bécsi Kör: önevidens hitek az elemi megfigyelési állítások.De a tapasztalat egyrészt megcsalhat, másrészt nagyon is

környezet függő, azaz tapasztalatunk függ az előzetes tudásunktól, valamint attól, hogy milyen környezetben tapasztaljuk



A tapasztalat kontextusfüggő



Az igazolás más útja: NaturalizálásA tudás megszerzése fizikai/kémiai/biológiai folyamatokból tevődik

össze. Vagyis releváns, hogy mit mondanak a tudományok arról, hogy mi a tudás.

A tudás egy olyan jelenség, mint a látás, a nemzeti jövedelem vagy a társadalmi rétegződés. Számtalan összefüggésben jelenik meg az életünkben.

Ha valami megbízhatót meg akarunk tudni ezekről akkor a tudományhoz fordulunk, mert a tudományt tekintjük a legmegbízhatóbb (de nem tévedhetetlen) tudásnak.



Naturalizált episztemológia A Münchausen trilemmában a 20. századig a dogmatizmus a tűnt a legkisebb

rossznak, (az igazolás alapja lehet: első alapelvek, tapasztalati tudás, szükségszerűen igaznak tartott kijelentések)

A 20. század második felétől ezek a megalapozások nem tűntek elégségesnek: Naturalizálási törekvések:

Az ember a természet része.Az emberi megismerő tevékenységet az empirikus tudományok módszereivel

kell vizsgálni.Naturalizálás: olyan természettudományos módszerrel végzett vizsgálat

amely a tudás létrejöttének magyarázatához valamilyen tudományterület eredményeit, módszereit használja.

Ma az egyik legelterjedtebben elfogadott álláspont, de sokféle változata létezik.



WILLARD VAN ORMAN QUINE: NATURALIZÁLT ISMERETELMÉLET

Régi ismeretelmélet:

Magába foglalja a természettudományt: a tudást az érzet-adatokból kostruálja meg.

Új ismeretelmélet:

A pszichológia egy fejezeteként része a természettudománynak.

De a régi tartalmazási viszony is megmarad: az egész természettudomány a mi konstrukciónk olyan ingerek alapján, amelyekben az ismeretelméleti alanyt részesítettük.

Azt a folyamatot tanulmányozzuk ami a szenzoros stimulustól a világra vonatkozó hitekig vezet.



Mi a fő különbség a hagyományos és anaturalizált episztemológiák között? A hagyományos tudományfilozófiai nézet szerint a

„Hogyan jutunk el vélekedéseinkhez?” (deskriptív, tudományhoz tartozó) illetve a „Hogyan kellene eljutnunk vélekedéseinkhez?” (normatív, filozófiához tartozó)

kérdésekre más-más diszciplína keresi a választ. A 19. században úgy tűnt, e két válasz megtalálása után a különálló diszciplínák közösen

nekiláthatnak egy harmadik kérdés megválaszolásához: „Az a mód, ahogyan eljutunk a vélekedéseinkhez, azonos-e azzal a móddal, ahogyan el

kellene jutnunk azokhoz?” (a deskriptív és normatív kapcsolódása)

A naturalizációs kísérletek szakítanak az előbb leírt dichotómiával:

A deskriptív „hogyan” kérdésre adott válasz befolyásolja a normatív választ igénylő „hogyan kellene” kérdést

A befolyásolás mikéntje és mértéke igen különböző lehet.



NATURALIZÁLT ISMERETELMÉLET fajtái - 1Csak azok a kérdések legitimek az emberi tudással

kapcsolatban, amelyekre természettudományos válasz adható.

Célja a hiteink keletkezésének, fennmaradásának és elmúlásának tudományos magyarázata ill. empirikus leírása

A naturalizálás hatással lehet a filozófia közbeszédben bevett kifejezések használatára, más jelentéssel ruházhatja fel azokat, redukálhatja őket természettudományos terminusokra



NATURALIZÁLT ISMERETELMÉLET fajtái - 2

Gyenge Naturalizált Episztemológia – az előzőnél megengedőbb módszer

A természettudomány a világ megismerésének episztemológiailag privilegizált formája, így a világunk megismerésének helyes módszere a természettudományos módszer.

Sem helyettesíteni, sem átalakítani nem kell azonban az ismeretelmélet hagyományos kérdéseit, mindössze figyelembe venni a természettudomány eredményeit az episztemológia megalkotásánál.



Milyen tudományágra alapozhatjuklegitim módon az episztemológiát? Általános a természettudományok ismereteinek felhazsnálása

Pszichológia (gyakori nézet, Quine is)Biológia (itt főleg az evolúciós modellek játszanak nagy szerepet)Kognitív pszichológia

De időnként más tudományok is megjelennekSzociológiaEtnometodológiaTörténelem



A naturalizálás egy különös formája: a Tudásszociológia Erős Programja

David Bloor

Klasszikus episztemológia túl individualisztikus. A szociális hatások szerepet játszanak a tudás

létrejöttében.

A tudásszociológia a tudás-/információszerzés szociális dimenzióit vizsgálja.



A Tudásszociológia Erős Programja A szociológus számára a tudás nem igaz vélekedés – vagy esetleg igazolt, igaz vélekedés –

hanem mindaz, amit az emberek tudásnak tekintenek. A szociológust különösen azok a vélekedések fogják érdekelni, amelyeket emberek csoportjai

magától értetődőnek tekintenek, intézményesítenek, vagy tekintéllyel ruháznak fel. A világ működésére vonatkozó elképzelések a történelem során sokat változtak. Ez a

változatosság képezi a tudásszociológia kiindulópontját és ezzel kapcsolatosak fõ kérdései is. Melyek a változatosság okai, és hogyan és miért következik be változás?

A tudásszociológia a vélekedések megoszlására és az ezt befolyásoló különféle tényezőkre összpontosít.

Például: hogyan közvetítődik a tudás; mennyire állandó; milyen folyamatok kísérik születését és fennmaradását; hogyan szerveződik különböző tudományágakba vagy területekbe.



A naturalizálás egy különös formája: a Tudásszociológia Erős Programja A tudományos tudás szociológiájának az alábbi négy elvhez kell tartania magát:

Okság:

Azokkal a feltételekkel foglalkoznia, amelyek a vélekedés- vagy tudásállapotokat előidézik. Pártatlanság:

Igazság és hamisság, racionalitás és irracionalitás, siker és kudarc kérdéseiben mindkét oldala magyarázatot igényel.

Szimmetria:

Ugyanolyan típusú okokkal kell magyaráznia (pl.) az igaz és a hamis vélekedéseket. Reflexivitás:

A magyarázó sémáknak elvben alkalmazhatónak kell lenniük magára a szociológiára is.



A tudás autonómiája Bloor szembeszáll azzal a nézettel, mely alapvetően máshogy magyarázza az igaznak ill. a

tévesnek hitt nézeteket (ez az ún. teleologikus tudásmodell).

A hibás nézeteket szokás pszichológiával és szociológiával magyarázni, míg az igaz hittet a „valóságra” való hivatkozással

E tudásmodell számos ponton ütközik az erős program elveivel. Sérti

– az okság

– a pártatlanság

– a szimmetria

kritériumait.



Az empirizmuson alapuló érv ellen Ha a tapasztalataink megfelelő forrásai lehetnének ismereteinknek (elvihetnének minket az

„igazsághoz”), akkor nem lenne szükség a tudásszociológiára. DE:

(Már Quine felismerte az empirizmus elégtelenségét – részben éppen ezért kezdett bele a „naturalizált episztemológia” projektbe.)

Az empirizmus optimizmusa nem jogos!

Ellenpéldák a pszichológiából:

– illúziók,

– top-down folyamatok.



Az hogy mit látok, függ az előzetes beállítódásomtól

Nyusz, nyusz!Háp, háp!



Az hogy mit látok, függ az előzetes tudástól



Az empirizmuson alapuló érv ellen Az emberi észlelés (tapasztalataink forrása) kontextusfüggő. A kontextusokat nagyon gyakran társadalmi / szociális folyamatok biztosítják. Az emberi tudás alapvetően közösségi tudás.

Az egyéni tapasztalás valójában általánosan osztott feltevések, standardek, célok és jelentések keretén belül megy végbe.

Ezekkel a társadalom látja el az egyén elméjét, és azokat a feltételeket is biztosítja, amelyek között fenntarthatók és megerősíthetők.

Tudás = kollektív vízió a valóságról. „Egy társadalom tudása nem igazán tagjainak érzéki tapasztalatait jelöli, nem is annak az

összességét, amit állati tudásunknak nevezhetnénk. Inkább azt mondhatnánk, hogy a tudás a Valóságról alkotott kollektív víziójuk. Így kultúránknak a tudományban megjelenített tudása nem ama valóság ismerete, amelyet minden egyén egymagában tapasztalhat vagy megtanulhat; hanem az, amit legjobban kipróbált elméleteink és legkörültekintőbb gondolataink mondanak, bármit is sugalljanak a látszatok.”



Befejezésképp: Tanmese a rántott gilisztáról Egy koktélpartin a háziasszonytól előétel gyanánt különösen ízletes és pikáns

ízű, olajban sült panírozott falatkákat kapok. Ebből többször is kérek, majd végül elkérem a receptjét. Ekkor megtudom, hogy valójában panírozott, olajban sült gilisztákat ettem olyan jó ízűen. Hányingeremmel küszködve felháborodok, hogyan lehet ilyen undorító dolgot feltálalni.

Melyik a valódi érzelmem, a lelkesedés vagy az undor? Közvetlen tapasztalatom alapján valami finomat ettem (individuális

episztemológia, múlt óra anyaga és Bécsi kör) A környezetemben uralkodó kontextust elfogadva azonban undorodom a

gilisztától, ez az érzelmem is valódi (társas episztemológia) A közösségileg meghatározott tudás felülírja az individuális észlelést, az

egyszerű empíriát. DE mi is a baj a gilisztával? Fehérjében gazdag, nem hizlal, épp egy harapásnyi,

és könnyű csomagolni.

4. ismeretelmélet ii

Documents