a 2004. évi turizmus szatellit számla
DESCRIPTION
Tájékoztató A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla összeállításának eredményeiről 2005. december 15. A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla. Nemzetközi ajánlások ENSZ -WTO-OECD : Tourism Satellite Accounts – Recommended Methodological Framework - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Tájékoztató
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
összeállításának eredményeiről
2005. december 15.
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
Nemzetközi ajánlások
ENSZ-WTO-OECD:Tourism Satellite Accounts – Recommended Methodological Framework
EUROSTAT:European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts
2004. évi Turizmus Szatellit Számla
Ahol már létezik TSzSz…
Európa Egyéb országokAusztria Ausztrália
Finnország KanadaFranciaország Mexico
Hollandia Új-Zéland
Lengyelország
Norvégia
SpanyolországSzlovénia
Svájc
2004. évi Turizmus Szatellit Számla
Mit vár(t)unk a TSzSz-től?• Egységes keretbe foglalja a turizmust több
oldalról leíró adatokat
Segít meghatározni a turizmus szerepét
• a bruttó nemzeti termék termelésében• a hazai és nemzeti fogyasztásban• a nemzetközi fizetési mérlegben• a foglalkoztatásban• tőkefelhalmozásban és a turizmus
költségvetési kapcsolataiban
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
A turizmus „csak” virtuális ágazat !
Melyek a turizmus jellemző ágazatai?
• Szálláshely-szolgáltatás• Vendéglátás• Vasúti személyszállítás• Közúti személyszállítás• Vízi személy-szállítás• Légi személyszállítás• Személyszállítást kisegítő tevékenység• Személyszállító eszközök bérlése• Utazásszervezés• Kulturális szolgáltatás• Sport és egyéb szabadidős tevékenység
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
Felhasznált adatforrások
• Nemzeti számlák• Turisztikai szakmai, intézményi adatgyűjtések• Turisztikai keresletfelvételek 2004 óta
• Külföldiek keresletfelvétele a határon• Lakossági keresletfelvétel
• Ágazati Kapcsolatok Mérlege• Egységes gazdaságstatisztikai adatgyűjtések• Egységes munkaügyi statisztikák
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
A számítások során figyelembe vett alapmutatók
Keresleti oldalon Kínálati oldalon
az utazók száma az ágazatok bruttó teljesítménye
az utazás motivációja
az ágazatok bruttó hozzáadott értéke
az utazók költéseFoglalkoztatottak száma
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
Mit tekintünk turisztikai motivációnak?
Szabadidős utazások: üdülés, városnézés, természetjárás, rokonlátogatás, egészségmegőrzés, vadászat, sport, vallási cél és a külföldiek esetében gyógykezelés
Üzleti utazások: konferencia, kongresszus, kiállítás, vásár és üzleti út
Na és mit nem?
Egynapos átutazás, munkavégzés, tanulás és vásárlás
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
A nemzetközi utasforgalom jellemzői
• Évek óta 30 millió felett a látogatók száma• Külföldi látogatók 2/3-a egynapos utazó
• ezek fele átutazó
• A „kirándulók” jelentős része határmenti (fekete és szürke) munkavállaló ingázó és vásárló
• A turisztikai céllal utazók átlagosan 5,0 napot töltenek az országban
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
Motiváció Egynapos Többnapos Összesen
1. Szabadidős 3 309 7 819 11 1282. Üzleti 369 1 200 1 569 3. Turisztikai (1+2) 3 678 9 019 12 7974. Átutazás 9 943 1 964 11 9175. Vásárlás 6 924 366 7
3906. Munkavégzés és egyb 1 177 863 2 0407. Nem turisztikai (4-6) 18 044 3 193 21 2378. Együtt (3+7) 21 722 12 212 33 934
A külföldi látogatók száma, ezer fő
A 2004. évi Turizmus Szatellit SzámlaA külföldi látogatók megoszlása, %
Motiváció Egynapos Többnapos
1. Szabadidős 15,2 64,02. Üzleti 1,7 9,83. Turisztikai (1+2) 16,9 73,94. Átutazás 45,8 16,15. Vásárlás 31,9 3,06. Munkavégzés és egyéb 5,4 7,17. Nem turisztikai (4-6) 83,1 26,18. Együtt (3+7) 100,0 100,0
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
A külföldi látogatók magyarországi költekezése, milliárd Ft
Motiváció Egynapos Többnapos Összesen
1. Szabadidős 27 465 4922. Üzleti 5 99 1043. Turisztikai (1+2) 33 565
598 4. Átutazás 38 9 475. Vásárlás 118 18 1366. Munkavégzés és egyéb 4 38 427. Nem turisztikai (4-6) 160 65 2258. Együtt (3+7) 192 630
822
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
A külföldi látogatók magyarországi költekezése, %
Motiváció Egynapos Többnapos
1. Szabadidős 14,1 73,92. Üzleti 2,6 15,73. Turisztikai (1+2) 16,7 89,84. Átutazás 19,8 1,45. Vásárlás 61,5 2,96. Munkavégzés és egyéb 2,1 6,07. Nem turisztikai (4-6) 83,3 10,38. Együtt (3+7) 100,0 100,0
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Utazók aránya Költés Többnapos
Egynapos
Az egy- és és többnapos külföldi látogatók költésének és számának megoszlása
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
A lakosság belföldi utazásai, ezer fő
Motiváció Egynapos Többnapos Összesen
1. Szabadidős 85 913 17 676 103 589
2. Üzleti 3 976 232 4 208
3. Turisztikai (1+2) 89 889 17 908 107 797
4. Munkavégzés 13 452 569 14 021
5. Nem turiszt. jellegű 52 116 1 410 53 526
6. Együtt (3+5) 142 005 19 318 161 323
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
A lakosság belföldi utazásainak megoszlása, %
Motiváció Egynapos Többnapos
1. Szabadidős 60,5 91,5
2. Üzleti 2,8 1,2
3. Turisztikai (1+2) 63,3 92,7
4. Munkavégzés 4,1 1,9
5. Nem turisztikai jellegű 36,7 7,3
6. Együtt (3+5) 100,0 100,0
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
A lakosság többnapos belföldi utazásaihoz kapcsolódó költés
Motiváció Milliárd Ft %
1. Szabadidős 195 729 92,8
2. Üzleti 6 133 2,9
3. Turisztikai (1+2) 201 862 95,7
4. Munkavégzés és egyéb 4 220 2,0
5. Nem turisztikai jellegű 9 118 4,3
6. Együtt (3+5) 210 980 100,0
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
A turizmus gazdasági hatásai
Látogatók turisztikai fogyasztása
Látogatók összes fogyasztása
983 milliárd Ft 1 377 milliárd Ft
GDP 5,7%-a GDP 7,93%
Összes hazai fogyasztás 8,9%-a
Összes hazai fogyasztás 12,5%-a
A 2004. évi Turizmus Szatellit SzámlaA magyarországi turisztikai fogyasztás a látogatók csoportjai szerint
A látogatók végső fogyasztási kiadásai
Termékek és szolgáltatásokNem rezidens
turisztikai fogyasztás
Rezidens turisztikai fogyasztás
Hazai turisztikai fogyasztás
(4,1) (4,2)(4,1) + (4,2) =
(4,3)
A. Specifikus termékek
A.1 Jellemző termékek
1 – Szállásszolgáltatás 171 116 47 783 218 899
2 – Vendéglátás 93 960 56 928 150 888
3 – Személyszállítási szolgáltatás 31 673 19 982 51 655
4 – Ut. irodai, -szervezői és idegenvezetői szolgáltatás 4 839 28 711 33 550
5 – Kulturális szolgáltatások 15 113 5 801 20 914
6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység 52 517 22 002 74 519
Összesen 369 218 133 424 550 426
B. Kapcsolódó és nem specifikus termékek és szolgáltatások 228 148 252 410 480 558
ÖSSZESEN 597 366 385 835 983 201
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
Foglalkoztatás aránya a turizmusra jellemző ágazatokban, %
ÁgazatokVállalkozások
száma
Foglalkoztatottak száma
Alkalmazottak száma
Egyéb Összesen
1 – Szállásszolgáltatás 6 042 28 125 2 509 30 634
2 – Vendéglátás 32 193 81 680 26 553 108 233
3 – Személyszállítási szolgáltatás 12 624 96 956 16 903 113 861
3.1 Vasúti személyszállítás 15 22 482 114 22 596
3.2 Közúti személyszállítás 10 344 59 443 16 155 75 598
3.3 Vízi forgalmi személyszállítás 113 912 132 1 044
3.4 Légiforgalmi személyszállítás 111 8 322 188 8 511
3.5 Személyszállítást kisegítő tevékenység 607 5 453 51 5 505
3.6 Szárazföldi és vízi járművek kölcsönzése 1 434 344 263 607
4 – Ut. irodai, -szervezői és idegenvezetői szolgáltatás 2 022 5 702 2 127 7 829
5 – Kulturális szolgáltatások 12 156 31 129 7 026 38 155
6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység 4 779 7 704 1 650 9 354
Turizmusra jellemző ágazatok ágazat összesen 69 816 251 296 56 768 308 065
Nemzetgazdaság összesen 871 956 3 133 892 575 353 3 709 244
Jellemző ágazatok aránya 8,0 8,0 9,8 8,3
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
No.
Mutató Mértékegység
Érték N.gazd. egészéhez képest, %
1. Külföldiek összes magyarországi fogyasztása milliárd Ft 822 -
2.Külföldiek magyarországi turisztikai
fogyasztásamilliárd Ft
597-
3. Lakossági turisztikai fogyasztás belföldön milliárd Ft 385
4. Összes hazai turisztikai fogyasztás (2+3) milliárd Ft 983 8,9
5. Turisztikai ágazatok kibocsátása milliárd Ft 1 934 4,6
6. Turisztikai ágazatok GDP-je milliárd Ft 877 5,0
7. GDP a tovagyűrűző hatások figyelembevételével milliárd Ft 1 390 8,5
8. Foglalkoztatottak száma közvetlenül ezer fő 398 8,9
9.Foglalkoztatottak száma a turizmusban
halmozottanezer fő
49012,5
10. Utasforgalmi export az MNB fizetési mérlegében milliárd Ft 822 39,4(a)
11. Utasforgalmi import az MNB fizetési mérlegében milliárd Ft 578 27,6(a)
12. Egyenleg milliárd Ft 243 –
A magyarországi turizmus összefoglaló makrogazdasági mutatói 2004-ben
A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla
Nemzetgazdasági ág Mértékegység
Érték
Nemzetgazdasá
g egészé
hez képest
, %
1. Mezőgazdaság milliárd Ft 666 3,8-
2. Feldolgozóipar milliárd Ft 3953 27,7
3. Villamosenergia, gáz, vízellátás milliárd Ft 537 3,1
4. Építőipar milliárd Ft 879 5,1
5. Kereskedelem, javítás milliárd Ft 1835 10,6
6. Szállítás, raktározás, távkölés milliárd Ft 1424 8,2
7.NEMZETGAZDASÁG
ÖSSZESENmilliárd Ft
17368
100,0
Egyes nemzetgazdasági ágak hozzájárulása a GDP-hez
A 2004. évi Turizmus Szatellit SzámlaA TURISZTIKAI FOGYASZTÁS ARÁNYA A JELLEMZŐ ÁGAZATOKBAN
Ágazatok %
Turizmusra jellemző ágazatok összesen
38,6
1 – Szállásszolgáltatás 94,4
2 – Vendéglátás 44,3
3 – Személyszállítási szolgáltatás 8,0
4 – Utazási irodai, utazásszervezői és idegenvezetői szolgáltatás
50,3
5 – Kulturális szolgáltatások 17,3
6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység
77,6
A TURIZMUS STRATÉGIA ÉS -POLITIKA LÉNYEGES KÉRDÉSEI, AMELYEKRE HOSSZÚ IDEIG NEM VOLT
HITELES VÁLASZ
A TURIZMUS JELLEMZŐ ÁGAZATINAK- BRUTTÓ KIBOCSÁTÁSA (TERMELÉSE)
- HOZZÁADOTT ÉRTÉKE (GDP-JE)- HOZZÁJÁRULÁSA A NEMZETGAZDASÁGI
TELJES GDP-HEZFIZETÉSI MÉRLEGBEN BETÖLTÖTT
SZEREPE - FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐI
- KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATAI- KORMÁNYZATI (INFRASTRUKTÚRA) ÉS
PIACI BERUHÁZÁSAI
Fogalmak I.: Utasprofilok
• Látogató (utasforgalom, idegenforgalom)
• Egynapos látogató– Kiránduló– Átutazó
• Turista (tartózkodó)• Vendég• Tartózkodási idő
– Vendégéjszaka– Nap
Fogalmak I.: Utasprofilok
• Látogató (utasforgalom, idegenforgalom)
• Egynapos látogató– Kiránduló– Átutazó
• Turista (tartózkodó)• Vendég• Tartózkodási idő
– Vendégéjszaka– Nap
Fogalmak II. Motivációk
• Turisztikai célok: üdülés, városnézés, természetjárás,rokonlátogatás, gyógykezelés,egészségmegőrzés, vadászat stb (együtt szabadidő-eltöltés)
Konferencialátogatás, hivatással összefüggő utazás (együtt: üzleli utazás)
• Nem turisztikai célok: vásárlás, munkavégzés, napi ingázás, átutazás
A TURISZTIKAI KERESLET MÉRÉSE
Lakossági kereslet
Külföldre irányuló Magyarországra irányuló
külföldi turizmus
Vizsgált változók
Turizmusra fordított idő
Motivációk
Felkeresett magyar régiók, országok
Szálláshely-igények
Közlekedési módok
Turizmusra fordított kiadások:
turisztikai fogyasztás és
annak szerkezete
Külföldi kereslet
Belföldi turizmus
Nemzeti turizmus Hazai turizmus
Vizsgált változókAz utasforgalom szegmentálása:
napi ingázás (bevásárlás, munka),
tranzit utazások, turizmus
Magyarországon eltöltött idő
Motivációk
Felkeresett magyar régiók
Szálláshelyigények
Közlekedési módok
Turizmusra fordított kiadások:
turisztikai fogyasztás és annak szerkezete
Turisztikai fogyasztás
Turizmus szatellit számla
B / 1. A Magyarországra látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarországi lakosok száma és tartózkodási ideje * 2004
(ezer fő)
Utazói csoport
Egynapos látogatók
száma összesen
Többnapos látogatók
Látogatók száma
összesen
1-3 éjszakát eltöltők száma
összesen
4 vagy több
éjszakát eltöltők száma
összesen
Magyarországra látogató külföldiek 21 722 6 340 5 872 33 934
Külföldre látogató magyarok 9 462 2 627 4 768 16 858
2005.Magyarországra látogató külföldiek 26 125 4 943 5 105 36 172
Külföldre látogató magyarok 10 765 3 052 3 941 17 758
* - Tehergépkocsi-vezetők nélkül
Sorszám
Mutató Mérték egység
Érték Nemzetgazdaság egészéhez képest,
%
1.Külföldiek összes magyarországi fogyasztása
milliárd Ft
822 7,5
2.Külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztása
milliárd Ft
597 5,4
3.Lakosság utazással összefüggő fogyasztása belföldön
milliárd Ft
485 4,4
4.Lakossági turisztikai fogyasztás belföldön
milliárd Ft
440 4,0
5.Összes hazai turisztikai fogyasztás (2+4)
milliárd Ft
1037 9,4
6. Turisztikai ágazatok összes kibocsátásamilliárd
Ft1934 4,6
7. Turisztikai ágazatok GDP-jemilliárd
Ft877 5,0
8.GDP a tovagyűrűző hatások figyelembevételével
milliárd Ft
1390 8,5
9.Foglalkoztatottak száma a turizmus jellemző ágazataiban
ezer fő 398 8,3
10.Foglalkoztatottak száma a turizmus céljából halmozottan
ezer fő 490 12,5
11Utasforgalmi export az MNB fizetési mérlegében
milliárd Ft
822 39,4(a)
12.Utasforgalmi import az MNB fizetési mérlegében
milliárd Ft
578 27,6(a)
13. Egyenlegmilliárd
Ft243 –