1

A biomassza energetikai klaszter hatása a regionális fejlődésre

Dr. Gergely Sándorc. egyetemi tanár

Kutató, Fejlesztő Iroda igazgatóMTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális

Kutatócsoport

Rektor: Dr. Magda Sándor

MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG

Sopron, 2005. november 24-26.

2

Biomassza energetikai felhasználása 2004.

3

Létesítés helye Teljesítmény Felhasználás Biomassza felhasználás

Szigetvár 2 MW Távfűtéses biomassza

2200 t/év

Mátészalka 5 MW Távfűtéses biomassza

6000 t/év

Körmend 5 MW Távfűtéses biomassza

6000 t/év

Szombathely 7 MW Távfűtéses biomassza

8000 t/év

Papkeszi 5 MW Ipari hő biomassza 10 000 t/év

Összesen 24 MW - 30200 t/év

Biomassza felhasználással megvalósult beruházások, Magyarországon

1. táblázat

4

2. táblázat

Erőmű Tüzelés módjaBeépített

teljesítmény (MW)

Éves biomassza

felhasználás 2005 (ezer

t/év)

Tervezett éves

biomassza felhasználás2010 (ezer

t/év)

Várható áramtermelés

(PJ)

Magyarország

Ajkai Biomassza 30 210 260 178

AES Borsodi Biomassza 40 280 350 270

AES Tiszapalkonya

Vegyes tüzelésű

- 145 180 65

Pécsi Biomassza 49,9 380 480 360

Mátrai Szén/fa együttégetés

- 0 400 -

Összesen - 119,9 1015 1670 873

Megújuló energiaforrásokból, tervezett és megvalósult villamos erőművi áramtermelés Magyarországon 2005-2010

5

A biomassza tüzeléses energetikai hasznosítása

Lakossági tüzelő Hagyományos vegyes tüzelésű kályhákban Konyhai tűzhelyekben Aprítéktüzelő berendezésekben

Közösségi tüzelő

Vegyeshasznú erőművekben történő hasznosítás (növénytermesztés és erdészet, faipar melléktermékei, energetikai faültetvény fája, energia fű, kínai nád, energia kender)

100-1000 KW-os teljesítmény

Energiahasznosítás hatásfoka: 70-80%

6

Az Észak-magyarországi régió helyzete

7

A régiók főbb jellemzői2005. január 1.

RégióTerület

km2

Népesség Ezer fő

Városok száma

Települések száma

Közép-Magyarország

6918 2841 37 187

Közép-Dunántúl 11.117 1111 35 401

Nyugat-Dunántúl 11.329 1000 27 655

Dél-Dunántúl 14.169 977 34 654

Észak-Magyarország

13.430 1271 37 605

Észak-Alföld 17.729 1542 59 389

Dél-Alföld 18.339 1355 45 254

Ország összesen 93.030 10.098 274 3145

Ebből Budapest 525 1697 1 1

hat régió 86.111 7257 237 2958

3. táblázat

8

Foglalkoztatottak és munkanélküliek száma régiónként, 2004. december

Régió

Gazda-ságilag aktív

Foglalkoztatott összesen

Nyilvántartott munka-

nélküliek száma

Akti-vitási arány*

Munkanélküli-ségi

ráta**

ezer fő ezer fő % ezer fő % %

Közép-Magyarország

1284,6 1226,3 56,3 41,7 2,7 59,0 4,5

Közép-Dunántúl 482,3 455,3 53,7 37,1 3,2 56,9 5,6

Nyugat-Dunántúl 445,2 424,6 54,5 29,4 2,6 57,2 4,6

Dél-Dunántúl 378,4 350,9 46,4 54,1 3,6 50,1 7,3

Észak-Magyarország

477,3 431,1 44,6 85,8 4,8 49,3 9,7

Észak-Alföld 564,1 523,5 45,0 91,7 3,5 48,5 7,2

Dél-Alföld 521,4 488,7 47,3 60,7 3,2 50,5 6,3

Ország összesen 4153,3 3900,4 50,5 400,6 3,3 53,8 6,1

Ebből Budapest 798,8 763,3 58,1 22,9 2,7 60,8 4,4

4. táblázat

9

Az Észak-magyarországi régió

mezőgazdaságának néhány jellemzője

10

Észak-magyarországi régió néhány mezőgazdasági területi adata

ha

Forrás: KSH adatai alapján

5. táblázat

Megnevezés 1996 1998 2000 2003 2004

Gyep 215.189 212.046 197.300  198.962 193.600

Szántó 524.611 521.321 502.300  499.885 496.500

ebből vetetlen 65.075 86.666 103.971 107.851 114.650

vetetlen % 8,7 11,8 14,8 15,4 16,6

Erdő 391.219 391.162 378.300  377.530 377.200

Erdősültség % 29,3 29,4 21,4  28,4 28,6

Összesen 1.331.019 1.124.529 1.077.900  1.073.377 1.067.300

11

5% feletti lejtésű mezőgazdasági területek és a lejtőátlagok értékei az Észak-magyarországi

régióban(eha)

MegnevezésMg-i

terület (ha)

Mg-i területből 5% feletti

lejtésű (ha)

Mg-i területből 5% feletti

lejtésű aránya %

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

472,4 232,8 49,3

Heves megye 246,9 73,3 29,7

Nógrád megye 154,8 106,2 68,6

Összesen 874,1 412,3 47,1

6. táblázat

12

Területhasznosítás energetikai faültetvénnyel

Kísérleti eredmények

13

Karancslapujtői 7 éves kísérleti akác energiafaültetvény jellemzői

NövőtérEgyedszám

Abszolútszáraz t. átl.

7 éves fatermés parcella

7 évesFater

éshektár

Éves átlagos fatermés

Éves átl. fatermés olajegyen-érték

NévlegesM2 /db

ténylegesm2/db

ezer db kg t/par t/ha m3/ha t/ha

Közönséges akác

0,09 0,80 12,4 2.920 7.156 63.338 7.986 1.935

0,16 0,73 13,5 4.095 11.179 55.336 12.162 2.946

0,25 0,94 9,1 3.995 7.238 36.573 8.037 1.947

0,36 1,52 6,6 8.750 11.305 57.610 12.662 3.067

0,49 1,90 5,1 8.950 9.075 47.072 10.346 2.506

0,64 1,86 5,3 9.605 10.219 51.636 11.348 2.749

0,81 2,26 4,4 9.965 8.081 44.106 9.692 2.348

1,00 2,12 4,7 6.870 3.943 32.316 7.101 2.348

Nyírségi akác

0,49 0,97 10,3 8.430 3.641 86.688 19.052 4.615

0,64 1,03 8,9 9.015 3.569 87.047 19.131 4.634

1,00 1,60 6,2 8.415 2.204 52.475 11.532 2.793

Üllői akác

0,49 0,76 13,2 8.210 4.564 108.664 23.882 5.785

0,64 1,08 9,1 9.475 3.477 87.140 19.151 4.639

1,00 1,52 6,6 13.963 3.868 92.093 20.240 4.903

7. táblázat

14

Az akác energiafaültetvény kísérletek konklúziói

Az éves átlagos fatermelés olajegyenértékben kifejezve 2,5 t/év/ha értéket adott. A későbbi mérések eredményei alapján a 16-20 ezer fa/hektár adja a legkedvezőbb fajlagos fatermelést; az első kitermelést követő újrasajadások után. Ez 0,625-0,500 m2 növőtérnek felel meg. Minden az akác számára megfelelő termőhely típuson meg kell vizsgálni: mi az optimális növőtér; figyelembe véve a 4-6-szori újrasajadás lehetőségét is. Kitermelés 5 évente.

15

Növekvő fosszilis energiahordozó

árak

•A fejlődő országok rohamosan növekvő energia éhsége•Nemzetközi politikai labilitás•Terrorizmus•Növekvő környezet terhelés•Ár/trend kiszámíthatatlan ingadozása

Fokozott nemzetgazdasági

függés a nemzetközi

energia piactól

•70%-os importhányad az energiafelhasználásban Magyarországon•Árnövekedés és ingadozás destabilizáló hatása•Hazai energiahordozó tartalékok kiaknázatlansága (biomassza, szél, nap, víz, geothermia)

Átfogó nemzeti zöld energia

program

•Komplexitás•Szemlélet formálás, attitűd és mentalitás váltás•Következetes megvalósítás•Élelmiszer-termelésből kivonandó területek hasznosítási szükséglete•Célirányos kutatási-fejlesztési programok

Kedvező EU és nemzeti

közgazdasági szabályozás

•Adó-kedvezmények•Árpreferenciák•Hosszútávú szabályozás, amelyre hosszú távú programokat lehet alapozni•A környezeti tényezők rombolási árának, illetve a helyreállítás költségeinek érvényesítése.

A biomassza termelők és az

energetikai felhasználók klaszterekbe szerveződése

•Állami -szellemi-logisztikai támogatás•Állami szervezési apport•Lokalitás, regionalitás érvényesülése•Szubszidiaritás•A finanszírozási mix konstrukciója

A BIOMASSZA TÖMEGES ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK TÉNYEZŐI

1. ábra

A biomassza tömeges energetikai hasznosításának tényezői

16

Koherens közgazdasági szabályozás

2. ábra

Legalább 10 éves biztonság (nem romló feltételek)Elismert klaszter kötelemBiztonság a felhasználó oldalárólFöldalapú támogatás, mint a szántóra40-50% telepítési és ápolási támogatásTöbbségi tulajdonosi döntésen alapuló területhasználat (gazdaságos méret, árnyékhatás)Arányos osztozás termelő és felhasználó között a CO2 kvóta értékesítés bevételében

Legalább 10 éves biztonság (nem romló feltételek)Elismert klaszter kötelemBiztonság a felhasználó oldalárólFöldalapú támogatás, mint a szántóra40-50% telepítési és ápolási támogatásTöbbségi tulajdonosi döntésen alapuló területhasználat (gazdaságos méret, árnyékhatás)Arányos osztozás termelő és felhasználó között a CO2 kvóta értékesítés bevételében

17

Biomassza energetikai hasznosítás jogi szabályozása

oNemzeti-, gazdasági-, energetikai stratégia kiegészítéseoErdőtörvény kiegészítése oTámogatás jogosultsági feltétel a klaszteroFöldalapú támogatás (mint a szántó)o40-50% telepítési és ápolási támogatás és/vagy kedvezményes hiteloA klaszter minősítés szabályaioTermelői Csoport jogszabály kiegészítéseoTermelői Csoport és klaszter kötelem előírása a termesztőknekoKlaszter kötelem előírása az összes aktor számára

oNemzeti-, gazdasági-, energetikai stratégia kiegészítéseoErdőtörvény kiegészítése oTámogatás jogosultsági feltétel a klaszteroFöldalapú támogatás (mint a szántó)o40-50% telepítési és ápolási támogatás és/vagy kedvezményes hiteloA klaszter minősítés szabályaioTermelői Csoport jogszabály kiegészítéseoTermelői Csoport és klaszter kötelem előírása a termesztőknekoKlaszter kötelem előírása az összes aktor számára

3. ábra

18

Szolgáltatók a centrum cégek és a biomassza termelők

számára

A KLASZTER CENTRUMA

Szén/fa, fatüzelésű villamos erőművekVárosi fűtőművek

Létesítendő vegyeshasznú kiserőművek

Föld és erdő tulajdonosok, földbérlők

Termelői Csoportok

KATALIZÁTOROK ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI HÁTTÉR

Megyei önkormányzatÉrintett települések polgármesterei

Tudományos-kutatási háttér - Károly Róbert Főiskola

A regionális biomassza energetikai klaszter aktorai

4. ábra

19

SZOLGLTATÓK

PénzintézetekForrás biztosítás a biomassza termelők számára

Szellemi szolgáltatókEnergia erdő tervezés

Műszaki szolgáltatókTalajelőkészítésTápanyagpótlásÜltetésÁpolásNövényvédelemBetakarításRakodás Szállítás

CENTRUM CÉGEK

MÁTAI- AES ERŐMŰ, VÁROSI

FŰTŐMŰVEK, VEGYESHASZNÚ KISERŐMŰVEK

Integrált biomassza termelés során létrejött tüzelőanyagok hosszútávú szerződéssel ütemezett átvételA biomassza termelők részére szükséges forrás biztosításában közreműködésStratégiai fejlesztő partnerInnovációk

BIOMASSZA TERMELŐK

Biomassza termelési inputok közös beszerzéseKözös csemete nevelésKözös gépüzemeltetésKooperációs fegyelem fenntartásaBiomassza összehangolt értékesítés hosszútávú szerződés alapján a centrum cégnek

KUTATÁSI, OKTATÁSI HÁTTÉR - KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA

Klaszter érdekű kutatási feladatok elvégzése Stratégiai tervezésAz aktorok stratégiai tevékenységének szervezéseKépzésTovábbképzésSzaktanácsadásInformációs szolgáltatások (hazai-nemzetközi, EU)Tartalékok feltárása, hasznosításuk támogatásaMentalitás és attitűd átalakításInnovációk generálása, gondozása

RÉGIÓ- ÉS MEGYEI

ÖNKORMÁNYZATOK,

POLGÁR-MESTEREK

Erőforrás koordinációSzigergiák érvényesítéseMentalitás és attitűd átalakításA kooperációs fegyelem támogatása

Az aktorok tevékenysége5. ábra

20

A projekt eredményeinek várható hatásai:

Csökkenti a potenciális élelmiszertermelő területet Európai Unió energiaerdő programot

Kedvezőtlen termőhelyi adottságok között új jövedelem szerzési, foglalkoztatási lehetőségParlagok, elhanyagolt területek hosszú időszakon át kultúrállapotban tarthatóakCsökkenti az allergén parlagok területétCsökkenti az ország energiaellátásának import függőségétCsökkenti az energiahordozó importotJavítja az ország külkereskedelmi mérlegétCsökkenti az energiahordozók terén jellemző importfüggőségetA növekvő fosszilis energiahordozó ár ellen hat.

6. ábra

21

oJelenleg még nem versenypiaci árú (olajár függő is)oCsak céltermelésben ajánlott termelni (végfelhasználóval hosszútávú szerződés)oJelenleg még nincs közteher viselő képessége (versenytársai például a lakossági földgáz állami támogatást kap) oHa CO2 kvótát vált ki, akkor indokolt osztozni a termelő és végfelhasználó között a kvóta értékesítés bevételébenoTermelői Csoportok profilját ki kell bővíteni ezzeloCsökkenti a potenciális élelmiszertermelő területet Európai Unió Energiaerdő programotoKedvezőtlen termőhelyi adottságok között új jövedelem szerzési, foglalkoztatási lehetőségoParlagok, elhanyagolt területek hosszú időszakon át kultúrállapotban tarthatóakoCsökkenti az allergén parlagok területétoCsökkenti az ország energiaellátásának import függőségétoCsökkenti az energiahordozó importotoJavítja az ország külkereskedelmi mérlegétoA növekvő fosszilis energiahordozó ár ellen hat.

oJelenleg még nem versenypiaci árú (olajár függő is)oCsak céltermelésben ajánlott termelni (végfelhasználóval hosszútávú szerződés)oJelenleg még nincs közteher viselő képessége (versenytársai például a lakossági földgáz állami támogatást kap) oHa CO2 kvótát vált ki, akkor indokolt osztozni a termelő és végfelhasználó között a kvóta értékesítés bevételébenoTermelői Csoportok profilját ki kell bővíteni ezzeloCsökkenti a potenciális élelmiszertermelő területet Európai Unió Energiaerdő programotoKedvezőtlen termőhelyi adottságok között új jövedelem szerzési, foglalkoztatási lehetőségoParlagok, elhanyagolt területek hosszú időszakon át kultúrállapotban tarthatóakoCsökkenti az allergén parlagok területétoCsökkenti az ország energiaellátásának import függőségétoCsökkenti az energiahordozó importotoJavítja az ország külkereskedelmi mérlegétoA növekvő fosszilis energiahordozó ár ellen hat.

Energetikai célú biomassza közgazdasági, agrár és vidékfejlesztési jellemzői, hatásai

7. ábra

22

MegnevezésÖsszes

szárazanyag (t)Energetikai

lehetőség (GJ)

Szőlővenyige 14 692,14 217 443,70

Gyümölcsfanyesedék 5 265,10 78 973,22

Szántóföldi növények 135 958,00 1 732 193,00

Energiaerdő 273 880,83 4 338 152,91

Összesen 429 796,07 6 366 762,83

Energetikai hasznosítási potenciál Heves megyében, 2001

8. táblázat

23

Tüzeléses energetikai potenciál hatása az Észak-magyarországi régióban

Az Észak-magyarországi régió energetikai faültetvény/energai fű/kínai nád/energia kender területi potenciálja: 110 ezer ha nem hasznosított gyepből86 ezer ha parlagból Összesen: 196 ezer ha

Árbevétel 90 eFt/ha 17,64 mdFt8% nyereség 1,41 mdFoglalkoztatási többlet 1700-2000 fő9-10 mFt/fő/év árbevétel1/3 arányban szellemi tevékenység

24

196 ezer hektár energiaerdő környezetvédelmi hatása számokban

Csökken

•Talaj eróziós kár 7-9 millió tonna/év

•Deflációs kár 1-1,3 millió tonna/év

Növekszik

•Oxigén készlet naponta 6 millió kg-al a vegetációs periódusban

•A napi széndioxid megkötés 2-2,5 millió kg-al a vegetációs periódusban

•Pormegkötés 4-5,5 millió tonna/év

25

Köszönöm a figyelmet!