kínálati értékláncok és a klaszter politika tervezés-módszertani kérdései
DESCRIPTION
Kínálati értékláncok és a klaszter politika tervezés-módszertani kérdései. „Vállalatok közötti együttműködés fejlesztése” Konferencia Kecskemét, 2006. november 28. Forest cluster (all over). Technology centres. ICT. Technology centres. Base metals. Main mills and plants. Energy technology. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Kínálati értékláncok és a klaszter politika tervezés-módszertani
kérdései„Vállalatok közötti együttműködés
fejlesztése” Konferencia
Kecskemét, 2006. november 28.
A hálózatok/klaszterek az EU-ban
Oulu
Mariehamn
Turku
Vaasa
A rc tic C irc leA rc tic C irc le
Ke m i
Ra a he
Iisa lm i
J o e nsuu
Ko kko la
Po ri
Ra um a Uusika up unki
Va rka us
Esp o o
Sa lo
Ha nko
Ta m p e re
Helsinki
Baltic Sea Gulf of Finland
Gul
fof
Both
nia
Åland Islands
Sweden
Norway
Russia
Estonia
70°
60°
20° 32°
Rovaniemi
Hämeenlinna Im a tra
La p p e e nra nta
J yväskylä
To rn io
Ko tka
St. PetersburgStockholm
Forest cluster (all over)
ICT
Base metals
Transport
Energy technology
Technology centres
Technology centres
Main mills and plants
Main ports, shipyards, plants
A klaszterfejlesztési politikák alapelvei
• a klaszter-politika kevésbé a globális cégek, hanem inkább a KKV-k helyi tömörüléseire és a régión belüli endogén növekedési (pre-kompetitív előnyök a tagok számára) folyamatokra koncentrál; magán gazdaság erősítése, dominanciája
• A gazdaságfejlesztési politika fókusza megváltozott: a vállalatok helyi/regionális rendszereit támogatja és törekszik a vállalatok „hozzáadott érték növelő környezetének” javítására;
• A tipikus horizontális (porteri)klaszter szerveződést felváltja a szektorális-vertikális kínálati értéklánc modell (supply chain model)
• a sikeres iparágakat/üzletágakat támogatja, mégpedig a helyi önkormányzatok és az iparág vezetői által generált, „alulról építkező” folyamatokat;
• a társadalmi folyamatok ösztönzése áll az előtérben: a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködéseké a tudás elterjesztésében;
• a klaszteresedés rámutat a közszereplők fontosságára: a cégek és a tudást generáló-közvetítő intézmények között.
A klaszter támogatási politika célja a gyakorlatban
• Információ és hálózatépítés• érdekképviselet• Oktatás és képzés• Innováció és műszaki fejlesztés (Pl. a cégekhez technológiai
információk közvetítése, technológiai transzfer)• a közszféra és az intézmények, ügynökségek brókerként való
működése a vállalati hálózatok segítésében és támogatási projektek kidolgozásában;
• az innovációs kapacitás, a tudásmenedzsment javítása interaktív tanulási folyamatok során;
• a tartós versenyelőnyöket nyújtó speciális tudás létrehozása.• a cégek közötti együttműködés és az üzleti hálózatok fejlesztése
Hálózat/klaszter támogatás központi/helyi, regionális feladatai
• A hagyományos makroszintű eszközökkel szemben a klaszter támogatás középpontjában a vállalati működés közvetlen környezetének a fejlesztése áll. (mikrogazdasági beállítottságú
• központi (kormányzati) támogatás a közös, szinte mindegyik iparág fejlődéséhez szükséges infrastruktúra és az intézményi háttér megteremtésére irányul, közlekedési hálózat, környezetvédelem, közép-felsőfokú oktatás, üzleti környezet fejlesztése (egyablakos rendszer, ld. olasz példa stb.,
• a versenypolitika kidolgozásával, a pull (keresleti oldalon) a jogszabályok és szabványok előírásával adhat ösztönzést a klaszterek létrehozásának; versenyeztetés a támogatásban, (push oldalon)működési célú és az induló tőke biztosítását szolgáló pénzügyi támogatás,
• .a helyi/regionális feladatok: a speciális feladatokhoz kapcsolódva a klaszterek egyedi igényeinek megfelelően: speciális kutatóintézetek, szakképzések, vásárokon, kiállításokon megjelenés, stb. (decentralizált és helyi forrásokat igényelnek)
Hálózatok Klaszterek
Tagság
Együttműködés alapja
Kapcsolat jellege
Kohézió
Résztvevők
Meghatározott (zárt) tagság
Viszonylag nyílt szerveződés
Szerződéses kapcsolatok
Együttműködésen alapul
Közös üzleti célok
Vállalatok
Társadalmi értékek, közös célok
Együttműködésen és bizonyos rivalizáláson
alapul
Kollektív vízió
Vállalatok, intézmények, szakmai szervezetek
Alapvető klaszter típusok
• Iparági (regionális) klaszter: fő cél az iparágak közötti szinergia erősítés az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek erősítésével;
• Intézményre-épülő (intézmény-orientált) klaszter: a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ, vagy szakmai szervezet áll a központban és elősegíti a vállalkozók közötti együttműködést, a politikák integrációját;
• Hálózatra épülő klaszter: általában zárkörű, hosszabb távú kapcsolatokat jelentő együttműködés, a résztvevők köre a kapcsolódó és támogató iparágakban működő, egymást kiegészítő tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll;
• Tudás-orientált klaszter: egy nyitott, az információk és tapasztalatok cseréjét lehetővé tevő együttműködés, a középpontban gyakran egy mentor vállalkozás áll, amely a tudástranszfer szerepet tölti be a résztvevő vállalkozások között.
• Együttműködési szinergiákon alapuló dinamikus klaszterek (intenzív kooperáció, informális kapcsolatok, specializált fejlett termelési tényezokhöz, K+F eredményekhez való hozzáférés,szoros kutatóhelyi, egyetemi kapcsolatok, alaptevékenységhez tartozó iparágak cégeivel müszakiés üzleti tapasztalatok és tudás megosztása
Az együttműködés szempontjai
• Földrajzi kiterjedés, méret (telephely, település, kis, - és nagytérség)• Iparági specializáció (feldolgozó ipar, csúcstechnológia, szolgáltatás)• Az együttműködés fő tartalma
– Egyszerű agglomerációs hatások kiaknázása– Beszállítói kapcsolat– K+F együttműködés– KKV együttműködés (közös beszerzés, szövetkezeti együttműködés)
• Az együttműködő partnerek (TNC, KKV, kutatóhelyek, egyetemek)• Kooperációs tevékenység hatóköre (helyi, regionális, országos, globális)• Kormányzati, önkormányzati támogatás fő tartalma• Az együttműködés jogi keretei
– Jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás– Egyesületi, konzorciumi forma
Klaszter funkciók• Hagyományos,statikus, agglomerációs előnyök
– Nagyobb piacméret (beszerzés, értékesítés)– Üzleti partnerek széles választéka, szakosodás egy-egy üzletág
cégeinek vonzása a klaszter tömörülésben– Nagyobb munkaerő választék (képzés, munkaerő vonzás)– Kapcsolódó kiegészítő intézmények (kamarák, oktatás, infra)
• Dinamikus, externális hatások– Intézményesített nyílt információáramlás, tudás megosztás– Hálózatépítési tevékenység (fórumok, kerete biztosítása)– Együttműködés és verseny a szereplők között (vállalati imázs)– Innovációs együttműködés az üzleti világ, a kutatóhelyek és a helyi
gazdaságszervező-fejlesztő intézmények között– Igényes, fizetőképes piac közelsége– A klaszternek formális, a tevékenységek egészét átfogó koordináló
kerete van– Nyitott, több irányban is expanzív
Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter
Pannon Elektronikai
Klaszter
Pannon Gyümölcs Klaszter
Pannon Termál Klaszter
Pannon Autóipari Klaszter
Közép-magyarországi Autóipari Klaszter
Közép-dunántúli
Fa- és Bútoripari
Klaszter
Közép-dunántúli Elektronikai Klaszter
Pápai Hús- és Élelmiszeripari
Klaszter
Dél-dunántúli Regionális Geotermikus Energihasznosítási Klaszter
Egyetemi Klaszter Magyar Építőipari Klaszter
Minőség-fejlesztési Klaszter
Dél-alföldi Textilipari Klaszter
Dél-alföldi Útépítési Klaszter
Dél-alföldi Kézműves Klaszter
Dél-alföldi Turisztikai Klaszter
Alföldi Termál Klaszter
AGKlaszter
Mátészalka Optomechatronikai
Klaszter
Saxon Export Klaszter
Divat Klaszter
Magyarországi klaszterek központjai
Klaszterek szerepe a különböző politikákban Iparpolitika
Átmeneti válságban lévő iparágakban az érintett vállalkozások körében meginduló együttműködést segítheti elő
Hazai gyakorlat: beszállítói integrátor hálózat, regionális klaszterek
Innováció-politika A klaszter-fejlesztési politika a klaszterektől az innovációs rendszerekig
terjedő fejlődési pályán történő elmozdításra való kormányzati törekvésnek is tekinthető
Regionális politika a klaszterek szerepe régiók újjáélesztésében, élénkítésében, az
iparszerkezet átalakításában, új tevékenységek kereteinek megteremtésében
EU-s országok gyakorlata szerint a klaszter-fejlesztési politikának a régió gazdasági fejlődésének egészét helyezi a fókuszba
Az emelt szintű KKV szolgáltatási folyamat kínálati értéklánc modellje
Specializált szakmai tanácsadó
Közvetítő intézmény hálózat
Tőkealapok, pénzügyi szolgáltatások (pl. RFH stratégia)
Az egyetemek, kutatóintézetek és a KKV-k közötti interface erősítése
TudatosságÜzleti körny.
kultúra
Audit és értékelés(a kkv igények felmérése)
Beruházás az emberi tőkébeA szolgáltatások Infra. fejlesztése
Piac
Ipar és tevékenység specifikus innovációs és technológiai központok(Pre)inkubatorok
Technológiai parkok
Innovációs szolgáltató központ modellje
Ipari háttér
A Pólus program GOP támogatásra vonatkozó forrásigényei
A pólusok hozzávetőleges GOP támogatásigénye az NFÜ előzetes összesítése alapján:
Mrd Ft ebből: GOP 1. priori.
• Debrecen 121,7 84,5
• Győr kb. 38 14,3• Miskolc 93,7 55,6• Pécs 24,4 14,7• Szeged 197,2 68,8• Székesfehérvár-Veszprém 5,1+28,9 3,7+22,0• Összesen 509 263,6
Gazdaságfejlesztési Operatív Program prioritásai
1. K+F és innováció a versenyképességért
2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítésért
3. Az információs társadalom és a modern üzleti környezet megerősítéséért
4. Pénzügyi eszközök technikai prioritása (Jeremie)
GOP 1. prioritás intézkedései
• Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése
• Az innovációs technológiai parkok és hídképző intézmények fejlesztése
• A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése
Terv: a GOP-ra 651 Mrd Ft, ennek 35 %-a az 1. prioritásra (230 Mrd Ft 7 évre)
GOP K+F és innováció prioritás intézkedéseinek tervezett forrásai
Adatok milliárd forintban Mrd HUF
1 K+F és innováció 35,38% 230
1.1.1 Piacorientált K+F együttműködések 40
1.1.2 K+F központok 10
1.2.1 Innovációs és technológia parkok 40
1.3.1 Vállalati innováció 100
1.3.2 Vállalati K+F divízió 30
1.3.3 Technológiaintenzív startup-ok 10
Nem végleges tervezet!
1.1.1
Piacorientált K+F és technológiai együttműködés
Cél: magas értéket képviselő piacképes termék, eljárás és szolgáltatás (vállalkozások, egyetemek
és kutatóintézetek közötti együttműködés)
Közvetlen célcsoport: KKV-k
Támogatott tevékenységek: alkalmazott K+F, K+F beruházás, kutatási szolgáltatás vásárlás, kutatók
foglalkoztatása
Várható indulás: 2007. I. negyedév
Nem végleges tervezet!
1.1.2
K+F központok fejlesztése, megerősítése
Cél: pólus programokhoz kötődő tudásbázisok erősítése (KKK)
Közvetlen célcsoport: gazdasági társasággá átalakult KKK-k a pólusokban
Támogatható tevékenység: alkalmazott K+F, K+F beruházás, IPR tanácsadás, kutatók foglalkoztatása
Várható indulás: 2007. II. negyedév
Nem végleges tervezet!
1.2.1
Innovációs és technológiai parkok
Cél: innovációs szolgáltatások, inkubáció, ötletek generálása, szűrése, piaci bevezetése
Közvetlen célcsoport: gazdasági társasági formában működő innovációs szolgáltató
központok és technológiai parkok a pólusokban
Támogatható tevékenységek: K+F és infrastruktúra beruházás, IPR tanácsadás, technológia transzfer iroda létrehozása és működtetése, technológiai
inkubáció, kutatók és tanácsadók foglalkoztatása
Várható indulás: 2007. II. negyedév
Nem végleges tervezet!
Az 1.2.1. és a 3.2.1. lehetséges érintkezési pontjai
A 3.2.1. célja:Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztéseKedvezményezett: Ipari Parkot működtető gazdasági társaság Támogatási kritériumok:• minimális működési idő: min.: 5 év • betelepült vállalatok száma min.: 20 db;• betelepült vállalatok 25%-nál az éves nettó árbevétel meghaladja a
200 mFt-ot;• Ipari parkba betelepült vállalkozások által foglalkoztatottak száma
(GKM adatbázis): min. 500 fő• A 4-ből 3 kritérium teljesülése esetén támogatható a GOP-ból,
egyébként ROP!
Innovációs központ, technológiai inkubáció az ipari parkon belül (szakmai tapasztalat, kritikus tömeg)
Nem végleges tervezet!
1.3.1
Vállalati K+F és innováció
Cél: innovatív vállalkozások növekedése, új termékek piaci bevezetése
Közvetlen célcsoport: KKV-k
Támogatható tevékenységek: kísérleti fejlesztés, K+F beruházás, kutatási szolgáltatásvásárlás, IPR, kutatók foglalkoztatása, termékek piaci bevezetése
Várható indulás: 2007. I. negyedév
Nem végleges tervezet!
1.3.2
Vállalati K+F tevékenység, divízió kialakítása
Cél: olyan vállalati K+F egységek létrehozása, amelyek alkalmasak a főhivatású kutatóhelyekkel
folytatott K+F és innovációs együttműködésre
Közvetlen célcsoport: vállalkozások
Támogatható tevékenységek: K+F infrastruktúra beruházások, kutatók foglalkoztatása, tanácsadási
szolgáltatás vásárlása
Várható indulás: 2007. I. negyedév
Nem végleges tervezet!
1.3.3
Technológia-intenzív start-up segítése
Cél: kezdő, innovatív vállalkozások támogatása, hogy alkalmassá váljanak a magvető tőke
finanszírozásra
Közvetlen célcsoport: egyének, induló MKV-k
Támogatható tevékenységek: kísérleti fejlesztés, kutatók foglalkoztatása, tanácsadási szolgáltatás,
IPR
Várható indulás: 2007. I. negyedév
Nem végleges tervezet!