a bp. xiv. ker., kolosvÁry út 48. sz. alattdrjankolaszlo.uw.hu/2-1-felevesfeladat(i).pdf ·...
TRANSCRIPT
A BP. XIV. ker., KOLOSVÁRY út 48. sz.
ALATT (hrsz. 1956/23) ÉPÜLŐ
RAKTÁRÉPÜLET
FÖDÉMSZERKEZETÉNEK
STATIKAI SZÁMÍTÁSA
A FÖDÉMSZERKEZET:
helyszíni vasbeton gerendákkal alátá-
masztott PK pallók.
STATIKAI VÁZ: kéttámaszú tartók (szabadon felfekvőek).
HASZNOS
TERHELÉS: p = 5,0 kNm-2
[az MSZ 15021/1-86 szabvány
szerint]
Budapest, 2008.05.14.
Készítette:
HALLGATÓ BÁLINT NÉPBSC III. évf.
BUDAPEST
2008
2
T A R T A L O M
0. ALAPADATOK 4
0.1. Geometriai adatok és a PK pallók adatai 4
0.2. Terhelési adatok 5
0.2.1. Állandó födémterhek 5
0.2.2. Esetleges/hasznos födémterhek 6
0.2.3. Összesített födémterhek 7
0.3. Anyagjellemzők 8
0.3.1. Beton 8
0.3.2. Betonacélok 9
I. A PK pallós FÖDÉM SZÁMÍTÁSA 10
I.1. IGÉNYBEVÉTELEK 10
I.1.1. Használati határállapotokban (repedéskorlátozás, lehajlás) 10
I.1.2. Teherbírási határállapotokban (hajlítás, nyírás) 11
I.2. A TEHERBÍRÁSI HATÁRÁLLAPOTOK ELLENŐRZÉSE 12
I.2.1. Hajlítás 12
I.2.2. Nyírás 12
3
I.3. A HASZNÁLATI HATÁRÁLLAPOTOK ELLENŐRZÉSE 13
I.3.1. Repedéskorlátozás 13
I.3.2. Lehajlás 13
II. AZ ALÁTÁMASZTÓ G jelű GERENDÁK
SZÁMÍTÁSA 14
II.1. IGÉNYBEVÉTELEK 14
II.1.1. Használati határállapotokban
(repedéskorlátozás, lehajlás) 14
II.1.2. Teherbírási határállapotokban
(hajlítás, nyírás, csavarás) 15
II.2. A TEHERBÍRÁSI HATÁRÁLLAPOTOK
ELLENŐRZÉSE 16
II.2.1. Hajlítás 16
II.2.2. Nyírás 17
II.3. A HASZNÁLATI HATÁRÁLLAPOTOK
ELLENŐRZÉSE 18
II.3.1. Repedéskorlátozás 18
II.3.2. Lehajlás 19
5
5
0.2. TERHELÉSI ADATOK
0.2.1. ÁLLANDÓ FÖDÉMTERHEK
Ezeket az adatokat a 0.1. pont alapján határozzuk meg.
burkolat: 2 cm mozaiklap
2 cm cementhabarcs
19 cm PK palló
1,5 cm vakolat
SÚLYELEMZÉS:
1.) Burkolat: 2 cm mozaiklap: 0,02*23= 0,46 kNm-2
2 cm cementhabarcs: 0,02*23= 0,46 kNm-2
2.) PK pallók (SEGÉDLET 28. old.): 3,15 kNm-2
3.) 1,5 cm vakolat: 0,015*23= 0,35 kNm-2
4.) Válaszfalteher az alaprajzi vetület 1 m
2-ére.
Közelítő érték! A G vb. gerenda vizsgálatához megfelelő. : 2,00 kNm-2
A PK pallók pontos ellenőrzéséhez a fal pontos élterhét kell
figyelembe venni. Ettől most a 7.-13. oldalon eltekintünk. Az állandó födémteher (fö) --------------------
alapértéke (a): Σi =1÷4 gfö,a = Σgfö,a,i = 6,42 kNm-2
6
5a
Most meghatározzuk az állandó födémteher szélsőértékét is:
Az állandó terhek γg biztonsági tényezőit az
MSZ 15021/1-86 és a 2000. évi módosítás
Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése.
Magasépítési szerkezetek terhei
szabvány alapján vettük figyelembe.
A biztonsági tényezők:
γg = 1,2 ÷ 1,4.
1.) Burkolat: 2 cm mozaiklap: 1,2*0,02*23= 0,55 kNm-2
2 cm cementhabarcs: 1,4*0,02*23= 0,65 kNm-2
2.) PK pallók (SEGÉDLET 28. old.): 1,2*3,15= 3,78 kNm-2
3.) 1,5 cm vakolat: 1,4*0,015*23= 0,49 kNm-2
4.) Válaszfalteher az alaprajzi vetület 1 m
2-ére
(közelítő érték): 1,2*2,0= 2,40 kNm-2
--------------------------------- Az állandó födémteher (fö) szélsőértéke,
azaz a mértékadó (M) födémteher: Σi =1÷4▬►
▬►gfö,M = Σγg,igfö,a,i = 7,87 kNm-2
7
6
0.2.2. ESETLEGES/HASZNOS FÖDÉMTERHEK
Az esetleges/hasznos födémteher értékét az
MSZ 15021/1-86 és a 2000. évi módosítás
Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése.
Magasépítési szerkezetek terhei
szabvány alapján vettük figyelembe.
Mivel a tervezett épület funkciója raktár, a hasznos födémteher (fö)
alapértéke (a):
pfö,a = p = 5,0 kNm-2
.
A biztonsági tényező:
γp = 1,2.
A nevezett szabvány a fenti terhet teljes egészében tartósnak definiálja.
Dinamikus hatás nincs, ezért a dinamikus tényező: μ = 1,0.
A hasznos teher szélsőértéke, azaz a mértékadó (M) hasznos födémteher:
pfö,M = γppfö,a = 1,2*5,0 = 6,0 kNm-2
.
7
8
0.2.3. ÖSSZESÍTETT FÖDÉMTERHEK
a) A födém 1 m2-ére
Az összesített födémteher (fö) alapértéke (a) (5a.-6. old.):
qfö,a = gfö,a + pfö,a = 6,42+5,00 = 11,42 kNm-2
.
Az összesített födémteher (fö) szélsőértéke, azaz a mértékadó (M)
födémteher (5a.-6. old.):
qfö,M = gfö,M + pfö,M = 7,87+6,00 = 13,87 kNm-2
.
b) A PK pallók 1 fm-ére
A PK pallók egymástól bo = 0,60 m kiosztási tengelytávolságra vannak.
Az összesített PK palló teher (PK) alapértéke (a) :
qPK,a = boqfö,a = 0,60*11,42 = 6,86 kNm-1
.
Mivel a nevezett teherszabvány a teljes hasznos terhet tartósnak
definiálja, erre a teherre kell elvégezni a repedéskorlátozási és a
lehajlási ellenőrzéseket.
Az összesített PK palló teher (PK) szélsőértéke, azaz a mértékadó (M)
teher:
qPK,M = boqfö,M = 0,60*13,87 = 8,33 kNm-1
.
c) A G jelű gerendák 1 fm-ére
A G jelű gerendák egymástól to = 5,70 m kiosztási tengelytávolságra
vannak. A G jelű gerendák (G) összesített fajlagos terhének alapértéke
(a) :
qG,a = toqfö,a + bht γvb= 5,70*11,42 + 0,30*0,40*25,0 = 68,1 kNm-1
.
A G jelű gerendák (G) összesített fajlagos terhének szélsőértéke, azaz a
mértékadó teher (M):
qG,M = toqfö,M + γgbht γvb= 5,70*13,87 + 1,2*0,30*0,40*25,0 = 82,7 kNm-1
.
Megjegyzés: a gerenda kis önsúlyát itt közelítő ht mérettel vettük figyelembe.
8
9
0.3. ANYAGJELLEMZŐK
0.3.1. BETON
A betonok szilárdsági adatait, valamint egyéb anyagjellemzőit az
MSZ 15022/1-86 és a 2000. évi módosítás (MSZ 15022-1/2M)
Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése.
Vasbetonszerkezetek
szabvány határozza meg.
A PK pallókat alátámasztó G jelű vasbeton gerendák a
helyszínen készülnek.
A szerkezeti beton (b) szilárdsági anyagjellemzői
A
beton
jele
Nyomási
határfeszültség
bH
[Nmm-2
]
Húzási
határfeszültség
hH
[Nmm-2
]
Kúszási
tényező
φ [1]
Rugalmassági
tényező
Ebo
[kNmm-2
]
C20/25
14,5
1,4
1,9
28,8
10
9
0.3.2. BETONACÉLOK
A betonacélok szilárdsági adatait az
MSZ 15022/1-86 és a 2000. évi módosítás (MSZ 15022-1/2M)
Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése.
Vasbetonszerkezetek
szabvány határozza meg.
Az alkalmazott betonacél minőségek: B60.50 főacélbetétek,
B38.24 kengyelek.
A betonacélok (s) anyagjellemzői
A
betonacél
jele
Határfeszültség
sH
[Nmm-2
]
Tapadási
tényező
[1]
ξo
ξo'
Határnyúlás
sH
[ ‰]
B38.24
210
1,0
0,57
1,35
25
B60.50
420
2,0
0,44
4,34
25
Rugalmassági tényező: Es = 206 [kNmm-2
]
11
10
I. A PK pallós FÖDÉM SZÁMÍTÁSA
A födém kialakítása vázlatosan a 4a.-b. oldalon látható.
I.1. IGÉNYBEVÉTELEK
Itt l a gerenda támaszköze/fesztávolsága:
1,05b = 5,67 m
}a kisebb: l = 5,50 m.
b+c = 5,50 m
I.1.1. Használati (h) határállapotokban (repedéskorlátozás, lehajlás)
7.oldal:
A használati (h) megoszló teher fajlagos értéke:
qh = qPK,a = 6,86 kNm-1
.
qh
Th
18,9 Th = 6,86*5,50/2 = 18,9 kN
[kN]
A legnagyobb használati (h) nyomaték:
Mh = qh l2/8 = 6,86*5,50
2/8 = 25,94 kNm.
Mh
[kNm]
25,94
12
11
I.1.2. Teherbírási határállapotokban (hajlítás, nyírás)
7.oldal:
A mértékadó (M) megoszló teher fajlagos értéke:
qM = qPK,M = 8,33 kNm-1
.
qM
TM
23,0 TM = 8,33*5,50/2 = 23,0 kN
[kN]
A legnagyobb mértékadó (M) nyomaték:
MM = qM l2/8 = 8,33*5,50
2/8 = 31,50 kNm.
MM
[kNm]
31,50
13
12
I.2. A TEHERBÍRÁSI HATÁRÁLLAPOTOK
ELLENŐRZÉSE
I.2.1. Hajlítás
A legnagyobb MM mértékadó (M) nyomaték értékének az
ellenőrzése:
MM : 11. oldal.
MH : 4b. oldal; PK 54-39 típusú palló.
MM = 31,5 kNm < MH = 38,6 kNm.
Tehát megfelel.
I.2.2. Nyírás
A qM mértékadó (M) megoszló teher fajlagos értékének az
ellenőrzése:
qM : 11. oldal.
qH : 4b. oldal; PK 54-39 típusú palló.
qM = 8,33 kNm-1
< qH = 10,2 kNm-1
.
Tehát megfelel.
Megjegyzés:
A nyírási ellenőrzés szokásosabb alakjában is elvégezzük az ellenőrzést:
TM = 23,0 kN (11. oldal) < TH = qHl/2 = 10,2*5,50/2 = 28,1 kN.
Tehát megfelel.
14
13
I.3. A HASZNÁLATI HATÁRÁLLAPOTOK
ELLENŐRZÉSE
I.3.1. Repedéskorlátozás
A qh használati (h) megoszló fajlagos teher értékének az ellenőrzése:
qh : 10. oldal.
qü : 4b. oldal; PK 54-39 típusú palló.
qh = 6,86 kNm-1
< qü = 9,3 kNm-1
.
Tehát megfelel.
A legnagyobb Mh használati (h) nyomaték értékének az ellenőrzése:
Mh : 10. oldal.
Mü : 4b. oldal; PK 54-39 típusú palló.
Mh = 25,94 kNm < Mü = 35,0 kNm.
Tehát megfelel.
I.3.2. Lehajlás
A fenti megfelelés egyben a lehajlási megfelelőséget is magában
foglalja.
15
14
II. AZ ALÁTÁMASZTÓ G jelű GERENDÁK
SZÁMÍTÁSA
A födém kialakítása vázlatosan a 4a.-b. oldalon látható.
II.1. IGÉNYBEVÉTELEK
Itt l a gerenda támaszköze/fesztávolsága:
1,05a = 8,19 m
}a kisebb: l = 8,10 m.
a+c = 8,10 m
II.1.1. Használati (h) határállapotokban
(repedéskorlátozás, lehajlás)
Az egyenletesen megoszló qh használati (h) teher:
qh = qG,a = 68,1 kNm-1
: 7. oldal.
A legnagyobb Mh használati (h) nyomaték:
Mh = qh l2/8 = 68,1*8,10
2/8 = 558,5 kNm.
Mh
[kNm]
558,5
Megjegyzés: használati állapotokban nyíróerőket nem vizsgálunk, ezért a
nyíróigénybevételeket nem határozzuk meg.
16
15
II.1.2. Teherbírási határállapotokban (hajlítás, nyírás)
Az egyenletesen megoszló qM mértékadó (M) teher:
qM = qG,M = 82,7 kNm-1
: 7. oldal.
A legnagyobb MM mértékadó (M) nyomaték:
MM = qM l2/8 = 82,7*8,10
2/8 = 678,3 kNm.
Figyelem! Az ide tartozó MM és MH ábrát l. külön lapokon
megrajzolva!
A téglafalra való
felfekvésnél kb.
(0,20-0,25)MM
nagyságú
befogást kell
feltételezni.
A legnagyobb TM mértékadó (M) nyíróerő:
TM = qM l/2 = 82,7*8,10/2 = 335,0 kN.
Figyelem! Az ide tartozó TM és TH ábrát l. külön lapokon megrajzolva!
17
15a
Megjegyzés:
ha a PK pallókon csak a G jelű gerenda egyik oldalán van p
hasznos terhelés, azaz féloldalas a hasznos teher, akkor abból a
G jelű gerendában csavarás keletkezik.
Ugyancsak csavarás keletkezik a G jelű gerendában építés
közben is, ha a PK pallókat a G jelű gerenda tengelyére nézve
nem szimmetrikusan emelik be.
Ezekkel most nem foglalkozunk.
R: egy PK pallóról leadódó reakcióerő
G Mt = Re: csavarónyomaték
e: külpontosság
18
16
II.2. A TEHERBÍRÁSI HATÁRÁLLAPOTOK ELLENŐRZÉSE
II.2.1. Hajlítás
Először megmutatjuk, hogy szabad méretezéssel milyen ht
tartómagasság adódik.
Legyenek a főacélbetétek Ø20 mm átmérőjűek, míg a kengyelek Ø8 mm
átmérőjűek. Az acélbetétek helyzetének szerelési bizonytalansága: Δ = 10 mm.
Tételezzük először azt fel, hogy az acélbetétek 1 sorban elférnek.
A betonfedés: c = 20 mm. Ekkor az acélbetétek súlypontjának a távolsága a
húzott szélső száltól: a = 20+8+20/2+Δ = 48 mm.
A gerenda teljes ht magasságából a h dolgozó magasság így adódik:
h = ht – a.
Szabad méretezés esetén arra törekszünk, hogy a nyomott betonzónát teljes
mértékben kihasználjuk (nyomott acélbetéteket ne alkalmazzunk; As' = 0 ).
A megfelelő alapegyenlet azt fejezi ki, hogy az Nb beton nyomóerőnek a H acél húzóerő támadáspontjára vonatkozó nyomatéka -mint ellenállás- azonos
az MM külső mértékadó nyomatékkal:
MM = Nbzb.
Itt zb= h-xo/2 a belső erők karja. A nyomott betonzóna magasságát xo–lal
jelöljük. A további részletek (ξo: 9. old.):
xo= ξoh,
Nb = bxoσbH = bhξoσbH,
zb = h-xo/2 = h(1-ξo/2),
MM = Nbzb = bh2ξo(1-ξo/2)σbH.
Esetünkben MM = 678,3 kNm (15.old.), b = 300 mm, ξo = 0,44 (9. old.), σbH
= 14,5 Nmm-2
(8. old.). Ezeket az értékeket az előbbi egyenletbe helyettesítve
ezt kapjuk:
6,783*108
= 300h20,44(1-0,44/2)14,5 = 1493h
2.
Ebből a h értéke:
h = 674 mm.
19
16a
A gerenda teljes ht magassága:
ht = h+a = 674+48 = 722 mm.
A vasbeton építőiparban elvárható építési pontosságot figyelembe
véve ht = 725-730 mm lenne alkalmazható.
Azonban az építész társtervezővel egyeztetve a lehetőségeket, végül is
ht = 650 mm lehet a legnagyobb alkalmazható tartómagasság.
Ez azzal jár együtt, hogy több vasalás szükséges.
Az itt nem részletezett módon meghatározott betonacél mennyiségekre most
kimutatjuk a keresztmetszet MH határnyomatékát, és ellenőrzést végzünk.
A keresztmetszet adatai:
A húzott vasalás: As = 3456 mm2.
6Ø20; a1 = 48 mm-re, az 1. sorban,
5Ø20; a2 = 88 mm-re, a 2. sorban.
Összesítve: 11Ø20; a = 66 mm –re
az alsó szélső száltól.
A szélesség: b = 300 mm. A h dolgozó magasság: h = 650-66 = 584 mm.
A nyomott vasalás: As' = 943 mm2;
3Ø20 a' = h' = 48 mm-re.
A 9. oldal szerint σsH = 420 Nmm-2
az acélbetétek határfeszültsége.
Megfolyás esetén az As vasalásban fellépő húzóerő:
H = AsσsH = 3456*420*10−3
= 1451,5 kN.
Megfolyás esetén az As' vasalásban fellépő nyomóerő:
Ns = As'σsH = 943*420*10−3
= 396,1 kN.
Az x feszültségi semleges tengely helyzetének meghatározása:
Nb = H-Ns = 1451,5-396,1 = 1055,4 kN,
Nb =1055,4*103 = bxσbH = 300x14,5 = 4350x,
▬►x = 242,6 mm ▬►ξ = 242,6/584 = 0,4154 < ξo = 0,44.
Tehát a feltételezettnek megfelelően valóban megfolyik a húzott vasalás.
20
16b
Az Nb beton nyomóerő karja:
zb = h−x/2 = 584−242,6/2 = 462,7 mm.
Az Ns acél nyomóerő karja:
hs = h−a' = 584−48 = 536,0 mm.
A határnyomaték:
MH = Nbzb+Nshs = 1055,4*0,4627+396,1*0,536 = 700,6 kNm.
Ellenőrzés hajlításra:
MH = 700,6 kNm > MM = 678,3 kNm. (15. old.)
Tehát megfelel.
21
17
II.2.2. Nyírás
A vizsgált keresztmetszetben, a támasz mellett 2db acélbetét van felhajlítva.
Figyelem! Ez itt egy mintaszámítás! A mellékelt TH rajzon más vasalás,
más vaskiosztás és más adatok szerepelnek!
L. még a 17a. oldalon.
Szilárdsági adatok (8.-9.o.): σbH = 14,5 Nmm-2
,
σhH = 1,4 Nmm-2
; σsH = 420 Nmm-2
, σsHk = 210 Nmm-2
.
Vasalási adatok: 2Ø20 ferde vas+Ø8/15 kengyel
A keresztmetszet dolgozó magassága a 16a. old. szerint:
h = ht − a = 650−66 = 584 mm.
A keresztmetszet nyírási teherbírásának alsó korlátja:
THa = 0,5bhσhH = 0,5*300*584*1,4*10-3
= 122,6 kN.
A keresztmetszet nyírási teherbírásának felső korlátja:
THf = 0,25bhσbH = 0,25*300*584*14,5*10-3
= 635,1 kN.
A kengyelezés teherbírása:
THs,k = 0,85h(Ask)/tk[σsHk] = 0,85*584*(2*50,3)/150*[210]*10-3
= 69,9 kN.
A felhajlított vasalás teherbírása:
THs,f = 0,85h(Asf)/tf[σsH](sinα+cosα) = 0,85*584*(2*314,1)/700*[420]*
*(0,707+0,707)*10-3
= 264,6 kN.
A vasalás összesített teherbírása:
THs = THs,k + THs,f = 69,9 + 264,7 = 334,5 kN.
22
17a
A vasalt beton teherbírása:
THb =(1−THs/THf)THa = (1−334,5/635,1)122,6 = 58,0 kN.
A határnyíróerő:
TH = THs+THb = 334,5+58,0 = 392,5 kN < THf = 635,1 kN.
Ellenőrzés:
TH = 392,5 kN > TM = 335,0 kN.
Tehát megfelel.
A fenti mintaszámításhoz az alábbi adatok tartoznak:
A mellékelt TH – TM rajz egy részletét itt is megmutatjuk:
23
18
II.3. A HASZNÁLATI HATÁRÁLLAPOTOK ELLENŐRZÉSE
II.3.1. Repedéskorlátozás
Szilárdsági és geometriai adatok (8.-9.o.):
σbH = 14,5 Nmm-2
,σhH = 1,4 Nmm-2
;
Ebo = 28,8 kNm-2
, φ = 1,9.
σsH = 420 Nmm-2
, Es = 206 kNmm-2
; α = 2,0.
A húzott vasalás:
11 Ø20, As = 3456 mm2.
Betonfedés: c = 20 mm. Kengyelátmérő: 8 mm.
Vaselhelyezési bizonytalanság: Δ = 0 mm (az a alapérték).
6Ø20; a1 = 20 + 8 + 20/2 + 0 = 38 mm-re, az 1. sorban,
5Ø20; a2 = 38 + 2*20 = 78 mm-re, a 2. sorban.
Összesítve: 11Ø20; a = 56 mm –re az alsó szélső száltól.
A nyomott vasalás:
3Ø20, As' = 943 mm2;
a' = 38 mm-re felülről.
A szélesség: b = 300 mm. A teljes magasság: ht = 650 mm.
A dolgozó magasság: h = 650 − 56 = 594 mm.
I.) Keresztmetszeti jellemzők az I. feszültségi állapotban.
Szélső szálfeszültségek.
A használati nyomaték: M = Mh = 558,5 kNm. 14. old.
A merevségi tényező: n = Es/[Ebo/(1+φ)] = 206/[28,8/(1+1,9)] = 20,74.
25
18b
AiI = bht + (n−1)As' + (n−1)As =
= 300*650 + (20,74−1)943 + (20,74−1)3456 = 2,81834*105
mm2.
Statikai nyomaték a felső (nyomott) szélső szálra:
SiIt = bht2/2 + (n−1)As'a' + (n−1)Ash =
= 300*6502/2 + (20,74−1)943*38 + (20,74−1)3456*594 = 1,04612*10
8 mm
3.
xiI = SiIt/AiI = 371,2 mm.
IiI = bht3/12+bht(ht/2−xiI)
2 +(n−1)As'[xiI−a']
2 + (n−1)As[h−xiI ]
2 =
= 300*6503/12+300*650(650/2−371,2)
2 + (20,74−1)943[371,2−38]
2 +
+(20,74−1)3456[594−371,2]2 = 1,27358*10
10 mm
4.
Beton (b) nyomófeszültség a felső (f) szélső szálban:
σbI,f = (Mh/IiI)xiI = (558,5*106/1,27358*10
10)371,2 =
= 16,28 Nmm-2
< 1,2σbH = 1,2*14,5 = 17,4 Nmm-2
.
Beton (b) húzófeszültség az alsó (a) szélső szálban:
σbI,a = (Mh/IiI)(ht−xiI) = (558,5*106/1,27358*10
10)(650−371,2) =
= 12,23 Nmm-2
>> σhH = 1,4 Nmm-2
.
Jól látható, hogy a σbI,a fiktív (!) beton húzófeszültség az alsó szélső szálban
sokkal nagyobb, mint a beton σhH húzó határfeszültsége. Ugyanakkor mi most
nem a szélső szálfeszültség megfelelőségét ellenőriztük le, hanem csak a
későbbi repedéskorlátozási számítás egy segédmennyiségét határoztuk
meg: σbI,a = 12,23 Nmm-2
.
26
18c
II.) Keresztmetszeti jellemzők a II. feszültségi állapotban.
Szélső szálfeszültségek. Ellenőrzés
A teher nem sokszor ismétlődő, ezért ψ = 1−(α/3)(σhH/σbI,a) = 1−
(2,0/3)* *(1,40/12,23) = 0,9237.
Mivel ψ < 1, a II. feszültségi állapotban Es helyébe Es/ψ írandó! A húzott
vasalás merevségi tényezője: nt = (Es/ψ)/Eb = (206/0,9237)/28,8*(1+1,9)
= 22,46.
Statikai nyomaték az xiII semleges tengelyre:
SxiII = bxiII2/2+(n−1)As'(xiII − a') − ntAs(h − xiII) = 0,
300xiII2/2+(20,74−1)943(xiII − 38) − 22,46*3456(594 − xiII) = 0,
xiII2
+ 641,6xiII − 3,12098*105
= 0.
xiII = [−641,6+√ ]/2 = 0. ▬► xiII = 323,4 mm.
IiII = bxiII3/3+(n−1)As'[xiII − a']
2 + ntAs[h − xiII ]
2 =
= 300*323,43/3+(20,74−1)943[323,4 − 38]
2 + 22,46*3456[594 − 323,4]
2 =
= 1,05826*1010
mm4.
AiII = bxiII + (n−1)As' + nt As =
= 300*323,4+(20,74−1)943 +22,46*3456 = 1,93259*105
mm2.
27
18d
A szélső betonszálban ébredő nyomófeszültség:
σb,II = (Mh/IiII)xiII = (558,5*106/1,05826*10
10)323,4 = 17,1 Nmm
-2.
σb,II = 17,1 Nmm-2 < 1,2σbH = 1,2*14,5 = 17,4 Nmm
-2.
Megfelel (a keresztmetszet nem került III. feszültségi állapotba).
A szélső acélbetétekben ébredő húzófeszültség:
σsII = nt(Mh/IiII)(ht−a1−xiII) =
= 22,46*(558,5*106/1,05826*10
10)(650−38−323,4) = 342,1 Nmm
-2.
σsII = 342,1 Nmm-2 < σsH = 420 Nmm
-2.
Megfelel (a keresztmetszet nem került III. feszültségi állapotba).
Figyelem! Az előző I.) ponttól eltérően a szélső szálfeszültségek fenti
ellenőrzésének valóságos fizikai tartalma van. Nem kerülhet III. feszültségi
állapotba a repedéskorlátozásra ellenőrizendő keresztmetszet.
Az aM mértékadó repedéstágasság meghatározása:
Ar = σsII2D/(EsασbI,a) = 342,1
220/(2,06*10
5*2,0*12,23) = 0,465 mm.
Itt D = 20 mm a szélső acélbetétek átmérője.
aM = ArΦrψ = 0,465*0,5*0,9237 ≈ 0,22 mm.
ELLENŐRZÉS:
aM ≈ 0,22 mm < aH = 0,30 mm .
Tehát megfelel.
28
19
II.3.2. Lehajlás
A lehajlás fH határértékét az
MSZ 15021/2-86
Építmények teherhordó szerkezeteinek erőtani tervezése.
Magasépítési szerkezetek merevségi követelményei
szabvány határozza meg:
fH = l/200 = 8100/200 = 40,5 mm.
Itt l = 8,10 m a gerenda támaszköze/fesztávolsága. L. a 14. oldalon.
A megoszló használati teher (14.old.; most a teljes hasznos teher tartós!):
q = qh = 68,1 kNm-1
= 68,1 Nmm-1
.
A berepedt (II) gerenda keresztmetszetének hajlítómerevsége:
EbIiII = Ebo/(1+φ)IiII = 2,88*104/(1+1,9)*1,05826*10
10 = 1,05096 *10
14 Nmm
2.
A mértékadó lehajlás:
fM = 5/384qhl4(EbIiII) = 5/384*68,1*(8100
4)/(1,05096*10
14) = 36,3 mm.
ELLENŐRZÉS:
fM = 36,3 mm < fH = 40,5 mm.
Tehát megfelel.
Megjegyzés:
a repedésmentes, vasalás nélküli betonkeresztmetszet (b) tehetetlenségi
nyomatéka:
Ib = bht3/12 = 300*650
3/12 = 6,8656*10
9 mm
4 = 0,6488IiII.
A betonkeresztmetszet (b) kúszás figyelembevétele nélküli (φ = 0)
hajlítómerevsége:
EboIb = 2,88*104*6,8656*10
9 = 1,9773*10
14 Nmm
2 = 1,88EbIiII.
Tehát a vasalás, a berepedés és a kúszás figyelembevételével mintegy 2-szer
akkora lehajlást kapunk, mint ezeknek a hatásoknak az elhanyagolásával.