a bronzkor a tisza mentén - finnországi magyarok...
TRANSCRIPT
1
A bronzkor a Tisza mentén
Készítette: Kávai Zsuzsanna
Iskola: Zentai Gimnázium 4/5
Mentor: Kávai László
2
„ Idézzük fel régi embereknek , hajdan élt , ma már
ismeretlen és ismert népeknek életét : ők is itt éltek
e tájon , sokan az írott emlékek határán is jóval túl ,
néha csupán egy – egy ködarabot , vagy cserépdarabot
hagyva meg „ olvasókönyvül ” a múltból . “
ie 15 000 - 8 000 PALEOLIT - 9 000
ie 8 000 - 5 500 MEZOLIT 9 000 - 5 500
ie 5 500 - 2 300 NEOLIT 5 500 - 3 200
ie 2 300 - 1 900 RÉZKOR 3 200 - 2 000
ie 1 900 - 1 000 BRONZKOR 2 000 - 950
ie 1 000 - ........ VASKOR 950 - ........
( SZEKERES LÁSZLÓ ) ( PREDRAG MEDOVIć )
A történelem egy olyan tudomány, ami választ adhat szinte minden kérdésünkre. A múltban
történt dolgokat közelebb hozza az emberhez. Annak, hogy kutatási témámnak választottam, van
egy kézzelfogható oka . Apukámnak van egy ( szerinte ) csodálatosan szép bronzkori ruhacsatja .
Olyan lelkesedéssel, vigyázattal tisztogatta, hogy felkeltette az én érdeklődésem is , és együtt
kezdtük bújni a könyveket , hogy megtudjuk kié lehetett , melyik nép művészetét dicséri .
3
Az emberiség talán egyik legnagyobb gazdasági forradalma az újkőkor ( neolitikum )
idején zajlott le . Amíg az őskőkorban a természet adottságait csupán felhasználta ( gyűjtögetés
, vadászat ) , addig a neolitikumban már mint a természet tudatos alakítója szerepel az ember .
Élete nem függ többé az időjárás szeszélyeitől , letelepült , jól épített házakban élt , földműve-
léssel és állattartással foglalkozott . Létrehozta a paraszti életforma alapjait és feltételeit . Ez az
életforma vonásait tekintve az elkövetkező évezredekben csak lassan módosult .
Az ember sokezer évvel ezelőtt elsajátította a szerszámkészítés fortélyait , megismer-
te a növénytermesztést és az állattenyésztést . Ez volt az előfeltétele annak a folyamatnak ,
amely a fémkorszak kezdetével indult el . A rezet kezdetben csak ékszerek élőállítására
használták . Később szerszámokat is kezdtek belőle készíteni , mivel sokkal előnyösebb volt
a kő és csonteszközöknél . ( Könnyen előállítható , a törött tárgy újrahasznosítható stb )
Hátrányos tulajdonsága , hogy puha , könnyen deformálódik . Miután rájöttek , hogy a rezet
ónnal esetleg antimonnal elegyítve egy új , szinte ideális anyagot kaphatnak , előállították a
BRONZOT . A bronz felfedezése , mint sok minden másé , a Közel –Keleten történt . A Tisza
mentén az első bronzeszközök ie. 1900 táján jelentek meg .
Egyébként a bronzkor keretében beszélhetünk először már kialakulófélben levő népekről ,
nagyobb , régészeti módszerekkel kirajzolható törzsszervezetekről .
A bronzkor ezer évét három részre - korai , középső és késői szakaszra oszthatjuk .
Vidékünkön a korai periódusban megkülönböztethető a perjámosi ( bánát északi fele ) , nagy –
révi (észak bácska ) és a vinkovcei ( szerémség ) kultúra . E korai időszaknak a jellemzője a ke-
rámiatárgyak egyszerűsége , a dísztelenség . A bronztárgyak közül gyakoriak a kalapált lemez –
ből készült diadémok , sarló alakú tűk ,huzalból készült gyűrűk és függők , poncolásos lemezek .
A bronzkor elején különböző népcsoportok mozgása és kultúrája csap össze a Pan-
non - síkságon . A helyi és idegen elemek ötvözetéből alakul aztán ki a középső bronzkori
kultúra ( ie 1700 – 1100 ) . Ez egy viszonylag nyugodt , békés paraszti fejlődés korszaka . Az
emberek aránylag nagy falvakban koncentrálódnak és elsősorban földműveléssel meg állatte-
nyésztéssel foglalkoznak . A korszaknak nevet adó bronz valójában ezekben a századokban
még szinte fényűzési cikknek számít . Egy akkoriban kialakuló viszonylag kisszámú katonai
és kereskedőréteg számára készítenek belőle ékszert és fegyvereket . Az időt , amikor a bronz
közszükségleti cikké válik , megindul a bronz fegyverek , ékszerek , munkaeszközök „ nagyipari”
termelése , későbronzkornak nevezzük .
A bronzkorban válik Európa szinte egész területe lakottá . A kő , csont , fa és réz már
nem tudta az emberek mindennapi szükségleteit kielégíteni . Az „ építőipar ” , a földművelés és
a lakosság mind nagyobb száma szükségessé tette új anyagok felhasználását . A bronz „ felfe –
dezése” valószínűleg valahol a Kaukázusban történhetett . A réz és ón különböző százalékú
keverésével ( kemény 80 : 20 közepes 85 : 15 és puha 90 : 10 arányú ) különböző finomságú és
keménységű bronzot kaptak .
A Tisza mentéhez legközelebbi rézbányákat a mai Erdély , kelet-Szerbia és Gornji
Milanovac közelében találhatunk . Ónbánya a mai Csehország területén volt , de valószínűleg a
nyersanyagot a Kaukázusból „ exportálták “ . Ha tudjuk hogy a réz olvadáspontja 1 100 C ,
akkor arézkor emberének igazi hőstettre volt szüksége , hogy a bronzot elő tudja állítani .
4
Különbözőúj „ iparágak “ jelentek meg a bronzkor kialakulásával ( bányászat , tervezés , öntés ,
kereskede lem ) .
A Tiszamentén ( és az egész mai Vajdaság területén ) a bronzkorban az éghajlat nagyon megfe –
lelő volt az itt élők számára . Túlnyomórészt meleg és száraz időszak jellemezte , egészen a
bronzkor középső szakaszáig . Ekkor az átlaghőmérséklet észrevehetően csökkent , jelentős eső-
zések kiséretében . Ennek az lett a következménye , hogy az addig lakott területek elmocsara –
sodtak . Ez különösen Bánát északi részeire jellemző , ahol a települések nyomait ezután csak
a mocsarakból kiemelkedő dombokon találhatjuk meg ( Mokrin , Mozsor , Törökbecse ) .
A Tisza – vidéken az ie XX század vége a korai bronzkor kezdete . Ahogy a réz isme -
rete sem a középső és a késő neolitikumban , hanem csak a rézkor derekára éreztette hatását
a gazdálkodásban és a mindennapi életben , úgy a bronz feltűnése sem forradalmasítja - változ-
tatja meg azonnal az itt élt közösségek életét . Csak a bronzkor legvégén ( ie Xll – lX sz ) válik
olyan hajtóerővé , ami a vas felfedezésének idejére gazdasági növekedést , a társadalom meg –
változását eredményezi .
„ Birodalmak “ tűnnek el , újak lépnek a történelem porondjára . Déli népcsoportok áramlanak a
Morava – Vardar völgyén és Bulgárián át a Duna – Tisza medencébe .
A vidékünkön a bronzkor első jól megfogható mozzanata a Pécel – Bádeni kultúra . ( Egy –egy
kultúrát arról a helyről - településről neveznek el , ahol először a nyomára bukkantak . Pl Bod-
rogkeresztúri , vučedoli , pécel-bádeni , nagyrévi , perjámosi – kultúra )
A Tisza mentén a bronzkor kezdetén a vučedoli elemekkel is színezett kostolaci népes –
ség és a gödörsíros kurgánok népe jelentette az alaplakosságot . Később ez kiegészült újabb
déli és északkeletről ideérkezett népcsoportokkal . Bizonyos azonban , hogy nem állandóan meg
települt , hosszú ideig egy helyben lakó népről van szó , ezért településeik is szegényesek .
( Makó , Kiszombor , Ószentiván környékén találjuk lelőhelyeiket )
Kerámiájára a belső oldalán díszített , sávozott háromszögekből , geometrikus mintákból
álló bevésett , mészbetéttel kitöltött díszítésű talpas tálak , egyfülű korsók , gömbös testű
edények a jellemzők .
Temetkezésük kizárólagosan hamvasztásos . Az edényeik formája a vučedoli és vinkovci
kerámiára emlékeztetnek . Ezidőtájt tűnik fel a Tisza jobb partján , bácskában , az adai
típusú kerámiával jellemezhető nép . Kerámiájuk erős szálakkal kötődik a ( mai )
vajdaság déli részén ekkor honos , déli eredetű vinkovci – kultúra és az óbéba csoport
formakincséhez . Temetkezésük vegyes ritusú ( zsugurított csontvázas és hamvasztásos )
5
Az Ada – csoport élete rövid életű , idővel beolvad a nagyrévi – kultúra dél – alföldi
csoportjába . E kultúra fontosabb lelőhelyei Ada , Radanovac , Hajdújárás , Algyő .
Ez utóbbi településen arany hajkarikákat és különböző kerámiadarabokat találtak .
Az Ada típus kerámiájára a hengeres nyakú korsók középtaggal osztott füllel , kúpos
hasú bögrék , az egyik oldalon nagy , a vele szemben lévő oldalon kicsi füllel ellátott
edények a jellemzők .
Velük egyidőben az Aranka partján élő , a Balkánról származó népcsoport már
kialakult bronzkori kultúrával rendelkezett . Hozzájuk köthető a bronznak esz –
közként való , nagyobb mérvű felhasználása (tőrök készítése ) . Temetőikben a halottakat
bronz és arany ékszerekkel , tűkkel , gyöngyökkel és gazdag edénymelléklettel temették el .
A férfiakat jobb , a nőket bal oldalukra zsugorított helyzetben temették. A gazdagabbak
arany melldísz lemezeket , bronz diadémot viseltek . ( Törökanizsai lelet ) Kerámiájuk
fekete színű , zöldes üveg-paszta , fajansz gyöngy . Mivel e nép főként földművelő volt ,
településeiken nagy , téglalap alakú favázas , agyaggal tapasztott falú házakat találunk agyag-
ból tapasztott tűzhelyekkel .
Ie. 1600 táján a bronzkor
fejlődésének tetőfokán volt , ezt az időszakot nevezzük a középső bronzkornak . A kerámia
és bronztárgyak készítése példátlanul magas szintet ért el . Az első bronz sarlók , tokos
balták , csákányok , rövid kardok megjelenésének időszaka ez . A korszak legkiemelkedőbb
képviselője vidékünkön a vattinai kultúra . Ie . 1300 körül a kárpát medencén végigvonult
egy nép , amely minden útjába eső ( így Bácska és Bánát ) népet elpusztított vagy menekü-
lésre késztetett . Sikerüket minden bizonnyal új tipusú hosszú kardjaiknak köszönhették .
Igazolja ezt a feltevést a számos kincslelet , amit a közelgő veszedelem hírére , sebtében
ástak föld alá tulajdonosaik .
Az új népesség a halomsíros kultúra köréhez tartozott . leleteik között megtalálhatóak a
kardok , lándzsák , karperecek valamint a spirálisan összehajtott kar - és lábdíszek .
6
Vidékünkön a középső bronzkorban jelenik meg a szőreg – perjámosi kultúra .
Ennek a bizonyítéka a Mokrin mellett feltárt temető . E nép sokáig az Aranka –
völgyében és ahhoz közeli mocsarakban élt . Erre a korra jellemző a majd négy-
száz éven át tartó békés bronzkori fejlődés . A lakosság koncentrálódik és a
településeken megjelennek a korabeli kézműves műhelyek ( szövés , fonás , faze –
kasság , bronzöntés ) . Sűrűn egymás mellett álló , gondosan díszített , egy – egy csa-
ládnak megfelelő nagyságú házakban élnek . Házaikban megtalálhatók az örlőkövek,
kerámiaégető – kenyérsütő kemencék , gabonatároló hombárok .
A vízparti szántókon búzát , árpát , rozst , kölest termesztenek . Állataik a ló , sertés ,
szarvasmarha , juh , kecske . A kocsi használata már általánosan elterjedt . Temetőik
a településről kivezető utak mentén találhatók . Halottaikat zsugorított fektetéssel ,
ékszereikkel , a társadalomban elfoglalt helyüket reprezentáló eszközökkel temették el .
7
Arany ékszerekkel , ruhatűkkel , karpereccel a nőket ; fegyverekkel , nyakékkel és
hajkarikával a férfiakat ; minden melléklet nélkül a szegényeket . Kerámia edényeik
rendkívül változatosak , készítésüknél valószínűleg lassú korongot használtak . Faze –
kasságuk szinte művészi színvonalú terméket produkál . Rombuszszájú , kétfülű korsóik ,
apró , bemélyített motívumokkal , bevésett vonalakkal díszített edényeik különálló fazekas-
ság létét sejtetik . Ószentiván , Rábé , Deszk , Tápé és Tiszasziget határában tárták fel tele –
püléseik maradványait . Gazdálkodásukban az állattartás döntő szerepet játszik a cserjés
legelőterületnek köszönhetően . Szinte a magyar honfoglalásig e terület jellemzője a füves
fás , cserjés legelő , amit csak az évszázadokon át folytatott túllegeltetés tesz tönkre .
Fémiparuk hiányában is viszonylag nagy mennyiségű bronzfegyverrel rendelkeztek , amit nagy-
állattartáson alapuló cserekereskedelemmel szerezhettek be . Sokszor több száz síros teme-
tőikben jól elkülöníthető a harcos , vezető réteg .
Az ie. XIV századi ún. nagyvándorlás az egész Kárpát medence etnikai térképét át-
rajzolta . Ez történt a Tisza – mentén is . A mészbetétes edények kultúráját használó nép
tájunkról elmenekült , és az al -Duna vidékére települt ahol nagy területen hosszú ideig
élő , sajátos késő bronzkori kultúrát hoztak létre .
A kor egyik legszebb ékszerlelete a Levelényi major mellett került elő . ( bronz spirálcsöve-
cskék , borostyángyöngyök stb valamint hat darab arany hajfonatdísz ) Új temetkezési szokás
a csontvázas temetkezési mód (zsugorított csontvázakkal ) alakul ki . Temetőik kicsik , kis
halmok alá temetkeznek , de az alföldi homokos talajon ezeket a halmokat az erózió elkop-
tatta . Az ie. XIII században a halomsíros kultúra népe szállja meg a tiszamentét . Lele teik
között a pecsétfejű tűk , a bordás karperecek és gyűrűk , bronzlemez övek , spirális gyűrűk a
jellemzők .
8
A leletek alapján rekonstruálhatjuk a férfiak viseletát , ami kaftánszerű ruhadarab volt félgöm-
bös bronz díszítessel , baloldalt nagy csont gombbal záródott . A női viselet jellemzője a két tű
amely a vállakon rögzítette a lepelszerű ruhadarabot . A gazdagabbak bronzlemez övet , spi –
rálcsövecske nyakláncot viseltek , nyitott sarut hordtak , spirálcső alakú lábujjgyűrűkkel .
Sok jel utal arra , hogy az évszázadok óta itt élt kultúrák átalakultak , felbomlottak . A
zsugorított csontvázas temetkezési mód mellett vidékünkön is megjelenik a hamvasztásos te-
metkezési mód . A sírleletek között találhatunk félgömbölyű , csavarttestű tűket , spirálos gyű-
rűket , arany varkocs díszeket . A kerámia fényes , fekete fémszerű , vékonyfalú kerámiatípus ,
melyet széles függőleges és besímított motívum jellemez . E leletanyag a Duna – Tisza közé –
nek déli részén , így vidékünkön is mindenütt megtalálható .
Ezidőben alakult ki a Gáva-kultúra egyik rokon kultúrája a Belegis II kultúra . Ennek hozzánk
területileg legközelebbi lelőhelye az úgynevezett Csóka – koppányparti lelet . E kultúra jellemző-
je hogy a települések kis méretűek , s valószínűleg rövid ideig voltak használatban . Halotti
szokásaikra az urnás – hamvasztásos temetkezés a jellemző .
A bronzkor harmadik szakasza az úgynevezett késő bronzkor . Az előző bizonytalan –
ság múltával megindult a nyugodt , békés fejlődés . Bizonyíték erre a bronzművesség ugrás –
szerű fejlődése . ( kések , borotvák , bronztűk sokasága )
A bronzkori települések zártak voltak , a nemzetségek külön csoportokat alkotva a települése-
ken belül . A házak négyszög alapú , függőleges fonott és sárral tapasztott falú építmények
voltak . A temetők a településeiken kívül voltak , gyakran természetes választóvonal volt kö-
zöttük . ( patak , mocsár stb )
9
A bronzkor ( Vajdaság területén talált ) legismertebb lelete a híres dupljajai kultikus kocsi . Egy
háromkerekű kocsin ülő , díszes köntösbe öltözött férfit három kacsa formájú madár húz .
A halomsíros kultúra ( hozzánk közeli ) jelentős lelőhelye Velebit . Itt 1970 augusztusában volt
egy nagyszabású régészeti ásatás . A feltárt sírok fele korhasztásos , a másik fele hamvasztásos
volt . A csontvázas sírokban általában gazdagabb leletanyag volt található . A halomsíros kultú –
ra jellegzetes kerámiája a kis , kerek hasú , magas nyakú , egyfülű csuprocska ; a kétfülű henge-
res talpon álló hasas edényke ; a kipördülő szájú . kidudorodásokkal díszített urna .
Területileg a legnagyobb feltárt lelőhely Mokrin mellett található . Az itt élt népesség a
marosi kultúrához tartozott . Feltételezik , hogy a temetőben mintegy 400 sír található , amiből
eddig 310 került feltárásra . ( A feltárás szenzációja a 11 koponya , amin sikeres ( ! ) sebészi be -
avatkozás nyomai találhatók . Mindez 3 000 évvel ezelőtt , bronzkésekkel elvégezve , fertőzés
nyomai nélkül ) Vidékünkön ezidőtájt jelenik meg az arany , mint ékszer .
Az életfeltételek nehezebbre válását , valamint különböző egészségi problémák megjelenését
sok lelet tanúsítja ( sok a gyereksír , skorbut , meningitisz , szinuszgyulladás nyomai a
csontvázakon ) , mindez az éghajlat rosszabbra fordulására , valamint a rossz táplálkozásra
vezethető vissza .
A bronzkor településeit folyó vagy egykori mocsarak parjának közelében ( víz és biztonság )
találhatjuk . Némelyik építmény mérete elérte a 14 x 6 méter nagyságot is . Otthonaik készí-
téséhez erős rudakra rőzsét , nádat kötöttek gyékénnyel , amelyet minden díszítés nélkül sár-
ral tapasztottak be . Fedőanyagul zsuppszalmát , kenderszárat vagy nádat használtak . A ház –
sorok között egy méter széles „ utca “ húzódott . A házakban ovális tűzhely , hálószoba , élés-
kamra , frizsider ( egy mélyebb gödör ) , edények tárolására szolgáló helyiség volt található .
10
Az építmény nagysága és belső berendezése utalt a tulajdonosának a társadalomban elfog-
lalt státusára .
A környék legjelentősebb települése , Feudvar bronzkori lakói ( ez jellemző az egész
tiszamentére is ) elsősorban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak . Bizonyíték rá a
sok-sok elszenesedett gabona és különböző kórók magvai amit az ásatások alkalmával találtak .
Az aránylag kis megművelt területen főként búzát , árpát , kölest termesztettek . A szántást
ökör - vontatta faekével végezték , szarvasagancs „ kapával “ lazították a földet .
A faekét idővel a fém váltotta fel , amivel mélyebb , minőségibb szántást tudtak elérni . Ennek
köszönve nagyobb területen , több gabonát vethettek , így több élelemhez is jutottak . ( Bronz –
kori eke maradványát a Törökbecse melletti Bordjos lelőhelyen tártak fel ) A learatott gabonát
cserép edényben melegítették , ezáltal a szem kipattogott . Ilyen cserépedényeket a Feudvar-i
lelőhelyről ismerünk . Feltételezések szerint ( a leletek alapján ) itt a bronzkor embere már sört
is készített . A sörkészítés mellett leletek bizonyítják hogy ismerte a sajt előállításának módját
is . Délmagyarország bronzkori embere bort is fogyasztott , de a tiszamentén nem találjuk
nyomát , hogy erre szőlőt termesztettek volna .
A már említett ló , kecske , disznó mellett a baromfi csak a bronzkor végén került a „ családba”
A vadászok őzre , szarvasra , vaddisznóra vadásztak . Fegyverük a nyíl , lándzsa volt . A Tisza kiter
11
jedt , több km árterülete a halászoknak volt jó vadászterülete , ahol harcsára , süllőre , pontyra
vadásztak . Találtak már olyan harcsa csontokat , melyek 300 kg-s hal maradványai voltak . A
Tiszamente legismertebb bronzkori településén a már említett Feudvaron több mint 150 000.
állati csontot gyűjtöttek össze a tudósok .
A tiszamente egyetlen ismert bronzkori „öntödéje“ szintén itt működött , amit a megtalált agyag
öntőminták bizonyítanak . Ugyanitt textilkészítő műhelyek nyomaira is bukkantak . A textil mell -
lett a nagy állatok bőrét is felhasználták a ruházkodásban .
Történelmi források bizonyítják , hogy a bronzkorban a Tisza nagyon veszélyes , szinte átjárha –
tatlan folyó volt , a gázlókat csak a helyi őslakosság ismerte . A Tisza-mente lakossága hajózva
a Tiszán , valószínűleg eljutott a Kárpátokig , ahonnan különböző ásványi anyagokat szállítottak
szükségleteik kielégítésére . Így „importálták“ a még mindig használatban lévő kőbaltát és a
malomkövet . A bronzkor embere készít először nagy mennyiségben gyerekjátékot .
Törökbecsénél még egy fontos leletet kell megemlíteni . Ez egy kézi mérleg darabjai , egy tálca
és 8 kő súly , amit a bronzöntésnél valamint a „kereskedelemben” használtak . Szécsánynál egy
egész bronztekercset találtak a régészek .
A bronzkor legnagyobb – igaz nem a Tiszamentén talált – lelete a Futaki , ami 17 kg fegyverből áll .
A bronzkorban kezdi az ember a fémet nemcsak fegyver vagy használati eszköz előállítására
használni , hanem dísztárgyakat is készít belőle . Leletekben gyakoriak a hajkarikák , láncok ,
gombok , övek és ruhakapcsok .
12
Bronz ruhakapocs , nagysága 18 cm , tökéletesen megőrzött állapotban , Felsőhegyen találták ;
bronz lándzsa szintén onnan való , 21 cm hosszú , hibátlan . Ugyanitt találták a 16 cm hosszú
bronz karddarabot , valamint a 4 cm nyílhegyet is .
E kor harcosai már kezdtek igazi katonaságra hasonlítani fegyverzetüket illetően . A termelők
és katonák mellett a kialakuló arisztokrácia is nagy „fémfogyasztó” volt , de ők az aranyat
részesítették előnyben . Találtak már arany dísztárgyakat e korból a Tisza mentén is . Egy
ilyen a Feketetó környékén talált színarany spirál is , mintegy 5 cm hosszúságával igazán le-
nyűgöző darabja a korabeli mester munkájának .
13
A középső bronzkorban kezdték a tiszamentén is használni a nagy agyagedényeket ,
amik urnaként szolgáltak a hamvasztásos temetéseknél . Ezekben az urnákban apró kis bál –
ványokat tettek az elhunyt hamvai mellé . Legismertebb lelete e kultúrának a már említett
dupljajai kocsi . Hasonló bálványokat találtak Versec és Mozsor környékén is .
A bronzkorban jelenik meg először az isteneknek ( szoborszerű ) ábrázolása emberi alakot
utánozva . A bronzkor emberének erős hitvilágát bizonyítják az apró kis bálványok , amik se-
gítettek megőrizni az ártó szellemektől pl. az állatállományt . Ilyen 3-4 cm nagyságú , nyakba –
akasztható kis állatfigurákat viselt a bronzkori pásztor „vagyona” megóvására , mint amiket a
közelmúltban találtak Tiszaszentmiklós környékén .
Isteneiknek áldozva a „konyhai menüből” válogatták a legfinomabb falatokat ( kenyér , sülthús ,
méz , gyümölcs ) , de nem volt ritka a bronzból és nemesfémből készült áldozati ajándék sem .
Nem önzetlen volt ez az ajándékozás . ( reciprok altruizmus !!! ) Ajándékért cserében elvárták az
isteneiktől az állatállomány megvédését , egészséget , a föld termékenységét ....
Vajdaság területén nagyonsok bronzkori lelőhelyet ismerünk . A legjelentősebbek :
VELEBIT MOKRIN HORGOS VATIN VERSEC DUBOVAC
ZSIDOVAR DUPLJAJA ILANDZA PERLEZ FEUDVAR BELEGIS
KAC PÉTERRÉVE GOMOLAVA GRADINA TISZAHEGYES CSÓKA
OROMHEGYES KISHOMOK HAJDÚJÁRÁS PAPHALOM MAGYARKANIZSA ......
14
- A nagyrévi kultúrához tartozó leleteket találtak Horgos határában lévő Szűcs – halmon.
Ezek kis , körte alakú csuprocskákból állnak .
- 1903 – ban Zentától délnyugatra , az oromparton találtak agyagedényeket , fazekakat ,
bögréket és aranyékszert is tartalmazó bronzkori sírokat .
- Az ötvenes években Oromhegyesen találtak földmunkák közben bronzkori agyagedé-
nyeket , amik ma a zentai múzeumban láthatók .
- A Velebiten 1954-ben kiásott sírban több, homokkőböl készített öntőmintát is találtak .
- A Szőreg – perjámosi kultúra jelentős települése a Magyarkanizsa keleti részén egykor
állt földvár területén feküdt . Temetőjére a mai rendőrállomás építése során bukkantak rá .
Halottaikat zsugorított helyzetben északra néző ( férfi ) , vagy déli ( nő ) irányban helyezték el a
sírban . A sírmellékletek nagyméretű tálak vagy kisebb bögrék voltak .
- 1898-ban Felsőhegy mellett a csésztói kanyarulatnál egy sírt ástak ki , ahol a csontváz
mellett bronz tűkön , bronz harci szekercén kívül egy hosszú kardot is találtak .
- Magyarkanizsán 1995 augusztusában árokásás közben a halásztéren rengeteg cserepet ,
csontokat agyagedényeket találtak . ( 10 cm vastag rovásos kerámialapok , fekete cserépdarabok
szinte kormosak , egy gyönyörű sárgára égetett cserépedény , egy emberi arcot ábrázoló cserép
ből készült szobordarab .)
15
- Szintén Magyarkanizsán a főtér északi részén bronzkori település maradványaira
bukkantak a régészek 2005-ben mintegy másfél méter mélységben . ( kagyló , csiga , halcsont
maradványok ,elszenesedett nád és apró rágcsálók csontjai , edénydarabok amit párhuzamosan
belekarcolt vonalak díszítettek ...) A napvilágra került anyagból valószínűleg a cserép pörgettyű
volt a legérdekesebb , mivel egy többezer éves gyerekjáték került a régészek kezébe .
A bronzkor befejezése és a vaskor kezdete közé lehetetlen éles határvonalat húzni . A vaskor
kialakulása valószínűleg az elapadó nyersanyag ( elsősorban az ón és antimon ) utánpótlásnak
a következménye . Erre pedig a szállítási útvonalakon élő különböző törzsek és törzsszövetsé-
gek közötti viszálykodások miatt került sor . Megszűnt a jól működő árucsere – forgalom , és
máris beköszöntött a válság .
De ez már nem ennek a dolgozatnak a témája .
16
FELHASZNÁLT IRODALOM :
MESTERHÁZY ZSOLT A MAGYAR ÓKOR KÁRPÁTI HÁZ 2003
PREDRAG MEDOVIĆ PRAISTORIJA NA TLU VOJVODINE PROMETEJ 1992
JOVAN TODOROVIĆ KATALOG PRAISTORIJSKIH METALNIH PREDMETA PROMETEJ 1990
DUDÁS GYULA BÁCS-BODROGH V.M. RÉGÉSZETI EMLÉKEI BUDAPEST 1886
MARGALITS E – IVÁNYI I BÁCS-BODROGH V.M. TÖRT. TÁRSULAT ÉVKÖNYVEI BITTERMANN 1885
SZEKERES LÁSZLÓ AMIT AZ IDŐ ELTEMETETT FORUM 1996
XXXXXXXXXXXXXX A BRONZKOR RÉGÉSZETI LELETEI
KRISTÓ GYULA ....... SZEGED TÖRTÉNETE I. SOMOGYI K 1983
DOBOS JÁNOS ...... ZENTA MONOGRÁFIÁJA I. DUDÁS GYULA 2000
DOBOS JÁNOS ..... KANIZSA MONOGRÁFIÁJA I. CNESA 1995
SZOMBATHY VIKTOR A MAGYAR RÉGÉSZET REGÉNYE PANORÁMA 1968
A FOTÓKON BEMUTATOTT LELETEK CSONTI I. , SZÉCSI L . , KÁVAI L. TULAJDONA .