1

A bronzkor a Tisza mentén

Készítette: Kávai Zsuzsanna

Iskola: Zentai Gimnázium 4/5

Mentor: Kávai László

2

„ Idézzük fel régi embereknek , hajdan élt , ma már

ismeretlen és ismert népeknek életét : ők is itt éltek

e tájon , sokan az írott emlékek határán is jóval túl ,

néha csupán egy – egy ködarabot , vagy cserépdarabot

hagyva meg „ olvasókönyvül ” a múltból . “

ie 15 000 - 8 000 PALEOLIT - 9 000

ie 8 000 - 5 500 MEZOLIT 9 000 - 5 500

ie 5 500 - 2 300 NEOLIT 5 500 - 3 200

ie 2 300 - 1 900 RÉZKOR 3 200 - 2 000

ie 1 900 - 1 000 BRONZKOR 2 000 - 950

ie 1 000 - ........ VASKOR 950 - ........

( SZEKERES LÁSZLÓ ) ( PREDRAG MEDOVIć )

A történelem egy olyan tudomány, ami választ adhat szinte minden kérdésünkre. A múltban

történt dolgokat közelebb hozza az emberhez. Annak, hogy kutatási témámnak választottam, van

egy kézzelfogható oka . Apukámnak van egy ( szerinte ) csodálatosan szép bronzkori ruhacsatja .

Olyan lelkesedéssel, vigyázattal tisztogatta, hogy felkeltette az én érdeklődésem is , és együtt

kezdtük bújni a könyveket , hogy megtudjuk kié lehetett , melyik nép művészetét dicséri .

3

Az emberiség talán egyik legnagyobb gazdasági forradalma az újkőkor ( neolitikum )

idején zajlott le . Amíg az őskőkorban a természet adottságait csupán felhasználta ( gyűjtögetés

, vadászat ) , addig a neolitikumban már mint a természet tudatos alakítója szerepel az ember .

Élete nem függ többé az időjárás szeszélyeitől , letelepült , jól épített házakban élt , földműve-

léssel és állattartással foglalkozott . Létrehozta a paraszti életforma alapjait és feltételeit . Ez az

életforma vonásait tekintve az elkövetkező évezredekben csak lassan módosult .

Az ember sokezer évvel ezelőtt elsajátította a szerszámkészítés fortélyait , megismer-

te a növénytermesztést és az állattenyésztést . Ez volt az előfeltétele annak a folyamatnak ,

amely a fémkorszak kezdetével indult el . A rezet kezdetben csak ékszerek élőállítására

használták . Később szerszámokat is kezdtek belőle készíteni , mivel sokkal előnyösebb volt

a kő és csonteszközöknél . ( Könnyen előállítható , a törött tárgy újrahasznosítható stb )

Hátrányos tulajdonsága , hogy puha , könnyen deformálódik . Miután rájöttek , hogy a rezet

ónnal esetleg antimonnal elegyítve egy új , szinte ideális anyagot kaphatnak , előállították a

BRONZOT . A bronz felfedezése , mint sok minden másé , a Közel –Keleten történt . A Tisza

mentén az első bronzeszközök ie. 1900 táján jelentek meg .

Egyébként a bronzkor keretében beszélhetünk először már kialakulófélben levő népekről ,

nagyobb , régészeti módszerekkel kirajzolható törzsszervezetekről .

A bronzkor ezer évét három részre - korai , középső és késői szakaszra oszthatjuk .

Vidékünkön a korai periódusban megkülönböztethető a perjámosi ( bánát északi fele ) , nagy –

révi (észak bácska ) és a vinkovcei ( szerémség ) kultúra . E korai időszaknak a jellemzője a ke-

rámiatárgyak egyszerűsége , a dísztelenség . A bronztárgyak közül gyakoriak a kalapált lemez –

ből készült diadémok , sarló alakú tűk ,huzalból készült gyűrűk és függők , poncolásos lemezek .

A bronzkor elején különböző népcsoportok mozgása és kultúrája csap össze a Pan-

non - síkságon . A helyi és idegen elemek ötvözetéből alakul aztán ki a középső bronzkori

kultúra ( ie 1700 – 1100 ) . Ez egy viszonylag nyugodt , békés paraszti fejlődés korszaka . Az

emberek aránylag nagy falvakban koncentrálódnak és elsősorban földműveléssel meg állatte-

nyésztéssel foglalkoznak . A korszaknak nevet adó bronz valójában ezekben a századokban

még szinte fényűzési cikknek számít . Egy akkoriban kialakuló viszonylag kisszámú katonai

és kereskedőréteg számára készítenek belőle ékszert és fegyvereket . Az időt , amikor a bronz

közszükségleti cikké válik , megindul a bronz fegyverek , ékszerek , munkaeszközök „ nagyipari”

termelése , későbronzkornak nevezzük .

A bronzkorban válik Európa szinte egész területe lakottá . A kő , csont , fa és réz már

nem tudta az emberek mindennapi szükségleteit kielégíteni . Az „ építőipar ” , a földművelés és

a lakosság mind nagyobb száma szükségessé tette új anyagok felhasználását . A bronz „ felfe –

dezése” valószínűleg valahol a Kaukázusban történhetett . A réz és ón különböző százalékú

keverésével ( kemény 80 : 20 közepes 85 : 15 és puha 90 : 10 arányú ) különböző finomságú és

keménységű bronzot kaptak .

A Tisza mentéhez legközelebbi rézbányákat a mai Erdély , kelet-Szerbia és Gornji

Milanovac közelében találhatunk . Ónbánya a mai Csehország területén volt , de valószínűleg a

nyersanyagot a Kaukázusból „ exportálták “ . Ha tudjuk hogy a réz olvadáspontja 1 100 C ,

akkor arézkor emberének igazi hőstettre volt szüksége , hogy a bronzot elő tudja állítani .

4

Különbözőúj „ iparágak “ jelentek meg a bronzkor kialakulásával ( bányászat , tervezés , öntés ,

kereskede lem ) .

A Tiszamentén ( és az egész mai Vajdaság területén ) a bronzkorban az éghajlat nagyon megfe –

lelő volt az itt élők számára . Túlnyomórészt meleg és száraz időszak jellemezte , egészen a

bronzkor középső szakaszáig . Ekkor az átlaghőmérséklet észrevehetően csökkent , jelentős eső-

zések kiséretében . Ennek az lett a következménye , hogy az addig lakott területek elmocsara –

sodtak . Ez különösen Bánát északi részeire jellemző , ahol a települések nyomait ezután csak

a mocsarakból kiemelkedő dombokon találhatjuk meg ( Mokrin , Mozsor , Törökbecse ) .

A Tisza – vidéken az ie XX század vége a korai bronzkor kezdete . Ahogy a réz isme -

rete sem a középső és a késő neolitikumban , hanem csak a rézkor derekára éreztette hatását

a gazdálkodásban és a mindennapi életben , úgy a bronz feltűnése sem forradalmasítja - változ-

tatja meg azonnal az itt élt közösségek életét . Csak a bronzkor legvégén ( ie Xll – lX sz ) válik

olyan hajtóerővé , ami a vas felfedezésének idejére gazdasági növekedést , a társadalom meg –

változását eredményezi .

„ Birodalmak “ tűnnek el , újak lépnek a történelem porondjára . Déli népcsoportok áramlanak a

Morava – Vardar völgyén és Bulgárián át a Duna – Tisza medencébe .

A vidékünkön a bronzkor első jól megfogható mozzanata a Pécel – Bádeni kultúra . ( Egy –egy

kultúrát arról a helyről - településről neveznek el , ahol először a nyomára bukkantak . Pl Bod-

rogkeresztúri , vučedoli , pécel-bádeni , nagyrévi , perjámosi – kultúra )

A Tisza mentén a bronzkor kezdetén a vučedoli elemekkel is színezett kostolaci népes –

ség és a gödörsíros kurgánok népe jelentette az alaplakosságot . Később ez kiegészült újabb

déli és északkeletről ideérkezett népcsoportokkal . Bizonyos azonban , hogy nem állandóan meg

települt , hosszú ideig egy helyben lakó népről van szó , ezért településeik is szegényesek .

( Makó , Kiszombor , Ószentiván környékén találjuk lelőhelyeiket )

Kerámiájára a belső oldalán díszített , sávozott háromszögekből , geometrikus mintákból

álló bevésett , mészbetéttel kitöltött díszítésű talpas tálak , egyfülű korsók , gömbös testű

edények a jellemzők .

Temetkezésük kizárólagosan hamvasztásos . Az edényeik formája a vučedoli és vinkovci

kerámiára emlékeztetnek . Ezidőtájt tűnik fel a Tisza jobb partján , bácskában , az adai

típusú kerámiával jellemezhető nép . Kerámiájuk erős szálakkal kötődik a ( mai )

vajdaság déli részén ekkor honos , déli eredetű vinkovci – kultúra és az óbéba csoport

formakincséhez . Temetkezésük vegyes ritusú ( zsugurított csontvázas és hamvasztásos )

5

Az Ada – csoport élete rövid életű , idővel beolvad a nagyrévi – kultúra dél – alföldi

csoportjába . E kultúra fontosabb lelőhelyei Ada , Radanovac , Hajdújárás , Algyő .

Ez utóbbi településen arany hajkarikákat és különböző kerámiadarabokat találtak .

Az Ada típus kerámiájára a hengeres nyakú korsók középtaggal osztott füllel , kúpos

hasú bögrék , az egyik oldalon nagy , a vele szemben lévő oldalon kicsi füllel ellátott

edények a jellemzők .

Velük egyidőben az Aranka partján élő , a Balkánról származó népcsoport már

kialakult bronzkori kultúrával rendelkezett . Hozzájuk köthető a bronznak esz –

közként való , nagyobb mérvű felhasználása (tőrök készítése ) . Temetőikben a halottakat

bronz és arany ékszerekkel , tűkkel , gyöngyökkel és gazdag edénymelléklettel temették el .

A férfiakat jobb , a nőket bal oldalukra zsugorított helyzetben temették. A gazdagabbak

arany melldísz lemezeket , bronz diadémot viseltek . ( Törökanizsai lelet ) Kerámiájuk

fekete színű , zöldes üveg-paszta , fajansz gyöngy . Mivel e nép főként földművelő volt ,

településeiken nagy , téglalap alakú favázas , agyaggal tapasztott falú házakat találunk agyag-

ból tapasztott tűzhelyekkel .

Ie. 1600 táján a bronzkor

fejlődésének tetőfokán volt , ezt az időszakot nevezzük a középső bronzkornak . A kerámia

és bronztárgyak készítése példátlanul magas szintet ért el . Az első bronz sarlók , tokos

balták , csákányok , rövid kardok megjelenésének időszaka ez . A korszak legkiemelkedőbb

képviselője vidékünkön a vattinai kultúra . Ie . 1300 körül a kárpát medencén végigvonult

egy nép , amely minden útjába eső ( így Bácska és Bánát ) népet elpusztított vagy menekü-

lésre késztetett . Sikerüket minden bizonnyal új tipusú hosszú kardjaiknak köszönhették .

Igazolja ezt a feltevést a számos kincslelet , amit a közelgő veszedelem hírére , sebtében

ástak föld alá tulajdonosaik .

Az új népesség a halomsíros kultúra köréhez tartozott . leleteik között megtalálhatóak a

kardok , lándzsák , karperecek valamint a spirálisan összehajtott kar - és lábdíszek .

6

Vidékünkön a középső bronzkorban jelenik meg a szőreg – perjámosi kultúra .

Ennek a bizonyítéka a Mokrin mellett feltárt temető . E nép sokáig az Aranka –

völgyében és ahhoz közeli mocsarakban élt . Erre a korra jellemző a majd négy-

száz éven át tartó békés bronzkori fejlődés . A lakosság koncentrálódik és a

településeken megjelennek a korabeli kézműves műhelyek ( szövés , fonás , faze –

kasság , bronzöntés ) . Sűrűn egymás mellett álló , gondosan díszített , egy – egy csa-

ládnak megfelelő nagyságú házakban élnek . Házaikban megtalálhatók az örlőkövek,

kerámiaégető – kenyérsütő kemencék , gabonatároló hombárok .

A vízparti szántókon búzát , árpát , rozst , kölest termesztenek . Állataik a ló , sertés ,

szarvasmarha , juh , kecske . A kocsi használata már általánosan elterjedt . Temetőik

a településről kivezető utak mentén találhatók . Halottaikat zsugorított fektetéssel ,

ékszereikkel , a társadalomban elfoglalt helyüket reprezentáló eszközökkel temették el .

7

Arany ékszerekkel , ruhatűkkel , karpereccel a nőket ; fegyverekkel , nyakékkel és

hajkarikával a férfiakat ; minden melléklet nélkül a szegényeket . Kerámia edényeik

rendkívül változatosak , készítésüknél valószínűleg lassú korongot használtak . Faze –

kasságuk szinte művészi színvonalú terméket produkál . Rombuszszájú , kétfülű korsóik ,

apró , bemélyített motívumokkal , bevésett vonalakkal díszített edényeik különálló fazekas-

ság létét sejtetik . Ószentiván , Rábé , Deszk , Tápé és Tiszasziget határában tárták fel tele –

püléseik maradványait . Gazdálkodásukban az állattartás döntő szerepet játszik a cserjés

legelőterületnek köszönhetően . Szinte a magyar honfoglalásig e terület jellemzője a füves

fás , cserjés legelő , amit csak az évszázadokon át folytatott túllegeltetés tesz tönkre .

Fémiparuk hiányában is viszonylag nagy mennyiségű bronzfegyverrel rendelkeztek , amit nagy-

állattartáson alapuló cserekereskedelemmel szerezhettek be . Sokszor több száz síros teme-

tőikben jól elkülöníthető a harcos , vezető réteg .

Az ie. XIV századi ún. nagyvándorlás az egész Kárpát medence etnikai térképét át-

rajzolta . Ez történt a Tisza – mentén is . A mészbetétes edények kultúráját használó nép

tájunkról elmenekült , és az al -Duna vidékére települt ahol nagy területen hosszú ideig

élő , sajátos késő bronzkori kultúrát hoztak létre .

A kor egyik legszebb ékszerlelete a Levelényi major mellett került elő . ( bronz spirálcsöve-

cskék , borostyángyöngyök stb valamint hat darab arany hajfonatdísz ) Új temetkezési szokás

a csontvázas temetkezési mód (zsugorított csontvázakkal ) alakul ki . Temetőik kicsik , kis

halmok alá temetkeznek , de az alföldi homokos talajon ezeket a halmokat az erózió elkop-

tatta . Az ie. XIII században a halomsíros kultúra népe szállja meg a tiszamentét . Lele teik

között a pecsétfejű tűk , a bordás karperecek és gyűrűk , bronzlemez övek , spirális gyűrűk a

jellemzők .

8

A leletek alapján rekonstruálhatjuk a férfiak viseletát , ami kaftánszerű ruhadarab volt félgöm-

bös bronz díszítessel , baloldalt nagy csont gombbal záródott . A női viselet jellemzője a két tű

amely a vállakon rögzítette a lepelszerű ruhadarabot . A gazdagabbak bronzlemez övet , spi –

rálcsövecske nyakláncot viseltek , nyitott sarut hordtak , spirálcső alakú lábujjgyűrűkkel .

Sok jel utal arra , hogy az évszázadok óta itt élt kultúrák átalakultak , felbomlottak . A

zsugorított csontvázas temetkezési mód mellett vidékünkön is megjelenik a hamvasztásos te-

metkezési mód . A sírleletek között találhatunk félgömbölyű , csavarttestű tűket , spirálos gyű-

rűket , arany varkocs díszeket . A kerámia fényes , fekete fémszerű , vékonyfalú kerámiatípus ,

melyet széles függőleges és besímított motívum jellemez . E leletanyag a Duna – Tisza közé –

nek déli részén , így vidékünkön is mindenütt megtalálható .

Ezidőben alakult ki a Gáva-kultúra egyik rokon kultúrája a Belegis II kultúra . Ennek hozzánk

területileg legközelebbi lelőhelye az úgynevezett Csóka – koppányparti lelet . E kultúra jellemző-

je hogy a települések kis méretűek , s valószínűleg rövid ideig voltak használatban . Halotti

szokásaikra az urnás – hamvasztásos temetkezés a jellemző .

A bronzkor harmadik szakasza az úgynevezett késő bronzkor . Az előző bizonytalan –

ság múltával megindult a nyugodt , békés fejlődés . Bizonyíték erre a bronzművesség ugrás –

szerű fejlődése . ( kések , borotvák , bronztűk sokasága )

A bronzkori települések zártak voltak , a nemzetségek külön csoportokat alkotva a települése-

ken belül . A házak négyszög alapú , függőleges fonott és sárral tapasztott falú építmények

voltak . A temetők a településeiken kívül voltak , gyakran természetes választóvonal volt kö-

zöttük . ( patak , mocsár stb )

9

A bronzkor ( Vajdaság területén talált ) legismertebb lelete a híres dupljajai kultikus kocsi . Egy

háromkerekű kocsin ülő , díszes köntösbe öltözött férfit három kacsa formájú madár húz .

A halomsíros kultúra ( hozzánk közeli ) jelentős lelőhelye Velebit . Itt 1970 augusztusában volt

egy nagyszabású régészeti ásatás . A feltárt sírok fele korhasztásos , a másik fele hamvasztásos

volt . A csontvázas sírokban általában gazdagabb leletanyag volt található . A halomsíros kultú –

ra jellegzetes kerámiája a kis , kerek hasú , magas nyakú , egyfülű csuprocska ; a kétfülű henge-

res talpon álló hasas edényke ; a kipördülő szájú . kidudorodásokkal díszített urna .

Területileg a legnagyobb feltárt lelőhely Mokrin mellett található . Az itt élt népesség a

marosi kultúrához tartozott . Feltételezik , hogy a temetőben mintegy 400 sír található , amiből

eddig 310 került feltárásra . ( A feltárás szenzációja a 11 koponya , amin sikeres ( ! ) sebészi be -

avatkozás nyomai találhatók . Mindez 3 000 évvel ezelőtt , bronzkésekkel elvégezve , fertőzés

nyomai nélkül ) Vidékünkön ezidőtájt jelenik meg az arany , mint ékszer .

Az életfeltételek nehezebbre válását , valamint különböző egészségi problémák megjelenését

sok lelet tanúsítja ( sok a gyereksír , skorbut , meningitisz , szinuszgyulladás nyomai a

csontvázakon ) , mindez az éghajlat rosszabbra fordulására , valamint a rossz táplálkozásra

vezethető vissza .

A bronzkor településeit folyó vagy egykori mocsarak parjának közelében ( víz és biztonság )

találhatjuk . Némelyik építmény mérete elérte a 14 x 6 méter nagyságot is . Otthonaik készí-

téséhez erős rudakra rőzsét , nádat kötöttek gyékénnyel , amelyet minden díszítés nélkül sár-

ral tapasztottak be . Fedőanyagul zsuppszalmát , kenderszárat vagy nádat használtak . A ház –

sorok között egy méter széles „ utca “ húzódott . A házakban ovális tűzhely , hálószoba , élés-

kamra , frizsider ( egy mélyebb gödör ) , edények tárolására szolgáló helyiség volt található .

10

Az építmény nagysága és belső berendezése utalt a tulajdonosának a társadalomban elfog-

lalt státusára .

A környék legjelentősebb települése , Feudvar bronzkori lakói ( ez jellemző az egész

tiszamentére is ) elsősorban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak . Bizonyíték rá a

sok-sok elszenesedett gabona és különböző kórók magvai amit az ásatások alkalmával találtak .

Az aránylag kis megművelt területen főként búzát , árpát , kölest termesztettek . A szántást

ökör - vontatta faekével végezték , szarvasagancs „ kapával “ lazították a földet .

A faekét idővel a fém váltotta fel , amivel mélyebb , minőségibb szántást tudtak elérni . Ennek

köszönve nagyobb területen , több gabonát vethettek , így több élelemhez is jutottak . ( Bronz –

kori eke maradványát a Törökbecse melletti Bordjos lelőhelyen tártak fel ) A learatott gabonát

cserép edényben melegítették , ezáltal a szem kipattogott . Ilyen cserépedényeket a Feudvar-i

lelőhelyről ismerünk . Feltételezések szerint ( a leletek alapján ) itt a bronzkor embere már sört

is készített . A sörkészítés mellett leletek bizonyítják hogy ismerte a sajt előállításának módját

is . Délmagyarország bronzkori embere bort is fogyasztott , de a tiszamentén nem találjuk

nyomát , hogy erre szőlőt termesztettek volna .

A már említett ló , kecske , disznó mellett a baromfi csak a bronzkor végén került a „ családba”

A vadászok őzre , szarvasra , vaddisznóra vadásztak . Fegyverük a nyíl , lándzsa volt . A Tisza kiter

11

jedt , több km árterülete a halászoknak volt jó vadászterülete , ahol harcsára , süllőre , pontyra

vadásztak . Találtak már olyan harcsa csontokat , melyek 300 kg-s hal maradványai voltak . A

Tiszamente legismertebb bronzkori településén a már említett Feudvaron több mint 150 000.

állati csontot gyűjtöttek össze a tudósok .

A tiszamente egyetlen ismert bronzkori „öntödéje“ szintén itt működött , amit a megtalált agyag

öntőminták bizonyítanak . Ugyanitt textilkészítő műhelyek nyomaira is bukkantak . A textil mell -

lett a nagy állatok bőrét is felhasználták a ruházkodásban .

Történelmi források bizonyítják , hogy a bronzkorban a Tisza nagyon veszélyes , szinte átjárha –

tatlan folyó volt , a gázlókat csak a helyi őslakosság ismerte . A Tisza-mente lakossága hajózva

a Tiszán , valószínűleg eljutott a Kárpátokig , ahonnan különböző ásványi anyagokat szállítottak

szükségleteik kielégítésére . Így „importálták“ a még mindig használatban lévő kőbaltát és a

malomkövet . A bronzkor embere készít először nagy mennyiségben gyerekjátékot .

Törökbecsénél még egy fontos leletet kell megemlíteni . Ez egy kézi mérleg darabjai , egy tálca

és 8 kő súly , amit a bronzöntésnél valamint a „kereskedelemben” használtak . Szécsánynál egy

egész bronztekercset találtak a régészek .

A bronzkor legnagyobb – igaz nem a Tiszamentén talált – lelete a Futaki , ami 17 kg fegyverből áll .

A bronzkorban kezdi az ember a fémet nemcsak fegyver vagy használati eszköz előállítására

használni , hanem dísztárgyakat is készít belőle . Leletekben gyakoriak a hajkarikák , láncok ,

gombok , övek és ruhakapcsok .

12

Bronz ruhakapocs , nagysága 18 cm , tökéletesen megőrzött állapotban , Felsőhegyen találták ;

bronz lándzsa szintén onnan való , 21 cm hosszú , hibátlan . Ugyanitt találták a 16 cm hosszú

bronz karddarabot , valamint a 4 cm nyílhegyet is .

E kor harcosai már kezdtek igazi katonaságra hasonlítani fegyverzetüket illetően . A termelők

és katonák mellett a kialakuló arisztokrácia is nagy „fémfogyasztó” volt , de ők az aranyat

részesítették előnyben . Találtak már arany dísztárgyakat e korból a Tisza mentén is . Egy

ilyen a Feketetó környékén talált színarany spirál is , mintegy 5 cm hosszúságával igazán le-

nyűgöző darabja a korabeli mester munkájának .

13

A középső bronzkorban kezdték a tiszamentén is használni a nagy agyagedényeket ,

amik urnaként szolgáltak a hamvasztásos temetéseknél . Ezekben az urnákban apró kis bál –

ványokat tettek az elhunyt hamvai mellé . Legismertebb lelete e kultúrának a már említett

dupljajai kocsi . Hasonló bálványokat találtak Versec és Mozsor környékén is .

A bronzkorban jelenik meg először az isteneknek ( szoborszerű ) ábrázolása emberi alakot

utánozva . A bronzkor emberének erős hitvilágát bizonyítják az apró kis bálványok , amik se-

gítettek megőrizni az ártó szellemektől pl. az állatállományt . Ilyen 3-4 cm nagyságú , nyakba –

akasztható kis állatfigurákat viselt a bronzkori pásztor „vagyona” megóvására , mint amiket a

közelmúltban találtak Tiszaszentmiklós környékén .

Isteneiknek áldozva a „konyhai menüből” válogatták a legfinomabb falatokat ( kenyér , sülthús ,

méz , gyümölcs ) , de nem volt ritka a bronzból és nemesfémből készült áldozati ajándék sem .

Nem önzetlen volt ez az ajándékozás . ( reciprok altruizmus !!! ) Ajándékért cserében elvárták az

isteneiktől az állatállomány megvédését , egészséget , a föld termékenységét ....

Vajdaság területén nagyonsok bronzkori lelőhelyet ismerünk . A legjelentősebbek :

VELEBIT MOKRIN HORGOS VATIN VERSEC DUBOVAC

ZSIDOVAR DUPLJAJA ILANDZA PERLEZ FEUDVAR BELEGIS

KAC PÉTERRÉVE GOMOLAVA GRADINA TISZAHEGYES CSÓKA

OROMHEGYES KISHOMOK HAJDÚJÁRÁS PAPHALOM MAGYARKANIZSA ......

14

- A nagyrévi kultúrához tartozó leleteket találtak Horgos határában lévő Szűcs – halmon.

Ezek kis , körte alakú csuprocskákból állnak .

- 1903 – ban Zentától délnyugatra , az oromparton találtak agyagedényeket , fazekakat ,

bögréket és aranyékszert is tartalmazó bronzkori sírokat .

- Az ötvenes években Oromhegyesen találtak földmunkák közben bronzkori agyagedé-

nyeket , amik ma a zentai múzeumban láthatók .

- A Velebiten 1954-ben kiásott sírban több, homokkőböl készített öntőmintát is találtak .

- A Szőreg – perjámosi kultúra jelentős települése a Magyarkanizsa keleti részén egykor

állt földvár területén feküdt . Temetőjére a mai rendőrállomás építése során bukkantak rá .

Halottaikat zsugorított helyzetben északra néző ( férfi ) , vagy déli ( nő ) irányban helyezték el a

sírban . A sírmellékletek nagyméretű tálak vagy kisebb bögrék voltak .

- 1898-ban Felsőhegy mellett a csésztói kanyarulatnál egy sírt ástak ki , ahol a csontváz

mellett bronz tűkön , bronz harci szekercén kívül egy hosszú kardot is találtak .

- Magyarkanizsán 1995 augusztusában árokásás közben a halásztéren rengeteg cserepet ,

csontokat agyagedényeket találtak . ( 10 cm vastag rovásos kerámialapok , fekete cserépdarabok

szinte kormosak , egy gyönyörű sárgára égetett cserépedény , egy emberi arcot ábrázoló cserép

ből készült szobordarab .)

15

- Szintén Magyarkanizsán a főtér északi részén bronzkori település maradványaira

bukkantak a régészek 2005-ben mintegy másfél méter mélységben . ( kagyló , csiga , halcsont

maradványok ,elszenesedett nád és apró rágcsálók csontjai , edénydarabok amit párhuzamosan

belekarcolt vonalak díszítettek ...) A napvilágra került anyagból valószínűleg a cserép pörgettyű

volt a legérdekesebb , mivel egy többezer éves gyerekjáték került a régészek kezébe .

A bronzkor befejezése és a vaskor kezdete közé lehetetlen éles határvonalat húzni . A vaskor

kialakulása valószínűleg az elapadó nyersanyag ( elsősorban az ón és antimon ) utánpótlásnak

a következménye . Erre pedig a szállítási útvonalakon élő különböző törzsek és törzsszövetsé-

gek közötti viszálykodások miatt került sor . Megszűnt a jól működő árucsere – forgalom , és

máris beköszöntött a válság .

De ez már nem ennek a dolgozatnak a témája .

16

FELHASZNÁLT IRODALOM :

MESTERHÁZY ZSOLT A MAGYAR ÓKOR KÁRPÁTI HÁZ 2003

PREDRAG MEDOVIĆ PRAISTORIJA NA TLU VOJVODINE PROMETEJ 1992

JOVAN TODOROVIĆ KATALOG PRAISTORIJSKIH METALNIH PREDMETA PROMETEJ 1990

DUDÁS GYULA BÁCS-BODROGH V.M. RÉGÉSZETI EMLÉKEI BUDAPEST 1886

MARGALITS E – IVÁNYI I BÁCS-BODROGH V.M. TÖRT. TÁRSULAT ÉVKÖNYVEI BITTERMANN 1885

SZEKERES LÁSZLÓ AMIT AZ IDŐ ELTEMETETT FORUM 1996

XXXXXXXXXXXXXX A BRONZKOR RÉGÉSZETI LELETEI

KRISTÓ GYULA ....... SZEGED TÖRTÉNETE I. SOMOGYI K 1983

DOBOS JÁNOS ...... ZENTA MONOGRÁFIÁJA I. DUDÁS GYULA 2000

DOBOS JÁNOS ..... KANIZSA MONOGRÁFIÁJA I. CNESA 1995

SZOMBATHY VIKTOR A MAGYAR RÉGÉSZET REGÉNYE PANORÁMA 1968

A FOTÓKON BEMUTATOTT LELETEK CSONTI I. , SZÉCSI L . , KÁVAI L. TULAJDONA .