ISBN 80-7089-391-5

1

A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona1918—2004

Madách-Posonium

elter.andrasRectangle

Madách-Posonium

A cseh/szlovákiaimagyar irodalom

lexikona1918–2004

Fõszerkesztõ:Fónod Zoltán

Második javított, bõvített kiadás

Madách-Posonium

Korszakszerkesztõk1918–1945TURCZEL LAJOS1945–2005SZEBERÉNYI ZOLTÁN

MunkatársakBÁRCZI ZSÓFIACSEHY ZOLTÁN+ CSANDA SÁNDORDUKA ZÓLYOMI EMESEFÓNOD ZOLTÁNGRENDEL LAJOSKÁZMÉR MIKLÓSKUBIÈKA KUCSERA KLÁRA+ KULCSÁR TIBORLACZA TIHAMÉRLISZKA JÓZSEFMAYER JUDIT+ OZSVALD ÁRPÁDPOLGÁR ANIKÓ+ SÁNDOR LÁSZLÓSZEBERÉNYI ZOLTÁNTÕZSÉR ÁRPÁDTURCZEL LAJOS+ VARGA ERZSÉBET

Felelõs szerkesztõK. CSÉFALVAY ESZTERKOCSIS ARANKA

SzerkesztõCZAGÁNY ERZSÉBET

Nyelvi szerkesztõMAYER JUDITO. BERTHA MÁRIA

Mûszaki szerkesztõVARGA LAJOS

© Madách-Posonium, 2004ISBN80-7089-391-5

A lexikon szerzõinekbetûjegyeiB. ZS. BÁRCZI ZSÓFIACS. S. CSANDA SÁNDORCS. Z. CSEHY ZOLTÁND. Z. E. DUKA ZÓLYOMI EMESEF. Z. FÓNOD ZOLTÁNG. L. GRENDEL LAJOSK. M. KÁZMÉR MIKLÓSK. K. K. KUBIÈKA KUCSERA

KLÁRAK. T. KULCSÁR TIBORL. T. LACZA TIHAMÉRL. J. LISZKA JÓZSEFM. J. MAYER JUDITO. Á. OZSVALD ÁRPÁDP. A. POLGÁR ANIKÓS. L. SÁNDOR LÁSZLÓSZ. Z. SZEBERÉNYI ZOLTÁNT. Á. TÕZSÉR ÁRPÁDT. L. TURCZEL LAJOSV. E. VARGA ERZSÉBET

A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004

4

elter.andrasRectangle

Több mint tízéves kínos-keserves elõkészüle-tek után 1997-ben végre sikerült a Madách-Posonium Kiadónak megjelentetnie Acseh/szlovákiai magyar irodalom lexikonát,mely az 1918 és 1995 közötti évek irodalmi ésszellemi életének – meggyõzõdésünk szerint– úttörõ jellegû, megbízható dokumentuma-ként készült, s ezt a szerepet a mai napig be-tölti. A lexikon kiadásával ûrt töltöttünk be,tükröt tartottunk magunk elé, segítve kisebb-ségi irodalmunk és kultúránk jobb megisme-rését és a nemzeti önismeret elmélyítését. Is-meretlen volt számunkra az út, melyre rálép-tünk, s ezért esetenként talán a szükségesnéltöbbet is vállaltunk. Tettük ezt azért, hogy alehetõ legteljesebb képet adjuk irodalmunk-ról, kulturális életünkrõl, szellemiségünkrõl sazokról a társmûvészetekrõl, melyeknek kötõ-dését az irodalomhoz természetesnek vettük.Az eltelt közel tíz esztendõ (a korábbi lexikonanyaggyûjtését 1995-ben fejeztük be) meg-gyõzött bennünket arról az igazságról, hogyegy-egy lexikon ötévenkénti megújítása – haazt akarjuk, hogy viszonylag „használható“ismereteket adjon – elkerülhetetlen. Anyagitámogatás hiányában azonban csak álmodoz-ni lehetett az újabb kiadásról. A döntést hozószervek és kuratóriumok nem nagy megértés-sel kezelték az ügyet. Így történhetett meg,hogy 2003 õszén az Illyés Közalapítványszlovákiai alkuratóriuma – mondvacsináltürügyekkel – lesöpörte az asztalról a javasla-tot. Nem így a szlovák kulturális minisztéri-um illetékes bizottsága, mely támogatásra ér-demesnek találta a tervet. Üröm az örömben,hogy a támogatás mértékérõl (költségvetési/tervezési okok miatt) csak 2004 júniusábanértesítették a kiadót. Gyürkõzhettünk, ked-vünkre, hogy a javított, bõvített kiadás igé-nyének idejében eleget tegyünk. Persze, nemminden rajtunk múlott... Így az sem, hogy akétszáz postázott adatlapot – a megbízható,pontos adatközlés érdekében – kitöltve visz-szakapjuk. Kb. a megszólítottaknak alig több

mint egyharmada érdemesített bennünket ar-ra, hogy kérdéseinkre válaszoljon. A korsze-rûsítés folyamatos igénye elõl nem kívántunkkitérni. Azért sem, mert az eltelt tíz évben iro-dalmunk, szellemiségünk impozáns fejlõdé-sen ment keresztül, tehetséges fiatalokkalgazdagodtunk Már az elsõ kiadás bevezetõjében hangsú-lyoztuk, tisztában vagyunk azzal, hogy töké-letes, mindenkit kielégítõ, hibátlan lexikonnem létezik. S bár elfogult, szubjektív véle-ményekkel már korábban is találkoztunk, nemezek, hanem az idõ és a tapasztalat késztetettbennünket arra, hogy , igazítsunk a mértékenés a léptéken. Így jutottunk el arra az állás-pontra, hogy a könyv, az értéket jelentõ írottszó legyen elsõsorban a mérce, mely egy-egylexikon-szócikk indokoltságát elfogadhatóváteszi. Ez a magyarázata annak, hogy mostanikiadásunkban az ének- és zenemûvészeti, va-lamint képzõmûvészeti jellegû korábbi szó-cikkeinket is ezzel a mércével mértük. Egypillanatig sem vontuk azonban kétségbe: ezeka mûvészeti ágak is megérdemelik, hogyeredményeikkel, több mint nyolc évtizedesfejlõdésükkel szaklexikon vagy általános le-xikon foglalkozzon. Végül: külön örömünkreszolgál, hogy tehetséges, fiatal munkatársak-kal bõvíthettük sorainkat. Igyekeztünk ugyan-akkor megtartani az elsõ kiadás azon munka-társai munkájának eredményeit is, akik márnem lehetnek közöttünk. Ahol a szükség úgykívánta, új adatokkal egészítettük ki ezeket aszócikkeiket. Munkánk szempontjából nemkis gondot okozott, hogy a pozsonyi Egyete-mi Könyvtár (átépítés miatt) két éve zárva!Ebben a helyzetben köszönettel fogadtuk asomorjai Bibliotheca Hungarica önzetlen se-gítségét, támogatását.Jó szívvel bocsátjuk útjára a szlovákiai ma-gyar írásbeliség és szellemiség tárházának ja-vított, bõvített kiadását. Továbbra is érvényes,hogy egy-egy lexikoncikk terjedelméneksemmi köze sincs az életmû jelentõségének

5

ELÕSZÓ a második javított, bõvített kiadáshoz

értékeléséhez. Nem akartunk „bújócskázni”sem, ezért – akárcsak korábban – a szócikkvégén betûjegy jelzi a cikk szerzõjét. A jelen-tõsebb életmûvek esetében eltekintettünk at-tól, hogy száraz, lexikális adatokra szorítkoz-zunk, így az értékelés, a szubjektív vélemény-mondás lehetõségét is vállaltuk. Az alkalmi-lag használt álnevek közül a gyakrabban hasz-nált nevet részesítettük elõnyben, nem kíván-tunk „tobzódni” a fedõnevek, írásjelek soka-ságában. Az M. rovatban a fõbb mûveket em-lítjük, a teljesség igénye nélkül. A szócikkelemzõ részében említett mûveket az M. ro-vatban mellõzzük. A mûvek címe után a ki-adás helyét magyarul tüntetjük fel. Ha a meg-jelenés helye Pozsony, ezt (a korábbi gyakor-latot szem elõtt tartva) nem minden esetbentüntettük fel. A kiadó vagy a nyomda nevétnem jelöljük. Eltérõen a korábbi kiadástól,nyíl → jelzi az utaló szócikkeket. A gyûjte-ményes kiadások esetében az In helyett azegyenlõségjel (=) jelzi az idézett forrást. Haa mû szerzõje azonos a szócikkben szereplõszeméllyel, a betûjel (vagy az: uõ.) utal azazonosságra. Gyûjteményes kiadások eseté-ben elõbb a kiadvány címe, majd (zárójel-ben!) a válogató/ szerkesztõ neve áll.Az összefoglaló szócikkek (irodalomesztéti-kai fogalmak, intézmények, társaságok, sajtó,kiadók stb.) mellett – és ezt talán olvasóinknem tekintik „határsértésnek” – tematikusösszefoglaló szócikkeket, köztük mini-iroda-lomtörténetet is közlünk: Magyar irodalomCseh/Szlovákiában címmel. A tájékoztatás ér-dekében tartottuk szükségesnek a kisebbségiirodalom rövid összefoglalását, s egy-egy té-makörnek a (néprajz, tudomány, ismeretter-jesztés, klubmozgalom stb.) megjelenítését.Az adatgyûjtést 2004 november végén zártuk,azonban a korrektúrák idején is módunk nyíltbizonyos kiegészítésekre, kiigazításokra. Arra törekedtünk, hogy szakmai alapossággalmegszerkesztett lexikont adjunk olvasóinkkezébe. Ezért talán elmondhatjuk: „nem fé-lünk a farkastól!” Akárcsak korábban, most istudatában vagyunk annak, hogy tökéletes le-xikon nem létezik, így a jóindulatú, segítõ-kész bírálatokkal szemben fogadókészek va-gyunk. A megokolt hiányt (egy újabb kiadás-ban) készséggel pótoljuk, és a hibákat, pontat-

lanságokat – önös érdekbõl is – kijavítjuk. Bí-zunk abban is, hogy egy újabb kiadásbana nemzet-karakterológia jegyében a „hely gé-niusza”, a „felvidéki eszme” és magyar iro-dalmi hagyományok vonulatai is helyet kap-hatnak majd!Jólesõ érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a vál-tozó irodalmi kánonok ellenére a magyar iro-dalomhoz való egyértelmû kötõdésünket –öntörvényû fejlõdésünk ellenére – sem a mai,sem a korábbi nemzedékek soha nem kérdõje-lezték meg. Szeretnénk azt is remélni, hogylexikonunk tudományos értéke képviseli akortárs magyar irodalomtörténet-írás elérteredményeit és színvonalát.

Pozsony, 2004. október 29.Fónod Zoltán

Elõszó a második javított, bõvített kiadáshoz

6

Nem szokatlan, mégis hálátlan dolog lexikon-hoz elõszót írni. Mentségünkre azt hozhatjukfel, hogy ez a lexikon rendhagyó, szokatlan amaga nemében. Az irodalmi lexikonoknakgazdag hagyományuk van a magyar irodalom-ban. Czwittinger Dávidnak a magyar tudomá-nyosság összefoglalására tett elsõ kísérlete(Specimen Hungariae Literatae...) 1711-bennyitotta meg a sort (háromszáz íróval), ezt kö-vette Bod Péter Magyar Athenása több mintötszáz literátusról (1766). A legteljesebb élet-rajzi lexikon (mintegy 1200 életrajzzal)Horányi Eleké volt (Memoria Hungarorum...,1775), melyet további lexikonok követtek. Amagyar életrajzi lexikonok sorában nagysza-bású vállalkozás volt Szinnyei Józsefé, aki ti-zennégy kötetben adta ki mûvét (Magyar írókélete és munkái, 1891–1914). Negyvenhét hí-ján harmincezer nyomtatott mû szerzõjének azadatait közölte. Gulyás Pál azonos címû vál-lalkozása (1939 és 1944 között; a D betûig hatkötete jelent meg) a kéziratban maradt anyag-gal együtt harminc kötetet tesz ki (a 7–15. kö-tet 1990 után jelent meg Viczián János szer-kesztésében).A legismertebb és legnevesebb a BenedekMarcell szerkesztette Irodalmi lexikon (1927),mely a magyar és világirodalmat mutatta be.Megírására ötven szerzõ vállalkozott. A szer-kesztés vezérelvét Benedek Marcell így hatá-rozta meg az elõszóban: „A mi lexikonunk ab-ban tér el a lexikon-sablontól, hogy nemcsakévszámok és könyvcímek kényelmes megke-resésére valók a cikkei, hanem arra is, hogy –végigolvassák õket. Minden nagyobbacskacikk kritika, esztétikai értékelés, tömörített es-say.” A széles látókörû és elfogulatlan ítéletûlexikon folytatása (egyebek mellett) az Aka-démiai Kiadó háromkötetes Magyar irodalmilexikona (1963, 1965). Fõszerkesztõje ugyan-csak Benedek Marcell. A lexikon 6555 cím-szót tartalmazott, személyek, intézmények, fo-lyóiratok adatai mellett irodalomelméleti fo-galmakat is. A szócikkeket 210 munkatárs írta.

A Világirodalmi lexikon (fõszerkesztõ: KirályIstván) tizennyolc kötete a Magyar irodalmilexikon folytatásának tekinthetõ. Egy ember-öltõ kellett ahhoz, hogy az Új magyar irodal-mi lexikon (1994) napvilágot lásson. Háromkötete (Péter László fõszerkesztõ irányításá-val) 316 szerzõtõl több mint tizenegyezer cím-szót tartalmaz. A Magvetõ Kiadó idõközben(1989) megjelentette a Kortárs magyar írókkislexikona 1959–1988 címû kötetet.Ebbe az illusztris lexikoncsaládba kér mostbebocsátást A cseh/szlovákiai magyar iroda-lom lexikona. A csaknem 1200 címszó a ki-sebbségi magyarság hatszázezres lélekszámá-hoz viszonyítva tetemesnek mondható. Az ará-nyokat jellemzi, hogy a kiadvány létrehozásá-ban 15 munkatárs vett részt. Olyanok, akik in-tézmények hiányában a szabad idejüket áldoz-ták fel azért, hogy krónikásai legyenek múlt-nak és jelennek. Kiadványunk az egyetemesmagyar irodalom szerves részét képezõ cseh-szlovákiai magyar irodalom és szellemiség hétévtizedes történetérõl ad képet.Vállalkozásunkat úttörõ jellegûnek mondhat-juk, hiszen hasonló „leltár” eddig nem készültirodalmunkról, szellemiségünkrõl. BenedekMarcell Irodalmi lexikona (1927) külön cím-szó alatt (Szlovenszkói magyar irodalom) fog-lalkozott a kisebbségi irodalom indulásával, skülön szócikkekben is bemutatta az ismertebbírókat. A Révai Kislexikonnak (1936) a PrágaiMagyar Hírlap számára kiadott változata afüggelékben adott áttekintést a szlovákiai és akárpátaljai irodalmi életrõl. A jelentõsebbnekvélt írókat a lexikon törzsanyagában is szere-peltette. Az 1963-as irodalmi lexikonban fõ-ként a két világháború között alkotó írók sze-repeltek. A Kortárs magyar írók kislexikonaviszonylag átfogó képet adott a határon túliirodalmi élet képviselõirõl. Az odafigyelés ésa tapintat azonban nem pótolhatta az önálló le-xikont. Ez ugyanis a maga viszonylagos teljes-ségében arra hivatott, hogy felölelje a kisebb-ségi magyar szellemiség egészét.

7

ELÕSZÓ az elsõ kiadáshoz

Küzdelmes utat tettek meg az elmúlt évekbena lexikon szerkesztõi, munkatársai. A kiadásgondját 1980-ban a Madách Könyv- és Lapki-adó vállalta magára. Az alapelvek meghatáro-zása után kezdetét vette a serény munka. Azügybuzgalomra jellemzõ, hogy 1983-bannyomdakész volt a kézirat. Kiadását azonbanlehetetlenné tette a kiadóra kényszerített véle-ményezõ eljárás. Akárcsak a szlovák irodalmilexikon esetében, a mi esetünkben is a késlel-tetés, az ellehetetlenítés játszotta a fõszerepet.Hiányzott a megértõ jóakarat is. Az SZTA Iro-dalomtudományi Intézete ugyanis nem azono-sult elképzelésünkkel, s elképesztõnek tartottaa lexikonunkba felvett címszómennyiséget. Az„elvárásoknak” még a harmadszor átdolgozottkézirat sem felelt meg, minthogy a kihagyásraítélt szócikkeket közös címszók alatt újrafo-galmaztuk. Végsõ soron a politikai szempont-ok ostoba szûklátókörûsége is okozta, hogy akiadó akkori vezetõsége elfogadta a kiadás fo-lyamatos elodázását. A Madách Könyv- ésLapkiadó feloszlatása után a Madách-Posonium Kft. igazgatója, Dobos László kértfel bennünket (1995 márciusában) a munkafolytatására. A megváltozott körülmények, va-lamint a többszörösen átdolgozott és szerkeze-tében eltorzított kézirat eleve szükségessé tet-ték a szócikkek újraírását. Így született meg akiegészült szerzõi munkaközösség áldozatosmunkája révén – rövid kilenc hónap alatt – eza kiadvány, melyet most az olvasók és a szak-mai közvélemény megtisztelõ figyelmébeajánlunk.Nem titkoljuk, nem kis gondot jelentett szá-munkra az alapvetõ mûvek, monográfiák, bib-liográfiák hiánya, melyeknek pótolhatatlanszerepük van egy-egy életmû, folyóirat, kultu-rális szervezet megítélésében. A lexikon téma-köre is bõvült, minthogy anyagába felvettük atársmûvészetekrõl (képzõmûvészet, zenetudo-mány, népmûvészet) szóló alapvetõ tájékozta-tást. Az irodalomtudomány, a nyelvtudományés a történettudomány a korábbi változatban isszerepelt. Bonyolította a munkát, hogy a szer-kesztés végsõ stádiumában olyan munkatársvált ki közülünk, akinek részvételével kezdet-tõl fogva számoltunk. Köszönettel tartozunkrégi és új munkatársainknak, hogy készsége-sek voltak szándékaink támogatásában. Ke-

gyelettel gondolunk azokra, akik idõközbenelhagytak bennünket, munkájuk eredményétazonban (adataiban felfrissítve) közreadhat-juk. Önzetlen segítõkészséggel Turczel Lajosvéglegesítette Csanda Sándor és Sándor Lász-ló szócikkeit, Mayer Judit pedig a Kulcsár Ti-bor által elvégzett munkát egészítette ki, illet-ve új címszavak megírásával segített.A címszavak megformálásakor nem rõffelmértük az esztétikai értéket. Noha a szócikkekterjedelme eleve utal az életmû jelentõségére,képtelenség lett volna az arányok tökéletes be-tartását szorgalmazni. Tisztelve a munkatársakegyéni ízlését, felfogását, stílusát, úgy gondol-tuk, a sajátos személyiségjegyek csak színe-sebbé tehetik a lexikon anyagát. Munkánksarkköve az adatközlés, szükségét éreztükazonban annak is, hogy az arra érdemes élet-mûvek esetében a szûkszavú ténybeliséget ki-egészítsük az értékelés, a minõsítés szempont-jaival. Ezzel is segíteni kívánjuk az olvasók tá-jékozódását egy-egy életmû egészében, netánfelkelteni az életmû iránti érdeklõdést. Bár azegyes értékelések nem nélkülözhetik a szub-jektivitást, meghatározónak tekintettük, hogyelfogultság és részrehajlás nélkül – sine ira etstudio – közelítsük meg az életmûveket.A lexikon nem foglalkozik irodalomelméletikérdésekkel, s csak érintõlegesen szól a termé-szettudományok területén értékelhetõ eredmé-nyekrõl. Ez utóbbiak fehér foltjai kisebbségiéletünknek. Néhány sajátosan (cseh)szlováki-ai magyar irodalmi fogalmat (négyek, nyol-cak, valóságirodalom stb.) azonban beiktat-tunk a szócikkek közé.Lexikonunk szerkezetében az Új magyar iro-dalmi lexikonéhoz hasonló elvekre épül. A ve-zetéknév (családi név) nagybetûkbõl áll, a ke-resztnév, ill. a polgári név kisbetûs (az álnevekváltozataival és a betûjelekkel nem foglalko-zunk). Az intézmények, folyóiratok, közös(összefoglaló) szócikkek címszava kisbetûs. Acímszót zárójelben a születési és halálozásiadatok követik. Kérdõjel utal azokra az ese-tekre, amikor egy-egy adat meghatározhatósá-ga bizonytalan. A zárójel után kettõspont jelzia címszó folytatását, kisbetûs formában a mi-nõsítés, foglalkozás (író, költõ, szerkesztõ,nyelvész stb.) következik. Utaló jellegû tájé-koztatás, névváltozat esetében kettõsponttal

Elõszó az elsõ kiadáshoz

8

jelezzük a vonatkozó címszót. A családi nevekesetében a megkülönböztetõ jelzéseket csakabban az esetben vettük figyelembe a besoro-lásnál, ha állandósult névhasználatról van szó(Püspöki Nagy). A fõszöveg az életrajzi és amunkahelyi adatokkal folytatódik. Gondolat-jellel választjuk el az életrajzot az életmû érté-kelésétõl. A fejlõdésrajzban, értékelõ szöveg-ben is gondolatjellel választjuk el egymástólaz életmû szempontjából fontos mûveket. Aszócikkekben szereplõ mûvek címét kiemeltszedéssel különböztetjük meg. A fõszövegbencsak azokat a mûveket említjük, melyekrõl ér-demi mondanivalója van a lexikoncikk szerzõ-jének. Minden egyéb mû a fõszöveg után (M.jelzéssel) található. A fõszövegben említettmûveket általában nem ismételjük. Nem fel-tétlenül jelöljük az összes mûvet, csak a leg-fontosabbakat, több mûfajú írók esetében elsõ-sorban a szépirodalmi és tudományos mûve-ket. A mûvek között csak az önálló köteteketemlítjük, gyûjteményes, többszerzõs mûveketcsak abban az esetben, ha az életmû szempont-jából jelentõsek. Szépírók esetében a mûfordí-tásokat csupán jelezzük. Az önálló mûveket,tanulmányokat pontosvesszõvel választjuk elegymástól. A mûvek címe után a kiadás helye(magyarul) és éve következik. A helységnevekhivatalos megnevezéseirõl (ez a cikkekben ta-lálható helynevekre is vonatkozik) névmutató-ban tájékoztatjuk az olvasót. Ir. jelzéssel acímszóra vonatkozó irodalmat közöljük. Aszakirodalomra utaló források a szerzõ nevét,a mû címét és a megjelenés helyét tüntetik fel.Kötetben megjelent tanulmányok esetében akötetet jelöljük. Teljességre itt sem törek-szünk, ez a bibliográfiák feladata; csupán acímszó szempontjából fontosabb forrásmûve-ket említjük, az újabb értékelésekre összpon-tosítva. A szócikk végén a lexikoncikk szerzõ-jének szignója található.Adatgyûjtésünk 1995 végén zárult. A nyomdaielõállítás során – a kiadó megértõ jóakaratából– még lehetõségünk volt arra, hogy kiegészíté-seket eszközöljünk.Meggyõzõdésünk, hogy e lexikon kiadásávalûrt töltünk ki, tükröt tartunk magunk elé.Olyat, amely segíti kisebbségi irodalmunk éskultúránk alaposabb megismerését s ezzel anemzeti önismeret elmélyítését. A politikai re-

alitásokkal és a másságot elutasító érzéketlentöbbségi magatartással küszködve a legfonto-sabb a jövõ számára, hogy a túlélés, a megma-radás ösztöne erõsebb legyen, mint az önfel-adásé vagy az önpusztításé. Ennek a túlélés-nek aligha lehet más módja, mint a tehetség, ahelytállás demonstrálása, kulturális és szelle-mi értékeink erõt és akaratot adó gyarapítása,megújítása.

Pozsony, 1996. március 8.Fónod Zoltán

Elõszó az elsõ kiadáshoz

9

áll. államiantol. antológiaápr. április aug augusztus belpol. belpolitikaibev. bevezetõbibl. bibliográfiaBp. BudapestBTK Bölcsészettudományi Karc. címûcsehszl. csehszlovák(iai)CSeMISZ Csehszlovákiai Magyar

Irodalmi SzövetségCSISZ Csehszlovák Ifjúsági SzövetségCSKP Csehszlovákia Kommunista

PártjaCSM Csallóközi Múzeum (Dsz)CSMASZ Csehszlovákiai Magyar

Akadémikusok SzövetségeCSMÍT Csehszlovákiai Magyar

Írók TársaságaCSMK Csehszlovákiai Magyar

KönyvkiadóCSMKT Csehszlovákiai Magyar

Kisebbségi TársaságCSMTIMT Csehszlovákiai Magyar

Tudományos, Irodalmi és Mûvészeti Társaság

CSMTKÉ Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara

CSSZBSZ Csehszlovák–Szovjet Baráti Szövetség

CSSZK Csehszlovák Köztársaságcsszl. csehszlovákCSSZSZK Csehszlovák Szocialista

KöztársaságCSTA Csehszlovák Tudományos

Akadémiad. drámadec. decemberDMM Duna Menti Múzeum (Komárom)dok. dokumentumDolgNõ Dolgozó NõDsz. Dunaszerdahelye. esszéEFSZ egységes földmûvesszövetkezetegyet. egyetem(i)

elb. elbeszélés(ek)ELTE Eötvös Loránd

Tudományegyetememlékir. emlékiratemlk. emlékkönyve. n. eredeti névé. n. év nélkülÉs Élet és IrodalomÉSE Érsekújvári Sportegyesületev. evangélikusévf. évfolyamF Fáklyafebr. februárFil. Közlöny Filológiai KözlönyFMK Független Magyar

KezdeményezésFo Forrásford. fordításai, fordítottafõisk. Fõiskola(i)fõszerk. fõszerkesztõgazd. gazdaságigimn. gimnáziumgr. grófgyermekr. gyermekregénygyv. gyermekversH Hét, A Héthangj. hangjátékhb helyi bizottságHel Helikonh. é. n. hely és év nélkülh. n. helység nélkülhum. humoreszkifj. ifjúságiik. irodalomkritikaill. illetveIr. irodalomirod. irodalmiisk. iskola(i)ism.terj. ismeretterjesztõ mûISZ Irodalmi SzemleIt IrodalomtörténetItk Irodalomtörténeti KözleményekJAIK József Attila Ifjúsági Klubjan. januárJATE József Attila

Tudományegyetemjav. javított

10

A szövegben elõforduló rövidítések jegyzéke

JB járási bizottságjegyz. jegyzet(ekkel ellátta)JESZO Jókai Egyesület Szépmûvészeti

Osztályajkt. járási közmûvelõdési testületJNB, jnb járási nemzeti bizottságJPTE Janus Pannonius

Tudományegyetemjún. júniusjúl. július K Korunkk. körülkarc. karcolatkat. katolikusKB központi bizottságker. keresztényKFC Kassai Futball Clubkiad. kiadtaKIK Katolikus Ifjúsági Körkisreg. kisregényKJSE Kassai Jogász SportegyletKkk Kúria, kvaterka, kultúraKMG Kortárs Magyar Galéria (Dsz)KN Kassai Naplókort. kortársKort. Kortárs (folyóirat)közgazd. közgazdaságiköt. kötetköv. következõKr. e. Krisztus elõttKr. u. Krisztus utánkrit. kritikakrk. kritikai kiadásKSH Központi Statisztikai

Hivatalkult. kultúra/kulturálisKvár Kolozsvárkz. kéziratl. lap, lásd!lev. levelezõLo. LosoncM. Mûvei (a címszóban

tárgyalt személy mûvei)m. magyar; meseMaD Magyar Diákszemlemáj. májusMAK Magyar Akadémikusok KöreMAKK Magyar Akadémikusok

Keresztény KöreMaN Magyar Napmárc. márciusMATESZ Magyar Területi Színházmb. megbízott

megj. megjelentMF Magyar FigyelõMÍ Magyar ÍrásMiL A Mi Lapunkmin. minisztériumMIPSZ Magyar Ifjak Pozsonyi

SzövetségeMKDM Magyar Kereszténydemokrata

MozgalomMKKI Magyar Köztársaság Kulturális

Intézete (Pozsony)MM Magyar MinervaMN Magyar NemzetMNapt. Madách NaptárMNYIT Mûvelõdési Nyári Ifjúsági

TalálkozóMo. Magyarországmonogr. monográfiams. manuscriptum (kézirat)MTA Magyar Tudományos

AkadémiaMTI Magyar Távirati IrodaMÚ Magyar Újságmunkaköz. munkaközösségmûf. mûfajmûv. mûvészet(i)MVSZ Magyarok VilágszövetségeN Nap, A Napn. novellákNDC Nemzetiségi

Dokumentációs Centrumnemz.-ker. nemzeti-keresztényNépszab. NépszabadságNK Nemzeti KultúraNKÖM Nemzeti Kulturális Örökség

MinisztériumaNo. Németországnov. novemberNy NyugatNYIT Nyári Ifjúsági Találkozóo. oldalONCSA Országos Nép- és

Családvédelmi Alapokt. októberorsz. ország(os)OSZK Országos Széchényi KönyvtárOV országos választmányÖÍ Összegyûjtött írásaiÖM Összes mûveiönéletr. önéletrajzösszeáll. összeállítottaözv. özvegyp. pagina (lap, oldal)

A szövegben elõforduló rövidítések jegyzéke

11

ped. pedagógiaiPF Pedagógiai FakultásPKE Pozsonyi Képzõmûvészek

Egyletepl. példáulPMH Prágai Magyar HírlapPo. Pozsonypol. politika(i)polg. polgáriPrMKE Podkarpatszkáruszi Magyar

Kultúregyesületprot. protestánsPTE Pozsonyi (Polgári) Tornaegyletpubl. publicisztikaR A Reggelr., reg. regényref. reformátusrip. riportokrj. rádiójátékRo. Románias.a.r. sajtó alá rendeztesz. századSzFöld. Szabad Földmûvesszépir. szépirodalom, -miszept. szeptemberszerk. szerkesztõ, szerkesztetteszimf. szimfonikusSZKB szlovákiai központi bizottságaSZKIE Szlovenszkói Katolikus

Ifjúsági Egyesületszl. szlovákSZLKP Szlovákia Kommunista Pártjaszlov. szlovákiaiszm. színmûSZMÍT Szlovákiai Magyar Írók

TársaságaSZMKE Szlovenszkói Magyar

KultúregyesületSZMKT Szlovákiai Magyar

Képzõmûvészek TársaságaSZNT Szlovák Nemzeti Tanácsszoc. szocialistaszociogr. szociográfiaszöv.gyûjt. szöveggyûjteménySZTA Szlovák Tudományos

AkadémiaSZÚ Szabad ÚjságT Tátra (folyóirat)tan. tanulmány, tanulmányoktankv. tankönyv társad. társadalmitört. történelmi, történésztszv. tanszékvezetõ

Ttáj Tiszatájtud. tudományosua. ugyanazÚÉl Új Életuitt ugyanittÚI Új ÍrásÚIfj Új Ifjúságunit. unitáriusuo., uott ugyanottuõ ugyanõÚMGY Új Mindenes Gyûjteményún. úgynevezettunit. unitáriusÚSZ Új SzóÚSze Új Szellemv. versekvál. válogatott, válogatta, válogatásV. M. Válogatott mûveiVe Vetésvez. vezetõség(i)vh. világháborúvm. vármegyevö. vesd összeVÚSZ Vasárnapi Új Szó

A szövegben elõforduló rövidítések jegyzéke

12

AB-ART Kiadó (1993): po.-i magánkiadó, ki-adói tevékenységét 1994-ben kezdte. Indulá-sakor fõleg gyermekirodalmat adott ki, késõbbszépprózai mûveket és versesköteteket is meg-jelentet. Ez utóbbiak aránya a kilencvenesévek végén erõteljesebbé vált. Az évente ki-adott mûvek száma változó. A kiadó 1994 és2002 között 157 kiadványt jelentetett meg. Azelsõ kötetesek számára megindította a StartKönyvek sorozatot. – 1996-tól Szõrös Kõ cím-mel idõszaki irodalmi és mûvészeti folyóiratotad ki. – Könyvkereskedelmi és reklámtevé-kenységet is folytat. Igazgató: Balázs F. Attila,mûvészeti vezetõ: Haraszti Mária.

F. Z.

Acta Ethnologica Danubiana (Komárom–Dunaszerdahely, 2000-tõl): a Fórum Kisebb-ségkutató Intézet komáromi Etnológiai Köz-pontjának évkönyve. Amellett, hogy a szlová-kiai magyar tájak népi kultúrája kutatásánaklegfrissebb eredményeirõl számot ad, rendsze-resen közöl a Duna-medence népeinek népikultúráját bemutató írásokat is. Különös súlythelyez az interetnikus kapcsolatok, továbbá aváltozásvizsgálatok és a szakrális néprajz ku-tatási eredményeinek a közreadására. A hazaimagyar és magyarországi szerzõk munkáitrendesen szlovákul vagy valamilyen világ-nyelven (németül, angolul), a nem magyarszakemberek (fõleg szlovákok, csehek, osztrá-kok, németek) dolgozatait pedig magyarul ad-ja közre. Jelentõs az annotációs, recenziós ro-vata, amely egy-egy számban a százat is meg-közelítõ közép-európai néprajzi jellegû publi-kációt ismertet. Szerk.: Liszka József.

Ir.: Bõdi Erzsébet: Acta Ethnologica Danubiana2–3., Dunaszerdahely–Komárom 2001, rec.,Ethnica 4 (2002), 2. sz.; uõ: Acta EthnologicaDanubiana 4. Ethnographia 2002. Voigt Vilmos: AzActa Ethnologica Danubiana és az Interethnica kö-teteirõl. = Acta Ethnologica Danubiana 4.,Komárom–Dsz. 2002, 228–233.

L. J.

Acta Museologica (Komárom–Dunaszerda-hely, 1994): a komáromi Duna Menti MúzeumMagyar Nemzetiségi Osztálya évkönyvszerûközleménye. Mindössze az egy kötetbe össze-vont 1–2. szám jelent meg, amelyben az 1991-ben Komáromban megrendezett Interetnikuskapcsolatok a Kárpát-medence északi részénc. konferencia elõadásai olvashatóak magyarulés szlovákul, német nyelvû összefoglalókkal.Az évkönyv tartalmaz továbbá egy, az idõsze-rû néprajzi eseményekrõl tájékoztató rovatot(Hírek), valamint egy könyvismertetési blok-kot (Könyvszemle). Szerk.: Liszka József.Ir.: Gráfik Imre: Acta Museologica 1–2., rec., VasiSzemle 1995/4; Deáky Zita: Acta Museologica1–2., rec., Ethnographia 106, 1995.

L. J.

ÁCS Pál →→ Földes Sándor

Administratívny vestník – KözigazgatásiKözlöny: odborný èasopis obecných notárovna Slovensku – A szlovenszkói községi jegy-zõk szaklapja. 1921–1922-ben szlovák–ma-gyar nyelven jelent meg, utána 1938-ig csakszlovák nyelven. Elsõ szerk.-je Anton Ferényivolt.

T. L.

ÁG Tibor; Obenau (Pozsony, 1928. ápr. 13.):népzenegyûjtõ, karnagy, szakíró. Szülõvá-rosában érettségizett, bölcsészdiplomát a po.-iKomenský Egyetemen szerzett. 1953-tól kü-lönféle szlovákiai magyar népmûvészetiegyüttesek (Népes, Ifjú Szívek) tagja, vezetõ-je, késõbb a Csemadok népzenei szakelõadója(1967), a Csehszlovákiai Magyar NéprajziTársaság titkára (1969), majd nyugdíjba vonu-lásáig a Dunaszerdahelyi Városi MûvelõdésiHáz szakreferense. A Szlovákiai Magyar Nép-rajzi Társaság tiszteletbeli elnöke (1989), atársaság Népzenei Munkaközösségének veze-tõje (1993), a Magyar Néprajzi Társaság kül-

13

A

földi tiszteletbeli tagja, a Kodály-emlékéremtulajdonosa. Népzenei kutatótevékenysége ésa kórusmozgalomban betöltött szerepe elisme-réseként a Magyar Köztársaság NemzetiÖrökség Minisztériuma Életfa Díjjal tüntetteki (1995), a pozsonyi Márai Sándor Alapít-vány pedig a Nyitott Európáért Díjban részesí-tette (1997). Megkapta a Posonium IrodalmiDíjat is (2001). – A legeredményesebb szlová-kiai magyar népzenegyûjtõ (több mint 16 000dallamot gyûjtött és részben dolgozott fel!). Út-törõ jelentõségû az Édesanyám rózsafája (Po.1974) c. palócnépdal-gyûjteménye és a Vétes-sék ki szóló szívem (Po. 1979) c. szlovákiai ma-gyar balladáskötete. Hazai magyar és mo.-iszaklapokban, tanulmánykötetekben publikál.Ismeretterjesztõ írásai a Hétben, Új Szóban,Nõben jelentek meg. Több éven keresztül a po.-i rádió magyar adásában tartott ismeretterjesztõelõadásokat. A szlovákiai magyar kórusmozga-lom kiemelkedõ alakja, mozgatórugója.M.: Dalolj velünk, Po. 1953; 100 szlovákiai magyarnépdal, Po. 1957; Gyere velem – add tovább. Ha-gyományápoló cserkészek kézikönyve, Dsz. 1992;Ki játszik ilyet? Válogatás népi gyermekjáték-ha-gyományunkból, Dsz. 1992; Vígan zengjetek, cito-rák. Csallóközi betlehemes játékok és mendikák,Dsz. 1992; Az Aranykert muzsikája. Csallóközinépdalok, Po. 1999; Felsütött a nap sugára. Kelet-szlovákiai népdalok, Dsz. 1999; Csináltassunk hír-harangot. Nyitra-vidéki népballadák, uo. 2001;Semmit sem vétettem Nyitra városának. Nyitra-vi-déki népdalok, uo. 2004 .

Ir.: „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok”. Ta-nulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére (szerk.Liszka J.), Komárom–Dsz. 1993; L. Juhász Ilona:Ág Tibor népzenei tárgyú publikációinak jegyzéke.= Szolgálatban. Folkorisztikai tanulmányok a 70esztendõs Ág Tibor tiszteletére (szerk. Liszka Jó-zsef), Dsz. 1998.

L. J.

AGÓCS Gergely (Érsekújvár, 1969. okt. 27.):népzenegyûjtõ, népzenei szakíró, népzenész. Alosonci Építõipari Szakközépiskolában szerzettérettségit (1987) követõen a kassai MûszakiFõiskolán tanult (1987–1988), majd a bp.-i EL-TE BTK-n néprajzból szerzett diplomát(1997). Az MTA Zenetudományi Intézetébendolgozik. Fõleg a hangszeres magyar és közép-európai népzene kutatásával foglalkozik. Tu-

dományos eredményeit hazai és külföldi szak-lapokban, tanulmánykötetekben adja közre. M.: Kürti bandák. A Vág-Garam köze népzenéje(Gombai Tamással), Bp. 2004.

L. J.

AICH Péter (Pozsony, 1942. szept. 30.): köl-tõ, prózaíró, szerkesztõ, tanító. A po.-i Zochutcai magyar alapiskola befejezése után(1956) a pozsony–ligetfalui Tizenegyéves Kö-zépiskolában érettségizett (1959). Utána se-gédmunkásként és kisegítõ tanítóként mûkö-dött. A Comenius Egyetem nagyszombati Pe-dagógiai Karán szerzett oklevelet (1966). Ta-nulmányai befejezése után Pozsony-Ligetfalualapiskolájában tanított, majd 1972-tõl szer-kesztõként dolgozott különbözõ szlovák la-poknál (Národné výbory, Rodina a škola,Priate¾). Ez utóbbit a magyar tanítási nyelvûiskolák számára adták ki a szlovák nyelvokta-tás könnyítése céljából. 1994-tõl azEurotelevízia c. hetilap szerkesztõje. KésõbbPozsony-Ligetfalu Magángimnáziumában,majd a rózsavölgyi városrész alapiskoláibantanított. – A kilencvenes években (a magyariskolák szlovák nyelvoktatása számára) mód-szertani segédkönyvet szerkesztett (1993), va-lamint munkafüzetei jelentek meg, hasonlócéllal (Hugo a jeho priatelia – Hugo és bará-tai, 1995; Hugo ide do sveta – Hugo világgámegy, 2004). – A Pozsonyi Casino alapító ésválasztmányi tagja, évkönyvének szerkesztõ-je 2001-tõl.– Versei 1966-tól jelentek meg azÚj Ifjúságban és az Irodalmi Szemlében. AzEgyszemû éjszaka (1970) c. antológiában mu-tatkozott be. Könyvkritikái jobbára az Irodal-mi Szemlében jelentek meg. Verseskötetetnem adott ki, elsõ önálló kötete X. Kálmán vi-szontagságai címmel (1998) a prózaíró bemu-tatkozása volt. Irodalomkritikái közül említéstérdemel a Líránk és a folytonosság (ISZ1969/4), továbbá a Gyermekirodalmunk (ISZ1984/6) c. írása, melyet egy ankét kapcsán írt. M.: Varga Imre: Sárkányölõ Jankó, krit., ISZ1980/2; Mi a nagy helyzet (Soóky László: A Tarisz-nyás meséi), krit., ISZ 1984/6; Elsõ és utolsó, elb.,2000; Szerelmek, elb., 2004.

Ir.: Ozsvald Árpád: A. P. újabb elbeszélései, SZÚ2001/15. F. Z.

AGÓCS Gergely

14

AIDA Ernõ →→ Vajda Ernõ

AIXINGER László, ifj. (Pozsony, 1883. aug.6. – uo., 1944. márc. 22.): újságíró, szerkesz-tõ, politikus. Jogot végzett. Elõbb bíró, 1920-tól a po.-i Híradó szerk.-je, 1930-tól az Orszá-gos Keresztényszocialista Párt, majd az Egye-sült Magyar Párt országos igazgatója. Elnökevolt a Toldy Körnek és a Bartók Béla Dalegye-sületnek. Számos lapban közölt mûvelõdéstör-téneti és po.-i várostörténeti cikkeket. M.: Pozsony, Bp. 1938; Szülõföldem szép határa,Po. 1940; A Pozsonyi Hajósegylet, Po. 1941.

Ir.: A szlovákiai magyarság élete 1938–1942, Bp.1942; Mezei Gábor: Pozsony, MN 1938, 159–160.

Cs. S.

Aktivizmus: az 1918 és 1938 közötti cseh-szlovákiai magyar ellenzéki sajtóban a cseh-szlovák kormányok iránti fenntartások nélkülilojalitást aktivizmusnak, az ilyen magatartástképviselõ csoportokat, egyéneket pedig akti-vistáknak nevezték. A magyar pol. és kult. ak-tivizmus fõ alakítói az 1918–19-es mo.-i forra-dalmak emigránsai voltak, akiket egyrészt aHorthy-Magyarország elleni gyûlöletük, más-részt csehszlovákiai befogadásuk tett szervili-sekké, a kisebbségi sérelmek elhallgatóivá éselhazudóivá. Önálló magyar aktivista párt – anémetekkel ellentétben – sohasem jött létre,csak magyar alosztályok voltak a nagy cseh-szlovák kormánypártok (szocdem párt, agrár-párt) mellett. Az államhatalomnak ez a helyzetmegfelelt, de a németek esetében szükséges-nek tartotta az aktivista pártok létezését, holottazok kevésbé voltak szervilisek, s létrejöttük,beállításuk a kisebbségi német pol. élet belsõmegegyezésével történt.

Ir.: Darvas János: Politikai életünk húsz éve. = Ma-gyarok Csehszlovákiában 1918–1938, Bp. 1938;Vagyunk és leszünk. A szlovenszkói magyarság tár-sadalmi rajza 1918–1945, Po. 1993; Rády Elemér:A felvidéki magyar politika húsz éve 1918–1938. =Felvidéki mártírok és hõsök aranykönyve (összeáll.Kemény Gábor), Bp. 1939; Turczel Lajos: Két kormezsgyéjén, 1967; Popély Gyula: Ellenszélben,1995.

T. L.

ALABÁN Ferenc (Guszona, 1951. febr. 25.):irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemidocens. Füleken érettségizett (1969), a bp.-iELTE BTK-n magyar–szlovák szakos tanárioklevelet szerzett (1974). Kandidátusi munká-ját a Komenský Egyetem BTK-n védte meg(1984). – Tanulmányai befejezése után (1974–1997 között) a nyitrai Pedagógiai FõiskolaMagyar Nyelv és Irodalom Tanszékének okta-tója – tanársegéd, adjunktus, docens, 1979–82-ben tanszékvezetõ, 1982–1985 között dé-kánhelyettes, az Akadémiai Tanács elnöke(1981–82). 1997-tõl a beszercebányai Bél Má-tyás Tudományegyetem Filológiai Karának azoktatója, létrehozta a Hungarisztikai Tanszé-ket és a magyar nyelv és kultúra filológiai sza-kot. Megalakulásától (1998) a tanszék vezetõ-je, 2001 és 2004 között dékánhelyettes, 2004-tõl a kar dékánja. – Irodalomkritikusként és tu-dományos kutatóként fõleg a kortárs szlováki-ai magyar lírával foglalkozott, különös tekin-tettel a „nyolcak“ nemzedékére. Tõzsér Árpádés Cselényi László munkásságáról átfogó ta-nulmányt írt. Fõbb irodalmi tevékenységét akomparatisztika és a mûelemzés terén fejti ki.Publikációs tevékenységet 1973-tól folytat.Könyvkritikái rendszeresen megjelennek (ÚjSzó, ISZ, Hét). Munkái közül figyelmet érde-mel a Komparatisztika és genealógia (ISZ1974/9) s a Kritikai gondolkodás és értékrend(uo. 1984/4) c. tanulmánya. Tárgyszerû, széleslátókörû, elméletileg felkészült kritikus. Többegyetemi tankönyve és fõiskolai jegyzete ismegjelent.M.: Ívek és pályák (Koncsol László kötete), krit.,ÚSZ 1982. máj. 6.; Eszmeiség és életérzés Bábi Ti-bor költészetében, tan., ISZ 1983/2; Vita – valóság –eszmélés, tan., ISZ 1984/2; A körülmények szorítá-sában (Vajkai Miklós Veszteglõk c. kötetérõl), krit.,ISZ 1985/4; Elbeszélés – humor – szatíra (DubaGyula: Kiárusítás délelõtt), krit., ÚSZ 1985. dec.30.; Folytatás és változás, vál. tan., Po. 1984;Irodalomközelben, tan., krit., Nyitra 1992; Két köl-tõ nyomában (Tõzsér Árpád és Cselényi László köl-tészetérõl), tan., uo. 1995; Az irodalom lehetõségei,tan., Dsz. 1996; Az irodalomértés horizontjai, tan.,Besztercebánya, 2000; Interpretáció és integráció,tan., 2002; Az irodalom kontextusai, tan., Beszterce-bánya, 2002; Irodalmi érték és sajátosság, tan., uo.2003. – Egyetemi tankönyvek, fõiskolai jegyzetek:Magyar nyelv I., Nyitra 1991; Kommunikáció –

ALABÁN Ferenc

15

nyelv – grammatika, uo. 1995; Bevezetés a magyarhangtanba, szöv.gyûjt., Besztercebánya 1998.

Ir.: Koncsol László: Kritikusavató. = K. L.: Nemze-dékem útjain, Po.–Bp. 1988; Szeberényi Zoltán:Arcok, törekvések kritikai irodalmunkban. = Vissz-hang és reflexió, Po.–Bp. 1986; Fónod Zoltán: Hír-adás irodalmunkról, ISZ 1994/4; L. Erdélyi Margit:Az irodalmi kontextus vonzáskörei. Az irodalomér-tés horizontjai, ISZ 2000/1–2; Ardamica Zorán: Aszemléleti megújulás jegyében. Interpretáció és in-tegráció, ÚSZ 2002. nov. 5.; Csíkány Andrea: Iro-dalmi kontextusokról, ISZ 2004/3.

F. Z.

ALAPY Gyula; Alapi (Komárom, 1872. okt.20. – uo., 1936. jan. 20.): történész, néprajzku-tató, lapszerkesztõ. A gimnáziumot Komárom-ban, a jogot és bölcsészetet Bp.-en végezte. Aszázadforduló óta Komáromban volt tisztvise-lõ, levéltáros, az SZMKE fõtitkára, a JókaiEgyesület elnöke. Nagyarányú, konzervatívszellemû tudományos és közéleti tevékenysé-get fejtett ki. Mint a keresztényszocialista párttartományi képviselõje támadta a marxizmusfelé orientálódó sarlósokat. Értékes, ma is idé-zett tud. munkáiban helyi levéltári kutatásai-nak eredményeit dolgozta fel. 1933–1935-bena Nemzeti Kultúra c. tud. folyóiratot szerkesz-tette, melyben számos forrásértékû tanulmánytpublikált (A morva–cseh és magyar érintkezésa középkor végéig, Szenczi Molnár Albert Ko-máromban stb.).M.: Költemények, Bp. 1895; Gyulai Rudolf, élet-rajz, Komárom 1907; Komárom vármegye és azutolsó nemesi felkelés, uo. 1910; Kultsár István1760–1828, uo. 1911; Komárom vármegye nemescsaládai, uo. 1911; Bûbájosok és boszorkányok Ko-márom vármegyében, uo. 1914; A szülõföld Jókairegényeiben, uo. 1925; A csallóközi halászat törté-nete, uo. 1933, 1994.

Ir.: H. L.: A. Gy.: A Csallóközi halászat története,NK 1933, 223–224.; Balogh Edgár: Hét próba, Bp.1965.

Cs. S.

ALBERT Sándor (Nagykapos, 1943. máj.24.): neveléstudományi szakíró, egyetemi do-cens. Az általános iskolát szülõvárosában vé-gezte, a kassai ipariskolában érettségizett(1961). Utána a kassai Mûszaki Fõiskolán gé-pészmérnöki oklevelet szerzett (1966). A po.-i

Szlovák Mûszaki Egyetemen 1990-ben a pe-dagógiai tudományok kandidátusa címet szer-zett, 1997-ben uo. habilitált (docensi fokoza-tot szerzett) pedagógiából. – 1966-tól az ipar-iskola tanára, 1990 és 1997 között igazgatója.1997–2004 között a kassai Mûszaki Egyetemoktatója. 1997-ben megalapította a mérnökpe-dagógiai tanszéket, melynek vezetõje lett.2002 októberétõl a szlovák parlament képvise-lõje. A közép-európai kezdeményezés állandóparlamenti delegációjának vezetõje, és tagjavolt az Európa Tanács parlamenti közgyûlésé-nek. 2004. jan. 1-jétõl a komáromi Selye JánosEgyetem mb. vezetõje, miniszteri biztosa,2004 nov.-ben rendkívüli egyetemi tanára ésaz egyetem rektora. – Publikációs tevékenysé-get 1968-tól folytat, oktatás-módszertani kér-désekkel foglalkozik. 17 monografikus jellegûkiadvány, 10 egyetemi tankönyv, ill. jegyzet és12 középiskolai tankönyv és példatár szerzõje.Ma is rendszeresen publikál a Katedra c. fo-lyóiratban és több szlovák nyelvû kiadvány-ban (Pedagogická revue, Technológia vzdelá-vania stb.). Önálló mûvei szlovák nyelven je-lentek meg. – Munkásságáért 2002-ben el-nyerte az egyik legmagasabb pedagógiai ki-tüntetést Magyarországon, az Apáczai CsereJános-díjat. Ugyanebben az évben pedagógiaitevékenységéért a Szlovák Kormány Ezüstér-mével tüntették ki. A Comenius-díjat 1986-ban vehette át.

M.: Konštrukèné cvièenie pre 2. roè. SPŠS [Szer-kesztési gyakorlatok a gépipari szakközépiskolák2. o. számára], Po. 1982; O zbližovaní vzdelávaniav SR a EU [Szlovákia és az EU közeledése a mûve-lõdés terén], társszerzõ, Kassa 2000; Rozvoj kvali-ty v škole [A minõség fejlesztése az iskolában], Po.2002; Didaktika, Kassa 2004.

F. Z.

ÁLDORI Károly (Dunaszerdahely, 1896. ? –Kassa, 1923. ápr. 15.): újságíró, publicista, kri-tikus. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emig-ránsa volt, fõleg a Tûzben és a Kassai Napló-ban publikált, s ker.-nemzeti szellemiségû el-lenfeleivel heves vitákat folytatott. A kassai„öreg” költõ, Sárosi Árpád azt írta róla, hogy aMagyar Tanácsköztársaság Katonatanácsánaktagja volt, s a Tisza-pörben is gyakran emle-gették a nevét. Irod. és színikritikákat sûrûn

ALAPY Gyula

16

írt, elbeszéléseket, folytatásos regényt s film-novellát is publikált. Kisebbségi irodalmunkelsõ halottja volt, Merényi Gyula és Török Gé-za követték.

Ir.: Ignotus: Eltemették Á. K.-t, R., 1923. ápr. 17.;Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairoda-lom Csehszlovákiában 1918–1938, Po. 1974;Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1929, Po. 1986.

T. L.

Alkotó Ifjúság (1950 szept. – 1953 jún.): kul-turális folyóirat. A CSISZ KB adta ki a Cseh-szlovák Ifjúsági Szövetség magyar szervezeteiszámára kezdetben negyedévenként, a 4.számtól havonként. A Smena Lap- és Könyv-kiadó gondozásában jelent meg. Fõszerk.:Hrubják Emil (1950), Szûcs Béla (1951).

F. Z.

AMBRUS Ferenc (Rozsnyó, 1959. jún. 16.):helytörténeti kutató, kultúraszervezõ. Rozs-nyón érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Fakul-táson tanítói képesítést szerzett (1982).Jólészen és Dernõn tanított, egy ideig az ÚjSzó vidéki munkatársa, majd a Csemadok já-rási titkára volt. Egyik alapítója és vezetõje az1993-ban alakult Pákh Albert Társaságnak,szervezõje a rozsnyói Czabán Samu Napok-nak, alelnöke a Gömöri–Kishonti Múzeum-egyesületnek. – Írásai a Gömöri Hajnalban, azÚj Szóban, a Nõben és a Honismeretben jelen-tek meg. Szerkesztõje a Csemadok JB és aPákh Albert Társaság által kiadott honismeretifüzeteknek (Lice és Lekenye községek történe-te, a Pákh Albert Társaság évkönyve, PetõfiSándor és Vass László emlékezete rozsnyóiemléktáblájuk felavatása alkalmából). A 80-asévek végén a Rozsnyói járás magyar községei-rõl sorozatot írt a Gömöri Hajnalba; a Csema-dok ezt füzet formában is megjelentette. 1996-ban gazdag hagyományanyagot tartalmazó ki-adványt állított össze Rozsnyói Kalendáriumcímmel. T. L.

ANDRÁS Károly (Felsõlászlófalva, 1917. aug.20. – München, 2004. júl. 9.): újságíró, lap-szerkesztõ, politológus. Kassán érettségizett,magyar–francia–szlavisztika szakos egyet. ta-nulmányait 1938 és 1941 között Prágában és

Bp.-en, politológiai tanulmányait 1953 és1955 között New Yorkban végezte. 1939–1944-ben az Új Élet vezetõ szerkesztõje volt.A szerkesztõi munkát – Rády Elemérhez ésSinkó Ferenchez hasonlóan – egyetemistakéntkezdte, s a lap kezdettõl kitûnõ színvonalát vé-gig megtartotta. Egykori neves sarlósok(Dobossy László és a sokoldalúan: pol., irod.és színházi írásokkal szereplõ Vass László) ismunkatársai lettek, a régi prohászkások közülVájlok Sándor és Sinkó Ferenc voltak a legak-tívabbak. Az Új Életben tûnt fel Janics Kál-mán neve is. 1945-ben A. emigrált, 1951-igAusztriában, 1951–1956-ban az USA-ban élt,1957-ben Münchenben telepedett le. 1951-tõla Szabad Európa rádióban dolgozott, 1957-tõlmagyar osztályának helyettes vezetõje, 1966-tól a központi kutatóosztály igazgatóhelyette-se volt. Fõleg a kelet–nyugati kapcsolatokkal,közép-európai és kisebbségi problémákkalfoglalkozott. – Publikációs tevékenysége azÚj Életben bontakozott ki, az emigráció idejénszületett írásai a római Katolikus Szemlében, amüncheni Új Látóhatárban, különbözõ szakfo-lyóiratokban és gyûjteményes kötetekben jelen-tek meg. 1990 óta a mo.-i Regióban s nálunk aReményben is publikál. Emlékezetes folyóiratiközleményei: A kassai kanonok (Pfeiffer Mik-lós pályaképe, Új Látóhatár 1979/5–6; újraköz-lés: Remény 1991/3–10); Beneš Moszkvában(Új Látóhatár 1985/3–4); A magyar kisebbsé-gek egyházi élete (Regio 1991/3). Beneš-kuta-tással folyamatosan foglalkozik.M.: Magyar kisebbség, szlovák többség. = Harmincév 1956–1986, Bern 1986; A nemzeti identitás. =Nyugati magyar esszéírók antológiája (szerk.Borbándi Gyula), Bern 1986.

T. L.

ANDORKA Lajos → Scherer Lajos

ANDREÁNSZKY István; S. Pataki (Mezõ-laborc, 1911. jún. 17. – Brüsszel, 1989. okt.12.): újságíró, lapszerkesztõ. A középiskolátSárospatakon végezte, közben és utána KassákLajos Munka c. lapjába írt verseket s a tanya-világ életérõl szociográfiai riportokat. Kom-munista szervezkedés vádjával kétszer is letar-tóztatták, ezért 1934 szept.-ben Csehszlováki-ába emigrált. Po.-ban élt, a Magyar Újságbanés a Csehszlovákiai Népszavában folyamato-

ANDREÁNSZKY István

17

san publikált. A mo.-i szocdem párt elméletifolyóirata, a Szocializmus is gyakran közöltetanulmányait (Új népies költészet, A szlovensz-kói magyar irodalomról stb.). Írásait gyakranS. Pataki István névvel jelezte. A Slovenskésmery c. szlovák irod. lapban József Attilátnépszerûsítette, a po.-i rádió magyar adásábanMartinovicsról írt hangjátéka hangzott el. Abécsi döntés után visszatért Mo.-ra. Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjának, a Független Ma-gyarországnak belsõ munkatársa lett, s a Nép-szavában is publikált. A német megszállás ide-jén illegalitásban élt, együttmûködött az ellen-állás szocdem csoportjaival. 1945 után jelen-tõs funkciókat töltött be a politikai életben és aszocdem sajtóban, de a demokratikus viszo-nyok fokozódó romlása miatt 1948 elején Bel-giumba emigrált. Írásai a Magyar ForradalmiSzocialisták Szövetségének kiadványaiban ésaz általa is szerkesztett párizsi Szocialista For-radalom c. lapban jelentek meg.Ir.: Pásztor József: A Mi Utunk – Forradalmi életekDebrecenben, Debrecen 1972.

T. L.

ANGERMAYER Károly (Pozsony, 1877.márc. 9. – uo., 1938. máj. 18.): nyomdatulaj-donos, lapkiadó, szerkesztõ. TanulmányaitPo.-ban és Lipcsében végezte. 1918 és 1938között kiadója és fõszerkesztõje volt az elsõMagyar Újságnak, a Képes Világnak, aPressburger Zeitungnak, kiadója A Háziorvos-nak, fõszerkesztõje a három Grafika c. lapnak,bizottsági tagja, majd elnöke a Szlovenszkóiés Podkarpatszkáruszi NyomdatulajdonosokGrémiumai Országos Szövetségének.

T. L.

ANGYAL Béla (Gúta 1958. máj. 22.): politi-katörténész, helytörténész, villamosmérnök. –Alapiskolai tanulmányait szülõvárosában vé-gezte, a komáromi magyar gimnáziumbanérettségizett (1977). A prágai Cseh MûszakiEgyetem Villamosmérnöki Karán szerzett ok-levelet (1982). 1984–1991 között a komáromiJárási Szolgáltató Vállalat munkatársa, majdmagánvállalkozó (1991–1994). 1994–1998között Gúta alpolgármestere volt, 1999-tõl kü-lönbözõ központi államigazgatási intézmé-nyekben dolgozik: a Szlovák Kormányhivatal

Kisebbségi Osztályának vezetõje (1999–2000), a Közbeszerzési Hivatal elnökének iro-davezetõje (2000–2002), a MezõgazdaságiMinisztérium hivatalvezetõje (2002–). 1999–2002 között szerkesztette a Gútai Újság köz-életi lapot. 1982-tõl foglalkozik helytörténet-tel, néprajzi gyûjtõmunkával, elsõsorban Gútaés vidéke lakosságának hagyományos gazdál-kodásáról jelentetett meg dolgozatokat gyûjte-ményes tanulmánykötetekben (pl.: Állattartás,szerk. Fehérváry Magda; Gúta hagyományosgazdálkodása a XX. század elsõ felében,Csehszl. M. Népr. Társ., Komárom 1992; A le-lédi állattartás [szerk. Liszka József]; Lelédhagyományos gazdálkodása a XX. század elsõfelében, Szlov. M. Népr. Társ.–Lilium Aurum,Komárom–Dunaszerdahely 1994). Politikatör-téneti és publicisztikai írásokat is közöl szlov.magyar lapokban. Jelentõsek az 1918–1938közötti korszak csehszlov. magyar politikaipártjaival kapcsolatos kutatásai. A Fórum Tár-sadalomtudományi Szemlében hosszabb ta-nulmányt közölt Magyar szervezetek és moz-galmak Csehszlovákiában címmel (2000/1,3–28., 2000/2, 67–84.). Írásai hazai és ma-gyarországi szaklapokban, évkönyvekben je-lennek meg. A bp.-i Néprajzi Múzeum ésa Magyar Néprajzi Társaság pályázatain többesetben is elsõ, illetve második helyezést értel. – További fontos tanulmányai: A csehszlo-vákiai magyarság anyaországi támogatásaa két világháború között, Regio, Bp. 2000/3,133–178; A csehszlovákiai magyarság válasz-tói magatartása a két világháború között, Fó-rum Társadalomtudományi Szemle, Galánta2001/1, 3–48.M.: Gúta és környéke 1848–1849-ben, Dsz. 1997;Gúta 1945–1949, Dsz. 1997; Érdekvédelem és ön-szervezõdés. Fejezetek a csehszlovákiai magyarpártpolitika történetébõl 1918–1938, Galánta–Dsz.2002; Dokumentumok az Országos Keresztényszo-cialista Párt történetéhez 1919–1936, Somorja–Dsz. 2004; Tradièné hospodárenie v Kolárove v pr-vej polovici 20. storoèia (társszerzõ). ÖsszeállítottaFehérváry Magda. Podunajské Múzeum, Komárom1992.

Ir.: Simon Attila: Dokumentumok az Országos Ke-resztényszocialista Párt történetéhez, rec. FórumTársadalomtudományi Szemle 2004/2.

L. T., L. J.

ANGERMAYER Károly

18

ANGYEL Miklós (Nyitra, 1925. okt. 28.):néprajzi, helytörténeti író. Az érsekújvári Ma-gyar Királyi Állami Pázmány Péter Gimnázi-umban érettségizett (1944), majd vasutaskéntdolgozott (1944–45). Késõbb a FûszerpaprikaSzövetkezetnél, ennek államosítása után pedigaz érsekújvári konzervgyárban dolgozott tiszt-viselõként, ill. igazgatóként. 1963-ban diplo-mát szerzett a prágai egyetemnek az Élelmi-szeripari Minisztérium által létesített konzerv-ipari tanszékén. 1986-tól nyugdíjas. – A hat-vanas évek elejétõl különféle konzervipari té-májú tanulmányokat jelentetett meg a szakla-pokban. Lakóhelye, Udvard község múltjávalés néprajzával nyugdíjba vonulása után kez-dett foglalkozni. A történeti forrásokat és anéphagyományt ötvözõ cikkeit a szlovákiaimagyar lapokban publikálja.

M.: Udvard múltja és jelene, Po. 1993; Udvardnevezetességei, Po. 1994.

L. J.

ANTALFFY Vilmos (Kassa, 1878. máj. 19. –Pozsony, 1946. jún. 2.): tanár, karmester, zene-szerzõ. Bp.-en klasszika-filológiát tanult(1896–1900), ugyanakkor a Zeneakadémiánéneket és zeneszerzést végzett (1901). 1901-tõl a po.-i magyar gimnázium tanára,1921–1946-ban a jezsuita templom Salvatorénekkarának karnagya volt, együttmûködött aSzlovák Filharmóniával. Kritikái és recenzióia Híradóban jelentek meg, egyházi zenemûveikéziratban maradtak. A po.-i jezsuita temp-lomban emléktáblája van.Ir.: Pazdírkùv Hudební slovník náuèný, 2. èást o-sobní, sv. 1., Brünn 1937; Èeskoslovenský hudebníslovník, sv. 1., Prága 1963; Encyklopédia Sloven-ska 1., Po. 1977; Slovenský biografický slovník, 1.zv., Turócszentmárton 1986.

D. Z. E.

ANTAL Sándor (Nagyvárad, 1882. nov. 28. –koncentrációs tábor, 1944.): költõ, szerkesztõ,publicista. Iskolái befejeztével öt évet töltöttNémetországban, majd a skandináv államok-ban. Hazatérve a Nagyváradi Napló szerkesz-tõje, a modern magyar irodalom lelkes propa-gátora lett. Õ szerkesztette 1908-ban A Holnapc. antológia elsõ kötetét, melynek elõszavábansíkraszállt a modern líra, különösen Ady elis-

mertetéséért. 1919-ben a Vörös Újság belsõmunkatársa volt. A fehérterror elõl Bécsbe,majd Csehszlovákiába emigrált, a Bécsi Ma-gyar Újság po.-i szerkesztõje lett. 1921-tõl aNemzeti Kisebbségek, 1923-tól a Népújságfõszerkesztõje volt, 1938-ban nyugdíjba vo-nult. 1942 tavaszán cikket írtak róla a németnyelvû Grenzbotéban. Az írás megjelenésenapján az SS-legények családostul elhurcol-ták. Egyes hírek szerint már a szlovák határ át-lépte után kivégezték, mások szerint koncent-rációs táborban halt meg. – A Reggelbe visz-szaemlékezésszerû cikksorozatot írt Adyvalvaló találkozásairól, sok új, addig ismeretlenadattal gazdagítva az Ady-irodalmat. TöbbStrindberg-mûvet fordított magyarra. Gara-bonciás ének (1924) címmel Po.-ban kiadottegy verskötetet, melyben szabad formában, ar-chaikus hangnemben, nosztalgiával emlékezika régi évekre, a nagyváradi irodalmi harcokra.

M.: Mozaik, elb., Nagyvárad 1904; Akik ma élnek,v., uo. 1905; A trondhejmi herceg kíséretében, r.,Gyoma 1913; Jörnu története, r., uo. 1913; A csudá-latos szemû katona, elb., Nagyvárad 1917; A mes-ter, d., h. n. 1924.

Ir.: Dutka Ákos: A Holnap városa, r., Bp. 1955; Bi-hari Mihály: Antal Sándornak, a „Holnap“ antoló-gia szerkesztõjének pozsonyi élete és mártírhalála,ISZ 1969/6.

O. Á.

Antológiák 1918–1945: a szépir. antológiáktöbbsége a szlovákiai magyar líra vagy prózajava termésérõl nyújt áttekintést, más részükpedig csoportosan jelentkezõket, a leggyak-rabban egy-egy új írói nemzedéket mutat be, svitát kiváltva élénkíti az irodalmi életet. – Lí-rai antológia Szlovenszkó és Ruszinszkó ma-gyar költõinek alkotásaiból (Berlin 1926).Szerk.: Sziklay Ferenc. A csehszlovákiai ma-gyar költészet elsõ összefoglaló antológiája;26 költõt mutat be. Az irodalmi életben ekkora baloldal és a jobboldal küzdelme s a dilettan-tizmus leküzdése volt napirenden. SziklayFöldes Sándor kommunista szellemû verseit isbesorolta a kötetbe, de Forbáth és Vozári ki-maradtak. A leginkább favorizált költõ MécsLászló volt 20 verssel. Gyõrynek 13, KomlósAladárnak és Márai Sándornak 6-6 verse je-lent meg. – Nyitott könyv (Prága 1930). Prágai

Antológiák 1918–1945

19

magyar költõk antológiája. Az Új Munka Tár-saság kiadásában jelent meg Dzurányi Lászlórövid elõszavával. Négy, ekkor fõként a PMH-ban publikáló költõ (Darvas János, Gyõry De-zsõ, Szenes Erzsi, Vozári Dezsõ) verseibõl kö-zöl válogatást. Az akkor szintén „prágai“Forbáth Imre versei hiányoznak belõle. –Hegyvidéki bokréta (Rimaszombat 1934). Aszlovenszkói és ruszinszkói magyar írók pró-zai antológiája. Összeállította ifj. WallentinyiSamu. A bemutatott szerzõktõl (Darkó István,Egri Viktor, Farkas István, Gonday Milos, IlkuPál, Lányi Menyhért, Morvay Gyula, RáczPál, Sándor Imre, Sebesi Ernõ, Sellyei József,Szabó Béla, Szenes Piroska, Szombathy Vik-tor, Tamás Mihály, Zerdahelyi József) egy-egyelbeszélést vagy regényrészletet közöl a sze-rény válogatás, amelyet az összeállító sajátköltségén adott ki. – Szlovenszkói magyar el-beszélõk (Tornalja–Bp. 1935). Az elõbbinélreprezentatívabb, színvonalas válogatás, melySzlovákiában a Kazinczy Kiadó gondozásá-ban, Bp.-en pedig a Franklin Kiadónál, a szlo-vákiai magyar irodalmat bemutató tízkötetessorozat részeként jelent meg. Szvatkó Pál írthozzá érdekes, a szlovákiai magyar irodalomértékelésében új szempontokat felvetõ elõszót.A kötetbõl feltûnõ módon hiányzik Darkó Ist-ván neve. 23 író szerepel benne, s az elõszó ta-núsága szerint elsõsorban a mo.-i olvasók szá-mára készült. Az elõbbi antológiában szerepel-tetett szerzõkön kívül bemutatja Ásgúthy Er-zsébet, Dallos István, Földes György, N.Jaczkó Olga, Kovács Endre, Neubauer Pál,Palotai Boris, Sziklay Ferenc, Tichy Kálmán,T. Zsadányi Mária, Wimberger Anna egy-egyírását (kimaradt viszont Lányi Menyhért). –Szlovenszkói magyar írók antológiája I–IV.(Nyitra 1936–1937). A két vh. közötti szlová-kiai magyar irodalom legterjedelmesebb anto-lógiája. Összeállította Dallos István ésMártonvölgyi László, megjelent az általuk lét-rehozott Híd kiadásában. (A négykötetes válo-gatás elõtt a két szerkesztõ Nyitrai írók könyve[Nyitra 1935] címmel adott ki egy regionálisantológiát, amely nyitrai származású szerzõkértekezéseit, elbeszéléseit gyûjtötte egybe.)1936-ban írást és életrajzi adatokat kértek va-lamennyi szlovákiai magyar írótól; az össze-gyûlt anyagból Neubauer Pál és más kritiku-

sok lektori segítségével válogattak. A vállalko-zásba több mint 150 író kapcsolódott be, eluta-sította a részvételt (jórészt politikai okokból)Fábry Zoltán, Barta Lajos, Földes Sándor, An-tal Sándor, Surányi Géza, Flórián Károly,Rehorovszky Jenõ, Kovács Endre, SimonMenyhért. A kötetek elé a szerkesztõk írtakelõszót Hidat verünk... címmel, a második kö-tethez (elszármazott írók) Marék Antal, a har-madikhoz (mûfordítások csehbõl és szlovák-ból) Szalatnai Rezsõ írt bevezetõ tanulmányt.(Utóbbi életrajzi jegyzeteket is írt a fordítás-ban bemutatott cseh és szlovák írókról.) Az 1.és a 4. kötet szlovákiai magyar íróktól válogat(elõbb a korábban beérkezett anyagot közöl-ték). A 2. kötetben a Szlovákia területérõl „els-zármazott“, nagyrészt Mo.-ra költözött írók al-kotásait közlik. Ennek a koncepciója kevésbéegységes. A 3. kötet (társszerkesztõjeSzalatnai Rezsõ) a szlovákiai magyar mûfor-dítók tolmácsolásában nyújt gazdag válogatásta 20. századi cseh és szlovák írók legjobb al-kotásaiból. – Új magyar líra (Rimaszombat1937). A szlovenszkói és kárpátaljai magyarköltõk lírai antológiája 1919–1936. A két vh.közötti szlovákiai magyar líra legjobb antoló-giája. Szerkesztette Wallentinyi Samu.Szalatnai Rezsõ A szlovenszkói magyar líracímmel tartalmas bevezetõ tanulmányt írt hoz-zá, a kötet végén Zombori György nyújt bibli-ográfiai áttekintést a „szlovenszkói magyar lí-ra könyv alakban megjelent termékeirõl“.Összesen harminc költõtõl közöl verseket, alegtöbbet Gyõry Dezsõtõl, Vozári Dezsõtõl,Mécs Lászlótól, Forbáth Imrétõl, Földes Sán-dortól. Ez megfelel Szalatnai Rezsõ elõszóbankifejtett értékrendjének is. – Tátra Almanach.Szlovenszkói városképek (Po. 1938). Szerkesz-tette és az elõszót írta Tamás Mihály. A beve-zetõ esszét Szlovenszkói városok címmelSzvatkó Pál írta. Öt eredeti mûvelõdéstörténe-ti és szociográfiai jellegû tanulmányt közöl:Sziklay Ferenc Kassáról, Jócsik Lajos Érsek-újvárról, Gömöry János Eperjesrõl, Darkó Ist-ván Losoncról, Szalatnai Rezsõ Lõcsérõl érte-kezik. Az elõszó szerint további városokat isbemutattak volna a minden év karácsonyáratervezett Almanachban. A tanulmányok, esz-szék igen színvonalasak, többségük ma is for-rásértékû. A kötetet a Tátra Könyv- és Lapki-

Antológiák 1918–1945

20

adó jelentette meg – Szlovákiai magyar írókantológiája (Bp. 1942). A szerkesztõ nevenincs feltüntetve, de a kurta elõszóból kitûnik,hogy Po.-ban állították össze az 1938 utánSzlovákiában maradt írók bemutatására. Aszerzõk nagy része korábban a kevésbé jelen-tõs kisebbségi írók közé tartozott, a költõk kö-zött szereplõ Gyõry Dezsõ pedig ekkor márKárpátalján élt. Az egyes szerzõk mûvei elõttéletrajzi adatok találhatók. A bemutatott szlo-vákiai elbeszélõk és költõk: Ásgúthy Erzsébet,L. Kiss Ibolya, Komlóssy György, NémethZoltán, Pozsonyi (Wimberger) Anna,Thuróczy Tibor, Cottely Mária, Dallos István,Érdy Antal, Hevessy Sári, Kelembéri Sándor,Klimits Lajos, Környei Elek, Páll Miklós,Radványi Zoltán, Szeredai Gruber Károly.

Antológiák 1945–1989 – Új hajtások (Po.1953). Szlovákiai magyar írók és költõk anto-lógiája. Az 1948 után feltûnt fiatal írók, újság-írók verseinek és prózai írásainak gyûjtemé-nye. Az összeállító neve nincs feltüntetve. Akötetre a kezdetlegesség és a sematizmus jel-lemzõ, beleértve Szõke József bevezetõjét is.A jegyzetekben életrajzi adatokat találunk aszerzõkrõl (Bábi Tibor, Csanda Sándor, DénesGyörgy, Gály Olga, Gál László, Gyurcsó Ist-ván, Horváth László, Mács József, Mikus Sán-dor, Nagy Irén, Ozsvald Árpád, Petrõci Bálint,Szõke József, Szûcs Béla, Tóth Tibor, TörökElemér, Veres János). – Három fiatal költõ(Po. 1954). Ozsvald Árpád, Török Elemér ésVeres János verseit tartalmazza. – Megalku-vás nélkül (Po. 1954). Válogatás az elsõ Cseh-szlovák Köztársaság haladó szellemû magyaríróinak munkáiból. Összeállította, az elõszótés az életrajzi jegyzeteket írta Szûcs Béla. Acsehszlovákiai magyarság haladó irodalmi ha-gyományait kívánja bemutatni, de az összeál-lító felületesen válogat: számos újságírótól, al-kalmi tollforgatótól is közöl írást, neves írókalkotásai pedig kimaradtak. A következõ szer-zõk verseit és prózai írásait tartalmazza: Ben-jámin Ferenc, Dömötör Teréz, Egri Viktor, Er-dõházi Hugó, Fábry Zoltán (Az éhség legen-dájának elsõ kiadása), Földes Sándor, GyõryDezsõ, Háber Zoltán, Ilku Pál, Jarnó József,Károly Gyula, Morvay Gyula, Palotai Boris,Prerau Margit, Sáfáry László, Sebesi Ernõ,

Seiden Ármin, Sellyei József, Szabó Béla,Szántó Jenõ, Vadász Ferenc, Vozári Dezsõ. –Fiatal szlovákiai magyar költõk (Po. 1958).Válogatta és a bevezetõt írta Turczel Lajos. Akötet a „nyolcak“ antológiájaként vált neveze-tessé, lényegében az ötvenes évek közepétõlfellépõ költõk (Cselényi László, Fecsó Pál,Gyüre Lajos, Kulcsár Tibor, Zs. Nagy Lajos,Petrik József, Simkó Tibor, Tõzsér Árpád)együttes jelentkezése volt. Élénk vitát váltottki, mert a fiatal költõk az elõttük járókat, az öt-venes évek elsõ felében jelentkezõket bírálták.A kötetrõl Fábry Zoltán Res poetica címmel írtelemzõ tanulmányt. – Szlovákiai magyar elbe-szélõk (Po. 1961). Válogatta és a bevezetõt ír-ta Turczel Lajos. Az összeállító a szlovákiaimagyar novellairodalom akkori állapotáról kí-vánt áttekintést nyújtani, de a mennyiségi té-nyezõ szükségességét hangsúlyozva gyengeszínvonalú alkalmi szerzõket is besorolt. Ösz-szesen 24 szerzõ szerepelt egy-egy írással. –Szélkiáltó (Po. 1966). Csehszlovákiai magyarköltõk antológiája. A válogató Koncsol Lászlóneve nincs feltüntetve. 14 csehszlovákiai ma-gyar lírikus (Bábi Tibor, Cselényi László,Csontos Vilmos, Dénes György, Farkas Jenõ,Gál Sándor, Gyurcsó István, Monoszlóy M.Dezsõ, Zs. Nagy Lajos, Ozsvald Árpád, RáczOlivér, Tóth Elemér, Tõzsér Árpád, Veres Já-nos) verseibõl közöl válogatást azzal a céllal,hogy az 1948 utáni nemzetiségi költészet tar-tós értékeit mutassa be. E válogatásból ké-szült, szûkebb terjedelemben a Most cezDunaj (Po. 1968) c. szlovák fordításantológia,amely Farkas Jenõ kivételével a Szélkiáltóköltõit mutatja be a szlovák olvasónak. –Örökség (Po. 1968). Válogatás az elsõ köztár-saság magyar novelláiból. Válogatta és a be-vezetõt írta Turczel Lajos. A kötet az adott idõ-szak novellatermésének javából válogat. 25írótól közöl egy-két elbeszélést a következõsorrendben: Ásgúthy Erzsébet, Dallos István,Darkó István, Dömötör Teréz, Egri Viktor,Farkas István, Jarnó József, Juhász Árpád,Kaczér Illés, Lányi Menyhért, L. Kiss Ibolya,Morvay Gyula, Neubauer Pál, N. Jaczkó Olga,Palotai Boris, Rácz Pál, Sándor Imre, SebesiErnõ, Sellyei József, Szabó Béla, Szenes Pi-roska, Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor, Ta-más Mihály, Wimberger Anna. – Egyszemû éj-

Antológiák 1945–1989

21

szaka (Po. 1970). Fiatal szlovákiai magyarköltõk. Összeállította és az elõszót írta TõzsérÁrpád. A sok vitát kiváltó antológia kísérlete-zõ költõk verseit tartalmazza. A csoport elõ-ször az ISZ Vetés c. rovatában tûnt fel, s aszlovákiai magyar irodalomban szokatlan han-got ütött meg. A hagyományos irodalomszem-lélet képviselõi bírálták az antológiát, a mo-dern irodalom hívei pedig védelmére keltek. Agyûjtemény 9, kötettel akkor még nem rendel-kezõ szerzõ verseit közli (Aich Péter, KeszeliFerenc, Kmeczkó Mihály, Kulcsár Ferenc,Mikola Anikó, Németh István, Szitási Ferenc,Tóth László, Varga Imre). Néhányan közülükazóta sem adtak ki önálló kötetet, ám többeneredeti hangú költõvé fejlõdtek. – Fekete szél(Po. 1972). Fiatal szlovákiai magyar prózaírókantológiája. Válogatta és az elõszót írta DubaGyula. A legfiatalabb prózaírók alkotásait mu-tatja be, ezek csoportjában kezdõk, kísérlete-zõk és érett egyéniségek is vannak (Bereck Jó-zsef, Fülöp Antal, Keszeli Ferenc, KovácsMagda, Kövesdi János, Mikola Anikó, VargaImre, Wurczel Gábor). Néhányan közülük az-óta önálló köteteket is megjelentettek. Az an-tológia szlovák változata a Biliard na pamä•nieko¾kých hrdinov (Po. 1977). Fordította Ka-rol Wlachovský, az elõszót írta Rácz Olivér. Amagyartól eltérõen Grendel Lajos is szerepel aválogatásban, kimaradt viszont Fülöp Antal. –Az éhség legendája (Po. 1975). Összeállította,az elõszót és a jegyzeteket írta Turczel Lajos.A két vh. közötti csehszlovákiai magyar „va-lóságirodalmat“ mutatja be Fábry Zoltán, Bá-nyai Pál, Dömötör Teréz, Ilku Pál, Balogh Ed-gár, Morvay Gyula, Sellyei József, Száraz Jó-zsef, Háber Zoltán szociográfiai írásai, riport-jai, elbeszélései révén. A mûfaj teoretikusaitFábry Zoltán és Balogh Edgár képviselik. – Azidõ sodrában (Po. 1975). Az antológia – a kö-tet alcíme szerint – válogatás egy emberöltõcseh, szlovák, csehszlovákiai magyar, ukrán éslengyel irodalmából. Összesen negyvenöt al-kotót szólaltat meg. A kisebbségi magyar író-kat Bányai Pál, Dávid Teréz, Duba Gyula, Eg-ri Viktor, Fábry Zoltán, Gál Sándor, KovácsMagda, Lovicsek Béla, Mészáros László,Ordódy Katalin, Rácz Olivér, Sellyei József,Szabó Béla és Tamás Mihály képviselte. Acseh, szlovák, ukrán és lengyel írók alkotásait

hazai magyar mûfordítók tolmácsolták. A kö-tetet válogatta és összeállította: Fónod Zoltán.A cseh irodalmi szemelvények válogatásábanrészt vett Somogyi Mátyás, az ukrán irodalomesetében pedig Fedor Kováè. – A Csallóköztõla Bodrogközig (Po. 1977). A kötet „nyolc táj-egység – a Csallóköz, a Mátyusföld, a Garammente, az Ipoly völgye, Gömör, Kassa és vidé-ke s a Bodrogköz – életének mozaikjaiból rakössze egy sajátos szülõföldképet. Versek, no-vellák, regényrészletek, riportok és tanulmá-nyok vallanak arról, hogy „...a szülõföld –akárcsak édesanyánk – egyben »nevelõföld«is: valóságszemléletünk, erkölcsi tartásunk,világlátásunk alakítója”. A kötet összeállítója,Zalabai Zsigmond vallott így errõl a kiadvány-ról, mely értékeinél fogva mindenképpentöbb, mint egy „politikai igényt” kielégítõ al-kalmi kötet. Ez legfeljebb csak ürügy volt ah-hoz, hogy a szülõföld iránti szeretetüket kife-jezzék azok, akik írásaikkal jelen voltak ebbena kiadványban. A kötet alkotói: Bábi Tibor,Bárczi István, Bereck József, Cselényi László,Csontos Vilmos, Darkó István, Dénes György,Duba Gyula, Fábry Zoltán, Farkas Jenõ, GálSándor, Gyönyör József, Keszeli Ferenc,Kmeczkó Mihály, Kovács Magda, Kövesdi Já-nos, Kulcsár Ferenc, Kulcsár Tibor, LovicsekBéla, Malinák István, Zs. Nagy Lajos, Né-meth István, Neumann János, Ozsvald Árpád,Rácz Olivér, Sas Andor, Simkó Tibor, TóthElemér, Török Elemér, Tõzsér Árpád, VargaImre, Zirig Árpád. – Jelenlét (Po. 1979). Vá-logatás a felszabadulás utáni szlovákiai ma-gyar líra termésébõl. Összeállította Fónod Zol-tán és Zalabai Zsigmond; az elõszót FónodZoltán írta. Kisebbségi költészetünk nagymé-retû, reprezentatív antológiája az 1948 utánfellépõ jelentõsebb költõk verseibõl válogat(Bábi Tibor, Bárczi István, Batta György,Cselényi László, Csontos Vilmos, DénesGyörgy, Gál Sándor, L. Gály Olga, GyurcsóIstván, Kulcsár Ferenc, Kulcsár Tibor, MikolaAnikó, Ozsvald Árpád, Rácz Olivér, SimkóTibor, Tóth Elemér, Tóth László, Török Ele-mér, Tõzsér Árpád, Varga Imre, Veres János,Zs. Nagy Lajos) bizonyos értékrendet is tükrö-zõen. – Megközelítés (Po. 1980). Fiatal szlová-kiai magyar költõk és képzõmûvészek antoló-giája. Összeállította Tóth László és Kulcsár

Antológiák 1945–1989

22

Ferenc, az elõszót Tóth László írta. A hetvenesévek második felében feltûnt fiatal lírikusokantológiája, amely ízelítõt ad ifjú képzõmûvé-szek (Csótó László, Dolán György, Dúdor Ist-ván, Fodor Katalin, Lipcsey György, LõrinczZsuzsa, Mikus Balázs) alkotásaiból is. A kötetKarsay Katalin, Kendi Mária, Kövesdi Károly,Molnár László, Lunczer Gabriella, Somos Pé-ter és Soóky László verseibõl közöl váloga-tást. – Szlovenszkói vásár (Po. 1980). Össze-állította és az elõszót írta Turczel Lajos. Válo-gatás a két vh. közötti szlovákiai magyar iro-dalom legjobb elbeszéléseibõl a következõíróktól: Darkó István, Egri Viktor, Jarnó Jó-zsef, Földes Sándor, Kaczér Illés, LányiMenyhért, Morvay Gyula, Palotai Boris,Sebesi Ernõ, Sellyei József, Sándor Imre, Sze-nes Piroska, Szombathy Viktor, Tamás Mihály,Török Géza, P. Wimberger Anna. – Rejtett ös-vény (Po. 1980). Válogatás a két vh. közötti lí-ránkból. Összeállította és az elõszót írta VargaImre. A következõ költõk verseit közli: AntalSándor, Berkó Sándor, Bólya Lajos, CsontosVilmos, Darvas János, Forbáth Imre, FöldesSándor, Gyõry Dezsõ, Jarnó József, KomlósAladár, Kovács Endre, Kudlák Lajos, MécsLászló, Merényi Gyula, Mihályi Ödön,Morvay Gyula, Ölvedi László, Pozsonyi(Wimberger) Anna, Sáfáry László, Sass János,Sebesi Ernõ, Sellyei József, Szabó Béla, Sze-nes Erzsi, Tamás Lajos, Vozári Dezsõ. – Csa-ládi krónika (Po. 1981). Összeállította és azutószót írta Zalabai Zsigmond. Válogatás afelszabadulás utáni csehszlovákiai magyar no-vellairodalomból. A következõ írók elbeszélé-seit tartalmazza: Egri Viktor, Duba Gyula, GálSándor, Kövesdi János, Fülöp Antal, BereckJózsef, Kovács Magda, Grendel Lajos. –Mužný vek (Po. 1981). Szlovákiai magyar köl-tõk szlovák nyelvû antológiája; válogatta ésfordította Vojtech Kondrót, az elõszót ¼ubo-mír Feldek írta. Életkor szerinti sorrendbenközli Rácz Olivér, Dénes György, Bábi Tibor,Veres János, Ozsvald Árpád, Zs. Nagy Lajos,Tõzsér Árpád, Gál Sándor, Cselényi László,Tóth Elemér, Mikola Anikó, Kulcsár Ferenc,Tóth László, Varga Imre verseit. Az 1945 utá-ni magyar kisebbségi lírából ez a legteljesebbfordításgyûjtemény. – Szép Angéla háza (Po.1984). Az elsõ köztársaság magyar kisregé-

nyeibõl válogatta és az elõszót írta Turczel La-jos. Öt írótól (Darkó István, Sellyei József,Szombathy Viktor, Tamás Mihály, Tichy Gyu-la) összesen 7 kisregényt közöl (Darkótól ésTamástól kettõt-kettõt). – Ének az éjben (Po.1986). A szlovák államban született magyarelbeszélésekbõl, versekbõl és tanulmányok-ból-esszékbõl válogatta Turczel Lajos, s õ írtaa Tiso-rendszer általános viszonyait és a mara-dék magyarság életét bemutató tanulmányér-tékû elõszót. 19 írótól (Ásgúthy Erzsébet,Arany A. László, Brogyányi Kálmán, EgriViktor, Fábry Zoltán, Gyõry Dezsõ, JankóZoltán, L. Kiss Ibolya, Környei Elek, KövesdiLászló, Mártonvölgyi László, Mezei Gábor,Páll Miklós, Pozsonyi Anna, Sebesi Ernõ,Stelczer Endre, Szenes Erzsi, Szeredai GruberKároly, Szalatnai Rezsõ) 68 írást: 16 elbeszé-lést, 45 verset és 7 tanulmányt-esszét közölt. –Próbaút (Po. 1986). Az újabb írónemzedékírásait bemutató, a Fõnix Füzetek sorozatbanmegjelent vers- és prózai antológia. VálogattaBalla Kálmán és Grendel Lajos. Az antológiaszerzõi: Csepécz Szilvia, Farnbauer Gábor,Fellinger Károly, Hizsnyai Zoltán, HodossyGyula, Hogya György, Juhász József, KrauszTivadar, Ravasz József, Szentandrási Tibor,Talamon Alfonz.

Cs. S., F. Z.

Antológiák 1989 után: A szabadság szomorú-sága. Csehszlovákiai magyar elbeszélõk1980–1988 (Po. 1990). Szerk.: Fazekas Jó-zsef, Tóth Károly. Utószó és életrajzi adatok:Fazekas József. A kötet a „szlovákiai magyarnovella” sokféleségét kívánja bemutatni, egy-részt a historikus létélmény, másrészt a „bel-sõ” megélésû novellák besorolásával. A kötetszerzõi: Dobos László, Duba Gyula, FülöpAntal, Gál Sándor, Grendel Lajos, HogyaGyörgy, Mács József, Rácz Olivér, TalamonAlfonz, Vajkai Miklós. – Tûzpalota. Csehszlo-vákiai magyar költõk szerelmes versei (Po.1990). Szerk.: Balla Kálmán, Karsay Katalin.Utószó: Balla Kálmán. A kötet Szabó Gyularajzaival jelent meg. Az antológia az összeállí-tók szerint „nem a költõk, a versek antológiá-ja”. Sajátos színt jelent a csehszlovákiai ma-gyar irodalomban. Az antológia szerzõi: BábiTibor, Barak László, Bárczi István, Batta

Antológiák 1989 után

23

György, Berkó Sándor, Bettes István, CselényiLászló, Csontos Vilmos, Dénes György, Far-kas Jenõ, Farnbauer Gábor, Fellinger István,Finta László, Forbáth Imre, Földes Sándor,Gál Sándor, Gyõry Dezsõ, Gyurcsó István,Hizsnyai Zoltán, Hodossy Gyula, Juhász R.József, Kendi Mária, Keszeli Ferenc,Kmeczkó Mihály, Kövesdi Károly, Krausz Ti-vadar, Kulcsár Ferenc, Kulcsár Tibor, L. GályOlga, M. Csepécz Szilvia, Mihályi Ödön,Mikola Anikó, Monoszlóy Dezsõ, OzsvaldÁrpád, Petrik József, Rácz Olivér, Ravasz Jó-zsef, Sáfáry László, Simkó Tibor, Soóky Lász-ló, Szabó Gyula, Szenes Erzsi, Szitási Ferenc,Tamás Lajos, Tóth Elemér, Tóth László, TörökElemér, Tõzsér Árpád, Varga Erzsébet, VargaImre, Veres János, Vozári Dezsõ, Zs. Nagy La-jos. – „Mint fészkébõl kizavart madár...”Szerk.: Molnár Imre, Tóth László (Bp. 1990).A hontalanság éveinek irodalmát mutatja be akötet. Az 1945–1949-es években írt versek,naplójegyzetek és levélrészletek érzékeltetik acsehszlovákiai magyarság tragédiáját. A szö-vegek nagy része a Magyarságkutató IntézetLevéltárából, valamint Szalatnai Rezsõ és dr.Szabó Károly hagyatékából valók. A kötet utó-szava – az összeállítók tollából – nemcsak el-igazít az egyes problémákban, hanem új szem-pontokat is felvet. – Tudósítás egy ország el-vesztésérõl (Bp. 1992). Szerk.: Tóth László.Csehszlovákiai magyar elbeszélõk, ismert éskevésbé ismert alkotók és mûveik (elbeszélé-sek, novellák) villantják fel elõttünk a kisebb-ségi létbe került magyarság hét évtize-dét,1919-tõl 1989-ig. A kötet szerzõi: Bányai Pál,Barak László, Bereck József, Dallos István,Darkó István, Dávid Teréz, Dobos László,Duba Gyula, Egri Viktor, Farkas István, FülöpAntal, Gál Sándor, Grendel Lajos, HogyaGyörgy, N. Jaczkó Olga, Jankó Zoltán, KaczérIllés, L. Kiss Ibolya, Kovács Endre, KovácsMagda, Lányi Menyhért, Lehocky Teréz,Mács József, Márai Sándor, Mihályi Ödön,Monoszlóy Dezsõ, Neubauer Pál, Páll Miklós,Palotai Boris, Pálovics László, Pozsonyi An-na, Rácz Olivér, Sebesi Ernõ, Sellyei József,Soóky László, Szenes Piroska, SzombathyViktor, Talamon Alfonz, Tamás Mihály, TichyKálmán, Tichy Lajos, Vajkai Miklós. Az ös-szeállító életrajzi és bibliográfiai jegyzetekkel

látta el a kötetet. – Piknik a Szaharában. Fia-tal írók antológiája (Dsz. 1993). Szerk.: Kul-csár Ferenc. Fiatal írók a szabadság, az embe-ri mérték és méltóság, az igazi értékek irántivágyat fejezik ki írásaikban. Az antológiaszerzõi: Czakó József, Fábián Nóra, Gyõry At-tila, Hajdú István, Hajtman Béla, Mórocz Má-ria, Pálovics László, N. Tóth Anikó. – Nyugta-lan indák (Dsz. 1993). Szerk.: Kulcsár Ferenc.Tizennégy fiatal író tesz kísérletet arra, hogy amûvészet öntörvényû eszközeivel a küldetésértelmét vallassa, hitet téve a humánum egye-temessége és a szépség szellemiséget gazdagí-tó szerepe mellett az örök megújulás igényé-vel. Az antológia szerzõi: Bolemant László,Csehy Zoltán, Fehér Sándor, Gyetvai Zoltán,Lukács Zsolt, Mészáros Ottó, Motesiczky Gá-bor, Z. Németh István, Patus János, A. SzabóLászló, Szarka Tamás, Szászi Zoltán, SzûcsEnikõ, Zalaba Zsuzsa. – Iródia 1983–1993(Dsz. 1993). Szerk.: Hodossy Gyula, KulcsárFerenc. Költészet, próza, esszé, tanulmány,kritika és az Iródia-mozgalom (1983–1986)néhány éves tevékenységét felölelõ dokumen-tumok találhatók a kötetben. Az antológia lé-nyegében az Iródia-nemzedék fejlõdésrajzát iselénk tárja. A kötet bibliográfiával zárul. – Ka-pufa a Parnasszuson (Po. 1993). Fiatal pálya-kezdõ írók antológiája. Szerk.: Bettes István.Anyagát az Ifiben megjelent versekbõl válo-gatta az összeállító. Az Új Fõnix Füzetek elsõköteteként megjelent kiadvány szerzõi:Ardamica Zorán, Bott Mária, Czikora Ágnes,Cúth Artúr, Csehy Zoltán, Csütörtöki László,Drenka Gábor, D. Tok Ernõ, Ferenczi Norbert,Hajtman Béla, Harcsa László, Héger Mária,Hornyák Tünde, Juhász Katalin, Korpás Ár-pád, Madarász Róbert, Mizser Attila, NémethZoltán, Õrs Babett, Pénzes Tímea, Polgár Ani-kó, Prékop Mária, Réddy Péter, Sándor Rená-ta, Sélley Hudina Zsolt, Stubnik Zsuzsa,Szászi Zoltán, Szûcs Enikõ, Vankó Attila,Zalaba Zsuzsa. – Magyar jeremiád (1995).Visszaemlékezések, versek, dokumentumok adeportálásról és a kitelepítésrõl 1946–1948.Összeállította: Zalabai Zsigmond. A doku-mentumokat válogatta: Szilvássy József. A kö-tet a Pro Patria Füzetek I. sorozatban jelentmeg. Janics Kálmán a Fenyegetések sodrábancímmel írt bevezetõt. Pályázati rendszer alap-

Antológiák 1989 után

24

ján szerkesztõdött a kötet. Vallomásokkal,megrázó élményekkel, emlékekkel, valamintversdokumentumokkal egyaránt találkozha-tunk a kiadványban, melynek szerzõi: ViczénIstván, id. Klebecska István, Budai Béla,Gunda Klára, Mészáros Sándor, Csenky La-jos, Czímer Péter, Nagy Béla, Duba Lajos, Ba-logh László. – Irodalom és magyarság (Dsz.1997). Szöveggyûjtemény a (cseh)-szlovákiaimagyar irodalomból 1918–1945. Szerk.: Ko-vács László, Tóth László. A szöveggyûjte-mény középiskolások számára készült. Kivá-ló, körültekintõen megszerkesztett kiadvány,bevezetõvel, jegyzettel, kislexikonnal kiegé-szítve. A kötet szerkesztõi a korral kapcsola-tos, 1945 utáni fontosabb irodalomtörténetimonográfiákat, tanulmányokat és antológiákatis feltüntetik. Kiadói jegyzet tájékoztat a for-rásmûvek lelõhelyeirõl, s helységnévjegyzék-kel is kiegészítették a kötetet. A szöveggyûjte-mény az Irodalom III. tananyaghoz kapcsoló-dik. A szemelvények szerzõi: Fábry Zoltán,Neubauer Pál, Forbáth Imre, Mihályi Ödön,Gyõry Dezsõ, Szenes Erzsi, Sáfáry László,Szvatkó Pál, Mécs László, Egri Viktor, SzenesPiroska, Szombathy Viktor, Darkó István,Vozári Dezsõ, Antal Sándor, Tamás Mihály,továbbá Jócsik Lajos, Pozsonyi Anna, PeéryRezsõ, Szalatnai Rezsõ, L. Kiss Ibolya,Környei Elek. – Angyalzsugor (1997). A Pega-zus-nemzedék antológiája. Szerk.: Balázs F.Attila. Az 1991-tõl szervezõdõ Pegazus Társa-ság (középiskolás fiatalok jelentkezésérõl vanszó) tagjainak munkájáról gyakran hírt adott asajtó. Nincs talán még egy nemzedéki csopor-tosulás, mely ilyen elõzményekkel indult vol-na el a pályán. Az 1991-es találkozó anyagát aKrónikus keringõ c. kötet õrzi, késõbb a tehet-ségesebbek a Kapufa a Parnasszuson (1993)c. kötetben mutatkoztak be, majd Mi lesz, haez is meghal...? címmel (1994) a dunaszerda-helyiek adtak ki egy kötetet, 1995-ben pediga Pegazus-emlékkönyv kiadására került sor.Tehetséges nemzedékrõl van szó, az antológi-ák szerkesztése azonban inkább mennyiségielveket követett a minõség helyett. Az Angyal-zsugorban (három kivételtõl eltekintve: Kan-tár Csaba, Pollágh Péter és Németh Zoltán)csak verset találunk. A névsor: Pénzes Tímea,Juhász Katalin, Mizser Attila, Haris Éva, Sze-

les Annamária, Ferenczi Norbert, Árendás Il-dikó, Chinorai Edit, Lõrincz László, ÖllõsEdit, Méry Mária, Rohály János, Lelkes Judit,Száraz Dénes, Fehér Kriszta, Sélley HudinaZsolt, Baranyai Szilvia, Kasagranda Hedvig,Bede Csilla, Csehy Zoltán, Polgár Anikó. –Magyar szárnyvonalak (Bp. 1999). „A »rö-vid« XX. század 1919– 1989 magyar próza-irodalmának különleges szeletét” kínálja a kö-tet. Az antológiában a határon túli magyar pró-zaírók alkotásaival ismerkedhetünk meg.Szlovákia, Ukrajna, Románia, valamint Szer-bia, Horvátország és Szlovénia magyar próza-írói mutatkoznak be. A szlovákiai „szárnyvo-nal” alkotói között találjuk Tamás Mihály,Márai Sándor, Pozsonyi Anna, Darkó István,Szalatnai Rezsõ, Jócsik Lajos, Peéry Rezsõ, il-letve Monoszlóy Dezsõ, Ébert Tibor, DobosLászló, Grendel Lajos, Vajkai Miklós, HogyaGyörgy és Fábián Nóra egy-egy novelláját, rö-vidprózáját. A felvidéki részt Filep GusztávTamás szerkesztette és válogatta. A kötethezPomogáts Béla írt bevezetõt Úton, vasútoncímmel, felemlítve a „régi Magyarország” le-gendás vasútjait, melyeknek története az or-szág és a régiók története is. A novellák, elbe-szélések, regényrészletek és vallomások – öt-vennyolc író alkotásai – valójában „egy képze-letbeli, virtuális utazásra” hívják az olvasót. –Noék az Ararát tetején. A hetvenévesek anto-lógiája (Po. 2000). Szerk.: Duba Gyula. Az an-tológia bevezetõjét (a kötet címét idézve) Tõ-zsér Árpád írta. A jegyzet szerint „az antológiakiadásával a pozsonyi Madách-PosoniumKönykiadó tiszteleg a hetvenéves DobosLászló, Fónod Zoltán, Szeberényi Zoltán ésTörök Elemér szlovákiai magyar írók elõtt, a-kik ebben az évben töltik be életük hetvenedikesztendejét”. Emlékezik a kötet a „harminca-sok nemzedékéhez” tartozó Veres Jánosra is.Az ünnepeltek egy-egy tanulmánnyal, pálya-képpel, verssel szerepelnek a kötetben, a bará-tok, írótársak (Gál Sándor, Grendel Lajos,Alabán Ferenc, Zalabai Zsigmond, Zs. NagyLajos és Tõzsér Árpád) értékelõ, tisztelgõ sza-vakkal/sorokkal köszöntik a sorstársakat. Utó-szót a kötethez Németh Zoltán írt. –ArtFALatok (Losonc, 2001). A kötet folytatnikívánta a néhány évvel korábban kiadott Ka-pufa a Parnasszuson hagyományait. Az új kö-

Antológiák 1989 után

25

tet anyagát az Ifi folyóirat Art-fal rovatábanmegjelent versekbõl/prózákból válogatta azösszeállító: Juhász Katalin. Szerzõk:Adamcsek Csaba, Borbély Borisz, CsizmadiaGabriella, Dóczi Gábor (próza), Farkas Nor-bert, Jakubecz Soma László, László Krisztián,Lengyel T. Tamás, Nagy Ilona (próza), SzarkaSzilvia. – Kor/szak/határok. Elméleti antoló-gia (Po. 2002). Összeállította: BenyovszkyKrisztián és Keserû József. A kilenc tanul-mány szerzõi: Bárczi Zsófia, Beke Zsolt,Benyovszky Krisztián, Csehy Zoltán, KeserûJózsef, Kocur László, N