A farmakognózia története

Dr. Blázovics Anna Ph.D. D.Sc.

Az ősemberek valószínűleg a különböző állatok táplálkozási szokásait megfigyelvepróbálták ki az egyes növényeket, és feltehetően a szokásostól eltérő ízeket ésérzéseket tapasztalva kíváncsiságuk a növények jobb megismerését eredményezte.

A gyógynövények alkalmazása kezdetben semmiképpen sem lehetett tudatos, hanemfelfigyeltek bizonyos hatásokra a mindennapi táplálkozás és életvitel kapcsán.

A gyógynövények és mérgező növények megkülönböztetése is tapasztalati úton történt.

Az emberiség több ezer éve ismeri és termeszti a zöldségeket, gyümölcsöket,gyógynövényeket és gabonaféléket.

Az ázsiai mezőgazdaság kezdetei 7000 évre nyúlnak vissza, de egyes feltételezések a13000 évet sem tartják kizártnak.

A mezőgazdaság kezdetei

Az Indus völgyében már 5000 évvel ezelőtt foglakoztak növénytermesztéssel.

Még korábbra tehető a Közép- és Közel-Kelet agrikultúrájának megszületése.

Kr.e. 4000. Észak-Kínában és Mandzsúriában már ismertéka teraszos földművelést.

Kr.e. 3000. Chou dinasztiában valósult meg az extenzív földművelés,azonban a mezőgazdaság valószínűleg

Kr.e. 2737-2697. Shen-Nung uralkodása alatt teljesedett ki. Azöt gabonanemű nagymértékű termesztésével(árpa, búza, köles, rizs, rozs).

Ettől az időtől lehet az öntözéses földműveléssel is számolni.Kr.e. 3000. Babiloni ékírásos táblatöredék (ópium)

Ekkor már tudatosan foglalkoztak a gyógynövényekkel.

Kr.e. 551-470. Confucius tudományos munkáiban már 44kultúrnövény neve szerepel. Többek között a szilváé,a japán sárgabaracké, gesztenyéé, faeperé, birsalmáé,kínai kelé és számos dinnyeféléé.

Babiloni ékírásos táblatöredék,amelyen az ópium is szerepel

221- 550. Agrikultúrával és hortikultúrával kapcsolatoskönyvek jelentek meg.

Kialakultak kertek, főleg az uralkodók kertjei, melyek ahódítások során egyre inkább elterjedtek.

Ettől az időtől datálható a dísznövény- és drogkereskedelem is.

A XI. századra már 20 peónia és 35 krizantém ültetvény volt a kínaibirodalomban.

A növénytermesztés a hét művészet egyike volt.

Ásatások során nyomára bukkantak több olyantárgynak, mely azt igazolja, hogy Kína és azókori egyiptomi civilizáció között kereskedelmikapcsolat állt fenn.

A Biblia is több helyen tesz említést Kínába tartóutakról, melyeken a mezőgazdasági termékek, pl.illóolajok, gyümölcsök és citrusfélék jutottak el aFöldközi-tenger országaiba.

Észak–Afrika ősi civilizációi, főleg a Nílus két partján elterülő Egyiptomagrikultúrája 11000 évre tehető. A piramisok építkezésén dolgozó munkásokélelmezése és egészségügyi ellátása nem lett volna elképzelhető fejlett és összehangoltmezőgazdasági termelés nélkül.

A népélelmezés fontos alapanyagai a gabonafélék, a fokhagyma, olivaolaj és agyümölcsök voltak. A szőlőtermesztés és a borkészítés mestersége ugyanolyan régi,mint a sörkészítésé.

Az ősi Egyiptomban számtalan fűszer- és gyógynövényt termesztettek.

A legkorábbi gyógyítással összefüggő egyiptomi írásos emlék a Kr.e. 2000 körül aKözépbirodalomban lejegyzett Kahuni nőgyógyászati papirusz.

Még korábbi, óbirodalmi elemekből épül fel a Smith papirusz, amelyet az

Újbirodalom idején írtak le, és a többi fennmaradt orvosi papirusz nagy része isebben az időszakban készült.

Egyiptomi expedíciós hajó drogokkal(Kr.e. XVIII. századból)

Részletek az Ebers papiruszbólKr.e. 1600.

receptgyűjtemény

orvosi tanácsok

fohászok,

imák,

autoszuggeszciók

sírkamrák rajzai és feliratai

A gyógynövények ismerete egyidős azemberiség történetével

Kr.e. 1600. Egyiptomi Ebers Papirusz (Theba)

Irodalom: H. Győry, Stay 110 years in the earthand your limbs remain strong. Way of living andhealth in ancient Egypt, Kriterion Könyvkiadó,Kolozsvár, 2003.

A papiruszok szövegei szerint gyógyították a hüvelygyulladást, méhnyakgyulladást és aférfiak nemi betegségeit is.

A leírásokból arra lehet következtetni, hogy ülőfürdőkkel kezelhették a Trichomonasvaginalis (protozoon), Neisseria gonorrhoea (Gram–negatív diplococcus), Clamidia(Gram-negatív coccus) és a Herpes simplex, illetve a Herpes varicellae (DNS vírus)fertőzéseket.

Fogamzásgátlás ősi receptje: krokodil sarát nátrium-karbonáttal elkeverték, majdmézben szuszpendálták.

Hatásának magyarázata: a nátrium-karbonát a massza zsírtartalmát elszappanosította,pH-értékét növelte, fehérjetartalmát kicsapta. A méz élettanilag fontos komponensei,spermicid-, fungicid-tartalma mellett hangyasavat és almasavat is tartalmaz. A savaksemlegesítették a pH-t. A golyócskák hormontartalma megakadályozta a nem kívántterhességet.

A méz acetilkolin, almasav, hangyasav, B2-vitamin, valamint a propolisz ferulasav,fahéj- és benzilalkohol-tartalma miatt baktericid, bakteriosztatikus hatóanyagul isszolgált.

Megfigyelték, hogy a fokhagymaenyhülést okoz a Schistosomahaematobium (vérmétely, cerkaria)parazita által kiváltott vérvizelésben.(Bilharz, 1852; Leiper 1915/1918)

A fokhagyma nem szabadította megaz embereket a féregtől, de annakszaporodását fékezte, ill. antibiotikushatása miatt a szekunder bakteriálisfertőzéseket megakadályozta.

A fokhagyma olyan fontos népélelmezési cikk ésgyógyszer-alapanyag volt, hogy Tutanhamon sírjában istaláltak fokhagymát.

A bor jelentős flavonoidjai közé tartoznak a kvercetinés a rutin. A kvercetin gátolja a Ca++-ATP-ázműködését, ezáltal befolyásolja a Ca++ intracelluláriskoncentrációját, így csökkenthetia trombocita aggregációt.

A fitoalexin rezveratrol (3,4,5-trihidroxisztilbén)fungicid hatású, amely a mikroorganizmusok sztilbén-szintetáz enzimjének hatására keletkezik. Arezveratrol a mogyoróban és a fenyőben iskimutatható.

Feltételezett szerteágazó hatása miatt a keletigyógyászatban napjainkban is gyakranalkalmazzák anyagcsere-, gyulladásos- ésszívbetegségek ellenszeréül.

Ez a vegyület többek között gátolja aprosztaglandin és leukotrién bioszintézis utakat.Fehérjéhez kötött antioxidáns aktivitása akvercetinével és az alfa-tokoferoléval azonos.

Az egyiptomiak alapvető gyógyszeralapanyagnak tekintették a különféle olajokat észsírokat is. Ezeket elsősorban kenőcsök készítéséhez alkalmazták, de a kötésekben,pakolásokban, szemcseppekben, kúpokban, fogyasztásra szánt készítményekben ésmás gyógyszerekben is gyakori elemek.

Egyiptomi gyógyászati kellékek

Az olaj minden bizonnyal betöltötte ahordozóanyag funkcióját és az olajok nagyA-provitamin/vitamin és E-vitamintartalmamiatt csökkentette az intestinalis tumorokgyakoriságát is.Ezek a vitaminok gátolják alipidperoxidációt.Az E-vitamin általános antioxidánskéntműködik a szervezetben. Hatását a C-vitamin fokozza.Regenerálásában a C-vitamin, a glutation ésa koenzim-Q is szerepet játszik.Mind az A- mind az E-vitamin a molekulárisbiológiai kutatások szerint befolyásolja aszignáltranszdukciót.

A zellermag Apium graveolens (Apiaceae) vizelethajtó, a máj és lép betegségeitgyógyító szerek alapanyaga, de izületi bántalmakra is jó.

Vizelethajtó hatása miatt csökkenti a magas vérnyomást, megakadályozza aszívszélhűdést.

A zellermag csökkenti a vércukor koncentrációját is.

A zellerben pszoralének vannak, melyek a pikkelysömör kezelésére isalkalmasak.

Zellerből is készítettek varázsitalokat. A legújabb kutatások eredményeialapján pikkelysömörre és a T-sejtes nyirokcsomó daganat kezelésére ajánlják.

Emésztési zavarokban kiváló a petrezselyem, a kapor,a kakukkfű, a menta stb.A majoránna mérsékli a fejfájást is.Fogfájásra a szegfűszeg, petrezselyem és a fahéj ishasználható.

A kínai gyógyászat gyökerei az i. e. III. évezredre tehetők.

A kínai orvoslás egyes betegségeket a Nedvesség-ből, aForróság-ból vagy a Szél-ből származtatja.

A betegségtüneteket, valamint a beteg egyéb, általánosjellemvonásait összegyűjtik, majd analizálják, így alakítva ki akínai orvoslásban a diszharmónia modelljét, - amikor felborula test belső egyensúlya.

A kínai gyógyászat figyelmét az élettanilag és pszichológiailagteljes egyénre irányítja.

Kínai gyógyászat

Az Kr.e. II. évezred előtt, sámánok gyógyítottak,akik között sok volt a nő.

A Kr.e. VI. században az orvosok és a sámánokszerepe, bár nem volt azonos, még mindig

szorosan összekapcsolódott.

Confucius szerint:

„Az ember kitartás nélkül soha nem válhat jósámánná vagy jó orvossá.”

1973-ban Hunan tartományban talált Ma WangDuitól származó 11 részből álló orvosimunka

a testmozgás fontosságát, az

étkezés jelentőségét és az

akupunktúra módszerét

tárgyalja. Confucius

Kína Hunan tartományában 1973-ban talált Ma WangDuitól származó 11 részből álló orvosi munka (Handinasztia Kr.e. 206 – Kr.u.9) a testmozgás fontosságát, azétkezés jelentőségét és az akupunktúra módszeréttárgyalja.

Növényi, állati, sőt emberi testből származó alapanyagokat ésásványokat használtak fel.

Például a Cinnamomi cassiae cortexnek (kasszia fahéj)mágikus hatalmat tulajdonítottak, amelyek befolyásolták adémonok és az emberek lelki erejét.

Az ősi szöveg alapján a gyógynövények azonos vagy ellentétesvarázslat miatt hatnak.

„52 betegség előírat”

A mű szerint a gonosz lelkek, kísértetek és démonok manifesztálódása abetegség, amit a gyógyszerek használatán kívül ráolvasással és bűbájjal kellkiűzni. A legismertebb kézirat, mely 250 gyógyszert nevez meg.

A pattanásos arc kezelésének egyik módjavolt a sima arcú ló állcsontjának megőrlése,amiből kenőcsöt készítettek és a jobbállcsontból származó port az arc jobboldalára alkalmazták, a bal oldalrólszármazó állcsontport az arc bal oldalárahelyezték.

Gyíkharapás kezelésére a gyík természetesellenségének, a mosómedvének elszenesítettbőrét használták.

i.e. 100 körülA Huang-di Nei-Jing, avagy a „Sárga CsászárKlasszikus Belgyógyászati Alapkönyve”,minden kínai orvosi elmélet forrása, a kínai gyógyászatbibliája.

A könyv egyik része az „Egyszerű Kérdések”-et (Su wen)tartalmazza; főleg teoretikai koncepciókkal és orvosikozmológiával foglalkozik. a másik fejezet a „SpirituálisTengely” (Ling Shu) címet viseli, és azakupunktúrával és amoxibuszcióval foglalkozik.

Belgyógyászati alapmű(A mű szerzői ismeretlenek)

Irodalom:Rapavi E., Blázovics A., Fehér J.: A gyógynövények szerepe az ősi Kína gyógyászatában, OrvosiHetilap 141, 38, 2093-2096, 2000.Rapavi E., Blázovics A.: Kínai gyógynövénytudomány dióhéjban, Fitoterápia 141, 38, 2093-2096,2000.

Nei JingTaoista szöveg, alapvető elmélete: minden élet és a világmindenség minden

anyaga az energiától függ.

A Nei Jing, jelentősége abban áll, hogy jegyzeteket fűztek hozzá, amelyekmegvilágították vagy éppen kiegészítették annak eszmei magját.

tartalmazza a kínai orvoslás hagyományait,

a népi gyógymódokat és a császárt szolgáló,

írástudó orvosok kezelési eljárásait

különböző dinasztiák,

különböző vidékek és

különböző gondolkodók betegségekkel ésgyógyítással kapcsolatos elképzeléseit.

Így lehetséges, hogy a mai Kínában a hagyományos orvosképzésben használtlegfontosabb kézikönyv a Qing dinasztiában megjelent szabályok ésmagyarázatok jelenkori értelmezéssel ellátott, tisztított változata.

Történelmi hagyományai a késői Han dinasztia alatt kezdődtek. A „MateriaMedica Alapkönyve” az első olyan könyv, amely középpontba helyezte anövények leírását.

A Qin és a korai Han dinasztia szinkretista (eltérő vagy ellentmondó nézetek)filozófiai szövegeiben utalások vannak gyógyszer-alapanyagokra.

A régi gyógyszerkönyvek készítői csillagászok, geológusok, mágusok,technológusok, okkult művészetekben jártas emberek.Az Isteni Földműves a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel is foglalkozott. Agyógynövény-medicina legendás atyja.

Valójában ezt a szöveget Kr.u. az I. században ismeretlen szerzők állították összeés később újraszerkesztették a híres taoista Tao Hong-Jing gyógynövény leírásaialapján.

Kínai gyógynövényismeret

A legenda úgy tartja, hogy a „Materia MedicaAlapkönyvé”-nek szerzője Kína misztikus „IsteniFöldműves”-e volt. Ezért az „Isteni FöldművesNagy Gyógyszerkönyvének” is nevezik.

Az „Isteni Földműves Nagy Gyógyszerkönyve”, avagy a „Materia MedicaAlapkönyve” mentes a korábbi időszak természetfeletti utalásaitól.

364 címszót tartalmaz, ebből

252 címszó tárgyalja a növényi,

45 az ásványi és

67 az állati gyógyszereket.

Minden címszó alatt szereplő gyógyszer íz- és hőmérsékleti jellemzőkalapján került értékelésre.

A toxicitást is gondosan feljegyezték.

Minden egyes gyógynövénynek ismertetik terápiás felhasználásilehetőségeit.

A gyógynövények személytelenek és nem lelki, hanemtermészetes erejüknél fogva hatnak.

Íz- és hőmérsékleti jellemzőiket tapasztalati úton állapítottákmeg.

Az íz, azt mutatja, hogy hogyan érzékeljük a növényt aszánkban, míg a hőmérsékleti jellemző leírja, hogy milyenmódon érzékeljük azt a gyomrunkban vagy a bőrünkön.

A szakmai irodalom két úton haladt tovább.

Az egyik út volt a gyógynövény-gyógyszerkincs folyamatosnövekedése, azáltal, hogy a régi gyógynövényeketújraértékelték és indikációit kibővítették.

A másik fejlődési úton haladók, azon fáradoztak, hogykapcsolatot teremtsenek a hagyományos kínai orvosláselmélete és a növényeknek tapasztalat útján megismertterápiás hatása között.

659. Tang dinasztia uralkodása idejénmegjelent a első, illusztrált, a „Materia Medica Alapkönyvé”-nekjavított és átdolgozott kiadása, az „Új, Módosított és BővítettMateria Medica” (Xin Xin Ben Cao).

Ez volt a Nemzeti Gyógyszerkönyv 844 bekezdéssel, a gyógyszerektípusainak, eredetének és használatának részletezésével.

960-1279. Song dinasztia jelentős materia medicáját Tang Shen-weiírta 1108-ban, amely a „Gyógyszerek modellek szerintrendszerbe szedett történeti és pontos mutatója” címetviseli (Zheng Lei Ban Cao).

A mű a gyógynövények és csatornák közti kapcsolatot tárgyalja. 1558 orvosságreceptje és azok használata, a csatornákba való belépését és részletes leírását,valamint 3000 receptet tartalmaz.

A csatornák a Qi-t és a Vért szállítják a testben.

Behálózzák az egész szervezetet, azonban nem azonosak a vérerekkel.

Összekötik egymással az Alapvető Szubsztanciákat (Qi, Vér, Jing, Shen,valamint a Folyadékok) és a Szerveket.

Lényeges szerepe van a harmonikus egyensúly fenntartásában. Acsatornák összekötik a test belső részét a külsővel.

„Gyógyszerek modellek szerint rendszerbe szedett történeti és pontosmutatója” munka sok későbbi írás alapjául szolgált.

1596-ban nyomtatták ki Kína leghíresebb füves könyvét a Li Shi-Zhen által írt„Nagy Materia Medica” (Ben Cao Gang Mu), amely

1892 gyógyszert:

1173 növényi,

444 állati és

275 ásványi eredetűt foglal magába.

Li Shi-Zhen

A „Materia Medica Alapkönyve” és a későbbi szövegek között az az alapvetőkülönbség, hogy egyrészt hiányzik a teoretikus kapcsolat a gyógynövény ízekés tulajdonságok között, másrészt a részletes terápiás hatások között.

581-618. és 618-907.

A késői Sui és a korai Tang dinasztia korából származik „Az orvositulajdonságok Materia Medica”-ja.

Magába foglalja a kombináció, reakció, íz, hőmérséklet, toxicitás, funkció,elsődleges klinikai alkalmazás, felhasználás és elkészítés lényegét.

960-1279. A Song dinasztia alatt már törekedtek arra, hogy megkíséreljék aklasszikus teóriák és a tapasztalati úton nyert ismeretek közötti kapcsolatokmegteremtését.

1195-1233. és 1234-1369.

A törekvés folytatódott a Jin és a Yuan dinasztia uralkodása alatt. E korszakfő filozófiai áramlata az integráló neo-konfucionizmus volt.

A növényi eredetű gyógyszerek hőmérsékleti jellemzőinek leírására 5meghatározást használtak, mely megadja az első támpontot a gyógyszeralkalmazásához:

forró, hideg, meleg, hűvös és semleges,

A meghatározások a betegek gyógyszerekre adott véleményén alapulnak,melyek meglehetősen szubjektívek.

A hagyományos kínai orvosi irodalomban a gyógynövények egy másiknagyon fontos tulajdonsága az íz.

Az ízekre is 5 meghatározást használnak, ezek:

keserű, savanyú, édes, sós és csípős.

A keserű íz jellege kemény, erős, a szívre hat;

a savanyú íz „gyűjtő-jellegű” májra ható;

az édes íz szelíd tulajdonságú és a lép működését befolyásolja;

a sós íz gyengéd jellegű, a vesére hat,

a csípős íz pedig „szétszóró” jellegű, és a tüdő működését befolyásolja.

1186. Liu Wan-Su munkájában kapcsolatot hozott létre agyógynövények és az „Öt Fázis” (Fa, Tűz, Fém, Víz, Föld) között.

(Például a babfélék a Víz-fázisba tartoznak és ezért a Vízhezkapcsolt betegségek esetén használatosak.

Kínában minden dolognak két arca van. A „Sárga Császár BelgyógyászatiAlapkönyve” alapján a hőmérsékleti tulajdonságok Yang, az ízek Yin jellegűek.

1111. A Nei Jing-ben lévő gyógynövény-kombinációk rövid leírását akésőbbiekben továbbfejlesztette Chen Cang-Qi gyógyszerészkönyvében, amelynek címe:

„Ami kimaradt a Materia Medica”- ból.

az előiratoknak egy olyan listáját állította össze, amely elsősorban azalkalmazott komponensek funkcióján alapult.Ilyen funkciók voltak például: eloszlató, pangás megmozdító, tonizáló, hashajtó,csúszósító és síkosító, összehúzó, szárító, nyirkosító.

Liu Wan-Su

1563-1640. A Ming dinasztia egyik leghíresebb éslegbefolyásosabb gyógyszerésze Zhang Jing-Yue volt.Katonai körökből származott, ezért a gyógyszerekleírásánál is gyakran használt katonai terminológiát.

Munkájának címe: Jing-Yue összes műve.

Zhang egy egyszerűbb rendszert dolgozott ki, amelyet „NyolcTaktikának” nevezett. Ezek a következők voltak:

tonizáló, harmonizáló, támadó, eloszlató, hűtő, melegítő,feltartóztató, elengedő

A XVIII. század elején élt gyógyszerész, Cheng Zhong-Lingmunkájából a „Nyolc Terápiás Módszer”-t ismerhetjük meg. Ez arendszer a „Nyolc Paraméteren” alapult, amely úgy is ismert, mint a„Nyolc Legfőbb Minta”. Ez a rendszer nyolc alapvető paramétertkülönböztet meg:

külső, belső, meleg, hideg, többlet, hiány, Yin és Yang.

Zhang Jing-Yue

Kínában a gyógynövények kiválasztása és kombinálása szinte művészet.

A növényeket azért kombinálták, hogy előidézzék vagy növeljék a terápiás hatást,minimálisra csökkentsék a mellékhatást és a toxicitást.

A mai kínai orvosi gyakorlatban a legtöbb előírat 6-20 növényt tartalmaz.

Általában hét sajátosság alapján írják le két gyógynövény kombinálásánakhatását.

Ezek a következők: kölcsönös-hangsúlyozás, -fokozás, -ellenhatás, -elfojtás,

-antagonizmus, -inkompatibilitás, egyszerű hatás

Gyógynövény-kombinációk elve

A gyógynövények kombinálásának alapelvei vezérfonalatnyújtanak az előíratok összeállításánál. Hagyományosan, ezeketaz alapelveket a feudális hierarchiának megfelelően fejezték ki.

Úr a legfőbb komponens, amely a fő terápiás hatásért felelős.

Miniszterek vagy munkatársak fokozzák, illetve segítik az urakterápiás hatását.

A szárnysegédek a következő funkciók közül egyet vagy többetlátnak el: a kísérő szimptómák kezelése, a fő alkotóelemtoxicitásának mérséklése, az urak és miniszterek segítése a főterápiás hatás elérésében vagy más módon való segítségnyújtás.

A hírnökök a többi alapanyagot egy specifikus csatornába vagyszervbe vezetik, vagy azon fáradoznak, hogy összhangba hozzákhatásukat.

Számos egyszerű előírat létezik, amelyek

csak urat és minisztereket tartalmaznak és vannak olyan

„receptek”, amelyben egy komponensnek több funkciója is van.

Súlyos betegségekben más módszert is alkalmaztak, mint például a

támadás és utánpótlás vagy

megerősítés egyidejű alkalmazása, vagy a

felszálló, leszálló,

összehúzó és szétoszlató hatások kombinációja

Zhang Jing-Yue

Az adagolás az előíratok összeállításánál rendkívül fontos.

A legtöbb gyógyszernek a szokásos adagolása 1-3 qian (azaz 3-10 gramm).

Ez alól néhány változótól függő kivétel van.

Az egyik ilyen változó a gyógyszer súlya és jellege.

Kemény, nehéz, mérsékelt vagy szelíd gyógyszert nagy adagbanalkalmaztak, míg a

könnyű, toxikus és erős ízű gyógyszerekből kis dózist használtak.

Ebből következik, hogy a

gyökerekből, gyümölcsökből, valamint a dús és nehéz növényekbőlnagyobb dózis volt szükséges, míg a

virágokból, levelekből is illóolaj-tartalmú növényekből általábanviszonylag kis dózist írtak elő.

A gyógyszerek alkalmazásánál figyelembe kellett venni a gyomor, Qi állapotát.

Ettől függött, hogy a betegség kezelésére megállapított különböző gyógyszereketa beteg képes-e elfogadni, illetve az képes-e felszívódni.

Modern kínai orvoslás

2015-ös megosztott orvosi Nobel-díjat kapott a 85 évesfarmakológus Youyou Tu asszony

munkatársaival 1960-tól több mint kétezerhagyományos kínai recept tanulmányozása soránrábukkant az édes ürömre (Artemisia annua)

a növény artemizin tartalma hatásosnak bizonyult amalária gyógyításában.

A betegséget négy különböző, a Plasmodiumnembe tartozó parazita egysejtű okozhatja:Plasmodium vivax,Plasmodium ovale,Plasmodium malariaePlasmodium falciparum

Az Ayurveda „Élet Tudománya” ayur – élet; véda - tudás szanszkriteredetű szavak összetételéből keletkezett.

Az Ayurveda az indiai szubkontinensen élő népek védikus civilizációnak5000 éves gyógyászati rendszere.

Az Ayurvéda hatással volt/van a távol-keleti, kínai, tibeti, mongol, koreai,Srí Lanka-i, és a nyugati civilizációk gyógyászati rendszerére is.Hatása érződik az óegyiptomi és a görög-latin gyógyító kultúrákban.

India ayurvedikus tanai a mohamedán és brit elnyomás évszázadai alattháttérbe szorultak. Ezzel magyarázható, hogy az Ayurveda bár korábbiidőben alakult ki, mint a hagyományos kínai gyógyítás (HKO) mégis a HKOnépszerűsége világviszonylatban jelentősebb.

Napjainkra az Ayurveda reneszánszát tapasztaljuk.

Ayurveda

Az ayurvéda gyógyászat alapművei közétartoznak a különböző Samhiták: aCharaka Samhita a Susruta Samhita, azAtharva-Veda Samhita, SarngadharaSamhita, továbba az Astanga Hrdayamés a Cakradatta.

Ayurveda

A Charaka Samhita az ayurvédikusbelgyógyászat alapkönyve Kr.e. 1000körül készülhetett. A mű tartalmazza abetegségek kóroktanát, tüneteit éskezelését. Felhívja a figyelmet atáplálkozás fontosságára, a higiéniabetartására, a betegség megelőzésére, az„egészségügyi oktatásra”, a„csapatmunkára”- ma úgyfogalmazhatnánk, hogy az orvos, anővér és a beteg együttes szerepére agyógyításban.

Az ayurvedikus sebészet alapjai a SusrutaSamhitában találhatók meg, melyben bemutatják amódszereket és sebészi eszközöket is.Kr.e. 1200-600 közé tehető Susruta, a sebészetatyjának munkássága, aki kiváló anatómiaiismeretekkel rendelkezett. 1100 betegségetismertetett, és több mint 760 gyógynövény drogot írtle, gyökereket, kérgeket, gyümölcsök levét,virágokat, gyantákat.

Kiemelendő a mai napig is alkalmazható fahéj,szezámmag, kardamom és gyömbér hatásosságánakfelismerése.

Susruta végzett először orrplasztikát, szürkehályog-eltávolítást, végtag-rekonstrukciót, sérv-műtétet, devégbélplasztikát, császármetszést, és nőgyógyászatibeavatkozásokat is.

Irodalom: Korossy A., Blázovics A.: Ayurveda a modern orvostudományban, Orvosi Hetilap157, 22, 873-876, 2016.

Az Ayurvedaban a betegségek kialakulásáért a 3 dosha – vata, pitta, kapha –egyensúlyának felborulása a felelős, a doshák aránya határozza meg atestalkatot, a prakritit.

Govindaraj és mtsai 2015-ben publikált genetikai kutatásai szoros korrelációtmutattak ki a genetikai mintázat és az Ayurveda prakriti között.

P. Govindaraj et al.: Genome-wide analysis correlates Ayurveda Prakriti Scientific Reports 5, Articlenumber: 15786 (2015) doi:10.1038/srep15786;(Prakriti =egyéni alkat:Vata; Pitta; Kapha)

Kapha jellemzők (föld, víz) - a jellegzetes kapha típus zömök éstúlsúlyos. Az egyének hajlamosak a cukorbetegségre.

A The Ayurvedic Pharmacopoea of India, Azindiai gyógyszerkönyv 7 kötetes és 540gyógynövény található benne.

A gyógynövények között megtalálhatók azAYUSH listán szereplők, illetve Európábanismert és forgalmazott, valamintMagyarországon előforduló, a Ph.Hg.VIII.gyógyszerkönyvben hivatalos növények.

Az indiai kormány felismerve az Ayurveda szükségességét, 1995-ben létrehozta aDepartment of Indian Systems of Medicine and Homeopathy (ISM and H) intézményét,amelyet 2003-ban átneveztek Department of Ayurveda, Yoga and Naturopathy, Unani,Siddha and Homeopathy (AYUSH) intézménnyé, mellyel India hivatalosan is elismerttöbb gyógyászati rendszert.

Az Ayurveda több évezreden keresztül felhalmozott tapasztalata jelentőssegítséget nyújthat a nyugati típusú orvoslás eredményességében, azonbankorlátlan és ellenőrizetlen átvétele több szempontból is aggályos.

A Humán Genom Program eredményeképpen ma már többé-kevésbé ismertrasszok közötti genetikai eltérések miatt felvetődik számos probléma az Ayurvedanövényeinek alkalmazásával kapcsolatban.

Ilyenek például allergiás megbetegedések, vagy a növények nem kellő ismeretébőlfakadó gyógyszer-interakciók miatti súlyos, életveszélyes állapotok.

Irodalom: Korossy A., Blázovics A.: Ayurveda a modern orvostudományban, Orvosi Hetilap157, 22, 873-876, 2016.

A könyvekben található keserű íz,meleg potencia, könnyű és száraztulajdonságú csoportokba soroltgyógynövényeket jelenleg adyslipidaemia megelőzésére, illetvekezelésére alkalmazzák.

Például a Cyperus rotundus (rizspalka)fulgidsav-tartalma befolyásolja agyulladásos citokinek termelést a PGE2expressziót, valamint a NO képződését.Az indiai törpebogáncs, a Saussurealappa gyökerének kosztunolid tartalmaszintén anti-inflammatorikus éslipidszint-csökkentő hatású.

Kr.e. 460-377. Hippokratesz ókori görög népgyógyászaton alapuló

7 könyve

(üröm, hagyma, mandula, mustár, fahéj, bürök,édesgyökér, tömjén, mák)

Kr.e. 371-286. Theofrasztos Ereziosz

„De historia plantarum” c. 9 könyv

„De causus plantarum” c. 6 könyv

(osztályozás, leírások: koriander, fehér zászpa, kálmos)

kereskedelmi fajták

legrégibb farmakognóziai munka

Az ókori mediterrán Európa

Hippokratesz

Az asztrológia évszázadokon át, az ókori Asszíria, Babilonés Egyiptom orvoslásában fontos volt.

A csillagok állásából készítették el egy-egy betegdiagnózisát és határozták meg gyógyításának módját.

Még Hippokratész is úgy gondolta, hogy a Fiastyúk, aSirius és az Arcturus kedvezőtlen hatással van az emberiegészségre.

Hippokratész hitt a csillagok kelésétől és lenyugvásátólfüggő kritikus napokban.

"Amit nem gyógyít az orvosság, meggyógyítja a vas. Amit nem gyógyít meg avas, meggyógyítja a tűz. Amit pedig nem gyógyít meg a tűz, azt

gyógyíthatatlannak kell tartani."

Hippokratész krízistana nem lezárult tanítás, meggyőzően, rendkívül pontosanés világosan le tudja írni a betegségeket.

Kr.e. 78- Dioszkoridész görög orvos

a farmakognózia első tanára

„De materia medica” c. 5 kötetes könyv

Gyógynövények rendszeres és részletes leírása

(macskagyökönke, fenyőfélék, boróka, galagonya,

fűz, tavaszi hérics, ezerjófű)

i.sz. 122-199 Galenus római orvos

A gyógynövényeket termőhelyükön kell tanulmányozni

és saját kezűleg begyűjteni, különböző gyógyszerformákat

kell készíteni galenusi készítmények

tea infuzum, dekoktum, maceratum,

tinktúra (vizes-szeszes kivonat)

extraktum fluidum, subspissum, siccum

ungventum kenőcs, tapasz

pulvis por

Galenus

Galenus szerint az ember egészségére nem acsillagok és a bolygók gyakorolják a legnagyobbbefolyást, hanem a hold.

Ibn Sina halála után két évszázaddal ArnaldusVillanovanus (1235-1311) Galenusszal szemben aztállította, hogy a betegségek kialakulására éslefolyására közvetlenül a csillagképek hatnak, ahold csak az epilepsziában jelentős.

A gyógyítás alapelve: „contraria contrariis”, azaz „ellentétet ellentétével”. Alapvető abetegségek megelőzése és az életerő fokozása, amelynek eszköze a dietetika.

A szó eredeti, antik jelentése lényegesen szélesebb körű mint a manapság használatosértelmezés, amely pusztán az ember étrendjével kapcsolatos tudományágat jelenti.

A dietetika szó magában foglalta az ember érzelmi, szellemi állapotát is.

Galenus(122-199)

A rómaiak a mediterránium adta lehetőségeketkihasználva mind táplálkozásuk, mindgyógykészítményeik, mind luxuscikkeik révén számosfűszer- és gyógynövényt használtakmindennapjaikban.

Hatással volt rájuk az egyiptomi és a görög kultúra.

Róma

Élénk kereskedelmetfolytattak az asszírokkal,főniciaiakkal, judaiakkal, sőtBelső–Ázsia orszá-gaival,Indiával és Kínával is már aKrisztus előtti időkben.

Róma

A luxuscikkek importja és pazarlása jellemzővolt a római kultúrára.

Mária Magdolna illóolajjal keni meg Krisztus lábát

Pieter Pouwel Rubens 1618 (189x285) Hermitage

768-814. Nagy Károly frank király és római császár

elrendelte a gyógy-, fűszer-, festőnyövények és

gyümölcsfák termesztését.

kolostorok kiemelt szerepe:

Benedek rendi kolostor,

Szent Galleni kolostor

(kömény, édeskömény, lestyán, menta, rozmaring,

zsálya, illóolajos növények termesztése)

978-1036. Ibn Sina Bohara Avicenna arab orvos

hatása a középkori Európa orvostudományára

A középkori Európa

AvicennaAvicenna Fokozatok az egészség-betegég között:Kánon

Ibn Sinával kezdődött meg a fordulat a kísérletező ismeretszerzés felé, amiforradalmat jelentett a természettudományban.

A táplálékokat is úgy vizsgálja, mint az orvosságokat. Számos esetben egybeesnek adiétás étrend és a gyógyszeres kezelés feladatai. Ibn Sina kísérletet tett a dietoterápiaalapjainak lerakására is.

1. teljes egészség

2. csökkent egészség

3. nem teljes egészség ésnem nyilvánvalóbetegség

4. hajlam (adottság)valamilyenbetegségre

5. betegség

A diabetes mellitus jellemzőit és kezelését elsőkéntAvicenna írta le az el Kanun fi Tib (Az orvosigyakorlat törvénye), 5 kötetes orvosienciklopédiájában, amely 1000 évvel ezelőtt, 1013 és1021 között készült.

Számos gyógynövény, amely a Kánonban előfordulrészben az óegyiptomi és görög-római (Galenusz),részben a távol-keleti orvoslásban is megtalálható, ésjelenleg is széles körben kerül felhasználásra.

MedicinaeOldal a legrégebbinek tartott példányból 1030 · UNESCO

Világörökség

Avicenna. The Canon of medicine. New York: WorldDigitalLibrary. Available from:

http://www.wdl.org/en/item/9718/

Az arab orvoslás fénykora

Ibn Sina elvetette az asztrológiát, áltudománynak tekintette, külön munkát írtróla.

A Kánonban olvasható megjegyzések az égitestekről inkább az egyes évszakokidőjárási viszonyaira vonatkoznak.

"Tudnod kell, hogy ennek (ti. a döghalálnak) egyik távoli oka a csillagok állása,közelebbi oka viszont földi körülményekben keresendő".

A Kánon foglalkozik az éghajlattal, a táplálkozással, az ivóvízzel, azéletmóddal.

Földi körülményeken Ibn Sina a

1. nedves, szennyezett levegőt, a

2. temetetlenül maradt holttestek felől fúvó szeleket, a

3. járványos betegségektől elpusztult emberek oszlásnak indulttetemeiből áradó levegőt, a

4. fertőzött ivóvizet értette.

Sok esetben éppen a környezeti feltételek változását tekinti a megbetegedésokának.

Ibn Sina észreveszi a környezeti hatások szerepét a betegségek kialakulásában.

Így például szerinte az állott (romlott) ivóvíz több mint tízféle betegséget okoz.

"Khorezmben a sejk a lelkére kötötte egy tüdőbajos asszonynak, hogy semmiféleorvosságot ne igyék mézágyon tartott édes rózsavízen kívül, némi idő elteltével ezaz asszony meggyógyult, miután megivott száz man rózsavizet.„

Közismertté vált Ibn Sina kísérlete a két birkával. Egyiküket ketrecbe zárvaszokott körülmények között tartotta, a másikat farkas közelében felállítottketrecben. Ez a második, mert állandó félelemben élt, megbetegedett és elpusztult,noha enni-inni bőségesen kapott, míg a másik életben maradt.

A Kánonban írja le a vizeletkülönböző fajtáit és jellegzetességeit.Részletesen foglalkozik azzal, hogyankell vizeletet venni vizsgálat céljára."Az első reggeli vizelet alkalmas erre,amelynek ürítését a beteg nemhalogatta sokáig. Éjszakai álmábólébredve a betegnek ürítés előtt nemszabad vizet innia, ételt fogyasztaniavagy valamilyen színező anyagot,mint például sáfrányt, gránátalmát,szennát ennie-innia, mert ez vörösrevagy sárgára színezné a vizeletét, nemszabad zöldségfélét fogyasztania,mert ez zöld színűvé tenné, vagykeserű anyagokat fogyasztania, mertez megfeketítené a vizeletét.”Ibn Sina egy betegnél

(perzsa miniatúra)

"Azt mondják, hogy a vizeletet nem szabad hat órával az ürítés után vizsgálni….Én pedig azt mondom: egy órát sem szabad vele várni!".

"A vizelet vizsgálata alapján kapott eredményeket hét csoportba sorolhatjuk: aszín, az állag, az átlátszóság, illetve zavarosság, a csapadék, a bő vagy csekélymennyiség, az illat, a habosodás szempontjai szerint.

"Aki a fájdalmat zsibbadást okozó gyógyszerekkel siet enyhíteni, nagyon veszélyesdolgot művel, mivel ezeknek a szereknek a használata nem igazi gyógyítás, mivel azigazi gyógyítás az ok megszüntetésében van, a zsibbadás viszont erősíti az okot éskiküszöböli a fájdalom érzetét."

Megállapítások, melyek örök érvényűek

A Kánon ötödik könyve az összetett orvosságokkalfoglalkozik: szirupokról, tablettákról, főzetekről,sűrítményekről tapaszokról stb. szól.

A népszerű méz helyett az arabok kezdtekszéleskörűen cukrot használni cseppek, hűsítő italok,szirupok esetében.

Az ötödik könyv utolsó traktátuma az egyes szervek betegségei ellen használatosorvosságokkal foglalkozik.

Külön fejezetek szólnak a fejfájás, agyi betegségek, szembajok, fülfájás, fogfájás,a szájüreg megbetegedései, torok-, gyomor-, bél- és vesebetegségek ellen hatógyógyszerekről.

Ibn Sina határozottan kiszűrte az antik örökségből mindazt, amit nemegyeztethetett össze saját nézeteivel.

Ibn Sina, az orvos alapszemlélete, az egészség feltételeiről, a betegségek okairólkialakított álláspontja a "mizádzs"- fiziológián alapul.

A nedvek alkotják az emberi test négy legfontosabb folyékony részét, ezek a négyelsődleges elemből kialakult nedvek a következők: a nyák, a sárga epe, a feketeepe és a vér.

Az elemek, nedvek helyes keveréke, tulajdonságaik helyes aránya alkotja amizádzsot, az "emberi természetet", azaz a szervezet kiegyensúlyozottéletműködését.

Ez az arab szó összekeveredést, keveréket, temperamentumot, végül pedig emberitermészetet jelent.

Ibn Sina ismerte az orvosságok kábító és fájdalomcsillapító hatását.

A fájdalomcsillapítók közé sorolta a belladonnát, a salátamagot, a fahéjat, amandragorát, az ópiumot és a hideget (jegelést).

Sebkezeléshez bort ajánlott lemosónak.

Ibn Sina vezette be az orvostudományba az enyhe hashajtókat.A Kánon a hashajtók között említi a kammónagyantát, a szennalevelet, az aloé levét,a mannát, a damaszkuszi aszaltszilvát is.

A rebarbarát emésztést serkentő szerként adta.

A Kánon részletes leírást ad a bürökről, a csomorikáról, a sisakvirágról és másnövényekről.

Számos betegség gyógyítására ajánlott aromás, fűszeres, gyantás növényeket(kámfort).

A felsoroltak között vannak az indiai medicinából átvett szerek, például az indiaikender.

Az arab tudósok 2000 olyan növényt említenek, amelyről nem tesz említéstDioszkoridész.

Ibn Sina és az arab orvosoknál emlegetett 2600 orvosságból 1400 növényieredetű.

A Kánonban leírt fájdalomcsillapítókat, érzéstelenítőket Európa-szertehasználták.

Amputáláskor a beteggel három mértéknyi borban elkevertmandragóralevet kell megitatni, ami érzéketlenné teszi.

"Ha az orvos azt akarja, hogy a beteg gyorsan veszítse el öntudatát, borábaadjon kellemes illatú mézet vagy szaburt. Ha mély érzéketlen állapotszükséges az operációval járó fájdalom elviseléséhez, részegítő füvet kellkeverni italába. Vagy végy füstikét, beléndek ópiumját (féldrachmányitmindegyikből), szerecsendiót vagy nyers aloé farészét. Mindezt keverd összeborban, és annyit itass a beteggel, amennyit kell. Vagy vízben főzz feketérebeléndeket mandragóra kérgével, főzd, míg meg nem vörösödik. Azutánkeverd el borban.„

Avicenna tanácsai a helyes életvitelre,azon belül az étkezésre vonatkozóannagyon hasonlítanak a HarvardEgyetem 2008-as ajánlására.

Avicenna fontosnak tartotta a„megfelelő” ételek fogyasztásátfigyelembe véve az emberi habitust ésaz évszaki hatásokat, az éghajlatijellemzőket.

Avicenna táplálkozási tanácsai

Irodalom:Blázovics A.: Avicenna és a modern farmakognózia, Kaleidoscopehistory, Élettudományoktörténete, 13 (2016) DOI: 10.17107/KH.2016.13.63-77

Hildegard von Bingen (1098-1179)

Wikipedia

Európában, a középkorban Hildegard von Bingen disibodenbergi apátnő volt híresgyógynövényismeretéről, aki a „Sci vias”, „Causae et curae” és a „Physica”könyvekben foglalkozott a betegségekkel és azok gyógymódjával. A gyógyhatásúkészítmények erősítették az emberek immunrendszerét, elősegítették emésztésüket,ill. hozzájárultak szervezetük méregtelenítéséhez.

A kereszténység és apuritanizmus tiltottaaz illatszerhaszná-latot, ennek ellenérea kolostorokban vi-rágzott az aroma-terápia.

OktatOktatáás Salernoban (ks Salernoban (köözzéépkori fametszet)pkori fametszet)

A salernoi iskolában (1175-1234) követték Ibn Sina útmutatását:

"Végy egyenlő mennyiségben ópiumot, mandragórát és beléndeket, törd porrá, ésoldd fel vízben. Ha a betegnek csontját kell fűrészelni vagy vágással operálni, itassát ruhadarabot ezzel az oldattal, tedd a beteg szájára, hadd lélegezze be.Hamarosan elalszik, és akkor elvégezhetsz rajta mindent, amit kell."

A salernoi iskola(világkora 1150-1180)

Az európai medicina intézményesített, nem egyházioktatásának fellegvára, és az első orvosi egyetemnektekinthető. 850 körül alapították a hippokratészi örökséggondozására szövetkezett orvosok.

Nagy hatással volt rá az arab orvoslás is. Itt született a„Regimen sanitatis Salernitanum” című gyűjtemény,amely versbe foglalva tanítja a helyes életvitel szabályait.

E szabályok az ókorban ismert „hat természeti dologra”épülnek: levegő, étel-ital, mozgás-nyugalom, alvás-ébrenlét, emésztési termékek és más váladékok, valaminta lelki- és kedélyállapot.

A „gyógyítás művészete” (ars medicina) és az „életművészet” (ars vivendi) szorosegységet alkot, és az életművészethez hozzátartozik a

„halál művészete” (ars moriendi) is.

1492. Amerika felfedezése (utazások új földrészek felé )

dohány, kakaó, kínafakéreg, paprika, vanillia, bors (aranyárban)

1495. V. Károly német-római császár hadjárat „Maluku”

fűszersziget elfoglalására

1519. Magellán 5 hajójából 4 odavész

1522. Cano kapitány 1 hajó 700 q fűszer

kitüntetés: címer, 2 fahéjrúd, 3 szerecsendió, 12 szegfűszeg

Cano kapitány

V. Károly

Magellán

1493-1541. Paracelsus baseli orvos, később professzor filozófia,

kémia, metallurgia, alkímia

„quinta essentia” elv farmakokémia alapja (a növények

külsejükkel elárulják hatásukat: szív-, máj-, tüdőalakú

levelek a megfelelő szervekre hatnak)

1553-ban létesítették az első Farmakognóziai Intézetet Páduában.Első professzora Francesco Buonafede volt.

XVI. sz. Ekkor alakultak Európa-szerte a farmakobotanikaitanszékek (Itália, Németalföld, Franciaország)

Paracelsus Wilhelm Bombast von HohenheimTeutón nagymester természetes fiaként születetta svájci Einsiedelben. Édesapja orvos, kémikus,aki a környező bányák és ipari üzemekmunkásainak doktora volt.

Ausztriában nevelkedett, középfokútanulmányait Villachban végezte.

1510-ben, 17 évesen befejezte hároméves orvositanulmányait a Bécsi Egyetemen, majd pedigszámos európai egyetemen megfordult.

1516-ban doktori címét feltételezések szerintFerrarában szerezte meg.

Katonaorvosként bejárta szinte egész Európát,ezután beutazta Egyiptomot, Arábiát, aSzentföldet és Konstantinápolyt, aholalkimistáktól, bábáktól, fürdőmesterektől,javasasszonyoktól tanult.

ParacelsusPhilippus Aureolus

Theophrastus Bonbastus (vonHohenheim)

1493-1541

1524-ben Európába való visszatérése után Salzburgban kezdett először állandóorvosi praxist. Ő vezette be a ”kémiát” az orvostudományba. Növényikivonatokat készített és a kén, ólom vegyületeit alkalmazta gyógyításra.

Nemcsak a fizikailag érzékelhető tünetek és kórok érdekelték, hanem a teljesember, minden lelki és szellemi indíttatásával együtt.

Paracelsus hitt abban, hogy a sebek maguktól begyógyulnak, ha megfelelőenkitisztítják és megóvják őket a fertőzéstől. Az orvostudományt tekintettealaptudománynak és új módszereiben a tapasztalat jelentőségére hívta fel afigyelmet.

Gyakorlati szemléletű természettudós volt, aki a korabeli európaiorvostudomány ismereteinek nagy részét alkalmazta.

Gyógyszerei (főzetek, kenőcsök) elsősorban gyógynövényekből és fémekbőlkészültek.

Paramirum (1530., Regensburg)Paragranum (1904., Jena)Archidoxes of MagicDie Große Wundartznei (1536., Ausburg)Astronomia Magna (1537., Augsburg)Sieben Defensiones (1538.)Wundt und Leibartznei (1549., Frankfurt)Philosophia Magna (1567., Bázel)Philosophiae et Medicinae utriusque compendium (1568., Bázel)Von der Wundartznei: Ph. Theophrasti von Hohenheim, bei der Artznei Doctoris, 4Bücher (1577., Peter Perna)Kleine Wundartznei (1579., Bázel, Peter Perna; 1608., Strassburg)Opus Chirurgicum, Bodenstein (1581., Bázel)Bücher und Schriften 1-10. (1589-1591., kiadó: J. Huser, Bázel)Opera omnia medico-chemico-chirurgica (1658., Genevae)

Paracelsus főbb művei

Paragranum

Az orvosi gyógyító tevékenység leírásában négy alappillérről ír.Az első pillér a klasszikus értelemben vett filozófia, a bölcsesség

szeretete, a látható és a láthatatlan természet egységben történő kutatása.A második, az asztronómia: az ókori hagyományokhoz hasonlóan

Paracelsus a Naprendszer bolygói és az emberi test szervei, szervrendszerei közöttösszefüggést talált (például a Napot a szívhez, a Holdat az agyhoz, a Merkúrt atüdőhöz kapcsolta).

A harmadik pillére a teológia,A negyedik az alkimia, az anyag átalakításának tudománya. Az alkímiát

a gyógyszerkészítés szolgálatába kívánta állítani.

„Sokan mondták már, hogy az alkímia csupán arany- ésezüstcsinálásra való. Számomra nem ez a cél, hanem

megfigyelni minden erényt és erőt a gyógyításszolgálatában.”

Megalkotott továbbá egy különös ábécét amelyet„Az angyalok ABC-jének” nevezett el, és ezthasználva az angyalok neveit véste rá atalizmánokra.

Azt tanította, hogy Isten a legfőbb orvos, csak Istenképes minden betegséget meggyógyítani. Azorvosnak az Ő példáját követve, szerényen ésszeretettel kell munkálkodnia.

Az orvos önzetlensége és erkölcsi tisztaságaParacelsus szerint minden gyógyszernél hatásosabb.

A Paracelsus család egyik ága a magyarországiEperjesen telepedett le. Paracelsus József a XVII. sz-ban városi főjegyző volt. A másik Paracelsus pedig

orvos.

Paracelsust a toxikológia atyjaként is emlegetik

"Alle Ding' sind Gift und nichts ohn' Gift; allein die Dosis macht,das ein Ding kein Gift ist."

"Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán amennyiség teszi, hogy egy anyag nem méreg."

A mérgek lebontása és kiválasztása a szervezetben munkálkodó belső alkimistadolga, amely valamennyi élőlényben tevékenykedik.

Paracelsus arra is kitért, hogy a káros anyagok milyen úton távoznak aszervezetből: az arzéntartalmú anyagok a fülön, a kénvegyületek az orrjáratokon,a higany pedig a bőr pórusain keresztül távoznak.

A végső bomlástermékek gyűjtőneve a „tartarus”, amely kő, homok, agyag ésiszap formájában ürül ki. Amennyiben ez tökéletlenül megy végbe, ebből erednekaz ún. tartarikus betegségek, a lithiasisok, az érelmeszesedés és az ízületi bajok.

1632-1723 Leeuwenhock mikroszkóp feltalálása (mikroszkópos

azonosítás)

Marcello Malpighi olasz professzor Leeuwenhockmunkáját fejlesztette tovább. „Anatomia Plantarum” című

könyve 1675-ben jelent meg.

Linné upsalai botanikus binominális nomenklatura

természetudós

1751, Főbb művei: Flora lapponica 1792, Genera plantarum 1778,Classes plantarum1747, Critica botanica 1737,Philosophia botanica 1751, Species plantarum 1753,Systema vegetabilium 1774

Scheele svéd gyógyszerész a modern farmakognóziai

kémia megalapítója növényi hatóanyagok tiszta,

kristályos formában történő előállítása

1742-1786

1707-1778

Alexander TschirchAlexander TschirchAz európai gyógyszerészet kiemelkedő

személyisége, berni egyetem professzora,a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság első

tiszteletbeli tagja.

A XX. századi farmakognózia tudományánaklegtermékenyebb művelője; több magyar tanítványdoktori munkájának irányítója.

1783-1841. Sertürner német gyógyszerész morfin izolálása

az alkaloidkémia megalapítója

1820-ban Pelletier és Caventou előállítja a kinint.

1856-1939. Tschirch berni egyetem professzora

„Handbuch der Pharmakognosie”

„Anatomischer Atlas”

Handbuch derHandbuch derPharmakognosiePharmakognosie

Alexander Tschirch művei

Digitalis purpurea

Lavandula angustifolia

Strychni semen

BorsmentaBorsmenta--levlevéél keresztmetszet;l keresztmetszet;mirigyszmirigyszőőrröökkel;kkel;

LamiaceaeLamiaceae

Friedrich A. Flückiger

Pharmakognosie des Pflanzenreiches. 3. Auflage.Berlin: Gaertner, 1891. Google-USA*Bernische Beiträge zur Geschichte derPharmacie. Zürich: Füssli, 1893. Google-USA* =Internet ArchiveGrundriss der Pharmakognosie. 2. Aufl. - Berlin :Gaertner, 1894. ULB Düsseldorf

A farmakognóziamegalapozója

Gyógynövényekkel (gyógynövény-kereskedelemmel)foglalkozó emberek

Magyar vonatkozásokXIII. sz. Pray-kódex - dunántúli kolostorok gyógynövényei,

gyógykészítményei

1578. Melius Juhász Péter (Kolozsvár)

„Herbárium” c. gyűjteménye

300 betegségnév, 1500 recept, magyar nyelvűjavallat, kozmetikai tanácsok

XVII. sz.vége Pápai Pariz Ferenc – gyógynövénykönyv

1871. I. Magyar Gyógyszerkönyv

1913. Jakabházy – Issekutz

„A gyógyszerismeret tankönyve”

I. rész: farmakognózia, botanika, kémia

II. rész drogok hatóanyagainak kémiai csoportosítása

1940. Lipták Pál „ Gyógyszerismeret”

1853. Entz Ferenc kertészeti szakoktatás keretébengyógynövénytan

1883. Balogh Kálmán farmakognóziai előadásorvosoknak, gyógyszerészeknek

1904. Az első kísérleti gyógynövénytelepKolozsvárott

XX. sz. Izoláció, félszintetikum,szintetikum → számos mellékhatásvisszatérés a természethez(zöldhullám)

Magyar vonatkozások

1192-1195 között keletkezett a latin és magyar-nyelvű Pray-kódex, amelyet elsőtudományos leírójáról (1770-ben), a jezsuita történész Pray Györgyről (1723-1801) neveztek el.

A kódex sacramentarium (könyörgésgyűjtemény), mely egy magyar boldvaiKeresztelő Szent János bencés apátságnak készült.

(Tartalmazza a magyar szentek névsorát is.)

Pray-kódex

Az első magyar összefüggő nyelvemlék, a Halottibeszéd és könyörgés őrző kódexe.

Az egyetlen magyarországi, korai eredetű évkönyvifeljegyzést tartalmazza, az ún. Pozsonyi Évkönyvet,amely az eseményeket 997-1203 között tárgyalja.

A kódex fő része a mise végzéséhez szükségesliturgikus szövegek gyűjteménye.

Ezt a Kálmán-kori zsinati határozatok szövege ésKonstanzi Bernold (1054-1100) Micrologus címűliturgia-magyarázata egészíti ki.

Kisebb liturgikus bővítmények is találhatók benne.

Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzikBudapesten.

torinói lepel

A Herbárium szerzője – a kolozsvári kiadás címlapja szerint – Horhi MéliuszPéter. Heltai Gáspárné a kötet előszavában – Méliusz Pétert, „az bölcs férfiú”– nak nevezi.

1938-ban felbukkant cseh-morva levél alapján vannak ismereteink Méliusról.Feltehetően nemesi család sarja.

1564. táján látta Debrecenben a levél szerzője, és őt akkor 24 évesnek becsülte.

1531-es esztendőre teszik születésének évét. A korán árvaságra jutott Pétert, 11éves korában a sárvári iskolába íratták be.

Huszonnégy éves korában már tanítóként került a Wittenbergi egyetemre és 28éves fejjel lett Debrecen püspöke.

A botanikát feltehetően Nádasdy Tamás országbíró és horvát bán sárváriudvarában kedvelte meg.

Mélius Juhász Péter

Mélius Juhász PéterAz első magyar nyelvűtermészettudományi kézikönyv 400esztendővel ezelőtt jelent megKolozsvárott.

A könyv igazi címe tulajdonképpen, azalcím: „Az fáknak, füveknek, nevekről,természetekről és hasznairól”

A teljes növénytakaró - a dolgokismeretének zálogai - a dolgoktermészetére és a dolgok hasznára tekintőszerzői szándék.

A könyv tudományos igényű, de mindenolvasni tudó emberhez szólni kívánó művolt.

A botanikát az első tudományos és magyargyógyszeranyaggal, florisztikai adatokkal, az elsőösszehasonlító növényleírásokkal gazdagította.

Az orvostudomány számára ábécérendben szedvefeldolgozott mintegy 300 betegséget.

A gyógyszerészet mintegy 1500 receptet, gyógymódottalálhat benne.

Méliusz Juhász Péter püspök munkája őrzi nyomtatásban azelső kozmetikai recepteket, tanácsokat is.

A Herbárium a természettudományokszétválása hajnalán született, ez a munkaérthetően nem egy, hanem több szakterületközös őse: botanika, orvostudomány,gyógyszerészet, kertészeti tudományok, nyelvé-szet, néprajz, művelődés és vallástörténet.

A Nádasdy birtokon sok egzotikus növény volt, amelynek termesztésétMéliusz megismerhette.A gyógynövények szakszerű termesztésében is híresek voltak, Bécsbe ésKrakkóba is innen vittek gyógynövényeket, ezek között voltak: orvosi zsálya,kerti kakukkfű, kerti ruta, csombor, máriatövis, kerti koriander és sok másfaj is.

A gyógynövényként hivatalosan ma is számon tartott fajok száma, akötetben meghaladja a 100-at. Mintegy 29 fajt egykor jelentősgyógynövénynek tartottak.

A Herbáriumban szereplő egzotikus növények pl. a libanoni cédrus, a füge,olajfa, gránátalma, citrom, narancs, mandula és más gyümölcsök.

Az egzotikus növények másik csoportját drogként, a korabeli patikaszerekközött tartották számon, úgy, mint például: az aloe, szenna, pisztácia, és ajojoba.

Pápai Pariz Ferenc

1649-1716. Pápai Páriz Ferenc orvos, író,szótárszerkesztő. Pápai Páriz Imre evangélikus lelkész íróés Kávási Krisztina fia. Édesapja II. Rákóczi Györgyerdélyi fejedelem első udvari lelkésze volt.

1672-ben érkezett Boroszlóba. Lipcsében orvositudományokat tanult, majd eljutott Odera-Frankfurtbaés Marburgba is. Heidelbergben a filozófia doktoráváavatták. Bázelben tanult tovább két évig.

1674-ben orvosdoktori címet kapott, valamint a bázeliorvosi kar ülnöke lett.

1675-ben hazatért, és Nagyenyed város orvosa lett. 1677-ben Bornemissza Annafejedelemasszony orvosa, majd a nagyenyedi kollégium tanára lett. 1690-ben Paxcorporis (A test békéje) című, megjelent művében a korabeli orvosi ismereteket elsőízben foglalta össze magyar nyelven.

Pax Corporis: „Az emberi Testnek belsőNyavalyáinak Okairól, Fészkeiről s'azoknak Orvoslásának módgyáról valóTracta.Mellyet mind élő tudós Tanitóinakszájokból, mind a Régieknek tudósIrásokból, mind pedig maga sok Betegekkörül való Tapasztalásiból summásonöszve-szedett és sok ügye fogyottSzegényeknek hasznokra, mennyirelehetett értelmesen, világoson Magyarnyelven ki-adott.”

Kolosvár, 1690. (2. kiadás Lőcse, 1692., 3.bőv. k. Kolosvár, 1695., 4. bőv. k. Lőcse,1701., a fia P. P. András által újabbankiadatott. Kolozsvár, 1747., 1759., 1774.).

1708-ban latin-magyar, magyar-latinszótára, amelyet Szenci MolnárAlbert munkája alapján szerkesztett,Lőcsén jelent meg először.

Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézettörténete

Hazánk legrégebbi gyógyszerészképzéssel foglalkozó egyetemének, a budapesti királyi magyarPázmány Péter Tudományegyetemnek gyógyszerészismeret (farmakognózia) oktató intézete100 éve, 1914-ben, a mai helyén (Budapest, Üllői út 26. III. emelet) kezdte meg működésétGyógyszerismereti és Méregtani Intézet néven, ott, ahol korábban Hőgyes Endre KórtaniIntézete volt.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen éppúgy, mint a legtöbb korabeli egyetemen, afarmakognóziának ezelőtt nem volt külön intézete, hanem a Gyógyszertani Intézetben afarmakológia tanárai, Balogh Kálmán, majd Bókay Árpád adták elő a farmakognózia tárgyat.

Így érthető, hogy az intézet tanszemélyzete is a farmakológia művelésére helyezte a súlyt,farmakognóziai vonatkozású kutatásokat pedig a gyógyszerészdoktori értekezéseken kívül alegritkább esetben végzett.

A Gyógyszerismereti Intézet életre hívása után néhány héttel kitört az első világháború, és azújonnan létesített intézetet csak a legszükségesebb felszereléssel lehetett ellátni.

Később néhány éven át a Rockefeller Foundation segélyezte az intézetet, majd jelentősebboktatási járulék révén felszerelésben és könyvtári állományban is gyarapodott.

Tanszékvezető/igazgató professzorok: Vámossy Zoltán (1914-1920), Jakabházy Zsigmond(1920-1937), Issekutz Béla (1937-1939), Lipták Pál (1939-1949), Halmai János (1949 – 1971),Petri Gizella (1971-1994), Szőke Éva Franciska (1994-2009), Blázovics Anna (2009-2014)

1914-ben, közvetlenül a világháború kitörése előtt azéletbeléptetett új gyógyszerészképzési rendelet alapján az akkorivallás- és közoktatásügyi miniszter Bókay Árpád javaslatárakülönválasztotta a farmakognóziai oktatást a farmakológiaitanszéktől.

A Gyógyszerismereti és Méregtani Intézet élére Vámossy Zoltánegyetemi tanárt nevezte ki, aki a háború okozta nehézségekkelmegküzdve, nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel rendezte be ésvezette intézetét egészen 1920-ig.

1919-ben az Orvoskari Tanács tagjává választották.

1922 és 1924 között az orvosi fakultás dékánja volt.

1920-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémialevelező tagjának.

Vámossy Zoltánprofesszor

(1914-1920)

Bókay Árpád halála után Vámossy Zoltánt a gyógyszertani tanszékre hívták meg.A Gyógyszerismereti Intézet vezetését pedig Jakabházy Zsigmond, a kolozsvári egyetemprofesszora vette át.

Jakabházy Zsigmondprofesszor

(1920-1937)Művei:

1895. Gyógyszerismeret, Kolozsvár(Nyiredy Gézával és Issekutz Húgóval)1904. Ideg-izomhatástani vizsgálatokaspirinnel, Kolozsvár,1910. Az urethranok hatásáról,Kolozsvár1911. A különféle élvezeti szerekről,Kolozsvár1913. A gyógyszerismeret kézikönyve,I–II. köt., Kolozsvár (Issekutz Bélával)1915. A háború és a gyógyszerek,Kolozsvár

1891-ben szerezte meg orvosi oklevelét a kolozsvári Ferencz JózsefTudományegyetemen.1897–1898-ban a strassburgi,1898-ban a lipcsei egyetemen folytatott tanulmányokat ösztöndíjjal.1899-ben kinevezést kapott a kolozsvári egyetemre mint a kísérletesgyógyszerhatástan és gyógyszerismereti módszertan magántanára.1901-ben – ugyancsak ösztöndíjjal – a grazi Károly Ferenc Egyetemen járttanulmányúton, majd Kolozsvárra hazatérve adjunktusként folytatta azoktatómunkát.

1913-ban a gyógyszertan nyilvános rendes tanáralett, de1919-ben – a román hűségeskü megtagadása miatt –el kellett hagynia az egyetemet. Oktatótevékenységétfelfüggesztette, és rövid ideig az udvarhelyiSimánfalván orvosi praxist tartott.

1920-ban a felkérést elfogadva a budapesti PázmányPéter Tudományegyetemen- a gyógyszerismereti ésméregtan nyilvános rendes tanára lett, és egészen

1937-es nyugdíjazásáig oktatott az intézménybenmint a Gyógyszerismereti Intézet igazgatója.Időközben két tanéven keresztül, 1924–1926-banbetöltötte az orvostudományi kar dékáni tisztét.

1886. január 31-én született Issekutz Béla az erdélyi Kőhalmon. Orvosi tanulmányait akolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen végezte. 1908-ban avatták orvosdoktorrá. Máregyetemi évei alatt bekapcsolódott a Gyógyszertani Intézetben folyó kutatómunkákba.

1914-ben a Kolozsvári Egyetem magántanára, gyógyszertan tárgyból oktatott.1919-ben rendkívüli egyetemi tanári kinevezést kapott, majd politikai okokmiatt Szegeden folytatta tovább oktatói tevékenységét.1921-ben szervezte meg a Gyógyszertan Tanszéket, melynek 1937-ig vezetőjevolt.1928-ban Reinbold Béla halálát követően rektorrá választották.Issekutznak köszönhető a új egyetemi építkezés és hogy Szent–Györgyi Albertelfogadta a Biokémiai Intézet irányítását.Jancsó Miklós kutatómunkáját segítette.1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem meghívására elfogadta aGyógyszerismereti Tanszék vezetését.

Issekutz Béla a XX. századi magyar kísérletes orvostudomány kiemelkedőképviselője

Issekutz Bélaprofesszor

(1937-1939)

1939-ben a Gyógyszertani Tanszék vezetője. Ebben az évben lett a MTA levelező.1945-ben az MTA rendes tagja.A budapesti egyetemen 1942-1944 között dékán,1945-1960 között tudományos rektorhelyettes.Főbb kutatási területe az alkaloidák, hormonok, izgatószerek, görcsoldók farmakognóziaielemzése, az inzulin hatásmechanizmusának vizsgálata és a rák kemoterápiája.1952-ben Kossuth-díjat, 1962-ben Semmelweis-Emlékérmet, 1963-ban Jancsó Miklós-Emlékérmet, 1966-ban a Munka Érdemrend Arany Fokozatát, 1976-ban a MagyarNépköztársaság Zászlórendje II. Fokozatot kapta.

1939-től Lipták Pál vette át az intézetvezetést, miután Issekutzprofesszort a Gyógyszertani Tanszékre nevezték ki.

A második világháborúig 10 gyógyszerészdoktori értekezés, 100dolgozat, 3 könyv jelent meg az Intézet tagjainak tollából.

A Lipták Pál orvoskari egyetemi tanársegéd által alapított"Gyógyszerész Oktatók Baráti Köre" Belák, Mozsonyi, Mikó,későbbi orvoskari professzorok közreműködésével is intenzívszellemi tevékenységet fejtett ki, ami elősegítette a GyógyszerészetiTársaság megalakulását.

Lipták Pálprofesszor

(1939-1949)

1924. november 20. dr. Deér Endrével „Magyar GyógyszerésztudományiTársaság” megalapítója - a “gyógyszerészi erkölcsök öregbítése”, “atermészettudományok szeretetének ápolása” és “a gyógyszerészetitudományok művelése” céljából -

Társaság alapításának három fő célja volt:"A szaktudományok művelése, külföldi kapcsolatok létesítése és a hazaigyógyszerészet erkölcsi súlyának gyarapítása.

1925. májusában elindította a "Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője" címmel elsőfolyóiratát.

Liptáknak köszönhető néhány jelentős szakirodalmi ritkaság, így a Tchirch Atlaszok és akinakéreggel kapcsolatos könyvek, melyeket könyvtárunk a mai napig nagy becsben őriz.

Halmai Jánosprofesszor

(1949 – 1971)

Amikor Halmai János 1949-ben három orvos képesítésű tanszéki elődeután átvette az akkor már Gyógynövény- és Drogismereti Intézet vezetését,továbbra is a hivatalos drogok minőségének kérdései álltak érdeklődésénekelőterében.

1940-ben a Jakabházy,1956-ban a Kabay és1966-ban a Veszprémi emlékéremmel tüntették ki munkásságát.

1959-ben elnyerte a „Kiváló Gyógyszerész” kitüntetést.

Mérföldkövet jelentett és hosszú ideig a képzés alapját biztosította agyógyszerismeret oktatásában az 1963-ban megjelent Farmakognózia címűnívódíjas tankönyv, amelyet Halmai János professzor Dr. Novák Istvánnal,a szegedi Gyógynövény és Drogismereti Intézet vezető professzorávalegyütt készített.

Dr. Petri Gizella D.Sc.egyetemi tanár

(1971-1994)

1971-ben Petri Gizella professzor vette át az Intézet vezetését.

Kinevezésével a klasszikus farmakognóziai oktatáson kívül különöshangsúlyt helyezett a fitokémiai kutatásokra és annak tananyagbavaló integrálására.

A növényi hatóanyagok izolálására, szerkezet-vizsgálatára ésminél nagyobb mértékű előállítására vonatkozó kutatásokat azerősödő fitokémiai irányvonal mellett a gyáripar igénye és anövényi drogok minőségbiztosítása terén jelentkező és szigorodókövetelmények teljesíthetősége is sürgette.

A fitokémia gyakorlati alkalmazásátnagymértékben segítette a Fitokémia címűjegyzet, amely Petri Gizella professzorvezetésével és az intézet többmunkatársának közreműködésével először1974-ben jelent meg.

Kiváló Szabványosító Munkáért elismerőkitüntetést kapott. Tudományos kutatómunkájáért1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia,1980-ban a MOTESZ I. díjban részesítette.

Dr. Szőke Éva Franciska D.Sc.egyetemi tanár,

doktori iskola vezető(1994-2009)

A kutatásokat hazai és nemzetközi együttműködésiszerződések, valamint hazai és külföldi/EU pályázatoktámogatták (OTKA, ETT, MKM, FKFP, OMFB, TéT,PHARE, DAAD, GVOP-NKFP, TÁMOP).1985. Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa(Kiváló Munkáért)1992. Semmelweis Orvostudományi Egyetem(Kiváló Dolgozó)2002. Greguss Pál emlékérem2005. Műegyetem 1782 Emlékérem2009. Semmelweis Egyetem Aranygyűrűje2012. Augustin Béla Emlékérem

1994-ben az Intézet élére Szőke Éva professzor, a biológia tudományokdoktora nyert kinevezést.

Az Intézetben a Gyógynövény- és drogismeret tárgy elméleti ésgyakorlati oktatása magyar és angol nyelven folyt.

Szőke professzor szerkesztésében az Intézet csaknem valamennyimunkatársának közreműködésével 2003-ban CD melléklettel jelent mega Farmakognózia: Növényi drogok farmakobotanikai és fitokémiaivizsgálata című praktikum, majd 2009-ben az átdolgozottFarmakognózia gyakorlati tankönyv.

Kialakította a gyógyszerészi-biokémiaikutatóegységet, eleget téve a XXI. századfarmakognózia egyik kihívásának. Azéletrehívott kutatólaboratóriumban fluori-metriás, luminometriás és ELISA technikákatvezetett be.

Prof. Dr. Blázovics Anna D.Sc.(2009 – 2014)

2009. júliusában Dr. Blázovics Anna, az orvostudományok doktora nyert5 évre kinevezést az intézet élére.1979-2009 között a Semmelweis Egyetemen Általános OrvostudományiKarának több intézetében dolgozott,1992-től a Il. Belgyógxászati Klinika Biokémiai Kutatócsoportjának volt avezetője.2013-ban bevezette a német nyelvű képzést.A szabadon választott tárgyak választékát a gyógynövények bioszervetlenkémiája témával bővítette felkért külső oktató közreműködésével.

2013-ban megrendezte a „Természeteshatóanyagok a modern orvoslásban” címűországos konferenciát.2014-ben megrendezte az „Oxidatív stressz ésbetegségek” című országos konferenciát.2009. Matkovics díj2004., 2010. Orvosi Hetilap Markusovszky díj2010. Elismerő oklevél Pro Scientia díjas hallgatóoktatásáért2004., 2014. Magyar TáplálkozástudományiTársaság Tudományos díja2014. Semmelweis Egyetem Aranygyűrűje2015. Tangl Ferenc díj

Köszönöm a figyelmet!