AföldrajztanárképzésrövidtörténeteazELTE-nAbudapestiföldrajztanárképzésazEötvösLorándTudományegyetemenjelenlegaFöldrajz-és Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központjához kapcsolódik. Történetilegazonban két ágon fejlődött, ugyanis a második világháborút követően a tanárképzést kételtérő szintre osztották: az újonnan kialakított közoktatási szintek alapján egyrésztlétrehoztákazáltalánosiskolákszámáratanárokatképezőtanárképzőfőiskolákat,másrésztinnentől kezdve az egyetemek a középiskolák számára képeztek tanárokat. Így a PázmányPéter Tudományegyetemből kialakított és átszervezett Eötvös Loránd TudományegyetemTermészettudományi Kara is a középiskolai tanárok – köztük a földrajz szakosok –képzésének feladatát látta el, a 10 féléves szemesztereket követően többnyire kétszakostanárokatbocsátvakiafalaiközül.A Természettudományi Karon földrajztanárképzés 1968-ig az ELTE Múzeum körútiépülettömbjében,majdaztkövetően2002-igakorábbanakatonatiszteketképzőLudovikaépületében (ami ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek ad helyet) zajlott, ahonnan alágymányosiépülettömbátadásaután,2002-benköltözöttamaihelyére,aPázmányPétersétányra.

AzegyetemiföldrajztanárképzésnekbőegyharmadévszázadonáthelyetadóegykoriLudovikaAkadémiaépületeaLudovikatéren

Mivel Budapesten a háború utáni átszervezéseket követően általános iskolai tanárképzésmár nem folyt, és ez az általános iskolákban tanárhiányt eredményezett, 1975-tőlfolyamatosankiépültegybudapestitanárképzőfőiskola,amelykezdetbenamaiEszterházyKároly főiskola elődjének, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolának a budapesti KihelyezettTagozatakéntműködött,majd1983-banazintézménytTanárképzőFőiskolaiKarkéntátvetteazELTE.A főiskolai karonazalapítástól2003-ig létezett FöldrajzTanszék, később– immárLágymányoson– Főiskolai Földrajz Tanszéknéven, amely végül abolognai rendszerre valóteljes átállással szűnt meg. Hozzávetőlegesen évente 20–80 fő végzett a többszörátszervezett intézményben, kezdetben Budapesten a csepeli Tejút utcai, majd a belvárosiKazinczyutcaiépületben,amimaazELTEPedagógiaiésPszichológiaiKaránaképülete,végülabban aMarkó utcai épületben, amely ma a Budapesti Gazdasági Főiskola kereskedelmi,Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Karának ad otthont. Főiskolai szintű képzés emellett a

Tanárképző Főiskolai Kar ún. Gödöllői Képzési Helyén is történt 1987–2000 között, amitugyancsakaTFKoktatóiláttakel,éskörülbelül150főtbocsátottkiafalaiközül.Afőiskolaiképzés nappali és esti tagozaton, az egyetemi képzés nappali és 1985–2003 között estitagozaton történt. A főiskolai tanszék látta a tanítók egyszakos általános iskolaiföldrajztanári,azegyetemitanszékekpedigazáltalános iskolai földrajztanárokközépiskolaitanárrávalóún.kiegészítőképzésétis.

Afőiskolaiföldrajztanárképzésnek1987–2002közötthelyetadóMarkóutcaiépület

Aföldrajztanárképzésjelenlegihelyszíne,alágymányosiegyetemiépületegyüttesdéliépülete A bolognai rendszerű tanárképzés bevezetése (2006 szeptembere) után megszűnt azáltalános és a középiskolai tanári munkára való felkészítés megosztottsága, hiszen tanáridiplomát csak a 3 éves alapképzésre (BsC) épülőmesterképzésben (MA) lehet szerezni.Földrajztanári diplomát alapszakon (maior) és mellékszakon (minor) szerezhetnek ahallgatók,alapvetően3(BsC)+2(MA)évelméletiképzés,valamintegyféléveskülső iskolaiképzés után, de lehetőség van a mesterképzést 1, illetve 1,5 félév alatt is elvégezni (aszükségeselőképzettségesetén).2012–2016között59fővégzettföldrajztanárszakirányon.Ez a képzésimódamesterképzésben2016/2017. tanévben indulutoljára, így várhatóana2018/2019.tanévvel(illetveagyakorlatiképzéstisideszámítvaa2019/2020.tanévvel)futkia rendszerből. Az ebben a képzési formában végzett hallgatóink döntő többsége valóban

földrajztanárnakkészül(t),minimálisa lemorzsolódás(eképzési típusbevezetéseótaalig5fő). Céltudatosan végzik párhuzamosan szaktudományos, szakmódszertani és pedagógiaitanulmányaikat,miközbentanításigyakorlatonvesznekrészt.Amesterképzés2.évébenazelméleti képzéssel egyidőben egyéni szaktárgyi tanítási gyakorlatuk van vezetőtanárokirányításával a gyakorló iskolákban az egyik félévben az egyik, a másik félévben a másikszaktárgyukból.Aszaktárgyitanulmányokatlezárómodulzáróvizsgasikeresletételeutánféléves tanítási gyakorlatot végeznek valamely külső gyakorlóhelyen mentortanár és azegyetemen a szakmódszertanos oktató irányításával. Ezt a félévet a szakmódszertaniszakdolgozat megírása és megvédése, a pedagógiai portfólió összeállítása és megvédése,illetve a szakmódszertani záróvizsga zárja. A végzett hallgatók több mint 95%-a el ishelyezkedetttanárivagyaközoktatássalösszefüggőállásban. A2013/2014.tanévtőlabolognaitanárképzésirendszerhelyébefelmenőrendszerbenazún.osztatlan tanárképzés lép. Ennek következtében a földrajztanárok képzése ismét„tömegessé” vált, az elmúlt három évben 60–65 fő kezdte meg a tanulmányait nappalitagozaton (levelező és esti képzés az ELTE-n földrajz szakon jelenleg nincsen).Szaktudományos képzésükkel párhuzamos folyik a pedagógiai képzés. A képzés földrajzszakmódszertanirésze2015.szeptemberébenkezdődött,2016.szeptemberétőlpediga4+1éves képzést választók szaktárgyi tanítási gyakorlata vette kezdetét. Az osztatlantanárképzésben részt vevő hallgatók két kimenet között választhatnak: 4+1 év tanulmányutánáltalánosiskolai,5+1évutánpedigközépiskolaitanáriképesítéstszereznek.A+1évaszaktudományi, pedagógiai és szakmódszertani képzés lezárása után a külső iskolábantöltendőösszefüggőtanításigyakorlatotjelenti,amelyetmentortanárokirányítanak.2017. szeptemberől a földrajztanárképzés szakmetodikai feladatait a Földrajz- ésFöldtudományiIntézetenbelülműködőFöldrajzszakmódszertanicsoportlátjael.

AzELTE-sföldrajztanáriszakmódszertaniképzéshelyszíne,alágymányosidéliépület1-225.terme(Bullaterem)

SzakmódszertanosoktatókEgyetemiképzés(TermészettudományiKar)

Név Időszak

dr.MérőJózsef

1965–1975

dr.SimonDénes

1975–1977

dr.MiczekGyörgy

1976–2004

dr.GáldiLászló

1978–1985

VillányiPéter

1985–1987

dr.HevesiAttila

1973–1988közötttöbbfélévben

KériAndrás

2000–2014

Főiskolaiképzés(TanárképzőFőiskolaiKarésjogelődje) (1975-től Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Budapesti Kihelyezett Tagozat, majd 1983-tóljogutódkéntazELTETanárképzőFőiskolaiKar,illetvepárhuzamosan1986–1993közöttELTETFKGödöllőKépzésiHely)

dr.MérőJózsef 1975–1979dr.SimonDénes 1980–1991dr.MakádiMariann1987–2006(aképzéskifutórendszerűmegszűnéséig)

dr.MakádiMariann

2005.szeptembertől

dr.KőszegiMargit

2016.október–2017.december

ArdayIstván

2018.februártól

HorváthTamás

2018.februártól

AföldrajztanárképzésfilozófiájaazELTE-nAföldrajztanításban–csakúgymintaközoktatásegészében–paradigmaváltászajlik,amelya korábbiakban soha nem tapasztalt mértékben kívánja meg az iskolai tudásszerzésrőlalkotott elképzelések, „bevált” módszerek eredménytelenségével való szembenézést ésszakítást. A felnövekvő nemzedék és részben a társadalom iskolához való hozzáállásaalapjaiban változott meg, amelyhez az iskolai munkának alkalmazkodnia szükséges.Közismert tény, hogy a tanulók földrajzi tudásuknak háromnegyed részét az iskolán kívülivilágból szerzik. A földrajzórákat felesleges teherként élik meg, mert részben olyanismeretanyagot próbálnak a fejükbe tuszkolni, amelynek nem érzik szükségét, és olyanmódszerekkel teszik, amelyre már nem vevők, mert az iskolán kívüli – jórészt digitális ésvirtuális környezetekből – sokkal kisebb erőbefektetéssel, hatékonyabban szerzik meg aszükségeseket.Aföldrajztanításegykoréppenazértvoltszépatanárokszámáraéskedveltatanulók által, mert a közvetlenül is tapasztalható valóságból indult ki és új ismeretekkelgazdagodva oda is tért vissza, praktikus tudáshoz juttatta a tanulókat. Mára azonbanelveszítette ezt a rangját a közoktatási rendszerben. Rangjának, illetve a tanulásáhozszükséges motiváltságnak a visszaszerzésére csak akkor van esély, ha a földrajztanárokszakítanak végre a lexikonszerű, tényeket ismertető tanítási attitűddel. Amíg az elmúltévtizedekben a fegyelmezés, a szigor, a tekintélyelv alkalmazásával fenntartható volt aporoszos szellemű, közvetlen ismeretátadó földrajztanítási-tanulási stratégia, addig atársadalomban, az iskola világában és a tanulói mentalitásban bekövetezett jelentősváltozások olyan szintre jutottak, amelyben ez már nem működik. A földrajztanításmódszertanánakkellalapvetőenmegújulniaahhoz,hogyaföldrajzminttantárgynetűnjönel. A földrajztanároknak kell megújulniuk legalább annyira, mint a földtudományok, azonbelülaföldrajztudományképesvoltinformációszerző-ésfeldolgozóapparátusa,eszközeiésa használatukhoz kapcsolódó metodika területén. Természetesen tartalmi változások isszükségesek, újra kell értelmezni az évszázadok soránmegcsontosodott fogalomrendszert,sokkal erősebben kell támaszkodni a többi tantárgy keretében megszerzett tudásfelhasználására,amialapfeltételeaföldrajztantárgyszintetizálójellegemegvalósulásának.Aleendő földrajztanároknak meg kell érteniük a korszakváltás eredményeként létrejövő újoktatási környezetet, a mai gyerekek motivációit és „működését” és el kell sajátítaniukazokat a képességeket, viselkedésmintákat, amelyek problémák köré csoportosítva,értelmezéseken, cselekvéseken keresztül, együttmunkálkodással vezetik a tanulókatélményszerűföldrajzi-környezetitudáshoz.

Aföldrajzszakmódszertanoktatói

dr.MakádiMariann

Végzettség: biológia-földrajz szakos tanár (Ho Si Minh Tanárképző Főiskola BudapestiKihelyezettTagozata–1977;JózsefAttilaTudományegyetem,Szeged–1985)Tudományosfokozat:PhD–földtudományoktermészetföldrajzszakterület(ELTETTK)E-mail:makadim@caesar.elte.huFőbbtevékenységekésfeladatkörök- Földrajzszakmódszertanitárgyakoktatása(előadásokésgyakorlatok);- Hallgatóiiskolaitanításigyakorlatokszakmaiésmódszertaniirányítása;- Szakmódszertaniterepfoglalkozásokvezetése;- Szakmódszertaniszakdolgozókszakmaiirányítása;- Tantervfejlesztés,tantervelméletikutatások;- Kompetenciafejlesztésiinnovációk;- Tankönyvírás,földrajziatlaszszerkesztés(földrajzalsó-,közép-ésfelsőfokúoktatás);- Tanári,tanulóioktatásisegédanyagkészítés(alsó-,közép-ésfelsőfokúföldrajzoktatás);- Digitálistananyagfejlesztés(alkotószerkesztői,szerzőiéslektorifeladatok);- Közoktatásiszakértés(földrajz,környezetinevelés);- Érettségielnökifeladatok;- Tanártovábbképzések vezetése (földrajz szakmódszertani, földrajz érettségi, fejlesztő

tréneri).

Publikációstevékenység- 34dbtankönyv(általánosiskolai,középiskolai,felsőoktatási)- 24munkafüzetésfeladatlap4dbtankönyvés4dbmunkafüzetalkotószerkesztése

(OFI2015)- 6dbföldrajziatlaszszerkesztés- 6+32dbtanárikézikönyv- 49dbszakcikkéstanulmány- 12dbdigitálisföldrajzitananyag- 16dbtanterv

Kiemeltpublikációk1. Makádi M. (2005, 2006): Földönjáró 1-2. Módszertani kézikönyv gyakorló

földrajztanárok és hallgatók részére. Felsőoktatási tankönyvek. Stiefel Eurocart,Budapest,206p.,200.p.

2. Makádi M. (2006): Földönjáró DVD-ROM. Módszertani segédanyag gyakorlóföldrajztanárokéshallgatókrészére.Felsőoktatásidigitálistankönyv-kiegészítő.StiefelEurocart,Budapest

3. A Föld, amelyen élünk tankönyvcsalád (tankönyvek, munkafüzetek, ellenőrzőfeladatlapok).Könyezetismeret4.osztály,Természetismeret5.és6.osztály, Földrajz7.,8.,9.és10.osztály,Hon-ésnépismeret5–6.osztály.MozaikKiadó,Szeged,1996–2010.

4. Makádi M. (2009):A kompetenciaalapú pedagógia lehetőségei a tanítási-tanulásifolyamatban.MozaikKiadó,Szeged,135p.

5. KoromE.–Nagyné–B.NémethM.–RadnótiK.–MakádiM.–Adorjánné–Revákné–TóthZ.–CsíkosCs.–WagnerÉ.(2012):Részletestartalmikeretekatermészettudomá-nyokdiagnosztikusértékeléséhez. In:CsapóB.–SzabóG.(szerk.):Tartalmikeretekatermészettudományok diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest,pp.179–310.

6. MakádiM.(szerk.2013):Tanulási-tanításitechnikákaföldrajztanításban.Felsőoktatásitankönyv.e-book.ELTE-PromptKft.,Budapest,241p.

7. Makádi M. (szerk. 2013): Vizsgálati és bemutatási gyakorlatok a földrajztanításban.Felsőoktatásitankönyv.E-book.ELTE-PromptKft.,Budapest,302p.

8. Adorjánné – Király B. –MakádiM. –Nahalka I. – Nagyné – Papp K. – Radnóti K. –Wagner É. (2014): A temészettudomány tanítása. Szakmódszertani kézikönyv éstankönyv.MozaikKiadó,Szeged,575p.

9. Makádi M. (szerk. 2015): A természetismeret tanítása és tanulása. Felsőoktatásitankönyv.e-book.ELTETTKFFI,Budapest,424p.

10. MakádiM. (2015): Tevékenykedtető földrajztanítás. Felsőoktatási tankönyv. e-book.ELTETTKFFI,Budapest,230p.

Elismerések- KiválóIfjúGeográfus(1985)- Miniszteridicséret(1986)- ProGeographia(1992)- Tanárképzésértplakett(1998)- TrefortÁgostonEmléklap(2000)(ELTE)- ÉrdemesTankönyvíró(2007)