A PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM – A KULTURMISSZIÓ FELVÁLLALÁSÁNAK KONTEXTUSAI ÉS KIHÍVÁSAI Horváth Gizella

A PKE rövid története

• 1991 – létrejött a Sulyok István Református Főiskola, mint a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet nagyváradi fakultása, 3 dupla szakkal:

református teológia – szociális munka

református teológia – német nyelv és irodalom

református teológia – jog

1999 – létrejött a Pro Universitate Partium Alapítvány, azzal a céllal, hogy a Nagyváradon működő egyetemi oktatást önállósítsa és s képzéskínálatát bővítse

2ooo – engedélyezik a Partiumi Keresztény Egyetem működését, három szakkal:

• menedzsment• filozófia• román nyelv és irodalom 2oo2 – további szakok

indulnak: • angol nyelv és irodalom• német nyelv és irodalom• a kereskedelmi, turisztikai

és szolgáltatási egységek gazdaságtana

• didaktikus teológia• zenetanári szak• képzőművészeti szak

2oo3 – a képzés kiegészül a következő szakokkal:

• szociális munka szak• szociológia• angol nyelv és irodalom –

román nyelv és irodalom dupla szak

A PKE jelenlegi struktúrája • Bölcsészettudományi Kar:Didaktikai TeológiaFilozófiaAngol Nyelv és IrodalomAngol Nyelv és irodalom – Román Nyelv és IrodalomRomán Nyelv és IrodalomNémet Nyelv és IrodalomSzociális MunkaSzociológia• Művészeti karZenetanári szakKépzőművészet• Közgazdaságtudományi KarMenedzsmentA kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana

Az akkreditáció helyzete

Akkreditált szakok: Didaktikai teológia, Német nyelv és irodalom, Szociális

munka, Filozófia Benyújtott akkreditációs kérelmekMenedzsment, Angol nyelv és irodalom

Tervezett mesteri képzések (2009-2010)• Kortárs politikai filozófia• Filozófia és művészet a nyilvános térben• Multikulturalitás és interkulturális kommunikáció• Európai szociálpolitikák

A PKE tanári kara számokban86 főállású oktató

9 professzor19 docens38 adjunktus16 tanársegéd13 gyakornok

3o oktató rendelkezik doktori címmel43 oktató doktorandusz 8 oktató azóta szerzett minősítést (docensi vagy professzori

címet) amióta a PKE-n tanít, 4 oktató minősítése folyamatban van

16 oktató azóta szerezte meg a doktori címet, amióta a PKE-n tanít

BTK oktatói, didaktikai besorolásuk szerint

11%

9%

46%

16%

18%

professzordocensadjunktustanársegédgyakornok

A PKE hallgatói

összesen 856 hallgató

1

374

121

370

0

50

100

150

200

250

300

350

400

Hallgatók kari eloszlása

BTKMKKTK

Miért kell(enek) magyar egyetem(ek) Erdélyben?

1. Mi az egyetem rendeltetése?• szakembereket képezni a munkaerőpiac igényei szerint –

Romániában ehhez nem föltétlenül szükséges magyar egyetemet fenntartani

• tudásközponttá válni a társadalmi fejlődés biztosítása érdekében – igen, szükséges magyar egyetemet működtetni, és ennek alapján minden terület támogatása ugyanolyan fontos (informatikusra, természettudósra, mérnökre, társadalomtudósra, bölcsészre egyaránt szükség van)

• továbbvinni a humboldti egyetem „képzési” modelljét (Bildung) – igen, mivel a közösség saját kultúráját csakis anyanyelvén tudja átadni

Miért kell(enek) magyar egyetem(ek) Erdélyben?

2. A hallgatói igény szempontjából- A hallgatói igény a piac egyik komponense, ami relatív független a munkaadói réteg „megrendelésétől”. Mivel a felsőoktatás finanszírozása közpénzekből történik, a Sapientia-rendszer igénye román állami támogatására indokolt. Jelen körülmények között a magyar erdélyi közösség részben a román nyelvű felsőoktatást finanszírozza adójával- Az önképzés érték, így a központi támogatás igénye akkor is legitim, ha netalán nincs közvetlen munkaerő-piaci relevanciája

Miért kell(enek) magyar egyetem(ek) Erdélyben?

3. A kisebbségek helyzete

  Az anyanyelven való tanulás alapvető jog – a romániai lakosságának 6,6% magyar anyanyelvű, a magyar nyelvű hallgatók aránya 4,4%, ebből kb. 3o-4o% tanul magyarul. Ezen aránytalanságon igyekszik javítani a magyarnyelvű felsőoktatás Erdélyben.

Rendkívül fontos azon területek fenntartása, ahol „nem átlátszó” a nyelv, ahol lényeges, milyen nyelven történik a közlés: tanári pályák, média, teológusképzés, segítő foglalkozások, jogászképzés, orvosképzés stb.

Kihívások. A bolognai rendszer általános

buktatói   a három éves alapképzésnek területenként más a

hatékonysága: a képzőművészet szakon eredményes, a filozófia vagy teológia szakon nem

  az átalakítás sok esetben arra redukálódott, hogy amit eddig négy évben tanítottak, most kevésbé hatékonyan háromban tanítják

  a mesteri képzés céljai nem tisztázottakelmélyíteni a képzéstszakosítani a képzéstkiegészíteni interdiszciplináris képzési vonalakkal

probléma: nincs biztosítva a folytonosság az alapképzéssel 

Kihívások. A piacorientált szemlélet káros volta a kisebbségi felsőoktatás

tekintetében

  A többségi közösség esetében jobban lehet a piac igényeinek kritériumait alkalmazni a felsőoktatási stratégiában.

A kisebbségek esetében a tét a magyarként való megmaradás. Vétek a piacorientált szemléletet alkalmazni ott, ahol a kulturmisszió céljai szerint lenne érdemes fenntartani az egyetemet.

Köszönom a figyelmet.