a harcmodorról és az arcvonalról...az Élettér egyesület és a mag-ház szervezetei városi...

14
A harcmodorról és az arcvonalról KOPPÁNMONOSTOR HÍRÚJSÁGA Mikor öt évvel ezelõtt megnyitottuk Mag-házunkat, útjára bo- csátottuk elsõ hírlevelünket, nagy lendülettel és tervekkel csap- tunk bele a monostori közösségi életbe. Tudósítottunk, hírül adtunk, tettünk-vettünk, dolgoztunk, tevékenykedtünk. Gyûjtöt- tünk híreket, gondoztunk civil szervezeteket, fejlesztettünk gyer- mekeket, készítettünk padokat, állítottunk szobrot, egyszóval megpróbáltunk beépülni, szerves részévé válni a városrésznek. A normális ember bizonyára léhûtésnek, naplopásnak tarthatja ezt a küldetést, mert a mi munkánk eredménye nem azonnal, s nem saját magunk által megtérülõ eredmény, hanem csak úgy van. Mi vagyunk azok, akik egy feladathoz összeraknak, felállí- tanak, meghívnak, kiszolgálnak, elkészítenek, szerveznek, korri- gálnak, megköszönnek, elköszönnek, elpakolnak, kitakarítanak, lekapcsolnak, de soha meg nem hajolnak. Így aztán tapsot sem kapnak, mégis hajtanak. S ez így is van rendjén. Csak az foglal- kozzon emberekkel, közösségekkel, aki mindezzel számol. A mai kor celebjeinek mondogatom hasztalan, hogy tündöklé- sük annak is köszönhetõ, hogy vagyunk még, akik segítenek, felállítanak, elõkészítenek, szerveznek, meghívnak, kiszolgálnak, korrigálnak, elviselnek, mosolyognak, újra elviselnek, megköszön- nek, elköszönnek, elpakolnak, lekapcsolnak. Tehát a tehetség önmagában kevés, semmi nem mûködik egyedül, mindig kelle- nek kollégák, társak, barátok, a család, s egy közösség ahol élünk ahhoz, hogy azt csinálhassuk, amit tudunk, amit szeret- nénk, amit elképzeltünk. S mindezek mellett a siker csak akkor érhetõ el, ha mi magunk is áldozatot hozunk, ha nemcsak el- venni akarunk a közösbõl, hanem bele is tesszük a magunk ré- szét. Az alázat, az áldozathozatal és a megbecsülés hiányzik mindazokból, akik irigykedve rosszindulattal fûtve duzzogják végig az életüket. Ostobák. Hiszen a duzzogásra fordított energiából csodák is születhetnek. Jelentem, mi nem duzzogunk. Ehhez nincs idõnk és energiánk. A harcok helyett az arcokat keressük az idõkben. „Idõkben, mint amilyen a miénk, mikor nemcsak vízszintesen, hanem függõle- gesen is történik minden, az ember helyesen cselekszik, ha meg- tanul a frontkatona óvatosságával élni. Mert az okos, nem kicsi- nyes, de a mozdulatokat kiszámító, a térrel, helyzettel, veszéllyel törõdõ, a legkisebb ellenállás irányában cselekvõ, az idõ elõtt nem támadó, de a támadás pillanatában bátor és nyugodt magatartás egyértelmû a bátorsággal. Katonának lenni az ütkö- zetben veszélyes feladat, de nem kevésbé veszélyes polgárnak lenni az élet totális, függõleges támadásainak korszakában. S mi ilyen korszakban élünk. Ezért számítsuk ki mozdulatainkat, nappal és éjjel, minden lehetséges alkalommal, hogy a nagy küzdelemben, mely harcosoknak jelölt ki, ne pazaroljuk felesle- gesen erõinket. Éjjel és nappal harcolnunk kell. Munkánk, szóra- kozásaink, olvasmányaink, az életrõl alkotott fogalmaink, isme- reteink és tapasztalataink, mindez fegyver e küzdelemben. Te- hát foglaljuk el helyünket a szerény és veszélyes fedezékben, éle- tünk odújában figyeljük az ellenség minden mozdulatát, s ne pazaroljuk idõ elõtt energiáinkat, sem a muníciót. S közben, ha éppen csillagos az ég, s az ellenség alszik, nézzük a csillagokat is.” (Márai Sándor: Füves könyv) Monostori Éva Komáromiak Komáromért! Az Élettér Egyesület és a Mag-ház szervezetei városi kampányt indítanak, melyben arra ösztönzik a komáromi vállalko- zókat és magánszemélyeket, hogy az SZJA 1%-os felajánlásaikat komáromi civil szervezetek részére, s azok 2012-es évi tevékenységeihez ajánlják fel. Fontosnak tartjuk, hogy a helyben elõállított jövedelem civil szervezeteknek felajánlható kis összege is helyben, Komá- romban hasznosuljon. Egyesületünk honlapján – www.eletteregyesulet.hu – közzétesszük valamennyi helyi szervezet adatait, - céljait és tevé- kenységeit, - akik fogadhatják az adózók 2011. évi SZJA 1%-os felajánlását. Ezért várjuk mindazon szervezetek jelentkezését és regisztrációját, akik élni kívánnak e lehetõséggel. Egyúttal felhívjuk a komáromi adózók, adóbevallásokat készítõk, könyvelõk figyelmét, hogy egyesületünk honlapján tájékozódjanak a lehetõségekrõl, s rendelkezzenek, ajánlják ügyfeleiknek az SZJA 1%-ot fogadni tudó szervezeteink körét. Ne bízza másra a döntést! Rendelkezzen saját személyi jövedelemadójának 1%-áról. Infó: 34/526-955, [email protected], www.eletteregyesulet.hu

Upload: others

Post on 02-Feb-2021

3 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • A harcmodorról és az arcvonalról

    K O P P Á N M O N O S T O R H Í R Ú J S Á G A

    Mikor öt évvel ezelõtt megnyitottuk Mag-házunkat, útjára bo-csátottuk elsõ hírlevelünket, nagy lendülettel és tervekkel csap-tunk bele a monostori közösségi életbe. Tudósítottunk, hírüladtunk, tettünk-vettünk, dolgoztunk, tevékenykedtünk. Gyûjtöt-tünk híreket, gondoztunk civil szervezeteket, fejlesztettünk gyer-mekeket, készítettünk padokat, állítottunk szobrot, egyszóvalmegpróbáltunk beépülni, szerves részévé válni a városrésznek.A normális ember bizonyára léhûtésnek, naplopásnak tarthatjaezt a küldetést, mert a mi munkánk eredménye nem azonnal, snem saját magunk által megtérülõ eredmény, hanem csak úgyvan. Mi vagyunk azok, akik egy feladathoz összeraknak, felállí-tanak, meghívnak, kiszolgálnak, elkészítenek, szerveznek, korri-gálnak, megköszönnek, elköszönnek, elpakolnak, kitakarítanak,lekapcsolnak, de soha meg nem hajolnak. Így aztán tapsot semkapnak, mégis hajtanak. S ez így is van rendjén. Csak az foglal-kozzon emberekkel, közösségekkel, aki mindezzel számol.A mai kor celebjeinek mondogatom hasztalan, hogy tündöklé-sük annak is köszönhetõ, hogy vagyunk még, akik segítenek,felállítanak, elõkészítenek, szerveznek, meghívnak, kiszolgálnak,korrigálnak, elviselnek, mosolyognak, újra elviselnek, megköszön-nek, elköszönnek, elpakolnak, lekapcsolnak. Tehát a tehetségönmagában kevés, semmi nem mûködik egyedül, mindig kelle-nek kollégák, társak, barátok, a család, s egy közösség aholélünk ahhoz, hogy azt csinálhassuk, amit tudunk, amit szeret-nénk, amit elképzeltünk. S mindezek mellett a siker csak akkorérhetõ el, ha mi magunk is áldozatot hozunk, ha nemcsak el-venni akarunk a közösbõl, hanem bele is tesszük a magunk ré-

    szét. Az alázat, az áldozathozatal és a megbecsülés hiányzikmindazokból, akik irigykedve rosszindulattal fûtve duzzogják végigaz életüket. Ostobák. Hiszen a duzzogásra fordított energiábólcsodák is születhetnek.Jelentem, mi nem duzzogunk. Ehhez nincs idõnk és energiánk.A harcok helyett az arcokat keressük az idõkben. „Idõkben, mintamilyen a miénk, mikor nemcsak vízszintesen, hanem függõle-gesen is történik minden, az ember helyesen cselekszik, ha meg-tanul a frontkatona óvatosságával élni. Mert az okos, nem kicsi-nyes, de a mozdulatokat kiszámító, a térrel, helyzettel, veszéllyeltörõdõ, a legkisebb ellenállás irányában cselekvõ, az idõ elõttnem támadó, de a támadás pillanatában bátor és nyugodtmagatartás egyértelmû a bátorsággal. Katonának lenni az ütkö-zetben veszélyes feladat, de nem kevésbé veszélyes polgárnaklenni az élet totális, függõleges támadásainak korszakában. Smi ilyen korszakban élünk. Ezért számítsuk ki mozdulatainkat,nappal és éjjel, minden lehetséges alkalommal, hogy a nagyküzdelemben, mely harcosoknak jelölt ki, ne pazaroljuk felesle-gesen erõinket. Éjjel és nappal harcolnunk kell. Munkánk, szóra-kozásaink, olvasmányaink, az életrõl alkotott fogalmaink, isme-reteink és tapasztalataink, mindez fegyver e küzdelemben. Te-hát foglaljuk el helyünket a szerény és veszélyes fedezékben, éle-tünk odújában figyeljük az ellenség minden mozdulatát, s nepazaroljuk idõ elõtt energiáinkat, sem a muníciót. S közben, haéppen csillagos az ég, s az ellenség alszik, nézzük a csillagokatis.” (Márai Sándor: Füves könyv)

    Monostori Éva

    Komáromiak Komáromért!Az Élettér Egyesület és a Mag-ház szervezetei városi kampányt indítanak, melyben arra ösztönzik a komáromi vállalko-

    zókat és magánszemélyeket, hogy az SZJA 1%-os felajánlásaikat komáromi civil szervezetek részére, s azok 2012-es évitevékenységeihez ajánlják fel.

    Fontosnak tartjuk, hogy a helyben elõállított jövedelem civil szervezeteknek felajánlható kis összege is helyben, Komá-romban hasznosuljon.

    Egyesületünk honlapján – www.eletteregyesulet.hu – közzétesszük valamennyi helyi szervezet adatait, - céljait és tevé-kenységeit, - akik fogadhatják az adózók 2011. évi SZJA 1%-os felajánlását. Ezért várjuk mindazon szervezetek jelentkezésétés regisztrációját, akik élni kívánnak e lehetõséggel.

    Egyúttal felhívjuk a komáromi adózók, adóbevallásokat készítõk, könyvelõk figyelmét, hogy egyesületünk honlapjántájékozódjanak a lehetõségekrõl, s rendelkezzenek, ajánlják ügyfeleiknek az SZJA 1%-ot fogadni tudó szervezeteink körét.

    Ne bízza másra a döntést! Rendelkezzen saját személyi jövedelemadójának 1%-áról.Infó: 34/526-955, [email protected], www.eletteregyesulet.hu

  • 2 MAGHASADÁS 2012. 1. szám

    Hát hol is kezdjem – kedves olvasó? Eleinte nem is igazánértettem – mi ez. Tulajdonképpen csak az utcán megállított egyismerõsöm, és azt mondta ekkor ide kellene jönni, és valamidiákönkormányzatnak hívják. Nagyon meglepõdtem mit nemondjak. De gondoltam veszíteni nem vesztek semmit. Elmen-tem és napról napra egyre jobban élveztem ezt az egészet. Ké-sõbb, bekerültem a Városi Diák Tanácsba, ami életem egyiktalán legfontosabb döntése volt.

    Mindenki nagyon jól érezte magát, játszottunk és elkezdtünkbeszélni a Komáromi VárosiDiáktanácsról. Sok téma meg-vitatása után eldöntöttük, hogyaz iskolánkat mi képviseljükmajd az egyik barátnõmmel.Komárom minden iskolájábóljöttek tinédzserek, és elmentünkmegalapozni a tudásunkatKunbábonyba. Ott ismerked-tünk meg egymással, a többiiskola képviselõivel. A képzés ésaz ismerkedés jól sikerült, újbarátokat szereztünk, és párdolgot összegyûjtöttünk, amitszeretnénk megvalósítani.Összeszedtük a jó és rossz tulajdonságainkat, a ránk leselkedõveszélyeket, de kigyûjtöttük a lehetõségeinket is. Azonban nem-csak ismertségben fejlõdtünk, hanem sok új dologra felnyitottáka szemünket. Nekem a beszédkészségem sokat javult. Az elsõalkalommal – amikor meg kellett szólalnom - nagyon féltem, ésalig mertem beszéltem. Azonban napról napra nyitottabbá vál-tam, amiben már az új barátságok is segítettek.

    Hozzákezdtünk a gyakorlati munkához, nyilvános rendezvénye-ket szerveztünk mint például a Tininap, ahol nagy kitartásra, össze-tartásra és bizalomra volt szükségünk. Nagyon jól sikerült, remek

    Benne vagyok a VDT-ben!volt az idõ, szuper a zene, fantasztikus a hangulat, és nagyonfinom az étel. Jó fejek voltak a szüleink, õk is hõsiesen állták apróbatételt, s tolerálták fejetlenségünket. Segítségük nélkül nemsokra mentünk volna. Nem sokkal ezután megnõtt az önbizal-mam, és bátran álltam a sulink diákönkormányzata elé, és meg istartottam barátaimmal a kisebbek képzését. Sokat játszottunkvelük, és megpróbáltuk megszólaltatni õket. Sikerrel jártunk, ésmár a kisebbek is nagyon szívesen jönnek a suli DÖK-be.

    Eljött az õsz, s gondoltuk, még mindig kevés tapasztalattalrendelkezünk így is, ezért elhívtuka tatai diákönkormányzatot,hogy megosszuk egymással azörömünket és bánatunkat, kicse-réljük tapasztalatainkat. Nagyontevékenyek voltunk, hiszen szá-mos más programon, rendezvé-nyen is segítettünk, ahol én na-gyon jól éreztem magam, s ame-lyek nagyon tetszettek. Mindezekután jó szívvel ajánlom minden-kinek. Nemcsak kicsiknek, hanemnagyoknak, felnõtteknek is.

    Tehát kedves olvasó,hogy miért jó egy 12 éves lány-

    nak a VDT, azt próbáltuk megfogalmazni ezekben a sorokban.De szavakba így is nehéz önteni mindazt, ami nekünk boldog-ság ebben a megbízatásban. Amikor új barátokat szerzünk, meg-nyílik elõttünk a világ olyan kérdésekben, amikre nem tudtuk aválaszt, új közösségfejlesztõ játékokat ismerünk meg, megtanu-lunk alkalmazkodni, új közösségekhez kapcsolódna, azokban te-vékeny szerepet vállalni, nagyobbaktól tanulni, vagy nekik pél-dát mutatni. Ezért bátran ajánlhatom mindenkinek. Mi ezt vá-lasztjuk, és nem a számítógépet!

    Czita Virág és Kosztolányi Eszter

    A Nepomuki Szent János szobor1719-ben készült és a szájhagyomány

    szerint eredetileg a Vág-Duna fahídjamellett állt. Jelenlegi helyére SárkányFerenc komáromi rendõrkapitány állíttattafel 1901-ben.

    A szépen faragott barokk szobormûemlék jellegû.

    A következõ anekdota fûzõdik hozzá:Amikor a városban új hidat csináltak, arégi Nepomuk helyett is újat készítettek.Megtudva ezt a gíbernyúzi közönség, odafolyamodott a nemes Komárom várostanácsához, hogy ne sajnálja azt a kopottszobrot nekik ajándékozni a szõlõhegyre -Orbánnak ...

    A neobarokk védõépület nyugatioldalán a második világháborúban elesettkoppánmonostori polgárok emléktáblájatalálható, melyet 1992-ben leplezett le aváros önkormányzata.

    Hegedüs Béla

    Farkas Ferencné Erzsi

    Téli HangulatNagyon rég volt, még kislány koromban,Esténként ültünk a félhomályos szobában.Ültünk a szobában és anyukám mesélt,Nem könyvbõl, kitalált õ minden mesét.

    Cserépkályhánk elõdje egy vaskályha volt,Benne a tûz világított, lágyan duruzsolt.Kint hideg tél volt, a hó már térdig ért,Bent a kályha körül ült, aki csak odafért.

    Elõttünk az utcán villany világított,A szobánkba oldalról az is bepillantott.A hó odakint nagy pelyhekben kavargottAz utcai villanyfénynél gyönyörû volt.

    Ma legtöbb házban radiátor melegít,Kályha helyett csak a televízió világít.Anya helyett a tévé mondja el az esti mesét,Elvesztettük a régi hangulatú téli estét.

  • 2012. 1. szám MAGHASADÁS 3

    Önfenntartó házak, önellátó falvak, megújuló energiák, he-lyi gazdaságfejlesztés, helyi kistermelõk, élelmiszerláncok, pia-cok, paradigmaváltás az életben és a gazdálkodásban. A TóthKálmán Népfõiskola Hiszek Nándor kollégiumának felhívása ötegymásra épülõ elõadásból áll, melyre olyan tapasztalt, elköte-lezett neves hazai elõadókat hívtunk, akik saját szakma- és szak-területükön új módszereket dolgoztak ki, valósítottak meg, al-kalmaznak s tárnak a nagyközönség elé.

    Az elõadások lezárásaként az elhivatott érdeklõdõkkel mû-helymunkát biztosítunk.

    A népfõiskolai elõadásokra, képzésekre jelentkezõknek tanu-lókönyvet állítunk ki.

    Családbarát rendezvény! Programunk mellett gyermekfelügye-letet biztosítunk.

    Részvételi díj alkalmanként 1000Ft/fõ, az 5 elõadásra együt-tesen 4.000Ft.

    A kollégium vezetõje: Ötvösné Horváth Gyöngyi agrár köz-gazdász – 30/663-2066, [email protected]

    Részletes programterv:Január 31. 17.00 óra

    Túristvándi önfenntartó település – Lakatosné Sira Magdol-na polgármester, országgyûlési képviselõNépfõiskolák – Dr. Balázsi Károly fõiskolai tanár

    Február 7. 17.00 óraFalumegújítási díj, Alsómocsolád – Dicsõ László polgármesterSzociális szövetkezetek, idõszerûségük – Mészáros Zsuzsaközösségfejlesztõõõõõ

    Február 14. 17.00 óraÖnfenntartó gazdálkodás, a gazdaságfejlesztés egy lehetsé-ges útja Komáromban – Ötvösné Horváth Gyöngyi agrárközgazdászHelyi termelõk a közétkeztetésben – Szabadkai Andrea aSzövetség az Élõ Tiszáért Egyesület elnöke

    Február 21. 17.00 óraTermelõi piacok, mûködõ kezdeményezés – Konrád Istvánné,a Magyar Piac Szövetkezet elnökeHelyi élelmiszerláncok. Piacok, egészséges táplálkozás kül-földi mintái – Prof. Dr. Vörös Mihály Ph.D. Modern ÜzletiTudományok Fõiskolája

    Február 28. 17.00 óraParadigmaváltás az életben és a gazdálkodásban – ErlichFrenen természetgyógyászOké. De hogyan? – Erlich Frenen természetgyógyász

    Mindkét kollégium helyszíne:Komárom-Koppánmonostor, Csendes utca 8. Mag-ház,

    Infó: 06-20/584-2860, [email protected]Érdeklõdését köszönjük!

    Jelentkezéséhez kérjük, töltse ki és küldje vissza részünkre ajelentkezési lapját (www.eletteregyesulet.hu)

    Hiszek NándorKollégiumának felhívása

    A civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló tör-vény, valamint végrehajtási rendeletének alkalmazására. A jog-szabály érinti a szervezetek jogi helyzetét, könyvelését, támoga-tási viszonyait is. A jogszabály jelentõs változásokat hoz a civilszervezetek mûködési, könyvelési, támogatási helyzetében, már2012 januárjától. A törvény hatálya kiterjed az alapítványokra,egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egye-sülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre is. Elõadóink össze-foglalják a változásokat, és hasznos tanácsokat adnak az újszabályokhoz való alkalmazkodásra.

    Jelentkezzen elõadásainkra, melyen megismerheti a fonto-sabb változásokat.Fõbb témák:• Gazdálkodás általános keretei, könyvvezetés és beszámolás

    szabályai• Beszámoló közzétételi és letétbehelyezési kötelezettsége, mint

    a költségvetési támogatás elõfeltétele• Egységes, közhiteles civil adatbázis létrehozása• A civil társaság szervezeti formájának bevezetése• Közhasznúság egyfokozatúvá tétele objektív szempontrend-

    szer mellett• A gazdálkodó tevékenység és a vállalkozási tevékenység meg-

    különböztetése• Adománygyûjtés, az adományok adókedvezménye• Végelszámolás, csõd- és felszámolási eljárások civil szerveze-

    tekre adaptálása.• Nemzeti Együttmûködési Alap• Forrásteremtés és pályázati lehetõségek a civil szektorban

    Az elõadások lezárásaként az elhivatott érdeklõdõkkel mû-helymunkát biztosítunk.

    A népfõiskolai elõadásokra, képzésekre jelentkezõknek tanu-lókönyvet állítunk ki.

    Családbarát rendezvény! Programunk mellett gyermekfelügye-letet biztosítunk.

    Részvételi díj alkalmanként 1000Ft/fõ, az 5 elõadásra együt-tesen 4.000Ft.

    A kollégium vezetõje: Monostori Éva közösségfejlesztõ – 20/468-1798, [email protected]

    Részletes programterv:Február 22. 17.00 óra

    Az új civil törvény sarkalatos pontjai - Dr. Nagy Ádám egye-temi tanár

    Február 29. 17.00 óraGazdálkodási-, vállalkozási tevékenység, adománygyûjtés,adókedvezmény, közhasznúság, könyvvezetés a civil szerve-

    zeteknél - Ravasz Sándor adótanácsadóMárcius 7. 17.00 óra

    A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel össze-függõ eljárási szabályok – Dr. Farkas Roland ügyvédMárcius 21. 17.00 óra

    Nemzeti Együttmûködési Alap, hazai források és felhaszná-lásuknak szabályozása – Smudla Kata Wekerle Sándor Alap-kezelõ területi koordinátora

    Március 28. 17.00 óraForrásteremtés és pályázati lehetõségek a civil szervezetek-nek – Dr. Bényei Andrásné ügyvezetõ igazgató NonprofitSzövetség

    Harsányi BozsóKollégiumának felhívása

    Tóth Kálmán Népfõiskola Mag-ház

    MAGHASADÁSKoppánmonostor hírújsága • Megjelenik 2 havonta, 1000 példányban

    Kiadó: ÉLETTÉR Egyesület2903 Komárom, Csendes u. 8. Tel.: 34/526-955 E-mail: [email protected]

    www.eletteregyesulet.huFelelõs kiadó: Juhász Gáborné • Felelõs szerkesztõ: Kiss Károly

    Nyomdai munkák: Print-Kom 2000 Kft.

  • 4 MAGHASADÁS 2012. 1. szám

    Óvodánk több évtizedes múltra tekintvissza. Az 1970-es években az akkori álta-lános iskola igazgatója, Kövecses Zoltánnészorgalmazta az intézmény létrehozását.Az óvoda 1973 novemberére készült el ahelyiek örömére. Vegyes csoportban 3-7éves korú gyermekekkel, összesen 40-44fõvel foglalkoztak az óvónõk. Az évekmúlásával a megnövekedett gyermeklét-szám megkívánta az épület bõvítését, így1983-tól már két csoporttal mûködhetetttovább az óvoda a társadalmi összefo-gásnak köszönhetõen. Az újabb felújításiprojekt 2009 szeptemberében kezdõdöttmeg az Európai Unió támogatásával. Ígyvalósulhatott meg az óvoda épületénekteljes energetikai és gépészeti felújítása, azépület egy csoportszobával, tornaszobá-val, sószobával és kiszolgáló helyiségek-kel bõvült. A fejlesztés révén a férõhelyekszáma 75-re növekedett. 2010 szeptem-berétõl már a jelenlegi formájában 3 cso-porttal, Töröttõ Ferencné óvodavezetõ irá-nyításával indulhattunk az új tanévnek.

    A csoportok felszereltsége modern, min-den igényt kielégítenek. Az óvónõk kezemunkáját dicsérik a gyönyörûen feldíszí-tett csoportbelsõk, öltözõ falak, mosdók.A tornaszoba a legkorszerûbb eszközök-kel várja a gyermekeket.

    Jelenleg 75 férõhelyen 66 kisgyermeketnevelünk, dolgozóinak létszáma 12. Avezetõvel együtt hét óvodapedagógus,három dajka,egy gyógypedagógus és egykonyhai kisegítõ dolgozik az intézmény-ben. A Pillangó-, Katica- és Csiga cso-portban két-két óvodapedagógus és egy-egy szakképzett dajka foglalkozik a gyer-mekekkel. Az idei évben 10-12 kisgyermekkészül iskolába. Helyüket elsõsorban azújonnan épült Minivár bölcsõdébõl érke-zõ kicsikkel töltjük fel, de emellett nagyonvárjuk az otthoni környezetbõl, családbólérkezõket is. Az óvodai beiratkozásunkvárható idõpontja 2012 áprilisa, amit pla-kátokon, újságban, helyi TV-ben is hirde-tünk majd.

    Az óvoda vezetésében változás történt.Töröttõ Ferencné nyugdíjba vonulásávalmegüresedett a vezetõi szék. Pályázat út-ján kerültem az intézmény élére.

    Az óvoda sok programmal igyekszikminél színesebbé tenni a gyermekek min-dennapjait. Tervezett programjaink:

    Február 3. – A nagycsoportosokkal résztveszünk a szõnyi Medve-napon.

    Február 10. - Farsang az oviban.Február 18. – Részt veszünk a városi

    Napsugár Óvodaalapítvány segítségével tudjuk biztosítani,megvásárolni.

    Törekvéseinket támogatóink és szülõkpártfogásával biztosítjuk. Óvodánkat na-gyon aktív szülõi munkaközösség mûkö-dik Törökné Szeder Szilvia vezetésével, akiszívét-lelkét beleadva segíti munkánkat.Komoly segítséget nyújt a rendezvényekszervezésében, lebonyolításában.

    Mint említettem a legfontosabb partne-reink a szülõk, akik ránk bízzák legfonto-sabb kincsüket, a gyermeküket. Azt azon-ban minden szülõnek tudnia kell, hogygyermeke neveléséért elsõsorban õ a fele-lõs, ehhez az óvoda csupán segítségetnyújt. A gyermek harmonikus fejlõdéseúgy valósítható meg, ha a nevelõk és acsalád együttesen törekednek a gyermeknevelésében.

    Áprilisban várunk minden óvodába ké-szülõ kisgyermeket és szüleiket a beirat-kozáson!

    Koppánné Molnár Mónika

    „A pedagógus király lehet a gyermek birodalmában, ha nemcsak törvényeket talál ki,hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is.” Ancsal Éva

    „Februália” programon.Február 18. - Jótékonysági bál a kultúr-

    házban.Február 21. - Télbúcsúztatás - Kisze báb

    készítés és úsztatás a Dunán.Március 9. - Látogatás a Parlamentben

    - a nemzeti ünnepre való készülõdés je-gyében

    Március végén szülõi értekezlet tartunkaz iskolába készülõ gyermekeknek, közö-sen a tanító nénikkel.

    Április közepén várható az óvodai be-íratás, amirõl fontos tudni, hogy nem csakazokat a kisgyermekeket kell beíratni, akik2012-ben töltik be a 3. életévüket, ha-nem azokat is ,akiket a következõ beíra-tásig szeretnének szüleik óvodába hozni.

    Április végén Tavasztündér fesztivál.Május 4. - Anyák napja.Májusban tartjuk a csoportkirándulásokat.Május végén óvodai ballagás, évzáró

    ünnepség.Megemlítem az óvodán alapítványát is.

    A Monostori Óvodáért Alapítvány akoppánmonostori óvodás gyermekek tá-mogatására jött létre. Sajnos a jelenlegigazdasági helyzetben az önkormányzatunkcsupán az intézmények fenntartását tud-ják biztosítani, ezért az alapítvány segít-ségével tudunk plusz programokat szervez-ni, illetve finanszírozni.

    Megragadva a lehetõséget, hogy az új-ság hasábjain keresztül mindenkit szere-tettel meghívjak a 2012. február 18-án akultúrházban rendezendõ jótékonysági bá-lunkra, melynek bevételét az alapítványjavára ajánlunk, biztosítva ezzel a monos-tori óvodás gyermekek támogatását. A jó-tékonysági gála mellett minden továbbifelajánlást, támogatást szívesen fogadunk.

    Tervezzük az óvoda udvarán miniKRESZ-park létrehozását. Az ehhez szük-séges jármûveket és egyéb játékokat az

    A Monostori DalárdaFELHÍVÁSA

    A Monostori Dalárda Bedecs Ilona karvezetõ irányításával csütörtökönként18.00 órától tartja próbáit a Mag-házban, melyre ezúton is felhívja mindenkedves érdeklõdõ figyelmét. Szeretettel invitálnak mindenkit, aki társaságra, jóhangulatra és egy kis közös együttlétre vágyik. A közös énekpróba jó hangulat-ban zajlik, ahol az egyéni énekhang fejlesztése észrevétlen történik. Mindenkedves monostorit bátorítanak, legyenek tagjai a kis közösségnek.

  • 2012. 1. szám MAGHASADÁS 5

    A Minivár Bölcsõde 2011. augusztus 1-jén nyitotta meg kapu-it a nyolc szorgos közalkalmazott elõtt, akik a szeptember 15-imegnyitóra barátságos és szemet gyönyörködtetõ kiskuckót va-rázsoltak a 0-3 éves korosztály számára. Komárom Város Ön-kormányzata, mintegy 78,5 millió forint összegû Európai Unióstámogatást nyert a „Bölcsõdei szolgáltatás indításaKoppánmonostoron” címû pá-lyázatával, az Új MagyarországFejlesztési Terv Közép-dunántúliOperatív Programban. Ezzel egyolyan komplex oktatási egységjött létre, ahol egymás melletttalálható az általános iskola, azóvoda és a bölcsõde.

    2011. szeptember 27-én négykisgyermekkel indultunk. A kéthe-tes anyás beszoktatás alatt foko-zatosan válnak el a gyermekek aszeretett személytõl, míg a kis-gyermeknevelõ saját gondozónõirendszerben a „saját gyermekei-vel” foglalkozik. Így mivel egyszer-re négy lurkó szokhatott két hétig, ezért a folyamatosan bõvülõ kiscsapatunk a mai napra érte el a 22 fõt.

    Az új épület modern, esztétikus és funkcionálisan is kielégítminden igényt. Felszereltsége kiváló, mivel a pályázati támogatás-sal a legkorszerûbb bútorokkal, játékokkal és színes, természetestextíliákkal vált hangulatossá. A szobák tágasak, világosak, a de-korációk a dolgozók kiváló ízlésének megfelelõen vidámak, gyer-mekközpontúak. A két csoportszobához elektromos árnyékolóvalellátott összefüggõ terasz kapcsolódik, ahol a kisebbek jó idõben adélelõtti alvásidejüket tölthetik. Az épület mögött hatalmas játszó-

    Minivár Bölcsõdeudvar terül el fajátékokkal, homokozóval, lehetõséget kínálva arra,hogy a gyermekek önfeledten játszhassanak.

    A gyermekek nevelését-gondozását vegyes csoportokban két-két, emelt szintû szakmai képesítésû nevelõ végzi. Mivel a kis-gyermekek koruknál fogva teljes kiszolgálást igényelnek, ezérthárom technikai munkatárs segédkezik, hogy tiszta, illatos ágy-

    nemû és vitaminokban gazdag,tápláló étel kerüljön mindennap az asztalukra.

    A kisgyermekkor a legfonto-sabb fejlõdési szakasz, ahol ajátékot kiemelt fejlesztési tevé-kenységnek kell tekinteni, melysegíti a világ megismerésében éselfogadásában. Elõsegíti a gyer-mek testi, érzelmi, értelmi fejlõ-dését és szocializációját. Tervez-zük egy színvonalas baba-mama klub létrehozását, melyheti rendszerességgel, változatosprogramokkal várná a bölcsõ-dés korú gyermekeket. Ide nem-

    csak azokat várjuk, akik hozzánk járnak, hanem a leendõ böl-csõdéseinket is és természetesen mindazokat a 0-3 éves korúgyermekeket és szüleiket is, akik érdeklõdnek.

    A napi feladatok ellátásában segítséget nyújt a nevelési terv.Összeállításánál figyelembe vettük a gyermekek életkorát, azévszakok változását, az ünnepeket, jeles napokat. Ennek kereté-ben nagy izgalommal és sok-sok verssel vártuk a Mikulást. Ka-rácsonykor egy feldíszített fenyõfával és az alatta lévõ ajándé-kokkal vártuk a gyermekeket.

    Tóthné Varga Viktória

    A babamasszázs elsajátításának leg-fõbb jelentõsége az anya-gyermek kapcso-latban kereshetõ. Az érintés, a simogatásolyan ingerekkel látja el a babát, ame-lyeknek nagy jelentõsége van a kötõdéskialakulásában, amely egész életünkremeghatározó folyamat lehet.

    A masszázs fogásainak elsajátításával azanyukák nap mint nap gyakorolhatják az in-diai masszázselemeket, a svéd masszázsele-meket, és a reflexológia elemeit.

    A masszázs hatására lazul az izomtó-nus, ezáltal csökkenthetõek a hasfájási pa-naszok, javul az emésztés, javulnak az al-vási szokások, kimutatható az immunrend-szer erõsödése, tulajdonképpen vala-mennyi szervrendszer mûködését jótéko-nyan befolyásolja.

    A babamasszázs oktatást oklevéllel ren-delkezõ babamasszázs oktatók végezhetik.

    A tanfolyam 5-6 alkalomból áll. A tan-folyam során az oktató egy játékbabánmutatja a mozdulatokat, amelyet az

    Babamasszázs tanfolyam a Mag-házbananyukák a saját babájukon tanulnak meg.

    Nagyon fontos a tanfolyamon a nyu-godt légkör, barátságos, kényelmes kör-nyezet, amelyet a Mag-házban számunk-ra biztosítottak.

    A masszázselemek elsajátításán kívülszerteágazó területen, amely az anyuká-kat érdekelheti az oktató elõadást tart.(pl.:sírás, hasfájás okai, masszázsolajok…stb.)

    Velenceiné Tatai Andrea

  • 6 MAGHASADÁS 2012. 1. szám

    Színházból mentem hazafelé. A da-rab egy jó vígjáték volt, mégsem tetszettannyira, mint nyilván azt a rendezõk kí-vánták volna.

    A gyõri vasútállomáson ballagtam aszerelvényemhez, bár szerda volt, hangula-tom a hétfõ reggelt is lekörözte, fáradt vol-tam, nyûgös, fájt a fejem és a vonatom iscsak 30 perc múlva indult. Ilyen, nem kife-jezetten emberbaráti gondolatok között érez-tem, hogy valaki valami kemény tárggyalböki meg nem túl nõies finomsággal a há-tam. Megfordultam és rájöttem, hogy azilletõ egy 70 körüli néni volt, a tárgy pedig,ami a tervezettnél erõsebb csapást mért alapockámra, a hölgy botja.

    - Elnézést aranyoska, a 22:40-es me-lyikrõl megy?

    A járást segítõ eszköz, még mindig nemeredeti céljait szolgálva, 90°-os szöget zártbe velem és a mellkasomnak szegezõdött,teljes idegborzoló valójában, ezért jobbnakláttam – ismerve, mennyire hatékony fegy-ver – mennél intelligensebb, aranyosabb ésszánni valóbb kislány módjára válaszolni:

    - Az elsõrõl, Komáromig.Örömmel vontam le azt a messzeme-

    nõ következtetést, hogy válaszom kielégí-tõ lehetett, mivel az eddig erõs bizalmat-lanságot keltõ alkalmatosság megint (leg-alábbis reméltem, hogy megint, és nemmár) párhuzamos helyzetbe került velem.Az idõs néni, csillogó szemébõl ítélve, nemvehette igazán észre, mennyire nem va-gyok kommunikatív kedvemben, mivel ha-tározottan folytatta:

    - Komáromba tetszik menni?- Igen, válaszoltam, és némi célzással

    irányba vettem a peront. Újdonsült kísé-rõm azonban nem adta fel, fürgén (!) utá-nam jött. (A botját a kezében lóbálva(!!)és a továbbiakban sem támaszkodva rá(!!!), csupán dísztárgyként - és harci esz-közként - kezelve, ami tovább növelte ben-nem azt az érzést, ami barátok között iscsak nehezen nevezhetõ szimpátiának.)Sugárzó boldogsággal szállt föl velem avonatra, én még mindig fájó fejjel (és ak-korra már háttal is) zuttyantam le az elsõnégyes ülésre, de (miért is ne???) fel kel-lett állnom. A néni ugyanis érezte (!!!) amellettünk ülõ srác szemébõl, hogy go-nosz szellemek lakják, és a következõ üreshelyre sem tudtam letelepedni, mivel ottingatag az ablak és félõ volt,hogy menetközben ránk zuhan az üveglap! Ebben szá-momra az volt az érdekes, hogy én azüvegben még keresve sem láttam semmivonzalmat a kirepedés iránt, és a fiú sze-me sem sugallt számomra semmit, lehetazért, mert csukva volt.

    A harmadik hely megfelelt, bár nemülhettem közvetlen az ablak mellé , nehogy

    Vígjáték, avagy egy vasúttörténeta fejemre zuhanjon a csomagtartó. Mikormegérdeklõdtem, utastársam miért csücsülalatta, azt a fizikai szempontból nem túligényes választ kaptam, hogy az õ feje fö-lött más a légáramlás, (!) és hogy kössemcsak föl vagy vágassam le a hajam és azén fejem körül is jobb lesz, és akkor márbiztonságban érezhetem magam az ablak-nak dõlve. Kaptam egy szívbéli felajánlástis, hogy majd õ megcsinálja.

    Nos, inkább a külsõ ülésen maradtam.Még ha nem nyugtalanított volna ed-

    dig is eléggé ez a beszélgetés, még meg-kaptam azt a kérdést is, amit még soha:,,És mondja aranyoska, maga kinek areinkarnációja?”

    Annyira lehidaltam, hogy semmit semtudtam kinyögni, bár erre a kérdésre máskörülmények között is képtelen lennék vá-laszolni. A nõ vagy látta, hogy igazán nemtudok megszólalni, vagy csak kihasználtaa fellépõ csöndet, elkezdte magyarázni,hogy õ elõzõ életében francia volt, és azértnem jön ki az unokáival, mert lopott abarátjától, aki egy francia városban élt.Az újjászületés témát lezárva pedig, (azonritka 20 percek közé tartozott, amikor nemszólaltam meg) fejtegetni kezdte a vám-pír témát, és felvilágosított arról, hogy õkIsten élõ teremtményei. Majd rákérdezett:ugye nem hittem-e el azt a sok hülyesé-get, amit a könyvekben, meg a filmekbenmondanak róluk? És hogy nem szabadmindent elhinni, mert õt is mennyi min-dennel meg lehetett etetni, közösség ké-pében rá nem talált az igazság.Ekkor közöltem, hogy nem szeretem avámpíros sztorikat, nem is hiszek bennük,akár a reinkarnációban vagy a körülöt-tünk lakó szellemekben (sem abban, hogy

    Õszirózsa KlubTizenhét évvel ezelõtt 1995-ben alakult meg klubunk Monostoron közel 40 fõvel.Kezdetben a kultúrházban kialakított klubszobában jöttünk össze havonta, vagy ünnepekalkalmával, vagy kirándulásokat szervezve. A kirándulásokat nemcsak szerveztük,hanem meg is valósítottuk, amelynek költségeit magunk finanszíroztunk. 2002júniusában volt elõször klubvezetõ választásunk, ahol Barassó Lászlóné Anikótválasztottuk meg. Vezetésével számos emlékezetes kiránduláson vettünk részt, s márszervezettebben, hónapról hónapra gyûltünk össze. Két év múlva újra vezetõségetválasztottunk, 2004 februárjától Dikász Lászlóné Eszti vezetésével tevékenykedünk.Ekkor kezdtünk éves programtervben gondolkozni, tervezni, majd 2005-tõl megszavaztukmagunknak a tagdíjat is. Jelenleg havonta jövünk össze, minden hónap elsõ péntekén16 órától a kultúrházba.Kezdetben nevünk sem volt, 2005 szeptemberében határoztunk úgy, hogy felvesszük azÕszirózsa Klub nevet. Jelenleg 90 tagunk van, akik nem csak nyugdíjasok. Mindenkitszívesen invitálok – jöjjön közénk, váljon tagunkká. Higgyétek el, sokunk számára a haviegy összejövetel igazán nagyon jó kikapcsolódás, feltöltõdés. A kirándulások, a fürdõzés,a közös ünnepek mindig élményben gazdag, igaz feltöltõdés a szürke hétköznapokra.

    Farkas Ferencné Erzsi

    másnapra feltétlenül szükséges tanulnom.)Láthatóan meglepõdött, de megint én

    fagytam le jobban az õ válaszán, mely sze-rint ez lehetetlen, hiszen õ érzi rajtam, hogyjó szellemekkel társalgok, és éreznem kell,mirõl beszél, mert érzem az igazságot és avallását, még ha nem is élem át teljesen,és nekem küldetésem van, ahogy neki is!

    Miután szinte meghatódtam önmagamcsodálatosságán, és miután elvetettem aztaz ötletet, hogy lezárom a társalgást, az-zal, hogy én egyedül azt az igazságot ér-zem, hogy tisztelt útitársam egy vallásnakbecézett kutyulékkal beetetett hülye, bár va-lóban nem élem át teljesen,csak azzal rea-gáltam erre a bókra, hogy sajnálom, de énebben nem hiszek.

    Még volt egy kisebb vitánk a hajvise-letrõl, a vámpírokról, a kidõlõ ablaküveg-rõl, a franciákról, és arról, hogy mikéntlehet valaki egyszerre Jahve, Buddha, Jé-zus és egyéb istenalakok kegyeltje és imá-dója. A néni leszállt, ám elõtte még meg-dicsérte a ruhámat, hogy csinos, és hogyrajta is ilyen volt tegnap.

    Talán ekkor párolgott el minden irán-ta érzett toleranciám.

    A maradék úton kissé megütközvenéztem magam elé, és emésztettem ahallottakat, elmélkedtem a világ megvál-tásán, a vallások értelmén, az emberekmegvehetõségén, Babits költészetének hi-báin és egyéb apróságokon. Majd mégjobban fájó fejjel és szívvel leszálltam avonatról, végigballagtam a peronon.

    Színházból mentem hazafelé. Színház-ból mentem hazafelé. A darab egy jó víg-játék volt, de mégsem tetszett annyira, mintnyilván azt a rendezõk kívánták volna.

    Oláh Julianna

  • 2012. 1. szám MAGHASADÁS 7

    Így év elején mindenki szeret kicsit visszatekinteni, és számve-tést készíteni az elmúlt esztendõrõl.

    Ebbõl eredõen gondoltam, hogy mi is visszapillanthatnánk aDózsa György Mûvelõdési Ház mûködésének elmúlt éveire.

    Jómagam ezt 2010. május elseje óta tudom mindezt megtenni,hiszen ekkor kerültem alkalmazásba a Monostori Kulturális Köz-hasznú Egyesületnél mint a mûvelõdési ház szakmai vezetõje.

    Eddigi munkáim és tanulmányaim során szerzett tapasztalati éskapcsolati tõkémet felhasználva úgy gondoltam, hogy egy olyankulturális intézmény felépítésén kívánok együtt dolgozni, amely ki-egyensúlyozottan mûködik és gazdálkodása átlátható, pontos, pre-cíz. Alapfeladatain túl olyan szolgáltatásokat nyújt, mely jó hírétviszi nem csak a városba, de a megyébe, a régióba is.

    Gazdasági visszatekintõGazdasági visszatekintõGazdasági visszatekintõGazdasági visszatekintõGazdasági visszatekintõ2009-ben ötmillió forintot biztosított Komárom Város Önkor-mányzata a házat közmûvelõdési szerzõdéssel mûködtetõ kultu-rális egyesületnek, amit a koppánmonostori részönkormányzatis tovább erõsített. Gyakorlatilag csak önkormányzati támoga-tásból, közpénzbõl folyt idáig a gazdálkodás.

    2010. évben Komárom városa szintén ötmillió forinttal támo-gatta az egyesület mûködését, valamint biztosította a ház fenn-tartását. A koppánmonostori részönkormányzat 550.000 forint-tal segítette a rendezvények finanszírozását.

    Munkám során próbáltam más alapokra is támaszkodni, ez-zel növelni a bevételi forrásokat, ezért már az elsõ hivatalosmunkanapom elõtt találkozót szerveztem a Nokia Komárom Kft.tréningekkel, oktatásokkal foglalkozó munkatársával. Szerencsésegyezség született, hiszen 2010 áprilisától a Nokia Kft. a mûve-lõdési házunkban tartotta tréningjeinek 70 százalékát, amelybõlnégymillió forint terembérleti bevételhez juthatott az egyesület.

    Az új bevételi forrás utat adott kisebb fejlesztésekhez, új ren-dezvények, szolgáltatások indításához.

    Kulturális visszatekintõKulturális visszatekintõKulturális visszatekintõKulturális visszatekintõKulturális visszatekintõAz elmúlt évek sikeres kulturális-hagyományõrzõ rendezvényekmegtartását fontosnak tekintettem, hiszen a település lakosságaezeket már ismerte, szerette és kívánta. A gyereknap, a MonostoriNapok, szüret, böllérverseny, vagy a mindenki karácsonya mindignagy érdeklõdésre lelt. Az új forrás biztosíthatta rendezvényeinkújabb, színvonalas programokkal való gazdagítását, valamint a kétegymástól független egy-egy hetes táborunkat, ahol táboronként

    VISSZATEKINTÕfélszáz kisdiákot fejleszthettünk. Szintén ebben az évben egy telje-sen új program került a városrészre, a Monostori Vadásznapok,amit hagyományteremtõ jelleggel szerveztünk meg. Az elsõ alka-lom is nagy sikert aratott, több mint félezer ember érdeklõdésétkeltette fel. Igyekeztünk minden korosztályt megszólítani, bevonni.A gyerekeket rajzpályázattal ösztönöztük, alkotásaikat kiállításonmutattuk be.

    2011-ben a hagyományõrzõ eseményeket szintén megtartot-tuk, tovább vittük a Csokonai Mûvelõdési Központ szervezésé-vel a vadásznapot, s még egy új rendezvény az I. Báboda Na-pok színesítették a városrész kulturális életét. A Báboda Napokmár túllépte a városunk határait, megyei vonzerõt jelentett.

    Jelenlegi helyzetJelenlegi helyzetJelenlegi helyzetJelenlegi helyzetJelenlegi helyzet2011. február elsejétõl Komárom Város Önkormányzata vissza-vette a Dózsa György Mûvelõdési Ház üzemeltetését. A ház szak-mai vezetõjeként (ugyanúgy, mint a szõnyi Petõfi Sándor Mûvelõ-dési Ház szakmai vezetõje Nyikus Anna) én is átkerültem a Csoko-nai Mûvelõdési Központ állományába. Szakmai feladatom továbbrais a kultúrház szakmai irányítása volt, amit a városi nagyrendezvé-nyek szervezésében és lebonyolításában való részvétel nehezített.A Monostori Kulturális Egyesület eredményes közmûvelõdési pá-lyázata révén továbbra is városi támogatáshoz jutott, aminek kö-szönhetõen megvalósíthatták hagyományos programjaikat.

    2011. december elsejétõl újabb átalakulás részévé váltunk. AKomáromi Kulturális, Sport és Szabadidõ Nonprofit Kft. üzemel-tetése és irányítása alá kerültek a közmûvelõdési és a sportlétesít-mények, köztük a Dózsa György Mûvelõdési Ház is.

    Jelenleg költségtakarékosság miatt a mûvelõdési ház zárvatart március 31-ig. Azonban a nagyobb rendezvényekre - azÕszirózsa Nyugdíjas Klub farsangi bálja, a KoppánymonostoriSportegyesület sportbálja, a Dózsa György Általános Iskola far-sangi mulatsága, valamint a Napsugár Óvoda jótékonysági bál-ja – kinyit és a tervezett programok megvalósulhatnak.

    A Komáromi Kulturális, Sport és Szabadidõ Nonprofit Kft.kulturális szervezõjeként továbbra is feladatomnak tartom amonostori városrész mûvelõdési színvonalas tevékenységéneksegítését, koordinálását, melyhez kérem a koppánmonostori la-kosok, szervezetek segítségét. Amennyiben építõ, segítõ észrevé-telük, javaslatuk, ötletük van, bátran keressenek meg, melyekmagvalósulását igyekszünk segíteni, teljesíteni.

    Horváth Krisztina

    FELHÍVÁS!

    Komárom Polgárõr Egyesülete tagfelvételt hirdet!

    Tisztelettel várjuk mindazok jelentkezését és érdeklõdését, akik elkötelezõ-dést éreznek a közösségi feladatokban való részvételre. Tagtoborzásunk éstájékoztatónk ideje: 2012. február 4. 16.00 óra. Helyszíne: Komárom, Jókaimozi kis termeAmennyiben elszalasztotta a személyes találkozást, tisztelettel fogadjuk ér-deklõdését a koppánmonostori Mag-házban hétköznapokon személyesen 8.00-16.30 óráig, interneten [email protected], vagy telefonon: 34/526-955.

    Õszirózsa NyugdíjasKlub programjai2012 márciusáig

    Január 31. 14.00 óraVezetõségi ülés a Mag-házban

    Február 3. 14.00 óraFarsangi bál a kultúrházban

    Február 28. 14.00 óraVezetõségi ülés a Mag-házban

    Március 2. 14.00 óraNõnapi mûsor a kultúrházban

  • 8 MAGHASADÁS 2012. 1. szám

    A jóga õsi indiai mûvészet, amelynek célja a test, az elme ésa lélek közötti harmónia kialakítása.

    A jógapozíciók, vagy ászanák olyan gyakorlatok, melyek céljaa gerinc, a mirigyek és a belsõ szervek megfiatalítása. A külön-bözõ pozíciók elõsegítik az egészség javítását és a betegségekleküzdését.

    Miért, mire, kinek jó?A mai rohanó és stresszes életmód többeket ösztönöz, hogy

    megkeressék a lazítás és a befelé figyelés hatékony módját. Ajógagyakorlatok megerõsítik és rugalmassá teszik a testet, ja-vítják az általános egészségi állapotot, érzelmi stabilitást hoznakés megtisztítják az elmét. A jóga segíthet abban, hogy a gyakor-latokat rendszeresen végzõnek növelje az energiaszintjét és pro-duktivitását, fejlessze a betegségekkel szembeni ellenállóké-pességét, valamint belsõ elégedettséget hozzon.A jóga legismertebb pozitív hatásai (Hatha jóga)• növeli a gerinc és az ízületek rugalmasságát• • • • • ellazítja és erõsíti az izmokat• • • • • serkenti és összehangolja a belsõ szervek és a mirigyek mûkö-

    dését• • • • • felgyorsítja az emésztést• • • • • jótékonyan hat a magas vérnyomásra• • • • • elõsegíti a koncentrációt• • • • • fejleszti a magabiztosságot, valamint• • • • • belsõ békét ad, összehangolja a testet és az elmét

    A Baba-mama jógát hat hetes kortól kétéves korig tartom,ahol az anyával való szorosabb kapcsolat kialakítása a cél, amitmasszázzsal és képességfejlesztõ gyakorlatokkal végzek.

    Az anyának nagyon jó sportolási lehetõség, illetve kikapcsoló-

    Jóga mindenkinekdás, a babának pedig képes-ségfejlesztés. Azok a babák,akiket hathetes kortól hoznakjógára nyugodtabbak, ki-egyensúlyozottabbak, koráb-ban kezdenek el járni, beszél-ni, elõbb alakul ki bennüka kommunikációs készség.

    A kismama jóga nem-csak testgyakorlat – bár afizikai erõnlét megõrzése isnagyon fontos –hanem lelki,szellemi felkészülés is a szü-lésre. Megtanulunk befelé,önmagunkra, testérzeteinkrefigyelni, fejlesztjük a test-tudatosságot, aminek a vajúdás, szülésidején is nagy jelentõsége lesz. A tapasztalatok szerint a kismamajógát ismerõ anyák a szülést tudatosan élik meg. A várandós anyák– fõleg az elsõ szülés elõtt – félnek a szüléstõl, az ismeretlentõlvaló félelmeket, a mindennapi élet stresszhelyzeteit, problémáit isoldjuk a relaxációk során. A várandósság 14. hetétõl minden le-endõ mama gyakorolhatja, akit nem tiltott el szülészorvosa a moz-gástól.

    A gyermekjógát hároméves kortól tartjuk iskolás korig, ami-kor a tini jóga veszi át a szerepet.

    A gyermekeknél elsõsorban a jóga pózok ászanák megis-mertetése a célunk, az iskolás korú gyerekeknél pedig a gerincte-rápia, amelybe észkapcsoló jógagyakorlatokat csempészünk.

    Németh Tünde

    Sok energia, idõ és pénzis kell a galambtenyésztés-hez, régen minden szegényportán tartottak galambot.Ahol nem tudtak pulykát,csirkét nevelni, galambotvágtak. Késõbb hobbi letta galambtenyésztés, kiállí-tásokon mérik össze a te-nyésztõk a madarakat.Azonban egyre kevesebbenpróbálkoznak, a galambá-szok kiöregednek. Talánéppen ezért érdekes, hogyén 13 éves létemre ennek ahobbinak szentelem a sza-badidõm nagy részét. Je-lenleg a koppánmonostori

    Dózsa György Általános Iskola 7.osztályába járok, s alig két éve,2010-ben apukám által kerültem közelebbi kapcsolatba a ga-lambokkal és a komáromi Galambász Egyesülettel. Több fajtadíszgalambot tartunk, fõ állományunk a Dán keringõ, amiketaz országban rajtunk kívül nagyon kevesen tenyésztenek. A Dánkeringõ mellett indiai pávagalambok és debreceni pergõk van-nak. A galambok mellett díszbaromfit is tartunk, így büszkélke-dünk, tarka tyúkokkal,valamint ezüst és arany fácánnal is. Mind-egyik a maga nemében gyönyörû és szép. Nagyon szerethetõekés meghálálják a sok gondoskodást, törõdést. Mivel még na-gyon fiatal vagyok, és nem régóta foglalkozom galambokkal,van még bõven tanulni valóm a tenyésztésükkel, tartásukkal

    A monA monA monA monA monostostostostostori Dán kori Dán kori Dán kori Dán kori Dán keringõeringõeringõeringõeringõkapcsolatban. A szüleim nagyon sokat segítenek, de vannak olyanidõsebb galambászok is, akik apukám révén ellátnak jó taná-csokkal, segítik, támogatják kezdõ lépéseim. Így évrõl évre egyretöbbet tudok meg a galambokról. Kevesen tudják, de õket ugyanúgy be kell oltani, mint a kutyákat, vagy egyéb házi kedvence-ket, hiszen nekik is vannak betegségeik, amit csak a védõoltás-sal lehet megelõzni.

    Az õ szervezetüknek vitaminokra is szükségük van, a takarmá-nyozásra és a higiéniára is oda kell nagyon figyelni. Sokan azt semtudják, hogy mennyi odafigyeléssel jár a galambtartás.Elég egy kis hiba, nemtörõdömség és meg is van a baj!Az elmúlt évben már több kiállításon is részt vettünk a Dán kerin-gõinkkel. A komáromi és a vértesszõlõsi kiállításról kiállítás gyõz-tes serleggel, Öttevényrõl tiszteletdíjas serleggel tértünk haza. De-cemberben két nemzeti kiállításon vettem részt, amit az MGKSZrendezett meg. Balatonlellén a nemzeti kiállításon csak fiatal ga-lambokkal lehetett nevezni, ahol négy kiváló minõsítést kaptunk,és ebbõl egy galambunk kapott fajta gyõztes címet is. Dabason rendezett nemzeti kiállításra már idõsebb galambokat is vihettünk.Itt három kiváló minõsítést kaptunk és ebbõl egy fajta gyõztescímet hoztunk haza Monostorra, ami számomra és a hozzáértõkszámára is nagy eredménynek számít. Az idei évben január14-énKomáromban megrendezett kiállításon ismét nagyon jól szerepel-tek a galambjaim, a Dán keringõk. Három kiváló minõsítést kap-tunk és ebbõl egy kiállítás gyõztes címet nyertünk.

    Sok idõt és munkát igényel a galambtartás, azonban az ered-mények is azt mutatják, hogy érdemes velük foglalkozni.Remélem, még sok kiállításon hoznak dicsõséget a galambjaimszámomra és a családom számára is.

    Nagy Dávid

  • 2012. 1. szám MAGHASADÁS 9

    Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egynagy kétemeletes ház. Ebben a házbanegy család lakott. A legkisebb tagját Ro-zinak hívták, aki még a nagymamájátólegy szép piros-fehér csíkos bögrét kapottszületésnapjára. Ez a bögre azonban na-gyon lusta volt. Minden este a barátai-val, kanállal, villával, késsel, lábossal,tállal, csészékkel és a teás kancsóval leb-zseltek a szekrényben.

    Kancsó volt a legjobb barátja, mertminden nap vele találkoztak elõször.

    Rozi anyukája reggelente a kancsóbatöltötte a meleg teát, amit a kislánya akedvenc bögréjébõl utána el is fogyasz-tott a finom reggelihez.

    Egyik este a kis bögre és barátai már éppkészültek vissza a szekrénybe, amikor meg-jelent Cirmos, a foltos hátú kiscica, és a kispiros-fehér csíkost megragadta a fülénélfogva, majd ide-oda gurigatni kezdte. Atársai is aggódtak. Kanál, kés, villa, lábos,tál, csészék, kancsó volt a legnyugtalanabb,hiszen õk voltak a legjobb barátai. Segíteniszeretettek volna, de mindannyian megré-mültek a kandúrtól. A kis nyávogó azon-ban kitörõ örömmel lökdöste egyik man-csából a másikba a csíkos bögrét. De, jaj!Egyszer csak megtörtént a baj. Rozi ked-ves kis ajándékának letört a füle.

    - Jaj, oda a szép formás fülem! Mi lesz mostvelem? Hogy fog így reggelente teát inni az énkis gazdám? – sírt keservesen a bögre.

    Erre aztán nagyon megijedtek a bajtár-sai is. Együttéreztek vele. Azon tanakod-tak, mitévõk legyenek.

    - Van valakinek valami ötlete? – kér-dezte a villa a többiektõl.

    - Nekem van! Szóljunk Bodrinak, a kisházörzõnek az udvaron! Õ biztos segít.Többször is láttam, hogy Cirmos mene-kül elõle. – válaszolt nyomban a kancsó.

    - Igen, ez az! Siessünk gyorsan mind-annyian! – szóltak közbe a többiek is.

    A konyha kis lakói nyomban indultakaz udvarra. Gondoljátok csak el! Mekko-ra utat kellett nekik megtenni! Mennyiveszély leselkedett rájuk! Hiszen a kony-hából egyenesen a ház elõtti kis kertbekellett kijutniuk. Gyorsan kiszaladtak on-nan az elõszobába, majd a teraszra, ésmár csak Bodrit kellett megtalálniuk. Igen,ám! De Bodrit hogyan hívják ide? Egytervet eszeltek ki. Kanál és tál együtt dol-goztak. Kanál ütögette tálat és már ezönmagában is hangos volt. Kés folytonvilla fogai közé szorult, és ez hangos nyi-korgást keltett. A kis csészék egymásnakcsapódtak, lábas és kancsó minden ere-

    jükbõl ugráltak. Erre egy hangos vaúúúúvolt a válasz. Sikerült! Bodri meghallot-ta. Abban a minutumban a csaholó ebmegindult a hang irányába. Mikor odaérthangos szuszogással szimatolni kezdte aricsajozókat.

    - Segíts nekünk, kérlek! Cirmos elkaptaa barátunkat, csíkos bögrét, és nem ereszti.Már a füle is letört. Borzasztóan meg vanrémülve, szegény!

    A kutyus a Cirmos név hallatán kaptaa mancsait, majd egy szempillantás alatta konyhában termett.

    Cirmos abban a minutában, ahogymegpillantotta Bodrit, egybõl megfeled-kezett az új szórakozásáról és menekülõrefogta a dolgot. Igazán nem volt ínyére,hogy a kellemes kikapcsolódásból hirte-len rohannia kellett az egyik legnagyobbellensége elõl.

    A nagy lármára Rozi anyukája is felfi-gyelt, és bement a konyhába, hogy job-ban szemügyre vehesse, mi történt. Na-gyon mérges lett a felfordulás láttán. Jólleszidta a ház körüli rendetlenkedõket.

    Ahogy meglátta kislánya kedvenc bög-réjét, elkeseredett:

    - Jaj, szegény kislányom, ha ezt észre-veszi, csalódott lesz! Mitévõ legyek most?Legjobb lesz, ha visszateszem a szekrénymélyére, hátha nem fogja hiányolni.

    A kis bögre így visszakerült a szekrénybe.Igaz, hogy így végre lustálkodhat majd ked-vére, de egyáltalán nem volt boldog. Csakazon járt minden gondolata, hogy mennyirefog hiányozni neki kis gazdájának finom,meleg érintése. Hiába vigasztalták barátai,hogy így is szeretni fogja tulajdonosa, denem hitt nekik. Már az is megfordult csöpp-nyi agyában, hogy világgá megy. Felcsil-

    Konyhai kalandlant a szeme is ettõl a gondolattaól. Biztostalál majd olyan gazdát, aki így csorba fül-lel is szeretni fogja õt. Úgy döntött, éjsza-kára elbújik a konyhaszekrény egyik sötétsarkában, és reggel, ahogy kinyitják az aj-tót, kiugrik, világgá szalad.

    Nagy nehezen álomba szenderült. Decsak rémálmok gyötörték: folyton Cirmostlátta játék közben, majd felvillant elõtte,hogy hogyan veszítette el gyönyörûségesfülét. Álmában azt is látta, amint Rozimeleg, kicsiny kezei egy másik teával telibögrét szorongatnak.

    Mikor felébredt, még rosszabbul érezte ma-gát, mint valaha. Úgy határozott, nem akartöbb keserûséget, így nem köszön el barátai-tól, kanáltól, villától, késtõl, tányértól,teáskancsótól sem. Úgy döntött, megvárja areggeli végét és csak utána indul útnak.

    Rozi belépett a konyhába, kérte a reg-gelit, bögréjében a teát.

    - Hol van a bögrém? Anya, légyszíves addoda! – könyörög a kislány édesanyjának.

    A pici lánynak már könnyes a szeme is.Anyukája nagyon megsajnálta. Elõvet-

    te a csorbított kedvencet.- Mi történt veled, édes bögrém? Ki tet-

    te ezt veled? Anyukám, ezért dugtad el?– érdeklõdött a lány.

    - Igen, ezért. Nem akartam, hogy szo-morú légy. – válaszolta.

    Édesanyja mindent elmesélt részletesenRozinak, hogyan történt ez a konyhai ka-land a bögréjével.

    Rozi boldogan szorította meleg kezecs-kéivel magához a kis csíkost.

    - Drága, bögrém! Nem számít, mi tör-tént veled! Nekem így is te vagy a legked-vesebb az egész világon!

    Nagy Eszter Eliza

  • 10 MAGHASADÁS 2012. 1. szám

    Reméljük senki nem kéri számon Ady Endre, Kossuth Lajos,vagy más, országosan közismert személyiség életének, munkássá-gának részletes elemzését, hiszen róluk bármelyik lexikon, kézikönyvbõséges adatot tartalmaz. Viszont annál több információt igyek-szünk közreadni azokról a személyiségekrõl, akik valamilyen mó-don kötõdnek Komáromhoz (itt születtek, itt éltek, tevékenyked-tek), ugyanis itt a legnagyobb rang a helyi vonatkozás.

    ÁPRILY LAJOS utca – Áprily Lajos (1887-1967) költõ,mûfordító. Nagyenyedi tartózkodása alatt az erdélyi magyar iro-dalmi élet bontakoztatta ki költõi tehetségét.

    ARANYEMBER utca – Az arany ember Jókai Mór egyiklegismertebb regényének a címe, s egyben a regény fõhõsének -Tímár Mihálynak - ragadványneve, a komáromi hajósból lettnábob, akinek kezében minden „arannyá” változott. Jókai Tí-már Mihály alakját élõ emberrõl mintázta. Domonkos János-nak hívták, gazdag komáromi kereskedõ volt, aki a közéletbenis jelentõs szerepet játszott, mint Komárom vármegye táblabírá-ja. Díszes síremléke ma is látható az észak-komáromi görög-keleti templom udvarában.

    BALASSI BÁLINT utca – Balassi Bálint (1554-1594) költõ,a magyar nyelvû líra elsõ világirodalmi színvonalú képviselõje. Atörökök elleni harc volt élete fõ célja. Esztergom ostrománálhalt hõsi halált.

    BARTÓK BÉLA utca – Bartók Béla (1881-1945) zeneszer-zõ, népzenekutató és zongoramûvész, a XX. század zenetörté-netének egyik legnagyobb alakja. Népdalgyûjtõ tevékenységeKomárom környékére is kiterjedt, Komáromban hangversenytadott. Az eseményt emléktábla jelöli a Dunapalota oldalán (maDuna Menti Múzeum).

    BASADOMB utca – Basadombot az idõs monostoriak Pa-pucshegynek is nevezik. A monda szerint a török basa ezt afestõi szépségû területet jelölte ki szálláshelyéül, s hogy messzelásson, rabjaival dombot rakatott. A földet papucsokban és le-pedõkben hordták össze.

    BATSÁNYI JÁNOS utca – Batsányi János (1763-1845) köl-tõ, a magyar politikai líra megteremtõje, a forradalmi költészet-ben Petõfi elõdje.

    BLAHA LUJZA utca – Blaha Lujza (1850-1926) színésznõ,a századvégi színmûvek híres primadonnája, „a nemzet csalo-gánya”. Õ tette a Népszínházat a pesti német színház diadal-mas vetélytársává. Komáromban vendégszereplésekor - a Ko-máromi Lapok tudósítója szerint - Csukás Benõ molnármestermalmán nagy vendégséget rendeztek tiszteletére. Amikor a han-gulat már magasra szökött, a színésznõ kiállt a hajó orrára ésonnét énekelt nagy vidáman.

    DANKÓ PISTA utca – Dankó István (1858-1903) cigányprí-más, nótaszerzõ. Õ szerezte többek között a Cigányszerelem, Ahalász szeretõje címû népszínmûvek zenéjét és mintegy 400 né-pies mûdalt írt.

    DÉRYNÉ utca – Déry Istvánné Széppataki Róza (1793-1872)operaénekes, a vándorszínészet korának legismertebb és legnép-szerûbb színésznõje, aki többször játszott Komáromban is.

    ESZE TAMÁS ucta – Esze Tamás (1666-1708) tarpai job-bágy, kuruc brigadéros, a népi kurucság egyik vezetõje.

    HERMANN OTTÓ utca – Hermann Ottó (1835-1914) termé-szettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus. A magyar halász-élet tanulmányozása során hosszabb idõt töltött Komáromban,hazánk egyik - akkor - legjelentõsebb halászközpontjában, aholfelbecsülhetetlen értékû anyagot gyûjtött össze. Az õsi foglalkozási

    ággal kapcsolatosan rengeteg komáromi halászkifejezést, tanya-nevet, népdalt és õsi szokásokat mentett meg számunkra A ma-gyar halászat könyve címû kétkötetes munkájában.

    HISZEK NÁNDOR utca – Hiszek Nándor (1877-1961) tanító,Komáromban született, elõször Szõnyben volt tanító. 1922-tõlKoppánmonostorra került igazgató-tanítónak. Itt megalapította aPolgári Lövészegyletet, a hitelszövetkezetet. Számos elismeréstkapott kiváló érdemeiért. (Wodiáner-díjas nyertes, kultuszminiszte-ri elismerésben részesült.) Országos hírû mintaméhészete volt.

    JÁSZAI MARI utca – Jászai Mari (1850-1926) színésznõ, amagyar színjátszás kiemelkedõ egyénisége, a Komárom megyeiÁszáron született. Többször szerepelt Komáromban is.

    KACSÓH PONGRÁC utca – Kacsóh Pongrác (1873-1923)zeneszerzõ, zenepedagógus, szakíró. Az 1904-ben bemutatottJános vitéz címû daljátékával országos hírnevet szerzett.

    KÁROLYI MIHÁLY utca – Károlyi Mihály gróf (1875-1.955)szabadelvû függetlenségi, majd demokrata politikus, köztársa-sági elnök. Az I. világháborút ellenezte, polgári demokratikusreformokat követelt. Élére állt az 1918-as õszirózsás forrada-lomnak, majd 1919. március 21-én lemondott.

    KODÁLY ZOLTÁN utca – Kodály Zoltán (1882-1967) zene-szerzõ, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus. Kidolgozta azegész országra kiterjedõ rendszeres zenei képzés tervét.

    KOPPÁNY VEZÉR út – Koppány vezér, Árpád dédunokájá-nak Szerednek a fia, 998-ban fellázadt I. István ellen, Veszp-rémnél azonban csatát vesztett és elesett. Testét felnégyelték éselrettentõ például az ország négy várának kapujára kiszegezték.

    KÖLCSEY FERENC utca – Kölcsey Ferenc (1790-1838) po-litikus költõ, író, kritikus, a reformkor egyik vezéralakja. Költe-ményei közül hazafias versei a legmaradandóbbak. Õ a szerzõjea nemzeti himnusz szövegének.

    KRIVÁCSY JÓZSEF utca – Krivácsy József (1825-1903) hon-véd alezredes az 1848/49-es szabadságharcban, 1848. október 6-tól a komáromi tüzérség parancsnoka volt, aki 400 ágyúval siker-rel védte a várat a császári ostromlók ellen. A szabadságharc utánbelekeveredett a Mack József-May János (szintén Komáromot védõhonvédség tisztje) féle összeesküvésbe, ezért elfogatása után 1851-ben halálra ítélték. Büntetését utóbb várfog – ságra enyhítették,melybõl 1857-ben - amnesztia útján - szabadult.

    LILLA köz – Vajda Julianna (1776-1855) Csokonai VitézMihály Lillája. Csokonai Komáromba utazva beleszeretett Vaj-da Juliannába, egy módos kereskedõ lányába. Lilla azonbanmáshoz ment férjhez. Halálakor férje a dunaalmási temetõbenhelyezte végsõ nyugovóra, és sírjára csak annyit íratott: Lilla.

    MIKSZÁTH KÁLMÁN utca – Mikszáth Kálmán (1847-1910)újságíró, a magyar prózairodalom egyik legnagyobb alakja. Ma islegolvasottabb íróink közé tartozik, mûveit számos idegen nyelvrelefordították. Nagy tisztelõje volt városunk szülöttjének, Jókai Mór-nak, akirõl Jókai Mór élete és kora címen életrajzi regény írt.

    MÓRA FERENC utca – Móra Ferenc (1879-1934) író, publi-cista, muzeológus. Mély humanizmust tükrözõ írásaiban a sze-gény emberek világát ábrázolta.

    MUNKÁCSY MIHÁLY utca – Munkácsy Mihály (1844-1900)festõmûvész. A XIX. századi festõmûvészet egyik legnagyobbmagyar mestere.

    PÁLFFY MIKLÓS utca – Pálffy Miklós (1552-1600) hadve-zér. Bátor katona volt, aki szünet nélkül harcban állt a törökkel.

    (Folytatás a következõ oldalon)(Folytatás az elõzõ oldalról)

    Koppánmonostor utcanévadói

  • 2012. 1. szám MAGHASADÁS 11

    Koppánmonostor utcanévadóiFüleknél, Nógrádnál, Drégelynél és Eszter-gomnál értékes gyõzelmet aratott felettük.Gyõr visszafoglalása nagyrészt az õ érde-me volt. 1584 és 1587 között a komáromivár fõkapitányi tisztségét viselte. Ó építtet-te fel 1585-ben a Vág-Duna keleti partjána Szent-Fülöp palánkot, a Duna déli part-ján pedig a Szent-Péter palánkot, amely amai Csillagerõd õse volt.

    RADNÓTI MIKLÓS utca – RadnótiMiklós (1909-1944) költõ, mûfordító, amagyar antifasiszta líra legkiválóbb kép-viselõje. Polgári családból származott,születésekor elvesztette édesanyát és iker-testvérét. Tizenkét éves korában apja ismeghalt. Ezután nagybátyja gondosko-dott róla, aki kereskedelmi pályára szán-ta. Õ azonban a szegedi egyetem ma-gyar-francia szakán szerzett tanári okle-velet. Több verseskötete is megjelent.Munkásságában egyre jobban elõtérbekerül a korszak történelmi méretû fenye-getése. 1940-tõl több alkalommal hívjákbe munkaszolgálatra. Utoljára 1944-ben,amikor társaival együtt Abda mellett lõt-ték agyon. Holttestét és utolsó verseit egy

    tömegsírban találták meg.RÓZSAFI MÁTYÁS utca – Rózsafi

    (Ruzicska) Mátyás (1828-1893) komáromiszületésû újságíró, az 1848/49-es szabad-ságharc idején mint honvéd, Komárombanteljesített szolgálatot. Mack József tüzérez-redessel együtt alapítója, majd szerkesztõjevolt a KOMÁROMI ÉRTESÍTÕNEK. Hal-lani sem akart a vár feladásáról. A sza-badságharc után részt vett a Habsburg-el-lenes összeesküvésben, és az amerikai pol-gárháborúban. Mint ezredes szerelt le.

    SZÉKELY BERTALAN utca – SzékelyBertalan (1835-1910) festõ, romantikát ésaz akadémizmust elegyítõ magyar törté-nelmi festészet legnagyobb képviselõje.

    SZINYEI JÓZSEF utca – id. SzinyeiJózsef (1830-1913) bibliográfus, irodalom-történész, könyvtáros az MTA levelezõ tag-ja. Komáromban született, iskolái egy ré-szét is itt végezte. Alig volt tízéves, amikormegkezdte a naplóírást, s a tollat csak ahalál ütötte ki kezébõl. Naplója 62 kötetettöltött meg. A szabadságharc alatt a ko-máromi védõsereg tagjaként több csatábanés ostromban vett részt. Felbecsülhetetlen

    forrásértéke van híres naplójegyzetének,melyben a szemtanú hitelességével mond-ja el az ország legnagyobb erõsségének éle-tét. Rendkívüli szorgalmával elévülhetetlenérdemeket szerzett a Magyar Nemzeti Mú-zeum Hírlaptárának megszervezésével, to-vábbá a 30 000 magyar író életét és mun-kásságát tartalmazó mûvével.

    TAKÁTS SÁNDOR utca – TakátsSándor (1860-1932) piarista szerzetes,történetíró, levéltáros. Komáromban szü-letett. Munkáiban gyakran foglalkozik szü-lõvárosával, melynek múltjával rengeteganyagot tett közkinccsé. Két könyve kizá-rólag Komárommal foglalkozik.

    TAMÁSI ÁRON utca – Tamási Áron(1897-1966) író. A székely falvak világá-nak kitûnõ ábrázolója.

    VÁCI MIHÁLY utca – Váci Mihály(1924-1970) költõ, mûfordító, publicista.Az 1945 utáni magyar líra képviselõje.

    VASVÁRI PÁL utca – Vasvári Pál(eredetileg Fejér) (1826-1949) politikus, tör-ténetíró, a márciusi ifjak egyik vezetõje.

    Hegedüs Béla – Kecskés László

    A lovassportok a háborúk során ahadviselésben nagyon fontos szerepet ját-szó lovaskatona és a lovak kiképzésébõlalakult ki, egyúttal ma már objektív ér-tékmérõje is a lótenyésztésnek. Ezekbena sportokban rendkívül fontos a lovak tel-

    ,,Lovas szív, lovas lélek, lovas leszek amíg élek!”jesítménye, tudása, kiképzésük minõségeés szintje, ezért magának a lovasnak is aló engedelmességét és ügyességét ki éstovábbfejlesztõ idomítási készsége a lé-nyeges.

    Nekem már kisgyermek koromtól meg-adatott az a lehetõség, hogy lovagolhas-sak. Több, mint tizenkét év alatt sokfélelovaglási módot kipróbáltam, megismer-tem köztük az ugratást és a lovas akroba-tikát. Az ugratás versenyek a ló ugrókész-ségét, képességét, ügyességét és engedel-mességét, a versenyzõk lovas tudását te-szik próbára különbözõ feltételek mellett.A versenyzõk a hibákért hibapontokatkapnak. Az a versenyzõ nyer, aki a legke-vesebb hibapontot kapja, és a legrövidebbidõ alatt teljesíti a feladatokat. A cél az,hogy a legrugalmasabb, a legjobban ta-nított, a legügyesebb és a legfegyelmezet-tebb lovas és ló nyerje a versenyt.

    Az akrobatikus elemekkel tarkítottlovastorna lovastorna lovastorna lovastorna lovastorna története szintén a katonasá-gig vezethetõ vissza, hiszen a katonák lo-vas kiképzésében nagy szerepe volt az ügyes-séget fejlesztõ kötelezõ gyakorlatoknak és

    egyensúlyérzéknek. A modern lovastornagyakorlatait a versenyzõk lépésben, ügetés-ben és vágtában mutatják be. A leginkábba gyerekek körében népszerû sportágban afeladatokat a ló hátán, fel- és leugrásoknálközvetlenül a ló teste mellett hajtják végre.A versenyeken a kötelezõ és szabadon vá-lasztott gyakorlatok mellett alapgyakorla-tok vannak. A lovastornán, amely hazánk-ban 1985 óta létezik hivatalos sportként,csapatban, párosban és egyénileg is indul-hatnak a versenyzõk.

    Számomra a lovaglás nem egy sport,nekem ez az élet, a szenvedély! Jelenleghárom csodás ló gazdája lehetek szüleimjóvoltából, akikkel nagyon nagy öröm fog-lalkozni. Lovaim szelídek, kezesek, a ver-senyekre való készüléskor beleadják szí-vüket, lelküket a közös ,,munkába”, élve-zik mindazt, amit közösen csinálunk. Min-dennél jobban szeretem õket! Nincs an-nál szebb pillanat, mint amikor mélyenbelenézek a szemükbe és látom rajtuk aboldogságot. Ez a pillanat felér bármilyenkinccsel, ami létezik a világon.

    Põcze Laura

  • 12 MAGHASADÁS 2012. 1. szám

    Mese a baltáról meg a csillárrólEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, aki elhatározta, hogy õ bizony kovácslesz. Nem gondolta, hogy a vas rideg is, kemény is, néha hajlíthatatlan is , szóval néhaolyan mint õ, szófogadatlan. Mire mindez kiderült, már késõ volt, mert a kezdeti nehéz-ségek ellenére is megszerette a vasat. Örömet jelentett számára, hogy amit õ tud, azkevesek kiváltsága, mivel ezt a szakmát abban az idõben is kevesen választották. Nagyonrövid idõ után rájött, hogy némi turpisság árán már egy kis zsebpénz is akadhat. Akörnyéken minden háztartásban használtak az asszonyok kisbaltát, amivel könnyû volt afa aprítása. No, ezek javításából jutott elõször egy kis zsebpénzhez. Munkáját az ügyesség-gel továbbfejlesztve, alakítva vált az ajándékkészítés mesterévé. Így elsõ darabja az avirágtartó volt, amit 1971-ben egy névnapi ajándékként kaphattam. Késõbb pedigkövette több egyéb dísztárgy pl.: csillár, lámpa, karácsonyfatartó, amit az idõközbennyugdíjas lett fiú felesége kitalált, vagy kért. Hobbi szintjén a kovácsmûhely még mindigmûködik saját szórakoztatásra a családi ház pincéjében. Sajnos ma már nincs képzésebben a szakmában sem, pedig szépsége vitathatatlan, igény is lenne rá. Ezt bizonyít-ja a reneszánszát élõ sok szép új vaskerítés is.

    Kopócsi Tiborné Szauer Emma

    Élt egyszer, éldegélt négy szegény em-ber egy ács, egy festõ, egy szabó meg egyigazi ágrólszakadt, akinek semmiféle mes-tersége nem volt. ínségesen éltek mind anégyen, nemigen akadt munkájuk. Egynap aztán fölkerekedtek, nekivágtak avakvilágnak, hátha másutt jobban men-ne a soruk.

    Estefelé egy forráshoz értek, ott marad-tak éjjeli hálásra. Reggel, amikor föléb-redtek, megláttak egy ember formájú fáta forrás partján.

    Nem volt sietõs az útjuk, ráértek hát ne-kiláttak, hogy még emberibb formájúraigazítsák a fát. És ha már ember lesz afából, legyen hajadon belõle! Az ács kifa-ragta szépen, a festõ bepingálta gyönyö-rûségesen, a szabó meg ruhát varrt neki.Akkor a negyedik, az, akinek nem voltmestersége, elébe térdelt, és varázsigéketolvasott rá, hogy életre keltse. Hajnaltáj-ban megmozdult a hajadon. Pislantottegyet, elmosolyodott, nyújtózott egy na-gyot, és életre támadt.

    Megörült a négy cimbora, hogy ilyen szép-séges hajadon csöppent közébük! Belesze-rettek mind a négyen, mind magának akar-ta feleségül. Majd ökölre mentek miatta.

    - Bizony engem illet! - mondta az ács. -Én faragtam hajadon formájúra.

    - Márpedig az enyém lesz! - erõsködötta festõ. - Én pingáltam szépre az arcát,aranyra a haját!

    - Senki másé nem lesz, hanem azenyém! - lármázott a szabó. - Én adtamrá ezt a pompás ruhát!

    - Egyedül nekem van jussom hozzá! -torkolta le õket az ágrólszakadt, hiszen énkeltettem életre!

    Huzakodtak egy darabig, marakodtak,

    A fából faragott hajadonaztán elindultak a kánhoz, ítéljen a dol-gukban. Vitték a hajadont is. Elmondtáka kánnak rendre, hogyan jártak. Meghall-gatta a kán, aztán kimondta az ítéletet:

    - Ez a hajadon az én földemen termett,nem illett hát se téged, se téged, se téged,se téged, hanem engem!

    Meghallotta a hajadon, kifordult a pa-lotából. Az udvaron megállt mozdulatlan,megdermedt a lába, karja lehanyatlott,lecsukódott a szeme. Lehullot róla a ruha,lehámlott a festék, s mire a négy cimborakilépett a palotából, visszaváltozott azzá,ami volt: fává. Sóhajtott egyet a négyvándorlegény, a kán kettõt sóhajtott, deez már nem segített rajtuk.

    Ott áll ma is az a hajadon formájú fa akán udvarán, láthatjátok, ha arra jártok

    Nagy Eszter Madaras néni 3. o.

    MAG-HÁZPROGRAM-AJÁNLAT

    Február 12. 16.00A jó esküvõszervezõ trendek, önálló

    esküvõszervezés, ruhaválasztás, harmó-nia – ruha, smink, köröm, díszek és

    hagyományokFebruár 13. 17.30

    A võfély feladatai, játékok, hagyományokFebruár 14. 17.30

    Házastársi és élettársi viszony különbsé-ge, miért elõnyösebb a házasság

    Február 15. 17.30Vallásgyakorlás és a házasság kapcsolata

    Február 16. 17.30Esküvõ körüli válsághelyzet kezelése,

    férfi-nõi kapcsolat fontossága, a családmegtartó ereje

    Február 17. 17.30KÁRPÁT-HAZA – HAZA, HÁZ,

    HÁZASSÁGDR. PAPP LAJOS SZÍVSEBÉSZ

    PROFESSZOR ELÕADÁSA(utána könyvvásárlási és dedikálásilehetõség, kötetlen beszélgetés) Az

    elõadásra elõzetes regisztrációt kérünk.Belépõ: 1000Ft/fõ.

    Családbarát rendezvény. Programunkmellett gyermekfelügyeletet biztosítunk.

    Az elõadások helyszíne:Mag-ház, Komárom-Koppánmonostor,

    Csendes utca 8.,Infó: 06-20/584-2860,[email protected]

  • 2012. 1. szám MAGHASADÁS 13

    „Ahhoz, hogy az ember valamit jól csináljon, szeretnie kell.Ez a gondolat nem valami nagy újdonság. Három szóban ellehet mondani: „Csináld, amit szeretsz!” De nem elég ezt csakmondani. Nehéz dolog azt csinálni, amit az ember szeret.”

    Nekem nagy szerencsém van, hiszen tényleg azt tehetem,azzal foglalkozhatom, ami érdekel, és amit szeretek. Ez teszboldoggá. Így azt gondolom, a vendégeim igényeit is maximáli-san ki tudom szolgálni, meg tudok felelni az elvárásaiknak.

    Három évvel ezelõtt nyitottam meg a saját üzletemet. Aholélek, Koppánmonostoron. Kedves, barátságos üzletet próbáltamkialakítani, olyat, amelyben a vendégeim jól érzik magukat.

    Figyelek arra, hogy minden vendégemre elég idõt tudjak szán-ni, nem a mennyiségre, a minõségre törekszem.

    Talán üzleti szempontból nem kifizetõdõ üzletpolitika ez, de ta-pasztalom, mennyire jól érzik magukat a vendégeim, mikor a hajukatkészítem csak velük foglalkozom, nincs más, aki miatt alkalmazkodni-uk kellene, így kellemesen, kényelmesen készül el a frizura.

    Azt gondolom, hosszú távon az elméletem engem bizonyít,és a kedves vendégeim továbbra is engem választanak, amikora hajuknak szakemberre van szüksége.

    Szabóné Csonka Marianna

    Glamor Fodrászat

    Akik rendszeres nézõi a Komáromi Tv-nek, láthattak egyhosszabb riportot Laci bácsival, kinek nem mindennapi hobbijavan, fényképezõgépeket gyûjt.

    Mikor beléptünk az otthonában berendezett kiállítótérbe, akivilágított tárolókban kereskedelmi forgalomba kerülésük idõ-rendjében ill. márkák szerint rendszerezve láttuk a sok fényképe-zõgépet. Ahogy tekintetünk végigfutott a régi fadobozostól a leg-újabb digitális gépig, a technika fejlõdését követhettük nyomona fotózásban.

    Egy ilyen érdekes technikai gyûjteményt létrehozni nem egy-szerû. Türelem, kitartás, szerencse is kellhozzá.

    De hogyan került kapcsolatba Laci bá-csi a fényképezéssel?

    Fiatal koromban édesapám is szerettevolna, ha felvesznek a Tatai Fényszövhöz,de nem volt megfelelõ ismeretségünk, pro-tekciónk – mert akkor arra nagy szüksé-günk lett volna -, így nem kerültem be ta-noncnak. Amikor megkaptam az elsõ gé-pemet, - amit természetesen a mai napigis õrzök - kezdtem el fotózni. Könyvekbõl,folyóiratokból, hasonló érdeklõdésû embe-rektõl tanulva a szakma csínját-bínját.

    Gyerekkoromban képek vettek körül, lé-vén, apám amatõr festõ, az õ, és barátainak a képei adhatták aztaz inspirációt, hogy én is képekben lássam a körülöttem lévõ vilá-got. Meglátni, megörökíteni a pillanatot csupán az elsõ lépés volt.Ha már elkészültek a felvételek, képeket kell készíteni belõlük. Amai digitális gépek világában bizony elképzelhetetlen, hogy idõn-ként órák is elteltek addig, amíg láthatóvá vált egy-egy alkotás. Afotózás bizony itt kezdõdik, a sötétkamrában, a vegyszerek, fotopapírok között. A fotós itt alkot valójában. A korszerû digitálistechnikával is lehet nagyon jó képeket készíteni, természetesen énis használom, de hogy egy képnek mélysége, élete legyen, azt azelõhívás során lehet csak kialakítani.

    Én is létrehoztam a saját fotólaboromat, hogy teljes legyen azalkotás. Fekete-fehér, vagy színes kép? Talán mindegy. Mind-egyiknek megvan a maga szépsége. A színes képek elõhívásahosszabb idõt vett igénybe, s csak amikor elkészült, akkor derültki, hogy megfelelõ volt-e az elõhívás, vagy nem igazán sikerültazokat a színeket megjeleníteni, amelyeket akartam. Ha nemvoltam elégedett, akkor kezdõdött az egész folyamat elölrõl.

    Fotóztam barátaimat, ismerõseimet is esküvõkön, családi ren-dezvényeken, természetesen a családomat a legtöbbször, de atermészetfotózás maradt a kedvencem. Részt vettem itt a város-

    ban is amatõr fotósok kiállításán. Elisme-rõ bírálatokat is kaptam képeimért, demegmaradtam amatõr fotósnak, nem let-tem fényképész. Saját örömömre doku-mentáltam képekben a városunkban fo-lyó különbözõ beruházásokat is.

    Családunkból nem lép senki az örököm-be. Saját örömükre mindannyian fotóznak,most már a különféle közösségi oldalakonmegjelenõ képeiket nézem, de elsõsorbana nagypapa, dédpapa, és nem a fotós sze-mével.

    Beszélgetésünk közben sok szó esett zár-sebességrõl, lencsékrõl, szûrõkrõl, optikaieszközökrõl, s egyéb szakmai dologról, de

    bocsásson meg nekem az olvasó, hogy most ezekrõl nem ejtekbõvebben szót, lévén, hogy kellõképpen tudatlan vagyok a tech-nika ezen területén.

    Laci bácsi mindenkit szeretettel vár magánkiállításán mindenelõzetes bejelentkezés alapján, ill. hétvégenként az Aranyemberút alatt.

    Beszélgetésünket filmre is rögzítettük, amit februártól aKoppánmonostoron induló a Kocsma Tv-nk mûsorán is láthat-nak az érdeklõdõk, vagy letöltethetik honlapunkról(www.eletteregyesulet.hu).

    Juhász Gáborné

    Különös emberek - Spachi László

  • 14 MAGHASADÁS 2012. 1. szám

    Angliából indult el az a kezdeményezés, mely Bálint-nap környé-kén minden évben egy hétig a házasság fontosságára irányítja azemberek figyelmét. Magyarországon a programot a Magyar Evangé-liumi Szövetség (Aliansz) és a Magyarországi Egyházak ÖkumenikusTanácsa honosította meg 2008-ban. A megvalósításhoz egy szerve-zõbizottság állt össze. Látásuk szerint a házasság Isten csodálatosajándéka és gondoskodása az ember számára.

    A házasságban a felek megtapasztalhatják a feltétel nélküli szere-tet, a hûség és az õszinte megbocsátás értékét egy nekik rendelt, denem tökéletes társon keresztül. A házasságban egy férfi és egy nõsaját elhatározásából elkötelezi magát, hogy egymás bátorítására,segítésére és védelmére törekszik egész életében. Ilyen módon aházasság felelõsségteljes, biztonságos és meghitt közösséget jelentszámukra, és áldásul szolgál életük minden más területén is.

    A házasság hete olyan széles körû összefogásra törekszik, melygyakorlati példamutatással, tudományos kutatások eredményeivel,bibliai és erkölcsi érvekkel támasztja alá a házasság örökkévaló érté-két. Bátorít minden olyan helyi kezdeményezést, amely hidat épít azadott közösség környezetében élõ házaspárok és családok felé, amelysegíti életüket, boldogulásukat. Nyíltan beszél a házasság minden-napi valóságáról, örömeirõl és feszültségeirõl. Igyekszik bölcs és gya-korlati tanácsokkal ellátni a házasokat és házasulandókat, valamint ateljes helyreállás reményét ébren tartani azokban, akiknek a kapcso-lata válságban van, illetve valamilyen ok miatt megszakadt.

    Angyalkenyér és meggymagAz elismert költõ házaspár, Mezey Katalin és Oláh János fia, vala-

    mint a neves zeneszerzõ, Bárdos Lajos unokája húsz évvel ezelõttkötötte össze az életét. Lackfi János és Bárdos Júlia 1991-ben mond-ták ki a boldogító igent egymásnak, és azóta is vallják, hogy ott, azoltár elõtt eldõl egy egész élet, nem mindegy tehát, milyen fejjel ésszívvel állunk oda. Az „emberélet útjának felén” járó költõ-író-mû-fordítót és mûvészettörténész feleségét a meglelt „igaz útról”, hétköz-napjaikról és ünnepeikrõl faggattuk.

    Egy héttagú család életének a megszervezése nem kis feladat. Szá-míthat ebben János és a gyerekek segítségére?

    Júlia: A legkisebb lányunk még alsó tagozatos, a fiunk idén lettegyetemista. Korszakváltás történt, hiszen most már egészen önálló-ak, sokszor nagyon is. Elvileg újabban „luxusanya” lennék, de nemnagyon jut idõm pihenni. Egy ekkora háztartásban sosincsmegállás.Janinak rengeteg író-olvasó találkozója és határidõs mun-kája van, úgyhogy az itthoni munkabeosztásban csak akkor lehet rászámítani, ha itt van, és kiszakítható. Olyankor viszont nagy energiá-val veselkedik neki a feladatoknak, nem kényeskedik, hogy mi férfi-munka, mi nem az. A gyerekek munkakedve azon múlik, milyenhangulatban zajlik a sütés-fõzés, takarítás. Bármit meg lehet szerettet-ni és utáltatni, ezért igyekszem jó hangulatot teremteni. Valljuk meg,harminc kiló meggyet kimagozni vacak dolog, de jó társaságbanrepül az idõ… Közösségben minden munka sokkal élvezhetõbb.

    Mennyire érvényes Júlia megállapítása a mûvészi alkotómunkára?János: Általában az írót koszlott farmerben, magányosan, a papír

    fölé görnyedve képzeljük el. Sokszor azonban félõ, hogy az iroda-lom elitista marad, egy szûk kör belügye: kilúgozódik belõle mindenközösségi mozzanat, nagyképûen elbeszélünk az olvasók feje fölött.Én magam erõteljesen küzdök ez ellen; tavaly nyolcvan író-olvasótalálkozón vettem részt. A honlapomon van egy Versgyár rovat: aszületendõ versekhez az olvasók adják a témát, én pedig a szaktu-dást. Az egyetemi vagy kisiskolás kreatívírás-tanítás vagy a színházimunkák alkotóközösséget feltételeznek, hiszen az irodalmárnak ré-vészként kell átvinnie a túlsó partra azt, amit értéknek tart.

    Még ha különbözõek is a gyökereik, mindketten különleges élmé-nyekkel, családi hagyományokkal teli batyuval vágtak neki a közösútnak. Miként van jelen az elõzõ nemzedékek iránti tisztelet az Önökéletében?

    Júlia: A családi anekdoták – a Don-kanyartól lábtörés miatt meg-menekült nagypapámnak vagy Jani ötvenhatban kis híján lelõtt édes-apjának története – gyakran elõkerülnek, az ilyesmi nagy összetartóerõ. Gyerekkoromban szerettem az idõsekkel, a nagynénikémmel,anyai nagymamámmal beszélgetni, õk voltak „öreg barátnéim”.Népes családban nõttem föl, édesapámék tizenegyen voltak testvé-rek, Bárdos Lajos nagyapának kétszáznál több leszármazottja él. Anagy, közös nyaralónkban a mai napig együtt vakációzik a családnagyobb része. Még nagypapa vezette be a „diákolimpiát” a gyere-keknek, és azóta is komolyan veszik a játékot. Mi heten vagyunktestvérek, ha összejön a „szûk” család, mindenki mesél magáról.

    A házasság ajándékHogyan ülik meg a családi ünnepeket? Milyenek a karácsonyaik?János: A szenteste kezdetektõl csak a miénk, a szûk családé, utána

    következnek a külsõ körök. Decemberben igyekszünk úgy szervezniaz életet, hogy fokozatosan egyre több minden mutasson az ünnepmint középpont felé.

    Júlia: Nagyon fontos ünnepünk a házassági évfordulónk, a házas-ságunk születésnapja is, mert minden ebbõl ered. Minden évben ál-dást kérünk, lehetõleg attól az atyától, aki összeadott bennünket, hapedig módunk van rá, visszalátogatunk kapcsolatunk „kultikus”helyeire.Adventben újabban „õrangyalkodunk”. Kisorsoljuk egymásnevét, és mindenki észrevétlenül próbál kedvezni annak, akit húzott.Esténként vidám találgatás, gyanúsítgatás folyik, tanulgatjuk a szeretetsokféle leleményét. A szaloncukrot, amely az „angyalok kenyere”, ma-gunk készítjük csokival bevont marcipánból és aszalt szilvából. Néme-lyik süteménynél több száz éves családi receptet követünk.

    János: Mi gyerekkoromban nem hívõ családként ünnepeltük akarácsonyt, és a ceremóniákkal a mai napig bajban vagyunk, báridõvel a szüleim-testvéreim is megtértek. Juli sok mindent hozottmagával, ismerõsöktõl is összecsipkedtünk jó példákat, és közösenalakítottuk ki az események rendjét a jászollátogatástól a pásztorjáté-kig, az angyalok díszítette karácsonyfától lezárt nagyszobáig vagy alengyel õsöktõl „megörökölt” ostyatöréstõl a pulykavacsoráig.

    János tehát nem „belenõtt” a hitbe… Az Ön számára mit jelentettIsten?

    János: Fafejûen azt gondoltam kiskoromtól, hogy itt-ott, körtefalombjában, templomkertben, romantikus regényekben találkozga-tok Istennel (persze még nem „járunk”), és ettõl a fura hittõl a kör-nyezetem sem tudott eltántorítani. Késõbb aztán Juli próbált nagynehezen terelgetni.

    Júlia: Nem volt könnyû eset, Jani a Bibliát irodalmi mûnek tartot-ta, utalásrendszerét „szakemberként” írói trükközésnek. Huzakodá-saink során aztán, sok olvasmány és sok nagyszerû ember segítségé-vel végül meglátta azt a folyamatot, amelynek során Isten elindultmindannyiunk felé.

    János: A Bibliát felületesen ismertem, a Miatyánk latin szövegétpéldául Alfred Jarry vitriolos Übü királyából tanultam meg, rejtélyesindíttatásból. Biztosra tudtam viszont, hogy Juli lesz a feleségem. Azesküvõnk elõtti jegyesoktatásnak rengeteget köszönhetünk, nem csu-pán a hitelvek megalapozásában. Osztie Zoltán atya például elmond-ta, hogy a házasságban – amely három fél: egy férfi, egy nõ és az Istenügye – a szülõkkel folytatott vitákban mindig a házas félnek vanigaza. Vagyis ha a feleség vagy a férj azt állítja, hogy a fehér fekete,akkor fekete, bármennyire erõsködjék is az após vagy az anyós. Ahasonló felismerések rengeteg helyzetben összetartottak bennün-ket. Húszévesen, az esküvõmön lettem elsõáldozó. Végtelen hosszúelsõ gyónásomban nagyon sok puzzledarab került a helyére, bár azélet végsõ soron mindig kirakhatatlan. Újdonsült hívõként nagy gar-ral vágtam neki a keresztény életnek, és a mai napig bosszant jó párrossz beidegzõdés, amely másokat talán már nem is zavar. Így aztánidõnként provokatívan felcsapom a csizmát az asztalra, „kívülrõl jött”figuraként próbára téve a testvérek türelmét.

    Júlia viszont hívõ családból származik. Mitõl függ, hogy valakibelenõ a hitbe, vagy kinõ belõle?

    Júlia: Ez komoly aggodalom a saját gyermekeinkkel kapcsolat-ban, hiszen az ember szeretné, hogy megmaradjanak Jézusban, és õis bennük. A személyes döntésemet annak idején én sem spórolhat-tam meg, de mivel hitelesnek éreztem a szüleim-nagyszüleim hitét,zökkenõmentesen tartottam ki mellette.Bárdos nagypapáék házas-sága óriási példa. Megismerkedésükkor például nagypapa erõfitog-tatásképpen fölvitte leendõ feleségét biciklivel egy dombra, és hiábaminden tiltakozás, lefelé is megindult. Jó nagy esés lett belõle, de azifjú hölgy felpattanva nem szidalommal kezdte, hanem aggodalom-mal: „Nem esett bajod?” Nagypapám ekkor döntötte el, hogy felesé-gül veszi. Waliczky nagymama tízszer indult szó szerint a halálbamásokért, a tizennégy szülés döntõ többségét ugyanis az orvosokéletveszélyesnek tartották.

    János, milyen társnak látja Júliát?János: Õ szerencsére nem a tollamhoz és a stílusomhoz jött hozzá,

    hanem egy emberhez… Mást ne mondjak, végigcsinálta velem mo-hóságom kálváriáját, ugyanis nem véletlen, hogy tizenhárom évenem dohányzom, és három éve egy kortyot sem iszom, ugyanismindkét zsákutcában elbóklászgattam… Juli nem „irodalmi feleség”,nem körbeajnároz, nem szoborrá dermeszt, hanem segít, hogy ki-léphessek egy-egy hibás döntésbõl. Határozottan megmondja a vé-leményét, és szellemi társként is rengeteget segít. Sz. Kiss Mária